Skip to main content

40. szám, 2026. október 5.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Egészségügy

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Mesterséges intelligencia (MI)

Tudomány-, technika- és innovációpolitika (TTI-politika)

Fenntartható fejlődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Költségvetési felügyelőt kap Budapest, hogy átlátható legyen a gazdálkodás

„Lezárta a szolidaritási adóval kapcsolatos vitákat a kormány és a főváros: az önkormányzat 120 milliárdos egyszeri támogatást kap, hogy visszafizesse a fennálló tartozásait. Cserébe viszont Budapest csökkenti működési kiadásait, a kormány pedig költségvetési felügyelőt nevez ki a fővároshoz.

Csütörtökön a kormány megállapodást kötött Budapest vezetésével arról, hogy kisegítik a Fővárosi Önkormányzatot a tarthatatlan pénzügyi nehézségekből. A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsán (FKT) született döntés azonban nem egy mentőcsomag, hanem egy kiszámítható és fenntartható rendszer az adósság finanszírozására.

Ennek keretében a kormány és a főváros lezárja a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos jogvitákat azzal, hogy az önkormányzat 120 milliárd forintos egyszer támogatást kap. Ezt Budapest a tavalyi és idei évet terhelő költségvetési befizetésekre, valamint a fennálló tartozások és egyéb kötelezettségek visszafizetésére fordíthatja. A főváros cserébe eláll azoktól a perektől, amelyeket a szolidaritási adó ügyében indított. A hozzájárulás szabályait átalakítják, így jövőre az ideinél jóval kevesebbet kell a fővárosnak fizetnie.

Ezzel együtt viszont garanciákat szeretne látni a kormány arra, hogy a főváros válságos pénzügyi helyzete nem termeli újra magát, és a pénzügyi egyensúly fenntartható marad. Ezért Budapestnek jövőre legalább 20 milliárd forinttal kell csökkenteni a működési kiadásait, és más új kiadást csak akkor vállalhat, ha annak fedezetét saját forrásból elő tudja teremteni.

Emellett a kormány költségvetési felügyelőt rendel ki a Fővárosi Önkormányzathoz. A felügyelő folyamatosan nyomon követi majd a főváros gazdálkodását, belelátva az önkormányzat kifizetéseibe. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter az FKT-ülés utáni sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a felügyelőt a pénzügyminiszter jelöli majd ki, a költségvetési felügyelet intézményi szabályai szerint.

„Ez nem jelenti azt, hogy a szuverén, autonóm döntési jogosítványai bármiben is csorbulnának a fővárosnak – ez nem egy költségvetési biztos lesz. Valójában ez a kölcsönös bizalomépítés jegyében történik, teljes egyetértésben a főváros és a kormány között” – mondta Vitézy Dávid.

A miniszter szerint a cél, hogy ha bármikor a jövőben likviditási nehézség állna fenn, vagy ezt fenyegető helyzet állna elő, akkor teljesen azonos alapon, és azonos ismeretanyaggal rendelkezzen a kormány és a főváros is Budapest gazdasági helyzetéről, és így közösen tudjanak megoldásokat keresni.

A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsán döntés született a pénzügyi válság megoldásán kívül arról is, hogy átalakítják a budapesti parkolási rendszert, közös cég szervezi a jövőben a budapesti és az agglomerációs közlekedést, a Rákosrendező projekt lakásfejlesztéseit pedig a Wekerle Sándor Lakásépítési Programhoz igazítják. Az ülés összefoglalóját itt olvashatja.”

Forrás:
Költségvetési felügyelőt kap Budapest, hogy átlátható legyen a gazdálkodás; Magyarország Kormánya; 2026. október 3.

Egységben az önkormányzati szövetségek – a nyolc országos önkormányzati érdekszövetség egységes javaslatcsomagja az önkormányzati rendszer átalakítására

„A nyolc országos önkormányzati érdekszövetség az önkormányzatokat érintő, azonnali intézkedéseket igénylő kérdések megoldása, a biztonságos működés, valamint az állam és az önkormányzatok közötti feladat- és forrásmegosztás újraszabályozása, az azonos stratégiai irányok kijelölése érdekében az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) Önkormányzati Oldala nevében egységes szövetségi javaslatcsomagot fogalmazott meg és azt 2026. augusztus 5-én megküldte dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter részére. Az országos önkormányzati érdekszövetségek a Gödöllőn 2026. szeptember 29-én a Helyi Önkormányzatok Napja alkalmából megrendezett ünnepi konferencia alkalmából hozták nyilvánosságra az egységes szövetségi javaslatcsomagot.

„Az Alaptörvény, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) és más kapcsolódó törvények szűkítették az önkormányzati feladatköröket, az intézményi közfeladatokat és közszolgáltatásokat, jelentős önkormányzati intézményhálózatok államosításával a fenntartói, tulajdonosi, vagyonkezelői és egyéb jogok állami intézményekhez kerülésével. A helyi önkormányzatok finanszírozási rendszerének változásai jelentősen apasztották az önkormányzati szektor állami költségvetési forrásait. A 2012-2014 közötti adósságkonszolidáció új helyzetet és gazdálkodási pozíciókat teremtett az önkormányzatok számára: egyfelől nagyszámú önkormányzat megmenekült a csődtől, viszont ezt olyan feladatcentralizáció és megszigorított gazdálkodási környezet követte, amely az önkormányzatiság leépülését eredményezte. A területi államigazgatás megújítása során önkormányzati feladatok államigazgatási szervekhez telepítésével recentralizáció történt. Mindez az önkormányzati autonómia csökkenését, egyes területek kiüresedését eredményezte.
Ezért a nyolc országos önkormányzati szövetség az önkormányzatokat érintő, azonnali intézkedéseket igénylő kérdések megoldása, a biztonságos működés, valamint az állam és az önkormányzatok közötti feladat- és forrásmegosztás újraszabályozása, az azonos stratégiai irányok kijelölése érdekében az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa Önkormányzati Oldala nevében az alábbi javaslatokat fogadta el és küldi meg Magyarország Kormánya részére…””

Forrás:
Egységes szövetségi javaslatcsomag az önkormányzati rendszer átalakítására; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ); 2026. szeptember 29.
Egységes szövetségi javaslatcsomag az önkormányzati rendszer átalakítására (PDF, letöltés)

Közigazgatás, politika, jog

Bács-Kiskun megye halogatja a vármegye-elnevezésről hozott törvény végrehajtását

„A közgyűlés többsége elutasította, hogy a (vár)megyei önkormányzat a saját szabályzataiban és dokumentumaiban átvezesse a névváltozást.

A Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés legutóbbi ülésén több napirendi pont mellett arról döntött, hogy október 1-jétől a „Bács-Kiskun Vármegyei Önkormányzat” néven működő szervezet szabályzataiban, rendeleteiben és hivatalos dokumentumaiban is átvezessék-e a „vármegye” helyett a „megye” megnevezést. A többség végül a vámegye név megtartása mellett döntött – számolt be a baon.hu.

A lap emlékeztetett arra, hogy Magyarország Alaptörvénye azt mondja ki, „a megyére való utalásként a vármegyére utaló elnevezés a 2026. szeptember 30-án hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az Alaptörvény tizenhetedik módosítása hatálybalépését követően is használható mindaddig, amíg az Alaptörvény szerinti megnevezés használatára való áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható.”
Tehát: nem kell azonnal minden dokumentumot, táblát, feliratot és egyéb megnevezést lecserélni csak azért, mert az Alaptörvényben ismét a „megye” lesz a hivatalos elnevezés. Az átállás fokozatosan történhet.
Az Országgyűlés korábban arról döntött, hogy 2026. október 1-jétől a vármegyék ismét megyék lesznek, a főispáni elnevezést pedig a kormánymegbízotti megnevezés váltja fel. A módosítás a területi közigazgatás szervezetrendszerét, valamint az érintett szervek feladat- és hatásköreit nem változtatja meg.  A változás ugyanakkor az állami és önkormányzati szervek hivatalos elnevezéseit is érinti, ezért a korábbi „vármegyei” megnevezések helyett ismét a „megyei” forma jelenik meg a hivatalos használatban.
A közgyűlés ülésén a megnevezés kérdése mellett számos, a vármegye mindennapi életét és hosszabb távú fejlődését érintő ügy is napirenden volt.
A döntés mindenesetre egyértelmű: a Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés többsége nem támogatta a „megye” elnevezés visszaállítását.”

Forrás:
Bács-Kiskun elszabotálja a vármegye-elnevezésről hozott törvényt; mfor.hu; 2026. október 3.

Új minisztériumi irányítás alá kerülő külszolgálati attasék

„A Gazdasági és Energetikai Minisztériumhoz kerül a külszolgálati attasék szakmai irányítása. Jelenleg több mint 130 külgazdasági attasé teljesít szolgálatot mintegy 90 ország magyar külképviseleteiben. Az ő fő feladatuk a magyarországi külföldi beruházások, a magyar export és tőkebefektetések ösztönzése, valamint a magyar gazdasági érdekképviselet.

A statútumrendelet alapján a gazdasági és energetikai miniszter lett a kormány külgazdasági ügyekért felelős tagja. Így a külgazdasági diplomáciai feladatokat ellátó kihelyezettek (korábbi nevükön külgazdasági attasék) felügyeletének áthelyezése ezzel hozza összhangba a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvényt.

A döntés során további kiemelt szempont volt, hogy a szakdiplomata-hálózat fenntartására fordított költségvetési források még hatékonyabban hasznosuljanak.

A minisztériumok feladatmegosztásának átalakítása miatt egy másik hasonló intézkedésről is döntött a kormány: a Miniszterelnökség Diaszpóra Koordinációs Főosztálya átkerül a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumhoz…”

Forrás:
Új minisztériumi irányítás alá kerülnek a külszolgálati attasék; Magyarország Kormánya; 2026. szeptember 28.

Az önkormányzati szövetségek elnökeinek találkozója dr. Baka András köztársasági elnökkel

„A Helyi Önkormányzatok Napja alkalmából 2026. szeptember 29-én rendezett ünnepi konferenciát követően az önkormányzatok stabilitásáról és az együttműködés fontosságáról egyeztetett dr. Baka András köztársasági elnök a nyolc országos önkormányzati érdekszövetség elnökeivel a Gödöllői Királyi Kastély Dísztermében.

Dr. Baka András köszöntőjében az államfő felidézte az önkormányzati törvény megalkotását, és hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok stabil működése az alkotmányozási folyamat során is meghatározó szempont. „Alkotmányozni csak szilárd alapokra építve lehet” – fogalmazott. Baka András az önkormányzati szereplők közötti együttműködés jelentőségére is felhívta a figyelmet.

A megbeszélésen dr. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke és Gödöllő polgármestere; Karácsony Gergely, a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének elnöke és Budapest főpolgármestere; dr. Cser-Palkovics András, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke és Székesfehérvár polgármestere; dr. Hanusi Péter, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke és Mátészalka polgármestere; Lipők Sándor Zoltán, a Kisvárosok Szövetségének elnöke és Kemecse polgármestere; Kőszegi Tamás Gábor, a Községek és Kistelepülések Országos Önkormányzati Szövetségének elnöke és Görcsöny polgármestere; Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke és Szentkirály polgármestere; valamint Pajna Zoltán Árpád, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke és a Hajdú-Bihar Vármegyei Közgyűlés elnöke vett részt.

Jelen volt továbbá a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium részéről dr. Hoffmann István önkormányzati államtitkár és Stumpf Péter Bence parlamenti államtitkár.”

Forrás:
Az önkormányzati szövetségek elnökeinek találkozója dr. Baka András köztársasági elnökkel; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ); 2026. szeptember 29.

Kármán András a 2027. évi készülő költségvetésről

„Tegnap este érkeztünk Erdőbényére, hétvégén itt ülésezik a kormány.
A kihelyezett ülés egyik fő témája a 2027-es költségvetés.
A jövő évi költségvetési törvény októberben fog a parlament és a nyilvánosság elé kerülni.
A TISZA-kormány szakít azzal a módszerrel, hogy a költségvetési törvényt a tárgyévtől időben messze, hónapokkal az adott év előtt nyújtja be az Országgyűlésnek. Erre azért van szükség, mert ősszel már sokkal konkrétabb adatokra és számokra alapozva lehet megalkotni a jogszabályt, nem kell azt folyamatosan módosítgatni, mint tette azt az előző kormány.
A héten már bejelentettük: a 2027-es költségvetés részét képezi a TISZA-nyugdíjemelés, amelyben 28 500 forintról 120 ezer forintra emeljük a nyugdíjminimumot, sávosan emeljük a kisnyugdíjakat, valamint emeljük az árvaellátást, a rokkantsági és rehabilitációs ellátást, illetve az időskorúak járadékát is.
Az intézkedés 123 milliárd forintba kerül, amelyre a fedezet biztosított.
A költségvetés további fontos pontjait a kihelyezett kormányülésen tárgyaljuk.”

Forrás:
Kármán András bejegyzése; Facebook; 2026. október 3.

Egészségügy

Gyorsabban sorra kerülő betegek, motiváltabb orvoscsapatok és jobban kihasznált infrastruktúra – várólista-csökkentési program indul

„Gyorsabban sorra kerülő betegek, motiváltabb orvoscsapatok és jobban kihasznált infrastruktúra – ezeket célozza a most induló várólista-csökkentő program, amelynek nemcsak a hosszú várakozási időkkel, de a betegek nagy számával egyszerre kell megküzdenie.

Várólista-csökkentési program indul – jelentette be Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter. Írásából kiderül, hogy négy ponton javítják a jelenlegi rendszert. Érdekeltté teszik az orvosokat és szakdolgozókat abban, hogy minél több műtétet végezzenek el, minél jobb minőségben. A műtétekért kapott finanszírozás jelentős részét közvetlenül az ellátó csapatok kapják, de ennek mértéke függ a betegek elégedettségétől és a gyógyulásukban elért eredményektől is.

A mennyiségi és minőségi ösztönzők mellett javulni fog az infrastruktúra kihasználtsága is: az intézmények és az ellátó csapatok érdekeltek lesznek abban, hogy a műtők a nappali főműszak után délután és hétvégén is működjenek. Ugyancsak a hatékonyságot növeli, hogy gyorsabban kövessék egymást a beavatkozások a műtőben, és ahol lehetséges, csökkentsék a betegek kórházi tartózkodásának idejét is.

A változások negyedik pontja a várólisták megtisztítása, hogy pontosan lehessen látni, kik várnak ténylegesen műtétre. Ezzel együtt az ortopédiai várólista-protokollban eltörlik a 35 fölötti testtömegindexhez kötött ideiglenes korlátozást. Ezentúl egy műtétről nem a beteg testalkata alapján fognak dönteni, hanem az egyéni betegkockázatot és a szakmai érveket fogja mérlegelni a kezelőcsapat.

A program lépcsőzetesen mozgósítja a közfinanszírozott ellátást. A várólisták adatainak pontosítása után optimalizálják a rendelkezésre álló kapacitást. Ezután vizsgálják meg a műtéti idősávok kiterjesztésének lehetőségét, aminek része az intézményi együttműködés javítása közös csapatok felállításával és jobb betegirányítással.

Most az a feladat, hogy a pluszforrást, a szakmai tudást, a megfelelő ösztönzőket és a rendelkezésre álló kapacitásokat úgy kapcsoljuk össze, hogy annak eredményét a betegek minél hamarabb érezzék – fogalmazott Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter.”

Forrás:
Rövidebb várólisták, ellátás korlátozások nélkül; Magyarország Kormánya; 2026. szeptember 28.

Az egészségügyi alapellátás válságban van

„Már 1,4 millió ember él olyan körzetben, ahol helyettesítéssel biztosítják a háziorvosi ellátást, van olyan doktor, aki egyszerre két-három praxist is visz. A kormány jövőre több pénzzel és szakemberrel, valamint több, a háziorvosnál elérhető ellátással próbálná megállítani a rendszer fogyását.

Már nem egyszerűen generációs problémáról, hanem válságról van szó az alapellátásban – erről Porpáczy Krisztina egészségügyi államtitkár beszélt a Háziorvosok Online Szervezetének (HAOSZ) konferenciáján. A háziorvosok több mint fele 60 év feletti, miközben a 40 év alattiak aránya mindössze hét százalék körüli. Egyes hátrányos helyzetű térségekben, például Nógrád és Heves megyében a háziorvoshiány elérheti a 30 százalékot. Az államtitkár adatai szerint 1025 betöltetlen háziorvosi körzet van, számuk 2019 márciusa óta 2,4-szeresére nőtt. Mintegy 1,4 millió ember él olyan körzetben, ahol helyettesítéssel biztosítják az ellátást. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy sok háziorvos egyszerre legalább két, esetenként három praxist visz. Porpáczy Krisztina szerint a kormány 2027-re olyan intézkedéscsomagot készít, amelynek elsődleges célja a háziorvosi rendszer további fogyásának megállítása. Hangsúlyozta: ez még nem a teljes alapellátási reform, hanem egy stabilizáló csomag első lépése. A konkrét összegeket egyelőre nem közölte. Mint mondta, október 15-éig nem zárul le a költségvetés, ezért addig nem tudja megmondani, hány százalékkal és hány milliárd forinttal emelkedik az alapellátás finanszírozása.

A tervek között ugyanakkor szerepel az alapfinanszírozás – az előadás összefoglalójában fejkvóta – emelése, az ügyeleti óradíj növelése, valamint a pályájuk első tíz évében járó orvosok magasabb bértámogatása. Emelnék az alapellátásban dolgozó szakdolgozók bérét is, de nem egyforma mértékben: a támogatás nagysága a szakképzettségtől függne. A praxisok számára anyagilag is ösztönöznék további szakdolgozók és szakorvosok alkalmazását.

Az államtitkár szerint a jelenlegi finanszírozás több ponton éppen az ellenkezőjére ösztönöz, mint amire az egészségügynek szüksége lenne: anyagilag nem feltétlenül éri meg több beteget ellátni, hosszabb ideig rendelni, több vizsgálatot végezni vagy képzettebb szakdolgozót foglalkoztatni.

Több ellátás kerülhetne át a háziorvosokhoz

Első lépésként lehetővé tennék, hogy a belgyógyász szakvizsgával, illetve diabetológiai licenccel is rendelkező háziorvosok ezeket a kompetenciáikat saját praxisukban is használhassák, és ezért többletfinanszírozást kapjanak. Porpáczy Krisztina szerint ezzel számos vizsgálatot és kezelést helyben lehetne elvégezni, ami a szakellátási várakozást is csökkenthetné.

Ez összecseng azzal, amiről Kőrösi László, az újraalakuló Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetője beszélt ugyanazon a konferencián. A finanszírozást fokozatosan úgy alakítanák át, hogy ne pusztán azt vegyék figyelembe, hány vizsgálatot vagy beavatkozást végez egy szolgáltató, hanem azt is, milyen eredménnyel kezeli a betegeit. A háziorvosi ellátás terhelése már most jelentősen nőtt. Kőrösi László adatai szerint a 2010 körüli évi mintegy 65 millió orvos-beteg találkozás a Covid idején 62 millióra csökkent, most viszont már 71 millió körül alakul. Eközben az aktív fekvőbeteg-ellátás betegszáma 8–10 százalékkal, a járóbeteg-szakellátásé 6–7 százalékkal, a krónikus fekvőbeteg-ellátásé mintegy 25 százalékkal esett. Kőrösi László szerint az adatokból az látszik, hogy az ellátás jelentős része az alapellátás felé terelődött, amiben szerepet játszhat a járóbeteg-szakellátás nehéz hozzáférhetősége is.

Átnézik az ügyeleti rendszert is

Porpáczy Krisztina szerint felülvizsgálják az alapellátási ügyeleti pontokat is. Az Országos Mentőszolgálattal azt vizsgálják, megfelelő helyen vannak-e a jelenlegi pontok, hogyan használják őket a betegek, és hol lenne szükség más kapacitásokra. Az államtitkár azt mondta, az új alapellátási ügyeleti rendszer bevezetése óta – különösen Budapesten – több mint 20 százalékkal nőtt a sürgősségi osztályok forgalma. Ennek egyik oka szerinte az, hogy a betegek egy része az ügyeleti pont helyett közvetlenül a sürgősségi osztályt keresi fel. A budapesti rendszer ezért teljes átgondolásra szorul, de – mint hangsúlyozta – nem akarnak elhamarkodott döntést hozni. Az új alapellátási ügyeleti rendszer bevezetése óta – különösen Budapesten – több mint 20 százalékkal nőtt a sürgősségi osztályok forgalma.

Új alapellátási központ és 164 térségi centrum jönne létre

A kormány tervei között szerepel egy Országos Alapellátási Központ létrehozása is. Ez szakmailag irányítaná az alapellátást, országos módszertanokat és protokollokat dolgozna ki, monitoring- és fejlesztési feladatokat látna el. A bázisát az Országos Kórházi Főigazgatóság jelenlegi Alapellátási Igazgatósága adná.

Ehhez kapcsolódnának az úgynevezett integrált egészségügyi és szociális centrumok. A tervek szerint 50–70 ezer ember ellátását koordinálnák, országosan 164 területen. Egy-egy ilyen centrumban egészségügyi koordinátor, részmunkaidős háziorvos és szociális munkás dolgozna. Elsőként azt mérnék fel, milyen egészségügyi és szociális ellátásra van szükség az adott térségben.

Porpáczy Krisztina külön hangsúlyozta, hogy emiatt nem kívánják megszüntetni vagy államosítani a praxisjogot. „A praxisjoghoz egyáltalán nem szeretnék hozzányúlni. Mindenkinek a praxisjoga az övé” – fogalmazott.

Nemcsak több pénzt, más ösztönzőket is terveznek

Átalakítanák a jelenlegi indikátorrendszert is. A cél az lenne, hogy az valóban azt mérje, milyen munkát végez a háziorvos, és nagyobb súlyt kapjon, hogy sikerül-e például egy krónikus beteg állapotát meghatározott célértékig javítani. A lehetséges mutatók között az államtitkár említette a kardiovaszkuláris kockázat felmérését, a cukorbetegek gondozását, a dohányzási szokások felmérését és a racionális antibiotikum-használatot. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezekről még tárgyalnak a Magyar Orvosi Kamarával, a rendszer részletei nem véglegesek. A rezsitámogatást praxis-alapdíjjá alakítanák, amely jobban követné a működési költségeket és a rendelési időt: aki több órát rendel, magasabb alapdíjat kaphatna. A helyi iparűzési adó eltörléséről is tárgyalnak, erről azonban még nincs döntés.

Oroszi Beatrix: az erősebb alapellátásra népegészségügyi feladatokat is lehet építeni

Hogy az alapellátás megerősítése miért nem pusztán finanszírozási kérdés, azt Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos előadása demonstrálta. A 2025 májusában és júniusában, 1500 fős reprezentatív felnőtt mintán végzett kutatás szerint a lakosság 69 százaléka a háziorvosban bízik leginkább, amikor védőoltásokról van szó. Oroszi Beatrix ezt olyan bizalmi tőkének nevezte, amelyre a népegészségügyi programokban építeni lehet. A kutatás szerint a Covid elleni védőoltás célcsoportjának mindössze 6 százaléka kapott oltást, további 30 százalék azonban elfogadta volna, ha azt háziorvosa felajánlja. Az influenza elleni oltást a célcsoport 19 százaléka kapta meg.

„Kérem önöket, hogy ajánlják fel a védőoltásokat pácienseiknek” – fordult Oroszi Beatrix a háziorvosokhoz. Az országos tisztifőorvos szerint nem elsősorban a meggyőződéses oltáselleneseket kell megpróbálni meggyőzni, hanem az oltásban bizonytalan embereket kell elérni. Ehhez szerinte az egészségügyi kommunikációnak is változnia kell. Oroszi Beatrix a népegészségügyi programok működésében is szemléletváltást sürgetett. A korábbi, időben behatárolt programok helyett „tanuló rendszereket” szeretne, amelyekben az eredményeket folyamatosan mérik, az adatokat visszacsatolják az ellátóknak, és a tapasztalatok alapján változtatnak a működésen.”

Forrás:
Válságban a magyar háziorvosi ellátás, 2027-re ígéri a stabilizáló csomagot a kormány; Danó Anna; Népszava; 2026. október 2.
Lásd még:
Csak jövőre rúgnák be az alapellátási reform motorját; Tarcza Orsolya; Medical Online; 2026. október 2.

Önálló gyógyszerhatóság jön létre, a gyógyszerfinanszírozást átalakítanák

„November 1-jétől önálló gyógyszerhatóság jön létre, két éven belül pedig alapjaiban átalakítanák a gyógyszer-finanszírozás rendszerét – egyebek mellett erről beszélt Ilku Lívia közigazgatási államtitkár és Kaló Zoltán, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (Magyosz) konferenciáján.

Kaló Zoltán szerint 2027-től számolnak azzal az évi 500 milliárd forintos egészségügyi többletforrással, amelyet a kormány korábban vállalt. Mint mondta, a Pénzügyminisztériummal folyó tárgyalások biztatóak, és jelenlegi várakozásaik szerint a kormány 2027-re teljesíti ezt a vállalást. A főigazgató számítása szerint ha az évi 500 milliárd forintos emelés minden évben beépül a finanszírozásba, majd erre rakódik rá a következő évi emelés, az a négyéves ciklus alatt összesen mintegy 5000 milliárd forintnyi többletforrást jelenthet az egészségügynek.

A NEAK főigazgatója ugyanakkor hangsúlyozta: önmagában attól, hogy több pénz kerül az egészségügybe, még nem lesz jobb a rendszer. A hivatal átalakításának célja, hogy az eddigi, alapvetően „kifizetőhely” jellegű működés helyett értékalapú és betegközpontú szolgáltatásvásárlóként működjön. Szerinte ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a finanszírozó nem pusztán azt nézné, milyen ellátást végzett el egy szolgáltató, hanem annak eredményét is. Kaló Zoltán példaként említette: egy kórház finanszírozásában előnyt jelenthetne, ha csökkenti a kórházi fertőzések számát, vagy a betegek tapasztalatai, ellátással kapcsolatos élményei kedvezőbbek. Az új finanszírozási modelleket először pilotprogramokban próbálnák ki, és a bevált megoldásokat terjesztenék ki rendszerszinten. A főigazgató szerint a változtatást a gyógyszerek és más egészségügyi technológiák finanszírozásánál kezdenék, később azonban az alapellátásra és a kórházi finanszírozásra is kiterjesztenék. A cél az lenne, hogy a közfinanszírozásban annak is legyen jelentősége, milyen eredményt érnek el az elköltött pénzből.

A változás a gyógyszer-finanszírozást is érintené. Kaló Zoltán a Magyosz rendezvényén arról beszélt, hogy teljesen újra kell gondolni a generikus és biohasonló készítmények gyógyszerpolitikáját. Szerinte ezeket korábban elsősorban költségcsökkentő eszköznek tekintették, miközben a jövőben iparpolitikai és innovációs szempontokat is figyelembe vennének. A főigazgató azt mondta: a változtatásokat minden esetben azzal kell tudni indokolni, hogy azok miért jók a betegeknek, és a döntéseket bizonyítékokra szükséges alapozni. A konferencia végén ennél konkrétabb határidőt is mondott: ha két éven belül nem történne meg a gyógyszer-finanszírozási rendszer teljes átalakítása, azt személyes kudarcnak tekintené.

A betegeknek maguknak is nagyobb szerepet szánnak. Kaló Zoltán szerint a ciklus végére azt szeretnék elérni, hogy a páciensek szempontjai a szakmai szereplőkéihez hasonló súllyal jelenjenek meg a finanszírozási döntésekben. A NEAK már betegképviseleti koordinátort nevezett ki, és megtartotta első betegképviseleti fórumát is. (A fórum nem volt sajtónyilvános – a szerk.) A döntéseknél olyan szempontokat is figyelembe vennének, amelyek a hagyományos költséghatékonysági számításokból részben kimaradnak, például a hozzátartozók terhei, a háztartásokra háruló költségek vagy a betegek ellátással kapcsolatos tapasztalatai.

Változtatnának azon is, hogy a betegek és az orvosok mennyit tudhatnak egy-egy új gyógyszer vagy más egészségügyi technológia támogatásáról. Kaló Zoltán szerint nyilvánossá tennék azokat az információkat, amelyekből kiderül, pontosan milyen egészségnyereséget ígér egy befogadásra váró készítmény vagy technológia, hány beteget érint, milyen más kezelés áll rendelkezésre, illetve mennyire erősek az alkalmazását alátámasztó tudományos bizonyítékok. A főigazgató ezt egy meglehetősen éles példával érzékeltette: szerinte a betegnek tudnia kell, ha egy „életmentőként” emlegetett új készítmény mögötti vizsgálatok valójában például két hét többlettúlélést jeleznek. Mint mondta, már készül az a kormányrendelet-módosítás, amely kötelezővé tenné az ilyen, a befogadási döntések hátterét bemutató információk nyilvánosságát.

A NEAK működését ugyanakkor jelentős kapacitáshiány nehezíti – jelezte a főigazgató. Kaló Zoltán arról beszélt, hogy az intézmény informatikai infrastruktúrája elavult, egyes szerverei több évtizedesek, és szakemberhiánnyal is küzdenek. A főigazgató szerint ezért az elemzési kapacitások újjáépítésére és új finanszírozási modellek kidolgozására is szükség van.

Ilku Lívia közigazgatási államtitkár szerint az önálló Országos Gyógyszerészeti Intézet november 1-jén kezdi meg működését. Az új hatóság létrehozásáról szóló előterjesztés kétszer is a kormány elé került. Az intézetet nem egyszerűen leválasztják a jelenlegi szervezetről: pluszforrást és létszámot is kap, hogy megerősödve kezdhesse meg működését. A vállalások között említette az engedélyezési eljárások gyorsítását, a klinikai vizsgálatok számának növelését, a gyógyszerekhez való hozzáférés javítását és az adminisztratív terhek csökkentését. Az államtitkár ugyanakkor jelezte, hogy az új intézet teljes felépítése fokozatos lesz: a teljes kapacitású működést a parlamenti ciklus harmadik évének második felére szeretnék elérni.

Ilku Lívia arról is beszélt, hogy több régi gyógyszerügyi szabályozást ismét elővesznek. Idesorolta az OTC, vagyis a recept nélkül kapható készítményekhez való hozzáférés szabályait és más, részben a 2000-es évek közepén kialakított előírásokat is. Úgy fogalmazott: a jogalkotási tér most „nyitott”, nincs olyan téma, amelyhez elvi alapon ne lehetne hozzányúlni; azt akarják megvizsgálni, mely szabályok működnek, melyek szorulnak módosításra, illetve melyeket kell lecserélni.

A kormányzati és finanszírozói tervek egyik közös eleme, hogy a gyógyszerpolitikában a korábbinál nagyobb szerepet kaphatnak az iparpolitikai szempontok. Kaló Zoltán ugyanakkor jelezte: a gyógyszeripart érintő támogatási döntéseknél továbbra is azt kell igazolni, hogy az adott változtatás milyen előnyt jelent a betegeknek, és a döntések mögött megfelelő szakmai bizonyítékoknak kell állniuk.

Miért kell erős gyógyszerhatóság?

A gyógyszerek biztonsága nem csak Brüsszelben dől el. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a tagállami hatóságok szakértőivel együtt értékeli az engedélykérelmeket, és tőlük függ a forgalomban lévő szerek biztonságának folyamatos ellenőrzése is. Ha egy nemzeti hatóság szakmailag gyenge, kevesebb szerepet tud vállalni ebben a közös munkában. Ilyenkor nehezebben észleli időben a mellékhatásokat, a minőségi hibákat vagy a hamisított gyógyszereket. Hazai szinten is nagy a tét: a hatóság végezte az egészségügyi technológiaértékelést, vagyis szakmailag megalapozta, hogy egy új készítmény társadalombiztosítási támogatást kaphat-e. Ezért a több száz milliárd forintos gyógyszerpiac kulcsszereplője volt, és a függetlensége közérdek.

A most létrehozandó gyógyszerhatóság elődjének, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek (OGYÉI) 2023-ban szüntette meg az önállóságát az Orbán-kormány, amikor beolvadt az NNK-ba. Az átszervezésről először a Népszava számolt be, 2023 tavaszán. A dolgozókat egy májusi állománygyűlésen tájékoztatták a várható összevonásról. Akkor Takács Péter egészségügyi államtitkár azzal indokolta a döntést, hogy egy hatékonyabb és gyorsabb engedélyezési folyamat jöhet így létre.”

Forrás:
Átalakítanák a gyógyszer-finanszírozást, novembertől önálló gyógyszerhatóság jön létre; Danó Anna; Népszava; 2026. október 2.

Európai Unió

Magyarország projektjei az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz CEF2 Reflow nevű pályázatának keretében

„Kormányhatározat jelent meg a péntek esti Magyar Közlönyben Magyar Péter miniszterelnök szignójával arról, milyen projektekkel jelentkezik Magyarország az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz CEF2 Reflow nevű pályázatára, amelynek a keretében újraosztják a korábbi pályázatokban fel nem használt pénzeket.

A projektek között az egyik nagyobb tételt a Budapest–Bécs/Varsó nagysebességű vasút magyarországi vonalszakaszainak a létesítéséhez szükséges feladatok elvégzése jelenti, amelynek tervezett bruttó összköltségét 19 milliárd 50 millió forintra teszi a kormány. Ebből 11 milliárd 4 millió forint lenne az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz terhére biztosítandó támogatás, a maradék 8 milliárd 46 milliót hazai költségvetési támogatással fedeznék.

A projekt keretében első lépésben úgynevezett elvi létesítési engedélyezési tervdokumentáció készülne a nagy sebességű vasút nyílt vonali szakaszaira, valamint a nagy sebességű vasút és a meglévő vasúti hálózat nyílt vonali kapcsolataira, emellett költenének a pénzből a kapcsolódó tervpályázati, városépítészeti és egyéb kiegészítő tervezési feladatokra is.

Ismeretes, hogy egy közép-európai nagy sebességű vasútról szóló projekt régóta hever az asztalon, az azonban az eddigi tervek alapján kevéssé várható, hogy a tényleges építkezés még ebben az évtizedben megindul. Mindenesetre legutóbb a V4-ek júniusi gödöllői csúcstalálkozóján írtak alá egy memorandumot erről az érintett országok.

A kormányhatározat ezen kívül még 5 projektet nevez meg, a legnagyobb tétel a Budapesten és Kölnben megvalósítani tervezett közös, úgynevezett TARMAC program, melynek célja, hogy a két város reptereinek bizonyos részeit polgári és védelmi célú kettős hasznosításra alkalmassá tegyék. Ez 22,715 milliárd forintba fog kerülni, amelyből 8,943 milliárd lenne uniós támogatás, a maradék 13,772 milliárd pedig önerő.

Ezeken felül kisebb költségvetési igényű projekteket is részletez a kormányhatározat. A Balatonszentgyörgy–Gyékényes határon átmenő vasúti vonalszakasz korszerűsítésének előkészítésére új deltavágány létesítésével bruttó 4,163 milliárd forintot szán a kormány, amelyből 3,539 milliárd lenne az uniós támogatás és 624,5 millió a hazai költségvetési támogatás. Az úgynevezett DTI4CCAM projekt keretében az autonóm, intelligens közúti közlekedést támogató út menti infrastruktúra- és informatikai rendszerfejlesztést támogatnák 279,5 millió forint összköltségen, amelyből 110 millió lenne az uniós támogatás, 169,5 millió a hazai forrás. 2,48 milliárd forintért 4, egyenként legalább 1 MW teljesítményű nehéztehergépjármű-töltőpontot létesítene Tolmácson, a 2-es út mellett az E.ON Drive Infrastructure Hungary Kft. A pénzből 586,9 millió forint lenne az uniós segítség, a maradék csaknem 1,9 milliárd forint önerő. Mindemellett szerepel a listán egy nemzetközi, katonai mobilitási projekt is, az úgynevezett European Dual-Use Corridor Partnership, amely a katonai folyosók infrastrukturális hiányait és határon átnyúló függőségeit vizsgálná, ehhez azonban nem tüntették fel, hogy pontosan milyen költségekkel jár, és mennyi támogatást igényelne hazánk.”

Forrás:
Úgy tűnik, a Magyar-kormány belevág a Budapest–Bécs/Varsó nagysebességűvasút-projektbe, 19 milliárdot költenének az előkészületekre; Népszava; 2026. október 3.

Tizenhét uniós tagállam fogott össze a tervezett uniós költségvetési megszorítások ellen

„Olaszország és Románia vezeti azt a kezdeményezést, amely a mezőgazdasági és regionális támogatásokra fordított uniós kiadások megőrzését szorgalmazza.

Tizenhét uniós kormány nyilvánosan tiltakozott a mezőgazdasági és regionális támogatások csökkentése ellen a következő hétéves költségvetésben, elutasítva Németország tárgyalásokon képviselt álláspontját. A levél – amelyet pénteken többek között Olaszország, Spanyolország és Lengyelország írt alá – fokozza a nyomást az Európai Unió Tanácsának soros ír elnökségére, hogy a várhatóan jövő héten bemutatandó költségvetési tervezetben hagyjon érintetlenül közel 900 milliárd eurónyi kiadást.

Ez feszültséget vetít előre a Németország vezette, hat országból álló másik táborral, amely a hét elején közös levélben ismét több száz milliárd eurós, valamennyi kiadási területre kiterjedő csökkentést sürgetett.

„Ezért úgy véljük, hogy a kohéziós politika és a közös agrárpolitika teljes finanszírozását meg kell őrizni a következő többéves pénzügyi keretben” – írta a tizenhét ország Micheál Martin ír miniszterelnöknek címzett levelében. Az aláírók: Bulgária, Horvátország, Ciprus, Csehország, Észtország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország. A kezdeményezést Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Nicușor Dan román elnök hangolta össze. Az Európai Tanács következő, október 15–16-i ülésének alkalmával informális találkozót szerveznek az érintett országok számára.

A többéves pénzügyi keret – angol rövidítéssel MFF – a gazdálkodóknak nyújtott támogatásoktól a fejlesztési segélyekig számos területet finanszíroz, és a róla szóló tárgyalások a legnehezebbek közé tartoznak Brüsszelben. Az Európai Bizottság 2025-ben közel 2 billió eurós költségvetést javasolt a 2028–2034-es időszakra, és több száz milliárd eurót csoportosított át a mezőgazdasági és a kohéziós politikaként ismert regionális támogatásokból olyan új prioritásokra, mint a védelem és a versenyképesség.

Az úgynevezett „Kohézió barátai” csoport arra figyelmeztetett, hogy a mezőgazdasági és kohéziós források további csökkentése „csak gyengítené a költségvetést, és veszélyeztetné az európai projekt társadalmi támogatottságát”.

Írország tárgyalási keretdokumentuma alapozza meg a 27 uniós vezető megbeszéléseit az októberi brüsszeli csúcstalálkozón. Az uniós kormányok igyekeznek még az év végéig végleges megállapodásra jutni egymással, mielőtt a franciaországi, lengyelországi és olaszországi választások veszélyeztetnék a tárgyalások sikerét.

Az egyik legérzékenyebb kérdés a költségvetés finanszírozását szolgáló, saját forrásoknak nevezett új, uniós szintű adók bevezetése. A Bizottság öt új közterhet javasolt, amelyek becslések szerint évi 66 milliárd euró bevételt hoznának. Franciaország határozottan támogatja az adócsomagot, egyes javaslatokat azonban több nemzeti kormány is ellenez, attól tartva, hogy az új terhek aránytalanul sújtanák országukat. A tizenhét ország azt írta a levélben, hogy az új saját forrásoknak „valódiaknak, méltányosaknak, egyszerűeknek és nem regresszív jellegűeknek kell lenniük”.

A költségvetési mozgástér bővítése érdekében ismét sürgették a Covid-válságot követően felvett adósság törlesztésének elhalasztását is, amely várhatóan évi 25 milliárd eurós kiadást jelent. Emellett ellenezték a gazdagabb országoknak nyújtott költségvetési visszatérítéseket, az úgynevezett rebate-eket.”

Forrás:
17 countries join forces to oppose EU budget cuts; Politico; 2026. október 2.

Minden uniós tagállam, így Magyarország is, beadta a végső kifizetési kérelmét a helyreállítási alaphoz – Európai Bizottság

„Minden kormány beadta a végső kifizetési kérelmét a helyreállítási alaphoz – közölte csütörtökön az Európai Bizottság szóvivője, Maciej Berestecki. Az ideiglenes, idén lejáró forrásra szeptember végéig lehetett ilyen igényt benyújtani.

Magyarország 10 milliárd eurót (közel 3700 milliárd forintot) kaphat az alapból – 6,5 milliárd eurót vissza nem térítendő forrásként, 3,5 milliárd eurót hitelként. Egy közel egymilliárdos potyaelőleg már 2024 elejére befutott, de az előző kormány egyedüliként nem tudott rendes kifizetési kérelmet beadni.

A pénzhez nagyjából kéttucatnyi előfeltételt kellett volna teljesítenie, de többet sem csinált meg. Ha akár csak egyet is teljesítetlennek minősítenek, bukjuk a teljes összeget, és elvileg az előleget is vissza kellene fizetni.

A „szupermérföldköveknek” nevezett jogállamisági, korrupcióellenes intézkedések kipipáltatása még nem elég. További több mint száz előfinanszírozott fejlesztést, célt és reformot, azaz „mérföldkövet” kell igazolni, hogy a teljesítésükkel arányosan jöhessen a pénz. Az előző kormány ezekkel olyan rosszul állt, hogy egy jókora módosítást tervezett, de soha nem adta be, még maga is kampányolt az elmaradásaival.

Az új kormány a májusi megalakulása után pár héttel politikai megállapodást kötött az Európai Bizottsággal arról, hogyan tudja teljesíteni a feltételeket. Júniusban egy erősen módosított helyreállítási tervet adtak be – az eredeti mérföldkövekből csak az összeg nagyjából negyedének, 2,6 milliárd eurónak megfelelőt tudtak megtartani –, ezt az Európai Bizottság javaslatára elfogadták a tagállami miniszterek.

A kormány szerint sikerült teljesíteni a feltételeket az augusztus végi határidőre, miután néhány nappal korábban még elfogadtatott egy módosítást. A sima és szupermérföldköveket a fizetési kérelem elbírálásakor fogja értékelni az Európai Bizottság, de előbbiek túlnyomó részénél – az egymást átfedő feltételek miatt – már korábban zöld jelzést adott más eljárásokban. Az igazságügyi csomagot 2023 végén vette teljesítettnek, a feltételességi jogállamisági eljárás megszüntetését nagyjából egy hete javasolta. A két feltételcsoport szinte teljesen lefedi a szupermérföldköveket.

A sima mérföldkövekről most először mond majd ítéletet az Európai Bizottság és a tagállami kormányok Tanácsa. Az elmaradások mellett volt rá példa, hogy korábbi szabálytalanságok gyanúja miatt cseréltek le ilyet, hogy ne legyen belőle forrásvesztés. Mivel már csak egyetlen fizetési kérelemre maradt idő, bármilyen hiányosság vagy szabálytalanság azt jelentheti, hogy az adott mérföldkőhöz kötött pénz elúszik.

Az Európai Bizottságnak elvben két hónapja lesz, hogy értékelje a kérelmeket, de várhatóan ennél gyorsabb lesz, hogy maradjon idő az adminisztratív lépésekre és a tagállami miniszterek jóváhagyására. Év végéig fizethetnek az alapból.”

Forrás:
Beküldte a kormány az akár közel 3700 milliárd forintot érő uniós kifizetési kérelmét; Márton Balázs; Telex.hu; 2026. október 1.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Nyilvános a 2010 és 2026 közötti nem publikált kormányhatározatok listája

„A kormány nyilvánosságra hozta a 2010 és 2026 között született, úgynevezett 2000-es kormányhatározatok listáját. Ezeket a döntéseket korábban nem tették közzé a Magyar Közlönyben, hanem közvetlenül az érintett kormányzati vezetők kapták meg. A lista szerint a legtöbb ilyen határozat 2021-ben, a koronavírus-járvány idején született.

Az elmúlt tizenhat évben 3598 olyan, úgynevezett 2000-es kormányhatározat született, amelyet nem tettek közzé a Magyar Közlönyben. Ezek az érintetteknek közvetlenül megküldött határozatok jellemzően meghatározott kormányzati, rendvédelmi vagy más állami vezetők számára állapítottak meg feladatokat. A 2000-es kormányhatározatok nem azonosak a minősített adatokat tartalmazó kormányhatározatokkal.

Az elmúlt években egyes 2000-es kormányhatározatok létezéséről vagy azok tartalmáról legfeljebb sajtóhírekből lehetett tudomást szerezni, de a határozatok teljes listája eddig nem volt nyilvános, egységesen elérhető.

A kormány viszont most úgy döntött, nyilvánosságra hozza a 2010 és 2026 közötti nem nyilvános, 2000-es kormányhatározatok listáját, éves bontásban. A felsorolást itt tudja megnézni.”

Forrás:
Nyilvános a 2010 és 2026 közötti nem publikált kormányhatározatok listája; Magyarország Kormánya; 2026. szeptember 29.

Kereshető adatbázis készült az uniós projektekben részt vevő cégekről

„Új keresőfelületet hozott létre a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium az európai uniós források hivatalos pályázati felületén, a palyazat.gov.hu portálon. Az oldal az uniós projektek helyszínét, a támogatást elnyerő cégeket, szervezeteket és a fejlesztésekben részt vevő szállítók adatait kapcsolja össze egy kereshető adatbázisban.

„Mindenkinek joga van tudni, hogy a településén milyen uniós forrásból megvalósult beruházások történtek az elmúlt időszakban. Mely vállalkozások vettek részt a kivitelezésben, milyen cégek voltak a beszállítók és mennyiből valósultak meg a fejlesztések. Mindezek az információk mostantól néhány gombnyomással elérhetőek” – közölte Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter.

A tárcavezető szerint a kormányzati pályázati portál új, nyilvános aloldala közérthetően és könnyen áttekinthetően mutatja meg, hogy hol, mikor, mekkora támogatásból milyen uniós fejlesztések valósultak meg Magyarországon, és azokban milyen cégek, szolgáltatók vettek részt.

„Olyan intézményi környezetet építünk, ahol a nyilvánosság nem tehertétel, hanem a hatékonyan és tisztességesen működő állam alapja” – hangsúlyozta Lőrincz Viktória, aki szerint a lakossági keresőfelület mérföldkő lehet a hazai fejlesztéspolitikában, hiszen ilyen részletességgel még sosem tárta a kormányzat a nyilvánosság elé az EU által támogatott projektek szállítói adatait.

Az egyes projektekre keresve rögtön kiderül, hogy melyik cég volt a kivitelező és milyen vállalatok vettek részt közreműködőként, vagy szolgáltatóként a beruházásban. A cégekre keresve az is könnyen kideríthető, hogy milyen más projektben vettek, vesznek részt. Az adatok naponta frissülnek, a tájékozódást kapcsolati adatvizualizáció segíti.

A felületen a 2021-2027-es jelenlegi fejlesztési időszak, azaz a Széchenyi Terv Plusz operatív programjainak (DIMOP Plusz, EFOP Plusz, GINOP Plusz, IKOP Plusz, KEHOP Plusz, MAHOP Plusz, TOP Plusz és VOP Plusz) folyamatban lévő és lezárult projektjei érhetők el. Az oldal arra is lehetőséget ad, hogy a támogatás nem megfelelő felhasználásával kapcsolatos gyanú, korrupciós kockázat vagy bármely észrevétel esetén anonim bejelentést tegyen a felhasználó.

A pályázati transzparenciát erősítő keresőfelület a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium megbízásából valósult meg a közpénzek felhasználásának nyomon követhetősége és társadalmi ellenőrizhetősége érdekében, ezzel is csökkentve a visszaélések kockázatát az uniós források felhasználásában.

A webes lekérdező az EUPR pályázatkezelő rendszerből származó adatállományra épül. A 2021-2027 fejlesztési időszakban eddig az operatív programokban több mint 16 ezer darab hatályos támogatási szerződés van, közel 5700 milliárd forint értékben.

A keresőfelület itt érhető el.”

Forrás:
Kereshető adatbázis készült az uniós projektekben részt vevő cégekről; Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium; 2026. október 2.
Az uniós fejlesztési pénzek útja; Pályázati Portál
„Ki és mennyi EU-s támogatást nyert, hol és milyen fejlesztést valósít vagy valósított meg, és mely közreműködő vállalkozások végeznek, végeztek munkát a projektekben. A tájékozódást kapcsolati ábrák is segítik.
Ha észrevétele, esetleg problémája, gyanúja van a támogatás megfelelő felhasználásával kapcsolatban itt tehet bejelentést.”

Mesterséges intelligencia (MI)

Mesterséges intelligencia az európai egészségügyben

„A mesterséges intelligencia gyors ütemben alakítja át az egészségügyet, és példa nélküli lehetőségeket kínál a diagnózis, a kezelés, valamint az egészségügyi rendszerek hatékonyságának javítására szerte Európában. Ugyanakkor integrálása a klinikai gyakorlatba olyan összetett – biztonsággal, etikával, irányítással és méltányossággal kapcsolatos – kérdéseket vet fel, amelyek gondos és összehangolt szakpolitikai válaszokat igényelnek. Egyebek mellett ez a fő megállapítása annak a dokumentumnak, amelyet az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete és az Európai Orvostudományi Akadémiák Szövetsége közösen készített el. A jelentésről az MTA-t mindkét szervezetben képviselő Kosztolányi György akadémikus készített összeállítást az mta.hu számára.

Hosszas előkészítést követően 2026. szeptember 30-án hozta nyilvánosságra dokumentumát két nemzetközi akadémiai szervezet, (European Academies Science Advisory Council, EASAC) és az Európai Orvostudományi Akadémiák Szövetsége (Federation of European Academies of Medicine, FEAM). A csaknem 100 oldalas anyag elkészítését elismert szakemberekből álló munkacsoport végezte a tagakadémiák folyamatos bevonásával és felügyeletével.

Az EASAC és a FEAM közös jelentése ide kattintva olvasható.

Az összeállítás az egészségügy minden lényeges területét érinti – így az orvosi képalkotó és diagnosztikai szolgáltatásokat, a virtuális betegellátást, az orvosi/egészségügyi kutatást, gyógyszerfejlesztést, rehabilitációt, népegészségügyi-közegészségügyi gyakorlatot, az adminisztratív alkalmazásokat –, nagy hangsúlyt fektet továbbá az analitikai és klinikai validálásra, a személyes adatok védelmére és biztonságára, az etikai szempontokra, foglalkozik a biztonsági kockázatokkal és kiberfenyegetésekkel, és kiterjed a teljes egészségügyi ökoszisztémára, beleértve a gazdasági és oktatási tevékenységet is.

A dokumentum abból indul ki, hogy a mesterséges intelligencia (MI) gyors ütemben alakítja át az egészségügyet, és példa nélküli lehetőségeket kínál a diagnózis, a kezelés, valamint az egészségügyi rendszerek hatékonyságának javítására szerte Európában. Ugyanakkor integrálása a klinikai gyakorlatba olyan összetett – biztonsággal, etikával, irányítással és méltányossággal kapcsolatos – kérdéseket vet fel, amelyek gondos és összehangolt szakpolitikai válaszokat igényelnek.

A jelentésben ismertetett bizonyítékok egyértelművé teszik, hogy az egészségügyi MI nem tekinthető pusztán technológiai innovációnak. Sikeressége olyan tényezőkön múlik, mint a szilárd klinikai validálás, a kiváló minőségű és reprezentatív adatok, a hatékony irányítás és felügyelet, valamint az egészségügyi szakemberek és a betegek érdemi bevonása. E feltételek hiányában fennáll a kockázata annak, hogy az MI súlyosbítja a meglévő egyenlőtlenségeket, új kockázati tényezőket teremt, vagy nem váltja be a hozzá fűzött reményeket.

A jelentéssel az EASAC és a FEAM könnyen hozzáférhető áttekintést és segítséget kíván nyújtani az európai politikai döntéshozóknak, a szabályozó hatóságoknak, az egészségügyi vezetőknek és az egyéb érdekelt feleknek a felelősségteljes innováció előmozdításához. Ajánlásokat fogalmaz meg, segítve az átállás folyamatát. Egy olyan összehangolt európai megközelítés szükségességét hangsúlyozza, amely ötvözi a szigorú értékelést, az átjárható adat-ökoszisztémákat, a készségekbe és kapacitásokba való folyamatos befektetést, valamint az egyértelmű elszámoltathatósági struktúrákat.

A dokumentum részletesen foglalkozik az MI betegeket érintő hatásával. Az egészségügyre vonatkozó MI-törvény jellemzően „magas kockázatúnak” minősíti az MI-eszközök használatát, tekintettel a betegek egészségére és életére gyakorolt lehetséges hatásukra, biztosítva a szigorú biztonsági, pontossági és etikai normák betartását (EC 2025). A betegek jóllétének védelme érdekében elengedhetetlen, hogy az MI-rendszerek átláthatóak és felelősségteljesek legyenek, és szigorú klinikai validációnak legyenek kitéve erős mechanizmusokkal a betegek beleegyezésére, biztonságára és jogorvoslatára vonatkozóan. A validálásnak konkrétan magában kell foglalnia a szigorú tesztelést és az egyértelműen meghatározott teljesítménymutatókat, biztosítva az adatok eredetének átláthatóságát az eredmények reprodukálhatósága és a megbízhatóság érdekében. A validálási stratégiáknak figyelembe kell venniük az emberi tényezőket is, beleértve a klinikai munkafolyamatokba való integrációt, a kognitív terhelés felmérését és az MI által generált eredmények magyarázhatóságát.

A dokumentum kitér az Európa-szerte meglévő regionális különbségekre a digitális infrastruktúra, a beruházási kapacitás, a szabályozási felkészültség és a munkaerő szakértelmének egyenlőtlenségeiben. Ezért a kiegyensúlyozott fejlődéshez és a mesterséges intelligencia méltányos integrációjához EU-szintű koordinációra és célzott támogatásra van szükség.

Jelentésük zárásaként az EASAC és a FEAM három sürgős, általános üzenetet és tíz szakpolitikai ajánlást fogalmazott meg. Ezek együttesen arra szólítanak fel, hogy az MI-rendszerek felelősségteljes használata váljon szerves részévé az európai egészségügynek. Az MI széles körű integrációja az egészségügyi ökoszisztémába alapjaiban határozza meg újra az egészségügyet. E folyamat középpontjában a digitálisan felkészült munkaerő fejlesztése áll; mely célt a tantervek korszerűsítésével és a folyamatos szakmai továbbképzéssel kell elérni, biztosítva, hogy az MI-vel kapcsolatos jártasság a teljes szakmai pálya során megmaradó kompetencia legyen. Ennek érdekében az MI-alkalmazásokat proaktívan kell kezelni egy fenntartható, előretekintő egészségügyi stratégia részeként.

Kosztolányi György
az MTA rendes tagja
az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért elnöke”

Forrás:
Mesterséges intelligencia az európai egészségügyben – Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete és az Európai Orvostudományi Akadémiák Szövetsége közös jelentése; Kosztolányi György; Magyar Tudományos Akadémia; 2026. október 2.
Artificial Intelligence in European Healthcare; EASAC–FEAM report, EASAC–FEAM; ISBN 978-3-7001-5315-3


Tudomány-, technika- és innovációpolitika (TTI-politika)

Európának fokoznia kell kutatási és innovációs tevékenységét, hogy versenyképes maradjon – Európai Bizottság

„Az Európai Bizottság ma közzétette az EU tudományos, kutatási és innovációs teljesítményéről szóló jelentés (Science, Research and Innovation Performance of the EU (SRIP)) 2026-os kiadását, amely átfogó értékelést ad az európai kutatás és innováció helyzetéről.

A jelentés szerint Európa továbbra is a világ tudományos élvonalába tartozik. A tudományos publikációk számát tekintve az EU világszinten a második helyen áll, tudományos közleményeinek 57%-a pedig nemzetközi együttműködésben készül. A jelentés azt is megállapítja, hogy az uniós kutatás minősége továbbra is magas.

Európa ugyanakkor kevésbé eredményesen fordítja ezt a tudományos erőt stratégiai technológiák fejlesztésére, piaci vezető szerepre és a termelékenység növelésére. A jelentés négy fő kihívást emel ki:

  • Beruházások: az EU-nak becslések szerint további 560 milliárd eurónyi beruházásra lenne szüksége ahhoz, hogy teljesítse célját: 2030-ra a GDP 3%-át fordítsa kutatás-fejlesztésre.
  • Széttagoltság: a kutatási és innovációs tevékenységek továbbra is országok, régiók és intézmények között széttagoltan zajlanak, ami korlátozza együttes hatásukat.
  • Az innováció szélesebb körű hasznosítása: a finanszírozás, a tudáshasznosítás és a technológiák alkalmazásba vétele terén jelentkező akadályok megnehezítik, hogy a kutatási eredmények eljussanak a piacra, különösen a mesterséges intelligencia, a fejlett félvezetők és a felhőalapú számítástechnika területén.
  • Globális verseny: Európának meg kell erősítenie pozícióját a stratégiai technológiák területén, miközben megőrzi tudományos kiválóságát és magához vonzza a kiemelkedő tehetségeket – többek között olyan kezdeményezésekkel, mint a Choose Europe – Válaszd Európát.

A jelentés szerint a tudománynak, a kutatásnak és az innovációnak központi szerepet kell játszania az EU termelékenységének növelésében, egyúttal támogatva Európa környezeti céljait és társadalmi modelljét.

A megállapításoktól a cselekvésig

E kihívások kezelésére a jelentés a köz- és magánberuházások jobb összehangolását, a régiók közötti együttműködés erősítését, valamint az Európa jövője szempontjából legmeghatározóbb technológiákra való határozottabb összpontosítást szorgalmazza. Hangsúlyozza továbbá azoknak az akadályoknak a felszámolását, amelyek gátolják, hogy a kutatási eredményekből termékek és szolgáltatások szülessenek, különösen a finanszírozás és a technológiák alkalmazásba vétele terén.

A beruházási hiány csökkentése érdekében a Bizottság nagyobb kutatási és innovációs költségvetést javasolt a 2028–2034-es időszakra, továbbá intézkedéseket a magántőke és az intézményi befektetők tőkéjének nagyobb mértékű mozgósítására. Ezek közé tartozik a Scaleup Europe Fund, amely már hét, európai technológiai vállalatba irányuló befektetést jelentett be.

A széttagoltság kezelésére a Bizottság az európai kutatási térségről szóló jogszabályt készít elő. Ez erősítené az uniós és nemzeti kutatási és innovációs prioritások összehangolását, javítaná a beruházások tervezését, és felszámolná a tudás és a tehetségek szabad áramlásának még fennálló akadályait.

Az innovatív vállalatok növekedésének és működésük kiterjesztésének elősegítésére a Bizottság európai innovációs jogszabályt javasolt emellett európai innovációs jogszabályt (European Innovation Act) javasolt, amely megkönnyítené a közbeszerzési piacokhoz való hozzáférést, és lehetővé tenné a szellemi tulajdon fedezetként történő felhasználását a finanszírozásban.

E kezdeményezések együttes célja Európa pozíciójának megerősítése a stratégiai technológiák területén. Kiegészítik az olyan törekvéseket, mint a Choose Europe, amelynek célja azoknak a kutatóknak, innovátoroknak és vállalkozóknak a vonzása és megtartása, akikre Európának szüksége van a globális versenyben.

Háttér

Az EU tudományos, kutatási és innovációs teljesítményéről szóló jelentés részletes áttekintést ad az Unió e területeken nyújtott teljesítményéről, megvizsgálja annak fő meghatározó tényezőit, és szakpolitikai ajánlásokat fogalmaz meg. Célja, hogy a fokozódó globális verseny és a gyors technológiai változások időszakában tájékoztassa a szakpolitikai döntéshozókat, az érintett szereplőket és a szélesebb nyilvánosságot az EU erősségeiről, kihívásairól és stratégiai prioritásairól.

Az elemzés nemzetközi összehasonlításokat is tartalmaz – különösen olyan jelentős gazdaságokkal, mint az Egyesült Államok és Kína –, hogy értékelje az EU globális helyzetét. Emellett tematikus és ágazati elemzéseket közöl, és az eredményeket összekapcsolja a jelenlegi és az előkészítés alatt álló uniós szakpolitikai kezdeményezésekkel.

A jelentés fő megállapításainak és azok következményeinek megvitatására ma Brüsszelben és online bemutató rendezvényt tartanak.

További információk

Az EU tudományos, kutatási és innovációs teljesítménye (Science, Research and Innovation Performance)

Scaleup Europe Fund

Choose Europe

Európai innovációs jogszabály (European Innovation Act)

Idézet(ek):

„A jelentés megállapításai hangsúlyozzák a tudomány, a kutatás és az innováció meghatározó szerepét Európa versenyképességének, rezilienciájának és stratégiai autonómiájának erősítésében. A jelentés megmutatja, miért van szükségünk rendkívül ambiciózus kutatási és innovációs programra az EU új hosszú távú költségvetésében.” Ekaterina Zaharieva, az induló vállalkozásokért, a kutatásért és az innovációért felelős biztos”

Forrás:
Europe must scale up research and innovation to remain competitive, new Commission report says; Európai Bizottság; 2026. október 1.

Fenntartható fejlődés

Terítéken a készülő klímatörvény

„TERÍTÉKEN A KLÍMATÖRVÉNY
Korábbi ígéretemnek megfelelően a tervezésbe bevontuk a civil szervezeteket, szeptemberben megtörtént a társadalmi egyeztetés is, és immár a kihelyezett kormányülésen tárgyaljuk meg a készülő klímatörvényt.
Az aszály, a vízhiány miatt kiszáradt folyók, tavak lesújtó látványa az utolsó figyelmeztetés, hogy azonnal cselekednünk kell. Prioritásként kezeljük a hazai vízkészletek megtartását, valamint a természetes élőhelyek és tájak megóvását, illetve helyreállítását. Megteremtjük a jogszabályi hátteret ahhoz, hogy minél több vizet meg tudjunk tartani Magyarországon, meg tudjuk menteni a tavainkat a kiszáradástól, új életet lehelhessünk a folyóinkba.
A klímatörvény lesz a hazai környezetvédelem bibliája, amelyet még ebben az évben az Országgyűlés elé szeretnénk tárni.”

Forrás:
TERÍTÉKEN A KLÍMATÖRVÉNY; Gajdos László – TISZA bejegyzése; Facebook; 2026. október 3.
Vesd össze:
Gajdos László: a klímatörvény is a kormányülés asztalán, de úgy tűnik, van egy kis félreértés a civil szervezetekkel; Portfolio.hu; 2026. október 3.
Túl gyors a Tisza-kormány, lassabb tempót kérnek a civil szervezetek a klímatörvény kapcsán; Portfolio.hu; 2026. október 1.

Szakirodalom

Közigazgatási mérlegelési jogkör és algoritmikus döntéshozatal: a közhatalom gyakorlásának irányítása az algoritmikus államban

„A közhatalmi szervek egyre gyakrabban alkalmaznak algoritmikus döntéshozatalt a közigazgatási folyamatok megszervezésére, valamint a hatékonyság és a következetesség javítására. A jelenlegi viták az automatizálást többnyire a pontosság, az átláthatóság és a jogszabályi megfelelés szempontjából értékelik, miközben kevés figyelmet fordítanak a közigazgatás irányítását érintő intézményi következményeire.

A tanulmány azt vizsgálja, hogyan alakítják át az algoritmikus rendszerek a közigazgatási mérlegelési jogkört a közhatalmi döntéshozatalban. Amellett érvel, hogy az automatizálás nem szünteti meg a mérlegelést, hanem újraosztja azt a társadalmi és technikai elemeket ötvöző infrastruktúrákon belül, többek között a rendszertervezés, az adatkezelési gyakorlatok és a szervezeti bevezetés között. Ez az újraelosztás irányítási kihívásokat teremt a közhatalmi szervek számára, különösen a döntési hatáskörök hozzárendelése, az elszámoltathatóság hiányosságai, valamint a közigazgatási és bírósági felülvizsgálat korlátai tekintetében.

A közigazgatási mérlegelési jogkört intézményi garanciaként értelmezve a tanulmány bemutatja, miért van szükség az algoritmikus rendszerek hatékony irányításához olyan mechanizmusokra, amelyek a digitális közigazgatásban is biztosítják a felelősség érvényesülését, a döntések indokolását és a felügyeletet. Végül olyan szabályozási és intézményi reformokat vázol fel, amelyek révén a közigazgatási jog a döntéshozatali infrastruktúrákat is szabályozhatja, miközben megőrzi alapvető jogállami elveit.”

Forrás:
Administrative discretion and algorithmic decision-making: governing public authority in the algorithmic state; Salvatore Stanizzi; Information & Communications Technology Law; DOI: 10.1080/13600834.2026.2739094; 2026. október 1.

Mesterséges intelligencia, szabályozási kapacitás és az adaptív állam

„A mesterséges intelligencia nemcsak azt változtatja meg, hogy a szabályozó hatóságok mit szabályoznak, hanem azt az információs környezetet is, amelyben a szabályozási tevékenység zajlik. A hatóságok egyre gyakrabban alkalmaznak fejlett elemzési módszereket a bizonyítékok feldolgozására és a felügyeleti figyelem célzott összpontosítására, miközben a szabályozás hatálya alá tartozó szervezetek működésük számos területén alkalmaznak MI-t.

A tanulmány az adaptív szabályozó állam fogalmát dolgozza ki annak elemzésére, hogy a változó információs képességek miként idéznek elő magatartásbeli és intézményi alkalmazkodást. A pénzügyi felügyelet, a versenyszabályozás, az adóigazgatás és az elektronikus hírközlés területéről vett összehasonlító esettanulmányok három lehetséges fejlődési pályát azonosítanak: konstruktív tanulást, irányított kölcsönös fejlődést és a szembenállás eszkalációját.

A hatékony felügyelethez nem szükséges, hogy a hatóságok technológiai szempontból egy szinten álljanak a szabályozott vállalatokkal. Olyan információs, szervezeti és ellenőrzési képességekkel azonban rendelkezniük kell, amelyek lehetővé teszik, hogy reagáljanak a szabályozási környezet változásaira. Ebből négy intézményi alapelv következik: a kapacitást a feladatellátás, nem pedig a technológia szempontjából kell értelmezni; biztosítani kell a tényleges ellenőrizhetőséget és az arányos garanciákat; a tanulást a módosíthatóság meghatározott keretei között kell lehetővé tenni; a kapacitásokat össze kell hangolni, egyúttal biztosítva az elszámoltathatóságot.

Az adaptív szabályozó állam meghatározó ismérve, hogy szabályozó intézményei információs környezetük változásával is megőrzik-e cselekvőképességüket, elszámoltathatóságukat és legitimitásukat.”

Forrás:
Artificial Intelligence, Regulatory Capacity, and the Adaptive State; Chris Doyle, Martin Cave, William Webb; Regulation & Governance; DOI: 10.1111/rego.70210; 2026. szeptember 24.

Az általános mesterséges intelligencia (Artificial General Intelligence, AGI) szabályozása – Új jogi keretrendszer

„A könyv átfogó jogi keretrendszert javasol az általános mesterséges intelligencia (Artificial General Intelligence, AGI) szabályozására, ötvözve a jogtudomány, a közgazdaságtan és a folyamatmenedzsment felismeréseit.

Az AGI szabályozásának sajátos kihívásait rendszerezett, jövőorientált és kockázatalapú megközelítéssel vizsgáló kötet alátámasztja, hogy a „szingularitás forgatókönyve (Singularity scenario)” a tudományos kutatás legitim tárgya. Kritikusan elemzi az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének korlátait az AGI szabályozásában, és egy tranzakciós költségelméletre épülő, négyszintű elemzési alapmodellt mutat be.

A szabályozás tárgyának, szereplőinek és módjának részletes vizsgálatával a könyv feltérképezi az AGI-hoz kapcsolódó kockázatokat, tárgyalja az elektronikus jogi személyiség lehetséges szerepét, és olyan gyakorlati jogi keretrendszert dolgoz ki, amely az AGI megbízhatóságát és az emberi értékekkel való összhangját hivatott biztosítani. Végső soron a technológiai szingularitásra felkészülve az előrelátó, proaktív szabályozási stratégiák mellett érvel az utólag reagáló megközelítésekkel szemben.

A kötet az újonnan megjelenő technológiák jogával, a mesterséges intelligenciával és a szabályozással foglalkozó kutatók érdeklődésére tarthat számot.”

Forrás:
Regulation of Artificial General Intelligence – A New Legal Framework; Paulius Astromskis; Routledge; DOI: 10.4324/9781003650140; 2026. szeptember 30.
(A könyv szabadon letölthető.)