Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Mesterséges intelligencia (MI)

Tudomány-, technika- és innovációpolitika (TTI-politika)

Fenntartható fejlődés

Geopolitika

Szakirodalom


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Az új kormány működésének körvonalai

„[Válogatás]… „Azt javaslom mindenkinek, hogy beszéljünk a lényegről. Ezt javaslom az európai vezetőknek is, hagyják a politikailag korrekt beszédet, beszéljenek arról, ami az emberek biztonságérzetét megingatja, nem vette észre az EU, hogy például a migráció egy valódi probléma az európaiaknak, a vezetők jóemberkedtek, álmegoldásokat javasoltak, csak a saját állampolgáraik elgondolásait és félelmeit nem vették figyelembe. A legtöbb ország kicsit későn, de rájött, hogy nem jól csinálta ezt” – mondta. Szerinte Magyarországon vasárnap földindulás történt, ebből a tanulság, hogy törődni kell az emberekkel, nem nagy rózsaszín szavak kellenek, hanem ha Európa veszít a katonai erejéből, védelmi képességéből vagy versenyképességéből, azt ki kell mondani, de respektálva a tagállamok különbözőségét. António Costának, az Európai Tanács elnökének el fogja mondatni, hogy ne erőltessék rá egymásra az akaratukat, az európai és magyar emberek nem vágynak európai nemzetek szövetségére, hanem működő, szuverén országokra vágynak…
…Magyar célja, hogy szakítsanak a jelenlegi „csúcsminisztériumi” rendszerrel, ehelyett önálló szakminisztériumokat hozzanak létre a hatékonyabb kormányzás érdekében.
Ahhoz képest tehát, hogy négy-öt hét múlva, a kormányzati átadás-átvétel után a miniszterek már munkába állhatnak, a legtöbb tárcánál az sem tudható biztosan, ki fogja hamarosan vezetni. Sőt, a kormányzati struktúra sem ismert még, így nem tudni, hány minisztérium lesz a Tisza-kormányban, és melyik alá milyen területek tartoznak majd. A hivatalos bejelentést majd Magyar Péter teszi meg, addig az általa közöltekből lehet kiindulni, és vannak persze különböző értesülések, pletykák is.
Az biztos, hogy a távozó Orbán-kormány jelenlegi 12+1 minisztériumánál – Rogán Antal miniszteri rangban vezeti a Miniszterelnöki Kabinetirodát – több lesz az új kormányban. Ez biztosra vehető, mert a Tisza választási programjában is szerepel, hogy önálló tárca felel majd számos olyan területért, amelyet most összevontan, egy minisztérium keretein belül, legfeljebb államtitkárság szintjén kezelnek. A leglátványosabban ez talán a Pintér Sándor vezette tárca utóéletében lesz tetten érhető, hiszen a Belügyminisztérium szétdarabolása után önálló tárcát kap majd a rendvédelem, az oktatás, az egészségügy, és ha nem is saját egységbe, de kiválik a szociális terület is.

„A titok valószínűleg ott van, hogy a politika az emberről szól, sok politikus ezt felejtette el. Európában is sok helyen kormányválság követ kormányválságot, megrettentek a mainstream politikusok, hogy a szélsőségek előretörtek és felborul az eddigi rendszer. A titok, hogy az emberekkel kell lenni, bele kell tenni a munkát. 700 településre jutottam el 2 év alatt, van olyan település, ahol hétszer jártam. Ez sok lemondással járt, sokkal kevesebbet találkoztam a három fiammal, mint amennyit kellett volna vagy szerettem volna. Sok millió emberrel találkoztam, sokakkal kezet fogtunk és arról beszéltünk, miben tudunk segíteni, hogyan tudjuk bebizonyítani, hogy a politika lehet szép, igazságos és hasznos. Ha ez populizmus, akkor jófajta populizmus, de a politikának erről kell szólnia, az őszinteségről, az emberségről” – magyarázta.
A kormány egy kollektíva, egy csapat. A Tisza-kormány alatt a miniszterelnök csapatkapitány lesz, aki összehangolja a feladatokat, aki számít a miniszterei javaslataira, véleményére, számít a képviselőkre és a magyar emberekre. Magyar Péter úgy érzi, sokat változott az elmúlt két évben, milyen fontos kapcsolatot tartani az emberekkel, milyen fontos a részvételiség.

„Az embereket a lehető legjobban bevonjuk, ez jelenthet népszavazást, de helyi ügyekben online kérdőíveket is. Nem olyanokat, mint amilyenek eddig voltak, hanem igaziakat, amelyekben kikérhetjük az emberek véleményét. Ez felhatalmazást jelenthet a kormánynak, nem Brüsszelben, hanem a döntésekhez” – fejtette ki.

Az EU-pénzek hazahozatala rendkívül fontos, hiszen 2026 augusztusban lejáró határidő is van. Négy dolog vállalását ígérte Magyar Péter:
* antikorrupciós intézkedések,
* igazságszolgáltatás és nyomozóhatóságok függetlensége,
* a sajtó szabadságának biztosítása, a propaganda tiltott állami támogatásának megszüntetése,
* a Magyar Tudományos Akadémia felszabadítása, az egyetemek és kutatóintézetek visszaadása.

Ezeket tudja Magyarország vállalni, reményei szerint elég lesz az uniós pénzek hazahozatalához. Varsó után Bécs és Brüsszel következik, akár egy napon is lehet. Addig elő akarnak készíteni egy megállapodást ezekkel a vállalásokkal és Brüsszel azon döntésével, milyen határidővel tudják újraindítani a folyósítást.

Változik a kormányzati struktúra

Változni fog a kormányzati struktúra, a Fidesznél csúcsminisztériumok voltak, a Tisza-kormányban szakminisztériumok lesznek – jelentette ki a választáson győztes Tisza Párt elnöke.

Magyar Péter közölte:
* lesz külön egészségügyi miniszter,
* oktatási miniszter,
* környezetvédelmi miniszter és
* vidékfejlesztési miniszter is.
* „Egy tiszta pénzügyminisztérium lesz”, tehát a gazdasági ügyeket kiveszik a pénzügyminisztérium alól, és
* együtt lesz a kül- és a belgazdaság.
* Lesz egy külön miniszterelnökség,
* a titkosszolgálatok visszakerülnek oda, ahol voltak,
* a Belügyminisztériumhoz visszakerül az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Külügyminisztériumhoz az Információs Hivatal – sorolta Magyar Péter.

Sok név már ismert – mondta Kármán Andrást és Hegedűs Zsoltot említve, és jelezte, a többi tárcavezetői nevet heteken belül meg fogja ismerni a magyar közvélemény.

Rengeteg feladat lesz a kormánya előtt. Ígérete szerint
* elindítják az ország csatlakozását az Európai Ügyészséghez,
* elfogadják a korrupcióellenes intézkedéseket,
* létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalt,
* alaptörvényt módosítanak és beleírják, hogy Magyarországon miniszterelnökként csak két ciklust szolgálhat bárki, ez 8 év.
* Mindent elkövetnek, hogy a jogállamot, a fékek és egyensúlyok rendszerét visszaállítsák – sorolta.

Bejelentette: 20 parlamenti bizottság létrehozását javasolja, a régiekhez képest átnevezések és egyszerűsítések is lennének.

Kérdésre válaszolva izgalmasabb parlamenti üléseket ígért, mert „nem szavazógombok fognak ülni” a parlamentben.

Kijelentette még: szociális miniszter lesz Bódis Krisztina az új Tisza-kormányban, és lesz egy társadalmi részvételiséggel kapcsolatos parlamenti bizottság is.

Ismételten kérte, fejezzék be Rubovszky Rita szidalmazását, verbális lincselését a nyilvánosságban. Lapinformációk szerint ő a Tisza Párt oktatási és kulturális miniszterjelöltje. Kikéri magának, ha valaki egy katolikus iskolában tanított vagy vezető volt, ne lehetne jó szakember. „Mindenki legyen türelemmel, megértéssel, hallgassuk meg a másikat, tájékozódjunk.”

Az InfoRádió kérdésére elmondta, nem javasolt még házelnököt, erre a jövő héten kerül sor, a házalelnökök ügyében szintúgy, az egyik tiszás alelnökjelölt a törvény-előkészítési bizottság elnökjelöltje is lesz.”

Források:
Alaptörvény-módosítást, korrupcióellenes intézkedéseket tervez a Tisza Párt; Infostart; 2026. április 13.
Ki lehet Pintér Sándor utódja? – szakembereket, nem pártkatonákat keresnek a Tisza-kormányba; Lengyel Tibor; HVG.hu; 2026. április 17.
Magyar Péter: a parlament alakuló ülésén tervezem letenni a miniszterelnöki esküt – több miniszter és tárcája is végleges; Infostart 2026. április 17.

Mi lesz az önkormányzati reformmal?

„Az új hatalomnak szembe kell néznie a kormányzási struktúra alapvető kérdéseivel, amelyek között kiemelt helyet foglal el az önkormányzatok ügye.

A rendszerváltás egyik első politikai intézkedéseként 1990-ben létrejöttek a tényleges helyi önkormányzás alapjai. A települési önállóságra épülő többszintű kormányzási rendszer feltételei – közigazgatási struktúra, közszolgáltatási módszerek, területfejlesztési intézmények, finanszírozási technikák – az első évtized során fokozatosan alakultak ki. A decentralizált modellben azonban hamar felmerült a területi-igazgatási rendszer két alapproblémája: a települési önkormányzatok elaprózottsága és a középszintű, területi önkormányzatok helyének bizonytalansága.

Ezek kezelésére több irányban indult meg az átalakulási folyamat, amely az új évezred első évtizedében a kistérségi társulási modellben és a régiókra vonatkozó elképzelésekben csúcsosodott ki. Ez az irány ígéretes eredményekkel kecsegtetett, különösen a kistérségek vonatkozásában, politikai egyezség hiányában azonban nem sikerült a közigazgatás és a közszolgáltatások minden területén törvényesíteni.

2010 után a kétharmados legitimitású új hatalom a gyorsan végrehajtott erős centralizációval éppen az önkormányzatiság alappilléreitől fosztotta meg a helyhatóságokat, a települési és a megyei önkormányzatoktól elvéve helyi jelentőségű feladatokat és döntési hatásköröket és a hozzájuk tartozó pénzügyi forrásokat. Néhány évvel később kötelező befizetésekkel (szolidaritási hozzájárulás) tovább korlátozta az önkormányzatok pénzügyi önállóságát. Mindezeken túlmenően felszámolták a regionális fejlesztési rendszert, a városfejlesztésebe való felső beavatkozások pedig minden korábbinál kiterjedtebbé váltak a kiemelő rendeletekkel.

A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ÖNKORMÁNYZATI IRÁNYULTSÁGÚ ÁTALAKÍTÁSA. Most a kihívás az, hogyan lehet az önkormányzatiságot újra megteremteni úgy, hogy közben a funkciók és feladatok ellátása hatékony legyen, biztosítva egyúttal az érintettek részvételét és rendszer ellenőrizhetőségét is. A területi szintek problémáit is kezelni kell, hogy ne termelődjenek újra az 1990-es területi-igazgatási rendszerrel létrehozott ellentmondások.

Ennek a komplex témakörnek az áttekintésére vállalkozott a Budapest Kör február 23-án megrendezett találkozóján. A moderált kerekasztal beszélgetés szakértői Horváth M. Tamás, Lányi András, Pálné Kovács Ilona, Péteri Gábor, Szegvári Péter, Tosics Iván és Váradiné Naszályi Márta voltak. Ez az írás az elhangzott vélemények összefoglalása.

MILYEN IRÁNYBA INDULJON EGY ÖNKORMÁNYZATI REFORM? Egy erős önkormányzati rendszerben biztosítani kell a különböző szinteken a döntéshozás szabadságát, a funkciók megfelelő körét és az ezeknek megfelelő pénzügyi önállóságot. Utóbbira garanciát elsősorban a nagyobb saját források és a központi költségvetési bevételek megosztása biztosít. Az állami hozzájárulások és költségvetési támogatások rendszerét a feladatfinanszírozás megújításával kell átalakítani.

HELYI RÉSZVÉTEL. Egy decentralizált rendszerben a hatalom gyakorlását meg kell osztani a képviselő testület, a szakhatóságok és a civilek között. E szereplők egymásra hatásával lesz kiegyensúlyozott a működés, amelyben a helyi részvétel biztosítja az ellenőrzés lehetőségét. A helyi politikával szemben gyakran tapasztalt érdektelenség, illetve bizalmatlanság magától oldódna, ha a polgárok azt tapasztalnák, hogy az ott születő döntéseknek valódi tétje van, az önkormányzatok nem kényszerpályán mozognak. A döntéselőkészítés és döntéshozatal teljes folyamatának nyilvánossága pedig nemcsak az önkormányzatok iránti bizalmat erősíti, hanem a részvételi hajlandóságot is növeli, és a közreműködőket mind a civil, mind a hatósági oldalon felelősségteljes viselkedésre ösztönzi.

TÁRSULÁS, EGYÜTTMŰKÖDÉS. A méretgazdaságosság szempontjából kulcsfontosságú az önkormányzatok közötti együttműködés. Ennek kézenfekvő térbeli keretéül szolgálnak a funkcionális várostérségek (a városok és vonzásterületük együtt tervezése) és a kistérségek, mind az alapfokú, mind a középfokú szolgáltatások, továbbá a közigazgatási, hatósági feladatok számára.

Az együttműködések optimális léptéke csak egyedi elemzések és a helyiek véleményének megismerése alapján alakítható ki, törvényileg formált keretek között, de megadva a helyben leginkább megfelelő változat megválasztásának lehetőségét. Egy rugalmas társulási rendszer vázát megalkotva és határidőket megszabva engedni kell, hogy a helyi szereplők maguk határozzák meg a helyi adottságokhoz legjobban illeszkedő megoldásokat.

KAPACITÁSOK FEJLESZTÉSE. Az önkormányzatiság erősítése csak akkor lehetséges, ha képessé tesszük az önkormányzati vezetést, a hivatalokat a feladatok professzionális ellátására. Ebben a társulások segíthetnek, de az is biztos, hogy a kivéreztetett önkormányzati rendszer tőkeinjekcióra szorul, nemcsak a szolgáltatási feladatok vonatkozásában, hanem a döntéshozás erősítésére is – szakmai segítséggel, jó szakemberekkel, korszerű hivatali hátteret megteremtve. Erősíteni kell az önkormányzati képzés, kutatás, szakmai elemzések kapacitási hátterét.

TÉRKÉPRAJZOLGATÁS HELYETT. A középszint tekintetében – a korábbi területi reformelképzelések kudarcát elkerülendő – nem kellene azonnal térképeket rajzolgatni. Különösen problematikus lenne a vonzónak tűnő regionális átalakítással kezdeni, mivel a régiók száma, határai, székhelyei tekintetében nemcsak szakmai, hanem éles politikai viták is prognosztizálhatók. Egy új regionális rendszer kialakítása ezért mindenképpen hosszabb előkészítést igényel, vagyis közép- vagy hosszútávú feladatnak tekinthető.

Első lépésben a nagyobb kapacitással rendelkező önkormányzatoknak (kis)térségeiket illetően, és a megyei önkormányzatoknak kellene megadni az esélyt, hogy megújulva, megerősödve újra betöltsenek egyes közszolgáltatási, fejlesztési, koordinációs funkciókat. A periférikus, vidékies, kistelepülési dominanciájú térségekben a nagyobb léptéket átfogó kormányzati megoldási formák különösen jelentős segítséget nyújthatnak.

HOGYAN KELL A VÁLTOZÁST ELÉRNI? ÁTMENETI INTÉZKEDÉSEKKEL AZONNAL meg kell teremteni a mai önkormányzati rendszer működőképességét, biztosítva a kiszámíthatóságot és tervezhetőséget. Az önkormányzati finanszírozást meg kell reformálni, a jövőbeni feladatmegosztáshoz illeszkedve. A közös központi-helyi ellátási felelősség érvényesülését legjobban az adóbevételek megosztása biztosítja. Szükséges a személyi jövedelemadó egy részének helyi szintre való átengedése, és a korábban elvett gépjárműadót újra települési költségvetési bevétellé kell tenni.

A saját források között a helyi iparűzési adó túlsúlyát csökkenteni kell. A valós önkormányzati elszámoltathatóságot biztosító helyi adók, elsősorban az értékarányos építményadó szerepét növelni kell. A rezsistop rendszerének radikális átalakítása során a helyi szolgáltatási díjszabályozási hatásköröket növelni kell.

A feladatfinanszírozás ma alkalmazott módszereit újra kell tervezni. Ezek ugyanis már nem követik megfelelően a nyújtott szolgáltatások költségeit, rossz helyi érdekeltséget teremtenek és szükségtelenül korlátozzák a helyi költségvetési önállóságot. Az önkormányzatok közötti bevételi különbségek mérsékléséhez a szolidaritási hozzájárulás rendszerét át kell alakítani.

Az önkormányzat hitelképességét nem jól tükrözi a hitelfelvétel korlátozására alkalmazott mutató. A központi hitelengedélyezés is egyszerű politikai eszközzé vált mára, ezért ebben a formában nem tartható fenn.

Fel kell számolni a települések fejlesztésébe való felső beavatkozások (kiemelő rendeletek) szisztémáját. El kell kezdeni az államigazgatás elválasztását az önkormányzati jogköröktől, újonnan kell meghatározni a szakhatóságok, az önkormányzatok és a civilek jogait, szerepeit. Kormányhivatal helyett államigazgatási hivatal működjön, amelyik nem politikai meghatalmazottként, hanem a jogi és szakmai racionalitást követve ellenőrzi és segíti az önkormányzatokat.

A 2029-ES HELYI VÁLASZTÁSOKIG FOKOZATOSAN ELVÉGZENDŐ FELADATOK. Újjá kell szervezni a nagy közszolgáltatási rendszereket. Így az oktatás, egészségügy, szociális ellátás szakmai céljait átgondolva kell meghatározni – figyelembe véve a méreteket, kapacitásokat -, mi legyen a helyi önkormányzatok szerepe. A szolgáltatás-szervezést rugalmasan el kell választani a települési önkormányzatiságtól, például kistérségi szinten szervezve egyes közszolgáltatásokat, oly módon, hogy az érintett önkormányzatok felügyeleti szerepet kapnak.

Fokozatosan sor kerülhet egy új közigazgatási rendszer alapjainak kialakítására is. Ez olyan integrációs modellekre épülhet, mint például az ösztönzött kötelező társulások, amelyeknek lehet többségi alapon működtetett kényszer-eleme is (de minden településen megtartva a választott testületeket). Szakmai és politikai vitát kell szervezni a közigazgatási középszint alternatíváinak megvitatására.

A fővárosi önkormányzati rendszer korszerű átalakítása érdekében szükséges egy olyan önkormányzati és közigazgatási rendszer kialakítása, amelyben a hatalmi pontokat és az ezzel együttjáró döntési kompetenciákat úgy alakítják ki, hogy az autonóm cselekvést az együttműködés váltja fel, az egymással konkuráló intézmények nem bénítják meg egymást. Emellett Budapest és térsége együttes tervezésére és fejlesztésére, valamint a településüzemeltetés és -igazgatás közös elvek mentén történő menedzselésére létre kell hozni a nemzetközi gyakorlatban már létező, az önkormányzati autonómiára épülő együttműködési formákat és intézményeket, amelyek biztosíthatják a fővárosi metropolisz térség partnerségen alapuló hatékony működését és fejlesztését.

A DÖNTÉSHOZÁS MENETE. A feladatok államosítása, a finanszírozási mozgástér szűkítése jellemzően alacsonyabb jogszabályi szinten, azaz kormányrendeletekkel ment végbe. Még kétharmados politikai hatalom hiányában is sokat lehetne tenni az önkormányzatok rehabilitálásáért. Nagyon hamar meg kell teremteni az országos politikusok, az önkormányzati szövetségek és a szakma (kutatók, elemzők) közötti egyeztetések állandó fórumát.

Mindebben az önkormányzatoknak és szövetségeiknek kezdeményező szerepet kell játszaniuk, felismerve, hogy tényleges legitimációjuk és a választóikhoz való közelségük felhatalmazza őket arra, hogy határozottabban lépjenek fel a mindenkori és bármilyen színezetű kormányzattal szemben. Közös érdeke a társadalomnak, hogy beleláthasson és beleszólhasson a helyi közösségi ügyekbe, mert ettől nemcsak a társadalom kohéziója növekszik, hanem a szolgáltatások minősége és költséghatékonysága is.

Alapvető kérdés, hogy a mostani turbulens időszakban mely szakmák és ágazatok lesznek a legjobban felkészültek a politika gyors befolyásolására. Ebben a “versenyfutásban” a közigazgatási, önkormányzati lobbinak egységet felmutatva erősnek kell lennie, támaszkodva többek között a 2029-ig stabil polgármesterekre, az önkormányzati szövetségekre és az újra aktivizálható szakértői háttérre.

A szerző a Budapest Kör titkára.”

Forrás:
Mi lesz az önkormányzati reformmal?; Tosics Iván; Népszava; 2026. április 16.

Száz nap alatt elindulhat az egészségügy átalakítása: önálló minisztérium, nyilvános teljesítményadatok és átszervezett kórházi rendszer jöhet

„Száz nap alatt elindulhat az egészségügy átalakítása: önálló minisztérium, nyilvános teljesítményadatok és átszervezett kórházi rendszer jöhet. A szakma szerint azonban a valódi fordulat kulcsa az emberhiány és az alulfizetettség kezelése.

Több frontos rendszerváltozást, és érdemi lépéseket ígér már az első 100 napra az új kormányzat az egészségügyben. Így például szerkezeti átalakítást, irányítási reformot, adatvezérelt működtetést és a betegellátás újraszervezését. A háttérben már hónapok óta készültek a szakmai csoportokban a jogszabály-tervezetek és intézkedési csomagok. Így már az első 100 napban is érdemi lépések történhetnek, mint például az orvosi kamara jogosítványainak a visszaadása. Az egyik legfontosabb változás az önálló egészségügyi minisztérium felállítása, amely több, jól elkülönített szakpolitikai területre bontaná az irányítást. Így például külön államtitkárság foglalkozna a közigazgatási és jogalkotási feladatokkal, a népegészségüggyel, az ellátórendszer működtetésével, valamint a digitális egészségüggyel. Az utóbbi államtitkárság feladata lenne egyebek mellett a nővérek és orvosok munkájának tehermentesítése, a felesleges adminisztráció mérséklése, valamint a hiteles, és összevethető adatok gyűjtése.

A rendszerváltozás egyik kulcseleme az egészségügyi adatok nyilvánossá tétele. A tervek szerint olyan integrált adatbázis jöhet létre, amely követhetővé teszi a betegutakat, mérhetővé a kórházak teljesítményét, és összehasonlíthatóvá az intézmények működését. Az eddigi Tisza-fórumokon kiderült az is, mindezzel nemcsak az irányítás javítását, hanem az elszámoltathatóságot is erősítenék. A szakminiszter-jelölt szerint ezzel a sajtó és a közvélemény is pontosabb képet kaphatna a rendszer állapotáról.

A rendszer fordulópontját egy erős, szakmailag hiteles országos tisztifőorvos és egy kormánytól független minőségellenőrző hatóság létrehozása jelentheti. Az utóbbi egy olyan szervezet, mint az angol Care Quality Commission (CQC), amely az egészségügyi és szociális szolgáltatások minőségét és biztonságát felügyeli. Ez a hatóság helyszíni vizsgálatokkal ellenőrizné a tisztaságot, a betegjogok érvényesülését, az emberi méltóságot, a vezetést, a kommunikációt és a dolgozók munkakörülményeit, a megállapításairól szóló jelentések pedig nyilvánosak. A szakmai tervek központi eleme az adatok nyilvánossá tétele: a mentők érkezési idejétől kezdve a hívások súlyossági besorolásán át a kimenetelig minden fázist mérhetővé és összehasonlíthatóvá tennének. Az új szakpolitikai tervekben a betegeknek átlátható várólistákat, és valós időben követhető betegutakat ígérnek. A cél, hogy a páciens online is követni tudja, hol tart: melyik intézményben, kinél és mikor kerülhet sorra.

A kórházi struktúra átalakítása két, látszólag ellentétes irányban történne: a párt elnöke és miniszterjelöltje is egyaránt használja a decentralizációt, amelynek révén nagyobb önállóságot kapnának a kórházigazgatók, és a centralizációt, amennyiben bizonyos komplex ellátásokat regionális centrumokba szerveznének. Ugyanakkor amikor részletek is szóba kerülnek, már arról is beszélnek, hogy a „szuperkórházak” koncepcióját nem a kisebb intézmények bezárásaként, hanem a betegbiztonság növeléseként értelmezik. Eszerint például a fejlettebb technológiát, intenzív hátteret és speciális szaktudást igénylő terápiák ellátását centrumokba szerveznék, és a szakemberek ezekből járnának ki a kisebb kórházakba az egyszerűbb esetekhez. A magán- és az állami egészségügy viszonyában nem teljes szétválasztás, hanem szabályozott együttélés következhet. Ennek része lehet az orvosok munkavégzésének szabályozása, és az esélyegyenlőségi problémák kezelése, a lakossági zsebből fizetés arányának csökkentése.

Nem elég kozmetikázni

A szakdolgozói érdekképviseletek szerint az ágazat legsúlyosabb válsággóca ma a nővérek és más egészségügyi szakdolgozók túlterheltsége és alulfizetettsége. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke úgy fogalmazott: „A legelsők között szeretnénk, hogy már az idén kapjanak béremelést a szakdolgozók. Mostanra kritikusan alacsonnyá vált a betegágyak mellett dolgozók száma. Hozzátette: nem egyszeri gesztust, hanem kiszámítható pályát szeretnének, rendszeres előrelépési lehetőséggel, tudás- és teljesítményalapú differenciálással, és azzal, hogy „érdemes legyen maradni, hosszú távra tervezni” A rezidensek bér-felzárkóztatását is sürgetik.

Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint nem elég kozmetikázni az ágazatot; szerinte „új alapokról kell felépíteni az egészségügyet. A szakdolgozók azt várják, hogy újra az egészségügyi ellátórendszert működtetők kerüljenek az egészségpolitika fókuszába.” Továbbá szeretnék, ha „az önálló egészségügyi minisztérium nem csak táblacserét jelentene, hanem adatvezérelt, nemzetközi jó gyakorlatokra épülő stratégiát hozna”. Ehhez szerintük elengedhetetlen, hogy a kamarák és szakmai szervezetek ne csak formálisan adhassanak véleményt, hanem a tervezés korai fázisától partnerként üljenek az asztalnál. Állítása szerint gyakran csak utólag szembesültek kész jogszabályokkal, vagy csak formális egyeztetéseken vehettek részt. Balogh Zoltán azt mondta, legalább 40 ezer új szakdolgozóra lenne szükség ahhoz, hogy a rendszer biztonságosan működőn. Csak a következő 5–8 évben szakmák egész csoportjaiban tömegesen éri el a nyugdíjkorhatárt a jelenlegi állomány. Ezért kérik, hogy rendezze a kormány a nyugdíj melletti foglalkoztatás szabályait, és előre jelezze a következő 3–8 év kereteit, hogy az érintettek tervezni tudjanak.

Tóth Gábor, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint szervezete és más intézményi érdekképviseletek régóta mondják, az egészségügy finanszírozása kulcskérdés, de a jelenlegi finanszírozás nem követi a gyógyító szakmák költségeit. Úgy fogalmazott: „El kell jutnunk odáig, hogy a tényleges ráfordításokat ismerje el és térítse a finanszírozó – ez a működtetés egészének az alfája és ómegája.” Ezzel párhuzamosan a CT–MR fejlesztések folytatására, a betegbiztonság erősítésére és a dolgozók erkölcsi-társadalmi megbecsülésére is szükség van. Szerinte a jelenlegi bérek és ügyeleti díjak mellett nem fenntartható a folyamatos terhelés.

A szakrendelőket képviselő Medicina200 Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke, Pásztélyi Zsolt szerint folytatni kellene a teljesítményalapú finanszírozás erősítését. Szerinte „nem lehet ugyanúgy fizetni azt, aki plusz felelősséget, minőségi munkát vállal, mint azt, aki csak elüldögél a rendszerben.” Javasolják továbbá az egyedi bértámogatások beépítését a teljesítménydíjakba. Zajlik az ellátások ráfordításainak költséggyűjtése, ez a munka nyárra befejeződhet, és az adatok szerint húsz év kihagyás után korrigálhatók lesznek a finanszírozási díjparaméterek.

Kaló Tamás, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének elnöke szerint örvendetes hír a szektor valamennyi szereplőjének az önálló egészségügyi minisztérium létrehozása. Ez azt is lehetővé teszi, hogy az eddiginél intenzívebb párbeszéd alakuljon ki a kormányzat és az ellátórendszer szereplői között. Számukra most a legforróbb témák között szerepel a gyógyszerellátási rendszer közép- és hosszútávú jövőképének a meghatározása, a gyógyszerhiány-csökkentés lehetséges megoldásainak vizsgálata, a nagykereskedelem és a gyógyszertárak gazdasági fenntarthatóságának a biztosítása és a kistelepüléseken lévő gyógyszertárak fogyatkozásának megállítása.

Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára arról beszélt: a beszállítók a valós költségek elismerését várják a finanszírozásban, továbbá, hogy az innováció, az egészségügyi technológiák befogadása felgyorsul, a kórházi információs rendszerek (HIS) állami monopolizációjának leállítását remélik, továbbá azt, hogy nemzeti forrásokat is biztosít az új kormány a digitális fejlesztésekhez.

A Magyar Orvosi Kamara írásban küldött egy hosszabb választ az elvárásaiból, melyből az alábbiakat emeltük ki: a köztestület a mielőbb szükséges intézkedések közé sorolta, hogy az új kormányzat vonja be – orvosokat, szakdolgozókat, gyógyszerészeket – a tervezésbe, adja vissza a szakma önrendelkezését és önbecsülését. Korrigálják a szolgálati jogviszonyról szóló törvényt, így például a szabadságok, az ügyeleti és pihenőidő elszámolásával kapcsolatos visszásságokat, szüntessék meg a vezényléseket, a biometrikus beléptető kamerákat szereljék le. A MOK szerint is gondoskodni kell a bérek értékállóságáról, az ügyeleti díjak rendezéséről, és érdemi béremelésről a szakdolgozók esetében. Úgy vélik, szükséges mind a munkakörülmények, és az infrastruktúra javítása, mind a még megmaradt, feudális, a dolgozókat kiszolgáltatottá tevő munkahelyi személyi viszonyok rendezése. Az utóbbival kapcsolatban azt is írták, hogy a visszaéléseket, törvénytelenségeket, kötelességszegéseket, melyeket a sokszor politikai, rokoni vagy üzleti lojalitás alapon kinevezett orvosvezetők elkövettek, vizsgálják és legyen következményük. A MOK elvárja a kötelező tagság és a köztestület jogosítványainak visszaállítását, az orvoslás tisztaságának megőrzéséhez nélkülözhetetlennek tartja az etikai ügyek vizsgálatának visszaadását is.”

Forrás:
Száz nap alatt rendszerszintű egészségügyi fordulatot ígér a Tisza Párt, szóltak is neki, hogy kozmetikázni most nem lesz elég; Danó Anna; Népszava; 2026. április 18.

Közigazgatás, politika, jog

„Új helyzet van” – változtatásokat vár a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ)

„Érdemi párbeszédet folytatna a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) az új kormánnyal.

A szervezet csütörtöki elnökségi ülése után tartott online sajtótájékoztatón Gémesi György, a MÖSZ elnöke felidézte, hogy nemrég kidolgoztak egy javaslatcsomagot az önkormányzati rendszer átalakításáról, amelyet elküldtek a választáson induló pártoknak, ám csak a Tisza Párt reagált rá. „Örömmel folytatjuk ezt a párbeszédet” – jelentette ki az elnök, hozzátéve, hogy május elejére konferenciát terveznek a témában, amelyre várják Magyar Pétert, a választáson győztes Tisza Párt elnökét, miniszterelnök-jelöltjét. Gémesi György kiemelte, bíznak abban, hogy érdemi párbeszéd indulhat az önkormányzatok és az új kormány között.

Csőszik László, a MÖSZ elnökségi tagja a választási eredménnyel kapcsolatban úgy fogalmazott, „új helyzet van”, amelynek nagyon örülnek, mivel ennek köszönhetően megnyílik a lehetőség az önkormányzatok közjogi helyzetének, feladatainak, hatásköreinek és finanszírozásának rendezésére. A szolidaritási hozzájárulásról azt mondta, szeretnék, ha az új kormány változtatna a rendszeren, és azt észszerű keretek közé szorítaná, igazságosabbá és arányosabbá tenné. Azoktól a településektől, amelyek a bíróságon pert nyertek a szolidaritási hozzájárulás ügyében, azt kérte, tartsák vissza a befizetéseket. Azok pedig, akiknél a befizetés veszélyeztetné a működést, kérjenek határidő-hosszabbítást az Államkincstártól – javasolta Csőszik László, megjegyezve, hogy véleményük szerint az Államkincstárnak „kutya kötelessége” megadni ezt a kedvezményt ebben a helyzetben.”

Forrás:
„Új helyzet van” – változtatásokat vár az önkormányzatok szövetsége; Infostart / MTI; 2026. április 16.

Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter a hibáztató egészségügyi kultúra helyett tanuló egészségügyi kultúrát szeretne meghonosítani

„Semmelweis-napra, azaz július 1-re leszerelik a kórházi arcfelismerőket; a hibáztató helyett pedig tanuló egészségügyi kultúrát szeretne – többek közt erről beszélt Hegedűs Zsolt, a hamarosan megalakuló Tisza-kormány leendő egészségügyi minisztere az RTL Híradónak. Hegedűs azt is mondta: nemcsak a választás éjszakáján bemutatott tánca miatt szeretne híres lenni, hanem a szakterület megreformálása miatt is. Hegedűs Zsolt azt mondta, tudja, nehéz feladatra vállalkozik egészségügyi miniszterként, és ez nagy felelősséggel jár, de szeretné, ha ezután is a szabadság jutna eszükbe az embereknek róla, ha látják. „Akkor végzem jól a dolgomat egészségügyi miniszterként, amikor a lakosság azt fogja látni, hogy a különböző kórházigazgatók, vezetők, osztályvezetők, orvosok és szakdolgozók nyilatkoznak, el tudják mondani a problémájukat” – mondta. Hozzátette: természetesen ez a megfelelő keretrendszerben lesz öntve, mint bármelyik másik fejlett egészségügyi rendszerben. Szerinte az őszinteség lesz a kötelesség, és nem pedig kockázat.

A Tisza leendő egészségügyi minisztere a hibáztató egészségügyi kultúra helyett tanuló egészségügyi kultúrát szeretne meghonosítani Magyarországon. A nagy vitát kiváltó kórházi arcfelismerő rendszerekkel kapcsolatban azt ígérte, hogy Semmelweis-napra, azaz július 1-re leszerelik. „Ez a rendőri irányítási modell, amit Pintér Sándor alatt elindítottak, ez abszolút járhatatlan, aki így gondolkodott az nem érti az egészségügyben dolgozók szemléletét” – mondta.

Hegedűs az RTL-nek arról is beszélt, hogy az egészségügyben a minőségi mutatók mérése, a hitelesítése és publikálása az egyik legfontosabb egy egészségügyi reformhoz. „Ha transzparensen bemutatjuk ezeket az adatokat az önmagában egy olyan nyomást gyakorol a döntéshozókra – köztük rám is –, hogy elindítja azt, hogy a társadalom föleszmél, és rájön arra, hogy igen, most nekünk kell ide még egy mentőállomás. Ez önmagában elindítja azt a közös gondolkodást a társadalommal, amivel ők is részesei lesznek a reformnak, és akkor a reform nem szitokszó lesz” – fogalmazott…”

Forrás:
Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter: Július 1-ig leszereltetjük a kórházi arcfelismerőket; Szántó-Nagy Bálint; Telex.hu; 2026. április 19.
Lásd még a leendő miniszter profiljához:
„Sokan hazajönnének, és minőségi forradalmat csinálnának” – Feudális rendszer helyett demokrácia kellene az egészségügyben; Tarcza Orsolya; Medical Online; 2025. december 18.
Egy következetes rendszerkritikus útja a miniszteri székig; Tarcza Orsolya; Medical Online; 2026. április 14.

Európai Unió

Világosak Brüsszel feltételei, hogy a Tisza-kormány hozzájuthasson a befagyasztott forrásokhoz

„Az Európai Bizottság 27 feltétel teljesítését várja el Magyar Pétertől, ezekhez köti 35 milliárd eurónyi befagyasztott uniós forrás feloldását – írja a Financial Times híradása nyomán az Economx. A gazdasági lap szerint Magyar Péter alkotmánymódosítási jogkörrel rendelkező, kétharmados parlamenti többsége felülmúlta Brüsszel minden várakozását. Ugyanakkor ez magasabbra tette a lécet azzal kapcsolatban is, hogy a Bizottság mit vár el a konzervatív politikustól.

Egy magas rangú EU-s tisztviselő azt nyilatkozta a lapnak, hogy az első naptól kezdve együtt kívánnak működni az új kormánnyal. Úgy fogalmazott: „A gondolkodásmód az, hogy duplázzuk meg az erőfeszítéseinket. Ha ők teljesítik a kitűzött céljukat, mi is teljesítjük.” Két EU-s diplomata más tagállamokból azt nyilatkozta a Financial Timesnak, hogy a kapcsolatok helyreállításánál kulcsfontosságúnak tartják, hogy Magyarország feloldja Ukrajnának nyújtott 90 milliárd eurós hitel blokkolását, és az Oroszország elleni következő szankciók vétóját. Egy harmadik diplomata szerint kulcsfontosságú Magyarország bírósági rendszerének és biztonsági szolgálatainak reformja, valamint a legnagyobb közintézmények és állami vállalatok vezetőségének leváltása.

Megközelíti a 35 milliárd eurót az a Magyarországnak szánt forrás, amit a Brüsszellel fennálló viták miatt befagyasztottak – fogalmazott az Európai Bizottság szóvivője. Ez magában foglalja az EU költségvetéséből származó közel 18 milliárd eurót, amelyet Brüsszel a jogállamiság megsértése, a megnövekedett korrupciós kockázatok és az igazságszolgáltatás függetlenségének aláásására hivatkozva leállított.

Emellett késésben van több mint 17 milliárd eurónyi védelmi hitel kifizetése is. A források felszabadításához Magyarországnak 27 feltételt kellene teljesítenie, beleértve a korrupcióellenes ellenőrzéseket és az Orbán-korszakbeli, uniós szabályokat sértőnek ítélt döntések visszavonását, a menedékkérők kezelésétől kezdve az akadémiai szabadság biztosításáig.

A bizottság arra számít, hogy gyorsan zajlanak majd a tárgyalások Magyar Péterrel és az új magyar kormánnyal az Európai Bíróság ítéletének betartásának megtagadása miatt kialakult patthelyzet megoldása érdekében, amely ítélet szerint Budapest menedékjogi törvénye ellentétes az uniós szabályokkal. Ez a vita napi 1 millió eurós bírságot szab ki Magyarországra, amely mára közel 900 millió euróra nőtt, és amelyet Brüsszel levon az ország uniós költségvetésből való részesedéséből.

Az üzleti lapnak nyilatkozó EU-s tisztségviselő szerint a bizottság előnyben van, mert nagy nyomás nehezedik Magyar Péterre, és úgy véli, gyorsan akar majd teljesíteni. Felidézte, hogy Magyar Péter győzelmi beszédében azt nyilatkozta, hogy első külföldi útja Varsóba és Bécsbe vezet – mindkettőt konzervatív, EU-párti kormányok vezetik –, mielőtt Brüsszelbe utazna. A Financial Times szerint Brüsszel óvakodik attól, hogy megismételje Donald Tusk lengyel miniszterelnök 2023-as újraválasztása utáni lépéseit, amikor a Bizottság gyorsan felszabadította az előző jobboldali kormány alatt befagyasztott pénzeszközöket.”

Forrás:
Világosak Brüsszel feltételei, hogy a Tisza-kormány hozzájuthasson a befagyasztott forrásokhoz; Infostart; 2026. április 14.

Az Európai Bizottság nyilatkozata a leendő magyar kormánnyal tartott szakmai megbeszélésekről

„Április 17-én és 18-án az Európai Bizottság magas szintű delegációja technikai megbeszéléseket folytatott Budapesten a leendő magyar kormány magas rangú képviselőivel.

A találkozót von der Leyen elnök és Magyar Péter miniszterelnök-jelölt közötti kapcsolatfelvétel, valamint mindkét fél elkötelezettsége a különböző sürgős témákkal kapcsolatos munkálatok megkezdése iránt előzte meg.

A találkozók korai lehetőséget nyújtottak arra, hogy gyakorlati megbeszéléseket folytassanak arról, hogyan lehet előrelépni és valódi eredményeket elérni a Magyarországnak szánt, de korrupciós és jogállamisági aggályok miatt befagyasztott uniós források felszabadítása érdekében. Ez a szükséges munka folytatódni fog.

Április 17-én és 18-án az Európai Bizottság magas szintű küldöttsége technikai megbeszéléseket tartott Budapesten a hivatalba lépő magyar kormány magas rangú képviselőivel.

Ezekre Von der Leyen elnök és Magyar Péter miniszterelnök-jelölt közötti kapcsolatfelvételt, valamint mindkét fél azon kötelezettségvállalását követően került sor, hogy megkezdik a munkát különféle sürgős kérdésekben.

A megbeszélések korai lehetőséget kínáltak a gyakorlati megbeszélésekre arról, hogyan lehet továbblépni és valódi előrelépést elérni a Magyarországnak szánt, korrupció és jogállamisági aggályok miatt befagyasztott uniós források felszabadításában. Ez a szükséges munka folytatódni fog.”

Forrás:
Commission statement on technical meetings with the incoming Hungarian Government; European Commission; 2026. április 19.

Az uniós forrás nem könyöradomány – Magyar Péter

„Az utóbbi két napban magas szintű tárgyalásokat folytattunk az Európai Bizottság hazánkba látogató vezetőivel.
Az egyeztetésen világossá tettem, hogy a TISZA-kormány soha nem látott felhatalmazással és egyben felelősséggel kezdi meg a munkáját. Elmondtam, hogy a magyarok döntése egy óriási lehetőség mind Magyarország, mind Európa számára.
A tárgyaláson rögzítettem, hogy Magyarországnak és a magyar embereknek járnak az uniós ezermilliárdok. Az uniós pénzek nélkül nem lehet beindítani a magyar gazdaságot. Az uniós forrás nem könyöradomány, hanem egy ellentételezés a magyarok által az Uniónak befizetett pénzekért és hazánk Európáért végzett munkájáért.
A tárgyalások elején ismertettem partnereinkkel a TISZA Párt vállalásait a magyar emberek felé: a korrupcióellenes intézkedéseket, hazánk csatlakozását az Európai Ügyészséghez, az igazságszolgáltatás, a sajtó és a felsőoktatás szabadságának és függetlenségének visszaállítását.
Ezeket a vállalásokat kormányra kerülve maradéktalanul teljesíteni kívánjuk, ahogy azt az ígéretünket is, hogy a magyaroknak járó uniós forrásokat hazahozzuk.
Ezt követően a leendő magyar kormány részéről a legmagasabb szakmai szintű képviselettel folytatódtak a részletes, technikai egyeztetések. Ezek nagyon fontos tárgyalások voltak, egy komplex, ám sürgető folyamat első lépései.
Egy dologban teljes az egyetértés: el kell indulnia a valódi munkának azért, hogy a magyar embereknek járó uniós források végre megérkezzenek Magyarországra.
A leköszönő kormány hibáinak és bűneinek következményei nem tűnnek el egyik napról a másikra. De mi nem a kifogásokat, hanem a megoldásokat keresünk.
Az első lépéseket megtettük a helyes irányba.
Terveim szerint a miniszterelnöki eskütételemet követő harmadik utam Brüsszelbe vezet majd, ahol mindenre kiterjedő politikai megállapodást fogok kötni az uniós intézmények és a tagállamok vezetőivel, hogy a magyar emberek és vállalatok mielőbb megkapják a nekik járó uniós ezermilliárdokat.
A magyar emberek április 12-én egyértelmű és határozott döntést hoztak:
Magyarország helye Európában van.”

Forrás:
Magyar Péter; Facebook; 2026. április 19.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Friss ortofotók és domborzatmodellek készültek Magyarország egyharmadáról

„Magyarország területének harmadáról már elérhetőek a 2025. évi légi távérzékelési adatok: légifelvételek, ortofotók, felszínmodell, valamint a frissített domborzatmodell is.

2025 nyarán Közép-Magyarország közel negyvenezer km2-nyi területéről, átlagosan 5300 méter repülési magasságból készültek 4 sávos (RGBI) légifelvételek nagyformátumú fotogrammetriai mérőkamerával. A légifelvételekből levezetett sztereó modelleken mérhető változások átvezetésével frissített digitális domborzatmodell jött létre. A légifelvételekével megegyező időpontra vonatkozó domborzatmodell felhasználásával készült a 40 cm/pixel terepi felbontású ortofotó állomány, ami térképi vetületbe transzformált, mérésre alkalmas képanyag. A légifelvételek és az ortofotók az állami távérzékelési adatbázis részévé váltak.

A friss, eredeti és a csökkentett felbontású (1,0 m/px, 2,0 m/px), valamint jpg formátumú ortofotók a geoshop.hu-n is a nap 24 órájában megvásárolhatóak. Nagyobb területre vonatkozó adatigényt a teradatszolgaltatas@lechnerkozpont.hu e-mail címen fogadunk. Lehetőséget biztosítunk az ortofotók felhasználására WMS/WMTS szolgáltatáson keresztül is, havi vagy éves előfizetési szerződéssel. Bővebb információt itt találnak.

A korábbi évek légifelvételei, ortofotói természetesen továbbra is rendelkezésre állnak, a 10 éve vagy annál korábban készült ortofotók pedig díjmentesen igényelhetőek, legegyszerűbben a geoshop.hu oldalon keresztül.

A legfrissebb adatok közül is oktatási, kutatási célra ingyenesen igényelhető:

  • az állami alapadatnak minősülő ortofotók: 0,4 m/p felbontású, tif + tfw formátumban, 48 km2-ig, a földmérési törvény alapján;
  • a nem állami alapadatnak minősülő ortofotók: 1,0 – 2,0 m/px, tiff + tfw és 0,4 m/px – 2,0 m/px jpg + jgw formátumban, 50 km2-ig.

Elérhetőek a korábbi és a 2025. évi légifelvételezés területére levezetett adatok, melyek megrendelésére az Adatszolgáltató Osztály elérhetőségein keresztül nyílik lehetőség.

Többek között:

  • a terep, illetve a légifényképezés pillanatában a terepen található bármely fedettség
  • állandó és ideiglenes, természetes és mesterséges tereptárgyak burkoló felületének magassági viszonyait leíró felszínmodellekből (DFM és színezett DFM)
  • a domborzat és a felszínmodell különbségét leíró nDFM adatok

Forrás:
Friss ortofotók és domborzatmodellek készültek Magyarország egyharmadáról; Lechner Tudásközpont; 2026. április 10.

A BKK egy új, adatalapú repülőgép‑forgalomfigyelő rendszert vezet be

„ A BKK egy új, adatalapú repülőgép‑forgalomfigyelő rendszert vezet be, amely valós idejű adatok alapján segíti a 100E repülőtéri buszjárat közlekedésének rugalmas sűrítését. A megoldásnak köszönhetően a járatok menetrendje gyorsan és pontosan igazítható a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér aktuális forgalmához. A fejlesztést a BKK március óta tesztelte, és az egy hónap alatt szerzett kedvező tapasztalatok alapján most a rendszer végleges bevezetése mellett döntött.

A légi közlekedés sajátosságai – különösen a késések és a menetrendi változások – miatt előfordulhat, hogy rövid időn belül a megszokottnál jóval több utas érkezik egyszerre a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre. A Budapesti Közlekedési Központ célja, hogy az ügyfelek aktuális igényeihez igazodó, megbízható szolgáltatást nyújtson, ezért 2026 márciusától pilot jelleggel elindított egy új rendszert, amely lehetővé teszi, hogy a repülőtéri torlódások már órákkal korábban előre ismertek legyenek a forgalomszervező szakemberek előtt.

A BKK diszpécserei számára március eleje óta tesztként elérhető saját fejlesztésű felület támogatja az operatív beavatkozáshoz kapcsolódó döntéshozatalt. A rendszer automatikus jelzést küld, ha az előrejelzések szerint a következő időszakban a megszokottnál több repülőgép érkezik, így szükség esetén a 100E járat további sűrítésével csökkenthető a zsúfoltság és kényelmesebbé tehető az utazás. Az algoritmus 90–120 perces időtávon optimalizálja a beavatkozásokat, elegendő időt biztosítva a forgalomirányítás számára az operatív intézkedések megtételére. A megoldás integrálja a menetrendi és a repülőtéri adatokat, így egy egységes felületen jeleníti meg a döntésekhez szükséges információkat.

A tesztidőszak véget ért, így a BKK április elején véglegessé tette az új rendszer használatát, ami hozzájárul ahhoz, hogy a repülőtéri kapcsolat megbízhatóbbá, kiszámíthatóbbá és kényelmesebbé váljon az utasok számára, különösen a kiemelt forgalmú időszakokban.

A BKK célja, hogy a pilot tapasztalatai alapján a jövőben további adatvezérelt fejlesztésekkel támogassa a főváros közösségi közlekedésének hatékony működését.

A járatra szóló repülőtéri vonaljegyet a BudapestGO alkalmazásban, a BKK jegyautomatáiból, az ügyfélpontokban – amelyekből több is található a reptéren – és a BKK jegypénztáraiban lehet megvásárolni. A legközelebbi értékesítési pont mindig megtalálható a BKK honlapjának térképes pontkeresőjében.”

Forrás:
Adatalapú rendszer segíti a 100E járat rugalmas sűrítését; Budapesti Közlekedési Központ; 2026. április 16.

Az Európai Bizottság 180 millió euró értékű tendert ítél oda négy európai szolgáltatónak, szuverén felhőszolgáltatásra

„Az Európai Bizottság megerősíti az Európai Unió digitális szuverenitását azáltal, hogy olyan pályázatot ítél oda, amely lehetővé teszi az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek (uniós szervezetek) számára, hogy hat év alatt akár 180 millió euró értékben szerezzenek be szuverén felhőszolgáltatásokat.

A négy díjazott szolgáltató európai vállalat: A Post Telecom és partnerei, a CleverCloud és az OVHcloud, a STACKIT, a Scaleway és végül a Proximus, amelyek az S3NS (a Thales és a Google Cloud közös vállalkozása), a Clarence és a Mistral partnerei.

Ez a pályázat támogatja a Bizottság arra irányuló szélesebb körű erőfeszítéseit, hogy megerősítse saját szuverenitását, megerősítve a kulcsfontosságú technológiák és infrastruktúrák stratégiai ellenőrzését.

A nyertes szolgáltatókat a Bizottság számításifelhő-szuverenitási keretéhez való igazodásuk alapján választották ki, amely nyolc célkitűzés tekintetében méri a szuverenitást. Ezek közé tartoznak a stratégiai, jogi, operatív és környezetvédelmi megfontolások, valamint az ellátási lánc átláthatósága, a technológiai nyitottság, a biztonság és az uniós jogszabályoknak való megfelelés. A Bizottság párhuzamosan négy szerződést ítélt oda a diverzifikáció és a reziliencia biztosítása érdekében, elkerülve az egyetlen szolgáltatóra való túlzott támaszkodást. A támogathatósághoz a szolgáltatóknak szigorú megbízhatósági szinteket kellett elérniük, amelyek biztosítják, hogy a nem uniós harmadik felek korlátozott ellenőrzést gyakorolhassanak a szolgáltatók által használt technológiák vagy az általuk nyújtott szolgáltatások felett.

Az uniós felhő széles körű használata előfeltétele az EU digitális szuverenitása javításának. A Bizottság jó példával jár elöl, mivel a szuverén felhőre vonatkozó ajánlati felhívás új referenciaértéket határoz meg arra vonatkozóan, hogy a gyakorlatban mit jelent a „szuverén” kifejezés a felhőalapú szolgáltatások esetében.

A pályázat arra ösztönzi az egész ágazatot, hogy feleljen meg az európai normáknak és értékeknek. Sikere rávilágít az európai szolgáltatók magas színvonalára, bizonyítva, hogy képesek megfelelni a Bizottság szigorú kritériumainak. Azt is mutatja, hogy a nem európai technológiák, ha szigorú és megfelelő keretek között működtetik őket, meg tudnak felelni a szükséges minimális szintű szuverenitásnak.

Következő lépések

A Bizottság jelenleg véglegesíti a számításifelhő-szuverenitási keret aktualizált változatát, amely konkrét kritériumokat fog tartalmazni a szuverenitási értékelések elvégzéséhez. Ennek az aktualizálásnak az a célja, hogy támogassa azokat a szervezeteket, amelyek készek újra felhasználni a Bizottság megközelítését.

A Bizottság azon dolgozik, hogy kiigazítsa a kidolgozott szuverenitási kritériumokat annak érdekében, hogy értékelje és fokozza a szuverenitást a szervezeti egységeinek és más uniós szervezeteknek nyújtott digitális szolgáltatások tekintetében.

A Bizottság jelenleg készíti elő a technológiai szuverenitásról szóló csomagot is. Ez a csomag magában foglalja a nyílt forráskódú stratégiát, a csipekről szóló 2. jogszabályt, az energetikai digitalizációra és mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégiai ütemtervet, valamint a számítási felhő és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló jogszabályt (CADA).

A CADA harmonizálni fogja a számításifelhő- és a mesterségesintelligencia-szolgáltatások szuverenitását az egységes piacon. Javítani fogja a szuverén felhőszolgáltatások lehetőségeit, többek között közbeszerzések révén, és támogatni fogja a felhő- és MI-szolgáltatók diverzifikáltabb csoportjának piacra lépését.

Háttér

A pályázatot 2025 októberében hirdették meg a Cloud III dinamikus beszerzési rendszer (Cloud III DPS) keretében.

Bővebb információért

Felhőalapú szuverenitási keret

DIGIT Europa

Forrás:
A Bizottság 180 millió euró értékű tendert ítél oda négy európai szolgáltatónak szuverén felhőre; Európai Bizottság; 2026. április 17. (Uniós gépi fordítás, az eredeti változat itt olvasható el.)

Több európai ország saját ellenőrzés alatt álló üzenetküldő alkalmazásokat vezet be – digitális szuverenitás

„Több ország saját ellenőrzés alatt álló üzenetküldő alkalmazásokat vezet be, hogy a kormányzati kommunikáció ne amerikai platformokon történjen.

Franciaország, Németország, Lengyelország, Hollandia, Luxemburg és Belgium kormányai saját fejlesztésű üzenetküldő szolgáltatásokat vezetnek be, hogy a tisztviselők érzékeny információkat cserélhessenek egymással. A cél az, hogy a dolgozók ne a népszerű titkosított alkalmazásokat használják, hanem olyan helyi alternatívákra váltsanak, amelyeket az állam ellenőrizni tud. A NATO védelmi szövetségnek szintén van saját üzenetküldő rendszere, az Európai Bizottság pedig azt tervezi, hogy az év végéig áttér erre a megoldásra.

Az állami ellenőrzés alatt álló üzenetküldő alkalmazások felé való elmozdulás része annak az európai törekvésnek, amely alternatívákat keres az amerikai technológiával szemben. Ezt a folyamatot az a félelem indította el, hogy Európa stratégiai értelemben függővé válhat Washingtontól. A WhatsApp az amerikai technológiai óriás, a Meta tulajdonában van, míg a Signalt egy amerikai székhelyű nonprofit szervezet működteti, és egy nagy nyílt forráskódú közösség fejleszti. Az amerikai vállalatoktól való elszakadásra irányuló törekvés azt is tükrözi, hogy a kormányok egyre inkább felismerik a széles körben használt üzenetküldő alkalmazások sebezhetőségét, amikor politikusok között érzékeny információk cseréjéről van szó.

„Jelenleg a kommunikációnk gyakran olyan platformokon zajlik, amelyek felett nincs ellenőrzésünk” – mondta Willemijn Aerdts holland digitális miniszter. „Egy olyan világban, ahol a technológiát egyre inkább hatalmi eszközként használják, ez kockázatot jelent.” Brandon De Waele, a Belgian Secure Communications nevű szervezet vezetője – amely a belga szövetségi kormány új, biztonságos alkalmazásáért felel – így fogalmazott: „Európában mindenki egyre inkább ráébred a szuverenitás kérdésére. Számunkra ez az adatszuverenitásról szól.”

A WhatsApp és a Signal az elmúlt hetekben több kiberbiztonsági kihívással is szembesült. A múlt hónapban több tucat kiberbiztonsági ügynökség figyelmeztetett arra, hogy orosz hackercsoportok magas szintű adathalász támadásokkal célozzák meg politikusok és kormányzati tisztviselők üzenetküldő fiókjait ezeken a platformokon. A kockázatok Brüsszelben is fájdalmasan nyilvánvalóvá váltak. Az Európai Bizottság ebben a hónapban arra utasította néhány legmagasabb rangú tisztviselőjét, hogy zárjanak be egy Signalon működő csoportot. Az Európai Uniót emellett több kiberbiztonsági incidens is érte, amelyek többek között a mobil eszközök kezelésére szolgáló rendszerét érintették.

Belgium volt a legutóbbi európai kormány, amely a múlt hónapban bemutatta saját biztonságos üzenetküldő szolgáltatását, amelyet köztisztviselők használhatnak érzékeny, de nem minősített információk megosztására. A szövetségi kormány tagjait – köztük Bart De Wever miniszterelnököt – most arra ösztönzik, hogy használjanak egy BEAM nevű alkalmazást. Ez az alkalmazás rendelkezik a WhatsApphoz és a Signalhoz hasonló ismert funkciókkal, ugyanakkor a kormány ellenőrzése alatt működik.

Semmi nem utal arra, hogy a Signal vagy a WhatsApp – amelyek végponttól végpontig terjedő titkosítást használnak, amely az üzenetküldési biztonság arany standardjának számít – kevésbé lenne biztonságos, mint az alternatívák. A változást inkább az olyan funkciók iránti igény hajtja, mint a hozzáférés szabályozása, az a lehetőség, hogy a beszélgetéseket csak meghatározott személyek között engedélyezzék, valamint a metaadatok feletti ellenőrzés. Ezek a metaadatok mutatják meg például, hogy mikor és honnan indítottak hívásokat vagy küldtek üzeneteket.

A fogyasztói alkalmazások használata nagy szervezetek számára „valójában kockázatos lépés” – mondta Benjamin Schilz, a Wire nevű biztonságos kommunikációs alkalmazás vezérigazgatója, amelyet a német kormány is használ. „Egyszerűen nem erre tervezték őket.” Belgium képviselője, De Waele szerint ezek közül néhány funkció segíthetett volna kivédeni egy nemrégiben történt orosz kémkedési kampányt, amelyet WhatsAppon és Signalon keresztül hajtottak végre. „Nálunk, mivel ez egy zárt környezet, amelyet kizárólag kormányzati alkalmazottak használhatnak, ezt szintén el lehet kerülni” – mondta.

Az átláthatóságért küzdő szervezetek szerint a kormányzati ellenőrzés alatt álló alkalmazások bevezetése már régóta esedékes lépés. Demokratikus szervezetek régóta panaszkodnak arra, hogy a végponttól végpontig titkosított kommunikáció és az olyan kiberbiztonsági funkciók, mint az eltűnő üzenetek a fogyasztói alkalmazásokban, fontos döntéseket a nyilvánosság elől rejtve hagynak. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen tavaly bizalmatlansági szavazással nézett szembe – amely végül sikertelen volt – részben azért, mert hozzáférést kértek azokhoz az üzenetekhez, amelyeket a Pfizer vezérigazgatójával, Albert Bourlával váltott egy több milliárd eurós vakcinaüzlet megkötése előtt, és amelyeket nem hozott nyilvánosságra.

Azok, akik európai kormányokkal dolgoznak együtt saját fejlesztésű megoldások kialakításán, azt mondják, hogy az elmúlt év elején hivatalba visszatérő Donald Trump amerikai elnök óta egyértelmű változást tapasztaltak. „Az igazi különbség, amit az elmúlt tizenkét hónapban észleltünk, a kormányok sürgetése” – mondta Matthew Hodgson, az Element nevű vállalat vezérigazgatója. A cég olyan technológiát fejlesztett, amelyet több európai kormány is használ biztonságos üzenetküldő alkalmazásokhoz. Hodgson és mások szerint a felgyorsulást több konkrét esemény is kiváltotta. Ilyen volt például az úgynevezett Signalgate-ügy, amikor a Trump kormányzat magas rangú tisztviselői a Signal alkalmazáson osztottak meg titkos katonai terveket. Hasonló hatással volt az Egyesült Államok által a Nemzetközi Büntetőbírósággal szemben bevezetett szankciók esete is, amelynek következtében tavaly egy ügyész elveszítette hozzáférését az e-mail fiókjához. Egy nagy Amazon Web Services leállás októberben szintén látványosan megmutatta, mennyire függ Európa az amerikai technológiától.

Mások szerint a döntés inkább gyakorlati, mint filozófiai jellegű. „Ez a trend arról szól, hogy összehangoljuk azt, ahogyan a hivatalos kommunikációnak történnie kellene, azzal, ahogyan a valóságban történik” – mondta Lindsay Gorman, a German Marshall Fund ügyvezető igazgatója. „A nagyobb lépés valójában az, hogy kezeljük a különbséget aközött, ahogyan a kormányzati kommunikációnak működnie kellene, és aközött, ahogyan az emberek valójában kommunikálnak” – tette hozzá Gorman.”

Forrás:
Az európai kormányok saját üzenetküldő rendszereket vezetnek be; SG.hu; 2026. április 16.

Mesterséges intelligencia (MI)

A Digitális Omnibusz esete a mesterséges intelligenciával: egyszerűsítés vagy visszalépés?

„Ha valaki az elmúlt hónapokban figyelemmel kísérte az uniós jogalkotás híreit, biztosan találkozott a „digitális omnibusz” kifejezéssel. Ez a komplex jogszabály-csomag egyebek mellett az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendeletét (MI Rendelet) is módosítaná, jelentősen gyengítve azokat az elemeit, amelyek a digitális hatalom ellenőrizhetőségét szolgálják. A K-Monitor ezért több mint 40 másik európai civil szervezettel közösen tiltakozik a csomag elfogadása ellen.

Jelen blogbejegyzésünkben bemutatjuk, hogy mit szabályoz az EU MI Rendelete; mit változtatna a digitális omnibusz-csomag ezen a szabályozáson; illetve hogyan befolyásolhatják ezek a változtatások a K-Monitor álláspontja szerint a közélet átláthatóságát és tisztaságát, a digitális hatalom ellenőrizhetőségét.

Az EU MI Rendeletének koncepciója

A kockázatalapú megközelítés – a négy szint

A 2024-ben elfogadott MI Rendelet kiindulópontja az, hogy nem minden MI-alkalmazás jelent egyforma kockázatot, ezért a különböző MI alapú eszközökre eltérő szabályokat kell alkalmazni. Az MI-rendszereket aszerint sorolják be, mekkora potenciális veszélyt jelentenek az emberek alapvető jogaira, biztonságára és jólétére.

Az MI Rendelet Négy kockázati szintet különböztet meg.

  • Egyes MI-alkalmazások annyira veszélyesnek minősülnek, hogy az EU egyszerűen betiltja őket. Ide tartozik például a valós idejű arcfelismerés nyilvános tereken (néhány szűk kivételtől eltekintve), a szociális helyzet algoritmusok általi pontozása, vagy a felhasználók tudat alatti manipulálását célzó rendszerek.
  • Azok az MI-rendszerek, amelyek komoly hatással lehetnek az alapvető jogokra vagy a biztonságra, magas kockázatúnak számítanak (például: állásinterjúkra kiválasztó algoritmusok, hitelpontozási rendszerek, oktatási értékelési eszközök, bűnügyi kockázatbecslő rendszerek). Ezekre az eszközökre az MI Rendelet alapján szigorú átláthatósági, tesztelési, dokumentációs és az emberi felügyeletet érintő követelmények vonatkoznak.
  • A korlátozott kockázatú MI körébe tartoznak például az MI alapú chatbotok, ezeknél kötelező egyértelművé tenni az MI közreműködését, hogy a felhasználó tudja, nem emberrel kommunikál.
  • A legtöbb MI-alkalmazás a minimális kockázatú kategóriába esik (pl. spamszűrők, videójátékok), ezekre egyáltalán nem vonatkoznak különleges kötelezettségek.

Az általános célú MI-modellek – az új kihívás

Az MI rendelet külön fejezetet szentel az ún. általános célú MI-modelleknek (General Purpose AI, GPAI). Ezek olyan nagy, sokoldalú modellek, mint amilyenek a mindenki által jól ismert nagy nyelvi modellek mögött állnak (mint akár a ChatGPT). Ezeket nem egyetlen konkrét feladatra fejlesztik, hanem sokféle alkalmazásban felhasználhatók – ami sajátos felügyeleti kihívást jelent.

Az MI rendelet szerint a GPAI-modelleket fejlesztő vállalatoknak technikai dokumentációt kell közzétenniük, és ha a modell különösen nagy teljesítményű, további kötelezettségek is vonatkoznak rájuk.

Az MI-műveltség – a tudatos felhasználó mint védelmi vonal

Az MI rendelet eredeti szövegének egyik fontos eleme az MI-műveltség (AI literacy) előírása. A vállalkozásoknak és azok alkalmazóinak biztosítaniuk kellene, hogy a munkavállalóik megfelelő képzést kapjanak az MI-rendszerek tudatos használatához. Ez azért lényeges, mert az MI-rendszerek által hozott döntések csak akkor ellenőrizhetők érdemben, ha az érintettek (legyen szó ügyintézőkről, pedagógusokról, egészségügyi dolgozókról) értik, mit csinál az algoritmus, és képesek felismerni hibáit.

A digitális omnibusz-csomag: mi változna, és hogyan?

A digitális omnibusz-csomag kontextusa: versenyképesség vs. jogvédelem

Az Európai Bizottság 2025. november 19-én tette közzé a digitális omnibusz-csomagot, két jogszabálytervezet formájában. Az egyik a digitális szabályozás általános reformját célozza és számos jogszabályt érint; a másik kifejezetten az MI Rendelet módosítására irányul. Jelen blogbejegyzésünkben a digitális omnibusz-csomag ezen utóbbi pillérére koncentrálunk.

A csomag neve nem véletlen: az „omnibusz” latin szó mindenki számára elérhetőt jelent, a jogalkotásban pedig azt a megoldást jelölik így, amikor egyetlen jogszabálycsomagba tömörítik az egymástól eltérő, gyakran egymással össze nem függő területeket.

A formális indoklás szerint a módosítások célja az európai vállalkozások versenyképességének erősítése és az adminisztratív terhek csökkentése, különösen az Egyesült Államok és Kína rendkívül gyors fejlődésére figyelemmel. Az adminisztratív egyszerűsítés önmagában véve üdvözlendő célkitűzés is lehet. A kérdés az, hogy a tervezett módosítások valóban csak a bürokratikus terheket vezetnék-e ki, vagy a tényleges jogvédelmi garanciákat is érintenék. A digitális omnibusz-csomag körüli viták ennek a határvonalnak a kijelölésére koncentrálnak.

A határidők kitolása

A digitális omnibusz-csomag leglátványosabb eleme az időbeli hatálybalépés megváltoztatása. Az MI Rendelet eredeti menetrendje szerint a magas kockázatú rendszerekre vonatkozó legfontosabb kötelezettségeknek 2026 augusztusától kellett volna érvényesülniük.

A digitális omnibusz-csomag ezt alapvetően megváltoztatná: a magas kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó egyes kötelezettségek alkalmazását ahhoz kötné, hogy az Európai Bizottság előbb elfogadjon egy határozatot arról, hogy az ehhez szükséges harmonizált szabványok és iránymutatások rendelkezésre állnak, ami legkorábban 2027. decemberére várható. Magyarán: a munkaerő-piaci értékeléshez, hitelpontozáshoz vagy oktatáshoz használt algoritmusok feletti érdemi társadalmi kontroll még évekig várathat magára, addig pedig ezek a rendszerek jogi kötöttségek nélkül működhetnek.

Az önminősítés kiszélesítése

A digitális omnibusz-csomag legsúlyosabb strukturális változtatása az önminősítési mechanizmus kiszélesítése. Az MI Rendelet eredeti logikája szerint egyes, potenciálisan magas kockázatú alkalmazási területeken a rendszer besorolását független harmadik fél vagy a nemzeti felügyeleti hatóság végzi el, illetve ellenőrzi. Az omnibusz-csomag ezt a logikát több területen megfordítaná: lehetővé teszi a rendszerszolgáltatók számára, hogy önmagukat mentesítsék az alapvető szabályok alól azzal, hogy saját rendszerüket nem magas kockázatúnak minősítik.

Ennek a következménye könnyen belátható. Ha egy vállalat maga döntheti el, hogy vonatkoznak-e rá a magas kockázatú rendszerekre előírt kötelezettségek – átláthatóság, emberi felügyelet, dokumentáció, megfelelőségi értékelés –, akkor komoly ösztönzője van arra, hogy inkább a mentesítő besorolás mellett döntsön, még akkor is, ha a rendszer tényleges hatásait tekintve az emberek alapvető jogait érintő döntéseket hoz.

Az önminősítés önmagában nem ördögtől való megoldás: a megfelelési jogban elterjedt és elfogadott mechanizmus. A saját minősítés azonban nem maradhat független ellenőrzés nélkül, különösen olyan területeken, ahol az érintett rendszerek rossz döntései akár visszafordíthatatlan következményekkel járhatnak.

Az alapvető jogokat jelentősen befolyásoló munkaerő-piaci értékeléseknél, hitelpontozásnál, szociális juttatásoknál, oktatási értékeléseknél, büntetőjogi kockázatbecslésnél az érintett személyeknek jogos elvárásuk van arra, hogy a róluk döntő rendszereket ne az azokat üzemeltető szervezet minősítse saját belátása szerint. Az önminősítés olyan területeken lehet elfogadható, ahol a hibás döntés következményei viszonylag csekélyek és visszafordíthatóak.

Az AI Office hatásköreinek centralizálása

A digitális omnibusz-csomag az AI Office – az EU mesterséges intelligenciával foglalkozó, Bizottságon belüli szervének – hatásköreit bővítené, és kizárólagos hatáskört adna neki az általános célú MI-modellekre épülő rendszerek és a legnagyobb online platformok MI alapú eszközei felett. Ezzel párhuzamosan a nemzeti felügyeleti hatóságok mozgástere szűkülne ezeken a területeken.

Az érv a centralizáció mellett az, hogy a nagy GPAI-modelleket globális vállalatok fejlesztik, és nem hatékony, ha 27 tagállami hatóság párhuzamosan próbálja felügyelni ugyanazokat a rendszereket. Ez az érv logikusnak tűnik. Az AI Office viszont nem ugyanolyan demokratikus legitimációval és intézményi beágyazottsággal rendelkezik, mint a tagállami hatóságok. Ha az AI Office döntései akár valamely iparági lobbierő, akár valamely politikai formáció befolyása alá kerülnek, a tagállami hatóságok elveszítik azt az érdemi ellensúlyt, amellyel eredetileg rendelkeznének. A tagállami hatóságok nem csupán párhuzamos bürokratikus egységek: a helyi jogrendszerek, a helyi civil társadalom és a helyi demokratikus intézményrendszer számára is kapcsolódási pontot jelentenek.

Az MI-műveltség kötelezettségének puhítása

Az MI Rendelet eredeti szövege kötelezővé tenné a vállalkozások számára, hogy munkavállalóikat megfelelő MI képzésben részesítsék. Az omnibusz-csomag ezt a kötelezettséget átalakítaná: a képzési kötelezettséget a vállalkozásoktól és alkalmazóktól az EU Bizottságra és a tagállamokra helyezné át, amelyek pusztán ösztönöznék az ágazatspecifikus képzéseket és a bevált gyakorlatok megosztását – kötelező előírás helyett.

A különbség nem technikai, hanem elvi jellegű: a kötelező képzési előírás szankcionálható, tehát jogilag kikényszeríthető, az ösztönzési követelményre ugyanez már nem igaz. Ebben az esetben a munkavállalók és felhasználók MI-tudatosságának fejlesztése a jószándékra és a piaci érdekekre marad, nem pedig jogi kötelezettségre épül.

Az MI-műveltség kötelező képzési előírásának megszüntetése olyan területen gyengíti a jogvédelmet, amely számunkra alapvető fontosságú. A közélet tisztaságának és az átláthatóságnak az előmozdítása elképzelhetetlen az informált állampolgárok és munkavállalók nélkül, akik képesek felismerni és jelezni az algoritmikus döntések problémáit. Ha nem kötelező biztosítani az MI-rendszerekkel dolgozó munkavállalók képzését, akkor az ügyfélszolgálati ügyintéző, az oktatásügyi referens vagy a szociális munkás – aki egy algoritmus által generált értékelés alapján dönt – nem fogja tudni, mikor kell megkérdőjelezni az algoritmus javaslatát.

A Monitoring-kötelezettségek módosítása

A digitális omnibusz-csomag egyes monitoring-kötelezettségeket is eltörölne vagy egyszerűsítene. Az MI Rendelet eredeti szövege részletes eseménynapló-vezetési és incidensjelentési kötelezettségeket tartalmazott: ha egy magas kockázatú rendszer komoly hibát követ el, azt be kellett volna jelenteni a hatóságoknak.

Az omnibusz-csomag egyes ilyen kötelezettségeket enyhítene, azzal érvelve, hogy az eredeti szabályok aránytalanul nagy terhet rónak a kisebb vállalkozásokra. Ez az érv részben megalapozott: valóban nem elvárható, hogy egy kis startup ugyanolyan megfelelési infrastruktúrát tartson fenn, mint egy multinacionális technológiai cég. A monitoring- és eseménynapló-kötelezettségek gyengítése ugyanakkor az átláthatóság legkézenfekvőbb csatornáját zárja el. Az adatok nyilvánossága érdekében dolgozó szereplőként jól tudjuk: ami nincs dokumentálva, az nehezen kérhető számon. Ha az MI-rendszerek nem kötelesek rögzíteni és bejelenteni a hibákat és incidenseket, akkor a rendszeres tévedések – a diszkriminatív döntési minták – láthatatlanok maradnak a hatóságok és a nyilvánosság számára egyaránt.

A sandbox-kísérletek kiszélesítése

A digitális omnibusz-csomag kiszélesítené az ún. regulatory sandbox (szabályozási homokozó) lehetőségét, amelynek keretében a vállalkozások szabályozási kivételekkel kísérletezhetnek új MI-rendszereikkel, mielőtt azokat a teljes jogi megfelelési kötelezettség mellett vezetnék be. Ez a megközelítés az innováció ösztönzését célozza.

A sandbox-mechanizmus önmagában hasznos eszköz lehet, a tesztelt rendszerek viszont akár valós felhasználókon – például szociális juttatások igénylőin vagy álláskeresőkön – kerülhetnek alkalmazásra, miközben az érintettek esetleg nem is tudnak arról, hogy egy kísérleti rendszer tárgyai.

Hol tart most a folyamat, és mit tehetünk?

A digitális omnibusz-csomag 2025 novemberében indult el a rendes uniós jogalkotási eljárásban. A tárgyalások az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között megkezdődtek, a jelenlegi várakozások szerint a végleges szöveg elfogadására legkorábban 2026 második felében kerülhet sor. Az első tárgyalási fordulók jelzései alapján a javaslat számos pontja még módosulhat – ez reményt adhat arra, hogy a leginkább aggályos elemek kikerülnek belőle.

Az Európai Parlament 2026 márciusában fogadta el egységes tárgyalási álláspontját a kérdésben; eközben az adatvédelmi hatóságok és a civil társadalom képviselői intenzív lobbimunkát folytatnak annak érdekében, hogy a problémás részek, mint az önminősítési mechanizmusok és a monitoring-kötelezettségek módosítása ne kerüljön be a végleges szövegbe.

Összegzés: mérleg és nyitott kérdések

Az EU MI Rendelete eredeti formájában minden hibájával együtt is egy olyan jogvédelmi keretrendszer alapjait rakta le, amely biztosította az alapvető jogokat érintő algoritmikus döntések feletti társadalmi kontrollt. Noha a digitális omnibusz-csomag egyes elemei tartalmaznak akár indokoltnak tekinthető egyszerűsítéseket az üzleti szektor számára, a határidők kitolása, az önminősítés kiszélesítése, az AI Office centralizációja, az MI-műveltségi követelmények puhítása és a monitoring-kötelezettségek gyengítése összességében egy olyan irányt jelölnek ki, amelyben a digitális hatalom kontrollálhatósága csökken. Ezek a változások jelentősen érintik az állampolgárok és a civil szervezetek lehetőségét arra, hogy nyomon követhessék az algoritmikus döntéshozatalt. Az omnibusz-vita igazi tétje ezért az elsőre talán unalmasnak tűnő jogi részletek mögött rejlik: ki ellenőrzi a digitális teret – és kivel szemben kell elszámolni?

A jelenleg is zajló tárgyalások során álláspontunk szerint az MI Rendelet eredeti koncepciójába foglalt garanciális elemek megőrzésére kell törekedni, a digitális omnibusz-csomag viszont jelenlegi formájában ebből a szempontból elfogadhatatlan. A K-Monitor ezért egy több mint 40 hasonló álláspontot képviselő európai civil szervezettel közösen jegyzett nyílt levélben arra kéri az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet és az Európai Tanácsot, hogy jelenlegi formájában utasítsák el a digitális omnibusz-csomagot. Az EU MI rendelete természetesen finomhangolható különböző szereplők szempontjainak figyelembevételével, de csak akkor, ha a civil társadalom és a felhasználók érdekei is megfelelő helyet kapnak a tárgyalóasztalnál.”

Forrás:
A digitális omnibusz esete a mesterséges intelligenciával: egyszerűsítés vagy visszalépés?; Szentgáli-Tóth Boldizsár; K-Blog; 2026. április 15.

Tudomány-, technika- és innovációpolitika (TTI-politika)

A Magyar Tudományos Akadémia közleménye

„A Magyar Tudományos Akadémia egyetért a Tisza Párt programjában megfogalmazott fő célokkal, kiemelten fontosnak tartja a magyar kutatók hozzáférését az európai uniós kutatási együttműködésekhez és forrásokhoz, valamint a hazai tudományos intézmények, köztük az egyetemek autonóm és transzparens működését. E célok minél hatékonyabb megvalósítása érdekében az MTA vezetése megbeszéléseket kezdeményez a Tisza Párt vezetőivel, szakértőivel, és megerősíti, hogy a nemzet tanácsadójaként teljes tudásbázisával a megalakuló új kormány rendelkezésére áll.

A Magyar Tudományos Akadémia minden információt, felmérést és stratégiai tervet igény szerint hozzáférhetővé tesz az új kormány számára, és együttműködik egy, a tudományos közösség szakmai véleményével összhangban álló és többségének támogatásával megvalósítható tudománypolitika megalapozásában. Egy olyan tudománypolitikáéban, amely az akadémiai szabadság kiteljesítése mellett bekapcsolhatja a magyar kutatási szféra egészét az európai tudományos és felsőoktatási együttműködésekbe, és amely a társadalom, a gazdaság és a nemzeti kultúra fejlődésében kulcsszerepet betöltő tudományos kutatást prioritásként kezeli.

Freund Tamás, az MTA elnöke
Kollár László Péter, az MTA főtitkára
Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese”

Forrás:
A Magyar Tudományos Akadémia közleménye; Magyar Tudományos Akadémia; 2026. április 16.

Új határok kitűzése a küldetésorientált innovációs politikákban

A misszióorientált innovációs politikák (MOIP-ok) az összetett társadalmi kihívások kezelésének fontos szakpolitikai eszközévé váltak; a 2010-es évek vége óta világszerte több mint 260 misszió indult. Gyors terjedésük egyszerre erősítette a velük kapcsolatos várakozásokat és hívta fel a figyelmet a kapcsolódó kockázatokra, ezzel is hangsúlyozva a tervezési és végrehajtási megközelítések további megerősítésének szükségességét. Ez az OECD-jelentés a döntéshozók és kutatók között egy éven át folytatott párbeszéd tanulságaira építve azt vizsgálja, hogyan lehet a missziókat megfelelően meghatározni, a releváns szereplőket és erőforrásokat mozgósítani, elősegíteni a magánberuházások bevonását, valamint közös célkitűzések mentén kézzelfogható eredményeket elérni. A jelentés példákon és közös nézőpontokon keresztül mutatja be azok tapasztalatait, akik a missziókról nemcsak gondolkodnak, hanem azok megvalósításában is részt vesznek, és egyúttal összegzi a misszióorientált innovációs politika bevált gyakorlataival kapcsolatban kirajzolódó, egymáshoz közelítő szakmai álláspontokat.

Vezetői összefoglaló

Mit tudunk a missziókról szakpolitikai ciklusuk egy kulcsfontosságú szakaszában?

A misszióorientált innovációs politikák (MOIP-ok) fordulóponthoz érkeztek. A 2010-es évek végén az összetett társadalmi kihívások kezelésének ígéretes eszközeként jelentek meg: a missziók merész és ambiciózus célokat tűznek ki, majd ezek elérése érdekében rendszerszintű megközelítést alkalmaznak. Ennek részeként a kormányzaton belül és azon kívül is új koordinációs formákat hoznak létre annak érdekében, hogy céljaik megvalósítását a szakpolitikák koherens együttese támogassa — a tudástól és technológiától a készségeken, viselkedésmintákon, infrastruktúrán és szemléletmódokon át egészen a gyakorlatokig. Azóta világszerte több mint 260 misszió indult, ami jól tükrözi a téma iránti szakpolitikai figyelem erősödését, amelyet egyre kiterjedtebb tudományos közösség is támogat. A gyors terjedés ugyanakkor új kihívásokat is felszínre hozott. A magas elvárások gyors eredmények iránti nyomást teremtettek, noha a valódi hatások kibontakozásához időre van szükség. Az elmúlt években emellett erősödtek azok a kritikák és kételyek is, amelyek a missziók ígéreteinek teljesíthetőségét kérdőjelezik meg. Tovább nehezítik a helyzetet a változó politikai prioritások és a költségvetési korlátok, amelyek veszélyeztethetik a missziók melletti hosszú távú elköteleződést.

A missziók eredményeit és hiányosságait egyaránt felismerve az OECD áttekintő értékelést indított annak érdekében, hogy feltárja a levonható tanulságokat, azonosítsa a fennmaradó hiányosságokat, valamint támogassa a missziók eredményesebb tervezését és végrehajtását. Több mint egy éven keresztül ez a folyamat egyedülálló párbeszédet teremtett a missziók megvalósításában közvetlenül részt vevő szakpolitikai döntéshozók között, amelyet a kutatók szisztematikus hozzájárulása is erősített. Ez lehetővé tette egyedi adatok összegyűjtését és tapasztalatok megosztását annak érdekében, hogy gyakorlati iránymutatások szülessenek négy kérdés kapcsán: hogyan érdemes egy missziót úgy meghatározni, hogy megfelelő pályára álljon; miként mozgósíthatók a tudomány, technológia és innováció területéről, illetve azon túlról érkező szereplők, programok és költségvetési források; hogyan ösztönözhető a magánszektor pénzügyi és humán erőforrásainak bevonása; valamint miként lehet megvalósítani a missziók közösen kialakított stratégiai programjait. Ez a jelentés e felismeréseket összegzi a misszióorientált innovációs politika jövője szempontjából ebben a fordulópontot jelentő időszakban. A fenti kérdések mindegyikéhez missziós gyakorlatokra vonatkozó példákat, valamint több mint 65 olyan gyakorlati tanulságot mutat be, amelyek a missziókról gondolkodó és azokat megvalósító szereplők tapasztalataiból származnak. Az előretekintő gyakorlati útmutatásra építve a jelentés tágabb missziós alapelveket is levezet…”

Forrás:
Forging New Frontiers in Mission‑Oriented Innovation Policies; OECD; OECD Publishing; DOI: 10.1787/d13d0142-en; 2026. április 14.
Lásd még:
Üzenet haza – A küldetésorientált innovációs szakpolitika; eGov Hírlevél

Üzenet haza – A küldetésorientált innovációs szakpolitika

„Az OECD legújabb jelentését Új határok kijelölése a küldetésorientált innovációs szakpolitikákban címmel 2026. április 14-én publikálta, amely a modern állami szerepvállalás és az innováció kapcsolatát elemzi egy változó globális környezetben. A jelentésből Magyarország számára is fontos üzenetek olvashatóak ki.

A küldetésorientált szakpolitikákról

A misszióorientált megközelítés relevanciája több aktuális globális folyamattal magyarázható.

A társadalmi kihívások sürgető jellege: A klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése és a pandémiák utáni egészségügyi rendszerek megerősítése olyan feladatok, amelyeket a hagyományos, inkrementális innovációs politika nem képes megoldani. Ezek a kihívások irányított, célzott beavatkozást igényelnek, ahol az állam kijelöli az irányt (a „miértet”), de a megoldások kidolgozását (a „hogyant”) a piaci és társadalmi szereplők közreműködésére bízza.

A geopolitikai fordulat és stratégiai autonómia: Az elmúlt években a kormányok figyelme a gazdasági versenyképesség, a védelmi képességek és a technológiai szuverenitás felé fordult. A küldetések kiváló keretet biztosítanak ahhoz, hogy a nemzeti prioritások (pl.: tiszta energia, chipgyártás vagy kritikus nyersanyagok) mentén mozgósítsák az ország innovációs kapacitásait. A jelentés kiemeli, hogy a missziók 70%-a már most is tartalmaz explicit gazdasági és versenyképességi célokat.

Az izoláltan működő és szűk szakpolitikai megközelítés kudarca: A hagyományos „silóalapú” kormányzás, ahol minden minisztérium csak a saját területére koncentrál, hatástalannak bizonyult a komplex problémák kezelésében. A küldetések rákényszerítik a különböző tárcákat az együttműködésre, segítve az erőforrások hatékonyabb felhasználását és elkerülve a párhuzamos fejlesztéseket.

A „halál völgye” áthidalása: Sok jó kutatási eredménnyel esik meg az, hogy valójában soha nem jut el a gyakorlati alkalmazásig. A küldetésorientált innovációs szakpolitikák a teljes innovációs ciklust lefedik az alapkutatástól a piacra lépésig, így fokozottabban segíthetik a technológiák skálázását és a rendszerszintű változást.

Nincs praktikusabb a jó elméletnél

A jelentés központi üzenete, hogy a küldetésorientált innovációs szakpolitikákválaszút elé érkeztek: a kezdeti kísérletezési szakasz után most a megvalósítás, a felskálázás és a konkrét eredmények felmutatása vált elsődlegessé. Ez a Draghi-jelentésből is következik, ami hangsúlyozta, hogy a versenyképességi és innovációs eredmények felmutatása nagyon is sürgető az Európai Unió számára ahhoz, hogy az ne gyengülve sodródjon tovább, hanem tudatos építő módjára visszaerősödjék a versenytársak mellé, mi több, azok fölé. Az OECD megállapítja, hogy a missziók már nem csupán elméleti modellek, hanem olyan rendszerszintű eszközök, amelyekkel a kormányok képesek összehangolni a tudományos, technológiai és szabályozási erőfeszítéseket.

A jelentés három alapvető pillért azonosít, amely a sikeres missziók záloga lehet:

  • Rendszerszintű keretezés (Systemic Framing): Ha a klímaváltozás, az elöregedő és egyébiránt csökkenő népesség problematikája olyan komplex tovagyűrűző kihívások rendszerét eredményezi, ami egyszersmind megköveteli annak be és elismerését, hogy a küldetések nem szűkíthetők le csupán technológiai fejlesztésekre. Egy jól keretezett misszió egyensúlyt teremt az ambiciózus célok és a realitások, a társadalmi igények és a piaci lehetőségek között.
  • Kormányzati koordináció (Beyond silo-thinking): A küldetések irányítása nem maradhat kizárólag az innovációért vagy tudományért felelős minisztériumok hatáskörében. Szükség van a szaktárcák (energia, egészségügy, közlekedés) és a helyi hatóságok bevonására, hogy a szakpolitikai eszközök (támogatások, szabályozás, közbeszerzés) ne egymástól elszigetelten működjenek.
  • A magánszektor bevonása (Crowding-in): A jelentés hangsúlyozza, hogy az állami források önmagukban nem elegendőek. Olyan ösztönzőket kell kialakítani, amelyek vonzzák a magántőkét és a vállalati innovációt, biztosítva, hogy a fejlesztések eljussanak a piaci hasznosításig és a társadalmi elterjedésig.

A jelentés tehát arra figyelmeztet, hogy ha és amennyiben a küldetésorientált innovációs szakpolitikák nem képesek túllépni a kutatás-fejlesztési (K+F) támogatások szintjén, és nem válnak valódi gazdaság- és társadalomformáló erővé, akkor elveszíthetik politikai támogatottságukat.

Üzenet Magyarország számára

Az OECD tagjaként a dokumentum megállapításai rendkívül fontosak a magyar innovációs ökoszisztéma számára.

Uniós források és a Horizont Európa: Magyarország számára a küldetésorientált szemlélet megkerülhetetlen az uniós források (különösen a Horizon Europe program) hatékony lehívásához. Az Európai Unió maga is öt nagy missziót (pl.: klímasemleges városok, rák elleni küzdelem) határozott meg. A jelentésben vázolt módszertan segít Magyarországnak abban, hogy nemzeti szinten is jobban tudjon csatlakozni ezekhez a kezdeményezésekhez.

Szakpolitikai koordináció és töredezettség: A magyar innovációs rendszer egyik visszatérő kritikája a kormányzati koordináció nehézkessége és az intézményrendszer gyakori átalakulása. A jelentés iránymutatást ad arra, hogyan lehetne a kutatás-fejlesztést jobban összekapcsolni az iparpolitikával és a társadalmi igényekkel (pl.: az energetikai átállás vagy a digitalizáció területén). A magyar Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) és a KFI stratégia elemei már mutatnak misszió-orientált jegyeket, de ezek elmélyítése a jelentés tanácsai alapján növelhetné a hatékonyságot.

A magánszektor szerepvállalása: Magyarországon az innovációs kiadások jelentős részét a multinacionális vállalatok és az uniós támogatások adják. A jelentés által javasolt „crowding-in” mechanizmusok – amelyek a hazai KKV-kat és a magántőkét ösztönzik küldetésekhez való csatlakozásra – kulcsfontosságúak lehetnek a fenntartható és önjáró(bb) hazai innovációs ökoszisztéma kialakításához.

Versenyképesség és stratégiai területek: Mivel a magyar kormányzat kiemelt figyelmet fordít az olyan területekre, mint a hadiipar, az akkumulátorgyártás vagy a gyógyszeripar, a misszió-orientált megközelítés segíthetne ezeket a „technológiai szigeteket” újragondolni, finomhangolni és mindenképpen jobban beágyazni a hazai gazdaságba, biztosítva, hogy a beruházások rendszerszintű modernizációt eredményezzenek. Miközben nem lehet megfeledkezni a szellemi és materiális tőkeállomány minőségi javításának kívánalmáról, ami nélkül hazánk továbbra is csapda helyzetbe lavírozhatja magát, amikor is már túl drága ahhoz, hogy összeszerelő üzeme legyen a külföldi tőkének, de még nem elég képzett ahhoz, hogy versenyképes módon innoválni és alkotni tudjon.

Ha és amennyiben a magyar gazdaság meg kívánja haladni a közepes jövedelem csapdáját és egy olyan társadalmi-gazdasági innovációs ökoszisztéma kialakítása felé kíván haladni, ami sikeresebben képes a kihívások kereszttüzében is helyt állni, akkor mindenképp érdemes megfontolás tárgyává tenni a jelentésben foglaltakat. Vagyis, az innováció már nem csak a tudományról szól, hanem arról a képességről, hogy egy ország hogyan tudja koordináltan mozgósítani minden erejét a legégetőbb társadalmi és gazdasági kihívások küldetésorientált – azaz hosszabb távú elköteleződésre építő megoldására.”

Forrás:
Üzenet haza; Kovács Olivér; Ludovika Magazin; 2026. április 16.
Az írást a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatta.
Lásd még:
Új határok kitűzése a küldetésorientált innovációs politikákban; eGov Hírlevél

Fenntartható fejlődés

Digitális zöldkataszter-fejlesztés indul Budapesten

„A projekt célja egy digitális megoldás fejlesztése települési zöld- és fakataszterek egységes, naprakész kezelésére, támogatva az adatalapú tervezést és a fenntartható környezetgazdálkodást. A fejlesztést a Silicon Computers Kft. végzi Budapesten 2026. február 1. és 2028. január 31. között, erősítve a vállalat innovációs kapacitásait.

161,70 millió forint európai uniós támogatás segítségével indította el digitális fejlesztési projektjét a Silicon Computers Számítógép Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság. A Széchenyi Terv Plusz program keretében megvalósuló, vissza nem térítendő támogatásból finanszírozott beruházás célja egy korszerű, egységes módszertan és kapcsolódó szolgáltatás kidolgozása a települési zöldfelületek és faállományok nyilvántartásának és elemzésének támogatására.

A fejlesztés a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz DIMOP_PLUSZ-1.1.2/B-24 – Dedikált K+F+I és piacra lépést támogató program a digitális gazdaság szereplőinek – Vállalati digitális K+F fejlesztések felhívás keretében valósul meg, DIMOP_PLUSZ-1.1.2/B-24-2025-00006 azonosítószámon.

A projekt teljes költségvetése 241,81 millió forint, amelyből 161,70 millió forint európai uniós forrásból származó, vissza nem térítendő támogatás.

A beruházás célja olyan digitális megoldás kifejlesztése, amely lehetővé teszi a települési zöldkataszterek és fakataszterek egységes, strukturált és naprakész előállítását. A fejlesztés eredményeként létrejövő szolgáltatás támogatja a zöldfelületek állapotának nyomon követését, az adatalapú tervezést és a fenntartható környezetgazdálkodást.

A projektet a Silicon Computers Kft. valósítja meg Budapesten, a vállalat informatikai és digitális megoldásfejlesztési tevékenységéhez szorosan kapcsolódva. A fejlesztés 2026. február 1-jén indul, tervezett fizikai befejezése 2028. január 31. A beruházás hozzájárul a vállalat innovációs és fejlesztési kapacitásainak erősítéséhez.”

Forrás:
Digitális zöldkataszter-fejlesztés indul a Silicon Computers Kft.-nél; Nemzeti Közleménytár / MTI; 2026. április 15.

Geopolitika

Digitális szuverenitás vagy szabályozási túlterjeszkedés? Az EU technológiai harca új szakaszba lép

Az EU technológiai harca új szakaszba lép

Emmanuel Macron szigorúbb digitális szabályérvényesítési felhívása rávilágít arra, hogy az EU digitális politikája ma már nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai és demokratikus kérdés is.

Az Európai Unió digitális szabályozási modellje az elmúlt években globális referenciává vált, ám a tényleges végrehajtás kérdése továbbra is az egyik legkritikusabb pont. Emmanuel Macron francia elnök legutóbbi fellépése – amelyben szigorúbb uniós fellépést sürget a digitális platformokkal szemben – új lendületet adott ennek a vitának, különösen a közelgő választások árnyékában.

Macron konkrétan arra hívta fel a figyelmet, hogy az online platformok nem csupán gazdasági szereplők, hanem a demokratikus közbeszéd alakítói is. A francia biztonsági szolgálatok több külföldi – köztük orosz – beavatkozási kísérletet azonosítottak a választási kampány során, ami megerősítette a politikai nyomást a szabályozás tényleges érvényesítésére.

Az EU digitális politikájának gerincét jelenleg három kulcsfontosságú szabályozás alkotja:

  • Digital Services Act (DSA): átfogó keretet biztosít az online platformok felelősségére, különös tekintettel az illegális tartalmakra, dezinformációra és algoritmikus átláthatóságra. A szabályozás külön figyelmet fordít a „nagyon nagy online platformokra” (VLOP-ok), amelyek esetében közvetlen bizottsági felügyelet érvényesül.
  • Digital Markets Act (DMA): a „kapuőr” platformok piaci erejét hivatott korlátozni, biztosítva a tisztességes versenyt és az innovációs tér nyitottságát.
  • Artificial Intelligence Act (AI Act): a mesterséges intelligencia alkalmazásának kockázatalapú szabályozását vezeti be, amely 2026-tól válik teljes mértékben alkalmazhatóvá.

E szabályozások együtt alkotják az ún. „digitális szuverenitás” európai modelljét, amely a piac és a demokratikus értékek közötti egyensúlyt kívánja megteremteni.

A jelenlegi vita középpontjában nem az új szabályok megalkotása, hanem azok következetes érvényesítése áll. Bár az Európai Bizottság már több eljárást is indított – például a DSA alapján vizsgálatokat folytat olyan platformokkal szemben, mint az X vagy a TikTok –, a tagállamok és az uniós intézmények közötti koordináció továbbra sem teljesen kiforrott.

Macron álláspontja szerint a jelenlegi eszköztár elegendő lehetne, ha annak végrehajtása gyorsabb és határozottabb lenne. Ez a megközelítés egyre inkább visszaköszön az európai szakpolitikai diskurzusban, ahol egyes elemzők már egy központosított uniós digitális hatóság létrehozását is szorgalmazzák.

Az EU-n belül azonban nincs teljes konszenzus. Franciaország és Németország hagyományosan a szigorúbb szabályozás és végrehajtás hívei, különösen a választási integritás és a dezinformáció elleni küzdelem terén.

Ezzel szemben több tagállam – például Lengyelország vagy Finnország – kritikusabb hangot üt meg, különösen a véleményszabadság korlátozásának kockázata miatt. Lengyelország például még a DSA végrehajtásához szükséges intézményi keretek kialakítását is késleltette, politikai aggályokra hivatkozva..

A digitális szabályozás már nem pusztán belső uniós ügy. Az Egyesült Államok és az EU között egyre élesebb konfliktus rajzolódik ki a technológiai szabályozás kérdésében. Az amerikai politikai szereplők többször bírálták a DSA-t és a DMA-t, diszkriminatívnak és „cenzúrának” nevezve azokat, míg az EU következetesen hangsúlyozza szabályozási szuverenitását.

Ez a feszültség jól mutatja, hogy a digitális politika ma már a geopolitika egyik kulcsterületévé vált.

Macron fellépése nem elszigetelt politikai gesztus, hanem egy szélesebb trend része: az EU egyre inkább felismeri, hogy a digitális tér szabályozása a demokratikus stabilitás alapfeltétele. Ugyanakkor a kihívás nem a szabályok hiányában, hanem azok következetes, politikailag is elfogadott végrehajtásában rejlik.

A következő években az EU számára az lesz a döntő kérdés, hogy képes-e egységesen fellépni egy olyan digitális ökoszisztémában, ahol a technológiai platformok hatalma már a nemzetállami szuverenitást is próbára teszi.”

Forrás:
Digitális szuverenitás vagy szabályozási túlterjeszkedés?; Taraczközi Anna; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2026. április 13.

Szakirodalom

Iparpolitika a fejlődés érdekében, 21. századi módon – Világbank

„A globális növekedés lassulása, a munkaerőpiac átalakulása és a protekcionizmus erősödése közepette a világ kormányai egyre inkább egy egykor vitatott politikához fordulnak. Az iparpolitika – azaz azok a politikai eszközök, amelyekkel a kormányok a piacra bízva helyett maguk alakítják a gazdaság termelését – teljes erővel visszatért.

Ez a jelentés az első átfogó útmutatót nyújtja a 21. századi fejlesztési iparpolitikához, amely négy szempontból is kiemelkedő: 15 politikai eszközt tárgyal – messze túllépve a meglévő szakirodalom vámokra és támogatásokra összpontosító keretein; gyakorlati útmutatást nyújt a tervezéshez és a végrehajtáshoz, beleértve az iparágak megcélzásának módját és a hatékony intézmények kialakítását; több mint 60 ország gazdasági életéből származó új bizonyítékokra támaszkodik; és célzott megközelítéseket határoz meg azoknak a kormányoknak, amelyek az iparpolitikát használják konkrét célok elérésére, a devizabevételektől és a munkahelyteremtéstől a szennyezés csökkentéséig, valamint a biztonság és az ellenálló képesség erősítéséig.”

Forrás:
Publication: Industrial Policy for Development: Approaches in the 21st Century; Ana Margarida Fernandes, Tristan Reed; Policy Research Reports; World Bank; DOI: 10.1596/978-1-4648-2276-6; 2026. március 17.

Az iparpolitikai intézményei – A gazdasági fejlődés alapjai

„Kelet-Ázsia országainak — Japán, Korea, Tajvan, Szingapúr és Hongkong — példátlanul sikeres gazdasági fejlődése alapján olyan intézményi architektúrát javaslunk, amely támogathatja az iparpolitika sikeres megvalósítását. Ennek központi eleme egy vezető intézmény, amely folyamatos kísérletezés és piaci visszacsatolások révén ágazatspecifikus tudást épít fel, hogy kialakítsa az adott ágazat és intézményi környezet sajátosságaihoz illeszkedő szakpolitikai eszközcsomagot — amely előzetesen nem határozható meg teljes körűen —, és koordinálja annak végrehajtását. Emellett bemutatjuk a vezető intézmény intézményi jellemzőinek 4A-modelljét: Ambition-Agency (ambíció és cselekvőképesség), Autonomy (autonómia), Accountability (elszámoltathatóság) és Adaptability (alkalmazkodóképesség). A független jegybankok felemelkedésével vont párhuzam alapján konkrét intézményépítési lépéseket is felvázolunk e jellemzők megerősítésére.”

Forrás:
Institutions for Industrial Policy: The Foundation of Economic Development; Reda Cherif, Fuad Hasanov, Gary Xie; IMF Working Paper, No. 2026/063; International Monetary Fund (IMF); DOI: 10.5089/9798229040549.001; 2026. március 27.