Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A miniszterelnök a taxi-Uber vitáról

„A miniszterelnök a taxi-Uber vitában azt a megoldást támogatja, hogy új szabályozás jöjjön létre, a másik lehetőség a szabályok teljes feladása lenne, de Orbán Viktor szerint ez senkinek sem lenne jó.

Új szabályok jönnek a személyszállításban
Az emberek joggal várják el az államtól, hogy mindenkire ugyanolyan szabályok vonatkozzanak, és azt tartassa be. Ma a taxisokra szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint más személyszállító szolgáltatókra.
Van elképzelés a megoldásra, vagy az állam a lovak közé dobja a gyeplőt, és azt mondja, hogy az ügyesebb, tehetségesebb majd boldogul. Ezt ő nem tartja jónak. A másik megoldás, hogy új szabályokat kell hozni, amelyek mindenkire vonatkoznak. A napokban lesznek ilyen változások.

Taxisdemonstráció
A taxisok és az Uber vitája rendkívül izgalmas. Érdekes, hogy a modern technológia hogyan kérdőjelez meg hagyományos üzleti modelleket, hogyan kell ezekhez a változásokhoz sokkal gyorsabban alkalmazkodni a jövőben. Ez a változás gyorsulni fog, a kormányok számára is kihívást jelent, beszélni kell arról, hogyan fog kinézni az élet 10-15 év múlva… ”

Forrás:
Orbán: Nem dobjuk a lovak közé a gyeplőt; Origo; 2016. január 22.
Háttér a taxisokra vonatkozó szigorúbb szabályokra: A szabályozás miatt tarol itthon az Uber; Origo; Micskei Lajos; 2016. január 20.

A bürokráciacsökkentés jegyében intézményátszervezésre készül a kormány

„…A bürokráciacsökkentés jegyében a kormány több mint hetven állami, országos háttérintézmény, költségvetési szerv átszervezését, illetve megszüntetését tervezi – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János közölte, 72-73 intézmény, költségvetési szerv van “a kormány célkeresztjében”, ezeknek felmerül a megszüntetésük akár jogutóddal, akár jogutód nélkül. Kérdésre elmondta, hogy a lista összeállítására ő kapott megbízást a kormánytól.

A következő napokban tárgyalások indulnak a Miniszterelnökség és a tárcák között arról, hogy a háttérintézményeket, költségvetési szerveket hogyan lehet a tárcákba visszavinni, hogyan lehet a kiszervezéseket megszüntetni, egyszerűbben, olcsóbban és gyorsabban működtetni a rendszert – ismertette a miniszter. Jelezte, 50 ezer ember dolgozik ezekben az intézményekben, szerveknél.

A kormány csak kivételes esetben lát arra lehetőséget, hogy ezek a költségvetési szervek, hivatalok, intézmények megmaradjanak – mondta a miniszter, aki a biztosan megmaradó intézmények közé sorolta a rendőrséget, a honvédséget, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, az Állami Egészségügyi Ellátó Központot és a Szociális Főigazgatóságot. Lázár János az átalakítandó intézmények között említette az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt, a nyugdíjfolyósítási intézetet, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt, valamint a közlekedési hatóságot. A kormány február 10-én dönt erről a kérdésről – közölte.

A miniszter szerint az ország versenyképességének fenntartásához a bürokráciát is csökkenteni kell, ez a rezüméje a gyáriparosokkal, a munkaadókkal, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével folytatott tárgyalásoknak.

Azt mondta, a bürokráciacsökkentés azt is jelenti, hogy újabb ezt szolgáló törvénycsomagokat terjesztenek be, jelenti a gyorsabb, hatékonyabb és olcsóbb közigazgatást, de azt is, hogy kevesebb bürokrata, kevesebb bürokratikus intézmény legyen.

Lázár János a háttérintézményi rendszer felülvizsgálata a bürokráciacsökkentés egyik eleme. Kifejtette: 2016-ban a járási hivatalokban rendezik a feladatokat, ez 16 ezer ember munkáját érinti az első félévben, majd a második félévben ugyancsak 16 ezer ember munkáját érinti a kormányhivatalokban.

Hozzátette: az a céljuk, hogy az országos hatáskörű szervektől minél több feladat és hatáskör a kormányhivatalokba kerüljön; az első fok a járási, a második a kormányhivatal lesz, ezzel egyúttal megvalósul az állami szervek vidékre költözése is. Hiszen az országos hatóságok – folytatta – a megyei kormányhivatalokban fogják feladataikat ellátni.

Ami nem hatósági feladat, hanem döntés-előkészítés, stratégia, tervezés, az a minisztérium része kell, hogy legyen – hangsúlyozta.

Elmondta azt is, a Miniszterelnökség azt javasolja, hogy a minisztériumok a háttérintézmények feladatellátását a korábbi bérelőirányzat nyolcvan százalékán vegyék át…”

Forrás:
Két új rendelet foglalja majd össze az otthonteremtési program szabályait; Miniszterelnökség; 2016. január 21.

A Kormány 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozata a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról

„1. A Kormány
a) megállapítja a Közigazgatás- és Közszolgáltatás fejlesztés Operatív Program (a továbbiakban: KÖFOP) éves fejlesztési keretét az 1. melléklet szerint,
b) elfogadja a 2. melléklet szerint az ott felsorolt projektek kiemelt projektként történő nevesítését,
c) elfogadja a 3. melléklet szerint az ott felsorolt projektek kiemelt projektként történő nevesítését a 3. mellékletben foglalt táblázat G oszlopában meghatározott feltételek teljesítése esetén,
d) egyetért azzal, hogy a 2016. év végéig az 1. és 2. prioritás keretének 94%-át meghaladó kötelezettség nem vállalható,
e) egyetért azzal, hogy a KÖFOP 1. és 2. prioritása keretében megvalósítani tervezett kiemelt projektek közül csak arra vonatkozóan köthető támogatási szerződés, amely esetén
ea) a projekt megvalósításához szükséges ajánlattevőt az ajánlatkérőként eljáró támogatást igénylő a közbeszerzésekre irányadó előírások megtartásával kiválasztotta – e követelményt teljesítettnek kell tekinteni akkor is, ha az ajánlatkérőként eljáró támogatást igénylő a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 53. § (6) bekezdése szerinti feltételes közbeszerzési eljárást eredményesen lefolytatott –,
eb) az adott projektet a támogatást igénylő saját teljesítésében valósítja meg, vagy
ec) a projekt megvalósításához szükséges beszerzés központosított közbeszerzés keretében történik,
f) egyetért azzal, hogy ha a 2. melléklet szerinti valamely, az 1. vagy a 2. prioritás keretében nevesített projekt esetén 2016. augusztus 12. napjáig nem kerül sor az e) alpontnak megfelelő támogatási szerződés megkötésére, akkor az érintett projekt vagy projektelem európai uniós forrásból csak akkor lesz támogatható, ha az éves fejlesztési keret így rendelkezik,
g) felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy gondoskodjon – a KÖFOP végrehajtásáért felelős irányító hatóság (a továbbiakban: irányító hatóság) e program keretében finanszírozni tervezett projekt támogatásáról szóló döntése meghozatala előtt – az e-közigazgatási és a közigazgatás-szervezési szempontú vélemények irányító hatóság vezetője általi kikéréséről,
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: folyamatos
h) felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy – ha szükséges, a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 56. § (3) bekezdése szerint – az irányító hatóság útján gondoskodjon az előkészítési költségek biztosítása érdekében az egyes, a 2. melléklet szerint az 1. vagy a 2. prioritás keretében nevesített projektek megvalósításának előkészítésére és a megvalósításának támogatására olyan támogatási szerződés megkötéséről, amelyben az adott projekt számára meghatározott mérföldkövek megfelelnek az e) és f ) alpontnak…”

Forrás:
A Kormány 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozata a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 7. szám; 2016. január 18.; 398-421. oldalak (pdf)
Lásd még: Portfolio.hu; 2016. január 19.

Közigazgatás, politika

Mától zéró tolerancia a személyszállításban működő cégek és magánszemélyek adózásában

„A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a személyszállítással foglalkozó cégek és magánszemélyek betartsák az adózásra és a biztonságos üzemeltetésre vonatkozó szabályokat – fogalmazott Tállai András. Az Uber-soförőket szigorúan és folyamatosan ellenőrzi a magyar adóhatóság – jelentette ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetője.

Az adózási kötelezettségek alól senki nem bújhat ki – tette egyértelművé a kormány álláspontját Tállai András miniszterhelyettes a nemzetgazdasági tárca sajtótájékoztatóján. Mint fogalmazott: a magyar adóhatóság a tisztességes adófizetők oldalán áll.

Tállai András kiemelte: az eddigi ellenőrzési tapasztalatok alapján elmondható, hogy a magyar Uber-sofőrök – annak ellenére, hogy üzletszerűen vállalják a fuvarokat – adószámmal sem rendelkeznek, és a viteldíjról sem adnak semmilyen adóügyi bizonylatot – tájékoztatott a miniszterhelyettes, hozzátéve: az eddig az ellenőrzések során minden Uber-fuvarozó elbukott.

A NAV tájékoztatta a szabálysértő gépkocsivezetőket, hogy amennyiben a tevékenységüket a jövőben rendszeres jelleggel, jövedelemszerzés céljából kívánják folytatni, akkor bejelentési kötelezettségüknek eleget kell tenniük – hangoztatta Tállai András, aki szerint adózási szempontból mindenképpen sikeresek voltak az ellenőrzések: a figyelmeztetett sofőrök közel négyötöde a revízió után vállalkozási tevékenységéhez adószámot kért.

A NAV a mai naptól zéró toleranciát hirdet azokkal az uber-sofőrökkel és személyszállítást végző személyekkel szemben, akik semmibe veszik a szabályokat – fogalmazott Tállai András, mint mondta: mostantól a törvény engedte lehető legszigorúbb szankciókra számíthatnak. A NAV akár 200 ezer forintos mulasztási bírságot is kiszabhat a kontár sofőrrel szemben.”

Forrás:
Mától zéró tolerancia az adózásban; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. január 22.
Uber-sofőr vagyok, hogyan adózzak?; Nemzeti Adó- és Vámhivatal; 2016. január 22.

Elfogadta a kormány a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretét

„Jóváhagyta a kormány a Vidékfejlesztési Program 2016-os éves fejlesztési keretét (ÉFK), amelynek eredményeképpen idén több mint 800 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra pályázhatnak a gazdálkodók. A most rendelkezésre álló keretből a Miniszterelnökség 59 darab felhívás megjelentetését tervezi, amelyből 4 pályázat közbeszerzési eljárással kerül meghirdetésre.
A Vidékfejlesztési Program keretében a 2014-2020 közötti uniós programozási időszakban mintegy 1300 milliárd forint került elkülönítésre, amelyből 2016-ban a Miniszterelnökség több mint 800 milliárd forint keretösszegben hirdet pályázatokat. A rendelkezésre álló uniós források maximális felhasználása és kiszámíthatósága érdekében a felhívások megjelenését éves fejlesztési keret szabályozza. A pályázók igényeihez mérten az ÉFK az elfogadást követően többször módosulhat.

A kormány szándékainak megfelelően Magyarországon egy olyan agrár-vidékfejlesztés valósulhat meg a 2014-2020 ciklusban, amely a nagybirtokok helyett a kis és közepes családi gazdaságok érdekeit szolgálja. A Miniszterelnökség éppen ezért kiemelt figyelmet fordít a Vidékfejlesztési Program keretében a beruházási jellegű támogatások biztosítására.

A gazdálkodók kisméretű terménytárolók építésére, valamint mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére több mint 30 milliárd forint értékben pályázhatnak 2016-ban. Az idei évben mintegy 70 milliárd forint támogatást nyerhetnek az állattenyésztők az állattartó telepeik korszerűsítésére. A kertészeti ágazat technológiai fejlesztésére, üveg és fóliaház létesítésre, ültetvénytelepítésre, gyógynövénytermesztésre és gépbeszerzésre is több mint 75 milliárd forint forrás áll rendelkezésre 2016-ban. Fejlesztési források elsősorban a kistelepülések önkormányzatai számára mintegy 76 milliárd forint keretösszegben nyílnak meg. Emellett a LEADER helyi akciócsoportok is több felhívásra benyújthatják támogatási kérelmüket közel 60 milliárd forint értékben.

A fiatal gazdálkodók is kiemelt célcsoportjai a vidékfejlesztési politikának. Az idei évben az új mezőgazdasági vállalkozások indulására, illetve beruházásaik megvalósítására a Vidékfejlesztési Program 76,5 milliárd forintot biztosít.

A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról, valamint a 2016-ra tervezett pályázati felhívásokról az 1012/2016. (I. 20.) Kormány határozatban található bővebb információ.”

Forrás:
Elfogadta a kormány a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretét; Miniszterelnökség; 2016. január 21.
A Kormány 1012/2016. (I. 20.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 8. szám; 2016. január 20.; 498-504. oldalak (pdf)

Leépítés előtt: tanácstalan állami vezetők

„Az Oktatási Hivatalban a dolgozókat nyugtatják. Gál András Levente: Harcolni kell a bürokrácia ellen.

Teljes a tanácstalanság a megszüntetésre vagy beolvasztásra ítélt állami szerveknél, illetve minisztériumi háttérintézményeknél. Lapunk több mint tucatnyi ilyen szervezetet keresett meg, de nyilatkozni alig mertek, a jövőjükről nem tudtak semmit. A Hagyományok Háza főigazgatója tévedésről beszélt, az Oktatási Hivatalnál pedig a dolgozókat nyugtatják. Sok bezárásra szánt intézet egyébként értékes ingatlanon fekszik. Úgy tudjuk, a kormányhivatalokban is leépítés várható, a dolgozók tíz százalékát küldhetik el.

Semmilyen formában nem kommentáljuk, a sajtóból értesültünk róla, fogalmunk sincs – ilyen és ehhez hasonló válaszokat kaptunk azoktól az állami háttérintézményektől, illetve költségvetési szervektől, amelyek átszervezését vagy megszüntetését tervezi a kormány. Mintegy tucatnyi intézménynél tettünk fel kérdéseket arról, mennyire volt meglepetés számukra a döntés, mi lesz dolgozóikkal vagy ingatlanjaikkal, de érdemi válaszokat sehonnan nem kaptunk.

A legtöbb intézményvezető minisztériumi engedély nélkül még háttér-információkat sem volt hajlandó közölni, egyikük pedig azt mondta, hogy a tisztviselők az átalakítás miatt amúgy is féltik az állásukat, a helyzetüket nem akarják még nyilatkozatokkal is tetézni, de nem örülnek a kormányzati elképzeléseknek, annak, hogy megüzenték nekik a karcsúsítást.

Nyugtatás, pánik, feszültség
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön jelentette be, hogy 73 állami, országos háttérintézmény, illetve költségvetési szerv szűnhet meg vagy olvadhat be az illetékes tárcák alá a bürokráciacsökkentés jegyében. A változtatások nagyjából 50 ezer embert érintenek majd, és biztosan lesznek, akik elveszítik állásukat.

A feszültség már most tapintható ezeknél a szervezeteknél. A Külügyi és Külgazdasági Intézetnél, amely jogutód nélkül szűnhet meg, a Magyar Nemzetnek azt mondták, nem kommentálják a tervezett lépéseket semmilyen formában. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál azt a választ kaptuk, hogy a kormányinfón elhangzottakhoz képest nem tudnak „érdemi kiegészítést” tenni a témában, az Országos Meteorológiai Szolgálattól pedig az illetékes minisztériumhoz irányítottak minket.

A háttérintézmények beolvasztásával kapcsolatban kerestük az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet (OGYÉI) is, ám mindössze annyit közöltek, hogy nem tudnak bővebb felvilágosítást adni. – Az OGYÉI-nél jelenleg 390 ember dolgozik, csak a kormány döntése után lehet majd megmondani, hogy a gyógyszerügyi hatóság munkatársainak jövője hogyan alakul – írták. Hasonlóan szűkszavúan nyilatkoztak az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál is.

A szintén érintett Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) a VS.hu információja szerint július 1-jétől jogutód nélkül megszűnhet. Azt ebben az esetben sem sikerült kideríteni, mikor szereztek tudomást a változásról, és mi lesz azokkal a szakértőkkel, akik eddig ott dolgoztak. Lapunknak adott válaszában az ENKK annyit szögezett le csupán: hivataluk csak minisztériumi jóváhagyással nyilatkozhat, ezért kérik, hogy forduljunk az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi). Ezt meg is tettük, de kérdéseinkre – ahogy korábban többször előfordult – nem kaptunk választ.

Több háttérintézmény tervezett megszüntetése egyébként azért is furcsa, mert egyes szervezeteket csak a közelmúltban hoztak létre. Például nem egészen két éve jött létre a Magyar Nyelvstratégiai Intézet (Manysi), a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete létrehozását pedig maga Lázár János jelentette be egy éve. A 2014. április 1-jén megalakult Manysi létjogosultságát az utóbbi időben több fórumon is megkérdőjelezték már. Bencze Lóránt igazgató megkeresésünkre azt mondta, úgy dolgoznak tovább, mintha semmi sem történt volna. Hivatalos információt nem kaptak, az esetleges megszűnéssel így nem foglalkoznak, már csak azért sem, mert egy frissen létrehozott intézetről van szó.

Vannak olyan szervezetek is, amelyek ugyan nem szűnnének meg, viszont minisztériumi felügyelet alá vonnák őket. Ezek bár nagy apparátussal működnek – például a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vagy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság –, azt nem tudni, hogy az állománnyal mi lesz. Többen felvetették érvként, hogy az intézmények egy részének értékes ingatlanvagyona van, például a Külügyi és Külgazdasági Intézet épülete a Gellérthegy előkelő részén található.

Az Index tegnap arról írt, hogy a megszűnő intézmények sajtóban megjelent listáján szerepel az Emmi hatalmas háttérintézménye, az Oktatási Hivatal is, pedig ennek vezetője paradox módon néhány hónapja még arról beszélt, hogy akár ezerfősre is duzzadhat az általa irányított szervezet. Maruzsa Zoltán elnök pénteken kör e-mailben nyugtatta a kollégákat, hogy ne essenek pánikba, próbáljanak különbséget tenni a sajtóban megjelent kósza hírek és a valós kormányzati intézkedések között.

Legyen takarékos, de jól hajtsák végre
– Fontos cél, hogy egyszerűbb és hatékonyabban működő, ésszerűen takarékos legyen az állam, ezért a tervezett átalakítások iránya jó. De legalább ilyen fontos, hogy a bürokráciacsökkentést jól hajtsák végre, és értelmesen elmagyarázzák az embereknek – erről beszélt lapunknak Gál András Levente, a Magyar Közigazgatási és Szervezetfejlesztési Kutatóintézet Alapítvány kuratóriumi elnöke.

– A bürokraták ellen nem, de a bürokrácia ellen igenis kell harcolni – fogalmazott Gál András Levente, aki az első Orbán-kormány idején az oktatási tárca államtitkára, majd 2010–2011-ben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára is volt. Szavai szerint a közigazgatásban – ahol a politika megrendelőként jelenik meg – teljesen természetes, hogy folyamatosan értékelik a teljesítményt, a minél egyszerűbb, hatékonyabb működés érdekében pedig akár konfliktusok árán is végre kell hajtani a változtatásokat. – Ez most időszerű, már csak azért is, mert a ciklus első fele általában a közigazgatási kormányzás, míg a második a politikai kormányzás szakasza szokott lenni – tette hozzá.

Az átalakítást ahhoz hasonlította, mint amikor a szőlőtermesztésnél időnként a jobb hozam érdekében bizonyos ágakat vissza kell nyesni. Azt a kuratóriumi elnök is természetesnek tartja, hogy az átszervezésnél lehet reflexszerű ellenkezés. – Az átszervezés akkor jó, ha nem túl gyorsan, de egyenletes ütemben haladva hajtják végre, miközben tájékoztatják az érintetteket. Utóbbira már csak azért is szükség van, mert a közigazgatásban dolgozók is az államra esküt tett tisztviselők, akik a hazájukat szolgálják, és nem volna jó, ha belső csatározás alakulna ki – mondta…”

Forrás:
Leépítés előtt: tanácstalan állami vezetők; Markotay Csaba, Kuslits Szonja, Ficsor Benedek; mno.hu; 2016. január 23.
Lásd még: Itt a megszűnő állami hivatalok listája; Szabó András; VS.hu; 2016. január 21.

Az ezermilliárd forintot is meghaladja a GINOP 2016-os keretösszege

„Elfogadta a kormány a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 2016-os éves fejlesztési keretét (ÉFK). A döntéssel a 2014-2020 közötti programozási időszakban rendelkezésre álló uniós forrásokból idén több mint 50 pályázati felhívás megjelenése várható. Összességében több mint 1000 milliárd forintnyi újabb forrás nyílik meg a gazdaságfejlesztési, illetve innovációs és kutatás-fejlesztési támogatásokra 2016-ban – jelentette be Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár.
Az európai uniós források felhasználásának kiszámíthatósága érdekében a támogatásoknál éves fejlesztési keret szabályozza a pályázati felhívások megjelenését, amely az év során több alkalommal is módosulhat, hisz a kormány folyamatosan a piaci igényekhez finomítja a konstrukciók tartalmát és azok keretösszegét.

A 2016-ra tervezett felhívások közül 38 vissza nem térítendő forrást tartalmaz. Ezzel együtt az ÉFK jelentős összegű pénzügyi eszközökkel visszatérítendő források kihelyezését is tervezi.

Újdonság, hogy 2016-ban a GINOP energia prioritás keretében is megjelenhet az első felhívás épületenergetikai fejlesztésekre, és idén már pénzügyi eszközökről szóló felhívások, valamint visszatérítendő és vissza nem térítendő forrásokat kombináló termékek is várhatók. Folyamatban van a pénzügyi eszközök közvetítői rendszerének közbeszerzése.

A Kormány egyes esetekben a felhívások keretének emeléséről döntött:

A „Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése” (GINOP 1.2.1) című felhívás keretösszege 40 milliárd forinttal emelkedett 65-ről 105 milliárd forintra.

A „Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása” (GINOP 1.2.2) című felhívás keretösszege 40 milliárd forintról 60 milliárd forintra változott.

4 milliárd forintról 6 milliárd forintra módosult a „Logisztikai szolgáltató központok fejlesztéseinek támogatása” (GINOP 1.2.5) konstrukció keretösszege.

Az Ifjúsági garancia kiemelt projekt (GINOP 5.2.1) esetében az emelés összege 120 milliárd forint, így 40 milliárd helyett 160 milliárd forint lett a rendelkezésre álló keretösszeg.

Hasonló mértékű emelés történt az „Út a munkaerőpiacra” (GINOP 5.1.1) című felhívás esetében is, így a kiinduló 102 milliárdos keretösszeg 122 milliárd forint hozzárendelésével 224 milliárd forintra változott.

Az „Aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztése” (GINOP 7.1.2) 10 milliárd forintos kerete az emelést követően elérte a 22,3 milliárd forintot.

7 milliárd forinttal magasabb összeg jut a Gyógyhelyek komplex turisztikai fejlesztésére is (GINOP 7.1.3), 6,9 milliárd helyett 123,9 milliárd forint lett a rendelkezésre álló keret összege.

A „Támogatott beruházási hitel az Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése” (GINOP 8.2.1) 10 milliárdos keretösszege még 35,6 milliárddal gyarapodott, így a felső határ 45,6 milliárd forint lett.

A GINOP 2016. évre szóló Éves Fejlesztési Kerete szerint idén év végére nagyságrendileg 2000 milliárd forintos keretösszeg érhető el a gazdasági szereplők részére. Ez az összeg az operatív program 2014-2020-os programozási időszakra szóló 2700 milliárd forintos teljes keretének 75 százaléka – emelte ki Rákossy Balázs.”

Forrás:
Az ezermilliárd forintot is meghaladja a GINOP 2016-os keretösszege; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. január 19.
A Kormány 1006/2016. (I. 18.) Korm. határozata a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 7. szám; 2016. január 18.; 427-442. oldalak (pdf)

Nem vesznek el feladatok az intézmények megszüntetésénél – ígéri a kormány

„Nem fognak feladatok elveszni a kormányzati háttérintézmények átszervezésénél és megszüntetésénél – ígérte meg a kormányszóvivő.

Nem vesznek el funkciók, feladatok a kormány által tervezett intézményátszervezésekkel – ígérte a kormányszóvivő az M1-en. Kovács Zoltán a legfontosabbnak azt nevezte, hogy egy hatékony, modern állam alakuljon ki Magyarországon.

Mint elmondta: 73 olyan háttérintézményről van szó, amelyek minisztériumokhoz vagy hatósági tevékenységhez kapcsolódva folytatják munkájukat. Itt a párhuzamosságokat ki kell iktatni, és ha lehetőség van, fel is kell számolni az ilyen intézményeket. Emellett meg kell vizsgálni hogy mely minisztériumokhoz, kutatási tevékenységhez, egyetemhez rendelve lehetne ezt a munkát tovább folytatni.
A kormányzati struktúra, közigazgatás áttekintése, átszervezése már öt éve zajlik – közölte a kormányszóvivő, hozzátéve: ebben lépésről-lépésre haladnak tovább. Kovács Zoltán kiemelte: az állam “optimális, jó működése” szempontjából ezt a munkát folyamatosan kell végezni.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnapi sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a bürokráciacsökkentés jegyében a kormány több mint hetven állami, országos háttérintézmény, költségvetési szerv átszervezését, illetve megszüntetését tervezi. A kormány csak kivételes esetben lát arra lehetőséget, hogy ezek a költségvetési szervek, hivatalok, intézmények megmaradjanak – mondta a miniszter, aki a biztosan megmaradó intézmények közé sorolta a rendőrséget, a honvédséget, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, az Állami Egészségügyi Ellátó Központot és a Szociális Főigazgatóságot. Lázár János az átalakítandó intézmények között említette az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt, a nyugdíjfolyósítási intézetet, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt, valamint a közlekedési hatóságot. A kormány február 10-én dönt erről a kérdésről – közölte.”

Forrás:
Nem vesznek el feladatok az intézmények megszüntetésénél – ígéri a kormány; Világgazdaság Online/MTI; 2016. január 22.

Közigazgatási, politikai informatika

Észrevételek a „Digitális forradalom jön az egészségügyben” című riporthoz

„2016. január 4-én a Kossuth Rádióban műsor hangzott el az egészségügyben küszöbön álló jelentős változásokról, „Digitális forradalom jön az egészségügyben” címmel. Mint ismeretes számos központi digitális egészségügyi projekt napjainkban éri el azt az érettségi szintet, hogy összekapcsolódva a hagyományos egészségügy átalakulását eredményezhetik. A műsorban, már műfaji sajátosságok miatt is, csak néhány aspektusról esett szó. Ezért, és a téma fontossága miatt is, érezzük szükségét annak, hogy közreadjuk Dr. Simon Pál kritikai észrevételeit, amelyek további szempontokkal egészítik ki az elhangzottakat. [Szerkesztő]

Észrevételek a „Digitális forradalom jön az egészségügyben” című riporthoz
Bevezetésként célszerű megemlíteni, hogy a forrásként megjelölt rádióriport dátuma 2016. január 4., és a mondanivaló nem igazán a legautentikusabb. Feltehetően ezzel magyarázhatóak az első bekezdés enyhén szólva „nagyvonalú” megállapításai, amelyeknek lényege az, hogy az egészségügy minden szereplője – a pácienstől az orvoson át az aktuális és illetékes legfelsőbb szintű egészségpolitikussal bezárólag – minden egészségügyi információhoz bármikor, bárhol hozzáférhet. Ez, így ahogy van, valótlanság volt akkor is és ma is az.

Előzmények: Az egészségügyi kormányzat meghirdette az Egységes Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) programját és elindította a megvalósítást célzó és előkészítő projekteket[1]. Ezek bemutatásai – az EU előírásai szerint – az előző év őszén történtek meg, illetve a PULZUS projektet 2015. október 28-án adták át „hivatalosan”. Az idézőjel azért indokolt, mert a projekt és a program nincs még kész, a befejezést 2017 végére tervezik. Ezeken a rendezvényeken az ismertetésen kívül más programpont nem volt, sem hozzászólni, sem kérdezni nem lehetett, pedig lett volna miről vitatkozni.

Amiről Újvári Attila orvos kolléga beszélt, arra valóban szükség volna, sőt még az elmondottaknál összetettebb szolgáltatásokat is biztosítani kellene. A „személyre szabott gyógyítás” (personalized health) a korszerű medicina alapelve és ehhez térben és időben a folyamatokat követő olyan információrendszerről van – lenne – szó, amelynek az orvos-beteg találkozások színhelyén, az ún. „orvosi munkahelyen” kell működnie. A két informatikus szakember (Szabó Bálint és Faller Richárd) maga is elismerte, hogy az egészségügyi informatika hazai színvonala messze áll ettől a céltól, de szerintük az EESZT program meg fogja oldani ezeket a gondokat. Ez volt a véleménye Magyar Gábornak (ÁEEK) és Klotz Tamásnak (SAP) is, a PULZUS projekt fejlesztőinek, jóllehet az utóbbi egy másik informatikai rendezvényen[2] kifejtette a modern informatika alkalmazási elveit, amelyek nem passzolnak az EESZT rendezőelveihez.

Konkrétan: a digitális forradalomra szükség van a medicinában, mert a korszerű orvoslás szerves és nélkülözhetetlen része az informatika, az e-health, azonban ez a program ezt nem fogja megoldani. A gyógyítás és megelőzés alapvető tevékenységeinek (az orvoshoz fordulás okának tisztázása – a kórisme hipotézisének felállítása – a diagnosztikai vizsgálatok elvégzése – a diagnosis megerősítése vagy elvetése – a terápia kiválasztása és elindítása, az ellátási folyamat kimenetelének meghatározása – a minőségbiztosítás ellenőrzése) és értékhordozó információinak valamint az egész folyamatnak a helyszíne az ún. “orvosi munkahely” (orvosi munkahelyek hálózata). Ez az elem pedig nem szerepel az EESZT rendszerében, információi nem képezik az adattárházak forrásait. A PULZUS projekt egyik bemutató prezentációjának az alábbi, általam módosított diaképe szemlélteti ezt a hiányosságot:
[Lásd a diaképet.]
Megkockáztatható, hogy ez a konstrukció talán nem is véletlen, mert az orvos-beteg találkozások tevékenységeinek, információinak elemzése, értékelése más szempontok szerint rajzolná fel az ellátás valós szükségleteit, a materiális és immateriális feltételrendszereket, magát az ellátást, és a fenntartó és a szereplők érdekviszonyait.
A riportban csak néhány szó erejéig foglalkoztak egy nagyon fontos témával – és a projektismertetők, bemutatók sem nyújtottak ennél lényegesen többet –, a páciensek, a betegek adatai, illetve személyiségi jogai védelmének problémakörével, amely enyhén szólva megoldatlan magában az EESZT rendszerben és a forrásaiban is. Külön oldalakat igényelne ennek a részletes taglalása, de a gondok érzékelésére ajánlok egy honlapot, illetve annak egy cikkét: Dr. Alexin Zoltán: „A kapcsolati kóddal tárolt személyes adatokról is kérhető másolat”. Érdemes az idézett honlapot – „Tisztességes Adatkezelés” – tüzetesebben is tanulmányozni.

A riportban az hangzik el, hogy még egy ilyen rendszer mint az EESZT a világon nem létezik. Ebben van valami igazság, mert ennél célravezetőbb és korszerűbb rendszereket készítenek és működtetnek a világ igen sok helyén. Ajánlom szíves megtekintésre ezt az ismertető videoklipet, amely arról szól, hogy merre tart a jövő – és sok helyen a jelen – modern medicinája.
Ajánlom továbbá nézegetni például ezt a honlapot is. Ez utóbbi 2005 óta üzemel, vagyis azóta, amióta elkezdték Kanadában az egészségügyi informatikai stratégia megvalósítását. Rendszeresen, mindenkit, több szinten tájékoztat a program állásáról, a várható fejlődésről. Talán egyszer nálunk is lesz egy ilyen honlap, ha tisztaság lesz a fejekben.
——————–
[1]Ezek a következők:
* a TÁMOP-6.2.7-13/1 projekt keretében a TIOP–2.3.1. e-Egészségügyi intézményközi adatáramlást biztosító rendszerek ,
* a TÁMOP-6.2.7-13/1 projekt keretében aTIOP–2.3.2. az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) ágazati portál ,
* a TÁMOP-6.2.3/12/1-2012-0001 számú „Országos egészségmonitorozási és kapacitástérkép adatbázis- és alkalmazásfejlesztés”, felhasználói nevén „PULZUS Egészségügyi Adattárház”
További részletek megtalálhatók az ÁEEK honlapján.
[2] Klotz Tamás: „Egészségügyi trendek az IT szemszögéből”, 2. MAGYAR JÖVŐ INTERNET KONFERENCIA PROGRAMJA MJIK 2015 – SMART CITY A CÉLKERESZTBEN. BME, 2015. november 11.”

Forrás:
Észrevételek a „Digitális forradalom jön az egészségügyben” című riporthoz; Dr. Simon Pál, kandidátus, orvos informatikus; 2016. január 22.

Benyújtásra került az Önkormányzati ASP 2 projekt támogatási kérelme

„A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) – mint projektgazda és konzorciumvezető –benyújtotta támogatási kérelmét a KÖFOP 1.2.2 „Az önkormányzati ASP rendszer továbbfejlesztése és országos kiterjesztése (ASP 2.0)” tárgyú kiemelt projekt támogatási kérelmének elbírálására.

A projekt sikeres megvalósításáért felelős konzorcium tagjai a Belügyminisztérium, a Magyar Államkincstár, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., és a KINCSINFO Nonprofit Kft. lesznek.

Az önkormányzati ASP rendszer továbbfejlesztésének, és országos kiterjesztésének tervezését a közép-magyarországi régióban megvalósult EKOP-2.1.25-2012-2012-0001 számú, „Önkormányzati ASP központ felállítása” című kiemelt pilot projekt eredményei alapozták meg. A projekt keretében 2015. június végéig már 55 önkormányzat rendszerhez való csatlakoztatása, és alkalmazásszolgáltatásának éles indítása valósult meg. A KIFÜ a sikeresen befejezett projekt zárását követően kapott felkérést a Széchenyi 2020 program keretében induló KÖFOP 1.2.2-ASP 2.0 projekt konzorcium vezetői és projektgazdai szerepére, a belügy-, a nemzetgazdasági- és a nemzeti fejlesztési miniszterektől.

Az ASP 2.0 projekt célkitűzései a következők:
* az önkormányzati ASP szolgáltatásrendszer országos kiterjesztése
* a további önkormányzati csatlakoztatások központi támogatása
* az elektronikus közigazgatási szolgáltatások fejlesztése és bevezetése
* a szakrendszerek bővítése és továbbfejlesztése
* az ASP szakrendszerekre, mint adatforrásokra épülő adattárház megvalósítása
* a kapcsolódó hálózat és infrastruktúra bővítése

A projekt a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) 2015. évre szóló éves fejlesztési keretében került nevesítésre, és a várhatóan 2017-től egy folyamatos, ütemezett átállással, 2018. január elejére teremti meg az önkormányzatok számára a szolgáltatásokhoz való csatlakozás lehetőségét.

A projekt finanszírozását 100 százalékban vissza nem térítendő támogatásként az Európai Unió és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja, a megvalósításra fordítható támogatás összege 15 milliárd forint.”

Forrás:
Benyújtásra került az Önkormányzati ASP 2 projekt támogatási kérelme; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség; 2016. január 14.

Informatika, távközlés, technika

Az okos város alapjait teremti meg Miskolcon a kamerarendszer fejlesztése

„Az okos város alapjait teremti meg az a kamerarendszer fejlesztés, amelyet a Modern Városok Program keretében telepítenek Miskolcra. Az 500 új megfigyelő kamera magas felbontással, nagy látószöggel, valamint esetenként infra megvilágítással és fűtéssel is rendelkezik majd.

A városban jelenleg is működik 150 kamera, a „Zöld nyíl” projektben is megvalósult mintegy 130 kamera telepítése. Az 500 új megfigyelő kamera magas felbontással, nagy látószöggel, valamint esetenként infra megvilágítással és fűtéssel is rendelkezni fog. A kamerák általános feladatok mellett, mint rendszám vagy arcfelismerés speciális funkciókkal is rendelkeznek majd. Például hőkameraként is működhetnek, de elveszett vagy otthagyott tárgyak, egészségügyi vészhelyzetek észlelésére is alkalmasak lesznek.

A kamerarendszerrel egy időben több környezeti szenzor kerül telepítésre. Ezzel egy olyan információs rendszer kerül kialakításra, amely az aktuálisan jellemző környezeti értékek megfigyelésére és elemzésére lesz használható, mind a lakosok mind a városvezetői számára.

A rendszer azért lesz igazán okos, mert video-elemző megoldásokkal, különböző elemző, értékelő, szűrő és riasztási funkciókkal támogatja a rendőrség tevékenységirányító központját – merthogy közvetlen összeköttetésbe kerül a központtal. Ennek megfelelően az egyes riasztási események alkalmával a rendőrség szakemberei dönthetik el, hogy a beavatkozási, intézkedési küszöbszintet eléri-e az esemény, vagy elegendő a városi rendészet beavatkozása. Ezzel a feladatok tervezése, szervezése, irányítása és koordinációja is egy magasabb, okosabb szervezettségi szintre kerül. Egyedülálló az is, miszerint a most meglévő 280 kamerát is a rendszer részévé teszik, amely elemeiként is fejleszthető, továbbépíthető.

Ezzel Miskolc egyedülálló módon tudja elérni és fenntartani a növekvő biztonság stratégiai célját. Mivel a tervezést megalapozó tanulmány már elkészült, hamarosan közbeszerzési eljárás lefolytatására kerül sor, hogy azt követően megkezdődjön Magyarország legmodernebb kamerarendszer-fejlesztése. A várost behálózó, 780 kamerából álló rendszer elsődlegesen magas fokú biztonságot jelent, másrészt megadja az okos várost működtető információs rendszer adathálózati infrastruktúráját!”

Forrás:
Intelligens kamerarendszer, a legkorszerűbb szolgáltatásokkal; Minap.hu; 2016. január 19.

Elektronikus jegy: lassabban halad a tesztelés?

„A tervezettnél szűkebb körben, lassuló tempóval zajlik az elektronikus jegy bevezetésének előkészítése a fővárosban. Az eredetileg tízezer fősre tervezett tesztüzem alig pár száz kártyával zajlik mindössze két helyszínen.

Meglehetősen szűk körben zajlik a milliárdokért bevezetni kívánt elektronikus jegy tesztelése. Az eredeti elképzelések szerint a BKV több mint tízezer dolgozóját vonták volna be a próbaüzembe, de végül csak pár száz kártyát osztottak szét a BKK munkatársai között. Ráadásul a Népszabadság információja szerint a tervezett 16 kapu helyett csupán két helyszínen tesztelik a kártyát és a programot: a BKK Rumbach Sebestyén utcai székházában, valamint a négyes metró kelenföldi megállójánál.

Így kérdéses, hogy a teszt­üzem mennyire hoz majd értékelhető eredményeket a másfél millió arcképes és a kilencmillió eldobható kártya legyártásához, illetve a tesztüzem 65 év felettiekre való kiterjesztéséhez. Utóbbi egyébként máris jelentős késésben van. Az eredeti ütemterv szerint a díjmentesen utazók már a tavalyi év végén megkapták volna elektronikus kártyájukat, ám a határidőt idén tavaszra tolták ki. Az éves és havi Budapest-bérletesekre elméletileg 2016 végétől, a többi bérletesre 2017 első felétől terjesztenék ki a papíralapút felváltó elektronikus rendszert – írja a lap.

Őszre minden papíralapú bérletet plasztikkártyára kellene cserélni, és addigra állnia kellene csaknem 800 beléptetőkapunak. Ám a kapuk üzembe helyezésének időpontja már bizonyosan 2017. decemberre tolódott az év szeptemberéről…[Világgazdaság]”

—–

„A Budapesti Közlekedési Központ az elektronikus jegyrendszer bevezetése kapcsán a jogszabályoknak megfelelően jár el, a kártyakibocsátás folyamata ennek megfelelően alkalmazkodik az időközben megváltozott jogszabályi környezethez. A BKK elektronikus jegyrendszer megvalósításának határideje nem módosul, vagyis 2017. december 31.

A jogszabályi háttér – különösen a 2015. augusztus 1-én hatályba lépett személyszállítási szolgáltatásokról szóló XLI. törvény – változása miatt az elektronikus jegyrendszer végrehajtásának ütemezését felülvizsgálta a BKK Zrt., mindez a projekt befejezésének határidejét nem befolyásolja, a belső feladatok, illetve azok ütemezése változott. A tesztelés megfelel az előírásoknak, az eredeti tervekhez képest szélesebb körű és terjedelmű.

A BKK a saját elektronikus jegyrendszerét az egységes nemzeti elektronikus közlekedési kártyakibocsátásban érintett szervezetekkel egyetértésben – a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő kártyakibocsátási folyamatok kialakítása és bevezetése mellett – valósítja meg.[BKK]”

Forrás:
Elektronikus jegy: lassabban halad a tesztelés; Világgazdaság Online; 2016. január 19.
Megfelelően halad az elektronikus jegyrendszer bevezetése; Budapesti Közlekedési Központ; 2016. január 19.

A magyar lakosság nem ismeri a mobilfizetési alkalmazásokat

„Magyarországon alig pár éve jelentek meg az első okostelefonra fejlesztett mobilvásárlási és mobilfizetési lehetőségek, ám a magyar lakosság továbbra sem használja ezeket. A legrutinosabbnak és az újdonságok iránt fogékonyabbnak számító online vásárlói közönségnek is csupán alig 8%-a próbálta ki a bankok, vagy a mobilszolgáltatók mobilfizetési alkalmazásait. Ráadásul, a kipróbálók több mint 70%-a többet nem is használta a hazai mobilfizetési megoldásokat – derül ki a FinTech Group és a GKI Digital 2015 decemberében, 2000 online vásárló körében végzett, közös kutatásából.

2014 óta 10 magyar fejlesztésű mobilfizetési alkalmazás érhető el Magyarországon (lásd infografikánkat), ám a legtöbbet letöltött iCsekk és Simple alkalmazásokat is az okostelefon felhasználók csupán alig 4%-a próbálta ki. Az iCsekk és a Simple alkalmazásokat kb. 100-200 ezer okostelefon felhasználó töltötte le Android és iOS platformokra, míg a legmagasabb értékelést az Axa MobilosOKÉ, a Buxa és a Barion fizetési alkalmazásai kapták – a Google Play statisztikái szerint.

Az online vásárlók körében a legismertebb mobilfizetési megoldás az OTP Bank által kiadott OTPay, valamint a Magyar Telekom MobilTárca alkalmazása. Ez a magas ismertség annak is köszönhető, hogy ezek a társaságok rendelkeznek Magyarországon a legnagyobb ügyfélbázissal és marketing költéssel, így hatékonyabban tudnak ismertséget építeni. A mobilfizetési alkalmazást kipróbálók számát tekintve az OTPay, az iCsekk és a MobilTárca vezetnek. Ugyanakkor a kipróbálók alig 30%-a nyilatkozott úgy, hogy használta a későbbiekben is a mobilfizetési alkalmazást. [Lásd infografika.]

A hazai mobilfizetési alkalmazások könnyen veszélybe kerülhetnek az Apple, a Google, vagy a Samsung mobilfizetési megoldásainak magyarországi megjelenésével. A FinTech Group-GKI Digital közös kutatási eredménye alapján az online vásárlók leginkább ezektől a társaságoktól várják a mobilfizetési megoldást, mint a hazai bankoktól, vagy mobilszolgáltatóktól. [Lásd infografika.]

A magyar mobilfizetési piac felpörgése az Apple, a Google, a Samsung mobilfizetési alkalmazásainak megjelenésétől, továbbá a közösségi piacterekbe, mint például az Uber-be integrált fizetési lehetőségektől várható – derül ki a FinTech Group–GKI Digital közös elemzéséből.

Mi a helyzet a mobilvásárlással?
Hasonló letöltési számokat értek el a legsikeresebb hazai webshopok mobilvásárlási alkalmazásai is. A legtöbbet letöltött mobilvásárlási alkalmazás a Tesco Bevásárlás app, amelyet eddig körülbelül 100-200 ezren töltöttek le. A legtöbbet letöltött mobilvásárlási alkalmazások közé tartozik még a Media Markt és az eMAG alkalmazása is, amelyeket Magyarországon kb. 50-100 ezer okostelefon felhasználó töltött le. A hazai kereskedők mobilvásárlási alkalmazásainak letöltési számát azonban messze meghaladják a használt árucikkek magánszemélyek közötti kereskedelmét támogató app-ok, mint például a Jófogás, vagy a Vatera alkalmazásai. Az előbbit már több mint 500 ezren töltötték le Magyarországon.

Összességében a hazai mobilfizetési, vagy a mobilvásárlási alkalmazásokat egyelőre a márka megítélése (pl.: Tesco, Media Markt), vagy a szolgáltatói kötöttség (pl.: bank vagy telekommunikációs cég) miatt választják. Jelenleg még kevés az olyan tudatos felhasználó, aki az igénybe vehető szolgáltatások köre alapján választ megfelelő appot.”

Forrás:
A magyar lakosság nem ismeri a mobilfizetési alkalmazásokat; GKI Digital; 2016. január 20.

1,5 milliárd forintot fordított hálózatfejlesztésre a Drávanet

„Befejeződött az optikai körzethálózat fejlesztése a sellyei, a siklósi, a bajai, a kadarkúti és a nagyatádi kistérségek területén; az 1,665 milliárd forintos beruházással biztosított a nagy sávszélességű – 30 megabit (Mbit/s) feletti – internethasználat az ötvenöt településen – közölte a Drávanet Hálózatok Kft.

A pécsi székhelyű magyar vállalat azt is megemlítette, hogy a fejlesztés a térségek mintegy 21 ezer lakosát érintette. Minden településen létesült egy úgynevezett hozzáférési aggregációs pont (PoP), amely alkalmas a helyi hozzáférési hálózatok csatlakoztatására. A településeken élők és a helyi vállalkozások számára a körzethálózati fejlesztés eredménye már érzékelhető: az önkormányzatok, közoktatási intézmények, az eMagyarország Pontok és az Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek (IKSzT) rácsatlakozhatnak a kiépült optikai hálózatra – hangsúlyozták.

A Drávanet Hálózatok Kft. tájékoztatása szerint az Európai Unió támogatásával, a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretében megvalósult munkálatok tavaly áprilisban indultak és a terveknek megfelelően decemberben befejeződtek.”

Forrás:
1,5 milliárd forintot fordított hálózatfejlesztésre a Drávanet; SG.hu/MTI; 2016. január 22.
GOP-2012-3.1.2 – Szélessávú körzethálózati fejlesztések támogatása; Széchenyi 2020
GOP-3.1.2-12-2012-0025. Szélessávú körzethálózati fejlesztések a Sellyei, Siklósi, Bajai, Kadarkúti és Nagyatádi kistérségekben; Drávanet Hálózatok Kft.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Okos város koncepció születik Szegeden

„A szegedi önkormányzat megbízásából a Clarity Consulting Kft. elkészítette Szeged Smart City Jövőképének tervezetét. Az okos város koncepció a település polgárainak élhetőbb, vállalkozásainak pedig kedvezőbb befektetői környezet biztosít. A tervezetet február elsejéig a lakosság is véleményezheti.

A Smart City fogalom egyre nagyobb teret nyer Európában. Számos meghatározása létezik annak, mi tekinthető Smart City-nek, azaz élhető, okos városnak.

Az okos és fenntartható település egy olyan innovatív város, amely intenzíven használja az infokommunikációs technológiákat, annak segítségével fejleszti az életminőséget, hatékonyabbá teszi a városüzemeltetést és a városi szolgáltatásokat – mindezeket úgy, hogy tekintettel van a jelen és jövő generáció igényeire, egyaránt figyelembe veszi a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokat.

Szeged, mint élenjáró tudásközpont a korszerű technológiákra és a helyi innovációs együttműködésre építve olyan Smart City szolgáltatásrendszert nyújt, amely a közszolgáltatások korszerűsítése révén hozzájárul az állampolgárok életkörülményeinek javításához, a vállalkozások versenyképességének növekedéséhez és a helyi társadalom ökológiai lábnyomának csökkentéséhez.

Ezeket a szempontokat a szegedi önkormányzat már hosszú évek óta kiemelt szempontként kezeli, a korábbi években is végzett már olyan tevékenységeket, nyújtott be olyan pályázatokat, amelyek a Smart City témakörébe sorolhatók. Ennek a gondolatnak a jegyében bízta meg a város a Clarity Consulting Kft.-t, hogy készítse el Szeged város Smart City Jövőképét.

Szeged Smart Cityvé válása ugyanis más utat jelent, mint a többi hazai nagyváros számára. Egyrészt térszerkezeti adottságai, oktatási és egészségügyi intézményei, rendezvényei, jó közbiztonsági helyzete, hosszútávon is biztosított jó minőségű ivóvízkészlete és csatornázottsága, általános városképe eddig is a „szerethető, élhető” városok közé emelte. A „smart” kategória területeinek egy részén – mobilitás, geotermia, napenergia, e-közigazgatás – komplex és eredményes fejlesztéseket hajtott végre.

A város számára is kihívás viszont a közösségi közlekedés arányának fenntartása, a mobilitás fejlesztése, a levegő minőségének javítása, a város jobb menedzseléséhez szükséges információk integrálása és feldolgozása, a polgárai számára az elektronikus ügyintézés, a szolgáltatások minőségének és mennyiségének emelése.

Ugyanakkor Szegeden az élhetőségen belül az üzleti környezet fejlesztésében még vannak lehetőségek. A smart módszerekkel, ez irányú célzott programokkal hatékonyabbá és eredményesebbé lehet tenni az üzleti környezet fejlesztéséhez szükséges hozzájárulást.

A Clarity Consulting Kft. által elkészített dokumentum Szeged város Smart City Jövőképét rögzíti egy vízió és a kapcsolódó stratégiai irányok meghatározására kiterjedően. A jövőkép egyeztetését és hitelesítését követően dolgozzák majd ki a Smart City Koncepciót, amely a jövőképben meghatározott vízió és stratégiai irányok mentén mutatja be a Smart City szolgáltatás-fejlesztések érintett szereplőit és a fejlesztések célrendszerét, valamint a megvalósítandó Smart City szolgáltatásfókuszokat.

Szeged Smart City Jövőképe letölthető anyagként ITT elérhető.

A szegediek véleményét is várják
A jövőkép készítői és a város vezetése várja a dokumentummal kapcsolatos észrevételeket, ötleteket február elsejéig a smartcity@szeged.eu e-mail címen.”

Forrás:
Szeged jövőképe, hogy okos város legyen; Szeged.hu; 2016. január 20.

Uber: Fontos információk az adózással kapcsolatban

„Az Uber modern és készpénzmentes rendszere nagyban hozzá kíván járulni egy klasszikusan készpénzalapú iparág átláthatóbbá tételéhez és az adófizetési fegyelem erősítéséhez.

Az Uber autóspartnerei eddig is megállapodásban vállalták, hogy a magyar adókövetelményeknek eleget tesznek. Ezen túlmenően jeleztük az autóspartnerek felé, hogy január 31-ig töltsék fel a rendszerünkbe vállalkozásuk adatait és adószámukat. Ezek alapján az Uber rendszere minden utat követően számlát állít ki a nevükben az utasok részére. Továbbá egy független adótanácsadó céget is bevontunk, akik információs anyaggal és személyre szabott adótanácsokkal látják el az erre igényt tartó autóspartnereket.

Ezzel is világossá kívánjuk tenni, hogy nemcsak komolyan vesszük a kormány felvetéseit az adózással kapcsolatban, de megoldást kínálunk a problémára.”

Forrás:
Fontos információk az adózással kapcsolatban; Uber; 2016. január 23.

Szakirodalom

A „jó állam” empirikus, kvalitatív vizsgálata: bizalom, együttműködés, szakmaiság és vezetés a központi közigazgatásban

„E kvalitatív, empirikus kutatáson alapuló írás a Magyary Program által definiált „jó állam” koncepció fogalmának egyes elemein végighaladva bemutatja egy 2014-ben végzett mélyinterjú-sorozat eredményeit. Egyben pillanatfelvételt is kínál a magyar központi közigazgatásról két intenzív reformperiódus között. Az első reformperiódus a Magyary Program időszaka, melynek látványos beavatkozásai 2014 tavaszára nagyrészt véget értek, intézkedései pedig jórészt az „ÁROP” köré szerveződtek. A második periódus pedig a bürokráciacsökkentés és talán a professzionalizmus hívó szava köré szerveződő „KÖFOP” periódus lesz, amelynek részletei most vannak kialakulóban. A cikk a bizalom, az együttműködés, a szakmaiság és a vezetés fogalmainak megjelenését vizsgálja és magyarázza, amely tényezők empirikus feltárása és célzott intézkedésekkel való javítása feltehetően fontos szerepet játszik majd a most következő reformperiódus idején is….”

Forrás:
A „jó állam” empirikus, kvalitatív vizsgálata: bizalom, együttműködés, szakmaiság és vezetés a központi közigazgatásban; Gellén Márton; Polgári Szemle; 11. évfolyam, 4-6. szám; 2015. december

A francia közigazgatási jogtudomány jellegzetességei (1705–1945)

„A tanulmány célja az 1705 és 1945 közötti francia közigazgatási jogtudomány fontosabb jellegzetességeit bemutatni. A 18. század közigazgatás-tudományával kapcsolatosan felvillantja az írás Nicolas Delamare munkásságát (science de police), mely valódi kiteljesedését a német Kameral und Polizeiwissenschaft formájában érte el. A 19. század francia közigazgatási jogtudománya Bonaparte Napóleon és a francia Államtanács megalapításától kezdve számíttatik hagyományosan. Itt (időrendi sorrendben) Bonnin, Vivien, Macarel, Cormenin, Aucoc és a két Laferriere munkásságát mutatjuk be. A 20. század első felének közigazgatás-tudományát Ducrocq, Hauriou, Duguit és Jeze jeleníti meg. A tanulmány nézőpontja a két nagy kontinentális adminisztratív szisztéma: a francia és a német egymásra történő reagálásainak bemutatása is…”

Forrás:
A francia közigazgatási jogtudomány jellegzetességei (1705–1945); Koi Gyula; Polgári Szemle; 11. évfolyam, 4-6. szám; 2015. december

Törvények, rendeletek

A Kormány 1011/2016. (I. 20.) Korm. határozata a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról

„1. A Kormány
a) megállapítja a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program éves fejlesztési keretét az 1. melléklet szerint,
b) elfogadja a 2. melléklet szerint az ott felsorolt projektek kiemelt projektként történő nevesítését…”

Tartalmazza az alábbiakat is:
9. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program országos kihatású projektjeinek részben a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program terhére történő finanszírozása
10. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program országos kihatású projektjének részben a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program terhére történő finanszírozása
11. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program országos kihatású projektjeinek részben a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program terhére történő finanszírozása
12. A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program országos kihatású projektjeinek részben a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program terhére történő finanszírozása
Forrás:
A Kormány 1011/2016. (I. 20.) Korm. határozata a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 8. szám; 2016. január 20.; 483-497. oldalak (pdf)

A Kormány 1013/2016. (I. 20.) Korm. határozata a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottságról

„…1. A Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: FKB) a Kormány – által a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 30. § (1) bekezdése alapján létrehozott és működtetett – fejlesztéspolitikai javaslattevő, véleményező, döntés-előkészítő és koordináló szerve.

2. Az FKB feladata az európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztéspolitika végrehajtásának összehangolása, a fejlesztéspolitika területén hozandó kormányzati döntések előkészítése és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium központi koordinációs tevékenységének elősegítése. Az FKB ennek érdekében különösen
2.1. javaslatot dolgoz ki, állást foglal a Kormány számára a hosszú- és középtávú fejlesztési és tervezési feladatokról, az Európai Unió pénzügyi támogatásainak igénybevételéhez szükséges tervekről, a programokról, azok végrehajtásáról, a támogatások felhasználásához szükséges intézményrendszer kialakításáról, valamint e témakörökben indokolt szabályozásról,
2.2. összehangolja az európai uniós források – ideértve az európai uniós agrár- és vidékfejlesztési alapokat is – eredményes felhasználásával kapcsolatos feladatokat,
2.3. megtárgyalja és véleményezi a Kormány döntését nem igénylő ágazati fejlesztési tervet, programot, stratégiát a fejlesztéspolitikával való összhang megteremtése és a központi koordináció biztosítása érdekében,
2.4. megtárgyalja a Kormány döntését igénylő fejlesztéspolitikai tárgyú, illetve azzal összefüggő fejlesztési, tervezési és végrehajtási dokumentumokat, és döntési javaslatot tesz azokra,
2.5. döntési javaslatot tesz a program, az azzal összefüggő stratégiai dokumentumok – így különösen az akcióterv és az éves fejlesztési keret –, valamint az irányító hatóság munkatervének elfogadásáról és módosításáról szóló tervezetre vonatkozóan, ennek keretében véleményezi az akcióterv, az éves fejlesztési keret és a munkaterv intézkedéseivel elérni kívánt célokat, azok mérhető indikátorait, a lehetséges kedvezményezettek körét, a támogatás formáját, mértékét, a támogatható tevékenységet, a támogatni tervezett projektek számát és a támogatási értéket, és ezek éves ütemezését,
2.6. megtárgyalja a kiemelt projektről szóló előterjesztést, és döntési javaslatot tesz arra,
2.7. megtárgyalja az egymilliárd forintot meghaladó támogatási igényű projektjavaslatokat – ideértve azt is, ha a projekt elszámolható összköltsége a költségnövekménnyel együtt az egymilliárd forintot meghaladja –, és döntési javaslatot tesz azokra,
2.8. véleményezi a nagyprojektekre vonatkozóan az Európai Bizottság számára benyújtandó javaslatokat,
2.9. véleményezi a fejlesztéspolitikai szempontból kiemelt jelentőségű ügyeket, projekteket és a komplex programokat,
2.10. véleményezi a projektkiválasztás elbírálási szempontjait, a 2.1. alpontban meghatározottakon kívüli eljárásrendi szabályokról és utasításokról szóló dokumentumokat, és javaslatot tesz azokra,
2.11. nyomon követi az irányító hatóságok munkatervének megvalósulását, azok végrehajtásáról tájékoztatást kérhet,
2.12. részt vesz a fejlesztéspolitikai célok teljesülése érdekében a fejlesztéspolitikát érintő jogszabályok előkészítésében,
2.13. a fejlesztések végrehajtásáért felelős szervezetektől beszámolót kérhet és intézkedést javasolhat,
2.14. az európai uniós fejlesztési forrásokból megvalósuló fejlesztések összehangolása érdekében adatot kérhet a hazai fejlesztési forrásokból megvalósuló fejlesztésekre vonatkozóan,
2.15. véleményezi a közreműködő szervezetek kialakításának, kiválasztásának módszerét, feltételrendszerét, nyomon követi tevékenységüket, e szervezetektől rendszeresen beszámolót, tájékoztatót kérhet,
2.16. véleményezi az EU Önerő Alapból történő támogatás céljából benyújtott kérelmek elbírálásáról szóló, döntésre előkészített dokumentumot,
2.17. nyomon követi a Támogatásokat Vizsgáló Iroda munkáját…”

Forrás:
A Kormány 1013/2016. (I. 20.) Korm. határozata a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottságról; Magyar Közlöny; 2016. évi 8. szám; 2016. január 20.; 505-506. oldalak (pdf)

A Kormány 4/2016. (I. 20.) Korm. rendelete a fejlesztéspolitikai döntéshozatal egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról

„…1. A 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet módosítása…
2. Az egységes működési kézikönyvről szóló 547/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása…
3. A támogatásból megvalósuló fejlesztések központi monitoringjáról és nyilvántartásáról szóló 60/2014. (III. 6.) Korm. rendelet módosítása…
4. A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet módosítása…
5. 5. Az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettséggel összefüggő, a 2007–2013 programozási időszakban a Kormány által a nemzeti fejlesztési miniszter hatáskörébe utalt beruházások, valamint a 2014–2020 programozási időszakban a szennyvízelvezetési és tisztítási, a hulladékgazdálkodási és az ivóvízminőség-javító beruházások megvalósításáról szóló 339/2014. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása…”

Forrás:
A Kormány 4/2016. (I. 20.) Korm. rendelete a fejlesztéspolitikai döntéshozatal egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 8. szám; 2016. január 20.; 463-469. oldalak (pdf)

A Kormány 1018/2016. (I. 22.) Korm. határozata a 2014–2020 közötti programozási időszak uniós forrásainak teljes körű felhasználása érdekében szükséges intézkedésekről

„A Kormány
1. felhívja a fejlesztési programok végrehajtásáért felelős minisztereket, hogy készítsék elő és küldjék meg a Miniszterelnökséget vezető miniszternek a fejlesztési programok 2016. évre javasolt kötelezettségvállalási és kifizetési tervszámait negyedéves bontásban, figyelembe véve a Kormány által az 1. mellékletben kitűzött kifizetési célokat;

2. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az 1. pont szerint megküldött tervszámokat és a kormányzati célokat figyelembe véve terjessze a Kormány elé a 2016. évi fejlesztéspolitikai munkatervet, amely negyedéves bontásban tartalmazza a fejlesztési programok hirdetési, kötelezettségvállalási és kifizetési céljait;

4. egyetért azzal, hogy a projektek értékelését a közigazgatáson belüli szakértők bevonásával kell lefolytatni;
5. felkéri az operatív programok végrehajtását felügyelő minisztereket, hogy határozzák meg az operatív programok szakmai területenkénti értékelési tevékenységéhez szükséges szakértői kapacitást és az erről szóló jelentést jutassák el a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez;

6. felkéri a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy tegyen javaslatot a Kormány számára az operatív programok szakmai területenkénti értékeléséhez szükséges szakértői kapacitásnak a közigazgatáson belüli szakértők általi kielégítéséről;

7. felhívja az operatív programok végrehajtásáért felelős minisztereket, hogy az irányításuk és felügyeletük alatt álló éves fejlesztési keretekben rögzített kedvezményezettek projektjeinek előkészítését mérjék fel és erről készítsenek jelentést a Miniszterelnökséget vezető miniszter számára;

8. felhívja az operatív programok végrehajtásáért felelős minisztereket, hogy az irányításuk és felügyeletük alatt álló, az éves fejlesztési keretben rögzített projektek végrehajtásáért felelős szervek útján gondoskodjanak a projektek feltételes közbeszerzési eljárásainak megindításáról úgy, hogy a szállítói előlegek kifizetése 2016-ban megtörténhessen;
….
1. melléklet az 1018/2016. (I. 22.) Korm. határozathoz
Fejlesztési terület Kifizetési cél 2016 (Mrd Ft)
Humánfejlesztés 219
Gazdaságfejlesztés 586
Közlekedésfejlesztés 280
Környezeti és energetikai fejlesztés 267
Közigazgatás-fejlesztés 67
Halászati fejlesztések 3
Regionális fejlesztések 276
Közép-magyarországi régió fejlesztései 62
Vidékfejlesztés 288
Összesen 2048”

Forrás:
A Kormány 1018/2016. (I. 22.) Korm. határozata a 2014–2020 közötti programozási időszak uniós forrásainak teljes körű felhasználása érdekében szükséges intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2016. évi 9. szám; 2016. január 22.; 615-617. oldalak (pdf)

A Kormány 1005/2016. (I. 18.) Korm. határozata a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról

„1. A Kormány megállapítja a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: TOP) éves fejlesztési keretét az 1. melléklet szerint…”

Forrás:
A Kormány 1005/2016. (I. 18.) Korm. határozata a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról
; Magyar Közlöny; 2016. évi 7. szám; 2016. január 18.; 422-426. oldalak (pdf)