Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

• A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2020. november 16-november 21.
  Tárgyszavak: koronavírus-járvány, Magyarország, rendkívüli intézkedések, veszélyhelyzet
• Út az agilis kormányzás felé – hajtóerő a sikerhez szükséges változásokhoz
  Tárgyszavak: agilis kormányzás, agilis közigazgatás, agilis módszertan, agilis szemlélet, agilis szervezet, közigazgatás-tudomány, közigazgatási innováció, szervezés- és vezetéstudomány, változásmenedzsment
• Online Adókonzultációt rendez a NAV
  Tárgyszavak: adókonzultáció, adópolitika, adóügyi informatika, digitális adóztatás, digitális kormányzati szolgáltatások, Magyarország, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Online Számla

Közigazgatás, politika

• Közigazgatási központ a belvárosban Ózdon
  Tárgyszavak: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, digitális átállás (DX), járási hivatalok, kormányablakok, Magyarország, Ózd, személyes ügyintézés, területi államigazgatás

Közigazgatási, politikai informatika

• Civitas Sapiens ’20 konferencia: Indul a Digitális Falu Program
  Tárgyszavak: agrár-vidékfejlesztés, Civitas Sapiens, digitális átállás (DX), Digitális Falu Program, Digitális Jólét Program (DJP), Gál András Levente, Gyopáros Alpár, Kis Norbert, konferencia, Magyarország, okos város, smart city, Uzsák Katalin
• Magyarország Digitális Agrár Stratégiája is bemutatkozott az Agroinform konferenciáján
  Tárgyszavak: adatpolitika, agrár-vidékfejlesztés, Agroinform, európai egységes mezőgazdasági adattér, Európai Unió, Feldman Zsolt, Magyarország, Magyarország Digitális Agrár Stratégiája (DAS), mezőgazdasági adatok, Varga Péter
• Civitas Sapiens ’20 – Online Okos Város Konferencia, 2020. november 19.
  Tárgyszavak: digitális átállás (DX), konferencia, Magyarország, okos város, smart city
• Kiűzhető tíz év alatt a papír az ország irányításából
  Tárgyszavak: Civitas Sapiens, digitális átállás (DX), Digitális Jólét Program, digitális kormányzati szolgáltatások, Digitális Megújulás Operatív Program (DIMOP), digitális térségfejlesztés, Dukai Miklós, Gál András Levente, konferencia, Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP), Magyarország, okos város, smart city, Uzsák Katalin
• Elindult a Moór Gyula Digitális Jog- és Államtudományi Szakkollégium előadás-sorozata: fókuszban az adatvagyon és annak szabályozása
  Tárgyszavak: adatpolitika, Darázs Lénárd, Digitális Jólét Program (DJP), Gál András Levente, Moór Gyula Digitális Jog- és Államtudományi Szakkollégium, technológiai fejlődés – jog

Informatika, távközlés, technika

• Máris feszültséget okoz az veszélyhelyzet miatt járó ingyenes Internet
  Tárgyszavak: ingyenes internetszolgáltatás, internetszolgáltatás, koronavírus-járvány, Magyarország, rendkívüli intézkedések, távközlési ipar
• Indul a Digitális Egészség Innovációs Koalíció
  Tárgyszavak: adatpolitika, Digitális Egészség Innovációs Koalíció, digitális egészségügy, egészséginformatika, egészségügyi adatok, egészségügyi informatika, konferencia, Magyarország
• Újabb frekvenciasávon indítja el 5G szolgáltatását a Telekom
  Tárgyszavak: 5G-s frekvenciaértékesítés, Magyar Telekom, Magyarország, mobil távközlés, ötödik generációs (5G) mobiltechnológia

Társadalom, gazdaság, művelődés

• Elindult a FILMIO, a magyar filmek Netflixe
  Tárgyszavak: Antenna Hungária, digitális művelődés, FILMIO, filmipar, Káel Csaba, kulturális iparok, kulturális örökség digitalizálása, Magyarország, művelődési informatika
• Hamarosan a saját adatainkkal kereskedhetünk
  Tárgyszavak: adatpolitika, adattárca, adatvagyon, digitális átállás (DX), Digitális Jólét Program (DJP), Gál András Levente, Magyarország, Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ), nyílt adatok
• „404 Not Found – Ki őrzi meg az internetet?” videókonferencia és workshop – 2020
  Tárgyszavak: digitális könyvtárak, internetes tartalom megőrzése, konferencia, könyv- és könyvtárügy, Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia, levéltárügy, Magyarország, Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK), webarchiválás

Információ röviden

• A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. november 23.
  Tárgyszavak: digitális diplomácia, Egyesült Államok, Európai Unió, geopolitika, India, játékos eszközök, kiberbiztonság, Mesterséges Intelligencia (MI), nemzetközi kapcsolatok, szimulációs játék
• A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. november 16-november 20.
  Tárgyszavak: digitális kormányzati közbeszerzések, Magyarország

Szakirodalom

• A stratégia története
  Tárgyszavak: stratégiai gondolkodás, szervezés- és vezetéstudomány
• Új könyv a jó önkormányzás technológiai hátteréről
  Tárgyszavak: adatpolitika, digitális átállás (DX), digitális kormányzati szolgáltatások, digitális önkormányzati szolgáltatások, digitális önkormányzatok, digitális ügyintézés, KÖFOP-2.1.2, Magyarország, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület, Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), településfejlesztés
• A magyar kormányzati rendszer (1848–2018)
  Tárgyszavak: állam- és jogtörténet, intézménytörténet, kormányzattörténet, közigazgatás-történet, Magyarország, politikatörténet
• Rendszerváltozás és modernizáció a belügyi közigazgatásban (1989–1994)
  Tárgyszavak: állam- és jogtörténet, belügyi igazgatás története, Belügyminisztérium, igazgatástörténet, intézménytörténet, közigazgatás-történet, Magyarország

---

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2020. november 16-november 21.

• 505/2020. (XI. 17.) Korm. rendelet a 2020. november 4-én kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának meghosszabbításáról
  Nemzeti Jogszabálytár
  Magyar Közlöny; 2020. évi 250. szám; 2020. november 17.; 8000. o. (PDF)
• 507/2020. (XI. 17.) Korm. rendelet az állami fenntartású, egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók irányításának a veszélyhelyzetben alkalmazandó szabályairól
  Nemzeti Jogszabálytár
  Magyar Közlöny; 2020. évi 250. szám; 2020. november 17.; 8001-8004. o. (PDF)
• 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről
  Nemzeti Jogszabálytár
  Magyar Közlöny; 2020. évi 248. szám; 2020. november 16.; 7954-7962. o. (PDF)
• 1816/2020. (XI. 18.) Korm. határozat a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatási előirányzat keretösszegének megemeléséről
  Nemzeti Jogszabálytár
  Magyar Közlöny; 2020. évi 251. szám; 2020. november 18.; 8018. o. (PDF)
• 1817/2020. (XI. 18.) Korm. határozat a Gazdaságvédelmi programok előirányzatból, a Központi Maradványelszámolási Alapból, a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból, a Járvány Elleni Védekezés Központi Tartalékából történő, valamint fejezetek közötti és fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosításokról
  Nemzeti Jogszabálytár
  Magyar Közlöny; 2020. évi 251. szám; 2020. november 18.; 8018-8031. o. (PDF)
• 1818/2020. (XI. 18.) Korm. határozat a Nemzeti Exportvédelmi Programhoz szükséges további források biztosításáról
  Nemzeti Jogszabálytár
  Magyar Közlöny; 2020. évi 251. szám; 2020. november 18.; 8032. o. (PDF)
• 509/2020. (XI. 19.) Korm. rendelet az egészségügyi és az egészségügyben dolgozók, a nevelési, oktatási intézményekben nevelési, oktatási tevékenységet végző dolgozók, a szociális intézményekben dolgozók, valamint a bölcsődei ellátásban dolgozók SARS-CoV-2 koronavírus kimutatására alkalmas rendszeres vizsgálatáról és az egészségügyi ellátással összefüggő egyes kérdésekről
  Nemzeti Jogszabálytár
  Magyar Közlöny; 2020. évi 252. szám; 2020. november 19.; 8046-8047. o. (PDF)
• 510/2020. (XI. 19.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet módosításáról
  Nemzeti Jogszabálytár
  Magyar Közlöny; 2020. évi 252. szám; 2020. november 19.; 8047. o. (PDF)
• 1826/2020. (XI. 19.) Korm. határozat a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatási előirányzat keretösszegének ismételt megemeléséről
  Nemzeti Jogszabálytár
  Magyar Közlöny; 2020. évi 253. szám; 2020. november 19.; 8079-8080. o. (PF)
• A Kormány 1837/2020. (XI. 20.) Korm. határozata az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása érdekében végzett feladatokról, valamint a Miniszterelnökség fejezetnél felmerült többletkiadások fedezetének biztosításáról
  Magyar Közlöny; 2020. évi 254. szám; 2020. november 20.; 8124. o. (PDF)
• 512/2020. (XI. 21.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején a parkolást könnyítő intézkedésekről
  Nemzeti Jogszabálytár
  Magyar Közlöny; 2020. évi 255. szám; 2020. november 21.; 8126. o. (PDF)
• 1839/2020. (XI. 21.) Korm. határozat a veszélyhelyzet idején a parkolás könnyítése érdekében szükséges intézkedésekről
  Nemzeti Jogszabálytár
  Magyar Közlöny; 2020. évi 255. szám; 2020. november 21.; 8127. o. (PDF)

 

Út az agilis kormányzás felé – hajtóerő a sikerhez szükséges változásokhoz

„Az IBM kormányzati-közigazgatási ügyekkel foglalkozó kutatóközpontja (IBM Center for the Business of Government – CBG) oldalán megjelent elemzés az agilis kormányzásra való törekvések eredetét és főbb jellemzőit tekinti át, az elméleti keret felvázolásával és esettanulmányok bemutatásával (The Road to Agile Government: Driving Change to Achieve Success). Mint a szerző – aki az amerikai Nemzeti Közigazgatási Akadémia (National Academy of Public Administration) kutatója és az IBM CBG vendégkutatója – előre bocsátja, a jelentés célja, hogy az agilis szoftverfejlesztés területén szerzett tapasztalatokból levonható tanulságokra alapozva kiterjesszék az agilis megközelítés hatókörét a kulcsfontosságú kormányzati funkciókra és küldetési területekre. Kitér az Akadémia és a CBG által 2019. novemberében közösen létrehozott Agilis Közigazgatási Központ (Agile Government Center – AGC) szerepére, amelynek célja az agilis gyakorlat terjedésének elősegítése az állami hivatalok, kormányzati ügynökségek körében, aminek érdekében széles koalíciót hozott létre az érdekelt kormányzati-közigazgatási kulcsszereplők, az ipar, a tudományos élet és nonproft szervezetek között. Ez lett az Agilis Kormányzati Hálózat (Agile Government Network), ami a közigazgatás működésének javítása érdekében agilis alapelvek sorát dolgozta ki, eljuttatva ezeket – agilis kormányzati esettanulmányokkal együtt – közigazgatási vezetőkhöz, a vezetés minden szintjén. A jelentés számba veszi és értékeli, hogy ezek az alapelvek hogyan tudták javítani a közigazgatás eredményességét és a közintézményekbe vetett bizalmat, valamint ajánlásokat fogalmaz meg a vezetők számára az előrelépés érdekében.

Az agilis megközelítés – ami korunk nagy társadalmi kérdései és olyan globális kihívások megválaszolása során került előtérbe, mint a klímaváltozás – indokoltságát a COVID-19 járványra adandó gyors és hatékony válasz szükségessége tovább erősítette. De mit is jelent az agilis megközelítés?

Az agilis kormányzás a 2001-ben megjelent „Agilis kiáltvány”-ból eredeztethető, ami a szoftverfejlesztés gyakorlatát hivatott javítani hasznosabb termékek piacra dobása érdekében, a fogyasztók szükségleteire fókuszálva. Az agilis szoftverfejlesztés meggyőző eredményeket hozott, aminek köszönhetően a vállalatok elkezdték szélesebb körben használni az agilis technikákat nagyobb programok megvalósítására, vagy akár egész szervezetük irányítására. A következő lépésben az agilitás megjelent a kormányzati-közigazgatási térben is, hasonló elveket követve. Az AGC az agilis kormányzatot a következőképpen definiálta:

Az agilis kormányzat küldetés-centrikus, ügyfélközpontú, kommunikációra és együttműködésre képes, és folyamatosan értéket teremt az ügyfelek és a közösség javára. Az agilis kormányzat koncepciójának része a nyilvánosság és az ügyfelek részvétele olyan kis munkacsoportokban, amelyek kellő felhatalmazással bírnak a vezetés részéről gyors akciók kivitelezésére, időben megvalósított és átlátható eredményekkel.

A definíció mentén az AGC tíz alapelvet dolgozott ki az agilis kormányzásra, amelyek a visszajelzések alapján tovább fejlődtek. Az alapelvek a kormányzás mindhárom nagy területének (szakpolitikai eszközök, szabályozás, végrehajtás) fejlesztésére alkalmazhatók.

A Világgazdasági Fórum (WEF) az agilis kormányzást robosztusnak, alkalmazkodónak és válaszadásra képesnek írja le, amely az agilis szoftverfejlesztéshez hasonlóan úgy teszi lehetővé gyors eredmények elérését, hogy az találkozzon az ügyfelek igényeivel. Ennek során a következőket fontos szem előtt tartani: az eredmények fontosabbak a szabályoknál; a változásokra adott válasz tervszerű legyen; a részvétel fontosabb, mint az irányítás és ellenőrzés; az önszerveződés előrébb való, mint a centralizáció.

Napjainkban a kormányzatoknak számos kényszerítő oka van az agilis kormányzásra való áttérésre:

• Összehozni válság idején a szervezet vagy hálózat minden részét az előrelépés érdekében.
• Segíteni a közbizalom erősítését javuló eredményekkel, növelve az ügyfelek elégedettségét.
• Egyszerűbbé és hatékonyabbá tenni a közigazgatást.

Visszatérve az AGC tíz alapelvére, amelyek a kormányzást gyorsabbá, rugalmasabbá és színvonalasabbá teszik, ezek az alapelvek a következők:

• Küldetés – világosan kifejtett, széles körben elfogadott, és az egész szervezet lézer-pontossággal fókuszál rá a teljesítés érdekében.
• Sikermutatók – széles körben elfogadott mérőszámok, az eredményekre fókuszálva, bizonyítékokra alapozva, könnyen nyomonkövethető módon.
• Ügyfélközpontú magatartás – az ügyfelek az agilis programok tervezésén és végrehajtásán dolgozó, folyamatos iterációkkal és visszajelzés-alapú fejlesztéssel működő munkacsoportok részét alkotják.
• Külső hálózatok – amelyek fontos összetevői az ügyfelek és a nyilvánosság bevonásának.
• Gyorsaság – ami alapvető fontosságú a minőségi termékek előállítása, a szabályozási konzisztencia és a kockázat-menedzsment tiszta fókusza érdekében.
• Kereszt-funkcionális munkacsoportok – megfelelő felhatalmazással, magasan képzett és sokszínű tagokkal.
• Innováció – amit jutalmazni kell, a problémamegoldást akadályozó szabályok megváltoztatása mellett.
• Kitartás – ami szükséges a folyamatos kísérletezéshez, értékeléshez és fejlesztéshez, annak érdekében, hogy a sikerekből és kudarcokból egyaránt tanulni lehessen.
• Bizonyíték-alapú megoldások – megbízható bizonyítékok szükségesek a tervezés és végrehajtás megalapozásához, valamint a program-opciók közötti választáshoz.
• Szervezeti vezetők – akik eltávolítják az útakadályokat, összegzik és vállalják a kockázatokat, felhatalmazzák a munkacsoportokat a döntéshozatalra, elszámoltatható módon, és jutalmazzák a jó megoldásokat.

A jelentés ajánlásokat is megfogalmaz a kormányzati szereplők, vezetők és más érdekeltek számára:

• Elemezd a szervezetet az erősségek és gyengeségek meghatározásához, majd használd az elemzést útmutatóul az agilis alapelvek alkalmazásához! Első lépésként fontos megérteni a szervezetben rendelkezésre álló képességeket, és azt, hogy hogyan lehet a legjobban kiaknázni azokat a küldetés céljainak elérésében. Az elemzéshez széleskörű eszköztár áll rendelkezésre.
• Hozzál létre „égő tengeri olajfúrótornyot” a változások iránti hajtóerő megteremtése érdekében! Az agilitás jelentős változást igényel a szervezetbeli gondolkodásmód és kultúra tekintetében, mert nem lehet azt idejétmúlt szervezeti megoldásokkal és a bevett irányítási-ellenőrzési gyakorlattal megvalósítani. A változás érdekében a sürgető szükség érzetét kell létrehozni vagy erősíteni, amit az égő olajfúrótorony jelképez, ami kikényszeríti a rutintól elszakadó, gyors válaszokat a probléma megoldására.
• Az agilitást a kormányzás minden szintjén vedd figyelembe! A projektetek, programok és vállalkozások, valamint a kormányzat és közigazgatás egésze szintjén.
• Elemezd az eredményeket jól megalapozott mérőszámok mentén, és használj bizonyítékokat a döntéshozatalhoz! A közvélemény folyamatos és jól dokumentált, áttekinthető tájékoztatása megerősíti a külső támogatottságot, erősíti a közbizalmat.

A szerző végül összegzésképpen megállapítja: az agilitás alapelveinek alkalmazása javítja a programok eredményességét, jobb szakpolitikákat és szabályozást eredményez, valamint erősíti a közbizalmat a kormányzat és a közigazgatás felé. A COVID-19 gyors és agilis választ váltott ki a kormányzatok részéről – az AGC ezeket dokumentálni és értékelni fogja. Úgyszintén azokat az eseteket, amelyeknék a digitális átalakulás nem csak rendszerfejlesztést jelent, hanem a szervezeti hatékonyságban és a programok végrehajtásában is változást hoz.”

Forrás:
The Road to AGILE GOVERNMENT: Driving Change to Achieve Success; G. Edward DeSeve; IBM Center for The Business of Government; 2020. november 10.
Szerkesztői kiegészítés:
Create a burning platform; The Management Centre (UK)

Online Adókonzultációt rendez a NAV

„Milyen lehetőségek és kötelezettségek kapcsolódnak jövőre az Online Számla rendszerhez? Hogyan változott a foglalkoztatás közterheihez kapcsolódó szabályozás? Hol tart a digitális adóztatás? Hogyan változnak a termékimport áfaszabályai és mi várható a brexit hatására 2021-ben? Egyebek mellett ezek a témák kerülnek napirendre az Online Adókonzultáción, november 25-én – derül ki a NAV legfrissebb közleményéből.

A vírushelyzet miatt nem kell szakítani a hagyományokkal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az online térben rendezi az ötödik Adókonzultációt. Az adóvilág szereplőit képviselő szakemberek, még ha virtuálisan is, de idén is egy asztalhoz ülnek, hogy megvitassák az aktuális változások részleteit, azok lehetséges következményeit.

Az érdeklődők a NAV honlapjáról is elérhető onlineadokonzultacio.hu oldalon regisztrálhatnak az eseményre, amelynek ideje alatt kérdéseket is küldhetnek az előadóknak, beszélgetőpartnereknek, megoszthatják velük véleményüket, észrevételeiket.

Az egésznapos programban vitaindító előadások és kerekasztal-beszélgetések kapcsolódnak az egyes témákhoz. A NAV szakemberein kívül a Pénzügyminisztérium, a PWC, a Deloitte, a KPMG, az RSM, továbbá a Magyar Posta, a Robert Bosch, a SDSYS, a MOL és az IFKA egy-egy képviselője is bekapcsolódik a konzultációba.

A rendezvény fővédnöke Varga Mihály pénzügyminiszter.

Online közvetítés: onlineadokonzultacio.hu”

Forrás:
Online Adókonzultációt rendez a NAV; Világgazdaság; 2020. november 20.

Közigazgatás, politika

Közigazgatási központ a belvárosban Ózdon

„Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű az Ózdi Járási Hivatal új irodaépülete.

– A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította az Ózdi Járási Hivatalt érintő beruházást. A projekt keretében megvalósuló központi épület és kormányablak, valamint a kapcsolódó parkoló a térségben élő emberek érdekeit szolgálják, azaz a beruházás egy újabb jelentős lépést jelent az ügyfélbarát közigazgatás megteremtése felé – hangsúlyozta Alakszai Zoltán kormánymegbízott.

Mint az Észak több mint egy hónapja hírt adott róla: az Ózd központjában hosszú éveken keresztül üresen álló épületet a jövőben az államigazgatás területén hasznosítják. A projektet bemutató sajtótájékoztatón október közepén elhangzott: egy nagyjából féléves átalakítás és felújítás után ide költözik majd a járási hivatal, kiegészülve az Nemzeti Népegészségügyi Központ, a társadalombiztosító helyi kirendeltségeivel, valamint a földhivatallal.

Fontos a személyes ügyintézés
Ózdon egy soha nem látott fejlesztéssel, tömbösítéssel igyekeznek az ügyintézést gördülékenyebbé tenni.

A funk­ciónak megfelelő átalakítás, a felújítás és az épület mögötti részen parkolók építése is szerepel a projektben, amely több mint egymilliárd forintos, nagyrészt állami támogatással valósul meg.

Alakszai Zoltán kormánymegbízott, a megyei kormányhivatal vezetője már a sajtótájékoztatón is elmondta: az elmúlt időszakban végbement digitalizációs folyamat ellenére az emberek számára fontos, hogy az ügyeiket személyesen tudják intézni. Nagyon fontos, hogy a személyes ügyintézés milyen körülmények között zajlik. Ezen a területen történik a fejlesztés, hiszen egy városközpontban, frekventált helyen lévő ingatlant veszünk birtokba jövő tavasszal.”

Forrás:
Közigazgatási központ a belvárosban Ózdon ; BOON.hu; 2020. november 21.

Közigazgatási, politikai informatika

Civitas Sapiens ’20 konferencia: Indul a Digitális Falu Program

„Magyarország Kormánya elkötelezett a vidéki kistelepüléseken élők életminőségének javítása és a vidéki térségek fejlesztése iránt, ezért a 2019-ben indított Magyar Falu Program után idén a Digitális Jólét Programmal együttműködve elindul a kistelepülések vonzerejének és élhetőségének javítását különböző digitális, illetve okos megoldásokkal hatékonyan segítő Digitális Falu Program is – jelentette be Gyopáros Alpár, a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos a Digitális Jólét Program – Civitas Sapiens’20 Okos Város konferenciájának megnyitójára küldött köszöntőjében.

A Digitális Jólét Program (DJP) Okos Város Tudásközpontja 2020. november 19-én immáron második alkalommal rendezte meg nagy sikerrel a magyar smart city univerzum fejlesztéseit és ötleteit bemutató Civitas Sapiens’20 – Okos Város Konferenciát. A koronavírus okozta járványhelyzet miatt ezúttal online platformon.

Gyopáros Alpár, a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos köszöntő levelében arról tájékoztatott, hogy az induló Digitális Falu Program célja a kistelepülések vonzerejének és élhetőségének javítása digitális megoldásokkal. A kormánybiztos szerint a program konkrét és kézzel fogható termékekkel, szolgáltatásokkal igyekszik majd a vidéket érintő kihívásokat kezelni, annak érdekében, hogy még tovább növelje a magyar falvak megtartó erejét és az ott élők életszínvonalát. Hozzátette: a Digitális Falu Program elemei képesek a vidéket érintő kihívások hatékony kezelésére, ezzel is hozzájárulva a települések versenyképességének növeléséhez.

Dr. Uzsák Katalin, a Miniszterelnökség területi közigazgatás működtetéséért felelős helyettes államtitkára, a konferencia fővédnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy ahogy az élet minden területén, úgy a közigazgatásban is a digitális megoldások térhódítását figyelhetjük meg a koronavírus okozta járványhelyzet következményeként, amely megnövelte a digitális ügyintézési megoldásokra és elektronikus közigazgatásra való igényt is. Hangsúlyozta, már most is számos fejlesztés történik a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program keretében, amelyhez kapcsolódóan nagy hangsúlyt fektetnek a közigazgatási szakemberek és tisztségviselők kompetenciaképzésére is.

Kelemen Csaba, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Infokommunikációs Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Főosztályának vezetője a következő években elérhető digitalizációs források bemutatásával foglalkozó előadásában kifejtette, hogy olyan fejlesztéseket szeretnének elsősorban majd támogatni, amelyek vagy megszüntetnek piaci hiányosságokat, vagy olyan hazai iparágakat segítenek, amelyek a versenyképességet mozdítják elő. A főosztályvezető szerint a következő években a legnagyobb hangsúlyt a digitális gazdaság kialakítására kell helyezni.

Dr. Gál András Levente, a DJP szakmai vezetője és a NAVÜ ügyvezetője előadásában hangsúlyozta, hogy a digitális közigazgatás legfontosabb építő elemei a tiszta adatok és hasznos robotok, illetve az okos algoritmusok. A digitális államkormányzás tapasztalatai valamennyi magyar település tekintetében alkalmazhatóak és implementálhatók, azok méretétől és lakosság számától függetlenül. Hozzátette: a digitális közigazgatás szempontjából is rendkívül fontos mérföldkő volt, hogy szeptemberben a kormány elfogadta Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiáját. Az MI Stratégiában megjelölt célok eléréséért és a feladatok koordinálására alakult meg többek között a Nemzeti Adatvédelmi Ügynökség (NAVÜ), amelynek célja a hazai adatgazdálkodás megteremtése, a nemzeti adatvagyonnak és a keletkező digitális adatoknak rendszerbe foglalása, illetve az adatnak, mint magánjogi és közjogi jószágnak az értelmezése, szabályozása.

Dr. Kis Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) fejlesztési rektorhelyettese beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetemek fontos szereplői az okos város mozgalomnak és a digitalizáció térhódításának, hiszen jelenleg is több, mint 300 ezer diák érintett a felsőoktatás virtuális térbe való átültetésének. A rektorhelyettes elmondta, az egyetemek maguk is részt vesznek az okos programok fejlesztésében, az okos egyetemek azonban akkor lehetnek a leghatékonyabbak, ha az otthonukat adó okos városok hálózatába integrálódva kezdenek el működni. A koronavírus okozta járványhelyzet miatt a felsőoktatásban a digitális átállás jelentősen, akár 5-6 évvel is felgyorsíthatja az ilyen típusú fejlesztéseket.

A Civitas Sapiens ’20 konferencián a hazai okos város ökoszisztéma szereplői számos plenáris előadás, illetve kerekasztal beszélgetés során vitatták meg a hazai településfejlesztési újdonságokat. A konferencia részeként nemzetközi jó gyakorlatokról is hallhattak az érdeklődők, maláj, lengyel, amerikai, finn és uniós szakemberek előadásaiban. Mindezekkel párhuzamosan sor került az MCC-DJPLab Smart City Challenge döntőjére is, melyen egyetemista csoportok mérkőztek meg okos egyetemvárosok innovációira irányuló ötleteikkel.”

Forrás:
Civitas Sapiens ’20 konferencia: Indul a Digitális Falu Program; Digitális Jólét Program; 2020. november 11.
Lásd még:
Civitas Sapiens ’20: Digitálisan egy okosabb jövőért ; Zavodnyik Blanka; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2020. november 19.
Civitas Sapiens

Magyarország Digitális Agrár Stratégiája is bemutatkozott az Agroinform konferenciáján

„Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának (DAS) újdonságait mutatta be Varga Péter, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. divízióvezetője az Agroinform „Mi terem a neten?” című zártkörű, virtuális agrármarketing konferenciáján.

A november 18-i online konferencia nyitó előadását Feldmann Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára tartotta, aki úgy fogalmazott, mára megkerülhetetlen kérdés lett az agráriumban a fenntarthatóság, s ez egyszerre jelent kommunikációs és technikai kihívást is a tárcának. Manapság mindenki jóval érzékenyebben reagál a környezetvédelmi témákra, ezért fontos, hogy jó érveket találjanak a döntéshozók például a mezőgazdaság fenntarthatósága mellett. Kiemelte, hogy eközben a magyar kormánynak képviselnie kell a hazai mezőgazdasági szereplőket például a mind szigorúbb – gyakran már a valóságtól is elszakadó – uniós szabályozással szemben.

Varga Péter előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a mezőgazdaságban már évezredek óta gyűjtik az adatokat, amiket fel is használtak a termelés optimalizálására. A változás mostanra leginkább abban áll, hogy egyre több információ gyűlt össze, amelyek rendszerezéséhez és felhasználásához már modern technológiára is szükség van, mint például a mesterséges intelligenciára (MI). Jelenleg Magyarországon egyszerre vannak jelen a modern mezőgazdaság fejlődésének különböző állomásai, ezért a DAS egyik legfontosabb célkitűzése, hogy segítsen a gazdáknak a következő fejlettségi szintre jutni. Hangsúlyozta, hogy a modern technológia felhasználásáról általánosságban elmondható, hogy akinek sok adata gyűlik össze, és ezeket képes is rendszerezni, az erőfölénybe kerül a többiekkel szemben.

A modern technológia felhasználásának lehetséges kockázatait az Európai Unió is mérlegeli, ezért a mezőgazdasági adatok felhasználása kapcsán további szabályozás is várható. Biztosítani kell például a kontrollt és az adatok mozgathatóságát, de egy sor jogi, illetve felelősségbéli kérdést is tisztázni kell még. Az unió ún. egységes adattereket is létrehozna, a tagállamok szerint előbb mindenképpen a nemzeti adatbázisokat szükséges kialakítani. A téma kiemelt jellegét támasztja alá az is, hogy hazánkban létrejött a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ), s nemrégiben elfogadták Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiáját is.

Varga Péter hozzátette: a DAS Intézkedési Tervét hamarosan elfogadhatja a kormány és elindulhat a Digitális Agrárakadémia is. A tervek szerint létrejön majd az úgynevezett agrár adat keretrendszer részeként egy ún. „adattárca” is, amely jelentősen előmozdíthatja az adatok hasznosulását. Az MI segítségével az adattárcába kerülő adatokat már sikerrel feldolgozhatják, s ez például hozzájárulhat a klímacélok teljesítéséhez és az automata adminisztráció kialakításához – zárta szavait a divízióvezető”

Forrás:
Magyarország Digitális Agrár Stratégiája is bemutatkozott az Agroinform konferenciáján; Digitális Jólét Program; 2020. november 20.

Civitas Sapiens ’20 – Online Okos Város Konferencia, 2020. november 19.

„09:15-09:45
Köszöntők
DR. UZSÁK KATALIN, Területi közigazgatás müködtetéséért felelős helyettes államtitkár, Miniszterelnökség
DR. KIS NORBERT, Fejlesztési rektorhelyettes, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
DR. GÁL ANDRÁS LEVENTE, Szakmai vezető, Digitális Jólét Program
GYOPÁROS ALPÁR, Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos

PLENÁRIS ELŐADÁSOK

A terem – Településmenedzsment célcsoport
09:50-10:10
Digitalizációs források, lehetőségek Magyarországon
DR. KELEMEN CSABA, főosztályvezető, Innovációs és Technológiai Minisztérium
10:10-10:30
Okos városfejlesztések relevanciája itthon
DR. DUKAI MIKLÓS, Önkormányzati helyettes államtitkár, Belügyminisztérium

10:30-10:55
SZÜNET

INTERAKTÍV SZEKCIÓK

11:00-11:30
Digitális Térségfejlesztés – avagy a Digitális Falu Program és ALUMNI hálózata
BALLA ATTILA, Digitális vállalkozásfejlesztési ügyvezető-helyettes, Digitális Jólét Program

11:30-12:10
Piactér bemutatkozása, kérdések Piactér szakértőktől
VARGA PÉTER, Digitális agrár stratégia tudásközpont vezető, Digitális Jólét Program
BALLA ATTILA, Digitális vállalkozásfejlesztési ügyvezető-helyettes, Digitális jólét program
DICSŐ LÁSZLÓ, Polgármester, Alsómocsolád
VITÉZ MIKLÓS, Igazgató Smart City Cluster

12:10-13:00
EBÉDSZÜNET

13:00-14:00
Kerekasztalbeszélgetés a Magyar Smart City Univerzum szereplők nézőpontjainak ütköztetésével
Moderátor: BOMBERA KRISZTINA
VARGA PÉTER, Digitális agrár stratégia tudásközpont vezető, Digitális Jólét Program
SCHMIDT JENŐ, Elnök, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége
ZSOMBOK LÁSZLÓ, Ügyvezető, HumanSwot Tanácsadó Kft
KOLOSSA JÓZSEF, Ügyvezető, Lechner Tudásközpont
BALLA ATTILA,Digitális vállalkozásfejlesztési ügyvezető-helyettes, Digitális Jólét Program

KISTERMES PLENÁRISOK

14:05-14:25
Digitalizáció és okos városfejlesztések nemzetközi együttműködésben – az ÉMI jó gyakorlatai
VASS LAJOS, Fejlesztési igazgató, ÉMI Nkft.
14:25-14:45
Városi fejlesztési tőkealapok létrehozása
BENKE ÁKOS, Vezérigazgató, Focus Ventures (MFB csoport tagja)

B terem – Nemzetközi kitekintés
09:50-10:10
Malajzia okos város fejlesztései
NORLIZA HASHIM, Vezérigazgató, Urbanice Malaysia
10:10-10:30
Okos város megoldások – Bemutatkozik a Digital SME Alliance
SEBASTIANO TOFFALETTI, Főtitkár, European Digital SME Alliance

10:30-10:50
SZÜNET

11:00-11:20
Integrating sustainable and smart mobility solutions into smart cities and the digital economy – experience from Poland
ADAM JĘDRZEJEWSKI, Alapító és vezérigazgató, “Mobile City” Association

11:20-11:30
SZÜNET

11:30-12:10
Bemutatkoznak az Okos Város Piactér partnerei

12:10-13:00
EBÉDSZÜNET

13:00-14:00
Kerekasztal beszélgetés a Magyar Smart City Univerzum szereplők nézőpontjainak ütköztetésével
Moderátor: BOMBERA KRISZTINA
VARGA PÉTER, Digitális Agrár Stratégia divízióvezető, Digitális Jólét Program
SCHMIDT JENŐ, Elnök, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége
ZSOMBOK LÁSZLÓ, Ügyvezető, HumanSwot Tanácsadó Kft
KOLOSSA JÓZSEF, Ügyvezető, Lechner Tudásközpont
BALLA ATTILA, ügyvezető-helyettes, Digitális Jólét Program

KISTERMES PLENÁRISOK

14:05-14:25
DJP-DES és az amerikai Smart City irányok
JASON R. STANFORD, Szolgáltatásfejlesztési igazgató, Union County-Marysville Gazdaság Fejlesztés
14:25-14:45
Finn-Magyar Okos Város Platform bemutatása
DR. URKUTI GYÖRGY, Nagykövet, Magyarország Helsinki Nagykövetsége
Finn együttműködési lehetőségek és jó gyakorlatok
PEKKA TIMONEN, Polgármester, Lahti

C terem – MCC-DJPlab Smart City Challenge
09:00-13:00
MCC-DJPlab okos város verseny csapatainak szervezett felkészülése a délutáni online döntőre.
13:00-14:15
Előadás – Verseny
14:15-14:30
Zsűri döntéshozatala
14:30-14:45
Eredményhirdetés
14:45-15:00
Záró plenáris összefoglalás”

Forrás:
Civitas Sapiens ’20 – Online Okos Város Konferencia; 2020. november 19.
A konferencia már megvolt, de a téma fontosságára, és a változatos előadói listára tekintettel utólag is érdekes és fontos lehet.

Kiűzhető tíz év alatt a papír az ország irányításából

„ A kormány alapvető célkitűzése, hogy 2030-ra Magyarország Európa egyik legélhetőbb országává váljon. A Civitas Sapiens ‘20 online konferencián a szakemberek a digitalizációban rejlő lehetőségekről és a már jelenleg is zajló fejlesztésekről tanácskoztak. A következő uniós ciklusban várhatóan a Digitális Megújulás Operatív Program keretében folytatódhatnak majd a programok.

A járvány miatt a digitális ügyintézési megoldásokra és az elektronikus közigazgatásra soha nem látott igény merült fel – mondta el a konferencián a Miniszterelnökség területi közigazgatás müködtetéséért felelős helyettes államtitkára.

Uzsák Katalin hangsúlyozta: a Közigazgatási Operatív Program keretében jelenleg is számos fejlesztés zajlik. „Folyamatok optimalizálása, elektronizálása, egyszerűsítése zajlik, modern, könnyen kezelhető e-űrlapok kifejlesztésén dolgozunk, illetve az e-ingatlannyilvántartás rendszerén és az építkezésekkel kapcsolatban is zajlik a háttérmunka.”

Erőltetett menetben halad a digitalizáció és egy kreatív robbanás részesei vagyunk – fogalmazott Kis Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fejlesztési rektorhelyettese.

„A világjárvány 5-6 évvel felgyorsította a digitális innováció fejlesztési ciklusait. Látjuk azt is, hogy van hová fejlődni, hiszen az EU-ban a digitális fejlettségünk a 21. helyre sorol minket, a digitális közszolgáltatások tekintetében pedig csak a 24. helyen áll Magyarország.”

Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője hangsúlyozta: a stratégia megalkotása és elfogadása után a tettek útjára léptek.

„Három, szorosan összekapcsolódó intézkedéssorozat van: állítsunk össze tiszta adatokat jogi-műszaki értelemben, ahol csak lehet, mesterséges intelligenciákkal, algoritmusokkal tudjuk megvalósítani a különböző közszolgáltatási feladatokat, és ezen folyamatokat új módon tudjuk alkotmányosan felügyelni.”

Kelemen Csaba, az Innovációs És Technológiai Minisztérium főosztályvezetője szerint a következő években a digitális gazdaságra és a kkv-k fejlesztésére kell fókuszálni.

„A fejlesztési programok azt fogják célozni, hogy a magas hozzáadott értékű szolgáltatásokat legyenek képesek a magyar állampolgárok használni. Vagy azért, mert maguk is kkv-k tagjai, vagy azért, mert kkv-ként is állampolgárokként viselkednek.

Az informatikai megoldások használata egy ponton majd a létezésüket is meg fogja határozni.”

Dukai Miklós, a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára hangsúlyozta: az Okos Város megoldások terén a központi és a helyi szintű fejlesztéseknek egységet kell alkotniuk.

„Megteremtettük a mobilapplikációs keretrendszert, de van városkártya-keretrendszer, települési térinformatikai platform és középület-kataszter, nem kell tehát papíron nyilvántartani az ingatlanüzemeltetést, -nyilvántartást.”

Balla Attila, a Digitális Jólét Program ügyvezető-helyettese kiemelte: a Digitális Falu Program egyik fontos eleme a falusi energiaközösségek létrehozása, célja pedig az, hogy önfenntartóvá váljanak a közösségek.

„Ha egy adott településnek az intézményeit zöld energiával, önfenntartó módon el tudja tartani a közösség, nagyot léptünk előre.”

Balla Attila hozzátette: a Digitális Jólét Program megvalósítását digitális térségfejlesztési referens képzésekkel is szeretnék előmozdítani. Céljuk az, hogy az ország 3200 településének mindegyikében legalább egy ilyen szakember legyen.”

Forrás:
Kiűzhető tíz év alatt a papír az ország irányításából; Tatár Tímea; Infostart / InfoRádió; 2020. november 21.

Elindult a Moór Gyula Digitális Jog- és Államtudományi Szakkollégium előadás-sorozata: fókuszban az adatvagyon és annak szabályozása

„A Digitális Jólét Program keretein belül létrejött Moór Gyula Digitális Jog- és Államtudományi Szakkollégium által szervezett előadássorozat első alkalmával, Dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője és Darázs Lénárd, az Eötvös Loránd Tudományegyetem általános rektorhelyettese ismertette az érdeklődőkkel a digitalizáció jogra gyakorolt hatásait.

A két szakember beszélgetése során elhangzott, hogy az utóbbi több száz év legjelentősebb kihívása elé néz a jogtudomány, amelynek le kell követnie a technológia folyamatosan gyorsuló változásait. Dr. Gál András Levente szerint a középpontban az adat, s annak a lehető hatékonyabb felhasználása áll; ezt egy sor technológia egészíti ki, mint például a mesterséges intelligencia. „A mesterséges intelligencia az adat nélkül nem tud tanulni, ezért a működéséhez tiszta információra van szükség” – hangsúlyozta a DJP szakmai vezetője.

Napjainkra már hatalmas mennyiségű adat gyűlt össze, amelyek egy részét nem védi semmi, pedig a Távol-Keleten vagy a tengerentúlon jelentős méretű techcégek jöttek létre ezek felhasználásával. A probléma az, hogy ezek a cégek kivonják magukat az állami joghatóság, így a magyar fogyasztóvédelem alól is, és még adót sem fizetnek Magyarországon. Mivel az adat nincs pontosan definiálva, ezért a különböző jogrendszerek lemaradásban vannak például az előbb említett vállalatokkal és gyakorlataikkal szemben. A DJP szakmai vezetője szerint jó hír, hogy létrejött Magyarországon a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ), amelynek éppen az a feladata, hogy kialakítsa a megfelelő szabályozást. „Akkor hasznosítják jól a mesterséges intelligenciát Magyarországon, ha kialakítják az adatgazdaságot, ehhez pedig megfogalmazzák az adatvagyon tárgyi és alanyi kereteit” – emelte ki Dr. Gál András Levente.

Darázs Lénárd arra hívta fel a figyelmet, hogy több munkacsoportban is vizsgálják a technológiai kihívásokra adható jogi válaszokat. A munka alapján kijelenthető, hogy egyfajta paradigmaváltásra van szükség az adatszabályozás terén: ez jelenleg inkább védelmi jellegű, s az állam szempontjából megközelített téma, pedig egy hatékony gazdaság gátját jelentheti, ha az adatot nem vagyoni elemként kezelik. Fontos kérdéseket vet fel továbbá a robotok jogi helyzete, vagy a mesterséges intelligencia felhasználásának szabályozása is. A jogtudós hangsúlyozta, a vagyonbiztonságot mindenképpen növelné, ha tisztáznák a mesterséges intelligencia jogalanyisági kérdéseit is, hiszen ezzel világos keretek közé szorítanák a működését.”

Forrás:
Elindult a Moór Gyula Digitális Jog- és Államtudományi Szakkollégium előadássorozata: fókuszban az adatvagyon és annak szabályozása; Digitális Jólét Program; 2020. november 19.

Informatika, távközlés, technika

Máris feszültséget okoz az veszélyhelyzet miatt járó ingyenes Internet

„Ahogy az várható volt, nem indult súrlódások nélkül a kormány veszélyhelyzet idején 30 napig ingyenes vezetékes internetet biztosító rendeletének végrehajtása.

Nem indult éppen zökkenőmentesen a veszélyhelyzet idején a vezetékes internet-hozzáférésekre a jogosultak számára 30 napos ingyenességet biztosító 501/2020. (XI.14). Korm.rendelet végrehajtása. A miniszterelnök által november 14-én aláírt rendelet kapcsán Orbán Viktor már előrevetítette, hogy „lesz egy vita erről” a cégekkel, és bár a legtöbb távközlési céget bizonyára az foglalkoztatja most leginkább, hogy érkezik-e majd bármilyen kompenzáció a kiesett, óvatos becslések szerint százmilliós nagyságrendű bevétel miatt, a kormány már a végrehajtás kapcsán vitába keveredett egyes szolgáltatókkal.

A legfőbb, neuralgikus pontot a jogosultsági szint igazolása jelenti – tudta meg a HWSW névtelenséget kérő iparági forrásoktól. A kormányrendelet úgy fogalmaz, hogy nappali középiskolai tanulói és oktatói jogviszony alapján jár a 30 napos ingyenes időszak, azt azonban nem írja elő, hogy a szolgáltatók bármilyen jogosultsági igazoláshoz köthetnék az igénybevételt, csupán annyit említ, hogy az igénylőt büntetőjogi felelősség terheli a nyilatkozat során.

Ehhez képest több kisebb-nagyobb távközlési cég is különféle nyilatkozatmintákat helyezett el a weboldalán, mint az igénylés mellé kötelezően beadandó elemet. A legnagyobb ügyfélkörrel rendelkező ilyen érintett a kormányzattal az utóbbi időszakban amúgy sem túl rózsás viszonyt ápoló Digi Távközlési Kft., mely – az egyébként járványveszély miatt bezárt – iskola igazgatója által aláírt és lepecsételt, kézzel kitöltött formanyomtatvány benyújtásához köti az igénylést.

Létezik emellett olyan, kisebb szolgáltató (pl. PR-Telecom, Vidanet), mely a diákigazolvány másolatát kéri a diákoktól, a tanároktól pedig „foglalkoztatói jogviszonyt” igazoló iratot kér be. A legtöbb cég a kérelem beadása során igényli továbbá az ún. oktatási azonosító megadását, mellyel a diákok és pedagógusok egyaránt rendelkeznek.

Úgy tudjuk, utóbbival kapcsolatban nincs kifogása az Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak, mint illetékes tárcának, az iparági szereplők és szervezetek ugyanakkor az infokommunikációért felelős helyettes államtitkártól, Solymár Károlytól a napokban olyan tartalmú levelet kaptak, melyben arra hívja fel a szaktárca a figyelmet, hogy a támogatás nyújtásának jogosultsági igazolásokhoz való kötése alapvetően jogszabályellenes.

Bár a jogszabály nem határoz meg igénylési időkeretet, a szolgáltatók e tekintetben sem egységesen járnak el, legalábbis a weboldalukon fellelhető információk alapján eltérő időintervallumot adnak meg a kérelem benyújtására. Így például a Vodafone-nál és a Magyar Telekomnál másfél hét, a Digi-nél több mint két hét, a fentebb említett PR-Telecomnál viszont csupán öt nap (amiből kettő munkaszüneti nap) áll rendelkezésre az igények beadására.

A kedvezményt a jogszabály alapján minden cég a decemberben kiállított számla összegéből írja jóvá – ez többségében a novemberi előfizetési díj elengedését jelenti, de van olyan, előre számlázó szolgáltató aki ezáltal a januári szolgáltatási díjat írja jóvá.

A kedvezményt eddig egyébként iparági forrásoktól származó, nem hivatalos információk szerint tízezres nagyságrendben igényelték előfizetők.”

Forrás:
Máris feszültséget okoz az veszélyhelyzet miatt járó ingyen net; Koi Tamás; HWSW.hu; 2020. november 20.

Indul a Digitális Egészség Innovációs Koalíció

„November 26-án rendezik meg az Adat életet ment program keretében a hazai felsőoktatási intézményeket integráló Digitális Egészség Innovációs Koalíció nyitó eseményét.

A Health Experience Institute az Egészségem – Adat és Gondosság Alapítvány, valamint a 21 Nő az Egészségügyért Alapítvány együttműködésével meghívja Önt az Adat életet ment program keretén belül a hazai felsőoktatási intézményeket integráló Digitális Egészség Innovációs Koalíció nyitó eseményére.

Időpont: 2020. november 26. 10.00 – 12.00

Program:

Hankó Balázs, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, Innovációs és Technológiai Minisztérium: Az egészségipari együttműködés nemzetgazdasági szerepe

Bogi Eliasen, Director of Health, Copenhagen Institute for Future Studies: Pathway to Personalized Medicine, the Humanome Concept (angol nyelvű előadás)

Németh László, ügyvezető, EGINOK Egészségipari Innovációs Központ Nonprofit Kft: A hazai egészségipari innovációban rejlő lehetőségek

Szabó Bálint, elnök, Nemzeti Egészséginformatikai Testület: Az egészséginformatika integrációs szerepe – összeköt és kaput nyit Európára

Bittner Nóra, 21 Nő az Egészségügyért Alapítvány tagja, DE KK Tüdőgyógyászati Klinika igazgatója: Középpontban az egyén, aki az innováció részese és résztvevője

Lantos Zoltán, programvezető, ’Az adat életet ment’: Ipar 4.0 – Digitális Egészség Innovációs Kerék

Kerekasztal a hazai egészségipari innovációs potenciálról

További részletek, bejelentkezés”

Forrás:
Indul a Digitális Egészség Innovációs Koalíció; Medical Online; 2020. november 18.

Újabb frekvenciasávon indítja el 5G szolgáltatását a Telekom

„A Magyar Telekom a magyarországi szolgáltatók közül elsőként a tavaszi spektrumértékesítési eljáráson értékesített 2100 Megahertzes (MHz) frekvenciasávon is elindítja 5G szolgáltatását, a tervek szerint az év végére 13 százalékról több mint kétszeresére (30 százalékra) bővíti 5G hálózata lakosságra vetített lefedettségét a fővárosban – közölte a cég a pénteken.
A szolgáltató az idén április elején a 3,6 Gigahertzes (GHz) frekvencián indította el kereskedelmi 5G szolgáltatását.

Jelenleg Budapest és Budaörs mellett már 21 Balaton parti településen és öt megyeszékhelyen (Zalaegerszeg, Debrecen, Szeged, Kecskemét és Szombathely) érhető el.

Lubor Zatko, a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese a közlemény szerint elmondta: a korábban már használt frekvenciatartományok újrakonfigurálásával, valamint az új frekvenciatartománnyal egyre többen használhatják az 5G előnyeit, ha erre alkalmas készülékük van. Ráadásul az Ericsson Spektrum Sharing technológiájának alkalmazásával a 4G-t használó ügyfelek is jobb szolgáltatást kapnak.

Míg a 3,6 GHz-es frekvenciatartomány nagy sebességet és kapacitást tesz lehetővé kis területen, addig a 2100 MHz-es tartomány az 5G lefedettség nagyobb területre kiterjesztését teszi lehetővé, és beltérben is jó 5G élményt kínál. A cég a két frekvenciatartományt kombinálja – közölték.”

Forrás:
Újabb frekvenciasávon indítja el 5G szolgáltatását a Telekom; Világgazdaság/MTI; 2020. november 20.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Elindult a FILMIO, a magyar filmek Netflixe

„”Kultúrtörténeti pillanatról beszélhetünk, hiszen a FILMIO-n keresztül a közel százhúsz éves magyar mozgófilm-kincs vált bárki által elérhetővé, folyamatosan bővülő kínálattal” – mondta Káel Csaba, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos a FILMIO csütörtöki online indításán.

A számítógépen, tableten és okostelefonon keresztül is, reklámok nélkül elérhető FILMIO előfizetéses rendszerben működik, viszont – ahogy azt Káel Csaba kiemelte – a szolgáltatásért fizetett díj egyben a magyar film támogatása.

A mintegy 220 most elérhetővé vált alkotásból több mint 160 nagyjátékfilm szerepel, köztük a közelmúlt sikerei, így a Valami Amerika-trilógia, a Poligamy, a Megdönteni Hajnal Tímeát, a Swing, a Kincsem, A Viszkis, a Liza, a rókatündér és az Oscar-díjas Saul fia. Digitálisan felújított és restaurált változatban tekinthető meg százhúsz régi magyar filmklasszikus, mint a Hyppolit, a lakáj; a Mici néni két élete; A tizedes meg a többiek; A veréb is madár; A tanú; a Régi idők focija; A Pogány Madonna; a Megáll az idő; a Szamárköhögés; a Macskafogó; a Roncsfilm; a Sose halunk meg; a Csinibaba vagy a Moszkva tér. A kínálatban szerepel az egyik első fennmaradt magyar mozifilm, Michael Curtiz (Kertész Mihály) 1914-ben forgatott alkotása, A tolonc. A filmio.hu-n animációk, dokumentumfilmek, tévéfilmek is szerepelnek, a választék hétről hétre nő.

A FILMIO-n információk olvashatók az egyes filmek készítőiről, tartalmáról, emellett filmplakátok és számos extra, köztük standfotók, werkfilmrészletek kerülnek fel a felületre. A filmek bemutatásuk időpontja, műfajuk és más szempontok alapján is kereshetők a tárban.

A platform műszaki hátterét az Antenna Hungária hozta létre és üzemelteti. Káel Csaba elmondta, hogy a filmintézet tárgyal a Színház- és Filmművészeti Egyetem teljes archívumának átvételéről.

A FILMIO jelenleg kizárólag Magyarországon érhető el. A tervek szerint a filmek hamarosan magyar akadálymentesített és angol felirattal is nézhetők lesznek, készül az okostévé-applikáció, továbbá a V4 filmintézetei is kapcsolódni fognak saját tartalmakkal a felülethez.

A tervek szerint az új filmek a mozibemutatót követően a FILMIO-n lesznek először láthatók, sőt számos, kifejezetten moziforgalmazásra szánt mozgókép premierje a FILMIO-n lehet. Az induló havi előfizetési díj 890 forint, a regisztráció januártól 1190 forintra emelkedik, jövő tavasztól előfizetés nélkül egy-egy adott filmet is ki lehet kölcsönözni.”

Forrás:
Elindult a FILMIO, a magyar filmek Netflixe; IT café/MTI; 2020. november 19.

Hamarosan a saját adatainkkal kereskedhetünk

„– Az adatra mint üzemanyagra kell tekinteni a digitális gazdaságban, ezért ki kell aknázni a hasznosításában rejlő lehetőségeket. A világon egyedülálló módon, Magyarországon az a döntés született meg, hogy az adatot mint jószágot kezeljük – mondta Gál András Levente, a Neumann János Nonprofit Kft. – Nemzeti Adatvagyon-ügynökség (NAVÜ) ügyvezetője, a Digitális jólét program szakmai vezetője a Magyar Nemzetnek.

A vezető az ügynökség létrejötte apropóján, illetve tevékenységének első lépéseiről szólva felhívta a figyelmet arra is, hogy az adatkezelés mindeddig csak a titkosítás és a személyiségi jogi védelem, valamint a közadatok nyilvánosságra hozatala terén működött.

Kinek terem pénzt az adatom?

– Kulcskérdés azonban, hogy az adat elszámolási jogviszonyba kerüljön, hiszen már most is több olyan szolgáltatást veszünk igénybe ingyenesen, amiért az adatainkkal fizetünk, ám ez pénzértékben nem jelenik meg.

Ilyenek az e-mail- vagy az internetes keresőszolgáltatások vagy a közösségi platformok – magyarázta Gál András Levente. Elmondta: a NAVÜ szakemberei első körben azon dolgoznak, hogyan lehet az adatvagyont jogi értelemben, mint speciális magánjogi jószágot definiálni, valamint azt is vizsgálják, hogy az állami közadatvagyont hogyan lehet felhasználni; elemzésével hogyan támogatható a magyar digitális gazdaság, hogyan csökkenthetők az adminisztrációs terhek. – Cél az is, hogy az állampolgároknak és a vállalkozásoknak az államnál lévő, deperszonalizált adatai felhasználásával személyre szabott és kezdeményező szolgáltatásokat nyújthassunk – ismertette a távlati terveket az ügyvezető igazgató.

Már most mindent gyűjtenek

Milyen adatokról van szó? Általában véve elmondható, hogy szinte minden típusú adat gyűlik, hiszen okoskészülékeket használunk, dokumentálva van az egészségügyi, oktatási életünk, turisztikai szokásaink, gyakorlatilag mindenről hagyunk digitális lábnyomot. – Az a feladatunk, hogy ezt az összetett adathalmazt megfelelően strukturáljuk, tisztába tegyük a rendelkezési jogokat, azután minél több elemzőprogramot, mesterséges intelligenciát állítsunk rá, hogy végeredményben az állampolgárok élete könnyebbé és jobbá váljon, a vállalkozások versenyképesebbek legyenek – mondta Gál András Levente.

Ezt a folyamatot pedig felpörgetheti az adattárca létrejötte a Mesterséges intelligencia stratégia másik intézkedése részeként. Ennek segítségével az emberek tudatosan gazdálkodhatnak majd az adataikkal, hiszen a pénzügyi tudatossághoz hasonlóan az adattudatosságnak is ki kell alakulnia az ügyvezető meggyőződése szerint. Jelezte azt is, hogy két évvel ezelőtt megalakult a Mesterséges Intelligencia Koalíció és teljes gazdasági konszenzus révén egy év alatt megszületett a Mesterséges intelligencia stratégia. A magyar kis- és középvállalkozások (kkv) pozitív érdeklődéssel figyelik a folyamatokat, és az ügyvezető szerint kijelenthető, hogy ha Magyarországon kialakul egy jól működő adat-ökoszisztéma, azt tőkevonzó képességgé is lehet alakítani.

– Tény, hogy az Európai Unió digitális gazdasági és társadalmi indexe (DESI) szerint a magyar kkv-k digitalizációs foka alacsony, ám úgy gondolom, hogy a NAVÜ tevékenykedése egy éven belül ezen a mutatón változtatni fog. Ha a kkv-k bekapcsolódnak az adatkereskedelembe, akkor ezek révén bevételük, gazdasági előnyük keletkezik – sorolta a várható előnyöket az ügynökség vezetője.

Biztonsági kérdések

Az adatvédelem kapcsán kifejtette: Magyarország élen jár e téren, hiszen a rendszerváltás után – éppen a rossz állambiztonsági tapasztalatok miatt – fokozott védelemben részesülnek a személyi adatok.

E tekintetben a NAVÜ és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság teljes mértékben a GDPR szabályai szerint jár el, de azt is látni kell, hogy a szóban forgó adatok tisztítottak, deperszonalizáltak. Ám – tette hozzá az ügyvezető –, mivel a techcégek által vezérelten gyorsan és organikusan épül ki a globális digitális gazdaság, a magyar vállalkozások és személyek adatvagyon-biztonsága aránylag alacsony, tekintettel arra, hogy sokszor úgy használják a cégek az adatot, hogy arról nem is tud a tulajdonosa. – Ha például be tudjuk árazni a személyes mozgásra vonatkozó adatokat, amilyen adatok sokaságának elemzéséből egy vállalat üzleti előnyhöz jut, azáltal maga az adatbiztonság is növekszik – jelentette ki a NAVÜ vezetője.

Egyértelmű nyitottság

Robbanás előtt áll az adatgazdálkodás piaca – jellemezte az adatkorszak jelen állását Mihályi Gábor, a T-Systems Magyarország operációs és standard megoldások igazgatója. – Két évvel ezelőtt egy nagyvállalat sem érdeklődött a nálunk lévő adatok iránt, sem úgynevezett aggregátor cég, amely az adatokat továbbértékesítette volna. Ma több mint tíz multival állunk kapcsolatban, de hazai cégektől és aggregátoroktól is érkezik megkeresés. Egyértelmű, hogy a hazai vállalati szféra nyitott a big data megoldásokra és az ebből nyerhető fejlődési potenciálra. Most a hirdetési piac a legnagyobb nyertes, de a gyógyszeripar is alkalmazza már az adatvagyont új termékeihez, szolgáltatásaihoz – mondta Mihályi Gábor.”

Forrás:
Hamarosan a saját adatainkkal kereskedhetünk; Somogyi Orsolya; Magyar Nemzet; 2020. november 16.

„404 Not Found – Ki őrzi meg az internetet?” videókonferencia és workshop – 2020

„2020. december 2-án negyedik alkalommal tartjuk meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) webarchiválással foglalkozó rendezvényét, amelyet a járványhelyzetre való tekintettel az interneten, a Teams alkalmazáson keresztül követhetnek az érdeklődők.

Az idei konferencia fő témája az intézmények közötti munkamegosztás lehetősége, amelyre jó példát szolgáltatott a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia (KDS) keretében 2019-ben kiírt és ez év tavaszán lezáruló pályázat. Ennek részeként az OSZK Webarchívuma tizenegy megyei hatókörű városi könyvtárral működött együtt a régióikban fontos webhelyek címének összegyűjtésében. A tervek szerint a jövőben ez a közös munka egyéb részfeladatokra is kiterjed majd (például minőség-ellenőrzés, metaadatolás), és további közgyűjtemények is bekapcsolódhatnak. Ugyancsak fontos cél az oktatási és a tudományos intézményekben a web megőrzésével kapcsolatos ismeretek terjesztése, mivel a tananyagokban és a szakirodalomban hivatkozott internetes források változékonysága, tünékenysége egyre nagyobb problémát jelent.

A téma iránt érdeklődők a fentieken túl képet kaphatnak az OSZK Webarchívum 2020. évi fejlesztéseiről, az elért eredményekről és a felmerülő technikai nehézségekről, valamint a formálódó szervezeti, infrastrukturális és jogi keretekről. A délutáni workshop során pedig olyan szoftvereket ismerhetnek meg, amelyekkel kisebb helyi webarchívumok is kialakíthatók.

A rendezvény programja

10.00 Köszöntő – Rózsa Dávid főigazgató, Országos Széchényi Könyvtár
10.10 Megnyitó – Dr. Latorcai Csaba közigazgatási államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma
10.20 A webarchiválás jogi hátterének kialakítása – Szóllás Péter főosztályvezető, Emberi Erőforrások Minisztériuma
10.40 Az OSZK Webarchívumának újdonságai – Drótos László témafelelős, Országos Széchényi Könyvtár
11.10 Mi is az a KDS? – avagy a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégiáról röviden – Maczelka Árpád projektkoordinátor, Országos Széchényi Könyvtár

11.30–11.40 Szünet

11.40 Együttműködési lehetőségek a KDS-K példáján keresztül – Visky Ákos László webkurátor, Országos Széchényi Könyvtár
12.00 Kapcsolódási pontok – webarchiválás és helyismeret a Bródy Sándor Könyvtár példáján keresztül – Szécsényi Orsolya helyismereti könyvtáros, Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár
12.20 Beszélgetés az együttműködési lehetőségekről

12.50–13.30 Ebédszünet

13.30 Workshop: egyedi mentésekhez használható szoftverek kisebb helyi gyűjtemények számára – Drótos László

Ingyenes regisztráció az OSZK honlapján

A korábbi „404 Not Found” rendezvények anyaga az OSZK Webarchívum honlapján

Kapcsolati e-posta-cím: mia[kukac]mek.oszk.hu

A rendezvény plakátja”

Forrás:
„404 Not Found – Ki őrzi meg az internetet?” videókonferencia és workshop – 2020; Országos Széchenyi Könyvtár; 2020. november

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. november 23.

A videojátékok építhetnek hidakat ott, ahol a hagyományos diplomácia elakad

Nehéz szabadulni attól az érzettől, hogy a világ egyre békétlenebb hellyé kezd válni. Ugyanakkor – és ez sajnos több puszta érzetnél, hiszen jól dokumentálható lépések bizonyítják – a nemzetközi érintkezés multilaterális intézményrendszere is rohamosan veszít korábbi jelentőségéből, súlyából. Ha ehhez még hozzávesszük az utóbbi száz év első igazán komoly globális járványát, ami egy csapásra „impraktikussá” tette a nemzetközi kapcsolatépítés és kapcsolattartás hagyományos (többnyire személyes kontaktuson, valóságos találkozáson alapuló) eszközeit, akkor könnyű belátni: soha ennél nagyobb szükség nem volt még a nemzetközi konfliktusrendezés innovatív, online rendszereire, mint manapság. Ez az elképzelés vezette a szervezőket, akik a „Játékba hozni a világot: hogyan segíthetik a videojátékok a nemzetközi konfliktusrendezést és a diplomáciát” címmel most virtuális eseményen kapcsolták össze több nemzet fiatal korosztályait. A San Diego Diplomacy Council nevű nonprofit szervezet és a Videojáték-fejlesztők Nemzetközi Szövetsége (IGDA) közös programján fiatal játékfejlesztők mutatták be az általuk létrehozott olyan platformokat, amelyek a kapcsolatépítés, határokon átívelő kooperáció eszközeiként szolgálhatnak. A rendezvény során az Egyesült Államok és a szomszédos Mexikó középiskolás diákjai az „Egymás között” fantázianevű (rejtélyek közös felderítése révén kibontakozó és megoldódó) online játékkal próbálhatták ki a határon is átívelő kollaborációban rejlő lehetőségeket.

Az elsősorban a fiatal korosztályokat megmozgató szimulációk persze nem új keletűek a nemzetközi kapcsolatok rendszerének gyakorlásában. A legfontosabb multilaterális intézmény, az ENSZ működésének megismertetésének igénye hívta életre az első ilyen kezdeményezéseket, közvetlenül a II. világháború utáni új világrend kibontakozásának éveiben. Több „Modell ENSZ” játékszervezet is alakult, elsősorban a jelentős amerikai egyetemeken, a Berkeley-n, a Harvard-on és a Stanford-on, amelyek a mai napig fontos gyakorlati eszközét jelentik a majdani diplomaták képzésének. Többnyire az ENSZ Közgyűlés ülésszakának konkrét (de természetesen fiktív nemzetközi probléma-helyzeten alapuló) munkáját, a döntéshozatalt, a tárgyalásmenetet – a nemzetközi együttműködést gyakorolhatják ezeken a fiatal résztvevők. A rendszerek sokaságában való eligazodás segítésére, a szimulációs játékok gördülékenyebbé tételére egyébként, idén ősszel, maga az „igazi” ENSZ is kidolgozott egy átfogó eljárási, azaz játékszabály rendszert.

A multilaterális kapcsolatépítés, konfliktuskezelés szimulált formáinak gyakorlására egyébként szűkebb térségünkben is születtek kezdeményezések az elmúlt években. A csehországi Olmücben megrendezett „Peace Games” program például (az EU Erasmus+ programjának a támogatásával) átfogó tréningek keretében igyekezett körüljárni a gamifikációban, azaz a játékosításban rejlő egyedülálló lehetőségeket: hogyan kapcsolhatók a különböző játék típusok, illetve játék módszertanok a nemzetközi konfliktuskezelési tevékenységek modellezésére, gyakorlására, különös tekintettel a szerepjátékokra, valamint a video és más digitális játékformákra.

A „békejátékok”, tehát az (akár táblajáték, akár videojáték alapú), és alapvetően konfliktuskezelési problémák bemutatására, feltárására, gyakorlására szolgáló különleges komoly játékok szerepét most egy merőben új felhasználói réteg kezdi felfedezni: a hadseregek. A videojátékok persze már jó ideje helyet találtak a katonák képzési rendszereiben, a stratégiai problémamegoldás gyakorlásától kezdve a harcászati feladatok elsajátításának trenírozásáig. Ezek a játékok azonban (amelyek közvetlen gyökerei a XVIII-XIX. századi porosz és brit vezérkarok hadászati és harcászati újításaihoz vezetnek vissza) „hadijátékok”, és mint ilyenek, az emberek közötti konfliktusok erőszakos „rendezésének” szimulátorai. A Kanadai Vezérkari Akadémia szerzői közössége egy mostanában megjelent, átfogó tanulmányban azt járja körül: hogyan találhatnának utat a videojátékok, gyakorlási, szimulációs céllal, az ún. békefenntartó műveletekre való felkészítések rendszerébe? Miközben ugyanis az újoncok harcászati kiképzését egész sor videojáték segíti ma már, a mai napig nincsen olyan videojáték, amely kifejezetten az ENSZ békefenntartó műveleteire készítene fel. Pedig a békefenntartó műveletek egyre inkább összetett, bonyolult feladatok, ahol a jellemző szituáció messze túlmutat a „jók” szemben a „rosszakkal” hollywoodi alapsémán.
Students Bridging Diplomatic Divide through Videogames; Max Rivlin-Nadler; KBPS; 2020. november 13.
Model UN Guide (The United Nations Guide to Model UN); United Nations; 2020. szeptember
From Wargaming to Peacegaming: Digital Simulations with Peacekeeper Roles Needed; A. Walter Dornet al.; International Peacekeeping; Vol. 27, Issue 2; 2020

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

A titkosított távközléshez való hozzáférést szeretne az EU – az iszlamista terror elleni harcban

Az elmúlt hetek sorozatos terrortámadásait követően az Európai Unió összehangolt csapásra készül a kontinensen gyökeret verő iszlamista radikalizmus ellen. Az Unió belügyminisztereinek elmúlt napokban tartott tanácskozásán egyértelművé tették, hogy Európa népeit meg kell védeni. Az EU végrehajtó szerveként működő Bizottságnak címzett javaslatcsomag az intézkedések között sürgeti a radikális vallási tanok elleni határozottabb fellépést, elsősorban a tájékoztatás és a nevelés eszközével. A (sokak szerint meglehetősen elégtelen) „soft eszközök” mellett ugyanakkor az uniós belügyi vezetők szükségesnek tartanak olyan „technikai megoldásokat”, valójában jogi felhatalmazást is, amely garantálná, hogy az unió kormányai hozzáférhessenek a titkosított távközlési üzenetekhez, köztük a chat-alkalmazásokon futó beszélgetésekhez.
EU Seeks Encrypted Messages Access in Crackdown on Islamism; Nicos Chrysoloras; Bloomberg; 2020. november 8.

Olcsó drónok a drága harckocsik ellen

Az Örményország és Azerbajdzsán közötti, mindkét fél által magának követelt Hegyi-Karabah vidékért folytatott legutóbbi összecsapás súlyos következményeket hordoz magában. Ez a szűk hatókörű, de gyilkosan intenzív küzdelem olyan technológiai újítások beköszöntéről tanúskodik, amelyek alapvetően forgathatják fel a hagyományos fegyverzeteken alapuló erőegyensúlyokat. Az azeriek győzelmével végződő összecsapásban sokat nyomott a latba, hogy az olajvagyonokból gazdálkodó Azerbajdzsán tudatosan építette, modernizálta a hadseregét. Kulcsfontosságú lehetett a regionális hatalmi vágyakat dédelgető Törökország beavatkozása is az azeriek oldalán. Ám, valamennyi szakértő egyetért abban: az azeriek által tömegesen alkalmazott légi drónok döntötték el egyértelműen a viszályt. Az izraeli és török gyártmányú automatizált eszközök sokaságával felszerelt azeri csapatok mintha céllövöldében lettek volna, úgy semmisítették meg az örmények repülőit, páncélos eszközeit, tüzérségét, sőt lövészárok rendszereit és bunkereit is. A relatíve olcsó robotfegyverek megtalálták és megsemmisítették a nagyságrendekkel drágább, hagyományos konfliktusra tervezett eszközöket. A szemünk előtt bontakozik ki az aszimmetrikus hadviselés legújabb fegyvertára: fókuszában a robotika, az autonóm rendszerek és a Mesterséges Intelligencia.
Drone Wars: In Nagorno-Karabakh, the Future of Warfare is Now; Mike Eckel; Radio Free Europe; 2020. október 9.

Technológiai együttműködések: az indiai stratégiai szövetségépítés fókuszában

Kína erősödése elsősorban ugyan a korábbi világhegemón Egyesült Államokat aggasztja leginkább, ám akad olyan ország, amely talán a világpolitikai vezető szerepét veszélyben érző USÁ-nál is komolyabb fenyegetésként éli meg az erőegyensúly elmozdulását. A közvetlen szomszéd, a lakosságszámát tekintve csaknem ugyanakkora India, amely maga is feltörekvő hatalom, egyre nyilvánvalóbb rivalizációba merül Kínával. Az lemúlt hónapokban (a Himalája magashegyi vidékén fellángolt határvillongások nyomán) India koncentrált támadást indított a kínai technológiai vállalatok ellen, mintegy másfélszáz népszerű alkalmazást tiltva ki az országból. Névleg az adatbiztonság védelmében, ám valójában a saját technológiai ipar védelme és ösztönzése is sokat nyomhatott a latba. A fejlett technológiáknak nem csupán ipartámogató, de stratégiai szövetségépítő szerepet is szánnak a Kínával szemben mindenképpen támaszra szoruló indiai tervezők: a Mesterséges Intelligencia-fejlesztéseket célzó összefogásokban látnak komoly lehetőségeket. Az USA által az Ázsia-Csendes-óceáni térségben egyfajta Kínával szembeni ellensúlyként szervezett „Négyesfogat” (az USÁ-t, Ausztráliát, Japánt és Indiát felölelő „Quad”) működésében kezdettől központi szerepet játszott a Mesterséges Intelligencia kérdése. Októberben India kétoldalú együttműködési megállapodást írt alá Japánnal az MI területén. Most pedig az USA MI Nemzetbiztonsági Bizottsága Indiát javasolja az amerikai MI-törekvések fő ázsiai pillérének Indiát. Az intenzív techno-diplomáciai eseménynaptárból is jól látszik, hogy a technológiai fejlesztés a világpolitika mind fontosabbá váló ázsiai térségében lassan meghatározó szövetségformáló eszközzé válik.
The Role of AI Collaboration in India’s geopolitics; Kashyap Raibagi; Analytics India Magazine; 2020. november 10.

Legyél éber! Az ausztrál hírszerzés nyilvános kampányban figyelmeztet a közösségi médiában leselkedő kémekre

Az Ausztrál Hírszerző Szervezet (ASIO) nyilvános „felvilágosító” kampányban hívja fel az ausztrál közönség figyelmét az Interneten rájuk leselkedő veszélyekre. Nem a jelszavakra, bankszámla számokra vadászó piti csalókról, vagy nagystílű és képzett bűnözői csoportokról van itt szó. Hanem a mindenütt ott ólálkodó kémekről. Az embernek a puszta ténytől összeszorul a gyomra, ám a kormányzati anyagban használt fordulatok láttán végképp a hidegháború időszakának legsötétebb évei sejlenek fel. Külföldi hírszerző szervezetek próbálják „megkörnyékezni” és „beszervezni” a közösségi média terekben barangoló ausztrálokat – figyelmeztet a kampány, amely Ausztráliában az első a maga műfajában. Különösen a vonzó online állásajánlatokról óvja az érdeklődőket. Gondolatmenete nagyjából úgy összegezhető: ha egy LinkedIn-ajánlat túlságosan kedvező – akkor szinte biztosan egy kínai kém áll a háttérben.
ASIO launches first public awareness campaign to warn Australians of foreign spies on social media; Andrew Greene; ABC; 2020. november 17.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. november 16-november 20.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

Homogén multifunkciós nyomtatópark kialakítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/223
Közzététel dátuma: 2020.11.17.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros XV. Kerületi Polgármesteri Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.30.
Összesen 31 db nyomtató.
Lásd bővebben

Színháztörténeti digitális installáció beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/223
Közzététel dátuma: 2020.11.17.
Ajánlatkérő: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.12.01.
A digitális installáció elemei:
– 3D mozifilmek: 4 korszakot bemutató színháztörténeti rövidfilm
– Virtuális öltöztetőtükör és Greenbox fotótér
– Virtual Reality headset és VR szoftver
– Audio Guide mobil aloldal és eszközök
38 db terméktétel szállítása, helyszíni telepítése, üzembe helyezése, próbaüzeme és Ajánlatkérő szakembereinek betanítása oktatási naplóval dokumentáltan.
Lásd bővebben

Varonis licencek bővítése és gyártói támogatás …
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/223
Közzététel dátuma: 2020.11.17.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.12.02.
Varonis DatAdvantage vagy azzal egyenértékű licenc-előfizetések és a hozzájuk kapcsolódó gyártói támogatás beszerzése és a meglévő licencek gyártói támogatásának megújítása
Lásd bővebben

Laptopok beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/223
Közzététel dátuma: 2020.11.17.
Ajánlatkérő: Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.26.
130 db laptop (120 db I. kategóriájú, 10 db II. kategóriájú) beszerzése a működtetéshez szükséges szoftverekkel és laptop táskával.
Lásd bővebben

MSL 6480 szalagkönyvtár gyártói támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/224
Közzététel dátuma: 2020.11.18.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.12.03.
A Megrendelőnél már használatban lévő egy pár – telephelyenként 1-1, összesen 2 – HPE MSL 6480 szalagkönyvtár gyártói támogatás folyamatosságának biztosítása 2023.08.07-ig.
Lásd bővebben

TOPPIR alkalmazás támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/224
Közzététel dátuma: 2020.11.18.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.12.17.
Üzemeltetési feladatok: A TOPPIR rendszer üzemszerű működésének biztosítása, felhasználói észrevételek kezelése, az egyedi javítási eljárások tervezésével, kivitelezésével kapcsolatos feladatok elvégzése
Lásd bővebben
[Terület- és Településfejlesztési Operatív Programot támogató Pénzügyi Rendszer (TOPPIR)]

Keretmegállapodás-szervezetfejlesztési feladatok
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/223
Közzététel dátuma: 2020.11.17.
Ajánlatkérő: Nemzeti Kommunikációs Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.26.
Keretmegállapodás a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 31. § (3) bekezdés szerinti szervezetfejlesztési feladatokhoz kapcsolódó szolgáltatások ellátására a külön jogszabályban meghatározott szervezetek számára.
A keretmegállapodás különféle szervezetfejlesztési feladatok, valamint kiegészítő szolgáltatások ellátására irányul, a keretmegállapodásban meghatározott feltételek és a konkrét feladat(ok)re vonatkozó egyedi szerződés(ek)ben foglaltak szerint. Az elvégzendő tevékenységek köre jellemzően, de nem kizárólagosan kiterjed a következő feladatok ellátására: Stratégia menedzsment, kutatási feladatok, stratégiai tervezés és tanácsadás, folyamatmenedzsment, teljesítménymenedzsment, humán erőforrás menedzsment, projektmenedzsment, vállalatszervezés, megfelelés biztosítási, információbiztonság és a kapcsolódó egyéb szolgáltatások összességére vagy ezek bármelyikére vagy ezek bármelyikének kombinációjára.
Lásd bővebben

AF_Informatikai szoftverek beszerzése – EFOP
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/224
Közzététel dátuma: 2020.11.18.
Ajánlatkérő: Dr. Hetés Ferenc Szakorvosi Rendelőintézet
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.12.02.
FŐNIX-Pro DIVAS Integrált (vagy azzal egyenértékű) medikai és klinikai PACS rendszer bővítése
Lásd bővebben

Tantermi számítógépek beszerzése PPKE ITK részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/226
Közzététel dátuma: 2020.11.20.
Ajánlatkérő: Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.12.18.
152 db tantermi számítógép beszerzése a PPKE ITK részére
Lásd bővebben

Gyűjteményi kezelőrendszer (adatbázis) szállítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/226
Közzététel dátuma: 2020.11.20.
Ajánlatkérő: Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.12.17.
Az audiovizuális archívumok vonatkozásában a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt. (a továbbiakban: NFI) Filmarchívuma kiemelt aggregátor pozíciót tölt be. Az NFI Filmarchívuma kezeli a több mint 100 éves magyar filmörökséget, azaz a legnagyobb kulturális értéket képviselő audiovizuális archívumot
A digitalizálás fő szempontrendszerét a kiemelt védettséget élvező filmtörténeti érték megőrzése jelenti. A megőrzés együtt jár a minőségi követelmények teljesítésével.
Az NFI Filmarchívuma a fenti feladatok ellátása céljából gyűjteményi kezelőrendszert (adatbázist) működtető szoftvercsomagot kíván beszerezni.
Lásd bővebben

NHKV Zrt. Számlázó rendszer üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/226
Közzététel dátuma: 2020.11.20.
Ajánlatkérő: NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.12.16.
Az NHKV Zrt. jelen közbeszerzési eljárás keretében a következő tevékenységek elvégzésére keres Ajánlattevőt. Az NHKV Zrt. RPG programnyelven készült DB2 adatbázismotort használó Tömeges számlázó rendszerével kapcsolatos hardver (kiterjesztett gyártói támogatás is), hálózat, IT biztonság, virtualizáció, operációs rendszer (szoftverkövetés is), adatbázis üzemeltetés, alkalmazás támogatás, valamint paraméterezési, számlázáshoz kapcsolódó műszaki-informatikai feladatok elvégzése. A rendszer eseti igények alapján történő továbbfejlesztése. Ezen kívül bérelt vonali, valamint szerver hoszting szolgáltatás nyújtása 7*24 órás hozzáférés biztosításával.
Lásd bővebben

AP RINA szoftverüzemeltetés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/226
Közzététel dátuma: 2020.11.20.
Ajánlatkérő: EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.12.04.
i. EESSI Nemzeti Hozzáférési Pont (AP) és Referencia Alkalmazás (RINA) üzemeltetés
ii. Közreműködés az Ajánlatkérő Service Desk feladatainak ellátásában
Lásd bővebben

OCR szoftver licenckövetés 2021
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/226
Közzététel dátuma: 2020.11.20.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.30.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

E-learning tanácsad. e-learning rendsz. licenszek
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/222
Közzététel dátuma: 2020.11.16.
Ajánlatkérő: Budapest Institute of Banking Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: ELMS Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 64.200.000,- Ft
Lásd bővebben

(TAER) MP Hibrid rendszer üzemeltetés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/224
Közzététel dátuma: 2020.11.18.
Ajánlatkérő: Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Vállalkozási szerződés keretében a Magyar Posta Zrt. PKLK szervezete által üzemeltetett Hibrid kézbesítési és konverziós rendszer üzemeltetés-támogatása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 958.152.874,- Ft
Lásd bővebben

SUMP (fenntartható mobilitási terv) elkészítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/223
Közzététel dátuma: 2020.11.17.
Ajánlatkérő: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: TRENECON Tanácsadó és Tervező Kft.
TOP-6.4.1-15-SH1-2019-00002 sz. Szombathely fenntartható mobilitási tervének (Sustainable Urban Mobility Plan = SUMP) elkészítése.
A feladat tárgya Szombathely Megyei Jogú Város komplex közlekedési koncepciójának megalkotása Szombathely fenntartható mobilitási tervének (Sustainable Urban Mobility Plan, a továbbiakban SUMP) elkészítése révén, a funkcionális várostérség egészére vonatkozóan, minden közlekedési ágra és a közlekedés valamennyi szereplőjére kiterjedően. A SUMP küldetése, hogy egy hosszú távú stratégiát mutasson Szombathely Megyei Jogú Város és vonzáskörzete számára a közlekedési infrastruktúra és szolgáltatások jövőbeli fejlesztésére vonatkozóan, ugyanakkor rövid távú intézkedési tervet kell tartalmaznia a meglévő közlekedési rendszer fenntarthatósága érdekében történő azonnali beavatkozásokra vonatkozóan.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 33.300.000,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/223
Közzététel dátuma: 2020.11.17.
Ajánlatkérő: Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
Nyertes ajánlattevő: Rexfilm Broadcast és Kommunikációs Rendszerek Kft.;FERCOM SYSTEMS Korlátolt Felelősségű Társaság
Informatikai rendszerekhez és a működtetésükhöz kapcsolódó áruk beszerzése a Rumbach Zsinagóga (1075 Budapest, Rumbach S. u. 11-13.) részére a Közbeszerzési Dokumentáció részét képező Műszaki Leírásban részletesen meghatározottak szerint
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 23.409.880,- Ft
Lásd bővebben

Komplex telekommunikációs szolgáltatások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/223
Közzététel dátuma: 2020.11.17.
Ajánlatkérő: Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság;Invitech ICT Services Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 180.000.000,- Ft
Lásd bővebben

EDR TETRA terminálok szervizelése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/224
Közzététel dátuma: 2020.11.18.
Ajánlatkérő: Pro-M Professzionális Mobilrádió Zártkörűen Működő Rt.
Nyertes ajánlattevő: DunaSafeCom Távközléstechnikai Kft.;Sagemcom Magyarország Elektronikai Kft.;NÁDOR Rendszerház Irodaautomatizálási Korlátolt Felelősségű Társaság
Az EDR rendszerben alkalmazott TETRA terminál felhasználói konfigurációk szerviz munkáinak elvégzése Airbus , Motorola, Sepura, Hytera rádióterminálok vonatkozásában 4 részteljesítésben
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 300.000.000,- Ft
Lásd bővebben

DEK-856 Projektorok, interak kijelzők besz. Táj.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/223
Közzététel dátuma: 2020.11.17.
Ajánlatkérő: Debreceni Egyetem
Nyertes ajánlattevő: Bravogroup Rendszerház Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság;Delta Services Korlátolt Felelősségű Társaság;SmartUp Solutions Korlátolt Felelősségű Társaság
A Debreceni Egyetem európai uniós forrásból származó különböző pályázatai számára digitális vizuáltechnológiai eszközök beszerzését kívánja lebonyolítani.
A pályázatok keretében beszerzendő egyéb eszközök között az alábbiak beszerzésére vállalkoztunk:
1. rész: Projektorok, 2. rész: Interaktív kijelzők, 3. rész: Információs terminálok
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 23.284.858,- Ft
Lásd bővebben

Adatfogadó-továbbító biztonsági rendszer supportja
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/224
Közzététel dátuma: 2020.11.18.
Ajánlatkérő: Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület
Nyertes ajánlattevő: T.E.L.L. Software Hungaria Kft.
Ajánlatkérő az Országos tűzátjelzést fogadó központ, mint adatfogadó és továbbító biztonsági diszpécserszolgálattal rendelkező rendszer) fejlesztői supportjára kér ajánlatot és a nyertes ajánlattevővel vállalkozási szerződést kíván kötni.
Az Országos tűzátjelzést fogadó központ célja, hogy összegyűjtse az ajánlatkérővel szerződésben álló intézmények (távfelügyeleti szolgáltatók és egyéni ügyfelek) tűzátjelző berendezéseiről érkező jelzéseket (tűz- és hibaátjelzés) és továbbítsa az ajánlatkérő által központilag üzemeltetett PAJZS rendszernek, valamint az egyéni ügyfelektől érkező hibaátjelzést a diszpécser részére megjelenítse, figyelemmel az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014 (XII. 5.) BM rendelet rendelkezéseire.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 685.200.000,- Ft
Lásd bővebben

Monor Okos iskola informatikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/226
Közzététel dátuma: 2020.11.20.
Ajánlatkérő: Monor Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: Vodafone Magyarország Távközlési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Adásvételi szerződés – „Monor Okos Város projekt H3. Okos iskola alprojekt megvalósításához szükséges informatikai eszközök beszerzése” EKR rövidített név: Monor Okos iskola informatikai eszközök beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 98.352.219,- Ft
Lásd bővebben

IT szoftverek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/226
Közzététel dátuma: 2020.11.20.
Ajánlatkérő: Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: HungaroCAD Informatikai Korlátolt Felelősségű Társaság
IT szoftverek beszerzése 4 részben: 1. rész: Tervezői és grafikus szoftver előfizetések, 2. rész: ArcGIS szoftverek, 3. rész: Speciális régészeti szoftverek, 4. rész: GPR Slice
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 76.925.800,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/226
Közzététel dátuma: 2020.11.20.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő feladata Ajánlatkérő részére 2 db új, gyári csomagolású, azonos gyártmányú és típusú ultrabook szállítása tartozékokkal a műszaki leírás és a szerződéstervezet szerint.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 1.149.000,- Ft
Lásd bővebben

Eredmény tájékoztató KBF/510/2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/225
Közzététel dátuma: 2020.11.19.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: Invitech ICT Services Korlátolt Felelősségű Társaság
MNB felügyeleti terület IP telefonrendszer kialakítása
Az I. ütemben összesen 396 db, a II. ütemeben összesen 152 db rendszerkészülék és a rendszerkészülékekhez tartozó kiegészítők szállítása és üzembe helyezése, az eszközökre a szerződéskötést követő 15 napon belül regisztrált 36 havi gyártói támogatás (licenckövetés).
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 72.182.680,- Ft
Lásd bővebben

A KM01OPEN17 keretmegállapodás alapján kötött szerződésekre vonatkozó eredménytájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/225
Közzététel dátuma: 2020.11.19.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő:Számos vállalkozás
Keretmegállapodás kötése a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó intézmények által korábban beszerzett nyílt szabványú szoftverlicencek bővítésére, kiegészítésére, meghosszabbítására, verzió-követésére, cseréjére, valamint új nyílt szabványú szoftverlicencek beszerzésére és szoftverlicencekhez kapcsolódó szolgáltatások teljesítésére.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 6.078.077.169,- Ft
Lásd bővebben

K2070 Vezetékes telefónia megújítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/225
Közzététel dátuma: 2020.11.19.
Ajánlatkérő: Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Invitech ICT Services Korlátolt Felelősségű Társaság
Az Ajánlatkérő 36 hónap időtartamra kívánja a vezetékes telefónia szolgáltatást beszerezni. A szolgáltatásnak legkésőbb 2021. január 1-én éles üzemben rendelkezésre kell állnia. Havi díjat csak a szolgáltatás élesbe állásának időpontjától számíthat fel az Ajánlattevő.
Ajánlatkérő a készülékek mennyiségét 480 db fix mennyiség és 144 db opciós mennyiségben határozza meg.
A szolgáltatásban használt IP telefonokat az Ajánlattevőnek havi bérleti konstrukció keretében kell biztosítania.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 32.234.544,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/225
Közzététel dátuma: 2020.11.19.
Ajánlatkérő: Energiatudományi Kutatóközpont
Nyertes ajánlattevő: CAD-Terv Mérnöki Kft
Ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárás keretében a Dassault Systemes 3DEXPERIENCE licence és CATIA V5 szoftvereket, A 6)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 99.509,- EUR
Lásd bővebben

 

Szakirodalom

A stratégia története

„Napjainkban már senki nem gondolja, hogy a stratégia kizárólag haditervek kovácsolását jelenti, s a tábornokok szűk körén kívül mindenki mást hidegen hagy. Bár a görög eredetű kifejezést nyelvújítóink még a „hadászat” szóval magyarították, a XX. század második felétől világossá vált, hogy a katonák mellett immár sem a politikusok, sem a menedzserek nem lehetnek meg stratégia nélkül. Mi több, a közélet és az üzleti világ az utóbbi évtizedekben szinte kisajátította magának a fogalmat. Ami korábban zseniális hadvezérek harctéri gyakorlatát jellemezte Nagy Sándortól kezdve Caesaron és Attilán át Napóleonig, továbbá Clausewitz korától a hadelmélet gerincét képezte, az az ezredfordulóra a katonai teoretikusok belügyéből egy szinte mindenre ráhúzható, többé-kevésbé ködös „tudománnyá” vált. Mindazonáltal nemcsak egy NATO-hadművelet vagy egy marxista, esetleg iszlamista forradalom, hanem egy választási kampány sem képzelhető el stratégia nélkül, s épkézláb tervezés híján a társadalmi aktivisták akciói is hamvukba holt kísérletek lesznek. Mint ahogy az üzleti élet „farkastörvényei” közepette is bajosan tudna talpon maradni az a szűk látókörű kisvállalkozás vagy épp mamutcég, amely lemond a stratégiai elemek rugalmas alkalmazásáról. Lawrence Freedman, akinek a londoni King’s College hadtudományi tanszéke bő három évtizeden át volt szellemi műhelye, a stratégia fejlődéstörténetét kutatva nem csupán Dávid és Góliát történetéig vagy a bibliai Sátán lenyűgöző lázadásáig, hanem egészen a főemlősök viselkedéséig nyúl vissza. Nem habozik megvilágítani a propaganda és a reklámipar módszertanának szoros kapcsolatát sem. Sőt, könyvében terítékre kerül az ókori görögök és kínaiak, valamint a reneszánsz kor izgalmas stratégiafelfogása is, hiszen aligha csoda, hogy ma már Szun-ce és a sokáig félreismert Machiavelli a kedvenc szerzője azoknak a kampánymenedzsereknek, akik elbűvölve találgatják: vajon a politikai és az üzleti játszmák egyes szereplői miért sikeresebbek, mint hasonló adottságú ellenfeleik.”

Forrás:
A stratégia története; Lawrence Freedman; Antall József Tudásközpont; ISBN 9786155559730; 744 o.; 2020
Lásd még: Wikipédia

Új könyv a jó önkormányzás technológiai hátteréről

„Tózsa István: Az önkormányzat, mint tanuló szervezet egyes technológiai kérdései
Kovács Róbert: Az intelligens település és a jó önkormányzás technológia megközelítése
Szittner Károly: Önkormányzati e-ügyintézés
Mike Szabolcs: Mi-ért legyünk kép-ben. mesterséges intelligencia a közigazgatásban?
Csuth Sándor: A közigazgatási technológia jogi és munkaszervezési összefüggései
Weinek Leonárd: Integrált közösségi és szolgáltatási platformok
Gelencsér Ádám: A virtuális valóság lehetőségei a jó önkormányzatban
Szemerey Samu – Kis Zoltán: Internet of Things a városüzemeltetésben
Bajnai László: A településfejlesztés támogatása a jelen és jövő technológiáival
Hajnal Virág: Technológiai pillér: a helymárkázás támogatása az online felületek használatával a jó önkormányzásban
Zsolt Péter: Új agora a társadalmi részvétel számára
Tarr Zoltán: Telepresence megoldások a jó önkormányzás támogatásában
Sikolya Zsolt: Önkormányzati adatpolitika
Devecseri Anikó: Autonóm közlekedés, szállítás
Turányi József: Épületinformációs modellezés:az épített környezeti adatok kezelésének új módszertana
Weszelovits Gergő: Térinformatika, téradat és drónok
Szabó Zoltán: A smart grid – okoshálózat és a benne rejlő lehetőségek bemutatása
Nyitrai Ákos: A lokális gazdálkodás ökologikus megoldásai. Az alkalmazási lehetőség megjelenítése a közösség döntési folyamataiban résztvevők számára”

Forrás:
A jó önkormányzás technológiai háttere a digitális transzformáció korszakában; Gáspár Mátyás, Kovács Róbert (szerk.); Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatási Továbbképzési Intézet; 2020 (PDF)
Lásd még:
A Jó Településfejlesztés; Mohai V. Lajos; Városfejlesztés Zrt.; 2020
Önkormányzatok a kiválóság felé; Fecser Zsuzsanna; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2018. október 26.

A bejegyzés eredetije: Új könyv a jó önkormányzás technológiai hátteréről – egyesületünk szakembereinek közreműködésével; Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület; 2020. november 23.

A magyar kormányzati rendszer (1848–2018)

„A magyar politikai berendezkedést számos kihívás érte az utóbbi több mint másfél évszázadban. Magyarország hányattatott történelme visszatükröződik az ország alkotmányos, közjogi rendszerének változatosságában, politikai rendszerének kiszámíthatatlan átalakulásaiban, kormányzati rendszerének letisztulatlanságában. A magyar kormányzati rendszer működésével, a legfontosabb elemeivel számos kiváló hazai politikatudományi munka foglalkozott, amelyek vagy időben, vagy a vizsgálatuk tárgyában szűkítették a témát. Jelen munkával röviden összegeznénk a modern polgári kormányzás megteremtése óta eltelt több mint másfél évszázad hazai kormányzásának tapasztalatait, egy átfogó történeti keretbe foglalva. Elsősorban a kormányok szervezeti és működési rendjéből kiindulva tekintjük át az egyes történeti korszakok kormányzatait, ezen belül is kiemelten fókuszálva a rendszerváltás utáni korszakra, azok működését, jellemzően komparatív eszközök segítségével, az intézmények működésére összpontosítva.”

Forrás:
A magyar kormányzati rendszer (1848–2018); Izmindi Richárd; Ludovika Egyetemi Kiadó; ISBN 9789635312795; 2020
(Letölthető PDF-ben.)

Rendszerváltozás és modernizáció a belügyi közigazgatásban (1989–1994)

„A rendszerváltozás 30. évfordulóján a szerzők a szakmai tapasztalataikra, a vonatkozó irodalomra, a jogszabályokra és más dokumentumokra alapozva dolgozták fel a vizsgált időszak belügyi-igazgatási folyamatait, fejlesztési, működési kérdéseit, továbbá ezek hazai történeti, valamint nemzetközi összefüggéseit. A könyv vizsgálja a minisztériumi külső és belső igazgatás nagyobb alrendszereit. A szerzők bemutatják a közpolitikusokat és a közérdeket szolgáló szakmai tevékenységük főbb típusait. A kormányzati közpolitikusok – a történelmi jelentőségű kihívások korszakában – biztosították a minisztériumi szakemberek stabilitását, jól felhasználták a köztisztviselők relatív önállóságában és szakmai (nem pártpolitikai) lojalitásában rejlő előnyöket. Az akkori ellenzék, illetve az ellenzéki szakértők – nem ritkán túlozva – a vizsgált időszak hiányosságait hangsúlyozták, és nem, vagy alig tettek említést azokról az előnyökről, amelyek három évtizeddel később jóval jelentősebbnek bizonyultak. A szerzők szakmai oldalról kívánták elősegíteni az értékelések egyensúlyát. A szerzők reménye szerint a könyv hozzájárul az érdeklődők, a vonatkozó témakörökkel foglalkozó szakemberek, az oktatók és a hallgatók ismereteinek bővítéséhez.”

Forrás:
Rendszerváltozás és modernizáció a belügyi közigazgatásban (1989–1994); Verebélyi Imre (szerk.); Ludovika Egyetemi Kiadó; ISBN 9789635312177; 2020
(Letölthető PDF-ben.)