Tartalomjegyzék
Kiemelt híreink
- A jövő évi adócsökkentés 1500 milliárd forintot hagy a gazdaságban
Tárgyszavak: adócsökkentés, gazdaságpolitika, Magyarország - Európa digitális évtizedének második éve – digitális szakpolitika az Európai Unióban 2021 (szakpolitikai összegzés)
Tárgyszavak: digitális átállás (DX), digitális szakpolitikai célok, Digitális Szolgáltatások Törvénye, eIDAS, Európa digitális évtizede, európai adatkormányzási rendelet, Európai Unió, Mesterséges Intelligencia (MI) — Európai Unió, mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály
Közigazgatás, politika
- Magyarország jól teljesít az igazságügyi rendszer digitalizációjában
Tárgyszavak: adatpolitika, digitális átállás (DX), digitális igazságszolgáltatás, digitális kormányzati szolgáltatások, koronavírus-járvány, Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — közigazgatás, Palkovics László - DPAS II: Soha nem látott fejlődés előtt áll a közigazgatás
Tárgyszavak: adatpolitika, adatvezérlt közigazgatás, digitális átállás (DX), digitális kormányzati szolgáltatások, Gál András Levente, Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — közigazgatás
Európai Unió
- Az Európai Bizottság javaslatai a digitális platformokon keresztül munkát vállaló dolgozók munkakörülményeinek javításért
Tárgyszavak: digitális gazdaság és társadalom, digitális munkavégzési platformok, digitális platformgazdaság, digitális platformok szabályozása, Európai Bizottság, haknigazdaság, munka világa, munkaügy - Politikai megállapodás született az Európai Parlament és az uniós tagállamok között az új barangolási (roaming) rendeletről
Tárgyszavak: barangolási díj, Európai Bizottság, roaming - Egyéni tanulási számlák és a mikrotanúsítványok – az Európai Bizottság javaslatai az egész életen át tartó tanulás és a foglalkoztathatóság javítása érdekében
Tárgyszavak: digitális átállás (DX), egész életen át tartó tanulás, egyéni tanulási számlák, Európai Bizottság, mikrotanúsítványok, munka világa, szakképzés - Az Európai Bizottság cselekvési terve a szociális gazdaság és a munkahelyteremtés fellendítésére
Tárgyszavak: Európai Bizottság, gazdaság- és társadalompolitika, munka világa, szociális gazdaság, szociális vállalkozások, társadalmi gazdaság, társadalmi vállalkozások - Az áfamérték új uniós szabályai: nagyobb rugalmasság a tagállamoknak, miközben támogatják az EU zöld, digitális és közegészségügyi prioritásait
Tárgyszavak: áfa, áfakulcs, áfamérték, Európai Bizottság, héa - Az Európai Bizottság szoftvermegoldásai nyilvánosan hozzáférhető, nyílt forráskódú szoftverek lesznek
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, Európai Bizottság, szabad és nyílt forráskódú szoftverek
Közigazgatási, politikai informatika
- Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2021. december 13.
Tárgyszavak: digitális kormányzati közbeszerzések, Magyarország
Informatika, távközlés, technika
- Felhasználó- és környezetbarát fejlesztésekkel frissült a MÁV-Volán-csoport jegyértékesítési rendszere
Tárgyszavak: közlekedési informatika, Magyarország, MÁV-Volán-csoport jegyértékesítési (JÉ) rendszere, mobilalkalmazások, online jegyvásárlás
Társadalom, gazdaság, művelődés
- Matolcsy György: Miért ne vegyük meg a budapesti repülőteret?
Tárgyszavak: gazdaságpolitika, Magyarország, Matolcsy György, regionális fejlesztés, területi különbségek, területi politika - Hosszú egyeztetési folyamat indul az EU-ban a platformmunkáról (Wolt Magyarország Kft.)
Tárgyszavak: digitális gazdaság és társadalom, digitális munkavégzési platformok, digitális platformok szabályozása, Európai Bizottság, haknigazdaság, Magyarország, munka világa, munkaügy - Az Európai Bizottság szerint is megilleti az alkalmazotti státusz a haknigazdaságban alkalmazottként dolgoztatott munkásokat
Tárgyszavak: digitális munkavégzési platformok, digitális platformok szabályozása, Európai Bizottság, Európai Szakszervezeti Szövetség, haknigazdaság, munka világa, munkaügy, szakszervezetek
Digitális transzformáció: stratégia és technológia
- Kiber koalíció 21 – a NATO legfontosabb éves kibervédelmi hadgyakorlatát rendezték meg Észtországban
Tárgyszavak: digitális háború, digitális kormányzati szolgáltatások, Észtország, kiberhadviselés, kibervédelem, NATO - Az amerikai kormányzat új direktívát adott ki a kibertámadások elleni védekezésre
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, digitális nemzetbiztonság, Egyesült Államok, kiberbiztonság, kibertámadások, kibervédelem
Szakirodalom
- Kormányzást támogató tudás
Tárgyszavak: koronavírus-járvány — közigazgatás, koronavírus-járvány — szakpolitika, közigazgatás-tudomány - Az adat és a kormányzás jelentősége az okos város stratégiai alapú értékteremtési folyamatában – Magyar nagyvárosok összehasonlítása egy szintetizáló ökoszisztéma modell keretében
Tárgyszavak: adatpolitika, adatvezérelt közigazgatás, digitális kormányzati szolgáltatások, Magyarország, okosváros, smart city, urbanisztika, városfejlesztés - Kialakulhatnak-e okos falvak az Abaúji térségben?
Tárgyszavak: agrár-vidékfejlesztés, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, hátrányos helyzetű kistérségek, Magyarország, okosfalu
Törvények, rendeletek
- A Külgazdasági és Külügyminisztérium belső ügymenetének széles körű digitalizációjáról
Tárgyszavak: digitális átállás (DX), digitális kormányzat, Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM), Magyarország
Részletes tartalom
Kiemelt híreink
A jövő évi adócsökkentés 1500 milliárd forintot hagy a gazdaságban
„Több millió magánszemélyt és legalább hétszázezer vállalkozást érintenek a jövő évi adócsökkentő lépések, a kormány 1500 milliárd forintot hagy a gazdaságban – mondta Tállai András a Magyar Nemzet szombati számában megjelent, a Mediaworks Hírcentrumának adott interjúban.
A Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy a legnagyobb tétel az szja-visszatérítés: a gyermeket nevelő szülők együttesen 600 milliárd forintot kapnak vissza, többségük már február közepéig hozzájut az őt megillető összeghez. „Az intézkedés történelmi és egyben kulcsfontosságú. Egyrészt soha ilyen jelentős egyszeri visszatérítésről nem rendelkezett még magyar kormány, másrészt a folyósítás segíthet a családoknak abban, hogy az ország anyagi értelemben is maga mögött hagyja a koronavírus-járvány negyedik hullámát” – fogalmazott.
A jövő évi adócsökkentések között kiemelte, hogy az átlagbér mértékéig szja-mentességet kapnak a 25 évnél fiatalabbak, ami összesen 140 milliárd forintot jelent több mint negyedmillió fiatalnak. Ugyanekkor jelentős vállalkozói adócsökkentés is életbe lép: a szociális hozzájárulási adó mértéke 2,5 százalékponttal mérséklődik, és megszűnik a szakképzési hozzájárulás, ami együttesen 600 milliárdos adócsökkentésnek felel meg – ismertette a részleteket Tállai András.
Kitért arra, hogy jövőre 20 százalékkal 200 ezer forintra nő a minimálbér, ami összességében sok százezer munkavállaló fizetését emeli meg. Megjegyezte, hogy a béremelést az adócsökkentés segítségével könnyebben kigazdálkodhatják a vállalkozások.
Érdemi adócsökkentést kapnak jövőre a kivások is, 10 milliárd forintos adóelengedést hoz, hogy a kiva kulcsa tíz százalékra mérséklődik. Ennél jóval nagyobb, 150 milliárdos megtakarítást jelent az érintetteknek, hogy a kormány meghosszabbítja a kis- és középvállalkozások helyi iparűzési adó kedvezményét – mondta…”
Forrás:
Olyan adócsökkentés jön, amilyen még nem volt; Pénzügyminisztérium; 2021. december 11.
„Noha a digitális visszaélések és károkozások, az adatbiztonság és a digitális piaci szabályok hiányosságai nem annyira látványosak, mint egy közlekedési baleset, éppen ezért talán sokkal veszélyesebbek is. Jelen összegzés a 2021-es év digitális szakpolitikai fejlődését igyekszik áttekinteni az Európai Unióban.
Talán nem túl merész azt állítani, hogy a pandémia alatt a digitalizációt tekinthetjük az európai uniós szakpolitikák nyertesének, hiszen mindannyiunk megtapasztalta a mindennapokban a digitális fejlődés nyújtotta lehetőségeket és kihívásokat, legyen szó a személyes kapcsolattartásról, az oktatásról, a munkavégzésről, a szolgáltatások és termékek beszerzéséről vagy akár a tömegtájékoztatásról (és az álhírek terjedéséről). A számos pozitív hatás mellett természetesen körvonalazódtak a digitális térben rejlő veszélyek is, amelyek erősítették az Európai Unió intézményeinek és a tagállamok kodifikációs akaratát, hogy egy biztonságos jogi környezetet teremtsen a felhasználók számára. Idén több ízben hallottam arról a hasonlatról, amely a közúti közlekedés elterjedését azonosítja a jelenlegi digitális forradalom technológiai fejlődésével. A párhuzam szerint a járművezetés elterjedését kezdetben puha szabályok keretezték csupán, amely rengeteg balesetet eredményezett. Okulva a múlt hiányosságaiból összeurópai szinten látjuk az elmúlt évek jogalkotási tendenciáit, amelyek a szinte napról napra fejlődő digitális környezetet igyekeznek szabályok közé szorítani a polgárok védelme érdekében. Noha a digitális visszaélések és károkozások, az adatbiztonság és a digitális piaci szabályok hiányosságai nem annyira látványosak, mint egy közlekedési baleset, éppen ezért talán sokkal veszélyesebbek is. Jelen összegzés a 2021-es év digitális szakpolitikai fejlődését igyekszik áttekinteni az Európai Unióban.
A 2020-ban elindult digitális kodifikácós folyamatok 2021-ben tovább eszkalálódtak, világossá téve, hogy az uniós intézmények egyetértenek a digitális tér szabályozásának fontosságában. Az intézményközi viták középpontjában a fogyasztók (felhasználók) védelme, a technológia iránti bizalomépítés, a tisztességes piaci mechanizmusok, a digitális kapcsolatok megteremtése, valamint Európa digitális szuverenitása áll. Utóbbi fontosságát az is mutatja, hogy az Európai Unió digitális kapacitását az Egyesült Államok és Kína túlszárnyalja, így Európa gazdasági potenciáljának csökkenése erősödik a digitális jövőben. A 2021-es Európai Digitális Társadalom és Gazdaság Fejlettségét mérő mutató (DESI) is egyértelműsítette, hogy a felzárkózás és versenyképesség érdekében a kontinens digitális szuverenitása, az európai Unió tagállamainak együttműködése elengedhetetlen, hiszen az európai államok egymaguk, méretükből adódóan, nem képesek felvenni a versenyt a fent említett szuperhatalmakkal. Európa digitális szuverenitásának erősítése tehát a részes államok világgazdasági pozícióját is növeli.
Az európai digitális törekvések bemutatása számos uniós csúcs tematikáját adta, így a Digitális Európa Nap, a Digitális Közgyűlés és a Mesterséges Intelligencia Csúcs, valamint a Web Csúcs is igazodott a márciusban, a Tanács felkérésére a Bizottság által bemutatott Digitális Iránytű koncepcióhoz. A stratégia a digitális kompetencia- és infrastruktúra fejlesztés, vállalkozások digitális átalakulása, valamint az elektronikus közszolgáltatások fejlesztése prioritásokban kíván irányadó lenni. 2021-ben, az Unió tagállamainak többsége nyilatkozatban vállalta, hogy szorosabbra fűzik az együttműködést a startup ökoszisztéma fejlesztése, az adatkapcsolatok megerősítése (Ellalink), valamint a zöld technológiák használata terén. A Digitális Európa törekvésekhez a Horizon Europe csomag a korábbiaknál sokkal nagyobb finanszírozási keretet biztosít.
DGA– Adatkormányzásról Szóló Jogszabály
2021. november 30-ra az EP és a Tanács is megegyezett, az egy évvel korábban előterjesztett javaslat végleges szövegében, így az Európai Adat Stratégiából elsőként, elfogadottá vált az új uniós adattörvény. Az Adatkormányzásról Szóló Jogszabály az európai adatfelhők létrehozása felé vezető út.
DMA– Digitális Piacok Szabályozásáról szóló jogszabálytervezet
A DMA kifejezetten a kapuőr szerepet betöltő piaci szereplőkre vonatkozik, míg a DSA általánosan minden egyénre alkalmazandó. A kapuőrök azok a nagyvállalatok, amelyek az egyének és kkv-k között állnak és már hosszabb ideje léteznek. Az ilyen vállalatok olykor ellenőrzésük alatt tartják a teljes ágazati ökoszisztémát. Ha a kapu tisztességtelen üzleti gyakorlatot folytat, megakadályozhatja vagy lelassíthatja a versenytársai értékes és innovatív szolgáltatásainak a fogyasztóhoz jutását Azért fontos ez a szabályozás, mert a tisztességes versenyben garantálni kell, hogy ezek a kapuőr szerepben lévő vállaltok ne juthassanak jogtalan versenyelőnyhöz, így számukra többlet kötelezettségeket ír elő a javaslat, úgy, mint az adatfelhasználás kiterjedtebb szabályozottságát, miszerint a piaci versenyben nem használhatják fel a versenytárakról szerzett adatokat, valamint az interoperabilitást, amely értelmében az extra szolgáltatásokat kínáló kapuőröknek elérhetővé kell tenniük szolgáltatásaikat a versenytársak számára is.
A Bizottság a tervezet kötelezettségeinek betartatása érdekében célzott vizsgálatokkal ellenőrizheti a szabályoknak való megfelelőséget. A harmonizált szabályok ex ante kötelezettségekkel biztosítják a fogyasztók védelmét, jobb felügyelet, gyors végrehajtás és visszatartó erejű szankciók ígéretét vázolja fel a tervezet. A digitális piacokról szóló törvény a vállalkozások közötti horizontális platformra, az online platformgazdasággal foglalkozó uniós megfigyelőközpont megállapításaira és a Bizottság széleskörű tapasztalataira támaszkodik az online piacok versenyjogi szabályainak végrehajtásakor.
A digitális piacokról szóló törvény többek között:
- Csak azokra az alapplatform-szolgáltatókra alkalmazandó, amelyek hajlamosak lehetnek a tisztességtelen gyakorlatokra, például keresőmotorokra, közösségi hálózatokra vagy online közvetítési szolgáltatásokra, amelyek megfelelnek a kapuőrként történő kijelölés objektív jogszabályi kritériumainak;
- Határozza meg a feltételezett kapuőrök azonosításához szükséges mennyiségi küszöböket. A Bizottságnak arra is hatásköre lesz, hogy a piackutatást követően megjelölje a kapuőr vállalatokat;
- Tilt számos olyan gyakorlatot, amelyek egyértelműen tisztességtelenek, például blokkolják a felhasználókat bármely előre telepített szoftver vagy alkalmazás telepítésének megszüntetésében;
- Lehetővé teszi a szabályszegők szankcionálását a vállalat forgalmának akár 10% -áig terjedő bírsággal. A többszörös jogsértők esetében ezek a szankciók magukban foglalhatják a strukturális intézkedések meghozatalának kötelezettségét is, amely kiterjedhet egyes vállalkozások elidegenítésére is, amennyiben a megfelelés biztosítására nincs más, ugyanolyan hatékony alternatív intézkedés.
DSA– Digitális Szolgáltatásokról szóló jogszabálytervezet
A digitális szolgáltatásokról szóló törvény az EU egészére kiterjedő, harmonizált kötelezettségek soraiba tartoznak:
- Az illegális termékek, szolgáltatások vagy tartalmak online eltávolításának szabályai;
- A biztonsági garanciális szabályozás azokra a felhasználóknak, akiknek tartalmát tévesen törölték a platformok;
- Az új kötelezettségek a nagy platformok számára a rendszereikkel való visszaélések megakadályozása érdekében;
- A széles körű átláthatósági intézkedések, ideértve az online hirdetést és az algoritmusokat, amelyek a tartalom ajánlására szolgálnak a felhasználók számára;
- Az új hatáskörök a platformok működésének ellenőrzésére;
- Az új szabályok az üzleti felhasználók online piacokon történő nyomon követésére az illegális termékek vagy szolgáltatások eladók felkutatásának elősegítése érdekében;
- Az innovatív együttműködési folyamat keretei a hatóságok között a hatékony végrehajtás biztosítása érdekében az egységes piacon.
Az Unió ezen a téren is együttműködik a nemzeti hatóságokkal, ahogy az a novemberben kiadott uniós adatkormányzási jogszabályban is megjelenik. Fontos kiemelni, hogy azok a platformok, amelyek az EU lakosságának több mint 10% -át (45 millió felhasználó) érik el, rendszerszintűnek tekinthetők, így nemcsak a saját kockázataik ellenőrzésére vonatkozó különös kötelezettségeknek, hanem egy új felügyeleti struktúrának is meg kell felelniük. A szabályozások betartatásához és a tagállamok közötti információ áramlás elősegítésére a Bizottság létrehozná egy, a nemzeti digitális szolgáltatások koordinátoraiból álló testületet, amelynek különleges hatáskörei lennének a Bizottság számára a kapuőr platformok felügyeletében, beleértve a közvetlen szankcionálás lehetőségét is.
Összességében kijelenthető, hogy a digitális piac szabályozási környezete tekintetében kiemelt figyelem irányul a tisztességes piaci feltételek biztosítására, a transzparenciára, így növelve a fogyasztók szabad és tudatos választási lehetőségét a szolgáltatások vagy áruk online vásárlásakor, valamint ez vezet a startupok és kkv-k ökoszisztémájának fenntarthatóságához is.
A DSA és a DMA tervezeteket jelenleg az EP szakbizottságai tárgyalják.
AI Act– a Mesterséges Intelligencia Jogszabálycsomag tervezete
Az Európai Bizottság 2021 áprilisában bemutatta a mesterséges intelligenciára (AI) vonatkozó uniós szabályozási keret javaslatát. A mesterséges intelligenciáról szóló törvénytervezet az első kísérlet a mesterséges intelligencia horizontális szabályozására. A javasolt jogi keret az MI-rendszerek konkrét felhasználására és a kapcsolódó kockázatokra összpontosít, valamint azok technológiasemleges meghatározására az uniós jogban. A tervezet a kockázatalapú megközelítésen nyugszik, ahol különböző osztályokba szeretné sorolni az MI rendszereket az elfogadhatatlan, a nagy kockázatú, valamint a korlátozott kockázatú minősítések szerint, a besorolásnak megfelelően változnak az átláthatósági kötelezettségek. Bizottság javaslatának vizsgálata jelenleg is zajlik, az Európai parlament különböző bizottsági formációkban tárgyalja a tervezetet. Az egyeztetések során a tiltott MI-rendszerek listájának bővítése, a végrehajtási és jogorvoslati mechanizmusok megerősítése, valamint az EU megfelelő demokratikus felügyeletének biztosítása is előtérbe került.
Az érdekelt felek és a szakértők számos módosítást kérnek, beleértve a mesterséges intelligencia-rendszerek meghatározásának felülvizsgálatát, a tiltott mesterséges intelligencia-rendszerek listájának bővítését, a végrehajtási és jogorvoslati mechanizmusok megerősítését, valamint az EU tervezésének és végrehajtásának megfelelő demokratikus felügyeletének biztosítását. AI Act tartalmát az EP szakbizottságai tárgyalják jelenleg, várhatóan legkorábban 2024 második felében válik alkalmazandóvá, a túlszabályozás elkerülését, ugyanakkor az uniós polgárok digitális jogainak biztosítását csak alapos egyeztetés és előkészítés árán lehetséges garantálni. A tervezett hatályba léptetési időpont Magyarország számára azért is fontos, mert ekkor fogja betölteni az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét, átvéve Belgiumtól a stafétát.
eIDAS– az európai elektronikus személyazonosítási rendszer felülvizsgálata
Az egységes európai digitális identitás rendszere lehetővé teszi, hogy az adat kibocsátója, ellenőrzése alatt tarthassa az általa létrehozott információt, vagyis pontosan tudni fogja, hogy ki, és milyen céllal tárolja adatait, így nem lesz szükség számtalan regisztrációs folyamaton átesni és megannyi digitális személyazonosításra szolgáló platform számára kiszolgáltatni az adatokat. Lehetővé válik a banki ügyintézés, de akár az autóbérlés is egyazon digitális identitáson keresztül. (Ursula von der Leyen, State of the Union Speech, 2020) Az Európai Bizottság kezdeményezése persze nem haladja meg korát, hiszen elég csak a Google, a Facebook, vagy az AppleID integrált személyazonosító rendszereire gondolni, amely bizonyítja, hogy jelenleg piaci szereplőknek adunk hozzáférést a banki tranzakcióktól kezdve valamennyi digitális lábnyomunkhoz. Persze a piaci szolgáltatókat kötik az egyre szigorodó nemzetközi szabályok a személyes adataink kezelésében, azonban a minél biztonságosabb és szélesebb körű adatvédelem szempontjából az egységes digitális identitás bevezetése nagy lépés a tagállamok számára állampolgáraik védelme terén. Ezt bizonyítja az Eurobarometer 2020 márciusában bemutatott felmérése is, amely kimutatja, hogy az Unió polgárainak 72%-a szeretné tudni, hogy a közösségi média alkalmazások használatakor mire használják adataikat, 63% pedig valamennyi online szolgáltatás igénybevételekor használható, egységes biztonságos digitális személyazonosítás mellett teszi le a voksát. Korábban a közös jogalap hiánya megakadályozta a tagállamokat abban, hogy elismerjék és elfogadják a más tagállamokban kibocsátott elektronikus azonosítási rendszereket. A nemzeti rendszerek határokon átnyúló elégtelen interoperabilitása megnehezítette, hogy a polgárok és a vállalkozások teljes mértékben kihasználják a digitális EU előnyeit. Ennek feloldására 2014-ben életbe lépett az elektronikus azonosításról, hitelesítésről és bizalmi szolgáltatásokról (eIDAS) szóló rendelet, amely biztosítja a jogalapot a határokon átnyúló elektronikus azonosításhoz, hitelesítéshez és webhely-tanúsításhoz az EU-n belül. Jelenleg 14 tagállamban az EU lakosságának csak 60% -a tudja használni határon átnyúló nemzeti eID-jét, és még ennél is kevesebb, a közszolgáltatók csupán 14%-a engedélyezi a határokon átnyúló elektronikus azonosítást. Ennek megváltoztatására a Bizottság Digitális Iránytű 2030-ban nem kisebb célt tűzött ki, minthogy az állampolgárok 80%-a éljen digitális identitásával, és hogy valamennyi alap közszolgáltatás elérhető legyen online bárhol. Az idén júniusban bemutatott, a digitális identitásról szóló új rendeletjavaslat (e-ID) az eIDAS hiányosságait orvosolja a keret hatékonyságának javításával és a magánszektorra történő kiterjesztésével. A Bizottság ajánlásában 2022 szeptemberre arra kéri a tagállamokat, hogy hozzanak létre egy közös toolbox-ot a digitális identitás elismeréséhez.
A tagállamok európai digitális iratokat kínálnak a polgároknak és a vállalkozásoknak, amelyek képesek lesznek összekapcsolni nemzeti digitális identitásuk különböző aspektusait. Ezeket a szolgáltatásokat a hatóságok vagy a hatósági tanúsítvánnyal a magánszektor nyújthatja úgy, hogy a fogyasztóknak lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy online hozzáférjenek a szolgáltatásokhoz anélkül, hogy privát platformokat kellene használniuk vagy szükségtelenül megosztanák személyes adataikat. A Bizottság ajánlást is csatolt a javaslathoz a gyorsabb cselekvés érdekében, és ameddig a Tanács és a Parlament köröztetik azt, egyeztetést kezdeményez a tagállamokkal, hogy 2022 szeptemberére hozzanak létre egy közös eszközrendszert az egységes uniós identitásra való felkészülésre. A Digitális Európa Program keretein belül a Bizottság a nemzeti digitális személyazonosítási rendszerek fejlesztését is támogatni fogja
Prognózisok 2022-re
2022. január 1-től Franciaország veszi át az Európai unió Tanácsának rotálódó elnökségét Szlovéniától, a digitális prioritások töretlenül a napirend élén állnak, ahogy az megjelent a 2021 első felében a portugál elnökségnél is, hiszen a célja, hogy Európa digitális világgazdasági szerepe erősödjön. Az európai digitális szuverenitás erősítéséhez szeretné megteremteni az alapjait az európai adatmegosztási kultúrának, közös adatterekkel (Európai Egészségügyi Adattér), ugyanakkor a digitális szabálykönyv kidolgozásával szeretné csökkenteni a kockázatokat. A teljesítménymérést is előtérbe helyezi, a nemzetközi pályázatok támogatását ösztönzi. A kettős átállás (twin-transition) fontosságának kiemelése is meghatározza meg a franica elnökségi prioritásokat, a káros anyag kibocsátás és a környezeti károk csökkentését a digitális és zöld átalakulásban látja. Az EU Chip Act az iparág igényein alapuló félvezetők beszerzését szorgalmazza nemzetközi partnerségekben, az EU-USA Kereskedelmi és Technológiai Tanácsban rejlő lehetőségek kiaknázásával. Végezetül a kiberbiztonság erősítése is stratégiai célként jelenik meg. Jóllehet, hogy a fél éves mandátumra a francia elnökség digitális tervei túl szerteágazóak, de látható, hogy az uniós intézmények nem terveznek alacsonyabb fordulatra kapcsolni a digitális fejlődésben 2022-ben sem, ha minden a tervek szerint halad, az Európai Digitális Innovációs Hálózatok is létrejöhetnek.”
Forrás:
Európa digitális évtizedének második éve- digitális szakpolitika az Európai Unióban 2021; Pató Viktória Lilla; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Európa Stratégia Kutatóintézet; 2021. december 10.
Közigazgatás, politika
Magyarország jól teljesít az igazságügyi rendszer digitalizációjában
„A 2021-es uniós igazságügyi eredménytábla adatai alapján Magyarországon – több uniós tagállammal ellentétben – nincs jelentős különbség a digitális fejlettség tekintetében a különféle eljárástípusok között, és a legtöbb mutatóban jól teljesít az ország – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Digital Public Administration Summit nevet viselő nemzetközi közigazgatás-fejlesztési konferencián kedden.
Az online eseményen Palkovics aláhúzta, hogy a koronavírus-járvány világszerte hatalmas kihívást jelentett az államoknak, miközben a digitalizáció megkerülhetetlen eszközzé vált a pandémia kezelésében.
A közszolgáltatás sokszínű világában az igazságszolgáltatási rendszer jelentősége vitathatatlan, ezért az államoknak kiemelt érdeke fűződik ahhoz, hogy a járvány ellenére hozzáférhetővé és átláthatóvá tegyék ezt a területet az állampolgárok védelme és a jogi kiszámíthatóság biztosítása érdekében – jegyezte meg a tárcavezető.
A digitális technológiák és a mesterséges intelligencia használata alapvető eszköz az igazságszolgáltatási rendszer folyamatos működésének biztosításához – fűzte hozzá.
Az Európai Bizottság által idén nyáron közzétett uniós igazságügyi eredménytábla (2021 EU Justice Scoreboard) mutatói alapján a járvány alatt is működő bíróságok munkája hozzáférhetőbbé és hatékonyabbá vált a digitális fejlesztéseknek köszönhetően – hívta fel a figyelmet a miniszter.
Az eredménytábla – amely 2013 óta a jogállamisági mechanizmus egyik eszközeként szolgál – idén az igazságszolgáltatási rendszerek digitális fejlettsége mellett a bírói függetlenségre helyezte a hangsúlyt, így annak megállapításai a bizottsági jogállamisági jelentésnek is részét képezik majd – emlékeztetett Palkovics.
A 2021-es eredménytábla egyúttal bemutat két Eurobarometer-felmérést arról, miként érzékeli a társadalom és a vállalati szféra az igazságszolgáltatás függetlenségét az egyes tagállamokban – tette hozzá.
A miniszter elmondta: az eredménytábla mutatói azért bírnak kiemelt jelentőséggel, mert az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) húsz százalékát a digitális fejlesztésekre kell fordítani, így a kimutatások az uniós helyreállítási alap (Next Generation EU) elosztását is befolyásolhatják.
Az ítéletek online hozzáférhetőségének biztosítása növeli az igazságszolgáltatási rendszerek átláthatóságát, segíti a jogi környezet megértését, valamint hozzájárul az ítélkezési gyakorlat következetességéhez és az adatbiztonsághoz – hangsúlyozta Palkovics. Az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon, Észtországban, Litvániában és Szlovákiában férhetők hozzá a legszélesebb körben online a nyilvánosan közzétett ítéletek – mutatott rá.
Az eredménytáblából kiindulva Magyarországon szükség lenne a bírósági ítéletek szabványosított modellezési rendszerének kialakítására annak érdekében, hogy elő lehessen mozdítani a modernebb technológiákon – például blokkláncon és mesterséges intelligencián – alapuló eszközök elterjedését – összegezte Palkovics.
A Digital Public Administration Summit egy magyar kezdeményezés, amelynek központi témája a digitális közigazgatás, a digitális államkormányzás. A konferencia célja a hazai és nemzetközi innovatív megoldások, valamint a közigazgatást érintő digitalizációs lehetőségek, trendek és jó gyakorlatok bemutatása, illetve az állami szektor és a vállalati szféra együttműködésének segítése.”
—
„…Az idei DPAS a közigazgatás digitalizálása mellett a mesterséges intelligenciára (MI) és az adatgazdaságra összpontosít. Az első napon az MI nemzetközi szabályozási megközelítéseiről, a mesterséges intelligenciáról, mint kormányzási eszközről, valamint az igazságügyi rendszer MI-alapú megoldásairól esett szó. A DPAS második napja elsősorban az adat technológiára fókuszál, ahol az adatvezérelt gazdaság is megjelenik a kis- és középvállalkozások szemszögéből. A világjárvány idején az egészségügyi rendszer fejlesztésének jelentősége növekszik, így az adatvezérelt egészségügyben rejlő lehetőségeket is tárgyalják a csúcstalálkozón. Az első napon felszólalt Szepsi- Szűcs Levente, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Innovációs és Technológiai Irodájának vezetője, Huszti Dániel, az IBM adat és MI szakértője, Boa László, az MI Koalíció vezetője, Dr. Petri Bernadett, az Európai Parlament politikai tanácsadója, Dr. Benjamin Mueller, az Adat Innovációs Központ (Center for Data Innovation) elemzője, Dr. Nagy Adrienn, a Miskolci Egyetem Európai és Nemzetközi Jogi Intézet intézetigazgató egyetemi docense, Dr. Sági-Molnár Dalma, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. Telefonos és elektronikus ügyintézési osztály osztályvezetője, Dr. Futó Iván, a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi tanára, valamint Jobbágy László, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. ügyvezetője is.”
Forrás:
Magyarország jól teljesít az igazságügyi rendszer digitalizációjában; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2021. december 7.
A digitalizáció megkerülhetetlen eszközzé vált a pandémia kezelésében; Digitális Jólét Program; 2021. december 9.
DPAS II: Soha nem látott fejlődés előtt áll a közigazgatás
„Soha nem látott fejlődés előtt áll a közigazgatás az adatalapú technológiáknak köszönhetően – mondta dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője, a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont (NATUK) vezetője a Digital Public Administration Summit (DPAS) II nemzetközi közigazgatás-fejlesztési konferencia második napján tartott előadásában.
A szakmai vezető hangsúlyozta, a digitalizációt nem politikusok vagy kormányok alakítják, hanem globális nagyvállalatok. Ezek a cégek az új célok és fejlesztési irányok mellett azokat a platformokat is létrehozzák, amelyekhez a közigazgatásnak is alkalmazkodnia kell. Az új adatalapú technológiák, mint a mesterséges intelligencia (MI), utat találnak a közigazgatáshoz, így összességében egy jobb, gyorsabb és személyre szabottabb, illetve kezdeményezőbb szolgáltatás jöhet létre. Az államnak azonban szem előtt kell tartania, hogy a hatékonyság érdekében jogilag és műszakilag tiszta adatra, hasznos gépekre és kiterjedt hálózatokra van szükség. Emlékeztetett, hogy ezen a területen jól halad a kormány, hiszen nemrégiben elfogadták Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiáját, elindult az adatgazdaság, már elfogadták a nemzeti adatvagyon törvényt és elkezdődött az adattárca kialakítása. A kormány elköteleződését jelzi a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) és a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont létrehozása. „Egy szuverén állam számára alapvető, hogy ezeket a digitális eszközöket maga is használja, így biztosíthatja az adathasznosításban rejlő előnyöket” – fogalmazott dr. Gál András Levente.
Tarcsi Ádám, a NATUK szakmai divízióvezetője záróbeszédében felhívta a figyelmet, hogy a folyamatosan fejlődő digitális eszközökkel, valamint a mind komplexebb adatstruktúrák kialakulásával egyre pontosabb elemzések születnek. Ez azt is jelenti, hogy a döntések eredményeinek pontos visszajelzésével mind inkább a problémakezelés kerül a középpontba a vállalati és a közigazgatási környezetben is. „Mindannyiunk közös felelőssége, hogy továbbra is az embert tartsuk a fejlesztések középpontjában, ehhez pedig be kell avatkozni. Ha a nemzetállamok nem akarnak lemaradni a globális versenyben, akkor kezdeményezőként kell fellépniük ezen a területen” – hangsúlyozta a divízióvezető. Az adatipar évente 40 százalékkal nő a világon, ami hétszer gyorsabb a teljes infokommunikációs ipar bővülésénél. Ezzel szemben Európában és ezen belül a régióban is az adatok kiaknázásának szintje nagyon alacsony. Nem túlzás ezért kijelenteni, hogy az adatipar fejlesztése az egész régió gazdasági versenyképességét befolyásolhatja – hívta fel a figyelmet Tarcsi Ádám.
Az idei DPAS a közigazgatás digitalizálása mellett a mesterséges intelligenciára (MI) és az adatgazdaságra összpontosított. Az első napon az MI nemzetközi szabályozási megközelítéseiről, a mesterséges intelligenciáról, mint kormányzási eszközről, valamint az igazságügyi rendszer MI-alapú megoldásairól esett szó. A DPAS második napja elsősorban az adattechnológiára fókuszált, ahol többek között az adatvezérelt egészségügy és gazdaság is megjelent, utóbbi a kis- és középvállalkozások szemszögéből. A konferencián felszólalt Dr. Harangi Balázs docens (Debreceni Egyetem, Informatikai Kar, Adattudomány és Vizualizáció Tanszék), Dr. Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja, Dr. Palicz Tamás, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ stratégiai igazgatóhelyettese, Firbás György, logisztikai szakértő, Lal Chandran, az iGrant:io társalapítója és technikai ügyvezetője, Dr. Kása Ferenc, a DJP MI Divízió divízióvezetője, Árvai Csaba, a Raben Trans European Hungary ügyvezetője, Gaál Barna, a Belügyminisztérium E-közigazgatási osztály osztályvezetője, valamint Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője.
A kétnapos konferencia valamennyi előadása visszanézhető a DPAS online felületén regisztrációt követően.”
Forrás:
DPAS II: Soha nem látott fejlődés előtt áll a közigazgatás; Digitális Jólét Program; 2021. december 8.
Európai Unió
„Az Európai Bizottság a mai napon intézkedéscsomagot terjesztett elő a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javítása és az Unióban működő digitális platformok fenntartható növekedésének támogatása érdekében.
Az új szabályok biztosítani fogják, hogy a digitális munkavégzési platformokon keresztül dolgozók élhessenek az őket megillető munkavállalói jogokkal és szociális juttatásokkal. A munkavállalók az algoritmikus irányítás (azaz a munkahelyi vezetői funkciókat támogató vagy felváltó automatizált rendszerek) használata tekintetében is további védelmet fognak élvezni. Az egységes uniós szabályok nagyobb jogbiztonságot nyújtanak, és ezáltal lehetővé teszik a digitális munkavégzési platformok számára, hogy teljes mértékben kihasználják az egységes piac gazdasági potenciálját és az egyenlő versenyfeltételeket.
A mai csomag részeként a Bizottság a következő dokumentumokat mutatta be:
- A platformalapú munkavégzéssel kapcsolatos uniós megközelítést és intézkedéseket felvázoló közlemény: az ebben foglalt intézkedéseket a nemzeti hatóságok, a szociális partnerek és az egyéb érintett szereplők által a saját szintjükön végrehajtandó fellépések egészítik ki. A közlemény célja továbbá, hogy megteremtse a magas színvonalú platformalapú munkavégzésre vonatkozó globális szabványok jövőbeli kidolgozásának alapjait.
- Irányelvjavaslat a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról: ez magában foglal a digitális munkavégzési platformokon keresztül dolgozók foglalkozási viszonyának helyes meghatározására irányuló intézkedéseket, valamint új munkavállalói és önfoglalkoztatói jogokat az algoritmikus irányítás tekintetében.
- Iránymutatás-tervezet, amely tisztázza, hogy miként kell alkalmazni az uniós versenyjogot a munkakörülményeik javítására törekvő önfoglalkoztatók, többek között a digitális platformokon keresztül munkát végzők kollektív szerződéseire.
Irányelv a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról
- Foglalkozási viszony
A javasolt irányelv célja annak biztosítása, hogy a digitális platformokon keresztül munkát vállaló személyek a tényleges munkavégzési módjuknak megfelelő foglalkozási jogviszonnyal rendelkezzenek. Az irányelvjavaslat felsorolja azokat a kritériumokat, amelyek alapján ellenőrizhető és megállapítható, hogy a platform munkáltatónak minősül-e. Ha a platform legalább két kritériumnak megfelel, akkor jogilag vélelmezhető, hogy munkáltató. Ezért ilyen esetben a platformon keresztül munkát végző személyeket megilletik a munkavállalói státusszal járó munkaügyi és szociális jogok. A munkavállalónak minősülő dolgozók számára ez a minimálbérhez való jogot (amennyiben az adott tagállamban van minimálbér), a kollektív tárgyalással, a munkaidővel és az egészségvédelemmel kapcsolatos jogot, a fizetett szabadsághoz való jogot, valamint a munkahelyi balesetekkel szembeni hatékonyabb védelmet, a jobb munkanélküliségi és betegségi ellátást, illetve öregségi nyugdíjat jelenti. A platformoknak jogukban áll megtámadni vagy megcáfolni ezt a minősítést, de ilyen esetben a munkaviszony hiányának bizonyítási terhe rájuk hárul. A Bizottság által javasolt egyértelmű kritériumok tehát erősítik a platformok jogbiztonságát, csökkentik a perköltségeket és megkönnyítik az üzleti tervezést.
- Algoritmikus irányítás
Az irányelv növeli az algoritmusok digitális munkavégzési platformok általi használatának átláthatóságát, biztosítja a munkakörülmények tiszteletben tartásának emberi nyomon követését, és jogot biztosít az automatizált döntések megtámadására. Ezek az új jogok a munkavállalókat és a valódi önfoglalkoztatókat egyaránt megilletik.
- Felügyelet, átláthatóság és nyomon követhetőség
A nemzeti hatóságok gyakran nehezen férnek hozzá a platformokra és az azokon keresztül dolgozó személyekre vonatkozó adatokhoz. Ez különösen akkor bonyolult, ha a digitális munkavégzési platformok több tagállamban is működnek, így nem egyértelmű, hogy a platformalapú munkát hol és ki végzi.
Javaslatával a Bizottság nagyobb átláthatóságot fog biztosítani a platformokon azáltal, hogy tisztázza a nemzeti hatóságok felé fennálló munkabejelentési kötelezettségeket, és fel fogja kérni a platformokat, hogy tegyék elérhetővé a nemzeti hatóságok számára a tevékenységeikre és a platformokon keresztül dolgozó személyekre vonatkozó kulcsfontosságú információkat.
A „Jobb munkafeltételek egy erősebb szociális Európáért: a digitális átállás előnyeinek teljes mértékű kiaknázása a munka jövője érdekében” című közleményében a Bizottság felkéri a tagállamokat, a szociális partnereket és az összes érintett szereplőt, hogy terjesszenek elő konkrét intézkedéseket a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javítása érdekében. A közlemény célja a digitális átállás előnyeinek kiaknázása és az európai szociális piacgazdaság védelme. Az EU emellett jó példával kíván elöl járni, és hozzá kíván járulni a magas színvonalú platformalapú munkavégzésre vonatkozó jövőbeli globális szabályozás kidolgozásához. Erre azért van szükség, mert a platformok határokon átnyúló módon működnek, tehát határokon átnyúló szabályozási megközelítést tesznek indokolttá.
Iránymutatás-tervezet az uniós versenyjog alkalmazásáról
A fentieken túl a Bizottság a mai napon nyilvános konzultációt is indít egy iránymutatás-tervezetről, amely az uniós versenyjognak az egyéni önfoglalkoztatók, azaz az olyan személyek kollektív szerződéseire történő alkalmazásáról szól, akik teljes mértékben önállóan dolgoznak, és másokat nem foglalkoztatnak. Az iránymutatás-tervezet célja, hogy jogbiztonságot teremtsen, és biztosítsa, hogy az uniós versenyjog ne akadályozza egyes, viszonylag hátrányos helyzetű (például egyenlőtlen alkupozícióval rendelkező) önfoglalkoztatók arra irányuló erőfeszítéseit, hogy kollektíven javítsák munkakörülményeiket, beleértve a javadalmazást is. Az iránymutatás-tervezet mind az online, mind az offline helyzetekre kiterjed.
A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai
Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Mivel egyre több munkahely jön létre a digitális munkavégzési platformok révén, tisztességes munkakörülményeket kell biztosítanunk mindazok számára, akik ilyen munkából tesznek szert jövedelemre. Irányelvjavaslatunk elő fogja segíteni, hogy a platformokon keresztül dolgozó színlelt önfoglalkoztatókat a megfelelő foglalkoztatási státuszba sorolják, ily módon biztosítva számukra az ezzel járó összes szociális jogot. A platformokon tevékenykedő valódi önfoglalkoztatók a jogállásukkal kapcsolatos fokozott jogbiztonság előnyeit élvezhetik majd, továbbá új biztosítékok lépnek életbe az algoritmikus irányítás buktatóinak elkerülésére. Ez fontos lépés a digitális gazdaság szociális szempontjainak erősítése terén.”
Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök hozzátette: „A digitális munkavégzési platformok fontos szerepet játszanak gazdaságunkban, mivel innovatívan működnek, munkahelyeket teremtenek és segítenek kielégíteni a fogyasztói keresletet. Ennek az üzleti modellnek a középpontjában maguk az emberek állnak, akiknek joguk van a tisztességes munkakörülményekhez és a szociális védelemhez. Ezért ma új szabályokat terjesztünk elő a digitális munkavégzési platformokkal kapcsolatos jogbiztonság erősítése és a platformgazdaságban dolgozók jogainak védelme érdekében, hogy mindenki a lehető legjobban ki tudja használni a platformokban rejlő lehetőségeket.”
Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos a következőket mondta: „A lehető leginkább ki kell aknáznunk a digitális platformok munkahelyteremtő potenciálját. Ugyanakkor arról is gondoskodnunk kell, hogy ne bizonytalan munkaviszonyok, hanem minőségi foglalkoztatást kínáló munkahelyek jöjjenek létre, ahol a platform-munkavállalók biztonságban és kiszámítható körülmények között dolgozhatnak. Az Európai Bizottság javaslata egyértelmű kritériumokat határoz meg annak megállapítására, hogy egy platform munkaadónak minősül-e, és ha igen, munkavállalóit megilletik-e a szociális és munkavállalói jogok. A technológiai fejlődésnek méltányosnak és inkluzívnak kell lennie, ezért a javaslat a platformok algoritmusainak átláthatóságával és felügyeletével is foglalkozik.”
A következő lépések
A jogalkotási eljárás következő szakaszában az Európai Parlament és a Tanács megvitatja a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló bizottsági irányelvjavaslatot. Elfogadását követően az irányelv rendelkezéseit a tagállamoknak két éven belül át kell ültetniük nemzeti jogukba.
Az uniós versenyjog alkalmazásáról szóló iránymutatás-tervezetet nyolchetes nyilvános konzultációra bocsátják az érdekelt felek véleményének összegyűjtése céljából, a Bizottság ezt követően fogadja majd el az iránymutatásokat. Az iránymutatások kötelező erejűek lesznek a Bizottság számára az uniós versenyszabályok későbbi értelmezése és érvényesítése tekintetében.
Háttér-információk
A digitális platformgazdaság gyorsan növekszik. Napjainkban több mint 28 millió ember dolgozik digitális munkavégzési platformokon keresztül az EU-ban, 2025-re pedig várhatóan a 43 millió főt is eléri a számuk. E dolgozók túlnyomó többsége valóban önfoglalkoztató, de a becslések szerint 5,5 millióan helytelelenül kerültek ebbe a kategóriába. 2016 és 2020 között a platformgazdaság bevételei közel az ötszörösükre, becslések szerint 3 milliárd euróról mintegy 14 milliárd euróra nőttek.
A digitális munkavégzési platformok új lehetőségeket teremtenek a vállalkozások, a munkavállalók és az önfoglalkoztatók számára, továbbá javítják a fogyasztók szolgáltatásokhoz való hozzáférését. Az új munkamódszerek azonban új kihívásokkal is járnak. Nehezebbé vált az emberek foglalkozási viszonyának helyes besorolása, ami egyes esetekben nem megfelelő szintű munkavállalói jogokat és szociális védelmet eredményezett. Emellett az algoritmusok használata a platformalapú munkavégzésben kérdéseket vethet fel az elszámoltathatósággal és az átláthatósággal kapcsolatban.
Politikai iránymutatásában Ursula von der Leyen elnök hangsúlyozta, hogy „a digitális átalakulás gyors változásokat eredményez, amelyek hatással vannak munkaerőpiacainkra”. Kötelezettséget vállalt arra, hogy megvizsgálja, „milyen lehetőségek kínálkoznak a platform-munkavállalók munkafeltételeinek javítására”. A Bizottság 2021. évi munkaprogramja előirányozta, hogy a szociális partnerekkel folytatott kétszakaszos konzultációt követően 2021 végére jogalkotási kezdeményezést kell előterjeszteni a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javítása céljából. A javaslat a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv egyik kulcsfontosságú kezdeményezése.
Az EUMSZ 154. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság kétszakaszos konzultációt folytatott az európai szociális partnerekkel. A konzultáció első szakasza 2021. február 24. és április 7. között zajlott. A konzultáció második szakasza 2021. június 15-én kezdődött, és 2021. szeptember 15-én zárult le. Emellett a Bizottság számos érintett féllel folytatott párbeszédet a kezdeményezésről, ideértve a platformvállalatokat, a platform-munkavállalók szövetségeit, a szakszervezeteket, a tagállamok képviselőit, a tudományos élet és a nemzetközi szervezetek szakértőit, valamint a civil társadalom képviselőit is. A konzultációs folyamat eredményeit az irányelvjavaslatot kísérő hatásvizsgálat melléklete tartalmazza.
További információk
Kérdések és válaszok: A platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javítása
Tájékoztató: A platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javítása
Sajtóközlemény: Iránymutatás-tervezet az uniós versenyjog alkalmazásáról
Kérdések és válaszok: Iránymutatás-tervezet az uniós versenyjog alkalmazásáról
Irányelvjavaslat a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról
Forrás:
A Bizottság javaslatokat terjeszt elő a digitális platformokon keresztül munkát vállaló dolgozók munkakörülményeinek javítása céljából; Európai Bizottság; 2021. december 9.
„A Bizottság üdvözli, hogy politikai megállapodás született az Európai Parlament és az uniós tagállamok között az új barangolási rendeletről. Az új rendelet amellett, hogy 2032-ig meghosszabbítja a jelenlegi rendszert – amelyben az EU-n belüli utazások során a telefonhívások és az adatforgalom után nem számíthatók fel többletdíjak –, új előnyöket is biztosít.
A polgárok az EU-n belüli utazásaik során többletköltségek nélkül telefonálhatnak, küldhetnek SMS-eket és vehetnek igénybe mobil adatforgalmi szolgáltatásokat, mindezt ráadásul a belföldi szolgáltatásokéval megegyező minőségben. Ezenkívül könnyebben hozzáférhetnek majd a segélyhívó szolgáltatásokhoz, függetlenül attól, hogy Európán belül éppen hol tartózkodnak, és joguk lesz egyértelmű tájékoztatást kapni arról, ha valamely szolgáltatás használata szándékolatlan barangolás miatti többletdíjakkal járna. A rendelet 2022. július 1-jén lép hatályba.
Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök így fogalmazott: „2017-ben megszüntettük a barangolási díjakat. A mai napon pedig gondoskodtunk arról, hogy ennek előnyeit további 10 évig élvezhessük, és így az EU-n belüli utazásaink során többletköltségek nélkül tarthassuk a kapcsolatot másokkal, telefonálhassunk, SMS-ezhessünk és böngészhessünk az interneten. Az új rendelettel ráadásul a barangolás minőségét is javítjuk.”
Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos hangsúlyozta: „Nyaralás Görögországban, Ausztriában vagy Bulgáriában. Ügyfeleknél vagy beszállítóknál tett látogatások Olaszországban vagy Észtországban… Külföldre utazni anélkül, hogy a telefonszámlák miatt kellene aggódnunk – ez az uniós egységes piac egyik kézzelfogható előnye minden európai polgár számára. Ma nemcsak arról gondoskodunk, hogy ez az előny továbbra is fennmaradjon, hanem tovább is fejlesztjük: jobb minőség, jobb szolgáltatások, még nagyobb átláthatóság.”
Az új barangolási rendelet
A barangolásról szóló új rendeletre vonatkozó, 2021. februári bizottsági javaslat nyomán elfogadott új szabályok 2032-ig hosszabbítják meg a belföldi díjszabás szerinti barangolás lehetőségét az utazók számára, emellett pedig további előnyöket és kiegészítő védelmet biztosítanak a fogyasztóknak:
Színvonalasabb szolgáltatás a fogyasztók számára
A fogyasztók a külföldi barangolás során ugyanolyan minőségű szolgáltatásokhoz férhetnek hozzá, mint belföldön. A belföldön 5G-szolgáltatásokhoz szokott fogyasztók ezentúl a barangolás során is élvezhetik majd az 5G nyújtotta előnyöket, ha a szolgáltatások rendelkezésre állnak. Ha bizonyos tényezők befolyásolhatják a barangolás minőségét, a szolgáltatóknak haladéktalanul tájékoztatniuk kell erről ügyfeleiket.
A váratlanul magas díjak elkerülése
A külföldi utazások során előfordulhat, hogy valakinek fel kell hívnia egy ügyfélszolgálati telefonszámot, segélyszolgálatot vagy biztosítótársaságot. Míg belföldről ezek a számok általában ingyenesen vagy kedvezményesen hívhatók, addig a fogyasztók gyakran többletköltségekkel és számlasokkal szembesülnek, ha külföldről próbálják elérni ezeket a szolgáltatásokat. A szolgáltatóknak mostantól megfelelően tájékoztatniuk kell ügyfeleiket az ilyen külföldi többletdíjakról, hogy a fogyasztók megalapozott döntést hozhassanak e szolgáltatások igénybevételéről.
Az utazók meglepően magas számlákkal szembesülhetnek, amikor – például repülőgépen vagy hajón utazva – telefonjuk nem földfelszíni hálózatokhoz csatlakozik. Az új rendelet jobb tájékoztatást garantál, továbbá előírja az ilyen szolgáltatások automatikus megszakítását, ha a számla eléri az 50 EUR-t vagy egy előre meghatározott összeget. A szolgáltatók további szolgáltatásokat is felkínálhatnak, például a repülőgépeken és a hajókon igénybe vehető barangolástól való elzárkózás lehetőségét.
Jobb tájékozottság és hatékonyabb hozzáférés a segélyhívási célú kommunikációhoz
A segélyhívó szolgáltatások alapvető fontosságúak az életmentés szempontjából. Az új rendelet biztosítja, hogy a polgárok ingyenesen és könnyebben hozzáférjenek a hívó helyére vonatkozó információval kiegészülő segélyhívási célú kommunikációhoz. A szolgáltatók gondoskodnak majd arról, hogy az emberek tájékoztatást kapjanak a segélyhívó szolgáltatások 112-es, egységes európai segélyhívó számon keresztül biztosított elérhetőségéről, valamint az olyan alternatív hozzáférési módokról, mint például a valós idejű szöveges kommunikáció vagy egyéb elérhető telefonos alkalmazások a fogyatékossággal élő személyek számára. 2023 júniusáig bevezetésre kerül, hogy a szolgáltatóknak szöveges üzenet útján automatikusan tájékoztatniuk kell ügyfeleiket a segélyhívó szolgáltatásokhoz való hozzáférés konkrét lehetőségeiről.
A fenntarthatóság biztosítása a szolgáltatók számára: alacsonyabb nagykereskedelmi árplafonok
Az új rendelet alacsonyabb nagykereskedelmi barangolási díjakat irányoz elő. A mobilszolgáltatók ezeket a díjakat akkor számítják fel egymásnak, ha hozzáférést biztosítanak saját hálózatukhoz, hogy a látogató mobilszolgáltatók és ügyfeleik barangolási szolgáltatásokat vehessenek igénybe külföldön.
A nagykereskedelmi árplafonok szintje úgy kerül megállapításra, hogy biztosított legyen a szolgáltatók számára a fogyasztóknak belföldi díjakon nyújtott barangolási szolgáltatások költségeinek fenntartása és megtérülése.
Az adatszolgáltatások tekintetében az új rendelet a következő nagykereskedelmi árplafonokat határozza meg:
2022-ben 2 EUR/GB, 2023-ban 1,8 EUR/GB, 2024-ben 1,55 EUR/GB, 2025-ben 1,3 EUR/GB, 2026-ban 1,1 EUR/GB, 2027-től pedig 1 EUR/GB.
Hanghívások esetében: 2022–2024-ben 0,022 EUR/perc, 2025-től pedig 0,019 EUR/perc.
SMS-ek esetében: 2022–2024-ben 0,004 EUR/SMS, 2025-től pedig 0,003 EUR/SMS.
Az alacsonyabb nagykereskedelmi díjak előnyösek a fogyasztók számára, mivel várhatóan biztosítani fogják, hogy minden szolgáltató versenyképes barangolási előfizetéseket kínálhasson a belföldi díjas barangolás elvének megfelelően.
Következő lépések
A szabályok 2022. július 1-jén lépnek hatályba, kellő időben ahhoz, hogy a polgárok megszakítás nélkül élvezhessék a belföldi díjszabás szerinti barangolás előnyeit.
A Bizottságnak ezenkívül értékelnie kell az EU-n belüli kommunikációra (a belföldről egy másik tagállamba indított hívásokra és küldött SMS-ekre) vonatkozó intézkedéseket, és ellenőriznie kell, hogy a fogyasztók védelme érdekében folyamatosan szükség van-e az árplafonok csökkentésére, és ha igen, milyen mértékben.
Háttér-információk
Az EU-n belüli ingyenes barangolás bevezetésére 2017-ben került sor. Az európaiak azóta külföldön való tartózkodásuk ideje alatt egyre többet telefonálnak, küldenek szöveges üzeneteket, illetve böngésznek az interneten. Azonban még van mit javítani. A legutóbbi, 2021. februári Eurobarométer felmérés szerint az emberek 33%-a nyilatkozott úgy, hogy külföldi utazásai során a mobilinternet sebessége alacsonyabb volt, mint belföldön, 28%-uk pedig úgy tapasztalta, hogy a hálózati szabvány alacsonyabb volt, mint otthon (pl. 4G helyett 3G). Ezenkívül a Közös Kutatóközpont által készített tanulmány azt is megállapította, hogy a fogyasztók 25%-a legalább egyszer a belföldihez képest rosszabb minőségű barangolási szolgáltatást kapott még akkor is, ha a hálózati feltételek egyébként lehetővé tették volna a jobb minőséget.
További információk
Naprakész kérdések és válaszok az új barangolási rendelettel kapcsolatban
Kérdések és válaszok | Barangolás
Forrás:
A Bizottság üdvözli a politikai megállapodást, amely biztosítja, hogy az uniós utazók továbbra is élvezhessék az ingyenes barangolás előnyeit; Európai Bizottság; 2021. december 9.
„A májusi portói szociális csúcstalálkozón az uniós vezetők üdvözölték azt az uniós szintű célkitűzést, hogy 2030-ra a felnőttek 60%-a évente vegyen részt képzésben. A Bizottság ma fontos lépést tett annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat e cél elérésében azáltal, hogy a készségfejlesztési programban és az európai oktatási térségről szóló 2020. évi közleményben bejelentetteknek megfelelően javaslatokat terjesztett elő az egyéni tanulási számlákról és a mikrotanúsítványokról szóló tanácsi ajánlásokra vonatkozóan.
A sokoldalú készségprofilok lehetőségeket teremtenek a magánszemélyek számára, biztonsági hálót biztosítanak bizonytalan időkben, előmozdítják a befogadást és a társadalmi haladást, és biztosítják a gazdaság számára a növekedéshez és az innovációhoz szükséges képzett munkaerőt. Mind a digitális, mind a zöld átállás sikere a megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalóktól függ. A Covid19-világjárvány tovább fokozta a munkaerő átképzésének és továbbképzésének szükségességét a változó munkaerőpiachoz való alkalmazkodás és a különböző ágazatokban jelentkező kereslet kielégítése érdekében.
Túl kevés ember vesz részt rendszeres tanulási tevékenységekben az alapfokú oktatás és képzés után, mivel gyakran nem rendelkeznek elegendő anyagi forrással vagy idővel az új készségek fejlesztéséhez és elsajátításához, vagy nincsenek tisztában a tanulási lehetőségekkel és azok előnyeivel. Például szinte valamennyi ágazatról elmondható, hogy a jelenlegi munkahelyek több mint 90%-ában szükség van bizonyos szintű digitális készségekre, ugyanakkor 2019-ben a felnőtteknek csupán 56%-a rendelkezett alapvető digitális készségekkel.
Az egyéni tanulási számlákról és a mikrotanúsítványokról szóló ma elfogadott két új javaslat hozzá fog járulni e kihívások kezeléséhez azáltal, hogy több lehetőséget nyit meg az emberek számára, hogy tanulási és foglalkoztatási lehetőségeket találjanak.
Egyéni tanulási számlák
A bizottsági javaslat célja annak biztosítása, hogy mindenki – egész életen át, függetlenül attól, hogy jelenleg alkalmazásban áll-e vagy sem – hozzáférjen a szükségleteihez igazított megfelelő képzési lehetőségekhez.
Ennek érdekében a javasolt tanácsi ajánlás azokat a főbb szűk keresztmetszeteket (motiváció, idő és finanszírozás) kívánja kezelni, amelyek napjainkban a képzésre jelentkezni kívánó embereket gátolják, és e célból a szociális partnerekkel együtt arra kéri a tagállamokat, hogy:
- hozzanak létre egyéni tanulási számlákat és biztosítsanak képzési jogosultságokat minden munkaképes korú felnőtt számára;
- határozzák meg az egyéni tanulási számlákból finanszírozható, munkaerőpiaci szempontból releváns és minőségbiztosítással rendelkező képzések jegyzékét, és tegyék azt hozzáférhetővé például mobil eszközön elérhető digitális nyilvántartáson keresztül;
- biztosítsanak lehetőséget pályaorientációs tanácsadásra és a korábban elsajátított készségek érvényesítésére, valamint fizetett képzési szabadságra.
E javaslat innovatív aspektusa az, hogy közvetlenül az egyént helyezi a készségfejlesztés középpontjába. Felszólítja továbbá a tagállamokat, hogy a finanszírozást alakítsák át az egyének képzési igényei szerint.
Mikrotanúsítványok
A mikrotanúsítványok kisebb léptékű tanulási tapasztalatot (pl. rövid tanfolyamot vagy képzést) követően igazolják a tanulási eredményeket. Rugalmas és célzott módon segítik az embereket abban, hogy fejlesszék azokat az ismereteket, készségeket és kompetenciákat, amelyekre személyes és szakmai fejlődésükhöz szükségük van.
A bizottsági javaslat célja, hogy a mikrotanúsítványok intézményeken, vállalkozásokon, ágazatokon és határokon átívelően működjenek. E célból a tagállamoknak meg kell állapodniuk a következőkről:
- a mikrotanúsítványok egyértelmű meghatározása,
- leírásuk standard elemei, valamint
- kialakításuk és kibocsátásuk alapelvei.
A cél annak biztosítása, hogy a mikrotanúsítványok jó minőségűek legyenek, és azokat átlátható módon adják ki, hogy bizalmat keltsenek az iránt, amit tanúsítanak. Ez várhatóan előmozdítja majd, hogy a mikrotanúsítványok használata a tanulók, munkavállalók és álláskeresők számára előnyöket jelentsen. A javaslat ajánlásokat is tartalmaz a mikrotanúsítványoknak az oktatás és képzés, valamint a munkaerőpiaci politikák terén való alkalmazására vonatkozóan. Ez lehetővé teszi az emberek számára, hogy testreszabott módon, mindenki számára inkluzív módon új vagy további készségeket sajátítsanak el. A mikrotanúsítványokkal kapcsolatos európai megközelítés kulcsfontosságú kiemelt kezdeményezés az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításához. A mikrotanúsítványok részét képezhetik az egyéni tanulási számlákon szereplő tanulási kínálatnak.
A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai:
Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős bizottsági alelnök a következőket mondta: „A készség- és a kompetenciafejlesztés kulcsfontosságúak a karrier, a befogadás és az integráció sikere szempontjából. Segítik az embereket a változásokhoz való alkalmazkodásban, a boldogulásban és a közreműködésben. A készségek a növekedés szempontjából is alapvető fontosságúak. A mai két javaslat biztosítja, hogy az oktatás az élet minden szakaszában megvalósulhasson, valamint hogy az oktatás rugalmas és mindenki számára hozzáférhető legyen. Ez nagy lépés afelé, hogy több embert vonjunk be a tanulási és képzési lehetőségekbe, és senkit ne hagyjunk hátra.”
Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos hozzátette: „A méltányos átállás biztosítása érdekében alapvető fontosságú, hogy személyes körülményeitől függetlenül mindenki részt vehessen rugalmas, moduláris és hozzáférhető tanulási és képzési lehetőségekben. A mikrotanúsítványokkal kapcsolatos európai megközelítés elő fogja segíteni e tanulási tapasztalatok elismerését és érvényesítését. Unió-szerte meg fogja erősíteni a felsőoktatási és a szakképzési intézmények szerepét az egész életen át tartó tanulás megvalósításában, és elő fogja segíteni, hogy a tanulók egy sokszínűbb csoportja számára is elérhetőek legyenek.”
Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős európai biztos a következőket mondta: „Az oktatásnak és a képzésnek nem szabadna a tanulmányok elvégeztével abbamaradnia. Most minden eddiginél nagyobb szükség van arra, hogy az emberek szakmai pályafutásuk során fejlesszék készségeiket, hogy megfeleljenek a gyorsan változó munkaerőpiac igényeinek. Az egyéni tanulási számlákra és mikrotanúsítványokra vonatkozó bizottsági javaslatok hozzá fognak járulni a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervben meghatározott azon cél eléréséhez, hogy 2030-ra a felnőttek 60%-a vegyen részt évente képzésben. Komolyan kell vennünk az egész életen át tartó tanulást Európában. Ez a lehető legjobb beruházás, és előnyös a munkavállalók, a munkáltatók és a gazdaság egésze számára.”
A következő lépések
Következő lépésként a javaslatokat megtárgyalják a tagállamokkal. A Tanács általi elfogadást követően a Bizottság támogatni fogja a tagállamokat, a szociális partnereket és az érintett partnereket e tanácsi ajánlások végrehajtásában. Az egyéni tanulási számlákkal kapcsolatos jelentéstételre és nyomon követésre az európai szemeszter ciklusának részeként kerül majd sor.
Háttér-információk
Az oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz való jogot a szociális jogok európai pillére rögzíti(1. alapelv). Kívánatos, hogy minden ember folyamatosan hozzáférhessen a minőségi oktatáshoz és képzéshez, valamint az igényeinek megfelelő készségfejlesztési lehetőségek választékához. A készségek az egyén sikerének építőkövei a folyamatosan változó munkaerőpiacon és társadalomban.
A portói szociális csúcstalálkozón és az Európai Tanács júniusi ülésén a vezetők üdvözölték a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervben 2030-ra kitűzött kiemelt uniós célokat. Ez magában foglalja azt a célt is, hogy 2030-ra minden évben az összes felnőtt 60%-a vegyen részt képzésben. Ez a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv kiemelt céljainak részét képezi. A 2016-os adatok szerint azonban csak 37%-uk vett részt évente képzésben, és korábban csak kis mértékű növekedést regisztráltak. Ha ezek a tendenciák folytatódnak, a kitűzött célok nem fognak teljesülni, ezért fontosak ezek az egyéni tanulási számlákra és mikrotanúsítványokra irányuló kezdeményezések. A ma előterjesztett javaslatok felkérik a tagállamokat, hogy működjenek együtt a szociális partnerekkel és az érintett érdekelt felekkel annak érdekében, hogy a továbbképzés és az átképzés mindenki számára valósággá váljon.
Az egyéni tanulási számlákról szóló tanácsi ajánlásra és az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztathatóságot szolgáló mikrotanúsítványokról szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslatok az európai készségfejlesztési programban és a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervben bejelentett tizenkét kiemelt intézkedés közül az utolsót jelentik. A mikrotanúsítványokkal kapcsolatos európai megközelítés szintén kulcsfontosságú kiemelt kezdeményezés az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításához.
További információk
Kérdések és válaszok: Egyéni tanulási számla és mikrotanúsítványok
A Bizottság javaslata – A Tanács ajánlása az egyéni tanulási számlákról
Európai készségfejlesztési program
A szociális jogok európai pillére
Közlemény az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításáról”
Forrás:
A Bizottság lépéseket tesz az egész életen át tartó tanulás és a foglalkoztathatóság javítása érdekében; Európai Bizottság; 2021. december 10.
Az Európai Bizottság cselekvési terve a szociális gazdaság és a munkahelyteremtés fellendítésére
„Az Európai Bizottság ma cselekvési tervet terjesztett elő az európai szociális gazdaság fellendülésének elősegítésére, gazdasági és munkahely-teremtési potenciáljának, valamint a méltányos és inkluzív helyreállításhoz, és a zöld és digitális átálláshoz való hozzájárulásának kihasználására.
A szociális gazdasági szervezetek elsődlegesen szociális és környezetvédelmi célokat szolgálnak, és nyereségük nagy részét visszaforgatják. Európa 2,8 millió szociális gazdasági szereplője mintegy 13,6 millió embert foglalkoztat, és társadalmaink fő kihívásaira kínál megoldásokat. A szövetkezetektől a szociális vállalkozásokig a legkülönbözőbb formákban fejtik ki tevékenységüket a legkülönbözőbb ágazatokban, a gondozási szolgáltatásoktól a hulladék-újrafeldolgozásig. A szociális gazdaság fokozott támogatása nemcsak munkahelyeket teremt, hanem azt is lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy Unió-szerte növeljék társadalmi hatásukat. A ma bejelentett, szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv elhárítja a szociális gazdasági szervezetek fellendülésének és növekedésének útjában álló akadályokat.
A Bizottság három területen javasol fellépést:
- A szociális gazdaság fellendüléséhez szükséges feltételek megteremtése
A szakpolitikai és jogi keretek kulcsfontosságúak a szociális gazdaság fellendülését elősegítő környezet megteremtéséhez. Ezek közé tartoznak az adózást, a közbeszerzést és az állami támogatásokat meghatározó keretek, amelyeket a szociális gazdaság igényeihez kell igazítani.
E kérdések kezelése érdekében a Bizottság 2023-ban a szociális gazdaság keretfeltételeinek fejlesztéséről szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot fog előterjeszteni. Emellett iránymutatást fog közzé tenni a tagállamok számára a szociális gazdasági szervezeteket érintő adózási keretekről, és meg fogja könnyíteni az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatásokhoz való hozzáférést. A cselekvési terv célja továbbá a társadalmilag felelős közbeszerzéssel kapcsolatos bevált gyakorlatok fejlesztése, és a szociális gazdaságnak az EU határain túli előmozdítása.
- Szociális gazdasági szervezetek indításának és léptékváltásának elősegítése
A szociális gazdasági szereplőknek vállalkozásfejlesztési támogatásban kell részesülniük a vállalkozásindításhoz és -fejlesztéshez, valamint munkavállalóik átképzéséhez és továbbképzéséhez. A Bizottság célja, hogy a szociális gazdaságnak a becslések szerint a számára korábban (2014–2020) nyújtott 2,5 milliárd EUR-nál nagyobb támogatást biztosítson a 2021 és 2027 közötti időszakra.
Egyéb intézkedések mellett a Bizottság 2023-ban új uniós szociális gazdasági portált indít annak biztosítása érdekében, hogy a szociális gazdaság szereplői egyetlen helyen megtalálják az összes szükséges információt az uniós finanszírozásról, szakpolitikákról, képzésekről és kezdeményezésekről. Emellett 2022-ben új pénzügyi termékeket fog bevezetni az InvestEU program keretében, és javítani fogja a finanszírozáshoz való hozzáférést. 2022-ben a Bizottság létrehozza az Európai Szociális Innovációs Kompetenciaközpontot is.
- A szociális gazdaság elismerésének és az abban rejlő lehetőségek felismerésének biztosítása
A cselekvési terv célja, hogy láthatóbbá tegye a szociális gazdaságot, elismertebbé tegye munkáját, és ismertebbé a benne rejlő lehetőségeket. A Bizottság kommunikációs fellépéseket tervez, hogy ráirányítsa a figyelmet a szociális gazdaság szerepére és sajátosságaira. Ezen túlmenően a Bizottság tanulmányt fog készíteni, hogy minőségi és mennyiségi adatok begyűjtésével Unió-szerte jobban megismerje a szociális gazdaságot. Képzéseket is fog szervezni köztisztviselők számára a szociális gazdaság szempontjából releváns különböző témákban, és más fellépések mellett a határokon átnyúló cserék ösztönzése révén támogatni fogja a regionális és helyi szintű szociális gazdaságot.
A mai cselekvési tervvel a Bizottság a hatóságok és az érdekelt felek bevonásával „átállási pályát” is indít a szociális gazdaság zöld és digitális átállásának elősegítése érdekében. A Bizottság egy 2022. február 28-ig tartó uniós felmérés keretében kikéri a nyilvánosság véleményét az átállási pályáról.
A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai
Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök így fogalmazott: „A szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv kellő támogatást ad szociális gazdaságunknak a kibontakozáshoz és ahhoz, hogy fokozottabban hozzájárulhasson társadalmaink jólétéhez. Az egyes szociális vállalkozókat sújtó bürokrácia csökkentésétől kezdve a munkahelyteremtésig, valamint az emberek továbbképzésére és átképzésére vonatkozó új lehetőségek biztosításáig ez elengedhetetlen a méltányos zöld és digitális átállás, valamint a világjárvány utáni inkluzív helyreállítás megvalósításához.”
Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős európai biztos a következőket mondta: „Az erős helyi gyökereknek köszönhetően a szociális gazdaság innovatív, alulról építkező megoldásokat kínálhat napjaink számos globális kihívására, például az éghajlatváltozásra, a digitalizációra és a társadalmi kirekesztésre. A szociális gazdaság a helyi közösségekkel együtt és a helyi közösségekért dolgozik, és hatalmas munkahelyteremtési potenciállal rendelkezik. E cselekvési terv, úgy vélem, biztosítja a feltételeket a szociális gazdasági szervezetek növekedéséhez, elismertségéhez, és ahhoz, hogy még nagyobb hatást gyakorolhassanak a társadalomra.”
Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos hozzátette: „A szociális gazdaság a lakosság és közvetlen környezetünk szükségleteinek megfelelő munkahelyeket és növekedést teremt. A Covid19-válság rámutatott a szociális gazdaság üzleti modelljeinek rezilienciájára és eredetiségére. A bennük rejlő lehetőségek, valamint a zöld és digitális átalakuláshoz való hozzájárulásuk további fejlesztése érdekében átállási pályát javaslunk a „proximitásalapú és szociális gazdasági” ökoszisztéma számára. Minden érdekelt féllel együtt fogunk működni az inkluzívabb és fenntarthatóbb gazdaság érdekében.”
Háttér-információk
A szociális gazdaság számos vállalkozást, szervezetet és jogi személyt foglal magában, például szociális vállalkozásokat, szövetkezeteket, kölcsönös önsegélyező társaságokat (a kollektív biztosítás egy sajátos típusát), nonprofit egyesületeket és alapítványokat. Küldetésük középpontjába az embereket és a környezetet helyezik, és nyereségük nagy részét visszaforgatják vagy egy konkrét társadalmi ügyre fordítják. Irányításuk részvételen alapuló, alulról felfelé építkező módon történik.
A Bizottság 2011. évi „szociális vállalkozás” kezdeményezésére építő cselekvési terv a lakossággal és az érdekelt felekkel folytatott széles körű konzultáció eredménye. További információk találhatók a szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet kísérő szolgálati munkadokumentumban és a szociális gazdaság átállási pályájáról szóló szolgálati munkadokumentumban.
További információk:
Kérdések és válaszok: A szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv
Tájékoztató: A szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv
Közlemény: A szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv
A szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet kísérő szolgálati munkadokumentum
Szolgálati munkadokumentum az átállási pályáról és a kapcsolódó uniós felmérés
A szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv az interneten
Iratkozzon fel az Európai Bizottság foglalkoztatással, szociális ügyekkel és társadalmi befogadással kapcsolatos ingyenes elektronikus hírlevelére.”
Forrás:
A Bizottság a szociális gazdaság fellendítésére és a munkahelyteremtésre irányuló cselekvési tervet terjeszt elő; Európai Bizottság; 2021. december 9.
„A Bizottság üdvözli, hogy az uniós pénzügyminiszterek a mai napon megállapodásra jutottak a termékekre és szolgáltatásokra alkalmazandó hozzáadottérték-adó (héa) mértékére vonatkozó jelenlegi szabályok naprakésszé tételéről. Ezek az új szabályok nagyobb rugalmasságot biztosítanak a kormányok számára az általuk alkalmazható adómértékek tekintetében, és biztosítják az uniós tagállamok közötti egyenlő bánásmódot. Az aktualizált szabályozás egyszersmind összhangba hozza a héaszabályokat olyan közös uniós prioritásokkal, mint az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a digitalizáció előmozdítása és a közegészség védelme. A végleges szövegről még egyeztetni kell az Európai Parlamenttel.
Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos így fogalmazott: „Kitűnő hír, hogy ma egyhangú megállapodás született az adómértékekre vonatkozó szabályok korszerűsítéséről. A maratoni tárgyalások eredménye azt mutatja, hogy ahol akarat van, ott út is van – egy európai út. A tagállamok nagyobb mozgástérrel fognak rendelkezni ahhoz, hogy héarendszereiket a nemzeti szakpolitikai döntésekhez igazítsák, miközben biztosítják az összhangot a közös európai prioritásokkal: a zöld és digitális átállással és természetesen a közegészség védelmével.”
Részletek:
A héa mértékére vonatkozó jelenlegi uniós szabályok közel harmincévesek, és az általános héaszabályok évek során bekövetkezett változásai miatt mielőbbi korszerűsítésre szorultak. A Bizottság ezért 2018-ban javaslatot tett a héamértékek reformjára.
A mai megállapodás biztosítani fogja, hogy az uniós héaszabályok teljes mértékben összhangban legyenek az EU közös szakpolitikai prioritásaival. A mai bejelentés az alábbiak révén fogja ezt a célt szolgálni:
- Azon termékek és szolgáltatások jegyzékének (a héairányelv III. mellékletének) naprakésszé tétele, amelyekre nézve a tagállamok kedvezményes héamértéket alkalmazhatnak. A jegyzékbe felvett új termékek és szolgáltatások közé tartoznak a közegészséget védő, a környezet szempontjából kedvező és a digitális átállást támogató termékek és szolgáltatások. Amint a szabályok hatályba lépnek, a tagállamok első alkalommal mentesíthetnek a héa alól egyes olyan, a jegyzékben szereplő termékeket és szolgáltatásokat, amelyek alapvető szükségletek kielégítésére szolgálnak.
- Azon lehetőség megszüntetése 2030-ig, hogy a tagállamok kedvezményes adómértékeket és mentességeket alkalmazzanak a környezetet károsító és az EU éghajlatváltozási célkitűzéseire nézve hátrányosnak ítélt termékekre és szolgáltatásokra.
- Bizonyos termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó, egyes tagállamokban történelmi okokból jelenleg érvényben lévő eltérések és mentességek biztosítása az összes ország számára az egyenlő bánásmód jegyében és a versenytorzulás elkerülése érdekében. Azoknak a meglévő eltéréseknek, amelyeket nem indokolnak más közpolitikai célok, mint az EU éghajlat-politikai fellépését támogató célok, 2032-ig meg kell szűnniük.
A mai megállapodás szerinti új szabályokat egy korábbi megállapodás is támogatja, amelynek értelmében az EU héarendszerét úgy kell átalakítani, hogy az adót a fogyasztó tagállamában, nem pedig a szolgáltató tagállamában kell megfizetni. Ez biztosítja, hogy az adómértékek (a mai megállapodásnak megfelelő) nagyobb változatossága kisebb valószínűséggel zavarná az egységes piac működését, vagy torzítaná a versenyt. Ugyanakkor segít elkerülni a kedvezményes adómértékek elburjánzását is, ami veszélyeztetné a tagállamok azon képességét, hogy a Covid19 utáni időszakban bevételeket gyűjtsenek.
Az elkövetkező években a tagállamoknak további erőfeszítéseket kell tenniük a Covid19-világjárványból való fenntartható helyreállás biztosítására, és jelentős beruházásokat kell eszközölniük a zöld és digitális átállás érdekében. E tekintetben különösen fontos az állami bevételek védelme. Ezért az aktualizált szabályozás meghatározza a kedvezményes adómértékek minimális szintjét, valamint a III. mellékletben szereplő azon termékek és szolgáltatások maximális számát, amelyekre a tagállamok alkalmazhatják ezeket az adómértékeket (a részletekért lásd a Kérdések és válaszokat). A tagállamok most első ízben 5%-nál alacsonyabb kedvezményes adómértéket is alkalmazhatnak majd, illetve a listán szereplő termékek közül néhányat mentesíthetnek a héa alól.
Következő lépések
Az aktualizált szabályokat a Bizottság 2022 márciusáig megküldi az Európai Parlamentnek a végleges szövegváltozatról való egyeztetés céljából. A tagállamok általi hivatalos elfogadását követően a szabályozás az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. A tagállamok az új rendszert ettől az időponttól kezdve alkalmazhatják.
További információk:
Forrás:
A héamértékekre vonatkozó új szabályok nagyobb rugalmasságot biztosítanak a tagállamoknak, miközben támogatják az EU zöld, digitális és közegészségügyi prioritásait; Európai Bizottság; 2021. december 7.
„A Bizottság a mai napon új szabályokat fogadott el a nyílt forráskódú szoftverekre vonatkozóan. Ezek a szabályok lehetővé teszik, hogy a Bizottság szoftvermegoldásai nyilvánosan hozzáférhetők legyenek, ha az a polgárok, a vállalatok vagy más közszolgálatok javát szolgálhatja. A nyílt forráskódú szoftvereknek és hardvereknek az uniós gazdaság technológiai függetlenségére, versenyképességére és innovációjára gyakorolt hatásáról szóló közelmúltbeli bizottsági tanulmány kimutatta, hogy a nyílt forráskódú technológiákba való beruházás átlagosan négyszer magasabb megtérülést eredményez. A Bizottság szolgálatai most már sokkal rövidebb idő alatt és kevesebb papírmunkával tudják majd közzétenni a birtokukban lévő szoftverek forráskódjait.
Johannes Hahn költségvetési és igazgatásügyi biztos a következőket mondta: „A nyílt forráskód nagy előnyökkel jár egy olyan területen, ahol az EU vezető szerepet játszhat. Az új szabályok növelni fogják az átláthatóságot, és hozzásegítik a Bizottságot, valamint a polgárokat, a vállalatokat és a közszolgálatokat Európa-szerte, hogy élvezhessék a nyílt forráskódú szoftverfejlesztés előnyeit. Ha a szoftverfejlesztés és az új funkciók kidolgozása közösen történik, az csökkenti a társadalomra háruló költségeket, hiszen a mások által létrehozott fejlesztéseket is felhasználhatjuk. Ez fokozhatja a biztonságot is, mivel a szoftvereket a hibák és a biztonsági hiányosságok tekintetében külső független szakértők ellenőrzik.”
Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos hozzátette: „A Bizottság arra törekszik, hogy példát mutasson Európa digitális átállása terén. Az új szabályokkal a Bizottság jelentős értéket fog teremteni a vállalkozások, a startupok, az innovátorok, a polgárok és a közigazgatási szervek számára azáltal, hogy szoftvermegoldásait nyílt forráskódúvá teszi. A bizottsági forráskódokat nyilvánosan elérhetővé tevő mai határozat várhatóan az innovációt is fellendíti majd.”
A nyílt forráskódú szoftverek egyik példája az eSignature, amely egy sor olyan ingyenes szabvány, eszköz és szolgáltatás összefoglaló neve, amelyek segítik a közigazgatási szerveket és a vállalkozásokat abban, hogy felgyorsítsák az összes uniós tagállamban jogilag érvényes elektronikus aláírások létrehozását és ellenőrzését.
Egy másik példa pedig egy jogszabály-szerkesztő szoftver, a LEOS (Legislation Editing Open Software), amelyet a Bizottság a jogi szövegek megírásához használ. Az eredetileg a Bizottságnak kidolgozott LEOS-t most Németországgal, Spanyolországgal és Görögországgal szoros együttműködésben fejlesztik tovább.
A Bizottság összes nyílt forráskódú szoftvere egy helyen
A Bizottság nyílt forráskódú szoftvereit egyetlen adattárban fogja elérhetővé tenni a hozzáférés és az újrafelhasználás megkönnyítése érdekében. Ezt megelőzően azonban minden szoftverrel kapcsolatban ellenőrizni fogják, hogy nem jelentenek-e a biztonsággal vagy a titoktartással kapcsolatos kockázatot, rendben vannak-e adatvédelmi szempontból, illetve nem sértik-e harmadik felek szellemitulajdon-jogait.
Ez a döntés hozzájárul számos egyéb intézkedés előmozdításához, illetve jobbá tételéhez:
- A szoftverek nyílt forráskódú licenc alapján történő terjesztéséhez a továbbiakban nem lesz szükség külön bizottsági határozatra.
- A Bizottság szolgálatai a lehetséges mértékben fokozatosan felül fogják vizsgálni a már ezen új szabályok elfogadása előtt kifejlesztett szoftvereket, hogy azonosítsák azokat, amelyek a Bizottságon kívül is hozzáadott értéket teremthetnek.
- A Bizottság mostantól fogva lehetővé teszi szoftverfejlesztői számára, hogy a munkájuk részeként már kidolgozott fejlesztésekkel hozzájáruljanak a nyílt forráskódú projektekhez.
A Bizottság már most is több száz szoftverprojektet oszt meg nyílt forráskódúként, amelyek eredetileg többek között az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, az Eurostat, az Interoperábilis Európa program (az európai közigazgatások, üzleti vállalkozások és polgárok rendelkezésére álló interoperabilitási megoldásokra vonatkozó program, régi nevén ISA²-program) és a Közös Kutatóközpont céljaira lettek kifejlesztve.
Háttér-információk
Az EU digitális stratégiája a polgárok és a vállalkozások szolgálatába hivatott állítani a digitális átállást, és emellett hozzájárul azon cél eléréséhez is, hogy Európa 2050-re klímasemleges legyen. Ursula von der Leyen elnök a Bizottság digitalizációját kiemelt kérdésként kívánja kezelni, hogy ösztönözze a digitális transzformációt, valamint gondoskodjon arról, hogy a Bizottság jó példával járjon elöl.
Ezek a szabályok a nyílt forráskódú szoftverekkel kapcsolatban a 2020–2023-as időszakra meghatározott bizottsági stratégiát követik. A stratégia egyik vezérelve a „Gondolkozz nyíltan!”, amely a nyílt forráskód átalakító, innovatív és együttműködésre ösztönző erejének kiaknázására és megsokszorozására irányul, ideértve a kapcsolódó alapelveket és a nyílt forráskódú szoftverek kidolgozásának módszereit is. A stratégia egyúttal hozzájárul a Bizottság átfogó stratégiájának, az európai digitális stratégiának és a Digitális Európa programnak a céljaihoz is.
További információk
Új szabályok a nyílt forráskódú szoftverekkel kapcsolatban
A Bizottság nyílt forráskódú szoftverekre vonatkozó stratégiája (2020–2023)
Forrás:
A Bizottság mindenki számára elérhető szoftvereket bocsát rendelkezésre, kedvezve a vállalkozásoknak, az innovátoroknak és a közérdekű célt szolgáló területeknek; Európai Bizottság; 2021. december 8.
Közigazgatási, politikai informatika
- [Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]
Ajánlati/részvételi felhívás
- Konfiguráció kezelő rendszer frissítése
Ajánlatkérő: Legfőbb Ügyészség
Közbeszerzési Értesítő: 2021/235, 2021.12.06. - Távolléti és cafeteria modul bevezetése
Ajánlatkérő: Budapesti Corvinus Egyetem
Közbeszerzési Értesítő: 2021/235, 2021.12.06. - Felhívás / SZPI – Microsoft licencek beszerzése
Ajánlatkérő: Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Közbeszerzési Értesítő: 2021/236, 2021.12.07. - EHT fejlesztési feladat EKEIDR bevezetéshez
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Közbeszerzési Értesítő: 2021/237, 2021.12.08. - Különféle szoftverek beszerzése AF
Ajánlatkérő: Budapest III.ker. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata Költségvetési Szerveket Kiszolgáló Intézmény
Közbeszerzési Értesítő: 2021/237, 2021.12.08. - Informatikai eszközök beszerzése 2 részben
Ajánlatkérő: Józsefvárosi Önkormányzat
Közbeszerzési Értesítő: 2021/237, 2021.12.08. - AF – OKFŐ – Szimulációs eszközfejlesztés
Ajánlatkérő: Országos Kórházi Főigazgatóság
Közbeszerzési Értesítő: 2021/237, 2021.12.08. - Informatikai eszközök és szolgáltatások beszerzése
Ajánlatkérő: Nemzeti Védelmi Szolgálat
Közbeszerzési Értesítő: 2021/237, 2021.12.08. - Központi adattároló tárterület bővítése
Ajánlatkérő: NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság
Közbeszerzési Értesítő: 2021/238, 2021.12.09. - Integrált településfejl. stratégiák módosítása
Ajánlatkérő: Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat
Közbeszerzési Értesítő: 2021/239, 2021.12.10. - Drónlabor informatikai eszközbeszerzése
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, Széchenyi István Egyetem
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 32.475.204,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/239, 2021.12.10. - e-számla bemutatása és e-fizetés
Ajánlatkérő: MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.
Közbeszerzési Értesítő: 2021/239, 2021.12.10. - HW és SW support beszerzése 2022 évre
Ajánlatkérő: Nemzeti Védelmi Szolgálat
Közbeszerzési Értesítő: 2021/239, 2021.12.10. - TARIC3HU TARIC3WEB rendszer fejlesztése supportja
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Közbeszerzési Értesítő: 2021/239, 2021.12.10.
Tájékoztató az eljárás eredményéről
- Digitális Oktatást támogató keretrendszer
Ajánlatkérő: Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes: AB Consulting Group Tanácsadó és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 58.750.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/235, 2021.11.06. - Microsoft Exchange és Windows Server licenszek
Ajánlatkérő: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal
Nyertes: M&M Computer Számítás- és Irodatechnikai Kereskedelmi Kft
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 17.621.635,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/236, 2021.11.07. - Mindszentyneum hardverei, szoftverei és mobíliái
Ajánlatkérő: Pazirik Informatikai Korlátolt Felelősségű Társaság; Törökvész Office Ingatlanhasznosító Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 144.973.381,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/236, 2021.12.07. - KRÉTA FELTÁR rendszermodul bevezetése
Ajánlatkérő: Digitális Jólét Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes: EKRÉTA Informatikai Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 300.000.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/236, 2021.11.07. - Táj.elj.eredm. GyMSMKH – SSD beszerzés 2021
Ajánlatkérő: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal
Nyertes: Future Consulting Services Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 6.958.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/237, 2021.11.08. - „Szerver környezet fejlesztése”
Ajánlatkérő: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
Nyertes: MHM Computer Hungária Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 25.596.900,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/237, 2021.11.08. - DEK-1062 Szerver beszerzése, meglévő infra. fejl.
Ajánlatkérő: Debreceni Egyetem
Nyertes: Delta Systems Korlátolt Felelősségű Társaság;ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 111.067.572,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/237, 2021.11.08. - Tanulmány: Klímaváltozás egészségre gyak. hatása
Ajánlatkérő: Innovációs és Technológiai Minisztérium
Nyertes: Enrawell Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 4.664.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/238, 2021.11.09. - Térinformatikai Adatbázis frissítése
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Nyertes: NAVISCON Mérnöki Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 18.000.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/238, 2021.11.09. - Fenntarthatósági szolgáltatások a KBKA részére
Ajánlatkérő: Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány
Nyertes: Akció Reklámügynökség Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 75.524.500,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/238, 2021.11.09. - Tájékoztató a KM01ITSZ16 sz. keretmegállapodás alapján megvalósított közbeszerzésekről (Közigazgatási informatikai rendszerek tervezéséhez, megvalósításához és bevezetéshez kapcsolódó szakértői szolgáltatások ellátása)
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes: Számos vállalkozás
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 256.168.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/239, 2021.11.10. - Tájékoztató a KM01NET18 sz. keretmegállapodás alapján 2021.06.01. és 2021.09.01. közötti időszakban megvalósított közbeszerzésekről (hálózati aktív eszközök beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások)
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes: Számos vállalkozás
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 4.007.635.702,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/239, 2021.11.10. - Tájékoztató a KM01SUPP16 sz. keretmegállapodás alapján 2021.06.01. és 2021.09.01. közötti időszakban megvalósított közbeszerzésekről (Microsoft vagy azzal egyenértékű fejlesztői platformú szoftverlicencekhez kapcsolódó gyártói emelt szintű konzultációs és gyártói terméktámogatási szolgáltatások)
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes: Microsoft Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 6.943.125,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/239, 2021.11.10. - Tájékoztató a KM04SUPP16 sz. keretmegállapodás alapján 2021.06.01. és 2021.09.01. közötti időszakban megvalósított közbeszerzésekről (SAP vagy azzal egyenértékű fejlesztői platformú szoftverlicencekhez kapcsolódó gyártói emelt szintű konzultációs és gyártói terméktámogatási szolgáltatások)
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes: SAP Hungary Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 131.123.242,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/239, 2021.11.10. - Tájékoztató a KM01ITBT17 sz. keretmegállapodás alapján 2021.06.01. és 2021.09.01. közötti időszakban megvalósított közbeszerzésekről
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes: Számos vállalkozás
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 1.780.051.217,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/239, 2021.11.10.
Informatika, távközlés, technika
„Fontos, az utasok mindennapjait érintő fejlesztésekkel bővült a MÁV jegyértékesítő rendszere. A legfontosabb újdonság a papír alapú változatot felváltó e-nyugta, az ELVIRA akadálymentesebb használhatósága, a MÁV mobilalkalmazás biztonságosabbá tétele és egy kínai mobilkészülék-gyártó operációs rendszerével való kompatibilitás. Az új programverzió miatt a mobiltelefonokon, tableteken újra kell telepíteni az alkalmazást, a megnyitása után a frissítés gombra kattintva vagy az operációs rendszerek alkalmazásboltjain keresztül. A fejlesztések lehetővé teszik azt is, hogy az új ELVIRA felületén és a MÁV appban a közeljövőben még több fajta nemzetközi vasúti menetjegy legyen könnyen és gyorsan megvásárolható.
A jegyértékesítési rendszer (JÉ) legfrissebb programverziójának legnagyobb horderejű és környezetbarát változása, hogy a pénztárakban, a vonatok fedélzeten vagy az automatákból vásárolt jegyek mellé az utasok már nem kapnak papírra kinyomtatott nyugtát. Azt elektronikus formában, az új ELVIRA felületéről lehet könnyen letölteni a https://jegy.mav.hu/e-nyugta aloldalra kattintva. Ez a webcím a belföldi jegyeken is megtalálható. A letöltési felületen az adott vásárlás során megvett jegyek bármelyikének sorszámát kell megadni az e-nyugta letöltéséhez, ami a NAV előírásainak megfelelő, elektronikus aláírással és időbélyeggel hitelesített PDF fájl, és tartalmazza mindazon adatokat, amik a papíralapú nyugtán is megjelennének. Érdekesség, hogy az évente kiállított nyugtákkal 24 hektárnyi területet (34 focipályát) lehetne betakarni. A környezetünk megóvása érdekében hozott intézkedéssel évente 28 tonna papírral kevesebbet használ fel a MÁV-START. Az e-nyugta csak elektronikus formában hiteles; a számlákat a változás nem érinti, azokat – az online csatornák kivételével – továbbra is papír alapon állítja ki a MÁV-START.
A MÁV appból bemutatott jegyeken megjelent egy új biztonsági elem, ami az ellenőrzést végzőket segíti abban, hogy gyorsabban meggyőződhessenek a bemutatott jegy eredetiségéről. A jegyvizsgálók ezért a jövőben kérhetik az utasokat, hogy a jegy bemutatásánál mozgassák a jegyképet az új elem megjelenítéséhez.
Elkészült a MÁV mobilalkalmazás Huawei telefonokon működő változata is, ami a Huawei AppGallery-ből tölthető le. Ezáltal az ilyen készülékekkel rendelkezők, a MÁV app iOS-es és androidos felhasználóihoz hasonlóan, már élhetnek az applikációból történő rendszeres vásárlás és jegybemutatás kényelmével.
A legutóbbi, hasonló horderejű változás tavaly év végén történt, azóta ugyanis az utasok regisztrációja lényegében nem egy-egy felülethez kapcsolódik, így a mára már kilencszázezret is meghaladó regisztrált felhasználó mind a MÁV appban, mind az ELVIRA felületén meg tudja váltani menetjegyeit és bérleteit, függetlenül attól, hogy melyik felületen regisztrált a rendszerbe.
A MÁV-Volán-csoport jegyértékesítési (JÉ) rendszere a magyarországi közösségi közlekedés legtöbb értékesítési csatornával bíró, legszélesebb kínálatot nyújtó jegyértékesítési felülete, aminek fejlesztését– a vasúttársaság saját belső erőforrásaira alapozva – a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. végezi. A MÁV-START értékesítésének összes csatornáját kiszolgáló, folyamatosan fejlődő JÉ-ből a 2015. júliusi indulása óta több mint 240 millió díjterméket értékesítettek, több mint bruttó 184 milliárd forint értékben, amely jól mutatja a rendszer súlyát és szerepét a hazai közlekedésben. Az online csatornák, a MÁV applikáció és az új ELVIRA részesedése mostanra a jegy- és bérleteladások több mint 33 százalékát teszi ki.”
Forrás:
Felhasználó- és környezetbarát fejlesztésekkel frissült a MÁV-Volán-csoport jegyértékesítési rendszere; MÁV-csoport; 2021. december 10.
Társadalom, gazdaság, művelődés
Matolcsy György: Miért ne vegyük meg a budapesti repülőteret?
„Több fontos érv szól amellett, hogy miért ne vegyük meg a budapesti repülőteret, hiszen minden fontos gazdaságfejlesztési döntésünknél törekednünk kell a főváros gazdasági, demográfiai és térszerkezeti túlsúlyának csökkentésére.
Magyarország ma a fejlődő és fejlett országok határán halad előre a fejlett gazdaságok csoportja felé. Keressük a fenntartható felzárkózás magyar receptjét, ehhez pedig a 2030-ig érvényes jövőképünket. Abban biztosak lehetünk, hogy a felzárkózási folyamat fenntartásához, sőt gyorsításához helyre kell állítanunk a koronavírus által felfüggesztett „egyensúlyi növekedés” képletünket, amely megalapozta a 2010–19 közötti évtized sikereit. Azt is kezdjük belátni, hogy a fenntartható felzárkózáshoz egyszerre van szükségünk fenntartható egyensúlyokra a pénz, a gazdaság, a természet, a társadalmi egyenlőtlenségek, a demográfia és a térszerkezet területein is.
Kiemelve a pénz területét azt látjuk, hogy a pénzügyi rendszerben egyszerre van szükség egyensúlyi állapotra, illetve egyensúly felé tartó folyamatokra az államadósság, a devizában fennálló államadósság, a költségvetés, a folyó fizetési mérleg és a bankrendszer terén. Ugyan a mostani válság kivételt képez, de az eddigi válságok többsége vagy a pénzügyi rendszerből eredt (1929–33, 2008–09, a 2010-es görög válság, a 2011–12-es euróválság), vagy átterjedt a pénzügyi rendszerre és váltott ki még mélyebb válságot (világháborúk, birodalmak felbomlása).
A pénz területén fellépő válságok nyíltak és gyorsak, ám a felzárkózás nem minden területe ilyen. A felzárkózás leállásához, végül válsághoz vezető folyamatok többségében lassúak és rejtettek. Ilyen a demográfia, a környezeti egyensúly megbomlása, a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódása vagy a térszerkezeti aránytalanságok. Nálunk utóbbi területen látjuk talán a legnagyobb egyensúlyi megbillenést, mert Budapesten él a 9,7 milliós hazai népesség közel ötöde, míg a GDP, üzleti és családi vagyonok, jövedelmek mintegy negyven százalék itt jön létre. Az utóbbi ötven év világgazdasági sikerei azt mutatják, hogy egy felzárkózó gazdaságban a főváros átlagosan öt-tíz százalékkal részesedik a népességből és a második város a főváros felével. Magyarország fenntartható felzárkózásának egyik legnagyobb, de rejtett korlátja a főváros túlsúlya, ezért minden fontos gazdaságfejlesztési döntésünknél törekednünk kell e túlsúly csökkentésére.
Ezzel meg is érkeztünk a budapesti repülőtérhez. Magyarországnak szüksége van egy központi repülőtérre, de nem Budapesten. A budapesti repülőtér visszavásárlása mind a pénzügyi egyensúly, mind a térszerkezeti egyensúly szempontjából hibás döntés lenne. Legalább 3+1 fontos érv szól amellett, hogy most se vegyük meg a budapesti repülőteret, és később se. Helyette építsünk egy új központi repülőteret és hozzuk létre a légiközlekedési kikötők regionális hálózatát Magyarországon, miközben stratégiai hálót alakítunk ki a Kárpát-medence többi regionális repülési központjával. Érveim a következők:
Kedvezőtlen az időzítés
Első pillantásra a koronavírus-válság okozta „repülési szünet” a legjobb pillanat a budapesti repülőtér visszavásárlására. Az időzítés azonban mégsem jó, mert a koronavírus-válság gazdasági válságot okozott, amelyet ugyan eredményesen kezeltünk, de ennek ára az elszálló költségvetési hiány, az elfutó államadósság, az újból növekvő deviza államadósság, a romló folyó fizetési mérleg, a megugró infláció és a kényszerű jegybanki fordulat volt. Jelentősen nőtt a pénzügyi sérülékenységünk, mert a pénzügyi egyensúly terén mára a magyar adatok a legkedvezőtlenebbek a régióban. A devizahitelből tervezett repülőtér-visszavásárlás ezért súlyos pénzügyi kockázatot jelent, amit nem érdemes vállalni.
Túl magas a vételi ár
Befektetési aranyszabály, hogy „vegyél olcsón, adj el drágán”. Éppen fordítva járnánk el, mert nagyon drágán vennénk vissza, amit meglehetősen olcsón adtunk el, és ahol nem is az ár volt a legnagyobb baj. A budapesti repülőtér eladása nemzetstratégiai bűn és gazdaságstratégiai hiba volt. Az ügylet igen hasonlít az egy évtizeddel korábbi – szintén a balliberális politikai vezetés által végrehajtott- energiaszektort érintő privatizációkhoz. Kövessünk helyette egy másik befektetési aranyszabályt: „Ne dobj jó pénzt a rossz után”.
Hozzuk előre a közlekedés és a repülés jövőjét
Évtizedünk technológiai forradalmai az 500 évvel ezelőtti nagy földrajzi felfedezésekhez hasonló forradalmi átalakulást hoznak a gazdaság és az élet minden területén. Ez várható a térbeli mobilitás, tehát a közlekedés, ezen belül pedig a repülés terén is. A világgazdaság mintegy 64 globális központba koncentrálja a befektetések és a K+F tevékenység kétharmadát (Csizmadia nyomán), így a globális közlekedési infrastruktúra beruházásai ezeknek a megavárosoknak és városállamoknak az összekötését célozzák. Különösen érvényes ez a légiközlekedésre, mind a személyek, mind a termékek terén. Minden egyre gyorsabb lesz, és miközben a légiközlekedés már ma is a leggyorsabb térbeli mobilitási eszköz, a következő évtizedekben még tovább gyorsul.
Új nagy- és közepes méretű régiók alakulnak ki a világgazdaságban. Európában a V4 és a hozzá később csatlakozó társai haladnak ebbe az irányba, megteremtve egy százmilliós népességű fejlett nagyrégiót. Új középrégiók emelkednek ki, amelyek ugyan nem rendelkeznek globális központtal, de már elérik azt a méretet (25-30 millió fő) és fejlettséget (17 ezer dollár egy főre jutó fejlettség), hogy érdemes és szükséges a világszínvonalú repülési infrastruktúra megteremtése.
A Kárpát-medence nem lesz megaváros vagy nagyrégió, de jól halad egy közepes méretű régió felépítése felé. Így globális központi repülőteret nem igényel, de fejlett repülési hálózatot igen. Ehhez szükséges egy középméretű központi repülőtér és több kisebb, regionális „okos” reptér, amelyek az áruszállítás (cargo), drónalapú szállítás, légitaxi és más új szolgáltatások régiós központjai lesznek.
A légiközlekedés jövője jól tükrözi a világgazdaság változásait, ahol minden nagyobb lesz és még nagyobb központokba rendeződik, minden gyorsabb lesz, minden „okos” és digitális lesz, fúziók jönnek létre a technológiák és az árutermelés területén, a szolgáltatások platformokba rendeződnek és minden hálózatossá válik. Miután minden hálózattá alakul, így egyszerre lesznek központi és decentralizált csomópontok, tehát központi és regionális légikikötők.
A felbillent magyar térszerkezet kiegyensúlyozása
Ez a plusz egy érv: semmiképpen ne erősítsük Budapest központi gazdasági szerepét a budapesti repülőtér visszavásárlásával, majd későbbi fejlesztésével. Helyette a „patkóvárosok” által kijelölt, a mai főváros körüli mintegy száz kilométeres térben (Esztergom, Győr, Székesfehérvár, Veszprém, Dunaújváros, Kecskemét, Szolnok és Eger) építsünk egy vadonatúj központi repülőteret, kötelezően gyorsvasúttal a főváros központjába. Mellette építsük ki, ahogy tervezzük, a regionális légiközpontok hálózatát legalább Debrecen, Miskolc, Pécs, Kecskemét/Szeged kikötőkkel, cargóhálózattal és a Kárpát-medence többi repülési központjaival stratégiai együttműködésben.
P. S.
„Amikor egy ország lázongó, több uralkodója van” – Biblia,
A példabeszédek könyve, 28:2.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke”
Forrás:
Matolcsy György: Miért ne vegyük meg a budapesti repülőteret?; Matolcsy György; Magyar Nemzet; 2021. december 6,
Hosszú egyeztetési folyamat indul az EU-ban a platformmunkáról (Wolt Magyarország Kft.)
„Javaslatot hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság a platform munkavégzéssel kapcsolatosan – azt szeretnék, ha az unió országaiban egységesen kezelnék az egyéni vállalkozók ilyen jellegű foglalkoztatására vonatkozó szabályokat.
A Wolt csak Magyarországon több ezer futár partnerrel áll kapcsolatban, így egyértelműen érintett a kérdésben. Az éttermekből, üzletekből megrendelt termékek házhozszállítására specializálódott technológiai vállalat üdvözli az EU lépését, maga is arra törekszik, hogy a platformmunka keretei uniós szinten is tisztázottak legyenek.
A platformmunka jellemzője, hogy egy digitális platform kapcsolja össze a szolgáltatót és az ügyfelet – ahogy azt a Wolt applikációjából is ismerhetjük, amikor néhány gombnyomással ebédet vagy bevásárlást rendelünk, majd azt a Wolt egyik futár partnere házhoz hozza. A platformmunka piaca az elmúlt évtizedben az ötszörösére nőtt, rugalmassága révén egyedülálló értékkel bír, ezért is fontos, hogy megfelelői jogi kereteket kapjon. Az Európai Bizottság most először tesz kísérletet arra, hogy tisztázza a platformmunkában érintett egyéni vállalkozók státuszát, a rájuk vonatkozó szabályokat.
A most megismert javaslat egy kiindulópontot ad a téma átfogó vitájához. A javaslatot a jogalkotók tovább finomítják a következő 12-18 hónapban. A folyamat során egyeztetniük kell majd az érintettekkel, például a Wolt futár partnereivel, hogy olyan végeredmény születhessen, ami számukra is előnyös. Végül valamennyi tagállamban meg kell teremteni a szükséges jogi hátteret, amelyre újabb kétéves határidőt kapnak az EU országai.
„Nagyszerű, hogy az Európai Bizottság lépéseket tesz a platformmunkában érintett egyéni vállalkozók érdekében. Magyarországon abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a KATA-adózási rendszer miatt a platformmunkában érintett egyéni vállalkozók státusza jól szabályozott. Az Európai Bizottságnak nincs könnyű dolga, hiszen a futártársadalom rendkívül sok élethelyzetet és választást foglal magában: vannak, akik csak heti pár órát dolgoznak főállás mellett, és olyanok is, akik naponta dolgoznak, de az általuk megválasztott órákban, vagy akik egyszerre több platformon keresztül is vállalnak munkát. Az Európai Bizottság által megfogalmazott kritériumokat az elkövetkező 18 hónapban tovább kell finomítani, hogy valamennyi érintett számára megfeleljen. Kíváncsian várjuk, hogyan alakul majd az egyeztetési folyamat, amelyben a Wolt mindenképpen konstruktívan kíván részt venni” – nyilatkozta Sabjányi László, a Wolt Magyarország ügyvezető igazgatója.
Nemrég egy tanulmányt készített a Copenhagen Economics a Delivery Platforms Europe megbízásából a platformmunkával kapcsolatban. Több mint 16.000 futárt kérdeztek meg kutatásukhoz, amelyből egyértelműen kiderült, hogy a válaszadók 67%-a számára a rugalmasság a legfontosabb ebben a típusú munkavégzésben – vagyis kimondottan szeretik ők megválasztani, hogy mikor és hogyan dolgoznak. További fontos adat a felmérésből, hogy a futárok döntő többségének, 72%-ának a platformalapú munkavégzés kiegészítő tevékenység.”
Forrás:
Hosszú egyeztetési folyamat indul az EU-ban a platformmunkáról; Termékmix; 2021. december 11.
Lásd még: The Value of Flexible Work for Local Delivery Couriers. Evidence from a novel, large-scale pan-European courier survey; Copenhagen Economics; 2021. november
„Hivatalosan is alkalmazottkéntként kell bejelenteni a papíron mindeddig többnyire egyéni vállalkozóként dolgozó digitális platformmunkásokat (általában futárokat, sofőröket) abban az esetben, ha valójában alkalmazotti munkakörben foglalkoztatják őket az érintett cégek – amennyiben jogszabállyá érik az Európai Bizottság csütörtökön délelőtt közzétett irányelvtervezete – számolt be az AFP hírügynökség.
A javaslatot hosszú ideje tartó vita előzte meg arról, hogy a digitális platformmunkában dolgozó emberek rendszerszintű jogsérelem éri a foglalkoztatási besorolásuk miatt. A digitális platformmunka valamilyen webes platform köti össze a szolgáltatót és az ügyfelet, a felhasználók ezen keresztül vehetnek igénybe különböző szolgáltatásokat. Ez lehet helyalapú alkalmazás – olyan munkák, mint például az ételszállítás és taxiszolgáltatás, vagy webalapú platformok – mint a fordítás vagy grafikai tervezés.
A gyakran a „gig economy” („haknigazdaság”) terminussal illetett iparágakban érdekelt platformok – például az Uber vagy a Deliveroo – ugyan újfajta munkalehetőségeket teremtenek, de problémás a munkakörülmények biztosítása, illetve az is, hogy az algoritmusok tisztességesen bánjanak a munkavállalókkal. Üzleti modelljük alapja az ügyfelek és az egyéni vállalkozók összekapcsolása. A platformok álláspontja szerint ők csak közvetítők, nem munkáltatók. A valóságban azonban nagyon más, sok egyéni vállalkozó valójában egy „digitális főnök” alárendeltje, aki nem csupán felügyeli és befolyásolja a munkavégzést, hanem szankcionálhatja is a munkavállalót.
Az Európai Unió ezekre a problémákra tekintettel idén nyilvános konzultációt indított a platformmunkások jogairól, felkérve a szakszervezeteket és a munkáltatói szervezeteket, hogy találjanak megoldást.
Ennek részeként tette közzé állásfoglalását az EB csütörtökön, amely kimondja, hogy a dolgozóknak a tényleges munkavégzési módjuknak megfelelő foglalkozási jogviszonnyal kell rendelkezniük, vagyis a gyakorlatban alkalmazottként foglakoztatott platformmunkásokat alkalmazottnak kell tekinteni, mert ilyen esetekben az egyéni vállalkozói státusz megfosztja őket az olyan hagyományos foglalkoztatással járó szociális jogoktól és előnyöktől, mint például munkaidő tiszteletben tartása, a minimálbér megfizetése vagy éppen egészségük és biztonságuk garantálása a munkavégzésükkel összefüggésben.
Az irányelvjavaslat felsorolja azokat a kritériumokat, amelyek alapján ellenőrizhető és megállapítható, hogy a platform munkáltatónak minősül-e. Ha a platform legalább két kritériumnak megfelel, akkor jogilag vélelmezhető, hogy munkáltató. Ezért ilyen esetben a platformon keresztül munkát végző személyeket megilletik a munkavállalói státusszal járó munkaügyi és szociális jogok. A munkavállalónak minősülő dolgozók számára ez a minimálbérhez való jogot (amennyiben az adott tagállamban van minimálbér), a kollektív tárgyalással, a munkaidővel és az egészségvédelemmel kapcsolatos jogot, a fizetett szabadsághoz való jogot, valamint a munkahelyi balesetekkel szembeni hatékonyabb védelmet, a jobb munkanélküliségi és betegségi ellátást, illetve öregségi nyugdíjat jelenti. A platformoknak jogukban áll megtámadni vagy megcáfolni ezt a minősítést, de ilyen esetben a munkaviszony hiányának bizonyítási terhe rájuk hárul.
A Bizottság mai állásfoglalása követte a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO és az Európai Parlament által megfogalmazott ajánlásokat. Ludovic Voet, az Európai Szakszervezeti Szövetség titkára bár általában véve elégedettségének adott hangot a javaslat kapcsán, kritikát is megfogalmazott azzal szemben: úgy véli, hogy egyes platformok sikeresen lobbiztak a Bizottságnál, mivel az irányelv nehezen teljesíthető feltételekhez köti az alkalmazotti besorolás bizonyítását, ami éppen a tervezet lényegének mond ellent. „A gyakorlatban épp ezek a kritériumok legitimálhatják az egyéni vállalkozók alárendeltségét, és ez ellentétes lenne az irányelv céljával. A közelgő tárgyalásoknak meg kell oldaniuk ezt a problémát” – fogalmazott Voet.
A titkár szerint ugyanakkor a javasolt irányelv biztosítja, hogy a munkavállalók mostantól hozzáférjenek olyan jogokhoz, mint például a fizetett szabadság és a táppénz, amelyek más munkavállalók számára adottak. „A garantált bérezéssel járó biztos szerződés sokkal nagyobb szabadságot biztosít a munkavállalóknak, mint a hamis önfoglalkoztatás, amely nem hagyott választási lehetőséget a munkavállalóknak, hogy fizetés nélkül várjanak a munkák között, vagy dolgozzanak tovább, ha betegek. Az irányelv azt is biztosíthatja, hogy a ténylegesen egyéni vállalkozóként dolgozókat is megvédjék a platformokkal szembeni alárendeltségtől” – véli a szakszervezeti vezető.
Voet szerint az irányelv régóta esedékes bizonyosságot ad azoknak a munkavállalóknak, akiknek többé nem kell pereskedniük egy multinacionális céggel azért, hogy legalább munkaszerződésük legyen.
Aude Cefaliello, az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) kutatója azt is felidézte a Bizottság állásfoglalása kapcsán, hogy a platforomok dolgozói – főleg futárok, sofőrök – Európa-szerte (Franciaországban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Hollandiában) hónapokon át támadták a bíróságokon egyéni vállalkozói státuszukat. Szinte kivétel nélkül minden pert megnyertek, és pénzügyi kárpótlást kaptak a minimálbér, valamint a maximális munkaidő be nem tartásáért.
Ezek a döntések Cefaliello szerint egytől egyig az egyéni vállalkozói státusz hamisságára mutatnak rá, valamint arra, az érintettek valójában munkavállalók, akiket meg kellene illetnie a munkavállalói jogok által biztosított mindennemű védelemnek.
2021 márciusában Spanyolországban fogadtak el elsőként egy olyan törvényt, amely kimondta az alkalmazotti státusz vélelmezését a kézbesítő sofőrökre, az Egyesült Királyságban pedig a Legfelsőbb Bíróság hozott olyan döntést, amely szerint két korábbi Uber-sofőrt alkalmazottnak kell tekinteni. Ezek a győzelmek azonban még nem teremtettek precedenst Európa-szerte. Kevin Mention munkaügyi ügyvéd, aki 2020 februárjában sikeresen beperelte a Deliveroo-t a Párizsi Munkaügyi Bíróságon, rámutatott, hogy bár a fent említett esetek fontosak, mert rávilágítanak a problémára, ugyanakkor „mindegyik bírósági döntés esetében a platformok azzal érvelnek, hogy az egy különleges eset volt.”
A Reuters hírügynökség által összeszedett korai reakciók alapján a haknigazdaságban érdekelt cégek – nem meglepő módon – nem kifejezetten lelkesednek a Bizottság döntéséért. A javarészt ételkiszállítással és taxiszolgáltatással foglalkozó vállalatok szinte kivétel nélkül kiemelik, hogy a szabályozás megszüntetné a flexibilitást, melyet a platformgazdaság biztosít az általuk egyéni vállalkozóknak vagy partnereknek nevezett dolgozóknak.
Holott az érdekvédelmi szervezetek szerint többek között épp ez a „flexibilitás” teszi kiszolgáltatottá a dolgozókat: más faktorok mellett a kizárólag az aktuális megrendelésállománytól függő foglalkoztatás és a dinamikus, vagyis a megrendelésektől függő bérezés és a kockázatok dolgozókra hárítása által lehetnek profitábilisak a szektor cégei, és emiatt bizonytalan a munkások bevétele.”
Forrás:
Az Európai Bizottság szerint is megilleti az alkalmazotti státusz a haknigazdaságban alkalmazottként dolgoztatott munkásokat; Bogatin Bence; Mérce; 2021. december 9.
Digitális transzformáció: stratégia és technológia
Kiber koalíció 21 – a NATO legfontosabb éves kibervédelmi hadgyakorlatát rendezték meg Észtországban
A 2007-es esztendő, a kiberbiztonság és kibervédelem terén sok szempontból vízválasztónak számító dátum óta Észtország (amely akkor az első, összehangolt és az ország infrastruktúrájának jó részét megbénító kibertámadás elszenvedőjévé vált) a kiberbiztonsági kutatások és fejlesztések egyik vezető hatalmává nőtte ki magát. Jól mutatja ezt a szerepet az, hogy a mindössze 1,3 millió lakosú, geopolitikai súlyát tekintve tehát aprónak számító ország a NATO védelmi szövetségén belül a kiberhadvielési erőfeszítések egyik központja ma már. Szimbolikus jelentőségű, de ugyanakkor gyakorlati szempontból is meghatározó, hogy a védelmi szövetség kibervédelmi politikáit és felkészülését összehangoló új szervezet, a NATO CCDCOE is az észt fővárosban kapott helyet. A festői Óvárostól délre, a közkedvelt Ülemiste-tó partjánál, a hajdani híradós laktanyában épült ki a NATO Egyesített Kibervédelmi Kiválósági Központja (a Cooperative Cyber Defence Centre of Excellence – CCDCOE) . Az intézmény, amelyben a 21 alapító tagállam képviselői működnek együtt, a NATO közös kibervédelmi doktrínáinak kidolgozása, a kibervédelemhez (illetve tulajdonképpen a támadó- és védekező hadműveletekhez egyaránt, tehát a kiberhadviselés egészéhez kapcsolódva) az irányadó jogelvek kialakítása terén, különösen fontos feladatának tekinti a kibervédelemmel kapcsolatos képzési tevékenységeket. Sok nemzetiségű, multidiszciplináris központ tehát, ahol a jövő fenyegetéseire való felkészülés gyakorlati aspektusai egyre markánsabban képviseltetik magukat. A képzési anyagok kidolgozása, a kurzusfejlesztés, tréningek szervezése és bonyolítása mellett a szervezet a kibervédelmi felkészülést támogató kísérleti programoknak is igyekszik otthont adni. A kiválósági központ egyik kulcsfontosságú laboratóriuma egyben képzési eszközparkja az ún. Kiber gyakorlótér, azaz a Cyber Range. Az elmúlt hetekben ez a különleges kiképző bázis a nyugati világ védelmi erőfeszítéseit koordináló NATO kiberfelkészülésének fókuszába került.
November utolsó napjaiban ugyanis, Tallinnban kezdetét vette a Cyber Coalition 21 névre keresztelt éves hadgyakorlat, ami nem csupán a NATO legnagyobb hasonló gyakorló művelete, de a világban sem nagyon akad párja. Erre az időszakra a tallinni CCDCOE Központba sereglett a 21 tagállam kiberhadviseléssel, kibervédelemmel foglalkozó szakembergárdájának legjava, kiegészülve néhány szövetségen kívüli, de a nyugati biztonsági rendszerhez szorosan kapcsolódó ország – Svájc, Finnország, Írország és Svédország – szakértőivel. A résztvevő államok számából is érzékelhető, hogy itt egy valóban nagyméretű, kiterjedt képzési-gyakorlási programról van szó: összesen több mint 1000 kiberbiztonsági szakértő bevonásával.
A gyakorlás (tudatosan fordítjuk az elnevezését „hadgyakorlatnak”, hiszen valójában arról van szó) célja tömören az, hogy próbára tegye a NATO (és néhány „baráti” ország) dedikált szakértői gárdáját: képesek-e megvédeni hazájuk online hálózatait a kibertérben egyre sűrűsödő fenyegetésekkel szemben? A gyakorlás, természetesen, elsősorban a klasszikus kibercselekmények elleni küzdelemre, védekezésre fókuszál. Ugyanakkor azonban a fenyegetések jellegéhez (és az ezeket hatékonyan követni kívánó NATO-doktrínákhoz) igazodva az ún. információs hadviselési (veszély)helyzetek, fenyegetések is egyre nagyobb figyelmet kapnak a tallinni tréningek során is. Valójában a tervezők is szívesebben beszélnek „hibrid fenyegetések” elleni védekezésről, azaz olyan komplex eseményekről (eseménysorokról), ahol a klasszikus kiberakciókkal egy időben az információs terek lehetőségeit is igyekeznek kiaknázni az ellenfelek. A számítógépes víruskártevők elleni felkészülés mellett tehát azonos súllyal és fontossággal kezd megjelenni az online információs terekben (jellemzően a közösségi interakciók új agoráit jelentő social media platformokon) indított „kognitív támadások” észlelése és leküzdése is. Ha már a platformok kerültek szóba, érdemes azt is kiemelni: a tömegfelhasználók sérülékenységei, és ezen belül is a tömegesen használt mobileszközök elleni akciók szintén kiemelt figyelmet kaptak a Kiber Koalíció 21 hadgyakorlaton. A reziliencia, méghozzá a társadalmi reziliencia természetesen a Cyber Coalition 21 gyakorlásnak is az egyik hívószava volt.
Gyakorlás-szervezési szempontból egyébkén a Cyber Coalition tréning néhány gondosan kimunkált válság-szcenárió köré épülve zajlik. A résztvevőknek ebben az évben először néhány gázvezeték szolgáltató elleni kombinált kiber-információs támadás képzelt forgatókönyvével kellett szembe nézniük. Meglepetésre tehát nincsen okunk, hiszen az amerikai Colonial kőolajszármazék-hálózat elleni év eleji támadás lélektani szempontból is meghatározta a nyugati világ kiberbiztonsággal kapcsolatos gondolkodását. Az USA keleti partvidékének energiaellátását egy időre komolyan fenyegető zsarolóvírusos támadás az energia-hálózatokat emelte az egyes számú kritikus infrastruktúra pozícióba. Az pedig, hogy a tallinni gyakorlás képzelt válsághelyzetében földgázelosztó vezetékrendszert ér kritikus fenyegetés, az jól mutatja a tervezők – mondjuk így – geopolitikai realizmusra való törekvését. A képzeletbeli vészhelyzetek körét más (mondjuk így: szokványosabb helyzetekre építő) forgatókönyvek színesítették, ahol a feltételezett ellenség kombinált (hibrid-) támadásai lényegében a területvédelmi alakulatok mozgósítását, felvonulását, védelmi pozícióik felvételét akarták megakadályozni. Ennél a klasszikusnak is mondható gyakorló-helyzetnél érdekesebbnek, és ismét a valódi világ friss fejleményeit jól tükrözőnek nevezhető a gyakorlások keretéül szolgáló képzelt vészforgatókönyvek harmadik csoportja. Ezek voltak talán a legérdekesebb szcenáriók, amelyekben egy járványhelyzethez kacsolódó zsarolóvírusos támadás elhárításán kellett dolgozniuk a résztvevő kibervédelmi szakembereknek. Az elképzelt szituáció szerint illetéktelen kiberaktorok a lakossági vakcinációval kapcsolatos létfontosságú adatok megszerzésével igyekeztek volna akadályozni, lassítani a megtámadott országok oltási programját (azaz a járvánnyal szembeni eredményes védekezést). Az idei gyakorlás szcenáriói tehát egyértelműen tanúsítják a felkészítés realizmusát. Utalva egyben arra is: ma már minden társadalmi vészjelenség, krízis óhatatlanul beletagolódik a geopolitikai rivalizálás átfogó keretrendszerébe.
A Kiber Koalíció 21 gyakorlás fontos jellemzője volt egyébként az is, hogy (ellentétben a kiberbiztonsági képzések, gyakorlások talán legelterjedtebb, de mindenképpen legnépszerűbb műfajával, az ún. „capture the flag exercises”-zal) itt a résztvevő csapatok illetve egyének nem vetélkedési szituációban igyekeztek megküzdeni a képzelt vészhelyzetekkel. (A klasszikus capture the flag, azaz CTF gyakorlás lényegében egy digitalizált számháborúhoz hasonlít, ahol a helyes lépéseket megtevő fél megszerezheti az ellenfél „zászlóját.) A hadgyakorlat hangsúlyos mozzanatának számított ugyanis a kooperatív jelleg kiemelése, a NATO-tagállamok kibervédelmi szakemberei közötti együttműködés pályáinak és rutinjainak kifejlesztése. A gyakorlat során, egyebek mellett, éppen a partnerek közötti vészhelyzeti információcsere módozatait igyekeztek begyakorolni, műveleti rutinná fejleszteni.
A gyakorlat (ami bizonyos értelemben a kombinációja a hagyományos erők terepgyakorlatainak és a ma már szintén jórészt számítógépes terminálok mellett zajló törzsvezetési gyakorlatoknak, ahol a parancsnoki gárda gyakorolja a háborús helyzetek kezelését) alapvetően az Észt Honvédség által üzemeltetett Kiber Gyakorlótéren történt. A Kiber Gyakorlótér, angol nevén Cyber Range tulajdonképpen egy olyan (természetesen a külvilág hálózataitól elzárt) számítógépes platform, amelyen a valóságot élethűen modellező körülmények között lehet különböző típusú kibertámadásokat, illetve az azok ellen való védekezést szimulálni.
NATO’s flagship cyber defence exercise kicks of in Estonia; Sten Hankewitz; Estonian World; 2021. november 29.
The NATO Cooperative Cyber Defence Centre of Excellence
Az ismertetés Dr. Nyáry Gábor munkája.
Az amerikai kormányzat új direktívát adott ki a kibertámadások elleni védekezésre
Az amerikai kormányzat új direktívával igyekszik jelentősen javítani a védekezésért felelős állami intézményrendszer reagálási képességét. De legalábbis lerövidíteni a reakció időket. Az elmúlt héten kibocsátott kormányzati útmutató (formálisan egy a nagyhatalmú Nemzetbiztonsági Tanács, a közvetlenül az elnök alárendeltségében működő kulcsfontosságú biztonságpolitikai döntéshozó szervezet, az NSC által kibocsátott emlékeztetőről van szó) ugyanis 24 órás határidőben rögzíti azt az időtartamot, amelyen belül az amerikai államigazgatás illetékes szervezeteinek, elsősorban a Szövetségi Nyomozó Irodának (FBI) kötelessége kivizsgálni és felmérni, hogy egy-egy kibertérben indított akció jelent-e számottevő nemzetbiztonsági fenyegetést.
A mostani irányelv tulajdonképpen rímel az USA belső biztonságáért miniszteriális szinten felelős Department of Homeland Security, azaz a Belbiztonsági Minisztérium néhány hete kiadott rendeletére, amelyben a zsarolóvírusos támadások áldozataivá vált vállalatokat kötelezték arra, hogy 24 órán belül jelentsék az ügyet az illetékes szövetségi hatóságoknál. A probléma azonban éppen az volt (és vélhetően maradt is), hogy még a hatóságokhoz való fordulás szándéka sem tudja sokszor feloldani azt az alapvető dilemmát: vajon melyik az „illetékes” hatóság egy-egy ilyen komoly horderejű kiberbiztonsági incidens esetében? Az idei év első hónapjaiban kirobbant zsarolóvírusos válsághelyzeteknek az egyik legfontosabb tanulsága éppen az volt, hogy a megtámadott vállalatoknak – a szó legszorosabb értelmében – fogalma sem volt arról, hogy kihez (és milyen sorrendben) kellene fordulniuk a támadás feltartóztatására, a károk enyhítésére, a bűncselekmény meghiúsítására. Ahogy korábban beszámoltunk róla: a közvéleményt (és a hatóságokat, valamint természetesen a politikai eliteket is) sokkoló első idei óriástámadásban, a megtámadott Colonial hálózat üzemeltetője hét különböző szövetségi hivatallal és szervezettel állt kapcsolatban az ügy kirobbanását követő időben (miközben a kulcsfontosságú energiaszolgáltató vállalat számítógépes rendszerei bénultan álltak). Az év első hónapjainak másik nagy horderejű zsarolóvírusos támadásában (a JBS húsfeldolgozó hálózat rendszereinek blokkolásakor) a szövetségi bűnüldöző szervekhez befutó riasztás órákon át keringett az FBI Helyi) intézményén belül, keresve az intézkedésre jogosult „illetékest”. Ami világosan mutatta azt, hogy a privát szféra vállalatainál a szövetségi hatóságok egyes szervezetei sem voltak jobban tisztában a teendőkkel, illetve az illetékességekkel.
Az eddigi esetek egyértelműen arra mutatnak, hogy hiányoznak az amerikai államigazgatáson (illetve az államigazgatás-magánszféra kapcsolati helyzeteken) belül azok az egyértelmű, világos eljárásrendek (akár törvények, akár rendeletek, vagy belső ügyviteli eljárási szabályozások), amelyek segítenének operacionalizálni a kirobbanó kibertámadásokkal szembeni fellépést. Nagyon egyszerűsítve úgy fogalmazhatunk: a jelenlegi amerikai rendszerben sem a kibertámadások áldozatai, sem a kiberbűnüldözésért felelős állami szervezetek nincsenek tisztában az ilyen esetekben megteendő gyors, egyértelmű, hatékony lépések mibenlétével. Az egyik ilyen orvosolandó hiányosság éppen a fellépések gyorsaságához, pontosabban lassúságához kapcsolódik. A Nemzetbiztonsági Tanács mostani direktívája tulajdonképpen erre a védekezési részproblémára fókuszál most. A cél tehát egyértelműen az, hogy felgyorsítsák (fix határidőhöz kötve) a kormányzati szervezetek reakcióját.
Az amerikai államigazgatás, mint minden modern nagy állam komplex szervezete, természetesen sok logikátlan, ellentmondásos eljárási lépést tartalmazhat. A hatásköri tisztázatlanságok, átfedések is gyakran rontják az ügykezelés hatékonyságát (hogy most a nyilván ott is létező szervezeti, intézményi rivalizálások okozta fennakadásokról már ne is beszéljünk). Ezzel együtt is felmerül a szemlélőben a kérdés: mi teszi indokolttá azt, hogy konkrét kibernetikai támadásokra vonatkozó információk az ilyen ügyekben eljáró nyomozó hatóságoktól (alig 24 óra leforgása alatt) az USA nemzetbiztonsági döntéshozásának abszolút csúcsához, a Nemzetbiztonsági Tanácshoz jussanak? Az NSC döntéseihez közel álló egyes források szerint lényegében arról van szó, az áll a mostani memorandum hátterében, hogy az amerikai nemzetbiztonság legfontosabb döntési fórumának tagjai lényegében valós időben szeretnének értesülni minden olyan incidensről, ahol fennáll az eshetősége annak, hogy egy részt az akció jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordozó, kiterjedt támadást (például kritikus nemzeti infrastruktúrát érintő zsarolóvírusos támadást) takar; illetve másrészt feltételezhető, hogy az ellenséges kiberakció mögött olyan nemzetközi kiberbűnözői csoport áll, amely rivális (ellenséges) államhatalom aktív, vagy hallgatólagos támogatását élvezi. Magyarán fogalmazva: amely mögött az orosz állam gyanítható. A gyors, közvetlenül a döntéshozatal csúcsaihoz becsatornázott információáramlás azt segítené elő, hogy a nemzetbiztonság felelős vezetői eldönthessék: olyan akcióról van-e szó, amely alapvetően érinti, veszélyezteti azon kritikus infrastruktúra elemeket, amelyek „érinthetetlenségéről” éppen tárgyalások folynak az USA és Oroszország között (a rendelkezésre álló információk szerint most éppen szakértői szinteken). Más források ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a Nemzetbiztonsági Tanács direktívájának megfogalmazásakor nem merült fel az, hogy külföldi államok (konkrétan Oroszország) esetleges szerepének gyors tisztázása lenne az ilyen eljárás célja. Sokkal inkább arról van szó, hogy az amerikai nemzetbiztonságért felelős döntéshozók haladéktalanul értesüljenek arról, ha az ország gazdaságát jelentősen érintő támadás kezdődött; a cél ebben az esetben ugyanis az, hogy – mint például a Colonial energiahálózat elleni támadáskor – a döntéshozók időben felmérhessék a nemzetgazdasági kockázatokat, és szükség esetén gondoskodni tudjanak alternatív kapacitások, készletek mozgósításáról.
A Nemzetbiztonsági Tanács most megfogalmazott emlékeztetője előírja, hogy az FBI, valamint a kibertámadások elleni védekezésért felelős amerikai intézményi szereplők sora (elsőként természetesen a CISA, magyarul a Kiber- és Infrastruktúra Biztonsági Ügynökség, valamint a DNI, azaz a Nemzeti Hírszerzési Igazgató, a több mint tucatnyi amerikai hírszerző és elhárító szervezetet koordináló hivatal) az előírt 24 órás időhatáron belül megállapítsa a kibertámadások elkövetőinek szándékát is. Egyértelmű választ kell tudniuk adni arra, hogy az akció anyagi haszonszerzésért indult, vagy pedig szabotázs, az érintett rendszerek megbénítása a célja. A probléma ezzel azonban az, hogy a kibertérben (ahogy a „hagyományos” világ tereiben is) az egyes cselekedetek mögötti motivációk nem feltétlenül vagy-vagy alapon írhatók le. Az anyagi haszonszerzés például nem feltétlenül zárja ki az esetleges politikai (vagy éppen geopolitikai, tehát hatalmi) megfontolások létét. Másrészt a kiberbiztonsági szakma művelői a megmondhatói: egyáltalán nem olyan könnyű egy-egy támadás mögöttes hátterét, az elkövetők mozgató rugóit felderíteni. Az ezzel kapcsolatos kép jelentősen változhat is az ügy előre haladtával. A Kaseya szoftvercég elleni kibertámadásban például (amelyben végül globálisan mintegy 1500 különböző cég szerepelt a kárvallottak sorában) egészen mást gondoltak a védekezést irányítók az elkövetők céljairól az első egy-két napban, mint egy héttel később.
A Nemzetbiztonsági Tanács direktívája egyébként egy színkódolási rendszert is bevezet (előír) a felderítéssel foglalkozó szervezetek számára az egyes ügyek gyors, egyértelmű klasszifikálására. A kiberincidensekre vonatkozó színkódolási rendszer egyébként nem új keletű: az Obama-kormányzat alatt (2014-2015-ben) dolgozták ki is és vezették be a kibertámadások súlyosságának jelzésére. Az egyik végletet a „zöld” színnel jelezett akciók jelentik, amelyek nem jelentenek lényeges nemzetbiztonsági, vagy közbiztonsági fenyegetést. A skála másik végpontján a „fekete” jelzéssel klasszifikált ügyek állnak majd, olyanok, amelyek hivatalosan is vészhelyzetet jelentenek, azonnali és közvetlen veszélyt jelentenek amerikai állampolgárok életére, vagy a szövetségi kormány működésére. Ide tartoznak ugyanakkor azok az esetek is, ahol a „széleskörű kritikus infrastruktúra szolgáltatások” kerülnek veszélybe.
New White House policy gives agencies 24 hours to assess cyberattacks of potential national security concern; Sean Lyngaas; CNN; 2021. december 10.
Szakirodalom
„A Klaus Tschira Alapítvány nemrég egy ritkán tárgyalt témakört vizsgáló tanulmánykötetet tett nyílt hozzáféréssel elérhetővé. A szerkesztőket és a szerzőket az foglalkoztatta elsősorban, mi mondható el napjaink különböző színtereken megnyilvánuló kormányzási tevékenységeinek tudástámogatásáról.
Nézetük szerint a kormányzás (governance) kiterjesztett fogalmát „a kollektív cselekvések koordinációja” fedi le, messze túllépve a politikai-közigazgatási értelmezési tartományon. Ebből a kiindulópontból pedig olyan sajátosságok és jellegzetességek fakadnak, mint az érintett cselekvők lehetősége és képessége, hogy egymás viselkedésére a kölcsönös függés és összekapcsoltság tudatában gyakorolhassanak hatást (ezt fejezi ki az irányítás hierarchikus modelljével szemben megformált heterarchia fogalma), az egyeztetés (az álláspontok közelítése), a közösen végzett tevékenység szervezésének vagy a legitimációképzésnek újgenerációs technikái és gyakorlatai.
Ahhoz, hogy ez a koordináció bármilyen szervezetben és „fizikailag szervezett terekben” egyaránt megfelelő módon működhessen, tudásfolyamatokra és tudástartalmakra van szükség, amelyeknek megújulása igazodik a környezet változásaihoz. A tudás mobilizálható és rekombinálható a kormányzásban részt vevők tapasztalatai vagy bizonyos kérdéskörök külső szakértői révén. S természetesen a megfelelő tudás birtokában megvalósuló kormányzási gyakorlat részben magára a tudásteremtésre és tudáshasználatra is irányulhat: ezt hívjuk tudáskormányzásnak (knowledge governance).
Abból, hogy minden érintett elismeri, a tudás a kormányzás nélkülözhetetlen erőforrása és előfeltétele, korántsem következik, hogy erre aranyszabályként tekintene maga a kormányzási gyakorlat (elég, ha csak a közszférára vagy a közigazgatásra gondolunk). S bár a tudásnak nagy hangsúlyt adni jellegzetes elemzői pozíció, még ez sem elég ahhoz, hogy önálló kutatás és vizsgálódás tárgyává válnának a kormányzást támogató tudás lényegi aspektusai. Nagyon nehezen születik a tudásra vonatkozó tudás.
Ezt a hiányt hivatott részben pótolni e tanulmánykötet, amely több témakör köré rendezi a tárgyát. Számos szerző foglalkozik a kormányzást támogató tudás elérhetőségével, irányításával (control), torzulásával és torzításával (a tartalom manipulálása és a tudás interpretációja). Áttekintik a kormányzást támogató tudások különböző típusait, és nagy hangsúlyt szentelnek a tudásgazdák, a tudások sokféle hordozói legitimációi közti különbségeknek.
A kulcshelyzetbe kerülő tudásoknak a személyes tapasztalat és a szakértői kompetenciák mellett a tudományos üzemek az alapvető forrásai. A kormányzással (vezetéssel, szervezéssel, irányítással, döntéssel) általában foglalkozó, jellemzően gazdaság- és társadalomtudományi beágyazású tudástermelés mellett a közszférában az ágazati és szakpolitikák nyersanyagát jelentő tudományos tudásnak van nagy jelentősége. Nico Stehr a klímapolitika példáján mutatja be, mennyire nélkülözhetetlen a hatékonyságához a tudományos input. Ortwin Renn eközben épp arra hívja fel a figyelmet, hogy a tudományos tudás sem tud válaszolni minden kérdésre. Hiszen a tudomány is termelhet ambivalens, bizonytalan ismereteket, s a kollektív cselekvés problémáinak csak némely vonatkozásaira érzékeny. A kiinduló pozíció tehát csakis a kockázatok megfelelő kezelése lehet. A kockázatok kormányzása (risk governance) egy olyan szakadatlan tanulási folyamat, amelyet a feldolgozó rendszerekbe újonnan belépő tudások és az azokból fakadó újraértékelési szükségletek táplálnak. Renn röviden ismerteti, hogyan tett ebbe az irányba nagy lépést a részletes ajánlásokat kidolgozó, genfi székhelyű Nemzetközi Kockázatkormányzási Tanács (International Risk Governance Council).
Számos további tanulmányt hivatkozhatnánk még a kötetből, amelyek közös jellemzője, hogy nem a tudás központi, megkülönböztetett szerepéről prédikálnak napjaink politikai, gazdasági és társadalmi életének különböző szervezeti színterein. Ehelyett olyan, tipikus problémákra mutatnak rá, amelyek okát a nem megfelelő tudástartalmakban és tudásfolyamatokban kell keresni.
Ilyen tipikus feszültségforrás, amelyet két fejezet (8–9.) is tárgyal, a „központiságot” és a „lokalitást” elválasztó fal, melyet a tudástípusok szükségszerű különbözősége és eltérései húznak fel. Nemcsak a látószögek, hanem a felhasznált ismeretek és azok forrásai is szükségszerűen eltérnek, így a konfliktus szinte bele van kódolva a hierarchiába. Egy tudáskormányzási szemlélet azonban pontosan tudja, hogy megfelelő tudáscserével és tudásmegosztási gyakorlattal ezt a szakadékot át lehet hidalni. Központi szinten is hatóerővé tehető a sokak megélt tapasztalataiból táplálkozó lokális tudástöbblet, a tudományos és szakértői tudás becsatornázásával pedig tovább „dúsítható” a rendelkezésre álló ismerettömeg, amelyből aztán majd helyzetértékelés és cselekvésválasztás fakad – mindkét oldalon.
Hasonló szerkezetben jelentkezik a kormányzat, a települések, a nagyvállalatok, de még a társadalmi szervezetek világában is a „belsősök versus külsősök” dilemma. Ha szükség van a tudáshiány megszüntetésére vagy tudások bevonására az alkalmazkodóképesség fenntartásához, és erre a szervezeten belül nincs elég erőforrás, kézenfekvő kívülről megszerezni azt. Másutt meglévő tudásokhoz vagy tudásszolgáltatásokhoz fordulni – még akkor is, ha ez zavart okoz a legitimációban. De van-e legitimebb dolog a megfelelő tudás birtokában meghozott jó döntésnél?Mindez nemcsak a tudásgazdálkodással, hanem a hatalom megváltozó természetével kapcsolatban is sok tanulsághoz vezet. Számtalan módon nyilvánul meg, pusztán a tudásszerzéshez és felhasználáshoz való szervezeti-közösségi viszony elemzése kapcsán is, mennyire elavulttá lettek a hagyományos, felülről utasító-irányító bürokráciák, miként vált alkalmatlanná a koordinációra sok helyen a piac – és milyen hatékony lehet a közösségi tudástermelés, amely egyúttal tudásfogyasztás is.
A pandémia bebizonyította, hogy a kormányzás tudástámogatásának 19. század végétől formálódó alapmegoldásai már nemzeti szinten is jócskán vesztettek hatékonyságukból, de a nemzetközi közösség szintjén már végképp alkalmatlannak látszanak. A járványvédekezés érzékeny és tudásigényes terület. Nemcsak az azonnal mozgósítható orvosi-közegészségügyi-virológiai ismeretek rendelkezésre állása a fontos, hanem a gyors tudásintegráció, a megfelelő döntések, az azonnali adatcsere, a kölcsönös tájékoztatás, az előrejelző képesség erősítése, a menet közbeni alkalmazkodás is. Aki ezekben a szempontokban alulteljesített, a védekezésben sem tudott megfelelőt nyújtani.
Többek között ez a tanulsága David Osimo friss elemzésének is, amely azt vizsgálta, miként állt helyt, hogyan vált be, milyen mértékben volt használható a járvány elleni védekezésben a szakpolitikai tudást bővítő eszközrendszer, amelyet az Európai Bizottság kutatási és technológiafejlesztési keretprogramja (FP7) segítségével fejlesztettek ki a korábbi években.
A Policy 2.0.-ra elkeresztelt módszertan azokra a rendszerszintű és összetett, nem lineáris és kevésbé előrejelezhető radikális kihívásokra keresett választ, amellyel a szakpolitikák alakítói az utóbbi időkben szembesültek. A tudásfolyamatok négy szakaszból álló értékláncán (problémaelemzés, szakpolitikai tervezés, megvalósítás irányítása, értékelés) azonosítottak fél tucat tudáskomponenst.A szakpolitikai modellezést (a döntések várható hatásának előrejelzését és a tényezők egymás közötti kölcsönhatását szimuláló elemzési keretrendszert), a nyílt közadatokat (amelyek egyrészt magas színvonalú adatmegosztással segítik a tudományos kutatásokat, másrészt a tudományos és szakértői elemzéseket teszik azonnal hozzáférhetővé minden potenciális felhasználó számára), az adatvizualizálás új technikáit, amelyek gyorsan és hatékonyan vezetnek átlátáshoz és megértéshez, a kollaboratív döntéshozatalt (az érintett közösségek tagjainak bevonását, amelynek révén a tapasztalatok és a mérlegelés tere többdimenzióssá válik), az állampolgári tudományt (citizen science), amely részt vevő adatszolgáltatóvá téve vonja be az érintetteket az új tudások termelésébe, valamint a viselkedés befolyásolásának, a puha ösztönzőknek a csatasorba állítását.
A járványvédekezés kapcsán a Policy 2.0. eszközvilága felemás eredményeket produkált. Számos, kísérleti szakaszban lévő módszer még nem volt elég érett ahhoz, hogy sikeresen használhassák is azokat. A nagyobb hatékonyságot ígérő tudástechnológiai megoldásokat nehezen tudták összeilleszteni a stabilitást biztosító intézményi mechanizmusokkal. Zavart okoztak (volna) jól bejáratott folyamatok áttervezésével, így inkább nem nyúltak hozzájuk, a nagy tét miatt nem látszott érdemesnek alternatív megoldásokkal kockáztatni. Így viszont sokkal tisztábban nyilvánult meg a régi, elavult rendszerek minden jól ismert gyermekbetegsége. Ám a folytatólagos fenyegetettség és a növekvő kockázatok árnyékában megkerülhetetlen, hogy szórványmegoldásokkal való kísérletezgetés helyett fokozatosan megkezdődjék a tudásfelhasználás szakpolitikai gyakorlatának teljes átalakítása, izgalmas tudáskormányzási feladatot kínálva a szakértőknek. Hogyan lehet a mindenkori működőképesség megőrzése mellett, 21. századi eszközökre támaszkodva „átállítani” az előrejelzés, a felkészülés, a döntéshozatal és a tájékoztatás részfeladatainak rendszerét, hogy bármilyen rendkívüli helyzetben jobban teljesíthessenek?
Knowledge for Governance; Springer; DOI: 10.1007/978-3-030-47150-7; 2020 (a könv szabadon letölthető)
Policy 2.0 in the Pandemic World: What Worked, What Didn’t and Why”
Forrás:
Kormányzást támogató tudás; Z. Karvalics László; Magyar Tudomány; 2021. december
„Álláspontunk szerint az okos város az embert helyezi a középpontba, a technológia csupán a lehetőséget biztosítja arra, hogy a városok élhetőbbek, innovatívabbak legyenek, hatékonyabban működjenek, és jobban megállják a helyüket a polgárokért vívott versenyben. A városok digitális átalakulása azonban tudatos stratégia mentén, a kijelölt prioritások betartásával, kizárólag akkurátus megvalósítással lehet sikeres. Tanulmányunkban sorra vesszük az okos várossá válás tekintetében meghatározó tényezőket. Elemezzük az okos várossá válás lehetséges fókuszpontjait, illetve megrajzoljuk azokat az összefüggéseket, amelyek valóban komplex kihívássá teszik az átalakulás folyamatát. Értékeljük a mért adat kiemelt helyét az okosváros-koncepcióban, és azonosítjuk az e-government fogalmát, valamint az okos kormányzás városvezetési módszertanát, mint az okos várossá válás értékteremtő irányítási metódusát. Úgy véljük, hogy ez a két tényező kiemelt fontosságú: ezek tartják fent a kapcsolatot az okos város megannyi koncepcionális alkotóeleme között, amelyeket egy, a céljai szerint szintetizáló, az elméleti és a pragmatikus okos város stratégiai modelleket egyesítő új ökoszisztéma modell keretei között jelenítünk meg. A modell alapgondolata szerint az okos várost egyfajta platformként képzeljük el, amelynek dinamikusan áramoltatnia kell az információkat és a feladatokat, átlépve a város hagyományos ágazatai között; egyszerre kielégítve a speciális ügykezelési szempontokat és a komplexebb kormányzásra vonatkozó igényeket. A modell integrálja, dinamizálja és fejlődésre sarkallja az okos város külső és belső szereplőit, strukturális és koncepcionális elemeit, valamint operatív testületeit és technológiai megoldásait.
A modellt egy olyan kutatás eredményeként jelenítjük meg, amely során öt magyarországi nagyváros okos város stratégiai dokumentumainak szemantikai elemzését valósítottuk meg. A stratégiai dokumentumok elemzése során elsődlegesen arra a kérdésre kerestük a választ, vajon a szakirodalom által rendszerezett okosváros-jellemzők, struktúrák megjelennek-e ezekben a dokumentumokban. Kerestük továbbá az elméleti munkákban dominánsan megjelenő ágazati megközelítéssel szakító modellünk visszaigazolását. A tanulmányunk törekvése, hogy egyensúlyt találjon az okosváros-paradigma komplex rendszerében, miközben rávilágít azokra a dinamikus elemi és absztrakt tényezőkre, amelyek annak motorjául szolgálnak.”
Forrás:
Az adat és a kormányzás jelentősége az okos város stratégiai alapú értékteremtési folyamatában – Magyar nagyvárosok összehasonlítása egy szintetizáló ökoszisztéma modell keretében; Gyimesi Áron, Somlyódyné Pfeil Edit; Tér és Társadalom; 35. évfolyan, 3. szám; DOI: https://doi.org/10.17649/TET.35.3.3339; 2021
Kialakulhatnak-e okos falvak az Abaúji térségben?
„A tanulmány keretei között az Abaúji térség kutatása kapcsán arra szeretnénk választ kapni, hogy egy halmozottan hátrányos helyzetű térségben, ahol alacsony szintű a gazdasági és természettudományi innováció segíthet-e és lehet-e a változások motorja a társadalmi innováció. Ennek a kérdésnek a megválaszolásához először áttekintjük a téma szakirodalmát és azokat a „smart modell”-eket, melyek támogatást adhatnak vagy szóba jöhetnek a fejlesztések során. Ennek során különbséget teszünk a falvak és nagyobb városok esetében alkalmazható modellek között. A modellek és a terepi kutatások alapján megfogalmazunk egy lehetséges okos régió modellt, valamint elkészítjük a vizsgált térség hálózat elemzési modelljét Gephi módszerrel, mely a kiskereskedelmi üzletek térbeli elérhetőségéről (valamint a civil szervezetek számáról) ad képet. A hálózatok fejlődése és rendszerbe szerveződése további új lehetőségeket nyit meg előttünk. Fontos kérdés, hogy ebben az új helyzetben a városok okosodása hogyan hat ki a régió és falvak okosodására azok fejlődésére, vajon a városok okosodásának multiplikatív hatása érezhetően javítja-e a környező településeken élők életminőségét. A város-vidék relációs kapcsolat változása a városlakók számára egy élhetőbb várost, míg a községek lakói számára pedig egy minőségibb élet kialakulásának feltételeit teremti meg, ezen kérdéskört kívánjuk áttekinteni tanulmányunk keretei között.”
Forrás:
Kialakulhatnak-e okos falvak az Abaúji térségben?; Sikos T. Tamás, Szendi Dóra; Tér és Társadalom; 35. évfolyam, 3. szám; DOI: https://doi.org/10.17649/TET.35.3.3361; 2021
Törvények, rendeletek
A Külgazdasági és Külügyminisztérium belső ügymenetének széles körű digitalizációjáról
„…Az utasítás hatálya kiterjed a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál (a továbbiakban: minisztérium) keletkező, oda érkező, illetve onnan kimenő valamennyi nyílt iratra és a minisztérium összes szervezeti egységére és ügyvitelben érintett foglalkoztatottjára, …
…3. A belső ügymenet elektronizálása
4. § (1) A minisztériumban keletkezett valamennyi iratot, nyomtatványt elektronikus formában kell előállítani, ha jogszabály vagy jelen utasítás eltérően nem rendelkezik.
(2) A minisztérium munkatársa az (1) bekezdés szerinti iratot – ha aláírni szükséges – elektronikus aláírással írja alá.
…
(3) A minisztérium valamennyi munkatársa számára minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást biztosít.
(4) A minisztériummal történő foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése során a minisztérium munkatársa köteles – amennyiben azzal nem rendelkezik – kezdeményezni az elektronikus aláírás funkcióval rendelkező e-személyi igazolvány igénylését és a biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus tárhely (ügyfélkapu) létesítését, továbbá a minisztérium személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységével foglalkoztatási
jogviszony létrejöttét követő 15 napon belül közölni a biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus elérhetőségét.(5) Ahol jogszabály vagy a Kormány döntése az Integrált Jogalkotási Rendszer (a továbbiakban: IJR) kötelező használatát írja elő, azon feladatoknak az IJR használatával kell eleget tenni.
(6) A minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben annyiban végez kizárólag elektronikus ügyintézést, amennyiben az E-ügyintézési törvény, valamint az érintett közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel nem ellentétes.
5. § Ha az iratot elektronikus aláírással szükséges ellátni, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással történik
a) a Külgazdasági és Külügyminisztérium Egyedi Iratkezelési Szabályzatáról szóló 1/2020. (I. 9.) KKM utasítás 3. függelékében meghatározott, HR Scriptament rendszerben kezelt személyügyi tárgyú okiratok pénzügyi ellenjegyzése és a munkáltatói jogkör gyakorlója által történő kiadmányozása,
b) kötelezettségvállalás, teljesítésigazolás, utalványozás, érvényesítés, illetve pénzügyi ellenjegyzés aláírása,
c) minden olyan irat aláírása, ahol ezt jogszabály kötelezővé teszi.
6. § (1) Az utasítás hatálya alá tartozó kérelmeket, nyomtatványokat – a 4. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban – elektronikusan kell előállítani és – ha aláírni szükséges – elektronikus aláírással kell ellátni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti iratokban foglalt tények, adatok alátámasztását szolgáló, illetve jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz rendelkezése alapján az iratokhoz csatolandó egyéb – jelen utasítás hatálya alá tartozó – papíralapú iratokat (a továbbiakban együtt: alátámasztó irat)
a) az erre kialakított szakrendszeren keresztül vagy
b) az a) pont szerinti szakrendszer hiányában hiteles elektronikus másolatban szükséges kezelni…”
Forrás:
A külgazdasági és külügyminiszter 17/2021. (XII. 10.) KKM utasítása a Külgazdasági és Külügyminisztérium belső ügymenetének széles körű elektronikus intézéséről és ezzel összefüggésben egyes miniszteri utasítások módosításáról; Hivatalos Értesítő; 2021. évi 60. szám; 2021. december 10.; 5053-5073. o. (PDF)
