Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Újabb feladatköröket kapott Nagy Márton
Tárgyszavak: Akkumulátoripari Piacfelügyeleti Hatóság és Kompetenciaközpont, közigazgatási személyzeti ügyek, Magyarország, Nagy Márton
Kormányhatározat a mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály (AI Act) végrehajtásához szükséges feladatok végrehajtásáról
Tárgyszavak: Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — MI-jogszabály (AI Act), Mesterséges Intelligencia (MI) — szabályozás
Az Európai Bizottság megnyitja az utat a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály (AI Act) „célzott módosításai” előtt
Tárgyszavak: Európai Bizottság – 2024-2029, Mesterséges Intelligencia (MI) — Gyakorlati Kódex, Mesterséges Intelligencia (MI) — MI-jogszabály (AI Act), uniós dereguláció, uniós versenyképesség

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Magyarország és Budapest lesz a régió e-sport központja
Tárgyszavak: e-sport, Magyarország, Nyitrai Zsolt

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Újabb feladatköröket kapott Nagy Márton

„A nemzetgazdasági miniszternek létre kell hoznia az Akkumulátoripari Piacfelügyeleti Hatóság és Kompetenciaközpontot, valamint a mesterséges intelligencia piacfelügyeleti hatóságához is előkészületeket kell tennie.

Határozott a kormány az Akkumulátoripari Piacfelügyeleti Hatóság és Kompetenciaközpont létrehozásával kapcsolatos feladatokról, a Magyar Közlöny szerint Orbán Viktor Nagy Mártonnak delegálta a munkát – írja az Index.

Ennek értelmében a kormány egyetért azzal, hogy az elemekről, továbbá akkumulátorokról és a hulladékelemekről, illetve akkumulátorokról, a 2008/98/EK irányelv és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról, valamint a 2006/66/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023/1542 számú Európai Parlamenti és Tanácsi (EU) rendeletben meghatározott tagállami kötelezettségek végrehajtása további nemzeti feladatok elvégzését teszi szükségessé, amely összehangolt hatósági jogköröket és átfogó akkumulátoripari kompetenciát igényel.

Ennek érdekében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek gondoskodnia kell 2026. évben egyszeri jelleggel 6 073 642 000 forint, majd a 2027. évben egyszeri jelleggel 5 823 492 000 forint előteremtéséről.

Mindezeken túl a kormány meghatározott célok teljesítése érdekében felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy az energiaügyi miniszter és a kultúráért és innovációért felelős miniszter bevonásával készítsen előterjesztést egy akkumulátoripari piacfelügyeleti hatóság és kompetencia-központ kialakítására vonatkozóan. A határozat végén pedig felkéri a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetőjét, hogy működjön közre a felelős szervekkel.

További feladatokkal is bővül a nemzetgazdasági miniszter köre: előterjesztést kell készítenie a mesterséges intelligencia piacfelügyeleti hatóságának részletes feladatairól a terület kormánybiztosával, Palkovics Lászlóval.”

Forrás:
Újabb feladatköröket kapott Nagy Márton; Infostart; 2025. május 15.

Kormányhatározat a mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály (AI Act) végrehajtásához szükséges feladatok végrehajtásáról

„A Kormány a mesterséges intelligenciáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 1301/2024. (IX. 30.) Korm. határozat 2. pont b) alpontjában foglalt intézkedések végrehajtásáról az alábbiak szerint határoz:
A Kormány
1. egyetért azzal, hogy a nemzetgazdasági miniszter gondoskodjon a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról és egyes uniós jogalkotási aktusok módosításáról szóló 2024/1689/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 70. cikke szerinti piacfelügyeleti hatósági, valamint az egyedüli kapcsolattartó pont működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
2. egyetért azzal, hogy a Rendelet 28. cikke szerinti bejelentő hatósági feladatok ellátására a Nemzeti Akkreditáló Hatóságot jelölje ki;
3. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos bevonásával készítsen előterjesztést az 1. és 2. pontban foglalt hatósági feladatok részletes szabályainak megállapításához szükséges jogszabályokról, kapcsolódó intézkedésekről és a központi költségvetési hatásokról.
Felelős: nemzetgazdasági miniszter, a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Határidő: 2025. szeptember 1.”

Forrás:
1149/2025. (V. 14.) Korm. határozat a mesterséges intelligenciáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 1301/2024. (IX. 30.) Korm. határozatban foglalt feladatok végrehajtásáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1149/2025. (V. 14.) Korm. határozata a mesterséges intelligenciáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 1301/2024. (IX. 30.) Korm. határozatban foglalt feladatok végrehajtásáról; Magyar Közlöny; 2025. évi 56. szám; 3164. o.; 2025. május 14. (PDF)
Vesd össze:
1301/2024. (IX. 30.) Korm. határozat a mesterséges intelligenciáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről; Nemzeti Jogszabálytár

Az Európai Bizottság megnyitja az utat a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály (AI Act) „célzott módosításai” előtt

„Brüsszel a deregulációs törekvések keretében törvények egész sorát vizsgálja felül.

Az Európai Bizottság nyitott a mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály (AI Act) módosítására egy közelgő felülvizsgálatot követően – közölte a Bizottság egyik vezető tisztviselője a POLITICO keddi AI and Tech Summit rendezvényén.

Kilian Gross, a Bizottság MI szakpolitikai részlegének vezetője kizárta a szabályok alapvető reformját, és azt mondta, hogy a Bizottság elsősorban a végrehajtás egyszerűsítésére összpontosít. De „ha ez nem lenne elég, akkor azt is átgondoljuk, hogy szükség van-e célzott változtatásokra”.

Az EU a jogszabályok egész sorát vizsgálja felül a deregulációs törekvések keretében, amelyek célja a közösség gazdaságának és globális versenyképességének fellendítése.

Arra a kérdésre, hogy a Bizottság nyitott-e a mesterséges intelligenciáról szóló törvény módosítására, Gross így válaszolt: „Elsődleges célunk természetesen a végrehajtás egyszerűsítése lesz, hogy lássuk, mit kell tennünk annak érdekében, hogy könnyebbé egyben hatékonyabbá tegyük a vállalatok számára az MI-jogszabály végrehajtását”.

„Egyelőre azt mondhatom, hogy nem igazán tervezzük például a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály alapvető újbóli megnyitását” – mondta, de „ha bármi történne, az biztosan célzottan történne”.

Megerősítette továbbá, hogy heteken belül megérkezik az MI-iparág számára kidolgozott új gyakorlati kódex – egy önkéntes szabályrendszer, amelynek célja, hogy védőkorlátokat biztosítson a legkockázatosabb mesterséges intelligencia modellek számára -, miután a Bizottság elmulasztotta a szabályok május 2-i határidejét. Az általános célú mesterséges intelligenciáról szóló, nagy várakozással várt kódex azt fogja felvázolni, hogy a ChatGPT-hez hasonló szolgáltatók hogyan felelhetnek meg az MI-jogszabályban foglalt kötelezettségeknek, amelyek augusztus 2-án lépnek hatályba az ilyen modellek esetében.

Gross szerint az MI-iroda (AI Office) jóval az augusztusi határidő előtt meg fogja jelentetni a kódexet, annak ellenére, hogy az amerikai kormányzat heves lobbizása közepette lekéste a májusi határidőt.”

Forrás:
EU Commission opens door for ‘targeted changes’ to AI Act; Eliza Gkritsi, Pieter Haeck; POLITICO; 2025. május 13.

Közigazgatás, politika, jog

Alapellátás 2.1.: Terápiás javaslatok

„Az alapellátás színvonala és elérhetősége meghatározó a populáció egészségi állapotában. A kétrészes közlemény az alapellátás rendszerváltás utáni fejlődését, jelenlegi problémáit és megoldási lehetőségeit veszi számba. Az első rész bemutatta a háziorvosi rendszer kódoltan növekvő hiányosságait és ennek kockázatait: az ellátási hiány mellett hasonlóan súlyos probléma az alapellátás szűkre szabott szakmai jogosultsága; a háziorvosi rendszer az elmúlt 30 évben nem követte arányosan az egészségügy általános szakmai-technológiai fejlődését, és orvosi munkára alapozott individuális tevékenység maradt; az alapellátás nem integrál elég szakellátási feladatot, és nem veszi igénybe a diplomás szakdolgozók segítségét. A második rész számba veszi a háziorvosi rendszer lehetséges fejlődési irányait, a felmerült modelleket, ezek előnyeit és hátrányait. Széles körű az a meggyőződés, hogy a háziorvosi rendszer jelen formájában már nem tartható fent, és ez nem is lenne korszerű. A tanulmányban felsorolt lehetőségek nem egymást kizáró (választandó) alternatívák, hanem párhuzamos megoldások, mert 5-10 éves távlatban az eltérő szervezeti formák együttélésére, egymásba átalakulására kell felkészülni. A tervezett találkozásokra alapozott, szűrés-gondozás központú működés kulcsa a kiterjesztett kompetenciájú ápolók alkalmazása. A kollektív tudás hasznosítása, a gazdaságos üzemméret kialakítása érdekében a diplomás szakdolgozókkal támogatott közösségi megoldásoké (csoportpraxis, praxisközösség) és a szakellátási tudást befogadó, telemedicinával támogatott alapellátásé a jövő.”

Forrás:
Alapellátás 2.1.: Terápiás javaslatok; Kincses Gyula; LEGE ARTIS MEDICINAE; 35 (4); 199-206 o.; 2025

„Porszemek lettünk egy nagy gépezetben” – így élik meg a védőnők a központosítást

„2023-ban jelentős változás következett be a védőnői szolgálatok működésében: az addig jellemzően önkormányzati fenntartásból a megyei kórházakhoz, azaz központi állami irányítás alá kerültek. Az átszervezés célja a szakmai egységesítés és az erőforrások hatékonyabb felhasználása volt, ám a gyakorlati tapasztalatok alapján a rendszer sok esetben nem könnyíti, hanem inkább nehezíti a védőnők mindennapi munkáját.

Intézményi átszervezés – az önkormányzattól a megyei kórházhoz

Korábban a védőnői szolgálatok fenntartói jellemzően az önkormányzatok voltak. 2023-tól azonban a védőnői hálózat fenntartása – az egészségügyi alapellátás részeként – a megyei kórházakhoz került, azaz állami kézbe. A változás célja, hogy a védőnők egységes szakmai irányítás alá kerüljenek, és az erőforrások hatékonyabban kerüljenek felhasználásra.

Ez a központosítás azonban távolibb, bürokratikusabb viszonyt hozott, különösen a kisebb településeken, és sok védőnő éli meg negatívan a változást. „Nagyon csalódottan vettem tudomásul, hogy a fejünk felett ez a döntés született. A védőnők nagy része az önkormányzatoknál számított dolgozóként, de most csak porszemek vagyunk egy nagy gépezetben.”

Elviekben a helyi kórházi irányítástól több szakmai támogatás érkezhet, az egységes dokumentáció pedig segítheti az együttműködést, de ez sajnos csak nagyon kevés esetben valósul meg.

„A megyei kórházak a védőnők nagy részétől nagy távolságban vannak. Nincs meg a napi kapcsolat. Online értekezleten tájékoztat bennünket a mentor védőnő a változásokról, amihez az informatikai háttér sok körzetben nem megoldott. Személyes értekezletekre is sor kerül a megyei kórházban vagy járási központban, de a beutazást magunknak kell megoldanunk. A munkánkat hetekre előre tervezzük, a tanácsadásokat és látogatásokat egyeztetjük a gondozottakkal, vegyes körzetben az iskolával is, de nem ritkán 1-2 nappal előre tudjuk csak meg az online vagy személyes értekezletek időpontját. Nagyon sok statisztikát, adatot kérnek záros határidővel (sokszor e-mail fordultával), gyakran ismételten. Az adminisztrációs terhek megszaporodtak, és nehéz teljesíteni anélkül, hogy a gondozási feladatok ne sérüljenek.”

Az önkormányzati háttér elvesztése

A védőnők korábban szorosabban kapcsolódtak az önkormányzatokhoz, ami sok esetben személyesebb, rugalmasabb működést tett lehetővé. Többen arról számoltak be, hogy a helyi problémák megértése és megoldása nehezebbé vált, mert a döntések nem helyi szinten születnek.

„A problémák megértése, megoldása nagymértékben nehezebb lett. Minden problémát írásban, sokszor ismételten kell jelezni, és hetekbe, sőt hónapokba telik, amíg megoldást kapunk rá, ha kapunk. Fogyóeszközöket általában félévente kapunk, de késve és hiányosan. Saját pénzen veszünk meg munkánkhoz szükséges dolgokat, hogy a gondozottak ellátása gördülékenyen folyjon. Az önkormányzat tisztában volt a helyi problémákkal, többségük gyorsan reagált a védőnők kérésére. Nem kellett nyomtatópapírra, tonerre, papírtörlőre stb. heteket várni. Eddig, ha valamilyen eszközre szükség volt a munkánkhoz, akkor megbeszéltük a polgármesterrel, és sietett megoldani, hiszen érdeke volt, hogy a településén lévő lakók megfelelő ellátást kapjanak. Sokaknak volt saját eszközkerete, lehetősége akár szakkönyv vásárlására is. Most mindent bonyolult engedélyezési procedúrával kell intézni, a kórházaknak pedig nincs előnye belőle, és anyagi forrásuk sincs rá.”

Szakmai protokollok egységesítése – az elvek és a valóság

Az új rendszerben erősebb hangsúlyt kap az egységes szakmai protokollok és eljárásrendek alkalmazása. Ezzel próbálják biztosítani, hogy minden gyermek és család azonos színvonalú ellátást kapjon, függetlenül attól, hogy az ország mely részén él. Azonban a szakmai protokollok alkalmazása a mindennapokban sok akadályba ütközik.

„A szakmai protokollok alapján a gyermekeknél nagyon sok státuszvizsgálatot végzünk, amellyel a fejlődésbeli eltéréseket szűrjük. Az eltérést a gyermek orvosának kell jeleznünk, rajta múlik, hogy utal-e, és hová utal tovább. Problémát jelent, hogy sok esetben nincs hová küldeni a gyermeket, illetve több hónapos várólista van a további vizsgálatokra. A fejlesztések a kistelepüléseken nem megoldottak, a szülőknek pedig gondot jelent a városokba való bejutás.”

Ugyanakkor a rugalmas, egyénre szabott gondozás is nehezebb lett, mivel szorosabban kell igazodni a központi előírásokhoz. „A védőnők eddig és ezután is családgondozást végeznek. Ha kimegyük látogatni és a nagymama kér problémájában tanácsot, akkor neki is megpróbálunk segíteni. Szakmai protokollok szerint dolgozunk, de egyéni gondozási tervet készítünk, amit szükség szerint módosítunk. A várandósok, a gyermekek, a családok nem bábuk, mindenkinek egyéni igényei vannak, más-más ellátásra van szükségük, ezért nem lehet általánosítani.”

Digitalizáció: előrelépés helyett visszalépés?

A központosítással egyidőben megindult több digitalizációs fejlesztés is: bevezették az egységes elektronikus dokumentációs rendszert (pl. eVédőnő) és az elektronikus kapcsolattartást más egészségügyi szereplőkkel (háziorvos, iskolaorvos, kórház stb.).

A cél az adminisztratív terhek csökkentése és az adatkezelés korszerűsítése volt, ezzel szemben a gyakorlatban pont az ellenkezőjéről számolnak be a védőnők, és a megfelelő technikai támogatást sem kapják meg a programok használatához.

„Az eddig papír alapon dolgozó védőnőknek előrelépés az országos védőnői program (VOIR) kötelezővé tétele, de akik már évek, sőt évtizedek óta Stefánia Programot használtak, azoknak visszalépést jelent. Az újnak mondott, de évek óta fejlesztés alatt álló VOIR-ba minden gondozott várandós, gyermekágyas, 0-6 éves gyermek és nővédelmi gondozott törzsadatát, dokumentumait, a gyermekeknél a védőoltásokat is egyesével kell felvinni. Van egy felhasználói kézikönyv, létrehoztak egy hibabejelentő felületet, de onnan sokszor csak általános visszajelzés érkezik. Központi telefonos segítséget lehet hívni, de a kolléganők főleg egymást segítik telefonon a problémák megoldásában. Az adatfelvitel nagyon sok időt elvesz a gondozási tevékenységből, és mivel internet szükséges hozzá, sokszor akadozik. A körzetek nagy részében elavult informatikai eszközökkel dolgozunk. Az eddig Stefánia programot használóknak segítség volt, hogy az a program képes volt a védőnői havi jelentés, a folyamatos oltási jelentés, a védőoltási és a státusz vizsgálati terv elkészítésére. A státuszvizsgálatokhoz és védőoltásokhoz az írásos értesítőket generálta a gondozottak részére. A VOIR ezeket nem tudja, tehát újra kézzel kell egyesével töltögetni.”

Bérek, képzések, anyagi terhek

Az egészségügyi dolgozók béremelésének részeként a védőnők is bérfejlesztésben részesültek, bár a szakma szerint még mindig elmarad a munka felelősségéhez és terheléséhez képest. „A bérfejlesztés nem egységesen történt az ország különböző részein, az eltelt csaknem két évben pedig jövedelmünk reálértéke nagymértékben romlott. További béremelésre egyelőre nincs kilátásunk. Azon védőnők, akik nem lakóhelyükön dolgoznak, vagy több települést látnak el, sok esetben saját autóval, saját költségen utaznak. Diplomás egészségügyi dolgozóként nagyon sokrétű a feladatunk, és széles körű ismeretekkel kell rendelkeznünk. Ennek érdekében és az 5 évenként szükséges működési engedély megújításhoz folyamatosan képeznünk kell magunkat. A továbbképzések regisztrációs és utazási költsége minket terhel. Sok munkatársunk ezen költségeit régebben az önkormányzatok átvállalták. Az elvárások nőnek a gondozottak és a munkáltató részéről is, de sokan úgy érzik, hogy megbecsülésük egyre romlik.”

Egyenlőtlenségek a rendszerben

Ráadásul hiába történik minden intézkedés az egységesítés elve alapján, vármegyénként óriási eltérések vannak az ellátásban, a juttatásokban. „Közalkalmazotti jogviszonyból egészségügyi szakdolgozói jogviszonyba kerültünk. A szakdolgozói bértábla a fizetésben tól-ig határt ír elő a munkáltató részére. Nincs meg a háromévenkénti kötelező léptetés a besorolásban, ezáltal fizetésemelés sincs előírva. Több kolléganőm ráadásul vállalkozóként dolgozott korábban, de 2024. július 1-jétől kormányzati döntés értelmében védőnő vállalkozóként nem dolgozhat, csak intézményhez rendelten alkalmazottként.”

Kiégés, túlterheltség, csökkenő közösségi szerep

A megnövekedett adminisztráció, a szakmai elvárások szigorodása, az elszemélytelenedett munkakörnyezet miatt sokan kiégésről, túlterheltségről számolnak be. A régi „közösségi” jelleg (például együttműködés a helyi óvodákkal, iskolákkal, civil közösségekkel) csökkent, mivel a védőnők sokkal inkább egy egészségügyi „lánc” részeivé váltak.

A védőnői hálózat központosítása sok szempontból nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az egységesítés és digitalizáció ígérete helyett a mindennapi működés gyakran nehezebbé, kevésbé rugalmasabbá és személytelenebbé vált. Az adminisztrációs terhek növekedtek, a technikai háttér sok helyen elégtelen, az anyagi és erkölcsi megbecsülés pedig nem tart lépést a védőnőkre háruló egyre összetettebb feladatokkal.

Az általunk megkérdezett védőnők elhivatottak maradtak, de sokan közülük úgy érzik, a jelenlegi rendszerben egyre nehezebb valódi gondozást nyújtani a rájuk bízott családoknak. Vajon a döntéshozók mennyiben veszik figyelembe a szakma valós igényeit és a terepen dolgozók tapasztalatait a jövőben?”

Forrás:
„Porszemek lettünk egy nagy gépezetben” – így élik meg a védőnők a központosítást; nlc; 2025. május 14.

Európai Unió

Az Európai Számvevőszék (ECA) a 650 milliárd eurós uniós helyreállítási keret hiányosságairól

„

Az uniós helyreállítási alap új megközelítésként bevezette a költségfüggetlen uniós finanszírozást

A számvevők számos hiányosságra figyelmeztetik a fontos költségvetési döntések előtt álló Uniót

Az RRF nem összpontosít kellőképpen a teljesítményre, és gyenge az ellenőrzés

A Covid19-válság utáni uniós helyreállítási alap – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) – kapcsán több hiányosság került napvilágra a teljesítmény, az elszámoltathatóság és az átláthatóság tekintetében – állapítja meg az Európai Számvevőszék a 650 milliárd euró összegű válságkiadások áttekintése nyomán. Bár az RRF döntő szerepet játszott az Unió világjárvány utáni helyreállításában, kevés információ áll rendelkezésre az eredményekről, a tényleges költségekről pedig még annyi sem. Ezért nem világos, hogy a polgárok ténylegesen mit kapnak pénzükért. A számvevők felkérik az uniós politikai döntéshozókat, hogy amennyiben a jövőbeli költségvetéseket a költségtérítés helyett a teljesítményre alapozzák, vegyék figyelembe az itt bemutatott tanulságokat.

A 2021-ben, a válság idején létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz olyan területeken finanszíroz intézkedéseket – reformokat és beruházásokat –, mint például a zöld vagy a digitális átállás. Hogy finanszírozásban részesüljenek, az uniós országoknak el kell érniük a nemzeti terveikben előre meghatározott mérföldköveket és célokat. Az Unió most első alkalommal alkalmazza ilyen széles körben a költségfüggetlen finanszírozás modelljét.

„Az uniós politikai döntéshozóknak le kell vonniuk az RRF tanulságait: a jövőben nem szabad anélkül bevezetni hasonló eszközt, hogy gondoskodnának a tényleges költségekre és a végső kedvezményezettekre vonatkozó információk beszerzéséről, és egyértelmű választ tudnának adni arra a kérdésre, hogy a polgárok ténylegesen mit kapnak a pénzükért” – jelentette ki Ivana Maletić, az áttekintésért felelős két számvevőszéki tag egyike. „A jövőbeli teljesítményalapú költségvetések esetében a finanszírozást jobban össze kell kapcsolni az eredményekkel, és egyértelműen meg kell határozni a vonatkozó szabályokat: ellenkező esetben nem szabad ilyen rendszert alkalmazni” – véli Jorg Kristijan Petrovič, az áttekintés társszerzője.

Az Unió 2027 utáni időszakra szóló hosszú távú költségvetéséről folyamatban lévő politikai tárgyalásokra reflektálva a számvevők több problémára is rámutatnak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatban. Először is úgy vélik, hogy az RRF nem igazán teljesítményalapú finanszírozási mechanizmus. Valójában az RRF a végrehajtás előrehaladására fekteti a nagyobb hangsúlyt. Emellett a kiadások hatékonysága és az ár-érték arány nem mérhető, mivel az Európai Bizottság nem gyűjt adatokat a tényleges költségekről, és kevés információ áll rendelkezésre az eredményekről.

A számvevők hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy a jövőbeli kiadási programokat úgy alakítsák ki és működtessék, hogy az ne veszélyeztesse az elszámoltathatóságot. Bár a közelmúltban bekövetkezett némi javulás, az RRF kontrollbiztosítékai még mindig nem elég szilárdak. A Bizottság például elsősorban a tagállamokra támaszkodik a súlyos szabálytalanságok feltárása és korrekciója, valamint az uniós és nemzeti szabályoknak való megfelelés biztosítása terén, de azok rendszereit hiányosságok jellemzik. Ezenkívül az uniós végrehajtó testület nem írhat elő pénzügyi korrekciókat – például nem rendelheti el a források visszafizettetését – a közbeszerzési szabályok egyedi megsértése esetén, kivéve ha súlyos szabálytalanság (például csalás) történik. Így ha elérik az elfogadott mérföldköveket és célokat, a Bizottság akkor is teljes mértékben teljesítheti a kifizetéseket, ha közbeszerzési szabálytalanságokat követtek el. Emellett a mérföldkövek és célok meghatározásának módja miatt egyes uniós országok már a projektek befejezése előtt jelentős forrásokat kapnak. Ez kockázatot jelent az Unió pénzügyi érdekeire nézve, mivel a tagállamok végül akkor is megtarthatják a pénzt, ha nem fejezik be a projektet.

Az RRF végrehajtása folyamatban van bár, de késedelmet szenved, ami veszélyezteti célkitűzéseinek elérését. Az intézkedések nagy részét voltaképpen 2026 augusztusáig kell befejezni. Ugyanakkor ha az uniós forrásokat kifizetik a nemzeti költségvetéseknek, ez még nem jelenti azt, hogy a pénz valóban eljut a végső kedvezményezettekhez és a reálgazdaságba.

Az RRF-et szinte teljes mértékben piaci hitelekből finanszírozzák. A Bizottságnak gyorsan sikerült forrásokat gyűjtenie az eszköz számára. Az első néhány évben erre olyan helyzetben került sor, amikor a kamatlábak történelmileg alacsony szinten álltak. Azóta azonban a kamatlábak emelkedtek, így a finanszírozási költségek 2026-ra az eredeti becslések több mint kétszeresét is elérhetik. A törlesztésekkel együtt ez jelentős nyomást fog gyakorolni a jövőbeli uniós költségvetésekre. Amennyiben a jövőben további hitelfelvételre kerül sor, a számvevők fontosnak tartják, hogy az Unió megfelelően csökkentse a kamatkockázatokat, és előzetesen dolgozzon ki hiteltörlesztési tervet, amely meghatározza, honnan fogják előteremteni a szükséges összegeket. Az RRF esetében ugyanis ezt elmulasztották.

Háttér-információ

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt 2021-ben hozták létre egyszeri ideiglenes eszközként, hogy segítse az uniós országokat a Covid19-világjárványból való kilábalásban és a reziliens gazdaságok kiépítésében. Az RRF hat előre meghatározott területen finanszírozott tagállami intézkedéseket 2020 februárja, a világjárvány kezdete és 2026 augusztusa, az RRF lezárási éve között. Eredetileg 724 milliárd eurós költségvetéssel számoltak, de az uniós tagállamok ebből végül 650 milliárd eurót (359 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatást és 291 milliárd euró összegű hitelt) hívtak le. Az RRF céljára felvett hiteleket 2058-ig kell visszafizetnie a Bizottságnak (a vissza nem térítendő támogatások esetében), illetve a tagállamoknak (a hitelek esetében). A Bizottság 2025 második felében tervezi előterjeszteni a 2027 utáni időszakra vonatkozó következő pénzügyi keretet.

A „Teljesítményorientáltság, elszámoltathatóság és átláthatóság – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hiányosságaiból levonható tanulságok” című, 02/2025. sz. áttekintés a fő tények és megállapítások egyoldalas áttekintésével együtt már elérhető a Számvevőszék honlapján. A dokumentum összefoglalja az RRF-fel kapcsolatos számvevőszéki ellenőrzéseket és véleményeket, amelyek egyébként ezen az RRF-fel foglalkozó külön oldalon érhetők el. A Számvevőszék 2025-re és 2026-ra vonatkozó ellenőrzési terve további jelentéseket is tartalmaz az RRF kapcsán, amelyek olyan területekkel foglalkoznak majd, mint az energiahatékonyság, a nyomonkövethetőség vagy a csalás.

Kapcsolódó hivatkozások

Áttekintés 02/2025: Teljesítményorientáltság, elszámoltathatóság és átláthatóság – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hiányosságaiból levonható tanulságok

Fő tények és megállapítások

”

Forrás:
A számvevők levonják a tanulságokat a 650 milliárd eurós uniós helyreállítási keret hiányosságaiból; Európai Számvevőszék; 2025. május 6.

Az adminisztratív terhek csökkentése és a versenyképesség növelése – az Európai Bizottság egyszerűsíti a közös agrárpolitikát (KAP)

„A közös agrárpolitika (KAP) egyszerűsítése és a mezőgazdasági termelők versenyképességének fokozása érdekében az Európai Bizottság a mai napon nagy intézkedéscsomagot terjeszt elő, amely az ágazat adminisztratív terheit, ellenőrzéseit, végrehajtását, válságreagálását és beruházási szükségleteit célozza. A változások évente akár 1,58 milliárd EUR-t is megtakaríthatnak a mezőgazdasági termelők és 210 millió EUR-t a nemzeti közigazgatások számára, miközben rugalmasabbá és könnyebben kezelhetővé teszik a kifizetéseket, bizonyos követelményeket és válságkezelési eszközöket. Ez a kezdeményezés az EU versenyképességi iránytűjével összehangolt, szélesebb körű egyszerűsítési törekvés részét képezi, és támogatja a mezőgazdasági ágazat, valamint különösen a fiatal és az ökológiai gazdálkodók versenyképességét, rezilienciáját és digitalizációját.

A mezőgazdasági termelőkre Unió-szerte súlyos adminisztratív kötelezettségek vonatkoznak, amelyek gyakran nem tükrözik a helyi realitásokat. Ez a szabályozási teher időigényes, és költségeket ró a mezőgazdasági termelőkre és a nemzeti közigazgatásokra. Ez a kötelezettségek alacsonyabb elfogadásához vezet, és elriaszthatja a beruházásokat is.

E kihívások kezelése érdekében a Bizottság most konkrét jogszabályi változtatások révén célzott megoldásokat javasol az operatív tapasztalatok, valamint az érdekelt felek és a tagállamok széles körű visszajelzései alapján.

Egyszerűsített támogatási rendszer a mezőgazdasági kistermelők számára

Annak érdekében, hogy vonzóbbá váljon, a mezőgazdasági kistermelők éves egyösszegű kifizetésének – azaz az egységes éves kifizetésnek – a felső határát 1250 euróról 2500 euróra emelik. A mezőgazdasági kistermelőknek nyújtott kifizetések célja a támogatások kiegyensúlyozottabb elosztásának előmozdítása, a vidéki területek életképességének megerősítése, ahol a mezőgazdasági kisüzemek kulcsfontosságú gazdasági szerepet játszanak, valamint a mezőgazdasági termelők és a hatóságok adminisztratív terheinek csökkentése. Ezek a mezőgazdasági termelők is mentesülnek bizonyos környezetvédelmi szabályok (feltételesség) alól, miközben részesülhetnek a környezetbarát gazdálkodást jutalmazó kifizetésekben (ökorendszerek).

Egyszerűsített környezetvédelmi követelmények és ellenőrzések

Az egyszerűsítési csomag célja, hogy jobban alkalmazkodjon a különböző gazdálkodási gyakorlatokhoz és a helyi feltételekhez, ugyanakkor csökkentse a meglévő nemzeti szabályokkal való átfedéseket.

Például a tanúsított biogazdaságok automatikusan úgy tekintendők, hogy megfelelnek a finanszírozásra vonatkozó egyes uniós környezetvédelmi követelményeknek.

Egyes szigorúbb követelmények esetében a mezőgazdasági termelők a tőzeglápok és vizes élőhelyek védelmére irányuló ösztönzőkben részesülhetnek, a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó 2. előírásnak (GAEC 2) megfelelően. Ez a támogatás abban is segíteni fogja őket, hogy megfeleljenek az uniós normákon túlmutató nemzeti szabályoknak, biztosítva erőfeszítéseik méltányos ellentételezését.

Az ellenőrzések adminisztratív terheinek csökkentése érdekében az ellenőrzéseket műholdas és technológiai eszközökkel egyszerűsítik. Emellett bevezetésre kerül egy új elv is: gazdaságonként évente csak egy helyszíni ellenőrzésre kerül sor.

Megerősített válságkezelés és egyszerűbb eljárások a nemzeti közigazgatások számára

A természeti katasztrófák vagy állatbetegségek által érintett uniós mezőgazdasági termelők a KAP-stratégiai tervek keretében rendelkezésre álló új válságkifizetéseknek, valamint a rugalmasabb és hozzáférhetőbb kockázatkezelési eszközöknek köszönhetően jobb támogatásban fognak részesülni.

A tagállamok nagyobb rugalmasságot élveznek KAP-stratégiai tervük kiigazítása során, mivel a Bizottság előzetes jóváhagyására csak a stratégiai módosítások esetében van szükség. Ez pozitív hatással lesz a mezőgazdasági termelőkre, akik gyorsabban profitálnak majd a bevezetett változásokból.

Fokozott versenyképesség és digitalizáció

A mezőgazdasági kistermelők könnyebben juthatnak majd pénzügyi támogatáshoz egy új, egyszerű finanszírozási lehetőség révén, amely akár 50 000 EUR átalányösszeget is kínál gazdaságaik versenyképességének javítása érdekében.

A nemzeti közigazgatásokat tovább ösztönzik interoperábilis digitális rendszerek kifejlesztésére. Az „egyszeri jelentéstétel, többszöri felhasználás” elvét követve a cél az, hogy a mezőgazdasági termelőknek csak egyszer, egyetlen rendszeren keresztül kelljen benyújtaniuk adataikat, ezzel időt takarítva meg, csökkentve az adminisztratív költségeket és javítva a mezőgazdasági üzemek irányítását.

Következő lépések

A jogalkotási javaslatot most az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztik elfogadásra.

A KAP fő szabályainak módosítása mellett a Bizottság az év folyamán további egyszerűsítési intézkedésekre is javaslatot fog tenni, többek között a mezőgazdaságon kívüli területeken is, amelyek célja a jelentéstételi és ellenőrzési terhek csökkentése, valamint a KAP egyszerűsítésére irányuló salátarendelet által kínált új rugalmassági mechanizmusok igénybevételének megkönnyítése. Ezeket a lépéseket egy ütemterv vázolja fel.

Háttér

A jelenlegi megbízatása alatt a Bizottság prioritásként kezeli az egymást átfedő, szükségtelen vagy aránytalan szabályokat, amelyek indokolatlan terhet rónak az uniós vállalkozásokra és akadályozzák a fejlődést. A Bizottság új utat mutat az uniós szabályok egyszerűsítése felé, hogy versenyképesebbé és virágzóbbá tegye az uniós gazdaságot. A Bizottság egyértelmű célja, hogy példátlan egyszerűsítési erőfeszítést valósítson meg azáltal, hogy e megbízatás végéig legalább 25%-kal csökkenti az adminisztratív terheket, a kkv-k esetében pedig legalább 35%-kal, anélkül, hogy aláásná a kapcsolódó szakpolitikai célkitűzéseket. A februárban elfogadott első salátarendelet-csomag kiterjedt a fenntartható finanszírozással kapcsolatos beszámolás, a fenntarthatósággal kapcsolatos átvilágítás, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus, a taxonómia és az európai beruházási programok messzemenő egyszerűsítésére.

A mezőgazdaságban ez azt jelenti, hogy fokozni kell az uniós gazdaságok versenyképességét, ugyanakkor csökkenteni kell mind a mezőgazdasági termelők, mind a hatóságok adminisztratív terheit, és figyelembe kell venni az uniós mezőgazdasági termelők eltérő helyzetét és szükségleteit.

A mai mezőgazdasági csomag az Európai Bizottság által 2024-ben már bevezetett egyszerűsítési intézkedésekre épül. A csomag egy átfogó jogalkotási egyszerűsítési csomaggal folytatódik, amely a mezőgazdasági termelőket, az agrár-élelmiszeripari vállalkozásokat és a közigazgatási szerveket érintő egyéb szakpolitikákat célozza meg.

Az egyszerűsítési csomag a Bizottság által 2025 februárjában előterjesztett, a mezőgazdaságra és az élelmiszerekre vonatkozó jövőkép egyik kulcsfontosságú eredménye.

További információk

Kérdések és válaszok a közös agrárpolitika egyszerűsítéséről szóló csomagról

A közös agrárpolitika egyszerűsítéséről szóló csomag

Ütemterv a KAP jogi keretének egyszerűsítésére a mezőgazdasági termelők és a nemzeti közigazgatások terheinek csökkentése érdekében

A közös agrárpolitika egyszerűsítési csomagját kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum

Tanulmány a KAP keretében a mezőgazdasági termelőkre és más kedvezményezettekre háruló egyszerűsítésről és adminisztratív terhekről

Uniós intézkedések a mezőgazdasági termelők aggályainak kezelésére – Európai Bizottság

A Bizottság bemutatja a virágzó uniós mezőgazdasági és agrár-élelmiszeripari ágazat ütemtervét – Európai Bizottság

Idézet(ek)

„A ma előterjesztett csomag új lehetőségeket nyit meg a mezőgazdasági termelők előtt. Célunk, hogy beavatkozzunk a jelenlegi programozásba, hogy rövid időn belül konkrét eredményeket érjünk el. Azonnal cselekedni akarunk, elszántan és hatékonyan. Meghallgatjuk a mezőgazdasági ágazat igényeit, és célzottan reagálunk igényeikre, hogy a legjobb munkakörülmények között dolgozhassanak, megerősítsük az ágazat versenyképességét, és modern, hatékony, a termékre – nem pedig a bürokráciára – összpontosító mezőgazdaságot kínáljunk az európai polgároknak.” – Raffaele Fitto, a kohézióért és a reformokért felelős ügyvezető alelnök

„Ez az európai mezőgazdasági ágazatot támogató átfogó intézkedéscsomag újabb jelentős előrelépést jelent egyszerűsítési menetrendünk megvalósításában. Egyszerűbb, arányosabb és igényeikhez jobban igazodó szabályokkal kell támogatnunk az európai mezőgazdasági termelőket. Intézkedéseink hozzá fognak járulni ahhoz, hogy évente közel 1,6 milliárd eurót takarítsunk meg az európai mezőgazdasági termelők számára, miközben megkönnyítik a szabályok és a támogatások navigálását. A bürokrácia csökkentése arra helyezi a hangsúlyt, ami a legfontosabb: a gazdálkodásra, nem pedig a formákra.” – Valdis Dombrovskis, a gazdaságért és a termelékenységért, valamint a végrehajtásért és az egyszerűsítésért felelős biztos

„Visszaállítjuk a pragmatizmust a közös agrárpolitikában. A mai javaslataink egyensúlyt teremtenek aközött, hogy a helyi realitásoknak megfelelő szakpolitikára van szükség, miközben valamennyi mezőgazdasági érdekelt fél számára meg kell őrizni a bizonyos fokú stabilitást. A Bizottság a mezőgazdasági termelők oldalán áll, és minden tőlünk telhetőt megteszünk a bürokrácia csökkentése érdekében, hogy arra összpontosíthassanak, amihez a legjobban értenek; Mindannyiunk számára élelmiszert termelünk, miközben védjük természeti erőforrásainkat. Meggyőződésem, hogy ezek az intézkedések konkrét eredményeket hoznak majd a gyakorlatban. Felszólítom a társjogalkotókat, hogy az év végéig fogadják el ezt a javaslatot, hogy a változások már 2026-ban eljussanak a mezőgazdasági termelőkhöz.” – Christophe Hansen, a mezőgazdaságért és az élelmiszerügyért felelős biztos”

Forrás:
A Bizottság egyszerűsíti a közös agrárpolitikát a mezőgazdasági termelők támogatása és a versenyképesség fokozása érdekében; Európai Bizottság; 2025. május 14. (uniós gépi fordítás)
Commission simplifies Common Agricultural Policy to support farmers and enhance competitiveness; European Commission; May 14, 2025 (hivatalos változat)

Digitális közigazgatás, digitális politika

Teleszakorvosi szolgáltatások bevezetése a Magyar Máltai Szeretetszolgálat telemedicinális programjába

„A hátrányos helyzetű településeken élő lakosok egészségügyi ellátáshoz való jutása gyakran nehézségekbe ütközik a nagyszámú betöltetlen háziorvosi praxis eredményeként kialakuló ellátási hiány, az alacsony egészségtudatosság, valamint a fizikai távolság és egyéb akadályok miatt nehezen elérhető szakrendelők miatt. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2022 őszén indította el a Naszlady Attila Egészségfejlesztési Programot (Program) abból a célból, hogy hozzájáruljon a hátrányos helyzetű településeken élő lakosok egészségügyi ellátáshoz való jutásához.Jelen tanulmány célja a Program során igénybe vett leggyakoribb, szakellátás irányába tett beutalások és mintázatok (kardiológia, ultrahang, labor) azonosítása, egymást követő évek azonos időszakaiban (2023. március-május és 2024. március-május). További célként tűztük ki a telemedicinálisan támogatott egészségügyi tevékenységek portfóliójának megvalósítási folyamatának bemutatását, valamint az új típusú ellátási forma – a mobil, virtuális teleszakorvosi ellátás – kezdeti gyakorlati tapasztalatainak, ellátási kapacitásának és a Program fontosabb tanulságainak ismertetését. 2024 júliusában 35 településen biztosított a Program rendszeres, telemedicinális egészségügyi ellátást, közel 40 000 páciens egészségügyi ellátását támogatva. A 2023 márciusában indított Programban egy virtuális szakorvosi rendelő került kialakításra, amelyben teleszakorvosok (kardiológus, bőrgyógyász, pulmonológus és endokrinológus) segítik az alapvető diagnosztikai lehetőségek mellett az elsődleges ellátók, a háziorvosok és belgyógyászok tevékenységét, online és offline konzíliumok segítségével. Emellett két mobil ultrahang rendelőben elérhető ultrahang szakrendelés támogatja az ellátási folyamatot, a helyszínen elérhető labordiagnosztikai szolgáltatások mellett. A távkardiológus bevonásával felére csökkent a területi kardiológiai ellátás igénybevétele (11%-ról 5%-ra), az ultrahang-vizsgálatok pedig teljes mértékben kiválthatóvá váltak a mobil ultrahang rendelőben (5%-ról 0%-ra).A teleszakorvosi rendszer implementálása az egészségügyi ellátásba jelentős hozzáadott értékkel bírhat a betegellátás minőségének javítása érdekében. Emellett hozzájárulhat a területi egyenlőtlenségekből adódó ellátási nehézségek mérsékléséhez, valamint a területi szakrendelők indokolatlan beutalásainak csökkentéséhez.”

Forrás:
Teleszakorvosi szolgáltatások bevezetése a Magyar Máltai Szeretetszolgálat telemedicinális programjába; IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja; XXIV. évf., 2025/1.

Adatvagyon és szabályozás – a digitális egészségügy problémái és lehetőségei Magyarországon

„Össze kell szedjük magunkat, mert a digitális egészségügyben hihetetlen nagy adatvagyonnal rendelkezünk, de ezeket nem tudjuk még jól gyűjteni, az adatvagyontól az alkalmazásvagyon irányába kell elmozdulni Magyarországnak, mondta Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánja, a Harvard Egyetem tudományos munkatársa a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján.

Példaként említette, hogy úgy kell tekinteni az adatra, mint az olajra, nekünk nem a nyersolajjal kell kereskedni, hanem benzinkút hálózatot kell létrehoznunk. Hozzátette: a rendszerképességi narratívát kellene erősíteni Magyarországnak is. Gond, hogy a szabályozás 19-dik századi, ami nem találkozik a 21-dik századi matekkal, fogalmazott a szakember.

Az adatokat akcióba kell hozni

Kiemelte: hamarosan kormányhatározatok és a jogalkotás mentén eldől, hogy milyen irányba megy az egészségügyi adatvagyon hajója Magyarországon.

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér adatait (EESZT) nagyon sokan irigylik Magyarországtól, a rendszer létrehozása több mint 21 milliárd forintba került, mondta Szócska Miklós. Jelenleg komoly adatlábnyomokkal rendelkezünk, példaként említette, hogy már 24 kórház tölt adatokat a vastagbélrákos betegek szövetmintából és a Debreceni Egyetemmel pedig arról tárgyalnak, hogy a méhnyakrákos betegek adatait is kezdjék egy strukturáltan gyűjteni és kerüljön fel az adatfelhőbe. El kell érni azt az állapotot, hogy egy adatlábnyomból betegutat optimatizáljunk – tette hozzá Szócska Miklós.

Fontos, hogy jelzési és előrejelzési képessége legyen az egészségügynek. Például a háziorvosoknál jelenjen meg egy figyelmeztetés, hogy a körzetébe tartozó betegnek milyen szűrővizsgálaton kellene részt vennie, vagy, hogy melyik védőoltásra lenne szüksége. Esetleg azt is lássa a háziorvos, hogy a betege nem váltotta ki a gyógyszerét, amit esetleg a magas vérnyomására írt fel.

Szólt arról is, hogy a mesterséges intelligencia (AI) segítségével már 100 millió pdf-ben feltöltött laborleletből 60 milliót lefordított, és már keresést is eszközölhetnek a leletekben az orvosok. Korábban ezekben a pdf-dokumentumokban nem tudtak keresést indítani a szakemberek.

Felhívta a figyelmet az adatguru arra is, hogy elképesztő, hogy milyen lehetőségeink vannak az egységes adatplatformok segítségével, de a sebességre és az agilitásra van szükség, mert különben adatgyarmatok leszünk.

A gyógyszergyártóknak alapvetően anonimizált betegadatokra van szükségük, és fontos, hogy trendeket is láthassanak, mondta Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) elnöke a konferencián egy kerekasztal beszélgetés keretében. Mindenkinek közös érdeke, hogy úgy tudják ezeket az adatokat felhasználni, hogy biztonságosak legyenek, mind a betegek és az állam számára is, és hasznosíthatóak legyenek a gyógyszercégek számára azért, hogy betegeket tudjanak gyógyítani – emelte ki Szalóki Katalin. A gyógyszeripari szereplőknek azért érdeke, hogy az egészségügyi rendszer hatékonyan működjön, mert akkor oda megy a pénz, ahol a legnagyobb szükség van rá.

Megszületett az uniós szabályozás

Az idén márciusban elfogadott európai egészségügyi adattérrel kapcsolatban Kádár Magdolna, a Belügyminisztérium főosztályvezetője kiemelte, nagyon sok feladat vár Magyarországra, négy évünk van arra, hogy a jogszabályi kereteket megteremtsük.

Az uniós szabályozásról Kontor Csaba, az Európai Bizottság egészségügyért és az állatjólétért felelős biztosi kabinet szakdiplomatája is beszélt a konferenciáján. Azt mondta az uniós szabályozásról, hogy a tagállamok számára 28 végrehajtási rendelet jelent, az országoknak ki kell építeni az adattérhez szükséges infrastruktúrákat, erről itt írtunk bővebben.

Az európai egészségügyi adattérről szóló rendelet célja, hogy közös keretrendszert hozzon létre az elektronikus egészségügyi adatok felhasználására és cseréjére az egész EU-ban.

Az adattér segítségével az egyének könnyebben hozzáférhetnek a személyes elektronikus egészségügyi adataikhoz és nagyobb ellenőrzést gyakorolhatnak felettük; a jogszabály egyúttal lehetővé teszi bizonyos adatok további felhasználását, amennyiben erre közérdekből, szakpolitikai intézkedések vagy döntéshozatal céljából, illetve tudományos kutatási célból van szükség.

Az uniós szabályozás olyan, az egészségüggyel kapcsolatos adatkörnyezet kialakítását teszi lehetővé, amely támogatja a digitális egészségügyi szolgáltatások és termékek egységes piacát. Emellett a rendelet létrehozza az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek harmonizált jogi és műszaki keretét, előmozdítva az interoperabilitást, az innovációt és a belső piac zavartalan működését.

Párbeszédre és bizalomra van szükség

Az adatok tisztaságára, minőségére folyamatosan figyelni kell, ennek része, hogy az akkreditációs tevékenységet szigorítani kell, mondta Szőllőssy Gyula, az ESZFK Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ adatmenedzsment igazgatója.

A klinikummal az ellátókkal párbeszédet kell kialakítani a beteg szempontjából, hívta fel a figyelmet Egyed Bálint, a Semmelweis Egyetem gyermekonkológusa. Mindenki minőségi betegellátást akar megvalósítani, a cél, hogy még biztonságosabb legyen az ellátórendszer. Óriási jelenleg a szakadék az orvosok és a fejlesztő informatikusok között, utalt azokra az ápolástámogató rendszerekre (ÁTR), amiket a fekvőbeteg osztályokon használnak majd a kórházak, ápolók és az orvosok is.”

Forrás:
Megszólalt az adatguru: hamarosan eldől, merre halad a magyar egészségügy hajója; Koncsek Rita; Economx; 2025. május 11.

Mire kell fokozottan figyelni a DÁP szelfis regisztráció során?

„A fejlesztő IdomSoft Zrt.-t kérdeztük a sikertelen szelfis azonosításokról.

A Digitális Állampolgár (DÁP) mobilalkalmazást fejlesztő IdomSoft Zrt. április 14-én jelentette be, hogy nem feltétlenül kell többé meglátogatni egy Kormányablakot vagy aktivált eSzemélyi igazolvánnyal rendelkezni ahhoz, hogy regisztrálni tudjuk magunkat a DÁP applikációba, ugyanis érkezik az akár otthonról is elvégezhető szelfis azonosítás.

A funkció május elején aktiválódott, egyelőre csak iOS operációs rendszert futtató okostelefonokon (tehát a kompatibilis iPhone-modelleken), és két kollégánk végig is vitte a folyamatot, amely alapján részletes útmutatót írtunk.

Az azonosítási folyamat teljesítése még nem jelent automatikusan sikert, ugyanis a megadott adatok ellenőrzése a távolban történik, emberek által, és ez akár 1-2 napig is eltarthat. A kollégáink 24 órán belül például olyan értesítést kaptak, miszerint az azonosítás sikertelen volt, és biztonsági okokból újra kell kezdeni a folyamatot.

Mivel arról nem érkezett információ, hogy miért volt sikertelen az azonosítás, az alkalmazást fejlesztő IdomSoft Zrt.-hez fordultunk az alábbi kérdésekkel:

ha sikerül befejezni a telefonon az azonosítást, ezt követően milyen okok vezethetnek oda, hogy a személyazonosság ellenőrzése mégis sikertelen?

Az eddig a felhasználók által elvégzett azonosítások hány százalékánál volt sikertelen a személyazonosság ellenőrzése?

Mire kell figyelni az azonosítási folyamat során, hogy a személyazonosság ellenőrzése sikeres lehessen?

Erre kell hatványozottan figyelni

A cég válasza szerint a sikertelen azonosítások nagyjából 70 százaléka arra vezethető vissza, hogy a folyamatot megzavarja harmadik fél, például a regisztrálón kívül valaki más is látszik a képen vagy behallatszik a hangja a videóba. Biztonsági okokból kiemelten fontos, hogy azonosítás közben a felhasználó teljesen egyedül és csendes, nyugodt környezetben legyen, semmi ne utaljon az azonosítást végző állampolgáron kívül más személy jelenlétére. Erre az alkalmazás felhívja a felhasználók figyelmét, ahogy arra is, hogy az azonosítás során „a felvételen nem szerepelhet más személy vagy más személy képmása, illetve hangja beazonosítható módon”.

Erre az általános szerződési feltételek (ÁSZF) is kitér, kiemelve, hogy „az önkiszolgáló folyamatra vonatkozóan a Felhasználónak az alábbiakra kell figyelemmel lennie:

a felvételen nem szerepelhet más személy vagy más személy képmása, illetve hangja beazonosítható módon,

javasolt az önkiszolgáló folyamatot zárt (nem üvegfalú) helyiségben végezni, lehetőleg más személy jelenlétének kizárásával,

nem készíthet az önkiszolgáló folyamatról saját képi-, hang-, vagy videófelvételt”.

Amivel tehát érdemes tisztában lenni, hogy az azonosítási folyamat során videofelvétel készül, és amennyiben ezen a felvételen az azonosítást végző személyen kívül más is feltűnik, vagy akár a hangja hallatszódik, akkor sikertelen lesz az azonosítás.

Ezzel kapcsolatban az ÁSZF így fogalmaz: „A személyazonosításhoz a Szolgáltató videójel segítségével a személyazonosság igazolásához használt okmányról vagy annak tárolóeleméből kiolvasott természetes személyazonosító adatokat, az állampolgárságot és az okmányazonosítót összeveti az okmányt nyilvántartó központi nyilvántartásban szereplő adatokkal, ellenőrzi az okmány érvényességét. A Felhasználó jelen ÁSZF elfogadásával tudomásul veszi, hogy a Szolgáltató az önkiszolgáló folyamat során a Felhasználóról kép és – a Felhasználó hangjára is kiterjedő – videófelvételt készíthet, amennyiben az önkiszolgáló folyamatban a személyazonosítás sikertelen”.

Ne egyen, ne dohányozzon

Az IdomSoft kiemelte továbbá, hogy az azonosítást végző személy ne végezzen olyan tevékenységet, amely részben eltakarja vagy eltorzítja az arcáról készült képet:

például ne dohányozzon,

ne étkezzen

és ne viseljen fejét eltakaró ruhadarabot az azonosítás során.

A cég a válaszában kitért arra is, hogy előfordul olyan eset is, mikor a regisztrálók azért nem jártak sikerrel, mert nem a saját igazolványukkal próbálkoztak.

Inkább Ügyfélkapu+?

Ha valaki továbbra is idegenkedik a DÁP használatától, de még Ügyfélkapu+-t sem használ, annak egy külön cikkben szedtük össze, miképp végezhető el a regisztráció, hogy aztán Ügyfélkapu+ használatával léphessünk be a különböző állami oldalakra.
…”

Forrás:
DÁP szelfis regisztráció: elárulták a fejlesztők, mire kell fokozottan figyelni a folyamat során; Birkás Péter; 24.hu; 2025. május 13.

Technika, tudomány, MI

A mesterséges intelligencia agráralkalmazásairól, egy országos agrár MI-platformról egyeztetett Palkovics László és Gyuricza Csaba

„Palkovics László, mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos látogatást tett a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) keszthelyi Georgikon Campusán, ahol tárgyalást folytatott Dr. Gyuricza Csabával, az Egyetem rektorával. A találkozó középpontjában a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségei álltak a magyar agrárium nemzetstratégiai kihívásainak kezelésében.

A rektor egy átfogó stratégiai koncepciót ismertetett, amely bemutatta, hogyan lehet az állami és egyetemi adatbázisokat – például a Nemzeti Talajtani Adatbázist, a Vadgazdálkodási Adattárat vagy a meteorológiai méréseket – integrálni egy országos agrár MI-platformba. A cél egy olyan döntéstámogató rendszer létrehozása, amely precíz előrejelzésekkel segíti a termésbiztonságot, a klímaadaptációt és a járványmegelőzést, miközben a gazdák, kutatók és hatóságok számára is nyílt hozzáférést biztosít.

Palkovics László hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása nem csupán tudományos lehetőség, hanem gazdasági szükségszerűség. Az MI-technológiák kulcsszerepet játszanak az agrárium hatékonyságának, fenntarthatóságának és versenyképességének növelésében, különösen a klímaváltozás és a globális piaci nyomás közepette. A digitális átállás nem halasztható tovább – aki lemarad, az hosszú távon piacot veszít.

A MATE már jelenleg is számos projektjében alkalmaz mesterséges intelligencián alapuló megoldásokat. Ezek a rendszerek nem csupán a magyar agrárium ellenállóképességét növelik, hanem a gazdálkodói döntéseket is magasabb szintre emelik.

A mesterséges intelligencia alkalmazása nem csupán technológiai előrelépést jelent, hanem kézzelfogható gazdasági versenyelőnyt is. Az adatvezérelt döntéshozatal, a célzott inputanyag-felhasználás és a járványkockázatok korai észlelése akár évente több tízmilliárd forintos megtakarítást eredményezhet az ágazatban. A klímaadaptációs beavatkozások és a hozamoptimalizálás révén 1000 milliárd forintot is elérhet az az összeg, amelyet az MI-alapú rendszerek képesek lehetnek középtávon megőrizni vagy visszatermelni a magyar mezőgazdaságban. Ez nemcsak a termelők jövedelembiztonságát növeli, hanem az egész ország élelmezésbiztonságát és exportképességét is erősíti.

A találkozón Dr. Gyuricza Csaba kiemelte: „A mesterséges intelligencia nem a jövő lehetősége, hanem a jelen kötelessége. A MATE küldetése, hogy az agrárium digitális átállásának élére álljon, és hidat képezzen a tudományos innováció és a gazdálkodók mindennapi valósága között.”

A megbeszélésen szó esett egy jövőbeli Nemzeti Reziliencia Központ létrehozásának lehetőségéről is, amely az állami-egyetemi-vállalati együttműködések bázisaként működne a klímaadaptáció és az agrárinnováció területén.”

Forrás:
A mesterséges intelligencia agráralkalmazásairól egyeztetett Palkovics László és Gyuricza Csaba; Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem; 2025. május 16.

Mesterséges intelligencia a statisztika-előállításban – Együttműködési megállapodás a KSH és a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium között

„Együttműködési megállapodást írt alá a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB). A kutatási, innovációs kooperáció célja a szinergiák hatékony kihasználásával a mesterséges intelligencia (MI) intenzív bevonása a statisztika-előállításba a folyamatok gyorsítása és a hatékonyság növelése érdekében. A tudásmegosztás során a KSH és a MILAB közösen keresik a megoldást a felmerülő szakmai kihívásokra ágazati szakértelmük alkalmazásával. A felek a megállapodást sajtónyilvános esemény keretében, 2025. május 14-én írták alá a Statisztikai Palotában.

A Központi Statisztikai Hivatal elkötelezett a folyamatos innováció, a haladó technológiák által nyújtott lehetőségek kihasználása és ezáltal a folyamatainak egyszerűsítése, automatizálása mellett. E cél érdekében 2025. május 14-én együttműködési megállapodást kötött a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriummal. A megállapodó felek a rendelkezésre álló adatok minél korszerűbb feldolgozását, valamint az adatok hatékony begyűjtését szeretnék fejleszteni a mesterséges intelligencia segítségével. A KSH és a MILAB a továbbiakban az információ- és tudásmegosztásban, a MILAB konzorciumvezető intézetével – HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézettel – közös kutatások lefolytatásában, szakértői partnerségben és egymás kölcsönös szakmai támogatásában fog együttműködni.

A KSH stratégiájának súlyponti eleme az innováció iránti elkötelezettség olyan megoldásokkal, melyek lehetővé teszik a változó környezethez és trendekhez való gyors alkalmazkodást, valamint az újonnan felmerülő adatigények korai felismerését és előremutató lépések megtételét a megszokott minőségi kritériumoknak való megfelelés mellett.

A mesterséges intelligencia az adatgyűjtésben és -feldolgozásban, az adatelemzésben és az egyéb statisztikai jellegű feladatok elvégzésében egyre nagyobb szerepet kap napjainkban. A KSH jelenleg is használja a mesterséges intelligencia által nyújtott lehetőségeket. A Hivatal a most létrejött megállapodás keretében további MI-alapú módszertani és szakstatisztikai megoldásokat kíván találni, melyeket a szakmai feladatai elvégzése során alkalmazhat. Ilyen alkalmazási terület például a gépi szövegfeldolgozás, a különböző adatállományok strukturálása vagy a gazdaság és társadalomszerkezeti modellezés.

A MILAB-ot koordináló HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (HUN-REN SZTAKI) igazgatója, Dr. Monostori László elmondta, hogy a HUN-REN SZTAKI-nak alapítása óta kiemelkedően fontosak az iparági kapcsolatok, és törekednek arra, hogy a tudományos eredmények hasznosuljanak, ezáltal pozitív gazdasági és társadalmi hatást érjenek el.

Dr. Benczúr András, a MILAB szakmai vezetője hozzátette, hogy a mesterséges intelligencia olyan kutatási terület, amely már a kezdeti fázisban is tele van gyakorlati alkalmazási lehetőségekkel. A KSH eleve adatelemzéssel foglalkozik, ezt kiegészítve MI-eszközökkel olyan gyakorlati hasznosítást lehet elérni, amelynek akár nemzetgazdasági hatása is lehet.”

Forrás:
Mesterséges intelligencia a statisztika-előállításban – Együttműködési megállapodás a KSH és a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium között, 2025.05.14.; Központi Statisztikai Hivatal; 2025. május 14.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Magyarország és Budapest lesz a régió e-sport központja

„Magyarország és Budapest lesz a régió e-sport fővárosa, a jövőbeli döntéseinkkel pedig szeretnénk támogatni ezeknek a törekvéseknek az előrehaladását – mondta Nyitrai Zsolt miniszterelnöki főtanácsadó szerdán sajtótájékoztatón.

A budapesti MVM Dome-ban rendezett eseményen jelentették be, hogy télen a főváros ad otthont a StarLadder Budapest Major elnevezésű viadalnak, a világ legnagyobb Counter-Strike versenyének, amely világbajnokságnak tekinthető.

Nyitrai Zsolt kiemelte, ezzel a bejelentéssel nagyot léptek előre a magyarországi e-sportban, amelynek hazai közösségét támogatja a kormány. Hangsúlyozta, ez egy hatalmas eredmény, igazi ünnep és büszkeség a hazai e-sport számára.

„Ez egy remek lehetőség arra, hogy a világ figyeljen ránk, hogy megmutassuk a digitális jelent és a jövőt. Bízunk benne, hogy ez lesz a valaha volt egyik legnagyobb torna a játék történetében” – tette hozzá.

A sajtóeseményen elhangzott, hogy a verseny a sportág világbajnokságának tekinthető, az összdíjazás pedig 1,25 millió dollár (450 millió forint) lesz. A viadalra mintegy 40 ezer turistát várnak, akik várhatóan napi 65 és 220 euró közötti összeget költenek majd el a fővárosban.

Hodozsán Dániel, a Star Ladder magyarországi partnere, az Esport1 operatív vezetője arról beszélt, hogy Magyarországon jelenleg évi 70 milliárd forintot költenek az e-sporthoz köthetően. Megjegyezte, a számok évről évre dinamikusan nőnek, egyre több szektoron kívüli vállalat lép be támogatóként.

A egyik legnépszerűbb játékban – amely 1999 óta töretlen népszerűségnek örvend – a világ legjobb 32 Counter-Strike 2 csapata küzd meg egymással. November 24. és december 4. között az MTK Sportparkban bonyolítják le a selejtezőket, december 11. és 14. között pedig már a legjobb nyolc küzd meg egymással a bajnoki címért, a várhatóan telt házas az MVM Dome-ban.”

Forrás:
Magyarország és Budapest lesz a régió e-sport fővárosa; kormany.hu; 2025. május 14.

Fenntartható fejlődés

A gazdaság fellendítése a magyar épületállomány klímabarát korszerűsítése által

„Az Egyensúly Intézet már második éve koordinálja azt a hazai épületfelújítások felgyorsításáért dolgozó szakmai összefogást, amelyhez több száz piaci és szakmai szervezet csatlakozott.

Az Egyensúly Intézet a Daikin Hungary Kft.-vel, az Erste Bank Hungary Zrt.-vel, a Habitat for Humanity Magyarországgal, a K&H Bank Zrt.-vel, a Lehel Radiátorgyár cégcsoporttal, a Magyar Bankszövetséggel, a Magyar Energiahatékonysági Intézettel, a Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetséggel, a Magyar Hőszivattyú Szövetséggel, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületével, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetséggel, a MANAP Iparági Egyesülettel, a Masterplast Hungary Kft.-vel, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanáccsal és az OTP Bank Nyrt.-vel személyesen is bemutatta a kormányzatnak azt a javaslatcsomagot, amely lefekteti egy hosszú távon is sikeres, igazságos, gazdaságilag és környezetileg is fenntartható épületfelújítási program sarokköveit.

Az elmúlt években az energiaválság minden korábbinál jobban ráirányította a figyelmet az energiabiztonság és az energiahatékonyság jelentőségére. A fenntartható és kiszámítható energiagazdálkodás érdekében egyre inkább halaszthatatlanná válik a magyar lakóingatlan-állomány energetikai korszerűsítése. Ez csak hosszú távú, kormányzati ciklusokon átívelő felújítási program megvalósításával teljesíthető.

Az Egyensúly Intézet által koordinált szövetség javaslatcsomagja egy gazdaságos, fenntartható és igazságos épületenergetikai felújítási programhoz ITT OLVASHATÓ.”

Forrás:
A gazdaság fellendítése a magyar épületállomány klímabarát korszerűsítése által; Egyensúly Intézet; 2025. május 14.

Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központot hoztak létre Karcagon

„A Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központ célja Magyarország agroökológiai feltételeinek megfelelő fajtákhoz igazodó termesztéstechnológia termőhely-specifikus meghatározása és kiterjesztése hasonlóan szélsőséges agroökológiai feltételekkel bíró országok adekvát területeire. Az aszályprobléma megoldására kutatóközpontot hoztak létre Karcagon.

Az aszályprobléma megoldását is keresik az új kutatóközpontban

A megnyitó házigazdája dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora volt, aki internetes bejelentkezéssel köszöntötte a résztvevőket. Mint mondta, ez a nap nemcsak Karcag, hanem az egész magyar agrárium számára kiemelkedő jelentőséggel bír.

– Egy olyan intézmény jön most létre, amely tudományos hátterével és gyakorlati orientációjával képes lesz választ adni azokra a kihívásokra, amelyekkel a magyar mezőgazdaság ma és a jövőben szembe kell, hogy nézzen. Az éghajlat kihívásaira a tudomány adja a legjobb választ, és mi itt, a Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központban készek vagyunk felelni – jelentette ki a rektor.

Dr. Fazekas Sándor országgyűlési képviselő köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy egy megújulásnak vagyunk ma szemtanúi, hiszen újabb fejezet nyílik az egykori kísérleti, később kutatóintézetként ismert intézmény történetében, új profillal, új kihívásoknak kell megfelelnie.

F. Kovács Sándor országgyűlési képviselő szerint eközben az itt dolgozó gazdáknak kétszer, netán háromszor is többet kell dolgozni ugyanannyi sikerért, mint az ország más területein gazdálkodóknak.

Most is kemény munkával kell reagálniuk az új kihívásokra. Az új központ olyan időpontban jött létre, amikor valami megváltozott a mezőgazdaságban, az emberek gondolkodásában: a vízzel tudatosan kell gazdálkodni, úgy, mintha egy vagyontárgy lenne – jelentette ki a politikus.

Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára szerint is történelmi pillanatban jön létre a kutatóközpont, hiszen fel kell készíteni a gazdálkodókat az elkövetkezendő időszak kihívásaira.

– A vizekkel való felelős gazdálkodás elérte a politikai döntéshozatal olyan érzékenységét, ahol már nemcsak fontos döntéseket kell meghozni, hanem erőforrásokat is biztosítani kell. A magyar kormány ehhez minden támogatást megad a gazdákat képviselő szervezeteknek és a gazdáknak is, eredményeket ugyanis csak ilyen összehangolt a cselekvéssel lehet elérni – fogalmazott az államtitkár.

A Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központ célja Magyarország agroökológiai feltételeinek megfelelő fajtákhoz igazodó termesztéstechnológia (műtrágya-igény, talajművelés, vetőmagnorma, növényvédelem stb.) termőhely-specifikus meghatározása és kiterjesztése hasonlóan szélsőséges agroökológiai feltételekkel bíró országok adekvát területeire. A központ feladata többek között a klímaváltozás hatásainak felmérése, a tendenciák meghatározása, az aszály és az aszálykárok mértékének számszerűsítése, mezőgazdasági szempontú aszályindexek kidolgozása.

Az előadások után az intézmény megalakítására szervezett rendezvény ünnepélyes táblaavatással zárult. A résztvevők kisétáltak az intézmény bejáratához, ahol dr. Zsembeli József, a központ vezetője mellett dr. Fazekas Sándor, F. Kovács Sándor és Hubai Imre avatták fel a Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központ táblát.”

Forrás:
Különleges központot hoztak létre Karcagon, súlyos probléma megoldásában segíthet – galériával; Daróczi Erzsébet; szoljon.hu; 2025. május 14.

Szélsőséges vízháztartási események térképezése közepes és nagyfelbontáson

„Paradox módon sok esetben ugyanazon a helyen láthatók a belvíz és az aszály hatásai az Alföldön – mutat rá kutatónk, Birinyi Edina doktori munkájában. A közelmúlt vízháztartási eseményeinek térképezését kutató távérzékelési szakértő azért foglalkozik ezzel a témával, mert a klímaváltozásban Magyarország is alaposan érintett. Az elmúlt éveket, évtizedet tekintve a szélsőséges vízgazdálkodási, időjárási helyzetek, tájgazdálkodási változások együttesen hozzájárulnak a helyzethez, amelyek objektív térképezéséhez a távérzékelés segítséget nyújthat.

Magyarországon a szélsőséges időjárási és vízgazdálkodási helyzet súlyos állapotokat mutat. A 2022-es rendkívüli aszály során az aszálykárral érintett szántóterületek nagysága meghaladta az 1,4 millió hektárt, erős hatást kifejtve a mezőgazdasági termelésre és a természetes ökoszisztémára.

Birinyi Edina, a Lechner Tudásközpont Űrtávérzékelési Osztályának távérzékelési szakértője és az Eötvös Loránd Tudományegyetem doktorandusza az elmúlt 5 év alapos doktori kutatásában az aszály és a belvíz ingyenesen elérhető műholdakkal történő operatív térképezhetőségén dolgozott. Többek között foglalkozott egy radaralapú, ezáltal időjárás- és napszakfüggetlen belvíztérképezési megoldás implementálásával, amely gyors, objektív, egyidőpontú Sentinel–1 műhold által gyűjtött adatokat használ fel, és egyben felhőalapú infrastruktúrán kezelhető.

Az aszály- és a vegetációállapotának térképezése szempontjából Birinyi Edina kutatása többféle megközelítést is tartalmaz, melyeknek a vizsgált kérdések megválaszolásához többféle idő- és térbeli felbontású műholdas adatrendszerekre támaszkodnak. A térképek közös célja, hogy biomasszaállapot‑térképezésre alkalmas, operatívan használható, gyors, robosztus, hely-, idő- és lehetőség szerint növényspecifikus térképezési módszertant biztosítsanak. A kutatás során a módszertanok kialakítása és validálása mellett, figyelmet fordított a hibaforrások megismerésére és az összefüggések kimutatására.

A szántóföldi területek adott havi aszályérintettségére vonatkozó vizsgálata során a 2000-2023 közötti időszakot vizsgálta 1 km-es térbeli felbontással a NASA Terra műholdján elhelyezett MODIS szenzor mérései alapján. Ezen megközelítéssel az adott hónap aktuális aszályérintettsége térképezhető.

A vizsgálatba a növényspecifikusság szempontját beépítve országos szinten térképezte a kapásnövények (kukorica és napraforgó) szempontjából a 2009-2024 időszak nyári felvételei alapján leginkább aszályérzékeny területeket. Az elkészült térkép 250 méteres térbeli felbontású és a NASA Aqua és Terra műholdján elhelyezett MODIS szenzorok adatain alapul.

A legkomplexebb megközelítés az ESA Sentinel–2 műholdjainak mérései alapján készült 10 méteres térbeli felbontásban. Ez a felbontás már lehetővé teszi a teljes növény-specifikusságot, azaz a kukorica és a napraforgó térképezése egymástól független paraméterek alapján történik. Ezen a felbontáson már a mezőgazdasági parcellákon belüli eltérések is térképezhetővé válnak. A vizsgálatok alapján a júliusban térképezett nagyfelbontású növényállapot erős, megbízható kapcsolatot mutat a parcellaszinten aratott hozammal, illetve megyei szinten összefüggést mutat a megyei átlaghozamokkal, illetve a Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszerbe (MKR) a gazdálkodók által kárigényelt területek nagyságával. A Lechner Tudásközpont Űrtávérzékelési Osztálya 2022 óta a nyári időszakban jellemzően kéthetes rendszerességgel készít az MKR számára országos lefedettségű nagyfelbontású növényállapot-térképeket.

A Lechner Tudásközpontban már meglévő, és a kutatása során kapott eredmények együttes elemzésének segítségével olyan robosztus térképezést mutatott be, amely alkalmas lehet a vízháztartási szélsőségek által leginkább érintett területek több szempontú lehatárolására. A lehatárolás rámutat, hogy területi eloszlás szerint a vízháztartási szélsőségek hazánkban legfőképp például az Alföld jellemzően mélyebben fekvő, a folyószabályozás által érintett területeket érintik, a lent látható térképen paradox módon ugyanazon a helyen láthatók a belvíz és az aszály hatásain (11-23). A leginkább érintett vármegye Jász-Nagykun-Szolnok.”

Forrás:
Szélsőséges vízháztartási események térképezése közepes és nagyfelbontáson; Birinyi Edina; Lechner Tudásközpont; 2025. május 16.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

A kiberbiztonsági technológiák következő generációjáért egymilliárd forintos kvantumkommunikációs beruházást valósít meg a BME

„A BME egymilliárd forintért megvásárol egy kvantumképes optikai földi állomást az osztrák Quantum Technology Laboratories GmbH (qtlabs) vállalattól, ami lehetővé teszi az egyetemnek kvantumkulcs-szétosztási kísérletek végzését kvantumkommunikációs műholdakkal, biztosítva az ország részvételét a kiberbiztonsági technológiák következő generációjának fejlesztésében.

A beruházás utat nyit Magyarország számára a kvantumkommunikációs műholdakat használó rendszerekhez való csatlakozáshoz, „megerősíti a BME elköteleződését a kutatás és innováció mellett, biztosítva, hogy a Műegyetem és Magyarország kulcsszereplő legyen a csúcstechnológiák, így a kvantumtechnológiák területén” – mondta Zaránd Gergely, a BME tudományos rektorhelyettese.

Ez stratégiai fejlesztés a QCIHungary projekt része, amely az Európai Kvantumkommunikációs Infrastruktúra (EuroQCI) kezdeményezéshez hozzájáruló hazai projekt. A QCIHungary a Pro-M Zrt., a BME, az ELTE és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont konzorciuma, célja egy biztonságos kvantumkommunikációs gerinchálózat kiépítése Magyarországon.
A kvantumkulcs-szétosztás (quantum key distribution, QKD) olyan új technológia, amely a kvantumfizika törvényeit használja ki a titkosításhoz használt kriptográfiai kulcsok biztonságos továbbítására. Ellentétben a hagyományos titkosítási módszerekkel, a matematikai problémák bonyolultságán alapuló biztonság helyett a fizika alapvető törvényszerűségein alapuló védelmet nyújt, ezért a kvantumszámítógépek által jelentett jövőbeli fenyegetések elleni védekezés hatékony eszközének tekintik.

A BME új infrastruktúrája a magyarországi kísérleti és oktatási tevékenység sarokköveként szolgál majd a műholdalapú kvantumkommunikáció területén, lehetővé téve globális QKD-kapcsolat kialakítását. „Ez a beruházás nemcsak egyetemünk, hanem Magyarország szerepe szempontjából is fontos mérföldkő. Büszkék vagyunk arra, hogy hozzájárulhatunk a kvantumkommunikációs infrastruktúra kiépítésére irányuló európai erőfeszítésekhez, és hogy kutatóink és hallgatóink számára olyan eszközöket tudunk biztosítani, amelyekkel élen járhatnak ezen a területen” – mondta a beruházást bejelentő sajtótájékoztatón Imre Sándor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja.

A kvantumképes optikai földi állomás a BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszékén működő Mobil Kommunikáció és Kvantumtechnológiák Laboratóriumban kap helyet, amely több mint két évtizedes tapasztalattal rendelkezik a kvantumkommunikációs kutatások terén. „Az elmúlt években azon dolgoztunk, hogy a kvantumkommunikációt az elméletből a gyakorlatba vigyük át. Ezzel az új optikai földi állomással jelentős lépést teszünk a műholdas kvantumkommunikációs kísérletekben való részvételhez és a jövőbeli kvantuminternethez nélkülözhetetlen protokollok továbbfejlesztése felé” – mondta Bacsárdi László, a laboratórium vezetője.

A földi állomást a kvantumkommunikációs technológiák terén vezető európai vállalat, a Quantum Technology Laboratories fejleszti és szállítja. „Büszkék vagyunk arra, hogy egy optikai földi állomást szállíthatunk budapesti partnereinknek, ez fontos lépés a biztonságos kommunikációs infrastruktúra megerősítésében Közép-Európában. Ez a projekt nagyszerű példája annak, hogyan lehet a gyakorlatban megvalósítani kvantumtechnológia fejlesztéseket” – mondta Rupert Ursin, a qtlabs alapítója és ügyvezető igazgatója.

A beruházás összhangban van az Európai Unió által indított Európai Kvantumkommunikációs Infrastruktúra kezdeményezésével, jelentős lépés a biztonságos, országokon átnyúló európai kvantumhálózat megvalósítása felé. A projektet az Európai Unió Digitális Európa programja társfinanszírozta, megvalósulását a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium támogatta.”

Forrás:
Egymilliárd forintos kvantumkommunikációs beruházás a BME-n; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; 2025. május 14.
Lásd még:
QCIHungary
„A Deploy Advanced Quantum Communication Infrastructure (QCI) in Hungary („Fejlett kvantum kommunikációs infrastruktúra kiépítése Magyarországon”, röviden QCIHungary) az Európai Bizottság által a Digital Europe Program keretében a 101081247 számú támogatási szerződés alapján megvalósuló projekt.
A QCIHungary a magyarországi nemzeti kvantumkommunikációs infrastruktúra alapjait szeretné lefektetni, ezzel segítve egy nagyobb pán-európai kvantumhálózat létrehozását. A projekt Budapest, Győr, Nagykanizsa és Szeged összekapcsolását szeretné megvalósítani, lehetőséget hagyva további határokon átívelő fejlesztésekre Ausztria, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország és Románia irányába. Budapesten belül a városi hálózat kialakítása több célra is alkalmazható lesz. A gerinchálózat és a városi hálózat egy része piaci kvantumkulcs-szétosztásra épül.”

Látogatás a NATO DIANA kiberbiztonsági tesztlaborban

„A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség szakmai delegációja látogatást tett a Milton Friedman Egyetemen működő, az ITSecArea Kft. vezette konzorcium által kialakított NATO DIANA Applied Cyber Defence tesztlaborban. A látogató csoportot dr. Halász Vendel, a Honvédelmi Minisztérium Haderőfejlesztésért és Védelempolitikáért Felelős Államtitkárságának kabinetfőnöke vezette, aki elismeréssel szólt a budapesti laborban folyó munkáról és a konzorcium tagjai közötti szoros együttműködésről.

A vendégeket a Milton Friedman Egyetem nevében dr. Schottner Krisztina rektor asszony, valamint dr. Bárkányi Pál, az ITSecArea Kft. ügyvezetője és a konzorcium szakmai vezetője fogadta. A delegáció részletes tájékoztatást kapott a tesztlabor működéséről, a folyamatban lévő fejlesztésekről és a nemzetközi együttműködési lehetőségekről.

A NATO DIANA (Defence Innovation Accelerator for the North Atlantic) program célja, hogy elősegítse a védelmi innovációt a szövetséges országok között, különös tekintettel a kiberbiztonság, robotika és mesterséges intelligencia területén. A Milton Friedman Egyetemen működő tesztlabor e program részeként kínál lehetőséget a NATO innovátorainak, hogy valós környezetben teszteljék és fejlesszék technológiáikat.

A laborban az ITSecArea Kft. mellett olyan neves magyar cégek szakemberei dolgoznak együtt, mint a Balasys IT Zrt., az OX-IT Kft., az X-Dev Kft. és az Ukatemi Kft. Ez a konzorcium nemcsak a NATO-val való együttműködésben ért el sikereket, hanem a közelmúltban elnyert egy hároméves keretszerződést is, amelynek keretében az ENISA (Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség) magyarországi és ausztriai meghatalmazottjaként tevékenykedik a sérülékenységvizsgálat, incidensmenedzsment és kibergyakorlatok területén.

A konzorcium több tagja részt vett a közelmúltban zárult NATO Locked Shields kibergyakorlaton is, amely a világ egyik legnagyobb és legösszetettebb kiberbiztonsági gyakorlata. A gyakorlat során a résztvevők valós idejű támadásokkal szemben védték meg az informatikai rendszereket, ezzel is bizonyítva felkészültségüket és szakmai kompetenciájukat.

Dr. Halász Vendel a látogatás során hangsúlyozta, hogy a hazai védelmi ipar és a tudományos élet közötti szoros együttműködés elengedhetetlen a nemzeti kiberbiztonság erősítése érdekében. Kiemelte, hogy a tesztlaborban folyó munka és a konzorcium tagjai közötti összefogás példaértékű, és hozzájárul Magyarország védelmi képességeinek fejlesztéséhez.”

Forrás:
Látogatás a NATO DIANA kiberbiztonsági tesztlaborban; Honvédelem; 2025. május 16.

Kibertámadások: az Európai Unió Tanácsa meghosszabbította a szankciók és a jogi keret hatályát

„A Tanács a mai napon úgy határozott, hogy további egy évvel, azaz 2026. május 18-ig meghosszabbítja az Uniót és annak tagállamait fenyegető kibertámadások elleni korlátozó intézkedések (szankciók) hatályát. Ezen intézkedések jogi kerete (szankciórendszer) három évvel, azaz 2028. május 18-ig került meghosszabbításra.

Ez a keret lehetővé teszi az EU számára, hogy célzott korlátozó intézkedéseket vezessen be az olyan személyekkel vagy szervezetekkel szemben, akik az EU-ra vagy a tagállamaira jelentős hatást gyakorló és külső fenyegetésnek minősülő kibertámadásokban működnek közre. Korlátozó intézkedéseket lehet továbbá bevezetni a harmadik államok vagy nemzetközi szervezetek ellen irányuló kibertámadásokra válaszul is, amennyiben ezeket az intézkedéseket a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) céljainak megvalósításához szükségesnek ítélik.

Az EU e korlátozó intézkedésekkel arra törekszik, hogy elrettentsen rossz szándékú kibertevékenységek végrehajtásától, és fenntartsa a szabályokon alapuló nemzetközi rendet azáltal, hogy biztosítja a felelősök elszámoltatását.

Jelenleg 17 személyre és négy szervezetre vonatkoznak korlátozó intézkedések, ami azt jelenti, hogy vagyoni eszközeiket befagyasztották, továbbá tilos a részükre vagy a javukra pénzeszközöket vagy gazdasági erőforrásokat közvetlenül vagy közvetve rendelkezésre bocsátani. Emellett a jegyzékbe vett természetes személyekre utazási tilalom is vonatkozik, amelynek értelmében nem léphetnek be az EU területére.

Ezeket az egyéni jegyzékbevételeket továbbra is 12 havonta felül fogják vizsgálni.

A mai határozat megerősíti, hogy az EU és tagállamai készek határozottan és folyamatos módon reagálni azokra az ismétlődő, rossz szándékú kibertevékenységekre, amelyek célpontja az EU, valamint annak tagállamai és partnerei.

Az EU és tagállamai továbbra is együttműködnek a nemzetközi partnerekkel a nyitott, szabad, stabil és biztonságos kibertér előmozdítása érdekében.

Háttér

Az EU 2017 júniusában létrehozta a rossz szándékú kibertevékenységekkel szembeni közös uniós diplomáciai intézkedések keretét („kiberdiplomáciai eszköztár”). A keret lehetővé teszi az EU és tagállamai számára, hogy valamennyi közös kül- és biztonságpolitikai intézkedést – szükség esetén a korlátozó intézkedéseket is – igénybe vegyék az EU és a tagállamai integritását és biztonságát veszélyeztető rossz szándékú kibertevékenységek megelőzése, az ezektől való visszatartás és elrettentés, valamint az ezekre való reagálás céljából. A kiberdiplomáciai eszköztárat 2023-ban felülvizsgálták annak érdekében, hogy az lehetővé tegye tartós, az igényekhez igazított, koherens és összehangolt stratégiák kidolgozását a tartós kiberfenyegetést jelentő szereplőkkel szemben.

Az EU-t és annak tagállamait fenyegető kibertámadások elleni korlátozó intézkedések uniós kerete 2019 májusában jött létre.

Kibertámadások: további három személy került fel az uniós szankciós jegyzékre az Észtország elleni rossz szándékú kibertevékenységek miatt (sajtóközlemény, 2025. január 27.)

A Tanács határozata az Uniót vagy annak tagállamait fenyegető kibertámadások elleni korlátozó intézkedésekről (2025. január 27-i, egységes szerkezetbe foglalt szöveg)

Az EU kiberbiztonságának megerősítése (háttér-információk)

Ülések

”

Forrás:
Kibertámadások: a Tanács meghosszabbította a szankciók és a jogi keret hatályát; Európai Unió Tanácsa; 2025. május 12.

Szakirodalom

Rövid útmutató az európai mesterséges intelligencia innovációs ökoszisztémáról

„E dokumentum célja, hogy áttekintést nyújtson a különböző infrastruktúrákról, amelyek támogatják a mesterséges intelligencia innovációs ökoszisztéma fejlesztését és kiépítését az EU-ban. Rávilágít az egyes infrastruktúrák szerepére, a köztük lévő kapcsolatokra, valamint a legfontosabb megkülönböztető jegyeikre. Emellett példákat mutat be arra, hogy az európai digitális innovációs központok (European Digital Innovation Hub, EDIH) hogyan működhetnének együtt ezekkel az infrastruktúrákkal, hogy rugalmas és releváns utat kínáljanak a vállalkozásoknak a digitális és mesterséges intelligencia alapú átalakulásukhoz. Ezeket az egymást kiegészítő infrastruktúrákat az elmúlt hat évben, az európai mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégia elindítása óta indították el, hogy az Európai Unió ideális helyszínné váljon az innovációk számára, a laboratóriumtól a piacra jutásig. Az EDIH-ek kulcsfontosságúak lesznek az EU ismert MI-kontinens cselekvési terve céljainak elérésében, és hozzájárulnak az MI ágazatokon belüli elterjedésének növeléséhez, ahogyan azt a hamarosan megjelenő Alkalmazza az MI stratégiát című dokumentum is felvázolja.”

Forrás:
A brief guide about the European AI innovation ecosystem; European Commission, Directorate-General for Communications Networks, Content and Technology; DOI: 10.2759/6281501; 2025

Kézikönyv a kiberbiztonsági stressztesztekhez

„A kézikönyv a kritikus ágazatok kiberbiztonságát és ellenálló képességét nemzeti, regionális vagy uniós szinten felügyelő nemzeti vagy ágazati hatóságok számára a NIS 2 irányelv alapján készült útmutatásként. Hasznos lehet más felügyeleti és nemzeti hatóságok számára is az ágazati rendeletek alapján, például a digitális működési rugalmasságról szóló törvény (Digital Operational Resilience Act, DORA) vagy a kritikus egységek rugalmasságáról szóló irányelv (Critical Entities Resilience, CER) alapján.”

Forrás:
Handbook for Cyber Stress Tests; European Union Agency for Cybersecurity (ENISA); 2025. május 15.

Törvények, rendeletek

Akkumulátoripari Piacfelügyeleti Hatóság és Kompetenciaközpont létesül

„A Kormány
1. egyetért azzal, hogy az elemekről, illetve akkumulátorokról és a hulladékelemekről, illetve -akkumulátorokról, a 2008/98/EK irányelv és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról, valamint a 2006/66/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023/1542 számú Európai Parlamenti és Tanácsi (EU) rendeletben meghatározott tagállami kötelezettségek végrehajtása további nemzeti feladatok elvégzését teszi szükségessé, amely összehangolt hatósági jogköröket és átfogó akkumulátoripari kompetenciát igényel;

2. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy az 1. pontban foglaltak finanszírozása érdekében gondoskodjon a központi költségvetés XXIII. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím,2. Iparfejlesztési feladatok alcímen
a) a 2026. évben egyszeri jelleggel 6 073 642 000 forint,
b) a 2027. évben egyszeri jelleggel 5 823 492 000 forint
rendelkezésre állásáról;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő:az a) alpont tekintetében a felmerülés ütemében, b) alpont tekintetében a 2027. évi központi költségvetés tervezése során

3. az 1. pontban meghatározott célok teljesítése érdekében felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy az energiaügyi miniszter és a kultúráért és innovációért felelős miniszter bevonásával készítsen előterjesztést egy akkumulátoripari piacfelügyeleti hatóság és kompetenciaközpont kialakítására vonatkozóan;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter, energiaügyi miniszter, kultúráért és innovációért felelős miniszter, befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztos
Határidő: 2025. szeptember 30.

4. felkéri a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetőjét, hogy működjön közre a felelős szervekkel a 3. pont szerinti feladat végrehajtásában.”

Forrás:
1146/2025. (V. 14.) Korm. határozat az Akkumulátoripari Piacfelügyeleti Hatóság és Kompetenciaközpont létrehozásával kapcsolatos feladatokról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1146/2025. (V. 14.) Korm. határozata az Akkumulátoripari Piacfelügyeleti Hatóság és Kompetenciaközpont létrehozásával kapcsolatos feladatokról; Magyar Közlöny; 2025. évi 56. szám; 3162-3163. o.; 2025. május 14. (PDF)

13/2025. (V. 14.) NGM rendelet a települési önkormányzatok helyi iparűzési adóbevétel többlete alapján 2025. május hónapban teljesítendő fizetési kötelezettség összegéről

„[1] A rendelet célja a települési önkormányzatok helyi iparűzési adóbevétel többlete alapján 2025. május hónapban teljesítendő fizetési kötelezettség összegének közzététele.
[2] A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény 249. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 103. § (1) bekezdés 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 178. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró közigazgatási és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § A települési önkormányzatok által a helyi iparűzési adóbevétel többlete alapján a 2025. május havi nettó finanszírozás keretében teljesítendő fizetési kötelezettség önkormányzatonkénti összegét az 1. melléklet tartalmazza.
2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Ez a rendelet 2026. december 31-én hatályát veszti.

1. melléklet a 13/2025. (V. 14.) NGM rendelethez
A települési önkormányzatok helyi iparűzési adóbevétel többlete alapján 2025. május hónapban teljesítendő fizetési kötelezettség önkormányzatonkénti összege…”

Forrás:
13/2025. (V. 14.) NGM rendelet a települési önkormányzatok helyi iparűzési adóbevétel többlete alapján 2025. május hónapban teljesítendő fizetési kötelezettség összegéről; Nemzeti Jogszabálytár
A nemzetgazdasági miniszter 13/2025. (V. 14.) NGM rendelete a települési önkormányzatok helyi iparűzési adóbevétel többlete alapján 2025. május hónapban teljesítendő fizetési kötelezettség összegéről; Magyar Közlöny; 2025. évi 56. szám; 3140-3159. o.; 2025. május 14. (PDF)

Jogi személyekkel kapcsolatos szabályozások

„A Képviselői Információs Szolgálat Infojegyzete a Kormány T/11915. számon benyújtott törvényjavaslatához kapcsolódóan bemutatja a jogi személyek egységes nyilvántartásának mozgatórugóit, kitér a jelenleg működő informatikai rendszerekre, a fejlesztés forrására és az uniós szinten elérhető nyilvántartásokra.”

Forrás:
Jogi személyek nyilvántartása; Szalay Klára; Képviselői Információs Szolgálat, Infojegyzet; 2025/13.; 2025. május 16.
—-

„A kormány T/11916. számon nyújtotta be a jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárásokról és a végelszámolásról szóló törvényjavaslatát. Az Infojegyzet a korábbi jogi gyakorlat egyes elemeinek bemutatását szolgálja.”

Forrás:
2025/12. A jogi személyekkel kapcsolatos egyes eljárások; Draskovich Edina; Képviselői Információs Szolgálat, Infojegyzet; 2025/12.; 2025. május 16.

20. szám, 2025. május 19.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek