Skip to main content

48. szám, 2024. november 25.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Rogán Antal bízik benne, hogy a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) alkalmazás támogatottsága általános lesz

„Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője abban bízik, hogy a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) alkalmazás széles tömegeknek nyeri el a támogatását, sokan fogják használni, mert látják, hogy így egyszerűbb ügyet intézni, magukat azonosítani.

A miniszter csütörtökön a TECHXPO rendezvényén azt mondta, bízik abban is, hogy a digitális aláírás és a digitális okmány is elterjed, mert ezzel egyszerre spórolunk, kíméljük a környezetet és a bürokráciát is csökkentjük.

Ismertette, a DÁP szeptemberben indult, mostanra 350-360 ezer ember telepítette a telefonjára az alkalmazást. Cél, hogy 2026 közepére-végére ez a szám 3-5 millió legyen – tette hozzá.

Rogán Antal arról is beszélt, hogy egy „csendes digitális forradalom” zajlik, amely lassan átszövi a hétköznapokat, „beszippant” mindenkit, mert annak vívmányaival egyszerűbb az ügyintézés. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy az emberen múlik, használja-e a DÁP-ot, mire használja, mit bocsát a rendelkezésére és mit nem.

A miniszter szerint a digitális forradalomban az államnak három feladata van, köztük az, hogy „okos, értelmes” szabályokat alkosson, mert szabályokra a digitális világban is szükség van. Az állam feladata továbbá, hogy a közszolgáltatásokat a lehető legegyszerűbben és a lehető legnagyobb számban tegye elérhetővé digitálisan, továbbá, hogy garantálja az ügyintézés biztonságát.

A legtöbben el sem tudják képzelni az életüket okostelefon nélkül; a magyar állampolgárok 89 százaléka rendelkezik ilyen eszközzel, jelentős részük nem is eggyel. És miközben a magyarok 89 százaléka az okostelefonnal ügyeket intéz, tájékozódik a világban, szórakozik, kapcsolatot tart, bele sem gondol hogy az eszköz sok minden másra, például a személyazonosság igazolására is alkalmas – mondta.

Megjegyezte: az okostelefonokban ma meglévő technológia talán az egyik legbiztonságosabb, amit azonosításra lehet használni; a legtöbb, okostelefonban lévő chip biztonságosabb, mint amit ma a személyi igazolványban használnak.

A Digitális Állampolgárság Programmal az a cél, hogy „a kanyarban előzzünk, olyat hozzunk létre, ami jó minden magyarnak, jó a magyar gazdaságnak és követendő példa lehet” – fogalmazott Rogán Antal.

Hozzátette: az alkalmazás elsősorban, de nem kizárólag a személyazonosításról szól. Az valójában egy „kulcs”, amely alkalmas arra, hogy „bármilyen ajtón belépjünk vele”, legyen az állami szolgáltatás, ügyintézés vagy a saját bankszámlánk.

A miniszter a DÁP további fejlesztéséről azt mondta, elsőként az azonosítás lehetőségét biztosították, januártól ehhez kapcsolódik egy digitális aláírás is, amelyet bármilyen tranzakcióban fel lehet használni. Ez az állami ügyintézés új szintjét jelenti.

Elmondta azt is, életesemény alapú ügyintézést kívánnak megteremteni. Azt, hogy például egy gépjármű-adásvétel esetén ne az ügyfélnek kelljen öt-hat helyről beszereznie az iratokat, hanem elindul egy folyamat: az állam összegyűjti és az ügyfél elé tárja az adatokat, amelyek a rendelkezésére állnak, így az ügy könnyebben intézhető lesz.

Rogán Antal hangsúlyozta: az állam nem fog többet tudni az állampolgárairól, mint amit eddig is tud bárkiről, másrészt „bármelyik komoly cég” többet tud rólunk, mint az állam.

Szólt a fejlesztés mögött húzódó szemléletváltozásról is. Azt mondta, a korábbi felfogást – amely szerint az adat az államé – megfordították: most az állampolgárnak vannak adatai, amelyeket a saját belátása szerint bocsát akár az állam, akár például egy bank vagy adásvételnél egy másik ember rendelkezésére, de csak annyit, amennyire szükség van az ügy elintézéséhez.

Both András, az IdomSoft Zrt. vezérigazgatója előadásában elmondta, a dap.gov.hu oldalon egyre bővülő tartalommal találkozhatnak a felhasználók, ezzel párhuzamosan elkezdődött egy olyan, 400 ezer állampolgár bevonásával zajló tesztelési fázis, amelyben a fizikai okmányokat az okostelefonok helyettesítik.

Ennek előnye, hogy nem kell megjegyeznie az állampolgárnak a rendszerekhez szükséges belépési jelszavait, ezt a telefonjukkal, illetve az azon lévő biztonságos azonosítási rendszerrel tudják majd megtenni – ismertette a vezérigazgató, megjegyezve, a tervek szerint 2025. június 1-jétől 208 társaság, többek között bankok, biztosítók és közművek oldalára be lehet majd lépni ezzel a nagyon biztonságos azonosítási módszerrel.

Both András emlékeztetett, megjelent az első digitális okmány, az erkölcsi bizonyítvány, ennek létrehozásában azonban nem a műszaki megoldások alkalmazása, hanem a jogi intézmény megalapítása jelentett nagy nehézséget. A vezérigazgató hozzátette, az első digitális okmány bevezetését követi majd például az anyakönyv és az érettségi bizonyítvány, vagy bármelyik ilyen típusú okmányunk.”

Forrás:
Abban bízom, sokan fogják használni a Digitális Állampolgárság Programot; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2024. november 21.

Both András a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) vezérigazgatója

„A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságinformatika szakán szerzett diplomát 2014-ben. Már azt megelőzően, gimnáziumi évei alatt szoftvereket fejlesztett, felsőfokú tanulmányai alatt digitális ügynökségeknél dolgozott.

2015 és 2018 között a Lechner Tudásközpont infokommunikációs igazgatója, nevéhez fűződik az agilis kultúra bevezetése a szervezetnél. Vezetésével valósult meg többek között az ÉTDR építésügyi dokumentációs rendszer továbbfejlesztése és az e-Közmű egységes elektronikus közműnyilvántartás.

2018 és 2021 között az IdomSoft Zrt. termékfejlesztési vezérigazgató-helyettese, a JSZP járműéletút lekérdező rendszer, online lakcímbejelentés, az okmány nélküli vezetés fejlesztések irányítója. 2021 és 2022 között a Digitális Kormányzati Fejlesztési és Projektmenedzsment Kft. infokommunikációs igazgatója, 2022 szeptembere és 2024 novembere között az IdomSoft Zrt. vezérigazgatója. Kiemelten foglalkoztatja a szervezetfejlesztés. Az IdomSoft Zrt.-ben is meghonosította azt a piaci, szolgáltatói szemléletet, amely nemcsak a cég fejlesztéseire, de a munkahelyi légkörre is pozitív hatással volt.

2023 júliusa óta a Digitális Magyarország Ügynökség Digitális Állampolgárság Program végrehajtásáért felelős vezérigazgató-helyetteseként támogatta a digitális állampolgárság megvalósulását.
2024. október közepe óta a Digitális Magyarország Ügynökség Zrt. vezérigazgatója.”

Forrás:
Menedzsment; Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ)
Both András; LinkedIn
Lásd még:
Az IdomSoft Zrt. menedzsmentje:
Vezérigazgató: Bányai Zsolt
Igazgatóság elnöke: Both András

Mélyponton a magyar vállalati innováció – K&H innovációs index, 2024. második félév

„A K&H innovációs index 2024 második félévi eredményei a hazai vállalatok innovációs teljesítményének aggasztó mértékű visszaesését mutatják. Az index, amely a 300 millió forint éves árbevétel feletti magyarországi társas vállalkozások innovációs aktivitását méri, ezúttal mindössze 26 pontos értéket ért el, ami jelentős csökkenés az előző időszakhoz képest, és a mérés elindulása óta mért legrosszabb teljesítmény. A magyarországi cégek innovációs hajlandósága és teljesítménye továbbra is messze elmarad az ideális szinttől egy olyan gazdasági környezetben, ahol a hazai nagy- és közepes vállalatok is elég borúlátóan ítélik meg a jövőt.

Az innováció mélypontja: a 4 éve folyó mérés legrosszabb eredménye

A K&H innovációs index négy alindex alapján méri a vállalatok teljesítményét: megvalósult innováció, tervezett innováció, digitális innováció és innovációs stratégia. Az elmúlt félévben különösen a megvalósult innováció alindexe zuhant mélyre, 10 pontos csökkenést mutatva. Hasonlóképpen, a digitális innováció és az innovációs stratégia is jelentős visszaesést mutatott, 5, illetve 6 ponttal. Bár a tervezett innováció alindex változatlan maradt, ez csak mérsékelt optimizmusra adhat okot a jövőt illetően.

„A K&H innovációs index rávilágít arra, hogy a magyarországi vállalatok jelentős része forráshiánnyal, támogatási nehézségekkel és strukturális kihívásokkal küzd, amelyek gátolják az innovációs törekvéseiket. Ahhoz, hogy a vállalatok eredményesen helytálljanak a nemzetközi versenyben, szemléletváltásra, az erőforrások hatékonyabb felhasználására és célzott támogatásokra van szükség” – összegezte Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.

Méretbeli és ágazati különbségek: a nagy cégek tartják magukat

Az innovációs teljesítmény továbbra is a legnagyobb árbevételű cégeknél (4 milliárd forint feletti) a legerősebb, ahol az index 39 ponton stagnált. Ezzel szemben a kisebb cégek (2,1-4 milliárd forint közötti árbevétellel) növekedést értek el, ők már egy éve igyekeznek felzárkózni a legnagyobbak mögé – indexük 35 pontra emelkedett. Az ágazati bontás szerint a kereskedelmi vállalatok vezetnek 27 ponttal, éppen csak megelőzve az ipari, építőipari és szolgáltatói szektort, amelyek mindegyike 26 pontot ért el. A mezőgazdasági vállalatok innovációs helyzete a legkritikusabb: az indexük 16 pontra esett vissza, amely az eddigi mérések mélypontját jelenti.

A főváros és környéke stagnál, az ország többi részén mélyponton

Regionális összevetésben a vidéki vállalatok innovációs indexe jelentősen csökkent. Nyugat-Magyarországon és Kelet-Magyarországon az index egyaránt 6 ponttal esett vissza, 24, illetve 19 pontra. A központi régió vállalatai viszonylag stabilabb teljesítményt mutattak, de itt is tapasztalható némi csökkenés, az index 30 ponton áll.

Innovációs tevékenység: elakadások és lehetőségek

A vállalatok mindössze harmada (33%) vezetett be új terméket vagy szolgáltatást az elmúlt két évben, ami jelentős, 13 százalékpontos csökkenést jelent az előző félévhez képest. Ugyanakkor az új termékekből és szolgáltatásokból származó bevételek aránya enyhe emelkedést mutatott, elérve a teljes árbevétel 17 százalékát.

Az innovációs tevékenységet folytató cégek aránya szintén visszaesett, különösen a digitális fejlesztések területén. A vállalatok mindössze 35 százaléka számolt be jelentősebb digitális beruházásokról, például automatizáció, big data vagy mesterséges intelligencia alkalmazása kapcsán. Ez 9 százalékpontos csökkenést jelent az előző félévhez képest.

Az előző hullámhoz képest 65-ről 54 százalékra zuhant azon cégek aránya, amelyek új termékeken vagy szolgáltatásokon felül további újításokat vezettek be, akár a háttérfolyamatokban, gyártási, logisztikai eljárásokban vagy értékesítési csatornákban. A vállalatok által párhuzamosan folytatott „egyéb” innovációs tevékenységek – például K+F, szoftver-, fejlett gép vagy berendezés vásárlása, automatizáció – aránya pedig 5 százalékponttal, 63-ról 58 százalékra csökkent.

Tovább csökkenő támogatások és digitális fejlődés

A pályázati támogatások elnyerése terén is negatív trend figyelhető meg: mindössze a cégek 8 százaléka kapott támogatást új termékek vagy szolgáltatások fejlesztésére. Ez az arány az előző félévi 16 százalékról zuhant le, ami komoly kihívást jelent a cégek számára.

Bár a digitális transzformáció fontossága továbbra is kiemelt téma, a cégek 48 százaléka jelenleg nem tartja ezt lényegi kérdésnek. Ez a hozzáállás akadályozza a versenyképesség javítását, különösen egy olyan gazdasági környezetben, ahol a digitalizáció egyre nagyobb szerepet kap.

Mit tartogat a jövő?

Az innovációs index stagnáló vagy csökkenő trendjei ellenére némi optimizmusra adhat okot, hogy a cégek hatoda (16%) tervezi új termékek vagy szolgáltatások bevezetését a következő évben, míg a további fejlesztéseket tervező vállalatok aránya enyhe növekedést mutatott 38-ról 43 százalékra. Az agilis fejlesztési módszerek alkalmazása ugyan alacsony szinten maradt (6%), de további 5 százalékuk tervezi ezek bevezetését a következő év során.”

Forrás:
K&H innovációs index: mélyponton a magyar vállalati innováció; DigitalHungary; 2024. november 23.

Közigazgatás, politika, jog

Szakértők értékelik a jövő évi egészségügyi kasszát

„Az egészségügyre 2025-ben a költségvetés tervezete szerint 330 milliárd forinttal több forrást biztosítanak, hogy ez mire lesz elég, ennek jártunk utána.

Megkérdeztünk néhány szakembert, hogy mit szólnak a jövő évi költségvetési tervezet sarokszámaihoz. A gyógyszerszektor kifejezetten boldog az alapján, amit látnak a tervezetben, az alapellátó fogorvosoknál szűkítették a keretösszeget 1,5 milliárd forinttal, az alapellátásra 25 milliárd forinttal több jut. A gyógyászati segédeszköz kassza is szűkült, amit megért Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára, hiszen idén is több mint 17 milliárd forint ragadt benn.

A jövő évi költségvetés tervezetében egészségügyre 3717 milliárd forint jut, 330 milliárd forinttal több mint idén, erről Varga Mihály pénzügyminiszter beszélt, amikor benyújtotta a 2025-ös költségvetési javaslatot

A fogorvosoknál nadrágszíj effektus van

Háziorvosi és háziorvosi ügyeleti ellátásra idén 271,2 milliárd forint, jövőre pedig 296,5 milliárd forint jut. Vagyis is 25 milliárd forintot beletettek az alapellátásba.

Az alapellátó fogászatoknál viszont forráselvonás történt, az idei évi 88,1 milliárd forint után 2025-ben 86,6 milliárd forintot szánnak a fogorvosoknak. Vagyis 1,5 milliárd forinttal kevesebbet kapnak a fogorvosok, a betegek száma viszont egyre több, vélik a szakorvosok.

Az otthoni szakápolásra 8,9 milliárd forint után 12,9 milliárdot, a szakellátásra 903 milliárd forint után 909 milliárdot költenének a büdzséből. Nagy értékű gyógyszerfinanszírozásra pedig 129,6 milliárd forint után 180 milliárd forint jut.

A gyógyszerszektor boldog

A gyógyszeripar számára jó irány, ami a jövő évi költségvetés tervezetében látunk – mondta az Economxnak Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) elnöke. Összességében mindenképp jó, hogy az E-alap 330 milliárd forinttal nőtt korábbi 4,424 milliárdról 4,752 milliárd forintra. Ez fontos, mert az AIPM szerint az egészségbe fektetett pénz befektetés az országba, a társadalomba, nem költség, így minden növekmény segít abban, hogy egészségesebb társadalom több GDP-t termeljen. Fontosnak tartjuk, hogy a gyártói és forgalmazói befizetések sora csökken, így az látszik, hogy a kormány betartja az ígéretét, miszerint a 40 százalékos különadó az eredeti 20 százalékos különadó mértékére megy vissza. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy kicsit levegőt kapjanak a cégek és remény legyen arra, hogy befektetésre érdemesebbnek tartsák a cégek Magyarországot – fogalmazott az AIPM elnöke. Az is látszik a büdzsé tervezetében, hogy növekszik a gyógyszertámogatás összege is, ez is mindenképp pozitív, tette hozzá Szalóki Katalin. Emellett – mivel az iparág megítélésére hatással van – nagyon üdvözöljük azt is, hogy a gyártói különadó is valóban kivezetésre kerül, ami nagy segítség a magyarországi gyártóknak. A gyógyszerszektort terhelő különadók eltörlésének egyébként a Richter vezérigazgatója Orbán Gábor is örül, erről itt olvashat bővebben.

Meghúzták a gyse-kasszát

A gyógyászati segédeszközök (gyse) támogatásra összesen 79,2 milliárd forint jut a jövő évi büdzsében az idei évi 89,5 milliárd forint után, ezt Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára is megerősítette lapunknak. Az OSZ számításai szerint idén várhatóan a gyse-kasszában 17 milliárd forint ragadt benn. Az egyik szemünk sír, a másik pedig nevet, mert a jelenlegi szabályozási környezetben a közel 90 milliárd forintos összeget képtelenség elkölteni – fogalmazott a főtitkár. Arra a kérdésre, hogy mi az alapvető oka annak, hogy nem fogy el a gyse-kasszából a pénz, azt válaszolta, az egyik ok, hogy nehezebben jutnak el a betegek a szakorvoshoz, mert sokat kell várni. A másik ok, hogy a gyse-recepteket felíró szakorvosok tarnak attól, hogy ha bármilyen adminisztratív hibát vét a recept felírásakor, akkor majd ugyanazon a szinten kezelik őket, mint azokat az orvosokat, akiket bilincsben vittek el. Példaként említette, hogy 2022-ben a büdzséből 11,5 milliárd forintot költöttek ortopéd cipő támogatásra, ami az idén már nem fogja elérni a 4 milliárd forintot sem. Ez a csökkenés már egyértelműen nem csak az indokolatlan felírások visszaszorulása miatt következett be, hanem annak oka az ellátatlanság is.

Rásky László szerint sok orvosnak a gyse-recept felírás nem mindennapos rutin, ezért inkább nem írnak fel gyógyászati segédeszközöket. Beszélt arról is, hogy le kell fotózni a sebeket, és a képet csatolni kell betegdokumentációhoz. A szakellátásban nem minden szakorvos fotózza le a sebet, van olyan orvos, akinek nincs okostelefonja, ráadásul a képet az EESZT-be sem lehet feltölteni, és ezt még tovább akarják szigorítani. Az állam olyan adminisztratív feltételeket szabott az orvosok számára, ami miatt rettegnek a gyse-recept felírásától – hangsúlyozta Rásky László.

A forint euró árfolyam ingadozása sem könnyíti meg a gyse-boltosok dolgát. Most 408-409 forint egy euró, ezért a külföldről behozott termékek árazása problémás, fogalmazott Rásky László. A gyse-boltnak nem éri meg egy járókeretet vagy mobil wc-t forgalmazni, mert alacsony a terméken az árrés, ne adj’Isten veszteséget termel.

Kunetz Zsombor is lát pozitívumokat

Arról az Economxon is írtunk, hogy a kórházak adóssága szeptember végén már elérte a 103 milliárd forintot. Ennek ellentételezéseként az idei költségvetésben 150 milliárd plusz kiegészítő finanszírozás van a tavalyi 31 milliárd helyett, így a 200 milliárdos többlet fele már el is tűnt – írta Kunetz Zsombor, egészségügyi elemző a közösségi oldalán közzétett posztjában.

Ami valóban pozitív, az a kórházi finanszírozás kiegészítése, hiszen így nem fog akkora adósságállomány keletkezni, mint az elmúlt években és a beszállítók is nyugodtabbak lehetnek. Pozitívum az is, hogy megemelték a nagy értékű gyógyszer-finanszírozások összegét. Kérdés azonban mindkét esetben az, hogy milyen forint/euró árfolyamon számoltak, hiszen mind a gyógyszer-finanszírozást, mind a kórházi beszállítókat ez jelentős mértékben érinti, és gyenge forint esetében ezen többlet egy része átváltáskor el is fog égni. Úgy véli Kunetz Zsombor, hogy a 2025-ös büdzsébe teljesen feleslegesen pakoltak bele a háziorvosi ügyeleti rendszerbe 38 milliárd forintot. Ehelyett ezt az összeget sokkal inkább arra kellett volna használni, hogy megteremtődjön annak a feltétele, hogy a háziorvosok rendelési ideje a készenléti idejük rovására növekedjen, és minden praxis rendelése hetente egy alkalommal munkaidő után is elérhető legyen.

Ez érdemben tudná csökkenteni az akut ellátás terhelését. Sajnálatos módon azonban ez a költségvetés-tervezet sem ismerte fel azt a tényt, hogy egy körülbelül 8 százalékos korrekció egy 4,5-5 százalékos inflációs környezetben alig jelent valamiféle előrelépést, pláne nem akkor ha a forint árfolyama megborul, írta Kunetz Zsombor. Úgy véli, ez a toldozgatás annyit jelent, mint halottnak a csók, mivel az egészségügy finanszírozásából a jelenlegi többletnél nagyságrendileg magasabb összeg hiányzik..”

Forrás:
Górcső alatt a jövő évi egészségügyi kassza, szakértők nyilatkoznak, mit látnak benne; Koncsek Rita; Economx; 2024. november 15.

Kulcsfontosságú az agrárgazdaság digitalizációjában rejlő lehetőségek kiaknázása

„Fontos, hogy az agráriumban minél többen kihasználják a digitális technológia nyújtotta lehetőségeket, és az is, hogy a precíziós gazdálkodás minél szélesebb körben elterjedjen – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett Agtech Summitot kísérő NAK TechLab Demo Day megnyitóján.

A digitalizáció sok területen bír nagy jelentőséggel, például a talaj termőképességének megőrzésében, a termelés során kijuttatott mesterséges anyagok általi környezetterhelés mérséklésében, valamint a termésbiztonság és a nyomonkövethetőség erősítésében – ismertette beszédében Farkas Sándor, majd rávilágított, hogy egyre nagyobb hangsúly kerül új adatfeldolgozási és -elemzési módszerekre is a mesterséges intelligencia által. Ezek az innovációk segítséget nyújthatnak a tápanyag-gazdálkodás vagy a növényvédelmi beavatkozások során.

Az Agrárminisztérium a gazdák digitális átállásának elősegítése érdekében a Vidékfejlesztési Program részeként 2021-ben hirdette meg a precíziós gazdálkodást támogató felhívást. A gazdálkodók több mint 2900 pályázatot nyújtottak be, összesen 212 milliárd forintnyi támogatásra. A támogatói döntések eredményeként, pedig már több mint 160 milliárd forint kifizetése meg is történt a gazdálkodóknak. Bizakodásra ad okot, hogy a magyar gazdák nyitottak a precíziós technológiák igénybevétele iránt: több mint 7000 helyspecifikus művelésre alkalmas erő- és munkagép beszerzésére nyújtottak be támogatási igényt. A precíziós szolgáltatások kapcsán a miniszterhelyettes megosztotta, hogy a legnagyobb számban, 1215 esetben a műholdas és földközeli távérzékelési adatok beszerzésére és elemzésére pályáztak a gazdálkodók, a precíziós talajminta-vételezés támogatását 1063 pályázatban igényelték.

Farkas Sándor felhívta a figyelmet arra is, hogy az új Közös Agrárpolitikában is kiemelt szerepet kap a digitalizációs átállás megvalósítása. A Mezőgazdasági tudás- és innovációs rendszerhez kapcsolódóan két támogatási konstrukció jelenik meg a közeljövőben. A VP-s pályázat folytatásaként 2025-ben ismételten megjelenik a 100 milliárd forint keretösszegű felhívás mezőgazdasági üzemek digitális átállásának támogatására. Továbbá ebben az időszakban írja ki a minisztérium a kistelepülések digitális átállását szolgáló együttműködési támogatást is.

A digitalizációs törekvésekben az agrártárca kiemelt partnerként tekint a hazai szakképző intézményekre és egyetemekre. „Örülünk annak, hogy az egyetemek egyre inkább a kor kihívásaihoz igazítják képzéseiket, és olyan új szakokat is meghirdetnek, amelyek fő portfóliója az agrárdigitalizációhoz, térinformatikához és más korszerű technológiákhoz kapcsolódik” – tette hozzá a miniszterhelyettes. ”

Forrás:
Kulcsfontosságú a digitalizációban rejlő lehetőségek kiaknázása; Agrárminisztérium; 2024. november 21.
Lásd még:
NAK TechLab
„A NAK TechLab program a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hosszú távú innovációs programja, mely a magyar mezőgazdaság digitális modernizációjára fókuszál; hidat képez az agtech startupok, innovatív vállalkozások és a hazai agrárium szereplői között annak érdekében, hogy a digitális megoldások könnyebben és gyorsabban elterjedjenek és a jövőben a gazdák rendelkezésesre álljanak.”

Európai Unió

Minden rendben? – Navracsics Tibor a biztosjelölti meghallgatásokról

„Csütörtökön kell döntenie Roberta Metsolának, az Európai Parlament elnökének és a frakcióvezetőknek az Elnökök Konferenciája nevű találkozón arról, hogy a parlament szakbizottságainak a biztosjelöltek meghallgatásairól készült beszámolóit elfogadják-e, és ezzel megnyitják az utat ahhoz, hogy az Európai Parlament a jövő heti plenáris ülésén bizalmat szavazzon az új Bizottságnak. Amennyiben ez megtörténik, akkor Ursula von der Leyen második Bizottsága a némileg módosított, de többé-kevésbé eredetinek tekinthető menetrend szerint tud hivatalba lépni.

A két héttel ezelőtti optimista értékelésemhez képest váratlanul lelassult a múlt héten az ügyvezető alelnökök meghallgatásával folytatódó parlamenti folyamat. Míg a biztosok közül egy kivétellel mindenki elnyerte az illetékes szakbizottság jóváhagyását, addig az ügyvezető alelnökök közül mind a hat – egyelőre legalábbis úgy tűnik – fennakadt a rostán. Hozzájuk csatlakozik kényszerűségből Várhelyi Olivér, aki ugyan kiváló teljesítményt nyújtott a meghallgatása során, megválaszolta a neki utólag írásban feltett kérdéseket is, ám ez sem volt elég az európai parlamenti képviselők többségének ahhoz, hogy bizalmat szavazzanak a magyar jelöltnek.

A hat alelnök- és egy biztosjelöltet amolyan politikai túszként tartják függőben a politikai frakciók. A kölcsönös bizalmatlanság jegyében egyik politikai csoportosulás sem engedi meg magának azt a fényűzést, hogy előre hozzájáruljon a másik jelöltjének támogatásához. Az alelnökök között két szocialista és liberális, egy néppárti és egy konzervatív várja sorsának beteljesedését, míg a magyar jelölt a Patrióták Európáért frakciójának támogatását bírja. Ahhoz, hogy a jelöltek elnyerjék bizottságaik támogatását, kétharmados többséget kellene elérniük, ami a jelenlegi politikai viszonyok között – amint az látszik – lehetetlennek tűnik. Pótmegoldás a titkos szavazással megszerezhető többség, itt azonban a bizalmatlanság szintén fontos gátat jelent ennek az útnak a választásában.

A legvalószínűbb tehát, hogy csomagügylet születik, ahol mindegyik politikai csoportosulás kérhet és kaphat valamit a másik jelöltjének támogatásáért. Amennyiben így alakulnak a dolgok, akkor Raffaele Fitto olasz alelnök- és Várhelyi Olivér magyar biztosjelöltek vannak a legsérülékenyebb pozícióban. A mögöttük álló frakciók nem részei az Európai Parlamentet hagyományosan működtető nagy centrista koalíciónak, így a megegyezés során is gyengébb pozícióból kénytelenek tárgyalni.

Vigaszt jelenthet azonban a gyengébb pozíciókban lévők számára, hogy egyelőre a Bizottság december elsejei kezdésének szempontja úgy tűnik, hogy felülír mindent. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, az Európai Parlament plenáris ülésének november 27-én bizalmat kell szavaznia a testületnek. Ehhez arra van szükség, hogy a csütörtöki Elnökök Konferenciája véglegesíthesse a szakbizottságok támogatását. Azaz legkésőbb szerdán a politikai csoportok vezetőinek dűlőre kell jutniuk a jelöltek alkalmasságát illetően.

Bár a biztos kezdet után váratlanul megakadt a folyamat, mégsem várható, hogy valamilyen változás történne a jelöltek személyében. Bárki visszautasítása ugyanis azt jelentené, hogy az új jelölt megnevezése biztosan több időt venne igénybe, azaz a december elsejei kezdés minden bizonnyal illuzórikussá válna.

A mostani állapotok szerint a tagállamok és az uniós intézmények nem engedik meg az Európai Parlamentnek ezt a luxust. Ezért aztán a hét nagy kérdése, hogy milyen kompromisszumok mentén és milyen áron körvonalazódik majd a nagy megállapodás. Érdemes lesz nézni az eredményt, hogy kik lesznek a nyertesek és kik a vesztesek, hiszen ez már a következő Bizottság belső erőviszonyaira is hatással lehet.”

Forrás:
Minden rendben?; Navracsics Tibor; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2024. november 18.

Mit várhatunk az új Európai Bizottságtól?

„Ursula von der Leyen erős politikai irányvonalat jelölt ki az Európai Unió számára, ezzel pedig túllépi hatáskörét

Az Európai Unióban aktuálisan az a legnagyobb kérdés, hogy képes lesz-e megalakulni az új bizottság december 1-jéig. Az Európai Parlament különböző politikai családjai és a Bizottság elnöke közötti élénk tárgyalások azonban előbb-utóbb lezáródnak, remélhetőleg pedig december elején az új Bizottság elkezdi munkáját. Az újonnan megalakult testület feladatait a Bizottság elnökének útmutatása alapján kell majd végeznie.

Ursula von der Leyen az újraválasztási kampánya során ismertette a 2024–2029-es ciklusra szóló bizottságtól elvárt politikai irányvonalakat. A „politikai irányvonal” kifejezés igencsak problémás, hiszen az Európai Unióról szóló szerződés 15. cikke szerint Az Európai Tanács adja az Uniónak a fejlődéséhez szükséges ösztönzést, és meghatározza annak általános politikai irányait és prioritásait. Ezzel szemben, a 17. cikk a Bizottság feladatkörei közé nem sorol sem politikai útmutatást, sem politikai prioritások megállapításának jogkörét. A Bizottság az Európai Unió Bíróságának ellenőrzése mellett felügyeli az uniós jog alkalmazását, végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat, végrehajtó és igazgatási feladatokat lát el, ellátja az Unió külső képviseletét. Ezek fényében és az intézmények közötti megállapodások létrehozása céljából indítványt tesz az Unió tevékenységének éves és többéves programjára. CSakhogy mindezeknek követnie kell a 15. cikkben meghatározottakat.

A szerződésbe foglaltak ellenére Ursula von der Leyen igencsak erős politikai irányvonalat jelölt ki az Európai Unió számára. A dokumentum szerint minden korábbi célhoz és eredményhez, így a a NextGenerationEU-hoz, a migrációs és menekültügyi paktumhoz, valamint az európai zöld megállapodásban meghatározottakhoz tartani kell magunkat, és a Bizottság tartani is fogja az irányt. Vagyis, von der Leyen nem számol azzal, hogy demokratikus választások következtében a tagállamok kormány- és államfői egyes kérdésekben másképpen dönthetnek és más politikai irányt szabhatnak a Bizottságnak. Vagy, ha mégis így tennének, a Bizottság elnöke azt sugallja, hogy nem fogja figyelembe venni a politikai iránymutatást.

A vezető egy rendkívül erős megjegyzést tesz Ukrajnára vonatkozóan: „Ukrajna minden nap a mi szabadságunkért küzd – és nekünk is dolgoznunk kell a szabadságáért.” Ennek fényében elhatározta, hogy „továbbra is a legfontosabb prioritásunk lesz mind belföldön, mind nemzetközi szinten partnereket gyűjtve a rövid távú szükségletek és a hosszú távú újjáépítési erőfeszítések támogatásához.” Ezzel párhuzamosan kijelenti, hogy a legjobb befektetés az európai biztonságba az, ha Ukrajna biztonságába fektetünk be. Európa pénzügyi, politikai és katonai támogatását mindaddig fenn kell tartani, amíg ez szükséges. „Minden rendelkezésünkre álló eszközt fel kell használni, például az Európai Békefenntartási Eszközön keresztül, az azonnali szükségletektől kezdve az ukrán eszközön keresztül a jövőbeli újjáépítési erőfeszítésekig” – jegyzi meg a dokumentum.

Az Unió „legfontosabb prioritásának” meghatározása nem a Bizottság feladata. Ahogyan a támogatás mértékének és időtartamának meghatározása is egy rendkívül éles politikai kérdés – mindenképpen túlmutat az uniós jog alkalmazásán, a költségvetés és az uniós programok végrehajtásán, a rutinszerű igazgatási feladatokon az intézmények közötti megállapodások elősegítésén vagy az Unió külső képviseletén. Más szavakkal, von der Leyen olyasmit ígért meg megválasztásakor, amihez nincsen intézményi felhatalmazása.

Az újonnan megalakuló Bizottság egy rendkívül átpolitizált környezetben kell, hogy szakmai, koordinációs és felügyeleti feladatot ellásson – és tagjai vélhetően túl fognak terjeszkedni a Bizottság hatáskörén. Várható, hogy olyan kérdésekben kívánnak majd döntést hozni, amelyekben a szerződések szerint a kormány- és államfőket tömörítő Európai Tanácsnak van joga dönteni. Ezzel felmerül a kérdés, hogy mennyire bízhatunk meg egy olyan testületben, amelynek feladata a szerződések felügyelete és betartatása, ám önmaga nem tartja be a szerződések rá vonatkozó részét?”

Forrás:
Mit várhatunk az új Bizottságtól?; Máthé Réka Zsuzsánna; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2024. november 20.

Majdnem kész az Európai Unió 2025-ös költségvetése

„A Tanács és az Európai Parlament november 18-án állapodott meg az EU 2025. évi éves költségvetéséről, illetve 14 napon belül kell hivatalosan is jóváhagyniuk az elért megállapodást. A Tanács ezt előreláthatóan november 25-én teszi majd meg. A kötelezettségvállalások teljes összege 199 438,4 millió euró, a kifizetések teljes összege pedig 155 209,3 millió euró lesz a következő évben.

A Bizottság a 2025. évre vonatkozó költségvetési tervezetet hivatalosan 2024. július 12-én fogadta el, melyben a kötelezettségvállalások teljes összegét 193 046,9 millió euróban, a kifizetések teljes összegét pedig 147 090,5 millió euróban határozta meg, ami nem tartalmazza a többéves pénzügyi keret fejezetein kívüli speciális eszközökre vonatkozó előirányzatokat. Ezt követően azonban az Európai Parlament módosításai, valamint a Bizottság módosító indítványa nyomán ezek az összegek némileg változtak. A Tanács októberben közölte, hogy nem ért egyet a Parlament javaslataival, így összehívták az egyeztetőbizottság ülését, melynek egyeztetési eljárására október 29. és november 18. között került sor.

A jövő évi költségvetés az EU számára prioritást jelentő területeket helyezi a középpontba, valamint az esetlegesen felmerülő váratlan helyzetekre, körülményekre való reagáláshoz is biztosít forrásokat. Emellett, többek között, magába foglalja a természeti katasztrófák által sújtott országokban az újjáépítéshez szükséges finanszírozást. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben egyébként összesen 800,5 millió eurót különítettek el az előre nem látható szükségletekre.

A költségvetés, a szokásos módon, a következő területeken (fejezetek) határoz meg kötelezettségvállalásokat és kifizetéseket: egységes piac, innováció és digitális gazdaság; kohézió, reziliencia és értékek; természeti erőforrások és környezet; migráció és határigazgatás; biztonság és védelem; szomszédság és a világ; európai közigazgatás; speciális eszközök.

A 2025-ös költségvetéshez képest 2024-ben 189,4 milliárd euró összegű kiadási kötelezettségvállalást és 142,7 milliárd euró kifizetési előirányzatot fogadott el az EU. A kifizetési előirányzatok esetében a tavalyihoz képest a 2025-ös költségvetésben a kohézió, reziliencia és értékek fejezetre 10 milliárd euróval nagyobb összeget fogadtak el, valamint a speciális eszközökkel kapcsolatosan meghatározott összeget kb. 4 milliárd euróval növelték.

Az uniós szabályok szerint van lehetőség az éves költségvetés módosítására is, ezt a Tanács a Parlamenttel közösen teheti meg, melyhez a Bizottságnak költségvetés-módosítási tervezetet kell benyújtania. Ezt az éves költségvetés elfogadásával azonos eljárás keretében kell elfogadni.

Az éves költségvetés többek közt akkor módosítható, ha további forrásokra van szükség például a váratlanul felmerült igények fedezésére, természeti katasztrófák következményeinek enyhítésére vagy egyéb előre nem látott események kapcsán.

A költségvetéssel kapcsolatos tárgyalásokon az uniós magyar elnökséget képviselő Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár szerint az új költségvetés biztosítja majd az unió versenyképességét növelő programok finanszírozását. Emellett az EU forrásokat tud biztosítani különböző problémák kezelésére, mint például a Közép- és Kelet-Európában és Spanyolországban tapasztalt pusztító árvizek utáni helyreállításra, valamint segíti az európai versenyképességet és a gazdasági növekedést is, például a kohéziós támogatásokat, amelyek Magyarországon és számos európai országban beruházások finanszírozását szolgálják.

Kiemelte, hogy a 2025-ös költségvetés lehetővé teszi, hogy a Magyarországon elindított programok finanszírozása rendelkezésre álljon. A következő évben kb. 2700 milliárd forintot biztosíthat az Európai Bizottság különböző programokra, amelyeket az Európai Parlament is elfogadott.”

Forrás:
Majdnem kész a 2025-ös uniós költségvetés; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2024. november 22.

A Tanács az online vitarendezési platform (OVR-platform) megszüntetését és egy jobb eszközzel való felváltását szorgalmazza

„A Tanács a mai napon elfogadta az európai online vitarendezési platform (a továbbiakban: az OVR-platform) leállításáról, valamint az igazgatási szervek és az online üzleti vállalkozások kapcsolódó kötelezettségeinek a megszüntetéséről szóló rendeletet. A bizottsági javaslattal összhangban a Tanács úgy véli, hogy a meglévő OVR-platform teljesítménye nem igazolja a fenntartásához szükséges köz- és magánköltségeket.

A következő lépések

Azt követően, hogy a Tanács első olvasatban elfogadta az álláspontját, a szövegről a Parlament plenáris ülésén második olvasatban ismét szavazást kell tartani. Amennyiben módosítások nélkül megszavazzák, a jogalkotási aktus elfogadásra kerül.

A rendeletet – azt követően, hogy az Európai Parlament elnöke és a Tanács elnöke azt aláírta – kihirdetik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és a kihirdetését követő 20. napon fog hatályba lépni.

Háttér

Bármilyen kereskedelmi kapcsolat esetében előfordulhat, hogy a kereskedők és a fogyasztók között vitás kérdések merülnek fel (például ha egy adott terméket nem szállítanak le időben vagy annak minősége nem megfelelő, vagy ha a fogyasztó nem fizette meg a teljes vételárat). Ezeket a vitákat rendezni kell. Az online vásárlás térnyerésével a viták száma jelentős mértékben megnövekedett. A vitás kérdések bírósági úton történő rendezése hosszadalmas lehet, emellett jogászok bevonásával és eljárási költségekkel jár. Léteznek azonban más módok is arra, hogy bizonyos problémákat peren kívül rendezzünk.

Az EU legutóbb 2013-ban fogadott el jogszabályt azzal a céllal, hogy szabályozza a peren kívüli jogorvoslat gyakorlatát. Ezt a jogszabályt azóta nem módosították. Az akkori jogalkotási csomagba két jogszabály tartozott: az alternatív vitarendezésről szóló irányelv, valamint az online vitarendezésről szóló rendelet. Ez utóbbi létrehozott egy online platformot a fogyasztók és a kereskedők közötti viták rendezésére.

A 2016 óta működő OVR-platform különféle megoldásokat kínált. Ezek közé tartoztak például a kereskedők és a fogyasztók közötti közvetlen tárgyalások, illetve vitarendezési testület igénybevétele a vitás ügyek kezelésére. Annak ellenére, hogy nagyon sokan látogattak el az online felületre, a platform évente egész Európában csak átlagosan 200 ügyben tette lehetővé, hogy a felek alternatív vitarendezési fórum keretében rendezzék vitájukat.

2023. október 17-én a Bizottság új intézkedéscsomagra tett javaslatot azzal a céllal, hogy a peren kívüli vitarendezés szabályait egyszerűbbé tegye és a digitális piacok jellemezte környezethez igazítsa. A csomag az alternatív vitarendezési eljárásról szóló irányelv módosítására irányuló irányelvből, valamint az OVR-platformot létrehozó rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló – a Tanács által a mai napon elfogadott – rendeletből áll.

2024. szeptember 25-én a Tanács elfogadta tárgyalási álláspontját az alternatív vitarendezésről szóló irányelvvel kapcsolatban. Ebben többek között azt javasolja, hogy OVR-platform helyébe új digitális eszköz lépjen. Ezt az eszközt legkésőbb az alternatív vitarendezésről szóló, felülvizsgált irányelv hatálybalépésétől számított három hónapon belül ki kell fejleszteni. A tárgyalási megbízás értelmében a Bizottságnak népszerűsítenie kell az eszközt, és biztosítania kell annak műszaki karbantartását. Szintén szeptember 25-én a Tanács politikai megállapodást ért el az OVR-platform megszüntetéséről szóló rendelettel kapcsolatban, amelyet a mai napon hivatalosan elfogadtak.

”

Forrás:
A Tanács az online vitarendezési platform (OVR-platform) megszüntetését és egy jobb eszközzel való felváltását szorgalmazza; EU Tanácsa; 2024. november 19.

Tőkepiaci unió és uniós elszámolási szolgáltatások: az EU Tanácsa felülvizsgált szabályokat fogadott el

„A Tanács a mai napon az elszámolási szolgáltatásokra vonatkozó új szabályokat fogadott el, amelyek az európai piaci infrastruktúra-rendelet és -irányelv (EMIR) felülvizsgálatára irányulnak. Az új szabályok célja, hogy vonzóbbá és reziliensebbé tegyék az Unióban az elszámolási környezetet, támogassák az EU nyitott stratégiai autonómiáját, valamint megőrizzék az EU pénzügyi stabilitását.

Az európai piaci infrastruktúra-rendelet (EMIR) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre, a központi szerződő felekre és a kereskedési adattárakra vonatkozó szabályokat állapít meg.

Az új szabályok az eljárások egyszerűsítése és lerövidítése, a szabályok közötti összhang fokozása, valamint a központi szerződő felek felügyeletének megerősítése révén javítják az uniós elszámolási szolgáltatásokat. Az új szabályok kiváltképpen hozzájárulnak majd a nem uniós országokban található, rendszerszintű jelentőségű központi szerződő felekre való túlzott mértékű támaszkodás csökkentéséhez azáltal, hogy minden releváns piaci szereplő számára kötelezővé fogják tenni, hogy rendelkezzen uniós központi szerződő feleknél vezetett aktív számlával, továbbá hogy egyes, rendszerszintű jelentőségű származtatott ügyletek reprezentatív részét az egységes piacon belül számolja el.

A következő lépések

A felülvizsgált EMIR rendelet és irányelv kihirdetésre kerül az EU Hivatalos Lapjában, mielőtt az azt követő 20. napon hatályba lép.

Háttér

A származtatott ügyletek fontos szerepet játszanak a gazdaságban, ám bizonyos kockázatokat is hordoznak. Ez bebizonyosodott a 2008-as pénzügyi válság idején, amely rávilágított a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek piacain meglévő gyengeségekre.

E helyzet kezelése érdekében az EU 2012-ben elfogadta az európai piaci infrastruktúra-rendeletet (EMIR). A cél a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek piacai átláthatóságának fokozása, a hitelkockázat mérséklése, valamint a működési kockázat csökkentése volt.

A Bizottság 2022. december 7-én az európai piaci infrastruktúra-rendelet és -irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatot terjesztett elő az EU tőkepiaci uniójának elmélyítése, a hatályos szabályok javítása, valamint az uniós elszámolási környezet vonzóbbá tétele céljából.

A Tanács általi elfogadás a rendes jogalkotási eljárás keretében az Európai Parlamenttel az első olvasat során elért megállapodást követi.

”

Forrás:
Tőkepiaci unió: a Tanács felülvizsgált szabályokat fogadott el az uniós elszámolási szolgáltatásokra vonatkozóan; EU Tanácsa; 2024. november 19.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Két év alatt több mint 31 ezer kérdést válaszolt meg a BM katasztrófavédelmi csetbotja (MIA)

„MIA, a chatbot már több mint két éve segíti a katasztrófavédelem kéményseprőipari ügyfélszolgálatának munkáját. A mesterséges intelligenciával támogatott kommunikációs asszisztens a beérkező kérdések 85,5 százalékát önállóan, vagy majdnem önállóan tudta megválaszolni. A tesztüzemben működő kéményseprőipari chatbot önálló válaszadási készségét az szolgálja a leginkább, ha az ügyfelek minél többet kérdeznek tőle.

Működése első két évében az oldalra látogatók összesen 31 ezer 461 alkalommal tettek fel kérdést MIA-nak, amelyekre kivétel nélkül válaszolt. A chatbot a beérkező kérdések 21,3 százalékára automatikusan, emberi beavatkozás nélkül felelt. Ebben a tekintetben jelentős előrelépés tapasztalható, hiszen működése első hónapjában ez az arány még csak 12 százalék volt, egy évvel ezelőtt pedig a kérdések 16 százalékát volt képes önállóan kezelni. A chatbot a kérdéseken keresztül képes hatékonyan fejleszteni a tudását. Erre kiváló példa, hogy a két évvel ezelőtt beérkezett kérdések 75 százalékát, egy évvel ezelőtt pedig 70,5 százalékát válaszolta meg ügyintézői jóváhagyással, ez a szám újabb egy év elteltével 64,2 százalék. A két év alatt beérkezett több mint 31 ezer kérdés csupán 14,5 százalékánál fordult elő, hogy a választ az ügyintézőnek kellett megadnia.

Az érdeklődők leggyakoribb kérdései közé továbbra is a kéményseprés megrendelése tartozik, illetve arról kérdezték még MIA-t, hogy mikorra várható a szakember érkezése. A tesztüzemben működő chatbot az egyszerűbb kérdésekre képes néhány percen belül felelni, az ügyfelektől kapott kérdéskörök alapján pedig még tovább bővíti a tudását. A hosszú távú cél az, hogy MIA a jövőben a lehető legkevesebb emberi beavatkozás mellett is megfelelő tájékoztatást tudjon adni az oldalra látogatóknak, amelyhez elengedhetetlen, hogy a felhasználók minél többet kérdezzenek az öntanuló rendszertől.”

Forrás:
Két év alatt több mint 31 ezer kérdést válaszolt meg MIA; BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság; 2024. november 7.

Szervezeti kultúrájában az üzleti élet példáit követi az IdomSoft

„Az IdomSoft nemcsak a közigazgatás digitális szolgáltatásait újítaná meg piaci mintára, hanem a szervezeti kultúráját is. Az évek óta zajló szervezetfejlesztési kezdeményezésekről Sashalmi Péter operatív ágazati igazgatót kérdeztük.

Állami cégekkel viszonylag ritkán beszélgetünk szervezetfejlesztésről, szervezeti kultúráról, dolgozói elégedettségről – ez többnyire a multicégek privilégiuma. Az IdomSoftnál miért lehet ez másképpen?

Sashalmi Péter: Az IdomSoft neve talán kevésbé cseng ismerősen, mint más nagy informatikai vállalatoké, pedig a legtöbb magyar ember biztosan találkozott már a fejlesztéseinkkel. Az ezredforduló óta fejlesztjük és üzemeltetjük az elektronikus közigazgatás rendszereit, hogy az állampolgárok kényelmesen és biztonságosan, akár automatizáltan intézhessék hivatalos ügyeiket. Emellett a Digitális Állampolgárság Programmal zászlónkra tűztük az állami digitalizáció piaci mintára való megújítását is. A munka, amit végzünk, összetett és nagy jelentőségű, emiatt sok nagy létszámú – egyenként akár tíz-tizenkét fős – csapat működik együtt mindegyik szolgáltatásunk kialakításán. Ez pedig azzal is együtt jár, hogy az információ útja meglehetősen összetetté és hosszúvá tud válni.

Ami nem könnyíti meg a hatékony és eredményes működést…

Pontosan! Így talán már egyértelmű, hogy miért kezdtük el már évekkel ezelőtt a tudatos szervezetfejlesztést: ha ebben az összetett, sokrétű rendszerben elfeledkeznénk az emberekről és a közöttük áramló információkról, azzal a szolgáltatásaink eredményes elkészítése, a céljaink teljesülése kerülne veszélybe. Ebből a megfontolásból indultak ki az IdomSoft szervezetfejlesztési törekvései, valamint a hosszú távú víziónkból, amihez mind az üzleti, mind a people stratégiánkat igazítjuk. És bár a szervezeti kultúra mérése és fejlesztése a piaci szereplőknél már nem újdonság, az állami szférában eddig kevés példát lehetett látni tudatos törekvésekre ezen a fronton. Mi viszont az Idomnál ebben is igyekszünk új utakat keresni, mivel úgy tartjuk, hogy a szervezeti kultúra nem valami elvont, „nice-to-have” plusz, hanem a mindennapi életünk, amelynek révén elégedettebbek lesznek a munkatársaink, a munkánk pedig eredményesebb.

Hogyan indult a szervezetfejlesztési folyamat?

Első lépésként az IdomSoft bevezetett egy vezetői képességfejlesztő rendszert, és egy olyan teljesítménymenedzsment-rendszert, amely az egyéni teljesítmény és a szervezeti célok mellett a viselkedési mintázatokat is vizsgálja a céges értékek mentén, emellett valódi visszajelzésre ad lehetőséget. Ez a módszer, az évente megrendezett teljesítményértékelő panelbeszélgetésekkel – amelyeken a vezetők közösen értékelik a csapataik tagjait – a vezetőket szoros együttműködésre és transzparenciára ösztönzi. Következő lépésként létrehoztuk a Brickset, egy olyan belső ernyőmárkát, ami azt a célt szolgálja, hogy artikulálja az Idom mint munkahely értékrendjét, és összefogja az összes olyan kezdeményezést, ami a nálunk dolgozókat hivatott támogatni abban a munkában, amit a stratégia jelöl ki számukra.

Mondana néhány példát, hogy milyen kezdeményezésekkel tesz a cég a munkavállalók jóllétéért?

A Bricksnek öt pillére van, ezek a gondoskodás, a fejlődés, a közjó, a közösség és a vezetés. A gondoskodás pillér alá tartoznak az olyan juttatások és programok, amelyekkel a kollégák és családjuk testi-lelki jóllétért igyekszünk tenni. Ilyenek például a házasságkötésért járó plusz szabadnapok, vagy az Idom-babákat köszöntő vásárlási utalvány, a bölcsődei, óvodai és iskolakezdési támogatás, valamint a családi napjaink. De ide tartozik például az is, hogy rendszeresen szervezünk céges laborvizsgálatokat, szükség esetén lehetőség van védőoltások felvételére is az irodaházban. Támogatjuk az öngondoskodást és a rendszeres testmozgást is, sőt, rendszeresen indulunk idomos színekben különböző tömegsport-rendezvényeken is, mint a nagyobb futóversenyek vagy a Balaton-átúszás.

A pillérek nevei viszonylag egyértelműek, de azért mondana néhány példát, hogy melyik alatt milyen kezdeményezéseket értenek?

A fejlődés és vezetés pillérek valóban magukért beszélnek: előbbi részeként rendszeresen szervezünk képzéseket a legkülönfélébb témákban, a mesterséges intelligenciától a konfliktusmenedzsmentig, a kollégák céges angol nyelvtanfolyamot végezhetnek, emellett van szakmai könyvklubunk, és belső meetupokat is rendezünk. A vezetés pillér törekvései arra irányulnak, hogy a vezetőink szakmai és vezetői készségeit a legmagasabb színvonalon tartsuk, miközben közösséget is kovácsolunk belőlük.

És a kevésbé egyértelmű pillérek, mint a közösség vagy a közjó?

Mivel az erős munkahelyi közösség kiemelten fontos nekünk, így abban biztosak voltunk, hogy ennek külön pillért szentelünk a Bricksben. Ennek részeként rendszeresen adunk lehetőséget a kikapcsolódásra, a „random kávé” nevű kezdeményezésben pedig egy applikáció kéthetente összesorsol két kollégát, hogy egy kávé mellett beszélgessenek egy kicsit – így olyan emberek is megismerkedhetnek egymással, akik máskülönben talán soha nem dolgoznának együtt. A közjó nevű pillérhez pedig a vállalat társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos törekvései tartoznak: az önkéntességért és a véradásért szabadság jár az idomosoknak, magunk is szervezünk ilyen megmozdulásokat.

Milyen aktuális szervezetikultúra-fejlesztési projektek állnak most a cég előtt?

2023 végén átfogó szervezeti diagnosztikába kezdtünk. Ennek részeként először felmértük a szervezeti kultúránkat – ehhez a Human Synergistics Szervezeti kultúra leltárát és az OrgMapper influenszermérési módszertanát hívtuk segítségül. Ez a metódus egyébként a világhírű magyar hálózatkutatók, Barabási-Albert László és Vicsek Tamás kutatásain és információáramlási modelljein alapul, ezt használtuk ahhoz, hogy felmérjük, hogy kik a véleményformálók a szervezetben, kik azok a munkavállalóink, akik a legtöbb kollégára hatással vannak a munkájuk és az azon túlmutató, informális jelenlétük, személyiségük révén. Fontos látnunk, kik ezek az emberek, mert ha ők ennyire fontosak a kollégáknak, akkor mi sem tehetjük meg, hogy nem figyelünk kiemelten az ő véleményükre. Ebben a körben jelen vannak a cég közép- és felsővezetői, de nagy arányban képviselik magukat olyanok is, akik beosztottként is sok kollégára vannak hatással. Ez a kör aztán tovább szűkült, ugyanis fontos volt, hogy az influenszerek önkéntes alapon vegyenek részt abban a munkában, amibe be szeretnénk vonni őket. Így alakult ki az a nagyjából nyolcvanöt fős csapat, akik révén a szervezetfejlesztés és a cégvezetés a kollégák 70 százalékával kapcsolatba tud lépni.

Mi a cél ezzel a csapattal?

Létrehoztunk olyan influenszerközösségeket, amelyek a hatékonyabb kommunikációban tudnak támogatni minket a változásmenedzsment-folyamatokban, illetve akik a vállalat közösségi és egyéb kezdeményezéseivel elsőként, afféle tesztközönségként találkozhatnak, továbbá kiscsoportokban olyan alulról jövő kultúrafejlesztési kezdeményezéseken is dolgoznak, amelyek az egész szervezetre hatással vannak. Végső soron mind a véleményformálói csapattal, mind a kultúrafejlesztési törekvéseinkkel azért dolgozunk, hogy az IdomSoftra ne csak a közigazgatás digitalizációjával kapcsolatos eredményeink, hanem a szervezeti kultúránk miatt is érdemes legyen odafigyelni.”

Forrás:
IdomSoft: piaci mintára építi a szervezeti kultúráját az állam legnagyobb fejlesztőcége; HR Portál; 2024. november 21.

Ingatlanadattár, Magyarországi lakásárak, 2015-2023

„A KSH megújult Ingatlanadattárában megyénként, településenként és a városokban utcánként mutatja be az adott év folyamán eladott családi házak, társasházi és lakótelepi panellakások átlagos négyzetméterárát. A 2015–2023 közötti időszak adatait tartalmazó új alkalmazás grafikonokkal, térképekkel és rangsorokkal segíti a lakáspiaci tájékozódást, az archívumban pedig a korábbi évekre vonatkozó kiadványok is elérhetők.
…
A megújult Ingatlanadattárban szereplő adatok előzménye a korábban – az 1997 és 2021 közötti időszakra vonatkozóan – minden évben közzétett, azonos című kiadvány, amely először nyomtatott, majd elektronikus formában jelent meg.

A lakáspiaci megfigyelések forrása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) illetékhivatali adatbázisa, amely a magánszemélyek lakóingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződéseinek adatait tartalmazza. Összesítéseink alapvetően tájékoztató jellegűek, hiszen az adatok statisztikai szempontoknak eleget tevő ellenőrzésére kevés lehetőség adódik.

Az illetékhivatali adatok átvételének elsődleges célja a lakáspiaci információk statisztikai feldolgozása, a lakásárak és a lakáspiaci forgalom alakulásának vizsgálata, árindexek számítása…”

Forrás:
Ingatlanadattár, Magyarországi lakásárak, 2015-2023; Központi Statisztika Hivatal (KSH); 2024. november 18.
Ingatlanadattár; Központi Statisztika Hivatal (KSH)

Technika, tudomány, MI

Technológia & politika, 2024. november 25.
== Dánia ==

Dánia új szuperszámítógépét alapvetően a társadalmi célok megvalósítására szánják
A kezdeményezés az infrastrukturális MI-befektetések társadalmi szempontból tudatosabb modelljeként szolgálhat. A finanszírozás módjától kezdve az energiaellátásig (amely megújuló energiából fog származni) a Gefion megkérdőjelezi az MI-befektetések megtérülésének hagyományos mérését, a rövid távú nyereség helyett a hosszú távú társadalmi hatást állítva a középpontba.
Denmark’s Gefion: The AI supercomputer that puts society first; Daniel Nest; AIport; 2024. november 20.
A Gefion a Novo Nordisk Alapítvány és a Dán Export- és Beruházási Alap ( Export and Investment Fund of Denmark, EIFO) közötti partnerség eredménye, tehát a magán- és közszféra fogott össze. Egy új vállalatot hoztak létre, a Danish Centre for AI Innovation A/S-t (DCAI), amely most a Gefion tulajdonosa és üzemeltetője.
Denmark’s first AI supercomputer is now operational; Novo Nordisk Fonden; 2024. október 23.

== Egyesült Államok ==

Mit fog jelenteni Donald Trump 2. elnöksége az MI és az MI-biztonság számára?
Az MI-biztonság (AI Safety) kifejezést elsősorban azok használják, akiket aggaszt a nagyon fejlett MI-rendszerek által jelentett (feltételezett) egzisztenciális veszély.
Navigating Trump’s AI Strategy: A Roadmap for International AI Safety Institutes; Stephanie Haven; TechPolicy.Press; 2024. november 20.
The Trump Circle on AI Safety; AI Safety Newsletter #44; 2024. november 19.

Amerikai kormányzati bizottság Manhattan Project-szerű MI-kezdeményezést szorgalmaz
Egy kétpárti amerikai kongresszusi bizottság (U.S.-China Economic and Security Review Commission) kedden javaslatot tett egy Manhattan Project-szerű kezdeményezésre. A Kínával a fejlett technológiákért folytatott verseny fokozódása közepette olyan mesterségesintelligencia-rendszerek fejlesztését szorgalmazzák, amelyek emberi, vagy az azt meghaladó intelligenciával rendelkeznek. A bizottság hangsúlyozta, hogy a köz- és magánszféra közötti partnerségek kulcsfontosságúak a mesterséges általános intelligencia (Artificial General Intelligence, AGI) fejlesztésében, de nem adott konkrét befektetési stratégiákat, amikor közzétette éves jelentését.
US government commission pushes Manhattan Project-style AI initiative; Anna Tong, Michael Martina; Reuters; 2024. november 20.
2024 Annual Report to Congress; U.S.-China Economic and Security Review Commission; 2024. november (letölthető PDF)

Az OpenAI tervezete az amerikai MI-infrastruktúra fejlesztésére
Az amerikai kormányzati szervekhez eljuttatott dolgozat maga nem nyilvános, de ismertetés van róla.
Ensuring U.S. Leadership in AI: Industry Perspective on Data Center Growth; Center for Strategic & International Studies (CSIS); 2024. november 13. (Az OpenAI egyik vezetőjével folytatott beszélgetés átirata.)
OpenAI shares its five-pillar blueprint for building AI infrastructure in the U.S.; Ryan Kushner; American City & County; 2024. november 14.

== Kína ==

A kínai MI-fejlesztések „emberközpontú, jótékony célú” elvei ragyognak a WIC Vucsen (Wuzhen) csúcstalálkozón
„Az elmúlt évtizedben a World Internet Conference (WIC) Wuzhen csúcstalálkozó tanúja volt Kína internetes ágazatának gyors fejlődésének, beleértve az MI-iparágát is. Az idei csúcstalálkozó a mesterséges intelligencia területén az irányítással (governance) kapcsolatos aggodalmakra reagál, mivel az MI technológiáinak gyors fejlődése átalakítja az emberi társadalmat, miközben soha nem látott kihívások elé állítja a hagyományos irányítási modelleket.”
China’s ‘people-centered, AI-for-good’ principles shine at WIC Wuzhen Summit; Global Times; 2024. november 20.

Kína közzétette a „Globális, határokon átnyúló adatáramlási együttműködési kezdeményezés”-t
„Ma a Kínai Kibertér-igazgatási Szervezet (Cyberspace Administration of China, CAC) a 2024 World Internet Conference nevű konferencián (Vucseni / Wuzhen városa, Csöcsiang / Zhejiang tartomány) közzétette állásfoglalását, a „Globális Határokon Átnyúló Adatáramlási Együttműködés Kezdeményezés”-t.
Ez egy gondosan megtervezett állásfoglalás, amelyet egyidejűleg kínai és angol nyelven adtak ki. Bár új ötleteket nem vet fel, rendszerezett módon összefoglalja Kína nemzetközi álláspontját a határokon átnyúló adatáramlás kérdéseiben, és egyben bemutatja a CAC, mint Kína legfelsőbb kiberügyi szabályozó hatósága, ambícióit a globális adatirányítás területén.
全球数据跨境流动合作倡议; Cyberspace Administration of China / Office of the Central Cyberspace Affairs Commission; 2024. november 20.
China Released “Global Cross-border Data Flow Cooperation Initiative”; Geopolitechs; 2024. november 20.

Hszi Csin-ping szerint a mesterséges intelligencia nem lehet a gazdag országok és a vagyonos emberek játékszere
Kína elnöke a G20-országok csúcstalálkozóján beszélt Rió de Janeiroban. Azt is kijelentette, hogy hogy az MI nagyobb nemzetközi irányítást és együttműködést igényel. Egyben több támogatást ígért a fejlődő országok számára, többek között egy olyan kezdeményezést javasolt három másik G20-tagországgal együtt, amely segítené a Globális Dél jobb hozzáférését a tudományos és technológiai innovációkhoz.
China’s Xi tells G20 Summit AI should not be a ‘game of rich countries,’ Xinhua reports; Reuters; 2024. november 18.
Xi says AI should not be a game of the rich countries and the wealthy; Xinhua; 2024. november 19.

== Szlovénia ==

Szlovéniában egy új nyilvántartás segítségével a nyilvánosság nyomon tudja követni, hogy a közintézmények hogyan használják az MI-rendszereket
A new registry empowers the Slovenian public to monitor the use of AI systems by public institutions; Danes je nov dan; European Digital Rights (EDRi); 2024. november 20.

== Egyebek ==

Nyilvános megvásárolható adatok alapján bárki követheti a németországi nukleáris óvóhelyeket és bordélyházakat felkereső amerikai katonák mozgását
Egy amerikai adatkereskedő által összegyűjtött több mint 3 milliárd telefonkoordináta felfedi az amerikai katonai és hírszerzési dolgozók részletes mozgását Németországban – és a Pentagon tehetetlen ennek megakadályozására. A több milliárd helykoordináta közös elemzése rendkívüli betekintést nyújt az amerikai szolgálati személyek mindennapjaiba. Az eredmények azt is szemléletesen példázzák, hogy a mobil helymeghatározási adatok szabályozatlan értékesítése milyen jelentős kockázatot jelent az amerikai hadsereg integritására, valamint a tengerentúlon szolgáló katonák és családtagjaik biztonságára.
Anyone Can Buy Data Tracking US Soldiers and Spies to Nuclear Vaults and Brothels in Germany; Dhruv Mehrotra, Dell Cameron; Wired; 2024. november 19.

== Szakirodalom ==

Az MI-rendszerek biztonsága, etikája és a társadalom – bevezetés
Kérdéses, hogy az MI-rendszerek gyors fejlődése hogyan fogja átalakítani a társadalmat, jó és rossz irányba egyaránt. Hogyan biztosíthatjuk, hogy az MI alkalmazása etikus és pozitív társadalmi hatással járjon? Hogyan tudjuk megérteni és csökkenteni a fejlett mesterségesintelligencia-rendszerekből eredő kockázatokat? A Dan Hendrycks, a Center for AI Safety igazgatója által kidolgozott kurzus célja, hogy közérthető bevezetést nyújtson a hallgatók, szakemberek és mások számára, akik jobban meg akarják érteni ezeket a kérdéseket. A kurzus tankönyve online itt olvasható, és hamarosan nyomtatásban is megjelenik a Taylor & Francis kiadónál.
Introduction to AI Safety, Ethics, and Society; Dan Hendrycks; Taylor & Francis, (megjelenés alatt); ISBN: 9781032798028
Center for AI Safety (CAIS)

Társadalom, gazdaság, művelődés

404 Not Found – Ki őrzi meg az internetet? Konferencia és workshop 2024

„A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár Digitális Bölcsészeti Központja 2024. november 27-én tartja meg az internetes tartalmak archiválásával, tágabban a digitális megőrzéssel foglalkozó éves rendezvényét, az immár nyolcadik 404 Not Found – Ki őrzi meg az internetet? című konferenciát és workshopot.

Időpont: 2024. november 27. 10 óra
Helyszín: MNMKK OSZK, 516. terem (Budavári Palota F épület)
Facebook-esemény

A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Regisztráció
Jelentkezési határidő: 2024. november 26., kedd 16 óra

A konferencia és workshop jelenléti formában valósul meg, de az érdeklődők online is bekapcsolódhatnak az élő közvetítésbe.

A rendezvény nyitó online előadása az amerikai Internet Archive Community Webs projektjét mutatja be a szervezet vezetőjének prezentálásában.

A helyi webes tartalmak archiválásának témájában a Fejér vármegyei Vörösmarty Mihály Könyvtár úttörő vállalkozásának, egy regionális webarchívum létrehozásának a feladatait, problémáit, megoldásait ismerhetjük meg, külön kitérve annak könyvtári információs ökoszisztémába illesztésére, illetve egy helyi webarchívum technikai feltételeire.

A konferencia másik témája a digitálisan született (born digital) dokumentumok és egyéb tartalmak kezelése a közgyűjteményekben, amelynek kihívásait, jó gyakorlatait előadásokon és kerekasztal-beszélgetéssel járják körül a szakemberek.”

Forrás:
404 Not Found – Ki őrzi meg az internetet? Konferencia és workshop 2024; Országos Széchényi Könyvtár (OSZK); 2024. november
A 404 Not Found – Ki őrzi meg az internetet? konferenciák az eGov Hírlevél korábbi cikkeiben

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

„Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.”

Forrás:
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat; Agrárminisztérium; 2024. november 20.
A Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár; Wagner Károly alapítvány
Lásd még korábbi cikkünket:
Interneten is elérhetőek az erdészeti szakirodalom legfontosabb emlékei; eGov Hírlevél; 2019. november 24.

SzóTudásTár – Megjelent a legnagyobb magyar egynyelvű internetes szótárrendszer

„Megjelent a legnagyobb magyar egynyelvű internetes szótárrendszer. Több mint 170 000 különböző magyar szóról nyújt átfogó ismereteket.

2024.november 20-tól érhető el a TINTA Könyvkiadó saját fejlesztésben elkészült digitális szótár. A SzóTudásTárban 11 jelentős magyar egynyelvű szótár tartalmát helyezték el. Ezek között megtalálható az értelmező szótár, az idegen szavak szótára, az etimológiai szótár és a közmondásszótár is. A rendszer a legnagyobb magyar egynyelvű szótárnak tekinthető, hiszen több mint 170 000 különböző magyar szóról nyújt átfogó ismereteket.

A SzóTudásTár különlegessége a keresési lehetőségek sokoldalúságában rejlik. Nemcsak a szótárak vastagbetűs címszavai között lehet böngészni, hanem a rendszer lehetővé teszi, hogy a felhasználók a szócikkekben előforduló szavakra is rákeressenek. Az informatikai keresőprogramot a TINTA Könyvkiadó saját fejlesztésben készítette el, a legmodernebb technológiákat alkalmazva.

A SzóTudásTár egyaránt elérhető egyéni előfizetők és intézmények számára a TINTA Könyvkiadó honlapján.”

Forrás:
Bemutatták a legnagyobb magyar internetes szótárt; ICT Global; 2024. november 22.
SzóTudásTár előfizetés 1 évre; Tinta Könyvkiadó

Országos Széchényi Könyvtár (OSZK): minden, ami közkincs, annak ténylegesen közkinccsé is kell válnia

„Fontos cél még nyitottabbá tenni a nemzeti könyvtárat, hogy az ott található adatbázis mindenki számára elérhető legyen – mondta az InfoRádióban az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója. Rózsa Dávid úgy látja: bár nagyon sok minden átkerült a digitális térbe és az OSZK-nak feladata is ennek folyamatos nyomon követése, feldolgozása – a klasszikus könyvtári kölcsönzés egyáltalán nem veszített népszerűségéből.
…
A szolgáltatási koncepciónk az abból a szempontból nagyon egyszerű, hogy úgy döntöttünk, minden, ami közkincs, annak ténylegesen közkinccsé is kell válnia. Amit csak a szerzői jogi kötelmek engednek, azt mi online szolgáltatásba adjuk. Ez nem mindenhol ennyire evidens, a külföldi gyakorlatok, akár Nyugat-, akár Észak-, akár Dél-Európában meglehetősen eltérnek egymástól. Mi a lehető legnagyobb nyitottság pártján állunk, minden olyan tartalmat, amelyet lehet, azt digitális formában közzéteszünk, elsősorban a Magyar Elektronikus Könyvtár felületén, a folyóiratokat az Elektronikus Periodika Archívum felületén. Ami egy új szolgáltatás, és egyébként világszinten is nagyon ritka, hogy mi a jogvédett műveket is szeretnénk mindenki számára hozzáférhetővé tenni. Ezt a jogszabályoknak megfelelően a helyben olvasásra, a könyvtárak helyiségeiben, zárt láncon tudjuk biztosítani. Idén nyárra készült el a Magyar Elektronikus Könyvtár MEK+ szolgáltatásunk, amelyhez minden hazai, a nyilvánosság számára szolgáltató könyvtár ingyenesen hozzájuthat, és a saját helyiségeiben tudja az olvasóinak szolgáltatni az általunk digitalizált tartalmakat. Jelenleg a MEK+-ban több mint 12 ezer kötet található, ez hárommillió oldal tartalmat jelent, és néhány hónapon belül ehhez újabb több mint 30 ezer kötet fog csatlakozni. Ez tehát az online portfóliónk. A nyitásnak a másik területe a hagyományos szolgáltatások kiszélesítését jelenti. Itt pedig azt tervezzük, hogy a jövő ősztől kölcsönző könyvtárrá válik a nemzeti könyvtár, és az elmúlt 70 évben megjelent, legalább két példányban őrzött könyveket fogjuk majd kölcsönözhetővé tenni. Ez közel egymillió kötetet jelent. Ez egy teljesen új lépés a nemzeti könyvtártól. Felmértük az európai gyakorlatokat, itt is a nemzeti könyvtárak nagyon eltérő szolgáltatási kondíciókkal rendelkeznek, de a nemzeti könyvtárak több mint fele az kölcsönző könyvtár is, úgyhogy most mi is erre az útra fogunk lépni.

Ez klasszikus könyvkölcsönzést jelent? Tehát bemegyek, kikölcsönzöm, hazaviszem, vagy ez azért olvasótermi szolgáltatást feltételez inkább?

Ez a hazavivő, rendes, klasszikus könyvkölcsönzés.

Azt gondolnánk, hogy ez a klasszikus értelemben vett könyvkölcsönzés, így 2024-ben már egy kicsit anakronisztikus dolognak tekinthető, de akkor ez korántsem így van.

Nem, egyáltalán nem így van, és világszerte nem így van. A könyvpiacon is azt látjuk, hogy a hagyományos, kézbe vehető könyvnek a piaca sokkal, de sokkal nagyobb, kevés kivétellel mindenhol a világon. A világ legnagyobb könyvpiacain továbbra is a hagyományos könyvnek van a legnagyobb részesedése. Kevés kivétel van, ahol az elektronikus könyv részesedése megelőzi a hagyományos könyvét. Németország az egyik ilyen, illetve a világ egyik legnagyobb könyvpiaca, Kína a másik, de egyébként a hagyományos könyvek mindenhol sokkal nagyobb részt hasítanak ki maguknak a tortából. Azt tapasztaljuk, hogy visszatérőben vannak az olvasók a könyvtárakba. Ismét emelkedett a kölcsönzött könyvek száma. Magyarországon 16 millió könyvkölcsönzés történt 2023-ban. Ennek a körülbelül 10 százaléka az 5000 főnél kisebb lélekszámú településeken, de azt látjuk, hogy kisebb településeken is, nagyobb településeken is, van már, ahol egész vármegyékben a kölcsönzési adatok meghaladják még a 2019-es szintet is, tehát egy egészen érdekes és reményt keltő jelenségnek a kellős közepén vagyunk.
…
Nagyon érdekes az is, hogy milyen újdonságokkal tud szolgálni egy nemzeti könyvtár, akár digitalizált tartalmak esetében is. Éppen a közelmúltban Ady Endre és Léda levelezése került digitalizált formában is elérhetővé, ahogy korábban már felkerült az OSZK tartalomszolgáltató felületére például Babits levelezése, vagy Petőfi és Szendrey Júlia kéziratai. Ezek digitalizált formában bárki számára hozzáférhetők?

Így van, nekünk kötelességünk mindenki számára szolgáltatni, ingyenesen és jó minőségben tesszük elérhetővé ezeket a tartalmakat. Még a felsoroltakat kiegészíteném Kölcsey Ferenc életművével is, ami azért volt egy különösen izgalmas projekt, mert ennek a digitalizálásnak a keretében került elő több olyan Kölcsey verstöredék, amelyik a korábbi Kölcsey kritikai kiadásban sem volt megtalálható, és a kézirattárunk osztályvezetője, Földesi Ferenc fejtette meg ezeket a sorokat, amelyek között volt olyan is, amelyet Kölcsey akkurátusan áthúzott, de ebből is látható, hogy a digitalizálási folyamat során is még bukkanhatnak elő újdonságok. Folyamatosan dolgozunk, nemcsak a kéziratok, hanem a térképek, a hanglemezek, a plakátok, az exlibrisek és mindenféle más tartalomszolgáltatásunk bővítésén is. Nyilván ezeket a jellegüknél fogva csak egy példányban létező dokumentumokat egészen más módon digitalizáljuk, mint a frissebb könyveket, tehát ez már műtárgydigitalizálás, fényképezzük ezeket a dokumentumokat, és természetesen a restaurátoraink a folyamat minden egyes fázisát felügyelik. Ez egy lassabb folyamat, de a magyar kulturális örökség közzététele szempontjából mindenképpen mérföldkőnek számít, hogy ezek a nagy nemzeti klasszikusok mind-mind elérhetővé válnak az online térben.

Nyilván óriási feladat a dokumentálás és az archiválás, és az archiválás szempontjából fontos történés volt, hogy nyáron átadták Piliscsabán az OSZK archiválási raktárát. Mi kerül ide?

Ez egy hároméves folyamat lesz. Az archivális raktár felépülése túlzás nélkül a nemzeti könyvtár történetének egy nagyon fontos eleme. Minden nemzeti könyvtár vágyik arra, hogy legyen archivális raktára, hiszen ezek a könyvtárak jellegükből adódóan folyamatosan gyarapodnak, nekünk kötelességünk mindent megőrizni, ami rólunk, magyarokról szól. Az OSZK mostani állománya, ez a több mint 10 millió dokumentum, körülbelül 120 folyókilométert tesz ki. Az az archivális raktár, amely Piliscsabán fölépült, és amelyet most nyáron ünnepélyesen átadtunk, több mint 80 kilométernyi polcot tartalmaz, és ide a következő három évben 35 kilométernyi dokumentumot fogunk kiszállítani. Ide az úgynevezett archivális vagy muzeális példányok kerülnek. Ezek azok a példányok, amelyeket nem adunk olvasói kézbe. Az a feladatunk, hogy ezeket, amíg világ a világ, érintetlenül megőrizzük az utókornak. Ezenkívül pedig, és itt most egy újabb előnye fénylik föl a közgyűjteményi központnak, a központhoz tartozó múzeumi szakkönyvtárak állományát is.”

Forrás:
Rózsa Dávid: igazi kölcsönző könyvtár lesz az OSZK; Kocsonya Zoltán; Infostart / InfoRádió; 2024. november 23.
A beszélgetés hangfájlja MP3 formátumban

Fenntartható fejlődés

Korszerű digitális energiamenedzsment segítségével csökkenthetik rezsijüket a települési önkormányzatok

„7,6 milliárd forint keretösszegű pályázat támogathatja a vidéki önkormányzatokat olyan informatikai rendszerek bevezetésében, amelyek segítséget nyújtanak számukra fogyasztásuk és termelésük összehangolásához. A digitális megoldások jóvoltából pontos, megbízható adatok alapján születhetnek döntések a települési közintézmények energiabeszerzéseiről, az energiahatékonysági beruházásokról. Az önkormányzatok a csatlakoztatott energiatermelő és kiegyensúlyozó eszközök vezérlésével ésszerűsíthetik a helyi energiafelhasználást. A jövő évtől elérhető támogatások többféleképpen könnyíthetik meg tehát a települések gazdálkodását, javíthatják pénzügyi helyzetüket.

A Digitális Megújulás Operatív Program Plusz újabb pályázatára a vidéki önkormányzatok, konzorciumi formában költségvetési szerveik, gazdasági társaságaik jelentkezhetnek majd várhatóan jövő január végétől. A felhívás tervezete társadalmi egyeztetésen van, az észrevételeket 2024. november 25-ig várják a pályázati honlapon.

Az elnyerhető vissza nem térítendő forrásból egyebek mellett az egyes projektek előkészítése, tervezése, a szükséges informatikai eszközök (pl. szerver, adatkommunikációs és hálózati eszközök, anyagok, szoftverek stb.) beszerzése finanszírozható. A helyi rendszereket csatlakoztatni kell a központi Közintézményi Energiamenedzsment Platformhoz is. Egy beruházásra legalább 75 millió forint, de legfeljebb 225 millió forint juthat, a pályázat várhatóan 33-76 önkormányzat fejlesztéseit segítheti. A támogatott projektek fizikai befejezésének határideje legkésőbb 2027 vége lehet.

A Digitális Megújulás Operatív Program Pluszban összesen tizenegy támogatási konstrukció mozdíthatja elő innovatív digitális megoldásokkal a zöld átállást, az energiahatékonyság és ellátásbiztonság javítását, a fenntarthatósági és klímavédelmi törekvések valóra váltását. A közelmúltban zajlott le a villamosenergia-elosztóknak szóló pályázat társadalmi egyeztetése. Az élesben szintén jövőre induló program 26,5 milliárd forintos keretösszeggel ösztönözheti a zöldenergia termelés rugalmasabb hálózatba illesztését, fogyasztási igényekhez igazítását célzó beruházásokat. ”

Forrás:
Korszerű digitális megoldásokkal csökkenthetik rezsijüket a települések; Energiaügyi Minisztérium; 2024. november 19.

Környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) minősítések: a Tanács véglegesen jóváhagyta az új rendeletet

„A Tanács a mai napon elfogadta a környezeti, társadalmi és irányítási, vagyis az ESG-minősítési tevékenységekről szóló új rendeletet. Az új szabályok célja, hogy – a fenntartható pénzügyi termékek iránti befektetői bizalom növelése érdekében – a minősítési tevékenységek következetesebbé, átláthatóbbá és összehasonlíthatóbbá váljanak az EU-ban.

Az ESG-minősítések véleményt adnak egy vállalkozás vagy pénzügyi eszköz fenntarthatósági profiljáról, mégpedig azáltal, hogy értékelik a vállalkozásnak a társadalomra és a környezetre gyakorolt hatását, valamint a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos kockázatoknak való kitettségét.

Az ESG-minősítések egyre nagyobb hatással vannak a tőkepiacok működésére és a fenntartható befektetési termékek iránti befektetői bizalomra.

Az új szabályok célja megerősíteni az ESG-minősítések megbízhatóságát és összehasonlíthatóságát azáltal, hogy fokozzák az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók által végzett tevékenységek átláthatóságát és integritását, valamint megelőzik az esetleges összeférhetetlenségeket.

Konkrétabban az Unióban letelepedett, ESG-minősítést nyújtó szolgáltatókat az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak (ESMA) kell engedélyeznie és felügyelnie, és e szolgáltatóknak eleget kell tenniük bizonyos átláthatósági követelményeknek, kiváltképp a módszertanokat és az információforrásokat illetően. Az olyan, EU-n kívül letelepedett ESG-minősítést nyújtó szolgáltatóknak, amelyek az Unióban kívánnak működni, az ESG-minősítéseiket illetően az Unió által engedélyezett ESG-minősítést nyújtó szolgáltató általi jóváhagyást, továbbá mennyiségi kritériumon alapuló elismerést kell szerezniük, vagy egyenértékűségi határozat alapján szerepelniük kell az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatók uniós nyilvántartásában.

A rendelettel – az összeférhetetlenség megelőzése érdekében – bevezetésre kerül az üzlet és a tevékenységek szétválasztása mint elv.

További lépések

A rendelet kihirdetésre kerül az EU Hivatalos Lapjában, és az azt követő 20. napon hatályba lép. A rendelet alkalmazását a hatálybalépését követően 18 hónappal kell megkezdeni.

Háttér

A Bizottság 2023. június 13-án nyújtotta be az ESG-minősítési tevékenységekről szóló rendeletjavaslatot. A Tanács általi elfogadás a rendes jogalkotási eljárás keretében az Európai Parlamenttel az első olvasat során elért megállapodást követi.

”

Forrás:
Környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) minősítések: a Tanács véglegesen jóváhagyta az új rendeletet; EU Tanácsa; 2024. november 19.

Az EU Tanácsa zöld utat adott a tartós szén-dioxid-eltávolítás, a karbongazdálkodás és a termékekben való szén-dioxid-tárolás uniós tanúsítási keretrendszerének

„Tanács a mai napon véglegesen zöld utat adott a tartós szén-dioxid-eltávolítás, a karbongazdálkodás és a termékekben való szén-dioxid-tárolás első uniós szintű tanúsítási keretrendszerének létrehozásáról szóló rendeletnek. Ez az önkéntes keretrendszer a tartós kibocsátáscsökkentést kiegészítve elő fogja segíteni és ösztönözni fogja a magas színvonalú szén-dioxid-eltávolítást és a talajból származó kibocsátás csökkentését célzó tevékenységeket az EU-ban.

Szén-dioxid-eltávolítás és a talajból származó kibocsátás csökkentése

A rendelet lesz az első lépés a szén-dioxid-eltávolításra és a talajból származó kibocsátás csökkentésére vonatkozó átfogó tanúsítási keretrendszer uniós jogszabályokba történő bevezetése felé vezető úton, és segíteni fogja az EU-t abban, hogy 2050-re elérje a klímasemlegességre vonatkozó célkitűzését.

A rendelet EU-szerte a következő tevékenységekre terjed ki:

  • tartós szén-dioxid-eltávolítás, vagyis a légköri vagy biogén szén leválasztása és több évszázadon át tartó tárolása (például bioenergia-alapú szén-dioxid-leválasztás és -tárolás, levegőből történő közvetlen szén-dioxid-leválasztás és -tárolás)
  • olyan szén-dioxid-tárolási tevékenységek, amelyek leválasztják, és legalább 35 éven át tartós termékekben (például faalapú építőipari termékekben) tárolják a szén-dioxidot
  • olyan karbongazdálkodási tevékenységek, amelyek fokozzák a szénmegkötést és a szén-dioxid-tárolást az erdőkben és a talajban, vagy amelyek csökkentik a talajból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást legalább öt éven keresztül (pl. újraerdősítés, tőzeglápok vagy vizes élőhelyek helyreállítása, a műtrágya jobb felhasználása)

A tanúsítás kritériumai

A szén-dioxid-eltávolítási tevékenységeknek négy átfogó kritériumnak kell megfelelniük a tanúsításhoz:

  • a szén-dioxid-eltávolításból eredő, számszerűsített nettó haszonnal vagy a talajból származó kibocsátás csökkentéséből eredő, számszerűsített nettó haszonnal kell járniuk
  • kiegészítő jellegűeknek kell lenniük, ami azt jelenti, hogy az egyéni üzemeltetők szintjén túlmutatnak a jogszabályi követelményeken, és a tanúsítás ösztönző hatása szükséges ahhoz, hogy pénzügyileg életképessé váljanak
  • a szén-dioxid hosszú távú tárolásának biztosítására kell irányulniuk, eközben pedig minimálisra kell csökkenteniük a szén-dioxid-felszabadulás kockázatát
  • nem gyakorolhatnak jelentős mértékű káros hatást a környezetre, és képeseknek kell lenniük arra, hogy a fenntarthatósági célkitűzések közül egy vagy több vonatkozásában járulékos előnyöket eredményezzenek

Emellett a tanúsításra jogosult tevékenységeknek független ellenőrzés tárgyát kell képezniük.

Tanúsítási rendszerek

Tanúsítási rendszerek állnak majd rendelkezésre az üzemeltetők számára a rendeletnek való megfelelés igazolására. Ezekre megalapozott és átlátható nyomonkövetési, ellenőrzési és jelentéstételi szabályok vonatkoznak majd a rendszerbe vetett bizalom előmozdítása és a környezeti integritás biztosítása érdekében. A leválasztott szén-dioxid légkörbe történő visszakerülésének kezelése érdekében felelősségi mechanizmusok is rendelkezésre állnak majd az üzemeltetők számára.

Uniós nyilvántartás

Az úgynevezett tanúsított egységek átláthatóságának és teljes nyomonkövethetőségének biztosítása érdekében a Bizottság négy évvel a rendelet hatálybalépésének időpontját követően létre fog hozni egy uniós szintű nyilvántartást. A tanúsított egységek kibocsátására annak céljából kerül majd sor, hogy azok tükrözzék a tanúsított szén-dioxid-eltávolítást és a talajból származó kibocsátás csökkentését célzó tevékenységek révén generált nettó szén-dioxid-eltávolítási hasznot.

A következő lépések

A rendelet most kihirdetésre kerül az EU Hivatalos Lapjában, majd az 20 nappal a kihirdetését követően hatályba lép, és közvetlenül alkalmazandóvá válik valamennyi uniós tagállamban.

Háttér

A szén-dioxid-eltávolítási rendszereknek az uniós éghajlat-politikába való további integrálása felé tett fontos első lépésként a Bizottság 2022. november 30-án rendeletjavaslatot terjesztett elő a magas színvonalú szén-dioxid-eltávolítás tanúsítására szolgáló önkéntes uniós keretrendszer létrehozásáról.

A Tanács a Coreper szintjén 2023. november 17-én fogadta el a tárgyalási megbízását, míg az Európai Parlament 2023. november 21-én állapodott meg az álláspontjáról. Az uniós társjogalkotók három tárgyalási fordulót követően 2024. február 20-án megállapodásra jutottak a rendelet végleges formájáról.

”

Forrás:
A Tanács zöld utat adott a tartós szén-dioxid-eltávolítás, a karbongazdálkodás és a termékekben való szén-dioxid-tárolás uniós tanúsítási keretrendszerének; EU Tanácsa; 2024. november 19.

Uniós jogszabály az erdőirtásról: az EU Tanácsa továbbra is támogatja az alkalmazás kezdőnapjának elhalasztását

„A Tanács a mai napon újólag és határozottan megerősítette, hogy támogatja az erdőirtásról szóló uniós rendelet célzott módosítására irányuló javaslatot, vagyis azt, hogy a rendelet alkalmazása 12 hónappal később kezdődjön meg. A Tanács úgy véli, hogy az alkalmazás elhalasztása a legjobb módja annak, hogy mindegyik érdekelt fél számára garantálni lehessen a jogbiztonságot. Fontos megjegyezni, hogy a Bizottság javaslatát 2024. december 30. előtt el kell fogadni, alá kell írni és ki kell hirdetni a Hivatalos Lapban.

Az alkalmazás elhalasztásának köszönhetően a harmadik országok, a tagállamok, a gazdasági szereplők és a kereskedők teljes mértékben fel tudnak majd készülni arra, hogy eleget tegyenek a kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségeiknek. A cél az, hogy egyes – az EU-ban értékesített, illetve az EU-ból exportált – árucikkek és termékek előállítása ne járuljon hozzá az erdőirtáshoz. Ezek közé az árucikkek és termékek közé tartoznak a marhahúsból, fából, kakaóból, szójából, pálmaolajból, kávéból és gumiból készült termékek, és idetartozik néhány, a felsorolt termékeken alapuló származtatott termék is.

Több idő a felkészülésre – jobb felkészülés a végrehajtásra

Az erdőirtásról szóló rendelet már 2023. június 29. óta hatályban van, rendelkezéseit pedig 2024. december 30-tól kellene alkalmazni. A Tanács arra az álláspontra jutott, hogy egyetért a Bizottság javaslatával, amely arra irányul, hogy a rendelet alkalmazása egy évvel később vegye kezdetét.

Ez jogbiztonságot, kiszámíthatóságot és elegendő időt biztosítana a szabályok zökkenőmentes és tényleges végrehajtásához, így ahhoz is, hogy a kellő gondosság elvén alapuló rendszerek teljeskörűen, az összes érintett árucikkre és termékre kiterjedően kiépüljenek. A kellő gondosság elvén alapuló rendszerek segítségével az ellátási lánc egészében azonosítható az erdőirtás kockázata. A rendszernek emellett része a nyomonkövetés és a jelentéstétel is, ami az uniós szabályoknak való megfelelést hivatott bizonyítani.

Továbbra is az erdőirtás megelőzése a cél

A célzott módosítás nem érinti a jelenlegi szabályozás lényegét, vagyis azt, hogy minimálisra kell csökkenteni az EU hozzájárulását a világszerte tapasztalható erdőirtáshoz és erdőpusztuláshoz. Ennek megfelelően csak erdőirtással összefüggésbe nem hozható termékek esetében teszi lehetővé az uniós piacon történő forgalomba hozatalt vagy az EU-ból történő kivitelt. Azok a termékek minősülnek az erdőirtáshoz hozzá nem járuló terméknek, amelyeket olyan földterületeken állítottak elő, ahol 2020. december 31. után nem történt erdőirtás vagy erdőpusztulás.

Következő lépések

A Tanács tájékoztatni fogja az Európai Parlamentet az álláspontjáról, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások. A cél az, hogy a rendelet módosítását mindkét társjogalkotó hivatalosan elfogadja, majd az kihirdetésre kerüljön az Európai Unió Hivatalos Lapjában, hogy még az év vége előtt hatályba léphessen.

Háttér

A világszerte tapasztalható erdőirtás és erdőpusztulás legfőbb oka a mezőgazdasági művelés alá vont területek növekedése, amelyre a rendelet hatálya alá tartozó árucikkek előállításával kapcsolatban kerül sor. Az EU az egyik fő fogyasztója ezeknek az árucikkeknek. Ha tehát gondoskodik arról, hogy ezek a termékek és a kapcsolódó ellátási láncok ne játsszanak szerepet az erdőirtásban, maga is kisebb mértékben járul majd hozzá a globális erdőirtáshoz és erdőpusztuláshoz.

Az EU 2023-ban fogadta el az erdőirtásról szóló rendeletet. A rendelet szabályokat állapít meg annak érdekében, hogy azoknak az uniós piacon forgalomba hozott, illetve az EU-ból exportált termékeknek az előállítása, amelyek meghatározott nyersanyagokból (kávé, kakaó, pálmaolaj, szója, marhahús, gumi és fa) készülnek, ne okozzon erdőirtást vagy erdőpusztulást, valamint az előállító ország vonatkozó jogszabályaival összhangban történjen, továbbá hogy ezek a termékek kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozattal legyenek ellátva.

Az erdőirtásról szóló rendelet alkalmazásának elhalasztására irányuló javaslatát a Bizottság azokra a tagállamok, harmadik országok, kereskedők és gazdasági szereplők által felvetett aggályokra válaszul terjesztette elő, miszerint az érintettek nem lesznek képesek 2024. december 31-ig teljes mértékben megfelelni a szabályoknak.

A Tanács 2024. október 16-án állapodott meg az erdőirtásról szóló uniós rendelet célzott módosítására vonatkozó álláspontjáról, és ezzel 12 hónappal elhalasztotta a jogszabály alkalmazásának kezdőnapját.

”

Forrás:
Uniós jogszabály az erdőirtásról: a Tanács továbbra is támogatja az alkalmazás kezdőnapjának elhalasztását; 2024. november 20.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Kibertér: az EU Tanácsa jóváhagyta a nemzetközi jog kibertérre való alkalmazásának közös értelmezéséről szóló nyilatkozatot

„A Tanács a mai napon jóváhagyta az EU és tagállamai által tett nyilatkozatot a nemzetközi jognak a kibertérre való alkalmazására vonatkozó közös értelmezésről. Az EU és tagállamai a nyilatkozatban rámutatnak, hogy a nemzetközi jog ezen a digitális területen változatlanul alkalmas a céljának betöltésére, és emlékeztetnek arra, hogy a kibertérben végzett tevékenységek során az államoknak eleget kell tenniük bizonyos szabályoknak és kötelezettségeknek.

Megállapítják, hogy a rossz szándékú kibertevékenységeknek, többek között a zsarolóvírusok bevetésének léptéke, súlyossága, kifinomultsága és hatása is egyre nő, ami hatalmas kihívást és fenyegetést jelent az európai társadalmakra, gazdaságokra és életmódra. A kibertér azonban nem törvényen kívüli terület.

A kibertérben tanúsított felelősségteljes állami magatartásra vonatkozó ENSZ-keret tiszteletben tartása és betartása továbbra is elengedhetetlen a nemzetközi béke, biztonság és stabilitás fenntartásához. Az EU és tagállamai ezért megerősítik, hogy teljes mértékben elkötelezettek a kibertérben tanúsított felelősségteljes állami magatartásra vonatkozó ENSZ-keret végrehajtása iránt. E keretet az ENSZ-közgyűlés konszenzussal fogadta el, és azt több ízben megerősítette, ami többek között annak helybenhagyását jelenti, hogy a nemzetközi jog – különösen az ENSZ Alapokmánya, az emberi jogok nemzetközi joga és a nemzetközi humanitárius jog – teljes mértékben alkalmazandó a kibertérre.

Az EU és tagállamai a jövőben is együtt fognak dolgozni a nemzetközi partnerekkel annak érdekében, hogy létrehozzanak egy egyetlen, állandó, inkluzív, rendszeres és tevékenységorientált ENSZ-mechanizmust (az ún. cselekvési programot) a kibertérben tanúsított felelősségteljes állami magatartás végrehajtására és előmozdítására vonatkozóan.

E nyilatkozattal az EU és tagállamai megmutatták, hogy lehetséges közös értelmezést kialakítani a kibertérre alkalmazandó nemzetközi jogra vonatkozó alapelvekről és szabályokról. A nemzetközi jog kibertérre való alkalmazásának jobb globális közös értelmezése segítene abban, hogy világszerte erősebb legyen a kiberreziliencia, továbbá hogy az államok kibertérben tanúsított magatartása átláthatóbb, kiszámíthatóbb és elszámoltathatóbb legyen. Az EU és tagállamai ebben a szellemben képzéssel és kapacitásépítéssel továbbra is támogatást nyújtanak harmadik országoknak a kibertérben tanúsított felelősségteljes állami magatartásra vonatkozó ENSZ-keret végrehajtásához. Ebbe beletartozik az is, hogy miként lehet nemzeti, regionális vagy nemzetközi álláspontot kialakítani a nemzetközi jog kibertérre való alkalmazását illetően.

Háttér

Ez az első alkalom, hogy az EU és tagállamai nyilatkozatot fogadnak el ebben a konkrét témában. A nyilatkozat előzménye, hogy az ENSZ-közgyűlés több alkalommal jóváhagyta a kibertérben tanúsított felelősségteljes állami magatartásra vonatkozó, a nemzetközi jog alkalmazására épülő keretet. A nyilatkozat azokhoz a törekvésekhez kapcsolódik, amelyekre az ENSZ szintjén, konkrétabban a 2021 és 2025 közötti időszakban az információs és távközlési technológiák biztonságával és használatával foglalkozó nyitott ENSZ-munkacsoport keretében került sor. E nyitott munkacsoportot az ENSZ Közgyűlése 2021-ben hozta létre az UN A/RES/75/240 határozattal.

Az EKSZ 2024 áprilisában informális dokumentumot nyújtott be a kiberkérdésekkel foglalkozó horizontális munkacsoportnak (HWPCI) a nemzetközi jog kibertérre való alkalmazásáról. A HWPCI a nemzetközi közjogi munkacsoporttal szoros együttműködésben 2024. november 4-én megállapodásra jutott a nyilatkozat szövegéről. Az Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER) 2024. november 13-án megerősítette ezt a megállapodást.

”

Forrás:
Kibertér: a Tanács jóváhagyta a nemzetközi jog kibertérre való alkalmazásának közös értelmezéséről szóló nyilatkozatot; EU Tanácsa; 2024. november 18.

Uniós védelmi együttműködés: az EU Tanácsa következtetései a PESCO stratégiai felülvizsgálatáról

„A Tanács következtetéseket hagyott jóvá az állandó strukturált együttműködés (PESCO) stratégiai felülvizsgálatáról.

A felülvizsgálat 2023 novemberében indult azzal a céllal, hogy a PESCO megerősödjön, stratégiaibbá és hatékonyabbá váljon, valamint igazodjon a 2025 utáni új geopolitikai valósághoz.

A Tanács a következtetésekben megerősíti, hogy a PESCO – ambiciózus keretként szolgálva – kulcsfontosságú szerepet tölt be a részt vevő tagállamok közötti védelmi együttműködés elmélyítésében. Ezenkívül hangsúlyozza, hogy a PESCO alapelvei és céljai továbbra is érvényesek. Ugyanakkor azt is kiemeli, hogy ahhoz, hogy a PESCO továbbra is az uniós védelmi erőfeszítések középpontjában álljon, aktualizálni kell az új, különösen az uniós stratégiai iránytűből eredő uniós kezdeményezések és szakpolitikák tükrében.

E célból naprakésszé kell tenni és észszerűsíteni kell a 20 kötelező erejű PESCO-kötelezettségvállalást tartalmazó jelenlegi jegyzéket. A jövőben a felülvizsgált kötelezettségvállalásokat olyan kulcsfontosságú területek körül lehet kialakítani, mint például a védelmi kiadások és beruházások, a képességfejlesztés, a fegyverzet és az ipari együttműködés, valamint az operatív dimenzió. E kötelezettségvállalások keretében egyértelmű és mérhető célokat is ki kell majd jelölni a végrehajtás és az átláthatóság javítása érdekében, ami így végső soron hozzájárul a nagyobb láthatósághoz és a fokozottabb politikai felelősségvállaláshoz.

Erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a PESCO jobban kapcsolódjon a vonatkozó uniós védelmi kezdeményezésekhez és finanszírozási eszközökhöz, így például az Európai Védelmi Alaphoz és a javasolt európai védelmi ipari programhoz (EDIP). Az európai védelmi technológiai és ipari bázis (EDTIB) megerősítéséhez való további hozzájárulás érdekében aktualizálni kell a kötelezettségvállalásokat. A képességfejlesztési terv, valamint az abból eredő uniós képességfejlesztési prioritások továbbra is központi referenciaként szolgálnak az uniós szintű védelmi tervezéshez, valamint a meglévő és jövőbeli védelmi vonatkozású kezdeményezésekhez, szakpolitikákhoz és jogszabályokhoz.

A PESCO-projekteknek előtérbe kell helyezniük a többek között a nagy intenzitású hadviselés tekintetében jelentkező legégetőbb képességbeli hiányosságok kezelését, és a lehető legjobban ki kell használniuk a koordinált éves védelmi szemle (CARD) keretében megállapított együttműködési lehetőségeket.

A Tanács a következtetésekben kiemeli annak fontosságát, hogy – az EU és Ukrajna közötti, 2024. június 27-én aláírt közös biztonsági kötelezettségvállalásokkal összhangban – Ukrajna közelebb kerüljön az uniós védelmi kezdeményezésekhez. Mindezek fényében a PESCO-nak hozzá kell járulnia az Ukrajna katonai szükségleteinek kezelését célzó, szélesebb körű uniós erőfeszítésekhez. Elő kell segíteni, hogy Ukrajna a hatályos jogi kereten belül részt vehessen PESCO-projektekben. Ez hozzájárulna az ukrán védelmi technológiai és ipari bázisnak az EDTIB-be való fokozatos integrálásához vezető együttműködés megerősítéséhez.

A PESCO titkársága felkérést kapott arra, hogy a különböző feladatai keretében töltsön be erőteljesebb és hatékonyabb szerepet.

A Tanács felkéri a főképviselőt, hogy követő intézkedésként 2025 májusáig tegyen javaslatot a PESCO jogi keretének, különösen a PESCO létrehozásáról szóló tanácsi határozatnak a vonatkozó módosításaira.

A Tanács továbbá ajánlást fogadott el, amelyben értékeli a PESCO keretében tett szigorúbb kötelezettségvállalások teljesítése terén a részt vevő 26 tagállam által elért haladást.

Háttér

A PESCO 2017 decemberében indult, és jelentős változást képvisel az Unión belüli védelmi együttműködésben. Keretet biztosít az arra hajlandó és képes tagállamok részére, hogy közösen fejlesszenek védelmi képességeket, koordináljanak beruházásokat, javítsák fegyveres erőik hadműveleti készenlétet, interoperabilitását és rezilienciáját, továbbá hogy együttműködést folytassanak projektek keretében.

Eddig 26 uniós tagállam tett szigorúbb kötelezettségvállalásokat, amelyek a PESCO alapját képezik. Továbbá 66 együttműködési projekt áll kidolgozás alatt különböző területeken: képzés, szárazföld, tengeri színtér, légtér, kibertér, valamint stratégiai támogató eszközök és erő-megsokszorozó tényezők.

A Tanács 2020. november 5-én meghatározta azokat az általános feltételeket, amelyek mellett nem uniós országokat kivételesen fel lehet kérni egyes PESCO-projektekben való részvételre, amivel megnyitotta az utat az uniós keretben részt vevő partnerekkel való szorosabb és ambiciózusabb védelmi együttműködés előtt.

”

Forrás:
Uniós védelmi együttműködés: a Tanács következtetéseket hagyott jóvá a PESCO stratégiai felülvizsgálatáról; EU Tanácsa; 2024. november 19.

Kiberbiztonsági beruházások a NIS2 idején

„Az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynökségének (ENISA) legújabb jelentése célja, hogy segítse a döntéshozókat az EU jelenlegi kiberbiztonsági keretrendszerének, különösen a NIS 2 irányelv hatásainak értékelésében. A kiberbiztonsági beruházásokról és az érintett szervezetek általános érettségéről szolgáltat alapvető információkat. Leírja és elemzi, hogy a NIS 2 irányelv hatálya alá tartozó szervezetek hogyan osztják el kiberbiztonsági költségvetésüket, hogyan építik ki képességeiket, és hogyan fejlődnek az irányelv előírásainak megfelelően. Emellett a jelentés feltárja a globális kiberbiztonsági trendeket, munkaerőpiaci kihívásokat és a mesterséges intelligencia hatását is.

A jelentés továbbá áttekintést ad arról, hogy az érintett entitások mennyire felkészültek az új, kulcsfontosságú horizontális (pl. CRA) és ágazati (pl. DORA, NCCS) jogszabályok által bevezetett követelmények teljesítésére, miközben rávilágít az általuk tapasztalt kihívásokra is.

A NIS Investments jelentés ötödik iterációja kulcsfontosságú betekintést nyújt a következőkről: a kiberbiztonsági költségvetések elosztása a NIS 2 irányelv hatálya alá tartozó szervezeteknél, valamint, hogy hogyan építik ki képességeiket, és hogyan fejlődnek az irányelv előírásainak megfelelően. Emellett a jelentés feltárja a globális kiberbiztonsági trendeket, a munkaerőpiaci kihívásokat és a mesterséges intelligencia hatását is.

A jelentés továbbá áttekintést ad arról, hogy az érintett entitások mennyire felkészültek az új, kulcsfontosságú horizontális (pl. CRA) és ágazati (pl. DORA, NCCS) jogszabályok által bevezetett követelmények teljesítésére, miközben rávilágít az általuk tapasztalt kihívásokra is.

Az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynökségének (ENISA) ügyvezető igazgatója, Juhan Lepassaar, kiemelte: „A NIS 2 irányelv fordulópontot jelent Európa kiberbiztonsághoz való hozzáállásában. Egy gyorsan változó és összetett fenyegetési környezetben a NIS 2 megfelelő végrehajtása megfelelő beruházásokat igényel, különösen az új, a frissített irányelv hatálya alá tartozó ágazatok esetében. Az ENISA NIS Investments jelentése bizonyítékokon alapuló visszajelzést nyújt a döntéshozóknak és az érintetteknek a NIS által vezérelt beruházásokról. Ezek az ismeretek elengedhetetlenek a megalapozott döntéshozatalhoz és a kiberbiztonsági szakpolitika végrehajtása során felmerülő akadályok és hiányosságok kezeléséhez.”

A 2024-es kiadás jelentős fejlődést jelent az előző verziókhoz képest, mivel a felmérés mintáját kiterjeszti a NIS 2 hatálya alá tartozó ágazatokra és szervezetekre is. Ezzel a megközelítéssel a jelentés egy előzetes képet nyújt az új ágazatokra és szervezetekre vonatkozó releváns mutatókról a NIS 2 végrehajtása előtt, így alapot teremt a jövőbeni hatásértékelésekhez. Ezen túlmenően részletes ágazati elemzést is tartalmaz a digitális infrastruktúra és az űrágazat területéről.

Az adatgyűjtés során az összes EU-tagállamból 1350 szervezet vett részt, amelyek a NIS2 irányelv által meghatározott, kiemelten kritikus ágazatokból, valamint a feldolgozóipar területéről kerültek ki.

Főbb megállapítások:

  • Az információbiztonság az EU IT-beruházásainak immár 9%-át teszi ki, ami jelentős, 1,9 százalékpontos növekedést jelent 2022-höz képest, és a kiberbiztonsági beruházások második egymást követő növekedési évét jelzi a pandémia után.
  • 2023-ban a szervezetek átlagos IT-kiadásai elérték a 15 millió eurót, miközben az információbiztonsági költségek megduplázódtak, 0,7 millió euróról 1,4 millió euróra emelkedve.
  • Már negyedik egymást követő évben csökken az információbiztonságnak szentelt teljes munkaidős IT-állások aránya, 11,9%-ról 11,1%-ra. Ez a csökkenés valószínűleg a toborzási nehézségeket tükrözi: a szervezetek 32%-a – és a kis- és középvállalkozások (KKV-k) 59%-a – küzd a kiberbiztonsági állások betöltésével, különösen a technikai szakértelmet igénylő szerepek esetében. Ez a tendencia különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy a szervezetek 89%-a további kiberbiztonsági szakemberek alkalmazására számít a NIS2 irányelvnek való megfelelés érdekében.
  • Az új NIS2 ágazatok kiberbiztonsági költései összehasonlíthatók a meglévő NIS irányelv alá tartozó entitásokéval, beruházásaik túlnyomórészt az alapvető kiberbiztonsági képességek fejlesztésére és fenntartására összpontosulnak. Az újonnan megjelenő területek, például a posztkvantum kriptográfia, kevés figyelmet kapnak: a megkérdezett entitások mindössze 4%-a fektetett be ezen a területen, és 14%-uk tervez a jövőben beruházásokat.
  • A szervezetek többsége egyszeri vagy tartós növekedést vár a kiberbiztonsági költségvetésében a NIS2-nek való megfelelés érdekében. Különösen aggasztó, hogy jelentős számú entitás nem lesz képes kérni a szükséges többletköltségvetést, ami a KKV-k körében különösen magas (34%).
  • A szervezetek 90%-a számít a kibertámadások növekedésére a következő évben, akár a mennyiség, akár a költségek, akár mindkettő tekintetében. Ennek ellenére 74%-uk a kiberbiztonsági felkészültségi erőfeszítéseit belsőleg összpontosítja, és sokkal kevesebben vesznek részt nemzeti vagy uniós szintű kezdeményezésekben. Ez a különbség fejlesztendő kritikus fontosságú területre mutat rá, mivel a nagyszabású incidensek kezelésében a határokon átnyúló hatékony együttműködés csak ezeken a magasabb szinteken valósítható meg.
  • Az irányelvek hatálya alá tartozó szervezetek általános tájékozottsága biztató: 92%-uk ismeri a NIS 2 irányelv általános hatályát vagy konkrét rendelkezéseit. Egyes új NIS 2 ágazatokban azonban a szervezetek jelentős hányada továbbra sem ismeri az irányelvet, ami arra utal, hogy az illetékes nemzeti hatóságoknak fokozott figyelemfelkeltő kampányokra lenne szükségük.
  • A NIS által már lefedett ágazatokban működő vállalkozások a különböző kiberbiztonsági irányítási, kockázati és megfelelési mutatók tekintetében jobban teljesítenek, mint a NIS 2 alá újonnan bevontak. Hasonlóképpen, a NIS 2 új ágazataiban működő szervezetek alacsonyabb elkötelezettséget mutatnak és nagyobb arányban nem vesznek részt a kiberbiztonsági felkészültségi tevékenységekben. Ez rávilágít a NIS-irányelvnek a már hatályban lévő ágazatokra gyakorolt pozitív hatására, és előrevetíti, hogy a NIS 2 milyen hatással lesz az új szektorokra.
  • Az évek során megjelentetett jelentések sorozata a NIS-beruházásokról gazdag történelmi adatkészletet nyújt, amely az idei évre építve lehetővé teszi, hogy betekintést nyerjünk, hogy a NIS 2 a hatálya alá tartozó új szervezetekre milyen hatást gyakorol.

További információk

”

Forrás:
Navigating cybersecurity investments in the time of NIS 2; ENISA; 2024. november 21.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Fennmarad-e a technológiai együttműködés az Európai Unió és az Egyesült Államok között?

„Donald Trump második mandátuma várhatóan jelentős hatással lesz az EU és az Egyesült Államok mesterséges intelligenciával kapcsolatos együttműködésére, valamint az európai kutatási térségre.

Miközben az EU a mesterséges intelligencia szabályozására törekszik – amelyben a napokban is történt előrelépés, amikor a Bizottság közzétette az általános célú mesterségesintelligencia-kódex tervezetét – az amerikai elnök várhatóan szabadabb kezet ad az amerikai iparnak, és az innováció ösztönzésére helyezi a hangsúlyt a szabályozás helyett. A kampány során Trump általános hozzáállása a szabályozáshoz a „kevesebb több” elvét követte – és várhatóan ez az új területekre, például a mesterséges intelligenciára is átterjed. Az EU AI Act volt az első szabályozás, amely ezzel az új technológiával foglalkozott, azonban az Egyesült Államokban eddig nem született politikai konszenzus arról, hogy mit kell – vagy kellene egyáltalán bármit is – tenni. Igaz, hogy a Biden-kormányzat által bevezetett AI Executive Order egy szabályozási irányba mutató kezdeményezés volt, de ennek a jövője kétséges.

Elon Musk, Trump egyik közeli tanácsadója korábban a fejlesztések lassítását sürgette, de az iparág továbbra is új termékeket és szolgáltatásokat vezet be, így várhatóan az új kormány sem fog a technológiai fejlődés útjába állni.

Az elnöki ciklus alatt folytatódó „Amerika az első” politika, protekcionista intézkedéseket foganatosíthat és a nemzetközi együttműködések újragondolását eredményezheti. Ez kihívást jelenthet az EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács (TTC) számára, mivel az együttműködés területei, például a technológiai szabványok és a mesterséges intelligencia fejlesztése, újraértékelésre szorulhatnak. A TTC célja, hogy elősegítse az amerikai és európai technológiai együttműködést, különös figyelmet fordítva a mesterséges intelligencia biztonságos és megbízható fejlesztésére. A Biden-kormányzat által bevezetett új irányelvek összhangban állnak az EU AI Act céljaival, 2024 tavaszán pedig az EU AI Office (Európai Mesterséges Intelligencia Iroda) és az USA AI Safety Institute (Mesterséges Intelligencia Biztonsági Intézet) el kezdett dolgozni olyan eszközök fejlesztésén, amelyek célja a mesterségesintelligencia-modellek értékelése.

Ami a kutatásfinanszírozást illeti, az amerikai elnök bejelentette, hogy Elon Muskot bízná meg egy szövetségi költségcsökkentési program irányításával (a Kormányzati Hatékonysági Minisztérium társvezetőjeként), amely akár 2 billió euróval is csökkenthetné az amerikai közkiadásokat, mindez hatással lehet az EU transzatlanti kapcsolataira. A Heitor jelentést kidolgozó munkacsoport véleménye szerint csökkenni fog egyes tudományterületek finanszírozása az Egyesült Államokban, amely az európai kutatási ökoszisztémát vonzóbbá teheti az amerikai kutatók számára. A Trump-adminisztráció várhatóan nagyobb nyomást helyez majd az EU-ra, hogy növelje a katonai és kettős felhasználású kutatásokra fordított összegeit is.

Az amerikai politikai irányváltás miatt a tudományos kutatások finanszírozása is átalakulhat, amelyre már 2024 tavaszán tettek előkészületeket a kutatók, hogy ha a választási eredmények tükrében kevesebb támogatást kapnának a fenntarthatóságot, klímát, zöld átállást, valamint a megújuló energiát célzó tudományos kutatások. Azt várják ugyanis, hogy Trump visszavonja Joe Biden zöld kutatásra irányuló finanszírozási intézkedéseit, szigorítja a bevándorlási szabályokat, és megvédi az amerikai egyetemek kutatásait a kínai hírszerzéstől.

Pontosabb képet néhány hónap múlva láthatunk arról, hogy a második ciklusát töltő amerikai elnök milyen irányt vesz techplomáciában és tudományfinanszírozásban, és hogy az Európai Unióra milyen hatással lesznek ezek a változások. Kérdéses különösen, hogy ha Trump az amerikai piac önszabályozására hagyatkozik, az növelni fogja-e az USA és az EU közötti technológiai szakadékot, ha utóbbi továbbra is a szabályozásra összpontosít. Továbbá felmerülhet az a kérdés is, hogy a kutatásfinanszírozás esetleges átalakításával az EU irányába megindulhat-e egy amerikai agyelszívás. Azt is érdekes lesz megfigyelni, hogy a régi-új elnök intézkedései miként fogják befolyásolni az USA–Kína technológiai versenyt a polarizálódó világban.

Abban mindenesetre bizakodnunk kell, hogy a transzatlanti párbeszéd fennmarad az EU és az USA között.”

Forrás:
Fennmarad-e a transzatlanti párbeszéd a technológiai területen?; Pató Viktória Lilla; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2024. november 21.

Szakirodalom

Az infokommunikációs szektor helyzete Magyarországon, 2023

„A digitális gazdasághoz kötődő IKT (információs és kommunikációs technológiák) -szektorban 48,5 ezer vállalkozás működött 2022-ben, amelyek az összes vállalkozás 5,0%-át adták. A szektor vállalkozásainak bruttó hozzáadott értéke (folyó áron 3081 milliárd forint) a nemzetgazdaság egészének 8,1%-át tette ki. 2023-ban az IKT-szektorban 229,4 ezer főt foglalkoztattak, 2,3%-kal többet, mint 2022-ben. A hazai külkereskedelmi termékforgalomban mind az export, mind az import 12%-át az IKT-szektor vállalkozásai realizálták.”

Forrás:
Az infokommunikációs szektor helyzete, 2023; Központi Statisztikai Hivatal (KSH); 2024. október 30.

Az infokommunikációs technológiákról (IKT) és a környezetről szóló OECD-ajánlás relevanciájának felülvizsgálata

„Az OECD 2010-ben fogadta el az információs és kommunikációs technológiákról (IKT) és a környezetről szóló ajánlását (OECD Recommendation on Information and Communication Technologies (ICTs) and the Environment). Az ajánlás megfogalmazta a digitális technológiák és a környezeti fenntarthatóság közötti kapcsolatot. Napjainkban a digitális technológiák fejlődése hangsúlyozottabbá teszi szerepüket az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség elérésében. Ugyanakkor a digitális technológiáknak és a mögöttes infrastruktúráknak környezeti lábnyomuk, környezeti hatásuk van, amelyet kezelni kell. A mostani jelentés számba veszi az ajánlás elfogadása óta bekövetkezett technológiai és szakpolitikai fejleményeket. Valamint hiányelemzést és értékelést készít arról, hogy az ajánlás mennyire érvényes napjainkban. Megállapítja, hogy az ajánlás továbbra is releváns, de meghatározza azokat a területeket amelyek felülvizsgálatra szorulnak.”

Forrás:
Review of relevance of the OECD Recommendation on ICTs and the Environment; OECD Digital Economy Papers, OECD; DOI: 10.1787/216766c6-en; 2024. november 21.

A neurotechnológiák és az Internet irányításának jövője

„1. A neurotechnológiák, amelyek elmossák a határokat elme, gép és valóság között, fejlődése várhatóan zavaros helyzetet fog teremteni fontos társadalmi-gazdasági jogok területén, az egészségügytől az emberi identitásig. Olyan kihívást jelentenek, mint amilyennel az emberiség még nem találkozott.
2. A neurotechnológia és az internetszabályozás metszéspontja nagyrészt feltáratlan terület a nemzetközi szakpolitikai napirenden. Ezek a technológiák nemcsak az agyi tevékenység közvetlen rögzítését vagy módosítását foglalják magukban, hanem az érzelmek és mentális állapotok értelmezését is olyan adatok alapján, amelyeket hordható eszközök, alkalmazások vagy MI-n alapuló elemzések gyűjtenek.
3. Széttagoltság és korlátozott ismeretek jellemzik azt, hogy miként közelíthető meg ez a téma az internetszabályozás szemszögéből. A neuroinfrastruktúrával, a szabványokkal és a technológiákhoz való hozzáféréssel kapcsolatos kérdések, valamint a neurális adatok védelme továbbra is megválaszolatlanok a globális internetszabályozási vitákban. Ezeket a kérdéseket nem veszik kellőképpen figyelembe sem a Global Digital Compact folyamata, sem a World Summit on Information Society 20. felülvizsgálata során.
4. A többoldalú kezdeményezések, mint például a Declaration for the Future of the Internet, termékeny alapot nyújtanak ahhoz, hogy megkezdődjön a neurotechnológiák beágyazásának megvitatása. Ez egy sokrétű kérdés, amelyet az érdekelt feleket bevonó, a jogokat tiszteletben tartó megközelítéssel kell szabályozni.
5. A 2030 utáni fenntartható fejlesztési napirend újradefiniálásával időszerű megvizsgálni, hogyan illeszthető be a neurotechnológia a jelenleg tárgyalás alatt álló, jövőorientált internetes keretrendszerekbe.”

Forrás:
Neurotechnologies and the future of Internet governance; Roxana Radu; DOI: 10.2870/6363515; European University Institute; 2024. november 8.
Lásd még:
Neurotechnology; Wikipédia
Neurotechnology is here. It’s time we get serious about what that means for children; World Economic Forum; 2024. szeptember 27.
Ethics of neurotechnology; UNESCO; 2024. június 18.
Regulatory Horizons Council: the regulation of neurotechnology; GOV.UK; 2022. november 30.

Az Európai Unió teljes nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátása – tendenciák és előrejelzések, 2024

„Az éghajlatváltozás sokféleképpen érinti bolygónkat: a szélsőséges hőség és a változó csapadékviszonyok átalakítják a fizikai környezetet, és hatással vannak az emberek élelmiszer- és vízellátásának biztonságára, energiaellátására, pénzügyi stabilitására és egészségére is. Az elmúlt évben a globális hőmérséklet folyamatosan meghaladta a 1,5°C-os küszöbértéket (Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat, 2024), megközelítve a párizsi megállapodásban meghatározott 1,5°C-os hosszú távú célértéket. Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense, ami jelentős éghajlati kockázatot jelent a polgárok jólétére Európa-szerte, amint azt az év elején az EU első éghajlati kockázatértékelése is kimutatta (European Environment Agency, EEA). Ezek a megállapítások hangsúlyozzák, hogy sürgősen javítani kell a társadalmi felkészültséget és fokozni kell az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességet. A változó éghajlathoz való gyors alkalmazkodás szükségessége mellett az éghajlatváltozás gyorsuló üteme rávilágít az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátásának csökkentésére is. 1990 óta az üvegházhatású gázok globális kibocsátása több mint 60%-kal nőtt. Ezzel a globális fejlődéssel szemben az EU bebizonyította, hogy a gazdasági növekedés fenntartása mellett is lehetséges a kibocsátások több mint egyharmaddal történő csökkentése. Az uniós országok együttesen elkötelezték magukat amellett, hogy legkésőbb 2050-re klímasemlegessé válnak, és ezt követően negatív kibocsátást kívánnak elérni.
A jelentés áttekintést nyújt az e cél felé tett európai előrehaladásról, különös tekintettel az EU 2030-ra kitűzött éghajlat-változási és energiapolitikai célkitűzései felé tett előrehaladásra. Az elemzés a tagállamok által a Fit for 55 jogszabálycsomag elfogadását követően szolgáltatott legfrissebb adatokon alapul, amelyeket az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA), valamint más források is ellenőriznek. Az előzetes adatok szerint 2023-ban az EU teljes nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátása 37%-kal az 1990-es szint alá csökken, míg 2022-ben 31%-kal. Ez a becslés a tagállamok jelentésein alapul, és az európai éghajlat-változási törvényben (EU, 2021) meghatározott uniós éghajlat-változási célok alkalmazási körét alkalmazza, beleértve a földhasználat, a földhasználat-megváltoztatás és az erdőgazdálkodás (LULUCF) ágazatából származó nettó eltávolításokat, valamint az uniós jog által szabályozott nemzetközi légi és tengeri szállítási tevékenységekből származó kibocsátásokat. A 2023-as kibocsátáscsökkentés több évtized óta a legnagyobb éves csökkenést jelenti, ha a COVID-19 hatása miatt 2020-at nem vesszük figyelembe.”

Forrás:
Trends and projections in Europe 2024; European Environment Agency (EEA), Publications Office of the European Union; DOI: 10.2800/7574066; 2024. november 8.
EEA Trends and Projections: EU greenhouse gas emissions see significant drop in 2023; European Environment Agency (EEA); 2024. október 31.