Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

53. Kormányinfó: egészségügy, oktatásirányítás, digitális kormányzat
Tárgyszavak: adatközpontú közigazgatás, Budapest, digitális kormányzat, digitális térképészet, egészségügy átszervezése, egészségügyi felsőoktatás, ingatlan-nyilvántartás, Iparművészeti Múzeum, kancellária-rendszer, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, kórházak átszervezése, kormányhivatali informatika, könyvtárügy, közadatok, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyarország, múzeumügy, nemzeti térinformatikai infrastruktúra, oktatásirányítás, Országos Széchenyi Könyvtár, Pölöskei Gáborné, szuperkórház
Vágújhelyi Ferenc: „Lépések az adatvezérelt közigazgatás felé”
Tárgyszavak: adatipar, adatközpontú egészségügy, adatközpontú közigazgatás, adatközpontú világ, adatpolitika, digitális egészségügy, Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), közadatok újrahasznosítása, Magyarország, Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács, nyílt adatok, személyes adatok védelme, Vágujhelyi Ferenc

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

53. Kormányinfó: egészségügy, oktatásirányítás, digitális kormányzat

„[Egészségügy]
A kormány úgy döntött, hogy Budapesten négy nagy, kiemelt egészségügyi centrumra van szükség – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az 53. Kormányinfón, amelyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott közösen.

A tárcavezető kiemelte: végső döntés született arról, hogy északon a Honvédkórházat kell megerősíteni, Dél-Pesten az Egyesített Szent István és Szent László Kórház biztosít ellátást, Dél-Budán pedig új, 21. századi szuperkórházat építenek Kelenföld térségében. Észak-Budán egy következő fejlesztési periódusban új kórház létesülhet – tette hozzá.

Lázár János közölte azt is, hogy a kormány a Kútvölgyi kórház fejlesztése mellett van, ahol sportellátási centrumot is létrehoz, a Szent János kórház pedig nem lesz szuperkórház.

„Nem akarunk kórházakat bezárni”- jelentette ki kérdésre válaszolva. Mint mondta, a Péterfy Sándor utcai Kórház bezárásáról nem volt szó egy kormányülésen sem, a Szent János kórház épületállománya pedig hatalmas gazdasági kihívást jelent. Mivel azonban a közelben van a Kútvölgyi kórház, ahol nagy fejlesztések történtek, a betegek egy részét oda kell irányítani, míg az ellátás egy része a Szent János Kórházban marad. A betegek jobban járnak, hiszen egy régi, rossz állapotú kórház helyett egy felújított intézménybe mehetnek – vélekedett.

Megjegyezte: a kormány jóváhagyta, hogy egyetemi mintára kancellárok kerülnek a kórházakba.

A miniszter emlékeztetett: az Egészséges Magyarország program keretében az elmúlt években 500 milliárd forintot költöttel kórházak felújítására, minden vidéki kórházban voltak fejlesztések. Mivel az egészségügy legerősebb részét az orvosok és a szakdolgozók jelentik, megállapodtak a bérhelyzetük rendezéséről. Ez fontos lépés, hogy a magyar orvostársadalom megbecsültsége, anyagi elismertsége növekedjen – mutatott rá.

Úgy vélte, a program legfontosabb üzenete az egészséges életmóddal függ össze, ezért szeptemberben olyan új népegészségügyi programot hirdetnek, amelynek minden magyar életére lesz hatása. A program keretében minden lakótelepen többfunkciós sportpályákat akarnak létrehozni a szabadidő értelmes eltöltésére – közölte.

Lázár János arról is beszélt, hogy a magyar orvosi egyetemek világszínvonalúak, az alapképzés messze a nemzetközi átlag felett van. Ezen intézmények zászlóvivője a Semmelweis Egyetem, amelynek a kormány szövetséget kínál: minden feltételt kész biztosítani ahhoz, hogy az egyetem a világ legerősebb orvos képző intézményeihez tartozzon. Ehhez nagy ívű fejlesztési tervet kérnek az egyetemtől – mondta.

Arra a kérdésre, hogy az újbudai szuperkórház hogy befolyásolja a kelenföldi közlekedési fejlesztéseket, azt felelte: erősíteni fogja a kettő egymást, mivel a metróátszállással is rendelkező közlekedési csomópontban egy új, körülbelül 800 ágyas intézmény jön létre parkolási kapacitással.
…
[Fővárosi közlekedés, múzeumok]
A fővárosi pályaudvarokról szóló döntést firtató kérdésre elmondta, hogy az ügyet a főpolgármester jelenlétében kívánja tárgyalni a kormány, egyeztetések vannak arról, mikor tud részt venni az ülésen. Ez is azok között a kérdések között van, amelyeket a miniszterelnök szeretne rendezni a nyári hónapokban – fogalmazott.

Közölte azt is, hogy a kormány pénteken lezárja a buszgyártási stratégia nyitott kérdéseit. Arra a felvetésre, hogy ezt mennyiben befolyásolja a budapesti beszerzés, azt felelte: nem bicsaklik meg, ha a főváros máshogy dönt, azonban hatással van rá.

A miniszter a tájékoztatón bejelentette azt is, hogy az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciójáról döntött a kormány, a célra 25 milliárd forint áll rendelkezésre, és a megújítás mellett egy 120 éves terv alapján új szárnyat is építenek az épülethez.

Döntöttek arról is, hogy az Országos Széchényi Könyvtár főépülete marad a Budavári Palotában, egy új raktárbázisa pedig a városon kívül épül meg.

A tárcavezető azt is elmondta, hogy amennyiben a Magyar Nemzeti Múzeumnak vannak fejlesztési elképzelései, akkor a kormány kész támogatni az intézmény terjeszkedését a Palotanegyedben üresen álló állami palotákban.

[Digitális kormányzat, térinformatika, közadatok]
A miniszter arról is beszámolt, hogy nyáron, illetve ősszel elindul az ország térinformatikai rendszerének átalakítása, az ingatlan-nyilvántartási rendszer korszerűsítése 50 milliárd forint értékben, a kormányhivatalok informatikai megerősítésére 70 milliárd forintot költenek. Bizonyos közmű- és alaptérképekhez mindenki térítésmentesen hozzáférhet majd – mondta…
[Oktatásirányítás]
Közölte: döntöttek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) átszervezéséről is, az átalakított intézmény élén Pölöskei Gáborné marad. Pénteken jelenik meg kormányrendelet arról, hogy a központi intézménynek 58 szervezeti egysége lesz az ország területén…”

Forrás:
Négy nagy egészségügyi centrumra van szükség Budapesten; Miniszterelnökség; 2016. június 9.

Vágújhelyi Ferenc: „Lépések az adatvezérelt közigazgatás felé”

„Az adatipar Magyarország gazdasági versenyképességének növelése szempontjából kiemelt területté válik a jövőben. A folyamatosan növekvő adatmennyiség az üzleti világ mellett a közigazgatást is érinti, így az adatrobbanás megfelelő kezelésében a kormányzatnak is meghatározó szerepe van.

Napjainkban egyre nyilvánvalóbb, hogy a gazdaság új hajtóereje az adat. Szinte felfoghatatlan, de percenként 1,7 millió gigabájtnyi adat keletkezik világszerte. Az adatipar évente 40 százalékkal nő, ami hétszer gyorsabb, mint a teljes infokommunikációs ipar éves növekedése. Ezzel Európa GDP-je 1,8 százalékkal lehet nagyobb 2020-ra a mostaninál – mutat rá Vágújhelyi Ferenc, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) elnöke.

Erik Brynjolfsson amerikai akadémikus (MIT) és kutatótársai 2011-ben közzétették Strength in Numbers: How Does Data-Driven Decisionmaking Affect Firm Performance című 33 oldalas tanulmányukat kutatási eredményeikről, és ebben tudományos módszerekkel megalapozottan arra az eredményre jutottak, hogy adatalapú döntésekkel a cégek 5-6 százalékkal növelhetik termelékenységüket. Adatalapú döntésről akkor beszélhetünk, ha minden szükséges adat a vállalat rendelkezésére áll, az adatok valósak és a cégvezetés az adatok megfelelő értékelése alapján dönt.

VÁGÚJHELYI FERENC: Gondoljunk csak egy egyszerű példára az e-kereskedelemből. Ha egy webshop üzemeltetője nem elemzi folyamatosan a vásárlói által megadott adatokat, akkor nem tudja célzott hirdetésekkel és személyre szabott ajánlatokkal megtalálni a vevőit, így sokkal több pénzt költ el feleslegesen reklámokra, mintha mindezt célzottan tenné.

COMPUTERWORLD: Mondana egy példát a közigazgatásból?
VF: Ha jól működő e-közszolgáltatásokkal szeretnénk az állampolgárok és a vállalkozások rendelkezésére állni, fontos ismernünk, hogy melyek azok az ügyek, amelyek a legtöbb ügyfelet érintik, illetve mely szolgáltatásokat veszik a legtöbben igénybe akár online, akár személyes ügyintézés keretében. Ehhez is segítséget nyújthatnak a közigazgatásban keletkező adatok. A kormányzat maga is sokat profitálhat, ha ismeri és használja a közszférában fellelhető adatokat: megalapozottabbak lehetnek a döntések, jobban követhetők a döntések következményei, javul az operatív működés, vagyis hosszú távon adatvezérelt közigazgatás jöhet létre.

CW: Több helyen is napvilágot látott, hogy 2020-ig legalább 250 ezerrel nőhet Európában az adatokhoz kapcsolódó munkahelyek száma. Melyek a legjellemzőbb ilyen jellegű munkahelyek?
VF: Az említett számot egy 2012-es Data equity, Unlocking the value of big data című brit tanulmányban szereplő adatból extrapolálták, amely tanulmány 58 ezerre becsülte az Egyesült Királyságban öt év alatt az adatipari cégeknél keletkező munkahelyek számát. Ez az adat több, az Európai Bizottság által közzétett anyagban is szerepel, például az A European strategy on the data value chain című dokumentumban.
A nagy elemzőcégek becslései szerint a közeljövőben világszerte 4,4 millió munkahelyet hoz létre az adatelemzés és az adatbányászat, és ebből 2020-ig mintegy 250 ezer ilyen típusú álláslehetőség jön létre Európában. Nem szabad elfelejtenünk azonban, hogy ez nem egyszerűen informatikai szaktudást igényel, hanem interdiszciplináris tudást feltételez, így sok esetben szükséges hozzá a statisztika, a fizika, az alkalmazott matematika, a közgazdaságtan, de olykor a szociológia beható és alapos ismerete is.

CW: Magyarországon hány új munkahellyel számolhatunk az adatrobbanás következtében?
VF: Ezt most még nehéz megbecsülni, de ha abból indulunk ki, hogy az IKT területén már most is nagyon komoly, több ezer fős szakemberhiánnyal küzdünk, úgy gondolom, hogy a műszaki-gazdasági területek iránt érdeklődő fiatalok számára az adatipar valóban komoly lehetőséggel bír a jövőben. A Fehér könyv a nemzeti adatpolitikáról című tanulmány egyszerű extrapolációval 2000 körüli számot prognosztizál.

CW: Melyek a legfőbb kormányzati szerepek az adatrobbanás hatásának kezelésében?
VF: A kormányzat feladata ezen a területen is összetett. Kiemelt feladat a stratégiaalkotás, a tudatosítás, a közadatok minél szélesebb körének közzététele újrahasznosítás céljára, valamint az adatipar kialakulásának ösztönzése. Ezek egymásra is épülő feladatok, és az első kettő megvalósítása már megkezdődött az NHIT komoly szakmai szerepvállalásával, gondoljunk csak a Fehér Könyv elkészítésére. Az NHIT kiemelt célja annak tudatosítása a kormányzati intézményekben, hogy az adatipar Magyarország gazdasági versenyképességének növelése szempontjából kiemelt területté válik a jövőben, hiszen az állam működésével összefüggésben is, folyamatosan gyorsulva hatalmas mennyiségű adat keletkezik. Ilyen hirtelen változást hozott az utóbbi időben például az elektronikus útdíjrendszer, az online pénztárgépek vagy az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) bevezetése is.

CW: Pontosan mit tartalmaz a Fehér Könyv?
VF: A Fehér Könyv átfogó stratégiai dokumentum, amelynek része a helyzetelemzés, a problémafeltárás, a jövőkép, a stratégiai alternatívák értékelése, a javasolt célrendszer bemutatása. A tanulmány a jól működő adat-ökoszisztéma kiépítéséhez ad támpontokat, amelynek létrejötte nagyon komoly előnyökkel jár Magyarország számára, többek között mérhetően növeli hazánk versenyképességét. Már a munka megkezdése is befektetésvonzó hatással jár. Beindul a hazai adatipar, amely már az első időben is több milliárd forint nagyságrendben járulhat hozzá a hazai GDP-hez, hiszen a közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó ágazatokban is gyorsítja a fejlődést és növeli a gazdasági kibocsátást. Emellett a kormányzás minőségét is javítja a közszféra adatainak szisztematikus újrarendezése, létrejöhet az adatvezérelt közigazgatás, és a kormányzás költségei is csökkenthetők a közszféra adatgazdálkodásában jelenleg fellelhető párhuzamosságok megszüntetésével.
Mindezek megvalósításához a Fehér Könyv néhány intézkedést is javasol. Ilyen például az adatvagyon felmérése, az ország adatvagyon-kataszterének létrehozása, valamint a közadatvagyon kezelését ellátó szervezetrendszer létrehozása. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy ez nem konkrét intézkedési terv, hanem javaslat. Egy, a felelősöket, a szükséges forrásokat, valamint már határidőket is tartalmazó akcióterv elkészítésére a Fehér Könyv társadalmi vitáját követően kerülhet sor.

CW: Az adatrobbanás kormányzati kezelését illetően mennyire jelöli ki az utat az Európai Unió, illetve mennyire járhatja Magyarország a saját útját?
VF: Az Európai Unió folyamatosan igyekszik felhívni a tagállamok figyelmét az adatokban rejlő hatalmas lehetőségek kiaknázására, ezért stratégiai és módszertani anyagok tucatjait tette közzé az utóbbi években: Digitális Egységes Piac Stratégia (2015-2016), EU nyíltadat-stratégia (2011-2020), EU adatközpontú gazdaság stratégia (2014-2020). Különösen friss és értékes módszertani anyagok találhatóak az Európai Bizottság új adatportálján (www.europeandataportal.eu), amelyen egyébként már közel félmillió európai nyílt adatkészletről is található információ. Az EU mellett az ENSZ, az OECD és a Világbank is rendelkezik a kormányzati adatokhoz való, alapvetően nyílt hozzáférést szorgalmazó általános stratégiákkal, illetve operatív jellegű módszertani dokumentumokkal. Hazánkban még a munka elején tartunk, így ha valamilyen speciális akadályba ütközünk, a fenti stratégiák minden bizonnyal tartalmaznak olyan javaslatot, amelyet a hazai viszonyokra átültethetünk, és jó gyakorlatként alkalmazhatunk.

CW: Június 1-jétől a hazai egészségügyi ellátók kötelesek adatokat szolgáltatni az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) rendszerébe. Mivel a felhőalapú rendszerben különösen érzékeny személyes adatokat tárolnak, az a lehető legmagasabb fokozatú biztonsági besorolással bír. Az EESZT-vel, illetve a személyes adatok védelmével kapcsolatban van az NHIT-nek valamilyen javaslata, feladata?
VF: Az EESZT bevezetése több olyan kihívást oldhat fel, amelyre az egészségügy sok-sok éve keresi a választ. A jövőben a kezelőorvos ténylegesen hozzáférhet a korábbi vizsgálatok, kezelések adataihoz, elektronikus receptet és beutalót írhat fel, elektronikus úton tud kollégáival konzíliumot tartani – ezek nagyon fontos, jövőbe mutató változások. Természetesen a rendszer sarkalatos pontja az adatok bizalmas kezelése. Az EESZT az Európai Unió szakértői munkacsoportja vonatkozó ajánlásának figyelembevételével készült. A szabályozás szintjén az elvi garanciákat az informatikai biztonsági szabályozás és a 2015 decemberében elfogadott, kifejezetten az EESZT adatkezelésére vonatkozó szabályozás rögzíti. Fontos azonban, hogy a bevezetést követően kis idővel felülvizsgálat történjen, amely a gyakorlati tapasztalatok alapján ellenőrzi, merültek-e fel problémák, és ha igen, ezek kezelésére milyen intézkedések, további garanciák szükségesek. Az NHIT hosszú távú célkitűzése, hogy megfelelő adatvédelmi és adatkezelési elvek alkalmazása mellett egyszerűsödjön az e-ügyintézés, és az állampolgárok a számukra elérhető szolgáltatásokat egységes felületen és egységes eszközökkel tudják majd igénybe venni, legyen szó akár az egészségügyről, akár az adóügyekről.”

Forrás:
Lépések az adatvezérelt közigazgatás felé; Mallász Judit; Computerworld; 2016. június 10.

Közigazgatás, politika

Megszűnhet a kórházak önállósága

„Megszűnik a kórházak gazdálkodási önállósága, jogilag pedig beolvadnak a tervezett kancelláriákba, ha a kormány az egészségügyi államtitkárság által javasolt változatot fogadja el szerdai ülésén. A tervek szerint 2017-től felálló kancellária-rendszertől tízmilliárd forintos megtakarítást várnak az egészségügyben – derül ki a Magyar Idők birtokába került kormány-előterjesztésből.

– Az még sincsen jól, hogy az ellátással kapcsolatos összes döntés a kórházak falai között születik – többek között ezzel érvelt Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár, amikor azt fejtegette, miért is van szükség arra, hogy a felsőoktatás mintájára az egészségügyben is szétváljon a jövőben a szakmai és a gazdálkodási, illetve háttérfeladatok irányítása.
Az előterjesztés szerint – amelyről elvileg a csütörtöki kormányülésen akár végleges döntés is születhet – 8-10 kórház tartozna egy kancelláriához. Jelenleg 104 állami kórház működik. Ezeket november végéig, pályázat útján választanák ki, a rendszer 2017 januárjára állna fel.

Az új szisztéma kialakítására az egészségügyi államtitkárság három változatot dolgozott ki a kormány számára.

Bármelyik is legyen a befutó, jelentősen csökken a kórházi főigazgatók önállósága, „helyi érdekérvényesítő képessége”, remények szerint hatékonyabbá és átláthatóbbá válik a gazdálkodás, és az ágazatirányításnak is több lehetősége lesz a „beavatkozásra”, miután mindegyik verzióban külön irányítás alá helyezik a háttér- és a szakmai kiszolgálófunkciókat.
Az államtitkárság saját javaslatai közül a legradikálisabbat részesíti előnyben, azt, amelyik szerint megszűnik a kórházak gazdálkodási önállósága, jogilag pedig beolvadnak a tervezett kancelláriákba, „nem költségvetési szervként működő jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység formájában”.
A kancellárok hatásköre ez esetben a legszélesebb, még bizonyos szakmai kérdésekben is dönthetnek, vagyis a kórházak irányíthatósága érdemben növekedhet, szemben az elmúlt húsz évben tapasztalt tendenciával. Az előterjesztés ugyanakkor nem titkolja, hogy ez a legkockázatosabb verzió, mert „jelentős ellenállás alakulhat ki az erőteljes központosítással szemben”.

Bármelyik megoldást is válassza a kormány, a kancellárok alá tartozik majd a gazdasági, a munkaügyi, a pénzügyi, a kontrolling, a számviteli, az informatikai, az üzemeltetési terület és a közbeszerzés. Sőt, az orvosegyetemek vezető testületeiben is helyet kapnának. Lehetőségük lesz érdemi átszervezéseket végrehajtaniuk az egészségügyi ellátásban azáltal, hogy megszüntethetik a párhuzamosságokat, a kihasználatlan kapacitásokat.

Nemcsak az lesz az elvárás velük szemben, hogy növeljék a gazdálkodás hatékonyságát és megállítsák az újra növekvő eladósodást, de az is, hogy gátat vessenek annak a mára mindennapossá vált gyakorlatnak, hogy az állami fenntartású kórházak egymástól csábítják el az orvosokat, ápolókat. Az átszervezéstől és a közvetlen kancellári felelősség bevezetésétől tízmilliárd forintos megtakarítást remél az egészségügyi államtitkárság, amiből szerintük részben fedezhetők a nagyobb javítási, felújítási igények.”

Forrás:
Megszűnhet a kórházak önállósága; Haiman Éva; Magyar Idők; 2016. június 8.

Megtakarításokat várnak az egészségügyben a kancellári rendszertől

„Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a kancellári rendszer a felsőoktatás területén bevált, jól működik, és reményeik szerint az egészségügyben is hasonló eredményeket tudnak majd elérni bevezetésével.

Szerdai számában a Magyar Idők írt arról, hogy megszűnik a kórházak gazdálkodási önállósága, jogilag pedig beolvadnak a tervezett kancelláriákba, ha a kormány az egészségügyi államtitkárság által javasolt változatot fogadja el szerdai ülésén.

A tervek szerint 2017-től felálló kancellária-rendszertől tízmilliárd forintos megtakarítást várnak az egészségügyben – derül ki a lap birtokába került kormány-előterjesztésből.

Rétvári Bence egy más témában tartott sajtótájékoztatón szerdán újságírói kérdésre azt mondta: a tárca javaslatáról a végső döntést a kormány hozza meg a közeljövőben.

Mint kifejtette: az elmúlt években azt tapasztalták, hogy a kancellárok megjelenése az egyetemeken nagyobb pénzügyi lehetőségeket biztosított, a felsőoktatási intézmények adóssága harmadára, negyedére esett vissza.

Emellett az egyetemeknek, főiskoláknak a készpénztartaléka 120 milliárdra nőtt, s ez óriási előrelépés volt a hatékonyabb gazdálkodás területén – mutatott rá az államtitkár.

Rétvári Bence értékelése szerint a felsőoktatás területén bevált, jól működik a kancellári rendszer. Ezért gondolják úgy, ha a kórházakban az orvosi-szakmai és a gazdasági irányítás elválik egymástól, akkor hasonló eredményeket érhetnek el a kórházak gazdálkodásában is.

Az államtitkár úgy fogalmazott: egy jól bevált felsőoktatási mintát szeretnének az ágazatnak megfelelő változtatásokkal megjeleníteni az egészségügy rendszerében is. Bíznak benne, hogy hasonló eredményeket tudnak majd elérni – rögzítette, s kitért arra, hogy a kórházakat elmúlt öt évben 160 milliárdnyi adósságkonszolidációval segítették.

A kancellárok között arányosan osztják majd el a kórházakat, nyilván lesz olyan, akihez több intézmény tartozik – jelezte Rétvári Bence.”

Forrás:
Megtakarításokat várnak az egészségügyben a kancellári rendszertől; Híradó.hu/MTI; 2016. június 8.

Készül az idei Jó Állam Jelentés

„Készül a Jó Állam Jelentés, amely a tavalyi után már a második a sorban. A jó hazai és külföldi visszhangot kapott szakértői anyag idei változata két területen is tartalmaz újdonságot.

Az NKE Államtudományi Intézet még tavaly készítette el az első Jó Állam Jelentését. A dokumentum a kormányzati hatékonyság változásait, fejlődését vizsgálta egy autonóm, tudományosan megalapozott mérési, értékelési módszertan és adatbázis segítségével. Az intézet alapítása óta kiemelten fontos feladatnak tartja, hogy kutatásai révén hozzájáruljon a modern állam és a hatékony nemzeti közigazgatás feltételrendszerének és működésének kialakításához. Az egyetem kidolgozta a Jó Állam Jelentést, amely megbízható visszacsatolást nyújt az államreform és a közszolgálat-fejlesztés eredményeiről, hatásairól. Az első Jó Állam Jelentés sajtóbemutatóján Dr. Kis Norbert, az intézmény továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese elmondta: hat hatásterületen, mintegy 150 mutatóval mérték a kormányzás minőségét. A kutatás során csak megbízható, hiteles adatokkal dolgoztak a kutatók, abban a jelentésben azonban még nem jelentek meg az úgynevezett véleménymérések eredményei. „Az idei kutatómunka azonban már erre is figyelmet fordított” – emeli ki az idei Jó Állam Jelentés egyik újdonságát Dr. Kaiser Tamás. A ma már Államkutatási és Fejlesztési Intézetnek nevezett központi szervezeti egység tudományos igazgatója hozzáteszi: a KSH közreműködésével mind a hat hatásterületen végeztek reprezentatív véleménymérést, amely a közvélemény álláspontjának megjelenésével tovább növelheti a Jó Állam Jelentés hitelességét.

A tavalyihoz képest a másik új elem a nemzetközi összehasonlítás megjelenése. Szerinte a hazai eredmények nemzetközi összehasonlítása számos módszertani kérdést vet fel, például hogy milyen országokkal, ország típusokkal érdemes összehasonlítani a hazai mérés eredményeit. Emellett fontos az is, hogy az összehasonlítás alapját képező mutatók hasonló módszertan alapján legyenek megállapítva.

Az idei Jó Állam Jelentéssel kapcsolatban most folynak a finomhangolások. Ezt segítik a hatásterületek munkacsoportjainak műhelybeszélgetései, amelynek nagyobb részén már túl vannak a szakemberek. „Az a célunk, hogy mielőtt a jelentés elnyeri végső formáját, legyen egy nyilvános szakmai vita a tudományos közösség és a téma szakértőinek részvételével”- jelzi Kaiser Tamás. Bár a kutatás már jelentős mértékben előrehaladt, azonban vannak még nyitott kérdések, ezekre is kaphatnak válaszokat ezeken a rendezvényeken. Ilyen kérdés például, hogy lehet-e mérni, és ha igen milyen mutatókkal, módszertannal a középosztály helyét, pozícióját Magyarországon. „A demokrácia munkacsoport megbeszélésén például felmerült az is, hogy mit kezdjünk a különböző külföldi kutatóintézetek méréseivel és hogyan lehet elkerülni a szűk keresztmetszeteket” –hangsúlyozza a tudományos igazgató.

Kaiser Tamás elmondta: az utóbbi időben Európában is megnőtt az érdeklődés a nemzeti szintű jelentések iránt, de még mindig csak kevés ország készít ilyet. Skóciában például egy 50 indikátort tartalmazó kormányzati értékelő rendszert működtetnek. Az ilyen nemzeti szintű kormányzati teljesítménymérések ráirányítják a figyelmet olyan speciális problémákra is, amelyekfölött a nagy nemzetközi mérések elsiklanak. A skót jelentésben például szerepelt az új otthonok számának növelése és az azzal kapcsolatos kormányzati intézkedések hatása. De ilyen lehet például a helyi közösségek kormányzati támogatása is, amit több indikátor is mér, mint például az internethasználat kiszélesítése, a skót vidék szabadidős célú kihasználtságának növelése, vagy éppen az emberek saját szomszédságukról kialakított véleményének javulása. „Érdemes tehát mérni azt is, hogy egy kormányzat mit tud tenni annak érdekében, hogy a helyi közösségek megmaradása tartós legyen”- hangsúlyozza Kaiser Tamás.

Az NKE államkutatással kapcsolatos tevékenységének szervezeti keretei is megváltoztak az elmúlt időszakban. Ennek részeként jött létre a korábbi Államtudományi Intézet alapjain az Államkutatási és Fejlesztési Intézet (ÁKFI). „Ez nemcsak egyszerű névváltozás, hiszen számos új feladattal bővült a tevékenységünk”- teszi hozzá a tudományos igazgató. Az ÁKFI egy koncentrált kutatásirányítási struktúra szervezeti kerete, amely jelenleg három kutatási egységgel működik: Államreform Központ, Sérülékeny Erőforrások Tudásközpont, Választási Rendszerek Kutatóműhely. „Továbbra is fontos feladatunk az államtudományokkal összefüggő kutatás-fejlesztési tevékenység szervezése, koordinálása és az államtudományi képzésfejlesztés támogatása”- hangsúlyozza Kaiser Tamás. A kutatási egységek ebben az akadémiai évben nemzetközi tudományos rendezvények szervezésében is közreműködtek. Ilyen volt például a 2016. május 26-án megrendezett nemzetközi konferencia, a Climatters 2016 – Országos Fenntarthatósági Szakmai Nap, melynek fővédnöke Áder János köztársasági elnök volt. De a kutatás-fejlesztés mellett fontos küldetése az intézetnek a tudományos eredmények megismertetése, a disszemináció is. Az AKFI ettől az évtől az Acta Humana mellett már egy másik periodikát is gondoz: az Államtudományi Műhelytanulmányok című online folyóiratot, amely az intézet honlapján (www.allamtudomany.hu ) található meg.

A kutatás-fejlesztés területén különösen hangsúlyos feladat a külső kapcsolatok erősítése. Ennek megfelelően folyamatosan keresik a lehetséges partnereket, amely lehet egy másik egyetem, egy kutatóműhely, vagy akár egy helyi önkormányzat is.

Kaiser Tamástól megtudtuk, hogy az idei Jó Állam jelentést ezúttal is megtárgyalja majd az Államreform Bizottság. A jelentés mellett készül két támogató háttéranyag is: A Jó Állam Mérhetősége kiadvány a jelentés tudományos megalapozását tartalmazza, míg a már említett Jó Állam Véleménymérés a közvélemény visszajelzéseit tükrözi majd. A tudományos igazgató azt szeretné, ha a jövőben a nemzetközi összehasonlítás még erőteljesebben jelenne meg az anyagban, és a módszertani kérdések, viták jobb feltérképezést is kiemelt feladatnak tekint”

Forrás:
Úton a Jó Állam Jelentés felé; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2016. június 9.

Megújuló képzési rendszer a közigazgatásban

„A ténylegesen ellátott feladatokhoz és a teljesítményhez kötődő bérezés kialakulását segíti a közszférában az állami tisztviselőkről szóló törvény, amelyet nemrég fogadott el az Országgyűlés. Az új szabályozás részleteiről is szó volt az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kara és a Magyary Zoltán Szakkollégium közös rendezvényén, amelyen Magyary Zoltán születésének 128. évfordulójára is megemlékeztek a résztvevők.

Az eddigi oktatási-kutatási tevékenységek mellett az állami tisztviselőkről szóló törvény végrehajtása újabb feladatokat ró a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, amelynek kiemelt szerepe van a közszolgálatban dolgozók képzésében, továbbképzésében- mondta el a rendezvényen. Prof. dr. Kiss György. Az ÁKK dékánja hozzátette, hogy a világ egyre inkább a zártabb közigazgatás irányába változik, ahol az erős állam ideája a meghatározó. A professzor szerint olyan képzéseket kell nyújtani a leendő közszolgák számára, amelyek lehetővé teszik az átjárhatóságot a köz- és a magánszféra között is.

Magyary Zoltán munkásságában kitüntetett szerepe volt a közigazgatás személyi állományával kapcsolatos kutatásoknak, amelyről Dr. Koi Gyula beszélt a rendezvényen. Az ÁKK Általános Közigazgatási Jogi Intézet adjunktusa Magyary Zoltánt a közigazgatási jog és a közigazgatás-tudomány egyik legnagyobb magyarországi alakjának nevezte, aki úgy tartotta, hogy a közigazgatást nemcsak jogi eszközökkel lehet vizsgálni. Elhangzott, hogy széles szakmai műveltsége, olvasottsága, idegen nyelvi ismeretei kiemelték abból a környezetből, amiben élt, részben emiatt is érték sokszor súlyos és jogtalan kritikák. „Magyary természetes egységként kezelte a közigazgatással kapcsolatos tudományterületeket, mint például a közigazgatási jogot, a közigazgatás politikát, a közigazgatás történetet és a pénzügyi jogot”- mondta Koi Gyula. Az adjunktus hozzátette, hogy Magyary életművében sok ponton jelenik meg a közigazgatás személyi állományával kapcsolatos véleménye. Az 1942-ben megjelent, a Magyar Közigazgatás címet viselőművében például kifejti, hogy minden közigazgatási szervezetben nagy szerepe kell legyen a személyzeti politikának, amelyre egyfajta kettősség jellemző. Egyrészt össze kell egyeztetni a közigazgatásban résztvevők érdekeit, másrészt pedig a lehető legmagasabb szakmai színvonalon dolgozókat kell alkalmazni a közigazgatásban.

A közigazgatás személyi állományára vonatkozó jogi szabályozás megújításáról szólt előadásban Dr. Kovács Zoltán. A Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára az állami tisztviselőkről szóló, nemrég elfogadott törvény kapcsán megjegyezte, hogy az jól illeszkedik abba a szemléletváltásba, amely 2010-től indul meg a közigazgatásban. Az ágazatban tapasztalható aránytalan jövedelmi viszonyok és a személyi állomány elöregedése arra sarkalják a kormányzatot, hogy az eddiginél teljesítményarányosabb bérezést és egy modernebb képzési rendszert vezessen be. „Az új törvény – amelyet az Államreform Bizottság is megtárgyalt- elsősorban az eddig legrosszabbul keresők és a frontvonalban lévő ügyintézők bérét emeli markánsabban július elsejétől ”- mondta Kovács Zoltán. Az államtitkár hozzátette, hogy az állami tisztviselők fizetése már nem alapilletményből, valamint kiegészítésekből és pótlékokból áll, hanem az előmeneteli fokozatokhoz tartozó sáv alsó és felső határa között lesz majd megállapítható. Az átlagosan 30 százalékos illetményemeléssel párhuzamosan új teljesítményértékelési és minősítési rendszert is bevezetnek, a képzések terén pedig új szabályok lesznek érvényesek. Eszerint a kinevezett állami tisztviselőknek két éven belül közigazgatási szakképzettséget, a vezetői munkakörbe kinevezett állami tisztviselőknek pedig öt éven belül kormányzati szakképzettséget kell szerezniük. Az állami tisztviselőknek 2017. július 1. után vagy már a belépéskor rendelkeznie kell a közigazgatási tanulmányok szakirányú továbbképzés nyújtotta végzettséggel, vagy két éven belül le kell tennie ezt a vizsgát. A képzéseket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezi, amelynek kiemelkedő szerepe lesz a megújuló rendszerben, ahol a mechanikus vizsgaszemlélet helyett az egyéni fejlesztési szempontok kerülnek majd előtérbe.

Az új teljesítményarányos illetményrendszer és a megújuló képzési rendszer mellett akkor lehet igazán versenyképes a közszolgálat, ha a megfelelő szakmai tudással rendelkező utánpótlást is biztosítani tudja. Ennek stratégiai támogatásáról beszélt a rendezvényen Dr. Hazafi Zoltán egyetemi docens. Az NKE ÁKK emberi erőforrás intézetének vezetője szerint az egyik nagy probléma, hogy sok tehetséges fiatal nem a közszolgálatot választja élethivatásul, ráadásul elég nagy a fluktuáció is az ágazaton belül. „ Bár 2010 óta voltak törekvések a folyamat megállítására, a közigazgatás személyi állománya jelentősen elöregedett, és elég nagy számban fordul elő pályaelhagyás, így a megtartó képességet mindenképpen növelni kell”- fogalmazott Hazafi Zoltán. A docens szerint szükség van a pályára vonzó, a pályára illesztő és a pályán tartás képességének fejlesztésére. Hozzátette azt is, hogy új kiválasztási rendszerre van szükség, amely esetében nem azt kell nézni, hogy ki nem alkalmas a pályára, hanem azt, hogy ki alkalmas.

A rendezvény végén a résztvevők megkoszorúzták az ÁKK Ménesi úti épületében lévő Magyary-emléktáblát, ma pedig szülővárosában, Tatán emlékeznek meg a tudósról. A témáról bővebben a Bonum Publicum egyetemi magazin júliusi számában olvashatnak. ”

Forrás:
Megújuló képzési rendszer a közigazgatásban; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2016. június 10.

Közigazgatási, politikai informatika

2018-ig egységesítik az állami informatikai rendszereket

„A Magyarországon egymástól elkülönülten működő 300 informatikai szakrendszert 2018-ig összekapcsolják, ami a vállalkozások versenyképessége, a hatékonyság, és gyorsaság érdekében kulcskérdés – mondta a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára egy konferencián.

Kovács Zoltán A vállalati szektorhoz kapcsolódó közigazgatási bürokrácia csökkentési program kidolgozása című országos konferenciasorozat záró rendezvényén kiemelte: a kormány elkötelezett a bürokrácia csökkentése iránt. Január óta több mint 20 konferenciát szerveztek, több mint ezer vállalkozás részvételével. A vállalkozások felvetett jogszabályi problémáit a törvényalkotó kiértékeli, ahogy a közigazgatásban dolgozóktól érkezett 1100 bürokráciát csökkentő javaslatot is – hangsúlyozta.

Magyarországon 1952 törvény van hatályban, és 301 törvényerejű rendelet, amit még kimondani is sok – fogalmazott. Rámutatott, az elmúlt fél évben 220 törvényt módosítottak, új ágazati eljárási szabályokat vezettek be, rövidültek az eljárási határidők, de még számos feladat hátra van, amelyek közül a háttérintézmények átszervezését emelte ki.

Szeleczki Zsuzsanna, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adó-, és vámszakmai hatósági és felügyeleti ügyekért felelős helyettes államtitkára elmondta: az adóhatóság átalakítása megindult, előtérbe került a piaci szereplők versenyképességének támogatása. A közigazgatásban egyedülállónak nevezte a szereplők között kialakult párbeszédet. A már megtett intézkedésekről is visszajelzéseket vár a kormányzat, az állami szerepvállalás újraértékelése történik – húzta alá. Az adóhivatal elkötelezett a megújulás iránt, a vállalkozók támogatása kiemelt feladat – mondta.

György István, Budapest kormánymegbízottja szintén azt emelte ki, hogy a vállalkozók életének megkönnyítése érdekében a bürokrácia csökkentésének folytatódnia kell. Bejelentette, hogy központi gépjármű ügyintézési pontot terveznek nyitni a XVIII. kerületben, amely cégeket fog kiszolgálni.

Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke arról beszélt, hogy a mindenkori kormányok a bürokrácia foglyai, a bürokráciát Magyarországon 30 éve kiirthatatlan daganatnak nevezte. Úgy vélte, amelyik ország nem tudja a többiekhez igazítani az állam költségét, az az ország megszűnik, kiürül az elvándorlás miatt. A teljesítménykövetelményt a versenyszférához kellene igazítani a közigazgatásban is – vélekedett.

Kovács Zoltán a felvetésre reagálva elmondta: a teljesítményarányos fizetések ügyében tettek előrelépést, júliustól új bérezési szabályok lépnek életbe a közigazgatásban.”

Forrás:
2018-ig egységesítik az állami informatikai rendszereket; Miniszterelnökség; 2016. június 10.

Akadálymentesítés: még az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz sem tudnak online fordulni a vakok

„Nem tudják használni a súlyos látássérült emberek az általános nyomtatványkitöltő keretprogramot (ÁNYK), mert a szoftver megírásánál nem figyeltek oda az alkotók az ernyőolvasó szoftveres hozzáférhetőség megteremtésére. Pedig az elektronikus űrlap “már nemcsak a NAV, hanem a közigazgatás más szervezeteinek a nyomtatványait is képes kezelni” – írja az adóhatóság saját honlapján.

Aki tehát ernyőolvasó szoftverrel netezik, hiába próbálná meg önállóan, elektronikusan beadni adóbevallását, semmire sem menne. Ha pedig ezek után úgy dönt a vak ember, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordul, mégpedig úgy, hogy nem szeretne szívességet kérni másoktól – pl. borítékot címezni, feladóvevényt kitölteni -, megint hoppon marad: elektronikusan az EBH-hoz is az ÁNYK-n keresztül vezet az út. Hagyományos e-mailben közigazgatási hatósági eljárást kezdeményezni nem lehet.

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvények előírják az egyenlő bánásmód követelményét és az esélyegyenlőség előmozdítását. A közforgalmú honlapok és szoftverek esetében a látássérült emberek használatból történő kizárása e szerint tilos. Lenne. Hazánkban ugyanis sem a közigazgatás, sem a forprofit szféra nem sokat törődik maradéktalanul a jogszabályok vonatkozó paragrafusaival.

Pedig a vak emberek számára a világhálón történő ügyintézés, vásárlás, információszerzés jelentette életminőség-javulást szinte lehetetlen lenne túlbecsülni. Ezek a lehetőségek a történelem során eddig soha nem tapasztalt mértékben szüntethetnék meg az érintetteket sújtó kiszolgáltatottságot.

Márpedig – a közhiedelemmel ellentétben – az akadálymentes hozzáférés biztosítása nem igényelne sem különleges berendezéseket, sem drága fejlesztéseket. A látássérült emberek gyakorlatilag ugyanakkor kezdtek el személyi számítógépeket használni, mint ép társaik.

A 90-es évek eleje óta töretlen az a trend, hogy a nem látók is a bárki számára hozzáférhető computereken dolgoznak, a különbség pusztán egy ernyőolvasó szoftver, mely a képernyőn megjelenő szöveges információt olvassa fel vagy küldi át egy Braille-kijelzőre nekik.

Egy akadálymentes honlap – szintén a közhiedelmekkel és a Magyarországon magát makacsul tartó gyakorlattal szemben – a látók számára semmiben sem különbözik az ernyőolvasó szoftverrel nem használható társától. Mivel a látássérültek által futtatott szoftver a weboldalak kódjából nyeri ki az információt, a látó felhasználók által „tapasztalt” felület (látvány) a jogkövető oldalon nem feltétlenül tér el a jogsértőtől.

Az akadálymentes weboldalak elkészítésére ma már rendelkezésre áll az ISO 40500 számú, a világon mindenütt elfogadott szabvány is, melynek tartalma bárki számára ingyenesen hozzáférhető. A szabványt alkalmazó oldal elkészítése pedig egy fillérrel sem kerül többe, mint az ezt figyelmen kívül hagyóé.

A hazai gyakorlat mégis meglehetősen vegyes: a hozzáférhető weboldalak tekintetében is valószínűsíthetően inkább az áll, hogy „így sikerült”, minthogy a készítők tekintettel lettek volna a jogszabályokban meglévő követelményekre.

A legbicskanyitogatóbb megoldásra minden bizonnyal az ELMŰ-ÉMÁSZ pályázhat, mely ügyintézésre szolgáló oldalán szemmel nem, csak ernyőolvasó szoftverekkel érzékelhető módon azonnal így indít:

„Online ügyfélszolgálatunk felülete nem akadálymentes”.
Ez nagyjából egyenértékű azzal, mintha egy étterem bejárata fölé kiírnák: “cigányt nem engedünk be”.

Az igazsághoz tartozik, hogy az ELMŰ-ÉMÁSZ honlapjának bizonyos funkciói, például a korábbi óraállások lekérdezése, elérhetőek. Ugyanakkor az elkészült számlákat letölteni, elolvasni, ellenértéküket bankkártyán befizetni a nem látó felhasználó hiába próbálná. Holott ezek a lehetőségek éppen ennek a fogyasztói csoportnak szolgálnának relatíve a legnagyobb haszonnal.

A látássérült emberek tavaly hiába próbáltak volna meg az “Otthon melege” programban támogatásra pályázni új mosógépükhöz: a pályázati űrlap egyik pontját ernyőolvasó szoftverrel nem lehetett kitölteni. Idén július 4-én indul a kormány új, ezúttal hűtőgépek beszerzését támogató programja. A nyilvánosan elérhető információk között semmi jele annak, hogy javították volna a tavalyi hibát.
…
Bár a TÁMOP-pályázatok lassan kifutnak, az uniós pénzeket kiosztó rendszer pályázati űrlapja ugyanakkor ernyőolvasó szoftverekkel szintén használhatatlan, pedig a TÁMOP-pályázatok is jelentős részben érintettek fogyatékos személyeket.

Számos látássérült ember dolgozik a civil szférában is, de önállóan pályázatot beadni itt sem képesek: az EPER (Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszer) ernyőolvasóval nem használható.

A vak munkatársak nem végezhetik foglalkoztatási támogatásban részesülő munkahelyüknél a társaik alkalmazásával összefüggésben járó állami támogatás megkövetelte adminisztrációt: A Rehabilitációs és Szociális Hivatal honlapjáról nyíló dedikált felület ugyanis ernyőolvasóval nem működik. Pedig a finanszírozók által előírtan, kötelezően foglalkoztatott rehabilitációs mentorok és tanácsadók feladatait akár vakok is elláthatnák.

Még a vakok között is különösen balszerencsések az ügyvédek, jogtanácsosok: az általuk használt, közpénzből készült vagy piacon árult szoftverek, például jogtárak, céges adatbázisok szinte egyöntetűen elérhetetlenek a számítógépet vakon használók számára. Ilyen adatbázisokat jelenleg négy cég gondoz, de jelenleg egyiké sem működik kifogástalanul képernyőolvasóval.

A vak ügyvédek önállóan nem tudnak hozzáférni az ingatlannyilvántartáshoz sem, de például a Magyar Közjegyzői Kamara ügyintézési felülete sem hozzáférhető, így az érintettek itt a többi között nem kezdeményezhetnek fizetési meghagyást. Küszöbön az elektronikus pervitel. Az ügyvédek hamarosan már csak az ÁNYK-n keresztül kommunikálhatnak a bíróságokkal. Persze csak ha látnak.

Egy a praxissal már felhagyott vak ügyvéd szerint az államigazgatási szervek a vak jogászok felvetéseire rendre azzal reagálnak, hogy az adminisztratív lépéseket amúgy is az ügyintézők végzik. Az ügyvéd csak ellenőriz. Csakhogy a jelenleg használatban lévő irattovábbítási és információs rendszerekben, ha vak, ellenőrizni sem tud. Márpedig hiába tanultak hosszú éveket, képtelenek ledolgozni ezt a versenyhátrányt a vak jogászok.
…“Folyamatban van az oldalunk fejlesztése. Figyelembe vettük javaslatait” – válaszolta a Webkincstárat üzemeltető Magyar Államkincstár honlapjának szerkesztősége egy felhasználói panaszra, mely az állampapír-műveletek on-line végrehajtására szolgáló portál nehézkes használatáról értesítette őket.

A Webkincstárnak jelenleg csak bizonyos funkciói, azok is csak egyféle ernyőolvasó szoftverrel érhetőek el. Jegyezni például éppenséggel – ha nehezen és csak bizonyos böngésző-ernyőolvasó párosítással is – tudnak a vak felhasználók is, ám például az úgynevezett naptárnézetek egyáltalán nem használhatóak. Holott ezeken mutatja meg az oldal, mikor jár le egy-egy papírod, mikor van fizetési kötelezettséged, stb.
…Szintén tavaly indította útjára a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a Szélessáv.hu elnevezésű weboldalt, ahol bárki megmérheti az internetszolgáltatója által biztosított otthoni sávszélességet. Kivéve a látássérültek: a mérés ugyanis olyan grafikus felületen történik, amelyet az ernyőolvasók nem tudnak kezelni.

Az üzemeltetők 2015-ben egy felhasználói panaszra, idén pedig már az Indexnek is fogadkoztak: fejlesztenek, megcsinálják. A tapasztalat azonban az, hogy ezeket az ígéreteket nálunk sajnos nem szokás betartani…[Az eredeti cikkből főként a közigazgatási, közszolgáltatási példákat válogattuk ki. De sok példát sorol fel a szerző a kereskedelmi cégek gyakorlatából is. Szerk.]”

Forrás:
Webakadálymentesítés: még az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz sem tudnak online fordulni a vakok; Takács Péter; Átlátszó blog; 2016. június 11.
Lásd még: Web Content Accessibility Guidelines; Wikipédia
Web Akadálymentesítési Útmutató 2.0; W3C
A WCAG 2.0 Értelmezése. Segédlet a Web Akadálymentesítési Útmutató 2.0 (WCAG 2.0) Értelmezéséhez és Alkalmazásához; W3C
Web Accessibility Initiative (WAI); W3C

Informatika, távközlés, technika

Telefonhasználat: „Hívj fel a vezetékesen…!”

„A 2000-es évek elejéhez képest napjainkra a vezetékes fővonalak darabszáma közel 20%-kal csökkent (számuk alig éri el a 3 000 000-t) miközben már kb. 11 800 000 aktív mobilelőfizetés van használatban. Felmerül a kérdés, hogy hol használnak még vezetékes telefont? Az alábbi térképen válogathat az olvasó a különböző vezetékes telefonos statisztikák között.

Magyarországon a 2000-es évek eleje volt a vezetékes telefonhálózat virágkora: több mint 3 800 000 fővonal működött az országban. Ám a mobilszolgáltatók megjelenése a feltöltőkártyás és előfizetéses mobiltelefonok mennyiségének folyamatos növekedését eredményezte. Így napjainkra a vezetékes fővonalak darabszáma közel 20%-kal csökkent, miközben kb. 11 800 000 aktív mobilelőfizetés van használatban (vagyis átlagosan 1,2 db jut az állandó belföldi lakosság minden tagjára).

A vezetékestelefon-hívások térbeli mintázata azonban látványos eltéréseket mutat. A Lechner Tudásközpont által működtetett Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) településenként összesített adatait felhasználva ugyanis jól lehatárolhatók olyan térségeink, ahol az emberek sokkal gyakrabban használnak vezetékes telefont, mint máshol.

A vezetékes telefonról 2014 során indított hívások egy főre jutó összidőtartamát településenként ábrázoló térképen az országos átlag 317 perc, amihez nagyon közeli érték jellemzi például Ajka vagy Herceghalom lakosságát. Néhány településünk viszont egészen „bőbeszédű” (Visonta 913 perc, Németbánya 866 perc, de említhető Budapest is 881 perccel), vagy éppen rendkívül „szűkszavú” (Pilis 211 perc, Devecser 196 perc).

Térségi léptékben vizsgálva Budapest vonzáskörzete és a megyeszékhelyek mellett Tolna megye Pécsváradi és Bonyhádi járásaiban, a Bükk és részben a Mátra területén, Észak-Magyarországon pedig Aggtelek és a Zemplén térségében használják sokat a vezetékes telefont: évi 500–650 percet (vagyis 8–11 órát) beszélnek fejenként. Ehhez képest Dél-Magyarországon az átlagérték alig 131 perc körüli.

A különbségek magyarázata alaposabb elemzést igényel, de néhány alapvető tényező szerepe meghatározó. A megyeszékhelyek magas értékeit például a közigazgatás hivatalai és a vállalati központok indokolják, mivel többségük vezetékes telefonon intézi az ügyeket. Más térségek (Tokaji-hegység, Vértes, Bükk, Tolnai-dombság) átlag feletti értékei minden bizonnyal a domborzat számlájára írhatók. Logikusan hangzik, hogy míg az Alföldön ritkán megy el a térerő, addig a Bükk völgyeiben ez sokkal gyakrabban előfordul, ezért az ott élők nagyobb arányban választják a biztosan működő, vezetékes hálózatot. Közrejátszanak továbbá demográfiai szempontok és a fogyasztási szokások is, ugyanis a vidéki, idősebb népesség általában nehezebben veszi kézbe a mobiltelefont, a helyi szolgáltatók kombinált előfizetési csomagjai pedig arra ösztönzik az ügyfeleket, hogy tartsanak ki a hagyományos telefonvonal mellett.

A vezetékestelefon-használat térbeli sajátosságai – például az eltérő típusú (helyi, belföldi, nemzetközi, mobil) hívások települési adatai és néhány demográfiai mutató – részletesebben is tanulmányozhatók a térkép interaktív változatán, amely a http://gis.lechnerkozpont.hu/foldgomb weboldalon érhető el.”

Forrás:
Hívj fel a vezetékesen…!; Deák Márton; Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság; 2016. június 3.

45 éve avatták fel a crossbar központot Lágymányoson

„1971. június 5-én avatták fel az első hazai nagyvárosi crossbar központot, az ARF 102-t Lágymányoson, a Vásárhelyi Pál utcában. A svéd LM Ericsson által gyártott telefonközpont 20 ezer előfizető kiszolgálására volt alkalmas. Ezzel a telefonközponttal egy új korszák vette kezdetét a hazai telefóniában.

A hazai nyilvános hálózatban 1971-ig túlnyomó többségben forgógépes, u.n. rotary telefonközpontok üzemeltek. Már az ötvenes évek közepén felmerült, hogy licenc-vásárlással kellene áttérni a korszerűbb crossbar rendszerre a hálózatban. Egészen 1966-ig azonban nem született döntés ebben a kérdésben. Az előzetes tanulmányutak alapján fokozatosan körvonalazódott, hogy a bécsi STT céggel célszerű a licenc-vásárlást lebonyolítani. A telefonközpont azonban nem volt készen, az STT ajánlata az volt, hogy fejlesztési kooperációval készüljön el az új rendszer.

Időközben az LM Ericsson is tett egy ajánlatot az általa kifejlesztett teljes crossbar rendszer szállítására és gyártási licencére. Ez a rendszer akkor már 10 éve gyártásban volt, így egy kiforrott rendszer átvételére nyílt lehetőség. Az akkori két illetékes minisztérium, a KGM (Kohó- és Gépipari Minisztérium) és a KPM (Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium) vizsgálatai alapján 1968-ban született meg a döntés az LM Ericsson AR rendszerének az átvételéről.

A crossbar elnevezés a kapcsolómező működési módjáról kapta a nevét, a kapcsolást ugyanis keresztrudak (crossbar) segítségével hozta létre a rendszer. A keresztrudakat jelfogók mozgatták és így tudták ezeket lefektetni (összekapcsolás) vagy felemelni (bontás).

Az első nagykapacitású telefonközpontot még az Ericsson szállította, de ezzel párhuzamosan megindult a hazai gyártás bevezetése is a BHG égisze alatt. Sokszor azt szokták mondani, hogy ez volt az első crossbar telefonközpont a hazai hálózatban, de ez nem állja meg a helyét. A BHG már 1964-ben telepített egy saját fejlesztésű ECR névre hallgató crossbar rendszert Litér községben, majd 1965-ben Balatonfüreden, s a körzetben létrejött egy elektronikus vezérlésű rurál mintahálózat. 1965-ben a Magyar Posta a zágrábi Nicola Tesla cégtől is rendelt egy ARM crossbar tranzitközpontot a nemzetközi kapcsolatok automatizálására, melyet a Helyközi Távbeszélő Igazgatóságon szereltek fel 80 vonalas induló kapacitással. Ezek a crossbar rendszerek tehát jóval megelőzték a lágymányosi ARF 102 elindulását. Az igazi crossbar időszakot mégis ettől az 1971. június 5-i időponttól számíthatjuk. Ettől az időponttól kezdve közel két évtizeden keresztül csak crossbar telefonközpontokat telepítettek a hazai hálózatba.

Az eseményről annak idején még a Filmhíradó is megemlékezett, a két perces összeállítás a https://www.youtube.com/watch?v=dA8-lG2Dpg0 címen a YouTube-on megtekinthető.”

Forrás:
45 éve avatták a Lágymányosi crossbar központot; Bartolits István; Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület; 2016. június 6.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Európai Bizottság: „ Tíz intézkedés az európai polgárok készségeinek javításáért”

„Az Európai Bizottság a mai napon új, átfogó készségfejlesztési programot fogadott el. A kezdeményezés azt hivatott biztosítani, hogy az emberek fiatal koruktól kezdve a készségek széles skáláját sajátítsák el, illetve hogy a lehető legjobban kamatoztatni lehessen az európai humántőkét. Ez végső soron elő fogja mozdítani a kontinensen a foglalkoztathatóságot, a versenyképességet és a gazdasági növekedést.

A ma elfogadott új európai készségfejlesztési programban a Bizottság felkéri a tagállamokat és az érdekelt feleket, hogy javítsák a készségek minőségét és a munkaerőpiaci keresletnek megfelelő készségek elsajátítását. A témában készített tanulmányok szerint 70 millióra tehető azoknak az európaiaknak a száma, akik nem tudnak elég jól olvasni és írni, a számolási és a digitális készségek terén pedig még ennél is rosszabb a helyzet. Ezeket az embereket munkanélküliség, szegénység és társadalmi kirekesztődés fenyegeti. Ugyanakkor sok európai polgár dolgozik olyan munkakörben, amely nem felel meg az ambícióinak, és amelyben nem tudja kamatoztatni a tehetségét. Ez elsősorban a magasan képzett fiatalok körében fordul elő. Ezzel egyidejűleg az európai munkáltatók 40%-a arról számol be, hogy nem talál megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalókat ahhoz, hogy a cég növekedni tudjon, és képes legyen innovációs tevékenységet végezni. Végezetül azt is számításba kell venni, hogy túl kevés az olyan vállalkozó szellemű, kompetens ember, akit hozzáállása és képességei alkalmassá tesznek arra, hogy saját vállalkozást indítson, illetve hogy alkalmazkodni tudjon a változó munkaerőpiaci igényekhez.

Növelni kell tehát a készségek szintjét, elő kell segíteni a transzverzális készségek elsajátítását, és – egyebek mellett az ágazati szereplőkkel folytatott párbeszéd alapján – meg kell találni a módját annak, hogy jobban előre jelezzük a munkaerőpiaci készségkereslet alakulását, ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy javítsuk az emberek boldogulási esélyeit, továbbá hogy előmozdítsuk a méltányos, inkluzív és fenntartható növekedést, valamint a társadalmi összetartozást.

Annak érdekében, hogy segítsen megbirkózni a készségek terén jelentkező kihívásokkal, a Bizottság tíz intézkedésből álló kezdeményezést indít útnak. Ezeknek az intézkedéseknek a hatására jobban láthatóvá válnak majd a rendelkezésre álló készségek, és helyi, tagállami és uniós szinten egyaránt javulni fog az elismerésük – az iskoláktól az egyetemeken át a munkaerőpiacig.

Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök kiemelte: „Az Európai Unióban jelenleg több millió embernek nincs munkája, ezért mindent meg kell tennünk, ami csak telik tőlünk, hogy felvértezzük őket azokkal a készségekkel, amelyek elsajátítását a munkaerőpiaci változások szükségessé teszik. A ma elfogadott tízpontos cselekvési terv felvázolja, mely területeken tud az EU érdemben tenni a helyzet javításáért. Példaként említhető többek között a képesítések más uniós tagállamokban történő elismerésének javítása, illetve a Készséggarancia nevű kezdeményezés is, mely az alacsony szakképzettségű felnőtteknek segít az alapvető készségek elsajátításában az írás, az olvasás, a számolás és a digitális kompetenciák terén.”

Jyrki Katainen, a munkahelyteremtésért, a növekedésért, a beruházásokért és a versenyképességért felelős alelnök hangsúlyozta: „Rohamosan változó világunkban fontos, hogy beruházzunk polgáraink jövőjébe. Ők képviselik számunkra a legnagyobb értéket Európában. Az embereknek a készségek széles skáláját kell elsajátítaniuk annak érdekében, hogy tevékeny polgárként és munkavállalóként egyaránt ki tudják teljesíteni önmagukat. A készségek elengedhetetlenül fontosak a gazdasági jólét és növekedés, a foglalkoztatás, illetve a tartós társadalmi jóllét szempontjából. Az új európai készségfejlesztési program célja kettős: egyrészt, hogy senki se maradjon le, másrészt hogy Európa megteremtse a feltételeket ahhoz, hogy kibontakozzanak a versenyképességet és az innovációt szolgáló magas szintű készségek.”

Marianne Thyssen foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos rámutatott: „Több pénzt kell beruháznunk az európai polgárok készségeinek fejlesztésébe. Az Európai Unióban és a világon is azok az országok a legversenyképesebbek, amelyek a legtöbb pénzt ruházzák be a készségfejlesztésbe. Az a veszély fenyeget, hogy Európában 70 millió európai marad le ebben a versenyben. Muszáj több pénzt fordítanunk a készségek fejlesztésére, ha javítani akarjuk versenyképességünket, és elő akarjuk mozdítani a gazdasági növekedést. Mindenekelőtt azonban létfontosságú, hogy segítségünkkel az emberek valóra tudják váltani szakmai téren az álmaikat, elérjék a céljaikat, és kibontakoztassák a bennük rejlő képességeket. Felkérem a tagállamokat, a szociális partnereket és a vállalkozásokat, hogy fogjanak össze, és tegyenek azért, hogy ez az új európai készségfejlesztési program sikeres legyen.”

Navracsics Tibor, az oktatásért, a kultúráért, az ifjúságpolitikáért és a sportért felelős biztos kijelentette: „Hosszú távra kell terveznünk ahhoz, hogy sikerre vigyük a készségfejlesztési programot. A készségkereslet és -kínálat közötti eltérések felszámolásán túl meg kell akadályoznunk, hogy a jövőben új területeken jelentkezzen készséghiány. Ezért örülök annak, hogy a készségfejlesztési program tágan értelmezi a készségek fogalmát, és a transzverzális készségek teljes skálájának elsajátítását ösztönzi, ezek a készségek ugyanis segítenek abban, hogy az emberek boldogulni tudjanak a gyorsan változó gazdasági viszonyok közepette, és uniós polgárként önálló, teljes és tevékeny életet éljenek.”

A Bizottság a következő két évre vonatkozóan 10 konkrét intézkedés megvalósítását szorgalmazza. Az intézkedések közül néhány a mai nappal kezdetét is veszi:

Készséggarancia: a kezdeményezés azt hivatott elősegíteni, hogy az alacsonyan képzett felnőttek minimális szintű írástudásra, olvasáskészségre, számolni tudásra és digitális készségekre tegyenek szert, továbbá hogy iskolázottságuk elérje a felső középfokú szintet.

Az európai képesítési keretrendszer felülvizsgálata: a cél a képesítések értelmezhetőségének és az európai munkaerőpiacon rendelkezésre álló összes készség hasznosításának javítása

A digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció: a kezdeményezés keretében a tagállamok, valamint az oktatásügyi, a foglalkoztatási és az ágazati érdekelt felek együtt tudnak működni annak érdekében, hogy tekintélyes tehetségbázis jöjjön létre, és hogy az európai polgárok és munkavállalók birtokában legyenek a megfelelő digitális kompetenciáknak.

A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés terve: a cél az, hogy meghatározott gazdasági ágazatokban javuljon a készségekkel kapcsolatos információgyűjtés, és csökkenjen a szakképzett munkaerő hiánya.

A 10-pontos tervben felvázolt többi intézkedésre 2016 második felében és 2017-ben kerül majd sor:

Harmadik országbeli állampolgárok készségeinek felmérését segítő útmutató: az útmutató a menedékkérők, menekültek és más migránsok készségeinek és képesítéseinek korai azonosítását, illetve készség- és képesítési profiljának korai meghatározását segíti.

Az Europass keretrendszer módosítása: a cél jobb és könnyebben használható eszközöket biztosítani ahhoz, hogy az emberek prezentálni tudják saját készségeiket, és hasznos, naprakész információkhoz jussanak az aktuális készségigényekkel és tendenciákkal kapcsolatban, ami segítheti, hogy szakmai és tanulmányi kérdésekben megfelelő döntéseket tudjanak hozni.

A szakképzés vonzerejének, népszerűségének növelése („elsődleges választás”): több munkaalapú tanulási lehetőséget kell biztosítani a szakképző intézmények diákjai számára, és láttatni kell, hogy a szakképzés pozitív eredményeket hoz a munkaerőpiacon.

A kulcskompetenciákról szóló ajánlás felülvizsgálata: elő kell segíteni, hogy minél többen elsajátítsák azokat az alapvető készségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy munkát találjanak és boldoguljanak a XXI. században, különös tekintettel a vállalkozókedv és az innovatív hozzáállás ösztönzésére, valamint a vállalkozói és innovációs készségek fejlesztésére.

A diplomások pályakövetése: a cél az, hogy több információ álljon a rendelkezésünkre arról, hogyan boldogulnak a diplomások a munkaerőpiacon.

Javaslat az elitelvándorlás (agyelszívás) problémájának megoldására: további elemzéseket kell végezni a témában, és elő kell segíteni a bevált módszerek átadását és átvételét.

Háttér-információk
Az új európai készségfejlesztési programot a Bizottság a 2016. évi munkaprogramjában hirdette meg. A készségfejlesztési program célja, hogy támogassa a társadalmi felzárkóztatást, és elősegítse az Európai Bizottság első számú politikai prioritásának megvalósítását, vagyis azt, hogy új lendület kapjon a munkahelyteremtés, a növekedés és a beruházás. Ennek érdekében megoldást keres három olyan gazdasági kihívásra, mely napjainkban égető fontosságú, nevezetesen arra, hogy hiány mutatkozik a munkaerőpiaci keresletnek megfelelő készségekből, nem kielégítő a készségek és a képesítések átláthatósága, és nehéz előre jelezni, milyen készségekre lesz szükség a közeljövőben.

További információk
Tájékoztató : Tíz intézkedés az európai polgárok készségeinek javításáért – Gyakran feltett kérdések
Adatlap: Készségek az EU-ban
Országspecifikus adatlapok
Adatlap: Digitális készségek (pdf, angolul)
Adatlap: Ökokészségek (pdf, angolul)
Adatlap: Beruházás a készségekbe (pdf, angolul)
Adatlap: Ágazati szintű strukturális munkaerőhiány (pdf, angolul)
Adatlap: Készségek és migránsok (pdf, angolul)
Az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság honlapjának hírrovata – Adatlap az oktatásról és a készségekről
A Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának hírrovata
Közlemény: „Új európai készségfejlesztési program: közös erővel a humántőke, a foglalkoztathatóság és a versenyképesség megerősítéséért” (pdf, angolul)
Cedefop: 2016. évi készség-előrejelzés/készségpanoráma
Videotár: az új európai készségfejlesztési program
#EUSkillsAgenda”

Forrás:
Tíz intézkedés az európai polgárok készségeinek javításáért; Európai Bizottság; 2016. június 10.

Hamarosan megnyitja online áruházát a Spar és az Auchan

„Hamarosan egyszerre két versenytársat is kaphat a Tesco magyar webáruháza. Az online élelmiszer-kereskedelem jelenleg sikerágazat, a tapasztalatok szerint kiváló eszköz a vásárlóközönség bővítésére – nem éri meg tehát kimaradni belőle.

Jövőre megnyitja online áruházát a Spar Magyarország Kft., a webshop jelenleg már az előkészítés stádiumában van. Azt azonban még nem tudjuk, hogy a nyitás az év melyik időszakában történik majd – mondta a Napi.hu-nak Maczelka Márk, az üzletlánc kommunikációs vezetője. A társaság már 2014-ben kezdeményezte online boltja létrehozását, ám tavaly a projekt finanszírozási okokból leállt, majd az idei első negyedévben indult újra.

Az Auchan Magyarország Kft. még a hét első felében adta hírül, hogy várhatóan idén szeptembertől elindítja házhoz-szállítási szolgáltatását a magyar piacon: az üzletlánctól a kezdeti időszakban Budapesten lehet csak rendelni. Bár a társaság már 2014-ben tervbe vette a saját online boltnyitást, az Auchan most azzal indokolta a beruházási döntést, hogy 2015-ben a hagyományos kiskereskedelemnél nagyobb mértékben, 16 százalékkal bővült az internetes áruházak forgalma. A hálózat kibővített termékkínálattal készül az új szolgáltatásra.

Aki kimarad, lemarad
Tavaly már több mint 10 milliárd forintos piac volt az online élelmiszer-kiskereskedelem: a legjelentősebb szereplő magasan a Tesco online bevásárlás volt, amely a 2015-es nyolcadik helyről, 2016-ra az ötödik helyre kapaszkodott fel a GKI Digital 10 legnagyobb hazai e-kereskedőt számba vevő e-toplistáján – mondta lapunknak Madar Norbert, a kutatóintézet üzletágvezetője. A brit óriás mellett jóval szerényebb szeletet hasít ki az e-tortából a másik két szereplő, a CBA és a G-Roby webáruháza – konkrét forgalmi adatokat azonban a GKI nem hoz nyilvánosságra. (A Magyar Idők szerint a Tesco webes üzletága akár 30 százalékos mértékben is bővülhetett tavaly)

Madar szerint az online FMCG-piac sikere főként a Tesco példáján mérhető le, amely e-boltjával új vásárlóközönséget tudott meghódítani. Ez a kör sokkal magasabban pozicionált célcsoport, mint azok a fogyasztók, akik a lánc fizikális üzleteiben vásárolnak, s általában drágább termékeket rendelnek, nagyobb mennyiségben, mint az átlagos hipermarketbe betérő vevők. Míg a kiskereskedelemben az egyszeri vásárlások átlagos kosárértéke 3-4 ezer forint körül mozog, addig a GKI Digital felmérése szerint az online élelmiszer vásárlásoknál akár 20 ezer forintot is elérheti. Az itteni vevők ugyanakkor rendszerint csak 2-3 hetente vagy havonta térnek vissza.

Madar szerint ezen a piacon a legnépszerűbb termékek közé a tartós élelmiszerek, az ásványvizek, az állateledelek tartoznak és megfigyelhető, hogy a vevők az olcsó, sajátmárkás áruk helyett a felsőbb kategóriájú termékeket viszik.

A szakértő szerint a Spar és az Auchan belépésével még nem telítődik a magyarországi piac – a célcsoport bővítése szempontjából az online nagy lehetőségeket ígér számukra is. Egyre több vásárló térhet át az online rendelésekre, amelyek elsődleges mozgatórugója a kényelem.

Kezdődhet a csata
Így a jövőben a kiskereskedelmet a hipermarketmodell helyett egyre inkább a diszkontok modellje határozza meg: valószínűleg ez is ösztönzően hathatott a két nagy üzletlánc megjelenése az online szegmensben, amelyek így pótolhatják nagyáruházaik fogyatkozó forgalmát. A Tescóról is úgy hírlik, hogy veszteséget termelő egységeit eddig az internetes eladások többletforgalmából finanszírozta.

Madar szerint a Spar és az Auchan online megjelenésének sikere attól is függ, mennyire tudják megkülönböztetni magukat versenytársaiktól, illetve mennyire és miként tudják szélesíteni termékpalettáját.

Így kulcskérdés lehet, hogy az egyes szereplők mikor lépnek ki az élelmiszerek világából, s mikor nyitnak a non-food termékek, vagy a műszaki, ruházati cikkek felé. Például, ha az új szereplők egyike elkezdene műszaki termékeket is árulni a neten, máris komoly előnye lenne a Tescóval szemben, amelynek online flottás járművei nem alkalmasak ilyen cikkek kiszállítására.”

Forrás:
Ezzel robbant a Spar és az Auchan; Kiss Gergely; Napi.hu; 2016. június 11.

Szakirodalom

Az akadálymentesítéssel kapcsolatos W3C-dokumentumok fordításai

„Az akadálymentesítéssel kapcsolatos dokumentumok fordításai:

Akadálymentes Gazdag Webes Alkalmazások (WAI-ARIA) 1.0

Web Akadálymentesítési Útmutató 2.0

Technikák a WCAG 2.0-hoz

WCAG 2.0 Értelmezése

Webhelyek akadálymentesítésének előzetes ellenőrzése

Webhelyek akadálymentesítésének ellenőrzése: Áttekintés

Felhasználók bevonása a webes akadálymentesítés ellenőrzésébe

Webes akadálymentesítést ellenőrző eszközök kiválasztása

Speciális kontextusok értékelése

Sablon az akadálymentesítésre vonatkozó ellenőrzési dokumentációhoz

Összevont szakismeret alkalmazása a webes akadálymentesség ellenőrzéséhez

Webhelyek akadálymentesítésének megfelelőségi értékelése

Webes akadálymentesítést ellenőrző eszközök: Áttekintés

A fogyatékkal élők webhasználata

A webes akadálymentesítés alapvető alkotóelemei

A WCAG 2.0 dokumentumai

A WAI akadálymentesítési útmutató kidolgozási módszereinek és a W3C folyamatainak összefüggései: a hozzájárulás szakaszai és lehetőségei

WCAG 2 GYIK

Bevezetés az akadálymentesítésbe

A Web Akadálymentesítési Kezdeményezés (WAI) oldalainak áttekintése

Gyorslinkek a honlapok akadálymentesítéséhez

Akadálymentesített weblapok fejlesztése

Kivitelezési terv a Webes akadálymentesítéshez

Webes akadálymentesítéssel kapcsolatos üzleti esettanulmány fejlesztése szervezetek számára: Áttekintés

”

Forrás:
Az akadálymentesítéssel kapcsolatos dokumentumok fordításai:; W3C Magyar Iroda

Adatok a Weben Jó Gyakorlatok dokumentumai

„Az Adatok a Weben Jó Gyakorlatok Munkacsoport (Data on the Web Best Practices Working Group) megjelentette az alábbi három dokumentumot, melyekre várják az észrevételeket:

Adatok a Weben Jó Gyakorlatok (Data on the Web Best Practices): a dokumentum tanácsot ad, hogyan oszthatók meg az adatok – legyen az kormányzati, kutatási vagy kereskedelmi – a weben, nyílt vagy nem nyílt formában. Az elsődleges cél az adatok intelligensen elérhetővé tétele, maximalizálva azok megtalálhatóságának és feldolgozhatóságának valószínűségét. A többféle metaadat biztosítása, az URI-knak mint azonosítóknak a használata és a többféle formában elérhetőség e cél elérésének kulcsai. A Munkacsoport véleménye szerint a most kiadott dokumentum teljes és hamarosan Munkaterv-javaslatként jelenhet meg.

A Jó Gyakorlatok dokumentumot két szókészlet is kiegészíti:

Adathalmaz Felhasználás Szókészlet (Dataset Usage Vocabulary). A dokumentum egy keretrendszert biztosít, amelyben az idézetek, észrevételek és az adatok használata az applikáción belül struktúrálható. Ennek célja, hogy az adatközlők felmérhessék adatmegosztási tevékenységük hatását, az adatfelhasználók számára pedig az adatok állandó elérhetőségének támogatása, valamint a közzétett adatokat felhasználva saját munkájuk láthatósága.

Adatok a Weben Jó Gyakorlatok: Adatminőség Szókészlet (Data on the Web Best Practices: Data Quality Vocabulary). A dokumentum egy keretrendszert biztosít, amelyben leírható az adathalmaz minősége akár az adathalmaz közzétevője, akár a felhasználók szélesebb köre által. A minőség formális, átfogó definíciója helyett a dokumentum egy következetes eszközkészletet ad, melynek segítségével nyert információ alapján az adathalmaz potenciális felhasználója képes lesz megállapítani, hogy egy konkrét célnak megfelel-e az adott adathalmaz.

A két szókészletet az észrevételeket követően a Munkacsoport a közeljövőben Munkacsoport-feljegyzésekként kívánja közreadni.”

Forrás:
Adatok a Weben Jó Gyakorlatok dokumentumai; W3C Magyar Iroda; 2016. június 8.

A digitális kultúra hatása az emberi viselkedésre a gamifikáció példáján keresztül

„Több mint másfél évtizede kutatom az információs társadalom különféle jelenségeit. Szerencsésen alakult ez a másfél évtized, számtalan témával, számtalan megközelítésben foglalkozhattam. Gondolkodásom fókuszában azonban mindig is a digitális kultúra állt. Az elmúlt másfél évtizedben a digitális kultúra a szemeim előtt alakult át másodlagos, digitalizált kultúrából a mindennapjainkat meghatározó, szemlélet-, viselkedés- és gondolkodásformáló, vibráló környezetté. Különböző generációk különböző kulturális háttérrel eltérően ragadják meg, használják, és illesztik be mindennapjaikba. Sok tényező azonban közös. Ennek az összetett rendszernek a kultúrába való integrációja recens társadalomformáló folyamat, melynek rögzítése fontos kutatói feladat.

Doktori kutatásom elején a következő kérdéseket tettem fel:

Mik azok a valóban mélyreható változások, melyeket a digitális kultúra terjedése indukált a társadalomban és a gazdaságban?

Mik a jellemzői, építőelemei a digitális kultúrának?

Vizsgálhatóak-e a számítógépes játékok társadalmi és kulturális jelenségként? Ha igen, melyek a fontos csomópontok?

Ha a játékos viselkedés nem okozat, hanem ok, akkor milyen játékos típusokat tudok megrajzolni?

Végső célom az, hogy jobban megértsem a digitális kultúrában élő, véleményem szerint gyökeres gondolkodás- és életvitelbeli változásokon áteső embert, és hogy néhányat feltárjunk azokból a mozgatórugókból, amik meghatározzák majd viselkedését magánéletében, társadalmi kapcsolataiban és munkahelyén…”

Forrás:
A digitális kultúra hatása az emberi viselkedésre a gamifikáció példáján keresztül; Rab Árpád Szörény; Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia Doktori Iskola; a védés időpontja: 2016. június 16., helye: Budapesti Corvinus Egyetem 297-es számú terme (Fővám tér 8.) (pdf)

Törvények, rendeletek

Módosul az „Adóügyi igazgatási eljárások egyszerűsítése, adminisztratív terhek csökkentése” KÖFOP-projekt határideje

„A Kormány a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetrendszerének folyamatban lévő átalakítására tekintettel a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat [a továbbiakban: 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat] 2. melléklet 4. pontjában megjelölt „Adóügyi igazgatási eljárások egyszerűsítése, adminisztratív terhek csökkentése” nevesített kiemelt projektet (a továbbiakban: projekt) mentesíti az 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat 1. pont f) alpontjában megjelölt határidő alól, ezzel egyidejűleg az 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat 2. mellékletében a projektre meghatározott indikatív támogatási keret összegével csökkenti az 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat 1. pont d) alpontjában meghatározott kötelezettségvállalásra rendelkezésre álló – a 2016. év végéig a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- fejlesztés Operatív Program 1. és 2. prioritása keretének 94%-ában maximalizált – keretösszeget.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: azonnal”

Forrás:
A Kormány 1279/2016. (VI. 7.) Korm. határozata a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozatban megjelölt kiemelt projektnek a határozatban megjelölt határidő alóli mentesítéséről; Magyar Közlöny; 2016. évi 79. szám; 2016. június 7.; 6160-6161. oldalak (pdf)

A Kormány 123/2016. (VI. 7.) Korm. rendelete a perkapu szolgáltatás bevezetéséhez szükséges, valamint egyéb, az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról

„…1. A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet módosítása
1. § (1) A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szeüsz. rendelet) 120. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás része] „f) a gazdálkodó szervezeteknek és a jogi képviselőknek a 155/B. § (2) bekezdés szerinti eljárások során történő kapcsolattartását elősegítő perkapu.”

(2) A Szeüsz. rendelet 136. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Fővárosi és megyei kormányhivatal a saját beadványai elkészítésére, illetve a rajta keresztül továbbítandó beadványok fogadására – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a kormányhivatal űrlapkezelésre rendszeresített műszaki megoldását alkalmazhatja.”

(3) A Szeüsz. rendelet a következő 43/A. alcímmel egészül ki:
„43/A. Elektronikus kapcsolattartás polgári peres eljárások során
155/A. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szerinti eljárásokban a felek, illetve képviselőik (a továbbiakban együtt: fél) számára a 120. § (2) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti szolgáltatások elérésére az elektronikus kapcsolattartás érdekében a perkapu szolgáltatás is igénybe vehető.
(2) A perkapu felhasználója a fél. A perkapun keresztül ténylegesen tevékenységet végző személy kizárólag ügyfélkapuval már rendelkező (azonosított) természetes személy lehet.
(3) A perkapu regisztrációja osztott. A szolgáltató kizárólag a perkapu kezelésére az adott félnél felhatalmazott természetes személyt (a továbbiakban: perkapu-megbízott) tartja nyilván, az adott fél nevében elektronikus kapcsolattartásra jogosult további felhasználók regisztrációját a perkapu-megbízott végzi. Ehhez a szolgáltató egységes eszközrendszert (programrendszert) és megfelelően védett tárhelyet biztosít.
155/B. § (1) A perkapu szolgáltatás igénybe vételéhez a félnek csatlakoznia kell a szolgáltató rendszeréhez.
(2) A csatlakozó felek a csatlakozást követően lehetőséget kapnak a Pp. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályai szerint a bíróságoknak, a Pp. 340/B. § (2) bekezdésében említett közigazgatási szerveknek, a Pp. 341/J. § (3) bekezdésében említett jegyzőknek az ÁBT szolgáltatásban rendszeresített formátumú elektronikus űrlapok továbbítására, azok beküldésével összefüggő elektronikus tértivevények fogadására, illetve a bíróságoktól egyéb elektronikus dokumentumok fogadására.
…
(4) A Szeüsz. rendelet 44. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„44. Azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés
…
2. Az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet módosítása
…
3. Az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 85/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet módosítása…
”

Forrás:
A Kormány 123/2016. (VI. 7.) Korm. rendelete a perkapu szolgáltatás bevezetéséhez szükséges, valamint egyéb, az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 79. szám; 2016. június 7.; 6097-6101. oldalak (pdf)

Beruházási ellenőrzési rendszert alakít ki a kormány

„Központi elektronikus nyilvántartást alakít ki a kormány az állami beruházások folyamatos felügyeletére – olvasható a Magyar Közlöny legfrissebb, kedden megjelent számában.

A kormányhatározat szerint a Központi Állami Beruházás Ellenőrzési Rendszert a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alakítja ki és működteti 2017 januárjától.
Az adatbázis a minisztériumok és valamennyi, az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szerv, a beruházások kapcsán érintett egyéb szervezetek, így különösen a helyi önkormányzatok, a többségi állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok központi forrásból állami ingatlanon megvalósuló ingatlanberuházásaival kapcsolatos információkat tartalmazza majd.”

Forrás:
Beruházási ellenőrzési rendszert alakít ki a kormány; Híradó.hu/MTI; 2016. június 7.
A Kormány 1267/2016. (VI. 7.) Korm. határozata az állami beruházások hatékonyságának növelése érdekében szükséges egyes intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2016. évi 79. szám; 2016. június 7.; 6150-6151. oldalak (pdf)

A Kormány 134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelete az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról

Forrás:
A Kormány 134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelete az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról; Magyar Közlöny; 2016. évi 82. szám; 2016. június 10.; 6262-6278. oldalak (pdf)
Lásd még: Kijött a Klebelsberg Központról szóló rendelet; Híradó.hu/MTI; 2016. június 10.

Új fontos fejlesztéspolitikai rendeletek

A Kormány 126/2016. (VI. 7.) Korm. rendelete a 2014–2020 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz egyes, határon átnyúló együttműködési programjainak végrehajtásáról, 6106-6127. oldalak
A Kormány 127/2016. (VI. 7.) Korm. rendelete a 2014–2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet módosításáról, 6127-6133. oldalak
A Kormány 128/2016. (VI. 7.) Korm. rendelete a 2014–2020 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz és az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz pénzügyi alapok egyes, határon átnyúló együttműködési programjainak végrehajtási intézményrendszeréről szóló 238/2015. (IX. 4.) Korm. rendelet módosításáról, 6134. oldal
A Kormány 129/2016. (VI. 7.) Korm. rendelete a Széchenyi Programirodákról szóló 68/2011. (IV. 28.) Korm. rendelet módosításáról, 6134. oldal
A Kormány 1270/2016. (VI. 7.) Korm. határozata a 2014–2020 programozási időszak uniós támogatásainak a közszféra szervezetek által kezelt állami vagyonelemeken végrehajtandó fejlesztési célokra történő igénylésével kapcsolatos intézkedésekről, 6153. oldal
A Kormány 1271/2016. (VI. 7.) Korm. határozata a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó források felhasználásáról szóló negyedéves jelentésekről és rendszeres politikai vita kezdeményezéséről, 6154. oldal

Forrás:
Magyar Közlöny; 2016. évi 79. szám; 2016. június 7. (pdf)

A Kormány 1268/2016. (VI. 7.) Korm. határozata az országos ipari park koncepcióról

„A Kormány
1. egyetért az országos ipari park koncepció megvalósításával, amelynek keretében
a) a Modern Városok Programban részt vevő, ipari park fejlesztéssel érintett megyei jogú városok tekintetében kezdődik meg az ipari területek fejlesztésére irányuló szakmai szempontok szerinti konstrukciók kialakítása, illetve a fejlesztések tervezése és kivitelezése;
b) megvizsgálásra kerül az állami szerephez vagy állami tulajdonosi részesedéshez köthető ipari parkok tulajdonosi helyzete és azok integrálása az országos ipari park hálózatba;
c) megvizsgálásra kerül az önkormányzati szerephez vagy önkormányzati tulajdonosi részesedéshez köthető ipari parkok tulajdonosi helyzete és azok integrálása az országos ipari park hálózatba;
d) megvizsgálásra kerül a magántulajdonban lévő ipari parkok helyzete, a működésükben betölthető állami szerepvállalás kérdése;

2. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) útján, a NIPÜF Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NIPÜF Zrt.) bevonásával gondoskodjon az 1. pont szerinti feladatok végrehajtásáról és az 1. pontban megjelölt célok eléréséhez szükséges intézkedések megtételéről;
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: folyamatos…”

Forrás:
A Kormány 1268/2016. (VI. 7.) Korm. határozata az országos ipari park koncepcióról; Magyar Közlöny; 2016. évi 79. szám; 2016. június 7.; 6151-6152. oldalak (pdf)

24. szám, 2016. június 13.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek