Skip to main content

31-33. szám, 2023. július 31.

Tartalomjegyzék

Az eGov Hírlevél következő száma 2023. augusztus 21-én jelenik meg!

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Navracsics Tibor: a kisvárosokat célzó fejlesztési programokra van szükség

„A kisvárosokat célzó fejlesztési programokra van szükség, mert az utóbbi években mintha kicsit háttérbe szorultak volna a források elosztásánál, s ezt orvosolni kell a következő években – hangsúlyozta a területfejlesztési miniszter a Szabolcs Napok rendezvénysorozat pénteki megnyitóján, a Fejér vármegyei Pusztaszabolcs várossá nyilvánításának 15. évfordulóján.

Navracsics Tibor úgy vélte, hogy manapság a városi cím megszerzése nem jár automatikusan több forrással, hiszen a megyei jogú városok a Modern városok programban, az 5000 fő alatti községek pedig a Magyar falu programban meglehetősen sok pénzt kaptak fejlesztésekre az utóbbi években, míg a kisvárosokra mintha kevesebb figyelem jutott volna.

A miniszter szükségesnek nevezte olyan komplex fejlesztési programok kidolgozását, amelyek érezhető fejlődést hozhatnak a kisvárosoknak, hiszen ezen települések szolgáltatásai, „kisugárzása” nem csak a közigazgatási határukig terjed, hanem azon túl is. Hozzátette: éppen ezért segíteni kell őket a jövőben, hiszen komplett térségek életminőségének javulását segíthetik elő ezzel.

Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy egy település életében a várossá válás akkor érkezik el, amikor olyan polgárok közösségévé válik, akik nem egyének közössége kíván lenni, hanem polgárok közösségévé akar válni, akik saját maguk akarják formálni életüket, s képesek összefogni közös céljaikért.

Pusztaszabolcs 15 évvel ezelőtt lépett erre az útra, s városként akkor tud sikeressé válni, ha a lényeges kérdésekben a városlakók megtalálják azokat a pontokat, ami előre viszi őket – mondta.”

Forrás:
Navracsics Tibor: a kisvárosokat célzó fejlesztési programokra van szükség; SONLINE; 2023. július 28.

Áldás vagy átok? A Janus-arcú MI kormányzásának kérdései – 2023. július 31.

A Fehér Ház már tudatában van annak, hogyan teheti biztonságosabbá az MI-t
Az Egyesült Államoknak már van ütemterve az MI-rendszerek telepítésére. A Biden által megígért végrehajtási utasításának csak át kell ültetnie ezeket az irányelveket a gyakorlatba.
The White House Already Knows How to Make AI Safer; Suresh Venkatasubramanian; Wired; 2023. július 25.

A generatív MI-vel kapcsolatban megfogalmazott szerzői jogi követeléseknek van egy alapvető hibájuk
Az írók és művészek kártérítést kérnek az MI-cégektől, amelyek állításuk szerint szerzői joggal védett művek alapján képezték ki modelljeiket. Azonban ez a jogi küzdelem nem érinti a nagyobb problémákat.
The Generative AI Battle Has a Fundamental Flaw; Will Bedingfield; Wired; 2023. július 25.

A szintetikus egészségügyi adatok „személyes adatok”?
A szintetikus adat fogalma – olyan mesterséges adat, amelyek szorosan utánozza a valódi adatok tulajdonságait és kapcsolatait – nem új keletű, de a technológiai fejlődés nyomán nagy várakozások előzik meg a szintetikus adatok használatát az egészségügyi kutatásban és innovációban. A szintetikus egészségügyi adatok valódi betegadatokból történő előállítása azonban adatvédelmi szempontból kétségeket ébreszt, mert nem világos, hogy mennyiben maradhatnak „személyes adatok”. Azaz mennyiben tartoznak az adatvédelmi szabályozás hatáskörébe.
Are synthetic health data ‘personal data’?; Colin Mitchell, Elizabeth Redrup Hill; PHG Foundation, Cambridge University; 2023. július 25. (PDF)

Az MI felügyelete: szabályozási alapelvek
Az Egyesült Államok Szenátusának Igazságügyi Bizottsága, Adatvédelmi, Technológiai és Jogi Albizottsága meghallgatásokat tart, amelyek célja, hogy segítse az MI szbályozásánal megfelelő kialakítását. 2023. július 25-én három neves tudóst és vállalkozót hallgattak meg: Stuart Russellt, Yoshua Bengiot és Dario Amodeit.
Oversight of A.I.: Principles for Regulation; U.S. Senate Committee on Judiciary, Subcommittee on Privacy, Technology, and the Law; 2023. július 25. (videóról visszanézhető) és Transcript: Senate Hearing on Principles for AI Regulation; Tech Policy Press; 2023. július 29.

Az MI katonai alkalmazásai súlyos következményekkel járnak a globális biztonságra és a hadviselésre
Ahogy a mesterséges intelligencia folyamatosan fejlődik, növekszik az igény a hatékony irányítási mechanizmusokra a használatának kezelésére és a lehetséges veszélyek mérséklésére. Erről egy bő áttekintést ad a cikk. A katonai alkalmazások területén a pozitív vonások taglalása után megállapítja, hogy aggodalomra is bőveb adnak okot. Felmerül a konfliktusok eszkalálódásának lehetősége, az autonóm fegyverek biztonsági rendszereinek feltörése, valamint az MI-rendszerek által kiváltott fegyverkezési verseny problémája.
Militarization of AI Has Severe Implications for Global Security and Warfare; Tshilidzi Marwala; United Nations University (UNU); 2023. július 24.

Az MI szabályozásáért hatalmas energiával folyó küzdelem egyben hangsúlyozza a neurotechnológia kormányzásának szükségességét is
A neurotechnológia (vagy neurotech) magában foglal minden olyan módszert vagy elektronikus eszközt, amely az idegrendszerrel kialakított interfészen keresztül figyeli vagy modulálja, befolyásolja az idegi aktivitást. (Wikipédia)
A neurotech kormányzása egyre sürgetőbbé válik, ahogy az eszközök egyre közelebb kerülnek ahhoz, hogy képesek legyenek megfejteni a rendes körülmények között rejtett gondolatokat.
„Az ágazat példátlan ütemben növekszik, és a neurotechnológiai forradalom küszöbén a társadalmaknak szembe kell nézniük az emberi identitás, az emberi méltóság, a gondolatszabadság, az autonómia, a magánélet és a jólét sajátos etikai aggályaival.” (International Bioethics Committee of UNESCO (IBC) )
Scramble to regulate AI emphasizes need for neurotech governance; James Tyrrell; T_HQ; 2023. július 25.

Az uniós mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály (AI Act)elemzése: mi működik, mit kell javítani?
Politikusok és szakemberek részletezik a főbb egyeztetési területeket, és azt, hogy mi forog kockán az Egyesült Államok szemszögéből tekintve.
Analyzing the European Union AI Act: What Works, What Needs Improvement;  Shana Lynch; Stanford University, Human-Centered Artifical Intelligence (HAI); 2023. július 21.

„Bizonyos veszély leselkedik itt”: hogyan fordult az MI ellen az első csetbot megalkotója?
Joseph Weizenbaum, a számítástudomány nagy alakja, az első csetbot (ELIZA, 1966) megalkotója. De tapasztalatai nyomán nagyon határozott, kritikus álláspontot foglalt el az MI-rendszerekkel kapcsolatban, kitartva amellett, hogy soha nem szabad összetéveszteni a számítógépet az emberrel.
‘A certain danger lurks there’: how the inventor of the first chatbot turned against AI; Ben Tarnoff; The Guardian; 2023. július 25.
Joseph Weizenbaum; Wikipédia

Generatív MI és a munka jövője Amerikában
A jelentés azokat a tényezőket tekinti át, amelyek hatással vannak az Egyesült Államok munkaerőpiacára, beleértve a generatív MI termelékenységet növelő potenciálját. Többféle tényező ösztönzi a növekedést bizonyos szakmákban, és erodálja a munkahelyeket másokban.
Generative AI and the future of work in America; Kweilin Ellingrud ás munkatársai; McKinsey Global Institute, 2023. július

Hat módja lehet annak, ahogy az MI megváltoztathatja a politikát
Az MI-alapú belpolitika új korszaka jöhet. A ChatGPT mindössze kilenc hónapja jelent meg, és még mindig tanuljuk, hogyan fogja befolyásolni mindennapi életünket, karrierünket, sőt demokratikus rendszerünket is. Hat mérföldkövet javasolunk, amelyek az MI által vezérelt demokratikus politika új korszakát jelenti majd. Mindegyik elérhetőnek tűnik – talán nem a mai technológiával és az MI jelenlegi alkalmazási szintjén, de nagyon valószínű, hogy a közeljövőben igen.
Six ways that AI could change politics; Bruce Schneier, Nathan E. Sanders; MIT Technology Review; 2023. július 28.

Hogyan kívánják szabályozni az MI-t a kormányok
A cikk pillanatfelvétel az aktuális helyzetről, különös tekintettel az Egyesült Államok, az EU és Kína lépéseire. Érdemes azonban észben tartani, hogy a technológia gyors fejlődésével a dolgok szükségszerűen változni fognak.
How governments are looking to regulate AI; Economist Intelligence Unit; 2023. július 21.

Jönnek a gondolatolvasó gépek – hogyan tarthatjuk kordában őket?
A tudományos fejlődés gyorsan valósággá teszi az olyan tudományos-fantasztikus fogalmakat, mint például a gondolatolvasás – és az agyi tevékenység rögzítése és megváltoztatása kényes kérdéseket vet fel az etikusoknak, akik azon gondolkodnak, hogyan szabályozzák az agyolvasási technikákat az emberi jogok, például a magánélet védelme érdekében.
Mind-reading machines are coming — how can we keep them in check?; Liam Drew; Nature; 2023. július 24.

Közeleg az MI-re alapozott, teljesen autonóm módon vívott háború
Legénység nélküli hajók,  önirányító drónrajok. Hogyan használja fel az amerikai haditengerészet egysége a készen kapható robotikát és az MI-t, hogy felkészüljön a konfliktusok következő korszakára.
The AI-Powered, Totally Autonomous Future of War Is Here; Will Knight; Wired; 2023. július 25.

MI az emberi erőforrás menedzsmentben: kihívás az emberközpontú törekvések számára?
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet jelentése útmutatást szándékozik adni arra vonatkozóan, hogy mikor és hol kell ösztönözni az MI használatát az emberi erőforrások kezelésében, és hol okoz valószínűleg több problémát, mint amennyit megold.
Artificial intelligence in human resource management: a challenge for the human-centred agenda?; Peter Cappelli, Nikolai Rogovsky; International Labour Organization (ILO); ILO Working paper 95; 2023. július 25.

„Mintha az apám üzent volna nekem”: gyász az MI korában
Az emberek az elveszett szeretteik csetbotjaihoz fordulnak, hogy gyászukban vigaszt találjanak. Segít-e az MI élni a halálunk után?
‘It was as if my father were actually texting me’: grief in the age of AI; Aimee Pearcy; The Guardian; 2023. július 18.

Szabályozás az MI-alapmodellek számára: az uniós mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály (AI Act) javíthatja a szabályozást a tisztességesebb verseny érdekében
A szerző Axel Voss munkatársa. Voss az Európai Parlament néppárti képviselője, és az uniós mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály (AI Act) egyik parlamenti előterjesztője.  Az uniós tervezet elemzése után a szerző következtetése az, hogy ha az EU-nak sikerül célzott és kiegyensúlyozott mesterségesintelligencia-törvényt elfogadnia, az nemcsak a rendszerszintű alapmodellek kockázatait mérsékelheti, hanem kiaknázhatja is a bennük rejlő óriási lehetőségeket. Ugyanakkor mellékhatásként élénkítheti a versenyt és csökkentheti a piaci erőfölényt. Ezzel szemben, ha az EU túlszabályoz, vagy egyáltalán nem lép fel, az megszilárdítja a meglévő piaci koncentrációt, jelentősen hátráltatja saját mesterséges intelligencia-fejlesztőit, és nem alkot megfelelő biztosítékokat. Ezzel a két forgatókönyvvel szembesülve úgy tűnik, hogy az EU számára könnyű lesz döntést hozni.
A law for foundation models: the EU AI Act can improve regulation for fairer competition; Kai Zenner; OECD.AI Policy Observatory;  OECD; 2023. július 20.

Hiába hozzáférhető minden az interneten, a tárgyi tudás ugyanolyan fontos, mint valaha

„Napjainkban gyakran elhangzik az a tétel, hogy az internet korában nincs többé szükség tárgyi tudásra, és a lexikális tudás megszerzése fölösleges időpocsékolás. Nem biflázni kell, hanem kreatívnak lenni, és mindehhez „kompetenciaalapú oktatásra” van szükség. De vajon mi igaz ebből?

A kreatív gondolkodás nyersanyaga nem más, mint a meglévő tárgyi tudásunk. Ahogyan Pólya György A gondolkodás iskolája című könyvében elmagyarázta: „Természetesen kevés tárgyi ismerettel nehéz dolog jó ötletre bukkanni; tárgyi ismeret nélkül pedig éppenséggel lehetetlen. Jó ötletek csak régi tapasztalatokon és korábban szerzett ismereteken alapulhatnak. Pusztán visszaemlékezésből még nem születhet jó ötlet, de semmiféle jó ötletre sem juthatunk el anélkül, hogy vissza ne emlékeznénk néhány odavágó ismeretre. Házépítéshez sem elég, ha csak építőanyagunk van, de építőanyag nélkül senki sem építhet házat”. Tehát csakis abból jöhet létre új gondolatunk, ami már a tudatunkban van mint korábban szerzett tárgyi ismeret. Ez persze származhat az internetről is, de nyilván csak akkor válhat a gondolkodásunk számára használható nyersanyaggá, miután megismertük, megtanultuk.

Ami a „kompetenciaalapú oktatást” illeti, Czeglédi Csaba Magyar Tudományban megjelent cikke tisztázza: „az ismeretelméletben és a megismeréstudományban közhelyszámba megy, hogy a tudás nem a kompetenciának alárendelt fogalom, hanem épp fordítva: a kompetencia a tudás egyik fajtája, amelyet olykor képességnek vagy képesség-tudásnak is neveznek.” Létezik deklaratív tudás (tudni azt; knowing that), és van képességtudás vagy procedurális tudás (tudni, hogyan; knowing how) – az utóbbi a kompetencia. „Mást és másként tudunk, amikor tudjuk (AZT), hogy Magyarország fővárosa Budapest, mint amit és ahogy tudunk, amikor tudjuk, HOGYAN lehet/kell biciklizni.”

A modern generatív nyelvtudomány szűkebben értelmezi a kompetenciát: szerinte is procedurális természetű, de nem olyan típusú képességtudás, mint a biciklizni tudás, hanem egy harmadik fajta (knowledge of) – ilyen például a nyelvtudás. „A kompetenciafogalom különféle pedagógiai értelmezései között sem igen találunk olyat, amelyik nyilvánvalóan a kompetencia fogalma alá sorolná a magyarázó elméletekben megtestesülő megértés típusú tudást.” Aki tehát többfajta tudás helyett csupán kompetenciákat akar oktatni, az lemond a magyarázatokról, a megértésről is, nemcsak a lexikális ismeretekről.

De vajon milyen kapcsolatban áll tudásunk és az internet? Ahogyan Nicholas Carr Hogyan változtatja meg agyunkat az internet? című könyvében részletesen leírja, az információk számítógépes memóriákban, interneten elérhető háttértárakban történő tárolása nem helyettesítheti saját memóriánk használatát. Az ember memóriájának szinte végtelen árnyalatot mutató, állandóan változó működése nem hasonlít arra, ahogyan a számítógépek memóriájában tárolt bitek, egyesek és nullák a sosem változó áramköröket működtetik. „Azokat, akik a memória internetre való »kiszervezését« ünneplik, félrevezette egy metafora. Figyelmen kívül hagyják a biológiai memória alapvetően szerves természetét. […] Mihelyt egy explicit, hosszú távú emléket visszajuttatunk a munkamemóriába, újból rövid távúvá válik. Ismételt megerősítésekor új kapcsolódások alakulnak ki – egy új kontextus. […] A biológiai memória az örökös megújulás állapotában van.”

Carr hangsúlyozza: attól sem kell tartanunk, hogy a tárgyi ismeretekkel túlterhelnénk az agyunkat. Akik ezt hangoztatják, azok összekeverik a korlátozott kapacitású munkamemóriánkat a szinte határtalan kapacitású hosszú távú memóriánkkal. George A Miller kutatásai kimutatták, hogy az emberi agy rövidtávú munkamemóriája (az adott területen való jártasságától függően) egyszerre kb. 7±2 tényezőt képes kezelni. Ennek sokfajta megnyilvánulását tapasztalhatjuk: egyszerre ennyi ingerre tudunk figyelni, személyeknek vagy dolgoknak ennyi lényeges tulajdonságát tudjuk megkülönböztetni, ennyi fokú skálán tudunk bármit szubjektíven minősíteni stb. Carr rámutat arra, hogy korlátozott kapacitású rövid távú munkamemóriánkkal ellentétben a hosszú távú memóriánk kapacitása szinte határtalan. Sőt, kímélése nemcsak fölösleges, hanem kimondottan káros: „Új, hosszú távú emlékek tárolásakor nem korlátozzuk szellemi képességeinket, inkább megerősítjük őket. Memóriánk minden egyes bővítésével együtt jár intelligenciánk növekedése. A világháló a személyes memória kényelmes és vonzó kiegészítése, de amikor az internetet ez utóbbi helyettesítésére kezdjük el használni, és megkerüljük a konszolidálás belső folyamatait, fennáll annak a veszélye, hogy elménk gazdagságát korlátozzuk.”

Hasonló kutatási eredményekről számol be Philip Zimbardo és Nikita D. Coulombe Nincs kapcsolat című könyvében: „Minél több információt »szervezünk ki«, annál kevesebbet őrzünk meg az emlékezetünkben, így pedig annál csekélyebb lesz a tudásunk. […] Létezik tehát ez a potenciális illúzió: a tudás illúziója. És ez annak a veszélyét hordozza magában, hogy miközben felületes ismeretekkel rendelkezünk a dolgokról, azt hisszük, minden tudás a birtokunkban van.”

A tárgyi tudás hiányának súlyos következményeit jól illusztrálja az alábbi példa. „Három hónapra felfüggesztettek Nagy-Britanniában egy magyar orvost, aki egy 2009-es műtét során majdnem megölt egy 4 éves kisfiút. […] A BBC beszámolója szerint a férfi egy aranyérműtét során a megengedettnél 16-szor nagyobb fenoladagot adott be a gyereknek, majd amikor rájött a hibára, egy kollégáját kérte meg, hogy az interneten keressen rá, hogyan lehet az anyagot eltávolítani a páciens szervezetéből. A hatalmas dózistól a szakértők szerint akár meg is halhatott volna a gyerek, akin így is tartós nyomokat hagyott a félresikerült műtét.”

Fölösleges volna a lexikális tudás, hiszen minden fönn van az interneten? Aligha; mint a fenti esetből is látszik, bármilyen területen súlyos károkat okozhat az, aki nem rendelkezik a szükséges tárgyi tudással. És ahogyan műtétek közben sem lehet az internetről pótolni a hiányzó tárgyi tudást, ugyanúgy a gazdasági döntések meghozatalakor vagy üzleti tárgyalások közben sem lehet, legalábbis a fentihez hasonlóan súlyos következmények nélkül.

De még akkor sem lehetünk nyugodtak, ha van is idő és mód az interneten keresgélni. Akinek hiányzik a szükséges tárgyi tudása, az korántsem biztos, hogy képes megérteni vagy helyesen értelmezni az új információt. Vagy ha érti is, amit olvasott, vajon meg tudja-e különböztetni a komolyan vehetőt a komolytalantól, a tudományosat a tudománytalantól vagy az áltudományostól? (Emlékezzünk a halálos áldozatokat is követelő, indokolatlan oltásellenességre a CoViD-járvány idején.)

Aki tudatlan, az gyakran azt sem tudja, hogy mit nem tud, minek is kellene utánanéznie. Ezeket Donald Rumsfeld ismeretlen ismeretlen (unknown unknown) dolgoknak nevezte el. A fenti egészségügyi példában a páciense életét veszélyeztető orvos ismert ismeretlennel (known unknown) állt szemben: tudta, hogy mit nem tud, így megkérhette a kollégáját, hogy nézzen utána az interneten. Az ismeretlen ismeretlen állapotában viszont nem is keresünk információt, mivel nem vagyunk tudatában saját tudatlanságunknak. Így az internet sem segíthet rajtunk, hiába lenne csupán néhány kattintásra olyan információ, amelynek hasznát vehetnénk. Akik fölöslegesnek bélyegzik a tárgyi tudás megszerzését azzal a felkiáltással, hogy fönn van minden az interneten, azok az ismert ismeretlen várható előfordulási gyakorisága mellett az ismeretlen ismeretlenét is megnövelik. Márpedig az utóbbin végképp nem tud segíteni az internet.

A tárgyitudás-ellenesség tetejébe jöhet újabban az a tévhit is, hogy a mesterséges intelligencia majd mindent eldönt, megválaszol, megfogalmaz helyettünk. Mostantól nemcsak tárgyi tudást nem kell szereznünk, de már elemeznünk, mérlegelnünk, érvelnünk, bizonyítanunk, döntenünk, gondolatokat megfogalmaznunk sem kell, hiszen majd a mesterséges intelligencia megcsinálja. Így még aggasztóbbá válnak Carr fent idézett szavai: „fennáll annak a veszélye, hogy elménk gazdagságát korlátozzuk”.

Arisztotelész szerint „a tanulás nem gyerekjáték, nem tanulhatunk fájdalom nélkül”. A tudatlanság azonban sokkal több fájdalmat okozhat, mint a tanulás. Jó lenne elkerülni, hogy tudásalapú helyett tudatlanságalapú társadalmat építsünk: a mesterséges intelligenciáknak kiszolgáltatott természetes unintelligenciák tömegét.

A szerző a BME Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszékének docense. ”

Forrás:
Hiába hozzáférhető minden az interneten, a tárgyi tudás ugyanolyan fontos, mint valaha; Pataki Béla; Qubit.hu; 2023. július 29.

Közigazgatás, politika, jog

Több mint 25 milliárd forint értékű egészségügyi fejlesztés valósult meg a Magyar Falu Program keretében az egészségügyben

„Már több mint 25 milliárd forint értékű egészségügyi fejlesztések valósultak meg a Magyar falu programban, mondta a Miniszterelnökség modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosa csütörtökön a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Tállyán, ahol egy megújult orvosi szolgálati lakást adott át.

Gyopáros Alpár hozzátette: ennek az összegnek a tíz százaléka jutott a vármegyének, összességében pedig már több mint 70 milliárd forintnyi támogatás érkezett Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyébe a Magyar falu programban. Azt mondta, az orvosoknál tapasztalható szakemberhiány miatt szolgálati lakásokkal szeretnék támogatni azokat a fiatal, pályakezdő orvosokat is, akik szívesen dolgoznának falvakban, kistelepüléseken. Kiemelte, az elmúlt három évben, amióta orvosi szolgálati lakásokat és házakat alakítanak ki a kistelepüléseken, 178 háziorvosi praxisnál sikerült megoldani, hogy ne maradjon orvos nélkül. Ezenfelül több mint kétezer egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó fejlesztést hajtottak végre, köztük rendelőintézetek felújítását, építését, orvosi eszközök cseréjét vagy orvosi és védőnői szolgálati lakások kialakítását.

Gyopáros Alpár úgy fogalmazott, Borsod-Abaúj-Zemplén „felülreprezentált” a Magyar falu programban, hiszen nagyon sok kistelepülés van a vármegyében, ahol nagyon sokan élnek. Hozzátette, bíznak abban, hogy az életminőség a program támogatásainak köszönhetően is javul ezeken a településeken, és ott a jövőben is sokan élnek majd.

Az eseményen Hörcsik Richárd, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt: az elmúlt öt-hat évben 32 helyen fejlődött a háziorvosi szolgáltatás Zemplénben és Abaújban, beleértve a rendelőintézetek rekonstrukcióját, ami mintegy 50-70 millió forintba került. A politikus kiemelte, fontos, hogy a települések korszerű szolgálati lakásokat tudjanak biztosítani az orvosoknak, és olyan körülményeket alakítsanak ki, mint amilyenekre egy háziorvos például Sátoraljaújhelyen, Miskolcon vagy Budapesten számíthat. Az elmúlt öt-hét évben Abaújban és Zemplénben olyan pályázatok valósultak meg, melyek főleg a fiatalok helyben maradását segítették. Példaként említette a bölcsődék építését, iskolák rekonstrukcióját és az orvosi rendelők rendbehozatalát.

Serfőző Szabolcs, Tállya független polgármestere elmondta, a nyolcvanöt négyzetméteres orvosi szolgálati lakás 33 millió forintos támogatásból újult meg a Magyar falu programban.”

Forrás:
Magyar falu: több mint 25 milliárd forint értékű fejlesztés az egészségügyben; Medical Online / MTI; 2023. július 27.

Sok megtakarítást nem eredményez a bejelentett államapparátus-karcsúsítás, de pozitív a politikai üzenete (Románia)

„Nem farag le meghatározó mértékben a költségvetéshiányon, ha megszüntetnek 200 ezer betöltetlen közalkalmazotti állás, ám a szándéknyilatkozat pozitív üzenete, hogy a központi közigazgatással kezdik a megtakarításokat, szögezte le a Maszol megkeresésére Cseke Attila, az RMDSZ közigazgatási szakpolitikusa. Hozzátette, szükség lenne elemzésre az állások megszüntetése előtt, hiszen a „fűnyíró-elv” soha nem hatékony.

Nincsenek pontos adatok arra vonatkozóan, hogy a 200 ezer betöltetlen közalkalmazotti állás hányadának van költségvetési forrása, bár a kormányzati bejelentés arra vonatkozik, hogy ezek megszüntetésével a költségvetéshiányból lehet lefaragni, szögezte le Cseke Attila szenátor, korábbi fejlesztési miniszter.

Meglátása szerint, ezen állások egy része biztos nem rendelkezik költségvetési forrással, ami gyakorlatban azt jelenti, hogy hogy a következő öt-hat hónapban, amennyi még az évből hátravan, nagy költségvetési megtakarítás nem várható ezek megszüntetésével.

A bejelentés ugyanakkor szándéknyilatkozatnak, politikai lépésnek megfelel, hiszen azt üzeni, hogy az állami, központi közigazgatással kezdik a költségek rendbetételét.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy biztos vannak olyan minisztériumok, melyeknek az európai uniós alapok lehívásában, az országos helyreállítási terv megvalósításában, szükségük lenne további állások betöltésére. Ezek nem tízezres nagyságrendűek, semmiképpen nem járnak olyan költségvetési vonzattal, amely meghatározza a deficitet, szögezte le az RMDSZ közigazgatási szakpolitikusa.

Felidézte, volt már arra példa, hogy a „fűnyíró elv” alapján, megnézik, mennyi üres állás van, és azokat megszüntetik, ám ehhez egy átfogóbb elemzésre van szükség. Vannak olyan közintézmények, ahol több tíz állást még be kellene tölteni, de ez semmiképpen nem jelent több száz vagy ezer állást, összességében pedig biztos nem tízezreket.

Másrészt vannak olyan állások is, melyek megszüntetése indokolt, hiszen ha egy tisztséget éveken keresztül nem töltöttek be, és mégis működött az intézmény, a rendszer, akkor arra közigazgatási szempontból arra nincs is szükség. Sőt azt is figyelembe kell venni, hogy sok állást ideiglenesen megbízottak töltenek be.

Ezeket a helyzeteket érdemes lenne alaposan elemezni, annak eldöntése, hogy most erre van-e idő, vagy nincs, az már a kormányzat feladata.

„Nem látok nagy költségvetési megtakarítást ebben a történetben, viszont azt sem lehet kijelenteni, hogy nincs szükség a központi közigazgatásban leépítésre, karcsúsításra. Sok függ attól, milyen típusú feladatokat lát el az adott intézmény” – részletezte a korábbi fejlesztési miniszter.

Példaként említette, hogy a fejlesztési minisztériumot a mandátuma elején 920 emberes struktúrával vette át, akkor 150-200 állás nem volt betöltve. A fejlesztési minisztérium volt az egyetlen, melyet a mandátum végén kevesebb poszttal adtak át a következő kormányzatnak. Mindezt úgy, hogy közben két és fél év alatt négy nagy beruházási programot indítottak el, és leszerződtek az országban 25,2 milliárd euró értékű beruházást, amely a követező 4-5 évben az ország önkormányzati és közösségi szintű fejlődését meg fogja határozni. A fejlesztési minisztériumban végül 705 állás maradt, ebből 70 – 80 nem volt elfoglalva, bár a helyreállítási terv végrehajtásához szükség lett volna legalább 40- 50 betöltésére, ezeket nem lehetett kiírni versenyvizsgára.

A betöltetlen állások közül egyik sem rendelkezett költségvetési forrással, vagyis a alkalmazottak bérezésére nem különítettek el több forrást, mint amennyivel az évet elkezdték. A fejlesztési minisztérium büdzséjét különben is úgy tervezték meg, hogy 96 százalék a beruházásokról szólt, és mindössze 4 százalék a más, köztük a személyzeti költségekről.

„Ha a fejlesztési minisztériumban most megszüntetik ezt a 70 – 80 betöltetlen állást, nem hoz semmilyen költségvetési megtakarítást. Ez valószínű nincs mindenhol így, függ attól, hogy az éves költségvetést miként állították össze.

Ezért lenne indokolt egy átfogó elemzés, ám politikai szempontból a központi közigazgatás karcsúsításának mindenképp pozitív üzenete van. A követezőkben derül ki, hogy minderről törvényi, szabályozási szinten miként rendelkezik a kormány, hogy lépteti életbe, és azt is le kell kommunikálja, milyen költségvetési megtakarítást érnek el” – összegezte Cseke Attila.

Mint arról beszámoltunk, a Victoria-palotában tartott hétfői koalíciós tárgyalásokon a kormánypártok vezetői megállapodtak a mintegy 200 ezer betöltetlen közalkalmazotti állás megszüntetésében. Az intézkedést Marcel Ciolacu miniszterelnök javasolta. Liberális források szerint a koalíció rábólintott a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökének, Nicolae Ciucának arra a javaslatára, hogy csökkentsék a minisztériumok kiadásait. A költséglefaragások módozatairól szakértők bevonásával rövid időn belül döntenek.”

Forrás:
Cseke Attila: sok megtakarítást nem eredményez a bejelentett államapparátus-karcsúsítás, de pozitív a politikai üzenete; Kovács-Biró Blanka; Maszol.ro; 2023. július 25.

Kérdőjelek az új Panasztörvény körül

„Számos kötelezettséget ró a vállalkozásokra a május végén elfogadott panaszokról, közérdekű bejelentésekről, valamint visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény (panasztörvény). Sokak számára például az sem világos, hogy pontosan milyen visszaélés-bejelentési rendszert kell kiépíteni, illetve működtetni.

A közepes cégek (250 alkalmazottól), a nagyvállalatok és a pénzmosás elleni törvény hatálya alá eső vállalkozások július 24-ig kaptak türelmi időt, hogy az új előírásoknak megfelelően alakítsák ki folyamataikat. Míg a kisebb vállalkozások (50 és 250 közötti alkalmazott esetén) december 17-ig tehetik meg mindezt. A cégek részéről eddig számos kérdés merült fel az új törvény gyakorlati alkalmazása kapcsán.

Az Országgyűlés május végén elfogadta a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényjavaslatot, amely a 2013-ban elfogadott panasztörvényt is hatályon kívül helyezi. Az új jogszabály lehetőséget ad munkahelyi visszaélések, szabálytalanságok névvel vagy névtelenül tett bejelentésére, és számos vállalatnak írja elő kötelező visszaélés-bejelentő rendszer létrehozását.

Nem egyértelműek a részletszabályok

„A panasztörvény gyakorlatilag bármely jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekmény vagy mulasztás bejelentését lehetővé teszi, kezdve például a közbeszerzési eljárások során tapasztalt visszaéléstől a szakmai titoktartás elmulasztásán át egészen a fogyasztóvédelmi vagy környezetvédelmi szabálysértésekig” – hívja fel a figyelmet a Saldo Zrt. vállalati jogásza, Kreiniker-Barna Eszter, továbbá kiemeli:

A bejelentések alá pedig nemcsak a jogszabályba ütköző jelenségek tartoznak, hanem azok is, amelyeket a munkáltató belső szabályzatában jogellenesnek minősítettek. Ilyen lehet például az üzleti ajándék elfogadása vagy egy állásra jelentkező elutasítása az etnikai hovatartozása miatt.

„Sok vállalkozás számára az sem volt teljesen egyértelmű, hogy melyik kategóriába esnek. Hiszen a jogalkotó külön határidőt szabott meg az 50 és 250 alkalmazottal rendelkező, az ennél nagyobb, illetve mérettől függetlenül a pénzmosás elleni törvény hatálya alá eső cégek számára az új előírásoknak való megfelelésre” – húzza alá a Saldo Zrt. szakértője.

A pénzmosásellenes törvény hatálya alá tartoznak többek között a könyvelők, könyvvizsgálók, adótanácsadók is. Közülük sokan néhány fős mikrovállalkozásként végzik tevékenységüket.

Számukra például nem egyértelmű, hogy a pártatlanság biztosítása érdekében mindenképpen külsős személyt kell-e megbízniuk a bejelentővédelmi-megbízott feladatkörével, hiszen erről nem rendelkezik egzakt módon a jogszabály.

Házon belül tesznek eleget az előírásnak

A mintegy hat évtizedes szakmai múlttal rendelkező adó- és számviteli tanácsadó cég tapasztalatai szerint eddig számos vállalkozás döntött úgy, hogy házon belül bíz meg valakit a bejelentővédelmi megbízott feladatkörével.

„Számos cég számára nem világos, hogy pontosan milyen visszaélés-bejelentési rendszert kell kiépíteni, illetve működtetni” – mondja Kreiniker-Barna Eszter. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy nem kötelező online rendszert működésbe helyezni. Akár egy klasszikus panaszdoboz is megfelelhet a célnak, hiszen a lényeg, hogy a szervezet biztosítani tudja a bejelentő személyének anonimitását.

Nem kötelező továbbá rögzített telefonvonalat sem biztosítani a bejelentések fogadására, ebben az esetben a bejelentővédelmi megbízottnak írásos jegyzőkönyvet kell felvennie a szóbeli bejelentésekről, személyes kapcsolatfelvétel útján is.

Ha anonim a bejelentés, nem kötelező kivizsgálni

Sok érintett cég számára lehet fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ha anonim módon érkezik a bejelentés – erre a bejelentőnek a törvény szerint lehetőséget kell biztosítani –, akkor nem kötelező kivizsgálni az ügyet. Ha viszont a bejelentő vállalja a nevét, akkor az ügy státuszáról, előrehaladásáról, az ügymenetről, az esetleges hiánypótlásról tájékoztatni kell.

Mint látszik, egyelőre nagyon vegyes a kép arról, hogy az érintett vállalkozások hogyan boldogulnak a panasztörvény által rájuk rótt feladatokkal.

Nem elég kialakítani a jogszabályoknak megfelelő „etikai forródrótot”, ha a cég nem szervezi ki az ezzel kapcsolatos feladatokat, akkor belső szabályzatot és etikai kódexet is kell készítenie, amivel keretet ad a folyamatainak.

A panasztörvény előírásait a GDPR-szabályozás kapcsán is figyelembe kell venni, hiszen a jogszabály megfogalmaz adatkezelésre vonatkozó előírást is. Így a meglévő adatkezelési tájékoztatókat mindenképpen érdemes áttekinteni és frissíteni, hogy megfeleljenek az új törvénynek.”

Forrás:
Kérdőjelek az új panasztörvény körül; Világgazdaság; 2023. július 28.
Lásd még:
2023. évi XXV. törvény a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról1; Nemzeti Jogszabálytár

Nem elégségesek a kórházak lejárt, történelmi méretű adósságállománya rendezése érdekében bejelentett intézkedések

„Az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó cégek érdekeit képviselő szervezet közleményben követeli a kormánytól a kórházi adósságoknak az olyan módon való, mielőbbi csökkentését, hogy az az orvosi eszközellátás területén is enyhítse a válsághelyzetet.

Az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) egy olyan közleményt adott ki, amelyben arra hívta fel Magyarország Kormányának figyelmét, hogy a szervezet szerint a magyar államnak a kórházak lejárt adósságállománya rendezése érdekében tett eddigi lépései nem elégségesek, és amennyiben nem történik intézkedés az államtól független tulajdonú gazdasági szereplők lejárt követeléseinek kiegyenlítésére, akkor több intézményben is leállhat a betegellátás.

A közlemény felidézi, hogy a Magyar Államkincstár adatai szerint, a költségvetés alá tartozó kórházak és háttérintézmények lejárt tartozásállománya június 30-án 70,2 milliárd forint volt. A négy orvosi egyetemmel együtt az adósságállomány elérte a 86,5 Mrd Ft-ot, ami történelmi rekord.

Az orvostechnikai cégeket képviselő szervezet a kormányhoz intézett közleményében kiemelte, hogy meglátása szerint a kormány idén nyáron várhatóan nagyrészt csak az állami tulajdonú közmű cégek felé fennálló kórházi tartozásokat fogja kifizetni, ami a szövetség számára elfogadhatatlan.

„Hivatalos forrásból származó információk szerint, Magyarország Kormánya július folyamán 39,3 milliárd forintot juttat az állami fenntartású fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézmények rezsiköltségeinek – és csak annak – finanszírozására. Figyelembe véve azt, hogy az energiaszolgáltatók állami tulajdonban vannak, illetve hogy egyes további gazdasági szereplők – pl. a büntetés-végrehajtás gazdasági társaságai – által kibocsátott számlák kifizetése általános elsőbbséget élvez, elmondható, hogy a magyar állam egyelőre kizárólag az érdekkörébe tartozó vállalkozások helyzetének javítására koncentrál a költségvetési források felhasználása során” – írja az Orvostechnikai Szövetség.

Az állami cégeket az adósságkonszolidáció során szerinte előnyben részesítő helyzetre „hivatkozva az OSZ közölte azt is: „A Kormány által a kórházak lejárt adósságállományának részleges rendezése érdekében tett lépések nem elégségesek, és amennyiben nem történik intézkedés az államtól független tulajdonú gazdasági szereplők lejárt követeléseinek kiegyenlítésére, úgy – például az eszközhiány révén – több intézményben leállhat a betegellátás.”

A szakmai szövetség a nyilatkozatában ugyanakkor nyomatékosan arra kérte a kormányt, hogy gondoskodjék az egészségügyi intézmények megfelelő finanszírozásáról, és mihamarabb nyújtson segítséget ahhoz, hogy a kórházak még a nyár folyamán ki tudják fizetni az összes beszállítójuk felé fennálló, lejárt tartozásukat.

Az orvostechnikai szervezet közölte azt is, hogy a saját felmérése szerint a lejárt kórházi adósságállomány legalább fele a gyógyító technológiákat – így az orvostechnikai eszközöket – szállító cégek felé áll fenn. A szervezet szerint pedig, mivel ezek a technológiák nélkülözhetetlenek a magas színvonalú gyógyítás során, a rendkívül rossz kórházi finanszírozási helyzet miatti esetleges kiesésük a betegellátásból, súlyos veszélyeket hordoz magában.”

Forrás:
Kórházi adósság – az Orvostechnikai Szövetség fájó pontra mutat rá; Infostart; 2023. július 26.

A Balaton törékeny ökológiai kincs – mondta Navracsics Tibor

„Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a Balaton milyen törékeny ökológiai kincs, és mennyire kell vigyázni rá – jelentette ki a területfejlesztési miniszter A szörnyek és sellők című zenés mesejáték kapolcsi előadását megelőző köszöntőjében szombaton.

Navracsics Tibor hangsúlyozta: a Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa (EKF) programsorozat egyik fő gondolata a fenntarthatóság.

A miniszter azt mondta: bár az előző nemzedékek és magunk sem vigyáztunk kellőképpen a tóra, talán a gyerekek majd fognak, ha megtanulják, hogy mit kell tenni, hogyan kell megőrizni „az épségét, a szépségét és az egészségét a Balatonnak”. Erre is megtanít a mesedarab – fogalmazott Navracsics Tibor…A mesedarabot júliusban és augusztus elején balatoni strandokon játsszák.”

Forrás:
Navracsics Tibor: A Balaton törékeny ökológiai kincs; Magyar Nemzet / MTI; 2023. július 29.

Házszámtáblát kapnak a tanyák Ásotthalmon

„A tanyasiak ellátása és az életmentő egységek könnyebb tájékozódása érdekében elkezdődött Ásotthalmon külterületén a házszámok kihelyezése.

Régi problémakörre reagáltunk egy nagyon egyszerű és gyors intézkedéssel, amikor meghirdettem a házszámtábla-rendelési lehetőséget – mondta Papp Renáta polgármester. Sok évtizedes probléma, hogy ha mentő, rendőrség, tűzoltóság segítsége szükséges, nehéz az ingatlan beazonosítása. Ásotthalom 122,5 négyzetkilométernyi területén a lakosság fele a tanyavilágban él, és mindig is problémát jelentett a gyors és hatékony eligazodás: főképpen a segítségnyújtó szervek – mentő, tűzoltóság, rendőrség – esetében nincs idő a tétovázásra.

De napi példa a futárszolgálatok közlekedése is a tanyavilágunkban. Számukra a tanya beazonosításában egyértelműen a jól láthatóan kihelyezett faliszám ad segítséget. Egyébként jogszabály írja elő ennek a kihelyezését. Ásotthalom tíz tanyai körzetének egymásba fonódása, a számos népi elnevezésű dűlőút csak nekünk, helyieknek egyértelmű. Ha már nekifogtunk a kérdésnek, egy szép táblát terveztettünk, amelyen a tanyai körzet, a településünk neve és a faliszám is látható Ásotthalom címere mellett – magyarázta a polgármester.

Első körben máris hatalmas igény mutatkozott, 120 darab táblát már ki is osztottak. A táblák népszerűek. Papp Renáta hozzátette, megjelenésük már most egyre újabb igényeket szült, van, aki belterületen is ilyen táblát szeretne, és lecserélné a régit. A táblák 1340 forintba kerülnek, amit a lakosok fizetnek. A táblákat a tanyagondnoki szolgálat tagjai viszik házhoz, ha kell fel is csavarozzák. Papdi Szilveszterné Mária néni nagyon örült neki. Azt mondta, hasznos, mert látogatói így mindjárt tudják, hova kell jönni. Az ásotthalmi tanyavilágban a tájékozódás hamarosan a helyi elnevezésű dűlőutak kitáblázásával javítják tovább.”

Forrás:
Házszámtáblát kapnak a tanyák Ásotthalmon; Arany T. János; Delmagyar; 2023. július 19.

Európai Unió

Az Európai Unió Tanácsa új intézkedései az EU gazdaságának dekarbonizációjáért

„A Tanács új szabályokat fogadott el, amelyek elősegítik majd az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére és a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére irányuló uniós cél elérését.

Az új szabályok az alábbiakra alkalmazandók:

  • energiahatékonyság
  • alternatív üzemanyagok infrastruktúrája
  • a tengerhasznosítási ágazat dekarbonizációja

Energiahatékonyság

Az új szabályok célja, hogy ambiciózusabb energiahatékonysági célkitűzésekkel csökkentsék a végsőenergia-fogyasztást. Az új szabályok révén a tagállamok együttesen fogják 2030-ra legalább 11,7%-kal csökkenteni a végsőenergia-fogyasztást, a 2020-ban készített, 2030-ra vonatkozó energiafogyasztási előrejelzésekben szereplő adatokhoz képest.

Alternatív üzemanyagok infrastruktúrája

Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelet (AFIR) biztosítani fogja, hogy az elkövetkező években Európa-szerte több elektromos, illetve alternatív üzemanyagokat értékesítő töltőállomás létesüljön. Ez lehetővé teszi, hogy jelentősen csökkenjen a közlekedési ágazat szénlábnyoma.

FuelEU Maritime kezdeményezés

A FuelEU Maritime kezdeményezés fő célkitűzése, hogy fokozza a megújuló és alacsony kibocsátású üzemanyagok iránti keresletet és azok rendszeres használatát, valamint – a tengeri forgalom zökkenőmentességének biztosítása és a belső piac torzulásainak elkerülése mellett – csökkentse a hajózási ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátását.

Lásd még:

”

Forrás:
A Tanács az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag keretében több jogszabályt fogadott el az EU gazdaságának dekarbonizációja érdekében; EU Tanácsa; 2023. július 25.

<b>Az EU Tanácsa elfogadta az energiahatékonysági irányelvet

„A Tanács a mai napon új szabályokat fogadott el, melyek célja, hogy az uniós szintű végsőenergia-fogyasztás 2030-ra 11,7%-kal csökkenjen. A jogszabály több tekintetben is rugalmasságot biztosít a tagállamoknak e cél elérését illetően.

Kiemelt cél

A tagállamok együttesen fogják elérni, hogy 2030-ra a végsőenergia-fogyasztás a 2020-ban készített energiafogyasztási előrejelzésekben szereplő adatokhoz képest legalább 11,7%-kal csökkenjen. Ez azt jelenti, hogy 2030-ra az EU energiafogyasztása a végső energia tekintetében nem haladhatja meg a 763 millió tonna olajegyenértéket, a primer energia tekintetében pedig a 993 millió tonna olajegyenértéket.

A végső fogyasztásra vonatkozó korlát kötelező erejű, és azt a tagállamoknak együttesen kell teljesíteniük, míg a primerenergia-fogyasztásra vonatkozó célkitűzés indikatív.
A végsőenergia-fogyasztás a végfelhasználók által fogyasztott energiamennyiséget jelöli, a primerenergia-fogyasztás viszont magában foglalja az energiatermelés, illetve az energiaellátás során felhasznált energiát is.

Nemzeti hozzájárulások és hiánypótlás

Valamennyi tagállam hozzá fog járulni az átfogó uniós cél eléréséhez: integrált nemzeti energia- és klímaterveikben indikatív nemzeti hozzájárulásokat és a cél elérését szolgáló kibocsátási pályákat fognak meghatározni. A tagállamoknak 2023 júniusáig kellett benyújtaniuk naprakésszé tett nemzeti energia- és klímaterveik tervezetét. A végleges tervek benyújtásának határideje 2024-ben lesz.

A célérték eléréséhez való nemzeti hozzájárulások kiszámítására szolgáló képlet (melyet a javaslat I. melléklete tartalmaz) indikatív jellegű: 2,5% erejéig el lehet majd térni tőle.

A Bizottság ki fogja számítani, hogy a hozzájárulások összesen kiadják-e a 11,7%-os csökkentési célt, és amennyiben nem, korrekciókat bocsát majd ki azokra a nemzeti hozzájárulásokra vonatkozóan, amelyek alacsonyabbak a képlet alkalmazásával kapható eredménynél (ez az ún. hiánypótlási mechanizmus).

A képlet többek között az energiaintenzitáson, az egy főre jutó GDP-n, a megújuló energiaforrások terén való előrelépésen, valamint az energiamegtakarítási potenciálon alapul.

Energiatakarékosság

A végsőenergia-fogyasztásra vonatkozó éves energiamegtakarítási cél 2024 és 2030 között fokozatosan nőni fog. A tagállamok gondoskodni fognak arról, hogy ebben az időszakban átlagosan évente a végsőenergia-fogyasztás 1,49%-ának megfelelő új megtakarítást érjenek el úgy, hogy fokozatosan előrehaladva a megtakarítás 2030. december 31-én elérje az 1,9%-ot.

A tagállamok beleszámíthatják a cél teljesítésébe azokat az energiamegtakarításokat, amelyeket az épületek energiahatékonyságáról szóló jelenlegi és felülvizsgált irányelv szerinti szakpolitikai intézkedések, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerből eredő (a létesítményekre, illetve az épületekre és közlekedésre vonatkozó) intézkedések, valamint az energiaügyi vészhelyzeti intézkedések révén értek el.

A közszférának példát kell mutatnia

Az új szabályok értelmében a közszférára egyedi kötelezettségek vonatkoznak, amelynek értelmében az ágazatnak évente 1,9%-kkal kell csökkentenie energiafogyasztásását (ebbe nem számít bele a tömegközlekedés és a fegyveres erők energiafogyasztása). Ezenfelül a tagállamoknak minden évben fel kell újítaniuk a közintézmények tulajdonában lévő épületek teljes alapterületének legalább 3%-át.

További lépések
Az irányelvet már hivatalosan elfogadták, így az most kihirdetésre kerül az EU Hivatalos Lapjában, és az azt követő 20. napon hatályba lép.

Háttér

Az energiahatékonysági irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslat több más javaslattal együtt az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag része, és az EU éghajlatvédelmi átállásának energiaügyi aspektusaival foglalkozik. A Bizottság 2021. július 14-én nyújtotta be az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagot. Az intézkedéscsomag célja, hogy az EU éghajlat- és energiapolitikai jogszabályi keretét összhangba hozza az EU 2050-re teljesítendő klímasemlegességi célkitűzésével, valamint azzal az uniós céllal, hogy 2030-ra az 1990-es szintekhez képest legalább 55%-kal csökkenjen a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás. Az intézkedéscsomag egy sor egymással összekapcsolódó javaslatból áll, amelyek vagy a hatályos jogszabályok módosítására, vagy pedig új kezdeményezések bevezetésére irányulnak számos szakpolitikai területen és gazdasági ágazatban.

Emellett a REPowerEU terv részeként a Bizottság 2022. május 18-án egy sor további célzott módosítást javasolt az energiahatékonysági irányelvre vonatkozóan, hogy az tükrözze az energiaágazatban a közelmúltban bekövetkezett változásokat. A javaslat elemeit beépítették a Tanács és a Parlament közötti intézményközi tárgyalási folyamatba.

A 2018 decembere óta hatályos energiahatékonysági irányelvben az EU azt a célt tűzte ki, hogy mind a primerenergia-fogyasztást, mind a végsőenergia-fogyasztást 32,5%-kal csökkentse 2030-ra a 2007-ben készített, 2030-ra vonatkozó energiafogyasztási előrejelzésekhez képest.

”

Forrás:
A Tanács elfogadta az energiahatékonysági irányelvet; EU Tanácsa; 2023. július 25.

Az EU Tanácsa új jogszabályt fogadott el az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról

„Miután a mai napon elfogadásra került az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelet (AFIR), az elkövetkező években Európa-szerte több elektromos, illetve alternatív üzemanyagokat értékesítő töltőállomás fog létesülni, lehetővé téve, hogy lényegesen csökkenjen a közlekedési ágazat szénlábnyoma.

„Az új jogszabály – amely mérföldkőnek tekinthető az „Irány az 55%!”szakpolitikai intézkedéscsomagunkban – több nyilvános töltőkapacitást biztosít a városokban és az autópályák mentén Európa-szerte. Bízunk abban, hogy a polgárok a közeljövőben ugyanolyan könnyen feltölthetik majd az elektromos autóikat, mint ma a hagyományos töltőállomásokon.” – Raquel Sánchez Jiménez spanyol közlekedési, mobilitási és városfejlesztési miniszter

A 2025-re és 2030-ra vonatkozó fő kiépítési célok

A rendelet szövege 2025-re vagy 2030-ra teljesítendő konkrét kiépítési célokat határoz meg, különösen a következőket:

  • 2025-től kezdődően 60 km-enként legalább 150 kW teljesítményű gyorstöltő pontokat kell kiépíteni személygépkocsik és kisteherautók számára az EU fő közlekedési folyosói, az úgynevezett „transzeurópai közlekedési (TEN-T) hálózat” mentén
  • nehézgépjárműveknek szánt, legalább 350 kW teljesítményű elektromos töltőállomásokat kell kiépíteni a TEN-T törzshálózat mentén 60 km-enként, 2025-től pedig a nagyobb TEN-T átfogó hálózat mentén 100 km-enként, 2030-ra pedig teljes hálózati lefedettséget kell megvalósítani
  • 2030-tól kezdődően személygépkocsikat és tehergépkocsikat egyaránt kiszolgáló hidrogéntöltő állomásokat kell kiépíteni minden városi csomópontban, illetve a TEN-T törzshálózat mentén 200 km-enként
  • a legalább a meghatározott minimális számú nagy személyhajót vagy konténerszállító hajót fogadó tengeri kikötőknek 2030-ig part menti villamos energiát kell biztosítaniuk az ilyen hajók számára
  • a repülőtereknek 2025-re minden kapunál, 2030-ra pedig minden épülettávoli állóhelyen villamos energiát kell biztosítaniuk az álló légi járművek számára
  • az elektromos vagy hidrogén üzemű járművek használóinak könnyen, előfizetés nélkül és az árak teljes átláthatósága mellett kell tudniuk fizetni az elektromos és egyéb töltőpontokon fizetési kártyákkal vagy érintésmentes eszközökkel
  • az elektromos és egyéb töltőpontok üzemeltetőinek elektronikus úton teljes körű tájékoztatást kell nyújtaniuk a fogyasztók számára a különböző állomások elérhetőségéről, várakozási idejéről és áráról

A következő lépések

Az új rendelet – a Tanács általi mai hivatalos elfogadását követően – nyár után kerül kihirdetésre az EU Hivatalos Lapjában, majd a kihirdetést követő huszadik napon lép hatályba. Az új szabályok 6 hónappal a rendelet hatálybalépésének napját követően válnak alkalmazandóvá.

Háttér-információk

Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelet (AFIR) az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag részét képezi. Az Európai Bizottság 2021. július 14-én terjesztette elő az intézkedéscsomagot, amelynek célja, hogy segítségével az Unió 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását az 1990-es szintekhez képest, valamint hogy 2050-ig elérje a klímasemlegességet.

A Közlekedési Tanács 2022. június 2-án általános megközelítést fogadott el a javaslatról, majd az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalásokat követően a két társjogalkotó 2023. március 28-án ideiglenes megállapodásra jutott a rendeletről.

”

Forrás:
Alternatív üzemanyagok infrastruktúrája. A Tanács új jogszabályt fogadott el az Unióban található elektromos töltőberendezések és üzemanyagtöltő állomások számának növeléséről; EU Tanácsa; 2023. július 25.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Adatelemzéssel egymilliárd forintos áfacsalást akadályozott meg az adóhatóság

„Az adóhivatal 200 százalékos adóbírságot szabott ki és büntetőfeljelentést kezdeményezett.

A megalakulása utáni első bevallásában egymilliárd forint általános forgalmi adót (áfa) igényelt vissza egy debreceni cég, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzése megakadályozta a csalást.

Az adóhatóság csütörtöki közleménye szerint az áfabevallás már elsőre kockázatosnak tűnt. A NAV munkatársai elemezték az online adatforrásokból érkezett információkat, és kiderült, hogy a visszaigénylés alapjául szolgáló, reklámügynöki szolgáltatásról szóló számlákat szintén egy frissen alakult társaság bocsátotta ki. Ezt a céget ugyanaz a személy ugyanazon a napon alapította, mint a visszaigénylő, debreceni társaságot.

A kapcsolt vállalkozásoknál elrendelt ellenőrzésekből kiderült, hogy az összesen több mint négymilliárd forint értékű szolgáltatás áfáját – amit az adózó visszaigényelt – a számlakibocsátó nem fizette be a költségvetésbe. A négymilliárdos szolgáltatás egyébként húsz, 3-3 perces, összesen néhány százezer forintot érő videó megvételében merült ki.

Az üzlet pénzügyi fedezetének meglétét ukrán lakcímű személyekkel kötött, tízmilliárd forintot meghaladó, készpénzben teljesített kölcsönszerződéssel igazolták. A vizsgált társaság képviselője azt állította, hogy a kölcsönszerződések, átvételi bizonylatok Magyarországon készültek, a revizorok azonban megállapították, hogy az állítólagos kölcsönadók nem jártak itt, az említett összegek nem cseréltek gazdát.

A feltárt tények bizonyították, hogy a társaságok valós gazdasági tevékenységet nem végeztek, létrehozásuk célja kizárólag a gyors pénzszerzés volt – közölte az adóhatóság.

A visszaigényelt több mint egymilliárd forintot a NAV nem utalta ki, az adóhivatal 200 százalékos adóbírságot szabott ki és büntetőfeljelentést kezdeményezett.”

Forrás:
Adatelemzéssel egymilliárd forintos áfacsalást akadályozott meg az adóhatóság; Computerworld; 2023 július 27.

A Microsoft generatív MI-technológiát biztosít a japán kormány adminisztratív tevékenységéhez

„Elsősorban adminisztratív feladatok során vetnék be a generatív mesterséges intelligenciát, amitől a szolgáltatások minőségének javulását várják, bár az adatvédelmi hatóság már előre figyelmeztette az OpenAI-t a játékszabályokra.

A Nikkei Asia értesülése szerint a Microsoft biztosítja a japán kormánynak a ChatGPT generatív MI-chatbot alapjául szolgáló technológiát, amit az érintett szervezeteknél az irodai munkában és az elemzésekben használnának, beleértve például a parlamenti kérdésekre adott választervezetek elkészítését is. A lap beszámolója alapján a Microsoft a közelmúltban olyan nagy feldolgozási teljesítményű rendszereket telepített, amelyeket a bizalmas információ kezelésére használnak majd a társaság a tokiói és oszakai adatközpontjaiban, ilyen formában első ízben vezetve be a technológiát az ázsai piacon, amit az Egyesült Államokon kívül eddig csak Európában telepítettek.

A japánban kormányzó párt és a Microsoft képviselői állítólag ma véglegesítik a megállapodást, amelynek értelmében a szoftvercég a GPT-4-et és a Meta által kifejlesztett MI-technológiát is szállítja, utóbbit szintén egy vállalatok közötti együttműködés keretében. Az illetékes japán kormányügynökség kezdetben több mint 2 millió dollárt áldozna az MI-chatbot egy éven keresztüli használatára, amit később más minisztériumoknál is elérhetővé tenne. Ősztől mindenesetre kísérleti jelleggel vetik be az új megoldást jegyzőkönyvek és az említett kormányzati választervezeteinek elkészítésére, illetve első körben kormányzati statisztikák elemzésének támogatására.

Gyorsítás közben sem árt az óvatosság

A Nikkei riportja alapján a Microsoft egyik célja az adminisztratív információ gyűjtése és ezen keresztül a rendszer pontosságának javítása a japán nyelvi környezetben, ami eddig értelemszerűen gyenge pontjának számított. Az ilyen adatok Japánból való továbbítása és tengerentúli adatközpontokban való feldolgozása azonban biztonsági problémákat vetne fel, miközben az ottani adatközpontok bekapcsolása a pénzintézeteknek és más, bizalmas információt kezelő kezelő japán cégeknek is megkönnyítenék az ilyen szolgáltatások átvételét. Ez a japán kormánypárt szerint mérhetetlen előnyökkel járna az adminisztratív szolgáltatások minőségének és hatékonyságának javításában.

Bár Japánban pozitívnak tűnik az MI-technológiák megítélése, és elvileg az ilyesmit használó tisztviselők is igyekeznek kerülni a kritikus jelentőségű felhasználási eseteket a minősített információk védelmére, ott sem minden kormányügynökség lelkesedik a ChatGPT-vel kapcsolatban. Az adatvédelmi felügyelet közleményben figyelmeztette a GPT-4-et fejlesztő OpenAI-t az érzékeny felhasználói adatok gyűjtésének tilalmára, szükség esetén válaszlépéseket helyezve kilátásba. Tavasszal egy nagy teljesítményű, a ChatGPT-re hajazó generatív MI fejlesztését is bejelentették Japánban, amit a Fugaku szuperszámítógép bevetésével, eleve japán forrásokból származó adatokkal tanítanának.”

Forrás:
A Microsofttal közösen telepít magának ChatGPT-t a japán kormány; Bitport; 2023. július 27.

Az összes közműszolgáltató elérhető az e-bejelentő szolgáltatáson keresztül

„Így az emberek hivatalos ügyeiket minél hatékonyabban, kényelmesebben tudják intézni.

Immár az összes hazai közműszolgáltató – gáz-, áram-, víz- és távhőszolgáltató – elérhető az e-bejelentő szolgáltatáson keresztül, ezzel minden ügyfél online, sorban állás nélkül tudja ügyeit intézni – jelentette be a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára vasárnap. Ennek eredményeként az emberek hivatalos ügyeiket hatékonyabban és kényelmesebben tudják intézni.

Mint ismeretes, az e-bejelentős szolgáltatást 2022 februárjától indították el, amely a közműátírásoknak igen jelentős egyszerűsítését tartalmazza. A szolgáltatás használata megkíméli az ügyintézés során az ügyfeleket attól, hogy egyenként kelljen az ügyfélszolgálatokat felkeresniük, legyen az akár áram-, gáz-, víz- vagy távhőszolgáltató.

Ehelyett egy felületen néhány kattintással bent lehetnek azon az ügyfélszolgálati felületen, ahol ezeket el tudják végezni gyorsan, egyszerűen és kényelmesen, akár ingatlant vásárolnak, vagy megváltozik az adott ingatlan díjfizetője, adatváltozás, névváltozás történik.

Az e-bejelentető szolgáltatás kezdetben 30 vállalat részvételével indult, ami azt jelentette, hogy ezt az ország bizonyos területein lehetett elérni. Mára viszont több mint 130 vállalat csatlakozott az e-bejelentő szolgáltatáshoz, így az ország valamennyi településén elérhető.

Mint kiderült, az e-bejelentő szolgáltatás fejlesztésével mód lesz arra is, hogy a telekommunikációs ügyfélszolgálatok felkeresése helyett ezen a felületen lehessen intézni az ügyeket, de erre még várni kell, ez is hamarosan el fog indulni.”

Forrás:
Az összes közműszolgáltató elérhető az e-bejelentő szolgáltatáson keresztül; Computerworld; 2023. július 30.

Technika, tudomány, MI

Bizalmat a felhasználóknak, kiszámítható biztonságot a fejlesztőknek – készül az uniós mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály (AI Act – AIA)

„A sokak által várt és nemrégiben egy újabb elfogadáson átesett európai uniós AI törvénytervezet témájában rendeztek konferenciát a BME VIK-en.

Az Európai Parlament 2023. június 14-én elfogadta a mesterséges intelligenciát (MI) alkalmazó rendszerek szabályozására vonatkozó irányelveket. Ezek az emberközpontú, etikus fejlesztést segítő direktívák alkotják majd a világ első, leendő MI szabályozásának, az AI Actnek az alapját. „A mesterséges intelligencia emberközpontú szabályozása” („Human-centred Regulation of AI”) című konferencián az AI Actet, és egy szintén világelső, etikus MI-re fókuszáló MSc-programot vették górcső alá a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karon (BME VIK). A téma iránt több mint 200 MI-ben érdekelt kutató, piaci szereplő, hatósági szerv és államigazgatási szereplő érdeklődött.

„Az EU álláspontját leíró javaslatot 2018 júniusától hosszas szakmai és társadalmi vita előzte meg. A téma jelentősége óriási: a világon ez lesz az első ilyen átfogó szabályozás, ami a korábbi General Data Protection Regulation (GDPR) törvényhez hasonlóan a várakozások szerint útmutatást nyújt majd az MI szabályozásához a világ más részei számára is” – foglalta össze a szakmai rendezvény célját a szervezők nevében Antal Péter, a BME VIK Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék egyetemi docense, Jereb László, a BME VIK Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék professor emeritusa, valamint Hanák Péter, a BME VIK Kari Igazgatási Szolgáltató Központ Pályázati és Projekt Csoportjának vezető tanácsadója. A műegyetemi konferencia résztvevői megismerhették a leendő szabályozás céljait, felépítését, értelmezését, a témában jelenleg elérhető információforrásokat, oktatási elemeket és az előírt gyakorlati teendőket.

„A témával kapcsolatos széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetés hamarosan a végéhez közeledik és a törvény életbe lép. Egy olyan vállalati és magánszférát egyaránt érintő szabályozás készül, amelynek főbb pontjaival érdemes mielőbb tisztában lenni, és tudatosítani, hogy a hatályba lépéskor lesznek kötelezettségek” – hangsúlyozták a téma jelentőségét a műegyetemi oktató-kutatók. „Az emberi jogok garantálása érdekében a leendő törvény tilt bizonyos MI megoldásokat, mint például felhasználását köztéri valós idejű beazonosításban, vagy az állampolgárok társadalmi pontozásában. Más, nagy rizikójú esetekben az MI eszközöknek előírt megfelelőséget kell teljesíteniük, amelynek meglétét arra kijelölt szervezeteknek – hasonlóan a Medical Devices Regulation (MDR) szabályozáshoz – igazolniuk is kell.”

A rendezvényen jelen volt Verseghi-Nagy Miklós kancellár, a szakmai eseményt Charaf Hassan, a BME VIK dékánja, valamint Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium a felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért, felnőttképzésért felelős államtitkára nyitotta meg, majd Levendovszky János, a BME tudományos és innovációs rektorhelyettese, a BME VIK Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék egyetemi tanára, valamint a mesterséges intelligencia témakörének nemzetközileg is elismert szakértője vezette fel a konferencia témakörét.

Az első előadást Dimitris Tzanidakis tartotta az AI Act európai fejlődéséről, amelyben az Európai Parlament tanácsadójaként maga is aktívan részt vett. A folytatásban egy olasz partneri ügyvédi iroda képviselője, Gabriele Franco osztotta meg a téma GDPR-ral való kapcsolatának részleteit. Petrányi Dóra az AI Act emberi jogokhoz való kapcsolódását emelte ki, Tarry Singh pedig az MI termelékenységre gyakorolt várható hatását mutatta be. Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára az állami innovációs politikát mutatta be az MI szemszögéből. Kuthy Antal,  Németh Szilárd  és Török Zsolt pedig különböző partnercégek képviseletében az MI szabályozásának hatására, azzal szinkronban létrejövő vállalati MI megoldásaikról beszéltek az egészségügy, az önvezető járművek és a szoftverfejlesztés területeiről, alátámasztva azt a megfigyelést, hogy egy jó szabályozás teremtő jellegű: bizalmat biztosít a felhasználóknak és kiszámítható biztonságot a fejlesztőknek. Az előadásaikban szó esett arról is, hogy az MI törvényi szabályozásával várhatóan a felelősségi dilemmák és a megbízhatósági kérdések is tisztázódnak. Mindez érték- és piacteremtő hatással is lehet a vállalatokra, az új törvény tehát portfólióbővülést, hatékonyságnövekedést és új munkahelyek létrejöttét is eredményezheti.

A konferencia előadói hangsúlyozták, hogy egy szabályozás teljes körű kidolgozásának szerves része a törvény betartásának vizsgálata. A technológiai komplexitás miatt a manuális ellenőrzés mellett elengedhetetlenek az automatizált auditálási megoldások, amelyek azonban még kialakításra várnak.

A konferencia közönségének véleménye megoszlott abban, mennyire lesz hasznos és hatásos az új törvény. A pesszimistábbak szerint egy, inkább az üzleti érdekeket előtérbe helyező szabályozás és gyakorlat célravezetőbb lehet, ugyanis félő, hogy ellenkező esetben a kevésbé szigorúan szabályozó régiók versenyelőnyhöz juthatnak. Abban viszont mindenki egyetértett, hogy az emberek adatmegosztási hajlandóságához biztonságos körülményekre és garanciára van szükség, amely csakis egy minden részletre kiterjedő, embereszményen és szabadságjogokon alapuló szabályozás révén hozható tető alá. A közönség optimista fele szerint Európa csak előnyt kovácsolhat abból, ha elsőként alkotja meg a világon az MI fejlesztésének és alkalmazásának szabályozását. A várakozások szerint a világ egyéb részei kénytelenek lesznek követni az 500 milliós lakosú Európában bevezetett gyakorlatot.

A műegyetemi konferencia programjának része volt egy kerekasztal-beszélgetés Héder Mihály (tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, BME GTK) moderálásában, amelyen a szakemberek olyan kérdéseket feszegettek, mint az AI szabályozásának alapvető dilemmája, a „teremtő” szabályozás, vagyis hogyan lehet növelni a bizalmat a felhasználókban az MI intenzív felhasználására, és hogyan lehet biztonságot adni a fejlesztőknek az elvárt követelmények tisztázásával anélkül, hogy az innovációs lehetőségeket korlátozná a szabályozás.

A rendezvényen bemutatkozott az Európai Unió által támogatott Human-Centred Artificial Intelligence Masters (HCAIM) kezdeményezés. A HCAIM projekt 2021-ben indult négy európai egyetem (a BME, az Utrechti HU Alkalmazott Tudományi Egyetem, a Dublini Műszaki Egyetem és a Nápolyi Federico II Egyetem), három kiválósági központ és három kis- és középvállalkozás részvételével. A projekt több mint 25 egyéb, a programot támogató, vezető IKT-szervezet oktatási és kutatási szakértelmére is támaszkodik.

A júniusi konferenciaprogram részeként B. Feeney bemutatta a szakmai társulás által kidolgozott „Emberközpontú MI” MSc képzési programot, annak jogi, etikai és műszaki aspektusait pedig Mezei Kitti (adjunktus, Üzleti Jogi Tanszék, BME GTK), Héder Mihály és Antal Péter ismertette. A képzés 2022 őszétől új szakként indult el Hollandiában, Írországban és Olaszországban, Magyarországon pedig – a BME VIK jelenleg futó 120 kredites mérnök-informatikus mesterképzésén belül, a hazai akkreditációnak megfelelően – kiegészítő képzésként zajlik.

Az emberközpontú, tematikájában a jogi, az etikai, a szociológiai és egyéb társadalomtudományi szempontokat is figyelembe vevő programot elvégző hallgatók olyan ismereteket kapnak, amelyek lehetővé teszik az emberi jogok védelmét tiszteletben tartó és támogató MI-innovációk létrehozását, miközben kihasználják az MI-ben rejlő lehetőségeket és előnyöket a mai digitális társadalom számára.

A képzési terv az emberi értékek és jogok kitüntetett szerepét emeli ki az MI-alkalmazások fejlesztésében, ugyanakkor segíti a különböző szempontok és kockázatok mérlegelését és értékelését az MI-fejlesztések teljes életciklusában. „Az MI használatának jogszerűnek és etikusnak kell lennie, tiszteletben tartva az emberi jogokat. Az MI-rendszereket készítő felsőfokú végzettségűeknek az ipari igényeket is kielégítő technológiai készségek, valamint etikai és jogi ismeretek megfelelő elegyére van szükségük. Célunk az, hogy a hallgatók elemzési, tervezési, fejlesztési és kreatív készségeit úgy segítsük, hogy képesek legyenek emberközpontú MI-megoldásokat beépíteni különféle rendszerekbe és alkalmazásokba, egyensúlyt teremtve a különböző technológiák és tudományos eredmények felhasználása során” – hangsúlyozták a 60 ECTS kreditértékű mesterképzési programról a műegyetemi szakemberek. Elárulták, jelenleg dolgoznak az MSc-képzés kiterjesztésén, hogy a nem mérnöki hátterű érdeklődőknek is lehetőséget adjanak releváns modulok elvégzésére, akár felnőttképzés keretein belül.

A rendezvény honlapja
A konferencián tartott előadások és a kerekasztal-beszélgetés felvételei az alábbi linken nézhetők vissza.
A szakmai beszámolók prezentációs anyaga és a szakmai poszterek szintén megtekinthetők.”

Forrás:
Bizalmat a felhasználóknak, kiszámítható biztonságot a fejlesztőknek – készül az AI Act; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; 2023. július 26.

A mesterséges intelligencia és a jog viszonyáról rendeztek workshopot a Széchenyi István Egyetemen

„A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán frissen alakult Tech-Augmented Legal Environment (TALE) kutatócsoportja immár második alkalommal szervezett workshopot a mesterséges intelligencia (MI) és jog témakörében. A rendezvényen az előadások olyan jogi és ágazati közpolitikai kérdéseket érintettek, amelyek a mesterséges intelligencia és a jog viszonyát tudományos igényességgel, a gyakorlatban is alkalmazható módon tárják fel.

A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán megalakult Tech-Augmented Legal Environment (TALE) kutatócsoport célja az MI alkalmazása, esetleges szabályozása kapcsán valamennyi releváns jogi probléma azonosítása, tudományos alapokon történő kutatása nemzetközi, uniós és hazai összefüggésben. A kutatócsoport a zalaegerszegi ZalaZONE-on megrendezett rendezvényét követően második workshopját a győri kampuszon tartotta, ahol dr. Smuk Péter, a kar dékánja köszöntötte a résztvevőket.

„Többször szembesültünk azzal, hogy az egyes fejlesztések, technológiai újdonságok változatos jogi kérdéseket vetnek fel. Programsorozatunk lényege éppen ezért, hogy a műszaki-technológiai és a jogi területek képviselői találkozzanak egymással a hasznos párbeszéd érdekében” – hangsúlyozta.

Az eseményen Szabó Hedvig altábornagy, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkárság kabinetfőnöke, a Széchenyi-egyetem doktorandusza a mesterséges intelligencia hatásáról és szabályozásáról tartott előadást a bűnüldözési, nemzetbiztonsági területekre fókuszálva. Mint mondta, a ChatGTP megjelenése óta minden eddiginél nagyobb figyelmet kap a mesterséges intelligencia, ami a bűnüldözés szempontjából is új kihívást jelent.

Példaként említette a kibertámadásokat, az adathalászatot, a deep fake videókat, illetve az úgynevezett unokázós csalások korábbinál magasabb szintjét, amikor az interneten fellelhető képmás és hanganyag segítségével manipulálnak az elkövetők.

„Felmerül, hogy a ChatGPT mennyire teszi lehetővé azt, hogy kiváltsuk a programozók munkáját, például hogyan lehet rosszindulatú szoftvereket legyártani úgy, hogy nem kell hozzá semmilyen programozói, matematikai vagy informatikai tudás. Az információs műveletek a propagandában, a dezinformációban, az álhírek gyártásában és a terrorcselekmények elkövetésében is új lehetőségeket hoztak” – részletezte. Az előadó leszögezte, hogy a bűnelkövetés mindezt használja – de vajon a bűnüldözés és a rendvédelem milyen eszközöket vehet igénybe? Mindez technológiai és jogi kérdéseket egyaránt felvet. Előadásában sorra vette a már meglévő és az előkészítés alatt álló nemzetközi rendelkezéseket, majd megállapította: olyan szabályozás megszületése a cél, hogy az eredményesség és a hatékonyság érvényesüljön, ne csak a szabályok adta korlátok.

Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke „Adat – modell – szolgáltatás” címmel tartott előadást, amelyben a mesterséges intelligencia műszaki alapjait mutatta be. A Szabó Hedvig által elmondottakra reflektálva hangsúlyozta, a ChatGPT annak ellenére vált ki jelentős hatást, hogy a mögötte álló műszaki megoldások – mint a mélytanulási algoritmusok vagy a mintaillesztések – valójában már évtizedesek, újdonság ereje abban rejlik, hogy a saját nyelvünkön szól hozzánk.

Előadásában azt mutatta be, hogy a rendelkezésre álló adatokból hogyan lesz szolgáltatás. „Adott egy entitás, amely lehet egy személy, egy cég vagy bármilyen csoport, amely rendelkezik bizonyos jellemzőkkel. Egy személy esetén például lehet ilyen adat, hogy mennyi idős, hol lakik, mi a foglalkozása, illetve a viselkedésadatai, például, hogy reggelente kávézni jár. Ezen adatok segítségével az illető célzott, neki szóló élethelyzet alapú webszolgáltatásokkal szólítható meg” – magyarázta. Hozzáfűzte, ahhoz, hogy a legjobb szolgáltatást tudjuk nyújtani, minden adatot ismernünk kellene az entitásról, ez azonban lehetetlen, és számos vonatkozásban etikailag is megkérdőjelezhető. Itt lép be az adattárca fogalma, ahol az adatkezelés az ügyfél kezében van.

A két főelőadást követően a TALE kutatócsoport tagjai következtek. Dr. Glavanits Judit egyetemi docens a „tudatos és érzelmes” mesterséges intelligenciáról értekezett, míg dr. G. Karácsony Gergely egyetemi docens arról beszélt, miként formálja át a mesterséges intelligencia a valósághoz való viszonyunkat, illeve kell-e erre reagálnia a jognak. Végezetül dr. Kecskés Gábor egyetemi docens, a kutatócsoport vezetője az európai adatvagyonról és az MI viszonyáról adott áttekintést.”

Forrás:
A mesterséges intelligencia és a jog viszonyáról rendeztek workshopot a Széchenyi István Egyetemen; Papp Zsolt; Széchenyi István Egyetem; 2023. július 10.

A nyílt forráskód támogatását kérik a fejlesztők az uniós MI-jogszabály kapcsán

„Összefogtak a fejlesztők az open source égisze alatt, hogy mentesüljenek az unió közelgő MI-törvényének egyes szabályai alól.

A GitHub mellett a Hugging Face, a Creative Commons, az EleutherAI, a LAION és az Open Future is aláírója az uniós döntéshozóknak nemrég küldött nyílt levélnek, ami a közelgő MI-törvénnyel kapcsolatban tesz javaslatokat a nyílt forráskódú fejlesztések támogatására a szabályok véglegesítése előtt.

Az Európai Parlamentnek küldött javaslat a mesterséges intelligencia pontosabb definíciója mellett arra hívja fel a figyelmet, hogy a nyílt forráskódú modelleken dolgozó kutatók és fejlesztők nem profitálnak az MI-ből kereskedelmi értelemben, a különböző modellekkel szemben arányosan kellene követelményeket támasztani. Thomas Dohmke, a GitHub vezérigazgatója korábban már több alkalommal is beszélt arról, hogy a nyílt forráskódú fejlesztőket mentesíteni kéne a szabályok alól, mivel az előírások akadályozzák a nyílt forráskódú innovációt.

A mesterséges intelligencia körüli jogszabályi környezet általánosságban még erősen alakulóban van, az Európai Unió az elsők közt kezdett el kidolgozni átfogó kereteket a közelgő AI Act-tel, aminek tervezetét júniusban fogadta el a parlament. A kritikusok szerint a tervezetben túl tág az MI-technológiák meghatározása, miközben túl szűken értelmezi az alkalmazási szinteket. Mivel ez lehet az első átfogó, irányadó szabályzat, a későbbiekben irányt mutathat más kormányoknak is.

A fejlesztők egy része a nyílt forráskód mellett teszi le a voksát, hogy a generatív MI-modellek szélesebb fejlesztői közösség számára legyenek hozzáférhetők. A Stability AI kiadta a Stable Diffusion nyílt forráskódú változatát, a Meta pedig a Llama 2 nagy nyelvi modelljét, ami technikailag nem egészen követi a nyílt forráskódú szabványokat, mivel korlátozza, ki használhatja ingyenesen, és a képzési adatok forrásával kapcsolatban sem oszt meg információkat.

Az open source támogatói szerint a fejlesztés előnyére válik, ha az embereknek nem kell fizetniük a modellekhez való hozzáférésért, a képzésük is átláthatóbbá válik, azonban helyette egy sor más jellegű problémát vet fel a keretrendszereket szolgáltató cégek számára. Az OpenAI például úgy döntött, hogy a versenypiaci helyzetét féltve, továbbá biztonsági megfontolásból miatt nem osztja meg a GPT modellel kapcsolatos kutatásait.

A levél írói ragaszkodnak hozzá, hogy a mesterségesintelligencia-eszközök nyílt forráskódú megosztása nem tartozik a kereskedelmi tevékenységek közé, így nem is eshetnek a szabályozási intézkedések hatálya alá. A koalíció szerint a túlzott kötelezettségek a zárt és szabadalmaztatott MI-fejlesztéseket részesítik előnyben, míg a nyílt ökoszisztéma hátrányba kerülhet. Az MI-modellek valós körülmények közötti tesztelését tiltó szabályok a vállalatok szerint „jelentősen akadályoznak minden kutatást és fejlesztést”.

Az OpenAI korábban már lobbizott az EU döntéshozóinál a szigorúbb szabályok ellen, néhány javaslata célt is ért, és bekerült a törvény legújabb verziójába, kérdés, hogy ezúttal hajlandó-e „enyhíteni” a törvényhozás. Az Európai Parlament június 14-én fogadta el a törvényjavaslatot, amit 2023 végéig, a következő európai parlamenti választások előtt szeretne véglegesíteni.”

Forrás:
A nyílt forráskód támogatását kéri a GitHub az MI-törvény kapcsán; Dömös Zsuzsa; HWSW.hu; 2023. július 26.

Az MI szabályozásának alapelvei: az emberi kreativitás védelme; kivételek nélküli, átlátható jogosítás

„Több mint hatmillió zeneipari és kreatívipari alkotót képviselve tizenegy nemzetközi szervezet nyílt levelet írt a döntéshozóknak, akik világszerte a generatív mesterséges intelligencia szabályozásával foglalkoznak. A nyílt levél leszögezi, hogy a kultúra azok közé a szektorok közé tartozik, amelyeket a soha nem látott gyorsasággal fejlődő MI a legmélyebben érint.

Az eddigi, megfelelő szabályozás nélkül helyzet sokszor ahhoz vezetett, hogy az MI-cégek engedélyezés, anyagi kompenzáció nélkül, nem egyszer az adatok forrását is eltitkolva tanították be modelljeiket, ezt olykor “tudományos kutatásnak” keresztelve. További probléma, hogy sokan úgy érzik, nem könnyű megállapítani, hogy egy alkotás valódi emberi kreativitás eredménye vagy MI hozta létre.

A döntéshozók számára a kihívás olyan szabályozás megalkotása, ami úgy védi a közérdeket, hogy közben a technológiai innovációt sem gátolja. A kreatív iparágakban specifikusan pedig a következőkre van szükség a nyílt levél szerint: az alkotók, előadók, művészek elismerésére; az emberi kreativitás védelmére; a szerzői jogok megszilárdítására; méltányos engedélyezési eljárások kidolgozására és alkalmazására. A szabályozás kialakításáról szóló tárgyalásokon szót kell kapniuk az alkotóknak is.

Ahhoz, hogy az MI-rendszerek átlátható, etikus, méltányos és törvényes módon működhessenek, a nemzetközi szervezetek szerint hét alapelvnek kel megfelelniük:

1. Meg kell védeni az alkotók jogait: megtilthatják vagy engedélyezhetik, hogy a műveiket, előadásaikat felhasználják MI-modellek betanítására, és az engedély megadása esetén megfelelő kompenzációt kell kapniuk.

2. Minden potenciális felhasználásra ki kell dolgozni a megfelelő jogosítási eljárást. Az alkotók akkor tudnak nyílt párbeszédre lépni az MI-cégekkel, ha tudják, hogy hogyan, mire fogják használni a műveiket.

3. Nem szabad új törvényi kivételeket alkotni, amelyek felmentenék az adatbányász cégeket az engedélyeztetés és kompenzáció kötelezettsége alól; a már létező szabályozásokban szereplő kivételeket tisztázni kell.

4. Az alkotókat megilleti az elismerés, nevük feltüntetése, ha a munkájukat, előadásukat felhasználja egy MI-rendszer.

5. Az átláthatóságot törvényileg kell garantálni. Ez két dolgot foglal magában: egyrészt megfelelő, visszakövethető módon nyilvánosságra kell hozni, hogy mely műveket használtak fel egy modell betanítására; másrészt azonosíthatónak kell lennie, ha egy művet, előadást mesterséges intelligenciával hoztak létre.

6. Jogi felelősség terheli az MI-t alkalmazó cégeket egyfelől a felhasznált jogvédett művek megfelelő nyilvántartásáért, másfelől azért, ha az általuk működtetett rendszer jogsértő műveket hoz létre.

7. A mesterséges intelligencia az emberi kreativitás szolgálatában áll, és ezt a nemzetközi törvénykezésnek is el kell ismernie. Az emberek és az MI sokféle módon működhet együtt, és erre a jogalkotásnak is figyelnie kell; ugyanakkor azt is egyértelművé kell tenni, hogy a teljes mértékben MI-vel létrehozott művek nem élvezhetnek ugyanolyan védelmet, mint az emberi alkotások.

Az aláíró szervezetek között ott van a közös jogkezelőket tömörítő CISAC (amelynek tagja az Artisjus), az előadók jogait képviselő AEPO-ARTIS és és SCAPR (mindkettőnek tagja az EJI), a zeneműkiadók és a vizuális művészek nemzetközi szervezetei is.

Nem ez az első ilyen nyílt levél. A szintén számos iparági szervezet által elindított Human Artistry Campaign márciusban rögzített hét – a fentiekhez sokban hasonló – alapelvet. Nemrég pedig az Európai Unió döntéshozóihoz fordultak a szerzőket, előadókat, zenemű- és hangfelvétel-kiadókat képviselő szervezetek.

Nyílt levelükben előrelépésnek nevezték az EU-szintű szabályozás tervezetét (ami jelenleg a háromoldalú tárgyalások szakaszában jár). Ugyanakkor kiemelték, hogy el kell kerülni az “MI tisztára mosását”, vagyis azt, hogy az Unión kívüli, lazább szabályozású területen fejlesztett MI-modelleket az EU-n belül (az alkotók elismerése, kompenzációja nélkül) elérhetővé tegyenek. A levél kontextusa az, hogy a Billboard szerint a nagy tech cégek az európai MI-szabályozásban a szerzői jogok védelmét gyengítéséért lobbiznak, “túlszabályozással” vádolva az uniós döntéshozókat.”

Forrás:
Alapelvek mesterséges intelligencia szabályozására: az emberi kreativitás védelme; kivételek nélküli, átlátható jogosítás; Rónai András; Dal+Szerző; 2023. július 27.

MI: a legfejlettebb (határmezsgye/frontier) modellek szabályozására fórumot alapítottak a vezető cégek

„Szkeptikusok szerint az Anthropic, a Google, a Microsoft és az OpenAI csak azt szeretné elkerülni, hogy a hatóságok alakítsák ki a szabályokat.

A világ négy legfejlettebb mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalata munkacsoportot hozott létre a mesterséges intelligencia kutatására és az ellenőrzésére vonatkozó legjobb gyakorlatok kialakítására, mivel az egyre nagyobb teljesítményű technológia hatásai miatt aggódó közvélemény nyomását a szabályozó hatóságok sem hagyhatják figyelmen kívül, így a törvényi beavatkozás veszélye is egyre nagyobb. Az Anthropic, a Google, a Microsoft és az OpenAI által elindított Frontier Model Forum célja „a határmezsgye-modellek biztonságos és felelős fejlesztésének biztosítása”.

Az elmúlt hónapokban az amerikai vállalatok egyre nagyobb teljesítményű MI-eszközöket állítottak elő, amelyek az internetről innen-onnan összegereblyézett anyagokból merítve eredeti tartalmat állítanak elő kép, szöveg vagy videó formájában. A fejlesztések problémásak mind szerzői jogi, mind adatvédelmi szempontból, de még inkább azzal kapcsolatban, hogy az így betanított mesterséges intelligencia végső soron számos munkakörben helyettesítheti az embert. „A mesterséges intelligenciát létrehozó vállalatoknak felelősségük, hogy biztosítsák, hogy a technológia biztonságos maradjon és emberi ellenőrzés alatt álljon” – mondta Brad Smith, a Microsoft alelnöke. „Ez a kezdeményezés létfontosságú lépés a technológiai szektor összefogása érdekében, hogy felelősségteljesen fejlesszük az MI-t, és úgy kezeljük a kihívásokat, hogy az az egész emberiség javát szolgálja.”

A fórum tagsága az alapítók szerint csak arra a maroknyi vállalatra korlátozódik, amely „olyan nagyméretű gépi tanulási modelleket épít, amelyek meghaladják a legfejlettebb létező modellekben jelenleg meglévő képességeket”. Ez arra utal, hogy a fórum munkája a lényegesen nagyobb teljesítményű mesterséges intelligenciából eredő potenciális kockázatokra fog összpontosítani, szemben a szerzői jog, az adatvédelem és a magánélet védelmével kapcsolatos kérdések megválaszolásával, amelyek ma a szabályozókat foglalkoztatják. Az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság már vizsgálatot indított az OpenAI ellen „tisztességtelen vagy megtévesztő” adatvédelmi gyakorlatok után kutatva, és hogy károsította-e az embereket azáltal, hogy hamis információkat hozott létre róluk. Joe Biden elnök jelezte, hogy végrehajtó intézkedések fogják segíteni a „felelős innováció” előmozdítását.

Az MI-vezetők igyekeztek hangsúlyozni, hogy tisztában vannak a veszélyekkel és elkötelezettek azok mérséklése mellett. Az új fórumot indító négy vállalat vezetői a múlt héten a Fehér Házban elkötelezték magukat a „mesterséges intelligencia technológiájának biztonságos és átlátható fejlesztése” mellett. A Frontier Model Forum célja a biztonsági kutatások előmozdítása és kommunikációs csatorna biztosítása az iparág és a politikai döntéshozók között. Hasonló csoportokat már korábban is létrehoztak, például 2016-ban alakult meg a Partnership on AI, amelynek a Google és a Microsoft is alapító tagja volt, a civil társadalom, a tudományos élet és az ipar képviselőiből álló résztvevőkkel és azzal a küldetéssel, hogy előmozdítsa a mesterséges intelligencia felelős használatát.

Emily Bender, a Washingtoni Egyetem számítógépes nyelvésze, a nagy nyelvi modellek kutatója szerint viszont a vállalatok megnyugtató nyilatkozatai „csak kísérletet jelentenek a szabályozás elkerülésére, az önszabályozás képességének bizonyítására”. Azzal, hogy a figyelmet azokra a félelmekre összpontosítják, hogy „a gépek életre kelnek és átveszik az irányítást”, elterelik a figyelmet „a tényleges problémákról, amelyek az adatlopással, a megfigyeléssel és azzal kapcsolatosak, hogy megváltozik a gazdasági környezet” – mondta. „A szabályozásnak kívülről kell jönnie. Az embereket képviselő kormánynak kell megalkotnia, hogy korlátozza, mit tehetnek ezek a vállalatok” – tette hozzá. ”

Forrás:
Önszabályozó csoportot alakítottak az MI-ben élenjáró cégek; SG.hu; 2023. július 27.

Társadalom, gazdaság, művelődés

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárást indított a Microsofttal szemben

„A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárást indított a Microsofttal szemben, amiért valószínűleg nem tájékoztatja megfelelően a felhasználókat a mesterséges intelligencián alapuló chat funkcióval kiegészített keresőjének egyes tulajdonságairól. A szolgáltatás szabályzatai ugyanis ellentmondásosak, így például vélhetően nem derül ki a fogyasztók számára, hogy a szolgáltatás mennyire megbízható, vagy mi történik a használata során bevitt személyes adatokkal.

A Gazdasági Versenyhivatal eljárást indított a Microsoft európai szolgáltatásait nyújtó leányvállalatával, a Microsoft Ireland Operations Limiteddel szemben, mivel valószínűleg tisztességtelen gyakorlatot folytat a magyar fogyasztókkal szemben az ún. „új Bing szolgáltatásával” kapcsolatban.

A szoftveróriás februárban integrálta a – ChatGPT-hez hasonló – mesterséges intelligencián alapuló chat funkciót Bing nevű keresőrendszerébe, ami a keresőfelületen segíti a kérdések megválaszolását, gépi tanulásához felhasználva a felhasználók által megosztott tartalmakat, adatokat és információkat is. A nemzeti versenyhatóság szerint azonban a cég vélhetően nem az észszerűen elvárható szakismerettel, illetve szakmai gondossággal tájékoztatja a fogyasztókat a szolgáltatással kapcsolatban.

A GVH gyanúja alapján a szolgáltatás szabályzatai, felhasználói tájékoztatói nagy terjedelműek, széttöredezettek és ellentmondásos tartalmúak, egyes esetekben pedig csak angolul érhetőek el. Emiatt jogsértő lehet a fogyasztók tájékoztatása a szolgáltatás teljeskörűségére, a válaszok megbízhatóságára, naprakészségére és megalapozottságára, valamint az igénybevételével összefüggő adatkezelésre vonatkozóan. Utóbbi kapcsán a fogyasztók vélhetően nem kapnak megfelelő információt például arról, hogy a szolgáltatás során általuk megosztott adatokat a cég miként használja fel a mesterséges intelligencia algoritmusának betanításához, mennyiben jeleníti meg őket más felhasználók kereséseire válaszolva, illetve hogyan lehet ezen adatokat eltávolíttatni a rendszerből.

A GVH-val lényegében egyidőben indított vizsgálatot az amerikai versenyhatóság (FTC) is egy másik mesterséges intelligencián alapuló csevegőszolgáltatás, az OpenAI által működtetett ChatGPT ügyében. A vizsgálat tárgya az amerikai hatósági eljárás esetében is az adatkezeléssel és a szolgálatatás kockázataival kapcsolatos gyakorlat valószínűsíthető tisztességtelensége.

A magyar versenyhatóság már hosszabb ideje nagy figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások piaci magatartásainak vizsgálatára. A GVH az elmúlt években többek között a Google, illetve a PayPal számára is előírt már versenykorrekciós kötelezettségeket, az Apple és a Booking.com pedig jelentős versenyfelügyeleti bírságokat fizetett Magyarországon. A nemzeti versenyhatóság jelenleg is vizsgálja a Rakuten-csoportba tartozó Viber, illetve a ByteDance által üzemeltetett TikTok magatartását. Fellépéseinek köszönhetően a magyar versenyhatóság tavasszal tagságot nyert az ún. magas szintű nemzetközi munkacsoportban is, amely az Európai Bizottságot segíti a digitális piacokról szóló jogszabály (DMA) betartatásában.

A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárás lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

Az ügy hivatali nyilvántartási száma: VJ/20/2023.”

Forrás:
A GVH megvizsgálja, hogy a Microsoft miként tájékoztatja a fogyasztókat új keresőszolgáltatásáról; Gazdasági Versenyhivatal; 2023. július 25.


Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Lyukas a TETRA biztonsági rádiós platform

„Holland kutatók sebezhetőséget, könnyen feltörhető, szándékos hátsó ajtót találtak a TETRA-ban, egy olyan rádiótechnológiában, amelyet világszerte használnak a kritikus infrastruktúrák, például az elektromos hálózatok, gázvezetékek és vonatok menedzselésének kommunikációjában.

A Midnight Blue kiberbiztonsági cég munkatársai szándékos kiskaput találtak a Motorola, a Damm, a Hytera és mások által gyártott rádiók titkosítási algoritmusában. „Eredményeink aggasztók”, mondta egyikük, aki egyben a Radboud University Nijmegen számítógépes biztonsággal foglalkozó professzora is. „Olyan létfontosságú infrastruktúrát érint, amelynek működését veszélyes támadások befolyásolhatják”. A kutatók szerint egyszerű hardverek, például egy rádió és egy USB-kulcs segítségével egy perc alatt fel lehet törni a rendszert. Ezután a hackerek észrevétlenül tudnának rosszindulatú parancsokat küldeni a kritikus infrastruktúrát irányítóknak, amelyek megzavarják azt, és lehallgathatják a segélyhívó szolgálatokat is.

Becslések szerint a TETRA-t 120 országban használják. A WIRED vizsgálata szerint Németország, Franciaország, Spanyolország és más európai országok számos kritikus infrastruktúrával foglalkozó hatósága, valamint az USA számos hasonló szervezete is a hálózatra támaszkodik. Hollandiában a rotterdami kikötő, számos tömegközlekedési vállalat és a legtöbb repülőtér használja a rendszert. A C2000, a rendőrség, a tűzoltóság, a mentőszolgálat és a védelmi minisztérium egyes részeinek kommunikációs rendszere szintén a TETRA-n alapul.

A kutatók először 2021-ben fedezték fel a sebezhetőséget, és azonnal jelentették a holland Nemzeti Kiberbiztonsági Központnak. Az elmúlt két évben az NCSC keményen dolgozott, hogy tájékoztassa a különböző országok kormányait a veszélyes kiskapukról. A Midnight Blue magára vállalta, hogy a lehető legtöbb gyártót és felhasználót értesíti a technológiáról. A sebezhetőség tudatosítására tett erőfeszítések ellenére számos kritikus infrastruktúrával foglalkozó vállalat nem reagált, ezért még mindig veszélyben lehet.

Feltehetően a kutatók és a hatóságok most ítélték elég biztonságosnak, hogy nyilvánosságra hozzák az információkat. A Midnight Blue arra figyelmeztet, hogy a jövőben mindenki, aki rádiótechnológiát használ, tájékozódjon a gyártójánál, hogy az eszközei használják-e a TETRA-t, és milyen javítások állnak rendelkezésre.”

Forrás:
Lyukas a TETRA biztonsági rádiós platform; IT Business; 2023. július 25.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Pici, könnyű és nagyon olcsó szondákkal folytatódhat a világűr felfedezése

„Amerikai egyetemi kutatók Linuxot futtató, iPhone-kamerával felszerelt, mindössze 10 grammos eszközök seregével vizsgálnának földközeli objektumokat, később pedig a Jupiter üstököscsaládját is.

A Kaliforniai Egyetem (Berkeley) munkatársai által közzétett cikk szerint az űrkutatás jövőjét az olyan kis méretű, megfizethető szondák jelenthetik, amelyek napvitorlák segítségével működnek. Az általuk felvázolt BLISS (Berkeley Low-cost Interplanetary Solar Sail) projekt azt vázolja, hogy a mobiltelefon-technológiák és más technológiai fejlesztések révén megvalósuló miniatürizálás milyen képességeket tesz lehetővé a körülbelül 10 gramm tömegű űrszondák megvalósításában, amelyek még a nagyjából 10 köbcentiméteres, 1,33 kilogramm tömegű CubeSat műholdakhoz képest is eltörpülnek.

A dizájnban egy speciális áramköri kártya szerepel egy napelemes panellel összekapcsolva, ezt pedig az akkumulátor, az adó-vevő és mérőegységek mellett egy napvitorla és egy másik, az eszköz forgatását lehetővé tévő vitorlával egészíti ki. A szonda irányítását egy pénzérme nagyságú, Linuxot futtató VoCore2 PC és egyedi szoftver végezné, ezen felül egy iPhone kamera is helyet kapna a szerkezetben. Előállításuk költsége mindezek alapján 1000 dollár alatt maradna darabonként, ami jóval elmarad a nagyobb, ugyancsak napvitorlával hajtott eszközökhöz képest.

Ez utóbbiakat a cikk szerint nehéz megépíteni, drágák, és a velük végrehajtott küldetések is körülményesebbek. A szerzők megállapítják, hogy még a CubeSatok esetében is is több száz négyzetméternyi vitorlafelületre van szükség a meghajtáshoz, de ez 10 grammos szondánál egyetlen négyzetméteresre csökkenthető, és a konstrukciót tömeges léptékben is jól megvalósíthatónak tartják. Egy ezres BLISS-flotta is mindössze 10 kilogrammot nyomna, és az eszközöket előrevivő vitorlák kötege is csak néhány milliméter vastag lenne.

Nem tökéletes, de így is sokkal praktikusabb

Kezdeti küldetésük a földközeli objektumok (Near-Earth Object, NEO) vizsgálata lehetne, amelyek közül legalább ezer darab 1 kilométeresnél nagyobb átmérőjűt ismerünk, de közülük eddig csak 10 darabot látogattak meg közelebbről is a földi űrszondák. Az OSIRIS-REx amerikai kisbolygókutató űrszonda küldetése, amelyet az 1999-ben felfedezett 101955 Bennu kisbolygó vizsgálatára indított a NASA, több mint hét évig (2572 napig) tartott, míg a tudósok ugyanezt az utazást modellezve arra jutottak, hogy a BLISS szondák valamivel több mint 5 év (1866 nap) alatt teljesíthetnék az oda-vissza utat.

A The Register beszámolója ennek kapcsán kiemeli, hogy az OSIRIS-REx küldetés a becslések szerint 1,2 milliárd dollárba kerül majd, amikor teljes egészében befejeződik, ami nyilvánvalóan jóval magasabb a BLISS-hez rendelt költségeknél. Igaz, a kozmikus sugárzás elleni védelmet illetően a BLISS költségvetése nem tenné lehetővé a megfelelő borítás kialakítását, hogy az jelentős hatással legyen az eszközöket érő dózisra. A tudósok szerin azonban a gondosan megtervezett elektronikának így is nagy valószínűséggel túl kell élnie egy többéves küldetést.
”

Forrás:
Pici, könnyű és nagyon olcsó szondákkal folytatódhat a világűr felfedezése; Bitport.hu; 2023. július 28.

A csipekről szóló jogszabály: az EU Tanácsa végleges jóváhagyását adta

„A Tanács a mai napon jóváhagyta az európai félvezető-ökoszisztéma megerősítését célzó rendeletet, közismertebb nevén a „csipekről szóló jogszabályt”. Ez az utolsó lépés a döntéshozatali folyamatban.

A csipekről szóló jogszabály célja, hogy a félvezetők területén megteremtse az európai ipari bázis fejlesztésének feltételeit, vonzza a beruházásokat, előmozdítsa a kutatást és az innovációt, valamint felkészítse Európát minden jövőbeli csipellátási válságra. A program keretében 43 milliárd EUR összegű köz- és magánberuházást kellene mozgósítani (ebből 3,3 milliárd EUR-t az uniós költségvetésből), azzal a céllal, hogy a félvezetők terén megkétszereződjön – a jelenlegi 10%-ról 2030-ra legalább 20%-ra nőjön – az EU globális piaci részesedése.

„A csipekről szóló jogszabály révén Európa élen fog járni a félvezetők világversenyében. Az új gyártóüzemekkel, az új beruházásokkal és az új kutatási projektekkel mindez már a gyakorlatban is látható. Hosszú távon pedig hozzá fog járulni iparunk újjászületéséhez és külföldi függőségeink csökkentéséhez is.” – Héctor Gómez Hernández spanyol ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter

A következő lépések

Azzal, hogy a Tanács a mai napon jóváhagyta az Európai Parlament álláspontját, a jogalkotási aktus elfogadásra került.

A rendelet – azt követően, hogy az Európai Parlament elnöke és a Tanács elnöke azt aláírta – kihirdetésre kerül az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és a kihirdetését követő harmadik napon hatályba fog lépni.

A Tanács elfogadta továbbá a közös vállalkozásoknak a Horizont Európa keretében történő létrehozásáról szóló rendelet módosítását is annak lehetővé tétele érdekében, hogy a meglévő, Kulcsfontosságú Digitális Technológiák Közös Vállalkozás alapján és annak átnevezésével létrejöjjön a Csipekkel Foglalkozó Közös Vállalkozás. A Tanács a Parlamenttel folytatott konzultációt követően a mai napon jóváhagyta a módosítást. Mindkét szöveg egyidejűleg kerül majd kihirdetésre a Hivatalos Lapban.

Háttér

A csipek félvezetőkből – azaz a villamos energia áramlását lehetővé tenni és blokkolni képes anyagokból – álló olyan, kis méretű eszközök, amelyek képesek nagy mennyiségű információt tárolni, illetve matematikai és logikai műveleteket végezni. Alapvető fontosságúak a mindennapi használatra szánt termékek széles skálájához – a hitelkártyáktól kezdve az autókon át az okostelefonokig. A mesterséges intelligenciának, az 5G-hálózatoknak és a dolgok internetének a fejlődésével a csipek és a félvezetők iránti kereslet, valamint a velük kapcsolatos piaci lehetőségek várhatóan jelentősen növekedni fognak.

Európa jelenleg túlságosan függ a külföldön előállított csipektől, ami a Covid19-válság idején még nyilvánvalóbbá vált. Az ipar és más stratégiai ágazatok – így például az egészségügy, a védelem és az energetika – ellátási zavarokkal és hiányokkal szembesültek. A csipekről szóló jogszabály arra irányul, hogy csökkenjen az EU kiszolgáltatottsága és a külföldi szereplőktől való függősége, ezzel egyidejűleg pedig megerősödjön az uniós ipari bázis a csipek terén, a lehető legnagyobbá váljanak a jövőbeli üzleti lehetőségek, és színvonalas munkahelyek jöjjenek létre. Mindezek révén javulni fog az EU ellátásbiztonsága, rezilienciája és technológiai szuverenitása a csipek területén.

”

Forrás:
A csipekről szóló jogszabály: a Tanács végleges jóváhagyását adta ; EU Tanácsa; 2023. július 25.

Szakirodalom

Mesterséges intelligencia a zenében

„A mesterséges intelligencia (AI) a zene különböző területeivel függ össze, beleértve a zeneszerzést és az előadásmódot is. A zene és AI összefüggéseinek kulcsfontosságú része olyan zenei algoritmusok fejlesztése, amelyek AI-t használnak a zeneszerzéshez. Az AI jellemzője, hogy az algoritmus képes tanulni a múltbeli adatok alapján. Az AI az előadóművészeket hallgatva is képes tanulni. Az AI az interaktív zeneszerzést is vezérli, amikor egy számítógép komponál zenét egy élő előadást hallgatva. Az AI a zenei teljesítményt is fokozhatja. A számítógép és a zeneszerző/előadóművész közötti együttműködés döntő fontosságú ebben az esetben. Számos zenei programot fejlesztettek ki a hangfelismerés és a természetes nyelvi feldolgozó technológia használatára a zenei hangvezérléshez.”

Forrás:
Mesterséges intelligencia a zenében; Szekanecz Máté, Szekanecz Zoltán; Magyar Tudomány; 2023/08.

A magyarországi járások versenyelőnyének elemzése társadalmi innovációs potenciál alapján, 2020

„A tanulmány a versenyelőny/versenyhátrány szempontjából együttesen vizsgálja a járások társadalmi innovációs potenciálját és versenyképességét. Míg a szerzők korábbi társadalmi innovációval kapcsolatos kutatásaiban önállóan tanulmányozták a társadalmi innováció folyamatát, szintjeit, érintettjeit, valamint kapcsolatát a műszaki és technológiai innovációval, addig jelen kutatásukban a társadalmi innovációs potenciál által kialakított komplex mutatót elemzik. A társadalmi innovációs potenciál és a versenyelőny tényezői a fenntartható értékteremtés gondolati síkján fűzhetők össze, amely újszerűen a verseny fogalmához kapcsolja a társadalmi jólét és jóllét növelését. A tanulmány kiemelt figyelmet fordít a társadalmi innováció folyamatának mérési kihívásaira, valamint a társadalmi innovációs kezdeményezések hatásának mérésére. A szerzők kutatásuk keretei között meghatározzák a magyarországi járások társadalmi innovációs potenciáljának komplex mutatóját, melynek segítségével azt vizsgálják, hogy mennyiben kapcsolódnak a legfontosabb területi folyamatok a mutató által meghatározott jellemzőkhöz. A területi versenyképesség és a társadalmi innovációs
potenciál közötti összefüggést elemzik Magyarország járásai vonatkozásában. A tanulmány arról is következtetéseket von le, hogy az eredmények hogyan alkalmazhatók a járások gazdaságfejlesztési döntéseinek előkészítésében.”

Forrás:
A magyarországi járások versenyelőnyének elemzése társadalmi innovációs potenciál alapján, 2020; Veresné Somosi Marian, Tóth Géza, Varga Krisztina; Területi Statisztika; 63(4); 2023; 445–465. o. (PDF)