Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Tuzson Bence: A főépítészek feladata a kedvező települési arculatok átörökítése

„A főépítészek legfőbb feladata, hogy a települési arculatok előnyükre változva öröklődjenek át a jövőbe – mondta a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, a főépítészi rendszer jubileumi rendezvényén.

Tuzson Bence sajátosan a magyar építészet megteremtését szorgalmazta, hangsúlyozva, hogy mindez nem lehet a nyugati minták szolgai másolása vagy anakronisztikus utánzás. Hozzátette: a kormányzatnak is felelősséget kell viselnie annak meghatározásában, hogy mi a magyar település és településszerkezet, és mit lehet ezzel kezdeni a jövőben. Az államtitkár szerint a hagyományokból táplálkozó magyar építészeti elemek nem csupán az ország településeinek utcaképét határozhatják meg, de a világ építészetében is irányadók lehetnek.

Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészetért és építésügyért felelős helyettes államtitkára a főépítészi rendszer kiterjesztésének eredményei közül kiemelte, hogy a területi irányítás megyeivé alakítása kijelölte az állami és az önkormányzati felelősség határát az épített környezetének alakításában. Utóbbihoz kapcsolódva példa nélküli vállalkozásnak nevezte a települési arculati kézikönyvek összeállítását. A tapasztalatok szerint – mondta – a helyiek szívesen fogadják, hogy a településről országszerte átfogó építészeti pillanatfelvétel készül.

Kolossa József, az építészeti és építésügyi helyettes államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztályának vezetője az épített és természeti környezet összhangjának megteremtését, a tudásátadást és az érdekegyeztetést a főépítészi tevékenység állandó, jogszabályi környezettől független céljának nevezte.

A tervezett intézkedések közül kiemelte a balatoni főépítészi hivatal megteremtését, új szakértők bevonását a világörökségi és más szempontból kiemelt területek kezelésére, valamint az állami főépítészek közötti kapcsolatok erősítését. Sürgette egyúttal a fiatal szakemberek megszólítását képzésekkel és életpályamodellek kialakításával, valamint a megyei szintű irányítás és a szakmai kapcsolatok erősítését. Megjegyezte, hogy a tapasztalatok szerint a rendszer hatékonysága jelentős mértékben függ a megyei főépítészek, valamint a területi építész- és a mérnökkamarák összefogásán.

A főépítészi rendszert érintő jogszabály-módosítási javaslatok az EP-választások után kerülhetnek az Országgyűlés elé – tájékoztatott Kolossa József.”

Forrás:
Tuzson Bence: A főépítészek feladata a kedvező települési arculatok átörökítése; Magyar Nemzet/MTI; 2019. április 8.

Elérhető a falusi csok támogatott településeinek listája

„A kormany.hu-n megtalálható azoknak a magyarországi településeknek a listája, ahol elérhető lesz a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (falusi csok).

Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos pénteki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: 2486 hátrányosabb helyzetű, 5000 fős lélekszám település került a listára, amely itt érhető el.

Közölte: a program 2019. július 1-jével indul, és egyelőre három évig, 2022. június 31-ig lesz elérhető. Ugyanakkor a kormány monitorozni fogja, milyen hatása van a falusi csok támogatási rendszerének a kistelepüléseken. Ha 2022-ben továbbra is van igény a programra, a kormány dönthet a folytatás mellett, illetve az érintett települések listáját is felülvizsgálhatják, akár bővíthetik is – fejtette ki a kormánybiztos.

Gyopáros Alpár elmondta: 2015 óta már 100 ezer fiatal pár vette igénybe a csok-ot és a magyarországi falvak szempontjából jó hír, hogy a támogatások egyharmadát falvakban, kistelepüléseken használták fel.

Ugyanakkor szerinte kihívást jelentett a csok rendszerében a falvak szempontjából, hogy az így igénybe vett támogatásokat nagyobb részben valamilyen turisztikai vagy gazdasági erőcentrum vonzáskörzetében, jellemzően nagyvárosi agglomerációban lévő kistelepüléseken használták fel, és csak kisebb részben hátrányos helyzetű településeken.

A kormánybiztos szerint ezért indította el a kormány tavaly a magyar falu programot, amelyben idén legalább 150 milliárd forintos forrásból támogatják a helyi közszolgáltatások fejlesztését, életminőség-javító beruházásokat, illetve a falusi csok-kal a lakhatást is.

Ismertetése szerint a falusi csok rendszerében a kedvezményezett kistelepüléseken használt lakás és ház vásárlására, illetve a megvásárolt ingatlan felújítására, korszerűsítésére és kibővítésére egy gyermek megléte vagy vállalása esetén 600 ezer forint, kettő gyermek eseten 2 millió 600 ezer forint, három vagy több gyermek esetén pedig 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a fiatal párok.

Megelőzendő, hogy az intézkedés rendkívüli módon felhajtsa a falusi ingatlanok árait, a kormány azt a döntést hozta, hogy a támogatási összegek maximum fele költhető vásárlásra, a fennmaradó rész pedig korszerűsítésre, felújításra fordítható – magyarázta a kormánybiztos. Hozzátette ugyanakkor, a három vagy több gyereket vállaló családok esetben, amennyiben a megvásárolt ingatlan ára nem éri el az 5 millió forintot, akkor a fennmaradó összeg a 10 millió forintos keretig teljes mértékben felhasználható lesz felújításra , bővítésre.

A kormánybiztos szavai szerint azok a családok, akik korábban már – akár a csok lehetőségeit kihasználva – megvásárolták ingatlanjukat, korszerűsítésre és bővítésre, szintén vissza nem térítendő támogatásként, megkaphatják a falusi csok támogatási összegeinek felét: egy gyermek esetén 300 ezer forintot, kettő esetén 1 millió 300 ezer forintot, három vagy több gyermek esetén pedig 5 millió forintot.

Gyopáros Alpár elmondta: bár arra készülnek, hogy a hátrányosabb helyzetű településeken lényegesen alacsonyabbak az ingatlanárak, mint a fővárosban, a megyei jogú városokban vagy az agglomerációkban, ha mégsem lenne elegendő egy család számára a vissza nem térítendő támogatás, akkor lehetőség lesz állami kamattámogatású hitel felvételére. Használt lakás vagy ház vásárlására és felújítására két gyermek esetén 10 millió forintos, három vagy több gyermek esetén 15 millió forintos kamattámogatott hitellehetőség áll majd rendelkezésre, míg meglévő ingatlan felújítása esetén, ezen összegek fele, azaz két gyermeknél 5 millió, három vagy több gyermeknél pedig 7,5 millió forint – ismertette.

A kormánybiztos beszámolt arról, hogy a kormány döntése szerint a falusi csok támogatását kiterjesztik az egész ország területén a külterületi lakóingatlanokra, vagyis a tanyákra is.

Gyopáros Alpár kitért arra is, hogy a visszaéléseket megelőzendő, a kormány bizonyos kritériumokat is beépített a rendszerbe, így a támogatás igényléséhez erkölcsi bizonyítvánnyal igazolt büntetlen előélet és két év társadalombiztosítási jogviszony szükséges. Ezen túl – folytatta – a programban saját vállalkozás vagy közeli hozzátartozó tulajdonában lévő lakóingatlan megvásárlására nem lesz lehetőség, a támogatás felhasználását pedig részben a települési jegyző, részben a járási hivatalok hatáskörének szélesítésével szigorúan ellenőrzik majd. A támogatást a kormány a tisztességes magyar családoknak kínálja, nem pedig azoknak, akik tisztességtelen módon visszaélnének a lehetőséggel – indokolt.”

Forrás:
Elérhető a falusi csok támogatott településeinek listája; Miniszterelnökség; 2019. április 12.
A falusi csok programban támogatott települések listája; Miniszterelnökség; 2019. április 12. (.pdf)

A VTMSZ CMC MeetUp sorozat első állomása: DIGITALIZÁCIÓ / IPAR 4.0 /KÖZIGAZGATÁS

„A VTMSZ CMC MeetUp sorozat első állomása az Eiffel Bistroban, 2019. május 23. (18h30-20h00)
(PwC székház, Bp. V., Bajcsy-Zsilinszky út 78.)

#1: DIGITALIZÁCIÓ / IPAR 4.0

  • Kórász Tamás: Digitalizáció? Miért, a 80-as évek ERP beszerzései nem azok voltak?
  • Sántha György: „Államunk recsegve, ropogva térdel le a digitalizációs hullámhegy előtt.”
  • Kádár Krisztián: Közigazgatásunk techno-szkeptikus és techno-optimista forgatókönyvei.
  • Koplányi Krisztián: Digitalizált szabadidő, avagy a videojátékok már a spájzban vannak.

Forrás:
MeetUp #1 – Első VTMSZ CMC MeetUp; Vezetési Tanácsadók Magyarországi Szövetsége; Facebook

Közigazgatás, politika

A fővárosi e-jegyrendszer csatlakozik az országos Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platformhoz (NEJP)

„A budapesti elektronikus jegyrendszer csatlakozik a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platformhoz (NEJP) – az erről szóló együttműködési megállapodást Tarlós István főpolgármester és Pintér Sándor belügyminiszter írta alá szerdán Budapesten.

Tarlós István elmondta, a megállapodás lényege a Fővárosi Integrált Viteldíjbeszedési Elektronikus Rendszer (FVR) kialakítása és bevezetése. Ez szélesebb körű szolgáltatást nyújt majd, mint amilyen az eredeti tervben szerepelt – emelte ki a főpolgármester. Várhatóan már az év második felétől lehet majd mobiltelefonon jegyet és bérletet venni, az időalapú jegyeket pedig várhatóan 2020 végén, 2021 elején vezetik majd be – ismertette. Tarlós István elmondta, az FVR alkalmazása lehetővé teszi a korábbi évtizedekben kialakult papíralapú jegyértékesítési rendszerek fokozatos lecserélését.

A projekt első eleme júniusban valósul meg, amikortól a reptéri buszokra lehet mobiltelefonnal jegyet venni, szeptembertől pedig minden BKV-járatra lehet majd jegyeket és a bérletek vásárolni így – közölte, hozzátéve, hogy azok a jegyek még nem időalapúak lesznek.

Tarlós István elmondta: a NEJP megvalósulásával 2020 végére, 2021 elejére lesz időalapú a jegyrendszer, továbbá lehetőség lesz e-személyi, valamint a nemzeti egységes kártyarendszerhez csatlakozó kártya igénybevételével utazni. Az időalapú jegyekkel egy órán keresztül lehet majd utazni bármilyen fővárosi járaton. A papíralapú jegyek egy ideig még megmaradnak majd, továbbá a jegyautomaták is alkalmasak lesznek elektronikus úton történő jegy- és bérletvásárlásra.

A főpolgármester kiemelte: az FVR többet ad, mint az eredeti elképzelés, hiszen a MÁV és a Volán rendszereivel kompatibilis lesz, egységes értékesítési megoldás jön majd létre, így az utazóközönség többet kap az eredeti elképzelésnél.

Tarlós István kitért arra is, hogy a főváros e-jegyrendszere nem tudott időre elkészülni időre,ezért a feladat gazdájától függetlenül a politikai felelősséget ő vállalja. “Az én feladatom ezt kiigazítani, ami most meg is történik” – fogalmazott megjegyezve, hogy a fővárosi egyben egy nagy, központi rendszer része lesz, amelyen belül a fővárosi rész önállóan működik.

Pintér Sándor azt közölte, hogy az új fővárosi rendszer olcsóbban valósul meg, mint amilyen az eredeti szerződés alapján lett volna, és magasabb színvonalú szolgáltatás nyújt majd. A szolgáltatások egyszerűsítése a főváros és a kormány célkitűzései között is szerepel, és ez a távlati elképzelés határozza meg a közösségi közlekedés informatikai fejlesztését, a nagyobb utaskényelem kialakítását – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a kormány szerverrel, tudással, együttműködéssel és a NEJP-pel támogatja ezt a tevékenységet. Az elszámolás központilag, az “elszámolóház-rendszer szabályai” szerint történik, ami azt jelenti, hogy a fővárost illető bevétel gyakorlatilag azonnal megjelenik a főváros számláján mint a bankrendszerben.

A belügyminiszter kiemelte: a fejlesztéssel kettős célt értek el, hiszen olcsóbban valósul meg magasabb színvonal, magyar kivitelezőkkel.Úgy fogalmazott: “a RIGO-ból (az eredeti projekt elnevezése) főnix lesz”, és szolgálni a fogja a fővárosi utazókat. Hozzátette, hogy a belügyi tárca vezetőjeként a főpolgármesterrel közösen valósítja meg a programot.

A fővárosi önkormányzat és a Belügyminisztérium közötti együttműködési megállapodást március 27-én hagyta jóvá a Fővárosi Közgyűlés azért, hogy olyan fővárosi elektronikus jegy- és bérletértékesítési rendszer jöjjön létre, amely a elővárosokban és az országos szinten működő egyéb értékesítési rendszerekkel átjárható, egységes rendszert alkot.

Háttér
A személyszállítási közszolgáltatásokban a bevételbeszedési és az elektronikus jegy- és bérletrendszer, valamint a kapcsolódó utastájékoztatási és forgalomirányítási megoldások a közösségi közlekedési szolgáltatások biztosításának legfontosabb eszközei. A korszerű közlekedésinformatikai megoldások alkalmazása lehetővé teszi a korábbi évtizedekben kialakult papír alapú jegyértékesítési rendszerek fokozatos leváltását.

A vonatkozó jogszabályi háttér alapján – a közlekedési hálózatok és szolgáltatások összekapcsolásához kötődő közlekedéspolitikai elvárások, a fejlesztések költséghatékonyságára és megfelelő hasznosulására vonatkozó államháztartási és szakpolitikai elvek értelmében – elvárt és szükséges, hogy ezek a rendszerek országos szinten átjárható egységet alkossanak.

A Kormány a hazai közösségi közlekedési szolgáltatások igénybevételét jelentősen egyszerűsítő Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform (NEJP) fejlesztését határozta el. A kialakítandó NEJP Központi Rendszer biztosítja a már meglévő közösségi közlekedést érintő informatikai megoldások integrációját, (a meglévő rendszerek tovább működhetnek, és átjárhatóvá válnak, megoldódik a díjtermékek kölcsönös elfogadása). A Főváros több mint 5000 megállóval, mintegy 350 vonalon, napi 40 ezer járatindulással, és 4,5 milliót meghaladó utazással, éves szinten 65 milliárd forintot meghaladó jegyárbevétellel az ország egyik legnagyobb közösségi közlekedési hálózata. A fővárosi közösségi közlekedés NEJP Központi Rendszerbe történő bekapcsolásával az egyik legfontosabb mérföldkőhöz érkezhet az országosan egységes, átjárható közösségi közlekedési rendszer kialakítása.

Budapest Főváros Közgyűlése 2018. december 12-én hozott határozatában továbbra is támogatását adta a fővárosi elektronikus jegyrendszer megvalósításához, azzal, hogy szükséges a projekt újrastrukturálása az érintett kormányzati szervek bevonásával. A Közgyűlés 2019. február 20-i határozata az FVR bevezetése érdekében a kormányzattal kötendő együttműködési megállapodás tervezetének előkészítésére adott felhatalmazást.

A Közgyűlés 2019. március 27-i ülésén egyetértett a személyszállítási törvény szerinti NEJP Központi Rendszerhez történő csatlakozással, és jóváhagyta a vonatkozó együttműködési megállapodást, amelyet Pintér Sándor belügyminiszter és Tarlós István főpolgármester 2019. április 10-én írt alá. A megállapodás célja, hogy az FVR a kormányzati NEJP Központi Rendszerrel integráltan kerüljön bevezetésre és megvalósításra, ezáltal többek között a MÁV és Volán rendszerekkel is ­ átjárható, egységes értékesítési megoldás jöhet létre.

A jelenlegi szolgáltatási színvonal növelése érdekében új értékesítési csatornaként folyamatban van a fővárosi személyszállítási közszolgáltatásokhoz kapcsolódó mobilfizetési díjtermékek nemzeti mobilfizetési rendszeren keresztül történő értékesítésének bevezetése is.

Az FVR-rel elérhetővé válik a fővárosi személyszállítási közszolgáltatások szolgáltatási színvonalának emelkedése, a fővárosi jegy-, és bérlettermékek elektronikus úton történő megvásárlása, és azok papírmentes, eSzemélyi vagy Nemzeti Egységes Kártyarendszer szerinti kártya (pl.: diákigazolvány) igénybevételével, illetve online mobil eszközzel történő használata, valamint a jegy- és bérlettermékek elektronikus ellenőrzése.”

Forrás:
A fővárosi e-jegyrendszer csatlakozik az országos platformhoz; Budapest portál; 2019. április 10.

Közigazgatási Eljárási Jogi Szakmai Napok 2019

„A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar tisztelettel meghívja a hatósági eljárásjog változásai, valamint az Általános közigazgatási rendtartás (Ákr.) kérdései, fontosabb kapcsolódási pontjai iránt érdeklődőket a Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesülettel közös rendezvényére.

A DE ÁJK-n 2019. április 25-én megrendezésre kerülő konferencián elméleti és gyakorlati szakemberek ismertetik tapasztalataikat és osztják meg eljárásjogi megállapításaikat egyéni előadások, valamint kerekasztal beszélgetés keretében.

A rendezvény részletes programja megtekinthető itt.

Részletek:
* Az általános közigazgatási rendtartás az újonnan felállításra kerülő közigazgatási bíróságok szemszögéből
Dr. habil. Boros Anita, elnök, Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület, intézetvezető, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
* Az Ákr. várható módosításai
Dr. Orbán Szabolcs osztályvezető, Igazságügyi Minisztérium
* Az Ákr. első évének gyakorlati tapasztalatai az önkormányzati szférában
Németh Ilona dr., osztályvezető, Debrecen Megyei Jogú Város, Szervezési Osztály
* Az Ákr. első évének gyakorlati tapasztalatai a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalban
Dr. Bagosi Mária Adrienn, osztályvezető, Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály, Földhivatali Osztály

A rendezvényen történő részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni az alábbi elérhetőségen lehet április 15-ig: https://forms.gle/PpGNQiyyFXXRK7mu6

Forrás:
Közigazgatási Eljárási Jogi Szakmai Napok 2019.; Debreceni Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar; 2019. április

Közigazgatási, politikai informatika

Online számlázás: további fejlesztési elképzelések és szigor

„Több mint 15 millió sikeres adatszolgáltatás történt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) online számlázó rendszerén keresztül alig több mint fél év alatt. Az eredményes bevezetést követően a végéhez ér a türelmi időszak, az adóellenőrök megkezdték azoknak a társaságoknak a vizsgálatát, amelyek továbbra sem tudják magas üzembiztonsággal, valós időben eljuttatni számlaadataikat az adóhatósághoz – hívta fel rá a figyelmet az EY.
Az online számlaadatszolgáltatás 2018. július 1-jei bevezetése óta drasztikusan, 185 ezer felhasználóról 314 ezerre emelkedett azoknak a száma, akik regisztráltak az adóhatóság Online Számla rendszerébe. Ezzel párhuzamosan 220 ezer fölé nőtt azoknak a gazdasági társaságoknak a száma, akik szolgáltattak már adatot a NAV-nak ugyanezen rendszerébe.

Az adóhivatal jelen pillanatban már aktívan vizsgálja az adózók által teljesített adatszolgáltatást – hangsúlyozta Czöndör Szabolcs, a NAV főosztályvezetője az EY szakmai konferenciáján.

„Kezdetben a méltányosság jegyében, adózó barát módon hívtuk fel a cégek figyelmét a rosszul vagy egyáltalán nem működő számlaadat szolgáltatásra, mulasztási bírság kiszabása nélkül. A hibás vagy nemleges adatszolgáltatásért azonban már kiszabhat az adóhatóság mulasztási bírságot, amelyek értéke jellemzően nem éri el a maximálisan adható, számlánkénti 500 ezer forintos összeget”.

A NAV tájékoztatása szerint a legjobb napokon már megközelíti a 90 százalékot a sikeres számlainformáció beküldés, de még mindig több, gyakori problémával küzdenek a társaságok. Ilyen többek között a hiányos adatszolgáltatás vagy a módosító számlák helytelen kezelése. Az online számla rendszer továbbfejlesztése érdekében a NAV 2019. januárjában elérhetővé tette a számlaadat specifikáció legújabb verzióját, amit várhatóan 2019. májusától – az előzetes tervek szerint a hónap első napjától – kötelezően használniuk kell a vállalkozásoknak.

Molnár Péter, az EY szenior menedzsere azt tapasztalta, hogy az automatikus adatbeküldés rendszerének nagy erőforrásigényű kialakítását követően az adatbeküldések helyességének visszamérésére relatíve kevesen tudnak megfelelő erőforrást allokálni.

Az eredményes bevezetés után most az adatminőségre kerülhet át a fókusz, annál is inkább, mivel az adóhivatal oldalán a fejlesztések folytatódnak, a bírságokat pedig hamarosan elkezdik kiszabni az ellenőrök – emelte ki a szakember.

A jövőben az adóhatóság egy még szélesebb körű jelentési kötelezettség bevezetését is tervezi, ezért vizsgálja többek között a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ajánlásával kialakított standard audit fájl (ismertebb nevén SAF-T) és az ahhoz kapcsolódó széles körű adatszolgáltatási kötelezettség lehetőségét is.

Európában több országban, így Portugáliában, Ausztriában, Luxemburgban, Lengyelországban és Litvániában már bevezették ezt a fajta riportálási kötelezettséget, Norvégiában pedig jelenleg is tart az implementációja.

A SAF-T jelentés egy utólagos adatszolgáltatás, ezért az új kötelezettség valószínűleg nem váltaná ki az online számlaadat szolgáltatást.
Tekintettel azonban arra, hogy a riport például a főkönyvi- és számlaadatok, a fizetési információk, a tárgyi eszközök és a leltár adatok begyűjtésére is alkalmas lehet, a vállalkozásoknak fel kell készülniük egy, a jelenleginél is jóval szélesebb körű adatszolgáltatási kötelezettség lehetőségére. Fontos hangsúlyozni, hogy a SAF-T magyarországi bevezetéséről, annak módszeréről jelenleg nincs jogalkotói döntés.”

Forrás:
Véget ér a türelmi időszak a NAV-nál; Világgazdaság; 2019. április 8.

Gyökeresen átalakul a magyar horgászélet: megkezdődött a digitális ügyintézés bevezetése

„…Ha lassan is indul be, de érdemes rá várni

A rendszerváltás óta gyakorlatilag minden páros évben felmerült, hogy átalakul a magyar horgászati igazolvány- és jegyrendszer, de az ígéretekből rendre nem lett semmi. Hiába volt többször is napirenden, hogy csökkenteni kellene a területi jegyek számát, vagy kényelmesebbé kéne tenni az adminisztrációt, netán plusz szolgáltatásokat kellene kínálni a tagoknak, a legtöbb próbálkozás annyit élt, mint a horogra tűzött csontkukacok. Éppen ezért valahol érthető a levegőn hagyott pontyra jellemző rezignáltság a pecások részéről, ha ilyen ígéreteket hallanak.

Tavaly jelentette be a Mohosz a Magyar Horgászkártyát, amely idén felváltotta a papíralapú horgászigazolványt. Sokan ebben csak annyit láttak, hogy egy felesleges csere, mivel lényegében ugyanazt tudja, mint a füzetszerű előd: rajta van a horgász neve, valamint egy QR-kód, és pontosan ugyanúgy a horgászjegyek vásárlásakor és a halőr ellenőrzésekor jut szerephez.

“A kártya és a mögötte álló, a regisztrációt követően felépített új alapnyilvántartás egyrészről egy hosszabb távú építkezés alapja: a célunk az, hogy a következő években fokozatosan teljesen digitális legyen a horgászattal kapcsolatos ügyintézés. Idővel elektronikus lenne a jegyvásárlás és legvégül a fogási napló is átkerülne ide” – magyarázta el a Napi.hu érdeklődésére Dérer István, a Mohosz elnökhelyettese, aki abba is beavatta lapunkat, hogy a gyártó rendelkezésre álló kapacitása okán (ez 20.000 kártya/hét) a várthoz képest késésben vannak a kártyák, de hamarosan mindenki megkapja a magáét a regisztráltak közül. Elmondta, hogy már 300 ezer horgász mondhatja magát fizikailag is kártyabirtokosnak.

A horgászati bürokráciacsökkentés a cél
Az elnökhelyettes elmondta, hogy ha még nem is érzik a horgászok azt, hogy kevesebb papírmunkájuk lesz, a mostani okmánycsere csak az első lépcső ehhez. “2020-ra az a célunk, hogy a jelenlegit felváltsa egy szinte mindenhol érvényes elektronikus jegyvásárlási rendszer. De ahhoz, hogy ebbe az irányba ellépjünk, az kellett, hogy transzparenssé és kezelhetővé tegyük az adatbázisokat” – magyarázta Dérer István. Hogy érzékeltesse mekkora gondok voltak eddig a papíralapú adatvezetésben, az eltiltásokat kitrükköző horgászok példáját hozta fel. Sokan ugyanis a korábbi rendszerben átírták a nevüket – például egy ékezetet tettek valamelyik betű fölé – és már újra tudtak állami horgászjegyet vásárolni, mivel az adatbázisban így kicserélődött a nevük.

“A duplikációkból láttuk, hogy több ezer ilyen eset volt. Ezért is kellett egy olyan azonosító, ami nem változik, ez pedig az adószámunk” – magyarázta a rendszer megújításának egyik alapját. Az adószám és a horgászkártya átmeneti összekapcsolása pedig már lehetetlenné teszi, hogy valaki kijátszhassa a szankciókat…”

Forrás:
Gyökeresen átalakul a magyar horgászélet; Szabó Dániel; Napi.hu; 2019. április 12.
Lásd még: Mit kell tudni a horgász regisztrációról és a Magyar Horgászkártyáról?; MOHOSZ; 2019. április 13.
Egységes Horgász- és Horgász Szervezeti Informatikai Szolgáltató és Támogató Program (HORINFO), felhasználói segédlet (.pdf)

A turizmus más szolgáltatóira is kiterjesztenék az adatközlő rendszert

„A szálláshelyek után a turizmusban más szolgáltatókra is kiterjesztenék a nemzeti turisztikai adatszolgáltató központ (ntak) rendszert, hogy ténylegesen lehessen mérni az ágazat teljesítményét, ne csak a szálláshelyeknél – mondta a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) szálláshelyekért- és vendéglátásért felelős igazgatója a szállodaszövetség digitális szekcióülésén hétfőn Budapesten.

Szabó Áron hozzátette: a fürdőknek már készítik azt a szoftvert, amit először önkéntesen lehet majd igénybe bevenni. Elmondta, míg a digitalizáció alkalmazásban a szállodák viszonylag jól állnak, a kisebb szálláshelyeknél sokkal rosszabb a helyzet: az egyéb szálláshelyek, panziók alig 8 százaléka alkalmaz digitális technológiát. Itt a határidőnaplók és a kockás füzetek uralják a napi vállalatirányítást – mondta.

Kiemelte, hogy az ntak egyik külföldi mintája, a horvát eVisitor-rendszer kinti bevezetését csak pozitív visszajelzések kísérték.

Emlékeztetett: az egységes adatszolgáltatási rendszert fokozatosan vezetik be a szálláshelyeken, márciusban elindult az országos tájékoztató, és az info.ntak.hu oldal. Július elsejétől mintegy ezer magyarországi szállodában indul el a rendszer, a panzióknak 2019 októberétől, az egyéb szálláshelyeknek pedig 2020 január elsejétől kell majd adatot szolgáltatniuk a regisztrációt követően. A rendszer országosan 2020 év elejétől lesz teljes. Közölte: a maximum 8 szobával, 16 ággyal rendelkező szálláshelyeknek ingyenes vendégnyilvántartó alkalmazást fejlesztett az MTÜ.

A beküldött statisztikai adatokhoz a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a Nemzeti Adó-és Vámhivatal, az MTÜ kutatási igazgatósága, és az önkormányzatok férhetnek majd hozzá, a rendszer minden törvényi előírásnak megfelel – ismertette. Az is cél, hogy az idegenforgalmi adó (ifa) bevallása is ezen a felületen keresztül történjen, de ehhez még rendeletet kell módosítani.

Anton Brkic, a Horvát Nemzeti Turisztikai Hivatal képviselője elmondta, Horvátországban 2016-tól kötelező az adatszolgáltatás, az országban több mint 200 ezer szálláshely-szolgáltató van. A törvény szerint minden vendéget regisztrálni kell az online rendszerbe az érkezésétől számított 24 órán belül. Az előírás minden szolgáltatóra vonatkozik, a chartercégekre és a hajózási társaságokra is. Minden szárazföldi és tengeri vendéget regisztrálnak online – jelezte. Tájékoztatott arról is, hogy a horvát rendszer az ifa befizetéséről emlékeztetőt küld a szolgáltatóknak. Egy évvel a rendszer bevezetése után már senki nem panaszkodott az előírás miatt – mondta.”

Forrás:
A turizmus más szolgáltatóira is kiterjesztenék az adatközlő rendszert; Turizmus Online; 2019. április 8.
Az NTAK volt a fókuszban az MSZÉSZ Digitális szekcióülésén; NTAK – információs oldal; 2019. április 11.

Informatika, távközlés, technika

Algoritmikus elszámoltathatóság: Felelőssé tenné algoritmusaikért a szoftverfejlesztő cégeket egy új amerikai törvényjavslat

„Három amerikai szenátor egy olyan új törvényjavaslattal állt elő, ami felelőssé tenné algoritmusaikért az azokat kifejlesztő vállalkozásokat. Az “Algorithmic Accountability Act” (AAA) értelmében tilos lenne “pontatlan, nem fair, elfogult vagy diszkriminatív” döntéseket hozó algoritmusokat építeniük és használniuk – e szabály megsértése esetén pedig bíróság előtt kellene felelniük ezért.
A törvény kötelezné arra a hatálya alatt működő cégeket, hogy folyamatosan önvizsgálatot végezzenek adatfeldolgozó rendszereiken, és ha azokban a fenti, tiltott elfogultságot vagy diszkriminációt tapasztalnak, kijavítsák ezeket. Ha pedig ezeket elmulasztják, polgári peres eljárás lenne kezdeményezhető ellenük, amiben pusztán már emiatt is súlyos kártérítések megfizetésére lennének kötelezhetők.A törvény ugyanakkor nem vonatkozna mindenkire, csak azokra a vállalkozásokra, amik éves bevétele eléri vagy meghaladja az 50 millió dollárt, vagy több mint 1 millió ügyféllel rendelkezik, függetlenül bevételétől. Utóbbi egyébként viszonylag alacsony lécet képez, hiszen 1 millió látogatót akár egy relatív kicsi weboldal is össze tud hozni akár egyetlen év alatt is – így rengeteg online szolgáltatás is érintett lehetne az új szabályozás által.Az új törvényjavaslatot több civiljogi és technológiai szervezet is támogatja, de értelemszerűen az amerikai törvényhozástól függ majd, hogy abból tényleg – és ha igen, milyen végső formában – lesz -e törvény belőle.”

Forrás:
Felelőssé tenné algoritmusaikért a szoftverfejlesztő cégeket egy új törvény; Prog.Hu; 2019. április 12.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Csúszhat az azonnali átutalás júliusi bevezetése

„A rendszerüzemeltető bizakodó, és a törvényi kötelezettségre is hivatkoznak, de felmerült annak lehetősége, hogy a bankok kapnak még türelmi időt.
Decemberben az IT café is beszámolt arról, hogy a korábban meghatározott ütemterv szerint egy féléves tesztidőszak után idén júliusban elindulhat a banki rendszerben az azonnali átutalás, melynek lényege az öt másodpercen belül lezajló digitális tranzakció, de emellett még sok egyéb újítást is tartalmaz.

Ám úgy tűnik, nem lesz ilyen egyszerű a dolog, ugyanis a portfolio.hu ma hosszú és részletes – főként az OTP információira alapozott – tudósítása szerint a Bankszövetség még nem látja elérkezettnek az időt, és óvatosságból azt javasolja a központi banknak, hogy júliusban még csak pilot induljon, és csak akkor élesítsék a teljes rendszert, amikor az összes érintett pénzintézet meggyőződött a biztonságosságáról és teljes körű működőképességéről. A lap szerint a fő gazda, a Giro készen áll a beindításra, az MNB egyelőre figyel, mivel a határidőt egy rendelet határozza meg, így alapos indok kell a módosításhoz.

A beszámoló szerint az lehet a háttérben, hogy a bankok nem egyenletes módon készültek fel a valóban igen komoly és valóban nagy kockázatokat hordozó váltásra. Az AFR (Azonnali Fizetési Rendszer) tesztelése nagy erőkkel zajlik a javaslatot felvető OTP Banknál is – írja a portfolio.hu –, de olyan bonyolultnak, komplexnek ítélik a feladatot, hogy szerintük még időt kellene adni a pénzintézeteknek. A pilotot – nemzetközi tapasztalatokra is hivatkozva – úgy képzelik el, hogy egy meghatározott, alacsony összeghatárnál működne az azonnali átutalás, és ez a korlátozás addig tartana, amíg minden érintett véglegesen meg nem tudja állapítani, hogy a rendszer biztonságosan működik.

A részletes tudósítás a hazai bankok reakcióival együtt a portfolio.hu oldalán olvasható.”

Forrás:
Csúszhat az azonnali átutalás júliusi bevezetése; IT café; 2019. április 12.

Az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR) határidő szerinti indulása a bankok felkészülésétől függ

„Ha nem készülnek el a bankok júliusra, az MNB meg fogja hozni a szükséges döntéseket – írta Matolcsy György. Egyelőre tesztelnek, a piaci pletykák szerint nem lesz kész minden bank.

“Amennyiben az elemzéseink olyan mértékű kockázatot tárnának fel, amely miatt nem tartható az eredetileg meghatározott indulási céldátum vagy nem biztosítható az új infrastruktúra megbízható és stabil indulása, úgy az MNB az érintett pénzforgalmi szereplőkkel együttműködve meg fogja hozni a szükséges döntéseket” – ezt válaszolta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke Vadai Ágnes DK-s képviselő kérdésére az Országgyűlés honlapján.

A képviselő azt kérdezte, mi a helyzet az azonnali fizetés indulásával, különböző sajtóhírek alapján ugyanis lehetséges, hogy egyes bankok nem készülnek fel teljesen a július 1-ére tervezett indulási határidőre. Az MNB pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendelete július 1-jén módosul, ez a jogszabály tartalmazza az azonnali fizetés részleteit. Matolcsy válaszából kiderül, hogy a jegybank a bankok közötti pénzforgalmat lebonyolító Giro Zrt.-vel és a Magyar Bankszövetséggel is folyamatosan együttműködik, és követi, hogy áll az infrastruktúra fejlesztése. Jelenleg az eredeti menetrendnek megfelelően a tesztelés folyik, ezek eredményeit a jegybank folyamatosan értékeli, és figyeli az esetlegesen fellépő kockázatokat is.

Nem készülnek el
Az Mfor.hu arról írt korábban, hogy piaci berkekben azt mondják, az egyik nagybank azt kezdeményezte, a július 1-jei induláskor tesztjelleggel először csak nagyon kicsi, legfeljebb néhány százforintos tételeket lehessen azonnal átutalni, s csak ha minden zökkenőmentes lesz, akkor legyen a rendszer teljes körű. Az Index pedig arról írt, hogy bár néhány külföldi hátterű bank teljesen felkészült már az indulásra, két hazai hitelintézet a bankszövetség ülésén felvetette, hogy késleltetné a rajtot. Hivatalosan viszont egyetlen piaci szereplő sem ismerte el, hogy nem állna jól a felkészüléssel.

Az mindenesetre beszédes lehet, hogy az MNB az azonnali utalás rajtjára szerette volna rávenni a bankokat arra, hogy csomag alapon árazott számlacsomagokkal álljanak elő, amelyekben egy havi fix összegért korlátlan számú átutalást végezhetnének az ügyfelek. Jelenleg az általános banki gyakorlat az, hogy a tranzakciókért egyenként fizetnek a kliensek, ami nem meglepő, hiszen a tranzakciós illetéket is tranzakciónként szedi be az állam.

Az illeték maradt
Az új számlacsomagok előfeltétele lett volna, hogy változzék a tranzakciós illetékfizetés rendszere. Erre volt is kísérlet, egy, a Pénzügyminisztérium által benyújtott pénzügyi salátatörvényben eredetileg a lakossági bankszámlákra kirótt illetéket évi 800 forintban, az idei tört évben 400 forintban határozták volna meg.

Ezt azonban a később kihúzták a törvényjavaslatból arra hivatkozva, hogy a családtámogatási programra kell a pénz. A módosítás egyébként nem került volna sokba, a Napi.hu számításai szerint nagyjából 5-10 milliárd forint közötti összeggel csökkentette volna a költségvetés bevételeit, de a készpénzhasználat visszaszorítása miatt ez valószínűleg idővel busásan meg is térült volna. A Pénzügyminisztérium nem zárkózott el attól, hogy később csökkenjen az illeték.”

Forrás:
Az MNB beismerte: csúszhat az azonnali fizetés; Herman Bernadett; Napi.hu; 2019. április 11.

Áprilistól már 17 postán is lehet vonatjegyet vásárolni

„ A MÁV-START és a Magyar Posta között létrejött megállapodásnak köszönhetően áprilistól tesztjelleggel 17 postán lehet vasúti menetjegyet vásárolni.

A debreceni 20. számú (Malompark) postán idén januártól próbaüzemben kezdte meg a vasúti menetjegyek értékesítését a Magyar Posta. Az ott szerzett tapasztalatokat alapul véve – a két társaság megállapodása szerint – áprilistól további 16 postán lesz elérhető ez a szolgáltatás. A teszt ideje alatt Debrecen mellett Budapesten négy postán, Győrben két postán, valamint Hajmáskéren, Jászapátiban, Martfűn, Miskolcon, Nyíregyházán, Szegeden, Szeghalmon, Szendrőn, Tabon, valamint Veszprémben egy-egy postán vásárolhatnak vasúti menetjegyet az ügyfelek.

A Magyar Posta az olyan hagyományosnak mondható szolgáltatásokon túl, mint a levél- és a csomagfeladás vagy a csekkbefizetés, számos más terméket és szolgáltatást is kínál ügyfeleinek, akiknek sok esetben egyszerűbb, ha egy helyen több dolgot tudnak intézni. A postán történő elővételi vasúti jegyvásárlás lehetősége is egy ilyen kényelmi szolgáltatás. A postai ügyintézők teljes körű képzést és oktatást kaptak a vasúti jegykiadásról, de szükség esetén, telefonon is kérhetnek segítséget a MÁV-START szakembereitől.

A Magyar Postával történő együttműködéssel a MÁV-START célja újabb partneri belföldi pénztárak működtetése, a közszolgáltatási feladatok még széles körben történő megfelelő ellátása, kihasználva a meglévő előnyöket: a Magyar Posta már kiépített, ügyfélkiszolgálásra alkalmas hálózati egységeiben történő jegyértékesítést.

A pilotprogramba a vasúttársaság a minél szélesebb körű tapasztalatszerzés érdekében vegyesen vont be kisebb és nagyobb településeken lévő, belvárosi vagy attól távolabb elhelyezkedő, hagyományos vagy üzletházi, vasútállomás közeli vagy akár vasúti pénztárral nem rendelkező településeken működő postákat. Ha a 17 postán bevezetett vonatjegy-értékesítés kedvező fogadtatásra talál, a kiértékelést követően, a tapasztalatok ismeretében a két állami vállalat további postákra is kiterjesztheti a vasúti menetjegyek értékesítését.

A postákon – a saját postai rendszerhez kapcsolatban – a MÁV-START jegyeladási rendszerét használják, annyi eltéréssel, hogy bizonyos funkciókra, így a megvásárolt jegyek visszatérítésére, cseréjére, és nemzetközi vasúti jegyek vásárlására a postákon nincs lehetőség. Ilyen igények esetén továbbra is a vasútállomásokon történő ügyintézés javasolt.

A postai ügyintézők a jegyértékesítéshez kapcsolódó információkról, így például menetrendről, elérhető kedvezményekről felvilágosítást tudnak adni az ügyfeleknek, de a vasúti utazás tervezésekor, az utazást megelőzően részletes információkért továbbra is elsősorban a MÁV-START információs csatornáit, a MÁVDIREKT telefonos ügyfélszolgálatot vagy www.mavcsoport.hu internetes oldalt érdemes az utasoknak használniuk.”

Forrás:
Áprilistól már 17 postán is lehet vonatjegyet vásárolni; MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóság; 2019. április 12.

Csaknem tizenkétezer órányi népzenét tett közé az MTA Zenetudományi Intézete

„A magyar népzene kutatásának története több mint száz évre nyúlik vissza: 1896-ban Vikár Béla Európában elsőként használta a fonográfot népzenei gyűjtésre.
Csaknem 12 ezer órányi népzenei hangfelvétel vált hozzáférhetővé a kutatók és a nagyközönség számára a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Zenetudományi Intézetének népzenei Hangarchívumából.

Richter Pál, az MTA BTK ZTI igazgatója felidézte, hogy a magyar népzene kutatásának a története több mint száz évre nyúlik vissza: 1896-ban Vikár Béla Európában elsőként használta a fonográfot népzenei gyűjtésre.

Nyomában Bartók Béla, Kodály Zoltán és követőik több mint 4 ezer viaszhengernyi népzenei anyagot rögzítettek a század elején. A második világháborút követően különböző mágneses rögzítésű hangfelvevő eszközökkel rögzítették az adatokat, dalokat. Így a kutatás melléktermékeként jött létre az a hatalmas és nemzeti szempontból felbecsülhetetlen gyűjtemény, amely jelenleg körülbelül 18-20 ezer órányi felvételt őriz.

A gyűjteményben 1896-tól egészen napjainkig találhatóak felvételek.

A mostani digitális közreadás a korábbi évtizedek munkájára épül, egyik állomásaként annak a hatalmas munkáknak, amelynek során a hanganyagok mellett a hozzájuk tartozó papír dokumentumok teljes állományát is digitalizálják. Így a különböző dokumentumokat is be lehet hívni az egyes adatokhoz. Ehhez mind a hangfelvételeket, mind pedig a leíró dokumentációt is digitalizálni kellett. A munka nagyságát jól érzékelteti, hogy a papír dokumentáció, köztük a fotók, lejegyzések, jegyzőkönyvek oldalmennyisége 400-500 ezer tételt tesz ki.

A hozzáférhető anyag a zenei gyűjtemény két jelentős egységét tartalmazza. Az első a Kodály-rend, amely a Kodály által hátrahagyott mintegy 30 ezer adatot tartalmazza. A második egység az 1940-es évek végétől az 1990-es évekig tartó időszak alatt mágneses elven rögzített felvételeket jelenti. E két egység összesen 200 ezer adatsort és több mint 10 ezer órányi hangfelvételt foglal magába.

Az igazgató elmondta, hogy a digitalizált anyag nemcsak a kutatók számára érdekes, mindenki komoly forrásokat találhat benne, aki érdeklődik a népzene iránt. Elsődlegesen a kultúrházak vezetőinek, amatőr csoportok vezetőinek és azoknak a tanároknak, tanítóknak ajánlja, akik például környékük népzenei kincsét szeretnék a gyerekeknek bemutatni.

Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Hangarchívum a magyar népzene- és néptánckutatás segédanyagaként jött létre, felölelve az elmúlt évszázad szinte valamennyi népzenei vonatkozású gyűjtését. A gyűjtemény gondozását és gyarapítását 1953-tól az MTA Kodály Zoltán által alapított Népzenekutató Csoportja, 1974-től pedig az egyesített Zenetudományi Intézet mindenkori folklórosztályai vállalták fel. Az 1960-as évek óta az archívum a magyar népzene és néptánc központi gyűjteményévé nőtte ki magát, és európai összehasonlításban is kimagasló jelentőségre tett szert.

A népzenei archívum mintegy 20 ezer órányi hangfelvételt őriz.

Ennek nagy része az eredeti hanghordozóval együtt tárolt, saját tulajdonú felvétel, de megtalálhatók más gyűjtemény felvételeinek az intézetben őrzött másolatai is. A magyar népzene és néptánc dokumentumai mellett számos felvételt őriznek szerte a világból, a legjelentősebbek más európai országokból, Ázsiából, Óceániából, Afrikából és Dél-Amerikából származnak.”

Forrás:
Csaknem tizenkétezer órányi népzenét tett közé az MTA Zenetudományi Intézete; BEOL.hu; 2019. április 11.
Zenetudományi Intézet Hangarchívum

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. április 15.

Az Európai Unió közdiplomáciája
Nehéz helyzetben van az Unió, amikor egy egységes, koherens közdiplomáciát akar kialakítani, egységes globális üzentekkel, mert az egyes nemzeti sajátosságok, a rájuk épülő nemzeti üzenetek ez ellen dolgoznak.
A tanulmányban tárgyalják a viszonylag új uniós Globális Stratégiát, számos esettanulmányt, az eredmények mérésére és az uniós közdiplomácia erősítésére tett javaslatokat.
EU Public Diplomacy: Adapting to an Ever-Changing World. Bianca Baumler, USC Center on Public Diplomacy , 2019 (.pdf)

A városi diplomáciát támogató megbízható keretek
A nemzeti szint alatti, városok által folytatott élénk diplomáciai tevékenység alapvető eszköz arra, hogy a városok boldoguljanak a globalizált világban. 13 amerikai város részvétel lefolytatott műhelymunka eredménye a jelentés. Három területen foglalja össze a tudnivalókat: a városi diplomácia funkciói, megoldandó problémái, jövőt megalapozó új gyakorlatai.
Building a Robust Capacity Framework for U.S. City Diplomacy. Jay Wang, Sohaela Amiri, USC Center on Public Diplomacy, 2019 (.pdf)

Facebook a diplomáciai munkában: nincs mindenre érvényes megoldás
Hollandia külügyi szervezete 131 Facebook-oldalt tart fenn 105 országban.
Nincs központilag (Hágából) meghatározva, hogy az egyes követségeknek mit kell mondaniuk a Facebook-on, vagy más online csatornán. Ez rájuk van bízva. Ehelyett tanácsokat és eszközöket adnak, rögzítik az egyes követségek online tevékenységét. Modern adatelemzési módszerek alkalmazásával képet alkotnak arról, hogy az egyes külügyi szerveztek mennyire sikeresen használják a Facebook-ot. Van egy központilag kidolgozott egyszerű útmutató, mely 10 lépésben logikus és átgondolt keretet ad az online tevékenység megvalósításához.
No ‘one size fits all’ solution on Facebook. Twiplomacy

A State Department belép a digitális korba, hogy hatásosabban küzdjön a félretájékoztatás ellen
Az amerikai külügyminisztérium nem arról volt híres, hogy emberei szakértő módon használják a legújabb technológiai eszközöket. Most ez változni látszik. Az utóbbi 20 év egyik legfontosabb szervezeti eseményeként összevonják a minisztérium két kommunikációs egységét. Az egyik hagyományosan a belföldi kommunikációért felelt, a másik a külföldi közdiplomáciai tevékenységért. A két terület szigorúan el volt választva. Azonban a globális médiatérben ezek a megkülönböztetések egyre kevésbé tarthatóak – szól az indoklás. Hiszen példának okáért az orosz média erőteljesen jelen van az Egyesült Államokban is. Az orosz és kínai hatással szembeni sokkal határozottabb fellépés pedig ennek az összevonásnak bevallott célja.
State Department to take a step into the digital age in effort to counter disinformation. Washington Post

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. április 8-április 12.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

EESZT üzemeltetés támogatás, továbbfejlesztés 2019
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/68
Közzététel dátuma: 2019.04.08.
Ajánlatkérő: Állami Egészségügyi Ellátó Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.05.09.
Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) alkalmazás üzemeltetés támogatása, eseti konzultációs szolgáltatások biztosítása és továbbfejlesztések megvalósítása.
Lásd bővebben

EJBCA szoftverekhez licensz követés és támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/68
Közzététel dátuma: 2019.04.08.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.05.13.
Ajánlatkérőnél már meglévő, alábbi EJBCA szoftverekhez licensz követés beszerzése:
39 db CA (Certificate Authority) és 39 db VA (Validation Authority) szoftver licence az alábbiak szerint:
Éles, produktív környezet:
* 7 db operatív CA szoftverpéldány (beleértve a Root CA-t is);
* 7 db operatív VA (Validation Authority) szoftverpéldány (OCSP);
Éles, produktív működéshez kapcsolódó, másodlagos telephelyre telepített (pl.: katasztrófa esetére) telepített környezet:
* 6 db operatív, de ügyfélkiszolgálást nem végző üzemmódú CA szoftverpéldány;
* 6 db operatív, de ügyfélkiszolgálást nem végző üzemmódú VA (Validation Authority) szoftverpéldány (OCSP);
Teszt és fejlesztői környezetek:
* 26 db CA szoftverpéldány;
* 26 db VA szoftverpéldány (OCSP)
Lásd bővebben

DEK-703 Digitális vizuáltechnológiai eszközök besz
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/70
Közzététel dátuma: 2019.04.10.
Ajánlatkérő: Debreceni Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.05.10.
A Debreceni Egyetem európai uniós forrásból származó különböző pályázatai számára digitális vizuáltechnológiai eszközök beszerzését kívánja lebonyolítani.
A pályázatok keretében beszerzendő egyéb eszközök között az alábbiak beszerzésére vállalkoztunk:
1.rész: Interaktív táblák, eszközök
2.rész: Projektorok
3.rész: Megjelenítő terminál
Lásd bővebben

Hardverinfrastruktúra bővítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/71
Közzététel dátuma: 2019.04.11.
Ajánlatkérő: Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.05.13.
Fejlesztéspolitikai rendszerek hardverinfrastruktúra bővítése. Ajánlatkérő meglévő Hitachi Vantara háttértárolóinak hardverbővítése és szoftver terméktámogatási szolgáltatásának biztosítása.
Ajánlattevőnek a bővítéses rendszerkonfigurációkra és a szoftver terméktámogatási szolgáltatásra kell ajánlatot beadnia.
Lásd bővebben

Eljárást megindító felhívás

Fejlesztéspolitikai VIR fejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/68
Közzététel dátuma: 2019.04.08.
Ajánlatkérő: Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.04.24.
MicroStrategy (MSTR) licenc beszerzése és support szolgáltatás nyújtása, valamint MicroStrategy (MSTR) funkcióbővítés.
Részajánlattétel biztosított az alábbiak szerint:
1.rész: MicroStrategy (MSTR) licencek beszerzése és support szolgáltatás nyújtása
2.rész: MicroStrategy (MSTR) funkcióbővítés
Lásd bővebben

VDI környezet támogatása 1 év időtartamra
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/69
Közzététel dátuma: 2019.04.09.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Teljesítés helye: 1037 Budapest, Kunigunda útja 64.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.04.23.
A szerződés célja az MTVA Kunigunda úti telephelyén üzemelő magas rendelkezésre állású VMWare alapú VDI rendszerével kapcsolatosan rendszermérnöki tanácsadói támogatás (a jelenleg rendelkezésre álló licenc alapján a felhasználók maximális száma 300 konkurens felhasználó) melynek keretében a szolgáltatónak fejlesztési, üzemeltetési, probléma megoldási, konzultációs és változási tevékenységet kell támogatnia, igény esetén dokumentálnia.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Tájék. elj. eredm. HIPA CRM
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/68
Közzététel dátuma: 2019.04.08.
Ajánlatkérő: Nemzeti Befektetési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: HyperTeam Üzleti és Informatikai Tanácsadó Kft.
Beszerzés tárgya: A Nemzeti Befektetési Ügynökség részére egyedileg fejlesztett és aktív éles üzemben lévő Microsoft SharePoint és AngularJS alapú folyamatautomatizált ügyviteli támogató szoftver eseti igények szerinti továbbfejlesztési feladatainak ellátása és a rendszer folyamatos support szolgáltatásának biztosítása
A rendszert aktívan használó felhasználók: 100 fő felhasználó
AK a vállalkozási szerz-t annak hatálybalépésétől számított 36 hónap utolsó napjáig tartó határozott időre, vagy amennyiben a keretösszeg kimerülésére korábban sor kerül, a szerz. szerinti teljes keretösszeg (nettó 25.000.000,- Ft) kimerüléséig tartó időre köti.
Lásd bővebben

6 db Qube montírozó munkaállomás beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/68
Közzététel dátuma: 2019.04.08.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Broadcast Solutions Hungary Korlátolt Felelősségű Társaság
Adásvételi szerződés – 6 db Qube montírozó munkaállomás beszerzése tárgyában
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 53.524,- EUR
Lásd bővebben

EH-Országos jégkármegelőző rendszer működtetése Baranya, Bács-Kiskun, Fejér, Somogy és Tolna megyében
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/69
Közzététel dátuma: 2019.04.09.
Ajánlatkérő: Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara
Nyertes ajánlattevő: NEFELA Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés
Ajánlattevő országos jégkármegelőző rendszer részeként működteti a három (Baranya, Somogy, Tolna) megyét lefedő 141 db. saját és 55 db. NAK tulajdonában lévő talajgenerátorát a védekezési szezonban (május 1-től – szeptember 30-ig)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 330.708.661,- Ft
Lásd bővebben

KR NNI informatikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/69
Közzététel dátuma: 2019.04.09.
Ajánlatkérő: Készenléti Rendőrség
Nyertes ajánlattevő: Freedom-Tech Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság; Karakter Számítástechnikai, Elektronikai Kft.
Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztály informatikai eszközök beszerzése
A közbeszerzés rövid ismertetése:
1.rész: Hálózati adattároló (NAS) Synology RS3617XS – 7 db
2.rész: Hálózati adattároló bővítő modul (NAS bővítő) Synology RX1217 – 12 db
3.rész: Hálózati adattárolóhoz merevlemez Western Digital WD RED 5TB cache 64MB – 231 db
4.rész: NordVPN szolgáltatás 3 éves előfizetéssel – 50 db
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 23.676.889,- Ft
Lásd bővebben

Táj.az elj.eredményéről Badacsonytomaj BaBi
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/69
Közzététel dátuma: 2019.04.09.
Ajánlatkérő: Badacsonytomaj Város Önkormányzata Badacsonytomaj Városüzemeltető Közhasznú Nonprofit Kft.;Veszprém Megyei Önkormányzat
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság; Cycleme Bérkerékpár Rendszerek Korlátolt Felelősségű Társaság
„A kerékpáros közlekedés komfortérzetének javítása Badacsonytomajon” című TOP-3.1.1-15-VE1-2016-00016 azonosító számú projekt keretében Közbringa rendszer (BABI), valamint csomagmegőrző és pihenők kialakítása”
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 42.389.710,- Ft
Lásd bővebben

EDR KM 2019. I. név tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/70
Közzététel dátuma: 2019.04.10.
Ajánlatkérő: Pro-M Professzionális Mobilrádió Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Sagemcom Magyarország Kft.; DunaSafeCom Kft.
Keretmegállapodás az EDR rendszerben használható rádióterminálok és azok üzemeltetéséhez szükséges kiegészítők, szoftverek és tartozékok beszerzésére
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 125.220.665,- Ft
Lásd bővebben

TE-Informatikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/70
Közzététel dátuma: 2019.04.10.
Ajánlatkérő: Siófoki Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő: Bázis Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság; TTR Invest Beruházó Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság; CPM Hungary Kft.
Elnevezés: informatikai eszközök beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 44.463.529,- Ft
Lásd bővebben

AVID INTERPLAY licenc beszerzés, rendszerbővítés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/71
Közzététel dátuma: 2019.04.11.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Snitt Studio Informatikai Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
Szolgáltatással vegyes adásvételi szerződés keretében az MTVA meglévő AVID Interplay rendszerének központi infrastruktúrájának korszerűsítése és bővítése valamint Interplay licencek beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 233.793,- EUR
Lásd bővebben

MTVA Office IBM storage és SAN support 2019.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/71
Közzététel dátuma: 2019.04.11.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Inter-Computer-Informatika Számítástechnikai és Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Szolgáltatási szerződés – az MTVA meglévő Office IBM storage és SAN rendszereinek és szervereinek supportja 2020. március 31-ig tartó időtartamra
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 52.980.000,- Ft
Lásd bővebben

Simple Pay fizetési rendszer beszerzése.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/71
Közzététel dátuma: 2019.04.11.
Ajánlatkérő: Budapesti Gazdasági Egyetem
Nyertes ajánlattevő: OTP Mobil Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A bevezetni kívánt rendszerrel kapcsolatos ajánlatkérői elvárások:
az ajánlatkérő által bevezetett és alkalmazott Neptun Egységes Tanulmányi Rendszerbe történő implementáció akként, hogy a szolgáltatásokat igénybe vevők a fizetési megoldást közvetlenül a Neptun rendszerből tudják elérni
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 119.234.072,- Ft
Lásd bővebben

MTVA broadcast IBM rendszereinek supportja 2019.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/71
Közzététel dátuma: 2019.04.11.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Inter-Computer-Informatika Számítástechnikai és Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Szolgáltatási szerződés – az MTVA meglévő V7000 típusú háttértár és TS3500 szalagos tároló rendszereinek és szervereinek supportja 2019. április 1. és 2020. március 31. közötti egy éves időtartamra
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 107.975.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató SZSZC Interaktív tábla
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/71
Közzététel dátuma: 2019.04.11.
Ajánlatkérő: Szegedi Szakképzési Centrum
Nyertes ajánlattevő: SKC-Solution Kft.
7 db interaktív érintőképernyős kijelző beszerzése, beállítása, beüzemelése és betanítása
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 6.846.000,- Ft
Lásd bővebben

Videoprojektor beszerzés 2019
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/71
Közzététel dátuma: 2019.04.11.
Ajánlatkérő: Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: MIKROPO Vizuáltechnika Korlátolt Felelősségű Társaság
Mennyisége: 114 db + 5 db (opció)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 21.955.500,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eljárás eredményéről: KOMP fejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/72
Közzététel dátuma: 2019.04.12.
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium
Nyertes ajánlattevő: Potencial Services Korlátolt Felelősségű Társaság
Komplex, kompetencia alapú kiválasztási eljárás és tehetségmenedzsment rendszer informatikai támogatásának megvalósítása két fázisban.
I. fázis feladatai: A megvalósítandó komplex informatikai támogató rendszer (KOMP rendszer) rendszertervének elkészítése, melynek része a fejlesztés (II. fázis) ütemtervezése is.
II. fázis feladatai: A KOMP rendszer kifejlesztése és átadása
Az alkalmazásoknak meg kell felelnie a felsorolt teljesítmény elvárásoknak:
1) 150 konkurens user
2) 15.000 állandó felhasználó
3) 50.000 ideiglenes felhasználó
4) 5 (folyamat) 2 (változat) 8 (45 perces teszt) = 10 teszt sorozat
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 41.972.054,- Ft
Lásd bővebben

Adásvételi keretszerződés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/72
Közzététel dátuma: 2019.04.12.
Ajánlatkérő: Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.
Teljesítés helye: Budapest Gyógyfürdői Zrt. Központi Irodaháza (1034 Budapest, Szőlő u. 38.)
Nyertes ajánlattevő: Nautilus System Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Adásvételi keretszerződés keretén belül „Proxy óra beszerzése” nettó 30.000.000.-Ft keretösszegben.
Ajánlatkérő 36.000 db proxy óra megvásárlására vállal kötelezettséget (alapmennyiség), az alapmennyiségen felül Ajánlatkérő jogosult a nettó 30.000.000.-Ft keretösszeg határáig további proxy óra rendelésére.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 30.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

Simple Pay fizetési rendszer beszerzése.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/68
Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés
Közzététel dátuma: 2019.04.08.
Ajánlatkérő: Budapesti Gazdasági Egyetem
Nyertes ajánlattevő: OTP Mobil Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A bevezetni kívánt rendszerrel kapcsolatos ajánlatkérői elvárások:
az ajánlatkérő által bevezetett és alkalmazott Neptun Egységes Tanulmányi Rendszerbe történő implementáció akként, hogy a szolgáltatásokat igénybe vevők a fizetési megoldást közvetlenül a Neptun rendszerből tudják elérni
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 119.234.072,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény – EDR rádió eszközök szállítása és szolgáltatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/68
Közzététel dátuma: 2019.04.08.
Ajánlatkérő: Magyar Közút Nonprofit Zrt.
Teljesítés helye: Pro-M Professzionális Mobilrádió Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Pro-M Professzionális Mobilrádió Zártkörűen Működő Részvénytársaság
1323 darab rádó eszköz és tartozékainak szállítása, valamint beszerelése 48 hónapig tartó EDR szolgáltatás nyújtása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül)
Érték: 1.047.846.221,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzési eljárások

Eredménytájékoztató – AR üzemeltetés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/68
Közzététel dátuma: 2019.04.08.
Ajánlatkérő: Pro-M Professzionális Mobilrádió Zártkörűen Működő Rt.
Üzemeltetés támogatási és hibajavítás támogatási feladatok ellátása negyedéves díjszabás alapján, egy rendszerre vonatkozóan, a műszaki leírásban részletezettek szerint, a szerződéskötéstől számítva 2022. 12. 31-ig.
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
A Hungarocom Kft. alapajánlata a Kbt. 73.§ (1) bekezdés e) pont szerint érvénytelen, tekintettel arra, hogy a tárgyalás során változott a műszaki leírás és a szerződéstervezet, továbbá tekintettel a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 21.§ (2) bekezdésére, mely szerint hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban minden esetben kötelező végleges ajánlat írásbeli benyújtása. Ajánlattevő végleges ajánlatot nem nyújtott be.
A közbeszerzési eljárás a Kbt. 75.§ (1) bekezdés b) pontjának megfelelően eredménytelennek, mivel az eljárásban kizárólag érvénytelen ajánlatot nyújtottak be.
Az eljárásban egyetlen ajánlattevő volt.
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató – Kaposmenti informatika
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/69
Közzététel dátuma: 2019.04.09.
Ajánlatkérő: NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás
Adás-vételi szerződés keretében a „Komplex hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás területén, különös tekintettel az elkülönített hulladékgyűjtési, szállítási és előkezelő rendszerre” elnevezésű KEHOP-3.2.1-15-2017-00009 azonosítószámú projekt megvalósulásához szükséges nagy adatfelbontású flottakövető rendszer beszerzése.
Szerződés/rész odaítélésre került nem
Az eredménytelenség indoka: A közösségi nyílt eljárásban az ajánlattételi határidő lejártáig (2019.01.23. 14:00) 1 db ajánlat érkezett.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/70
Közzététel dátuma: 2019.04.10.
Ajánlatkérő: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Jogi képviselet ellátása pótdíjkövetelés behajtására és ezzel kapcsolatos követeléskezelés
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
Az eljárásban kizárólag érvénytelen ajánlatok kerültek benyújtásra, melyre tekintettel az eljárás a Kbt. 75. § (1) bekezdésének b) pontja alapján eredménytelen.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/70
Közzététel dátuma: 2019.04.10.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Elnevezés: Asztali számítógépek beszerzése – 2018
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: A legkedvezőbb ajánlatot tett Bázis Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. érvénytelen ajánlata okán az eljárás a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján eredménytelen, tekintettel arra, hogy az igazolhatóan rendelkezésre álló – és a Kbt. 19. § (4) bekezdés a) pontja alapján legfeljebb 80.000 euróig (A Bizottság 2017/C 438/01 számú közleménye szerint a 80.000 euró nemzeti pénznemben kifejezett értéke 24.852.800 forintig) emelhető – anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel.
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató – AR üzemeltetés 2.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/71
Közzététel dátuma: 2019.04.11.
Ajánlatkérő: Pro-M Professzionális Mobilrádió Zártkörűen Működő Rt.
Szerződés/rész odaítélésre került nem
A közbeszerzési eljárás a Kbt. 75.§ (1) bekezdés a) pontjának megfelelően eredménytelen, mivel az eljárásban nem nyújtottak be ajánlatot.
Ajánlattevő az eljárásban nem volt.
Lásd bővebben

Szakirodalom

2018. évi hatósági statisztikák és önkormányzati törzsadattár

Önkormányzati törzsadattár – 2018. évi második félév (OSAP1621)Miniszterelnökség, 2019. április 10.
Közzététel a 2016. évi CLV. törvény 39. § (1) alapján.
ZIP-fájl

2018. év második félévi hatósági statisztika (OSAP 1229)Miniszterelnökség, 2019. április 10.
Közzététel a 2016. évi CLV. törvény 39. § (1), 388/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet 7. melléklete alapján.
ZIP-fájl

2018. éves hatósági statisztika – Minisztériumok és háttérintézményeik (OSAP 1229)
Miniszterelnökség
Közzététel a 2016. évi CLV. törvény 39. § (1), 388/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet 7. melléklete alapján.
ZIP-fájl

A mesterséges intelligencia úttörője szerint reális veszély, hogy visszaélnek a mesterséges intelligencia eredményeivel

„A Nature magazin online kiadása interjút közölt a mesterséges intelligencia (MI) kapcsolatos kutatás-fejlesztésének egyik úttörőjével, Yoshua Bengioval, aki harmadmagával nyerte el az elmúlt hetekben a terület legrangosabb tudományos díját, az A.M. Turing-díjat. Kutatásuk tárgya a tudományosan általuk megalapozott mélytanulás (deep learning), amely technika a nagymennyiségű adatok feldolgozását kapcsolja össze az emberi agy által ihletett, többrétegű mesterséges neuron-hálózattal. Másik két társával ellentétben – akik a Google és a Facebook alkalmazásában állnak – Bengio a tudományos élet területén maradt, a Tanulási Algoritmusok Montreali Intézetének (Montreal Institute for Learning Algorithms) tudományos igazgatójaként. Miután kutatóként többször is felemelte szavát az MI téves vagy káros felhasználásából fakadó kockázatokra, tavaly decemberben közzétette a „Montreali nyilatkozatot” (Montreal declaration), ami etikai útmutatók sorát fogalmazza meg az MI felhasználásához.

A kérdésekre válaszolva elmondta: számos példát lehet látni arra, hogy cégek vagy államok felelőtlenül használják az MI-t, ami miatt időben ki kell adni a riasztást. Ami azonban még aggasztóbb, azok nem ezek a nyilvánvalóan látható törekvések, hanem azok, amelyek a nyilvánosság kizárásával folynak katonai laboratóriumokban, biztonságért felelős szervezeteknél és biztonsági szolgáltatásokat nyújtó magánvállalatoknál. Példaként említette a gyilkolásra is alkalmas drónokat, ami morális és biztonsági kérdéseket egyaránt felvet. Másik példa a megfigyelés és ellenőrzés (surveillance), aminek számos előnyével is lehet ugyan érvelni, ugyanakkor a visszaélés veszélye nagyon is valós, különösen egy autoriter kormányzat kezében, ahol az MI a hatalom megtartásának és kiterjesztésének eszköze lehet. További kockázatot jelent, hogy az MI képes felerősíteni az előítéleteket és a diszkriminációt, mivel olyan adatokkal dolgozik, amelyek a ma élő valós emberek magatartását tükrözi vissza.

A Montreali nyilatkozat erényének tartja, hogy az MI-vel foglalkozó kutatókon kívül mélyrehatóan be tudta vonni a társadalomtudományok képviselőit és a széles nyilvánosságot is. A konzultációk eredményeképpen mintegy tíz alapelvet fogalmaztak meg, az érintett intézmények pedig megfogadták, hogy követni fogják azokat. Az MI etikai kérdéseiről folytatott párbeszéd fenntartására külön szervezet létrehozása van folyamatban (International Observatory on the Societal Impacts of Artificial Intelligence and Digital Technologies), amely nevének megfelelően az MI társadalomra gyakorolt hatásaival foglalkozik. Ez a fórum a tudós szakembereken kívül teret biztosít a kormányzatok, a civil szervezetek és a vállalatok képviselőinek is.

Bengio kifejtette: az MI szabályozásában nem elegendő az önszabályozás, mivel az üzleti érdek az etikai irányelvek be nem tartására ösztönöz, így azok követését önkéntes alapon éppen úgy nem lehet reálisan elképzelni, mint az önkéntes adózást.

Az agyelszívással (brain drain) kapcsolatban elmondta, hogy az ma már kétirányú folyamat: nem csak a vállalatok szívják el a tudást és annak birtokosait a tudományos szférából, hanem a tudományos élet is lehetőséget biztosít a versenyszférában dolgozók bekapcsolódására.

Bengio szerint Európa valóban lemaradt az MI területén az Egyesült Államok és Kína mögött, ennek azonban nem feltétlenül kell így maradnia, mert Európának – mindenek előtt kiváló egyetemeinek köszönhetően – hatalmas potenciálja van arra, hogy vezető szerepe legyen e téren. A start-up cégek révén élénk info-technológiai közösségek is jelen vannak, a kormányok pedig kezdik felismerni az MI jelentőségét. (Az interjúalany e tekintetben külön kiemeli a francia kormányzatot.)

Az MI várható következő nagy dobásával kapcsolatban emlékeztet rá, hogy a gépi mélytanulásban nagy előrelépés történt az érzékelés és annak feldolgozása terén, de még nem sikerült kifejleszteni azt a magas szintű reprezentációs készséget, ami emberi vonatkozásban a nyelvet jelenti. Ez az, amire még egy kisbaba is képes, de az MI ma még nem. A generatív versengő hálózatok (generative adversarial networks ) terén jelentős előrelépés történt, de Bengio szerint az emberek e téren lényegesen jobbak a gépeknél, aminek fő összetevője az ok és okozat közötti különbség megértésének képessége.”

Forrás:
AI pioneer: ‘The dangers of abuse are very real’; Nature; 2019. április 4.

Globális megatrendektől tart az EU

„A klímaváltozás, az urbanizáció és a demográfiai válság jelentette kihívások a legfontosabb globális megatrendek között vannak, ezek elkerülhetetlenül és nagyban befolyásolni fogják a világ működését 2030-ig – figyelmeztettek egy hétfőn közzétett európai uniós jelentésben.
Az EU fő intézményeinek szakemberei által közösen összeállított, „Globális trendek 2030-ig: kihívások és lehetőségek Európa számára” című dokumentumot az Európai Parlament brüsszeli székházában mutatták be.

Az összefoglalóban kiemelték, hogy az ipari forradalom előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés gazdasági és környezeti károkat fog okozni. Európának és Afrikának továbbá komoly demográfiai kihívásokkal kell szembenéznie, előbbinek a társadalom elöregedését kell kezelnie, míg utóbbinak a népességrobbanást. Mint írták, a világ lakosságának körülbelül kétharmada városokban fog élni, s amennyiben nem kezelik megfelelően a változást, akkor ez a bűnözés, az erőszak és a környezetszennyezés fokozódásához vezethet.
Globális megatrendként határozták meg ezek mellett azt, hogy az Egyesült Államokat lehagyva Kína lesz a világ legnagyobb gazdasága, ugyan az egy főre jutó bruttó hazai terméke (GDP) még mindig négyszer alacsonyabb lesz, mint az Európai Uniónak. Kína és India felemelkedése nyomán az EU részesedése a globális GDP-ből a mostani 15 százalékról 13 százalékra fog csökkenni 2030-ra.

Az elemzők szerint ugyanakkor „joggal feltételezhető, hogy Kína gazdasági növekedése kizárólag akkor lehet fenntartható, ha együtt jár a politikai szabadságjogok helyzetének javulásával”.

A geopolitikát meghatározó legfőbb trend, hogy véget ér a hidegháborút követő időszakot jellemző, Egyesült Államok által dominált egypólusú világrend. Aláhúzták, ha befolyásos szereplő kíván maradni a nemzetközi porondon, akkor az EU-nak változtatnia kell azon, miként gondolkodik magáról, a védelempolitikáról, a diplomáciáról, illetve stratégiai autonómiára van szükség.

Fegyveres konfliktusok továbbra is lesznek minden erőfeszítés dacára, elsősorban a Közel-Keleten és Afrikában államok közötti, territoriális háborúkra, Európában viszont hibrid jellegű, fejlett technológiájú konfliktusokra lehet készülni. Kiemelték, az élelmiszer és az ivóvíz hiánya önmagában nem fog háborúkat okozni, de jelzi, hogy komoly problémák vannak egy adott ország kormányzásában, ami viszont már lehet ok. Valószínűleg ugyancsak nem fog eltűnni a terrorizmus Európában, minthogy a toborzás még mindig folyik, és az ideológiai motiváció sem szűnt meg.

A jelentésben figyelmeztettek, a demokratikus rendszerek védelme elengedhetetlen, és ehhez a mostaninál szilárdabb biztosítékokra van szükség, a populista pártok pedig egészen addig részei lesznek a politikai életnek, amíg megoldás nem születik azokra a kérdésekre, amelyek a malmukra hajtják a vizet.

Az Európába irányuló migrációt illetően rámutattak, az bizonyos megatrendek tünete, így nehéz megjósolni az alakulását, noha mértéke hullámzó lesz, megszűnni nem fog. Mint írták, a 2015-2016-os bevándorlási válság tapasztalatai mutatják, aktív fellépésre van szükség az EU részéről a folyamatok kordában tartása érdekében. Növekedni fog eközben a globális energiafogyasztás, éves szinten 1,7 százalékkal, amelynek legnagyobb részéért a fejlődő országok lesznek felelősek.

Az internetre csatlakoztatott eszközök száma ötszörösére, mintegy 125 milliárdra emelkedik 2030-ra, és duplájára nő a légi utasok száma is.
Ennek kapcsán hangsúlyozták, hogy Európának fel kell zárkózni az Egyesült Államok és Kína mellé, amennyiben tényező kíván maradni ezen a területen. Megemlítették végezetül egyebek mellett a mesterséges intelligencia folyamatos fejlődését is, amely komoly kihatással az élet minden területére.”

Forrás:
Globális megatrendektől tart az EU; Világgazdaság/MTI; 2019. április 8.
Global Trends to 2030. Challenges and Choices for Europe; European Strategy and Policy Analysis System (ESPAS); 2019. április

Törvények, rendeletek

Módosulnak kormányrendeletek az önkormányzati ASP rendszerrel kapcsolatban

„…1. Az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosítása

1. § (1) Az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„3. csatlakozás: az az aktus, amivel a helyi önkormányzat – a képviselő-testület, illetve a képviselő-testület szervei –, valamint a csatlakozásra jogosult megkezdi a szolgáltatások tényleges használatát;”

(2) Az R1. 1. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„6. önkormányzati ASP rendszer: az önkormányzati feladatellátást támogató, számítástechnikai hálózaton keresztül távoli alkalmazásszolgáltatást (Application Service Provider, ASP) nyújtó elektronikus információs rendszer;”

2. § Az R1. 6. §-a a következő (4b) és (4c) bekezdéssel egészül ki:

„(4b) Az önkormányzati ASP rendszer működtetője interfészes csatlakozás esetén a csatlakozó önkormányzatnak a 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti szakrendszert biztosítja, ha az interfészes önkormányzat az arra vonatkozó igényét bejelenti a Kincstár felé.

(4c) Az önkormányzati ASP rendszerhez interfészen keresztül csatlakozó önkormányzat a (4b) bekezdés szerinti igénybejelentését bármikor megteheti, azzal, hogy a szakrendszerhez való hozzáférés biztosításának kezdő időpontjáról, valamint annak módjáról a Kincstárral külön megállapodást köt.”

3. § Az R1. a következő 6/A. §-sal egészül ki:

„6/A. § Azon önkormányzat esetében, ahol a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal, a nemzetiségi önkormányzat vagy az önkormányzati társulás számára olyan gazdálkodási, illetve adminisztrációs feladatot lát el, amelyet az önkormányzati ASP rendszer támogatni képes, e feladat ellátását az önkormányzat az önkormányzati ASP rendszer szakrendszerein keresztül is elláthatja.”

4. § Az R1. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szerződésben a Kincstár vállalja, hogy a csatlakozók önkormányzati ASP rendszerben tárolt adatai biztonságát technológiai és adminisztratív eszközökkel biztosítja és garantálja, hogy azokat csak törvényben meghatározott esetben, valamint a 3. § (2) bekezdés f) pontja szerinti szakrendszer kivételével, az e rendeletben meghatározott szerveknek teszi hozzáférhetővé.”

5. § Az R1. 8. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szerződés tartalmazza legalább)

„g) a csatlakozáshoz és az egyes szakrendszerek igénybevételéhez szükséges feladatok technikai, valamint informatikai meghatározását.”

6. § Az R1. 5/A. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

„5/A. Az önkéntes csatlakozásra vonatkozó különös szabályok”

7. § Az R1. 8/A. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Csatlakozását megelőzően az (1) bekezdés a) pontja szerinti önkormányzati költségvetési szerv szolgáltatási szerződést köt a Kincstárral. A szolgáltatási szerződés]

„a) alapján az önkormányzati költségvetési szerv a 3. § (2) bekezdés d) pontja szerinti szakrendszerhez csatlakozik, illetve a 3. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szakrendszerhez csatlakozhat,”

8. § Az R1. 5/A. alcíme a következő 8/B. §-sal egészül ki:

„8/B. § (1) A térségi fejlesztési tanács – a feladatellátást végző költségvetési szerven keresztül – az önkormányzati ASP rendszerhez önként csatlakozhat.

2. Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

12. § Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 39. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti elektronikus űrlap-szolgáltatással érintett ügykörök esetén a Magyar Államkincstár jelzi a tudástárban, hogy az adott ügykör elektronikus űrlap kitöltésével kezdeményezhető-e.”

1. melléklet a 75/2019. (IV. 9.) Korm. rendelethez

Az R1. 2. melléklet 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. Az informatikai biztonságra és hálózati elérésre vonatkozó minimális és ajánlott feltételek…”

Forrás:
75/2019. (IV. 9.) Korm. rendelet az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet, valamint az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 75/2019. (IV. 9.) Korm. rendelete az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet, valamint az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2019. évi 61. szám; 2019. április 9.; 1988-1990. oldalak (.pdf)

2019. évi XXXIV. törvény az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról

Forrás:
2019. évi XXXIV. törvény az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról; Nemzeti Jogszabálytár
2019. évi XXXIV. törvény az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról; Magyar Közlöny; 2019. évi 63. szám; 2019. április 11.; 2037-2091. oldalak (.pdf)

A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökségről szóló rendelkezések hatálybalépése napjáról

„A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 29. § (3) bekezdésében foglaltak alapján eljárva megállapítom, hogy a Korm. rendelet 29. § (2) bekezdésében meghatározott feltétel bekövetkeztének – a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 46. § (7) bekezdése szerinti bejegyzésének – napja 2019. április 10-e, ezért a Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontja, (3) bekezdés a) és e) pontja, 2–3. §-a, 4. § (2) és (4) bekezdése, 5. §-a, 6. § (2) bekezdése, 7. §-a, 8. § (1)–(11) bekezdése, 9–14. §-a, 22. §-a, 24. § (1) és (2) bekezdése, 25–27. §-a hatálybalépésének napja 2019. április 11-e…”

Forrás:
A miniszterelnök kabinetfőnökének 1/2019. (IV. 12.) MK határozata a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet egyes rendelkezései hatálybalépése napjának megállapításáról; Magyar Közlöny; 2019. évi 64. szám; 2019. április 12.; 2166. oldal (.pdf)