Tartalomjegyzék

„Ahogyan azt a kormány már bejelentette, a járvány ötödik hullámának visszahúzódásával kivezeti a még hatályban lévő járványügyi korlátozásokat. Hétfőtől nem kell maszkot viselni az eddig előírt zárt terekben sem, tehát sem a tömegközlekedési eszközökön, sem az üzletekben valamit megszűnnek a rendezvényekre vonatkozó korlátozások

A sikeres védekezésnek és a lakosság átoltottságnak köszönhetően a járvány ötödik hulláma visszahúzódóban van, ezért a még meglévő korlátozások is megszűnnek.

A maszkviselési kötelezettség hétfőtől megszűnik a tömegközlekedési eszközökön, az üzletekben, a bevásárlóközpontokban, a postákon, az ügyfélszolgálatokon, a színházakban, a mozikban, a múzeumokban és sportrendezvényeken, valamint a vendéglátó egységek dolgozóinak sem kell maszkot viselniük munkájuk során.

Fentieken túl megszűnik minden olyan korlátozás, amely védettségi igazolványhoz kötötte valamely hazai szolgáltatás igénybevételét. Megszűnnek a rendezvényekre vonatkozó korlátozások, nem kell már védettségi igazolvány sportrendezvényre, kulturális rendezvényekre, zenés- táncos rendezvényre, 500 főnél nagyobb létszámos szabadtéri rendezvényekre sem. A Magyarország területére történő beutazással kapcsolatos korlátozások is feloldásra kerülnek.

A védettségi igazolvány kiállítására és érvényességre vonatkozó szabályok nem változnak, hisz azok az uniós COVID igazolványra vonatkozó szabályozással összhangban kerültek kialakításra, az uniós országok pedig továbbra is maguk határozzák meg, hogy COVID igazolványhoz kötik-e az országba való belépést.

A kormány továbbra is biztosítja az oltás lehetőségét mindenkinek, aki élni szeretne az oltás lehetőségével. Az oltás felvétele a kórházi oltópontokon, a házi orvosoknál és a házi gyermekorvosoknál továbbra is lehetséges. A regisztrációs és az időpontfoglaló honlap folyamatosan nyitva áll, márciusban is minden héten lesznek oltási akciónapok.

Az oltás felvétele továbbra is elvárt az egészségügyi és a szociális dolgozóktól, valamint a honvédelemben, de a közigazgatás többi területén feloldásra kerül.”

Forrás:
Így szűnik meg a maszkviselési kötelezettség; kormany.hu; 2022. március 4.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézetének (NBSZ NKI) tájékoztatója a potenciális fenyegetettségek elleni kiberbiztonsági intézkedésekről

„Tisztelt Ügyfelünk!

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) tájékoztatót ad ki ügyfélköre részére a potenciális fenyegetettségek elleni kiberbiztonsági intézkedésekről.

Az utóbbi időszakban megemelkedett a kibertámadások kockázata. Az elosztott szolgáltatás-megtagadással járó (DDoS) támadások, illetve a magánszektor jelentései a kártékony programokról (HermeticWiper), indokolttá teszik az azonnali kiberbiztonsági intézkedések bevezetését.

A destruktív, rosszindulatú szoftverek azonosítása különösen aggasztó, tekintettel arra, hogy a rosszindulatú szereplők hasonló szoftvereket már korábban is bevetettek ─ pl. a NotPetya és a WannaCry zsarolóprogramokat ─, amelyek jelentős károkat okoztak a kritikus infrastruktúrákban.

Figyelemmel a fenti eseményekre az NBSZ NKI az alábbi védelmi intézkedések végrehajtását javasolja:

Ellenőrizze a szervezet hálózatához távoli hozzáféréssel rendelkezők jogosultságait, és állítson be kétfaktoros azonosítást a magasabb jogosultsági szinttel rendelkező fiókokon!

Használjon naprakész szoftvereket, valamint részesítse előnyben azokat a frissítéseket, amelyek az ismert sebezhetőségeket foltozzák!

Tiltsa a szervezet működéséhez nem szükséges portokat!

Dolgozzon ki egy, a szervezet egészére kiterjedő válságkezelési tervet!

Az informatikai szakértők összpontosítsanak minden váratlan esemény vagy szokatlan hálózati viselkedés azonosítására és gyors felmérésére!

Használjon naplózó rendszert a gyanús események gyors és hatékony detektálása érdekében!

Használjon naprakész védelmi szoftvereket pl.: vírusirtó, és rendszeresen frissítse annak vírusdefiníciós adatbázisát!

Amennyiben külföldi szervezetekkel közös hálózaton vagy rendszeren dolgozik, fokozottan ügyeljen a hálózati forgalom figyelésére és elkülönítésére, valamint korlátozza a hálózati forgalom hozzáférését!

Jelöljön ki válságkezelési csoportot, és legyen biztosítva a kulcsfontosságú személyzet folyamatos rendelkezésre állása!

Biztosítsa gyakorlatokkal, hogy mindenki megértse szerepét, feladatát és hatáskörét egy esetlegesen bekövetkező biztonsági esemény kezelése során!

Ellenőrizze a biztonsági mentési eljárásokat annak érdekében, hogy zsarolóvírus támadás esetén gyorsan visszaállíthatók legyenek az adatok!

Győződjön meg arról, hogy a biztonsági mentések izolálva legyenek a hálózatról!

Amennyiben ipari vezérlőrendszereket vagy üzemeltetési technológiát használ, végezze el a kézi vezérlések tesztelését annak biztosítása érdekében, hogy a kritikus funkciók működőképesek maradjanak, ha a szervezet hálózata nem elérhető vagy nem megbízható!

Kísérje figyelemmel a folyamatosan frissülő bejegyzéseinket honlapunkon az aktuális sérülékenységekről, valamint használja RSS-feed csatornáinkat!

Hívja fel munkatársai figyelmét, hogy ne csatlakozzanak kiberhadsereghez a saját vagy munkahelyi hálózat igénybevételével, mert nem tudhatják, hogy milyen fájlt töltenek le és ezáltal kinek a kezébe adnak valójában fegyvert illetve, hogy ki ellen használják azt fel!

Hivatkozások:

https://nki.gov.hu/figyelmeztetesek/serulekenysegek/

https://nki.gov.hu/intezet/tartalom/rss-csatornak/

Kibertámadás esetén az NBSZ NKI segítséget tud nyújtani ügyfélkörének, illetve az incidensbejelentésekből származó információk hasznosnak bizonyulhatnak az esetleges jövőbeni eseményeknél.

A 2013. évi L. törvény, valamint a 2001. évi CVIII. törvény alapján ügyfeleink kötelesek bejelenti Intézetünk felé minden informatikai biztonsági incidenst és gyanús tevékenységet a CSIRT@nki.gov.hu címre.

A tájékoztató szövege letölthető pdf formátumban.
”

Forrás:
Tájékoztatás a potenciális fenyegetettségek elleni kiberbiztonsági intézkedésekről; Nemzeti Kibervédelmi Intézet; 2022. március 3.

Közigazgatás, politika

Kevesebb egyajánlatos közbeszerzést akar a kormány

„Intézkedéscsomagot fogadott el a kormány az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentése érdekében. Bár az ilyen eljárások értékaránya egyre kisebb, a mennyiségi hányaduk négy éve emelkedik.

Elsősorban a kötelező előzetes piaci konzultáció szélesebb körű alkalmazásával mérsékelné a kabinet azoknak az európai uniós összeghatárt elérő, becsült értékű közbeszerzési eljárásoknak a számát, amelyekre csak egy pályázó jelentkezik. A március közepétől hatályos rendelet szerint az ajánlatkérő köteles lesz ilyen megelőző egyeztetéseket folytatni, amennyiben a felhívásban nem írja elő minimum két résztvevő nevezését, és ha az előző évben egyébként is magas, több mint 30 százalékos volt az egyajánlatos beszerzések aránya az adott pályázati tárgyban.

A kormány alá tartozó költségvetési szervekre és a száz százalékban állami tulajdonú cégekre még szigorúbb szabály vonatkozik majd. Esetükben ugyanis már akkor sem lehet mellőzni az előzetes diskurzust a piaci szereplőkkel, ha az egypályázós eljárások aránya a megelőző évben meghaladta a 20 százalékot, és ebben az időszakban legalább tíz, az EU-s összeghatárt túllépő becsült értékű közbeszerzést folytatott le.

Az előzetes piaci konzultációt legalább egy héttel azelőtt kell majd meghirdetni az erre szolgáló elektronikus rendszerben, hogy a felhívást megküldik a Közbeszerzési Hatóságnak.

Az egyeztetés során az ajánlatkérőnek közzé kell tenni a beszerzés tárgyát, a műszaki leírás tervezetét, valamint a főbb szerződéses feltételeket, majd a beérkezett véleményekről, az álláspontjáról és az ezek alapján végrehajtott érdemi módosításokról összefoglalót kell készítenie és azt nyilvánosságra hoznia.

A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet emellett előírja, hogy ha egy ajánlatkérőnél az egyajánlatos – az uniós értékhatárt túllépő – közbeszerzések aránya a megelőző naptári évben meghaladta a 20 százalékot, akkor köteles intézkedési tervet készíteni arról, hogyan kívánja biztosítani a lehető legnagyobb versenyt és minél kisebbre csökkenteni az ilyen pályázatok számát. A kormány egyúttal feladatul szabta a témában illetékes miniszternek, a Miniszterelnökség vezetőjének, hogy március 15-ig tegyen közzé iránymutatást az egyajánlatos közbeszerzések elkerülését segítő legjobb módszerekről, gyakorlatokról.

A közbeszerzési piacon tapasztalható versenyhelyzet egyik fontos mérőszáma az egyajánlatos eljárások alakulása, amely 2021-ben összességében hasonló szintet ért el számarányát tekintve, mint egy évvel korábban – írta tavalyi gyorsjelentésében a Közbeszerzési Hatóság. A 2015–21 közötti periódust vizsgálva az látszik, hogy 2018-ig nominálisan jelentősen csökkent ezek volumene, azóta azonban folyamatos az emelkedés, ám az igaz, hogy 2020-ról 2021-re ennek mértéke mindössze fél százalékpont volt. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy mind az európai uniós, mind a nemzeti eljárásrendben lefolytatott egyajánlatos közbeszerzések esetén értékarány-csökkenés következett be: előbbiek esetén ez 4,1, a nemzetieknél pedig 0,7 százalékpontot jelentett.”

Forrás:
Kevesebb egyajánlatos közbeszerzést akar a kormány; Világgazdaság; Helmeczi Zoltán; 2022. március 1.
63/2022. (II. 28.) Korm. rendelet
az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről; Nemzeti Jogszabálytár
A Miniszterelnökség tájékoztatója az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló 63/2022. (II. 28.) Korm. rendelet hatálybalépésével kapcsolatban; Miniszterelnökség; 2022. március 3.

Európai Unió

Az Európai Bizottság jóváhagyja a 2 milliárd euró összegű, a fenntartható helyreállításra irányuló magyar beruházás-támogatási programot

„Az Európai Bizottság jóváhagyott egy 2 milliárd eurós magyar programot, amelynek célja, hogy beruházási támogatást nyújtson a fenntartható helyreállításhoz. A programot az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret alapján hagyták jóvá.

Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Ez a 2 milliárd eurós program segíteni fogja Magyarországot a válság okozta beruházási hiány leküzdésében, és kijelöli a gyorsabb és fenntarthatóbb helyreállításhoz vezető utat. Továbbra is szorosan együttműködünk minden tagállammal annak biztosítása érdekében, hogy a magánberuházások beindítását és bevonását célzó nemzeti támogatási intézkedések a lehető leggyorsabban és legeredményesebben, az uniós szabályokkal összhangban valósulhassanak meg.”

A magyar támogatási intézkedés

Magyarország az ideiglenes keret alapján 2 milliárd euró összegű programot jelentett be a Bizottságnak. A program célja, hogy beruházási támogatást nyújtson a fenntartható helyreállításhoz.

Az intézkedés keretében a támogatást kedvezményes kamatozású hitelek formájában nyújtják kis-, közép- és nagyvállalkozásoknak a tárgyi eszközökbe és immateriális javakba irányuló fenntartható beruházások finanszírozása céljából, az uniós és a nemzeti környezetvédelmi célkitűzésekkel összhangban.

Az intézkedés valamennyi ágazat vállalata előtt nyitva áll, kivéve a hitelintézeteket és a pénzügyi intézményeket, az ingatlanágazatban működő vállalatokat, valamint a környezetre potenciálisan károsnak ítélt bizonyos tevékenységeket végző vállalatokat. E tevékenységek közé tartozik a fosszilis tüzelőanyagok feltárása, kitermelése vagy energiatermelési célú felhasználása, az erdőpusztítás vagy a biológiai sokféleség veszélyeztetése.

Az állami támogatást megkötések kísérik, amelyek célja a verseny indokolatlan torzulásának korlátozása, többek között olyan biztosítékok révén, amelyek csökkentik annak kockázatát, hogy a támogatást nyújtó pénzügyi közvetítők esetleges közvetett támogatásban részesüljenek.

A programot várhatóan 500–1000 vállalat fogja igénybe venni.

A Bizottság megállapította, hogy a magyar program összhangban van az ideiglenes keretben meghatározott feltételekkel. Konkrétan, i. a kedvezményezettenkénti támogatási összeg nem fogja meghaladni a teljes költségvetés 1%-át; ii. a támogatás tárgyi eszközökbe és immateriális javakba irányuló beruházásokat támogat, pénzügyi befektetéseket azonban nem; és iii. az állami támogatás nyújtására legkésőbb 2022. december 31-ig kerül sor.

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a magyar program az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összhangban szükséges, megfelelő és arányos az olyan beruházások ösztönzéséhez, amelyek a fenntartható helyreállítás szempontjából fontos gazdasági tevékenységekre irányulnak.

Ennek alapján a Bizottság az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok szerint jóváhagyta a támogatási intézkedést.

Háttér-információk

A Bizottság ideiglenes keretet fogadott el, amely lehetővé teszi a tagállamok számára az állami támogatási szabályok keretében előirányzott rugalmasság teljes mértékű kihasználását a gazdaságnak a koronavírus-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából. Az ideiglenes keret értelmében, melyet 2020. április 3-án, május 8-án, június 29-én, október 13-án, továbbá 2021. január 28-án és november 18-án módosítottak, a tagállamok a következő támogatástípusokat nyújthatják:

i. Közvetlen támogatások, tőkeinjekciók, szelektív adókedvezmények és előlegek 290 000 euróig az elsődleges mezőgazdasági ágazatban működő vállalatoknak, 345 000 euróig a halászati és akvakultúra-ágazatban működő vállalatoknak és 2,3 millió euróig az összes többi ágazatban működő vállalatoknak sürgős likviditási szükségleteik kielégítése céljából. A tagállamok vállalatonként 2,3 millió eurós névértékig kamatmentes kölcsönöket vagy a kockázat 100%-át fedező hitelgaranciákat is nyújthatnak, kivéve az elsődleges mezőgazdasági ágazatot és a halászati és akvakultúra-ágazatot, ahol a korlát vállalatonként 290 000 euró, illetve 345 000 euró.

ii. Állami hitelgaranciák a vállalkozások által felvett hitelekre annak biztosítása érdekében, hogy a bankok továbbra is nyújtsanak hiteleket azoknak az ügyfeleknek, akiknek erre szükségük van. Ezek az állami garanciák a hitelkockázatok akár 90%-át is fedezhetik annak érdekében, hogy segítsék a vállalkozásokat az azonnali működőtőke- és beruházási igények fedezésében.

iii. A vállalkozásoknak nyújtott kedvezményes állami hitelek (előresorolt és alárendelt kölcsönök), a vállalkozások számára kedvező kamatozással. Ezekkel a hitelekkel a vállalkozások az azonnali működőtőke- és beruházási szükségleteiket tudják fedezni.

iv. Biztosítékok az állami támogatásokat a reálgazdaságnak közvetítő bankok számára a tekintetben, hogy a szóban forgó támogatás a bankok ügyfeleinek és nem maguknak a bankoknak nyújtott közvetlen támogatásnak minősül, továbbá iránymutatás arra vonatkozóan, hogy hogyan korlátozható minimálisra a bankok közötti verseny torzulása.

v. Rövid lejáratú állami exporthitel-biztosítás valamennyi ország számára, anélkül, hogy az érintett tagállamnak bizonyítania kellene, hogy az adott ország ideiglenesen „nem piacképes”.

vi. A koronavírussal kapcsolatos kutatás-fejlesztés (K+F) támogatása a jelenlegi népegészségügyi válság kezelése érdekében közvetlen támogatások, visszafizetendő előlegek vagy adókedvezmények formájában. A tagállamok közötti együttműködés ösztönzése céljából többlettámogatás nyújtható a határon átnyúló projektekhez.

vii. Tesztelő létesítmények építésének és továbbfejlesztésének támogatása a koronavírus-járvány elleni küzdelem szempontjából releváns termékek (ideértve az oltóanyagokat, a lélegeztetőgépeket és a védőruházatot) fejlesztése és tesztelése érdekében, azok első ipari hasznosításáig. Ez közvetlen támogatás, adókedvezmény, visszafizetendő előleg és veszteségfedezeti garancia formájában történhet. A vállalkozások többlettámogatásban részesülhetnek, ha beruházásukat több tagállam támogatja, és ha a beruházás a támogatás nyújtását követő két hónapon belül befejeződik.

viii. A koronavírus-járvány elleni küzdelem szempontjából releváns termékek gyártásának támogatása közvetlen támogatás, adókedvezmény, visszafizetendő előleg és veszteségfedezeti garancia formájában. A vállalkozások többlettámogatásban részesülhetnek, ha beruházásukat több tagállam támogatja, és ha a beruházás a támogatás nyújtását követő két hónapon belül befejeződik.

ix. Célzott támogatás az adófizetés elhalasztása és/vagy a társadalombiztosítási járulék felfüggesztése formájában a járvány által legsúlyosabban érintett ágazatok, régiók vagy vállalkozástípusok esetében.

x. A munkavállalók utáni bértámogatás formájában nyújtott célzott támogatás a koronavírus-járvány által legsúlyosabban érintett ágazatokban vagy régiókban működő olyan vállalkozások bérköltségeihez, amelyek a koronavírus-járvány miatt egyébként kénytelenek lennének munkavállalókat elbocsátani.

xi. Célzott feltőkésítési támogatás nem pénzügyi vállalatok részére, amennyiben nem áll rendelkezésre más megfelelő megoldás. Az egységes piacon folyó verseny indokolatlan torzulásának elkerülését szolgáló biztosítékok: a beavatkozás szükségességére, megfelelőségére és nagyságrendjére vonatkozó feltételek; az állam vállalkozások tőkéjében való részesedésére és az ellentételezésre vonatkozó feltételek; az érintett vállalkozásban való állami részesedés megszüntetésére vonatkozó feltételek; az irányításra vonatkozó feltételek, beleértve az osztaléktilalmat és a felső vezetés javadalmazásának felső határát; a kereszttámogatás tilalma és a felvásárlási tilalom, valamint a versenytorzulást korlátozó további intézkedések; átláthatósági és jelentéstételi követelmények.

xiii. A fedezetlen állandó költségek támogatása azon vállalkozások esetében, amelyek árbevétele a figyelembe vett időszakban 2019 azonos időszakához képest a koronavírus-járvánnyal összefüggésben legalább 30%-kal csökkent. A támogatás vállalkozásonként legfeljebb 12 millió euróval járul hozzá a kedvezményezettek bevételei által nem fedezett állandó költségekhez.

xiii. A fenntartható helyreállítást célzó beruházások támogatása a magánberuházások támogatása érdekében, a válság miatt a gazdaságban felhalmozódott beruházási hiány leküzdésének ösztönzőjeként. Ezt az eszközt a tagállamok a zöld és digitális átállás felgyorsítására használhatják.

xiv. Fizetőképesség-támogatás a magánforrások mozgósítása és azok kis- és középvállalkozásokba (kkv-k) – köztük induló vállalkozásokba és kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokba – irányuló beruházások rendelkezésére bocsátása céljából.

A Bizottság az ideiglenes keret feltételeinek teljesülése esetén azt is lehetővé fogja tenni, hogy a tagállamok 2023. június 30-ig az ideiglenes keret alapján nyújtott visszafizetendő eszközöket (pl. garanciákat, kölcsönöket, visszafizetendő előlegeket) más támogatási formákká, például közvetlen támogatássá alakítsák át.

Az ideiglenes keret lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy valamennyi támogatási intézkedést kombinálják egymással, kivéve az ugyanazon hitel tekintetében nyújtott és az ideiglenes keretben meghatározott küszöbértékeket meghaladó hiteleket és garanciákat. Lehetővé teszi továbbá a tagállamok számára, hogy az ideiglenes keret alapján nyújtott valamennyi támogatást összekapcsolják az elsődleges mezőgazdasági ágazatban működő vállalatok esetében három pénzügyi év alatt legfeljebb 25 000 euró, a halászati és akvakultúra-ágazatban működő vállalatok esetében három pénzügyi év alatt legfeljebb 30 000 euró, az összes többi ágazatban működő vállalatok esetében pedig három pénzügyi év alatt legfeljebb 200 000 euró összegű csekély összegű támogatás nyújtásának meglévő lehetőségeivel. A tagállamoknak ugyanakkor kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy elkerülik az ugyanazon vállalatokat célzó támogatási intézkedések indokolatlan halmozását annak érdekében, hogy a támogatást azok tényleges szükségleteinek kielégítésére korlátozzák.

Az ideiglenes keret továbbá az Unió állami támogatásra vonatkozó szabályaival összhangban kiegészíti a koronavírus-járvány társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítése érdekében már a tagállamok rendelkezésére álló számos más lehetőséget. A Bizottság 2020. március 13-án elfogadta a Covid19-járvány nyomán hozott koordinált gazdasági válaszintézkedésekről szóló közleményt, amely meghatározta ezeket a lehetőségeket. A tagállamok például olyan, általánosan alkalmazható változtatásokat vezethetnek be a vállalkozások javára (például adók halasztott fizetése, vagy a csökkentett munkaidő támogatása minden ágazatban), amelyek nem tartoznak az állami támogatási szabályok hatálya alá. Emellett kártalaníthatják is a vállalkozásokat a koronavírus-járvány közvetlen következményeként elszenvedett károkért.

Az ideiglenes keret 2022. június 30-ig lesz érvényben, kivéve a fenntartható helyreállításra irányuló beruházási támogatást, amely 2022. december 31-ig lesz érvényben, valamint a fizetőképesség-támogatást, amely 2023. december 31-ig lesz érvényben. Az ideiglenes keret hatodik módosításával bevezetett ezen két eszköz lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy közvetlen ösztönzőket teremtsenek a magánberuházások számára a gazdaság beindítása, valamint gyorsabb, zöldebb és digitálisabb helyreállítása érdekében.

A Bizottság továbbra is szorosan figyelemmel fogja kísérni a Covid19-világjárvány alakulását és a gazdaság helyreállítását fenyegető egyéb kockázatokat.

A bizalmas adatokkal kapcsolatos kérdések rendezése után a határozat betekinthető változatát a Bizottság az SA.101494 ügyszám alatt teszi majd közzé versenypolitikai honlapján, az állami támogatások nyilvántartásában (State Aid Register). Az interneten és a Hivatalos Lapban közzétett, az állami támogatásokra vonatkozó legfrissebb határozatok jegyzéke megtalálható a Competition Weekly e-News hírlevélben.

A koronavírus-világjárvány gazdasági hatásainak kezelése érdekében a Bizottság által kidolgozott ideiglenes keretre és egyéb intézkedésekre vonatkozó további információk itt találhatók.”

Forrás:
Állami támogatás: A Bizottság jóváhagyja a 2 milliárd euró összegű, fenntartható helyreállításra irányuló magyar beruházás-támogatási programot; Európai Bizottság; 2022. március 2.

Az Európai Bizottság költségvetés-politikai iránymutatása a 2023-as évre

„Az Európai Bizottság a mai napon közleményt fogadott el, amelyben költségvetés-politikai iránymutatást nyújt a tagállamoknak a 2023-as évre vonatkozóan. Az iránymutatás rögzíti a fő elveket, amelyek alapján a Bizottság értékelni fogja a tagállamok stabilitási és konvergenciaprogramjait. Áttekintést nyújt továbbá a gazdasági kormányzás felülvizsgálatának aktuális állásáról.

A Bizottságnak a közlemény elfogadásakor azt a körülményt is figyelembe kellett vennie, hogy Oroszország provokáció nélküli, indokolhatatlan katonai támadást intézett Ukrajna ellen. Ukrajnával szolidaritást vállalva az EU példa nélküli gazdaságiszankció-csomagot hagyott jóvá, amely súlyos hatást gyakorol majd az orosz gazdaságra és politikai elitre. A 2022. évi téli gazdasági előrejelzés közzétételére február 10-én, két héttel Ukrajna megtámadása előtt került sor. Ukrajna inváziója negatívan befolyásolja a növekedési kilátásokat, és növeli a gazdasági kockázatokat. Továbbá még világosabbá teszi, hogy szorosan össze kell hangolni a gazdasági és költségvetési politikákat, és hogy a költségvetési politikákat a gyorsan változó körülményekhez kell igazítani. A Bizottság ezért szükség esetén a gazdasági fejleményekhez fogja igazítani az iránymutatást.

Iránymutatás a költségvetési politikák további összehangolásához

A közlemény meghatároz öt alapelvet, melyek kihatással vannak azokra a költségvetési ajánlásokra is, melyeket a Bizottság 2022 májusában fog előterjeszteni a tagállamoknak a 2023-as költségvetési terveik vonatkozásában. Ezek az elvek a következők:

biztosítani kell a szakpolitikai koordinációt és a szakpolitikák következetes kombinálását;

fokozatos és magas színvonalú költségvetési kiigazítások és gazdasági növekedés révén biztosítani kell az államadósság fenntarthatóságát;

ösztönözni kell a beruházásokat és elő kell mozdítani a fenntartható növekedést;

középtávú költségvetési kiigazításon alapuló költségvetési stratégiákat kell előnyben részesíteni, figyelembe véve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kínálta lehetőségeket, valamint

differenciált költségvetési stratégiákat kell kialakítani, az euróövezet szempontjait is szem előtt tartva.

A tagállamok összehangolt költségvetési intézkedései, melyeket a Covid19-világjárvány okozta súlyos gazdasági visszaesésre válaszképpen hoztak, sikeresek voltak. Az intézkedések sikeréhez az általános mentesítési rendelkezés aktiválása és az uniós szintű fellépés is hozzájárult. A költségvetési politikák szoros koordinációja továbbra is kulcsfontosságú a mai bizonytalan környezetben, valamint az új és fenntartható növekedési pályára való zökkenőmentes átállás és a költségvetési fenntarthatóság biztosításához. A 2022. évi téli gazdasági előrejelzés alapján a Bizottság úgy véli, hogy 2023-ban helyénvalónak tűnik áttérni a 2020–2022-es, általánosságban támogató jellegű költségvetési irányvonalról egy lényegében semleges költségvetési irányvonalra, készen állva ugyanakkor a gazdasági helyzet változásaira.

A Covid19-világjárványra válaszképpen hozott költségvetési intézkedések és a gazdasági visszaesés miatt az államadósság mértéke jelentősen nőtt, kiváltképp néhány, magas adóssággal rendelkező tagállamban, bár az adósságszolgálati költségek nem emelkedtek. Az adósság fenntarthatóságának megőrzése érdekében többéves költségvetési kiigazításra, valamint a növekedési potenciált megőrző beruházásokra és reformokra van szükség. A Bizottság szerint a magas államadósságot 2023-tól, fokozatos költségvetési kiigazítással célszerű csökkenteni, mivel a túl hirtelen végrehajtott konszolidáció negatív hatással lehet a növekedésre, így az államadósság fenntarthatóságára is.

Minden tagállamnak kiemelten törekednie kell arra, hogy gazdaságát magasabb szintű fenntartható növekedési pályára állítsa, valamint kezelje a zöld és a digitális átállással kapcsolatos kihívásokat. Noha a Next Generation EU központi elemét alkotó Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz 800 milliárd euró összegig terjedő kiegészítő finanszírozást fog nyújtani, és ezzel segíthet a kettős átállás megvalósításában, a Bizottság úgy véli, hogy a középtávú költségvetési tervekben elő kell mozdítani és védeni kell a nemzeti finanszírozású, magas színvonalú közberuházásokat.

Stabilitási és konvergenciaprogramjaikban a tagállamoknak be kell mutatniuk, hogy középtávú költségvetési terveik hogyan biztosítják egyrészt az államadósság megfelelő mértékű csökkenését, másrészt a fenntartható növekedést a költségvetés fokozatos konszolidációja, valamint beruházások és reformok révén.

A nemzeti költségvetési stratégiáknak kellően differenciáltnak kell lenniük:

A magas adósságállományú tagországoknak meg kell kezdeniük az államadósság fokozatos csökkentését azáltal, hogy 2023-ban költségvetési kiigazítást hajtanak végre – anélkül, hogy ehhez felhasználnák a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós vissza nem térítendő támogatásokból származó forrásokat.

Az alacsony vagy közepes adósságállománnyal rendelkező tagállamoknak pedig növelniük kell a zöld és a digitális átálláshoz szükséges beruházásokat annak érdekében, hogy összességében semleges szakpolitikai irányvonalat érjenek el.

A gazdasági kormányzás felülvizsgálatának aktuális állása

A koronavírus-válság előtérbe helyezett számos olyan kihívást, amelyet a Bizottságnak szándékában állt megvitatni és kezelni a gazdaságirányítási keretről szóló nyilvános eszmecserék során. Miután Ursula von der Leyen elnök az Unió helyzetét értékelő beszédében kötelezettséget vállalt arra, hogy konszenzust alakít ki az uniós gazdaságirányítási keret jövőjéről, a Bizottság 2021 októberében újraindította az uniós gazdaságirányítási keret felülvizsgálatáról szóló nyilvános vitát.

A vita különböző fórumokon, többek között célzott találkozókon, munkaértekezleteken zajlik, és a Bizottság online felmérést is készített a témában, mely 2021. december 31-én zárult le. Ebben a vitában a polgárok és az érdekelt felek széles köre vesz részt, köztük szociális partnerek, a tudományos élet képviselői, más uniós intézmények és szervek, valamint nemzeti kormányok és parlamentek. A Bizottság jelenleg elemzi a felmérés során beérkezett hozzászólásokat, és 2022 márciusában összefoglaló jelentést fog előterjeszteni annak eredményéről.

A megbeszélések aktuális állása alapján a Bizottság úgy látja, hogy számos kulcsfontosságú kérdésben további, részletekbe menő munkára van szükség a jövőbeli uniós költségvetési keretre vonatkozó konszenzus kialakításához. Ennek során kiemelt figyelmet kell fordítani a következőkre:

az uniós költségvetési keret szempontjából kulcsfontosságú, hogy EU-szerte biztosítsuk az államadósság fenntarthatóságát, és beruházások, illetve reformok révén előmozdítsuk a fenntartható növekedést;

előnyös lehet, ha nagyobb fontosságot tulajdonítunk a középtávú intézkedéseknek az uniós költségvetési felügyelet során;

részletesebben meg kell vitatni, hogy milyen tanulságok vonhatók le a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kialakításából, irányításából és működtetéséből, valamint

kulcsfontosságú cél az egyszerűsítés, a nagyobb fokú felelősségvállalás a tagországok részéről, és a szabályok jobb érvényre juttatása.

A folyamatban lévő nyilvános vita és a tagállamokkal folytatott megbeszélések alapján a Bizottság iránymutatást fog adni a gazdaságirányítási keret lehetséges módosításairól azzal a céllal, hogy 2023 előtt széles konszenzus alakuljon ki a további teendőkről.

A következő lépések

Ez a közlemény előzetes költségvetés-politikai iránymutatást határoz meg 2023-ra vonatkozóan, amelyet a Bizottság szükség szerint, de legkésőbb 2022 májusában az európai szemeszter tavaszi csomagjának részeként frissíteni fog.

Az iránymutatás frissített változata figyelembe fogja venni a globális gazdasági helyzetet, az egyes tagállamok sajátos helyzetét és a gazdasági kormányzási keretről folytatott eszmecserét.

A Bizottság arra kéri a tagállamokat, hogy stabilitási és konvergenciaprogramjuk kidolgozása során vegyék figyelembe ezt az iránymutatást.

A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai:

Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Ez kihívást jelentő időszak az európai gazdaság és a munkavállalók számára. Miután az EU határozott válaszlépéseket tett a világjárvány leküzdésére, most az Ukrajna elleni barbár orosz agresszió miatti bizonytalansággal kell szembenéznünk, amit a már meglévő kihívások, köztük az infláció és a magas energiaárak tetéznek. A szankcióink negatív következményekkel fognak járni a gazdaságra nézve, ez elkerülhetetlen. De ezt az árat érdemes megfizetnünk a demokrácia és a béke védelmében. Az elmúlt években már fokoztuk gazdasági ellenálló képességünket, és most tartanunk kell ezt az irányt. Meg kell őriznünk egységünket, és biztosítanunk kell költségvetési politikáink szoros koordinációját. Ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy tovább tudjunk haladni a stabil és fenntartható növekedési pályán a jelenlegi időszakot jellemző bizonytalan geopolitikai környezetben.”

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a következőket mondta: „Egységet alkotunk az Oroszország által indított brutális támadással szemben, mely Ukrajna ellen és az általunk annyira fontosnak tartott értékek ellen irányul. Közös szakpolitikai válaszlépéseink lehetővé tették gazdaságaink számára, hogy átvészeljék a világjárvány okozta vihart, és ez az új válság hasonlóképpen megköveteli, hogy szorosan összehangoljuk gazdasági és költségvetési döntéseinket. A ma bemutatott iránymutatás az általunk ismert információkon alapul, így azokon az elemzéseken, melyek a téli előrejelzés elkészítésekor szolgáltak támpontul. Sok minden van, amit egyelőre nem tudunk. A bizonytalansági tényezők és a kockázatok jelentősen nőttek, ezért ezt az iránymutatást szükség szerint, legkésőbb tavasszal aktualizálni kell.”

További információk

Kérdések és válaszok: Az Európai Bizottság költségvetés-politikai iránymutatást nyújt be 2023-ra

Közlemény a 2023-ra szóló költségvetés-politikai iránymutatásról”

Forrás:
A Bizottság költségvetés-politikai iránymutatást nyújt be 2023-ra; Európai Bizottság; 2022. március 2.

Közigazgatási, politikai informatika

Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2022. március 7.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

VIR-TM1 fejlesztési keretszerződés
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Közbeszerzési Értesítő: 2022/41, 2022.02.28.
K2195 Oracle kontrolling kalk. rendszer supportja
Ajánlatkérő: BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Közbeszerzési Értesítő: 2022/42, 2022.03.01.
Ajánlati felhívás (Gondnokolt Nyilvántartás és Hirdetményi rendszer)
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Közbeszerzési Értesítő: 2022/43, 2022.03.02.
Infovadász Multimédia modul beszerzése
Ajánlatkérő: Információs Hivatal
Közbeszerzési Értesítő: 2022/43, 2022.03.02.
Oracle support és konzultációs szolgáltatás (809)
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Közbeszerzési Értesítő: 2022/43, 2022.03.02.
Informatikai eszközök és kapcsolódó szolgáltatások
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Közbeszerzési Értesítő: 2022/44, 2022.03.03.
Szünetmentes áramforrások karbantartása és javítás
Ajánlatkérő: Készenléti Rendőrség
Közbeszerzési Értesítő: 2022/44, 2022.03.03.
OKFŐ integrált praxisnyilvántartási rendszer -AF
Ajánlatkérő: Országos Kórházi Főigazgatóság
Közbeszerzési Értesítő: 2022/45, 2022.03.04.
Ajánlati felhívás (Single Sign On (SSO), Identity Management (IDM), Központi Ügyintéző Karbantartó (KUK) rendszerek )
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Közbeszerzési Értesítő: 2022/45, 2022.03.04.

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Eredménytájékoztató (Megvalósíthatósági tanulmány felülvizsgálata)
Ajánlatkérő: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata
Nyertes: Mobilissimus Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 7.687.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/41, 2022.02.28.
NEPTUN rendszer terméktámogatás, modul bevezetés.
Ajánlatkérő: Testnevelési Egyetem
Nyertes: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 217.169.500,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/41, 2022.02.28.
DDOS support
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes: NTT Magyarország Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 214.680.919,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/42, 2022.03.01.
KM1 – Kincstár egyes IT rendszereinek üzemeltetése
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes: TIGRA Computer- és Irodatechnikai Korlátolt Felelősségű Társaság;WSH Számítástechnikai, Oktató és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;4Sales Systems Üzleti Rendszerfejlesztő és Tanácsadó Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 1.025.831.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/43, 2022.03.02.
HPC cluster bővítése, eredmény
Ajánlatkérő: Wigner Fizikai Kutatóközpont
Nyertes: Silicon Computers Számítógép Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 47.134.700,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/43, 2022.03.02.
Tájékoztató az eljárás eredményéről Kamera adatokat biztosító rendszer üzemeltetése)
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes: GVSX Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 317.900.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/44, 2022.03.03.
KBF/583/2021 – eredmény tájékoztató (távközlési szolgáltatások)
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes: Invitech ICT Services Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 61.796.778,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/44, 2022.03.03.
KM6 – ASP rendszerek üzemeltetése és továbbfejl.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 69.597.600,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/45, 2022.03.04.
KM2 – Java IT rendszerek üzemeltetése, fejlesztése
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes: CLARMONT I. S. Kft;Ulyssys Számítástechnikai Fejlesztő és Tanácsadó Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 122.400.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/45, 2022.03.04.

Minden rögnek van gazdája. 20 éves az elektronikus tulajdoni lap

„Idén 20 éve, hogy már nem kell az ország másik végébe utaznunk a tulajdoni lapért az ottani körzeti földhivatalhoz, ha egy lakóhelyünktől távolabbi országrészben szemeltünk ki egy ingatlant. Húsz évvel ezelőtt, 2002. június 10-én kezdődött meg az ország összes körzeti földhivatalában a TakarNet hálózaton keresztüli tulajdoni lap másolat szolgáltatás, azóta már nem csak a földhivatalok, hanem a kormányablakok is az ország bármely részéről adnak ki tulajdoni lap másolatot.

Ma már nehéz elképzelni, de a 2000-es évek elejéig, ha egy Miskolcon élő személy, egy győri ingatlan után érdeklődött, fel kellett keresnie a győri földhivatalt, mert a 119 körzeti földhivatal csak a saját illetékességi területén belül található ingatlanokról tudott adatot szolgáltatni.

Ma már nem kell messzire utaznunk egy-egy tulajdoni lapért. Az ingatlan-nyilvántartási adatok karbantartását és az ügyiratkezelést napjainkban a Lechner Tudásközpont egyik jogelőd intézménye a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) által fejlesztett informatikai rendszerekkel végzik, vidéken a TAKAROS, azaz Térképen Alapuló KAtaszteri Rendszer Országos Számítógépesítése, a fővárosban pedig a BIIR, azaz Budapesti Ingatlan-nyilvántartási Információs Rendszer használatával. Ezek a rendszerek adták az alapot egyrészt a szintén FÖMI által létrehozott TakarNet hálózathoz, amely a földhivatalokat kapcsolja egységes kommunikációs hálózatba, másrészt a TakarNet rendszerhez. A TakarNet tehát egy adatszolgáltató réteg, amely a földhivatalok által vezetett ingatlan-nyilvántartási adatbázisokból lekéri az adatokat a megadott keresési feltételek alapján és megjeleníti azokat tulajdoni lap vagy térképmásolat formájában. Az ingatlan-nyilvántartási informatikai rendszereket a Lechner Tudásközpont üzemelteti és fejleszti. Az ingatlan-nyilvántartási adatokhoz a lakossági felhasználók a Földhivatal Online oldalán keresztül férhetnek hozzá ügyfélkapus bejelentkezés után.

A tulajdoni lap, az ingatlan személyi igazolványa
Magyarországon a föld minden négyzetcentiméterének van tulajdonosa, legyen szó családi házról, nyaralóról, szántóról, gyümölcsösről vagy akár egy utcáról. Minden ingatlant helyrajzi szám jelöl, amely a településnévvel – ahol az ingatlan található – és az ingatlan fekvésével – belterület, külterület, zártkert – együtt pontosan meghatározza az adott ingatlan elhelyezkedését. Minden ingatlannak van tulajdoni lapja, amely tartalmazza az ingatlan adatait beleértve az ingatlan tulajdonosait is.

A tulajdoni lap három részből áll. Az első részen az ingatlan számszerűsíthető adatai szerepelnek, a település neve, ahol az ingatlan fekszik, a fekvés – tehát, hogy kül- vagy belterületi, zártkerti-e az ingatlan, a helyrajzi szám, a terület, belterület esetén az utca neve és a házszám, földterület esetén itt szerepel a terület aranykorona értéke, minőségi besorolása, művelési ága. Ha épületről van szó, megtudható annak jogi jellege, vagyis az, hogy az illető épület milyen jogi szabályozás alá esik, társasház, műemlék vagy védett terület-e, esetleg bányaterület.

A második rész a tulajdonosra, illetve a vagyonkezelői jog jogosultjára vonatkozó adatokat tartalmazza. Ha csak szemle tartalmú lapról van szó, akkor csak az aktuális tulajdonos neve szerepel, ha teljes tulajdoni lapról, akkor az a múltbeli, törölt bejegyzéseket is megjeleníti, a tulajdoni bejegyzésnél áthúzással jelölve, ha a bejegyzés érvényessége már hatályát vesztette.

A harmadik rész bejegyzéseket tartalmaz az ingatlanhoz kapcsolódó jogokról és tényekről, illetve az azokhoz kapcsolódó jogosultakról, innen tudhatjuk meg például, hogy van-e rajta hitel, nem áll-e végrehajtás alatt, be van-e jegyezve valaki haszonélvezeti joga. Mindezen körülmények ismerete nagyon fontos ingatlanvásárlás előtt.

A tulajdoni lapokat különböző keresési szempontok szerint – például helyrajzi-szám, vagy az ingatlan postai címe alapján – lehet keresni és kétféle formában igényelhető a tulajdoni lap másolata, az előbb említett módon szemleként vagy teljes másolatként. A lakossági felhasználók számára a keresési felület a foldhivatal.hu oldalán a Földhivatal Online ikonra kattintva, ügyfélkapus bejelentkezés után érhető el.

Mitől hiteles a tulajdoni lap?
Az ingatlan-nyilvántartás a nemzeti adatvagyon része, ezt a közhiteles nyilvántartást a földhivatalok vezetik, ők rögzítik a bejegyzéseket, módosításokat. Minden ingatlannal kapcsolatos változást a földhivatalokhoz kell beadni, ahol iktatják a változást és az bekerül a rendszerbe. A tulajdoni lap attól hiteles, hogy amit tartalmaz az a közhiteles nyilvántartásból származik, tehát olyan okirati bizonyító erővel rendelkezik, amely megegyezik a teljes bizonyító erejű magánokiratokhoz kapcsolt joghatásokkal.

Hiteles tulajdoni lapot a földhivatalokon keresztül lehet igényelni. A papír alapú hiteles tulajdoni lap biztonsági elemekkel van ellátva. A hiteles tulajdoni lapok kiállításához szükséges adatokat a TakarNet rendszer kéri le a földhivatalok által vezetett ingatlan-nyilvántartási adatbázisokból.

A papír alapú hiteles tulajdoni lap másolatot egyedi jelzést tartalmazó biztonsági papíron adják ki, melyet hologramos címke, pecsét, ügyintézői aláírás, illetve több lapos tulajdoni lap esetén az összefüggő oldalak sérülésmentes szétválasztását megakadályozó átpántoló címke hitelesít.

A tulajdoni lap elektronikus formája, az e-hiteles tulajdoni lap, ami e-akta formátumban generálódik, amely tartalmaz időbélyeget és elektronikus aláírást, valamint egy pdf formátumú tulajdoni lapot, megtekinteni pedig az ingyenes e-szignó programmal lehetséges. A tulajdoni lap elektronikus formában minősül hitelesnek, tehát az e-akta állomány felhasználható adásvétel során, ám kinyomtatva már nem minősül hitelesnek. Ha kézzel fogható hiteles tulajdoni lapot szeretnénk, papíron, ahhoz személyesen kell egy földhivatalt, vagy kormányablakot felkeresni.

Az e-hiteles tulajdoni lapon kívül lehetőség van még online úgynevezett nem hiteles tulajdoni lapot lekérni. Az elektronikus dokumentumként lekért nem hiteles tulajdoni lap, ahogyan a neve is mutatja, nem alkalmas arra, hogy joghatásokat váltson ki, nem rendelkezik bizonyító erővel, de tájékozódásnak kiváló információforrás.

A visszaélések elkerülése érdekében a földhivatalokat összekötő és az ingatlanadatok távoli, elektronikus elérését biztosító TakarNet korlátozott és szigorúan ellenőrzött hozzáférést nyújt a külső felhasználók számára, zárt hálózatán keresztül. A biztonságos üzenetforgalmat többszintű titkosítási rendszer segíti, így például a rendszer rögzíti és pontosan azonosítani tudja a kérelmet benyújtó felhasználót, a lekérdezés időpontját és tárgyát, mielőtt az adatszolgáltatásra sor kerül. A külső felhasználók kizárólag védett átjárókon keresztül érhetik el a hálózat számukra engedélyezett szolgáltatásait.

Van, aki tömegével kéri a tulajdoni lapokat
A TakarNeten keresztül lehet kérni elektronikusan hitelesített, e-hiteles tulajdoni lap másolatot; e-hiteles földhasználati lap másolatot; nem hiteles tulajdoni lap másolatot; térképmásolatot belterületi, külterületi és zártkerti ingatlanokról, illetve igényelhető változásértesítő, amely arról értesít, ha egy ingatlan tulajdoni lapján változás következik be.

A TakarNet felhasználói jellemzően bankok, közigazgatási intézmények, önkormányzatok, közjegyzők, ügyvédi irodák, vagy az adóhatóság, azaz olyan szervezetek, amelyeknek tevékenységük során folyamatosan szükségük van az ingatlan-nyilvántartás adatszolgáltatására. Az adatszolgáltatásért jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni, amit a lakossági felhasználók az online igénylés után azonnal – tehát alkalmanként – a folyamatos igénnyel rendelkező felhasználók pedig – akiknek erre külön szerződésük van – havi számla alapján egyenlíthetnek ki. Szerződéses ügyfelek 2003. áprilisa óta csatlakozhatnak a TakarNet rendszerhez, amelynek mára több mint 20 000 felhasználója van.

A szolgáltatást igénybe vevők között vannak olyan jogszabályban meghatározott szervezetek, amelyek díjmentesen juthatnak hozzá a szolgáltatásokhoz. Ilyenek például az egyházak, amelyet évente egyszer kérdezhetik le ingatlanjaik tulajdoni lapját térítésmentesen, de ide sorolhatók bizonyos hatóságok, állami szervek vagy önkormányzatok, amelyek például hagyatéki, bírósági és egyéb eljárásokhoz kapcsolódóan kérhetnek le díjmentesen információkat, a jogszabályban meghatározott díjmentességi tételek szerint.

Mi van a tulajdoni lapon túl? További hasznos szolgáltatások

A felsorolt szolgáltatások informatikai rendszereit a Lechner Tudásközpont fejleszti és üzemelteti.

TakarNet24
A Takarnet24 a magánszemélyek számára igénybe vehető szolgáltatás, amelyet a Földhivatal Online oldaláról, ügyfélkapus bejelentkezés után vehetnek igénybe. A szolgáltatás felületén az ingatlan leíró adatai, e-hiteles tulajdoni lap másolat, nem hiteles tulajdoni lap másolat, térképmásolat és társasházi információk kérdezhetők le. Mindezek közül az ingatlan leíró adatai szolgáltatás havi 20 alkalommal térítésmentesen kérhető le, a társasházi információkhoz is ingyen juthatunk és évente két alkalommal a nem hiteles tulajdoni lapért sem kell fizetni. Ez utóbbi minden további lekérdezés esetén 1000 forintba kerül. Az e-hiteles tulajdoni lap másolatért 3600 forintot kell fizetni a nem hiteles térképmásolatért pedig 2250 forintot. A fizetés online történik, bankkártyás fizetéssel.

Változásfigyelés
Aki egy adott ingatlannal kapcsolatban szeretne értesítést kapni minden változásról, az igénybe veheti a Változásfigyelés szolgáltatást, amely e-mailt küld a felhasználónak minden ingatlan-nyilvántartásba beérkező változásról legyen szó széljegyzésről, tulajdonosváltozásról, haszonélvezet vagy jelzálog bejegyzésről. A szolgáltatás iránt érdeklődők a Földhivatal Online oldalán bővebben is tájékozódhatnak a lehetőségekről. A változásfigyelés nem csak, vagy nem elsősorban magánszemélyek számára fontos. A szolgáltatás nagyfelhasználói a hitelintézetek, amelyek több ezer ingatlannal kapcsolatban veszik igénybe a változásértesítés lehetőségét.

Földhasználati lap
A földhasználati lap arról ad információt, hogy az adott termőföldet kik használják. A tulajdonos ugyanis használatra bárkinek odaadhatja a birtokában lévő földterületet, ha tehát valaki arra kíváncsi, hogy egy kinézett földdarabnak van-e használója, erről is kérhet ki adatot.

Térképmásolat
Térképmásolat szolgáltatás lényege, hogy a megrendelő a helyrajzi szám vagy cím alapján azonosított ingatlanról és közvetlen környezetéről egy térképkivágatot kap, mely tájékoztató információt tartalmaz a hatósági nyilvántartásban szereplő ingatlan elhelyezkedéséről és a nyilvántartásba vett építmények alakjáról, de méretek leolvasására nem alkalmas. A tulajdoni laphoz hasonlóan térképmásolatból is kérhető e-hiteles és nem hiteles is.

Ügykövetés
Az ügykövetési szolgáltatás a folyamatban lévő ingatlannal kapcsolatos ügyek nyomon követését teszi lehetővé. Az ügyirat számát begépelve a kérdező megismerheti annak aktuális állását, státuszát.

Társasházi információ szolgáltatás
A Társasházi információ szolgáltatás használatával a felhasználó egy adott társasház összes egységére vonatkozóan le tudja kérni a leíró alapadatokat, a lakásokon kívül beleértve garázsok és egyéb helyiségek adatait is. Így információhoz juthat például a lakások számáról, szobaszámáról vagy alapterületéről is.”

Forrás:
Minden rögnek van gazdája. 20 éves az elektronikus tulajdoni lap; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2022. február 28.;

Digitalizáció: A cégeljárás jelenlegi helyzete és kihívásai Magyarországon

„Magyarországon a cégeljárás sokáig azon vezető nemperes eljárások közé tartozott, amely hatékonyan tudta kombinálni, illetve egyensúlyban tartani a modern technológia eszközrendszereit a hagyományos ügyviteli folyamatok logikájával. A digitalizáció térnyerése, a közigazgatási, illetve bírósági folyamatokat érintő e-ügyintézési kompetenciák egyre fokozódó szükségessége, valamint a COVID járvány miatt a gazdaságban, a közigazgatásban és a mindennapi életben bekövetkező változások azonban rámutattak arra, hogy az eddig optimálisnak tűnő megoldások nagyon gyorsan avíttá válhatnak.

A cégeljárás történetben az elmúlt 30 év a folyamatos változásokról és fejlődésről szólt, amelynek talán legfontosabb mérföldköve az eljárás 2008. július 1-jével történő elektronikussá válása volt. Ettől kezdődően az elektronikus ügyintézés kizárólagossá vált és így az addigi papír alapú eljárást az elektronikus csatorna váltotta fel. Ezt követően a cégeljárás még több kisebb-nagyobb fazonigazításon esett át, azonban a következő nagyobb lépésre 2019-ig várni kellett. Ekkor került sor arra, hogy a cégeljárás adatellenőrzési protokolljába bekapcsolódtak más állami szakrendszeri nyilvántartások is. Ennek köszönhetően gyakorlatilag kizárttá vált, hogy természetes személyek olyan adatokkal kerüljenek a cégeljárás során a cégnyilvántartásba bejegyzésre, amelyek eltérnek a más állami nyilvántartások adataitól. Megteremtődött a külön emberi beavatkozást nem igénylő, automatikus eljáráson alapuló bejegyzések feltételrendszere. A cégeljárás elektronikussá válása magával hozta a kiszolgálói oldalon bekövetkező változásokat is. A folyamatban résztvevő jogi képviselőknek meg kellett barátkozni az új eljárással, az elektronikus nyomtatványokkal, a bíróságok ügyintézőinek az immáron elektronikusan beérkező kérelmek feldolgozásának megváltozott ügyviteli folyamataival és követelményeivel, a hatóságoknak pedig az elektronikus kapcsolattartás sajátosságaival. A cégeljárás 2008-as majd azt követő fejlesztései komoly kudarcoktól mentesen, kisebb-nagyobb zökkenőkkel mentek ugyan végbe, azonban kijelenthető, hogy a magyar cégeljárás az unió többi tagállamát vizsgálva még jelenleg is versenyképesnek tekinthető.

Paradox módon ugyanakkor látszik, hogy a cégeljárás jelenlegi rendszerének struktúrája és működési logikája már egyre inkább gátja, mintsem segítője a további fejlődésnek. A cégeljárás az elmúlt évtizedekben mindvégig „külön utas” irányvonalat képviselt. Amennyire lehetett, igyekezett megőrizni önállóságát, az e-közigazgatási szolgáltatásoktól (pl.: SZEÜSZ) való elszigeteltségét. Folyamataiba minimális mértékben kerültek csak integrálásra az állami keretrendszer elemei (pl.: hivatali kapu) és operatív működésében is eltér a többi nagy szakrendszerétől (pl.: Belügyminisztériumi szakrendszerek). A cégeljárást, illetve a cégnyilvántartást kiszolgáló infrastruktúra rendkívül elavult, architektúráját tekintve mielőbb korszerűsítésre szorul. A kormány 2020-2030 közötti időszakot átfogó Mesterséges Intelligencia Stratégiája, a Digitális Jólét Program több olyan mozzanatot irányzott elő a jövőre nézve (robotizált folyamat-automatizálás kiterjesztése, egységes elvek mentén történő adatgazdálkodás, egységes adatvagyon szabályozás stb.) amelyek indokolttá teszik a jelenleg modell újragondolását, az egyes eljárások újratervezését.

A hazai törekvések, a már említett külső körülmények és tendenciák mellett, a változtatások mielőbbi megkezdését követelik a hazánkat érintő nemzetközi, uniós kötelezettségek is, amelyek közül a leginkább égető határidejű a 2019. június 20-i 2019/1151 (EU) parlamenti és európai tanácsi irányelv, amely konkrét elvárást fogalmaz meg a tagállamok felé az online cégalapítás, az egyes céginformációk tagállamok között továbbítását illetően. Ezen folyamatok egyértelműen kijelölik annak útját, hogy a cégeljárás területén – csakúgy mint más közigazgatási eljárások esetében – nem lehet „elhajolni” a kihívások elől és hogy az időtállóság és korszerűség érdekében, az építkezést új alapokra kell helyezni.”

Forrás:
A cégeljárás jelenlegi helyzete és kihívásai Magyarországon; Ormai László; arsboni; 2021. október 21.
A cikk második része: eGov Hírlevél
A cikkek az arsboni Digitális Jogalkalmazás rovatában jelentek meg, amelyet az NKE ITKI Digitális Jogalkalmazás Kutatócsoportja szerkeszt. Az eddig megjelent írások itt olvashatóak

Digitalizáció: Automatizált döntéshozatal az elektronikus cégeljárásban

„Az elektronikus cégeljárást érintő első írásomban azon külső és belső tényezőket vázoltam fel, amelyek szerint az elektronikus cégeljárást mielőbb egy olyan fejlődési pályájára kell helyezni, amelyben kiemelt szerep jut a további digitalizációnak és korszerű technológiai megoldásoknak. A mostani és a további néhány blogban a cégeljárás példája mellett, a hozzá szervesen kapcsolódó cégnyilvántartás és céginformációs szolgáltatások példáján keresztül fogom bemutatni ezen lehetséges kitörési pontokat.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (továbbiakban: Ctv.) 47. § illetve 48 §. alapján Magyarországon már jelen pillanatban is lehetőség van arra, hogy egy cég a beküldött bejegyzési kérelmében szereplő adatai alapján, automatizált döntéshozatali eljárás keretében kerüljön a cégnyilvántartásban bejegyzésre. A valóság azonban ennél jelentősen árnyaltabb, ugyanis ezen eljárási forma csak az elvek és jogszabályok szintjén létezik. Emiatt pedig az automatizált döntéshozatal révén megvalósuló cégbejegyzések legalább olyan ritkák, mint – némi iróniát szőve a leírtakba – az északi sarkon a napozó terasz.

Ennek elsődleges oka a több évtizedre visszanyúló, hagyományos ügyviteli elveket való szemléletmód és bírósági gyakorlat. Egyes csavarokat, bizonyos alkatrészeket az elmúlt évek során cseréltek ugyan az igazságszolgáltatás komplex gépezetében, azonban igazán mélyreható, átfogó informatikai reformok bevezetésére továbbra sem került sor. Nincs ez másképp a 2008. július 1-jével kötelező jelleggel elektronikussá váló cégeljárás esetében sem. Az alapeljárás ugyan elektronikussá vált, a másodfokú ügyintézés, illetve a kapcsolódó egyéb ügyszakok tekintetében azonban már sokkal döcögősebben tud érvényesülni az elektronikus ügyintézési forma.

Ezen „papír” alapú, „szigetszerű” rendszerekre épülő logikának a lenyomatai az automatikus cégbejegyzés tárgykörében is tetten érhetőek.

A fennálló jogszabály az automatikus döntéshozatal lehetőségét ugyanis – minden jóindulat ellenére is – szinte csak eljárási hibák, mulasztások esetére tartja fenn és minden más esetben gyakorlatilag kizárta, hogy érvényre juthasson. A fentebb említett jogszabályhelyek ugyanis egy cégnek a beadványában szereplő adatokkal cégnyilvántartásba történő automatikus, külön emberi beavatkozás nélküli bejegyzését hibátlan kérelmek esetén is csak azon esetekben teszik lehetővé, amennyiben a kérelem elbírálására meghatározott valamennyi határidő is eredménytelenül telik el. Mindez annak ellenére van így, hogy az automatizált döntéshozatal technikai és informatikai feltételei – kisebb túlzással ugyan – de már most is teljes körűen adottak.

A bejegyzési eljárás során ugyanis a beküldött kérelmet és annak mellékleteit a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet alapján többrétű informatikai és formai ellenőrzésnek vetik alá. Ennek során egy automata többek között ellenőrzi az elektronikus aláírás hitelességét, az adatok sértetlenségét, az időbélyegző dátumát és hitelességét. Ellenőrzésre kerül továbbá a kérelemben szereplő elektronikus nyomtatvány pontos és hiánytalan kitöltése, bizonyos logikai összefüggések (pl.: irányítószám és település) megléte. 2019-től kezdőden pedig a Ctv. és az érintett állami szakrendszeri kapcsolódások már megteremtették annak lehetőségét is, hogy a kérelemben szereplő természetes személyek adatai validálásra kerülhessenek a Belügyminisztérium vonatkozó nyilvántartásaiban szereplő adatokkal. Ezen ellenőrzések így gyakorlatilag kizárják a hibás, más nyilvántartásoktól eltérő adatokkal történő cégbejegyzés lehetőségét.

A valósággal megegyező adatok cégjegyzékbe történő transzformálását segíti elő emellett az is, hogy a kérelemhez csatolt dokumentumok tartalmának ellenőrzéséért, a természetes személyek azonosításáért a jogi képviselő felelősséggel tartozik. Ez lényegében tovább csökkenti annak kockázatát, hogy hamis adatok, tartalmilag értelmezhetetlen dokumentumok kerüljenek be a cégnyilvántartásba.

A fentiek alapján akár azon illuzórikus kép is kirajzolódhat előttünk, mely szerint az elektronikus cégeljárásban az automatizált döntéshozatal lehetőségei mind jogszabályi, mind technológiai oldalon biztosítottak, így egyenes az út az automatikus cégbejegyzés gyakorlati alkalmazásához. A teljes igazság azonban – ahogyan azt már sokszor hallottuk – ennél bonyolultabb. Annak érdekében, hogy az elektronikus cégeljáráson belül az automatizált döntéshozatal ne csak kivételes esetekben alkalmazott eljárás legyen, néhány kapavágást még meg kell tenni a kincs felszínre hozása érdekében. A következőkben ezen javaslatokat fogom külföldi példák segítségével bemutatni.”

Forrás:
Automatizált döntéshozatal az elektronikus cégeljárásban; Ormai László; arsboni; 2022. március 22.
A cikk előző része: eGov Hírlevél
A cikkek az arsboni Digitális Jogalkalmazás rovatában jelentek meg, amelyet az NKE ITKI Digitális Jogalkalmazás Kutatócsoportja szerkeszt. Az eddig megjelent írások itt olvashatóak

Október 1-jén kezdődhet az első papírmentes népszámlálás Magyarországon

„ Október 1-jén kezdődhet az első papírmentes népszámlálás Magyarországon – mondta Vukovich Gabriella, az InfoRádió Aréna című műsorában. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke beszélt az ENSZ Statisztikai Bizottságának elnökeként végzett munkájáról, a GDP-számítás sajátosságairól, a fogyasztói kosár változásáról és a népességnövekedés esélyeiről.

Mit csinál az ENSZ Statisztikai Bizottsága?
Ez a globális statisztika összehangolásnak a csúcsszerve. 193 ország a tagja, a testület ülésein is minden ország képviselője részt vehet, de a globális munkában azért ennél sokkal többen dolgoznak. Az ENSZ Statisztikai Bizottsága létrehozott rengeteg munkacsoportot, amelyek egy-egy speciális statisztikai területtel foglalkoznak, sztenderdeket, módszertani ajánlásokat dolgoznak ki. A munkacsoportokban földrajzilag kiegyensúlyozott a részvétel. A különböző fejlettségű régiók különböző statisztikai rendszereit mind képviselni kell, hogy aztán az elért eredményt a Statisztikai Bizottság megvitathassa. A vita után hozunk döntést arról, milyen lesz a nemzetközileg követendő módszertan.

Ott kezdődik az összehasonlíthatóság, hogy az adatgyűjtés mindenütt nagyjából ugyanolyan pontosságú, hatókörű, részlezettségű meg ütemezésű?
Ezek az ajánlások kiterjednek a statisztikai adatelőállítási folyamat egészére, beleértve az adatforrásokat is. Akármilyen típusú adatforrást is használunk, mindegyik fajtára egységes módszertant kell alkalmazni, az adatgyűjtéstől kezdve az adatmegszerzésen át a különböző feldolgozási módszertanokig. Meg kell lennie az összehasonlítható adatoknak, amit elküldünk az ENSZ-nek.

Vukovich Gabriella nemzetközi feladata
2022. februárjában újabb két esztendőre az ENSZ Statisztikai Bizottságának (UNSC) elnökévé választották Vukovich Gabriellát, a Központi Statisztikai Hivatal elnökét, címzetes egyetemi tanárt. Az évente ülésező bizottság idei, sorrendben 53. ülésszaka előtt bejelentett egyhangú döntés értelmében az elnöki teendőket két évig látja majd el a KSH első embere. A bizottság legmagasabb tisztsége nagy felelősséggel is jár, a megbízatás egyúttal kifejezi azt is, hogy a magyar statisztikát és a KSH színvonalas szakmai munkáját világszerte elismerik.
Az ENSZ 1947-ben létrehozott Statisztikai Bizottsága a nemzetközi statisztikai tevékenység legfőbb döntéshozó szerve, felelős az ENSZ globális statisztikai programjainak koordinációjáért, a nemzetközi összehasonlítást elősegítő szakmai és módszertani harmonizációért, nemzetközi statisztikai sztenderdek megalkotásáért és alkalmazásuk támogatásáért. Emellett különös figyelmet fordít a fejlődő országok statisztikai tevékenységének fejlesztésére, támogatására.

Az országok fejlettsége a statisztikai adatgyűjtésükre, statisztikai rendszereikre is igaz? Tehát a fejlett országok ebben is fejlettek, a közepesen fejlettek kevésbé fejlettek, a fejletlenek meg fejletlenek?
Nem egészen. A fejletlen országok között is vannak nagyon kiváló, robusztus statisztikai rendszerrel rendelkező országok. Nem akarok nyilván megnevezni senkit – mint a Statisztikai Bizottság elnöke nem is tehetném –, de tudjuk, hogy vannak a fejlett országok között is olyan statisztikai rendszerek, amelyek nem annyira fejlettek és a fejlődő országok között is vannak olyanok, amelyek viszont nagyon is elismerésre méltók.

Miért fontos egy országnak, hogy a statisztikai rendszere jó legyen?
Alapvetően a döntések megalapozásához kellenek az adatok.

Hogy tudják, mi mennyi?
Ha a statisztikai adatok megvannak, pláne ha megfelelő összehasonlítható idősorban, akkor azt is lehet látni, hogy az eddigi szakpolitikai döntések mit okoztak. Néha mélyebb ismeretekkel is rendelkezünk, néha kevésbé mély ismeretekkel, mindenesetre azt akkor is lehet látni, hogy milyen irányba haladunk. Egy tény, hogy bármilyen döntés megalapozásához a statisztikai adatok nélkülözhetetlenek. Ez érvényes nemcsak a politikai, a szakpolitikai, hanem a gazdasági döntéseknél is. Az ENSZ hivatalos statisztikára vonatkozó alapelvei azt is rögzítik, hogy mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni az adatokat.

Minden adatot? Tehát amit a Statisztikai Hivatal naplóz, mér és munkaként fölhasznál, ahhoz én még nyersen is hozzáférhetek?
Nyersen sem egy vállalkozásra, sem egy személyre vagy családra vonatkozóan azonosítható adatot nem lehet közzétenni vagy hozzáférhetővé tenni. Erre nagyon szigorú szabályok vannak. Az ENSZ hivatalos statisztikai alapelvei között is szerepel, hogy védeni kell az egyedi és a személyes adatokat, de a feldolgozott, már nem azonosítható információkat közzé kell tenni.

Amikor olyan új célok fogalmazódnak meg, mint a fenntartható fejlődés, akkor a statisztika képes ezeket adatokkal alátámasztani?
Olyannyira, hogy amikor az ENSZ a fenntartható fejlődési célokat 2015-ben meghatározta, akkor azonnal elkezdett a statisztikai bizottság is dolgozni, több nagy munkacsoportot is létrehozott, hogy a méréshez szükséges indikátorokat kidolgozzák.

A második covidos évben vagyunk benne, nyilván óriási mennyiségű egészségügyi jellegű adat érkezik be a világ összes statisztikai hivatalához.
Így van.

Ezek hivatalos adatok, nem lehet kívülről belenyúlni? Szakemberek kórházakban, egészségügyi ellátó intézményekben automatikusan képzik, tehát ha megnézem, akkor ott én a valóságot látom?
A WHO állítja össze a nemzetközileg összehasonlítható egészségügyi adatokat, minden országról begyűjti és közzé teszi. Úgy rakják össze az adatbázisokat, a táblákat, hogy az összehasonlítható legyen, ami nem azt jelenti, hogy feltétlenül minden egyes ország által előállított és az ország által közölt adat egyenszilárdságú.

Ez olyan, mint amikor valaki, mondjuk, kézzel kell hogy beírjon egy adatot és elcsúszik egy, akkor az az összes rossz lesz benne, amíg észre nem veszik?
Így van.

Aztán, ha javítják, akkor jön egy másik sor?
Mindig attól függ, hogy a különböző állami szervezetek mennyire vannak felkészülve az informatikai háttér használatára és mennyire képesek megfelelő minőségben és sebességgel feltölteni az adatokat. Sok összetevője van annak, hogy egy statisztika mitől lesz a végén jó minőségű és összehasonlítható. Ezzel együtt azt hiszem, hogy az alapindikátorok nagy része a fejlett országokban jól összehasonlítható, de nem egyformán kiterjedt. A Covid egyébként ilyen szempontból sokat „segített”, mert hirtelen nagyon megnőtt az egészségügyi adatok iránti igény. A statisztikai hivatal könnyebben fér hozzá rengeteg olyan adminisztratívnak nevezett adatforráshoz, amihez korábban nehezebben fért hozzá.

Ha egy államnak érdeke, hogy döntései megalapozottak legyenek, akkor a saját statisztikai hivatalának a lehető legtöbb adatot automatikusan elérhetővé kellene tenni…
Nem automatikusan, mert mindig van több technológiai részlet, amit tisztázni kell. A statisztikai törvény gyakorlatilag korlátlan hozzáférést biztosít az összes állami adatállományhoz. A gyakorlatban még mindig sajnos vannak olyan jogszabályok, amelyek az ágazati oldalon ezt korlátozzák. De az tény, hogy mi bármit bármikor át tudunk venni most már, és ezzel egyre inkább javul a statisztika minősége.

Az úgynevezett big data forradalommal a statisztikusoknak van dolga? Ez statisztikai feladat?
Részben a mi feladatunk, de, mondjuk, a hivatalos statisztikának nem az az alapvető feladata, hogy fejest ugorjon a sötétbe és ott elkezdjen kutakodni, megpróbáljon valami összefüggést feltárni. Azt viszont megállapítani, hogy mi az, ami az ilyen big data felhasználásban hasznos lehet a statisztikának, azon sokat dolgoztunk már eddig is.

Mennyire kell frissíteni a fogyasztói kosarat? Ami tegnap a kosaramban volt, az nem biztos, hogy ma is a kosaramban lesz.
A kosár egy másik kérdés, nem véletlenszerűen kapirgálunk, hanem a kosárhoz tartozó termékek árát keressük.

A mai kosár nem feltétlenül ugyanaz, mint a tegnapi kosár.
A kosár januárban változik a megelőző év fogyasztási szerkezetéhez igazodva.

Tehát látja a statisztikai hivatal, hogy az előző évben milyen volt a fogyasztás?
Minden évben a fogyasztói kosár aszerint változik, hogy új reprezentánsok kerülnek bele, egyesek pedig kikerülnek.

Köznapi ember akkor tartja jónak a KSH által közölt előző havi inflációt, ha azt tapasztalja, hogy a saját költései is nagyjából ennyivel növekedtek.
Ez így van.

Így szokott lenni?
Nem.

De ugye így érzik az emberek?
Az érzékelt infláció mindig más, mint a tényleges infláció. A Központi Statisztikai Hivatal nagyon objektív alapon mér és egy nagyon régen kidolgozott, kikísérletezett, minden országban egységesen nemzetközi összehasonlításra alkalmas árakat számol. Az embereknek nincs átlagfogyasztásuk. Mindig arra kell gondolni, hogy az érzékelt fogyasztás, az érzékelt infláció több szempontból is torzít. Van egy pszichés hatás is! Az emberek sokkal inkább emlékeznek arra, ha emelkednek az árak, mintha csökkenek, és ez is befolyásolja az érzékelt inflációt.

A sertéshús ára lement, mert olyan volt a helyzet, senki nem mondta, hogy ejnye, lement a sertéshús ára.
Senki nem mondta, hogy az inflációt rosszul méri a KSH, még akkor sem, ha én kisebb árváltozást érzékeltem, mint amit a hivatal mond.

Az egy tapasztalati tény a statisztikusok szerint is, hogy mindig az év eleji átárazásokat kell figyelni, mert annak a dinamikája majd az év teljes terjedelmében ki fog hatni?
Az inflációt minden hónapban kiszámoljuk és aztán az éveset is, tehát tulajdonképpen bármilyen időszakra lehet inflációt számolni. Az éves jelentés nyilván már az év eleji torzítást is kisimítja.

Hogy tudja az ENSZ Statisztikai Bizottsága kezelni az egyes államok nemzeti adatait, a nemzeti számlákat? Azt látja-e?
Látja, hogyne. Az ENSZ Statisztikai Hivatala, a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Unió, az OECD, ezek a gazdasággal foglalkozó nagy nemzetközi szervezetek mind begyűjtik a saját tagországaiktól a nemzeti számlaadatokat.

A népmozgalmi adatok harmonizált rendszerben jönnek legalább az unióban?
A népmozgalmi adatok az unióban és már egy jó ideje, Magyarországon is az anyakönyvhöz kapcsolódnak. A születéseket rögzítik az anyakönyvekben, az anyakönyvi adatok pedig átkerülnek a statisztikai hivatalokba. Ehhez csatlakozik egy statisztikai lap is, amiben aztán a születés, az újszülöttel és a szülőkkel kapcsolatos részletes adatok vannak. Van a halálozással kapcsolatos statisztikai lap is, illetve ott még kapcsolódnak a halottvizsgálati bizonyítványnak az adatai is, mert a halálokokat is a statisztikai hivatal dolgozza fel.

Egy az információ és a kommunikáció statisztikája, ami a bizottság programjában szerepel, ez mit jelent?
A szolgáltatókat jelenti, akik az információs, kommunikációs szolgáltatásokat nyújtják, a 3G, a 4G és az 5G. Hogy hány eszközt használnak az országban, a háztartásokban, a vállalkozásoknál, a közintézményekben, de ugyanakkor azt is mérik, hogy mennyire fejlett készségekkel rendelkeznek az emberek, akik használják.

Csak egy statisztikai hivatal tudja azt, hogy az én fiókomban már négy darab nem használt mobiltelefon van, mert látta, hogy én ötöt vettem eddig egész életemben?
Nem, van egy olyan adatforrásunk, amely a forgalmat, tehát az eladott mennyiséget nézi, de az előfizetésekről is van információnk, tehát tulajdonképpen az előfizetések számát mérjük igazán.

És ilyen adatokból lehet arra következtetni, hogy a mobilkommunikáció egy adott országban mennyire erős?
Nem. Mérjük az adatforgalomat, mérjük a feltöltést, és a letöltést is, a szolgáltatóktól kapjuk ezeket az adatokat.

És ebből lehet arra következtetni, hogy egy adott terület mobilkommunikációja milyen minőségű?
Igen, és jó néhány ország van már, ahol olyan adatokat is át tudnak venni a szolgáltatóktól, amelyek a cellainformációkból származnak. Ha van egy mobiltelefonom és én elmegyek az ország egyik végéből a másikba, és ott a különböző mobilcellák adják át egymásnak az én helyemet, akkor azt is lehet mérni, hogy milyen a mozgás.

De nem személyre visszavezethetően, hanem csak a jellegét?
Így van, meg hogy hány ember mozog, azt lehet mérni. És akkor ebből lehet például olyanokat számolni, mint a turizmus. Ha egy tengerpart irányába elindul több ember, akkor azt lehet mérni, hogy körülbelül mennyien vannak ott. Lehet mérni a nappali népességet, éjszakai népességet, a különböző ingázásokat, ezzel nagyon jól lehet modellezni, hogy milyen az emberek mozgása az országon belül, és ebből nagyon izgalmas információkat lehet megtudni akár gazdasági, akár szakpolitikai döntésekhez.

Mikorra tűzi ki a bizottsági üléseket, amikor online vannak? A saját órájához igazítja?
Igen, ez a világ olyan, hogy 0-tól 24 óráig tartanak az időzónák, úgyhogy valakivel mindig ki van szúrva. Az ENSZ Statisztikai Bizottsága és egyébként a többi ENSZ-es nagy kormányközi bizottság is New York-i idő szerint számítja az üléseket. New York-i idő szerint reggel 10-től 1-ig és délután 3-tól 6-ig vannak az ülések.

A napirendet összeállította már?
A napirendet már el is fogadtuk egy ilyen speciálisan virtuális ülésekhez igazodó eljárásrend szerint.

Ezek ilyen megbeszélés jellegűek, feladatszabó értekezlet jellegűek? Szakmai vita jellegűek? Hogy néz ki egy ilyen ülés?
Van benne sokféle. Az egyik az a fajta előterjesztés, amikor beszámol egy munkacsoport a tevékenységéről, meddig jutott, mire jutott. Van, hogy egy közbenső ismertetést tartanak, de azért rendszerint inkább végső beszámolókat kapunk, aminek már egy ajánlás is a tartalma és azt kérik a bizottságtól, hogy fogadja el. Vita mindig van, hozzászólások mindig vannak, persze egy csomó támogató hozzászólás is, de vannak azért jobbító megjegyzések is, és akkor ennek alapján véglegesítjük a döntést.

Amikor egy statisztikai bizottsági döntést meghoznak, akkor az a részes államok statisztikai hatóságaira irányadó? Mert ezekben az államokban nyilván törvények szabályozzák a statisztikai tevékenységet.
Ez így van. Viszont azáltal, hogy minden statisztikai hivatal részt vesz ezekben a vitákban, ő tudja, hogy mi az, amit tud és nem tud teljesíteni. Itt nem szavazatarányokról van szó, hanem konszenzussal hozott döntésekről. A döntések nem úgy kötelezőek, mint, mondjuk, egy európai uniós jogszabály, hanem ajánlás jellegűek. A Statisztikai Bizottság döntéseit fel kell még terjeszteni az ENSZ gazdasági és szociális tanácsához, ez a felsőbb szerve a legtöbb bizottságnak az ENSZ-ben, és ők hoznak végső döntést.

Amikor egy ország teljesítményéről szoktak beszélni, akkor a nemzeti összterméket, a GDP-t szokták mondani, de vannak más számok is. Mi az, amit a GDP megmutat és mi az, amit nem mutat meg?
A GDP az ország területén folyó gazdasági tevékenységeket, a termékek és szolgáltatások összességét méri, ilyen módon az ország gazdasági teljesítményét mutatja. Az az igazság, hogy a GDP a legjobb mutató arra, ami a célja, tehát, hogy az ország gazdasági teljesítményét mérje. Azt nem méri persze, de nem is célja, hogy, mondjuk, milyen környezeti ártalmak árán született meg az a gazdasági teljesítmény, viszont pont azért, mert ezt önmagában a GDP nem méri, ezért kialakított az ENSZ Statisztikai Bizottsága egy olyan módszertant, ami kifejezetten a környezeti számlák rendszere, ami azt méri, hogy a környezet mennyire károsul vagy mennyire javul egy adott gazdasági tevékenység során, és ezt csatornázza össze aztán környezeti számlákká, és ily módon lehet azt is mérni, hogy ez most javított a környezet állapotán vagy rontott, vagy mennyit javított és mennyit rontott.

Olyan specialitásokat a GDP például tud mérni, amikor egy országnak nagyon sok külföldön dolgozó vendégmunkása van, és ők hazaküldik a keresményük egy jelentős részét, akkor az a nemzeti össztermék?
Az nem nemzeti termék, hanem külföldről érkező jövedelem. Ilyen értelemben mérjük, erre is vannak számok.

Mihez kell hasonlítani egy adott GDP-t? Például amikor láttuk, hogy 2020-ban 5 százalék körüli visszaesés volt, most meg több mint 7 százalék a növekedés, akkor most mi a valós GDP-növekményünk?
Negyedéves GDP-t is számolunk, éves GDP-t is számolunk, mindig mérjük az előző negyedévhez vagy évhez képest. A Covid első évében csökkent a GDP, méghozzá 4,7 százalékkal. Azt is tudjuk, hogy a második évben, tehát 2021-ben 2020-hoz képest növekedett 7,1 százalékkal, de azt is tudjuk, hogy összességében 2,1 százalékkal magasabb volt 2021-ben, mint ’19-ben, tehát a Covid előtti évben.

Ha az a kérdés, hogy a békeévhez képest meddig mentünk előre, akkor ez a 2 százalék körüli növekedés volt?
Igen, hozzátéve, hogy most hasonlítottuk időben saját magunkat saját magunkhoz, de hasonlíthatjuk az Európai Unióhoz is, az Európai Unió átlagához. Akkor azt látjuk, hogy az Európai Unió átlagában nagyobb volt 2020-ban a visszaesés, mint Magyarországon és 2021-ben a növekedés kisebb volt, mint Magyarországon. Vagyis Magyarország gazdasága 2020-ban is jobban teljesített azáltal, hogy kisebbet esett vissza, mint az unió átlaga és 2021-ben pedig lényegesen nagyobbat nőtt, mint az unió átlaga.

A népességnövekedés hogyan alakult nálunk? Mert a 2,1, ami azt jelentené, hogy növekszik, szaporodik a magyar, attól még mindig messze vagyunk, de már nem annyira messze, mint, mondjuk, 2009 környékén.
A népességnövekedés több tényezős. A termékenység alapja, hogy hány gyerek születik, a másik fontos tényezője, hogy hány ember hal meg, a harmadik fontos tényezője, hogy hányan vándorolnak ki, a negyedik meg hogy hányan vándorolnak be. A termékenységre azt szoktuk mondani, hogy a 2,1 biztosítja a fenntarthatóságot vagy a születések számának a fenntarthatóságát, de igazság szerint a 2,1-es termékenység a generációk reprodukcióját biztosítja, tehát hogy az adott szülőpár reprodukálta önmagát.

Természetesen a valóságban nincs olyan, hogy átlagosan kicsit több mint 2,1, mert az három kell hogy legyen minimum.
Persze, mondjuk így, hogy 100 szülőpárnak 210 gyereke. De a halálozás nagyban befolyásolja a népességszám alakulását. Magyarországon a népesség 1980-ban volt a legmagasabb, 10 millió 710 ezren voltunk akkor, és most vagyunk 9 millió 690 ezren. Tehát több mint egymillióval vagyunk kevesebbe, mint 1980-ban. A csökkenés a természetes folyamatokból adódik, a halálozások száma meghaladja a születésekét, és tulajdonképpen szinte akármelyik időszakot nézzük, a nemzetközi vándorlási egyenleg mérsékelte ezt a természetes csökkenést. Összességében kicsit több volt mindig a bevándorlás, mint a kivándorlás, úgyhogy ez mérsékelte. Most az utóbbi két évben aztán különösen, hiszen még a külföldön dolgozók közül is elég sokan jöttek haza, hiszen vagy itthon akartak védett környezetben maradni, vagy elvesztették a munkájukat külföldön, vagy jobbak lettek a körülmények, és inkább hazajöttek. Ez a folyamat folytatódik, ez egy kicsit mérsékli a népességcsökkenést.

Arra a statisztika tud választ adni, hogy saját erőből képesek lehetünk-e a jelenlegi állapotunkban mi, magyarok megfordítani a fogyást?
Demográfusként nagyon nehéz választ adni arra, hogy mit lehet és mit nem lehet, mert kiszámíthatatlan. A számítás azt tudja megmondani, hogy megszületett mostanáig ennyi gyerek, körülbelül milyen továbbélési valószínűségek, hány éves korukig fognak élni és akkor körülbelül hányan leszünk. Azt mindig lehetett látni, hogy ahol az emberek több gyereket szeretnének, mint amennyit valamilyen okból aztán később vállalnak vagy vállalni tudnak, ott a népesedéspolitikának nagy tere van, mert el tudja gördíteni azokat az akadályokat, amelyek a kívánt gyerekszám megvalósításának útjában állnak, és ez Magyarországon is így van. És azért azt látjuk, hogy 2012 óta 1,23-ról 1,59-re nőtt a termékenység, ami egy óriási növekedés egy viszonylag rövid idő alatt, nagyon ritka, hogy ilyen növekedés legyen a termékenységben, és ez kifejezetten a népesedés- vagy családpolitikának köszönhető, mert olyan lehetőségeket biztosít a családoknak, amelyek közelebb hozzák azt, hogy meg tudják valósítani a családterveiket, a kívánt gyerekek meg tudjanak születni.

Demográfusként úgy látja, hogy ebben még van tartalék? Automatikus az összefüggés, ha még több akadályt gördítenek el előlünk, akkor abból az jön, hogy még több gyerek fog megszületni?
A családalapítással, a családalakítással kapcsolatos döntések mindig soktényezősök, de ha ezek a részben anyagi akadályok egy része elhárul, akkor az bizony a továbbiakban is tud segíteni.

Ez azt jelenti, hogy ezt mindig fejleszteni kell vagy fenntartani kell?
Mindig rá kell tenni valamit és mindig figyelni kell, hogy milyen akadályok vannak és milyen akadályokat hogyan lehet elhárítani. Annak idején mondtuk kicsit tréfásan, ha egy gyerekkocsit nem lehet a járdáról letolni, mert annyira ócska a járda meg olyan magas a járdaszegély, akkor az biztos, hogy nem a gyerekek megszületését akadályozza, de egy negatív körülmény a gyermekneveléssel kapcsolatban. Ez egy apróság persze és nem ezen fog múlni sosem, de vannak társadalmi akadályok, vannak anyagi akadályok, vannak fizikai akadályok, tehát ezeket mind el kell tudni hárítani. Az akadályok ellenére is születnek gyerekek, tehát nem arról van szó, hogy ezek mindenben akadályoznak és mindenkit akadályoznak, de minél kedvezőbb a környezet, minél kedvezőbbek a körülmények, annál nagyobb eséllyel születik több gyerek annak ellenére, hogy közben a szülőképes korú nőknek a létszáma csökken.

A népszámlálást ebben az évben már meg tudják tartani?
Nagyon remélem.

Tavaly elmaradt a Covid miatt.
Így van.

Online nem lehetett volna?
Teljesen online népszámlálást nem lehet tartani, de az egyik cél az, hogy amennyire lehet, online legyen. Teljesen papírmentes lesz a népszámlálás. A népszámlálás kezdődik október 1-jén, és az első 16 nap az online kitöltés időszaka lesz. Minden postaládába bedobunk egy levelet, amiben tájékoztatjuk a lakosságot, hogy népszámlálás van, mi a teendő, és a levélben lesz egy olyan azonosító is, amivel be tudnak lépni a népszámlálás online felületére, és ott ki tudják tölteni a kérdőívet mindenkiről, aki a háztartásba tartozik, meg a lakásról is, mert ez nép- és lakásszámlálás. Amikor eltelt ez a 16 nap, akkor azokra a címekre, ahonnan nem érkezett be online kérdőív, kimennek az összeírók. 30 ezer ember fog a terepen mozogni, és hat héten keresztül ők fogják személyes interjú keretében kitölteni a kérdőívet, de nem papíron, hanem tableten. Védjük az erdőket, az ökológiai lábnyomot is csökkentjük.

Mindenkinek lesz mobilinternete, mert nem mindenütt van azért a házban wifi?
Lesz mobilinternete, és a tableten rögzített adatok nem maradnak a tableten, azonnal bekerülnek a KSH adatbázisába, és ott is nyilván védett körülmények között, az adatbázisból aztán megcsináljuk a különböző statisztikai lépéseket.

A népszámláláson való részvétel törvény által kötelező mindenkinek?
A törvény kötelezővé teszi, így van.

Mennyi időt vesz igénybe a kitöltés online?
Körülbelül félórát. Persze ez nyilván attól is függ, ha nagyon nagy a család, akkor többet, mert minden személyről ki kell tölteni egy kérdőívet.

Tudja a rendszer, ha ki kell mennem vacsoráztatni, akkor megállítom, és azt addig elmenti, és utána folytatom?
Így van, van rá lehetőség, hogy elmentsem és folytassam. Egy nagyon felhasználóbarát rendszert alakítottunk ki. Már ismerjük, mert tavaly májusban akartuk a népszámlálást megtartani, tehát tulajdonképpen a rendszert már jól ismerjük.

Segít a rendszer, ha valamit nem jól csinálok, akkor észre fogja venni?
Abszolút segít a rendszer, és lesz természetesen személyes segítség is, lesz egy zöld szám, ott a kollégák fognak segíteni abban, ha valaki elakad.

Első előzetes adatok mikor jönnek ki?
Tavasszal, hiszen ősszel van a népszámlálás. November végén még van egy pótösszeírási időszak, ha valaki addig sehogy sem tudott adatot adni, akkor még bemehet az önkormányzatához és kitöltheti a kérdőívet, ezért lesznek tavasszal az első adatok. Amiatt, hogy nincsen papír, nem kell rögzíteni, nem kell rögzítést ellenőrizni., Akármilyen magas technikával is csináltuk korábban, karakterfelismerő rendszerekkel, akkor is ellenőrizni kellett. De minden ilyen adatgyűjtésnél az adatokat alaposan ellenőrizni kell, ami azt jelenti, hogy nem egész fél év alatt lesznek meg az első eredmények, ami az előző népszámláláshoz képest egy egyéves gyorsítást jelent, mert akkor másfél év után voltak meg az eredmények”

Forrás:
Vukovich Gabriella: az érzékelt infláció mindig más, mint a tényleges; Exterde Tibor; Infostart / InfoRádió; 2022. március 1.
InfoRádió – Aréna – Vukovich Gabriella – 2022.02.25.; InfoRádió – Infostart; YouTube; 2022.02.25.

Informatika, távközlés, technika

Ártalmas lehet a weboldal-tanúsítványok tervezett uniós szabályozása

„A szervezet egy új koncepciót akar megvalósítani, amely hátrányosan érintené a webes biztonságot.

Az Európai Bizottság tervei alapján előírnák a böngészőknek a „minősített” webes tanúsítványok előnyben részesítését – akár alacsonyabb szintű biztonsági szabványok bevonásával is. A Qualified Web Authentication Certificates (QWAC) nevű koncepció ellen a kriptográfia és az IT-biztonság területének neves képviselői tiltakoztak nyílt levélben. Az akciót a Mozilla szervezte meg. A szakemberek álláspontja alapján a weboldal-tanúsítványok szabályozása drámai mértékben gyengítené a webes biztonságot.

Az alkalmazott tanúsítványok általában tartalmazzák az adott honlaphoz tartozó doménneveket, a cégneveket és más információkat, például az üzemeltető címét. A QWAC felélesztene egy korábbi elvetett koncepciót és a böngészőfejlesztőket köteleznék arra, hogy a szoftvereik támogassák a különleges és drága EV-tanúsítványok alkalmazását. Problémát jelentene, hogy a QWAC-tanúsítványokat olyan helyek adnák ki, amelyeknek nem kellene a böngészőkben lefektetett biztonsági szabványokhoz tartaniuk magukat.

A tanúsítványokat az úgynevezett Trust Service Providerek adnák ki, amelyeket az európai uniós tagországok jelölnének ki és a böngészőfejlesztők kötelesek lennének minden ilyen szolgáltatót elfogadni. Az egyáltalán nem segíti elő az ügyben a párbeszédet és a felek megállapodását, hogy az Európai Távközlési Szabvány Intézet (ETSI) eddig minden felmerült kritikát és aggályt figyelmen kívül hagyott. ”

Forrás:
EU – árthat a weboldal-tanúsítványok tervezett szabályozása; SG.hu; 2022. március 4.

Társadalom, gazdaság, művelődés

A platform egy „invazív faj” – az internetes platformokról

„A platformok invazív módon férkőznek be a digitális világba, ha megjelennek kiszorítanak minden mást, ami nem mindig pozitív – mondta Ződi Zsolt az NKE Eötvös József Kutatóközpont Információs Társadalom Kutatóintézet tudományos főmunkatársa a Ludovika Szabadegyetem legutóbbi előadásán. Ezeknek a szolgáltatóknak hatalmas pénzügyi erejük van, előfordul köztük olyan, amelynek nagyobb a vagyona, mint a teljes magyar GDP.

Az internetes platformok igazi gordiuszi csomók a jogászok számára – utalt szabályozásuk nehézségeire rögtön előadása elején Ződi Zsolt. Mint elmondta: maga a kifejezés már a 17. században megjelent az angol nyelvben, a magyarban pedig a 19. században és eredetileg fizikai kiemelkedést, színpadot jelentett. A szoftveriparban a platform olyan szoftver, amire más szoftver írható, ilyen például egy operációs rendszer is. Ződi Zsolt a platform kifejezés etimológiája kapcsán beszélt arról is, hogy a Google 2006 óta nevezi platformnak a Youtube-ot, amelyet az „önkifejezés pódiuma” elnevezéssel is illetnek. A platform 2018-ban lett jogi fogalom, egy évre rá pedig az Európai Unió digitális piacon lévő szerzői jogokról szóló DSM irányelv tervezetének egyik kulcsfogalma, a tárhelyszolgáltatók egyik válfaja. Ugyanakkor a platform több mint egy weboldal, inkább egy sajátos, új és hatékony koordinációs mechanizmus, amely erőforrások és emberek koordinációját képes elvégezni előre beprogramozott algoritmusok segítségével. Ráadásul képes kiváltani egy másik koordinációs mechanizmust, a piacot, hiszen például az Amazon egy szimulált piac, amelyet algoritmus vezérel és képes belenyúlni a termékek rangsorába – fejtette ki Ződi Zsolt, aki szerint a platform jellegzetessége, hogy kellő mennyiségű felhasználót (user) kell felmutatnia, ami aztán önerősítő spirálként segíti növekedését. Másik jellegzetességük, hogy nehezen besorolhatók típusokba, hiszen egy platform egyszerre több funkciót is elláthat, ám általában közösségi média platformokat, keresőmotorokat, tartalommegosztó platformokat, piactér és fizetési platformokat, esetleg kommunikációs, üzenetküldő platformokat különít el a szakirodalom. Ezek a szolgáltatók mindenkinél jobban ismerik ügyfeleiket, mert rengeteg adatot gyűjtenek róluk, csak a Facebook például 29 ezer adatpontot gyűjt egyetlen ügyfeléről, teszi ezt mesterséges intelligencia (MI) segítségével – hívta fel a figyelmet az Információs társadalom Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. A platformok általában háromféle módon keresnek pénzt: célzott hirdetésekből, tranzakciós alapon egyfajta jutalékos rendszerből és előfizetéses üzleti modell alapján (pl. Netflix).

Az előadáson szó volt a platformok jogi szabályozásának problémáiról is. Mint kiderült: a platformok a jelenlegi szabályok alapján közvetítő szolgáltatók, azaz semmilyen felelősségük nincs abban, hogy mi történik rajtuk. Magánúton szabályozzák a szólásszabadságot, ami ezen alapjog szempontjából problémás lehet. Beszédes adat például, hogy a Facebook hétmillió hazai felhasználójának tíz százaléka már találkozott valamilyen korlátozással a platform részéről, magyarán itthon is tömegek szembesültek már azzal, hogy a platform felfüggesztette fiókjukat. A platformok működése alkotmányjogi problémákat is felvethet. Ződi Zsolt elmondta: ezek a szolgáltatók teljesen átalakították a nyilvánosság szerkezetét. A „cheap speech” kifejezéssel írja le a szakirodalom, hogy bárki kiléphet a nyilvánosság elé, szabadon elmondhatja véleményét, azaz a hagyományos kapuőrök – pl. a szerkesztők, szerkesztőségek elvesztették kontrolláló szerepüket. Mindez a kaszkádhatáson keresztül – amikor az információ nagyon gyorsan végigszáguld az online téren – tömeghisztériák, álhírek, erőszakba torkolló gyűlöletbeszéd terjedéséhez vezethet. Az előadó számos jogi problémát említett még, de beszélt a szabályozás lehetséges útjairól is. Ezek egyike a hagyományos iparági szabályok kiterjesztési lehetősége a platformokra, de akár átfogó, új szabályozások kidolgozása is köztük a legvadabb ötletekkel. Jelenleg az Európai Unió hat különféle irányelv megalkotását végzi egyebek mellett azért, hogy szabályozza az MI alapú algoritmusokat és védje a hagyományos vállalkozásokat – hangzott el a Ludovika Szabadegyetemen, amelynek teljes előadása az alábbi videóban megtekinthető.

A Ludovika Szabadegyetem következő előadása március 8-án, 18 órakor kezdődik az Oktatási Központ II. előadójában. Kovács László dandártábornok, egyetemi tanár, a Magyar Honvédség Parancsnokságának kibervédelmi szemlélője a kiberbiztonság, kiberhadviselés témakörében tart előadást. ”

Forrás:
A platform egy „invazív faj”; Tasi Tibor; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2022. március 2.

A MÁV-START automatáiból már BKK bérletek és időszakos jegyek is kaphatók

„Már a MÁV-START automatáiból is megvásárolhatók a havi Budapest-bérletek, a 24 és a 72 órás, valamint a heti Budapest jegyek.

A MÁV-Volán-csoport jegyértékesítési rendszere a magyarországi közösségi közlekedés legtöbb értékesítési csatornával bíró, legszélesebb kínálatot nyújtó jegyértékesítési felülete. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően egyre több platformon és funkcióval áll az utasok rendelkezésére. A vonatos és buszos ajánlatokat is tartalmazó MÁV app és az ELVIRA 2020 decembere óta átjárhatók, megtörtént a korábbi, esetenként duplikált felhasználói fiókok összevonása, egyetlen regisztráció mindkét felülethez alkalmas. Ezen közös regisztrációk száma már átlépte a jelentős, 1 milliós mérföldkövet. 2021-ben megkezdődött a rendszer kiterjesztése a Volánbuszra is, így az utasok egységes felületen, egyszerűbben tudják megváltani menetjegyeiket és bérleteiket – legyen szó akár buszos, akár vasúti közlekedésről.

A budapesti díjtermékek értékesítése nagy előrelépés a fővárosba vonattal érkező utasok kiszolgálása szempontjából. Várhatóan 2022 nyarára az összes budapesti, valamint elővárosi állomáson és megállóhelyen – a folyamatos telepítésnek köszönhetően – 375 új automata fogja biztosítani az utasok gyors, kényelmes jegyvásárlását. A MÁV-START 135 készüléket már ki is helyezett a székesfehérvári, az esztergomi, a szobi és a veresegyházi vonalon és több megyeszékhelyen is. Az elővárosi utasok ezeknek a fejlesztéseknek köszönhetően bárhol egyszerre meg tudják venni a vasúti, a Volánbusz, a HÉV és mostantól már a budapesti bérletüket is. A fejlesztésnek köszönhetően, olyan megállóhelyeken is lehetőség lesz a BKK jegyek és bérletek megvásárlására, ahol korábban nem volt személypénztár, így ezen jegytípusok sem voltak megvásárolhatóak.

2021. június 30. óta minden automatán a MÁV-START által használt jegyértékesítési rendszer fut, amit a MÁV Szolgáltató Központ által fejlesztett rendszer jegykiadó automata IT háttere, szerverei és szakértői szolgálnak ki. A MÁV-START automatákból értékesített jegyek száma folyamatos növekedési tendenciát mutat, ami az újonnan üzembe helyezett berendezések számának növekedésével várhatóan felgyorsul. Tavaly már a jegyek közel 12 százalékát vették az utasok jegykiadó automatákból.”

Forrás:
A MÁV-START automatáiból már BKK bérletek és időszakos jegyek is kaphatók ; MÁV-START Zrt.; 2022. március 4.

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

<b>Köd és fénysugár. Kiberakciók és geopolitika az ukrajnai háborúban
1940. november 14-én este, a hitleri Németország 3. Légi hadseregének 515 nehézbombázója a magasba emelkedett. A gépek a Londontól észak-nyugatra elterülő Coventry városa felé vették az irányt. Lényegében ellenállás nélkül közelítették meg a mit sem sejtő települést, és pusztító bombazáport zúdítottak a páratlan műemlékekkel is rendelkező, fontos ipari központra. A terv, ma már tudjuk, nem az ipari övezetek elérése volt: a 33000 gyújtóbombával a sűrűn lakott polgári negyedeket vették célba. A város történelmi negyedei romba dőltek, a halálos áldozatok száma százakra rúgott. A II. világháború elején, az Anglia elleni német légi háború nyitó időszakában történt az eset, amely forduló pontot jelentett a légi hadviselés akkor még újnak számító gyakorlatában.

A megelőző, 1914 és 1918 között zajló nagy háború időszakában életre hívott repülőcsapatok sokáig csak a megfigyelő, felderítő szerepet mondhatták magukénak. A két világháború közötti időszakban aztán, párhuzamosan a repülőtechnika gyors fejlődésével a világ katonai teoretikusai, kezdetben persze csak elméleti alapvetésekben, kutatni, vitatni kezdték a születőben levő új fegyvernem lehetséges alkalmazásait. Talán meglepő, de egy itáliai tábornok, Giulio Douhet képzeletében fogant meg először a gondolat, hogy a repülő szerkezetek, erős robbanóanyagokat szállítva, az arcvonalak fölötti egyszerű csetepatéknál sokkal drámaibb módon is befolyásolhatnák a hadviselés menetét. Az olasz generális, az Égbolt meghódítása című meghatározó könyvében a stratégiai bombatámadások elméletét fektette le. Azt vallotta: az új hadszíntér, a levegőég, eme új fegyverei, a repülőgépek egymagukban képesek lehetnek eldönteni a jövőben a háborúk kimenetelét. Nem azt állította, hogy az új fegyverek, a távolból felemelkedve és megközelítve a célt, képesek teljesen romba dönteni annak infrastruktúráját. Douhet a tömeg bombázások morális eszközként való alkalmazásában hitt: azt állította, hogy a polgári célpontok, mai szavunkkal, a kritikus infrastruktúrák elleni tömeges támadások képesek lehetnek arra, hogy megtörjék az ellenség harci kedvét, lelki erejét. Az olasz katonai gondolkodó a totális háború elvét rajzolta fel, ahol mindenki, az egész társadalom harcoló fél, egyben ellenség.

Az új gépezetek, és a majdani harcaiknak teret adó „levegőég” persze még újdonságnak számított. Valahogy úgy, mint napjainkban a kibertér és benne a különféle támadó szoftverek, a sokat emlegetett kiberfegyverek. Nem voltak még a gyakorlat által kitaposott ösvények, és az elméleti vitákban különböző elképzelések csaptak össze arról, hogyan lenne a legcélszerűbben felhasználni ezeket a modern innovációkat. A kiforratlan alkalmazás, a koncepciók sokfélesége jellemezte az 1939-ben kirobbant második nagy világégés első időszakát. A technológiai kételyek mellett elsősorban morális szempontok korlátozták az új lehetőségek ilyen példátlan pusztítást hozó alkalmazását, amit Douhet tábornok javasolt elméletében. A kezdetben szintén a kizárólag katonai jellegű, pontcélok bombázására koncentráló brit légügyi vezetők, az első háborús hónapok szorongatottságában a polgári célpontok, német városok tömeges pusztítását vetették fel, ám a példátlan lépés sokakat elriasztott ettől a fordulattól. A háború utáni időkben merült fel az elmélet: valójában a brit vezetés különböző hírszerzési forrásokból előre értesült a Coventry elleni közelgő német támadásról, mégsem hozott intézkedéseket a polgári lakosság megóvására. A feltételezés az: egy ilyen tömeges katasztrófával akarták megalapozni a közvéleményben az általuk tervezett stratégia-váltást. A történészi vita máig sem zárult le, egy dolog azonban biztos: Coventry drámája fordulópontot hozott a brit bombázóparancsnokság háborús stratégiájában. Attól a sötét naptól kezdve egyre nagyobb kötelékekben indultak útnak éjjelente brit repülőgépek, hogy német városok fölött szórják le halálos terhüket, nem kímélve immár a civileket. Három és fél évvel később, Németország települései romhalmazzá váltak.

Ez az egyik, bizonyára a pesszimistább gondolat, ami az elmúlt napok Ukrajnában kibontakozó véres háborúja kapcsában a kibertérben zajló akciók és hadműveletekhez kapcsolódva az eszébe ötlik az embernek. Pontosabban: az egyelőre szinte még nem, vagy csak alig zajló akciók és hadműveletek kapcsán. A szakemberek egy része lényegében az orosz invázió megkezdődése óta azt kérdezgeti: hol marad a mindent elsöprő – és a tankoszlopokat, repülőgépeket megelőző – digitális csapás? A mindent eldöntő, új hadialkalmazás, azaz a „kiberháború”? A kiberbiztonsági szakma, a katonai vezetések és a politikusok évek óta mondják, hogy a geopolitikai szembenállás legújabb terepe, a kibertér uralására koncentráló Oroszország pusztító csapással avatja majd fel a 21. század új, kiberharcmodorát, amint összeütközésbe kerül a Nyugattal. A feltételezés természetesen nem volt alaptalan, hiszen az elmúlt években, de inkább évtizedben jó néhány olyan incidensre került sor a kibervilágban, amelyeket az orosz állam intézményeihez kapcsol a biztonsági szakma. Az Ukrajnával kirobbant véres és elhúzódó konfliktus, 2014 óta pedig a szomszédos ország az orosz állami hackerszervezetek egyfajta kísérleti terepévé, laboratóriumává vált. Az eddigi időszak egyik legveszélyesebb, és globális szinten is roppant károkat okozó kibertámadása, és a középpontjában álló hírhedt NotPetya kiberkértevő is az ukrajnai polgári infrastruktúrák elleni orosz hackertámadással indult útjára 2017-ben. Szakmai körökben tehát meglehetősen erősen elterjedt az a feltételezés, hogy egy eljövendő fegyveres összetűzésnek is fontos kísérője (előkészítője, de talán eldöntője is) lesz a számítógépes infrastruktúra, internetes hálózatok, elektronikus igazgatási és kereskedelmi rendszerek elleni koncentrált támadás. Azóta, hogy két amerikai tudós, a híres RAND kutatói közreadták mérföldkőnek számító tanulmányukat, a hadviselés gyökeres átalakulását hirdető digitális stratégiai evangelisták száma egyre növekedett a világban. John Arquilla és David Ronfeld 1993-ban publikált könyve már a címével meghatározta a közgondolkodást: „Cyberwar is coming”, „A kiberháború eljövetele” hirdette a gyorsan népszerűvé vált munka, ami mély nyomokat hagyott a 21. század stratégiai (és informatikai) szakmájának gondolkodásmódján.

A „kibertér Douhet-jeivel” szemben azonban mindig is jelen volt és hallatta szavát egy másik szakmai elképzelés. A kibertérben folyó katonai műveletek lehetséges szerepének túlértékelése ellen felszólaló brit képviselő, a honvédelmi bizottságot vezető Tobias Ellwood velősen így fogalmazta meg ezt a „kiberszkeptikus” álláspontot: „kiberfegyverekkel senki nem foglalhat el egy országot. Tankkal viszont igen.” A kibertér háborús lehetőségeinek korlátozott voltát aztán remekbe szabott tanulmányában járta körbe Tomas Rid (akkoriban a neves brit King’s College, ma pedig az amerikai Johns Hopkins Egyetem tudósa) a digitális hadviselés egyik legjobb szakértője. Munkájának a címe (amely egy évvel később koncepcionálisan még jobban kiérlelve, könyv formájában is megjelent) világosan tükrözi álláspontját: „Cyberwar Will Not Take Place”. A korabeli „kibertranszormációs” hangulatot erősen lehűtő dolgozat meggyőző érveléssel állítja: nem, „A kiberháború nem fog beköszönteni”! Elemzését a háború klasszikus értelmezésétől indítva Rid leszögezi: a kiberműveletek nem képesek olyan értelemben kárt okozni, embert ölni, mint a hagyományos fegyverek. A kibertér akcióinak természetesen van hatása (és ennek megfelelően jelentősége, értelme is): diszruptív, zaklató, „nyírbáló” jellege tagadhatatlan, ám ez messze nem azonos a klasszikus értelemben vett „háború” eszközeinek és eljárásainak pusztító jellegével. A koncepció újragondolói közül külön is érdemes kiemelni két kutató munkásságát: Lennart Maschmeyer és Nadia Kostyuk ugyanis, egy közelmúltban publikált írásukban, éppen az elmúlt évtized Ukrajna elleni orosz kiberműveleteit vették vizsgálat alá. Megállapításuk talán meghökkentő, de úgy hangzik: miközben az orosz állami (katonai) hírszerző és offfenzív hacker csoportok egyfajta „játszóterévé” változott a szomszédos ország, és komoly támadások érték az ukrán társadalmi infrastruktúra megannyi elemét (az elektronikus közigazgatástól a bankrendszeren át az energia hálózatokig), a közel 7 éven át folyó orosz „kiberháború” valójában kudarcnak nevezhető. Mint fogalmaznak: a csaknem egy évtizeden át, jelentős erőforrások és kapacitások bevetésével zajló (és egyes esetekben globális „kiloccsanást”, nem kívánt mellékhatást okozó) akciók sem voltak képesek jelentős változásokat előidézni, kikényszeríteni az ukrán kormányzatok politikájában. Már pedig a „háború” kőbe vésett, klasszikus definíciója szerint olyan tevékenység, amellyel valaki rá tudja kényszeríteni az akaratát egy másikra. A két kutató érdekes koncepcióját jó néhány kiemelkedő szaktekintély is osztja. Az Ukrajna ellen meginduló orosz invázióhoz kapcsolódva hiába várt nagy „kiberháborús offenzíva” megszólaltatta például Ciarán Martin professzort, a nagyhírű oxfordi Blavatnik School politológia tanárát. Véleményét azért is érdemes megfontolni, mert felsőoktatási pályája előtt ő volt a világ egyik legjobb (ha nem a legjobb) offenzív kiberszervezetét irányító „cég”, a brit kormányzati jelfelderítő és kriptológiai központ, a GCHQ egyik meghatározó vezetője. Az ő vezényletével állt fel és kezdte meg működését a brit Nemzeti Kiberbiztonsági Központ. Fogalmazhatunk úgy: Martin bizonyosan ott van Európa (de talán a világ) három legtapasztaltabb kiberbiztonsági, kiberhadviselési szakembere között. A professzor pedig határozottan állítja (éppen az orosz katonai műveletekkel együtt várt kibertámadások elmaradása kapcsán), hogy célszerű volna alaposan átigazítani a „kiberháborúval” kapcsolatos fogalmainkat. A korábban említett két fiatal kutatóhoz hasonlóan Ciarán Martin professzor is inkább szubverzív eszköznek tekinti a kiber fegyvertárat, semmint a tényleges (fizikailag pusztító, megsemmisítő és elfoglaló) háborúnak. Az ilyen tevékenységek elnevezésére ezért talán célszerűbb a kicsit kevésbé bombasztikus, de pontosabb „kiberakció” használata.

Az orosz hadműveletek megindulásakor hiába várt nagy kiberoffenzíva elmaradása kapcsán a szakterület másik jeles képviselője, a brit hadsereg kutatóintézete, a RUSI kibertérrel kapcsolatos kutatásait vezető James Sullivan egyenesen úgy fogalmazott: ideje félretennünk ezeket a hangzatos, drámai nyelvi formulákat. Abban az értelemben ugyanis „kiberháború” tényleg nem fog beköszönteni; mint mondta: hackeléssel, informatikai kártevőkkel nem fogja tudni Oroszország elmozdítani az ukrán kormányt! A brit kutatási igazgató azt prognosztizálta: az egy „mindent eldöntő” kibercsapás helyett sokkal inkább a hagyományos kínai harcmodor „ezer apró késszúrásával” érdemes számolni. Ezek a kiberakciók nem döntik el a háborút, de jelentősen hozzájárulhatnak az ellenfél zaklatásához, erejének felőrléséhez. Ez a megközelítés (amit Sullivan a fegyveres akciók megindulását követ napokban tett) beigazolódni látszik mindeddig. A kibertér ugyanis, miközben „mindent eldöntő csapások” nem jellemzik, a folyamatos incidensek és támadások színtere lett. Fogalmazzunk persze pontosabban: színtere volt, és maradt. Az állami szereplők által folytatott kiberműveletek ugyanis szinte állandóan jelen vannak az elmúlt évek mindennapjaiban. Intenzitásuk többé-kevésbé állandó, bár az orosz katonai támadást követő időszakban több helyen (például a NATO északi szárnyának számító balti köztársaságokban) a támadások számának szignifikáns megemelkedéséről számoltak be. Ugyanakkor az ukrajnai háború sajátos kísérő jelenségeként egy „párhuzamos” kíberhadjárat is kibontakozott a hadműveletek első hetétől kezdve: nehezen beazonosítható magánosok (rég óta ismert hackercsoportok, kiberaktivisták, illetve vélhetően egyéni „kiber revolverhősök”) egész serege kapcsolódik be az online terekben folyó küzdelmekbe. A megszólaltatott szakértők hajlamosak úgy fogalmazni: az ő tevékenységük jelenti azt a „füstfelleget”, ami a háborúk gyakori kísérő jelensége. Elfed, és ezért szívesen húzódnak meg az árnyékában a készenlétben álló hivatásos kiberharcosok, a frontvonal mindkét oldalán. Egyes feltételezések szerint néha még be is segítenek ezeknek az amatőröknek. A kavargó füst, a homály ugyanis mindig is a kibertér harcosainak kedvelt közege volt; ha valakire, hát rájuk illik a mondás: szívesen halásznak a zavarosban. A különféle szervezett és magános hacktivisták mellé felzárkóztak az ukrán informatikai Transzformációs Minisztérium által szervezett „IT hadsereg” emberei is. A számok természetesen ellenőrizhetetlenek, az ukrán források több százezres aktív kiberközreműködői „seregről” beszélnek, ám ennek semmiféle megerősítésére eddig nem volt mód. Ahogy az általuk végrehajtott, pontosabban bejelentett akciók jó részét sem erősítette meg senki, illetve az egyes csoportok (elsősorban a hírhedt Anonimus konglomerátum) néhány akciója is csupán álhírnek bizonyult. Ugyanakkor ezek a kiber-szabadcsapatok tényegesen ellenőrizhető akciókat is szép számmal hajtanak végre. Ezek egy része különösebb szakértelmet, szofisztikáltságot (illetve infrastrukturális erőforrásokat) nem igénylő, túlterheléses támadás (DDoS), vagy főleg a kezdeti időkben egyszerű webhely-elcsúfítás (defacing) volt. Viszonylag hamar megjelentek az adatszivárogtatásos akciók is, a szakemberek véleménye szerint azonban ezek az megmozdulások általában és összességükben semmiféle komoly fennakadást, kárt, vagy sérülést nem okoznak a megtámadott félnek. Amely az első napokban döntően az orosz állami és gazdasági szervezetek köréből kikerülő intézményeket jelentette. Idő közben aztán a kibertér eme betyárcsapatai között megjelentek az Oroszországot támogató, és az ukrán állami és gazdasági szervezeteket támadó „alakulatok” is. Az ő ténykedésük azonban éppen annyira csupán felszíni zaklatásnak tekinthető.

Ami a hivatásos kiberharcosokat illeti, az orosz állami (a polgári hírszerzéshez, illetve különböző katonai szervezetekhez tartozó) képzett és veszélyes hackercsoportokkal szemben már jó ideje felsorakozott a nyugati szövetség néhány kiemelt kiber alakulata is. Az ügyben nyilatkozó brit szakemberek elmondták: az amerikai, illetve a brit kiberhadviselési parancsnokságok katonái jó néhány hete együtt dolgoznak ukrán kollégáikkal a helyszínen. Tegyük ehhez hozzá: a nyugati segítség valójában évek óta jelen van a kibertérrel kapcsolatos ukrán fejlesztésekben, képzésekben, gyakorlatokon. Jelentősebb akciókba a jelek szerint a fegyveres harcok megindulása óta sem fogtak, és ez mindenképpen egy kedvező jel. A kibertér egyik alapvető sajátossága ugyanis, hogy az ott folyó műveletek villámgyors (a jól észlelhető, előre jelezhető, ellenőrizhető és verifikálható hagyományos katonai műveletekkel ellentétben szinte ellenőrizhetetlen) eszkalációja nagyon könnyen mérgesítheti el a helyzetet. A katonai szakértők egyöntetű álláspontja az is: a kibertérben folyó, és egyes elhibázott lépések, vagy ellenőrizhetetlenné vált folyamatok nyomán felcsapó adok-kapok akciók szinte bizonyosan válhatnak hagyományos, vagy akár nukleáris összecsapások kiváltójává. Az igazi szakemberek tudják: a kibertér műveletei, noha sokak számára a videojátékok mókás izgalmát idézik, egy szemvillanás alatt elhozhatják a katasztrófát. Jó jel, számunka, közemberek számára az, hogy ennek a jelek szerint az igazi „szereplők” nagyon is tudatában vannak, és ennek megfelelően visszafogottak az igazi állami szereplők által indított műveletek. Legalábbis egyelőre, tegyük hozzá kicsit óvatosan. Az amerikai szövetségi kiberbiztonsági hivatal a CISA igazgatója, Jen Easterly már a katonai műveletek megindulása előtti hetekben „Sisakrostélyt le!” figyelmeztetést adott ki az amerikai vállalatoknak, elsősorban a nagy infrastruktúra szervezetek kiberbiztonsági felelőseinek. Azaz, a nyugati világ továbbra is készül egy esetleges orosz kibercsapás elhárítására. A szakértők bíznak benne, hogy az oroszok is kellő önmérsékletet tanúsítanak, és továbbra sem indítanak pusztító (de, mint korábban láttuk, tulajdonképpen nem csatákat, vagy a háborút eldöntő) kibertámadásokat. A helyzet ugyanakkor bizonyára szoros összefüggésben áll a hadihelyzettel; az eddigi orosz támadó stratégia esetleges váltása a hagyományos hadszíntéren együtt járhat a kibertér modus operandijának megváltoztatásával is. Jelentős fejlemény lehet ebből a szempontból az, ha Oroszország leválasztja belső hálózatát a globális internetről. Ez a lépés (amelyről tegnap megjelentek egyes nem ellenőrzött híresztelések) olyan elzárkózást biztosítana az orosz szereplőknek, amelynek relatív biztonságából a viszontválasz veszélye nélkül indíthatnak komolyabb kiberakciókat is.
Cyber Realism in a Time of War; Ciaran Martin; Lawfare blog; 2022. március 2.
Mandiant Executive Cautions against Russia-Cyberattack Panic; Sandra Joyce; Bloomberg, 2022. március 15.
The Propaganda War has Eclypsed Cyberwar in Ukraine; Patrick Howell O’Neill; MIT Technology Review; 2022. március 2.
CNN Transcript; James Sullivan; CNN Transcripts; 2022. február 24.

Írta: dr. Nyáry Gábor

Szakirodalom

Az Európai Unió Bíróságának jogértelmezési módszerei

„Mivel a Bíróság az uniós jog „legmagasabb szintű értelmezője”, fontos kérdés, miként gyakorolja igazságszolgáltatási hatáskörét. Milyen értelmezési módszereket alkalmaz? Eltérnek-e ezek a módszerek a nemzeti bíróságok által követett módszerektől? Nem könnyű választ adni ezekre a kérdésekre, mivel a Szerződések nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amely felsorolná és hierarchikusan rendezné azokat az értelmezési módszereket, amelyeket a Bíróság követhet vagy követnie kell. A kérdésekre a válasz tehát szükségszerűen a Bíróság ítélkezési gyakorlatában található meg, amely e könyv vizsgálatának tárgya.

A rövid bevezetőn kívül a könyv három részből áll. Mindenekelőtt az úgynevezett klasszikus értelmezési módszereket (1. fejezet), nevezetesen a szó szerinti, a kontextuális és a teleologikus értelmezést vizsgálja, majd azon módszerek tanulmányozásával foglalkozik, amelyek célja annak biztosítása, hogy az uniós jog értelmezése összhangban álljon az EU-t kötelező nemzetközi joggal, valamint a tagállamok közös alkotmányos hagyományaival (2. fejezet). Ezenkívül a könyv tárgyalja a Chartát, amely a szerződésekkel ellentétben egy sor olyan rendelkezést tartalmaz, amely kifejezetten a benne foglalt jogok és elvek értelmezésére vonatkozik (3. fejezet). Végezetül a könyv bemutatja a különböző értelmezési módszerek közötti kapcsolatokat, kiemelve, hogy egyik módszer sem élvez elsőbbséget a többivel szemben, hanem mindegyik együttesen érvényesül, így erősítve meg a Bíróság jogi érvelését.

Jelen mű a vonatkozó ítélkezési gyakorlat és elmélet mélyreható és összefoglaló elemzését tűzte ki célul, és nemcsak az uniós jog iránt érdeklődő hallgatóknak kínál elméleti útmutatót, amely lehetővé teszi számukra a Bíróság ítéleteinek könnyebb megértését, hanem az értelmezési problémákkal szembesülő uniós jog szakértője számára is gyakorlati segítséget nyújt.

A szerzők:
Koen Lenaerts, az Európai Unió Bíróságának elnöke és az Európai Unió jogának professzora a Leuveni Egyetemen
José A. Gutiérrez-Fons, az Európai Unió Bíróságának jogi referense”

Forrás:
Az Európai Unió Bíróságának jogértelmezési módszerei; Koen Lenaerts, José A. Gutiérrez-Fons; ISBN: 978 963 258 552 9; HVG-ORAC Kiadó; 2022. március vége

Inkluzív kormányzás az ipar 4.0 korában – Japán példája

„Tanulmányunk azt a kérdést vizsgálja, hogy vajon össze lehet-e egyeztetni két, egymással látszólag teljesen szemben álló gazdaságpolitikai célt: a digitális transzformáció és ipar 4.0 előrelendítésének, illetve az inkluzív fejlődés biztosításának céljait. Kiindulásképpen rámutatunk arra, hogy napjainkban az inkluzív gazdasági kormányzás iránti igény sokkalta nagyobb, mint azt a szakma valaha is gondolta volna. Ennek belátásához a tanulmány először felfejti a manapság elharapódzni látszódó populizmus és az európai inkluzív növekedés közötti komplex kölcsönhatást. Ezután a sok tekintetben Európa jövőjét megtestesítő Japán digitális átalakulására és ipar 4.0 fejlesztésére koncentrálva szemléltetjük, hogy a Japán által kitűzött 5.0-ás társadalom célja voltaképpen a gazdaságpolitika értékalapúságának megtestesülése, amikor is a digitalizációt és az ipar 4.0 fejlesztéseket az inkluzív fejlődés szolgálatába állítják.”

Forrás:
Inkluzív kormányzás az ipar 4.0 korában – Japán példája; Kovács Olivér; Közgazdasági Szemle; LXIX évfolyam; 2022/2; 255-277. o. (PDF)
Lásd még korábbi cikkünket: 5.0-ás társadalom: Japán válasza a digitalizálódó világ kihívásaira; eGov Hírlevél; 2017. március 20.

Törvények, rendeletek

77/2022. (III. 4.) Korm. rendelet a koronavírus-világjárvány elleni egyes védelmi intézkedések megszüntetéséről

„…1.A veszélyhelyzet idején alkalmazandó további védelmi intézkedésekről szóló 479/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet módosítása
…
2.A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet módosítása
…
3.A tervezhető fogászati ellátások, a rehabilitációs ellátások, valamint a tervezhető invazív beavatkozások veszélyhelyzeti rendjéről szóló 469/2021. (VIII. 6.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése
…
4.A koronavírus elleni védőoltásnak az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak által történő kötelező igénybevételéről szóló 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet módosítása
…
5.A koronavírus elleni védettség igazolásával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 13/2022. (I. 20.) Korm. rendelet eltérő szöveggel történő hatályba léptetése
…
6.Egyes, a koronavírus elleni védőoltással kapcsolatos kormányrendeletek hatályon kívül helyezése
…
7.A járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló 408/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése
…
8.Egyes miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezése
…
9.Záró rendelkezések…”

Forrás:
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2022. évi 41. szám; 2022. március 4.; 1553-1555. o. (PDF)

10. szám, 2022. március 7.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom

Törvények, rendeletek