Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

KÖFOP: Célegyenesben a közigazgatás hatékonyságának javítása

„Ülésezett a Közigazgatás-és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program Monitoring Bizottsága május 18-án Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem dísztermében.

Az ülést dr. Kovács Zoltán a Miniszterelnökség Területi Közigazgatásért felelős államtitkára vezette. Első napirendi pontként a tanácstagok módosították a bizottság ügyrendjét. A módosítást személyi változások indokolták. Ezt követően került napirendre a KÖFOP 2015. évi éves végrehajtási jelentésének bemutatása és elfogadása. Elhangzott, hogy az Operatív program elfogadására 2015 júliusában került sor. A program végrehajtását célzó éves fejlesztési keret (ÉFK) 2015. augusztus 12-én jelent meg.

A KÖFOP 3 prioritásból áll. Az első prioritás a közigazgatás adminisztratív terheinek csökkentését célozza, a rendelkezésre álló forráskerete 147 milliárd Ft. A KÖFOP 2. prioritása a szolgáltatási szemlélet és etikus működés megerősítését szolgálja a közszolgálatban, 74 milliárd forintos forráskerettel. A program 3. prioritása pedig az ESZA, ERFA és KA finanszírozású operatív programok végrehajtásához kapcsolódó kiadásokat (71 milliárd Ft) finanszírozza.

A KÖFOP Monitoring Bizottsága alakuló ülését 2015. szeptember 10-én tartotta. Ezt követően az 1. prioritás pályázati felhívásai kerültek meghirdetésre. Ez a gyakorlatban azt is jelentette, hogy szeptember 30-ig a kiemelt projektek esetében valamennyi felhívás megjelentetésre került!

Az OP szintű előre haladást érintően elhangzott, hogy az 341,8 milliárd Ft forráskeretű OP 115%-ára született kötelezettségvállalás az ÉFK-ban, és a keret 86 %-ára már meg is hirdették a pályázati felhívásokat! A KÖFOP 1. prioritás keretében 30 db kiemelt és 1 db egyszerűsített pályázat került nevesítésre, míg a 2. prioritás esetében pedig 15 kiemelt projekt. Ugyanez a szám a 3. prioritás esetében 8 felhívást jelentett.

A napirendhez kapcsolódóan kérdésként hangzott el, hogy miként érvényesültek a horizontális és partnerségi szempontok a KÖFOP végrehajtásában. Dányi Gábor a Miniszterelnökség EU fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkárának válaszából kiderült, hogy külön partnerségi munkacsoport is tevékenykedik, de maga a Monitoring bizottság is bevonásra került az egyes pályázati felhívások és értékelési szempontok véleményezési eljárásába.

Ezt követően a Bizottság tárgyalta a 2016-os előrehaladás számait is. Elhangzott, hogy az ÉFK 2016-ban két alkalommal került módosításra. Ezt a keret egyes intézkedései közötti forrásátcsoportosítások és új kiemelt projektek nevesítései indokolták. Az OP szintű előrehaladást illetően elhangzott, hogy további 50 milliárd Forint összegre hirdettek meg pályázati felhívásokat és 2016. április 30-ig a keret mintegy 60%-ra már benyújtották kérelmüket a kedvezményezettek. Annak érdekében, hogy az esetlegesen felmerülő végrehajtást érintő problémák kiküszöbölhetők legyenek, az Irányító hatóság folyamatosan konzultál a projektgazdákkal.

Az ülésen bemutatásra került a közigazgatás és közszolgáltatás-fejlesztés átfogó szakpolitikai helyzete is. A 2016-os ÉFK végrehajtásáról 2016. május 25-ig részletes jelentés is készül a kormánynak. Az EU Bizottság képviselői a kiemelt projektek kiválasztási mechanizmusát érintően tettek fel kérdéseket. Dányi Gábor kiemelte, hogy több a kiemelt projekt, mint a fejlesztési keret, így versenyhelyzet is van, az objektív elbírálást pedig az OP-hoz való illeszkedés és egyéb pontozási szempontok garantálják. Az Ex-ante feltételek teljesülésének valamint az indikátorok teljesítésével kapcsolatos információk bemutatását követően elfogadásra került a KÖFOP-ra, illetve valamennyi OP-ra vonatkozó értékelési terv.

Ezt követte a 2016-os kommunikációs akcióterv és a 2014-2020-as képzési terv elfogadása, a csalás elleni intézkedések bemutatása, illetve az E-kohéziós előrehaladás bemutatása. A Monitoring Bizottság következő ülését szeptemberben tarthatja, amit várhatóan megelőzhet még a tagok ismereteinek bővítését szolgáló képzés is. Az ülésen a Megyei Önkormányzatok Szövetségét a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat delegáltja képviselte.”

Forrás:
Célegyenesben a közigazgatás hatékonyságának javítása; Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége; 2016. május 23.

Már egészségpénztárnál is intézhetünk ügyeket az egyre népszerűbb online változásbejelentő felületen keresztül

„Ha valakinek megváltozott a neve, a címe, vagy a telefonszáma, az oldalon elérhető több mint 100 közmű- és telekommunikációs szolgáltató mellett mostantól már a Prémium Egészségpénztárnál is intézhetünk adatváltozás bejelentést a változásbejelentő.hu segítségével.

A felhasználóbarát felület mellett különböző információs üzenetek, az ügyintézés főbb lépéseit röviden bemutató videók és ügyfélszolgálati munkatársak is segítik a felhasználókat az ügyintézésben.

Ezzel a szolgáltatással nem csak rengeteg időt, hanem sok pénzt is megspórolhatunk, és elkerülhetjük a bosszantó sorban állást – gyorsan, olcsón, online.”

Forrás:
Változásbejelentő.hu sajtóanyag (Az eGov Tanácsadó Kft. az egyik tulajdonosa a változásbejelentő.hu-t üzemeltető startup cégnek, a DeltaRegister Kft-nek.)

Közigazgatás, politika

„Magasan megfelel” az Európai Statisztikai Hivatalnak a KSH

„Az európai auditon a magyar statisztikai hivatal magas szinten megfelelt – ezt Vukovich Gabriella, a KSH elnöke ismertette háttérbeszélgetésen hétfőn Budapesten.

Elmondta: 2015 nyarán az Európai Bizottság által kiválasztott háromtagú csapat ellenőrizte a KSH-t. Az audit eredménye szerint – amelyen minden európai statisztikai hivatal megfelelt – a KSH magas szinten megfelel az Európai Statisztikai Hivatal által támasztott követelményeknek.

Kiemelte: az auditáló csoport megállapítása szerint a hivatal pártatlanul, függetlenül működik, elkötelezett az objektivitás iránt, és megfelelően felkészült az európai standardok alkalmazására. Ezeknek az értékeknek az érvényesülését belső stratégiák és irányelvek kiterjedt köre támogatja. A KSH technikai infrastruktúrája fejlett, és a hivatalban erős az elkötelezettség a nemzetközi együttműködések iránt – mondta Vukovich Gabriella.

Az audit jelentés egy értékelési sorozat része, amelynek célja, hogy értékelje a nemzeti statisztikai hivatalok (NSH) és az Európai Statisztikai Rendszer (ESR) Európai Statisztika Gyakorlati Kódexének való megfelelését – ismertette a KSH elnöke.

A tavaly május 4. és 8. között zajlott magyar audit során az auditorok 17 ajánlást fogalmaztak meg egyebek között a felhasználó orientáltsággal kapcsolatban, mivel a statisztikai adatokat felhasználók száma folyamatosan nő és a típusuk is változik. Ezért a KSH a felhasználók még szélesebb körével folytatott párbeszédre törekszik, és folyamatosan fejleszti a honlapját – mondta az elnök.

Németh Zsolt, a KSH elnökhelyettese arról számolt be, hogy a tízévente tartott népszámlálások között félidőben úgynevezett mikrocenzusokat tartanak, erre idén ősszel kerül sor. Kiemelte: ez 10 százalékos mintán alapul majd, ami példátlanul nagynak számít. A 3300 magyar település döntő hányada benne lesz, így a népszámlálással jól összevethető adatokat eredményez majd.

Megjegyezte, hogy az adatfelvételt az idén teljesen elektronizálják, azaz az összeírók laptoppal vagy tablettel mennek a kiválasztott címre. A mikrocenzus során adatokat gyűjtenek majd egyebek közt a nemzetközi migrációról, a fogyatékkal élők helyzetéről, vagy a foglalkozások presztízséről is, amire utoljára a nyolcvanas években volt példa.”

Forrás:
„Magasan megfelel” az Európai Statisztikai Hivatalnak a KSH; Híradó.hu/MTI; 2016. május 23.

Konferencia a vállalati szektorhoz kapcsolódó közigazgatási bürokráciacsökkentésről

„A vállalati szektort érintő bürokrácia csökkentési program kidolgozása érdekében országos konferenciasorozat indult. A rendezvénysorozat a KÖFOP-2.3.5-VEKOP-16 „A vállalati szektorhoz kapcsolódó közigazgatási bürokrácia csökkentési program kidolgozása” című kiemelt projekt keretén belül kerül megvalósításra a Miniszterelnökség és a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal alkotta konzorcium szervezésében, együttműködve a Nemzetgazdasági Minisztériummal, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ). A megyei rendezvényre ma került sor Szolnokon.

Az alkalom egy műhelymunkával egybekötött konferenciasorozat rendezvénye, amelynek célja egyrészt tájékoztatás a bürokrácia csökkentés érdekében eddig tett intézkedésekről, másrészt a vállalkozók javaslatainak összegyűjtése a további bürokratikus-, adminisztrációs terhek csökkentésére.A konferencián a résztvevő állami vezetők egy kerekasztal beszélgetés keretében tájékoztatást adtak a bürokráciacsökkentés érdekében eddig tett intézkedésekről.

Dr. Kállai Mária megyei kormánymegbízott köszöntőjében kiemelte: Az eddig elért eredmények és az ország versenyképességének fenntartása mindannyiunk közös célja. Ehhez a törekvéshez elengedhetetlen a szolgáltató állam megvalósítása, amelyhez kultúraváltásra volt szükség a közigazgatásban.

Szakítani kellett azokkal a téves elképzelésekkel és a rossz hagyományokkal, beidegződésekkel, amelyek uralták a magyar közigazgatást, és amelyek gátolták az ország és ezen belül a vállalkozások versenyképességét. Kormányhivatalunk több éve egyik kiemelt feladatának tekinti a vállalkozások tevékenységének segítését. Az évek során kialakított jó együttműködésnek köszönhetően a társhatóságok is partnerek ebben a munkában.

Magyarországon megyénk elsőként kapott lehetőséget a tavalyi évben a Szolgáltató Kormányhivatal modell kidolgozására és a modellből következő stratégia megfogalmazására.

A Kormányhivatal szolgáltatói stratégiája a vállalkozások vonatkozásában számos fejlesztő cselekvést fogalmazott meg, amelyek kidolgozása, bevezetése jelen időszak feladata. Folyik a vállalkozói adatbázis létrehozása, annak érdekében, hogy minél hatékonyabban tudjunk konzultációs kapcsolatot létesíteni az érintettekkel. A vállalkozások számára biztosítandó fórumrendszer bevezetése is zajlik, valamint már a nyár elejétől működtetni kívánjuk a kiemelt beruházásoknál az ügyfélkapcsolati referens rendszert- tette hozzá Dr. Kállai Mária.

Dr. Zöld-Nagy Viktória helyettes államtitkár többek között elmondta: a 2016. január 1-jével hatályba lépett módosítások mintegy 3 milliárd forint megtakarítást eredményeznek a vállalkozásoknál. A módosítás következtében 7 olyan vállalkozásokat érintő eljárás vált illetékmentessé, melyek összesített ügyszáma 2014-ben meghaladta az 1 milliót. Ingyenessé vált a vállalkozások számára például az éves pénzügyi beszámoló közzététele, amely éves szinten a vállalkozásoknak másfél milliárd forintos megtakarítást eredményez. Az adóhatósági igazolások kiállításának ingyenessé tételével pedig szintén közel 1 milliárd forintos megtakarítás jelentkezik évente a vállalkozásoknál.

Ezt követően szakmai előadás formájában a vállalkozók a Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Programmal (GINOP) is megismerkedhettek. A műhelymunka keretében a megyei kormányhivatalok és járási hivatalok, valamint a vállalkozások együttműködési lehetőségeinek feltérképezésére, információ- és tapasztalatcserére került sor.”

Forrás:
Konferencia a vállalati szektorhoz kapcsolódó közigazgatási bürokráciacsökkentésről; Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal; 2016. május 24.

Új szaktanácsadói rendszer jön létre a közbeszerzési eljárások ellenőrzésére

„Új szaktanácsadói rendszer jön létre a közbeszerzési eljárások ellenőrzésére – mondta Császár Dániel Gergely közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkár kedden az M1 aktuális csatornán.
Kifejtette: a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók (faksz) feladata, hogy szakszerűen, a jogszabályoknak megfelelően, biztosítva az átláthatóságot folytassák le a közbeszerzési eljárásokat. A tanácsadók alkalmazása kötelező uniós értékhatár feletti eljárásoknál, árubeszerzéseknél, szolgáltatásoknál, utóbbinál a határ mintegy 60 millió forint, építési beruházások esetében pedig 500 millió forint. A szaktanácsadók bevonásának elmulasztása jogszabálysértésnek minősül, szankciót von maga után – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Hozzátette: nincsen területi korlát, az ország bármely pontján található, jól képzett, közbeszerzéshez értő szaktanácsadó bevonható.

Elmondta azt is, hogy a Miniszterelnökségen eddig 885 tanácsadói kérelmet iktattak be, a Közbeszerzési Hatóság honlapján pedig mintegy 815 akkreditált tanácsadó található. A szaktanácsadói akkreditáció feltétele az illető erkölcsi bizonyítvánnyal igazolt büntetlen előéletét, felsőfokú végzettség, emellett továbbképzésen kell részt venni, amelyből vizsgát kell tenni és felelősségbiztosítással is kell rendelkeznie a szaktanácsadónak – ismertette Császár Dániel Gergely.”

Forrás:
Új szaktanácsadói rendszer jön létre a közbeszerzési eljárások ellenőrzésére; Miniszterelnökség; 2016. május 24.

Uniós forrásközvetítő irodák jönnek létre: Átadták az első MFB Pontot Kecskeméten

„Az MFB Pontok hálózatával olyan, Európában egyedülálló intézményrendszer kezdi meg működését Magyarországon, mely több százmilliárd forint visszatérítendő uniós támogatás stabil, átlátható és mindenki számára hozzáférhető kihelyezését teszi lehetővé – jelentette ki Németh Lászlóné.

Az MFB Pontok hálózatával olyan, Európában egyedülálló intézményrendszer kezdi meg működését Magyarországon, mely több százmilliárd forint visszatérítendő uniós támogatás stabil, átlátható és mindenki számára hozzáférhető kihelyezését teszi lehetővé – jelentette ki Németh Lászlóné.

Németh Lászlóné az első MFB Pont keddi átadási ünnepségén hangsúlyozta: a hálózat létrehozásával olyan pénzügyi rendszer kialakítása a cél, amely az ország minden településén hozzáférhetővé teszi a visszatérítendő uniós forrásokat és a pénzügyi szolgáltatások lakóhelyhez közeli igénybe vételét. A Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára közölte: a keddi nappal Budapesten és a megyei jogú városokban 26 MFB Pont kezdi meg működését, ám a hálózatot a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) a következő hónapokban további több száz egységgel tervezi bővíteni országszerte.

Jelezte: év végig várhatóan 442 MFB Pont jön létre Magyarországon és a fejlesztési bank a közeljövőben továbbiak nyitására ír ki közbeszerzési eljárást, melyekkel együtt 650 tagúra nő a hálózat. Az államtitkár szólt arról is, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében meghirdetett első termék egy 44 milliárd forintos keretösszegű, kifejezetten vállalkozásoknak szóló, 0 százalékos kamatozású hitel, mely egyszerűsített hitelbírálattal, termelőeszközök, beruházások és járulékos forgóeszközök beszerzésére vehető igénybe.

Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az eseményen arról beszélt: 2014-2020 között minden eddiginél több, 12 ezer milliárd forintot meghaladó uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére. Ennek az összegnek a 60 százalékát a kormány gazdaságfejlesztésre szánja, amivel megvédi a magyar vállalkozásokat a multikkal és külföldi versenytársakkal szemben és megerősíti exportpiaci versenyképességüket – húzta alá.

Elmondta: a GINOP ebben a hét évben 2500 milliárd forinttal gazdálkodhat. A vissza nem térítendő rész ebből 1500-1600 milliárd forintot tesz ki. A visszatérítendő források zömét ugyanakkor minél gyorsabban és átláthatóbban, előreláthatólag 2017 közepéig kihelyezik, idén pedig 4-4 hitel- és kockázati tőke-, 9 kombinált termék, valamint 2 garancia program meghirdetése várható.

Sebestyén István, a kecskeméti Fókusz Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője, a Takarékbank igazgatóságának elnöke kijelentette: az új hálózat részesének lenni egyszerre komoly lehetőség és felelősség. Az első termékről szólva rámutatott: a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelésére szolgáló hitel legfeljebb 15 éves futamidővel, minimum 1, maximum 600 millió forint összegben, legalább 10 százalékos önerővel vehető igénybe. A hitelhez egy éves rendelkezésre tartást és a tőketörlesztésnél egy éves türelmi időt is biztosít az MFB.

Szabó Levente, a Takarékbank Zrt. vezérigazgatója arról tájékoztatott: az első 26 fiók megyeszékhelyeken, 150-et meghaladó a 10 ezer lakosúnál népesebb, míg több mint 250 pont 10 ezernél kevesebb lakosú településeken nyílik. Az értékesítési hálózatot működtető konzorcium tagja a Takarékbank Zrt. mellett a B3 Takarékszövetkezet, a Budapest Bank és az FHB Zrt. E pénzintézetek 1600 feletti fiókból álló hálózatukon belül, ám megkülönböztetett egységként, önálló arculattal közvetítik az uniós hitel- és vissza nem térítendő forrással kombinált hiteltermékeket.”

Forrás:
Átadták az első MFB Pontot Kecskeméten; Miniszterelnökség; 2016. május 24.

A beadott pályázatok harmada hibás

„Hibás pályázatok sokasága érkezett be eddig az európai uniós támogatások elosztásáért felelős minisztériumokhoz. A támogatási kérelmek zöménél hiánypótlásra volt szükség, ám még így is a pályázatok közel harminc százalékát kellett elutasítaniuk az irányító hatóságoknak – tájékoztatta lapunkat a Miniszterelnökség.

A legtöbb támogatási kérelmet már azelőtt érvényteleníteni kell, hogy eljuthatna az értékelői szakaszba, mivel a pályázó hibásan vagy hiányosan nyújtotta be a dokumentumot. A Miniszterelnökség szerint érezhetően óriási az érdeklődés az EU-támogatásokra, a vállalkozók azonban sok esetben felkészületlenül, előzetes tájékozódás nélkül indulnak a fejlesztési pénzekért folyó versenyben, holott számos útmutató és kézikönyv is rendelkezésükre áll.

Emellett az időtényező is jelentős problémaforrás, hiszen aki az utolsó pillanatban, kapkodva nyújtja be a támogatási kérelmet, olyan szarvashibákat követhet el, amelyek felesleges további adminisztrációt eredményeznek, rosszabb esetben meghiúsítják a pályázatot.

A legjellemzőbb hibák három kategóriába sorolhatók. Ezek közül a legbanálisabb, amikor amiatt csúsznak le a támogatásról a cégek, mert hiányzik egy cégszerű aláírás, vagy a nyilatkozatokat nem a képviseletre jogosult írta alá, esetleg nincs feltüntetve a cég neve. Az egyik leggyakoribb mulasztás azonban mégis az, hogy a kézzel aláírt nyilatkozat – amelyet az elektronikusan beküldött pályázat után kötelezően el kell küldeni – nem vagy határidőn túl érkezik meg az irányító hatósághoz.

A második kategóriába a hiányzó csatolmányok tartoznak. A tárca szerint a legtöbbször a három árajánlat hiányzik, amit az új fejlesztési időszakban kötelezően mellékelni kell a pályázatokhoz. Mivel az ajánlatoknak tartalmi követelményeknek is meg kell felelniük, így abban az esetben sem kaphatnak támogatást a cégek, ha a három dokumentum nem azonos típusú vagy műszaki leírású gépre vonatkozik, vagy a pályázat költségvetésében nem a legtakarékosabbat tüntették fel.

A harmadik hibacsoportba a támogatandó fejlesztéssel, eszközbeszerzéssel kapcsolatos adatok tartoznak. Gyakorta előfordul, hogy a projekt részletes bemutatása nem tartalmazza a legfontosabb információkat. Nem derül ki például, hogy a támogatást igénylő mivel foglalkozik, mit gyárt pontosan, mi indokolja a fejlesztést, vagy hogy a beruházás eredményeként milyen terméket gyártanak majd.

Ingatlanberuházást is tartalmazó pályázatnál hibának számít, ha a költségvetés olyan elemet is tartalmaz, amelyeket a felhívás szerint nem lehet elszámolni, így például nem kell feltüntetni a takarítás vagy a bontás költségeit. A jogerős építési engedélyekkel is előfordulnak problémák, a hatálybalépésének dátuma ugyanis nem lehet későbbi, mint a támogatási kérelem benyújtásának napja.

Essősy Zsombor, a Mapi Magyar Gazdaságfejlesztési Zrt. vezérigazgatója lapunknak elmondta: a legtöbb gondot az okozza, hogy a cégek nem megfelelően tájékozódnak, nem olvassák el alaposan a felhívásokat és nem szánnak elég időt a dokumentáció elkészítésére. Szerinte egy alacsony értékű pályázatot alapszintű adminisztrációs és könyvelői tudással el lehet készíteni.
A szakember szerint célszerű, ha a cégvezető a pályázat kezelésével megbíz valakit az alkalmazottai közül, aki alaposan felkészül és elkészíti a tendert. A formai követelmények betartása mellett Essősy Zsombor szerint a tartalmi részre is legalább annyira oda kell figyelni. Csak olyan fejlesztésre érdemes pályázni, amely piaci alapon is megállja a helyét, vagyis amit akár támogatás nélkül is megvalósítana az érintett vállalkozás.”

Forrás:
A beadott pályázatok harmada hibás; Köpöncei Csilla; Magyar Idők; 2016. május 28.

Könnyebb lesz vállalkozni

„Debrecen – Kényelmesebb ügyintézés, átláthatóbb és kevesebb adminisztráció a jövőben.

– Folytatódik a bürokrácia- és az állami rezsicsökkentés, valamint az államigazgatás reformja, melynek célja, hogy versenyképes, szolgáltató típusú közigazgatást valósítsunk meg, ami az állampolgárok és a gazdaság szereplőinek érdekét is szem előtt tartja – mondta köszöntőjében Rácz Róbert Hajdú-Bihar megyei kormánymegbízott szerdán azon a konferenciasorozaton, mely a vállalati szektorhoz kapcsolódó közigazgatási bürokrácia csökkentését tűzte ki célul.

Hús-vér problémák
Az eseményen aznap megtartott kerekasztal-beszélgetésen Fülöp Zsolt, a Trans-Sped Cégcsoport tulajdonosa említést tett a hosszú ügyintézés problémájáról, valamint felhívta a figyelmet a vállalkozási pénzügyi ismeretek hiányára is. – Nincs megfelelő oktatás, ahol a vállalkozáshoz szükséges ismereteket megszerezhetik az emberek, a jövő vállalkozói rétege nincs felkészülve – említette. Ugyanakkor elmondta azt is, érzékelhető a kormány által elindított változtatás, ami jó irányt mutat.

– A kezdő vállalkozóknak egy céget beindítani akár 30 napon belül is lehet. A probléma az, hogy ezek a vállalatok nehezen jutnak tőkéhez, ezért az 50-60 százalékuk három éven belül tönkremegy – mondta Nagy Attila, a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. vezérigazgatója. – A megfelelő ügyintézőkkel való előzetes konzultáció azonban nagyban segíti a vállalkozókat, aminek köszönhetően meg lehet tudni minden olyan információt, amelyek révén kevesebb adminisztrációs hiba és hiánypótlás adódik – tette hozzá.

– A munkaügyi ellenőrzéseket most nem veszik túl komolyan a cégek. Engedélyt kérő közigazgatás helyett a bejelentéseken alapulót kell megteremteni, ami magában foglalja az ügyfélbe vetett bizalmat. Viszont, ha ellenőrzéskor más derül ki, mint ami be volt jelentve, súlyos büntetéseket kell kiszabni – mondta dr. Simon Attila István, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára, majd hozzátette, nem lehet elmenni a jelentős számban feketén dolgozók mellett sem.

A NAV szolgáltató is
Az adózást érintő újításokról Veres István László, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megyei igazgatóságának vezetője beszélt. – A jogszabályok környezeti megújulása mellett szervezeti átalakulás is történt, három szint helyett már csak kettő van, a főigazgatóságok megszűntek. A legnehezebben megfogható a szemléletbeli megújulás, hiszen a NAV esetében a hatósági jelleg erősebben dominál, mint a szolgáltató szerepe. E kettő között kell az egyensúlyt megteremteni. Nagyobb cégek vezetői, vagy bárki, akinek segítségre van szüksége, felkereshet bennünket, hogy elkerüljük az esetleges félreértésekből eredő problémákat – mondta.

Bürokráciacsökkentés a gyakorlatban
A reform értelmében:
* a 30 napos ügyintézés 21 napra, a nagyobb időigényű ügytípusok ügyintézési határideje pedig átlagosan 25 százalékkal csökkent.
* 25 tevékenységet, amit korábban engedélyhez kötöttek, a jövőben bejelentés alapján lehet folytatni.
* Az erkölcsi bizonyítvány benyújtási kötelezettsége megszűnt, a hatóság kéri le a szükséges adatokat, az ügyfélnek nincs dolga vele.
* Bevezették az objektív határidőt, ami 8 napos határidőt céloz meg, továbbá biztosítja az ügyek jelentős részének 2 hónapon belüli befejezését– ismertette dr. Zöld-Nagy Viktória, a Miniszterelnökség területi közigazgatás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára.”

Forrás:
Könnyebb lesz vállalkozni; Hajdú Online; 2016. május 25.

Még több ügyet intézhetünk majd a kormányablakokban

„További 315 üggyel bővül a kormányablakokban intézhető ügytípusok száma. Így a lakosság már közel 1500 ügyben keresheti majd fel a kormányablakokat – fogalmazott Baltay Tímea kormányablakokért felelős helyettes államtitkár, a soroksári iroda átadóján.

Kilenc munkaállomásnál, két fotófülkénél és egy ügyfélirányító pultnál várják az ügyfeleket az ügyintézők a szerdán átadott soroksári kormányablakban, mellyel együtt immár 257 integrált ügyintézési pont működik országszerte. Még idén valamennyi – összesen 270 – kormányablakot átadják, ebből 6 iroda a fővárosban nyílik majd – ismertette Baltay Tímea.

„A kormányablakok kialakításának célja, a gyors és hatékony ügyintézés biztosítása országszerte” – fogalmazott az államtitkár. Hozzátette, az irodák országos hálózatának kiépítése mellett folyik az elektronikus közigazgatás és az e-ügyintézés lehetőségének megteremtése, amelynek alapjait mostanra már sikerült is megteremteni.

„Az ügykörök magas száma mellett a fővárosban igen magas az ügyek és az ügyfelek száma is, a tavalyi év során közel két millió ügyet intéztek a budapesti okmányirodákban és kormányablakokban. Az ügyek nyolcvan százalékát közel tíz, okmány típusú ügykör adja, mint például a személyi igazolvány, a lakcímkártya, vagy a jogosítvány igénylése” – közölte György István, fővárosi kormánymegbízott. Kiemelte, a panaszok száma azonban ilyen forgalom mellett is rendkívül alacsony, tízezer ügyintézésre jut egy elégedetlen ügyfél.

György István ismertette, az elmúlt időszakban lezajlott a kerületi hivatalok átvilágítása. Ennek tapasztalatait egyeztetik a Miniszterelnökség szakállamtitkárságával, valamint folyamatosan egyeztetnek arról, hogyan tudják segíteni a kormányhivatal kormányablakokban dolgozó mintegy 712 kollégáját – közölte.”

Forrás:
Még több ügyet intézhetünk majd a kormányablakokban; OrientPress; 2016. május 25.

Nem elégedett az ÁSZ az állami cégek korrupciós védettségével

„Az Állami Számvevőszék jelentése szerint a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok egy részénél ugyanis még jelentős fejlődési lehetőség van a korrupciós védettséget illetően.

Tovább kell erősíteni az állam cégek korrupciós védettségét, a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok egy részénél ugyanis még jelentős fejlődési lehetőség van az integritáskontrollok kiépítésére, ugyanakkor a társaságok jelentős része rendelkezik a jogszabályban kötelezően előírt szabályozásokkal – mondta el az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke csütörtökön Budapesten az ÁSZ tájékoztatása szerint.

Domokos László a Jó gyakorlatok – Fókuszban az állami vállalatok integritás helyzete című szemináriumán bemutatta az állami tulajdonú cégek korrupciós kockázatait és védettségét feltérképező számvevőszéki tanulmányt. Az ÁSZ 160 kérdést tartalmazó kérdőívet állított össze, amely rákérdez a tipikus korrupciós kockázatokra, valamint a korrupció megelőzést szolgáló kontrollokra. Ezek egy részének kiépítését jogszabályok írják elő. A kérdőív azonban a nem kötelező kontrollok meglétére is kitért, ugyanis a nem kötelező elemek alkalmazása tanúskodik arról, hogy a társaság vezetése elkötelezett-e a korrupció megelőzése iránt – ismertette Domokos László.

Az ÁSZ első alkalommal elvégzett, gazdasági társaságokat érintő integritási felmérése keretében 252 társaság küldött be értékelhető kérdőívet. A résztvevőknek egyrészt a kitöltés időpontjában fennálló állapotokról kellett nyilatkozniuk, másrészt pedig a 2013. január 1. – 2015. december 31-re vonatkozó adatokat kellett megadniuk. A beérkezett válaszok alapján a munkatársak összefoglaló elemzést készítettek, amely csütörtöktől már az ÁSZ honlapján is megtalálható, onnan letölthető – olvasható a számvevőszék közleményében.

A közlemény szerint a felmérés tapasztalatait összegezve Domokos László elmondta: bár a társaságok jelentős része rendelkezik a jogszabályban kötelezően előírt szabályozásokkal, ez azonban még csak szükséges, de nem elégséges feltétele a szervezeti integritás megteremtésének.

Az ÁSZ elnöke hozzátette: a feltárt összefüggések alapján megállapítható, hogy időszerű volt a számvevőszék integritás felmérését kiterjeszteni a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságokra, és ily módon felhívni a tulajdonosok és a társaságok vezetőinek figyelmét a korrupciós kockázatok tudatosításának, és az ellenük irányuló célirányos védekezésnek a fontosságára.

Az ÁSZ már megkezdte az állami tulajdonú gazdasági társaságok teljesítményét és a társasági menedzsment tevékenységét is értékelő ellenőrzési módszerek kidolgozását – hívta fel a figyelmet a szervezet elnöke.”

Forrás:
Nem elégedett az ÁSZ az állami cégek korrupciós védettségével; mfor.hu; 2016. május 26.
Lásd még: Kerekasztal-beszélgetés az állammenedzsment megújításáról; Pénzügyi Szemle Online; 2016. május 26.

Közigazgatási, politikai informatika

Molnár Zsolt (Románia): az elektronikus közigazgatás által lehet csökkenteni a bürokráciát

„„Sürgősen lépéseket kell tennünk a bürokrácia csökkentésének irányába a temesvári polgármesteri hivatalon belül. E téren az elektronikus közigazgatás bevezetését szorgalmaznám, hisz ez megkönnyítené az ügyintézést és jelentősen csökkentené a várakozási időt a kasszáknál” – mondta Molnár Zsolt parlamenti képviselő, az RMDSZ temesvári polgármesterjelöltje a román köztelevízió (TVR) szombat esti választási vitaműsorában.

Az RMDSZ jelöltje kitért arra is, hogy a bánsági kisebbségek élhető, modern város szeretnének és az RMDSZ listáján induló kisebbségi koalíció a mindennapi élet komfortérzetének növelését szeretné elérni.

„Ki kell tudjuk használni a technológia nyújtotta lehetőségeket, hiszen a XXI. században legtöbbünknek van mobiltelefonja és internetkapcsolata, sokan pedig már okos telefonnal rendelkeznek. Ezek olyan lehetőségek, amelyekre eddig nem fektettünk kellő hangsúlyt, pedig az elektronikus közigazgatás bevezetése minőségi előrelépést a hivatali ügyintézés terén” – mondta a vitaműsorban Molnár.

Hozzátette: tisztában van azzal, hogy sokan nem tudják használni az új technológiákat, viszont kiemelte, az elektronikus közigazgatás bevezetése számukra abban jelentene segítséget, hogy lényegesen lecsökkenne a hivatali irodáknál és a kasszáknál eltöltött várakozási idő.

Emellett Molnár Zsolt átvenné a Bukarestben már használatos „Papírvágó bizottság” ötletét is. Ezt az elképzelést a Cioloș-kormány vezette be a kormányzati intézmények közötti fölösleges bürokrácia visszaszorítása céljából és az idei év során számos előrelépést ért el. „Ezt a rendszert a városi közigazgatás alegységei és intézményei körében is alkalmazni lehetne, így csökkenteni tudnánk a bürokráciát, a papírfogyasztás csökkentése által zöldebbé tennénk a hivatalt és hatékonyabbá válna az ügyintézés menete” – zárta gondolatát Molnár.[Maszol]”

—–

„Új fejezethez érkezett a Cioloş-kormány harca a közigazgatásban tapasztalható bürokrácia csökkentéséért: az Országos Adóhatóság (ANAF) élére most olyan személy került, akinek a legfőbb feladata éppen ez lesz.
Dacian Cioloş miniszterelnök még februárban mutatta be a maisimplu.gov.ro internetes oldalt, amelyen bárki megoszthatja a kérdéssel kapcsolatos észrevételeit: milyen esetekben találják túlságosan bonyolultnak az ügyintézést, és hogyan lehetne szerintük ezeket leegyszerűsíteni. Az észrevételeket az úgynevezett „papírvágó bizottság” dolgozza fel, amelynek feladata az állampolgárral való kapcsolattartás lenne a hivatali ügyintézés elősegítése érdekében…[Székely Hírmondó]”

Forrás:
Molnár Zsolt: az elektronikus közigazgatás által lehet csökkenteni a bürokráciát; Maszol; 2016. május 29.
Csökkentenék a bürokráciát : Munkában a papírvágó bizottság ; Székely Hírmondó; 2016. március 8.

A közszféra weboldalainak és mobil alkalmazásainak az egész Unióban való hozzáférhetőbbé tétele

„Az Állandó Képviselők Bizottsága 2016. május 25-én megerősítette az Európai Parlamenttel létrejött megállapodást a közszféra weboldalainak és mobil alkalmazásainak az egész Unióban való hozzáférhetőbbé tételére vonatkozó első szabályokkal kapcsolatban.

A vonatkozó irányelvtervezet értelmében az uniós tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a közszektorbeli szervezetek weboldalai és mobil alkalmazásai megfeleljenek a hozzáférhetőségre vonatkozó közös európai előírásoknak. Emellett biztosítani kell a polgárok számára azt is, hogy ha egy tartalom nem hozzáférhető, akkor arra vonatkozóan meghatározott információkat kérhessenek.

Az új előírásoknak köszönhetően a tartalmak hozzáférhetőbbé és jobban felhasználhatóvá válnak minden felhasználó számára, de mindenekelőtt a fogyatékosságuk vagy koruk miatt nehézségekkel szembesülők számára.

Melyek a következő lépések?
A megállapodás szerinti szöveget a jogász-nyelvész szakértők véglegesítik, ezt követően pedig először a Tanácsnak, majd a Parlamentnek hivatalosan is jóvá kell hagynia azt. Az eljárás várhatóan ősszel zárul le.

Bővebb információkat a 2016. május 3-i sajtóközleményünkben olvashat (az alábbi linkre kattintva).
Draft directive on the accessibility of public sector bodies’ websites – text subject to revision
Könnyebben hozzáférhető webhelyek Európa-szerte: megállapodás az Európai Parlamenttel

Forrás:
Weboldalak és alkalmazások hozzáférhetősége: a tagállamok az Unió egészére vonatkozó szabályokat hagytak jóvá; Európai Tanács; 2016. május 25.

Informatika, távközlés, technika

NMHH: 2020-ig szóló rádióspektrum-stratégia és nyilvános frekvenciagazdálkodási szoftver a hosszú távú tervezhetőségért

„A vállalkozások kiszámítható szakmai tevékenységének megteremtésére az NMHH a hírközlési piac számára egyrészt közzéteszi a következő öt évre szóló nemzeti rádióspektrum-stratégiáját az előző ötéves időtartamhoz hasonlóan, másrészt online, interaktív grafikus elemeket használó felületet nyit meg a frekvenciagazdálkodásra vonatkozó rendelet értelmezéséhez.

Elkészült az NMHH rádióspektrum-stratégiája 2016-2020
Az NMHH kidolgozta a 2016 és 2020 közötti időszakra szóló rádióspektrum-stratégiáját. A dokumentum meghatározza a legfontosabb spektrumgazdálkodási stratégiai irányokat és feladatokat, bemutatja a spektrumgazdálkodást befolyásoló szabályozói és tágabb gazdasági, technológiai környezetet, valamint tájékoztatja a piaci szereplőket a spektrumgazdálkodással összefüggő célokról és azok megvalósítási eszközeiről.

A következő öt évre vonatkozó stratégia közzétételével az NMHH törekvése a piaci szereplők számára egy kiszámítható szakmai és műszaki környezet biztosítása, amely az NMHH számára a hosszú távú elképzelések tervezését és jól követhető, transzparens szakmai és műszaki útirány felvázolását jelenti. A stratégia rögzíti többek között, hogy a következő öt évben az NMHH a hazai frekvenciakészletből hét sávot készít elő értékesítésre a 700 MHz-es sávtól a 26 GHz-esig. A leírt ütemtervben látható az is, hogy mely sávokat mikor, jellemzően milyen típusú módszerrel tervezi értékesíteni (árverezni vagy pályáztatni). A stratégia hatékony eszköze annak is, hogy megvalósításával az NMHH ösztönözze az eredményes frekvenciahasználatot és visszaszorítsa az indokolatlan spektrumfelhalmozást, fejlődhessenek a széles sávú szolgáltatások, teret kapjon az innováció – ezek érdekében a hatóság dolgozni fog a frekvenciadíjazási rendszer korszerűsítésén is.

Az NMHH várakozásai szerint a stratégia alkalmazásával közvetetten elérhető lesz például, hogy 2020-ra országosan 99 százalékos legyen a vezeték nélküli, beltéri internet-lefedettség. A legfontosabb stratégiai célok között szerepel az, hogy a digitális multiplexeket értékesíteni kell, 2020-ig fent kell tartani a 470–790 MHz sávot a földfelszíni televíziós műsorszórás részére, és hogy eddig az időpontig ebben a sávban el kell indítani a műsorszóró célú versenyeztetési eljárást. 2016-ban meg kell kezdeni a 694–790 MHz (DD2) sáv kapcsán esedékes vezeték nélküli széles sávú frekvenciahasználati jogosultság értékesítésének előkészítését, hiszen a mobilszolgáltatás számára újabb 160 MHz szélességű spektrumot kíván a hatóság elérhetővé tenni. Segíteni kell továbbá az 5G technológia korai elterjedését, többek között a 20 GHz feletti frekvenciasávokban felmerülő korai igények kísérleti célú kielégítésével, valamint a közrend- és katasztrófavédelmi rendszerek (PPDR) üzemeltetését és fejlesztését. A stratégia szövege kapcsolódó dokumentumként olvasható.

Előzmények
A nemzeti frekvenciák felosztására, felhasználására vonatkozó stratégia figyelembe veszi a tavaly novemberi genfi World Radio Conference (az ITU, azaz a Nemzetközi Távközlési Egyesület rádió-világértekezletének) döntéseit. Az értekezleten a résztvevő tagországok képviselői döntöttek többek között arról is, hogy a 700 MHz-es sáv felosztását elsődlegesen a mobilszolgáltatásokra kell használni, elfogadták a léginavigációs rendszerek védelmére vonatkozó műszaki kritériumok és nemzetközi frekvenciakoordinációs eljárás szabályait, a polgári repülést érintő globális követő rendszerre vonatkozó határozatot. Ennek fényében tavaly novemberben a hatóság a hírközlési vállalatokkal (gyártókkal, szolgáltatókkal) és egyéb frekvencia felhasználókkal (pl. rádióamatőrök, MÁV) tartott konzultációt a stratégia várható irányairól, a felhasználói elvárásokról. A nemzetközi határozatok és hazai igények összességéből született meg a hazai nemzeti rádióspektrum-stratégia, amely az nmhh.hu/spektrumstrategia_2016_2020 oldalon érhető el.

Az NMHH Spektrumgazdálkodást Támogató Információs Rendszert (STIR), fejlesztett ki, amelyet mostantól mindenki elérhet a http://stir.nmhh.hu/ internetes címen. A szolgáltatás a nemzeti frekvenciafelosztásról, valamint a frekvenciasávok felhasználási szabályairól szóló, mintegy 600 oldalas 7/2015. (XI. 13.) NMHH rendelet (NFFF) értelmezését könnyíti meg. A spektrumgazdálkodási szakértők és érdeklődők ezentúl a STIR online felületén – magyarul és angolul egyaránt – jól áttekinthető, interaktív grafikus megjelenítésben, a kapcsolódó jogszabályrészek praktikus feltüntetésével és könnyen kezelhető kereső beépítésével tanulmányozhatják az NFFF-rendelet mindenkor hatályos verzióját.

A jogszabály olvasását, értelmezését és a keresett információ gyors megtalálását teszi lehetővé például, hogy interaktív információk hívhatók be (definíciók, hivatkozott dokumentumok, lábjegyzetek, mellékletek) a rendelet 1. mellékletének nemzetközi frekvenciafelosztási táblázatához, a 2. melléklet nemzeti frekvenciafelosztási és frekvenciafelhasználási szabályainak táblázatához, valamint egyszerű és összetett módon is lekérdezhető az ún. nemzeti tábla, amely átfogóan tartalmazza a Magyarországon használható frekvenciát leírását. Az eligazodáshoz használati útmutató is készült.

A szoftver, a felület fejlesztése tovább folytatódik a visszajelzések alapján annak érdekében, hogy minél felhasználóbarátabbá váljék a felhasználók valódi igényei alapján. Ezért az NMHH kéri a felhasználókat, hogy a továbbfejlesztésére vonatkozó észrevételeiket, javaslataikat a stir@nmhh.hu e-mail címre küldjék meg. A beérkezett anyagokat pedig a hatóság lehetőség szerint beépíti a következő verzióba.”

Forrás:
NMHH: 2020-ig szóló rádióspektrum-stratégia és nyilvános frekvenciagazdálkodási szoftver a hosszú távú tervezhetőségért; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2016. május 26.
Vári Péter főigazgató-helyettes előadásának anyaga a Spektrumgazdálkodást Támogató Információs Rendszerről (pdf)
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény főbb módosításai – előadási segédanyag (pdf)
Az NMHH nemzeti spektrumstratégiája – Aranyosné dr. Börcs Janka előadásának segédanyaga (pdf)
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság rádióspektrum-stratégiája 2016–2020 pdf
A nemzeti frekvenciafelosztás Magyarországon az NMHH 2016-2020-as rádióspektrum-stratégiája alapján (jpg)
Lásd még: Az 5G-vel is számol az NMHH új rádióspektrum-stratégiája; Bitport.hu; 2016. május 27.
Az NMHH 160 MHz frekvencia értékesítését készíti elő; SG.hu/MTI; 2016. május 26.

A közműszolgáltatók kötelesek lesznek átengedni szélessávú hálózat építésére alkalmas infrastruktúrájukat ilyen hálózatok létesítése céljából más piaci szereplők számára

„Sok internetező…nem tud másik, olcsóbb vagy jobb szolgáltatót választani, mert a konkurencia nincs jelen a környéken, de egy törvénymódosításnak hála ez a helyzet hamarosan megváltozhat.

„Szennyvízhálózatban, gázcsövek mentén, és az áramszolgáltatók oszlopain is kötelező lesz helyet biztosítani a hírközlési szolgáltatóknak, hogy fejleszteni tudják a szélessávú hálózatukat”
– ez áll az elektronikus hírközlési törvény (Eht.) július 1-én hatályba lépő módosításában. Ennek óriási a jelentősége, mert a hálózatépítésben még mindig a földmunka a legdrágább, ez teszi ki az összköltség 60-70 százalékát – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság csütörtöki háttérbeszélgetésén.

A magyar törvényhozás egy 2014-es uniós irányelvet implementált csöppnyi késéssel. Az új szabályok értelmében bármely szolgáltató köteles lesz információkat kiadni az őt megkereső hírközlési szolgáltatónak, hogy hol vannak vezeték hordozására alkalmas oszlopai, vagy optikai kábel behúzására alkalmas szabad csőnyílásai. Ha rendelkezik ilyesmivel, akkor azt köteles átengedni.

„Ezt nagyon várják a hírközlési szolgáltatók, mert bizonyos területeken egyáltalán nem tudnak építkezni” – mondta Beke Nándor szabályozási igazgató. Persze az NMHH számít jogvitákra is azzal kapcsolatban, hogy a szolgáltatók hajlandók-e átengedni az infrastruktúrát, és még több esetben arról, hogy milyen áron lesznek hajlandók engedni.
Összességében arra számít az NMHH, hogy a szabályozásnak hála csökkenni fognak a díjak, és ez lökést ad a szélessávú fejlesztéseknek.

„Olyan területeken is kiépülhetnek párhuzamos hálózatok, ahol eddig gazdasági vagy más okból eddig ez nem ment.”

Nagyon úgy tűnik az adatok alapján, hogy szigetszerűen erős verseny alakult ki – mondta Beke Nándor. Ugyanakkor az is látható, hogy bizonyos városokban teljesen más árazást alkalmaznak, mint két faluval arrébb. Az NMHH arra számít, hogy a közművek jobb kihasználtsága, és az ezzel járó díjcsökkenés, végül a fogyasztói árban is megjelenik. Ezt azonban a hírközlési hatóság nem tudja befolyásolni, mert a távközlés kiskereskedelmi piacon az EU-ban nincs árszabályozás.

Az új törvény szigorúbban szabályozza a felek közti kommunikációt, és azt is meghatározza, hogy mit kell tartalmaznia az ajánlatnak, a megkeresést követően hány napon belül kell létrejönnie a megállapodásnak, és kivétel nélkül felsorolják azokat az eseteket, amikor elutasítható az együttműködés.

A hálózatfejlesztés segíti majd az e-közmű-rendszer is, a terv ugyanis az, hogy a szolgáltatók egy online térképes adatbázisban is megnézhessék, kinek merre van hírközlési célra is használható infrastruktúrája. Most ezt egyáltalán nem látják a távközlési cégek, úgy kell odamenniük a közműszolgáltatókhoz, hogy az őket érdeklő szakaszon hol található infrastruktúrájuk.”

Forrás:
Megszűnnek a társasházi netmonopóliumok; Tóth Balázs; Index.hu 2016. május 26.

Budapest – okos város

„Budapestnek sikerülhet Európa egyik meghatározó városává válni, de az is elképzelhető, hogy a fővárosunk leragad az országos központi szerepénél. Hogy pozitívan alakuljanak a dolgok, ahhoz nem lesz elég az műszaki újítás, ahhoz komoly gazdasági fejlődés és az itt élő emberek megfelelő gondolkodásmódja is szükséges – derült ki a hétfői Smart konferencia okosvárosokról szóló szekciójában.

Védett környezet
Az Osztrák-Magyar Monarchia volt Európa egyik legjelentősebb állama a 19. század végén, és ennek a birodalomnak az ereje volt szükséges ahhoz, hogy létrejöjjön Budapest ma is ismert, pompás belvárosa – fejtette ki Alföldi György egyetemi docens, a BME urbanisztikai tanszékéről . Az elmúlt évszázadban azonban gyenge volt az országunk ahhoz, hogy kiterjessze ennek a központi területnek a határait. A jövőben ez még megváltozhat, és a BME kutatói 2050-be repültek, hogy megvizsgálják a lehetséges szcenáriókat.

Hogy Budapest európai mércével nézve is jelentős város legyen 2050-re, ahhoz egy erős tudásgazdaságnak kell itt kialakulnia. Egy olyan városnak, ahol komoly K+F tevékenység folyik, erős a pénzügyi szektor, differenciált szolgáltatásokat tudunk igénybe venni, korszerű és olcsó az internet, és a világ minden tájáról érkezik a lakosság.

Egy ilyen városban igényes közterületek vannak, védett a környezet, és a lakosság szépen felújított, szenzorokkal és távvezérléssel okosított lakásokban akar élni.

Az országos központi szerepben leragadó, középszerű Budapest ezzel szemben egy vegyesboltokkal és plázákkal tarkított város lenne, erősen vegyes a gazdasággal, ahol az emberekben nem válik belső igénnyé az élhető környezet. A lepukkantabb Budapesten továbbra is sok lesz a szegényes lakás. Ebben az esetben kevesebb a magas végzettségű lakos, és nem az innovációnak, hanem a közigazgatásnak lesz domináns szerepe.

A mindössze negyedóra hosszú előadásból az nem derült ki, hogy most melyik szcenárió felé menetelünk, de egy másik előadásban elhangzott, hogy Budapest már okosváros.

Ezt Szamosvári György, a T-Systems üzletágvezetője mondta. Az okosvárosi státusznak vannak olyan kevésbé nyilvánvaló és észrevétlen részei is, például hogy sokan közlekednek a Waze segítségével, ami össze van kötve a BKK adatbázisaival. De ide sorolható a Futár, a Bubi bérbringa és akár a vasúti GSM-R rendszer is, hiszen az utóbbinak szerepe van abban, hogy a vonatok – és ezáltal a lakosság – gyorsabban és hatékonyabban közlekedjenek, tette hozzá a szakértő.

Az intelligens közlekedés területén nagyon jól állunk, és a következő fázis az lehet, hogy meg tudjuk mondani, hol van az utcán szabad parkolóhely, mondta Szamosvári. Ezt meg lehet oldani szenzorokkal, az a legpontosabb, de akár a utcai kamerák is fel tudják mérni a terepet. A konferencián bemutatkozott egy eParkomat nevű startup, egyenesen Prágából, akik olyan profi algoritmust fejlesztettek ki, hogy a mobiltelefonok követéséből 96 százalékos pontossággal megállapítják, melyik bázisállomás közelében mekkora esélyünk van szabad helyet találni.

Zöld lábnyomok
Az Európai Unióban a közlekedésfejlesztés most kiemelt támogatás élvez, és ennek a része a városok okosítása is. Szamosvári György elmondta, hogy az unió ezen törekvésében is fontos szerepe van a környezetvédelemnek, hogy csökkenjen a városok ökológiai lábnyoma, és kevesebb szén-dioxidot bocsássanak ki az autók.

Ennek fényében nem meglepő, hogy Amszterdam az egyik legfejlettebb európai város, ott ugyanis kiemelten fontos a környezetvédelem. Szamosvári György elmondása szerint nehezebb olyan helyen okosváros-koncepcióval előállni, ahol egészen alapvetőbb problémák vannak, például nincs pénz a kórházakra. Nagyon fontos a városlakók gondolkodásmódja, hogy legyen igény intelligens szolgáltatásokra, de éppen ilyen fontos a pénz is, a gazdag és fejlettebb városokra jellemző, hogy okosvárosként működnek.

A hazai fejlesztési projektek sajnos igen nagy része függ a támogatásoktól, és az EU nélkül nem jöttek volna létre. A Bubi például 85 százalékban uniós pénzből valósult meg, és így is éppen hogy önfenntartó a projekt…”

Forrás:
Budapest okosváros, csak el ne butuljon; Index.hu; 2016. május 24.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Mit arat a digitális mezőgazdaság?

„A magyar mezőgazdaságban egyelőre csak akkor használnak informatikát, ha nagyon muszáj. Pedig muszáj lesz növelni a hatékonyságot, főleg ha kifut az uniós támogatás.

Minden folyamat hatékonyságát a legszűkebb keresztmetszet adja meg, ma ez az agrárgazdaság a mezőgazdaság és agribusiness határán – mondta a Smart konferencián tartott előadásában Varga Péter a Millefolium stratégiai tanácsadója. Jelen pillanatban a mezőgazdaság csak akkor használja az informatikát, ha muszáj- vagyis ahol például valamilyen szabályozás írja elő. Az állatok digitális megjelölése például ma már kötelező, ezért mindenhol meg is történik – más kérdés, hogy sok esetben nincs valódi szarvasmarha a digitális kód mögött. Ezeken az eseteken túl, ahol szabály kötelezi a digitális technológia használatára a mezőgazdasági termelőket, az ict csak nyomokban van jelen. Sok eszköz került be a gazdálkodásba, amelyben ott az informatika, szigetszerűen használják is, de sajnos ezek nincsenek összekapcsolva – mondta a szakértő.

Ma Magyarországon a termelésbe vont földterületnek mintegy 10 százaléka van lefedve informatikával, ennyi helyen használják a precíziós mezőgazdaság valamilyen eszközét, leginkább az automatizálást. A traktorok követése, automatikus kormányzása, műtrágya kiszórás a fő felhasználási terület, ez azonban még nagyon is a belépő szint. A termelésben bevethető eszközök után következne az üzemi szint az agrárinformatikában, ahol már összetettebb adatelemzésre is lehetőség lenne, itt nagyon hiányzik egyelőre az integráció.

Hogy megéri energiát és pénzt fordítani az agárinformatikai fejlesztésekre, abban igen meggyőző érv lehet a jelentős költséghatékonyság növekedés. Az informatikai eszközök alkalmazása révén a termelésben hektáronként 2,5 eurós, az üzemszinten bevezetett újdonságok révén pedig akár hektáronként 80 eurós megtakarítás lenne elérhető. Ezen a szinten az adatelemzés, döntéstámogatás, a munkafolyamatok összehangolása jelentene lehetőséget, ehhez képest egyelőre leginkább adminisztrációra használják, ami a szakember szerint tulajdonképpen még mindig a fent már emlegetett muszáj kategória.

A következő szint az üzemek integrálása termékpályákon, ami ma itthon bőven az európai átlag alatt kullog. Lényegében nincs olyan ajánlat, ami big data megoldásokkal segítené a termelőket – mondta előadásában a szakember. A szakmai háttérrendszerekben is van hiány, pénzért adják az időjárási és növényvédelmi információkat, nincsenek adatok ami alapján dolgozni lehetne.

Az állam nélkül nem megy?
Az ágazat nagyarányú informatikai áttörésének gátja a tudáshiány, a hagyományok és a feketegazdaság nagy aránya- utóbbi jelentősen kihat az innovációra és plafont húz a hatékonyságnövekedésben.

A hajtó tényezők között első helyen a hatékonyság növekedés szükségessége áll. Ez pedig első sorban annak a fenyegetésnek köszönhető, hogy 2020 után nem nagyon számíthatunk agrártámogatásokra. Segíthet a keresleti piac, az élelmiszerek nyomon követésének igénye és a modern ict eszközök piaca, amely próbál bejutni ebbe az ágazatba. Ugyanakkor – hangsúlyozta az IVSZ szakértője – ebben az ágazatban a nagy átalakulások mindig állami beavatkozással indultak el. Az IVSZ azon dolgozik, hogy az informatikai cégeknek megnyissák a mezőgazdasági ágazatot lehetséges piacként, de a szakember szerint szükség lesz állami beavatkozásra, első sorban a képzésben és a szabályozásban. Más országokban ezt a nagy szereplős piacot, az integrációt sztenderd adatstruktúrával tudták megalapozni. Szükséges lenne az ágazati adatvagyonnal való gazdálkodás elindítása – illetve először is annak azonosítására, hogy ez az adatvagyon egyáltalán létezik.

Van érdek
A következő 30-50 évben a mezőgazdaságnak úgy kell növelnie a kapacitásait, hogy nincsenek jelentős új földterületek. A rendelkezésre álló területeken kell egyre hatékonyabban dolgoznunk – hangsúlyozta Szigetlaki Zsolt, ioTree rendszer fejlesztője.

Ez egyáltalán nem lehetetlen, az Egyesült Államokban a farmok 4%-a termeli meg a forgalom 60%-át úgy, hogy a mezőgazdasági termelők 98%-a kisvállalkozás. A termelési szerkezet hasonló Magyarországon is – mondta a szakember, bár a pár évvel ezelőtti szinthez képest kissé koncentrálódtak a tulajdoni viszonyok, a kistermelők aránya még mindig nagyon jelentős. Az amerikai példa viszont azt mutatja, hogy a kisebb termelők kisebb része hatalmas hatékonysággal jelentős produktumot tud előállítani, a rendelkezésre álló új eszközök nélkül pedig a többség – sokszor jóval nagyobb területen, kisebb hatékonysággal – kevesebbre képes.

Automatizálásra szükség van főleg azért, mert élő szervezetekkel dolgozunk, amelyek érzékenyek minden változásra – hangsúlyozta Szigetlaki. Az okos otthonok távolról vezérelhető szellőztetése vagy páratartalom szabályozása már elérhető mindenki számára, egyelőre nem volt hasonló a mezőgazdaságban a kisebb termelők számára. Az ipari automatizálási rendszerek nem elérhetőek számukra a magas belépési korlát miatt, az új fejlesztéseknek köszönhetően viszont már léteznek kisebb rendszerek is. A nagy, nagyon megbízható, de kevéssé rugalmas ipari megoldások általában egy feladatot tudnak ellátni, de abban nagyon jók – ez a működési módszer leginkább a nagyvállalatok számára jelent lehetőséget. A kisebb termelők számára sokkal vonzóbb egy több funkcióra is használható monitorozó rendszer, az alacsonyabb belépési korlátért cserébe pedig akár elfogadható a kicsit bizonytalanabb rendelkezésre állás is – az adatgyűjtés esetében legalábbis.

Könnyebb és hatékonyabb
A digitális mezőgazdaság misztikusságát oldhatja, ha kiderül, a felhasználás módjai első lépésben olyan alapvető, hétköznapi problémákra nyújthatnak megoldást, amellyel leginkább a kapacitás és munkaerőhiánnyal küzdő kistermelők szembesülnek. Néhány referencia növényt bekamerázva például könnyedén lehet adatokat szerezni arról, hogy hogyan növekednek a növények, monitorozható a talaj menti hőmérséklet, vagy épp állattartók esetében az istálló vagy ketrec hőmérséklete, illetve beállíthatóak például riasztási, amelyek esetében – mondjuk egy bizonyos hőmérsékleti tartományból való kilépés esetén – a rendszer figyelmeztetést küld.

Egy gyakori áramszünetekkel sújtott területen lévő csirkefarm esetében például komoly erőforrást kellett a tulajdonosnak arra fordítania, hogy a nagy területet élő munkaerővel folyamatosan monitorozzák. Erre mindenképpen szükség van, hiszen ha nem veszik észre például a légkondicionáló rendszer leállását, az súlyos károkhoz vezethet. A nagy számú, éjjel-nappal járőröző biztonsági személyzetet váltotta ki a hőmérsékletet és az áramellátást monitorozó automatizmus, amely révén jelentős költségmegtakarítást érhetett el a tulajdonos.

Egy kisebb termelő esetében a munka és magánélet összeegyeztetése szempontjából is jelentős előnyöket hozhat egy monitorozó rendszer. Ha nem kell naponta személyesen kimenni és ellenőrizni minden egyes melegházat, csak akkor, ha tényleg feladat van, vagy riasztást jelez a rendszer, az komoly idő és munkamegtakarítást jelent.”

Forrás:
Mit arat a digitális mezőgazdaság?; Piac&Profit; 2016. május 24.

Elavult a hazai vállalkozások számlázási gyakorlata

„Egy friss kutatás eredményei meglehetősen gyászos képet festenek a hazai vállalkozások számlakezelési módszeréről.

A GKI Digital és a Xerox Magyarország közös kutatása azt vizsgálta, miként járnak el a legnagyobb magyarországi cégek a számlák kezelésekor. Kiderült, a nagyvállalatok között is nagyítóval kell keresni azokat, amelyek kihasználják a technológia nyújtotta lehetőségeket. A megkérdezettek többségénél viszont kis túlzással középkori állapotok uralkodnak, amin nem is nagyon akarnak változtatni.

Ej, ráérünk arra még!
Hiába tenné gyorsabbá, átláthatóbbá és nem utolsó sorban olcsóbbá az ügymenetet az elektronikus számlázás, ha Magyarországon alig használják ezt a lehetőséget. A kutatásba bevont 180, legalább 5 milliárd forintnyi éves árbevétellel rendelkező cégeknél mindössze egy százalékot tesz ki az elektronikus formában beérkező számlák aránya. De házon belül sincs miért büszkélkedni, hiszen a legtöbb helyen a kézzel iktatott dokumentumok és úgy általában a humán erőforrás dominanciája a bevett gyakorlat.

Ezzel párhuzamosan igény sem mutatkozik a fejlődésre. Az elektronikus megoldások bevezetését csupán a megkérdezettek 12 százaléka tervezi az elkövetkező 1-2 évben, főleg azok a cégek, ahol jelenleg kizárólag manuálisan zajlik a számlafeldolgozás. A cégek bő kétharmada egyelőre nem akar nyitni a digitalizáció felé. Vagy egyáltalán nem akarnak változtatni a napi gyakorlaton, vagy a jelenlegi rendszereik továbbfejlesztésével számolnak. Az elektronikus megoldásokra való áttérést tulajdonosi döntéssel, a beruházási költségek nagyságával, illetve azzal az indokkal utasítják el, hogy az új struktúra nem feltétlenül javítana a számlázások hatékonyságán.

Vannak pozitívumok is
A lassan vagy sehogy nem fejlesztő cégek túlsúlya ellenére azért vannak pozitívumok is az itthoni gyakorlatban. Ugyan a számlák feldolgozása a legnagyobb cégeknél akár több hetet is igénybe vehet, de a pénzügyi teljesítés jellemzően a határidők betartása mellett történik. Ebből a szempontból szintén a legnagyobbak állnak a legrosszabbul, náluk még továbbra is “divat” lejárat után fizetni a partnereknek.

A kutatásba bevont cégek közel kétharmada kizárólag emberi feldolgozással iktatja, kezeli a számlákat. Alig 2 százalékot tett ki azon vállalatok köre, ahol teljes mértékben elektronikus számlafeldolgozó rendszert használnak. Haladás abban mutatkozik, hogy a megkérdezett vállalatok egyharmada részben elektronikus megoldásokat is igénybe vesz a kézi iktatás megtartása mellett.

A mezőgazdaságban és az iparban szinte dominál a humán munka ezen a területen, míg a kereskedelemben közel fele-fele az aránya az elektronikus és a kézi feldolgozásnak. A vendéglátás, szállítás, raktározás és egyéb szolgáltatások esetében viszont az átlagnál magasabb a digitalizáció a számlakezelésben.”

Forrás:
A múltban ragadt a hazai számlázási gyakorlat; Bitport.hu; 2016. május 23.

A Magyar Posta tovább növelte nyereségét 2015-ben

„A Magyar Posta 2015-ben minden területen növelte eredményét, és 2014-hez képest csaknem 10 százalékkal több, 3 milliárd forintot meghaladó konszolidált adózott nyereséget ért – jelentette be Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár pénteken sajtótájékoztatón Budapesten.
Kiemelte: a társaság az eredményt a 2013-ban kidolgozott stratégia mentén érte el, a posta minden tevékenységével kilépett a versenypiacra, erősítette pozícióját, racionalizálta tevékenységét.

Németh Lászlóné hangsúlyozta, a Magyar Posta úgy zárta sikeresen a tavalyi évet, hogy létszámleépítést nem hajtott végre, a természetes létszámcsökkenéssel felszabaduló feladatokat átszervezéssel, racionalizálással oldotta meg. Hozzátette, hogy a vállalat az elmúlt három évben 35 százalékkal növelte az 500 ezer forint havi kereset alatti munkavállalók jövedelmét.

Az államtitkár értékelése szerint az eredmények mögött meghúzódik az is, hogy a stratégiát végrehajtva a posta hosszú távra szólóan előnyösen módosította a pénzügyi partneri együttműködéseit, belső átszervezéssel 25 százalékkal csökkentette a központban dolgozó vezetők létszámát.

Az eredményhez hozzájárult az is, hogy a Magyar Posta folyamatosan fejleszti szolgáltatásait, infrastruktúráját, tavaly 10 milliárd forintot fordított beruházásokra, köztük műszaki, technológiai megújulásra – mutatott rá az államtitkár, kiemelve, hogy az informatikai fejlesztéssel jelenleg 2200-ra növekedett az online elérhető postafiókok száma.

Kitért arra, hogy a logisztikában a Magyar Posta kiemelkedő eredményt ért el, a csomagforgalom 16 százalékkal emelkedett egy év alatt, illetve a pénzügyi szolgáltatási területre egyre nagyobb hangsúlyt fektet.

Szarka Zsolt, a Magyar Posta Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta: a társaság árbevételének 50 százaléka levélforgalomból, nagyságrendileg 30 százaléka a pénzügyi, pénzforgalmi, biztosításközvetítői tevékenységből, a fennmaradó 20 százalék a logisztikából, a kereskedelmi tevékenységből, a filatéliából, a hírlap üzletágból és a nemzetközi küldeményforgalomból származik.

A Magyar Posta tavaly 620 millió belföldi levelet kézbesített, ami 5 százalékos csökkenés az előző évhez képest, és várható, hogy a jövőben folytatódik ezen a területen a mérséklődő tendencia, ezért az itt kieső bevételeket más területekről kell ellensúlyozni – emelte ki.

Elmondta, hogy a leányvállalatok közül a Magyar Posta Logisztika (MPL) növekvő, jelenleg 35 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik, ezzel a belföldi csomag, futár- és expresszpiac (CEP) vezető szolgáltatója.

A cég rekordot megdöntve 2015-ben 15,7 millió csomagot kezelt, ami 16 százalékkal, illetve 2,2 millióval több mint 2014-ben, emellett a nemzetközi forgalomban kezelt csomag és árutartalmú regisztrált levél – ami nemzetközi elektronikus kereskedelemben gyakran alkalmazott áruküldési forma – együttes mennyisége 2015-ben megközelítette az 5 millió darabot – emelte ki Szarka Zsolt.

Az elnök-vezérigazgató úgy értékelte, hogy a posta 2015-ben bevezetett újításai révén mérséklődött a csekkes befizetések csökkenésének tendenciája, 2015-ben 215 millió darab csekket fizettek be az ügyfelek, 2190 milliárd forint értékben.

Tavaly a posta ügyfelei mintegy 52 ezer Posta Bankszámlával rendelkeztek, és a társaság belépett a személyi kölcsön piacra is – mondta, hangsúlyozva, hogy a lakossági ügyfelek nemcsak folyószámla ügyeiket, hanem befektetéseiket is intézik a postán.

A Magyar Posta tavaly mintegy 570 milliárd forintos megtakarítási állományt kezelt, amiből csaknem 110 milliárd forint a 2013-ban alakult Magyar Posta Befektetési Zrt. kezelésében volt. Értékpapírszámlával 2015 végén 40 ezer ügyfél rendelkezett, a posta által közvetített megtakarítási állomány háromnegyedét, mintegy 415 milliárd forintot állampapírban helyezték el az ügyfelek – ismertette Szarka Zsolt.”

Forrás:
A Magyar Posta tovább növelte nyereségét 2015-ben; Miniszterelnökség; 2016. május 27. 1

Ösztönözné az elektronikus kereskedelmet az Unió

„Javaslatot nyújtott be az elektronikus kereskedelem ösztönzésére szerdán az Európai Bizottság, a tervezet célja, hogy az Európai Unió országaiban megkönnyítsék az áruk és szolgáltatások értékesítését, illetve vásárlását az interneten.

A digitális egységes piacra vonatkozó stratégia keretében benyújtott terv a területi alapú tartalomkorlátozás elleni fellépésen, a tagállamok közti csomagküldés hatékonyabbá tételén, valamint a díjszabás csökkentésén és a vásárlói bizalom növelésén alapul. Utóbbit a jelenleginél magasabb fokú védelem biztosításával, illetve a szabályok jobb érvényre juttatásával kívánja elérni a brüsszeli testület.

A javaslatcsomag a várakozások szerint emellett növelni fogja a határokon átívelő csomagküldés árának átláthatóságát és a vonatkozó szabályok felügyeletét, így ezen szolgáltatások megfizethetőbbé válnak a fogyasztók és a kiskereskedők számára, és könnyebb lesz visszaküldeniük adott esetben az árut, akár elszigetelt, távoli térségekből is.

Az Európai Bizottság szerint meglehetősen problémás a jelenlegi gyakorlat, amelynek értelmében a postai szolgáltatók gyakran ötször olyan magas díjat szabnak ki egy másik tagállamba feladott csomag kézbesítéséért, mint a belföldi csomagküldésért, miközben a tényleges költségek nem indokolják ezt a díjkülönbséget. A javaslat az árak átláthatóságának növelése révén ösztönözné a piaci versenyt.

A szerdán előterjesztett e-kereskedelmi csomag harmadik fő eleme az elektronikus kereskedelembe vetett fogyasztói bizalom növelése. Az új szabályok szerint a tagállami szerveknek lehetőségük lenne annak ellenőrzésére, hogy a kereskedői honlapok értékesítési feltételei megfelelnek-e az uniós jognak, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató webhelyeknek pedig elrendelhetnék az azonnali bezárását. A hatóságok emellett tájékoztatást kérhetnének a domainszolgáltatóktól és a bankoktól a szabálysértő kereskedők kilétének megállapítása céljából.

“Az egységes piacon nincs helye annak, hogy a nemzeti határok mentén szétszabdaljuk a piacokat, teret engedve ezáltal az uniós fogyasztók közötti diszkriminatív bánásmódnak. Ha világosabb szabályok vannak érvényben, és azokat jobban végrehajtják, valamint ha csökken a tagállamok közötti csomagküldés díja, a fogyasztók és a vállalkozások – főképp a kisvállalkozások – könnyebben ki tudják aknázni az uniós egységes piacban és a határokon átívelő e-kereskedelemben rejlő előnyöket” – mondta sajtótájékoztatóján Elzbieta Bienkowska, a belső piaci szabályozásért felelős EU-biztos.

Az Európai Parlament szerda délutáni plenáris ülésén a képviselők többsége üdvözölte a korábban nyilvánosságra hozott bizottsági javaslatot. A felszólalók közül többen azt hangsúlyozták, hogy az online platformok kapcsán nem lehet egységes megközelítést alkalmazni, mások pedig azt emelték ki, hogy nagyobb átláthatóságra van szükség a csomagszállítási piacon.

Egyesek a szerzői jogokra utalva azt mondták, hogy jóval többet vártak a területi alapú forgalomkorlátozás feloldásával kapcsolatos javaslatoktól. Abban azonban politikai hovatartozástól függetlenül egyetértettek a képviselők, hogy az új szabályozásnak minden uniós polgár érdekét szolgálnia kell.”

Forrás:
Ösztönözné az elektronikus kereskedelmet az Unió; Hírado.hu/MTI; 2016. május 25.
Lásd még: Digitális egységes piac: bizottsági javaslatok az e-kereskedelemre, az audiovizuális szolgáltatásokra és az online platformokra vonatkozóan; Európai Bizottság Magyarországi Képviselet; 2015. május 25.

Törvények, rendeletek

A Kormány 110/2016. (V. 25.) Korm. rendelete az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról

„…1. § E rendeletet
a) a mikro-, kis- és középvállalkozások – beleértve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott egyes támogatások esetében a természetes személyeket és a mezőgazdasági termelőnek minősülő nagyvállalat méretű vállalkozásokat is – számára nyitva álló, a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 272/2014. Korm. rendelet) 54. § a) pontja szerinti kiválasztási eljárásrenddel érintett felhívásokra,
b) a helyi vagy területi önkormányzatok számára nyitva álló, a 272/2014. Korm. rendelet 54. § a) pontja, valamint az 57/A. § (2) és (3) bekezdése szerinti kiválasztási eljárásrenddel érintett felhívásokra benyújtott támogatási kérelmek tartalmi értékelésére kell alkalmazni…”

Forrás:
A Kormány 110/2016. (V. 25.) Korm. rendelete az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 73. szám; 2016. május 25.; 5667-5674. oldalak (pdf)

A Miniszterelnökséget vezető miniszter 14/2016. (V. 25.) MvM rendelete a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről

„…1. § rendelet alkalmazásában:
1. felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó: azon büntetlen előéletű természetes személy, akit az e rendeletben meghatározottak alapján a közbeszerzésekért felelős miniszter által vezetett minisztérium előzetesen regisztrált és az előzetes regisztráció alapján a a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényben (a továbbiakban: Kbt.) megjelölt szerv névjegyzékbe vett, rendelkezik az e rendelet szerinti felsőfokú végzettséggel, felelősségbiztosítással és közbeszerzési gyakorlattal, továbbá aki a közbeszerzési eljárásban részt vevők oktatására vonatkozó feltételrendszer kialakítására, valamint a közbeszerzési tárgyú képzések irányítására, felügyeletére és ellenőrzésére vonatkozó Korm. rendeletben meghatározottak szerinti kötelező képzésen (a továbbiakban: közbeszerzési szakmai képzés) igazoltan részt vett és eredményes vizsgát tett;

4. nem független felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó: azon felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, aki tevékenységét kizárólag egy ajánlatkérő részére, munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati, kormánytisztviselői vagy állami tisztviselői jogviszonyban, vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban látja el; a nem független felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó külön meghatalmazás nélkül, a munkaviszonya, közszolgálati, közalkalmazotti, kormánytisztviselői vagy állami tisztviselői jogviszonya, vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonya alapján képviseli munkáltatóját a közbeszerzési eljárásokban.”

Forrás:
A Miniszterelnökséget vezető miniszter 14/2016. (V. 25.) MvM rendelete a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről; Magyar Közlöny; 2016. évi 73. szám; 2016. május 25.; 5680-5688. oldalak (pdf)