Skip to main content

37. szám, 2021. szeptember 13.

Tartalomjegyzék

Kiemelt hírünk

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt hírünk

Civitas Sapiens ’21 Okos Város konferencia + V4 Summit

„Időpont: 2021. szeptember 21-22.

Helyszín: Budapest – Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Oktatási központ

Idén a Digitális Jólét Program harmadik alkalommal rendezi meg hazánk legnagyobb volumenű szakmai konferenciáját okos város témában. A két napos „Civitas Sapiens ’21 Okos Város konferencia” címmel tartandó esemény programja – összehangban Magyarország V4 soros elnökségével – „V4 Summit” megjelenéssel egészül ki. A hibrid konferencia a V4 országok számára lehetőséget nyújt a közigazgatási- és a piaci szektor jó gyakorlatainak bemutatására is.

Az innovatív és digitális megoldások alkalmazása kiemelten fontos része hazánk településeinek fejlesztésben. A települések működtetése, a közszolgálatatások biztosítása, a távlati célú stratégiaalkotás egyaránt megköveteli a komplex és a horizontális szemléletmódot. A V4 országokra kiterjedő nagyszabású konferencia és kiállítás lehetőséget teremt a párbeszédre a települések és azon gazdasági szereplők között, akik fejlesztéseikkel lehetőséget teremtenek egy okosabb és fenntarthatóbb élettér kialakítására.

A rendezvény fővédnöke dr. György István területi közigazgatásért felelős államtitkár. Az eseményen körünkben üdvözölhetjük Varju Krisztina Dórát a Külgazdasági és Külügyminisztérium Visegrádi Együttműködés (V4) elnökségének lebonyolításáért felelős miniszteri biztosát, dr. Uzsák Katalint a Miniszterelnökség területi közigazgatás működtetéséért felelős helyettes államtitkárát, Bial Tibort, a Cseh Köztársaság magyarországi nagykövetét, dr. Solymár Károly Balázst az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkárát, Csehországból pedig Martina Tauberovát, a Cseh Kereskedelmi és Ipari Minisztérium helyettes államtitkárát.

Az esemény nemzetközi eszmecserére is lehetőséget biztosít, vendégországa Csehország, előadóiktól és kiállítóiktól naprakész ismereteket szerezhetünk a cseh piaci szereplők „smart” megoldásairól.

A rendezvényen való részvétel ingyenes, azonban előzetes regisztráció szükséges!

A rendezvényen való részvétel védettségi igazolványhoz kötött.

REGISZTRÁCIÓ

PROGRAM

1. nap – 2021. szeptember 21.

  • 9:00 – 10:00 Érkezés, regisztráció

MEGNYITÓ, KÖSZÖNTŐK

    Oktatási központ, előadóterem

  • 10:00 – 10:10 Varju Krisztina Dóra – Külgazdasági és Külügyminisztérium – Visegrádi Együttműködés (V4) elnökségének lebonyolításáért felelős miniszteri biztos
  • 10:10 – 10:15 dr. Uzsák Katalin – Miniszterelnökség – területi közigazgatás működtetéséért felelős helyettes államtitkár
  • 10:15 – 10:20 Schanda Tamás – Innovációs és Technológiai Minisztérium – parlamenti és stratégiai államtitkár, miniszterhelyettes
  • 10:20 – 10:25 Martina Tauberová – Cseh Kereskedelmi és Ipari Minisztérium – államtitkár helyettes
  • 10:25 – 10:30 Dr. Christián László – Nemzeti Közszolgálati Egyetem – oktatási rektorhelyettes
  • 10:30 – 10:35 Dr. Gál András Levente – Digitális Jólét Program – szakmai vezető

PLENÁRIS ELŐADÁSOK

    Oktatási központ, előadóterem

  • 10:35 – 10:50 A 2021-2027-es EU-s támogatási ciklus lehetőségei
    Dr. Ágostházy Szabolcs – Miniszterelnökség – európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár
  • 10:50 – 11:20 Okos városfejlesztések Csehországban, a City For The Future kiállítóinak bemutatása
    Bial Tibor – Cseh Köztársaság – magyarországi nagykövet
  • 11:20 – 11:35 Civitas Sapiens Okos Város Tudásközpont 2021
    Balla Attila – Digitális Jólét Nonprofit Kft. – technológiai és vállalkozásfejlesztési ügyvezető-helyettes
  • 11:35 – 11:45 Magyar kiállítók bemutatása

11:45 – 13:30 EBÉDSZÜNET – Kiállítások megtekintése

13:30 – 14:00 Az Év Digitális Faluja díjátadó ünnepség

FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS SZEKCIÓ

    Oktatási központ, előadóterem

  • 14:00 – 14:45 Fenntartható épített és természeti környezet
    Pavel Jovanovič – Közép-csehországi Innovációs Központ – igazgató
    Dariusz Stasik – Smart Building Center – vezérigazgató
  • 14:45 – 15:45 V4 Digitális települési ökoszisztéma
    Petra Pecková – Közép-csehországi közigazgatási kerület közgyűlésének elnöke
    Michael Kašpar – Kolín város polgármester
    Hanna Zdanowska – Łódź város polgármester
  • 15:45 – 16:15 Plzeň – városi innovációs ökoszisztéma – Fenntartható innovációk a városi agglomerációban
    Vlastimil Gola – Plzeň város Smart City fejlesztésekért felelős tanácsos
  • 16:15 Zárszó – Oktatási központ, előadóterem

JÖVŐ SZEKCIÓ

    Ludovika Aréna csarnok, színpad

  • 14:00 – 14:15 MVM Zrt.
    Huber Krisztián – MVM Zrt.
  • 14:15 – 14:25 Önkormányzati és megyei adatvagyon
    Tarcsi Ádám – Nemzeti Adat Tudásközpont – szakmai divízióvezető
  • 14:25 – 14:35 GovTech Smart Building
    Vass Lajos – Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. – fejlesztési igazgató
  • 14:35 – 15:05 Delta Technology
    Ujhegyi András – Delta Technology – kereskedelmi igazgató
  • 15:05 – 15:25 Okos város – okos (eszköz)gazdálkodás? avagy a digitalizáció pénzt hoz és nem(csak) visz
    Pichovszky Domonkos – Proworx Digital – CEO
  • 15:25 – 15:55 Hogyan támogatják a drónok a jövő okosvárosait? Az UAS ökoszisztéma szerepe
    Drotár István – Drón Koalíció – szakmai vezető
  • 15:55 – 16:10 ZalaZONE
    Barta-Eke Gyula – Autóipari Próbapálya Zala Kft

INTERAKTÍV PROGRAMOK

    • Ludovika Aréna csarnok, színpad

    • Mesterséges Intelligencia Stage
    • Okos Város Piactér Stage
    • Drónszimuláció

A plenáris és a panelbeszélgetések mellett az egész kiállítás látogatható.

2. nap – 2021. szeptember 22.
KÖSZÖNTŐK

    Oktatási központ, előadóterem

  • 10:00 – 10:10 Gaal Gergely – Miniszterelnökség – a helyi szintű és hazai forrásból megvalósuló településfejlesztési programok összehangolásáért és népszerűsítésért felelős miniszteri biztos
  • 10:10 – 10:20 Petra Pecková – Közép-csehországi közigazgatási kerület közgyűlésének elnöke

PLENÁRIS ELŐADÁSOK

    Oktatási központ, előadóterem

  • 10:20 – 10:35 Steiner Attila – Innovációs és Technológiai Minisztérium – körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár
  • 10:35 – 11:30 Nemzetközi kerekasztal-beszélgetés: Digitalizációs politikák a V4 országokban, MI Kihívás V4 tananyag hivatalos átadása
    Felvezetés és moderáció: Dr. Kása Ferenc – Digitális Jólét Nonprofit Kft. – Mesterséges Intelligencia divízióvezető
    Dr. Solymár Károly Balázs – Innovációs és Technológiai Minisztérium – digitalizációért felelős helyettes államtitkár
    Dr.Petr Očko – Csehország – Ipari és Kereskedelmi Minisztérium – digitalizációs és innovációs miniszterhelyettes
    Krzysztof Szubert – Lengyelország – miniszterelnök európai digitális politikáért felelős főképviselője
    Ján Hargaš – Szlovákia – A Szlovák Köztársaság Beruházási, Regionális Fejlesztési és Informatizációs Minisztériuma – digitális ügyekért felelős államtitkár

11:30 – 13:00 EBÉDSZÜNET – kiállítói helyszín bejárása

SZEKCIÓ ELŐADÁSOK

    Oktatási központ, előadóterem

  • 13:00 – 13:30 Monor, mint okos város
    Juhász László – Monor város alpolgármester
  • 13:30 – 13:45 Vin4m és V4-es projektek bemutatása
    Antonín Koplík – Czech Smart City Export Alliance – igazgató
  • 13:45 – 14:20 Digitális Agrárium – Digitális Agrár Stratégia
  • 14:20 –14:40 Az okos környezet hatása a társadalomra és az életminőségre
    Prof. MUDR. Julie Dobrovolná – Masaryk Egyetem – a RECETOX kórtani élettani
    professzoraként a Környezetélettani Csoport vezetője

KIÁLLÍTÓI SZEKCIÓ

    Ludovika Aréna színpad – Ludovika Aréna, kiállítói tér

  • 13:00 – 14:00 Csehország kiállítóinak bemutatkozása
  • 14:00 – 15:10 Magyarország kiállítóinak bemutatkozása

A RENDEZVÉNY ZÁRÁSA

    Oktatási központ, előadóterem

  • 15:30 Zárszó
    Jobbágy László – Digitális Jólét Nonprofit Kft. – ügyvezető

”

Forrás:
Digitális Jólét Program; 2021. szeptember

Közigazgatás, politika

A teljes projektciklust lefedik az ITM programjai, segítve a magyar tudásvagyon bővülését

„A hazai tudásvagyon hasznosulásának előmozdítása fontos feladat, ehhez azonban szükség van ennek a feltételrendszerének a megteremtésére – mondta Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) innovációért felelős helyettes államtitkára a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a VG közös, 5letből érték, a szellemi alkotások tudatos védelme című konferenciáján.

Az államtitkár elmondása szerint az innovációs ökoszisztéma építésének vannak kiemelt színterei, ennek első szintje a tématerületek, amelyeken létrejön az innováció ötlete, ennek általában van egy intézményi kerete, amely segíti az újítás hasznosulását. A következő szint a tudáskoncentráció, a tudástranszfer, amelynek részei a tudományos és innovációs parkok, nemzeti laborok, kompetencia-központok. A legmagasabb színtér pedig a nemzetközi jelenlét.

A vállalkozások szempontjából is fontos a szellemi tulajdon védelme, ehhez azonban szükség van egy intézményes háttérre vagy egy finanszírozási eszközrendszerre, amellyel az egyén vagy a vállalkozás érvényesülni tud.

Ennek fényében a minisztérium nemcsak az innováció eszközrendszerén keresztül fejti ki a tevékenységét, hanem a teljes projektciklus során segíti a magyar tudásvagyon bővülését.

A tárcán belül zajlik egy átfogó intézményrendszer építése, hogy az ötlet, amely mögött tudás áll, rendelkezzen a teljes intézményi támogatási háttérrel, hogy érvényesülni tudjon az ötletgazda. Az inkubációtól a validáláson keresztül a finanszírozásig és piacra lépésig a teljes ciklust lefedje az intézményi támogatás – összegezte Gulyás Tibor.”

Forrás:
Az ötleteket a piaci hasznosulásig teljes intézményi háttér segíti; Világgazdaság; 2021. szeptember 9.

A városi rang a lehetőségek rangja – várossá nyilvánították Kiskunlacházát és Nyírbogátot

„Örök vita, hogy mely település érdemes a városi rangra. Az önkormányzati törvény úgy fogalmaz, hogy a városi cím használatát a település fejlettsége, térségi szerepe indokolja. Ennek alapján az idén várossá nyilvánított Kiskunlacháza és Nyírbogát nagyközségek megérdemelten nyerték el a címet, természetesen más-más okból.

A városi rang adományozása a történelmi kezdetek óta mindig és mindenhol az uralkodó joga volt, ennek megfelelően e cím presztízst jelentett és privilégiumokkal is együtt járt. Elég, ha a középkori városok árumegállító, illetve vámszedési jogára vagy különösen a szabad királyi város cím előnyeire gondolunk. Ezért is érezzük úgy a mai napig, hogy létezik a településtípusok között is egyfajta hierarchia, annak ellenére, hogy a bennük élő állampolgárok egyébként egyenjogúak. A városok több szolgáltatást nyújtanak, ezért városinak lenni identitásképző dolog. A községek választott elöljárói is a településfejlődés soros állomásának tekintik a városi rang elnyerését. A dolog politikai marketingértékéből következik, hogy a rendszerváltás után az érdekelt politikusok eget-földet megmozgattak a cím megszerzéséért, ami választási ciklusonként 25-30 esetben eredményhez is vezetett. Míg Magyarországon 1990-ben a 3178 település közül mindössze 164 volt város, addig 2013-ra számuk 346-ra gyarapodott, miközben a népességi adatok nem sokat változtak. 2019-ben a 346 városból 102-nek kisebb volt a lélekszáma, mint ötezer, de tízezernél többen is mindössze 144 városban éltek.

A legfrissebb 2015-ös és 2017-es adatok szerint a legkisebb lélekszámú tíz város csökkenő sorrendben (zárójelben a lakosságszám) a következő: Balatonföldvár (2172), Máriapócs (2153), Gönc (2097), Gyönk (2048), Zalakaros (1936), Visegrád (1840), Pacsa (1630), Igal (1304), Őriszentpéter (1160), Pálháza (1060).

Egy hajdani csoportkép

A Kiskunság északi csücskében lévő valamikori két önálló falu, a középkori birtokos Lack családról elnevezett Lacháza és Pereg összeépüléséből és hivatalos egyesítéséből (1950) létrejött Kiskunlacháza ma már kétségkívül a környék legnagyobb településének számít – vetélkedve Ráckevével. Lacháza eredeti neve Szántó volt, legkorábbi okleveles említése 1272-ből való. A hagyomány szerint IV. (Kun) László király szívesen tartózkodott a vidéken, és mivel a település a török hódoltság idején is lakott maradt – bár lakói többször menekülni kényszerültek –, az itteniekben máig elevenen él a kun eredetmítosz.

A település 1839-ben egyszer már el is nyerte a mezővárosi rangot, de ettől az 1872. évi közigazgatási reform keretében megfosztották, és nagyközséggé nyilvánították. A városi öntudatot azonban nem tudták elvenni az itteniektől.

– Nagyon sokat tettünk az elmúlt 15 évben azért, hogy a várossá nyilvánítás pályázati követelményeit megugorjuk – kezdi városa bemutatását Répás József, aki 2006 óta immár negyedik polgármesteri ciklusánál tart. A hajdan közadakozásból állított Kossuth-szoborral ékesített téren lévő, XIX. században épült kedves, tornácos községházában fogad, rögtön előrebocsátva, hogy már tervezik a polgármesteri hivatal mai igényeknek megfelelő épületét a város új központjában. A falon az 1905-ös képviselő-testületet ábrázoló csoportkép: hamisítatlan pödört bajszos parasztpolgárok keménykalapban, felöltőben, pocakon feszülő mellények zsebéből kilógó óralánccal. „Nyakas kunok” – mondták rájuk akkoriban.

Bemutatják a pályázati dokumentációt, benne statisztikai adatok sokasága a városiasság bizonyítékaival, az elmúlt másfél évtized eredményei­vel: a településre hozott tízmilliárdos nagyságrendű állami és uniós támogatások révén megvalósult út- és járdahálózati fejlesztéseket, a bölcsődei, óvodai, iskolai kapacitások növelését, a térséget ellátó új egészségházat, a saját laborháttérrel rendelkező orvosi rendelőket, a helyi társadalmi életet is erősítő, többfunkciós sportcsarnokot, a térségi szerepet betöltő művelő­dési központot. A polgármester nem titkolt büszkesége a település által támogatott, a megyei I. osztályban játszó Pereg SE focicsapatata.

„Nagyágyúk betelepülése”

A településközpont felé vesszük az irányt.

A széles, mezővárosias főutcán – amely valójában a dél felé haladó 51-es főút része – kétoldalt egymást érik az üzletek és kisvállalkozások. Az itteni emberek vállalkozó szellemének hála ismeretlen fogalom a munkanélküliség, sőt munkaerőhiány van, mert aki végképp nem talál a képzettségének megfelelő állást helyben, az bejár a 36 kilométerre fekvő Budapestre autóval, busszal vagy vonattal. Az új városköz­pont egy tágas, parkosított tér köré szerveződik. ­Közepén IV. (Kun) László király ezredforduló évé­ben emelt bronzszobrával, a tér másik oldalán a még felújítás előtt álló általános iskola egy többfunkciós sportcsarnok jókora tömbjével. Ezenkívül van még két általános, egy szakképző- és szakiskola is, a tervek között pedig szerepel termálvízzel üzemeltetett uszoda ­építése is. ­Valószínű, hogy a városi kritériumok között Kiskun­lacháza esetében a település gazdasági kilátásai szerepeltek a legnagyobb súllyal.

– Az elkövetkező évtizedben ugrásszerű gazdasági fejlődés várható, mert ugyan Kiskunlacházának nincs külön ipari parkja, anélkül is mikrorégiós ipari központtá válik. A környéken kibányászható sóderlelőhelyekre épülve építőipari „nagyágyúk” betelepülése várható: a Bayer Construct egy 450 hektáros területen betonelemgyártó üzemet tervez építeni, beruházni készül a Duna Aszfalt Kft. és a Colas Hungária Kft., a térköveket gyártó Leier Hungária Kft. és a Barabás Téglakő Kft. is. Ezekre aztán ­ráépülhetnek alvállalkozóként a helyi kisvállalatok is – taglalja a polgármester, rámutatva, hogy mindez összefügg azzal is, hogy a tervezett V0-s vasútvonal is érinti a várost. Sőt, a Budapest–Kelebia vonalról egy mellékvágány is befut majd a volt szovjet katonai repülőtérre, amely – bár ez még nincs hivatalosan kimondva – valószínűleg az ország új cargo reptere lesz, miután Ferihegyről a zajterhelési panaszok miatt távozni kényszerül a légi áruszállítás. Mivel a berepülési irányok jók, e reptér forgalma itt nem zavarná a nem mellesleg az M0-shoz, az M5 és M6 autópályákhoz és a dunaújvárosi Pentele hídhoz közel lévő kisvárost.

A dinamikus fejlődés alapozta meg Nyírbogát várossá válását is, jóllehet a Pest megyei Kiskunlacházával nem szabad és nem is lehet párhuzamba állítani.

– A városi rang egyfajta kiváltságot, előnyt jelent, amelyet az emberek, a településen élő közösségek ereje alapozott meg. Nyírbogát ebben erős, hisz az elmúlt húsz évben olyan közösség kovácsolódott össze, amely tud és mer együtt gondolkodni. Az együtt gondolkodás alapozta meg a várossá válásunkat – indokolja Simonné Rizsák Ildikó polgármester, aki elismeri, hogy bár Nyírbogáton nem volt urbanizációs robbanás, az viszont tény, hogy ez Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik olyan települése, mely nemcsak megőrizte lakosságát, hanem egyre több fiatal lát perspektívát itt letelepedni. Ez egyfajta elismerés annak tudatában, hogy a községekből inkább elvándorolnak a fiatalok.

Integráló szerep

A városok és a községek közti különbség természetesen nem pusztán azok méretében vagy az ott lakók számában rejlik. Nyírbogát a Nyírség kistelepülései között különleges integráló szerepet tölt be. Irányításával a kistérségi társulás olyan átfogó infrastrukturális beruházásokat valósított meg, melyek közelebb hozták egymáshoz a falvakat, közösen komoly sikereket értek el a térségbe érkező források komplex és hatékony felhasználásában. Nyírbogát emellett környezetének kulturális motorja is, az általa szervezett programok mindig is térségi rendezvényekként valósulnak meg. Az újdonsült kisvárosban a foglalkoztatottság kimagaslóan magas. Térségi gazdasági szerepét erősítendő Nyírbogát ipari park létrehozására vállalkozott. Fejlesztései a lakosság komfortigényeit szolgálták: megújultak a középületek, bővült az általános iskola, melyhez egy tornacsarnok is épült. A közelmúltban bölcsődét adtak át, megújult a védőnői szolgálat épülete, folyamatosan újulnak meg a járdák, kapnak új burkolatot az utcák, kerékpárút-csomópont létesül a településen: itt halad át a 471-es főútvonal mentén futó debrecen–szatmárnémeti kerékpárút, melyhez Nyírbogát belterületén csatlakozik Máriapócs Nemzeti Kegyhely irányába a közelmúltban megépült bicikliút. A beruházások egyre inkább kisvárosi utcaképet kölcsönöznek Nyírbogátnak, amely – mint a polgármester fogalmaz – meghaladta már az „átlagos városi szintet”.

Szubjektív jellemzők

Azt én is elfogadom, hogy a városi státuszban nem is az a legfontosabb, hogy a kritériumokat tudja-e teljesíteni, mert ezek megléte inkább következmény – mondja Kocsis János Balázs városszociológus, a Budapesti Corvinus és a Budapesti Műszaki Egyetem docense, a Magyar Urbanisztikai Társaság alelnöke, az agglomerációs településfejlődés kutatója. – Az, hogy egy uszodát, tornacsarnokot fenn tud egy település tartani, vagy hogy a belterületi úthálózat gyakorlatilag teljes mértékben szilárd burkolatú, az annak a jele, hogy a helyi közösség elég nagy létszámú és kellően tehetős ahhoz, hogy ki tudja termelni a költségeket. Ennek méretgazdaságossági okai vannak, mert meg kell lennie annak a vásárlóerőnek, amely ezeket a funkciókat el tudja tartani. Egy faluból, ahol él két-három nagyon gazdag család, ettől még nem lesz város, ahogy abból a faluból sem, ahol sokan vannak, de kicsi a vásárlóerő. A településről többet elárul az, hogy akik ott laknak, vajon ott termelik-e meg a jövedelmet, vagy ingáznak. Az agglomerációs települések, a kertvárosok, az üdülőtelepülések eltérő szempontok szerint vizsgálandók.

– A város egyik fő ismérve, hogy olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyek a környékbeli kisebb településeken nem elérhetőek.

– Ez igaz, de a település szerepe megváltozhat akkor, amikor például megépül egy autópálya, és van a közelben egy nagyváros. Az utóbbi ilyenkor hirtelen olyan közelivé válik, hogy a volt regionális központban sok szolgáltatást többé nem érdemes fenntartani. Az ilyen agglomerációs települések, regionális központok hirtelen kertvárossá válnak. De ezzel párhuzamosan a kereslet is átalakul, és új szolgáltatások jelenhetnek meg, a helyi gazdaság is erősödhet.

– Vagyis kimondható, hogy a szolgáltatóipari kínálat fémjelzi a városiasságot?

– Én inkább azt mondanám, hogy ez is az egyik mutatószám. Tudniillik a folyamat meg is fordulhat. Várpalota például alvóvárossá vált, miután lakosságának nagyon jelentős százaléka Székesfehérvárra jár dolgozni, különösen amióta kétsávossá fejlesztették a 8-as főutat. Csakhogy Fehérvár megtelt, amit az állandó dugók és a megfizethetetlen ingatlanárak is jeleznek. A cégek némi fáziskéséssel aztán kapcsolnak, hogy ha már a dolgozók egyébként is Várpalotáról járnak be, akkor miért ne költözhetne a munkahely is oda, ahol ráadásul olcsóbb az ingatlan is. Ilyenkor már csak az a kérdés, hogy Várpalotának van-e iparfejlesztési stratégiája, hogy ezt a kínálkozó lehetőséget megragadja. Az is fontos kérdés például, hogy adott település mennyi értelmiségit tud eltartani.

– Ezek szerint a diplomások aránya is fokmérője a városiasságnak?

– Feltétlenül, igaz, némileg csökkenő mértékben. A pandémia során ugyanis feltűnt, hogy nagyon sok értelmiségi, különösen a kreatív területek képviselői szívesen dolgoznak otthonról, akár vidéki nyaralóból. Már régebben sem volt ritka, hogy építészek a Dunakanyarban, a Balatonnál éltek és alkottak.

A távközlési és közlekedési infrastruktúra fejlődésével ez a lehetőség az ország legnagyobb részére és egy sor szakmára kiterjed, amit erősít, hogy az épülő gyorsforgalmi úthálózat, vasúti hálózat olyan térségeket tár fel például Borsodban, Nyugat-Dunántúlon vagy az Alföldön, amelyek korábban nehezen megközelíthetőek, ezért perifériásak voltak. Nehéz minden településtípusra egységesen érvényes kritériumokat megfogalmazni, sokkal jobb volna, ha a település jellegére szabnák a városi rang kívánalmait is. Azt is el kell fogadni, hogy vannak szubjektíven megítélhető jellemzők is. Egy felnőtt ember ránézésre megállapítja az adott település közepén, hogy város-e, vagy sem. De nem a címtől lesz egy helység vonzó és irigyelt hely.”

Forrás:
A lehetőségek rangja; Bertók T. László; Magyar Nemzet; 2021. szeptember 4.

A 2021. évi stratégiai előrejelzési jelentés: az EU hosszú távú cselekvési képességének és mozgásszabadságának fokozása

„A Bizottság a mai napon elfogadta „Az EU cselekvési képessége és mozgásszabadsága” című, második éves stratégiai előrejelzési jelentését. Ez a közlemény egy előretekintő, multidiszciplináris perspektívát mutat be az Unió nyitott stratégiai autonómiája vonatkozásában egy olyan világrendben, amely egyre inkább több pólusú és vitatott. A Bizottság négy fő globális trendet azonosított, amelyek hatással bírnak az EU cselekvési képességére és mozgásszabadságára: éghajlatváltozás és más környezeti kihívások; hiperkonnektivitás és technológiai átalakulás; a demokráciát és az értékeket fenyegető nyomás; valamint a világrend és a demográfia változásai. Emellett tíz olyan kulcsfontosságú cselekvési területet határozott meg, amelyeken az EU megragadhatja a globális vezető szerepre és a nyitott stratégiai autonómiára kínálkozó lehetőségeket. A stratégiai előrejelzés így továbbra is alapul szolgál a Bizottság munkaprogramjaihoz és a prioritások meghatározásához.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Az európai polgárok szinte naponta tapasztalják, hogy milyen közvetlen módon hatnak személyes életünkre az olyan globális kihívások, mint az éghajlatváltozás és a digitális átalakulás. Mindannyian érezzük, hogy demokráciánkat és európai értékeinket mind kívülről, mind belülről megkérdőjelezik, vagy hogy Európának a változó világrend miatt át kell alakítania külpolitikáját. Az ilyen tendenciákkal kapcsolatos korai és jobb tájékozódás segíteni fog abban, hogy időben kezeljünk ilyen fontos kérdéseket, és pozitív irányba kormányozzuk az Uniónkat.”

Maros Šefčovič, az intézményközi kapcsolatokért és a tervezésért felelős alelnök a következőket mondta: „Miközben nem tudhatjuk, mit tartogat számunkra a jövő, a legfontosabb megatrendek, bizonytalanságok és lehetőségek jobb megértése növelni fogja az EU hosszú távú cselekvési képességét és mozgásszabadságát. Ez a stratégiai előrejelzési jelentés ezért négy olyan megatrendet vizsgál, amelyek jelentős hatást gyakorolnak az EU-ra, és tíz cselekvési területet határoz meg annak érdekében, hogy megerősítsük nyitott stratégiai autonómiánkat és megszilárdítsuk globális vezető szerepünket 2050-ig. A világjárvány csak még inkább alátámasztotta azt, hogy ma ambiciózus stratégiai döntéseket kell hozni, és ez a jelentés segíteni fog abban, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük a fejleményeket.”

A szakpolitikai intézkedések tíz stratégiai területe

  1. Fenntartható és reziliens egészségügyi és élelmiszerrendszerek biztosítása;
  2. Dekarbonizált és megfizethető energia biztosítása;
  3. A kapacitások megerősítése az adatgazdálkodás, a mesterséges intelligencia és a csúcstechnológiák terén;
  4. A kritikus fontosságú nyersanyagokkal való ellátás biztosítása és diverzifikálása;
  5. A globális szinten elsőként cselekvő pozíció biztosítása a normák meghatározása során;
  6. Reziliens és időtálló gazdasági és pénzügyi rendszerek kiépítése;
  7. Az uniós törekvéseknek megfelelő készségek és tehetségek fejlesztése és megtartása;
  8. A biztonsági és védelmi kapacitások és a világűrhöz való hozzáférés megerősítése;
  9. Együttműködés a globális partnerekkel a béke, a biztonság és a jólét mindenki számára történő előmozdítása érdekében; valamint
  10. Az intézmények rezilienciájának erősítése

A következő lépések

A Bizottság folytatja az e szakpolitikai ciklusra vonatkozó stratégiai előrejelzési programjának végrehajtását, amely a jövő évi munkaprogram-kezdeményezések alapjául szolgál. November 18-19-én a Bizottság ad otthont az európai stratégiai és politikai elemzési rendszer (ESPAS) éves konferenciájának, amelyen megvitatják a jövő évi stratégiai előrejelzési jelentés témáját, azaz a zöld és digitális átállás összekapcsolását, vagyis azt, hogy ezek hogyan erősíthetik kölcsönösen egymást, többek között a kialakulóban lévő technológiák alkalmazásával. Ezen túlmenően a „Miniszterek a jövőért” uniós szintű előrejelzési hálózat valamennyi tagállamban folytatja az előrejelzési kapacitás kiépítését az uniós tagállamok közigazgatásában. E hónap folyamán a Bizottság egy nyilvános konzultációt is lezár a reziliencia-eredménytábla elnevezésű új eszközéről, amely a reziliencia holisztikusabb módon való értékelésére szolgál az EU-ban és tagállamaiban. Ez a társadalmi és gazdasági jólét GDP-n túlmutató módon történő méréséhez fog hozzájárulni. Szeptember 30-ig nyilvános konzultáció folyik a Bizottság reziliencia-eredménytábláinak tervezetéről.

Háttér-információk

A stratégiai előrejelzés támogatja a Bizottságot az Ursula von der Leyen elnök hat fő céljának elérése felé vezető, előremutató és ambiciózus pályán. 2020-tól kezdődően teljes előrejelzési ciklusokon alapuló éves stratégiai előrejelzési jelentések készülnek az Unió helyzetéről szóló éves értékelő beszéd, a Bizottság éves munkaprogramja és a többéves programozás prioritásainak alátámasztására.

Az idei jelentés a 2020. évi stratégiai előrejelzési jelentésre épül, amely bevezette az uniós szakpolitikai döntéshozatal új iránytűjeként szolgáló rezilienciát. A 2021. évi stratégiai előrejelzési jelentésben meghatározott megatrendeket és szakpolitikai intézkedéseket a Bizottság által szakértők vezetésével folytatott ágazatközi előrejelzés elkészítése során azonosították, amely az európai stratégiai és szakpolitikai elemzési rendszer (ESPAS) keretében a tagállamokkal és más uniós intézményekkel folytatott széles körű konzultációkon alapult. Az előrejelzés eredményeit a Közös Kutatóközpont tudományos szakpolitikai jelentése ismerteti: Az EU stratégiai autonómiájának kialakítása és biztosítása 2040-ig és azt követően

Az előrejelzési kapacitások EU-szerte történő kiépítésének támogatása érdekében a Bizottság létrehozta az egész EU-ra kiterjedő Előrejelzési Hálózatot, amely a „Miniszterek a jövőért” 27 tagját is magában foglalja valamennyi tagállamból. Ez a hálózat megosztja a bevált gyakorlatokat, és az Európa jövője szempontjából kulcsfontosságú kérdések megvitatásával a Bizottság stratégiai előrejelzési programjának alapjául is szolgál.

További információk:

2021. évi stratégiai előrejelzési jelentés: Az EU cselekvési képessége és mozgásszabadsága

Kérdések és válaszok a 2021. évi stratégiai előrejelzési jelentésről

A stratégiai előrejelzésről szóló honlap

A JRC tudományos szakpolitikai jelentése: Az EU stratégiai autonómiájának kialakítása és biztosítása 2040-ig és azt követően”

Forrás:
A 2021. évi stratégiai előrejelzési jelentés: az EU hosszú távú cselekvési képességének és mozgásszabadságának fokozása; Európai Bizottság; 2021. szeptember 8.
Lásd még: European Strategy and Policy Analysis System (ESPAS)

Közigazgatási, politikai informatika

Belügyminisztérium: Józsefváros nem az agglomeráció része

„Az ideiglenes jelleggel létrehozott Kormányzati Érkeztető Rendszer (KÉR) 2015. január 1-jétől 16,56 millió darab papír alapú postai küldeményt, 166 millió oldalnyi dokumentumot dolgozott fel a Magyar Posta Zrt. Budapest VIII., Kőbányai út 14-18. szám alatti logisztikai központjában – mutat rá közleményében a Belügyminisztérium.

A feldolgozott küldemények száma napjainkra jelentősen csökkent, az eltelt időben végrehajtott informatikai fejlesztések pedig lehetővé tették, hogy az érintett intézmények önállóan érkeztessék, majd hiteles elektronikus iratokká alakítsák a papír alapon érkező küldeményeket, ezért a kormány úgy döntött, hogy a KÉR-t ebben a formájában ütemezetten megszünteti – közölte a tárca.

Mint írták, a Jelen nevű internetes oldal 2021. szeptember 4-én közzétett közlése a megszüntetést – tévesen – annak hallgatólagos beismerésének tekintette, hogy a KÉR csődöt mondott, mit több, azt „senki nem használta, annyira rossz volt”. A közlést jegyző Ónody-Molnár Dóra szerint a rendszer megszüntetését már egy tervezési hiba előre vetítette, hiszen az „érkeztető központot kihelyezték egy agglomerációs településre”.

Józsefváros nem az agglomeráció része. A 16,56 millió darab ügyirat intézése nem csőd, 166 millió oldalnyi dokumentum digitalizálása a rendszer használata nélkül ilyen gyorsan, pontosan és hatékonyan nem történhetett volna meg. A KÉR létrehozására és működtetésére fordított források többszörösen megtérültek az ügyintézési idő lerövidülésével, az ügyfelek adminisztrációs terheinek csökkenésével, az eljárások és a szervezeti folyamatok egyszerűbbé válásával.

Nyilvánvaló tények nem vitathatóak – állapítja meg a Belügyminisztérium. A Jelen és Ónody-Molnár Dóra, valamint az irományát minden fenntartás nélkül másodközlő Alfahír, Civilhetes, Index, K-Monitor, Ma, Minuszos, Napi, Nyugati Fény, Telex, 168 óra és 444 nevű internetes portálok lebecsülik olvasóikat azzal, hogy valótlan információkat tesznek közzé.”

Forrás:
Belügyminisztérium: Józsefváros nem az agglomeráció része; Világgazdaság / MTI; 2021. szeptember 9.

Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2021. szeptember 13.

    [Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívások/Eljárást megindító felhívások

  • Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság rendszereinél rendelkezésre állás, támogatás
    Ajánlatkérő: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/171, 2021.09.06.
  • OKOS közösségi kerékpárrendszer-tanulmánytervek
    Ajánlatkérő: Veszprém Megyei Önkormányzat
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/171, 2021.09.06.
  • Szoftvertámogatási és üzemeltetési szolgáltatások
    Ajánlatkérő: Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/171, 2021.09.06.
  • Energiahatékonysági fejlesztések előkészítése
    Ajánlatkérő: Veszprém Megyei Önkormányzat
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/171, 2021.09.06.
  • DUE Informatikai eszközök beszerzése 3 részben
    Ajánlatkérő: Dunaújvárosi Egyetem
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/174, 2021.09.09.
  • MS licencek bérlése a Magyar Közút Nonprofit Zrt. számára
    Ajánlatkérő: Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/174, 2021.09.09.
  • TRV vezénylési és térképészeti rendszer
    Ajánlatkérő: Tiszamenti Regionális Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/175, 2021.09.10.
  • GINOP-5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú, „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében munkavédelmi tanulmányok elkészítése 8 részben
    Ajánlatkérő: Innovációs és Technológiai Minisztérium
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/175, 2021.09.10.

Tájékoztató az eljárás eredményéről

  • Portfólió-SAFOR alrendsz. továbbfejl. és támogatás
    Ajánlatkérő: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Nyertes: NORG Számitástechnikai Rendszerház Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke: 67.920.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/171, 2021.09.06.
  • Naplóelemző rendszer bővítése és gyártói követése
    Ajánlatkérő: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Nyertes: „ANTENNA HUNGÁRIA” Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    A beszerzés végleges összértéke: 67.804.441,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/172, 2021.09.07.
  • Eredmény tájékoztató – Mobiltelefonok beszerzése
    Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Nyertes: Számos vállalkozás
    A beszerzés végleges összértéke: 8.916.744.670,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/172, 2021.09.07.
  • ITSM keretszerződés megújítása -táj.elj.eredm.
    Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
    Nyertes: GPIT Informatikai Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke: 138.204.250,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/172, 2021.09.07.
  • Szerver szoftverek, szünetmentes tápegységek, könyvtári szoftver és kiberfizikai informatikai eszközök, valamint informatikai eszközök beszerzése
    Ajánlatkérő: Széchenyi István Egyetem
    Nyertes: SYSInfo, TTR Invest, Monguz Kft., Alienline Kft.
    A beszerzés végleges összértéke: 43.684.220,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/172, 2021.09.07.
  • Informatikai rendszerfejlesztés 2.
    Ajánlatkérő: Eurohandball 2022 Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
    Nyertes: SBP Systems Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke: 8.344.160,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/172, 2021.09.07.
  • EJBCA szoftverekhez licensz követés és támogatás
    Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
    Nyertes: E-Group ICT Software Informatikai Zrt.
    A beszerzés végleges összértéke: 100.000.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/172, 2021.09.07.
  • Okos-eszközök (Tabletek) és eszközmenedzsment licenszek beszerzése
    Ajánlatkérő: KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
    Nyertes: Rufusz Computer Informatika Informatikai Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    A beszerzés végleges összértéke: 124.200.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/173, 2021.09.08.
  • HUMANOID ROBOT, DRÓN ÉS 3D NYOMTATÓ BESZERZÉSE
    Ajánlatkérő: Klebelsberg Központ
    Nyertes: Muzix Group Kft., Balázs-Diák Kft., EBK-Hungary Kft.
    A beszerzés végleges összértéke: 502.146.139,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/173, 2021.09.08.
  • Nainuwa publikálása és támogatása (KBF/126/2021)
    Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
    Nyertes: 4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság;Tripont Foto Video Kft.
    A beszerzés végleges összértéke: 173.183.400,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/173, 2021.09.08.
  • Elektronikus utalványok beszerzése
    Ajánlatkérő: Központi Statisztikai Hivatal
    Nyertes: EDENRED Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke: 763.500,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/174, 2021.09.09.
  • Keretmegállapodás beltéri EDR rendszer kiépítésére
    Ajánlatkérő: Pro-M Professzionális Mobilrádió Zártkörűen Működő Rt.
    Nyertes: Magyar Telekom, Mercur-Tel, VT-Rendszertechnika
    A beszerzés végleges összértéke: 900.000.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/174, 2021.09.09.
  • K2134/4 Cloud alapú telekommunikációs szolgáltatás
    Ajánlatkérő: Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság
    Nyertes: VCC Live Hungary Kft.
    A beszerzés végleges összértéke: 20.152.576,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/174, 2021.09.09.
  • Közösségi és techn-i területek készülékbeszerzése
    Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
    Nyertes: Invitech ICT Services Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke: 34.841.100,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/175, 2021.09.10.
  • KM2 – Java IT rendszerek üzemeltetése, fejlesztése
    Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
    Nyertes: LARMONT I. S. Kft, Ulyssys Számítástechnikai Fejlesztő és Tanácsadó Kft.
    A beszerzés végleges összértéke: 1.077.532.344,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/175, 2021.09.10.
  • GPU szerverek beszerzése neurális NLP kutatáshoz 2
    Ajánlatkérő: Nyelvtudományi Kutatóközpont
    Nyertes: Systeme und Informatikanwendungen Nikisch GmbH;Rufusz Computer
    A beszerzés végleges összértéke: 116.982.961,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/175, 2021.09.10.
  • Mobil távközlési szolgáltatások beszerzése
    Ajánlatkérő: BVH Budapesti Városüzemeltetési Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Nyertes: Telenor Magyarország
    A beszerzés végleges összértéke: 1.080.551.290,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/175, 2021.09.10.
  • Parkolásinformatikai háttérrendszer üzemeltetése
    Ajánlatkérő: Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt.
    Nyertes: SESSIONBASE Szoftverfejlesztő és Tanácsadó Kft.
    A beszerzés végleges összértéke: 268.800.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/175, 2021.09.10.

Új típusú aláírási móddal egyszerűbb az ügyintézés a kormányablakokban

„Az aláírásminta alapú hitelesítés (AMAHIT) – több mint 3000 aláírópad segítségével – kényelmes megoldást jelent a személyes ügyintézés során azoknak az ügyfeleknek, akik nem rendelkeznek digitális aláírással vagy ügyfélkapu azonosítóval. A fejlesztés eredményeként – egyszeri regisztrációt követően – jelenleg 32 ügytípusban nyílik lehetőség a beadványok papírmentes benyújtására.

A területi államigazgatás egységes működését támogató rendszerfejlesztések” című (KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00045 azonosító számú) kiemelt projektet a Széchenyi 2020 program keretében, Budapest Főváros Kormányhivatala által vezetett konzorcium az Európai Unió által nyújtott vissza nem térítendő támogatással, 6,470 milliárd forint keretösszegből valósítja meg.

A projekt három fejlesztési területre irányult, amelyek egyike az aláírásminta alapú hitelesítési rendszer bevezetése a kormányhivatali ügyintézés során. Ez lehetőséget biztosít a biometrikus aláírásminta alkalmazására a kormányablakokban és egyes kormányhivatali ügyfélszolgálatokon.

A közigazgatás adminisztratív terheinek csökkentését célzó fejlesztésként jelenik meg az ügyintézési folyamatokban az aláírásminta alapú hitelesítés (AMAHIT). A fejlesztés lehetővé teszi a napjainkban legelterjedtebb – dokumentumhitelesítésre használt – kézi aláíráson alapuló, új, elektronikus hitelesítési forma kialakítását és bevezetését a kormányablakokban.

Az AMAHIT rendszerben használt aláírásmintán alapuló működés az aláírás képének alkalmazásán kívül annak ellenőrzését is jelenti. A biometrikus aláírásminta esetében titkosított formában rögzítik és tárolják a kézjegy minden fizikai jellemzőjét, többek között az írás sebességét, illetve az érzékelt nyomásadatokat (hányszor és mikor emelte fel a tollat az aláíró). A biometrikus aláírások összehasonlítása során ezeket a jellemzőket ellenőrzi a rendszer.

Az új biometrikus aláírás – egyszeri regisztráció után – kényelmes hitelesítési lehetőséget teremt a személyes ügyintézések során. Így azok az ügyfelek is élvezhetik a papírmentes ügyintézés előnyeit, akik eddig nem rendelkeztek digitális aláírással vagy ügyfélkapu regisztrációval.

A fejlesztés eredményeként 2021. szeptember 6-tól 32 ügytípus intézhető az AMAHIT rendszerrel, a kormányablakokban és meghatározott kormányhivatali ügyfélszolgálati pontokon – a több mint 3 ezer ügyintézői munkaállomásra – kihelyezett aláírópadok segítségével. A későbbiekben a biometrikus aláírással intézhető ügytípusok száma folyamatosan bővül majd.

A fejlesztéssel kapcsolatban letölthető részletes tájékoztató.

További információ: amahit@bfkh.gov.hu”

Forrás:
Új típusú aláírási móddal egyszerűbb az ügyintézés a kormányablakokban; Budapest Főváros Kormányhivatala; 2021. szeptember 8.

A DJP is részt vett az IT Business konferenciáján

„Elsősorban a koronavírus-járvány hatásaira koncentrált az IT Business (ITB) egésznapos technológiai konferenciája, amelyen Dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője és Jobbágy László, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. ügyvezetője is felszólalt.

Az Inside ITB 2021 – Hogy értsd, a digitalizáció mit ér elnevezésű konferencia kormányzati blokkjában tartott kerekasztal-beszélgetésen főként az államigazgatási projekteket járták körbe a meghívott előadók. A beszélgetést felvezető előadásában Dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője hangsúlyozta, a koronavírus-járvány alatt alapvetően jól vizsgázott az államigazgatás, hiszen minden szolgáltatás működött, nem állt le az oktatás, végezte a dolgát a bíróság, és még az okmányügyintézésre is volt lehetőség. „Büszkék lehetünk azokra a kollégákra, azokra a minisztériumi vagy a háttérintézményekben dolgozókra, akik azért voltak felelősek, hogy a több mint ezeréves magyar állam ebben a kritikus időszakban is tovább működjön” – fogalmazott a szakmai vezető. Ugyanakkor az elmúlt évek nemcsak a járványról szóltak, a digitalizáció sok más problémára is rávilágított. Ezek közül a szakmai vezető kiemelte a közösségi oldalak vagy az óriás technológiai vállalatok túlhatalmát, amit – szavai szerint – szabályozni kell.

Mind kiemeltebb szerep jut az olyan fogalmaknak és tartalmaknak, mint a digitális államkormányzás, az adatvagyon vagy a mesterséges intelligencia. Aki nem érti ezek összefüggéseit, nem érti azt sem, hogy miről szól ez a kor, s mi várható a jövőben. Dr. Gál András Levente szavai szerint a digitális államkormányzás új logikai algoritmusokat, új megközelítéseket igényel, de alapvetően a tiszta és összekapcsolható adatokra és a hasznos robotokra, vagyis a mesterséges intelligenciára támaszkodik. Ugyanakkor a technológiai változásokkal a jogrendszernek is tartania kell a lépést, és pontosan körbe kell írni olyan fogalmakat, mint az adatvagyon vagy az adatgazdaság. Ez elsősorban versenyképességi kérdés, hiszen egy kedvező adatökoszisztéma vonzóvá tehet országokat a befektetők számára, ugyanakkor szuverenitási kérdés is abból a szempontból, hogy növeli az adott állam mozgásterét és csökkenti a kiszolgáltatottságot.

Dr. Gál András Levente kiemelte, jelenleg nagy csata zajlik az uniós porondon az adatvagyon felett: az Európai Unió döntéshozatala nem a tagállamok pozícióit erősíti, hanem egy kizárólagos, állami érdekek felett álló, ellenőrzés nélkül nyíltan elérhetővé tett adatplatform létrehozásával inkább a technológiai óriásvállalatok oldalára állt, illetve a saját hatáskörét, nélkülözhetetlenségét szeretné hangsúlyozni. A nemzeti adatvagyon azonban – hasonlóan egy szellemi alkotáshoz – magánjogi jószágnak minősül, így értelmezhetetlenek a jogharmonizációs törekvések. „Ez a törekvés a jelenlegi formájában nemcsak jogállam-, de EU-ellenes is, hiszen így a nemzeti adatokhoz hozzáférnének azok a nagyvállalatok, amelyek piaci erőfölénnyel való visszaéléseit éppen most szeretnék megfékezni” – zárta szavait Dr. Gál András Levente.

Jobbágy László, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. ügyvezetője a bevezető előadás után tartott kerekasztal-beszélgetésen bemutatta a DJP történetét és működését, kiemelve, hogy a 2015 óta létező szervezet fő célja, hogy megismertesse a digitális megoldásokat a magyar emberekkel. A koronavírus-járvány ezt a célt nagyban segítette, hiszen szinte egyik pillanatról a másikra álltak át sokan az otthoni munkavégzésre vagy a digitális oktatásra. Ez azt jelenti, hogy a digitalizáció szintje rövid idő alatt óriásit ugrott Magyarországon. A bevezető után a már megvalósult DJP-s programokra koncentrált, megemlítve, hogy igazi digitális összefogással létrejött egy honlap, amely különböző cégek ingyen felajánlott termékeit gyűjtötte össze; ezek a felajánlások pedig nagyban segíthették az embereket a járvány alatti munkavégzésben, tanulásban vagy a mindennapi életben. Fontos volt az is, hogy a DJP mentorhálózata rendelkezésére állt azoknak, akik nehezen viselték a bezártságot és a személyes kapcsolatok hiányát. A Napi 100 jó szó nevű kezdeményezés végül olyan sikeres lett, hogy mintegy százezer embert ért el több, mint ezerháromszáz DJP Mentor, többségében időseket, diákokat, szülőket és tanárokat.”

Forrás:
A DJP is részt vett az IT Business konferenciáján; Digitális Jólét Program; 2021. szeptember 10.

Digitális tudással az élhető környezetért és a fenntartható tájhasználatért – megtartotta első ülését a Területi Tervezési Laboratórium

„A digitális tudásnak is az élhető környezet és a fenntartható tájhasználat kialakítását kell szolgálnia, ebben a tanácsadó testület is segíti a Territorial Planning Laboratory munkáját – hangzott el a TP LAB projekt első tanácsadó testületi ülésén. A Lechner Tudásközpontban augusztus 31-én megtartott összejövetelen a résztvevők egyeztették az előttük álló feladatokat, és megosztották egymással gondolataikat, elképzeléseiket a további új, innovatív lehetőségekről is.

2021. augusztus 31-én a Lechner Tudásközpontban tartotta meg első tanácsadó testületi ülését a TP LAB, vagyis a Territorial Planning Laboratory, magyarul Területi Tervezési Laboratórium, amely az Interreg V-A Szlovák-Magyar Együttműködési Program támogatásával működik. A 2020 októberében elindult TP LAB projekt keretében térinformatikai adat- és információszolgáltató platform készül Szigetköz és Csallóköz tágabb térsége számára a pozsonyi Térségi Tervezési Intézet (IPP) és Műszaki Egyetem (STU), valamint a Nyugat-Pannon Nonprofit Kft. és vezető partnerként a Lechner Tudásközpont együttműködésével. A cél a határ két oldalán fekvő, de egymással szoros kapcsolatban lévő tájegységek jobb kommunikációs összeköttetése, az információk online elérhetősége és a területi tervezés, döntéshozás összehangolása.

A januári online kick-off meeting, majd a júniusban Győrben megtartott helyi partnertalálkozó után most Budapesten lezajlott eseményen Juhász Géza, a Lechner Tudásközpont Tervezési és Téradat Szolgáltatási Főosztályának vezetője üdvözölte a résztvevő partnerek képviselőit, és mutatta be röviden a Tudásközpontot. Ezután Majorné Vén Mariann TP LAB projektvezető ismertette a találkozó programját, valamint a tanácsadó testület funkcióját, feladatait, szerepét abban, hogy a TP LAB keretében a digitális tudás az élhető környezet és a fenntartható tájhasználat kialakítását segítse. A szakmai összejövetel következő témája a projekt időbeli ütemezése, a következő események, határidők kitűzése volt. A délelőtt további részében a témavezetők mutattak be prezentációkat többek között a GIS adat- és szolgáltatási centrum, valamint a Living Lab helyi szolgáltató iroda létrehozásáról, és az információ-szolgáltató applikáció felhasználóbarát használatáról.

A nap első felét az idea factory, a színes „ötletgyár” zárta, ahol a résztvevők megosztották egymással gondolataikat, elképzeléseiket a további új, innovatív lehetőségekről, a jövőbeni együttműködés lehetséges színtereiről. A legtöbb gondolat arról szólt, hogy hogyan tudja a mai kor digitális tudása az olyan alapvető, általános célokat támogatni, mint a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás, vagy a zöld és barnamezős területek hasznosítása – a területi változások hatásait nem közigazgatási határok közé szorítva, hanem határon átnyúló közös fejlesztéseket végezve. Ebéd után a résztvevők az előttük álló eseményekkel, találkozókkal kapcsolatos információkat egyeztették. A TP LAB következő rendezvényeinek a képzések mellett Pozsony fog otthont adni, a következő tanácsadó testületi ülésen kívül itt, a Műszaki Egyetemen tartják meg majd a tél folyamán a zárókonferenciát, ezenkívül lehetőség lesz a Living Lab helyi szolgáltató iroda megtekintésére is.”

Forrás:
Digitális tudással az élhető környezetért és a fenntartható tájhasználatért; Pesti Monika; Lechner Tudásközpont; 2021. szeptember 7.

A 4iG Nyrt. rendkívüli tájékoztatása nyertes ajánlatról

„A 4iG Nyrt. („4iG”) tájékoztatja tisztelt befektetőit, valamint a pénz- és tőkepiac szereplőit, hogy a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. („DKÜ”) a 4iG által vezetett konzorcium ajánlatát nyertes ajánlatként hirdette ki.
A keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás a 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó szervezetek részére „Hálózati aktív és passzív eszközök beszerzése” tárgyában két részben. Első rész: Homogén hálózati eszközök és kiegészítők, második rész: Általános hálózati eszközök és kiegészítők beszerzése.
Az eljárás első részében öt a második részében négy különböző közös ajánlattevői konzorciumot hirdetett ki nyertesként a DKÜ, amelyből mindkét részben az egyik a 4iG vezette közös ajánlattevői konzorcium.
A keretmegállapodás keretösszege nettó 300 000 000 000 Ft.

A keretmegállapodás nem biztosít automatikus megrendeléseket, az érintett szervezetek igényei alapján az egyes konkrét beszerzések újra versenyeztetésre kerülnek a keretmegállapodásban résztvevő konzorciumok között…”

Forrás:
A 4iG Nyrt. rendkívüli tájékoztatása nyertes ajánlatról; 4iG Nyrt.; 2021. szeptember 10. (PDF)

A Delta Technologies tájékoztatás nagyértékű digitális kormányzati közbeszerzés megnyeréséről

„A Delta Technologies Nyilvánosan Működő Részvénytársaság…100 százalékos tulajdonú leányvállalata, a Delta Systems Kft. konzorciumvezető ajánlattevőként (1. közbeszerzési rész), továbbá más közös ajánlattevővel konzorciumban (2. közbeszerzési rész), részt vett a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) által indított Kbt. 81. §-a szerinti Uniós Nyílt (EKR000198952021 – Hálózati aktív és passzív eszközök beszerzése – HNET21)…közbeszerzési eljárásban, melyet a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018 (XII.27.) Korm.rendelet 1. (2) bekezdés hatálya szerinti szervezetek részére hirdettek meg.
…
A Delta Systems Kft. vezette konzorciumot – az 1. közbeszerzési rész vonatkozásában további négy, a Delta Systems Kft.-től független ajánlattevő konzorciummal – nyertesként hirdették ki.
A Homogén hálózati eszközök és kiegészítők (1. közbeszerzési rész) beszerzésére vonatkozóan a keretösszeg nettó értéke: 200.000.000.000,- Ft

A 2. közbeszerzési rész vonatkozásában a Delta Systems Kft. konzorciumi tagként vett részt, ezen konzorcium további három, a Delta Systems Kft.-től független ajánlattevő konzorciummal – nyertesként került kihirdetésre.
Általános hálózati eszközök és kiegészítők (2. közbeszerzési rész) beszerzésére vonatkozóan a keretösszeg nettó értéke: 100.000.000.000,- Ft

A megállapodások nem kínálnak automatikusan megrendeléseket, a DKÜ által kiszolgált intézmények felmerülő igényeik alapján versenyeztetik újra a beszerzéseket a keretmegállapodásban szereplő szállítók között. ”

Forrás:
Delta Technologies Nyrt. tájékoztatója; 2021. szeptember 10. (PDF)

Rendkívüli tájékoztatás: 264 milliárdos közbeszerzés nyertes ajánlattevője a Gloster Infokommunikációs Nyrt.

„…A Gloster Infokommunikációs Nyilvánosan Működő Részvénytársaság tájékoztatja Tisztelt Befektetőit, hogy a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt….által a „Hálózati aktív és passzív eszközök beszerzése (HNET21)” tárgyában meghirdetett keretmegállapodás megkötésére irányuló́ közbeszerzési eljárás során a Gloster konzorciumi tagként nyertes ajánlatot tett.
A keretmegállapodás nem biztosít automatikus megrendeléseket, az érintett szervezetek igényei alapján az egyes konkrét beszerzések újra versenyeztetésre kerülnek a keretmegállapodásban résztvevő konzorciumok között.
…
A DKÜ a közbeszerzési eljárást a 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó szervezetek részére két részben – Első rész: Homogén hálózati eszközök és kiegészítők, második rész: Általános hálózati eszközök és kiegészítők – hirdette meg.

Az Ajánlatkérő az eljárás mindkét részében négy, illetve öt különböző közös ajánlattevői konzorciumot hirdetett ki nyertesként, amelyből mindkét részben nyertesként szerepel az a konzorcium, amelyben a Gloster konzorciumi tagként tett ajánlatot összesen 264 523 305 509 Ft-ért.

A keretmegállapodás keretösszege a két részben mindösszesen nettó 300 000 000 000 Ft, időtartama pedig a hatálybalépéstől számított legfeljebb 38 hónapig tart…”

Forrás:
Rendkívüli tájékoztatás: 264 milliárdos közbeszerzés nyertes ajánlattevője a Gloster; Gloster Infokommunikációs Nyrt.; 2021. szeptember 10. (PDF)

A berlini rendőrség a nyílt adatok elemzését teszteli a kerékpárlopás ellen

„A kerékpárlopások száma magas, a felderítési arány viszont rendkívül alacsony. A német rendőrség reméli, hogy a nyílt adatok segítenek majd a lopások megelőzéséhez.

A berlini rendőrség egy kísérleti projekt keretében 24 óránként közzéteszi az interneten a német fővárosban elkövetett szinte minden kerékpárlopás helyét, időpontját és egyéb adatait – jelentette be Stefan Redlich, az állami bűnügyi hivatal (LKA) helyettes vezetője a DPA hírügynökségen keresztül. Ezeket az adatokat aztán a berlini nyílt adatportálon keresztül bárki elérheti és felhasználhatja.

„Szeretnénk kihívás elé állítani a programozókat, hogy használják fel ezeket az adatokat, és olyan alkalmazásokat fejlesszenek ki, amelyekre még nem is gondoltunk. Ez lehet olyan alkalmazás, amely figyelmezteti a kerékpárosokat azokra a területekre, ahol sok a lopás. De talán más applikációk is születhetnek: helyzetjelentések, dinamikus fejlesztések, grafikák, kutatások vagy művészeti tervek” -mondta Redlich. Hozzátette, a rendőrség szeretné tesztelni, hogy az ilyen adatok felkeltik-e az érdeklődést, és nyílt adatként használják-e őket.

A projekt keretében láthatóvá válhat, hogy melyik területen és mely napokon lopják el a kerékpárokat? Főleg nappal vagy inkább éjszaka? Többnyire az utcáról vagy az udvarokról? Vannak észrevehető halmozódások vagy sorozatok?

A táblázatos adathalmaz a kerékpártulajdonos bejelentésén alapul: a lopás napja és időpontja, a kerékpár típusa, a kár összege, a bűncselekményre vonatkozó információk (utcai lopás, udvari lopás, pincefeltörés), valamint a bűncselekmény helyszíne. Az adatvédelem miatt azonban a helyszínt nem utcával és házszámmal, hanem csak az 542 úgynevezett tervezési terület egyikével nevezik meg. Ezek a berlini közigazgatás által meghatározott területek. A sűrűn lakott belvárosban ezek kisebbek, és csak néhány keresztutcát foglalnak magukban. A külterületeken több négyzetkilométeres kiterjedésűek.

Ha a lopás lehetséges időtartama meghaladja a 72 órát, például azért, mert a tulajdonos szabadságon volt, az adatokat már nem adják ki. Ez a lopások mintegy 15 százalékát érinti, azaz a 85 százalékukat publikálják.

Utólag a rendőrség 2020 januárja óta legalább 35 ezer kerékpárlopást tett fel az internetre. A jövőben várhatóan naponta átlagosan 60 lopást adnak hozzá. A rendőrség számára ez nem jelent további erőfeszítést. A bűncselekmények adatait mindig is a Poliks rendőrségi rendszerben rögzítették. Az internetre történő átvitel automatikus.

A kerékpárlopás témáját nem véletlenszerűen választották ki a projekthez. A kerékpárosok száma nő, a kerékpárok egyre drágábbak, a lopások megoldása pedig nehézkes. A lopásokról szóló bejelentések száma 2016-ra 34 500-ra emelkedett. Azóta ez a szám a lakosság és a kerékpárosok számának növekedése ellenére csökken. Tavaly 27 588 lopást jelentettek be, ami napi 76 esetet jelent. A tényleges szám valószínűleg jóval magasabb. Nem minden biztosítással nem rendelkező tulajdonos jelent lopást.

Ugyanakkor a kárösszegek a 2018-as átlagos 663 euróról tavaly 799 euróra nőttek. A rendőrségi elszámolási arány sokáig csekély 4 százalék volt, ami 2020-ban némileg javulva 4,7 százalékra, 2021 első felében pedig 5,4 százalékra emelkedett. A kerékpárokat különösen gyakran lopják el a vasútállomások, iskolák, sport- és szabadidős létesítmények vagy bevásárlóközpontok előtti nagy parkolókból. A nyílt adatprojekt révén a rendőrség reméli, hogy a megelőzésre is nagyobb figyelmet tud majd fordítani.

A rendőrség a tervezés során konzultált a berlini Technológiai Alapítvánnyal, amely a digitalizációhoz szükséges információkkal, szoftverekkel és infrastruktúrával látja el a vállalkozásokat és a közigazgatást. „A biztonság terén sokkal többet lehet tenni, mint amennyit eddig tettünk. A berlini rendőrség mindenképpen úttörő szerepet játszik ebben, és más városok vagy települések is követhetik” – mondta Victoria Boeck az alapítvány munkatársa.”

Forrás:
A berlini rendőrség a nyílt adatok elemzését teszteli a kerékpárlopás ellen; Computerworld; 2021. szeptember 10.

Informatika, távközlés, technika

Korlátlan adatforgalmat kínáló otthoni internetszolgáltatást indít a Telenor

„Telenor OtthonNet néven otthoni internetszolgáltatást indít szeptember 14-től lakossági ügyfeleinek a Telenor Magyarország, vezeték nélküli hálózatán, belépve az otthoni szolgáltatások területére. A korlátlan adatforgalom mellett otthoni internetezést kínáló OtthonNet a bevezetésekor is már több mint 1 millió háztartás számára érhető el, és a fejlesztéseknek köszönhetően ez a kör folyamatosan bővül.
Miután a Telenor tavaly elindította vállalati ügyfeleinek szóló Hiperline vezetékes internetszolgáltatását, most egy újabb területen lép ki a hagyományos mobilszolgáltatói szerepköréből azzal, hogy a lakossági internetpiacon is korlátlan adatforgalmi keretet tartalmazó otthoni internetszolgáltatással jelenik meg vezeték nélküli hálózatán.
A szolgáltató szerint ezeket az otthoni internetezésre kialakított mobilinternet tarifákat az ügyfelek jelentős része a vezetékes szolgáltatások alternatívájaként fogja igénybe venni…

2021. szeptember 14-től a Telenor vezetékek nélküli hálózaton elindítja az OtthonNet szolgáltatást, amelynek főbb előnyei:
* korlátlan adatforgalom;
* akár 150 Mbit/sec becsült maximális letöltési sebesség;
* gyors és egyszerű beüzemelés;
* otthoni wifi-hálózatként egyszerre akár több eszközön is problémamentesen használható;
* már az induláskor több mint 1 millió háztartás számára elérhető országszerte.
…
Korlátlan otthoni internet

Az elsősorban átlagos internetezési szokásokkal bíró felhasználók számára ajánlott OtthonNet szeptember 14-től rendelhető meg a Telenor üzleteiben és a telenor.hu-n. A szolgáltatás kedvező áron, akár 4990 forintos havidíjon elérhető lesz, hűségszerződéses és anélküli konstrukcióban egyaránt. A tarifához két különböző típusú asztali router közül választhatnak az ügyfelek.

A szolgáltatás az előfizető szerződésben rögzített irányítószámhoz alatt vehető igénybe. Az elérhető helyszíneket a szintén szeptember 14-től induló www.telenor.hu/otthoni-internet oldalon lehet ellenőrizni, ahol további részletes információk is megtalálhatók lesznek.”

Forrás:
Otthoni internettel bővül a Telenor termékpalettája; Telenor Magyarország; 2021. szeptember 7.

Társadalom, gazdaság, művelődés

A vidéki Magyarország a pandémia korában – IX. Falukonferencia, 2021. szeptember 22-24.

„2021. szeptember 22-24., Pécs, Magtár (Dóm tér 6.)

A KONFERENCIA PROGRAMJA

Szeptember 22. szerda
Csatári Bálint emléknap. A vidék előtt álló kihívások a pandémia árnyékában a XXI. században

  • 12.00 – 13.00 Regisztráció, ebéd
  • 13.10 – 13.35 Megnyitó, Köszöntők
  • 13.40 – 14.40 Plenáris előadások I.
    * Fertő Imre: A vidék fenntarthatósága és a jövő forgatókönyvei a pandémia árnyékában az agrárközgazdász szemével
    * Kovács Katalin: A vidék fenntarthatósága és a jövő forgatókönyvei a pandémia árnyékában a vidékszociológus szemével
    * Pálné Kovács Ilona: A vidék fenntarthatósága és a jövő forgatókönyvei a pandémia árnyékában a jogász szemével
  • 14.40 – 15.00 kávészünet
  • 15.00 – 16.20 Panelbeszélgetés
    A vidék előtt álló kihívások (a pandémia árnyékában) a XXI. században
  • 16.20 – 16.40 Bajmócy Péter: Megemlékezés Csatári Bálint munkásságáról
  • 16.40 – 18.00 Szekciók
  • 18.00 – 18.50 Vezetett séta a Püspökség kulturális értékeinek megtekintése
  • 18.50 – 20.00 Vacsora
  • 20.00– 20.30 Orgonakoncert / Kulturális Program
  • 21.00– 22.030 Borkóstoló

szeptember 23. csütörtök
Buday Sántha Attila Emléknap. A vidéki Magyarország kihívásai I.

  • 8.30 – 10.00 Szekcióelőadások
  • 10.00 – 10.20 kávészünet
  • 10.20 – 12.30 Plenáris előadások II.
    A kormányzati tervek a vidék fejlesztésére 2021-2027
    * Szabó Mátyás: (cím egyeztetés alatt)
    * Juhász Anikó: A Közös Agrárpolitika aktualitásai, a mezőgazdasági támogatások jövője (munkacím)
  • 12.30 – 13.30 ebéd
  • 13.30 – 15.00 Panelbeszélgetés
  • 15.00 – 15.20 kávészünet
  • 15.30 – 17.00 Szekcióelőadások
  • 17.00 – 18.30 Panelbeszélgetés
  • 19.00 – 22.00 Gálavacsora

szeptember 24. Péntek
A vidéki Magyarország kihívásai II.

”

Forrás:
A vidéki Magyarország a pandémia korában – IX. Falukonferencia, 2021. szeptember 22-24.; KRTK Regionális Kutatások Intézete; 2021. augusztus 25.

Brain Bar: terítéken a jövő legfontosabb kérdései

„Csütörtökön indult a kétnapos Brain Bar jövőfesztivál a budapesti Millenáris Parkban. A szervezők olyan témákat tűztek programra, mint például a szólásszabadság kérdése, az analóg technológiák visszatérése, a home office korlátai–hátrányai, valamint arról is szó lesz, hogy az anyanyelvnek milyen szerepe van egy alapvetően angolul beszélő világban. Az előadók között ott lesz Fudzsimoto Szou japán sztárépítész is, az épülő Magyar Zene Háza tervezője. Az InfoRádió a Brain Bar jövőfesztivál alapítóját, Böszörményi-Nagy Gergelyt kérdezte.

A Brain Bar jövőfesztivált úgy kell elképzelni, mint egy zenei fesztivált, azzal a különbséggel, hogy nem zenekarok, hanem ötletgazdák, gondolkodók, tudósok, feltalálók, üzletemberek és politikusok lépnek fel a jövőről alkotott víziójukkal, ötleteikkel – fogalmazott az InfoRádiónak Böszörményi-Nagy Gergely, hozzátéve, hogy a közönség aktívan részt vehet a beszélgetésekben, vitákban. „Felmehet a színpadra, megkérdőjelezheti az ott elhangzottakat, kérdéseket tehet fel és megfogalmazhatja saját álláspontját is” – sorolta.

A rendezvény alapítója kiemelte: a beszélgetések minden évben a jövő legfontosabb kérdéseiről szólnak: a gasztronómia és az élelmiszeripar jövőjétől kezdve a technológián át a háborúk jövőjén keresztül egészen a környezetvédelemig, tehát az életmód kérdésektől a politikáig, mindenről szó van a Brain Baron.

Ennek megfelelően az idei program is színesnek ígérkezik: a vendégek között szerepel például a legnagyobb közösségi médiacégek szabályozásáért felelős politikus, illetve egy olyan szakember, aki ezeknek a cégeknek a fejlesztésén, az informatikai hátterén dolgozik. Velük arról fognak beszélgetni, hogy miként lehet majd a jövőben szabályozni a nagy technológiai cégeket, és hogy jelent-e veszélyt a demokráciákra például a cenzúra, ami Facebookon tapasztalható sok esetben – tette hozzá Böszörményi-Nagy Gergely. Meghívást kapott egy 12 éves cégalapító Amerikából, aki kifejezetten a műanyaghulladék újrahasznosítására alapított vállalkozást, de lesz magyar feltaláló is, aki műanyagevő baktériumot fejlesztett ki gyógyszerészként. „Tehát egészen elképesztő személyes életutak, karrierek és mindenekelőtt ötletek lesznek majd a közönség előtt a színpadon” – összegezte.

A Brain Baron Fudzsimoto Szou japán sztárépítésszel, a Magyar Zene Háza tervezőjével is lehet majd találkozni a fesztivál pénteki napján, aki több más előadóval közösen arról fog beszélgetni–vitázni, a közönséget is bevonva, hogy a technológia a városi életmódra jótékony, vagy éppen kedvezőtlen hatással van-e.

Böszörményi-Nagy Gergely szerint meglehetősen vegyes a tapasztalat, hogy az emberek inkább optimisták vagy pesszimisták a jövővel kapcsolatban, éppen ezért a Brain Bar programját az emberek vágyaira és félelmeire egyaránt odafigyelve igyekszenek összeállítani minden évben. A jövőfesztivál alapítója szerint a mai információ-áradt miatt a legtöbb embernek hullámzóak a várakozásai a jövőt illetően; vagyis a fesztivál témái között nem véletlen szerepel, hogy hogyan lehet rendet vágni abban az „információs viharban”, aminek ma az ember agya ki van téve – fűzte hozzá.”

Forrás:
Brain Bar: terítéken a jövő legfontosabb kérdései; Baumann-Tuka Nikoletta; Infostart / InfoRádió; 2021. szeptember 8.

Információ röviden

A héten olvastuk: kiberbiztonság – 2021. szeptember 13.
A kiberbiztonsági ipart lassan elborítják a lángok – ám ez nem csökkenti a befektetők érdeklődését, sőt!

A világ kiberbiztonsággal foglalkozó iparát (vagy inkább iparait) sohasem látott magasságokba lökte a kiberteret mind jobban belakó bűnözők kiapadhatatlan mohósága. Ahogy a piaci elemzők fogalmaznak: ezen a területen virágzik az üzlet, és mindennél beszédesebben tanúsítja ezt az iparág cégeinek szinte a csillagos égig emelkedő piaci értéke (szakértők szerint a jelentősebb szereplők átlagos értéke ma már jóval meghaladja a fél milliárd dollárt), illetve az ide hozott befektetések elapadhatatlannak látszó pénzfolyama, ami csak az idei év eddigi időszakában túlszárnyalt már a 12 milliárd dolláron. Egy régi mondás szerint semmi sem tesz jobbat a fegyvergyártásnak, mint egy jó kis háború. Az analógia a kiberbiztonsági szektorra is igaz, és fenyegető akciókban idén végképp nem volt hiány. A SolarWinds kiberkémkedési ügy, majd a Kaseya és a Microsoft Exchange elleni támadások szinte csak a kezdetet jelentették, az energetikai hálózatot üzemeltető Colonial, illetve egész sor egészségügyi intézmény elleni zsarolóvírusos támadások mindenki számára világossá tették, hogy milyen hatalmas tétje van ennek a kibertérben zajló macska-egér „játéknak”. A kiberbiztonsági szakma képviselőinek egy része úgy véli: ebben a versenyfutásban a védelem lassan alulmarad.
Annak ellenére állítják ezt, hogy a terület egyértelmű fejlődést könyvelhetett el: komoly előrelépést hozott a biztonság erősítésében a több lépcsős azonosítás bevezetése, a titkosítási technológiák fejlődése, illetve általánosságban a zéró bizalom elvén alapuló védekezési filozófia terjedése. A számítógépes rendszerek, hálózatok biztonságát javító megoldások évről évre stabil fejlődést mutatnak, ám az összekapcsolódott rendszerek komplexitása és sokszínűsége gyorsabb tempóban növekszik. Ez egyszerűen azzal jár, hogy rohamtempóban növekszik a támadható felületek nagysága. Mindenképpen gyorsabb ütemben, mint ahogy a vállalatok és szervezetek a hatékony biztonsági környezetet hozzájuk tudnák igazítani.
A távmunka és a felhőbe költözött folyamatok széleskörű terjedése tovább erősíti ezt a veszélyes lemaradást. A McKinsey cég becslése szerint a koronavírus járvány mintegy hét évvel gyorsította fel a világ gazdaságainak digitalizálódását. A másik nagy tanácsadó, a Gartner előrejelzése szerint 2023-ra a vállalati folyamatok 70%-a felköltözik a felhőbe (ezzel csaknem megduplázva a 2020-ban jegyzett 40%-os arányt). A szakértők többségei ugyanakkor azt vallja: a nyilvános felhőszolgáltatások biztonsági szintje „éppen csak megüti” a szükséges mértéket. A lehetséges támadási szcenáriók előrejelzésével foglalkozó biztonsági szakértők szerint egy a maiaknál kifinomultabb – például több pénzintézetet egyszerre támadó akció – szinte bizonyosan egy „harmadik cég”, nevezetesen egy felhőszolgáltató rendszereinek kompromittálásával indul majd. A másik komoly tényező ugyanis, ami a kibertérre leselkedő, egyre növekvő veszélyeztetettség mögött áll az az, hogy jól felkészült, jól felszerelt, pénzügyileg erősen motivált támadókkal kell szembenézniük a cégeknek, illetve a kiberbiztonsági tanácsadóknak.
A védekezés relatív sikertelensége sokak szemében érthetetlenné teszi, hogy ennek ellenére miért töretlen a pénzügyi befektetők érdeklődése a kiberbiztonsági iparág szereplői iránt. Valójában persze arról van szó, hogy a támadás és a védekezés, a kibertérben is, ahogy a fizikai világban is, egy soha véget nem érő, ciklikus sikerű párharc. A kiberbiztonsági iparba áramló befektetési tőke mértéke ugyanakkor 2019 óta egyértelműen felülmúlta a kockázati tőke befektetések átlagos növekedési ütemét. Akadnak olyan kritikus hangok is, amelyek állítják: a lázas tempójú befektetések mögött már nem is az átlátható megtérülés vágya áll, hanem a piaci szegmens felkorbácsoló versengés szelleme.
The cybersecurity industry is burning – but VCs don’t care; Sage Lazzaro; Venturebeat; 2021. szeptember 2..

Ami az átfogó elrettentő erőt illeti, az USA már nem az, aki valaha volt

Az elmúlt hetekben a világ elemzőinek jó részét (természetesen, elsősorban Amerikában, másrészt a Közép-Ázsiában hagyományosan érdekelt más NATO-tagállamokban) az afganisztáni „kivonulás” várható következményei foglalkoztatják. Nem véletlenül tettük idézőjelbe a „kivonulás” szót, hiszen az egyik gyakorta visszatérő sajtófordulat, az „összeomlás” vélhetően pontosabban adja vissza a történtek tartalmát. Szinte az első perctől fogva felmerült a gondolat: a nyugati szövetség gyors, rendezetlen, kevéssé koordinált (és stratégiai jellegűnek nehezen nevezhető) kivonulása a húsz éve tartó afganisztáni konfliktusból a regionális hatalmi pozíciók meggyengülésénél, elvesztésénél sokkal súlyosabb másodlagos következményekkel jár majd. Az, hogy az eurázsiai szuperkontinens „forgáspontjában”, a tervezett kínai Új Selyemút (egyik) fő csapásvonalában hirtelen egyfajta nagyhatalmi vákuum keletkezett, az önmagában is szinte beláthatatlan következményekkel járó fejleménynek tekinthető. A geopolitika ugyanis éppen úgy nem szereti a vákuumot, a hatalmi űrt, mint az emberi szerveződések megannyi más játéktere. Nagyhatalmi és regionális játékosok egész sora veszi, veheti át az Egyesült Államok és szövetségesei helyét, ami hosszú távon nem csupán a térség sorsát befolyásolhatja jelentősen. Az eseményekhez kapcsolódó kommentárokban híradásokban, politikai elemzésekben ugyanakkor rendre felbukkan az a gondolat: az afganisztáni összeomlással, rendezetlen visszavonulással az Egyesült Államok hitelességén esett kiköszörülhetetlen csorba. Sokat mondó (azaz jól mutatja, hogy mennyire kulcsfontosságú kérdésről van itt szó), hogy az amerikai elemzők egy része vehemensen próbálja bizonygatni, hogy szó sincsen az USA (vagy a NATO) hitelvesztéséről, hiszen nincsen szó vereségről, és továbbra is a világ vezető katonai hatalma marad Amerika. A kifejezés, ami itt rendre felbukkan, az egyébként a „kredibilitás” (az angol „credibility”). Amivel kapcsolatban a lényeg éppen az, hogy nem valamiféle tárgyilagos valóság leképeződése, hanem egy érzet. Azt mutatja, hogy mit gondolnak, mit tételeznek fel a kívülállók, barátok és ellenségek. Tehát: lényegében egy percepcióról van szó. Nem az a lényeg, hogy az Egyesült Államok ténylegesen elveszítette-e az erejét, elszántságát, fenyegető képességét, hanem az, hogy a fő riválisok (és bizony a semlegesek, sőt a barátok tekintélyes része is) úgy véli: az amerikai kredibilitás súlyosan sérült.
Az ügy hordereje a kiberbiztonság, illetve egyáltalán a kibertér folyamatait illetően is jelentős. Az egymással a kiber doménban is szemben álló, rivális nagy- és középhatalmak viszonyaiban, a kiber-erőegyensúly megtartásában ugyanis kulcsszerepet játszik az elrettentés – éppen úgy, mint hajdanán, a hidegháború időszakában, a hagyományos hadszínterek (és nem hagyományos atomfegyverek) kontextusában. Eredetileg e koncepció lényege az volt: mindkét fél tudta, hogy nem érdemes megtámadnia a másikat, mert úgy sem ér el sikert. Vagy, ami még rosszabb, ezért a cselekedetért olyan súlyos árat fizettetne vele az áldozat, ami értelmetlenné tenné a „győzelmet”. A kiberkorszak nagy tragédiája, hogy ez a hosszú időn át biztonságot garantáló hozzáállás a digitális eszközök, hálózatok birodalmában lényegében nem alkalmazható. Ahol egy támadás észrevétlen maradhat, vagy kiderülése esetén könnyen tagadható, ott nem lehet biztosan tudni azt sem: ki legyen a válaszcsapást kilátásba helyező fenyegetés címzettje. Az elrettentés hatékony működéséhez egyértelműen azonosítani kellene tehát az elkövetőt. Ezt követően hihető módon jelezni kell az eltökéltséget egy válaszcsapásra. A jelzés azonban, az elkövető pontos ismerete nélkül felettébb kockázatos lépés is lehet. A hihető szándék mellett meggyőző válaszcsapás-képességre is szükség van; ez azonban a kibertér szürke homályában sokszor rejtve marad.
Jól látható, hogy a hatalmi egyensúly megőrzésében annyira fontos elrettentés a kibertérben számos nehézségbe ütközik. Különösen nehéz, szinte lehetetlen a támadó akciót indító fél egyértelmű azonosítása, azaz az ún. attribúció. Azaz, csak sejteni lehet, hogy ki az ellenség, hivatalosan „tudni” azonban szinte soha. Amilyen fontos az azonosítás, annyira lényeges feltétel a visszavágás szándékának, képességének hiteles jelzése is. Az elrettentés előfeltétele az attribúció, de nélkülözhetetlen kelléke a fenyegetés hitelessége. Azaz éppen az a kredibilitás, amit az USA esetében az afganisztáni kivonulás ténye és módozata most erősen visszavetett. Az egyik vezető kínai napilap, a Global Times főszerkesztői vezércikkének a címe jól mutatja a globális hegemón szerepre bejelentkezett Kína percepcióját: „Ami az elrettentés hihető képességét illeti, Amerika már nem az, aki régen volt”. Ennek pedig a kibertér állandó hírszerző és támadó akciókkal terhes hadszínterében súlyos következményei lehetnek.
US’ comprehensive ability to deter is not what it was before the retreat; Hu Xijin; Global Times; 2021. szeptember 1.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

USA Digitális Testülete néven állít fel Biden egy technológiai kormányzati elitet

A kormányzatok technológiai modernizációja a jelek szerint a digitalizáció olyan nagyhatalmában sem könnyű feladat, mint az Egyesült Államok. Jól érzékelhető már egy ideje az olyan technológiai húzóágazatokban, mint például a Mesterséges Intelligencia, hogy a – részben a rivális hatalmak közötti átfogó vetélkedés keretében zajló – nemzetközi versenyfutásban a megfelelően képzett szakembergárda biztosítása jelenti az egyik (bár talán legfontosabb) szűk keresztmetszetet. Különösebben talán nem is meglepő, hogy a versenyszféránál jóval kisebb anyagi kompenzációkat (magyarul fizetést és más juttatásokat) biztosítani képes közszféra még súlyosabban érzi meg az egyre erőteljesebben megnyilvánuló technológiai szakember hiányt. Biden amerikai elnök kormányzása első háromnegyed évében figyelemre méltóan sok és sokrétű olyan intézkedést jelentett be, amelyek az ország kiberbiztonsági helyzetének javítását, az Egyesült Államok „kibernagyhatalmi” státuszának megőrzését célozták. A kormányzat legújabb – méretében egyelőre szerény, de perspektívájában messze tekintő – kezdeményezése az egyre komolyabb gondot jelentő kormányzati technológiai szakemberhiányt kívánja enyhíteni. Az US Digitális Testület szándékoltan a pályakezdő technológiai képzettségű fiatalokat kívánja a közszolgálati pályák irányába csábítani. Egy két éves gyakornoki program keretében frissen végzett informatikusokat, számítástechnikai mérnököket, adattudományi szakembereket állítanak munkába néhány kijelölt kormányzati intézménynél. A Fehér Ház pénzügyi osztályának, személyzeti osztályának, Tudomány és Technológia-politikai osztályának, valamint a Kiberbiztonsági és Infrastruktúra védelmi Hivatalnak (CISA) az együttműködésében megvalósuló program lényegében az Obama elnökség második időszakában felálló US Digitális Szolgálatnak a folytatása lesz.
Biden launches US Digital Corps to bring young tech talent to government; Mark Sullivan; Fast Company; 2021. augusztus 30.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

Szakirodalom

Városok –Tervezés – Ingatlanpiac – Az urbanisztikai aktuális kérdései

„A városok, térségek fejlesztésének lehetőségeit időről időre olyan impulzusok érik, amelyekkel az urbanisztikai szakmának szükséges foglalkoznia. A Magyar Urbanisztikai Társaság abból a küldetéséből adódóan, hogy e tágabb szakterület tudásközössége legyen – és ezzel segítse elő a jobb gyakorlatokat – igyekszik a tapasztalatok megosztása mellett a változási trendekről is párbeszédet kezdeményezni és ösztönözni kisebb és nagyobb eseményein, konferenciáin, vagy éppen egyes műhelyeinek keretében. A Társaság körében zajló diskurzusok eredményeit, tagjaink és tágabb szakmai „holdudvarunkba” tartozó szakemberek elemzéseit több esetben is publikáltuk már kötet formájában. Ilyen volt a 2015-ben megjelent, angol és magyar nyelvű tanulmányokat egyaránt tartalmazó Városi válaszok a globális gazdasági kihívásokra és technológiai trendekre különös tekintettel az intelligens városok modelljére c. tanulmánykötetünk, a 2016-ban kiadott, a Társaság elmúlt 50 évét bemutató könyvünk, de a nemrég kiadott Körmendy Imre Urbanisztikai Reflexiók című monográfiája is ennek a tudásmegosztásnak az értékes eszköze. Széleskörű párbeszédnek biztosított teret a legutóbbi „élőben” megrendezett – még a COVID járvány előtti – 25. Országos Urbanisztikai Konferencia is, melynek előadói közül többeket arra kértünk meg, hogy a konferencián prezentált előadását bontsa ki, fejlessze elemzéssé, szakmai-tudományos tanulmánnyá. A „Városok – Tervezés – Ingatlanpiac – Az urbanisztikai aktuális kérdései” című kötetünk ezeket, az azóta újabb izgalmas eredményekkel gazdagított, tudományos karakterű tanulmányokat fűzi össze három témakörbe rendezve, kiegészülve néhány, e témaköröket boncolgató kurrens elemzéssel. Témaköreink többek között a városfejlődést lényegében meghatározó ingatlanpiaci átalakulásokkal, Európa és Magyarország városainak térfolyamataival, átalakuló szerkezetével, szerepével, az ezen jelenségekre adott stratégiai válaszokkal, illetve a változásokra folyamatosan reagálni kényszerülő tervezéssel és annak nemzetközi szakmai karakterével foglalkoznak.

Tanulmánykötetünk szerzői köre szépen jelzi azt a sokszínűséget, amit a MUT-ban a tágabb értelembe vett urbanisztikai szakmai közösségnek tekintünk. A kötethez olyan rangos egyetemek és intézmények kutatói, munkatársai, PHD-hallgatói járultak hozzá szerzőként, mint a Budapesti Corvinus Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (Szent István Egyetem), a Széchenyi István Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete.

Első fejezetünkben kiemelt szerep jut vidéki településeinknek, arra hogy jellemző problémáikra – mint az infrastrukturális hiányosságok, a munkanélküliség, a természetes fogyás, az elvándorlás, végeredményben pedig az elnéptelenedés – milyen lehetőségek kínálhatnak válaszokat.

„Ingatlanpiac és várostérség” című témakörünkben hazánk ingatlanpiaci folyamatai kerülnek előtérbe mind országos, mind regionális, vagy települési szinten. A fejezet tanulmányai kitérnek a lakáspiac utóbbi években tapasztalt országos és helyi léptékű drámai átrendeződési trendijeire, azok gazdasági, társadalmi, demográfiai hatásaira. Utolsó, „Átalakuló városok” című blokk szerzői a múltba tekintve, a jelent szemlélve, a jövőt előrevetítve, a globális léptékű folyamatoktól egészen a lokális szintű jelenségekig kalauzolnak el bennünket egy-egy az urbanisztika szerteágazó tudományterületeire.

„Városok – Tervezés – Ingatlanpiac – Az urbanisztikai aktuális kérdései” című kötet, 17 db tanulmánya és a különböző tudományterületet megjelenítő alkotói nagyszerűen szemléltetik az urbanisztika sokszínűségét. Tanulmánykötetünkkel szeretnénk kaleidoszkóp jelleggel gondolatébresztőt adni a települések és térségek fejlődését érintő egyes 21. századi dinamikákról. Bízunk benne, hogy a kötet tanulmányai nem pusztán az urbanisztika művelőinek és kutatóinak szolgálnak érdekes olvasmányként, hanem mindazok számára, akik érdeklődéssel figyelik azokat a körülöttünk zajló térbeli társadalmi, gazdasági, környezeti folyamatokat, melyeknek mindannyian részesei vagyunk.

Dr. Salamin Géza, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnökének előszava ”

Forrás:
Városok –Tervezés – Ingatlanpiac – Az urbanisztikai aktuális kérdései; Salamin Géza, Tóth Bálint; Magyar Urbanisztikai Társaság; ISBN 978-615-80357-5-0; 2021 (PDF)

Etikus és biztonságos mesterséges intelligencia

„A mesterséges intelligencia (MI) megjelenése a 21. század egyik meghatározó eseménye. Munkánk, életünk, életmódunk és vitathatatlanul emberi kapcsolataink is gyökeresen átalakulnak az intelligens gépek korában. Jelen cikk az MI etikai, biztonságossági és jogi dilemmaival foglalkozik. Célunk az, hogy felhívjuk a figyelmet néhány fontos problémára, amelyeket minél hamarabb meg kellene oldanunk. Különben az MI beilleszkedése a komplex és diverz társadalmi rendszereinkbe potenciálisan katasztrófához vezethet.”

Forrás:
Etikus és biztonságos mesterséges intelligencia; Boncz Bettina, Szabó Zs. Roland; Magyar Tudomány; 2021/09

Legaltech jóslatok: mi jött be és mi nem? 2. rész: jóslatok, amelyek (egyelőre) nem jöttek be

„A jogi technológiával foglalkozó weboldalak és tanácsadó cégek időről időre szinte kötelességszerűen teszik közzé jóslataikat azzal kapcsolatban, hogy rövid, vagy középtávon melyek lesznek a meghatározó trendek a jogi informatika (Legaltech) területén. Érdekes olykor számvetést készíteni, hogy az elmúlt években milyen jóslatok hangzottak el, és ezek közül melyek látszanak beigazoldóni, és melyek nem. A bejegyzés első részében azzal foglalkoztunk, hogy mi az ami bevált a jóslatok közül. Ebben a második részben azokat a jóslatokat sorolom fel, amelyek – úgy tűnik – egyelőre nem igazolódtak be. Ezek: a blokklánc, az okosszerződések, a jogi predikció és a mesterséges intelligencia áttörése. Ezek persze egyrészt egymással is összefüggenek, másrészt, inkább csak arról van szó, hogy egyelőre nem történt áttörés ezeken a területeken, és nem az, hogy egyáltalán nem is fog.

1. A blokklánc használatának mindennapossá válása

A blokklánc (elosztott főkönyv, distributed ledger, DL) technológiának főként az ezeken alapuló kriptovaluták miatt jósoltak hatalmas jövőt. A technológia lényege, hogy úgy tud adatokat, információkat nyilvántartani, hogy ehhez nem használ semmilyen központi szervezetet. A DL megoldások a 2010-es évek közepén kezdtek elterjedni, de az a jóslat, hogy mindenhol megjelenik, és feleslegessé teszi péládul a bizalmi ügyvédi, vagy közjegyzői szolgáltatásokat, nem igazolodótt be. Ennek több oka is van: egyrészt a hagyományos intézményekbe (bank, ügyvéd, közjegyző) vetett bizalom, amelyeket a blokklánc fel tudna váltani egyelőre nem rendült meg. Másrészt a blokklánc azoktól, akik alkalmazni szeretnék olyan technikai erőfeszítéseket igányel, amelyek rövid távon nem biztos hogy megérülnek.

2. Az okosszerződések tömeges elterjedése

A blokklánc technológiával igen gyakran együtt emelegették az okosszerződések kérdését is, azt jósolva, hogy hamarosan sok területen felváltják majd a papírra írt megállapodásokat. Az okosszerződések olyan „önvégrehajtó” dokumentumok, amelyek lényege, hogy a szerződéses rendelkezéseket szoftveres feltételekként rögzítik, így ezek automatikusan képesek a teljesítést (pl. pénzátutalást, regisztrációs aktusokat, igazolások kiállítását) ellenőrizni, és elvégezni. Annak, hogy az okosszerződések nem terjedtek egyelőre el, a blokkláncéhoz nagyon hasonló okai vannak. A megoldás előnyei egyelőre nem ellensúlyozzák a technikai és implementálási költségeket.

3. A mesterséges intelligencia alapú szoftverek, és a prediktív jogi szolgáltatások berobbanása

A jóslatok egy része abból indul ki, hogy a jogi területen az automatizálás még messze nem érte el azt a fokot, amelyet elérhetne, és az automatizáció bizonyos területeken fel fog gyorsulni. (Például nagy mennyiségű dokumentum automatizált átvizsgálása, vagy létrehozása, generálása területén.) Ugyanezek a jóslatok gyakran hozzákapcsolták a jogi területen egyelőre elég szórványosan jelen levő mesterséges intelligencia-alapú megoldások tömeges megjelenését.
Ez a jóslat egyelőre nem látszik beigazolódni. Először is, a járvány miatt lelassuló M&A (cégfelvásárlások, összeolvadások) szektor, ahol az automatizálás igen intenzív, (sok dokumentumot kell átnézni, értékelni igen rövid idő alatt) nem tett jót a tömeges dokumentum-feldolgozási piacnak. Olyan országokban pedig ahol eleve kisebbek az üzemméretek, és az élőmunka is olcsóbb (mint nálunk, Magyarországon), szinte nyoma sincsen az automatizált megoldásoknak. A mesterséges intelligencia alapú (gépi tanuláson alapuló) megoldások pedig általában ott jelennek meg, ahol már van automatizálás, mert ezt a lépcsőfokot nagyon nehéz átugrani. Az egyetlen terület, ahol komoly előrelépés történt, az a gépi fordítás területe. Itt az elmúlt években az általános, tehát nem jogi fordító-technológiák olyan drámai javuláson mentek keresztül, amelynek komoly hatása van a jogi szolgáltatásokra is.”

Forrás:
Legaltech jóslatok: mi jött be és mi nem? 2. rész: jóslatok, amelyek (egyelőre) nem jöttek be; Ződi Zsolt; Igazságszolgáltatás és technológia; 2021. augusztus 29.
A tanulmány első része: Legaltech jóslatok: mi jött be és mi nem? – 1. rész: ami bejött; eGov Hírlevél