Skip to main content

49. szám, 2024. december 2.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A digitalizáció a magyar közigazgatásban is utat tört

„A digitális megoldások implementációja a közigazgatási szervek működésébe nem csak azt eredményezi, hogy az emberek és a vállalkozások számára egyszerűbbé, gyorsabbá és kényelmesebbé válik az állami ügyintézés. A közigazgatás hatékonysága nemzetgazdasági versenyképességi kérdés is.

A TECHXPO 2024 „Közigazgatás a digitalizáció útján” című programjának központi témája a közigazgatás jelenlegi állapota és a jövőbeli tervek bemutatása volt, amely során átfogó képet kaptunk a közigazgatás digitalizációs folyamatairól, azok előrehaladásáról és kihívásairól. Dr. György István, a területi közigazgatásért felelős államtitkár előadása során részletesen ismertette, hogy az intézményrendszer az elmúlt években milyen jelentős változásokon ment keresztül, különös tekintettel az ügyfélkényelem növelését és az ügyintézés gyorsaságát célzó fejlesztésekre.

Digitalizáció az ügyintézés során

Az államtitkár példaként említette azokat a platformokat, amelyek jelentős előrelépést hoztak az ügyintézési folyamatok egyszerűsítésében. Ilyen például a közműszolgáltató-váltás digitalizált lehetősége ­— közismert nevén az e-bejelentő szolgáltatás (e-bejelento.gov.hu), amely már több mint kétszázezer ember számára tette kényelmesebbé az ügyintézést. Ezek az újítások olyan problémákat is orvosoltak, amelyek korábban jelentős idő- és energiaigényt jelentettek az állampolgárok számára, például személyes utazást egy másik településre egy szolgáltatóval történő egyeztetés céljából.

További fejlesztésekhez jutnak a kormányhivatali szakrendszerek is a digitalizáció keretein belül. Az egyik legfontosabb célkitűzés az volt, hogy az állam ne kérjen be olyan adatokat az ügyfelektől, amelyek már rendelkezésére állnak. Ez az elv a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) alappillére is, amely hosszú távon garantálhatja, hogy az ügyfelek számára gördülékenyebb, átláthatóbb ügyintézést biztosítsanak.

Sok olyan dolog történt az elmúlt években, amelyre büszkék lehetünk, azonban a digitalizáció világában nagyon gyors a szoftverek, informatikai rendszerek erkölcsi avulása, ezért lépés kell tartani a korszerű fejlesztésekkel. A közigazgatás fejlesztése az elmúlt 30 év egyik legnagyobb projektje, amely jelentős mértékben hozzájárul az állampolgárok mindennapi életének megkönnyítéséhez.

Az elektronikus ingatlan-nyilvántartási projekt a tervek szerin 2024. január 15-én indul és a teljes földhivatali nyilvántartás papírmentes átalakítását célozza meg. Ez a projekt az egyik legnagyobb kihívás a közigazgatás fejlesztésében, mivel a dokumentumalapú nyilvántartást teljesen elektronikus formára kell átállítani. Dr. György István hangsúlyozta, hogy az ingatlan-nyilvántartást használó szakemberek – például ügyvédek és hivatalnokok –, kulcsszerepet játszanak az átalakítás sikerében. Ezzel párhuzamosan megújul a mezőgazdasági, földforgalmi és térképügyi nyilvántartás is, amely több évnyi heroikus munka eredménye.

Ragaszkodunk a személyes ügyintézéshez is

A virtuális kormányablak projekt keretében az ügyintézés személyes és digitális formáinak integrációja is napirendre került. Az államtitkár rámutatott, hogy az ügyfelek között még mindig jelentős számban vannak olyanok, akik a személyes ügyintézést részesítik előnyben, míg mások a digitális megoldásokra esküsznek. A két forma egyesítése, például videótechnológiás alkalmazások segítségével, lehetővé teszi, hogy az ügyfél szinte személyes jelenlét nélkül intézhesse ügyeit. Ez a fejlesztés várhatóan 2027-re zárul le, és jelentős mértékben szélesíti majd az elérhető szolgáltatások körét.

A közigazgatási digitalizáció azonban nemcsak technológiai, hanem kommunikációs kihívásokkal is szembesül. A sikeres bevezetéshez elengedhetetlen, hogy az állampolgárok megértsék és megtanulják használni az új rendszereket. Ezeknek az újításoknak a megismertetése és népszerűsítése kulcsfontosságú, hiszen az ügyfelek elégedettsége a siker egyik legfontosabb mércéje, mondta az államtitkár.

Dr. György István kiemelte a TECHXPO rendezvény fontos szerepét, amely kiváló lehetőséget biztosít a legmodernebb fejlesztések megismerésére. Ez az esemény nemcsak szakmai találkozóként, hanem a lakosság számára is nyitott programként szolgál, ahol a látogatók betekintést nyerhetnek a digitalizáció jövőjébe, tette hozzá.”

Forrás:
A digitalizáció a közigazgatásban is utat tört; Gróf József; IT Business; 2024. november. 29.

Egységes rendszerek, egységes adatok, nagyszabású informatikai egységesítés előtt áll az állami egészségügy

„Nagyszabású informatikai egységesítés előtt áll az állami egészségügy és annak intézményei, mondja Tolnay Roland, az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezetője. A program egyik legfontosabb célja a működési hatékonyság javítása és a keletkező adatvagyon minél teljesebb körű hasznosítása.

Szolgáltatások minden szinten

– A szolgáltató intézményeket tekintve rendkívül szerteágazó az egészségügy, hiszen vannak nagy állami kórházak, szakrendelők, magánintézmények, háziorvosi és magánpraxisok. Ezek közül melyikre milyen ráhatása van az ESZFK-nak az informatikán keresztül?

– Állami tulajdonú gazdasági társaságként a jogszabályok alapján végezzük a tevékenységünket. Így például a kormány dönt arról is, hogy a meghatározott szakmapolitikai szempontok szerint milyen adatokat kell gyűjtenünk a szolgáltatóktól, legyenek azok állami vagy magánintézmények, illetve milyen szolgáltatást kell biztosítani az egyes intézményeknek, állampolgároknak. Egyetlen nagyobb kör maradt még ki ebből az adatszolgáltatási kötelezettségből, mégpedig a háziorvosok. Jelenleg mintegy hatezer háziorvosi praxis van Magyarországon, de nekik egyelőre nem kell az ellátásra vonatkozó dokumentációt küldeniük az EESZT-be.

– Ez még csak a központi, mondhatni igazgatási ága az egészségügyi digitalizációnak. Mi a helyzet az intézményi digitalizációval, a kórházak, szakrendelők informatikai rendszerekkel való ellátottságával?

– Az ESZFK informatikai fejlesztő, üzemeltető cégként és szolgáltatóként kórházi (e-MedSolution) és háziorvosi rendszerrel is rendelkezik az EESZT-n kívül. A Belügyminisztériummal egyeztetve cél, hogy az állami kórházak és a háziorvosok is az állam által térítésmentesen elérhető rendszereket használják.

– Jól értem, hogy akkor ezeknél az egészségügyi szolgáltatóknál a meglévő rendszereket kötelezően fel kell váltani az ESZFK által fejlesztett megoldással?

– Bizonyos értelemben igen. De nézzük az érem másik oldalát! Az állam az egyik oldalon tulajdonol és működtet kórházakat, szakrendelőket. A másik oldalon a Belügyminisztériumon keresztül birtokol egy olyan gazdasági társaságot, amely ezeknek az intézményeknek fejleszt és kínál informatikai rendszereket. Ilyen helyzetben az a logikus és ésszerű lépés, hogy a mintegy „házon belül” lévő informatikai megoldást részesíti előnyben az állam, figyelemmel a költséghatékonyságra (egy fejlesztést egy rendszerben szükséges finanszírozni), illetve az IT-biztonsági követelmények maradéktalan betartására, hiszen az egy alapvető elvárás, hogy a páciensek adatai a leginkább felügyelt, kontrollált környezetben legyenek tárolva és semmilyen körülmények között ne kerüljön illetéktelenek kezébe. Az állami intézmények egyharmadában egyébként már az e-MedSolution működik, és ezek között vannak orvosegyetemek, központi országos intézet, vármegyei intézet és kisebb szakrendelők is, vagyis a megoldásunk minden szinten megállja a helyét és kiállta az idők próbáját.

– Milyen előnyt várnak ettől az egységesítéstől?

– Az egyik, hogy sokkal egyszerűbb lesz országos szinten érvényesíteni az egységes egészségügyi szakmai követelményeket és szabályokat. Most a szakellátás szintjén nagyon heterogén az egészségügy működése, hiszen az intézménytől, adott esetben az orvostól is függ, hogy az ellátás során milyen adatokat gyűjtenek, milyen folyamatokat követnek. Egészen más szerepelhet egy beteg ambuláns lapján például, ha Békéscsabán, Zalaegerszegen vagy Budapesten vizsgálták meg.

Ha egységesítjük az informatikai rendszereket, ezek a folyamatok is egységessé válhatnak. Egy szakmai grémium eldönti, hogy az adott ellátás során, egy-egy diagnózis esetében milyen adatokra, információkra van szükség és milyenekre nincs. Ezt mi átvezetjük az informatikai rendszerekbe, ezek után az intézmények országosan azonos adatokat tudnak szolgáltatni a központi rendszerbe akár azonos folyamatok mentén. Így lehet informatikai eszközökkel is a szabályozottság felé terelni a szektort.

De mindez a költséghatékonyságot is növeli. Ha az állam dönt arról, hogy a jövőben bizonyos funkciókat le kell fejleszteni, akkor ennek a legjobb módja az, ha az állami szolgáltatók az állami medikai rendszert használják. Ezzel jelentősen egyszerűsödik a jelenlegi helyzet: az állam, a szakmapolitika megfogalmazza az elvárásait, majd azokat implementálja a saját informatikai rendszerébe, és azt az egészségügyi szolgáltatók rendelkezésére bocsátja.

– De a verseny ettől még csorbul, nem? Eddig közel tucatnyi szállító kínált ilyen terméket, most pedig csak egy marad talpon, az ESZFK. Nem lenne elég csak a szolgáltatandó adatok körét és formátumát meghatározni, ahogy az MNB is teszi a hazai pénzintézetekkel?

– Egyrészt, az egységesítés csak az állami intézményekre terjed ki, a szállítók továbbra is kínálhatják termékeiket a magánegészségügyi szolgáltatóknak. Másrészt, sántít az MNB-s hasonlat. A Magyar Nemzeti Bank felügyeli a bankokat és pénzintézeteket, de nem tulajdonosa azoknak. A versenypiacon is a legalapvetőbb dolgok közé tartozik, hogy az egy vállalatcsoportba tartozó cégek azonos funkciókra ugyanazokat a szoftvermegoldásokat használják. Egyféle licencet kell venni, könnyebb az oktatás, és még a tagvállalatok közötti információcsere is egyszerűbb lesz.

Ugyanez a logika érvényesül az állami kórházak esetében is. Országos szinten gyorsabb lesz az új funkciók bevezetése, és van egy másik szempont is, ez pedig az információbiztonság. Az egészségügyi szolgáltatóknál rengeteg adat, ráadásul fokozottan védendő egészségügyi adat keletkezik és tárolódik. Az adatbiztonságról folyamatosan gondoskodni kell, az előírásoknak való megfelelőséget auditálni szükséges. Nyilvánvaló, hogy ez sokkal egyszerűbb, gyorsabb egyetlen rendszer esetében, mintha 8-10 különböző rendszert kellene ellenőrizni.

– Ügyviteli rendszereket lecserélni sehol nem egyszerű. Hogyan tervezik megoldani, hogy a lehető legkevesebb zökkenővel járjon az e-MedSolution bevezetése, milyen szempontok lesznek az elsődlegesek?

– Számunkra a betegbiztonság az első. Nagyon óvatosak vagyunk az olyan medikai folyamatokkal kapcsolatban, amikor például műtét közben kell visszakapni egy laboreredményt – ilyenkor percek is számíthatnak. Az ügyviteli-adminisztratív folyamatok esetében igyekszünk figyelembe venni az igényeket, de az biztos, hogy mindenkinek kompromisszumokat kell kötnie – a betegbiztonság kivételével, ott nincs kompromisszum. Attól nem félek, hogy a dolgozók nem tudják majd gyorsan elsajátítani az új rendszer használatát. Az átállást úgy bonyolítjuk le, hogy az számukra is minél könnyebb legyen: oktatásokat szervezünk, és kezdetben megerősített támogatással készülünk.

– Ha már az adatok szóba kerültek, az egészségügyi adatok a nemzeti adatvagyon egyik legfontosabb részét alkothatnák. Hogyan tervezik ezt hasznosítani?

– A szakmapolitika fontos célja, hogy az EESZT-be felkerülő adatok minősége és feldolgozhatósága folyamatosan javuljon. Ha ez megvalósul, és tiszta, strukturált, naprakész adatokból tudunk elemzéseket készíteni, annak haszna ma még szinte beláthatatlan. Optimalizálhatjuk a folyamatokat, javíthatjuk a betegellátást, megalapozottabb döntések születhetnek a gyógyítási folyamatok során. Mindezeken túl óriási lökést kaphat a kutatás, jobban vizsgálhatóvá válnak a különféle betegségcsoportok, régiók vagy akár demográfiai jellemzők is. Ez a munka már megkezdődött, folyik például a betegségregiszterek létrehozása, de ennek felgyorsítása a következő időszak egyik nagy feladata lesz.

– Mi a helyzet az egészségügyi digitalizációnak egy további ágával, a magánszemélyek kiszolgálásával? Beváltotta a hozzá fűzött reményeket az EgészségAblak mobilapp?

– Az állampolgároktól kapott visszajelzések és a szakmai elismerések alapján nagyon népszerű termékünk az EgészségAblak. 3,4 millió letöltése van, könnyen kezelhető, ügyfélbarát, és ahogyan az eddigi fejlesztések során, úgy a jövőben is arra törekszünk, hogy olyan funkciókkal bővítsük, amelyek valóban megkönnyítik az állampolgárok, a páciensek életét, és támogatják őket az egészségügyi ellátások során.

Ha megnézzük, rövid idő alatt nagyon hosszú utat járt be az applikáció fejlődése a digitális Covid-igazolványoktól a legutóbbi betegelégedettségi visszajelzésekig. Arra törekszünk, hogy digitálisan lefedjük és ezáltal átláthatóbbá tegyük a teljes betegéletutat attól a pillanattól, hogy időpontot foglalunk egy szakrendelésre egészen addig, hogy értékelhetjük az ott kapott egészségügyi ellátást, ezzel is támogatva a lakosság egészségtudatosságát.

A legnépszerűbb funkciók között szerepel az egészségügyi dokumentumok letöltése, az eReceptek kiváltása QR-kóddal, de egyre többen használják az alkalmazásban elérhető időpontfoglalást is, amelynek révén bármikor (akár éjszaka is) foglalhatunk időpontot a járóbeteg szakrendelésekre.

– Hogyan tervezik továbbfejleszteni, és hogyan fog kapcsolódni az alkalmazás a DÁP-apphoz?

– Az applikáció továbbfejlesztése a szakpolitika iránymutatása alapján, valamint a tapasztalatok figyelembevételével történik. Az idei év végétől a DÁP-pal történő összehangolás kerül fókuszba, ami a bejelentkezés és a felhasználói felületek egységes megjelenését jelenti majd. A DÁP-összehangolást követően a jövő évben pedig arra fordítunk kiemelt figyelmet, hogy a digitális egészségügy eddigi fejlesztései – mint például a már említett strukturált egészségügyi dokumentumok – a páciensek számára is hozzáadott értékkel jelenjenek meg az EgészségAblak alkalmazás új funkciói között.”

Forrás:
Egységes rendszerek, egységes adatok; Schopp Attila; IT Business; 2024. november 25.

Az Igazságügyi Minisztérium megvásárolta a Microsec céginformációs üzletágát

„A felek sajtóközleménye:

Magyarország számára kiemelten fontos a magyar emberek és a magyar cégek adatbiztonsága, ezért a kormány az elmúlt években számos olyan törvényt hozott, – az Európai Unió jogrendszerével összhangban – amelyek a magyar emberek és vállalkozások adatainak hatékony megóvását segítették elő.

Az Igazságügyi Minisztérium az állam nevében eljárva, megfelelő szakmai előkészítést követően, több hónapos tárgyalás eredményeként megvásárolta a Microsec Zrt. teljes céginformációs üzletágát.

A magyar magánszemély alapítók tulajdonában álló Microsec három évtizede fejlesztette és működtette a cégnyilvántartás informatikai rendszerét, amely több millió adat kezelését, tárolását és továbbítását teszi lehetővé. Ez idő alatt a rendszer működésével kapcsolatban műszaki, információbiztonsági aggályok nem merültek fel.

Mivel a cégadatok állami tulajdont képeznek, az állam a jövőben úgy tudja leghatékonyabban a magyar emberek és a magyar vállalkozások adatait megóvni, adatbiztonságát közszolgáltatási szinten garantálni, ha minden közhiteles cégnyilvántartással kapcsolatos informatikai rendszer állami tulajdonba kerül – tovább erősítve hazánk szuverenitását.

A tranzakció eredményeként a forráskód birtokában az Igazságügyi Minisztérium az informatikai rendszer szolgáltatásainak jelentős továbbfejlesztését tervezi – figyelembe véve az Európai Unió felé történő adatszolgáltatási kötelezettségeket, valamint a hazai szakmai és magánszemély felhasználók igényeit egyaránt.

A tranzakció nem érinti a Microsec e-aláírás üzletágát, ezeket a szolgáltatásokat a társaság a jövőben is nyújtani fogja.”

Büszkék vagyunk arra, hogy mi fejlesztettük és működtettük hazánk cégnyilvántartási és céginformációs rendszerét.

Az elmúlt három évtized során a digitalizáció előmozdításában mind hazai, mind uniós szinten úttörő szerepet játszottunk.

Főbb eredményeink:

  • A magyarországi közhiteles nyilvántartások közül elsőként tettük az Interneten elérhetővé a cégek adatait.
  • Elektronikus egyablakos rendszert alakítottunk ki a cégbíróságok és a cégbejegyzésben érdekelt társszervek (KSH, NAV) között.
  • Az Európai Unióban az elsők között valósítottuk meg az elektronikus cégeljárást, és többezer ügyvédet oktattunk személyesen a cégeljárás használatára.
  • Adatkapcsolatot építettünk ki a közhiteles természetes személyek nyilvántartása és a cégnyilvántartás között, így ha például változik valakinek a neve vagy a lakcíme, akkor a változás a cégnyilvántartásban automatikusan bejegyzésre kerül. Továbbá a cégnyilvántartásban lévő természetes személyek a bűnügyi nyilvántartás adataival is automatikusan összevetésre kerülnek.
  • A magyar cégnyilvántartást összekötöttük az Európai Igazságügyi Portállal, amelynek révén elérhetővé váltak a magyar cégek adatai az EU többi tagországa számára. Illetve lehetővé vált az egyes tagállami nyilvántartó hatóságok közötti, elektronikus határon átnyúló ügyintézés.

A jövőben az elektronikus aláírás technológiára épülő üzleti megoldások fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt, mely jelenleg is jelentős részét, közel négyötödét teszi ki tevékenységünknek. Magyarország első eIDAS-szerinti bizalmi szolgáltatójaként innovatív megoldásainkkal támogatni kívánjuk az elektronikus ügyvitel fejlődését mind az állami, mind a magánszektorban. Emellett olyan új területeken is kamatoztatjuk szakértelmünket, mint például az intelligens gépjárművek, valamint a közúti rendszerek közötti kommunikáció biztonságának fejlesztése.

Köszönjük ügyfeleink és felhasználóink megtisztelő bizalmát!

Microsec – Bizalmat építünk.”

Forrás:
Az Igazságügyi Minisztérium megvásárolta a Microsec céginformációs üzletágát.; Microsec; 2024. november 26.
Magyarország számára kiemelten fontos a magyar emberek és a magyar cégek adatbiztonsága; Igazságügyi Minisztérium; 2024. november 26.

Közigazgatás, politika, jog

Az innovatív vállalkozásoknak szánt újabb százmilliárdos GINOP Plusz felhívás kitöltőprogramja vált elérhetővé

„Elérhetővé vált a Fókuszterületi innovációs projektek támogatása című GINOP Plusz felhívás kitöltőprogramja az Elektronikus Pályázó Tájékoztató és Kommunikációs Rendszeren (EPTK). A 106 milliárd forint keretösszegű program a kutatás-fejlesztésen alapuló innovatív termékek és technológiák létrehozását támogatja. Az EPTK-ban való kitöltésre 2025. január 15-ig van lehetőség.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) elsődleges célja az, hogy a Demján Sándor programban rögzített törekvésekhez illeszkedően megerősítse a magyar vállalkozásokat beruházásokon, kutatás-fejlesztési tevékenységeken, munkaerőpiaci és képzési programokon keresztül.

A GINOP Plusz esetében több mint 2000 milliárd forintnyi forrás áll főként vállalkozások rendelkezésére, és ennek közel 40 százaléka, csaknem 800 milliárd forint a kutatás-fejlesztésre és innovációra.

A Fókuszterületi innovációs projekteket támogató pályázat esetén 300 milliótól 800 millió forintig lehet támogatást igényelni, tipikusan 30–50 százalékos önrész biztosítása mellett. Az értékelés során minden pályázatot két fő szempont alapján bírálják el: az első, hogy a tervezett megoldás, technológia megvalósítható-e a gyakorlatban, a másik szempont pedig, hogy lesz-e az új terméknek piaca. Ha mindkét kérdésre igenlő a válasz, akkor kaphat támogatást az adott projekt.

„Célul tűztük ki, hogy 2030-ra minden második magyar KKV innováljon: ez azért is fontos, mert az innovatív vállalkozások 2,5-szer több munkavállalót foglalkoztatnak, 58 százalékkal termelékenyebbek, 31 százalékkal magasabb bért fizetnek munkavállalóiknak és átlagosan 90 százalékkal több exportárbevételt érnek el munkavállalónként, Magyarország versenyképessége szempontjából tehát elengedhetetlen a cégek innovációs aktivitásának növelése” – emelte ki a támogatási program kapcsán Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója.

Ahogyan a felhívás neve is hangsúlyozza, támogatást különböző fókuszterületek mentén lehet szerezni: a pályázatok az egészséges élet vagy a gazdasági zöld átmenet és körforgásos gazdaság témaköréhez kapcsolódóak, esetleg a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) céljaival és prioritásaival összhangban megvalósuló kiválósági projektek lehetnek.

Fontos szempont, hogy K+F minősítés igénybevétele minden projekt esetén kötelező a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnál. A Nemzeti Innovációs Ügynökség Zrt. projektfejlesztési szolgáltatás sikeres végrehajtása pedig 10 többletpontot eredményez a pályázatok értékelése során.

További információ: https://www.palyazat.gov.hu/programok/szechenyi-terv-plusz/ginop-plusz/ginop-plusz-211-24/alapadatok”

Forrás:
Újabb százmilliárdos pályázat érkezik az innovatív vállalkozásoknak; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2028. november 28.

Számos igazgatási szolgáltatás díja fog nőni

„Számos igazgatási szolgáltatási díj nőhet, nem kicsit.

A kormány, illetve a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) társadalmi egyeztetésre bocsátott egy rendelettervezetet, amely alapján számos igazgatási szolgáltatási díj emelkedne – szúrta ki a Portfolio.hu.

Emelkedne például:

  • a térítéses egészségügyi szolgáltatások (például a közfoglalkoztatási jogviszonyhoz vagy a közérdekű munkához szükséges szakvélemény) ára, 6 ezer forintra, költségnövekedés miatt,
  • a szabadalmi eljárásoknál a biológiai anyagok letétbe helyezési díja (150 ezer forintról 202.500 forintra),
  • az árva művek (pl. könyv, folyóirat, hírlap, magazin vagy egyéb írásmű) felhasználási engedélyének díja (jövedelemszerzési céllal 124.800 forintra, anélkül 40.500 forintra),
  • a határátkelők működtetésének díja (több mint duplájára),
  • a vámtanácsadók, vámügynökök továbbképzési díja (8-ról 11 ezer forintra),
  • a szakképzési tankönyvek engedélyeztetési díjai.

”

Forrás:
Jelentős díjemelésekre készül a kormány; 24.hu; 2024. november 26.
Rengeteg díjemelésre készül a kormány – itt a tervezet; Szabó Dániel; Portfolio.hu; 2024. november 26.
Egyes korm.rend. az ig. szolg. díjakkal összefüggő mód. szóló Korm. rendelet; Jogszabálytervezetek, Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2024. november 25.

Európai Unió

Az Európai Tanács kinevezte az új Európai Bizottságot

„Az Európai Tanács a mai napon írásbeli eljárás keretében kinevezte az Európai Bizottságot a 2024. december 1-jétől 2029. október 31-ig terjedő időszakra.

A Bizottság elnöke Ursula VON DER LEYEN (Németország), az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője pedig Kaja KALLAS (Észtország) lesz, aki az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 18. cikkének (4) bekezdése értelmében a Bizottság egyik alelnöki tisztségét is ellátja majd.

A Bizottság további tagjai:

• Magnus BRUNNER (Ausztria)

• Hadja LAHBIB (Belgium)

• Ekaterina SZPASZOVA GECSEVA-ZAHARIEVA (Bulgária)

• Konsztandínosz KADÍSZ (Ciprus)

• Jozef SÍKELA (Csehország)

• Dan JØRGENSEN (Dánia)

• Henna Maria VIRKKUNEN (Finnország)

• Stéphane SÉJOURNÉ (Franciaország)

• Apósztolosz DZIDZIKÓSZTASZ (Görögország)

• Wopke Bastiaan HOEKSTRA (Hollandia)

• Dubravka ŠUICA (Horvátország)

• Michael MCGRATH (Írország)

• Piotr Arkadiusz SERAFIN (Lengyelország)

• Valdis DOMBROVSKIS (Lettország)

• Andrius KUBILIUS (Litvánia)

• Christophe HANSEN (Luxemburg)

• VÁRHELYI Olivér (Magyarország)

• Glenn MICALLEF (Málta)

• Raffaele FITTO (Olaszország)

• Maria Luís CASANOVA MORGADO DIAS DE ALBUQUERQUE (Portugália)

• Roxana MÎNZATU (Románia)

• Teresa RIBERA RODRÍGUEZ (Spanyolország)

• Jessika ROSWALL (Svédország)

• Maroš ŠEFČOVIČ (Szlovákia)

• Marta KOS (Szlovénia)

A kinevezésre az Európai Parlament 2024. november 27-i jóváhagyását követően került sor.

Az EUSZ a következőképpen rendelkezik: „Az elnöknek, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és a Bizottság többi tagjának mint testületnek a jóváhagyásáról az Európai Parlament szavaz. E jóváhagyás alapján a Bizottságot az Európai Tanács nevezi ki minősített többséggel.” (az EUSZ 17. cikkének (7) bekezdése).

Az Európai Tanács határozata”

Forrás:
Az Európai Tanács kinevezte az Európai Bizottságot; Európai Tanács; 2024. november 28.

Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta a 2025. évi éves uniós költségvetést

„A Tanács a mai napon jóváhagyta az EU 2025. évi általános költségvetéséről szóló közös szövegtervezetet. A közös szövegtervezet elfogadására az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalások eredményeként, 2024. november 16-án került sor.

A kötelezettségvállalások teljes összegét 192 768,6 millió EUR-ban, a kifizetések teljes összegét pedig 149 615,7 millió EUR-ban határozták meg, ami nem tartalmazza a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret fejezetein kívüli speciális eszközökre vonatkozó előirányzatokat.

A jelenlegi többéves pénzügyi keretben meghatározott kiadási plafon alatt az idén 800,5 millió EUR-t tartottak rendelkezésre abból a célból, hogy az EU reagálni tudjon az előre nem látható szükségletekre.

„Örömmel jelentem be, hogy megállapodtunk a 2025. évi uniós költségvetésről. A jövő évi költségvetés lehetővé fogja tenni, hogy az EU kiemelt területeire összpontosítsunk, és egyúttal prudens és reális megközelítést alkalmazva használjuk fel az adófizetők pénzét. A jelenlegi gazdasági és geopolitikai helyzetet figyelembe véve elegendő pénzügyi mozgásteret hagytunk annak érdekében, hogy reagálni tudjunk az előre nem látható körülményekre.” – Banai Péter, magyar államtitkár, valamint a Tanács részéről a 2025. évi uniós költségvetés főtárgyalója

A kötelezettségvállalások több pénzügyi éven keresztül végrehajtott tevékenységekre nyújtott pénzösszegekre vonatkozó, jogilag kötelező erejű ígéretek.

A kifizetések az EU költségvetésébe a folyó és a korábbi pénzügyi években beállított kötelezettségvállalásokból eredő kiadásokat fedezik.

Az EU 2025. évi költségvetése a többéves pénzügyi keret fejezetein kívüli speciális eszközökre vonatkozó előirányzatokkal együtt összesen 199 438,4 millió EUR kötelezettségvállalást és 155 209,3 millió EUR kifizetést tartalmaz.

A következő lépések

A költségvetés elfogadását az Európai Parlament fogja bejelenteni, miután maga is jóváhagyta a közös szövegtervezetet. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak 14 nap áll a rendelkezésére, hogy hivatalosan jóváhagyja a november 16-án elért megállapodást.

Háttér

A Bizottság a 2025. évre vonatkozó – 2024. július 12-én hivatalosan elfogadott – eredeti költségvetési tervezetében a kötelezettségvállalások teljes összegét 193 046,9 millió EUR-ban, a kifizetések teljes összegét pedig 147 090,5 millió EUR-ban határozta meg, ami nem tartalmazza a többéves pénzügyi keret fejezetein kívüli speciális eszközökre vonatkozó előirányzatokat.

A Tanács a 2024. szeptember 13-án elfogadott álláspontjában a kötelezettségvállalások teljes összegét 191 527,0 millió EUR-ban, a kifizetések teljes összegét pedig 146 214,6 millió EUR-ban határozta meg, ami nem tartalmazza a többéves pénzügyi keret fejezetein kívüli speciális eszközökre vonatkozó előirányzatokat.

Az Európai Parlament a 2024. október 23-án elfogadott módosításai eredményeként a kötelezettségvállalások teljes összegét 194 282,3 millió EUR-ban, a kifizetések teljes összegét pedig 147 895,5 millió EUR-ban határozta meg, ami nem tartalmazza a többéves pénzügyi keret fejezetein kívüli speciális eszközökre vonatkozó előirányzatokat.

A Bizottság 2024. október 10-én módosító indítványt fogadott el az általános költségvetés tervezetére vonatkozóan, amelyben 303 millió EUR-val csökkentette a kötelezettségvállalásokat, és 2 657 millió EUR-val növelte a kifizetéseket.

Miután az Európai Parlament elfogadta a költségvetési tervezetre vonatkozó módosításait, a Tanács közölte, hogy nem ért egyet a Parlament javaslataival. Ennek következtében összehívták az egyeztetőbizottság ülését. A Tanács és az Európai Parlament 2024. november 16-án megállapodásra jutott az EU 2025. évi éves költségvetéséről. A Tanács a mai napon minősített többséggel elfogadta a költségvetést.

Az egyeztetőbizottság a 27 tagállam képviselőiből és 27 európai parlamenti képviselőből áll, miközben a Bizottság elfogulatlan közvetítőként jár el azzal a céllal, hogy összeegyeztesse a költségvetési hatóság két ágának az álláspontját.

Ez az ötödik éves költségvetés a hosszú távú uniós költségvetésen – azaz a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi kereten (MFF) – belül. A 2025. évi költségvetést a Covid19-járványt követő helyreállítás támogatását célzó – a világjárványt követő helyreállítás céljára létrehozott uniós eszköz, a NextGenerationEU keretében finanszírozott – intézkedések egészítik ki.

”

Forrás:
A Tanács jóváhagyta a 2025. évi éves uniós költségvetést; EU Tanácsa; 2024. november 25.

Európai szemeszter, 2024. ősz: a rendezett államháztartáshoz és a fenntartható és inkluzív növekedéshez vezető út

„A Bizottság előterjesztette az európai szemeszter őszi csomagját. Ez az első ilyen dokumentumcsomag azóta, hogy 2024 áprilisában hatályba lépett az EU új gazdasági kormányzási keretének ambiciózus és átfogó reformja. Ez kulcsfontosságú lépés a reform célkitűzéseinek megvalósításában, amelyek célja a keret egyszerűbbé, átláthatóbbá és hatékonyabbá tétele, valamint a nemzeti felelősségvállalás megerősítése.

Az új keret támogatja a tagállamokat a makrogazdasági stabilitás, a növekedés és a költségvetési fenntarthatóság megvalósításában, ami kritikus fontosságú az EU gazdasági ereje szempontjából napjaink kihívásokkal teli globális környezetében. Ösztönzi továbbá azokat a reformokat és beruházásokat, amelyek megteremtik a hosszú távú gazdasági stabilitás és a fenntartható növekedés alapjait. Végső soron hozzájárul a reziliensebb, méltányosabb, versenyképesebb és biztonságosabb uniós gazdaság kiépítéséhez, ami a polgárok javát szolgálja.

Az európai szemeszter őszi csomagjának megjelenése egybeesik azzal, hogy az EU gazdasága a tartós stagnálás után visszatér a szerény növekedéshez. Ami a jövőbeli kilátásokat illeti, miközben a tagállamok szükség szerint költségvetési kiigazítást hajtanak végre, a közberuházások 2025-ben várhatóan szinte valamennyi tagállamban növekedni fognak, amihez számos tagállamban jelentősen hozzájárul a Next Generation EU Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközéből, illetve az egyéb uniós forrásokból származó finanszírozás.

Az egyszerűbb szabályok figyelembe veszik a különböző költségvetési kihívásokat

Az új gazdasági kormányzási keret egyszerűbb és átláthatóbb költségvetési szabályokat vezet be. Egyetlen operatív mutatót alkalmaz, nevezetesen a tagállam többéves nettó kiadási pályáját, ami megkönnyíti a megfelelés nyomon követését. A keret az egyes tagállamok egyedi költségvetési helyzetéhez igazított kockázatalapú felügyeletet is bevezet, és lehetővé teszi a fokozatosabb költségvetési kiigazítást, amennyiben azt konkrét reformok és beruházások támasztják alá.

Az új keret lehetővé teszi a Covid19-világjárvány és az azt követő energiaválság nyomán jelentősen megemelkedett államadósság szintjének fokozatos és realisztikus csökkentését. A rendezett államháztartás a makrogazdasági stabilitás és a fenntartható gazdasági növekedés előfeltétele.

A növekedést ösztönző reformok és beruházások előmozdítása

Az új keret értelmében minden tagállam belefoglal középtávú tervébe olyan reformokat és beruházásokat, amelyek kezelik a közös uniós prioritásokat és az európai szemeszter keretében kiadott országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívásokat. A kezelendő területek közé tartozik a zöld és digitális átállás, a társadalmi és gazdasági reziliencia, az energiabiztonság és a védelmi képességek kiépítése.

A középtávú tervek értékelése

A középtávú tervek képezik az új gazdasági kormányzási keret alappillérét. A költségvetési, reform- és beruházási célkitűzések egyetlen középtávú tervbe történő integrálása koherens és egyszerűsített folyamatot eredményez.

A Bizottság az eddig benyújtott 22 terv közül 21 terv értékelését már lezárta.

A Bizottság értékelése szerint e 21 terv közül 20 megfelel az új keret követelményeinek, és hiteles költségvetési pályát határoz meg annak biztosítása érdekében, hogy az érintett tagállam adósságszintje fenntartható csökkenő pályára kerüljön vagy prudens szinten maradjon. Ez a következő tagállamokra igaz: Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Luxemburg, Málta, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia. E tagállamok esetében a Bizottság azt ajánlja, hogy a Tanács hagyja jóvá az érintett tervekben foglalt nettó kiadási pályát. Hollandia esetében a Bizottság azt javasolta, hogy a Tanács a Bizottság által júniusban továbbított technikai információval összhangban álló nettó kiadási pályára tegyen ajánlást.

Magyarország középtávú tervének bizottsági értékelése még folyamatban van.

A Bizottság által kedvezően értékelt 20 középtávú terv közül öt esetében a nettó kiadási pálya a kiigazítási időszak négyről hét évre történő meghosszabbításán alapul. A meghosszabbítást a tervekben szereplő reform- és beruházási kötelezettségvállalások támasztják alá. A Bizottság mind az öt esetben úgy értékelte, hogy a tervekben szereplő intézkedések megfelelnek azoknak a kritériumoknak, amelyek indokolják a meghosszabbítást. Finnország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Románia középtávú terve tartozik ide.

A 2025-re vonatkozó költségvetésiterv-javaslatok értékelése

A Bizottság értékelte továbbá 17 euróövezeti tagállam 2025-re vonatkozó költségvetésiterv-javaslatát, és megvizsgálta, hogy egy-egy költségvetési terv megfelelő első lépést jelent-e az adott középtávú terv végrehajtásához.

A költségvetésiterv-javaslatok Bizottság általi értékelése a 2024–2025-ös nettó kiadásnövekedésre összpontosít, értékelve, hogy a nettó kiadások meghaladják-e a tagállamok középtávú terveiben meghatározott felső határokat, feltéve, hogy rendelkezésre áll ilyen terv, és az megfelel az új keretnek.

Nyolc euróövezeti tagállam megfelel a költségvetési ajánlásoknak, míg hét nem felel meg teljes mértékben, egy nem felel meg, egy esetében pedig fennáll a meg nem felelés kockázata:

  • Görögország, Ciprus, Lettország, Szlovénia, Szlovákia, Olaszország, Horvátország és Franciaország az értékelés szerint megfelel az ajánlásoknak, mivel nettó kiadásaik az előrejelzések szerint a felső határokon belül lesznek.
  • Észtország, Németország, Finnország és Írország az értékelés szerint nem felel meg teljes mértékben az ajánlásoknak, mivel éves (Finnország, Írország) és/vagy kumulált (Észtország, Németország, Írország) nettó kiadásaik az előrejelzések szerint meghaladják a vonatkozó felső határokat.
  • Luxemburg, Málta és Portugália az értékelés szerint nem felel meg teljes mértékben az ajánlásnak: bár nettó kiadásaik az előrejelzések szerint a felső határokon belül maradnak, a Tanács ajánlásával ellentétben 2024–2025 telére nem szüntetik meg fokozatosan a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedéseket.
  • Hollandia az értékelés szerint nem felel meg az ajánlásnak, mivel nettó kiadásai az előrejelzések szerint meghaladják a felső határokat.
  • Litvánia esetében az értékelés szerint fennáll a kockázat, hogy nem felel meg az ajánlásnak, mivel a nettó kiadások az előrejelzések szerint meghaladják azt a mértéket, amelyet a Bizottság megfelelő első lépésnek tekintene az új gazdasági kormányzási keret végrehajtása felé.

A túlzotthiány-eljárás következő lépései

A túlzotthiány-eljárás a Stabilitási és Növekedési Paktum úgynevezett „korrekciós ága”.

Az őszi csomag ismerteti a Bizottság által a túlzotthiány-eljárás hatálya alá tartozó nyolc tagállam (Belgium, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Málta, Lengyelország, Románia és Szlovákia) számára megfogalmazott ajánlásokat a túlzott hiány megszüntetését célzó többéves nettó kiadási pályára vonatkozóan.

E tagállamok többsége esetében a korrekciós pálya az adott tagállam által a középtávú tervében meghatározott nettó kiadási pályán alapul. Ez összhangban van azzal, hogy az új gazdasági kormányzási keret nagy hangsúlyt fektet a költségvetési kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos nemzeti felelősségvállalásra.

Amennyiben nem áll rendelkezésre valamelyik terv vagy nem készült még el a középtávú tervre vonatkozó ajánlás, mint Belgium és Magyarország esetében, a túlzotthiány-eljárás keretében elfogadott ajánlásban szereplő korrekciós pálya a Bizottság által kiadott, a legfrissebb adatok alapján aktualizált négyéves referenciapályán alapul.

A csomag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentést is tartalmaz Ausztriára és Finnországra vonatkozóan, amely értékeli, hogy e tagállamok megfelelnek-e a hiánykritériumnak.

Ausztria 2024-re vonatkozóan a GDP 3%-ában meghatározott referenciaértéket meghaladó tervezett hiányról számolt be, és a Bizottság előrejelzése szerint – változatlan politikát feltételezve – 2025-ben és 2026-ban sem várható, hogy a hiány a referenciaérték alá csökkenne. A Bizottság ezért mérlegeli, hogy javaslatot tegyen a Tanácsnak annak megállapítására, hogy Ausztriában túlzott hiány áll fenn. Az osztrák hatóságok jelezték, hogy meg kívánják hozni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a hiány 2025-ben 3% alá csökkenjen. A Bizottság készen áll az új intézkedések értékelésére azt követően, hogy a kormány hivatalosan megállapodott ezekről, és amennyiben ezeket kellően részletezi.

Finnország esetében, amely 2024-re vonatkozóan szintén a GDP 3%-át meghaladó tervezett hiányról számolt be, a Bizottság nem szándékozik javasolni a túlzotthiány-eljárás megindítását, mivel az előrejelzések szerint a hiány 2025-től további szakpolitikai intézkedések nélkül is a referenciaérték alá csökken.

A kiigazítási programot követő felügyeleti jelentések

A Bizottság a kiigazítási programot követő felügyeleti jelentésekben értékeli a pénzügyi támogatási programokban részesült tagállamok (Ciprus, Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország) gazdasági, költségvetési és pénzügyi helyzetét, elsősorban a törlesztési képességre összpontosítva. A jelentések következtetése szerint mind az öt tagállam továbbra is képes visszafizetni adósságát.

Következő lépések

A Tanács és az eurócsoport most megvitatja az európai szemeszter őszi költségvetési csomagjában bemutatott elemeket.

Miután a Tanács jóváhagyja a középtávú terveket, a Bizottság nyomon fogja követni, hogy a tagállamok a terv által lefedett teljes időszakban tiszteletben tartják-e a tervekben foglalt kötelezettségvállalásokat. A tagállamok éves eredményjelentések benyújtásával fogják elősegíteni a hatékonyabb nyomon követést és végrehajtást.

A Bizottság az elkövetkező hetekben előterjeszti az európai szemeszter őszi csomagjának második részét, amely az éves fenntartható növekedési stratégiát, az euróövezetre vonatkozó ajánlást, a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, valamint az együttes foglalkoztatási jelentésre irányuló javaslatot foglalja magában.

További információk

Kérdések és válaszok az európai szemeszter 2024. őszi költségvetési csomagjával kapcsolatban

Az európai szemeszter 2024. őszi csomagja – dokumentumok

2024. őszi gazdasági előrejelzés

Az európai szemeszter

Kérdések és válaszok az új gazdasági kormányzási keretről

Idézet(ek)

„Új gazdasági kormányzásunk eredményes. A Bizottság értékelte 22 tagállam középtávú tervét, amelyek már az új keretnek megfelelően készültek. E tervek hozzá fognak járulni az államháztartás fenntarthatóságához, és elő fogják mozdítani a fenntartható és inkluzív növekedést. Az uniós gazdaság talpra állásával párhuzamosan biztosítanunk kell, hogy az a jövőben is versenyképes maradjon, és képes legyen megbirkózni a globális kihívásokkal. A középtávú tervekkel minden tagállam felelősséget vállal azért, hogy a következő években olyan koherens szakpolitikákat érvényesítsen, amelyek a fokozatos költségvetési kiigazításon, a kiemelt közberuházásokon és a növekedésösztönző reformokon alapulnak. A tervek tehát érvényre juttatják a gazdasági és társadalmi reziliencia megerősítésére, a zöld és digitális átállás előmozdítására, valamint Európa biztonsági kapacitásának megerősítésére irányuló közös uniós prioritásokat. Az elfogadott tervek alapján támogatni fogjuk a tagállamokat azok végrehajtásában, és az európai szemeszter keretében folyamatosan nyomon fogjuk követni az előrehaladást.” – Valdis Dombrovskis, Executive Vice-President for an Economy that Works for People

„Az idei őszi csomag fontos lépést jelent az új gazdasági kormányzási keret végrehajtásában. A tagállamok középtávú tervei a költségvetési fenntarthatósághoz és a növekedéshez vezető hiteles ütemterveknek tekinthetők. A túlzotthiány-eljárás alatt álló tagállamok esetében a költségvetési kiigazítási pályák képezik a túlzotthiány-eljárás keretében megfogalmazott ajánlások alapját is, megerősítve költségvetési szabályaink koherenciáját és az azokkal kapcsolatos felelősségvállalást. A 2025-re vonatkozó költségvetésiterv-javaslatok azt mutatják, hogy – összhangban az új szabályokkal – a konszolidáció nem a beruházások kárára történik. Ugyanakkor továbbra is agilisnak kell maradnunk, és készen kell állnunk a váratlan sokkhatásokra való reagálásra. Az új gazdasági kormányzási szabályok keretében az európai gazdaságnak meg kell erősítenie versenyképességét és biztonságát a geopolitikai bizonytalanság kezelése érdekében.” – Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos”

Forrás:
Európai szemeszter: az új gazdasági kormányzási keret szerinti első őszi csomag felvázolja a rendezett államháztartáshoz és a fenntartható és inkluzív növekedéshez vezető utat; Európai Bizottság; 2024. november 26.

Az európai versenyképesség jövője – EU Tanácsa, Versenyképességi Tanács (COMPET), 2024. november 28.

„Főbb eredmények

Az európai versenyképesség jövője

A magyar elnökség elnökségi következtetéseket adott ki az európai versenyképesség jövőjéről. Az elnökségi következtetések elismerik a termelékenység és a fenntartható növekedés fokozásának sürgősségét, az EU szociális és gazdasági modelljének fenntartása mellett.

E cél elérése érdekében az elnökségi következtetések a következőkre szólítanak fel:

  • az egységes piac elmélyítése
  • az innováció előmozdítása
  • a szabályozási terhek csökkentése
  • az üzleti környezet javítása, különösen a kis- és középvállalkozások számára

Az elnökségi következtetések kiemelik, hogy sürgősen mozgósítani kell a beruházásokat a kulcsfontosságú stratégiai ágazatokban, beleértve a tiszta technológiákat és az energiainfrastruktúrát, valamint javítani kell az innováció finanszírozását.

Az elnökség felkéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki új stratégiákat az egységes piacra és az iparra vonatkozóan, a modernizációra és az egyszerűsítésre összpontosítva a hosszú távú gazdasági növekedés és a versenyképesség támogatása érdekében az egész Unióban.

Jobb szabályozás Európában

A miniszterek irányadó vitát tartottak az európai szabályozás javításáról. A vitát a magyar elnökség által készített feljegyzés keretezte.

A miniszterek három pontról fejtették ki véleményüket:

  • a Draghi-jelentésben szereplő, a jobb szabályozást előirányzó kezdeményezések támogatása
  • az adminisztratív terhek csökkentésének hatékony végrehajtása
  • és a meglévő, a jobb szabályozást szolgáló eszközök javítása

A tagállamok többsége üdvözölte a témát mint az európai versenyképesség javításának fontos elemét. A delegációk többsége üdvözölte a Bizottság javaslatait, amelyek szerint a jelentéstételi terhek 25%-kal, a kkv-k esetében pedig 35%-kal csökkennének. Több delegáció támogatta a Draghi-jelentés azon javaslatát, hogy ezt a célt túl kell lépni (a kkv-k esetében a jelentéstételi kötelezettség 50%-os csökkentésére), valamint azt az elképzelést, hogy az adminisztratív terhek kiszámítására egységes módszertan álljon rendelkezésre, beleértve a különböző jogszabályok kumulatív terheit is. Számos delegáció üdvözölte a végrehajtásért és egyszerűsítésért felelős biztosi poszt létesítését (Dombrovskis biztos), valamint azt, hogy minden egyes biztos feladata a meglévő jogszabályok stressztesztelése és annak biztosítása, hogy az új jogszabályok ne okozzanak felesleges többletterheket, valamint hogy évente jelentést tegyenek a terhek csökkentéséről, és évente kétszer végrehajtási párbeszédet tartsanak. A jobb hatásvizsgálatok kérdését (a Tanács és a Parlament módosításai esetében is) szintén számos delegáció vetette fel, többek között a különböző területekre (például a legkülső régiókra) és cégtípusokra (például a kkv-kra) összpontosítva. Több miniszter a jobb szabályozás meglévő eszközeinek, például az egy új szabályozó eszköz bevezetése esetén egy meglévő megszüntetése, vagy a kkv-tesztnek a fokozott alkalmazására szólított fel. Végezetül több felszólaló a meglévő vagy új technológiák (digitális, mesterséges intelligencia, blokklánc) alkalmazását szorgalmazta a jelentéstételi követelmények csökkentése érdekében.

Bármilyen más ügy

– A magyar elnökség tájékoztatta a minisztereket a folyamatban lévő jogalkotási ügyek állásáról.

– A dán, az észt, a finn, a francia, a lett, a litván, a portugál, a spanyol és a svéd delegáció tájékoztatta a minisztereket a „Biogazdaság – a következő lépések az EU-ban” című dokumentumról.
Bioeconomy – next steps in the EU

– A dán, a finn, a francia, a dán, a német, az ír, a lett, a szlovák és a spanyol delegáció tájékoztatta a minisztereket „A biotechnológiai forradalom előnyeinek teljes körű kiaknázása” témában.
Reaping the full benefits of the biotech revolution’

– A francia, a német és a svéd delegáció tájékoztatta a minisztereket „Az európai akkumulátorgyártás fejlődéséről és a versenyképes európai akkumulátoripar biztosításának további útjáról”.
The development of European Battery Production and the way ahead to ensure a competitive European Battery Industry

– Az osztrák, a bolgár, a cseh, az olasz, a lengyel, a román és a szlovák delegáció tájékoztatta a minisztereket a „Közös javaslat a megújított európai autóipari politikára: a versenyképesség és az éghajlatváltozással kapcsolatos ambíciók egyensúlyba hozása” című dokumentumról.
Joint proposal for a renewed European automotive policy: balancing competitiveness and climate ambition

– A Bizottság tájékoztatta a minisztereket „A munkavállalók kiküldetésének bejelentésére szolgáló, a belső piaci információs rendszerhez kapcsolódó nyilvános interfészről szóló rendeletről
Commission proposal on the regulation for the declaration of posting workers

– A Bizottság tájékoztatta a minisztereket a kkv-megbízottak hálózatának 2024. évi jelentéséről a Versenyképességi Tanácsnak.
2024 SME Envoy Network report

– A soron következő lengyel elnökség bemutatta a belső piac és az ipar területére vonatkozó munkaprogramját.

„A” tételek

A miniszterek is elfogadták az „A” tételek listáját.

Találkozó iratai
Előkészítő dokumentumok

Az üléshez tartozó dokumentumok

”

Forrás:
Competitiveness Council (Internal market and industry), 28 November 2024; Council of the European Union; 2024. november 28.
Lásd még:
Nagy Márton: Európában versenyképességi fordulatra van szükség; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2024. november 28.

Az EU versenyképességének erősítése, az Európai Kutatási Térség megerősítése – EU Versenyképességi Tanácsa (COMPET), 2024. november 29.

„Főbb eredmények

Kutatás
Az EU versenyképességének erősítése, az Európai Kutatási Térség megerősítése és széttagoltságának leküzdése

A kutatásért felelős miniszterek az EU versenyképességének megerősítéséről, az Európai Kutatási Térség megerősítéséről és széttagoltságának leküzdéséről szóló tanácsi következtetések jóváhagyásával indították el a COMPET Tanács kutatással foglalkozó részét.

A miniszterek megerősítették elkötelezettségüket amellett, hogy a kutatási és innovációs (K+I) politikák javítása révén 2050-ig fokozzák az EU versenyképességét, jólétét és klímasemlegességét. A következtetések hangsúlyozzák, hogy elő kell mozdítani a tudományos kiválóságot és a felforgató innovációt, valamint kezelni kell az olyan kihívásokat, mint a zöld és a digitális átállás, valamint a gazdasági biztonság. A következtetések a tagállamok közötti szakadék csökkentésére és a K+I-beruházások növelésére szólítanak fel a 2030-ra kitűzött 3%-os GDP-cél elérése érdekében, valamint a nemzeti és uniós együttműködés előmozdítására. A következtetések hangsúlyozzák a tudás, a tehetség és a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal fontosságát a versenyképesség és az EU globális pozíciójának megerősítésében. Az Európai Kutatási Térség (EKT), European Research Area (ERA) létfontosságú lesz a K+I ökoszisztéma széttagoltságának csökkentésében és a tagállamok közötti együttműködés fokozásában. A szöveg támogatja az EKT jobb irányítását olyan területeken, mint a nyílt tudomány, az innovációs ökoszisztémák és a kutatási infrastruktúrák, miközben elősegíti a tehetségek áramlását és a kutatók mobilitását. Végezetül a szöveg ösztönzi a befektetőbarát környezet megteremtését az induló vállalkozások számára, a magánbefektetések ösztönzését és az európai technológiai növekedés rugalmas finanszírozását.

Közép- és Kelet-Európa biogazdasági potenciáljának kiaknázása

A miniszterek jóváhagyták továbbá a Tanács következtetéseit a fenntartható természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, az élelmezési rendszerek biztonsága és a biogazdaság kiépítésének előmozdítására irányuló, a közép- és kelet-európai potenciált kihasználó, potenciális európai szintű kutatási és innovációs kezdeményezésről.

A tanácsi következtetések hangsúlyozzák, hogy a fenntartható biomassza-termelés alapvető fontosságú az európai zöld megállapodás 2030-ig és 2050-ig szóló céljainak eléréséhez, valamint Európa versenyképességének a körforgásos biogazdaság révén történő fokozásához. A szöveg nagyobb transznacionális együttműködésre szólít fel, különösen a szomszédos országokkal (a Nyugat-Balkánnal és a tagjelölt országokkal) az erőforrás-gazdálkodás és az élelmezésbiztonság terén jelentkező kihívások kezelése érdekében, és elismeri a BIOEAST – a közép- és kelet-európai országokat a körforgásos biogazdaság előmozdítása érdekében egyesítő kezdeményezés – munkáját a vonatkozó kutatások koordinálásában játszott szerepéért. Végül a következtetések felkérik a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy esetleges új K+I kezdeményezés szükségességét és megvalósíthatóságát a biogazdaság területén.

Fejlett anyagok

A miniszterek jóváhagyták a fejlett anyagokról szóló bizottsági közleményről szóló tanácsi következtetéseket is.

A Tanács üdvözli a Bizottság közleményét a fejlett anyagok iránti növekvő európai keresletről, és a fejlett anyagok ökoszisztémájának további fejlesztése érdekében a kutatás és innováció (K+I) felgyorsítására szólít fel. Ezeknek az anyagoknak biztonságosnak, fenntarthatónak és erőforrás-hatékonynak kell lenniük a Zöld megállapodás és a körforgásos gazdaság támogatása érdekében. A Tanács felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy adott esetben javítsák a kutatás biztonságát, határozzák meg a közös célkitűzéseket, és aktualizálják a K+I prioritási területeket. Figyelembe veszi a fejlett anyagok digitális infrastruktúrájának létrehozására irányuló javaslatot, amely a meglévő infrastruktúrákra, például az EuroHPC-re és az európai nyílt tudományos felhőre épül. A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy a fejlett anyagokkal foglalkozó technológiai tanács (Technology Council for Advanced Materials) létrehozásakor kerülje el a tagállamokra háruló adminisztratív terheket. Hangsúlyozza a köz- és magánbefektetések szükségességét, és a magánfinanszírozás bevonása érdekében olyan kezdeményezéseket használ fel, mint az „Innovatív anyagok az EU számára” (Innovative Materials for EU) partnerség vagy a közös európai érdekű projektek. A Tanács emellett az uniós alapok közötti erősebb szinergiákra, az innovátorok és a kkv-k támogatására, valamint a munkaerő készségeinek fejlesztésére szólít fel, megjegyezve a „fejlett anyagok akadémiájának” elindítását. Végül kiemeli a fejlett anyagok etikai és társadalmi vonatkozásait, beleértve azok egészségügyi és környezeti hatásait.

A kutatás és innováció hozzájárulása az EU versenyképességéhez

A miniszterek irányadó vitát tartottak a kutatásnak és az innovációnak az EU versenyképességéhez való hozzájárulásáról. A vitát a magyar elnökség által készített feljegyzés keretezte.

A feljegyzés emlékeztet arra, hogy Mario Draghi „Az európai versenyképesség jövője” című jelentése kiemeli a kutatás és az innováció döntő szerepét Európa termelékenységének és versenyképességének előmozdításában, és hangsúlyozza, hogy fel kell zárni az innovációs szakadékot más globális gazdaságokhoz képest. A Draghi-jelentés számos intézkedést javasol az európai innováció hiányosságainak orvoslására és az ökoszisztéma mozgásba hozására.
Ezek a következők:

  • az innováció, az induló és a méretnövelő vállalkozások finanszírozásának javítása
  • egyszerűbb és hatékonyabb 10. K+I keretprogram kidolgozása.
  • a tudományos kiválóság előmozdítása; a világelső kutatási infrastruktúrába való beruházás
  • a szakpolitikák jobb összehangolása a GDP 3%-ának K+F-re fordítására vonatkozó célkitűzés elérése érdekében; a szabályozási keret egyszerűsítése

A miniszterek három kérdésben fejtették ki véleményüket:

  • a Draghi-jelentés főbb pontjai és azok végrehajtásának módja
  • a kiválóság előmozdítása a befogadás, a hozzáférhetőség, valamint a K+I előnyeinek és jólétének megosztása mellett
  • a K+I magántőke mozgósításának módjai

Valamennyi miniszter üdvözölte a Draghi-jelentés elemzését, és egyetértett abban, hogy a kutatás és az innováció alapvető fontosságú az EU versenyképességének javításához és a főbb gazdasági szereplőkkel szembeni innovációs lemaradás csökkentéséhez. Számos miniszter ismertette a kutatásra fordított 3%-os GDP-célkitűzés elérése érdekében hozott intézkedéseket. Számos delegáció szerint azonban e cél eléréséhez elengedhetetlenek a magánberuházások. A miniszterek jobb keretet sürgettek a magánberuházások vonzására, amely kevesebb adminisztratív terhet, több ösztönzőt és valódi tőkepiaci uniót jelentene. Az elnökség felszólított arra, hogy a kutatási politikában találják meg a középutat a kiválóság és a befogadás között. Végül számos delegáció egyetértett abban, hogy most van itt az ideje a cselekvésnek.

Bármilyen más ügy

Az Európai Kutatási Tanács (EKT) függetlensége
A dán delegáció 22 másik delegáció támogatásával tájékoztatást nyújtott „Az Európai Kutatási Tanács (EKT) függetlenségének megerősítése” című dokumentumról.

A soron következő elnökség programja
A lengyel delegáció tájékoztatta a Tanácsot a lengyel elnökség kutatási és innovációs munkaprogramjáról.

Űrkutatás

Az európai kompetenciák megerősítése az űrágazatban

A miniszterek jóváhagyták az „Európai kompetenciák megerősítése az űrágazatban” című tanácsi következtetéseket.

Szabados Richárd államtitkár elnökletével az űrszakértői formáció miniszterei egyetértettek abban, hogy az űrágazat döntő szerepet játszik az EU gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi, technológiai és biztonsági céljainak támogatásában. Európa versenyképességének, vezető szerepének és függetlenségének megőrzése érdekében azonban sürgősen meg kell erősíteni Európa képességeit ezen a területen.

A következtetések kiemelik egy olyan átfogó megközelítés fontosságát, amely magában foglalja:

  • a készségek fejlesztése,
  • szabályozási keretek,
  • nemzetközi együttműködés annak biztosítása érdekében, hogy Európa továbbra is az űrtechnológia élvonalában maradjon.

A következtetések hangsúlyozzák, hogy proaktív lépésekre van szükség, például a STEM (természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai) oktatásba való befektetésre, valamint a vállalkozások, egyetemek és közintézmények közötti szinergiák megteremtésére. Ezek az intézkedések várhatóan elősegítik az innovációt, a fenntarthatóságot és az ellenálló képességet az európai űrágazatban. A következtetések emellett az Unió érdekeinek védelme és a globális színtéren való önálló fellépés képességének megerősítése, valamint a folyamatos fejlesztés és kiválóság kultúrájának előmozdítása érdekében az űrágazatban a nem európai technológiákra való kisebb mértékű támaszkodásra szólítanak fel.

Az űrprogram félidős értékelése

A miniszterek jóváhagyták az Európai Unió űrprogramjának időközi értékeléséről szóló tanácsi következtetéseket.

Az „Az Európai Unió űrprogramjának időközi értékelése” című tanácsi következtetések elemzik az uniós űrprogram végrehajtásáról és az EU Űrügynökségének (EUSPA) teljesítményéről szóló, a Bizottság által 2024 júliusában közzétett jelentés megállapításait. Az űrprogramot a 2021-2027 közötti időszakra hozták létre, hogy űrtevékenységeket hajtson végre a földmegfigyelés, a műholdas navigáció, a világűrben történő helyismeret (SSA), a kormányzati műholdakkal történő kommunikáció (GOVSATCOM), az összekapcsolhatóság, az űrkutatás és az innováció területén, és az űrhöz való autonóm, biztonságos és költséghatékony hozzáférési képesség támogatására, figyelembe véve az Unió alapvető biztonsági érdekeit; valamint az erős uniós űrgazdaság kialakításának elősegítésére, többek között az űrökoszisztéma támogatása, valamint a versenyképesség, az innováció, a vállalkozói szellem, a készségek és a kapacitásépítés erősítése révén valamennyi tagállamban és uniós régióban. Mindezek megvalósításának támogatására létrehozták az EU Űrprogramügynökségét (EUSPA). A Tanács következtetései számba veszik az uniós űrprogram végrehajtása terén elért eredményeket, elemzik az EUSPA munkáját, és meghatározzák az előttünk álló munka prioritásait. A következtetések sürgetik a program biztonságát és rugalmasságát fenyegető növekvő veszélyek elleni fellépést, valamint a függőség csökkentésére és az autonómia megerősítésére szólítanak fel.

Az EU űrpolitikájának jövője

A miniszterek véleménycserét folytattak „Az EU űrpolitikájának jövője – védelmi szinergiák a polgári űrprogrammal” címmel.

A politikai vita középpontjában az űrpolitika stratégiai és biztonsági vonatkozásai álltak, miután 2023 márciusában elfogadják az EU biztonsági és védelmi űrstratégiáját (EUSSSD). A vitát a magyar elnökség által készített dokumentum vezérelte, amely az űrkutatást stratégiai és vitatott területként határozta meg.

A miniszterek három témában osztották meg egymással véleményüket:

  • az űrprogram lehetséges fejleményei a növekvő európai biztonsági kihívások kezelése érdekében
  • az uniós űrinfrastruktúra ellenálló képességének és biztonságának megerősítése a jelenlegi polgári felügyeleti keretek összefüggésében
  • megfontolások arra vonatkozóan, hogy mely kettős felhasználású technológiáknak kell prioritást adni, és lépések a fenntarthatósági célokkal való összehangolás biztosítására

Számos delegáció hangsúlyozta, hogy a világűrrel kapcsolatos európai politikai felfogást aktualizálni kell, hogy lépést tartson a gyorsan változó nemzetközi geopolitikai környezettel. Több delegáció rámutatott arra, hogy a kettős felhasználású szempontok – az űreszközök polgári és katonai vagy biztonsági célú felhasználása – egyre fontosabbá válnak a jövőbeli űrpolitikában. Az EU biztonsági és védelmi célú űrstratégiájával összhangban azonban a miniszterek többsége egyetértett abban, hogy az uniós űrprogramnak több szolgáltatást kell nyújtania a védelmi felhasználók számára, miközben a polgári ellenőrzés továbbra is fennmarad. Ebben az összefüggésben a készülő uniós űrjognak, a következő űrprogramnak és az EU kiemelt űrkezdeményezéseinek figyelembe kell venniük a kettős felhasználású igényeket, hogy biztosítsák az EU űrrendszereinek rugalmasságát és biztonságát, megőrizzék a technológiai szuverenitást az űrben, és megerősítsék az általános stratégiai autonómiát.

Egyéb ügyek

A soron következő elnökség programja
A lengyel delegáció tájékoztatta a Tanácsot a soron következő elnökség űrkutatással kapcsolatos munkaprogramjáról.

Az üléshez kapcsolódó dokumentumok
Előkészítő dokumentumok

Az ülés nyomán készült dokumentumok

”

Forrás:
Competitiveness Council (Research and space), 29 November 2024; Council of the European Union; 2024. november 29.
Hankó Balázs: csökkenteni kell a kutatás finanszírozásának tagállamok közötti töredezettségét; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2024. november 29.

Kohéziós politika és demográfiai kihívások – EU Tanácsa, Általános Ügyek Tanácsa (Kohézió), 2024. november 28.

„Főbb eredmények

Kohéziós politika és demográfiai kihívások

A kohéziós politika jövőjéről folyó megbeszélések keretében a Tanács következtetéseket hagyott jóvá a kohéziós politikának az EU demográfiai kihívásainak kezelésében betöltött szerepéről.

A következtetések kiegészítik a kohéziós politika jövőjéről szóló korábbi tanácsi következtetéseket, és arra irányulnak, hogy információkkal segítsék a Bizottságot a kohéziós politika következő jogszabályi keretével kapcsolatban végzett munka során.

Következtetéseiben a Tanács elismeri, hogy a demográfiai kihívások komoly hatást gyakorolhatnak a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra, valamint az EU egészének rezilienciájára és versenyképességére.

A Tanács hangsúlyozza, hogy a demográfiai kihívásokra adott szakpolitikai válaszoknak összhangban kell lenniük az Európai Unió stratégiai prioritásaival, ugyanakkor a tényleges helyi és regionális viszonyokat is figyelembe kell venniük. A Tanács azt is kiemeli, hogy ezeket a szakpolitikai válaszlépéseket a nemzeti, a regionális és a helyi hatóságok aktív részvételével kell megtervezni és végrehajtani. Ezért úgy véli, hogy a kohéziós politikának alapvető szerepet kell játszania a jövőbeli demográfiai változások kezelésében.

Következtetéseiben a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy a kihívások kezelése érdekében tárjon fel különböző támogatási területeket, és – többek között az integrált területi megközelítések megerősítése révén – fokozza a 2027 utáni kohéziós politikai alapok közötti szinergiákat.

„A kohéziós politika kiemelt prioritást jelent a magyar elnökség számára. Fokozza az EU versenyképességét, és segít kezelni az európai kontinens számos régióját érintő demográfiai kihívásokat, így például az elnéptelenedés és az agyelszívás problémáját. A ma jóváhagyott következtetésekben felkérjük a Bizottságot, gondoskodjon arról, hogy a kohéziós politika a jövőben maradéktalanul betöltse a demográfiai kihívások kezelésében játszott szerepét.” – Navracsics Tibor, Magyarország közigazgatási és területfejlesztési minisztere

A 2027 utáni kohéziós alapok irányítása

A miniszterek azt is megvitatták, hogyan lehet a jövőben a kohéziós politika legfőbb eszközeit megerősíteni, és a kohéziós alapok megosztott irányítását a szubszidiaritás elvével összhangban javítani. A véleménycsere alapjául egy, az elnökség által készített háttéranyag szolgált.

A megbeszélések során a miniszterek hangsúlyozták, hogy a kohéziós politika terén nagy jelentőséget tulajdonítanak a megosztott irányításnak, a többszintű kormányzásnak és a partnerség elvének. Azt is kiemelték, hogy a helyi és a regionális érdekelt feleket mind a politika kialakításába, mind annak végrehajtásába be kell vonni a felelősségvállalás és a szakpolitika hatékonyságának biztosítása érdekében. Ezzel összefüggésben sokan emeltek szót egy esetleges központosítás ellen.

A megbeszélések során hangsúlyt kapott, hogy fontos megőrizni a helyi körülményekből kiinduló megközelítést, illetve hogy a kohéziós politika – természeténél fogva – hosszú távra szól. A résztvevők azt is aláhúzták, hogy megfelelő egyensúlyt kell találni az EU stratégiai prioritásai és a régiók mindegyikének fejlesztési szükségletei között, különös tekintettel a kevésbé fejlett régiókra.

Egyes miniszterek nyitottak voltak azt illetően is, hogy erőteljes ösztönzők segítsék a strukturális reformok tagállami végrehajtását, továbbá hogy megerősödjön a kohéziós politika teljesítményalapú megközelítése, ugyanakkor jelezték, hogy ez nem veszélyeztetheti a kohéziós politika regionális dimenzióját.

Egyéb

Az „Egyéb” napirendi pont keretében a német delegáció tájékoztatta a minisztereket a területi tervezésről és a strukturális alapok programjainak végrehajtásáról szóló, öt tagállam által támogatott informális dokumentumról.

A litván delegáció tájékoztatta a minisztereket négy tagállamnak az Oroszországgal és Belarusszal határos uniós régiókról szóló együttes nyilatkozatáról.

Az üléshez kapcsolódó dokumentumok

Előkészítő dokumentumok

Az ülés nyomán készült dokumentumok

”

Forrás:
Általános Ügyek Tanácsa (Kohézió), 28 november 2024; EU Tanácsa, Általános Ügyek Tanácsa; 2024. november 28.
Lásd még:
EU-elnökség: a kohéziós politika hozzájárulhat a demográfiai válság megoldásához is; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2024. november 28.

Az Európai Unió Tanácsának ajánlása a vonzó és fenntartható felsőoktatási életpályákról

„A Tanács ajánlást fogadott el, amelyben arra ösztönzi az uniós országokat, hogy tegyék vonzóbbá és fenntarthatóbbá a felsőoktatási életpályákat. Az ajánlás hangsúlyozza, hogy el kell ismerni a különböző tudományos életpályákat, és rámutat az oktatás megbecsülésének, valamint a kutatásnak a fontosságára. Emellett olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek arra ösztönzik a felsőoktatási szakembereket, hogy az életpályájukhoz kapcsolódó tevékenységek szélesebb körében vegyenek részt, ideértve a határokon átnyúló oktatási tevékenységeket is.

„Az Unióban működő felsőoktatási intézmények az eljövendő generációk kinevelésének letéteményesei, továbbá biztosítják a gazdaságaink számára szükséges, magasan képzett munkaerőt. A mai napon elfogadott ajánlás kiemeli annak fontosságát, hogy az oktatás a kutatással egyenrangú tevékenységnek minősüljön, és felszólít az akadémiai személyzet és a szakemberek számára elérhető valamennyi életpályatípus és tevékenység nagyobb fokú elismerésére.” – Hankó Balázs, Magyarország kultúráért és innovációért felelős minisztere

Bár az akadémiai személyzet felsőoktatásban dolgozó tagjainak több különböző feladatot kell ellátniuk a hagyományos oktatástól és kutatástól kezdve az innovációs tevékenységeken, a vezetésen és a mentoráláson át az adminisztrációig és az irányításig, e szerepek elismertsége nem egyforma. Ez az életpálya-struktúrák terén részrehajláshoz, valamint a kutatást az oktatás és más, nem kutatói tudományos tevékenységek rovására előtérbe helyező társadalmi elismeréshez vezethet.

A Tanács ajánlása kiemeli a felsőoktatási intézmények által annak érdekében meghozható intézkedéseket, hogy vonzóbbá tegyék a felsőoktatási életpályákat. Ezek az intézkedések többek között a munkakörülmények javítására, valamint a folyamatos szakmai fejlődés, a nemek közötti egyenlőség, a munka és a magánélet közötti egyensúly, valamint az inkluzivitás biztosítására irányulhatnának. Az ajánlás arra is ösztönzi a munkáltatókat, hogy ismerjék el és támogassák a felsőoktatási ágazatban tevékenykedők számára elérhető különböző tudományos életpályákat.

A Tanács mindenekelőtt azt szorgalmazza, hogy az akadémiai személyzet és a szakemberek által a kutatási tevékenységek végzésén túl ellátott különböző szerepek és feladatkörök – például az oktatás, az innovációs tevékenység, a mentorálás, a határokon átnyúló együttműködés és az intézményi irányítás – nagyobb elismerésben részesüljenek.

A mai napon elfogadott ajánlás az első azon dokumentumok sorában, amelyek az Európai Bizottság által előterjesztett felsőoktatási csomag részét képezik. A csomagnak részét képezi egy olyan közös európai diplomára vonatkozó javaslat is, amely automatikusan elismerhető lenne az Unió egész területén. Ezen önkéntes kezdeményezés keretében a hallgatók az alap-, a mester- vagy a doktori képzést akár két vagy több uniós egyetemen is végezhetnék, tanulmányaik eredményeként pedig közös európai képesítést szereznének.

Háttér

Az Európai Bizottság 2024. március 27-én kezdeményezéscsomagot terjesztett elő azzal a céllal, hogy ösztönözze az EU felsőoktatási intézményei közötti, a közös európai diploma létrehozását eredményező transznacionális együttműködés elmélyítését. A közös európai diploma célja az EU-n belüli, tanulási célú mobilitás ösztönzése, vonzóbbá téve a diplomásokat a jövőbeli munkáltatók számára, hozzájárulva egyúttal a munkaerő-kereslet kielégítéséhez és az európai versenyképesség fokozásához is. A csomag felszámolja azokat a jogi és adminisztratív akadályokat, amelyek gátolják vagy eltántorítják a partneregyetemeket attól, hogy közös diplomát eredményező programokat alakítsanak ki.

A csomag elemei:

”

Forrás:
A Tanács ajánlást fogadott el a vonzó és fenntartható felsőoktatási életpályákról; Európai Unió Tanácsa; 2024. november 25.
Lásd még:
Vonzóbbá tennék a felsőoktatási életpályát az Európai Unióban; Kalas Vivien; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2024. november 27.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Ami bevált a magyar egészségügyben – 5. Digital Health Summit

„Kevesebb várakozás, megfelelő színvonalú kiszolgálás, hatékony betegellátás – ezeket várjuk el az egészségügytől. Ennek elérésének pedig egyik fontos eszköze lehet a digitalizáció, ami a legtöbbünk számára az EgészségAblak applikációban jelenik meg.

A magyarok fele szerint az állami egészségügyi ellátásban az időpontfoglaláson kellene a leginkább javítani. A visszajelzések alapján sokan azért választják inkább a magánellátást, mert oda gyorsabb, egyszerűbb bejutni, és könnyebb időpontot foglalni. Ezért is döntött az egészségügyi kormányzat arról, hogy a járóbeteg-szakellátásban az EgészségAblak nevű alkalmazásban bevezetik az időpont foglaló rendszert, mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az 5. Digital Health Summiton. Jelenleg országszerte 134 rendelőben 3543 szakrendelésre van szabad időpont, az idei évre összesen 280 ezer, jövő február végéig pedig 902 ezer a szabad időpontok száma. Az applikációban a beteg minden egészségügyi adata, korábbi lelete, zárójelentése hozzáférhető, a „tb-lámpa” funkció segítségével pedig a felhasználók ellenőrizhetik, rendelkeznek-e teljes értékű egészségbiztosítással. Az alkalmazást eddig csaknem 3,5 millióan töltötték le és az adatok alapján 2,9 millió felhasználó már be is jelentkezett. Az EgészségAblak az orvosokat és a szakdolgozókat is tehermentesíti, mert nem nekik vagy a szakdolgozóknak kell megtalálniuk a beteg számára alkalmas időpontot.

Az applikáció komoly adatbázist eredményez. A magyar egészségügyi adatvagyon így lehetőséget nyújt olyan lehetőségekre, amelyek alapjaiban változtathatják meg az ellátás minőségét és a betegek gyógyulási esélyeit. Több fontos adatbázis működik itthon, az egyik legjelentősebb a NEAK adatbázisa, de fontos a KSH és az EESZT rendszere is. ezeknek köszönhetően összevethetővé váltak a különböző terápiás megközelítések hatékonyságai, például vércukorcsökkentő készítmények esetében, de már a koronavírus-járvány alatt mérni lehetett az öt vakcina egymáshoz képesti hatásosságát is, hívta fel a figyelmet az MSD adatkutatási csapatát vezető dr. Kiss Zoltán.
…
Az utolsó 5-6 év, elsősorban a Covid időszaka igazi robbantó katalizátor volt a hazai egészségügyi rendszer digitalizációjában, sok olyan jogszabályi változás született, amely alapvetően változtatta meg a rendszer működését. Nem feltétlenül valós elvárás, hogy az emberek azt szeretnék, hogy a szomszéd utcában legyen az egészségügyi intézmény. Ez csak bizonyos ellátástípusoknál igaz, az alapellátásról például azt gondolják, hogy valóban legyen a lehető legközelebb, de a járóbeteg ellátás esetében az emberek harmada több tíz kilométert is megtenne, hogy könnyen, gyorsan, a lehető legjobb intézményben gyógyulhasson, mutatott rá a konferencián Molnár Karolina, a Belügyminisztérium stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára. Itthon évente 200 ezer műtétet hajtanak végre, a járóbeteg-szakellátásban pedig 60 millió orvos-beteg találkozás történik, ezért is helyezték a hangsúlyt a járóbeteg irányítási rendszer (JIR) fejlesztése során a szakrendelőkre.
…
Minél több a háziorvos egy-egy területen, annál magasabb ott az egészségesen eltöltött évek száma. Komoly segítség, ha a rutin laborvizsgálatok során kiderülő rossz értékek elemzése után az orvos-beteg tandem azt a taktikát is kidolgozza, pontosan hogyan kellene az egészségjavítást végrehajtani. Az orvostudomány továbbra is döntően arra van berendezkedve, hogy betegségeket kezeljen. Ha azonban az emberekben tudatosul, hogy a prediabétesz vagy az elhízás potenciálisan megrövidíti az életüket, megvan a napi motiváció a változásra, derült ki a longevity (a szó jelentése hosszú élet, magas életkor) kerekasztal-beszélgetésen, amelynek a résztvevői a hosszú és egészséges élet titkát kutatták. Amíg 50-60 éve azt hittük, hogy egyszer meglesz a rák ellenszere, nem így történt. A longevityben sem az várható, hogy mindenkinél alkalmazható lesz ugyanaz a megoldás, de meg lehet majd határozni (mindenkinek a saját életmódja és genetikai fogékonysága alapján) a lehető legteljesebb élethez vezető utat. Magyarország az öregedési folyamatok kutatásában megelőzte a világot néhány évvel, képesek vagyunk ugyanis mérni például az öregedési folyamat sebességét. 4-5 évvel járunk a világ előtt, szögezte le Prof. Dr. Vellai Tibor genetikus, az ELTE tanszékvezetője.

Sokkal reziliensebbek, ritkábban füstöl el egy medtech startup, mint bármely más ágazatban. Egy ilyen konzervatív iparágban fontos a hírnév és a szakértők személye egy-egy projekt mögött. E tekintetben Magyarországon vannak olyan szakemberek, akiket nemzetközileg jegyeznek, és ha ők benne vannak egy cégben, networkjük révén képesek kinyitni a kapukat a potenciális termékek, szolgáltatások előtt, hívta fel a figyelmet Balogh Petya üzletember, angyalbefektető.”

Forrás:
Ami bevált a magyar egészségügyben; Medical Online; 2024. november 25.
5. Digital Health Summit

Könnyedén, már online formában is kitölthető a nemzeti konzultáció

„Szombattól már könnyedén, online formában is kitölthető a nemzeti konzultáció – mondta Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Facebook-oldalán közzétett videóüzenetében szombaton.

Hozzátette: az elmúlt időben nagyon sok megkeresést kaptak, hogy mikor lesz lehetőség a nemzeti konzultáció online kitöltésére. „A jó hír az, hogy a mai naptól” – mondta, megjegyezve, hogy november 30-án, szombaton reggel élesítették a nemzeti konzultáció online felületét. Az online kitöltés egyszerű, és pár perc alatt el is végezhető – jegyezte meg.

Ismertette, a nemzetikonzultacio.kormany.hu oldalt kell felkeresni, ott egy gyors regisztráció után mindenki kap egy e-mailt, benne egy linkkel. A linkre kattintva nyílik meg a kérdőív, a válaszok bejelölése után egy utolsó kattintással be is küldhetik a válaszokat.

A kormánynak fontos az emberek véleménye, és a közös döntés – hangsúlyozta. A mostani konzultáció az új gazdaságpolitikáról szól, amelynek célja, hogy a gazdaság újra növekedjen, és így emelkedjenek a bérek, megfizethető legyen a lakhatás, támogassák a családokat, és időseket, és erősebbé váljanak a magyar kis- és középvállalkozások – ismertette.

Azt kérte, hogy mindenki éljen a lehetőséggel, és mondja el véleményét. „Ha közösen döntünk, Magyarország erősebb lesz” – fogalmazott.”

Forrás:
Szombattól már online is kitölthető a kérdőív; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2024. novenber 30.
Nemzeti konzultáció

Digitális Állampolgárság Program (DÁP) alkalmazás: a legfontosabb kérdések és válaszok

„A jövő év elejétől fontos, mindannyiunkat érintő adminisztratív változás lép életbe: január 16-tól megszűnik a már jól ismert Ügyfélkapu. Helyébe az Ügyfélkapu+ lép, illetve a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) alkalmazás lesz használható. Most az utóbbival kapcsolatban gyűjtöttük össze az 5 legfontosabb kérdést és választ a gördülékeny használat érdekében.

A jövő év elejétől fontos, mindannyiunkat érintő adminisztratív változás lép életbe: január 16-tól megszűnik a már jól ismert Ügyfélkapu. Helyébe az Ügyfélkapu+ lép, illetve a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) alkalmazás lesz használható. Korábbi cikkünkben az Ügyfélkapu változásait jártuk körbe és írtuk le részletesen, pontról-pontra a váltáshoz szükséges lépéseket. Most pedig a DÁP-pal kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket és válaszokat gyűjtöttük egybe. Első rész.

1. Mi fán terem a DÁP, azaz a Digitális Állampolgárság Program? És miért lesz ez jó nekünk?

A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény jelenlegi változata szerint a kormánynak meggyőződése: az információs és a kommunikációs technológiák fejlődése gyökeres átalakulásokat hozott az életünkbe. Éppen ezért elérkezettnek látták az időt, hogy átemeljék az állam és a társadalom kapcsolatát a digitális térbe.

Vagyis a kormányzat célja a digitális állampolgárság megteremtése, illetve a törvény szövegét idézve: „hogy felhasználóbarát alapokra helyezze a digitális térben történő ügyintézést és szolgáltatások nyújtását.” Tehát az átállás arról szól, hogy biztonságosabb, korszerűbb, egyszerűbb és minél egységesebb online ügyintézési rendszert teremtsenek, amely kellően biztonságos is.

A Digitális Állampolgárság Programot 2022-ben azzal a céllal fogadta el a kormány, hogy megfogalmazásuk szerint felhasználóbarát alapokra helyezzék a közigazgatást, és megteremtsék a kényelmes, egyben hatékony hivatali ügyintézés feltételeit. Az eredeti tervek alapján 2026-ig minden fontosabb, közigazgatást érintő ügynek mobiltelefonnal elintézhetőnek kell lennie.

Magának a programnak a központi eleme a Digitális Állampolgár mobilalkalmazás: amelyre regisztrálva tudunk majd „ügyezni”.

2. Mi kell ahhoz, hogy digitális állampolgárok legyünk és tudjunk a DÁP-ra regisztrálni?

Mindenekelőtt:

  • 14 évnél idősebb életkor;
  • érvényes személyazonosító okmány, mint személyi igazolvány vagy útlevél, illetve jogosítvány;
  • megfelelő okostelefon;
  • és egy hozzá tartozó magyar telefonszám.

Figyelem! A DÁP alkalmazás azonban nem kompatibilis mindegyik okostelefonnal, tehát nem használhatjuk akármilyen készüléken, legfőképpen a régebbi verziókon. Ugyanakkor a jó hír, hogy az applikációt mind iOS, mind androidos eszközökön futtathatjuk.

Ahhoz, hogy az alkalmazás megfelelően működjön, az okoseszköznek az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

  • iOS 16, iPadOS 16 vagy újabb operációs rendszer;
  • Android 10 vagy újabb operációs rendszer;
  • feltört, azaz jailbreakelt vagy rootolt eszközön az alkalmazás nem használható.

Huawei készülékeken nem használható az alkalmazás, kivéve azokat, amelyeken Android operációs rendszer fut (nem pedig Magic OS), valamint amelyeken hivatalosan elérhetők a Google szolgáltatásai, köztük a Google Play.

3. Hogyan jutok el a DÁP-univerzumba? Hogyan működik a regisztrációs folyamat?

Alapvetően két út áll előttünk:

  • amennyiben 2021. június 23. után kiállított eSzemélyi igazolvánnyal rendelkezünk, online is regisztrálhatunk a Digitális Állampolgár mobilalkalmazásban – feltéve, ha korábban aktiváltuk az eSzemélyi igazolványt és tudjuk annak PIN-kódját is;
  • viszont ha nincs eSzemélyi igazolványunk vagy ha van is, de inkább személyesen regisztrálnánk, akkor el kell látogatnunk egy általunk kiválasztott, szimpatikus kormányablakba, ahol el tudjuk végezni a regisztrációs folyamatot: ehhez érdemes előre online időpontot foglalni.

Figyelem! A kormányablakban történő regisztrációhoz mindenképpen rendelkeznünk kell személyi azonosítóval. Ez a lakcímkártyáján található 11 jegyű számsor.

Tehát ha a kormányablakban regisztrálunk, mindenképpen legyen nálunk:

  • az érvényes személyi igazolványunk vagy az útlevelünk vagy a jogosítványunk;
  • és a lakcímkártyánk;
  • az okostelefonunk, amire már telepítettük a Digitális Állampolgár mobilalkalmazást;
  • a mobilinternetünkre szintén szükségünk lesz.

Kollégánk még szeptemberben végezte el az egyik kormányablakban a regisztrációs folyamatot, élményeit az ügyintézéssel kapcsolatban ITT írta meg.

4. Jelenleg milyen ügyeket intézhetünk a DÁP appon keresztül? Mire jó momentán az alkalmazás?

  • Személyazonosság igazolása: ha például megállít és igazoltat a rendőr, akkor a személyi igazolvány, az útlevél vagy a jogosítvány helyett az alkalmazásban lévő QR-kóddal is igazolhatjuk magunkat;
  • Rendszerezett személyes adatbank: egy helyen megtalálhatóak lesznek a személyes adataink (többek között a személyi igazolványunk száma, a TAJ számunk, az adóazonosító jelünk, az útlevelünk száma, stb.), és ha úgy rendelkezünk, ezeket egy az egyben tovább is küldhetjük az illetékeseknek, például a munkahelyünknek, amennyiben erre szükség lenne;
  • Erkölcsi bizonyítvány: az appon keresztül egy gombnyomással igényelhetünk digitális hatósági erkölcsi bizonyítványt, amellyel igazolhatjuk, hogy büntetlen előéletűek vagyunk és nem állunk a közügyektől eltiltás hatálya alatt.
  • Időpontfoglalás a kormányablakba.

5. 2026-ig milyen újabb és újabb funkciókkal bővül majd a DÁP program és milyen sorrendben?

A kormányzati tervek szerint, a teljesség igénye nélkül:

  • Hamarosan elvileg érkezik a digitális aláírás funkció;
  • 2025 első negyedévében a szelfis azonosítás is élesedik, ami azt jelenti, hogy a személyi igazolványunk vagy az útlevelünk befotózásával és egy szelfivel is regisztrálhatunk a DÁP-appba;
  • 2025 harmadik negyedévére a rendszer szeretné lehetővé tenni a QR-kódos bejelentkezést a piaci szolgáltatóknál, ami azt jelenti, hogy például a bankok és a közműszolgáltatók felületeire is bejelentkezhetünk majd a DÁP mobilalkalmazással;
  • ugyanekkora tervezik elérhetővé tenni az elektronikus aláírás funkciót a piaci szolgáltatóknál, tehát ügyfélként a bankok és a közműszolgáltatók dokumentumait is aláírhatjuk az app segítségével;
  • 2025 negyedik negyedévére a nagy ugrás az lenne, hogy a gépjármű adás-vétel, és annak összes bürokráciája is teljes egészében levezényelhető lesz a Digitális Állampolgár mobilalkalmazással
  • 2026-ban ha minden jól megy, az ePosta és az eFizetés is elérhető lesz.

”

Forrás:
Ne féljen a DÁP-regisztrációtól, mutatjuk, mit kell tennie; Hercsel Adél; Economx; 2024. november 30.

Technika, tudomány, MI

Fontos lépések az európai genomikai adatinfrastruktúra létrehozása felé

„November 20–21-én Lisszabonban (Portugália) tartotta közgyűlését az európai genomikai adatinfrastruktúra (GDI) projekt. A főbb eredményeket akkor mutatták be, amikor a projekt a megvalósításának félidejéhez érkezett.

A GDI-projekt 2022 novemberében kezdődött, és a Digitális Európa program társfinanszírozásával valósul meg (összesen 40 millió EUR költségvetéssel), azzal a céllal, hogy 2026 októberéig megvalósuljon a határokon átnyúló adatinfrastruktúra létrehozására irányuló 1+millió genomra(1+MG) irányuló kezdeményezés. Ez az infrastruktúra Európa-szerte lehetővé teszi a genomikai és a kapcsolódó klinikai adatokhoz való biztonságos hozzáférést. Ez támogatni fogja az orvosbiológiai kutatást, a személyre szabott egészségügyi ellátás bevezetését és fellendíti a tényeken alapuló egészségügyi politikát. A projektben 24 európai ország 70 intézete és két nemzetközi szervezet vesz részt.

November 20-án és 21-én a projekt Lisszabonban (Portugália) tartotta közgyűlését. Ezen az ülésen ismertették az elért főbb eredményeket, többek között a határokon átnyúló keresési funkciókat, az adatokhoz való hozzáférést és az összevont elemzést lehetővé tevő rendszerek bemutatását. A rendezvény lehetőséget nyújtott a projekt utolsó két évének megtervezésére is.

A GDI az érdekelt felek közösségét is fejleszti. Korábban, október 10-én rendezték meg a GDI érdekelt feleinek második fórumát, amely a betegek és a polgárok szerepvállalására összpontosított az 1+millió genom esetében. Több mint 140 résztvevő gyűlt össze, hogy eszmecserét folytasson arról, hogyan lehetne javítani a bizalmat, biztosítani az átláthatóságot és növelni az inkluzivitást.

Most a GDI projekt második évében vagyunk, fontos eredményeket és mérföldköveket értünk el. Ezek közé tartoznak a következők:

  • Az országok által az 1+MG infrastruktúrában teljesítendő adatbefogadási követelmények megértése, figyelembe véve ugyanakkor a különböző etikai és jogi környezeteket.
  • Iránymutatások a nemzeti 1+MG kommunikációs és tájékoztatási stratégia kialakításához a polgárok és az egészségügyi szakemberek számára.
  • Végezetül videós bemutatók közzététele, amelyek bemutatják, hogy a genomikai adatok hogyan érhetők el és elemezhetők az 1+MG műszaki infrastruktúrán keresztül, összevont módon. Ezt a hozzáférést szintetikus (nem személyes) adatok felhasználásával igazolták egy rákhasználati eset (a genomikai és klinikai vastagbélrákra vonatkozó adatokhoz való hozzáférés) és két fertőző betegséghasználati eset (súlyos Covid19: gyakori kockázati variánsok és monogénes okok). A lekérdezés biztonságos környezetek egyesített hálózatában működik Finnországban, Portugáliában, Spanyolországban és Svédországban. Hamarosan további országok is bekerülnek. Amint a szükséges jogi követelmények teljesülnek, az utolsó lépés a valós adatok feldolgozására való átállás lesz, nem pedig a szintetikus adatokéra.

Ez csak néhány azon építőelemek közül, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a GDI elérje az orvosi és genomikai kutatás, a klinikai referencia és a közegészségügyi intézkedésekre vonatkozó, bizonyítékokon alapuló szakpolitika kidolgozásához szükséges adatok hozzáférhetővé tételével kapcsolatos céljait. Végső soron a genomikai adatokon alapuló, személyre szabott gyógyászati megközelítések számos konkrét előnnyel járnak az európai polgárok számára. Ezek közé tartozik a betegségek prevalenciájának megértése – különösen a ritka betegségek és a rák esetében – a jobb klinikai diagnosztika és kezelés.

További információ az európai genomikai adatinfrastruktúra (GDI) projektről.”

Forrás:
Fontos lépések az európai genomikai adatinfrastruktúra létrehozása felé; Shaping Europe’s digital future, Európai Bizottság; 2024. november 27.
[„Ez az Európai Bizottság eTranslation szolgáltatása által készített gépi fordítás, amely segít Önnek az oldal megértésében. Kérjük, olvassa el a használati feltételeket. Az eredeti változat elolvasásához keresse fel a forrást tartalmazó oldalt.”]

Az Európai Blokklánc Tesztkörnyezet (Európai Blockchain Sandbox) megnyitotta harmadik pályázati fordulóját

„Az európai blokklánc tesztkörnyezet megnyitotta harmadik pályázati fordulóját az elosztott főkönyvi technológiákat érintő innovatív felhasználási esetekre.

Az Európai Gazdasági Térségben működő közintézmények és magánszektorbeli vállalatok – köztük az induló és a növekvő innovatív vállalkozások – mostantól innovatív felhasználási esetekkel kapcsolatos projektekkel pályázhatnak az európai blokklánc tesztkörnyezet harmadik kohorszára. A harmadik kohorszra 2025. január 31-én közép-európai idő szerint 23:59-ig lehet jelentkezni.

A tesztkörnyezetet az Európai Bizottság 2023-ban indította el azzal a céllal, hogy bizalmas platformot biztosítson a megosztott könyvelési technológiákat érintő innovatív blokklánc-felhasználási esetekhez. Lehetőséget ad a projekteknek arra, hogy élen járjanak a blokklánc-párbeszédben, és mind nemzeti, mind uniós szinten megbeszéléseket folytassanak a szabályozókkal és a hatóságokkal. Célja, hogy segítse a projekteket az új szabályozási kérdések megértésében, növelje a jogbiztonságot és hozzájáruljon a bevált gyakorlatok kidolgozásához.

Az európai blokklánc tesztkörnyezet évente 20 projektet támogat egy hároméves időszak alatt, és nyitva áll az EU / EGT bármely blokklánc-infrastruktúrán alapuló eseteinek használatára. A blokklánc-használati eseteket számos kritérium alapján választják ki, többek között üzleti esettanulmányuk érettsége, jogi/szabályozási relevanciájuk és az EU tágabb szakpolitikai prioritásaihoz való hozzájárulásuk alapján.

A kiválasztott felhasználási eseteket egyeztetik a nemzeti és uniós szabályozó hatóságokkal. A részvételre olyan vállalatokat (beleértve az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokat is) és közigazgatási intézményeket hívnak meg, amelyek érvényesített igazoló dokumentummal rendelkeznek. A tesztkörnyezetben részt vevő leginnovatívabb szabályozó minden évben díjat kap.

A Bird & Bird ügyvédi iroda által nyújtott jogi és szabályozási tanácsadás mellett a tesztkörnyezetben részt vevő blokklánc-vállalatoknak lehetőségük lesz arra, hogy biztonságos és bizalmas környezetben megvitassák a számukra releváns szabályozási kérdéseket az érintett szabályozókkal/hatóságokkal.
Másrészről a részt vevő szabályozóknak és hatóságoknak lehetőségük lesz arra, hogy jobban megértsék az innovatív blokklánc-megoldásokat, határokon átnyúló keretek között megvitassák a szabályozási kérdéseket más szabályozókkal/hatóságokkal, és hozzájáruljanak a bevált gyakorlatok kidolgozásához az innováció és a szabályozás metszéspontjában.

További információ:

”

Forrás:
Már lehet jelentkezni az Európai Blockchain Sandbox harmadik kohorszába; Shaping Europe’s digital future, Európai Bizottság; 2024. november 27.
[„Ez az Európai Bizottság eTranslation szolgáltatása által készített gépi fordítás, amely segít Önnek az oldal megértésében. Kérjük, olvassa el a használati feltételeket. Az eredeti változat elolvasásához keresse fel a forrást tartalmazó oldalt.”]

Az induló vállalkozások (startupok) kiemelten fontosak az új Európai Bizottság számára

„Európának sokkal jobbá kell válnia a startupok méretének növelésében – ez az Európai Unió elnökének, Ursula von der Leyennek a célja, aki második ötéves megbízatásának kezdete előtt áll, hogy a mintegy 449 millió embert számláló tömböt irányítsa.

Von der Leyen az Európai Parlamentben tartott beszédében a biztosok testületét megerősítő szavazást megelőzően elmondta, hogy az EU versenyképessége az általa „innovációs szakadéknak” nevezett hiányosság megszüntetésén múlik majd: több támogatást kell nyújtani a startupok számára a növekedéshez, és csökkenteni kell a bürokráciát, amely akadályozza a vállalkozásokat abban, hogy a lehető legjobban kihasználják az egységes uniós piac 27 tagállamához való hozzáférést. Az innovátorok támogatása von der Leyen második hivatali idejének egyik legfontosabb eleme – ezért döntött úgy, hogy első ízben hoz létre egy olyan biztost (Jekatyerina Zaharieva), akinek a portfóliója a startupokra összpontosít.

Az európai parlamenti képviselők előtt tartott beszédében kiemelte a „jó hírt”, miszerint Európa részesedése a globális szabadalmi bejelentésekből „az Egyesült Államokkal és Kínával egy szinten van”, de von der Leyen hangsúlyozta, hogy csak egyharmadát hasznosítják kereskedelmi célokra. „Nagyjából olyan jók vagyunk a startupok létrehozásában, mint az Egyesült Államok. De amikor a méretnövelésről van szó, sokkal rosszabbul teljesítünk, mint versenytársaink. Ezt a lemaradást be kell hoznunk” – figyelmeztetett. A reformhoz vezető stratégiáját a következőkre egyszerűsítette le: „fektessünk be többet és összpontosítsunk jobban”.

A korai befektetés a terv egyik központi eleme – tekintettel arra a döntésre, hogy egy olyan biztost (Henna Virkkunen) neveztek ki erre, akinek a technológia-központú portfóliójához tartozik a „vezető technológiák” támogatására vonatkozó külön megbízás is. „Ahhoz, hogy versenyképesek legyünk, Európának kell otthont adnia a vezető technológiák következő hullámának” – hangsúlyozta von der Leyen.

A finanszírozással kapcsolatban elmondta, hogy az EU-nak „sürgősen” több magánbefektetésre van szüksége, ha teljesíteni akarja azon törekvését, hogy a versenyképesség fokozása érdekében innovatív üzleti ötletekre támaszkodjon – ezért pénzügyi reformokat is terveznek. „A kutatásra és fejlesztésre fordított vállalati kiadások Európában a GDP mintegy 1,3%-át teszik ki. Kínában ez az arány 1,9%, az Egyesült Államokban pedig 2,4%. Ez a magántőke-hiány a fő oka annak, hogy le vagyunk maradva az általános K+F-kiadások és így az innováció terén” – mondta. „Ezért javasoltuk az Európai Megtakarítási és Befektetési Unió létrehozását – ezt a feladatot Maria Luís Albuquerque-re, a pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztosra bíztam. Ő fog segíteni abban, hogy az európai vállalatok itt, Európában találják meg a szükséges tőkét.”

A vállalkozókat visszatartó bürokrácia szintén az uniós elnök célkeresztjében van. „Ahhoz, hogy Európa felzárkózzon, meg kell könnyítenünk a vállalataink dolgát” – mondta az EP-képviselőknek. „Azt mondják nekünk, hogy a szabályozási terhek súlyosan nehezednek rájuk. Túl sok a jelentéstétel. Túl sok az átfedés. És túl bonyolult és költséges a megfelelés. Egyszerűsítenünk kell a szabályainkat, hogy csökkentsük a vállalkozásokra nehezedő terheket.” Valdis Dombrovskis, von der Leyen által a „gazdaságért és termelékenységért; végrehajtásért és egyszerűsítésért” kiválasztott biztos feladata lesz „új gyűjtőjogszabályok” bevezetése.

Von der Leyen szerint ez különböző ágazatokat fog vizsgálni, és értékelni fogja az alkalmazandó szabályokat – azzal a céllal, hogy egyszerűsítse a jogi környezetet, hogy segítse a vállalkozások méretgazdaságosságát. „Az egységes piac legnagyobb erőssége, hogy a számtalan nemzeti szabványt és szokást egyetlen szabályrendszerrel váltja fel. Vissza kell tehát térnünk ahhoz, amit az egységes piac a legjobban tud. És megkönnyíteni az üzleti életet Európa-szerte” – tette hozzá.

A beszédben elhangzott, hogy az innováció támogatása kulcsfontosságú Európa jövőbeli versenyképessége szempontjából, ami valószínűleg zene a helyi startup ökoszisztéma fülének. Bár egyesek talán elgondolkodnak azon, hogy az a gondolat, hogy az EU egyszerűsítse a jogszabályok burjánzó tömegét, nem egy oximoron – különösen, mivel Brüsszel történelmileg büszke arra, hogy vezető szerepet tölt be a szabályalkotásban. Végső soron azonban kulturális váltásra lehet szükség ahhoz, hogy a von der Leyen által elérni kívánt innovációs útvonal létrejöjjön, amihez a regionális befektetőknek sokkal jobban kell tűrniük a kockázatot és a nagy téteket a stabil és kiszámítható hozamokkal szemben.”

Forrás:
A startupok kiemelt prioritást kapnak az új EU elnökség alatt; SG.hu; 2024. november 30.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Bemutatták a polgári kori egyesületek online adatbázisát

„Egy ötéves kutatás végére tett pontot 2024. november 26-án a polgári kori egyesületek adatbázisát bemutató zárórendezvény. A Nemzeti Művelődési Intézet és a Magyar Nemzeti Levéltár partnerségében zajlott kutatás eredményeként 19 vármegyei kötet és egy online felület vált nyilvánossá mintegy 24 ezer civil szervezet adataival.

A Magyar Nemzeti Levéltár központjában került sor arra a záróeseményre, amelynek keretében a 2020-ban indult kutatás eredményeként 19 vármegyei kötet és egy online adatbázis bemutatására került sor.

A program résztvevőit házigazdaként dr. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár általános főigazgató-helyettese köszöntötte. Beszédében a levéltárak és a közművelődés gyümölcsöző együttműködésének eddigi eredményeit és további lehetőségeit hangsúlyozta.

Az eseményen beszédet mondott Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára, aki a kutatást 2020-ban még, mint a Nemzeti Művelődési Intézet akkori ügyvezetője kezdeményezte…Felbecsülhetetlen értékkel bír ezeknek a társadalmi és civil szervezeteknek az a tevékenysége, amelyet a társadalomban, a helyi közösségekben, a kultúrában és a közéletben végeztek…
Dr. Juhász Erika, a Nemzeti Művelődési Intézet szakmafejlesztési igazgatója volt a kutatás szakmai vezetője az öt év folyamán, így a polgári kori egyesületeket feltáró kutatás öt évéről beszélt. Bemutatta a kutatómunka fázisait, amelyekben alapos felkészítő képzések, közös gyakorlatok, folyamatos mentorálás és levéltári szakmai támogatás közepette a kutatómunkában az Intézet részéről mintegy 50 fő vett részt. A kutatómunka eredményeiként létrejött 19 vármegyei kötet felépítését és hasznosíthatóságát is bemutatta, amelyek a helytörténeti és egyesülettörténeti további kutatásokon túl települési rendezvények, mai értékek múltjának megértése, múltra épülő jó gyakorlatok elindítása kapcsán is érvényesülhetnek. A kötetek online elérhetőek: https://nmi.hu/kiadvanyok/letoltheto-kiadvanyok felületen, nyomtatott formában pedig a Nemzeti Művelődési Intézet és a Magyar Nemzeti Levéltár központjában és 19 vármegyei igazgatóságain egyaránt.

Dr. Czetz Balázs, a Magyar Nemzeti Levéltár gyűjteményi főigazgató-helyettese a Levéltári adatbázisok használata és lehetőségei című előadásában a Levéltár „Adatbázisok online” című gyűjteményéről, a benne felelhető adatbázisok használatáról beszélt, majd részletesen bemutatta a Polgári kori egyesületek adatbázisát, amely az https://egyesuletek.mnl.gov.hu oldalon, illetve kereshető formában az „Adatbázisok online” gyűjteményben a https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/adatbazis/polgarkori-egyesuletek címről érhető el.

A program zárásaként a Nemzeti Művelődési Intézet kutató-fejlesztő munkatársai, Kuglics Gábor és Pető Lilla két interaktív feladat, egy totó és egy online keresés segítségével mutatták be az adatbázisban fellelhető polgári kori egyesületek körét.

A központi bemutatót hamarosan vármegyénként 2-3 településen térségi szintű bemutatók követik, hogy minél többen megismerjék és hasznosítsák a kutatási eredményeket országszerte.”

Forrás:
Lezajlott a polgári kori egyesületek adatbázisát bemutató záróesemény; Nemzeti Művelődési Intézet; 2024. november 26.

„Glokális” lehetőségek a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalok számára, az Európai Unió Tanácsának következtetései

„A Tanács szorgalmazza a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalok fokozott támogatását – különösen a „glokális” lehetőségek elérhetőségének az oktatás és a foglalkoztatás terén való javítása révén –, amely az Európában jelentkező demográfiai kihívások leküzdésének egyik módja.

„Európában minden fiatalnak egyenlő hozzáféréssel kellene rendelkeznie színvonalas oktatási, képzési és munkalehetőségekhez, ám a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalok esetében ez gyakran nem áll fenn. A mai következtetésekben a Tanács rávilágít a vidéki fiatalok előtt álló kihívásokra, és arra szólítja fel a tagállamokat és a Bizottságot, hogy teremtsenek „glokális” lehetőségeket a fiatalok számára annak biztosítása érdekében, hogy helyi szinten is egyenlő lehetőségekkel élhessenek.” – Hankó Balázs, Magyarország kultúráért és innovációért felelős minisztere

A vidéki közösségek az Unió identitásának központi elemét képezik, és alapvető szerepet játszanak a fenntartható fejlődésben. Ennek ellenére továbbra is jelentős egyenlőtlenségek állnak fenn a városi és a vidéki térségek között. Különösen a fiatalok szembesülnek azokkal a kihívásokkal, amelyek – egyéb tényezők mellett – abból adódnak, hogy kevesebb a munkalehetőség és korlátozott mind a minőségi oktatáshoz való hozzáférés, mind a szociális és egészségügyi szolgáltatások elérhetősége. E problémák miatt megnő annak a valószínűsége, hogy a fiatalok jobb lehetőségek reményében elhagyják a vidéki térségeket és távoli területeket, ez pedig az elnéptelenedéshez kapcsolódó demográfiai kihívásokhoz vezet.

A Tanács Unió-szerte az erőfeszítések fokozására ösztönzi a hatóságokat annak érdekében, hogy a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalok számára egyenlő hozzáférést biztosítsanak az alapvető szolgáltatásokhoz, ezáltal képessé téve őket a „glokális” lehetőségek kiaknázására. A „glokális” kifejezés alatt egyrészt a globális gondolkodásra és helyi cselekvésre való képesség, másrészt a helyi (lokális) és a globális szint közötti integráció értendő.

A következtetésekben a Tanács különösen arra ösztönzi a tagállamokat, hogy:

  • javítsák a vidéki fiatalok hozzáférését a digitális szolgáltatásokhoz, például a digitális infrastruktúra megerősítése révén
  • minden szinten vonják be a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalokat a döntéshozatalba
  • mozdítsák elő minél több és változatosabb, színvonalas munka-, oktatási és képzési lehetőség teremtését a vidéki térségekben és távoli területeken, például olyan ágazatokban, mint a mezőgazdaság és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás
  • ösztönözzék a nemzedékek közötti szolidaritást és párbeszédet, többek között a helyi ifjúsági szervezetek révén
  • az ifjúságsegítők, az oktatók és a szakemberek képzésébe foglalják bele a fiatalok sokszínű tehetségének elismerését

A Tanács felkéri továbbá a Bizottságot, hogy tegye hozzáférhetőbbé a vonatkozó uniós kezdeményezéseket és alapokat, valamint növelje a vidéki fiatalok láthatóságát az EU ifjúsági programjaiban, ideértve a 2027 utáni uniós ifjúsági stratégiát is.

Háttér

A ma jóváhagyott tanácsi következtetések a 2023. novemberben jóváhagyott, az EU vidéki területeire vonatkozó hosszú távú jövőképről szóló következtetésekre épülnek, amelyben a Tanács felkérte a tagállamokat, hogy „aktívan támogassák a fiatal vidéki polgárokat, többek között azáltal, hogy megkönnyítik számukra a forráshoz és földhöz jutást, változatos és rugalmas foglalkoztatási, képzési és oktatási lehetőségeket biztosítanak, és bevonják őket a szakpolitikák kialakításába és a helyi döntéshozatali folyamatokba”. A következtetések összhangban állnak a magyar elnökség átfogó prioritásainak egyikével: a demográfiai kihívások kezelésével.

”

Forrás:
„Glokális” lehetőségek a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalok számára: a Tanács következtetéseket hagyott jóvá; Európai Unió Tanácsa; 2024. november 25.

Fenntartható fejlődés

COP29 – A klímakonferencia, ahonnan minden fél elégedetlenül távozott

„Nemrég ért véget az ENSZ legutóbbi éves klímakonferenciája Bakuban, ahová a fejlődő országok új pénzügyi források, míg a fejlett országok megerősített kibocsátás-csökkentési lépések biztosítása érdekében érkeztek, azonban az öböl-menti országokat kivéve végül mindannyian csalódva kellett, hogy távozzanak. Mi is történt Azerbajdzsánban és mik a jövőre vonatkozó jelentőségei a konferenciának?

Ahogy azt a konferencia kezdete előtt mi is írtuk, a világ országainak küldöttei 29. alkalommal ültek össze civil szervezetekkel és cégek képviselőivel kiegészülve megoldást találni a klímaváltozás kihívásaira, ezúttal a bakui olimpiai stadionban. A különböző országcsoportok azonban más-más elvárásokkal érkeztek; míg a fejlett országok azt szerették volna elérni, hogy az erősebb kibocsátás-csökkentési célokat és programokat határozzanak meg annak érdekében, hogy kordában lehessen tartani a klímaváltozást, addig a fejlődő országok új, magasabb forrásokat szerettek volna kapni a saját tevékenységeik finanszírozására. A több, mint két hétig zajló tárgyalásokat követően a vasárnap hajnalban, 36 órás csúszással elfogadott döntések értelmében azonban mindegyik fél csalódottan távozott.

Magas elvárások

Az, hogy ki fizesse a zöld átállás és az éghajlatváltozás okozta károk költségeit, régóta vita tárgya. A 2015-ben elfogadott Párizsi Megállapodás azonban kimondja a fejlett országok történelmi felelősségét a klímaváltozás előidézésében, ezért felszólította őket, hogy biztosítsanak forrásokat a fejlődő országok klímavédelmi tevékenységére. Ennek keretében került elfogadásra az aktuális, 2025-ig szóló klímafinanszírozási célkitűzés, aminek keretében a fejlett országok évente 100 milliárd USD forrást biztosítanak a fejlődő országok részére. Mivel lassan kifut ez a cél, ezért az elmúlt 3 évben arról tárgyaltak az országok, hogy a 2025 és 2035 közti időszakra milyen új összeget határozzanak meg. A tárgyalások alapvetően három peremfeltétel mellett zajlottak; miszerint a fejlett országok továbbra is vezető szerepet játszanak a források biztosításában; más, mostanra már elégséges gazdasági kapacitásokkal rendelkező országok is kövessék példájukat; valamint felfelé mozduljunk el a jelenlegi évi 100 milliárd dolláros céltól.

Az utóbbi esetén a fejlődő országok elvárásai elég széles skálán mozogtak. Egyes számítások szerint a fejlődő országok jelenlegi 2030-ig szóló terveinek átültetésre 5100-6800 milliárd dollárra van szükség, vagyis évi 455-584 milliárd dollárra, amihez még további évi 215-387 milliárd dollár alkalmazkodási forrást kell biztosítani. Ezzel szemben áll a fejlett országok gazdasági növekedésének lassulása, a háborús, humanitárius kiadások felfutása és az általános költségvetési pénzszűke a fejlett világban.

Az elvárások biztosítása érdekében a fejlett országok javasolták a befizetők körének növelését, amelyet egyrészt a fejlesztési bankok, valamint a magánforrások pénzmozgásainak zöldítésén keresztül javasolták, másrészt pedig olyan országok bevonásán keresztül, akik az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény 1992-es elfogadásakor még fejlődő országok voltak, ma azonban már nagy kibocsátók és tehetős országokká váltak. Ilyenek például egyes ázsiai országok, vagy az öböl-menti olajmonarchiák. Végül, hogy még egy elemet behozzunk a képletbe, a fejlett országok szerették volna, ha végre komolyabb kibocsátás-csökkentési intézkedésekben is megegyeznek az országok, mivel egyrészt látni szerették volna, hogy milyen lépésekre mennének a források, másrészt pedig minél nagyobb teret engedünk a klímaváltozásnak, az annál nagyobb károkkal fog járni és annál több forrást kell a kezelésére biztosítani. Egy friss tanulmány szerint minden egyes Celsius fok növekedés 12%-kal csökkenti a globális GDP, így „jobban megéri” a megelőzésre költeni.

A bizalom összeomlása

Ha pedig nem lett volna elég nehezítő körülmény, az idei klímakonferenciát egy olyan ásványi anyagokban gazdag ország rendezte, amely eddig kevés tapasztalattal rendelkezett a nemzetközi klímatárgyalások terén, ezért sorozatos csúszások, félreszervezés és -kommunikáció nehezítette a tárgyalások előrehaladását. A helyzet megsegítésére az ENSZ klímaváltozással foglalkozó szakosított szervezete, a UNFCCC Titkársága igyekezett támogatást biztosítani az azeri diplomaták számára, azonban a Titkárság alapvetően nem a tárgyalások vezetésére van berendezkedve.

Az utolsó napokban nyilvános egyeztetésekre már nem is került sor, az azeri COP elnökség már csak a külvilág kizárása mellett zárt ajtók mögött igyekezett megállapodást kicsikarni a felek között. A hozzáértés és vízió hiánya eleve csökkentette a tárgyalók bizalmát az azeri elnökség iránt, azonban, ahogy sokak előzetes félelme beigazolódott, ez a bizalom a tárgyalások végére teljesen eltűnt, amikor tévesen szerkeszthető formában kiküldött tárgyalási dokumentumról kiderült, hogy azt nem az azeri COP elnökség, hanem Szaúd-Arábia képviselői szerkesztették.

Több ország Szaúd-Arábia vezetésével abban volt érdekelt, hogy semmilyen megállapodásra ne jussanak a felek Bakuban, mivel egy ambiciózus új klímafinanszírozási cél biztosításában nekik is részt kellene venniük, miközben további kibocsátás-csökkentési vállalást és az energiaszektor zöldítését is elvárták volna tőlük. Ennek érdekében az azeri elnökségnek nyújtott segítő kezük leginkább maguk felé hajlott.

A tárgyalások eredményei

Az azeri COP elnökség igyekezett azzal növelni az országok bizalmát, hogy a már 9 éve tárgyalt nemzetközi karbonpiaci mechanizmusok témájában egyezségre jussanak a felek, mivel ezek egyes számítások szerint önmagukban évi 250 milliárd dolláros forrást tudnának mozgósítani kibocsátás-csökkentési intézkedésekre. Bár a nemzetközi karbonkereskedelem beindítása valóban nagy eredménye az idei klímakonferenciának, a sorozatos kihívások megnehezítették, hogy a felek álláspontjai közeledjenek egymáshoz.

A források ambiciózus biztosítása és a komoly kibocsátás-csökkentési intézkedések kitűzése azonban azért is fontos volt az idei klímakonferencia során, mivel 2025-ben kell bemutatniuk az országoknak új nemzeti terveiket. Emiatt, valamint a geopolitikai változások, mint az amerikai és német politikai helyzet miatt elengedhetetlen volt, hogy az idei klímakonferencián egyezségre jussanak az országok, mivel erre jövőre már jóval kisebb esély lett volna.

A fenti nyomás és kihívások végül a 36 órás késéssel elfogadott végleges döntésekben is megmutatkoztak. Bár a 2025 utáni új klímafinanszírozási célkitűzésről szóló döntés végül megtriplázta a jelenlegi célt, vagyis a fejlett országok évi legalább 300 milliárd dollárt kell, hogy biztosítsanak a fejlődő országok részére állami forrásokból, miközben törekednek, hogy egyéb forrásokból ez az összeg 1300 milliárd dollárra emelkedjen, de ez elmarad a fejlődő országok elvárásaitól. India vezetésével néhány ország meg is próbálta vétózni a döntést, azonban ezt az azeri elnökség nem engedte. Azt sem sikerült rögzíteni, hogy az öböl-menti országok is kötelezően forrásokat biztosítsanak a célok eléréséhez, ezt csak önkéntesen tehetik meg, még ha Kína valamilyen nyitottságot is mutatott volna az előbbire. Eközben a kibocsátás-csökkentéssel foglalkozó mitigációs munkaprogramról szóló döntés elfogadását a fejlett országok vétózták meg, mivel az nem tartalmazott elég erős intézkedéseket a globális átlaghőmérséklet-emelkedés megfékezésére és az energiaátmenet felgyorsítására. Többek között ezért is nem nyílt olyan szélesre a fejlett országok pénztárcája.

Összességében kimondhatjuk, hogy a bakui klímakonferenciáról – ki az elvárt források, ki a kibocsátás-csökkentés elmaradása miatt – minden fél csalódottan távozott – kivéve Szaúd-Arábiát. A COP29 korlátozott eredményei, valamint a geopolitikai helyzet alakulása miatt nehéz évek várnak a nemzetközi klímapolitikára, így fontos, hogy minden régió és ország a saját háza táján legyen minél ambiciózusabb a klímavédelmi fellépés terén.”

Forrás:
COP29 – A klímakonferencia, ahonnan minden fél elégedetlenül távozott; Schaffhauser Tibor; Green Policy Center; 2024. november 27.

Mire lesz elég évi 300 milliárd dollár? – COP29

„Azerbajdzsán fővárosában zajlott 2024. november 11. és 22. között a közel 200 ország vezetőit és éghajlatváltozással foglalkozó delegációit tömörítő COP29. Összességében intenzív és nézetkülönbségekkel teli tárgyalások zajlottak, de korlátozott eredmények születtek.

Dubai után 2024-ben Baku adott otthont az UNFCCC részes felek konferenciájának, az éghajlatvédelemmel foglalkozó COP29 csúcstalálkozónak, melyen közel 200 ország vezetői és delegációi vettek részt. Míg az Egyesült Arab Emírségekben tartott COP28 csúcstalálkozó fő célja a Párizsi Megállapodásban foglalt, a globális felmelegedést érintő célértékre való fókuszálás (és eredményeként a dokumentumban rögzített „fosszilis tüzelőanyagokról való átállás”), addig az idei találkozó prioritása a tiszta energiára való átálláshoz és klímaváltozás elleni küzdelemhez szükséges finanszírozás biztosítása volt.

A szakértők szerint a két hétig tartó csúcstalálkozó helyszíne is már kontraproduktív volt azzal, hogy Azerbajdzsán az energiaellátás tekintetében egyre nagyobb mértékben támaszkodik fosszilis energiahordozóira (de ugyanez a kritika érte a tavalyi helyszínválasztást is – ez azonban meghatározott szabályok szerint történik, így a kritika kevésbé mondható megalapozottnak). Az esemény alatt a helyzeten az sem segített, hogy Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök országa olaj- és gáztartalékait „Isten ajándékának” nevezte.

A csúcstalálkozón a nézetkülönbségekkel teli egyeztetések ellenére az megállapodásra jutottak a szén-dioxid-kibocsátási kvótákat érintő kereskedelemről, valamint megegyeztek arról, hogy a fejlett országok 2035-ig évente 300 milliárd dollárral támogatják a fejletlenebb / szegényebb országokat a klímaváltozás elleni küzdelemben. Arról, hogy utóbbi elegendő lesz-e, már megoszlanak vélemények.

Eredmények

A résztvevő államok közel 10 évig tartó tárgyalások után megállapodást kötöttek a szén-dioxid-kibocsátási kvótákról, mely döntés megnyitja az utat az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által felügyelt piacon zajló kereskedelem előtt. Azerbajdzsán számára kiemelt prioritás volt, hogy foglalkozzanak a kérdéssel és megállapodásra jussanak a Párizsi Megállapodás 6. cikkére vonatkozó szabályokat illetően (pl. új globális hitelezési mechanizmus működése). Az elfogadott keretrendszer lehetővé teszi, hogy az országok egymással és a vállalatokkal is kereskedhessenek szén-dioxid-kibocsátási egységekkel, valamint részletesen meghatározza azt az elszámolási rendszert, mellyel a kvóták „kettős felhasználása” (értékesítése) megakadályozható. Mindazonáltal a kritikusok attól tartanak, hogy az elfogadott szabályok alacsony bázison határozzák meg az elvárásokat, és továbbra sem sikerült kiküszöbölni a 6. cikk hibáit.

A kibocsátási kvóták kereskedelmét érintő szabályozáson túl a fejlett országok kötelezettséget vállaltak arra, hogy különböző forrásokból 2035-ig évente 300 milliárd dollárt biztosítanak a fejletlenebb országok számára a klímaváltozás negatív hatásaival való küzdelem érdekében. A konkrét összeg meghatározásához hosszú, zárt ajtós megbeszélésekkel kikövezett út vezetett. Legutóbb 2009-ben született a pénzügyi vonatkozású megállapodás az országok között, akkor évi 100 milliárd dollár biztosításáról állapodtak meg a fejlődő államok számára. Az évi 300 milliárd dolláron túl a COP29 megállapodás arra is felszólítja a feleket, hogy dolgozzanak az évi 1300 milliárd dollár felszabadításán, amelynek nagy részét magánfinanszírozásokon keresztül kellene biztosítani, hogy a szegényebb országok megfelelően tudjanak fellépni a klímaváltozással szemben. India – mely ország a világ harmadik legnagyobb szennyezője és ötödik legnagyobb gazdasága – részéről Chandni Raina jelezte, hogy a megállapodás elégtelen, mivel a meghatározott cél „túl kevés és túl távoli”. Szakértők annak is hangot adtak, hogy a támogatások nagyobb részének vissza nem térítendő támogatásnak kellene lennie tekintettel arra, hogy a piaci hitelek a fejlődő országok adósságterheinek növekedésének kockázatát hordozzák magukban.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok arra törekedett, hogy bővítsék azoknak az országoknak a körét, amelyek hozzájárulnak a fejlődő világ klímafinanszírozásához. Mindazonáltal a tárgyalásokat nem segítette, hogy Kína mint a világ egyik legnagyobb gazdasága és károsanyag kibocsátója az ENSZ szerint még mindig fejlődő gazdaságként van nyilvántartva, ezért nem köteles dedikáltan hozzájárulni ahhoz. A kínai képviselők jelezték, hogy ezen nem is kívánnak változtatni, viszont aláhúzták: Kína 2016 óta több mint 24 milliárd dollárral segítette különböző projektek finanszírozásán keresztül a fejlődő országok klímaváltozás elleni küzdelmét, amely néhány fejlett ország hozzájárulásával is felveszi a versenyt.

Az országok közül sokan hangot adtak elégedetlenségüknek a csúcstalálkozót követően: míg a fejlett országok a számukra fontosnak ítélt „fosszilis tüzelőanyagokról való átállásra vonatkozó szövegezést” nem tudták beilleszteni az elfogadott dokumentumba, addig a fejlődő országok egy olyan megállapodással távoztak, melyet – a véleményük szerint alacsony finanszírozás miatt – kudarcként értékeltek. A klímaváltozás elleni küzdelemhez számos aspektust érintő prioritás átrendeződésre van szükség. Ahogy Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára fogalmazott: „A világ fizessen most vagy az emberiség fogja megfizetni az árát. A klímafinanszírozás nem jótékonyság, hanem befektetés.” Az országok a következő lépéseket efelé a 2025-ben megrendezésre kerülő COP30 csúcstalálkozón, Brazíliában tehetik meg.”

Forrás:
Mire lesz elég évi 300 milliárd dollár?; Tóth Bettina; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2024. november 29.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Kiberbűnözés: innovatív bűnözők? – Újfajta tendenciák a kiberbűnözésben

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Kiberbiztonsági Kutatóintézete (KBKI) konferenciát szervezett Kiberbűnözés: innovatív bűnözők? címmel az egyetem John Lukacs Társalgójában november 27-én. A rendezvény célja a kiberbűnözés új trendjeinek megismertetése volt.

Kovács László vezérőrnagy, az NKE tudományos rektorhelyettese és a KBKI intézetvezetője köszöntőbeszédében kiemelte, hogy a konferencia komoly elméleti és gyakorlati kérdéseket vet fel. Emlékeztetett, hogy a kutatóintézet 2019 óta működik, Kovács László pedig 2023 óta irányítja. Jelenleg hat kutatócsoport dolgozik az intézeten belül, amelyek a kiberbűnözések és a jogi keretek vizsgálatával foglalkoznak, nem csupán technikai, hanem a felhasználás szempontjából is. A rektorhelyettes hangsúlyozta e téma érzékenységét, különösen az elmúlt időszak kiberbűnözési eseményeinek tükrében. Kiemelte, hogy fontos feltérképezni, mit jelent egy súlyos kibertámadás, és hol húzódik a határ a kiberbűncselekmények és a kiberhadviselés között.

Elekesné Lenhardt Zsuzsa r. alezredes, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájának (NNI) Kiberbűnözés Elleni Főosztályának vezetője a kiberbűncselekmények nyomozásában szerzett tapasztalatait osztotta meg. Elmondta, hogy a főosztály az NNI legnagyobb egysége több mint száz fős létszámmal, és sokrétű feladatkörrel rendelkezik,.

A főosztályvezető felhívta a figyelmet az új jelenségekre: a kiberbűncselekmények száma és formái folyamatosan növekednek az informatika fejlődésével. A COVID-19 időszak kiemelten kedvezett a csalásoknak, mivel sokan kezdtek online tranzakciókat végezni. Fontos hangsúlyozni, hogy az egység nemzetközi kapcsolattartó szerepet is betölt, folyamatosan összeköttetésben állva a társszervekkel. A leggyakoribb bűncselekmények között említette a hamis banki hívásokat és az adathalász SMS üzeneteket „ami nagyon jónak tűnik, az biztos, hogy nem az” – emelte ki a főosztályvezető, hozzátéve, hogy az online csalások jellemzően nemzetközi elkövetői köröket vonzanak.

Szabó Imre főügyészségi ügyész (Fővárosi Főügyészség) előadásában hangsúlyozta, hogy a határon átnyúló információk megszerzésének fontos lépése egyebek mellett a nyílt forrású adatok biztosítása, a közvetlen megkeresés és az érintett felek önkéntes együttműködése.

Nyáry Gábor, az ÁNTK KBKI tudományos munkatársa a mesterséges intelligencia (MI) és a terrorizmus metszéspontjairól beszélt, kiemelve, hogy az MI kettős szerepet játszik: új fenyegetést jelent, ugyanakkor hatékony eszköz is lehet a terrorizmus elleni küzdelemben. Felhívta arra is a figyelmet, hogy az MI alapvető módon változtathatja meg a terrorista entitások működését.

Ritter Ildikó, az Országos Kriminológiai Intézet Bűnözéskutatási és Elemzési Tudományos Osztályának tudományos munkatársa az online drogpiac hazai sajátosságait ismertette. Mint mondta, az úgynevezett darknet piacterek kialakításának célja a kockázatok minimalizálása érdekében történt, lehetővé téve törvényellenes termékek kereskedelmét.

Szigeti Ákos, az NKE ÁNTK KBKI tudományos segédmunkatársa a darknetes kábítószerkereskedelem működésének és kezelésének dilemmáiról beszélt, különválasztva a darknet/darkweb fogalmát. A darknet piacok illegális kereskedelemre specializálódtak, részben olyan titkosítási technikák révén, mint a TOR és a kriptovaluták, ahol a fogyasztók érzetük szerint biztonságosabban vásárolhatnak.

Kiss Tibor, az NKE Rendészettudományi Karának (RTK) tudományos és nemzetközi dékánhelyettese a bűnelkövetői neutralizáció kriminológiai vizsgálatát ismertette a darknetes kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatban, választ keresve arra, hogyan próbálják a bűnelkövetők igazolni tettüket önmaguk és környezetük előtt. A kutatás eredményei betekintést nyújtanak abba, hogy a neutralizáció hogyan kapcsolódik a vásárlók és eladók közötti bizalom kiépítéséhez.

Bíró Gabriella, az ÁNTK Kiberbiztonsági Tanszékének tanársegéde az elektronikus fizetési rendszerekben tapasztalható visszaélésekről számolt be, rámutatva, hogy a csalások a COVID alatt felerősödtek. A hazai visszaélési tendenciák szerint 2023-ban az észlelt csalási érték 25 milliárd forint körüli volt. A bankok az elmúlt évekhez képest jobban reagálnak a visszaélésekre, de a pszichológiai manipulációt továbbra is nehéz elkerülni. A tudatosító kampányok, mint például a KiberPajzs, jelentős előrelépést jelentenek a társadalmi edukáció terén.”

Forrás:
Újfajta tendenciák a kiberbűnözésben; Harangozó Éva; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2024. november 28.

Az Európai Bizottság felszólítja a tagállamokat a kiberbiztonsági irányelvek teljes körű és időben történő átültetésére

„…A Bizottság 23 tagállamot szólít fel a NIS2-irányelv teljes körű átültetésére
Az Európai Bizottság ma úgy döntött, hogy jogsértési eljárást indít, és felszólító levelet küld 23 tagállamnak (Bulgária, Csehország, Dánia, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Ciprus, Lettország, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Finnország és Svédország) a NIS2-irányelv (2022/2555 irányelv) teljes körű átültetésének elmulasztása miatt. A tagállamoknak 2024. október 17-ig kellett volna átültetniük a NIS2 irányelvet a nemzeti jogba. A NIS2-irányelv célja, hogy az egész EU-ban magas szintű kiberbiztonságot biztosítson. Az irányelv olyan kritikus ágazatokban működő szervezetekre terjed ki, mint a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások, az IKT-szolgáltatások kezelése, a digitális szolgáltatások, a szennyvíz- és hulladékgazdálkodás, az űrkutatás, az egészségügy, az energia, a közlekedés, a kritikus termékek gyártása, a postai és futárszolgálatok, valamint a közigazgatás. A jogszabály teljes körű végrehajtása kulcsfontosságú az e kritikus ágazatokban és az EU egészében működő köz- és magánszervezetek ellenálló képességének és eseménykezelési kapacitásának további javításához. A Bizottság ezért felszólító levelet küld a többi érintett 23 tagállamnak, amelyeknek most két hónap áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak, befejezzék az átültetést, és intézkedéseikről értesítsék a Bizottságot. Megfelelő válasz hiányában a Bizottság dönthet úgy, hogy indokolással ellátott véleményt ad ki.

A Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy ültessék át a létfontosságú infrastruktúrák védelmét és a létfontosságú szervezetek ellenálló képességét biztosító elfogadott szabályokat.
Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy jogsértési eljárást indít, és felszólító levelet küld 24 tagállamnak, mivel nem jelentették be a létfontosságú infrastruktúrák ellenálló képességéről szóló (EU) 2022/2557 irányelv (CER-irányelv) átültetésére vonatkozó nemzeti intézkedéseket. A tagállamoknak 2024. október 17-ig kellett volna átültetniük a CER-irányelvet. Az irányelv hatályon kívül helyezi az európai létfontosságú infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló (2008/114/EK) tanácsi irányelvet. Az új irányelv a létfontosságú infrastruktúrák védelméről az infrastruktúrát üzemeltető szervezetek ellenálló képességének fokozására helyezi át a megközelítést, miközben az ágazati hatály 2 ágazatról 11 ágazatra bővül. Az irányelv biztosítja társadalmunk és gazdaságunk számára létfontosságú szolgáltatások nyújtását olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint az energia, a közlekedés, az egészségügy, a vízellátás, a banki és a digitális infrastruktúra, azáltal, hogy megerősíti a létfontosságú infrastruktúrák és szervezetek ellenálló képességét a különböző fenyegetésekkel szemben, ideértve a természeti veszélyeket, a terrortámadásokat, a belső fenyegetéseket és a szabotázst. Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Németország, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Finnország, Svédország és Svédország nem közölt a Bizottsággal az ezen irányelvet átültető nemzeti intézkedéseket a 2024. október 17-i határidőig. A Bizottság ezért felszólító levelet küld az érintett tagállamoknak, amelyeknek most két hónap áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak, befejezzék az átültetést és közöljék intézkedéseiket a Bizottsággal. Megfelelő válasz hiányában a Bizottság dönthet úgy, hogy indokolással ellátott véleményt ad ki. ”

Forrás:
Commission takes action to ensure complete and timely transposition of EU directives; European Commission; 2024. november 28.
Lásd még:

Szakirodalom

Mi a szerepe a kormányzati kockázati tőkének (Government Venture Capital, GovVC) az innovációvezérelt vállalkozói tevékenységben?

„A kormányzati kockázati tőke (Government Venture Capital, GovVC) olyan politikai eszköz, amely kiegészíti a magán kockázati tőkét (Private VC) azáltal, hogy olyan innovációorientált cégeket finanszíroz, amelyek nem feltétlenül vonzzák a hagyományos kockázati tőkebefektetéseket. Ez a tanulmány a GovVC szerepét elemzi az OECD-tagországokban a vállalkozói cégekre, befektetőkre és szabadalmakra vonatkozó átfogó adatok felhasználásával, a GovVC szervezetek minisztériumi szakértők körében végzett felmérések alapján történő azonosításával. Az elemzés azt mutatja, hogy a GovVC által finanszírozott cégek jellemzően kockázatosabbak, mint a magántőke által finanszírozott cégek, és általában alacsonyabb teljesítményt mutatnak az utófinanszírozás biztosítása és az innovációs teljesítmény terén. Ha azonban a GovVC-k magánbefektetőkkel társulnak, ezek a teljesítménykülönbségek jelentősen csökkennek. A társbefektetési forgatókönyvek esetében a cégek hasonló innovációs és kilépési [exit, vagyis amikor a cég elhagyja az kezdeti szakaszt, és megkezdi normál működését, vagy befejezi tevékenységét] teljesítményt mutatnak, mint a kizárólag magánbefektetők által finanszírozott cégek. Az eredmények azt mutatják, hogy a GovVC hatékonyan tud tőkét irányítani a figyelmen kívül hagyott cégekhez, különösen akkor, ha magánbefektetőkkel karöltve működik.”

Forrás:
What is the role of Government Venture Capital for innovation-driven entrepreneurship?; Marius Berger, Antoine Dechezleprêtre, Milenko Fadic; OECD Science, Technology and Industry Working Papers, No. 2024/10; DOI: 10.1787/6430069e-en; OECD Publishing; 2024. november 12.

Küldetésorientált innovációs politikák a nettó zéró kibocsátási cél érdekében

„A küldetésorientált innovációs politikák (Mission-oriented innovation policies, MOIPs) kritikus ponthoz érkeztek, bizonyítani kell a hatékonyságukat. Bár számos ország elfogadta a MOIP-eket, hatásukról szóló bizonyítékok nagyrészt anekdotikusak. Ez a jelentés egy 101 „nettó zéró küldetés” egyedülálló adatbázisára és 17 részletes esettanulmányra támaszkodik annak értékelésére, hogy a MOIP-ek a hagyományos tudományos, technológiai és innovációs (Science, Technology, and Innovation, STI) politikákkal összehasonlítva hogyan támogatják az üvegházhatású gázok csökkentésére irányuló nemzeti célkitűzéseket. A MOIP-ek átfogó, ambiciózus célkitűzéseket támogatnak, de stratégiáikból gyakran hiányzik a világos fókusz, a mérhető célok és a szisztematikus nyomon követés. A tudományos, technológiai és innovációs hatóságok irányították a missziós erőfeszítéseket, de erősebb kapcsolatokra van szükségük a növekedési szakasz és az alkalmazás szereplőivel. A kutatáson és innováción túllépve a MOIP-eknek célzott, többéves finanszírozásra és új pénzügyi mechanizmusokra van szükségük a magánszektor beruházásainak vonzása érdekében. A proaktív és rugalmas portfóliókezelési gyakorlatok azonban még mindig fejletlenek, ami korlátozza a missziók lehetőségeit a rendszerszintű előnyök elérésében. Az előrelépés ellenére a MOIP-ek három fő kihívással szembesülnek: a technológiai innováció túlhangsúlyozása (STI-csapda), a tágabb értelemben vett politikára gyakorolt gyenge befolyás (orientációs csapda) és a magánforrásokkal való elégtelen együttműködés (szakpolitikai csapda). Ezek a kihívások rávilágítanak arra, hogy olyan új generációs missziókra van szükség, amelyek szorosabban integrálják a köz- és magánszféra szereplőinek és erőforrásainak szélesebb körét az átalakító változások előmozdítása és a nemzeti nettó nullás célok elérése érdekében.”

Forrás:
Mission-Oriented Innovation Policies for Net Zero: How Can Countries Implement Missions to Achieve Climate Targets?; OECD Publishing; DOI: 10.1787/5efdbc5c-en; 2024. november 22.

Nehéz megállapítani, hogyan használták fel az egészségügy digitalizálásra szánt uniós pénzügyi támogatást – Európai Számvevőszék

„

  • 14 év alatt legalább 16 milliárd euró összegű uniós forrást irányoztak elő az egészségügy digitalizálására.
  • Az uniós támogatás a tagállamok igényeire reagált, de az eltérő szabályok miatt nehéz volt felhasználni az uniós forrásokat.
  • Nincs átfogó áttekintés a felhasznált uniós forrásokról.

Nehéz megállapítani, hogy mennyi uniós pénzt használtak fel arra, hogy a tagállamokat segítsék egészségügyi rendszereik digitalizálásában, derül ki az Európai Számvevőszék új jelentéséből. A 2014–2020-as és a 2021–2027-es programozási időszakban a kohéziós politika keretében 2,4 milliárd eurót, a Covid19-világjárvány kapcsán bevezetett Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön (RRF) keresztül pedig további 13,6 milliárd eurót irányoztak elő, amelyhez más programok keretében további finanszírozás is rendelkezésre állt. Egyes tagállamok azonban a különböző finanszírozási programokhoz való hozzáférés összetettsége miatt nehézségekbe ütköztek az uniós támogatás kérelmezése és felhasználása terén.

A Covid19-világjárvány jelentősen fokozta a digitális technológiák iránti igényt az egészségügyi ellátás (e-egészségügy) egész Unióban történő biztosításához. A világjárvány miatt nagyobb igény mutatkozott az egészségügyi adatok Unión belüli összehangolására és jobb áramoltatására is. Bár az egészségügyi politikák és az egészségügyi szolgáltatások, valamint az orvosi ellátás megszervezése és biztosítása a tagállamok felelőssége, az Európai Unió feladata, hogy támogassa e fellépéseket.

„Az egészségügyi ellátás digitalizálására szánt uniós forrásokat az Európai Bizottság különböző szervezeti egységei által irányított különböző programokon keresztül biztosították, egyedi szabályok és eltérő irányítási keretek szerint” – jelentette ki Joëlle Elvinger, a Számvevőszék ellenőrzésért felelős tagja. – „Emiatt egyes tagállamok nehezen tudták azonosítani a hozzáférhető uniós forrásokat, és a támogatásigénylés sem ment számukra gördülékenyen”.

A számvevők megállapították, hogy a Bizottság támogatása és iránymutatása összességében eredményes volt, és hogy a kiválasztott országokban (Spanyolország, Málta és Lengyelország) ellenőrzött projektek elősegítették az egészségügyi ellátás digitalizálását. Az egyik projekt például a krónikus betegségek távolból történő figyelemmel kísérésének javítására összpontosított, míg egy másik hozzájárult egy nemzeti elektronikus egészségügyi platform létrehozásához, valamint a kórházak digitalizálásához és a nemzeti platformmal való összekapcsolásához.

Az ellenőrzési jelentés azonban több problémát is kiemel. A tagállamok akadályokba ütköztek az uniós források felhasználása során, például a finanszírozási lehetőségek összetettsége, az elégtelen adminisztratív kapacitás és a nemzeti társfinanszírozás biztosításának nehézségei miatt. A számvevők azt is megállapították, hogy sem a Bizottságnak, sem a tagállamok többségének nincs teljes rálátása az egészségügy digitalizálásához felhasznált uniós forrásokra.

A Bizottság az egészségügy digitalizációja terén elért eredményeket a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó Digitális évtized szakpolitikai program keretében az e-kormányzati teljesítményértékelés (2022 óta), valamint a digitális évtized e-egészségügyi mutatója (2023 óta) révén követi nyomon. Ezek a mutatók különböző módszerekkel készülnek és eltérő célokat szolgálnak, bár az elektronikus egészségügyi dokumentációhoz való hozzáférés hasonló szempontjaira terjednek ki. Az ellenőrzés feltárt néhány hiányosságot e tekintetben, például az információk pontosságát és a pontozáshoz használt módszertant illetően.

A számvevők a 2026-ig tartó időszakra azt javasolják, hogy a Bizottság ne csak az érdekelt feleknek nyújtott információk pontosságát javítsa, hanem a különböző finanszírozási programok keretében az egészségügyi ellátás digitalizálására szánt uniós források felhasználásáról szóló beszámolást is.

Háttér-információ

Az Európai Unió az egészségügy digitalizálását már több mint 20 éve szorgalmazza, főként olyan „puha” eszközök révén, mint bizonyos intézkedések ajánlása vagy nem kötelező erejű célkitűzések meghatározása. A Covid19-válság kötelező erejű határozatok és rendeletek elfogadásához, és ezáltal ezen a téren az uniós szakpolitikai keret megerősítéséhez vezetett.

2021-ben az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított az európai egészségügyi adattérre irányuló uniós kezdeményezésről. A válaszadók 88%-a tartotta fontosnak az egészségügyi adatokhoz való elektronikus hozzáférés jogát. A 2023-ban közzétett, a digitális évtizedről szóló Eurobarométer nevű felmérés szerint a válaszadók jelentős többsége (76%) arra számít, hogy a digitális technológiáknak már 2030-ban döntő befolyása lesz arra, hogy a páciensek – akár a lakóhelyüktől eltérő uniós országokban is – hozzá tudjanak férni az egészségügyi szolgáltatásokhoz és igénybe tudják venni azokat (pl. a távorvoslást vagy a betegségek mesterséges intelligenciával történő diagnosztizálását).

„Az egészségügy digitalizálása: A tagállamoknak nyújtott uniós támogatás összességében eredményes, de nehézségek vannak az uniós források felhasználása terén” című, 25/2024. sz. különjelentés már elérhető a Számvevőszék honlapján. A jelentés a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra irányuló uniós intézkedésekről szóló 2019. évi számvevőszéki különjelentés megállapításait követi nyomon, amelyek szerint ugyan javult az uniós polgároknak a határokon átnyúló egészségügyi ellátásról való tájékoztatása, egyes területeken ezek az információk továbbra is nehezen hozzáférhetők.

Kapcsolódó hivatkozások

”

Forrás:
Az egészségügy digitalizálása: Nehéz megállapítani, hogyan használták fel az uniós pénzügyi támogatást; Európai Számvevőszék; 2024. november 20.

Törvények, rendeletek

Rendelet az ingatlan- nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól – társadalmi egyeztetés

„Társadalmi egyeztetésre nyitva álló határidő: a közzétételtől számított 8 napon belül. Véleményezés: hatosagi@ktm.gov.hu

A rendelet-tervezet célja az e-ingatlan-nyilvántartási rendszer működésének biztosítása érdekében szükséges ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenységgel kapcsolatos részletszabályok meghatározása.
Az elektronikus ügyintézésre történő átállás miatt szükségessé vált az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 8/2018. (VI. 29.) AM rendelet teljes felülvizsgálata.”

Forrás:
Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti Min. rend.Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti Min. rend.; Jogszabálytervezetek, Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2024. november 28.