Skip to main content

31. szám, 2024. július 29.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Már lehet pályázni a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Díjra

„Szeptember 5-ig lehet jelentkezni a 2024. évi Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Díjra. A programra az elmúlt 16 évben 320 pályázat érkezett és mintegy 180 millió forint összegnek megfelelő díjazásban részesültek a nyertesek.

Idén a helyi önkormányzati választások után, az új önkormányzati ciklus előtt, ebben a speciális időszakban jelent meg a pályázat, amelyben arra kérik a települési vezetőket, szakembereket, hogy visszanézve az elért eredményekre számba vegyék a sikereket a kitűzött célokhoz viszonyítva.

A programot a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) az Európa Tanács Helyi és Regionális Demokrácia Szakértői Központja együttműködésével hirdeti meg 2008-tól folyamatosan. A megvalósításában idén a TÖOSZ mellett részt vesz a Kisvárosok Szövetsége, a Magyar Faluszövetség, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, a Belügyminisztérium, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, a Nemzeti Művelődési Intézet, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács, a Biztonságos és Élhető Városokért Egyesület, a Homo Oecologicus Alapítvány, és az Országos Polgárőr Szövetség.

Két nagy területen pályázható az elismerés: az önkormányzati innovációk témában kiemelt szerepet kap a gondoskodás, a generációk közötti kapcsolatépítést támogató, valamint az aktív időskort támogató kezdeményezések.

Az értékelés során figyelembe veszik azt is, hogy a fejlesztés helyi probléma megoldására irányul-e, társadalmi részvételen, az érintettek bevonásán alapul, jól beazonosítható gyakorlatról van szó, illetve okoz-e hosszútávon fenntartható és mérhető a változást.

Ebben a kategóriában a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium támogatásának köszönhetően az 1. helyezett 1,4 millió, a 2. helyezett 1 millió, a 3. helyezett 600 ezer forintot nyerhet el, melyet szabadon, ám a jó gyakorlattal kapcsolatos és a TÖOSZ-szal előre egyeztetett célokra használhatja fel a díjazott önkormányzat.

A kategória különdíja: a Nemzeti Művelődési Intézet által felajánlott tanulmányút teljes finanszírozása 40 fő részvételével az önkormányzat számára Lakitelekre.

A másik kategória a bűnmegelőzési, közbiztonsági jó önkormányzati gyakorlatok feltérképezését célozza. A felhívás célja olyan jó önkormányzati gyakorlatok feltérképezése, amelyek a településbiztonság fokozása és az állampolgárok biztonságérzetének javítása érdekében megvalósítandó: a közterületek biztonságának fokozásával, a gyermek- és fiatalkori bűnözés és az áldozattá válás megelőzésével, az idősek védelmével, segítésével, a hátrányos helyzetű családok és egyének számára preventív intervenciókkal közvetlenül kezeli az adott térségre vagy közösségre jellemző problémákat. Kiemelt téma ebben a kategóriában a gyermekvédelem és az online csalások megelőzése.

Ebben a kategóriában a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács ajánlott fel díjakat a nyertes települési önkormányzatoknak. Az 1. helyezett számára helyi bűnmegelőzési stratégia kidolgozását előkészítő workshopot rendeznek, a 2. helyezett település gyermekvédelmi szakemberei, jelzőrendszeri tagjai valamint a szociális szférában dolgozói a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács szakemberei által tartott akkreditált képzésen vehetnek részt, míg a 3. helyezett interaktív bűnmegelőzési előadás megtartásához juthat a kibervédelem témakörében.

A végső döntő egy szakmai konferencia keretében zajlik, amikor a jó gyakorlatokat maximum 10 perces prezentációban mutatják be a pályázók.

A Program honlapján részletes információk állnak rendelkezésre a program valamennyi részletéről: www.legjobbonkormanyzatigyakorlatok.hu ”

Forrás:
Már lehet pályázni a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Díjra; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2024. július 26.

Ősztől nem kell magunknál tartani a személyit, elindult a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) előregisztrációja

„Indul a Digitális állampolgárság program, ősztől egyre több ügyet lehet majd mobilról intézni – hívta fel a figyelmet a kormány közösségi oldalán Dömötör Csaba. A parlamenti államtitkár kiemelte: már most is lehet előregisztrálni a kormányablakokban.

– Várhatóan szeptembertől már mobillal is igazolhatjuk magunkat a rendőrnél, nem kell magunknál tartani a személyt – hangsúlyozta a politikus, majd kifejtette: a mobilalkalmazásban egy helyen meg lehet majd találni a személyes adatokat, ezeket hitelesítve le lehet majd tölteni, és továbbítani is lehet, ez könnyíti az ügyintézést.

Digitális aláírásra is lehet majd használni az alkalmazást, az így létrehozott dokumentum közhiteles magánokiratnak minősül majd, amit az EU minden tagországában elfogadnak – emelte ki Dömötör Csaba.

Szerinte az is segítséget jelent, hogy ősztől az új alkalmazással egy gombnyomással lehet majd igényelni erkölcsi bizonyítványt, amely az első magyar digitális okmányfajta lesz. – Az új alkalmazással mobilról is foglalhatunk majd időpontot a kormányablakokban a legnépszerűbb ügytípusokra – tette hozzá.

Az előregisztrációhoz egy alkalommal fel kell keresni valamelyik kormányablakot, magunkkal kell vinni egy arcképes igazolványt: ez lehet személyi jogosítvány vagy útlevél, és egy olyan mobilt, amelyre már telepítettük a digitális állampolgárság alkalmazást. Az államtitkár arra biztat mindenkit, ha a jövőben szeretnének egyre több ügyet sorban állás nélkül mobilról intézni, regisztráljanak. ”

Forrás:
Ősztől nem kell magunknál tartani a személyit, elindult a Digitális állampolgárság program előregisztrációja + videó; Magyar Nemzet; 2024. július 28.

Navracsics Tibor: az új Európai Bizottság politikai prioritásai

„2024. július 18-án – azaz azon a napon, amikor az Európai Parlament bizalmi szavazást tartott és támogatta a Bizottság eddigi elnökének, Ursula von der Leyennek újabb ötéves mandátumát – az Európai Bizottság elnökjelöltje nyilvánosságra hozta „Európa választása” című programját. Az elnökjelölti pozíció hivatalosság válásával egy időben megjelentett politikai prioritások tulajdonképpen a következő lépés az új Európai Bizottság felállításában.

A dokumentum egyfajta programjává válik a megalakuló testületnek. Nem csupán az elnökjelölt előzetes elképzeléseit tartalmazza az elkövetkező öt év irányait tekintve, de olyan részletese szakpolitikai menetrendet, ami egyúttal az új Bizottság belső munkamegosztását is meghatározza. A politikai prioritások általános elveket, részletesen szakpolitikai terveket és szerkezeti elképzeléseket egyaránt tartalmaznak, így a dokumentum megismerése elég jó betekintést nyújt abba, hogy a Bizottság milyen elvek mentén alakul meg, illetve milyen elsőbbségi célkitűzések mentén szándékozik folytatni működését.

A dokumentum szerkezetét tekintve az európai hagyományos, történetét tekintve megalapozott szempontrendszerét követi. Az előszót követően, amely jobbára politikailag értelmezhető deklaratív elemeket tartalmaz, a gazdasági integráció még függőben lévő kérdései kapják az elsődleges figyelmet. Ezen a területen az elkövetkező öt év középpontjában egy úgynevezett Európai Jóléti Terv szerepel a Bizottság elnökjelöltjének szándéka szerint hat alapelemből áll majd. Első helyen a belső piac elmélyítését, illetve az üzleti tevékenység megkönnyítését lehetővé tevő lépések állnak, amelyet egy Tiszta Ipari Megállapodás követ. Ez utóbbinak célja az energiaárak letörése és a gazdaság dekarbonizációja.

Következő lépésként Ursula von der Leyen el akarja érni, hogy a kutatás és az innováció kerüljön a gazdaság középpontjába, valamint, hogy a digitális technológiák elterjesztésével növelni lehessen a hatékonyságot. Végül a fenntartható versenyképességbe történő tömeges befektetés bátorítását, valamint a foglalkoztatási és szakképzési problémák megoldását tartja fontosnak a Bizottság leendő elnöke.

Korunk körülményeiről sokat mondó tény, hogy az európai védelem és biztonság kérdése ezúttal sok más, hagyományos témák megelőzve, a második fejezetét alkotja a politikai prioritásoknak. Itt célként szerepel az Európai Védelmi Unió létrehozása, amely folyamatot egy, az Európai Unió történetében először kinevezett védelmi biztos fogja majd segíteni. A védelem és biztonság azonban nem csupán a külső tényezőként megjelenő fenyegetésekkel szembeni ellenállásra vonatkozik. Így a dokumentum célként tűzi ki egy Európai Belbiztonsági Stratégia, egy kikötők biztonságát érintő stratégia, valamint egy terrorizmusellenes menetrend kidolgozását. A szigorúbb és biztonságosabb határvédelem részeként a migrációs paktum szakpolitikai keretrendszerét megteremtő Európai Migrációs és Menekültügyi Stratégia kidolgozását is szükségesnek tartja Ursula von der Leyen.

A védelmi fejezetet az új Bizottság társadalompolitikai elképzelései követik. Ennek keretében a hangsúly egyértelműen az Európai Szociális Jogok Pillérének végrehajtására helyeződik. Ezt szolgálja majd az európai integráció történetének első szegénységellenes stratégiája, illetve egy európai szociális párbeszédről szóló megállapodás. Ugyancsak hangsúlyos elem lesz az elkövetkező öt évben a lakhatás kérdése. Ennek európai kereteinek kidolgozására egy önálló biztost szándékozik kinevezni a Bizottság régi-új elnöke.

Az életminőség, ezen belül az élelmiszerbiztonság, a víz- és a környezetvédelem kérdései ugyancsak külön fejezetet kapnak a politikai prioritások között. Az élelmezési szuverenitás feltételeinek megteremtése mellett központi elemként szerepel az élelmiszerbiztonság kritériumainak szigorítása. Az új Bizottságban külön halászati és óceánügyi biztos felügyeli majd a sós vizű életvilágok feltételeinek megőrzését, amelynek az Európai Óceánügyi Megállapodás ad majd szakpolitikai hátteret.

A demokrácia védelmével foglalkozó fejezet jórészt az információáramlás védelmét, valamint a jogállamisági problémákkal kapcsolatos megoldási lehetőségeket vázolja fel. Ennek keretében Ursula von der Leyen kezdeményezni fogja egy Európai Demokrácia Pajzs létrehozását, amely elsősorban az információk manipulálásával szemben jelentene védelmet a jövőben. A jogállamisággal kapcsolatos viták és értékelések intézményi kereteinek megteremtése, illetve megerősítése ugyancsak törekvése a Bizottság elnökjelöltjének.

Végül, a hagyományoknak immáron megfelelően, az Európai Unió globális szerepvállalására vonatkozó elképzelések kerültek az utolsó fejezetbe. Az Ukrajnával vállalt szolidaritás kifejezésén túl itt hangsúlyos szerepet kapott a bővítés kérdése, amely az utóbbi időben nem látott határozottsággal szerepel az új Bizottság menetrendjében. Ennek jeleként Ursula von der Leyen fontosnak tartotta kijelenteni, hogy külön bővítési biztost fog kinevezni az új Bizottságban.

Az Európa választása című program képezi azt a munkaanyagot, amely alapján majd a biztosjelöltek megkapják tárcáikat, illetve, hivatalba lépésük alkalmával, azt a mandátumot, amelyben a Bizottság elnöke az elkövetkező öt év munkáját, és az azzal kapcsolatos elvárásokat tartalmazza. Az elképzelések megvalósítása pedig az elkövetkező öt év feladata lesz.”

Forrás:
Az új Európai Bizottság politikai prioritásai; Navracsics Tibor; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2024. július 25.

Közigazgatás, politika, jog

A beruházásösztönzési stratégia fókuszában most a délnyugat-magyarországi térség áll

„A kormány beruházásösztönzési stratégiájának fókuszában most a délnyugat-magyarországi térség áll, a cél elősegíteni a régióbeli vármegyék iparának gyors fejlődését – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.

A tárcavezető a német Einhell új beruházásának bejelentésén elmondta, hogy a barkácsgépgyártás egyik piacvezetőjének számító vállalat a magyarországi kereskedelmi tevékenységét gyártással is kiegészíti, ezért üzemet hoz létre Sormáson, ahol szerszámgépeknél használt akkumulátorokat és töltőket fognak összeszerelni.Tájékoztatása szerint a nemzetközi versenyben elnyert beruházás értéke mintegy kétmilliárd forint, az állam ehhez 400 millió forintos támogatást nyújt, így hozzájárulva nyolcvan új munkahely létrejöttéhez az első ütemben.

Beszédében kiemelte, hogy a cég beszállítói láncának egy jelentős részét a kínai partnerek adják, akiket a kormány szintén megpróbál majd hazánkba csábítani, hiszen a magyar gazdaság egyik fő erejét éppen a német-kínai vállalati együttműködés adja, amelynek kiterjesztése a barkácságazatra a diverzifikáció újabb fontos lépése lehet. Kitért az utóbbi évek nehézségeire is, amelyek különösen súlyos kihívás elé állítják az olyan országokat, mint Magyarország, amely a világ tíz legnyitottabb gazdasága közé tartozik.

Leszögezte, hogy hazánk ennek ellenére is meg tudta őrizni a stabilitását és a tőkevonzó képességét, s minden krízisből megerősödve került ki. Mindennek oka pedig szavai szerint az, hogy évről évre sikerült megdönteni a beruházási rekordokat. Aláhúzta, hogy a közvetlen tőkebefektetéseket rangsoroló Site Selection Magazine friss értékelésében Magyarország ismét az első helyen végzett a Kelet-Európa és Közép-Ázsia földrajzi kategóriában.

Emellett üdvözölte azt, hogy „a sokszor nem kizárólag gazdasági alapon döntő” hitelminősítő intézetek mára gyakorlatilag kivétel nélkül megerősítették Magyarország stabil kilátások melletti besorolását, és ennek az okaként a gazdaság ellenálló képességét, a bővülő exportteljesítményt és a pénzügyi rendszer stabilitását hozzák fel. Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy a gazdaságfejlesztésben mindig is szembesülni kellett a földrajzi adottságokkal, a gazdaság korábbi egyértelmű Budapest-központúságával.

„Emellé aztán felzárkózott az északnyugat-magyarországi térség, főként a rendszerváltoztatást követő időszakban betelepülő nagy autóipari kapacitások miatt. Ezután, hogy az ország ne billenjen el nyugat-keleti vonatkozásban, gazdasági fejlettség tekintetében, csomót koncentráltunk az ország keleti felének gazdaságfejlesztésére. Mára a Miskolc-Debrecen-Nyíregyháza tengely gyakorlatilag a globális autóipari technológiai forradalom egyik zászlóshajójának minősíthető” – mondta.

„Ezért most beruházásösztönzési stratégiánk fő fókuszában a délnyugat-magyarországi térség van. Azt szeretnénk, ha a délnyugat-magyarországi vármegyék ipara nagy lépésekkel fejlődhetne, és a gazdaság ott erősödhetne a következő időszakban” – fűzte hozzá. A miniszter kitért arra is, hogy továbbra is a német vállalatok alkotják a legnagyobb beruházói közösséget Magyarországon, nagyjából 300 ezer embernek adva munkát. Emlékeztetett, hogy az utóbbi tíz évben több mint kétszáz nagy német beruházás kapott támogatást a magyar hatóságoktól, és ezek több mint tízmilliárd eurónyi fejlesztést indukáltak.

„Mindig vannak olyanok, akik próbálják feszíteni, próbálják aláaknázni a magyar-német kapcsolatokat, de jól láthatóan a gazdasági lába ennek a kapcsolatrendszernek rendkívül erős” – hangsúlyozta. Ennek alátámasztására azt is megjegyezte, hogy a Német-Magyar Kereskedelmi Kamara friss felmérése szerint a magyarországi beruházással rendelkező német vállalatok között ötből négy most is ide hozná a beruházását, ami egyértelmű elismerése a hazai környezet fejlettségének és vonzerejének.

„Jó döntést hoztak azzal, hogy Délnyugat-Magyarországot választották, és azzal, hogy Zala vármegyét, Nagykanizsa közvetlen közelségét, Sormást választották. Az biztos, hogy áll rendelkezésre a megfelelő munkaerő. Az oktatási intézmények várják az együttműködés lehetőségét a gazdasági szereplőkkel, és most már az infrastrukturális adottságok is olyanok, hogy nyugodtan lehet beruházásokat tervezni a térségben” – összegzett.”

Forrás:
A beruházásösztönzési stratégia fókuszában most a délnyugat-magyarországi térség áll; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2024. július 23.

A nukleáris ipar, a napenergia-ipar és az autóipar átállása a három fő pillére Magyarország hosszútávú gazdasági növekedésének

„A nukleáris ipar, a napenergia-ipar és az autóipar átállása a három fő pillére Magyarország hosszútávú gazdasági növekedésének, amelyek mind a kormány azon vállalásából fakadnak, hogy hazánk 2050-re karbonsemlegessé váljon – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Bukarestben.

A tárcavezető a Transzatlanti Energia- és Klímaügyi Együttműködési Partnerség (P-TECC) rendezvényén leszögezte, hogy Magyarország vállalta a karbonsemlegesség elérését 2050-re, illetve azt is, hogy 2030-ra az energiatermelését 90 százalékban fenntarthatóvá, szén-dioxid-mentessé teszi. Hangsúlyozta, hogy hazánk nem rendelkezik jelentős kőolaj- vagy földgázmezőkkel, sem tengerparttal, a kormány pedig nem akarja „tönkretenni országunk gyönyörű tájait szélerőművekkel”, így mindössze két lehetőség van arra, hogy nagy mennyiségben, megbízható és fenntartható módon áramot lehessen előállítani: a nukleáris energia és a napenergia.

Előbbivel kapcsolatban sérelmezte, hogy számos ideológiailag motivált vita zajlik a kérdésben, azonban azt üdvözölte, hogy az európai uniós tagállamok többsége és az Egyesült Államok is atomenergia-párti. Kifejtette, hogy a magyar áramtermelés mintegy 50 százalékát adja jelenleg a paksi nukleáris erőmű, a tervezett bővítéssel pedig a 2000 megawattos kapacitás a következő évtized elejére 4400-ra fog nőni. Tájékoztatása szerint ezáltal az imént említett részarány 70 százalékra emelkedik, a két új reaktorblokk működtetésével pedig évi 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátása lesz kiváltható, míg a földgázimport 2,5-3 milliárd köbméterrel lesz csökkenthető évente.

Ekképpen pedig a bővítés 1,8 millió háztartást lát majd el tiszta árammal, miközben a már meglévő blokkok élettartam-hosszabbításának előkészítése is zajlik. Arra is kitért, hogy a beruházás háromezer munkahelyet hoz létre közvetlenül és 11 ezret közvetetten. Az építkezés és a működtetés pedig a következő hatvan évben 50-65 milliárd dollárral dobja majd meg a magyar bruttó hazai terméket (GDP). Aláhúzta, hogy a karbonsemleges áramtermelési projektek közül a nukleáris beruházások esetén a legerősebb a multiplikátor hatás a gazdaságra nézve.

Szijjártó Péter a panelbeszélgetésen tudatta, hogy Magyarországon az utóbbi öt évben a nyolcszorosára bővült a napenergia-kapacitás, ez jelenleg 6700 megawattot jelent, ami a teljes áramtermelő kapacitás 47 százalékát teszi ki. Arról is beszámolt, hogy hazánk egyedülálló helyzetben van, miután egyike ma a világ azon három országának, ahol mind a három német prémium autómárka gyártóbázissal van jelen, és eközben a világ tíz legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártója közül öt is megjelent, köztük a piacvezető, s rendkívül szoros az autóipar keleti és nyugati szereplői között az együttműködés.

„Tehát a német elektromos autók kínai elektromos akkumulátorral működnek. Ez a valóság. És nagyon szorosan együttműködnek Magyarországon” – fogalmazott. Ennek kapcsán arra figyelmeztetett, hogy az autóipar elektromos átállása nélkül nem lenne lehetséges a kitűzött környezet- és klímavédelmi célok teljesítése, ez az átállás pedig igen jelentős kihatással lesz az európai gazdaságra is. Emlékeztetett rá, hogy Magyarország mostanra a világ negyedik legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártójává vált, és a jelenleg zajló beruházások lezárultával a második helyre fog előlépni.

„A nukleáris ipar, a napenergia-ipar és az autóipar átállása a három főbb pillére a hosszú távú gazdasági növekedésünknek, amelyek mind azon vállalásunkból fakadnak, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljunk” – összegzett. A miniszter kijelentette, hogy a földgáz- és kőolajellátás nem politikai, hanem fizikai kérdés, mert ehhez csővezetékekre van szükség, az infrastruktúra nagyban meghatározza, hogy kivel lehet együttműködni, honnan lehet vásárolni. Elmondta, hogy a magyar kormány a kőolajellátás terén is érdekelt lenne a diverzifikációban, de ehhez alternatív szállítási útvonalak is kellenek, márpedig a horvát vezetéknek elég korlátozott a kapacitása.

Felidézte, hogy Magyarország és Szlovákia korábban az Európai Bizottsághoz fordult annak érdekében, hogy bővítsék a horvátországi infrastruktúra kapacitását, ebből nem lett semmi, azonban a tranzitdíjat Zágráb az ötszörösére emelte. Érintette a földgázbeszerzéseket is, és rámutatott, hogy Magyarország az első nem szomszédos ország, amely földgázt vásárol Törökországból, illetve idén megkezdték a szállítást Azerbajdzsánból is. A szavai szerint ugyanakkor itt is korlátozott mennyiségekről van szó, ugyanis a délkelet-európai infrastruktúra kapacitása közel sem elégséges, és az Európai Bizottság a térségbeli államok kérése ellenére sem kíván részt venni anyagilag ennek a fejlesztésében.”

Forrás:
A nukleáris ipar, a napenergia-ipar és az autóipari átállás a növekedés három fő pillére; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2024. július 24.

Európai Unió

Az Európai Egészségügyi Adattérről (EHDS) is egyeztettek az uniós egészségügyi miniszterek

„A szív- és érrendszeri betegségek elleni közös fellépésről, a szervadományozás és a transzplantáció kérdéséről, valamint az európai egészségügyi adattérről egyeztettek az uniós egészségügyi miniszterek kétnapos budapesti informális tanácsülésükön – számolt be róla a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára a találkozó második, csütörtöki napján tartott sajtótájékoztatóján.

Takács Péter kiemelte, a magyar elnökség célja, hogy támogassa az európai egészségügyi unió kiteljesedését, mivel ez hozzájárulhat az európai polgárok egészségének megőrzéséhez és jólétéhez, választ adhat a demográfiai kihívásokra, és erősítheti az unió versenyképességét.

Első napirendi pontként a szív- és érrendszeri betegségek elleni közös fellépésről tanácskoztak a résztvevők, ezeket ugyanis még mindig vezető halálokként tartják számon, a kihívás kezelése pedig nem csupán a népegészségügy, hanem az egészségügyi rendszerek fenntarthatósága szempontjából is kritikus jelentőségű – mondta az államtitkár.

A tanácskozáson szó esett a szív- és érrendszeri egészség előmozdításáról a korai életkortól az időskorig, az egészséges életmód népszerűsítéséről, valamint a fejlett orvosi kezelésekhez való egyenlő hozzáférés biztosításáról az egész unióban – fűzte hozzá Takács Péter.

A következő téma a szervadományozás és transzplantáció kérdésköre volt, amely „nem csak életmentő, de az egyik leghatékonyabb beavatkozás egyes krónikus betegek gyógyításában”, ezért fontos, hogy a jövőben több szervadományozásra és -átültetésre kerüljön sor – hívta fel a figyelmet az államtitkár.

A résztvevők végül beszéltek az Európai Egészségügyi Adattérről (EHDS) szóló rendelettervezet végrehajtásáról is. A hamarosan elfogadásra kerülő, mérföldkőnek számító jogszabály célja, hogy biztonságos teret hozzon létre az elektronikus egészségügyi adatokhoz való hozzáféréshez és ezek megosztásához az unióban elősegítve a kutatást, az innovációt és a szakpolitikák kialakítását – mondta el Takács Péter.

A rendszer lehetővé teszi az embereknek a jobb hozzáférést az egészségügyi adataikhoz, támogatja a digitális egészségügyi piacot, ugyanakkor garantálja az adatbiztonságot és a magánélet védelmét – közölte az államtitkár.

Hozzátette, hogy a tagállamok eltérő fejlődési szintje miatt a fokozatos bevezetést ajánlották, a teljeskörű alkalmazás 2030-tól várható.”

Forrás:
A szív- és érrendszeri betegségekről és a szervadományozásról is egyeztettek az uniós egészségügyi miniszterek; Belügyminisztérium; 2024. július 26.

Az EU Tanácsa Bel- és Igazságügyi Tanács – Belügyi formációjának informális ülése Budapesten

„A magyar elnökség szervezésében 2024. július 22-én, Budapesten, a Várkert Bazárban rendezték meg a Bel- és Igazságügyi Tanács belügyi napját, amelyen dr. Pintér Sándor belügyminiszter elnökölt.

A találkozón az EU belső biztonságának jövőjéről folytatott felszólalásaikban a miniszterek a jelenlegi intézményi ciklus hiányosságairól és kihívásairól, annak erősségeiről és fejlesztési lehetőségeiről beszéltek. A tagállamok képviselői a fő hangsúlyt a meglévő képességek és folyamatok hatékonyabb megvalósítására, a technológiai fejlődésből eredő adatokhoz való hozzáférésre helyezték. Hangsúlyozták, hogy az uniós szintű jogalkotási kezdeményezéseknek rugalmasan kell reagálniuk a változó fenyegetésekre és figyelembe kell venniük a belső biztonságra gyakorolt hatásokat.

A miniszterek áttekintették az interoperabilitási program végrehajtását. Szorgalmazták az Európai Határregisztrációs Rendszer (EES) őszi élesüzemi működésének megkezdéséhez szükséges előkészítő tevékenységek határidőre történő végrehajtását és az ehhez szükséges megfelelő erőforrások biztosításának fontosságát.

Munkaebéd keretében vitát folytattak az illegális migráció külső dimenzióban történő megelőzésének lehetőségeiről. Megállapították, hogy ennek a kihívásnak a kezelése hosszú távú célkitűzés, amely átfogó, az útvonal teljes hosszára vonatkozó megközelítést igényel.

A szervezett bűnözés elleni fellépés érdekében a már létező joganyag hatékonyabb kihasználása mellett a tanácskozáson felmerült az új jogalkotások célirányosabb előkészítésének igénye. A tervezett jogalkotási aktusokhoz készülő hatásvizsgálatokat illetően a miniszterek általános elvárásként fogalmazták meg a tervezetek belső biztonságra gyakorolt hatásának hangsúlyosabb vizsgálatát. Emellett egyetértettek abban, hogy a rendészeti szervek hatékonyabb munkavégzéséhez szükséges adatokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében sürgősen közös uniós előre lépésre van szükség.”

Forrás:
A Bel- és Igazságügyi Tanács – Belügyi formációjának informális ülése; Belügyminisztérium; 2024. július 22.

Az Európai Unió jogi versenyképessége volt a központi téma az uniós igazságügyi miniszterek budapesti informális tanácsülésén

„Az Európai Unió (EU) jogi versenyképessége volt a központi téma az uniós igazságügyi miniszterek keddi budapesti informális tanácsülésén – ismertette az igazságügyi miniszter a találkozó után tartott sajtótájékoztatóján.

Tuzson Bence kiemelte, sikeres munkanapon vannak túl, amelynek az egyik legfontosabb célkitűzése az volt, hogy olyan valós témákat vegyen napirendre az EU, amelyek hosszútávon pozitívan befolyásolhatják a működését.

Az egyik legfontosabb feladat az unió versenyképességének megerősítése, amely gazdasági jellegű kérdésnek tűnhet, de központba kell helyezni az EU jogi versenyképességét is, amely annyit jelent, hogy az unió jogszabályainak szolgálniuk és alátámasztaniuk kell a versenyképességet – mondta a miniszter.

„Fel kell rázni Európát” nemcsak gazdasági szempontból, hanem a jogi kérdések szempontjából is – fogalmazott.

Beszámolója szerint a megbeszélések során azonosítottak néhány olyan területet, amely a versenyképességet tudja erősíteni az Európai Unióban: a jogalkotás folyamatának és a jogszabályoknak az egyszerűsítése, valamint az átláthatóságuk növelése.

A jelenlévő uniós országok többsége egyet is értett az elképzelésekkel, és kreatív munka indult el – számolt be róla Tuzson Bence.

A miniszter közölte, hogy a megbeszélésen vizsgálták mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségét a jog területén.

Átnézték a jó gyakorlatokat azzal kapcsolatban, hogyan lehet a mesterséges intelligenciát a bírósági gyakorlatban, a jogszolgáltatásban alkalmazni annak érdekében, hogy minél hatékonyabb legyen a jogérvényesítés – mondta el Tuzson Bence példaként megemlítve a kiadandó dokumentumok anonimizálásának esetét.

A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a mesterséges intelligencia ugyan komoly segítséget tud nyújtani, de a döntéseket mindig embereknek kell meghozniuk, továbbá arra, hogy a mesterséges intelligencia hozzájárulhat az alapvető jogok fejlődéséhez, de fontos, hogy ne korlátozza azok érvényesülését.

A mesterséges intelligencia másik felhasználási lehetősége a jogszabályok áttekintése, az unióban ugyanis egyre több jogszabályt alkotnak, ennek következménye pedig jogi átláthatatlanság lehet, ezért a tájékozódást segítheti a mesterséges intelligencia – mondta el.

Magyarországon már elindult egy projekt, amelyben a mesterséges intelligencia a jogszabályokban való eligazodásban segít, jogi probléma esetén megmutatja melyik jogszabályt kell alkalmazni és mi a joggyakorlat – jegyezte meg a miniszter.

Tuzson Bence elmondta azt is, hogy az egyeztetésen szó esett stratégiai iránymutatásokról is, az európai jogalkotás a fő fókuszpontjairól a következő időszakban.

Elindították a gondolkodást abba az irányba, hogy a versenyképességet, a jogrendszer átláthatóságát, és az alapvető jogok érvényesülését kell a legfontosabb kérdésnek tekinteni – tette hozzá a miniszter.”

Forrás:
Az EU jogi versenyképessége volt a fő téma az uniós igazságügyi miniszterek informális ülésén; Igazságügyi Minisztérium; 2024. július 24.
Budapestre érkeznek az Európai Unió igazságügyi miniszterei; Igazságügyi Minisztérium; 2024. július 4.

Az Európai Bizottság második jelentése az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) alkalmazásáról

„Az Európai Bizottság csütörtökön (július 25-én) közzétett jelentésében súlyos végrehajtási problémákat talált az általános adatvédelmi rendelettel (GDPR) kapcsolatban, és egyértelműbb iránymutatásokat sürgetett az adatvédelem tagállami szintű megerősítése érdekében..

Ez a Bizottság második jelentése a GDPR alkalmazásáról, a személyes adatok kezelését szabályozó, mérföldkőnek számító adatvédelmi rendeletről.

A 2018 óta hatályos rendelet előírta, hogy a Bizottságnak 2020-tól kezdődően négyévente közzé kell tennie a GDPR felülvizsgálatát, hogy feltárja az esetleges problémákat, amelyek esetleg a rendelet módosításához vezethetnek. Az elsőt két évvel ezelőtt tették közzé.

Az új tanulmány végrehajtási problémákat tárt fel, valamint azt, hogy az egész EU-ban javítani kell a megfelelésen és az adatvédelmen. Mindez elvezethet a rendelet néhány kézzelfogható módosításához vezethet, de nem világos, hogy ezek mennyire lesznek jelentősek.

„Nincs napirenden egy teljes jogszabályi felülvizsgálat, így a rendelkezésre álló lehetőségek az új szabályozói iránymutatások kidolgozásától a célzott vagy járulékos jogszabályi változtatásokig terjedhetnek” – mondta Isabelle Roccia, au International Association of Privacy Professionals európai igazgatója. „Az Állampolgári Jogi Bizottságnak mostantól néppárti (EPP, azaz az üzleti világhoz közelebb lévő) elnöke lesz, és az ipar lehetőséget láthat a GDPR egyes részeinek olyan felfrissítésére, amely az üzleti élet szempontjait veszi figyelembe, de nem vonja maga után a civil szektor felháborodását” – mondta.

Maryant Fernández Pérez,az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC), amely a nemzeti fogyasztói szervezetek érdekeit Európa-szerte képviselő ernyőszervezet, digitális politikáért felelős vezetője arra figyelmeztetett, hogy „a GDPR-t a gyakran lassú és hatástalan végrehajtás korlátozza, különösen a nagyobb, határokon átnyúló ügyekben”.

Az Európai Parlament tagjai már áprilisban megszavazták a GDPR végrehajtási eljárásairól szóló rendelet módosításait a végrehajtás megerősítése érdekében. Az érdekeltek további javításokat sürgettek, különösen a panaszosok jogait és a határokon átnyúló ügyeket illetően.

Végrehajtási problémák

A jelentés szerint az adatvédelmi hatóságok, amelyek az adatvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelősek a tagállamokban, eltérően értelmezik a GDPR-t bizonyos kérdésekben, például a személyes adatok klinikai vizsgálatokban történő feldolgozásának jogalapja tekintetében.

A jogalap a GDPR szerinti személyes adatok feldolgozásának szükséges indoklására utal.

Ezek az adatvédelmi hatóságok közötti következetlenségek a tagállamok között működő szervezetek számára eltérő megfelelési követelményeket eredményeznek – írta a Bizottság.

A dokumentum szerint az érdekeltek több iránymutatást szeretnének látni az anonimizálásról, az álnevesítésről, a jogos érdekről és a tudományos kutatásról.

Az anonimizálás a személyes azonosítókat eltávolítja az adatokból az azonosítás megakadályozása érdekében, míg az álnevesítés a személyes azonosítókat álnevekkel helyettesíti, lehetővé téve az adatok egyénekhez való hozzárendelését további, külön tárolt információkkal.

A Bizottság felkérte az Európai Adatvédelmi Testületet, amelynek feladata a GDPR-ről szóló iránymutatások következetes alkalmazásának biztosítása a tudományos kutatásra vonatkozóan. A dokumentum szerint rendelkezéseiket még nem fogadták el.

Az erőforrások jelentős részét emészti fel a nagyszámú panasz kezelése – olvasható a dokumentumban. Ez korlátozza az adatvédelmi hatóságok képességét, hogy más tevékenységeket folytassanak, például vizsgálatokat, figyelemfelkeltő kampányokat, vagy együttműködjenek az adatkezelőkkel.

Az adatvédelmi hatóságok a humán erőforrások elégtelenségével is küzdenek, és kihívást jelent számukra, hogy a magánszektorral versenyezzenek a képzett munkaerőért, különösen a műszaki és jogi területeken.

Az érintettek jogai

Az adatkezelők, azaz a személyes adatokat kezelő vállalatok vagy szervezetek kihívásokkal szembesülnek a hozzáférési kérelmek értelmezése és megválaszolása során. Késedelmekről és hiányos válaszokról számoltak be a hozzáférési kérelmekre, és nehézségekbe ütközik az adatvédelem a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés összeegyeztetése.

Az érdekeltek aggódnak, hogy a gyermekek mennyire értik meg adatvédelmi jogaikat, mennyire vannak tisztában digitális írástudásukkal, és a gyermeki jogok gyakorlását esetleg indokolatlanul befolyásoló hatások miatt is.

KKV-k és együttműködés

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára a megfelelés gyakran kihívást jelent, mivel az adatvédelmi hatóságok változó zintű támogatást és iránymutatást nyújtanak. A GDPR-nak való megfelelésük megkönnyítése érdekében gyakorlati eszközökre, sablonokra és könnyen érthető útmutatásra van szükség – áll a dokumentumban.

A nehézségek közé tartozik a szükséges szakértelemmel rendelkező adatvédelmi tisztviselők kinevezése is.

A digitális szabályozás fejlesztése jobb együttműködést igényel a különböző szabályozási területeken, például a versenyjog, a fogyasztóvédelmi jog, a digitális piaci szabályok, az elektronikus kommunikáció és a kiberbiztonság területén – áll a dokumentumban.”

Forrás:
EU Commission’s GDPR review finds enforcement issues; Julia Tar; Euractiv; 2024. július 26.
Jelentés az általános adatvédelmi rendeletről; Európai Bizottság; 2024. július 25. (A jelentés PDF-ben letölthető.)

Ki kicsoda az új Európai Parlament technológiapolitikával foglalkozó bizottságaiban?

„Sok ismerős arc visszatér az Európai Parlament technológiai politikákkal foglalkozó bizottságaiba, de több kulcsfigura is elhagyta a Parlamentet vagy a bizottságokat.

A Parlament állandó bizottságai és albizottságai kedden (július 23-án) tartották első üléseiket Brüsszelben, ahol két és fél éves ciklusra új elnököket és alelnököket választottak. Az új képviselők döntő szerepet játszanak majd a technológiai politika alakításában, hiszen a következő ciklusban számos új szabályozás várható.

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság (Committee on the Internal Market and Consumer Protection, IMCO) a piacot és a fogyasztókat érintő technológiai szabályozásokkal foglalkozik, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság (Committee on Industry, Research and Energy, ITRE) pedig a fejlesztéssel, az innovációval és az iparral. Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságé (Committee on the Internal Market and Consumer Protection, LIBE) a magánélet védelme és az adatvédelem.

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság (Committee on Industry, Research and Energy, ITRE)

Az ITRE visszatérő tagjai között van Eva Maydell bolgár EP-képviselő (néppárti), aki koordinálta az ITRE véleményét a mesterséges intelligenciáról és a chipekről szóló törvényről; Pilar del Castillo (néppárti, spanyol), az adattörvény előadója; Alexandra Geese német képviselő (zöldek), aki mesterséges intelligencia és adatvédelemmel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik; és Baart Groothuis holland képviselő (Renew), a kiberbiztonsági NIS 2 irányelv előadója. Egy másik visszatérő európai parlamenti képviselő Michael Bloss (Németország, Zöldek/EFA), aki érdeklődést mutat az iránt, hogyan lehet a technológiát integrálni a környezeti fenntarthatósággal.

Henna Virkkunen (néppárti, Finnország), a kiberbiztonságról szóló törvény és a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) árnyékelőadója, korábban Finnország tudományos és technológiai minisztere, szintén az ITRE tagja. Ő azonban Finnország európai biztosjelöltje, így lehet, hogy elhagyja a Parlamentet.

Figyelemre méltó újonc a magyar EP-képviselő, Dávid Dóra (EPP), aki először indult, és korábban a Metánál és a Bizottság jogi szolgálatánál dolgozott.

Aura Salla finn EP-képviselő szintén a Metánál dolgozott, de a Gazdasági és Monetáris Bizottság (Committee on Economic and Monetary Affairs, ECON) tagja. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy nem fog közvetlenül a technológiai politikával foglalkozni, de dolgozhat a magántőke uniós vállalatok számára történő mobilizálását célzó politikákkal, ami a technológiai versenyképességre irányuló törekvések részét képezi.

Cornelia Ernst (The Left), a gyermekek szexuális zaklatását tartalmazó online anyagok felderítéséről és eltávolításáról szóló törvénytervezet árnyékelőadója elhagyta a Parlamentet.

Az ITRE új elnöke Borys Budka (néppárti, Lengyelország) lett, aki Cristian Bușoi (néppárti) román képviselőt váltja.

Christophe Grudler (Renew, Franciaország) veheti át a készülő uniós űrjoggal kapcsolatos munkát, mivel egy másik befolyásos, űrrel foglalkozó törvényhozót, Niklas Nienaß-t (Németország, Zöldek/EFA) nem választották újra.

A biztonságos műholdas kommunikációról szóló törvény (IRIS2) két árnyékelőadójámak másfelé vezet az útja. Massimiliano Salini (Olaszország, Néppárt) már nem teljes jogú IMCO-tag, Ivo Hristovot (Bulgária, S&D) pedig nem választották újra.

Az EU új távközlési szabályozásának nincs egyértelmű vezető képviselője. Az elmúlt mandátumi időszak egyetlen távközlési rendeletén, a gigabites infrastruktúráról szóló törvényen dolgozó legtöbb előadót és árnyékelőadót nem választották újra, vagy Angelika Winzig (Ausztria, néppárti) kivételével elhagyták a bizottságot.

Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság (Committee on the Internal Market and Consumer Protection, IMCO)

Visszatérő tagok: Alex Agius Saliba (Málta, S&D), az MI-törvény „árnyékelőadója” Kim van Sparrentak (Hollandia, Zöldek) és Svenja Hahn (Renew, Németország), Andreas Schwab (Németország, EPP), a digitális piaci törvény (DMA) előadója, valamint Christel Schaldemose (Dánia, S&D), a DSA előadója.

Az újonnan érkezett képviselők között van a német Katrin Langensiepen (Zöldek/EFA), aki a digitális technológiák hozzáférhetőségéről beszélt, és az ír Regina Doherty (EPP), Írország korábbi foglalkoztatási és szociális védelmi minisztere. Doherty a tőkepiacok javításáról beszélt a digitális és zöld projektek jobb támogatása érdekében.

Paul Tang (Hollandia, S&D), a CSAM-rendelet árnyékelőadója nem indult az újraválasztáson.

Anna Cavazzinit (Németország, Zöldek/EFA), aki a digitális jogokkal és a digitális piac tisztességességével kapcsolatos politikákkal foglalkozott, újraválasztották az IMCO elnökének.

A mesterséges intelligenciáról szóló törvény előadója, Brando Benifei (Olaszország, S&D) mostantól az IMCO-bizottság póttagja, nem pedig teljes jogú tagja.

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (Committee on the Internal Market and Consumer Protection, LIBE)

Visszatérő LIBE-tagok: Jeroen Lenaers (Hollandia, EPP), aki részt vesz az általános adatvédelmi rendeletben (GDPR) és az elektronikus hírközlési adatvédelmi rendeletben; Juan Fernando López Aguilar (Spanyolország, S&D), aki részt vesz a Schengeni Információs Rendszerben (SIS); Birgit Sippel (Németország, S&D), a gyermekek szexuális zaklatásáról szóló online anyagokról szóló ideiglenes rendelet előadója; és Moritz Körner (Németország, Renew), aki szintén a CSAM-ról beszél.

A magyar Donáth Anna (Renew), aki LIBE-előadóként dolgozott a politikai reklámtörvényen, és Patrick Breyer (Zöldek, Németország) már nem tagja a Parlamentnek.

Javier Zarzalejost (Spanyolország, néppárti), a CSAM-ügy előadóját választották a LIBE új elnökévé, López Aguilar (Spanyolország, S&D) helyére.

Markéta Gregorová (Zöldek, Cseh Köztársaság), a Parlament egyetlen megmaradt kalózképviselője valószínűleg az ITRE és a LIBE póttagjaként próbálja majd megvédeni a magánélet és az anonimitás védelmét.

A technológiapolitika szempontjából érdekes más európai parlamenti képviselők

A Jogi Bizottságnak (Committee on Legal Affairs, JURI) is van néhány visszatérő, a technológiapolitikához kapcsolódó képviselője, például Axel Voss (Németország, néppárti), a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály árnyékelőadója és az „A mesterséges intelligenciára vonatkozó felelősségi szabályok”-ról (AI Liability Directive) szóló parlamenti kezdeményezés előadója; René Repasi (Németország, S&D), a javítási jogról szóló törvény (Right to Repair Act) előadója és az IMCO korábbi tagja; valamint Sergey Lagodinsky (Németország, zöldek), a mesterséges intelligenciáról szóló törvény és a termékfelelősségről szóló irányelv (Product Liability Directive) árnyékelőadója.

Damian Boeselagert (Zöldek, Németország), aki az ITRE-ben az adatkezelési törvény és az adattörvény (Data Governance Act és Data Act) árnyékelőadója volt, az ECON-bizottság alelnökévé választották, és az ITRE-ben marad póttagként.

Dragoș Tudorache (Románia, Renew) nem indult az újraválasztáson, és várhatóan a Bizottság MI-hivatalában fog majd dolgozni.”

Forrás:
The who’s who of the Parliament’s tech committees; Julia Tar, Théophane Hartmann; Euractiv; 2024. július 24.

Digitális közigazgatás, digitális politika

A közhiteles nyilvántartások és az igazgatási ügyek IFORM űrlapjainak bevezetése

„2024. július 26. napjától az általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásából, az előzetes jognyilatkozatok országos nyilvántartásából és a gondokság alá helyezettek országos nyilvántartásából való adatigényléshez, illetve adatszolgáltatáshoz szükséges űrlapok, továbbá a panaszbeadványok és az elnöki ügyben benyújtható elektronikus űrlapok már IFORM-ként fognak az ügyfelek rendelkezésére állni.

Az iFORM űrlapok a Személyre szabott Ügyintézési Felület (SZÜF  – www.magyarorszag.hu) „Bíróság” menüpontjából érhetőek majd el a kitöltési útmutatókkal és ügyféltájékoztatókkal együtt.

Emellett az iFORM űrlapok a birosag.hu oldalról is elérhetőek lesznek az „Ügyfeleknek/Közhiteles nyilvántartások”, illetve a „Nyomtatványok/Igazgatási nyomtatványok” oldalon az adott űrlapnál elhelyezett SZÜF portálra mutató link segítségével. Amennyiben az adott űrlap változik a jövőben, a módosulás jelzésére továbbra is a birosag.hu oldalon kerül majd sor.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az elektronikus beadvány ÁNYK űrlapon való benyújtásnak informatikailag mindaddig nincs akadálya, amíg az adott űrlap IFORM-ként nem kerül rendszeresítésre, azaz nem kerül közzétételre a SZÜF felületen. Ezt követően azonban az OBH és a bíróságok részére a beadvány elektronikus úton kizárólag iFORM űrlapon nyújtható be.”

Forrás:
A közhiteles nyilvántartások és az igazgatási ügyek IFORM űrlapjainak bevezetése; Magyarország Bíróságai; 2024. július 24.

A csőd és felszámolási, valamint a magáncsőd IFORM űrlapjainak bevezetése

„2024. július 30. napjától a csőd és felszámolási elektronikus űrlapok és a magáncsőd  elektronikus űrlapjai már IFORM-ként fognak az ügyfelek rendelkezésére állni.

Az iFORM űrlapok a Személyre szabott Ügyintézési Felület (SZÜF – www.magyarorszag.hu) „Bíróság” menüpontjából érhetőek majd el a kitöltési útmutatókkal és ügyféltájékoztatókkal együtt.

Emellett az iFORM űrlapok a birosag.hu oldalról is elérhetőek lesznek az „Nyomtatványok” oldalon az adott űrlapnál elhelyezett SZÜF portálra mutató link segítségével.  Amennyiben az adott űrlap változik a jövőben, a módosulás jelzésére továbbra is a birosag.hu oldalon kerül majd sor.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az elektronikus beadvány ÁNYK űrlapon való benyújtásnak informatikailag mindaddig nincs akadálya, amíg az adott űrlap IFORM-ként nem kerül rendszeresítésre, azaz nem kerül közzétételre a SZÜF felületen. Ezt követően azonban az OBH és a bíróságok részére a beadvány elektronikus úton kizárólag iFORM űrlapon nyújtható be.”

Forrás:
A csőd és felszámolási, valamint a magáncsőd IFORM űrlapjainak bevezetése; Magyarország Bíróságai; 2024. július 26.

Új aranyláz tombol az egészségügyben, mondja Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja

„Az egészségügyi adat felértékelődött és rácsatlakozott egyfajta aranyláz, mondja a Portfolio-nak adott interjúban Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja, aki exkluzív információkat is megosztott annak kapcsán, hogy nemrégiben a Harvard Egyetem Kennedy Kormányzati Iskola kutatóközpontjának senior munkatársává választották.

Elmondaná, milyen jelentősége van annak, hogy senior munkatársnak nevezték ki a Harvard J.F. Kennedy School of Government Mossavar-Rahmani Center for Business & Government központjába és hogy mi is ez pontosan?

Óriási megtiszteltetés számomra, elismerés egyetemünknek és a magyar kutatói munkásságnak, hiszen a kutatóközpontba eddig felvettek köre impozáns, volt miniszterelnököket, minisztereket, nemzeti bankok elnökeit találjuk a korábbi senior munkatársak között. Ez a Harvard Egyetem Kennedy Kormányzati Iskolájának kutatóközpontja, amelynek célja, hogy elősegítse az üzleti szféra és a kormányzat, közintézmények közötti együttműködést annak érdekében, hogy azok közösen javítsák a társadalmi jólétet. Ebben az intézményben lettem én most senior munkatárs. Mindehhez persze kellett egy jó kutatási téma, amivel pályáztam és az sem mellékes, hogy a Kennedy School öregdiákja vagyok.

Mi volt a téma, amivel pályázott?

A mesterséges intelligencia fejlesztése és szabályozása. Azt mondtam el és azzal pályáztam, amit mi itt Magyarországon a gyakorlatban is csinálunk. A hosszas pályázati út, átvilágítási folyamat után, több száz jelentkezőből nyertem felvételt. Mindez nem is miattam fontos, hanem azt üzeni, hogy az, amit Magyarországon folytatunk, az nem csak versenyképes az egész világon, hanem tanulni is szeretnének tőlünk, még Bostonban is.

Mi lesz ebben a szerepben a feladata?

Először is publikációs feladataim lesznek, másrészt pedig az én témámban szervezek a diákoknak tanköröket, ami változatos lesz. A fókuszban a mesterséges intelligencia fejlesztése és szabályozása lesz, például, hogy mit is jelent az AI az emberiség számára és mit jelent például a közszolgálati egészségügyi rendszerek számára. (…)

Nagyon korán rájöttünk Magyarországon arra, hogy az adattal életet lehet menteni, és bizonyos ellátások központosításával és a betegutak újraszabásával növelni lehet a beavatkozások számát és célzottan megtalálni a megfelelő betegeket. Ilyen eredmény volt a 2010-es évek elején az onkológiai betegutak központosítása. Az egészségügyi adat tehát felértékelődött és erre csatlakozott rá egyfajta aranyláz. Rövid idő alatt jöttek létre 100 millió dollár értékű startupok, amelyek AI-alapon közelítették meg egy-egy probléma megoldását. Magyarországon erre rátett még egy lapáttal, hogy az ipar azonosította, hogy idehaza rendelkezésre áll egy olajmező, ez pedig az EESZT. De itt van az a pont, amikor fel kell tenni a kérdést: meddig engedjük, hogy egy-egy projekt szigetszerűen, szigorúan csak üzleti szempontokat szem előtt tartva bontakozzon ki, és mikortól beszélünk arról, hogy rendszerképességre kell törekedni és arra, hogy ezek a projektek hogyan tudnak rendszer szinten hasznosulni a közfinanszírozott egészségügyben, nevezetesen az állami intézményekben.

Tehát az adatok feletti rendelkezés fontosságát hangsúlyozza, különben kiszolgáltatott lesz egy ország egészségügyi rendszere és irányítása?

Így van, egyre több ország ébred rá arra, hogy adatgyarmatosítás zajlik, ami az ország egésze számára csak hátrányos lehet, persze az adott fejlesztőnek, projektcégnek előnyös, hiszen pénzhez jut, és úgy érzi, értékelték a befektetett energiáját. Valójában ugyanakkor sokan indiánként viselkednek Magyarországon is, az aranylázban tüzes vízért és ezüst csengettyűért árusítják ki az adatvagyont. (…)”

Forrás:
Szócska: Új aranyláz tombol az egészségügyben; Medical Online; 224. július 25.
Új aranyláz tombol az egészségügyben, most kell észnél lenni! – Interjú; Csiki Gergely; Portfolio.hu; 2024. július 25.

Technika, tudomány, MI

Közös fellépés a generatív MI-rendszerek versenyjogi szabályozásáért

„Az Európai Unió, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok versenyhatóságai közös elveket határoztak meg a mesterséges intelligencia piacának szabályozására.

Az Európai Unió, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok versenyhatóságai egy közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben rögzítették, hogy a mesterséges intelligencia, különösen az alapmodellek, mint például a ChatGPT, jelentős innovációs potenciállal bírnak, ugyanakkor versenyjogi kockázatokat is hordoznak. Az alapmodellek olyan általános célú AI rendszerek, amelyek számos alkalmazási területen felhasználhatók, beleértve a szöveg, kép és videó generálását is.

Közös elvek, független döntések

A nyilatkozatot az Európai Bizottság, az Egyesült Királyság Verseny- és Piacfelügyeleti Hatósága (CMA), valamint az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága (FTC) és Igazságügyi Minisztériuma írta alá. A dokumentumban hangsúlyozzák, hogy bár jogi hatáskörük és környezetük különbözik, továbbá döntéseiket mindig szuverén és független módon hozzák meg, azonban a globális problémák természete miatt fontosnak tartják a közös megértést és az információk megosztását a megfelelő intézkedések érdekében.

A hatóságok három fő kockázatot emeltek ki

  • a kulcsfontosságú erőforrások, mint az adatok és a csúcstechnológiájú AI chipek ellenőrzése;
  • a piaci erőfölény megszilárdítása vagy kiterjesztése a mesterséges intelligenciához kapcsolódó piacokon;
  • valamint a nagy szereplők közötti partnerségek.

A versenyhatóságok célja a fogyasztói választási lehetőségek biztosítása, a különböző szolgáltatások interoperabilitásának elősegítése és az antikompetitív taktikák megakadályozása.

Versenyhatóságok fellépései és vizsgálatai

A brit CMA különösen figyelemmel kíséri a nagy technológiai cégek és az alapmodell fejlesztők közötti partnerségeket, mint például az Amazon és az Anthropic közötti együttműködést. A nyilatkozat azonban nem változtat a CMA fúziós felülvizsgálati folyamatán az AI partnerségek esetében, beleértve a Microsoft és az OpenAI együttműködését is. Az Európai Bizottság állítólag megszüntette a Microsoft OpenAI-ba történő befektetésének és partnerségének vizsgálatát, de továbbra is vizsgálja az antikompetitív vonatkozásokat. Az amerikai FTC saját vizsgálatot indított az ilyen partnerségek ügyében januárban.

Az új megállapodás értelmében a szabályozó hatóságok három alapelvet fogadtak el a verseny és a fogyasztók védelme érdekében:

  • a tisztességes üzletvitel;
  • a rendszerek interoperabilitása;
  • a vásárlók választási lehetőségeinek biztosítása.

Az AI fejlesztéseinek közérdekű hasznosulása érdekében fontos, hogy a piacokat korlátozó stratégiák ellen folyamatosan éber figyelemmel lépjenek fel.”

Forrás:
AI: szabályozni, de hogyan?; Tieger Endre; Economx, 2024. július 27.
Lásd még:
Joint Statement on Competition in Generative AI Foundation Models and AI Products; Margrethe Vestager, Executive Vice-President and Competition Commissioner, European Commission, Sarah Cardell, Chief Executive Officer, U.K. Competition and Markets Authority, Jonathan Kanter, Assistant Attorney General, U.S. Department of Justice, Lina M. Khan, Chair, U.S. Federal Trade Commission; European Commission, Directorate-General for Competition; 2024. július 23.
(A szerző az EuroAtlantic Tanácsadó elemzője.)

Kína úttörő városokat választ ki, amelyekben minta Beidou-alkalmazásokat fognak használni

„ Kína készen áll a Beidou navigációs műholdrendszer nagyszabású alkalmazásának támogatására, és a tervek szerint számos kísérleti várost jelöl ki a Beidou tömegfogyasztásban, gyártásban és olyan feltörekvő ágazatokban való alkalmazásának demonstrálására, mint az ipari Internet és a mesterséges intelligencia (MI) – derül ki a kínai Ipari és Informatikai Minisztérium (MIIT) által kiadott közleményből.
A Beidou nagyszabású alkalmazása mostanra a piacosítás, iparosítás és nemzetközivé válás kritikus szakaszába lépett – áll a közleményben.

A bejelentés szerint Kína a Beidou különböző iparágakban való elterjedésének lehetővé tétele érdekében támogatja a szakterület vezető vállalkozásainak fejlesztéseit, a termékminőség javítását, a Beidou-alkalmazások népszerűsítését és egy erős ipari ökoszisztéma kiépítését.
A bejelentés szerint a kísérleti projektek három területre, nevezetesen a tömegfogyasztásra, a gyártásra és az integrált innovációra összpontosítanak.
A tömegfogyasztás területén a kísérleti városok olyan területekre összpontosítanak majd, mint az okostelefonok, a viselhető eszközök, a táblagépek, a megosztott utazási eszközök és az alacsony magasságban repülő pilóta nélküli légi járművek. A vállalkozásokat ösztönözni fogják a Beidou-termékek fejlesztésére és gyártására, ezáltal folyamatosan javítva e termékek kínálatát.

Az ipari gyártás területén a kísérleti városok felgyorsítják a Beidou alkalmazását olyan kulcsfontosságú területeken, mint az autók, hajók, repülőgépek és robotok – áll a közleményben.

A helyi önkormányzatoknak ösztönözniük kell a járművek internetéhez és az intelligens hálózathoz kapcsolódó platformok kiépítését, és növelniük kell a Beidou-rendszerrel felszerelt haszongépjárművek és személygépjárművek arányát.

Az integrált innováció területén a „Beidou Plus” alkalmazások új használati alkalmazásait fogják kidolgozni. A Beidou-rendszer innovatív alkalmazásait a feltörekvő iparágakban, mint például a járművek Internete, a tárgyak Internete, az ipari Internet és a mesterséges intelligencia, támogatni fogják.

Ez elősegíti a Beidou-alkalmazások mély integrációját az intelligens városok, az intelligens közlekedés, az intelligens logisztika, az intelligens tengerészet és a precíziós mezőgazdaság területén kialakuló új fejlemények lehetőségeivel- áll a közleményben.”

Forrás:
China to launch pioneer cities showcasing exemplary Beidou applications; China Daily / Xinhua; 2024. július 18.
Lásd még:
BeiDou; Wikipédia
BeiDou satellite navigation system to undergo significant upgrade; Chinese Academy of Sciences; Tech Xplore; 2024. július 25.
The high-precision market of Beidou continues to expand, and the industry deeply cultivates large-scale applications; China News Service; 2024. július 19.

Von der Leyen támogatja a nagyszabású, 100 milliárd eurós javaslatot a mesterséges intelligencia koncentrált fejlesztésére

„Az Európai Bizottság újraválasztott elnöke, Ursula von der Leyen a politikai iránymutatásaiban a „CERN a mesterséges intelligenciáért” címszó alatt tárgyalja a hatalmas mesterségesintelligencia-kutatási beruházások szükségességét, de a tervének támogatói és kritikusai szerint a tervből hiányoznak a legfontosabb részletek.

Számos felhívás és javaslat született már ezen a területen, amelyek a nagyszabású együttműködésen alapuló Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN), amely a második világháború után a fizika alapkutatások súlypontját az Egyesült Államokból Európába helyezte át, példájából kiindulva fogalmazták meg a szükséges teendőket.

Az, hogy von der Leyen is a CERN-re hivatkozott, azt jelzi, hogy a Bizottság komolyan fontolgatja ezeket a javaslatokat, amelyek öt-hét év alatt 100 milliárd eurót igényelnek. Ez több, mint a Bizottság teljes hétéves kutatási költségvetése a Horizont Európa számára (95,5 milliárd euró).

„Amiket von der Leyen mondott, eléggé általánosak, minden a részletektől fog függeni” mondta Holger Hoos, az RWTH Aachen Egyetem Humboldt professzora és az Európai Mesterséges Intelligencia Kutató Laboratóriumok Konföderációjának (CLAIRE) társalapítója az Euractivnak. Hoos elmondta, hogy „nagyon örül”, hogy javaslatuk, a CERN az MI-ért”, eljutott a Bizottság legmagasabb szintjére.

Von der Leyen a következő Európai Bizottság politikai iránymutatásai szerint javasolni fogja „egy Európai MI Kutatási Tanács (European AI Research Council) felállítását, ahol a CERN esetében alkalmazott megközelítéshez hasonlóan egyesíthetnénk az összes erőforrásunkat”.

Az Európai Számvevőszék és a Bizottság legutóbbi jelentései szerint Európa messze lemaradt az USA mögött az MI-fejlesztés és a számítási teljesítmény terén.

Von der Leyen javaslata a Kutatási Tanácsról azt sugallja, hogy az a Bizottság költségvetésének része lehetne, hasonlóan az Európai Kutatási és Innovációs Tanácsokhoz, amelyeket a Bizottság Horizont Európa programja finanszíroz, míg a CERN említése a tagállami finanszírozásra utal.

Az ismert javaslatok

Hoos és CLAIRE 2018 óta képviseli a CERN for AI ötletét, amely öt év alatt 100 milliárd eurót szorgalmaz egy olyan mesterséges intelligencia kutatási projektre, amely Európa-szerte kutatóintézetek hálózatát foglalja magában, és amelynek egy központi létesítménye lenne a vállalkozás központja.

Márciusban a Bizottság tudományos tanácsadó mechanizmusa (Scientific Advice Mechanism (SAM) to the Commission, SAM) javasolta egy Európai Elosztott Tudományos Mesterséges Intelligencia Intézet (European Distributed Institute for AI in Science, EDIRAS) létrehozását, amelyet „a mesterséges intelligencia kutatásának elosztott CERN-jeként” jellemeztek, és amelyet egy „Tudományos Mesterséges Intelligencia Európai Tanácsán” (European Council for AI in science) keresztül célzott finanszírozással kellene kiegészíteni.

A Bizottság még nem adott ki hivatalos frissítéseket a SAM-javaslattal kapcsolatban.

A SAM és a CLAIRE javaslatok átfedik egymást, de míg a CLAIRE központi létesítményt is magában foglaló, célzott erőfeszítésekre szólít fel, addig az EDIRAS teljesen elosztott, tagországi, és célja a mesterséges intelligencia előmozdítása a tudományban minden területen.

A Centre for European Policy Studies (CEPS) agytröszt nemrégiben adott ki egy jelentést, amely ezeket és a hasonló javaslatokat egy olyan, a megbízható mesterséges intelligenciára irányuló együttműködésben próbálja egyesíteni, amelynek ára hét év alatt 100-120 milliárd euró lenne.

A CEPS-jelentés elismeri, hogy ez az összeg jelentős, de azt mondja, hogy „a beruházás nagyságát a semmittevés alternatív költségeihez képest kell értékelni”.

Eddig az államok a nemzeti MI-kezdeményezésekre összpontosítottak, de Hoos szerint az a benyomása, hogy „az emberek kezdenek ráébredni a valóságra, hogy ha [az európai országok] nem folytatnak [élvonalbeli MI-kutatást] közösen, akkor az nem fog megvalósulni”. Kollégája és a CLAIRE társalapítója, Morten Irgens hozzátette, hogy „nagyobb valószínűséggel lesz erős központ, ha a Bizottság segítséget kap a tagállamoktól”. De „valakinek meg kell tennie az első lépést” – mondta.

A projekt „árcédulájával” azonban nem mindenki ért egyet. Bár az MI „rendkívül fontos technológia”, mondja Reinhilde Veugelers, aki a menedzsment, stratégia és innováció professzora és a Bruegel agytröszt vezető munkatársa, de szkeptikus egy nagy, MI-specifikus kezdeményezés szükségességét illetően. „[100 milliárd euró] nagyon sok pénz, […] és igazán jó indokok nélkül sok pénz lenne elpazarolva” – mondta az Euractivnak. Veugelers szerint a tudományos tanácsadó testületek „alapvetően szintén a saját területükért lobbiznak”, az AI „teljesen új”, és ehelyett „fokozatosan, attól függően, hogy működik-e vagy sem, kellene növelni a költségvetést, mert nincs ok arra, hogy ezt azonnal nagy léptékben tegyük”.

Eközben a The Information márciusban arról számolt be, hogy a Microsoft és az OpenAI egyetlen gigantikus adatközpont terveit dolgozza ki, amelynek költsége akár 100 milliárd dollár is lehet.

Európában a tudományos főtanácsadók csoportjának (Group of Chief Scientific Advisors) vezetője, Nicole Grobert a SAM videójában azt mondta: „Az Európai Bizottságnak beruháznia kell, beruháznia kell, beruháznia kell”.”

Forrás:
Von der Leyen gives nod to €100 billion ‘CERN for AI’ proposal; Jacob Wulff Wold; Euractiv; 2024. július 26.
CERN for AI; Confederation of Laboratories for Artificial Intelligence Research in Europe (CLAIRE)
„2018 óta a mesterséges intelligencia európai kiválóságáról szóló CLAIRE-vízió egyik jellegzetes eleme a „CERN for AI” gondolata. Eljött az ideje a köztulajdonban lévő és működtetett MI-infrastruktúrába történő nagyszabású és hatékony beruházásnak, valamint az élvonalbeli kutatásnak és a versenyt megelőző fejlesztési képességeknek. Itt az ideje, hogy létrehozzuk az „AI CERN-t”!”

Fenntartható fejlődés

Szoftveresen bővülhet a jövő áramhálózata

„A jelenlegi elektromos hálózatok nem képesek hatékonyan kezelni az egyre növekvő terhelést és az új technológiai kihívásokat, mint például a decentralizált, megújuló energiaforrások (pl. napelemek) integrálása, vagy az elektromos járművek töltésének támogatása. Pedig Magyarországon a megújulók aránya az energiamixben 2035-re a mostani mintegy két és félszeresére is nőhet. Eközben a prosumerek (termelő-fogyasztók) térnyerése folytán az áramhálózatok egyre összetettebbé és egyben kiszámíthatatlanabbá válnak.

Mivel a meglévő fizikai infrastruktúrát nem lehet ugyanolyan ütemben felfejleszteni, mint ahogy arra szükség lenne – hiszen 2030-ra hazánk villamosenergia-igénye akár 50 százalékkal is emelkedhet –, ezért a fizikai upgrade mellett a digitalizáció eszköztárát is fel kell használni.

A villamos hálózat stabilitásának és hatékonyságának biztosításához új, adatalapú gyakorlatokra, köztük intelligens mérésre és okos hálózati elemek alkalmazására lesz szükség. Ezen a ponton egyaránt nélkülözhetetlen a szoftverek és a legújabb ismeretek alkalmazása, amivel valós időben felügyelhetővé válnak az elektromos hálózatok. Így lesz látható, hol vannak a rendszerben extra kapacitások, amelyekkel maximalizálható a meglévő rendszer kihasználtsága, de az is, hova szükséges mindenképpen új kapacitások kiépítése. Ez segít a szervizelésben is, mivel hatékonyabbá tehető ez az igen erőforrás-igényes folyamat.

A fenntartható városfejlesztés, például Budapest jövője kapcsán is figyelembe kell vegyük, hogy a zöldenergián alapuló terveket elbírja-e az áramhálózat. Ahhoz tehát, hogy élhetőbb városok jöjjenek létre, és elektrifikálni lehessen a tömegközlekedést, szintén intelligens hálózatkezelésre lesz szükség. Ugyanígy lehet csak az irodai parkolóházakhoz telepített, vagy akár a szállítmányozási és tömegközlekedési depókban elhelyezett elektromos töltőpontokat is hatékonyan üzemeltetni.

Szintén a digitalizáció vívmányainak segítségével lehet az elektromos járművek akkumulátoraira is energiatároló eszközként tekinteni, és összekötni ezeket egymással vagy az épületmenedzsment-rendszerekkel, amivel kiegyenlítettebb, azaz stabilabb lokális villamosenergia-gazdálkodásra tehetünk szert.

Jelenleg azonban csak a nagy- és középfeszültségű hálózatokat monitorozzák az üzemeltetők, a kisfeszültségű rendszereket nem. Ezek a kiterjedt hálózati szegmensek pedig igen terheltek, ezért akár instabilak is lehetnek, mivel idekapcsolódik például az egyre növekvő számú napelem, elektromos autótöltő, elektromos fűtőpanel és légkondicionáló egység is.

Mindezeknek köszönhetően annyira megnövekszik a villamos infrastruktúrák komplexitása, hogy azt már képtelenség lesz manuálisan vezérelni. Ekkor jön be a mesterséges intelligencia használata. Az öntanuló szoftverek segítségével ugyanis automatizálhatók a hálózati műveletek, előrejelezhetők a fogyasztási minták és az anomáliák, így optimalizálható az energiaelosztás, valamint mindez segít a problémák korai felismerésében és a gyors válaszadásban.

Ennek a hatalmas mennyiségű adatnak a tárolását és feldolgozását, valamint a hálózati erőforrások rugalmas kezelését a kiberbiztonsági követelményeknek is eleget tevő szoftveres technológiákkal emelhetjük a következő szintre.

Az előttünk álló időszakban ezért új képességeket, megoldásokat kell a villamosenergia-elosztási szektor mindennapjaiba beemelni, hogy környezeti, megfizethetőségi és energiabiztonsági szempontból is fenntarthatóvá válhasson az áramellátás.”

Forrás:
Szoftveresen bővülhet a jövő áramhálózata; Balasa Levente; Világgazdaság; 2024. július 22.
(A szerző a Siemens Zrt. Smart Infrastructure üzletágának vezetője)

Zöldpolitikai esélylatolgatás a 2024-es európai parlamenti választások után

„Számos fordulatot hordoz magában 2024 nyara a zöldpolitika jövőjét illetően: az Európai Bizottság elnökének személyében nem állt be változás, ami az Európai Zöld Megállapodás folytonosságát valamelyest garantálja, ugyanakkor az Európai Parlamentben jelentős átrendeződés zajlott többek között a Patrióták Európáért pártcsalád megjelenésével, amely politikai erő meglehetősen más megközelítést alkalmaz a szakpolitikát illetően.

A 2024-es európai parlamenti választás az öt évvel ezelőtti eredményekhez képest messze nem hozott áttörő zöld többséget, hiszen 2029-ig az előző időszakhoz képest majdcsak húsz képviselővel kevesebben ülnek majd a Zöld pártcsalád soraiban. Ez az eredmény nemcsak az európai polgárok preferenciájának elmozdulását mutatja, hanem azt is, hogy számos képviselő, még ha valamelyest egyet is ért a klímapolitikai irányvonalakkal, más szakpolitikákat előnyben részesítve és más politikai irányt preferálva képzelte el a következő öt éves munkáját. A jelentős átrendeződést ugyanakkor más is befolyásolhatja: a magyar kezdeményezésre életre hívott Patrióták Európáért pártcsalád lett a harmadik legnagyobb erő az Európai Parlamentben, amely meghatározó lesz a szakpolitika jövőbeli mozgásterét tekintve.

A Patrióták a következő 12 országot és pártokat tömöríti magában 84 képviselői hellyel: FIDESZ – Magyarország; ANO, AUTO – Csehország; FPÖ – Ausztria; Chega – Portugália; VOX – Spanyolország; PVV – Hollandia; Flamand Érdek – Belgium; Dán Néppárt – Dánia; Nemzeti Tömörülés – Franciaország; Liga – Olaszország; Értelem Hangja – Görögország; Lettország az Első – Lettország.

A diverz pártcsalád tagjai között energiapolitikát illetően nem rajzolódik ki nagy ellentmondás: szinte kivétel nélkül támogatják az – európai vagy hazai – energiaszuverenitás megteremtését, amelyben kiemelt szerep jut az atomenergiának. Egyedüli kakukktojás az osztrák FPÖ, amely korábban még elutasította az atomenergia lobbit, viszont mára jobb megoldásnak vélik még a napenergiánál is. A megújuló energiaforrások tekintetében a holland párt rendelkezik radikális nézetekkel: szerintük egyáltalán nincs valamennyi ilyen energiaforrásra szükség, ugyanis az atomenergia mellett továbbra is a gáz- és szénerőművekre kívánják alapozni az ország energiatermelését. A spanyol VOX hasonlóan nagy szerepet szán továbbra is a szénhidrogéneknek. A cseh ANO mindaddig nem tartja fontosnak a megújuló energia arányának kötelező meglétét, ameddig nem tudják – leginkább az atomenergiára alapozva – elérni az átállást. Ezek alapján az energiapolitikát tekintve meglehetősen egységes álláspontot fognak képviselni a Patrióták; ugyanakkor például a megújuló energia témakörében lehetnek majd ellentmondások a pártcsalád tagjai között.

Az éghajlatvédelem esetében már nem ennyire egységesek a Patrióták. A dánok nagy hangsúlyt fektetnek a társadalom és a környezet egyensúlyának megteremtésére, de nem ideológiai alapon, és nem kifejezetten a jelenlegi keretrendszerben; a szén-dioxid adót teljes mértékben elutasítják és a szélenergia tekintetében is szigorúbb szabályozásokat hivatottak eszközölni.  Ezzel szemben a hollandok, a belgák és a cseh AUTO is teljes mértékben elutasítják a jelenlegi nemzetközi klímavédelmi egyezményeket és stratégiákat. De így van ezzel a cseh ANO, az osztrák FPÖ, a dán Néppárt és az olasz Liga is: az Európai Zöld Megállapodást felül kell vizsgálni! A francia Nemzeti Tömörülés programjában szinte nem is tesz említést klímavédelmi célokról, a portugál Chega és a spanyol VOX pedig inkább klímatagadó attitűddel rendelkezik. Mindezekből fakadóan a Patrióták valószínűsíthetően keményen fognak fellépni a klíma- és környezetvédelmi jogszabályokkal szemben; a következő öt évben a természet-helyreállítási törvényhez hasonló szituációk sokasága, vagyis erős ellenpólus fog képződni az Európai Parlamentben a területen.

Az Európai Bizottság pro zöldpolitikai attitűdje valószínűsíthetően folytatólagos lesz, hiszen élén továbbra is az Európai Zöld Megállapodást meghirdető elnök, Ursula von der Leyen fog állni. Az eddigi eredmények és nyilatkozatok alapján viszont bizton állítható, hogy más jelleget ölt majd von der Leyen zöldpolitikai zászlóshajója, mint az elmúlt öt évben.

Alapvető fordulat volt, hogy von der Leyen a kampányidőszakban jelentősen redukálta a zöldpolitikai témákat, többségében a versenyképességre, a bürokrácia leépítésére, a védelmi kérdésekre vagy a mezőgazdaságra fókuszált. Utóbbi relációjában például felmerült 2024 elején a gazdatüntetések hatására, hogy a „Mentsük meg a méheket és a gazdákat” európai polgári kezdeményezésen alapuló javaslatot visszavonják. Ez a javaslat eredetileg a vegyiparból származó gyomirtószerek 80%-os visszaszorítását tűzte ki célul, a Bizottság pedig már eleve 50%-ra csökkentette a javaslatában.

Nemcsak a kampányban, hanem az újraválasztásakor intézett beszédében is érzékelhető volt a hangsúlyváltás. Az európai versenyképesség jövőjének felvázolását követően tért ki arra, hogy hogyan is fog kinézni a Green Deal in action, vagyis a Zöld Megállapodás a gyakorlatban. A növekedési stratégiaként aposztrofált megállapodáshoz már a kampányidőszakban meghirdették az ehhez társított, az európai ipart szolgáló tervet, amely megközelítés jelentősen eltér az elmúlt öt év álláspontjától. Mindez nem lenne felróható, amennyiben az előző ciklusban a célkitűzések nagymértékben teljesültek volna: 2019-ben 166 jogszabálycsomagot terveztek elfogadni a ciklus végéig, amelyek a zöld megállapodást érintik, viszont mindössze 58-at fogadtak el. Egy másik ellentmondásként lehet megjegyezni a beszéd alapján, hogy az általános klímavédelmi és dekarbonizációs célok mellett a mezőgazdaság kizöldítésére is ígéretet tett, ami messzemenően szembe megy az előbb részletezett döntéssel a gyomirtószerek tekintetében.

Az európai parlamenti erőviszonyokban beállt változás, valamint a Bizottság hangsúlyeltolódásai alapján megállapítható, hogy a 2024–2029-es időszakban nehezebb dolguk lesz a környezet- és klímavédőknek az európai színtéren. Mindez abban az esetben nem jelenthet majd problémát, ha a már elfogadott jogszabályok végrehajtása a megfelelő ütemben fog haladni; ellenkező esetben viszont a 2030-as éghajlati célok nemcsak egy-két ország esetében válnak elérhetetlenné.”

Forrás:
Zöldpolitikai esélylatolgatás; Tóth Bettina; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2024. július 24.

Szakirodalom

Az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének hazai stratégiai és jogszabályi keretei a dinamikusan változó Európai Uniós elvárások tükrében – Állami Számvevőszék

„…Magyarország üvegházhatású gázokra vonatkozó kibocsátásának alakulásában ugyan több nagyobb volumenű csökkenés is megfigyelhető az 1990-es évek kezdetétől, az uniós célkitűzések számításának alapjául szolgáló referenciaidőszakban azonban elsősorban nem a technológiai fejlődés, az innováció, illetve a hatékonyságnövekedés dominált. A kibocsátáscsökkenést alapvetően a korábbi nagykibocsátó szocialista nehézipar 1990 és 1992 közötti leépítése, valamint a különböző recessziókhoz köthető folyamatok határozták meg. Kiemelkedő volt a 2008-ban kibontakozó,amerikai ingatlanpiaci jelzáloghitel-válságból kialakult gazdasági világválság hatása, egy több éves kibocsátáscsökkenési tendencia. 2014-től azonban az üvegházhatású gázok kibocsátása ismét növekedett Mag}-arországon, ami részben a gazdasági expanzióval, illetve konjunktúrával, részben pedig ennek hatására a fogyasztás bővülésével hozható összefüggésbe. Az Európai Unió által elvárt kibocsátáscsökkentési célszámok elérése kihívás hazánk számára is, így a terület kockázatainak ASZ általi elemzése támogatást nyújthat a klímapolitika célokhoz kapcsolódó kormányzati intézkedések
megvalósításához.

Az ASZ elemzése feltárta, hogy a jelenleg hatályos hazai stratégiai tervdokumentumok rendszere nem koherens, a szerteágazó dokumentumok eltérő célokat, célértékeket, illetve hasonló célokhoz társítottan különböző szerkezetű és tartalmú intézkedéscsomagokat tartalmaznak, a megvalósítás és visszamérés támogatására pedig nem működik integrált monitoring rendszer. Ez utóbbi megvalósítására ugyan több kezdeményezés is történt, amelynek eredményeként egyes ágazatokban vannak előremutató megoldások, azonban a hazai klímapolitikai intézkedések összességének végrehajtását értékelő, eredményességet mérő rendszer átfogóan nem működik.

A hazai jogszabályi és stratégiai keretrendszer aktualizálásának hiánya mellett olyan időbeli elmaradásokra is rávilágít az elemzés, amelyek meghatározóak a klímapolitikai irányítás szempontjából. Ilyen például a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiához kapcsolódó éghajlatváltozási cselekvési tervek elkészítésének elmaradása, ami az aktualizált végrehajtási programok hiányosságaira mutat rá, vág)’ a NATéR fejlesztésének késése, ami az átfogó klímapolitikai monitoring alapját képezhetné…”

Forrás:
Az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének hazai stratégiai és jogszabályi keretei a dinamikusan változó Európai Uniós elvárások tükrében; Jakab Kornél, Cseh Árpád, Czifra Béla, dr. Gulyás Kata, Gantner Ildikó, Ritecz Tibor; Állami Számvevőszék (ÁSZ); T/612; 2024. július (PDF)

Az Állami Számvevőszék elemzése az Országos Támogatás-ellenőrzési Rendszerről (OTR)

„Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elemzése azt vizsgálta, hogy az Országos Támogatás-ellenőrzési Rendszer (OTR) adatminőségével kapcsolatban milyen kockázatok azonosíthatók be, mi ezeknek a kockázatoknak a hatása, és azok milyen okokra vezethetők vissza. Az elemzés értékelte, hogy ennek nyomán az OTR mennyiben alkalmas a tervezett funkciók ellátására.

Az elemzés rámutat, hogy jelenlegi formájában a rendszertől nem várható, hogy a létrehozása indokaként megjelölt célokat teljesítse, a feltárt kockázatok és hiányosságok pedig jelentősen korlátozzák azt, hogy az OTR adatokat az ÁSZ ellenőrzési kiválasztás céljából felhasználhassa…”

Forrás:
Az Országos Támogatás-ellenőrzési Rendszer elemzése; Dr. Pulay Gyula, Dr. Vargha Bálint Tamás, Kovács Tamás, Dudás Pál Dániel, Dr. Reinelt Simon Ákos, Pecze Tibor Csongor; Állami Számvevőszék (ÁSZ); T/611; 2024. február (PDF)

Az önkormányzati gazdasági társaságok eladósodásából és vagyonvesztéséből eredő kockázatok – az Állami Számvevőszék elemzése

„…A hazai jogszabályi környezet lehetővé teszi a helyi önkormányzatok számára, hogy kötelező és önként vállalt feladataik ellátását gazdasági társaságok működtetésével végezzék. Ebből következően az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok jellemzően közfeladatot látnak el, közszolgáltatásokat nyújtanak. Az általuk előállított javak és közszolgáltatások érintik a lakosság életminőségét, biztonságát, egészségét és jólétét. A társaságok közvetlenül vagy közvetetten közpénzeket használnak fel. Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok alapján gazdálkodnak, de a helyi önkormányzat és a 2009. évi CXXII. törvény a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről is határoz meg számukra speciális előírásokat. Az önkormányzatok társasági részesedései részét képezik az önkormányzatok vagyonának, a társaságok működésében jelentkező problémák így kockázatot jelenthetnek a feladatellátásra kötelezett önkormányzatnál, továbbá a kormányzati szektorba sorolt gazdasági társaságok veszteséges gazdálkodása, adóssága befolyásolja a kormányzati szektor hiányát és adósságát is.

Az elemzés bemutatja az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok alapításának hátterében álló okokat, körülményeket, jogszabályi előírásokat, valamint az elemzés szűkebb fókuszában álló településüzemeltetési feladatok sajátosságait. Az elemzés azonosítja az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok pénzügyi gazdálkodásából eredő pénzügyi stabilitási kockázatokat (amelyek bekövetkezése esetén a tulajdonos önkormányzatnak pótbefizetést kell teljesítenie), az idegen források túlzott mértékű bevonásából eredő eladósodási kockázatokat, valamint a vagyonvesztésből adódó – a működést és feladatellátást érintő – kockázatokat. Ennek alapján az elemzés meghatározza azokat a mutatószámokat, amelyek segítségével e kockázatok az egyes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok esetében feltárhatók.

A kidolgozott mutatószámrendszer alkalmazásával az elemzés értékeli, hogy a mintába került településüzemeltetési feladatokat (is) ellátó önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoknál 2019-2021. között bekövetkeztek-e a pénzügyi stabilitást veszélyeztető, eladósodottsági, illetve vagyonvesztési kockázatok, és ezek miatt kényszerültek-e többletkiadásokra a tulajdonos önkormányzatok…”

Forrás:
Az önkormányzati gazdasági társaságok eladósodásából és vagyonvesztéséből eredő kockázatok; Dr. Pulay Gyula, Dr. Kádár Kriszta, Erdélyi Attila, Kisapáti Angéla; Állami Számvevőszék (ÁSZ); T/613; 2024. július (PDF)

Törvények, rendeletek

Földügyi nyilvántartásokról szóló kormányrendeletek módosítása

„A földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet és a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás részletes szabályairól szóló 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet módosításáról

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
Az E-ING rendszer éles indulásának előfeltétele, hogy a földhasználati nyilvántartás adatai és a földműves nyilvántartás adatai a jelenlegi szakrendszerekből az új rendszerbe migrálásra kerüljenek. A módosítás megteremti a lehetőséget az adategyeztetés eredményének hivatalból történő átvezetésére.”

Forrás:
Földügyi nyilvántartásokról szóló kormányrendeletek módosítása; Agrárminisztérium, Jogszabálytervezetek; 2024. július 23.
(Véleményezési határidő: 2024. július 31. Az észrevételeket a tarsadalmiegyeztetes@am.gov.hu email címen fogadjuk.)

A nemzeti adatvagyon hasznosítás egyes intézményi szereplőinek feladatairól és hatásköreiről

„TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
a nemzeti adatvagyon hasznosítás egyes intézményi szereplőinek feladatairól és hatásköreiről, valamint a Digitális Magyarország Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság kijelöléséről és egyes feladatainak meghatározásáról szóló Korm. rendelethez

A kormányrendelet-tervezet célja a Nemzeti Adatvagyon Tanács feladataival és működésével kapcsolatos rendelkezések, valamint a szervezeti adatfelelősök és az adattovábbítási kapcsolattartók kijelölésének és feladatainak részletes meghatározása.”

Forrás:
Nemzeti adatvagyon hasznosítás egyes intézményi szereplőinek felad. és hatásk.; Miniszterelnöki Kabinetiroda, Jogszabálytervezetek; 2024. július 26.
(A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2024. augusztus 3-ig várjuk, a tarsadalmiegyeztetes@kormanyiroda.gov.hu email címen.)