Tartalomjegyzék

„A DIMOP Plusz programok és a Digitális Állampolgárság Program állt az idei, 15. Infoparlament témájának középpontjában. A rendezvénynek ezúttal a Magyar Zene Háza adott otthont.

Idén márciustól az Energiaügyi Minisztériumban frissen megalakult államtitkárság felel az államigazgatás IKT-feladatainak végrehajtásáért.Dr. Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős államtitkár nyitóelőadásában kilenc pontban foglalta össze, hogy milyen elvek mentén végzik munkájukat.

Így például – bár a választásokig csak egy év van hátra – figyelnek a hosszabb távú fejlesztésekre is. Példaként a Gigabit Magyarországot említette: az infrastruktúra-programban egy év alatt csak néhány lépést lehet megtenni, de ettől még fel kell rajzolni a ciklusokon átnyúló fejlesztéseket is. Ugyanakkor meg kell maradnia a rövid távú fókusznak, és a következő egy év során teljesíteni kell a korábbi vállalásokat. Hasonlóképpen, a jól kitalált dolgokat – mint például a DÁP – nem kell csak azért elrontani, hogy nyomot hagyjon maga után a szervezet. Viszont attól sem kell félni, hogy a már futó programokhoz új elemeket tegyenek hozzá vagy változtassanak a prioritásokon.

Dr. Solymár Károly Balázs kitért arra is, hogy az államigazgatási fejlesztéseket a jogszabályok adta pozíciók miatt monopolhelyzetben lévő szervezetek végzik. Ezt a pozíciót védeni kell, de cserébe minőségi szolgáltatást kell kínálni, kiérdemelve ezzel a megrendelők és a felhasználók bizalmát. Ehhez tartozik hozzá az is, hogy okosan gazdálkodjanak a meglévő erőforrásokkal; az új szervezeti struktúrában a meglévő kollégákkal is elérhetők a kitűzött célok.

A választásokig hátralévő időszak kiemelt céljai között említette az államtitkár a DÁP továbbvitelét (szolgáltatók csatlakozása, élethelyzet alapú ügyek intézése); a Gigabit Magyarország Program beindítását (júliusban megjelennek az első pályázati kiírások), egyéb futó DIMOP-projektek felpörgetését és új konstrukciók kiírását; az államigazgatási hálózatok további konszolidációját; valamint egy új hazai szuperszámítógép, a Levente „alapkőletételét” és a szállítói szerződések megkötését.

DÁP: élményt mindenkinek

A DÁP-ról szólva Both András, a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) vezérigazgatója elmondta, hogy már több mint 2 millióan töltötték le a DÁP-alkalmazást, az aktív felhasználók száma pedig meghaladja az 1,1 milliót. A szolgáltatások fejlesztése során egyaránt figyelni kell a készítők, a megrendelők és a felhasználók számára biztosított élményre is. A készítők (fejlesztők) munkáját automatizált környezet, privát felhős infrastruktúra és jól kidolgozott állami sztenderdek segítik.

Ezzel együtt a végfelhasználók, az állampolgárok igényei állnak a középpontban – ennek kézzelfogható megnyilvánulása az EgészségAblak és a NAV applikációnak a DÁP dizájnelvei szerinti megújulása, illetve a család.hu weboldal átalakítása élethelyzet alapú felületté. Itt az állampolgárok már sokkal könnyebben megtalálhatják a számukra releváns információkat és szolgáltatásokat. Ahogy az egyik délutáni panelbeszélgetésen Kottáné dr. Baranyi Mária, a KIM főosztályvezetője elmondta, ezt csak úgy lehetett megoldani, hogy rendkívül szorosan együttműködött a fejlesztést végző IdomSoft dizájn csapata és a minisztérium szakmai stábja.

A DÁP életében a következő lényeges mérföldkő a piaci szolgáltatók csatlakozása lesz. Ennek jogszabályban meghatározott határideje június 1. – ezt nem fogják kitolni, erősítette meg Both András, ugyanakkor az is biztosnak látszik, hogy nem minden szolgáltató lesz kész határidőig. Jelenleg 10 szolgáltatónál már élesben működik a DÁP-ra épülő felhasználóazonosítás, 96 másik pedig jelenleg teszteli a megoldást.

Milliárdok digitalizációra

Négy tématerületen összesen közel 800 milliárd forintot biztosít a digitalizáció támogatására a DIMOP Plusz program – emelte ki Belényesi László, az Energiaügyi Minisztérium helyettes államtitkára. A horizontális program egyebek mellett támogatja a vállalkozások digitális átállását, a digitális kutatás-fejlesztést és innovációt, a digitális közszolgáltatások fejlesztését, valamint a zöld átállást. Mindezeken túl ebből a programból fedezik a szélessávú hálózat fejlesztését (a már említett Gigabit Magyarország Programot), valamint az állampolgárok digitális kompetenciájának emelését. Az elérhető keret legnagyobb része (több mint 160 milliárd forint) a vállalkozások digitális transzformációjára jut.

A DIMOP Pluszhoz kapcsolódva, de azon túlmutatva is több program segíti a vállalkozások digitalizációját. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara folytatja a Modern Vállalkozások Programját (ez lesz az MVP 2.0). Kott Ferenc, az MKIK Digitalizációs Kollégiumának elnöke az egyik délutáni panelbeszélgetésen elmondta, hogy a korábbi program tapasztalataira építve ismét testre szabott szolgáltatásokkal – szintfelméréssel, tanácsadással, fejlesztési tervek kidolgozásával – segítik a kkv-kat.

Újdonság lesz viszont a szeptembertől induló „Digitális ébresztő”. Szakmai workshopokon keresztül 10 ezer hazai kis- és középvállalkozás vezetőjét kívánják bevezetni a mesterséges intelligencia rejtelmeibe, megmutatni nekik, hogy a mindennapi vállalkozói létben hogyan segíthet nekik az MI.”

Forrás:
Digitális államot építenek; Schopp Attila; IT Business; 2025. május 30.

Vágujhelyi Ferenc: rekordot döntött az eSZJA

„Rekordot döntött az eSZJA, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bevalláskiajánlási rendszerén keresztül az idén kétmillióan adták be személyijövedelemadó-bevallásukat, míg 2017-ben még csak 600 ezren, és jól vizsgázott a NAV legújabb bevalláskitöltést segítő programja, a kérdés-felelet mód is – tájékoztatta Vágujhelyi Ferenc, a NAV elnöke az MTI-t.

Elmondta, hogy az adóhivatal több mint 5,6 millió magánszemélynek készítette el az adóbevallási tervezetet az idén, ezek jelentős része május 20-i hatállyal érvényes bevallássá vált. Az eSZJA-rendszerén keresztül beérkezett rekordszámú, kétmillió bevallásból 1,2 milliónál az adózók nem változtattak a NAV által kiajánlott tervezeten.

Ugyanakkor most is sokan hagyták utolsó pillanatra a tervezet módosítását, benyújtását, az szja-bevallások harmada az utolsó héten érkezett be, de ebből is kiemelkedett a két utolsó nap. Május 19-én és május 20-án is 160 ezer szja-bevallás érkezett a NAV-hoz – ismertette a hivatal elnöke.
A már kilencedik éve működő eSZJA legnagyobb újítása, a kérdés-felelet mód is bevált – hangsúlyozta Vágujhelyi Ferenc. Az április végén debütált fejlesztés lakáskiadóknak, az ingatlanjukat eladóknak segít.

Az érintetteknek elegendő néhány egyszerű kérdésre válaszolni, és a program automatikusan kitölti a szükséges részeket a bevallásban. Nemcsak a visszajelzések pozitívak, de az éles teszt is bizonyított, hiszen három héten belül több mint négyezren használták a kitöltéshez az újfajta módszert – emelte ki az elnök.

Vágujhelyi Ferenc emlékeztetett, hogy 2017 óta mentesíti a NAV a magánszemélyeket a bevallás kitöltésének kötelezettsége alól. Ezzel lezárult az a korszak, amikor azért kellett mulasztási bírságot fizetni, mert valaki nem töltötte ki a nyomtatványt vagy a határidőt követően, késedelmesen nyújtotta be azt.
Még érkeznek a postán feladott szja-bevallások a NAV-hoz, ezek feldolgozása folyamatban van, de fontos, hogy azok a vállalkozók, őstermelők, áfafizetésre kötelezett magánszemélyek, akiknek a vállalkozási, gazdálkodási tevékenységük miatt mindenképp szükséges volt benyújtani május 20-ig a bevallásukat, ha eddig nem tették, mielőbb pótolják mulasztásukat – javasolta az elnök.”

Forrás:
Vágujhelyi Ferenc: rekordot döntött az eSZJA; MTI; 2025. június 1.

Közigazgatás, politika, jog

A kormányzati kockázati tőke megértése – Bevezetés és taxonómia

„A kormányzati kockázati tőkealapok (GovVC) az OECD-országokban széles körben alkalmazott politikai eszközök az innováció előmozdítására. Ez a tanulmány egy osztályozási rendszert mutat be, amely megkülönbözteti a különböző alapok felépítését, és gyakorlati útmutatóként szolgál a különböző országok összehasonlításával foglalkozó politikai döntéshozók és kutatók számára. A tanulmány feltárja a GovVC-kezdeményezések mögötti indokokat, különös tekintettel azok szerepére a magán kockázati tőke piacok elindításában és kiegészítésében. Az osztályozási rendszer ezután kiemeli a magánszereplők GovVC-programokban való részvételének különböző módjait, például külső alapkezelők, magánszektorbeli korlátolt felelősségű partnerek, társbefektetési partnerek vagy felügyelőbizottsági szakértők révén.”

Forrás:
Understanding Government Venture Capital – A primer and a taxonomy; Marius Berger, Chiara Criscuolo, Antoine Dechezleprêtre; OECD Science, Technology and Industry Working Papers, No. 2025/06, OECD Publishing; DOI: 10.1787/2157a5b3-en; 2025. április 21.

Nyílt kormányzat a zöld átmenetért – Az állampolgári érdemi részvételét biztosító jó gyakorlatok panorámája

„Az állampolgárok aktív részvétele a kormányok éghajlati és környezeti válságra adott válaszának kialakításában elengedhetetlen a hatékony végrehajtás biztosításához és a közdöntéshozatalba vetett bizalom erősítéséhez. Ennek elérése érdekében a kormányok újragondolhatják a zöld menetrend irányítását az átlátható kormányzás elveinek – átláthatóság, elszámoltathatóság és részvétel – alkalmazásával. Ez a jelentés az OECD tag- és partnerországokban azonosított bevált gyakorlatokat gyűjti össze, bemutatva, hogyan használják az átlátható kormányzás gyakorlatát az állampolgárok (újra)bevonására a zöld átállásba. A környezeti információkhoz való hozzáférés és a nyílt zöld adatok javítását célzó kezdeményezések, az innovatív megközelítéseken alapuló közkommunikáció stratégiai felhasználása, valamint a részvételi mechanizmusok és folyamatok bevezetése a kormányzás különböző szintjein révén a jelentés kiemeli azokat a lehetőségeket és eszközöket, amelyek a politikai ciklus során aktiválhatók annak érdekében, hogy biztosítsák az állampolgárok érdemi részvételét a zöld átállásban, elősegítsék a kérdések és válaszok közös megértését és elfogadását, valamint lehetővé teszik, hogy az állampolgárok kulcsszerepet töltsenek be ebben az átállásban.”

Forrás:
Open Government for the Green Transition – Panorama of Good Practices Towards Meaningful Citizen Participation; OECD Public Governance Reviews, OECD Publishing; DOI: 10.1787/bfa02935-en 2025. május 27.

Európai Unió

Adatvédelem egyszerűbben: GDPR könnyítések jöhetnek a kisebb cégeknek

„Az Európai Bizottság a GDPR (általános adatvédelmi rendelet) szabályainak enyhítését tervezi a legfeljebb 750 főt foglalkoztató vállalkozások esetében. A cél, hogy csökkentsék az aránytalan adminisztratív terheket, amelyek jelenleg jelentősen sújtják a kisebb cégeket.

A tervezet szerint ezek a vállalkozások főszabály szerint mentesülnének a személyes adatok nyilvántartásának kötelezettsége alól – kivéve, ha olyan tevékenységet végeznek, amely magas kockázatot jelent az érintettek (például ügyfelek vagy munkavállalók) számára. Az új szabályokat Bartal Iván, az Oppenheim Ügyvédi Iroda partnere értelmezte.

Bár már a GDPR elfogadása előtt is felvetődött, hogy a kisebb cégek számára egyszerűbb szabályokat kellene bevezetni, végül csak egy korlátozott kivétel került be a jogszabályba: a 250 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek bizonyos feltételek mellett mentesülhettek a nyilvántartási kötelezettség alól. Ez azonban nem hozta meg a várt könnyítést, így végső soron egy kisvállalkozásnak is ugyanazoknak a szigorú adatvédelmi szabályoknak kellett megfelelnie, mint egy globális nagyvállalatnak – emelte ki Bartal Iván.

Könnyebb adminisztráció a kisebb cégeknek

A Bizottság a kis- és középvállalkozásokról szóló legfrissebb éves jelentése alapján felismerte, hogy az uniós szabályozás túlbonyolítottsága akadályozza e cégek piaci megjelenését, növekedését, és aránytalanul magas megfelelési költségekkel jár. Ennek orvoslására több jogszabály egyszerűsítését tervezi, beleértve a GDPR enyhítését is a kisebb vállalkozások számára.

A tervek szerint a 750 főnél kevesebbet foglalkoztató cégeknek a jövőben nem kellene nyilvántartást vezetniük az általuk kezelt személyes adatokról, hacsak nem végeznek olyan tevékenységeket, amelyek különösen érzékenyen érintik az érintettek magánéletét. Ilyenek lehetnek például:

• Munkavállalók megfigyelése
• Vásárlási szokások alapján történő profilalkotás
• Biometrikus vagy genetikai adatok kezelés
• Helymeghatározási adatok gyűjtése
• Kamerás megfigyelés
• Új technológiák (például mesterséges intelligencia) alkalmazása munkaerő-toborzás, teljesítményértékelés vagy ügyféladatok elemzése során

Amennyiben ilyen tevékenységet folytatnak, akkor az érintett adatokra továbbra is vonatkozna a nyilvántartási kötelezettség, valamint kötelező lenne adatvédelmi hatásvizsgálatot végezni.

Fontos hangsúlyozni, hogy bár az új javaslat enyhítéseket hozna a nyilvántartási kötelezettség terén, a GDPR egyéb alapvető követelményei – például az adatvédelmi elvek betartása, jogalap megléte, adatfeldolgozói szerződések, vagy az érintettek jogainak biztosítása – továbbra is változatlanul érvényben maradnának.

Mérsékelt szabályozás – nagyobb mozgástér?

Ha a javasolt módosításokat elfogadják, a 750 fő alatti cégek egyszerűbb feltételekkel tudnának megfelelni az adatvédelmi előírásoknak. Az, hogy ez valóban előmozdítja-e a Bizottság célkitűzéseit – mint az adminisztráció csökkentése és a versenyképesség növelése – még a jövő kérdése. Mindenesetre a kisebb cégeknek érdemes lesz áttekinteniük adatkezelési gyakorlatukat, hogy kihasználhassák a várható kedvezményeket.”

Forrás:
Adatvédelem egyszerűbben: GDPR könnyítések jöhetnek a kisebb cégeknek; Prím Online; 2025. május 26.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Már vonat- és buszjegyet is lehet váltani a MÁV+ -ban

„A MÁV+ app újabb, sokak által várt funkcióval bővült, ugyanis már viszonylati jegyek is megvásárolhatók helyközi buszokra és vonatokra. Újdonság, hogy már kombinált jegy is elérhető az applikáción keresztül, így – a célállomásig vonatot és buszt is igénybe véve – már nem kell külön tervezni az utazást és külön-külön jegyet venni az igénybe vett járatokra.

Mostanáig összesen több mint 50 ezren kattintottak a telepítésre App Store-ban és a Google Playen és kezdték el használni az új generációs mobilalkalmazásunkat. (Mint emlékezetes, a teljes funkcionalitást év végére éri el, addig a régi MÁV app is elérhető az új alkalmazással párhuzamosan.)

Péntekre virradóan az új applikáció használói fontos rendszerüzenetet kapnak majd arról, hogy az alkalmazást frissíteni kell, ennek hiányában ugyanis az applikációk korábbi verziója tovább nem fog működni. A frissítés tartalmazza majd a legújabb funkciókat is.

Az applikáció tesztüzemének elindulása óta utasaink részéről nagy igény mutatkozott arra, hogy az új MÁV+ appban is legyenek elérhetők a buszokra, vonatokra érvényes viszonylati jegyek.

A tavaszi bevezetésre tett ígéretünket betartva ez mostantól elérhető, így új viszonylati jegytípust is lehet vásárolni, amely a tavaly debütált napijegyekhez hasonlóan felhasználható az integrált MÁV-csoport helyközi járatain, buszon, vonaton egyaránt. Az új applikációban már elérhetők a HÉV budapesti közigazgatási határon kívül a HÉV jegyek, valamint a TramTrain jegyek is.

Busszal vagy vonattal történő utazások esetén már nem kell külön-külön útvonalat tervezni és a régi MÁV appban megvásárolni a jegyet. Mostantól a MÁV+-ban ezt egy gyors tervezéssel meg lehet oldani, és a jegyértékesítési rendszer egyetlen, kombinált jegyet állít elő, amely az érvényesség ideje alatt gyorsan elérhető a Jegyeim fülre kattintva. Utasaink kérésének megfelelően a vonatjegyekhez hasonlóan az online vásárolt buszjegyek és kombinált jegyek is kinyomtathatók.

A sokak által használt díjtermékeink – a vármegye- és országbérlet, illetve Magyarország24 és Vármegye24 napijegyek – már az élesítés óta megvásárolhatók, bemutathatók a MÁV+-ban. Ezeket változatlanul ki lehet választani, amennyiben azok kedvezőbbek az utas számára hosszabb távú, több vármegyét érintő, esetleg napon belüli oda és vissza utazások esetén. Tanulóknak továbbra is kifizetődőbb és kényelmesebb megoldás a 90%-os kedvezményű országbérletet választani a MÁV+-ban is. Előnye az új alkalmazásnak, hogy már nem kell bérletigazolványt sem használni, illetve beállítani.

A városi termékek, nemzetközi ajánlatok jelenleg még nem érhetők el, a kombinált jegyek csak helyközi járatokra érvényesek.

Június 1-jétől a 10 vállalás egyik legfontosabbja, a késési biztosítás is megérkezik az új appba! Ennek kapcsán a visszatérítés leggyorsabb és legkényelmesebb módja is az új mobilalkamazás lesz – már csak ezért is megéri majd használni a MÁV+ appot, de a kárpótlás természetesen mindenkinek jár, aki 20 percnél nagyobb késést szenvedett el valamelyik járatunkon, függetlenül attól, hogy online, pénztárban vagy automatában vette a jegyét. Nyárig még kiegészül a klímás járatokkal való útvonaltervezést segítő funkciókkal is.

Háttér-információk:

Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) és a MÁV-csoport januárban 10 vállalást tett közzé, amelyek egyike az, hogy a több mint hatéves MÁV mobilalkalmazást fokozatosan új applikáció váltja fel. Betartva ígéretünket, már április elején elhoztuk vadonatúj mobilalkalmazásunkat, a MÁV+ applikációt, amely az App Store-ban és a Google Playen is letölthető.

A MÁV+ segítségével valóban minden – a MÁV-csoport járataival és egyéb közösségi közlekedéssel megtehető – utazás a lehető legkevesebb kattintással, gépeléssel megtervezhető, és fürgén állítja össze a kívánt utazást akár háztól házig, aktuális pozíciótól vagy beírt címtől például a munkahelyig, iskoláig, rokonok, barátok címéig vagy különböző közintézményekig, szolgáltatókig, és természetesen ellenkező irányban is. Több ezer tömegközlekedési állomással és megállóhellyel, valamint milliónyi címmel, POI-val kalkulál, hogy a helyközi vasúti, busz és HÉV, illetve helyi városi, fővárosi járatokat ajánlva a legkedvezőbb, leggyorsabb eljutási ajánlatokat listázza. Itt fontos megjegyeznünk, hogy a térkép funkció csak később érkezik a MÁV+ appba.

Mit tud a MÁV+ app?

Az új app egyik előnye, hogy a már meglévő felhasználói fiókkal és jelszóval is be lehet lépni, amit korábban a régi MÁV appon vagy a jegy.mav.hu oldalon regisztráltak maguknak utasaink. A közösségi fiókokkal (Apple, Google és Facebook) történő bejelentkezési lehetőség is elérhető. És már nem kell napi szinten újra meg újra bejelentkezni a felhasználóknak, a bejelentkezést követően az alkalmazás használatra – pl. gyors bérlet- vagy jegybemutatásra – kész állapotban marad.

Az első bejelentkezéskor a profil kitöltésével létre kell hozni az első mentett utast, ezt természetesen a jegy.mav.hu/profil oldalon is meg lehet tenni. Az itt beállított utas lesz az alapértelmezett a gyorsabb vásárlás érdekében. Fontos a saját adatokat, a személyi azonosító igazolványokban megjelenített nevet pontosan kell megadni, hogy a megvásárolt bérlet érvényes legyen, mivel ezt a jegyvizsgálók ellenőrzik az utazás során. A regisztrációt követően több utast is el lehet menteni, arra az esetre, ha mások részére akar jegyet vásárolni utasunk. Minden esetben az utas teljes, hivatalos nevét, születési idejét is meg kell adni. Az utasadatok rögzítése során van lehetőség kiválasztani a kedvezményeket.

A MÁV+ appban a viszonylati jegyek mellett az országbérlet, vármegyebérlet, Magyarország24 és a Vármegye24 napijegyek érhetők el, és váltható az utazáshoz helyjegy is. A városi termékek, nemzetközi ajánlatok jelenleg még nem elérhetők. Ezek a későbbi fejlesztési ciklusokban kerülnek majd be.

A díjtermék kiválasztása után a fizetéskor a SimplePay fizetési felületen keresztül lehet kiegyenlíteni a számlát a Simple-fiókkal, bankkártyával és digitális tárcával (ApplePay, GooglePay). A bankkártya adatokat el is lehet menteni a gyorsabb és kényelmesebb vásárlás érdekében, illetve aki a korábbi MÁV appos regisztrációját használja, annak a mentett kártyaadatokat is betölti.

Ha egyszerre több jegyet vesz meg utasunk az utazásához (pl: együtt utazik a család, vagy csak helyjegyeket vásárol), akkor az adott utazáshoz tartozó jegyek egy közös csempén belül találhatók meg a Jegyeim menüpontban. A jegyképek között változatlanul oldalirányú lapozással lehet navigálni. A Jegyeim / Érvényes menüpontban találhatók meg a megvásárolt díjtermékek. Kék színű jelölést kapnak a bérlet, illetve napijegy típusú termékek, a viszonylat alapú jegyek pedig sárgát. A korábban már betöltött jegyek pedig akkor is bemutathatók az appon, ha a telefon átmenetileg offline állapotba kerül.

A régi alkalmazást használók egyik leggyakoribb kívánsága volt, hogy sötét témával is lehessen használni. Az új applikációban eleget tettünk a kéréseknek, így a téma lehet világos vagy sötét, esetleg a készülék beállításaihoz alkalmazkodó, azaz automatikus.

Ha egy járat útját vagy állomást valamilyen késést okozó rendkívüli esemény, változás vagy karbantartás miatti vágányzár érint, akkor arra is felhívja a figyelmet, ahogy teszi azt a régi MÁV applikáció, a jegy.mav.hu vagy EMMA is.

Használhatom-e a régi MÁV applikációt?

Az új alkalmazás egyelőre a leggyakrabban igénybe vett funkciókat kínálja, ám az év során hónapról-hónapra érkeznek majd az újabb funkciókat, díjtermékeket tartalmazó frissítések, így fokozatosan éri majd el a tervezett végleges változatát. A teljes funkcionalitás eléréséig is egyszerűbben, kényelmesebb és korszerűbb megoldásokkal szolgálja ki a felhasználókat a régi, már csak nehezen fejleszthető MÁV mobilalkalmazáshoz képest, amely addig is elérhető marad. Ezenkívül a meglévő funkciók mindegyike változatlanul elérhető – a régi MÁV appon túl – a jegy.mav.hu oldalon is.

Egy komplex útvonaltervezéssel, árkalkulációval dolgozó alkalmazásnál előfordulhatnak átmeneti kisebb hibák, ezért továbbra is várjuk ezek jelzését vagy a fejlesztési ötleteket, javaslatokat a visszajelzésre kijelölt jegy.mav.hu/feedback felületen keresztül (bejelentkezés szükséges).”

Forrás:
Fontos frissítések érkeznek a MÁV-csoport új applikációjához ; MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóság; 2025. május 30.

Mérföldkő a kormányzati célú hírközlési hálózatok életében

„Az összes kormányzati célú hírközlési hálózatot integrálták az állami tulajdonú távközlési szolgáltatóba, a Pro-M Professzionális Mobil és Hálózati Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságba.

Mérföldkő a kormányzati célú hírközlési hálózatok történetében, hogy az összes kormányzati célú hírközlési hálózatot integrálták az állami tulajdonú távközlési szolgáltatóba, a Pro-M Professzionális Mobil és Hálózati Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságba (Pro-M Zrt.) – közölte a társaság pénteken az Infostarttal.

A közlemény szerint a kormányzati célú hírközlési hálózatok tavaly megkezdett konszolidációja az állami hírközlési rendszerek átalakítását eredményezi. Célja az érintett hírközlési hálózatok egységes irányítási, működési, finanszírozási modelljének kialakítása volt – írták.

A hálózatkonszolidáció első lépéseként 2025. január 1-jétől a Pro-M Zrt.-be került a korábban a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség által üzemeltetett Digitális Jólét Gerinchálózat és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. által üzemeltetett Nemzeti Távközlési Gerinchálózat működtetése.

A Digitális Jólét Gerinchálózat a köznevelési, a szakképzési, a felsőoktatási, a kutatási és a közgyűjteményi feladatellátást végző intézmények számára biztosít hálózatot, a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat infrastruktúra pedig a közigazgatási célú hírközlési szolgáltatás igénybevételére kötelezett és jogosult felhasználók számára teszi elérhetővé az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat. A jelentős portfólióbővítésnek köszönhetően a Pro-M Zrt. a vészhelyzeti kommunikációhoz szükséges Egységes Digitális Rádió-távközlő Rendszer (EDR) működtetésén és fejlesztésén túl a teljes közigazgatási és oktatási hálózati szolgáltatásokat is kizárólagosan biztosítja – idézi fel a közlemény.

A konszolidáció következő mérföldköve az MVM NET Zrt. kormányzati célú hálózatainak – a villamosenergia-rendszer üzemirányítását kiszolgáló hálózati eleme nélküli – Pro-M Zrt. általi megvásárlásával valósult meg 2025. április 30-án. Az MVM NET Zrt. villamosenergia-rendszer üzemirányítását kiszolgáló hálózati elemei a MAVIR ZRt.-hez, a kormányzati célokat szolgáló hálózati elemei pedig a Pro-M Zrt. tulajdonába kerülnek.

Egy új fejezet kezdődött el az állami telekommunikációs rendszerek működtetésének átalakításával, hiszen mostantól egy korszerűbb, egységes szolgáltatási modell hozható létre, ezzel jelentős költség- és erőforrás-megtakarítás érhető el. A Pro-M Zrt. a meglévő mobiltávközlési kommunikációs tevékenysége mellett átvette az országos Nemzeti Távközlési Gerinchálózat 9000 kilométert meghaladó optikai nyomvonalát, amely mások mellett az okmányirodákat, a bíróságokat, az önkormányzatokat, a közúti, mentésirányítási és határvédelmi rendszereket, az állami intézményeket és a minisztériumokat szolgálja ki – áll a közleményben.

A tájékoztatás szerint még az idén harmonizálják a hálózatokat. A távközlési infrastruktúrák optimális kihasználásával biztonságosabbá válik a szolgáltatás és garantálható az innovatív fejlesztési technológiák használata, 2026. január 1-től megvalósul az ügyfelek egykapus kiszolgálása is – tették hozzá.

„Elvárásunk, hogy az oktatási hálózat tovább bővüljön, az iskolai wifi-szolgáltatások korszerűsödjenek, további intézmények kapcsolódjanak be a rendszerbe. A kormány célja a lakossági kényelmi szolgáltatások digitalizációs fejlesztése, amellyel a közigazgatási feladatok ellátása is felgyorsítható, például a kormányzati kommunikációs hálózaton futó Digitális Állampolgárság Program jóvoltából” – fejtette ki Solymár Károly Balázs, az Energiaügyi Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára a közlemény szerint.

„A kormányzati célú hálózatok mindig is elkülönülve működtek a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatásoktól, mivel magasabb fokú biztonsági szintet igényelnek és a rendelkezésre állásuk is nagyobb elvárásokat támaszt a működtető felé. Míg a piacon működő vállalkozások a lakossági és a gazdasági társaságok felhasználói igényeit szolgálják ki, addig nekünk az állami szolgáltatónak az olyan elvárásoknak kell megfelelnünk, mint a magas szintű adatbiztonsági követelmény (például az államigazgatási felhasználás), a rugalmasan változó dinamikus elvárások (például oktatási és kutatási felhasználás) vagy a lakossági lefedettségen jelentősen túlmutató országos lefedettség biztosítása (EDR szolgáltatás). A Nemzeti Távközlési Gerinchálózat kritikus állami adatforgalmat bonyolít, a magas szintű adatbiztonság alapelvárás: a kiszolgáló hálózati infrastruktúrákon és eszközökön nem mehet át NTG-n kívül más forgalom. A Digitális Jólét Gerinchálózat pedig több terrabájtnyi adatot mozgat és közvetlenül kapcsolódik több nemzetközi akadémiai hálózathoz” – idézi a közlemény Balla Ferencet, a Pro-M Zrt. vezérigazgatóját

„A teljes oktatási hálózatunk 7500 intézménynek és 1,7 millió felhasználónak nyújt stabil és megbízható szolgáltatást, az NTG pedig 427 ügyfélnek 8400 telephelyen (telephelyenként akár több végponton) biztosít átviteli hálózati hozzáférést. Társaságunk küldetése, hogy a legmagasabb szintű távközlési szolgáltatásokat biztosítsa a kormányzati, közigazgatási és oktatási szektor számára. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a jövőben is kiemelkedő minőségű és megbízható hírközlési infrastruktúrákat működtessünk, miközben folytatjuk a technológiai fejlesztéseket, beleértve az 5G és jövőbeli innovációk integrálását is” – tette hozzá a szakember.”

Forrás:
Mérföldkő a kormányzati célú hírközlési hálózatok életében; Infostart; 2025. május 30.
Kapcsolódó hang:
Kormányzati célú hírközlési hálózatok integrációja (MP3)

Megjött az e-nyugta!

„„Megjött az e-nyugta, érdemes foglalkozni vele” – kezdte előadását Mizsányi Attila, a NAV főosztályvezetője szerdán a Laurel kiskereskedelmi konferenciáján. A NAV-nál évek óta foglalkoznak az új e-nyugtarendszer kidolgozásával, ami három éven belül felválthatja azt a számlázási rendszert, amit még 2014-ben vezettek be az online pénztárgépekkel együtt.

Ennek számos következménye lesz a hétköznapjainkra:
* a nyugtákat már nem nyomtatják majd ki, azokat a vásárlás után egy appon kapjuk meg;
* a nyugtákon a mostaninál sokkal több adat szerepel majd, többek között a termékek neve mellett azok egyedi azonosítója és egy, a termék egyéb tulajdonságairól szóló leírásra mutató link;
* ezek a nyugták az appban tíz évig visszakereshetőek lesznek;
* nyomtatásban pedig már nem is lehet majd nyugtát kérni, legfeljebb nyugtamásolatot.

A kormány korábbi döntéseinek megfelelően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal évek óta dolgozik azon, hogy a mostani, elsősorban papíralapú számlázási rendszert fokozatosan lecserélje egy olyanra, ami elsődlegesen digitálisan működik. Ez első lépésben a vállalkozások egymás közötti számlázására fog vonatkozni, amiről korábban már több bejelentés is történt, és aminek a végső határidejét éppen nemrég tolták ki idén július elejéről 2026 szeptemberére.

A nagy többség számára azonban nem ez az érdekes, hanem a cégek által magánszemélyeknek kiállított számlák, nyugták rendszere, amiben a következő időszakban szintén változás várható. Erről tartott előadást szerdán, a Laurel kiskereskedelmi konferenciáján Mizsányi Attila, és Nagy Sándor, a NAV két alkalmazottja.

Elmondásuk szerint az e-nyugta rendszere a következőképpen valósul majd meg:
* az ügyfél letölt egy appot a telefonjára, amire beregisztrál, és amit aztán minden vásárlás alkalmából használhat;
az app tartalmaz egy QR-kódot, amit a vevő a vásárláskor felmutat a kasszánál;
* a bolt kiállítja a nyugtát, elküldi a QR-kóddal leolvasott adatokkal együtt a NAV-nak;
* a NAV pedig továbbítja a nyugtát a felhasználónak az appra.

A rendszer kidolgozásánál fontos szempont volt, hogy a vásárló a bolt számára névtelen maradjon, vagyis az üzlet a QR-kód alapján nem fogja tudni azonosítani, ki vásárolt nála. A vásárló ettől még a ma is megszokott módon megadhatja az adatait a boltnak, amiért az üzletláncok általában különböző kedvezményeket nyújtanak. A vevő a mobil applikációján állíthatja majd be, hogy a vásárlásával együtt kér-e áfás számlát. Az ehhez szükséges adatokat nem kell majd bediktálnia a kasszánál, a számlát a NAV a nyugtával együtt automatikusan kiállítja és elküldi.

A rendszer egyik újítása az lesz, hogy a nyugtán a termékek neve mellett szerepel majd az egyedi azonosítójuk is, ami egy számkód lesz. Ez azért fontos, mert össze tudjuk majd hasonlítani, hogy ugyanaz a termék melyik boltban mennyibe kerül – akkor is, ha a különböző boltok különböző néven árulják azt a terméket.

Innentől pedig már csak az appok fejlesztőin múlik, hogy milyen extra funkciókat és fejlesztéseket raknak még bele. Ahogy Nagy Sándor, a NAV főosztályvezető-helyettese fogalmazott: „Meg tudjuk majd nézni, hogy az elmúlt egy évben az összes vásárlásunk közül mikor és hol volt a legolcsóbb a sportszelet.”

A NAV képviselői szerint ők ezzel a fejlesztéssel nem jutnak több adóbevétellel, a céljuk „a jobb állampolgári élmény”, és ennek megfelelően szabad versenyt hirdetnek az appok kifejlesztésére. Mindenképpen lesz egy államilag fejlesztett app, ami ingyenes lesz, és amiben az alapfunkciók elérhetőek lesznek, de bárki más is fejleszthet majd appot, ami megfelelő engedélyeztetés után szintén elérhető lesz a vásárlóknak.

Mizsányi Attila szerint az e-nyugtarendszerrel olyan akciózási lehetőségek nyílnak meg, amelyekre korábban nem volt példa. Lehetséges lesz például a gyártóknak olyan kedvezményeket hirdetni, amik nem egy kereskedőnél, hanem bármilyen boltnál történő vásárlásra érvényesek lesznek. „Mondhatja azt egy gyártó, hogy ha különböző boltokban veszel tíz darabot ugyanabból a termékből, akkor kapsz egy tizenegyediket.”

Az új e-nyugtarendszerrel a boltoknak is lesznek kötelezettségeik, azokhoz ugyanis a mostani online pénztárgépek helyett úgynevezett e-pénztárgépekre lesz szükségük. Ez viszont nem feltétlenül jelenti azt, hogy a mostani pénztárgépeket fizikailag le kell cserélni, azok egy részét ugyanis elég lesz úgy átalakítani, hogy képesek legyenek az új rendszerben működni.

Az e-pénztárgépek működtetéséhez a boltoknak egy folyamatos szupport- és szervizszolgáltatásra lesz szükségük, amit egy havidíjas rendszerben vásárolhatnak majd meg a szolgáltatóktól. Az e-pénztárgépeket április óta lehet engedélyeztetni, július elsejével lehet majd őket üzembe helyezni, 2028-tól viszont már kötelező lesz őket használni, vagyis addigra eltűnnek majd a most ismert, nyomtatott nyugtát adó pénztárgépek.

A Laurel szerdai konferenciáján a Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára és Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára is előadtak, az erről szóló beszámolónkat itt lehet elolvasni.”

Forrás:
Olyan akciókat hirdethetnek majd a gyártók az új nyugtarendszerrel, amilyeneket még soha nem láttunk; Weiler Vilmos; Telex.hu; 2025. május 29.

Technika, tudomány, MI

Digitális és mesterséges intelligencia készségek az egészségügyi szakmákban

„ Mit tudunk az új keresletről?

A tanulmány a digitális technológiák és a mesterséges intelligencia (MI) hatását vizsgálja az egészségügyi szakmákra az OECD-országokban, különös tekintettel arra, hogy ezek az innovációk hogyan tudják támogatni az egészségügyi dolgozókat az egészségügyi szolgáltatások iránti növekvő igény közepette. A tanulmány három fontos empirikus eredményt tartalmaz. Először is, közel 55,5 millió online álláshirdetést (online job postings, OJP) elemzett Kanadából, az Egyesült Királyságból és az Egyesült Államokból, nyomon követve a digitális és MI-készségek iránti keresletet az egészségügyi szakmákban 2018 és 2023 között. Másodszor, azonosította a különböző egészségügyi szerepkörökhöz szükséges konkrét digitális és MI-készségeket, feltárva az olyan új prioritásokat, mint az egészségügyi információkezelés, a távegészségügy és a kiberbiztonság. Harmadszor, értékeli a generatív mesterséges intelligencia (GenAI, GenMI) és a fejlett robotika (Advanced Robotics, AR) potenciális hatásait az egészségügyi szakmákra, az automatizálás vagy kiegészítés iránti fogékonyságuk alapján kategorizálva a szerepeket. Az eredmények azt mutatják, hogy míg egyes szakmák automatizálási kockázatokkal szembesülnek, a legtöbb munkakör profitálhat a termelékenységet növelő technológiákból. A megállapítások rávilágítanak a célzott átképzési politikák és a folyamatos képzés fontosságára az egészségügyi ellátásban a mesterséges intelligencia integrációjának előnyeinek maximalizálása érdekében, biztosítva, hogy a technológiai fejlesztések kiegészítsék, ne pedig kiszorítsák az egészségügyi szakembereket.”

Forrás:
Digital and AI skills in health occupations – What do we know about new demand?; Fabio Manca, Diego Eslava; OECD Artificial Intelligence Papers, No. 36; OECD Publishing; DOI: 10.1787/5fbd42ab-en; 2025. május 28.

Folyamatosan nő a hibrid és elektromos járművek száma Európában, és folyamatosan nő a szoftverhibák és akkumulátorproblémák száma is

„Az európai közlekedési szokások látványos változáson mennek keresztül: folyamatosan nő a hibrid és elektromos járművek száma az utakon – derül ki az Europ Assistance és az Ipsos 2025-ös Mobilitási Barométeréből. Ugyanakkor a modern járművek összetett elektronikai rendszerei és érzékeny alkatrészei egyre gyakoribb meghibásodásokat eredményeznek, ami fokozza a gépjármű-asszisztencia iránti igényt.

A J.D. Power legfrissebb, 2025-ös kutatása is megerősíti: egyre több probléma forrása a szoftverhibákban keresendő. Az ADAC statisztikái szerint pedig továbbra is az indítóakkumulátor a leggyakoribb hibaforrás: 2024-ben a meghibásodások 44,9%-át lemerült akkumulátor okozta.

Elektromos hajtásláncok térnyerése

A Mobilitási Barométer adatai alapján az autó továbbra is alapvető szerepet tölt be az európaiak mindennapjaiban: a megkérdezettek 86%-ának legalább egy jármű áll rendelkezésére. 2023-ban még csak a járművek 10%-a tartozott az elektromos vagy alternatív hajtáslánccal szereltek közé, ez az arány 2025-re 13%-ra nőtt. Bár a belső égésű motorral működő autók még mindig a piac nagy részét uralják, egyes országokban – például Németországban, Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban – már jelentős mértékben nő a hibrid és elektromos autók aránya. Emellett minden negyedik európai vásárló fontolgatja elektromos autó beszerzését.

A technológia buktatói: szoftverek és érzékeny rendszerek

A mai járművek egyre inkább a szoftverekre támaszkodnak, így már egy egyszerű frissítés is okozhat problémákat. Az érintőképernyős vezérlőpanelek gyakran lassulnak le, fagynak le, vagy vesztik el érintésérzékenységüket. A különféle vezetéstámogató rendszerek – mint a sávváltást segítő rendszerek, a vészfékasszisztens vagy a radaros távolságtartó – szintén meghibásodhatnak.

Sok esetben a hibák olyan súlyosak, hogy az autó menetképtelenné válik. A leggyakoribb problémák közé tartozik a lemerült vagy hibás akkumulátor, a lefagyott fedélzeti rendszer, az automata váltó hibája vagy az elektronikus kézifék elakadása. Elektromos és hibrid modelleknél a töltés vagy a töltőcsatlakozó meghibásodása is gyakran előfordul.

Nemzetközi kutatások a járműmegbízhatóságról

A J.D. Power 2025-ös felmérése az amerikai piacon értékesített, 2022-es modellévi autók megbízhatóságát vizsgálta, három éven belül jelentkező meghibásodások alapján. A vizsgált járművek között átlagosan 202 hiba jutott 100 autóra – ez jelentős emelkedés a 2021-es 121-es értékhez képest. A szoftverhibák és a gyenge eszközintegráció egyre nagyobb problémát jelentenek.

Az ADAC 2025-ös jelentése megerősíti, hogy az elektromos járművek számának emelkedésével nőtt a velük kapcsolatos meghibásodások aránya is. Németországban 2024-ben 43 678 alkalommal hívták ki a sárga angyalokat, ami 46%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A leggyakoribb hiba továbbra is a lemerült akkumulátor, amely az esetek közel felében (44,9%) felelős a problémákért…”

Forrás:
Modern autók, új kihívások: nő a szoftverhibák és akkumulátorproblémák száma; Prím Online; 2025. május 25.

Fenntartható fejlődés

Kormányhatározat az aszály elleni küzdelem érdekében azonnal végrehajtandó vízvisszatartási intézkedésekről

„A Kormány az Aszályvédelmi Operatív Törzs javaslata alapján
1. egyetért azzal, hogy a mezőgazdaságot érintő, növekvő mértékű és gyakoriságú vízhiány kezelése és kártételeinek csökkentése érdekében állami beavatkozások szükségesek, ennek érdekében;
2. felhívja az energiaügyi minisztert, hogy az agrárminiszter bevonásával a fenyegető vízhiányos állapot megelőzése, illetve kezelése érdekében a vízvisszatartáshoz szükséges műszaki feltételek biztosítása céljából gondoskodjon azonnali beavatkozások végrehajtásáról és a vízkészlet növelése érdekében a csatornák, tározók, holtágak tározókapacitásának maximális kihasználásáról;
Felelős: energiaügyi miniszter, agrárminiszter
Határidő: 2025. augusztus 31.

3. a 2. pont szerinti beavatkozások végrehajtása érdekében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (2) bekezdésében, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 153. §-ában biztosított jogkörében eljárva 4 700 000 000 forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény 1. melléklet XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 52. Központi Maradványelszámolási Alap cím terhére, az 1. melléklet szerint;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: azonnal

4. mentesíti a 2. pontban foglaltakkal összefüggésben felmerülő építési beruházásokat – arra figyelemmel, hogy a fenyegető vízhiányos állapot megelőzése, illetve kezelése kiemelt nemzeti érdek – az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény 4. § (2) bekezdése alapján a törvény alkalmazása alól, és a beruházások lebonyolítására az Országos Vízügyi Főigazgatóságot és a működési terület szerint illetékes vízügyi igazgatóságot jelöli ki…”

Forrás:
1178/2025. (V. 29.) Korm. határozat az aszály elleni küzdelem érdekében azonnal végrehajtandó vízvisszatartási intézkedésekről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1178/2025. (V. 29.) Korm. határozata az aszály elleni küzdelem érdekében azonnal végrehajtandó vízvisszatartási intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2025. évi 63. szám; 2025. május 29.; 3484-85. o. (PDF)

Magyarország Nemzeti Alternatív Üzemanyag Szakpolitikai Keretének társadalmi egyeztetése

„Magyarország Nemzeti Alternatív Üzemanyag Szakpolitikai Keretének társadalmi egyeztetése. A véleményeket a tarsadalmiegyeztetes@em.gov.hu e-mail címre várjuk 2025. június 28-ig.
…
1. BEVEZETÉS
Jelen dokumentum az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről, valamint a 2014/94/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. szeptember 13-i (EU) 2023/1804 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: AFIR) 14. cikke alapján mutatja be az alternatív üzemanyagok tekintetében a piacfejlesztésre és kapcsolódó infrastruktúra kiépítésére vonatkozó nemzeti szakpolitikát…”

Forrás:
Nemzeti Alternatív Üzemanyag Szakpolitikai Keretének társadalmi egyeztetése; Energiaügyi Minisztérium, Jogszabálytervezetek; 2025. május 29.

Kormányhatározat a Homokhátság vízpótlása érdekében szükséges vízügyi fejlesztésekről

„A Kormány a növekvő mértékű és gyakoriságú csapadékhiány kezelése és kártételeinek csökkentése érdekében

1. egyetért a Homokhátság vízpótlása érdekében az alábbi vízügyi fejlesztési projektek, kizárólag európai uniós forrás felhasználásával történő megvalósításával és ennek érdekében feltételes közbeszerzési eljárás lefolytatásával:
a) a Szikrai- és az Alpári-Holt-Tisza vízpótlása, valamint a Közép-Homokhátság tiszai vízgyűjtőjének ökológiai állapotjavításához szükséges előkészítési és kivitelezési feladatok megvalósítása,
b) a Dél-Homokhátság ökológiai állapotának javítása, a Dong-ér és Körös-ér vízpótlása I. üteméhez szükséges előkészítési és kivitelezési feladatok megvalósítása,
c) a Közép-homokhátsági szikes tavak vízpótlásához szükséges előkészítési és kivitelezési feladatok megvalósítása,
d) a Dunamenti-síkság vízpótlása, ökológiai állapotának javítása I. üteméhez szükséges előkészítési és kivitelezési feladatok megvalósítása;

2. felhívja a közigazgatási és területfejlesztési minisztert, hogy az energiaügyi miniszter bevonásával a 2021–2027 közötti programozási időszakban Magyarország számára elérhető európai uniós források felhasználása során az 1. pont szerinti beruházásokat vegye figyelembe, és gondoskodjon ennek érdekében a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz éves fejlesztési keretének módosításáról, amennyiben a beruházások megfelelnek az Európai Unió által meghatározott elszámolhatósági feltételeknek.
Felelős: közigazgatási és területfejlesztési miniszter, energiaügyi miniszter
Határidő: folyamatos”

Forrás:
1175/2025. (V. 29.) Korm. határozat a Homokhátság vízpótlása érdekében szükséges vízügyi fejlesztésekről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1175/2025. (V. 29.) Korm. határozata a Homokhátság vízpótlása érdekében szükséges vízügyi fejlesztésekről; Magyar Közlöny; 2025. évi 63. szám; 2025. május 29.; 3481. o. (PDF)

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Bizalom nélkül nincs kibervédelem – A mesterséges intelligencia (MI) és a kiberbiztonság

„A mesterséges intelligencia (MI) és a kiberbiztonság címmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Kiberbiztonsági Kutatóintézetének (KBKI) közreműködésével szervezte meg éves nemzetközi szakmai konferenciáját az ISACA (Information Systems Audit and Control Association) Magyarországi Egyesület május 29-én, az egyetem Oktatási Központjában.

Mentorálás és bizalom

Ez az eddigi legnépesebb szakmai konferenciánk, hiszen 420 érdeklődő regisztrált – emelte ki köszöntőjében Horváth Pál, az ISACA Magyarországi Egyesület elnöke. Mint elmondta, a hazai egyesület több mint 800 taggal büszkélkedik, ebből közel 200 diák, akik különféle kedvezményeket és mentorálást is kapnak az egyesülettől.

Információbiztonságot építeni ma nagyon nehéz bizalom nélkül a nemzetközi térben – hangsúlyozta megnyitójában Kovács László vezérőrnagy, az NKE tudományos rektorhelyettese, az NKE ÁNTK KBKI vezetője. A bizalom pedig nem feltétlenül technikai jelenség, inkább az emberi kapcsolatokon múlik. Az egyesület munkája e bizalom megteremtéséhez járul hozzá, az egyetem pedig az idén e tevékenységet a helyszín biztosításával igyekszik segíteni.

Tényleg szükségünk van MI-re?

Nem az adat, hanem az engedéllyel felhasznált adat az új olaj. Az MI ugyanis nem más, mint adatfeldolgozás – emelte ki Az EU AI Act értelmezése – ne találjuk fel újra a kereket című előadásában Ulrika Dellrud, az ISACA Belgiumi Egyesület elnökségi tagja, a Smarter Contracts cég adatvédelmi és adatetikai vezető tisztségviselője. Elmondta, bár az EU rendelete definiálja, pontosan mit ért MI alatt, ám a megfogalmazás nagyon széleskörű, így számos eszközt és szolgáltatást érint. A rendelet egyfelől a GDPR-rendelethez hasonlóan kockázatok szerint, másrészt termékbiztonsági szempontból és a felelősség alapján csoportosítja az MI-rendszereket. Eszköze a tiltás, a részletes szabályozás, illetve az átláthatóság biztosítása. A rendelet nemcsak az MI-rendszereket fejlesztőkre, hanem az azokat telepítő, közvetítő és használó cégekre is vonatkozik. Utóbbiaknak többek között az emberi felügyeletet, az adatvédelmet és a naplózást kell biztosítania. Amit ma minden cégnek végig kell gondolnia Ulrika Dellrud szerint: a hatalmas felhajtáson túl valóban szüksége van-e az MI-re. Meg kell vizsgálni, pontosan mit fog végezni a cégben vagy a termékben, és az milyen költség mellett milyen előnyöket biztosít. Ha pedig ez alapján szükség van MI-re a szervezetben, akkor a korábbi GDPR és az új AI Act együttes alkalmazásával kell legkésőbb 2025-től tájékoztatni és megvédeni az európai felhasználókat. Ebben a folyamatban az adatvédelmi és a kibervédelmi szakembereknek együtt kell működniük – hangsúlyozta a szakember.

Tekintsük eszköznek az MI-t!

A mostani MI-forradalom által kínált jövőnek már van optimista és pesszimista verziója is – mondta el Szabó Lajos, a Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet igazgatója az MI és kiberbiztonság: új korszak, új kockázatok, új lehetőségekcímű előadásában. Hozzátette, az MI mögötti technológia maga nem új, ám a nagy nyelvi modellek népszerűsége olyannyira megemelte e témát, hogy nincs már olyan szakmai konferencia, ahol ne erről lenne szó. Szabó Lajos szerint azonban érdemes lenne inkább egy jóra és rosszra egyaránt használható eszköznek tekinteni az MI-t, aminek persze óriási társadalmi hatása van. Szabályozása ezért is fontos kérdés, hiszen a mindennapi használhatóság és a veszélyes elszabadulás között kell egyensúlyozni. Az MI rosszindulatú felhasználásának csak az emberi kreativitás szab határt, többek között ilyen lehet a személyre szabott adathalászat, valódinak tűnő hamis tartalmak létrehozása és terjesztése, illetve rosszindulatú kódok tömeges generálása. Ugyanakkor természetesen a védekező oldal is képes kihasználni az MI előnyeit, erre példa lehet az ismétlődő feladatok automatizálása, a spamfilter, a víruskereső alkalmazások, de a hálózati forgalom elemzése vagy a felhasználó viselkedésvizsgálat is. Emellett érdemes lehet használni az MI-t a tanulás és a tudatosítás támogatására is – emelte ki Szabó Lajos.

Az eseményen a plenáris előadások után két szekcióban összesen több mint egy tucat információbiztonsági szakember osztotta meg gondolatait a témában.”

Forrás:
Bizalom nélkül nincs kibervédelem; Sarnyai Tibor; Ludovika Magazin; 2025. május 29.
—-

„A mesterséges intelligencia (MI) és a kiberbiztonság címmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Kiberbiztonsági Kutatóintézetének (KBKI) közreműködésével szervezte meg éves nemzetközi szakmai konferenciáját az ISACA (Information Systems Audit and Control Association) Magyarországi Egyesület május 29-én, az egyetem Oktatási Központjában…
Az NKE számára nem idegen terület a kiberbiztonság – hangsúlyozta megnyitójában Kovács László vezérőrnagy, az NKE tudományos rektorhelyettese, az NKE ÁNTK KBKI vezetője. Bár néhány éve még futurisztikusnak tűnt kibervédelmi erőket építeni, ma már e folyamat teljesen egyértelmű, így minden hivatásrend életében megjelenik. Az egyetem a hazai szolgálatok számára tud és képes megfelelő szakembereket biztosítani. A terület hazai kutatóműhelyei közül néhány már évtizedek óta működik, ezeket integrálta nemrégiben a KBKI-be az egyetem. Így képes nemcsak a hadseregben, hanem az egész társadalomban, illetve nem csupán itthon, hanem a nemzetközi térben is kutatni az információbiztonság témáját. Az NKE természetesen ebben nincs egyedül, hiszen mind a kutatásban, mind az oktatásban együttműködik más intézményekkel. Kovács László azt is kiemelte: információbiztonságot építeni ma nagyon nehéz bizalom nélkül a nemzetközi térben. A bizalom pedig nem feltétlenül technikai jelenség, inkább az emberi kapcsolatokon múlik. Az egyesület munkája e bizalom megteremtéséhez járul hozzá, az egyetem pedig az idén e tevékenységet a helyszín biztosításával igyekszik segíteni. ”

Forrás:
Bizalom nélkül nincs kibervédelem ; Sarnyai Tibor; Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE); 2025. május 30.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Változó globális játékszabályok és Európa „Kína-kártyája”

„Neves szakértők meghívásával, Van-e Európának Kína-kártyája? – Az EU stratégiai mozgástere az amerikai elnökválasztás után címmel szervezett konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) John Lukacs Intézete (JLI) május 29-én, az egyetem Orczy Úti Kollégiumában.

Török Bernát, az EJKK főigazgatója köszöntő beszédében hangsúlyozta a változó világrend megértésének fontosságát, valamint ebben a helyzetben Európa és Magyarország szerepét. Emlékeztetett, hogy a John Lukacs Intézet másfél évvel ezelőtti megalakulásakor egyértelműen lehetett látni azokat a geopolitikai mozgásokat, amelyek jelenleg is meghatározzák a nemzetközi politikai környezetet, ezért döntöttek úgy, hogy egy kutatási központ égisze alatt értelmezzék ezeket a mozgásokat. A főigazgató beszélt arról is, mit jelent, hogy Európa rendelkezik-e „Kína-kártyával” a geopolitikai területeken. „Úgy gondolom, hogy ez a kártya-analógia a szokásosnál jobban mutat rá a körülöttünk lévő változásokra, ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a kártyajátékhoz nem csak kártyákra van szükség, hiszen a kártyák értelmezhetetlenek a játékszabályok ismerete nélkül” – fogalmazott Török Bernát.

Az eseményen a meghívott szakértők az EU stratégiai autonómiájáról, valamint az Egyesült Államokkal és Kínával fenntartott kapcsolatairól tartottak előadást.

Margot Schüller, a German Institute for Global and Area Studies kutatója előadásában kifejtette, hogy Európa milyen nehézségekkel küzd, példaként felhozva az EU versenyképességéről szóló jelentést, amelyet korábban az egykori olasz miniszterelnök és az Európai Központi Bank volt elnöke, Mario Draghi mutatott be. E mellett Margot Schüller hangsúlyozta az új ipari stratégia végrehajtásának szükségességét. Mint mondta, ezzel szemben Kína felzárkózott az elmúlt évtizedben: a tudomány, a technológia és az innováció számos területén versenytárs lett, nemcsak az európai országok, hanem az Egyesült Államok számára is. „Európa kevésbé fontos Kína számára, és el kell gondolkodnunk azon, hogyan válhatunk újra fontossá” – emelte ki a kutató. Az előadó megjegyezte, hogy Kína „Made in China 2025” programja, amelynek célja, hogy a kulcsfontosságú technológiák terén megelőzze a vezető országokat, változást idézett elő a különböző politikai állásfoglalásokban: például az USA a programot fenyegetésként éli meg, félti a technológiai vezető szerepét és katonai dominanciáját.

Maciej Kalwasiński, az OSW Centre for Easter Studies kutatója felszólalásában úgy fogalmazott: általánosságban az Egyesült Államok politikája mindig is osztotta azt az elképzelést, hogy Kína felemelkedése veszélyes az USA számára. Nézete szerint egyelőre nem lehet tudni, hogy Donald Trump amerikai elnök miként áll ehhez a kérdéshez, megjegyezve az adminisztráción belüli ellentmondásos célokat, a kiszámíthatatlanságot és a bizonytalanságot. Az előadó rámutatott a kínai gazdasági modell egyensúlyhiányára: a globális feldolgozóipar magas arányára (több mint 30 százalék), valamint a fogyasztás alacsonyabb arányára (kevesebb mint 15 százalék). Megjegyezte, hogy Kína exportja az EU-ba nem növekszik olyan gyorsan, mint amennyire lehetne.

Eszterhai Viktor, az NKE JLI tudományos munkatársa, a JLI Kína és Indopacifikus Régió Kutatási Programjának vezetője előadásában szólt az új stratégiai környezet kialakulásáról, amely szükségessé teszi új megoldások és eszközök kidolgozását. Kiemelte, az Egyesült Államok már nem rendelkezik olyan kapacitással, mint korábban, hozzátéve azt a jelenséget, miszerint az USA megköveteli a szövetségesektől, hogy többet fizessenek a biztonságért és a piacra jutásért. Az előadó szerint ezek a változások aláássák a nemzetközi rendszert, az USA egyoldalúan, az Európai Unióval folytatott konzultáció nélkül akarja átírni a játékszabályokat. Eszterhai Viktor megjegyezte: fontos elfogadni, hogy Amerikának saját érdekei vannak, ám Európának is törekednie kell arra, hogy megvédje az érdekeit.

Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésen a szakértők – Vörös Zoltán, a JLI tudományos főmunkatársa moderálásával – elemezték, mit jelent a „Kína-kártya” koncepciója európai nézőpontból. A résztvevők megvitatták Európa potenciális tőkeáttételét, és aggodalmuknak adtak hangot az EU széttagolt jellege és az egységes megközelítés hiánya miatt. Felhívták a figyelmet, hogy a tagállamok gazdasági kapcsolataiktól függően eltérő érdekekkel bírnak a kínai szabályozás és kockázatmentesítés szempontjából. Hangsúlyozták az egységesség szükségességét az EU-n belül, kiemelve a költségvetési szabályok lazítását, valamint a közös adósság kibocsátására irányuló javaslatokkal éltek a belső képességek kiépítése érdekében.”

Forrás:
Változó globális játékszabályok és Európa „Kína-kártyája”; Harangozó Éva; Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) John Lukacs Intézete (JLI); 2025. május 30.

Szakirodalom

Munkaerőpiaci tükör 2023 – 2024 – Befektetés az emberi tőkébe Magyarországon

„Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete 2000-ben indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató és a témakör egy-egy területét részletesen elemző Munkaerőpiaci tükör című évkönyvsorozatot. A kötetek tartalmának összeállítása során arra törekedtünk, hogy az államigazgatásban dolgozó szakemberek, az önkormányzatokban, a civil szervezetekben, a közigazgatási hivatalokban, az oktatási intézményekben, a kutatóintézetekben dolgozók, a sajtó munkatársai jól hasznosítható információkat kapjanak a magyarországi munkapiaci folyamatokról, a foglalkoztatáspolitika jogszabályi és intézményi környezetéről, a magyarországi munkapiaccal foglalkozó hazai és nemzetközi kutatások friss eredményeiről. Minden évben kiválasztunk egy területet, amelyet különösen fontosnak tartunk a magyarországi munkapiaci folyamatok megértése, a tényeken alapuló foglalkoztatáspolitika eredményessége szempontjából. Ezt a kiválasztott témát a Közelkép fejezetei járják körül, és összefoglalják a témával kapcsolatban elérhető legfrissebb hazai kutatási eredményeket és leíró elemzéseket.

A Munkaerőpiaci Tükör a HUN-REN KRTK védjegyoltalom alatt álló kiadványa. SzTNH lajstromszáma 217602.

Sorozatszerkesztő: Hermann Zoltán – tudományos főmunkatárs, HUN-REN KRTK KTI; Budapesti Corvinus Egyetem

Szerkesztőbizottság:

Ádám Sándor – főosztályvezető, Nemzetgazdasági Minisztérium, Európai Uniós Szakpolitika és Programok Főosztály
Bíró Anikó – tudományos főmunkatárs, HUN-REN KRTK KTI
Busch Irén – főosztályvezető, Belügyminisztérium, Közfoglalkoztatási Statisztikai, Elemzési és Monitoring Főosztály
Fazekas Károly – emeritus kutató, ny. tudományos főmunkatárs, HUN-REN KRTK KTI
Hermann Zoltán – tudományos főmunkatárs, HUN-REN KRTK KTI; Budapesti Corvinus Egyetem
Horn Dániel – tudományos főmunkatárs, HUN-REN KRTK KTI; Budapesti Corvinus Egyetem
Kadlecsik Roland – főosztályvezető, KSH, Keresetstatisztikai osztály
Köllő János – HUN-REN KRTK Adatbank
Lakatos Judit – nyugdíjas szakmai főtanácsadó, KSH
Reizer Balázs – tudományos főmunkatárs, HUN-REN KRTK KTI
Szabó-Morvai Ágnes – tudományos főmunkatárs, HUN-REN KRTK KTI; Debreceni Egyetem
Telegdy Álmos – külső munkatárs, HUN-REN KRTK KTI; egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem

A Statisztikai Blokk adatai az alábbi linken érhetőek el (Munkaerőpiaci Tükör táblák):
https://adatbank.krtk.mta.hu/adatbazisok/elerheto-adatbazisok/

Az évkönyv-sorozat legújabb kötetének témája az emberi tőke. Olyan kérdéseket vizsgálunk, hogy mennyit és hogyan költünk emberi tőke beruházásra, hogyan befolyásolják ezt az oktatási rendszer jellemzői, milyen az iskolázottság és a tudás munkaerőpiaci megtérülése, hogyan függ össze az emberi tőke beruházás az egészséggel és a várható élettartammal.

A kötet letölthető egy file-ként pdf-ben vagy fejezetenként:

Címnegyed, tartalom, szerzők
Előszó
Magyarországi munkapiac, 2023 (Bakó Tamás & Lakatos Judit)
Közelkép. Befektetés az emberi tőkébe Magyarországon
1. Bevezetés (Varga Júlia)
2. Az emberi tőke mérése
2.1. Az emberi tőke mérésének módszerei (Varga Júlia)
2.2. A magyar népesség iskolázottságának változása, 2000–2023 (Varga Júlia)
2.3. A munkaképes korú lakosság alapkészségei (Csillag Márton, Munkácsy Balázs & Scharle Ágota)
2.4. A középiskolások készségeinek változása (Horn Dániel)
2.5. A kompetenciateszteken gyengén teljesítő iskolások és felnőttek alapkészségei
Magyarországon, Olaszországban és Norvégiában (közel) húszéves távlatban
(Köllő János)
2.6. Az iskolai végzettség kereseti hozama Magyarországon, 2002–2022 (Varga Júlia)
2.7. Az oktatás megtérülési rátái, 2011–2021 (Herskovits Dávid & Varga Júlia)
2.8. Az emberi tőke hozzájárulása a növekedéshez Magyarországon (Kónya István)
2.9. A ki- és bevándorlás hatása a népesség iskolázottság szerinti összetételére
(Hárs Ágnes & Simon Dávid)
3. Emberitőke-ráfordítások
3.1. Állami oktatási és egészségügyi ráfordítások nemzetközi összehasonlításban
(Semjén András)
3.2. A háztartások egészségügyi és oktatási kiadásai (Molnár György)
3.3. Társadalmi egyenlőtlenségek a gyermeknevelési célú családi idő- és pénzfelhasználásban Magyarországon (Hajdu Tamás, Kertesi Gábor & Kézdi Gábor)
4. Emberi tőke és munkaerőpiaci sikeresség
4.1. Kompetencia-tesztpontszámok és a munkapiaci tapasztalat kereseti hozama – előzetes eredmények (Hermann Zoltán)
4.2. Az alapkészségek hozama a munkaképes korú lakosság körében (Csillag Márton, Munkácsy Balázs & Scharle Ágota)
5. Egészség és emberi tőke
5.1. A várható élettartam jövedelmi egyenlőtlenségei Magyarországon 1992–1993 és 2022–2023 között (Bíró Anikó, Hajdu Tamás & Kertesi Gábor)
5.2. Betegségek és munkaerőpiaci helyzet összefüggései Magyarországon adminisztratív adatok alapján (Bárdits Anna, Elek Péter & Krekó Judit)
5.3. Egészségmagatartás és egészségi állapot európai összehasonlításban (Bíró Anikó)
6. Emberitőke-felhalmozás az oktatásban
6.1. Kora gyermekkori fejlesztés és képességek (Lovász Anna & Szabó-Morvai Ágnes)
6.2. A tankötelezettség változásának hatásai (Adamecz Anna)
6.3. Az általános és szakképzés hatása a készségekre, a lemorzsolódásra és a végzettség megszerzésére – a 2013-as szakképzési reform hatása (Hermann Zoltán & Horn Dániel)
6.4. A felsőoktatási felvételi követelmények változásának hatása a felsőfokú továbbtanulási döntésekre Magyarországon, 2015–2024 (Vit Eszter & Holb Éva Marianna)
7. Várakozások, időpreferenciák
7.1. Fontosabb-e a jövő, ha van gyereked? A gyerekes családok időpreferenciái (Horn Dániel & Kiss Hubert János)
7.2. Az információ szerepe a középfokú továbbtanulási döntésekben – randomizált információs terepkísérletek tanulságai (Keller Tamás)
7.3. A siker kulcsa – kontrollhely, erőfeszítés és elvárások a felsőoktatási ambíciók és tanulmányok mögött (Szabó-Morvai Ágnes & Kiss Hubert János)
8. Munkahelyi, munka közbeni képzés
8.1. Részvétel a felnőttképzésben (Scharle Ágota)
8.2. A felnőttképzési kínálat intézményi háttere (Farkas Éva & Scharle Ágota)
8.3. A menedzserek közötti informális tudás átadásának a hatása az importpiaci döntésekre (Bisztray Márta)
A munkapiaci szakpolitika eszközei (Hajdu Miklós, Makó Ágnes, Nábelek Fruzsina & Nyírő Zsanna)
Statisztikai adatok (Czethoffer Éva)
Munkapiaci kutatások, válogatott bibliográfia, 2023 (Bálint Éva)
Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke”

Forrás:
MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2023 – 2024 – Befektetés az emberi tőkébe Magyarországon; Hermann Zoltán, Varga Júlia (szerk.); HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont; 2025. május 29.

Iránytű : Módszertani bevezetés Magyarország történelmének tanulmányozásához

„A magyar történettudomány nem rendelkezik olyan „zsebkönyvvel”, amely nemcsak az egyetemi hallgatók, hanem az érdeklődő nagyközönség számára is használható lenne. Az elmúlt években napvilágot láttak egyes résztémakörökben színvonalas magyar nyelvű összefoglalások, de egy általános vezérfonal nagyon hiányzik. A jelen „zsebkönyvjellegű” munka ezt a hiányt igyekszik pótolni. A mű a magyarság és hazánk történetének kutatásába kíván bevezetésül szolgálni, fókuszában a magyar történelemnek az államalapítástól a rendszerváltozásig terjedő szakasza áll. Fontos hangsúlyozni, hogy csupán egyfajta iránytű; a részletes kifejtést az egyes fejezetekben hivatkozott szakmunkákban találja meg az elmélyülni kívánó olvasó.
A könyv három egységben tárgyalja a témát: az első rész a magyar történelem forrásaival, a második a 20 legfontosabb történeti segédtudománnyal, a harmadik pedig módszertani kérdésekkel foglalkozik. Célkitűzése kettős: felhasználható egyrészt egyetemi segédkönyvként, másrészt az érdeklődők számára az alapismereteket érthető módon megfogalmazó „vezérfonalként”. Kalauzjellegét erősítik az egyes témákhoz kapcsolódó irodalomjegyzékek, amelyek nemcsak a felhasznált, hanem a kiindulásként ajánlott szakirodalmi munkákat is tartalmazzák.”

Forrás:
Iránytű : Módszertani bevezetés Magyarország történelmének tanulmányozásához; Gyöngyössy Márton; Ludovika Egyetemi Kiadó; ISBN: 978-963-653-093-8; 2024
(A könyv elektronikus változata ingyenesen elérhető a Közszolgálati Tudásportálon.)
Lásd még:

„Megjelent az RTK Rendészetelméleti és -történeti Tanszék egyetemi docensének, Kálnoki-Gyöngyössy Mártonnak Iránytű – Módszertani bevezetés Magyarország történelmének tanulmányozásához c. kötete.
…A magyar történettudomány nem rendelkezik olyan „zsebkönyvvel”, amely nemcsak az egyetemi hallgatók, hanem az érdeklődő nagyközönség számára is használható lenne. Az elmúlt években napvilágot láttak egyes résztémakörök¬ben színvonalas magyar nyelvű összefoglalások, de egy általános vezérfonal nagyon hiányzik.

A szerző most megjelent „zsebkönyvjellegű” munkája ezt a hiányt igyekszik pótolni. Kötete megírása során mintának a német nyelvterület kiváló szakkönyvét, Ahasver von Brandt (1909-1977) tizennyolc kiadást megért történettudományi bevezetését tekintette (Brandt, Ahasver, von: Werkzeug des Historikers. Eine Einführung in die Historischen Hilfswissenschaften. 18. Auflage. Mit aktualisierten Literaturnachträgen und einem Nachwort von Franz Fuchs. (Urban Taschenbücher 33.) Kohlhammer, Stuttgart, 2012.).

A mű a magyarság és hazánk történetének kutatásába kíván bevezetésül szolgálni, fókuszában a magyar történelemnek az államalapítástól a rendszerváltozásig terjedő szakasza áll. Fontos hangsúlyozni, hogy csupán egyfajta iránytű; a részletes kifejtést az egyes fejezetekben hivatkozott szakmunkákban találja meg az elmélyülni kívánó olvasó.

A könyv három egységben tárgyalja a témát: az első rész a magyar történelem forrásaival, a második a 20 legfontosabb történeti segédtudománnyal, a harmadik pedig módszertani kérdésekkel foglalkozik. Célkitűzése kettős: felhasználható egyetemi segédkönyvként, illetve az érdeklődők számára az alapismereteket érthető módon megfogalmazó „vezérfonalként”. Kalauzjellegét erősítik az egyes témákhoz kapcsolódó irodalomjegyzékek, amelyek nemcsak a felhasznált, hanem a kiindulásként ajánlott szakirodalmi munkákat is tartalmazzák.”

Forrás:
Iránytű, zsebkönyv, magyar történettudomány; Deák József; Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar (NKE RTK); 2024. június 27.

A digitális innováció számszerűsítése a kettős átmenet érdekében – Történelmi tendenciák, jelenlegi helyzet és kapcsolatok a környezeti innovációval

„A tanulmány a digitális technológiák szerepét vizsgálja a zöld átmenetben, valamint a digitális innováció és a környezeti innováció közötti empirikus kapcsolatokat. Új, szabadalmi alapú mutatókat dolgoz ki a digitális innováció, valamint a „kettős átmenet” innováció, amely egyszerre digitális és környezeti átfogóbb mérésére. A tanulmány áttekinti az ikerátmenet innovációjának globális trendjeit is, és a digitális innovációt mint a környezeti innováció előfutárát vizsgálja.”

Forrás:
Quantifying digital innovation for the twin transition – Historical trends, current landscape and links with environmental innovation; Abenezer Zeleke Aklilu, Damien Dussaux , Axel Verrier; OECD Environment Working Papers, No. 261; OECD Publishing; DOI: 10.1787/8cc4cff0-en; 2025. május 30.

A nettó zéró kibocsátási cél gyorsított megvalósítása az éghajlati és gazdasági ellenálló képesség kiépítésével – Összefoglaló a politikai döntéshozók számára

„Az éghajlatváltozás elleni fellépés még soha nem volt ennyire sürgős. 2024 volt a legmelegebb év a feljegyzések szerint, és az első olyan év, amelyben a felmelegedés meghaladta az 1,5°C-os átlagot. A világ rekordmeleggel és fokozódó éghajlati kockázatokkal néz szembe, ez a jelentés pedig a kormányok számára szakpolitikai meglátásokat nyújt, amelyek segítenek megszüntetni az ambíció és a végrehajtás terén mutatkozó hiányosságokat a nettó nullához vezető úton. Az OECD jelentős éghajlat-politikai kutatásaira támaszkodva ez a politikai döntéshozóknak szóló összefoglaló a szervezet Net Zero+ projektjének második szakaszának megállapításait foglalja össze, amely az éghajlati és gazdasági ellenálló képesség kiépítésére összpontosít. A jelentésből kiderül, hogy a nettó zéró elérése még mindig lehetséges, de sürgős cselekvést igényel. A jelentés kitér továbbá az állami támogatás, a kereskedelem, a beruházások és a finanszírozás, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a tudásbeli hiányosságok áthidalásának fontosságára az éghajlat-politikák hatékonyságának javítása érdekében.”

Forrás:
Fast-tracking Net Zero by Building Climate and Economic Resilience – A Summary for Policymakers; OECD Publishing; DOI: 10.1787/f2c22c96-en; 2025. május 27.

A nettó nulla kibocsátásra való igazságos átmenet biztosítása

„A világ egy kritikus ponton áll, ahol sürgős döntő lépésekre van szükség a klímaváltozás kezelése érdekében. Azonban, ha nem veszik figyelembe az elosztási szempontokat, a klímaváltozás mérséklésére irányuló politikákkal kapcsolatos költségek aránytalanul bizonyos munkavállalókra, ágazatokra és társadalmi-gazdasági csoportokra hárulhatnak, ami tovább súlyosbítja a meglévő egyenlőtlenségeket és aláássa a klímaváltozás elleni fellépés társadalmi támogatását. A méltányos átmenet elvének beépítése a klímastratégiákba elengedhetetlenül fontos ezeknek a kérdéseknek a megoldása és a klímaváltozás elleni fellépés felgyorsítása Az OECD legújabb munkáira támaszkodva a tanulmány a méltányos átállás koncepciójának fejlődését és különböző megközelítéseit vizsgálja, beleértve azt is, hogy a köz- és magánszereplők hogyan alkalmazzák azt a gyakorlatban. Foglalkozik a nettó nulla kibocsátású átállás munkaerőpiacokra és háztartásokra gyakorolt hatásaival, valamint a fejlődő országok előtt álló konkrét kérdésekkel, és felvázolja a kormányok rendelkezésére álló legfontosabb politikai eszközöket és megközelítéseket.”

Forrás:
Ensuring a just transition to net-zero emissions; OECD Net Zero+ Policy Papers, No. 15; OECD Publishing; DOI: 10.1787/a3da7080-en; 2025. május 27.

22. szám, 2025. június 2.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom