Skip to main content

41. szám, 2011. október 10.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Regeneráció – Kormányzati Karrier Expo

„2011. október 15., szombat 10:00 – 16:00, Millenáris Park „B” épület, 1024 Budapest, Kis Rókus utca 16-20.
Október 15-én ismét Regeneráció – Kormányzati Karrier Expo

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium második alkalommal is megrendezi a Regeneráció – Kormányzati Karrier Expót a Millenárison. A KIM az elmúlt évben több rendezvénnyel is nyitott a fiatalok felé: az első alkalommal tavaly ősszel megrendezett Kormányzati Karrier Expóra közel 8000 fiatal látogatott ki, a tavaszi Közigazgatási Nyílt Napon több mint hatszázan vettek részt, nyáron pedig Regeneráció Tábort szerveztek a közigazgatás iránt érdeklődő fiatalok számára.

A közigazgatás fiatalosítása, a fiatalok bevonása, a „Regeneráció” kezdeményezője Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, aki szerint a magyar közigazgatás megújításához nagy szükség van a jól képzett, dinamikus fiatalokra. A Regeneráció eseményeinek célja, hogy az érdeklődő diákok és pályakezdők közvetlen élményekkel nyerjenek betekintést a közigazgatási, közszolgálati pályába, és így valós alternatíva legyen számukra a közszolgálati életpálya.

A második Kormányzati Karrier Expóra látogatók személyesen találkozhatnak majd az egyes minisztériumok, államtitkárságok vezetőivel, és beszélgethetnek a közigazgatásban dolgozó fiatalokkal is. A hagyományokhoz híven az expo egyben nemzedéki konferencia lesz, ahol egész napos kerekasztal beszélgetés-sorozat várja az érdeklődőket. Mindemellett a kormány ismét meghirdeti a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjat, amelynek keretében ismét 150 fiatal kap lehetőséget arra, hogy az Európai Unióban szerezzen szakmai gyakorlatot. A tavalyi expón meghirdetett ösztöndíj első nyertesei ezekben a hónapokban éppen több hónapos külföldi gyakorlatukat töltik valamely uniós tagállam intézményében. Az idei Regeneráció újdonsága, hogy immár a közigazgatás Budapesten kívüli „bástyáival”, a megyei kormányhivatalok munkájával is megismerkedhetnek a résztvevők, amelyek nagy lehetőséget jelentenek a vidéki, és közszolgálati pályájukat otthonuk közelében elképzelő fiataloknak.

A második Regeneráció – Kormányzati Karrier Expo 2011. október 15-én, szombaton 10 és 16 óra között várja a látogatókat a budapesti Millenáris Park „B” épületében. További információk a facebook.com/regeneracio oldalon találhatóak. ”

Forrás:
Regeneráció – Kormányzati Karrier Expo, www.kormany.hu, 2011. október

Vissza az oldal tetejére

El kell érni a vidék Magyarországát

„Zala megyében – sok kisebb régióhoz hasonlóan – problémás a kistelepülések lakóinak ügyintézése. Az elzárt falvakban élők az infrastruktúra hiányosságai miatt csak nehézkesen tudják elérni a nagyobb városokat. Megoldásként a járási hivatalok kialakításával párhuzamosan növelni kell az ügyintézés helyszíneinek számát – a Rádió Orient műsorában dr. Sifter Rózsa, a Zala Megyei Kormányhivatal főigazgatója számolt be a helyi államigazgatási átalakításokról.

Dr. Sifter Rózsa főigazgató a január 1-én létrejött Zala Megyei Kormányhivatal szakmai irányításáért felel. ‘A korábbi közigazgatási hivatalból kormányhivatallá történő átalakítás során nehézségeket okozott a megye nyugat-dunántúli régióval való túlzott összeolvadása. A korábbi infrastruktúra nem illeszkedett az államigazgatási modellhez, a megyében a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságon kívül egyetlen szakigazgatási szervnek sem volt központja. A hivatalokat megyei szintre kellett visszaszervezni, újjá kellett építeni a középszintű államigazgatást. Végül sikerült egy egységes, működőképes kormányhivatalt létrehozni’ – beszélt az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójában a főigazgató a Zala Megyei Kormányhivatal megalakulásáról.

A Rádió Orient vendége a kormányhivatal felállását követő személycserékről is beszélt. ‘A frissítés meglátszik a munkánkban: munkatársaimban jól keveredik a szakmai hozzáértés, a megfelelő vezetői képesség és az ügyek iránti elkötelezettség. A kormányhivatal eredményességét igazolja a megye közvéleménye is’ – emelte ki.

A főigazgató hangsúlyozta, kollégáival fontosnak tartják a kormányhivatalban megforduló állampolgárok véleményét, javaslatait. ‘Továbbá szeretnénk előrelépni a kérelmek benyújtásának és az ügymenet lefolyásának egyszerűsítése terén is’ – emelte ki a kormányhivatal törekvéseit a közigazgatási rádió vendége.

A megyében Zalaegerszegen és Nagykanizsán működik kormányablak. ‘Az elmúlt időszakban több mint 12 ezer ügyfelet fogadtunk. A magas arány ellenére sokszor okoz nehézséget a kistelepülésen élők eljutása az ügyintézés helyére. A jövőben a járási hivatalok kialakításával párhuzamosan növelni kell az ügyintézés helyszíneinek számát’ – hangsúlyozta a főigazgató asszony.

A törvényességi ellenőrzési hatáskör birtokában a kormányhivatal közvetlen kapcsolatot épített ki a polgármesterekkel és jegyzőkkel. A főigazgató elmondta, célja a hivatal működésének széleskörű megismertetése – ennek érdekében egy részletes tájékoztató kiadványt is készítettek. ‘Szerencsére mindenhol partnernek tekintik a hivatalt, az önkormányzatok számítanak szakmai támogatásunkra’ – tette hozzá.

A hivatal a megyei önkormányzattal is szorosan együttműködik. A megyei fenntartású intézmények átvételét helyileg alakított bizottságok készítik elő. A munkában a kormányhivatal, a megyei önkormányzat és a Magyar Államkincstár vesz részt. ‘Az intézmények felmérése elkezdődött, már pontos képünk van az átkerülő intézmények állapotáról’ – zárta szavait dr. Sifter Rózsa. ”

Forrás:
Dr. Sifter Rózsa: el kell érni a vidék Magyarországát, OrientPress, 2011. október 5.

Vissza az oldal tetejére

“Vérfrissítésre van szükség a közigazgatásban”

„A Regeneráció – Karrier Expó célja az, hogy a végzős hallgatókkal megismertesse az államigazgatás világát és a közszolgálatban való részvétel fontosságát – mondta Kovács Zoltán a köztévé Ma reggel című műsorában szerdán.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kormányzati kommunikációért felelős államtitkára ezzel összefüggésben aláhúzta: vérfrissítésre van szükség a magyar közigazgatásban.

Az államigazgatás megújítása egy összetett folyamat, hiszen nemcsak szemléletbeli, hanem szerkezeti változás megy végbe – reagált az államtitkár arra a felvetésre, hogy el tudnak-e helyezkedni a friss diplomások a közigazgatási rendszerben. Továbbá emlékeztetett ezzel összefüggésben arra is, hogy tavaly május óta folyik a közigazgatás átalakítása. Hozzáfűzte: 2013-ra az új járási szintű közigazgatás is létrejön, tehát az állam addigra nyeri el azt az új formáját, melyet a kormány programjában meghirdetett.

A személyi környezet és a szemlélet megváltoztatás az egyik legfontosabb feladatunk, és a karrierexpó pontosan ezt a célt szolgálja – fogalmazott Kovács.

Arra a kérdésre, hogy hol számítanak leginkább a fiatalokra az államtitkár válaszában kifejtette: nem lehet egyetlen területet kiemelni, általában mindenhol szükség van a megújulásra, illetve a kiépülő új szinteken meg még inkább. A második karrier expónak az a célja, hogy megmutassa, hogy a kormányhivatalokban megyei szinten milyen lehetőségek van azok számára, akik nem a központi közigazgatásban szeretnének elhelyezkedni – tette hozzá.

Megmutatjuk továbbá azokat a lehetőségeket, amelyek közigazgatási ösztöndíj formájában 150 ember számára állnak rendelkezésre – emelte ki a politikus.”

Forrás:
„Vérfrissítésre van szükség a közigazgatásban” + videó, fidesz.hu, 2011. október 5.

Vissza az oldal tetejére

Kormányablakok a vasúti pályaudvarokon?

„A vasúti pályaudvarok rendbetételét tervezi a kormány, az épületekben pedig kormányablakokat nyitna – hangzott el a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által szervezett pénteki sajtóbeszélgetésen.

A rendezvényen kifejtették: a vasúti közlekedés fejlesztésével is foglalkozó Baross Gábor-terv tartalmazza majd a MÁV-pályaudvarok rendbetételének koncepcióját. A terv az, hogy a pályaudvarok közlekedési és kereskedelmi központokká váljanak, ahol – akár a megyei jogú városok esetében – kormányablakok is működhetnének; utóbbira európai uniós források is igényelhetők. A tájékoztatás szerint heteken belül megkezdődnek a tárgyalások a pályaudvarok területén található utasellátók működtetőivel.

A sajtóbeszélgetésen több más kormányzati beruházási tervről is beszámoltak. Eszerint még ebben a ciklusban megtörténhet a budai Várbazár felújítása, a Budapesten működő állami, kormányzati feladatot ellátó levél- és irattárakat pedig egy közös helyre telepítenék, a MÁV északi járműjavítójának épületébe.”

Forrás:
Kormányablakok a vasúti pályaudvarokon?, Magyar Nemzet/MTI, 2011. október 7.

Vissza az oldal tetejére

Nincs indok aggodalomra – interjú a megyei közgyűlési elnökkel

„Székesfehérvár – Január elsejétől az állam átveszi a megyei önkormányzati intézményeket – ismertette Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn egy megállapodásnak a tartalmát.

– Ez a változás a megyéhez tartozó intézményekre kivétel nélkül vonatkozik?
– Igen. A probléma gyökere messzire, egészen 1990-re nyúlik vissza, amikor a tanácsok helyett az önkormányzatok megalakultak. Sok esetben volt érezhető, hogy az önkormányzatok igyekeztek a nagy osztozkodásban mindent besöpörni amit csak lehetett, gyakran majd csak jó lesz valamire alapon. Ez történt Fejér megyében is. Aztán a kilencvenes években a települések át is adtak fenntartásra különböző intézményeket, mondván, a feladatot ellátni nem tudják, s mivel a törvény kötelezte, a megyei önkormányzatnak az ilyen intézményeket át kellett vennie. S ebből torz helyzet alakult ki. Amikor megyei közgyűlési elnök lettem, és már mélyebben beleláttam a megyei önkormányzat munkájába, nyilvánvalóvá vált számomra, hogy a települési önkormányzatok felett lévő szint, azaz a megye amolyan lebegő státuszban van. E helyzethez képest lesz most rend. Alapelveket rögzítettük a miniszterelnök úrral, aztán az Országgyűlés majd megalkotja azokat a törvényeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy január elsejéig az új állapotot elérjük. Nem fogalmazok úgy, hogy az intézményeket elveszíti a megyei önkormányzat, hiszen egy szintén megyei, azaz középszintű másik szervezethez, a megyei kormányhivatalhoz kerülnek.

– Az ellenzék azt állítja, hogy kiüresedik a megye. Az, hogy megkapja a megyei önkormányzat a területfejlesztési feladatokat, cáfolja ezt a vádat?
– Rossz a nézőpont. A megye hogyan üresedne ki, amikor a megyében maradnak ezek az intézmények? Megyei intézmények lesznek, csak a megyei kormányhivatalhoz tartozva. Ettől a megye ugyanolyan súlyú marad. Érthető ilyen vélemény a megyei közgyűlésben ülő képviselők részéről abból a szempontból, hogy egyiküknek-másikuknak szíve szerint melyik intézmény a kedves. De ez nem személyes kérdés. Ilyet megfogalmazhatna egy megyei közgyűlési elnök is, de ez nem szimpátia vagy ambíció kérdése, hanem egy rendszer. Így a kérdésnek az a része okafogyott, hogy a területfejlesztési feladat elegendő kompenzáció-e? Hiszen nem kell kompenzálni semmit. Azon dolgozunk a miniszterelnök úrral és a fejlesztési államtitkár asszonnyal, hogy kialakítsuk a területfejlesztés tartalmát. Vannak az önkormányzatok, amelyek saját településüket egyfajta világos elképzelés szerint szeretnék rendezni. Ehhez kell a középszintű irányítás, a tervek összehangolása, hiszen például nem lenne helyes, ha egymáshoz közel eső két településen élményfürdőt létesítenének, mert nem biztos, hogy az mindkettőnek jó lenne. A településrendezés és a területfejlesztés összehangolása nemes feladat, komoly kihívás.

– Mi lesz az átalakítás forgatókönyve? Lapunk annyit tud, egy bizottság jön létre.
– Ez a bizottság a megyei kormányhivatal és a megyei önkormányzat tagjainak és szakembereinek részvételével dolgozik majd. Mindazokkal, akik az intézmények működtetésével eddig is foglalkoztak, az ő segítségükkel tesszük zökkenőmentessé az átállást. Azt, hogy december végéről január elsejére lépve senki se vegye észre azt, hogy egy másik hivatal, egy megyei intézményfenntartó központ intézi már az ügyeket.

– Tehát a cél az, hogy a változást az intézményekben senki se vegye észre. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ott dolgozóknak nincs semmi okuk az aggodalomra egyéni sorsukat illetően?
– Nincs. A fenntartó változik, az igazgatók személye nem. Sem az iskolákban, sem a szociális és kulturális intézményekben nem történik ilyen szempontból változás. A kórház az egyetlen intézmény, amely nem megyei fenntartású lesz, hanem a minisztériumhoz tartozik majd.

– A Megyeháza szerepe, funkciója más lesz?
– Ugyanúgy helyet ad majd a jövőben a kormányhivatalnak és a megyei önkormányzatnak, mint ma.”

Forrás:
Nincs indok aggodalomra – interjú a megyei közgyűlési elnökkel, Tihanyi Tamás, Fejér Megyei Hírlap, 2011. október 5.

Vissza az oldal tetejére

Ki az adósságcsapdából

„ Január elsejétől az állam átveszi a megyei önkormányzati intézményeket – ismertette a miniszterelnök annak a megállapodásnak a tartalmát, amelyet a 19 megyei közgyűlési elnökkel írt alá hétfőn.

Orbán Viktor újságíróknak elmondta: az állam átveszi a megyei közgyűléseknél eddig felhalmozódott mintegy 180 milliárd forintnyi adósságot is, amelynek rendezéséről, esetleges átütemezéséről tárgyalások kezdődnek a hitelezőkkel, azaz a bankokkal. A kormányfő az egységes fellépés remélt előnyét érzékeltetve közölte: az a véleményük, hogy ha az állam tárgyal, jobb feltételekkel tudják megoldani a kezelhetetlenné vált adósság sorsát, mintha ezeket a tárgyalásokat 19 megye széttagoltan folytatná. Hangsúlyozta: a magyar bankrendszer vállára már sok terhet tettek, ezért óvatosan kell eljárniuk, a hitelintézetek szempontjait is figyelembe kell venniük, hiszen a gazdaság finanszírozásához hitelre és bankokra is szükség van. A megállapodás végrehajtásáról szóló törvényeket még az ősszel beterjesztik, az egészségügyi és oktatási intézmények átvételéről pedig ágazati jogszabályokban rendelkeznek.

A kormányfő szerint a megyei önkormányzati intézmények állami kézbe vételéről szóló döntéssel egy húsz évvel ezelőtti, a rendszerváltáskor elkövetett hibát javítottak ki, és minden remény megvan arra, hogy a központi gazdálkodással a kincstár az adósság újratermelődését meg tudja majd akadályozni. Eddig az embereknek nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújtó intézmények fenntartásáért felelős megyék kevesebb pénzt kaptak, mint amennyi a feladataik ellátásához kellett volna, a megyei közgyűlések emiatt nyakig eladósodtak; a megállapodás felszámolja ezt a tarthatatlan helyzetet – érvelt a rendszerváltáskor kialakított közigazgatási és kormányzati intézményrendszert átszervező, több mint féléves tárgyalássorozat eredményeként létrejött egyezség mellett Orbán Viktor miniszterelnök. Hozzátette, a megyei önkormányzatok kiszabadulhatnak az adósságcsapdából és erőiket a településfejlesztésre fordíthatják, a fejlesztési források elosztásáról ugyanis a jövőben a megyei közgyűlések döntenek majd.

Az átszervezés szükségességét alátámasztó okként sorakoztatta fel a miniszterelnök azt is, hogy a jelenlegi rendszerben jelentős színvonalbeli különbségek alakultak ki az egyes megyék között a szolgáltatások tekintetében. Kitért továbbá arra, hogy a megyei irányítású közintézmények sok tízezer embert foglalkoztatnak, akiknek a jövője bizonytalan volt. A kormányfő úgy fogalmazott: meggyőződése, hogy ennek a megállapodásnak az eredményeképpen jelentősen nő az érintett intézményekben dolgozók és azok biztonsága is, akik ezeket a szolgáltatásokat igénybe veszik.”

Forrás:
Ki az adósságcsapdából, Fejér Megyei Hírlap/MTI, 2011. október 3.

Vissza az oldal tetejére

Körvonalazódik a járási rendszer

„A Hétfa Elemző Központ a Nemzeti Közigazgatási Intézettől olyan kutatásra kapott megbízást, melynek keretében a szakembereknek a járások területi lehatárolására kellett többfajta változatot készíteniük. A kutatás vezetője a Veszprém megyei szociológus, Oláh Miklós, akivel a tervezett járások kialakításának koncepciójáról, módszertanáról beszélgettünk.

Veszprém megyében egykor kilenc-tíz járás létezett, a megszűnés időpontjában, 1984-ben már csak négy. Ettől kezdve városkörnyéki igazgatási rendszerek működtek, majd egy időre kiüresedett az államigazgatási alsó középszint, az 1990-es éveket nagy települési autonómia jellemezte. Hogy miért szűntek meg a járások, arra többféle válasz adható. A kutatók rekonstruálása alapján a járások a megyei szakigazgatási munka jelentős részét végezték – nem is rosszul -, de a területi hatalmi aspirációik már nem álltak a megyék politikai és igazgatási elitjének érdekében.

Nagy átalakítások lesznek
A rendszerváltozást követő években a városkörnyéki igazgatás megszűnt, a megyeszékhelyek és a települések közti űrt nem sikerült betölteni. A különböző kormányok törekedtek a közigazgatás átszervezésére, a szükséges politikai és szakmai egyetértés hiánya miatt azonban mégsem tudták azt megvalósítani. Az Antall-kormány időszakában nem volt ehhez kétharmada a kormánynak, ezért az önkormányzattal, államigazgatással kapcsolatos, kétharmados többséget feltételező törvényeket nem tudta megszavazni. 1994-98 között, noha a kormány kétharmados parlamenti többséggel rendelkezett, de éppen az államigazgatás volt az egyik olyan terület, ahol a két kormánypárt (MSZP-SZDSZ) nem tudott megegyezni a reform koncepciójában és részleteiben. A legutóbbi időkig a regionális és térségi szemlélet határozta meg a területfejlesztéseket. A mostani kormány az alsó középszintű államigazgatás megerősítésére, a járás intézményének – a mai kor követelményeinek megfelelő – kialakítására törekszik.

A Nemzeti Közigazgatási Intézet megbízásából a Hétfa Elemző Központ szakemberei azt vizsgálták, hogy a megye és a települések közötti területi szinten melyek azok az identitás alapú társadalmi terek, amik az alsó középszintű államigazgatási feladatellátás jövőbeni kereteit adhatják. A formálódó járási rendszer lehetővé teszi a szakszerű, takarékos, egyszersmind az ügyfelek számára is kényelmesen igénybe vehető ügyintézést. A projektben 16 szakember vett részt Oláh Miklós szociológus kutatásvezetésével. A projekt másik vezetője dr. Csite András, az elemző központ igazgatója volt, szorosan együttműködve Szalkai Gábor geográfussal és a projekt egyéb szakértőivel. A Hétfa munkatársain kívül a kutatásnak már nagy tapasztalattal és elismertséggel rendelkező szaktekintélyek mellett többnyire fiatal, szintén elismert tudású szakembereket, szociológusokat, közgazdászokat, geográfusokat, politológusokat, igazgatási szakembereket, jogászokat nyertek meg.
…
– Több szakaszra osztottuk a munkát – mondta Oláh Miklós. – Készítettünk egy tanulmányt arról, hogy Magyarországon mikor mit jelentett a járás. Ezzel párhuzamosan – politikai hovatartozástól függetlenül – megkerestünk szakértőket, szakpolitikusokat, mondják el véleményüket a kérdésről. Áttanulmányoztunk minden Magyarországon a tárgyban készült kutatást, ezeket a projekt szempontjából hasznosítottuk. Végigtekintettük az európai igazgatásszervezési tapasztalatokat is. A korábbi gyakorlathoz képest újszerűnek is mondhatjuk a projektet, hiszen nem kizárólag az igazgatásszervezési, költséghatékonysági szempontokat tartottuk szem előtt – természetesen azokat is -, hanem az állampolgárok fejével gondolkodtunk. Azt javasoltuk, hogy a járások a polgárok tényleges térhasználati szokásaihoz illeszkedjenek, vagyis legyenek azok a települések a járásközpontok, ahol már eleve sokan élnek, melyeket a környékbeli lakosság is ténylegesen használ (oda jár tanulni, dolgozni, vásárolni, szórakozni). Olyan identitás alapú társadalmi tereket kerestünk, melyekhez kötődnek az emberek, ismerik azokat, emlékeik, élményeik kötődnek hozzájuk, részei az életüknek. Vannak, akik úgy vélik, alsó középszinten nincsenek olyan terek Magyarországon, melyekhez pozitív viszonyulással lennének, kötődnének az emberek. Mi viszont azt mondjuk (számos kutatás eredménye igazolja ezt), hogy igenis vannak ilyen alsó középszintű terek.

A szakemberek a helyismeretet és a tényleges térhasználati szokásokat már meglévő, például munkavállalási célú mobilitási adatok, vásárlói szokásokra vonatkozó adatbázisok mellett egy új, a projekt keretében készült ezres mintájú reprezentatív lakossági vizsgálat révén is mérték, ezzel párhuzamosan köztisztviselőket kérdeztek a korábbi közigazgatási tapasztalatokról, a járásokkal kapcsolatos véleményükről.

– Nem volt sok információnk arról, milyen igazgatási tartalommal kell a járásokat megtöltenünk, ezért mi minden változatra, lehetséges feladat- és hatásköri megoldásra készültünk. Arra is, ha a járások egy decentralizált modell keretében, vagy épp ellenkezőleg, az államigazgatás dekoncentrált szerveiként jönnek létre. A járások számát tekintve három koncepció szerint hét változat jött létre: a százegynéhányas modelltől a 350-400 járásos modellig eltérő változatokat készítettünk.

A magyar lakosság térhasználati szokásaira az jellemző, hogy nagy gyakorisággal nagyon kis, szűk területeket használnak az emberek. Ennek sok magyarázata lehet, történelmi és anyagi okok egyaránt. A kutatók azt ajánlják, hogy amennyire lehetséges, minél nagyobb számú járás jöjjön létre, a ma a kormányzat által tervezett 160-hoz képest akár növekedjen is a számuk. A 160-as variáció olyan járásközpontokat kínál, ahol létezik igazgatási-tárgyi infrastruktúra és helyi szakembergárda is; ezeknek kialakítása és fenntartása költségvetési szempontból gazdaságos, takarékos. A kutatók azt javasolták, hogy a nem járásközpont településeken is maradjanak meg a már ma is létező és jól működő igazgatási infrastruktúrák, például az okmányirodák. Ezekből jelenleg jóval több van Magyarországon, mint amennyi a tervezett járások száma. A járások várhatóan a központi település nevét viselik majd, de elnevezhetik őket a környékbeli lakosság által használt földrajzi nevek alapján is, ahol a kettő területe egymással megegyezik.”

Forrás:
Körvonalazódik a járási rendszer, Balla Emőke, Napló Online, 2011. október 7.

Vissza az oldal tetejére

Átadják az intézményeket

„Megszavazták pénteken a képviselők 11:3 arányban a kormány és a megyei önkormányzat közötti szándéknyilatkozatot tartalmazó megállapodást, amelynek lényege, hogy jövőre az intézmények (és adósságuk is) átkerülnek az államhoz.

A számok nyelvére lefordítva: a következő év elejétől ez húsz közoktatási, két szociális, öt kulturális, egy gyermekvédelmi, egy egészségügyi intézményt és két önkormányzati társulást érint. (A Csolnoky Ferenc kórház a megye tulajdonában van, de önálló gazdasági társaságként működik.) Fontos, hogy az állam nem csak az intézményeket, de azok esetleges adósságait is átveszi.

A döntés hátteréről Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke a sajtó képviselőinek elmondta: a nehéz gazdasági helyzetben szükséges a közigazgatás átszervezése, hogy olcsóbban működhessen az állam, s ne szoruljunk hitelfelvételekre, továbbá, hogy a jövőben saját lábunkon tudjunk megállni. A népesség fogyása miatt is – folyamatosan csökken az iskolások létszáma – szükséges az ésszerűsítés. Az önkormányzatok már évek óta adósság csapdában vannak, mert az előző kormány nem adott elég pénzt az intézmények működtetésére. Veszprém megye nem tartozik azok közé, akik nagyon eladósodtak. A hitelállománya 800-900 millió forint között mozog, amire megvan a banki fedezet és a vagyoni háttér.

A jövőben a megyei önkormányzat területfejlesztési feladatokat lát majd el, ami hosszútávon meghatározza az itt élők életét. Döntések születnek majd arról, hogy milyen típusú uniós pályázatok legyenek 2014-2020 között, amiből utakat lehet építeni, településeket és a turizmust lehet fejleszteni. Az elnök hozzátette, hogy a törvények most készülnek, de valószínűnek látszik, hogy az állam átveszi az oktatási, az egészségügyi és a szociális intézményeket, míg a megyei jogú városokhoz kerülnek a színházak, a könyvtárak és a múzeumok.

A Napló munkatársának azt a kérdését még korainak tartotta megválaszolni, hogy a következő év január elsején a megyei önkormányzat 70 fős apparátusából hány ember kerül át a kormányhivatalhoz.

Az ülésen többször felszólaló Pusztai István szerint is a megyei önkormányzatok az állami támogatások elégtelensége miatt adósodtak el, amit hónapok múlva a feladatok átvállalásával old meg a kormány. Az MSZP frakcióvezetője aláhúzta: semmi garancia nincs arra, hogy a jövőben több forrás jut az intézményeknek, így várhatóan lesznek elbocsátások, intézményeket vonnak össze vagy megszüntetnek. A területfejlesztési feladatokkal kapcsolatban azt mondta, Brüsszellel ezt senki nem egyeztette, ahonnan a pályázati pénzeket várjuk.”

Forrás:
Átadják az intézményeket, Mátételki András, Napló Online, 2011. október 7.

Vissza az oldal tetejére

Viszi az állam az intézményeket

„Az állam január elsejei hatállyal átveszi a megyei önkormányzatok intézményeit. Zalában ezt már augusztus végén bejelentették, de most az írásos megállapodás is megszületett.

Orbán Viktor miniszterelnök megállapodást írt alá hétfőn a tizenkilenc megyei közgyűlés elnökével az intézmények állami tulajdonba kerüléséről. Az állam a vagyonnal és az adóssággal együtt veszi át a megyék intézményeit, közalapítványait és gazdasági társaságait. A megállapodást pénteken rendkívüli ülésen tárgyalja, s a határozati javaslat szerint tudomásul veszi a Zala Megyei Önkormányzat Közgyűlése. Az intézményeknél folyamatban van az ingó és ingatlan vagyon felmérése, október 15-éig kell adatot szolgáltatni.
…
Az átadás-átvételnél a szeptember elsejei állapotot veszik alapul. Az állam az ezt megelőzően keletkezett szállítói tartozásokat is átveszi. A megye az átadandó vagyonelemek tekintetében szeptember elseje óta csak a kormánymegbízott, Rigó Csaba jóváhagyásával vállalhat kötelezettséget. Manninger Jenő, a megyei önkormányzat elnöke elmondta, ez arra az esetre is vonatkozik, ha lesz jelentkező a civil vagy egyházi szférából a szociális intézmények működtetésére – ezt nemrég hirdették meg.

Korábban tisztázatlan volt, hogy az összes megyei intézmény átkerül-e az államhoz. Manninger Jenő lapunknak elmondta: mára világossá vált, hogy január elsejétől valamennyit átveszi a kormányhivatal, a kórházat is, az utóbbit azonban később valószínűleg egy térségi fenntartó szervezet működteti majd. Az elnök hozzátette: még számos jogszabályt kell megalkotni az új struktúra kialakításához, de most az a legfontosabb, hogy megtörténik a megyék adósságának konszolidációja, lesz pénz a fizetésekre, az intézmények működésére.
Az intézmények vezetői még keveset tudnak a várható változásról. Jelenleg csak az átadás szándéka nyilvánvaló, fogalmazott Kiss Gábor, a Deák Ferenc Megyei Könyvtár igazgatója. A jövőjükkel kapcsolatban elmondta, egy minisztériumi értekezleten nemrég elhangzott: a tárca elképzelései szerint továbbra is fenn kell tartani a megyei könyvtárakat. Csak így lehet kezelni, működtetni ugyanis az ország kiterjedt könyvtári hálózatát. A minisztérium újabb feladatokat is szán a megyei könyvtáraknak.
– Bármi is azonban a tárca elképzelése, az alapvető kérdés az, hogy az új önkormányzati törvényben milyen feladatokat határoz majd meg a parlament, s kit kötelez ezek ellátására, de erről egyelőre semmit sem tudunk – indokolta Kiss Gábor, miért vannak tele kétségekkel ebben az átmeneti időszakban.

  • A Zala Megyei Önkormányzat 22 intézményt működtet jelenleg, az összevonások után
  • A legnagyobb a Zala Megyei Kórház, de fenntart középiskolákat, szociális intézményeket és közgyűjteményeket is
  • Az intézményekben körülbelül 3300-an dolgoznak, az ô jogviszonyukat nem érinti a fenntartói változás
  • A megye adóssága mindent egybevéve 5,4 milliárd forint, az állam ezt is átveszi az intézményekkel együtt
  • Manninger Jenő tájékoztatása szerint a megyei önkormányzat hivatalából várhatóan 15-en kerülnek át a kormányhivatalhoz, s 30-an maradnak. Ők területfejlesztéssel foglalkoznak.”

Forrás:
Viszi az állam az intézményeket, Zalai Hírlap, 2011. október 5.

Vissza az oldal tetejére

Intézményátvétel – kitekintés

„A megyei önkormányzatok, amelyek jelenleg több száz egészségügyi, oktatási, szociális, közművelődési intézményt tartanak fenn, úgy tudják: a kormányfő és a 19 megyei közgyűlési elnök által aláírt megállapodás alapján gyakorlatilag az összes ilyen intézmény állami kézbe kerül. Az MTI kérdésére az önkormányzatoknál elmondták: az érintett intézmények között kórházak, iskolák, könyvtárak, múzeumok is vannak.

A Baranya Megyei Önkormányzatnak 13 intézménye van, januártól mind állami fenntartásba kerül át. A Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház 60 százaléka a megyéé, ez esetben a tulajdonjog is átkerül az államhoz. A baranyai önkormányzatnak egy gyermekvédelmi, 4 szociális, 7 összevont közoktatási és 3 kulturális intézménye van. Horváth Zoltán (Fidesz-KDNP) közgyűlési elnök elmondta: 7,2 milliárd forint hitele van az önkormányzatnak, ez zömében az intézmények fenntartásából keletkezett.

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzattól 8 oktatási intézmény, egy kórház, 15 szociális és kulturális intézmény kerül át állami kézbe – közölte Szigeti László főjegyző. A kulturális intézmények között van a kecskeméti Cifrapalota és a megyei könyvtár. A főjegyző azt mondta: a hitelállomány a kötvénykibocsátással együtt 3,5 milliárd forint, ennek törlesztőrészleteit az önkormányzat késedelem nélkül képes törleszteni.

A Békés Megyei Önkormányzat elnöke, Farkas Zoltán (Fidesz-KDNP) közölte: gyakorlatilag az összes, eddig megyei fenntartásban működő intézmény állami kézbe kerül. Mint elmondta, a megye fenntartásában 3 szakképző intézmény működik, ezek mellett állami kézbe kerül a Békés Megyei Jókai Színház, a megyei múzeum, levéltár, a tudásház és a könyvtár is. Az önkormányzat korábban 9,4 milliárd forintos kötvényt bocsátott ki, jelenleg nincs szüksége a működéshez hitelre, sőt a számláján mintegy 8 milliárd forintnyi összeg van – tette hozzá az elnök.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye hitelállománya meghaladja a 10 milliárd forintot, ennek túlnyomó többsége kötvények kibocsátásából jött össze – mondta Kovács János főjegyző. A megyei önkormányzat fenntart kórházat, oktatási intézményeket, levéltárat, múzeumot, könyvtárat, szociális és gyermekvédelmi intézményeket is.

Csongrád megye mintegy 30 intézményt ad át, ezek között van a megyei levéltár és a Móra Ferenc Múzeum. Az egészségügyi intézmények várhatóan január 1-től a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézethez (GYEMSZI) kerülnek – közölte Magyar Anna (Fidesz-KDNP) közgyűlési elnök. A megyei adósságállomány 8 milliárd forint, ennek része az 5 milliárdos összegben kibocsátott kötvény és a 3 milliárdos folyószámla-hitelkeret.

A Fejér Megyei Önkormányzat által fenntartott mind a 21 intézmény állami kézbe kerül – közölte Dominkó Anita kommunikációs referens. Tájékoztatása szerint állami kézbe kerül a Fejér Megyei Szent György Kórház, a polgárdi integrált szociális intézmény, egy gyermekintézmény, 14 oktatási és 4 közművelődési intézmény. Az önkormányzat kötvényből és hitelből álló adósságállománya több mint 12,5 milliárd forint, szállítói tartozása 2,67 milliárd forint.

Győr-Moson-Sopron megye Ponty Zita sajtóreferens tájékoztatása szerint 19 intézményt tart fenn. A megyei kórház mellett ezek között van 4 szociális és 5 gyógypedagógiai intézmény, a megyei könyvtár és múzeumigazgatóság. A megye idei költségvetésének tervezett hiánya 2,77 milliárd forint, ebből a működési célú rész 1,78 milliárd. Az önkormányzat folyószámlahitele hétfőn 1,436 milliárd forintnyi volt – közölte Ponty Zita.

A Heves Megyei Önkormányzat közvetlenül 27 intézményt ad át az államnak. Az egri Markhot Ferenc Kórházat a megye kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság működteti; ez utóbbi is az államhoz kerül – tájékoztatott a megyegyűlés elnöke. Szabó Róbert (Fidesz-KDNP) közölte: az egészségügyi, oktatási és szociális intézményekben 1700 közalkalmazott dolgozik, a kórházban 1300 a munkavállalók száma. Hozzátette: az önkormányzat adósságrendezési eljárás alatt áll, adósságállománya a bejelentett hitelezői igények szerint 7,551 milliárd forint. Az MTI úgy tudja, hogy az egri Gárdonyi Géza Színházat, amelyet az adósságrendezési eljárás kezdetéig a megye működtetett, a jövőben várhatóan a város önkormányzata tartja fenn.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat visszafizette korábbi fejlesztési hiteleit, csak a korábban 3 milliárd forint értékben kibocsátott, mai áron mintegy 4,2 milliárd forintnyi kötvényállomány kerül az államhoz – mondta Bodó Sándor (Fidesz-KDNP), a közgyűlés elnöke. Itt sem marad egyetlen intézmény sem a megye fenntartásában: 13 kulturális, oktatási, egészségügyi és szociális intézményt, továbbá 3 gazdasági társaságot vesz át az állam. A közgyűlési elnök az MTI felvetésére szólt a Déri Múzeumról és a Munkácsy-trilógiáról is. Az Ecce Homo című kép a három festmény körül az egyetlen, amely a megye tulajdonában van, de 1963-ig az is állami tulajdonban volt. Bodó Sándor azt mondta: a másik két kép tulajdonosaival a művek Debrecenben tartásáról folytatott tárgyalásokban eddig is részt vett a kulturális kormányzat, de az nyilvánvaló, hogy ebben a megyének ezután kisebb mozgástere lesz.

A Nógrád megyei önkormányzat a megyei kórházzal együtt 22 intézményt tart fenn és a jelenlegi információk szerint nem maradnak náluk intézmények – mondta Barta László főjegyző. Közlése szerint a folyószámla- és a rövid lejáratú hitel az október 1-jei állapot szerint 1,7 milliárd forint. Az önkormányzat kötvényének tőketörlesztése a kibocsátáskori árfolyamon 1,5 milliárd forint. Ebből 876 millió forintot még nem használtak fel, ugyanakkor vannak vállalt kötelezettségek, így a szabad kötvénymaradvány 250 millió forint.

A Somogy megyei önkormányzat mintegy 50 feladatellátó helyet ad át az államnak; ez csaknem 4 ezer dolgozót érint – közölte a megyeháza sajtófőnöke. Veres Zoltán tájékoztatása szerint a Kaposi Mór Oktató Kórház mellett a térségi integrált szakképző központ 8 tagintézménye, 3 szociális otthon, a gyermekvédelmi központ, a gyógypedagógiai intézet, az önálló levéltár, a múzeum, a könyvtár és három dél-balatoni kollégium kerül januártól állami kézbe, a megye tulajdonában nem marad egyetlen intézmény sem. Mint arról beszámolt, az állam mintegy 11-12 milliárd forint adósságot vesz át a megyétől.

Jász-Nagykun-Szolnok megyétől 24 egészségügyi, gyermekvédelmi, szociális, oktatási és közművelődési intézményt vesznek át állami fenntartásba – közölte a közgyűlés fideszes elnöke. Kovács Sándor ezek közül kiemelte a szolnoki Hetényi Kórház-Rendelőintézetet, a Damjanich múzeumot és a tiszakürti arborétumot. A megyei önkormányzatnak az intézmények fenntartása kapcsán az idei évre tervezett hiánya 1,3 milliárd forint. Ennek fedezetére 1 milliárd 50 millió forintos működtetési és 250 millió forintos munkabérhitel használnak fel.

Pest megye 12 szociális és 31 oktatási intézményét veszik állami kézbe, továbbá 3 kórházat, 4 szakrendelőt és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat 14 lakóotthonát – közölte a megyeháza sajtófőnöke. Ambrus András elmondta: valószínűleg a közművelődési intézmények és a közgyűjtemények fenntartása is az államhoz kerül. Az intézmények közül egyebek mellett a szentendrei Kovács Margit Múzeumot, a megyei Flór Ferenc Kórházat, a budapesti székhelyű Szent Rókus Kórházat és a törökbálinti tüdőgyógyintézetet emelte ki. Hozzátette: a jelenlegi információk szerint valószínűleg egyetlen intézmény sem marad a megye fenntartásában, s az önkormányzat a 16 milliárdos hitelállományát is továbbadja. Ebből mintegy 4 milliárd forint a lejárt tartozás, a többi hitel és kötvény.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fenntartásában 30 intézmény és 3 gazdasági társaság van, az intézmények mindegyike állami fenntartásba kerül át – tájékoztatott a helyhatóság sajtóirodája. Az önkormányzat 11 oktatási, 4 közművelődési, 10 szociális és 5 gyermekvédelmi intézmény felett gyakorol fenntartói jogokat. Az Egészségügyi Holding Zrt. gazdasági társaságként működik és 4 szolgáltatót irányít. A helyhatóság adósságállománya a szeptember végi adatok szerint 7 milliárd 740 millió forint, ebből csaknem 3 milliárd a folyószámlahitel, mintegy 2,2 milliárdot tesznek ki a beruházási hitelek, s 2,3 milliárdot az euró alapon felvett, csak fejlesztésre felhasználható bankkötvények.

Tolna megyében 12 intézményt vesz át az állam – közölte a közgyűlés elnöke az MTI-vel. Puskás Imre (Fidesz-KDNP) elmondta: ezek között van a Balassa János megyei kórház és több integrált intézmény, amelyek 12 szociális otthont, 7 szakképző és 5 gyógypedagógiai iskolát foglalnak magukba. Az intézményekben mintegy 3500 közalkalmazott dolgozik. A megye és a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata társulása által működtetett Magyarországi Német Színház jövőjéről tárgyalások folynak – tette hozzá. Beszámolt arról: az állam a megye szeptember 1-jén fennállt teljes, 6,4 milliárd forintos adósságállományát átveszi. Ez némi bizonytalanságot is rejt magában, mert az ezt követő négy hónapban az adósságállomány nőni fog – jegyezte meg.

A Vas Megyei Önkormányzattól 6 oktatási intézményt, 7 szociális, 3 kulturális és egy közművelődési intézményt vesz át az állam – közölte Kovács Ferenc (Fidesz-KDNP), a közgyűlés elnöke. Az átvétel 4 közgyűjteményt, a Markusovszky kórházat és a Savaria Szimfonikus Zenekart is érinti. Saját körben intézmény nem marad, így még kérdéses, mi lesz azokkal a szociális intézményegységekkel, melyeket településekkel társulva működtetnek. Az állam átveszi az önkormányzat által 5 milliárd forint névértéken kibocsátott kötvényt is.”

Forrás:
Intézményátvétel – kitekintés, Zalai Hírlap, 2011. október 5.

Vissza az oldal tetejére

A felelős vagyonpolitika célja a hosszú távú értékmegőrzés és értékteremtés

„ Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára nyitotta meg a Milyen tulajdonos az állam? c. szakmai konferenciát a budapesti Gerbeaud-házban, 2011. október 6-án.
Az államtitkár előadásában rámutatott: Magyarország gazdasági kondícióinak a legkevésbé sem tett jót az, hogy az elmúlt időszak kormányai az állam tulajdonosi szerepkörének tudatos gyengítésére törekedtek. Ezzel szemben a jelenlegi Kormány a fokozottabb állami szerepvállalás pártján áll. Egy erős állam, amely működése során kiemelt társadalmi feladatokat és hosszú távú stratégiai szempontokat is szem előtt tart, könnyebben képes kezelni a válsághelyzeteket, mert több eszközzel bír, mint az önmagát felszámoló, gyenge állam – tette hozzá az államtitkár.

Az állam politikai vállalkozó, ezért a hagyományos üzleti logikát olykor felülíró társadalmi és egyéb szempontokra is tekintettel kell lennie – fogalmazott Hegmanné Nemes Sára. A Kormány arra törekszik, hogy a nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű ágazatokban és vállalatokban helyreállítsa és megerősítse az állam tulajdonosi szerepét.

Az államtitkár közölte: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kidolgozta Magyarország középtávú Nemzeti Vagyongazdálkodási Irányelveiről szóló javaslatát és várhatóan még az idén elkészül a nemzeti vagyon védelméről és megőrzéséről szóló sarkalatos törvény is. A jogszabály pontosan meghatározza majd az állami vagyon azon elemeit, amelyek szigorúan védettek, amelyek tartósan állami tulajdonban tartandók, de hasznosíthatóak, és amelyek a piaci vagyon körébe tartoznak, a társadalmi szempontokat is figyelembe véve hasznosíthatók.

Az állam csak akkor lehet jó tulajdonos, ha pontos képpel rendelkezik meglévő vagyonának állapotáról és azzal hosszú távon is fenntartható, felelős módon bánik. A felelős vagyonkezelés egyik kiemelt feltétele a kialakítás előtt álló egységes és hiteles vagyonnyilvántartás, amely nyilvános és kereshető lesz, így a közösség tulajdona szempontjából az egyik legfontosabb elvárás, a transzparencia elve is érvényesülni fog – közölte Hegmanné Nemes Sára. A nemzeti vagyongazdálkodás a rejtett privatizáció és vagyonkiáramlás helyett az állami vagyon megőrzésével, növekedésével és stratégiai portfólió menedzseléssel számol. A vagyongazdálkodás deklarált célja a hosszú távú értékteremtés, értékmegőrzés és nem a rövid távú bevétel-maximalizálás – fejtette ki az államtitkár.

Előadásában jelezte: jó néhány PPP-konstrukcióban megvalósított beruházás iskolapéldája a felelőtlen és a közösség érdekeivel ellentétes vagyongazdálkodásnak, amelyet a nemzeti szempontokat figyelembe vevő állami vagyonpolitika sosem tarthat védhetőnek. Hegmanné Nemes Sára rámutatott: a jövőben a Kormány kiemelt felelőssége lesz, hogy a magántőkét csak indokolt, valós szükségletet kielégítő, az állam számára is előnyös konstrukció és kockázatmegosztás esetén vonja be beruházásaiba.”

Forrás:
A felelős vagyonpolitika célja a hosszú távú értékmegőrzés és értékteremtés, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2011. október 6.

Vissza az oldal tetejére

A Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjének tájékoztatója

„A Pest Megyei Kormányhivatal vezetője, Tarnai Richárd látogatott Veresegyházra és felvázolta elképzeléseiket a közigazgatási rendszer átalakításáról, benne a járási rendszer visszaállításáról és az iskolák államosításáról.

Meglepetésszerűen érkezett szerdán délelőtt Veresegyházra a decemberben kinevezett kormánymegbízott, mert mint elmondta, a hatáskörébe tartozó intézmények munkájáról valósabb információkat tud szerezni, ha előzetes bejelentés nélkül tesz látogatást. Pásztor Béla polgármesterrel tartott tanácskozása és az új városrészekben tett séta után fél órásra tervezett sajtótájékoztatót is beiktatott a programjába, melyen beszámolt a közigazgatási rendszer jelenlegi, 3 lépcsős átalakításáról és annak legfőbb okairól: Olyan jelszavak mentén, mint rendszertisztítás, profiltisztítás, egyszerűsítés, a közpénzekkel való spórolás. Azaz mindent visszaállítanak, ami praktikus és jól működött régen.

A 3 lépcsős közigazgatási átalakítás idén januárban megkezdődött a kormányhivatalok létrejöttével. A következő lépcsőfokban, 2012. január 1-től a megyei önkormányzatok átalakulnak, tevékenységük ezután kizárólag a területfejlesztés lesz, a fenntartói feladatokat a kormányhivatalok veszik át. Ez a szétválasztás már folyamatban van.
2012. január elsejétől megszűnnek az egyes hivatalok ügyfélszolgálatai, az ügyfélkezelést a kormányablakok látják el, Pest Megyében Vácon, Érden és Cegléden. Ezáltal szétválasztásra kerül a szakfeladatok ellátása és az ügyfelekkel történő kapcsolattartás.

Harmadik lépcsőben, 2013. januárjától, tervek szerint a 30 év után újra felállított járási rendszer lép működésbe. A járási rendszer kialakításának feltételeiről három javaslatot is készítettek, azonban erről egyelőre nem lehet részleteket megtudni. A közigazgatás államosításához hasonlóan az alap- és középfokú oktatás irányítását is vissza kívánja venni az önkormányzatok feladatköréből a kormány. Ígéretük szerint megtartják annak a lehetőségét, hogy egy adott önkormányzat külön megállapodás szerint megtarthassa a fenntartói jogokat.
A kormánybiztos említést tett továbbá a jelenlegi iskolai normatív támogatási rendszer gyökeres megváltoztatásának tervéről is.
Zárszóként elmondta, hogy fő célkitűzésük az esélyegyenlőséget biztosítása, azonban a lehetőségek nyitottak.”

Forrás:
Veresegyházi Városi TV, 2011. szeptember 29.

Vissza az oldal tetejére

A közérthető megfogalmazás nehézségei a közigazgatásban

„1. Egy sokakat érdeklő rendelkezés – átlagosan bonyolult – szövege:
„A Magyar Köztársaság területén lévő lakóingatlanon alapított zálogjog vagy a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 44. §-a alapján vállalt állami készfizető kezesség fedezetével fogyasztóval kötött deviza alapú kölcsönszerződés alapján teljesített teljes előtörlesztés (a továbbiakban: végtörlesztés) esetén a pénzügyi intézmény – amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek – a végtörlesztés forint összegének meghatározásakor svájci frank esetén 180 HUF/CHF, euró esetén 250 HUF/EUR, japán jen esetén 200 HUF/100 JPY árfolyamot alkalmaz.”

2. Mi ennyivel tudjuk egyszerűsíteni úgy, hogy a jogi tartalom azonos marad:
„A pénzügyi intézmény a fogyasztóval
a) a Magyar Köztársaság területén lévő lakóingatlanon alapított zálogjog vagy
b) a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 44. §-a alapján vállalt állami készfizető kezesség fedezetével kötött deviza alapú kölcsönszerződés teljes előtörlesztésekor (a továbbiakban: végtörlesztés) a forintösszeget 180 forintos svájci frank, 250 forintos euró és 2 forintos japán jen árfolyamon állapítja meg.”

3. Így már értené szinte minden devizahiteles, de az összes alapfogalom bizonytalanná vált:
„A pénzügyi intézménynél a fogyasztó a magyarországi lakásra terhelt záloggal vagy a 2005-ös költségvetési törvény alapján vállalt állami kezességgel garantált devizahitelt 180 forintos svájci frank, 250 forintos euró és 2 forintos japán jen árfolyamon végtörlesztheti.””

Forrás:
Így írnánk mi blog, 2011. szeptember 28.

Vissza az oldal tetejére

A KIM államtitkára az MKKSZ-nél

„A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) keretében működő Önkormányzati Dolgozók Országos Szakmai Tanácsa (ÖDOSZT) mai kibővített ülésén részt vett Gál András Levente, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közigazgatási államtitkára. A találkozónak különös jelentőséget az adott, hogy a tavalyi kormányváltás óta ez volt az első alkalom, ahol a szakszervezet tisztségviselői, szakmai konzultáció, párbeszéd keretei között, közvetlenül tanácskozhattak első számú kormányzati vezetővel.

Gál András Levente tájékoztatást adott az önkormányzati rendszer átalakításáról. A szakszervezet vezetői ehhez kapcsolódóan az önkormányzati hivatalokban dolgozó köztisztviselők foglalkoztatási biztonságának garantálását igényelték.
A résztvevők széles körű szakmai eszmecserét folytattak a magyar közigazgatás átalakításának folyamatairól. A legtöbb kérdés a Magyary program tükrébe helyezett személyi állományt érintő változásokra irányult. A létszámcsökkentést az MKKSZ nem fogadja el, többek között azért sem, mert ma is számos helyen súlyos létszámhiány van. A szakszervezet ugyanakkor nem zárkózik el a közigazgatás hatékonyabbá tételéhez szükséges humánpolitikai változtatásoktól, de ezt csak az eljárási rend egyszerűsítése, a munkafolyamatok elemzése, az elektronikus közigazgatás kiterjesztése függvényében tartja elfogadhatónak.

Szóba került továbbá, hogy jövő év január elsejétől az állam átveszi a megyei önkormányzatok intézményeit, ami az érintettek körében újabb riadalmakat váltott ki. Az államtitkár szükségesnek tartotta annak hangsúlyozását, hogy a változások miatt nem kerülhet veszélybe az ott foglalkoztatottak egzisztenciája.
Gál András Levente hangsúlyozta, hogy nincsenek lezárt kérdések a programban, nyitottak a szakszervezetei észrevételekre, és a párbeszéd tovább folytatásáról egyeztek meg.”

Forrás:
A KIM államtitkára az MKKSZ-nél, MKKSZ-ÖDOSZT/MTI, 2011. október 4.

Vissza az oldal tetejére

Közigazgatási, politikai informatika

Együttműködést kötött a KIM és a Pannon Egyetem

„A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az infokommunikációs fejlesztések megvalósítása érdekében együttműködési megállapodást kötött a Pannon Egyetemmel és a győri Széchenyi István Egyetemmel október 6-án. A megállapodások célja, hogy az intézmények közötti együttműködés hosszú távon tervezhetővé, szisztematikussá váljon, és eredményei mind a minisztérium, mind az egyetemek primer feladatainak minél sikeresebb teljesítését szolgálják.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az előtte álló közigazgatás-fejlesztési feladatok megoldásában, valamint a nemzeti hálózat védelmének fejlesztésében kezdeményezett együttműködést a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karával. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a feladatai megoldásában hasznosítani kívánja a Pannon Egyetem kompetenciáit, elsősorban az új, valódi szolgáltató közigazgatási rendszer szolgáltatás-orientált továbbfejlesztésében, a közigazgatási rendszer és alrendszerei rendszerszervezési és -technikai tervezésében és struktúrájának kialakításában, az infokommunikációs fejlesztésekben, mobil alkalmazásokban, valamint a nemzeti hálózat tervezésében és megvalósításában egyaránt. Az egyetem a megvalósításhoz biztosítja a tudást, a tapasztalatot és a kompetenciát. Dr. Friedler Ferenc, a Pannon Egyetem rektora az ünnepélyes aláíráson kiemelte, hogy manapság a legtöbb veszély elektronikus úton érkezik, a megállapodás éppen ezért olyan munkára vonatkozik, amely megalapozza az informatikai vagyon védelmét. ”

Forrás:
Együttműködést kötött a KIM és a Pannon Egyetem, HírTV, 2011. október 6.

Vissza az oldal tetejére

Már légi felvételek alapján dolgoznak

„A megyei kormányhivatal legnagyobb szakigazgatási szerve jelenleg a földhivatal. Összesen 164 fő dolgozik a szervezetnél. A megyei hivatalon kívül öt körzeti földhivatal is működik. Székesfehérváron, Dunaújvárosban, Bicskén, Sárbogárdon és Móron.

A földhivatal ingatlanügyi hatóság. A legismertebb tevékenysége talán a tulajdoni lapok kiadása, ám az ő dolguk a tulajdoni lapok előállítása, adataik vezetése. Eljáró hatóságként ők végzik a telekalakítást, a földmérési részleg határozza meg, tartja nyilván az ingatlanok határait mégpedig közhitelesen. Vannak mezőgazdasági szakembereik is, ők a termőföldek védelmével foglalkoznak. Például zöldmezős beruházásnál véleményezik az elképzeléseket, hogy ne a legértékesebb termőföldeket építsék be. Ők csinálják a mezőgazdasági földhasználati nyilvántartást is. A hivatal feladatai közé bekerült a parlagfű felderítése is.
…
Holczheim Gábor elmondta, hogy ma már ez a szakma is más, mint évekkel korábban. Akkor a földmérők mérőszalaggal, teodolittal a terepen dolgoztak. Ma légi és műholdas felvételek alapján, számítógépes programokkal végzik ugyanazt. Ha ki is kell menni, akkor már GPS segítségével dolgoznak. A tulajdoni lapok is számítógépen készülnek és a tárolásuk digitálisan történik. Mégpedig biztonságosan,több helyen tárolva. Ha egy adatbázis megsemmisül, máshol is megtalálható. Ráadásul az ingatlanok megszaporodtak, hiszen a téesz-földek felparcellázása sok új ingatlant hozott létre.”

Forrás:
Már légi felvételek alapján dolgoznak, Tribolt Lajos, Fejér Megyei Napló, 2011. október 7.

Vissza az oldal tetejére

Tigris a könyvtárban

„…A könyvtáros szakma nemcsak fogyasztója, felhasználója a digitális tartalmaknak, hanem létrehozója is. E tekintetben, többek között az értelmiségi szerepvállalás különbözteti meg a könyvtárost az ugyancsak könyvtárban dolgozó irodai munkástól. A könyvtáros szakmának nemcsak kötelessége, de jól felfogott érdeke is az e-közigazgatási feladatokban való sokrétű, minőségi szolgáltatásokat magába foglaló részvétel. A digitális felzárkóztatás érdekében az eddig végzett felhasználóképzés (pl.: MENET-2008) kezdeti lépésein túl, most már az ügyintézői végpontok községi könyvtárakba való telepítését és működtetését kell megcélozni.

Megvalósításához nyilvánvalóan nem elég a szándék; központi, kormányzati akarat is szükséges, s ugyanakkor az is, hogy a szakma deklarálja, a megfelelő fórumokon, és megfelelő formában erősítse, hogy képes erre a feladatra. Továbbmenve, rendelkezésre álló infrastruktúrája és humán kapacitása révén jobb, komplexebb szolgáltatási színvonalat tud nyújtani, mint a jelenleg működő teleházak és eMagyarország pontok.

Miért célszerű az e-kormányzáshoz szükséges elektronikus ügyintézést stratégiailag kiemelten, egy közpénzen fenntartott, közellátást folytató kulturális intézményrendszerbe helyezni?
A kérdésre több egyértelmű érvet tartalmazó válasz is megfogalmazható:
1. Adott egy országos hálózat – az országos funkciójú könyvtáraktól a megyei és regionális könyvtári tudásközpontokon át a kisközségi könyvtárakig – infrastruktúrával, közszolgálati munkatársakkal és szakemberekkel. Az intézmények természetszerűleg többségében önkormányzati fenntartásban működnek, küldetésüknél fogva közhasznú tevékenységet folytatnak. Működik tehát egy államilag finanszírozott, kulturális, már-már missziót betöltő hálózat, a könyvtári rendszer, amely „észrevétlenül”, a felhasználók és a könyvtárosok szemében is természetes módon teszi a dolgát.
…
2. Az állampolgár, közigazgatási ügyeinek intézése közben, szellemiségében minőségileg más környezetbe, egy virtuális, digitális és hagyományos kulturális potenciál közelébe kerül, és szélesebb körű információfelhasználóvá válhat.
…
3. A könyvtár kulturális érték-hordozó és érték-teremtő szerepénél fogva alkalmas a pozitív emberi értékrend közvetítésére, átadására, a mentális értékek erősítésére, amire napjainkban különösen nagy szükség van.
…
6. Alkalom teremtődik arra, hogy az állampolgárok a könyvtárakban található tudáspotenciál felhasználásával olyan kommunikációs szintre jussanak, hogy a kormányzati szervek, illetve képviselőik számára képesek legyenek az egyéni vagy közösségi igények megfogalmazására. Ennek feltételei jelenleg is adottak egy jól működő országos könyvtári intézményrendszer keretében, ezen belül az önkormányzati fenntartású könyvtárak hálózatában.
…
9. A könyvtárhasználók körében az e-kormányzati szolgáltatások iránti igény felkeltésének bázisa lehet a könyvtár. ”

Forrás:
Tigris a könyvtárban, Voit Pál, Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 58. évfolyam (2011) 2. szám

Vissza az oldal tetejére

Nagy lehetőségek előtt a térinformatika alkalmazása

„A következő időszakban nagy lehetőség nyílik a térinformatikai alkalmazások szélesebb körű használatára, ilyen terület például a közigazgatás átalakítása, ésszerűsítése, továbbá a meglévő adatbázisok egységesítése – mondta Kovács Zoltán, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár pénteken Budapesten a térinformatikáról szóló szakmai tanácskozást követő sajtótájékoztatón. Kovács Zoltán utalt arra, hogy a térinformatikai alkalmazások jelentős szerepet játszottak a múlt évben az észak-magyarországi árvíz kárainak elhárításában, valamint a vörösiszap-katasztrófa következményeinek felszámolásában is.

Az államtitkár az újságírók előtt vette át az amerikai székhelyű Esri SAG díját, amelyet a Vidékfejlesztési Minisztériumnak ítéltek oda jelentős térinformatikai vonatkozású fejlesztéseiért.
…
Az ügyvezető igazgató a Vidékfejlesztési Minisztérium és háttérintézményei térinformatikai alkalmazásai közül példaként megemlítette a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszert, amelynek kifejlesztése jelentősen segíti az agráriumban a földterületek határainak pontos meghatározását.
Az MTI kérdésére válaszolva Oláh Attila közölte: a térinformatikai piac árbevétele a múlt évben Magyarországon elérte a 10-15 milliárd forintot, ami mintegy 10 százalékkal volt több az előző évinél.
…
Jelezte: Magyarországon a térinformatikát világszínvonalon alkalmazzák a telekommunikációban, a honvédelemben, a kutatás-fejlesztésben, az innovációban, a díjat kapott agrár és vízügyi területeken kívül.
A szakember szerint Magyarországon olyan térinformatikai rendszert kellene létrehozni országosan, mint amit már Vas megyében használnak Burgenlanddal közösen.”

Forrás:
Nagy lehetőségek előtt a térinformatika alkalmazása, infotér.eu, 2011. október 8.

Vissza az oldal tetejére

Informatika, távközlés, technika

DigiNotar… Comodo… Certigna…

„A nyilvános kulcsú infrastruktúra (PKI) a lehetők legjobbika, ha valaki egy üzenetet rejtjelezni, vagy annak hitelességét bizonygatni szeretné. Szimmetrikus kulcsoknál legalább két fél (küldő és fogadó) rendszeréről kell elhinni, hogy a titkos kulcs őrzésével nincsen gond, aszimmetrikus esetben már elég csak egyvalakiben bízni. Ez az egyvalaki lehet egy hitelesítés-szolgáltató (trusted root CA), de lehet egy PGP-s, GnuPG-s kapcsolat is, a lényeg, hogy a titkos kulcs valóban titokban maradjon. Onnantól kezdve, hogy a titkos kulcs kitudódik, hirtelen nagy hatalomra tesz szert a támadó. Ez igaz akkor is, ha a „trusted third party” alapján működő CA-kat nézzük, és akkor is, ha a „web of trust” szerint szerveződő PGP kliensek az érintettek.

A DigiNotar CA kapcsán 2011. augusztus 29-én zajlott le a holland „mohácsi vész”: kitudódott, hogy 2011. július 10-e óta illetéktelenek is használták a tanúsítványkiadó rendszert (az F-Secure elemzése szerint deface támadások már korábban is történtek), legalábbis ekkori dátummal jelent meg az első „rouge certificate”. A feltehetően iráni támadó (aki a ComodoHacker nick alatt írt a pastebin.com oldalra) a Fox-IT elemzése szerint 531 tanúsítványt adott ki – köztük a *.google.com, login.yahoo.com, twitter.com, *.microsoft.com SSL szerverét is -, amelyekkel man-in-the-middle támadást végrehajtva értékes adatokat (pl. Google accounts) szerzett. Sikerült „code signer” tanúsítványt is kibocsátania (aláírt calc.exe volt rá a bizonyíték), majd állítólag egy Windows update csomaggal is kedveskedett az áldozatainak. A böngészők azonnal frissítettek (törölték az összes DigiNotar tanúsítványt a tárukból), a holland kormány állami felügyelet alá vonta a hitelesítés-szolgáltató e-köziges tanúsítványkibocsátóját (merthogy a közigazgatás számára is rengeteg SSL-szerver tanúsítványt adott ki), a VASCO tulajdonát képező DigiNotar azonban végül az incidens napvilágra kerülését követő 22. napon, 2011. szeptember 20-án csődöt jelentett.
…
Néha azonban még csak hacker sem kell, elég figyelni a hitelesítés-szolgáltatók honlapját is. A Certigna üzemeltetői egy pillanatra hagyták csak ott a www.certigna.fr SSL szerver titkos kulcsát a nyilvános oldalon, ez pont elég volt a bitvadász Google robotoknak, hogy beindexeljék a látottakat, majd felkerüljenek a pastebin.com oldalára. Maga a letöltött titkos kulcs jelszóval védett, azaz rejtjelezett. Az OpenSSL és egy kis script (példa PHP kódot lásd alább) segítségével a jelszótartományt végig lehet pörgetni és vélhetőleg előbb-utóbb meg lehet kapni a nyers titkos kulcsot, de ez már kellően idő- és számításigényes feladat az otthoni erőforrásaimhoz képest, GPU-alapú GRID-et pedig nem kívántam beizzítani az ügy érdekében.
…
Hasonló esetekkel – nyilvános mappában véletlenül vagy szándékosan felejtett titkos kulccsal – lehet találkozni máshol is. A titkos kulcsokra vadászók első körben próbálkozhatnak Google Search eredményeivel is:
rsa private key filetype:key
rsa private key filetype:pem

A hitelesítés-szolgáltatóknak valóban megbízható harmadik feleknek kell lenniük, különben borul az egész modell. Nem is annyira a tanúsítványkibocsátó és időbélyegző alkalmazás használata a nehéz feladat, hanem az alapinfrastruktúra hardening-je. Persze, itt szoktak is külső szakértői segítséget igénybe venni, de a jelek azt mutatják, hogy szándékosan, vagy akaratukon kívül, nem veszik elég komolyan a vizsgálatokat és azok eredményeit a felek. A DigiNotar esetében a PKI rendszert 2010. november 1-én a Pricewaterhouse Coopers vizsgálta felül, kérdés azonban, hogy ez mennyire terjedt ki a host szerverek operációs rendszerére, tűzfalszabályokra, IDS/IPS beállításaira és egyéb biztonsági paraméterekre.

A PKI funkcionalitás biztosításához azonban messze nem kellenek több 10 millió forintos alkalmazások, hozzáértők az ingyenes OpenCA-t is tetszőleges módon testre tudják szabni, sőt, maga az OpenSSL mag is biztosítani tudja a legalapvetőbb működést.
…
A PKI funkcionalitás tehát megoldható akár fapadosan is, de a rendszer hardening-je nem lehet fapados! A hálózati topológia jó megtervezése sok gondot levehet az üzemeltetők válláról: maga a tanúsítványkibocsátás ugyanis valóban mehet teljesen elszigetelt környezetben is, a külvilág számára elérendő adatokat lehet akár manuálisan is átvinni a belső rendszerből a külsőbe (gondolok itt CA adatbázis nyilvános adataira, azaz a CRL-ekre és tanúsítványokra, ezekből táplálkozhat az OCSP Daemon, illetve az időbélyegző is használhat egy – a belső hálótól teljesen elkülönülő – másik, külső HSM-et). Egy ilyen rendszernél a legrosszabb esetben az időbélyegből, CRL-ből, OCSP válaszból tudnak hamisat kiadni, de a tanúsítványkiállításhoz – ami a DigiNotar esetében a világméretű felfordulást okozta – nem férnek hozzá. ”

Forrás:
DigiNotar… Comodo… Certigna…, Szabó Áron, kormanyablak.org-blog, 2011. október 1.

Vissza az oldal tetejére

Rosszul járhatnak a sikerszakma magyar képviselői – beütöttek a különadók

„Bár az IT-szektorban nem volt válság, a különadók Magyarországon mégis nagyon súlyosan csapódtak le a szektoron – mondta a Napi Gazdaság által szervezett HR-vezetők országos konferenciáján Csudutov Csudinka, a Mimox IT-toborzó ügyvezető igazgatója. A leginkább a telekomszektor szereplőit, a bankokat és a közműcégeket érintő negatív változások hatásainak továbbgyűrűzése a beszállítói köröket is elérte.
…
Lemaradunk az új fejlesztési hullámról?
Mindezek hatása pedig ott jelentkezik, hogy sem új start-up cégek sem új piacok, sem új szakmák nem jelennek meg és fennáll a veszélye, hogy a technológiai fejlesztések mostani hullámát sem tudja Magyarország meglovagolni, úgy, hogy közben nagy vállalatoknak vannak itt fejlesztőközpontjai és a megfelelő szakembergárda is meglenne.

A szakember szerint ugyanakkor az IT-munkaerő iránt továbbra is nagy a kereslet, de kezd átrendeződni a piac, ami egyrészt úgy nyilvánul meg, hogy a nem IT-cégeknek egyre kevésbé van szükségük saját informatikusra, az IT-vállalkozások viszont versengenek értük. A jó szakemberekért azonban nemcsak a magyar piacon folyik harc. Példaként Csudutov Nagy-Britanniát említette, ahol szintén népszerűek a magyar szakemberek az ágazati munkaközvetítőknél.

Vannak, akik jönnek, és vannak, akik mennek
A távozókat Csudutov két csoportra osztotta: egy részük anyagi okokból hagyja el Magyarországot, más részük viszont azért, mert „elege van ebből a közegből” (bizonytalanság, politikai csatározások, rossz közérzet stb.) – mondta. A jó hír viszont az, hogy a régebben elment szakemberek jönnek haza – náluk a legnyomósabb ok az, hogy a gyermekeiket itt szeretnék iskolába járatni.

A Csudutov ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy míg mindig igaz az, hogy munkaerőhiánnyal küzd az ágazat, az is elmondható, hogy a felsőoktatás nem tud lépést tartani a munkaerő-piaci követelményekkel. Az IT-szakemberek között a többség nem beszél például megfelelő szinten angolul – ez azonban talán a szerencsénk is – jegyezte meg a szakember -, így ugyanis itthon marad a munkaerő.”

Forrás:
Rosszul járhatnak a sikerszakma magyar képviselői – beütöttek a különadók, Szabó Zsuzsanna, Napi Gazdaság, 2011. október 9.

Vissza az oldal tetejére

Kitolták a frekvenciaaukció jelentkezési határidejét

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a 900 MHz-es frekvencia-árverés iránt érdeklődő szolgáltatók kérésére a jelentkezési határidőt 2011. október 20-ról december 8-ra módosította – jelentette be ma a szakhatóság.

Az NMHH augusztus 4-én hirdette meg a kétfordulós nemzetközi árverést a 900 MHz-es frekvenciasávban nyújtható GSM-, IMT/UMTS, WiMAX- vagy LTE-rendszerű rádió-távközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultság megszerzésére. A kiírási dokumentációt megvásárló érdeklődők részére szeptember 27-én tartottak szakmai konzultációt, az ott elhangzott kérdésekre – az árverési dokumentációban foglaltak szerint – a hatóság folyamatosan, írásban ad választ.

Az eljárás folyamán több érdeklődő szolgáltató jelezte, hogy az árverésre való jelentkezéshez kapcsolódó tényleges döntés meghozatalához, illetve az azt megalapozó üzleti terv elkészítéséhez hosszabb felkészülési idő szükséges, mint amelyet a korábbi dokumentáció biztosított. A hatóság az érvek mérlegelését követően úgy döntött, hogy a vonatkozó jogszabályok által biztosított keretek figyelembevételével a határidőt meghosszabbítja.

Ennek értelmében a jelentkezési határidőt 2011. október 20-ról december 8-ra módosította. Az eljárás tervezett menetrendje is változott ezzel összhangban, amelyet az árverési dokumentáció részletesen tartalmaz. A módosított dokumentumok az NMHH honlapján letölthetőek a „900 MHz árverés” menüpontból – közölték.”

Forrás:
Kitolták a frekvenciaaukció jelentkezési határidejét, IT café, 2011. október 7.

Vissza az oldal tetejére

Indul a kereskedelmi LTE-szolgáltatás a T-Mobile-nál

„Elsőként vezethet be Magyarországon LTE szolgáltatást a Magyar Telekom – a cég ma indítja el az éles tesztet 80 bázisállomáson, a kereskedelmi szolgáltatás január elsejével indul.
Több száz tesztelő – köztük a HWSW – tesztelheti a következő hónapokban a T-Mobile LTE-szolgáltatását, melynek úgynevezett friendly user tesztje ma kezdődik. A szolgáltató vezérigazgatója, Chris Mattheisen a vállalat mai sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy az operátor 80 budapesti bázisállomáson kapcsolja be a gyorsabb adatátviteli sebességet lehetővé tevő technológiát, a kereskedelmi szolgáltatás pedig január elsején jelenik meg.

A sajtótájékoztatón Chris Mattheisen kifejtette, a fejlesztési tervek szerint jövőre a szolgáltató megháromszorozza az LTE-állomások számát, és az év végére a T-Mobile teljes Budapestet lefedné LTE-szolgáltatással. A vállalat régi partnereivel, az Ericssonnal és a Ciscóval karöltve építi ki új, a korábbinál lényegesen gyorsabb hálózatát. Az LTE működését lehetővé tevő maghálózat a Cisco EPC (Evolved Packet Core) megoldására épül, valamint a cég által gyártott aggregációs és szolgáltató routerekkel fejleszti tovább országos IPNGN (IP Next Generation) hálózatát.

Christopher Mattheisen a HWSW kérdésére elmondta, a küszöbön álló frekvenciaaukció meghatározhatja a bővítési és fejlesztési ütemet, mint fogalmazott, a cég „bízik benne”, hogy a Telekom a frekvenciatenderen a tervek megvalósítása és a későbbi bővítés érdekében kellő mennyiségű spektrumhoz jut hozzá. Maradi István, a cég műszaki vezérigazgató-helyettese elmondta, a szolgáltatás eleinte az 1800 MHz-es sávban indul (egy 10 MHz-es blokkban), de a T-Mobile más frekvenciasávokat is bevon majd a szolgáltatási körbe, amint hozzájut a szükséges blokkokhoz.
…
Az új szolgáltatáshoz új díjcsomagot is kínál majd a Telekom január elsejétől ügyfeleinek: a Net&Roll 4G díjcsomag havi díja 12 ezer forint lesz, 40 gigabájt benne foglalt adatforgalommal, és 4 Mbps garantált letöltési sebességgel (a sajtótájékoztatón nem esett szó a szolgáltatással elméletileg elérhető maximális sebességről). A cég előtte 500 tesztelő részvétlével indít úgynevezett friendly user tesztet, erre a T-Mobile weboldalán és közösségi csatornáin keresztül lehet majd jelentkezni a következő napokban – mondta el a sajtótájékoztatón Király István, a Magyar Telekom marketing vezérigazgató-helyettese.

A cég nem csak az LTE-fejlesztésekre koncentrál, a Magyar Telekom ma bejelentette, hogy jelenleg 380 bázisállomáson biztosít elméletileg maximum 21 Mbps elméleti letöltési sávszélességet nyújtó HSPA+ technológiát, a fejlesztési fázis lezárásával a tervek szerint ez lesz a minimum (elméleti) sávszélesség a T-Mobile mobilnetes-hálózatának nagy részén.”

Forrás:
Indul a kereskedelmi LTE-szolgáltatás a T-Mobile-nál, Koi Tamás, HWSW.hu, 2011. október 7.

Vissza az oldal tetejére

Társadalom, gazdaság, művelődés

Steve Jobs, 1955-2011

Lásd:
Apple
Apple – Remembering Steve Jobs
Tribute Video to Steve Jobs, Gizmodo

Vissza az oldal tetejére

Lekapcsolták a legnagyobb magyar kalózszervereket

„A pénzügyi nyomozók kiiktatták a legnagyobb magyar kalózszerverközpontot; a működtetők ellen nyomozás indult, a bűnözői csoport két irányítója előzetes letartóztatásban van – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A közlemény szerint a szerverparkot, amelynek működtetésében komoly szerepet játszott a CINEDUB csoport, sikerült felszámolniuk a nyomozóknak, akik többhelyszínes rajtaütéssel lepték meg a szervezet vezetőit. A hálózat tíz szerverből állt, ezek közül három olyan több millió forintos háttérgép volt, amely több mint 70 terabájt adatot tudott tárolni. A weboldalról mintegy ötezer filmet, négyezer zeneszámot, hatezer számítógépes játékot és csaknem félezer szoftvert lehetett letölteni. Az illegális tartalmakhoz a felhasználók emeltdíjas sms vagy előzetes banki átutalás ellenében férhettek hozzá.

A kilencfős elkövetői csoport tagjai a szervereket speciális informatikai védelemmel látták el. Hozzájuk egy másik csapat kapcsolódott, amelynek tagjai gondoskodtak arról, hogy a filmek – amelyeket külföldi, német és francia szerverekről üzemeltetett, illegális oldalakról szereztek meg – a premierek utáni napokban magyar szinkronnal kerüljenek a weboldalra. A mozikban digitálisan rögzítették a hangot, olykor videofelvételeket is készítettek.”

Forrás:
Lekapcsolták a legnagyobb magyar kalózszervereket, Napi Gazdaság, 2011. október 7.

Vissza az oldal tetejére

Steve Jobs hat iparágat is forradalmasított

„…Egyes vezetők innovatívak, mert jó érzékkel látják a nagy képet, mások mesteriek a részletek kidolgozásában. Jobs mindkettőben zseniális volt – és könyörtelen.

Ennek eredményeképpen hat iparágat forradalmasított: a személyi számítógépek, az animációs filmek, a zene, a telefon, a táblagépek és a digitális kiadás területét. Lehet, hogy még hozzá lehetne venni a kiskereskedelmi üzletlánc rendszert is, bár ezt nem igazán forradalmasította, de újragondolta.
…
Képessége, hogy egyetlen egységes rendszerbe integrálja a hardvert, a szoftvert és tartalmat, lehetővé tette, hogy a végletekig leegyszerűsítse a rendszert. A csillagász Johannes Kepler mondta, hogy a természet kedveli az egyszerűséget és az egységességet. Így volt ezzel Steve Jobs is.
…
Ez vezetett ahhoz, hogy Jobs elrendelte: a Macintosh operációs rendszer nem áll semmilyen más cég hardverének rendelkezésre.
…
Jobs integrált megközelítésének is van igazságmagja. „Mi ezt nem azért csináljuk, mert kontrollmániások vagyunk” – magyarázta. „Hanem azért, mert azt szeretnénk, hogy nagyszerűek legyenek a termékek, mert érdekel minket a felhasználó, és mert szeretjük vállalni a felelősséget az egész élményért. Inkább, mint hogy szemetet gyártsunk, mint mások.” Úgy érezte, szolgáltatást nyújt az embereknek. „Elfoglaltak, csinálják, amihez a legjobban értenek, és azt akarják, hogy mi is azt csináljuk, amihez a legjobban értünk. Egy rohanás az életük, van más dolguk, mint azon gondolkodni, hogyan lehet integrálni a számítógépet és az eszközöket. „

Egy olyan világban, amely tele van fertőzött eszközöket, összetákolt szoftverekkel, érthetetlen hibaüzenetekkel és bosszantó felhasználói felületekkel, Jobs ragaszkodása az integrált megközelítéshez elképesztő termékhez és egyedülálló felhasználói élményhez vezetett.

Az Apple-termékek használata hasonló lehet ahhoz, mint amikor az ember a kiotói zen-kertek egyikében sétál, amit Steve Jobs annyira szeretett. Egyetlen élményt sem áldoztak fel a nyitottság oltárán, nem hagyták, hogy ezer virág virágozzon egyszerre. Néha jó egy kontrollmániákusra bízni magunkat.

Néhány héttel ezelőtt, utoljára meglátogattam Jobst a Palo Alto-i házában. Az egyik földszinti hálószobába költözött át, mert túl gyenge volt ahhoz, hogy fel-le lépcsőzzön. Fájdalmai voltak, de az elméje még mindig éles, és a humora élénk. Beszéltünk a gyerekkoráról, adott nekem néhány képet az apjáról és a családjáról, hogy használjam az életrajzi könyvben. Író létemre tárgyilagos vagyok, mégis hullámokban öntött el a szomorúság, amikor megpróbáltam elbúcsúzni.

Hogy elkendőzzem az érzelmeimet, megkérdeztem valamit, ami addig rejtély volt számomra. Általában olyan visszafogott volt, miért lett egyszerre lelkes a közel ötven interjú és beszélgetés során a két év alatt, miért nyílt meg a könyv számára? „Szerettem volna, ha a gyerekeim tudják, ki vagyok” – mondta. „Nem voltam mindig ott nekik, és azt akartam, hogy tudják, mit és miért csináltam.”

Isaacson könyve bestseller lett az Amazonon nem sokkal az után, hogy elő lehetett rendelni. Walter Isaacson az elhunyt Apple-vezérrel közösen írta meg Steve Jobs önéletrajzát. A Steve Jobs című könyv november 21-én jelenik meg Magyarországon a HVG Könyvek gondozásában.”

Forrás:
Steve Jobs hat iparágat is forradalmasított, HVG.hu, 2011. október 09.

Vissza az oldal tetejére

A modern technológia új gyermekvédelmi kihívások elé állítja a hatóságokat

„Szeptember 26-28. között rendezte meg a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával a VI. Nemzetközi Médiakonferenciát Balatonalmádiban. A konferencia lehetőséget adott a szakembereknek arra, hogy megvitassák, hogyan befolyásolják az elektronikus és az nyomtatott médiumok, a számítógépes játékok és a mobiltelefonok a gyermekek és fiatalok fejlődését.

Szorosabb felügyeletre lenne szükség
Az idei konferencia, a korábbiakhoz hasonlóan egy 2000 fős – 13-17 éves gyerekekre vonatkozó – alapkutatás ismertetésével indult, amelyet kvalitatív kutatások egészítettek ki. A Kósa Éva pszichológus és László Miklós szociológus vezetésével a fiatalok médiahasználatáról készült felmérés alapján az mondható el, hogy a 13 és 17 év közötti fiatalok 91 százaléka az otthonában is hozzáfér az internethez, 93 százalékuknak van mobiltelefonja, 43 százalékuknak okostelefonja, ugyanakkor a fiatalok több mint felének családja kevesebb, mint 50 könyvvel rendelkezik. László Miklós közölte: a vizsgált tinédzserek fele tanórán is használta már telefonját. A fiatalok ugyanakkor kevesebb időt töltenek a televízió előtt, a csatornák közül szinte kizárólag a kereskedelmieket választják, azokon pedig a sorozatokat és a valóságshow-kat nézik.

A szociológus kutató hozzátette: egyre több fiatal használja már vásárlásra is a világhálót. A közösségi oldalakon a vizsgált korosztály 93 százaléka van jelen, az itt meglévő kapcsolataik száma pedig Európában átlagon felüli. Az e-mailezés aránya visszaszorulóban van, a fiatalok ugyanis azonnali visszajelzésre vágynak. László Miklós hangsúlyozta, hogy a fiatalok a televíziótól egyre inkább az internethez pártolnak. Fontosnak nevezte, hogy a gyermekek kontrollált körülmények között használják az egyes médiumokat. Sajnálatosnak nevezte, hogy a vizsgált korosztályba tartozók mintegy 70 százalékánál a szülők nem határoznak meg szabályokat a televízió, az internet vagy a mobiltelefon használatával kapcsolatban.

A legtöbb fiatal szabályozatlanul tölthet fel pénzt a mobiltelefonjára, abba pedig végképp nem szólnak bele a szülők, hogy gyermekük mire használják a készüléket. Az internetet a fiatalok 65 százaléka használja ellenőrizetlenül, de ami különösen problémás, hogy a megkérdezett 13 és 17 év közöttiek háromnegyede úgy vélte, szüleinél sokkal jobban eligazodik a világhálón – tette hozzá László Miklós.

A konferencián 5 országból 91 magyar és külföldi elméleti és gyakorlati szakember – jogászok, pszichológusok, szociológusok, médiaszakértők, civil szervezetek képviselői, játékszakértők, bankszakemberek – tartott előadást kutatási tapasztalatairól plenáris üléseken illetve három szekcióban.

A korábbi évekhez hasonlóan a konferenciát élőképes közvetítés segítségével is lehetett követni a www.gyermekmento.hu honlapon, ahová az összes előadás videoanyagát és prezentációját 2011. október közepén feltöltik.”

Forrás:
A modern technológia új gyermekvédelmi kihívások elé állítja a hatóságokat, IT café, 2011. szeptember 28.

Vissza az oldal tetejére

Szakirodalom

A kórházi tulajdonformák hatása a hatékonyságra Németországban

„Német kutatók elemzése szerint a köztulajdonban lévő kórházak szignifikánsan nagyobb hatékonysággal működnek más tulajdonformában lévő intézményeknél, és különösen a magán profitorientált kórházakra jellemző az alacsonyabb hatékonyság.

Az utóbbi években az egészségügy számos területén hajtottak végre reformokat Németországban. A kórházi szektorban a növekvő költségnyomás hatására végbement reformok fő célkitűzése a kiadások fenntartható szinten tartása volt. A két legjelentősebb változás a 2003-as és 2004-es években kezdődő átállás a DRG finanszírozási rendszerre mintegy 1800 aktív kórházban (amitől a németek is elsősorban hatékonyságjavulást reméltek), illetve a 206 indikátoron alapuló külső minőségbiztosítási programok bevezetése volt a fekvőbeteg ellátásban. A német kórházi szektoron belüli jelentős kapacitástöbblet, illetve a szabályozási és versenykörnyezet gyors változása átfogó konszolidációs és reorganizációs folyamatokat eredményezett. A versenyképesség javítása érdekében jellemzővé vált a kórházak körében a fuzionálás. 1995 és 2008 között Németországban számos helyi és regionális érdekeltségű kórházat privatizáltak. A magán profitorientált kórházak száma ebben az időszakban 44 százalékkal növekedett, ami ágyszám arányban kifejezve 6 százalékról 18 százalékra való növekedést jelentett. Az említett időszakban a magán nonprofit intézmények száma nem változott számottevően. 1993 és 2006 között a profitorientált kórházak aránya 16 százalékról 28 százalékra növekedett és a közfinanszírozású intézmények aránya 43 százalékról 34 százalékra csökkent.
…
Összességében tehát az elemzés szerint az állami tulajdonforma magasabb hatékonysággal párosul. A profitorientált kórházak a magasabb árak révén az esetekhez kapcsolódó nagyobb bevételre összpontosítanak, míg az állami kórházak az erőforráskorlátok miatt elsősorban az input hatékonyabb felhasználására törekednek. Pozitív kapcsolat található a kórház mérete és a hatékonysága között, míg a verseny-nyomás negatívan hat a hatékonyságra. Ezek alapján a szerzők megállapítása szerint (Tiemann O., Schreyögg J., 2009, Tiemann O. et al, 2011) a német kórházprivatizációs tendencia nem biztos, hogy helyes út a szűkös erőforrások legjobb felhasználására, hiszen az állami kórházak relatíve kisebb erőforrást használnak, mint a forprofit társaik. A kutatás tapasztalatai közé tartozik, hogy a DRG rendszereknek olyan ösztönzőket kellene tartalmazniuk, amelyek elősegítik azt, hogy a kórházak a hatékonyságra koncentráljanak a bevételek helyett. Ez az egészségügyi erőforrások allokációját javítaná. A hatékonyság és a minőség közötti negatív kapcsolat pedig azt követeli meg, hogy elsőrendűen fontos legyen az eredmények monitorozása a DRG finanszírozás folyamatában.”

Forrás:
A kórházi tulajdonformák hatása a hatékonyságra Németországban, Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, 2011. október 4.

Vissza az oldal tetejére

Az NHH Tudásmenedzsment stratégiája, megvalósításának tapasztalata

„Kalmár Béla, az NHH Tudásmenedzsment programjának vezetője „Az NHH Tudásmenedzsment stratégiája, megvalósításának tapasztalatai” címmel tartott előadást…
Az NHH esetében több kivételes körülmény segített abban, hogy egy sikeres tudásmenedzsment program útjára indulhasson. Ezek közül kiemelkedő fontosságú, hogy kiszámítható volt az intézmény finanszírozása, ez nyilvánvalóan nagyban megkönnyítette a hosszú távú tervezést. Továbbá nem elhanyagolható az a tény, hogy egy csúcstechnológiás környezetben szabályozó szerepet betöltő szervezetben egy-egy szakterületnek átlagosan egy specialistája van, így az nehezen helyettesíthető. Ez még inkább felértékeli az egyébként is a legjelentősebb erőforrásának számító tudást, ezáltal még inkább fontossá válik a tudás megosztása, átadása és megőrzése. Kalmár Béla vezetésről alkotott elmélete szerint a vezetés olyan, mint a játékvezetés. A vezető nem a beosztottai felett álló hatalom, hanem inkább a beosztottak munkájában a szabályozó, iránymutató szerepe a lényeges elem. Ráadásul ez egy nagyban intuícióra támaszkodó munka, és ezt várja el a munkatársaitól is. Az intuíció szerinte szorosan összefügg a fiatalsággal, és itt a szellem fiatalságát, rugalmasságát érti, nem pedig az évek számát.

A tudásmenedzsment stratégiájában első körben definiálták a szervezet küldetését, melyből felvázolták a jövőképet, amiből pedig levezették a kiemelt stratégiai célokat. A SWOT analízist követően világossá váltak a pontos teendők. Ezek között kiemelt szerepet kapott a TM stratégia összehangolása a HR stratégiával, az informatikai stratégiával, a kommunikációs stratégiával és a minőségügyi folyamatokkal!

A következő fókuszterületeket jelölték meg:

1. Kiegyensúlyozott, minőségi tartalom
2. Élenjáró technológia
3. Kompetens, együttműködő emberek
4. Nyitott szervezeti kultúra
5. Hatékony, átlátható folyamatok

A megvalósítás lépéseit projekt-szerűen képzelték el. Megalakult a Tudásmenedzsment Bizottság, melyben helyet kapott többek között a belső ellenőrzés és minőségügy, a hatósági információszolgáltatás és a HR képviselője egyaránt. Team szerveződött a projekt köré, melyben mind fiatalos, innovatív gondolkodású munkatárs kapott helyet. Megkezdődött az egységes rendszerek kiépítése. Fontos szerepet kapott az oktatás is: felfejlesztették a belső portált, melyen minden információ megtalálható volt, akár a szervezetbe új belépők számára is. Egységesítették a belső információs oldalakat. Fórumot indítottak a portálon, feltöltötték a kiemelt feladatokat, fényképes telefonkönyvet hoztak létre, publikációs portálnak adtak helyet, és beindították fogyasztói tudatosság programjukat. A teljesség igénye nélkül az előbb említett intézkedések nagyban hozzájárultak a tudásmenedzsment program sikerességéhez.

Az előadás után hamar parázs szakmai vita alakult ki. Ennek egyik fő előmozdítója, Z. Karvalics László professzor szerint – elismerését jelezve – olyan ez a program, mint „egy dohos pincében a friss limonádé, üdítő illata”. A több órásra nyúlt vitában összecsapott a tudomány és a mindennapi gyakorlat, pontosan láthatóvá téve a kettő közötti, sokszor óriási különbséget.”

Forrás:
Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Vezetés – Szervezéstudományi és Üzletviteli Tanácsadási Tudásközpont (VSZÜT TK), Tudásmenedzsment Műhely, 2011. április 13.
az előadás bemutatója
Vissza az oldal tetejére

Törvények, rendeletek

Módosul az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer megvalósításával kapcsolatos feladatokról szóló határozat

„1. Az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer megvalósításával kapcsolatos feladatokról szóló 1245/2010. (XI. 17.) Korm. határozat a következő új 4/A. ponttal egészül ki:
„4/A. felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy a 2. pont szerinti felmérés eredményeinek felhasználásával, a 3. pontban elvégzett szabályozási felülvizsgálat eredményeire tekintettel, a 4. pontban meghatározott előkészítõ feladatokra építve, a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet, valamint a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről szóló 24/2006. (IV. 29.) BM–IHM–NKÖM együttes rendelet rendelkezéseire figyelemmel, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-vel együttműködve vezesse be az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszert a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban, a Vidékfejlesztési Minisztériumban és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalában, valamint a szükséges szerződések megkötésével készítse elő az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelő rendszer bevezetését az érintett minisztériumokban;
Felelős: közigazgatási és igazságügyi miniszter nemzeti fejlesztési miniszter
vidékfejlesztési miniszter
Határidő: 2011. december 15.””

Forrás:
A Kormány 1327/2011. (X. 5.) Korm. határozata az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer megvalósításával kapcsolatos feladatokról szóló 1245/2010. (XI. 17.) Korm. határozat módosításáról, Magyar Közlöny, 2011. évi 114. szám, 2011. október 5., 29021. oldal (pdf)

Vissza az oldal tetejére