Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Új felhívás az államigazgatási szervek szervezet fejlesztésére

„Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent a „Szervezetfejlesztési program államigazgatási szervek számára” című, ÁROP-1.2.18/A-2013 kódszámú pályázati felhívás.
A program célja a központi közigazgatási szervezetek belső működési hatékonyságának javítása.
A fejlesztésekre 1,4 milliárd Ft keretösszeg áll rendelkezésre.

A pályázatok benyújtására 2013 júliusában, a kitöltő program megjelenésével egyidejűleg nyílik lehetőség. A pályázatok benyújtási határidejét kiegészítő útmutató fogja tartalmazni. ”

A1. Alapvető cél és háttér információ
Előzmények
A Kormány az Államreform Operatív Program 2011–2013. időszakra szóló akciótervének módosításáról, az Államreform Operatív Program tartaléklistájáról szóló 1071/2013. (II. 21.) Korm. határozatában nevesítette jelen egyfordulós pályázati konstrukciót. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az így kapott felhatalmazás alapján bocsátja ki ezen útmutatót.

Háttér
A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program „szervezeti” beavatkozási területéhez szorosan kapcsolódva 2013 januárjában indult az ÁROP 1.2.18. kódjelű kiemelt projekt „Szervezetfejlesztési Program” néven.

A Szervezetfejlesztési Program alapozza meg az „ÁROP-1.2.18/A – Szervezetfejlesztés az államigazgatási szervek számára” elnevezésű egyfordulós pályázati kiírás szakmai koncepcióját.

A Szervezetfejlesztési Program célja a belső hatékonyság működésének javítása, amely magába foglalja a közigazgatási szervezet teljesítménye mérésének lehetővé tételét, a működőképes belső folyamatok elősegítését, a szervezeti tudás hatékony kiaknázását, valamint a folyamatosan változó környezethez alkalmazkodni tudó, önfejlesztő szervezeti kultúra kialakítását.

A célok elérését az öt beavatkozási területbe sorolt eszközök biztosítják. Az öt beavatkozási terület a teljesítménymenedzsment, a folyamatoptimalizálás, a tudásmegosztás, a minőségirányítás és a változáskezelés.

Pályázat célja és tartalma
Az egyfordulós pályázat célja – a kiemelt projekt keretein belül kidolgozott módszertanok segítségével (útmutató 1. számú melléklet) – a központi közigazgatási szervezetek belső működési hatékonyságának javítása, amely magába foglalja:

  • a szervezet teljesítményének mérését és értékelését a szervezetre testre szabott teljesítmény indikátorok segítségével,
  • működőképes belső folyamatok kialakítását és továbbfejlesztését,
  • a szervezeti tudás hatékony feltérképezését, kiaknázását és megtartását, valamint
  • a folyamatosan változó környezethez alkalmazkodni tudó, és
  • önértékelő és önfejlesztő szervezeti gyakorlat és szervezeti kultúra kialakítását…

Forrás:
Új felhívás az államigazgatási szervek szervezet fejlesztésére; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség; 2013. június 24.
Kapcsolódó dokumentumtárak; ÁROP-1.2.18/A-2013 Szervezetfejlesztési program államigazgatási szervek számára

Köztisztviselői továbbképzés szervezési folyamatának rendje az ÁROP és EKOP projektekben

„A közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló jogszabályokban foglaltak, továbbá a kormánytisztviselői, köztisztviselői továbbképzések minőségi megfelelősségének biztosítása érdekében minden, a közszolgálati tisztviselők részére szervezett továbbképzésről írásban egyeztetni szükséges a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel (továbbiakban: NKE) a következőkről:
1. a tervezett képzést az NKE biztosítja-e,
2. amennyiben nem biztosítja, akkor a tervezett képzés szerepel-e a közszolgálati tisztviselők 2013. évi továbbképzési programjegyzékén.

Az egyeztetés folyamatáról az NKE honlapján, az alábbi címen ad részletes tájékoztatást: http://vtki.uni-nke.hu/index.php/hu/arop-ekop-kepzesek-menu.

Ugyanitt tölthető le az egyeztetés formanyomtatványa, a bejelentőlap. Kérjük, hogy az egyeztetést minden esetben a – továbbképzésenként külön kitöltött – Bejelentőlapon kezdeményezzék a projektgazdák. A fenti kérdésekről, valamint a továbbképzési programok megvalósításának előkészítésével kapcsolatos további feladatokról az NKE a Bejelentőlapban foglaltakra válaszként megküldendő Nyilatkozatban ad iránymutatást.

Amennyiben a képzést sem az NKE, sem a programjegyzék nem biztosítja, akkor a képzés szervezőjének nyilatkoznia kell arról, hogy a tervezett képzés felnőttképzési akkreditációval rendelkezik-e. A felnőttképzési programakkreditációt igazoló dokumentumot a Kedvezményezett vagy Pályázó benyújtja a Közreműködő Szervezethez, továbbá azt megőrzi a projekt dokumentációban.

Amennyiben a képzés nem rendelkezik felnőttképzési akkreditációval, akkor dönthet a képzésszervező saját képzési program akkreditáltatásán is.

Amennyiben mindezek igénybevételére nincs dokumentáltan lehetőség, akkor belső képzésként indítható a képzés, amelyet a Kedvezményezettnek vagy Pályázónak írásban be kell jelentenie az NKE felé.
Az éves továbbképzési tervet a munkáltatói jogkör gyakorlója az év közben felmerülő továbbképzési igények alapján módosíthatja.”

Forrás:
Köztisztviselői továbbképzés szervezési folyamatának rendje az ÁROP és EKOP projektekben; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség; 2013. július 2.

Átalakítják az uniós pályázatok lebonyolításáért felelős rendszert

„Már idén kiírhatják Magyarországon a 2014−2020-as uniós költségvetési ciklus első pályázatait. Az NFÜ a Miniszterelnökség alá kerül. Az uniós pénzosztás új szereplője lehet a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal, amelynek megjelenése miatt feszültségek keletkezhetnek az államigazgatásban.

A kormány már korábban elhatározta, hogy át akarja alakítani az uniós pályázatok lebonyolításáért felelős rendszert, mégpedig két lépcsőben − mondta a Napi Gazdaságnak Csepreghy Nándor kiemelt fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár. Első lépésként az irányító hatóságok átkerülnek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől (NFÜ) a minisztériumokhoz, így például a szociális kérdések az EMMI, az energetikai és infrastrukturális kérdések az NFM, a gazdaságfejlesztési és regionális kérdések pedig az NGM alá fognak tartozni.

Már őszre várhatóak a változások
Az NFÜ maradék része megmarad a jelenlegi formájában, de már nem az NFM, hanem a Miniszterelnökség alá lesz rendelve − közölte Csepreghy −, így gyorsabban és hatékonyabban lehet elvégezni a minisztériumokon átívelő feladatokat, mint például az egységes eljárásrend kialakítását vagy akár az uniós pályázatokat érintő kommunikációt.

Mivel a rendszernek január elsejétől működnie kell, a kereteket már az ősz folyamán ki kell alakítani; ez nem azt jelenti, hogy 2014-ben már megszűnik a mostani rendszer − hangsúlyozta a helyettes államtitkár. A változásokat az EU-val is egyeztetik, ám Csepreghy szerint az Európai Bizottságnak (EB) mindegy, milyen intézményi felállásban működik a rendszer − az ugyanis tagállami hatáskör −, annyit kértek, hogy ne szenvedjenek hátrányt a mostani kifizetések és a rendelkezésre álló tudás megmaradjon a következő ciklusra is. Ez utóbbival sem lesz gond a helyettes államtitkár szerint, ugyanis nemcsak a szervezeti egységeket, hanem az ott dolgozókat is átviszik az NFÜ-től vagy a Miniszterelnökséghez, vagy a szaktárcákhoz.

A VÁTI-tól az NTH-ig
Önmagában az NFÜ-nek a Miniszterelnökség alá kerülése nagyban átrendezi a tárcák közötti hatalmi térképet, az irányítási hatóságok horizontálissá tétele pedig a Nemzetgazdasági Minisztériumot hozhatja erősebb helyzetbe. Ennek lebonyolításában potenciális új szereplő lehet a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH).

A hivatal létrehozására a kormány 2011 decemberében tett javaslatot, gyakorlatilag a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. feladatát vette át. A nagy múltú várostervező szervezet 1998-tól a PHARE-programok végrehajtásában vett részt, azóta pedig egyre nagyobb súllyal jelentek meg nála más uniós támogatásokhoz kapcsolódó tevékenységek. A Napi Gazdaság információi szerint a VÁTI fokozatosan az NFÜ háttér-intézményeként működött − ez okozta vesztét is, vele együtt a VÁTI is célkeresztbe került. Az operatív programok kidolgozásában részt vevő szakmai apparátust a 2014−2020-as uniós költségvetési ciklus előtt viszont nem akarták veszni hagyni, ezért a VÁTI csapatának és a vezetőség nagy részének az NGM adott otthont, már az NTH keretein belül.

A hivatal egyelőre ugyancsak háttérintézményként, az operatív programok megírásán dolgozik, de ez a feladat hamarosan véget ér, és még nem tisztázott, hogyan működik tovább az intézmény. A gyors megalakulást övező bizonytalan időszakban még a módszertani központ szerepe is felmerült, hiszen az EU-s programokról jelentős tudás halmozódott fel, de a támogatások koordinálásának átalakítása is pozícióba hozhatja az erős szakmai apparátussal rendelkező, feladatot kereső hivatalt (lásd másik írásunkat is).

Pályázatok az állam kockázatára télen
Ugyanakkor nemcsak a hazai, hanem az uniós rendszer is változik. A következő költségvetési időszaknak új háttérjogszabály-csomaggal és szabályrendszerrel vágna neki az Európai Bizottság − mondta Csepreghy. Erről már 2011 októbere óta folynak a tárgyalások, megállapodás a helyettes államtitkár szerint idén őszre várható. Az új operatív programok csak ezután nyerhetik el végleges formájukat, de már most is havi rendszerességgel egyeztetünk erről a bizottsággal − számolt be Csepreghy, hozzátéve: a legfontosabb, hogy sikerüljön meggyőzni az EB-t, Magyarország úgy is el tudja érni a 2020-ra kitűzött uniós célokat, ha a források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja. Jelenleg arról zajlanak a tárgyalások, hogy melyik operatív programnak milyen prioritása lesz, ezekhez mennyi pénzt rendelünk, illetve ezek hogyan járulnak hozzá a közös célok eléréséhez.

Télen jó esetben már meg is jelenhetnének az első pályázatok, akkor is, ha az operatív programokat nem fogadta el a bizottság − véli Csepreghy, aki szerint nem arra kell számítani, hogy minden területen megjelennek a tenderek, hanem hogy kiírnak néhányat az állam kockázatára. Ha ugyanis nincs akkreditált program, akkor a magyar költségvetésnek kell eleinte helytállnia, ám ha később véglegesítik az operatív programokat, akkor a már meglévő kiírást be lehet abba emelni. Ennek megfelelően a “kis kockázatú” pályázatok jelenhetnek meg először, ilyen lehet a megújuló energiahordozók részarányának növelése, hiszen köztudott, hogy az EU 15 százalékra szeretné azt emelni.

Itt a “tervhivatal”, átalakul a pénzosztásért felelős intézményi struktúra
A 2014−2020-as uniós forráselosztást koordináló intézményrendszer átszervezéséből valószínűleg nem marad ki a 2011-ben Matolcsy György minisztersége idején felállított, tavaly óta működő Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH). A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szervezetén belül működő intézmény konkrét gazdaságpolitikai szerepéről egyelőre keveset tudni. A mintegy száz munkatárssal és évi 1,2 milliárd forintos költségvetéssel működő, gazdasági tervezésért felelős intézménynek feltételezhetően az uniós forráselosztással kapcsolatban lesz majd komoly feladata.

Nagyobb szerep az NTH-nak
Az NGM-en belül külön szakállamtitkárságot hoztak létre, a tervezési koordinációs államtitkárságot, ez alá került az NTH, amelynek egyik legfontosabb feladata az uniós támogatási (operatív) programok hazai igényeknek megfelelő kialakítása. A hivatal elsősorban hosszú távú hatásvizsgálatokat készít uniós fejlesztési programokkal, régiós fejlesztésekkel és területrendezéssel kapcsolatos iparági területeken, amelyek a kormány fejlesztéspolitikájának kiemelt stratégiai területeit érintik.

Az NTH megerősödéséből fakadó intézményi feszültségek könnyen túlnyúlhatnak a minisztérium falain, tavaly óta az államigazgatás legmagasabb szintjén zajlik ugyanis az uniós forráselosztásért felelős intézményrendszer radikális átalakítása. Az már valószínűsíthető, hogy a nagy kárvallott a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) alá tartozó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) − eddig ez felelt a kormány fejlesztéspolitikai céljainak kidolgozásáért, a fejlesztési tervek készítéséért és végrehajtásáért. Az NFÜ tavaly mintegy 9 milliárd forintból gazdálkodott és lényegében egymaga felügyelte az idén záruló hétéves ciklusban Magyarországnak szánt 8200 milliárd forintnyi uniós forrás elosztását.

Működési zavarok
Az intézmény működését sok kritika érte − tavaly Orbán Viktor részéről is −, amióta a kormányváltást követő masszív átszervezés nyomán lelassultak a forráslehívások. Decemberben született egy kormányhatározat, amely teljesen új intézményi struktúrába készült áthelyezni az uniós pénzek elosztását. Az akkori tervek szerint a végrehajtás magasabb szintre került volna a Miniszterelnökségen belül felállított Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottsághoz, míg az operatív programok kialakítása − a szakmai irányítói döntéshozatal − átkerült volna az ágazatokért felelős államtitkárságokhoz. A végrehajtás decentralizálásáról Csepreghy Nándor, az NFM kiemelt fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára korábban azt nyilatkozta lapunknak, hogy a szaktárcák bevonásával a szakpolitikai tudás erősebben jelenhetne meg a döntéshozatalban.

Mindennek ellenére nem sok minden történt az átalakítás terén, aminek több oka is lehet, például hogy a fejlesztéspolitika decentralizálását legerősebben támogató Matolcsy György időközben átigazolt az MNB-be. A helyét az NGM-ben átvevő Varga Mihályról pedig köztudott, hogy inkább a költségvetési politikáért rajong, semmint a hosszú távú fejlesztéspolitikai tervekért.

Intézményi feszültségek
A mostani uniós költségvetési ciklusban 15 operatív programon keresztül lehetett uniós pályázati pénzeket kiosztani, ám a támogatások nagyjából 60 százaléka a gazdaságfejlesztési operatív program alá tartozott, amelynek felosztása a két nagy minisztériumi háttérintézmény között még nem zárult le.

A decemberi kormányülésen amúgy nemcsak a magasabb (miniszterelnökségi) szintű koordinációról döntöttek, hanem arról is, hogy a következő uniós keretből lehívható forrásokat kevesebb terület között osztják szét. Kevesebb pénz juthat például humánerőforrás-fejlesztésre és infrastrukturális beruházásokra, viszont több a gazdaságfejlesztésre. Vagyis a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság az operatív támogatási rendszer további koncentrációját favorizálja, ami az elosztási feladatokért harcoló intézmények közötti feszültséget élezheti.

Kettős struktúra maradna 2015-ig
Az NFM-et képviselő Csepreghy korábban arról is beszélt, hogy a jelenlegi NFÜ-központú struktúra 2015-ig fennmarad, ugyanis a mostani pályázati keret kifizetései eddig tartanak, ráadásul egy új intézmény brüsszeli akkreditálása rengeteg időbe és pénzbe kerülne, ami a ciklus végére összpontosító nagyobb kifizetéseket hátráltathatja. A kettős struktúra tehát a következő két évben párhuzamosan működne, ha a valós irányítói feladatokat, például a következő ciklus gazdaságfejlesztési operatív programját megkapná az NTH.”

Forrás:
Fontos változások jönnek – így osztják ki majd a milliárdokat; Pintér András, Gerőcs Tamás, Dzindzisz Sztefan; Napi Gazdaság; 2013. július 3.

3478 forint Kübekházának: a Magyar Államkincstár magyarázza a helyzetet

„A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint a jogszabályoknak megfelelően folyósítják az állami támogatásokat a kübekházi önkormányzatnak, a Csongrád megyei községnek átutalt összegből azonban levonják a foglalkoztatottak bérére rakodó közterheket, valamint a település tartozásait.

Az államkincstár azzal kapcsolatban juttatott el szerdán közleményt az MTI-hez, hogy a kübekházi önkormányzat képviselő-testületi döntés alapján visszaküldte a kormánynak a júliusra járó nettó állami finanszírozását, 3478 forintot.

A közlemény szerint egyes jogcímek után járó támogatás utalása nettó módon történik minden hónapban, ami azt jelenti, hogy a településnek járó összegből levonják az önkormányzatnál foglalkoztatottak bérére rakodó közterheket – ezeket a Magyar Államkincstár közvetlenül az adóhatóságnak utalja – és egyéb, az államháztartásról szóló törvényben jelzett önkormányzati tartozásokat.

Az úgynevezett nettó körön kívüli támogatásokat azonban teljes összegben folyósítja az önkormányzatnak a kincstár. A kübekházi önkormányzat így júniusig több mint 10 millió forint jövedelempótló támogatást kapott, a településnek folyósított júniusi 3478 forintos nettó támogatást követően pedig kétmillió forintot meghaladó szerkezetátalakítási tartalék terhére megítélt támogatást utalt át a településnek az államkincstár – írták.

Kitértek arra is, hogy január 1-jével több, korábban állami intézmény és így sok munkavállaló került állami fenntartókhoz. 2012. decemberi és idén januárban esedékes bérüket a Magyar Államkincstár átmenetileg megelőlegezte és folyósította.

A költségvetési törvény alapján ezt az összeget márciusban kellett volna levonni az önkormányzatoktól. A települések anyagi helyzetét figyelembe véve márciusban a megelőlegezett összeg felét vonta csak vissza a kincstár, a fennmaradó részt pedig öt hónapra elosztva rendezik – olvasható a tájékoztatásban.”

Forrás:
3478 forint Kübekházának: a Magyar Államkincstár magyarázza a helyzetet; HVG.hu/MTI; 2013. július 3.
Lásd korábbi cikkünket

Közigazgatási, politikai informatika

Júniusban fokozatosan elindul az elektronikus Támogatói Okiratok használata

„ Az európai uniós források felhasználásának eljárásrendi változásai és az ezeket megalapozó informatikai fejlesztések az elmúlt időszakban jelentősen csökkentették a pályázók és a támogatási intézményrendszer bürokratikus terheit.

Az egyik legnagyobb elismertségnek örvendő újítás az a különböző dokumentumok generálását, internetes küldését és automatikus iktatását magába foglaló összetett szolgáltatás, aminek eredményeként a pályázó és a pályáztató között az interneten keresztül percre kész információáramlás biztosítható.

Ehhez kapcsolódik, hogy a papírmentes pályázati rendszer kialakításának legújabb állomásaként 2013 júniusától egyes vállalkozásoknak szóló konstrukciók esetében a Támogatói Okiratok kiállítása és kedvezményezettekhez történő eljuttatása is elektronikus úton történik.

Korábban a megítélt támogatás nyújtásának és felhasználásának szabályait rögzítő dokumentumot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) képviseletében eljáró közreműködő szervezet több napos átfutási idővel postán küldte ki a kedvezményezettnek.

Mostantól ez az immár elektronikus aláírással ellátott dokumentum is az ügynökség honlapjáról nyíló úgynevezett Pályázati E-ügyintézés felületen lesz – már az okirat aláírásának pillanatában – hozzáférhető.

Az újításnak köszönhetően több ezer levél nyomtatásának, iktatásának, postázásának anyagi és adminisztrációs terhe válik megtakaríthatóvá, a pályázók pedig szinte azonnal megkezdhetik a projektjükkel kapcsolatos kötelezettségeik teljesítését.”

Forrás:
Júniusban fokozatosan elindul az elektronikus Támogatói Okiratok használata; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség; 2013. június 26.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2013. évi közbeszerzési terve

„A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2013. évi közbeszerzési tervének módosításai

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2013. évi közbeszerzési terve”

Forrás:
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2013. évi közbeszerzési terve; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2013. június 27. (zip)

Személyazonosság-biztosítás az angol elektronikus kormányzatban

Az angol kormányzat törekvéseit az e-kormányzat területén a „digital by default” jelszó foglalja össze. Kényelmesen használható, olcsó, digitális ügyintézés kialakítására törekednek, amely biztonságos személyazonosításon alapszik, elkerülve, hogy az állampolgároknak több jelszót és azonosítót kelljen használniuk. A tervezetbe bevont szervezetek ügyintézési forgalma az angol központi közigazgatás által lebonyolított ügyintézések több mint 90 százalékát felöleli.

Az Egyesült Államok Trusted Identities in Cyberspace programjának tapasztalataira támaszkodva új megközelítésben határozták meg az on-line személyazonosítás kereteit az Identity Assurance (IDA) program segítségével. Az a cél, hogy kialakuljon az a technikai, kereskedelmi és szabályozási infrastruktúra, mely lehetővé teszi, hogy az állampolgárok a magánszektor szervezetei által nyújtott szolgáltatásokra támaszkodva igazolhassák személyazonosságukat, vagy más velük kapcsolatos információt. Az Identity Assurance modellben a kormányzat számos úgynevezett közös csomópontot (federated hub, föderációs csomópont/központ) hoz létre a személyazonosítási információt felhasználó kormányzati szervezetek és a személyazonosítási információt nyújtó piaci szervezetek (beleértve az attribútum-szolgáltatók) közötti interakció megvalósításához szükséges adatmegfeleltetési, anonimizációs és auditáló szolgáltatások biztosítására. A személyazonosítási információt nyújtásában közreműködni kívánó piaci szervezeteknek pályázniuk kell, és szigorú tanúsítási folyamat után nyerhetik el ezt a jogosítványt. Szolgáltatásukért elsősorban minden felhasználó után számíthatnak fel ellentételezést.

Az Egyesült Királyság már rendelkezik egy on-line személyazonosítási, bizalmi rendszerrel, ez a Government Gateway (az angliai Hivatali Kapu/Ügyfélkapu). Számos minisztérium mellett alapvetően az adó- és vámhatóság használja az ügyfelekkel való interakcióban . A mostani rendszer megfelelő digitális felhatalmazást (credentials) biztosít az on-line kormányzati szolgáltatások használatához a felhasználónak, akik főként az üzleti szektorból kerülnek ki. Azonban problémák vannak a szolgáltatás skálázhatóságával, könnyű használhatóságával vagy a személyazonosság-biztosításával, amennyiben az új, a digitális szolgáltatásnyújtás elsődlegességét hangsúlyozó stratégiára gondolunk. 2013 folyamán várható a szociális juttatásokkal kapcsolatos átfogó kormányzati szolgáltatás elindítása, melynek felhasználói a teljes népességből kerülnek majd ki – bár ebben a körben nem lesz kötelező a használata. Egy éven belül tervezik az angliai Adó- és Vámhivatal csatlakozását a személyazonosság-biztosítás új rendszeréhez, itt már előfordulhat, hogy kötelező lesz a használata (vállalkozások számára). A személyazonosság biztosításával kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtók vagy pénzért árulják szolgáltatásaikat, vagy ingyenesen, egy nagyobb szolgáltatáscsomag részeként (például bankok, mobil szolgáltatók, stb.)

Idáig nyolc szervezet választottak ki a személyazonosság-biztosítás szolgáltatására, köztük olyan nagy cégeket, mint a Verizon, PayPal és az angliai Posta. 2013 folyamán tervezik a próbaüzem elindítását. Addig a kiválasztottaknak egy önszabályozó testület keretében ki kell alakítaniuk azt a „bizalmi keretrendszert”, amely biztosítja, hogy az alkalmazott műszaki, jogi és üzleti megoldások egymással kompatibilisek lesznek. A központi közigazgatás számára kötelező az újonnan kialakuló személyazonosság-biztosítási rendszer használata.

Forrás:
Személyazonosság-biztosítás az angol elektronikus kormányzatban; ID Assurance, Government Digital Services

Elkészült a német GovData-portál

2013-ban a német kormány tanulmányt készíttetett a nyílt kormányzati adatokról. Ennek ajánlásai között szerepelt egy portál a nyílt kormányzati adatok hozááférhetővé tételére. 2013 nyarán a német Belügyminisztérium bejelentette, hogy ezt az ajánlást megvalósítják és nekikezdtek a kidolgozásnak.

A portált a Fraunhofer-Institut für Offene Kommunikationssysteme – FOKUS intézet fejlesztette ki a szövetségi belügyminisztérium számára, összhangban a szövetségi kormány „Nyílt Kormányzat” munkacsoportjával. A szövetségi tagállamok és az önkormányzatok egyesületei a német államszervezet átfogó informatikai irányító testületének nyílt kormányzati projektjén keresztül [IT-Planungsrat, Förderung des Open Government (Offenes Regierungs- und Verwaltungshandeln)] vettek részt a prototípus kifejlesztésében. A civil társadalom tagjai számos műhelyértekezlet keretében kapcsolódtak be a munkába. A Liferay nyílt forráskódú portálmotort (Java) vették kiindulási alapnak.

A portált jelenleg béta változatban használják. Folyamatos tesztelés alatt működik. A portál további sorsáról 2014-ben fognak dönteni a szövetségi tagállamokkal való egyeztetés után. Kezdetben környezeti, földrajzi és statisztikai adatokat tesznek elérhetővé, továbbá a már létező, nemzeti, nyílt adatportálok adatait. Fokozatosan fogják új adatokkal feltölteni. Baden-Würtenberg Belügyminisztériumának főtisztviselője szerint: „Sok szövetségi tagállam egyre növekvő mértékben megnyitja adatait. Örömmel látjuk, hogy a szövetségi állam és a tagállamok együttműködésében sikerült közös szabványokat kidolgozni. Ezeket teszteljük most a prototípusként működő GovData-portállal. ”

Napjainkban a táblagépek és okostelefonok, a közigazgatási adatok alapján, számos alkalmazást kínálnak, amelyek a mindennapi élet különböző területein használhatóak. A GovData-portál esetében a szövetségi, tagállami és helyi közigazgatás adatait szabványos technikai és jogi keretek között használják. Így a portál fontos hozzájárulás a Nemzeti E-kormányzati stratégiához és a „Hálózatos és átlátható közigazgatás” kormányzati programjához. A szövetségi Belügyminisztérium államtitkára szerint Az új GovData-portál fontos lépés az átláthatóság növelésére. A közigazgatási adatokhoz való egyszerű hozzájutás mellett, a portál elősegíti a szabványos formában és világos jogi feltételekkel elérhető adatok újrahasznosítását. Így a nyílt kormányzati adataok felhasználásával az állampolgárok, vállalkozásaik és a civil szektor új alkalmazásokat hozhatnak létre, új üzleti modelleket alkalmazhatnak.

A portál fogadtatása azonban erősen problémás. A közigazgatási adatok megnyitásért és újrahasznosításáért küzdő aktivisták számos kifogást fogalmaztak meg. Részben azt tartották hibának, hogy nem a nemzetközileg szokásos szoftveres megoldásokat alkalmazták (CKAN, az Open Knowledge Foundation terméke), és emiatt felesleges kiadásokba verték magukat. Részben a megvalósítás mikéntjével voltak problémáik: az adatok használatát szabályzó licencek nem felelnek meg a nemzetközileg szokásos szabványoknak; a portál, jelen formájában, komoly hiányosságokkal küszködik a használhatóság (usability) és biztonság területén; nincs látható jele, hogy ösztönözni szeretnék a hozzáférhetővé tett adatok újrahasznosítását; az elérhető adatok meglehetősen érdektelenek.

Forrás:
Govdata
Start von “GovData – Das Datenportal für Deutschland”; Bundesministerium des Innern
From OpenGovData to GovData: Why Germany needs the OGP (and the OGP needs Germany); Open Government Blog

Informatika, távközlés, technika

Az okosórák futtathatják fel a mobilfizetést

„Az utóbbi évek izzadtságszagú technológiai fejlesztései között kettő is van, amiről már nagyon sokat beszélünk, de még nem törtek be a hétköznapokba. Az egyik ilyen a mobilos fizetés, ami annak ellenére, hogy az okostelefon-penetráció az egekben, sem az USA-ban, sem Európában nem indult még be.

A másik a hordható informatika, ami egyelőre sci-fi, de talán a két terület együtt lesz képes változást előidézni. A szakértők szerint a piac egyszerűen még nem készült fel komoly paradigmaváltásokra a fizetéssel kapcsolatban és gyakorlatilag a most meglévő formátumok apró lépésenként való megújításával tartjuk fenn a fejlődés látszatát. A másik oldalról persze ott vannak a felhasználók, akik minden digitális rendszer esetében biztonsági problémáktól tartanak, ami a készpénzzel szemben teljesen alaptalan, másrészt viszont ha a biztonságot úgy értjük, hogy ellenőrizhető, felügyelhető-e a tranzakció, akkor jogos a frusztráció.

NFC vagy Bluetooth?
Mindennek ellenére, ha lassan is, de fejlődni látszik a mobilfizetés. Shooks Pong, a Synapse tecnhológiai alelnöke a Venturebeaten megjelent cikkében kifejti, hogy a mobilfizetés nem magától érthetődően abban a formában fog elterjedni, ahogy most kinéz. Egyrészt az okostelefon, mint eszköz túl kompromisszumos, a mobilfizetés előnyei sokkal könnyebben kiaknázhatóak majd a viselhető mobileszközök segítségével, mint a PC-szerű okostelefonokkal. Másrészt pedig Pong szerint messze nem biztos, hogy a mobilfizetés technológiai alapjait az NFC jelenti majd. Ha a piac nem indul be a következő egy évben, akkor a szakértő szerint a helyét egyszerűen átveheti a Bluetooth LE (Low Energy).

A Synapse szerint az NFC elterjedése túl lassan történik és akadnak kisebb-nagyobb problémák a biztonság, használhatóság terén is. Egy egészen új technológia felemelése persze ugyanilyen fájdalmas lenne, viszont a Bluetooth már most itt van, a legtöbb mobileszköz támogatja, biztonságos és kényelmes is – írja Pong. Az igazi erejét a nem csak pár centi távolságból működő megoldás akkor mutatná meg, ha azt a most alakuló hordható eszközökbe integrálnák be. Vajon nem terjedne-e sokkal gyorsabban a mobilfizetés, ha azt órába vagy éppen szemüvegbe építve kínálnák a felhasználóknak?

Csábító új kontextusok
Az okosórák elsősorban nem azért érdekesek, mert láthatóvá tesznek dolgokat, amit eddig zsebben hordtunk, hanem azért, mert a csuklón vagy hasonlóan kiemelt helyen hordott eszköz tökéletes kapcsolódás a felhasználóhoz. A szándékolatlan használat esélyét is csökkenti a kézre helyezett eszköz, illetve a felhasználó mozgását, aktivitását, állapotát is figyelembe vehető kontextust lehet létrehozni vele.

Kommunikációra és tranzakcióra az NFC és a Bluetooth is alapvetően alkalmas, mindkettővel lehetne ajtót nyitni, buszjegyet érvényesíteni, fizetni és plakátot is olvasni. Az első hullámban az okostelefonos formátum még biztosan egyeduralkodó lesz, de biztosan nem érdemes idő előtt temetni egy területet, csak azért, mert egyelőre nem tökéletes az elegy. Magyarországon a napokban indul el az okostelefonos mobilfizetés első éles tesztelése, illetve az ígéretek szerint a BKV-n akár két éven belül már használhatunk NFC-s okoseszközöket jegyérvényesítésre.”

Forrás:
Az okosórák futtathatják fel a mobilfizetést; Dojcsák Dániel; HWSW.hu; 2013. július 3.

A versenyképesség a stratégia 2014–2020-ig

„A versenyképesség növeléséhez szükséges a tehetségfejlesztés az oktatásban és a civil szervezetek hiánypótló tevékenységének támogatása. A 2014–2020 közötti ciklusban szükség van az összefogásra. Összefoglalás a III. Információs Társadalom Parlament fontosabb kérdéseiről.

„A 2014–2020 közötti költségvetési időszakban 23,9 milliárd forintot használhat fel a kormányzat az ikt-szektor gazdasági támogatásra és a versenyképesség növelésére” – jelentette ki Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára a III. Információs Társadalom Parlamentjén.

Az idei Információs Társadalom Parlamentjének kiemelt célja, hogy magas szintű egyeztető fórumot teremtsen a kormányzat, az ikt-piac, a civil- és az oktatási szektor között, illetve a szereplőknek platformot kínáljon a párbeszédhez. A szekció-beszélgetések a társadalom versenyképessége, az infokommunikációs stratégia, a 2013-as operatív programok, a magyar innováció és it-export témáit dolgozták fel.

A stratégia
A kormányzati infokommunikációs stratégia legfontosabb elemeit Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára ismertette. A stratégia a 2014–2020-as európai uniós költségvetési időszakra irányozza elő a forrásfelhasználás, illetve a fejlesztés négy fő irányát.

A digitális infrastruktúra fejlesztésének fő célja a szélessávú internetelérés biztosítása a jelenleg még ellátatlan kistérségekben is. A digitális írástudás terjesztését célzó képzéseken belül nagy figyelmet kell fordítani az idősebb korosztályra, a fiatalok esetében pedig az iskolai minőségi informatikai képzésre, továbbá az informatikus- és mérnökképzésre. A digitális gazdaság fejlesztésében kifejezetten a kis- és közepes vállalkozások k+f-tevékenységének támogatásán lesz a hangsúly. Prioritást kap az export támogatása, továbbá start-up programokat támogató csomagok kialakítása…A digitális állam kialakításával pedig a kormány azt szeretné elérni, hogy az intézmények többségében teljes körű, általános ügyintézésre legyen lehetőségük az ügyfeleknek.

Lemaradó digitális társadalom, fejlődő e-közigazgatás?
Szolgáltatás alapú és a nemzetközi piacon helytálló megoldásokban kell gondolkodni. Létszükséglet, hogy mindenki számára elérhetővé váljon az internet, vetette fel többek között Baja Ferenc, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának Informatikai és Távközlési Albizottságának alelnöke.

Ennek kapcsán a kormányablakok és az e-ügyintézés fejlesztéséről számolt be Deák Rita, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a kormányablakok kialakításával összefüggő feladatok ellátásért felelős miniszteri biztosa, miszerint az év végén megnyílik az egyablakos ügyintézés, és a papírdokumentum-kezelést hamarosan kiváltja a digitális ügykezelés. Ide kapcsolódóan Fekete Gábor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkára arról tájékoztatott, hogy megszületett az e-közigazgatás szabályozási környezete is, amely ősszel kerülhet a kormány elé. A szabályozás tartalmazza az 5000 nyilvántartási adatbázis összehangolásának, megtisztításának és besorolásának rendjét.

Mitől versenyképes a társadalom?
Szigetszerűen nem működhet igazi versenyképesség, az életképességet a gazdasági és civil szektor közötti együttműködés és a megfelelő reakcióidő jelentené. Az oktatói környezet szempontjából a hallgatók számára biztosított tudás, a kutatás-fejlesztés támogatása, illetve a tudásfejlesztés és a felzárkóztatás kérdése az, ami a versenyképességet jelenti – hangzott el a második napon a társadalom a versenyképességért szekcióbeszélgetésen, ahol a kormányzati, civil és oktatói környezet szereplői vettek részt.

A kitörési pontokban a civil szervezetek működését és hatékonyabb támogatását látják a szakemberek, miután a civil szervezetek azok, akik az oktatási hiányterületekre megoldásokat tudnak adni. Továbbá a tehetségfejlesztés és -gondozás jelenthetné az igazi versenyképességet, ezért egy tehetséggondozási adatbázis létrehozását javasolták a résztvevők. Elhangzott, hogy a felsőoktatás elvárná a közoktatástól a nyelvismeret és az informatikai tudás fejlesztését, illetve nehezményezte, hogy az ipar túl korán, már bsc-szinten elviszi a mérnök hallgatókat.

Kell az innováció is
A nemzeti vagyon több elemből tevődik össze, ezek között kiemelten fontos az innováció. A kérdés csak az, hogy hazánk a bruttó hazai termék (gdp) hány százalékára akarja felfuttatni a k+f-ráfordításokat a jelenlegi 1,2 százalékról, illetve mit tesz az „agyelszívás” ellen. Jó volna megteremteni az ipar, a kutatás és a felsőoktatás hatékony együttműködését is. Ugyanakkor csak olyan innovációba szabad fektetni, amely eléri vagy meghaladja a világszínvonalat, alább nem szabad adni – bármekkora kihívás is legyen ez.

Eközben nem feltétlenül csak a költés nagyságát kell nézni, a legfontosabb az eredmény, illetve hogy ez az eredmény mennyire hasznosítható a piacon és a nemzetgazdaság számára.
Könnyíti a helyzetet, hogy a hazai kutatások jó része nemzetközi projektekhez kapcsolódik, ezek magas színvonala pedig garantált. A magyaroknak pedig különleges képességük van arra, hogy kevés pénzzel és jó ötletekkel az élbolyban maradjanak. Többek között ezért tölt be hazánk amolyan innovációs mágnes szerepet, amivel olyan multik k+f-tevékenységét vonzza ide, mint a GE, az Ericsson vagy a T-Systems…Az oktatással azonban vannak gondok, s ez kihathat a későbbi kutatási tevékenységekre is. Ugyanis beszűkült azoknak a szakmáknak a köre, amelyek még nemzetközileg versenyképesek. A mérnök- és orvosképzésről van szó, amelyek csak akkor maradhatnak versenyképesek, ha a technológia, a környezet és az oktatás is tartja az iramot. Erre az adhat esélyt, hogy nyugaton egyre drágább lesz a képzett munkaerő, s egyre keletebbre jön a gyártás. Ez a folyamat csak akkor állhat meg Magyarországon, ha hozzáadott értéket – például a k+f-képességet – tudunk kínálni a befektetőknek.
Ahhoz azonban, hogy az innováció a jövőben is hangsúlyos szerepet játsszon hazánkban, az kell, hogy a fiatalokat, az úgynevezett Y-generációt bevonjuk a különféle kutatási fórumokba, hiszen ők lesznek a jövő innovátorai. De leginkább jövőképet kell nekik mutatni.”

Forrás:
A versenyképesség a stratégia 2014–2020-ig; Sebők Viktória, Mártonffy Attila; IT Business; 2013. július 3.

Meghalt a számítógépes egér atyja

„Nyolcvannyolc éves korában meghalt Doug Engelbart, a számítógépes egér feltalálója.

A számítástechnikai területen úttörőnek számító amerikai feltaláló az 1960-as években fejlesztette ki az akkor még fa házas, két fém keréken gördülő egeret. Egy kaliforniai kutatóintézetben dolgozott az email, a szövegszerkesztő és a videokonferencia korai változatain is.

Halálhírét lánya közölte a kaliforniai Mountain View-ban található Számítógép-történeti Múzeummal. Tájékoztatása szerint édesapja már rossz egészségi állapotban volt. Kedd éjjel halt meg álmában – írta a BBC hírportálja.

Doug Engelbart 1925. január 30-án született Portlandben, édesapja rádiószerelő, édesanyja háztartásbeli volt. Elektromérnöknek tanult, dolgozott az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA elődjénél is, de számítógépek iránti érdeklődése révén végül a Stanford Kutatóintézetben (SRI) kötött ki, majd Augmentation Research Center néven saját laboratóriumot alapított, amely közreműködött az internet előfutárának számító ARPANet létrehozásában is.

Az egeret egy ma már legendás 1968-as San Franciscó-i prezentáción mutatta be először, amelyen az első videokonferenciát is tartotta. Számítógépes alapfelszereléssé vált találmányán azonban nem gazdagodott meg: szabadalma 1987-ben, még az egér elterjedtté válása előtt lejárt.

Engelbart 1997-ben megkapta az 500 ezer dollárral járó Lemelson-MIT-díjat, 2000-ben pedig az amerikai elnök által adományozott Nemzeti Technológiai Érmet.”

Forrás:
Meghalt a számítógépes egér atyja; HVG.hu/MTI; 2013. július 4.
Computer Visionary Who Invented the Mouse; John Markoff; Ney York Times; 2013. július 3.
Douglas Engelbart’s ‘Mother of All Demos’; SRI International (Engelbart híres bemutatója 1968. december 9-én; a későbbi személyi számítógépek világának számos részlete jelenik meg itt csírájában: egér, e-mail, stb.); YouTube
Douglas Engelbart; Wikipédia

Jövőre megszűnhetnek a roaming díjak

„Jövőre eltörli az Európai Unió a roaming díjakat, amennyiben az Európai Parlament rábólint a készülő törvénytervezetre. Így 2014. július 1-jétől nem kell többet fizetni az Európai Unión belüli telefonhívásokért, sms-küldésekért, mobilinternetezésért, mint a belföldi hasonló szolgáltatásokért. – mondta Solt Ádám az internetet.hu távközlési csomag összehasonlító portál szakértője.

Az Európai Bizottság 27 tagja megegyezett abban, hogy kiemelten fontos a távközlési piac egységesebbé tétele, az egységes távközlési piac kialakítása az Európai Unióban. A bizottsági tagok a következő hat hétben dolgozzák ki részletesen az előterjesztést. A 2014-es európai parlamenti választások előtt szeretnék elfogadtatni azt úgy, hogy jövő év július elsejétől a jogszabály lépjen is hatályba.

A számítások szerint a szolgáltatók rövidtávon mintegy 2 százalékot veszítenének jövedelmükből, ám hosszú távon mindenki jól járna, mivel az emberek többet fogják használni telefonjaikat külföldön úgy beszélgetésre, mint sms-küldésre vagy internetezésre.

Az egységes EU-s telekommunikációs piac a jelenleginél jóval kevesebb, de gazdaságilag erősebb szolgáltató céget termelne ki. Jelenleg Európában 25-ször annyi mobilszolgáltató cég működik mint az Egyesült Államokban. A rendkívül sok szolgáltató közti adatforgalom sem mindig zökkenőmentes, nagy a távközlési piac töredezettsége.

Ezentúl akár egy német vagy egy osztrák szolgáltató előfizetői is lehetnénk illetve bármelyik Magyarországi mobilszolgáltató növelhetné előfizetőinek számát például Spanyolországból, mivel roaming díjakkal sehol nem kéne számolnunk. Ha csörgő mobilunkra nézve egy hosszú, idegen telefonszámot látnunk, könnyen lehet, hogy egy közeli barátunk hív a szomszédból, de már egy francia szolgáltató előfizetését használja. – fűzte hozzá az internetet.hu szakértője.

Tehát a roaming díjak eltörlése arra ösztönözné a szolgáltatókat, hogy olyan piacokat hódítsanak meg, ahol még nincsenek jelen, ugyanakkor azok a légitársaságokhoz hasonló szövetségekbe tömörülnének. Így valamennyi uniós országban ugyanolyan feltételekkel tudnának szolgáltatást nyújtani.

Neelie Kroes, a digitális ügyekért felelős EU-biztos felkérte az Európai Parlamentet, hogy támogassa a bizottság törekvéseit az egységes telekommunikációs törvénycsomag kidolgozásában, és annak jövő év húsvétjáig való elfogadásában. A biztos szerint a fiatalokat nem veszélyeztetné annyira a munkanélküliség, ha eltörlődnének a roaming díjak, az időseket pedig aktivitásuk és egészségük megőrzésében segítené. Olyan telekommunikációs törvények kell legyenek az Unióban, amelyek összhangban vannak az uniós állampolgárok elvárásaival.

Neelie Kroes a roaming díjak eltörlésével fel szeretné számolni az Unión belüli mesterséges határokat. Véleménye szerint ez nem fog jövedelemkiesést okozni a mobilszolgáltatóknak. Állítását azzal támasztja alá, hogy ez idáig minden roaming díj csökkenést a piac növekedése követte. Tehát bizonyos területeken kisebb lesz a szolgáltatók bevétele, de összességében előnyükre válik a változás, mivel többen fogják igényelni szolgáltatásaikat.

Ez év július elsejétől az Európai Unióban 2012-höz képest 17 százalékkal csökkentek a roaming díjszabások híváskezdeményezés esetén, és 12,5 százalékkal hívásfogadás esetén. Az sms-küldés 11 százalékkal lett olcsóbb, mint az elmúlt évben. Az internetet.hu friss elemzéséből a percdíjak és az sms-tarifák eloszlása is látható.

Horvátország is belépett az Európai Unióba, így a roaming díjszabások az eddigiekhez képest az ő esetükben tizenötödére csökkentek.

A Magyarországon tevékenykedő mobilszolgáltatókat az NMHH ellenőrzi abban a tekintetben, hogy az uniós rendelkezésekhez igazítják-e július elsejétől a roaming díjakat. A szolgáltatók nem adhatják drágábban szolgáltatásaikat, de előfizetőiknek kedvezhetnek olcsóbb díjak megállapításával. Az Európai Unión kívül Norvégiában, Liechtensteinben és Izlandon is életbe lépett a kedvező díjszabás.

Nem minden szolgáltató nézi ugyanakkor jó szemmel a roaming díj eltörlésére tett erőfeszítéseket. A Bloomberg szerint több mobiltársaság arról panaszkodott, hogy 2007-től 80 százalékkal csökkentek a roaming díjak az uniós törvények révén. A vállalatok szerint az a jövedelem kiesés kihatással van a hálózati beruházásokra és technológiai fejlesztésekre. Ennek ellenére vannak mobilszolgáltatók. amelyek már eltörölték a roaming díjakat, és olyan régiók alakultak ki Európában, ahol nem kell ezért a szolgáltatásért külön fizetni.

A mobilszolgáltatók mellett néhány tagországnak nem érdeke a díjak eltörlése. Vannak ugyanis részben állami kézben lévő vállalatok, így közvetlenül az adott ország államkasszáját érintené a rendelkezés. Olyan tagországok is vannak, ahol nagyon sok turista fordul meg, nekik sem érdekük a roamingból adódó jövedelem megszűnése.

Olyan vélemények is napvilágot láttak a médiában, amelyek szerint az egész roaming díj eltörlés a jövő évben esedékes európai parlamenti választások korai kampányának része. – összegezte Solt Ádám az internetet.hu távközlési szakértője ”

Forrás:
Jövőre megszűnhetnek a roaming díjak; OrientPress; 2013. július 4.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Hollandia – új szabályok az álnév használatára

„Az európai uniós tagállamban rendkívül szigorú szabályozást vezetnének be a közeljövőben. Minden eddiginél keményebben büntetnék a személyazonosság-lopásokat.

A Szabadság és Demokrácia Néppártja (VVD), valamint a Munkapárt (PvdA) által alkotott kormánykoalíció már elkészítette a jogszabály tervezetét, ami meglehetősen érdekesen értelmezi azt, hogy mi számít a személyazonosság eltulajdonításának.

A RTL Nieuws tudósításában kiemelte, hogy a dokumentum szerint gyakorlatilag minden olyan eset büntethető lenne, amikor egy felhasználó álnéven böngészik az interneten vagy ilyen módon használ egy online szolgáltatást. Fontos azonban, hogy nem csupán az álnév alkalmazásáról van szó, hanem arról is, ha valaki például egy internetes szolgáltatáshoz való regisztráció során hamis címet vagy telefonszámot ad meg.

Ugyanakkor fontos, hogy csak azok az esetek minősülnének bűncselekménynek, ha a megadott vagy felhasznált adatok egy másik személyhez köthetők. A becenév használata tehát nem lenne büntethető, de a szomszéd becenevével való regisztráció már igen. A büntetési tételek meglehetősen kemények. A vétkes akár több tízezer eurós pénzbüntetést vagy öt évig terjedő börtönbüntetést is kaphat.

A tervezet készítői egyébként megnevezték a büntethetőséget kizáró okokat is. Így többek között kivételt jelent, ha valaki a Twitteren parodizálási céllal üzemeltet egy fiókot és ezért használja fel egy másik személy nevét. Szintén kivételt jelentenek a művészi tevékenységeket folytatók, elsősorban a színészek és a humoristák.

Hollandiában eddig az a szabályozás volt hatályban, hogy csak akkor valósul meg a személyazonosság ellopása, ha valaki egy hamis személyazonosság álcája mögé bújva követ el bűncselekményeket, például így vásárol egy online boltban vagy csal.”

Forrás:
Hollandia – új szabályok az álnév használatára; Berta Sándor; 2013. július 3.

A teljes belföldi levélforgalmat regisztrálják az USA-ban

„ Az amerikai hatóságok a teljes belföldi levélforgalmat regisztrálják, minden egyes, az Egyesült Államok Postaszolgálata (USPS) által kézbesített levélről számítógépes felvétel készül – jelentette a The New York Times szerdai számában.

Az amerikai lap forrásként mások között az amerikai igazságügyi minisztérium egy munkatársára és az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egy volt ügynökére hivatkozik.

Az írás szerint a Mail Isolation Control and Tracking (MICT) elnevezésű megfigyelő programban tavaly mintegy 160 milliárd postai küldeményt fényképeztek le. Ennek köszönhetően az amerikai kormány amerikaiak millióinak levelezését tudja nyomon követni. Nem derül ki, hogy a hatóságok az adatokat meddig tárolják.

A lap szerint a MICT-programot 2001-ben indították el, miután több amerikai politikusnak halált okozó anthraxot (lépfene-baktériumot) tartalmazó levelet küldtek. A méreg az Egyesült Államokban öt ember életébe került.

Akárcsak a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatásai, az MICT-program is elsősorban a nyomozó hatóságok munkáját segíti – írta a lap. Az összegyűjtött adatoknak köszönhetően sikerült az FBI-nak felderítenie, hogy a Barack Obama amerikai elnöknek és Michael Bloomberg New York-i polgármesternek küldött, ricint tartalmazó levelek feladója Shannon Guess Richardson amerikai színésznő volt.

“Ez egy hírszerzési aranybánya” – idézte a The New York Times az FBI egy volt ügynökét. Már a boríték regisztrálása elegendő ahhoz, hogy a nyomozók értékes információkhoz jussanak. Egy levél felbontásához viszont bírói engedély szükséges.”

Forrás:
A teljes belföldi levélforgalmat regisztrálják az USA-ban; HVG.hu/MTI; 2013. július 4.

Itt a jövő: mobillal is fizethetünk a kasszáknál

„Elegendő lesz a mobiltelefonunkat magunkkal vinni, ha fizetni akarunk, sőt az okos készülékünkkel a hűségpontokat is összegyűjthetjük.
Belátható időn belül már nem lesz szükségünk tömött pénztárcára, amikor egy kasszánál fizetni szeretnénk. Hosszas előkészítés után ma ugyanis elindult a MobilTárca alkalmazás tesztelése, ez az időszak hat hónapig tart, ezt követően pedig jön a kereskedelmi bevezetés. Ahhoz, hogy a mobiltelefonunkkal is tudjunk fizetni, egy úgynevezett NFC képes telefonnal kell rendelkeznünk, amit aztán a POS terminálhoz érintve levonják a számlánkról az összeget.

A rendszer magyarországi elterjesztésére még 2011-ben hoztak létre egy szervezetet, a mai Magyar MobilTárca Szövetség jogelődjét, amelynek elnöke, Pukler Gábor, Magyar Telekom Nyrt., innovációs igazgatója mai sajtótékáztatón kiemelte, hogy az új fizetései móddal nem kiváltani akarják a kártyás megoldást, hanem mellette ez is egy módozat lesz.

A Telenor Magyarország Zrt. ügyfeleinek már 20 százaléka használja fizetésre a mobiltelefonját – közölte Takács Zoltán vezérigazgató-helyettes. A MobilTárca alkalmazást a Telenor anyavállalatánál is tesztelik, s ennek során egyebek között arra jutottak, hogy nem a fiatalok körében népszerű a mobillal történő fizetés.

A Vodafone Magyarország Zrt. ügyfeleinek körülbelül 15 százaléka rendelkezik NFC képest mobil telefonnal, s az előrejelezések szerint egy éven belül az újonnan eladott készülékeknek már a 80 százaléka rendelkezik majd ezzel a technológiával – Beck György, a társaság elnöke.

Kovács Antal, OTP Bank Nyrt., vezérigazgató-helyettese szerint ez lesz a jövő fizetési eszköze, s a hitelintézetnek már ma 11 ezer olyan POS terminálja van, amely képes az NFC technológia fogadására. Kovács azt is elmondta, hogy ennek a megoldásnak a biztonsági fokozata a legmagasabb, hasonló a bankkártyás chippes megoldáshoz, s feltörhetetlen.

Az okostelefonnal végrehajtott NFC-s vásárlások mögött az OTP Bank Nyrt. által kibocsátott MasterCard Mobil PayPass típusú betéti kártya áll. Hemberger András, MasterCard Europe, igazgatója pedig azt magyarázta, hogy az NFC-s fizetés gyakorlata valójában hasonló a paypass megoldáshoz.

A MobilTárca nem csak fizetésre, hanem a különböző hűségpontok gyűjtésére is alkalmas. Hovanyecz Norbert, SuperShop, ügyvezető igazgatója arról szólt, hogy az új eljárással népszerűsíthetik a bankkártyás fizetést is. A Mobil Tárca pedig hozzájárulhat a költségkímélő készpénzmenetes gazdaság megteremtéséhez.”

Forrás:
Itt a jövő: mobillal is fizethetünk a kasszáknál; Diószegi József; Napi Gazdaság; 2013. július 4.

Szakirodalom

A kormányzati szektor bevételei és kiadásai, 2013. I. negyedév

„A kormányzati szektor 2013. I. negyedévi hiánya az előzetes adatok szerint 272,1 milliárd Ft volt, a GDP 3,8%-a. A 2012. I. negyedévi hiányhoz képest ez 56,3 milliárd Ft-tal, GDP-arányosan 0,7 százalékponttal magasabb.

A nemzeti számlák rendszere (ESA95) módszertani előírásai alapján összeállított adatok szerint 2013. I. negyedévében a kormányzati szektor bevétele 3 129,8 milliárd Ft, kiadása 3 401,9 milliárd Ft, hiánya 272,1 milliárd Ft volt.

A bevételek 2013 I. negyedévében 3,6%-kal növekedtek az előző év azonos időszakához képest. Legnagyobb mértékben (6,4%) a folyó jövedelem- és vagyonadók emelkedtek, amelyen belül az energiaellátók jövedelemadója közel hatszorosára nőtt, valamint új adóként jelent meg a kisadózók tételes adója (KATA). A termelési és importadók bevételei 3,7%-kal emelkedtek, ezen belül ugyanakkor az áfabefizetések 0,3%-kal csökkentek. A tőkeadók 18,6%-kal csökkentek, amely főképp a pénzügyi szervezetek különadója csökkenésének tulajdonítható.1 A társadalombiztosítási hozzájárulások 2,1%-kal emelkedtek.

A kiadások 5,1%-kal növekedtek 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A pénzbeni társadalmi juttatások 2,2%-kal növekedtek, ezen belül a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások 7%-kal emelkedtek, a többi juttatás pedig csökkent. A kamatkiadások (8,9%) és a bruttó állóeszköz-felhalmozás (16,8%) egyaránt bővültek. Utóbbi jelentős bővülése az árvízvédekezéssel kapcsolatos nagyprojekteknek és a katasztrófavédelmi fejlesztéseknek tulajdonítható. A folyó termelő felhasználás (4,9%) és a munkavállalói jövedelem (5,4%) szintén növekedett…”

Forrás:
A kormányzati szektor bevételei és kiadásai, 2013. I. negyedév; KSH Gyorstájékoztató; 2013. július 3. (pdf)

Társadalmi részvétel helyi környezeti ügyekben

„…A disszertáció kiindulópontja, hogy jelenleg a világ egy olyan bonyolult és összetett válságban van, amelyre nem volt példa az emberiség történelmében. A dolgozat hangsúlyosan a válság környezeti- társadalmi aspektusainak szegmenseit érinti és dilemmákat vet fel. Léteznek átfogó, komplex és működő modellek, alternatív elképzeléseket, jó gyakorlatokat és előremutató kezdeményezéseket ismerünk, melyek egy-egy részproblémára nyújtanak megoldást, de a rendszert jelen helyzetben nem képesek megújítani. A változások eléréséhez a jelenleg uralkodó rendszerszemléleten kell változtatni, politikai és gazdasági téren egyaránt. Elsősorban komolyabb felelősségvállalásra, szolidaritásra, önszabályozásra és a mostaninál nagyobb belátásra van szükségünk. Ez a folyamat mindenekelőtt tanulási, illetve megértési elemeket hordoz magában és folyamatosan a tiltakozás (ellenállás), részvétel és partnerség (a részvételnél magasabb szintű együttműködést, bizalmi szintet, intenzívebb kommunikációt jelentő részvétel) kettősségében kerül felszínre. Ez a kettősség adja a dolgozat gerincét, azaz bemutatja azokat a gondolati rendszereket, elveket, elméleteket, melyek a zöld mozgalom ideológiai hátterét adják, továbbá rámutat azokra a szempontokra, kategóriákra, melyek szerepet játszanak a mozgalom fellépésében, szerepvállalásának fokában, minőségében, a társadalmi részvételben történő megjelenésében. Az, hogy a mozgalom, egy szervezet, vagy spontán csoport a tiltakozás és együttműködés/partnerség dimenziójában melyik formát/akcióformát választja (akár mindkettőt egyszerre, vagy időben eltérően), és milyen intenzitással, függ az adott környezeti ügytől, a körülményektől, a politikai kultúrától, a részvétel és társadalmi egyeztetés hatékonyságától, a kormányzat/önkormányzat magatartásától és hozzáállásától, a résztvevők nyitottságától és számos egyéb tényezőtől, melyekre a dolgozatban részletesen kitérek.

Az értekezés a társadalmi részvétel és civil szerepvállalás helyi környezeti ügyekben megjelenő kérdéseire fókuszál, ezért a megközelítésemet elsősorban a civil szervezetek szemszögéből teszem meg.

A dolgozat célja, hogy bemutassa

  • a fenntartható fejlődés dilemmáit és az ökologizmus eszmerendszerét, amely ideológiai hátteret, stratégiai tervezési és cselekvési teret biztosít az ökológiai mozgalom számára.
  • a modern társadalmi mozgalmak és társadalmi részvétel általános jellemzőit.
  • a társadalmi részvétel számos aspektusát és formáját környezeti ügyekben.
  • esettanulmányokon keresztül a dél-dunántúli régió és főként Pécs néhány kiemelt környezeti konfliktusának hátterét és elemezze a civilek szerepvállalását.
  • esettanulmányokon keresztül a tiltakozás és társadalmi részvétel aspektusait.”

Forrás:
Társadalmi részvétel helyi környezeti ügyekben; Glied Viktor Imre; Pécsi Tudományegyetem, Interdiszciplináris Doktori Iskola; 2013. június 25. (pdf)

A helyi önkormányzatok addicionalitásának biztosítása

„…Az addicionalitás követelménye a szubszidiaritással együtt értelmezendő: a helyi források bevonásával – vagyis Magyarországon az önerő követelményének teljesítésével – biztosítható, hogy érvényesüljön a hozzájárulás elve, vagyis az, hogy a támogatások kiegészítésként szolgáljanak egy-egy projekt, illetve fejlesztési program megvalósításához. Ezzel a kormányzat biztosítja a támogatást, ugyanakkor a helyi és regionális területfejlesztési programokat nem kizárólag központi költségvetésből fedezi. Az addicionalitás ugyanakkor egyfajta katalizátorszerepként is értelmezhető: eszerint a közösségi támogatás a tagállami szerepvállalást egészíti ki és ezáltal csökkenti a fejlesztések időhorizontját. (Kende, Szűcs 2002)

1.3. Magyarországi helyi önkormányzatok és addicionalitás
Az addicionalitás alapelvének vizsgálata érdekében a disszertációban részletesen bemutattam az önkormányzati alrendszer sajátosságait a rendszerváltástól napjainkig.

Az ún. aranyszabály szerint csak beruházási kiadás okozhat költségvetési deficitet. Vagyis csak folyókiadásokra nem szabad hosszú távú hitelt felvenni, mert az előrehozott fogyasztás; a hitelfelvétel kizárólag beruházási kiadások esetében elfogadható, ugyanis annak koncentrált forrásigénye túlzottan megterhelné a megvalósítást végző generációt, vagy meghiúsítaná a beruházás megvalósítását. (Vigvári, 2011)

Magyarország európai uniós csatlakozásával a források megnyíltak, az önkormányzati rendszer forrásbevonó képességével kapcsolatosan előnyként volt értékelhető, hogy a szabályozás mind a hitelfelvétel, mind a fizetésképtelenség esetére kialakult volt, továbbá az önkormányzati szektor eladósodottsága a 2000-es évek közepén még nem volt jellemző.

Mindemellett a magyarországi önkormányzati rendszerben jelentős – az önkormányzatoknak komoly többletterhet okozó – beruházási igények halmozódtak fel (László, Szebényi 2010), amelyek egyrészt működési többletköltségeket okoztak, másrészt a beruházások tőkeigényének finanszírozása folyó bevételekből nem, vagy csak korlátozott módon volt lehetséges. (Bende-Szabó, Gábor 2004), (Vigvári 2005) A felmerült beruházási igények európai uniós támogatásokból történő finanszírozásához, azonban az addicionalitás biztosítása érdekében növelni kellett a beruházási célú kiadások arányát. Az abszorpciós képesség javításához a saját jogú bevételek növelése, illetve a hitelfelvétel szolgált eszközként.

Felmerülnek tehát a következő kérdések. Mi okozta a hitelfelvétel ugrásszerű növekedését úgy, hogy az sem beruházásokhoz, sem működési költségekhez nem köthető? Ez hogyan illeszkedik az aranyszabályhoz? Milyen módon biztosítható az addicionalitás a helyi önkormányzatok esetében?”

Forrás:
A helyi önkormányzatok addicionalitásának biztosítása; Miklós Molnár Marianna; Budapesti Corvinus Egyetem Doktori Tanácsa, Gazdálkodástani Doktori Iskola; 2013. július 2. (pdf)

A szervezeti kultúra és a vezetési tulajdonságok szerepe a regionális versenyképességben, az Észak-Alföld régió önkormányzatainál

„…Értekezésem fő célkitűzése, hogy kapcsolatot találjak az önkormányzatok szervezeti kultúrája és vezetése valamint a régió versenyképessége között és ennek rendeltem alá a további céljaimat.

A szervezeti kultúra, a vezetés és a versenyképesség témakörében tanulmányoztam a hazai és a nemzetközi szakirodalmat. A szervezeti kultúrával az 1980-as évek elejétől kezdtek el élénkebben foglalkozni, ugyanis a japán vállalatok a termelésben mutatott magas minőségi színvonalának ismeretében.

RAKOSA (2002) a GLOBE kérdőív segítségével már mért minisztériumi szervezeteket, az önkormányzatok szervezeti kultúrájának és vezetésének vizsgálata azonban háttérbe szorult, inkább más tudományterületek (közgazdaságtan, történelem, gazdálkodás) kerültek a vizsgálatok középpontjába.

Az Észak-alföldi régió önkormányzatainak komplex szervezeti kultúra és vezetésvizsgálata a GLOBE kérdőív segítségével eddig nem történt meg. Az Észak-alföldi régió a magyar régiók között az utolsó az egy főre jutó GDP tekintetében és a második legrosszabb a munkanélküliségi rátája. Ezért is fontos a kapcsolat azonosítása az önkormányzatok tevékenysége és a régió egy főre jutó jövedelme között, mely meghatározza a régió versenyképességét. A versenyképesség meghatározására számos modell áll rendelkezésre (HUGGINS, 2003; PORTER, 1990; LENGYEL, 2003; EURÓPAI UNIÓ, 1996), és a versenyképességi modellek alapján alakítottam ki saját kutatási modellemet, mellyel meghatározhatom az önkormányzatok sikerességi faktorait. A versenyképesség sikerességi faktorainak, alaptényezőinek és alapkategóriának a dolgozatban vizsgált jellemzői igazolják, hogy az Észak-Alföld versenyképessége több tekintetben fejlesztést igényel…”

Forrás:
A szervezeti kultúra és a vezetési tulajdonságok szerepe a regionális versenyképességben, az Észak-alföldi regió önkormányzatainál; Matkó Andrea Emese; Debreceni Egyetem, Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola; 2013. július 1. (pdf)

Nyilvános diplomácia

„…Az államok nemzetközi versenyképességét és külpolitikai mozgásterét gazdasági és katonai hatalmuk mellett imázsuk is befolyásolja. Számos ország felismerte a vonzó országkép jelentőségét, s ezért nyit a külföldi közvélemény felé. Ezek az országok más országok közvéleményét, véleményvezéreit és a diplomaták körén kívül eső elitjeit is törekszenek megnyerni.

A nyilvános diplomácia célja az ország külpolitikai mozgásterének és versenyképességének növelése a diplomaták körén kívül eső célcsoportokkal való kommunikáció – azaz információ átadás és kapcsolatépítés – révén. A nyilvános diplomácia a klasszikus diplomácia célkitűzéseit támogatja a partner országokban elfogadó, támogató közeg és kommunikációs hálózatok kialakításával. Azon tevékenységek összessége, melyek arra irányulnak, hogy egy ország kormánya, szervezetei, vállalatai és magánszemélyei befolyásolják más országok kormányát, szervezeteit, vállalatait és magánszemélyeit a nemzetközi kommunikáció – az információ és kapcsolatépítés – segítségével.

Kutatásom során arra kerestem a választ, hogy a magyar országkép formálásában hogyan lehet segítségünkre a nyilvános diplomácia. Hogyan és főként miről kommunikáljunk? Mi lehet a mi témánk, az a magyar szegmens, melyet hosszú távon is kommunikációnk középpontjába állíthatunk?

A fenti kérdések megválaszolásához áttekintettem a nyilvános diplomácia történetét, különös tekintettel a kis, illetve kelet- közép-európai államok tapasztalataira, hogy a magyar nyilvános diplomácia számára vonjak le tanulságokat. Továbbá médiaelemzéssel vizsgáltam a magyar országkép alakulását hazánk európai uniós soros elnöksége alatt, illetve külföldi kommunikációs szakemberek bevonásával igyekeztem feltárni a magyar nyilvános diplomácia számára ideális kommunikációs szegmenst.

A fentiek alapján felvázoltam egy ideális, hosszú távú kommunikációs stratégia fő elemeit – a nyilvános diplomáciai stratégiát ugyanis nem érdemes kizárólag projekt szinten, néhány hónapos vagy éves időszakra tervezni…”

Forrás:
Nyilvános diplomácia; Simon-Nagy Lilla; Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi kapcsolatok Doktori Iskola; 2013. június 27. (pdf)

Törvények, rendeletek

Határozat a „Végponti kapcsolatok fejlesztése a közoktatásban” kiemelt projekt akciótervi nevesítéséről és támogatásának jóváhagyásáról

„A Kormány
1. jóváhagyja az 1. melléklet szerint a TIOP-1.1.3-12/1-2013-0001 azonosító számú, „Végponti kapcsolatok fejlesztése a közoktatásban (központi szolgáltatás-fejlesztés a közoktatási hálózatban)” című, egymilliárd forintot meghaladó támogatási igényű projektjavaslatot,
2. elfogadja az 1. melléklet szerint az 1. pontban megjelölt projekt kiemelt projektként történő nevesítését,
3. hozzájárul, hogy az 1. pontban meghatározott projekt támogatási szerződését a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága megkösse…”

Forrás:
A Kormány 1410/2013. (VII. 2.) Korm. határozata a TIOP-1.1.3-12/1-2013-0001 azonosító számú [a „Végponti kapcsolatok fejlesztése a közoktatásban (központi szolgáltatás-fejlesztés a közoktatási hálózatban)”című] kiemelt projekt akciótervi nevesítéséről és támogatásának jóváhagyásáról; Magyar Közlöny; 2013. évi 113.szám, 2013. július 2.; 63402. oldal (pdf)
TIOP-1.1.3-12/1 Végponti kapcsolatok fejlesztése a közoktatásban (Központi szolgáltatás-fejlesztés a közoktatási hálózatban); Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

AB határozat az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásával összefüggő elvi vélemény nyilvánításáról

„Az Alkotmánybíróság teljes ülése alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásával összefüggő elvi vélemény nyilvánítására irányuló indítvány tárgyában – dr. Pokol Béla alkotmánybíró különvéleményével – meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság elvi véleményként megállapítja, hogy az Alaptörvény 33. cikk (1) bekezdése alapján alaptörvény-ellenes, ha a helyi önkormányzat képviselő-testülete tartósan nem működik és működőképességének helyreállítása nem várható.

Az Alkotmánybíróság az elvi véleményét tartalmazó határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás…”

Forrás:
Az Alkotmánybíróság 18/2013. (VII. 3.) AB határozata alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásával összefüggő elvi vélemény nyilvánításáról; Magyar Közlöny; 2013. évi 114.szám, 2013. július 3.; 63432-63439. oldalak (pdf)

A szellemi tulajdon védelmére irányuló nemzeti stratégia elfogadásáról és a végrehajtásával összefüggő feladatokról szóló kormány-előterjesztés tervezete

„Az észrevételeket 2013. július 5-ig várjuk az eujfo@kim.gov.hu e-mail címre.”

Forrás:
A szellemi tulajdon védelmére irányuló nemzeti stratégia elfogadásáról és a végrehajtásával összefüggő feladatokról szóló kormány-előterjesztés tervezete; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. július 3. (zip)