Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Tuzson Bence: Bizalmon alapuló rendszert szeretnénk kiépíteni
Tárgyszavak: bürokratikus terhek csökkentése, építésügyi hatósági eljárás, kormányablakbuszok, közigazgatási egyszerűsítés, Magyarország, mobilizált ügyfélszolgálati irodák, műemlékvédelem, településrendezés, területrendezés, Tuzson Bence
301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről
Tárgyszavak: digitális kormányzati szakpolitika, digitális kormányzati szolgáltatások, Digitális Kormányzati Ügynökség, informatikai közbeszerzés, központosított informatikai közbeszerzési rendszer, Magyarország, Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács, szabályozás

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Tuzson Bence: Bizalmon alapuló rendszert szeretnénk kiépíteni

„Bizalmon alapuló közigazgatási rendszert szeretne kiépíteni a kormányzat Magyarországon, amelynek egyik vezérelve az, hogy ahol az államnak nem kell feltétlenül beavatkoznia, ott ne is tegye meg – jelentette ki a Magyar Időknek Tuzson Bence közszolgáltatásokért felelős államtitkár. Hozzátette: a gazdasági és a családbarát szempontok mellett a hivatal tevékenységének a nemzeti kultúra megerősítése is irányt szab.

Nemzetközi viszonylatban is rövidnek számít az átlagosan 15-30 perces várakozási idő a kormányablakokban, így ezen a területen nemcsak a korábban – 10-15 éve – Magyarországon jellemző ügyintézési gyakorlathoz képest tettünk nagy előrelépést, hanem még Ausztriát is megelőzzük. Nemrégiben az osztrák kollégákkal folytattam tapasztalatcserét, és Bécsben nagy érdeklődéssel fogadták, amit kormányablaktémában elértünk – jelentette ki a Magyar Időknek Tuzson Bence.

A közszolgáltatásokért felelős államtitkár szintén jelentős eredményként emelte ki a területi közigazgatásban megvalósított átalakításokat, köztük azt, hogy a vidéki kormányablakokban ugyanazt az egységes arculatú és minőségű szolgáltatást kapják az ügyfelek, mint példádul Budapest belvárosában. Hozzátette: a vidékiek ügyintézését számottevően megkönnyíti a kormányablakbusz-program.

– Fontosnak tartjuk, ha Magyarországon valaki vidéken születik, és ott is szeretné élni az életét, akkor ne érezze, hogy sokkal nehezebb számára az élet. Jelenleg 11 kormányablakbusz működik, jövőre újabb tízet állítunk üzembe, s távolabbi célunk, hogy az egész ország területét lefedjük ezzel a szolgáltatással – hangsúlyozta Tuzson Bence.

Az államtitkár arra is kitért: ki akarják vezetni azt a több évtizedes közigazgatási gyakorlatot, amely abból indul ki, hogy az emberek át akarják hágni a szabályokat.

– Bizalmon alapuló szisztémát szeretnénk kiépíteni, s ez a szemlélet tükröződik az – eddigi tapasztalatok alapján megfelelően működő – új építési rendszer számos elemében. Sok esetben lehetséges engedélyeztetés nélkül, mindössze bejelentési kötelezettséggel építeni, és a jövőben tovább szeretnénk szélesíteni a magyarok lehetőségeit arra, hogy élhessenek építési jogaikkal. A nagyjából két és fél ezer-féle ügytípusból hétszázat azonosítottunk, ahol szeretnénk tovább lépni az egyszerűsítés, az összevonás vagy éppen a megszüntetés irányába – fejtette ki a politikus, hangsúlyozva: versenyképességi kérdés is, hogy ahol az államnak nem kell feltétlenül beavatkoznia, ott ne is tegye meg.

– A kormányzat alapvető célja, hogy Magyarország Európa egyik legélhetőbb országává váljon 2030-ra, s ebben fontos szerepe van az építészetnek is, hiszen egy adott kor arculatát az épületek jelentős mértékben meghatározzák. A helyi szinten felhalmozódott tudást az oktatásban – az építészképzésben – is szeretnénk megjeleníteni, és tájjellegű elemekkel is gazdagítanánk a modern magyar építészetet – sorolta Tuzson Bence, hozzátéve: a Magyar falu programhoz kapcsolódva népi építészeti és génmentési programokat is indítanak.

– Nemrég fogadtuk el a településrendezési törvényt, amely meghatározza azokat a kereteket, amelyek alapján Magyarországot tovább lehet fejleszteni – közölte az államtitkár, aki előrelépésként értékelte, hogy önkormányzati szinten elkészültek a különböző településkép-védelmi rendeletek. – A helyi közösségek feldolgozhatják a saját településük múltját, és meghatározhatják azokat az építészeti elemeket, amelyeket alkalmazhatónak ítélnek, vagy amiket kizárnának – húzta alá Tuzson Bence.

A néhány éve indult Nemzeti kastély- és várprogrammal kapcsolatban az államtitkár azt hangsúlyozta: nem a múltnak egy megfagyott pillanatát, „térdig érő romokat” szeretnének bemutatni, hanem élő állapotot, s szavai szerint erre a szemléletváltásra van szükség a műemlékvédelem teljes területén. Mint mondta, a sokat kritizált füzéri vár felújítása is jó példája annak, hogyan lehet megmutatni: Magyarország nem a romok és a kudarc országa, hanem a jövőé.

– Erről szól a diósgyőri vár megújítása is, és tervezzük, hogy a jövőben a visegrádi palota és a fellegvár megújításával is foglalkozunk – sorolta a politikus. Hozzátette: a programban jelenleg 19 vár és 20 kastély szerepel, de – több évtizedes távlatban – szeretnék hazánk teljes kastély- és várvagyonát – legalábbis amelyeknek a nemzet történelme szempontjából kiemelt jelentősége van – a közhasznú Nemzeti örökségfejlesztő Kft. gondozásába vonni és a fenti szempontok mentén fejleszteni. Az államtitkár kiemelte: a gazdasági és a családbarát szempontok mellett a hivatala tevékenységének a nemzeti kultúra megerősítése is irányt szab.

– A kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának – idézte Tuzson Bence Kodály Zoltán szavait.”

Forrás:
Tuzson Bence: Bizalmon alapuló rendszert szeretnénk kiépíteni; Kárpáti András; Magyar Idők; 2018. december 28.

301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről

„…1. Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed:

a) a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsra (a továbbiakban: NHIT),

b) a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaságra (a továbbiakban: Digitális Kormányzati Ügynökség).

(2) Az informatikai beszerzések során e rendelet előírásai szerint jár el:

a) a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv, a Miniszterelnöki Kormányiroda,

b) az a) pontban szabályozott költségvetési szerv irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi, területi és helyi költségvetési szerv vagy intézmény,

c) a Kormány által alapított, illetve a Kormány vagy a Kormány tagja alapítói joggyakorlása alá tartozó alapítvány és közalapítvány,

d) a Kormány tagja, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv vagy más személy vagy szervezet tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, az állam 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság, vagy e gazdasági társaság 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság,

e) az a)–d) pontokba nem tartozó olyan szervezet, amely a csatlakozást önként vállalja. [az a)–e) pont együtt a továbbiakban: érintett szervezet]
(3) E rendelet meghatározza

a) a Digitális Kormányzati Ügynökség közfeladatait,

b) az NHIT feladatait,

c) az érintett szervezetek informatikai beszerzésével összefüggő adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségeit,

d) a kormányzati központosított informatikai közbeszerzési rendszer részletes szabályait,

e) a Digitális Kormányzati Ügynökség által a központosított közbeszerzés lefolytatása során ellátott feladatokért fizetendő közbeszerzési díj mértékét,

f) az NHIT szervezetét, valamint

g) az NHIT eljárására vonatkozó szabályokat.
…
2. Az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács és a Digitális Kormányzati Ügynökség feladatai

2. § A Digitális Kormányzati Ügynökség a kormányzati informatikai beszerzések központosításával és az egyes informatikai beruházások szükségességéről szóló döntés központosításával kapcsolatos – e rendeletben meghatározott – állami feladatokat közfeladatként látja el.

3. § (1) Az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter a Digitális Kormányzati Ügynökségen keresztül összehangolja a kormányzati informatikai beszerzések körében a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek munkáját.

(2) A miniszter (1) bekezdés szerinti hatásköre, a 12. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel, nem terjed ki az irányító hatósági feladatokat ellátó minisztériumi szervezeti egységek feladat- és hatáskörébe tartózó kérdésekre.

4. § (1) Az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)

a) ellátja az érintett szervezetek informatikai beszerzési tevékenységének szakmai felügyeletét;

b) e rendeletben meghatározottak szerint elbírálja az érintett szervezetek informatikai beszerzésre vonatkozó igényeit;

c) a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 13. §-ában meghatározottakkal összhangban figyelemmel kíséri e rendelet alkalmazása során az NHIT által meghatározott e-közigazgatási és informatikai fejlesztési irányok megvalósulását.

(2) A Digitális Kormányzati Ügynökség

a) közreműködik a miniszter (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott feladatainak ellátásában;

b) koordinálja és ellenőrzi az érintett szervezetek informatikai beszerzési tevékenységének megvalósítását, javaslatot tesz egyes informatikai fejlesztések megvalósításának módjára;

c) összehangolja az érintett szervezetek informatikai beszerzési tevékenységeit biztosító szolgáltatásokat;

d) megvizsgálja az érintett szervezetek éves összesített informatikai beszerzési tervét, költségkerettervét, továbbá informatikai beszerzési igényét;

e) központi beszerző szervként lebonyolítja az e rendeletben meghatározott keretek között az érintett szervek informatikai tárgyú beszerzéseit;

(3) Az NHIT a Kormány részére

a) véleményezi a kormányzati informatikai beszerzésekre és alkalmazásfejlesztésekre vonatkozó javaslatokat;

b) javaslatot tesz a kormányzati informatikai fejlesztések és alkalmazásfejlesztések irányának meghatározására;

c) a miniszterelnök felkérésére véleményezi a Kormány hírközléssel és az informatikával összefüggő előterjesztéseit, egyedi döntéseit.

(4) Az NHIT a kormányzati informatikai beszerzésekkel kapcsolatos feladatkörében minden évben megvizsgálja a Digitális Kormányzati Ügynökség által a miniszternek beterjesztett éves informatikai beszerzési terveket, valamint informatikai fejlesztési terveket.

(5) Az NHIT ellátja a kormányzati informatikai beszerzésekkel kapcsolatban e rendeletben meghatározott feladatokat…”

Forrás:
301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelete a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről; Magyar Közlöny; 2018. évi 213. szám; 2018. december 27.; 36979-36988. oldalak (PDF)

Közigazgatás, politika

Cél a nemzeti vagyon megőrzése és gyarapítása – mondja Bártfai-Mager Andrea

„Egyszerűbb és hatékonyabb megoldásnak találja a tárca nélküli miniszteri pozíciót korábbi kormánybiztosi feladatainak ellátására Bártfai-Mager Andrea. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter a Magyar Időknek elmondta: a takarékszövetkezeti rendszer egészségessé és stabillá vált az átalakítások nyomán, a Budapest Bank is jó eredménnyel működik, de csak jó feltételek mellett válna meg részesedésétől az állam. Bártfai-Mager Andrea közölte azt is, hogy a stratégiai gáztárolóra még nem érkezett ajánlat.

– Külső szemlélőnek furcsa lehet, hogy a korábbi fejlesztési tárca számos feladatkörét jelenleg egy tárca nélküli miniszter viszi a 2018-as kormányalakítást követően. Megtalálta már ez a hivatal a helyét az új felállásban?
– A feladat nem újszerű, sok szempontból a saját, közel két évig tartó kormánybiztosi pozícióm feladatköreinek lett egyszerűbb és hatékonyabb megoldása a tárca nélküli miniszteri pozíció. Háromszintű irányítási modellt működtetünk: közvetlenül felelek a stratégiai fontosságú vállalatokért, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőn keresztül pedig közvetett irányítást gyakorlok egyes állami vállalatok felett. Közvetítő szerepem van az egyes minisztériumok által irányított cégek felé. Emellett a nemzeti vagyongazdálkodás új rendszerének kialakításakor speciális szempontokat is figyelembe vettünk: egyes cégek működtetése során például a csökkent munkaképességűek foglalkoztatása a nagyobb érték, mint a kizárólagos gazdasági ráció.

– Mostani beosztásában mekkora autonómiája van? Nem volna szüksége ilyen vagyonállomány kezeléséhez tényleges minisztériumra?
– Ezt a kérdést mindig megkapom, és csak ugyanazt tudom válaszolni: nincsenek ilyen jellegű hatalmi ambícióim. Feladatot kaptam, aminek elődleges szempontja a nemzeti vagyon értékállóságának megőrzése és gyarapítása. A feladathoz szükséges eszközöket pedig biztosítja a tárca nélküli miniszteri pozíció. Ennek keretében kell érvényre juttatni a gazdasági racionalitás szempontjait úgy, hogy illeszkedjünk a kormány azon elvárásához, hogy az állami tulajdonú vállalatok eredményesen gazdálkodjanak, értékük növekedjen, az általuk nyújtott közszolgáltatások színvonala javuljon. Míg 2010 előtt a nemzeti vagyon elherdálása, leépülése volt jellemző, 2010 után a nemzeti vagyongazdálkodás területén is új fejezet kezdődött: az elmúlt nyolc évben visszaszereztük a stratégiai fontosságú vagyonelemeket, így most nyílik lehetőségünk arra, hogy egységes vagyongazdálkodási rendszert alakítsuk ki.

– Mikor tölti be a tervezett szerepét a hulladékholding?
– Szögezzük le: a szemétszállítás stratégiai jelentőségű ügy, szemét elszállítatlanul nem maradhat, és nem is maradt. A hulladékgazdálkodás átalakítására azért volt szükség, mert korábban a különböző, magánkézben lévő hulladékgazdálkodási cégek kedvük szerint emelték az árakat, és extraprofitot szedtek a szemétszállítási díjakon, a magyar családok kárára. A kormány ennek véget vetett, amikor úgy döntött, hogy egységesíti és nonprofit alapúvá teszi a hazai szemétszállítást, és a rezsicsökkentés keretében bevezette a fix árat.

Az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlásából augusztus 1-jével került közvetlen irányításom alá. Az átvilágítás során észleltük a számlázási rendszer hiányosságaiból adódó problémákat. A rendszert már beállítottuk és működőképes. Az elmaradt számlákat várhatóan 2019 első negyedévének végére ledolgozza a társaság. Egyes állampolgárok épp a napokban kapnak kézhez elmaradt számlákat több negyedévről is. Sajnos néhány háztartás felé egy éven túli az elmaradás. Tekintettel arra, hogy a helyzet nem az ügyfelek hibájából alakult ki, kedvezményes részletfizetési lehetőséget kínál a vállalat, így remélhetőleg nem terheli meg a családokat a váratlan kiadás.

– Mit lehet kezdeni a vállalat 3,6 milliárdos veszteségével?
– Vizsgáljuk, hogy a negatív eredménynek mely része származik a cég nem hatékony működéséből és mely abból, hogy nem jól szedte be a szemétszállítási díjakat. Ki kell dolgozunk továbbá azt a rendszert, amelyben a szolgáltatók költségeit is hitelt érdemlő módon tudjuk ellenőrizni. Ez utóbbi esetben alapvető változtatásokra van szükség, nem finomhangolásról lesz szó.

– Mire fordítja a holding azt az ötmilliárd forintot, amelyet költségvetési forrásból a közelmúltban ítéltek meg a társaságnak?
– A vállalat a támogatásból a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer 2018. évi, feltétlenül szükséges kiadásait finanszírozza.

– Mára eljárt az idő a Magyar Posta hagyományos szerepei felett, hogyan alakul át a vállalat ennek szellemében?
– Bármilyen átalakítást hajtunk végre a posta intézményén, azt körültekintően kell tennünk, hiszen itt minden lépésnek nagy a társadalmi hatása. A legfontosabbnak azt tartom, hogy a XXI. század társadalmi elvárásrendszerét térképezzük fel. Ez egyes esetekben jelentheti azt, hogy a megszokás ellen is fel kell lépnünk. A mobil posta például a kezdeti félelmek ellenére népszerű szolgáltatás, de az éjjel-nappal működő csomagautomaták is sikeresek lettek, mert illeszkednek a mai élet ritmusához.

– Milyen konkrét lépések várhatók?
– Új csomaglogisztikai rendszert építünk ki, hiszen ma már másképp kell számolni, szortírozni és válogatni a küldeményeket, mint az intézmény kialakításának idején. Mivel a rugalmasság és a gyorsaság a legfontosabb, magas fokú automatizáltság és pillanatok alatt átállítható rendszerek szükségesek, amelyek alkalmazkodnak az állandóan változó szállítási útvonalakhoz. A másik vállalásunk a Pakk projekt, amely lehetővé teszi a levelek követhetőségét. Ez jelenleg tesztüzemben működik, a tervek szerint 2020-ban már az ország teljes területén futó szolgáltatássá válik.

Amikor 2016-ban kormánybiztosként megbíztak a Magyar Posta felügyeletével, a logisztikai rendszernek hihetetlen kihívást jelentett az első olyan év, amikor elárasztották az online rendelt termékek az október–decemberi időszakban. Az évről évre emelkedő csomagmennyiséget megtanulta kezelni a cég, többek között új csomaglogisztikai gépekkel és nagyobb, bérelt területen működik a vállalat. Sőt a célunk egyenesen az, hogy Magyarország geopolitikai helyzetére és a kiemelkedően jó magyar–kínai kapcsolatokra alapozva a Magyar Posta Zrt. a kínai áruk egyik legnagyobb csomaglogisztikai kelet-közép-európai központjává váljon. Első lépésként a negyedik legnagyobb kínai csomaglogisztikai céggel közös vállalatot indított a társaság.

– A kisebb csomagküldők versenyhelyzetet teremtenek vagy előnyös a postának az, hogy bár piacvesztés mellett, de levesznek egy kis terhet az állami társaságról?
– Egyértelműen versenyhelyzetben van a posta a terület legnagyobb szolgáltatójaként. Azonban 2017 és 2018 eddigi tapasztalata azt mutatja, hogy az ügyfelek leginkább a postára számíthatnak. A kis szolgáltatók a legnehezebb időszakokban meghatározott csomagszám felett nem vállalnak további küldeményeket.

– Felmerült csomagküldő vállalat felvásárlása?
– Igen, gondolkodunk ilyesmin, jó iránynak is tartanám, de tárgyalásokat jelenleg nem folytatunk ez ügyben.

– A Nemzeti Közművek működése jelenleg megfelel az elvárásainak?
– Azzal, hogy az NKM az MVM-csoport tagja, egyetlen energetikai csoportba került a teljes értéklánc: a termelés, az elosztóhálózat és a fogyasztó. Ezt a csoportot egyként kezelem, és azt várom el, hogy súrlódásmentesen működjenek együtt, a kiépült párhuzamos kapacitásokat megszüntessék, a működésüket a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása érdekében hatékonyan tervezzék. Ennek eredményeként egy digitalizált, okosmérésre alapuló, fogyasztó- és ügyfélbarát otthonszolgáltató jelenjen meg a fogyasztó előtt.

– Az NKM távhőlábának kiépítése júliusban az oroszlányi szolgáltató felvásárlásával elindult. Mi a következő lépés?
– Elsősorban olyan lehetőségeket keresünk, amelyekben mérethatékonyan végezheti az NKM a távhő termelését, szállítását és a szolgáltatását. Ennek érdekében önkormányzati együttműködéseken dolgozunk.

– Az Elmű–ÉMÁSZ felvásárlása végleg lekerült a napirendről az NKM-nél?
– A cégcsoport jelenleg nem eladó. Viszont az Európában zajló nagyvállalati folyamat, az E.On és az Innogy (az Elmű–ÉMÁSZ tulajdonosa) egyesülésével a magyar piacon várható átalakulásokat fel kell mérnünk. De pusztán a felvásárlás nem lehet cél, akvizícióról akkor lehet szó, ha azáltal biztosíthatók a hosszú távú stratégiai célok.

– Az MVM tervezett külföldi terjeszkedése hogyan halad?
– A régiós jelenlét erősítése nem került le a napirendről. Gyakorlatilag a teljes vezetőség megújult, ahogyan a stratégiai irányok is, most a kiegyensúlyozott építkezés a cél.

– Van már jelentkező a stratégiai gáztároló megvásárlására?
– Nem érkezett még ajánlat. Az adásvétel egyik iránya a jelenlegi tulajdonos Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az állami cégek alkotta Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) közötti, piaci árú ügylet lehet, de akár az MVM-nél is felmerülhet a gáztároló megvétele. A jogszabályok szerint a létesítménynek állami többségű tulajdonban kell maradnia vagy az MSZKSZ vásárolhatja fel. Magáncég így nem jöhet szóba.

– Az MFB vezetése szerint megtalálta a helyét új stratégiája mentén, és évi egy százalékot tenne hozzá működésével a gazdasági növekedéshez. Ezzel a célkitűzéssel elégedett?
– Az MFB alapvető szerkezeti változáson ment keresztül, olyan, fejlesztési célú hitelintézetről van szó, aminél nem a profit, hanem a társadalmi hasznosság az elsődleges elvárás. Fő irányelvként az addicionalitást fogalmaztuk meg, vagyis hogy az MFB és az MFB-csoport tagjai többletfinanszírozást juttassanak olyan gazdasági szereplőknek, amelyek valamilyen okból nem képesek piaci forráshoz jutni. Az MFB saját felmérése szerint jelenleg 700 milliárd forintnyi kielégítetlen hiteligény van az országban, ez a teljes állomány tíz százaléka. Ezt a szegmenst kell megtalálni hitellel, garanciával vagy akár kockázati tőkével. Utóbbi kategóriában a Hiventures rövid idő alatt nemzetközi szinten is elismertté vált, míg a Garantiq már közvetlen európai uniós forrásból is nyújt garanciatermékeket.

– A korábbi tervek szerint a most még állami tulajdonban lévő Budapest Bankot év végéig eladták volna. Mikorra zárul le a folyamat?
– A magyar kormánynak az Európai Beruházási és Újjáépítési Bankkal kötött korábbi vállalása értelmében nem lehet többségi tulajdona kereskedelmi bankokban, ez az elköteleződés továbbra is fennáll. Egy ilyen értékesítés legalább fél évet vesz igénybe, de hogy mikor jöhet el a Budapest Bank esetében, arra azt tudom mondani, hogy akkor, amikor itt az ideje. Hiszen jó gazdaként a bankot jó feltételek mentén kívánjuk értékesíteni. A pénzintézet eredményesen működik, az évek alatt több részpiacon jelentősen tudta növelni részesedését. A bank vagy akár más állami vállalat esetleges tőzsdei bevezetése, ahogy az korábban már többször felmerült, nem elvetendő ötlet. A magam részéről a fokozatosság híve vagyok, a legfontosabbnak azt tartom, hogy az egyes állami cégek válság- és ütésállóak legyenek.

– A takarékszövetkezeti rendszer ismét jelentős átalakuláson megy át, miután épp az ön kormánybiztossága alatt ment végbe az integráció. Miért kell újabb módosítás?
– A takarékok rendszerszintű problémáival már 2002-től a Magyar Nemzeti Bankban is foglalkoztunk. Az akkori elemzések kiállták az idők próbáját. A pénzügyi és gazdasági válság, a tartósan alacsony kamatkörnyezet és egyes takarékszövetkezetek hanyag gazdálkodása együtt vezetett ahhoz a rendszerszintű lépéssorozathoz, amely 2013-ban kezdődött. A válságkezelés sikerrel járt: a rendszer egészséges, tőkeerős és áttekinthető, a korábbinál sokkal jobban szolgálja a betétesek érdekeit.

– A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET) ügyfelei visszavehetik a programba korábban bevont ingatlanjaikat. Mire számíthatnak azok, akik ezzel nem tudnak élni?
– A visszavásárlás lehetősége nagyjából 38 ezer lakást, összesen körülbelül 154 ezer, jellemzően nehéz helyzetben élő embert érint. A párját ritkító kezdeményezés által havi tízezer forint körüli bérleti díjért maradhattak a bajba jutott emberek a saját otthonaikban. Ők most ismét tulajdonosaivá válhatnak az ingatlanjaiknak. A visszavásárláshoz is rendkívül kedvezményes feltételeket biztosít a kormány, nem számítunk fel kamatot, beszámítjuk az eddig kifizetett bérleti díjat, továbbá részletfizetési lehetőséget is biztosítunk. Aki szeretne, maradhat a programban, de várhatóan magasabb, az önkormányzati bérlakásokért fizetendő bérleti díjak árszintje mellett. A programot lezártuk, a NET újabb ingatlanokat nem vásárol…”

Forrás:
Cél a nemzeti vagyon megőrzése és gyarapítása; Rácz Gergő, Somogyi Orsolya; Magyar Idők; 2018. december 31.

Miniszteri biztost neveztek ki a kormányzati ágazati politikák és a kormányzati közpolitika összehangolására

„A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva az alábbi utasítást adom ki:

1. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 38. § (2) bekezdése alapján dr. Mernyei Ákos Pétert a 2018. december 15. napjától 2020. december 14. napjáig terjedő időre a kormányzati ágazati politikák és a kormányzati közpolitika összehangolásával kapcsolatos feladatok ellátására miniszteri biztossá (a továbbiakban: miniszteri biztos) nevezem ki.

2. § A miniszteri biztos az 1. §-ban meghatározott feladatkörében figyelemmel kíséri az egyes szakpolitikai területeken történő jog- és stratégiaalkotást, valamint elősegíti az ágazati politikák és a kormányzati közpolitika összhangjának biztosítását, ennek keretében

a) nyomon követi a kormányzati döntéshozatali fórumokra benyújtani tervezett jog- és stratégiaalkotási javaslatokat,

b) véleményezi azoknak az egymással, valamint a kormányzati közpolitikai irányokkal és tervekkel való összhangját,

c) kapcsolatot tart egyes ágazati és ágazatközi szereplőkkel és érdekképviseletekkel a stratégiai tervezés kellő biztosítása érdekében,

d) figyelemmel kíséri más európai uniós tagállamok ágazati és közpolitikai stratégiaalkotását és e stratégiák megvalósulását, a más államokban azonosított jó gyakorlatoknak a hazai köz- és szakpolitikai tervezés során történő lehetőség szerinti alkalmazása érdekében.

3. § A miniszteri biztos tevékenységét a Miniszterelnökséget vezető miniszter a parlamenti és stratégiai államtitkár útján irányítja.”

Forrás:
32/2018. (XII. 19.) MvM utasítás miniszteri biztos kinevezéséről; Nemzeti Jogszabálytár
A Miniszterelnökséget vezető miniszter 32/2018. (XII. 19.) MvM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről; Hivatalos Értesítő; 2018. évi 69. szám; 2018. december 19.; 5778. oldal (PDF)

Közigazgatási, politikai informatika

Karlócai Balázs, az IdomSoft vezérigazgatója szerint a szolgáltatószemlélet és az ügyfélközpontúság az állami informatika fejlesztések legfontosabb alapelvei

„ Karlócai Balázs vezérigazgató szerint az állami alkalmazásoknak fel kell venniük a versenyt a piaci szolgáltatók termékeivel.

– Az IdomSoft a jogszabályok szerint a Belügyminisztérium nyilvántartásait és a hozzájuk szorosan kapcsolódó szakrendszereket fejleszti és szolgáltatja. Milyen alapelvek mentén végzik ezeket a feladatokat?
– Számunkra az a legfontosabb, hogy a hozzánk tartozó rendszerek, mint például a személy- és lakcímnyilvántartás, az okmány-, jármű- és bűnügyi nyilvántartás magas színvonalon nyújtsák szolgáltatásaikat. Ehhez egyrészről arra van szükség, hogy rendelkezésre álljanak a szükséges kompetenciák, másrészről a rendszereink ügyfélközpontúak legyenek, tükrözzék a szolgáltató állam szellemiségét.

– Már az első sem lehet egyszerű, tekintve a hazai informatikushiányt. Hogyan lehet vonzóvá tenni az államigazgatási szoftverfejlesztést?
– Valóban nem egyszerű, de a legjobb szakemberekre van szükségünk, hiszen az állami alkalmazásoknak fel kell venniük a versenyt a piaci szolgáltatók termékeivel. Azon túl, hogy versenyképes fizetést kell tudnunk adni a munkatársainknak, vonzó munkakörnyezetet is kell teremtenünk. Azon vagyunk, hogy kollégáink 21. századi, modern fejlesztési környezetben tudjanak dolgozni, és hogy sikereket hozó projektekben vehessenek részt. Mindezért figyelünk arra, hogy ne csak a csapatok, hanem akár az egyes emberek szintjén is minél sűrűbben legyen részük sikerélményben.

– Hogyan lehet ezt megvalósítani a sokszor évekig tartó állami fejlesztésekben?
– A 21. század informatikai fejlesztési projektjeiben gyakorlatilag az a modell már nem működik, hogy tervezőasztal mellett elkészül egy 5 ezer oldalas rendszerterv, amit aztán átadnak a fejlesztőnek, aki ezt két évvel később leszállítja. A mai fejlesztési környezetek már annyira magas szintű programozási nyelveket támogatnak, hogy a követelményelemzés szinte egybeesik a kód írásával. Ezért abban hiszünk, hogy minél több projektben érdemes egy roadmapet kialakítani, és ahogy halad előre a projekt, úgy kell pontosítani a részleteket, a funkcionalitást.

– Mi a helyzet az ügyfélközpontúsággal, azt hogyan lehet elérni?
– Számunkra evidencia, hogy a rendszereink tényleges felhasználói, az állampolgárok vagy például a kormányablakban dolgozó ügyintézők. Az ő igényeiknek akkor tudunk megfelelni, ha pontosan tudjuk, hogyan dolgoznak, milyen problémákkal találkoznak. Ezeket viszont nem lehet a monitor mögött ülve kitalálni. Hiszek abban, hogy a fejlesztő akkor tud jó szoftvert írni, ha tisztában van azzal, milyen környezetben, hogyan fogják használni az alkalmazását. Arra törekszem, hogy minél több fejlesztő kollégám töltsön el jó pár órát a saját maga által fejlesztett rendszer használata közelében, például egy kormányablakban az ügyintéző mögött. Gyakorlatban lássa, hogy amikor élesben kell elvégezni egy címmódosítást, akkor az hány lépésből, klikkelésből áll. Ha saját szemével látja a tényleges munkafolyamatot, akkor első kézből találkozik az ügyintéző esetleges nehézségeivel, és a további fejlesztéseknél inspirációt és ötleteket tud meríteni ezekből a tapasztalatokból. Így a rendszer következő változata még inkább ügyfél- és felhasználóbarát lesz.”

Forrás:
Szolgáltatószemlélet és ügyfélközpontúság az állami IT-fejlesztésekben; IT Business; 2018. december 27.

Ingyen lekérdezhetőek lesznek a gépjárművek adatai

„Januártól indul az úgynevezett jármű szolgáltatási platform, a rendszerben – a tesztüzem után – ingyen lekérdezhetőek lesznek a gépjárművek adatai.

A Belügyminisztérium (BM) egyesíti a különböző hivatalok gépjármű-nyilvántartási adatait. Januártól rendszám alapján megtudhatóvá válnak az autó műszaki adatai, például a kilométeróra állása, a jármű baleseti „előélete”, s elérhetőek lesznek az eredetiségvizsgálaton készült fényképek is.

A szolgáltatáshoz mobiltelefonos applikáció is készül. A tulajdonos személyes adatai továbbra sem lesznek hozzáférhetőek.

A rendszert az ügyfélkapun keresztül bárki, a jogcím igazolása és mennyiségi korlátozás nélkül igénybe veheti. A hivatalosan járműszolgáltatási platformnak nevezett informatikai rendszert már teszteli a BM. Az ingyenes szolgáltatást várhatóan január végétől vehetik igénybe az autósok.

Dobrocsi Endre közlekedésbiztonsági szakértő az M1-nek azt mondta, a BM fejlesztésével lehetővé válik, hogy egy-egy jármű jövőbeli tulajdonosa pontos és valós adatokhoz jusson. Így elkerülheti, hogy manipulált, esetleg körözött járművet vásároljon meg.

Perjési Zsolt biztonsági tanácsadó szerint a fejlesztés egyaránt szolgálja az autóvásárlók és a kereskedők érdekeit – hangzott el az M1 híradójában.”

Forrás:
Ingyen lekérdezhetőek lesznek a gépjárművek adatai; HVG.hu/MTI; 2018. december. 26.
Lásd még:
Vállalkozási szerződés Jármű Szolgáltatási Platform beszerzése céljából; Közbeszerzési Értesítő

December 31-én lezárul az országos videokonferencia-rendszer kiépítését célzó projekt

„Az európai közigazgatásban is élenjáró fejlesztés – összhangban a Belügyminisztérium e-közigazgatás megvalósítását célzó tevékenységével – megreformálja a korábban személyes jelenlétet igénylő államigazgatási folyamatokat. Segítségével az állampolgárok számára az ügyintézés gyorsabbá, és gazdaságosabbá válik. A projekt 2,984 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-Fejlesztési Operatív Program KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 „Adminisztratív terhek csökkentése” című program keretében.

„A Belügyminisztériumnak kiemelkedő szerepe van a hazai e-közigazgatási ökoszisztéma – mind a korszerű infrastruktúra, mind a felhasználóbarát szolgáltatások – kialakításában. Stratégiájába illeszkedik az országos videókonferencia-rendszer is, mely nagysebességű kép- és hangátvitellel összeköti a térben távoleső intézményeket. A biztonságos, jövőbemutató, rugalmasan bővíthető megoldás a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat zárt rendszerén működik.” hangsúlyozta Hajzer Károly Informatikai Helyettes Államtitkár.

„A rendszer éles tesztelése már lezajlott, a július 1. és november 30. közötti időszakban közel 15.000 hívás létesült, bírósági tárgyalások, távmeghallgatások, oktatások valósultak meg videokonferencia hívások segítségével.” – hangzott el Dömötör Csaba, a NISZ projektmenedzsment igazgatója előadásában.

„A kiépített rendszer a távmeghallgatások által lehetővé teszi az eljárások időtartamának csökkentését, a bírósági eljárások átláthatóságának növelését, valamint a bíróságok szolgáltató jellegének erősítését.” – mondta Péter Zoltán János, bíró, az Országos Bírósági Hivatal képviseletében.

„Valamennyi büntetés-végrehajtási intézetben található videokonferencia végpont. Az új rendszer biztonsági szempontból is előnyösebb, valamint támogatja a reintegrációt, hiszen a fogvatartott nem esik ki sem a munkából, sem az oktatásból.” – nyilatkozta Prisznyák Szabolcs alezredes, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága nevében.

A kormányzati szervek, valamint a bíróságok és a büntetés-végrehajtási intézetek számára kialakított funkciók között megtaláljuk a közvetített kép- és hanganyagok rögzítését, a védett tanúzás során alkalmazott torzított hangátvitelt, a videokonferencia közvetítést (stream) is.

A beruházás az „Elektronikus megoldás az eltérő földrajzi helyszíneken történő közigazgatási ügyintézés munkaszervezésének és kommunikációjának fejlesztésére (VIKI)” című KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2015-00003 azonosító számú projekt során az „Adminisztratív terhek csökkentése” című program keretében valósult meg. A projekt forrása 2,984 milliárd forint, amelyet az Európai Szociális Alap, valamint Magyarország költségvetése finanszíroz a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program, valamint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében.

A projektet a Széchenyi 2020 program keretében valósította meg a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) alkotta konzorcium”

Forrás:
December 31-én lezárul az országos videokonferencia-rendszer kiépítését célzó projekt; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2018. december 18.

252/2018. (XII. 17.) Korm. rendelet az okos város központi platformszolgáltatás létrehozásáról és működtetéséről

„…2. Az okos város központi platformszolgáltatás működése

2. § (1) A Kormány okos város központi platformszolgáltatást működtet a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter közreműködésével.

(2) A miniszter az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás keretében

a) a 3. § a) pontjában szereplő szervezet útján – a Kormányzati Adatközpontban – központi alapinfrastruktúrát és annak a helyi érdekű fejlesztések általi elérése érdekében adatátviteli hálózatot működtet,

b) a központi szolgáltatók útján az 1. melléklet szerinti központosított közszolgáltatásokat nyújtja,

c) biztosítja, hogy a 2. mellékletben szereplő helyi érdekű fejlesztések – amennyiben azoknak tartalma vagy jellege alapján ez nem kizárt – az a) pontban meghatározott központi alapinfrastruktúra igénybevételével működjenek.

(3) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti közreműködés keretében az általa működtetett helyi közszolgáltatás információs rendszer (IKIR) útján ellátja

a) az önkormányzatok által az okos város központi platformszolgáltatáshoz történő csatlakozás-, és szolgáltatás-menedzsment feladatokat,

b) a csatlakozási szerződések csatlakozó települési önkormányzatokkal való megkötését és módosítását,

c) az okos város központi platformszolgáltatással kapcsolatos ügyfélszolgálati feladatokat, a szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyfél-kapcsolattartási, tájékoztatási és adminisztratív feladatokat, biztosítva a hibabejelentés lehetőségét is,

d) a szolgáltatásokkal kapcsolatos kommunikációs feladatokat.

(4) Az 1. melléklet szerinti központosított közszolgáltatások részletes tartalmát az annak nyújtásával megbízott központi szolgáltatók honlapjukon, az 1. melléklet szerinti központi közszolgáltatások és a 2. melléklet szerinti helyi érdekű fejlesztések részletes tartalmát a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az általa működtetett helyi közszolgáltatás információs rendszerben (IKIR) elektronikusan elérhetővé és nyilvánossá teszi.

(5) Az okos város központi platformszolgáltatás keretében nyújtott központosított közszolgáltatások igénybevételével összefüggésben felmerülő ügyféltámogatói feladatokat, valamint a felmerülő alkalmazásüzemeltetési és rendszertámogatási feladatokat – ideértve a központosított közszolgáltatás nyújtásával összefüggésben a központi szolgáltató oldalán felmerülő adatfeldolgozói feladatokat is – a központi szolgáltatók látják el az 1. mellékletben meghatározottak szerint.

3. § A Kormány az okos város központi platformszolgáltatás keretében nyújtott, az 1. mellékletben meghatározott

a) Települési Térinformatikai Platform központosított közszolgáltatás nyújtásával a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot (a továbbiakban: Lechner Tudásközpont),

b) Települési Középület Kataszter központosított közszolgáltatás nyújtásával a Lechner Tudásközpontot,

c) Települési mobilalkalmazás központosított közszolgáltatás nyújtásával a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (a továbbiakban: NISZ Zrt.),

d) Központi Városkártya rendszer központosított közszolgáltatás nyújtásával az IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (a továbbiakban: IdomSoft Zrt.) bízza meg…”

Forrás:
252/2018. (XII. 17.) Korm. rendelet az okos város központi platformszolgáltatás létrehozásáról és működtetéséről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 252/2018. (XII. 17.) Korm. rendelete az okos város központi platformszolgáltatás létrehozásáról és működtetéséről; Magyar Közlöny; 2018. évi 202. szám; 2018. december 17.; 35108-35114. oldalak (PDF)
Lásd még:
1715/2018. (XII. 17.) Korm. határozat az okos város központi platformszolgáltatás létrehozásához kapcsolódó költségek biztosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1715/2018. (XII. 17.) Korm. határozata az okos város központi platformszolgáltatás létrehozásához kapcsolódó költségek biztosításáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 202. szám; 2018. december 17.; 35130-35132. oldalak (PDF)

314/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet az egységes Állami Alkalmazás-fejlesztési Környezetről és az Állami Alkalmazás-katalógusról, valamint az egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról

„…2. A központi alkalmazás-szolgáltató, a központi infrastruktúra-szolgáltató, valamint a központi felügyeleti feladatokat ellátó szerv kijelölése

3. § (1) A Kormány központi alkalmazás-szolgáltatóként az IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (a továbbiakban: központi alkalmazás-szolgáltató), központi infrastruktúra-szolgáltatóként a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (a továbbiakban: központi infrastruktúra-szolgáltató) jelöli ki.

(2) A Kormány központi felügyeleti feladatokat ellátó szervként az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletet (a továbbiakban: Felügyelet) jelöli ki….”

Forrás:
314/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet az egységes Állami Alkalmazás-fejlesztési Környezetről és az Állami Alkalmazás-katalógusról, valamint az egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 314/2018. (XII. 27.) Korm. rendelete az egységes Állami Alkalmazás-fejlesztési Környezetről és az Állami Alkalmazás-katalógusról, valamint az egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 213. szám; 2018. december 27.; 37077-37094. oldalak (PDF)

Informatika, távközlés, technika

Megjelent a várva várt természetjáró applikáció

„Válogass a túraötletek közül, vagy tervezd meg a saját túrádat mobilon! Végre megjelent az ingyenesen letölthető, nem csak Magyarországon használható Természetjáró app.

A Magyar Természetjáró Szövetség ingyenes túrázós applikációját „Természetjáró” néven találod a Google Play Store-ban és az App Store-ban. Az alkalmazás növekvő népszerűségét mutatja, hogy rövid idő alatt az első helyre kúszott fel a magyar Apple „App Store Travel” kategóriájában és a Google Play Store „Utazás és helyi információk” kategóriájában is.

A termeszetjaro.hu tartalmaira épülő alkalmazás gyakorlatilag egy mobilos útikönyv, rengeteg előre megírt gyalog- és kerékpártúra-ajánlattal, számos természeti és kulturális látnivaló ismertetőjével, interaktív, a megfelelő réteg bekapcsolása után a jelzett utakat is mutató turistatérképpel, túratervezővel és útvonalrögzítővel. Itt tudhatsz meg többet az alkalmazásról.

A kéktúrázóknak külön jó hír, hogy az alkalmazásban megtalálható az összes szakasz leírása, pecsételőhellyel, szálláslehetőségekkel. Mivel szinkronizálja az elmenthető tartalmakat a honlap és a mobilunk között, az ingyenes (nem kötelező) regisztráció után megtervezhetünk egy túrát a számítógépen, aztán terepen telefonunkkal követhetjük a nyomvonalat, és ehhez – ha előtte letöltjük a tartalmat – még térerő sem kell.”

Forrás:
Megjelent a várva várt természetjáró applikáció; Turista Magazin; 2018. december 21.

Visit Harghita! Egy helyen megtalálható Hargita megye turisztikai kínálata

„Székelyudvarhelyen, a Harghita Business Center inkubátorházban mutatták be Hargita megye egyetlen olyan háromnyelvű, ingyenesen letölthető turisztikai telefonos alkalmazását, amely egy helyre koncentrálja a turisztikai látnivalókat, élményt nyújtó lehetőségeket, értékes információkat. A digitális idegenvezetésre is alkalmas applikációt az INSiGHTS nemzetközi projekt részeként készítette el Hargita Megye Tanácsa.

Hargita megyének számtalan turisztikai adottsága és kínálata van, eddig azonban nem létezett olyan felület, amely mindezt magában foglalta volna. A Visit Harghita telefonos alkalmazás az első olyan megyei turisztikai applikáció, amely széles körű információt nyújt a szálláshelyekről és gasztronómiáról, szabadidős lehetőségekről, eseményekről, valamint különböző turisztikai szolgáltatásokról. Mindemellett az alkalmazás különlegessége, hogy hangos útikalauzt is tartalmaz, amelynek segítségével az érdeklődők szórakozva ismerhetik meg a megye látványosságait, festői tájait és épített örökségét. Jelenleg ez az első megyei turisztikai alkalmazás az országban, amelyben hangos útikalauz is van.

A székelyudvarhelyi Harghita Business Centerben december 12-én tartott turisztikai konferencián részt vettek Kovászna és Maros megye turisztikai szakemberei, akik a Visit Covasna és a Visit Mureș mozgalomról beszéltek, Sándor Barna megyei tanácsos pedig a Székelyföldi gasztrotérképet mutatta be, amelynek az a célja, hogy százötven kiváló éttermet tegyen elérhetővé egy helyen online és nyomtatott változatban, ezzel is segítve mindazokat, akik egyedi és különleges kulináris élményekre vágynak itt Székelyföldön.

Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke üdvözlőbeszédében kifejtette, hogy Hargita megye turizmus szempontjából jó helyzetben van, hiszen értékeket mutat fel, csak meg kell tudni mutatni ezt a mai kommunikációs zajban. „A hangsúlyt a turisztikai sokszínűségre kell helyezni, ennek összehangolása kihívást jelent, de ebben segít a most bemutatott eszköz” – mutatott rá az alelnök.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke úgy látja, nyugodt erő jellemzi a megye turizmusának fejlesztését, amihez az évek során rengeteg tudást sikerült behozni partnerségek, pályázatok révén, és újra megerősödött a megyei tanács turizmussal foglalkozó csapata. Kiemelte az INSiGHTS projektet, amely szerinte a megyei tanács egyik legsikeresebben lebonyolított pályázata ebben az ágazatban. „Az elvetett búzából még csak néhány szökkent szárba, de a Hargita megyei búzatábla nagy, és hamarosan beérik a termés” – fogalmazott köszöntőjében a megyeelnök, és utalt arra, hogy Hargita megyében odafigyelnek arra, hogy a lebonyolított projekteknek legyen folytatásuk.

Lázár Zoltán, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának külgazdasági attaséja elmondta, hogy Magyarország nagy hangsúlyt fektet a turizmusra, és projektjeiket remélhetőleg Székelyföldön is meg tudják valósítani, a helyi közösségekkel együtt. „Ez az alkalmazás jól bemutatja Székelyföld látványosságait, remélem, minél több vendég látogat ide családjával együtt. Jöjjenek, mert bőven van mit látni, ízlelni ebben a térségben” – fogalmazott az attasé.

A konferencia csúcspontját a Visit Harghita telefonos alkalmazás bemutatása jelentette, amely a bejelentés pillanatától már elérhető és ingyenesen letölthető az alkalmazásokat tömörítő virtuális áruházból. Mint Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának a projekt lebonyolítását koordináló alelnöke elmondta, az applikáció és a hozzá tartozó webes felület segítségével az idelátogatók ötleteket gyűjthetnek testreszabott utazásaik létrehozásához, segítséget, tanácsokat kérhetnek idegenvezetőktől, értékelhetik többek között a vendéglátó egységeket, könnyen kapcsolatba léphetnek a szolgáltatókkal, és elmenthetik kedvenc helyeiket.

Az alelnök szerint kettős premier ez Hargita megyének, hiszen az első olyan turisztikai alkalmazást indították ma el, amely a megye kínálatát egy helyen tálalja, illetve az országban az első olyan megyei turisztikai alkalmazás, amely hangos idegenvezetővel rendelkezik. „Azért kiemelkedő jelentőségű ez a megvalósítás, mert az idelátogatók számára könnyen elérhető, könnyen tervezhető, és könnyű kapcsolatfelvételi lehetőséget kínál. Mi nem a nyugati országok turizmusával szándékszunk versenyezni, hiszen vidékünknek sem az adottságai nem olyanok, sem pedig a fejlettsége. Mi azt mutatjuk meg, és azt kínáljuk, amiben Hargita megye különbözik a világ más térségeitől, amitől egyediek vagyunk a világon, Európában vagy az országban” – mondta.

Az alkalmazás elkészítésére a szebeni Eventya céggel szerződtek, amely már számos hasonló felületet fejlesztett, többek között a Temes és Kovászna megyei, valamint nagyszebeni és brassói alkalmazást is. Az adatgyűjtés és a koncepció kialakítása nagyrészt az idén történt, amit a cég és a megyei tanács munkatársai Csík-, Udvarhely- és Gyergyó-térségi szakemberekkel, a megyében működő egyetemek turisztikai karának tanáraival, fotósokkal, vendéglátókkal és a Székelyföldi Turisztikai Desztinációmenedzsment Klaszter vezetőtanácsával szoros együttműködésben valósított meg.

Folyamatos konzultációk követték egymást az applikáció struktúráját, felépítését, valamint vizuális elemeit illetően Hargita megye turisztikai szakembereivel, bevonva egyetemi elöljárókat, a turisztikai desztinációmenedzsmenttel foglalkozók szervezetét, a Hargita megyében működő turisztikai információs irodák képviselőit, polgármesteri hivatalokat, önkormányzati fejlesztési társulásokat (Hargita, Hargita-hegység, Csomád–Bálványos), az ugyancsak a megyei tanács által létrehozott Hargita Megyéért Egyesületet, a Hargita Megyei Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálatot, hivatásos fényképészeket és vállalkozókat.

Az applikáció a Hargita Megye Tanácsa által európai uniós finanszírozással lebonyolított, a lassú, zöld és egészséges turizmust célzó INSiGHTS pályázat részeként készült. A Visit Harghita alkalmazás ingyenesen letölthető az App Store-ból, valamint a Google Play áruházból. A projekt célja, hogy a megye turisztikai kínálatának egy helyen való megjelenítésével megkönnyítse a turizmus fejlődését. Ennek okán az applikációt folyamatosan aktualizálják majd a közelgő eseményekkel, friss információkkal és utazási tippekkel.

Hargita Megye Tanácsa az INSiGHTS projektben partnerként vesz részt, a Duna Transznacionális Program keretében. A projekt futamideje 30 hónap, 2017. januártól kezdődően. Célja a természeti és kulturális örökség fenntartható használata azáltal, hogy a zöld (green), lassú (slow) és egészséges (healthy) típusú turizmusra fektetik a hangsúlyt, ugyanakkor kidolgoznak olyan stratégiákat és IT-eszközöket, amelyek segítségével biztosítani tudják a szolgáltatások elérhetőségét a projektpartner régiókban. A várható eredmények között szerepel, hogy a partnerek nyolc integrált fenntartható turisztikai stratégiát dolgoznak ki közös iránymutatások alapján, amelyeket majd a teljes Duna régióban használhatnak.”

Forrás:
Visit Harghita! Egy helyen megtalálható Hargita megye turisztikai kínálata; MASZOL; 2018. december 12.
INtegrated Slow, Green and Healthy Tourism Strategies (INSiGHTS) projekt – CJHarghita v 1.0; Hargita megye
App Store (iOS) és Google Play

Szakirodalom

Az életünk már online zajlik

„Most jelent meg dr. Szűts Zoltán Online – Az internetes kommunikáció és média története, elmélete és jelenségei című könyve, amely elsősorban a(z internetes) kommunikáció és média egyetemi oktatását hivatott segíteni. Egy méltatásban azt olvastuk, hogy eddig nem jelent meg ilyen összegző munka, amely körbejárja a vizsgált téma multidiszciplináris: kommunikációs, médiatudományi, társadalmi, kulturális, technológiai, illetve filozófiai aspektusait is.

Mi volt a célja e könyv megírásával?
– Lassan 15 éve, hogy az internetes kommunikációval és médiával kapcsolatos jelenségeket kutatom. A pesti bölcsészkaron magyar szakra jártam, és a képzésem elején a kortárs irodalom iránt érdeklődtem, és magam is írtam szépirodalmat. A Versszelidítés című verseskötetem 1998-ban az újvidéki Forum gondozásában jelent meg. Az egyetemen gyakran hallottam professzoraimtól, hogy már a szakdolgozatban olyan témával kell foglalkoznom, ami valóban érdekel, és akár a doktori disszertációban is tovább lehet írni. Emellé társult az az elképzelésem, hogy valamiben egyedi legyek, ráadásul mindig is nagyon komoly versenyszellem élt bennem, így eldöntöttem, hogy ne a sok (egyébként kiváló) Petőfi-, József Attila- vagy akár Szabó Lőrinc-kutatóval kelljen vetélkednem. Az irodalomtudósok az 1990-es években néhány nagyon ritka kivételtől eltekintve (ilyenek voltak Horváth Iván vagy Orlovszky Géza) a számítógépekre mint kultúraidegen eszközökre tekintettek. Számomra pedig éppen az volt az érdekes, ezek az eszközök hogyan estek át funkcióváltáson és lettek az alkotók társai a (mű)alkotások létrehozásában, majd tették egyre gyorsabbá és hatékonyabbá a kommunikációt és a médiatartalmak létrehozását és fogyasztását. A döntésem jónak bizonyult, hiszen ma az egyik legdinamikusabban fejlődő tudományterületet kutatom, sohasem fogyok ki az új jelenségekből. 2007-ben, amikor hazatértem a dél-koreai vendégtanári pozíciómból, már nem a magyar, hanem a kommunikáció- és médiatudományi tanszéken kezdtem el tanítani. Tanszékvezetőm, Győrffy Miklós, lehetővé tette, hogy az internetes kommunikációval és médiával kapcsolatos kurzusaimon mindig új ismereteket adhassak át hallgatóimnak, és megvitathassam velük az aktuális jelenségeket. Pár éve a Szatmári Péter rektor által nyújtott lehetőséggel élve már a Milton Friedman Egyetemen oktatok és vezetek kommunikációtudományi kutatócsoportot, illetve az idei évtől a Műszaki Egyetem docense vagyok. Ezek az előzmények.

A most megjelentetett 478 oldalas kötet abból a felismerésből és tapasztalatból született, hogy nem létezett a témának olyan összefoglaló vizsgálata, mely egységesen beszéli el az 1960-as évektől napjainkig tartó folyamatokat, melyek az internetes kommunikáció és média történetét is jelentik. Ezt a hiányt kívánja betölteni a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság szakmai támogatása mellett, az ismert nemzetközi könyvkiadónál, a Wolters Kluwernél most megjelent kézikönyvem. A 2011-től gyakorlatilag 2018 októberig írt kötet mintegy 960 lábjegyzetet tartalmaz, és így maradéktalanul megfelel a tudományosság követelményeinek, ahogy nyelvezete is, de sem a tetemes hivatkozás anyag, sem a szóhasználat nem öncélú. A könyv célja a téma egyetemen történő oktatása, úgy gondolom viszont, hogy azok is haszonnal forgathatják, akik a tudományos ismeretterjesztés iránt érdeklődnek. Megjelenése után pár nappal már több megkeresés érkezett, ami azt mutatja, mennyire aktuális a téma. A kötet nemcsak nyomtatásban, hanem e-könyv formájában is megjelent, és hamarosan megvásárolható lesz a világ bármely részéről. Azt, hogy egy tartalom pillanatok alatt ily módon elérhető, ugyancsak az Online című kötetben részletesen tárgyalom.

Az internetes kommunikáció és média mára az emberek nagy részének életében, a társadalom minden pórusában jelen van. Olyan új fogalmak jelennek meg, mint a hypertextualitás, a multimedialitás, az interaktivitás, a virtuális és az augmentált (kiterjesztett) valóság vagy éppen a képi fordulat részét képező emotikonok és a kaotikusan terjedő mémek. Ezek a laikusok számára új, idegen, éppen ezért – megkockáztatom – kicsit félelmetesen csengő fogalmak.
– A mindennapi életben nem valószínű, hogy használjuk ezeket a fogalmakat, és nincs is rá szükségünk. Akár félelmetesnek is, de mindenképpen száraznak vagy idegennek tűnnek. Ezt az idegenséget igyekszem oldani azzal, hogy rámutatok, a jelenségek hogyan jelennek meg a gyakorlatban, honnan is ismerhetik őket az olvasók. Mondanék egy példát: a hypertextualitás azt jelenti, hogy a Magyar Szó szerzőinél a napilap weboldalán megjelenik egy felsorolás, melynek címeire kattintva az olvasó az adott cikkre ugorhat. A kaotikusságtól sem szabad megijedni. Csupán azt jelzi a kifejezés, a korábbi sémák, melyek alapján az információk terjedtek, eltűnőben vannak. Nehéz megjósolni, melyik hír terjed el villámgyorsan, és mi az, amit figyelmet kívül hagynak az olvasók. A szórakoztatóipar is gondban van. Adott esetben olyan népszerű lehet egy dal, hogy mémmé válik, lásd a koreai Gangnam Style című számot. A sikert a kaotikusság miatt nehéz tervezni. Az utóbbi időben az algoritmusokkal kísérlik meg a vállalatok és kormányzatok nem csupán átlátni, de irányítani is a káoszt. Ez az irányítás történhet pénzügyi profit szerzése céljából, de birodalmi szándékok is állhatnak a háttérben.

Mindezeket részletesen tárgyalja a könyv. Ön szakemberként, aki egyetemi szinten oktatja a kérdéskört, hogyan foglalná össze, az új kommunikációs és médiaforma milyen gyökeres változásokat hozott az egyén életében (újfajta tájékozódási módok, a személyes kapcsolatok új formája, új vásárlási, sőt olvasási szokások)? Milyen hatást gyakorol ez az új kommunikációs és médiaforma a kultúrára, a társadalomra, a gazdaságra?
– Mára már látszanak azok a változások, melyek gyökeresen megváltoztatják a gazdaságot, a társadalmat és a kultúrát. A legegyszerűbb példából kiindulva: az Európai Unió eltörölte a barangolási díjakat, így ma Budapestről Abbáziáig és onnan Triesztig például úgy lehet eljutni autóval, hogy a navigációnk közben valós időben kalkulál az interneten keresztül érkező információkkal. Nem csupán az eszközök, de a felhasználók is küldenek adatokat. A balesetek és forgalomtorlódások adatainak birtokában a folyamatosan online rendszerek mindig a leg-optimálisabb útvonalat ajánlják. Az 1980-as, de még az 1990-es években is az utazás nagy-ságrendekkel több bizonytalansággal járt. A vásárlási szokásaink gyökeresen megváltoztak, az online vásárlás egyre nagyobb teret nyer, Kínából nagyon sokan rendelnek az interneten, a tömegek bölcsessége, az osztályozási rendszer szolgáltatja a bizalmat ehhez. Ez garantálja ugyanis, hogy az előre fizetett áru megérkezik, és az ígért minőségben érkezik meg. A kultúrában is óriási változások tanúi lehetünk. A képernyő környezetében megszokott böngészés egyre inkább megjelenik a nyomtatott szöveg világában is. Gyorsabban olvasunk, kulcsszavakat keresünk. Kevés szó esik róla, de az online nézhető filmek átalakítják filmezési szokásainkat. Az előretekerhető adás egyre türelmetlenebbé teszi a nézőket a hagyományos televíziózás világában. A digitális kultúrában szocializálódók így az 1980-as évek filmjeit így már lassúnak, vontatottnak találják. Végezetül pedig a személyes kapcsolatok átalakulásáról se feledkezzünk meg! Számos erő hat ebben a térben. A pozitív változások közé tartozik, hogy egyre több ismerőssel vagyunk kapcsolatban, a negatívak közé pedig, hogy háttérbe szorul a beszélgetés. Megfigyelhető, hogy a viták könnyen rendezhetők személyes találkozó során, míg a „levelező tagozat”, a Facebookon vagy e-mailben zajló vita csak további félreértésekhez vezethet. Az online kommunikáció hatékony eszköze lehet a társadalmi szerveződésnek. Mozgalmak születnek online, tüntetéseket szerveznek a digitális térben, gondoljunk csak az USA antikapitalista mozgalmaira! De az álhírek is ugyancsak online terjednek, ami a tájékozottságunkat sodorja veszélybe.

Az álhírekkel is részletesen foglalkozik. Ezeket hogyan tudjuk kezelni?
– Nehezen. Sokkot kaptunk, és kicsúszott alólunk a talaj, egyre nehezebb ugyanis megítélni, hogy mi a valós. A nyomtatott sajtó és televízió világában alapvetően két befogadói stratégia létezett. Az egyszerűbb az volt, amire azt mondtuk, hogy megírta az újság, vagy láttuk a tele-vízióban, tehát igaz lehet. A bonyolultabb már figyelembe vette azt is, hogy mely orgánum adta közre a hírt, így következtetni lehetett a valóságtartalmára. Ezek a rendszerek azonban kapuőri irányítás alatt álltak és állnak ma is. A szerkesztők döntik el, hogy mi kerüljön nyilvánosságra. A közösségi médiában gyakran korlátok nélkül terjednek az álhírek. Ebben a közegben ugyanis a forrás megjelölésének hiánya a médium természetéhez tartozik. És az utóbbi időben az erózió elérte az online portálokat is. Mind gyakrabban vagyunk tanúi, ahogy szerzők álhíreket kreálnak, ezek utána a közösségi médiában gyorsan terjednek.

Mit rejt a 15 klikk hírnév fogalma, jelensége?
– Ez egy saját fogalom, arra utal, hogy mindenki, ha rövid időre is, de híres lehet. Andy Warhol használta a 15 perc hírnév kifejezést még a televízió korában. Ez a hírnév nagyon gyorsan elillan. A politika gyakran rá is játszik erre. A politikai kommunikációval foglalkozók például jól tudják, hogy ha megjelenik egy – a megbízójukra nézve – negatív hír, akkor gyorsan el kell foglalni az online teret érdekesebb, az ellenfelet negatív fényben feltüntető hírekkel, ezek ugyanolyan gyorsan elterjednek, és befolyásolhatják a közvéleményt.

Egyáltalán hogyan tudunk szűrni?
– Átvitt értelemben újra kell tanulnunk tájékozódni. Ahogy a televízióban látott tartalmak értelmezésének esetében az elsődleges közeg a család, a másodlagos pedig az iskola volt, úgy most is ennek kell megtörténnie. A szülők azonban az internetre nem tekintenek úgy, mint a nyomtatott lapokra vagy a televízióra. Emlékszem, amikor gyerekkoromban a Politikin Zabavnik plasztikus történetet közölt egy dél-amerikai államférfi meggyilkolásáról, napokig a hatása alatt álltam. Utólag sem értettem, hogyan jelenhetett meg akkor egy ilyen történet nyomtatásban. Az online médiában ilyen szűrők már nem igazán működnek, és a sokk is el-marad, ma már nem csodálkozunk el. Marad tehát a nagyon kritikus gondolkozás. Ezt kell elsajátítani, rákérdezni, vajon igaz-e a hír. További nehézséget okoz, hogy a ránk zúduló információmennyiségre az agyunk nincs felkészülve. Freund Tamás akadémikus, agykutató arra hívja fel a figyelmet, hogy az evolúció nem tud lépést tartani az információáramlással. Lassítanunk kell. Ennek része egy egyszerű rutin. A napunkat például ne az e-mailek olvasásával kezdjük! Nehéz azonban erről leszokni azoknak, akiknek az élet- és munkatempója megköveteli, hogy digitális nomádok, a nap 24 órájában online legyenek. Én sem tudom igazán megtenni.

Hogyan fér meg a régi és az új egymás mellett: a képernyőről olvasás, e-könyvek és a nyomtatott könyv, a nyomtatott sajtó és az internetes kiadások, a jóízű kirakatnézések és az online vásárlás, a Facebookon kapott 500 születésnapi gratuláció és a személyes felköszöntések, a közös családi együttlétek és az, hogy esténként mindenki a saját laptopján más filmet, műsort, kulturális tartalmat néz?
– Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy most fedezhetjük fel ezeket a változásokat. Néhány folyamat már egyértelműen látszik. A vásárlásnál maradva, a kirakatnézés és boltba járás (közösségi) élmény, és nem váltható ki online. A vásárlás önmagában azonban már le-bonyolítható az interneten, hiszen a legjobb árakat így a legkönnyebb megtalálni. Az élmény iránti igény miatt tehát nem fognak megszűnni a boltok, egyfajta hibrid modell alakul majd ki, nagy valószínűséggel a tárgyi világban létező üzletek egyre inkább bemutatóterem funkciót töltenek majd be, és az online felületen vásárolható majd meg az áru. Az e-könyvolvasók például nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Bár az e-tinta pihenteti a szemet, nem pótolja a valódit. 6-7 évvel ezelőtt a budapesti metrón nagyon sokan olvastak ilyen dedikált olvasókkal. Ma azonban az erre alapvetően nem alkalmas okostelefonok szorították ki őket. Tehát nem minden új technológia lesz sikeres. Nehéz racionális magyarázatot találni rá, miért voltak csak ilyen rövid ideig igen népszerűek az e-könyv olvasók, hiszen több ezer kötet fér rá egy olvasóra. Az ember és kultúrája azonban nem racionális. Szépirodalmat a jövőben is nyomtatott könyv formájában, míg tudományos munkákat már képernyőről is olvasunk majd. Az utóbbi esetében fontos a kereshetőség, és erre a digitális verzió a legalkalmasabb. Úgy gondolom, hogy többen azért veszik meg majd a könyvem elektronikus formában, hogy rákereshessenek, idézem-e őket, hiszen a bibliográfiát már a lábjegyzetekben, nem összefoglalva közli a sorozat, melyben megjelent. Az 500 facebookos gratuláció nagyjából 5 személyes fel-köszöntésre fordítható le. Úgy gondolom, hogy a befektetett időt és energiát kell figyelembe vennünk. Ha a Facebook felajánlja, hogy írjak valakinek üdvözlő szöveget, és csak kattintanom kell ehhez, az ilyen típusú aktivitás jelentősége csekély. A funkcionalitást és egyensúlyt a különböző kommunikációs formák között kell figyelembe vennünk. A kommunikációs és médiafogyasztási szokásaink átalakulnak ebben a pillanatban is. Nem feltétlenül probléma, ha a személyes időnket a kijelző előtt töltjük. Társaságban azonban az interperszonális kapcsolatok a fontosabbak. Egy személyes példát is hoznék. Feleségemmel, Szűts-Novák Ritával, aki épp most vesz részt neveléstudományi doktori képzésben, nagyon tudatosan figyelünk a gyerekeink online töltött idejére. Nem szabad túlszabályozni, misztifikálni az online tartalmakat, sokkal inkább meg kell beszélni, hogy a gyerekek mit láttak, olvastak, kivel csevegtek, és korlátozni az itt töltött időt. A funkcionalitásra visszatérve, az okostelefon a hatékony kommunikáció, ezzel pedig a tervezés és biztonságérzet növelésének eszköze lehet. A családtagok hatékonyan tudják tartani a kapcsolatot, tudják egymásról, hol van a másik. Egyfajta rituálévá vált az éttermekben készített ételfotók és szelfik megosztása. Ha ez az ismerősökből pozitív reakciót vált ki, és erősíti a kapcsolatokat, úgy gondolom, az ilyen típusú aktív megosztás nem jelent problémát. A családi ebédnél vagy vacsoránál azonban az okostelefont el kell tenni, hiszen a családi asztal funkcionális tere évszázadok óta a beszélgetéseknek, az étkezés melletti funkciója a társalgást támogatja, és egyelőre nem látom annak okát, hogy ennek meg kellene változnia.

Szűts Zoltán 1976-ban született Nagybecskereken, és Budapesten él. Médiakutató, egyetemi oktató, az MTA köztestületi tagja. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki Pedagógia Tanszékének docense, a Milton Friedman Egyetem oktatója és az alkalmazott infokommunikációs kutatócsoportjának vezetője. Előző kötete, A világháló metaforái – Bevezetés az új média művészetébe 2013-ban jelent meg az Osiris Kiadónál. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen diplomázott, doktorált és habilitált. Kutatási területe az internetes kommunikáció és média, a hypertextualitás, az újmédia művészete, az információs társadalom, a digitális kultúra és pedagógia. 2001 óta több magyar és külföldi egyetemen oktatott, a fent említett felsőoktatási intézmények mellett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Kodolányi János Főiskolán, a McDaniel College budapesti kampuszán, valamint a szöuli Hankuk University of Foreign Studies-on is. Rendszeresen publikál magyar és külföldi tudományos folyóiratokban és napilapokban is, többek között a Magyar Szóban. Eddig több mint 60 magyar és nemzetközi konferencián adott elő, legutóbb Szabadkán, az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karán.”

Forrás:
Az életünk már online zajlik; Mihályi Katalin; Magyar Szó; 2018. december 30.
A hivatkozott könyv adatai: Szűts Zoltán: Online – Az internetes kommunikáció és média története, elmélete és jelenségei, Wolters Kluwer, Budapest, 2018. ISSN: 978 963 295 778 4
(amint lesz a könyvnek weboldala, közölni fogjuk)

Hogyan alakítja át a vállalatok „DNS”-ét az új technológiák alkalmazása és az agilis működés, és hogyan jelenhet ez meg a kulturális menedzsmentben is? – A McKinsey negyedéves jelentése

„A McKinsey tanácsadó cég negyedik negyedéves jelentésének fókuszában az adatgazdálkodás, az infokommunikációs technológiák és az ezekkel kapcsolatos tervezési folyamatok állnak, valamint az, hogy ezek hogyan alakítják át napjaink „vállalati DNS”-ét, miért van szükségük bátor, agilis digitális stratégiára, és hogyan segíthetnének munkatársaiknak abban, hogy értelmét lássák munkájuknak. Mint arra a bevezető is rámutat: az iránykijelölés és problémamegoldás hagyományos megközelítése, módszertana és eszköztára nem vált ugyan idejétmúlttá, de önmagában ez ma már kevés. A cégvezetők ma már gyakran hipotézist sem állítanak fel, hanem hagyják, hogy a mesterséges intelligencia és fejlett analitika révén feldolgozott adatok magukért „beszéljenek”. Radikális változásokat kell eszközölniük, hogy emberközpontú tervezési technikák alkalmazásával meg tudjanak felelni a megnövekedett elvárásoknak és betöltetlen igényeknek. Ez azonban olyan friss készségeket és gondolkodásmódot igényel, amellyel sok vezető nem rendelkezik.

A jelentésben közölt vagy újraközölt elemzésekből, interjúkból most kettőt emelünk ki. A nagyléptékű technológiai átalakítások sarokköveit bemutató kutatási jelentés (The cornerstones of large-scale technology transformation, korábban megjelent itt) útitervet vázol fel a cégvezetőknek arra, hogy rendelkezésükre álljanak a legkorszerűbb technológiák, analitikák, és azokból üzleti eredményt realizáljanak. Mint a szerzők rámutatnak: a legnagyobb kihívást nem is maguk az új technológiák jelentik, hanem hogy ezek hogyan tudnak integrálódni egymással és a már meglévő megoldásokkal.

Üzletileg a döntő kihívást az jelenti, hogy az új technológiákat (amelyek olyan címkék alatt futnak, mint digitalizáció, analitika, automatizáció, a tárgyak internete, ipari internet, ipar 4.0, gépi tanulás, mesterséges intelligencia) használó vállalatok hogyan tudják azokat értékteremtésre használni. A kutatás során mintegy 500 vállalatvezetőt kérdeztek meg, akik között nagyjából egyetértés volt abban, hogy az új technológiák jelentős mértékben emelhetik a növekedést és a termelékenységet (ezen keresztül a profitot és a részvényesek jövedelmét akár 30-50%-kal is), de ez sokak számára a gyakorlatban megfoghatatlannak bizonyul. A kutatás rámutat az élenjáró vállalatok és a lemaradók között húzódó szakadékra – előbbiek közé azok a digitálisan újragondolt cégek tartoznak, amelyek magát a digitalizációt használják újszerűen a piaci versenyben, illetve új iparágakat vonnak be a digitalizációba. A jelentés szerint a vállalati szintű technológiai átalakulás gyakran azért nem hozza a várt eredményt, mert a cégvezetőknek nehézséget jelent egy olyan koherens stratégia kialakítása, amelyek összekötnék a digitalizációs prioritásokat a kiemelt általános üzleti célokkal.

Mi több, még a megbízható stratégiát kidolgozó vállalatok is két elrettentő akadályba ütközhetnek bele. Az első kihívást a szóba jöhető technológiák mennyisége jelenti, a második az „utolsó mérföld” kihívása – ez utóbbin a vállalati folyamatok újratervezésének szükségességét értjük, annak érdekében, hogy meg lehessen ragadni az új technológiákban rejlő értékteremtő lehetőségeket, összhangban a vállalati működéssel és a stratégiai célokkal. Mindkét kihívás technikainak tűnik, azonban messze meghaladja a hagyományos IT szervezeti egységek kompetenciáját, és komoly fejfájást okoz a cégvezetőknek.

A szerzők a kihívások megválaszolására öt olyan sarokkőnek számító gyakorlatot neveznek meg (konkrét vállalati példákkal illusztrálva), amelyek megfelelő támaszt adnak az átalakulás sikeréhez:

Technológiai útitervek kialakítása, azokra a befektetésekre irányítva a stratégiai fókuszt, amelyek a meglévő üzleti tevékenységek újraalkotására vagy új digitális üzletágak létrehozására irányulnak.

A vezetők képzése új lehetőségek felismerése és olyan belső kapacitások fejlesztése érdekében, amelyekkel házon belül megoldható az új technológiák rendelkezésre állítása.

Modern műszaki környezet kialakítása új megoldások gyors kifejlesztésének támogatására.

Az adatstratégia és adatkezelés felülvizsgálata és korrekciója a megbízható, elérhető és folyamatosan bővülő adatok biztosítása érdekében.

Az új technológiákból fakadó stratégiai értékek megragadása, következetes és koncentrált figyelemmel, a működési modell gyors változásával összefüggésben.

A negyedéves jelentés egy másik írása kilép a vállalatok világából, és a holland nemzeti múzeum (Rijksmuseum) példáján keresztül mutatja be az agilis szervezetben rejlő lehetőségeket a kultúra terén. A múzeum igazgatójával készült interjú (Accidentally agile: An interview with the Rijksmuseum’s Taco Dibbits – megjelent eredetileg itt) címében véletlenszerűen kialakult agilitásra utal, de ebben valójában nem volt semmi esetleges, ellenkezőleg: saját kútfőből kezdték el az agilis működés elemeit alkalmazni, két szakaszban. Az első nagy lépést az 1885-ben átadott épület százéves évfordulóján tették meg, amikorra az eredeti szándék szerint nagy pompával kialakított, dicsőséget sugárzó kiállítás már sokat veszített fényéből és izgalmasságából. Ekkor a kormányzat és magánszponzorok nagy összeget biztosítottak a megújulásra, és ez a vezetést arra ösztönözte, egyszer és mindenkorra jelentősen átalakítsák a múzeum egészét. Bár eredetileg csak fizikai felújítás volt a tervekben, ez ösztönzőleg hatott a szervezet megújítására is, amelynek során vezetők és munkatársak – anélkül, hogy ez eleve megfogalmazott céljuk lett volna – az agilis szervezeti működés alapelveit tették magukévá.

A múzeumban korábban – hagyományos módon – a munkatársak szakmai kompetenciája szerint tagolták a kiállított anyagot, mintegy tükrözve a szervezeti diagramot. Így lett külön kiállítási blokkja az üvegtárgyaknak, egy másik a kerámiának, harmadik a festményeknek, és így tovább. Az egyes szekciókon belül időrendben haladva, ami azt is jelentette, hogy egyikből a másikba átlépve „újraindult” az időszámítás is. Az új koncepcióban az időrendhez még szigorúbban ragaszkodtak, a kiállítási tárgyak jellege szerinti felosztást viszont megszüntették. Így egy-egy évszázad kapott egy-egy kiállítási blokkot, amelyen belül a korszakra jellemző kiállítási tárgyak voltak vegyesen. Alapvető változást jelentett, hogy míg korábban egy adott szakterület kurátora autonóm módon döntött és állította össze saját rész-kiállítását, most a kurátoroknak csapatmunkában kellett dolgozniuk, és közösen döntést hozniuk arról, hogy az adott korszakot milyen tárgyakon keresztül mutassák be. A munkacsoportokban a kurátorokhoz az oktatási osztály munkatársai is csatlakoztak, akik saját szemszögükből érveltek a közönség felé bemutatható megfelelő interpretáció mellett.

Kérdésre válaszolva az igazgató elmondta, hogy a munkacsoportok vezetőit igyekeztek a „felvilágosult despota” szerepkörébe tolni, szemben a holland közgondolkodásra jellemző konszenzuskereséssel, mert enélkül a csoportok kikerülték volna a szigorú döntéseket. Meglátása szerint szükség van arra, hogy pár ember nyomást gyakoroljon a csoportra a magas minőségű eredmény érdekében, míg másokat éppen az ő vezetésük inspirál a jó munkára. Mintegy másfél évig tartott, míg a munkacsoportok – alapos kutatómunka után – megfogalmazták javaslataikat a kiállítási anyagokra az irányító testület felé, megfelelő indoklás és prezentáció kíséretében. Ekkor azzal az alapvető kérdéssel kellett megküzdeni, hogy mi alapján csökkentsék a kiállítási tárgyak mennyiségét. Egy ilyen döntés mindenképpen frusztrálóan hat a munkacsoportra, mivel a „saját gyerekét” senki nem szívesen engedi el. Ezért ebben a körben feloszlatták az eredeti csoportokat, és újraszervezték azokat más felállásban, azzal a feladattal, hogy harmadolják a kiállítási anyagot, megfelelő indoklással ez esetben is.

Az átszervezés eredménye hatalmas sikert aratott, ami miatt pár évig nem is akartak újra hozzányúlni a tárlatokhoz. Idővel azonban erősödött az igény, hogy még inkább a mai kor elvárásaihoz szabják a kiállítást, építve a közönséggel folytatott dialógusra is. A kihívások sikeres megválaszolása érdekében felbolygatták a szervezeti struktúrát, ami az igazgató szerint már önmagában is energizáló, motiváló erővel bír. (Ekkor szembesültek azzal, hogy amit immár második szakaszban megvalósítani próbálnak, azt a szakirodalomban agilis szervezeti működésnek nevezik.) A hagyományos szervezeti rend szakterületek szerint tagolódott, ezt viszont most felborították. Négy agilis munkacsoportot hoztak létre, az új vízió által meghatározott nézőpontok szerint, úgymint: kiállítás, személyes történetek, ügyféltapasztalati útszakaszok (customer-journey), digitális innováció. Az ügyfél-utazás csoportban például azt próbálták felmérni külső terepmunkával, hogy a potenciális látogatók különböző csoportjai miért nem térnek be végül a múzeumba, és milyen értékek felmutatásával lehetne ezeket bevonzani. A személyes történetek csoportban pedig eltérő szakmai hátterű emberek meghívásával, ötletviharok során fogalmazzanak meg olyan történeteket, amelyekre a látogatók rezonálni tudnak, és amelyek megoszthatók akár Facebookon vagy Instagramon is.

Minden csoportban volt egy elnök, aki kijelölte a fő irányokat és a napirendet, valamint egy projektmenedzser, aki irányította és támogatta a folyamatokat. Minden csoport három hónapot kapott a várt eredmény bemutatására. Lényeges, hogy a munkacsoportokban mindenki részt vehetett, nem csak a szűkebben vett szakma képviselői, így mindenki felhatalmazva érezhette magát arra, hogy saját szakterületének speciális tudását és látásmódját bevigye a döntéshozatalba. Fontos, hogy a vezetés során kellő egyensúlyozással egyszerre valósuljon meg az, hogy mindenkinek meglegyen a szárnyalás élménye, ugyanakkor megmaradjon a megfelelő irány is. A csoportok ideális létszáma 5-7 fő, amitől akkor sem szabad eltérni, ha valaki kirekesztve érzi magát amiatt, hogy nem vehet részt benne. Erre a megoldás ugyanis nem a bővítés, hanem az, és ezt kezdettől fogva hangsúlyozni kell, hogy mindenki sorra kerül – a csoportok összetétele ugyanis dinamikusan változik, így mindenkinek lehetősége nyílik a részvételre.”

Forrás:
The new enterprise DNA. How advanced analytics, technologies, and design are redefining the capabilities you need; McKinsey Quarterly; McKinsey Company; 2018/4; December 2018

Törvények, rendeletek

Utasítások az iratkezelési szabályzatokról

6/2018. (XII. 21.) BVOP utasítás a büntetés-végrehajtási szervezet Egységes Iratkezelési Szabályzatról; Nemzeti Jogszabálytár
A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 6/2018. (XII. 21.) BVOP utasítása a büntetés-végrehajtási szervezet Egységes Iratkezelési Szabályzatról; Hivatalos Értesítő; 2018. évi 70. szám; 2018. december 21.; 6000-6061. oldalak (PDF)
10/2018. (XII. 21.) NKFIH utasítás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Egyedi iratkezelési szabályzatáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökének 10/2018. (XII. 21.) NKFIH utasítása a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Egyedi iratkezelési szabályzatáról; Hivatalos Értesítő; 2018. évi 70. szám; 2018. december 21.; 6071-6115. oldalak (PDF)
8/2018. (XII. 21.) NVI utasítás a Nemzeti Választási Iroda iratkezelési szabályzatáról szóló 1/2016. (I. 29.) NVI utasítás módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Nemzeti Választási Iroda elnökének 8/2018. (XII. 21.) NVI utasítása a Nemzeti Választási Iroda iratkezelési szabályzatáról szóló 1/2016. (I. 29.) NVI utasítás módosításáról; Hivatalos Értesítő; 2018. évi 70. szám; 2018. december 21.; 6116-6121. oldalak (PDF)
49/2018. (XII. 21.) ORFK utasítás az Iratkezelési Szabályzatról szóló 40/2017. (XII. 29.) ORFK utasítás módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
Az országos rendőrfőkapitány 49/2018. (XII. 21.) ORFK utasítása az Iratkezelési Szabályzatról szóló 40/2017. (XII. 29.) ORFK utasítás módosításáról; Hivatalos Értesítő; 2018. évi 70. szám; 2018. december 21.; 6142-6220. oldalak (PDF)
11/2018. (XII. 19.) OBH utasítás a bíróságok egységes iratkezelési szabályzatáról szóló 17/2014. (XII. 23.) OBH utasítás módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 11/2018. (XII. 19.) OBH utasítása a bíróságok egységes iratkezelési szabályzatáról szóló 17/2014. (XII. 23.) OBH utasítás módosításáról; Hivatalos Értesítő; 2018. évi 69. szám; 2018. december 19.; 5850-5852. oldalak (PDF)
26/2018. (XII. 28.) LÜ utasítás az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatáról; Nemzeti Jogszabálytár
A legfőbb ügyész 26/2018. (XII. 28.) LÜ utasítása az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatáról; Hivatalos Értesítő; 2018. évi 71. szám; 2018. december 28.; 6461-6493. oldalak (PDF)

A belügyminiszter 25/2018. (XII. 28.) BM utasítása a Belügyminisztérium adatvédelmi, adatbiztonsági és közérdekű adat megismerésére vonatkozó szabályzatának kiadásáról

„A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott hatáskörömben eljárva – tekintettel az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 25/M. § (1) bekezdés f) pontjában és 30. § (6) bekezdésében meghatározottakra és a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és Tanács 2016/679 számú rendelet 24. cikk (2) bekezdésében vonatkozó szabályokra – a Belügyminisztérium által kezelt személyes adatok védelme érdekében a következő utasítást adom ki:

1. § A Belügyminisztérium adatvédelmi, adatbiztonsági és közérdekű adat megismerésére vonatkozó szabályzatát az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg…”

Forrás:
25/2018. (XII. 28.) BM utasítás a Belügyminisztérium adatvédelmi, adatbiztonsági és közérdekű adat megismerésére vonatkozó szabályzatának kiadásáról; Nemzeti Jogszabálytár
A belügyminiszter 25/2018. (XII. 28.) BM utasítása a Belügyminisztérium adatvédelmi, adatbiztonsági és közérdekű adat megismerésére vonatkozó szabályzatának kiadásáról; Hivatalos Értesítő; 2018. évi 71. szám; 2018. december 28.; 6239-6278. oldalak (PDF)

2018. évi CII. törvény a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról

„1. § A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (a továbbiakban: NHIT) a Kormány informatikai és hírközlési ügyekben javaslattevő, véleményező, valamint tanácsadó testülete.

2. § (1) Az NHIT elnökét, alelnökét és tagjait a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.

(2) Az NHIT tevékenységének támogatására a Kormány által meghatározottak szerint titkárság működhet.

(3) Az NHIT szervezetét, feladatait és működésének szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

3. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az NHIT szervezetére, feladataira és működésére vonatkozó szabályokat rendeletben határozza meg…”

Forrás:
2018. évi CII. törvény a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról; Nemzeti Jogszabálytár
2018. évi CII. törvény a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról; Magyar Közlöny; 2018. évi 204. szám; 2018. december 18.; 35285. oldal (PDF)

2018. évi CXXX. törvény a közigazgatási bíróságokról

Forrás:
2018. évi CXXX. törvény a közigazgatási bíróságokról; Nemzeti Jogszabálytár
2018. évi CXXX. törvény a közigazgatási bíróságokról; Magyar Közlöny; 2018. évi 208. szám; 2018. december 21.; 36109-36132. oldalak (PDF)
Lásd még:
2018. évi CXXXI. törvény a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról; Nemzeti Jogszabálytár
2018. évi CXXXI. törvény a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról; Magyar Közlöny; 2018. évi 208. szám; 2018. december 21.; 36133-36139. oldalak (PDF)

Miniszteri biztost neveztek ki a Kínából érkező áruk vámkezelésének felgyorsítására

„…1. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 38. § (2) bekezdése alapján 2018. december 15. napjától 2020. december 15. napjáig terjedő időtartamra a Keleti Nyitás politikájának még hatékonyabb megvalósítása céljából a Kínai Népköztársaságból Magyarországra érkező kínai áruk vámkezelése áttekintéséért, annak elvárható ellenőrzöttségéért és az eljárások gyorsításáéért felelős miniszteri biztossá Kovácsics Iván urat nevezem ki. A miniszteri biztos e megbízatása visszavonással vagy a miniszter hatáskörgyakorlása megszűnésével megszűnik.

2. § A miniszteri biztos az 1. § szerinti feladatkörében

a) figyelemmel kíséri a kínai nagyberuházásokhoz kapcsolódó vámeljárási folyamatokat, és szükség esetén intézkedések kiadását kezdeményezheti;

b) figyelemmel kíséri a Kínai Népköztársaságból beérkező áruk vámkezelésének folyamatát, különös tekintettel a Kína által 2013-ban útjára indított Egy Övezet – Egy Út Kezdeményezés (Belt and Road Initiative) keretén beérkező árukra, és szükség esetén intézkedések kiadását kezdeményezheti;

c) az internetes kereskedelemhez kapcsolódó magyarországi elosztó központ (központok) létrehozása elősegítésének érdekében áttekinti a vámeljárások informatikai támogatottságát;

d) az a), b) és c) pontokban foglaltak végrehajtása érdekében kapcsolatot tart, egyeztetéseket szervez az érintett szervezetek magyarországi és külföldi képviselőinek részvételével;

e) az a), b) és c) pontokban foglaltak végrehajtása érdekében jelentéseket, tájékoztatókat kérhet be;

f) az a), b) és c) pontokban foglaltak végrehajtása érdekében jogszabály módosítására és informatikai fejlesztésekre tehet javaslatot…”

Forrás:
11/2018. (XII. 19.) PM utasítás miniszteri biztos kinevezéséről; Nemzeti Jogszabálytár
A pénzügyminiszter 11/2018. (XII. 19.) PM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről; Hivatalos Értesítő; 2018. évi 69. szám; 2018. december 19.; 5807. oldal (PDF)

1743/2018. (XII. 20.) Korm. határozat Magyarország egyes területei közötti gazdasági egyenlőtlenség csökkentéséről

„Magyarország egyes területei közötti gazdasági egyenlőtlenség folyamatos érzékelhető csökkentése érdekében a Kormány

1. egyetért a kedvezményezett járásokban és településeken új – szociális és gazdasági szempontokat egyaránt figyelembe vevő, a helyi adottságokra építő – gazdasági és szociális stratégia megalkotásának szükségességével;

2. egyetért azzal, hogy a hazai exportcikkek előállítása, valamint az importált termékek mennyiségének csökkentése érdekében a gazdaságilag fejletlenebb térségekben – a helyi adottságok figyelembevételével – termelőkapacitások kialakítását, illetve a meglévő kapacitások fejlesztését kell ösztönözni;

3. egyetért azzal, hogy a kedvezményezett területeken a gazdasági program az alábbi elemekre épüljön:

a) a felszíni és felszín alatti melegvíz kapacitással rendelkező településeken fóliás és üvegházi zöldségtermesztést, haltenyésztést indokolt ösztönözni,

b) az erdőterületekkel érintkező településeken a lakásbelső kialakítását, játékgyártást és más – mikro-, kis- és középvállalkozással megvalósítható – tevékenységet indokolt ösztönözni,

c) az állattenyésztési kultúrával rendelkező településeken e foglalkoztatást indokolt ösztönözni,

d) a gyógynövény-termesztési hagyományokkal rendelkező – vagy a földrajzi adottságok miatt ilyen kultúrának a kialakítását lehetővé tévő – településeken indokolt a gyógynövénytermesztés ösztönzése,

e) gondoskodni kell az a)–d) alpontban foglalt feladatok tekintetében az integrátori rendszer bevezetéséről,

f) az agyaglelőhellyel rendelkező településeken indokolt a téglagyártás ösztönzése,

g) a stabil gazdasági hátterű vállalkozások – különösen a büntetés-végrehajtási gazdasági társaságok – kedvezményezett járásokba történő kitelepülését ösztönözni kell, ki kell dolgozni ennek a pénzügyi ösztönző-rendszerét,

h) a Széchenyi kártya rendszerének logikáját követő, a régiós felzárkóztatást szolgáló hitelkonstrukciót kell kialakítani,

i) meg kell vizsgálni a kedvezményes hitelként funkcionáló kötvénykibocsátás lehetőségeit;

4. egyetért azzal, hogy a fejlesztéshez szükséges szociális elemek elsősorban az alábbiakat foglalják magukba:

a) a társadalmi vállalkozások – különösen a közfoglalkoztatás alapjain létrehozott szociális szövetkezetek – vonatkozásában a már meglévő termelői kapacitást kell fejleszteni, és gondoskodni kell az integrációról, a piaci szereplőkkel történő együttműködés hatékony kialakításáról,

b) a közfoglalkoztatás során törekedni kell arra, hogy minden munkaképes személy munkalehetőséghez jusson az elsődleges munkaerőpiacon történő elhelyezkedés prioritása figyelembevételével,

c) a foglakoztatást gátló bölcsődei és óvodai férőhelyhiányt meg kell szüntetni,

d) a családsegítő szolgálatoknak és a hatékony szociális ellátást segítő egyéb eszközöknek e térségekben a szükségletekhez képest kell megjelenniük…”

Forrás:
1743/2018. (XII. 20.) Korm. határozat Magyarország egyes területei közötti gazdasági egyenlőtlenség csökkentéséről ; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1743/2018. (XII. 20.) Korm. határozata Magyarország egyes területei közötti gazdasági egyenlőtlenség csökkentéséről; Magyar Közlöny; 2018. évi 206. szám; 2018. december 20.; 35664-35666. oldalak (PDF)

2018. évi CXXV. törvény a kormányzati igazgatásról

Forrás:
2018. évi CXXV. törvény a kormányzati igazgatásról; Nemzeti Jogszabálytár
2018. évi CXXV. törvény a kormányzati igazgatásról; Magyar Közlöny; 2018. évi 208. szám; 2018. december 21.; 35913-36038. oldalak (PDF)

1838/2018. (XII. 28.) Korm. határozat Magyarország hálózati és információs rendszerek biztonságára vonatkozó Stratégiájáról

„A Kormány

1. elfogadja Magyarország hálózati és információs rendszerek biztonságára vonatkozó Stratégiáját (a továbbiakban: Stratégia);

2. felhívja a belügyminisztert, hogy az érintett miniszterek bevonásával a Stratégiában szereplő 1–56. pont szerinti intézkedések végrehajtása érdekében intézkedési tervet készítsen.

Felelős: belügyminiszter érintett miniszterek
Határidő: 2019. március 31.”

Forrás:
1838/2018. (XII. 28.) Korm. határozat Magyarország hálózati és információs rendszerek biztonságára vonatkozó Stratégiájáról; Nemzeti Jogszabálytár

270/2018. (XII. 20.) Korm. rendelet az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások elektronikus információbiztonságának felügyeletéről és a biztonsági eseményekkel kapcsolatos eljárásrendről

„…2. A hatóság hatásköre és feladatai
2. § (1) A Kormány az Ekertv. 6/B. § (3) bekezdése szerinti hatóságként (a továbbiakban: hatóság) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot jelöli ki…”

Forrás:
270/2018. (XII. 20.) Korm. rendelet az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások elektronikus információbiztonságának felügyeletéről és a biztonsági eseményekkel kapcsolatos eljárásrendről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 270/2018. (XII. 20.) Korm. rendelete az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások elektronikus információbiztonságának felügyeletéről és a biztonsági eseményekkel kapcsolatos eljárásrendről; Magyar Közlöny; 2018. évi 207. szám; 2018. december 20.; 35872-35876. oldalak (PDF)
Lásd még:
271/2018. (XII. 20.) Korm. rendelet az eseménykezelő központok feladat- és hatásköréről, valamint a biztonsági események kezelésének és műszaki vizsgálatának, továbbá a sérülékenységvizsgálat lefolytatásának szabályairól; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 271/2018. (XII. 20.) Korm. rendelete az eseménykezelő központok feladat- és hatásköréről, valamint a biztonsági események kezelésének és műszaki vizsgálatának, továbbá a sérülékenységvizsgálat lefolytatásának szabályairól; Magyar Közlöny; 2018. évi 207. szám; 2018. december 20.; 35876-35885. oldalak (PDF)

1. szám, 2019. január 2.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Szakirodalom

Törvények, rendeletek