Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Új fejezet a digitális világban: az EU szigorú szabályozással teszi átláthatóbbá az online platformok működését – NMHH
Tárgyszavak: digitális platformok szabályozása, digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA), Európai Unió, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)
Megújul a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), nagy célokat tűzött ki a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb adatvagyon-gazdálkodás érdekében
Tárgyszavak: adatpolitika, adatvagyon-gazdálkodás, Kincses Áron, Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — statisztika, Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ)
Mostantól minden online platformot az NMHH felügyel itthon
Tárgyszavak: digitális platformok szabályozása, digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA), Európai Unió, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Törvények, rendeletek

Magyarország Kormánya – „Az „ÁROP-1.1.10 A jogszabály előkészítési folyamat racionalizálása” projekt keretében elkészített módszertan felülvizsgálata
Tárgyszavak: ÁROP-1.1.10, közigazgatási hatásvizsgálat, Magyarország

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Új fejezet a digitális világban: az EU szigorú szabályozással teszi átláthatóbbá az online platformok működését – NMHH

„A digitális szolgáltatásokról szóló EU-rendelet (DSA) komoly változást hoz az uniós, így a hazai felhasználók, vállalkozók és online platformok életébe is. A 2022 novemberében hatályba lépett szabályozás új szakaszhoz érkezik, ugyanis február 17-től az összes rendelkezését kötelezően alkalmazniuk kell az érintetteknek.

A DSA minden eddiginél átfogóbban szabályozza a közvetítő szolgáltatókat, különösen az online platformokat, így például az online piactereket, a közösségi és tartalommegosztó oldalakat, az alkalmazás-áruházakat, valamint az online utazási és szállásplatformokat is. A szabályozás legfontosabb törekvése, hogy hatékonyabbá tegye az illegális és káros tartalmakkal szembeni fellépést, megakadályozza a szándékos álhírterjesztést, ezáltal biztosítsa a felhasználók biztonságát és védje az alapvető jogaikat.

A legalább 45 millió uniós felhasználóval rendelkező online óriásplatformok (mint például a Meta vagy a TikTok), és a népszerű keresőprogramok (például Google) már 2023 nyarának végétől kötelesek megfelelni a DSA által támasztott követelményeknek. A kisebb szolgáltatóknak, így az érintett hazai vállalkozásoknak pedig 2024. február 17-től szükséges alkalmazniuk a DSA vonatkozó rendelkezéseit.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály több meghatározó változást is tartogat az egyes szereplők számára. A teljesség igénye nélkül az alábbiak a legfontosabbak:

A felhasználók számára biztonságosabb online környezetet teremt a DSA, amelyben egyszerűbben tudják bejelenteni az oldalakon elérhető jogellenes tartalmakat, árukat és szolgáltatásokat. A felhasználók által közzétett tartalmakat nem lehet többé indokolás nélkül eltávolítani, bármikor kifogást emelhetnek egy ilyen döntés ellen. Biztonságosabbá válik továbbá az online vásárlás, többet lehet majd tudni arról, hogy ténylegesen kik értékesítik a felhasználók által vásárolt termékeket.

A vállalkozások számára a DSA egységes szabályrendszert alakít ki az egész EU-ra vonatkozóan, és hatékonyabban fellép a jogellenes online tevékenységek és termékek ellen – ezáltal a jogszerűen működő vállalkozások növelhetik saját eredményességüket. Egyszerű és hatékony új mechanizmusokat vezet be a jogellenes tartalmak jelentésére, és mentesíti a kis- és mikrovállalkozásokat a legköltségesebb kötelezettségek alól.

Az online platformok esetében EU-szerte egyértelműbbé teszi a kötelezettségeket, és komoly intézkedéseket vezet be az interneten kínált jogellenes áruk, szolgáltatások és tartalmak felszámolása érdekében. Új kötelezettségeket határoz meg az üzleti felhasználók online piactereken való nyomon követhetőségére, és hatékonyabb biztosítékokat nyújt a felhasználók számára.

A DSA létrehozta a digitális szolgáltatási koordinátorok intézményét, amelynek 2024. február 17. után kulcsfontosságú szerepe lesz a rendelet végrehajtásában. Magyarországon, az Európai Unióban elsőként, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH) nevezték ki erre a feladatra. Az NMHH célja, hogy az érdekelt felekkel partneri viszonyt alakítson ki, illetve egyfajta tudásmegosztó központként működjön annak érdekében, hogy minél hatékonyabban támogassa és védje a felhasználókat. A hatóság ebből a célból indította el az onlineplatformok.hu honlapját, ahol a szabályozási újdonságokról, illetve a tudatos platformhasználatról szóló ismeretterjesztő cikkeket, tanulmányokat tesz közzé.

A DSA-ról részletesebb információk érhetők el az Európai Bizottság weboldalán, valamint az onlineplatformok.hu weboldalon.”

Forrás:
Új fejezet a digitális világban: az EU szigorú szabályozással teszi átláthatóbbá az online platformok működését; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2024. február 16.

Megújul a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), nagy célokat tűzött ki a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb adatvagyon-gazdálkodás érdekében

„Sajtóreggeli a KSH-ban
Sajtóreggeli keretében fogadta a média képviselőit és a gazdasági élet vezető elemzőit 2024. február 16-án Dr. Kincses Áron, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke, valamint a Hivatal elnökhelyettesei, Ádám Dénes, Dr. Tóth Szabolcs és Dr. Valkó Gábor. Az eseményre meghívást kapott a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) ügyvezetője, Uhrinyi Tamás.

A KSH első elnöki sajtóreggelijére hagyományteremtő céllal került sor 2023 őszén, amely folytatása a most megrendezett esemény. Az idén februári sajtóreggeli témája az innováció és digitalizáció, az adatkormányzás és adatvagyon-gazdálkodás, illetve az adminisztratív adatok felhasználása volt. Szó volt a hazai adatvagyon-gazdálkodás folyamatban lévő hivatali projektjeiről, mint például a Virtuális Magyarország vagy az Eseményalapú Adatszolgáltatási Platformról, illetve a NAVÜ tulajdonosi jogainak KSH-hoz kerüléséről és annak szakmai előnyeiről. Az elnöki és elnökhelyettesi beszámolók után a sajtó képviselői és a gazdasági szakértők kérdéseket tettek fel, többek között az infláció módszertanáról, a mesterséges intelligencia alkalmazhatóságáról, valamint kihívásairól, a 2024 első negyedévében már T+30 -ra publikálásra kerülő GDP-ről, illetve a kísérleti statisztikák bevezetéséről.”

Forrás:
Vezető szerep a változó adatkörnyezetben, 2024.02.16.; Központi Statisztikai Hivatal (KSH); 2024. február 16.

„Szorosabb együttműködést alakít ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (Navü) a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb adatvagyon-gazdálkodás érdekében – jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján Budapesten a KSH elnöke.

Kincses Áron az adatgazdálkodást meghatározó kihívásokkal indokolta a kapcsolatok elmélyítését. A digitalizáció forradalmasította az adatpiacot, egyre több az adatforrás, a felhasználók soha nem látott mennyiségben igényelnek naprakész, hiteles adatokat. A KSH-nak mint Magyarország legnagyobb vagyonadat-kezelőjének lépést kell tartania a világ változásával, ha a terveinek megfelelően az EU legjobb 3, illetve a világ 10 legjobb statisztikai hivatalainak egyike, a térség meghatározó információs bázisa akar lenni – fogalmazott.

Hozzátette, hogy az intézmény az útdíjszolgáltató kameraadataitól kezdve az online pénztárgépekig csaknem 270 adminisztratív forrásból kap adatokat, és arra törekszik, hogy azok piacra kerülési idejét a lehető legrövidebbre csökkentse. A következő, vagyis a 2024 első negyedévéről készített GDP-összefoglaló például az eddigi gyakorlathoz képest már 15 nappal korábban, vagyis a vizsgált időszak végéhez képest 45 nap helyett 30 nap elteltével jelenik meg, és több más jelentés közzététele is korábbra várható a közeljövőben.

A fejlődés másik fontos iránya az adatösszekapcsolás, amely a statisztikai adatok szétaprózódását kiküszöbölve új ismeretek forrása lehet. Nagy segítséget jelenthetnek ebben az új adattudományi technikák, a mesterséges intelligencia, a hálózatelemzések, amelyek alkalmazásában a KSH jól teljesít, de még mindig vannak kiaknázatlan lehetőségek ezen a téren – tette hozzá.

A Navü ügyvezetője szerint az ország versenyképességét is javítja, ha a szorosabb kapcsolat és a közös gondolkodás révén hatékonyabbá válik a belföldi adatvagyon felhasználása. Uhrinyi Tamás közölte, hogy az együttműködés erősítése nem jár szervezeti változásokkal egyik intézménynél sem, de lehetőséget teremt folyamatok átgondolására, észszerűsítésekre, párhuzamosságok megszüntetésére. A Navü a nemzeti adatvagyon-gazdálkodás elveinek kidolgozásával és megvalósításával kapcsolatos állami feladatokért, a Nemzeti Közadatportál üzemeltetéséért, a közadatkataszter és nemzeti adatvagyon leltár létrehozásáért és gondozásáért felel, a KSH-val kialakított együttműködésben adatbeszállítóként vesz részt – tette hozzá.

A KSH elnökhelyettesei ugyancsak a megbízható és gyors adatszolgáltatás és adatfelhasználás jelentőségét emelték ki az eseményen. Ádám Dénes szerint a mesterséges intelligencia térnyerése miatt világszintű jelenség a folyamatok felgyorsulása, emiatt hamarabb is kell reagálni, de nagy segítséget jelent az automatizált adatgyűjtés, az adatelemzéseket támogató kódolási mechanizmusok, a gépi tanulás alkalmazása. Valkó Gábor hangsúlyozta, hogy a közlési idő lerövidítése nem járhat minőségromlással, egyúttal közölte, hogy a szálláshelyek forgalmi adatai, a külkereskedelmi termékforgalom és a beruházások alakulásáról szóló tájékoztató is a korábbiakhoz képest hamarabb fognak megjelenni.”

Forrás:
Szorosabb együttműködést alakít ki a KSH és a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség; Jogászvilág / MTI; 2024. február 16.

„A negyedik ipari forradalom egyik legértékesebb erőforrása az adat. Az új idők aranyát gyűjtő Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pedig nagyot vállalt: gyorsaságban a világ tíz legjobbja közé akar kerülni, európai uniós szinten pedig a top háromba. Ezekkel a célokkal párhuzamosan február elsejével a KSH lett az adatelemzési, adatszolgáltatási és tájékoztatási feladatokat ellátó szervezet, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) tulajdonosi joggyakorlója.

A két intézmény egy ernyő alá vonását elemző sajtóeseményen az Index kérdésére a KSH elnöke elmondta, hogy nem kell tartani a disztópikus jövőtől, amikor már mindent tudnak rólunk az adataink alapján. Ennek elkerülésére fékeket építettek a rendszerbe, így ezt nem is tartják komoly veszélynek. Amire viszont fókuszálnak, az a technológiai fejlődés nyújtotta lehetőségek tárháza.

A 21. században az a feladatunk, hogy összekapcsoljuk a dimenziókat. Ebben segít a mesterséges intelligencia, a neurális hálók, a hálózati elemzések. A KSH-nak nem egy elefántcsonttoronyban kell ülnie, hanem kapcsolatokat kell építenie a médiával, az egyetemekkel a NAV-val és a többi szervezettel – jelezte a KSH pénteki sajtóeseményén Kincses Áron, a statisztikai hivatal elnöke. Elmondta, hogy jelenleg csak egymástól elhatárolva, külön vizsgálják az adatokat, például a kiskereskedelmi forgalmat, az inflációt, a magyarok keresetét, az ingázást és az IT-kompetenciákat. De az ingázók IT-kompetenciájára már nem látnak rá, pedig hasznos adatnak tartják. Ezen változtatni akarnak, ezért is léptek rá a gázpedálra.

Nagy célokat tűzött ki a KSH

A gyorsan, jó minőségben szállított adatoknak jelentős gazdasági hatása van. A KSH egy „több száz dimenziós” gazdasági teret vizsgál, amelyből megfigyel különböző indikátorokat, és ezek egy részét publikálja a társadalomnak, a tudományos élet szereplőinek, a kutatóknak, a gazdasági szereplőknek és döntéshozóknak, akik aztán ez alapján döntéseket hoznak.

Jellemzően ilyen adat az infláció, a GDP, a kiskereskedelmi forgalom és az ipari adatok. Ezek piacra kerülése minél gördülékenyebben történik, annál jobb. Kincses Áron szerint itt van tér a fejlődésre, „fel kell hogy gyorsuljon a statisztikai hivatal”, az úgynevezett piacra kerülési időt csökkentik – 2024 első negyedévében már T+30 napra publikálják a GDP-adatot, amely korábban T+45 volt.

A KSH a világ tíz legjobbja közé akar kerülni, az unióban pedig a top háromba – jelezte a szervezet elnöke. Ezt a célkitűzést tartották szem előtt akkor is, amikor átvették a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség tulajdonosi jogait. A KSH vitathatatlanul az ország legnagyobb adatvagyon-kezelője, és ezzel a lépéssel ez a szerepe erősödött. Uhrinyi Tamás, a NAVÜ ügyvezetője ehhez kapcsolódóan elmondta, hogy az adatvagyon hatékonyabb felhasználásával hozzájárulnak Magyarország versenyképességéhez is. Elmondta, hogy a szakértői koordináció mellett különböző szervezetekkel dolgoznak együtt.

Mesterséges intelligenciával erősítenek

„Van egy mesterséges intelligencián alapuló forradalom is a világban” – mondta Ádám Dénes, a KSH elnökhelyettese. Emlékeztetett, hogy amíg a Facebook, a Netflix, a Spotify hónapok alatt érték el az egymillió felhasználót, addig a ChatGPT napok alatt érkezett ehhez a mérföldkőhöz. Elmondta, hogy már gépi tanulási folyamatokkal tisztítják az adatokat, és egyszerűsítik a belső folyamatokat is.

A KSH feladata, hogy az új kihívásokat megfelelő időben kezeljük, precízen reagáljunk rájuk, még több adatot adjunk a gazdasági szereplőknek – mondta Ádám Dénes. Valkó Gábor elnökhelyettes hozzáfűzte, hogy a KSH sebességváltása nem jelent minőségromlást. Április 30-án érkeznek majd a 2024 első negyedéves GDP-adatok, és a külkereskedelmi termékforgalom adatai is hamarabb kerülnek a nyilvánosság elé. Mindemellett kísérleti statisztikák bevezetéséről is döntöttek, amit a KSH honlapján lehet nyomon követni.”

Forrás:
Úgy bányássza Magyarország az új idők aranyát, mintha nem lenne holnap; Rádi Balázs; Index.hu; 2024. február 16.

Mostantól minden online platformot az NMHH felügyel itthon

„Február 17-én minden, az Európai Unióban letelepedett platformszolgáltatóra kiterjednek majd a Digital Services Act (DSA) jogszabályban foglaltak, melynek hazai koordinátora a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság lett. A cégekre rótt kötelezettségek ellenőrzéséért cserébe a hatóság felügyeleti díjat is kér majd az érintettektől.

Szombattól a kisebb, helyileg letelepedett platformszolgáltatók számára is kötelező érvényűvé válnak az Európai Unió digitális szolgáltatások szabályozásáról szóló átfogó jogszabályában, a Digital Services Act-ben foglaltak, mely elsősorban átláthatóbbá teszi az érintett online platformokat.

A DSA minden eddiginél átfogóbban szabályozza a közvetítő szolgáltatókat, különösen az online platformokat, így például az online piactereket, a közösségi és tartalommegosztó oldalakat, az alkalmazás-áruházakat, valamint az online utazási és szállásplatformokat is.

A szabályozás legfontosabb törekvése, hogy hatékonyabbá tegye az illegális és káros tartalmakkal szembeni fellépést, megakadályozza a szándékos álhírterjesztést, ezáltal biztosítsa a felhasználók biztonságát és védje az alapvető jogaikat.

A legalább 45 millió uniós felhasználóval rendelkező online óriásplatformok (mint például a Meta vagy a TikTok), és a népszerű keresőprogramok (például Google) már 2023 nyarának végétől kötelesek megfelelni a DSA által támasztott követelményeknek.

A rendelet a benne foglaltak hatékony(abb) betartatása érdekében létrehozta a digitális szolgáltatási koordinátorok intézményét, amelynek 2024. február 17. után kulcsfontosságú szerepe lesz a rendelet végrehajtásában. Magyarországon, az Európai Unióban elsőként, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH) nevezték ki erre a feladatra – írja a szakhatóság mai sajtóközleményében.

A hatóság szerint az egyik hangsúlyos cél a partneri viszony kialakítása az érdekelt felekkel. Ennek a partnerségnek anyagi vonzata is van, így a DSA hazai jogalkalmazásáról szóló, szintén február 17-én hatályba lépő 2023. évi CIV. törvény 4. §-ának értelmében a hatósági felügyeleti tevékenységet a Magyarországon letelepedett online platformot üzemeltető szolgáltatóknak kell finanszírozniuk.

A felügyeleti díj maximum a cég előző éves nettó árbevételének 0,35%-a lehet, illetve a szolgáltatók által fizetett díj legfeljebb a hatósági költségek fedezésére korlátozódhat.

A felügyeleti díj megfizetése alól egyedül a mikro- és kisvállalkozások, illetve azok a cégek mentesülnek, melyeknél az előző üzleti év nettó árbevétele nem érte el a százmillió forintot.

Hogy pontosan kinek, mikor és milyen rendszerességgel kell a hatóság felé megfizetnie a fenti felügyeleti díjat, az egy későbbi NMHH rendeletből fog kiderülni, melyet a hatóság a kihirdetés előtt társadalmi egyeztetésre bocsát majd.

A DSA egyébként a nagyon nagy online platformok esetében (melyek felügyeletét közvetlenül a Bizottság látja el) is meghatároz felügyeleti díjat. Ez az adott cég (pl. a Meta) éves nettó globális árbevételének 0,05%-a lehet maximum. Ez ellen a jelenleg szintén tervezeti szinten létező díjjal szemben éppen február elején nyújtott be kifogást a Meta, mely szerint nem fair az a törvényi passzus, mely kivételt tesz azokkal az óriásplatformokkal, melyek az előző üzleti évre veszteséget jelentettek.”

Forrás:
Mostantól minden online platformot az NMHH felügyel itthon; Koi Tamás; HWSW.hu; 2024. február 16.

Közigazgatás, politika, jog

A Magyar Falu Program mintegy 1400 településen mentett meg kisboltot a bezárástól

„A Magyar Falu Programban 2021-ben meghirdetett, 50 milliárd forint keretösszegű pályázatnak köszönhetően Magyarországon mintegy 1400 településen sikerült megmenteni a kisboltokat – mondta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos csütörtökön a Bács-Kiskun vármegyei Újteleken.

Gyopáros Alpár kiemelte: a pályázók között 100 olyan kistelepülés is volt, ahol a korábbi években már nem is működött az üzlet, de a kisboltfelújítási pályázati forrásból sikerült újranyitni a kiskereskedéseket.

A kormánybiztos beszámolt arról is, hogy Bács-Kiskun vármegyében mintegy nyolcvan településen éltek a lehetőséggel, és összesen 2 milliárd forint értékben pályáztak a kistelepülések boltjainak megmentésére. Kiemelte, a pályázat lehetőséget teremtett azoknak az ingatlanoknak a felújítására vagy megvásárlására, amelyekben a kisbolt működött. A forrásból az igénylők költhettek továbbá eszközbeszerzésre, így az üzlet teljes berendezését is megújíthatták, de az elnyert összeg egy részét bértámogatás formájában is felhasználhatták. A kormánybiztos elmondta azt is „később, az orosz-ukrán háborúra adott rossz brüsszeli válaszokból is fakadó energiaválság enyhítése érdekében a magyar kormány úgy döntött, hogy átsegíti a kisvállalkozókat a nehéz időszakon”. Emlékeztetett: a Magyar Falu Program keretében minden magyarországi kistelepülésen működő kisbolt számára nyitottak egy átmeneti támogatási kasszát, amelynek keretében 2800 kiskereskedésnek összesen 8 milliárd forint értékben segítettek rezsiszámláik kifizetésében. Gyopáros Alpár felidézte: a Magyar falu programot még 2018-ban hirdette meg Orbán Viktor miniszterelnök. A kezdeményezés életminőség-javító intézkedésekkel indult, amelyek jellemzően közszolgáltatásokhoz kapcsolódó infrastruktúrafejlesztést jelentettek, így elsősorban utak, járdák, közintézmények újulhattak meg a kistelepüléseken. Később világossá vált, hogy a közszolgáltatások minőségén is folyamatosan javítani szükséges, a hiányzó szolgáltatásokat pedig – amelyek meghatározzák a falvakban élők életminőségét, illetve ösztönzik az ott élőket, hogy ne költözzenek el – meg kell teremteni – tette hozzá, jelezve, ezért is döntöttek a kisboltfelújítási pályázat meghirdetése mellett.

A Bács-Kiskun vármegyei Újteleken 5 millió forint önerő mellett a Magyar Falu Program mintegy 21 millió forint pályázati forrásából újult meg a település boltja. A kalocsai járás egyik legkisebb, 364 lélekszámú községében egy házaspár családi vállalkozásként, három éve üzemelteti az üzletet. A támogatást az épület külső és belső felújítására, valamint eszköz- és berendezésvásárlásra fordították.”

Forrás:
A Magyar Falu Program mintegy 1400 településen mentett meg kisboltot a bezárástól; Miniszterelnökség; 2024. február 16.

Megnyugtató információk a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) bírságolási terveiről

„Még emlékszünk arra a hírre, mely sokkolt igencsak könyvelőt: a KSH immár bírságolhat! Nem tudjuk azonban, hogy kiket, miért, mennyivel, hogyan. Erről osztunk meg a KSH-tól elhangzott információkat, kvázi kulisszatitkokat…

Január 18-án a KSH elnöke, valamint 3 alelnöke egy hivatalos szakmai egyeztetés keretein belül fogadta a MINKE Elnökét – Harkai Istvánt – is.

A megbeszélésről, az ott elhangzó javaslatokról itt olvashatsz: https://www.minositettkonyvelok.hu/wp-content/uploads/KSH-MINKE-javaslat_2024_01_18.pdf

Egy kérdéskörről úgy gondoljuk, érdemes kicsit többet beszélni, ami nem más, mint a bírságolás. A gyakorlatban vitathatatlan, hogy egyfajta „lezserség” volt tapasztalható a KSH részéről előírt adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban, ezért sokak ezt valódi fenyegetettségként élték meg. Nem kell magyarázni, hogy vannak olyan adatszolgáltatások, melyek kitöltését a könyvelő a legnagyobb jóindulattal, és a legnagyobb könyvelői/adószakértői szakértelemmel sem tudja kitölteni, hiszen a kért adatokról olyan struktúrájú adatszolgáltatást írnak elő, amit csak a cégvezető ismer; az esetleges bírságok tekintetében ugyanakkor a vállalkozó minden bizonnyal a könyvelőt fogja felelősségre vonni. Nem csoda tehát, hogy a megbeszélésen szóba került a bírságok témaköre is, különösen azért, mert egyáltalán nincs tapasztalatunk e téren. Vajon mire számíthatnak a könyvelők ügyfelei, a zömmel kisvállalkozások? Mi a célja a KSH-nak, milyen szándékkal történt ez a jelentős változás?

Dr. Kincses Áron – a KSH elnöke – részéről megkaptuk a véleményünk szerint sokak számára megnyugtató választ. A megbeszélésen elhangzott, hogy a bejelentést követően 10 %ponttal emelkedett meg az adatszolgáltatási hajlandóság (tehát igencsak jelentős, mérhető hatása volt az intézkedésnek). Elnök úr azt is kijelentette, hogy elsődlegesen egyáltalán nem a bírságolás a cél. Míg mi – az asztal másik oldalán ülők kissé másképp állunk e kérdéskörhöz, és azt nem félvállról vesszük, további részletes információk is elhangzottak e témában. Megtudtuk a fő irányt, mely által megnyugtathatunk minden lelkiismeretes Kollégát. A szóbeli tájékoztatáson elhangzottak alapján a KSH elsősorban az adatszolgáltatási kötelezettségeiket rendszeresen, hosszabb távon, többszöri figyelemfelhívást követően is elmulasztó vállalkozásokkal szemben fog a bírságolási lehetőséggel élni. Sőt, még egy jó hír: ennek kapcsán még az érintett vállalkozás egyedi jellemzőit is mérlegelik úgy, hogy jellemzően a nagyobb vállalkozások számíthatnak bírságra.

Összefoglalva tehát a meglátásunk az, hogy az könyvelőirodák azon ügyfelei, melyek a mikrovállalkozások közé tartoznak, és csupán 1-1 adatszolgáltatás kapcsán kerülnek néhány napos csúszásba, mondhatni, hogy – bár a jogi lehetősége megvan – a gyakorlatban a KSH részéről bírság kiszabására nem számíthatnak!”

Forrás:
Hogyan, miért, kiket bírságol a gyakorlatban a KSH?; Minősített Könyvelők Egyesülete; 2024. február 12.

Európai Unió

Az Európai Bizottság jelentése az uniós versenyképességről és az egységes piacról

„A Bizottság ma közzétette az egységes piacról és a versenyképességről szóló legújabb éves jelentését.

Az európai egységes piac versenyképességének erősségeit és kihívásait részletesen ismertető jelentés az EU hosszú távú versenyképességéről szóló 2023. évi közleményében felvázolt kilenc versenyképességi mozgatórugó alapján követi az évente tett előrelépéseket. E mozgatórugók a következők: működőképes egységes piac, a magántőkéhez való hozzáférés, állami beruházások és infrastruktúrák, kutatás és innováció, energia, körforgásosság, digitalizáció, oktatás és készségek, valamint kereskedelem és nyitott stratégiai autonómia. A 2023. évi közlemény fő teljesítménymutatókat határoz meg, amelyek mentén a felsorolt tényezők tekintetében megjeleníthetők az előrelépések. Bár még túl korai lenne stabil tendenciákat megállapítani, a jelentés szerint 9 fő teljesítménymutató javult, 5 mutató romlott; 3 változatlan, 2 tekintetében pedig még nem állnak rendelkezésre új adatok.

A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy az egységes piac a világ egyik legnagyobb integrált piaci térsége, amely széles keresleti körével, diverzifikált ellátási forrásaival, innovációs lehetőségeivel és a termelés bővítésével, valamint szilárd szociális jogokkal és méltányos munkakörülményekkel fellendíti az EU gazdaságát, és egyúttal geopolitikai eszközként szolgál. Kiemeli, hogy a kölcsönösen elfogadott szabályok érvényesítését fokozni kell, és egyszerűbbé kell tenni végrehajtásukat.

A beruházások terén a jelentés megállapítja, hogy a közberuházások – részben a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköznek köszönhetően – a pénzügyi válság okozta alacsony szintet követően újra fellendültek, a magánberuházások szintje pedig továbbra is magas. A kockázatitőke-finanszírozás hozzáférhetőbbé tétele és az innovatív vállalkozások fejlesztése érdekében a jelentés a tőkepiaci unió további megerősítését ajánlja, aminek során a 2020 óta már jóváhagyott kezdeményezésekre kell támaszkodni. Rámutat arra is, hogy a közbeszerzési szerződések odaítélésével stratégiai módon támogatható a zöld és digitális kettős átállás.

Jóllehet a magas energiaárak továbbra is kihívást jelentenek, a jelentés kiemeli az elmúlt években az uniós energiapolitikai eszköztár megújítása és a tiszta technológiák uniós gyártásának támogatása irányába tett jelentős lépéseket.

Azt is megállapítja, hogy az EU a világ egyik fontos, a globális export 16%-át adó kereskedelmi hatalma; e tekintetben a kereskedelem továbbra is a versenyképesség egyik kulcsa. Továbbra is gondoskodni kell az egyenlő versenyfeltételekről, és meg kell védeni az EU gazdaságbiztonságát.

Az egységes piacról és a versenyképességről szóló éves jelentés – mely a Bizottság által 2020-ban bevezetett éves jelentéstételen alapszik, és melynek 2024. évi formátuma az Európai Tanács kérésének tesz eleget – alapot szolgáltat az Európai Parlamentben, az Európai Tanácsban és a Tanácsban arról folytatott megbeszélésekhez, hogy miként mozdítható elő még ez év tavaszán az EU egységes piaci és versenyképességi programja. A jelentés időben megelőzi a Mario Draghi és Enrico Letta részéről várt megállapításokat, amelyeket azok az európai versenyképesség, illetve az egységes piac jövőjéről szóló jelentéseikben tesznek majd meg.

A Bizottság ma további dokumentumokat is közzétesz, amelyek kiegészítik az egységes piacról és a versenyképességről szóló éves jelentést:

Ezek közé tartozik két szolgálati munkadokumentum, amelyek közül az első további részleteket tartalmaz a versenyképességre vonatkozó fő teljesítménymutatókról. A másik munkadokumentum „Az európai ipari ökoszisztémák nyomon követése” projekt keretében az egyes ipari ökoszisztémák zöld és digitális átállására vonatkozóan levont következtetéseket mutatja be.

A 2024. évi egységes piaci és versenyképességi eredménytábla további széles körű adatokkal szolgál az egységes piac integrációjáról. Az eredménytábla elsősorban az uniós jog végrehajtása, az általános üzleti feltételek, az egységes piaci integráció és más fontos szakpolitikai célok – például a növekedés és a munkahelyteremtés, a reziliencia, valamint a digitális és zöld gazdaság – terén elért eredményeket vizsgálja.

Az egységes piac szabályainak érvényesítésével foglalkozó munkacsoport (SMET) 2022–2023-as jelentése. Az éves jelentés a SMET munkájára összpontosít: a munkacsoport keretében a Bizottság és a tagállamok annak érdekében működnek együtt, hogy felszámolják az egységes piacon kialakult indokolatlan akadályokat, például a szakemberekre irányuló ellenőrzéseket, a megújuló energiaforrások engedélyezésének útjában álló akadályokat és a határokon átnyúló tevékenységet végző szolgáltatók adminisztratív terheit.

Előzmények

Az egységes piacról és a versenyképességről szóló éves jelentés az Európai Tanács 2023. márciusi ülésén megfogalmazott azon kérésnek tesz eleget, hogy nyomon kell követni Európa egységes piacának és versenyképességének helyzetét. A jelentés az egységes piacról szóló korábbi éves jelentéseken alapszik, amint azt a 2020. évi uniós iparstratégia eredetileg előirányozta.

Az Európai Tanács 2023. júniusi ülésén bejelentette, hogy 2024. márciusi ülésén elvégzi az uniós versenyképesség javítása, valamint a termelékenység és a növekedés fokozása terén elért eredmények első éves felülvizsgálatát.

Az először 1997-ben közzétett egységes piaci eredménytábla eredeti célja az volt, hogy értékelést adjon a tagállamok teljesítményéről az egységes piac vívmányainak végrehajtása terén. Idővel az eredménytáblát a kapcsolódó irányítási eszközök alkalmazására is kiterjesztették. Az idei tábla a hosszú távú versenyképességről szóló közleménnyel összhangban új versenyképességi mutatókat tartalmaz.

További információk

Az egységes piacról és a versenyképességről szóló éves jelentés

Az egységes piacról és a versenyképességről szóló éves jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumok

Egységes piaci eredménytábla

Az egységes piac szabályainak érvényesítésével foglalkozó munkacsoport (SMET) jelentése

Idézet(ek)

„A ma közzétett jelentés kiemeli: Európa számos versenyelőnnyel bír, és egy erős egységes piac továbbra is kulcsfontosságú ahhoz, hogy az európai vállalkozások sikeresen működhessenek, és kihasználhassák új lehetőségeiket. Több erőfeszítésre van azonban szükség a beruházások ösztönzése, a stratégiai technológiák fellendítése és annak biztosítása érdekében, hogy munkavállalóink a megfelelő készségekkel rendelkezzenek.” – Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök

„Az egységes piac és az iparpolitika együttesen járulnak hozzá az EU versenyképességéhez. A jelentés által bemutatott tények és számadatok az uniós gazdaság számos erősségére, az egységes piacra, annak innovációs potenciáljára, valamint a zöld és digitális környezet szabályozási keretére fókuszálnak. Ezen előnyök ellenére több erőfeszítésre van szükség az energiaköltségek problémájának kezeléséhez, valamint annak biztosítására, hogy a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos korábbi függőségek helyébe ne lépjenek újabbak. Emellett javítani kell a jövőbeni technológiákra irányuló uniós és nemzeti beruházások koordinációját, ezzel segítve a minőségi munkahelyek létrejöttét.” – Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos”

Forrás:
A Bizottság nyomon követi az EU versenyképességét érintő erősségeket és kihívásokat; Európai Bizottság; 2024. február 14.

2024. február 17-től a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az EU valamennyi online platformjára alkalmazandó

„Február 17-én a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály, az EU mérföldkőnek számító szabálykönyve, amelynek célja, hogy biztonságosabbá, méltányosabbá és átláthatóbbá tegye az online környezetet, valamennyi online közvetítőre alkalmazandóvá válik az EU-ban.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály értelmében az uniós felhasználók nagyobb védelemben részesülnek az illegális árukkal és tartalmakkal szemben, és jogaikat tiszteletben tartják az online platformokon, ahol kapcsolatba lépnek más felhasználókkal, információkat osztanak meg vagy termékeket vásárolnak.

A platformok és a felelősségvállalásra képes felhasználók új kötelezettségei

Az 50 főnél kevesebb személyt foglalkoztató és 10 millió EUR alatti éves árbevétellel rendelkező kis- és mikrovállalkozások kivételével minden olyan online platformnak, amelynek felhasználói az EU-ban vannak, intézkedéseket kell végrehajtaniuk a következők érdekében:

A jogellenes tartalmak, áruk és szolgáltatásokelleni küzdelem: az online platformoknak eszközöket kell biztosítaniuk a felhasználók számára ahhoz, hogy jelezzék a jogellenes tartalmakat, beleértve az árukat és szolgáltatásokat is. Sőt, az online platformoknak együtt kell működniük a „megbízható bejelentőkkel”, a szakosodott szervezetekkel, amelyek értesítéseit a platformoknak prioritásként kell kezelniük.

A kiskorúak védelme: beleértve a profilalkotáson vagy személyes adataikon alapuló reklámokkal való megcélzásának teljes tilalmát.

A felhasználók tájékoztatása az általuk észlelt hirdetésekről, például arról, hogy a hirdetéseket miért mutatják be nekik, és ki fizet a hirdetésért.

Betiltják a felhasználókat célzó, érzékeny adatokon, például politikai vagy vallási meggyőződésen, szexuális preferenciákon stb. alapuló hirdetéseket.

Adjon indokolást a tartalommoderálási döntések – pl. tartalomeltávolítás, fiókfelfüggesztés stb. – által érintett felhasználó számára, és töltse fel az indokolást a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály átláthatósági adatbázisába.

Hozzáférést biztosít a felhasználók számára a tartalommoderálási döntések megtámadására szolgáló panasztételi mechanizmushoz.

Legalább évente egyszer jelentést tesznek közzé a tartalommoderálási eljárásaikról.

Egyértelmű szerződési feltételek biztosítása a felhasználó számára, és tartalmazza azokat a fő paramétereket, amelyek alapján a tartalom ajánlórendszere működik.

Kapcsolattartó pont kijelölése a hatóságok és a felhasználók számára.

Az online platformok mellett a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a tárhelyszolgáltatásokra (pl. felhőalapú szolgáltatásokra vagy doménnév-rendszerekre, a felhasználókat a kért weboldalcímekkel összekapcsoló háttérszolgáltatásokra), valamint az online közvetítőkre (pl. internetszolgáltatókra vagy domainre) is alkalmazandó. A tárhelyszolgáltatásokra és az online közvetítőkre a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti kötelezettségek egy része vonatkozik.

2023 augusztusának vége óta a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály már alkalmazandó a 2023 áprilisában jegyzékbe vett 19 nagyon népszerű online platformra és keresőmotorra (VLOSE) (átlagosan több mint 45 millió felhasználóval). Három másik, 2023 decemberében online óriásplatformnak minősített platformnak április végéig kell megfelelnie a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti legszigorúbb kötelezettségeknek. Ugyanakkor a jövőben meg kell felelniük a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra vonatkozó általános kötelezettségeknek.

Digitális szolgáltatási koordinátorok a tagállamokban

A nem online óriásplatformként vagy online óriásplatformként kijelölt platformokat tagállami szinten egy nemzeti digitális szolgáltatási koordinátorként (DSC) eljáró független szabályozó fogja felügyelni. A DSC-k felelőssége lesz annak biztosítása, hogy ezek a platformok betartsák a szabályokat. A DSC-k felügyelik és végrehajtják a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt a területükön létrehozott platformok tekintetében.

A gyakorlatban a digitális szolgáltatási koordinátorok:

Legyen az első olyan kikötő, ahol a felhasználók panaszt tesznek a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály bármely platform – többek között online óriásplatformok és online óriásplatformok – általi megsértésével kapcsolatban. A digitális szolgáltatások koordinátora adott esetben – adott esetben vélemény kíséretében – továbbítja a panaszt a platform székhelye szerinti tagállam digitális szolgáltatási koordinátorának.

A meglévő peren kívüli fellebbezési mechanizmusok tanúsítása a felhasználók számára a panaszok kezelése és a tartalommoderálási döntések megtámadása érdekében.

A megbízható bejelentők státuszának értékelése és odaítélése a megfelelő kérelmezőknek vagy olyan független szervezeteknek, amelyek bizonyítottan szakértelemmel rendelkeznek a jogellenes online tartalmak felderítése, azonosítása és bejelentése terén.

Feldolgozza a kutatók arra irányuló kérelmeit, hogy konkrét kutatás céljából hozzáférjenek az online óriásplatformokhoz és a nagyon népszerű online keresőprogramok adataihoz. A DSC-k ellenőrzik a kutatókat, és a nevükben hozzáférést kérnek az adatokhoz.

Erős vizsgálati és végrehajtási hatáskörökkel kell rendelkezniük annak biztosítása érdekében, hogy a területükön letelepedett szolgáltatók megfeleljenek a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály feltételezett megsértését követően ellenőrzéseket rendelhetnek el, bírságokat szabhatnak ki a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak nem megfelelő online platformokra, és ideiglenes intézkedéseket hozhatnak a közszféra súlyos sérelmére.

A Digitális Szolgáltatások Európai Testülete

A digitális szolgáltatási koordinátorok és a Bizottság létrehoznak egy független tanácsadó csoportot, a Digitális Szolgáltatások Európai Testületét annak biztosítása érdekében, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt következetesen alkalmazzák, és hogy a felhasználók Unió-szerte ugyanazokkal a jogokkal rendelkezzenek, függetlenül attól, hogy hol telepedtek le az online platformok.

A Testülettel konzultálnak a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály végrehajtásáról, és tanácsot ad a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály kapcsán felmerülő kérdésekben, és hozzájárulhat az iránymutatásokhoz és az elemzésekhez. Emellett segítséget nyújt az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőmotorok felügyeletében, és éves jelentéseket ad ki a jelentős rendszerszintű kockázatokról és a kockázatcsökkentés bevált gyakorlatairól.

A Testület első alkalommal 2024. február 19-én ülésezik.

Következő lépések

A Bizottság 2024 márciusában iránymutatást kíván elfogadni a választási folyamatokra vonatkozó kockázatcsökkentő intézkedésekről. Az adatokhoz való hozzáférésről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktusról várhatóan áprilisban nyilvános konzultációra kerül sor, amelynek elfogadására júliusban kerül sor, és amely 2024 októberében lép hatályba. Májusban a Bizottság az átláthatósági jelentések mintáiról szóló végrehajtási jogi aktus elfogadását tervezi. A tervezett naptárra vonatkozó további részletek a mellékletben találhatók.

Bővebb információ

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály – szakpolitikai oldal

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály – Kérdések és válaszok

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály – tájékoztató oldal

Idézet(ek)

„A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szabályai holnaptól kezdve minden olyan online platformra alkalmazandók, amelyhez a felhasználók hozzáférnek az EU-ban. A felhasználók, a tagállamok és a platformok most már használhatják a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti eszközöket, hogy biztonságosabb és átláthatóbb online világot alakítsanak ki. Ez nagy mérföldkő, amely tükrözi alapvető uniós értékeinket és elveinket.” – Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök

„Február 17-től a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az EU valamennyi online platformjára alkalmazandó. Teljes mértékben mozgósítjuk a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály teljes körű végrehajtását, és arra ösztönözzük a tagállamokat, hogy a lehető legjobban használják ki az új szabálykönyvünket. A hatékony jogérvényesítés kulcsfontosságú polgáraink jogellenes tartalmakkal szembeni védelméhez és jogaik védelméhez.” – Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos”

Forrás:
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az EU valamennyi online platformjára alkalmazandó; Európai Bizottság; 2024. február 16.
(Ennek az oldalnak a szövege gépi fordítással készült…Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a gépi fordítás minőségéért és tartalmáért.)

Kérdések és válaszok: A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály

„Tartalomjegyzék

Általános információk a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatása a felhasználókra

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatása a vállalkozásokra

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatása a tagállamokra

Az algoritmusok átláthatóságával foglalkozó európai központ

A végrehajtási keret

1.      Általános információk a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról

Mi a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a fogyasztók és az áruk, szolgáltatások és tartalmak összekapcsolásában közvetítő szerepet betöltő digitális szolgáltatások – köztük a piacterek – kötelezettségeit szabályozza.

A jogszabály jobban védi a fogyasztókat azáltal, hogy online védelmet biztosít az alapvető jogoknak, szilárd keretet hoz létre az online platformok átláthatóságának és elszámoltathatóságának biztosítása érdekében, valamint az egész Unióra kiterjedő egységes keretet teremt.

Az Európai Parlament és a Tanács 2022. április 23-án politikai megállapodásra jutott az új szabályokról, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály pedig az Európai Unió Hivatalos Lapjában való 2022. október 27-i kihirdetését követően 2022. november 16-án hatályba lépett.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály Unió-szerte közvetlenül alkalmazandó rendelet. A közvetítők kötelezettségei közé tartoznak többek között a következők:

A jogellenes online tartalmak elleni küzdelmet szolgáló intézkedések, az illegális árukat és szolgáltatásokat is ideértve. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály olyan új mechanizmusok bevezetését írja elő, amelyek segítségével a felhasználók bejelentést tehetnek, ha jogellenes online tartalommal találkoznak, a platformok pedig arra specializálódott „megbízható bejelentőkkel” együttműködve azonosíthatják és eltávolíthatják a jogellenes tartalmakat.

Az online piactereken az eladók nyomon követésére vonatkozó új szabályok a bizalom erősítése és a csalók könnyebb leleplezése érdekében; egy új kötelezettség szerint az online piacterek kötelesek a meglévő adatbázisokkal összevetve véletlenszerűen ellenőrizni, hogy a weboldalaikon kínált termékek vagy szolgáltatások megfelelnek-e a követelményeknek; a termékek nyomonkövethetőségének folyamatos javítása fejlett technológiai megoldások alkalmazásával.

Hatékony biztosítékok a felhasználók számára, beleértve azt a lehetőséget is, hogy a platformok tartalommoderálással kapcsolatos döntéseit – a platformok által a felhasználóknak tartalmaik eltávolítása vagy korlátozása esetén nyújtott kötelező tájékoztatás alapján – megtámadhassák;

Átfogó átláthatósági intézkedések bevezetése az online platformok esetében, beleértve a szerződési feltételekkel kapcsolatos bővebb tájékoztatást, valamint a különféle tartalmak vagy termékek felhasználók számára történő ajánlásához használt algoritmusok átláthatóságát.

Új kötelezettségek a kiskorúak védelmére minden platformon az EU-ban;

Az online óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok üzemeltetőinek arra vonatkozó kötelezettségei, hogy kockázatalapú fellépések, többek között kockázatkezelési módszereik független ellenőrzése révén megelőzzék a rendszereikkel való visszaéléseket. A platformoknak lépéseket kell tenniük a dezinformáció vagy a választási manipuláció, a nők elleni online erőszak vagy a kiskorúakat érintő online veszélyek kockázatának csökkentésére. Az említett intézkedések kidolgozása során gondosan kell eljárni, hogy azok arányban legyenek a véleménynyilvánítás szabadságát érintő korlátozásokkal, ezért az intézkedéseket független ellenőrzéseknek kell alávetni.

Új válságelhárítási mechanizmus bevezetése a népegészségügyet és a biztonságot fenyegető súlyos veszély, például világjárvány vagy háború esetén.

Gyermekekről profilalkotással vagy a személyes adatok különleges kategóriái, például etnikai hovatartozás, politikai nézetek vagy szexuális irányultság alapján készült célzott hirdetések online platformokon való elhelyezésének tilalma.

Az online platformokon és a véleményformálók kereskedelmi kommunikációjában megjelenő valamennyi hirdetés átláthatóságának fokozása.

Az úgynevezett „sötét megoldások” használatának tilalma az online platformok felületein. Ez azokat a félrevezető trükköket jelenti, amelyekkel a felhasználókat megtévesztő módon nem kívánt döntések felé terelik.

Új rendelkezések, amelyek hozzáférést biztosítanak kutatók számára kulcsfontosságú a platformok adataihoz a platformok működésének és az online kockázatok alakulásának ellenőrzése érdekében.

A felhasználókat új jogok illetik meg, ideértve azt a jogot, hogy panaszt tegyenek a platformnál, peren kívüli vitarendezést kérjenek, saját nyelvükön panaszt tegyenek a nemzeti hatóságoknál, vagy kártérítést kérjenek a szabályok megsértése miatt. A fogyasztói képviseleti szervezeteknek immár lehetőségük van arra, hogy súlyos jogsértések esetén megvédjék a felhasználói jogokat;

Egyedi felügyeleti struktúra. A (legalább 45 millió felhasználót elérő) online óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok esetében az elsődleges szabályozó szerv a Bizottság, míg más platformok és keresőprogramok a székhelyük szerinti tagállamok felügyelete alá fognak tartozni. A Bizottság hasonló végrehajtási hatáskörökkel fog rendelkezni, mint a trösztellenes eljárások esetében. Folyamatban van egy uniós szintű együttműködési mechanizmus létrehozása a nemzeti szabályozó hatóságok és a Bizottság között.

A társjogalkotó megerősítette és aktualizálta a közvetítők felelősségére vonatkozó szabályokat, beleértve az általános nyomonkövetési kötelezettségek egész Európára kiterjedő tilalmát.

Meghatározza-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály, hogy mi minősül jogellenesnek az interneten?

Nem. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály rendelkezései egyrészt uniós szintű előírásokat határoznak meg a jogellenes tartalmak felderítésére, bejelentésére és eltávolítására vonatkozóan, másrészt új kockázatértékelési keretrendszert hoznak létre az online óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok esetében annak felmérésére, hogy az általuk kínált szolgáltatásokon keresztül miképpen terjednek a jogellenes tartalmak.

A jogellenes tartalom fogalmát más uniós vagy nemzeti szintű jogszabályok határozzák meg – például a terrorizmussal összefüggő tartalmat, a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló anyagokat vagy a jogellenes gyűlöletbeszédet uniós szinten határozzák meg. Amennyiben egy bizonyos tartalom csak egy adott tagállamban minősül jogellenesnek, főszabály szerint azt csak azon a területen szabad eltávolítani, ahol jogellenes.

Milyen szabályok előzték meg a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, és miért kellett azokat aktualizálni?

A 2000-ben elfogadott elektronikus kereskedelemről szóló irányelv meghatározza az Unión belüli digitális szolgáltatásnyújtás fő jogi keretét. Ez a horizontális jogi keret a digitális szolgáltatások szabályozásának sarokköve az európai egységes piacon.

Az elmúlt több mint 20 év során jelentős változások mentek végbe, és a szabályokat ennek megfelelően tovább kellett fejleszteni. Az online platformok jelentős előnyöket teremtettek a fogyasztók és az innováció számára, megkönnyítették a nemzetközi kereskedelmet az Unión belül és kívül, és új lehetőségeket nyitottak meg számos európai vállalkozás és kereskedő előtt. Ugyanakkor gyakran fordulnak elő visszaélések is ezeken a platformokon jogellenes online tartalmak terjesztése, illetve illegális áruk vagy szolgáltatások online értékesítése céljából. Néhány óriásplatform az információmegosztás és az online kereskedelem kvázi nyilvános színterévé vált. Ezek különös kockázatot jelentenek a felhasználói jogok, az információáramlás és a közéleti részvétel szempontjából. Ezenkívül az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv nem határozott meg semmilyen együttműködési mechanizmust a hatóságok között. A „származási ország” elve azt jelentette, hogy a felügyeletet a székhely szerinti országra bízták.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv szabályaira épül, és az online közvetítők kapcsán felmerülő konkrét kérdésekkel foglalkozik. A tagállamok jelenleg eltérően szabályozzák ezeket a szolgáltatásokat, ami akadályokat gördít az Unión belül terjeszkedni és növekedni kívánó kisebb vállalkozások elé, és eltérő szintű védelmet eredményez az európai polgárok számára.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály megszüntette az eltérő szabályozásból eredő szükségtelen jogi terheket, kedvezőbb környezetet teremtve az innováció, a növekedés és a versenyképesség számára, és megkönnyítve a kisebb platformok, a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások növekedését. Ugyanakkor valamennyi uniós felhasználó számára egyenlő védelmet biztosít, mind a jogellenes árukkal, tartalmakkal vagy szolgáltatásokkal szembeni biztonságuk, mind pedig alapvető jogaik tekintetében.

Mi a jelentősége a közvetítők globális szintű szabályozásának?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály rendelkezései fontos lépést jelentenek az európai értékek online térben történő védelmében. Tiszteletben tartják a nemzetközi emberi jogi normákat, és hozzájárulnak a demokrácia, az egyenlőség és a jogállamiság hatékonyabb védelméhez.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály magas szintű normákat határoz meg a hatékony beavatkozás, a jogszerű eljárás és az alapvető jogok online védelme tekintetében; egyúttal továbbra is kiegyensúlyozott megközelítést alkalmaz a közvetítők felelőssége tekintetében, és hatékony intézkedéseket állapít meg a jogellenes online tartalmak és a társadalmi kockázatok kezelésére. Ezzel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az online közvetítőkre vonatkozó szabályozási megközelítés referenciáját kívánja megteremteni globális szinten is.

Vonatkoznak-e ezek a szabályok az Unión kívüli vállalatokra?

A szabályok megkülönböztetés nélkül alkalmazandók az Unió egységes piacán működő összes szereplőre, ideértve az Európai Unión kívüli székhellyel rendelkező, az egységes piacon szolgáltatást nyújtó online közvetítőket is. Az Unióban székhellyel nem rendelkező vállalkozásoknak jogi képviselőt kell kinevezniük, ahogy az sok vállalat esetében más jogi eszközökben vállalt kötelezettségeik részeként már most is megvalósul. Ugyanakkor a felelősség alóli mentességekre vonatkozó egyértelmű jogi helyzet és az Unión belüli szolgáltatásnyújtás egységes szabályozása az online közvetítők számára is előnyös.

2.      A felhasználókra gyakorolt hatás

Hogyan részesülnek az új szabályok előnyeiből a polgárok?

Az online platformok egyre fontosabb szerepet játszanak az európaiak mindennapi életében. A szabályok biztonságosabb online élményt teremtenek a polgárok számára, hogy szabadon kifejezhessék ötleteiket, illetve kommunikálhassanak és vásárolhassanak az interneten, mivel kevesebb illegális tevékenységgel és veszélyes áruval találkoznak, miközben alapvető jogaik védelme is biztosított. Többek között az alábbi előnyökről beszélhetünk:

Jobb szolgáltatások a fogyasztók számára: Az online piactereknek azonosítaniuk kell üzleti felhasználóikat, és tisztázniuk kell, hogy ki értékesít vagy nyújt szolgáltatást; ez segít a tisztességtelen kereskedők felkutatásában, és megvédi az online vásárlókat az illegális termékektől, például a hamisított, illetve veszélyes áruktól. Az online piacterek, amennyiben tudomásárukra jut, hogy egy adott termék vagy szolgáltatás jogellenes, kötelesek tájékoztatni a terméket vagy szolgáltatást vásárló fogyasztókat a) a jogellenesség tényéről, b) a kereskedő kilétéről és c) a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről. Ezenkívül véletlenszerűen ellenőrizniük kell a platformjukon értékesített termékek dokumentációját, és fokozottabb mértékben kell a termékek jobb nyomon követhetőségét szolgáló megoldásokat alkalmazniuk annak érdekében, hogy egyre kevesebb olyan áru jusson el az európai fogyasztókhoz, amely nem felel meg a követelményeknek.

Új felhasználói jogok: Ezzel egyidejűleg a polgárok is bejelentést tehetnek, ha jogellenes tartalmakkal találkoznak, ideértve a termékeket is, és az általuk létrehozott tartalmak eltávolítása esetén megtámadhatják az online platformok által hozott döntéseket: a platformok kötelesek értesíteni a polgárokat a meghozott döntésekről, a döntés meghozatalát alátámasztó indokokról, és gondoskodniuk kell a döntés megtámadására szolgáló mechanizmus meglétéről.

Átláthatóbb hirdetések: Emellett a felhasználók több információhoz jutnak az online platformokon megjelenő hirdetésekről – például arról, hogy az egyes hirdetések célcsoportjába tartoznak-e, és ha igen, miért. A platformokon a továbbiakban már nem jelenhetnek meg viselkedésalapú célzott hirdetések kiskorúak számára, és a felhasználók nem kaphatnak személyes adatok különleges kategóriáit – például etnikai hovatartozást, politikai nézetet vagy szexuális irányultságot – felhasználó profilalkotás alapján hirdetéseket.

Nagyobb felelősség hárul az óriásplatformokra: Külön szabályok vonatkoznak azokra az online óriásplatformokra és nagyon népszerű online keresőprogramokra, amelyek több mint 45 millió felhasználót érnek el, tekintettel arra, hogy ezek a platformok rendszerszintű hatást gyakorolnak a nyilvános vita, a gazdasági tranzakciók, valamint az információk, vélemények és ötletek terjesztésének lehetőségeire. A platformokon megjelenő ajánlott tartalmakat illetően a felhasználóknak lehetőségük van módosítani az alkalmazott kritériumokat, de választhatják azt is, hogy nem szeretnének személyre szabott ajánlásokat kapni. A polgároknak nem kell elfogadniuk mindent, amit ezek a vállalatok mondanak, és most már független ellenőrök és ellenőrzött kutatók jelentései révén ellenőrizhetik e vállalatok tevékenységeit.

Egyértelműbb következmények: A felhasználók kártérítést kérhetnek a közvetítő szolgáltatóktól a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szolgáltató általi megsértése miatt elszenvedett károkért vagy veszteségekért.

Milyen intézkedéseket rögzít a jogszabály a jogellenes tartalom elleni fellépés érdekében?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatékony eszközöket határoz meg a digitális ökoszisztéma valamennyi szereplőjére vonatkozóan nem csak a jogellenes tartalmak, hanem az illegális áruk és szolgáltatások elleni fellépéshez is:

A felhasználók egyszerűen és hatékonyan bejelenthetik a jogellenes tartalmakat.

A javaslat kiemelt csatornát hoz létre a különleges szakértelmüket és kompetenciájukat bizonyító megbízható bejelentők számára, hogy prioritást élvezzenek a jogellenes tartalmak bejelentésekor. A megbízható bejelentőket 2024. február 17-től a digitális szolgáltatási koordinátorok, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály tagállami felügyeletéért és érvényesítéséért felelős nemzeti hatóságok nevezik ki.

Amint a tagállamok kijelölik és felhatalmazzák a digitális szolgáltatási koordinátorokat, ez utóbbiak elrendelhetik az Unióban működő platformok számára, székhelyüktől függetlenül, hogy távolítsák el a jogellenes tartalmakat. Az online óriásplatformoknak kockázatcsökkentő intézkedéseket kell hozniuk szolgáltatásaik általános szervezése szintjén annak érdekében, hogy megvédjék felhasználóikat a jogellenes tartalmaktól, áruktól és szolgáltatásoktól.

Hogyan védi meg a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az embereket a nem biztonságos vagy hamisított áruktól?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatékony eszközöket határoz meg a digitális ökoszisztéma valamennyi szereplőjére vonatkozóan az illegális áruk elleni fellépéshez is:

A platformok kötelező eljárásokat vezettek be az illegális áruk eltávolítására.

Az online piacterek továbbá kötelesek nyomon követni kereskedőiket („Ismerd az ügyfeledet!”). Ez biztonságos, átlátható és megbízható környezetet teremt a fogyasztók számára, és visszatartja a platformokkal visszaélő kereskedőket attól, hogy nem biztonságos vagy hamisított árukat értékesítsenek.

Az online platformoknak úgy kell kialakítaniuk online felületeiket, hogy a kereskedők eleget tehessenek a fogyasztókkal szembeni tájékoztatási kötelezettségeiknek.

2024. február 17-től egy megbízható bejelentőkre épülő új rendszer is rendelkezésre fog állni, például a hamisított áruk ellen küzdő márkatulajdonosok számára, hogy gyorsabban és könnyebben lehessen bejelenteni és eltávolítani a hamisított árukat.

A hatóságok számára új eszközök állnak rendelkezésre, amelyekkel közvetlenül elrendelhetik a nem biztonságos termékek eltávolítását.

A piacterek továbbá kötelesek minden elvárható erőfeszítést megtenni annak véletlenszerű ellenőrzése érdekében, hogy a termékek vagy szolgáltatások szerepelnek-e jogellenes minősítéssel valamelyik hivatalos adatbázisban, és meg kell tenniük a megfelelő intézkedéseket.

Az online óriásplatformokról ellenőrzött kockázatértékelést készítenek, amely magában foglalja annak elemzését is, hogy az adott platform mennyire sebezhető az illegális áruk megjelenésével szemben, és a szervezeti szinten hozott kockázatcsökkentő intézkedéseiket mostantól évente ellenőrzik.

Milyen védelmet nyújt a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a kiskorúak számára?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály értelmében a kiskorúak számára hozzáférhető online platformok szolgáltatóinak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk, amelyek biztosítják a kiskorúak magánéletének magas szintű védelmét és fokozott biztonságát e platformok szolgáltatásainak használata közben.

Emellett az új szabályok értelmében az említett szolgáltatók nem használhatnak olyan, kiskorúaknak szánt célzott hirdetéseket, amelyek a szolgáltatásokat igénybe vevő felhasználók személyes adatainak felhasználásával készített profilalkotáson alapulnak, amennyiben a szolgáltatás használójáról kellő bizonyossággal meg tudják állapítani, hogy kiskorú.

Hogyan lehet hatékonyan kezelni a káros, de nem jogellenes tartalmakat?

A káros, de nem jogellenes tartalmakat nem szabad ugyanúgy kezelni, mint a jogellenes tartalmat. Az új szabályok – a véleménynyilvánítás szabadságának teljes körű tiszteletben tartása mellett – csak a jogellenes tartalmak eltávolítására vagy az ilyen tartalmak eltávolításának megkönnyítésére irányuló intézkedéseket írnak elő.

Ezzel párhuzamosan a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály meghatározza az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok felelősségét az olyan rendszerszintű problémák tekintetében, mint a világjárványok során terjedő dezinformáció, megtévesztés és manipuláció, a kiszolgáltatott csoportoknak okozott sérelmek és más újonnan megjelenő társadalmi károk. Miután a Bizottság nyilvántartásba vette a legalább 45 millió felhasználót elérő online óriásplatformokat és nagyon népszerű online keresőprogramokat, az említett platformok és keresőprogramok üzemeltetőinek éves kockázatértékelést kell készíteniük, és megfelelő intézkedéseket kell hozniuk az általuk kínált szolgáltatás kialakításából eredő és használata során felmerülő kockázatok csökkentésére. Az említett intézkedések kidolgozása során gondosan kell eljárni, hogy azok ne korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát. Az intézkedéseket emellett független ellenőrzésnek kell alávetni.

Emellett a javaslat olyan társszabályozási keretet határoz meg, amelyben a szolgáltatók magatartási kódexek keretében léphetnek fel az illegális tartalmak vírusjellegű terjedésével, valamint a manipuláló és visszaélésszerű tevékenységekkel kapcsolatos negatív hatások kezelése érdekében, amelyek különösen károsak a szolgáltatás kiszolgáltatott helyzetben lévő felhasználóira, például a gyermekekre és a kiskorúakra nézve.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály támogatja a káros online tevékenységekre vonatkozó társszabályozási keret létrehozását, amely magatartási kódexek, például a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex felülvizsgálatát és válságkezelési protokollok készítését is magában foglalja.

Hogyan őrizhető meg az egyensúly az alapvető jogokkal, például a véleménynyilvánítás szabadságával?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály védi a véleménynyilvánítás szabadságát, ezen belül a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét. Ezt úgy valósítja meg, hogy kényes egyensúlyt teremt a jogellenes tartalmak kezelésére vonatkozó szabályok létrehozása, valamint az online véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadságának védelme között. Ez magában foglalja az emberek véleménynyilvánítási és tájékozódási szabadságának a kormányzati beavatkozással szembeni védelmét is. A jogellenes online tartalmak elleni horizontális szabályok kidolgozása során gondosan ügyeltek az arányosságra, ezért azokat a véleménynyilvánítás szabadságát és a hatékony jogorvoslathoz való jogot védő szilárd biztosítékok kísérik annak érdekében, hogy a jogellenes online tartalmak eltávolítása se elégtelen, se túlzott mértékű ne lehessen.

Íme három példa arra, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hogyan védi a véleménynyilvánítás szabadságát:

Panaszkezelési mechanizmus a moderálási döntések megtámadására: A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy megtámadják az online platformok által az egyes tartalmak eltávolítására vonatkozóan hozott döntéseket, ideértve azt az esetet is, amikor ezek a döntések a platformok szerződési feltételein alapulnak. Ha egy fiókot vagy tartalmat felfüggesztenek vagy más módon korlátoznak, a felhasználóknak joguk van megtámadni a döntést. Ez biztosítja, hogy a döntések ne legyenek önkényesek, és lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy megvédjék online jelenlétüket. A felhasználók fordulhatnak közvetlenül a platformhoz, választhatnak peren kívüli vitarendezést és/vagy bírósághoz fordulhatnak jogorvoslatért.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály előírja, hogy a platformoknak a tartalommoderálás tekintetében átláthatónak kell lenniük: A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a tartalommoderálási döntések átláthatóságára vonatkozó szabályokat is megállapít. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály például átláthatóságot ír elő az „árnyékletiltás” és hasonló tartalommoderálás tekintetében. Ha egy fiókot korlátoznak, a felhasználót erről tájékoztatni kell, és joga van megtámadni a döntést. A szolgáltatók kötelesek nyilvánosságra hozni moderálási szabályaikat és azok végrehajtásának módját, ami kölcsönös bizalmat és egyértelmű kommunikációt eredményez a platformok és a felhasználók között. Az óriásplatformok esetében a felhasználók és a fogyasztók jobban átláthatják, hogy e platformok milyen hatást gyakorolnak társadalmainkra. Az óriásplatformoknak csökkenteniük kell az ilyen kockázatokat, többek között a véleménynyilvánítás szabadsága tekintetében. A platformok felelősségre vonása független ellenőrző szervek által készített jelentéseken, valamint a szakemberek és a nyilvánosság általi ellenőrzésen keresztül történik majd.

A torzítások kezelése az ajánló algoritmusokban: A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály új eszközöket vezet be az ajánlórendszerek torzításainak értékelésére és helyesbítésére. E rendelkezések célja, hogy tisztességesebb és reprezentatívabb online élményt teremtsenek, tiszteletben tartva a felhasználók sokféleségét és egyéniségét.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban foglalt valamennyi kötelezettséget, beleértve a válságelhárítási mechanizmust is, az arányosságra gondosan ügyelve alakították ki az alapvető jogok, például a véleménynyilvánítás szabadsága tiszteletben tartásának előmozdítása érdekében.

Hogyan lép fel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a dezinformációk ellen?

A tartalommoderálásra, a hirdetésekre, az algoritmikus folyamatokra és a kockázatcsökkentésre vonatkozó szabályok révén a jogszabály biztosítani kívánja, hogy a platformok – és különösen az óriásplatformok – elszámoltathatóbbak legyenek, és vállalják felelősségüket az általuk hozott intézkedésekért és az általuk hordozott rendszerszintű kockázatokért, ideértve a dezinformációt és a választási folyamatok manipulálását is.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a társszabályozási keret meghatározása mellett a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex módosítását és az új bizottsági iránymutatás elfogadását támogatja, az európai demokráciáról szóló cselekvési tervben bejelentetteknek megfelelően.

Hogyan szabályozza a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az online hirdetéseket?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály minden típusú hirdetésre kitér, a digitális marketingtől a témafókuszú reklámokon át a politikai hirdetésekig, és kiegészítő szerepet tölt be olyan meglévő szabályok mellett, mint az általános adatvédelmi rendelet, amely már tartalmaz szabályokat például a felhasználók hozzájárulására vagy a célzott digitális marketing elleni tiltakozáshoz való jogukra vonatkozóan.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály két új korlátozást vezet be az online platformokon történő célzott hirdetésekre. Először is megtiltja a profilalkotáson alapuló célzott hirdetéseket kiskorúak számára. Másodszor, megtiltja azon célzott hirdetések használatát, amelyek személyes adatok különleges kategóriáinak, például a szexuális irányultságnak vagy a vallási meggyőződésnek a felhasználásával történő profilalkotáson alapulnak.

Az új szabályok lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy tájékozott és megalapozott döntéseket hozzanak az általuk megtekintett hirdetésekről. Egyértelműen tájékoztatni kell a felhasználókat arról, hogy az egyes hirdetések célcsoportjába tartoznak-e, és ha igen, miért, valamint hogy ki fizette a hirdetést; arról is egyértelmű tájékoztatást kell kapniuk, hogy a platformon megjelenő tartalom szponzorált vagy szervesen került feltöltésre, ahogy azt is jelezni kell feléjük, ha a véleményformálók által készített tartalmak kereskedelmi üzenetet hordoznak. A potenciálisan jogellenes hirdetésekre, ahogy minden más típusú tartalomra, értesítési és intézkedési kötelezettségek vonatkoznak.

Az online óriásplatformok esetében jelentősebb a társadalmi hatás, ezért a szabályok további intézkedések megtételére kötelezik őket a kockázatok csökkentése és az ellenőrzés biztosítása érdekében. Hirdetési adatbázist kell fenntartaniuk és ahhoz hozzáférést kell biztosítaniuk, lehetővé téve a kutatók, a civil társadalom és a hatóságok számára a hirdetések megjelenítésének és tényleges célcsoportjának ellenőrzését. Azt is meg kell vizsgálniuk, hogy előfordult-e olyan eset, amikor hirdetési rendszerüket manipulációs, vagy más társadalmi kockázatot jelentő célra használták, és ha igen, hogyan történhetett ez meg, és intézkedéseket kell hozniuk e kockázatok csökkentése érdekében.

A szabályok kiegészítéseképpen a digitális piacokról szóló jogszabály intézkedéseket határoz meg a „kapuőrként” működő platformok hirdetési modelljével kapcsolatosan felmerülő gazdasági aggályok kezelésére.

Hogyan védi a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a személyes adatokat?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt a meglévő adatvédelmi szabályokkal – többek között az általános adatvédelmi rendelettel (GDPR) és az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvvel – teljes összhangban alakították ki úgy, hogy az nem módosítja az említett jogszabályokban meghatározott biztosítékokat.

Hogyan kezeli a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az úgynevezett „sötét megoldásokat”?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály tiltja a „sötét megoldások” alkalmazását. Az online platformok szolgáltatóinak online felületeiket úgy kell kialakítaniuk, rendezniük és működtetniük, hogy az ne adjon lehetőséget félrevezető, manipulatív, vagy az általuk kínált szolgáltatásokat igénybe vevő felhasználók szabad és megalapozott döntéshozatali képességét jelentős módon torzító vagy károsító módon történő használatra.

A tilalom kiegészíti, de nem írja felül a fogyasztóvédelmi és adatvédelmi szabályok keretében már bevezetett tilalmakat, amelyek keretében az EU-ban már számos, fogyasztókat félrevezető sötét megoldás került tilalom alá.

3.      A jogszabály hatása a vállalkozásokra

Milyen digitális szolgáltatásokra terjed ki a jogszabály?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az online közvetítők széles körére vonatkozik, köztük olyan szolgáltatásokra is, mint az internetszolgáltatók, a felhőalapú szolgáltatások, az üzenetküldés, a piacterek vagy a közösségi hálózatok. Külön átvilágítási kötelezettségek vonatkoznak a tárhelyszolgáltatásokra, különösen az online platformokra, például a közösségi hálózatokra, a tartalommegosztó platformokra, az alkalmazásáruházakra, az online piacterekre, valamint az online utazási és szállásplatformokra. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban meghatározott legátfogóbb szabályok elsősorban azokra az online óriásplatformokra és nagyon népszerű keresőprogramokra vonatkoznak, amelyek jelentős társadalmi és gazdasági hatást fejtenek ki, és az Unióban legalább 45 millió felhasználóhoz jutnak el (ami a lakosság 10%-ának felel meg). Az online óriásplatformokat és a nagyon népszerű online keresőprogramokat a Bizottság jelöli ki, és a kijelölésüket követően 4 hónap áll rendelkezésükre, hogy megfeleljenek a kifejezetten az online óriásplatformokra/nagyon népszerű online keresőprogramokra vonatkozó további kötelezettségeknek, például a kockázatkezelési kötelezettségeknek, az ellenőrzött kutatók adatokhoz való hozzáférésének biztosítására vonatkozó kötelezettségeknek, valamint azon kötelezettségnek, hogy szolgáltatásaikat ellenőrzésnek vessék alá.

Milyen hatással lesz a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a vállalkozásokra?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály korszerűsíti és pontosítja a 2000-ben megalkotott szabályokat. Egy olyan általános referenciát teremt meg, amelyben az online vállalkozások a jogok és kötelezettségek betartását biztosító korszerű, egyértelmű és átlátható keretrendszer előnyeit élvezhetik.

Ezen túlmenően az online közvetítők, és különösen a tárhelyszolgáltatások és az online platformok esetében e szabályok csökkenteni fogják az egységes piacon a 27 különböző rendszernek való megfelelés költségeit. Ez különösen fontos az innovatív kkv-k, az induló és a növekvő innovatív vállalkozások számára annak érdekében, hogy terjeszkedni tudjanak belföldön, és versenyre kelhessenek az óriásvállalatokkal. A kis- és mikrovállalkozások mentesülnek egyes olyan szabályok alól, amelyek nagyobb terhet jelenthetnek számukra. A Bizottság gondosan nyomon követi az új rendelet kkv-kra gyakorolt hatásait.

Az új szabályok más vállalkozások számára is előnyösek. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály révén egyszerű és hatékony eszközök állnak rendelkezésükre a kereskedelmi tevékenységüket károsító jogellenes tevékenységek bejelentésére, míg a belső és külső jogorvoslati mechanizmusok hatékonyabb védelmet biztosítanak számukra a téves tartalomeltávolítással szemben, csökkentve ezzel a törvényes vállalkozások és vállalkozók veszteségeit.

Emellett azok a szolgáltatók, amelyek önként intézkedéseket hoznak a jogellenes tartalmak terjesztésének további visszaszorítása érdekében, biztosak lehetnek abban, hogy ezek az intézkedések nem járhatnak azzal a negatív következménnyel, hogy elveszítik a jogi felelősségre vonással szembeni védettségüket.

Hogyan támogatja a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az induló vállalkozásokat és általában az innovációt?

Az egységes uniós keretrendszer révén a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály megkönnyíti az egységes piac működését azáltal, hogy csökkenti a megfelelési költségeket és egyenlő versenyfeltételeket teremt. Az egységes piac fragmentációja aránytalan hátrányt jelent a növekedést tervező kkv-k és induló innovatív vállalkozások számára a belföldi piac méretének elégtelensége és a számos különböző jogszabálynak való megfelelés költségei miatt. A fragmentáció költségei sokkal kisebb terhet rónak a már nagy méretet elért vállalkozásokra.

A digitális egységes piac egészén alkalmazandó közös, horizontális és harmonizált szabálygyűjtemény lehetővé teszi a kkv-k, a kisebb platformok és az induló innovatív vállalkozások számára, hogy a kritikus növekedési szakaszban külföldi ügyfeleket is elérjenek. A szabályokat olyan szabványosítási intézkedések és magatartási kódexek kísérik, amelyek a kisebb vállalatok számára megkönnyítik a végrehajtást.

Hogyan tesz különbséget a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a kis és a nagy gazdasági szereplők között?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály aszimmetrikus átvilágítási kötelezettségeket ír elő a közvetítők különböző típusai számára szolgáltatásaik jellegétől, méretüktől és hatásuktól függően annak érdekében, hogy szolgáltatásaikat ne lehessen jogellenes tevékenységek céljára felhasználni, és hogy szolgáltatóként felelősségteljesen működjenek. Bizonyos érdemi kötelezettségek csak az online óriásplatformokra korlátozódnak, amelyek központi szerepet játszanak a társadalmi viták és a gazdasági tranzakciók elősegítésében. A nagyon kis méretű platformok mentesülnek a kötelezettségek többsége alól.

Azáltal, hogy az online ökoszisztémában a szereplők méretének megfelelően helyreállítja a felelősségek egyensúlyát, a jogszabály biztosítja, hogy az új szabályok szabályozási költségei arányosak legyenek.

Milyen hatással van a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a platformokra és az óriásplatformokra?

A legkisebbek (az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató platformok és az olyan platformok, amelyek éves árbevétele és/vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió eurót) kivételével minden platformnak panasztételi és jogorvoslati mechanizmusokat, valamint peren kívüli vitarendezési mechanizmusokat kell létrehoznia, együtt kell működnie a megbízható bejelentőkkel, intézkedéseket kell hoznia a visszaélésszerű bejelentések ellen, kezelnie kell a panaszokat, ellenőriznie kell a külső beszállítók megbízhatóságát, és biztosítania kell az online hirdetések átláthatóságát a felhasználók számára.

Ezen túlmenően a legalább 45 millió felhasználót (azaz az európai népesség 10%-át) elérő online óriásplatformokra és nagyon népszerű keresőprogramokra külön szabályok vonatkoznak az illegális tartalmak terjesztésével és a társadalomnak okozott károkkal kapcsolatos különleges kockázatok miatt.

Az online óriásplatformoknak meg kell felelniük az előírt kockázatkezelési kötelezettségeknek, külső kockázatellenőrzésnek és nyilvános elszámoltathatóságnak, átláthatóvá kell tenniük ajánlórendszereiket és az információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos felhasználói választási lehetőségeiket, valamint meg kell osztaniuk az adatokat a hatóságokkal és a kutatókkal.

4.      A jogszabály hatása a tagállamokra

Hogyan lehet áthidalni a tagállami jogszabályok közötti szakadékokat?

Az elmúlt néhány év tapasztalatai és kísérletei azt mutatják, hogy a jogellenes online tartalmak terjedésével kapcsolatos problémák megfékezésére irányuló egyedi nemzeti intézkedések – különösen amikor online óriásplatformokról van szó – nem képesek hatékonyan kezelni a fennálló kihívásokat és megvédeni az európaiakat a káros online tevékenységektől. Emellett a nem összehangolt nemzeti intézkedések további akadályokat gördítenek a kisebb online vállalkozások és induló innovatív vállalkozások elé, amelyeknek jelentős megfelelési költségekkel kell szembenézniük ahhoz, hogy meg tudjanak felelni az összes különböző jogszabálynak. Korszerű és harmonizált szabályokkal minden európai ember és vállalkozás számára nagyobb védelmet és szerepvállalást lehet biztosítani.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az Unió egészére vonatkozóan egyetlen szabályrendszert vezet be. Ezáltal az Unió valamennyi polgára azonos jogokkal rendelkezik, a közös jogérvényesítési rendszer egységesen védi meg őket, és az online platformokra vonatkozó szabályok az Unió egész területén azonosak. Ez a jogellenes tartalmak bejelentésére vonatkozó szabványosított eljárásokat, a panasztételi és jogorvoslati mechanizmusokhoz való, az egész egységes piacon érvényesülő azonos hozzáférést, a tartalommoderáló vagy reklámrendszerek átláthatóságának azonos szintjét, valamint az online óriásplatformok esetében egyforma szintű, felügyelt kockázatcsökkentési stratégiát jelent.

Ugyanakkor a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály rendeletként közvetlenül alkalmazandó, és a vele azonos célkitűzést követő, átfedéseket tartalmazó nemzeti jogszabályok helyébe lép. Emellett, mivel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály teljes körű harmonizációs eszköz, az uniós tagállamok nem állapíthatnak meg nemzeti jogukban a rendeletben foglaltakon túl további szabályokat.

Mely intézmények felügyelik a szabályokat, és ki választja ki őket?

A szabályok betartását a Bizottság – amely elsősorban a 45 milliónál több felhasználóval rendelkező platformokért és keresőprogramokért felelős – és a tagállamok – amelyek a székhelyük szerint a kisebb platformokért és keresőprogramokért felelősek – megosztva felügyelik.

A Bizottság a jelenlegi trösztellenes szabályokban meghatározottakkal azonos felügyeleti hatáskörökkel rendelkezik, beleértve a vizsgálati hatásköröket és a globális bevétel legfeljebb 6%-ának megfelelő bírság kiszabására való jogosultságot.

A tagállamoknak 2024. február 17-ig ki kell jelölniük azokat az illetékes hatóságokat – digitális szolgáltatási koordinátorokat –, amelyek felügyelik, hogy a területükön székhellyel rendelkező szolgáltatók szolgáltatásai megfelelnek-e az új szabályoknak, illetve részt kell venniük a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályjavaslat uniós együttműködési mechanizmusában. A digitális szolgáltatási koordinátor független hatóság, amely számára szigorúan elő van írva, hogy feladatait pártatlanul és átláthatóan kell ellátnia. Az egyes tagállamokon belül az új digitális szolgáltatási koordinátor fontos szabályozási központként biztosítja a koherenciát és a digitális kompetenciákat.

A digitális szolgáltatási koordinátorok a Digitális Szolgáltatások Európai Testülete elnevezésű független tanácsadó csoport keretében működnek együtt, amely elemzésekkel, jelentésekkel és ajánlásokkal támogathatja, valamint koordinálhatja a digitális szolgáltatási koordinátorok által végzett közös vizsgálatokat, amelyek új eszközként kerülnek bevezetésre.

A Digitális Szolgáltatások Európai Testülete 2024. február 17-én jön létre.

Milyen szerepet tölt be a Bizottság a platformok felügyeletében?

Elsősorban az illetékes nemzeti hatóságok, nevezetesen a digitális szolgáltatási koordinátorok feladata, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban foglaltakat az adott területen székhellyel rendelkező közvetítő szolgáltatások üzemeltetőire vonatkozóan érvényesítsék.

Az online óriásplatformok és nagyon népszerű keresőprogramok felügyeletét illetően azonban egyedül a Bizottság rendelkezik hatósági jogkörrel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti azon konkrét kötelezettségek felügyeletére és érvényesítésére, amelyek kizárólag az említett szolgáltatókra vonatkoznak. Emellett a Bizottság a digitális szolgáltatási koordinátorokkal együttműködésben felel majd az online óriásplatformokat és nagyon népszerű online keresőprogramokat érintő bármely más rendszerszintű kérdés felügyeletéért és végrehajtásáért is.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti felügyeleti és végrehajtási keretrendszernek fontos részét képezi majd a Testület is, amelynek tagjai független digitális szolgáltatási koordinátorok közül kerülnek ki.

Milyen szankciók sújtják a vállalkozásokat, ha nem tartják be az új szabályokat?

Nemzeti és uniós szintű együttműködésre alapuló új végrehajtási mechanizmus fogja felügyelni, hogy az online közvetítők hogyan igazítják rendszereiket az új követelményekhez. Minden tagállamnak ki kell neveznie majd egy digitális szolgáltatási koordinátort, amely önálló hatóságként a saját tagállamában székhellyel rendelkező közvetítő szolgáltatások felügyeletéért és/vagy az ágazati szakhatóságokkal történő koordinációért felel. E tevékenysége részeként a koordinátor szankciókat – többek között pénzbírságokat – szab ki. A rendeletben meghatározott követelményekkel összhangban minden tagállamnak egyértelműen meg kell határoznia nemzeti jogában a szankciókat, biztosítva, hogy azok arányosak legyenek a jogsértés jellegével és súlyosságával, ugyanakkor megfelelő visszatartó erőt képviseljenek a rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében.

Az online óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok esetében a Bizottság közvetlen felügyeleti és végrehajtási hatáskörrel rendelkezik, a legsúlyosabb esetekben pedig a szolgáltató teljes forgalmának 6%-áig terjedő bírságot szabhat ki.

A végrehajtási mechanizmus azonban nem korlátozódik a bírságkiszabásra: a digitális szolgáltatások koordinátora és a Bizottság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy szükség esetén azonnali intézkedéseket kérjen a nagyon súlyos károk kezelése érdekében, és a platformok kötelezettségeket vállalhatnak arra vonatkozóan, hogy hogyan orvosolják azokat.

Azon tisztességtelen platformok esetében, amelyek nem tesznek eleget fontos kötelezettségeiknek, és ezáltal veszélyeztetik az emberek életét és biztonságát, végső eszközként lehetőség lesz arra, hogy az összes érintett fél bevonása után szolgáltatásuk ideiglenes felfüggesztését kérjék a bíróságtól.

Alkalmazandó-e már a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály?

A szabályok alkalmazása két lépésben történik:

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály 2024. február 17-től kezdődően közvetlenül alkalmazandó az EU-ban. Február 17-ig a tagállamoknak ki kell jelölniük azokat a nemzeti hatóságokat, amelyek feladata, hogy érvényesítsék a kisebb platformokra vonatkozó szabályokat, valamint az online óriásplatformokat és nagyon népszerű online keresőprogramokat érintő nem rendszerszintű kérdésekre vonatkozó szabályokat.

A Bizottság által a rendszerszintű kötelezettségek tekintetében közvetlenül felügyelt online óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok esetében az új szabályok korábban léptek életbe. Mindenekelőtt a mikro- és kis platformok kivételével valamennyi online platformnak 2023. február 17-ig havonta közzé kellett tennie az aktív felhasználók számára vonatkozó információkat; ezt a gyakorlatot ezt követően legalább hathavonta meg kell ismételni. Emellett felkérték őket, hogy az említett számokat közöljék a Bizottsággal, amely felelős annak vizsgálatáért, hogy elérik-e a 45 millió felhasználós küszöbértéket, és ennek megfelelően online óriásplatformnak vagy nagyon népszerű online keresőprogramnak kell-e minősíteni őket.

A Bizottság általi nyilvántartásba vételt követően az online óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok szolgáltatóinak négy hónap áll rendelkezésükre, hogy megfeleljenek a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak, beleértve a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti első kockázatértékelés elkészítését és a Bizottság felé történő benyújtását. Ezért a kijelölt óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok első csoportja esetében a további kötelezettségek 2023. augusztus végén léptek hatályba. Az óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok második csoportja esetében a további kötelezettségek 2024 áprilisa végén lépnek hatályba.

További információk itt érhetők el.

5.      Az algoritmusok átláthatóságával foglalkozó európai központ

Milyen technikai jellegű szakértői tapasztalattal rendelkezik a Bizottság a legnagyobb online közvetítők felügyeletéhez?

A tárgyalások vége óta a Bizottság felkészült arra, hogy az online óriásplatformok és keresőprogramok tekintetében ellássa a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti felügyeleti feladatát, amelynek keretében növelte a többek között az adattudomány és az algoritmusok területén jártas személyi és szakértői állomány létszámát.

Felügyeleti szerepének betöltésében a Bizottságot az algoritmusok átláthatóságával foglalkozó európai központ támogatja, amelynek a Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) ad otthont. A központ technikai szakértelemmel, tudományos kutatások és előrejelzések készítésével segíti a Bizottságot kizárólagos felügyeleti és végrehajtási feladatainak ellátásában a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban az online óriásplatformokra és keresőprogramokra vonatkozóan előírt rendszerszintű kötelezettségek tekintetében. A központ, speciális szakértelemmel rendelkező szakértői gárdájával a rendszerszintű kockázatok azonosításában és mérésében is szerepet vállal.

Az algoritmusok átláthatóságával foglalkozó európai központ (ECAT) hivatalosan 2023 áprilisában kezdte meg működését. Jóllehet személyi állományának nagy része a spanyolországi Sevilla városában található Közös Kutatóközpont telephelyén dolgozik, a központ szorosan együttműködik a Közös Kutatóközpont isprai (Olaszország) és brüsszeli (Belgium) munkatársaival is.

Mi a feladata az algoritmusok átláthatóságával foglalkozó európai központnak?

A központ belső technikai segítséget nyújt a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezet biztosítására irányuló célkitűzéséhez kapcsolódó algoritmikus rendszerek kialakításában. Ennek során különböző tudományágak szakértőire támaszkodik, a műszaki, etikai, gazdasági, jogi és környezetvédelmi szempontok integrálásával.

A központ fogja össze az algoritmikus átláthatóságra fókuszáló kutatásokat, biztosítva, hogy a digitális szolgáltatásokat támogató algoritmusok által hozott döntések átláthatóak, indokolhatóak és az online óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok kockázatkezelési kötelezettségeivel összhangban lévők legyenek.

6.      A végrehajtási keret

Milyen típusú vizsgálati hatáskörökkel rendelkezik a Bizottság?

A Bizottság az egyetlen hatóság a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti azon konkrét kötelezettségek felügyeletére és érvényesítésére, amelyek csak az online óriásplatformokra és a nagyon népszerű online keresőprogramokra vonatkoznak. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak való megfelelésük nyomon követése érdekében a Bizottság vizsgálati és végrehajtási hatáskörökkel rendelkezik, amelyek a versenyszabályok alapján meglévő hasonló hatáskörökre épülnek.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály megsértésének gyanúja esetén az információgyűjtés érdekében a Bizottság többek között:

Információkérést (RFI) küldhet annak ellenőrzése érdekében, hogy a platformok megfelelnek-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak. A Bizottság küldhet egyszerű információkérést vagy határozati úton is kérhet tájékoztatást. A határozati úton küldött információkérés jogilag kötelezi a szolgáltatókat a válaszadásra.

Elrendelheti az online óriásplatform vagy a nagyon népszerű online keresőprogram adataihoz és algoritmusaihoz való hozzáférést pl. annak értékelése céljából, hogy a platform algoritmusa/ajánlórendszere hogyan mozdítja elő a jogellenes tartalmat.

Bármely olyan személyt meghallgathat, aki a vizsgálat tárgyára vonatkozó információval rendelkezhet.

Helyszíni vizsgálatokat folytathat az online óriásplatformok helyiségeiben, adott esetben a letelepedés helye szerinti tagállam digitális szolgáltatási koordinátorának támogatásával, amelynek adott esetben bírói engedélyt kell kérnie.

További információk itt érhetők el.

Mit tehet a Bizottság, ha fennáll a gyanú arra, hogy egy online óriásplatform vagy nagyon népszerű online keresőprogram nem felel meg a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak?

Amennyiben a Bizottság azt gyanítja, hogy egy online óriásplatform vagy nagyon népszerű online keresőprogram megsértette a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály bármely rendelkezését, a Bizottság határozatot fogadhat el hivatalos eljárás megindításáról. Az eljárás megindítása jogi követelmény a további végrehajtási lépések megtételéhez.

Az eljárás megindítását követően a Bizottság továbbra is gyűjthet információkat a vizsgált magatartásról, például információkérés küldésével, meghallgatások lefolytatásával vagy helyszíni vizsgálatokkal.

A Bizottság bármikor lezárhatja az eljárást vagy annak valamely részét, például ha a részletes vizsgálat nem teszi lehetővé az eljárás megindításáról szóló határozatban említett feltételezett jogsértés megerősítését.

Amennyiben a Bizottság hivatalos eljárás során arra a következtetésre jut, hogy megsértették a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, további végrehajtási lépéseket tehet, amelyek a következőket foglalhatják magukban:

Ideiglenes intézkedések: a felhasználókat fenyegető súlyos károk kockázata miatti sürgős esetben a Bizottság azonnali intézkedéseket rendelhet el az ilyen jogsértések kezelése érdekében. Az ilyen kockázat csökkentése érdekében hozott intézkedéseknek arányosaknak és átmenetieknek kell lenniük. Ideiglenes intézkedés például az ajánlórendszerek módosítása, egyes kulcsszavak vagy hashtagek fokozott nyomon követése, illetve az állítólagos jogsértések megszüntetésére vagy orvoslására irányuló végzések.

Kötelezővé tett kötelezettségvállalások: az érintett szolgáltatók kötelezettséget vállalhatnak a Bizottság felé a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak való megfelelésre. Amennyiben a Bizottság hatékonynak ítéli meg ezeket a kötelezettségvállalásokat, határozatban elfogadhatja azokat.

Meg nem felelésről szóló határozat: ha a Bizottság a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály, az elrendelt ideiglenes intézkedések vagy a kötelezettségvállalások megsértését állapítja meg, meg nem felelésről szóló határozatot fogadhat el.

A meg nem felelésről szóló határozatot követően a Bizottság az érintett szolgáltató globális forgalmának legfeljebb 6%-áig terjedő pénzbírságot szabhat ki, és elrendelheti, hogy a szolgáltató a Bizottság által meghatározott határidőn belül hozzon intézkedéseket a jogsértés orvoslására. Ez a döntés fokozott felügyeleti időszakot is maga után vonhat a szolgáltató által a jogsértés orvoslására meghozni kívánt intézkedéseknek való megfelelés biztosítása érdekében. Eljárási jogsértés miatt hozott meg nem felelésről szóló határozat esetén (pl. az információkérésre adott helytelen, félrevezető vagy hiányos információszolgáltatás) a Bizottság az évi globális forgalom 1%-áig terjedő bírságot szabhat ki. A Bizottság a megfelelés kikényszerítése céljából kényszerítő bírságot is kiszabhat a platformra.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály nem ír elő határidőt a hivatalos eljárások befejezésére. A részletes vizsgálatok hossza számos tényezőtől, így többek között az ügy összetettségétől, az érintett vállalkozás Bizottsággal való együttműködésének mértékétől és a védelemhez való jog gyakorlásától is függ.

Milyen típusú szankcionálási hatáskörökkel rendelkezik a Bizottság?

A Bizottság az éves globális forgalom 6%-áig terjedő bírságot alkalmazhat a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály meg nem felelésről szóló határozatot követő megsértése, ideiglenes intézkedések be nem tartása vagy kötelezettségvállalások megsértése esetén. A Bizottság emellett a jogorvoslati intézkedések, ideiglenes intézkedések és kötelezettségvállalások késedelmes teljesítésének minden egyes napjára az átlagos napi globális forgalom 5%-áig terjedő kényszerítő bírságot is alkalmazhat.

Végső megoldásként, ha a jogsértés továbbra is fennáll, súlyos károkat okoz a felhasználóknak, és személyek életét vagy biztonságát fenyegető bűncselekménnyel jár, a Bizottság felkérheti az érintett tagállam digitális szolgáltatási koordinátorát, hogy kérje a nemzeti bíróságoktól, hogy egy konkrét eljárást követően ideiglenesen korlátozzák a szolgáltatás igénybe vevőinek a szolgáltatáshoz való hozzáférését.

A Bizottság a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak való megfelelés biztosítása érdekében indokolt esetekben gyakorolhatja végrehajtási hatásköreit, amennyiben ez szükséges és arányos. Minden bizottsági határozat bírósági jogorvoslat tárgyát képezi az Európai Unió Bírósága előtt.

Hogyan finanszírozza a Bizottság az új felügyeleti és végrehajtási hatáskörökkel kapcsolatos költségeket?

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak való tényleges megfelelés biztosítása érdekében fontos, hogy a Bizottság rendelkezzen az e rendelet szerinti feladatainak ellátásához szükséges erőforrásokkal mind a személyzetet, mind a szakértelmet, mind a pénzügyi eszközöket illetően. E célból a Bizottság 2023 végétől kezdődően felügyeleti díjakat számít fel az online óriásplatformokat és keresőprogramokat üzemeltető szolgáltatóknak, amelyek mértékét évente állapítják meg. A felszámított éves felügyeleti díjak teljes összegét a Bizottságnál az e rendelet szerinti felügyeleti feladatok ellátása során felmerült, előzetesen észszerűen becsült költségek teljes összege alapján kell megállapítani.

Az online óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok szolgáltatóinak felszámítandó éves felügyeleti díjnak arányosnak kell lennie a szolgáltatás méretével, amelyet a szolgáltatás Unión belüli igénybe vevőinek száma tükröz. E célból, amíg a felhatalmazáson alapuló rendelet rendelkezéseiben meghatározott feltételek teljesülnek, az egyéni éves felügyeleti díj nem haladhatja meg az online óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok szolgáltatóira vonatkozóan a kijelölt szolgáltatást vagy szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató gazdasági kapacitásának figyelembevétele céljából megállapított általános felső határértéket (amely az éves globális nettó bevételük 0,05 %-ának felel meg).

A Bizottság 2023. március 2-án elfogadta a felügyeleti díjak alkalmazására vonatkozó eljárást és részletes módszertant meghatározó részletes szabályokat, amelyeket a közzététel és a hatálybalépés előtt három hónapos ellenőrzés céljából megküldött az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A felhatalmazáson alapuló rendeletben előirányzott eljárással összhangban a Bizottság becslést készített a költségekről, és azokat a 2023. augusztus 31. előtt online óriásplatformként vagy nagyon népszerű online keresőprogramként kijelölt szolgáltatók között felosztott. Minden egyes díj a jogi aktusban leírt számos tényezőtől, ezen belül a szolgáltatások aktív igénybe vevőinek számától függ. A felszámítandó díjak egyedi összegét meghatározó határozatokat 2023 novemberében hozták meg, és ezeket az összegeket legkésőbb 2023. december 31-ig be kell fizetni.”

Forrás:
Kérdések és válaszok: A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály; Európai Bizottság; 2024. február 16.
(Frissítve: 2024.2.16.)

Az Európai Bizottság 2024. téli gazdasági előrejelzése: a növekedés élénkülése késik, miközben az infláció a vártnál gyorsabban enyhül

„A tavalyi visszafogott növekedést követően az uniós gazdaság 2024-ben a vártnál gyengébb alapokon állt. Az Európai Bizottság téli időközi előrejelzése lefelé módosítja a növekedési kilátásokat 2023-ra az EU-ban és az euróövezetben az őszi előrejelzésben jelzett 0,6%-ról 0,5%-ra, 2024-re pedig az EU-ban (1,3%-ról) 0,9%-ra, az euróövezetben pedig (1,2%-ról) 0,8%-ra. 2025-ben továbbra is a gazdasági tevékenység bővülése várható, 1,7%-kal az EU-ban és 1,5%-kal az euróövezetben.

Az infláció az ősszel előrejelzettnél gyorsabban lassul. Az EU egészében a harmonizált fogyasztói árindex alapján mért infláció a 2023-as 6,3%-ról 2024-ben várhatóan 3,0%-ra, 2025-ben pedig 2,5%-ra csökken majd. Ami az euróövezetet illeti, a 2023. évi 5,4% után 2024-ben 2,7%-os, 2025-ben pedig 2,2%-os általános infláció várható.

A növekedés 2024-ben a gyenge évkezdés után ismét lendületet kap

2023-ban a háztartások vásárlóerejének gyengülése, az erőteljes monetáris szigorítás, a költségvetési támogatás részleges visszavonása és a csökkenő külső kereslet visszafogta a növekedést. Miután a múlt év második felében az uniós gazdaság épphogy elkerülte a technikai recessziót, kilátásai 2024 első negyedévében továbbra is gyengék.

Azonban továbbra is a gazdasági tevékenység fokozatos felgyorsulása várható ebben az évben. A csökkenő infláció, a reálbérek növekedése és a reziliens munkaerőpiac várhatóan a fogyasztás fellendülését fogják előidézni. A csökkenő haszonkulcsok ellenére a beruházások helyzete javulni fog a hitelfelvételek fokozatos enyhítésének és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz folyamatos végrehajtásának köszönhetően. Emellett a tavalyi gyenge teljesítményt követően a külföldi partnerekkel folytatott kereskedelem várhatóan normalizálódni fog.

A növekedés üteme várhatóan az év második felétől 2025 végéig stabilizálódik.

Az infláció vártnál gyorsabb csökkenése

Az általános infláció 2023-ban a vártnál gyorsabban csökkent, nagyrészt az energiaárak mérséklődése miatt. A gazdasági tevékenység lassulásával az elmúlt év második felében az árnyomások enyhülése más árukra és szolgáltatásokra is kiterjedt.

Az elmúlt hónapokban a vártnál alacsonyabb inflációs eredmények, az energiahordozók alacsonyabb ára és a gyengébb gazdasági lendület az őszi előrejelzésnél meredekebben csökkenő pályára állította az inflációt. Rövid távon azonban a tagállamok energiatámogatási intézkedéseinek lejárta és a Vörös-tengeren bekövetkező kereskedelmi fennakadások okozta magasabb szállítási költségek várhatóan felfelé irányuló nyomást gyakorolnak, bár ez nem tartóztatja fel az infláció csökkenését. Az előrejelzési időhorizont végére az euroövezeti általános infláció az előrejelzések szerint éppen az EKB-célérték felett lesz, az uniós infláció pedig valamivel magasabb lesz.

Megnövekedett bizonytalanság a geopolitikai feszültségek közepette

Ezt az előrejelzést az elhúzódó geopolitikai feszültségek és a közel-keleti konfliktus további elmélyülésének kockázata miatt bizonytalanság övezi. A szállítási költségeknek a Vörös-tenger kereskedelmi zavarait követő növekedése várhatóan csak marginális hatással lesz az inflációra. A további fennakadások azonban ismét korlátozott ellátást eredményezhetnek, amely gátolhatja a termelést és emelheti az árakat.

Belföldön a növekedésre és az inflációra vonatkozó alapforgatókönyvhöz kapcsolódó kockázatok attól függenek, hogy a fogyasztás, a bérnövekedés és a haszonkulcsok alul- vagy túlteljesítik-e a várakozásokat, és hogy mennyi ideig maradnak fenn a magas kamatlábak. Az éghajlati kockázatok és a szélsőséges időjárási események növekvő gyakorisága továbbra is fenyegetést jelent.

Háttér-információk

A 2024. téli gazdasági előrejelzés aktualizálja a 2023. őszi gazdasági előrejelzést, és valamennyi uniós tagállam esetében a GDP és az infláció alakulását vizsgálja.

A téli előrejelzés az árfolyamokkal, kamatlábakkal és nyersanyagárakkal kapcsolatos, a 2024. január 29-i állapot szerinti technikai feltételezéseken alapul. Valamennyi egyéb beérkező adat tekintetében – ideértve a kormányzati politikákra vonatkozó feltételezéseket – az előrejelzés a 2024. február 1-jéig rendelkezésre álló információkon alapul.

Az Európai Bizottság minden évben két átfogó (tavaszi és őszi) előrejelzést, valamint két időközi (téli és nyári) előrejelzést tesz közzé. Az időközi előrejelzések az aktuális év és a következő év éves és negyedéves GDP-jére és inflációjára terjednek ki, és országspecifikus, valamint uniós és euróövezeti szinten összesített adatokat tartalmaznak.

A Bizottság következő előrejelzése a 2024. tavaszi gazdasági előrejelzés, amelynek közzététele májusban esedékes.

További információk

Teljes dokumentum: 2024. téli gazdasági előrejelzés

Kövesse Valdis Dombrovskis alelnök bejegyzéseit a Twitteren: @VDombrovskis

Kövesse Paolo Gentiloni biztos bejegyzéseit a Twitteren: @PaoloGentiloni

Kövesse a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság bejegyzéseit a Twitteren: @ecfin

Idézet(ek)

„A 2023-as megrázkódtatásokat az európai gazdaság a vártnál gyengébben vészelte át, de a fellendülés idén és 2025-ben várhatóan fokozatosan fel fog gyorsulni. Az infláció továbbra is széles körű csökkenést mutat; a reálbérek növekedése és a reziliens munkaerőpiac minden bizonnyal hozzá fog járulni a fogyasztói kereslet növekedéséhez. Az uniós alapok, köztük a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz továbbra is létfontosságú szerepet fognak játszani a beruházások terén. A globális helyzet azonban továbbra is rendkívül bizonytalan. Szorosan nyomon követjük a geopolitikai feszültségeket, amelyek negatív hatással lehetnek a növekedésre és az inflációra.” – Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök

„Az európai gazdaság rendkívül nagy kihívást jelentő évet tudhat maga mögött. Tavaly több tényező is komolyan próbára tette rezilienciánkat. A 2024-re várt fellendülés a tervek szerint szerényebb lesz a három hónappal ezelőtt jelzettnél, de a lassabb áremelkedések, a növekvő reálbérek és a figyelemreméltóan erős munkaerőpiac segítségével fokozatosan fel fog gyorsulni. A beruházások tovább zajlanak majd; ezt az egyre enyhülő hitelfeltételek és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó finanszírozás elérhetővé válása biztosítják majd. 2025-ben a növekedés várhatóan stabil lesz, az infláció pedig az EKB 2%-os célját megközelítő szintre csökken. A geopolitikai feszültségek, az egyre kiszámíthatatlanabb éghajlati viszonyok és a 2024-ben a világban több helyen esedékes, döntő fontosságú választások mind olyan tényezők, amelyek növelik az e kilátások körüli bizonytalanságot.” – Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos”

Forrás:
2024. téli gazdasági előrejelzés: a növekedés élénkülése késik, miközben az infláció a vártnál gyorsabban enyhül; Európai Bizottság; 2024. február 15.

A vállalkozások digitális átalakulása: az EU Tanácsa álláspontja a társasági jog digitális eszközeinek fejlesztéséről

„A Tanács elfogadta álláspontját (tárgyalási megbízását) a társasági jog területén igénybe vehető digitális eszközök és folyamatok használatának további kiterjesztését és korszerűsítését célzó módosító irányelvről. Az új szabályok révén könnyebben hozzáférhetővé válnak a vállalatok adatai, növekedik a gazdasági társaságok iránti bizalom és az átláthatóság a tagállamokban, a közigazgatás nagyobb mértékben összekapcsolttá válik, és csökkennek a gazdasági társaságok és más érdekelt felek bürokratikus terhei a határokon átnyúló helyzetekben. A javaslat ezáltal hozzájárul a gazdasági társaságok számára egy integráltabb és digitalizáltabb egységes piac létrehozásához.

„Ha felgyorsul a digitális átállás a társasági jog alkalmazása terén, azzal növelni tudjuk a vállalatok versenyképességét. A digitalizálás révén olcsóbbá, gyorsabbá és kevésbé megterhelővé válnak az adminisztratív folyamatok.” – Paul Van Tigchelt belga miniszterelnök-helyettes, igazságügyi és az Északi-tengerért felelős miniszter

Egyszerűbb és digitálisabb cégadatok

A Bizottság javaslata az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer (BRIS) révén uniós szinten több információt fog nyilvánosan hozzáférhetővé tenni a gazdasági társaságokról. Az irányelv azt hivatott biztosítani, hogy a cégnyilvántartásokban szereplő cégadatok pontosak, megbízhatóak és naprakészek legyenek.

Az új szabályok célja továbbá csökkenteni a bürokratikus terheket azokban az esetekben, amikor a gazdasági társaságok határokon átnyúló helyzetekben vesznek igénybe cégnyilvántartásokból származó cégadatokat. A javaslat egyrészt megszüntet például olyan alaki követelményeket, mint a társasági okiratok esetében az apostille, másrészt az egyszeri adatszolgáltatás elvének alkalmazására ösztönöz abban az esetben, ha egy gazdasági társaság egy másik tagállamban hoz létre leányvállalatot vagy fióktelepet. A javaslat bevezeti továbbá a határokon átnyúló helyzetekben alkalmazandó többnyelvű uniós cégbizonyítványt.

A tanácsi megbízás

A Tanács tárgyalási megbízása tartalmazza a javasolt irányelv főbb célkitűzéseit, ugyanakkor javításokat vezet be egyes eljárások egyszerűsítése, valamint a gazdasági társaságok és a nemzeti hatóságok adminisztratív terheinek csökkentése érdekében.

Meghatározza például az egyszeri adatszolgáltatás elvét a gazdasági társaságok információcseréje és az információkhoz való hozzáférése tekintetében abban az esetben, ha a társaság határokon átnyúló leányvállalatokat vagy fióktelepeket hoz létre. Annak érdekében, hogy mind a cégnyilvántartások, mind a társaságok számára csökkenjenek az adminisztratív terhek, a továbbiakban nem lesz szükség a vállalatcsoportokra vonatkozó adatokra. A tanácsi megbízás a személyes adatoknak az uniós cégbizonyítványban való rögzítésével kapcsolatos különböző nemzeti hagyományokat is védi.

A digitális uniós meghatalmazás tekintetében a Tanács álláspontja néhány technikai kiigazítást vezet be annak érdekében, hogy növelje annak felhasználóbarát jellegét, mégpedig azáltal, hogy csökkenti az Unió-szerte nem interoperábilis párhuzamos rendszerek kialakításának kockázatát.

Végezetül a kompromisszumos szöveg hat hónappal meghosszabbítja az átültetési időszakot, hogy segítse a vállalkozásokat az új követelményekhez való alkalmazkodásban.

További lépések

A mai napon elfogadott megbízás biztosítja a Tanács elnöksége számára az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások megkezdésének keretét.

Háttér-információk

A Bizottság (Didier Reynders, a jogérvényesülésért felelős biztos) 2023. március 29-én irányelvjavaslatot tett közzé a társasági jog területén igénybe vehető digitális eszközök és folyamatok használatának további kiterjesztésére és korszerűsítésére vonatkozóan.

A javaslat hozzá fog járulni a következő közleményekben foglalt célkitűzésekhez: „Digitális iránytű 2030-ig”, „Az igazságszolgáltatás digitalizálása az Európai Unióban”, „A 2020. évi új iparstratégia frissítése” és a „Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért”.

Az irányelv a társasági jog területén igénybe vehető digitális eszközök és folyamatok használatáról szóló 2019. évi irányelvet is naprakésszé teszi és kiegészíti.

A Bizottság javaslata

Tárgyalási megbízás

Tárgyalási megbízás (melléklet)

”

Forrás:
A vállalkozások digitális átalakulása: a Tanács elfogadta a társasági jog digitális eszközeinek fejlesztésére vonatkozó álláspontját; EU Tanácsa; 2024. február 14.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Kerülje el a földhivatali adatokat jogellenesen továbbszolgáltató weboldalakat!

„Hiteles adatszolgáltatás csak a Földhivatal Online-on keresztül

A lakossági felhasználók számára elérhető elektronikus ingatlan-nyilvántartási adatok hiteles, megbízható forrása a Földhivatal Online oldal. Az onnan lekérdezett adatok továbbértékesítése jogszabályba ütközik.

A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv egyes feladatait és hatósági hatásköreit ellátó Lechner Tudásközpont óvatosságra inti azokat az ügyfeleket, akik földhivatali szolgáltatásokat kívánnak igénybe venni, ugyanis megtévesztő tartalmú, jogszabályellenesen működő weboldalak elektronikus tulajdoni lapok, illetve térképmásolatok beszerzését kínálják fel, a hivatalos árat meghaladó díjért cserébe.

A továbbszolgáltatást jogszabály tiltja, azaz harmadik fél nem jogosult az ingatlan-nyilvántartási adatbázisból lekérdezés útján nyert adatok többletdíjért való továbbadására.

Az elektronikus tulajdoni lap és térképmásolat szolgáltatás megbízható módon – jogszabályban meghatározott díj ellenében – a Földhivatali Portálon keresztül a Földhivatal Online felületén érhető el ügyfélkapus vagy KAÜ-s azonosítást követően.

Az állampolgárok itt havi 20 alkalommal ingyenesen megtekinthetik a tulajdoni lap első részét, amely tartalmazza például az ingatlan területére vonatkozó adatokat.

Az elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdoni lap másolat évente két alkalommal ingyenesen, azon túl pedig alkalmanként 3000 Ft térítési díj ellenében kérdezhető le, a szolgáltatás semmilyen egyéb többletköltséggel nem jár.

A lekérdezett tulajdoni lapok 6 hónapon belüli ismételt megtekintése szintén ingyenes.

Az elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles térképmásolat 3000 Ft térítési díj ellenében kérdezhető le.

A helyrajzi szám (hrsz), vagy a cím ismeretében díjmentesen lekérdezhetők az adott társasházban lévő lakásokra és egyéb helyiségekre vonatkozó számszaki információk.

Díjmentesen igénybe vehető a földhivatali ügyintézés (pl. széljegyzés) folyamatának követése, az ügy földhivatali iktatószámának ismeretében.

”

Forrás:
Kerülje el a földhivatali adatokat jogellenesen továbbszolgáltató weboldalakat!; Lechner Tudásközpont; 2024. február 16.

Technika, tudomány, MI

Szuverén MI: minden országnak saját magának kellene irányítania az MI-infrastruktúráját

„Az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang azt mondta, hogy minden országnak saját magának kellene irányítania az MI-infrastruktúráját, hogy meg tudja védeni a kultúráját. Ezt a koncepciót „szuverén MI”-nek nevezte, amit egy Nvidia blogbejegyzés úgy definiál, hogy minden ország „saját maga birtokolja az intelligenciáját”.

Huang a bejelentést az Egyesült Arab Emírségek mesterséges intelligenciáért felelős miniszterével, Omar Al Olamával folytatott megbeszélésen tette a dubaji World Governments Summiton. „Ez kodifikálja a kultúrádat, a társadalmad intelligenciáját, a józan eszedet, a történelmedet – a saját adataidat birtoklod” – mondta Huang Al Olama-nak. A World Governments Summit önmagát egy a kormányok jövőjének alakítása iránt elkötelezett globális, semleges, nonprofit szervezetként határozza meg. Éves rendezvénye az Nvidia szerint 150 országból több mint 4000 küldöttet vonz. A rendezvénynek az Egyesült Arab Emírségek ad otthont – az abszolút monarchiában nincsenek demokratikusan választott intézmények.

Az Al Olamával folytatott beszélgetés során Huang azt javasolta, hogy a mesterséges intelligencia modelleket az egyes országok igényeihez igazítsák. Arra a kérdésre, hogy mit tenne, ha egy fejlődő ország vezetője lenne, Huang azt mondta: „Az első dolog, amit tennék, természetesen az lenne, hogy a nyelvét, a kultúrája adatait átültetném a saját nagy nyelvi modelljébe”. Azt is elmondta, hogy az Nvidia „demokratizálta” az MI-t azáltal, GPU-ja az egyetlen olyan platform, amely mindenki számára elérhető. „A többi már tényleg csak rajtatok múlik. Kezdeményezzetek, aktivizáljátok az iparágatokat, építsétek ki az infrastruktúrát, amilyen gyorsan csak tudjátok.”

Szerinte az MI veszélyeivel kapcsolatos félelmek túlzóak, és megjegyezte, hogy más új technológiákat és iparágakat, például az autókat és a légi közlekedést sikeresen szabályozták. „Vannak olyan érdekek, amelyek arra irányulnak, hogy megijesszék az embereket ezzel az új technológiával kapcsolatban, misztifikálják, és arra ösztönözzék a többi embert, hogy ne tegyenek semmit, hanem inkább rájuk hagyatkozzanak. Szerintem ez hiba.” Szerinte a jövő gyerekeinek már nem kell informatikát tanulniuk, mert „a mi feladatunk olyan számítástechnikai technológiákat létrehozni, amelyeket senkinek sem kell programoznia, és a programozási nyelv emberi. A világon ma már bárki lehet programozó”.

Az Nvidia jól ismert arról, hogy nagy teljesítményű GPU-chipeket gyárt, amelyek felgyorsítják az MI-modellek képzését és futtatását, és amelyeket jelenleg az Amazon, a Microsoft, a Google és az OpenAI által használt adatközpontokban alkalmaznak. Az Nvidia chipjei iránti kereslet hatalmas pénzügyi sikereket hozott a vállalatnak az elmúlt évben. Az elképzelés, hogy minden nemzetnek saját MI-infrastruktúrája legyen, nagyon profitábilis lenne Huang és az Nvidia számára, mivel ez azt jelentené, hogy a világ minden országa MI-hardvereket kezdene vásárolni. Mivel a technológiai ipar valószínűleg a mélytanuló MI-alkalmazások elfogadási görbéjének elején jár, ez drámai növekedést eredményezne az Nvidia számára.

Ehhez kapcsolódóan az Nvidia piaci kapitalizációja tegnap előbb megelőzte az Amazon piaci kapitalizációját, majd ismét lemaradt, így a két vállalat fej-fej mellett halad az USA negyedik legértékesebb vállalatának rangsorában a Microsoft, az Apple és a Google anyavállalata, az Alphabet mögött. Amikor hétfő reggel az Nvidia megelőzte az Amazont, részvényenként 734,96 dolláros részvényértékkel rendelkezett, így az Nvidia piaci értéke 1,82 billió dollár volt, szemben az Amazon 1,81 billió dollárjával.

Forrás:
Nvidia: „Minden országnak saját MI kell!”; SG.hu; 2024. február 13.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) részvétele a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Digitális Bölcsészeti Műhelyében

„A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) bölcsészkari magyar tagozat negyedik intézete a Hungarológia Doktori Iskolával, a Kolozsvári Akadémiai Bizottsággal és a BBTE „Történelem. Civilizáció. Kultúra” Doktori Iskolájával karöltve 2024. január 31. és február 2. között szervezett Digitális Bölcsészeti Műhelyt, hogy elismert helyi és magyarországi szakemberek segítségével rálátást biztosítson a digitális bölcsészet friss eljárásaira, valamint elméleti és gyakorlati megoldásaira, továbbá korszerű magyarországi és nemzetközi projektjeire.

A képzést magyarországi egyetemek szakemberei, Horváth Péter, az ELTE adjunktusa, Szekrényes István, a Debreceni Egyetem munkatársa, valamint az OSZK Digitális Bölcsészeti Központ igazgatóhelyettese, Mihály Eszter vezették.

Az évszázados tradíciójú erdélyi egyetem Digitális Bölcsészeti Műhelyének résztvevői magyar bölcsész doktori és posztdoktori hallgatók voltak, olyan humán tudományi szakterületekről, mint az irodalomtudomány, a nyelvészet, a néprajz, az antropológia, a történettudomány és a filozófia. Az oktatás helyszínéül a kolozsvári egyetem, valamint a Kolozs megyei Kajántó községben található egyik legújabb egyetemi épület szolgált.

Fókuszban a legújabb tudományos eszközök, módszerek és projektek
2024. január 31-én délután a kolozsvári Egyetemi Könyvtár digitalizációs műhelyét mutatta be Bodnár Róbert, a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár Digitalizációs Osztályának osztályvezetője.

A képzés másnapján, február 1-én a kajántói Kreatív Iparágak Regionális Kitűnőségi Központjában tartott előadást Mihály Eszter, az OSZK Digitális Bölcsészeti Központ igazgatóhelyettese a központ által fejlesztett dHUpla nevű, korszerű online platformról.

Bemutatta a kéziratos forrásokra specializálódott platformot és a mögötte álló teljes infrastruktúrát, továbbá azt a munkafolyamatot, amelynek során a digitalizált kézirat eljut a publikálhatóság szintjére és digitális szövegként elérhetővé válik az online térben. Ismertette az OSZK szakemberei által használt szoftvert, valamint a szövegfeldolgozás különböző stádiumait, illetve az egyes projektek sajátosságait. A résztvevők betekintést kaptak a szövegkorpuszok adatainak és metaadatainak legkülönbözőbb digitális bölcsészeti módszerekkel történő felhasználási módjaiba, továbbá a tudományos stilometriai vizsgálatokba.

A Digitális Bölcsészeti Műhely második napja Szekrényes István, a Debreceni Egyetem Digitális Örökség Nemzeti Laboratóriuma munkatársának előadásával folytatódott, amelyben a dokumentumok, kéziratok, hang- és videóarchívumok automatikus feldolgozását, a hang-, videófelvételekről, szkennelt dokumentumokból történő digitális szövegek előállítását mutatta be.

A műhelymunka második napját Horváth Péter, az ELTE adjunktusának előadása zárta, aki bemutatta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Digitális Bölcsészet Tanszékének kutatási tevékenységét, különös hangsúlyt fektetve a magyar nyelvű irodalmi szövegek korpuszalapú vizsgálatával kapcsolatos kutatásokra. A hallgatók az utóbbi évek kutatási eredményein keresztül megismerkedhetnek a korpusznyelvészet különböző módszereivel, a poétikai jellemzők automatikus felismertetésében rejlő lehetőségekkel, valamint a tanszéken készült irodalmi korpuszokkal és lekérdező-eszközökkel.

A Babeş-Bolyai Tudományegyetem Digitális Bölcsészeti Műhelyének harmadik, befejező napján Ferenczi Szilárd, a Digitéka kurátorának bemutatóját hallgathatták a Digitéka-programról, ezúttal Kolozsvárott, a BBTE Bölcsészettudományi Kar kis dísztermében, amely esemény nyitott volt a külsős érdeklődők számára is.

Fényképek: Domokos Boglárka (A „Magyar nyelv és irodalom szak, Kolozsvár” Facebook-oldala)”

Forrás:
Az OSZK részvétele a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Digitális Bölcsészeti Műhelyében; Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) ; 2024. október 16.
Lásd még:
dHUpla – Digitális Bölcsészeti Platform
Digitéka; Erdélyi Digitális Tudománytár

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Megújult lendülettel folytatódik a KiberPajzs együttműködés – NMHH

„2024. február 13-án – az idei évben először – ülést tartott a KiberPajzs együttműködés operatív döntéshozó testülete, a Projekt Irányító Bizottság, melyben a partnerszervezetek által delegált résztvevők egyeztetnek és hoznak döntést a KiberPajzs együttműködés szakmai és működési kereteit érintő legfontosabb kérdésekről.

Az ülés nyitányaként a házigazda Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által a Projekt Irányító Bizottságba delegált tag, Kovács Endre Miklós stratégiai igazgató köszöntötte a megjelenteket, felidézve, hogy szinte napra pontosan három hónappal korábban ugyanabban a teremben, a szintén az NMHH által megrendezett novemberi összegző konferencián fejezték ki a partnerszervezetek csúcsvezetői azon szándékukat, hogy folytatni kívánják a KiberPajzs együttműködés keretében megkezdett szakmai munkát. Kiemelte, hogy erre minden lehetőség adott, hiszen a szándékot tett is követte, és a KiberPajzs együttműködés folytatását a következő három évre biztosító megállapodás gyors és sikeres aláírását követően ma már a grandiózus jövőbeli célokról, szakmai tevékenységi irányvonalakról egyeztethetnek a résztvevők. Kovács Endre Miklós hozzátette, hogy az NMHH örömmel vállalta a házigazdai szerepet a Projekt Irányító Bizottság ülés kapcsán is, ezzel is kifejezésre juttatva a Hatóság együttműködésbe vetett töretlen bizalmát, valamint annak szándékát, hogy az NMHH a továbbiakban is tevékeny részese kíván lenni a nagyívű projektnek.

Az ülés nyitó napirendi pontjaként kiemelést nyert, hogy valamennyi partnerszervezet ellátta aláírásával a megújított együttműködési megállapodást, melynek egy-egy példányát a partnerszervezetek jelen lévő képviselői kézhez is vehettek. Ezt követően a résztvevők tájékoztatást kaptak arról, hogy az együttműködés három munkacsoportjában (kommunikációs, jogi és operatív munkacsoportok) milyen fő feladatok megvalósítása zajlik aktuálisan. A kommunikációs munkacsoport ismertette, milyen kampányok kidolgozása kezdődött meg a munkacsoport keretén belül. Az operatív munkacsoport tevékenysége kapcsán kiemelte, hogy annak egyik legjelentősebb eleme a hívószám-hamisítás (spoofing) megelőzését lehetővé tévő szabályozási környezet megteremtése. A számos szakmai és jogi kérdést felvető feladat vonatkozásában az NMHH mint feladatgazda intézmény rögzítette, hogy a vonatkozó jogszabály-előkészítési feladatokat változatlanul a KiberPajzs együttműködés keretében kívánja folytatni, annak kiemelése mellett, hogy egy olyan organikus folyamatról van szó, melyben valamennyi jelenlévő szervezet érintett.

Kiemelt napirendi pontja volt az ülésnek a KiberPajzs együttműködés keretében vállalt feladatok riportolását lehetővé tévő úgynevezett „Jelentésszolgálat” vonatkozásában elért előrehaladás. Az NMHH vállalta, hogy kidolgozza a Jelentésszolgálat működtetéséhez szükséges dokumentációs keretrendszert. Ennek mielőbbi megvalósítása érdekében az NMHH Projekt Igazgatósága a riportolási rendszerek főbb módszertani elemeit összegző anyagot készített elő, melynek prezentációjára is sor került.

A valamennyi résztvevő aktív részvétele mellett zajló ülés utolsó napirendi pontjaként a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet képviselője adott tájékoztatást az együttműködés Kommunikációs TudásTára vonatkozásában, kiemelve, hogy a résztvevő felek rendszeres adatszolgáltatásán alapuló TudásTár a tudás közös magjaként szolgálja az együttműködés céljainak elérését.

Az eredményesen zajló ülést a résztvevők kötetlen beszélgetése zárta.”

Forrás:
Megújult lendülettel folytatódik a KiberPajzs együttműködés; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2024. február 15.

Az alacsony Föld körüli pályán működő távközlési műholdak szolgáltatásainak kiberbiztonsági értékelése

„A jelentés a távközlési szolgáltatásokat nyújtó Low Earth Orbit (LEO satcom) konstellációk kiberbiztonságát vizsgálja. A lehetséges támadások különböző fenyegetéseinek és kockázatainak – technikai, pénzügyi vagy kereskedelmi – vizsgálata hatalmas területet jelent. Magában foglalja a felhasználói és ellenőrzési rendszereket (terminálok, átjárók, telemetriai nyomkövetők, parancsnoki állomások és rendszerösszekötő hálózatok) célzó hagyományos kiberfenyegetéseket, amelyek kiterjednek a műholdspecifikus támadásokra is. Következésképpen a LEO satcom rendszerek testre szabott biztonsági megközelítést igényelnek.”

Forrás:
Low Earth Orbit (LEO) SATCOM Cybersecurity Assessment; European Union Agency for Cybersecurity (ENISA); 2024. február 15.

Egyre nagyobb az ellentét Németország és Franciaország között a hadiipari fejlesztések és az Európai Unió védelmi stratégiájának eltérő megítélése miatt

„Németországnak és Franciaországnak merőben eltérő elképzelései vannak a hadiiparról és az Európai Unió védelmi stratégiájáról. Párizs és Berlin igyekszik elkerülni, hogy a konfliktus kicsússzon az irányításuk alól, de a vitás kérdések nem fognak hamar lezárulni.

A francia–német együttműködés az Európai Unió motorjának számít, de a hadiipar és a fegyveres erők terén több pontban is eltér a két ország álláspontja, ami az orosz–ukrán háború kirobbanása után lett egyre nyilvánvalóbb. Párizs régóta hirdeti az általa stratégiai autonómiának nevezett politikát: Európa a saját hadiiparával fegyverezze fel a hadseregeket, és önállóan lépjen fel a világpolitikában.

Ezzel szemben Berlin inkább az Egyesült Államokkal való biztonsági kapcsolatok fenntartására törekszik, és előszeretettel importál amerikai fegyvereket. A stratégiai elképzelésekkel kapcsolatos nézeteltéréseken túl a két fél több kérdésben is vitában áll: az Ukrajnának nyújtott katonai támogatástól kezdve a légvédelmen és a közös fejlesztésű harckocsikon át a fegyverexportig – írja a Politico.

A németeknek nem olyan fontos a közös tank

Franciaország és Németország két kulcsfontosságú projekten dolgozik együtt: egy következő generációs vadászrepülőgépen (FCAS) és egy tankon (MGCS), azonban az utóbbi terén Berlin kevésbé lelkes. Ugyan az orosz–ukrán háború menetét nem változtatta meg, de a német Leopard 2 Ukrajnában is bizonyított, ezért a harckocsikra a háború kirobbanása óta egyre több külföldi megrendelés érkezik, így az MGCS már nem prioritás a német iparnak.

Franciaország viszont már nem gyárt Leclerc tankokat, ezért pótlásra lesz szüksége. A tervek szerint a Leclerceket a 2040-es években nyugdíjazzák, így Párizsnak egyre sürgetőbb a közös projekt. Németországnak ezzel szemben nem kell sietnie. Ugyan a német és a francia hadsereg megegyezett az MGCS kapcsán, de az ipari oldalon még mindig nem rendeződött a munkamegosztás.

Eltérő elképzelés a légvédelem és az export terén

Franciaország azt szeretné, ha az EU tagállamai európai országoktól szereznének be légvédelmi rendszereket, ezzel szemben Németország már vásárolt készleten kívüli amerikai katonai felszereléseket. Ez a nézeteltérés most a kontinens légvédelmének megerősítésében csapódik le. Németország vezeti a még 2022 őszén elindult Európai Égi Pajzs kezdeményezést.

A projekt német, amerikai és izraeli légvédelmi fegyverek (IRIS-T SLM, Patriot, Arrow 3) közös beszerzését foglalja magában. Emmanuel Macron francia elnök nyilvánosan bírálta az Európai Égi Pajzsot, amelyhez időközben 19 ország csatlakozott. Párizs tavaly elindított egy másik kezdeményezést, amelynek célja, hogy közösen vásároljanak francia gyártmányú Mistral légvédelmi rakétákat. Ehhez Belgium, Ciprus, Magyarország és Észtország csatlakozott.

A két ország a fegyverexport terén is vitában áll egymással: Berlin uniós szinten harmonizált szabályokat szeretne, míg Párizs vonakodik attól, hogy más országok, különösen Németország beleszólhasson abba, hogy kinek ad el fegyvereket. Ennek egyik példája Szaúd-Arábia: világszerte botrányt okozott 2018 őszén a szaúdi disszidens újságíró, Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolása és feldarabolása a közel-keleti ország isztambuli konzulátusán.

Németország az ügy és az emberi jogi aggályok miatt idén januárig nem volt hajlandó Eurofighter vadászgépeket és rakétákat eladni Rijádnak. Franciaország viszont 2018 és 2022 között Szaúd-Arábia második legnagyobb hadiipari beszállítójának számított. Párizsban attól tartanak, hogy Berlin vonakodása miatt a közös vadászgépekből sem tudnak exportálni a jövőben, ami nagy érvágás lenne a francia költségvetésnek.

Ukrajnára is kiterjed a vita

A Kiel Intézet számításai szerint Párizs a Berlin által ígért 17,1 milliárd eurós támogatásnak csak 3 százalékát ajánlotta fel Ukrajnának. Franciaország nem teszi közzé a saját számait, miközben ragaszkodik ahhoz, hogy a Kieli Intézet alábecsüli a francia támogatást. Mindez értetlenséget szült a német politikusok körében. A felek abban sem értenek egyet, hogy pontosan milyen fegyvereket szállítsanak keleti szomszédunknak.

Olaf Scholz német kancellár továbbra sem hajlandó Taurus cirkálórakétákat küldeni Kijevnek. Franciaország viszont a britekkel közösen fejlesztett SCALP (angol neve Strom Shadow) rakétákat szállított Ukrajnának. Párizs szerint ezzel olyan fegyvert adott keleti szomszédunknak, amely a háború menetét is kedvezőbben befolyásolta Kijev szempontjából, amivel azonban Berlin nem ért egyet.

Franciaország és Németország igyekszik elkerülni, hogy a konfliktus kicsússzon az irányításuk alól, ezt az erőfeszítést segíti a Lengyelországgal kötött, Weimari Háromszögnek nevezett hármas szövetség felélesztése. Ám a vitás kérdések nem fognak hamar lezárulni. A francia oldalon a törvényhozók még azon is elgondolkodtak, hogy Párizsnak inkább máshol kellene keresnie a védelmi együttműködést.”

Forrás:
Egyre nagyobb az ellentét Németország és Franciaország között a hadiipar miatt; Hornyák Szabolcs; Világgazdaság; 2024. február 17.

Új európai védelmi stratégia készül, és uniós védelmi biztosi posztot is létesíthetnek

„Oroszország befagyasztott vagyonából származó bevételt részben az Ukrajnának készülő fegyverek gyártásának finanszírozására fordítaná az EB, az ehhez szükséges jogi alapot már sikerült megteremteni.

Az Európai Bizottság márciusban mutatja be az EU védelmi ipari stratégiáját, amely egyebek között a hadiipari termelés több mint 20 százalékos növelését irányozza elő – ígérte Ursula von der Leyen, a testület vezetője a müncheni biztonságpolitikai konferencián szombaton, hozzátéve, hogy a választások után megalakuló új összetételű Európai Bizottságban (EB), amennyiben újra bizalmat kapna, létrehozná a védelmi biztosi posztot.

Ursula von der Leyen szerint az EB mintegy három héten belül ismerteti védelmi ipari stratégiáját. Nem sok részletet közölt, de mint mondta, többet kell költeni a hadiiparra, és ezt már tesszük is. Tavaly a hadiipari termelés 20 százalékkal nőtt és még nagyobb lesz a jövőben. Közölte: a javaslat célja egyebek között a védelmi kiadások növelése, hatékonyabb költés a közös beszerzések és megállapodások révén, amelyek az ipar kiszámíthatóságát és az európai fegyveres erők közötti jobb átjárhatóságot biztosítják. Hozzátette, hogy Ukrajnát be kell vonni Európa védelmi programjaiba. Elmondta azt is, hogy amennyiben újraválasztják, az Európai Bizottságban létrehozza a védelmi biztosi posztot. „Még nem tudom, melyik ország adná a biztost, de szükség van rá” – mondta Ursula von der Leyen

Ilyen poszt az Európai Unió létrehozása óta még nem létezett az Európai Bizottságban.
Ursula von der Leyen egy kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az Európai Bizottság az Oroszország befagyasztott vagyonából származó bevételt részben az Ukrajnának készülő fegyverek gyártásának finanszírozására, az országnak nyújtandó támogatásra és Ukrajna újjáépítésére kívánja felhasználni. Azt mondta, hogy már sikerült megteremteni az ehhez szükséges jogi alapot.”

Forrás:
Ursula von der Leyen védelmi biztosi posztot hozna létre, ha újraválasztanák; Világgazdaság / MTI; 2024. február 17.

Törvények, rendeletek

Magyarország Kormánya – „Az „ÁROP-1.1.10 A jogszabály előkészítési folyamat racionalizálása” projekt keretében elkészített módszertan felülvizsgálata

„A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2024. február 24-ig várjuk, a tarsadalmiegyeztetes@kormanyiroda.gov.hu email címen.

A felülvizsgálat részei (fájlok):

Tiszta új módszertan

Nemzetközi legjobb gyakorlatok

Módosított főlap

Jelenlegi módszertan átfogó értékelése”

Forrás:
„ÁROP-1.1.10 A jogszabály előkészítési folyamat racionalizálása” módszertan; Miniszterelnöki Kabinetiroda, Jogszabálytervezetek; 2024. február 16.

8. szám, 2024. február 19.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális szolgáltatási koordinátorok a tagállamokban

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Törvények, rendeletek