Tartalomjegyzék
Kiemelt híreink
- 61,5 milliárd kerül a falvakhoz a Magyar Falu Programban
Tárgyszavak: Gyopáros Alpár, Magyar Falu Program, Magyarország, vidékfejlesztés
Közigazgatás, politika
- Milliárdok önkormányzatoknak
Tárgyszavak: Belügyminisztérium, Magyarország, önkormányzati feladatellátás, pályázatok - Cser-Palkovics András: nem elég az önkormányzatok feladatfinanszírozása
Tárgyszavak: Cser-Palkovics András, Magyarország, önkormányzati feladatellátás, önkormányzati pénzügyek
Európai Unió
- Az Európai Bizottság tovább robog a Green Deal céljai felé
Tárgyszavak: Európai Bizottság, európai zöld megállapodás, körforgásos gazdaság - Válságkezelésben segít az Unió
Tárgyszavak: Európai Unió, geopolitikai válság, Románia
Közigazgatási, politikai informatika
- Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2022. április 19.
Tárgyszavak: digitális kormányzati közbeszerzések, Magyarország - Sokszínű zöld a természetem – Lezárult a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia céljainak megvalósítását szolgáló KEHOP projekt
Tárgyszavak: Agrárminisztérium, digitális kormányzati szolgáltatások, Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft., Magyarország, Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, Nemzeti ökoszisztéma szolgáltatás-térképezés és értékelés (NÖSZTÉP), ökoszisztéma alaptérkép, térinformatika - „Faltól falig” – elkészült Magyarország ökoszisztéma-alaptérképe
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, Magyarország, Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, Ökológiai Kutatóközpont, ökoszisztéma alaptérkép, térinformatika, zöldinfrastruktúra - Digitalizáció és innováció szerepe a számvevőszéki munkában
Tárgyszavak: digitális átállás (DX), digitális kormányzati szolgáltatások, közigazgatási mérés, közigazgatási modernizáció, Magyar Államkincstár, Magyarország - Módosult a Településtervezési Szabályzat – Korszerűsítés, egyszerűsítés, digitalizálás
Tárgyszavak: digitális építésügy, digitális kormányzati szolgáltatások, Magyarország, Településtervezési Szabályzat
Társadalom, gazdaság, művelődés
- surgossegi.info – Országos ügyelet- és gyógyszertárkereső hozza közelebb a segítséget
Tárgyszavak: egészésgügyi informatika, Magyarország - A közjegyzői tevékenység további digitalizációja a cél
Tárgyszavak: digitális aláírás, digitális átállás (DX), digitális okirat, digitális ügyintézés, kiberbűnözés, Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK), Magyarország - A versenyképesség-javítás feltétele a hozzáadott érték növelése
Tárgyszavak: gazdaságstatisztika, gazdasági versenyképesség, gazdaságpolitika, hozzáadott érték, Magyarország, termelékenység - Digitális Témahét 2022 – Hetedszer a digitális pedagógia jegyében
Tárgyszavak: Digitális Jólét Program, digitális oktatás, digitális témahét, Magyarország
Digitális transzformáció: stratégia és technológia
- A C3S Kft. a legdinamikusabban növekvő magyar űripari vállalat
Tárgyszavak: Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — űrkutatás, űrgazdaság, űripar, űrkutatás
Szakirodalom
- A Kincstár története, helye, szerepe, feladatai az állampénzügyekben, fejlődése és perspektívája
Tárgyszavak: közigazgatás története, közigazgatás-tudomány, közpénzügyek, Magyar Államkincstár, Magyarország
Törvények, rendeletek
- A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség elnökének 1/2022. (IV. 14.) KIFÜ utasítása a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, Magyarország - A külgazdasági és külügyminiszter 3/2022. (IV. 14.) KKM utasítása a Külgazdasági és Külügyminisztérium adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatáról
Tárgyszavak: adatpolitika, adatvédelem, digitális kormányzati szolgáltatások, kiberbiztonság, Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM), Magyarország
Részletes tartalom
Kiemelt híreink
61,5 milliárd kerül a falvakhoz a Magyar Falu Programban
„A Magyar Falu Program eddig elbírált tizenhárom pályázatán 61,5 milliárd forintnyi támogatás kerül a falvakhoz – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.
Gyopáros Alpár közölte: a 13 pályázati kiírásban csaknem 4400, elsősorban önkormányzati és egyházközségi pályázó nyert 61,5 milliárd forint értékben támogatást. A nyertes pályázók listáját kedden délután teszik közzé a kormany.hu oldalon – fűzte hozzá.
Szavai szerint évről évre megismétlik a legsikeresebb pályázatokat, továbbá minden évben vannak újdonságok a pályázati kiírásokban.
Gyopáros Alpár jelezte, hogy évek óta a legnépszerűbb kiírás a kommunális eszközök beszerzését célzó pályázat: olyan eszközöket, gépeket vásárolhatnak az önkormányzatok, amelyekkel fenntarthatják a jó településképet.
A gazdaság folyamatosan erősödik, alacsony a munkanélküliségi ráta, ezért „kis túlzással egyes falvakban teljesen elfogytak” a közfoglalkoztatottak, akik segítettek a jó településkép fenntartásában – mondta.
Úgy folytatta: az út-, utca-, kerékpárút-felújításhoz kapcsolódva idéntől csapadékvíz-elvezető árkok kialakítására, fejlesztésére is lehetett pályázni, továbbá külső közösségi terek kialakítására és fejlesztésére.
Gyopáros Alpár hangsúlyozta: a Magyar Falu Program a vidékfejlesztés zászlóhajójává vált, aminek számszerűsíthető eredményei is vannak. Ezek között említette, hogy „demográfiai áttörést sikerült elérni a falvakban”.
Szólt arról is, hogy 2019 óta 27 ezer nyertes pályázatot hirdettek ki, amelyekre több mint 300 milliárd forintot biztosítottak.
Kitért arra is, hogy a Magyar Falu Program komplex fejlesztési rendszere a speciális otthonteremtési támogatást, a falusi csokot, közlekedésfejlesztési támogatásokat, út- és mellékúthálózat-felújítási programokat és kisboltfejlesztési támogatásokat is tartalmaz.
…
„A Magyar Falu Programot folytatjuk, mert hiszünk” a falvakban – fogalmazott a kormánybiztos, jelezve, hogy további pályázati eredményeket húsvét után hirdetnek ki.”
Forrás:
61,5 milliárd kerül a falvakhoz a Magyar Falu Programban; kormany.hu; 2022. április 11.
Közigazgatás, politika
„A Belügyminisztérium elbírálta a 2022. január 4-én meghirdetett Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések támogatására kiírt pályázatra benyújtott támogatási igényeket.
A pályázók a kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények, az óvodai, az iskolai és az utánpótlás sport infrastruktúra fejlesztésére, valamint belterületi utak, járdák, hidak felújítására igényelhettek támogatást.
A tárca döntése szerint 2 bölcsődei és 11 óvodai intézmény; 10 háziorvosi, 6 gyermekorvosi, 9 védőnői és 4 fogorvosi ellátást szolgáló épület vagy helyiség, illetve 19 közös önkormányzati hivatal fejlesztése, felújítása valósulhat meg.
A támogatásból a rendszeres óvodai, iskolai testmozgás elősegítésére 7 új sportlétesítmény (sportpálya/sportpark, skatepark, kültéri fitnesz park) épülhet, valamint lehetőség nyílik 12 meglévő létesítmény – többek között sportpálya, sporttelep, sportcsarnok – infrastrukturális fejlesztésére, iskolai tornatermek és tornacsarnokok korszerűsítésére, öltözők felújítására.
Belterületi utak, járdák, hidak felújítására 87 önkormányzat nyert támogatást.
A legkisebb összegű – 1 356 528 forint – támogatásban Telekgerendás Község Önkormányzata részesült járdafelújításra. A legmagasabb összegű támogatást, 50 millió forintot Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata használhatja fel út- és járdafelújításra.
Forrás:
Milliárdok önkormányzatoknak; Belügyminisztérium; 2022. április 14.
Cser-Palkovics András: nem elég az önkormányzatok feladatfinanszírozása
„Cser-Palkovics András, Székesfehérvár kormánypárti vezetője szerint 2015-ös színvonalon nem lehet 2022-es szolgáltatást nyújtani.
Emelni kell az önkormányzatok feladatainak finanszírozását – erről beszélt Székesfehérvár fideszes polgármestere egy lapinterjúban. Cser-Palkovics András ezt követően az InfoRádiónak azt mondta: 2023-tól vissza kell állítani a teljes összegű iparűzési adót, a helyhatóságoknak pedig nagyobb mozgásteret kell adni a helyi adókedvezmények bevezetéséhez.
„Megyei jogú várost képviselek, nyilván ezt a nagyságrendet ismerem a mindennapok szintjén. Esztergommal és Bajával együtt most már 25 megyei jogú városról beszélünk, jóval több mint 2 millió ember lakóhelyéről, tehát ez egy meghatározó településforma Magyarország önkormányzati rendszerében. Finanszírozásában két területről érdemes külön beszélni: a fejlesztésről és a működésről” – kezdte Cser-Palkovics András.
Előbbivel kapcsolatban tisztázta, soha annyi, rövid idő alatt rendelkezésre álló forrással nem rendelkeztek a városok, mint ezekben az években (EU, modern városok program, adósságkonszolidáció), működésre, üzemeltetésre viszont – ha feladatfinanszírozáson keresztül is, de – „több kell”.
„Át kell tekinteni a nagyságrendet. Adott tevékenységet, 2015-ben és 2022-ben nem lehet ugyanolyan költségszinten ellátni” – mutatott rá a problémára.
Szerinte szinte minden városüzemeltetési feladatban (közvilágítás, közlekedés, temetők fenntartása…) jelentkezik a forráshiány.
Akár azt is érdemes lenne szerinte áttekinteni, hogy visszaadhatók lennének-e feladatok az államnak önkormányzati kézből, ilyen lehet például az okmányügyintézés, amit az állam egyszerűen jobban csinál, de például az építésigazgatásnál „nincs helyén és rendjén az, hogy a településfejlesztés politikájának hatósági részét nem tudja a saját kezében tartani az önkormányzat”.
„Érdemes lenne átgondolni az egészségügyi alapellátásban az ügyeleti rendszer áttekintését is, hiszen az ritkán egy-egy települést érintő kérdés” – utalt Cser-Palkovics András arra, hogy Székesfehérvár sem csak a város ügyeleti rendszerét szervezi, hanem számos környékbeli települését is.
Lapinterjújában a polgármester a szocho szükséges csökkentéséről is beszélt, az ezt firtató kérdésre válaszolva elmondta, ez az adó egy korrekt elv, az adóerő alapján van kivetve, csakhogy a mértékén igenis lehetne változtatni.
„Ha például 20 milliárd forint Székesfehérvár iparűzésiadó-bevétele, jóval több mint 5 milliárdot kell szociális hozzájárulásként befizetni, ez egy nagyon magas arány. Ha nem is lehet csökkenteni, alakítsák át, például lehessen agglomerációban gondolkodni” – mondta, utalva arra, hogy a befizetett szochóból ha helyi közlekedésre szánnának, állami feladatot is át tudnának vállalni ezzel, és a szolgáltatás is olcsóbb lehetne.
Cser-Palkovics András nem tud olyan nagy arányú változás előkészítéséről, mint amilyenről Karácsony Gergely budapesti főpolgármester beszélt, mely szerint 2024-ben már lehet, hogy nem is lesz közvetlen főpolgármester-választás, szerinte máshol lehetnek a hangsúlyok.
„Nagyon fontos, hogy melyik tárcához kerülnek az önkormányzatok, a belügyhöz vagy máshová, ez fontos. Bízom benne, hogy egy olyan szereplő fogja irányítani az állam részéről ezt a területet, akiben lesz együttműködési készség az önkormányzatok felé.” ”
Forrás:
Fideszes polgármester: nem elég az önkormányzatok feladatfinanszírozása; InfoRádió; 2022. április 13.
Európai Unió
Az Európai Bizottság tovább robog a Green Deal céljai felé
„Az elmúlt két hétben két javaslatcsomagot terjesztett elő az Európai Bizottság a zöld megállapodás keretében.
A 2019 decemberében előterjesztett európai zöld megállapodás (Green Deal) célja, hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges kontinens egy fenntartható gazdasági modell kialakításával. Ehhez egy minden szegmenst érintő, hatékony és folyamatosan bővülő stratégiát kell alkalmazni. Elsődleges mérföldkő a 2030-ra történő, legalább 55%-os kibocsátáscsökkentés az 1990. évi szinthez képest. Az Európai Bizottság kiemelt feladatként kezeli ezt, így rendszeresen terjeszt elő javaslatokat az éghajlatvédelemtől a szennyezőanyag-mentességen át a tengeri élővilág védelméig.
Még a Juncker-bizottság idején, 2015 decemberében fogadták el az első körforgásos gazdaság kialakítására vonatkozó cselekvési tervet, amelyet a Green Deal előterjesztése után, 2020. március 11-én megerősített és megújított az Ursula von der Leyen által vezetett Bizottság. Ehhez kapcsolódóan terjesztettek elő 2022. március 30-án egy négy javaslatból álló csomagot.
A fenntartható termékek normává tételére irányuló javaslat a piacon forgalmazott valamennyi termék energiahatékonyabbá válását, körforgásos jellegét és környezetbaráttá tételét szorgalmazza a teljes életcikluson át. Már korábban is voltak ehhez hasonló irányelvek, így amiben ez más, hogy a termékek lehető legszélesebb körére kiterjesztik, szigorúbbak lesznek a követelmények, valamint egy digitális termékútlevelet fognak kapni az árucikkek annak érdekében, hogy megkönnyítsék azok javítását és újrafeldolgozását. A termékek közül a textíliákra vonatkozóan külön terjesztett elő egy stratégiát a Bizottság szintén a hosszú élettartam ösztönzése céljából, ugyanis Európában negyedik helyen szerepel ezen produktumok környezetszennyezőségi rátája. A digitális termékútlevéllel ezeket az árucikket is ellátják, továbbá kiemelten tekintenek a munkavállalói jogok tiszteletben tartására is az előállítási folyamat során. A csomag kitér még az építési termékekről szóló rendelet felülvizsgálatára is, amelynek értelmében a belső piac fellendítését, a korszerű technológiák alkalmazását tűzik ki célul a tartóssá tétel és az újrahasznosítás mellett. A termékútlevelet erre a kategóriára is ki kívánják terjeszteni. Az egész csomag amellett, hogy a klímacélokat helyezi előtérbe, a fogyasztók zöld átállásában való nagyobb szerepvállalására és a tájékozottság kiszélesítésére is törekszik, amelyet a negyedik javaslatban emelnek szabályozott keretek közé.
A legnagyobb károsanyag-kibocsátás azonban még továbbra is az ipari tevékenységből ered, így 2022. április 5-én az ipari kibocsátásokról szóló irányelv korszerűsítésére nyújtott be javaslatokat a Bizottság. Ez az irányelv alapvetően a szennyezés megelőzését és ellenőrzését célozza, az innováció és a technológia folyamatos szinergiája azonban szükségessé teszi az ipari beruházásokra vonatkozó szabályrendszer állandó felülvizsgálatát. Az új szabályok az eddiginél több létesítményre, mint például a nagy kapacitású akkumulátorgyártókra is vonatkoznak majd, az engedélyeztetési folyamatok lerövidítését és a körforgásos gazdaságot előmozdító szereplők beruházásait fogják előnyben részesíteni, illetve az átláthatóság növelésére is hangsúlyt fektetnek.
Ahhoz, hogy ezek a lépések elérjék céljukat, a tagállamoknak időben ki kell dolgozni a legjobb gyakorlatokat és technikákat, ugyanis az elfogadást követően leghamarabb három-négy év múlva lehet valós lenyomata az új irányelveknek és javaslatoknak. A 2030-as időközi céldátum pedig vészesen közeleg, anélkül viszont a húsz évvel későbbi, végső célkitűzés sem elérhető.”
Forrás:
A Bizottság tovább robog a Green Deal céljai felé; Tóth Bettina; ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2022. április 12.
Válságkezelésben segít az Unió
„A politikai és gazdasági környezet átalakulóban van a két éve tartó járvány és a szomszédunkban zajló háború miatt. Ma azt látjuk, hogy a kis- és középvállalkozások, a nagy befektetők, a fuvarozók és az állami beruházások mind-mind ki vannak téve az euróövezetben zajló változások okozta gazdasági válságnak. Egy ilyen időszakban csak az erős államok képesek megvédeni a társadalom érdekét, az erős államoknak pedig gyorsan kell közbelépni és mentőövet dobni ott, ahol erre szükség van.
2022. február 24-én Oroszország háborút indított Ukrajnával szemben. Ez zavart okozott számos Ukrajnából származó termék, így a gabonafélék és a növényi olajok uniós importjában, de az Ukrajnába irányuló uniós exportban is.
Az energiapiacon a villamosenergia és a földgáz árának megemelkedése eddig nem látott gondokat okozott. Az energiaárak növekedése nehéz gazdasági helyzetbe hozza az EU vállalkozóit, és nyilván negatív hatással van az állampolgárok mindennapi életére.
Emellett az ukrán állampolgárok, életüket féltve, nagy számban hagyták el a lakóhelyüket menedéket keresve a szomszédos országokban, vagy az országon belül, a biztonságosabb területeken. Állandóan érkeznek menekültek az EU-ba, ami jelentős humanitárius és gazdasági következményekkel jár.
Azonban a geopolitikai válság leginkább a mezőgazdasági, az élelmiszer-feldolgozó, a halászati és az akvakultúra-ágazatot sújtja, hisz jelentésen megemelkedett a műtrágya ára, lehetetlenné válik a kukorica és búza importja Ukrajnából és Oroszországból, Az energia, a műtrágya, a gabona és a növényi olajok költségnövekedésének együttes hatása leginkább az állattenyésztést sújtja. Ugyanakkor jelentős mennyiségű napraforgóolajat importáltunk Ukrajnából, ennek kiesése a termékek árának emelkedésével jár, ami komoly hatással van az élelmiszer-feldolgozó ágazatra.
Ugyanakkor az unió tagországai nem tudnak exportálni Ukrajnába, Oroszországba, de Belaruszba sem.
Az EU-t tehát negatív társadalmi és gazdasági hatások érték és érik, emiatt nagyon fontos volt egy gazdasági válaszlépés megszületése, amelyet a bizottság az Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes válságkezelési keret a gazdaságnak Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követő támogatása céljából (2022/C 131 I/01) közleményben ismertetett.
Az állami támogatás, korlátozott időtartamra (az ideiglenes pénzügyi keret 2022. december 31-ig tart) azoknak a cégeknek folyósítható, melyekre közvetlenül vagy közvetve hatással van az orosz katonai agresszió, az EU vagy nemzetközi partnerei által bevezetett szankciók, vagy az Oroszország által hozott gazdasági ellenintézkedések.
Miben tudják a tagállamok konkrétan segíteni a válság által érintett vállalkozásokat?
Az ideiglenes válságkezelési keretben 4 különböző támogatási formát találunk:
- Korlátozott összegű támogatások, amelyek vállalkozásoknak nyújthatók, maximum 400.000 euró értékben.
Különleges feltételek vonatkoznak az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó, és a halászati és akvakultúra-ágazatban működő vállalkozásoknak nyújtott támogatásokra. Ebben az esetben a támogatás teljes összege vállalkozásonként maximum 35 000 euró. A támogatás nyújtható közvetlen támogatások, adókedvezmény vagy fizetési könnyítés formájában vagy egyéb formában.- Garanciák formájában nyújtott likviditási támogatás
- Kedvezményes hitelek formájában nyújtott likviditási támogatás, amely beruházási vagy működőtőke szükségletekre nyújthatók
- A földgáz- és villamosenergia-árak rendkívül súlyos emelkedése miatt felmerülő többletköltségekhez nyújtott támogatás
A román kormány tegnap este fogadta el azt az intézkedéscsomagot, amely az egyre mélyülő válságra biztosít gyors, azonnali megoldásokat. A javaslatok kiegyensúlyozottak, és azonnali, valamint közép és hosszú távú intézkedéseket egyaránt tartalmaznak. „Mindannyian abban vagyunk érdekeltek, hogy Románia mielőbb megszüntesse a függőségét energetikai és az élelmiszerellátás szempontjából, mi a Szövetségben pedig külön is támogatjuk azt, hogy az állami beruházásokat megmentsük. Amikor nagyok a kihívások, politikai stabilitásra van szükség. A kormánykoalíció képes ezt megteremteni, felelősségteljesen áll a kihívások előtt. Optimista vagyok a mai és az elmúlt időszak egyeztetései után. Bízom abban, hogy vissza tudjuk adni és megerősítjük a reményt a társadalomban!” – nyilatkozta Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes. A támogatás az EU által megszabott intézkedéscsomagot lépteti életbe a román gazdaság válság sújtotta ágazataiban, így a termelésben, a mezőgazdaságban, de támogatást nyújt a hátrányos helyzetben lévők számára is.”
Forrás:
Válságkezelésben segít az Unió; Hegedüs Csilla; ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2022. április 13.
Közigazgatási, politikai informatika
- [Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]
Ajánlati/részvételi felhívás
- Security fejlesztés beszerzése (integrált információbiztonsági rendszer bevezetése)
Ajánlatkérő: Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Közbeszerzési Értesítő: 2022/71, 2022.04.12. - Videokonferencia rendszer beszerzése
Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
Közbeszerzési Értesítő: 2022/71, 2022.04.12. - HW support 2022.
Ajánlatkérő: Információs Hivatal
Közbeszerzési Értesítő: 2022/71, 2022.04.12. - VKTA L3 támogatási szolgáltatások ellátása (video kommunikáción keresztül történő azonosítás)
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Közbeszerzési Értesítő: 2022/72, 2022.04.13. - Naplógyűjtő, -elemző és riasztó r. EPS-sel bővítés
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Közbeszerzési Értesítő: 2022/72, 2022.04.13. - Informatikai eszközök beszerzése 2022
Ajánlatkérő: Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 15.000.000,- Ft (maximum)
Közbeszerzési Értesítő: 2022/73, 2022.04.14. - Fejlesztői és teszteszközök KIOSK projekt
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Közbeszerzési Értesítő: 2022/73, 2022.04.14.
Tájékoztató az eljárás eredményéről
- Tájékoztató az eljárás eredményéről_KBF/733/2021
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes: NTT Magyarország Kft.;Valkyr Informatikai Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 215.360.260,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/70, 2022.04.11. - Elektronikus utalványok beszerzése
Ajánlatkérő: Központi Statisztikai Hivatal
Nyertes: EDENRED Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 3.000.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/71, 2022.04.12. - Tájék. eredm. hirdetm._VMware üzemeltet
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes: Gabesz SZOFT Informatikai Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 28.800.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/71, 2022.04.12. - Digitális tananyagok fejlesztése
Ajánlatkérő: IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt.
Nyertes: ELMS Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 4.487.703.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/71, 2022.04.12. - KIR Kontrolling Rendszer üzemeltetése 2022
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes: VFT Vezetési Tanácsadó és Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 30.290.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/71, 2022.04.12. - NEPTUN-KRÉTA support 2023. december 31-ig
Ajánlatkérő: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal
Nyertes: EKRÉTA Informatikai Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 2.764.542.120,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/72, 2022.04.13. - Kliens oldali IT eszközök
Ajánlatkérő: Nemzeti Adatvagyon Ügynökség Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes: 4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság;Humansoft Korlátolt Felelősségű Társaság;Invitech ICT Services Korlátolt Felelősségű Társaság;M & M Computer Korlátolt Felelősségű Társaság;Rufusz Computer Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 30.784.754,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/73, 2022.04.14. - KM1 – Kincstár egyes IT rendszereinek üzemeltetése
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes: TIGRA Computer- és Irodatechnikai Korlátolt Felelősségű Társaság;WSH Számítástechnikai, Oktató és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;4Sales Systems Üzleti Rendszerfejlesztő és Tanácsadó Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 18.200.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/73, 2022.04.14. - ITSZ és ITÜ verseny újranyitások
Ajánlatkérő: Nemzeti Akkreditáló Hatóság
Nyertes: 4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság;4Sales Systems Üzleti Rendszerfejlesztő és Tanácsadó Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 79.387.500,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/73, 2022.04.14. - vizsgabiztosi e-learning tananyag beszerzése
Ajánlatkérő: KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Korlátolt felelősségű társaság
Nyertes: E- Educatio Információtechnológia Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 197.850.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/73, 2022.04.14.
„A tiszta víz, a levegő, az élelmiszer biztosításának alapja és a gazdasági fejlődés feltétele a természeti értékek és területek megőrzése, a természet arcának, a tájkarakternek megóvása – mondta el Balczó Bertalan helyettes államtitkár A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok című projekt záró rendezvényének sajtótájékoztatóján az Agrárminisztérium kupolatermében 2022. április 12-én. A projekt négy pilléréből háromban a Lechner Tudásközpont is közreműködött.
Az Agrárminisztérium Apáczai Csere János utcai kupolatermében került sor április 12-én a projekt zárórendezvényére, melynek sajtótájékoztatóján Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár és más konzorciumi partnerek felszólalói mellett a Lechner Tudásközpont képviseletében Dr. Sik András a Térbeli Szolgáltatások Igazgatóságának vezetője
A projektzáró eseményen már a megnyitóbeszédből kiderült, hogy a projekt mottója: Sokszínű zöld a természetem, nem csak szóvirág, a résztvevők valóban a természet sokszínűségének megőrzését tekintették céljuknak. Balczó Bertalan az Agrárminisztérium helyettes államtitkára köszöntőjében rámutatott, hogy változó környezetünk megóvásához, fejlesztéséhez újszerű és rendszerszintű megoldások életre hívására volt szükség, melyeket a 2016 őszén indult projekt 4 pillérben valósított meg. A nemzeti ökoszisztémaszolgáltatás-térképezés és -értékelés (NÖSZTÉP) mellett a projekt során megvalósult a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek megőrzését szolgáló tudásbázis fejlesztése (NATURA), a tájkarakter-alapú tájtipizálási rendszer hazai megalapozását szolgáló módszertani kutatás és tervezés-módszertani fejlesztés (TÁJKARAKTER) és a hazai zöldinfrastruktúra megőrzését és fejlesztését megalapozó stratégiai keretek meghatározása (ZÖLDINFRA).
A természeti erőforrások (víz, levegő, talaj, ökoszisztéma), mint a társadalmi és gazdasági működésünk alapfeltételének megóvása egyre hangsúlyosabbá válik a jövőben, ezért is fontos az eddigi eredmények mellett a társágazatok számára a projekt bemutatása és a projekt folytatásában az eredmények integrálása. A helyettes államtitkár elmondta, a projekt során 18 kiadvány és több ezer oldalnyi szakmai anyag született, közel 300 szakértő részvételével.
A Miniszterelnökség szakmai háttérintézménye, a Lechner Tudásközpont az NÖSZTÉP, a Zöldinfrastruktúra és a Tájkarakter pillérekben is érintett volt – mondta el Dr. Sik András a Tudásközpont Térbeli Szolgáltatások Igazgatóságának vezetője. A Tudásközpontban közreműködő munkatársak a projekt elején még két szervezethez tartoztak. Az Ökoszisztéma-alaptérkép fejlesztésében és a szolgáltatások térképezésében résztvevő távérzékeléssel foglalkozó kollégák a BFKH (Budapest Főváros Kormányhivatala), a Zöldinfrastruktúra és a Tájkarakter pillérekben résztvevő térségi tervezési szakemberek az akkori Lechner Tudásközpont kollégái voltak. A 2019. évi integráció után a korábbi együttműködések még szorosabbá váltak, a projektben résztvevő Lechneres kollégák nagy lelkesedéssel vettek részt a feladatokban, jól együtt tudtak működni az Agrárminisztériummal, az Ökológiai Kutatóközponttal és az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézettel, valamint a további közreműködőkkel egyaránt. A Lechner Tudásközpont eszköztárából felhasználta több évtizedes tapasztalatát a térségi tervezés és távérzékelés, valamint a térinformatika terén, olyan új eljárásokat vezetve be, melyek a későbbiekben más feladatokban is hasznosnak bizonyultak, mint például az egy területegységre vonatkozó adatrétegek integrált kezelését biztosító „adatkocka” módszertan. Mindezek eredményeként, a projekt tapasztalatai hozzájárulnak a természetes élőhelyek és természetközeli térségek potenciális területhasználati fenyegetéseinek megismeréséhez is, ezáltal közelebb visznek a térszerkezeti érdekellentétek lehetséges megoldásaihoz – például kompromisszumra jutni abban, hogy a települések vagy a mezőgazdasági területek terjeszkedési igénye fontosabb.
Az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa Dr. Török Katalin a közös munka jelentőségét emelte ki. – Inspiráló volt a tudat, hogy a nagy és szerteágazó munka eredménye a későbbiekben fontos stratégia döntéseket segít. A Biodiverzitás Stratégia 2020 előírta az ökoszisztéma térképezését, ennek teljesülése is a munka jelentőségét mutatja, sőt, a területhasználati „éhség” és a következő generációk érdekei között húzódó érdekellentét enyhítéséhez is segítséget nyújthat – mondta Dr. Török Katalin.
Érdiné dr. Szekeres Rozália, az Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztályának vezetője a NÖSZTÉP és Natura pilléreket mutatta be. A NÖSZTÉP projektelemen belül készült el az ökoszisztémák térképezése, amelynek eredménye a NÖSZTÉP-alaptérkép. Külön indikátorok részletes vizsgálatával folytatták le az ökoszisztémák állapotának értékelését a különböző ökoszisztémákra – erdőkre, mezőgazdasági területekre, felszíni vizekre, vizes élőhelyekre, települések zöldfelületeire, gyepekre. A következő feladat az ökoszisztéma-szolgáltatások térképezése volt, amelynek során olyan térképek születtek, mint a rovarbeporzási igény- és potenciál-térkép, és elkészült a különböző szolgáltatások szintézisét, multifunkcionalitását bemutató térkép is. A pillér fontos feladata volt a kommunikáció és szemléletformálás, amelynek legkedvesebb része a gyerekrajzpályázat volt. Az ökoszisztéma-szolgáltatás alprojekt eredményei beépültek a Zöldinfrastruktúra alprojektbe és a készülő új Nemzeti Biodiverzitás Stratégiába is. A Natura alprojekt a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósággal együtt készült. Felmértek 82 madárfajt, feltérképezték elterjedésüket és állományukat. Elkészült Magyarország madáratlasza, amelynek kiadását akkora érdeklődés övezte, hogy az atlaszt újra ki kellett adni. A madarak megismerése, megóvása érdekében olyan videók, képzési anyagok is készültek, melyek a szakemberek mellett a lakosság számára is hasznosak, mint a szabadvezetékes madárbalesetek elkerülését célzó videó is – számolt be a főosztályvezető.
A Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály képviseletében Tar Gyula a Tájkarakter pillér jelentőségét ismertette. – Az Agrárminisztérium Tájstratégiából származó feladata a tájvédelem módszertani fejlesztése, ehhez járult hozzá a Tájkarakter pillér – mondta el Tar Gyula. Új szempontok bevonásával és új módszertan kidolgozásával, számos indikátor térinformatikai feldolgozásával készült el a tájkarakter-típusok rendszere, majd a típusok és a korábbi nagytáj és a középtáj mintázat figyelembe vételével a tájkarakter-területek lehatárolása. Tovább pontosították az indikatív országos lehatárolást négy kistáj szintű mintaterületen a helyi szereplők bevonásával, és meghatározták a helyi táj legfontosabb minőségi célkitűzéseit, kezelési, fejlesztési és védelmi javaslatait is. A Tájkarakter-térképek az Ökoszisztéma-alaptérkép mellett hamarosan online is elérhetőek lesznek -tájékoztatta az egybegyűlteket az Agrárminisztérium munkatársa.
Szintén a Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály vezette a Zöldinfrastruktúra alprojektet, amely az ökoszisztémák hálózatának komplex értékelésével, a zöldinfrastruktúra-fejlesztés módszertani alapjaival járul hozzá a biodiverzitás megőrzéséhez. Az értékelés az ökoszisztémák ökológiai állapotának, a térbeli kapcsolatok működésének és a multifunkcionalitás mérlegelésével történt. Az értékelés alapján a térkép szűkíthetővé vált a tényleges zöldinfrastruktúra-hálózatra.
A projekt hivatalos weboldala az alábbi linken érhető el: http://www.termeszetem.hu
Az Ökoszisztéma szolgáltatások fejlesztési elem keretében elkészült Ökoszisztéma-alaptérkép és a tájkarakter-típusok és -területek térképes webböngésző szolgáltatáson keresztül elérhetők az alábbi oldalon keresztül: NÖSZTÉP (termeszetem.hu)A közösségi jelentőségű, természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok (KEHOP-4.3.0-VEKOP-15-2016-00001) elnevezésű projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) finanszírozásával a Széchenyi 2020 részeként, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program, valamint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében valósul meg.”
Forrás:
Sokszínű zöld a természetem; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2022. április 14.
Sokszínű zöld a természetem (webhely)
„Faltól falig” – elkészült Magyarország ökoszisztéma-alaptérképe
„ Öt év kellett hozzá és bő egymilliárd forint. A természetvédelemmel foglalkozóknak ki kellett lépniük az eddigi szemléletükből, és nyitni más ágazatok felé.
Lezárult a közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek megvalósítását célzó projekt.
Török Katalin, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa az InfoRádióban hangsúlyozta, hogy „túlhasználjuk” természeti erőforrásainkat, ezzel az emberiség már 1992-ben is tisztában volt.
„Ez a projekt most azt a tudást próbálja felszínre hozni, ami a természeti rendszerek és az emberi tevékenység közti határterületen zajlik arra vonatkozóan, hogy az emberi tevékenység (állattenyésztés, növénytermesztés, fafelhasználás…) mennyire befolyásolja a sokféleség csökkenését, milyen befolyással van az ivóvíz hozzáférésére vagy az árvízi kockázatra” – ecsetelte.
Javaslatokat is tesznek arra, hogy hogyan lehet megfordítani a negatív folyamatokat, tudatában annak, hogy a biológiai sokféleség és a klímaváltozás ellen külön-külön nem nagyon lehet mit tenni:
* zöldinfrastruktúra-hálózat fejlesztése
* térképi megvalósítás.A projektnek alfeladata volt tagállami hatáskörben például az egyes fajok élőhelyeinek biztosítása, felmérése. Az alfeladatokra öt év alatt összesen egymilliárd forintot különítettek el.
EU-tagállamként Magyarország ökoszisztéma-alaptérképe is elkészült – tudta meg az InfoRádió Balczó Bertalantól, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkárától.
„Több száz szakértőt bevonva arra vállalkoztunk, hogy feltárjuk, miként tudjuk megőrizni hazánk természetes élőhelyeinek, területeinek hálózatát, milyen módon tudjuk fejleszteni azokat a helyszíneket, ahol esetleg már leromlott a természeti állapot. Kicsit megfoghatóbban:
* faltól falig elkészült Magyarország ökoszisztéma-alaptérképe állapottal, szolgáltatásokkal együtt
* elkészült egy zöldinfrastruktúra-térkép arról, hogy hol érdemes beavatkozni tájvédelmi téren”
– mondta.A projekt mozgatórugója szerinte az volt, hogy a természetvédelmi szakma kilépjen az eddigi tevékenységéből, amikor szűkebben koncentrált a természetvédelemre, nyisson más ágazatok felé.”
Forrás:
„Faltól falig” – elkészült Magyarország ökoszisztéma-alaptérkép; Baumann-Tuka Nikoletta; Infostart / InfoRádió; 2022. április 16.
Digitalizáció és innováció szerepe a számvevőszéki munkában
„Fontos a digitalizáció és az innováció a számvevőszéki munkában is – hangsúlyozta Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke az EUROSAI IT munkacsoport 2022. április 12-i online konferenciáján. Az ÁSZ elnöke leszögezte: a digitalizáció területén folyamatosan zajló fejlesztéseket szem előtt tartva, az ÁSZ kiemelt feladata a közszféra teljesítményének objektív mérését és értékelését lehetővé rendszerek kiépítésének és működtetésének támogatása.
Az EUROSAI IT munkacsoport online konferenciája 2022. április 12-én került megrendezésre. Az esemény témája az adatok standardizálásának fontossága, a Cloud-technológiák alkalmazása, az állami adatközpontok működése és jelentősége, a Blockchain-technológia alkalmazása és jövőbeni szerepe, valamint a felmerülő adatbekéréssel, illetve az adatok feldolgozásával kapcsolatos kihívások voltak. Az eseményen az Állami Számvevőszék elnöke is felszólalt.
Domokos László előadásában kiemelte, hogy a digitális fejlődés a társadalom és a gazdaság minden területére jelentős befolyást gyakorol. A digitális eszközök tudatos és hatékony alkalmazása jelenti az első számú továbbhaladási utat a számvevőszékeknek is. Ezért is kiemelkedő, hogy Állami Számvevőszék (ÁSZ) már kialakította az elektronikus adatbefogadó rendszerét, amely nem csak az ellenőrzöttek munkáját, de az ÁSZ munkáját is korszerűsítette, átláthatóbbá, a papírmentességnek köszönhetően közpénzkímélővé tette és mindemellett még hatékonyabban biztosítja az integritás szempontok érvényesülését is.
A digitalizáció területén folyamatosan zajló fejlesztéseket szem előtt tartva, az ÁSZ kiemelt feladata a közszféra teljesítményének objektív mérését és értékelését lehetővé rendszerek kiépítésének és működtetésének támogatása. Az ÁSZ elnöke előadásában hangsúlyozta, hogy ehhez mindenekelőtt szükséges a nemzetközi mérési gyakorlatok felülvizsgálata, majd azok a számvevőszék tevékenységébe történő adaptálása, mivel a módszertanilag nem kellőképpen megalapozott mérések és az így kialakított értékelések társadalmi-gazdasági kockázatot hordoznak. Ennek érdekében az ÁSZ egy Mérési Műhelyt hozott létre, melynek feladata a különböző hazai és nemzetközi mérések megbízhatóságának és objektivitásának megítélését lehetővé tevő kritériumrendszer kialakítása – húzta alá Domokos László.
Az ÁSZ elnöke továbbá megemlítette, hogy az ellenőrzési bizonyítékok azonos mérce szerinti értékelését a számvevőszéki ellenőrzés keretében is biztosítani szükséges. Az ÁSZ az egyes ellenőrzések tervezése során beazonosított bizonyossági követelmények transzparens érvényesítése érdekében az ellenőrzöttek által rendelkezésre bocsátott adatok bizonyítéknak való minősítéséhez értékelési keretrendszert határoz meg, mely egyértelmű minősítési követelményeket biztosít az adatok felhasználhatóságának értékeléséhez.
A számvevőszékek digitális átállása azonban nem függetleníthető az ellenőrzött szervezetektől és azok digitális szintjéről – hangsúlyozta az ÁSZ elnöke. Hozzátette: Magyarországon jelenleg a közintézmények körében az elektronikus adatok tartalmának, formájának, kezelési módjának a meghatározása, az adatgyűjtés forrásainak megbízhatósága az adatminőség nem minden esetben biztosított, illetve nem egységes. A közszférában az adatokat kezelő rendszerek összekapcsolása lehetővé teheti az állampolgárok, és szervezetek adatszolgáltatásainak egyszerűsítését, a bekért adatok több szervezet általi felhasználhatóságát, az azonos funkciójú ügymenetek azonos lefolytatását – emelte ki az ÁSZ elnöke.”
Forrás:
Digitalizáció és innováció szerepe a számvevőszéki munkában; Nagy Erika; Állami Számvevőszék; 2022. április 14.
Módosult a Településtervezési Szabályzat – Korszerűsítés, egyszerűsítés, digitalizálás
„A Miniszterelnökség módosította a Településtervek elkészítését és elfogadását támogató Településtervezési Szabályzatot, amely részletes előírásokat tartalmaz a településtervek elkészítéséhez, többek között az alkalmazandó műszaki követelményekre, valamint a tervezői és hatósági adatszolgáltatásokra vonatkozóan.
Módosult a településtervek elkészítését és elfogadását támogató Településtervezési Szabályzat. A településtervezés és településfejlesztés korszerűsítését, egyszerűsítését és digitalizálását célzó intézkedések eredményeként 2021 szeptemberében közzétette a Miniszterelnökség a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) alapján megalkotott Településtervezési Szabályzatot. A dokumentum a Kormányrendeletben rögzített követelmények alkalmazását segíti elő, így részletes előírásokat tartalmaz többek között a településtervek elkészítéséhez, az alkalmazandó műszaki követelményekhez és a tervezői és hatósági adatszolgáltatásokhoz.
A Miniszterelnökség a kormany.hu oldalon közzétette a Településtervezési Szabályzat 2022. áprilisi I. módosítását. Megváltozott az 1. melléklet, amely keretében pontosításra kerültek az adatszolgáltatás részét képző adatkörök és azok tartalma. Módosult a helyi (kerület) építési szabályzat szabályozási tervi melléklete térképi téradat-rétegeinek műszaki követelményeit és jelkulcsát tartalmazó 3. melléklet is, amely keretében egyes térképi rétegek megjelenítési módja, attribútum adatai, és elnevezése is aktualizálásra került.
A Településtervezési Szabályzat 1. módosított változatát innen tudja letölteni.”
Forrás:
Módosult a Településtervezési Szabályzat; Lechner Tudásközpont; 2022. április 12.
Társadalom, gazdaság, művelődés
surgossegi.info – Országos ügyelet- és gyógyszertárkereső hozza közelebb a segítséget
„Kisebb háztartási balesetek vagy otthoni rosszullét esetén is hasznos útbaigazítást adhat a napokban elindult ügyelet- és gyógyszertárkereső weboldal, a surgossegi.info. A gyors, egyszerű tájékozódást szolgáló felület egyszerre segíti a betegek mielőbbi ellátását, és tehermentesíti az egészségügyi dolgozókat. A honlap fejlesztését 10 millió forinttal támogatta az ITM.
Az ITM és az Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) kiemelt szakpolitikai támogatással, jelentős mennyiségű pályázati forrással ösztönzi a hazai startupok fellendítését. Ahogy korábban például a digitális sorban állást lehetővé tevő fejlesztéshez, ezúttal is egy újabb okos kezdeményezés valóra váltásához járultak hozzá. Az ügyelet- és gyógyszertárkereső oldallal a mindennapos gyakorlaton alapuló, hiánypótló megoldás született.
Németh Franciska, a honlap ötletgazdája és elindítója ápolóként dolgozik egy budapesti kórház gyermeksebészeti és traumatológiai osztályán. Ügyeletes munkanapjai során szembesült azzal, hogy a szülők sokszor csak több felesleges kitérő után találják meg a gyermekük múló rosszullétét, kisebb balesetét megfelelően ellátni képes szakorvost, intézményt. „Budapesten és Pest megyében a megfelelő tudással, eszközökkel rendelkező ügyeletre már elirányít a gyermeksos.hu. Az újabb felület a felnőtt betegek hatékony ellátását segítheti az ország minden részében” – magyarázta az ápoló, akiben kórházi munkája tapasztalatai nyomán merült fel a páciensek és egészségügyi dolgozók életét megkönnyítő weboldal gondolata.
Bárkivel megeshet, hogy hétvégén vagy az éjszaka közepén szorul orvosi ellátásra, de annyira nincs rosszul, hogy mentőt hívjon. Esetleg az ünnepek előtt elfelejti kiváltani a gyógyszereit, és nehézkesen találja meg a nyitva tartó patikát. A felnőtt ügyelet- és gyógyszertárkereső surgossegi.info weboldal váratlan egészségügyi gondok, kisebb balesetből adódó problémák kezeléséhez kínál hasznos információkat. A könnyen átlátható, felhasználóbarát felület a legközelebbi intézmény megmutatásával, a várakozási idők csökkentésével gördülékenyebbé teheti a járóbetegek ügyeleti ellátását.”
Forrás:
Országos ügyelet- és gyógyszertárkereső hozza közelebb a segítséget; Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); 2022. április 14.
A közjegyzői tevékenység további digitalizációja a cél
„ Az elektronikus okiratok biztonságos előállításának garantálása továbbra is fontos feladat a Magyar Országos Közjegyzői Kamara újraválasztott elnöke szerint. Tóth Ádám szerint amíg a hamis elektronikus aláírások többsége könnyedén kiszűrhető, addig egy digitálisan manipulált, úgynevezett deep fake videófelvétel eredetiségének vizsgálata már sokkal bonyolultabb folyamat.
Ötödik alkalommal választották meg Tóth Ádámot a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnökének, A szervezet közleménye szerint Tóth Ádám 2007 óta tartó elnöksége alatt számos új eljárással bővült a magyar közjegyzőség hatásköre és permegelőző szerepe, a közjegyzők ma már mintegy egymillió ügyben tehermentesítik a bíróságokat évente.
A MOKK elnöke a következő időszak legfontosabb feladatának a közjegyzői tevékenység további digitalizációját, a többi között a teljesen elektronikus közjegyzői okiratok bevezetését, valamint a biometrikus aláírást lehetővé tevő infrastruktúra kiépítését tartja, hogy a modern technológiák segítségével még gyorsabbá és egyszerűbbé váljanak a közjegyzői eljárások.
Tóth Ádám az InfoRádiónak elmondta: az elmúlt 15 év arról szólt, hogy a közjegyzői gyakorlatnak az új eszközökre való átállását elsajátítsák. Először az elektronikus aláírásokat honosították meg, teljesen új elektronikus eljárást vezetünk be az elektronikus fizetési meghagyásokra. Központi ügykezelő rendszert alkalmaznak, ami tisztán és teljesen elektronikus, és így a közjegyzői oldalon az eljárások teljesen elektronikussá váltak.
„Még egy végső lépcsőre várunk: ez a tisztán elektronikus okiratoknak a megteremtése.
Itt a legkritikusabb rész az az ügyféloldali aláírás. Magyarországon az elektronikus aláírások rendkívül szűk körben elterjedtek. Lehetősége van mindenkinek az új személyi igazolványnál elektronikus aláírást kérni, de ezt mindössze az igénylők egyharmada kéri, mivel különösebb közvetlen hasznát nem látja, és ezt kétévenként meg kell újítania” – fejtette ki a MOKK elnöke.
Tóth Ádám emlékeztetett, egy olyan módszernek a legális bevezetését teremtette meg a kormány, ahol biometrikus elektronikus aláírással a felek a közjegyző előtt az elektronikusan elkészített okiratot el tudják látni, és ezt adott esetben egy bíróság vita esetén egy írásszakértő is tudja vizsgálni. Vannak olyan okiratok, amelyeket nem lehet elektronikusan aláírni, ilyenek például általában a végintézkedések, illetve a személyi állapoti okiratok.
Az elnök szerint szintén lényeges kérdés, hogy vannak olyan eszközeink, amelyekkel egyelőre a kontinentális magánjog nem nagyon tud mit kezdeni. „Laikus ismerősök kérdezik, hogy ha ők a mobiltelefonjuk kamerájára belemondanak egy végrendeletet, vagy ketten megegyező tartalommal megállapodnak egy filmfelvételen, akkor ez miért nem értékelhető érvényes-e okiratnak. Ennek alapvetően bizonyítási okai vannak egyelőre, de azt hiszem, és ezt a következő négy év fogja megválaszolni, hogy egy ilyen széles körben elterjedt eszközhasználatnál is valamilyen szinten definiálnunk kell ennek az eszköznek és az általa készített felvételeknek a bizonyító erejét” – emelte ki.
Tóth Ádám szerint a deep fake felvételek okoznak gondot, hiszen ezáltal elő tudnak állítani teljesen hamis nyilatkozatokat.
Mint mondta, az amerikai gyakorlattal kapcsolatos jogeseteket látott, ahol leginkább az fordul elő, hogy elkészítenek egy felvételt, azt manipulálják, majd a manipulált felvételt felveszik újra és ettől kezdve nem bizonyítható az, hogy ez egy manipulált felvétel. Egy okiratnál is elképzelhető a hamisítás, de a hamis aláírást az esetek 99 százalékában ki lehet szűrni, míg egy deep fake-kel elkészült filmfelvételről alig lehet megállapítani, hogy hamis.
„Ha mi nem tudunk biztonságos okiratokat elő állítani elektronikusan, akkor nem szabad elektronikus okiratokkal dolgoznunk, egészen addig, amíg ezt a biztonságot, ami jelenleg a papíralapú közjegyzői okiratoknál megvan, nem tudjuk biztosítani elektronikusan is” – vélekedett.”
Forrás:
A közjegyzői tevékenység további digitalizációja a cél; Rozgonyi Ádám; Infostart / InfoRádió; 2022. április 15.
A versenyképesség-javítás feltétele a hozzáadott érték növelése
„A termelékenység és ezáltál a versenyképesség növelés egyik módja éppen a gazdasági szerkezet arányainak módosítása a magasabb termelékenységű ágazatok felé, másrészt az alacsony termelékenységű ágazatokban a termelékenység erőteljes javítása.
Az Eurostat 2022. március 23-i jelentése szerint Magyarországon 2021-ben az egy főre jutó GDP – vásárlóerő-paritáson – az EU-s átlagérték 76 százalékát érte el. Ennél alacsonyabb érték hét országban, Bulgáriában (55 százalék), Görögországban (65 százalék), Horvátországban (70 százalék), Lettországban (71 százalék), Portugáliában (74 százalék), Romániába (73 százalék) és Szlovákiában (68 százalék) van. Magyarország tehát az EU-ban a 20. úgy, hogy a V4-en belül csak Szlovákiát előzi meg. A cseh érték 92, a lengyel 77 százalék. A pozíciójavulás örvendetes, de azért érdemes megvizsgálni azt is, hogy milyen gyorsan közelíti Magyarország az uniós átlagot.
A rendelkezésre álló Eurostat-adatok szerint 2010 és 2021 között a magyar felzárkózás 10 százalékpontnyi volt, a lengyel 14, a román 21.
Magyarország esetén ez éves átlagban 0,8 százalékpontnyi felzárkózási ütemet jelent. A lengyel érték 1,2, a román pedig 1,8. Természetesen az alacsonyabb értékről általában könnyebb nagyobbat ugrani, mint a magasabbról. Ezt érzékelteti, hogy a cseh érték csak 8 százalékponttal magasabb 2021-ben, mint 2010-ben, ami 0,7 százalékpontos felzárkózást tükröz. Németország és Ausztria csökkenő értéke is – a nagyon magas induló értékhez képest – a további növekedés nehézségét mutatja, illetve azt, hogy a gyorsabban felzárkózó országok miatt nő az EU-s átlagérték, amihez képest a fejlettebb országok adatai csökkenő értéket érhetnek el.
A magyar adat szempontjából elmondható, hogy ha a vizsgált 12 év alatti éves átlagos növekedési ütem maradna, akkor öt éven belül behozna bennünket Románia és megközelítene Horvátország, Lengyelország pedig a jelenlegi 1 százalékpontos előnyét 3 százalékpontra növelné.
Hogyan lehetne a magyar eredményeket javítani? Növelhető az egy főre jutó GDP-mutató értéke mennyiségi alapon, például azzal, hogy még több ember áll munkába vagy még több beruházást valósítunk meg.
A foglalkoztatási szint azonban, a KSH friss jelentése szerint már 73,9 százalékos, ami a 2010. januári 55,8 százalékos értékhez képest 28,1 százalékos emelkedés. A munkaerő pedig fogyóban van, amit az is bizonyít, hogy a legtöbb nagyberuházáson már jelentős arányban külföldi munkavállalók dolgoznak. A mennyiségi növekedésnek tehát korlátai vannak. A versenyképességi helyezések is azt bizonyítják, hogy egy adott ponton túl a versenyképesség javítása már csak minőségi változtatással érhető el. Ez az új munkahelyek esetén azt jelenti, hogy nem a munkahelyek számának növelését, hanem minőségi javulását tűzzük ki célként azért, hogy az új munkahelyeken nagyobb hozzáadott érték keletkezzen, vagyis nagyobb termelékenységet lehessen elérni. Ez egyben a jobb szerkezetű növekedést is támogatja.
A beruházások esetén pedig a minőségi változás azt jelenti, hogy a „falak” helyett többet ruházunk be az „agyakba”, ugyanis enélkül nem is lehet nagyobb hozzáadott értéket teremtő, termelékenyebben működő munkahelyeket létrehozni. De hogyan is állunk termelékenységgel? Az Eurostat 2022. februári jelentése ágazati és cégméret szerinti bontásban közli az egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték termelékenységi mutatót, amelyet 1000 euróban ad meg (valós termelékenység).
Azért ezt a termelékenységi mutatót célszerű használni, mert ez mutatja a hozzáadott érték termelés eredményeit.
Nézzük ennek a mutatónak az értékét és annak időbeli változását a teljes gazdaságra és cégméret szerinti bontásban. (A legkorábbi elérhető érték 2014-ből, a legfrissebb pedig 2019-ből áll rendelkezésre.)
A táblázat beszédes képet mutat az országok és a cégek termelékenységéről és annak változásáról. Az országos szintű adatokban a V4-ek között 2014-ben a magyar érték a legalacsonyabb, 2019-ben pedig egy helyet előrelépve, Szlovákia előtt a 3. helyen áll. A javulás mértéke (1000 euróban mérve) a V4-ek között Magyarországon szintén a 3. legnagyobb. Legjobban a cseh termelékenység emelkedett.
Emlékezzünk rá, hogy a cseh egy főre jutó GDP 2021-ben már elérte az EU-s átlag 92 százalékát, amelyben nyilván szerepet játszott a javuló termelékenységi szint is. Ha a vállalati méret szerinti termelékenységszintet vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a legnagyobb termelékenységjavulás Magyarországon az 50-249 főt foglalkoztató közepes méretű cégeknél következett be, a legkisebb pedig a 250 fő fölött foglalkoztató nagyvállalatoknál.
Tekintettel a mutató szerkezetére, vagyis arra, hogy a helyben létrehozott új, hozzáadott érték nagyságát méri, ez nyilván azt érzékelteti, hogy a nagyobb cégek esetén, amelyeknél jellemzőbb az összeszerelő tevékenység, alacsonyabb a helyben létrehozott új érték. Érdemes megemlíteni, hogy ugyanakkor Magyarországon éppen a nagyvállalatok adják például az ipari export 79,3 százalékát (KSH, 2021). Termelékenységük növekedése a magasabb helyben hozzáadott értékű tevékenységek arányának bővülésével jelentősen javítaná az országos szintű termelékenységet.
Az osztrák cégméret szerinti adatok csak a mikrovállalkozásokra állnak rendelkezésre, viszont a német adatokból azt látjuk, hogy a német mikrocégek termelékenysége csökkent. Ugyanakkor a magyar mikro- és kisvállalkozások, amelyeket gyakran állítanak alacsony termelékenységükre hivatkozva Magyarországon szégyenpadra, Csehország után a legmagasabb termelékenységnövekedést érték el. Az ágazatokat vizsgálva Magyarországon 2019-ben nagyon nagy eltéréseket tapasztalunk.
Nyilvánvaló, hogy a termelékenység és ezáltál a versenyképesség-növelés egyik módja éppen a gazdasági szerkezet arányainak módosítása a magasabb termelékenységű ágazatok felé, másrészt az alacsony termelékenységű ágazatokban a termelékenység erőteljes javítása. A bemutatott ágazatok között a gyógyszeripar, a számítógép, az elektronika és az optikai gyártás és az infokommunikáció termelékenységi szintje a legmagasabb. A gyógyszeripar esetén ennek nyilvánvaló oka a magasabb hazai hozzáadott érték, amely – többek között – a magasabb kutatás-fejlesztési ráfordításoknak köszönhető. Megjegyzendő, hogy nem szerepel az ábrán valamennyi ágazat és alágazat. Az általános termelékenységiszint-emelés lehetőségeinek vizsgálatához természetesen a gazdaság valamennyi ágazatának és alágazatának részletes elemzésére szükség lenne.
Végül említsük meg, hogy a magasabb hozzáadott érték előállítása, a magasabb termelékenység a bérekben is megmutatkozik. A legfrissebb Eurostat-elemzés nem a béreket, hanem a bérköltségeket vizsgálja, azaz figyelembe veszi a bérekre rakódó terheket is, amelyek Magyarországon az elmúlt években több alkalommal is csökkentek. Az Eurostat március 29-ei adatai szerint a munkaerő költségei tekintetében Magyarország a 25. helyen van. Csak két országban, Romániában és Bulgáriában alacsonyabbak a cégek bérköltségei.
Ez nyilván nemcsak a csökkenő bérterheknek, hanem – az állandó bérnövekedés ellenére is – az európai, sőt a V4-es összehasonlításban is alacsony béreknek köszönhető.
Összességében azt mondhatjuk, hogy az EU-s átlagos egy főre jutó GDP-szint gyorsabb eléréséhez a helyben hozzáadott érték növelésére, azaz a termelékenység javítására lenne elsősorban szükség. A nagyobb hozzáadott érték nagyobb rugalmasságot, több fejlesztési lehetőséget biztosít, és együtt jár a magasabb bérekkel is, hiszen a bér maga is a hozzáadott érték része. Mindehhez viszont szükség lenne arra, hogy a még mindig nagyon magas összeszerelő munka aránya jelentősen csökkenjen a gazdaságban.
A legutóbbi EU-s statisztikai adatok szerint ez Magyarországon a 20–64 éves munkavállalók esetén 22,2 százalék, ami az EU-ban Románia és Bulgária után a harmadik legmagasabb érték. Nyilván nem véletlen, hogy éppen ebben a két országban alacsonyabbak a bérköltségek is, mint Magyarországon. Ahhoz azonban, hogy a nagy hozzáadott értékű tevékenységek aránya növekedhessen, sok beruházásra van szükség: nemcsak a falakba, de az agyakba is.”
Forrás:
A versenyképesség-javítás feltétele a hozzáadott érték növelése; Csath Magdolna; Világgazdaság; 2022. április 12.
(A szerző a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja, egyetemi tanár. Az eredeti cikk táblázatait terjedelmi okokból nem vettük át.)
Digitális Témahét 2022 – Hetedszer a digitális pedagógia jegyében
„2022. április 8-án sikeresen lezárult az Emberi Erőforrások Minisztériumának kezdeményezésére a 2015/2016. tanévben elindított Digitális Témahét 2021/2022-es tanévi programja. A Digitális Jólét Nonprofit Kft. (DJ Nkft.) szervezésében lezajlott eseményre 811 hazai és külhoni intézmény regisztrált, köznevelési és szakképzési intézmények egyaránt, mintegy 115 ezer tanuló részvételével. Az idei Témahét pályázati kiírásában megismételtük a tavalyi évben érdeklődést felkeltő, pedagógusok és oktatók számára elérhető, digitális pedagógiai gyakorlatokra vonatkozó pályázati lehetőséget a megvalósított pedagógiai projektek mellett.
Az intézményi és pedagóguspályázatok a DJ Nkft. által meghirdetett 6 kategória mellett további 6 különdíj-kategóriában kerülnek elbírásra, melyek keretében számos, a pedagógiai gyakorlatban alkalmazható digitális eszköz, programlehetőség, illetve továbbképzés nyerhető. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 4 millió forint értékben biztosít digitáliseszköz-csomagokat a pályázatban díjazott intézmények és pedagógusok számára.
Digitális Témahét programjának ünnepélyes díjátadójára ebben az évben is online keretek között kerül sor 2022 júniusában. A díjátadót követően a DJ Nkft. által legjobbnak értékelt projekteket tanárok közötti informális online tapasztalatcserén (teachmeet) mutatják be a nyertes pedagógusok. A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.
A Digitális Témahét YouTube-csatornáján immár több mint 220 online előadás érhető el. A csatorna követési mutatóinak erőteljes növekedéséből (közel 2000 feliratkozó) arra következtethetünk, hogy a Digitális Témahét programja, valamint a keretében elérhető támogatások a pedagógusok számára ebben a tanévben is hatékony segítséget nyújtottak a digitális technológiával támogatott projektek megvalósítása során.
A Digitális Témahét koordinációs csapata a 2021/2022. tanévben is jelentős szakmai támogatást biztosított a pedagógusok minél sikeresebb felkészüléséhez, emellett a digitális oktatás hatékony megvalósításához. A felkészítő 20 webináriumon digitális eszközök és applikációk megismertetéséről, valamint tudásmegosztásról szóló előadások, beszélgetések hangzottak el.”
Forrás:
Digitális Témahét 2022 – Hetedszer a digitális pedagógia jegyében;
Digitális transzformáció: stratégia és technológia
A C3S Kft. a legdinamikusabban növekvő magyar űripari vállalat
„A 2012-ben alapított C3S Kft. a legdinamikusabban növekvő magyar űripari vállalat mostanra egy teljes műhold-termékcsaládot fejlesztett, rutinszerűen működik együtt az Európai Űrügynökséggel… A cég alapítója, Horváth Gyula szerint ma már olyan projektjük is van, ami európai viszonylatban is egyedülálló, emellett beszélt nekünk a RadCube-bal szerzett tapasztalatokról és arról is, hogy milyen kilátásai vannak a magyar űriparnak.
Ha Magyarországról és a világűrről van szó, a legtöbb embernek valószínűleg Farkas Bertalan, esetleg a Pille dózismérő vagy a Masat-1 műhold ugrik be elsőre, ám a magyar űrtevékenység az elmúlt években jócskán túllépett azon, hogy néhány tőszóban össze lehetne foglalni az eredményeit. A 2020-ban kiadott Hungarian Space Caleidoscope már 47 olyan kutatóintézetet, egyetemi tanszéket és űripari céget sorol fel, amelyek a világűrrel kapcsolatos tevékenységet végeznek Magyarországon, és noha ezek jelentős része nem kifejezetten az űriparra szakosodott, azért ilyen kezdeményezésből is egyre többet találhatunk az országhatáron belül. Az 1991 óta létező BHE és a 2000-ben alapított Admatis mellett a még mindig igencsak exkluzívnak számító klub egyik legújabb tagja a C3S, akik egészen rövid idő alatt lettek az európai űripar meghatározó szereplői.
Már a NASA is odafigyel rájuk
Horvát Gyula, aki a Masat-1-et készítő csapatnak is a tagja volt, 2012-ben alapította meg a C3S Kft.-t, kifejezetten azzal a céllal, hogy felépítsenek egy magyar űripari céget. „Ez, mint fogalom, nem nagyon volt jelen tíz évvel ezelőtt Magyarországon” – mondja, magyarázatként hozzátéve, hogy bár a magyar űrtevékenység egészen Bay Zoltánig, és az ő 1946-ban elvégzett radarkísérletéig vezethető vissza, ám ez a terület hazánkban hosszú ideig főként az űrkutatásra korlátozódott az ipari tevékenységekkel szemben. Miután a Masat-1-gyel bebizonyították, hogy képesek teljesen saját tervezésű műholdat Föld körüli pályára állítani, Horváth és társai úgy határoztak, hogy ipari környezetben is kamatoztatni tudnák az összegyűlt tapasztalati tőkét, az idő pedig őket igazolta.
„Az elmúlt tíz évben olyan hálózatot sikerült felépítenünk magunk köré mind megrendelői, mind beszállítói oldalon, ami nem csak Magyarországon, de régiós szinten is egyedülálló” – vázolja a jelenlegi helyzetet Horváth, aki szerint a közel negyven főt foglalkoztató C3S mára már nem csak Magyarországon számít a legnagyobb űripari vállalatnak, de kapacitásban, tudásbázisban még a harmadik legnagyobb európai űripari vállalatnak tartott OHB csehországi leányvállalatát is megelőzik.
A vállalat tíz év alatt olyannyira meghatározó tagjává vált a szektornak, hogy rendszeresen szerepelnek a NASA által a kis űreszközökről készített jelentésben is, amelynek legfrissebb, 2021 októberében megjelent kiadásában is feltűnik a C3S.
A C3S jelenleg két fő területen tevékenykedik: a kis, 3-tól és 16 unit méretű műholdak mellett nagy műholdakba is építenek energiaszétosztó rendszereket, amelynek során az Európai Űrügynökségen kívül számos nagy integrátorral, például a Thales Alenia Space-szel és az Airbusszal is együttműködnek.
Az első fecske: a RadCube
A magyar cég tavaly augusztusban fontos mérföldkövet ért el, amikor az Európai Űrügynökség megbízásából sikerült pályára állítaniuk a RadCube nevű műholdat, amely az űridőjárást monitorozza a Föld körüli pályán. A már teljes egészében az ESA ECSS szabványa szerint épített műhold esetében mind az energiaellátást, mind a kommunikációt, mind pedig a műholdat vezérlő fedélzeti számítógépet házon belül építették, utóbbinál kifejezetten olyan speciális félvezetőket használva, amelyek képesek ellenállni az űrben tapasztalható sugárzásnak. Horváth szerint lehetséges, hogy a későbbiekben akár a napelemszárnyakat is maguknak fogják fejleszteni, ugyanis erre például Magyarországon jelenleg még nem áll rendelkezésre a megfelelő kompetencia, így nekik is külföldi beszállítóval kellett együttműködniük.
Az azóta is kifogástalanul üzemelő RadCube nem csak a hazai űriparban számít különlegesnek, Horváth szerint több olyan megoldásuk is van, amire külföldön is felfigyeltek. Az egyik, hogy a C3S a nagy műholdakhoz hasonlóan redundáns rendszert használ, ami ilyen kis méretnél teljesen egyedülálló. „A redundancia azt jelenti, hogy mindenből kettő van a műhold fedélzetén” – magyarázza Horváth, hozzátéve, hogy bár egy ilyen rendszer elméletben több mint kétszer akkora térfogatot igényel, mint egy szimpla rendszer, a C3S mérnökei megoldották, hogy azonos vagy kisebb térfogatot használjanak fel mint a többi piaci szereplő.
Az ilyen, biztonságosan üzemelő műholdak tervezése komplex feladat, a fejlesztés költségei pedig a nem redundáns rendszerek sokszorosára rúgnak. „Nekünk az alaprendszereink mind redundánsan vannak, tehát kettő van a fedélzeten; ha az egyik tönkremegy, a másik át tudja venni a helyét” – folytatja, példát is hozva az ilyen rendszerek előnyeire: „Ha van egy komolyabb naptevékenység, ami reseteli a műhold egyik alaprendszerét, akkor a műhold a tartalékrendszerrel tud menni, amíg az érintett pár nem regenerálódik”. Az elmúlt időszakban konkrét példát is láthattunk arra, mire jó a redundáns rendszer, hiszen a SpaceX februárban felbocsátott Starlink-műholdjai közül mintegy negyven azonnal visszahullott a Földre egy napkitörés következtében. Azt az eseményt a RadCube egyébként nem csak túlélte, de a műszereivel mérni is tudták az űrvihart.
A C3S által tervezett műholdaknak szintén fontos jellemzője, hogy képesek a távolból elérni a műhold összes részegységét, így akár egy firmware-frissítést is el tudnak rajta végezni menet közben. Ennek már a RadCube-nál is nagy hasznát vették, hiszen képesek voltak utólag megváltoztatni a műhold irányba állását, amire az egyik, a projektben résztvevő partnercég miatt volt szükség.
A harmadik fontos tényező a műhold hőmérséklet-szabályozó rendszere: „A RadCube-nál mért adatok alapján a műhold szárnyvégein a hőmérséklet plusz 90 és mínusz 80 fok között ingadozik másfél óra leforgása alatt, miközben a belső hőmérséklet-ingadozás mindössze nyolc fok. Ez ilyen pici térfogatban, ahol maga a műholdtest egy cipősdoboznál is kisebb, légkör nélküli közegben rendkívül nagy kihívás” – mondja Horváth, aki szerint a technológiájuknak köszönhetően a piaci átlagnál jóval nagyobb energiaveszteséget tudnak kezelni. „Az energiát gyakorlatilag a teljes pálya alatt tudjuk biztosítani a hasznos tehernek, magyarul nincsenek korlátozások abban, hogy a szolgáltatását meddig tudjuk üzemeltetni” – magyarázza ennek előnyeit.
Nagy a kereslet a kisműholdakra
A RadCube egyfajta mesterpéldánya volt a C3S által fejlesztett kisműholdas termékcsaládnak, amit a cég a tavaly novemberben, Brémában megrendezett Space Tech Expón mutatott be.
A 3-tól 16 unitig terjedő műholdakra globálisan is egyre nagyobb a kereslet, mennyiségüket tekintve ma már ezek adják az egy év alatt felbocsátott műholdak gerincét.
Horváth szerint évente 300-400 ilyen műholdat bocsátanak fel a világűrbe, amelyek többek között a távérzékelésben és az IoT-kommunikációban játszanak komoly szerepet. A kis műholdak sikere szerinte nagyrészt annak köszönhető, hogy rendkívül gyorsan lehet globalizált lefedést elérni a segítségükkel. „Amint néhány tíz műholdat felbocsátok, azonnal globális fedésem van, így egy szolgáltatást már nem csak egy régióra tudok értékesíteni”.
A kisműholdak növekvő népszerűsége nem meglepő, hiszen ahogy Horváth mondja, az ilyen eszközök költségei mára jelentősen lecsökkentek, így sok esetben már olcsóbb alternatívát jelentenek más megoldásokhoz képest.
„Tudok olyan magyar cégről is, ami hatvan országba szállít IoT-eszközöket, nekik ilyen eszközszámnál már olcsóbb lenne kilenc műholdat önmagában fenntartani, mint a mobilszolgáltatókkal szerződni” – vázolja a jelenlegi helyzetet. Ennek az idilli állapotnak ugyanakkor hátulütői is vannak, mégpedig hogy a piac ma már elfogadhatatlanul nagy selejtrátával működik. Horváth szerint a fellőtt kisműholdaknak a 30 százaléka soha nem szólal meg, ami csak Európában évente 40-50 millió euró kidobott pénzt jelent.
„Ez egy horribilis összeg, amiből egy komplett konstellációt fel lehet építeni és fenn lehet tartani a világűrben” – mondja, hozzátéve, hogy a C3S-nél ők éppen ezért 10/10-es műholdat fejlesztettek, ami azt jelenti, hogy tíz műholdból tíz működik is.
A C3S esetében egy küldetés műholdanként nagyjából néhány százezer eurótól néhány millió euróig terjed, amely már magában foglalja a műholdak felbocsátását és üzemeltetését is.
Éppen emiatt az ügyfélkörük is rendkívül széles spektrumon mozog, a legnagyobb űripari vállalatoktól az egyéni kezdeményezésekig rengetegen keresik meg őket az ötleteikkel. Horváth szerint a kisműholdas rendszerek jól jöhetnek például olyan vállalatoknak, akik egy meghatározott feladatra szeretnének kiépíteni egy műhold-konstellációt, de ugyanígy kézenfekvő megoldás lehet akkor is, ha valaki egy tudományos kísérletet szeretne a világűrbe vinni vagy a technológiáját szeretné validálni. „Ezzel tudunk neki adni egy úgynevezett repült referenciát, ami ebben a szektorban egy go-no go döntés: ha van repült referencia, akkor szóba áll veled a piac, ha nincs, akkor távolról nézegetnek” – ecseteli az ilyen tesztek szükségességét, ami hosszabb távon az ügyfélnek is megéri, hiszen a referencia birtokában könnyebben fog tudni bekerülni egy nagyobb projektbe beszállítóként.
A C3S ebből a szempontból is irigylésre méltó helyzetben van, hiszen az Európai Űrügynökség által számon tartott 25 szakmai tudásterületből 16-ot már sikerült validálniuk, többek között a RadCube sikeres repülésének köszönhetően is.
Ezzel ma Magyarországon ők rendelkeznek a legszerteágazóbb portfolióval az űripar területén, a kutatóintézeteket és egyetemeket is beleértve. Ez komoly lépéselőnyt jelent a számukra, hiszen a technológiai transzfert házon belül tudják megoldani, ami miatt hatékonyabban, rugalmasabban tudják kiszolgálni az ügyfelek igényeit is.
Jönnek a nagyobb műholdak is
A C3S még az idei évben újabb műholdat fog pályára állítani. A RadCube-hoz hasonlóan 3U-s méretű VIREO egy földmegfigyelési műhold lesz, amivel egy egészen újszerű technológiát igyekeznek demonstrálni élesben. „A VIREO esetében nem a kamera felbontására koncentráltunk, sokkal inkább a fedélzeten elhelyezett mesterségesintelligencia-gyorsító megoldásra, amit az AImotive-val közösen fejlesztünk 2019 vége óta” – mondja Horváth, aki azt is elárulta, hogy az önvezető technológiákat fejlesztő magyar startuppal közösen létrehozott, neurális hálót alkalmazó rendszer olyannyira nagy visszhangot keltett, hogy a világ egyik legnagyobb technológiai újságja, a TechCrunch is a címoldalán számolt be a fejlesztésről tavaly júliusban.
Horváth szerint amíg szoftveres oldalon ma már az űriparban is sokan használnak mesterséges intelligenciát, hardveres oldalon egyelőre még nem nagyon indult meg ezeknek a technológiáknak a kifejezetten űrspecifikus alkalmazása. A megoldás előnye, hogy a nyers adatokat nem kell lesugározni a Földre, az utófeldolgozási folyamatot helyben el tudják végezni a mesterséges intelligencia segítségével, ami jelentős időmegtakarítást eredményez.
A C3S tervei nem állnak meg a VIREO-nál, hiszen 2023 végére újabb műholdat terveznek felbocsátani, ami már 6U-s méretben készül el, ezt pedig 2024-ben egy 16 unitos műhold követheti.
A cégnek a kisműholdakon kívül a másik fontos működési területén, vagyis a nagy műholdakba szánt energiaelosztó rendszerekben is komoly tervei vannak, hiszen Horvát elmondása szerint olyan technológiát fejlesztenek, ami Európában egyedülálló.
„Az Európai Űrügynökség célja, hogy technológiailag független legyen, ezért amikor előálltunk az ötlettel, hogy kifejlesztjük ezt a speciális technológiát, abszolút támogattak minket. Főként, miután kiderült, hogy Európa egyik legnagyobb integrátor cége inkább nem állt neki kifejleszteni a technológiát házon belül, hanem velünk együtt dolgoznak a megvalósításán” – érzékeltette a projekt jelentőségét, aminek keretében egy olyan, energiaelosztó rendszerekben használható megoldást fejlesztenek, ami egyszerre javítja azok hatásfokát, miközben csökkenti a méretüket.
A magyar piac még kicsi, de regionálisan már látszik a térképen Közép-Európa
Horváth szerint a magyar űripar számára kifejezetten előnyös fejlemény volt, hogy hazánk 2015-ben az ESA teljes jogú tagjává vált, az ipari szerepvállalást pedig különösen előrelendíti, hogy hazánk nem csak a kötelező, de az opcionális programokban is szerepet vállal.
„Én azt gondolom, hogy ez adta meg a megfelelő lendületet ahhoz, hogy nem csak az űrkutatási tevékenységgel foglalkozó kutatóintézetek, egyetemek, de az űripari tevékenység is nagyot tudott fejlődni az elmúlt néhány évben” – mondja. Az opcionális programoknak köszönhetően egyre több kompetenciaterület szereplői kerülnek be a nemzetközi vérkeringésbe, és tudnak együttműködni az Európai Űrügynökséggel, amire Magyarországon nagy szükség is van.
Bár Horváth tapasztalatai szerint a régió űripara mára elérte azt a szintet, hogy a V4-es országokon belül egy nagyobb lélegzetvételű műholdas fejlesztést is meg tudnának oldani, a magyarországi űripari piac egyelőre meglehetősen kicsi: a C3S-sel együtt mindössze három cég van, amelyik képes tier 1-es beszállítóként szerződni az ESA-val vagy valamelyik nagy európai integrátorral, miközben a feladatok szempontjából akár két-háromszor ennyi űripari mérnök számára is lenne munka.
„Gyakran okoz problémát, hogy egy-egy projektnél egy adott részfeladatot maximum egy országra tudnak lebontani. Én is futottam bele olyan esetbe, amikor azért kellett visszautasítanom a lehetőséget, mert nem tudtam összeszedni Magyarországon annyi mérnököt az adott szakterületen, akikkel meg lehetett volna valósítani az adott feladatot. Ilyen szempontból nagyon fontos az, hogy az űripar fejlődjön Magyarországon, és egyre több mérnök tudjon ezen a területen elhelyezkedni, mert nagyon nagyon kevés olyan cég van, akit be tudunk vonni a közös munkába” – mondja Horváth, aki azt várja, hogy a következő öt-hét évben legalább négy-öt olyan cég emelkedik fel itthon, akik elérhetik a C3S-hez hasonló méretet. Szerinte ha ez megvalósul, akkor már számottevő űriparról beszélhetünk Magyarországon.
Akik életben tudtak maradni, lesz feladatuk bőséggel
Az űriparba való betörési lehetőségeket jelenleg egy szomorú tény is javítja, hiszen a koronavírus-járvány miatt az elmúlt másfél évben az európai űriparban érdekelt kis- és középvállalkozásoknak mintegy 43 százalékának jelentős mértékben csökkent a bevétele, sokan közülük azóta csődbe is mentek. „Akik életben tudtak maradni, lesz feladatuk bőséggel” – mondja Horváth, aki szerint bár az űriparról sokan gondolják, hogy a hosszú távú, akár több mint tízéves előkészítést igénylő projektek miatt reziliens a gazdasági hullámzásra, ám a beszállítási láncban lejjebb lévő kisebb cégekre ez nem feltétlenül igaz. Az űripart ebből a szempontból nem nagyon lehet más iparágakhoz hasonlítani, hiszen akár tíz-tizenöt hónapot is igénybe vesz, mire egy átlagos projekt elindulhat, miközben az iparág masszívan utófinanszírozott.
„Nekünk, mint űripari szereplőknek, egy évben egy projekthez egy, vagy maximum két számla kapcsolódik, miközben a projekt akár a kapacitások felét is lekötheti” – magyarázza a helyzetet, ami azt eredményezi, hogy ha egy számla csúszik, akkor akár két-három vagy annál is több hónapnyi működési költséget kell saját zsebből finanszírozniuk.
Bár a C3S ma már öt-hét projektet visz párhuzamosan évente, ez a hullámzás még nekik is kihívásokat jelentett az utóbb időben, főként, hogy Magyarországon rendkívül kevés olyan finanszírozási forma van, ami az űriparnak ezt a fajta hektikusságát képes hatékonyan támogatni. „Nekünk szerencsére ebben a KAVOSZ Zrt. partner volt” – mondja Horváth, aki szerint a Széchenyi Kártya Programot koordináló vállalkozás jelenleg az egyetlen olyan konstrukciót nyújtja a pénzpiacon, ami megoldást tud nyújtani egy űripari vállalat számára. Elmondása szerint a Széchenyi Kártya Program folyószámla hitelkonstrukciója azért volt különösen ideális a számukra, mert így folyamatosan rendelkezésükre állt egy likvid keret, amit szabadon fel tudtak használni, ezzel kiküszöbölve az egy-két hónapos hullámzásokat.
Noha a COVID alatt a beszállítók miatt a C3S-nél is gyakran csúsztak a projektek, Horváth elmondása szerint nem várt előnyei is voltak a home office-nak. A RadCube műhold tesztelése során például kifejlesztettek egy olyan új eljárást, amivel úgy tudták tesztelni a műholdat, hogy annak alrendszerei a világ különböző pontjain voltak. Bár a megoldást a kényszer szülte, Horváth szerint ennek a jövőben is jó hasznát fogják venni, hiszen a külső beszállítóktól érkező alrendszereket így még a szállítás előtt le tudják tesztelni, jelentősen felgyorsítva a fejlesztési folyamatokat.
…
Bár űripari vállalatként természetesen a C3S is profitorientáltan működik, a cég munkatársainak ez a vállalkozás többről szól, mint a pénzcsinálásról. „Amikor legelőször fotót készítettünk saját űreszközzel, ott az egész csapatnak bepárásodott a tekintete” – emlékezik vissza Horváth, aki szerint bár a világűrből ma már számtalan fotó készült, mégis teljesen más élmény, amikor a saját kamerájukkal készítik el azt a fotót. „Valahogy közelebb hozza érzelmileg, és sokkal jobban megérinti az embert, hogy tényleg ott van ez a szép, kék bolygó, ami fentről nézve egyszerre tűnik problémamentesnek, mégis törékenynek. Úgyhogy nekünk az elsődleges célkitűzés, hogy olyan műholdakat és olyan műholdkonstellációt építsünk, ami segíti az emberiséget fontos célok elérésében, például a klímaalkalmazkodásban”.”
Forrás:
A magyar űripari vállalat, amire már a NASA is odafigyel; Bobák Áron; Rakéta.hu; 2022. április 1.
(A cikk szponzorált, a Széchenyi Kártya Program támogatta.)
Szakirodalom
A Kincstár története, helye, szerepe, feladatai az állampénzügyekben, fejlődése és perspektívája
„…Munkám elsődleges célja, hogy a Kincstár feladatait, történetét, nemzetközi jellemzőit bemutassam, egyúttal megpróbáljam egy kicsit ismertebbé, közelibbé hozni ennek a területnek történetet, jellemzőit, működési kereteit és jelentőségét. Egyúttal remélem, hogy akár diskurzus, akár vita, akár szakmai vagy nem szakmai beszélgetések, eszmecserék alapjául szolgálhat munkám. Ahogy mondani szokás nincs rossz reklám, a lényeg, hogy beszéljenek róla. Kutatásaim alapján a kincstárat, mint témát átfogóan a hazai szakirodalomban még nem dolgozták fel, továbbá uniós és nemzetközi szakirodalomban sem kap kellően hangsúlyos szerepet. Egyben ezt az „űrt” próbálom meg elkezdeni kitölteni az elkészült dolgozatommal.
…
A kutatás célja bemutatni és feldolgozni a Kincstár történetét, a jelenlegi hazai Kincstár kialakulásának folyamatát, feladatait, a nemzetközi kincstári gyakorlatokat és egy a Magyar Államkincstárra vonatkozóan elkészített empirikus kutatást. Egyúttal a dolgozat törekszik felvázolni és megvizsgálni a fejlődés, fejlesztési lehetőségeket, a kincstárak előtt álló kihívásokat, megváltozott elvárásokat. Igyekszem olyan javaslatok megfogalmazására, amelyek a kincstári rendszer minőségi javulását eredményezhetik, illetve erősíthetik a Kincstárral, közigazgatással kapcsolatos társadalmi bizalmat. Kutatásom során élek a történeti-, jogtörténeti elemzés, kvantitatív alapkutatás és a gyakorlati tapasztalatok összegzésének módszereivel. Munkám során alapvetően a könyvtári kutatást, statisztikai elemzéseket, analízist, szintetizálást, indukciót és az adaptációt alkalmaztam. Vizsgáltam az egyes országokban alkalmazott kincstári megoldásokat. A releváns hazai és nemzetközi szakirodalom, valamint jogszabályi háttér dokumentumok tartalomelemzését végeztem…”
Forrás:
A Kincstár; Vargha Éva; Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; A doktori értekezés védésének időpontja: 2022-V-05 11:00, helye: PTE ÁJK Faluhelyi Ferenc előadóterem (7622 Pécs, 48-as tér 1.), valamint a MS TEAMS online felülete
Törvények, rendeletek
Forrás:
A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség elnökének 1/2022. (IV. 14.) KIFÜ utasítása a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról; Hivatalos Értesítő; 2022. évi 18. szám; 2022. április 14.; 1337-1359. o. (PDF)
Forrás:
A külgazdasági és külügyminiszter 3/2022. (IV. 14.) KKM utasítása a Külgazdasági és Külügyminisztérium adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatáról; Hivatalos Értesítő; 2022. évi 18. szám; 2022. április 14.; 1326-1337. o. (PDF)