Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Az ember a legújabb technológiák között című konferencia programja
Tárgyszavak: adatpolitika, digitális kormányzati szolgáltatások, Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — jog, Mesterséges Intelligencia (MI) — szabályozás, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet (ITKI)
A mesterségesintelligencia-rendszerek határozott szabályozását sürgették az Egyesült Államok szenátusában
Tárgyszavak: Egyesült Államok, Mesterséges Intelligencia (MI) — szabályozás, Mesterséges Intelligencia (MI) — veszélyek
Miért szükséges a legfejlettebb MI-rendszerek fejlesztésének időleges megállítása?
Tárgyszavak: Mesterséges Intelligencia (MI) — szabályozás, Mesterséges Intelligencia (MI) — veszélyek

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

„Az űripar Magyarország ajtaján kopogtat” – mondta az ENSZ űrjogásza
Tárgyszavak: Magyarország, űrgazdaság, űripar, űrjog, űrkutatás

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Az ember a legújabb technológiák között című konferencia programja

„Szervezők: Alkotmánybíróság, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézet (NKE ITKI)

Időpont: 2023. május 31.

Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Oktatási Központ, 1083 Budapest, Üllői út 82.

Regisztráció: https://ludevent.uni-nke.hu/event/3097/

Program:

09:00–10:10 Plenáris előadások
10:10–10:20 Technikai szünet

Párhuzamos szekcióülések

10:20–11:50 Szekcióülések I.
11:50–12:45 Ebédszünet
12:45–14:15 Szekcióülések II.
14:15–14:30 Kávészünet
14:30–15:45 Szekcióülések III.

RÉSZLETES PROGRAM

09:00-10:10
I. PLENÁRIS ELŐADÁSOK
9:00-9:10 Megnyitó: Török Bernát igazgató, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet
9:10-9:30 Sulyok Tamás elnök, Alkotmánybíróság: Arcvesztést vagy acélosodást hoz az alkotmánybíráskodásban a digitalizálódó világ? – avagy kifoghat-e az alapjogvédelmen a mesterséges intelligencia térhódítása?
9:30-9:50 Péterfalvi Attila elnök, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság: Mesterséges intelligencia és adatvédelem: hatósági tapasztalatok
9:50-10:10 Rab Árpád tudományos főmunkatárs, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet: Az egyén jövője az információs társadalomban

10:10–10:20 Technikai Szünet

II. PÁRHUZAMOS SZEKCIÓÜLÉSEK

A SZEKCIÓÜLÉSEK HÁROM KÖRBEN (SZEKCIÓÜLÉSEK I-III.) ZAJLANAK, ÖSSZESEN 15 SZEKCIÓBAN. EGYSZERRE ÖT SZEKCIÓ ELŐADÁSAI PÁRHUZAMOSAN FUTNAK, 15-15 PERCES ELŐADÁSOKKAL, UTÁNUK SZABAD TANÁCSKOZÁSOKKAL (Q&A).

SZEKCIÓÜLÉSEK I. (10:20–11:50)

SZEKCIÓ 1. LÉT-KÉRDÉSEK
10:20-10:35 Dergez-Rippl Dóra adjunktus, PTE Filozófia Doktori Iskola, PTE KPVK Kultúra- és Társadalomtudományi Intézet: A mesterséges intelligencia elgondolhatóságának elméleti problémái
10:35-10:50 Laki Beáta egyetemi tanársegéd, PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet, filozófus, bioetikus: A technológiai szingularitás küszöbén – avagy a lehetőségek megragadásának morális vetületei a mesterséges intelligencia korában
10:50-11:05 Parti Tamás közjegyző, Dr. Parti Tamás közjegyző irodája: “Human – in – the – loop” – De milyen hurok, és milyen ember? avagy gondolatok jelenünk joggyakorlati folyamatairól
11:05-11:20 Lovászy László Gábor tudományos főmunkatárs, NKDT: Ki lesz „fogyatékos” a jövőben? A fogyatékosságom lesz a szupererőm?
11:20-11:50 Q+A

SZEKCIÓ 2. AZ EMBER A DIGITÁLIS ÁLLAMBAN
10:20-10:35 Czékmann Zsolt intézeti tanszékvezető, egyetemi docens, Miskolci Egyetem: Az eKormányzat fogalma és ami mögötte van
10:35-10:50 Cseh-Zelina Gergely egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem – Czékmann Zsolt intézeti tanszékvezető, egyetemi docens, Miskolci Egyetem: E-kapcsolattartás a jogszabályok tükrében Magyarországon
10:50-11:05 Szabó Balázs egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem: Az állampolgár és a technológia
11:05-11:20 Ritó Evelin egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem: Okos közösségek és okos önkormányzatok
11:20-11:35 Ilosvai András joghallgató, PPKE JÁK, demonstrátor, PPKE JÁK Közigazgatási Jogi Tanszék: Az ‘egy kártya’ koncepció, avagy az elektronikus személyi igazolvány továbbfejlesztésének lehetőségei
11:35-11:50 Q+A

SZEKCIÓ 3. AZ EMBER SZEMÉLYISÉGE
10:20-10:35 Strihó Krisztina tudományos munkatárs, NKE ÁNTK Európai Köz-és Magánjogi Tanszék: Az online tér és a személyiségi jogok
10:35-10:50 Mercz Mónika PhD hallgató, KRE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola: MI a személyiséged? – A személyiségprofil Mesterséges Intelligencia általi létrehozásának jogi problémái
10:50-11:05 Enyedi Márta adatbiztonsági és adatvédelmi szakjogász: Automatizált döntéshozatal és profilalkotás lehetőségei és kihívásai az okos városokban
11:05-11:20 Rádi Vilmos Gábor jogász, adatvédelmi szakértő: Az arcfelismeréses technológiák hatásai és kockázatai az egyén magánszférája vonatkozásában
11:20-11:50 Q+A

SZEKCIÓ 4. REGULÁCIÓ
10:20-10:35 Báldy Péter igazgatóhelyettes, ELTE ÁJK Jogi Továbbképző Intézet: Az EU MI szabályozásának kritikai elemzése
10:35-10:50 Marosi Zoltán ügyvéd, a versenyjogi csoport társvezetője, DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi‑Tóth & Partners Law Firm: A generatív MI versenyjogi vonatkozásai: kartell, erőfölény, fúzió, tisztességtelen verseny
10:50-11:05 Tóth Máté energiajogász, Rátky és Társa Ügyvédi Iroda, közgazdász, tanár: Digitális gyarmat lesz-e Magyarország? – Évtizedünk államszuverenitási kérdése az online platformok szabályozása
11:05-11:20 Nyáry Mihály Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület, eGov Hírlevél: Áldás vagy átok? A Janus-arcú MI
11:20-11:50 Q+A

SZEKCIÓ 5. AZ EMBER VÉLEMÉNYE
10:20-10:35 Gosztonyi Gergely egyetemi docens, ELTE ÁJK – Lendvai Gergely Ferenc PPKE JÁK: Deepfake a jog tükrében – a deepfake szabályozása a dezinformáció és a szólásszabadság kontextusában
10:35-10:50 Klein Tamás egyetemi docens, METU: Közös európai alapjogvédelmi sztenderd felé? – A véleménynyilvánítás alapjogának horizontális hatályú védelme a DSA alapjogvédelmi mechanizmusában
10:50-11:05 Pongó Tamás egyetemi adjunktus, SZTE ÁJK Közjogi Intézet: A gyűlöletbeszéd megítélése a Facebook Ellenőrző Bizottság gyakorlatában, tekintettel a magyar alkotmánybírósági gyakorlatra
11:05-11:20 Kovács Andrea PhD hallgató, ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék: Botok a közösségi médiában
11:20-11:50 Q+A

11:50–12:45 Ebédszünet

SZEKCIÓÜLÉSEK II. (12:45–14:15)

SZEKCIÓ 6. AZ EMBER GYEREKE
12:45-13:00 Timár Borbála PhD hallgató, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem: Online elégedettség és frusztráció a 12-14 évesek körében
13:00-13:15 Papp János Tamás adjunktus, PPKE JÁK, NMHH: Gyermek a hálóban – A kiskorúak online jelenlétének egyes magánjogi kérdései
13:15-13:30 Domokos Márton ügyvéd, CMS Budapest Ügyvédi Iroda: A Mesterséges Intelligencia hatása a gyermekek jogaira
13:15-13:30 Váradi Szilvia adjunktus, adatvédelmi referens, SZTE ÁJK Nemzetközi Jogi és Európa-jogi Tanszék: A gyermekek személyes adatainak védelme az új technológiák korában, különös tekintettel a mesterséges intelligenciára
13:45-14:15 Q+A

SZEKCIÓ 7. JOG ÉS TECHNOLÓGIA
12:45-13:00 Auer Ádám egyetemi docens, NKE ÁNTK Civilisztikai Tanszék – Orosz Katalin SOTE – Pollner Péter ELTE: Precedenskutatás és hálózattudományi eszközök
13:00-13:15 Németh Gabriella főiskolai docens, METU Társadalomtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Intézete: A gépi fordítás és a gépi szövegalkotás lehetséges kihívásai a jogi tartalomkészítésben
13:15-13:30 Vadász Pál vezető kutató, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet: Néhány gondolat a kis nyelvek jövőjéről a számítógépes nyelvészet legújabb fejleményeinek tükrében
13:30-13:45 Kántor Ákos doktorandusz, KRE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola: Jogalkotás és az ember
13:45-14:00 Kálmán Renáta egyetemi tanársegéd, SZTE ÁJK Közjogi Intézet: Miként hat a digitalizáció térnyerése a jogklinikai képzésre?
14:00-14:15 Q+A

SZEKCIÓ 8. AZ EMBER ADATAI
12:45-13:00 Szőke Gergely László adjunktus, tanszékvezető, PTE ÁJK Technológiai Jogi és Energiajogi Tanszék: Mikor tűnik el az ember a személyes adatok mögül? – Avagy az anonimizálás kihívásai
13:00-13:15 Pók László adatbiztonsági és adatvédelmi jogi szakjogász:: Mások élete: Hogyan hatnak az új technológiák a több személyre is vonatkozó személyes adatok kezelésére?
13:15-13:30 Laposa Tamás adjunktus, NKE – Frivaldszky Gáspár adatvédelmi jogász: Adatvédelmi fenyegetések és kockázatok kezelése mesterséges intelligencia alapú szoftverfejlesztés során
13:30-13:45 Szabó Gábor ügyvéd, András és Zsigmond Ügyvédi Iroda: „Okos funkciók oktalan kezekben?” Egészségügyi Appok és az adatvédelem
13:45-14:15 Q+A

SZEKCIÓ 9. RENDÉSZET
12:45-13:00 Szabó Hedvig doktorandusz, SZE ÁJK Doktori Iskola, Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat Felügyelő Államtitkárság: Mesterséges Intelligencia (MI) alkalmazások használati lehetőségei a rendvédelem, bűnüldözés területén, valamint az állampolgárokat védő alapjogi garanciák rendszere. (EU rendelettervezet tükrében)
13:00-13:15 Nyitrai Endre adjunktus, NKE RTK, kutató, NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézet A digitális technológia szerepe a kriminalisztikában
13:15-13:30 Varga Árpád doktorandusz, ELTE ÁJK Állam és Jogtudományi Doktori Iskola, munkatárs, NMHH Gyermekvédelmi Főosztály Kibertér-függő bűnözés Magyarországon: a bűnelkövetés útjai és okai az online térben
13:30-13:50 Gaál András adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász, Hegymegi-Barakonyi és Fehérváry Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda IPTech csoportja – Vári Csaba ügyvéd, csoportvezető, Hegymegi-Barakonyi és Fehérváry Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda IPTech csoportja A kibertámadások jogi következményei az egyénre nézve
13:50-14:15 Q+A

SZEKCIÓ 10. AZ EMBER SZELLEMI ALKOTÁSA
12:45-13:00 Csősz Gergely osztályvezető, SZTNH Szerzői Jogi Főosztály: Szerzői jogi kérdések a generatív AI körül
13:00-13:15 Orbán Zsombor ügyvéd, PROVARIS Varga & Partners Ügyvédi Iroda: Kié a mesterséges intelligencia szellemi alkotása?
13:15-13:30 Rátz Gyula ügyvéd, Rátz Ügyvédi Iroda: A szerzői jog szerepe az emberek hiteles és jogtiszta forrásból való tájékozódásában a mesterséges intelligencia korában
13:30-13:45 Csudai Tünde PhD hallgató, NKE Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola: NFT-szerződések és digitális alkotások (konstrukcióelemzés)
13:45-14:15 Q+A

14:15–14:30 Kávészünet

SZEKCIÓÜLÉSEK III. (14:30–15:45)

SZEKCIÓ 11. AZ EMBER PSZICHÉJE
14:30-14:45 Törteli Eszter life coach, gyermek-és ifjúsági coach, okleveles grafológus, gyermek-felnőtt rajzelemző: Digitális Én-kép
14:45-15:00 Nagy Zoltán András NKE RTK Bűnügyi-, Gazdaságvédelmi Kiberbűnözés Elleni Tanszék: „Mások álmodják neked” (Ákos)
15:00-15:15 Kelemen Roland adjunktus, SZE ÁJK tudományos munkatárs, NKE HHK: A hálózatba ágyazott individuum és a biztonsági környezet kapcsolódásai
15:15-15:45 Q+A

SZEKCIÓ 12. AZ EMBER VITÁI
14:30-14:45 Simonné Gombos Katalin egyetemi tanár, tanszékvezető, NKE ÁNTK Európai Köz- és Magánjogi Tanszék – Selnicean László tanársegéd, NKE ÁNTK Európai Köz- és Magánjogi Tanszék: Vitarendezés a 21. században
14:45-15:00 Horváth Edit Írisz egyetemi docens, gazdasági igazgató, PPKE JÁK: Az elektronikus tárgyalás tartásának tapasztalatai és perspektívái a polgári perekben
15:00-15:15 Hohmann Balázs adjunktus, programvezető, PTE ÁJK Technológiai Jogi és Energiajogi Tanszék: Van-e ember a készülék túlsó felén? Digitális szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások belső panaszkezelési rendszereinek gyakorlati vonásai az uniós szabályozás tükrében
15:15-15:45 Q+A

SZEKCIÓ 13. EMBER-ADAT-ELLENŐRZÉS
14:30-14:45 Alexin Zoltán adjunktus, SZTE TTIK Szoftverfejlesztés Tanszék: Túlságosan okos a mesterséges intelligencia
14:45-15:00 Ripszám Dóra doktoranda, PTE ÁJK Büntetőjogi Tanszék: Személyes adattal visszaélés a pilóta nélküli légijármű használata kapcsán
15:00-15:15 Répás József PhD hallgató, NKE Katonai Műszaki Doktori Iskola: Digitális adatok földön, vízen, levegőben – A közlekedési járművek és személyes adataink kezelése
15:15-15:30 Katona Illés hallgató, ELTE ÁJK: A „gyilkos robotok” szabályozása – érdemi emberi ellenőrzés a katonai erőalkalmazás felett
15:30-15:45 Q+A

SZEKCIÓ 14. KÖRNYEZET
14:30-14:45 Fecske Károly energetikai szakértő, Informatikai és Kommunikációs Jogi Kutatóintézet Kft.: A közösségi hálózat új felülete, a digitális és emberi intelligencia csúcsa : a megújuló energia közösség
14:45-15:00 Büki Bettina adatvagyonnal foglalkozó jogász, Digitális gazdasági jogi szakértő, LL.M.-jelölt – Ferencz Bálint jogász és PhD hallgató, ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola: A szennyezett adat tisztasága, a tiszta adat szennyezettsége
15:00-15:15 Páll Imre Borisz PhD hallgató, NKE Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola, NAIH Adatvédelmi Megfelelőségi és Társadalmi Kapcsolatok Főosztály, Adatvédelmi Megfelelőségi Osztály: Egyén és társadalom az energia- és geopolitika szorításában
15:15-15:45 Q+A

SZEKCIÓ 15. AZ EMBER MUNKÁJA
14:30-14:45 Paksi-Petró Csilla adjunktus, NKE Emberi Erőforrás Tanszék, ICF business coach, vezetőfejlesztő tréner: Emberi kompetenciák a digitális világban
14:45-15:00 Lukács Adrienn egyetemi adjunktus, SZTE ÁJK: Digitális diszkrimináció, különös tekintettel a munkaerő-felvételi eljárásra
15:00-15:15 Fási Csaba osztályvezető, NKE ÁNTK Dékáni Hivatal Fejlesztési Osztály: Embernek lenni az Ipar 5.0 korában
15:15-15:45 Q+A”

Forrás:
Az ember a legújabb technológiák között című konferencia programja; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Információs Társadalom Kutatóintézet (ITKI); 2023. május 17.

A mesterségesintelligencia-rendszerek határozott szabályozását sürgették az Egyesült Államok szenátusában

„A ChatGPT-t kifejlesztő cég vezérigazgatója szigorúbb szabályokat kért magára. Az amerikai szenátus előtt tanúskodott Christina Montgomery, az IBM alelnöke és adatvédelmi igazgatója, valamint Gary Marcus, a New York-i Egyetem volt professzora, az MI „hype” önjelölt kritikusa is. [A nyegle megfogalmazás által sugalltak ellentétben, nincs olyan, hogy hivatásos és hivatalos kritikus.Szerk.]
Meghallgatást tartott a mesterséges intelligencia témájában az amerikai szenátus igazságügyi bizottsága, mert az OpenAI által készített ChatGPT sikere aggodalmakat váltott ki egyes törvényhozókból a technológia jelentette kockázatokkal kapcsolatban. Az elmúlt hónapokban kiderült, hogy gyakorlatilag minden IT-cég a technológia valamilyenfajta implementálásán dolgozik a saját alkalmazásaiba, és amelyik nem így tesz, azt a tőzsde keményen megbünteti. Ezek az új alkalmazások megváltoztatják a munkavégzés, a vásárlás és az egymással való interakcióink módját, de egyben munkahelyek millióinak megzavarására, téves információk terjesztésére és előítéletek fenntartására is alkalmasak.

A keddi meghallgatást Richard Blumenthal szenátor saját hangjának hamisított felvételével indította. Ennek szövegét – mely szerint nem szabad megengedni, hogy a mesterséges intelligencia szabályozatlan környezetben bontakozzon ki – a ChatGPT írta és Blumenthal korábbi tényleges felszólalásairól készült hangfelvételek betanításával saját hangjának ritmusát és hangszínét másolták le. Blumenthal kifejtette, hogy bár a ChatGPT a törvényhozó valódi nézeteinek megfelelő szöveget írt, ugyanilyen könnyen előállíthatta volna „Ukrajna megadásának vagy Vlagyimir Putyin vezetésének támogatását8. Ez – mondta – „igazán ijesztő lett volna”.

Sam Altman nyitóbeszédében a törvényhozókat a mesterséges intelligencia szabályozására szólította fel, és a technológia jelenlegi fellendülését a könyvnyomtatás feltalálásához hasonlította. „Úgy gondoljuk, hogy a kormányok szabályozói beavatkozása kritikus fontosságú lesz az egyre erősebb modellek kockázatainak mérsékléséhez” – mondta Altman. Szerinte az amerikai kormánynak meg kellene fontolnia olyan szabályok bevezetését, amelyek megkövetelnék a vállalatoktól, hogy engedélyt szerezzenek olyan MI-modellek létrehozására, amelyek egy bizonyos küszöbértéket meghaladó fejlett képességekkel rendelkeznek. Dick Durbin szenátor ezen a ponton „történelmi pillanatnak” nevezte a meghallgatást. „Nem emlékszem, hogy valaha is előfordult volna, hogy nagyvállalatokat vagy magánszervezeteket képviselő emberek eljöttek volna, és könyörögtek volna, hogy szabályozzuk őket8 – mondta Durbin.

Ez az álláspont meglehetősen meglepő az OpenAI vezetőjétől, amely cég nagy teljesítményű gépi tanulási modellekre tette fel a jövőjét, de talán van benne logika, ha azt nézzük hogy ez a riválisok kizárásához vezethet a piacról. A követelmények túl keménynek bizonyulhatnak a kisebb cégek számára, míg az OpenAI-hoz hasonló, jól finanszírozott szervezetek továbbra is virágozhatnak. Amikor Altmant az engedélyezési küszöbértékkel kapcsolatban kérdezték, azt válaszolta: „Szerintem egy olyan modell, amely képes meggyőzni, manipulálni vagy befolyásolni egy személy viselkedését vagy meggyőződését – ez lenne a jó küszöbérték. Vagy egy olyan modell, amely segíthet új biológiai szerek létrehozásában – ilyen dolgok.”

A legmodernebb mesterséges intelligencia-rendszerek kifejlesztése nehéz, és jelentős, drága és szűkös hardverforrásokat igényel. Sok szakértő attól tart, hogy a technológiát monopóliumokat létrehozó óriásvállalatok fogják ellenőrizni. Altman elismerte, hogy a fejlesztők nagyszerű nyílt forráskódú technológiát építenek, de általában nem képesek versenyképes modelleket építeni. Szerinte ha csak néhány nagy szereplő van, akkor a mesterséges intelligenciát könnyebb lesz szabályozni – de a hatalom koncentrációjának vannak hátulütői is.

Gary Marcus, a New York-i Egyetem pszichológia és idegtudományok nyugalmazott professzora, a Robust AI és a Geometric Intelligence startupok alapítója elmesélte, hogy a chatrobotok milyen módon tudják az embereket hamis információk elhitetésébe vagy káros és kockázatos viselkedésbe kergetni. Marcus rámutatott egy esetre, amelyben a ChatGPT hamisan vádolt meg egy jogászprofesszort szexuális zaklatással, egy másik esetben pedig a Snapchat mesterséges intelligenciája azt tanácsolta egy 13 éves lánynak, hogy hazudjon a szüleinek egy 31 éves férfival való találkozóról. „Az ilyen válaszok azért lehetségesek, mert a mesterséges intelligencia ugyan képes nyelvtani hibáktól mentes, összefüggő szöveget generálni, de nem érti a nyelvet” – vélekedett. „Nem tudja, mi a valóság és mi nem. A generatív mesterséges intelligencia ezért gyakran tényeket gyárt és nem megfelelő válaszokat ad.”

A mesterséges intelligencia rendszerek hatalmas adathalmazokat használnak a nyelvi modellek betanításához. Ezek az adatkészletek alakítják ki, hogy a chatbot hogyan válaszol a felhasználó lekérdezésére. „Akik az adatokat kiválasztják, azok fogják a szabályokat is megalkotni” – mondta Marcus. „Valós veszélye van egyfajta technikai technokrácia és oligarchia kombinációjának, ahol egy kisszámú vállalat befolyásolja az emberek meggyőződését ezeknek a rendszereknek a természetén keresztül. Ezek finoman alakíthatják a meggyőződésünket, és óriási befolyással lehetnek arra, hogy hogyan éljük az életünket. És ha ezt egy kisszámú szereplő teszi olyan adatokkal, amelyekről nem is tudunk… ez megrémít engem” – mondta Marcus.

Az emberek ennek ellenére egyre inkább a mesterséges intelligenciával működő chatbotokhoz fordulnak információért, aminek nyilvánvaló hátrányai vannak, ha ez félretájékoztatás terjedését eredményezi. „Minél inkább ez történik, annál inkább bárki bármit letagadhat. Egy neves ügyvéd arról panaszkodott nekem, hogy az alperesek kezdik azt állítani, hogy a felperesek bizonyítékokat találnak ki. Az ilyen állítások aláássák az esküdtek képességét, hogy eldöntsék mit vagy kinek higgyenek, és hozzájárulnak a demokrácia aláásásához” – mondta Marcus. Altman azonban más platformok szerepét emelte ki. „Ez egy olyan eszköz, amelyet a felhasználó arra használ, hogy a korábbinál hatékonyabban segítsen neki tartalmat generálni” – mondta Altman a ChatGPT-ről. „De ez a tartalom – beleértve a dezinformációt is – továbbra is a közösségi médián keresztül terjed.”

A felszólalók elismerték, hogy a mesterséges intelligencia megszüntethet néhány munkahelyet, de újakat is teremthet. „Lesz hatása a munkahelyekre” – mondta Altman Blumenthalnak. „Ezt igyekszünk nagyon világosan kommunikálni, és úgy gondolom, hogy az ipar és a kormányzat közötti partnerségre lesz szükség, de leginkább a kormányzat fellépésére, hogy kitaláljuk, hogyan akarjuk ezt mérsékelni. De nagyon optimista vagyok azzal kapcsolatban, hogy a jövő munkahelyei nagyszerűek lesznek.” Hangsúlyozta, hogy az MI egy eszköz, nem pedig „teremtmény8, és hogy az MI „a feladatokban segíthet, nem pedig a munkahelyekben”.

Christine Montgomery, az IBM adatvédelmi és bizalmi igazgatója sürgette a kongresszust, hogy a széles körű, az innovációt korlátozó politikák helyett olyan szabályokat állapítson meg, amelyek a mesterséges intelligencia konkrét felhasználási esetekben történő alkalmazását szabályozzák. Azt javasolta, hogy az amerikai kormány „különböző kockázatokra különböző szabályokat” alkalmazzon. „A legerősebb szabályozást az emberekre és a társadalomra nézve a legnagyobb kockázatot jelentő felhasználási esetekre kell alkalmazni. Egyértelmű iránymutatást kell adni az MI felhasználására vagy az MI által támogatott tevékenységek azon kategóriáira, amelyek eleve magas kockázatúak. Ez a közös meghatározás kulcsfontosságú ahhoz, hogy világosan lehessen érteni milyen szabályozási követelmények vonatkoznak a különböző felhasználási esetekre és összefüggésekre” – érvelt beszédében.

Montgomery óva intett attól, hogy a Szilícium-völgyi óriások, például a Facebook régi mantrája diadalmaskodjon, miszerint „gyorsan lépj és törj össze dolgokat”. Kiemelte azokat a lépéseket, amelyeket a vállalatok már megtettek a mesterséges intelligencia jövőjére való felkészülés érdekében. Megjegyezte, hogy az ő munkája, amely az IBM-nél az adatvédelemre és a bizalomra összpontosít, egy évtizeddel ezelőtt még nem létezett. „Új munkahelyek jönnek létre, mások helyébe újak lépnek, és fontos, hogy a mai munkaerőt felkészítsük erre a jövőre” – mondta Montgomery.

Az adatvédelmi, technológiai és jogi albizottság meghallgatását vezető szenátorok, valamint a három meghívott felszólaló nagyrészt támogatták egy olyan intézmény létrehozásának gondolatát, amely a mesterséges intelligencia szabályozására és ellenőrzésére összpontosítana. Abban azonban nem értettek egyet, hogy kinek kellene szabályozóként eljárnia. Marcus szerint egy kutatókból álló semleges nemzetközi szervezetre lehet szükség. Néhány szenátor és az OpenAI vezérigazgatója, Altman egy erre szakosodott szövetségi ügynökség felállításáról beszélt. Altman szerint az ügynökség feladata lehetne, hogy engedélyeket adjon a vállalatoknak, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy olyan modelleket készítsenek, amelyek biztonsági korlátokkal rendelkeznek, és hatáskörrel rendelkezne az engedélyek visszavonására, ha a modellkészítők megszegik a szabályokat.

John Kennedy szenátor odáig ment, hogy megkérdezte Altmant, hogy ő maga alkalmas-e egy ilyen csoport vezetésére. „Szeretem a jelenlegi munkámat” – válaszolta. Josh Hawley szenátor a perekben hisz. „Miért nem hagyjuk, hogy az emberek bepereljék? Miért nem tesszük egyszerűen felelőssé önöket; létrehozunk egy szövetségi kereseti jogot, amely lehetővé teszi, hogy azok a magánszemélyek, akiket ez a technológia károsít, bíróság elé álljanak, és bizonyítékokat vigyenek be a bíróságra. És ez bárki lehet” – folytatta. Hawley elmondta, hogy szeretné megkönnyíteni a mesterséges intelligencia által megkárosított fogyasztók számára – mint például az orvosi vagy választási félretájékoztatás generálása -, hogy csoportos kereseteket indíthassanak a technológiát kifejlesztő vállalatok ellen.

Marcus azonban nem értett egyet, szerinte a jogrendszer túl lassan mozog ahhoz, hogy hatékonyan szabályozza a technológiát. Az sem világos, hogy a jelenlegi jogszabályok képesek-e kezelni a mesterséges intelligencia hatását az aktuális kérdésekre, például a szerzői jogokra, a félretájékoztatásra, vagy hogy a vállalatok felelősségre vonhatók-e azért, amit a chatbotok mondanak, vagy hogy védelmet élveznek-e az amerikai törvények értelmében, amelyek mentesítik a kiadókat a felelősség alól az általuk befogadott, de harmadik fél által létrehozott tartalmakért. „Sok olyan helyzet adódik, amikor nem igazán tudjuk, hogy mely törvények alkalmazandók. Lesznek kiskapuk, a rendszer nincs jól átgondolva” – mondta.

Montgomery optimistább volt az amerikai kormány ellenőrzési képességével kapcsolatban, és kifejezte meggyőződését, hogy a jelenlegi szabályozók képesek kezelni a jelenlegi problémákat. „Úgy gondolom, hogy nem akarjuk lelassítani a szabályozást, hogy a valós kockázatokat most kezeljük. Meglévő szabályozó hatóságaink vannak, akik világosan megmondták, hogy a saját területükön képesek szabályozni”. Az elmúlt hónapokban olyan ügynökségek, mint a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság és az Igazságügyi Minisztérium határozottan megfogalmazott nyilatkozatokat adtak ki, amelyekben arra figyelmeztettek, hogy le fognak csapni azokra az MI-vállalkozásokra, amelyek megsértik a polgári jogokat és a fogyasztóvédelmi törvényeket.

A törvényhozók párhuzamot vontak a mesterséges intelligencia és a közösségi média között. Blumenthal hangsúlyozta, hogy nem szabad „megismételni a hibáinkat” a közösségi média gyors terjedésének kezelésében, amely a gyermekek és a személyes adatok védelme terén beláthatatlan károkat okozott. „A kongresszusnak van választási lehetősége. A közösségi médiával kapcsolatban is megvolt ez a lehetőségünk, és nem tettünk eleget ennek a pillanatnak” – mondta a szenátor.

A mesterséges intelligenciamodellek betanításához használt adatok nagymértékben befolyásolják a képességeket, a teljesítményt és a viselkedést. A döntéshozók az adatok ellenőrzését javasolták a modell megértése érdekében, valamint annak biztosítására, hogy a felhasznált adatkészletek jó minőségűek legyenek, és ne sértsenek szerzői jogvédelem alatt álló tartalmakat. A magánélet védelme szintén kiemelt aggodalomra ad okot. Olaszország, Franciaország, Spanyolország és Kanada hatóságai vizsgálatot indítottak annak kiderítésére, hogy a ChatGPT adathalmaza miért tartalmaz személyes adatokat, például telefonszámokat és címeket. Az sem világos, hogy a felhasználók által megadott – önmagukban is érzékeny – információkat hogyan használják fel vagy tárolják. A Samsung például ideiglenesen megtiltotta az alkalmazottaknak az eszköz használatát, miután az egyik dolgozó kiszivárogtatott egy védett forráskódot.

Altman elmondta, hogy szerinte a felhasználóknak lehetőséget kellene adni arra, hogy ne használhassák fel adataikat a modellek képzéséhez, és hogy az OpenAI-hoz hasonló vállalatoknak meg kellene könnyíteniük az emberek számára az adataik törlését. A múlt hónapban a San Francisco-i székhelyű startup bevezetett egy olyan funkciót, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy kikapcsolják a ChatGPT-ben a csevegési előzményeiket, hogy megakadályozzák az adataik felhasználását.

„Olyan lesz, mint a nyomdagép, amely széles körben terjesztette a tudást, a hatalmat és a tanulást, és amely a hétköznapi emberek számára lehetővé tette a mindennapi életet? Ami nagyobb virágzáshoz, és mindenekelőtt nagyobb szabadsághoz vezetett? Vagy inkább olyan lesz, mint az atombomba: hatalmas technológiai áttörés, de a következmények súlyosak, szörnyűek, és a mai napig kísértenek minket?” – kérdezte Hawley szenátor. „Nem hiszem, hogy a teremben ülők közül bárki is tudja a választ erre a kérdésre. Úgy gondolom tehát, hogy ez a válasz még nem íródott meg. És bizonyos mértékig rajtunk, itt és rajtunk, az amerikai népen múlik, hogy megírjuk a választ” – tette hozzá.

Az ipari és akadémiai szakértők egyetértenek abban, hogy a mesterséges intelligencia gyorsan fejlődik, és újszerű társadalmi kockázatokat és kihívásokat jelent. Azt akarják, hogy a szabályozási politikák a biztonsági kérdéseket kezeljék, anélkül, hogy akadályoznák a kutatást és a fejlesztést. „Szerintem fontos, hogy bármilyen új megközelítés, bármilyen új törvény ne akadályozza meg az innovációt a kisebb vállalatoknál, a nyílt forráskódú modelleknél, a kisebb léptékben dolgozó kutatóknál. Ez egy csodálatos része ennek az ökoszisztémának és Amerikának. Nem akarjuk ezt lelassítani” – zárta szavait Altman. A meghallgatás láthatóan hozzájárult Altman közmegítélésének javításához. Az OpenAI vezetőjét a ChatGPT-őrület kezdete óta néha úgy ábrázolták, mint egy olyan újabb technológiai startup vezető, aki meglovagolja az erőteljes iparági hullámot. Marcus elmondta, hogy Altmannal együtt megjelenni a bizottság előtt pozitív élmény volt. „Hadd tegyem hozzá a jegyzőkönyv kedvéért, hogy Sam mellett ülök” – mondta Marcus – „és az őszintesége, ahogyan ezekről a félelmekről beszél, nagyon nyilvánvaló”.”

Forrás:
Engedélyhez kötné a mesterséges intelligenciák létrehozását az OpenAI vezetője; SG.hu; 2023. május 17.
Lásd még:
Transcript: Senate Judiciary Subcommittee Hearing on Oversight of AI; Tech Policy Press; 2023. május 16.

Miért szükséges a legfejlettebb MI-rendszerek fejlesztésének időleges megállítása?

„A mesterséges intelligencia makrogazdasági hatásai egyelőre vitatottak. A technooptimisták az MI termelékenységnövelő és pozitív makrogazdasági hatásairól értekeznek. Ugyanakkor egyes foglalkozásokat teljesen felforgathatnak a fejlesztések, például az egyszerűbb, jól programozható irodai típusú munkákat. Meglepő módon a tech szektorban jól ismert innovátorok is megosztottak a gyors bevezetés kérdésében.

Az idei évben a mesterségesintelligencia(MI)-fejlesztésekről szóló hírek uralják a gazdasági sajtót. Megdöbbentő MI-alkalmazások láttak napvilágot, és bár a hírekben a ChatGPT kapta a főszerepet, rengeteg más fejlesztés működik, és kerül nap mint nap nyilvánosságra – gyakran teljesen ingyenes hozzáféréssel. Sokan nagy áttörést várnak a mesterséges intelligencia elterjedésétől. A jelentős innovációk erős destruktív hatással is járnak, emiatt sokan aggódnak a mesterséges intelligencia gazdasági-társadalmi következményeitől, és többen a fejlesztésekben részt vevők közül már az „MI-szünetnek” keresztelt türelmi idő bevezetésére tettek javaslatot.

Érdemes tisztázni, hogy a mesterséges intelligencia megdöbbentő hatékonysága mellett se nem mesterséges, se nem intelligens. A mesterséges intelligenciák legújabb alkalmazásai valós emberi eredményeket felhasználó rendszerek. Ember alkotta produktumok, írások, versek, fordítások, zenék, történetek, magyarázatok alapján adnak a szabályaik szerint jónak tűnő eredményeket. Tehát nem mesterséges, gép alkotta új eredményekről, hanem a korábbi emberi eredmények újrafelhasználásáról beszélhetünk.

A szabályaik, amelyek az intelligenciarészt adják, fejlett mintaillesztők (pattern-matching). Matte Blanco pszichoanalitikus kifejtette, az emberi intelligencia mintaillesztéshez hasonlítható, időtlen formális logikája mellett van egy erősen dinamikus, érzelmi logikai oldal is. A „mesterséges intelligencia” ez utóbbira nem képes, tehát az emberi agy működése értelmében nem is intelligens. Mindez az alkalmazások rendkívüli hatékonysága miatt tömegesen vet fel jogi kérdéseket (például szerzői jogi vagy plagizálási).

A mesterséges intelligencia makrogazdasági hatásai egyelőre vitatottak. A technooptimisták az MI termelékenységnövelő és pozitív makrogazdasági hatásairól értekeznek. Ha a mesterséges intelligencia alkalmazása elterjed, akkor a termelékenységben ugrásszerű növekedés várható, ami egyben az inflációt is kezelni fogja. A bérnyomás a gazdaságban gyengülni fog, a termelési költségek gyorsan csökkenhetnek. A jelenlegi globális adósságszintek egyetlen fájdalommentes kezelése a termelékenység növelésen keresztüli kinövés lehet, így jókora igény van az áttörésre. Ugyanakkor a hatások kapcsán ők is elismerik, hogy egyes foglalkozásokat teljesen felforgathatnak a fejlesztések, például az egyszerűbb, jól programozható irodai típusú munkákat. Véleményük szerint azonban a társadalmi és munkaerőpiaci hatások szabályozási kérdéseken alapulnak, így jó szabályozással kezelhető lesz az átmenet. A szabályozásra azonban várni kell.

Meglepő módon a tech szektorban jól ismert innovátorok is megosztottak a gyors bevezetés kérdésében. Többen közülük a világ vezető egyetemeinek képviselőivel – az Oxfordtól a Caltechen át a Columbia Egyetemig – közös nyilatkozatban tettek javaslatot, amely szerint minden, a ChatGPT4-es [helyesebben a GPT-4-es rendszerekről beszéltek, ezeknek a ChatGPT-4 az egyik példája] rendszernél erősebb mesterséges intelligencia használatát hat hónapra szüneteltetni kellene.

Elon Musk és az Apple társalapító Steve Wozniak is aláírta ezt az „MI-szünetnek” vagy „MI-nyárnak” [Lásd a szerkesztői megjegyzést a cikk után!] nevezett nyilatkozatot, amely a társadalmi adaptációhoz és a szabályozói felkészüléshez adna időt.

Indoklásukban arra hívják fel a figyelmet, hogy a kontrollálatlan MI-fejlesztési verseny emberiségre gyakorolt hatásai nem mérhetők fel, ehhez időre van szükség. Az „MI-nyár” lehetőséget ad a következmények felmérésére, és biztonsági protokollok kialakításával a felkészülésre. Az aláírók attól tartanak, hogy az „MI-ősz” bekövetkezése túl nagy munkanélküliségi sokkot és iparági átalakulásokat hozhat, ezért lenne szükség a szünetre most.

Az óvatosság nem meglepő, hiszen az előbbiek mellett Geoffrey Hinton, a Google ismert MI-fejlesztője arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon gyorsan eljutunk oda, amikor az átlagember nem tudja megkülönböztetni a fikciót (az MI eredményét) a valóságtól, és ez drámai módon megnövelheti a használathoz kapcsolódó káros hatásokat. Ez a mindennapi életre, de a jelenlegi üzleti modellekre is veszélyt jelent, mert az algoritmusokon keresztül a fogyasztási vagy egyéb preferenciák manipulálása is közvetlen realitássá válhat, ahogy a társadalmi különbségek is gyorsan elnyílhatnak.

Világszinten a szabályozók súlyos lemaradásban vannak a fejlesztőkkel szemben.

Az EU MI-törvénye globálisan az első átfogó szabályozás lesz. Ennek hatálybalépése és folyamatos megújítása rengeteg erőfeszítést igényel, miközben a fejlesztők százával jönnek ki új MI-alkalmazásokkal. Ha a mesterséges intelligencia nem a munkahelyek megszüntetését, csak a munkavállalók támogatását és magasabb produktivitását eredményezi, akkor is számos szabályozási kérdés merül fel. Átfogó társadalmi és makrogazdasági hatástanulmányokra van szükség, hogy az MI alkalmazásának vitathatatlanul pozitív társadalmi következményei érvényesülhessenek. Mivel az államot terhelő szabályozási, társadalmi, átképzési költségek várhatóan exponenciálisan növekednek, az „MI-nyár” és a szabályozás mellett az üzleti használat adóztatását is érdemes a döntéshozóknak megfontolniuk.”

Forrás:
Miért szükséges az „MI-szünet”?; Lehmann Kristóf; Világgazdaság; 2023. május 17.
(A szerző a Magyar Nemzeti Bank igazgatója.)
Szerkesztői megjegyzés:
Az MI-nyár és MI-tél az MI-fejlesztések felívelő és válságos szakaszait jelentik. A „Pause Giant AI Experiments: An Open Letter” éppen azért érvelt az MI-szünet mellett, hogy elkerüljük a csalódást, az MI-telet, és legyen módunk élvezni az MI-nyarat.

Közigazgatás, politika, jog

A belügyminiszter 2023. május 18-ra hívta össze az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának (ÖNET) ülését

„A belügyminiszter 2023. május 18-ra hívta össze az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának (ÖNET) ülését.

Az ÖNET ülés napirendjén szereplő pontok közül többet az önkormányzati érdekszövetségek javaslatára vettek napirendre, így biztosítva annak a lehetőségét, hogy folyamatos legyen a konzultáció és a szakmai alapú párbeszéd az önkormányzati érdekszövetségek és a kormány között.
Az ülésen a tárcák képviselői részletesen tájékoztatták a résztvevőket a 2024. évi költségvetés tervezetének önkormányzatokat érintő részeiről, amelyhez kérdések, javaslatok, felvetések hangzottak el.
A további témák közt szerepeltek egészségügyi, hulladékgazdálkodási és építési-beruházási kérdések is.
A kormány – ahogy eddig is – nyitott az önkormányzati érdekszövetségek felvetéseire, javaslataira.
A kormány az önkormányzatok által ellátott helyi közszolgáltatások fenntartásában partnerként tekint a településekre, az elhúzódó háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika miatti szankciós infláció és energiaválság nyomán felmerülő nehézségek esetén kész az egyedi egyeztetésekre és a segítségnyújtásra. Az energiaárak növekedése miatt a kormány az idei évben 76 milliárd forint többlettámogatást biztosít az önkormányzatoknak.”

Forrás:
A Belügyminisztérium közleménye; MTI OS; 2023. május 18.
Lásd még:
Letett a kormány az önkormányzati szakrendelők államosításáról; Medical Online; 2023. május 20.

Navracsics Tibor mérsékelten optimista: „egyes kritikákkal nem tudunk mit kezdeni”

„Az EP költségvetési ellenőrző bizottságának delegációjával egyeztetett szerda délelőtt a területfejlesztési miniszter.

Az EP költségvetési bizottságának delegációjával egyeztetett szerda délelőtt Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter Budapesten. Helyszíni tudósítónk beszámolója szerint a tárgyalás a tervezettnél hosszabb volt, de nem a vita élessége, hanem a felvetődött kérdések száma miatt. Navracsics Tibor a megbeszélés után információink szerint arról szólt, a megbeszélés tárgyszerű volt, a feleket a kölcsönös megértés szándéka vezette, ugyanakkor a tárcavezető úgy érezte, a delegáció tagjai elfogultak, és ugyanezzel vádolják a kormányt. Navracsics Tibor mérsékelten optimista, nem hiszi, hogy a küldöttség tagjai túl jó véleményt alakítanak ki, „mert láthatóan nem olvasták el a kormánytól kapott háttéranyagokat”.

Mindenesetre elmondta nekik, hogy nem az ellenzéki vezetésű Budapest megbüntetésére találták ki a szolidaritási hozzájárulást, hiszen annak befizetésével a többi tehetősebb és adott esetben kormánypárti irányítású helyhatóságnak is segítenie kell a rosszabb anyagi helyzetben lévő településeket. A politikai elfogultság vádjára reagálva elmondta, saját választókerületében 60 település van, 4 város, amelyeknek ellenzéki vezetőivel ő maga is kiválóan együttműködik a fejlesztések terén. Navracsics Tibor azt is elmondta, hogy a kormány kötelezettséget vállalt az egyajánlatos közbeszerzések 15 százalék – az uniós átlag – alá csökkentéséről, ami szerinte a kizárólag uniós finanszírozású projekteknél már meg is valósult, a nemzeti költségvetésből tervezetteknél pedig hamarosan meg fog.

A miniszter szerint a delegáció arról is beszámolt, hogy egyes külföldi cégek diszkriminációként és vegzálásként élik meg a magyar hatóságok intézkedéseit, de mivel konkrétumok nem hangoztak el, így a kritikával nem tudott mit kezdeni azon kívül, hogy meghallgatta.

Az InfoRádió kérdésére válaszolva elmondta, hogy az Erasmus-programok finanszírozásával és az egyetemi kuratóriumok ügyével kapcsolatban a kormány a jövő jéten küldi el ajánlatát az Európai Bizottságnak, de lehet, elhúzódik ez az ügy, mert az oktatási terület más biztoshoz kerül a közeljövőben. ”

Forrás:
Navracsics Tibor mérsékelten optimista: „egyes kritikákkal nem tudunk mit kezdeni”; Infostart / InfoRádió; 2023. május 17.

Európai Unió

Uniós vámügyi reform: adatvezérelt jövőkép, egyszerűbb, intelligensebb és biztonságosabb vámunió

„A Bizottság a mai napon javaslatokat terjesztett elő az EU 1968-ban létrehozott vámuniójának eddigi legambiciózusabb és legátfogóbb reformjára vonatkozóan.

A ma javasolt intézkedések az uniós vámügy olyan világszínvonalú, adatközpontú jövőképét vetítik előre, amely jelentősen leegyszerűsíti a vámeljárásokat a vállalkozások, kiváltképp a legmegbízhatóbb gazdasági szereplők számára. A reform – a digitális átalakulásban rejlő lehetőségeket megragadva – mérsékelni fogja a vámeljárások nehézkességét, a hagyományos vám-árunyilatkozatokat pedig az importfelügyelet intelligensebb, adatvezérelt megközelítésével váltja fel. Ezzel egyidejűleg a vámhatóságok számára elérhetővé válnak azok az eszközök és erőforrások, amelyek segítségével megfelelően értékelhetők és leállíthatók az EU-ra, valamint annak polgáraira és gazdaságára nézve valós kockázatot jelentő behozatalok.

A ma előterjesztett reform válasz az uniós vámhatóságok működését jelenleg megnehezítő kényszerítő körülményekre, többek között a kereskedelem – és mindenekelőtt az e-kereskedelem – volumenének jelentős növekedésére, a határokon ellenőrizendő uniós előírások gyorsan növekvő számára, valamint a változó geopolitikai viszonyokra és válságokra. A vámügyi keretrendszert hozzáigazítja a zöldebb, digitálisabb korszak követelményeihez, és hozzájárul az egységes piac biztonságosabbá és versenyképesebbé tételéhez. A reform egyszerűsíti és észszerűsíti a gazdasági szereplőkre vonatkozó vámügyi jelentéstételi követelményeket, például azáltal, hogy csökkenti a behozatali eljárások lebonyolításához szükséges időt, egységes uniós interfészt biztosít, és megkönnyíti az adatok további felhasználását. Ily módon elősegíti Ursula von der Leyen elnök azon céljának teljesítését, hogy az említett terhek 25%-kal csökkenjenek, ugyanakkor ez ne ássa alá a kapcsolódó szakpolitikai célkitűzéseket.

Egy új uniós vámhatóság fogja felügyelni az új rendszer motorjaként működő uniós vámügyi adatközpontot. Idővel az adatközpont felváltja az uniós tagállamok meglévő vámügyi informatikai infrastruktúráját, és ezáltal évente akár 2 milliárd euró működési költséget is megtakarít számukra. Az új hatóság a kockázatkezelés és a vámellenőrzések jobb uniós megközelítését is elő fogja mozdítani.

Új partnerség a vállalkozásokkal

Az EU megreformált vámuniójában az EU-ba árut behozni kívánó vállalkozásoknak lehetőségük lesz arra, hogy a termékeikkel és az ellátási láncaikkal kapcsolatos minden információt egyetlen online környezetben rögzítsenek: az új uniós vámügyi adatközpontban. Ez az élvonalbeli technológia összegyűjti a vállalkozások által szolgáltatott adatokat, és – gépi tanulás, mesterséges intelligencia alkalmazása, illetve emberi beavatkozás eredményeként – teljes képet ad a hatóságok számára az ellátási láncokról és az áruk mozgásáról.

A vállalkozásoknak egyetlen portálon keresztül kell majd benyújtaniuk a vámügyi információkat, és több szállítmány esetében csak egyszer kell adatot szolgáltatniuk. Egyes olyan esetekben, amikor az üzleti folyamatok és az ellátási láncok teljes mértékben átláthatók, a legmegbízhatóbb, úgy nevezett „Trust and Check” (bizalmi alapon ellenőrzött) gazdasági szereplők tevőleges vámhatósági beavatkozás nélkül hozhatják forgalomba áruikat az EU-ban. A „Trust and Check” kategória bevezetése megerősíti a megbízható gazdasági szereplőkre vonatkozó, már meglévő engedélyezett gazdálkodói (AEO-) programot.

Ez a vállalkozásokkal létesítendő új partnerség világelső a maga nemében. Az uniós vállalkozásokat és kereskedelmet, valamint az EU nyitott stratégiai autonómiáját támogató hatékony új eszköz. Az uniós vámügyi adatközpont a biztonsági, védelmi, illetve csalás elleni követelmények veszélyeztetése nélkül teszi lehetővé az áruk minimális vámhatósági beavatkozás mellett történő behozatalát az EU-ba.

A javaslatok értelmében az azonnali előnyöket és egyszerűbb eljárást biztosító adatközpont 2028-ban nyílik meg az e-kereskedelmi szállítmányok tekintetében, majd 2032-től (önkéntes alapon) más szállítmányok importőrei is igénybe vehetik. A „Trust and Check” státusszal rendelkező gazdasági szereplők a székhelyük szerinti tagállam vámhatóságainál is lebonyolíthatnak majd minden importvámkezelést, függetlenül attól, hogy az áruk hol lépnek be az EU-ba. A 2035-ben esedékes felülvizsgálat fel fogja mérni, hogy ez a lehetőség kiterjeszthető-e valamennyi gazdasági szereplőre, amikor az adatközpont alkalmazása 2038-tól kötelezővé válik.

A vámellenőrzések intelligensebb megközelítése

A javasolt új rendszer lehetővé teszi a vámhatóságok számára, hogy átfogó képet alkossanak az EU-ba belépő áruk ellátási láncairól és előállítási folyamatairól. Valamennyi tagállam hozzá fog férni valós idejű adatokhoz, és képes lesz információkat gyűjteni annak érdekében, hogy gyorsabban, következetesebben és hatékonyabban tudjon reagálni a kockázatokra.

Az adatok elemzése és nyomon követése mesterséges intelligencia alkalmazásával történik, és ennek segítségével már azelőtt tudomást lehet szerezni az esetleges problémákról, hogy megkezdődne az áruk EU irányába történő szállítása. Ez lehetővé teszi az uniós vámhatóságok számára, hogy erőfeszítéseiket és erőforrásaikat olyan területekre összpontosítsák, ahol azokra a legnagyobb szükség van; e területek nevezetesen a következők: a nem biztonságos vagy illegális áruk Unióba való belépésének megakadályozása, és azoknak az egyre növekvő számú uniós jogszabályoknak az érvényesítése, amelyek tilalmat vezetnek be bizonyos, a közös uniós értékekkel ellentétes – például az éghajlatváltozással, az erdőirtással, illetve a kényszermunkával összefüggésbe hozható – árukra vonatkozóan, hogy csak néhány példát említsünk. Az új rendszer elősegíti továbbá a vámok és adók megfelelő beszedését, ami a nemzeti és az uniós költségvetések javát szolgálja.

Annak érdekében, hogy a tagállamok segítséget kapjanak a releváns kockázatok rangsorolásában, valamint az ellenőrzések és a vizsgálatok összehangolásában – különösen válság idején –, az információk és a szakértelem uniós szintű összevonását és értékelését az új uniós vámhatóság végzi majd az uniós vámügyi adatközponton keresztül szolgáltatott adatok alapján. Az új rendszer jelentősen javítani fogja a vám- és piacfelügyeleti hatóságok, valamint a bűnüldöző hatóságok közötti uniós és nemzeti szintű együttműködést, többek között a vámügyi adatközponton keresztül történő információmegosztás révén.

Az e-kereskedelem korszerűbb megközelítése

A ma előterjesztett reform kulcsfontosságú szereplővé lépteti elő az online platformokat annak biztosítását illetően, hogy az EU-ban online értékesített áruk valamennyi vámkötelezettségnek megfeleljenek. Ez jelentős újítást jelent a jelenlegi vámrendszerhez képest, amely az egyes fogyasztókra és fuvarozókra hárítja a felelősséget. A platformok feladata lesz annak biztosítása, hogy a vámokat és a héát a vásárláskor fizessék meg, így a csomag megérkezésekor a fogyasztóknak többé nem kell szembesülniük rejtett díjakkal, illetve váratlan papírmunkával. Az online platformok hivatalos importőri státuszának köszönhetően az uniós fogyasztók biztosak lehetnek abban, hogy valamennyi vám meg lett fizetve, valamint hogy vásárlásaik biztonságosak és megfelelnek az uniós környezetvédelmi, biztonsági és etikai normáknak.

Ezzel egyidejűleg a reform megszünteti azt a jelenlegi küszöbértéket, amely szerint a 150 eurónál alacsonyabb értékű áruk vámmentesek, és amelyet a csalók jelentős mértékben kihasználnak. Jelenleg az EU-ba beérkező csomagok 65%-ának értéke túl alacsony szinten kerül megállapításra a behozatali vámok elkerülése érdekében.

A reform leegyszerűsíti a vámok kiszámítását az EU-ba behozott leggyakoribb alacsony értékű áruk esetében is: a lehetséges vámkategóriák ezreit mindössze négyre csökkenti. Ez jelentősen megkönnyíti a kis csomagokra vonatkozó vámok kiszámítását, aminek köszönhetően a platformok és a vámhatóságok egyaránt hatékonyabban tudják majd kezelni az EU irányába megvalósuló évi egymilliárd e-kereskedelmi vásárlást. Emellett felszámolja a csalás lehetőségét is. >Az új, testreszabott e-kereskedelmi rendszer várhatóan körülbelül évi 1 milliárd euró többletet eredményez a vámbevételekben.

Háttér-információk

A ma előterjesztett reform, amely Ursula von der Leyen elnök azon ígéretének teljesítését szolgálja, miszerint az EU vámuniója magasabb szintre fog lépni, mindenekelőtt a vámunió kihívásaival foglalkozó „bölcsek” munkacsoportja által 2022-ben tett ajánlásokra épül.

A Bizottság a jogalkotási javaslatokat most megküldi az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának jóváhagyásra, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság számára pedig konzultáció céljából.

További információk

Kérdések és válaszok

Tájékoztató

Az uniós vámreform weboldala az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság honlapján, beleértve a közleményt és a jogalkotási szövegeket is

Idézet(ek)

„A ma előterjesztett és régóta várt reform része az EU nyitott stratégiai autonómiáját megerősíteni hivatott tervünknek. A reform lehetővé fogja tenni az uniós vámhatóságok számára, hogy az EU-ba belépő áruk biztonságának és védelmének garanciája mellett hatékonyabban meg tudják védeni pénzügyi és gazdasági érdekeinket. Emellett egyszerűsíti a kereskedelmi eljárásokat, megkönnyítve valamennyi gazdasági szereplő számára, hogy üzleti tevékenységet folytassanak az EU-ban és az EU-n kívül. Az olyan globális kihívások, mint az éghajlatváltozás, az elektronikus és a tiltott kereskedelem globális választ, valamint korszerűbb és hatékonyabb vámeljárásokat igényelnek világszerte. Ezért a csomagunk keretében a Kereskedelmi Világszervezetet és a Vámigazgatások Világszervezetét is arra ösztönözzük, hogy tegyenek lépéseket ebbe az irányba.” – Valdis Dombrovskis ügyvezető alelnök – 17/05/2023

„Az EU vámuniója az elmúlt 55 évben az uniós integráció központi eleme volt. A küszöbön álló új kihívásokra és fenyegetésekre tekintettel ma egy újabb eszközzel ruházzuk fel magunkat a kereskedelmi forgalom felgyorsítása és gazdasági fellendülésünk támogatása érdekében. Ez a széles körű reform csökkenteni fogja a vállalkozásokat terhelő bürokráciát és megfelelési költségeket, nagyobb átláthatóságot és biztonságot teremt az uniós polgárok számára az online vásárlások során, valamint egyszerűbb és innovatív hatósági eljárásokat vezet be.” – Paolo Gentiloni biztos – 17/05/2023”

Forrás:
Uniós vámügyi reform: adatvezérelt jövőkép egy egyszerűbb, intelligensebb és biztonságosabb vámunióról; Európai Bizottság; 2023. május 17.

Digitális pénzügyek: az Európai Unió Tanácsa új szabályokat fogadott el a kriptoeszközök piacairól (MiCA)

„Az EU szabályozási keretet hoz létre a kriptoeszközökre, a kriptoeszköz-kibocsátókra és a kriptoeszköz-szolgáltatókra vonatkozóan. A Tanács a mai napon elfogadta a kriptoeszközök piacairól (MiCA) szóló rendeletet, és ezzel első alkalommal állapított meg uniós szintű jogi keretet ezzel az ágazattal kapcsolatban.

„Nagy örömömre szolgál, hogy ma teljesítjük azon ígéretünket, mely szerint megkezdjük a kriptoeszközök ágazatának szabályozását. A közelmúlt eseményei megerősítették, hogy olyan szabályokat kell sürgősen bevezetnünk, amelyek nagyobb védelmet biztosítanak az ezen eszközökbe befektető európaiak számára és megakadályozzák a kriptoeszközökkel való visszaélést a pénzmosás, vagy a terrorizmus finanszírozása céljára.” – Elisabeth Svantesson, Svédország pénzügyminisztere

A kriptoeszközök piacairól szóló szabályozás védi a befektetőket azáltal, hogy növeli az átláthatóságot, és átfogó keretet hoz létre a kibocsátók és a szolgáltatók számára, beleértve a pénzmosás elleni szabályoknak való megfelelést is. Az új szabályok a haszontokenek, az eszközalapú tokenek és az úgynevezett „stabil kriptopénzek” kibocsátóira vonatkoznak. Kiterjed továbbá a szolgáltatókra, például a kereskedési helyszínekre és azokra a pénztárcákra, ahol kriptoeszközöket tartanak. E szabályozási keret célja védelmet biztosítani a befektetőknek, elősegíteni a pénzügyi stabilitás megőrzését, ugyanakkor lehetővé tenni az innovációt és növelni a kriptoeszköz-ágazat vonzerejét.

Emellett harmonizált szabályozási keretet vezet be az Európai Unióban, amely – tekintettel a kriptopiacok globális jellegére – javulást jelent a jelenlegi helyzethez képest, amikor is csak néhány tagállamnak vannak erre vonatkozó nemzeti jogszabályai.

Háttér-információk

Az Európai Bizottság 2020. szeptember 24-én terjesztette elő a MiCA-rendeletre irányuló javaslatot. A javaslat egy tágabb digitális pénzügyi csomag része, amelynek célja egy olyan európai megközelítés kidolgozása, amely előmozdítja a technológiai fejlődést, ugyanakkor gondoskodik a pénzügyi stabilitásról és a fogyasztók védelméről is. A MiCA-javaslaton kívül a csomag a digitális pénzügyi stratégiát, a kriptoeszköz-szolgáltatókra is kiterjedő, a digitális működési rezilienciáról szóló rendeletet (DORA-rendelet), valamint a megosztott főkönyvi technológia (DLT) nagykereskedelmi felhasználására vonatkozó kísérleti rendszerről szóló javaslatot tartalmazza.

A digitális pénzügyi csomag áthidalja a meglévő uniós jogszabályok hiányosságait azáltal, hogy biztosítja, hogy a jelenlegi jogi keret ne akadályozza az új digitális pénzügyi eszközök használatát, ugyanakkor biztosítja, hogy ezek az új technológiák és termékek az EU-ban működő vállalkozások pénzügyi szabályozásának és működésikockázat-kezelési szabályainak hatálya alá tartozzanak. Így tehát a csomag célja az innovációnak és az új pénzügyi technológiák elterjedésének a támogatása, a megfelelő szintű fogyasztó- és befektetővédelem egyidejű biztosítása mellett.

A Tanács 2021. november 24-én elfogadta a MiCA-rendeletre vonatkozó tárgyalási megbízását. 2022. március 31-én megkezdődtek a társjogalkotók közötti háromoldalú egyeztetések, amelyek a 2022. június 30-án létrejött ideiglenes megállapodással lezárultak. A jogalkotási folyamat utolsó lépése a rendelet mai napon történt hivatalos elfogadása.

Rendelet a kriptoeszközök piacairól (MiCA)

Digitális pénzügyek: megállapodás a kriptoeszközök piacairól szóló európai rendeletről (MiCA) (sajtóközlemény, 2022. június 30.)

Digitális pénzügyi szolgáltatások (háttér-információk)

Ülések

”

Forrás:
Digitális pénzügyek: a Tanács új szabályokat fogadott el a kriptoeszközök piacairól (MiCA); Európai Unió Tanácsa; 2023. május 16.

Az Európai Unió Tanácsa a kriptoeszköz-átutalások visszakövethetőségét biztosító szabályokat fogadott el

„Az EU megnehezíti, hogy a bűnelkövetők kriptoeszközökkel játsszák ki a pénzmosás elleni küzdelmet célzó szabályokat. A Tanács a mai napon a pénzátutalásokat kísérő adatokra vonatkozó aktualizált szabályokat fogadott el, a kriptoeszközök átutalására is kiterjesztve e szabályok hatályát. Ez pénzügyi átláthatóságot biztosít a kriptoeszköz-átváltások tekintetében, és olyan szilárd keretet teremt az EU számára, amely megfelel az ilyen átváltásokra vonatkozó legszigorúbb nemzetközi előírásoknak, garantálva, hogy a kriptoeszközöket ne használják fel bűncselekmények céljára.

„A mai döntés rossz hír azok számára, akik kriptoeszközöket használnak az illegális tevékenységeik végzésére, az uniós szankciók megkerülésére vagy a terrorizmus és a háború finanszírozására. Európában erre nem lesz többé módjuk anélkül, hogy fény derülne a tevékenységükre – újabb fontos lépést tettünk előre a pénzmosás elleni küzdelem terén.” – Elisabeth Svantesson, Svédország pénzügyminisztere

Az új szabályok értelmében a kriptoeszköz-szolgáltatók – a tranzakció tárgyát képező kriptoeszközök összegétől függetlenül – kötelesek összegyűjteni és hozzáférhetővé tenni bizonyos adatokat az általuk lebonyolított kriptoeszköz-átutalások kezdeményezőjéről és kedvezményezettjéről. Ez biztosítja a kriptoeszköz-átutalások visszakövethetőségét, és ezáltal az esetleges gyanús ügyletek könnyebb azonosítását és letiltását.

Háttér

Ez a rendelet a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályok megerősítésére irányuló jogalkotási javaslatcsomag része, amelyet a Bizottság 2021. július 20-án terjesztett elő. A csomag a pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó új uniós hatóság létrehozására irányuló javaslatot is tartalmaz.

A Tanács 2021. december 1-jén fogadta el a pénzátutalásról szóló javaslatra vonatkozó álláspontját. A háromoldalú tárgyalások 2022. április 28-án kezdődtek, és a június 29-én létrejött ideiglenes megállapodással értek véget. A rendelet mai napon történt hivatalos elfogadása a jogalkotási folyamat utolsó lépése.

Rendelet a pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átutalásokat kísérő adatokról (átdolgozás)

A pénzmosás elleni küzdelem: ideiglenes megállapodás született a kriptoeszköz-átutalások átláthatóságáról (sajtóközlemény, 2022. június 29.)

Küzdelem a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás ellen (háttér-információk)

Ülések

”

Forrás:
A pénzmosás elleni küzdelem: a Tanács a kriptoeszköz-átutalások visszakövethetőségét biztosító szabályokat fogadott el; Európai Unió Tanácsa; 2023. május 16.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Május 10-én került sor az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer, az E-TÉR első szakmai workshopjára

„Május 10-én került sor az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer, az E-TÉR első szakmai workshopjára Szolnokon, ahol a Lechner Tudásközpont szakértői, Devecseri Anikó, Kovácsné Gerecs Krisztina és Juhász Géza Péter mutatták be a szakrendszert, valamint megválaszolták a hozzá kapcsolódó kérdéseket. A rendezvény-sorozat májusban további két helyszínen, Szombathelyen és Budapesten folytatódik majd.

A Lechner Tudásközpont három állomásból álló workshop-sorozatot indított az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer (E-TÉR) felhasználói számára a 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása című KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 projekt keretén belül. Ennek első állomásaként 2023. május 10-én a szolnoki Vármegyeházán került sor a kelet-magyarországi vármegyék települési önkormányzatai, állami és önkormányzati főépítészei, tervezői részére rendezett alkalomra.

A rendezvényt Juhász Géza Péter, mint a Tudásközpont Térségi és Téradat Főosztályának vezetője és egyúttal a projekt szakmai vezetője nyitotta meg, és miután köszöntötte a közel száz fős hallgatóságot, dióhéjban bemutatta a 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása című KÖFOP projekt 11 modulját, azok fejlesztését és eredményeit. A 2023 júniusának végén záruló, a magyar építésügy digitalizációját célzó európai uniós projekt keretében 11 szakrendszer készült el, melyek csak részben vagy egyáltalán nem elektronizált folyamatokat helyeztek teljes mértékben digitális alapokra, és amelyekhez számos téradatbázist alakítottak ki a Tudásközpont szakemberei. A projekt eredményeként jött létre a szakrendszerek kapcsolódását lehetővé tévő közös keretrendszer is, amelynek segítségével az alkalmazások adatbázisai képesek az egymás közötti kommunikációra.

Juhász Géza Péter előadása

Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer (E-TÉR)
Az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer létrehozásának alapkoncepciója a területrendezési, területfejlesztési, településrendezési, településfejlesztési tervek teljes életciklusának – a tervező kiválasztásától a tervezésen, egyeztetésen át, az elfogadott tervek tervtárazásáig – lehető legnagyobb mértékű webes támogatása volt. A rendszer jelenleg elérhető verziójának Tájékoztatás menüpontjában a már elkészült Országos Területrendezési Terv, Balaton Kiemelt Üdülőkörzet és a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervek találhatók meg, az Egyeztetés és Tervezés menüpontok a folyamatban lévő megyei területrendezési tervek készítését szolgálják.

Az E-TÉR koncepcióját a Tudásközpont a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságával közösen dolgozta ki, 2022 során pedig az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) vált a rendszer által érintett területrendezési és településtervezési eljárások szakpolitikai felelősévé.

Az E-TÉR fejlesztésének állomásait, a már elérhető és készülő funkcióit Devecseri Anikó, az E-TÉR modulfelelőse ismertette. 2019-ben a megyei területrendezési tervek egyeztetésével elérhetővé vált a jelenleg is továbbfejlesztés alatt álló rendszer. 2021-ben a települési tervek számára megyei tervek térképeinek téradatszolgáltatásával bővült, majd 2022-ben a települések tervezési folyamatának támogatása valósult meg az egyeztetéstől kezdve a záróvéleményezésen át az elfogadott dokumentumok beküldéséig és elérhetőségének biztosításáig.

Devecseri Anikó előadása

A konferencián összegyűltek legjobban az E-TÉR részletes bemutatóját várták, amelyet Kovácsné Gerecs Krisztina, a Lechner Tudásközpont IT szakértője három hosszabb előadásban ismertetett. Az első részben az E-TÉR rendszer használatának feltételeivel, a települési tervezési folyamatok E-TÉR-beli szereplőivel, a nyilvános Tájékoztató modul már elérhető funkcióival és a tervezési folyamatok indításával ismerkedhettek meg a résztvevők. A második blokk a tervezési folyamat egyeztetési szakaszát mutatta be a különböző szereplők – megbízók, véleményezők, tervezők – szemszögéből, amit nagy érdeklődés kísért, hiszen a teremben ülők mindegyike érintett volt ebben a szakaszban. A részletes E-TÉR bemutató harmadik részében a települési tervezések egyeztetése utáni lépésekről esett szó, így az állami főépítészi záróvéleményezés, a helyi döntés és a tervezés lezárása E-TÉR-ben lezajló folyamatai kerültek fókuszba.

Kovácsné Gerecs Krisztina előadása 1.
Kovácsné Gerecs Krisztina előadása 2.
Kovácsné Gerecs Krisztina előadása 3.

Mindhárom bemutató után a résztvevők is aktívan bekapcsolódhattak, és kérdéseiket Devecseri Anikóval és Kovácsné Gerecs Krisztinával megvitathatták. A konferencia regisztrációja során beküldött kérdések, felvetések megválaszolására is sor került. Számos hasznos és konstruktív gondolat érkezett, amelyek jelentős része a jelenleg is folyamatban lévő fejlesztésben vagy a későbbiekben valósul meg.

Az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszert bemutató díjmentes workshop-sorozat a meghívott E-TÉR felhasználók számára május 17-én Szombathelyen folytatódik, végül az utolsó állomás pedig május 24-én lesz Budapesten.

Az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer (E-TÉR) az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú, 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása című projekt keretében készült el.”

Forrás:
Elstartolt az E-TÉR szakmai workshop-sorozat; Tábi Emőke; Lechner Tudásközpont; 2023. május 16.

Már a leletek is elérhetők a megújult EgészségAblak mobilalkalmazásban

„Május 17-től EgészségAblak néven, új logóval és bővített funkciókkal jelenik meg az EESZT népszerű mobilalkalmazása. A korábban myEESZT néven ismertté vált mobilapplikáció továbbra is ingyenesen, de már EgészségAblak néven tölthető le az alkalmazásáruházakból.

A mobilalkalmazás frissítését követően az EgészségAblak minden TAJ-számmal és Ügyfélkapuval rendelkező állampolgár számára egyszerű és kényelmes megoldást nyújt az eReceptek és immár az egészségügyi dokumentumok (leletek, ambuláns lapok, stb.) megtekintésére és letöltésére. Az új funkciók mellett a Digitális Covid-igazolványok továbbra is elérhetők maradnak.

Az egészségügyi dokumentumok megtekinthetősége egyelőre teszt verzióban működik, ez azt jelenti, hogy 2023 júliusáig csak az elmúlt három hónap leleteit találhatják meg a felhasználók a telefonjukra letöltött applikációban. A tesztidőszak lezárultával pedig a páciens az összes egészségügyi dokumentációját láthatja a mobilján is. Így például a különböző laboreredmények, ambuláns lapok, az ellátó intézmény és orvos neve. A dokumentumok letölthetők az alkalmazásban, így azok offline állapotban később is megtekinthetők.

Milyen adatok érhetők el az EgészségAblak alkalmazásban?

Elektronikus receptek
A Receptek menüpont alatt egy helyen megtalálhatók a gyógyszeres és a gyógyászati segédeszközök kiváltására felírt vények is.

Dokumentumok
Az applikációban az egészségügyi dokumentumok 90 napra visszamenőleg kereshetőek (leletek, ambuláns lapok, zárójelentések) és a Megosztás gombra kattintva letölthetőkké és megoszthatókká válnak. A megtekintett dokumentumokat a rendszer automatikusan tárolja.

Covid-igazolványok
Az új funkciók mellett továbbra is lehetőség van az Uniós oltási igazolvány, az Uniós tesztigazolvány és az Uniós gyógyultsági igazolvány megjelenítésére mobileszköz segítségével.

Hogyan tölthető le az EgészségAblak mobilapp?

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) korábban myEESZT néven elérhető mobilapplikációjának nemrégiben felhívásban keresett új nevet a Belügyminisztérium, és a befutó az EgészségAblak elnevezés lett. Az alkalmazást eddig 2,2 millióan töltötték le, míg a lakosság körében is népszerű eRecept alkalmazást több mint 140 ezren nyitották meg. A mobilapplikáció EgészségAblak néven a lakosság számára ingyenesen elérhető az App Store, Google Play és HUAWEI AppGallery alkalmazásáruházakból.

Az applikáció letöltéséről bővebb tájékoztatás az EESZT Lakossági Portál Mobilalkalmazások menüpontjában található.”

Forrás:
Már a leletek is elérhetők a megújult EgészségAblak mobilalkalmazásban; ESZFK Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. (ESZFK Nonprofit Kft.); 2023. május 18.

Jó minőségű adatokkal diagnózisra is képes a ChatGPT – a 2. Digital Health Essential konferencián jártunk

„Több milliárd ember adatait kezelő egészségügyi szolgáltatók, távdiagnosztizáló mesterséges intelligencia és virtuális kórházak. A jövő egészségügye ma még elképzelhetetlen komplexitással szolgálja majd ki a páciensek egyedi igényeit – ebben a témában adtak elő idén a 2. Digital Health Essential konferencia előadói. Az EESZT fejlesztéseiről Tolnay Roland, az ESZFK ügyvezetője tartott előadást.

A digitalizáció és az adattudomány jelentős változásokat hoz az egészségügyi ellátásban nálunk is. A magyar egészségpolitika fókuszába ugyan csak egy-két évvel ezelőtt került a betegadatok fontossága, jelenleg – igazodva a kor kihívásaihoz – a költségvetés tervezésétől a betegellátásig ma már minden ekörül forog – mondta dr. Bidló Judit, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára az egészségügyi konferencián.

A fekvő- és járóbeteg-ellátás területén szintén fókuszba kerülnek a digitális megoldások, így itthon is cél a távdiagnosztika és leletek ilyen módon történő kezelésének a bevezetése – hangsúlyozta dr. Kádár Magdolna, a Belügyminisztérium egészségügyi fejlesztéspolitikai főosztályának vezetője, aki a betegségregiszterek fontosságára is felhívta a figyelmet.

A digitális átállás megvalósulásához az egészségügyben jó minőségű, strukturált adatokra van szükség, miközben a fókuszban mindvégig a beteg és a gyógyítás kell álljon – jelentett ki Tolnay Roland, az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. (ESZFK) ügyvezetője Hozzátette, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) éles indulása óta eltelt 5 év tapasztalata alapján bizonyos funkciók módosítása, kiterjesztése szükséges, főleg a pdf formátumú egészségügyi dokumentumok kiváltása strukturált dokumentumokkal.

Az ágazat fejlődésével összhangban folyamatosan új fejlesztési irányok merülnek fel, ebből kiemelkedő a telemedicina, a betegutak és az integrált betegellátási folyamatok támogatása. A piaci szereplők és kutatóhelyek részéről pedig egyre nagyobb az igény az adatokhoz való hozzáférésre (másodlagos adatfeldolgozás), ez azonban jelenleg csak nagyon korlátozottan lehetséges. Éppen ezért az EESZT továbbfejlesztésénél kiemelt cél a megfelelő technikai környezet kialakításával az adatvagyon kiaknázásának támogatása.

Diagnosztikára is alkalmas a ChatGPT

Nemcsak a kutatásokhoz jelenthet segítséget a ChatGPT, hanem a zárójelentések megírásában és a diagnózis felállítására is -hívta fel a figyelmet Patai Roland, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatója. Egy kísérletben többszáz hipotetikus neurológiai esetleírást tápláltak be, amelyet átlag 80 százalékban helyesen diagnosztizált a mesterséges intelligencia. A kutatók azt tapasztalják, hogy a chatbot jó hatásfokkal old meg olyan eseteket is, amikkel a szakorvosok nem boldogulnak.”

Forrás:
Jó minőségű adatokkal diagnózisra is képes a ChatGPT – a DHE konferencián jártunk; ESZFK Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. (ESZFK Nonprofit Kft.); 2023. május 18.

A magyar egészségügy nincs felkészülve az érkező európai egységes egészségügyi adattérre

„Bár már öt éve felhőbe küldik az egészségügyi adatainkat, ezek nagy része PDF-formátumban van, amivel a kutatók nem sokra mennek. 2025-ben érkezik az egységes adattér rendelet: a szabályozás megszünteti a tagállami piacokat, egységes e-health adatok lesznek, így Magyarországnak addig össze kell kapnia magát – mondta Lantos Zoltán, a Semmelweis Egyetem docense egy egészségügyi konferencián.

Üdv az adatkorban, a következő húsz év fájdalmas lesz, ez az öt éve elindult korszakváltásnak köszönhető, ekkor gyorsult fel az egészségügy digitális átalakulása – kezdte előadását Lantos Zoltán, a Semmelweis Egyetem egyetemi docense az ötödik Health 2.0 Hungary Chapter Meeting által szervezett konferencián.

A jövőben a legfontosabb erőforrásunk az adat lesz, ezért is fontos, hogy ne PDF-ben legyenek a betegadatok az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT), hanem strukturált adatok szintjén és kutathatók is legyenek.

Az adattudós képviseli Magyarországot az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. (ESZFK) részéről az Európai Bizottság e-Egészséginformatikai szakcsoportjában. Miközben a kutató vezeti a Semmelweis Egyetem Egészségtámogatási Módszertani Tanszékét is.

Magyarországon öt évvel ezelőtt jelent meg az EESZT, a felhőben lévő adatok nagy része máig PDF formátumú egészségügyi dokumentumokat tartalmaz, amit az adattudósok, a kutatók nem sok mindenre tudnak használni. Véget kell vetni a PDF korszaknak – erről Tolnay Roland, az ESZFK Nonprofit Kft. ügyvezetője is beszélt a Digital Health Essential szerdai konferenciáján, erről itt írtunk.

Jön az uniós adattér rendelet

Lantos Zoltán szerint az Európai Unióban (EU) adatstandardizálás zajlik, és 2025-re várják az úgynevezett egészségügyi adattér rendeletet. A szabályozás megszünteti a tagállami piacokat, egységes e-health adatok lesznek. A magyar betegek adatait tartalmazó EESZT ekkor részévé válhatna az uniós adattérnek, ám erre nem vagyunk felkészülve, így akkor várhatóan egy cunamival fogjuk szembetalálni magunkat.

A szakértő kiemelte: 2025 egy fontos dátum lesz, mert a tagállamok kapcsolódásával létrejön egy európai EESZT. Ekkortól lehetőség lesz arra, hogy az európai tudósok kutatás céljából adatkészleteket kérjenek le, ezt a jövőben nyitott szolgáltatásként valósítja meg az EU.

A tagállamok az adatokat könnyen megoszthatják más uniós országok egészségügyi szakembereivel, ami várhatóan javítani fogja az egészségügyi ellátás színvonalát.

Tízmilliárdokat lehet majd spórolni

Az Európai Bizottság legfrissebb számítása szerint az európai lakosság egészségügyi adataihoz való könnyebb hozzáférés egy évtized alatt 11 milliárd euró, azaz több mint négyezer milliárd forint gazdasági nyereséget eredményezhet. Szakértők szerint 5,5 milliárd euróval kevesebb lesz a kiadás az egészségügyi adatokhoz való jobb hozzáférés révén, míg további 5,4 milliárd euró takarítható meg az egészségügyi adatoknak a kutatás és innováció, valamint a szakpolitikai döntéshozatal terén való jobb felhasználásával.

Már mobilappban a leletek

Az EESZT mobilapplikációjában az Egészségablakban az e-receptek után a leletek és az egyéb orvosi dokumentáció is elérhető, mondta az MTI-nek Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára.

Ez egy tesztidőszak: júliusig az elmúlt három hónap leleteit találhatják meg a felhasználók a telefonjukra letöltött applikációban.

Ezután pedig az összes egészségügyi dokumentációt látható lesz mobilon. Így például a különböző laboreredmények, ambuláns lapok, az ellátó intézmény és orvos neve – ismertette az államtitkár. A dokumentumok letölthetők, így azok offline állapotban is megtekinthetők.

Ne bízzunk a chatbotban, hallucinál

Lantos Zoltán szerint jobb, ha minden negyven év feletti talál magának egy tizenéves mentort, mert ők digitális bennszülöttként értik ezt a világot, mi meg majd belejövünk. Kitért arra is, hogy ma már rengeteg chatbot segíti a kommunikációt, a ChatGPT egészségügyi alkalmazásáról naponta jelennek meg cikkek, és a kutatók is vizsgálják, hogy a betegek diagnosztizálásában hogyan segít a mesterséges intelligencia.

Ugyanakkor Lantos Zoltán figyelmeztetett arra is, hogy vigyázni kell a mesterséges intelligencia eszköztárával, mert hallucinál. Nem véletlenül mondják a jövőkutatók, hogy a következő száz évben az egészségügyi szakemberek munkáját nem fogják elvenni a robotok.

Évi 50 millió teszt

Az egészségügy legdinamikusabb üzletága a labor, a Synlabnak pedig van egy terméke, amivel már a nulladik pillanatban az orvos kezébe tudják adni a fegyvert, hogy a betegnek melyik gyógyszer lesz majd hatásos, az adott hatóanyagot a beteg szervezete hogyan fogja lebontani, –mondta Póda Tamás, a Synlab Hungary Kft. kereskedelmi igazgatója. Úgy fogalmazott, hogy egészségügyi asszisztensek szeretnének lenni a diagnosztikában, mivel az orvosokkal való találkozás a jövőben kevésbé lesz megoldható.

Digitális lemaradásban vagyunk

A koronavírus-járvány hatalmas lökést adott az egészségügy digitalizációjának. Ma már nem számít futurisztikus dolognak, ha egy bőrprobléma miatt nem kell a rendelőbe menni, az orvos egy fotó alapján képes diagnózist felállítani, erről Tóth Attila, az Intersystems informatikai tanácsadója beszélt a Digital Health Essential egészségügyi konferencián.

Ugyanakkor az is látszik, hogy ez egészségügy digitális fejlettsége hatalmas lemaradásban van a többi iparághoz képest, ezt pedig már Végh Attila az Eurohealth vezérigazgatója mondta. És kitért arra is, az orvos-beteg találkozások 30-40 százaléka a világ más országában már kizárólag digitális formában zajlik, Magyarországon mindez egyelőre még csak egyszámjegyű tendencia.”

Forrás:
Gyökeres változás jön 2025-ben, de a magyar egészségügy erre nincs felkészülve; Koncsek Rita; Napi.hu; 2023. május 19.
Lásd még:
Európai egészségügyi adattér; Európai Bizottság
Európai egészségügyi unió: Európai egészségügyi adattér az emberek és a tudomány szolgálatában; Európai Bizottság; 2022. május 3.
Kérdések és válaszok – Uniós egészségügy: európai egészségügyi adattér; Európai Bizottság; 2022. május 3.

Fókuszban a betegadatok

„Több milliárd ember adatait kezelő egészségügyi szolgáltatók, távdiagnosztizáló mesterséges intelligencia és virtuális kórházak. A jövő egészségügye ma még elképzelhetetlen komplexitással szolgálja majd ki a páciensek egyedi igényeit. Mindazonáltal a robbanásszerű digitális fejlődés még mindig elmarad a más iparágakban tapasztalttól, így a szektor szereplőinek számos lehetősége akad javítani a hatékonyságon.

Exponenciálisan nő az egészségügyi adatok mennyisége és összetettsége, ez azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy valóban hatékonyabbá váltak volna az egészségügyi rendszereink. A potenciál azonban óriási, elég, ha a mesterséges intelligencia felhasználási lehetőségeire gondolunk. Ehhez azonban jó minőségű, strukturált adatokra van szükség, miközben a fókuszban mindvégig a beteg és a gyógyítás kell álljon – jelentett ki tegnap Tolnay Roland, az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. (ESZFK) ügyvezetője a 2. Digital Health Essential egészségügyi konferencián – olvasható a szerkesztőségünkbe elkutatott közleményben.

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) éles indulása óta eltelt 5 év tapasztalata alapján bizonyos funkciók módosítása, kiterjesztése szükséges, főleg a pdf formátumú egészségügyi dokumentumok kiváltása strukturált dokumentumokkal. Az ágazat fejlődésével összhangban folyamatosan új fejlesztési irányok merülnek fel, ebből kiemelkedő a telemedicina, a betegutak és az integrált betegellátási folyamatok támogatása. A piaci szereplők és kutatóhelyek részéről pedig egyre nagyobb az igény az adatokhoz való hozzáférésre (másodlagos adatfeldolgozás), ez azonban jelenleg csak nagyon korlátozottan lehetséges. Éppen ezért az EESZT továbbfejlesztésénél kiemelt cél – a megfelelő technikai környezet kialakításával – az adatvagyon kiaknázásának támogatása.

Egymilliárd adatot vizsgálnak

A lehetőségek tárháza tehát közel korlátlan, az InterSystems globálisan egymilliárd ember egészségügyi adatait követi nyomon. Európában azonban még csak most formálódik a digitális technológiák használatára vonatkozó szabályozás. Éppen ezért fontos feladat meghatározni a mesterséges intelligencia helyét és szerepét egy olyan környezetben, ahol a technológiai potenciál jelentősen megelőzi a felhasználási lehetőségeket, miközben a jogszabályok jókora lemaradásban vannak – hívta fel a figyelmet Dr. Rami Riman, az InterSystems EMEA (Európa, Közel-Kelet és Afrika) régióért felelős vezetője.

A mesterséges intelligencia felhasználható többek között a krónikus betegségek kialakulásának kockázatával bíró betegek azonosítására és a kezelési tervek optimalizálására. Az elektronikus orvosi nyilvántartás (EMR), azaz a betegek orvosi kartonjainak digitális változata pedig azt teszi lehetővé az egészségügy szereplői számára, hogy könnyen hozzáférjenek a betegadatokhoz és megosszák másokkal azokat, csökkentve ezzel a hiba lehetőségét és javítva az ellátás általános színvonalát. A zökkenőmentes információcsere pedig nem csak a jobb koordinációt segíti elő, de jelentősen mérsékli a költségeket is.

A koronavírus-járvány komoly lökést adott az egészségügy digitalizációjának. Napjainkban nem feltétlenül kell bőrproblémával elmenni az orvoshoz, hiszen egy fotó alapján is képesek lehetünk diagnózist felállítani – emelte ki Tóth Attila, az InterSystems informatikai tanácsadója.

A digitalizáció és az adattudomány jelentős változásokat hoz az egészségügyi ellátásban nálunk is. A magyar egészségpolitika fókuszába ugyan csak egy-két évvel ezelőtt került a betegadatok fontossága, jelenleg – igazodva a kor kihívásaihoz – a költségvetés tervezésétől a betegellátásig ma már minden ekörül forog – mondta dr. Bidló Judit, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára.

Zárójelentést is írhat a ChatGPT

A zárójelentések megírásában kifejezetten hasznos eszköz a ChatGPT, amely persze segítség a kutatásban, az oktatásban és programozásban is – hívta fel a figyelmet Patai Roland, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatója, de ez az innovatív megoldás hasznos segítőtárs lehet a betegosztályozásban és a leletkezelésben is. A kutatók azt tapasztalják, hogy a chatbot jó hatásfokkal old meg olyan eseteket is, amikkel az orvosok nem boldogulnak: 40 százalékban helyes diagnózist állított fel például addig megoldatlan helyzetekben – tette hozzá a szakember. A fekvő- és járóbeteg-ellátás területén szintén fókuszba kerülnek a digitális megoldások, így itthon is cél a távdiagnosztika és a leletek ilyen módon történő kezelésének a bevezetése – hangsúlyozta dr. Kádár Magdolna, a Belügyminisztérium egészségügyi fejlesztéspolitikai főosztályának vezetője, aki a betegségregiszterek fontosságára is felhívta a figyelmet.

Webshopba kerültek a laborvizsgálatok is

Az új megoldások lassan utat törnek magunknak, így teljesen természetes, hogy ma már webáruházon keresztül vásárolható laborvizsgálat, ahol a leleteket online kapják meg a páciensek, de távkonzultáció keretében a laborszakorvossal történő megbeszélésre is van lehetőség. A Synlab is kínál ilyen lehetőséget, sőt, akad olyan termékük is, amely már az orvos-beteg kapcsolat felvételekor segíti a szakembereket abban a döntésben, a beteg számára melyik gyógyszer lesz majd hatásos, és a páciens szervezete melyik hatóanyagot tudja lebontani – mondta Póda Tamás, a cég kereskedelmi igazgatója.

Itthon már csak azért is komoly potenciált jelentenek ezek a lehetőségek, mert Magyarországon az orvos-beteg találkozások esetében egyszámjegyű a digitális megoldások aránya, miközben globálisan ez a szám 30-40 százalék – hangsúlyozta Dr. Végh Attila, az Eurohealth vezérigazgatója, aki azonban azt is hozzátette, hogy még ezekkel a számokkal is elmondható: az egészségügy digitális fejlettsége világszinten is hatalmas lemaradásban van a többi iparághoz képest.”

Forrás:
Fókuszban a betegadatok; Híradó.hu; 2023. május 18.

Technika, tudomány

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az egészségügyben használt mesterségesintelligencia-rendszerek veszélyeire figyelmeztet

„Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kedden óvatosságra intett a közegészségügy területén használt mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatban, mondván a döntéshozatal során felhasznált adatok szubjektívek lehetnek és vissza is élhet velük a rendszer.

A WHO közölte, hogy ugyan lelkesednek az MI nyújtotta lehetőségek iránt, de aggasztónak találják, miként fog működni a rendszer az egészségügyi információhoz való hozzáférés javítása és diagnosztikai ellátás fejlesztése terén valamint döntéstámogató eszközként.

A szervezet közleményében kifejtette, hogy a mesterséges intelligencia képzéséhez felhasznált adatok szubjektívek lehetnek, és megtévesztő vagy pontatlan információt generálhatnak, továbbá az MI-modellek visszaélésre és dezinformáció generálására is használhatók.

Az ENSZ egészségügyi szervezete szerint a generált nagyméretű nyelvi modell eszközök (LLM), például a ChatGPT használata során az emberi jólét előmozdítása és a közegészség védelme érdekében elengedhetetlen a kockázatok kiértékelése

Az egészségügyi szervezet által megfogalmazott figyelmeztetés azért is fontos, mert a mesterséges intelligencia alkalmazásai gyorsan népszerűvé válnak, ráirányítva a figyelmet egy olyan technológiára, amely megváltoztathatja az üzleti és társadalmi modelleket.”

Forrás:
A WHO az egészségügyben használt mesterséges intelligencia veszélyeire figyelmeztet; Híradó.hu / MTI; 2023. május 16.
Lásd még:
WHO calls for safe and ethical AI for health; 2023. május 16.

A világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő G7-ek a mesterséges intelligencia szigorú szabályozására szólítottak fel

„A világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő G7-ek a mesterséges intelligencia szigorú szabályozására szólítottak fel. A vezetők szerint az algoritmusok nagyszerűek, ám egyben veszélyt is jelentenek az emberekre és a társadalmakra.

A G7-ek csúcstalálkozóján első alkalommal volt téma a mesterséges intelligencia (MI) terjedése. A technológia az utóbbi hónapokban robbanásszerűen fejlődött és vált elérhetővé széles tömegek számára, ami felvetette a megfelelő szabályozás kérdését.

A világ legerősebb gazdaságait tömörítő csoportosulás aggasztónak tartja, hogy a tudomány gyorsabban fejlődik, mint a szabályozás. Az állami vezetők az emberek biztonsága érdekében „védőkorlátok” bevezetésére szólítottak fel. A G7-ek tagjai az Egyesült Államok, Kanada, Japán, az Egyesült Királyság, Németország, Olaszország, Franciaország, továbbá az együttműködésben megfigyelőként részt vesz az Európai Unió. A csúcstalálkozók döntéseire azért érdemes odafigyelni, mert azok az egész világot érintik.

A találkozón a miniszterelnökök és elnökök hangsúlyozták, hogy a generatív mesterséges intelligencia rendkívül hasznos az emberiség számára, ám megfelelő keretek nélkül veszélyes lehet.

A megbeszéléseken részt vett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is. Az Európai Unió képviselője a tárgyalások pénteki hirosimai nyitóülésén elmondta, hogy az államok magasszintű megállapodása kell azokról a demokratikus értékeket védő korlátokról, amelyeket a mesterséges intelligenciával szemben támasztanának. Von der Leyen olyan szabályozást szeretne, amely csak megbízható, biztonságos és diszkriminációmentes algoritmusokat engedélyezne. Rishi Sunak brit miniszterelnök hasonlóan vélekedett, a MI szerinte is ösztönző lehet a gazdaságra és a közszolgáltatásokra mindaddig, amíg biztonságos – számolt be a Financial Times.

A MI veszélyeire több tucat ipari vezető is figyelmeztetett. Korábban arra szólították fel a fejlesztőket, hogy a megfelelő szabályozás kidolgozásáig, de legalább fél évre, szüneteltessék a generatív MI fejlesztését és terjesztését. A generatív MI-k olyan algoritmusok, amelyek nagy méretű nyelvi modellekkel rendelkeznek, és képesek szövegeket, szoftverkódokat és képeket létrehozni.

Az uniós jogszabályalkotók már elkezdték a szigorú feltételek előírását az olyan mesterséges intelligenciák használatára, mint a ChatGPT. Az európai parlamenti képviselők múlt héten megszavazták azt az átfogó szabályozást, amely a MI-ről szóló európai jogszabály részét képezi majd – értesült a Financial Times. A parlament ebben megtiltaná az arcfelismerő programok használatát és előírná a ChatGPT-hez hasonló generatív MI-k fejlesztőinek, hogy hozzák nyilvánosságra az algoritmusok készítette tartalmakat. A hónap elején az amerikai és a brit hatóságok is jelezték, hogy felülvizsgálják a gyorsan fejlődő iparágat.

A G7-országok digitális és technológiai ügyekért felelős miniszterei a múlt hónapban Japánban találkoztak, ahol átfogó ajánlásokat fogalmaztak meg a mesterséges intelligencia szabályozására. Erre kilenc demokratikus értéket határoztak meg, köztük az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok, továbbá a magánélet és a személyes adatok védelmét.

A kormányok a szabályok kezdeményezésével reagálnak az emberek aggodalmaira is. Egy kutatás már meg is állapította, hogy az amerikaiak többsége fél a mesterséges intelligencia negatív hatásaitól.”

Forrás:
G7-ek: „védőkorlátok” közé kell szorítani a mesterséges intelligenciát; Németh Anita; Világgazdaság; 2023. május 19.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Kiberpajzs a hazai egészségügy kiberbiztonságának javítása érdekében

„A hazai egészségügy kiberbiztonságának javítása érdekében stratégiai megállapodást kötött az Egészségügyi Menedzserképző Központ és a Nemzeti Kibervédelmi Intézet

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet igazgatója, Szabó Lajos és a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatója, dr. Szócska Miklós 2023. május 11-én stratégiai megállapodást kötöttek, azzal a céllal, hogy tovább erősítsék a két szervezet közötti együttműködést, illetve, hogy segítsék az ágazatot és intézményeit egy magasabb szintű kiberbiztonság és biztonságtudatosság elérésében.

Az egészségügyben naponta több tízezer, különösen érzékeny adat keletkezik. Miközben évről évre emelkedik az egészségügyi ellátók adatvagyonát ért támadások száma, egyre gyakoribbak a zsarolóvírusok, az adatlopások vagy éppen az ellátás folytonosságának akadályozása. A betegek biztonsága érdekében a kiberbiztonság, az adatok biztonsága kiemelten fontos. Egyedülálló a hazai egészségügyi kibervédelem területén a két intézmény megállapodása, melynek ünnepélyes aláírására az Egészségügyi Menedzserképző Központ társszervezésében 2023. május 11-én lezajlott Adatvezérelt egészség és kiberbiztonság konferencián került sor. A konferencia az egészségügyi ágazat legfontosabb adat- és biztonságközpontú eseménye.

Az együttműködés elsődleges célja, hogy a pénzügyi szektorban már kiválóan működő KiberPajzs az egészségügyben is létrejöjjön. Az egészségügyi adatok védelme érdekében elengedhetetlen a közös fellépés, az intézmények, az egészségügyben dolgozók és lakosság tájékoztatása, edukációja, az adattudatosság erősítése.

Mint Szabó Lajos, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet igazgatója, kiemelte „Az egészségügyi ágazat eddig és ezután kiemelt ügyfélköre a Nemzeti Kibervédelmi Intézetnek. A fokozott digitalizáció ezen a területen is növeli a szereplők kibertámadásoknak való kitettségét, ezért ezzel együtt fokozottabb figyelmet kell fordítani a védekezésre, szem előtt tartva, hogy védelem egyik legfontosabb építőköve maga az ember, a felhasználó. A biztonságtudatosság fejlesztése emiatt központi szereppel bír, amihez az NBSZ NKI a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjában kompetens és elkötelezett partnerre talált.”

Ahogy Dr. Szócska Miklós az Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatója hangsúlyozta: „Korunk egyik legnagyobb kihívása az egészségügyi adatvagyon védelme, a kiberbiztonság javítása, az információvédelmi tudatosság fejlesztése úgy az ágazati vezetők, az ágazatban dolgozók, valamint a betegek körében. Az elmúlt években az egészségügyi adatokkal történő visszaélések egyre gyakoribbá váltak, a kiberbiztonság és az egészségbiztonság egymással szorosan összefonódott. Az információbiztonsági tudatosításban az egészségügyben emberéletekben mérhető hatása van.”

A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja közel 30 éve képez egészségügyi vezetőket. Az egészségügyi vezetőképzésben és a digitalizációban élenjáró intézetként fő küldetése a megszerzett tudás megosztása, az ellátás és a betegek biztonságának növelése, a keletkező adatok és információk védelme érdekében. A megfelelő intézményi működésben az egyén szerepe meghatározó, ezért elengedhetetlen az egészségügyi vezetők és az intézményben dolgozók biztonságostudatosságának növelése.

A Nemzeti Kibervédelmi Intézet 2015-ben jött létre a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat égisze alatt, feladata, hogy az állami szervek információbiztonsági feladatainak végrehajtását biztonsági szolgáltatásokkal támogassa, ellenőrizze, az állami szervezetrendszer egésze tekintetében a biztonságtudatosságot fejlessze. Az Intézet szakértői csapatának tudása meghatározó, feladatuk a létfontosságú infrastruktúrák, így az egészségügy védelme, továbbá a szervezet gyűjti az egészségügyi intézményeket érintő rosszindulatú információbiztonsági eseményeket is.

Az Egészségügyi Menedzserképző Központ és a Nemzeti Kibervédelmi Intézet együttműködése nem újkeletű, többek között tavaly áprilisban közösen indították el az Egészségügyi Kiberbiztonsági Szemlét. A kéthetente megjelenő kiadvány hazai és nemzetközi publikációkat, kutatásokat és cikkeket tartalmaz egészségügyi kiberbiztonság témában, laikusok számára is érthető rövid összefoglaló formájában.”

Forrás:
Stratégiai megállapodás a hazai egészségügy kiberbiztonságának javítása érdekében; Nemzeti Kibervédelmi Intézet; 2023. május 16.

Háború indult egészségügyi adataink megszerzéséért

„Az elmúlt években megnövekedett a kibertámadások száma a magyar egészségügyben, még zsarolóvírus-támadás is előfordult – mondta az InfoRádiónak a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ stratégiai igazgatóhelyettese. Palicz Tamás kiemelte: múlt héten együttműködési megállapodást kötöttek a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézetével, hogy csökkenjen a veszély.

Az utóbbi időben az egészségügy iránti „érdeklődés” a kibertámadók részéről jelentősen megnövekedett. Ez részint már a Covid alatt bekövetkezett, de az ukrajnai orosz támadás óta már a legsúlyosabbnak számító zsarolóvírus-támadások is előfordultak. Hogy mik az okok, az nehezen kideríthető.

„A támadások egy részében van közvetlen haszonszerzési cél is: zsarolóvírus esetén egy kórház működésének leállítása közvetlen pénzügyi haszonszerzéssel történik, hiszen ha leáll az intézmény működése, elég lehet csak a sürgősségi osztályra gondolni, a betegek életének megmentéséért a kórházak gyakran hajlandóak váltságdíjat fizetni. Nagyon nehezen oldható fel ugyanis a titkosított adat, de persze ha váltságdíjat fizetünk, akkor sem biztos, hogy fel tudjuk oldani” – ecsetelte az InfoRádióban Palicz Tamás, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ stratégiai igazgatóhelyettese.

A másik célja pedig a támadásoknak kifejezetten az egészségügyi adat megszerzése lehet. Azt lehet mondani, hogy az egészségügyi adat a legértékesebbek közé tartozik, akár még a banki vagy bankkártyaadatnál is értékesebb lehet. Ennek van ugyanis egy olyan sajátossága, hogy az egészségügyi adat kifejezetten a személyhez kötődik, genetikai, nem megváltoztatható, mindig az adott egyént fogja jellemezni.

De hogyan tudja egy bűnöző hasznosítani ezeket az adatokat?

„Ő maga közvetlenül kevésbé, de mondjuk az ellátás során keletkező egyéb adatokat nagyon jól lehet hasznosítani kutatások vagy fejlesztések kapcsán. A nagy mennyiségű egészségügyi adat az egészségiparnak és mondjuk a mesterséges intelligenciának is olaj, legfontosabb forrás. Ahol ez előáll, ott a fejlesztéseket jelentősen tudja támogatni. A másik, amit figyelembe kell venni, hogy ha ezeket az adatokat megszerzik, akkor a kutatás-fejlesztési fázisokat jelentősen le lehet rövidíteni. Tehát jó néhány évet meg lehet spórolni, ha a kiberbűnözők hozzájutnak olyan adatokhoz, amelyek egy termék, egy gyógyszer, egy szolgáltatás fejlesztését szolgálja, célozza. Ezért is van akkora – a pénzügyieknél akár egy nagyságrenddel is nagyobb – értéke az egészségügyi adatnak a feketepiacon, a dark weben” – magyarázta.

A védelem érdekében a Semmelweis Egyetem által Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézetével kötött egyezségről elmondta, ez már egy régebbi informális együttműködés hivatalossá tétele. 2020 óta részt vesz az egyetem az intézet országos lakossági és intézményi felmérésében (az előkészítésben és az értékelésben is). Másrészt egy éve indították el az Egészségügyi Kiberbiztonsági Szemle hírlevelet.

„E kéthetente pénteken megjelenő hírlevelünknek pontosan az a célja, hogy az egészségügyben dolgozókat próbáljuk meg érzékenyíteni, a biztonságtudatosítást növeljük. Az elsődleges cél természetesen nem a technológiai fejlesztés, hanem hogy a tudatosságot növeljük akár a dolgozók, akár a betegek körében” – mondta. Soha nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy a behatolással járó események 90 százalékát adathalász (phishing) kampány előzi meg, amikor is emberi gyengeségre, becsapásra, pszichológiai manipulációra építenek.

„Kap valaki egy levelet, nem megfelelő a csatolmány, és olyan káros program kerül a gépre, ami után át lehet venni a felügyeletet a gép felett, és további lehetőség van különböző műveletek elvégzésére” (a hálózatba való bejutásra, az adatok megszerzésére és akár a számítógépes rendszerek feletti irányítás átvételére). Ilyen értelemben „az ember a leggyengébb láncszem, az emberre nagyon kell figyelni” – nyomatékosította Palicz Tamás.”

Forrás:
Háború indult egészségügyi adataink megszerzéséért; Varga Mónika; Infostart / InfoRádió; 2023. május 21.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

„Az űripar Magyarország ajtaján kopogtat” – mondta az ENSZ űrjogásza

„ Mely területek lehetnek a magyarok kitörési pontjai az űrkutatásban? Miért nagy durranás, hogy Farkas Bertalan után néhány éven belül újra magyar lehet az űrben? Rosanna Hoffmannt, az ENSZ Világűrügyi Hivatal (UNOOSA) munkatársát a nemzetközi és a nemzeti űrjog útvesztőiről, illetve az űrversenyről kérdeztük az NKE által rendezett Ludovika Fesztiválon. Interjúnk.

Az ENSZ-nél ön annál a projektnél dolgozik (Space Law for New Space Actors), amely a tagállamok törvényhozóit segíti a nemzeti űrjogi szabályozás megteremtésében. Magyarországon ez éppen folyamatban van. Milyen fázisban?

Magyarországnak 2021 óta van saját űrstratégiája. Ennek a politikai dokumentumnak az elfogadása alapvető fontosságú, mert ez határozza meg az űrjogi szabályozás irányait, ez az alapja a későbbi részletes nemzeti űrjogi jogszabályoknak. Minden állam más és más szempontokat tart fontosnak a szabályozásában. A szabályozás másik pillére tehát a konkrét nemzeti űrtörvény.

Miért fontos, hogy egy nemzetnek legyen saját űrtörvénye?

Az ENSZ-nek öt nagy nemzetközi szerződése van, ezekből négyet ratifikált eddig Magyarország, ezek közül a legfontosabb az 1967-es Világűregyezmény. Ennek 6. cikkelye kimondja, hogy „A nem állami intézmények által a világűrben, így a Holdon és más égitesteken folytatott tevékenységhez az illető állam engedélye és folyamatos felügyelete szükséges”. Ez azért fontos, mert a nemzetközi jognak alanyai az államok, de nem alanyai a nem állami intézmények.

Van olyan magyar cég, amely 2024-ben egy telekommunikációs műholdat tervez felbocsátani az űrbe, ez egy kereskedelmi célú vállalkozás, és az egyezmény alapján ezt a tevékenységet a magyar hatóságoknak kell engedélyezniük, illetve felügyelniük. Ezt pedig csak úgy tudják ellátni, ha van egy hatályos nemzeti űrtörvényük, hiszen minden nem állami űrtevékenységet engedélyeztetni kell valamilyen jogszabály szerint.

Előadást tartani jött Budapestre. De eszerint magyar tisztségviselőkkel is találkozott ez ügyben? Mi volt a megbeszélések konkrét témája?

Az, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy a magyar döntéshozók tisztában vannak a nemzeti űrtörvény meghozatalának fontosságáról, hogy a nemzetközi jogszabályokban lefektetett előírásokat Magyarországnak be kell tartania, illetve, hogy ez a nemzeti jogszabály lökést adhat a magyar űrszektornak.

Az űripar kopogtat Magyarország ajtaján, arra várnak a partnerek, hogy világos, átlátható szabályozás, és ezáltal kiszámíthatóság legyen.

Miféle befektetések jöhetnek Magyarországra e szektorban? Milyen jellegű űripara van hazánknak?

Nos, mélységében a magyar űripari szektort nem ismerem. Azt tudom, hogy önöknek vannak kutató műholdjaik, és ezek többségükben egyetemi kutatócsoportok irányítása alatt állnak. A telekommunikációs és a Föld-megfigyelési tevékenységek terén már van magyar jelenlét.

Sok hasonló nagyságú állam azt vizsgálja, hogy mely kutatási területeken tudnak úttörővé, piacvezetővé válni. Ha a magyarok is megtalálják a saját kitörési pontjaikat, ott lehet keresnivalójuk.

Magyarország 2015-ben csatlakozott az Európai Űrügynökséghez (ESA), az európai programokban részt vehet. A kutatás területe az esélyes?

Igen, az biztosan. Vagy a mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos Föld-megfigyelések terén.

Az első magyar kozmonauta 1980-ban Farkas Bertalan volt, és 2024/25-ben újra magyar űrhajós mehet az űrbe, a Nemzetközi Űrállomásra kutatómunkára. Ez nagy durranás?

Ez az. Mindig nagy dolog egy kisebb nemzet számára saját asztronautát felküldeni a Nemzetközi Űrállomásra. Ez egy egyértelmű presztízs. Másrészt a kutatómunkája nagy hozzájárulás lehet a nemzetközi projekt eredményeihez. Egy magáncég űrhajóján fog oda eljutni, de mégis, ennek a missziónak lesznek nemzetközi jogi vonatkozásai – részben ennek tisztázására érkeztem Budapestre.

Több mint 70 államnak van saját űrprogramja. Mik a leggyakoribb űrtevékenységek, amelyeket végeznek?

A leggyakoribbak a Föld-megfigyelési tevékenységek. Az űrbeli tevékenységek rendkívül költségesek, ezért az államok csak olyan programokba fektetnek be, amelyeknek megfogható hasznuk van az emberek számára. A Föld-megfigyelés ilyen. Aztán ott vannak a telekommunikációs műholdak, a navigációs rendszerek, amelyek működésének óriási hatása van a mindennapi életünk folyására. Új terület az űrállomások létesítése, ezeken főleg a saját űrkutatási programmal rendelkező nemzetek dolgoznak. Az ő céljuk, hogy képesek legyenek saját űrhajókat saját indítóállomásról fellőni.

Egy tucat államról van szó?

Kicsit kevesebbről. Az európai államok e téren egyelőre másokkal való együttműködésre szorulnak.

A nemzetközi űrszabályozás mely aspektusai a legproblematikusabbak?

2012 óta az ENSZ Világűrügyi Hivatal szakbizottságának jogi osztálya hét olyan alapelvet határozott meg, amelyet egy nemzeti űrszabályozásnak tartalmaznia kellene. Az egyik a biztonsági előírások. Ez magában foglalja az űrszemét problematikáját, vagy az űrtevékenységek fenntarthatóságának tervezését. Minden országnak el kell dönteni, milyen konkrét űrtevékenységeket akar lebonyolítani a jövőben, erre kell épülni a nemzeti űrtörvénynek, az ENSZ-nek nincs joga, hogy saját elveit rákényszerítse a tagállami törvényalkotásra, de ajánlásait megfogalmazza.

A Space Law for New Space Actors projekt, amelyben én is dolgozom, egy 12 hónapos program, amelynek első felében az adott ország tervezett programjainak elemzése zajlik, a második felében pedig a konkrét jogszabályalkotás folyamatában való segédkezés. A program ezen kívül segít a jelentkező államoknak, hogy az ENSZ Világűrügyi Hivatal szakbizottságának tagjaivá válhassanak. Mintegy ötven állam jelentkezett egyébként az utóbbi időben.

Nagy verseny van az űrben is az államok között. Fegyverkezési verseny is van, katonai célú megfigyelő műholdak, és így tovább. A világűregyezmény az atomfegyvereket űrbeli jelenlétét tiltja, más fegyverekről nem szól. Hogyan szabályozzák ezt a területet?

Sajnos, én a polgári célú űrprogramban dolgozom, és nincs felhatalmazásom a katonai vonatkozásokat minősíteni.

De van olyan szándék az ENSZ-ben, hogy ezt a területet is részleteiben szabályozzák?

Elnézését kérem, de az én hivatalom a polgári célú űrtevékenységekkel foglalkozik, így erre nem válaszolhatok.

Értem. Akkor beszéljünk a polgári célú űrprogramok közötti versengésről. Hogyan szabályozza a nemzetközi űrjog az egyezmények megsértését, hogyan szankcionálja a veszélyes tevékenységeket?

A nemzetközi űrjog betartatására nincs kényszerítő mechanizmus.

Nincs űrrendőrség – az a jóhiszemű kiindulási pont, hogy az államok betartják az egyezményekben előírtakat. Az űrtevékenységek túl költségesek, a legtöbb program több állam együttműködésére épül, így érdekeltek a szabályok betartásában. A szerződéseket aláíró államok közös érdeke, hogy az űrtevékenységek biztonságosak legyenek, hogy például az űrszemét ne akadályozza mások kutatási tevékenységét, és így tovább.

Az oroszok például néhány évvel ezelőtt felrobbantották egyik diszfunkcionálissá váló műholdjukat, és ezzel veszélyeztették a Nemzetközi Űrállomás munkáját. Hogyan szankcionálják a veszélyeztető államokat?

A szerződésekben nincsenek konkrét előírások az űrszemét kezelésére, így nehéz jogsértés megállapítani ilyen esetekben. Vannak ajánlások erre vonatkozólag, de azok nem bírnak jogi kötőerővel. Ha egy állam mégis megsért egy előírást, az első lépés az, hogy kap egy diplomáciai jegyzéket, egy figyelmeztetést erről, és ha akkor sem változtat, akkor jön a békéltető-közvetítő tevékenység, és ha erre sem lép, akkor az úgy a Nemzetközi Bíróság elé kerülhet. Egyébként eddig minden esetben már a diplomáciai jegyzék hatására reagálni kezdtek a figyelmeztetett országok.

Több mint ötezer műhold kering az űrben, a kutatási tevékenységek sokszorozódnak, a technológia fejlődik. Hogyan tart lépést a valósággal a jogi szabályozás?

A technológia fejlődés mindig gyorsabb lesz, mint amit a jogszabályalkotás le tud fedni. Ugyanakkor a nemzetközi űrjog is fejlődik, jelenleg azon dolgoznak az ENSZ szakemberei, hogy a világűrben található nyersanyagok kitermelésének, felhasználásának szabályait lefektessék.”

Forrás:
„Az űripar kopogtat Magyarország ajtaján” – az ENSZ űrjogásza a Mandinernek; Maráczi Tamás; Mandiner; 2023. május 21.
Lásd még:
Rosanna Hoffmann; Ludovika Fesztivál
„Magyarország feltörekvő űrutazó ország” ; Molnár János; Magyar Nemzet; 2023. május 15.
Space Law Capacity-building and Advisory Services: Space Law for New Space Actors; United Nations Office for Outer Space Affairs (UNOOSA)

Szakirodalom

Közvélemény-kutatás az Európai Unióban. Nemzeti jelentés Magyarországról, 2022–2023 tele

„A Standard Eurobarométer 98 közvéleménykutatás adatfelvételére 2023. január 12. és február 6. között került sor az Európai Unió 27 tagállamában a 15 évesnél idősebb lakosság körében. A magyarországi adatgyűjtés módszertana személyes megkérdezés (CAPI: Computer Assisted Personal Interviewing) volt, mintája 1040 válaszadóból állt. A magyar adatokat az EU27 átlaggal, tehát a 27
ország 27 ezer fős mintáján mért adatokkal vetjük össze.”

Forrás:
Közvéleménykutatás az Európai Unióban Nemzeti jelentés Magyarország : Tél 2022–2023; Európai Bizottság; 2023. május

Egészségügyi kiberbiztonsági szemle

„Egy új vállalkozásba kezdeni mindig izgalommal jár, tele van kihívásokkal. A digitális egészségügy terjedésével az egészségügyi kiberbiztonság egy új tudásterületté vált, amelyen belül az ismeretátadás és a készségfejlesztés egy izgalmas, új kihívást jelent. Feladatunknak tekintjük, hogy az egészségügyi vezetőképzésben és a digitalizációban élenjáró intézetként a megszerzett tudásunkat megosszuk az ágazatban és speciálisan ezen a területen dolgozó kollegákkal és szakemberekkel. Tesszük ezt annak érdekében, hogy az ellátás és a beteg biztonsága növekedjen, az itt keletkező adatok és információk védettek legyenek.

Mostani „vállalkozásunk” azt a célt tűzte ki, hogy rendszeresen monitorozza az egészségügyi kiberiztonsági témában megjelent hazai és nemzetközi publikációkat, kutatásokat és cikkeket. Ezekből rövid összefoglalókat készítünk, összegyűjtve közzétesszük és elküldjük a regisztrált felhasználóink számára. A munkában részt vállal a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete is: a cikkek válogatása, priorizálása velük közösen történik.

Egészségügyi kiberbiztonsági szemle

Feliratkozás az egészségügyi kiberbiztonsági szemlére

Bízunk abban, hogy jól átlátható, könnyen kezelhető, ugyanakkor hiteles információkkal járulunk hozzá az egészségügyi intézmények és adatok védelméhez.

Dr. Szócska Miklós, egyetemi tanár, dékán, Semmelweis Egyetem

Dr. Palicz Tamás, stratégiai igazgatóhelyettes”

Forrás:
Egészségügyi kiberbiztonsági szemlét indít az EMK; Egészségügyi Menedzserképző Központ; 2022. április 19.

A digitalizáció, mint a 21. század új biztonsági kihívása, különös tekintettel Magyarország kibervédelmére

„…Az értekezés a digitalizációt – a 21. század új biztonsági kihívását és annak kapcsán
kialakult felzárkózási nehézségeket, a digitalizáció által létrejött veszélyforrásokat, kiszámíthatatlan tényezőket – vizsgálja különös figyelmet fordítva Magyarország kibervédelmére és a kiberbiztonságra.

A problémafelvetés tükrében a doktori disszertáció az alábbi kérdésekre keresi a választ:

Milyen módon igazolható, hogy a 21. századi kihívások hatékony kezelése komplex nemzetközi együttműködéssel, ugyanakkor a védelmi szektor adaptív képességfejlesztésével, a honvédség modernizációjával, strukturális és eljárásrendbeli átalakításával érhető el?

Milyen módon állapítható meg, hogy a digitalizáció az egyik leghangsúlyosabb biztonsági kihívás?

Milyen módon igazolható, hogy a honvédelmi, katonai és nemzeti biztonsági rendszerek hazai digitális hálózatba való beágyazódása a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program (a továbbiakban: Zrínyi 2026) keretein belül a légierő- és a szárazföldi erők modernizálásával érhető el?

Milyen súllyal és intenzitással jelenik meg az MH digitalizációja érdekében ajánlott tíz digitális platform?

…”

Forrás:
A digitalizáció, mint a 21. század új biztonsági kihívása, különös tekintettel Magyarország kibervédelmére; Beregi Alexandra Lilla; Óbudai Egyetem, Biztonságtudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2023-VI-01 10:15, helye: Óbudai Egyetem – Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar – 1081 Budapest, Népszínház u. 8. – Tanácsterem (fszt. 45)
Letöltés PDF-ben

21. szám, 2023. május 22.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom