Skip to main content

20. szám, 2021. május 17.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2021. május 10-május 14.

Támogatjuk az Afrika Határok Nélkül Alapítvány tanzániai misszióját!

„Nagy kalandra vállalkozik az eGov Tanácsadó Kft. ügyvezetője, Kleinheincz Gábor, aki eddig is szívesen és gyakran segített, ahol szükség volt rá (Tűzoltó utcai II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Őrzők Alapítvány, Adra Vitium Esélyegyenlőség alapítvány…), de most eddigi legnagyobb segítő projektjére készül.

Gábor május 14-én elutazott Afrikába, Tanzániába, ahol két héten keresztül, nomád körülmények között, az Afrika Határok Nélkül Alapítvány missziójának tevékeny résztvevőjeként kezdte meg munkáját. Céljaik között szerepel szegény települések ivóvíz és élelmiszer ellátásának javítása, iskolák bővítése, fenntartható mezőgazdasági projekt létrehozása.

A modern CSR és misszió határmezsgyéjén mozgó projektről részletes beszámoló készül.

Az alapítvány munkájába az alábbi oldalon: https://www.afrikahataroknelkul.com/ nyerhettek betekintést. Az alapítvány social csatornáin naprakész információval is találkozhattok.

Amennyiben kedvet éreztek magatokban, pár ezer forinttal segíteni tudjátok a projekteket az alapítvány weboldalán.

Jó utat, Gábor!”

Forrás:
eGov Hírlevél; Szerkesztőség; 2021. május 17.

1258/2021. (V. 12.) Korm. határozat a nyílt meteorológiai adatpolitika bevezetéséhez szükséges intézkedésekről

„A Kormány

1. a meteorológiában rejlő nemzetgazdasági lehetőségek jobb kihasználásának elősegítése, az időjárás-érzékeny gazdasági szektorok – különösen az agrárgazdaság – kockázatainak csökkentése, valamint az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságának növelése érdekében egyetért az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológiai adatainak és információinak a nemzetgazdaság és az állampolgárok számára történő térítésmentes hozzáférhetővé tételével;

2. felhívja az agrárminisztert, hogy az érintett szektorokat vezető miniszterek bevonásával dolgozzon ki cselekvési tervet, amely beazonosítja az ingyenessé váló adatok felhasználásának irányát és helyét, továbbá intézkedéseket tartalmaz ezen adatok felhasználásának ösztönzésére;
Felelős: agrárminiszter
Határidő: 2021. december 31.

3. felhívja az agrárminisztert, hogy – az innovációért és technológiáért felelős miniszter, a honvédelmi miniszter, valamint a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter bevonásával – vizsgálja felül a repülésmeteorológiai szolgáltatás rendjéről szóló szabályzat kiadásáról szóló 17/1997. (VI. 25.) KTM–KHVM–HM együttes rendeletet, és tegyen javaslatot annak módosítására.
Felelős: agrárminiszter, innovációért és technológiáért felelős miniszter, honvédelmi miniszter, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter
Határidő: 2021. szeptember 30…”

Forrás:
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 87. szám; 2021. május 12.; 3407. o. (PDF)

Közigazgatás, politika

Benyújtotta a kormány az uniós helyreállítási alap igénybevételére kidolgozott magyar tervet

„Benyújtotta a kormány a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet az Európai Bizottságnak kedden este, az uniós helyreállítási alap igénybevételére kidolgozott magyar terv több mint 2500 milliárd forintnyi stratégiai fejlesztési projektet foglal össze a következő hat évre – mondta a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára szerdán az MTI-nek.

Ágostházy Szabolcs közölte: a magyar terv legmeghatározóbb eleme az egészségügyi rendszer további fejlesztése, erre a források 34,1 százalékát szánják.

Kiemelt terület a környezetbarát közlekedés fejlesztése, valamint az oktatási rendszerek átfogó fejlesztése, ide értve a felsőoktatást, a közoktatást, a szakképzést és a felnőttképzést. Erre a két területre a pénzügyi keret 25, illetve 20,4 százalékát fordítják – ismertette az államtitkár.

A további források a körforgásos gazdaságra való átállás elősegítésére, a legelmaradottabb települések felzárkóztatására, valamint környezetvédelmi kezdeményezésekre jutnak – tette hozzá.

A magyar helyreállítási terv teljes mértékben megfelel a közös uniós célkitűzéseknek, minden területen megjelennek a klímavédelmi és a digitalizációs fejlesztések – hangsúlyozta Ágostházy Szabolcs.

Mint mondta, a fejlesztési területeket a kormány a saját nemzeti stratégiai célkitűzéseihez igazította.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a kormány korábbi döntése alapján az uniós finanszírozási eszköz keretében Magyarország rendelkezésére álló hitelkeretet egyelőre, a tagállamok többségéhez hasonlóan, nem használják fel, de erre 2023-ig még lehetőség van.

Az Európai Bizottsággal az elmúlt nyolc hónapban intenzív és konstruktív tárgyalássorozat folyt. Magyarországon a társadalmi egyeztetési folyamat során mintegy 500 szervezettel, köztük önkormányzati szövetségekkel, településekkel, gazdasági, szociális és társadalmi érdekképviseletekkel működtek együtt – jelezte Ágostházy Szabolcs.

A dokumentum benyújtásától számítva mintegy három hónapot vesz igénybe az uniós döntéshozatali eljárás, amelynek során a többi tagállamhoz hasonlóan Magyarország is folytatja az egyeztetéseket, de az eddigi tárgyalásokat tekintve alapvető módosításokra nem lesz szükség, legfeljebb részkérdésekről folyhatnak még további technikai egyeztetések. A kormány arra számít, hogy Magyarország augusztusban megkapja a helyreállítási terv jóváhagyását jelentő határozatot – mondta a Miniszterelnökség államtitkára.”

Forrás:
Benyújtotta a kormány az uniós helyreállítási alap igénybevételére kidolgozott magyar tervet; Miniszterelnökség; 2021. május 12.

Két hónap múlva dőlhet el, megállja-e a helyét a magyar helyreállítási terv

„ Magyarország összesen 7,2 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatást igényelt a helyreállítási eszközből. A magyar terv a legfontosabb szakpolitikai területek: a zöld átállás, az egészségügy, a kutatás, a digitális gazdaság, a kohézió és a közigazgatás köré szerveződik. A részletekről Gyévai Zoltánt, az EU-Monitor főszerkesztőjét kérdezte az InfoRádió.

Magyarország egyelőre kizárólag vissza nem térítendő támogatások igénylésére nyújtott be reform és beruházási tervet. Ez folyó áron 7,2 milliárd eurót takar, ami valamivel kevesebb összeg, mint az ugyancsak igényelhető kölcsönkeret, amivel azonban a kormány nem élt.

„Azonban még semmi sem veszett el”, miután azt 2023 augusztus 31-ig – részleteiben vagy egészben – lehet igényelni, amennyiben erre szükségét érzi a kabinet – ismertette az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában Gyévai Zoltán.

Magát a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet, hogy milyen beruházásokra és reformokra igényelhetnek az uniós tagállamok, azt a 750 milliárd euró összegű helyreállítási alapnak a felhasználási feltételit tartalmazó rendelet szabályozza, amelynek két alappillére: a digitalizáció és a zöld átmenet.

Ennek megfelelően Magyarország alapvetően olyan projektekre nyújtott be finanszírozási igényt és terveket, mint a zöld átállás, az egészségügy, a kutatás, a digitális gazdaság, a kohézió és a közigazgatás fejlesztése. Utóbbi esetében például a bíróságok digitalizációja nagyon fontos része a reformoknak, hiszen ezek hosszú távú befektetések, amelyek javítani fogják a közigazgatás színvonalát – magyarázta az EU-Monitor főszerkesztője.

Ismeretes, az EB megjelölt bizonyos szabályvezetőket köztük például, hogy a teljes keret 37 százalékát éghajlatváltozással összefüggő beruházás(ok)ra, 20 százalékát pedig a zöld átállásra, a digitális gazdaság fejlesztésére kell fordítani. Az, hogy ezek teljesülnek-e, a következő két hónap kérdése lesz, amikor az Európai Bizottság megvizsgálja a magyar tervet.

Gyévai Zoltán az InfoRádióban megismételte: az Európai Bizottság korábban már jelezte, hogy folyó költségek – lásd bérek finanszírozása – alaphelyzetben nem finanszírozhatók a programból, azonban van egy kiskapu, amely alapján, ha ezt beágyazzák például egy több éven át tartó egészségügyi reformba, az már működőképes. „Élek a gyanúperrel, ha ez (egészségügyi dolgozók bérrendezése) a magyar tervben megjelenik, akkor az egy közegészségügyi reformba van beágyazva, ami valljuk be, régóta esedékes lenne.” Ebben az esetben viszont nyitott kapukra találhat a magyar elképzelés a Bizottságnál – tette hozzá a brüsszeli ügyek szakértője. ”

Forrás:
Két hónap múlva dőlhet el, megállja-e a helyét a magyar helyreállítási terv; Németh Zoltán; Infostart / InfoRádió; 2021. május 12.

Európai Bizottság: cél a levegő, a víz és a talaj szennyezőanyag-mentessége 2050-re

„Az Európai Bizottság ma elfogadta „A levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességről” szóló uniós cselekvési tervet, amely az európai zöld megállapodás egyik kulcsfontosságú vállalására vonatkozik. Ez az idei uniós Zöld Hét fő témája is. A cselekvési terv integrált jövőképet vázol fel 2050-re: egy olyan világot, amelyben olyan alacsony szintű a szennyezés, hogy már nem károsítja az emberi egészséget és a természetes ökoszisztémákat. A terv bemutatja az e cél eléréséhez szükséges lépéseket is. A terv az összes érintett uniós szakpolitikát összekapcsolja a szennyezés kezelése és megelőzése érdekében, különösen kiemelve azt, hogy miként lehet digitális megoldásokat alkalmazni a szennyezés kezelésére. A vonatkozó uniós jogszabályok tervezett felülvizsgálatával azonosíthatók az azokban még meglévő hiányosságok, és az is feltárható, hogy e jogi kötelmek teljesítéséhez hol van szükség jobb végrehajtásra.

Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A zöld megállapodás célja, hogy mindenki számára egészségessé tegyük bolygónkat. Ahhoz, hogy toxikus anyagoktól mentes környezetet biztosíthassunk az emberek és a bolygó számára, most kell cselekednünk. Erre irányuló munkánk vezérfonala ez a terv. Máris léteznek új zöld technológiák, amelyek segíthetnek a szennyezés csökkentésében, és új üzleti lehetőségeket kínálnak. A tisztább, méltányosabb és fenntarthatóbb gazdaság kiépítésére irányuló európai erőfeszítéseknek szintén hozzá kell járulniuk a szennyezőanyag-mentességi célkitűzés eléréséhez.”

Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos a következőket mondta: „A környezetszennyezés negatív hatással van az egészségünkre, különösen a legkiszolgáltatottabb és szociálisan hátrányos helyzetű csoportokéra, és egyben ez az egyik fő oka a biológiai sokféleség csökkenésének. Ma minden eddiginél erősebb érvek szólnak amellett, hogy az EU-nak vezető szerepet kell betöltenie a szennyezőanyagok elleni globális küzdelemben. A szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervvel egészséges életkörülményeket teremtünk az európaiak számára, hozzájárulunk a reziliens helyreállításhoz, és felgyorsítjuk a tiszta, körforgásos és klímasemleges gazdaságra való átállást.”

Annak érdekében, hogy az EU-t az egészséges emberek egészséges bolygójára vonatkozó 2050-es célkitűzés felé vezető útra állítsa, a cselekvési terv meghatározza a jelenlegi helyzethez képest a szennyezés forrásnál történő csökkentésére irányuló, 2030-ig teljesítendő fő célokat. E célok a következők:

  • A levegőminőség oly mértékű javítása, hogy a légszennyezés okozta korai elhalálozások száma 55%-kal csökkenjen.
  • A vízminőség javítása a hulladék mennyiségének, a tengerbe jutó műanyaghulladék mennyiségének (50%-os) és a környezetbe jutó mikroműanyagok mennyiségének (30%-os) csökkentése révén.
  • A talajminőség javítása a tápanyagveszteség és a vegyi növényvédő szerek használatának 50%-os csökkentése révén.
  • A légszennyezés 25 %-kal kevesebb uniós ökoszisztéma esetében veszélyeztesse a biológiai sokféleséget.
  • 30%-kal csökkenjen azok aránya, akik tartósan szenvednek a közlekedésnek tulajdonítható zajtól.
  • A hulladékkeletkezés jelentős csökkentése, a települési maradékhulladék mennyiségének 50%-kos csökkentése.

A terv számos kiemelt kezdeményezést és fellépést vázol fel, többek között a következőket:

  • a levegőminőségi előírások további kiigazítása az Egészségügyi Világszervezet legutóbbi ajánlásai szerint;
  • a vízminőségre vonatkozó előírások felülvizsgálata, beleértve az uniós folyókra és tengerekre vonatkozókat is;
  • a talajszennyezés csökkentése és a helyreállítás fokozása;
  • a hulladékokra vonatkozó uniós jogszabályok többségének felülvizsgálata annak érdekében, hogy azok igazodjanak a tiszta és körforgásos gazdaság elveihez;
  • a termelésből és fogyasztásból származó szennyezőanyagoktól való mentesség előmozdítása;
  • az uniós régiók zöld teljesítményét mutató eredménytábla létrehozása a régiós szennyezőanyag-mentesség előmozdítása érdekében;
  • az abból fakadó egészségi egyenlőtlenségek csökkentése, hogy jelenleg a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévőket aránytalanul nagy mértékben érik az egészségkárosító hatások;
  • az EU külső szennyezési lábnyomának csökkentése a káros, mérgező hatást gyakorló termékek és hulladékok harmadik országokba történő kivitelének korlátozásával;
  • élő laboratóriumok indítása a zöld digitális megoldások és az intelligens szennyezőanyag-mentesség érdekében;
  • az EU szennyezőanyag-mentességgel foglalkozó tudásközpontjainak megszilárdítása és a szennyezőanyag-mentességben érdekelt felek platformjának megszervezése,
  • a környezetvédelmi és egyéb hatóságok együttműködése révén nagyobb hatékonyság a szennyezőanyag-mentesség közös végrehajtásában.

A tavaly elfogadott, a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiával együtt ez a cselekvési terv a toxikus anyagoktól mentes környezetre irányuló uniós szennyezőanyag-mentességi törekvés gyakorlati megvalósításáról szól. Együtt jár az EU klímasemlegességi, egészségügyi, biodiverzitási és erőforrás-hatékonysági céljaival, és az energia, az ipar, a mobilitás, az élelmiszeripar, a körforgásos gazdaság és a mezőgazdaság területét érintő kezdeményezésekre épül.

Az idén június 1 és 4. között zajló uniós Zöld Hét – az év legnagyobb környezetvédelmi politikai rendezvénye – lehetővé teszi az Unió polgárai számára, hogy szerteágazóan megvitassák a szennyezőanyag-mentesség kérdését a fő brüsszeli konferencián, online, valamint több mint 600 partnerrendezvény keretében.

Háttér-információk

A szennyezés számos mentális zavar és fizikai betegség, valamint a korai elhalálozások legfőbb környezeti oka, különösen a gyermekek, a bizonyos betegségben szenvedők és az idősek körében. A hátrányosabb helyzetű körzetekben gyakran szennyezett területek vagy nagyon forgalmas utak közelében élnek az emberek. A mérgező anyagoktól mentes környezet biológiai sokféleségünk és ökoszisztémáink védelme szempontjából is alapvető fontosságú, mivel a szennyezés a biológiai sokféleség csökkenésének egyik fő oka. Csökkenti az ökoszisztémák arra való képességét, hogy olyan szolgáltatásokat nyújtsanak, mint a szénmegkötés és a szennyeződésmentesítés.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek az egészségről és a környezetről szóló közelmúltbeli jelentése alapján az EU-ban az elmúlt évtizedekben tapasztalt jelentős javulás ellenére minden évben több mint 400 000 korai haláleset (beleértve rákos megbetegedéseket is) tulajdonítható a környezeti légszennyezésnek, és 48 000 iszkémiás szívbetegség, valamint 6,5 millió krónikus alvászavar a zajnak, további, mindkettőnek tulajdonítható további betegségek mellett.

Az EU már számos célkitűzést határozott meg a szennyezéssel kapcsolatban. A levegőre, vízre, tengerre és zajra vonatkozó hatályos jogszabályok meghatározzák a környezetminőségre vonatkozó célkitűzéseket, és számos jogszabály foglalkozik a szennyezés forrásaival. Ezen túlmenően, biodiverzitási céljaink elérése érdekében a Bizottság a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiában és a biodiverzitási stratégiában néhány átfogó célkitűzést jelentett be a tápanyagvesztés és növényvédő szerek csökkentésére vonatkozóan.

További információk

A levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi uniós cselekvési tervről szóló közlemény

Kérdések és válaszok a levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi uniós cselekvési tervről

Tájékoztató: „2050: egészséges bolygó mindenki számára”

Bizottsági szolgálati munkadokumentum: „Digitális megoldások a szennyezőanyag-mentességért”

Bizottsági szolgálati munkadokumentum: „A szennyezőanyag-mentességi célkitűzés nyomonkövetési és kitekintési kerete felé”

A szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv weboldala

A szennyezőanyag-mentességnek szentelt, 2021. évi Zöld Hét”

Forrás:
Európai zöld megállapodás: A Bizottság célul tűzte ki a levegő, a víz és a talaj szennyezőanyag-mentességét; Európai Bizottság; 2021. május 12.

Európa digitális évtizede: az Európai Bizottság konzultációt és vitát indít az uniós digitális elvekről

„A Bizottság a digitális évtizedről szóló, március 9-i közleményének nyomon követéseként ma nyilvános konzultációt indít az uniós értékek digitális térben való előmozdítását és érvényre juttatását szolgáló elvekről. A szeptember 2-ig tartó konzultáció célja, hogy széles körű társadalmi vitát indítson, és összegyűjtse a polgárok, a nem kormányzati és civil társadalmi szervezetek, a vállalkozások, a közigazgatási szervek és az összes érdekelt véleményét. Ezek az elvek iránymutatásul fognak szolgálni az EU és a tagállamok számára a digitalizáció előnyeit valamennyi polgár számára biztosító digitális szabályok és rendelkezések kidolgozásához.

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Kötelezettségvállalásunk a következő: méltányos és biztonságos, mindenki számára lehetőségeket kínáló digitális környezet kialakítása. A digitális elvekre alapozva fogjuk kidolgozni ezt az európai, emberközpontú megközelítésünket, amelynek a jövőben referenciául kell szolgálnia valamennyi területen. Ehhez szeretnénk megismerni az uniós polgárok véleményét.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos a következőket mondta: „Európa digitális évtizede most zajlik. Mindenkit képessé kell tenni arra, hogy élhessen a kapcsolattartást, az ismeretszerzést, a munkavégzést és az egyéni célok megvalósítását segítő digitális megoldások kínálta lehetőségekkel, online és offline környezetben egyaránt. Célunk, hogy közösen meghatározzunk azokat a digitális elveket, amelyek a reziliens digitális gazdaság és társadalom alapját fogják képezni.”

Március 9-én a Bizottság Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja című közleményében vázolta fel elképzelését és javasolta a digitális elvek meghatározását. A közlemény kiterjed az internetszolgáltatásokhoz, a biztonságos és megbízható online környezethez, a digitális egészségügyi szolgáltatásokhoz, valamint az emberközpontú digitális közszolgáltatásokhoz és közigazgatáshoz való hozzáférésre. Minden érdekelt magánszemély és érintett fél megoszthatja véleményét a digitális oktatásról és az emberek társadalomban és demokratikus folyamatokban való aktív részvételéhez szükséges készségekről, az emberközpontú algoritmusokra vonatkozó etikai elvekről, a gyermekek és fiatalok online térben történő védelméről és önrendelkezésük elősegítéséről vagy a környezetkímélő digitális rendszerekről és eszközökről. A résztvevők arra is felkérést kapnak, hogy javasoljanak alternatív meghatározásokat vagy dolgozzanak ki egyéb lehetséges elveket.

Ezek az elvek kiegészítik majd azokat a jelenleg is meglévő jogokat, amelyek már most is védik az európaiakat, és biztosítják számukra az interneten többek között személyes adataik és magánéletük védelmét, a véleménynyilvánítás szabadságát, az online vállalkozásalapítás és -vezetés szabadságát vagy szellemi alkotásaink védelmét.

Ezzel párhuzamosan a Bizottság a közelmúltban nyújtotta be a mesterséges intelligenciáról szóló javaslatát, hogy biztosítsa e technológia megbízható és emberközpontú felhasználását.

A következő lépések
A nyilvános konzultációhoz fűzött hozzászólásokat a Bizottság figyelembe fogja venni a digitális elvekről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös intézményközi nyilatkozatára irányuló javaslat kidolgozása során. A javaslat 2021 végére várható.

További információk
Nyilvános konzultáció az EU digitális elveiről

Mondja el véleményét az EU digitális elveiről

Közlemény – Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja

Európa digitális évtizede – Kérdések és válaszok

Európa digitális évtizede – Tények oldal

Európa digitális iránytűje – Szakpolitikai oldal

Európa digitális jövőjének alakítása”

Forrás:
Európa digitális évtizede: a Bizottság konzultációt és vitát indít az uniós digitális elvekről; Európai Bizottság; 2021. május 12.

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács 10 útmutató aktualizálásáról döntött

„2021. május 06. napján a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács ülésén az alábbi útmutatók aktualizálására került sor:

– Az alvállalkozókkal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló útmutató

– Az építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárások szabályairól szóló útmutató

– A keretmegállapodásokkal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló útmutató

– A kizáró okok tekintetében a Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők vonatkozásában benyújtandó igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról szóló útmutató

– A tárgyalásos eljárás alkalmazásának feltételeiről szóló útmutató

– Az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térségben letelepedett gazdasági szereplők által benyújtandó igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról szóló útmutató

– Az innovációs partnerség alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló útmutató

– A közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések Kbt. szerinti módosításával, valamint teljesítésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló útmutató

– A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló útmutató

– Az alkalmassági feltételek előírásával kapcsolatos szabályokról szóló útmutató

A fenti útmutatók 2021. május 11. napján a Közbeszerzési Hatóság honlapján kerültek közzétételre.”

Forrás:
A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács 10 útmutató aktualizálásáról döntött; Közbeszerzési Hatóság; 2021. május 11.

Közigazgatási, politikai informatika

Taktikusok és stratégák – a SolarWinds utáni Amerika kiber-dilemmái (1. rész)

„Győzelmi jelentés

Az Egyesült Államok kormányzata „győzelmet” jelentett be a napokban a SolarWinds-akciósorozat felszámolására indított, átfogó intézkedések lezárásaként.

A tavaly év végén felfedezett kiberműveletben egy külföldi állam hackercsoportja kiterjedten és mélyen behatolt az USA kormányzati számítógépes rendszereibe – a világ több száz, vagy több ezer óriáscégének és más intézményének hálózataihoz hasonlóan. A politika és a kibervédelmi szakma egy része kezdettől Oroszországot gyanította elkövetőként. A károkozás mértékének felderítésére, és természetesen a kármentésre az USA kibervédelmi intézményrendszere átfogó kampányt indított. Az ellenlépés-sorozat (nyilvános része) most lezárult, méghozzá egyfajta „győzelmi jelentéssel”. A téma legmagasabb rangú kormányzati felelőse, Anne Neuberger, a Kiberbiztonságért és Fejlett Technológiákért Felelős Helyettes Nemzetbiztonsági Főtanácsadó bejelentette, hogy a vészhelyzet elhárítására életre hívott két koordinációs testület sikeresen elvégezte küldetését. A SolarWinds hackelés (illetve az ahhoz kapcsolódó Microsoft Exchange szerver feltörés) következményeinek további kezelése immár a szokványos ügymenet szerint, az erre hivatott rendes szervezeti keretek között zajlik majd.

A bejelentés néhány nappal követte azt a hivatalos közlést, amely szerint a Biden-kormány formálisan is az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SzVR) elit kiberalakulatának tulajdonította az akciót, és Elnöki Rendelettel több szankciót léptetett életbe Oroszország ellen. A két most megszüntetett Egyesített Koordinációs Csoportot azzal a feladattal hozták létre a válság csúcspontján, hogy a kormányzat egészét átfogó módon hangolja össze a kárfelmérést, és kármentést. Neuberger hangsúlyozta, hogy a hackerakció felgöngyölésében a szövetségi jelfelderítő ügynökség, az NSA példamutatóan működött együtt a kiberbiztonsági hatósággal a CISA-val. A munka során olyan innovatív eljárásokat dolgoztak ki, ami jelentősen hozzájárul majd a kormányzat egészét érintő ellenálló képesség megerősítésére.

Új taktika: a zéró bizalom modellje

Ennél „az ügy sikeresen lezárva” hangulatú bejelentésnél azonban a SolarWinds vélhetően sokkal mélyebb nyomokat hagyott az amerikai kiberbiztonsági szervezetek tisztségviselőiben.

Neuberger tájékoztatója után néhány nappal, kevésbé feltűnő körülmények között, megszólalt egy másik illetékes is. John Sherman, az USA Hadügyminisztériuma informatikai vezetőjének álláspontja kevésbé hangzik ünnepélyesen – inkább kijózanítóan hat. Állítása szerint alapvetően új védekezési eljárásokat és taktikát kell kidolgozni, mert mára bebizonyosodott, hogy az ellenfél hackerei „ott vannak már a legbelső védvonalakon belül”. Alapvető ezért annak a feltételezése, hogy az ellenfél már bent van a védeni kívánt rendszerekben. Sherman szerint ennek megfelelően az ún. „zéró bizalom modell” olyan belső védelmi technológiákra támaszkodik, amelyek folyamatosan ellenőrzik, hogy egy adott eszköz, felhasználó, vagy szoftver az elvárásoknak megfelelően működik-e (azaz, nem került-e illetéktelen befolyás alá). Ez a koncepció élesen szakít az eddigi szokványos kiberbiztonsági filozófiával, ami a rendszerekbe való illetéktelen behatolások megakadályozására fókuszált.

A koncepció elemei már a 2000-es évek eleje óta ismertek. Ezek működését azonban sok félreértés kísérte. A mostani felfogás semmiképpen sem irányozza elő a külső védelmi gyűrű (a periméter) felszámolását, ellenkezőleg. Valójában arról van szó, hogy az erős külső védelem mellé (amelyeket finoman szólva nem tart áthatolhatatlannak) újabb védekezési kerítéseket épít ki, immár a védeni kívánt rendszerek belsejében. A zéró bizalom tehát nem egy eszköz, hanem sokkal inkább egy védekezési filozófia.”

Forrás:
Taktikusok és stratégák – a SolarWind utáni Amerika kiber-dilemmái (1. rész); Nyáry Gábor; 2021. május 13.

Települési Térinformatikai Platform és Települési Középület Kataszter Monoron

„Téradat-alapú webes alkalmazásokat fejleszt Monoron a Lechner Tudásközpont az okos város központi platformszolgáltatás projekt keretében. A Települési Térinformatikai Platform és a Települési Középület Kataszter célja a monori központi infrastruktúra és az okos megoldások fejlesztése, valamint egy olyan egységes, könnyen adaptálható, országos keretrendszer kialakítása, amelyhez később más hazai települések is csatlakozhatnak.

A várhatóan 2021 nyarától elérhető okos város megoldások, azaz a Települési Térinformatikai Platform és a Települési Középület Kataszter alkalmazások célja elsősorban a városi élet és a szolgáltatások minőségének, hatékonyságának növelése, az önkormányzati döntéshozatal segítése és az állampolgárok életminőségének javítása. A korszerű téradatkezelési technológiák fejlesztését „az okos város központi platformszolgáltatás létrehozásáról és működtetéséről” szóló 252/2018. (XII. 17.) kormányrendelet alapján a Lechner Tudásközpont végzi, elsőként Monoron.

A Települési Térinformatikai Platform (röviden TTP) a lakosság számára is elérhető webes térképalkalmazás, mely központi nyilvántartásokból és helyi kataszterekből jelenít meg téradatokat. A település egyes részeinek és paramétereinek pontos ismerete lehetővé teszi a lakosság számára olyan kérdések megválaszolását, hogy például hol van a településen üres telek, hulladéklerakó, milyen a közműellátottság, vagy egy telken milyen melléképület építhető. Az aktuális társadalmi–népességi adatoknak köszönhetően az alkalmazás olyan további kérdések megválaszolásában is segítséget nyújt az önkormányzat számára, hogy hová érdemes új óvodát építeni vagy mely háztetőkre javasolt napelemeket telepíteni. Különböző adatkörök térképi megjelenítésével és menedzselésével támogatja a településtervezés és -üzemeltetés folyamatait. Ennek köszönhetően az önkormányzatok földrészlet-részletességgel követhetik nyomon a rendszerbe adatszinten bekerülő építésügyi és helyi hatósági ügyeket, így a rendezési tervek megvalósulását, a területén zajló építési munkák előrehaladását, valamint a munkával érintett közműveket. Ugyancsak ennek eredményeként szervezhetik hatékonyabban a településfejlesztési feladatokat és településüzemeltetési teendőket is, például a közterületek öntözési, karbantartási munkáit, a közterületi bútorok, vagy épp okos eszközök elhelyezését, állagának ellenőrzését.

A mintaprojekt másik fontos eleme, a Települési Középület Kataszter (röviden TKÉK), amely az önkormányzat tulajdonában vagy kezelésében levő épületeket jól átlátható, háromdimenziós digitális modellekre épülő, naprakész adatbázisba szervezi. A TKÉK rendszer a települési középületeket helyiség szinten kezeli, mellyel nem csak a városvezetés mindennapjait könnyíti meg, de használatával könnyen optimalizálható az ingatlanok üzemeltetése és hasznosítása is, emellett az eszköznyilvántartás frissítését és az energetikai adatok rögzítését is segíti. Az említett célok elérésének érdekében elengedhetetlen ismerni az önkormányzat tulajdonában lévő épületek paramétereit, melyre a BIM módszertan szerint felmért 3D épületmodellek nyújtanak megoldást.

A digitális épületállományon modellezhetővé válik egy-egy ingatlan felújításának energiafogyasztásra, üzemeltetési kiadásokra való hatása, ezzel az önkormányzat egyszerűbben tervezheti és ütemezheti a felújításokat, a helyiség-nyilvántartás segítségével pedig hatékonyabb helyiség-gazdálkodás valósítható meg.

Az alkalmazásfejlesztések a központi szolgáltatók – az IdomSoft Zrt., a NISZ Zrt. és a Lechner Tudásközpont –, valamint Monor Város Önkormányzatának együttműködésével, a kapcsolódó rendszerek integrációjának biztosításával valósultak meg.”

Forrás:
A Települési Térinformatikai Platform és Települési Középület Kataszter Monoron; Lechner Tudásközpont; 2021. május 12.

Tízmilliós adatvédelmi bírság az egyik fővárosi kormányhivatalnak: 1153 személy adatai szivárogtak ki

„Egy tavalyi adatvédelmi incidenst követően 1153 személy egészségügyi adatai váltak jogellenesen hozzáférhetővé.
Tízmillió forintos adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte a Fővárosi Kormányhivatal XI. kerületi Hivatalát a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH),
„miután egy tavalyi adatvédelmi incidenst követően 1153 személy egészségügyi adatai váltak jogellenesen hozzáférhetővé.”

A NAIH határozata szerint az érintett betegek adatait egy olyan Excel táblázat tartalmazta, amely semmilyen hozzáférésvédelemmel vagy titkosítással nem volt ellátva. A táblázat koronavírus gyorstesztekkel kapcsolatos egészségügyi és személyes adatokat tartalmazott, amelyeket a kormányhivatal háziorvosok részére állított össze, ugyanakkor olyan magánszemélyek is megkapták, akik nem voltak az eredeti címzettek között. A kísérőszövegben mindössze annyi szerepelt, az adatokat „kezeljék bizalmasan”.

A hatóság szerint a kormányhivatal több pontban megsértette az általános adatvédelmi rendeletet, amikor nem alkalmazott adatbiztonsági intézkedéseket, de ezen felül még akkor sem jártak el törvényszerűen, amikor a hivatal adatvédelmi tisztviselője úgy ítélte meg, az incidens nem járt különösebb kockázattal, ezért azt nem is jelentették a NAIH felé – a hatóság csak egy magánszemély bejelentése nyomán értesült az ügyről.

„Ráadásul az adatszivárgásról az érintetteket sem tájékoztatták.”

A NAIH felhívta a figyelmet: a természetes személyek alapvető jogainak, így személyes adataik védelme szempontjából a Covid-19 járvány miatti veszélyhelyzet nem adhat teljes felmentést a megfelelő adatbiztonsági előírások betartása alól. Különösen egy közfeladatot ellátó szervtől lenne fokozottan elvárható, hogy az adatokat megfelelően kezelje. A NAIH arra is utasította a XI. kerületi kormányhivatalt, hogy az érintetteket tájékoztassa az incidens tényéről és körülményeiről, a további intézkedésekről.”

Forrás:
Törvényt sértett a kormányhivatal, elmarasztalták őket; Juhász Dániel; Népszava; 2021. május 11.

Kopint-Datorg Kft. – Megbízható háttércsapat az e-közigazgatási szolgáltatások fejlesztésében

„A Kopint-Datorg Kft. tizenöt éve az e-közigazgatási fejlesztések megbízható háttércsapata – innovatív informatikai megoldásokkal az űrlap-technológiától az automatizált ügyintézési folyamatokig.

A Kopint-Datorg Kft. a Belügyminisztérium szakmai felügyelete alatt működő NISZ Zrt. leányvállalatai közül a legkisebb: állandó létszáma mindössze 80 fő. – Nálunk nem csak szlogen a „megbízható, pontos csapat”, hanem valóban mindig határidőre, magas színvonalon teljesítjük feladatainkat, így a vállalat az elektronikus közigazgatás hazai modernizálását célzó informatikai fejlesztések állandó szereplője, emeli ki Tolnay Roland, a Kft. ügyvezetője.

A cégnél futó projektek jelentős részének alapját a saját fejlesztésű iFORM intelligens űrlap-technológia képezi. Az iFORM űrlap-technológia három modulból épül fel, amelyek az adatgyűjtési folyamat különböző munkafázisaihoz kapcsolódnak az űrlap elkészítésétől kezdődően az űrlap központi menedzselésén át a felhasználónál megjelenő kitöltési felület biztosításáig.

iFORM-alapú megoldásokkal találkozhatnak az ügyfelek például a Cégkapu regisztráció alkalmával vagy a központi ügyintézési felületeken, de az az Önkormányzati ASP űrlapkezelő rendszere, az Országos Rendőr-főkapitányság InNOVA ügyintézési portálja, valamint az állami tisztviselők eHR rendszere is a kft. által fejlesztett technológiára épül. Kiemelten fontos a felhasználók folyamatos szakmai támogatása, így számos oktatási videó, valamint az iFORM űrlapszerkesztéshez kapcsolódó tudásmegosztó portál is segíti a technológiát alkalmazó szervezetek munkatársait.

Élethelyzetek és megoldások

A cég tevékenysége szerteágazó, hiszen az alkalmazásfejlesztés teljes vertikuma mellett jelentős tudással és tapasztalattal rendelkezik az elektronikus aláírási technológia területén, részt vesz a KSH ELEKTRA elektronikus adatgyűjtési rendszerének továbbfejlesztésében, ellátja az Országos Bírói Hivatal Bírósági Integrált Információs Rendszer központi alkalmazásüzemeltetési, támogatási feladatait is. Részt vett a Magyar Vöröskereszt vizsgaszervezéshez kapcsolódó tevékenységeinek elektronizálásában, emellett Budapest Főváros Kormányhivatala megbízásából ellátja számos, saját fejlesztésű kereskedelmi, engedélyezési, e-ügyintézési rendszer teljes körű üzemeltetését, szoftverkövetését és továbbfejlesztését.

Az informatika – mint az egyik leggyorsabban változó iparág – a pandémia hatására még nagyobb szerephez jutott az elmúlt időszakban. Felértékelődtek mindazon technológiai megoldások, amelyek közvetlen emberi érintkezés nélkül nyújtanak segítséget egy-egy élethelyzet megoldásában. Ezt szolgálja az Automatikus Közigazgatási Döntéshozatali rendszer projekt is, amelynek célja egy olyan központi automatizált rendszer létrehozása, amelynek segítségével a közigazgatási ügy elindítása és lezárása közötti ügyintézési lépések emberi beavatkozás nélkül történhetnek meg. A pilotprojekt keretében olyan ügytípusok vizsgálata történik, amelyek esetében a szükséges részletes jogi, igazgatási, technikai és integrációs szempontú elemzések elvégzését követően indokolt lehet a jelenlegi papíralapú vagy részben elektronizált folyamatok teljes körű automatizálása. Ezzel jelentősen csökken az ügyintézési idő, valamint egyszerűsödnek a közigazgatási szerveknél végrehajtott és az ügyféloldali folyamatok egyaránt. A projekt hosszú távú célja, hogy feltérképezze mindazon közigazgatási ügyeket, amelyekre az automatizált döntéshozatali rendszer működése kiterjeszthető, ezzel jelentősen hozzájárulva a bürokráciacsökkentéshez.

Speciális szerepkörben

Emellett a közelmúltban a cég feladatköre jelentősen kibővült a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások igénybevételi feltételeinek ellenőrzésével, a csatlakozó szervezetek nyilvántartásával, valamint a nem a Kopint-Datorg Kft. által fejlesztett alkalmazásokhoz kapcsolódó minőségbiztosítási feladatok ellátásával.

Tolnay Roland ügyvezető szerint a kft. speciális szerepkörben van: mivel fejlesztéseik általában egy-egy közigazgatási szerv elektronikus szolgáltatásába épülnek be, így kiemelten fontos számukra, hogy könnyen átlátható, ügyfélbarát alkalmazásokat hozzanak létre, hiszen ezzel hozzájárulnak az e-közszolgáltatások pozitív megítéléshez, valamint áttételesen a szolgáltatást nyújtó szerv reputációjának növeléséhez is a végfelhasználók körében. A vállalat hosszú távú célja, hogy az e-közigazgatási fejlesztésekben betöltött szerepét tovább erősítse, valamint a szakmai műhelyében meglévő, szerteágazó szakmai tudást elmélyítse, és bővítse a már eddig is széleskörű szakmai portfólióját, a szolgáltatási színvonalának további növelése mellett.”

Forrás:
Megbízható háttércsapat az e-közigazgatási szolgáltatások fejlesztésében; Computerworld; 2021. május 12.
[A cikk nyomtatásban a Computerworld 2021/9. számában, május 12-én jelent meg.]

Az Állami Számvevőszék új, online felület segítségével váltja ki váltja a korábbi integritási felmérését

„Az integritáskultúra megszilárdítása érdekében az Állami Számvevőszék egy folyamatosan rendelkezésre álló, online felületen könnyen kitölthető kérdőívet biztosít a magyar közszféra szervezetei számára, melynek kitöltésével – önértékelés keretében – a szervezetek fel tudják mérni és értékelni tudják az integritási helyzetüket. Ezzel az ÁSZ kiváltja a korábbi integritási felmérését.

Az Állami Számvevőszék által 2011-ben indított, évente megismételt integritásfelmérés hatékonyan járult hozzá az integritásszemlélet megismertetéséhez és elterjesztéséhez a magyar közszféra szervezetei körében. A korrupciós kockázatok feltérképezését és az integritásalapú kultúra elterjesztését egyaránt szolgáló számvevőszéki kezdeményezés sikerességét mutatja, hogy folyamatosan növekedett a kérdőívet kitöltő intézmények száma, és a felmérésben több alkalommal résztvevő szervezetek körében a kontrollok kiépítettsége is javuló tendenciát mutat.

Az idei évtől a szervezetek már nem kampányjellegű felmérésekben vehetnek részt, tehát nincs kötött kitöltési időszak, hanem az év során bármikor – akár többször is – kitölthetik a kérdőívet. Így a szervezetek a korábbi hiányosságaik megszüntetése, kijavítása után felmérhetik, hogy a megtett intézkedéseik eredményeképpen mennyivel változott az integritásértékelésük. A kérdőív kitöltésére szolgáló online felület számos felhasználóbarát újítással várja az integritásalapú működés és szervezeti kultúra irányában elkötelezett, érdeklődő szervezeteket.

A költségvetési szervekre kiterjedő önértékelés célja azon kockázati tényezők feltárása, amelyek károsan befolyásolhatják a közszféra szervezeteinek korrupciós kockázatokkal szembeni védekezőképességét. Az önértékelés nemcsak felhívja a közszféra szervezeteinek a figyelmét a tevékenységükkel összefüggő korrupciós kockázatokra, de a már kiépített kontrollok értékelésével megteremti annak lehetőségét is, hogy a résztvevő intézmények elősegítsék saját szervezetük integritásának erősítését, hozzájárulva ezzel az integritásszemléleten alapuló közigazgatási kultúra elterjedéséhez, az átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználás megteremtéséhez, illetve megerősítéséhez. A kérdések rávilágítanak arra is, hogy a gyorsan változó világunkban milyen új, további kontrollok beépítése válhat időszerűvé.

2020-ban az Állami Számvevőszék áttekintette és az önértékelés céljának megfelelően, valamint a könnyebb értelmezhetőség érdekében tovább egyszerűsítette a kérdéseket, továbbá a kitöltésre szolgáló online felületen számos felhasználóbarát fejlesztést végzett. A fejlesztések a tavalyi évben debütált önértékelő lapot is érintették, amelynek segítségével a kitöltők idén is gyorsjelentést kapnak majd a saját intézményük által elért eredményekről egyes integritási területek vonatkozásában, valamint a korábbi kitöltésekkor kapott eredményekkel való összehasonlíthatóság is biztosított marad. Az Állami Számvevőszék célja, hogy segítse a közszféra szervezeteit azon területek azonosításában, ahol további fejlődésre van szükség, biztosítva ezzel az integritáskultúra megszilárdítását.

A kérdőív ide kattintva érhető el.

Tegyünk együtt az integritásért!”

Forrás:
Folyamatosan fejleszthetik integritásukat a közszféra szervezetei; Állami Számvevőszék; 2021. május 7.

Informatika, távközlés, technika

Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM): A cél a gigabites társadalom megteremtése

„A Gigabit Magyarország programmal a cél a gigabites társadalom megteremtése, melynek fő jellemzője, hogy 2025-re valamennyi közintézmény, 2030-ra pedig a háztartások 95 százaléka gigabites internetes kapcsolattal rendelkezzen – mondta Solymár Károly Balázs csütörtökön Győrben a Huawei airPON technológiájának bemutatóján.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) digitalizációért felelős helyettes államtitkára a győri Széchenyi István Egyetem távközlési tanszéke által szervezett rendezvényen hozzátette, egyre költségesebb távközlési hálózatokat építeni, és a most bemutatott technológia segíthet abban, hogy a gyors internet kevesebb költséggel és rövidebb idő alatt jusson el a lakossághoz.

Colin Cai, a Huawei Technologies Hungary vezérigazgatója a távközlési világnapja keretében tartott bemutatón elmondta: az AirPON segíti a szolgáltatókat, hogy egy adott kábelvégpontból vezeték nélküli technológiával juttassák el az internetet az otthonokba, középületekbe és ipari épületekbe.

Az AirPON előnye, hogy a már meglévő vezetékes rendszer végpontját használja, majd onnan mikrohullámon – vezetékek és kábelek nélkül továbbítja az internetet, így kevesebb alkatrész és anyag szükséges a telepítéshez, 70 százalékkal csökkenhet a hálózat kiépítésének ideje.

Az új eljárást Törökország és Spanyolország után az európai régióban harmadikként Magyarországon vezeti be a vállalat, majd jövőre várhatóan széles körben alkalmazott technológia lesz világszerte – ismertette a vezérigazgató.”

Forrás:
A cél a gigabites társadalom megteremtése; Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); 2021. május 13.

Információ röviden

A héten olvastuk: kiberbiztonság – 2021. május 17.
Biden átfogó kormányzati intézkedés-csomagot hirdetett az USA kiberbiztonsági védekező képességének erősítésére

Az utóbbi időszakban egyik súlyos – és megszégyenítő – csapás a másik után érte az Egyesült Államok informatikai infrastruktúráit. A mintegy tíz nappal ezelőtt bekövetkezett zsarolóvírusos támadás, amely az USA Keleti partvidékének egyik legfontosabb kőolajvezetékét üzemeltető vállalat rendszereit érte csak az utolsó csepp lehetett a pohárban. Miközben a Colonial vezeték, ez a minden szempontból kritikus infrastruktúrának számító fontos energia elosztó rendszer csak az elmúlt hét végén tudta ismét folytatni a működését (és egyes híresztelések szerint az üzemeltető cég csak úgy tudott felülkerekedni az IT-hálózatát ért támadáson, hogy jelentős méretű, 5 millió dollárra saccolt váltságdíjat fizetett ki a támadóknak) az amerikai kormányzat átfogó intézkedéscsomagot hirdetett az USA kiberbiztonsági helyzetének számottevő javítására. Biden elnök szerdán jelentette be azt a programot, ami már a közeli jövőben eredményesen növelheti a legfontosabb kormányzati rendszerek ellenálló képességét.

Az Elnöki Rendelet (amely bevezetőjében név szerint kitér az elmúlt időszak legsúlyosabb kiberkríziseire, a számtalan kormányzati és magánszervezet hálózatait feltörő ún. SolarWinds akcióra, és a Colonial vezeték elleni mostani támadásra) számos intézkedést irányoz elő. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az ország kibertereinek hatékony védelme kizárólag a kormányzati és a privát szféra szoros összefogásával valósítható meg. Ennek megfelelően célul tűzi ki a szektorok közötti kiberbiztonsági célzatú információáramlás felgyorsítását. Ennek érdekében előirányozza azoknak a jogszabályi korlátoknak a lebontását, amelyek jelenleg gátjai a szervezetek közötti (és különösen a szektorokon árívelő) információ megosztásnak. Természetesen a kormányzati rendszerek állnak a figyelem középpontjában; ebben a szellemben a rendelet részletes javaslatokat fogalmaz meg a szövetségi kormányzat kiberbiztonsági képességeinek növelésére: a jógyakorlatok megosztására, a zéró bizalom elvén alapuló rendszer-architektúrákra átállásra, a biztonságos felhőszolgáltatásokra való áttérésre. Ezen túlmenően – nyilvánvalóan a SolarWinds-ügy egyik legfontosabb tanulságaként – előírja a szövetségi kormányzati szoftver-ellátási láncok biztonságának fokozott kiépítését, illetve ellenőrzését.

Az egyik legfontosabb intézkedésként a rendelet utasítja a szövetségi kormányzati szerveket, hogy a Belbiztonsági Minisztérium alárendeltségében állítsanak fel egy szövetségi Kiberbiztonsági Felügyeleti Testületet (Cyber Safety Review Board). Az új hivatal feladatául jelölte ki Biden elnök azt, hogy átfogóan vizsgálja és tanulmányozza a szövetségi kormányzat által meghatározott (szövetségi- és nem szövetségi-) rendszereket érő kibertámadásokat, a kihasznált sérülékenységeket, a megtett kárelhárítási intézkedéseket, a különböző érintett hatóságok ellenlépéseit.

Legalább ilyen horderejű lépésként intézkedik az elnöki rendelet a szövetségi hatóságok és szervezetek kiberbiztonsági eljárásrendjeinek egységesítéséről: ennek keretében azonos sztenderdek alapján kell majd fellépni az egyes kormányzati rendszerek sérülékenységeivel, illetve az ellenük irányuló támadásokkal kapcsolatban. Az intézkedések között szerepel továbbá a szövetségi rendszerek sérülékenységeit, illetve a hálózatok elleni próbálkozások korai jeleit figyelő korai előrejelző rendszerek kiépítése és működtetése. Hasonlóan előirányozza a szövetségi hatóságok – már megtörtént incidensekkel kapcsolatos – felderítési, nyomozati kapacitásainak számottevő erősítését is.
A több további részletre is kitérő Elnöki Rendelet egyértelmű célja, hogy az amerikai kormányzati informatikai rendszerek biztonságát már rövidtávon hatékonyan javítsa. A rendelet egyes intézkedéseinek végrehajtására a jogszabályban előirányzott 30-90 napos végrehajtási határidők egyértelműen mutatják, hogy az elnök azonnali eredményeket akar ezen a kulcsfontosságú területen.
Biden signs security-focused executive order meant to accelerate breach reporting, boost software standards; Sean Lyngaas; Cyberscoop; 2021. május 12.
Executive Order on Improving the Nation’s Cybersecurity; The White House; 2021. május 12.

A kiberbiztonsági képzési programok kerülnek az USA védekezési filozófiájának fókuszába

Az USA kormányzati rendszereinek biztonságát már rövidtávon javítani hivatott intézkedések mellett, amelyek a héten kiadott Elnöki Rendeletben foglaltak össze, az amerikai vezetés elkötelezettnek látszik egy további (jellegénél fogva óhatatlanul közép- vagy hosszú távú) intézkedési terület mellett. A jelek szerint a kiberbiztonsággal kapcsolatos képzések az USA védekezési filozófiájának fókuszába kerülnek most. Biden elnök, az átfogó kiberbiztonsági intézkedés-csomag bejelentésének napján egy sajtótájékoztatón tett hitet a mellett, hogy a kiberbiztonsággal kapcsolatos edukációt a kiemelten kezelt területek közé kívánja emelni. A kormányzat eltökélt arra, hogy számottevően növelje az informatikai alapkészségekkel, az IT-biztonságra vonatkozó átfogó tudással rendelkező kormányzati és magánmunkaerő számát. A képzések jelentős kiterjesztéséhez szükséges forrásokat az amerikai kormány biztosítani fogja a különféle felsőoktatási és más képzési programoknak. Elsődleges középtávú cél ugyanis az, hogy a felsőoktatási rendszerből egyre nagyobb számban kerüljenek ki olyan végzettek, akik széleskörű kiberbiztonsági ismeretekkel is fel vannak vértezve.
Biden Says US Needs to Train More People in Cyber Security amid Gas Crisis; Caroline Downey; National Review; 2021. május 12.

Kiemelkedő magyar siker a legrangosabb európai kiberbiztonsági versenyen

A kiberbiztonsággal kapcsolatos képzés erősítése (a módszertani elemek javítása, képzési programok nem-mernöki témakörökkel való fokozatos kiegészítése, az ún. kiberbiztonsági „szoft képességek” fontosságának fokozott érvényesítése) az Európa Unió kiberbiztonsági stratégiájában is előkelő helyet foglal el. A koncepció különösen gyors tempóval látszik meghonosodni a mi régiónkban, ahogy azt jól mutatja egy a napokban született kiemelkedő magyar eredmény. A legrangosabb európai kiberbiztonsági versenyen minden korábbinál jobban szerepeltek a magyar résztvevők, amit az elnyert díjak egyértelműen tanúsítottak.

A genfi székhelyű agytröszt, a Geneva Centre for Security Policy (GCSP) és a nagyhírű amerikai központú think tank, az Atlantic Council által közösen megrendezett versenyen 24 diákcsapat mérte össze az elméleti tudását, innovatív gondolkodásmódját, világos helyzetfelismerő képességét és döntési kapacitását. Bizonyos értelemben persze a stressztűrő képesség is komoly szerepet kapott a megmérettetésben: a két napos esemény ugyanis, szándékolt módon valóságos válsághelyzetek valós döntési szituációit igyekezett szimulálni, és az időhiány (valamint az ezzel együtt járó alvásmegvonás) erősen próbára tette a fiatal versenyzők fizikai és szellemi állóképességét is.
Az egyébként immár 7. alkalommal megrendezett „European Cyber 9/12 Strategy Challenge” elnevezésű rendezvényen a NATO tagállamokból érkezett csapatok mellett versenybe szállt a házigazda Svájc, valamint Svédország, sőt a távoli Chile felsőoktatási intézményeinek egy-egy válogatottja is. Magyarországot két csapat is képviselte: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem színeiben önállóan induló mesterszakos hallgatói team, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Tallini Műszaki Egyetem vegyes csapata.
Az idei versenyen a rendezők – már a témaválasztásban is igazodva az élet realitásaihoz – egy olyan szcenáriót terveztek, amelyben több európai ország egészségügyi infrastruktúráját éri egyidejű kibertámadás. A versenyző csapatok feladata az volt, hogy megfelelő válaszokat dolgozzanak ki a folyamatosan változó válsághelyzethez igazodva; ezek alapján olyan (európai szinten összehangolt) stratégiai politikai ajánlásokat kellett kidolgozniuk, amelyekre támaszkodva a döntéshozók (politikai vezetők, biztonsági szakemberek, vállalati vezetők) a szükséges intézkedéseket meghozhatták. A folyamat hipotetikus eszkalálódása, államok közötti konfliktusok kibontakozása nehezítette a helyes opciók, javaslatok kidolgozását.

A tekintélyes verseny idén egyértelmű sikereket hozott a magyar csapatoknak. A Team Tal-NUPS, tehát a talliniak és a magyar közszolgálatisok vegyese (Szőke Ágoston és Ináncsi Mátyás részvételével) ezüstérmes helyezést nyert. Ugyanakkor az NKE másik csapata (Kiss Adrienn, Tóth Rebeka, Katona Gergő, Ruszkovics Patrik) különdíjat kapott a leginnovatívabb javaslatért. „Ezzel a sikerrel az intézményépítés több éves kemény munkája érett be” – kommentálta az eredményt dr. Krasznay Csaba, a magyar csapattagok hazai intézményéül szolgáló NKE Kiberbiztonsági Intézet igazgatója. A fiatalok felkészítő tanára, a szintén az NKE-n oktató dr. Bányász Péter azt emelte ki: „Az külön büszkeséggel tölt el minket, hogy olyan hagyományos „fellegvárakat” sikerült megelőzni, mint az Oxfordi Egyetem. Ráadásul az első helyezésünk is csak egy hajszálon – egyetlen ponton – múlott.”
Intézeti sikerek a 7. Európai Cyber 9/12 versenyen; Ináncsi Mátyás; NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézet; 2021. május 13.
Team Argonauts from ETH Zürich Wins the 7th European Cyber 9/12 Strategy Challenge; GCSP Geneva Center for Security Policy; 2021. május 12.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Újabb zsarolóvírus támadás: ezúttal az ír egészségügyi szolgálat rendszerei estek áldozatul a bűnözőknek

Az elmúlt héten az Egyesült Államok energetikai infrastruktúrájának fontos elemét megbénító támadás után most újabb állami IT-rendszerre csaptak le a kibertér bűnözői csoportjai. Ezúttal az ír állami egészségügyi szolgálat informatikai rendszerei estek áldozatul egy zsarolóvírusnak. Hivatalos bejelentés szerint a HSE (az állami egészségügyi szolgáltató szervezet) „elővigyázatosságból” állította le időlegesen a számítógépes hálózatait. Ugyanakkor az ügyben megszólalt – a szakképzettségét tekintve szintén orvos – Leo Varadkar, az Ír Köztársaság miniszterelnöke is, aki „rendkívül súlyosnak” nevezte a támadást. A problémát különösen akuttá teszi az a tény, hogy éppen a körzeti orvosi hálózat, valamint a koronavírus tesztelésben résztvevő egységek rendszerei váltak működésképtelenné. A miniszterelnök szerint a támadás következményeinek elhárítása bizonyosan átnyúlhat a következő hétre is. A támadás mögött – hasonlóan az amerikai gázvezeték-üzemeltető elleni akcióhoz – nemzetközi bűnözői csoportokat sejtenek a helyi szakemberek. Az egészségügyi hálózat vezetőjének közlése szerint a támadás során használt szoftver rendkívül kifinomult; azt is elmondta: mindeddig még nem jelentkezett senki váltságdíj követeléssel.
Ireland’s health service shuts down IT systems over ransomware attack by ’international criminals’; Sky News; 2021. május 14.

Súlyos biztonsági fenyegetést jelent az ausztrál hadsereg röviddel ezelőtt rendszerbe állított izraeli gyártmányú, automatizált harcvezetési rendszere

Az elmúlt két és fél évben az IT-technológiai szaksajtó, és persze a politika és a közélet is a kínai Huawei cég által szállított eszközök által jelentett „biztonsági fenyegetésről” szólt. Noha bizonyító erejű adatok nem kerültek a nyilvánosság elé, a nyugati világ elitjei gyakorlatilag axiómaként fogadták el, hogy a kínai Huawei eszközei titokban adatokat gyűjtenek (vagy gyűjthetnek) és továbbítanak a felhasználókról a kínai állambiztonság (vagy, ahogy manapság erős didaktikus célzattal ezt mondani szokták: „a Kínai Kommunista Párt – CCP”) számára. Noha a feltételezés önmagában nem elképzelhetetlen, az erre utaló egyértelmű tények hiánya arra sarkallja az embert, hogy kellő fenntartásokkal fogadja a vádakat. Különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy a Kína és az USA között bontakozó techno-geopolitikai összecsapás kellős közepén merült fel ez a szempont, és nyomában (erős amerikai presszióra) sorra szorították ki a kínai óriásvállalatot az 5G hálózatok és technológiák európai és világpiacairól.
E háttér előtt különösen érdekes az a hír, ami a héten vált nyilvánossá az ausztrál sajtóban. A nyugati szövetségi rendszer Csendes-óceáni térségének egyik pillérét alkotó ország fegyveres erői csendben, de nagy gyorsasággal megkezdték azoknak az informatikai eszközöknek a leszerelését, amelyeket nem sokkal korábban – dollár milliárdokért – szereztek be a kifejezetten baráti országnak számító Izraeltől. Az egyik legjelentősebb izraeli hadiipari fejlesztő és gyártó cég, az Elbit leányvállalata által forgalmazott Automatizált Vezetésirányítási Rendszer ugyanis – az ausztrál hadsereg vezérkara szerint – titokban adatokat gyűjt és továbbít a gyártónak. A cég cáfolta a híreszteléseket, kiemelve, hogy a továbbiakban is „szorosan együttműködik az ausztrál védelmi tárca informatikai fejlesztésein”. Ugyanakkor az ausztrálok hozzákezdtek az Elbit-rendszerek leszereléséhez, és a május közepére prognosztizált teljes átállásig „karanténba helyezték” az érintett IT-hálózatokat és eszközöket.
Israeli company denies ’security rumours’ as Defence removes multi-billion-dollar technology and quarantines Army IT systems; Andrew Greene; ABC Net; 2021. május 7.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: űrtechnológia és űrgeopolitika – 2021. május 17.
A 4. dimenzió: technológiai versenyfutás és geopolitikai küzdelmek a világűrben

Amikor április 29-én sikeresen a magasba emelkedett az új típusú, hatalmas hordozórakéta, a Hosszú Menetelés-5B segítségével a leendő kínai űrállomás első, központi részegysége, akkor bizonyosan új fejezet kezdődött a kínai űrkutatás történetében. És a 21. századi geopolitikai küzdelmekében is. Az űrkutatás, a rakéta- és műhold eszközök fejlesztése ugyanis messze több mint egyszerű technológiai versenyfutás. Az űrkutatás (és annak fontosabb lépései, számottevő eredményei) két különleges jellegzetességet mutatnak: egyrészt technológiai, innovációs húzóerőként működnek egy-egy ország tudományos életében, gazdaságában. Éppen úgy, mint a haditechnika, új technológiák egész sorát segíthet kifejleszteni a polgári alkalmazások számára is. Ilyen értelemben tehát az óriási anyagi és emberi ráfordításokat igénylő űrtechnológiai fejlesztések egyben egy széles spektrumú innovációs beruházásnak is felfoghatók. Ugyanakkor az országimázs építés szempontjából szinte páratlan erejű eszköz ez: jelentős (és a szinte teljes globális közvélemény előtt sikeresen bemutatható) eredményei roppant erővel sugallják egy nemzet teljesítő képességét, erejét – elsőbbségét. Nem véletlen, hogy a két nagyhatalom globális szembenállásával jellemzett hidegháború korszaka az űrkutatás hajnala és kezdeti aranykora. Bizonyára az sem csupán a véletlennek köszönhető, hogy (a hidegháborús fegyverkezésben amúgy is kimerült) hatalmak közötti viszály „eldőlésével” az űr meghódításáért folytatott erőfeszítések is alább hagytak. Az anyagi értelemben is az összeomlás szélére került Szovjetunió, és az örökébe lépő Oroszország esetében ez még könnyebben érthető volna. De, az egyedüli hegemónként a világporondon maradt Egyesült Államok is visszavonult a külvilágok meghódításának ambiciózus programjától. Nem kel hozzá nagy bátorság, hogy hozzátegyük: az sem lehet a véletlen műve, hogy éppen most jutott el odáig a Kínai Népköztársaság, hogy szédítő tempójú űrtechnológiai fejlesztésekbe kezdjen.

Ambíciókban, az ismert prognózisok alapján, nincsen hiány Kínában az űrfejlesztések terén sem. Az óriásrakétával a Föld körüli 370 km-es magasságú pályára állított részegység, a Tianhe-1 elnevezésű modul lesz a központi alkotóeleme a három fő komponensből összeálló majdani űrállomásnak. Ez lesz a legénységnek otthont adó központi lakótér, az ehhez szükséges életfenntartó berendezésekkel. Ugyanakkor itt kap majd helyet az a segédmeghajtó rendszer is, ami a pályamódosításokhoz válhat szükségessé. És a tempó ettől kezdve csak gyorsulni fog. Li Shangfu, a kínai űrprogram vezetője szerint néhány hét múlva, még májusban csatlakozik a legnagyobb rendben, óramű pontossággal pályára állt modulhoz a Tianzhou-2 teherűrhajó, további felszerelésekkel, építő elemekkel. Megint csak néhány hétre rá, valamikor júniusban pedig három asztronautát visz fel az épülő állomásra a Shenzhou-12 elnevezésű űrhajó. És ez csupán valóban a kezdet: 2021 és 2022 folyamán összesen 11 alkalommal küldenek majd fel űrjárművet (emberrel, vagy csak hasznos rakománnyal), hogy minden szükséges részegység és alkatrész feljusson a 66 tonnásra tervezett űrállomás elkészítéséhez.

A Long March 5B rakétával tehát Kína megkezdte a maga égi „Hosszú Menetelését” a világűr meghódítására. A kihívás a vetélytárs, vagy vetélytársak számára már most óriási. A néhány éve immár nyílt szembenállássá elmérgesedő amerikai-kínai viszony tétje mára nyilvánvaló: a globális hegemóniáért vívott küzdelem irányítja a két nagy minden lépését. A koronavírus járvány évében felgyorsult konfrontatív események és történések egyértelműen kiterjednek az utóbbi évtizedek unipoláris állóvizében, a Pax Americana egyértelmű viszonyaiban kicsit háttérbe szorult világűrre. A szárazföld, a víz, a levegő után a geopolitikai szembenállás színterévé, 4. dimenziójává válik most az űr. Mert azt jól tudjuk: abban a bizonyos ötödikben, a kibertérben már jó ideje ádáz küzdelem folyik. A szembenállás immár kiteljesedett: beköszöntött a vertikális geopolitika korszaka.
China launches Tianhe space station core module into orbit; Andrew Jones; Space News; 2021. április 29.
The US – Russia collaboration in space is fraying; Miriam Kramer; Axios Space; 2021. március 16.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Kamala Harris fogja elnökölni az USA Nemzeti Űrhajózási Tanácsát

A héten döntött a Biden-kormányzat: az előző Trump-kabinet más űrpolitikai intézkedéseihez hasonlóan megtartják a korábbi vezetés alatt felállított Nemzeti Űrhajózási Tanácsot, amelynek üléseit Kamala Harris alelnök vezeti majd. Az intézmény nagyon is fontos szerepet kaphat a tervek szerint hamarosan új erőre kapó amerikai űrfejlesztési törekvésekben és űrkutatási programokban. A szervezet tulajdonképpen az amerikai kormányzat legmagasabb rangú koordinációs szerve lesz, amely horizontálisan fogja össze a NASA mellett az amerikai űrtechnológiai fejlesztésekbe bekapcsolódó valamennyi kormányzati szervezetet. A testület űrkutatással kapcsolatos szakpolitikák kidolgozásáért lesz felelős, és kompetenciája az alábbi területeket fedi majd le: nemzetbiztonsági témák, tudományos alapkutatásokkal kapcsolatos problémakörök, az űrtechnológiák hozzájárulása az USA gazdaságának fejlődéséhez. Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy Harris alelnök vezetésével ezekben az űrtémákban is mindenhol igyekeznek majd megjeleníteni az alelnök „személyes” politikai programjának súlyponti kérdéseit. A környezetvédelem, illetve a fenntartható fejlődés ügyét.
Vice President Harris Will Chair the National Space Council; Miriam Kramer; Axios Space; 2021. május 1.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2021. május 10-május 14.
[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

Cloudera szoftver licenszkövetés biztosítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/88
Közzététel dátuma: 2021.05.10.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.05.25.
Az önkormányzati ASP rendszer Adattárház Éles- és Integrációs sík Cloudera szoftver licenszkövetés biztosítása
Lásd bővebben

GPU szerverek beszerzése neurális NLP kutatáshoz 2
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/88
Közzététel dátuma: 2021.05.10.
Ajánlatkérő: Nyelvtudományi Kutatóközpont
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.06.07.
2 db, klaszterbe szervezett GPU-s számítógép megfelelő kapacitású háttértárolóval és szerverrel konfigurációba szervezve, valamint 1 db nagy kapacitású storage berendezés beszerzése (szállítása és üzembe helyezése)
Lásd bővebben

Navigációs szoftverek beszerz., adatbázisok friss.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/88
Közzététel dátuma: 2021.05.10.
Ajánlatkérő: Készenléti Rendőrség
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.05.20.
Navigációs szoftverek beszerzése, adatbázisok frissítése” tárgyában szolgáltatás megrendelés 4 évre
Lásd bővebben

Atlassian termékek/licencek, kiegészítő szoftverek
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/88
Közzététel dátuma: 2021.05.10.
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.06.07.
Atlassian vagy azzal egyenértékű termékek (licencek) és a hozzá szükséges kiegészítő szoftverek megvásárlása a műszaki leírásban foglaltak szerint opciós és kötelezően lehívandó termékekre
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás – Erőforrás beszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/89
Közzététel dátuma: 2021.05.11.
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.06.08.
A „Közigazgatási szakrendszerek egységes eléréséhez és interoperabilitásához központi alkalmazás szintű szolgáltatások biztosítása” megnevezésű projekt (a továbbiakban: KAK SW) zárását megelőzően Ajánlatkérőnek az általa vállalt feladatok teljesítéséhez külső szakértői erőforrás igénybevétele szükséges.
Becsült teljes érték vagy nagyságrend (áfa nélkül): 450.086.667,- Ft
Lásd bővebben

Szervezetátvilágítási szolgáltatás nyújtása a Mini
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/89
Közzététel dátuma: 2021.05.11.
Ajánlatkérő: Miniszterelnökség
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.05.21.
Megbízási szerződés alapján Megbízó által megjelölt három, tulajdonosi joggyakorlása alá, vagy érdekeltségi körébe tartozó, legfeljebb 6 millió forint jegyzett tőkével, 300 fő átlagos foglalkoztatotti létszámmal, 8 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 1 milliárd forint értékesítési nettó árbevétellel rendelkező nonprofit, esetleg közhasznú módon működő gazdasági társaság vonatkozásában: a társaságok jogi szempontú átvilágítása, a társaságok compliance szempontú átvilágítása, a társaságok pénzügyi-számviteli szempontú átvilágítása, a társaságok független szakértői szempontból végzett tevékenység-specifikus átvilágítása.
Lásd bővebben

Sas licencek tesztrendszer kialakításához KBF/192
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/89
Közzététel dátuma: 2021.05.11.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.05.27.
A közbeszerzési eljárás tárgya és mennyisége: SAS licencek beszerzése tesztrendszer kialakításához, ami 1 db SAS Office Analytics, 1 db SAS Access Interface to MS SQL – Windows Szerver 1 Teszt környezet 2 processzormagig – beszerzését jelenti.
Lásd bővebben

VIR licenc bővítés és támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/90
Közzététel dátuma: 2021.05.12.
Ajánlatkérő: Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.05.21.
Vezetői információs rendszer licenc bővítés és támogatás, szakértői fejlesztés támogatás két részben az alábbiak szerint:
1. rész: MicroStrategy (MSTR) licencek további 1 éves támogatása és licencbővítés
2. rész: MicroStrategy (MSTR) szakértői fejlesztés támogatás
Lásd bővebben

KFK üzemeltetés,szoftverfejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/90
Közzététel dátuma: 2021.05.12.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.06.08.
A Magyar Nemzeti Bank fájlszerverein tárolt fájlokban található adatok jogszabályoknak megfelelő kezelését támogató rendszer üzemeltetési támogatása és szoftverfejlesztési támogatása.
Az üzemeltetési támogatás időtartama a szerződéskötéstől számított legfeljebb 60 hónap, a szoftverfejlesztési támogatás időtartama a szerződéskötéstől számított 60 hónap vagy 1 000 embernap keretmennyiség kimerülése.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Tájékoztató eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/89
Közzététel dátuma: 2021.05.11.
Ajánlatkérő: LECHNER TUDÁSKÖZPONT NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG
Nyertes ajánlattevő: GeoIQ Imaging kft.
Fotogrammetria szoftver beszerzése és kapcsolódó szolgáltatás nyújtása
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 46.642.000,- Ft
Lásd bővebben

NYE Neptun követése, támogatása és kapcs. szolg.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/90
Közzététel dátuma: 2021.05.12.
Ajánlatkérő: Nyíregyházi Egyetem
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 54.082.140,- Ft
Lásd bővebben

EMGA/EMVA tan. szervi/ illetékes hatósági feladat
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/90
Közzététel dátuma: 2021.05.12.
Ajánlatkérő: Agrárminisztérium
Nyertes ajánlattevő: KPMG Hungária Könyvvizsgáló, Adó- és Közgazdasági Tanácsadó Kft.;KPMG Tanácsadó Kft.;Capstone Consulting Kft.
Vállalkozási keretszerződés. 1. rész a) EMGA és EMVA tanúsító szervi feladatok ellátása b) EMGA és EMVA illetékes hatósági közreműködés keretében akkreditációs felügyeleti vizsgálatok elvégzése 2. rész EMGA és EMVA illetékes hatósági közreműködés keretében monitoring vizsgálatok elvégzése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 2.317.993.720,- Ft
Lásd bővebben

DEK-984: Neptun üzemeltetése, továbbfejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/90
Közzététel dátuma: 2021.05.12.
Ajánlatkérő: Debreceni Egyetem
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
DEK-984: Debreceni Egyetemen működő oktatásszervezési és oktatástámogató Neptun.Net Egységes Tanulmányi Rendszer terméktámogatása, működtetéséhez, üzemeltetéséhez illetve karbantartásához szükséges támogatás nyújtása, folyamatos fejlesztése, jogszabálykövetése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 328.416.000,- Ft
Lásd bővebben

Földmegfigyelési Op. Kp. Szoftver biztosítása I.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/91
Közzététel dátuma: 2021.05.13.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: GeoIQ Imaging kft.;GeoAdat Szolgáltató és Informatikai Kft.; DATAKART Mérnöki Tanácsadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
A Földmegfigyelési Operatív Központ tervezett alapfeladata a jelenleg fejlesztés alatt álló Földmegfigyelési Információs Rendszer rendszerüzemeltetése és rendszerfelügyelete, emellett a jogszabályokban nevesített különleges beavatkozást igénylő helyzetek kezelését végző szervek földmegfigyelési operatív döntéstámogatása, az Űrfelvétel Megrendelő és Érkeztető Rendszer működtetése és üzemeltetése, minőségbiztosítási feladatok ellátása, illetve egyéb földmegfigyelési tematikájú ad-hoc megrendelések és szolgáltatások teljesítése. A Földmegfigyelési Operatív Központ nevezett feladatainak és szolgáltatásainak ellátásához elengedhetetlenül szükséges a Földmegfigyelési Operatív Központ távérzékelési, képfeldolgozási, fotogrammetriai, minőségbiztosítási rendszerének kialakítása a jelen eljárásban beszerezni tervezetett szoftverekkel és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokkal.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 72.395.000,- Ft
Lásd bővebben

Cloudera teszt sík szoftver licenckövetés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/92
Közzététel dátuma: 2021.05.14.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Invigor Informatika Korlátolt Felelősségű Társaság
z önkormányzati ASP adattárház teszt sík működéséhez szükséges Cloudera licenckövetés biztosítása további egy 1 évre (12 hónap).
Ajánlattevőnek a rendelkezésre álló licencek érvényességi idejét követő naptól további 1 évre kell biztosítania a követési szolgáltatást Ajánlatkérő részére.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 16.790.290,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

Nemzetbiztonság, terrorizmus és adatvédelem – francia szabályozás szemben az uniós szabályozással

„2018 óta húzódó adatvédelmi jogvita végére tett pontot a francia Államtanács 2021. április 21-én hozott döntése, amelyben az adatvédelem és az elektronikus magánszféra uniós szintű szabályozása feszül neki a francia táv- és hírközlési szektor nemzetbiztonsági és bűnüldözési szempontú szabályozásának. A francia érvek között pedig megjelenik az EUSZ 4. cikk (2) bekezdés „alkotmányos identitás” érvrendszere is a francia állam alapvető, lényegi funkciói kapcsán.

Közel 10 éve már, hogy az EUB megsemmisítette az ún. adatvisszatartási irányelv rendelkezéseit az Alapjogi Charta 7. és 8. cikkeire utalással, ír és osztrák előzetes döntéshozatali indítványok kapcsán (C-293/12 és C-594/12), amelyek arra hívták fel a figyelmet, hogy a 2006/24/EK irányelv rendelkezései sértik a kommunikáció és a forgalmi adatok bizalmasságát, s ugyan nyomós közérdek alátámasztja a korlátozást, de az nem a szükséges mértékig terjed. A megsemmisített szabályozás alapján a hírközlési szolgáltatóknak súlyos bűncselekmények felderítése céljából keletkezett kötelezettsége a cellainformációk, forgalmi és azonosító adatok megőrzésére (visszatartására) és azok nyomozó hatóságok részére történő átadására.

A fentiek szerint vizsgált szabályozással áll összefüggésben az a francia „adatvédelmi saga”, amely érdekes fordulatot vett a 2018-as előhangot követően idén április végén. A párbeszéd az EUB és Franciaország között onnan indult, hogy az Alkotmánytanács 2018. június 12-én hozott egy döntést a személyes adatok védelméről szóló törvényről (loi n° 2018-493 du 20 juin 2018), amely GDPR-kompatibilissé tette a releváns francia szabályokat, valamint implementálta az ún. Police Directive (bűnügyi adatcserével kapcsolatos irányelv) rendelkezéseit is a belső jogba.

Az Alkotmánytanács szenátorok indítványa alapján vette górcső alá, hogy az uniós jog és a belső jog összhangjának vizsgálatával kapcsolatban milyen alkotmányossági szempontok merülhetnek fel. Ezek: (i) az alkotmányos identitás sérelmének vizsgálata, (ii) a nemzeti és uniós jogszabályok összeegyeztethetősége, (iii) jogalkotó részéről felmerül-e ultra vires aktus. Az (i) pont kapcsán egy általános szabály olvasható ki csupán az Alkotmánytanács gyakorlatából, az ún. ’principes inhérents’ teszt, vagyis a francia alkotmányos identitás szerves részét képező elvek tiszteletének követelménye.

A szóban forgó adatvédelmi kérdések kapcsán végül 2018 augusztusában az Államtanács fordult EDH-kérelemmel az EUB-hez (ld. C-511/18, később egyesítve az C-512/18 és az C-520/18 ügyekkel). A korábban említett ír és osztrák ügyekhez hasonlóan itt is információs jogok érvényesítésével foglalkozó civil szervezetek (köztük a francia Quadrature du Net) voltak érintettek a perben szemben a kormányoldallal, az uniós jogértelmezés tárgya ezúttal pedig a 2002/58/EK, közismertebb nevén e-Privacy irányelv volt, amely az elektronikus hírközlés során megvalósítandó adatvédelmi kérdésekkel foglalkozik.

Az ügy tárgyát az ún. données de connexion (azonosító, forgalmi, lokalizációs adatok és keresési előzmények) képezik, és hasonlóan a 2012-es ügyekhez a vitás kérdés az volt, hogy a bűnmegelőzés és bűnüldözés, illetve hírszerzés sikeressége kellően nyomós közérdekek-e ahhoz, hogy ezen adatokat a fenti tevékenységet végző szervezetek részére rendelkezésre bocsáthassák, hiszen a nemzeti jog előírja a távközlési szolgáltatók részére, hogy felhasználóik ilyen adatait 1 évig megőrizzék és a fenti célokra a fenti szervezeteknek azokhoz hozzáférést engedélyezzenek, illetve létezik rendeleti szabályozás az online tartalmat előállítók azonosításával kapcsolatban is. (Az ügyben az Alapjogi Charta korábban említett 7-8. cikkei mellett a 11. cikk sérelmére is hivatkoztak.)

A saga következő állomásaként az EUB 2020 októberében döntést hozott, amelyből elsőként az érintett kormány és az eljárásba beavatkozó tagállami kormányok álláspontjára kell felhívni a figyelmet. Érdekesség, hogy az ítélet 89. pontjában megjelenik az EUSZ hírhedt 4. cikk (2) bekezdésére való utalás, amely az ún. „alkotmányos identitás” gondolatkörét fedi le. Az ítélet szerint nyolc tagállami kormány élt azzal a hivatkozással, hogy az irányelv egyáltalán nem alkalmazandó az alapügyben szereplőkhöz hasonló nemzeti szabályozásokra, amennyiben azok célja a nemzetbiztonság védelmére irányul. Ezen állítás alátámasztására pedig azt az indokolható megállapítást tették, hogy „a hírszerző szolgálatok tevékenységei, mivel a közrend fenntartásához, a nemzetbiztonság védelméhez és az állam területi integritásának biztosításához kapcsolódnak, a tagállamok alapvető funkciói közé tartoznak, következésképpen ez utóbbiak kizárólagos hatáskörébe [értsd: a lényegi, alapvető állami funkciók közé] tartoznak, amint azt többek között az EUSZ 4. cikk (2) bekezdésének harmadik mondata is tanúsítja.”

Az ítélet 188. pontja – és az EUB korábbi gyakorlata alapján – a terrorizmus megelőzésére mint célra tekintettel – a nemzeti szabályok „csak olyan személyek tekintetében [hajthatóak] végre, akik esetében alapos okkal feltételezhető, hogy valamilyen módon terrorcselekményekben működnek közre. Az ebbe a kategóriába nem tartozó személyek adataihoz pedig csak későbbi időpontban lehet hozzáférni, és a hozzáférésre a Bíróság ítélkezési gyakorlatának megfelelően csak bizonyos különleges helyzetekben, például terrorcselekmények esetén, és olyan objektív tényezők fennállásakor kerülhet sor, amelyek alapján megállapítható, hogy ezek az adatok a konkrét esetben hatékonyan hozzájárulhatnak a terrorizmus elleni küzdelemhez.” (ld. 188. pont, kiemelés tőlem.)

Az Államtanács EUB döntés alapján tovább folytatódó eljárásában a francia kormány szintén előadta identitás érveit, ezen felül pedig azzal is érvelt a hírhedt német PSPP-döntésben is vizsgált hatáskör-túllépéssel kapcsolatban, hogy az EUB ultra vires döntést hozott azzal, hogy a nemzet alapvető érdekének tekinthető belbiztonság, közrend védelmét és a terrorizmus elleni harcot ellehetetleníti. ”

Forrás:
Az alkotmányos identitás új ruhája? – Nemzetbiztonság, terrorizmus és adatvédelem a francia Államtanács előtt; Sulyok Márton; Magyar Jogász Egylet; 2021. május 14.
[EUB: Európai Unió Bírósága
EUSZ: Európai Unióról szóló szerződés
ultra vires: hatásköri túllépés]

Törvények, rendeletek

12/2021. (V. 10.) BM rendelet egyes informatikai tárgyú rendeletek módosításáról

„…1.A központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat egyedi szolgáltatási megállapodás útján igénybe vevő szervezetekről, valamint a központi szolgáltató által üzemeltetett vagy fejlesztett informatikai rendszerekről szóló 7/2013. (II. 26.) NFM rendelet módosítása
…
2.A bizalmi szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó részletes követelményekről szóló 24/2016. (VI. 30.) BM rendelet módosítása
…
3.A nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek részére nyújtott központosított infokommunikációs közszolgáltatások igénybevételének szabályairól szóló 41/2019. (XI. 19.) BM rendelet módosítása…”

Forrás:
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 85. szám; 2021. május 10.; 3323-3327. o. (PDF)

2021. évi XXXIX. törvény a településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról

Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 84. szám; 2021. május 10.; o. (PDF)
Az Ország Szerkezeti Terve; 1. melléklet a 2021. évi XXXIX. törvényhez (PDF, 67 mega!)
A Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve; 2. melléklet a 2021. évi XXXIX. törvényhez (PDF)

1252/2021. (V. 10.) Korm. határozat a kistelepülési településtervek elkészítésének támogatásához szükséges intézkedésekről

„A Kormány az ötezer lakos alatti települések (a továbbiakban: kistelepülések) településtervei elkészítésének támogatása érdekében
1. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Lechner Tudásközpont) bevonásával dolgozzon ki a Terület- és Településfejlesztés Operatív Program Pluszból településtervezési feladat ellátásához támogatást igénybe nem vevő kistelepülésekre, azok jövedelmi helyzetét figyelembe vevő pályázati felhívást a településtervük elkészítésének támogatására;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2021. június 30…”

Forrás:
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 84. szám; 2021. május 10.; 3319. o. (PDF)