Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2021. június 14-június 18.
Tárgyszavak: koronavírus-járvány, Magyarország, rendkívüli intézkedések, veszélyhelyzet
A közszolgáltatások újratervezése és az automatizációval támogatott digitalizáció (Webinárium)
Tárgyszavak: digitális átállás (DX), digitális kormányzati szolgáltatások, digitális szervezet, konferencia, Robotic Process Automation (RPA)

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Információ röviden

Szakirodalom

A közigazgatás-tudományi nézetek fejlődése. Külföldi hatások a magyar közigazgatási jog és közigazgatástan művelésében a kameralisztika időszakától a Magyary-iskola koráig
Tárgyszavak: közigazgatás-tudomány története, Magyarország

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2021. június 14-június 18.

A Kormány 344/2021. (VI. 18.) Korm. rendelete a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításában részt vevő foglalkoztatottakat megillető pótszabadságról szóló 327/2021. (VI. 10.) Korm. rendelet módosításáról
Magyar Közlöny; 2021. évi 115. szám; 2021. június 18.; 4860. o. (PDF)
A Kormány 346/2021. (VI. 18.) Korm. rendelete egyes veszélyhelyzeti kormányrendeleteknek a nevelési, oktatási intézményeket érintő módosításáról
Magyar Közlöny; 2021. évi 115. szám; 2021. június 18.; 4877. o. (PDF)
A Kormány 343/2021. (VI. 16.) Korm. rendelete a járványügyi készültség bevezetéséről szóló 283/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet módosításáról
Magyar Közlöny; 2021. évi 114. szám; 2021. június 16.; 4800. o. (PDF)

A közszolgáltatások újratervezése és az automatizációval támogatott digitalizáció (Webinárium)

„A globális világjárvány rengeteg kihívást görgetett a vállalatok és kormányzatok elé. Ebben az időszakban ellátni megfelelő szinten a szolgáltatásokat, megfelelni a lakosság elvárásának nem könnyű és nagyfokú rugalmasságot vár el az intézményrendszertől. Ezen szituációk megoldásában nagy segítségre lehet a digitalizáció. Azonban ez a fogalom nagyon összetett, de már az európai szinten bevált megoldások segítségül lehetnek az állami szektor gyorsabb és hatékonyabb működéséhez.

Az Emerging Europe egy londoni központú közösségi platform, amely egy webinarium keretében szeretne beszélni az európai régió jövőjéről, technológiai közösségéről. A témákat szakmai szempontból – nem csak a régióban hanem – világ szinten is vezető folyamatautomatizációval foglalkozó vállalata a UiPath fogja megtámogatni.

Csatlakozzon a webináriumhoz és hallgassa meg a feltörekvő európai régió közszféra automatizálásának úttörőit, akik saját tapasztalataikat, sikereiket, kihívásaikat és céljaikat osztják meg Önökkel a digitális nemzet kialakítása kapcsán.

Az alábbi linken csatlakozhat a rendezvényhez:
https://emerging-europe.com/webinar-digital-transformation/
Időpont: 2021. június 22., kedd 15:00 CEST

Opening remarks by Andrew Wrobel, Founder, Emerging Europe

Keynote by Carlos Torrecilla Salinas, Head of Digital Economy Unit, Joint Research Centre, European Commission…

Samuel Burke, Business and Technology Correspondent, CNN (moderator)

Marta Arsovska-Tomovska, Director of the Public Administration Reform team, Office of the Prime Minister of Serbia

Lăcrămioara Corcheș — General Director, President, National Agency for Payments and Social Inspection of Romania (ANPIS)

Boris Koprivnikar – CEO, Sincular Consulting, former Minister of Public Administration and Deputy Prime Minister of Slovenia

Arkadiusz Szczebiot – COO, MC2Innovations, former Chief Technology Officer, Poland’s Ministry of Digital Affairs

Lukáš Řeha – Founder and Managing Director, Techstra

A webinárium nyelve: angol.”

Forrás:
Redesigning public services and supporting digital transformation with automation; Emerging Europe; 2021. június
Szerkesztői megjegyzés: Az eGov Hírlevelet kiadó eGov Tanácsadó Kft. évek óta együttműködik a világ vezető folyamatautomatizációs vállalatával a UiPath-el, a webinárium szervezőjével.
Az eGov Hírlevél korábbi, a témával foglalkozó cikkei: Robotic Process Automation (RPA)

Közigazgatás, politika

A tervezettnél is gyorsabban zajlik Magyarország Mesterséges Intelligencia (MI) Stratégiájának végrehajtása – mondta Palkovics László

„A tervezettnél is gyorsabban zajlik Magyarország Mesterséges Intelligencia (MI) Stratégiájának végrehajtása – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Mesterséges Intelligencia Koalíció eredményértékelő sajtótájékoztatóján és szakmai napján kedden a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME).

Hozzátette: a kormány, a tárca és a koalíció szakemberei egyaránt azon dolgoznak, hogy a stratégiában lefektetett intézkedési terv menetrend szerint és maradéktalanul megvalósuljon.

Felidézte, hogy tavaly szeptemberben jelentették be az ország 2030-ig szóló MI stratégiáját, ami a ma már 330 szervezetet tömörítő MI Koalíció több mint ezer szakértőjének bevonásával készült.

A tárcavezető az elért eredmények között kiemelte: a stratégia alapján felállt a magyarországi MI ökoszisztéma saját intézményrendszere. Megkezdte a működését a magyar adatvagyon kezeléséért felelős Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ), év végére pedig elindult az MI Nemzeti Laboratórium, röviden MILAB. Ez utóbbi a mesterséges intelligenciával kapcsolatos k+f-fel és innovációval, valamint adatelemzéssel foglalkozik. Ezeknek az intézményeknek a tevékenységét egészíti ki az MI Innovációs Központ. Megnyílt a budapesti MI Innovációs Központ részeként két akcelerátor központ, ezek Zalaegerszegen és Debrecenben működnek majd.

Hozzátette: a stratégia iparági fókuszterületein kijelölték a felelősöket és az első projektcsapatokat, ugyanis a stratégia megvalósítása megköveteli, hogy az abban meghatározott célokat a valós napi problémákra megoldást nyújtó projektekbe ültessék át. Ezeken a területeken is kifejezetten jól haladnak közlése szerint, és hamarosan az egészségügyben is elindul az adatbázis elemzése.

Jakab Roland, az MI Koalíció elnöke elmondta: az MI akcelerátor központok célja, hogy a kkv-kat megismertessék az MI technológiákkal, illetve segítsék őket abban, hogy ki tudják választani a számukra legkedvezőbb beszállítókat. Kitért arra, hogy eddig 14 iparági projektet határoztak meg, a legnagyobb számban az energetika és az agrár szegmensben. Példaként említette, hogy csak az energetikában 20 felhasználási eset van napirenden.

Palkovics László kitért arra, hogy MI sandbox néven létrehoztak egy olyan MI tesztpályát, ahol szabadon ki lehet próbálni a megoldásokat. Megemlítette a közösség által kifejlesztett magyar nyelvi modelleket, amelyek szintén szabadon elérhetőek. Van olyan magyar természetes nyelvfeldolgozási technológián alapuló mobil alkalmazás, amely gyógyszerkapszulákat ismer fel, és tájékoztat a mellékhatásairól, illetve szedéséről.

A stratégia kiemelt eleme a társadalmi tudatosítás, amelynek keretében tavaly decemberben elindult az MI Kihívás kampánya. A miniszter hangsúlyozta, hogy ennek a végrehajtásában is jól állnak, már több mint egymillióan ismerkedtek meg a mesterséges intelligencia fontosságával. Eredetileg év végére tűzték ki az egymillió elérést – jelezte. Mindenkit arra bátorított, hogy látogasson el az mikihivas.hu oldalra, és végezze el az ott elérhető kurzust. A stratégia célja az is, hogy 2030-ig egymillióan juthatnak jobban fizető álláshoz a mesterséges intelligencia segítségével.

Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője arról tájékoztatott, hogy az MI szakmai napon és kiállításon a BME-n bemutatják, hol tartanak Magyarországon a mesterséges intelligencia fejlesztések, és áttekintést nyújtsanak arról, hogy milyen területeken jutnak leginkább szerephez.”

Forrás:
A tervezettnél is gyorsabban zajlik Magyarország Mesterséges Intelligencia (MI) Stratégiájának végrehajtása – mondta Palkovics László; Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); 2021. június 15.

A Mesterséges Intelligencia Stratégia megvalósítása az MI-alkalmazások bevezetését segítő központok létrehozásával folytatódik

„Új akcelerátor központok segítik a vállalatokat a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazások bevezetésében, miközben valós igényeket kielégítő projektek indulnak a 2030-ig szóló MI Stratégiában megfogalmazott célok teljesítésére. Az intézkedési terv végrehajtásának legutóbbi eredményeit értékelte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), valamint az MI Koalíció a szakma kiemelkedő képviselőit felvonultató MI szakmai napon és kiállításon.

Új pillérrel bővül a hazai MI ökoszisztéma intézményrendszere az MI Innovációs Központ révén, miután tavaly létrejött a magyar adatvagyon kezeléséért felelős Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ), valamint az MI vonatkozású kutatás-fejlesztéssel és innovációval foglalkozó MI Nemzeti Laboratórium (MILAB). Az MI-alkalmazások széles körű elterjesztéséért felelős MI Innovációs Központ részeként zalaegerszegi és debreceni székhellyel két vidéki Akcelerátor Központ is megnyílt, ahol a kkv-k konzultációs trénerek segítségével ismerkedhetnek meg az egyes MI-alapú technológiákkal. A közeljövőben továbbá Balatonfüreden létesül hasonló akcelerátor adat és MI hangsúllyal.

Az Akcelerátor Központokban futnak össze az MI ökoszisztéma intézményi kompetenciái: a kis- és középvállalatok igényeinek felmérését követően prototípusok megalkotására és tesztelésére nyílik lehetőség, vonatkozó kutatási erőforrások vonhatók be, míg a rendelkezésre álló tananyagokkal fejleszthetők az érdeklődők személyes készségei.

Annak érdekében, hogy a kisebb magyar cégek minél bátrabban vágjanak bele az MI-fejlesztésekbe, kísérletezési támogatási alap létesül, amelynek köszönhetően a kkv-k kockázatmentesen tesztelhetik az új technológiákat. A kis -és középvállalatok az MI alapú megoldások beszerzése során olyan gyakran felmerülő alapvető kérdésekre is választ kaphatnak, mint például, hogy ki fogja üzemeltetni a rendszert, vagy mennyi ideig tart egy ilyen rendszer bevezetése, illetve hol lehet működő referenciákat találni, ahol szívesen megosztják a tapasztalatokat.

A 2020. szeptemberben bejelentett MI Stratégia végrehajtása során az MI Koalíció szakemberei valós napi problémákra választ adó projektekre fordítják le az intézkedési tervet. A fókuszterületek közül az energetika, a mezőgazdaság, a logisztika és a közlekedés terén indultak iparági projektek, amelyek többek között a telefonos ügyfélszolgálati folyamatok hang és szöveg alapú MI-támogatását, illetve a mezőgazdasági termelést befolyásoló tényezők előrejelzését helyezik középpontba.

A MI Koalíció sandbox projektek eredményeképpen széles körben javulhat az ügyfelek befogadási képessége, egyre nagyobb számban állnak rendelkezésre magyar nyelvtechnológiai adatkészletek, és általában is egyre szélesebb körben terjedhetnek el a természetes nyelvfeldolgozáson alapuló megoldások. Ügyfél oldalon az üzemeltetői képességek növelésével lehet továbbá számolni.

Különös említést érdemelnek a közösség által fejlesztett magyar nyelvi modellek, amelyek szabadon elérhetőek. Ennek ösztönzésére külön crowdsourcing projektet, amely június hónapban zárulhat. Ennek eredménye egy működő magyar nyelvi modell lesz, amely új fejlesztések alapjául szolgálhat. Minőségi ugrás jöhet olyan szállítók megoldásaiban is, ahol eddig nem volt lehetőség ekkora modelltesztelő közönség bevonására. A cél az ingyenesen elérhető komponensek rendelkezésre bocsátása, amelyekből bárki építkezhet, és létrehozhatja saját nyelvtechnológiát igénylő megoldásait.

Az MI Koalíció csak egy a Digitális Jólét Program sikertörténetei közül, amelynek keretében a cél egy-egy technológiai kulcsterület növekedési pályára állítása és Magyarország nemzetközi élvonalba segítése az adott piaci, kutatói és kormányzati szereplők egy platformra vonzásával. Az 5G Koalíció és a 2021 májusában alakult Drón Koalíció az MI Koalícióhoz hasonlóan stratégiaalkotással és ösztönző szabályrendszer kialakításával támogatja a legfejlettebb technológiák hazai elterjedését és a bennük rejlő növekedési lehetőségek kiaknázását.”

Forrás:
A Mesterséges Intelligencia Stratégia megvalósítása az MI-alkalmazások bevezetését segítő központok létrehozásával folytatódik; AI Hungary/Digitális Jólét Program; 2021. június 17.

Megalapították az Év Digitális Faluja díjat, 2021. július 1-től pályázhat minden, digitális innovációkat alkalmazó, 5000 fő alatti település

„ A Digitális Jólét Program (DJP) Tatán rendezte meg a Civitas Sapiens – Okos Város Jubileumi konferenciát, amelyen bejelentették az „Év Digitális Faluja” díj megalapítását is.
…
A rendezvényen Balla Attila, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. technológiai és vállalkozásfejlesztési ügyvezető-helyettese a konferencián bejelentette az „Év Digitális Faluja” díj megalapítását is.

Az idei esztendőtől négy kategóriában elnyerhető elismerés célja, hogy a települések képesek legyenek a lehető legnagyobb körben használni és bemutatni a digitális fejlesztéseket, kiaknázva a bennük rejlő adottságokat. A kitüntetés által széles körben megismerhetővé válnak a már létező hazai digitális jó gyakorlatok is, elősegítve ezzel a települések közötti együttműködések kialakulását, a helyi közösségek erősítését és a térségszintű fejlesztések elterjedését. Az ügyvezető-helyettes kiemelte: „Az elismeréssel ösztönözni szeretnénk a települések vezetőit, hiszen a falvaink az okos, úgynevezett »smart« megközelítéssel nemcsak élhetőbb helyekké, de akár innovációs központokká is válhatnak.”

Az Év Digitális Faluja címre 2021. július 1-től lehet pályázni minden, digitális innovációkat alkalmazó, 5000 fő alatti településnek. A részletes pályázati feltételek hamarosan elérhetőek a civitassapiens.hu oldalon.

Az idei évtől elnyerhető „Év Digitális Faluja” díj négy kategóriája:

innovatív települési környezet,

innovatív és társadalmi közösségi jólét,

a fenntartható építtetési és természetes környezet, illetőleg

az innovatív gazdagsági ökoszisztéma,

– ismertette az InfoRádiónak Gál András Levente. Hiszen, mint fogalmazott, „van, ahol egy nagyon jó ipari park fejlesztése valósul meg, van, ahol egy nagyon jó természetvédelmi, esetleg kulturális örökségi beruházás történik, és jó példaként fel tudjuk mutatni azokat a településeket, amikben az említett négy kategóriában – az elmúlt időszakban – jó teljesítményt mutattak.”

Az ünnepélyes átadásra szeptember 22-én és 23-án kerül sor a Civitas Sapiens – Okos Város konferencián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, tette hozzá a DJP szakmai vezetője. ”

Forrás:
Megalapították az Év Digitális Faluja díjat; InfoRádió; 2021. június 17.

A Magyar Urbanisztikai Társaság Nyilatkozata a települési tervezési rendszer átalakításának irányairól

„A Magyar Országgyűlés 2021. évi XXXIX. törvény elfogadásával módosította az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényt, amely változtatás a hazai települési tervek rendszerének átalakítását jelzi. A Magyar Urbanisztikai Társaság, mint az urbanisztika – ezen belül a települési tervezés és fejlesztés – 1966 óta működő országos szakmai szervezete, alapítása óta legfőbb küldetésének tartja az eredményes és sikeres területi és településtervezési és fejlesztési gyakorlat előmozdítását, amelynek alapvető kereteit a terveket meghatározó jogszabályok alkotják. Éppen ezért a Társaság elnöksége az elindult változások értékeléséhez véleménynyilvánításra kérte tagságát, a jogalkotói szándékok megértése érdekében pedig konzultált az Építészeti, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkársággal, amely a részletszabályok előkészítésével kapcsolatban egyeztet társaságunkkal.

A tervezési rendszer átalakításával kapcsolatban a Társaság elnöksége az alábbiakban fogalmazza meg és adja közre álláspontját.

A települési tervezés jogszabályokban meghatározott mai hazai eszközrendszere a rendszerváltozás után alakult ki, azóta egy-egy részterületen bővült (pl. az integrált stratégiák, településarculati eszközök megjelenésével), változott. Ugyanakkor a települések életének és fejlődésének társadalmi, gazdasági és közpolitikai alapjai turbulens átalakulásban voltak az elmúlt 30 évben. Éppen ezért aktuális és fontos feladatnak tekintjük az eddigi tervi eszközrendszer kiértékelését és felülvizsgálatát.

A törvény módosítása a tervezési eszközrendszer fejlesztésének lehetőségét hordozza, fokozatos átalakításának egyfajta keretet teremt. A törvénymódosítás révén a tervek számának csökkentése egy határozott elmozdulást jelent a változtatás irányába, azonban a tervezési rendszer valóságos átalakítása a további részletszabályok kidolgozásán múlik, illetve azon, hogy az új jogszabályi keretek között milyen tervezési gyakorlatok fognak kialakulni a valóságban, ezt milyen szakmai, finanszírozási és képzési folyamatok fogják támogatni.

Az eddig kirajzolódott szándékokat támogathatónak látjuk, azonban a tervezési eszközrendszer megformálásához kapcsolódó részletszabályok kidolgozásakor, és a gyakorlatot támogató folyamatoknak megreformálásakor az alábbi szempontok érvényesítését kiemelten fontosnak tartjuk:

1. A települési tervezést nem lehet csupán építésügyi eszköznek tekinteni, hanem a társadalmi-gazdasági fejlődést, vagy éppen a fenntarthatóságot elősegítő stratégiai eszköznek kell tekinteni, a gazdaságpolitika, társadalompolitika, környezetvédelem és egyéb közpolitikák helyben alkalmazható integrált eszközének. Éppen ezért olyan tervezési eszközökre van szükség, amelyek képesek e funkciókat befogadni és olyan tervezési folyamatra, amelyben ezek az ágazati ill. funkcionális politikák képesek integrált módon megjelenni. Ennek érdekében is fontosnak tartjuk a ITS-ek (Integrált Településfejlesztési Stratégia) rendszerében már megjelent integrált szemlélet érvényesítését és elmélyítését. Külön is fontos, hogy azokon a településeken, ahol a szegregáció problémája vagy kockázata megjelenik, az antiszegregációs tervek alkalmazása fennmaradjon és erősödjön.

2. A terveknek képesnek kell lenniük az aktuális, globálisan vagy országosan, a társadalom számára jelentkező nagy kihívásokra adandó helyi válaszok megjelenítésére. Ilyen helyi választ is kívánó kihívás a klímaváltozás, a gazdasági versenyképesség követelménye, a demográfiai kihívás, a térségi integrálódás (különösen a határmenti térségekben és a belső perifériákon), a társadalmi problémák, a digitalizáció és technológiai fejlődés stb.

3. Különösen is fontosnak véljük a fenntartható fejlődés helyi szintű támogatását, ezért a természeti környezet, a zöldinfrastruktúra, a klíma rezíliencia és a társadalmi-gazdasági fenntarthatóság elemeinek megjelenítése nélkülözhetetlen a településfejlesztési tervben.

4. Nemzetközi gyakorlatokkal összhangban a formális, jogszabály alapú tervek mellett szükség van az adott célt, tematikát, vagy éppen egy fejlődési kihívást kezelő célzottabb tematikus stratégiákra, tervekre, tervezési folyamatokra. Éppen ezért fontos, hogy a jogszabályban rögzített településfejlesztési terv, településrendezési terv és a kapcsolódó sajátos jogintézmények alkalmasak legyenek e kevésbé formalizált tervi eszközökhöz való kapcsolódásra, vagy hogy a formális települési tervek egyes célzott témái éppen ilyen opcionális jellegű programokban, cselekvési tervekben kerüljenek kibontásra.

5. A tervezés fejlesztési és rendezési eszközeinek szorosabb összhangjára van szükség közös stratégiát szolgálva. Ezért erősíteni szükséges a településrendezési eszköz és a település arculati eszközöknek a célokat kijelölő fejlesztési tervre való épülését. A településfejlesztési tervekben pedig szükség van a fejlesztések térbeli rendszerének és a fejlődés területi kereteinek megjelenítésére is, valódi térbeli tervként, a térbeli struktúra térképi megjelenítésével.

6. A tervezésben és a tervi eszközökben is fokozódó szükség van a gazdasági, társadalmi, földrajzi és környezettudományi összefüggésekre és megközelítésekre, ezért a tervek formálásában és tartalmában is az interdiszciplináris jelleg erősítendő. A tervezési jogosultság jelenlegi rendszere ennek megfelelően felülvizsgálandó, elismerve azokat a szakmai és tudásterületeket, amelyek nélkülözhetetlenek a 21. századi településtervezésben. Ugyanakkor erősíteni szükséges azt, hogy a helyi önkormányzatok a tervezési folyamatot jobban magukénak érezzék, saját urbanisztikai kapacitásokat is kialakítsanak, és opcionálisan dönthessenek arról, hogy mennyire és mire vonnak be külső kapacitásokat tervezési szakmai feladataikba.

7. A településtervezés követendő módszertanának és gyakorlatának reagálnia szükséges a javában zajló adatforradalomra. Szükség van az adatalapú tervezés erősítésére, a tervek digitalizációjára és a települési tervek egységes adattámogatásának további megerősítésére. E területen a Lechner Lajos Tudásközpontnál elindult eddigi figyelemreméltó folyamatok erősítésére, összességében a településeknek az állam által gyűjtött adatokból való még jobb kiszolgálására lenne szükség.

8. A tervezést stratégiai folyamatként szükséges tekinteni, ezért a nyomonkövetés, rendszeres felülvizsgálatok, értékelés révén tervezési ciklusokat kell beépíteni a tervek életébe. Szükséges továbbá országos léptékben is vizsgálni a tervek működését, a reálfolyamatokra gyakorolt hatását, működési tapasztalatait.

9. A településtervezésben szükséges biztosítani a helyi önkormányzatok önállóságát terveik alakításában, valamint tervezési kereteik tartós kiszámíthatóságát. Ugyanakkor a tervkészítési mechanizmusokban lehetőséget és ösztönzést szükséges adni a helyi önkormányzatok adminisztratív területén túlmutató közös tervezésre (horizontális koordináció) és arra, hogy a többszintű kormányzás elvéhez kapcsolódva a magasabb területi szintek (megye, kiemelt térség, országos szint) kooperációjának lehetősége a tervezésben és fejlesztésben is megvalósulhasson (vertikális koordináció). A települések ugyanis rendre olyan kihívásokkal néznek szembe, amelyek hely alapú kezelése is túlmutat a közigazgatási, adminisztratív határokon, mint pl. a klímaváltozás, a környezetfejlesztés igénye, az fenntarthatósági kihívás, a munkaerőpiaci ingázás, a nemzetközi telephelyi verseny, és általában a globalizáció. Fontosnak tartjuk, hogy a városi tervekben megjelenjen a funkcionális várostérségi kitekintés ill. teret kapjon a települési tervek ilyen területi léptékű koordinációja, illetve a vidéki térségekben, a számos területen együttműködő és egymásra utalt kistelepülések esetében lehetőség legyen arra, hogy fejlesztési terveiket közösen, a településcsoport egészére készíthessék el.

10. A tervek készítésének folyamatában a helyi lakosság tájékoztatásán túl, a valós részvételt segítő bevonás lehetőségeit szükséges ösztönözni és bátorítani. Ugyanakkor a jelenleginél szélesebb lehetőséget szükséges biztosítani a gazdasági szereplők transzparens bevonására is, a terveknek egyre inkább képesnek kell lenniük a privát források orientálására.

11. A megújuló tervezési rendszer csak akkor képes eredményesebb településtervezéshez vezetni, ha azt szakmai szemléleti váltás és tudásfejlesztés, kompetencia és kapacitásfejlesztés kíséri, amely a jogszabályi kereteken túlmutatóan segíti elő a tervezési eszközök sikeres gyakorlatba ültetését. Ebben különösen fontos a nemzetközi tapasztalatok és trendek hatékony becsatornázása a hazai szakmai rendszer megújításához, és a tervezési szakma ma még hiányzó nemzetközi kompatibilitásának megteremtése. Kiemelten fontos a települések tapasztalatainak megosztása. Különösen fontos, hogy a településfejlesztéssel-tervezéssel foglalkozó szakmai civil szervezetek bevonásával a tudáscsere megfelelő platformját tudjuk biztosítani az új elvárások teljesítéséhez, amelyhez társaságunk felajánlja segítségét.

12. Az új tervezési rendszert egyes településeken célszerű a jogszabályi kötelezettségnél hamarabb, kísérleti (pilot) jelleggel elsőként bevezetni, és annak tapasztalatait kiértékelni, megvitatni és felhasználni a szabályok gyakorlatba ültetésének folyamatában, szükség esetén az első tapasztalatok alapján a jogszabályok továbbfejlesztésében is.

Meggyőződésünk, hogy amennyiben a jogalkotó figyelembe veszi fenti javaslatainkat, akkor e reform hozzásegít olyan tervezési rendszer kialakításához és fejlesztési gyakorlat terjedéséhez, amely lényegesen hatékonyabban képes ösztönözni a sikeresebb települési és térségi fejlődést, és egyben hozzájárulni a Magyarország előtt álló huszonegyedik századi kihívások megoldásához, miközben a településtervezés-fejlesztés társadalmi hasznossága és megítélése is számottevően erősödni tud.

Budapest, 2021. június 17.
Magyar Urbanisztikai Társaság Elnöksége”

Forrás:
A Magyar Urbanisztikai Társaság Nyilatkozata a települési tervezési rendszer átalakításának irányairól; Magyar Urbanisztikai Társaság; 2021. június 17.

Megerősödve kikerülni a világjárványból: a korai tanulságokra való reagálás – Európai Bizottság

„A mai napon Európai Bizottság közleményt terjeszt elő a Covid19-világjárvány kapcsán az elmúlt 18 hónapban levont korai tanulságokról, valamint az uniós és nemzeti szintű intézkedések ezekre épített javításáról. Ennek köszönhetően javulhat a népegészségügyi kockázatok előrejelzése és korai felismerése, a vészhelyzeti tervezés, valamint gyorsabb és hatékonyabb közös uniós és nemzeti válaszlépések tehetők valamennyi szinten.

A Bizottság tíz tanulságot fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy mit kell javítani, és mit lehet tenni a jövőben. Ez a tíz tanulság nem kimerítő jellegű, hanem bepillantást nyújt mindabba, amiről már tudjuk, hogy meg kell valósítani minden európai polgár érdekében:

A gyorsabb felismerés és a jobb reagálás hathatós globális járványügyi felügyeletet és a pandémiával kapcsolatos információk összegyűjtésére szolgáló továbbfejlesztett európai rendszert tesz szükségessé. Az EU-nak vezető szerepet kell vállalnia egy összehasonlítható adatokon alapuló, új, széleskörű globális felügyeleti rendszer kialakítására irányuló erőfeszítésekben. 2021-ben új és továbbfejlesztett európai információs rendszer jön létre a pandémiával kapcsolatos információk gyűjtésére.

A világosabb és összehangoltabb tudományos tanácsadás megkönnyítené a szakpolitikai döntéseket és a nyilvánosság tájékoztatását. Az EU-nak 2021 végéig ki kell neveznie egy európai főepidemiológust és ki kell alakítania egy ennek megfelelő irányítási struktúrát.

A jobb felkészültség folyamatos beruházásokat, ellenőrzést és felülvizsgálatokat igényel. Az Európai Bizottságnak éves felkészültségi jelentést kell készítenie.

A vészhelyzeti eszközöknek gyorsabban és könnyebben aktiválhatónak kell lenniük. Az EU-nak létre kell hoznia az uniós járványügyi szükségállapot aktiválásának keretét, valamint a válsághelyzetek kezelésére szolgáló eszköztárat.

Az összehangolt intézkedéseknek Európában reflexszerűvé kell válniuk. Az európai egészségügyi uniót gyorsan, még az év vége előtt el kell fogadni, és meg kell erősíteni az intézményközi koordinációt és munkamódszereket.

A kritikus berendezések és gyógyszerek áramlásának biztosításához köz-magán társulásokra és erősebb ellátási láncokra van szükség. Az egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóságnak 2022 elejére működőképesnek kell lennie, és létre kell hozni egy közös európai érdeket szolgáló, egészségügyi szempontból fontos projektet, a gyógyszeriparban áttörést jelentő innováció lehetővé tétele érdekében. Az uniós FAB-eszköznek biztosítania kell, hogy az EU elegendő, folyamatosan aktív kapacitással rendelkezzen ahhoz, hogy évente 500–700 millió adag oltóanyagot állítson elő, és ezen adagok fele a világjárvány első hat hónapjában rendelkezésre álljon.

A klinikai kutatás gyorsabbá, szélesebb körűvé és hatékonyabbá tételéhez elengedhetetlen a páneurópai megközelítés. Létre kell hozni egy nagyszabású uniós platformot a több központban végzett klinikai vizsgálatok számára.

A pandémiával való megbirkózás képessége az egészségügyi rendszerekbe történő folyamatos és fokozott beruházásoktól függ. A tagállamokat támogatni kell abban, hogy helyreállítási és rezilienciaépítési beruházásaik részeként megerősítsék az egészségügyi rendszerek általános rezilienciáját.

A világjárványok megelőzése, a világjárványokra való felkészültség és reagálás globális prioritás Európa számára. Az EU-nak továbbra is vezető szerepet kell vállalnia a globális válaszadásban, különösen a COVAX révén, valamint az Egészségügyi Világszervezet megerősítésében, a globális egészségbiztonsági architektúra megerősítése révén. A fő partnerekkel a pandémiára való felkészültséggel kapcsolatos partnerségeket is ki kell alakítani.

Összehangoltabb és kifinomultabb megközelítést kell kidolgozni a félretájékoztatás és a dezinformáció kezelésére.

Következő lépések

A Covid19-világjárvány korai tanulságairól szóló jelentés információkkal szolgál majd az Európai Tanács júniusi ülésén az uniós vezetők által folytatott megbeszélésekhez. A jelentést az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elé terjesztik, és annak alapján a Bizottság 2021 második felében konkrét intézkedéséket fog hozni.

A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai:

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Az EU világjárványra adott átfogó válasza példa nélküli volt. Rekordidő alatt cselekedtünk, ami bizonyítja az európai együttműködés fontosságát. Együtt elértük, amit egyetlen uniós tagállam sem érhetett volna el egyedül. Levontuk a tanulságokat arról is, hogy mi az, ami jól működött, és mit lehet majd jobban csinálni egy jövőbeli világjárvány esetén. E tanulságok alapján most változásokat kell eszközölnünk.

Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök így fogalmazott: „Annak ellenére, hogy az európai szintű egészségügyi politika még gyerekcipőben jár, az EU megfelelően reagált a világjárványra számos példa nélküli, rekordidő alatt kidolgozott és megvalósított kezdeményezéssel. Gyorsan, ambiciózusan és koherensen léptünk fel. Ez az uniós intézmények közötti példátlan szolidaritásnak is köszönhető, amely egységes uniós választ biztosított. Ez az egyik nagy tanulság, amelyre továbbra is építenünk kell. Nincs azonban idő, és nem is szabad megelégedni. A mai napon meghatározzuk azokat a konkrét területeket, amelyeken már tudjuk, hogy többet lehet és kell is tennünk annak érdekében, hogy a jövőben hatékonyabb egészségügyi válaszintézkedéseket biztosítsunk. Ez a válság katalizátorként hathat az európai integráció előmozdítására azokon a területeken, ahol arra a legnagyobb szükség van.”

Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos kijelentette: „A példa nélküli népegészségügyi válságot lehetőséggé kell alakítani arra, hogy megerősödve kerüljünk ki belőle. A Covid19-válságból levont legfontosabb tanulság az, hogy a válság kezelésére alkalmazott ad hoc megoldásokból állandó struktúrákat kell létrehozni, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy a jövőben felkészültebbek legyünk. A lehető leghamarabb létre kell hoznunk egy erős európai egészségügyi uniót. Népegészségügyi veszély vagy egy újabb világjárvány esetén nem veszíthetünk időt. A vészhelyzeti intézkedéseknek strukturális kapacitássá kell válniuk. A szolidaritás, a felelősségvállalás és a mindannyiunkat egyformán érintő fenyegetésekre irányuló közös európai szintű erőfeszítés az, ami átsegít bennünket ezen a válságon és a következőn is.”

Háttér-információk

A válság kibontakozásával az EU az egészségpolitikai válaszok széles skáláját dolgozta ki, amit jól példáz az oltóanyagokkal kapcsolatos, az uniós oltóanyag-stratégián keresztüli közös megközelítés, valamint számos más szakpolitika kezdeményezése. A zöld sávokra vonatkozó kezdeményezés lehetővé tette, hogy folytatódjon az élelmiszerek és a gyógyszerek áramlása az egységes piacon. A fertőzési arányok értékelésének közös megközelítése a különböző régiókban sokkal következetesebbé tette a tesztelést és a karantént. A közelmúltban pedig rekordidő alatt elfogadták és végrehajtották az uniós digitális Covid-igazolványokat, előkészítve az idegenforgalom és az utazás ezen a nyáron és azon túli biztonságos újraindítását. Az EU ugyanakkor határozottan cselekedett a világjárvány gazdasági következményeinek kezelése érdekében. Ez a fellépés nagyban támaszkodott a korábbi gazdasági és pénzügyi válságok, illetve kihívások során szerzett tapasztalatra, illetve az azok kezelésére kialakított megoldásokra.

Ezek a sikerek azonban nem feledtetik azokat a nehézségeket, amelyek különösen a gyártási és termelési kapacitások bővítésével kapcsolatban merültek fel, részben a kutatás, fejlesztés és gyártás integrált megközelítésének hiánya miatt, ami lelassította az oltóanyagok kezdeti rendelkezésre állását. Bár ezek a problémák időközben megoldódtak, hosszabb távú megközelítésre van szükség a jövőbeli káros egészségügyi események vagy válságok enyhítésére.

További információk

Közlemény a Covid19-világjárvány korai tanulságainak hasznosításáról

Az Európai Bizottság hivatalos oldala a koronavírus-járvány elleni válaszintézkedésekről

Biztonságos és hatékony oltóanyagok az EU-ban

Uniós digitális Covid-igazolvány”

Forrás:
Megerősödve kikerülni a világjárványból: a korai tanulságokra való reagálás; Európai Bizottság; 2021. június 15.

Covid19: A Tanács aktualizálta a szabad mozgás korlátozásáról szóló ajánlást

„A Tanács ma módosította egy korábbi ajánlását, amely koordinált megközelítést javasol a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozóan. Az aktualizált változat a változó járványügyi helyzetet, a folyamatban lévő oltási kampányokat és az uniós digitális Covid-igazolvány elfogadását tükrözi.

A szabad mozgás korlátozásával járó intézkedések

A tagállamoknak továbbra is erőteljesen szorgalmazniuk kell minden, sötétpiros besorolású területre irányuló és onnan kiinduló, nem alapvetően szükséges utazás elhalasztását. Ugyanez vonatkozik azokra a területekre is, ahol magas az aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő Covid19-variánsok előfordulási gyakorisága, vagy ahol a szekvenálás elégtelen mértéke miatt e variánsok előfordulási gyakorisága nem ismert. Az ilyen területekről érkező személyeknek továbbra is negatív tesztigazolvánnyal kell rendelkezniük, és hatósági/önkéntes karanténnak kell alávetniük magukat.

A tagállamok továbbra is előírhatják a narancssárga vagy piros besorolású területről érkező személyek számára, hogy negatív tesztigazolvánnyal rendelkezzenek. Amennyiben nem rendelkeznek ilyen igazolvánnyal, a piros besorolású területről érkező személyeket hatósági vagy önkéntes karanténra kötelezhetik mindaddig, amíg negatív teszteredményt nem kapnak, a narancssárga besorolású területről érkező személyeket pedig érkezésük után teszt elvégeztetésére lehet kötelezni.

A 12 év alatti gyermekeket mentesíteni kell a tesztelési kötelezettség alól.

Beoltott, illetve felgyógyult személyek

Az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendelettel összhangban kiállított oltási igazolvány birtokosát nem lehet tesztelésre, illetve hatósági vagy önkéntes karanténra kötelezni, ha az érintett személyt az EMA által jóváhagyott oltóanyaggal teljes mértékben beoltották, és legalább 14 nap telt el a teljes oltottság elérése óta. A tagállamok egy kétdózisú sorozat esetén az első dózis beadása után is feloldhatják az említett korlátozásokat.

Azokat a felgyógyult személyeket, akik olyan igazolvánnyal rendelkeznek, amely szerint az első pozitív teszteredmény időpontja óta kevesebb mint 180 nap telt el, nem lehet tesztelésre, illetve hatósági vagy önkéntes karanténra kötelezni.

A kiskorúak nem kötelezhetők hatósági/önkéntes karanténra, amennyiben a kísérő személlyel szemben nem áll fenn ilyen követelmény, például azért, mert már beoltották, vagy már felgyógyult a betegségből.

Közös kritériumok és feltérképezés

Az aktualizált ajánlás két további kritériumot tartalmaz, amelyeket a szabad mozgás korlátozásának mérlegelésekor figyelembe kell venni: az átoltottsági arányt, valamint az aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő Covid19-variánsok előfordulási gyakoriságát.

Az ajánlás megemeli továbbá azokat a küszöbértékeket, amelyek alapján egy adott területet besorolnak az alább meghatározott négy szín valamelyikébe:

zöld besorolás: ha a 14 nap alatt regisztrált esetek arányszáma 50-nél kevesebb, a pozitív teszteredmények aránya pedig 4% alatt van, vagy ha a 14 nap alatt regisztrált esetek arányszáma 75-nél kevesebb, a pozitív teszteredmények aránya pedig 1% alatt van

narancssárga besorolás: ha a 14 nap alatt regisztrált esetek arányszáma 50-nél kevesebb, a pozitív teszteredmények aránya pedig 4% vagy annál magasabb; ha a 14 nap alatt regisztrált esetek arányszáma 50 és 75 között van, a pozitív teszteredmények aránya pedig 1% vagy annál magasabb; vagy ha a 14 nap alatt regisztrált esetek arányszáma 75 és 200 között van, a pozitív teszteredmények aránya pedig kevesebb mint 4%

piros besorolás: ha a 14 nap alatt regisztrált esetek arányszáma 75 és 200 között van, a pozitív teszteredmények aránya pedig 4% vagy annál magasabb, vagy ha a 14 nap alatt regisztrált esetek arányszáma 200 és 500 között van

sötétpiros besorolás: ha a regisztrált esetek arányszáma legalább 500 (az erre a színre vonatkozó küszöbérték nem változott)

Vészfékmechanizmus

Amennyiben egy régióban gyorsan romlik a járványügyi helyzet, különösen az aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő variánsok gyakori előfordulása miatt, a tagállamok aktiválhatják a vészfékmechanizmust. Ennek alapján a tagállamoknak az oltott, illetve a felgyógyult személyek számára is elő kell írniuk, hogy végeztessenek tesztet és/vagy vonuljanak hatósági vagy önkéntes karanténba.

A Tanácsnak – a Bizottsággal szoros együttműködésben és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ támogatásával – koordinált módon felül kell vizsgálnia a helyzetet.

Háttér-információk

Továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik annak az eldöntése, hogy a népegészség védelme érdekében korlátozzák-e a szabad mozgást, e területen azonban elengedhetetlen a koordináció. A Tanács 2020. október 13-án ajánlást fogadott el a Covid19-világjárványra való reagálás keretében a szabad mozgás korlátozására vonatkozó összehangolt megközelítésről. Az ajánlást 2021. február 1-jén aktualizálták. Az ajánlás közös kritériumokat állapít meg és közös keretet hoz létre az utazók esetében alkalmazható intézkedésekre vonatkozóan.

A Tanács ajánlása jogilag nem kötelező erejű, és az abban foglaltak végrehajtásáért továbbra is a tagállami hatóságok felelősek.

A Tanács ajánlása a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésről szóló ajánlás módosításáról

Covid19-járvány: utazás és közlekedés (háttér-információk)

”

Forrás:
Covid19: A Tanács aktualizálta a szabad mozgás korlátozásáról szóló ajánlást; Európai Unió Tanácsa; 2021. június 14.

A Európai Unió Tanácsa elfogadta az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 2.0 kiemelt uniós programot

„A Tanács elfogadta az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 2.0 (CEF 2.0) elnevezésű, 33,71 milliárd eurós költségvetésű uniós programot, amelynek célja a közlekedés, a digitális gazdaság és az energiaügy területén megvalósuló, magas teljesítményű, fenntartható infrastruktúra fejlesztésének a finanszírozása. A program e második változata a 2021-től 2027-ig tartó időszakot fedi le. A Tanács mai szavazását az Európai Parlament általi végleges elfogadás fogja követni.

Nagy örömömre szolgál, hogy a mai napon, a Parlamenttel március 11-én folytatott utolsó háromoldalú egyeztetést követően, valamint a Tanács korábbi elnökségei által végzett kemény munkára építve megerősíthettük az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló rendelet Tanács általi elfogadását. A CEF nagyban hozzájárul az európai integrációhoz, különösen azáltal, hogy elősegíti a határokon átnyúló összeköttetéseket, előmozdítja a kohéziót és a fenntarthatóságot, valamint célzott infrastrukturális beruházások révén erősíti a versenyképességet. Ez a második CEF az eddiginél is erősebb program, amely jelentős szerepet fog játszani a Covid19-válság utáni helyreállításban és a klímasemleges EU kialakításában. – Pedro Nuno Santos, Portugália infrastrukturális és lakásügyi minisztere, a Tanács elnöke

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz költségvetésének lebontása

Ágazatonként az alábbi költségvetés fog rendelkezésre állni (folyó árakon):

közlekedés: 25,81 milliárd EUR (ezen belül 11,29 milliárd EUR a kohéziós országok számára)

energia: 5,84 milliárd EUR

digitális gazdaság: 2,07 milliárd EUR

A különböző területeken a CEF által nyújtott támogatás

A közlekedés területén a CEF 2.0 a vasúti, közúti, belvízi és tengeri infrastruktúra fejlesztése és korszerűsítése érdekében előmozdítja majd az összekapcsolt és multimodális hálózatokat, valamint biztonságos és védett mobilitást tesz majd lehetővé. Elsőbbséget fog élvezni a transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T) továbbfejlesztése, különös tekintettel a hiányzó összeköttetésekre és az uniós hozzáadott értéket képviselő, határokon átnyúló projektekre. Az EU (2018-as árakon) 1,38 milliárd eurót fog a közlekedési költségvetésből a kohéziós országok közötti jelentős vasúti projektekre fordítani.

A CEF 2.0 azt is biztosítani fogja, hogy amikor az infrastruktúrán az Unión belüli katonai mobilitás javítása érdekében változtatnak, az továbbra is alkalmas legyen a kettős felhasználásra, azaz egyaránt használható legyen polgári és katonai célokra. A katonai mobilitásra a közlekedési költségvetésen belül 1,69 milliárd eurót fognak elkülöníteni.

Az energiaágazatban a program célja az, hogy hozzájáruljon a belső energiapiac további integrációjához a határokon és ágazatokon átívelő hálózatok interoperabilitásának javítása, a dekarbonizáció előmozdítása és az ellátásbiztonság biztosítása révén. Finanszírozásban részesülhetnek majd a megújulóenergia-termelésre irányuló határokon átnyúló projektek is. Az odaítélési szempontok meghatározásakor az EU figyelembe fogja venni az uniós és a tagállami energia- és éghajlatváltozási tervekkel való összhangot, beleértve az energiahatékonyság elsődlegességének elvét is.

A digitális konnektivitás területén bővült a program célja, hogy tükrözze azt a tényt, hogy a gazdaság és általában a társadalom digitális transzformációja a megbízható és megfizethető, nagy és nagyon nagy kapacitású hálózatokhoz való univerzális hozzáféréstől függ. A digitális konnektivitás emellett meghatározó tényező a gazdasági, társadalmi és területi szakadékok áthidalása szempontjából is. Egy projekt akkor részesülhet a CEF 2.0-ból nyújtott támogatásban, ha hozzájárul a digitális egységes piachoz és az EU konnektivitási céljaihoz. Elsőbbséget fognak élvezni azok a projektek, amelyek további területi lefedettséget biztosítanak, többek között a háztartások számára.

A CEF 2.0 hangsúlyt fektet a közlekedési, az energia- és a digitális ágazat közötti szinergiákra mint az uniós intézkedések hatékonyabbá tételének és a végrehajtási költségek minimalizálásának egyik módjára. Ez elő fogja mozdítani az ágazatközi együttműködésen alapuló munkát az olyan területeken, mint például az összekapcsolt és automatizált mobilitás vagy az alternatív tüzelőanyagok.

A program célja továbbá az éghajlati szempontok általános érvényesítése, figyelembe véve az EU hosszú távú dekarbonizációs kötelezettségvállalásait, például a Párizsi Megállapodást.

Eljárás és a következő lépések
A mai szavazással a Tanács elfogadta az első olvasatban kialakított álláspontját. Most az Európai Parlamenten a sor, hogy második olvasatban elfogadja a jogszabályt, mielőtt azt kihirdethetik az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Alkalmazása visszamenőleges hatállyal, 2021. január 1-jétől történik.

A Tanács első olvasatban kialakított álláspontja – Rendelet az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról

A Tanács indokolása – Rendelet az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról

A Tanácsnak és az Európai Bizottságnak az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 2021 és 2027 közötti végrehajtásáról szóló együttes nyilatkozata

Az EU 2021–2027-es időszakra vonatkozó hosszú távú költségvetése és a helyreállítási csomag (háttéranyag)

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (Európai Bizottság)

”

Forrás:
A Tanács elfogadta az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 2.0 kiemelt uniós programot; Európai Unió Tanácsa; 2021. június 14.

Folytatódik az uniós társadalmi konzultáció a digitális munkaplatformokon dolgozók munkakörülményeinek javításáról

„A Bizottság ma elindítja az európai szociális partnerekkel arról folytatandó konzultáció második szakaszát, hogy miként lehetne javítani a digitális munkaplatformokon dolgozók munkakörülményeit. A mostani konzultáció a 2021. február 24. és április 7. közötti első konzultációs szakasz folytatása, amelyre a Bizottsághoz 14 válasz érkezett különböző uniós szociális partnerektől. A beérkezett válaszok alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy további uniós fellépésre van szükség az alapvető munkaügyi normák és a platformokon dolgozók jogainak biztosítása érdekében. Ursula von der Leyen elnök politikai iránymutatásában már bejelentette, hogy javítani kell a platformalapú munkavégzés munkakörülményeit. Erre még inkább rávilágított a Covid19-válság és a platformalapú üzleti modellek gyorsabb elterjedése.

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A digitális munkaügyi platformok kulcsszerepet játszanak az európai gazdaság digitális átállásában. Az offline internethez hasonlóan az embereket online is védeni kell, és lehetővé kell tenni számukra, hogy biztonságosan és méltósággal dolgozhassanak. Most megismerjük a szociális partnerek véleményét arról, hogy miként lehet biztosítani, hogy a platformokon keresztül végzett munka tisztességes munkakörülményeket biztosítson, miközben támogatjuk a digitális munkaplatformok fenntartható növekedését az EU-ban.”

Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos hozzátette: „Az online platformok innovációt és új szolgáltatásokat nyújtanak a fogyasztóknak. Ugyanakkor a munkavállalók számára is biztosítani kell az általunk elvárt magas szintű szociális normákat. Folytatjuk a szociális partnerekkel folytatott konzultációnkat egy olyan intelligens, kiegyensúlyozott megközelítés kialakítása érdekében, amely biztonságot és közös normákat biztosít a platformok és az azokon keresztül dolgozók számára. Ehhez hasonlóan biztosítjuk, hogy a digitális átállás méltányos és fenntartható legyen.”

A digitális munkaplatformok kulcsszerepet játszanak az európai gazdaság digitális átállásában, és egyre terjed ez a modell. A digitális munkaplatform-gazdaság mérete csaknem ötszörösére nőtt az EU-ban, a 2016-ban a becslések szerint 3 milliárd euróról mintegy 14 milliárd euróra 2020-ban. A digitális munkaplatformok innovációt hoznak létre, munkahelyeket teremtenek és növelik az EU versenyképességét. További jövedelmet biztosítanak az embereknek, beleértve azokat is, akiknek a munkaerőpiachoz való hozzáférése nehezebb lehet.

A platformalapú munkavégzés azonban bizonytalan munkakörülményekhez és a platformokon keresztül dolgozó emberek szociális védelemhez való nem megfelelő hozzáféréséhez is vezethet. A platformalapú munkavégzés fő kihívása a foglalkoztatási viszony. Kulcsfontosságú tényezője annak, hogy a platformokon keresztül dolgozók hozzáférjenek a meglévő munkavállalói jogokhoz és védelemhez. Emellett előfordulhat, hogy a platformokon dolgozó emberekről automatizált döntéseket hoznak algoritmusokkal anélkül, hogy lehetőségük lenne megkérdőjelezni a döntést és jogorvoslatot kérni. Gyakran a kollektív képviselethez és a tárgyaláshoz is csak korlátozott hozzáférésük van. Végezetül a platformalapú munkavégzés határokon átnyúló jellege és annak lehetősége is kihívást jelent, hogy nyomon lehessen követni, hogy melyik országban végzik a munkát.

E kihívások fényében a konzultáció második szakaszának célja, hogy megismerjük a szociális partnerek véleményét arról, hogy miként biztosítható a platformokon keresztül dolgozók tisztességes munkakörülményei, miközben támogatja a digitális munkaplatformok fenntartható növekedését az EU-ban. A szociális partnerekkel konzultációra kerül majd sor az uniós szintű kezdeményezés lehetséges tartalmáról, többek között az alábbi területeken:

a foglalkoztatási viszony besorolásának, valamint a munkához és a szociális védelemhez való jogokhoz való hozzáférés megkönnyítése;

a tájékoztatás, a konzultáció és a jogorvoslat javítása, különösen az algoritmikus irányítás platformalapú munkavégzés során történő alkalmazása tekintetében;

a határokon átnyúlóan működő platformokon dolgozó valamennyi emberre alkalmazandó szabályok egyértelművé tétele;

a végrehajtás, a kollektív képviselet és a szociális párbeszéd megerősítése.

A konzultáció az uniós fellépés lehetséges eszközeiről is ki kéri a szociális partnerek véleményét. A Bizottság jogalkotási és nem jogalkotási eszközöket egyaránt mérlegel.

A Bizottság felkéri a szociális partnereket, hogy 2021. szeptember 15-ig válaszoljanak a konzultációban feltett kérdésekre,

A konzultáció második szakaszát követő lépésként vagy tárgyalás kezdődik a szociális partnerek között egy, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 155. cikke szerinti megállapodás megkötése céljából, vagy az Európai Bizottság egy javaslatot fog benyújtani 2021 végéig.

Egy lehetséges uniós kezdeményezés kidolgozása során teljes mértékben tiszteletben tartanák a nemzeti hatásköröket, a tagállamok munkaerőpiaci hagyományainak sokféleségét és a szociális partnerek autonómiáját. A platformalapú munkavégzéssel kapcsolatos kezdeményezéseknek tiszteletben kell tartaniuk a „munkavállaló” nemzeti fogalommeghatározásait. Nem áll fenn az a szándék sem, hogy uniós szinten „harmadik” foglalkoztatási viszonyt hozzanak létre (sem önálló vállalkozóként, sem munkavállalóként), tiszteletben tartva ugyanakkor egyes tagállamok azon döntését, hogy bevezetik azt a nemzeti jogszabályaikba.

Háttér-információk

Politikai iránymutatásában Ursula von der Leyen elnök hangsúlyozta, hogy „a digitális átalakulás gyors változásokat eredményez, amelyek hatással vannak munkaerőpiacainkra”. Kötelezettséget vállalt arra, hogy megvizsgálja, „milyen lehetőségek kínálkoznak a platform-munkavállalók munkafeltételeinek javítására”.

A méltányos átállást szolgáló erős szociális Európa című közlemény megállapította, hogy a platformgazdaság fenntartható növekedéséhez javítani kell a platform-munkavállalók munkakörülményeit.

A Bizottság 2021. évi munkaprogramjában bejelentette, hogy 2021 végéig jogalkotási kezdeményezést indít a platform-munkavállalók munkakörülményeinek javítására. Ez a kezdeményezés támogatni fogja a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek végrehajtását. A 2021. május 7–8-i portói szociális csúcstalálkozón valamennyi partner megújította az erős szociális Európa iránti elkötelezettségét.

A Bizottság 2021. február 24. és április 7. között kezdte meg a konzultáció első szakaszát a szociális partnerekkel arról, hogy miként lehetne javítani a digitális munkaügyi platformokon keresztül dolgozók munkakörülményeit.

A válaszok vizsgálatát követően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy uniós fellépésre van szükség. Ezért az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 154. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Bizottság most elindítja a szakszervezeteket és a munkáltatói szervezeteket uniós szinten képviselő szociális partnerekkel folytatott konzultáció második szakaszát.

Ez a konzultáció nem foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy az uniós versenyjog alkalmazható-e az önfoglalkoztatók kollektív tárgyalásaira. Ezt a kérdést egy különálló, de kiegészítő kezdeményezés keretében kezelik, amelyre vonatkozóan 2021. május 31-én lezárult a nyilvános konzultáció. Ez utóbbi célja annak biztosítása, hogy az uniós versenyjog ne akadályozza a hátrányos helyzetű önfoglalkoztatók munkakörülményeinek javítását célzó kollektív szerződéseket, ugyanakkor garantálja, hogy a fogyasztók és a kkv-k továbbra is élvezzék a versenyképes árak és innovatív üzleti modellek előnyeit, többek között a digitális gazdaságban is.

További információk

A szociális partnerekkel a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról folytatott konzultáció második szakasza

A konzultációs dokumentumot kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum

A szociális partnerekkel a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról folytatott konzultáció első szakasza

Legfrissebb információk a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervről”

Forrás:
A platformokon dolgozók védelme: a szociális partnerekkel folytatott bizottsági konzultáció a második szakaszába lép; Európai Bizottság; 2021. június 15.

Közigazgatási, politikai informatika

Egyszerűbb lesz a cégalapítás, papíralapú ügyintézésre már csak kivételes esetben kerül majd sor

„Egyszerűsödik a jogi személyek bejegyzése és nyilvántartása egy most elfogadott törvény szerint. Automatikus döntéshozatal esetében pár perc alatt kész lesz a cégbejegyzés. Az új szabályozás egységes nyilvántartást hoz létre, így nemcsak praktikusabb lesz a rendszer, de a fenntartása is olcsóbb lesz – mondta a növekedés.hu-nak Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára.

Változik a jogi személyek nyilvántartásáról szóló törvény a Parlament döntése nyomán. Egységes lesz a cégek és civil szervezetek nyilvántartása, egyszerűsödik és gyorsul a cégbejegyzés. Miért van szükség a módosításra?

A kormány azt szeretné, hogy hazánk megerősödve kerüljön ki a járvány okozta válságból. Tudjuk: a magyar vállalkozók és a magyarországi cégeknél dolgozó emberek óriási teljesítményre képesek. Nekünk az a kötelességünk, hogy pénzügyi, gazdasági és jogi eszközökkel támogassuk a munkájukat. Ez a törvény is ebbe a sorba illeszkedik – egyszerűsíti és gyorsítja az adminisztratív folyamatokat. Nemcsak a cégek, hanem például a civil szervezetek esetében is.

Az új szabályozás egységes nyilvántartást hoz létre, így nemcsak praktikusabb lesz a rendszer, de a fenntartása is olcsóbb lesz. Megszűnnek az átfedések, ésszerűbbek lesznek az eljárások, és megnyílik a lehetőség a korszerű informatikai alkalmazások használata előtt.
A magyar cégnyilvántartási rendszer kimondottan jónak bizonyult az elmúlt időszakban. Az ebben beazonosított úgynevezett jó gyakorlatokat most kiterjesztettük a jogi személyek teljes körére.

Mit jelent ez a gyakorlatban a cégek számára? Mennyiben segít, egyszerűsíti az adminisztrációt?

A cégek jogi képviselőinek ügyintézési munkáját jelentően egyszerűsíti majd a létrejövő jogi személyek nyilvántartási portálja, amely egy interneten elérhető felület lesz. E felülten keresztül számtalan szolgáltatás lesz elérhető, és ez a portál a jogi képviselők számára egyben ügyintézési felület is lesz.
A bejegyzési, változásbejegyzési kérelem ugyanis a jövőben egy online módon kitöltendő nyomtatványként fog funkcionálni. Ez a megoldás biztosítani tudja, hogy már a kitöltés során az adathiba, az elírás, a helytelen kitöltés kiszűrhető, korrigálható legyen.

A további nyilvántartott jogalanyok tekintetében, így különösen a civil szervezetek esetében hozhat még jelentősebb változást a módosítás. A civil szervezetek döntő többségében továbbra sem lesz kötelező a jogi képviselet az eljárásokban. Ugyanakkor a cégkapuval rendelkező, tehát elektronikus kapcsolattartásra képes civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek, kötelesek lesznek elektronikusan, a nyilvántartási portálon keresztül benyújtani a kérelmeiket a nyilvántartó bírósághoz. Az elektronikus kommunikáció egyszerűsíti és fel is gyorsítja az eljárást.

Azok a civil szervezetek, amelyek jogszabály alapján cégkapuval nem kell, hogy rendelkezzenek, azok továbbra is papíralapon intézhetik az ügyeiket. Ilyen szervezetek azok, amelyek adószámmal sem rendelkeznek, tehát nem vesznek részt az üzleti forgalomban.

A nyilvántartási portál önmagában is csökkenteni fogja majd az adminisztrációs tehet, mert ezen a portálon minden szükséges tájékoztatás megtalálható lesz, és a nyilvántartáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat is ezen a felületen keresztül lehet igénybe venni. A portálon megismerhetőek lesznek az információs szolgáltatásra, az egyes eljárások ügyintézésére vonatkozó tájékoztatók, a szükséges nyomtatványok, valamint a Cégközlöny is ezen a felületen lesz megismerhető. Nem kell tehát utánajárni, hogy honnan és hogyan szerezhető meg az információ, vagy hogy mit hogyan kell intézni.

Céginformációt is a nyilvántartási portálon keresztül lehet majd igényelni.

A cégbejegyzés ideje is rövidül. Mennyi idő alatt, hogyan lehet majd bejegyezni egy vállalatot?

A bírósági eljárások közül elsőnek a jogi személyek nyilvántartásával összefüggésben kerül bevezetésre az automatikus döntéshozatali eljárás. Ebben az eljárásban a bejegyzési, a változásbejegyzési kérelem elbírálását kizárólag automata fogja intézni, és a kérelemről is az automata dönt. Ilyen eljárásra kerülhet majd sor gazdasági társaságok ügyeiben, ha a kérelem intézése sematizálható, tehát emberi közreműködés nélkül is intézhető.

Automatikus döntéshozatal esetében percek alatt megtörténik a bejegyzés.

Megmarad természetesen az ember által – bíró vagy bírósági titkár által – intézendő kérelmek kategóriája is. Fontos jelezni, hogy a bírósági titkár jogi szakvizsgával rendelkező, bírói kinevezés előtt álló bírósági munkatárs, tehát komoly szakmai tudással rendelkező kollegákról van szó.

Az ember által intézendő ügyekben is számos ellenőrző funkciót el tud végezni automata, így a cégeknél a jelenlegi 15 munkanapos bejegyzési határidő 10 munkanapra, civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezeteknél pedig 60 napról 25 munkanapra csökkenthető.

A módosításhoz szükséges informatikai hátteret melyik minisztérium biztosítja, mikorra lesz kész?

Németh Balázs Sándor az igazságügyi nyilvántartó rendszerek koncepciója megalkotásáért, előkészítéséért és fejlesztésének összehangolásáért felelős miniszteri biztos, ő koordinálja és felügyeli a fejlesztési folyamatokat. Pontos fejlesztési ütemterv csak a törvény elfogadása után lesz.

Jelent-e gyorsítást a papíralapú ügyintézéstől az elektronikus ügyintézés felé?

Az új nyilvántartási szabályok alapján az elektronikus ügyintézés lesz az elsődleges megoldás. Papíralapú ügyintézésre már csak kivételes esetben kerül majd sor, a szervezetek egy töredékének az ügyeiben. Az ügyintézés így gyorsabb is lesz.”

Forrás:
Völner Pál: Egyszerűbb lesz a cégalapítás; Szabó Anna; Növekedés.hu; 2021. június 17.

Korszerű szinten az e-ügyintézés – Rácz Róbert kormánymegbízottal beszélgettünk

„Egy egységet alkotva, felelősségteljesen és hatékonyan dolgoztak a kormányhivatal munkatársai a járvány idején.

Az államigazgatási ügyintézés legfőbb színterei a kormányhivatalok, a kormányablakok. Ám tevékenységük egy ideje ennél lényegesen több. Szinte szó szerint mindennel, ami a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban felmerült, akadt feladatuk. Szervezték a tesztelést, az oltási folyamatot, tartották a kapcsolatot a háziorvosokkal, de épp úgy feladatuk volt a kontaktkutatás, mint a különböző támogatások folyósítása. Az elmúlt időszakban végzett munkájukról, annak szervezéséről, nehézségeiről és tanulságairól kérdeztük Rácz Róbertet, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottját.

A járványidőszakban melyek voltak a legjellemzőbb, legnagyobb feladatok a kormányhivatalok számára?

A járványhelyzet több szempontból is rendkívüli kihívást jelentett a kormányhivatalok számára. Például a járványügyi területen ránk nehezedett extrém terhelés okán, de említhetem akár a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások számára biztosított kormányzati támogatásokkal kapcsolatos feladatainkat is. Mindezek a mindennapi, megszokott, területi szintű államigazgatási feladatellátásunk mellett jelentkeztek. A világjárvány okozta extra munkaterheink nagyságát számokkal lehet igazán jól érzékeltetni: a népegészségügyi szakembereink a veszélyhelyzet idején csaknem 100 ezer fő esetében végeztek kontaktkutatást, ami gyakorlatilag a megye lakosságának közel egyötödét jelenti. Foglalkoztatást érintően a megyében kutatás, fejlesztés, innovációs területen munkahelymegőrzésre és munkahelyteremtésre közel 600 millió forint támogatást nyújtottunk mintegy ezer fő támogatására, ágazati bértámogatásként pedig több mint 3,5 milliárd forintot fizettünk ki csaknem 8 ezer foglalkoztatottat érintően. Ez nem csupán a kérelmek feldolgozását, a döntés meghozatalát és a kifizetést jelenti, hanem a közel 9 ezer támogatott kapcsán folyamatosan érkező elszámolások egyenkénti, tételes, a legapróbb részletekig történő ellenőrzését is. Ezzel párhuzamosan jelentősen emelkedett a megszokott, államigazgatási feladataink száma is: a családok támogatásait érintő kormányzati döntések kapcsán a kollégáim csak idén közel 4 ezer csokkal kapcsolatos, és szintén ennyi babaváró támogatáshoz kapcsolódó kérelmet bíráltak el, de növekvő ügyszám volt tapasztalható az igényelhető vidékfejlesztési támogatások központi emelésének köszönhetően.

Hogyan lehetett a veszélyhelyzet idején a folyamatos ügyintézést biztosítani?

Munkánk során kiemelten fontosnak tartottuk, hogy a területi államigazgatási ügyintézés alappilléreit jelentő kormányablakok és ügyfélszolgálataink a megszokott, magas színvonalon működjenek a veszélyhelyzetben is. Ez két okból volt nagy feladat számunkra. Egyrészt mind az ügyfelek, mind pedig az ügyintézők egészségének védelme érdekében szigorú biztonsági előírások bevezetésére és betartatására volt szükség az ügyintézési helyszíneinken. Ez jelentette a maszkviselést, fertőtlenítőszerek biztosítását, plexifalak elhelyezését, valamint az ügyfélszolgálati helyiségekben tartózkodó ügyfelek számának korlátozását. Emellett a személyes kontaktusok, vagyis a személyes megjelenéssel járó ügyintézések számának csökkentése is indokolta, hogy a kormányhivatalban bevezettük a kizárólag előzetes időpontfoglalással történő ügyintézést. Összességében, a kormányhivatal teljes szervezetrendszerére vonatkoztatva igaz az, hogy a kormány, illetőleg az operatív törzs döntéseinek végrehajtása pontos, gyors és áldozatos munkavégzést igényelt minden munkatársam részéről, köszönet illeti valamennyiüket ezért.

Túl vagyunk a koronavírus-járvány harmadik hullámán is. Az intézkedéseik közül vannak olyanok, amelyeket a jövőben is tudnak hasznosítani?

A járványhelyzet megkövetelte tőlünk, hogy az egészségünk védelme érdekében radikálisan csökkentsük a személyes jelenlétet igénylő ügyintézések számát. Ehhez egy komplett modellváltásra volt szükség. Mint említettem, a veszélyhelyzet idején vezettük be a kormányablakokban és a kormányhivatal más ügyfélszolgálatain is a kizárólag előzetes időpontfoglalással történő ügyintézést. Ehhez többféle lehetőséget is biztosítottunk: az online felület mellett minden szervezeti egységünknél erre a célra alakítottunk ki külön telefonszámokat és e-mail-címeket. Ezeket ma is fenntartjuk, és működtetjük, mert az időpontfoglalás mellett ezeket a csatornákat használni tudtuk a „kontaktus nélküli” tájékoztatásnyújtásra is. Emellett országos kampányban népszerűsítettük, hogy az ügyfelek megismerjék és megbarátkozzanak az elektronikus ügyintézéssel az államigazgatásban is. Természetesen ehhez szükség volt az elektronikus felületünk, a www.mo.hu oldal fejlesztésére. Az ebbe fektetett munka többszörösen is megtérült: hatalmas fejlődést tapasztaltunk az e-ügyintézésben. Ez olyan komoly, pozitív hozadéka ennek az időszaknak, ami hosszú távon is fenntartható. Az ügyfelek ugyanis könnyedén váltottak erre, mert megtapasztalták, hogy otthonról időtakarékos és kényelmes intézni az államigazgatási ügyeiket. És hogy az e-ügyintézés területén bevezetett újításokra egy konkrét példát is említsek: már a közigazgatásban is lehetséges a videón keresztüli azonosítás és ügyintézés. Az online felületen ehhez ugyanis korábban Ügyfélkapu, telefonos azonosításhoz szükséges kódok, valamint e-személyi kellett, ma azonban már akár kamerán keresztül történő arcképes azonosítással is tudjuk ezt végezni.

A járványhelyzettel kapcsolatban mik voltak az új feladatok? Ezekre miként készültek fel, készítették fel a munkatársakat?

A folyamatos járványügyi hatósági teendőink mellett legfontosabb feladatunk a tesztelés és az oltásszervezés lett, és mindeközben persze végeztük az újranyitással kapcsolatos ellenőrzési feladatokat is. A kormányhivatal végezte az idősotthonok lakói, dolgozói, a pedagógusok vagy a kormánytisztviselők körében végzett célzott csoportos tesztelés megszervezését, és a megyei oltási munkacsoport feladatkörében pedig a lakosság ütemezett, később tömeges immunizálásának koordinálását. Ez utóbbi – többek között például – a Hajdú-Bihar megyébe érkező vakcina 264 háziorvos számára történő, az oltási tervnek megfelelő felosztását és eljuttatását jelentette. Ez az oltásszervezési feladat napi kapcsolatot követelt meg tőlünk a háziorvosokkal. Ezenfelül a megye szociális intézményeiben mobil oltócsapatok végezték az oltást, ami szintén a kormányhivatal szervezésében valósulhatott meg: 95 helyszínen mintegy 4 ezer gondozott és 2 ezer dolgozó oltását jelentette. Ez első hallásra egyszerű feladatnak tűnik, de nem volt az. Az országban tapasztalt oltakozási hajlandóság emelkedése ugyanis az intézményekben is tapasztalható volt, így voltak helyszínek, ahová 4-5 alkalommal kellett visszamennünk. A munkatársak felkészítésére tehát leginkább ezen feladatok miatt volt szükség: ez a társszervekkel, partnerszervezetekkel (például a Debreceni Egyetem, Országos Mentőszolgálat) szoros együttműködésben történt. Itt mondanék köszönetet minden háziorvosnak és kórházi dolgozónak, akik a frontvonalban végzett munkájukkal, és az orvostanhallgatóknak is, akik helytállásukkal, szolgálatukkal, a veszélyhelyzet idején nélkülözhetetlen munkát végeztek.
„A kormányhivatalt hihetetlen mértékben összekovácsolta ez a veszélyhelyzet, ebben a kritikus időszakban minden munkatársam felelősségteljesen végezte a dolgát, segítették egymást – ha kellett hétköznap-hétvégén, és éjjel-nappal egyaránt.”
Csak ennek volt köszönhető, hogy egy egységet alkotva tudtunk működni.

Fordultak-e önökhöz különleges kérésekkel, kérdésekkel az elmúlt időszakban?

Számos megkeresés érkezett hozzánk, és az ügyfelek összességben rendkívül fegyelmezettek és együttműködőek voltak. Azok a kérdések, kérések, amik hozzánk érkeztek, csak annyiban különlegesek, amennyiben a világjárvány és eleve a bevezetett különleges jogrend is annak tekinthető. Több kérés érkezett például az oltásokkal kapcsolatban. Volt olyan krónikus beteg, aki kérte, hogy megkaphassa a háziorvosától a második körös oltását, mert a műtéte csak ennek beadását követően végezhető. Az onkológiai kezelésekre is hasonló szabályok vonatkoztak, ezen a téren is több kérés érkezett. Ezek komoly szervezést igényeltek, hiszen tudjuk, a legtöbb vakcina többadagos kiszerelésű, de természetesen minden ilyen egyedi esetben segítettünk, találtunk megoldást. Kaptunk „csoportos” megkeresést is, ami alapján megszerveztük például a dialízisközpontban kezelésben részesülő betegek oltását. Nem mindennapi eset történt az érettségi vizsgával kapcsolatban is. Egy diák a felkészülés időszakában betegedett meg, így bizonytalanná vált az érettségin való részvétele. A háziorvosa lelkiismeretesen nyomon követte az állapotát, folyamatosan tartotta a kapcsolatot a családdal. A diák gyógyulttá nyilvánításának időpontja az érettségit megelőző hétvégére esett, ezt a háziorvos azonnal rögzítette is a járványügyi szakrendszerben. A munkatársaim még hétvégén elkészítették az erről szóló határozatot, így a diák az érettségi első reggelén az iskolapadban várhatta a magyar feladatsort.

A járvánnyal kapcsolatos feladatok mellett a kormányhivataloknak a korábban meglévő feladatait is el kellett végezni. A fertőzés legnehezebb időszakában is ügyfélbarát módon, pontosan, határidőre tudták intézni az emberek ügyeit. Ehhez pluszlétszám állt rendelkezésre, esetleg hosszabb volt a munkaidő?

A kormánytisztviselői felelősségvállalás, az ügyfelek empátiája és együttműködése egyaránt elengedhetetlen volt ahhoz, hogy az államigazgatás működőképes maradjon. Kijelenthetjük, hogy a nehézségek ellenére sem tört meg a kollégáink lendülete és hivatástudata, az ügyintézési színvonal és az ügyfelek elégedettsége nem csökkent. A feladatokat belső munkaszervezéssel oldotta meg a hivatal, hiszen a járványügyi korlátozások miatt egyes területeken extrém munkateher keletkezett, itt a relatíve kevésbé leterhelt területeken dolgozó munkatársak segítették a munkavégzést. A munkaidő és pihenőidő „békeidőben” történő felfogása a legtöbb kollégánk számára átértékelődött, a túlmunka több szakterületen is a pandémiás időszak elkerülhetetlen velejárója lett.

A mobilizált kormányablakok működtek-e, és ha igen, miként működtek az utóbbi bő fél évben?

A mobilizált kormányablak-ügyfélszolgálatok, vagy ismertebb nevén „KAB-buszok” nagy sikerrel indultak el Hajdú-Biharban. A siker kulcsa kettős. Kormányhivatali szempontból nagy előnye, hogy bármikor rugalmasan bevethető, könnyen, gyorsan és hatékonyan igazítható a településenként eltérő igényekhez és körülményekhez. Mivel a busz a kormányablakkal nem rendelkező kis-, illetve közlekedési infrastruktúra szempontjából nehezebben elérhető településekre települ ki, ezért az ott élő ügyfelek számára óriási segítséget jelent. A fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében tavaly novemberben leállítottuk a KAB-buszt. A kedvező járványügyi adatok és a lakosság átoltottsága azonban lehetővé tette, hogy május végén újra munkába álljanak. A veszélyhelyzet idején lejárt okmányok száma miatt elsősorban az ezzel kapcsolatos ügyintézésben szeretnénk helyben segítséget nyújtani. A KAB-buszok kitelepülése, menetrendje már elkészült a teljes nyári időszakra, erről az érdeklődők már most is naprakész információkat kaphatnak a www.kormanyablak.hu oldalon.

A kormányhivatalok munkáját átalakította a járvány. Visszatérnek-e, vissza lehet-e egyáltalán térni csak a járvány előtti időszak feladataihoz, ritmusához? Mi az, amit át lehet, át kell menteni az úgynevezett békeidőkre?

A járvány előtti időszak feladatai nem szűntek meg a kormányhivatalokban, hanem jócskán kiegészültek. A munkavégzés „ritmusában” korábban szinte elképzelhetetlen mértékű gyorsulást éltünk meg.

„Azt gondolom, a tisztviselők áldozatkész munkája nyomán az államigazgatás hosszú időre kiérdemelte az állampolgárok bizalmát.”

Az ügyintézésben visszatérni a járvány előtti időszakhoz nem lehetséges, de nem is cél. Amit az elektronikus ügyintézési formák előretörésével kapcsolatban látok az az, hogy alapjaiban változtatja meg mind a hivatali kultúrát, mind az ügyfelek ügyintézési szokásait. A közigazgatás terén már a járványhelyzet előtt is célul tűztük ki, hogy az ügyfelek az állammal kapcsolatos ügyes-bajos dolgaikat minél egyszerűbben, gyorsabban, sorban állás nélkül, lehetőleg online intézhessék. A világjárvány egyik legnagyobb hozadéka a közigazgatásban az, hogy ez nagyon rövid idő alatt megvalósulhatott: az e-ügyintézés lehetőségei fejlesztői és felhasználói szempontból is XXI. századi szintre léptek.”

Forrás:
Korszerű szinten az e-ügyintézés – Rácz Róbert kormánymegbízottal beszélgettünk; HAON.hu; 2021. június 17.

Piacfelügyeleti törvénymódosítás: blokkolhatják a veszélyes terméket forgalmazó honlapot

„Kereken egy hónap múlva már élesben alkalmazhatják az ágazati törvény tavalyi módosításában biztosított új eszközeiket a piacfelügyeleti hatóságok. A veszélyes termékeket kínáló honlapokkal szemben több lépcsőben járhatnak el, végső esetben akár az elérés teljes korlátozásával védhetik a fogyasztókat.

Az e-kereskedelem egyébként is lendületes fejlődését jelentősen felpörgette a koronavírus-járvány. Az online értékesítés éves forgalma tavaly haladta meg először az ezermilliárd forintot Magyarországon. Az internetes és csomagküldő kereskedelem térnyerését nemcsak a rendkívüli körülmények és a házhoz szállító vállalkozások számának növekedése hajtotta. Egyre többen egyre gyakrabban használják a mindennapokban korszerű okoseszközeiket vásárláshoz is.

A digitális technológiák állandó fejlődésének korszakában időtálló megoldásokat kell találni a piacfelügyelet hatékonyságának fokozásához. Az interneten, applikációkban kínált termékek megfelelőségének biztosítása érdekében új eszközökkel kell támogatni a hatóságok eredményes fellépését a jogsértő forgalmazókkal szemben.

A piacfelügyeleti törvénymódosítás 2021. július 16-i hatályba lépéssel erősíti meg az online termékbiztonságot. Az adott webáruházban veszélyes portékát találó hatóságoknak végső esetben akár a honlap blokkolására is lehetőségük lesz. Eddig azonban egy több fokozatú eljárás vezethet el, kizárólag súlyos kockázat megállapítása esetén. Az első lépcsőben arra kötelezhetik a webáruházat, hogy a termékről szóló információt maga távolítsa el a honlapról, vagy a felhasználóknak szóló közvetlen figyelmeztetést közöljön, akár egy felugró ablakban. Ha a vállalkozó a kötelezés ellenére sem lép, a hatóság blokkolhatja a honlap elérhetőségét.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár elmondta: „Az új hatáskör célja, hogy a veszélyes termékek eltűnjenek a webáruházakból, a magyar családok biztonságos kínálatból válogathassanak az interneten is. A honlapblokkolás hozzájárul az online piac megtisztításához a kockázatos, bizonytalan eredetű árucikkektől, és a tisztességtelen, nyerészkedő forgalmazóktól.”

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a bevezetést megelőző hetekben több közleményben hívja fel a figyelmet a szabályozási újdonságokra. A sorozat első darabja a Fogyasztóvédelmi Portálon érhető el.”

Forrás:
Piacfelügyeleti törvénymódosítás: blokkolhatják a veszélyes terméket forgalmazó honlapot; Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); 2021. június 16.

Felértékelődött a digitális fogyasztóvédelem szerepe

„Az internetes és csomagküldő értékesítés felülmúlta az 1000 milliárd forintot tavaly a járvány hatására, ezzel párhuzamosan pedig felértékelődött a digitális fogyasztóvédelem szerepe – mondta Keszthelyi Nikoletta, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára online sajtótájékoztatón csütörtökön.

Kiemelte: az ITM „nem kullog az események után”, az elmúlt 5 évben jelentős eredményeket ért el az online kereskedelem fogyasztóvédelmének területén. A 15 ezer forint és 500 ezer forint közötti bírságsávot 200 ezer forint és 2 millió forint közöttire növelték – idézte fel példaként. Azt is hozzátette, hogy az ismételt ellenőrzések eredményeként a korábbi 50 százalékos jogsértési arány az idén 15-20 százalékra csökkent.

A tárca továbbá létrehozott egy internetes adatbázist, ahol – a jogsertowebaruhazak.kormany.hu weboldalon – a fogyasztók előzetesen tájékozódhatnak az internetes áruházakról – emlékeztetett jelezve, hogy valamivel több mint 500 webáruház szerepel a feketelistán.

Keszthelyi Nikoletta elmondta azt is, hogy tavaly a járvány hatására megnőtt a visszaélések száma az online térben, ezért a szokásos 600-800 webáruház ellenőrzése mellett még 750 internetes boltot megvizsgáltak.

A termékbiztonsági ellenőrzések számát a 2017-es 22 ezerről több mint ezerszeresése, 27 millióra növelték 2020-ra – mutatott rá a helyettes államtitkár megjegyezve, hogy a kiugró növekedés a vámhatárokon történő helyszíni ellenőrzéseknek köszönhető.

A vállalkozásoknak sokkal több információval kell ellátniuk a fogyasztókat az online felületeken, továbbá az adatainkkal való fizetést követően – úgynevezett ingyenes szolgáltatásoknál – is el lehet állni a „vásárlástól” 14 napon belül – emelte ki a jövő évtől életbe lépő újdonságok közül a szakpolitikus.

Keszthelyi Nikoletta felhívta a figyelmet arra, hogy törekvéseiket hasznosan támogatta a 2016-ban indított projektjük a fogyasztóvédelmi feladatok elektronizálására, amelynek eredményeképpen mára már a szakhatóság a panasz benyújtásától a határozat meghozataláig teljes mértékben elektronikus úton folytatja munkáját.

A vásárlók elektronikus úton a fogyasztovedelem.kormany.hu oldalon nyújthatják be panaszaikat, ugyanitt e-kereskedelmi kisokost is találnak az online vásárlás során felmerülő jellemző problémákról – ismertette a helyettes államtitkár, aki ezen túl beszélt a november óta futó mozgóképes kampányukról és a fogyasztóvédelem Youtube csatornáján követhető podcast epizódjaikról is.

Szijártó Zoltán, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a 2016-2021 közötti fogyasztóvédelmi digitalizációs projekt 1,7 milliárd forintos, száz százalékos uniós támogatásból valósult meg.

Beszélt arról is, hogy a projektet június végén zárják le, de már előkészítették a munkafolyamatok második fázisát is a következő uniós költségvetési ciklusra.

A projektgazda és konzorciumvezető szerepét betöltő KIFÜ 2006-ban jött létre, 500 embert foglalkoztat, mérlegfőösszege 30 milliárd forint – tájékoztatott a szervezet elnöke jelezve, hogy az ügynökség az ITM háttérintézménye.”

Forrás:
Felértékelődött a digitális fogyasztóvédelem szerepe; Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); 2021. június 17.

Zöld út az uniós digitális Covid-igazolványnak

„Lezárult a jogalkotási folyamat: mindhárom uniós intézmény – az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság – elnöke részt vett az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendelet mai hivatalos aláírási ceremóniáján. David Sassoli és Ursula von der Leyen elnök, valamint António Costa miniszterelnök a következőket nyilatkozta:

„Az uniós digitális Covid-igazolvány mindannak jelképe, amit Európa képvisel. Egy olyan Európáé, amely nem tántorodik meg, amikor próbára tétetik. Egy olyan Európáé, amely egységbe kovácsolódik és fejlődik, amikor kihívásokkal szembesül. Az Unió ismét megmutatta, hogy a legjobban akkor dolgozunk, ha közösen dolgozunk. Intézményeink 62 napos rekordidő alatt állapodtak meg egymással az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendeletről. Miközben végigdolgoztuk a jogalkotási folyamatot, egyúttal a rendszer technikai gerincét, az uniós digitális átjárót is kiépítettük, amely június 1-je óta működik.

Ez olyan eredmény, amelyre büszkék lehetünk. Az az Európa, amelyet mindannyian ismerünk, és amelyet mindannyian vissza akarunk kapni, a határok nélküli Európa. Az uniós igazolvánnyal a polgárok ismét élvezhetik a legkézzelfoghatóbb és legbecsesebb uniós jogot: a szabad mozgás jogát. A ma törvénybe iktatott szabálynak köszönhetően idén nyáron már biztonságosabban utazzunk. Ma tehát közösen újra kijelenthetjük: győzött a nyitott Európa.”

Az uniós digitális Covid-igazolvány

Az igazolvány célja az Unión belüli biztonságos és szabad mozgás megkönnyítése a koronavírus-világjárvány alatt. Minden európai polgárnak joga van a szabad mozgáshoz az igazolvány nélkül is, a Covid-igazolvány azonban megkönnyíti az utazást, és mentesíti birtokosát a karantén és a hasonló korlátozások alól.

Az uniós digitális Covid-igazolvány bárkinek kiállítható, és:

kiterjed a Covid19-oltásra, tesztelésre és gyógyultságra,

ingyenes lesz és az EU összes hivatalos nyelvén rendelkezésre fog állni,

digitális és papíralapú formában egyaránt létezni fog,

biztonságos lesz, és tartalmaz egy digitálisan aláírt QR-kódot.

A tagállamoknak tartózkodniuk kell attól, hogy az uniós digitális Covid-igazolvány birtokosaival szemben további utazási korlátozásokat vezessenek be, eltekintve a népegészség védelméhez szükséges és arányos korlátozásoktól.

Emellett a Bizottság vállalta, hogy 100 millió EUR-t mozgósít a Szükséghelyzeti Támogatási Eszközből, hogy ezzel a tagállamok megfizethető teszteket biztosíthassanak a polgároknak.

A rendeletet 2021. július 1-jétől 12 hónapig kell alkalmazni.

Háttér-információk

Az Európai Bizottság 2021. március 17-én terjesztette elő javaslatát az uniós Covid-igazolvány létrehozásáról, amelynek célja, hogy a világjárvány alatt megkönnyítse a polgárok Unión belüli biztonságos szabad mozgását. Május 20-án a társjogalkotók ideiglenes megállapodásra jutottak. Június 1-jén működésbe lépett a rendszerek technikai gerince, az uniós digitális átjáró. Az átjáró teszi lehetővé a QR-kódokban szereplő biztonsági elemek ellenőrzését.

A mai hivatalos aláírást követően a rendeletet július 1-jétől kell alkalmazni, de az igazolványok kiállításához egy további hathetes átmeneti időszak is rendelkezésére áll azoknak tagállamoknak, amelyeknek több időre van szükségük.

13 tagállam máris megkezdte az uniós digitális Covid-igazolványok kiállítását.

További információk

Weboldal

Tájékoztató

Kérdések és válaszok (frissített változat)

Új videoanyagok

Videó az uniós digitális Covid-igazolványról

Re-open EU”

Forrás:
Zöld út az uniós digitális Covid-igazolványnak; Európai Bizottság; 2021. június 14.

Informatika, távközlés, technika

Országos hálózattá fejlődött a Területi Innovációs Platformok kezdeményezése

„Budapest, 2021. június 11. – Az elmúlt két évben Budapest mellett 12 vidéki helyszínen alakult Területi Innovációs Platform (TIP), így a térségi szereplők innovációs összefogását elősegítő kezdeményezés mára országos lefedettségű hálózattá bővült. A TIP-ek az adott térségben az együttműködésre, a kapcsolatépítésre és a hatékony információátadásra alapozva nyitnak új utakat az innovatív szereplők előtt. Öt országos szakmai szervezet mellett eddig már 330 helyi tag csatlakozott a hálózathoz.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) aktív szakmai közreműködésével országszerte 13 helyszín kapcsolódott be a TIP-ek rendszerébe, hogy az egyetemi tudásközpontok az adott régió szereplőit hatékonyan kiszolgáló innovációs bázisokká váljanak. A megalakult TIP-ek egyszerre biztosítanak lehetőséget egy-egy térség szereplőinek az innovációs szakpolitikai irányok közvetlen megismerésére, a helyi innovációs ökoszisztéma megerősítésére, együttműködések kialakítására és új szakmai alapok létrehozására. A belépő tagok időben értesülnek az aktuális hazai és nemzetközi innovációs pályázatokról, hatékonyabb forrásfelhasználásra lesznek képesek, a tevékenységük során pedig közvetlenül hozzáférnek az egyetem kutatás-fejlesztési kapacitásaihoz, így az innovációs folyamatok aktív résztvevőivé válnak.

A két év alatt országossá vált kezdeményezés kapcsán Sebők Katalin, az NKFIH vállalati innovációs elnökhelyettese kiemelte: „A megújuló hazai innovációs ökoszisztéma jövőbeli teljesítménye és versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú, hogy a felsőoktatási és kutató intézmények, vállalkozások, szakmai szervezetek és a szakpolitikai döntéshozók kapcsolatai helyi szinten is megerősödjenek.” Hozzátette azt is: Magyarország innovációs teljesítménye az intelligens szakosodási stratégia mentén, a helyi szereplők erősségeire koncentrálva fokozható.

A TIP-ek működése a koronavírus-járvány által okozott rendkívüli helyzet és az ebből adódó nehézségek ellenére is sikeres, a hálózat bővülése pedig azt mutatja, hogy az innováció nem csak a kormányzat szemében a gazdaság újraindításának motorja, hanem az egyetemek és a vállalkozások is kitörési lehetőségként tekintenek rá. Van olyan vidéki platform, amelyhez eddig már nyolcvan cég – zömmel a régióban működő kkv – csatlakozott, és az elmúlt évben 6 online rendezvényt tartott, lehetőséget adva a leginnovatívabb vállalkozások bemutatkozására.

A TIP 2019 novemberében elindított kezdeményezése a hazai régiók legfontosabb innovációs szereplőit – egyetemeket, kutatóintézeteket, nagyvállalatokat, kkv-kat, startupokat, klasztereket, inkubátorokat, akcelerátorokat, üzleti angyalokat, országos kamarai hálózatokat – kívánja megszólítani a lehető legszélesebb körben. A TIP alapító nyilatkozatát eddig 13 helyszínen összesen 24 egyetem írta alá, valamint 5 országos szakmai szervezet – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Magyar Innovációs Szövetség, a Bay Zoltán Kutatóintézet, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) – és rajtuk kívül az innovációs ökoszisztéma számos szereplője is csatlakozott a kezdeményezéshez.

A bekapcsolódás lehetősége továbbra is minden érdeklődő előtt nyitott. Az alapító nyilatkozat és a csatlakozási nyilatkozat, valamint TIP-ek eddigi eredményei, eseményei az NKFIH honlapján elérhetők: https://nkfih.gov.hu/palyazoknak/innovacios-okoszisztema/teruleti-innovacios”

Forrás:
Országos hálózattá fejlődött a Területi Innovációs Platformok kezdeményezése; Origo.hu; 2021. június 15.
(PR-cikk)

Közös digitális tudásközpontot hozhatnak létre a V4-országok

„ A kelet-közép-európai régió digitális átalakulását, illetve a tagállamok digitális gazdaságának fejlesztését hivatott elősegíteni az a közös tudásközpont, amelynek létrehozásáról az IVSZ Smart 2021 konferencia kísérő rendezvényén állapodtak meg a V4-országok képviselői. A New V4lley Regionális Digitális Tudásközpont jelentősen hozzájárulhat a régió digitális transzformációjához és gazdasági felzárkóztatásához – közölte az IVSZ-Szövetség a digitális gazdaságért.

A New V4lley Regionális Digitális Tudásközpont feladata az lesz, hogy a V4-országok miniszterelnökei által februárban aláírt krakkói nyilatkozatban megfogalmazott, a kelet-közép-európai régió digitális átalakulását elősegítése. A tudásközpontban Magyarországot az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért képviseli, létrehozását az IVSZ által szervezett SMART 2021 hibrid konferencia részét képező SMART Region: A New V4lley Emerges eseményen jelentették be a V4-országokban működő infokommunikációs iparágat képviselő szervezetek.

Az erről kiadott közlemény szerint a tudásközpont létrehozása tovább erősíti a korábban már megkezdett többoldalú szakmai együttműködést a V4-ek, illetve potenciálisan valamennyi közép-kelet-európai ország IKT szektorának fejlesztésében résztvevő szervezetek képviselői között, támogatva a digitalizáció által vezérelt gazdasági fejlődést, javítva az országok versenyképességét, elősegítve a régió digitális transzformációját.

A régió cégei számára a kitörést az jelenti, hogy az egy évszázada mesterségesen felaprózott piacok minden szempontból egységessé váljanak – vélekedett Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke. A méretek növelésével és a verseny fokozásával, valamint a digitalizáció nyújtotta képességekkel igazi boom előtt állhat a tág értelemben vett V4-régió, amelynek jó esélye van arra, hogy Európa Szilícium-völgyévé váljon – tette hozzá az IVSZ elnöke.

A szövetség szerint a régióban működő infokommunikációs iparági szervezetek együttműködése terén újabb jelentős lépésnek tekinthető a New V4lley létrejötte, mivel a központ hatékonyabbá teheti a jó gyakorlatok, az innovatív ötletek megosztását a visegrádi országok között. Emellett a tudásközpont kiemelt célja, hogy a V4-ek kormányait támogassa a szakpolitikai szintű együttműködésekben az IKT-szervezetek, tanácsadó cégek és kormányzati intézmények részvételével működő platformon keresztül.

A tudásközpont létrehozása kapcsán az egyik kiemelt cél a digitális gazdaság minél pontosabb, egységes módszertan alapján történő mérése az érintett országokban. A megfelelő, egymással összevethető mérőszámok, valamint az egységes kutatási és mérési módszerek elengedhetetlenek a digitális stratégiák meghatározásához és összehangolásához.”

Forrás:
Közös digitális tudásközpontot hozhatnak létre a V4-ek; Szabó Zsuzsanna; Napi.hu; 2021. június 18.
Lásd még: SMART REGION 2021

Közös projekteket indított a vállalkozások digitális felzárkóztatásáért a Digitális Jólét Program és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

„ Már több közös programot is elindított a Digitális Jólét Program és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.

Több fontos, a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások digitalizációját, valamint a hozzájuk kapcsolódó innovációt elősegítő témában számolt be előrelépésről a Digitális Jólét Program (DJP) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). A 21. században azok a vállalkozások lehetnek igazán sikeresek, amelyek képesek gyorsan reagálni a digitalizáció adta lehetőségekre. A február 25-én megalakult állandó munkacsoport célja többek között a magyar kkv-k digitális fejlettségének növelése és az adatgazdaság fejlesztése. A DJP–MKIK közös munkacsoport áttekintette a februárban elindított feladatokat, és több területen fontos eredményekről számolt be.

„A magyar kkv-k digitalizációs teljesítménye a DESI (Digitális Gazdaság és Társadalom Index) alapján igen alacsony az Európai Unió más országaihoz viszonyítva. Ezért nagyon gyorsan lépéseket kell tennünk a fejlesztésben. Ahhoz, hogy a vállalkozások képesek legyenek kihasználni a digitalizáció nyújtotta versenyelőnyt, ösztönöznünk kell a mesterségesintelligencia-alapú és más innovatív megoldások elterjedését” – mondta Gál András Levente, a DJP szakmai vezetője.

A DJP égisze alatt működő Mesterséges Intelligencia Koalíció (MIK) keretében májusban elindult egy horizontális projekt, mely hosszú távú innovációs programok előkészítését teszi lehetővé. Ezek fókuszában az MI-alapú megoldások elterjesztése áll a kis- és középvállalkozások körében. Az MKIK a Modern Vállalkozások Programja keretében olyan digitális, mesterségesintelligencia-alapú alkalmazások fejlesztésén dolgozik, melyek hosszú távon sikeresen hozzájárulnak majd a vállalatok mindennapi működésének optimalizálásához.

„A digitalizáció és azon belül is az adatgazdaság szerepe megkerülhetetlen lesz az elkövetkezendő években. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara minden olyan digitalizációs törekvést támogat, amely a gazdaság újraindítását és tartós növekedését szolgálja. A mesterséges intelligencia és az üzletiadat-hasznosítás területén konkrét fejlesztési javaslataink vannak” – hangsúlyozta Parragh László, az MKIK elnöke.

A Magyarország nemzetgazdasága szempontjából hatalmas jelentőséggel bíró kkv-k jelentős része az ország vidéki részein található, ezért a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak otthont adó településekről sem szabad elfelejtkezni. Elengedhetetlen a megfelelő digitális infrastruktúra biztosítása annak érdekében, hogy a vidéki kkv-k se szenvedjenek hátrányt. A DJP által létrehozott Okos Város Piactér keretében a digitális szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások, valamint a digitális megoldásokra nyitott önkormányzatok egymásra találhatnak. Ennek köszönhetően nemcsak a digitalizáció minél gyorsabb terjedése válhat lehetővé, de a vállalkozások helyben is bekapcsolódhatnak a digitális fejlesztésekbe.

A munkacsoport tevékenységének eredményeképpen az MKIK fontos szerepet vállal a DJP digitális vállalkozásoknak alapított HYPER programjában is, mely eddig 120 vállalkozás innovatív digitális megoldásainak exportképességét segített továbbfejleszteni.

Az együttműködés egyéb programjai között szerepel többek között a vállalati adattárca kialakítása, a kis- és középvállalkozások adatelemző és digitális innovációs képességének növelése, a mesterséges intelligencia lehetőségeinek kihasználása, a digitális fogyasztóvédelem, valamint a digitális készségek és lehetőségek általános fejlesztése.”

Forrás:
Közös projekt indult a vállalkozások digitális felzárkóztatásáért; Infostart; 2021. június 17.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. június 21.
Csúcstalálkozók hete – középpontban a kibertér biztonsága és a techno-cégek szabályozása

Ilyen hete is régen volt már a világ diplomáciájának – ha volt egyáltalán! Egyetlen hét, pontosabban hat nap alatt került sor a jelenleg meghatározó multilaterális struktúrák és kétoldalú viszonyok (formális szövetségek, uniók, globális hatalmi fórumok, szuperhatalmi bilaterális egyeztetések) vezetői tanácskozásaira. Most csupán rövid áttekintést adunk, kiemelve az egyes események legfontosabb mozzanatait, témát. Az elkövetkező néhány hírlevél lapszámban többször is visszatérünk még erre az eseménysorra, részletesen is bemutatva néhány fontos témakörét, és a született eredményeket.
Szinte valamennyi csúcseseményt jellemezte ugyanis az, hogy a digitalizáció, a technológiai fejlődés kérdései, a kibertér biztonsági problémái fontos helyen szerepeltek a tanácskozások napirendjeiben.

G7
Elsőnek a G7-eknek nevezett jelentős gazdasági hatalmak vezetőinek találkozójára került sor nagy-Britanniában. A diszkusszió tárgykörei között ott találjuk a globalizáció technológiai problémaköreinek szinte az egész palettáját. Szó volt az éltechnológiákról (frontier technologies), a nagy technológiai cégek adóztatásáról, a Világkereskedelmi Szervezet e-kereskedelmi tárgyalásainak állásáról, és általában a kiberkormányzás aktuális kérdéseiről. Hangsúlyosan került elő az adatok szabad áramlásának, valamint az internet biztonságának kérdése. A világhálót sújtó kormányzati korlátozások (szolgáltatás-blokkolások) témájáról is szót váltottak a megbeszéléseken. A világesemények sodrását jól mutatja, hogy hangsúlyosan került napirendre a zsarolóvírusos támadások újabb hulláma, és az általa generált nemzetbiztonsági fenyegetés.

NATO
Az Észak Atlanti Szerződés Szervezetének tanácskozásán – más témák mellett, természetesen – hangsúlyosan merültek fel a kiberbiztonsággal kapcsolatos aktuális problémák, illetve az utóbbi időszakban megnövekedő fenyegetések. Figyelemre méltó, hogy ebben a témakörben, az „ellenfelek” oldalán többnyire Oroszország szerepelt, és Kína csupán másodlagos gondként jelent meg. A tanácskozáson egy jelentős megállapítás is született, miszerint a kibertérben történő támadások is fegyveres támadásnak minősülhetnek, és a Szövetség alapokmányának híres 5. cikkelye szerinti közös fellépést válthatják ki. Elvben, és eseti megítélés nyomán.

EU és USA közötti csúcs
Az Európai Unió és a vezető nyugati hatalom közötti egyeztetés legnagyobb horderejű, digitális témakörbe tartozó eredményének kétségtelenül az a megállapodás nevezhető, amely egy közös Kereskedelmi és Technológiai Tanács felállításáról döntött (a megállapodást lejjebb részletesen is bemutatjuk!).
Ezen túlmenően szóba került még néhány fontos technológiai részterület: a globális ellátási láncokkal kapcsolatban közös egyetértéssel a félvezetők (tehát a számítógépes chipek) kerültek a fókuszba.
A személyes adatok transzatlanti áramlásának kérdése már nehezebb diónak bizonyult: bár (ismét) szóba került ez a kulcstéma, megegyezésre nem került sor; a felek folytatják egy kompromisszumos jogi szabályozás kimunkálását.

USA – Oroszország elnöki csúcstalálkozó
A legnagyobb érdeklődéssel, legjelentősebb várakozással kísért tanácskozása ennek a diplomáciai nagyhétnek vitán felül az elnökök, az amerikai Biden, és orosz kollégája, Putyin közötti személyes találkozó volt. A találkozó – a nyugati sajtó és elemzői gárda egy részének leplezetlen fanyalgása ellenére – sok szempontból korszakosnak nevezhető. Legfontosabb aspektusára még ebben a hírlevelünkben is visszatérünk (a kiberbiztonság eseményeit áttekintő blokkban), de bizonyosan előkerülnek majd még a következő hetek híradásaiban is a részletek.
A találkozó legmarkánsabb jegye ez volt: a kibertér problémái, nemzetbiztonsági kérdései, a kiberhadviselés elvi- és gyakorlati szabályozásának témái a nagyhatalmi tanácskozás egyértelműen központi elemét képezték. És ez olyan újdonság önmagában is, ami a nagyhatalmi kapcsolatok hetven éves szakaszának végére tesz pontot, illetve nyit új, 21. századi fejezetet ebben a témában.
The Highlights; Geneva Internet Platform Digital Watch; 2021.0 június 18.

Kereskedelmi és Technológiai Tanács felállításáról állapodott meg az EU és az USA

Mint az előző írásban említettük, a mögöttünk maradt hét nagydiplomáciájának egyik fontos eseményén, az EU és az USA vezetői közötti tanácskozáson a technológiai témákat illetően fontos megállapodás született. A politikusok döntöttek egy közös testület, a Kereskedelmi és Technológiai Tanács felállításáról. A létrehozandó testület lényegében egy olyan egyeztető fórum lesz, ahol a két nagyhatalmi szereplő, Amerika, illetve az európai szövetség a globális fejlődés szempontjából meghatározó gazdasági, technológiai, kereskedelmi kérdésekben hangolják össze álláspontjaikat.

A TTC fő céljai

A kétoldalú kereskedelem és beruházások kiterjesztése és elmélyítése
A kereskedelem új technikai akadályainak kiküszöbölése
Együttműködés a technológiával, digitális kérdésekkel és ellátási láncokkal kapcsolatos legfontosabb területeken
Az együttműködésen alapuló kutatás támogatása
Együttműködés a kompatibilis és nemzetközi szabványok kidolgozásában
A szabályozáspolitika és a végrehajtás terén folytatott együttműködés elősegítése
Az uniós és amerikai cégek innovációjának és vezető szerepének előmozdítása

Munkacsoportok
A TTC kezdetben a következő munkacsoportokat fogja magában foglalni, amelyek a politikai döntéseket konkrét eredményekké alakítják, koordinálják a technikai munkát és jelentést tesznek a politikai szintnek:

a technológiai szabványokkal kapcsolatos együttműködés (többek között a mesterséges intelligencia és a dolgok internete és más kialakulóban lévő technológiák),
éghajlat és környezetbarát technológia,
biztonságos ellátási láncok (köztük a félvezetőké),
IKT-biztonság és -versenyképesség,
adatkormányzás és technológiai platformok,
a biztonságot és az emberi jogokat veszélyeztető, technológiával való visszaélés elleni fellépés,
exportellenőrzés,
befektetések átvilágítása,
a kkv-k digitális technológiákhoz való hozzáférésének és a digitális technológiák kkv-k általi használatának előmozdítása valamint
globális kereskedelmi kihívások.

Ezzel párhuzamosan az EU és az USA közös technológiai versenypolitikai párbeszédet indított, amelynek középpontjában a technológiai ágazatokra irányuló közös megközelítések kidolgozása, valamint a versenypolitika és a végrehajtás terén folytatott együttműködés megerősítése áll majd.
Az új tanács rendszeres időközönként ülésezik politikai szinten, hogy irányítsa az együttműködést. Társelnöke lesz Margrethe Vestager, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke és az EU versenypolitikáért felelős biztosa, Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke és az EU kereskedelempolitikáért felelős biztosa, Antony Blinken amerikai külügyminiszter, Gina Raimondo amerikai kereskedelmi miniszter és Katherine Tai, az Egyesült Államok külkereskedelmi képviselője. Szükség szerint a biztosi testület és az Egyesült Államok minisztériumainak más tagjai is meghívást kapnak, így biztosítva, hogy konkrét kérdésekről célzott megbeszéléseket lehessen folytatni a kormányzás egészére kiterjedő megközelítéssel.
Az EU és az USA létrehozza a Kereskedelmi és Technológiai Tanácsot, hogy irányt mutasson az értékalapú globális digitális átalakulásban; Európai Bizottság; 2021. június 15.

Anti-szankciós törvény: új fegyver Kína kezében a techno-geopolitikai rivalizálásban

Szemet szemért, fogat fogért. Ezzel a jól ismert, bibliai fordulattal jellemezték a nyugati szakértők azt az új kínai jogszabályt, amely rendkívül átfogó módon kezeli az ország elleni külföldi szankciós intézkedéseket, illetve az azok ellentételezésére szolgáló lépéseket. A törvény, amely kihirdetésekor, tehát azonnal hatályba lépett jelentősen érintheti a Kínai Népköztársaság külgazdasági kapcsolatait, de az országban jelenlévő külföldi tulajdonú, vagy érdekeltségű vállalatok működését is.
A törvénykezés előzménye az, hogy az elmúlt időszakban (ami néhány éves periódust ölel fel, bár a folyamatok az utóbbi hónapokban gyorsultak fel jelentősen) az Egyesült Államok, illetve (nem kis részben amerikai nyomásra) az USA szövetségi rendszereibe tartozó államok sora léptetett életbe korlátozó intézkedéseket, szankciókat kínai állampolgárok, illetve szervezetek ellen. Formálisan az ilyen büntető intézkedések a Kínában történő emberi jogi sérelmek szankcionálására születtek, ám nehéz lenne nem észrevenni a mögöttes geopolitikai törésvonalakat, ütköző érdekeket. Azaz, a Kína „bekerítésére” és „visszaszorítására” meghirdetett új hidegháborús politikát.
Kína, természetesen, eddig is talált módot arra, hogy valamilyen formában ellenintézkedéseket léptessen életbe, ám azok esetlegesek és korlátozott hatókörük voltak. A most megalkotott törvénnyel (amelynek kidolgozói egyébként sok tekintetben építettek a korábbi, jellemzően a Külügyminisztérium, vagy a Kereskedelmi Minisztérium által kiadott ellenintézkedések gyakorlatára) egységes jogalapot szolgáltat az ilyen „büntető akciókat megbüntető akciók” életbe léptetéséhez.
Az új jogszabály olyan személyek, vagy intézmények elleni fellépést teszi lehetővé, akik, illetve amelyek kínai állampolgárok elleni diszkriminatív intézkedéseket alkotnak, vagy léptetnek életbe. Az ilyen személyek tiltólistára helyezhetők. Az ilyen listákon szereplő személyektől megtagadható a belépés Kínába, illetve onnét kiutasíthatók. A tulajdonukban levő vagyoni eszközök zárolhatók, befagyaszthatók, sőt akár le is foglalhatók.
Figyelemre méltó részlet: a jogszabály hatálya kiterjed azon személyekre, vagy entitásokra is, aki, amelyek beavatkoznak Kína belügyeibe. Éppen ez a mozzanat az, ami a kínai ellen-rendszabályozási eszközkészletet annyira kiterjedtté teszi. Nagyon erős, rendkívül széles esetkörben alkalmazható fegyverré.
Explainer: An eye for an eye? China’s new anti-foreign sanctions law; Yew Lun Tian; Reuters; 2021. június 11.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Marad a kínai diplomácia harcos attitűdje
Szókimondó. Így jellemzik önmaguk harcos attitűdjét azok a kínai diplomaták, akik az elmúlt bő egy évben a nyugati politikai és média körök kezdeti megrökönyödésétől, majd leplezetlen ellenszenvétől kísérve egy markánsan új hangnemet és tartalmat kezdtek megjeleníteni Kína külpolitikai kommunikációjában. Az elmúlt évek nagysikerű, erősen hazafias érzelemvilágú kínai filmsikere, egyfajta „kínai Rambo” sorozat címe nyomán „farkas harcosoknak” (wolf warriors) elkeresztelt diplomaták stílusváltása valóban szembeötlő. A kertelés nélküli, sokszor nyers (sőt néha kifejezetten durva, esetleg bántó) megfogalmazások merőben más jelleget adnak a kínai diplomácia párbeszédkultúrájának, mint ami az elmúlt bő négy évtizedben megszokottá vált. A nyugati kommentátorok ezt a váltást Hszi Csin-ping elnök-főtitkár autoriter vezetési stílusából fakadónak gondolják. Éppen ezért, amikor néhány nappal ezelőtt a kínai államfő egy beszédében a külföldre irányuló kommunikáció szerethetővé, hatásossá tételére buzdította az államszervezet tagjait, akkor az elemzők jó része úgy gondolta, talán visszakanyarodik a kínai diplomácia a korábbi él nélküli, tompa udvariasságához. Az asszertív, harcos, új diplomata generáció egyik leginkább reflektorfénybe került tagja, a Párizsban nagykövetként szolgáló Lu Sa-je most több fontos vezércikkben nyilvánosságot kapott interjúban biztosított mindenkit: a kínai diplomácia öntudatossága, szókimondása jottányit sem fog változni. A külügyi szakember kifejtette: a nagyhatalmak közötti geopolitikai szembenállás elmélyülésével, elmérgesedésével megsokasodtak a Kínai Népköztársaságot érő külföldi vádaskodások és támadások. A közösségi média felületein jól elboldoguló, fiatalabb diplomata generáció erőteljesebb, keményebb fellépése éppen ezért Lu Sa-je szerint nem más, mint önvédelem.
Outspoken Chinese envoys stick to ’self-defense’ diplomacy for respectable national image; Liu Xin – Zhao Yusha; Global Times; 2021. június 18.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: kiberbiztonság – 2021. június 21.
Biden és Putyin: az első nagyhatalmi csúcstalálkozó, ahol immár a kiberbiztonság a központi téma

Az elmúlt héten megtartott amerikai-orosz csúcstalálkozó új korszakot nyitott. Nem vonják ezt kétségbe azok az amerikai elemzők sem, akik egyébként a Biden által elért eredményeket (sőt, a demokrata párti amerikai elnök sok szempontból nem várt, megközelítését, tárgyalási koncepcióját is) kiábrándultan fogadták. Valami ugyanis, valami nagyon fontos a szemünk láttára változott meg.

Nagyjából az 1950-es évek óta, tehát ahogy a II. világháborúból újdonsült atomhatalomként kiemelkedő, győztes és erős Egyesült Államokhoz, alig néhány év után kiemelkedett nukleáris főriválisként a Szovjetunió – azóta minden magas szintű amerikai-szovjet, majd amerikai-orosz egyeztetés, tárgyalás elsősorban a nukleáris fegyverkezés (vagy leszerelés), az atomfegyverzetek által jelentett biztonsági kérdések körül forgott. Különösen igaz volt ez a csúcstalálkozókra, azokra a különleges eseményekre, ahol a két szuperhatalom legfőbb vezetői ültek össze, tárgyalni, egyezkedni. A nukleáris háború szelleme lebegett minden ilyen esemény felett. És ennek a világnak, ez most különösen jól látszott, vége.

Atomarzenálok természetesen most is vannak, a nukleáris pusztítás és pusztulás fenyegetése nem csökkent. Sőt. A hidegháború, minden feszültsége és pengeélen táncoló manővere ellenére világos, mindkét fél által ismert, és tiszteletben tartott szabályokon nyugodott. Az amerikai hegemóniával, majd az utóbbi években az azt fokozatosan felváltó multilaterális világrenddel merőben megváltozott minden: az egyéni érdekérvényesítés került előtérbe, és a szabályok nélküliség relativizált normarendje. A főszereplők sem változtak: Oroszország (a Szovjetunió arzenáljának örököseként) továbbra is a legtöbb atomfegyver birtokosa, persze szorosan a nyomában az Egyesült Államokkal. Az atomfegyverek kérdése egyébként a mostani csúcstalálkozó témái közül sem maradt ki teljesen. Ellenkezőleg: a biztató, optimizmusra reményt adó kicsi eredmények között éppen ezeknek a pusztító fegyverzeteknek a korlátozására vonatkozó újabb tárgyalások megindítása látszik.

Mégis. Az atomfegyverek témája itt már csak másodlagosan jelent meg. A porond közepére ezen a csúcsértekezleten már a kiberhadviselés abszolút 21. századi témáját állították a főszereplők, illetve állította maga az élet. Miközben tehát az atomfegyverzet továbbra is ott van Amerika és Oroszország (meg, persze, még jó néhány közép és kishatalom) raktáraiban, kilövőállásaiban, a modern geopolitikai küzdőtéren immár nem atomhatalmak, hanem kiber-nagyhatalmak néznek szembe egymással.

A találkozó, túl azon, hogy napirendjének megválasztásával ebbe a kiemelt szerepkörbe emelte a kiberteret és a kiberhadviselést, konkrét előrelépéseket, eredményeket is hozott ezen a megnövekedett fontosságú területen. Ezek az eredmények talán kicsinek látszanak, de nem szabad őket elbagatellizálni. Helyes értékelésükhöz figyelembe kell vennünk a hatalmi tárgyalások lélektanát és játékelméleti problematikáját. De, elsősorban a kontextust, amelyben ez a nehéz tárgyalás elkezdődött. Kontextuson persze nem csak a világ hatalmi játéktereinek eldurvulását értjük, ahol a nagy geopolitikai riválisok között szinte teljesen eltűnt a párbeszéd. Tekintetbe kell ugyanis venni azt is: Biden és Putyin kezét is kötik saját honi világuk belpolitikai játszmái és erőterei, azaz a belső kontextusok is.

Ebben a megvilágításban nézve fontos, bizalomra okot adó az a néhány konkrét lépés, amit a felek most Genfben megtettek a kibertér biztonságának, élhetőségének kialakítása felé. A két nagyhatalom megfontolásra érdemes kezdeményezésként vette napirendre a kiberhadviselés alapszintű, kétoldalú szabályozását. Ez fontos dolog. Folynak ugyanis meglehetősen hosszú ideje, sokkal átfogóbb (sokkal részletesebb, több mindenre kiterjedő) nemzetközi normaépítési folyamatok a kiberhadviselés szabályozására. Az ENSZ égisze alatt folyó (és éppen ezért szinte valamennyi nemzetet bevonó, tehát igazán multilaterális) kezdeményezések nem is sikertelenek. Azonban az így kidolgozott, sokak által elfogadott kiberhadviselési szabályok nem jelentenek kötelező erejű normát. Egy amerikai-orosz kétoldalú megállapodás, amely „keveset akar markolni”, de azt kötelező erővel (nemzetközi szerződéses formában) tudja garantálni, óriási előrelépés lenne a teljes nemzetközi közösség számára is.
Once, Superpower Summits Wete About Nukes. Now, It’s Cyberweapons; David E. Sanger; The New York Times; 2021. június 15.

Zsarolóvírusos kibertámadások: csupán kétes „megoldás” a váltságdíj kifizetése

Az idei év talán legfontosabb fejleménye a kiberbiztonság világában a zsarolóvírusos támadások reneszánsza, vagy inkább modern kiteljesedése. A tavaly év legvégén, amikor a SolarWinds akció, a maga szinte felfoghatatlanul nagy kiterjedésével azt sugallta a szakembereknek, hogy a kiberhírszerzés új generációja jelenti a legközvetlenebb (államokat, hatóságokat és igen kiterjedt vállalati kört egyaránt elérő) fenyegetést. Aztán berobbant a Colonial vezetékrendszert érintő zsarolóvírusos akció, majd szinte napok alatt elszabadulni látszott a pokol. A megtámadott rendszerek tulajdonosai (elsősorban itt a magánvállalatok gazdái) az esetek többségében hajlanak a kiberbűnözők által követelt váltságdíj kifizetésére. Így történ ez a Colonia-ügyben is, ahol a cég 5 millió dollár értékű bitcoint fizetett ki. Bár ebben a konkrét esetben (és ez bizony ritka, mint a fehér holló) a bűnüldöző szerveknek sikerült visszaszerezni legalább a kizsarolt összeg egy részét, a váltságdíj kifizetése korántsem biztos „megoldás” ezekben az akciókban. Egy most nyilvánosságra hozott, friss tanulmány ugyanis riasztó adatokat szolgáltat: e szerint az adataikat váltságdíjért visszavásároló szervezetek 80 százalékát újból támadás éri, sőt az is előfordul, hogy még a támadók is ugyanazok.

A végponti biztonsági platformot fejlesztő Cybereason Global Ransomware Study című kutatása nem csak olyan meglepő kalkulációkat közöl, mint hogy ma már átlagosan 11 másodpercenként támadnak meg valahol zsarolóprogramokkal egy-egy vállalkozást, de a kiberbiztonsági szállító azt is számításba vette, hogy az ilyen támadások milyen típusú és nagyságrendű károkat okoznak a vállalatoknak.

Ahogy az az 1.263 amerikai, európai, ázsiai és közel-keleti biztonsági szakember válaszait feldolgozó anyagból is kiderül, hogy a zsarolóvírusos incidensek kezelése jó eséllyel igen bonyolult és költséges dolog lehet. A szervezetek túlnyomó többsége jelentős üzleti hatásokról számol be: 66 százalékuk tapasztalt az esetek nyomán bevételkiesést, és 53 százaléknál maga a márka is megsínylette a támadásokat. Kevésbé kézenfekvő, hogy az érintett szervezetek 29 százalékánál az események nem tervezett munkaerő-csökkentéshez vezettek, és minden negyedik alkalommal a zsarolóprogramok pusztítása a vállalkozások teljes megszüntetésével járt.

A Cybereason tanulmányának egyik legfontosabb megállapítása, hogy azoknak a szervezetek sem mentesülnek a későbbi kockázatok alól, amelyek az incidensek során a váltságdíjak kifizetése mellett döntöttek. Az ilyen szervezetek 80 százaléka tapasztalt újabb támadást vagy támadásokat, ami majdnem fele részben ugyanazt a fenyegetéscsoportot jelentette, sőt az sem ritkaság, hogy még maguk a támadók is ugyanazok. Jóllehet csak a válaszadók 3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a váltságdíj kifizetése után sem jutott hozzá a titkosított adatokhoz, 46 százalék arról számolt be, hogy a visszanyert adatok egy része, vagy esetenként az összes ilyen adat károsodott. Ehhez képest azok közül, akik nem fizettek, 51 százalék volt képes adatvesztés nélkül sikeresen visszanyerni a titkosított állományokat. Ez azt jelenti, hogy még az sem feltétlenül dönt jól a bűnözök kifizetésével, akinek az a legfontosabb, hogy minél gyorsabban lezárja a kínos ügyet.
Aki fizet, ahhoz is már másnap becsöngethet a következő zsaroló; Bitport; 2021.június 18.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Regionális kiberbiztonsági hálózat felállítását kezdeményezi Malajzia

Az ASEAN-országok védelmi minisztereinek most tartott tanácskozásán Malajzia képviselője egy átfogó kiberbiztonsági hálózat felállítását javasolta. A tervezett rendszer az ASEAN-tagállamok meglevő kibervédelmi műveleti központjait kapcsolná össze egységes rendszerbe. A közös platform egyben tudásmegosztó és a jó gyakorlatokat gyűjtő, hozzáférhetővé tevő hálót is alkot.
15th ADMM: Malysia calls for cyber defence network in ASEAN; The Edge Markets; 2021. június 2.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2021. június 14-június 18.
[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

JKÜ szoftverkövetése és támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/113
Közzététel dátuma: 2021.06.15.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.07.12.
Jogosultság Kezelő Ügynök (JKÜ) szoftverre vonatkozó szoftverkövetési, üzemeltetéstámogatási, valamint szoftver támogatási szolgáltatások biztosítása
Lásd bővebben

Microsoft licencek szerverekre és munkaállomásokra
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/113
Közzététel dátuma: 2021.06.15.
Ajánlatkérő: Pro-M Professzionális Mobilrádió Zártkörűen Működő Rt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.06.29.
Microsoft licencek beszerzése EDR szerverekre és munkaállomásokra: Szerver operációs rendszer és felügyeleti licencek szállítása, Kliens operációs rendszer és felügyeleti licencek szállítása
Lásd bővebben

Rack szerverkörnyezet beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/114
Közzététel dátuma: 2021.06.16.
Ajánlatkérő: Neumann János Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.07.13.
Lásd bővebben

K2133-2 Adatközpont költöztetés és hosting
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/114
Közzététel dátuma: 2021.06.16.
Ajánlatkérő: Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.07.12.
Az FKF Zrt. Alföldi utcai adatközponti informatikai eszközpark elhelyezése és infrastrukturális háttérszolgáltatások biztosítása
10 db, szabványos 42U magas rack szekrény elhelyezésre alkalmas, 40 m2 területen 5 db 42U magas rack szekrény kapcsán nyújtott szolgáltatás 36 hónap időtartamra.
Lásd bővebben

Nokia DWDM support
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/114
Közzététel dátuma: 2021.06.16.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.07.12.
Az NTG gerinchálózatán levő adatközpontok és távközlési csomópontok nagysebességű és költséghatékony összeköttetését az optikai gerinchálózatra kötött DWDM node-ok segítségével biztosítja a NISZ. Ezek – a technológia sajátosságából is adódóan- homogén gyártói platformon valósultak meg, Nokia DWDM node-ok – legalább 4 site-on, redundáns – összekapcsolásával.
Lásd bővebben

E-JEGY – ESZKÖZ ÉS SZOFTVER BESZERZÉS
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/115
Közzététel dátuma: 2021.06.17.
Ajánlatkérő: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.07.16.
Miskolc város helyi közlekedése elektronikus jegyrendszerének megvalósításához szükséges hardver környezet, IT infrastruktúra kialakítása, valamint fedélzeti, ellenőri és bizományosi értékesítéshez és érvényesítéshez szükséges eszközök és szoftverek beszerzése, továbbá kártyagyártó és megszemélyesítő állomás, valamint mobil adatfelvevő állomás beszerzése és üzembe helyezése Közbeszerzési dokumentumok részletesen meghatározottak szerint.
Lásd bővebben

Térfigyelő kamerák és CE eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/116
Közzététel dátuma: 2021.06.18.
Ajánlatkérő: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.07.14.
Térfigyelő kamerák és CE eszközök beszerzése részajánlattal. Ajánlatkérő jelen beszerzését a Modern Városok Program keretében kívánja megvalósítani.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Oracle Consulting szakmai tanácsadás IC2–43 napra
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/113
Közzététel dátuma: 2021.06.15.
Ajánlatkérő: Szerencsejáték Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Oracle Hungary Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 6.450.000,- Ft
Lásd bővebben

IT minbizt. szolgáltatások EU-s forrásból (ITMBE)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/113
Közzététel dátuma: 2021.06.15.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 13.000.000.000,- Ft
Lásd bővebben

EKEIDR szupport szolgáltatás biztosítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/114
Közzététel dátuma: 2021.06.16.
Ajánlatkérő: LECHNER TUDÁSKÖZPONT NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A fővárosi és 19 megyei kormányhivatal részére a jelenleg használt EKEIDR Poszeidon Rendszer moduljainak, rendszerelemeinek szupport szolgáltatásainak biztosítása, továbbá a szolgáltatások bővítése a jelenleg már létező, vagy a későbbiekben az EKEIDR Poszeidon Rendszerhez kifejlesztésre kerülő modulok későbbi időpontban történő bevezetésével és szupportjával a műszaki leírásban részletezettek szerint.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 736.220.472,- Ft
Lásd bővebben

UD-108 Web,- és mobil alkalmazásfejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/114
Közzététel dátuma: 2021.06.16.
Ajánlatkérő: UD INFOPARK Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: SIGHTSPOT NETWORK Kft.
UD-108_A Debreceni Egyetem Integrált rendszereihez kapcsolódó web,- és mobil alkalmazásfejlesztés, hozzá kapcsolódó projektmenedzsment és tesztelési feladatok ellátása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 110.800.000,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök, szoftverek beszerzése (785)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/115
Közzététel dátuma: 2021.06.17.
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság;Infopolis Korlátolt Felelősségű Társaság;TTR Invest Beruházó Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Összesen (1-2-3. rész): 50 db laptop, 40 szett vezetékes billentyűzet és egér, 10 szett vezeték nélküli billentyűzet és egér, 53 db asztali számítógép, 135 db monitor, 105 db irodai szoftvercsomag és 50 db operációs rendszer beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 43.527.000,- Ft
Lásd bővebben

Komplex informatikai szolgáltatások ellátása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/115
Közzététel dátuma: 2021.06.17.
Ajánlatkérő: Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Allied Software Systems Informatikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A Széchenyi Alapok Zrt. („Ajánlatkérő”) részére komplex informatikai, rendszerüzemeltetési szolgáltatások ellátása.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 26.568.000,- Ft
Lásd bővebben

2020. év I. negyedévről tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/116
Közzététel dátuma: 2021.06.18.
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
A szakértői erőforrás beszerzésére vonatkozó keretmegállapodásból versenyújranyitások 2020. év I. negyedévről tájékoztató
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 255.197.800,- Ft
Lásd bővebben

2021évi HW és SW gyártói supportok meghosszabbítás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/116
Közzététel dátuma: 2021.06.18.
Ajánlatkérő: Nemzeti Védelmi Szolgálat
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A Nemzeti Védelmi Szolgálat informatikai infrastruktúrájának részét képező termékek hardver és szoftver supportjának, szoftverek licence követésének beszerzése három közbeszerzési részben.
1. közbeszerzési rész: „Cisco eszközök supportja”, 2. közbeszerzési rész: „Fujitsu-Vmware-Veeam termékek supportja”, 3. közbeszerzési rész: „Microsoft-Microsemi-PPS-SNMP-BioKey-SIEM termékek supportja”
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 182.196.162,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztatás eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/116
Közzététel dátuma: 2021.06.18.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: MONTANA Tudásmenedzsment Rendszerintegrátor és Szoftverfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság
MonSearch9 rendszer üzemeltetése, terméktámogatása és fejlesztése (500 keretóra) az OBH részére. Az üzemeltetés, terméktámogatás és fejlesztési feladatokat a szerződés megkötésétől számított 12 hónap időtartamban kell ellátni
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 61.608.000,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

A közigazgatás-tudományi nézetek fejlődése. Külföldi hatások a magyar közigazgatási jog és közigazgatástan művelésében a kameralisztika időszakától a Magyary-iskola koráig

„A közigazgatás-tudományról vallott nézetek időben változóak. Így nem könnyű egy olyan tudományágat ért külföldi hatásokat feltárni, mint amilyen a magyar közigazgatás-tudomány. Vizsgálódásunk ezen diszciplína nagyjából első száz évét öleli fel, a kameralisztikai időszakra való kitekintéssel együtt az időhatár a külföld esetében nagyjából három évszázadra, a hazai előzmények esetében több mint két évszázadra bővül. Figyelmünket a magyar közigazgatási jogi és közigazgatástani tankönyvek, valamint a komparatisztikai irányú (vagy ilyen fejtegetést is tartalmazó) hazai monográfiák kötik le. Mindemellett szükséges bemutatni a három nagy rendszeralkotó közigazgatás-tudomány – a francia, a német és az angolszász – fejlődését. Magyarország vizsgálata esetén szükségesnek látszott bevonni a kutatásba az olasz közigazgatás-tudomány eredményeit is, mivel azok is hatottak.”

Forrás:
A közigazgatás-tudományi nézetek fejlődése. Külföldi hatások a magyar közigazgatási jog és közigazgatástan művelésében a kameralisztika időszakától a Magyary-iskola koráig; Koi Gyula; Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó; ISBN 978-615-5344-64-0; 2014 (PDF)

25. szám, 2021. június 21.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Információ röviden

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Információ röviden

Szakirodalom