Skip to main content

15. szám, 2021. április 12.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2021. április 6-április 9.

  • A Kormány 167/2021. (IV. 9.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet során az érettségi vizsgák 2021. május–júniusi vizsgaidőszakban történő megszervezéséről, valamint egyes köznevelést érintő eltérő szabályokról
    Magyar Közlöny; 2021. évi 61. szám; 2021. április 9.; 2225-2227. o. (PDF)
  • 166/2021. (IV. 7.) Korm. rendelet a védelmi intézkedések meghosszabbításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 60. szám; 2021. április 7.; 2189-2190. o. (PDF)
  • 165/2021. (IV. 7.) Korm. rendelet a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény médiaszolgáltatási díjfizetési kötelezettségre vonatkozó szabályainak a veszélyhelyzet során történő eltérő alkalmazásáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 60. szám; 2021. április 7.; 2188-2189. o. (PDF)
  • 164/2021. (IV. 7.) Korm. rendelet a villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére adott engedélyre vonatkozó veszélyhelyzeti szabályokról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 60. szám; 2021. április 7.; 2188. o. (PDF)
  • 1/2021. (IV. 6.) BM határozat a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának első fokozatáról szóló 144/2021. (III. 27.) Korm. rendelet 2. alcíme, 3. alcíme, 13. §-a és 14. §-a hatálybalépéséről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 58. szám; 2021. április 6.; 2182. o. (PDF)

Előadók jelentkezését várja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Magyar Közigazgatás Napjára

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem számos szakmai szereplő bevonásával és támogatásával szervezi a Közigazgatás Napja Tudományos Konferenciát 2021. június 23. napján, amely idén online formában (Microsoft Teams környezetben) kerül megrendezésre és fókuszában a közigazgatás fejlesztése áll. A konferencia hivatalos nyelve: magyar. A konferencián való részvétel ingyenes.

A konferencia célja, hogy a közigazgatás fejlesztéséhez, a fejlesztések tudományos igényű megtervezéséhez szükséges új tudományos eredményeket, kutatási területeket és gyakorlatban alkalmazható új vagy újszerű megoldásokat tematikus formában összegyűjtse, továbbá az érdeklődők számára lehetőséget biztosítson ezeknek az eredményeknek és a fejlődési trendeknek az áttekintésére és kölcsönös megismertetésére, valamint a vélemények ütköztetésére.

Tervezett szekciók:

  1. A közigazgatás reformja (jogi szabályozás, szervezet, funkciók, működés, személyzet)
  2. Digitalizáció és innováció (digitális államkormányzás, új technológiák, hálózatok)
  3. Adatvédelem és biztonság (stratégiák, szabályozás, technológia, oktatás)

Előadók jelentkezését várja az NKE a szekciókba a Kozigazgatas.Konferencia@uni-nke.hu e-mail címen:

  • Az előadói jelentkezés és az absztraktok leadási határideje: 2021. április 16.,
  • A jelentkezés során meg kell adni: az előadó nevét, intézményét, besorolását/beosztását, az előadás címét, a rövid tartalmi összefoglalót (500-1500 karakter), 3-5 kulcsszót és a választott szekciót,
  • Szekció előadások időtartama: 20 perc/prezentáció (15 perc előadás + 5 perc hozzászólás, vita).

A szervezők a beküldött absztraktokat előzetesen elbírálják, amely esetleges negatív eredménye a jelentkezés elutasítását vonja maga után.

Az előadások lektorált és elfogadott tanulmányainak publikálását a konferenciát követően elektronikus konferenciakiadványban biztosítja az NKE.

Főszervező: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar

Közigazgatás, politika

Egyre többet fizetünk elektronikusan, közölte Tállai András

„ Az elektronikus fizetés elterjedését számos intézkedés segíti, többek között a tavaly márciusban debütált azonnali fizetési szisztéma, a másfél millió forint feletti készpénzfizetési korlátozás, valamint az, hogy idéntől, ahol van online pénztárgép, ott elektronikusan is lehet fizetni – mondta az államtitkár.

Az elektronikus fizetési lehetőségek bővülése, az érintésmentes fizetés értékhatár felemelése, a készpénzhasználat visszaszorítása a járvány elleni mindennapos küzdelem fontos eszköze, hiszen csökkenti a fizikai kontaktusokat, és így a vírus terjedésének fékezésében és mihamarabbi legyőzésében is segíthet – tette hozzá a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Szerinte sokaknak jelent könnyebbséget, hogy január 1-je óta, aki online pénztárgéppel rendelkező kereskedőknél vásárol, már elektronikusan is fizethet. Jelenleg mintegy 203 ezer pénztárgép üzemel.

Tállai András kitért arra is, hogy 2020 tavaszán a Pénzügyminisztérium kezdeményezésére háromszorosára (ötezerről 15 ezer forintra) emelkedett az érintésmentes kártyák PIN kód nélküli értékhatára, ez az a koronavírussal szemben is hatékony fizetési mód, amikor még a PIN megadása miatt sem kell érintkezni a terminál nyomógombjaival.

A 2020. március 2-án debütált azonnali fizetési rendszert az Európai Unióban is példaértékűnek nevezte az államtitkár, aki szerint az azonnali fizetés népszerűségéről tanúskodik az is, hogy a rendszert üzemeltető GIRO Zrt. eddigi adatai szerint az elektronikus fizetések meglepően nagy hányadát éjjel vagy hétvégén indítják. Tavaly év végéig csaknem 114 millió azonnali fizetésben, több mint 21 ezer milliárd forintnyi összeg jutott el néhány másodperc alatt a címzettekhez. A rendszer biztosítja minden 10 millió forint alatti utalás öt másodpercen belüli célba érését – magyarázta Tállai András.

Mint mondta, 2013-ban a feketegazdaság elleni küzdelem egy fontos eszköze volt a készpénzfizetési korlát bevezetése, az elektronikus fizetés azonban tavaly óta már ennél is többet jelent: a koronavírus terjedését gátló, a védekezést segítő eszközzé vált.

Emlékeztetett arra, hogy a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózót bírsággal sújtják, ha másfél millió forint feletti összeget fizet ki készpénzben, amit az összeg elfogadójának is meg kell fizetnie, mértéke a korlát feletti összeg ötöde.

Tavaly a NAV több mint 230 esetben bírságolt a határ feletti készpénzes fizetés miatt, több mint egymilliárd forint bírságot szabott ki ezért. Az ilyen fizetések jogosultjainak 130 esetben, több mint 550 millió forint mulasztási bírságot kellett fizetniük – mondta az államtitkár.”

Forrás:
Egyre többet fizetünk elektronikusan ; Magyar Nemzet/MTI; 2021. április 11.

A Dél-Balaton Régió körforgásos gazdasági akcióterve

„A klímasemleges, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdaság megteremtését célzó Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) célkitűzéseivel összhangban Tab Város Önkormányzata elkötelezett a Dél-Balaton Régió körforgásos gazdaságának megteremtése iránt.

A Dél-Balatoni Régió körforgásos gazdasági akcióterve „Hulladékmentesen – a Dél-Balatoni Régió erőforráshatékonyságának megteremtése” címmel (Without Waste – Closing The Resource Loop in The South Balaton Region) jelent meg, angol nyelven. A cselekvési tervet a HÉTFA Kutatóintézet készítette, ITT érhető el.

A Dél-Balaton Régió célja egy olyan irányítási struktúra kiépítése, amely több érdekelt felet (önkormányzatok, civil és üzleti szféra, különös tekintettel a turizmusra) is magába foglal, valamint amely támogatja a körforgásos gazdaságot, lezárja a hulladékláncot és jelentősen csökkenti a keletkezett hulladék mennyiségét a régióban. A körforgásos hulladékgazdálkodási modellre való átállás javítja a régió alkalmazkodóképességét a külső, váratlan sokkok (pl. COVID-19, szezonalitás okozta hatások) által okozott kihívásokkal szemben, illetve fejleszti az erőforráshatékonyságot a térségben.

A cselekvési tervben szereplő és egymást kiegészítő kezdeményezések biztos és koherens szakpolitikai keretet nyújtanak. A cselekvési terv kiemelten támogatja fenntartható termékek és szolgáltatások, valamint a fenntartható üzleti modellek megteremtését. A régió kiemelt fontosságú hulladékáramai közé tartoznak a biológiailag lebomló hulladékok, valamint a papír és műanyag csomagolóanyagokból származó hulladékok, melyek mind fontos alapanyagai lehetnek egy új, körforgásos hulladékhasznosítási rendszernek.”

Forrás:
A Dél-Balaton Régió körforgásos gazdasági akcióterve; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége; 2021. április 8.

Hamarosan indul a Magyar falu vállalkozás-újraindítási program

„Hamarosan, még tavasszal indul a Magyar falu vállalkozás-újraindítási program, amelynek alapvető célja a beruházások ösztönzése – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.

György László közölte, hogy első körben 25 milliárd forint áll majd rendelkezésre a tíznél kevesebb embert foglalkoztató cégeknek. Egy társaság 2-10 millió forintot kaphat, a forrás kombinálható a 10 milliós újraindítási gyorskölcsönnel – tette hozzá.

A program lényegét az államtitkár úgy foglalta össze, hogy kistelepüléseken működő kisvállalkozások kis összegű támogatásokra pályázatnak. Ezek a juttatások a szintlépés lehetőségét jelentik a cégeknek – jegyezte meg.

A támogatás intenzitása legfeljebb 70 százalék, vagyis 100 forintonként maximum 70-et vállal át az állam a beruházás költségéből.

A forrás sok mindenre fordítható, egyebek mellett bérekre, gépekre, műhelyekre, információs technológiai fejlesztésekre és képzésekre is.

Az európai uniós követelmények miatt legalább egy lezárt üzleti évvel kell rendelkezni.

A részleteket a palyazat.gov.hu oldalra töltik majd fel.

György László azt hangoztatta, hogy nemcsak minden élet, hanem minden vállalkozás is számít.

Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos kiemelte, hogy az új pályázati lehetőség a Magyar falu programmal összhangban nyílik meg. Felidézte: a program – amelyre eddig 600 milliárd forintot fordított a kormány – már a harmadik évében jár. Arra törekszenek, hogy minden falusi ember életminősége javuljon – jelentette ki.

A program több pilléren nyugszik. Idesorolható a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok), amellyel már csaknem 20 ezer család élt, 100 milliárd forint értékben. Alacsonyabb rendű állami utakat 2500 kilométer hosszúságban újítottak vagy újítanak fel. Folyamatosan írnak ki pályázatokat önkormányzatoknak, egyházközségeknek, civil szervezeteknek, két év alatt 12 ezer nyertest hirdettek, 130 milliárd forint értékben indítottak fejlesztéseket; renováltak majdnem 3 ezer falusi épületet, intézményt – például szolgálati lakást, óvodát, iskolát -, hogy legyenek orvosok, pedagógusok. Idei újdonság, hogy a kisboltokat is meg akarják menteni, újra akarják nyitni – sorolta Gyopáros Alpár.

A kormánybiztos megjegyezte, hogy a Magyar falu program eddig kizárólag költségvetési forrásokból működött. Bár törekedtek európai uniós pénzek bevonására, ez csupán most válik majd valósággá. A Magyar falu vállalkozás-újraindítási programban legalább 2-3 ezer céget fognak támogatni, de akár az is lehet, hogy 5-6 ezret – közölte.”

Forrás:
Hamarosan indul a Magyar falu vállalkozás-újraindítási program; Miniszterelnökség; 2021. április 8.

Nemzeti Infektológiai Program – A járvány miatt új nemzeti egészségügyi program készül

„A nemzeti egészségügyi programok azokat a népegészségügyi jelentőségű betegségeket foglalják rendszerbe, amelyek Magyarországon a lakosság nagy részét érintik, amelyekben a legtöbben meghalnak, vagy megnyomorodnak. Ezek a betegségterületek a keringési-, a daganatos-, a mozgásszervi-, a mentális zavarok- és a gyermekkori betegségek.

A koronavírus világjárvány egy új nemzeti egészségügyi program megalkotására, kidolgozásának szükségességére hívta fel a figyelmet. Prof. Dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere kezdeményezésére készül a Nemzeti Infektológiai Program, amelyet a Dél-Pesti Centrumkórház főigazgatója, Prof. Dr. Vályi-Nagy István koordinál.

A Nemzeti Infektológiai Program ugyanolyan struktúrában és tartalommal épül fel, mint a másik öt nemzeti egészségügyi program. Tartalmazza az elsődleges, másodlagos prevenciót, a diagnózist, a terápiát, az intézményi struktúrát, a kutatást, az oktatást. A program országos infektológiai rendszer kiépítését tervezi meg, emellett mind a COVID-19 járvány legyőzéséhez, mind jövőbeli járványok megelőzéséhez, gyógyításához, rehabilitációjához, magasszintű struktúrát, infrastruktúrát, humán erőforrást és szakmai tartalmat biztosít.

A Nemzeti Infektológiai Programba illeszkednek majd be azok a kutatások, amelyeket az emberi erőforrások minisztere irányításával az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT), az érintett szakmai kollégiumi tagozatok és az Országos Infektológiai Intézet dolgozott ki.”

Forrás:
Készül a Nemzeti Infektológiai Program; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2021. április 7.

Ülésezett a Zala Megyei Területi Településrendezési és Építészeti-Műszaki Tervtanács

„ A Zala Megyei Területi Településrendezési és Építészeti–Műszaki Tervtanács 2021. április 8-án tartotta soron következő rendes ülését a zalaegerszegi Megyeháza Deák termében, amelyen dr. Sifter Rózsa kormánymegbízott, Lengl Zoltán állami főépítész, valamint a tervtanács tagjai vettek részt.

Dr. Sifter Rózsa köszöntőjében elmondta: a Zala Megyei Kormányhivatal 2015. április 1-jétől látja el az állami főépítészi feladatokat, amikor a korábbi több megyére vonatkozó illetékességet megyei szintre osztották szét. A feladatellátáshoz kapcsolódóan a Zala Megyei Területi Településrendezési és Építészeti-Műszaki Tervtanács 2015. november 20-án alakult meg. Az akkori hatáskörnek megfelelően a tervtanács feladata – a településrendezési eszközök megalkotásának és módosításának előzetes véleményezésén túl –, a másodfokú építéshatósági engedélyezési eljárásokhoz kapcsolódott.

A 2020. április 1-jével bevezetett egyfokú közigazgatási hatósági feladatellátás következtében a testületnek a tavalyi évben kizárólag a településrendezési eszközök véleményezésében, és a korábbi időszakból még áthúzódó másodfokú eljárásokban volt hatásköre – folytatta a kormánymegbízott.

Majd hangsúlyozta: az idei év januárjában bevezetett változások következtében mind az országos, mind pedig a területi építészeti-műszaki tervtanácsok többletfeladatot kaptak. A kiemelten védett műemlékeinkkel kapcsolatban – mint például a keszthelyi Festetics kastély, a türjei prépostsági templom és premontrei rendház – valamennyi hatósági feladathoz kapcsolódó előzetes szakmai véleményezést az országos tervtanács végzi, ugyanakkor a védett műemlékekhez, valamint a műemlék környezetében és a műemléki jelentőségű területen az új és meglévő épületek építési tevékenységéhez kapcsolódó építészeti tervek vonatkozásában a területi tervtanácsok fognak véleményt alkotni és javaslatokat tenni.

Várható szép és jelentős feladatai lesznek a területi tervtanácsnak, mint például a zalaegerszegi volt Korona Szálló épület felújításának engedélymódosítása, a korábban helyőrségi klubként működő volt Gráner-ház, valamint a keszthelyi Balaton Szálló emblematikus épületeinek felújításához kapcsolódó tervek előzetes véleményezése, a tervezési folyamat szakmai támogatása – részletezte a jövőbeli terveket a kormánymegbízott.

A megnövekedett feladatok miatt szükségessé vált új tagok felvétele is a tanácsadó testületbe. Az ülésen a tervtanács tagjai elfogadták az ügyrend módosítását, amely a feladatkör módosítása, illetve a gördülékenyebb és hatékonyabb ügymenet biztosítása miatt vált szükségessé.

A tanácsadó-véleményező testület tagjai (10 fő), olyan – a területi építész és mérnöki szakmai kamara által ajánlott, dr. Sifter Rózsa kormánymegbízott által felkért – építészek, akik a településrendezésben illetve az építészeti-műszaki tervezésben kiemelkedő, magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek. A kérelmek elbírálásának vonatkozásában az állandó tagok mellett az önkormányzati főépítész és az országos főépítész által delegált tag is részt fog venni az egyedi ügyek elbírálása során.

A tervtanács elnöki feladatait az állami főépítész látja el, illetve a feladatellátás támogatását – munkaszervezeti szinten – a Zala Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Irodája fogja végezni.”

Forrás:
Ülésezett a Zala Megyei Területi Településrendezési és Építészeti-Műszaki Tervtanács; Zala Megyei Kormányhivatal; 2021. április 9.

Közigazgatási, politikai informatika

Megújult a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összefoglaló (STADAT) on-line statisztikai felülete

„Megújult a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összefoglaló (STADAT) táblagyűjteménye. A felhasználói vélemények alapján módosított, akadálymentesített, mobilra optimalizált felületen továbbfelhasználásra alkalmas formátumban is lekérhetik a felhasználók az adatokat.

2021. április 6-tól a felhasználók bővebb tartalommal, megváltozott szerkezettel és új funkciókkal érhetik el a legfontosabb statisztikai adatokat, mutatókat összefoglaló (STADAT) táblákat a www.ksh.hu oldalon.

A mobilra optimalizált, akadálymentesített táblarendszer számos kényelmi szolgáltatással bővült. Így például a nagyméretű táblákat már lapozás nélkül, görgetéssel tanulmányozhatják az érdeklődők, az új formátumban (xlsx, CSV) letölthető állományok pedig jelentősen megkönnyítik számukra az adatok további felhasználását és elemzését. A korábbi ikonok helyett a felhasználók egy közös menüben találhatják meg a táblához kapcsolódó további információkat, az adatok megértését pedig lábjegyzetek, jelmagyarázatok és módszertani megjegyzések is segítik. Két új témakörrel – időmérleg, sport – bővült a gyűjtemény, és megváltozott a táblák tartalomjegyzék szerinti rendszerezése is: az oldal látogatói négy szinten – témakör, időszak, terület, és táblasorszám alapján – kereshetik az őket érdeklő adatokat. A tartalomjegyzékben látható a legutolsó és a következő frissítés dátuma is, így minden érdeklődő előre tájékozódhat, mikor aktualizálódnak a legközelebb az adattáblák.

Annak érdekében, hogy a már megjelent publikációk hivatkozásai elérhetőek maradjanak, a korábbi struktúrájú táblagarnitúrák továbbra is rendelkezésre állnak a KSH honlapján, de az adatok 2021. április 6-tól már csak az új STADAT-ban frissülnek. A KSH a régi STADAT-táblákat használók eligazodását az új rendszerben a táblákhoz rendelt fordítókulcsokkal, illetve egy, a változásokat ismertető segédlettel szolgálja.

A megújult STADAT-táblák a következő linken érhetők el: http://www.ksh.hu/stadat”

Forrás:
Megújult a STADAT-táblakészlet, 2021.04.06.; Központi Statisztikai Hivatal; 2021. április 6.

Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) és az európai adatvédelmi biztos (EDPS) közös véleménye a vakcinaútlevélre (digitális zöld tanúsítvány) vonatkozó javaslatokról

„Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) és az európai adatvédelmi biztos (EDPS) közös véleményt fogadott el a digitális zöld tanúsítványról (Digital Green Certificate). A digitális zöld tanúsítvány célja, hogy megkönnyítse az unión belüli szabad mozgást a koronavírus-járvány alatt azzal, hogy interoperábilis keretet hoz létre az oltást, tesztelést és felgyógyultságot bizonyító tanúsítványok kibocsátására, ellenőrzésére és elfogadására.

E közös véleményével az EDPB és az európai adatvédelmi biztos felkéri a társjogalkotókat annak biztosítására, hogy a digitális zöld tanúsítvány teljes mértékben összhangban álljon a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogszabályokkal. Az EU és az Európai Gazdasági Térség valamennyi országának adatvédelmi biztosai kiemelik annak szükségességét, hogy csökkenteni kell az uniós polgárok és a lakosok alapvető jogait érintő kockázatokat, amelyek a digitális zöld tanúsítvány kiállításából eredhetnek, beleértve annak esetleges nem szándékos másodlagos felhasználását is. Az EDPB és az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy a digitális zöld tanúsítvány használata semmilyen módon nem vezethet az egyének közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetéséhez, és teljes mértékben összhangban kell lennie a szükségesség, az arányosság és a hatékonyság alapelveivel. Tekintettel a javaslat által előterjesztett intézkedések jellegére, az EDPB és az európai adatvédelmi biztos úgy véli, hogy a digitális zöld tanúsítvány bevezetését átfogó jogi keretnek kell kísérnie.
…
A koronavírus-járvány által okozott jelenlegi vészhelyzetben az EDPB és az európai adatvédelmi biztos ragaszkodik a hatékonyság, a szükségesség, az arányosság és a megkülönböztetésmentesség elvének tiszteletben tartásához. Az EDPB és az európai adatvédelmi biztos megismétli, hogy az írás pillanatában kevés tudományos bizonyíték látszik arra vonatkozóan, hogy a vírus elleni oltás milyen immunitást okoz, és az ilyen hatás meddig tarthat. De a tudományos bizonyítékok naponta nőnek.

Ezenkívül még nem teljesen ismert, hogy az oltás mennyire hatékony a fertőzések megakadályozásában. A javaslatnak világos és pontos szabályokat kell meghatároznia a digitális zöld tanúsítvány hatályára és alkalmazására vonatkozóan, és megfelelő biztosítékokat kell előírnia. Ez teszi lehetővé, hogy az egyéni adatok hatékony védelmet kapjanak az esetleges megkülönböztetés kockázatával szemben.

A javaslatnak kifejezetten tartalmaznia kell, hogy az EU tagállamai nem engedélyezik az egyének adataihoz való hozzáférést és azok későbbi felhasználását a világjárvány befejezése után. Az EDPB és az európai adatvédelmi biztos ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a javasolt rendelet alkalmazását szigorúan a jelenlegi koronavírus-járvány által okozott válságra kell korlátozni.

A közös vélemény konkrét ajánlásokat tartalmaz a javaslat által érintett adatkategóriák további tisztázására, az adattárolásra, az átláthatósági kötelezettségekre, valamint az adatkezelők és a személyes adatok feldolgozásához szükséges feldolgozók azonosítására.”

Forrás:
EU data protection authorities adopt joint opinion on the Digital Green Certificate Proposals; European Data Protection Supervisor; 2021. április 6.
EDPB-EDPS Joint Opinion on the Digital Green Certificate; European Data Protection Supervisor; 2021. március 31. (PDF-ben letölthető)

Facebook: Egyszerű technikai hiba miatt esett vissza több magyar politikus facebookos oldalának elérése

„Nem szándékosság okozta, hogy az elmúlt napokban visszaesett több magyar politikus facebookos oldalának elérése – közölte a közösségi oldal péntek éjjel.

Rövid vizsgálódás után kiderült, hogy egyszerű technikai hiba miatt tapasztalhatta több hazai politikus, hogy bejegyzései kevesebb emberhez érnek el. A Facebook szóvivője péntek éjjel kérdésünkre úgy válaszolt, a hiba több országban is okozott hasonló jelenséget. De már elhárították.

Pénteken napközben Donáth Anna, Dömötör Csaba, Fekete-Győr András, Hollik István és Karácsony Gergely is hangot adott facebookos panaszának. A felsorolásból jól látszik, a gond egyaránt érintette a kormánypárti és az ellenzéki politikusok oldalait.

Mindezzel együtt érdemes tudni róla, hogy a Facebook több országban is azzal kísérletezik, hogy visszafogja a hírfolyamban megjelenő politikai tartalmakat, hogy más témáknak adjon nagyobb hangsúlyt. Egy ilyen változtatás, ha esetleg valóban bevezetik a közeljövőben világszerte, különösen érzékeny lesz Magyarországon a 2022-es országgyűlési választások előtt.”

Forrás:
Facebook: Egyszerű technikai hiba volt a magyar politikusok visszafogása, de már elhárult; HVG.hu; 2021. április 10.

Informatika, távközlés, technika

Vidéken fejleszt hálózatot 12 milliárdból a Magyar Telekom

„A Magyar Telekom hálózatfejlesztéseinek további lendületet ad, hogy a vállalat az elmúlt években pályázaton 11,6 milliárd forint európai uniós és kormányzati támogatást nyert el több tucat magyarországi járás vezetékes hálózatfejlesztésére a Szupergyors internet programban (Szip) – közölte a cég szerdán.

A vállalat a közelmúltban adta át az új optikai távközlési hálózatot a kunhegyesi járásban. A négy települést – Tiszabura, Tiszabő, Tiszagyenda, Tiszaroff – érintő fejlesztés többek között gigabites sebességű internetet tesz lehetővé közel 3400 háztartás és cég számára.
A vállalat a fejlesztéshez 232,51 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el az „Új generációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése” elnevezésű pályázaton a Széchenyi 2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP).

A cigándi járásban átadott új optikai hálózat 1500 háztartást és vállalkozást érint négy településen: Dámóc, Kisrozvágy, Tiszacsermely, Tiszakarád. A beruházáshoz 242,21 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a Telekom a GINOP-ból.

Emlékeztetnek: a Magyar Telekom saját forrásaiból 2015 óta intenzíven fejleszti vezetékes hálózatát. Így már közel 2,5 millió otthon és vállalkozás számára kínál gigabites sebességet, vagyis az általa lefedett pontok 58 százaléka már képes az elméleti gigabites sebességre.

2016 és 2020 között a cég közel 258 milliárd forintot költött Magyarországon a mobil- és vezetékes hálózatainak infrastruktúra-fejlesztésére. Tavaly minden eddiginél több optikai elérést épített: 377 ezer új optikai elérést létesített, 117 ezer kábeles elérési pontot pedig gigabitképessé fejlesztett. Az elmúlt évben 310 településen zajlott optikai fejlesztés, és jelenleg már 888 településen érhető el az optikai hálózat.

Az idén is folytatódik a Telekom gigabites hálózatának fejlesztése, a tavalyihoz hasonló nagyságrendű új optikai elérést tervez a cég. Hosszabb távon cél a rézhálózat fokozatos kiváltása – közölték.”

Forrás:
Vidéken fejleszt hálózatot 12 milliárdból a Magyar Telekom; Világgazdaság/MTI; 2021. április 7.
Lásd még: Minden eddiginél több optikai elérést épített tavaly a Telekom – Hálózatán a gigabites elérési pontok száma közel 2,5 millió; Magyar Telekom; 2021. március 1.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Projektmenedzseri szakirányú továbbképzés indul a Corvinus Egyetem a PMI Budapest, Magyar Tagozat együttműködésében

„Stratégiai megállapodást kötött a Corvinus és a PMI Budapest: közös projektmenedzser szakirányú továbbképzést indítanak 2021. szeptemberétől.

A Budapesti Corvinus Egyetemen a PMI Budapest, Magyar Tagozat szakmai támogatásával nemzetközi, angol nyelvű, posztgraduális oklevelet adó, projektmenedzser szakirányú továbbképzési szakot indít 2021. szeptember elsejével. A szakon olyan projektmenedzsereket képeznek majd, akik közepes komplexitású hazai és nemzetközi projektekben egyaránt megállják a helyüket. A képzés a partnerség keretében folyamatosan fejlődik annak érdekében, hogy a program megfeleljen a dinamikusan változó piaci követelményeknek, amely garanciát jelent a végzett hallgatók naprakész tudására.

A PMI Budapest, Magyar Tagozat szakmai támogatást nyújt a Budapesti Corvinus Egyetemnek óraadó oktatók delegálásában a közösen kijelölt tárgyak oktatásához, továbbá a tananyagfejlesztésbe is bekapcsolódik…”

Forrás:
Új szakot indít a Budapesti Corvinus Egyetem; Computerworld; 2021 április 5.

Termelői piac digitális platformon

„ Online platformon köti össze közvetlenül a mezőgazdasági termelőket, kézműveseket és élelmiszer-előállítókat a fogyasztókkal a Digitális termelői piac program részeként március elsején elindított Közértplusz.hu. Az egyelőre tesztüzemmódban futó kezdeményezés garantálja, hogy minőségbiztosított termékek kerülnek a piacra. A projekt a Széchenyi István Egyetem szakmai mentorálásával, a Digitális agrárstratégia és a Digitális jólét program részeként, a kormány veszélyhelyzeti támogatásából valósul meg.

Az élelmiszer-logisztikai hálózat sérülékenységére és kiszolgáltatottságára derült fény a koronavírus-járvány nyomán, ezzel párhuzamosan pedig előtérbe kerültek az online élelmiszer-kereskedelmi megoldások. A magyar kistermelők logisztikai erőforrásaikra, illetve a futárszolgálatokat igénybe véve próbáltak helytállni az online piacon. Azonban a házhoz szállítás területén az erős logisztikai hálózatú multinacionális áruházláncoknak egyrészről jelentős versenyelőnyük van, ezért elsősorban ezek bevételét növelte az online élelmiszer-vásárlás bővülése. Másrészről az élelmiszer-kereskedelem kiszolgálására még ezek a logisztikai hálózatok sem voltak felkészülve, az élelmiszerek tárolásához, szállításához szükséges hűtőkapacitások nem állnak rendelkezésre a megfelelő mértékben.

– Világossá vált, hogy elengedhetetlen egy alternatív élelmiszer-logisztikai hálózat kialakítása, amellyel vészhelyzetben is, akár országos szinten ellátható a lakosság minőségi magyar termékekkel.

Ezt szolgálja Magyarország legújabb online termelői piaca, a Közértplusz.hu – ismertette a Magyar Nemzettel Czermann János, a Digitális termelői piac program projektvezetője. Mint részletezte, a március elsején elindított Közértplusz.hu rövid ellátási láncot biztosít, tehát közvetlenül köti össze a mezőgazdasági termelőket, kézműveseket a fogyasztókkal és más felhasználókkal. Egyúttal garantálja, hogy minőségbiztosított termékek kerülnek piacra, a fogyasztóvédelmi előírások maradéktalanul érvényesülnek, feladata a fogyasztók teljes körű logisztikai kiszolgálása is.

A Digitális termelői piac a győri Széchenyi István Egyetem szakmai mentorálásával, az egyetem innovációs erőforrásainak és tangazdaságának szerepvállalásával valósul meg. Az intézmény ugyanakkor a kutatás-fejlesztés több területén, így a logisztika és csomagolástechnológia, továbbá a minőségbiztosítás, valamint az egészséges életmód és a fogyasztói szokások feltárásában is részt vesz.

A programról a kormány a Digitális agrárstratégiáról szóló határozatában rendelkezett. A veszélyhelyzet kapcsán több hazai termék értékesítését támogató online szolgáltatás is elindult, például az Agrárminisztérium, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara égisze alatt. Ezek a felületek szintén segítik a fogyasztók és a termelők egymásra találását.

– A rendszerünk elkészültét követően garantáljuk a digitalizációt, a minőségbiztosítást, a megfelelő marketinget és a logisztikát a termelői és a fogyasztói oldalnak is – fogalmazott Czermann János.

– A jelenlegi trendekkel ellentétben törekszünk arra, hogy minél kisebb készleteket tartsunk raktáron és a friss árut közvetlenül a termelőtől szállítsuk a vevőinkhez, vállalva akár a hosszabb kiszállítási időt is, ugyanakkor a kosár tartalma három napon belül még ezzel együtt is garantáltan megérkezik a fogyasztóhoz – tette hozzá.

A tesztüzemmódban három régióra osztották fel hazánkat: ez magában foglalja az M1-es autópálya vonalát Győrig, többek között Tatával, Tatabányával, Etyekkel és Bábolnával, az M5-ös autópályát Szegedig Kecskeméttel, Kiskunfélegyházával és Lajosmizsével, valamint Budapestet és az agglomerációt mások mellett Érddel, Diósddal, Fóttal és Mogyoróddal. Czermann János elmondta, hogy a projekt végére szeretnék lefedni az ország minden régióját a házhoz szállítással, és a tesztüzem tapasztalataira építve idén nyáron elindítani a végleges webshopfelületet a lakossági és az éttermi ügyfeleknek.

A tervek szerint a vetőmagtól az asztalig nyomon követhető lesz minden termék. A kezdeményezés az országos logisztikai kapacitás rendelkezésre bocsátásával elősegíti a kistelepülések boltjainak áruellátását is.”

Forrás:
Termelői piac digitális platformon; Somogyi Orsolya; Magyar Nemzet; 2021. április 11.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. április 12.
A koronavírus járvány „digitális öröksége” a diplomáciában

Ilan Manor, a téma neves oxfordi kutatója a napokban megjelent legújabb tanulmányában a digitális diplomácia jövőbeli fejlődési irányait latolgatta. A hirtelen jött, és az emberi élet szinte minden aspektusát felforgató koronavírus világjárvány természetesen egy csapásra megváltoztatta a diplomáciai tevékenységek mindennapjait is. Az évtizedes szárnybontogatásra visszatekintő digitalizáció a nemzetközi kapcsolatokban is eszközök, lehetőségek egész sorát kínálta a különleges helyzet nehézségeinek feloldására. Szokás azt is mondogatni szakértői körökben, hogy a COVID-19 pandémia tulajdonképpen nem generált merőben új jelenségeket, ám érezhetően felgyorsította a már meglevő, létező trendeket. Ez a megállapítás helytállónak látszik a külkapcsolati munka digitalizációjában is, hiszen az IKT-eszközök beemelése a diplomáciai munkába már jó ideje tartó átalakításnak tekinthető, ami bizonyos mértékben mérettől függetlenül elérte valamennyi külügyi apparátust az elmúlt másfél évtizedben. 2020 tavaszától a koronavírus globális méretű elharapózásával párhuzamosan általánossá vált az elektronikus eszközök és megoldások alkalmazása a diplomácia néhány meghatározó funkciójának „életben tartására” a hirtelen megváltozott viszonyok, a nemzetközi személyforgalom szinte teljes leállása, a személyes fizikai kapcsolattartás minimálisra szorítása mellett. Bár a globális vészhelyzetnek még messze nincsen vége, ám a vírusfertőzés gyökeres eliminálásának ígéretét hordozó oltóanyagok megjelenésével, a tömeges vakcináció megindulásával már legalábbis láthatóvá váltak az élet fokozatos normalizálódásának időbeni körvonalai is. Éppen ezért tartotta elérkezettnek az izraeli származású kutató, hogy számot vessünk azzal: melyek lehetnek a diplomáciai gyakorlat mostani „vészkorszakának” olyan szegmensei, olyan technológiái és eszközei, amelyek jó eséllyel velünk maradnak majd akkor is, ha fokozatosan visszatér az élet a normális kerékvágásba. Nézzük, miket sorol ebbe a körbe Manor!

A videokonferencia eszközök nyilvánvalóan első helyen szerepelnek ebben a felsorolásban. A világ külügyi szervezetei, a minisztériumoktól kezdve a külországokba helyezett képviseletekig a különleges egészségügyi helyzet első napjaitól kezdve kezdték általánosan használni a Zoom-szerű online kapcsolattartó platformokat. Noha a gyerekbetegségek kinövése még nem tekinthető lezártnak, és a most használatos (készen kapott, üzleti-oktatási termékként már valójában forgalomban levő) eszközök sok kívánni valót hagynak maguk után, a videokonferencia eszközök diplomáciai alkalmazásában rejlő lehetőségek minden érintett szervezet számára nyilvánvalók. Az ilyen IKT-megoldások relatíve könnyen kezelhető, széles körben elérhető eszközt kínálnak a külügyi szolgálatok házon belüli kapcsolattartásához éppen úgy, mint a bilaterális, vagy akár multilaterális diplomáciai tevékenységek folytatásához. Szerepük a gyors konzultációktól a több fordulós tárgyalásokon át a sokszereplős nemzetközi ülésszakok lebonyolításáig jó néhány munkafolyamatban nyilvánvaló. A képzésekben (továbbképzésekben) betöltött szerepük is fontos alkalmazássá teszi őket a továbbiakban is a külügyi munkában. Feltételezhető ugyanakkor, hogy a szakma egyes szereplői (például a nagyobb multilaterális szervezetek) saját videokonferencia platformokat fognak kifejleszteni, a sajátos igényekhez már a kezdetektől hozzáigazítva az eszközök funkcionalitását.

A második olyan technológia, ami bizonyosan túléli majd a COVID-időszakot, véli Ilan Manor, az a chatbotok világa lesz. Tegyük azért hozzá: ezen aligha van mit csodálkozni, ugyanis az ilyen „beszélgető robotok” alkalmazása a diplomáciai, külszolgálati tevékenységekben évekkel megelőzte a mostani vírusjárványt, és a pandémia tulajdonképpen nem is igazán gyorsította fel külügyi alkalmazásukat. Ezek az eszközök elsődlegesen a konzuli tevékenységekben kaphatnak kulcsszerepet – és ezen a területen próbálgatták különleges adottságaikat a megelőző években is. A chatbotok ugyanis különösen alkalmasak az egyszerűbb (szabványos jellegű), igazgatási témájú ügyek (honosítási kérelmek, házassági és gyermekjogi témák, örökségekkel kapcsolatos ügyintézés), illetve természetesen az állampolgári érdekképviselet (rendkívüli helyzetbe került állampolgárok külföldön történő segítése) intézésében.
Valószínűleg a külügyminisztériumi munka eszköztárában maradnak a jövőben is a big data alapú modellező technológiák. A járvány gyorsan változó, soktényezős folyamatainak előrejelzésére több külügyi szervezet alakított ki olyan „hadműveleti termeket”, ahol különböző érintett szakmák képviselői dolgoztak együtt diplomatákkal a várható járványfolyamatok modellezésén. A cél az volt, hogy ezzel segítsék a szükségessé váló külügyi műveleteket (például állampolgárok gyors hazamenekítésének szervezését, nemzetközi eszközbeszerzéseket). Az ilyen tömeges adatelemzésen alapuló predikcióknak a jövőben is komoly szerepe lehet a diplomáciai tevékenységek (például nemzetközi segélyezések, vagy krízishelyzeti beavatkozások) szervezésében.
The digital legacy of COVID-19
https://www.e-ir.info/2021/04/02/the-digital-legacy-of-covid-19/; Ilan Manor; E-International Relations; 2021. április 2.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Az orosz medve és az amerikai lajhár: a virtuális karikatúrák a digitális közkommunikációban
Erősen tartja magát az a szakmai nézet, hogy a humornak a modern kor digitális közdiplomáciájában meghatározó szerepe lehet. Az ilyen 21. századi „public diplomacy” ugyanis döntően a közösségi média platformokban rejlő lehetőségekre támaszkodik annak érdekében, hogy a korábbinál jóval szélesebb körben (ugyanakkor viszont jóval személyre szabottabb módon) érjék el egy ország külpolitikájának alakítói a célországok (vagy általában a világ) közvéleményét. Ezeknek a közösségi párbeszédfórumoknak az egyik markáns jellemzője a „vicces” (vagy legalábbis annak gondolt) elemek roppant népszerűsége. Az online terekben zajló kommunikációnak fontos elemeivé váltak az ún. mémek, magyarul a digitális karikatúrák. Ezek a számítógépes grafikai eszközökkel készített (álló, vagy mozgóképes) karikatúrák a nemzetközi politikai kommunikációban, a digitális diplomáciai közlésekben is nagy szerepet kapnak. Vannak ennek a műfajnak elismert „művészei” a diplomáciai életben: elsősorban Izraelt szokták itt említeni, de az orosz diplomáciai kar online szekciói is híresek az ilyen képi szatíra ügyes alkalmazásáról. A közelmúltban az amerikai hadügyminisztérium, a Pentagon is kedvet kapott ilyen kommunikációs elemek alkalmazására, ám a fegyver visszafelé sült el. Mint a fejlesztési folyamat nyilvánosságra került dokumentációjából kiderült, a gyermekien egyszerű mémecske (amelyben egy – ugyan mi mást – vörös csillagos usankát viselő orosz medve hoz mérgező kiberajándékokat a gyanútlan felhasználóknak) egy irtózatosan hosszú, nehézkesen csikorgó bürokratikus folyamatban született meg. Ráadásul e bonyolultnak aligha nevezhető rajzocskához csaknem egy hónapnyi munka, és rengeteg erőforrás szükségeltetett. Ennek folytán a remek fegyvernek szánt mém a Pentagont tette nevetségessé szakmai körökben.
FOIA (Freedom of Information) tájékoztatás-kérésre adott válasz; US Department of Defense Cyber Command; 2021. február 10.

Eurovízió – a kulturális diplomácia hattyúdala
Ha valaki azt gondolná, pusztán az elnevezésből kiindulva, hogy az Eurovíziós Dalfesztivál az egy dalfesztivál – akkor nem is járhatna távolabb az igazságtól. Bár különféle zeneszámokkal is kapcsolatban áll ugyan, valójában alapvetően egy geopolitikai eszközről van itt szó. Hova tovább: egy fegyverről. Hajdanán, a hidegháborús korszakban, amikor életre hívták, akkor is volt politikai funkciója. A lassú olvadást hozó enyhülés kezdetén is volt geopolitikai vetülete, ám akkor még egy sokkal békésebb vetélkedés eszközeként tekintettek rá. A legjobb értelemben vett kulturális diplomácia egyik (akkor újszerű és népszerű) eszközeként szolgálta a különféle nemzetek közti kapcsolatépítést. Nem okozott drámát, ha az egyik „táborhoz” tartozó Magyarországon a rádió élőben közvetítette a másik „táborhoz” tartozó Franciaország fülbemászó versenydalát. Ennek a békevilágnak a jelek szerint vége. Az Eurovíziós fesztivál szervezői idén végérvényesen elutasították a belaruszok által nevezni kívánt versenyszámot, arra hivatkozva, hogy annak „politikai áthallásai” vannak. A dal szövege a Lukasenko kormány ellen fellépő ellenzék „megrendszabályozását” helyezi kilátásba – állítják. Már pedig, mondják a szervezők, ezen a fesztiválon a politikának nincsen helye. Ez az álláspont azonban korántsem érvényesül következetesen. Néhány éve ugyanis Ukrajna versenyszámában semmi kivetnivalót nem talált a nyugat-európai szervezőgárda, noha az nem csupán valamiféle „áthallásokat” hozott, hanem a krími tatárok Sztálin parancsára történő kitelepítésének történetét énekelte meg. Két szomszédos ország (Belarusz, illetve Ukrajna), két poszt-szovjet állam, és mégis mennyire eltérő megítélés. A geopolitikai szembenállás, sőt konfrontáció láthatóan egyre kevésbé becsüli a kulturális diplomácia „szelíd vetélkedésre” épülő eszközeit.
Belarus banned from Eurovision over song lyrics; BBC; 2021. március 27.
Ukraine’s Eurovision song mourns Moscow purge of Crimean Tartars; Matthia Williams; Reuters; 2016. február 22.

Kínát kritizáló brit képviselő panaszkodik: üldözik őt a közösségi terekben
A Kínával szembeni koordinált nyugati fellépés egyik fő harcmezejévé az ún. „hszincsiangi gyapot-ügy” vált az elmúlt hetekben. Nyugati kormányok (és az ellenőrzésük, vagy befolyásuk alatt álló média) összehangolt kampányban lép fel a kínai hatóságok azon politikája és gyakorlata ellen, ahogy azok a Hszincsiang tartományban élő muszlim kisebbséget kezelik. A politikai állásfoglalások mellett ezúttal a „kemény diplomácia” eszköztárának, azaz a szankciós politikáknak is jelentős szerepet szánnak. A kínai diplomácia az utóbbi időkre jellemzően „asszertív” stílusban és formában igyekszik visszavágni, és ez a napokban egy digitális diplomáciai konfliktusmezőt teremtett Nagy-Britanniában. Az egyik alsóházi brit képviselő, Nusrat Ghani ugyanis arra panaszkodik, hogy a kínai diplomáciai testület tagjai „üldözőbe vették őt” a közösségi média tereiben. A kínai nagykövetség Twitter-üzenetekben fogalmazta meg, hogy a muszlim ujgurok Kínában történő elnyomásáról szóló vádak hamisak. A képviselőnő panaszát felkarolta a brit kormány, azzal vádolva Kínát, hogy követsége „Twitter üzenetekkel bombázza” a képviselőnőt, és ezzel „megfélemlítő módon” lép fel a brit törvényhozás tagjai ellen a közvélemény formálásában mind nagyobb teret kapó online platformokon.
MP complains of being ’bombarded’ by China on social media over Uighur report; Andrew Woodcock; Independent; 2021. március 23.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: kiberbiztonság – 2021. április 12.
Fake news: igénytelenség vagy tudatos hadviselés?

„ A fake news használata a hadviselés gyakorlatából ered, de a politika is ugyanazzal a céllal alkalmazza: sokakhoz eljuttatni a stratégiai szempontból fontos információkat. A megtévesztő és a félrevezető hírek, valamint a politika kapcsolatáról tartott online tudományos előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

Az álhírek kérdése viszonylag gyakran előkerül a politikai kommunikációban. Nem mindegy azonban, hogy a fake news egy másik ország befolyásolására tesz kísérletet, vagy csak egy valótlan hír meggondolatlan megosztásáról van szó a közösségi médiában – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője.

Érdekes mód, a tudományos kutatások azt mutatják, hogy az álhírek megosztása mögött leginkább az áll, hogy a felhasználók egyszerűen nem igazán törődnek azzal, hogy az adott hír vagy információ, amit kitesznek, az igaz vagy nem.

Tehát egyfajta igénytelenségről van szó. Viszont meg lehet figyelni azt is, teszi hozzá Krasznay Csaba, különösen az elmúlt 5-6 évben, hogy azok az országok, amelyek katonai eszköztárában tudatosan szerepel az ilyen jellegű tevékenység, kimondottan kiterjesztették az álhírek gyártását a közösségi médiára, illetve kicsit tágabb értelembe véve az internetre.

Az álhírek mindig is a katonai hadviselés sajátosságai voltak, az internet azonban egy soha korábban nem létező lehetőséget biztosít a hadviselők számára, akik széles körben és sokakat tudnak elérni. Olyanokat is, akik korábban rezisztensek voltak az ilyen jellegű befolyásolásra – jegyezte meg a szakember.

Minden országnak van egyfajta stratégiai érdeke, amit minden esetben az aktuálisan regnáló, választott, vagy éppen nem választott politika határoz meg. Ennek a támogatására szolgálnak az úgynevezett információs műveletek, amelynek az egyik része a pszichológiai műveletek nevű katonai tevékenység, benne többek között az álhírgyártás.
A Kiberbiztonsági Kutatóintézet vezetője hozzátette, a politika ugyanazt akarja elérni az álhírekkel, mint a hadviselés: a stratégiai célok mentén próbálja az általa üdvösnek tartott információt a lehető legjobban átadni azoknak, akik ezeket a híreket fogyasztják.

Az emberek erősen vágynak arra, hogy minél többet tudjanak a világról. A világ azonban annál sokkal bonyolultabb, hogy a legtöbb internetező befogadhassa ezt a fajta összetettséget és bonyolultságot, az álhírek pedig ezt a leegyszerűsített világképet tudják kiszolgálni – magyarázta Krasznay Csaba. Nyilván annak érdekében, hogy egyfajta narratíváról győzzék meg az ilyen jellegű híreket fogyasztó tömegeket.

A szakértő hangsúlyozta: az álhírgyártást általában nem belpolitikai kontextusban szokták vizsgálni. Fontos ugyanakkor az is, hogy a fake news mögött, mellett az összeesküvés-elméletek is megjelennek, azokkal az internetes mélységekkel, amelyek például a Capitolium ostromához vezettek.”
Forrás:
Fake news: igénytelenség vagy tudatos hadviselés?; Tatár Timea; Infostart / InfoRádió; 2021. április 11

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Munkába állt az amerikai NSA jelhírszerző ügynökség új kiberbiztonsági vezetője
A héten megkezdte munkáját az NSA, az amerikai jelhírszerzési és kriptográfiai ügynökség újonnan kinevezett Kiberbiztonsági Igazgatója. A 2019-ben felállított új szervezeti egység felel az amerikai Hadügyminisztérium, a Nemzeti Biztonsági Rendszerek, valamint a Honvédelmi Ipari Tröszt kiberbiztonságának garantálásáért. Az új vezető, Rob Joyce korábban kriptológusként szolgált az NSA londoni összekötő irodájában. Vezető pozíciókat töltött be a Nemzetbiztonsági Tanács tagjaként (az USA elnökének személyes kiberbiztonsági koordinátoraként, illetve megbízott belbiztonsági tanácsadóként). Joyce azt az Anne Neubergert váltja ezen a mostani poszton, aki a Nemzetbiztonsági Tanácsban a Kiber- és Új technológiák Helyettes Nemzetbiztonsági Főtanácsadója hivatalát kapta meg.
Rob Joyce begins as NSA’s Director of Cybersecurity; NSA; 2021. április 9.

A SolarWind akcióban az amerikai Belbiztonsági Minisztérium vezérkara is kompromittálódott
A legújabb információk szerint a tavaly év végén kirobbant, SolarWind akcióként ismertté vált kiterjedt kiberkémkedési akciósorozatban a – közvélekedés szerint orosz – hackerek eljutottak az amerikai Belbiztonsági Minisztérium legfelsőbb köreiig is. Azaz: sikerült észrevétlenül behatolniuk azoknak az amerikai szakmai vezetőknek az email fiókjaiba, akiknek a feladata éppen az ilyen ellenséges kiberműveletek felderítése lett volna. Egyelőre még nem tudni a pontos hírszerzési értékét annak, hogy a támadó hackerek hozzáfértek a minisztériumot vezető Chad Wolf, valamint az intézmény kiberbiztonsági vezetőinek számos e-mail fiókjához, azaz, hogy konkrétan milyen információkhoz jutottak így hozzá az ellenséges hírszerzők. A szimbolikus súly azonban, hogy az USA legfőbb kiberőrei és kiberfelderítői is áldozatul estek, már most is nyilvánvaló.
AP sources: SolarWinds hack got emails of top DHS officials; Alan Suderman; AP; 2021. március 29.

A MobiKwik meghekkelése India kiberbiztonsági válságára utal
A múlt hónap végén a „szürke Internet” egyik webhelye arról adott hírt, hogy jó pénzért eladásra tudja kínálni az egyik legnagyobb indiai mobil fizetési startup, a MobiKwik mintegy 8,2 terabájtnyi felhasználói adatát. A cég a szubkontinens egyik legnagyobb ilyen szolgáltatója, amely összességében 120 millió felhasználó pénzügyi tranzakcióinak bonyolítását végzi, a piaci bevásárlásoktól kezdve a lakbérfizetésig. Az adatszivárgás során kikerült információk a vállalat ügyfélkörének mintegy 100 millió felhasználójához tartozó telefonszámokat, e-mail címeket, pénzügyi tranzakciós listákat, elektronikus aláírásokat, személyazonossági adatokat tartalmaznak. Mindez egy kereshető adatbázisba rendezve. Ez ugyan az eddigi legnagyobb adatlopás Indiában, de korántsem az első. Januárban már kikerült a Juspay cég szintén 100 milliós ügyfélkörének hitelkártya adattömege, tavaly év végén a BigBasket online élelmiszerkereskedő cég 20 millió felhasználójának nevei, címei, jelszavai, az azt megelőző évben pedig mintegy 7 millió indiai állampolgár egészségügyi adatai kerültek fel a kiber feketepiacra. Szakemberek attól tartanak, ha a törvényhozók, a telekom szabályzóhatóságok nem lépnek sürgősen, akkor a mostani adatlopás nem is az utolsó lesz az egyre erőteljesebben az online tranzakciók felé forduló Indiában.
What the MobiKwik hack tells us about India’s cybersecurity crisis; Payal Dhar; The Rest of the World; 2021. március 5.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2021. április 5-április 9.
[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

GPU szerverek beszerzése neurális NLP kutatáshoz
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/64
Közzététel dátuma: 2021.04.06.
Ajánlatkérő: Nyelvtudományi Kutatóközpont
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.04.28.
2 db, klaszterbe szervezett GPU-s számítógép megfelelő kapacitású háttértárolóval és szerverrel konfigurációba szervezve, valamint 1 db nagy kapacitású storage berendezés beszerzése (szállítása és üzembe helyezése)
Lásd bővebben

On-line bankkártyás fizetéshez (VPOS) szük. szolg.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/64
Közzététel dátuma: 2021.04.06.
Ajánlatkérő: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.04.14.
On-line bankkártyás fizetéshez (VPOS) szükséges szolgáltatások megrendelése/2021
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás – KM6 – ASP rendszerek üzemelt.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/66
Közzététel dátuma: 2021.04.08.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.05.07.
Ajánlatkérő eszközparkjába az alábbi informatikai rendszerek tartoznak: Keretrendszer, Ipar- és kereskedelmi szakrendszer, Ingatlanvagyon-kataszter szakrendszer, hagyatéki leltár szakrendszer, IPP rendszer, SM rendszer, Log-gyűjtő rendszer (SSB), ASP_DWH.
Ajánlatkérő rögzíti, hogy a keretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiséget a nettó 2.501.942.221,- Ft mértékű keretösszeg (a továbbiakban keretösszeg) jelenti.
Lásd bővebben

Felhívás_Szerver, hardver beszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/66
Közzététel dátuma: 2021.04.08.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.05.03.
Magyar Nemzeti Bank részére keretszerződés keretében, egyedi lehívással szerver hardverek szállítása és kapcsolódó szolgáltatások nyújtása. (42 darab szerver)
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás – KM2 – Java IT
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/66
Közzététel dátuma: 2021.04.08.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.05.07.
Ajánlatkérőnek az alábbi rendszerek tekintetében van szüksége támogatásra: Az adatszolgáltatási bírság – Bírság Rendszer, Duna menti interregionális program – EMS rendszer, Pénzügyi, fizetési integrációs rendszer – Payment Switch rendszer, Terület- és Településfejlesztés Operatív Program (TOP) kapacitástervező és státuszfigyelő rendszer
Ajánlatkérő rögzíti, hogy a keretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiséget a nettó 1.077.532.344,- Ft mértékű keretösszeg (a továbbiakban keretösszeg) jelenti.
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás – KM1 – Kincstár egyes IT rendsz
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/66
Közzététel dátuma: 2021.04.08.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.05.07.
A közbeszerzési eljárás célja a Magyar Államkincstárnál (továbbiakban Kincstár) üzemeltetett, alább részletezett informatikai rendszerek infra- és alkalmazásüzemeltetés-támogatása, kulcsfelhasználói támogatása, a rendszerek jogszabálykövetése illetve továbbfejlesztése. Ajánlatkérőnek az alábbi rendszerek tekintetében van szükségese támogatásra: HONLAP, KGR-K11, KIRA, KTÖRZS, OTR, ÖNEGM, Pályázatkezelő rendszer. Ajánlatkérő rögzíti, hogy a keretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiséget a nettó 2.520.895.204,- Ft mértékű keretösszeg (a továbbiakban keretösszeg) jelenti.
Lásd bővebben

Vizsgáztatást támogató rendszerek
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/66
Közzététel dátuma: 2021.04.08.
Ajánlatkérő: IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.05.06.
Jelen közbeszerzés tárgyát képezi a vizsgaközpontok akkreditációját, nyilvántartását, valamint az ágazati alapvizsgák és szakmai vizsgák lebonyolítását támogató informatikai rendszerek megvalósítása, a rendszerek feladatbankjának pilot feltöltése, valamint kapcsolódó szolgáltatások nyújtása
Lásd bővebben

Jantar beléptetőszoftver korszerűsítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/65
Közzététel dátuma: 2021.04.07.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.04.16.
Lásd bővebben

Műtárgyállomány digitalizációja KDS2021 keretében
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/66
Közzététel dátuma: 2021.04.08.
Ajánlatkérő: Szépművészeti Múzeum
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.04.19.
Digitális gyűjteményfejlesztés: múzeumi műtárgyállomány széles spektrumú digitalizációja a KDS 2021 projekt keretében
Feladat: Különböző méterű és típusú hazai és határon túli múzeumok gyűjteményeiben két és három dimenziós múzeumi tárgyak és múzeumi terek digitalizálása. Cél 3500 db múzeumi tárgy nagyfelbontású fotózása, 100 múzeumi tárgy 3D modelljének elkészítése, valamit együttműködve a tartalomszolgáltató intézmények muzeológusaival a tárgyak minőségi leíró adatainak (metaadatainak) létrehozása, adattisztítása, adatgazdagítása és összefűzése az elkészített képi állományokkal.
Lásd bővebben

KRA rendszer továbbfejlesztése 2021
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/65
Közzététel dátuma: 2021.04.07.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.04.30.
Nyertes Ajánlattevő (AT) feladata Ajánlatkérő (AK) meglévő (kb. 150 felhasználó által használt) központi referencia adatbázisának (KRA) továbbfejlesztése, ill. valamennyi meglévő szerver op. rendszerének solaris-ról linux-ra történő cseréje, továbbá vékonykliens fejlesztés
Lásd bővebben

SZTNYR fejlesztés minőségbiztosítása (AF és EKD)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/67
Közzététel dátuma: 2021.04.09.
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.04.26.
Jelen közbeszerzési eljárás – az AK „A Személyügyi Támogató és Nyilvántartó Rendszer a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerhez integrálása” tárgyú informatikai fejlesztéséhez kapcsolódóan – minőségbiztosítási feladatok ellátása tárgyú vállalkozási szerződés megkötésére irányul.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Tájékoztató az eljárás eredményéről – CT-EcoStat
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/64
Közzététel dátuma: 2021.04.06.
Ajánlatkérő: Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága
Nyertes ajánlattevő: CompuTREND Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlatkérő (a továbbiakban rövidítve: AK) saját és az általa működtetett kutatóhelyek által jelenleg is a saját működésüket kiszolgáló CT-EcoSTAT Rendszer által nyújtott szolgáltatások folyamatosa biztosítása (jogszabálykövetés, szoftverfrissítés, HelpDesk szolgáltatás, hibajavítás, valamint CT-EcoDIGIT elektronikus bizonylatkezelő és utalványozó modul bevezetése), valamint üzemeltetése a műszaki leírásban részletezettek szerint.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 276.370.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/66
Közzététel dátuma: 2021.04.08.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Gabesz SZOFT Informatikai Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
Hypervisor rendszerek, illetve a VMware különböző rendszerkomponensei üzemeltetése és a rendszer rendelkezésre állásának biztosítása az SLA-ban meghatározott minőségi elvárásnak megfelelően 12 hónapig
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 28.800.000,- Ft
Lásd bővebben

Support II. 2020. – eredménytájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/65
Közzététel dátuma: 2021.04.07.
Ajánlatkérő: Információs Hivatal
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Support feladatok ellátása öt részben a műszaki leírásban rögzítettek szerint.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 51.489.701,- Ft
Lásd bővebben

Kompl. kommunikációs feladatok-ePincekönyv, KIFÜ
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/65
Közzététel dátuma: 2021.04.07.
Ajánlatkérő: Nemzeti Kommunikációs Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Keiok Kft.
Vállalkozási keretszerződés – „Komplex kommunikációs, médiaügynökségi és rendezvényszervezési feladatok ellátása az ePincekönyv projekt keretében a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség részére”
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 25.094.882,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

Az észt elektronikus személyi igazolvány – történet, elemzés, biztonsági kihívások

„Az észt elektronikus személyazonosító igazolvány (ID kártya) több mint 18 éve biztosít biztonságos elektronikus személyazonosságot az észt lakosok számára. A nyilvános kulcsú kriptográfia és a kártyán tárolt privát kulcsok lehetővé teszik az észt személyi igazolványok birtokosainak, hogy hozzáférjenek az e-szolgáltatásokhoz, jogilag kötelező digitális aláírást adjanak, és még elektronikusan tudnak szavazni a nemzeti választásokon. A doktori disszertáció átfogó tanulmány az észt személyazonosító igazolványról és annak biztonsági kihívásairól. Az észt személyi igazolványt és annak ökoszisztémáját az érintett felek és folyamatok, a személyi igazolvány alapvető elektronikus funkcionalitása, a kapcsolódó műszaki és jogi fogalmak, valamint a kapcsolódó kérdések ismertetésével elemzi. Leírja az évek során használt ID kártyás smart card chip platformokat és az e platformok használatával kiadott azonosító dokumentum típusokat. Részletes elemzést ad az egyes azonosító kártyás platformok által biztosított aszimmetrikus kriptográfiai funkcionalitásról, és bemutatja az ID kártya távfrissítési megoldásainak leírását és biztonsági elemzését. Az észt személyazonosító igazolvány története során bekövetkezett biztonsági incidensek szisztematikus tanulmányozásának eredményeit is közzéteszik. Leírják a kérdés technikai jellegét, az alkalmazott mérséklési intézkedéseket és a probléma megjelenését a médiában. A dolgozat elkészítése alapjául szolgáló kutatás során számos korábban ismeretlen biztonsági problémát fedeztek fel és jelentettek az illetékeseknek. A kutatás a nyilvánosság számára hozzáférhető dokumentáción, a forgalomban lévő személyi igazolványok tanusítványain, a médiában tükröződő információkon, az érintett felektől származó információkon, valamint a területen végzett saját elemzéseken és kísérleteken alapul.”

Forrás:
Estonian electronic identity card and its security challenges; Arnis Parsovs; University of Tartu Press; 2021 (letölthető PDF-ben)

A közigazgatás rezilienciája, avagy a magyar közigazgatás rezilienciájáról a COVID válság idején

„A reziliencia egy rendszer azon képessége, hogy működését és szervezetét elfogadható szinten megtartsa perturbációk közepette is, vagy alkalmazkodva, vagy ellenállva azoknak, hangzott el a Nemzetközi Közigazgatás-tudományi Intézet (IISA-IIAS) „A kormányzati rendszerek rezilienciája” címmel 2018 júniusában, Tuniszban tartott világkonferenciáján.
Többen kiemelték továbbá, hogy a válságok közepette különös jelentősége van annak, hogy az állam cselekvését megvalósító közigazgatás milyen gyorsan és milyen hatékonysággal tudja erőforrásait és eszközeit a változások kezelése érdekében átcsoportosítani, vagy átrendezni. Ennek érdekében hatékony koordináció szükséges nem csupán a közigazgatási alrendszerek és szintek közt, hanem a társadalom más aktorait, mint a civil társadalmat és a versenyszférát is bevonva. Az IISA akkori elnöke, Geert Buckaert pedig hozzátette azt is, hogy a közigazgatás rezilienciájához ezen felül olyan a jó kormányzáshoz kapcsolható tényezőkre is szükség van, mint a hatékony stratégiai tervezés a közszolgáltatások biztosításának már a tervezési szakaszában is. Ehhez járul még az átláthatóságra épülő bizalom megszerzése a változásokkal érintett felek közt, amit elősegít minden marginalizálódott társadalmi helyzetben lévő réteg befogadásának képessége és készsége.
A válságoknak történő ellenállóképesség csupán az első lépcsőfok, mert a reziliencia következő szintje levonni a szükséges következtetéseket annak érdekében, hogy újabbakat meg lehessen előzni. A kormányok ezt a képességet nem nélkülözhetik, de nem is szerezhetik meg a helyi közigazgatási szint bevonása nélkül.
…
E munka célja többrétű, így mindenekelőtt folytatni e kutatási témakör megismertetését és propagálását, hozzájárulni a sajátos viszonyaink közt szerzett tapasztalatokkal a kutatási eredményekhez. Van azonban egy ezek közül kiemelhető további szándék is, mely keretében egy első egyenleget vonni csupán makroszintű megközelítésben arról, hogy vajon a hazai közigazgatásunk a válság kitörése óta hogyan minősíthető a reziliencia szemszögéből?…”

Forrás:
A közigazgatás rezilienciája, avagy a magyar közigazgatás rezilienciájáról a COVID válság idején; Balázs István; Miskolci Jogi Szemle; Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar; 2021

A Kínai Népköztársaság 14. ötéves terve

„A pekingi törvényhozás 2021 márciusában fogadta el a 2021–2025-ös időszakra szóló 14. ötéves tervet, amely – a hasonló tervek sorában egyedi módon – egy 15 éves átfogóbb programba ágyazva jelent meg. A dokumentum Kína következő ötéves gazdasági és társadalmi fejlődésének a legfontosabb célkitűzéseit tartalmazza, s leginkább azt mutatja meg, hogy a kínai állam mely területeket fog prioritásként kezelni, mire fordít kiemelt figyelmet. A tervben – szintén példátlan módon – nem szerepelnek konkrét növekedési tervszámok, ami egyrészt a bizonytalan nemzetközi helyzettel magyarázható, másrészt azzal, hogy a mindent a gazdasági növekedésnek alárendelő időszak véget ért, ma már a minőségi fejlődés fontosabb, mint a GDP emelkedése. A tervbe belefoglalták Hszi Csin-ping államelnök-pártfőtitkár „kettős keringés” koncepcióját, amelynek lényege, hogy a kínai gazdaság súlypontja a belső igényeknek a hazai szereplők általi kielégítésén lesz (belső keringés), ám az ország része marad a nemzetközi gazdasági körforgásnak is (külső keringés). Ennek értelmében folytatódik az a trend, hogy a hangsúly az exportról és a beruházásokról a belső fogyasztásra és az innovációra helyeződik át. A Kínát sújtó amerikai technológiai blokád miatt az ország e téren önellátásra fog törekedni, s így – ha sikerrel jár – a sebezhetősége csökken, az érdekérvényesítő képessége és a konfliktusvállalási hajlandósága pedig fokozódik. A kínai lakosság életszínvonala nő, a szociális és az oktatási mutatói javulnak, a városiasodás folytatódik, ugyanakkor a klímacélok elérése érdekében az ország nem tesz radikális lépéseket – a környezeti célokat alárendelik az energiabiztonságnak.”

Forrás:
A Kínai Népköztársaság 14. ötéves terve; Salát Gergely; Külügyi és Külgazdasági Intézet, KKI Elemzések; 2021. április 9.
(Letölthető PDF-ben a teljes elemzés.)