Skip to main content

31. szám, 2014. augusztus 4.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Egy hónapon belül kiírják az új uniós fejlesztési időszak első pályázatait

„Várhatóan az eredetileg tervezettnél korábban, egy hónapon belül kiírják a 2014-2020 közötti új uniós fejlesztési időszak első pályázatait – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) uniós források felhasználásáért felelős államtitkára Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kedden.

Rákossy Balázs közölte: október közepe-vége helyett a feltételek készen állnak arra, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében az első pályázatok nyár végén, ősz elején megjelenjenek. A pályázatok a mikro-, kis- és középvállalkozások beruházásainak fejlesztését célozzák.

Kitért arra, hogy a pályázatok jogi keretét biztosító partnerségi megállapodás és az operatív programok tárgyalásai még nem zárultak le az Európai Bizottsággal, ezért a kormány a „költségvetési kockázat terhére” vállalja a pályázatok kiírását.

Közlése szerint a fejlesztéspolitika egyik alappillére, hogy a felzárkóztatást szolgálja, így előtérbe kerül a kis-, és középvállalkozások fejlesztése, a munkahelyteremtés, és az újraiparosítás. Ez utóbbi keretében a kormány a nagy hagyományokkal rendelkező és magas hozzáadott értéket képviselő iparágakat kívánja fejleszteni, mint a járműipar, az élelmiszeripar, az elektronika, a logisztika, vagy a turizmus. Ennek eredményeképpen Magyarország a közeljövőben nemcsak a régióban, hanem az Európai Unión belül is termelési központtá kíván válni – ismertette.

Megjegyezte, hogy az újraiparosítás az EU-ban is népszerű és felismert fejlesztési terület. Az Európai Bizottság újonnan megválasztott elnökének politikája szerint az ipar GDP-ben betöltött szerepét az eddigi 16 százalékról 2020-ig 20 százalékra tervezik emelni. A magyar kormány által az elmúlt években elkezdett irány lassan „mainstream” politikává érik az unión belül is – mondta.

Emlékeztetett arra, hogy az uniós források elosztása tavaly év végétől új rendszerben működik, az egyes szaktárcákhoz került az operatív programok irányítása. Fontos elvnek nevezte a 2014-2020 közötti fejlesztési ciklus forrásainak elosztásánál, hogy a helyi érdekeket, helyi tudást, és a helyi kapcsolatrendszereket is becsatornázzák a rendszerbe. Így két területfejlesztési operatív program esetében a városi és megyei önkormányzatok, megyei jogú városok komoly befolyást fognak kapni.

Rákossy Balázs szerint az unióval folytatott viták nagyobb része technikai jellegű, ami tárgyalásokkal rövid úton orvosolható.”

Forrás:
Egy hónapon belül kiírják az új uniós fejlesztési időszak első pályázatait; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2014. július 29.

A Kormány határozata az Államreform Operatív Program és az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében végrehajtásra kerülő projektek jogutódlásáról

„A Kormány
1. a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet alapján bekövetkezett változásokra tekintettel
a) egyetért azzal, hogy az érintett miniszterek az Államreform Operatív Program és az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program egyes projektjei kedvezményezettjeinek az 1. melléklet szerinti változásáról átadás-átvételi megállapodást kössenek, amelyben a jogutódlás határnapja legkésőbb 2014. augusztus 10. legyen;
Felelős: érintett miniszterek
Határidő: 2014. augusztus 10.

b) egyetért azzal, hogy az a) pont szerinti megállapodásnak az egységes működési kézikönyvről szóló 547/2013. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglaltak szerint a jogutódlás pénzügyi részleteit is tartalmaznia kell, amelyet a jogelőd készít elő;

c) felhívja a projektek jogelőd kedvezményezettjét, hogy az érintett jogutód egyetértésével az a) pont szerinti jogutódlás bekövetkeztéig felmerült és a projekt további működtetését célzó valamennyi intézkedést tegyen meg, valamint a végrehajtott projekttel összefüggő valamennyi kifizetés teljesítéséről e határnapig gondoskodjon;
Felelős: érintett miniszterek
Határidő: 2014. augusztus 10.

d) felhívja a projekt jogutód kedvezményezettjét, hogy a jogutódlás támogatási szerződésen történő átvezetéséhez szükséges dokumentumokat a Miniszterelnökséget vezető miniszternek nyújtsa be;
Felelős: érintett miniszterek
Határidő: az a) pont szerinti megállapodás megkötése után azonnal

2. megállapítja
a) az Államreform Operatív Program 2011–2013. évekre szóló akciótervét a 2. melléklet szerint,

b) az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011–2013. évekre szóló akciótervét a 4. melléklet szerint;

3. jóváhagyja a 3. mellékletben foglalt táblázat 7., 8., 26., 29. és 32. sorában meghatározott, egymilliárd forintot meghaladó támogatási igényű projekteket;

4. elfogadja a 3. mellékletben meghatározott projektek kiemelt projektként történő nevesítését;

5. jóváhagyja az 5. melléklet szerint a mellékletben foglalt táblázat 2., 4., 5., 7., 15., 19–23., 26., 27., 30., 32., 33. és 35–40. sorában meghatározott, egymilliárd forintot meghaladó támogatási igényű projekteket;

6. elfogadja az 5. mellékletben meghatározott projektek kiemelt projektként történő nevesítését;

7. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert az e határozattal érintett támogatási szerződések módosítására;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: az érintett miniszterek által benyújtott dokumentáció kézhezvételét követően azonnal

8. visszavonja
a) az Államreform Operatív Program 2011–2013. időszakra szóló akciótervének módosításáról és az Államreform Operatív Program tartaléklistájáról szóló 1195/2014. (III. 31.) Korm. határozatot,

b) az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011–2013. évekre szóló akciótervének módosításáról szóló 1177/2014. (III. 26.) Korm. határozat 1–3. pontját, valamint 1. és 2. mellékletét…

1. melléklet az 1452/2014. (VIII. 1.) Korm. határozathoz
Konstrukció kódja/projekt azonosítószáma: ÁROP-1.1.8
Projekt megnevezése: Stratégiai irányítás megújítása a központi közigazgatásban
Projektgazda: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Jogutód projektgazda: Miniszterelnökség

Konstrukció kódja/projekt azonosítószáma: ÁROP-1.1.10
Projekt megnevezése: A jogszabály-előkészítési folyamat racionalizálása
Projektgazda: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Jogutód projektgazda: Igazságügyi Minisztérium

Konstrukció kódja/projekt azonosítószáma: ÁROP-1.1.12
Projekt megnevezése: „Közszolgálat a közigazgatásban” felmérés-sorozat
Projektgazda: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Jogutód projektgazda: Miniszterelnökség

Konstrukció kódja/projekt azonosítószáma: ÁROP-1.1.21
Projekt megnevezése: Korrupció megelőzése és a közigazgatás-fejlesztés áttekintése
Projektgazda: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Jogutód projektgazda: Belügyminisztérium

Konstrukció kódja/projekt azonosítószáma: ÁROP-1.1.26
Projekt megnevezése: A jó állam koncepció támogatottságának növelése az együttműködés speciális területeinek erősítésével
Projektgazda: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Jogutód projektgazda: Miniszterelnökség

Konstrukció kódja/projekt azonosítószáma: ÁROP-1.2.1/A
Projekt megnevezése: Az ÁNTSZ és az OVSZ szervezetfejlesztése
Projektgazda: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Jogutód projektgazda: Miniszterelnökség

Konstrukció kódja/projekt azonosítószáma: ÁROP-1.2.12
Projekt megnevezése: Közhiteles címregiszter kialakítása
Projektgazda: Vidékfejlesztési Minisztérium
Jogutód projektgazda: Belügyminisztérium

Konstrukció kódja/projekt azonosítószáma: ÁROP-1.2.14
Projekt megnevezése: A közhiteles nyilvántartásokról, valamint a nemzeti adatvagyon kezeléséről szóló jogszabályok felülvizsgálata
Projektgazda: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Jogutód projektgazda: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Konstrukció kódja/projekt azonosítószáma: ÁROP-1.2.18
Projekt megnevezése: Szervezetfejlesztési program (kiemelt projekt a koordinációra)
Projektgazda: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Jogutód projektgazda: Miniszterelnökség

Konstrukció kódja/projekt azonosítószáma: ÁROP-1.2.20
Projekt megnevezése: Az e-közigazgatási irányítás megújítása a központi közigazgatásban
Projektgazda: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Jogutód projektgazda: Belügyminisztérium

Konstrukció kódja/projekt azonosítószáma: ÁROP-1.2.22
Projekt megnevezése: A jelenlegi szociális ellátórendszer folyamatainak átalakításához szükséges módszertanok kidolgozása
Projektgazda: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Jogutód projektgazda: Emberi Erőforrások Minisztériuma

Konstrukció kódja/projekt azonosítószáma: ÁROP-2.2.5
Projekt megnevezése: Humánerőforrás gazdálkodás a központi közigazgatásban
Projektgazda: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Jogutód projektgazda: Belügyminisztérium

Konstrukció kódja/projekt azonosítószáma: ÁROP-2.2.18
Projekt megnevezése: Közigazgatási szolgáltatások használatára való ösztönzés és azokról tájékoztatás
Projektgazda: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Jogutód projektgazda: Belügyminisztérium

Konstrukció kódja/projekt azonosítószáma: ÁROP-2.2.23
Projekt megnevezése: Közigazgatási szervek munkatársainak kompetencia fejlesztése
Projektgazda: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Jogutód projektgazda: Belügyminisztérium

Konstrukció kódja/projekt azonosítószáma: ÁROP-1.1.19-2012-2012-0003
Projekt megnevezése: Hatásvizsgálatok és stratégiák elkészítése a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban
Projektgazda: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Jogutód projektgazda: Miniszterelnökség

Konstrukció kódja/projekt azonosítószáma: ÁROP-1.A.4-2012-2012-0006
Projekt megnevezése: Nyilvántartások adattisztítási és migrációs feladatainak ellátása
Projektgazda: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Jogutód projektgazda: Igazságügyi Minisztérium

Konstrukció kódja/projekt azonosítószáma: ÁROP-1.2.3
Projekt megnevezése: E-közigazgatási tudásportál
Projektgazda: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

Jogutód projektgazda: Belügyminisztérium

Konstrukció kódja/projekt azonosítószáma: ÁROP-2.2.1-2007-0002
Projekt megnevezése: Személyügyi Központ Szervezetfejlesztés és teljesítmény-értékelés
Projektgazda: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Jogutód projektgazda: Belügyminisztérium

Konstrukció kódja/projekt azonosítószáma: EKOP-1.2.14
Projekt megnevezése: Hivatalos lapok kiadási folyamatának elektronizálása
Projektgazda: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Jogutód projektgazda: Igazságügyi Minisztérium

Konstrukció kódja/projekt azonosítószáma: EKOP-1.2.15
Projekt megnevezése: E-közigazgatási Szabad Szoftver Kompetencia Központ létrehozása
Projektgazda: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Jogutód projektgazda: Belügyminisztérium

Konstrukció kódja/projekt azonosítószáma: EKOP-1.2.17/B
Projekt megnevezése: Az Építésügyi Monitoring Rendszer (ÉMO) komplex működését biztosító településrendezési tervek digitalizálása
Projektgazda: Belügyminisztérium
Jogutód projektgazda: Miniszterelnökség

Konstrukció kódja/projekt azonosítószáma: EKOP-1.2.26
Projekt megnevezése: A járási hivatalok informatikai infrastruktúrájának fejlesztése
Projektgazda: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Jogutód projektgazda: Miniszterelnökség (BM konzorciumi partner)

Konstrukció kódja/projekt azonosítószáma: EKOP-2.1.23
Projekt megnevezése: A járási hivatalok integrálása a kormányhivatalok ügyfélszolgálati rendszerébe
Projektgazda: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Jogutód projektgazda: Miniszterelnökség (BM konzorciumi partner)

Konstrukció kódja/projekt azonosítószáma: EKOP-2.3.6
Projekt megnevezése: Oktatási és kormánytisztviselői funkciókat támogató kártyarendszer kiépítése
Projektgazda: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Jogutód projektgazda: Belügyminisztérium

Konstrukció kódja/projekt azonosítószáma: EKOP-3.1.2
Projekt megnevezése: (EKEIDR) Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelés megvalósítása
Projektgazda: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Jogutód projektgazda: Belügyminisztérium

Konstrukció kódja/projekt azonosítószáma: EKOP-1.A.3-2013-2013-0007
Projekt megnevezése: Kimutatható megtakarítással járó központi elektronikus szolgáltatások használatára történő áttérés
Projektgazda: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Jogutód projektgazda: Miniszterelnökség

Konstrukció kódja/projekt azonosítószáma: EKOP-1.1.1
Projekt megnevezése: Cégbírósági és céginformációs rendszerek továbbfejlesztése és korszerűsítése
Projektgazda: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Jogutód projektgazda: Igazságügyi Minisztérium

Konstrukció kódja/projekt azonosítószáma: EKOP-1.A.1-08/C-2009-0006
Projekt megnevezése: Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer megvalósítása (ÉTDR)
Projektgazda: Belügyminisztérium
Jogutód projektgazda: Miniszterelnökség

Konstrukció kódja/projekt azonosítószáma: EKOP-2.1.11
Projekt megnevezése: Elektronikus ügysegédi rendszer kialakítása
Projektgazda: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Jogutód projektgazda: Belügyminisztérium…”

Forrás:
A Kormány 1452/2014. (VIII. 1.) Korm. határozata az Államreform Operatív Program és az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében végrehajtásra kerülő projektek jogutódlásáról, az Államreform Operatív Program 2011–2013. évekre szóló akciótervének módosításáról, valamint az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011–2013. évekre szóló akciótervének módosításáról; Magyar Közlöny; 2014. évi 108. szám, 2014. augusztus 1.; 11993-12024. oldalak (pdf)

Közigazgatás, politika

Megkezdődött az átvállalt önkormányzati hitelek előtörlesztése

„ Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a mai nappal megkezdte az önkormányzatoktól idén átvállalt 403,6 milliárd forintnyi devizahitel mintegy egynegyedének, 107 milliárd forintnak az előtörlesztését.

A 14 hitelből álló csomag előtörlesztéséről az ÁKK Finanszírozási Bizottsága határozott még július 11-én. A döntés célja egyebek mellett az, hogy az állam devizaadóssága a tervezett szint alatt maradjon, de szerepet játszott benne a költséghatékonyság is. A hitelek esedékesség előtti kifizetését az elmúlt hónapok kedvező forintpiaci folyamatai és az állampapírok lakossági értékesítésének együttes hatásai tették lehetővé.

Az ÁKK szakemberei előtörlesztésre a legkedvezőtlenebb kondíciókkal rendelkező hitelek közül választottak.

Az önkormányzati adósságátvállalás során az állam 2011 óta 1368,9 milliárd forint adósságtól szabadította meg az önkormányzatokat, melyből 1190,1 milliárd forint átvállalását az ÁKK valósított meg. (A fennmaradó 178,8 milliárd forint adósság átvállalása a Magyar Államkincstár által nyújtott törlesztési célú állami támogatással történt). Ebből a 1190,1 milliárd forintból 2014. június 30-ig 363,7 milliárd forintot törlesztett vissza az adósságkezelő, a június 30-án fennálló tartozásállomány 838,1 milliárd forint volt. (A két állomány közötti különbség a hitel-felvételkori és a jelenlegi forint devizaárfolyam eltéréséből adódik.)

Az adósságkonszolidációban részt nem vett – azaz el nem adósodott – önkormányzatok a 2014. évi költségvetési törvény értelmében fejlesztési támogatásra pályázhatnak, melynek előirányzatát a kormány év közben 10 milliárd forintról 12,5 milliárd forintra emelte. Az adósságot fel nem halmozó települések fejlesztéseit a további években is kiemelten fogja támogatni a kormány.”

Forrás:
Megkezdődött az átvállalt önkormányzati hitelek előtörlesztése; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2014. július 31.

Szükség van a további integrációra a kormányhivataloknál

„A következő időszak fontos lépése lehet, hogy minél több állami szerv betagozódjon a kormányhivatalba. Az eddigi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy az egy kézbe került hivatalok sokkal hatékonyabban működnek – közölte a Rádió Orient műsorában Tarnai Richárd. A Pest Megyei Kormányhivatal vezetője elmondta, a kormány mind a 3200 településre szeretné elvinni a közigazgatást, a lakosság igényeitől függ, hogy az ügysegédi rendszeren vagy a kormányablakokon keresztül teszik ezt.

Július közepén átvették kinevezésüket a fővárosi és megyei kormányhivatalok vezetői, amire azért volt szükség, mert a miniszterelnök négyéves mandátumának lejártával a korábbi vezetők megbízatása is megszűnt.

Pest megyében nem történt változás, Tarnai Richárd maradt a kormánymegbízott, akinek azonban az összeférhetetlenségi szabályok miatt le kellett mondania képviselői posztjáról. Meglátása szerint előnyökkel és hátrányokkal egyaránt jár az új rendelkezés, újabb megbízatását a 3000 fős hivatal élére azonban örömmel fogadta a miniszterelnöktől. A jövőben sem látja nehézkesebbnek, hogy eljuttassa érveit és tapasztalatait a döntéshozókhoz, mivel a képviselőkkel jó kapcsolatot ápol, amit a közös célok és az egységes szemléletmód is segít.

A kormánymegbízott elmondta, a kormány célja, hogy egészen „az emberek házáig” elmenjenek, és minden egyes olyan településre eljussanak, ahol azt a lakosok szükségesnek ítélik. Ennek érdekében szeretnék fejleszteni az ügysegédi rendszert, amelynek lényege, hogy a legkisebb falvakba is eljusson az állam embere, ha ezt igénylik az ott élők, és heti 2-3, vagy akár több alkalommal ott helyben fel tudják venni az kérelmeket, és el tudják indítani a különböző ügymeneteket.

Emellett a kormányablakok számát is növelnék. Tarnai kiemelte, bár a sikert leginkább a visszajelzéseken keresztül lehet majd mérni, az már tényszerű adat, hogy 30-ról 21 napra csökkent az általános ügyintézési határidő. További eredmény az a több mint 250 jogszabály-módosítás, melyek által az ügyintézés jóval rövidebbé vált, ahogy az okmányirodák meghosszabbított, reggel 8-tól este 8-ig tartó nyitvatartási ideje is.

A kormánymegbízott elmondta, a 2010-ben indult reform keretében csökkentették a hivatali gépjárművek számát, és mintegy félezerrel kisebb lett a kormányhivatal apparátusa. A jövőben a változtatások helyett esetleg bővítésekre számíthatunk – hangsúlyozta Tarnai. Vannak még azonban olyan állami szervek, melyek nem tartoznak a kormányhivatalokhoz. Ezeket mindenképp integrálni szeretnék, ugyanis az elmúlt időszak bizonyította, hogy a koncentrált hivatalok jobban működnek, s így az is elkerülhető, hogy „pingpongozzanak” az ügyfelekkel.

A külföldi – mind nyugati, mind keleti – cégek számára is egyre vonzóbb lett hazánk a gyors és egyszerű ügyintézésnek köszönhetően. A konkrét lépésekről várhatóan ősztől dönt a kormány.

Az államtitkáron keresztül a Miniszterelnökséget vezető miniszter irányítja ezentúl a kormánymegbízottak munkáját, ami Tarnai szerint egy tiszta, átlátható rendszer, s így azt is logikusnak tartja, hogy mandátumuk is ugyanaddig tart, míg a kormányé. Feladatuk továbbra is a végrehajtás, így az integráción kívül várhatóan egyéb szerkezeti módosításra – a bővülésen kívül – nem kerül sor a közeljövőben. Pest megyében ugyan a finanszírozási kérdések némileg nehezebbek, adásunk vendége elmondta, hogy az elmúlt évek gazdasági intézkedései által sikerült saját forrásokat teremteniük, melyeket fel tudnak használni.

Az önkormányzatoknál ősztől komoly változások várhatók, köszönhetően az összeférhetetlenségi szabályoknak, valamint annak, hogy az országos és a helyi politika elválasztása érdekében ötévente kerül majd sor önkormányzati választásokra. A területi fejlesztéspolitikai feladatok továbbra is hozzájuk tartoznak majd, a kormányhivatalokkal szoros együttműködésben, egymás munkáját kiegészítve. Tarnai ebben is, ahogy a reformok végrehajtásában és az új szervezeti rendszer kialakításában is rendkívül fontos tényezőnek tartja az egyes személyek felelősségét, valamint a hivatástudatot. Ezek elsajátítására immáron felső fokon is van mód, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, így a kormánymegbízott reméli, hogy hamarosan csak olyan emberek fognak a hivatalokban dolgozni, akik valóban a köz szolgálatát tartják elsődlegesen szem előtt.”

Forrás:
Tarnai: szükség van a további integrációra; OrientPress; 2014. július 29.

Meglepő településnevek találhatóak a legjobban eladósodott önkormányzatok listáján

„Meglepő településnevek találhatóak a legjobban eladósodott önkormányzatok listáján: természetesen ott van a top-20-ban a sokat emlegetett V. kerület és Hódmezővásárhely is a fővároson és a legnagyobb városokon túl. A fővárosi kerületekben pedig hatalmasak voltak a különbségek.

Idén februárban zárult az önkormányzati konszolidáció, az utolsó a lépéssel összesen 471,79 milliárd forintnyi adósságot vett át közvetlenül az állam a településektől. Az első lépésben 684,3 milliárd már tavaly átkerült az önkormányzatoktól, így két lépésben 1156,1 milliárd forint értékben nőtt a központi költségvetés és ugyanennyivel csökkent a helyhatóságok adóssága.

Az önkormányzati szféra nem lett teljesen hitelmentes: az MNB nemzetgazdasági számláiból kiderül, hogy a 2014 márciusában 254,6 milliárd forintnyi tartozása maradt még a konszolidáció után is. Egyedi döntésekkel a kormány ettől függetlenül engedélyezheti és időnként engedélyezi is, hogy a települések hitelt vehessenek fel – így a hitelátvállalások után az állomány lassan újra növekedhet.

A Költségvetési Felelősségi Intézet (KFIB) közérdekű adatigénylés keretében kikérte a Nemzetgazdasági Minisztériumból (NGM) a legutolsó, tehát a februári konszolidáció adatait. Ebből kiderül 513 település illetve kistérség részesült az adósságelvonásban összesen 471,79 milliárd forint értékben. A legnagyobb megkönnyebbülésen természetesen a főváros esett át: Budapest összesen 105,1 milliárd forinttól szabadult meg, ez adta az utolsó körös rendezés 22,3 százalékát.

Vidéki kakukktojások
Korábban a főváros nem esett át adósságrendezésen – igaz erre korábban nem is szorult, hisz a százmilliárdos tétellel állt szemben 500 milliárdos éves költségvetés, amiből az éves adósságszolgálat 30-40 milliárd forintra rúgott. Az önkormányzati finanszírozás átalakításával azonban a helyzet változott: míg 2011-ben a főváros 470 milliárdos kiadással számolhatott, addig a 2014-es kiadási főösszeg 314 milliárd forintra csökkent.

A top-20 konszolidált település (milliárd forint): 1. Fővárosi önkormányzat 105,1, 2. Pécs 16,5, 3. Esztergom 12,8, 4. Szeged 11,0, 5. Miskolc 10,5, 6. Debrecen 10,1, 7. Tatabánya 9,0, 8. Budapest XVIII. kerület (Pestszentlőrinc, Pestszentimre) 8,1, 9. Kecskemét 7,6, 10. Szolnok 7,1, 11. Hódmezővásárhely 6,8, 12. Nyíregyháza 6,7, 13. Budapest V. kerület (Belváros) 6,5, 14. Budapest VII. kerület (Erzsébetváros) 6,0, 15. Kaposvár 5,7, 16. Dunaújváros 5,7, 17. Budapest XII. kerület (Hegyvidék) 5,6, 18. Budapest VIII. kerület (Józsefváros) 4,9, 19. Székesfehérvár 4,7, 20. Budapest XIV. kerület (Zugló) 4,7, 21. Gödöllő 4,7.

Az élmezőnybe azok a vidéki nagyvárosok (Pécs , Szeged, Miskolc és Debrecen) kerültek, amelyek adóssága tíz milliárd forintra rúgott, így adósságuk a népességet tekintve arányos a fővárosi adóssággal. Ugyanakkor a top-10 bekerült az önkormányzati finanszírozási „állatorvosi lova” Esztergom – ami egy másik történet. Ennek ellenére az esztergomi csőd ügyében mind a mai napig nem indult érdemi eljárás.

A korábbi nagy adóslistákon rendre az élen szerepelt a V. kerületi és a hódmezővásárhelyi önkormányzat, amelyek a kiemelt figyelmet a magas egy főre jutó adóssággal és első számú vezetőik személyével vívták ki – ám az ismertség most „csak” a top-20-ba való bekerülésre volt elegendő.

Hatalmas különbségek a fővárosban
Budapest messze az ország legnagyobb gazdasági erejét adó terület, a KSH adatai szerint az országos GDP 37-38 százaléka keletkezett a fővárosban a legfrissebb 2009-2011 években. A fővárosi önkormányzatok gazdasági lehetőségei eltérőek, ennek ellenére egészen nagy és meglepő különbségek alakultak ki az adósságállományban. A nagy vagyonú, tehetősebb területen levő önkormányzatok (Belváros, Hegyvidék, Zugló) nagyobb adósságokba verték magukat.

Az egymás mellett fekvő V., VI, VII. kerület is tanulságos: míg az előbbi és az utóbbi a főváros egyik csúcsadósa, addig a VI. kerületnek az egyik legkisebb konszolidálandó adóssága volt, mindössze 320 millió forinttal. Ám még ez is magas érték Újbuda (XI kerület) 20 millió forintja vagy Csepel 160 millió forintja mellett.

Fővárosi kerületek átvállalt adóssága (milliárd forint): Budapest I. kerület 1,23, Budapest II. kerület 0,53, Budapest III. kerület 1,67, Budapest IV. kerület 3,02, Budapest V. kerület 6,49, Budapest VI. kerület 0,32, Budapest VII. kerület 6,04, Budapest VIII. kerület 4,94, Budapest IX. kerület 2,14, Budapest X. kerület 1,22, Budapest XI. kerület 0,02, Budapest XII. kerület 5,62, Budapest XIII. kerület 0,54, Budapest XIV. kerület 4,71, Budapest XV. kerület 3,44, Budapest XVI. kerület 3,76, Budapest XVII. kerület 1,47, Budapest XVIII. kerület 8,10, Budapest XIX. kerület 1,18, Budapest XX. kerület 1,99, Budapest XXI. kerület 0,16, Budapest XXII. kerület 2,25, Budapest XXIII. kerület 1,35”

Forrás:
Ezek az ország legnagyobb pénznyelői – meglepő nevek a listán; Papp Zsolt; Napi.hu; 2014. augusztus 1.

Kórházak: Döntő lehet a tartozások mértéke

„Rácz Jenő szerint a többlettámogatásból több módon csökkenhet az adósság.

„Körülbelül két és fél hónap alatt keletkezett tartozást tudnak a kórházak kiegyenlíteni” – reagált lapunk megkeresésére Rácz Jenő, a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója az egészségügyi államtitkár múlt heti bejelentésére, mi szerint az Egészségügyi alap tizennégymilliárd forintos céltartalékából többlettámogatást kapnak a kórházak. Az összeg egynegyedét a működési feltételek javítására lehet majd fordítani. Rácz szerint „e tekintetben a legkisebb összeg is nagy jelentőséggel bír”.

„Az egészségügyi szolgáltatók jelenlegi adósságainak 16-18 százalékára nyújt fedezetet az előző héten bejelentett többlettámogatás” – mondta lapunknak Rácz Jenő, a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója. Zombor Gábor egészségügyi államtitkár csütörtökön jelentette be, hogy a kormány döntése alapján a költségvetési zárolás az egészségügyet nem érinti, így a szolgáltatók kikerültek ebből a körből. Az államtitkár jelezte, a többlettámogatás az Egészségügyi Alap tizennégymilliárd forintos céltartalékából származhat. Az intézmények hetvenöt százalékban lejárt szállítói tartozásuk kiegyenlítésére, huszonöt százalékban pedig működési feltételeik javítására fordíthatják a pénzt.

A Magyar Kórházszövetség előző elnöke szerint a konszolidációs összeg nagyjából egyheti finanszírozásnak felel meg, és ebből csaknem két és fél heti dologi kiadást tudnak kifizetni az intézmények. Hozzátette, az adósság növekedési ütemét tekintve körülbelül két és fél hónap alatt keletkezett tartozást tudnak a kórházak kiegyenlíteni.

Rákérdeztünk, mit jelent a támogatás a „működési feltételek javítását” illetően, amelyre a bejelentés szerint a teljes többlet huszonöt százaléka fordítható. Rácz Jenő úgy fogalmazott, hogy mivel az intézmények felújítási és felhalmozási pénzzel nem rendelkeznek – miközben az eszközök és az egyéb infrastruktúra elhasználódása folyamatosan termel kiadásokat –, ezért a működési feltételek javítására szánt legkisebb összeg is nagy jelentőséggel bír. Ráadásul közvetve ez is hozzájárul az adósságállomány csökkentéséhez.

A főigazgató úgy vélekedett, a pénzek kórházi elosztásánál a legfontosabb szempont a felgyülemlett tartozások mértéke lesz, a várólisták esetében pedig – amelyeknek csökkentésére a bejelentés szerint 1,9 milliárd forintos keretből tesznek kísérletet – akkor tudnak véleményt mondani az állami kezdeményezés sikerességéről, ha már pontosan látják, milyen módszerrel és mely várólisták kezelésére lehet a keretet fordítani.”

Forrás:
Döntő lehet a tartozások mértéke; Jobbágyi Zsófia; Magyar Hírlap; 2014. július 28.

Az állam közvetlenül finanszírozhatja a kórházak fenntartását

„ A kórházak anyagi helyzetének rendezése érdekében azt javasolják a kormánynak, hogy az állam közvetlenül finanszírozza a létesítmények fenntartását – mondta az egészségügyért felelős államtitkár pénteken Tatabányán a Szent Borbála Kórház épülő új szárnyának megtekintése előtt.

Zombor Gábor hozzátette: az állami szerepvállalás a működtetésben állami garanciát is kell hogy jelentsen. Szeretné elérni, hogy a kórházak gazdálkodásának azon része, amelyre nincs ráhatása az intézménynek, kerüljön ki a betegellátásra szánt összegből, és ezt az állam közvetlenül finanszírozza. Az erről szóló javaslat a harmadik negyedévben kerülhet a kormány elé.

Az államtitkár azt mondta, jelenleg hátrányos helyzetben vannak azok a kórházak, amelyek sok telephelyen, magas fajlagos fenntartási költséggel működnek. Ha a finanszírozási összeg csak a szakmai feladatokra, a gyógyító munkára szolgál, kiegyenlítettebbek lesznek az esélyek.

Lőke János főigazgató tájékoztatása szerint a Szent Borbála Kórház 150 millió forintos támogatást kapott a kormánytól, az összeget a 90 napon túli tartozások rendezésére fordítják. A kórház összes tartozása csaknem 1,2 milliárd forint, ebből 870 millió forint a harminc napon túli követelés. Az intézményben jelenleg három beruházás folyik mintegy nyolcmilliárd forint értékben. A befejezéshez közelít egy hatezer négyzetméteres alapterületű, négyszintes új pavilon építése, ott 170 ágy kap helyet. Az ötmilliárd forintos beruházás átadása után az új pavilonba költöztetik a korábban különálló telephelyeken működő részlegeket. Dolgoznak az önálló sürgősségi osztály kialakításán, valamint a legrégebbi pavilon energiamegtakarítást eredményező felújításán is. Ötszáz ablakot cserélnek ki, szigetelik az épületrész homlokzatát és tetőzetét, ezzel 35 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás.

A Szent Borbála Kórház Komárom-Esztergom megye legnagyobb egészségügyi intézménye, 771 ágyas, 1200 dolgozót foglalkoztat. Fekvőbeteg-ellátóként évente több mint 30 ezer embert, a járóbeteg-ellátásban pedig 800 ezer esetet kezel.”

Forrás:
Az állam közvetlenül finanszírozhatja a kórházak fenntartását; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2014. augusztus 1.

Hivatalosan is Lázár Jánoshoz kerültek a norvég alap ügyei

„A Miniszterelnökség a hivatalos kapcsolattartója a norvég alap kormány által felügyelt programjainak. A civil norvég alapba nincs beleszólása a kormánynak.

A norvég kormány észrevételeinek figyelembevételével augusztus 15-étől a Miniszterelnökséghez kerül a Széchenyi Program Irodától (SzPI) a norvég alap nemzeti kapcsolattartó feladata a kormány által felügyelt 9 program esetében, az átadás-átvétel augusztus 31-éig befejeződik, az erről szóló kormányrendelet a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.

A kormány elfogadta Norvégia álláspontját
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár június 12-én a norvég féllel Brüsszelben folytatott egyeztetést követően úgy nyilatkozott, hogy a kormány elfogadja Norvégia álláspontját a kormány felügyelete alatt álló 9 program esetében, és a központi államigazgatáson belül, konkrétan a Miniszterelnökségen látja el a kabinethez tartozó programok nemzeti kapcsolattartói feladatait. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy a norvég civil alapról nem közeledtek az álláspontok.

Az egyes fejlesztéspolitikai tárgyú kormányrendeletek módosítása szerint az SzPI feladatkörébe utalt, az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus nemzeti kapcsolattartói feladatok, valamint a Svájci-Magyar Együttműködési Program Nemzeti Koordinációs Egység feladatainak vonatkozásában 2014. augusztus 15-étől az SzPI jogutódja az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium. Az átadás-átvételi eljárás levezetője az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter, az átadás-átvételi eljárást 2014. augusztus 31-éig le kell folytatni.

Az átadás-átvételi megállapodás megkötése során az egyes kérdések – különösen a létszám, a vagyon-, a dokumentum-, a szerződés- és a kötelezettség-állomány – vonatkozásában a 2014. augusztus 14-i állapotot kell figyelembe venni – áll a kormányrendeletben.

Felkészülnek az újabb tárgyalásokra
A Miniszterelnökség az MTI érdeklődésére közölte: a kormányrendelet módosítása a norvég fél észrevételeinek figyelembevételével történt, és a jövőbeni tárgyalásokra való felkészülést szolgálja. Jogi szabályozás útján is olyan helyzetet kíván teremteni a magyar kormány, hogy a következő tárgyalásokon a norvég partner a lehető legnagyobb nyitottságot lássa a magyar fél részéről.

A Miniszterelnökség közlése szerint július végén azért nem került sor a tervezett újabb egyeztetésre Budapesten, mert a norvég fél addig nem kíván tovább tárgyalni a norvég alapokról, amíg a KEHI-vizsgálatot a magyar hatóság nem függeszti fel.

Norvégia budapesti nagykövetségének honlapján, május elején közzétett tájékoztatás szerint Norvégia, Liechtenstein és Izland az EGT és Norvég Alapok további magyarországi kifizetéseinek felfüggesztéséről döntött. Kifogásolták, hogy 2014. január elsejével a magyar kormány az alapok forrásainak és programjainak lebonyolításával, a monitorozással kapcsolatos teendőket az állami tulajdonban lévő, de attól szervezetileg független Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft-hez helyezte át, amit a megkötött egyezmények megszegésének neveztek. A magyar fél azt kérte, hogy a felfüggesztést a norvég döntéshozó terjessze ki a civilnek szóló három alapra is, amely Magyarországra az Ökotárs Alapítványon keresztül érkezik, és a magyar kormány szerint az alapítvány politikai szervezethez köthető, nem civilszervezet.”

Forrás:
Hivatalosan is Lázár Jánoshoz kerültek a norvég alap ügyei; MTI/Origo; 2014. augusztus 1.
A Kormány 194/2014. (VII. 31.) Korm. rendelete egyes fejlesztéspolitikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról; Magyar Közlöny; 2014. évi 106. szám, 2014. július 31.; 11825-11828. oldalak (pdf)

Közigazgatási, politikai informatika

Az állam még mindig nem vette meg az EMIR-t

„Habár a jelenlegi helyzetet elsősorban a jogtulajdonos váratlan halála idézte elő, úgy tűnik, a kapkodva végrehajtott kivásárlás előkészítése már korábban sem haladt olajozottan.

Márciusban az IT café is beszámolt róla, hogy „…Galambos László eddigi tulajdonos és Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár szombaton aláírták a Welt 2000 Kft. eladásáról szóló szerződést” Ez a cég „…Magyarország EU-csatlakozása óta tartja karban a brüsszeli fejlesztési pénzek pályáztatását kezelő szoftvert, az EMIR-t. Csepreghy Nándor [helyettes államtitkár] a vásárlás tényét megerősítette az MTI-nek, és azt mondta: március elsejétől már az állam a kft. tulajdonosa.”

Ezzel szemben az atlatszo.hu arról írt tegnapi tudósításában, hogy „Bár Csepreghy Nándor januárban azt állította, hogy egymilliárd forintért megvette az állam a Welt 2000 Kft.-t, az Átlátszó értesülése szerint erre azóta sem került sor. Az egyik tulajdonos, Komáromi András váratlan halála után ugyanis a társaság rá eső része kiskorú gyermekeihez került, az államnak tehát újabb köröket kell futni, ha valóban meg akarja szerezni az uniós pályázatkezelő rendszert üzemeltető magáncéget. Úgy tudjuk, hogy a gyámügynek kulcsszerepe lehet az eladási procedúrában.”

Még semmi sem történt
Az atlatszo.hu forrása szerint azonban valójában még az adásvétel tényleges előkészítése sem történt meg addig, amíg a bejelentett szerződéskötés után egy nappal Komáromi András meghalt. Ezek után az üzletember kiskorú gyermekei örökölték a vállalkozás felét, ezt bizonyítja a cégnyilvántartás is. További érdekesség, írja az atlatszo.hu, hogy bár a cégnyilvántartás szerint a társaságban 2006 óta nem volt tulajdonos Komáromi – az EMIR jogtulajdonosa viszont ő volt, ezért is tárgyalt üzlettársa, Galambos László mellett vele is az állam –, a cég tulajdonrésze pár nappal a halála előtt ismét hozzá került. Tagsági jogviszonya hosszú kihagyás után 2014. február 26-án kezdődött újra, a változást február 27-én jegyezték be.

A lap úgy tudja, attól függetlenül, hogy most a gyerekeké lett Komáromi üzletrésze, az állam továbbra is fenntartja vételi szándékát, de ez ügyben még alig történt valami, még az ár sem került szóba. A névtelenül nyilatkozó forrás szerint a korábbi ár, amely a cég értékénél jóval alacsonyabb volt, már nem lesz megfelelő, éppen a gyerekek miatt, akiket nem érhet kár.

Csepreghy Nándor helyettes államtitkár az oldalnak megerősítette a vételi szándékot: mint mondta, a gyámhivatal rendel majd egy értékbecslést, az alapján tudják eladni a tulajdonosok a céget, majd azt is hangsúlyozta, hogy a Welt 2000 csak akkor értékes, ha az állam megrendelőként ott van a konstrukcióban.”

Forrás:
Az állam még mindig nem vette meg az EMIR-t; IT café; 2014. július 29.

Realista megközelítés a közoktatási intézmények elektronikus adminisztrációjának kiépítése során

„ A Köznevelésért Felelős Államtitkárság a magyar közoktatás teljes intézményhálózata részére hatékonyan működtethető elektronikus adminisztrációs rendszert szeretne biztosítani a 2014/2015. tanévben, ezért lehetővé teszi, hogy az intézmények a korábban már használt és megismert tanügyigazgatási rendszereket, e-naplókat használják.

Ennek érdekében az Educatio Nonprofit Kft. közbeszerzési eljárást ír ki, az eljárás feltételeit teljesítő szoftverek listájából az intézmények – sikeres közbeszerzési eljárás esetén- 2014. augusztus közepétől értesülnek. Mivel az intézményhálózat igényei különbözőek, ezért amíg minden igényt kielégítő, egységes rendszer nem jön létre, az intézményi adminisztrációs rendszerek (IAR) között az intézmények saját tapasztalatuk alapján dönthetnek.

Az elektronikus adminisztráció összehangolása érdekében az Educatio Nonprofit Kft. létrehozza az adattartalom egységesíthető felületét, megteremti az összhangot a különböző tanügyigazgatási rendszerek és e-naplók között, sőt lehetőséget teremt, hogy akik még nem használják a rendszereket, azok egységesített excel táblákkal vegyenek részt az adatszolgáltatás központosításában. A támogatás a tényleges, e-naplót használó intézményeket kívánja segíteni, ezért az állami finanszírozás feltétele az, hogy az intézmény az általa választott szoftvert használatba vegye, és ezt a szoftver gyártója, illetve forgalmazója igazolja is az Educatio Nonprofit Kft. számára.”

Forrás:
Hatékony elektronikus adminisztráció a közoktatásban; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2014. július 30.
Korábbi cikkünk (korábbi problémákkal): Új adminisztrációs rendszer a köznevelési intézményekben

Eurómilliókat spórolt a Linuxszal Valencia és Toulouse

„Spanyolországban és Franciaországban is terjednek a nyílt forráskódú programok, elsősorban a Linux és a LibreOffice. Az Európai Bizottság a Joinup projekt keretében igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy komoly összegeket lehet megtakarítani a nyílt forráskódú szoftverek alkalmazásával. Ennek is köszönhető, hogy számos európai városban és régióban hódít a Linux.

Valencia régióban a LliureX-disztribúció segítségével az elmúlt 9 évben 36 millió euróval tudták mérsékelni az IT-kiadásokat. A LliureX az Edubuntu egyik változata és jelenleg több mint 110 000 helyi számítógépen fut. A régió közigazgatási hivatalaiban számos nyílt forráskódú program működik, így például mind a 120 000 asztali számítógépre LibreOffice irodai programcsomagot telepítettek. A helyi kormány azzal számol, hogy ezzel a lépéssel évente 1,5 millió eurót sikerül megtakarítani.

Extremadura autonóm tartományban is sikerült komoly költségcsökkentéseket elérni a nyílt forráskódú szoftverek használatával. Egy saját fejlesztésű Linux-disztribúciót kereken 70 000 PC-re és laptopra telepítettek fel.

Toulouse városában a LibreOffice csomagra való váltás egymillió eurós megtakarítást eredményezett a helyi költségvetésnek. Egy 2012-es projektnek köszönhetően a városi irodák 90 százalékában található meg a LibreOffice. Amennyiben ki kellett volna fizetni a licencdíjakat, akkor ez háromévente 1,8 millióba euróba került volna. Az átállás költsége 800 000 eurót tett ki.

A helyi portálok és a közigazgatás szervereinek egy részén már 2009 óta nyílt forráskódú programok futnak, az alkalmazott operációs rendszerek fele Linux. Az adatbázis-alkalmazásokhoz ugyanakkor még mindig Unix, AIX és Windows rendszereket használnak. Franciaországban 2012 óta létezik hivatalos kormányzati ajánlás a nyílt forráskódú szoftverek alkalmazására és ezt a közbeszerzéseken figyelembe szokták venni, hogy így segítsék elő a piaci versenyt. ”

Forrás:
Eurómilliókat spórolt a Linuxszal Valencia és Toulouse ; SG.hu; 2014. augusztus 1.

Informatika, távközlés, technika

2014-es nyarad legyen a programozásé!

„Ha már elege van a napozásból, épp kiolvasta a könyvét, és a keresztrejtvényfejtés sem köti már le, miért ne vághatna bele pont idén nyáron abba, hogy megtanuljon egy számítógépes nyelvet? A 2014. október 11–17. között Európa-szerte megrendezésre kerülő Európai programozóhétre való felkészülés jegyében íme néhány módszer, amellyel Ön, barátai és családja programozni tanulhatnak.

Menjen programozótáborba!
Íme egy kis ízelítő az Európai programozóhét nagyköveteinek augusztusi menüjéből:
Kääriku, Otepää község (Észtország) augusztus 11–15. 9 és 14 év közötti gyermekek ismerkedhetnek meg a Scratch nyelvű programozással, a robotikával és a Kodu GameLab használatával. A számítógépes tevékenységeken kívül pedig bőven marad idő sport- és egyéb csapatépítő tevékenységekre is. További információk
Budapest, augusztus 11–15. A tábor „az oktatók oktatása” szemléletű robotprogramozási kurzusra épül. További információk
Budaörs, június 20. – augusztus 29. Heti nyári programozórendezvények 8–15 éves gyermekek számára. További információk

És ezeken kívül még sok más lehetőség közül lehet választani:

– Kedvcsináló programozófoglalkozások és -rendezvények, például:
Franciaország
Lille, augusztus 20–27. A Cyber-Espace de EuraTechnologies két programozói műhelyfoglalkozást kínál 8–12 éves gyerekeknek a Scratch nyelv megismerésére. Az első foglalkozást (1. szint) augusztus 20-án szerdán, a másodikat augusztus 27-én szerdán tartják. További információk és regisztráció a +33 3 20 09 93 15 telefonszámon vagy az euratechnologies@euracite.net e-mail címen.

Dunkerque, augusztus 24. Az ezúttal augusztus 24-én megrendezésre kerülő Coding Goûter alkalmat teremt a résztvevők számára különféle programozóeszközök kipróbálására.

Németország
Düsseldorf, augusztus 30. Itt 4 és 9 év közötti gyermekek és szüleik részvételére számítanak, akik elsajátíthatják a programozás alapjait. További információk

– Egyes programozási ismeretek elsajátítása online
Ha a nyári táborban való részvétel nem megoldható, másképp is el lehet kezdeni a programozást, például a következő négy lehetőség valamelyikét választva (az Európai programozóhét tananyagokat tartalmazó oldaláról).

– Programozásleckék kezdőknek

  • A Scratch fiataloknak szánt (de felnőtteknek is kiváló) ingyenes programozási nyelv, melynek segítségével saját interaktív történetek, játékok és animációk készíthetők.
  • Codecademy: Ingyenes interaktív programozásoktatás.
  • Code School: A Code School saját böngészőből elérhető videoleckéken, programozási feladványokon és képernyővideókon keresztül oktat internetes technológiákat.
  • Code.org oktatóanyagok: Egy óra vagy annál rövidebb idő alatt elvégezhető egyszerű oktatóanyagok kezdő felhasználóknak.

Teljes online kurzusok az alábbi webhelyeken:

– Programozási tevékenységek Európában és a világban

Két ismert kezdeményezés, a CoderDojo és a Rails Girls a fiatalok, illetve a nők ingyenes programozóklubjainak önkéntesek által szervezett globális közösségei.

A CoderDojosnál a 7 és 17 év közötti fiatalok tanulják a weboldalak, alkalmazások, programok és játékok kódolásának mikéntjét, és betekintést nyernek különféle technológiákba. A Rails Girls a prototípuskészítést és a programozási alapismereteket elsajátítani és a technológia világába betekintést nyerni kívánó hölgyeket célozza.

Egy másik példa az egyesült államokbeli Code.org ágazati támogatással működő nonprofit szervezet. Számos nemzetközi vállalkozás (Telefonica, Google, Microsoft, Telerik stb.) szintén szerveznek különféle programozáshoz kapcsolódó tevékenységeket.

Ön is szervez ilyen tevékenységet? Adja meg itt –, akkor is, ha nem az októberi programozóhéten kerül rá sor. A listán máris több mint 100 esemény szerepel! Megírhatja a @codeWeekEU címre is, és mi vállaljuk a terjesztést.

Európai programozóhét az uniós biztosok támogatásával, 2014. október 11–17. – Valósítsd meg ötleteidet programozással!

A második európai programozóhét október 11–17-én lesz. A rendezvénysorozat alapötlete, hogy a programozás láthatóbbá váljék, kevésbé tűnjék misztikus képességnek, az erre motiváltak pedig közösen tanuljanak. Azt szeretnénk elérni, hogy rendezvényeken és osztálytermekben több millió gyermek, szülő, tanár, vállalkozó és politikaformáló találkozzon, és sajátítson el valamennyit a programozásból és a hozzá szükséges készségekből.

Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke, és Andrula Vasziliu oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős biztos közös levelet küldtek az uniós tagországok oktatásügyi minisztereinek, amelyben felkérték őket, hogy ösztönözzék a gyerekek részvételét az Európai programozóhéten. „A programozói készségek támogatása az európai ifjúsági munkanélküliség felszámolásának fontos részét képezi” – írták a biztosok.

A kezdeményezés a CoderDojo, a Rails Girls és hasonló programozói és oktatási kezdeményezések, továbbá olyan jelentős technológiai és informatikai cégek támogatását élvezi, mint pl. a Rovio, a Microsoft, a Telefonica, a Liberty Global, a Google és a Facebook, amelyek kedvcsináló foglalkozások szervezése, oktatási modulok fejlesztése, valamint a tanárok képzése révén mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a programozás gyermekek milliói számára váljon elérhetővé.

Az Európai programozóhét szervezése
Minden országban van egy vagy több személy, aki önként vállalta, hogy az Európai programozóhét nagyköveteként a programozóhét fő kapcsolattartója lesz, és ebben a szerepében hozzájárul a kezdeményezés célkitűzéseinek megismertetéséhez, és összekötőként működik a helyi programozói közösségek és az érdekelt felek között.

Az Európai programozóhét eseményeit a helyi szervezők szervezik és teszik közzé az Események a térképen weboldalon.

Miért fontos a programozás?
Az ember és a számítógép között minden egyes interakció valamilyen program (kód) alapján történik. A programozás mindenütt jelen van, és alapvető napjaink hálózatos világának megértéséhez. Napjaink írástudása a programozási nyelvek ismerete.

Alapvető programozási ismeretekre számos munkakörben már a közeljövőben is nagy szükség lesz. Manapság a munkahelyek több mint 90%-ában szükség van valamilyen számítógépes ismeretre. Ugyanakkor a szakirányú diplomások számának növekedése nem tud lépést tartani a szóban forgó készségek iránti kereslettel. Ennek következtében számos IT-álláshelyet a magas európai munkanélküliség ellenére sem lehet betölteni. Ha a kérdést nem kezeljük megfelelően európai és nemzeti szinten, akkor 2020-ra akár 900 000 számítástechnikai szakember is hiányozhat a munkaerőpiacról. A műszaki pályát választó nők aránya szintén riasztóan alacsony. A programozás a műszaki pálya felé terelheti a lányokat.

Az informatikai pályák vonzóbbá tétele az egyik célkitűzése a digitális munkahelyekkel foglalkozó nagykoalíció kezdeményezésnek.

Hasznos linkek

Forrás:
2014-es nyarad legyen a programozásé!; Európai Bizottság; IP/14/882, 2014. július 29.
Szerkesztői megjegyzés: Az egyébként rokonszenves kezdeményezés szervezőit a nagy igyekezet kétes kijelentésekre késztette. Teljes tévedésben van, aki azt hiszi, hogy „A programozás…alapvető napjaink hálózatos világának megértéséhez.” A világ megértése (már amennyiben egyáltalán lehetséges) összetett feladat, de biztosan nem a programozás ismeretén múlik. Hasonló a helyzet ezzel az állítással is: „Napjaink írástudása a programozási nyelvek ismerete”. Ez a mondat is biztosan hamis: „Alapvető programozási ismeretekre számos munkakörben már a közeljövőben is nagy szükség lesz.” Az informatika növekvő fontossága nem jelenti azt, hogy „Alapvető programozási ismeretekre számos munkakörben már a közeljövőben is nagy szükség lesz.” A számítástechnika alkalmazói szintű ismerete nem egyenlő a programozás ismeretével.
Kiegészítés az onlájn kurzusokhoz: edX

Autómentes álomvárossá válna Helsinki 2025-re

„Ambiciózus tervet raktak össze a finn fővárosban: a következő évtizedben alapjaiban akarják átformálni a tömegközlekedést, azzal a céllal, hogy a végén egyáltalán ne legyen szükség személyautós közlekedésre. Azaz nem az a terv, hogy betiltják az autós forgalmat a belvárosban, hanem hogy feleslegessé teszik azt.

A városközpontokban is kényszeresen autóval közlekedők egyik legfőbb érve, hogy nagyszerű dolog ugyan a tömegközlekedés, de ahhoz mindig alkalmazkodni kell. Nem rajtunk múlik, hogy mikor indulunk és érkezünk, ráadásul nem is ponttól pontig visz, hanem leszállás után általában még közlekednünk kell, hogy célba érjünk.

Helsinkiben ezt a hiányosságot egy összehangolt, mindent lefedő közlekedési rendszerrel oldanák meg.

A rendszer felhasználói valós időben okostelefon segítségével jelölhetnék ki, hogy honnan és hova szeretnének menni, egyben pedig fizethetnek is ezért. A rendszer pedig egyből összeköt a számukra mindent: sofőr nélküli elektromos autótól közösségi biciklirendszeren és kompon át a céltól célig közlekedő buszokig minden létező járművet, egyetlen közlekedésfolyamba. Az eredmény egy személyes utazásra szabott, valós időben percekre pontosan megtervezett és összehangolt útterv lenne, amiért egyetlen tranzakcióval lehetne fizetni.

A város már megtette az első lépéseket ebbe az irányba, tavaly elindult a Kutsuplus névre keresztelt minibusz-szolgáltatás, aminek lényege, hogy az utasok maguk jelezhetik előre okostelefonon, hogy hol szeretnének felszállni és meddig utaznának. Majd ezeket az igényeket a rendszer összesíti, és megtervezi azt az útvonalat, ami legközelebb áll mindenki elképzeléséhez.

Egy ilyen rendszer persze csak ott tud működni, ahol megvan az erre fogékony réteg. Ahogy a Guardian cikkében írják, olyan generációra van ehhez szükség, amelynek tagjai életük minden szegmensét az interneten intézik, tisztában vannak az autóval történő közlekedés környezetszennyező hatásával, és nem tartják presztízskérdésnek a saját autó birtoklását. A felmérések szerint ehhez Helsinki tökéletes választás, az itt élő fiatalok nem autót, hanem egyszerű, rugalmas és olcsó közlekedést szeretnének.

Az új minibuszrendszer éppen az autós közlekedés legnagyobb előnyét, a városon belül kötetlen és pontos utazás lehetőségét ígéri, a környezeti és anyagi költségek nélkül.

A minibuszos utazás egyelőre többe kerül, mint egy szimpla buszozás, viszont fele annyiba se, mintha valaki ugyanezt a távot taxival tenné meg. Ami még kérdés, hogy egy hasonló rendszer mennyire működhet sikeresen a kisebb népsűrűségű külvárosi területeken. Ez majd csak a kialakítás után fog eldőlni.

A fővárosi önkormányzat pár nagyobb munkáltatóval közösen már az év végén tesztüzembe állíthat pár állomást a város Vallila negyedében, ahol lehetővé válna a dolgozóknak, hogy ilyen közösségi, de mégis személyre szabottan közlekedő eszközökkel járjanak munkába és onnan haza.

A finn közlekedési és kommunikációs minisztérium már ideje kutatja, hogyan lehetne a fiatalok körében megváltozott közlekedési szokások nyomán átalakítani magát a közlekedést is. A mostani tömegközlekedési rendszer ugyanis nem szolgálja ki eléggé az utazók érdekeit, ezért van, hogy sokan nyúlnak még mindig az autójukért akkor is, ha csak a városon belül akad elintéznivalójuk. Ezt a beidegződést próbálja meg felülírni majd az új elképzelés.”

Forrás:
Autómentes álomvárossá válna Helsinki 2025-re; Horváth Bence; 444.hu; 2014. augusztus 1.
Helsinki’s ambitious plan to make car ownership pointless in 10 years; Adam Greenfield; The Guardian; 2014. július 10.
The future resident of Helsinki will not own a car; Helsinki Times; 2014. július 4.

Vezetékes gyorsjelentés: júniusban átlépte az 1,4 milliót a nem hagyományos telefonvonalak száma

„Az NMHH gyorsjelentése a három inkumbens szolgáltató, valamint a vezető alternatív szolgáltatók (jellemzően a legnagyobb kábeltelevíziós társaságok) önkéntes adatközlésére épül.

A vizsgált hónapban a hagyományos telefonvonalon szélessávú xDSL-internetszolgáltatásra előfizetők száma 778 ezer volt. A gyorsjelentésben szereplő – legnagyobb – kábelszolgáltatók internet-előfizetései júniusban 989 ezerre nőttek. Az FTTx, vagyis (az épületig, lakásig, irodáig) optikai szálon nyújtott internet szolgáltatás esetében 370 ezer előfizetés volt a hónap végén. 2013 júniusában az adatszolgáltatók vezetékes szélessávú internet-előfizetéseinek becsült száma a teljes piacra vonatkozóan 2,362 millió volt.

A szélessávú internet-hozzáférés esetében, a teljes (becsült) piacra vonatkozóan – valamennyi vezetékes technológiát figyelembe véve – a Telekom a piacvezető, piaci részesedése 35,7 százalék, második helyen a UPC, részesedése 21,9 százalék, a harmadik a sorban a Digi 14 százalékos részesedéssel, negyedik helyen áll az Invitel 9,5 százalékkal. Ezen kívül több száz kisebb szolgáltató szolgáltat a piacon, amelyek piaci részesedése összesen 19 százalékot tesz ki.

A teljes hangcsatorna-számon belül – a beérkezett adatok alapján – a hagyományos vezetékestelefon-vonalak száma a hónapban 1,577 millió (az előző hónapban 1,596 millió), a kábeltelevíziós hálózaton működő hangcsatornák száma 743 ezer (az előző hónapban 737 ezer), míg az IP-alapú hangcsatornák száma 673 ezerre nőtt az előző havi 660 ezerről. A teljes piacra vonatkozó hangcsatornák becsült értéke 3,053 millió 2014. június végén.

A vezetékes hangszolgáltatások esetében, a teljes (becsült) piacot alapul véve legnagyobb piaci részesedése a Telekomnak van, ez 56,1 százalékot jelent. Második helyen UPC áll 15 százalékkal, harmadik az Invitel 12,6 százalékkal, majd a Digi 9,7 százalékkal következik a sorban. A piac fennmaradó részén több tucat kis szolgáltató osztozik.

Júniusban a száz főre jutó vezetékes hangátviteli csatornák száma 30,29 darab, a háztartások vezetékestelefon-ellátottsága pedig 64,37 százalék volt. Az előfizetők hagyományos telefonvonalon 227 millió, IP-alapon pedig 135 millió percnyi hívást kezdeményeztek. A vizsgált hónapban az egy fővonalra jutó kezdeményezett hívások átlagos időtartama 120,8 perc volt.

A 2014. júniusi adatok szerint az előfizetők a szolgáltató váltást megkönnyítő számhordozhatóság keretében összesen 728 ezer számot hordoztak.”

Forrás:
Vezetékes gyorsjelentés: júniusban átlépte az 1,4 milliót a nem hagyományos telefonvonalak száma; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2014. július 29.
Vezetékes gyorsjelentés – 2014. június; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2014. július 29.

Megkezdték a szélessávú frekvenciahasználati pályázat elbírálásának tartalmi szakaszát

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Kiíró) által a Szélessávú szolgáltatásokhoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultságok tárgyában 2014. május 22-én kiírt pályázati eljárásban megtörtént a jelentkezések alaki érvényességének vizsgálata.

A Kiíró a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverés és pályázat szabályairól szóló 4/2011. (X. 6.) NMHH rendelet 12. § (2)-(4) bekezdései alapján az alakilag érvényes jelentkezést benyújtó jelentkezőket nyilvántartásba veszi és a nyilvántartásba vett résztvevők listáját a honlapján közzéteszi. A nyilvántartásban szereplő adatok közül a résztvevők neve, valamint az azonosításukra szolgáló adatok nyilvánosak.

A Kiíró a pályázati eljárásban az alábbi jelentkezőket vette pályázati nyilvántartásba: Digi Távközlési és Szolgáltató Kft… Magyar Telekom Nyrt… Telenor Magyarország Zrt… Vodafone Magyarország Zrt…

Az eljárás pályázati nyilvántartásba vételi szakasza lezárult, a Kiíró ezt követően a pályázatok tartalmi vizsgálatát kezdi meg.

Forrás:
Mind a négy jelentkezőt nyilvántartásba vette az NMHH; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2014. augusztus 1.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Forradalom jöhet a városi teherszállításban

„ Autós futárjainak többségét is bringásra cserélné a Hajtás Pajtás, hogy csökkentse a környezetterhelést. Eddig azonban a nagyobb távolságok esetében, illetve a számtalan emelkedővel tarkított budai oldalon ez nem volt versenyképes alternatíva. A most bemutatott elektromos rásegítéses teherszállító biciklijeik viszont megreformálhatják a belvárosi áruszállítást.

A biciklis futárok nagy előnye, hogy olyan helyekre is eljutnak, ahová autóval nem lehet. Jellemzően ilyen Budapest belvárosának egy jó része, ahová kocsival csak korlátozottan lehet bejutni. Rövid távon ráadásul sebesség tekintetében is versenyképes a kerékpár. Ezt használta ki az 1993-ban alakult Hajtás Pajtás kerékpáros futár cég. A nehéz és távoli küldeményekhez azonban ők is autós futárokat használnak, igaz 2010-től már teherszállító kerékpárjaik is vannak, ezekkel azonban eddig a távoli és hegyes városrészek megközelítése problémát jelentett.

Hogy ezt áthidalják, elektromos rásegítéseket tesztelnek a teherszállító kerékpárjaikon. A szerkezet lényege, hogy amikor a futár teker, akkor ez megkönnyít a kerékpározást, amely egy 150 kilós teherkapacitású bicikli esetében nagy segítség, pláne hegyen. A rásegítés erőssége állítható, de 25 km/óra sebesség felett mindenképpen megszűnik. A szerkezet környezetbarát, és rendkívül költséghatékony: egy feltöltéssel 80-100 kilométert lehet vele tekerni, amely nagyjából 50 forintnyi áramfogyasztást jelent csupán.
…
Korábban egyébként csak külföldről behozott gyermek-, illetve teherszállító kerékpárokat lehetett kapni Magyarországon, ám tavaly egy egykori biciklis futár, Marosvölgyi Máté saját fejlesztésbe kezdett, így most már Hampi néven magyar teherszállító bringa is kapható.

A Hajtás Pajtás az elektromos rásegítésű szerkezeteket egy uniós programnak köszönhetően teszteli és építi majd be szolgáltatásába: a Cyclelogistics Ahead nevű, összesen 2,3 millió euró összköltségvetésű projektben hét európai nagyváros (Milánó, Berlin, Prága, Cambridge, Budapest, San Sebastian, Mechelen) ökologisztikai szolgáltatói és közlekedésfejlesztésért felelős hivatalai vesznek részt. A program fő célja a városközpontok lég- és zajszennyezésének csökkentése zéró kibocsátású közlekedési megoldásokkal. A Hajtás Pajtás 110 ezer eurós uniós támogatásából finanszírozzák majd egyebek mellett az új teherszállító járműveket, illetve a különféle szemléletformáló promóciókat.

A program résztvevői egyébként saját tapasztalataikat, módszereiket megosztják egymással, így segítve a jó megoldások terjedését. Hiszen éppen ez a cél: a létező példákat követendőként beállítani más városok, országok számára. Végső soron ugyanis azzal mindenki nyer, ha környezetbarátabb módszerek terjednek el nem csak a közlekedésben, hanem a szállításban is. [Mandiner.kerékpár]”

——————————–

„…Tesztelnek
A Hajtás Pajtás 3 évre 110 ezer eurót (33 millió forint) nyert az uniós alapból, elektromos rásegítésű áruszállító kerékpárok tesztelésére. Jelenleg három ilyen járművet használnak és regisztrálják a tapasztalataikat. Emellett konferenciákat és a döntéshozóknak tanulmányi utakat is finanszírozhatnak a pénzből.

Jóval olcsóbb
Kilián Zsolt műszaki tanácsadó elmondta: a pozitív tapasztalatok alapján több száz új kis cég jöhet létre a zsúfolt belvárosokban történő áruszállításra. Ezek a járművek 100 kilométeren 50 forint árú villamos energiát fogyasztanak, szemben az autók ugyanekkora távolságra jutó 3500 forintos benzinköltségével. [Origo]”

Forrás:
Forradalom jöhet a városi teherszállításban; Mandiner.kerékpár, 2014. július 31.
Jönnek az elektromos áruszállító biciklik; Origo/MTI; 2014. július 31.
Cyclelogistics Ahead (Cyclelogistics Ahead – A Key Step Towards Zero Emission Logistics in Cities); Intelligent Energy – Europe, Európai Bizottság

Kilenc új csomagautomatát üzemelt be a Magyar Posta

„A 9 új automata TESCO áruházak mellett található, így a csomagátvétel bevásárlással is összeköthető. A vállalat közleménye szerint augusztusban további öt automata telepítését tervezik Budapesten, főként nagyobb forgalmú bevásárló központokba. Az elmúlt hónapokban olyan nagyobb webáruházak is csatlakoztak és ajánlják a csomagautomatákat kézbesítési pontként, mint a Shopline, Vatera, e-Bolt, Agroker, Értéksziget webáruház. Már számos webáruháznál lehet csomagautomatás kézbesítést kérni.

A Magyar Posta a megrendelt terméket a feladótól a kiválasztott csomagautomatába muttatja el, ezt követően az ügyfél SMS-ben kap tájékoztatást a küldemény megérkezéséről és az átvételhez szükséges azonosító kódról. A csomag az üzenet érkezésétől számított 48 órán belül, a nap bármely órájában, sorban állás nélkül átvehető. Azokat a küldeményeket, amelyeket nem vesznek át 48 órán belül, a legközelebbi postán őrzik meg, a feladó igényétől függően további 5 vagy 10 napig.”

Forrás:
Kilenc új csomagautomatát üzemelt be a Magyar Posta ; SG.hu; 2014. augusztus 1.

Rendkívül fontos ítélet született egy, a Microsoft és az amerikai kormány között folyó perben

„A bíróság úgy döntött, hogy az amerikai cégek által kezelt adatokat akkor is ki kell adni adatigénylés esetén, ha azokat nem az Egyesült Államok területén tárolja a vállalat.

A Microsoftnak át kell adnia az írországi adatközpontjában tárolt emaileket és egyéb fiókinformációkat is az amerikai kormány kérésére – döntött egy amerikai bíróság (Wall Street Journal, Recode. A mintegy kétórás meghallgatás végén Loretta Preska szövetségi bíró úgy döntött, hogy az amerikai hatóságok által kibocsátott szövetségi házkutatási parancs igenis kötelezi arra a Microsoftot, hogy átadja a kérdéses adatokat, függetlenül attól, hogy azokat fizikailag hol tárolja. Az ítélet gyakorlatilag kiterjeszti az amerikai jog hatályát az összes amerikai cég által tárolt összes adatra, hatása így felmérhetetlen.

Preska megfogalmazta az ügy kulcsmondatát is: „[a házkutatási parancs érvényessége] nem földrajzi elhelyezkedés, hanem hozzáférés kérdése”. Ezzel gyakorlatilag a rémálom-forgatókönyv valósult meg, e nézet szerint ugyanis ha a Microsoft hozzáfér az ügyfél adataihoz, akkor azt köteles is átadni, függetlenül attól, hogy azt az Egyesült Államok, az Európai Unió, vagy más országok területén tárolja. És mivel a Microsoft amerikai cég, folytat üzleti tevékenységet az Egyesült Államokban, emiatt az amerikai hatóságok jogköre az ilyen adatok bekérésére is kiterjed.

Mivel rendkívül érzékeny kérdésről van szó, az ügyben eljáró bíró fontos engedményt tett, az ítélet végrehajthatóságát felfüggesztette, így a fellebbezésig még biztonságban vannak az érintett adatok. Ez ugyanakkor már a cég második veresége, első fokon már született egy hasonló döntés a perben. A Microsoft már bejelentette, hogy az ítéletet megtámadja, így az ügy a következő szinten, az amerikai szövetségi fellebbviteli bíróságon folytatódik, afölött már csak a Legfelsőbb Bíróság áll. Az ügy részletei egyébként titkosak, így nem tudni, hogy mely hatóság igényelt adatokat a Microsofttól és az sem, hogy milyen nyomozáshoz vagy perhez szükségesek ezek az információk. A dokumentumokból annyi szűrhető ki, hogy egy ügyfél emailjeihez és egyéb, a fiókhoz kötődő információkhoz kívánt a hatóság hozzáférni.

Nagyon fontos megjegyezni, hogy ez az ügy nem mosható össze a titkos adatgyűjtéssel. A Snowden-féle szivárogtatások nyomán felszínre került gyakorlathoz képest fontos különbség, hogy itt nem titokban, a teljes igazságügyi rendszert megkerülő megfigyelésről van szó, ebben az ügyben a hatóság hivatalos, és jogi úton megtámadható házkutatási paranccsal rendelkezik – amelyet a Microsoft meg is támadott. Ilyen védelem az NSA és egyéb kormányügynökségek által végzett megfigyeléssel szemben nincs, ez is a jogvédők legfőbb kritikája az adatgyűjtéssel szemben.

Az ügyben az amerikai-európai Safe Harbor egyezmény sem érvényes. Ez a jogi keretrendszer azt célozza, hogy az európai állampolgárok nem európai tárolású adatai is azonos adatvédelemben részesüljenek, mintha az Unióban tárolnák azokat. Az egyezmény ugyanakkor nem vonatkozik az európai jog hatálya alá tartozó adattárolásra és -feldolgozásra, mivel az (eddigi) értelmezés szerint például az írországi adatközpontok amúgy is az EU-s jog hatálya alá esnek, ilyen extra védelem vállalására így nem volt szükség.

Nem csak a Microsoftot érinti
A per főszereplője most a Microsoft, de az ügy az összes amerikai vállalatot pontosan ugyanúgy érinti. Amennyiben a bíróság nézőpontja érvényesül és épül be az amerikai jogrendbe a jövőben, az drámai hatású lehet az amerikai cégek felhős szolgáltatásai számára. Az ítélet ugyanis azt jelenti, hogy ha egy cég az amerikai jog hatálya alá esik, akkor minden, az általa elérhető adat kiadására kötelezhető, függetlenül attól, hogy az adatokat hol, milyen adatközpontban tárolja, milyen adatvédelem illetné meg egyébként az adott felhasználót a felhasználó, illetve az adatközpont országának jogrendje szerint.

Ahogy fentebb említettük, a döntés értelmében minden amerikai cég által tárolt minden adat az amerikai jog hatálya alá tartozik, amely fölött amerikai bíróságok és az amerikai kormány, illetve az amerikai törvényhozás akarata érvényesül, függetlenül attól, hogy milyen állampolgár vagy cég adatairól beszélünk. A jog ilyen szintű kiterjesztése már korábban is aggodalommal töltötte el az európai döntéshozókat, az eddig elfogadott álláspont szerint ugyanakkor az adatok európai tárolása védelmet jelentett ez ellen – ezt törli most el a döntés. A perben állást foglalt az AT&T, az Apple, a Cisco és a Verizon is, a cégek hivatalos dokumentumban védték meg a Microsoftot az ügyben. A friss döntésre az Unió vagy Kína képviselői még nem nyilatkoztak…”

Forrás:
Írországig nyúlnak az amerikai hatóságok csápjai; Gálffy Csaba; HWSW.hu; 2014. augusztus 1.

Szakirodalom

A szellemi tulajdonnal kapcsolatos problémák és az európai-amerikai szabadkereskedelmi tárgyalások

„…Általában nem tartozik a címlapos hírek közé, pedig az elmúlt évtizedek talán legnagyobb súlyú gazdasági és politikai változását hozhatja, ha az Európai Unió (EU) és az Egyesült Államok sikeresen zárja le a tavaly nyáron megkezdett tárgyalásokat a közös szabadkereskedelmi övezetről (hivatalos nevén: Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség – Transatlantic Trade and Investment Partnership – TTIP).

A digitális technológia vezető szerepe miatt a tervezett együttműködés kiemelten fontos része lesz az USA és az EU eltérő szabályozási rendszerének összehangolása a szellemitulajdon-jogok területén. Erről a folyamatról adott ki most egy jelentést az Európai Parlamenten (EP) belül létrehozott és működő szakértői csoport, a European Parliamentary Research Service. A dokumentum célja, hogy áttekintse az európai és az amerikai szabályozások közötti különbségeket, felvázolja a lehetséges egyeztetési problémákat, illetve bizonyos mértékig megoldási javaslatokat nyújtson, valamint orientálja a tárgyalásokat vezető politikusokat.

A tanulmány megállapítja, hogy a szellemitulajdon-jogok (intellectual property rights – IPR) kezelése mind az EU, mind az Egyesült Államok számára gazdasági kulcskérdés, a felhalmozott szellemi tőke értékesítése igen nagy mértékben járul hozzá gazdaságaik sikerességéhez, épp ezért kiemelt védelmet kell hogy élvezzenek ezek a termékek.

Összefoglalójukban azt szögezik le, hogy bár a két szabályozási struktúra különbségei viszonylag kis mértékűnek látszanak, az összehangolás mégis nehézségeket okozhat. (Hogy csak szorosan az IT területén maradjunk: a szoftverszabadalmak vagy az illegális letöltések területén ezek a különbségek gyökeresek, az amerikai és az európai jogfelfogás roppant mód eltér: az USA-ban létezik szoftverszabadalom, az EU-ban nem, az Egyesült Államokban az audiovizuális tartalmak illegális letöltése általánosságban büntethető, Európában jellemzően nem).

A tanulmány azt az (általános) érvelést hangoztatja, melyet az ezzel foglalkozó EU-s tisztségviselők már évek óta képviselnek: nincs helye sem a korlátozás nélküli tiltásoknak, a különösen szigorú jogvédelemnek, sem pedig a teljes szabadságnak; törekedni kell egy megfelelő egyensúly kialakítására. Az első azért lehet káros, mivel a korlátok nélküli tulajdonvédelem gátolja az innovációt és visszaélésekre ad alkalmat (emellett az információszabadságot is sérti), míg a túl laza szabályozás hasonló eredményre vezet, ugyanis ha az alkotók (legyenek azok művészek vagy az iparban dolgozók) nem jutnak a jogvédelem segítségével a munkájuk után járó megérdemelt jövedelemhez, az újra csak a fejlesztések visszaesését eredményezheti. Ennek az egyensúlynak a fenntartása, illetve kialakítása különösen nagy súllyal esik latba, amikor a két jogrendszert igyekeznek összehangolni.

Azt is figyelembe kell venni, írják a jelentésben, hogy már most is sok bi- és multilaterális egyezmény szabályozza a szellemi tulajdon felhasználását, melyeket nem lehet sutba dobni, valamint az is kiemelten fontos kérdés, hogy a fejlett országok milyen mértékben óvják ezeket a termékeket, mivel a kívül eső, főképp fejlődő országok esetenként kifogásolják, kifogásolhatják, hogy a nyugati világ a szigorú korlátozásokkal hátrányos helyzetbe hozza őket.

Kiemelik, hogy hiába vannak már törekvések az EU-n belüli egységes jogvédelemre, az unióban ez még messze nem valósult meg, fragmentált a jogrendszer, és ez az állapot természetesen megnehezíti az elvileg kétoldalú EU-USA tárgyalások sikeres lezárását.

E töredezettség mellett akadnak még olyan ügyek is, mint pl. a hírhedtté vált ACTA, melynek elfogadását a tömegnyomás hatására le kellett venni az EU-ban a napirendről – hasonló mértékű ellenállás az USA-ban nem volt tapasztalható.

Összességében a jelentés bizakodó, de úgy vélik, hogy nagyon kemény tárgyalásokra lehet szükség egy megfelelő kompromisszum kialakításához.”

Forrás:
Ez nagyon kemény menet lesz; Dajkó Pál; IT café; 2014. augusztus 1.
Overcoming Transatlantic differences on intellectual property: IPR and the TTIP negotiations; European Parliamentary Research Service; 2014. július 11.

Törvények, rendeletek

Kormányhatározat az európai uniós fejlesztési programokkal összefüggő intézkedésekről

„A Kormány
1. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy készítsen előterjesztést a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság számára a 2007–2013 programozási időszak operatív programjaiban még szükséges többletkötelezettség-vállalás összegéről, valamint az egyes programok teljes forrásfelhasználásához már nem szükséges többletkötelezettség-vállalásokról, figyelembe véve a várható korrekciók hatását a forrásfelhasználásra;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2014. szeptember 30.

2. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy készítsen jelentést a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság számára a Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a Regionális Fejlesztési Operatív Programok módosításának helyzetéről;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2014. szeptember 30.

3. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert és az emberi erőforrások miniszterét, hogy készítsenek jelentést a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság számára az Európai Bizottság által átdolgozásra visszaküldött nagyprojekt javaslatok elkészítésének helyzetéről;
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter emberi erőforrások minisztere
Határidő: 2014. augusztus 31.

4. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, a nemzetgazdasági minisztert, a nemzeti fejlesztési minisztert és az emberi erőforrások miniszterét, hogy készítsenek jelentést a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság számára a bennálló és késedelmes számlaállomány feldolgozására vállalt intézkedések, valamint a projektek végrehajtásához kötődő támogatási szerződés módosítások és hiánypótlások gyorsított ütemű feldolgozására tett intézkedések végrehajtásáról;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter nemzetgazdasági miniszter nemzeti fejlesztési miniszter emberi erőforrások minisztere
Határidő: 2014. szeptember 15.

5. megismerte és egyetért a Partnerségi Megállapodásról szóló tárgyalások tartalmával, továbbá – az egyeztetések lezárását követően – elrendeli az átdolgozott Partnerségi Megállapodás Európai Bizottsághoz történő hivatalos benyújtását;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: az Európai Bizottsággal történt hivatalos egyeztetések befejezését követően azonnal

6. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a 2014–2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról szóló 1298/2014. (V. 5.) Korm. határozat 3. mellékletében rögzített indikatív forrásallokációkat – az összegek változatlanul hagyása mellett – az 1. mellékletbe emelje át;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: azonnal

7. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával kezdje meg a 2014–2020 programozási időszakban finanszírozandó országos projektek Közép-Magyarországra eső, Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programot érintő hányadának felmérését és a Partnerségi Megállapodás elfogadásáig a szükséges döntéseket készítse elő;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: a Partnerségi Megállapodás elfogadásáig

8. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az 1. mellékletben meghatározott tagokkal hívja össze az Operatív Program Tervezéskoordinációs Munkacsoportot, irányítsa a munkacsoport munkáját és kezdje meg az Európai Bizottsággal a formális tárgyalásokat a 2014–2020 programozási időszak operatív programjairól;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: azonnal

9. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a 2014–2020 programozási időszakhoz kapcsolódó, az Európai Strukturális és Beruházási Alapok kijelölési auditjára történő felkészülést koordinálja;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: folyamatosan

10. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság útján a 2014–2020 programozási időszakhoz kapcsolódó Európai Strukturális és Beruházási Alapok kijelölési auditjának elvégezéséről gondoskodjon;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: folyamatosan

11. egyetért azzal, hogy a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által történő átvételéről szóló 96/2014. (III. 25.) Korm. rendeletben nevesített közreműködő szervezeti feladatot ellátó szervek, illetve a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet alapján kijelölt közreműködő szervezetek bármely operatív program valamennyi prioritása végrehajtásában kiegészítő feladatokat lássanak el egymás felé a Miniszterelnökség bevonásával.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter nemzetgazdasági miniszter nemzeti fejlesztési miniszter emberi erőforrások minisztere
Határidő: azonnal”

Forrás:
A Kormány 1431/2014. (VII. 31.) Korm. határozata az európai uniós fejlesztési programokkal – különös tekintettel a kifizetésekkel, a nagyprojektekkel, a Partnerségi Megállapodással és a 2014–2020 programozási időszak eljárásrendjével – összefüggő intézkedésekről ; Magyar Közlöny; 2014. évi 107. szám, 2014. július 31.; 11835-11837. oldalak (pdf)

Utasítás az új közbeszerzési rendszer kialakításának koordinálásáért felelős miniszteri biztos kinevezéséről

„A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva a következő utasítást adom ki:

1. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 38. § (2) bekezdés b) pontja alapján dr. Homolya Róbertet 2014. augusztus 21. napjától az új közbeszerzési rendszer kialakításának koordinálásáért felelős miniszteri biztossá nevezem ki.

2. § A miniszteri biztos feladata
a) az új közösségi közbeszerzési irányelvek magyar jogrendbe történő átültetésének koordinálása,
b) a hozzáadott érték, fenntarthatóság és a megvalósítói felelősség érvényesülésének biztosítása a közbeszerzési szabályozásban,
c) az e-közbeszerzés koncepciójának előkészítése és bevezetésének koordinálása, valamint
d) a közbeszerzési intézményi szereplői kör és adminisztrációs teher racionalizálása.

3. § (1) A miniszteri biztos tevékenységét a Miniszterelnökséget vezető miniszter irányítja….”

Forrás:
A Miniszterelnökséget vezető miniszter 2/2014. (VIII. 1.) MvM utasítása az új közbeszerzési rendszer kialakításának koordinálásáért felelős miniszteri biztos kinevezéséről; Hivatalos Értesítő; 2014. évi 40. szám, 2014. augusztus 1.; 5392. oldal (pdf)

Új minisztériumi Szervezeti és Működési Szabályzatok

Forrás:
A földművelésügyi miniszter 3/2014. (VIII. 1.) FM utasítása a Földművelésügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról; Hivatalos Értesítő; 2014. évi 40. szám, 2014. augusztus 1.; 5132-5261. oldalak (pdf)
A honvédelmi miniszter 53/2014. (VIII. 1.) HM utasítása a Honvédelmi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról; Hivatalos Értesítő; 2014. évi 40. szám, 2014. augusztus 1.; 5262-5315. oldalak (pdf)
A külgazdasági és külügyminiszter 2/2014. (VIII. 1.) KKM utasítása a Külgazdasági és Külügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról; Hivatalos Értesítő; 2014. évi 40. szám, 2014. augusztus 1.; 5316-5391. oldalak (pdf)