Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Társadalomformáló erővé váltak a digitális óriásvállalatok

„ Egyre inkább a szuverén államok versenytársaivá lépnek elő az internetes vállalatóriások a lapunk által megkérdezett szakértők szerint. A profitszerzésre létrejött cégek a társadalmi nyilvánosságot és a szólásszabadságot is képesek alakítani egyebek mellett a moderálási tevékenységükkel. Ám a terület jogi szabályozását a törvényhozás lassúsága és a technológia gyors változása is megnehezíti, ahogy a különböző kultúrák sem vonhatók egységes globális normarendszer alá.

Az olyan internetes cégek, mint a Facebook, a Twitter vagy a Google, elsősorban gazdasági céllal jöttek létre, és elsődleges szempontjuk, hogy pénzt csináljanak egyebek mellett a felhasználók kereséseiből és bejegyzéseiből. Az Amazon például nem egy áruház, hanem egy promóciós eszközként működő keresőmotor, amely a rendszer üzemeltetőjének érdeke szerinti kombinációban adja ki az árucikkeket a felhasználók böngészésekor – jelentette ki lapunknak Keleti Arthur, az Önkéntes Kibervédelmi Összefogás elnöke. Szavai szerint azonban a technológiai óriások ereje mára túlnőtt az eredeti, kereskedelmi célokon, és társadalomformáló erővé váltak, ami számos kérdést felvet a szabályozásukról.

– Az online platformok szabályozása azonban nem alakítható ki olyan egyszerűen, mint például a közlekedésben a KRESZ. Olykor még egy technológiai óriáscég dinamikus csapata sem tud hova besorolni bizonyos tartalmakat, ahogyan például az amerikai demokrata párti Nancy Pelosiról készült mém esetében történt. (Az Egyesült Államok képviselőházának elnöke beszédét jelentősen lelassították egy bejegyzésben, amitől Pelosi ittasnak tűnt. Ezt követően napokig látható volt a mém, amelyről nem tudták eldönteni, hogy személyiségi jogokat sért-e vagy sem – a szerk.) A törvényhozás esetében – amely jellemzően éveken keresztül rágódik egy-egy törvényjavaslaton, míg megszavazzák azt – nagy az esélye annak, hogy a folyamat végén több éve nem létező dolgokat szabályoznak – fejtette ki a kibertitok jövőkutató. Hozzátette: a különböző államok és kultúrák eltérő normái is megnehezítik a globálisan érvényes kritériumok felállítását.

Keleti Arthur arra is kitért: Európa különösen nehéz helyzetben van, amiért nincsenek olyan technológiai óriáscégei, amelyek felvehetnék a versenyt az online teret domináló amerikai, kínai és orosz vállalatokkal. – A nemzeti szuverenitás megvédése szempontjából is fontosak lennének az említettekhez hasonló cégek, hiszen egyre több dolog – köztük a közigazgatás is – áttevődik az online térbe, ám szinte lehetetlen behozni a húsz-harminc éves lemaradásunkat. Földrészünknek talán a mesterséges intelligencia (AI) területén van leginkább lehetősége lefaragnia ebből a hátrányból, mivel az igényli a legtöbb hozzáadott tudást, amelyben Európa továbbra is rendkívül erős és versenyképes.

Összességében Keleti Arthur nem pesszimista a techcégek tevékenységét illetően, hiszen – mint hangsúlyozta – a fogyasztók mindennapi életét teszik könnyebbé a szolgáltatások, még akkor is ha az állam hatáskörébe tartozó területeken lépnek fel konkurenciaként. – A véleménybuborékok sokat bírált jelensége sem csupán rossz, hiszen ha azok a tartalmak jutnak el a felhasználókhoz, amelyek egyeznek az ízlésével és igényeivel, akkor jobban érzi magát és több hasznát is veszi a szolgáltatásoknak.

A közösségi média térnyerésével egyre nagyobb mértéket ölt a cenzúra gyakorlata is, s különösen a Facebookról voltak negatív tapasztalataik a felhasználóknak, amiért a bejegyzéseiket sokszor minden látható indok nélkül törölték a moderátorok. A Századvég Alapítvány idén készített közvélemény-kutatásából kiderül, hogy az európaiak döntő többsége elítéli a Facebook önkényes cenzúráját, s többségük egyáltalán nem bízik a hasonló közösségi platformokban. Kutatásuk szerint kontinensünk lakosainak mindössze nyolc százaléka bízik teljes mértékben a Facebookhoz hasonló vállalatokban, míg 54 százalékuk egyáltalán nem.

Az Alapjogokért Központ Kié a (fő)hatalom? – Szuverenitásharcok elnevezésű, minap rendezett konferenciájának előadói többek között arról beszéltek, hogy az államnak vannak lehetőségei a közösségi média szabályozására és a nyomásgyakorlásra, vagyis a digitális szuverenitás erősítésére a techóriásokkal szemben. Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminal vezetője arról értekezett, hogy egy Magyarországhoz hasonló méretű állam aktív fellépése is fontos fejlemény lehet a techcégek szabályozásában, hiszen egy újfajta nemzeti szabályrendszer mintaként szolgálhat a nagyobb országoknak. – Jól látható, hogy az érintett vállalatok minden országgal megegyezésre törekednek – fogalmazott a Brain Bar alapítója.

A napokban kiadtak egy könyvet is a témában, amelyet Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora írt. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke Az új média és a szólásszabadság című kötet bemutatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy a radikálisan átalakult szerkezetű nyilvánosságban már nemcsak az államhatalom képes szabályozni a szólásszabadságot és a közéleti vitát – ahogy korábban évszázadokon keresztül történt. – Napjainkban a profitalapon működő magánszereplők is beavatkoznak ebbe a folyamatba az online tartalmak szerkesztésével s ez alapvető dilemmát jelent a nemzetállamoknak. A Facebookhoz és a Twitterhez hasonló szolgáltatók nyilvánosságformáló szerepe például adatvédelmi aggályokat is felvet – fogalmazott.

Fő a biztonság
A felhasználók védelmét szolgáló új funkciót vezet be a Twitter – jelentette be Suzanne Xie, a cég termékigazgatója a blogján csütörtökön, igaz, a bevezetés időpontját nem közölte. A kaliforniai médiavállalat régóta próbálkozik azzal, hogy gátat vessen a felületein megjelenő gyűlöletkeltő vagy egyszerűen csak bántó bejegyzéseknek, és a most beharangozott új funkció ezt a célt kívánja szolgálni, a felhasználók ugyanis a saját Twitter-oldalukon „kimaszkolhatják” a nem tetsző bejegyzéseket, vagyis a saját bejegyzéseikre érkező, nem tetsző válaszokat el tudják rejteni. Xie szerint ezzel a cenzúrát akarják megakadályozni.

Forrás:
Társadalomformáló erővé váltak a techóriások; Kárpáti András; Magyar Nemzet; 2019. november 23.

Úttörő szerepet szán az államnak a 2020 tavaszára elkészülő német adatstratégia, különösen a nyílt adatok támogatásával

„A digitális kabinet ülésén a szövetségi kormány döntött az adatstratégia sarokcéljairól és határidejéről.

A stratégia tartalmazni fogja az adat-etikai bizottság, a versenyjogi bizottság és más szakértői testületek ajánlásait is. Az adatstratégia célja, hogy jelentősen növelje az adatok felelősségteljes szolgáltatását és felhasználását, és ugyanakkor ne hozzon létre adatmonopóliumokat – állítja a Kancellária által készített dokumentum. Ezenkívül biztosítani kell a tisztességes részvételt és az adatokkal való visszaélést következetesen meg kell akadályozni. E célból összesen négy cselekvési területet kell kidolgozni: Javítani kell az adatszolgáltatást és az adatokhoz való hozzáférést, elő kell mozdítani a felelősségteljes adathasználatot, növelni kell az adattudást a társadalomban, és az államot az adatkultúra úttörőjévé kell tenni.

Az állam úttörő szerepe
Stratégiájával a szövetségi kormány nemcsak a társadalmat, a gazdaságot és a tudományt célozza meg. Magának a szövetségi kormánynak úttörővé kell válnia az adatok felelősebb felhasználása és szolgáltatása terén. Különösen a nyílt adatok támogatásával, és az „adattudás” megvalósításával a szövetségi hatóságokon belül. Az adatok sokféleségének, az adatgazdaság valóságának elismerése következetes és régóta esedékes látványos lépés a német viszonyok között. Az a tény, hogy a kormány az adathasználat motiválójaként akar fellépni alapvető paradigmaváltás „- mondja Thomas Duhr, a Digitális Gazdaság Szövetségi Egyesületének alelnöke. Ugyanakkor a kormány elősegíti az anonimizálás és az álnevesítés biztonságos módszereinek fejlesztését.”

Forrás:
Datenstrategie will Staat zum Vorreiter machen; Angelina Haack ; Behörden Spiegel; 2019. november 19.
Eckpunkte einer Datenstrategie der Bundesregierung; Bundesregierung; 2019 (PDF)
Eredetileg: Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület

Agilis Közigazgatási Központot (Agile Government Center) alapítottak az Egyesült Államokban

„Az amerikai Nemzeti Közigazgatási Akadémia (National Academy of Public Administration) novemberi éves gyűlésén Terry Gerton elnök bejelentette: az IBM kormányzati-közigazgatási ügyekkel foglalkozó kutatóközpontjával (IBM Center for the Business of Government – CBG) együtt létrehozzák az Agilis Közigazgatási Központot (Agile Government Center – AGC) – adta hírül a CBG weboldala. A továbbiakban az itt megjelent összefoglaló alapján mutatjuk be az AGC tervezett főbb jellemzőit.

Vízió – Kormányzati közigazgatási intézmények globális hálózata, partnerségben non-profit szervezetekkel, alapítványokkal, tudományos intézetekkel és vállalatokkal, amelyek elfogadják és megvalósítják az agilis közigazgatás alapelveit, annak érdekében, hogy az ügyfelek igényeinek teljes mértékben megfelelő, a közbizalmat építő termékeket és szolgáltatásokat fejlesszenek.

A probléma – Az Egyesült Államok jelentős társadalmi, kulturális és technológiai kihívásokkal küzd évtizedek óta, a közszféra pedig lassan és többnyire reaktívan alkalmazkodik ezekhez a változásokhoz. A szövetségi kormányzatba és közigazgatásba vetett bizalom – mindezzel a háttérben – szintén évtizedek óta hanyatlik. A Gallup által 2019 szeptemberében végzett közvéleménykutatás szerint a megkérdezettek kétharmada mondta azt, hogy kevéssé vagy semennyire nem bíznak abban, hogy a szövetségi kormány meg tud birkózni a hazai problémákkal. Ezzel szemben a megkérdezettek jobban bíznak a tagállami és az önkormányzati közigazgatásban: ugyanez a kutatás szerint az amerikai felnőttek 72%-a bízik kisebb-nagyobb mértékben az önkormányzatokban, míg 63%-uk a tagállami intézményekben.
A szerzők szerint a bizalom hanyatlásának oka az, hogy az állampolgárok úgy érzékelik: a szövetségi ügynökségek túl lassan működnek ahhoz, hogy eredményesek legyenek, és nem eléggé együttműködőek. A programok és folyamatok tervezésében ezért a szövetségi intézményeknek a végfelhasználókat, az ügyfeleket kell előtérbe helyezniük.

A Terv – A Nemzeti Közigazgatási Akadémia az agilis közigazgatás alapelveinek fejlesztésére, terjesztésére és alkalmazására hozta létre az Agilis Közigazgatási Központot (AGC). A kezdeményezés különösen fontos annak tükrében, ahogy az Akadémia a közigazgatás aktuális nagy kihívásainak azonosítását és megválaszolását állítja figyelme középpontjába.

A központot annak indulásakor G. Edward DeSeve, az Akadémia munkatársa és az IBM CBG vendég-kutatója fogja vezetni. Az AGC olyan hálózati csomópontként fog szolgálni, amely meghívja a kormányzati intézményeket, non-profit szervezeteket, alapítványokat, tudományos intézeteket és vállalati partnereket arra, hogy segítsék az agilis közigazgatási alapelvek gyors kifejlesztését és elterjesztését, agilis szakpolitikák és programok esettanulmányainak széles körét felhasználva. A hálózat a segítség forrásaként fog működni mindazok számára, akik alkalmazni akarják ezeket az alapelveket.

Siker – Az AGC sikerét meghatározza majd azon közigazgatási programok száma, amelyek ügyfelek bevonásának és a teljesítménynek a javítása, valamint az elégedettség növelése érdekében az agilis alapelveket alkalmazzák.

Sürgősség – A közigazgatásba vetett bizalom helyreállításának sürgősségét világszerte kiemelten hangsúlyozzák. Az agilis közigazgatás nagymértékben tud javítani a közszféra irányításának minőségén, segítve a bizalom építését és eredmények felmutatását az amerikai nép számára.

A Nemzeti Közigazgatási Akadémia szerepe – A leginkább előremutató gondolat, hogy az Akadémia jogalkotói felhatalmazása alapján jelezze előre, vizsgálja meg a kormányzatban felmerülő kritikus kérdéseket, és praktikus megoldásokat dolgozzon ki a kihívások kezelésére. Az Akadémia az IBM CBG-vel és más érdekeltekkel együtt az agilis közigazgatást a XXI. századi kormányzati kihívások praktikus megoldásaként fogja szorgalmazni.

Az agilis közigazgatás javasolt alapelvei

  • A küldetésnek végletesen letisztultnak kell lennie, és a szervezeti egységeknek lézerpontosságú célzással kell dolgozniuk ennek betöltésén.
  • A siker mérhetőségének széles körű egyetértésen és bizonyítékokon kell alapulnia, jó nyomon követhetőséggel.
  • Ügyfél-vezérelt magatartás, beleértve a gyakori együttműködést a programok közvetlen és közvetett kedvezményezettjeivel, mélyen beágyazódva a szervezeti kultúrába.
  • A gyorsaság ösztönzése és elősegítése, beleértve a munkacsoportok fizikai kitelepülését is a helyszínre, ha ez lehetséges.
  • A folyamatos és közvetlen kommunikáció iránt elkötelezett, magasan képzett, funkciókon átívelő és megfelelően felhatalmazott munkacsoportok vegyék át a silószerűen működő bürokratikus rendszerek helyét.
  • Jutalmazni kell az innovációt a meglévő szabályozási keretrendszeren belül, szükség esetén javaslatokat fogalmazva meg új szabályozási környezetre is.
  • Erősíteni kell a kitartást folyamatos kísérletezéssel, értékeléssel és fejlesztéssel annak érdekében, hogy a munkacsoportok a sikerből és a kudarcból egyaránt tanulhassanak.
  • Bizonyíték-alapú megoldások jelentsék a lehetséges programok kidolgozásának „arany-szabványát”.
  • A szervezeti vezetők távolítsák el az útakadályokat, összegezzék és vállalják a kockázatot, valamint hatalmazzák fel a munkacsoportokat a döntéshozatalra.
  • Bátorítani kell a gondolati sokszínűséget az összetett problémák megoldásainak kimunkálásában.

Forrás:
Agile Government Center; Dan Chenok; IBM Center for The Business of Government; 2019. november 7.
Lásd még: National Academy of Public Administration
„The National Academy of Public Administration helps government leaders solve their most critical management challenges. Since 1967, our congressionally chartered non-partisan non-profit Academy has provided expert advice to government leaders in building and managing more effective, efficient, accountable, and transparent organizations. Our national network of over 850 Fellows includes former cabinet officers, Members of Congress, governors, mayors, and state legislators, as well as prominent scholars, business executives, and public administrators.”

Közigazgatás, politika

Már regisztrálhatnak a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) a 7,5 milliárd forint keretösszegű Digitális jólét tőkeprogramra

„Mától regisztrálhatnak a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) a 7,5 milliárd forint keretösszegű Digitális jólét tőkeprogramra, az igényelt összeg 10 és 500 millió forint között lehet – jelentette be Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára kedden, Budapesten.

Az államtitkár a sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet, elsősorban nem informatikai cégek jelentkezését várják, hanem olyan vállalkozásokét, amelyek a versenyképességüket erősítő digitális fejlesztéseket szeretnének megvalósítani. Azoknak a kkv-knak és startupoknak érdemes pályázniuk, amelyeknek céljai illeszkednek a Digitális jólét program stratégiai céljaihoz, a digitális infrastruktúra, a digitális kompetenciák és a digitális gazdaság fejlesztéséhez, valamint a digitális állam megteremtéséhez.

Schanda Tamás hangsúlyozta, Magyarország erős az informatikai és telekommunikációs infrastruktúrák kiépítettségében. Az internetet a lakosság 76 százaléka használja, a magyar vállalkozásoknak azonban az uniós átlaghoz képest csak kis hányada, 14 százaléka oszt meg információkat magáról és termékeiről, szolgáltatásairól elektronikus formában. Emellett az e-kereskedelemben is lemaradásban vannak a kisvállalkozások. A digitalizáció nélkülözhetetlen a 21. században, ezért a kormány arra törekszik, hogy a hazai vállalkozások ezen a téren is megkaphassanak minden szükséges támogatást terveik megvalósításához.

A Digitális jólét pénzügyi program része a kedden elinduló Digitális Jólét tőkeprogram mellett a Digitális Jólét hitelprogram is. A hitelprogram egy éve elérhető, összesen 7,5 milliárd forintos keretösszegre pályázhatnak a kkv-k és a startupok, amelyek maximum hétéves futamidőre igényelhetnek 5 és 200 millió forint közötti, kamatmentes hitelt. Schanda Tamás kitért arra is, hogy elkészült a 2019-2030 közötti időszakra vonatkozó kkv-stratégia, amely elérhető a kormányzati portálon. Az államtitkár kiemelte: csak 2019-2020-ban több mint 175 milliárd forint áll a kkv-k rendelkezésére, és 2020-ban emellett további 26,3 milliárd forint lesz elérhető technológiafejlesztésre és tudásátadásra.

Solymár Károly Balázs, az ITM helyettes államtitkára elmondta: a tőkeprogramra a közép-magyarországi régión kívüli vállalkozások jelentkezhetnek, a befektetés időtartama 2 és 7 év közötti, a befektető 50 százaléknál nem nagyobb részesedést szerez. A pályázók első lépésként előminősítésen mennek át, amit három független szakértő végez el.

A program lebonyolítására közbeszerzésen választották ki a pénzügyi közvetítőt, az MKB csoporthoz tartozó Solus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-t. A program 2023. december 31-ig tart – közölte a helyettes államtitkár. A részletekről tájékozódni és a regisztrálni a toke.digitalisjoletprogram.hu oldalon lehet.”

Forrás:
Elindul a Digitális jólét tőkeprogram; Digitális Jólét Program; 2019. november 20.
Lásd még: Digitális Jólét Hitelprogram

Társadalmi konzultációs kérdőív a 2050-ig tartó időszakra vonatkozó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiáról

„ A kérdőívünkben szereplő kérdések megválaszolásával kérjük, hogy segítse a 2050-ig tartó időszakra vonatkozó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia véglegesítését.

A 2015-ben az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Részes Feleinek 21. találkozóján elfogadott, és 2016-ban hatályba lépett Párizsi Megállapodás alapján az aláíró feleknek arra kell törekedniük, hogy az üvegházhatású gázok alacsony kibocsátásával járó hosszú távú fejlesztési stratégiákat fogalmazzanak meg és jelentsenek be, figyelembe véve közös, de megkülönböztetett felelősségeiket és eltérő képességeiket, tekintettel az eltérő nemzeti körülményekre.

A fentiek alapján 2020. január 1-jéig Magyarországnak is el kell készítenie és be kell jelentenie a Bizottságnak a legalább 30 éves kitekintéssel rendelkező hosszú távú nemzeti stratégiáját. Ugyanakkor a tagállamoknak nyilvános konzultációt kell végezniük ezen hosszú távú stratégiák elkészítése során. A lenti linkre kattintva, a kérdések megválaszolásával kérjük, hogy segítse a 2050-ig tartó időszakra vonatkozó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia véglegesítését.

Kérdőív a 2050-ig tartó időszakra vonatkozó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiáról

A kérdőív kitölthető 2019. november 25. (hétfő) 12:00 óráig.”

Forrás:
Társadalmi konzultációs kérdőív a 2050-ig tartó időszakra vonatkozó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiáról ; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2019. november 18.

A Diplomácia Napját ünnepelték az NKE-n

„„A diplomácia nemcsak egy gyönyörű hivatás, hanem egyfajta életminőséget, életstílust is jelent” – fogalmazott Smuk Péter, az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar dékánja a magyar diplomácia napja alkalmából rendezett konferencián. A magyar kormányzat 2012-ben döntött úgy, hogy ennek a napnak a megünneplésére november 19-ét jelöli ki. A szimbolikus dátum egyben kifejezi a múltat és a jelent: egyrészt az 1335-ös visegrádi királytalálkozóra utal, másrészt pedig a rendszerváltozás után beindított visegrádi együttműködés jelentőségére.

„Kultúránk vallási és világi hagyományai, legjobb elméink és művészeink törekvései mindig kijelölték azt, hogy milyen legyen az a világ, amelyet építeni akarunk” – fogalmazott köszöntőjében Koltay András. Az NKE rektora szerint „a magyarság színesíti Európát”, a magyar nemzet önálló létezése hozzáad az európai civilizáció értékéhez, bármilyen mértékben is megtépázódott a világ folyamataira gyakorolt hatása a történelem során. „Hiszünk abban is, hogy Európa jövője a nemzetállamok szoros együttműködése” – hívta fel rá a figyelmet. A magyarok sorsa a folyamatos egyensúlyozás a nagyhatalmak között, ez tekinthető a magyar diplomácia sarokkövének. A rektor hozzátette, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem feladata a diplomata utánpótlás képzése, ennek érdekében hozták létre a Külgazdasági és Külügyminisztériummal együttműködésben a Magyar Diplomáciai Akadémiát, mely 2020-ban kezdi meg munkáját.

Martonyi János levélben köszöntötte az ünneplőket. Mi is valójában a diplomácia? A korábbi külügyminiszter megfogalmazása szerint kapcsolat a világgal, kapcsolat különböző államokkal, szervezetekkel és mindenekelőtt az emberekkel. Legfőbb célja a béke, a biztonság, a bizalom, a barátság a világgal, mindig és elsősorban a magyarok állama és nemzete érdekében. Nem véletlen, hogy a Magyar Diplomácia Napja az 1335-ös visegrádi királytalálkozóra esik. Ennek a legfontosabb üzenete az, hogy a külpolitika egyik legkiemeltebb célja a szomszédokkal fönnálló kapcsolat erősítése, hiszen mindig a szomszéd az, akire a bajban számíthatunk, és a szomszédokkal kell barátságban és bizalomban élnünk, még ha a történelem során ez nem mindig sikerült a legjobban.

A magyar diplomácia aktuális irányairól és az elmúlt év eredményeiről beszélt Menczer Tamás. „A magyar külpolitika középpontjába mindig a magyar érdek áll” – hangsúlyozta a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára. Elhangzott, hogy a külhoni magyarokra mindig úgy kell tekinteni, mint akik két országot összekötnek, nem pedig szétválasztanak. Magyarország azt a politikát követi, miszerint a közös sikerek és a bizalom idővel az érzékenyebb kérdések megoldásához is elvezeti az országokat. Bár a külhoni magyarok jobb helyzetben vannak jelenleg, mint öt évvel ezelőtt, mégis sok a tennivaló. „A magyar érdek az, hogy kiegyensúlyozott legyen a kapcsolat a Berlin-Moszkva-Ankara tengellyel, tágabb értelemben pedig Washingtonnal és Pekinggel” – fejtette ki az államtitkár.

„Az Európai Unió az egyik legfontosabb ága a magyar diplomáciának” – jegyezte meg Koller Boglárka. A nemzetközi rektorhelyettes előadásában az Európát érintő kihívásokról szólt. Az integráció jelenleg „eltévedt”, folyamatosan újra tervez, míg meg nem találja a megfelelő irányt. A Brexittel kapcsolatban elmondta, hogy korábban senki sem gondolta volna, hogy ilyen sokáig húzódik a brit kilépés, illetve, hogy még Európai Parlamenti választásokat is fognak tartani a szigetországban. Az EU-val szembeni kritikák egyik pozitív hozadéka, hogy egyre több uniós állampolgár akar véleményt nyilvánítani. A sok válság eredményeképp az EU leginkább egy házasságra hasonlít, ahol a házastársak éppen válófélben vannak, akik „sokszor nem találják a kiutat problémáik és sérelmeik szövevényes köreiből.” Mit tesz ilyenkor egy bölcs háziasszony? Elővesz egy szakácskönyvet és süt valami finomat. „Mit tanultunk az integráció történetéből? Mi kell ahhoz, hogy az európai integráció újra működjön? – tette fel a kérdést Koller Boglárka. A hozzávalók a következők: a nemzetállamok és az ő akaratuk; közös európai érdek; kedvező gazdasági környezet; és kellenek azok az egyéniségek, a diplomaták, akik rendelkeznek a megfelelő víziókkal. Utolsó és legfontosabb hozzávaló pedig egy csipetnyi szolidaritás a rektorhelyettes szerint.

Az ünnepségen Mernyei Ákos miniszteri biztos a magyar stratégiai gondolkodás alapjairól és hatásairól tartott előadást, Pacsay-Tomassich Orsolya pedig a Diplomáciai Akadémia helyéről és szerepéről beszélt a magyar diplomataképzésben. Az előadásokat követően négy panelbeszélgetésre került sor, melyek egy-egy fontosabb témát öleltek fel.”

Forrás:
A Diplomácia Napját ünnepelték az NKE-n ; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2019. november 22.

64 milliárd forint forint az egészségügyi intézményeknél felhalmozódott tartozás

„Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek által jelentett lejárt tartozásállomány összege 2019. október 31-én 76,4 Mrd Ft. A tartozásállomány a 2019. szeptember 30-i állapothoz képest egyenlegében 6,1 Mrd Ft-tal nőtt.

A 76,4 Mrd Ft-ból 1,1 Mrd Ft szállítói finanszírozású, döntően uniós projektekhez kapcsolódó tartozás, amelynek összege 0,2 Mrd Ft-tal csökkent az előző havi adathoz képest. Szállítói finanszírozású projekt esetében a projekt végrehajtásában részt vevő intézményt megillető támogatás összegét közvetlenül a szállító számlájára utalja a közreműködő szervezet, de a kedvezményezett intézmény könyvelésében ki kell mutatni a szállító felé fennálló kötelezettséget mindaddig, amíg annak pénzügyi teljesítése meg nem történik. Amennyiben a kötelezettség lejárt, úgy azt a tartozásállományról szóló adatszolgáltatásban is szerepeltetni kell.

Az összes tartozásból 30 nap alatti 22,8 Mrd Ft, 30 és 60 nap közötti 13,9 Mrd Ft, 60 napon túli lejáratú 39,5 Mrd Ft, átütemezett (esedékessége megállapodás alapján későbbi időpontra lett átütemezve) közel 0,2 Mrd Ft.

A tartozásállomány teljes összegéből az állammal szemben fennálló tartozás összege 0,6 Mrd Ft, a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás állománya – amelyből 2,1 Mrd Ft államháztartáson belüli tartozás – 75,8 Mrd Ft.

A tartozásállományból 64,0 Mrd Ft az egészségügyi intézményeknél halmozódott fel (beleértve a járó- és fekvőbeteg szakellátás intézményeit, az egészségügyi ágazati háttérintézményeket, valamint a klinikai központtal rendelkező felsőoktatási intézményeket). Az 64,0 Mrd Ft-ból az állammal szemben fennálló tartozás összege 0,1 Mrd Ft, a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás 63,9 Mrd Ft, amelyből 1,5 Mrd Ft államháztartáson belülre irányul.

Az adatszolgáltatásra kötelezett 661 intézményből valamennyi teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét. Az adós intézmények száma tárgyhóban 349, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 170 intézmény rendelkezik.[Magyar Államkincstár]”

„Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek által jelentett lejárt tartozásállomány összege 2019. október 31-én 76,4 milliárd forint volt, a tartozásállomány a 2019. szeptember 30-i állapothoz képest 6,1 milliárddal nőtt, ami lényegében az egészségügyi intézmények adósságának gyarapodásának köszönhető.

A tartozásállományból 64 milliárd forint az egészségügyi intézményeknél halmozódott fel (beleértve a járó- és fekvőbeteg szakellátás intézményeit, az egészségügyi ágazati háttérintézményeket, valamint a klinikai központtal rendelkező felsőoktatási intézményeket), s csaknem teljes egészében a beszállítók felé fennálló adósságot jelenti. (Szeptember végén 58 milliárdnyi lejárt tartozást görgettek maguk előtt a kórházak.)

Hónapok óta nem fizetnek a kórházak
Az adatok nem jelentenek meglepetést, a cégek visszajelzése alapján ugyanis a kórházak hónapok óta nem fizetnek arra hivatkozva, hogy nincs pénzük – kommentálta a friss adatokat lapunk kérdésére Rásky László, a beszállítók jelentős részét képviselő Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára. Tagvállalataikat a kórházi vezetők azzal nyugtatják, hogy majd az év végi konszolidációból fognak pénzhez jutni. (Ez egyelőre nagy kérdés, strukturális átalakítása ugyanis, ami a konszolidáció fedezete lehetne, idén is és jövőre is 40-40 milliárd áll rendelkezésre a költségvetésben).

A helyzet méltatlanságát és tarthatatlanságát számos egészségügyi illetve gazdasági, kormányzati vezető nyílt fórumokon is elismeri, ám úgy tűnik, központi döntés kérdése az előrelépés, s a jelek szerint mindenki erre vár – teszi hozzá az OSZ főtitkára.

Ugyanakkor olyan kormányzati vélemények is megjelennek, amelyek ignorálják a beszállítók nehéz helyzetét, strukturális reformokat, kórházi reformokat, kórházvezetői felelősséget, az orvostechnikai eszközök áremelését emlegetik – hangsúlyozza Rásky, megjegyezve, hogy mindeközben sem arról nem esik szó, hogy az orvostechnikai beszállítók hónapok óra 60 milliárddal finanszírozzák a magyar egészségügyet, sem pedig arról, hogy ez a kormányzat által kezelhetetlenné vált helyzet a bérverseny miatt alakult ki.

Vajon miből fedezik a bérversenyt?
S miközben az orvostársadalom bérhelyzetének kritikájára az ágazat vezetői úgy reagálnak, hogy jól tudják, hogy a valós kórházi bérek nem olyan nagyságúak, mint amit a bértömeg tartalmaz, az már nem hangzik el, hogy akkor vajon honnan jöhet ennek a plusz fedezete – ami Rásky szerint meglehetősen furcsa kommunikáció, hiszen egyértelműen csak dologi kiadásokra szánt forrásokból illetve azok ki nem fizetéséből fedezhetik a bérverseny költségeit.

Mostanra mindenesetre kitartó kormányzati munkával „sikerült” elérni, hogy ugyanott tartunk, mint 2014-ben, amikor év végén 74 milliárd forint volt a lejárt adósság és ami nyilvánvalóan veszélybe sodorja a kórházi eszközellátást. Ha nincsenek eszközök az intézményekben, jönnek a kórházi csereberék és az egyéb „okos” megoldások, a műtétek halasztása és a barkácsmódszerek – figyelmeztet az OSZ főtitkára.

Pedig, mint az már szintén több szakmai rendezvényen is kiderült, az egészségirányítás készített javaslatokat a kormányzat számára, csakhogy a hírek szerint egyikről sem született döntés, sőt nem is tárgyalta a kormány az előterjesztéseket. A beszállítók ilyen méltatlan helyzetbe kényszerítése és a kórházi eszközellátás veszélyeztetése a kormányzati sikerkommunikáció mellett egyszerűen érthetetlen, lényegi érdemi döntésre van szükség – mondja Rásky.

Miniszterekhez is fordultak
A helyzet megoldása érdekében az orvostechnikai beszállítók érdekképviseleti szervezetei két minisztert – Varga Mihály pénzügy- és Kásler Miklós emberi erőforrás minisztert – is megkerestek levélben, amelyben leszögezték, hogy a kórházak beszállítókkal szembeni tartozásainak felhalmozódása nem róható a beszállítók terhére, e folyamat teljes egészében állami kontroll alatt áll. Az állami tulajdonú kórházak menedzsmentjét az állam nevezi ki, működésüket az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzi, a beszerzésekre vonatkozó követelményeket pedig jogszabályok határozzák meg. Ezek előírják a fedezet nélküli kötelezettségvállalás tilalmát és a szerződésekben kiköthető fizetési határidőt is.

A késedelmes fizetéssel járó plusz költséget a beszállítók áraikban nem tudják érvényesíteni, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ hivatalos adatai szerint az elmúlt 5 évben az orvostechnikai eszközök inflációja az évi 1 százalékot sem érte el. Méltatlannak tartják azt a helyzetet, hogy a beszállítók sokszor már egy évvel korábban kifizették azoknak a számláknak a közterheit, amelyek ellenértékét még mindig nem kapták meg a megrendelőtő. A cégek számára létkérdés lenne a követelések érvénesítése, az adósság felhalmozódása ugyanis kiemelten azoknak a mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak a működését veszélyezteti, amelyek kimondottan a kormány gazdaságpolitikájának fő kedvezményezettjei.”

Forrás:
Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek tartozásállománya 2019. október 31-i állapot szerint; Magyar Államkincstár; 2019. november 22. (PDF)
Nem marad pénz az eszközökre – robbanhat a kórházi adósságbomba; Szepesi Anita; Napi.hu; 2019. november 22.

2015-2017 között az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) nem biztosította az átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználást, a vagyon értékének megőrzését

„Az Állami Számvevőszék befejezte az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) 2015-2017 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzését. Az ÁSZ megállapította, hogy az ÁEEK az ellenőrzött időszakban nem biztosította az átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználást, a vagyon értékének megőrzését. A szervezet nem volt védett a korrupciós kockázatokkal szemben. A feltárt szabálytalanságok kijavítása érdekében az ÁSZ összesen tizenkét javaslatot tett az ÁEEK főigazgatójának, akinek 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie.

Az Állami Számvevőszék az Állami Egészségügyi Ellátó Központ belső kontrollrendszerének kialakítását és működtetését, illetve vagyongazdálkodását a 2015-2017. évekre vonatkozóan, pénzügyi gazdálkodását a 2015-2016. évekre vonatkozóan, a korrupciós veszélyek ellen védelmet biztosító integritás kontrollok kialakítását pedig 2017-re vonatkozóan ellenőrizte.

Mit állapított meg az ÁSZ?
Az ÁSZ ellenőrzése megállapította, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ belső kontrollrendszerének kialakítása és működtetése nem volt szabályszerű. A kontrollkörnyezet kialakítása 2015-2016-ban, az integrált kockázatkezelési rendszer kialakítása és működtetése, a kontrolltevékenységek gyakorlása, valamint az információs és kommunikációs folyamatok kialakítása és működtetése a 2015-2017. közötti években, a belső ellenőrzés működtetése 2017-ben nem volt szabályszerű. Az ÁSZ feltárta, hogy ÁEEK-nél a jogszabályok által előírt integritást támogató kontrollok kiépítése nem a kockázatokkal arányosan történt, így az intézmény 2017-ben nem volt védett a korrupciós veszélyekkel szemben.

Az ÁSZ megállapította, hogy az ÁEEK pénzügyi gazdálkodása 2015-2016-ban nem volt szabályszerű. A kiadási előirányzatok felhasználása során a gazdálkodási jogkörök gyakorlása az ellenőrzött időszakban nem volt szabályszerű, így az elszámoltathatóság nem érvényesült a gazdálkodás során.

Az ÁEEK vagyongazdálkodása a 2015-2017 közötti időszakban nem volt szabályszerű. A jogszabályi előírások és a belső szabályozásban foglaltak ellenére, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ nem állított össze a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben, tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazó leltárt, nem végezte el a mérlegben szereplő eszközök és források év végi egyedi minősítését.

Az ellenőrzés megállapításai alapján az Állami Számvevőszék az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatójának összesen 12 javaslatot fogalmazott meg, melyekre az érintettnek 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie.

Mik az ÁEEK feladatai?
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ 2015. március 1-jétől az egészségügyért felelős miniszter által irányított, középirányítói jogosítványokkal felhatalmazott, országos illetékességű, központi hivatalként működő, gazdasági szervezettel rendelkező központi költségvetési szerv. Közfeladatként egészségügyi fejlesztési, elemzési és értékelési, kutatási, szakértői és szakmai támogatási feladatokat lát el, adatgyűjtést végez, egészségügyi informatikai feladatokat lát el. Az ÁEEK az állam fenntartásába, illetve tulajdonába került egészségügyi intézmények, az országos gyógyintézetek és az Országos Vérellátó Szolgálat felett az egyes fenntartói jogokat, a hatáskörébe tartozó költségvetési szervek tekintetében a középirányítói jogokat, a gazdasági társaságok tekintetében a tagsági jogokat, az alapítványok esetében pedig az alapítói jogokat, a magyar államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorolja. Az ÁEEK jogelődje a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) volt. Az ÁEEK éves költségvetési beszámolói szerint a teljesített összes bevétele a 2015. december 31-i közel 49,5 milliárd Ft-ról 2017 végére több mint 90,7 milliárd Ft-ra nőtt, a teljesített összes kiadása pedig a 2015. december 31-i 47,2 milliárd Ft-ról 2017. december 31-re majd 25,6 milliárd Ft-ra csökkent. Az intézmény vagyona a 2015-ös közel 46,9 millió Ft‐ról 2017-re 110,3 milliárd Ft‐ra nőtt.”

Forrás:
Lezárult az egészségügyi ellátó központ ellenőrzése; Holman Magdolna; Állami Számvevőszék; 2019. november 19.
Állami Egészségügyi Ellátó Központ 2019.; Állami Számvevőszék, Központi költségvetési szervek ellenőrzése; 2019. november 19. (PDF)

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ közleményben reagált az Állami Számvevőszék jelentésére

„Prof. Dr. Kásler Miklós miniszteri kinevezését követően, amint észlelte a kórházfenntartó gazdálkodása körüli problémákat, teljes vezetőcserét rendelt el az Állami Egészségügyi Ellátó Központ élén. A háttérintézmény új főigazgatója hivatalba lépését követően – de már az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzésével érintett időszaka után – áttekintette az ÁEEK pénzügyi- és vagyongazdálkodását, és az emberi erőforrások minisztere felé történő folyamatos beszámolás mellett intézkedéseket hajtott végre a szabályszerű működés helyreállítása érdekében.
Így – tehát még az ÁSZ-jelentéstervezet kézhezvételét megelőzően – intézkedések történtek annak érdekében, hogy a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése szabályszerű legyen, hogy megteremtse az ÁEEK átlátható, szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodásának feltételeit, valamint hogy az ÁEEK pénzügyi és vagyongazdálkodása megfeleljen a jogszabályi előírásoknak.
Többek között megtörtént az ellenőrzési nyomvonalak elkészítése, az etikai elvárások meghatározása, Integrált Kockázatkezelési Szabályzat kiadása, integritási tanácsadó kinevezése, folyamatgazdák kijelölése, folyamatok felülvizsgálata, kockázatkezelési intézkedési terv elkészítése és jóváhagyása, szabályzatok felülvizsgálata és módosítása. Ennek eredményeként jelentősen javult többek között az intézményi szabályozottság, a kontrollok érvényesülése, a gazdálkodás szabályszerűsége.
Az ÁEEK, miután elektronikus formában értesítést kapott az ÁSZ jelentésének közreadásáról, haladéktalanul megkezdte az ÁSZ részére küldendő Intézkedési Terv elkészítését.
Az ÁEEK vezetése ezúton is megköszöni az Állami Számvevőszék által feltárt, az intézmény működésében és gazdálkodásában észlelt hiányosságok feltárását, és mivel elkötelezett a szabályszerű feladatellátás mellett, ezért eddigi és tervezett intézkedéseivel biztosítja az ÁSZ megállapításainak és javaslatainak hasznosulását.”

Forrás:
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ közleménye (1. rész); MTI OS; 2019. november 20.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ közleménye (2. rész); MTI OS; 2019. november 20.

A KAP jövőjéről, az agrárium aktuális kérdéseiről értekeztek a napokban a Nyíregyházi Egyetemen

„ A nettó befizető uniós tagországok csökkentenék az agrártámogatások mértékét.

Az agrárium aktuális kérdéseiről értekeztek a napokban a Nyíregyházi Egyetemen. A PRIMOM Alapítvány által szervezett szakmai konferencián Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai főigazgató-helyettese a közös agrárpolitika (KAP) jövőjéről beszélt a hallgatóságnak. Előadásából kiderült: az uniótól érkező agrártámogatások mértéke néhány százalékkal ugyan csökkenhet, de ezt nemzeti forrásból lehetséges pótolni. A szakember szerint egy dolog biztos: a támogatási kérelmek és a megvalósítás mögé muszáj lesz a gazdáknak terveket, úgynevezett indikátorokat rendelniük.

Nincs még konkrétum
– Tavaly ilyenkor azt hittük, hogy mostanra már minden világos lesz a KAP körül, ám ez egyelőre nincs így – kezdte előadását Papp Gergely. Szerinte konkrét számok még nincsenek, de az irányvonalak már körvonalazódnak. A feltételrendszer sokat változhat, ahogy a nyugat-európai, növényvédőszer-ellenes lobbi is erősödni látszik. A nettó befizető tagállamok (6-7 EU-s ország tartozik ebbe a körbe) az agrártámogatások mértékét 5 százalékkal csökkentenék, míg azok az országok, akik nettó haszonélvezők, tartanák a mostani szintet.

– Ha lesz is csökkentés, az legfeljebb csak néhány százaléknyi, a kiesett összeg pedig nemzeti forrásból kompenzálható – vélekedett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese. Papp Gergely hozzátette: az unió mezőgazdasági bizottságának lengyel vezetője támogatja a különböző állatjóléti intézkedéseket, és elkötelezett híve a fenntartható élelmiszer-előállításnak.

– Ilyen olcsón és ilyen jó minőségben még soha nem tudtunk Magyarországon élelmiszert előállítani – fogalmazott. Kiemelte: a területalapú és a termeléshez kötött támogatások mögé különféle indikátorokat kell majd rendelniük a gazdáknak, ez részükről, illetve az államigazgatás részéről is több adminisztrációs teherrel jár majd. A NAK szakmai főigazgató-helyettese úgy véli, a digitális világban való jártasság elengedhetetlen a jövőre nézve, nélkülözhetetlenné válhat egyes online alkalmazások ismerete, és az adatfeltöltésre is nagyobb figyelmet kell majd fordítani az eddigiekhez képest.

A szakember előadását egy jó hírrel zárta: több támogatást kaphatnak majd a fiatal gazdák.”

Forrás:
A KAP jövőjéről értekeztek; SZON.hu; 2019. november 19.

Közigazgatási, politikai informatika

Magyarország gyors ütemben halad előre a digitális technológia egészségügyi felhasználásában

„Mára a háziorvosok 80, a gyógyszertárak 100, a járóbeteg-ellátók 75-80 százaléka csatlakozott az EESZT-hez.

Magyarország rohamos tempóban lép előre a digitális technológia felhasználásában az egészségügy területén, s a kormány már a jövő év végére teljes körűvé akarja a tenni a digitális képalkotó leleteknek a szolgáltatók közötti továbbküldését és elérhetőségét – közölte Szigeti Szabolcs, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) helyettes államtitkár csütörtökön egy szakpolitikai fórumon Koppenhágában.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) rendezésében zajló, Egészségügy a XXI. században: adatok, szakpolitikák és digitális technológia című szakpolitikai fórumon többek között miniszterek, szakpolitika alkotók, a civil társadalom, a szolgáltatók, a tudományos és üzleti élet szereplői vesznek részt.

Szigeti Szabolcs az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a rendezvény legfontosabb célja az, hogy az OECD-tagországok megismerjék egymás tapasztalatait és terveit ezen a területen. Szó volt arról, hogyan használható a digitális technológia, hogy az egészségügyi rendszerek még beteg- és emberközpontúbbakká váljanak, hogyan növelhető az egészségügyi dolgozók képzettsége a digitális technológia felhasználásának területén, illetve a betegek miképpen tudják felhasználni a személyes egészségügyi adataikat az egészségügyi kezelések eredményesebbé tétele és az egészségügyi állapotuk javítása érdekében. A fórum résztvevői azt is vizsgálják, hogyan biztosítható a legjobban a személyes adatok védelme etikai és jogi szempontból.

A helyettes államtitkár felszólalt a fórum egyik panelbeszélgetésén, amely azt a kérdést járta körül, hogy az egészségügyi rendszer szempontjából mik a legfontosabb tapasztaltok a digitális technológia felhasználása szempontjából. Arról beszélt, hogy Magyarország nagyon nagy lépésekkel halad előre a digitális technológia alkalmazásában. A kormányzat az elmúlt években kifejlesztette és elindította az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT), amely nagyon sok lehetőséget kínál az orvosok, az egészségügyi dolgozók, a betegek és a kormányzat számára egyaránt.

Szigeti Szabolcs felhívta a figyelmet arra, hogy néhány év alatt zajlottak le ezek a fejlesztések, és mára már a háziorvosok 80, a gyógyszertárak 100, a járóbeteg-ellátók 75-80 százaléka csatlakozott ehhez a rendszerhez. A gyógyszerfelírások 60 százaléka már az EESZT rendszeren keresztül történik. További fejlesztéseket kell végrehajtani, és a kormány már a jövő év végére teljes körűvé akarja a tenni a digitális képalkotó leleteknek a szolgáltatók közötti továbbküldését és elérhetőségét, ami nagyon meg fogja növelni ennek a rendszernek a háziorvosok általi tényleges felhasználását.

Előadásában Szigeti Szabolcs arról is beszélt, hogy úgynevezett „kulturális átalakulás” (angolul: cultural transformation) szükséges ahhoz, hogy a digitális rendszer felhasználása előbbre jusson. Ennek a része az, hogy mind az egészségügyi dolgozókat, mind a betegeket jobb minőségű kommunikációs csomagokkal és képzéssel kell segíteni, hogy megértsék a felhasználás módozatait.”

Forrás:
Szigeti: rohamtempóban digitalizálódik az egészségügy; Weborvos.hu/MTI; 2019. november 22.
Lásd még: Health in the 21st Century; OECD

Épületinformációs modellezés (BIM) a korszerű épületüzemeltetésben

„Az utóbbi évek rohamos fejlődése során a BIM-módszertan gyakorlati alkalmazása a 3D-től eljutott a hetedik dimenzióig, amelynél az épületüzemeltetéshez, létesítménygazdálkodáshoz szükséges adatok is a rendszerbe integrálódnak. Ez a komplex szemlélet nemcsak egyes épületek üzemeltetésénél nagyon hasznos, hanem így készül az Állami Középület Kataszter is, 21. századi színvonalat biztosítva a szóban forgó épületállomány kezeléséhez.

Magyarországon körülbelül az 1990-es évek elejétől terjedt el az építészeti tervezésben a számítógép használata, a tervek digitális elkészítése, vagyis a CAD (Computer Aided Design). Kezdetben a tervezőprogramok jellemzően a kétdimenziós tervezést támogatták, a tervrajzokat síkbeli alapelemekből lehetett összeállítani – vonalakból, ívekből, stb., majd megjelentek kifejezetten építészeti szoftverek, amelyeknek az alapelemei is már falak, födémek, nyílászárók, stb. voltak. Hamarosan belépett a harmadik dimenzió is a képbe, de az alaprajzok, metszetek, homlokzatok általában továbbra is 2D eszközökkel készültek, és külön munkafázist igényelt az épület térbeli modellje, amiből aztán a különböző 3D megjelenítéseket generálni lehetett.

Az idők folyamán történtek különböző próbálkozások arra, hogy a 3D modell és a két dimenziós tervrajzok között minél több kapcsolat álljon fent, minél több olyan elem legyen, amelyet 3D-ben viszünk be a tervbe, és amelyekből automatikusan, különböző irányú vetületekként, illetve metszetekként jönnek létre a kétdimenziós alaprajzok, metszetek, homlokzatok. Ezek azonban csak öszvérmegoldásokat jelentettek, ezenkívül az is probléma volt, hogy a tervezők, CAD-szerkesztők sem feltétlenül használták ki az egyes szoftverekben rejlő lehetőségeket. Az igazi áttörést a BIM szemlélet elterjedése hozta magával.

A BIM (Building Information Modeling) eredeti jelentése ugyanis az, hogy úgy építjük fel az épületünket, mint a valóságban, vagyis minden valós építőelemnek (például falazóelemnek, vasbeton gerendának, nyílászárónak, gépészeti elemnek, stb.) megvan a virtuális megfelelője, ráadásul ezekhez az elemekhez még információtartalom is kapcsolódik, ami óriási könnyebbséget jelent a különböző építőanyag-kimutatások, konszignációk, költségvetések elkészítésénél. Minden tervrajz (alaprajz, metszet, homlokzat, 3D ábrázolás) ugyanabból a modellből készíthető el, és automatikusan frissül a modell változtatása esetén. A különböző szakági tervezők együttműködésénél további hatalmas előny, hogy például az épületvillamossági és gépészeti berendezések térbeli elhelyezkedése egyértelműen látható, jól nyomon követhető, így az esetleges ütközések a BIM modell és a megfelelő szoftverek segítségével könnyen azonosíthatók és javíthatók. A BIM hozzáadott értéke már a kivitelezésnél realizálódik, ugyanis egy tervezési hibáktól mentes tervdokumentációból gyorsabban, jobb minőségben, kevesebb hulladék-képződéssel lehet dolgozni. Az épület elkészülte után pedig az üzemeltetést is nagyban megkönnyíti, ha egy arra alkalmas BIM modell áll rendelkezésre.

A helyzet persze azért nem ennyire egyszerű, ugyanis a BIM egy rendkívül komplex rendszer, ami ráadásul folyamatosan fejlődik, így az egészen pontos definiálása a téma nemzetközi szintű szakértői számára is kihívást jelent. A Lechner Tudásközpont által kiadott BIM-kézikönyv szerint a Building Information Modeling olyan CAD-alapú tervezésmódszertani folyamatok és irányelvek alkalmazásának összessége, amely lehetővé teszi az építmények létrehozásában és üzemeltetésében érdekelt szereplők (építtetők, tervezők, kivitelezők, üzemeltetők) számára a valóságnak megfelelő virtuális térben történő együttműködést és információátadást, illetve a releváns adatok gyors és hatékony megjelenítését. Hozzá kell tennünk azt is, hogy ma már a betűszó „M” betűje alatt inkább a „management” szót értik. Ez azt hangsúlyozza, hogy a rendszer használata az épület vagy építmény – ugyanis például a közműhálózatot is lehet BIM alapon kezelni – életciklusának összes fázisán keresztül átível.

3D-től a hetedik dimenzióig
A 3D BIM-modell után, amely háromdimenziós és parametrikus épületelemekből virtuális térben épített, többletinformációval rendelkező virtuális modellt jelent, mára eljutottunk a 7D BIM-modellig, természetesen nem egy lépcsőben. A 4D BIM-modellben az egyes épületelemekhez a kivitelezésükhöz szükséges idő is hozzákapcsolódik, és ezeknek az adatoknak az alapján akár animáció is készíthető az építkezés folyamatáról. Az ötödik dimenzió alatt a BIM-mel kapcsolatban a kivitelezési költségeket értik, ezekkel együtt már költségbecslés, költségvetés és pontos pénzügyi ütemezés is készíthető.

A 6D BIM-modell az energetikai és épületfizikai adatokat is tartalmazza, amelyek az energiafelhasználási analíziseknél, a fenntarthatósági számításoknál és az életciklus-elemzéseknél tesznek jó szolgálatot. Ezenkívül az egyes építőanyagok és épületelemek gyártási és beépítési adatait, előírt vagy javasolt karbantartási gyakoriságát és idejét, élettartalmát, optimális működésének szabályait is magában foglalhatja. Ezáltal az épület energiafelhasználása és fenntarthatósága optimalizálható. És így eljutottunk a hetedik dimenzióig, ahol a felhasználói leírások, specifikációk, garanciák stb. segítségével az épület üzemelési és használati fázisában a létesítménygazdálkodási folyamatok és az azokat kiszolgáló rendszerek támogathatók. Lehetővé válik egy CAFM (Computer Aided Facility Management) rendszer felállítása, ami könnyebbé, átláthatóbbá, egyszerűbbé, és így költséghatékonyabbá teszi az épületüzemeltetési feladatok ellátását. Ennek eszközei lehetnek CAFM-szoftverek, -applikációk vagy -rendszerek.

Fontos azt is kiemelni, hogy a BIM nem egy szoftver, hanem egy gondolkodási mód, egy keretrendszer, egy módszertan. A BIM-modell előállítására alkalmas különböző CAD-szoftverek közötti együttműködést az OpenBIM kezdeményezés, irányelv teszi lehetővé, amelyhez csatlakozó szoftverfejlesztők vállalják, hogy termékeiket alkalmassá teszik a közös tervezési munkára. Ezáltal a különböző szoftverek átjárhatóak lesznek, vagyis a köztük levő adatcsere kölcsönösen értelmezhető módon és adatvesztés nélkül tud lejátszódni. Erre jelenleg a legelterjedtebb szabvány és egyben nyílt forráskódú fájlformátum az IFC, amely lehetőséget teremt a modellelemek geometriájának és leíró metaadatainak legkevesebb adatvesztéssel járó kimentésére.

BIM az épületüzemeltetésben
A 7D BIM-modell kapcsán már említettük az épületüzemeltetést, mint az épületinformációs modellek alkalmazásának egy fontos terepét, amely természetesen nem csak új, hanem régebbi, meglévő épületek esetén is alkalmazható. Ezenkívül azt is fontos tudni, hogy a megvalósult állapot legtöbbször az új épületeknél sem egyezik meg a BIM-modellben tervezettel. Így először is az aktuális, illetve a megvalósult állapot rögzítése a feladat, amit – geodéziai mérésekkel támogatott – lézerszkenneres felméréssel lehet a legkorszerűbben elvégezni. Az állványra rögzített lézerszkennerek mellett a felmérések nehezen megközelíthető épületrészek és tetőfelületek esetén pilóta nélküli légijárművekkel (UAV), vagyis köznapi nevükön drónokkal is elvégezhetők. Az így létrejövő adathalmaz, pontfelhő általában előzetes feldolgozást igényel, mielőtt a BIM-modell létrehozására sor kerülne.

Az épületüzemeltetésen belül a gyakorlatban egyre szélesebb körben jelenik meg a BIM felhasználási területei között a helyiséggazdálkodás. Ebben az esetben kiemelt figyelmet kapnak az épületben található helyiségeket reprezentáló modellelemek, amelyekhez különböző tulajdonságok kapcsolódnak. Ezek egy része intelligens módon, automatikusan, a modellkörnyezetet figyelembe véve képződik (pl. nyílászárók száma és mérete, felületek anyaghasználata), míg egy másik részét – például a helyiség funkcióját – adatbevitellel szükséges meghatározni.

Ugyancsak egyre gyakrabban használják a BIM-et az eszközmenedzsment területén. A helyiséggazdálkodáshoz hasonlóan itt is szükség van egy CAFM-rendszerre, amelynek segítségével a bútorok és berendezések, valamint az informatikai és egyéb használati tárgyak leltárba vehetők, egy adott helyiséghez, vagy akár személyhez rendelhetők. Az így létrejövő adatbázis segít a karbantartások, fejlesztések ütemezésében, a beszerzések időbeli és gazdasági tervezésében, és egyértelművé teszi a felelősségi köröket. A CAFM-rendszerek általában az átalakításokkal és átköltözésekkel járó változásokat is kezelni tudják. Mindezzel a szükséges munkamennyiség optimalizálható és a költségek csökkenthetők.

Állami középület-nyilvántartás a BIM segítségével
BIM modellek kezelésére alkalmas az Állami Középület Kataszter (ÁKÉK) is, amely a Lechner Tudásközpontban folyó elektronikus építésügyi fejlesztések egyike. A „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” című projekt keretein belül megvalósuló ÁKÉK egy web-alapú, helyiségszintű, háromdimenziós középület-kataszter, amely az állami középület-nyilvántartást a legkorszerűbb módon fogja megoldani: lehetővé teszi a költséghatékony állami helyiséggazdálkodást, és támogatja az épületek felmérését is, ezzel segítve a tervezők, kivitelezők, állami vagyonkezelők, épületüzemeltetők, épületcsoport-üzemeltetők és épületgazdálkodási döntéshozók munkáját.

A projekt egyik legfontosabb eredményeként létrejövő adatbázis tartalmazni fogja a meglévő állami középületek egy adott körének terveit és 3D BIM modelljeit, amelyek a legkorszerűbb módszerekkel történő felmérések, majd modellezési folyamatok során jönnek létre. Az adatbázis két fő részből áll: a 3D BIM Épületmodell-tárban a fenti állami középületek 3D BIM modelljeit fogják tárolni, a 2D tervdokumentációval és a hozzájuk tartozó adatokkal együtt; a Helyiséggazdálkodás modulban pedig az egyes helyiségekhez tartozó információk érhetők el és kezelhetők. Az adatbázishoz egy online alkalmazás is kapcsolódik, amelynek használatával információ szerezhető többek között az eszközökre, az adott helyiségben dolgozók számára, az energiafogyasztásra, valamint az üzemeltetési költségekre vonatkozóan.

A rendszer BIM modelljeinek megjelenítését a BIM Viewer fogja végezni, amelynek fejlesztését szintén a Lechner Tudásközpont koordinálja. Az ÁKÉK az informatikai fejlesztés szempontjából már elkészült, jelenleg a béta tesztelés folyik.

Az Állami Középület Kataszter az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú, „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” című projekt keretében készül.

Források:
Cebei Márk Dániel: ÁKÉK – Korszerű középület-nyilvántartás 3D támogatással
Zagorácz Márk, Szabó Beatrix: BIM-kézikönyv 1. kötet, 2. kiadás”

Forrás:
BIM a korszerű épületüzemeltetésben; Lechner Tudásközpont; Pesti Monika; 2019. november 20.
Október 16-án indult el a Lechner Tudásközpont BIM weboldala. A hazai szinten egyedülálló honlap segítségével a BIM-mel kapcsolatos naprakész és releváns információk, a legújabb hírek és trendek egy online platformon válnak elérhetővé. A Lechner 3D Építésügyi Módszertani Osztályának szakértői nem csupán a BIM elméleti hátterét, gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit mutatják be a felületen, hanem a Tudásközpont BIM-es tapasztalataival kiegészítve kínálnak folyamatosan bővülő tartalmat az építőipari szakemberek, többek között az építtetők, a megrendelők, a beruházók, az épületüzemeltetők, valamint az egyetemi hallgatók és minden BIM iránt érdeklődő számára.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Interneten is elérhetőek az erdészeti szakirodalom legfontosabb emlékei

„ Mintegy százezer oldalnyi anyag, a magyar erdészeti szakirodalom legértékesebb dokumentumai érhetőek el mostantól szabadon az interneten. A Wagner Károly Alapítvány munkája nyomán létrehozott és szerdán bemutatott digitális szakkönyvtár kialakítását és bővítését az Agrárminisztérium is támogatja.

Az erdészeti szakirodalom jelentős részét az Országos Erdészeti Egyesület őrzi muzeális értékkel bíró könyvtárában. A másfél évszázad kultúrtörténetét bemutató, páratlan szakmai gyűjtemény megőrzésére és bemutatására jött létre a Wagner Károly Alapítvány, amely az agrártárca támogatásával indította el digitalizálási programját. Ennek célja a magyar erdészeti szakirodalom archív és jelenkori legfontosabb dokumentumainak digitalizálása és lekérdezhető módon történő közreadása az interneten. A Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár létrehozásának eredményeit egy konferencián mutatták be a könyvtáros és levéltáros szakma képviselőinek, illetve a sajtónak.

A szakmai napon mondott beszédében Zambó Péter, az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára felidézte, hogy az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) megalakulása óta zászlóvivője a magyar erdészeti szaknyelv és szakirodalom megteremtésének, illetve gazdagításának. Ennek a munkának köszönhetően az egyesület országos viszonylatban is kiemelkedő örökséggel gazdálkodhat: az Erdészeti Lapoknak a 154. évfolyama jelenik meg az idén, a muzeális könyvtár pedig a szakkönyvek mellett másfél évszázad kultúrtörténetének legapróbb emlékeit is őrzi.

Az OEE a változó igények közepette is élen jár a szakmai ismeretterjesztésben: honlapokat, applikációkat és közösségi média oldalakat hozott létre, amelyeken keresztül évente több millió emberhez jutnak el az erdők fenntartásával kapcsolatos üzenetek. Emellett az egyesület működteti a Wagner Károly Alapítványt, amely az írott erdészeti emlékek, a szakmai örökség megőrzéséért és közreadásáért dolgozik – mondta az államtitkár.

Zambó Péter bejelentette, hogy az Agrárminisztérium a jövőben is támogatja az erdészeti tudásátadás különböző programjait. Gondoskodnak új szakmai anyagok készítéséről, köztük a szakközépiskolai tananyag fejlesztéséről és elektronikus formában történő megjelentetéséről. Továbbra is fontosnak tartják az Erdészeti Lapok határon túli terjesztését, amellyel az ágazati jelentőségén túlmutatva segítik a magyar szaknyelv megőrzését. Emellett az Ember az Erdőért Alapítvány szakiskolák tanulmányi versenyeinek és tanulmányútjainak támogatására hirdet pályázatot” – fogalmazott a földügyekért felelős államtitkár.

Az alapítvány digitalizálási programját 2010-2015 között az Erdészeti Lapok 150 évfolyamából és az Erdészettörténeti Közlemények 100 kötetéből létrehozott adatbázis alapozta meg. Az agrártárca támogatásának köszönhetően az elmúlt három évben elkészült a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár, ami az Erdészeti Szakkönyvtár legértékesebb dokumentumait, összesen mintegy 500 kötet szkenneléséből származó 100 ezer oldalnyi szabadon kereshető anyagot tartalmaz. A digitális gyűjtemény az alábbi linken érhető el: https://www.oee.hu/Wagner-Karoly-Erdeszeti-Digitalis-Szakkonyvtar

Forrás:
Interneten is elérhetőek az erdészeti szakirodalom legfontosabb emlékei; Agrárminisztérium; 2019. november 21.

Területi innovációs platform alakult Pécsen

„ Az innovációs képesség erősítése érdekében Miskolc, Debrecen és Győr után pénteken Pécsen is megalakult a Területi Innovációs Platform (TIP).

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakpolitikai támogatásával útjára indított, a platformot bemutató országos programsorozat újabb állomását a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) tartották.

Az eseményen az egyetemi tudásbázisokra épülve megalakult a PTE Területi Innovációs Platform, amely a sajtóanyag szerint egyszerre biztosít lehetőséget az innovációs szakpolitikai irányok közvetlen megismerésére, a helyi innovációs ökoszisztéma szereplői közötti együttműködések kialakítására, erősítésére és új szakmai alapok létrehozására.

Szabó István, az NKFI Hivatal innovációs és általános elnökhelyettese a rendezvényt megelőzően újságírók előtt különösen fontosnak értékelte, hogy az egyetemek sokkal szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki a helyi kis- és középvállalkozásokkal.

A rendezvényen elmondott köszöntőjében hangsúlyozta: a PTE a régió meghatározó tudásbázisa, egyben legnagyobb foglalkoztatója. Minden adott ahhoz, hogy a térség megújuló innovációs ökoszisztémájának megszervezésében kiemelt szerephez jusson.

Miseta Attila, a PTE rektora úgy fogalmazott, az intézmény eltökélt célja, hogy az innovációt erősítse, éppen ezért szükség van a piaci szereplőkkel való kapcsolatok erősítésére, a fiatal tehetségek megtelepedésének, helyben tartásának ösztönzésére. Ez a folyamat, tette hozzá, a tudományos, az alkalmazott tudományos és innovációs teljesítmény javulásához vezethet.

Jenei Zoltán, a PTE kancellárja hangsúlyozta: az egyetemek meghatározó elemei a fejlődésnek, a versenyképesség növekedésében kulcsszerepet töltenek be.

Jáksó Krisztián, a PTE Klinikai Központ Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet főorvosa az MTI érdeklődésére elmondta, a PTE az elmúlt években már számos olyan lépést tett, amellyel a régió innovációs szereplőit ösztönözte együttműködésére. Mindennek egyik kézzel fogható eredménye, hogy az intézmény és a Philips az egészségügyi ellátások adminisztrációs terhét csökkentő adatrögzítést digitalizáló és automatizáló megoldások fejlesztését indította el Pécsen.

A TIP programhoz együttműködési nyilatkozat aláírásával helyi egyetemek csatlakoztak korábban Miskolcon, Debrecenben és Győrben, jövő héten pedig Szegeden, illetve Budapesten lesz erre mód.”

Forrás:
Területi innovációs platform alakult Pécsen; Magyar Nemzet/MTI; 2019. november 22.
Lásd még: Területi Innovációs Platformok országos programsorozat; NKFI Hivatal
A PTE-Philips-együttműködéshez:
„ A PTE és a Philips együttműködésének keretében a Klinikai Központ alá tartozó egészségügyi intézményekben hamarosan megvalósulhat a digitális betegadatrögzítő-rendszerek kialakítása.
…A PTE munkatársai a hazai használatra csak részben alkalmas PHILIPS ICCA program továbbfejlesztésével olyan új rendszert –elektronikus lázlapot – alakítottak ki, mely minden főbb részletében igazodik a magyar intenzív terápiás betegellátás gyakorlatához, logikai folyamataihoz.
– Magyarországon az intenzív osztályok különleges helyzetben vannak. A betegek számához képest jóval kevesebb a nővér mint amire szükség lenne, de ezen az osztályon jóval több adat gyűlik össze mint bármelyik más osztályon – mondta Jáksó Krisztián, a PTE Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet klinikai főorvos.
Elmondta, hogy az elektronikus lázlap rendszer nagyban megkönnyíti az egészségügyi adminisztrációt, ezzel együtt az orvosok és az ápolók munkáját is.
Hétfőtől már élesben működik
A főorvos a lázlap rendszer előnyeire hívta fel a figyelmet. Ezek közül az egyik, hogy időt spórol mind az orvosnak, mind a nővéreknek. Mint megtudtuk, a rendszer a pécsi intenzív osztályon hétfőtől már élesben működik 16 ágy tekintetében. Egy ilyen intenzív osztályon a vizitidő átlagosan 2 és fél óra, a digitális rendszer miatt ha ez csak másfél órával rövidül, az 6 orvos esetében 9 szabad órát jelent. A rendszer segítségével az összegyűjtött, lekérdezhető betegparaméter adatok kutatásokra is felhasználhatóak.”
Nem papíron, gépen nézhetik a lázgörbét; Tóth Viktória; BAMA.hu; 2019. november 23.
Területi Innovációs Platform jött létre a PTE-n; Pécsi Tudományegyetem; 2019. november 22.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. november 25.

Lehetséges, hogy Kína felülmúlja az Egyesült Államokat a délkelet-ázsiai okos városok építéséért folytatott versenyben?

Egy évvel ezelőtt Mike Pence, az Egyesült Államok alelnöke bejelentette, hogy az Egyesült Államok támogatni fogja egy délkelet-ázsiai tervet, amely szerint a régió gyorsan növekvő városai hi-tech csomópontokká alakulnak.
Az Asean Smart Cities Network néven ismert rendszer 26 várost érint, a gyors urbanizációval és a növekvő népességgel kapcsolatos közös problémák megoldása cél. A terv tartalma a digitális átalakítás megkezdése és a legmodernebb technológiák alkalmazása társadalmi problémák széles körére: például folyók szennyezettsége, betegségek elleni küzdelem, adóbeszedés javítása és a bűnözés csökkentése.
Időközben Kína a múlt hónapban bejelentette, hogy elindította saját regionális partnerségét az intelligens városok hálózatának támogatására, amelynek célja a digitális forradalom lehetőségeinek kiaknázása.
Míg az Asean országai nagymértékben arra törekedtek, hogy egyensúlyba hozzák a kapcsolatokat mind az USA-val, mind Kínával, a világ két legnagyobb gazdasága regionális projektekbe való bevonása Délkelet-Ázsiát egy újabb szakaszává teszi geopolitikai versengésüknek – mondják a szakértők.
Jelen pillanatban Kína sokkal nagyobb gazdasági és politikai ráfordításokkal (politikai vezetői támogatás) támasztja alá törekvéseit.
Can China outsmart the United States in the race to build smart cities in Southeast Asia?; Simone McCarthy ; South China Morning Post; 2019. november 25.
Asean Smart Cities Network; ASEAN

Az Egyesült Államok új, mandarin (kínai) nyelvű médiaszolgáltatást indít

Az Amerika Hangja és a Rádió Szabad Ázsia összefogásával fog indulni a „Global Mandarin” elnevezésű szolgáltatással, amely a fiatalabb kínai férfiakat célozza meg, könnyedebb tartalommal.
Éves költségvetése 5 millió és 10 millió USD között lenne, potenciálisan növekedne a második évben, állította egy anonim forrás.
A tervezők szándéka szerint olyan digitális márkát hoznának létre, amely képes alternatívát állítani a hivatalos kínai médiával szemben.
US launches new Mandarin network as Washington and Beijing battle for global influence; Mark Magnier; South China Morning Post; 2019. november 24.

Vállalati diplomácia és politikai vállalati társadalmi felelősségvállalás (PCSR)

A cikk áttekinti a vállalati diplomáciáról (corporate diplomacy – CD) és a politikai vállalati társadalmi felelősségvállalásról (political corporate social responsibility PCSR) szóló szakirodalmat a közkapcsolatok, a nyilvános diplomácia, az általános menedzsment és az üzleti etika folyóiratainak multidiszciplináris elemzésével.
A szerzők célja, hogy először a CD és a PCSR által lefedett tudásterületek határozzák meg és területek elméleteit vizsgálják, majd a két fogalom mögött meghúzódó különbségeket és közös vonásokat azonosítják. E kutatásra támaszkodva megpróbálják újradefiniálni a CD-t és a PCSR-t, és kidolgozni a CD olyan elméleti keretrendszerét, amely integrálja a PCSR-t, a nemzetközi közkapcsolatokat és a nyilvános diplomáciát. Cikkük erőssége az irodalom átfogó áttekintése és kísérletük a fogalmi kérdések tisztázására.
Corporate Diplomacy and Political CSR: Similarities, Differences and Theoretical Implications; Diana Ingenhoff, Sarah Marschlich; Public Relations Review; 45 (2019), 348-371.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. november 18-november 22.

Ajánlati/Részvételi felhívás

Deverto rendszerek támogatási szolgáltatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/221
Közzététel dátuma: 2019.11.18.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.12.13.
A támogatási szolgáltatás Ajánlatkérő Deverto rendszereire, a Deverto rendszerek alrendszereire és funkcióira terjed ki.
A támogatási szolgáltatást a Deverto rendszerek minden olyan szoftver elemére (Deverto Tequet alkalmazás, corosync, postgres, mysql adatbázisok, tömeges telepítést támogató alkalmazások, bacula, eFAX, IVR scriptek stb) nyújtani kell, mely a Deverto rendszerek működéséhez, üzemeltetéséhez szükséges, és melyet a Gyártó telepített vagy konfigurált.
A támogatásnak ki kell terjednie a Debian operációs rendszerre is.
Lásd még

IT eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/221
Közzététel dátuma: 2019.11.18.
Ajánlatkérő: Óbudai Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.12.16.
Asztali számítógépek bérlésének beszerzése
Notebookok beszerzése
Lásd még

Ajánlati felhívás – SZTIR-SZOFI fejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/222
Közzététel dátuma: 2019.11.19.
Ajánlatkérő: MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.12.16.
MAVIR ZRt. üzemirányítási, üzem-előkészítési és üzemértékelési folyamatainak informatikai támogatását ellátó legalább 100 felhasználót kiszolgáló 7/24 órás környezetben üzemelő, tartalékolt infrastruktúrán futó SZTIR és SZOFI alkalmazásokhoz kapcsolódó szoftverfejlesztés
Becsült teljes érték vagy nagyságrend áfa nélkül: 425.000.000,- Ft
Lásd még

Informatikai központ informatikai eszköz beszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/222
Közzététel dátuma: 2019.11.19.
Ajánlatkérő: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.12.02.
Adásvételi szerződés a Kaposvár Kórház déli tömb egykori anyaépület informatikai központként történő hasznosításához kapcsolódó, az intézmény épületébe beszerzésre kerülő informatikai eszközök tárgyában
Lásd még

Telestream Vantage rendszer támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/222
Közzététel dátuma: 2019.11.19.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.11.29.
A közbeszerzés tárgya: az MTVA meglévő Telestream Vantage transzkóder rendszerének támogatása a szerződéskötéstől 2020.11.30-ig az alábbiak szerint:
Lásd még

Mobil hang- és adatátviteli szolgáltatás nyújtása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/224
Közzététel dátuma: 2019.11.21.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.12.20.
Mobil hang- és adatátviteli szolgáltatás nyújtása a Médiaszolgáltatás-Támogató és Vagyonkezelő Alap számára tárgyú eljáráshoz, 36 hónapos határozott időtartamra, szolgáltatási szerződés keretében
Lásd még

MOBIL ADATÁTVITELI SZOLGÁLTATÁS NYÚJTÁSA
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/224
Közzététel dátuma: 2019.11.21.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.12.20.
Mobil adatátviteli szolgáltatás nyújtása a Médiaszolgáltatás-Támogató és Vagyonkezelő Alap számára egyes részei szolgáltatási szerződés keretében a II.2.4) pontban és a közbeszerzési dokumentumokban (KD) meghatározottak szerint
Lásd még

Jelút rendszer fejlesztése II. ütem
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/224
Közzététel dátuma: 2019.11.21.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.12.03.
Lásd még

Nézettségmérési adatokat feldolgozó szoftver
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/224
Közzététel dátuma: 2019.11.21.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.12.03.
A közbeszerzés tárgya: Műszeres televíziós nézettségmérési adatok (adatbázis és mérési eredmények) feldolgozását lehetővé tevő adatkezelő szoftver biztosítása 12 hónapra bérleti szerződés keretében.
Lásd még

MTVA Off-tube rendszer bővítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/224
Közzététel dátuma: 2019.11.21.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.12.02.
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap meglévő LAWO Off-Tube rendszerének bővítése az új berendezésekkel, szoftverekkel, szolgáltatással vegyes adásvételi szerződés keretein belül.
Lásd még

Mobiltelefonok beszerzése (MTEL19)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/225
Közzététel dátuma: 2019.11.22.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.12.20.
Keretmegállapodás (továbbiakban:KM) kötése a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018 (XII.27.) Korm.rendelet hatálya alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó szervezetek [ld. a felhívás VI.3) 1. pontját!] részére mobiltelefonok (a műszaki leírásban meghatározott 4 kategória [alap-, közép- és felsőkategória, valamint víz-, por- és ütésálló mobiltelefonok) összesen 23 féle készülék] beszerzésére, kiszállítására. A KM előirányzott mennyisége mintegy 29725 készülék, mint keretmennyiség [Kbt.3.§ 18.pont].
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről

EE – RFID eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/221
Közzététel dátuma: 2019.11.18.
Ajánlatkérő: II.Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár
Nyertes ajánlattevő: SmartFreq Korlátolt Felelősségű Társaság
Közbeszerzési eljárás keretében az alábbi eszközök beszerzése valósul meg:
RFID olvasó könyvtárosi munkaállomáshoz – 1 db
RFID kézi olvasó ORCA 50 set – 1 db
RFID címke kódolva – 60000 db
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 3.182.500,- Ft
Lásd még

MTVA meglévő AVID és SGL rendszerének supportja
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/222
Közzététel dátuma: 2019.11.19.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Snitt Studio Informatikai Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 347.215,- USD
Lásd még

DEK-802_DE KEK dok. és ügyirat kezelési feladatai
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/223
Közzététel dátuma: 2019.11.20.
Ajánlatkérő: Debreceni Egyetem
Nyertes ajánlattevő: Medipost Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház dokumentum és ügyiratlezelési feladatainak ellátása, ezen belül irattári üzemeltetés, 6898 iratfolyóméter egyszeri iratanyag feldolgozás (irattárolás, iratrendezés) és dokumentum kölcsönzési szolgáltatások.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 100.250.000,- Ft
Lásd még

Az OCCR továbbfejlesztése.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/223
Közzététel dátuma: 2019.11.20.
Ajánlatkérő: Igazságügyi Minisztérium
Nyertes ajánlattevő: Microsec Számítástechnikai Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 2019. évi módosításához kapcsolódó informatikai fejlesztési feladatok ellátása a II.2.4. pontban részletezettek szerint.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 95.500.000,- Ft
Lásd még

IT munkaállomások beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/223
Közzététel dátuma: 2019.11.20.
Ajánlatkérő: Dél-budai Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: Infopolis Korlátolt Felelősségű Társaság
A közbeszerzés rövid ismertetése:
50 db informatikai munkaállomás (személyi számítógép, monitor és nyomtató)
2 db Levelezőszerver
a dokumentációban foglalt műszaki specifikáció szerint
Nyertes ajánlattevő feladata a szállítás, beüzemelés, esztétikai kábelezés, domainbe léptetés, felhasználói profil átköltöztetése, medikai rendszer licencköltöztetése mindezt a kijelölt helységekbe, a szükséges helyi igényekre szabott paraméterezésekkel.
A levelezőszerver tekintetében, 2 db levelezőszerver szállítása szükséges (redundáns server), célszerűen a meglévő ÁEEK által szállított eszközökkel integráltan.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 17.694.200,- Ft
Lásd még

Elektronikus jegykezelő készülék beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/223
Közzététel dátuma: 2019.11.20.
Ajánlatkérő: Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: DBM Banktechnikai és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
Teljes mennyiség: tervezetten 80 db + 100 % opció/36 hónap
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 21.120.000,- Ft
Lásd még

Mentési rendszer hardver és szoftverbővítés KBF321
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/224
Közzététel dátuma: 2019.11.21.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: 4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság; T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság;Officium Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;99999 Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
1. részajánlati kör – Mentési rendszer szoftver bővítése és támogatási ciklusának hosszabbítása
Mennyisége: Meglévő 150 TB Arcserve licenc 3 éves követése 2019.12.01-2022.11.30 között, Új 30 TB Arcserve licenc vásárlása, követéssel 2022.11.30-ig; Integrátori és üzemeltetői támogatás 2019.12.01- 2022.11.30 között – 36 hónap; Eseti támogatás a szerződés hatálya alatt összesen maximum 30 mérnöknap (240 mérnökóra)
2. részajánlati kör – Mentési rendszer bővítéséhez adattároló eszközök szállítása
Mennyisége: HPE MSA 2050 SAN Dual Controller SFF Storage – 2 db, 5 év kibővített teljes körű gyártói garanciával, NBD wDMR (Next Business Day with Defective Media Retention) helyszíni kiszállással.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 296.521.758,- Ft
Lásd még

Hálózati dokumentumszkennerek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/224
Közzététel dátuma: 2019.11.21.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Bravogroup Rendszerház Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
404 db dokumentumszkenner és 337 db USB printer szerver beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 38.833.800,- Ft
Lásd még

Helyi Adók Információs Rendszere működés-támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/224
Közzététel dátuma: 2019.11.21.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Ulyssys Számítástechnikai Fejlesztő és Tanácsadó Kft.
Vállalkozási szerződés, amelynek tárgya: Helyi Adók Információs Rendszere működés-támogatása, illetve jogszabály- és rendszerkövetése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 23.500.000,- Ft
Lásd még

Tájékoztató hirdetmény – Makó – MedWorks
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/224
Közzététel dátuma: 2019.11.21.
Ajánlatkérő: Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely-Makó
Nyertes ajánlattevő: Asseco Central Europe Magyarország Zrt.
MedWorkS moduláris felépítésű integrált informatikai rendszerének követése és támogatása
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 47.280.000,-
Lásd még

MedWorkS egészségügyi informatikai rendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/224
Közzététel dátuma: 2019.11.21.
Ajánlatkérő: Csornai Margit Kórház
Nyertes ajánlattevő: Asseco Central Europe Magyarország Zrt.
Ajánlatkérő tulajdonában álló, korábban már leszállított, bevezetett és jelenleg is használt MedWorkS integrált egészségügyi informatikai rendszer folyamatos jogszabálykövetése, frissítése, egyedi fejlesztése, és karbantartása a szerződés hatálya alatt, valamennyi felhasználóra
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 29.520.000,- Ft
Lásd még

Meghiúsult közbeszerzések

ELTE SEK szerverterem kialakítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/221
Közzététel dátuma: 2019.11.18.
Ajánlatkérő: Eötvös Loránd Tudományegyetem
ELTE Savária Egyetemi Kampuszon szerverterem kialakítása Vállalkozási szerződés keretében.
A szerverterem felújítással érintett nettó alapterület: 55 m2. Felújítással/kialakítással érintett terület és munkatételek: ELTE
SEK Szerverterem Térlehatárolások, deponiák kialakítása, bontási munkák, vakolás, glettelés, festés, villamos és gépészeti szerelések, berendezések elhelyezése, ellenőrzés, próbaüzem, egyéb műszaki leírásban felsorolt szerverterem kialakítással kapcsolatos munkálatok.
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
A befejezetlen eljárás oka
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: A tárgyi eljárás eredménytelen, tekintettel arra, hogy a H1 Systems Mérnöki Szolgáltatások Korlátolt Felelősségű Társaság ajánlattevő ajánlati árára nem áll rendelkezésére elegendő fedezet a projektben. (nettó 48 411 520,- Ft), az Intelligent Power Solutions Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság és B3 Magyarország Mérnöki Szolgáltató Kft. ajánlattevők ajánlata érvénytelen.
Lásd még

Szakirodalom

Alapmű született a 21. század új nyilvánosságának felelősségéről

„Kétséget kizáróan megdönti az internet szabályozhatatlanságának mítoszát Az új média és a szólásszabadság című könyv, amelyet az internetes platformok társadalmi nyilvánosságra gyakorolt hatásáról írt Koltay András. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorának átfogó, angol és magyar kiadásban megjelent munkáját műhelykonferencián mutatták be a Ludovika Főépület Zrínyi termében.

Az új média és a szólásszabadság című könyv és annak angol nyelvű változata egy csaknem 20 éves tudós pálya újabb állomása – világította meg a konferencia apropóját Török Bernát. Az NKE Információs Társadalom Kutatóintézet (ITKI) vezetője szerint az online platformok felelőssége számos irányból vizsgálható, ő maga a szólásszabadság alkotmányjogi aspektusából járta körbe a témát. Mint elmondta: az önmagában már nem kérdés, hogy ezeket a platformokat szabályozni kell, hiszen az internet világa az elmúlt öt évben is sokat változott, a kérdés ma inkább már arra irányul, hogy milyen felelőssége van ezeknek a platformoknak? „A polgárok részvétele érték a demokratikus közvélemény számára” – szögezte le az Alkotmánybíróság gyakorlatából kiszűrhető egyik követelményt Török Bernát, aki hozzátette azt is: a szólásszabadság szempontjából releváns platformok, mint a Facebook, vagy a Twitter a társadalmi diskurzus fontos formái, a vélemény „újfajta hangerősítői”. Nagy értékük, hogy több embernek adnak teret véleményük elmondására, így szabályozásukkor figyelni kell arra, hogy értékei ne vesszenek el. Ezen platformokon sokkal gyorsabban terjed a vélemény, a szabályozási kísérletek ezt a sebességet próbálják felvenni – utalt az intézetvezető például arra a francia kísérletre, amely a „fake news” jelenségére 24 órán belül próbál jogi eszközökkel reagálni. A platformok elsődleges felelőssége ugyanakkor abban áll, hogy milyen tartalmakra terelik figyelmünket. Ezek a felületek nem pusztán tárhelyek, ugyanis algoritmusaikkal is irányítják, hogy milyen tartalmak kerülnek ténylegesen elénk – emelte ki Török Bernát, aki szerint ez mindenképp szabályozási feladatot ad. Másrészt a platformok moderátori szerepet is vállalnak, ezzel kapcsolatban azt kell biztosítani, hogy a vélemények szűrésekor belső szabályaikon túl a szükséges mértékig a magyar társadalom és alkotmányosság mércéi is érvényesülhessenek. Péterfalvi Attila a könyvbemutatón arra hívta fel a figyelmet, hogy a szólásszabadságot ma már profit alapon működő magánszereplők is alakítják, akik korlátozzák, vagy tágítják ezt az alapjogot, amely ezek szerint nem kizárólag állami jog. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint számukra a kötet „alapmű”. Hatalmas értéke, hogy bemutatja a régi és az új bírói gyakorlatokat a témában, és a NAIH hatáskörébe tartozó kérdéseket elemez tudományos alapossággal, sőt megoldási modelleket is ajánl. Varga Zs. András filozófiai tartalmú fejtegetésében arról szólt: a szólásszabadságot az igazság keresése ihlette, azóta azonban kételkedni kezdtünk az igazság létezésében. Az alkotmánybíró szerint ebből lett a „fake news”, amelynek nem kell megfelelnie a valóságnak, mégis a szólásszabadság védelme alatt áll, ami ellentmondás. A professzor szerint a mérce is sokkal egyszerűbb, hiszen ma nem az a kérdés, hogy valami igaz-e, vagy sem, hanem sokkal inkább az, hányan tekintik igaznak. Ezt a „kvázi igazságot” pedig a közösségi média felerősítette. Lehet-e azonban a valóságtól büntetlenül elszakadni és jogot építeni rá? – Varga Zs. András szerint erre nem ad válaszokat a könyv szerzője, de bizakodik abban, hogy lesz olyan szabályozás, ami kiszabadít ebből a mátrixból. Menyhárd Attila egyetemi tanár a kötetet elemezve az internetes szolgáltatók felelősségére mutatott rá. „Kapuőrnek” nevezte ezeket a szolgáltatókat, amely magában hordozhatja azt is, hogy az állam lemond a platformok fölötti közvetlen kontrollról, amit a szolgáltatóktól vár el, ez pedig az igazságszolgáltatás „privatizálásához” vezet. A professzor innovatív megoldásokat sürgetett a szolgáltatók szabályozására, amelyre szerinte a globális szolgáltatók regionálisan eltérő volta miatt nemcsak nemzetközi keretek között, hanem a nemzeti jogalkotásokban is választ kell adni. Ződi Zsolt a mű kritikájában arra hívta fel a figyelmet, hogy nem érdemes ezen platformokat „médiavállalatnak” tekinteni, hiszen a felületek nem végeznek szerkesztést, algoritmusaik a felhasználó médiafogyasztási szokásainak függvényében hoznak elő tartalmakat. Az NKE ITKI tudományos főmunkatársa szerint szintén nem érdemes egy kalap alá venni ezeket a platformokat, hiszen a közösségi média és a keresőmotorok jelentősen különböznek, mást jelent például a „fake news” a Google-on és mást a Facebookon.

Az új média és a szólásszabadság című könyv szerzője, Koltay András az elhangzott gondolatokra való reagálást követően a művet megalapozó kutatómunka tanulságairól beszélt. Kifejtette: a könyv nem az internet áldásos hatásairól szól, beszélni azonban kell róla, hiszen a világháló „gazdagította a társadalmi nyilvánosságot”, az információhoz jutást jelentősen megkönnyítette. A rektor utalt az amerikai elnökválasztással kapcsolatos „fake news” botrányra, amely óta 3 év telt el, így ez ma már nem tekinthető új jelenségnek, azonban „minőségében, sebességében, terjedési hatásában” mégis nóvum. A médiajogász szerint újdonság, hogy alkotmányos védelem illeti meg az algoritmusok által generált keresési hibákat, de a nem emberek által összeállított Facebook hírfolyamot is. A szerző beszélt az internetet körül ölelő mítoszokról is. Koltay András szerint ilyen mítosz, hogy az internet szabályozhatatlan, vad világ, ahol az államnak nincs szava. Szintén mítosz, hogy az internet adta korlátlan szabadság majd békéhez, szeretethez vezet, holott a társadalmi problémák ebben a közegben is nőttek. A megjelenéseket generáló algoritmusok körül is van mítosz, Koltay András ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek végén azért mindig ott van egyrészt az azokat létrehozó ember, másrészt a befogadó, aki a Facebook egyik kísérletének tanulságai szerint terelhető, manipulálható például egy parlamenti választás esetén. „Minden nemzetnek joga van arra, hogy saját nyilvánosságát szabályozza” – fogalmazott Koltay András annak kapcsán, hogy az online platformok esetén a szabályozási technikákban az államnak és a szolgáltatóknak is vissza kellene lépniük és valahol félúton lenne érdemes kialakítani a szabályozás kereteit.”

Forrás:
Alapmű született a 21. század új nyilvánosságának felelősségéről; Tasi Tibor; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2019. november 22.
Lásd még korábbi cikkünket: Műhelykonferencia: Az online platformok felelősségéről

Korszerű helyi közigazgatás: technológia-vezérelt megoldások helyett az adott helyi társadalmi és gazdasági folyamatokat egységben kezelő digitális ökoszisztéma

„Az urbanizáció eredményeképpen egyre elemibb erővel jelennek meg a nyomasztó (választói) igények a fejlesztések, illetve az innovációk iránt. Mind feszítőbb a probléma, hogy növekvő népességű és elöregedő társadalmak és életfeltételeikért aggódó helyi közösségek szolgáltatásigényét és szükségleteit kell kielégíteni, csökkenő termelékenységi mutatók és költségvetési források mellett. Ugyanez a nyomás a vidékre is ránehezedik az elvándorlás miatt keletkezett méretgazdaságossági torzulások és a közösségi életminták töredezettsége okán.

A politika, a technológiát szolgáltató ipar és a társadalmak is erőltetett útkeresésben vannak. Globalizáció ide vagy oda, az egyes ember élete helyben zajlik. Nem a véletlen műve, hogy a felületesen egyes iparági termékfejlesztésekre elkoptatott ún. „smart city” már a 4.0-ás verziójánál tart. Nem egyszerű esztétikai kérdésről vagy holmi divatos hóbortról van szó. Nagyon súlyos társadalmi és technológiai innovációs kudarcok és kényszerek húzódnak meg az „okos”, vagy inkább már az „intelligens” város és szolgáltatás menedzsmentjének ezen evolúciója és útkeresése mögött.

Rögös út vezetett a technológia-vezérelt megoldási javaslatoktól („solutionism”) addig, hogy a fejlett világ városai ma már helyi közösségben („lokalitásban”) és helyi ökoszisztémában gondolkodnak. A vállalati szféra, az akadémia és a tudásipar, illetve a közmenedzsment és a helyben élők közötti, széleskörűen intézményesített szektorközi együttműködések termelik ki a valódi innovációt.

Egy település ugyanis nem egyes technológiáktól vagy alkalmazásoktól lesz „okos”, hanem attól, hogy ezeket az eszközöket és főleg az adatokat „okosan” használják ki és hangolják össze, az adott helyi társadalmi és gazdasági folyamatokat egységben kezelik, és rendszert: digitális ökoszisztémát építenek. Ugyanúgy, ahogyan egy város vagy egy falu nem elsősorban a járdákat, épületeket jelenti, hanem az ott élő emberek tevékenységeit, amelyek egy értékláncot testesítenek meg.

A világ számos pontján évtizedekkel ezelőtt elkezdtek felkészülni a nagy átalakulásokkal járó bizonytalanságokra és kiszolgáltatottságra; ez jelent meg „Új Lokalizmus”-ként. Angliát szokás az „Új Lokalizmus” bölcsőjeként emlegetni: azon alapvetés okán, hogy a gazdaság valódi erejét a helyi vállalkozások adják, törvényt („Devolution Act”) alkottak arra, hogy ezek fejlesztését támogatják elsősorban. Mára a „New/Next Localism” angol közigazgatási reformirányzattá is vált, ahogy Új-Zélandon is Lokalizmus Programot indítottak, és a mértékadónak számító „Aspen Institute” is elkötelezte magát az Új Lokalizmus mellett, egy kutatóközpontot is létrehozva e tárgykörben. Érdekes, hogy még Kubában is ilyen folyamat zajlott le; a Szovjetunió jelentette szövetségi és ellátási rendszer összeomlása relokalizációs folyamatokra kényszerítette az országot (ez hívjuk kényszerlokalizmusnak).

Települési szinten meg kell csak nézni Amszterdamot, Koppenhágát, Barcelonát vagy akár Mexikóvárost: minden komoly eredményeket elérő városban a lehető legkisebb területi és társadalmi, közösségi egységekre lebontva szabnak személyre megoldásokat, miközben „klaszteresen” együttműködnek a szomszédos településekkel. A közelmúlt magyar sajtónyilvánosságában is olvasható volt, hogy Koppenhága – ahol az egyik legmértékadóbb közösségi innovációs laboratóriumot működtetik hosszú évek óta már 2025-re karbonmentes város lehet.

Az új-, kényszer-, vagy éppen intelligens lokalizmus és az ehhez kapcsolódó 4.0-ás „smart city” kovásza tehát egy módszertan, illetve kultúra. A fentebb hivatkozott szektorközi együttműködések az ún. „közösségi innovációs laboratóriumokban” valósulnak meg. Ez a katalizátora minden helyben értelmezhető, valós innovációnak. A valóban szükséges technológia és tudás bevonásával, az igényfelméréstől a tesztelésen át a bevezetésig lehet vinni a fejlesztéseket, és az innovációs kockázatot minimalizálva egyúttal tehermentesíthető a települések menedzsmentje. Nem kell és nem is lehet mindenhol felvenni a legjobb szakembereket vagy innovációs osztályokat. A példaként említett városokban is a városmenedzsmenten kívüli intézményekben folyik ez a munka (nem utolsó sorban így a hatalmi viharokból is ki lehet vonni ezen inkubációs folyamatokat).

A finanszírozásban is egyre több alternatív és a változó körülményekhez igazodó módszer lát napvilágot, a társadalmi hasznosságú kötvényektől kezdve a közösségi finanszírozáson át a szolgáltatók által is finanszírozott innovációs alapokig. De az igen jelentős adósságállomány és esetenként a likviditási többlet szakszerű kezelését, az adományozási és helyi pénzrendszereket is ideérthetjük.

„Minden komoly eredményeket elérő városban a lehető legkisebb területi és társadalmi, közösségi egységekre lebontva szabnak személyre megoldásokat, miközben „klaszteresen” együttműködnek a szomszédos településekkel.”

Kérdés, hogy akkor miért nincs ez így Magyarországon is, különösen, hogy mindez Magyarország önként vállalt fenntarthatósági keretprogramjában is szerepel?

Alapvetően azért, mert elszigetelt szakmai és társadalmi csoportok, valamint térségek dolgoznak elzárkózva a saját bunkereikben. Rendszerint a helyi szolgáltatásokat és települési funkciókat bázis alapon és tematikusan is elszigetelten kezeljük (feladatfinanszírozás). „Ahogy tavaly volt” működtetjük a helyi vállalkozásfejlesztést, egészségügyet, stb., és azzal kampányolunk, hogy majd mi jól megnöveljük valamelyik keretösszeget. Érezni lehet, hogy azért nem ez az innováció bölcsője. Sőt a bevezetőben említett innovációs nyomás alatt végzett fejlesztések és presztízsberuházások vagy pénzügyi („hólabda-effektus”) vagy politikai (érdemi mozgástér hiánya) zsákutcába sodorhatják az önkormányzatokat.

Francesca Bria, Barcelona digitalizációért és innovációért felelős vezetője egyenesen úgy fogalmaz, hogy „egyszerűen nem létezik érdemi digitális és technológiai innováció szervezeti és közösségi (társadalmi) innováció nélkül”. Voltak most választások, de az igazi választóvonal nem a politikai pártok között, hanem ott húzódik, hogy melyik kultúrát valósítjuk meg.”

Forrás:
A város okos. És a városvezető?; Weinek Leonard; Népszava; 2019. november 20.
A szerző az Új Lokalizmus Think Tank tagja, volt polgármester (Zugló, 2006-2010).
Szerkesztői kiegészítések:
The New Localism. How Cities Can Thrive in the Age of Populism; Bruce Katz, Jeremy Nowak; Brookings Institution Press; 2018. január 9.
Can a ‘New Localism’ Help Cities Transcend Gridlock?; Richard Florida; CityLab; 2018. január 28.
What’s wrong with the New Localism: A response to Richard Florida and Bruce Katz; Simone Tulumello; PN:Planners Network; 2018. augusztus 8.

Amnesty International: a digitális óriásvállalatok mindent átható megfigyelői tevékenysége példátlan veszélyt jelent az emberi jogokra

„A civil jogvédő szervezet egy friss jelentése a „megfigyelési kapitalizmus” működését próbálja bemutatni, ráirányítva a figyelmet, hogy mindenki kamatostul megfizeti a sokszor valóban hasznos és ingyenes online szolgáltatások árát.

Az Amnesty International tegnap közzétett jelentésének középpontjában technológiai óriásvállalatok „megfigyelési kapitalizmusnak” nevezett rendszere áll, amely már az anyag alcíme szerint is veszélyt jelent az emberi jogok érvényesülésére. A jogvédő szervezet ebben elég egyértelmű megfogalmazásokkal támadja a Google vagy a Facebook gyakorlatait, amelyekre álláspontja szerint nem csak jellemző a részletekbe menő vájkálás a felhasználók személyes adatai között, de egyenesen arra épül a szóban forgó társaságok működése.

Az Amnesty úgy látja, hogy az adatok tömeges begyűjtése és elsősorban hirdetési szolgáltatásokon keresztül való pénzzé tétele mára az internet általános üzleti modelljévé vált. Bár a szolgáltatók hevesen tiltakoznak a kifejezés ellen, az adatok folyamatos gyűjtése és elemzése már az értelmező szótár szerint is kimeríti a megfigyelés fogalmát, amit tovább erősít, hogy a felhasználók tulajdonképpen ezzel fizetnek a látszólag ingyenes, valójában azonban az adataikért cserébe igénybe vehető online szolgáltatásokért.

A Google-nek és a Facebooknak megvan rá a lehetősége, hogy felhasználóiról nagy tömegű és nagyon részletes információt gyűjtsön, esetenként pedig az a megállapítás sem életszerűtlen, hogy a cégek többet tudnak az ügyfeleikről, mint amennyit azok saját magukról. Nem csak elemzik ugyanis a viselkedésüket, hanem az elemzések alapján egyre hatékonyabb predikciókat is képesek felállítani szokásaikkal vagy viselkedésükkel kapcsolatban – éppen ez teszi hatékonnyá és jövedelmezővé a hirdetési üzletüket.

Az önszabályozás csak egy hamis mítosz
A civil szervezet jelentése megállapítja, hogy a Big Tech néven emlegetett technológiai multik, vagyis a Facebook, az Amazon, az Apple, a Microsoft és az Alphabet-Google közül a fenti üzleti gyakorlatot bizonyos fokig az Amazon és a Microsoft is adaptálta. Ennek jelentősége abban áll, hogy a két vállalat a cloud infrastruktúra-szolgáltatások globális piacvezetője, míg az Amazon az e-kereskedelmi piacot is dominálja. A jelentés ugyanakkor felhívja rá a figyelmet, hogy a nagy márkák mellett nagy csomó más vállalat is része az adatbrókerek és ad-tech cégek egyre terebélyesebb hálózatának.

A folyamat vége természetesen nem más, mint hogy a szóban forgó információt áruba bocsátják mindazoknak, akik a fogyasztók egy jól meghatározott csoportját akarják megcélozni online hirdetéseikkel. A beszámoló ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy a technológiai óriásvállalatok ereje és befolyása lehetetlenné teszi, hogy a kormányzatok vagy szabályozó szervezetek érdemben elszámoltassák őket – ugyanakkor az önszabályozás korszakának közelgő végét is jósolja ezen a területen, tekintve a techcégek működésére összpontosuló egyre nagyobb figyelmet.

Az Amnesty riportjáról beszámoló Business Insider a Facebook válaszát is idézi, amely nem meglepő módon teljes ellentétben áll a jogvédő szervezet állításaival. Eszerint a közösségi szolgáltató úgy teremt lehetőséget világszerte az emberek egymással való kapcsolatba lépésére, hogy eközben megvédi a magánélethez fűződő jogaikat. A közlemény rámutat, hogy maga az Amnesty International is futtat hirdetéseket a Facebookon, máskülönben pedig a szervezet üzleti modellje nagyban hasonlít a Facebookéra: megpróbálja elérni a potenciális támogatókat, pénzt szerez tőlük, a támogatást pedig küldetésének előmozdítására fordítja.

A 60 oldalas jelentés teljes egészében ezen a hivatkozáson olvasható, benne a kormányzatok és a piaci cégek számára megfogalmazott ajánlásokkal. Ezek között persze nem sok újdonság akad mindazokhoz a megszólalásokhoz képest, amelyekkel az utóbbi években egyre gyakrabban találkozunk: tavaly áprilisban például a virtuális valóság atyjaként is emlegetett Jaron Lanier előadását idéztük, amelynek nagyon hasonló logikája szerint az ingyenesség kultúrája fogja tönkretenni az internetet, ahogy a rendszereket használó ügyfelek és szervezetek a kezdetben elfogadható modellt szépen átalakították a manapság működő viselkedésmódosító eszközökké.”

Forrás:
Google-ös és facebookos vészharangot kongat az Amnesty International; Bitport.hu; 2019. november 22.
Facebook and Google’s Pervasive Surveillance Poses An Unprecedented Danger To Human Rights; Amnesty International USA; 2019. november 20.

Bejegyzését eltávolítottuk – technológiai óriáscégek és szólásszabadság

„A könyv alapállítása, hogy a szólásszabadság bevett demokratikus normáit kell érvényesíteni az Interneten is. A digitális óriásplatformok moderálási politikája következtében ipari mértekben törölnek ki bejegyzéseket. Bár a kormányok gyakran ösztönzik ezt a moderálást – azzal az ürüggyel, hogy így a terrorizmus, a zaklatás, pornográfia, „gyűlöletbeszéd” és „álhírek” lassan el fognak tűnni – valójában ez lehetővé teszi, hogy a nagy technológiai cégek cenzúrázzák a társadalmat. Adva a közösségi média uralkodó szerepe az információs társadalmunkban, ez azzal a kockázattal jár, hogy a nyilvános térben folytatott vitáink alapelveinek meghatározását kiszervezzük magáncégeknek. Ahelyett, hogy csak a közösségi médiát szolgáltató cégekre hagynánk a cselekvést, a szerzők szerint a demokratikus intézményeknek kell aktív szerepet vállalniuk az Interneten megtalálható bűnözői tartalmak moderálásában. Ennek lehetővé tétele érdekében a tech-vállalatok esetében elemezni kell, hogy vajon monopolhelyzetűek-e. A monopóliumellenes törvények alkalmazásával el kell érni, hogy ezeket a monopóliumok demokratikus kormányzati felügyelet alá kerüljenek.”

Forrás: Your Post has been Removed. Tech Giants and Freedom of Speech; Frederik Stjernfelt, Anne Mette Lauritzen; Springer; ISBN 978-3-030-25968-6 (a könyv nyílt hozzáférésű)
Doi: 10.1007/978-3-030-25968-6
Eredetileg: Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület

Gondolatok a mesterséges intelligencia, gépi tanulás kapcsán

„A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás manapság a digitális technikákat fejlesztők mindennapos feladatai közé tartozik. Szinte naponta hallunk újabb és újabb csodákat, amelyeket robotok végeznek, számítógépi programokról, amelyek korábban megoldhatatlannak számító feladatokat oldanak meg. Vajon van-e, egyáltalán létezik-e elméleti megalapozása, tudjuk-e, lehetséges-e, hogy gépek gondolkozzanak? Izgalmas és mindmáig nyitott a kérdés. A tanulmány az evvel kapcsolatos érvek viták körébe vezeti be az olvasót.”

Forrás:
Gondolatok a mesterséges intelligencia, gépi tanulás kapcsán; Gyarmati Péter; Mesterséges Intelligencia; ISSN 2676-9611; 1 (1). pp. 31-39. (PDF)