Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Koronavírus – íme a magyarokra vonatkozó részletes új szabályok

„ A környező országokban nő a fertőzöttség, de Magyarország az egyik legbiztonságosabb ország a világon, alacsonyak az esetszámok. Meg kell ezért akadályozni, hogy a vírust külföldről behurcolják, ezért szerdától új szabályok vonatkoznak a külföldre utazó és onnan hazatérő magyarokra.

A kormány döntéseiről Gulyás Gergely egy rendkívüli tájékoztatón számolt be, amelynek ideje alatt megjelentek a szabályok a Magyar Közlönyben és az országlista a Hivatalos Értesítőben.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy aki külföldre utazik, saját felelősségére teszi ezt, és feltétlenül tájékozódjon az elérhető hivatalos adatokból, valamint az éppen aktuális hivatalos magyar országbesorolásból. A listát az országos tisztifőorvos rendszeresen, határozatban teszi közzé, és mindig megjelenik a Hivatalos Értesítőben is.

Országbesorolások

A Covid-19 betegséggel (a továbbiakban: fertőzés) való aktuális fertőzöttségi viszonyok alapján az országok, ha
* az aktuális fertőzöttség mértéke alacsony, zöld,
* az aktuális fertőzöttség mértéke kevésbé súlyos, sárga,
* az aktuális fertőzöttség mértéke súlyos, piros
színnel kerültek besorolásra.

Azok az országok, amelyek e határozatban nem kerültek besorolásra, zöld jelzésű országnak minősülnek. Ezekből magyar állampolgárok korlátozás nélkül hazatérhetnek, de a határon szúrópróbaszerűen őket is megvizsgálhatják.

Sárga kategória: Bulgária, Portugália, Románia, Svédország, Nagy-Britannia, Norvégia, Oroszország, Szerbia, Japán, Kína, USA.

Piros kategória: Albánia, Bosznia, Koszovó, Észak-Macedónia, Fehéroroszország és Ukrajna, valamint Kínán és Japánon kívül minden ázsiai ország, továbbá minden afrikai ország, Ausztrália és Óceánia teljes területe, illetve az USA-n kívül az amerikai kontinens országai.

A fenti helyekről hazatérő magyar állampolgárokra (és azokra, akikre ugyanez a szabályozás vonatkozik, lásd lejjebb) elsőként a határon egészségügyi vizsgálat vár. Ha ez a fertőzés gyanúját állapítja meg, akkor a járványügyi hatóság által meghatározottak szerint kijelölt karanténban vagy – ha az nem jelent járványügyi kockázatot – hatósági házi karanténba kerül az illető.

Ha nincs fertőzésgyanú, és
*az érintett magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, akkor 14 napra hatósági házi karanténban,
*az érintett magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, 14 napra a járványügyi hatóság által kijelölt karanténban lesz elhelyezve.

Nem szükséges a karantén, ha a magyar állampolgár a Magyarországra történő belépést megelőző 5 napon belül, legalább 48 órás időkülönbséggel, két alkalommal elvégzett, az egészségügyi szakmai szabályoknak megfelelő, molekuláris biológiai vizsgálat – SARS-CoV-2 teszt – eredményét tartalmazó, magyar vagy angol nyelvű okirattal igazolja, hogy SARS-CoV-2 koronavírus a szervezetében a vizsgálat időpontjában nem volt kimutatható.

Lehet ugyanakkor rövidebb a kötelező hatósági házi karantén, a járványügyi hatóság ugyanis engedélyezheti, hogy a karanténra kötelezett 48 óra különbséggel, két alkalommal az egészségügyi szakmai szabályoknak megfelelő, molekuláris biológiai vizsgálaton – SARS-CoV-2 teszt – vegyen részt.

Sárga ország esetén ha az első teszt negatív, el lehet hagyni a karantént, ám ha a második pozitív, ismét kéthetes kötelező házi karantént rendelnek el.
Piros ország esetén csak a két negatív teszt birtokában oldják fel a karantént.

Magyar állampolgárral azonos megítélés alá esik,
* aki Magyarországon állandó tartózkodásra jogosult, valamint
* annak családtagja, ha ezt a jogát okmánnyal igazolja, illetve
* aki rendelkezik az idegenrendészeti hatóság valamely jogcímen 90 napot meghaladó idejű tartózkodásra kiadott, érvényes Magyarország területén való tartózkodásra jogosító engedélyével, és az erről szóló okmányt belépéskor bemutatja.

Kivételek
A szabályozás alól néhány, meghatározott esetben magyarok és külföldiek is kivételt kaphatnak, erről itt írtunk.”

Forrás:
Koronavírus – íme a magyarokra vonatkozó részletes új szabályok; Infostart; 2020. július 12.
Lásd még:
A Kormány 341/2020. (VII. 12.) Korm. rendelete a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól; Magyar Közlöny; 2020. évi 166. szám; 2020. július 12.; 4742-4731. o. (PDF)
A belügyminiszter 23/2020. (VII. 12.) BM rendelete a kapcsolt vállalkozások közötti üzleti utazás körébe tartozó államokról; Magyar Közlöny; 2020. évi 166. szám; 2020. július 12.; 4732. o. (PDF)
Közlemény a COVID-19 betegséggel való aktuális fertőzöttségi viszonyok alapján az országok besorolásáról szóló országos tisztifőorvosi határozatról; Hivatalos Értesítő; 2020. évi 38. szám; 2020. július 12. 3758-3763. o. (PDF)

Új magyar koronavírus-szabályozás: vannak kivételek

„ Kötelező karanténnal és kitiltással járó határátlépési szabályokat vezetett be a magyar kormány a környező országokban tapasztalható esetszám-növekedés miatt.

A szabályozás lényege, hogy a világ országait zöld, sárga és piros kategóriákra osztották, és az ezekből érkezőkre eltérő szabályozás lép érvénybe. Részben más rendelkezéseket hoztak a magyar állampolgárokra (és hozzátartozóikra), valamint a külföldiekre. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter tájékoztatójának idején meg is jelentek az új rendelkezések a Magyar Közlönyben, valamint a színek szerinti országbesorolás a Hivatalos Értesítőben. Ezekről összefoglalónkat itt olvashatja.
Az új szabályozás szerdától, vagyis július 15-én 0 órától lép életbe, ám a Közlönyben megjelent részletes szabályozásból kiderül, hogy vannak olyanok, akikre nem vonatkozik majd.

A korlátozások hatálya nem terjed ki
* a teherforgalomban történő határátlépésre (azért, hogy az áruszállítás – szigorú szabályok mellett – továbbra is folyamatos maradjon)
* a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 11. § (1) bekezdése szerinti hivatalos útlevéllel történő határátlépésre (például diplomaták), valamint
* arra a személyre, aki a Magyarországra való belépés során hitelt érdemlően igazolja, hogy a határátlépésre jelentkezés napját megelőző 6 hónapon belül a Covid-19 betegségen átesett.

Sportesemények

(1) A sárga és a piros jelzéssel besorolt ország területéről a Magyarország területén megrendezésre kerülő nemzetközi sportesemény résztvevője – ide nem értve a nézőt – Magyarország területére korlátozás nélkül beléphet.

(2) A magyarországi sportszervezet vagy országos sportági szakszövetség meghívására érkező versenyengedéllyel rendelkező sportoló, sportszakember, valamint a sportrendezvény lebonyolításában közreműködő személy, illetve a Magyarország területén megrendezésre kerülő nemzetközi sportrendezvény esetében az (1) bekezdés alá nem tartozó, azonban a Magyarországon megrendezésre kerülő sportrendezvény hivatalos szervezője által, névre szólóan kiadott meghívólevéllel rendelkező személy – az (1) bekezdés szerinti kivétellel – a sárga vagy a piros jelzéssel besorolt ország területéről Magyarország területére akkor léphet be, ha a Magyarországra történő belépést megelőző 5 napon belül, legalább 48 órás időkülönbséggel, két alkalommal elvégzett, az egészségügyi szakmai szabályoknak megfelelő, molekuláris biológiai vizsgálat – SARS-CoV-2 teszt – eredményét tartalmazó, magyar vagy angol nyelvű okirattal igazolja, hogy SARS-CoV-2 koronavírus a szervezetében a vizsgálat időpontjában nem volt kimutatható.

A korlátozott sávban történő határátlépés

A külpolitikáért felelős miniszter által – a határrendészetért felelős miniszterrel egyetértésben – meghatározott szomszédos állam polgárai Magyarország területére legfeljebb 24 óra időtartamra az államhatártól számított 30 kilométeres távolságon belülre beléphetnek.

Az e szabályok szerint Magyarország területén tartózkodó személy Magyarország területének az államhatárvonaltól számított 30 kilométeres sávján belül köteles tartózkodni, és köteles Magyarország területét a belépést követő 24 órán belül elhagyni.

Az agrárágazatban dolgozók – riasztás egy órán belül

Az ő határátlépésüket is szabályozza a Magyar Közlönyben megjelent rendelet. Többek között az olvasható benne, hogy az agrárágazatban dolgozni érkező külföldieket a járványügyi hatóság nyilvántartásba veszi, kéthetes munkahelyi karantén vonatkozhat rájuk, mely idő alatt egyénileg nem utazhatnak, a szálláshelyüket csak a munkavégzés céljából és csak csoportosan hagyhatják el.
Ha tünetet tapasztalnak magukon, a munkáltatójukat kell tájékoztatniuk.
A fertőzésre utaló tünetet észlelését követően az agrárágazatban dolgozó munkát nem végezhet, őt a munkáltató köteles elkülöníteni a többi agrárágazatban dolgozótól, és a munkáltató köteles egy órán belül telefonon tájékoztatni a járványügyi hatóságot.

Különös méltánylást érdemlő esetek

A Magyarország területére történő tervezett belépés helye szerint illetékes helyi rendőri szerv, a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren történő határátlépés esetén a BRFK XVIII. kerületi Rendőrkapitányság engedélyezheti az amúgy tiltott országból érkező külföldinek a beutazást, ha a kérelmező igazolja, hogy a belépés célja:
a) a magyarországi bírósági vagy hatósági eljáráshoz kapcsolódó, magyar bíróság vagy hatóság által kiállított okirattal igazolt eljárási cselekményen történő részvétel,
b) olyan üzleti célú tevékenység vagy egyéb munkavégzés, amelyek indokoltságát központi kormányzati igazgatási szerv, önálló szabályozó szerv vagy autonóm államigazgatási szerv meghívólevelével igazolja,
c) az egészségügyi intézmény beutalójával vagy más megfelelő igazolással egészségügyi ellátás igénybe vétele,
d) a hallgatói vagy a tanulói jogviszony alapján fennálló tanulmányi vagy vizsgakötelezettség teljesítése, ha ezt az oktatási intézmény által kiállított igazolás tanúsítja,
e) a fuvarozási tevékenységgel összefüggő munkavégzéshez kapcsolódó utazás személyforgalomban, amelynek célja a fuvarfeladat kiindulópontjára (munkavégzés megkezdésének helyszínére) történő eljutás vagy az ilyen munkavégzést követően személyforgalomban történő hazatérés, ha ezt a munkáltató által kiállított igazolás tanúsítja,
f) a családi eseményeken (házasságkötés, keresztelő, temetés) részvétel,
g) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti hozzátartozó gondozása, ápolása,
h) a kiemelt jelentőségű, nemzetközi vonatkozású sport-, kulturális, illetve egyházi rendezvényen történő részvétel vagy
i) az a)–h) ponton kívüli méltányolható ok.

A fenti kérelem nem adható meg, azt a rendőrség elutasítja, ha:
* a beutazás céljával kapcsolatban kétség merül fel, vagy ha
* a beutazás járványügyi, közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági okból kockázatos.

A kötelező hatósági karantén esetére meghozott szabályok (a piros országokból érkezőknél a karantén lerövidítésének lehetősége két PRC-vizsgálattal) itt is érvényesek.

Katonaság
A Magyar Közlönyben megjelent szabályozás kitételeket tartalmaz a katonai konvojok Magyarországra történő belépésére is, beleértve azok célját és küldőországának besorolását is – itt is vannak kivételek az általános szabályozás alól.”

Forrás:
Új magyar koronavírus-szabályozás: vannak kivételek; Infostart; 2020. július 12.

Nemzeti Egészséginformatikai Stratégia, Nemzeti Egészséginformatikai Testület, Nemzeti Egészséginformatikai Fórum – 11/2020. (VII. 10.) BM utasítás

„A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi utasítást adom ki:

1. §
Ezen utasítás alkalmazásában
1. egészséginformatikai érintettség: olyan fejlesztési projekt, terv, szabályozási javaslat, mely
a) fenntartási időszakban van, hatályos támogatási szerződés alapján megvalósítási szakaszban van, vagy tervezés alatt áll,
b) kedvezményezettje központi államigazgatási szervezet, vagy annak irányítása alatt működő intézmény, illetve helyi önkormányzat, vagy annak irányítása alatt működő intézmény, és
c) támogatási dokumentumában, műszaki követelményeiben, illetve megvalósíthatósági tanulmányában leírtak szerint részben vagy egészben
ca) egy közfinanszírozott egészségügyi intézmény vagy közfinanszírozott egészségügyi ellátórendszer bármely más szereplője mint felhasználó részére készült, készülő vagy tervezett bármilyen információtechnológiai megoldást, illetve módszertant valósít meg,
cb) az egészségügyi intézményrendszer és/vagy közfinanszírozott egészségügyi ellátórendszer bármely szereplője által keletkeztetett és bármilyen céllal gyűjtött, tárolt, feldolgozott, illetve továbbított adatok kezelését, illetve felhasználását valósítja meg,
vagy
cc) az egészségügyi ellátással kapcsolatos irányítási-szervezési feladatot valósít meg.

2. Nemzeti Egészséginformatikai Testület: a belügyminiszter, az emberi erőforrások minisztere, az innovációért és technológiáért felelős miniszter, a miniszterelnök kabinetfőnöke által létrehozott Nemzeti Egészséginformatikai Fórum szakmai munkáját támogató testület.

2. §
Ezen utasítás hatálya
a) a Belügyminisztériumra (a továbbiakban: Minisztérium),
b) a belügyminiszter által irányított vagy felügyelt költségvetési szervekre,
c) a 7. § (1) bekezdésben foglaltak szerint a b) pont szerinti szervek által irányított vagy felügyelt költségvetési szervekre,
d) a 7. § (2) bekezdésben foglaltak szerint a belügyminiszter szakmai irányítása alá tartozó gazdasági társaságokra
terjed ki.

3. §
A Minisztérium szervezeti egységei, valamint a 2. § b)–d) pontja szerinti szervek
a) támogatják a Nemzeti Egészséginformatikai Stratégia (a továbbiakban: Stratégia) megvalósítását, valamint
b) a Stratégia megvalósítása és továbbfejlesztése érdekében, ezen utasításban foglaltak szerint együttműködnek az egészségügy területén jelenleg fejlesztés alatt álló, illetve a közeljövőben fejlesztésre kerülő alkalmazások hatékony, összehangolt megvalósítása érdekében a Nemzeti Egészséginformatikai Testülettel (a továbbiakban: NEIT).

4. §
A Minisztérium szervezeti egységei, valamint a 2. § b)–d) pontja szerinti szervek a feladat- és hatáskörükben, az egészséginformatikát érintően
a) a Stratégiában megfogalmazott elveket és stratégiai célokat, valamint a NEIT által megfogalmazott javaslatokat, ajánlásokat a projekttervezés és -megvalósítás során szem előtt tartják és érvényesítik,
b) biztosítják a NEIT koordinatív feladatainak ellátását, együttműködnek a NEIT-tel a projektek tervezése és megvalósítása során,
c) a NEIT által feladatkörében kért felvilágosítást, adatszolgáltatás-kérést teljesítenek,
d) a fejlesztési és informatikai terveket, projektjavaslatokat, megvalósíthatósági tanulmányokat és beszerzési igényeket a NEIT-tel jelen utasításban foglaltak szerint egyeztetik,
e) az általuk bonyolított, folyamatban lévő projektekről, programokról és pályázatokról szükség szerinti adatszolgáltatást biztosítanak a NEIT részére, valamint
f) az általuk bonyolított, folyamatban lévő projektek, programok és pályázatok megvalósításáról tájékoztatják a NEIT-et.

5. §
A Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2018. (VI. 12.) BM utasítás (a továbbiakban: BM SZMSZ) 1. melléklet 100. § (1) bekezdés szerinti, egészséginformatikai érintettségű tervezetet a belső egyeztetést megelőzően az előkészítésért felelős főosztály a NEIT részére véleményezésre megküldi, és a tervezetet a NEIT álláspontjával együtt adja át a szabályozási és koordinációs helyettes államtitkárnak.

6. §
(1) A 2. § szerinti szervek az éves informatikai beszerzési tervnek és éves informatikai fejlesztési tervnek a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: DKÜ Kr.) 7. § a) pontja szerinti, a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. (a továbbiakban: DKÜ) részére történő benyújtása előtt, legkésőbb a tárgyévet megelőző év július 31-ig az éves informatikai beszerzési tervnek és éves informatikai fejlesztési tervnek az egészséginformatikai érintettségű részét a NEIT részére véleményezésre benyújtják.

(2) A 2. § szerinti szervek a feladatkörükbe tartozóan egészséginformatikai projektet csak miniszteri jóváhagyással valósíthatnak meg, amelyet a miniszter a NEIT útján is gyakorolhat. Ennek érdekében az általuk tervezett, az egészséginformatikát érintő projektjavaslatokat, megvalósíthatósági tanulmányokat és beszerzési igényeket a NEIT részére véleményezésre benyújtják, a feladatkörükbe tartozóan egészséginformatikát érintő, a DKÜ Kr. szerinti informatikai beszerzési igényt és rendkívüli informatikai beszerzésre vonatkozó igényt a NEIT véleményének beszerzését követően küldik meg a DKÜ részére.

(3) A 2. § szerinti szervek a NEIT-től történő ezen utasítás szerinti egyeztetést és véleményezést a http://neit.gov.hu címen megtalálható űrlapon kezdeményezik.

7. §
(1) A 2. § b) pontja szerinti szerv vezetője gondoskodik ezen utasításnak az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv általi betartásáról.
(2) A BM SZMSZ 1. melléklet 4. függelékében megjelölt, a miniszter által átruházott hatáskörben eljáró állami vezető gondoskodik ezen utasításnak a belügyminiszter szakmai irányítása alatt álló gazdasági társaságok általi betartásáról.”

Forrás:
A belügyminiszter 11/2020. (VII. 10.) BM utasítása a Nemzeti Egészséginformatikai Stratégia megvalósításához, az egészséginformatikai fejlesztések koordinációjához szükséges feladatokról; Hivatalos Értesítő; 2020. évi 37. szám; 2020. július 10.; 3616-3617. o. (PDF)
Szerkesztői megjegyzés:
„A beteg ügyfélként kezelése és az ellátási folyamatok középpontjába állítása, az ellátásfókuszú egészségügyről a szolgáltatásfokúszú egészségügy irányába való elmozdulás ugyanúgy megoldandó feladat, mint az ellátási folyamatok, protokollok digitalizálása, azok hatékonyságának mérése és ezek alapján folyamatos fejlesztése és finanszírozása. Ezen valós és jogos igények teljesülését az egészségügy átfogó digitalizálása jelentős mértékben támogathatja a jövőben.
Többek között a fenti igények hatékony kezelése érdekében létrejött azon E-Health intézményrendszer, melynek legmagasabb szintjén a Nemzeti Egészséginformatikai Fórum áll, mely négy tárca -EMMI, ITM, BM és MK delegáltjait tartalmazza. A hierarchiában alatta lévő, széles szakmai bázison alapuló Nemzeti Egészséginformatikai Testület a stratégiai célok operatív megvalósításáért felel a jövőben.”
Nemzeti Digitalizációs Stratégia 2021-2030; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. július 2.; 88. o. (PDF)
(Helyzetelemzés fejezet, Digitális állam alfejezet)

Közigazgatás, politika

Igazságos és rugalmas forráselosztásra van szükség az uniós válságkezelésben – mondta Varga Mihály

„ A magyar álláspont szerint igazságosnak, rugalmasnak, és a politikamentesnek kell lennie a gazdasági újraindítást célzó uniós helyreállítási csomagnak.

Ezért érthetetlen, hogy a károk enyhítésekor, a támogatási elv kialakításakor aránytalanságok figyelhetők meg egyes országok tekintetében – hangsúlyozta Varga Mihály az unió pénzügyminisztereinek mai, videokonferenciás tanácskozásán.

2020. július elsejétől Németország látja el az unió soros elnökségét – tájékoztatott Varga Mihály. Magyarország üdvözli, hogy a német elnökség a helyreállítási tervet helyezte a programja középpontjába. A gazdasági károk enyhítésében és a gazdaság újraindításában kulcsszerepe van a munkahelyek megőrzésének és a beruházások ösztönzésének. A tagállami intézkedések mellett fontos, hogy az uniós helyreállítási program a válságot megelőzően jól teljesítő, felzárkózó, közép-európai tagállamok számára igazságos módon járuljon hozzá a beruházási kapacitás megőrzéséhez és a helyreállítási szükségletek finanszírozásához – hangsúlyozta a tárcavezető.

Az ülésen bemutatták a Bizottság 2020. évi nyári gazdasági előrejelzését, amely megerősíti, hogy Európa a II. világháború óta a legnagyobb mértékű gazdasági visszaesést éli át. A jelenlegi gazdasági körülmények közepette minden prognózist jelentős fokú bizonytalanság övez. A Bizottság a tavaszi előrejelzésénél némileg borúlátóbban az euróövezetben 8,7 százalékos, az EU egészében pedig 8,3 százalékos visszaesést vár az idei évben.Ezzel szemben Magyarország esetében a Bizottság nem változtatott a prognózisán.

A pénzügyminiszterek tájékoztatást kaptak az eddigi uniós válságkezelő intézkedések végrehajtásában elért előrehaladásról. A munkahelyek megőrzését szolgáló uniós hiteleszköz előreláthatólag július végétől fog rendelkezésre állni. Ehhez minden tagállam hozzájárulására szükség van. Magyarország részéről a hitelkeret működését lehetővé tevő garanciavállalás már megtörtént.

A tárcavezető felhívta a figyelmet arra, hogy a válságkezelési lépések során az eurózónán kívüli országok támogatására kiemelt figyelmet kell fordítani. A válság gazdaságilag szimmetrikus jellege miatt az eurózóna tagoknak elérhető Európai Stabilitási Mechanizmushoz hasonló szimmetrikus védőháló rendszer létrehozása lenne indokolt, ahogy ezt már április elején az európai pénzügyminiszterek is egyhangúan leszögeztük, azonban a Bizottság mégsem lépett előre mostanáig e téren – mondta el Varga Mihály.”

Forrás:
Igazságos és rugalmas forráselosztásra van szükség az uniós válságkezelésben; Pénzügyminisztérium; 2020. július 10.

Lejár a boltokban a készpénz ideje – interjú Gion Gábor pénzügyi államtitkárral

„ Január elsejétől – bizonyos kivételekkel – a kereskedők kötelesek lehetővé tenni az úgynevezett elektronikus fizetést, vagyis azt, hogy a vevők készpénz helyett bankkártyával, telefonnal vagy azonnali átutalással egyenlítsék ki a vételárat. – A változtatás a feketegazdaság ellen is hatásos lehet – mondta lapunknak a pénzügyi államtitkár. Gion Gábor hozzátette: az erről szóló szabályokat még csak a napokban fogadta el a törvényhozás, de ősszel már újabb, a banki, a pénzügyi teendőket könnyebbé tevő jogszabály kerülhet a képviselők elé.

Jövőre új időszámítás kezdődik a hazai kiskereskedelemben: számos boltnak kötelező lesz lehetővé tennie az elektro­nikus fizetést. – Az erről szóló szabályokat múlt héten fogadta el a parlament, és féléves felkészülési idő után január elsején életbe is lépnek – mondta lapunknak a pénzügyekért felelős államtitkár, majd bemutatta, mit is jelent a változtatás a gyakorlatban. – A módosítás azt követeli meg a kereskedelem online kasszát használó szereplőitől, hogy garantáljanak készpénzmentes fizetési lehetőséget – kezdte Gion Gábor. Egyrészt szóba jöhet a bankkártyás vagy a telefonos fizetés elfogadása, ekkor úgynevezett POS terminált kell rendszeresítenie az üzletnek. De megfelelő az is, ha a kereskedő az egyelőre ritkábban alkalmazott azonnali banki átutalás lehetőségét kínálja fel.

– Megoldás lehet, hogy a fogyasztó telefonja segítségével utalja át a vásárolt áru ellenértékét – mondta az államtitkár, bár hozzátette: ez most még némi időt igénybe vesz. A vevőnek ugyanis okostelefonján be kell lépnie a bankjának a felületére, be kell írnia a kereskedő telefonszámát vagy bankszámlaszámát, meg kell adnia a fizetendő összeget és elindítana az utalást. – A folyamat még nem elég gördülékeny, de a helyzet rövid időn belül megváltozhat. A pénzügyi kormányzat abban bízik, hogy a bankszféra vagy a kommunikációs szektor még idén fejleszt olyan mobiltelefonos alkalmazásokat, amelyek – szem előtt tartva az adatbiztonságot – néhány másodpercre rövidítik az ilyen fizetést – mondta Gion Gábor. Közlése szerint már akadnak is efféle megoldások.

Az államtitkár több fontos mozzanatot is kiemelt az új szabály kapcsán. Egyrészt azt, hogy a bankkártyás vagy elektronikus fizetés lehetővé tételét azon üzletek számára írták elő, ahol online pénztárgép működik. – Jelenleg hatvanezer olyan kereskedőt tartunk nyilván, amely online kasszát használ, de csak készpénzt fogad el. Nekik január 1-jéig fel kell készülniük a jogszabály életbelépésére – mondta Gion Gábor, rámutatva arra, hogy az elektronikus fizetés hasznos lehet a feketegazdaság ellen.

Az elektronikus fizetés ­adatait ugyanis nem lehet eltitkolni, akkor is nyoma marad, ha a kereskedő nem üti be a tételeket a pénztárgépbe. Az új szabályok emellett az államtitkár szerint több más, nem kívánatos jelenség kedvezőtlen hatásait is csökkenthetik, mérsékelhetik például a gazdaságban forgó készpénz mára ­óriásira duzzadt mennyiségét. A készpénz kezelése, szállítása, őrzése, számolása évente akár négyszázmilliárd forintba is kerülhet, ezt az összeget pedig a fogyasztóknak kell kifizet­niük. Gion Gábor hozzátette: a bankkártyás vagy az elektronikus fizetés a koronavírussal szembeni küzdelem hatékony eleme is lehet. Kutatások szerint ugyanis a bankókon és az érméken megragadhat a vírus, használatukat érdemes tehát emiatt is csökkenteni.

Az államtitkártól megtudtuk ezek mellett, hogy a mostani szabályváltoztatásokat hamarosan újabbak követik.

A Pénzügyminisztériumban ugyanis már folyamatban van egy másik, a banki digitalizációval kapcsolatos jogszabály előkészítése: a passzusok a banki, a pénzügyi ügyintézést tennék egyszerűbbé, gyorsabbá.

– Fejleszteni szeretnénk a digitális megoldásokat, az új előírások az ügyfelek mellett a pénzintézetek dolgát is megkönnyíthetik – mondta az államtitkár. A javaslatcsomag ősszel a törvényhozás asztalára kerülhet.

Gion Gábort végül az érintéses bankkártyás fizetésről, az úgynevezett pay pass-ról is kérdeztük. Az egészségügyi szempontokat szem előtt tartva a kormány még a válság idején határozott úgy, hogy a korábbi ötezerről 15 ezer forintra emeli azt az összeget, amennyit a vevők PIN-kód megadása nélkül, csak a kártya terminálhoz érintésével fizethetnek ki a boltokban, a szolgáltatóknál.

Gion Gábor úgy fogalmazott: a szabály az év végéig él, a kormányzat álláspontja szerint a 15 ezres felső határ megfelelő.”

Forrás:
Lejár a boltokban a készpénz ideje; Jakubász Tamás; Magyar Nemzet; 2020. július 8.

A kormány az önkormányzatok kezébe adja az Airbnb-szabályozás jogát

„A kormány úgy döntött, az önkormányzatok kezébe adja az Airbnb szabályozás jogát – írja az Origo. Az önkormányzatok tilthatják is és szabályozhatják is, hogy a területükön lehet-e Airbnb lakást kiadni. Erről törvényi szabályozás születik, ami rövidesen az Országgyűlés elé kerül.

A budapesti Airbnb-lakáskínálat az elmúlt öt évben megduplázódott, teljes kapacitása elérte a hotelekét.

Az időbeli korlátozás alkalmazását a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének javaslatára vitte támogatólag a GOP elé a Magyar Turisztikai Ügynökség, a lakáskiadók önálló szövetségeinek tiltakozása ellenére, amely szerint a minőségi Airbnb-kínálat igenis erősíti Budapest vonzerejét, a korlátozás pedig a feketegazdaság megerősödéséhez vezet.
Londonban, Amszterdamban, Hamburgban és Berlinben is korlátozták már a rövid távú lakáskiadást, ennek következtében csökkent a kiadott lakások száma.

Budapesten a szabályozás társadalmi támogatottságát erősítheti, hogy az airbnb-zés nyomán megdrágult a lakásbérlés, míg mostanában a megnövekedett kínálat hatására számottevően csökkentek az árak, a bérlők örömére.”

Forrás:
A kormány az önkormányzatok kezébe adja az Airbnb-szabályozás jogát; Világgazdaság; 2020. július 8.

A klímasemleges gazdaság létrehozása: A Bizottság nyilvánosságra hozta a jövő energiarendszerére és a tiszta hidrogénre vonatkozó terveit

„Ahhoz, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges területévé váljon, át kell alakítania energiarendszerét, amely az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 75%-áért felelős. Az energiarendszer integrációjára vonatkozó uniós stratégia és az uniós hidrogénstratégia, melyek a mai napon kerültek elfogadásra, megnyitják az utat egy hatékonyabb és fokozottan összekapcsolt energiaágazat felé, amelyet bolygónk tisztábbá tételének és a gazdaság megerősítésének kettős célja vezérel.

A két stratégia a tiszta energiával kapcsolatos új beruházási menetrendet mutat be, összhangban a Bizottság által előterjesztett NextGenerationEU helyreállítási csomaggal és az európai zöld megállapodással. A tervezett beruházások várhatóan segíteni fogják a koronavírus okozta gazdasági válságból való kilábalást. A beruházások munkahelyeket teremtenek Európában, továbbá növelik vezető szerepünket és versenyképességünket azokban a stratégiai iparágakban, amelyek Európa ellenálló képessége szempontjából kulcsfontosságúak.

Az energiarendszer integrációja

Az energiarendszer integrációjára vonatkozó uniós stratégia keretet biztosít a zöld energiára való átálláshoz. Az energiarendszer jelenlegi modelljével, amelyben a közlekedés, az ipar, a földgázágazat és az épületek energiafogyasztása egymástól elkülönülő elemeket képez, és mindegyik külön értéklánccal, szabályokkal, infrastruktúrával, tervezéssel és üzemeltetéssel rendelkezik, 2050-ig nem lehet költséghatékony módon megvalósítani a klímasemlegességet; az innovatív megoldások változó költségeit be kell építeni energiarendszerünk működésébe. Új kapcsolatokat kell kialakítani az ágazatok között, és ki kell aknázni a technológiai fejlődésben rejlő lehetőségeket.

Az energiarendszer integrációja azt jelenti, hogy a tervezés és a működtetés során a rendszert mint egészet tekintjük, összekapcsolva a különböző energiahordozókat, infrastruktúrákat és fogyasztási ágazatokat. Egy ilyen összekapcsolt és rugalmas rendszer hatékonyabb lesz, és kisebb költségekkel jár a társadalom számára. Olyan rendszerre van szükség, amelyben például az Európa útjain közlekedő autókat tápláló villamos energiát tetőkön elhelyezett napelemek adják, az épületek fűtése egy közeli gyárból származó hővel történik, a gyárat pedig a tengeri szélenergiából előállított tiszta hidrogén táplálja.

A stratégia három fő eleme a következő:

  • Az első a fokozottabban körforgásos energiarendszer, amelynek középpontjában az energiahatékonyság áll. A stratégia konkrét intézkedéseket határoz meg, amelyekkel a gyakorlatban alkalmazható lesz az energiahatékonyság elsődlegességének elve, és a helyi energiaforrások hatékonyabban használhatók épületeinkben, illetve közösségeinkben. Jelentős potenciál rejlik az ipari létesítményekből, adatközpontokból és más forrásokból származó hulladékhő, illetve a biohulladékból előállított energia és a szennyvíztisztító telepeken előállított energia újrafelhasználásában. Az „Épület-korszerűsítési program” kezdeményezés e reformok fontos részét fogja képezni.
  • A stratégia második eleme a végfelhasználói ágazatok nagyobb mértékű közvetlen villamosítása. Mivel a megújuló energiaforrások aránya a villamosenergia-ágazatban a legnagyobb, lehetőség szerint növekvő mértékben kell használnunk a villamos energiát: ilyen felhasználási módok például az épületekben alkalmazott hőszivattyúk, a közlekedésben használt elektromos járművek vagy egyes iparágakban az elektromos ívkemencék. A kézzel fogható eredmények között kell megemlíteni az elektromos járművek töltésére szolgáló egymillió töltőállomásból álló hálózatot, valamint a nap- és szélenergia térnyerését.
  • Azokban az ágazatokban, ahol a villamosítás nehéz, a stratégia ösztönzi a tiszta üzemanyagok, többek között a megújuló hidrogén, valamint a fenntartható bioüzemanyagok és a biogáz használatát. A Bizottság javaslatot fog tenni a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok új osztályozási és tanúsítási rendszerére.

Az integráltabb energiarendszer létrehozása érdekében a stratégia 38 intézkedést határoz meg. Ezek közé tartozik a hatályos energiaügyi jogszabályok felülvizsgálata, a pénzügyi támogatás, új technológiák és digitális eszközök kutatása és bevezetése, a fiskális intézkedésekről és a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetéséről a tagállamoknak nyújtott iránymutatás, a piacirányítási reform és az infrastruktúratervezés, valamint a fogyasztók tájékoztatásának javítása. Az ezeken a területeken meglévő akadályok feltérképezése alapul szolgál majd konkrét javaslatainkhoz, például a TEN-E rendelet 2020 végéig történő felülvizsgálatához, vagy az energiaadó-irányelv és a földgázpiac szabályozási keretének 2021-ben történő felülvizsgálatához.

Hidrogénstratégia

Egy integrált energiarendszerben a hidrogén alkalmazása képes lenne Európa-szerte előmozdítani az ipar, a közlekedés, az energiatermelés és az építőipar dekarbonizációját. Az EU hidrogénstratégiája azzal foglalkozik, hogy ezt a potenciált hogyan lehet a beruházások, a szabályozás, a piacteremtés, valamint a kutatás és az innováció révén valóra váltani.

A hidrogén alkalmas olyan ágazatok energiával való ellátására, amelyek esetében a villamosításra nincs lehetőség, és tárolást tud biztosítani az ingadozó megújulóenergia-áramok kiegyensúlyozására, ez azonban csak a köz- és a magánszféra közötti, uniós szintű összehangolt fellépéssel érhető el. A prioritást az elsősorban szél- és napenergia felhasználásával előállított megújuló hidrogén fejlesztése jelenti. Azonban a kibocsátások gyors csökkentéséhez és egy életképes piac kialakításához rövid és középtávon az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén más formáira is szükség van.

Ez a fokozatos átállás fokozatos megközelítést tesz szükségessé:

  • 2020 és 2024 között legalább 6 GW megújuló hidrogén előállítására alkalmas elektrolizátor telepítését, valamint akár egymillió tonna megújuló hidrogén előállítását támogatjuk az EU-ban.
  • 2025 és 2030 között a hidrogénnek az integrált energiarendszer szerves részévé kell válnia, és ennek részeként a cél legalább 40 GW összkapacitással rendelkező, megújuló hidrogén előállítására alkalmas elektrolizátor telepítése, és az uniós termelés 10 millió tonnára való növelése.
  • 2030 és 2050 között a megújuló hidrogéntechnológiáknak kiforrottá és széles körben alkalmazott megoldássá kell válniuk az összes nehezen szén-dioxid-mentesíthető ágazatban.

A stratégia megvalósításának elősegítése érdekében a Bizottság a mai napon útjára indítja az iparág vezető vállalatainak, a civil társadalomnak, a nemzeti és regionális minisztereknek, valamint az Európai Beruházási Banknak a részvételével működő Európai Tisztahidrogén-szövetséget. A szövetség beruházási ütemtervet fog kidolgozni a termelés növelése érdekében, és támogatni fogja a tiszta hidrogén iránti keresletet az EU-ban.

Annak érdekében, hogy a támogatás a rendelkezésre álló legtisztább technológiákra irányuljon, a Bizottság azon fog munkálkodni, hogy olyan közös szabványokat, terminológiát és tanúsítást vezessen be, amelyek a teljes életciklusra számított kibocsátásokon alapulnak, és amelyek szerepelnek a meglévő éghajlat- és energiapolitikai jogszabályokban, továbbá összhangban állnak a fenntartható beruházásokra vonatkozó uniós taxonómiával. A Bizottság szakpolitikai és szabályozási intézkedéseket fog javasolni a befektetői biztonság megteremtése, a hidrogén térnyerésének megkönnyítése, a szükséges infrastruktúra és logisztikai hálózatok előmozdítása, az infrastruktúra-tervezési eszközök kiigazítása, valamint a beruházások támogatása érdekében, különösen a NextGenerationEU helyreállítási terv révén.

Idézetek a biztosi testület tagjaitól

Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A ma elfogadott stratégiák elő fogják mozdítani az európai zöld megállapodást és a zöld helyreállítási terveket, továbbá stabilan ráállítják gazdaságunkat a szén-dioxid-mentesítés 2050-ig történő megvalósítását célzó pályára. Az új hidrogéngazdaság a növekedés motorja lehet a COVID-19 által okozott gazdasági károk leküzdésében. A tiszta hidrogén értékláncának kialakítása és bevezetése révén Európa világelsővé válhat és meg tudja tartani vezető szerepét a tiszta technológiák terén.”

Kadri Simson energiaügyi biztos így nyilatkozott: „Mivel az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 75 %-a az energia termeléséből és felhasználásából származik, paradigmaváltásra van szükségünk ahhoz, hogy elérjük a 2030-ra és 2050-re kitűzött célokat. Az EU energiarendszerének integráltabbá és rugalmasabbá kell válnia, és képesnek kell lennie arra, hogy a legtisztább és leginkább költséghatékony megoldásokat alkalmazza. A hidrogén ebben kulcsszerepet fog játszani, mivel a megújuló energiával járó költségek csökkenésének és a folyamatos innovációnak köszönhetően életképes megoldást jelent a klímasemleges gazdaság számára.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „A mai napon útjára indított Európai Tisztahidrogén-szövetség célja a hidrogéntermelésre irányuló beruházások összefogása. A szövetség ütemtervet fog kidolgozni a konkrét projektekre vonatkozóan az olyan európai energiaigényes iparágak dekarbonizációs erőfeszítéseinek támogatására, mint az acél- és a vegyipar. A szövetség stratégiai jelentőséggel bír a zöld megállapodással kapcsolatos törekvéseink és iparunk ellenálló képessége szempontjából.”

Háttér-információk

Az Európai zöld megállapodás az EU új növekedési stratégiája, amely nem más, mint egy ütemterv, amely mentén az Unió gazdasága fenntarthatóvá tehető oly módon, hogy az éghajlati és környezeti kihívásokból a szakpolitikai területek mindegyikén lehetőségeket kovácsolunk, az átmenetet pedig mindenki számára méltányossá tesszük. Az integráltabb energiarendszer elengedhetetlen azon cél teljesítéséhez, hogy az EU 2050-re klímasemlegességé váljon, ezzel együtt pedig elősegíti a munkahelyteremtést, biztosítja a méltányos átmenetet és megerősíti az innovációt az EU-ban, valamint ipari vezető szerepünket globális szinten. Az ágazat jelentős mértékben hozzájárulhat Európa gazdaságának a koronavírus okozta válságból való kilábalásához, amint azt a Bizottság által 2020. május 27-én előterjesztett NextGenerationEU helyreállítási csomag is felvázolta.

Energiarendszerünk jelenleg még mindig több párhuzamosan működő, vertikális energiaértékláncra épül, amelyek az egyes energiaforrásokat mereven összekapcsolják bizonyos végfelhasználói ágazatokkal, és így jelentős mennyiségű energia veszik kárba. A kőolajtermékek például túlsúlyban vannak a közlekedési ágazatban és az ipari nyersanyagok között. A szenet és a földgázt elsősorban villamos energia előállításához és fűtéshez használjuk. A villamosenergia- és gázhálózatok tervezése és működtetése egymástól függetlenül történik. A piaci szabályok szintén ágazatok szerint eltérőek. Ez az elkülönülő elemekből álló modell nem alkalmas a klímasemleges gazdaság kialakítására. Műszaki és gazdasági szempontból nem hatékony, ráadásul a hulladékhő keletkezése és az alacsony energiahatékonyság miatt jelentős veszteségeket okoz.

Az ágazati integráció megvalósításának egyik módja a megújuló hidrogén alkalmazása. A hidrogén felhasználható nyersanyagként, üzemanyagként vagy energiahordozóként, illetve energiatárolás céljára, emellett számos alkalmazási lehetőséget kínál az iparban, a közlekedésben, az energiaágazatban és az építőiparban. Mindennél fontosabb, hogy felhasználása nem jár szén-dioxid-kibocsátással, és szinte egyáltalán nem szennyezi a levegőt. A hidrogén tehát segítheti azon ipari folyamatok és gazdasági ágazatok dekarbonizációját, ahol a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése sürgős és nehezen megvalósítható. Mindez elengedhetetlenné teszi a hidrogént az EU azon kötelezettségvállalása szempontjából, hogy 2050-ig megvalósítsa a szén-dioxid-semlegességet, valamint a Párizsi Megállapodás végrehajtására irányuló globális erőfeszítések szempontjából.

További információk
Javaslat az energiarendszerre vonatkozó uniós integrációs stratégiáról
Javaslat a hidrogénre vonatkozó uniós stratégiáról
Kérdések és válaszok az energiarendszerre vonatkozó uniós integrációs stratégiáról
Kérdések és válaszok a hidrogénre vonatkozó uniós stratégiáról
Tájékoztató az energiarendszerre vonatkozó uniós integrációs stratégiáról
Tájákoztató a hidrogénre vonatkozó uniós stratégiáról
Tájékoztató az Európai Tisztahidrogén-szövetségről
Videó az EU energiarendszerének integrációjáról
Tájákoztató a hidrogénre vonatkozó uniós stratégiáról
Az Európai Tisztahidrogén-szövetség elindítása

Egyéb általános linkek:
Európai zöld megállapodás
Általános információk az energiarendszer integrációjáról
Általános tudnivalók a hidrogénről
Az Európai Tisztahidrogén-szövetség honlapja

Forrás:
A klímasemleges gazdaság létrehozása: A Bizottság nyilvánosságra hozta a jövő energiarendszerére és a tiszta hidrogénre vonatkozó terveit; Európai Bizottság; IP/20/1259; 2020. július 8.

2020. évi uniós igazságügyi eredménytábla: további javulás, miközben egyes tagállamokban romlott az igazságszolgáltatás függetlenségének megítélése

„Az Európai Bizottság ma teszi közzé a 2020. évi uniós igazságügyi eredménytáblát, amely valamennyi uniós tagállamra kiterjedően összehasonlító áttekintést nyújt az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságáról, minőségéről és függetlenségéről. Az idei eredménytábla azt mutatja, hogy számos tagállamban folyamatosan javult az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonysága. Ugyanakkor egy ma közzétett Eurobarométer felmérés szerint az igazságszolgáltatás függetlenségének megítélése az állampolgárok körében egyes tagállamokban tovább romlott.

Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök így nyilatkozott: „Az uniós igazságügyi eredménytábla bevált eszköz az Unión belüli igazságszolgáltatási rendszerekre jellemző tendenciák elemzésére. Bátorít a tudat, hogy az igazságszolgáltatási rendszerek működése számos tagállamban javul, és az európaiak hatékonyan érvényesíthetik jogaikat. Azonban aggasztónak tartom, hogy egyes országokban nagyon kedvezőtlen az igazságszolgáltatás függetlenségének megítélése, és ennek egyik fő okának a politikai nyomásgyakorlást tekintik.”

Didier Reynders, a jogérvényesülésért és a fogyasztópolitikáért felelős biztos a következőket mondta: „Az igazságügyi eredménytábla értékes információkat nyújt a jogállamiság helyzetéről az összes uniós tagállam vonatkozásában, és eredményeit a Bizottság felhasználja majd az idén először kiadandó éves jogállamisági jelentés elkészítéséhez. Az eredménytábla 2020-as kiadásából kitűnik, hogy a tagállamok nagy többségében javult az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonysága, és ez jó hír. Azonban azt is láthatjuk, hogy a polgárok nem bíznak teljes mértékben jogrendszerükben, és ez olyan probléma, amellyel foglalkozunk kell.”

A 2020. évi kiadás legfontosabb megállapításai:

  • Pozitív fejlemények az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonysága terén: 2012 óta pozitív fejlemények figyelhetők meg azon tagállamok többségében, ahol az európai szemeszter megállapításai szerint sajátos kihívások jelentkeztek. Az elsőfokú bírósági eljárások hossza majdnem az összes ilyen tagállamban csökkent, vagy változatlan maradt. Szinte minden tagállam magas befejezési arányról számolt be, ami azt jelenti, hogy a bíróságok általában képesek lépést tartani a beérkező ügyekkel, miközben az ügyhátralék terén is tudnak haladni. Az eredménytábla a hatékonyságot az uniós jog meghatározott területein is vizsgálja – e területeket az egységes piac és az üzleti környezet szempontjából való jelentőségük miatt emelték ki. Ilyen például a fogyasztóvédelmi jog, amelynek terén hét tagállamban az ügyekben három hónapnál kevesebb idő alatt hoztak határozatot. Idetartozik a pénzmosás is, amelynek esetében az elsőfokú bírósági eljárások hossza a tagállamok felében átlagosan egy év, míg több, a pénzmosással kapcsolatos bűncselekmények büntetőeljárás alá vonása terén kihívással küzdő tagállamban eléri a két évet.
  • Az igazságszolgáltatás függetlenségének megítélése 2019-hez képest kedvezőtlenebb: Egy ma közzétett Eurobarométer felmérés eredményei szerint a tagállamok kétharmadában javult az igazságszolgáltatás függetlenségének megítélése 2016-hoz képest. Tavalyhoz képest azonban az összes tagállam mintegy kétötödében emelkedett azon válaszadók száma, akik szerint csökkent az igazságszolgáltatás függetlensége, és a sajátos kihívásokkal szembesülő tagállamokban a megkérdezetteknek mintegy fele adta ezt a választ. A kormány és a politikusok beavatkozását vagy nyomásgyakorlását említették a leggyakrabban olyan okként, amelynek következtében csorbul a bíróságok és a bírák függetlensége, majd ezt követte a gazdasági vagy más érdekcsoportok által gyakorolt nyomás.
  • Előrelépések az akadálymentesség és a nemek közötti egyenlőség terén Szinte valamennyi tagállam elérhetővé tesz az interneten bizonyos információkat igazságszolgáltatási rendszeréről, többségük pedig látás- vagy hallássérültek és a nem anyanyelvi beszélők számára is nyújt tájékoztatást. Egyre több tagállam tesz intézkedéseket a géppel olvasható ítéletek elérhetővé tétele érdekében, bár a tagállamok közt eltérések vannak abban, hogy hol tartanak e téren. Az ilyen formátumú ítéletek felhasználóbarátabbak és könnyebben hozzáférhetőek a nyilvánosság szélesebb köre számára. Majdnem minden tagállam biztosít bizonyos könnyítéseket a gyermekek számára, például gyermekbarát meghallgatásra irányuló intézkedések révén. Ugyanakkor a tagállamok kevesebb mint felében vannak csak olyan internetes oldalak, amelyek gyerekbarát módon nyújtanak tájékoztatást az igazságszolgáltatási rendszerről. Végül pedig, bár a nők aránya a tagállamok többségében a legfelsőbb bírósági bírák között továbbra sem éri el az 50%-ot, 2010 óta a legtöbb tagállamban folyamatosan növekszik az arányuk.

A további lépések

Amint ezt Ursula von der Leyen elnök politikai iránymutatásában bejelentette, a Bizottság egy új európai jogállamisági mechanizmus alkalmazásával mélyrehatóbban követi nyomon a jogállamiság helyzetét az összes tagállamban. Az igazságügyi eredménytábla 2020-as kiadását a Bizottság fel fogja használni az első éves jogállamisági jelentésének elkészítéséhez, amelynek közzétételére ez év második felében kerül majd sor.

Háttér-információk

Az első ízben 2013-ban összeállított uniós igazságügyi eredménytábla a tagállamok által vállalt igazságügyi reformok bizottsági nyomon követésére használt uniós jogállamisági eszköztár egyik eleme. Az eredménytábla a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek függetlenségét, minőségét és hatékonyságát értékeli. Tartalmaz olyan továbbfejlesztett mutatókat is, amelyek a bírókkal kapcsolatos fegyelmi eljárásokra és az igazságszolgáltatási tanácsok tagjainak kinevezésére vonatkoznak.

Most először az idei eredménytábla összesített áttekintést nyújt a gyermekbarát igazságszolgáltatásra vonatkozó intézkedésekről, valamint tájékoztat a bírósági illetékekről és jogi költségekről is.

Az eredménytábla nem népszerűsíti az igazságszolgáltatás egyik konkrét típusát sem, és egyenlően kezeli az összes tagállamot. Mivel a 2020. évi eredménytábla a 2012 és 2019 közötti időszakra vonatkozik, nem tükrözi a Covid19-válság következményeit.

További információk
Az uniós igazságügyi eredménytábla
A 2020. évi igazságügyi eredménytábla összefoglalója: Tájékoztató
Magyarázó jegyzetekkel ellátott ábrák teljes körű számadatokkal
Kérdések és válaszok
Eurobarométer felmérés: „Az EU nemzeti igazságszolgáltatási rendszereinek a nagyközönség által érzékelt függetlensége”
Eurobarométer felmérés: „Az EU nemzeti igazságszolgáltatási rendszereinek a vállalkozások által érzékelt függetlensége”
Közlemény az Unión belüli jogállamiság további megerősítéséről
Tájékoztató az EU jogállamisági eszköztáráról
Az uniós igazságügyi eredménytábla honlapja

Forrás:
2020. évi uniós igazságügyi eredménytábla: Az uniós igazságszolgáltatási rendszerek hatékonysága és hozzáférhetősége tovább javult, miközben egyes tagállamokban romlott az igazságszolgáltatás függetlenségének megítélése; Európai Bizottság; IP/20/1316; 2020. július 10.

Közigazgatási, politikai informatika

Elkészült a nemzeti konzultáció honlapjának akadálymentesítése

„Elkészült a nemzeti konzultáció honlapjának akadálymentesítése, így a kitöltése minden magyar polgár számára biztosított – közölte Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott.

Magyarország kormányának működési alapelve, hogy a fontos döntései előtt megkérdezi a polgárok véleményét, erről szól a nemzeti konzultáció – hangsúlyozta. A kabinet azt is fontosnak tartja, hogy azok a társadalmi csoportok is részesei tudjanak lenni a közéletnek, amelyek tagjainak valami oknál fogva nehézséget okoz a kérdőív kitöltése – fejtette ki.

Nyitrai Zsolt kiemelte, a több mint száz éves múltra visszatekintő Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) kereste meg a kormányt azzal, tegyék lehetővé, hogy a több mint 80 ezer vak és gyengén látó is részt tudjon venni a konzultációban.

Nagy Sándor, az MVGYOSZ elnöke elmondta, a vak és gyengén látó emberek is figyelemmel kísérik a társadalmi eseményeket, ezért kérték a kabinet segítségét abban, hogy akadálymentesen ki tudják tölteni a honlapon lévő elektronikus kérdőívet.

A kormány videójában bemutatták azt a programot, amely gépi felolvasással segíti a látássérülteket a nemzetikonzultacio.kormany.hu oldalon.

A szövetség vezetője sikeresnek nevezte az akadálymentesítést és arra kérte a látássérült állampolgárokat, hogy vegyenek részt a nemzeti konzultációban.”

Forrás:
Elkészült a nemzeti konzultáció honlapjának akadálymentesítése ; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2020. július 11.

Nébo, a csetbot segíti 2020. július 1-től a Nébih ügyfélszolgálati munkáját

„2020. július 1-ével elstartolt a Nébih chat alkalmazása: Nébo, a chatbot. Nébo a hét minden napján, napi 24 órában válaszol a hivatalt a Facebook Messenger felületen felkereső ügyfelek kérdéseire, fogadja az élelmiszerlánc-biztonsági bejelentéseket.

A Nébih 2020. július 1-jén egy új alkalmazást vezetett be az ügyfelek kiszolgálására. A Nébo nevet viselő chatbot a hét minden napján, éjjel-nappal várja a Messenger felületen érkező kérdéseket, bejelentéseket. Nébo ugyan robot, de rendelkezik csak rá jellemző személyiségjegyekkel: udvarias, jó humorú, intelligens, és napról napra egyre többet tud az élelmiszerlánc-biztonságról. Türelmes és segítőkész. Kedvenc színe a „Nébih-zöld”, és minden érdekli, ami a Nébih profiljába tartozik a termőföldtől az asztalig. Sosem szomorú, sosem ideges és egy-egy gombnyomással felvidítható.

A chatbot valójában egy valós idejű, csevegő alkalmazás, amely pl. a Messenger platformon működik. Alapja egy mesterséges intelligencia, ami az ügyféligényeknek megfelelően tanítható, így az idő előrehaladtával egyre pontosabb válaszokat ad. Egy olyan fejlett szoftver, amely interaktívan kommunikál a felhasználóval, és korlátlan számú beszélgetést képes egyszerre kezelni. A bottal tehát egy chat felületen keresztül tudunk elsősorban szöveges alapú párbeszédet folytatni.

A Nébih chatbot segítségével megvalósul a 24 órás ügyfélszolgálati elérhetőség, a vásárlóknak pedig nem kell mobil applikációt letölteniük, hiszen a megszokott csevegő alkalmazáson keresztül kapcsolatba tudnak lépni Néboval, a hivatal virtuális képviselőjével.”

Forrás:
Július 1-től Nébo segíti a Nébih ügyfélszolgálati munkáját; Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal; 2020. július 1.

Szeptemberben indul az általános iskolásoknak szóló MNB Digitális Diákszéf mobilapplikáció

„Budapest, 2020. július 10. A Magyar Nemzeti Bank a Pénziránytű Alapítvánnyal közösen a modern technológiák lehetőségeit kihasználó, az általános iskolás korosztályt célzó megtakarítási és pénzügyi ismeretterjesztő eszköz bevezetését tervezi, amelynek első fázisa idén ősszel indulhat el. Az MNB Digitális Diákszéf mobilapplikáció használata során a diákok játékos, pénzügyi és fenntarthatósági témájú kvízkérdésekre válaszolva digitális megtakarítási eszközöket gyűjthetnek és cserélhetnek, melyeket meghatározott időszakokban tárgyi ajándékokra is beválthatnak.

A Magyar Nemzeti Bank Digitalizációs és FinTech Tanácsadó Testülete február végén már tárgyalta egy, a fiatal korosztályt célzó megtakarítási és pénzügyi edukációs eszköz bevezetésének lehetőségét. A Pénziránytű Alapítvánnyal közös projekt a megvalósítás szakaszába lépve, MNB Digitális Diákszéf mobilapplikáció néven 2020 őszén indul.

Az MNB Digitális Diákszéf mobilapplikáció célcsoportja az általános iskolás korosztály. A projekt első fázisa egyelőre korlátozott kört, összesen 45 oktatási intézményt céloz meg az ország összes megyéjében és a fővárosban. A résztvevő 8 és 14 év közötti tanulók játékos, pénzügyi és fenntarthatósági témájú kvízkérdések helyes megoldásával digitális megtakarítási eszközöket gyűjthetnek (pl.: Digitális Aranytallér, Zöld Coin, Digitális Takarékbélyeg). Az alkalmazás lehetőséget biztosít a digitális eszközök egymás közötti cseréjére, illetve később – a tanév során több alkalommal – az összegyűjtött digitális eszközök tárgyi ajándékokra is beválthatók lesznek.

Az MNB Digitális Diákszéf bevezetése különösen aktuális, ugyanis a legfrissebb kutatások szerint a családok anyagi biztonsága, pénzügyi sérülékenysége szorosan összefügg bizonyos pénzügyi viselkedésformák elsajátításával: ilyenek többek között a családi költségvetés-készítése, a pénzügyi tervezés és a rendszeres megtakarítási aktivitás. Ezek a – pénzügyi sérülékenységet jelentősen mérsékelni képes – magatartásformák és készségek, melyek a családi minták mellett olyan szemléletformáló és oktató programokkal is erősíthetők, mint az ősszel bevezetésre kerülő mobilapplikáció.

A Pénziránytű Alapítvánnyal közös projekt későbbi fázisaiban az MNB Digitális Diákszéf mobilapplikáció egyre több általános iskolás diák bevonása mellett további funkciókkal bővül.”

Forrás:
Szeptemberben indul az általános iskolásoknak szóló MNB Digitális Diákszéf mobilapplikáció; Magyar Nemzet Bank; 2020. július 10.

Informatika, távközlés, technika

Óriási informatikai fejlesztés helyszínéül szemelték ki Budapestet

„ A Morgan Stanley magyarországi technológiai részlege az elmúlt 14 év alatt kétezer fős kirendeltséggé nőtt, amelyben számos informatikai fejlesztést végeznek, a részvénykereskedési üzletág világelsőnek számító online platformját is Budapesten fejlesztik.

Dave Atheis, a Morgan Stanley magyarországi technológiai részlegének vezetője a Világgazdaságnak elmondta: a budapesti kirendeltségen dolgozók fele informatikai szakember, akik a befektetési bank alapfolyamataiért és a digitális fejlődésért felelősek. Hangsúlyozta, hogy a technológia többé nem back office funkció a bankszektorban, hanem már a stratégiai tervezésnél kulcsszerepet kap.

A technikai fejlettség dönti el, mely vállalkozások, intézmények tudnak vezető szerepben maradni az iparágukban. Így van ez a bankszektorban is, ahol a gyorsaság, a megbízhatóság, a biztonság és a megfelelő vállalatirányítás alapvető és kötelező kompetencia.

A szakember kiemelte: részvénykereskedési üzletáguk világelső, és ezen a területen az elektronikus kereskedési platformjuk az egyik legfőbb versenyelőnyük. Jelenleg a felhőalapú megoldások integrációján dolgoznak – tájékoztatott Dave Atheis. Rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia és az automatizáció kivált bizonyos munkafolyamatokat, és a dolgozók magasabb hozzáadott értéket termelhetnek.

Jelezte, hogy ugyanakkor a kockázatmenedzsment, a belső audit és a treasury területén a legkevesebb a lehetőség az automatizációra, de az informatika és a tanácsadás sem helyettesíthető robotokkal.

Dave Atheis úgy vélte, néhány éven belül a pénzügy világában is sok munkakörben elengedhetetlenek lesznek a frissdiplomások részéről az alapvető informatikai, digitális és programozási készségek. A Corvinus Egyetem és a Morgan Stanley között régóta fennálló együttműködés jó példa arra, hogyan készítik fel a következő nemzedéket a pénzügy új, digitális korszakára. Más intézményekben, például a BME-n is kialakítottak IT-laborokat, és támogatják a magyar egyetemeket a tudományos versenyeken való részvételben. A gyakornoki programjaikban folyamatosan száznál több gyakornok dolgozik a vállalatnál, ebből a technológiai részlegnél ötvenen vannak. ”

Forrás:
Óriási fejlesztés helyszínéül szemelték ki Budapestet; Infostart / MTI; 2020. július 8.

Kérdések és válaszok: Uniós stratégia az energiarendszerek integrációjának megteremtéséért

Mit jelent az energiarendszer integrációja?

Az energiarendszer integrációja akkor valósul meg, ha az energiarendszert tervezése és működtetése során egységes egészként, számos energiahordozót, infrastruktúrát és fogyasztási ágazatot átfogóan kezelik. Így ezek között szorosabb kapcsolat hozható létre, hogy az energetikai szolgáltatások karbonszegény, megbízható és erőforrás-hatékony módon működjenek, és a lehető legkevesebb költséggel járjanak a társadalom számára. Az energiarendszerek integrációja az európai gazdaság hatékony, megfizethető és mélyreható dekarbonizációja felé vezető út.

A jelenlegi energiarendszer még mindig az egyes energiaforrásokat a meghatározott végfelhasználói ágazatokkal mereven összekapcsoló, párhuzamos és vertikális energia-értékláncokra épül. Ezzel az elkülönült részekből álló modellel nem valósítható meg a klímasemleges gazdaság. A rendszer így sem műszaki, sem gazdasági szempontból nem hatékony, és hulladékhő formájában, valamint az alacsony energiahatékonyság révén jelentős veszteségeket okoz.

Az energiarendszer integrációjára irányuló stratégia a Bizottság arra vonatkozó elképzelését tükrözi, hogy miként lehet felgyorsítani az integráltabb energiarendszerre való átállást a tiszta energia és a klímasemleges gazdaság támogatása érdekében, az energiabiztonság megerősítése, az egészség és a környezet védelme, valamint a növekedés és a globális ipari vezető szerep előmozdítása mellett.

A stratégia 38 intézkedést határoz meg a szükséges reformok végrehajtására. Az intézkedések többek között a következőkre irányulnak: az energiára vonatkozó jelenlegi jogszabályok felülvizsgálata, az új technológiák és digitális eszközök kutatásának és bevezetésének pénzügyi támogatása, a tagállamoknak nyújtott iránymutatás a költségvetési intézkedésekre és a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának megszüntetésére vonatkozóan, piacirányítási reform és az infrastruktúrák holisztikus tervezése, valamint a fogyasztók jobb tájékoztatása.

Melyek a stratégia fő elemei?

A stratégia három egymást kiegészítő és kölcsönösen erősítő elemre épül:

  • Az első egy körforgásosabb energiarendszer, amelyben nincs energiapazarlás, és az elsődleges szempont az energiahatékonyság. Erre példa az ipari üzemekből és az adatközpontokból származó hulladékhő újrafelhasználásának elősegítése.
  • A második a megújuló forrásokból előállított tisztább villamos energia használata. A megújuló energiaforrások olcsóbbá válásával tisztább villamos energia áll majd rendelkezésre. E tiszta villamos energia használatát ki kell terjesztenünk a hagyományosan a fosszilis üzemanyagokra támaszkodó területekre is, mint az épületek üzemeltetése, az ipar és a közlekedés.
  • A harmadik fő elem: a stratégia ösztönözni fogja a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok, köztük a hidrogén használatát a nehezen dekarbonizálható ipari ágazatokban és teherszállításban. E cél elérése érdekében fel kell szabadítani a fenntartható biomasszában és bioüzemanyagokban, a megújuló hidrogénben és a szintetikus üzemanyagokban rejlő lehetőségeket; lehetővé kell tenni a szén-dioxid-leválasztást, -tárolást és -felhasználást; pontosan meg kell határozni a különböző megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagokat, és támogatni kell fejlesztésüket, valamint népszerűsíteni kell az innovatív projekteket.

A stratégia ezenfelül fogyasztóbarát lesz, világos és könnyen hozzáférhető tájékoztatást biztosít majd a piacon fellelhető legtisztább megoldásokra és éghajlatbarát termékekre vonatkozóan, megteremtve és vonzóvá téve a fogyasztók számára az intelligensebb és fenntarthatóbb energiafelhasználás lehetőségét. A fogyasztók, a termelők és az energiarendszer-üzemeltetők összekapcsolása a digitalizáció fokozott használatán fog alapulni. Ez hozzájárul az energiaszegénység elleni küzdelemhez is.

A stratégia meghatározza, hogy milyen konkrét szakpolitikai javaslatokat kell a Bizottságnak az elkövetkező hónapokban és években előterjesztenie e célkitűzések megvalósítása érdekében.

Hozzájárul-e ez a stratégia az európai zöld megállapodás céljainak eléréséhez?

Igen. Az energiatermelés és -fogyasztás az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 75%-áért felelős. Az energiarendszer tehát kulcsfontosságú az európai zöld megállapodás azon célkitűzésének megvalósításához, hogy 2050-ig elérjük a klímasemlegességet. Az energiarendszer gazdaságunk és mindennapi életünk alapjául is szolgál. Munkahelyeket és megélhetést biztosít, valamint erősíti az európai versenyképességet és innovációt.

Az energiaágazati integráció lehetővé teszi a dekarbonizált és a megújuló energia kínálatának olyan hatékony keresletoldali technológiákkal való ötvözését, mint az elektromos motorok, a hőszivattyúk és az üzemanyagcellák. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának jelentős csökkentése csak úgy érhető el, ha az energiahatékonyság a megújuló energia igen magas részarányú felhasználásával párosul. Az integráltabb energiarendszer mind az energiahatékonyságot, mind pedig a megújuló energiaforrások térnyerését előmozdíthatja.

Az új, összekapcsolt rendszer hatékonyabb és „körforgásos” lesz, azaz be fogja fogni és újra fogja használni a hulladékenergiát. Tisztább lesz, mivel az iparban, a közlekedésben és a fűtésben a hatékony keresletoldali alkalmazások révén nagyobb mértékben fognak megújuló forrásokból előállított hőt és villamos energiát használni. A nehezen villamosítható ágazatokra vonatkozóan a stratégia intézkedéseket javasol a tisztább üzemanyagok, köztük a fenntartható bioüzemanyagok és biogázok, valamint a megújuló hidrogén használatának előmozdítására.

Mindez hozzá fog járulni az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez és az európai zöld megállapodás céljainak eléréséhez, miközben mérsékli az energetikai átállás költségeit, és ezáltal hozzájárul a méltányos és igazságos átálláshoz.

Segíteni fogja-e ez a stratégia a Covid19-válság után az európai gazdaság helyreállítását?

Igen. A stratégia a Covid19-válságot követő gazdasági helyreállítás egyik építőköve lesz. Az integráltabb energiarendszerre való átállás most fontosabb Európa számára, mint valaha.

A Bizottság 2020. május 27-én előterjesztett Next Generation EU helyreállítási terve kiemeli, hogy a kulcsfontosságú tiszta technológiákba és értékláncokba történő beruházások fellendítésére irányuló erőfeszítések részeként az energiarendszer jobb integrációjára van szükség. A rendszerintegráció felé vezető út a tiszta és innovatív folyamatok és eszközök nagyobb mértékű használatával új beruházásokat, munkahelyeket teremt és növekedést is generál, valamint globális szinten megerősíti az EU ipari vezető szerepét, hozzájárulva a gazdasági helyreállításhoz.

Továbbra is támogatja-e a stratégia a fosszilis tüzelőanyagokat, például a gázt és a szenet?

Éppen ellenkezőleg, a stratégia menetrendként szolgál a fosszilis tüzelőanyagok 3 eszközzel történő fokozatos megszüntetésének felgyorsításához:

  • energiahatékonyság és körkörösség, valamint a helyi megújuló erőforrások használata;
  • villamosítás – ahol csak lehetséges – a gáz, a szén és az olaj felhasználásának helyettesítésére, a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia közvetlen felhasználásával;
  • megújuló energiaforrások és megújuló energiaforrásokon alapuló új üzemanyagok a fosszilis tüzelőanyagok helyettesítésére az olyan folyamatok esetében, amelyekben a villamos energiára való átállás lehetetlen.

Ami a gázt illeti, a stratégia javaslatot tesz a földgáz fenntartható megújuló gázzal és megújuló energiaforrásokon, például hidrogénen és szintetikus metánon alapuló új szintetikus gázokkal való felváltására.

Hozzájárul-e a stratégia a méltányos átállás célkitűzésének megvalósulásához?

A stratégia célja, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzéseink elérése a lehető legalacsonyabb költséggel járjon a fogyasztók és az állami költségvetések számára. A stratégia azt is javasolja, hogy a fogyasztók kapjanak nagyobb szerepet a dekarbonizált, decentralizált energiarendszerre való átállás ösztönzésében. Az egyértelmű és könnyen hozzáférhető információk lehetővé teszik a polgárok számára, hogy éghajlatbarát döntéseket hozzanak, változtassanak az energiafogyasztási szerkezeten, és tudjanak a rendelkezésükre álló legjobb technológiai lehetőségekről.

A stratégia azt is kihasználja, hogy Unió-szerte gyors ütemben csökkennek a megújuló energia költségei, ami alacsonyabb fogyasztói árakhoz, nagyobb energiabiztonsághoz és inkluzívabb energiarendszerhez vezet. A stratégia célja továbbá, hogy a növekedés és a technológiai innováció egész EU-ban történő előmozdítása révén hozzájáruljon az európai gazdaság versenyképességének megerősítéséhez.

Tiszteletben tartja-e a stratégia az energiahatékonyság elsődlegességének elvét?

Igen. Az energiahatékonyság elsődlegességének elve az energiarendszer integrációjának központi eleme. Az energiahatékonyság csökkenti az energiatermeléshez, az infrastruktúrához és a felhasználáshoz kapcsolódó általános beruházási igényeket és költségeket. Csökkenti továbbá a kapcsolódó föld- és nyersanyagfelhasználást, az ezzel járó környezetszennyezést, valamint mérsékli a biológiai sokféleség csökkenését.

Az energiarendszer integrációja hozzásegítheti az EU-t, hogy a rendelkezésre álló erőforrások körkörösebb felhasználásával és a hatékonyabb energiatechnológiákra való átállással nagyobb energiahatékonyságot érjen el. Az elektromos járművek például sokkal energiahatékonyabbak, mint a belső égésű motorok. Az energiahatékonyság elsőbbségének elvét úgy lehet következetesen alkalmazni az egész energiarendszerben, ha a keresletoldali megoldásokat részesítjük előnyben minden olyan esetben, amikor a szakpolitikai célkitűzések költséghatékonyabban elérhetők velük, mint az energiaellátási infrastruktúrába történő beruházásokkal.

Más intézkedések biztosítani fogják, hogy a fogyasztók energiamegtakarításra, energiaváltásra vagy -megosztásra vonatkozó döntései megfelelően tükrözzék a különböző energiahordozók életciklus alatti energiafelhasználását és lábnyomát, beleértve a nyersanyagok kitermelését, előállítását, újrafelhasználását vagy újrafeldolgozását, az energia átalakítását, transzformációját, szállítását és tárolását, valamint a megújuló energiaforrások növekvő részarányát a villamosenergia-ellátásban.

Hogyan támogatja a stratégia az EU vezető szerepét a tisztaenergia-technológiák terén?

A stratégia célja annak biztosítása, hogy az EU teljes mértékben kiaknázza vezető szerepét és szakértelmét a megújuló és intelligens energiatechnológiák terén. Az EU kedvező helyzetben van ahhoz, hogy globális vezető szerepet töltsön be a következő, várhatóan központi jelentőségű ágazatokban és értékláncokban:

  • távhőszolgáltatás
  • intelligens hálózatok és készülékek
  • az elektromos járművek integrálását támogató digitális eszközök
  • hidrogénellátást szolgáló és keresleti oldali berendezések.

Hogyan befolyásolja a stratégia az EU energiaellátásának biztonságát?

Az EU jelenleg energiaszükségletének 58%-át importálja, főként kőolaj és földgáz formájában. A tiszta energiára való átállással az EU csökkenteni fogja a fosszilis tüzelőanyagoktól és a fosszilis tüzelőanyagok behozatalától való függését. Az energiarendszer integrációjára irányuló stratégia elő fogja segíteni ezt a folyamatot. Az EU összességében kevesebb energiát fog fogyasztani, egyre inkább a hazai megújuló energiaforrásokra fog támaszkodni, energiaimportját pedig fokozatosan diverzifikálni fogja a tisztább energiahordozók – például a megújuló hidrogén – javára. Ezek az energiamegtakarítások, a diverzifikáció és a hazai termelés hozzájárulnak az ellenállóbb európai gazdaság kiépítéséhez.

További információ:
Kérdések és válaszok: A hidrogénstratégia
IP – Az éghajlat-semleges gazdaság fellendítése

Forrás:
Kérdések és válaszok: Uniós stratégia az energiarendszerek integrációjának megteremtéséért; Európai Bizottság; QANDA/20/1258; 2020. július 8.

Kérdések és válaszok: Hidrogénstratégia a klímasemleges Európáért

„A hidrogén felhasználható nyersanyagként, üzemanyagként vagy energiahordozóként, illetve energiatárolás céljára, emellett számos alkalmazási lehetőséget kínál az iparban, a közlekedésben, az energiaágazatban és az építőiparban. Mindennél fontosabb, hogy felhasználása nem jár szén-dioxid-kibocsátással, és szinte egyáltalán nem szennyezi a levegőt. A hidrogén következésképpen fontos szerepet kap az európai zöld megállapodásban kitűzött cél teljesítésére szolgáló megoldásban, azaz hogy az EU 2050-re klímasemlegességé váljon.

A hidrogén segítheti azon ipari folyamatok és gazdasági ágazatok dekarbonizációját, ahol a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése sürgős és nehezen megvalósítható. Jelenleg az EU-ban felhasznált hidrogén mennyisége továbbra sem meghatározó, és előállítása nagyrészt fosszilis tüzelőanyagokból történik. A stratégia célja egyfelől a hidrogéntermelés szén-dioxid-mentesítése, amelyre a megújuló energia költségeinek gyors csökkenése és az egyre lendületesebb technológiai fejlődés révén adott a lehetőség. Emellett ki kívánja terjeszteni a felhasználást azokra az ágazatokra, ahol a hidrogén helyettesíteni tudja a fosszilis tüzelőanyagokat.

Hogyan történik a hidrogén előállítása, és ez milyen hatást gyakorol az éghajlatunkra?

Hidrogént többféle eljárással is elő lehet állítani. A termelési módok az alkalmazott technológiától és energiaforrástól függően igen eltérő kibocsátással jellemezhetők, továbbá különböző költségvonzatokkal és anyagszükséglettel járnak. E közlemény alkalmazásában:

  • Az „elektromos áramon alapuló hidrogén” olyan hidrogénre utal, amelyet a víz elektrolízisével (elektromos árammal működő elektrolizátorban) állítanak elő, függetlenül az áramforrás típusától. Az elektromos áramon alapuló hidrogén teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátása a villamos energia előállításának módjától függ.
  • A „megújuló hidrogén” szintén (elektromos árammal működő elektrolizátorban) a víz elektrolízisével előállított hidrogénre vonatkozik, és a felhasznált villamos energia megújuló forrásokból származik. A megújuló hidrogén előállításának teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátása közel nulla. A megújuló hidrogént a biogáz (földgáz helyett) átalakításával vagy a biomassza biokémiai átalakításával is elő lehet állítani, amennyiben az megfelel a fenntarthatósági követelményeknek.
  • A tiszta hidrogén kifejezés a megújuló hidrogénre utal.
  • A „fosszilis alapú hidrogén” olyan hidrogént jelent, amelyet különböző folyamatok során állítanak elő fosszilis tüzelőanyagok nyersanyagként történő felhasználásával, főként a földgáz átalakítása, illetve szénelgázosítás révén. Ez a típus képviseli a ma előállított hidrogén nagy részét. A fosszilis alapú hidrogén előállításának teljes életciklusra vetített üvegházhatásúgáz-kibocsátása magas.
  • A „szén-dioxid-leválasztással előállított, fosszilis alapú hidrogén” a fosszilis alapú hidrogén egy típusa, ahol a hidrogéngyártási folyamat során kibocsátott üvegházhatású gázokat leválasztják. A fosszilis alapú hidrogén szén-dioxid-leválasztással vagy pirolízissel történő előállításából származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás alacsonyabb, mint a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló hidrogén esetében, de figyelembe kell venni az üvegházhatásúgáz-leválasztás változó (maximum 90%-os) hatékonyságát.
  • Az „alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén” magában foglalja a fosszilis alapú, szén-dioxid-leválasztásos eljárással előállított hidrogént és a villamosenergia-alapú hidrogént. Üvegházhatásúgáz-kibocsátása teljes életciklusa során jelentősen alacsonyabb, mint a jelenleg alkalmazott hidrogéngyártási technológiák kibocsátása.
  • A „hidrogénből származó szintetikus üzemanyagok” többféle, hidrogén- és szénalapú gáznemű és folyékony tüzelőanyagokat jelentenek. Ahhoz, hogy a szintetikus üzemanyagok megújulónak minősüljenek, a szintézisgáz hidrogén összetevőjének megújulónak kell lennie. A szintetikus üzemanyagok közé tartozik például a légi közlekedésben használt szintetikus kerozin, a gépjárműveket hajtó szintetikus dízelolaj, valamint a vegyi anyagok és műtrágyák előállításához használt különböző molekulák. A szintetikus üzemanyagok a felhasznált alapanyagtól és az alkalmazott eljárástól függően nagyon különböző üvegházhatásúgáz-kibocsátási szintekkel hozhatók összefüggésbe. Ami a légszennyezést illeti, a szintetikus tüzelőanyagok elégetése a fosszilis tüzelőanyagokhoz hasonló mennyiségű légszennyezőanyag-kibocsátást eredményez.

Milyen típusú hidrogént támogat a stratégia?

A stratégia középpontjában a megújuló hidrogén áll, mivel ez rendelkezik a legnagyobb potenciállal a szén-dioxid-mentesítés terén, és ezért a leginkább összeegyeztethető az EU klímasemlegességre vonatkozó célkitűzésével.

A stratégia azt is elismeri továbbá, hogy az energetikai átállás során más – például a szén-dioxid-leválasztásnak és -tárolásnak vagy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamos energia egyéb formáinak köszönhetően – alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó hidrogéntermelési folyamatok szintén meghatározó szerepet játszhatnak a jelenlegi termelés környezetbarátabbá tételében, a kibocsátás rövid távú csökkentésében és a piaci lehetőségek bővítésében.

Az egyes hidrogéntípusok megkülönböztetése lehetővé teszi, hogy a támogató szakpolitikai keretek annak megfelelően legyenek kialakítva, hogy a referenciaértékek és a tanúsítás alapján a hidrogén milyen előnyökkel jár a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének szempontjából.

Milyen gyorsan lehet bevezetni ezt az ígéretes technológiát?

A stratégia fokozatos kiépítést irányoz elő; a tervek szerint a tiszta hidrogéngazdaság fejlesztése három szakaszban, különböző ágazatokra irányulóan és eltérő sebességgel valósul majd meg:

  • Az első szakaszban (2020–2024) cél egyrészt a meglévő hidrogéntermelés szén-dioxid-mentesítése a jelenlegi felhasználások során, pl. a vegyipari ágazatban, másrészt a hidrogén új területeken történő alkalmazásának ösztönzése. Ebben a szakaszban 2024-ig legalább 6 gigawatt összkapacitású, megújuló hidrogént előállító elektrolizátorokat kell telepíteni, hogy a megújuló hidrogén termelési volumene akár az 1 millió tonnát is elérhesse. Összehasonlítás gyanánt, jelenleg körülbelül 1 gigawatt teljesítményű elektrolizátor üzemel az EU-ban.
  • A második szakaszban (2024–2030) a hidrogénnek az integrált energiarendszer szerves részévé kell válnia azzal a stratégiai célkitűzéssel, hogy 2030-ig legalább 40 gigawatt összkapacitással bíró, megújuló hidrogén előállítására alkalmas elektrolizátor telepítése történjen meg, továbbá hogy az uniós termelést 10 millió tonnára lehessen növelni. A hidrogénhasználat fokozatosan ki lesz terjesztve új szektorokra is, többek között az acélgyártásra, a tehergépjárműkre, a vasútra és egyes tengeri szállítási alkalmazásokra. A hidrogén előállítása továbbra is főként a felhasználókhoz vagy a megújuló energiaforrásokhoz közel, helyi ökoszisztémákban történik majd.
  • A harmadik szakaszban – 2030-tól kezdődően és 2050-hez közeledve – a megújuló hidrogéntechnológiáknak kiforrottá kell válniuk, hogy széles körben alkalmazva elérhetők legyen az összes olyan, nehezen szén-dioxid-mentesíthető ágazat számára, ahol más alternatívákat nem vagy csak magas költségek mellett lehet megvalósítani.

Hogyan járul hozzá a hidrogén az európai zöld megállapodáshoz?

A megújuló energiaforrásokon alapuló villamosítás és az erőforrások hatékonyabb, körforgásos felhasználása mellett – az energiaágazat integrációs stratégiájában foglaltaknak megfelelően – a tiszta hidrogén gyors, széles körű bevezetése kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy az EU meg tudja valósítani ambiciózus éghajlat-politikai törekvéseit. A tiszta hidrogén előállítása a teljes mértékben dekarbonizált gazdaság felé vezető út utolsó állomása.

A hidrogén az ingadozó teljesítményű megújuló energia kiegyensúlyozásával segítheti a megújuló energián alapuló energiarendszerre való átállást. Megoldást kínál a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodó, magas szén-dioxid-kibocsátású ipari ágazatok szénmentesítésére, ahol a villamos energiára való átállás nem lehetséges. Végül, de nem utolsósorban nem jár szén-dioxid-kibocsátással, és szinte egyáltalán nem szennyezi a levegőt.

Hogyan támogathatja a hidrogén a helyreállítást, a növekedést és a munkahelyteremtést?

A hidrogénbe való beruházás a növekedés motorja lesz, és mint ilyen, döntő jelentőséggel bír a Covid19-válságból való kilábalás szempontjából. A Bizottság gazdasághelyreállítási terve kiemeli, hogy a fenntartható növekedés és a munkahelyteremtés előmozdítása érdekében ösztönözni kell a beruházásokat a kulcsfontosságú tiszta technológiák és értékláncok terén. Hangsúlyozza, hogy a tiszta hidrogén az egyik olyan meghatározó fontosságú terület, amellyel az energetikai átalakulással összefüggésben foglalkozni kell, és az erre irányuló támogatás több lehetséges alternatíváját nevezi meg.

Ezenkívül Európa már igen versenyképes a tiszta hidrogéntechnológiák gyártása terén, és kedvező helyzetben van ahhoz, hogy kiaknázza a tiszta hidrogén energiahordozóként történő globális fejlesztésének előnyeit. Európában a megújuló hidrogénbe való beruházások kumulált összege 2050-ig elérheti a 180–470 milliárd eurót, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású fosszilis alapú hidrogén esetében pedig a 3–18 milliárd eurót. Az EU megújulóenergia-technológiák terén betöltött vezető szerepével kombinálva a több ipari ágazatot és végső felhasználást szolgáló hidrogén teljes értékláncának létrehozása akár 1 millió embernek biztosíthatna közvetlenül vagy közvetve munkát. Az elemzők becslései szerint a tiszta hidrogén 2050-ig ki tudná elégíteni a világ energiaszükségletének 24%-át, éves árbevétele pedig elérhetné a közel 630 milliárd eurót.

Költséghatékonynak tekinthető a megújuló hidrogén?

Pillanatnyilag sem a megújuló hidrogén, sem a szén-dioxid-leválasztással előállított, fosszilis alapú hidrogén nem versenyképes a fosszilis alapú hidrogénnel szemben. Az EU-ban a fosszilis energiahordozókon alapuló hidrogénhez kapcsolódó jelenlegi becsült költség mintegy 1,5 euró/kg, amely nagymértékben függ az aktuális földgázáraktól, figyelmen kívül hagyva a szén-dioxid költségét. A szén-dioxid-leválasztással és -tárolással előállított, fosszilis alapú hidrogén becsült költsége ezzel szemben 2 euró/kg, a megújuló hidrogéné pedig 2,5-5,5 euró/kg.

Ezzel együtt a megújuló hidrogént egyre alacsonyabb anyagi ráfordítással lehet előállítani. Az elektrolizátorok költségei az elmúlt tíz évben már 60%-kal csökkentek, amelyet a méretgazdaságosságnak köszönhetően 2030-ra várhatóan a felére lehet visszaszorítani. Azokban a régiókban, ahol a megújuló energiaforrásoknak köszönhetően villamos energiát olcsón lehet termelni, az elektrolizátorok 2030-ban várhatóan már fel tudják venni a versenyt a fosszilis alapú hidrogénnel. Ezek az összetevők lesznek a hidrogén uniós gazdaságban történő fokozatos bevezetésének és felhasználásának fő mozgatórugói.

Hogyan támogatja a stratégia a hidrogéngazdaságba történő beruházásokat?

A stratégia átfogó beruházási menetrendet vázol fel, amely kiterjed az elektrolizátorok telepítésébe, valamint a tiszta hidrogén előállításához szükséges megújulóenergia-termelési kapacitásba, a szállításba és tárolásba, a meglévő gázinfrastruktúra utólagos átalakításába, valamint a szén-dioxid-leválasztást és -tárolást lehetővé tévő megoldásokba történő beruházásokra.

E beruházok és a teljes hidrogén-ökoszisztéma kiépítésének támogatására a Bizottság – az új iparstratégiájában bejelentettekkel összhangban – útjára indította az Európai Tisztahidrogén-szövetséget. A szövetség döntő szerepet kap a stratégia megvalósításában, és támogatni fogja a termelés és a kereslet növelésére irányuló beruházásokat. Összefogja majd az ipart, a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, valamint a civil társadalmat. Az egymáshoz kapcsolódó, ágazati alapú vezérigazgatói kerekasztal-megbeszélések és a politikai döntéshozók platformja révén a szövetség széles körű fórumot biztosít valamennyi érdekelt fél beruházásainak koordinálásához és a civil társadalom bevonásához. Az Európai Tisztahidrogén-szövetség legfontosabb feladata az életképes beruházási projektek azonosítása és egyértelmű portfólióik kialakítása lesz.

Milyen uniós pénzügyi eszközök használhatók fel a hidrogénbe történő beruházásokhoz?

A Bizottság nyomon fogja követni a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek stratégiai fórumának jelentésében meghatározott ajánlásokat is, amelyek célja a hidrogénellátási lánc támogatását célzó, több tagállamot egyesítő, jól összehangolt vagy közös beruházások és fellépések előmozdítása.

Emellett a gazdaság helyreállítására szolgáló új NextGenerationEU Eszköz részeként az InvestEU program kapacitása több mint kétszeresére fog nőni. A program a hidrogén alkalmazását hivatott támogatni azáltal, hogy erőteljes multiplikátorhatással ösztönzi a magánberuházásokat.

Néhány tagállam a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogént jelölte meg nemzeti energia- és klímatervének stratégiai elemeként. Ezeket a terveket figyelembe kell venni a nemzeti helyreállítási tervek kidolgozásakor, amelyre az új Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében kerül sor.

Ezen túlmenően az új REACT-EU kezdeményezés kiegészíti az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Kohéziós Alap által nyújtott támogatásokat, amelyek rendeltetése továbbra is a zöld átállás előmozdítása. A méltányos átállást támogató mechanizmus keretében a szén-dioxid-intenzív régiók számára kínált lehetőségeket is teljes körűen meg kell vizsgálni.

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz energiaügyi ága és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közlekedési ága közötti szinergiákban rejlő lehetőségek szintén ki lesznek aknázva, hogy finanszírozni lehessen a hidrogéninfrastruktúra fejlesztését, a földgázszállító hálózatok átalakítását, szén-dioxid-leválasztási projekteket és hidrogéntöltő állomások kiépítését.

Emellett az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) innovációs alapja, amely a 2020–2030 közötti időszakban mintegy 10 milliárd eurót tesz elérhetővé az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák támogatására, szintén előmozdíthatja az úttörő jellegű, innovatív hidrogénalapú technológiák demonstrációját. Az alap keretében meghirdetett első pályázati felhívást 2020. július 3-án tették közzé.

A Bizottság továbbá célzott eszközök (pl. InnovFin energetikai demonstrációs projektek, InvestEU) révén célzott támogatást nyújt a pénzügyileg stabil és életképes hidrogénprojektek előkészítéséhez szükséges kapacitásépítéshez – amennyiben ezt a vonatkozó nemzeti és regionális programok prioritásként határozzák meg –, lehetőség szerint kiegészítve e támogatást a kohéziós politika, az Európai Beruházási Bank tanácsadó központjai vagy az Európai horizont keretében nyújtott tanácsadással és technikai segítségnyújtással.

Képes az EU globális vezetővé válni a tiszta hidrogéntechnológiák terén?

A nemzetközi dimenzió az uniós megközelítés szerves részét képezi. A tiszta hidrogén új lehetőségeket kínál a szomszédos országokkal és régiókkal, valamint nemzetközi, regionális és kétoldalú szövetségeseinkkel fennálló energiaügyi partnerségek újratervezésére, előmozdítva az energiaellátás diverzifikálását, valamint a folyamatos és biztonságos ellátási láncok kialakítását.

Az Európai Unió évek óta támogatja a hidrogénnel kapcsolatos kutatást és innovációt, élen járva a technológiák fejlesztésében és kiemelt jelentőségű projektekben, továbbá vezető szerepet tölt be az olyan technológiák terén, mint például az elektrolizátorok, a hidrogéntöltő állomások és a nagy üzemanyagcellák. A stratégia célja az EU vezető szerepének megszilárdítása az európai gazdaságot szolgáló teljes ellátási lánc biztosítása, valamint a hidrogénre vonatkozó nemzetközi menetrend kidolgozása révén.

Ez elsősorban a keleti és déli szomszédság partnerországaival való szoros együttműködést foglalja magában. Az EU-nak aktívan kell népszerűsítenie, hogy milyen új lehetőségek rejlenek a tiszta hidrogénhez kapcsolódó együttműködésben a szomszédos országok és régiók számára, mint például a tiszta energiára való átállás, valamint a fenntartható növekedés és fejlődés előmozdítása.

Világszerte nő az érdeklődés a tiszta hidrogén iránt: több EU-n kívüli ország célzott kutatási programokat dolgoz ki, és a jelek szerint nemzetközi hidrogénpiac van kialakulóban. Az EU globális szinten fogja ösztönözni hatékony közös szabványok és módszerek kidolgozását azzal a céllal, hogy egy globális hidrogénpiac tudjon hozzájárulni a fenntarthatósághoz és segíthessen megvalósítani az éghajlat-politikai célokat.

Milyen felhasználási lehetőségeket lát a Bizottság a hidrogénben?

A hidrogén kulcsfontosságú megoldás az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére azokban a szektorokban, amelyeket nehéz szén-dioxid-mentesíteni, és amelyekben a villamosítás nehezen megoldható vagy kivitelezhetetlen. Ez a helyzet az olyan ipari ágazatok esetében, mint például az acélgyártás vagy a nehézteher-szállítás. Szén-dioxid-mentes energiahordozóként a hidrogén lehetővé tenné a megújuló energia nagy távolságra történő szállítását és nagy mennyiségű energia tárolását is.

Azonnali ipari alkalmazásával csökkenteni és helyettesíteni lehet a karbonintenzív hidrogén finomítókban való használatát és az ammóniatermelést, továbbá új típusú metanol-előállításra adna lehetőséget, illetve részben fel lehetne váltani a fosszilis tüzelőanyagokat az acélgyártásban. A Bizottság új iparstratégiájában előirányzottaknak megfelelően a hidrogén lehetőséget kínál arra, hogy a nulla szén-dioxid-kibocsátású acélgyártási folyamatok alapjául szolgáljon az EU-ban.

A hidrogén ígéretes lehetőség a közlekedésben is, ahol a villamosítás nehezebben kivitelezhető, például a helyi közlekedésű városi buszok, kereskedelmi flották vagy a vasúti hálózat meghatározott részei esetében. A nehézgépjárművek, köztük az autóbuszok, a különleges rendeltetésű járművek és a nagy távolságú közúti árufuvarozás szintén dekarbonizálható a hidrogén üzemanyagként történő felhasználásával. Növelni lehetne a hidrogéncellás vonatok számát, és a hidrogént üzemanyagként fel lehetne használni a belvízi hajózásban, valamint a rövid távú tengeri hajózásban is.

Hosszú távon a hidrogén – folyékony szintetikus kerozin vagy más szintetikus üzemanyagok előállítása révén – a légi és a tengeri ágazat szén-dioxid-mentesítésének lehetőségévé is válhat.

Biztonságosnak tekinthető a hidrogén?

A hidrogén fokozottan tűzveszélyes gáz, és ügyelni kell arra, hogy előállítása, tárolása, szállítása és felhasználása biztonságos módon történjen. Már léteznek erre vonatkozó szabványok, és az európai ipar jelentős tapasztalatot szerzett azzal, hogy több mint 1500 km hosszú hidrogénvezetéket épített ki.

A stratégia kihangsúlyozza, hogy a hidrogénfogyasztás piaci térhódításával és az egyre bővülő végfelhasználói alkalmazással párhuzamosan alapvető fontosságú, hogy olyan biztonsági előírások kerüljenek bevezetésre, amelyek lefedik a termelést, a szállítást, a tárolást és a felhasználást is. Az előírások mellett megfelelő nyomonkövetési és ellenőrzési rendszerről is gondoskodni kell.

Melyek a stratégia infrastruktúrafejlesztésre vonatkozó elemei?

A hidrogén uniós szintű fejlesztésének feltétele a megfelelő infrastruktúra, de a konkrét infrastrukturális igények a termelés és a felhasználás fejlesztési modelljeitől függően alakulnak majd.

A hidrogén iránti keresletet kielégítése a kezdeti szakaszban nagyrészt helyi termeléssel történik majd, például ipari klaszterekben vagy a töltőállomások hidrogénigényének fedezésére. A további fejlesztéshez azonban helyi hálózatokra és kiterjedtebb közlekedési alternatívákra lesz szükség. Különböző lehetőségeket kell majd mérlegelni, többek között a meglévő gázinfrastruktúra más felhasználási célokra történő átalakítását.

További információk
Kérdések és válaszok – Uniós stratégia az energiarendszerek integrációjának megteremtéséért
IP – Az éghajlat-semleges gazdaság fellendítése

Forrás:
Kérdések és válaszok: Hidrogénstratégia a klímasemleges Európáért; Európai Bizottság; QANDA/20/1257; 2020. július 8.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. július 13.

Infodemiológia: a WHO konferencián tárgyalja a járványokat kísérő globális dezinformációt

Mintegy három hónappal ezelőtt mutattuk be először Hírlevelünk olvasóinak a koronavírus világjárvány „farvizein” megjelenő új jelenség, az „infodémia” fogalmát. A különös szóösszetétellel leírt jelenség persze sok szempontból cseppet sem új, inkább csak a „halmazati hatás” miatt került most ennyire a figyelem központjába. Röviden arról van szó, hogy a XXI. századi társadalmakban, és különösen a nyugati világban szokatlan, teljességgel újszerű, éppen ezért komoly félelmeket is kiváltó COVID-19 járvány a kapcsolódó információknak is egyfajta áradatát idézte elő. A mindenki számára jól érzékelhető jelenség értelmezésénél, magyarázatánál többféle iskola alakult ki: hangsúlyos az a koncepció, amely az információtömeg drámai (hirtelen és roppant méretű) növekedése mögött a dezinformációs mozzanatot helyezi a középpontba. Ez az értelmezés úgy tartja, hogy a járvány kapcsán ömleni kezdő információ zöme szándékosan hamis, vagy szándékosan félrevezető adat, amivel a terjesztői egyéb (politikai, geopolitikai) játszmát kívánnak erősíteni és szolgálni. Azaz: dezinformáció. Érdemes itt megjegyezni: az Európai Unió (az EU Bizottság szakosított részlege) is alapvetően ezt a felfogást hangsúlyozza (ahogy arra egy későbbi összefoglalóban még visszatérünk majd).

Mi ezt egy túlságosan leegyszerűsítő koncepciónak gondoljuk, amiben ráadásul megvan az a veszély, hogy maga is (a komplex valóság indokolatlan leegyszerűsítésével) dezinformációs, félrevezető eszközzé váljon. Az online információs terek, hálók, buborékok (vagy akár csak egy platform, a nálunk is népszerű Facebook) néhány órás tanulmányozását követően bárki számára nyilvánvalóvá válik: a járványhoz kapcsolódó „információs árvíz” két nagy halmazt sodor. Egyrészt valóságos, tényleges („igaz”) állításokat, adatokat, tényeket. Másrészt hamisakat.

A valós információk maguk is rögtön legalább két kategóriába sorolhatók: a releváns, a járványhelyzetben boldogulni akaró emberek és közösségeik számára ebben a speciális helyzetben fontos, értékes, esetleg sorsdöntő adatok alkotják az egyik kategóriát. És ott van egy másik, kiterjedt csomag: az önmagában valós, „igaz” (tényszerű), ám az adott helyzetben nem különösebben releváns információk. Persze, a bontást tovább is lehetne folytatni, nagyobb nehézségek nélkül.

Visszatérve a másik nagy halmazhoz, a „hamis” adatok tömkelegéhez: természetesen ezek is több, egyértelműen és élesen elkülönülő kategóriába sorolhatók. Tömegesen fordulnak elő az egyszerű tévedések, pontatlanságok. Amelyek mögül nyilvánvalóan hiányzik bármely ártó szándék. És ott van természetesen az ártó szándékkal előállított és terjesztett, hamis információk tömege. Nehéz nem észrevenni, hogy az ilyen nem valódi „tájékoztatás” is markánsan különböző rétegekből állhat össze. Három típussal biztosan gyakran találkozhatunk: elsőként is a merő heccből, szereplési vágyból terjesztett valótlanságok köre ötlik szembe. Ez az, ami szinte árad a közösségi média tereiben – és koránt sem csak a koronavírushoz kapcsolódva. Azután ott van a merő pénzszerzési céllal terjesztett valótlanságok tömege. Túlzottan is ismerősen csenghet: a kibertér a kiberbűnözők Paradicsoma, egyfajta digitális Vadnyugat ma már (vagy ma még). És természetesen hömpölyög a politikai célzattal fabrikált és továbbosztott téves-, vagy egyenesen valótlan adatok hulláma is. A politikai kommunikációval foglalkozók szeretik ez utóbbit illetni a „dezinformáció” kifejezéssel. A kibertér ma már a politika, és jókora részben a nagypolitika (a geopolitika) terepe, hadszíntere. Ami egy olyan rivalizálás, amelyben a világjárvány – erről már korábbi jegyzeteinkben többször is szóltunk – valójában egy újabb lehetőségként, kihasználható helyzetként jelenik meg. De, az ilyen politikai hátsó szándékkal teremtett információ csak egy rész a dezinformációs óceánban.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO, a globális koronavírus elleni küzdelem összetett feladatrendszerében maga is nagy jelentőséget tulajdonít a járványhoz kapcsolódóan hömpölygő infoáradatnak. A WHO szakemberei maguk is hangsúlyozzák: az óriási mértékben megnövekedett információtömeg egy valós és valótlan adatokat egyaránt tartalmazó „gomolyag”. Az ENSZ-szakértők nézőpontja már csak azért is figyelemre méltó, mert nem felejtik el számításba venni: az információ hirtelen megnövekedett, kezelhetetlenné, felfoghatatlanná váltó tömege önmagában is a probléma komoly forrása. Lényegében ez az ún. „infoglut” bő három évtizeddel ezelőtt felfedezett jelensége, ami azt állítja: nem az információ tartalma, hanem puszta volumene okoz súlyos egyéni és társadalmi problémákat.

A WHO-szakemberek úgy látják, hogy az információs járványt, az infodémiát nem lehet felszámolni, legfeljebb csak kezelni. Ennek érdekében a világszervezet egy több hetes konferencia-sorozatot és webináriumot szervez, amely három egymásra épülő szakaszból tevődik majd össze, lehetőséget adva a világszervezet specialistái mellett a szélesebb szakmai közvélemény bevonására is. A cél az, hogy olyan eljárásokat, eszközkészleteket fejlesszenek ki, amelyek segítik az infodémia jelenségeihez való társadalmi alkalmazkodást, a kognitív boldogulást megnehezítő információs fenyegetésekkel (tömegesség, megalapozottság hiánya, félrevezető szándékosság stb.) szembeni ellenálló képességet. Az online Zoom platformon zajló plenáris ülések és webináriumok célja:
– az infodémia menedzselés multidiszciplináris jellegének felismerése,
– az infodémia kontrolálására alkalmas jelenlegi eszközrendszerek számbavétele,
– a járványügyhöz kapcsolódó információkra vonatkozó közegészségügyi kutatási programok megfogalmazása,
– az infodemiológia új kutatási területéhez kapcsolódó hálózat kiépítése.
1st WHO Infodemiology Conference; WHO; 2020. július 12.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Nekilódult a techno-geopolitika úthengere: Olaszország és Brazília is kizárja a Huaweit az 5G tendereiből

A Telecom Italia (TIM) némi habozás után meghozta az – amerikai főcsapáshoz hűen igazodó – döntését, amellyel kizárta a kínai Huawei céget abból a tenderéből, amely az Olaszországban, illetve Brazíliában általa kiépítendő 5G hálózatok ún. alapberendezéseinek eszközszállításaira vonatkozik majd. Mint ismeretes, az USA és Kína közötti 2018-ban kirobbant kereskedelmi (vámtarifa-) háború mára egyértelműen technológiai harccá változott. Központi eleme pedig az: Amerika minden eszközzel igyekszik megakadályozni, hogy Kína, amely az 5G technológiákban globális piacvezető ma már, a jövő intelligens technológiái szempontjából meghatározó, óriási átviteli kapacitású 5G hálózatok kiépítésében jelentős szerepet kapjon. A hálózatok felszerelése, állítják az amerikaiak, a nyugati világ országainak nemzetbiztonságát veszélyeztető lehetőségekhez („hátsó ajtókhoz”) juttatná a hegemóniára törő kínaiakat. Az USA jelentős nyomást gyakorol szövetségeseire és a nyugati világ egyéb szereplőire annak érdekében, hogy a kínai cégeket (elsősorban a legnagyobb óriás, a Huaweit) kizárják ebből a sajátosan értelmezett „szabadpiaci versengésből”. Bolsonaro brazil államfő, akit Trump egyik legelkötelezettebb szövetségeseként tartanak számon, már a múlt hónapban úgy nyilatkozott, hogy a majdani 5G tendernek szeme lőtt kell tartania a nemzeti szuverenitás és az adatbiztonság szigorú követelményeit.
Exclusive: TIM excludes Huawei from 5G core equipment tender in Italy, Brazil; Elvira Pollina; Reuters; 2020. július 9.

Krokodilkönnyekkel búcsúztatják a kínai netezők a Weibo-fiókját felszámoló indiai miniszterelnököt

Múlt héten adtunk hírt róla: Narendra Modi törölte személyes fiókját a roppant népszerű kínai Weibo mikroblog platformról. Az indiai miniszterelnök ezzel mintegy nyomatékot adott kormánya döntésének, amellyel az – elvben adatvédelmi, kiberszuverenitási okokra hivatkozva – tiltólistára tett Indiában csaknem 5 tucat népszerű kínai mobil alkalmazást. Valójában senki sem kételkedik abban: ez a lépés a két ázsiai nagyhatalom közötti geopolitikai küzdelem újabb szakaszának a nyitánya. A barátságtalan akció nyomán felhördültek a kínai közösségi média felhasználói is. A Weibo mikroblogon tömegesen jelentek meg az indiai politikussal szembeni barátságtalan bejegyzések. A”Viszlát Modi! Csukja be az ajtót – de kívülről!” még a legfinomabbak közé tartozik a tömegesen osztott jelszavak között. Sokan felvetették: az indiai kormányfő viselkedhetett volna higgadtabban, igazi politikusként, fenntartva a digitális platformokon (is) a párbeszéd lehetőségét. Ami egyértelműen látszik: a digitális hazafiság érzete jelentősen fellángolt a kínai nethasználók körében.
Trending in China: Chinese Netizens Tell Indian Prime Minister Modi to ’Shut the Door ont he Way Out’ as He Quits Weibo; Heather Mowbray; Caixin Global; 2020. július 2.

Az UNITAR sikeres virtuális kurzust tartott a digitális diplomácia és a kiberbiztonság témájában

Az UNITAR, az ENSZ képzésekkel és kutatással foglalkozó szakosított szervezete sikeres workshop-sorozatot tartott az elmúlt napokban. A genfi székhelyű szervezet – a koronavírus járványra való tekintettel – virtuális formában, a Zoom platformon keresztül kapcsolta össze az afrikai térség mintegy 30 vezető diplomatáját, hogy egy 5 napos tréningen ismerkedjenek meg a 21- századi diplomácia néhány kulcsterületének újdonságaival. A kiberbiztonság témakörével kapcsolatos közös munkát Dr. Jamie Shea, egykori NATO-szóvivő irányította, míg a digitális diplomácia fontosabb témáit a kérdés egyik elismert szakértője, Shaun Riordan, hajdani brit diplomata moderálta. A résztvevők Kenya, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Ruanda, valamint Burundi külügyi apparátusának tagjai közül kerültek ki.
UNITAR successfully concludes dual e-workshop on Cybersecurity and Digital Diplomacy; UNITAR; 2020. július 7.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. július 6-július 10.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

DEK-856 Projektorok, interaktív kijelzők besz.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/129
Közzététel dátuma: 2020.07.06.
Ajánlatkérő: Debreceni Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.31.
A Debreceni Egyetem európai uniós forrásból származó különböző pályázatai számára digitális vizuáltechnológiai eszközök beszerzését kívánja lebonyolítani.
A pályázatok keretében beszerzendő egyéb eszközök között az alábbiak beszerzésére vállalkoztunk:
1. rész: Projektorok: 57 db
2. rész: Interaktív kijelzők: 53 db interaktív eszköz
3. rész: Információs terminálok: 2 db információs terminál
Lásd bővebben

IT szoftverek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/129
Közzététel dátuma: 2020.07.06.
Ajánlatkérő: Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.04.
IT szoftverek beszerzése 4 részben
1. rész: Tervezői és grafikus szoftver előfizetések
2. rész: ArcGIS szoftverek
3. rész: Speciális régészeti szoftverek
4. rész: GPR Slice
Lásd bővebben

Lakásbiztosítás nyilvántartás DLT
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/130
Közzététel dátuma: 2020.07.07.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.06.
Ajánlatkérő számára a lakásbiztosítások nyilvántartásának és ezek hitelbiztosítékként történő nyújtása üzleti folyamata támogatásának megvalósítása osztott főkönyv technológiájú informatikai megoldással (DLT= Distributed Ledger Technology, a továbbiakban: Rendszer),valamint a megvalósított rendszer üzemeltetés támogatása. A Rendszert 14 db csomóponttal kell kialakítani, amelyekből az egyik csomópont az AK-nél, a többi csomópont a projektben résztvevő biztosítóknál kerül üzembe helyezésre, ugyanakkor biztosítani kell további csomópontok kialakításának és csatlakozásának a lehetőségét. Az MNB csomópontjával és a résztvevő biztosítók infrastruktúráján üzemeltetendő 13 csomóponttal működő megoldás a technológia hosszú távú alkalmazhatóságának bizonyításán túl konkrét üzleti folyamatok kezelésére szolgál.
Lásd bővebben

Hatósági rögzítő rendszer licence bővítés, support
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/131
Közzététel dátuma: 2020.07.08.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.20.
Adásvétellel vegyes szolgáltatási szerződés keretében az MTVA meglévő hatósági rögzítő rendszerének licence bővítése 8 darab AES67 hangfolyam tartalékolt rögzítésére és a teljes rendszerre 3 év support biztosítása
Lásd bővebben

Szünetmentes berendezések beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/131
Közzététel dátuma: 2020.07.08.
Ajánlatkérő: Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.10.
Adásvételi szerződés / Hírközpontok üzemeltetés-biztonsága érdekében szünetmentes berendezések beszerzése
Lásd bővebben

MTVA szerver amortizációs cseréje
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/132
Közzététel dátuma: 2020.07.09.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.20.
Adásvételi szerződés keretében az MTVA 1 db, 10 HD/SD-SDI jel fogadására képes bejárattal rendelkező szerver amortizációs cseréje 3 év teljes körű gyártói garanciával; a II.2.4) pontban és közbeszerzési dokumentumokban (KD) foglaltak szerint.
Lásd bővebben

Kártyaolvasók és licencek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/132
Közzététel dátuma: 2020.07.09.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.07.
A KKIR3 projekt keretében az Egységes Infrastruktúrában (EI) beszerzésre került színes és fekete-fehér multifunkciós eszközök (MFP-k) meglévő nyomatmenedzsment rendszerbe illesztéséhez szükséges licencek és RFID kártyaolvasók beszerzése, ezek elhelyezése az eszközökön, beüzemelése, továbbá a licencek vonatkozásában 12 hónap támogatás, az eszközök tekintetében 12 hónap karbantartás, valamint 12 hónap teljes körű jótállás.
Lásd bővebben

MTVA meglévő Avid rendszerének supportja 2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/132
Közzététel dátuma: 2020.07.09.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.07.
Lásd bővebben

Komplex telekommunikációs szolgáltatások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/132
Közzététel dátuma: 2020.07.09.
Ajánlatkérő: Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.06.
Lásd bővebben

SUMP (fenntartható mobilitási terv) elkészítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/133
Közzététel dátuma: 2020.07.10.
Ajánlatkérő: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.20.
TOP-6.4.1-15-SH1-2019-00002 sz. Szombathely fenntartható mobilitási tervének (Sustainable Urban Mobility Plan = SUMP) elkészítése.
A feladat tárgya Szombathely Megyei Jogú Város komplex közlekedési koncepciójának megalkotása Szombathely fenntartható mobilitási tervének (Sustainable Urban Mobility Plan, a továbbiakban SUMP) elkészítése révén, a funkcionális várostérség egészére vonatkozóan, minden közlekedési ágra és a közlekedés valamennyi szereplőjére kiterjedően. A SUMP küldetése, hogy egy hosszú távú stratégiát mutasson Szombathely Megyei Jogú Város és vonzáskörzete számára a közlekedési infrastruktúra és szolgáltatások jövőbeli fejlesztésére vonatkozóan, ugyanakkor rövid távú intézkedési tervet kell tartalmaznia a meglévő közlekedési rendszer fenntarthatósága érdekében történő azonnali beavatkozásokra vonatkozóan.
Lásd bővebben

LRL rendszer kialakítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/133
Közzététel dátuma: 2020.07.10.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.20.
A létfontosságú rendszerek és létesítmények kijelölésének és védelmének folyamatát támogató informatikai rendszer (LRL rendszer) kialakítása, fejlesztése: számítógépes programalkotás keretében történő tervezése, kialakítása és üzembe helyezése.
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése két részben
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/133
Közzététel dátuma: 2020.07.10.
Ajánlatkérő: Támogatott Kutatócsoportok Irodája
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.20.
Szállítási keretszerződés a Támogatott Kutatócsoportok Irodája részére számítástechnikai eszközök szállítására
1. rész: 26 db PC, 1 db szerelt Pc, 27 db monitor, 21 db Notebook
2. rész: 2 db all in one, 26 db Notebook, 11 db tablet
Lásd bővebben

Országház és környezete 3D lézerszkennelése (762)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/133
Közzététel dátuma: 2020.07.10.
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.21.
Az Országház külső és belső tereinek és felületeinek valamint külső környezetének háromdimenziós lézeres szkennelése és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése (oktatás, támogatási szolgáltatás).
Az ajánlatkérő a pontfelhő állományokból 1:50 léptékű rajzi dokumentáció előállítását tervezi, így ennek megfelelő pontsűrűség választása szükséges a felmérések során. A jelen közbeszerzési tárgya szerinti 3D lézerszkennelés célja egy hosszú távon alkalmazandó adatállomány létrehozása, így az ajánlattevő által választott pontsűrűségnek 1:5 léptéknek megfelelő, azaz a felületek vonatkozásában 5 mm rasztertávolságúnak kell lennie legalább.
Az Országház vonatkozásában előreláthatólag minimum 2.500 műszerállással szükséges elkészíteni a felmérést.
Lásd bővebben

BLAISE licence használati jogának beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/133
Közzététel dátuma: 2020.07.10.
Ajánlatkérő: ,Központi Statisztikai Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.22.
BLAISE (Blaise for Windows, Blaise Component Pack (BCP), Blaise Internet Services (IS) vagy azzal egyenértékű) licence használati jogának beszerzése 12 hónapra a lakossági összeírások adatfelvételéhez és rögzítéséhez Pl, munkaerő felmérés, háztartási költségvetés és életkörülmények (HKÉF) adatgyűjtés.
Lásd bővebben

Kisméretű munkaállomások beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/133
Közzététel dátuma: 2020.07.10.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.08.10.
230 darab mini PC
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Parkoló automatákkal kapsolatos szolgáltatások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/129
Közzététel dátuma: 2020.07.06.
Ajánlatkérő: Erzsébetvárosi Ingatlangazdálkodási Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: C-WARE Korlátolt Felelősségű Társaság
Szolgáltatási Szerződés keretében Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata közigazgatási területén, az Önkormányzat tulajdonában lévő 131 db Siemens Prisma5 és 5 db Parkeon Strada típusú parkolójegy-kiadó automatához kapcsolódó szolgáltatások ellátása az alábbi részfeladatok szerint:
1. részfeladat: Parkolójegy-kiadó automaták üzemeltetése, karbantartása, javítása és zárbetétek cseréje;
2. részfeladat: Parkolójegy-kiadó automaták pénzkazettáinak kiürítési, pénzkezelési és pénzfeldolgozási szolgáltatások ellátása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 20.543.988,- Ft
Lásd bővebben

MTVA AVID NEXIS tárolórendszerének bővítése 2020.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/129
Közzététel dátuma: 2020.07.06.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Snitt Studio Informatikai Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
Szolgáltatással vegyes adásvételi szerződés – az MTVA non-lineáris montírozási kapacitásának korszerűsítése a meglévő AVID Media Composer alapú rendszerének háttértár bővítésével
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 253.860,- USD
Lásd bővebben

Meglévő IBM licencek terméktámogatása (ISUP20)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/129
Közzététel dátuma: 2020.07.06.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Inter-Computer-Informatika Számítástechnikai és Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság;E-ZumIT Kft.;UniOffice Rendszerház Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.;FORNAX SI Nagyvállalati Megoldások Korlátolt Felelősségű Társaság;WSH Számítástechnikai, Oktató és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;Business Process Consulting Informatikai és Üzleti Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság;TIGRA Computer- és Irodatechnikai Korlátolt Felelősségű Társaság;VIR Vezetői Információs Rendszerek Szolgáltató Zrt.;Poli Computer PC Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság;IT-CM Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.;TRACO Kereskedelmi és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság;Noreg Információvédelmi Kft.;NETvisor Informatikai és Kommunikációs Zártkörűen működő Részvénytársaság;T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság;Spirity Enterprise Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Központosított közbeszerzési keretmegállapodás (továbbiakban:KM) kötése a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018 (XII.27.) Korm.rendelet hatálya alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó szervezeteknél [ld. a felhívás VI.3) 1. pontját!] meglévő IBM szoftverlicencekhez kapcsolódó emelt szintű konzultációs és gyártói – vagy azzal egyenértékű – terméktámogatási szolgáltatások beszerzésére. Az eljárás tárgya szerinti 1 db ellátási csomag tételes szolgáltatáslistáját a műszaki leírás szerinti 940 db árlista sor képezi.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 2.000.000.000,- Ft
Lásd bővebben

NexonIHR üzemeltetési szerződés (18+6hónap) 2020.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/130
Közzététel dátuma: 2020.07.07.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: NEXON Vállalkozási és Kereskedelmi Kft.
ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL részére „Integrált humánerőforrási-gazdálkodási programrendszer fejlesztése, valamint teljes körű támogatása”
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 47.594.640,- Ft
Lásd bővebben

ASP keretrendszer karbantartása és támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/130
Közzététel dátuma: 2020.07.07.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes ajánlattevő: Noispot Innovations Kft.
A Magyar Államkincstár részére az ASP Keretrendszer működésének biztosítása a szerződés hatálybalépésétől számított 12 hónapra. A feladatok havi díjas vállalkozói feladatokból és egyedi megrendelésekből állnak. Az egyedi megrendelések keretében a rendelkezésre álló szakértői óra 1841 óra/12 hónap, amelyhez további 552 óra opció tartozik.
Jelenleg az ASP rendszer 8 szakrendszerrel működik integráltan. Az ASP rendszer országos kiterjesztettségére tekintettel magas a felhasználói szám: az aktív felhasználók száma 25.000, konkurens felhasználók száma 2.000.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 52.753.100,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/131
Közzététel dátuma: 2020.07.08.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság;Officium Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;99999 Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
VMware licencek beszerzése és gyártói támogatásának hosszabbítása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 988.532.580,- Ft
Lásd bővebben

Vonatközlekedési FOR továbbfejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/131
Közzététel dátuma: 2020.07.08.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Scheidt & Bachmann System Technik GmbH
Vállalkozási keretszerződés a MÁV Zrt. Forgalmi Vonatközlekedési Információs rendszer megvalósítása tárgyú projekthez (a továbbiakban FOR projekt): kiegészítő fejlesztések teljesítése a Műszaki leírásban meghatározott feladatok ellátását szolgáló szakembernapok biztosításával, 36 hónapos időtartamra, eseti megrendelések alapján, nettó 198.030.000 HUF értékben +30 %-os értékbeli opcióval (84.870.000 HUF) összesen nettó 282.900.000,- Ft, HUF keretösszegben.
Lásd bővebben

Jusztícia program bővítése jogi modullal
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/132
Közzététel dátuma: 2020.07.09.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat
Nyertes ajánlattevő: ATLASZ INFORMATIKA ÉS VILLAMOSIPARI KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ RENDSZERHÁZ KFT.;Atlasz Szoftver Fejlesztő és Kutató Intézet Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Jusztícia program bővítése jogi modullal (Jusztícia Parkolási Ellenőrzési és Ügyfélszolgálati Rendszert)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 10.668.819,- Ft
Lásd bővebben

Térképészeti szoftverek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/132
Közzététel dátuma: 2020.07.09.
Ajánlatkérő: HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: MindiGIS Térinformatikai Iroda Kft.;L-TÉR INFORMATIKA KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG;ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság;Leica Geosystems Hungary Kft;TopoLynx Informatikai Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 10.992.554,- Ft
Lásd bővebben

2020. II. negyedévről tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/132
Közzététel dátuma: 2020.07.09.
Ajánlatkérő: Városliget Ingatlanfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zrt.
Vállalkozási keretmegállapodás a Liget Budapest projekt integrált biztonságtechnikai, épületfelügyeleti, valamint épületgépészeti automatika rendszereinek gyártmánytervezése és kivitelezése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 814.815.307,- Ft
Lásd bővebben

MedWorkS medikai rendszer feladatok
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/132
Közzététel dátuma: 2020.07.09.
Ajánlatkérő: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház
Nyertes ajánlattevő: Asseco Central Europe Magyarország Zrt.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház MedWorkS moduláris felépítésű integrált informatikai rendszerének támogatási, jogszabálykövetési, változáskezelési feladatainak ellátása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 446.400.000,- Ft
Lásd bővebben

Táj. eljárás eredményéről (MSEA szoftverlicenszek)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/133
Közzététel dátuma: 2020.07.10.
Ajánlatkérő: BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: SMP Solutions Zrt.
A keretmegállapodásos eljárás Kbt. 105. § (2) bekezdés c) pontja alapján versenyújranyitással lefolytatott második részét követően megkötött adásvételi szerződés.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 181.029.956,- Ft
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató – MVMI Tesztautomatizálás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/133
Közzététel dátuma: 2020.07.10.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: FORNAX SI Nagyvállalati Megoldások Korlátolt Felelősségű Társaság
1 db Tesztautomatizálási eszköz bevezetése, illesztése SAP környezetre és webes alapú fejlesztésekre. Bevezetés támogatása, illetve oktatás. ACE (Automated Conformance Evaluation) termék licenc beszerzés 5 különböző környezetben fejlesztett alkalmazás típus tesztelésére vonatkozóan.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 70.950.000,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

Útdíjfizetési, ellenőrzési rend. távközlési szolg.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/130
Közzététel dátuma: 2020.07.07.
Ajánlatkérő: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 589.219.524,- Ft
Lásd bővebben

AFIS rendszer támogatása, fejlesztése_NSZKK
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/131
Közzététel dátuma: 2020.07.08.
Ajánlatkérő: Védelmi Beszerzési Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: TIGRA Computer- és Irodatechnikai Korlátolt Felelősségű Társaság
1 db a Nemzeti Szakértői és Kutatóközpont Daktiloszkópiai Szakértői Intézetében üzemelő AFIS (Automated Fingerprint Identification System) Ujj- és Tenyérnyomat Azonosító Rendszer támogatása, karbantartása, fejlesztése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 139.800.000,- Ft
Lásd bővebben

NEPTUN-KRÉTA követés, támogatás, szolgáltatások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/133
Közzététel dátuma: 2020.07.10.
Ajánlatkérő: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal
Nyertes ajánlattevő: EKRÉTA Informatikai Zrt.
NEPTUN-KRÉTA rendszer működtetéséhez szükséges technológiai- és jogszabálykövetés, támogatás (support) és kapcsolódó szolgáltatások nyújtása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 386.067.000,- Ft
Lásd bővebben

KÖKIR – Kbt. 103. § (5) bek. szerinti táj.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/133
Közzététel dátuma: 2020.07.10.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: LaSalle Informatikai és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Jelen közbeszerzési eljárás során kötött keretmegállapodás az Innovációs és Technológiai Minisztérium (továbbiakban ITM) közlekedéssel összefüggő állami feladatainak ellátását biztosító Közúti Központi Információs Rendszer (továbbiakban KÖKIR) és egyéb kapcsolódó közúti közlekedési hatósági rendszereinek továbbfejlesztésére vonatkozik.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.494.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

MER upgrade megvalósítás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/133
Közzététel dátuma: 2020.07.10.
Ajánlatkérő: MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Az új elszámolási rendszer bevezetésének célja egy hosszú távon fenntartható, modern technológiákat alkalmazó, rugalmasan konfigurálható elszámolási rendszer kialakítása, amely teljes körűen támogatja a MAVIR elszámolási folyamatait és képes a jövőben várható piaci változásokhoz alkalmazkodni.
Az eljárás eredménye: Szerződés/rész odaítélésre került: nem
Befejezetlen eljárással kapcsolatos információ
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
További információk:
1. Az eljárás eredménytelenségének indoka: A „MER upgrade megvalósítás” tárgyú eljárás eredménytelen – a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján, tekintettel arra, hogy az eljárásban kizárólag érvénytelen ajánlatot nyújtottak be; – a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján, hivatkozással a Kbt. 75. § (4) bekezdésére, tekintettel arra, hogy végső ajánlatok bontásáig az EKR-ben rögzített adattal igazolt rendelkezésre álló fedezet összege, azaz nettó 595 millió forint kevesebb, mint az eljárásban egyetlen, az IP Systems Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság ajánlattevő ajánlatában megajánlott nettó 894 943 300 forint.
Lásd bővebben

BLAISE licence használati jogának beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/133
Közzététel dátuma: 2020.07.10.
Ajánlatkérő: Központi Statisztikai Hivatal
BLAISE (Blaise for Windows, Blaise Component Pack (BCP), Blaise Internet Services (IS) vagy azzal egyenértékű) licence használati jogának beszerzése 12 hónapra Modul neve: Licenc időszak: Felhasználói kapcsolat száma*: Blaise for Windows 12 hónap 56 Blaise Component Pack (BCP) 12 hónap 56 Blaise Internet Services (IS) 12 hónap 1 szerverre *(felhasználói kapcsolat alatt a konkurens fejlesztők száma valamint a szoftverekkel fejlesztett alkalmazások futtatóinak 0,25-szöröse értendő)
Az eljárás eredménye: Szerződés/rész odaítélésre került: nem
A befejezetlen eljárás oka
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 75. § (1) bekezdés a) pontja alapján.
A szerződés megkötését megtagadták
Lásd bővebben

Szakirodalom

Innovatív induló vállalkozásokat támogató kormányzati politikák tárháza

„A Research Policy júniusi számában megjelent tanulmány (online elérhető július 8-tól) 39 kormányzati politikát mutat be szerte a világból az innovatív induló (start-up) vállalkozások támogatására (Innovative start-ups and policy initiatives). A 39 esettanulmányból 9 latin-amerikai, 12 ázsiai vagy óceániai, 16 európai és 2 kanadai. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája, az UNCTAD tipológiája szerint a fejlesztési politikák öt fő cél követése köré csoportosíthatók. Ezek szerint besorolva a vizsgált 39 politikát, közülük 25 irányul a hálózatokhoz kapcsolódás elősegítésére, 20 a tőkéhez jutás könnyítésére, 18 a készségek fejlesztésére, 12 kapcsolódik a költségvetési politikához és adókedvezményekhez, 9 a bevándorláshoz. Egy közülük mind az öt célhoz kapcsolódik, 10 háromhoz, 13 kettőhöz, 15 pedig egy célra fókuszál. A 39-ből 18 szakpolitika nem pénzügyi támogatással valósul meg, beleértve az adminisztratív feltételek könnyítését, a termékek és szolgáltatások prototípusának véglegesítését, külföldi vállalkozások bevonzását, az ökoszisztéma fejlesztését, a vállalkozási készségek és ismeretek oktatását, valamint a hálózatosodás, a tudásmegosztás, az együttműködés és az összekapcsoltság elősegítését. 8 szakpolitika valósít meg közvetlen pénzügyi támogatást, három kategóriába sorolhatóan: a cégek közvetlen támogatása életciklusukhoz („magvetés”, gyorsítás, terjeszkedés, nemzetköziesedés) kapcsolódva; közvetlen finanszírozás társfinanszírozóval; közvetett támogatás üzleti angyaloknak vagy közösségi finanszírozásnak biztosított adókedvezményekkel. Végül 13 olyan szakpolitikát azonosítottak, amely ötvözi a pénzügyi és nem pénzügyi támogatás eszközeit. A vizsgált szakpolitikák jellemzően nem szektorspecifikusak.

Mint a szerzők rámutatnak, az induló (start-up) vállalkozásoknak csak egy kis része innovatív, de éppen ezek azok, amelyek különösen fontos szerepet tölthetnek be a gazdasági és technológiai fejlődésben, az ezzel együtt járó erőteljes társadalmi hatásokkal. Minden start-up szinte kötelezően asszociálható az újszerűséggel és a kis mérettel, ami miatt ugyanakkor a bukási arány is nagyobb, mint a piacon már beágyazott cégeknél. Az innovatív induló cégekre fokozottan érvényes az újszerűség, mivel új terméket, szolgáltatást vagy folyamatokat vezetnek be a piacra, ami még inkább negatív hatással van túlélési arányukra. Ez különösen igaz azokra a start-up cégekre, amelyeknek eleve magas kockázatú profiljuk van.

Az innovatív start-up cégeket két irányból is megközelíthetjük: mint a vállalkozások speciális formáját, illetve mint az innovációs fejlesztések speciális működési gyakorlatát. Az innovatív induló vállalkozásoknak ez a kettős természete a szakpolitika-formálóknak is dilemmát jelent, mivel ezek a cégek egyrészt reagálnak azokra a vállalkozási politikákra, amelyek életképes új vállalkozások megteremtését mozdítják elő, másrészt az innovációs politikákra, amelyek erősítik az iparági versenyképességet és a társadalmi megújulást. Ezek kombinálása különösen nagy kihívást jelent, mivel a legnagyobb előzetes (ex-ante) növekedési potenciállal rendelkező, leginkább innovatív start-up vállalkozásoknak van utólag (ex-post) a legnagyobb bukási arányuk is. Mindent összevetve, ezek a cégek bizonyultak az elmúlt években a fejlesztési politikák legvonzóbb célpontjává, ami programok, minták és tervek megvalósítását jelentette azzal a speciális céllal, hogy innovatív induló cégek alapítását és fejlesztését támogassák.

Az új vállalkozásoknak az innovációra, foglalkoztatásra és gazdasági növekedésre gyakorolt, széles körben elismert hatása miatt nem meglepő, hogy az innovatív start-upok a szakpolitikai napirend és a tudományos viták középpontjában állnak. A vállalkozók előtt új cégek alapításakor tornyosuló akadályok mérséklésével a szakpolitika-formálók döntően annak a folyamat-alapú megközelítésnek és az ebben rejlő potenciálnak a jelentőségét erősítik, ami az innovatív start-up cégekről szóló különkiadásnak is tekinthető kiadványnak az alapvetését jelenti. A szerzők által kialakított keretrendszer lehetővé teszi az első lépést a heterogén megközelítések újragondolásához a problémafeltárástól a kutatási és gyakorlati lehetőségek bemutatásáig, bemutatva egyben a szakemberek és a szakpolitikusok különböző kísérleteit az innovatív induló vállalkozások különböző definiálására, értelmezésére és támogatására.

A bevezető jellegű tanulmány hozzájárul az innovatív start-up cégek alapításának, fejlődésének és hatásgyakorlásának, valamint a bennük rejlő heterogenitásból fakadó fejlődési pályák jobb megértéséhez. A 39 esettanulmányra támaszkodva kifejlesztett folyamat-alapú keretrendszer és folyamat-modell lehetővé teszi nem csak az innovatív induló cégek sokszínűségének, alapjellemzőinek, viselkedésüknek és kifejtett hatásuknak bemutatását, hanem a következmények rendszerezését is a szakpolitikai kezdeményezések és a jövőbeli kutatások számára. ”

Forrás:
Innovative start-ups and policy initiatives; David Audretsch, Alessandra Colombelli, Luca Grilli, Tommaso Minolae, Einar Rasmussen; Research Policy; 2020. július 8.

Az önfenntartó gazdasági fejlődés az emberi képességen és tudáson alapszik, nem szabad pusztán a GDP növelésére koncentrálni

„Magyarországon az ország működésének eredményességét a politikusok – és általában a közbeszéd is – a GDP negyedévenkénti, illetve évenkénti növekedésével mérik. Minél nagyobb a növekedési ütem, annál inkább megnyugszik mindenki, hiszen a GDP alakulása szerint jó úton járunk.

Ha pedig jó úton járunk, akkor miért változtassunk?
Erre biztat a magyar közmondás is: Járt utat járatlanért el ne hagyj! A környezetünkben zajló gyors és kiszámíthatatlan változások azonban arra figyelmeztetnek, hogy a járt úton való továbbhaladás akár szakadékba is vezethet, mivel az út előttünk kanyargós, kiszámíthatatlan.

A kanyarokat pedig be kell venni! Erre figyelmeztetnek az egymás után megjelenő nemzetközi versenyképességi elemzések is.

Egyre javuló GDP-adataink ellenére nem tudunk javítani helyezésünkön.
Az IMD 2020. évi versenyképességi listáján a 63 vizsgált ország között 2019-ről 2020-ra a 47. helyen maradtunk. Az Európai Unió digitális gazdaság és társadalom indexe (DESI) szerinti sorrendben az EU 28 országa között a 21. helyen vagyunk.

Az EU frissen megjelent innovációs teljesítménytábláján (EU Innovation Scoreboard 2020) a 22. hely a miénk, ami egyhelynyi javulásnak látszik a 2019. évi 23. helyhez képest, de valójában nem az, csupán ebben a rangsorban már nem szerepel Nagy-Britannia, így a lista vége felé lévő országok eggyel előbbre léptek.

Mindhárom elemzés azt bizonyítja: annak ellenére, hogy a GDP növekedése, valamint egyik fő komponense, a beruházások GDP-arányos bővülése tekintetében jó helyezéseket érünk el, a további mutatókat is számításba vevő általános pozícióink messze elmaradnak a GDP-vel mért gazdasági teljesítménytől.

Az ellentmondás okait érdemes kikutatni ahhoz, hogy esélyünk legyen az általános pozícióink javítására is. Ehhez segítséget adhat a szintén frissen megjelent EU-s fenntartható fejlődési tanulmány (Sustainable development in the European Union 2020).

Ez a tanulmány nem tartalmaz rangsort, hanem az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérésében elért eredmények alapján vizsgálja az egyes országok teljesítményét. Érdemes megnézni helyezésünket néhány mutatóra a V4-ek között és Ausztriához mérve.

Nyilvánvaló a nagy szakadék a két gazdasági mutató és a nyolc humán mutató szerinti helyezésünk között a gyakran célpontként megjelölt Ausztriához képest – de a legtöbb mutatóra a V4-ek között is nálunk a legnagyobb az eltérés. Mire figyelmeztet ez?

Először is arra, hogy ne feledjük: a mai humán mutatók meghatározzák a jövő gazdasági eredményeit. Nem lehet tartósan sikeres gazdaságot működtetni ott, ahol a foglalkoztatottakat rossz egészségi állapot, korai halálozás, avuló ismeretanyag jellemzi.

A jövő sikeres gazdasága csak innovatív és tudásalapú lehet. Ehhez viszont nagy tudású, innovatív, állandóan tanuló és egészséges lakosságra van szükség. A múlt eredményeire építő GDP-mutató viszont a humán vagyon állapotát nem méri. Sőt, a GDP-vel mért eredményesség félrevezető lehet, ami akár rossz gazdaságpolitikai döntésekhez is vezethet.

Hiszen nagyot lendíthetnek például a GDP-n – rövid távon – az olyan állami támogatással létrejövő beruházások, amelyek megtérülését sem az állam, sem a cégek nem mérik.

Arra is gondolnunk kell, hogy a GDP tartalmazza az országból a külföldi cégek által kivont profitot, ami bár a GDP-t növeli, de ez virtuális növekedés, hiszen nem használható költségvetési forrásként humán beruházásokra.

Az egészségjavító és tudásberuházások elmaradása viszont a jelenben nem csökkenti a GDP növekedését, igaz, hosszú távon már jelentős visszahúzó hatást fejthet ki rá. Milyen következtetést vonhatunk le az eddigiekből?

A nemzeti gazdaságpolitika célja csak a hosszú távon sikeres, harmonikusan fejlődő gazdaság és társadalom lehet. Ezért nem szabad csupán egy, a múltat tükröző és a valós eredményeket nem is pontosan megjelenítő mutató értékének növelését fő célnak kitűzni.

Szükség lenne arra is, hogy a hosszú távú eredmények letéteményesét, humán vagyonunk állapotát is folyamatosan mérjük, és javítására – ugyanúgy, mint a GDP növelésére – célokat fogalmazzunk meg, a költségvetésben pedig teremtsük meg a célok elérésének feltételeit. Erre egyébként ma már a nemzetközi kutatócsoportok is figyelmeztetnek.

Hiszen hiába vásárolnak a cégek új gépeket, technológiákat, ha nincs megfelelő tudásszintű és egészségi állapotú ember a működtetésükre.

Az innovációs pozíciónk javítása sem érhető el csupán újabb és újabb felülről indított kezdeményezésekkel, ha nincs meg alul, az emberek között, a cégeken belül a tudás, a képességek és a lelkesedés az újdonságok megteremtésére és bevezetésére, valamint az az értékrend, hogy a gazdaság és a társadalom jövőjét a nagy tudású, kreatív, vállalkozószellemű emberre kell alapozni.
Ennek a szemléletnek pedig meg kellene jelennie abban, hogy – a GDP-növekedési célok mellett – a humán vagyont jellemző egészségi és tudásmutatókra is célértékeket határozunk meg, amelyek eléréséért ugyanakkora erőfeszítéseket teszünk, mint a GDP-cél eléréséért.

Úgy is fogalmazhatnánk, hogy csak olyan GDP-növelő gazdaságpolitikát szabad folytatni, amely egyben a humán vagyon növelését is biztosítja. Hiszen korunk kiszámíthatatlan változásai közepette a harmonikus gazdasági és társadalmi előrelépés feltétele – ugyanúgy, mint Klebelsberg Kuno idején – ismét az alkotó ember. Vagy ahogy a gróf fogalmazott: „…nagyszabású alkotási vágyra van ma a magyar nemzetnek szüksége.” (Pesti Napló, 1928. október 28.)”

Forrás:
Nemcsak a GDP-t, a humán vagyont is növelni kellene; Csath Magdolna; Világgazdaság; 2020. július 7.
(A szerző a Nemzeti Verseny­képességi Tanács tagja, egyetemi tanár)
Lásd még:
Sustainable development in the European Union — Overview of progress towards the SDGS in an EU context — 2020 edition; Eurostat; 2020. június 22. (PDF)
Sustainable development in the European Union — Monitoring report on progress towards the SDGS in an EU context — 2020 edition; Eurostat; 2020. június 22. (PDF)
SDGs and me — 2020 edition; Eurostat; 2020. június 22. (PDF)

Útmutató az online platformok működéséhez

„A technológia fejlődésével a digitális tér sokszínű szolgáltatásai a mindennapjaink (kapcsolattartás, munka, vásárlás stb.) részévé váltak. Az online platformok nyújtotta lehetőségek új kérdéseket is felvetnek, hiszen egy-egy szolgáltató példátlan mennyiségű adattömeget kezelhet, ezen adatokat összekapcsolva pedig összetett felhasználói profilokat és kapcsolati hálókat alkothat, amelyek biztonsága, felhasználási célja, kezelése, továbbítása nem szabályozott és gyakran nem átlátható. Ezért hangsúlyosan merül fel az adataink biztonsága (adatgyűjtés, törlés jogának biztosítása, stb.) és a felhasználót célzó reklámok/találatok kérdésköre.
Jelen útmutató a Magyarországon leginkább elterjedt platformokra fókuszál, így a Facebook (a legnépszerűbb Facebook-termékek – az Instagram, a Messenger, a WhatsApp) és a Google (keresőmotor, térkép, YouTube, Gmail, adattárolási, adatmegosztási célú felhőalapú szolgáltatás stb.) szolgáltatásaira.”

Forrás:
Útmutató az online platformok működéséhez; Digitális Szabadság Munkacsoport; 2020. július 6.
A dokumentum letöltése PDF-ben

Go.AI: A mesterséges intelligencia geopolitikája

„Abishur Prakash geovizionárius, a Fortune500 csoport számos vállalatának tanácsadója. E könyvében bemutatja a mesterséges intelligencia (AI, MI) geopolitikát alakító hatásait, és több forgatókönyvet sorra vesz a jövőre nézve. Az AI új fejezetet nyit a geopolitika és a geopolitikáról való gondolkodás történetében, épp ezért a szerző már a kötet elején azt javasolja, hogy ne felejtsük el teljesen, de legalább egy időre függesszük fel a geopolitikáról alkotott eddigi elméleteinket és feltételezéseinket.

A mesterséges intelligencia fejlődését (a korábbi időszakokat meghatározó erőforrásokkal ellentétben) más törvényszerűségek vezérlik, az ugyanis nem nyerhető ki a természetből, hanem országok és vállalatok hozzák létre. Ezért (a történelem során először) a nemzetek geopolitikai értelemben vett sorsa nem csak azon alapul, hogy mi történik határaik között, vagy hol találhatók földrajzilag. Olyan új alapok jönnek létre, amelyek felett ő részben kontrollt gyakorolhatnak. Jelenleg a belépési pontok időszakát éljük, amikor a nemzetek még dönthetnek, hogy az AI meghatározóivá vagy a más nemzetek értékei alapján kialakított technológiák követőivé akarnak-e válni. Prakash szerint jelen pillanatban e döntés csupán ambíció és jövőkép kérdése.

Hová vezet az emberi agy és a gép összekapcsolása (egy elektronikai egység idegsejtekhez való illesztése) vagy az arc- és hangfelismerő alkalmazások elterjedése az élettereinkben? Hogyan kapcsolódik össze a gépi tanulás, az emberi agy analógiájára épített modellek (mesterséges neurális hálók) és a deep learning, ami a gépek saját adatfeldolgozási képességeinek önfejlődésén alapul? Prakash a nemzeti és globális szintű hatások taglalása mellett közérthető nyelven vezeti be az olvasót az AI-t alkalmazó technológiai összefüggésekbe.”

Forrás:
Go.AI: A mesterséges intelligencia geopolitikája; Abishur Prakash; Pallas Athéné Könyvkiadó; 2020. június 10.
(Közvetlenül a kiadónál nagyon jelentős árengedménnyel kapható a könyv.)

Kvantum-számítástechnika közérthetően

„A kvantum-számítástechnika egyre gyakrabban bukkan fel a hírekben: a Google elérte a kvantumfölényt; Kína teleportált egy kvantumbitet a Földről egy műholdra; a Shor-algoritmus veszélybe sodorta a jelenlegi titkosítási módszereinket; a kvantumkulcsmegosztás újra biztonságossá teszi a titkosítást; a Grover-algoritmus felgyorsítja az adatkeresést. De mit is jelent valójában mindez, és hogyan működik?

A kvantum-számítástechnika a kvantumfizika és a számítástechnika gyönyörű összefonódása, a számítástechnika izgalmas új ága, amely a 20. század fizikájának legnagyszerűbb ötletei közül néhányat beleilleszt a számítástudomány teljesen újszerű gondolkodásmódjába.

Ebben a könyvben Chris Bernhardt, a Fairfield University matematikus professzora a hétköznapi olvasót vezeti be a kvantum-számítástechnikába, amelyet véleménye szerint bárki megérthet, aki jártas a középiskolai szintű matematikában. Részletesen és közérthetően mutatja be az olyan alapfogalmakat, mint a kvantumbit, az összefonódás, a kvantumteleportálás és a kvantumalgoritmusok.

A könyv közelebb hozza az olvasóhoz a kvantum-számítástechnika távolinak és megérthetetlennek gondolt világát, a kötet végére érve pedig az is világossá válik az olvasó számára, hogy a kvantum-számítástechnika és a klasszikus számítástechnika nem két különálló tudomány, az előbbi valójában a számítástechnika alapvető formája.”

Forrás:
Kvantum-számítástechnika közérthetően; Chris Bernhardt; Pallas Athéné Könyvkiadó; 2020. június 3.
(Közvetlenül a kiadónál nagyon jelentős árengedménnyel kapható a könyv.)

Fontos változások jönnek a fizetéseknél Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank jelentése szerint – Fizetési rendszer jelentés 2020

„Nagyon sokat fejlődött a pénzforgalom az elmúlt hetekben, de ennek nincs vége. Szeptembertől bejönnek a vállalati kötegelt fizetések is az azonnali fizetési rendszerbe, biztonságosabbá válik az internetes kártyás vásárlás, jövőre pedig minden kereskedőnél lehet majd elektronikus úton is fizetni.

Izgalmas volt az elmúlt másfél év a hazai fizetési rendszerben – mondta Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a jegybank fizetési rendszerekről szóló sajtótájékoztatóján. A most megjelent Fizetési Rendszer Jelentés megállapítja, hogy intenzíven nő az elektronikus tranzakciók száma főleg a bankkártyás fizetések bővülése miatt. Az azonnali fizetési rendszertől is sokat vár a jegybank az elektronikus fizetések bővülése kapcsán.

Az elmúlt öt évben tíz százalékkal csökkent a készpénzhasználat részaránya a tranzakciókon belül mind számban, mint értékben. A mobiltárcák forgalma is dinamikusan nő, lassan áttérnek a bankkártyáról az emberek a mobiltelefonos fizetésre. Az elmaradásunk az uniós átlagtól az elektronikus tranzakciók terén folyamatosan csökken.

Számlacsomag már van jó, de kevesen használják

A legfontosabb gátja a további terjedésnek továbbra is az árazás. Az MNB szeretné, ha a bankok kínálnának olyan átalánydíjas csomagokat, amelyek korlátlan átutalást tartalmaznak fix havidíjért cserébe. Megjelentek ezek a csomagok, de kevés ügyfél használja még ezeket, ezen a téren előre kell lépni – mondta Bartha. Az MNB folyamatosan vizsgálja a bankokat, az elmúlt évben rekord összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki, 130, 8 millió forintot. Főleg a haladéktalan jóváírások elmaradása miatt akadtak problémák.

A visszaélések aránya alacsony, a legtöbb csalás az online vásárlásoknál történik, de ezen a téren javulást vár az MNB, ha bevezetik a PSD2-szabályozás által elvárt erős ügyfélhitelesítést, amely után már mobiltelefonos vagy valamilyen másik azonosító is kell majd a vásárlás jóváhagyásához. Az üzemzavarok száma is csökkent az elektronikus tranzakcióknál – ami örömteli fejlemény.

Az elmúlt évek legnagyobb fejlesztése az azonnali fizetési rendszer volt. Annyira jól sikerült, hogy az EU-ban is lehet, hogy lemásolják a magyarországi rendszert, amely kötelező minden hazai hitelintézetre. A bankközi térben 27,2 millió átutalás ment át 3838 milliárd forint összértékben. Ennél több pénz fordul meg a rendszerben, ebben az adatban ugyanis a bankon belüli utalások nincsenek bent. A tranzakciók 99 százaléka 5, 94 százaléka pedig 2 másodpercen belül végbemegy. Az utalások harmada a normál banki üzemidőn kívül megy végbe, és eddig 55 ezer másodlagos számlaazonosítót regisztráltak a bankoknál.

Nem lesz annyi sárga csekk

Bartha azt reméli, a sárga csekkek is hamarosan eltűnnek, vagy csökken a számuk, ha elindulnak tömegesen a fizetési kérelmek. Szeptember 1-től új funkciókkal bővül az azonnali fizetési rendszer, bekerülnek a vállalati kötegelt fizetések is, vagyis a fizetések is öt másodpercen belül megérkeznek majd.

Januártól minden kereskedőnél kötelezővé teszik az elektronikus fizetési lehetőség biztosítását, ahol online pénztárgép van. Folyamatosan indulnak a QR-kód alapú fejlesztések, amelyek egyszerűsítik a fizetéseket, emellett a bankok is folyamatosan dolgoznak a valós idejű csalásokat felderítő rendszereken, hogy csökkentsék a visszaélések számát.

Az azonnali fizetés mellett kihívást jelentett a bankszektor számára a PSD2-szabályok tavaly szeptemberi bevezetése is. Az erős ügyfélhitelesítés mellett az is újdonság, hogy megjelentek a harmadik feles szerelők (API), vagyis az úgynevezett nyílt bankolás, amely során fintech cégek nyújthatnak pénzforgalmi szolgáltatásokat bármely bank ügyfeleinek.

A csalásmonitoring is erősödik, eddig nem volt kötelező, de a jövőben azzá válik. Ha egy ügyfél vitatja a tranzakciókat, egy napon belül jóvá kell írni a pénzt a számláján. A 15 ezer forintos pin-kód mentes kártyás vásárlási limitet előíró kormányrendelet ugyan hatályát vesztette, de december végéig hatályban marad, és az MNB azt szeretné, ha tartósan megmaradna, mert a tapasztalatok pozitívak.”

Forrás:
Fontos változások jönnek a fizetéseknél Magyarországon; Herman Bernadett; Napi.hu; 2020. július 9.
Fizetési rendszer jelentés 2020; Magyar Nemzeti Bank; 2020. július 9. (PDF)
Lásd még:
MNB: ezek a fintech cégek alakítják át a pénzforgalmat; FinTechZone; 2020. július 10.

Törvények, rendeletek

Új funkcióval bővül az új típusú személyi igazolvány – 20/2020. (VII. 6.) BM rendelet

„Ezentúl a pénzforgalmi szolgáltatáshoz szükséges ügyfél-hitelesítésre is alkalmas lesz az új típusú személyi igazolvány, derül ki egy friss kormányrendeletből. A személyazonosító igazolvány tároló elemén elhelyezett szolgáltatásazonosító felhasználásával ellenőrizhető jogosultságok körét (tehát, hogy milyen típusú adatokat lehet digitálisan tárolni a személyin) bővítette a rendelet, amely egy hónap múlva fog érvénybe lépni…”

Forrás:
Új funkcióval bővül az új típusú személyi igazolvány; Index.hu; 2020. július 7.
20/2020. (VII. 6.) BM rendelet az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén elhelyezett szolgáltatásazonosító felhasználásával ellenőrizhető jogosultságok köréről szóló 36/2019. (X. 15.) BM rendelet módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny;2020. évi 162. szám; 2020. július 6.; 4540. o. (PDF)