Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A zárolási javaslat ellenére jelentős előrelépés, hogy másfél év után az Európai Bizottság elfogadta a magyar helyreállítási tervet

„Jelentős előrelépésként értékeli a területfejlesztési miniszter, hogy az Európai Bizottság (EB) másfél év után elfogadásra ajánlja a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós források lehívását lehetővé tevő magyar tervet.

Navracsics Tibor szerdán Budapesten a Kormányinfón azt mondta, a bizottság nap folyamán ismertetett döntése nem okozott nagy meglepetést a magyar kormánynak, a testület több mint egy hete „újságírók által közölte velünk készülő álláspontját”.

Megjegyezte, ez az álláspont nagyjából megegyezik a bizottság által szeptemberben ismertetettel.

A miniszter – aki a kormányülés közben tartott tájékoztatót – elmondta, a mostani az első alkalom, hogy a bizottság hivatalos formában bejelentette, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz (RRF) benyújtott magyar nemzeti terv „elfogadásra méltó”.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság a magyar tervet a legkiválóbbak közé sorolta, egyetlen kategória kivételével a legmagasabb osztályzatot kapta.

Kitért arra, hogy a terv elfogadása másfél évvel ezelőtt már karnyújtásnyira volt, és azóta is folyamatosak voltak a konzultációk.

Navracsics Tibor bizakodását fejezte ki az iránt, hogy a bizottság döntése a kohéziós pénzekkel kapcsolatban megnyitja az utolsó körös egyeztetéseket és a tárgyalások lezárásának lehetőségét, azaz záros határidőn belül aláírják a partnerségi megállapodást is.

Szerinte ha ez megtörténik, akkor teljesül a nyáron kitűzött cél: hat hónap alatt mind a két nagy területen – ahol még nyáron messzinek tűnt az uniós források elérése – megállapodnak a bizottsággal, ez pedig lehetővé teszi, hogy 2023-tól ténylegesen is megnyíljanak az uniós források.

A miniszter szerint az sem jelent újdonságot, hogy három operatív program esetében a bizottság fenntartja a 65 százalékos zárolásra vonatkozó javaslatát. Értékelése szerint ez részben abból is adódik, hogy a kormány törvényhozási és az intézményépítési menetrendje olyan határidőket tartalmaz, amelyek még „előttünk vannak”.

A miniszter bízik abban, hogy Magyarország ugyanolyan pontosan és alaposan teljesíti a még hátralévő vállalásokat, ahogy az eddigieket is tette. Közölte, reméli, 2023-ban meg tudják győzni a bizottságot és az Európai Tanácsot, hogy a felfüggesztést nem kell fenntartani, és lehetővé válik, hogy százszázalékosan hozzáférjen Magyarország az uniós forrásokhoz minden operatív programban.

Kérdésre válaszolva Navracsics Tibor azt mondta: a magyar kormány mindig az elvei fenntartása mellett kötött kompromisszumot a megegyezés érdekében. Ha az ország tovább halad a programja végrehajtásával, és újabb határidőket teljesít, a tagállamok és a bizottság számára is világos lesz: „nem akarunk mismásolni, nem akarunk sunnyogni” – fogalmazott Navracsics Tibor.

Hangsúlyozta: a magyar fél az egymással össze nem függő kérdéseket végig külön kezelte a tárgyalások során.

Kijelentette azt is: ha az év végéig sikerül a további két megállapodást aláírni, sikeresnek fogja értékelni a tárgyalásokat. Ha pedig mindent megtett azért, hogy ez sikerüljön, ám mások miatt mégsem jön létre egyezség, nem mond le posztjáról – válaszolta egy másik kérdésre.

Közölte: mindehhez az Országgyűlésnek már nem kell rendkívüli ülést tartania.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kérdésre arról beszélt: jó esély van arra, hogy az operatív programokhoz szükséges partnerségi megállapodást is aláírják.

Jövőre 2500 milliárd forintnyi uniós forrás érkezhet Magyarországra, amiből 1500 milliárdnak már most sincs akadálya – tette hozzá. További 1000 milliárd elől pedig várhatóan az év második felére elhárulhatnak az akadályok.

Ennek nagyságrendjéről szólva közölte: a kormánynak ennek a pénznek a többszöröséről kell gondoskodnia a rezsicsökkentés fenntartásához. Mivel a magyar gazdaság fundamentumai és a költségvetés is stabil, problémát inkább a magas energiaárak okozhatnak.

Navracsics Tibor kérdésre válaszolva elmondta: bíznak abban, hogy a tanácsi szavazáskor a magyar helyreállítási nemzeti terv elfogadásával kapcsolatban nem lesz változás. Hangsúlyozta: folyamatos tárgyalásban vannak az Európai Bizottsággal, mert meggyőződése szerint ez megakadályozza azt, hogy a kommunikáció hiányából adódóan csökkenjen a bizalom a két tárgyalófél között, másrészt pedig, ha felmerül bármilyen probléma, viszonylag hamar tudják ezeket kezelni.

Megjegyezte: az Európai Bizottság az utóbbi időben egy kicsit más kommunikációs politikát folytat, először az újságírókkal közli az álláspontját, és csak utána a magyar kormánnyal, de ez nem ok arra, hogy ne folytassák a tárgyalásokat. Jelezte azt is: a tárgyalások során mindig előjöhetnek újabb észrevételek, a magyar kormány is előjöhet új témákkal, amikről úgy látja, hogy megoldandó vagy módosítani kell, mert esetleg nem életszerű. Ezeket újratárgyalhatják.

Arra a kérdésre, hogy december 31-ig aláírhatják-e a partnerségi megállapodást, vagyis a költségvetési kohéziós források is megérkezhetnek-e, Navracsics Tibor azt válaszolta: ha rajta múlik, akkor biztosan. A miniszter hangsúlyozta: bízik abban, hogy az Európai Bizottságnak is érdeke elkerülni, hogy bármely tagállamnál indoklás vagy indokoltság nélküli forrásvesztés előforduljon.

Ha van is vita esetleg egyes pontokban a végrehajtást illetően a bizottsággal, de abban nincs vita, hogy jó irányba haladunk, és az eddig megtett munka megalapozza azt, hogy forrásvesztés nélkül jussunk hozzá az európai uniós forrásokhoz – jelezte.

Megerősítette: sajtóhírek alapján legvalószínűbb, hogy a pénzügyminiszterek tanácsa december 12-én fogja tartani azt az ülését, amelyen dönt az ügyben.

További felvetésre Navracsics Tibor azt mondta, folyamatosan kapcsolatban vannak a bizottsággal és egyeztetnek.

Úgy tűnik, néhány pont esetében félreértésről, eltérő interpretációról van szó. Az eddigi végrehajtást közösen tekintik át és értelmezik azt – közölte.

A miniszter azt mondta, az eredeti menetrend szerint haladnak. Az volt a cél, hogy év végéig megszülessenek a megállapodások, amelyek lehetővé teszik, hogy hozzáférjenek az európai uniós forrásokhoz.

Úgy néz ki, elérjük – fogalmazott a tárcavezető, aki szerint, ha a jóváhagyás megtörténik, a beruházások is elindulhatnak.

Navracsics Tibor kitért arra is, hogy a nemzeti terv abban a pillanatban nyilvános lesz, hogy a bizottság elfogadja.

Értékelése szerint a bizottság is a megoldásra törekszik, őszinte és jó volt az együttműködés a testülettel, és bízik benne, ez a jövőben is megmarad.

Gulyás Gergely hozzátette: az ügy súlyához képest technikai kérdésekről van szó, ezek nagyon gyorsan rendezhetők.

Arról, hogy a tavasszal elfogadandó jogszabályok után mikor lehet a felfüggesztést feloldani, Navracsics Tibor azt mondta: abban bíznak, ha március végén leülnek az Európai Bizottsággal és áttekintik a teljes folyamatot, a testület is azt mondja majd, valóban teljesítettek minden vállalást és javasolni fogja a felfüggesztés feloldását.

A hátralévő, teljesítendő feltételek között említette az antikorrupciós munkacsoport felállítását, aminek határideje december 15. Kitért a korrupcióellenes, illetve a csalásellenes stratégiák megújítására és az igazságszolgáltatás függetlenségével összefüggő pontokra, utóbbiaknak március vége a határideje.

Arról, ha egy 100 méteres síkfutáshoz hasonlítják a helyzetet, hol tartanak most, azt mondta: ha 100 méternél tényleg vége lesz, akkor most 90 méternél…”

Forrás:
Jelentős előrelépés, hogy másfél év után elfogadták a magyar helyreállítási tervet; Miniszterelnökség; 2022. december 1.

Tizenhét szervezettel szövetkezik a kormány képviseletében Navracsics Tibor

„ Reményei szerint olyan együttműködési keretet létesítenek, ami lehetővé teszi, hogy időről időre, szervezetten és intézményesített módon beszéljenek egymással jogszabálytervezetek tartalmáról, stratégai célokról, „és általában Magyarország állapotáról”.

Tizenhét tudományos, egyházi, karitatív, érdekképviseleti és civil szervezet képviselőjével kötött stratégiai együttműködési megállapodást Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter Budapesten, miután a múlt héten 13 felsőoktatási intézménnyel kötött ilyen egyezményt.

A megállapodások aláírása előtt a miniszter arról beszélt: reményei szerint olyan együttműködési keretet létesítenek, ami lehetővé teszi, hogy időről időre, szervezetten és intézményesített módon beszéljenek egymással jogszabálytervezetek tartalmáról, stratégai célokról, „és általában Magyarország állapotáról”.

„A területfejlesztés kényelmes és tágas keretet nyújt ehhez, hiszen minden, ami Magyarországon történik, valamilyen területi dimenzióval bír” – jegyezte meg Navracsics Tibor.

A miniszter emlékeztetett: 2010-ben fogadta el az Országgyűlés a jogalkotásról szóló törvényt, ami bevezette az intézményesített társadalmi konzultációt.

Ennek lényege az volt, hogy a jogszabályokat kidolgozó szaktárcák rendszeresen kapcsolatot tartsanak azokkal a szervezetekkel, intézményekkel, amelyek azon a területen speciális tudással bírnak.

A nagy jogalkotási rohamban ez kicsit feledésbe merült, ezért gondoltuk úgy, hogy most, amikor megalapozhatunk egy szakpolitikát, ismét azokhoz fordulunk, akik sokkal többet tudnak erről a szakpolitikáról, mint mi, akik a gyakorlatban űzik ezt, ott vannak a terepen, találkoznak az emberekkel, szembesülnek a hétköznapi gondjaikkal, vagy adott esetben hivatásszerűen gondolkodnak a megoldásra váró helyzetek megoldásán – fejtette ki Navracsics Tibor.

Tanulni sohasem késő és mindenkitől lehet – fogalmazott a területfejlesztési tárca vezetője.

Navracsics Tibor hangsúlyozta: abban bízik, hogy a stratégiai megállapodásokkal olyan sokszereplős, egyenlőségen alapuló kapcsolatrendszer alakul ki, ahol mindenki tud tanulni a másiktól. Ez a magasabb, jobb színvonalú jogszabályokban és a professzionális munkában hálája meg magát – mondta.

A miniszter kedden
a Baptista Szeretetszolgálat,
az Együtt Európáért Alapítvány,
az Ister-Granum Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás,
a Katolikus Karitász,
a Magyar Máltai Szeretetszolgálat,
a Magyar Református Szeretetszolgálat,
a Magyar Természetvédők Szövetsége,
a Magyar Urbanisztikai Társaság,
a Magyar Vöröskereszt,
a Megyei Jogú Városok Szövetsége,
a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége,
a Nemzeti Ifjúsági Tanács,
a Népfőiskola Alapítvány,
a Neumann János Nonprofit Kft.,
az Ökumenikus Segélyszervezet,
a Pons Danubii Európai Területi Együttműködési Csoportosulás és
a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége
képviselőivel írt alá stratégiai partnerségi megállapodást. ”

Forrás:
Tizenhét szervezettel szövetkezik a kormány képviseletében Navracsics Tibor; Infostart / MTI; 2022. november 29.

Létrejött az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoport – mind a tíz civil helyet betöltötték

„A 21 tagú konzultatív testület december 13-án ülésezik először. A
résztvevők a meghívóval együtt a napirendet és az ügyrendi javaslatot is megkapják, amit előzetesen véleményezhetnek. A hatóság elnöke a törvényi keretek betartása mellett konstruktív, értékteremtő együttműködésre számít.

Az Integritás Hatóság a mai napon létrehozta a Korrupcióellenes Munkacsoportot, amely december 13-án tartja alakuló ülését. A hatóság mellett konzultatív szerepet betöltő testület 21tagú, ebből a törvény értelmében tíz tagot az állami szervek delegáltak, tízet pedig pályázati úton választottak ki a nem-kormányzati szereplők közül.
A nyílt pályázatra összesen 24-en jelentkeztek, 6 civil szervezet és 18 magánszemély. A pályázati kiírás értelmében a részvétel feltétele volt az alábbiak közül egy vagy több területen szerzett tapasztalat: korrupció megelőzése és korrupció elleni küzdelem, átláthatóság, közbeszerzési eljárások, a munkacsoport feladataihoz kapcsolódó emberi jogok védelme, valamint bűnüldözés. A pályázók közül az összes civil szervezet megfelelt a feltételeknek, így a
munkacsoport nem-kormányzati összetétele az alábbiak szerint alakul:
A Korrupcióellenes Munkacsoport nem-kormányzati tagjai:
Dr. Bokody Tamás Richárd (atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft.)
Essősy Zsombor (Magyar Közgazdasági Társaság)
Dr. Fázsi László
Dr. Fonyódi Krisztián
Dr. Gyulai-Schmidt Andrea (Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége)
Dr. Ligeti Miklós Zoltán (Transparency International Magyaroszág)
Reszkető Petra (Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet)
Sándor Tamás
Dr. Várady Szilvia
Dr. Vincze Orsolya Júlia (K-Monitor Közhasznú Egyesület).

A konzultatív testületet az Integritás Hatóság elnöke vezeti. Biró Ferenc elmondta:
„Örülök, hogy sokan pályáztak, köztük számos, az évek során komoly teljesítményt felmutató szakmai és civil szervezet. A kijelölt állami szervek már korábban megnevezték delegáltjaikat, így semmi akadálya annak, hogy december 13-án a munkacsoport elkezdhesse működését. A tagok hamarosan megkapják az alakuló ülés napirendjét és aműködésre tett ügyrendi javaslatot, amit természetesen véleményezhetnek. Bízom benne, hogy a munkacsoport valamennyi résztvevője a törvényi keretek betartása mellett támogatja az Integritás Hatóság munkáját és a tiszta, korrupció elleni harcot.””

Forrás:
Létrejött az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoport – mind a tíz civil helyet betöltötték; EUTAF/Integritás Hatóság; 2022. december 1. (PDF)

Közigazgatás, politika, jog

A minisztériumi szerkezet átalakításával együtt számos tárcánál változik az államtitkárok személye is

„ A szerda este megjelent Magyar Közlönyből derült ki, hogy a minisztériumi szerkezet átalakításával együtt számos tárcánál változik az államtitkárok személye is.

A friss Magyar Közlönyben jelent meg az új energiaügyi miniszter, Lantos Csaba kinevezéséről szóló döntés, és arról is rendelkezett Novák Katalin köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára, hogy Lázár János mostantól építési és beruházási miniszter helyett építési és közlekedési miniszter lesz.

Az államtitkároknál a Portfolio összegzése szerint a következő változások történtek:

  • Gazsó Balázs László, a Technológiai és Ipari Minisztérium közigazgatási államtitkára távozik tisztségéből.
  • Czepek Gábor 2022. december 1-jei hatállyal az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára.
  • György Lászlónak, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkárának e megbízatása – lemondására tekintettel – 2022. november 30-i hatállyal megszűnik, helyette a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztossá nevezte ki Orbán Viktor. A tevékenységét a miniszterelnök Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter útján irányítja.
  • Kutnyánszky Zsolt Krisztiánt, a Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkárát e megbízatása alól 2022. november 30-i hatállyal felmentette az államfő.
  • Ágh Péter az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára lett.
  • Czomba Sándor a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkáraként dolgozik tovább.
  • Hankó Balázs Zoltán a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára decembertől.
  • 2022. december 7-i hatállyal Fábián Gergelyt a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkárává nevezte ki az államfő.
  • Az építési és beruházási miniszter javaslatára Érsek Istvánt és Kállai Évát, az Építési és Beruházási Minisztérium helyettes államtitkárait e tisztségükből 2022. november 30-i hatállyal felmentette a miniszterelnök.

Forrás:
Nagy államtitkárcsere a kormányban – itt a névsor; Infostart; 2022. december 1.

Új alelnöke lesz az Állami Számvevőszéknek

„Holman Magdolna 2022. november 30-i hatállyal lemondott az Állami Számvevőszék (ÁSZ) alelnöki tisztségéről. A volt alelnök 2003-tól dolgozik az Állami Számvevőszéknél: kezdetben számvevő volt, az elmúlt majdnem két évtizedben számos szakmai, illetve vizsgálati területért felelt, 2020. július 20-tól töltötte be az ÁSZ alelnöki munkakört. A lemondást az ÁSZ elnöke Holman Magdolna érdemeinek elismerése mellett elfogadta, a szakember a jövőben elnöki főtanácsadóként folytatja munkáját, és segíti az ÁSZ szervezeti és módszertani megújítását.

Dr. Windisch László, az ÁSZ elnöke 2023. január 1-i hatállyal – 12 évre – alelnöknek dr. Szomolai Csabát nevezte ki. Az új alelnök a Magyar Bankholding Zrt.-től érkezik az ÁSZ-ba, ahol jelenleg – 2021 óta – kockázatkezelési vezérigazgató-helyettes. A jogász és közgazdász végzettségű szakember másfél évtizedes felügyeleti, ellenőrzési tapasztalattal rendelkezik, 2006 óta – kezdetben a PSZÁF, majd az MNB munkatársaként – foglalkozott pénzügyi szervezetek felügyeletével, 2013-tól igazgatóként, 2017-től ügyvezető igazgatóként felelt a pénzügyi felügyelet jogi területéért. 2017-től az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsának tagja volt…”

Forrás:
Új alelnöke lesz az Állami Számvevőszéknek; Állami Számvevőszék; 2022. december 1.

Dr. Hankó Balázs a Kulturális és Innovációs Minisztérium új államtitkára

„Dr. Hankó Balázs, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár váltja Dr. György Lászlót a Kulturális és Innovációs Minisztériumban.

A személyi változást a Kormány szerkezetében történt átalakulás indokolja, amelynek részeként a felnőttképzés a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz, míg a vállalkozásfejlesztés a Nagy Márton miniszter által vezetett Gazdaságfejlesztési Minisztériumhoz kerül. Dr. György László a jövőben munkáját kormánybiztosként folytatja tovább. Dr. Hankó Balázs államtitkárként a továbbiakban a felsőoktatás mellett felel a szakképzés, felnőttképzés, valamint az innovációs szakterületek vezetéséért, erősítve a terület oktatási-kutatási fókuszát.”

Forrás:
Dr. Hankó Balázs a Kulturális és Innovációs Minisztérium új államtitkára; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2022. december 1.

Czomba Sándor lesz a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára

„Régi motoros tér vissza a kormányba, az új foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár korábban is ezt a posztot töltötte be a 2010-es kormányváltástól egészen 2015-ig. Ott volt, amikor 2012-ben a kabinet létrehozta a VKF-et, amely azóta is a minimálbér-tárgyalások legfőbb fóruma.

Rövid szünet ismét összeülhet a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), és folytatódhatnak a jövő évi minimálbérről szóló tárgyalások. Az Energiaügyi Minisztérium létrehozása miatt a kormány szerkezete is több ponton megváltozott, ami óhatatlanul személycserékkel járt, emiatt pár hétig nem lehetett tudni, hogy ki fog felelni a foglalkoztatáspolitikáért.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium mai közleményéből viszont kiderült, hogy Novák Katalin köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára Czomba Sándort december 1-jei hatállyal államtitkárrá nevezte ki, aki a gazdaságfejlesztési miniszter irányításával a foglalkoztatáspolitikáért fog felelni.

Czomba Sándor személyében egy régi motoros tér vissza a kormányba, a politikus korábban is ezt a posztot töltötte be, a 2010-es kormányváltástól egészen 2015-ig. Ott volt, amikor 2012-ben a kabinet létrehozta a VKF-et, amely azóta is a minimálbér-tárgyalások elsődleges fóruma. Talán nem véletlen esett Czomba Sándorra Nagy Márton választása, a régi-új államtitkár munkaerőpiac leginkább kritikus időszakában felelt ugyanis a területért.

Az biztos, hogy hamar a minimálbér-tárgyalások sűrűjébe kerülhet, a következőt hetekben kell ugyanis eldönteniük a szociális partnereknek, hogy mekkora mértékben emelkedjen január elsejével a minimálbér és a garantált bérminimum összege. A szakszervezetek minimális elvárása, hogy legalább az inflációval megegyező mértékben nőjön a két kötelező legkisebb munkabér, amibe a vállalatok talán még belemennének, bár nagy kérdés, hogy a miniszterelnök KAVOSZ konferenciáján elmondott beszéde után, ahol világosság tette, hogy járulékcsökkentésre a munkaadók jövőre nem számíthatnak, továbbra is megadnák-e akár még azt a 15 százalékos emelést is, amire Perlusz László, a Vállalkozások és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára utalt egy interjúban. A tárgyalások menete tehát nagyban függ attól, hogy a kormány, pontosabban a Pénzügyminisztérium mekkora inflációval számol 2023-ban, ami ma már a legóvatosabb becslések szerint 13 százaléknál nagyobb lesz. Mi még jegybank decemberi inflációs jelentése alapján úgy számoltunk, hogy 2023-ban a minimálbér összege a legrosszabb esetben is bruttó 223–228 ezer forintra, míg a garantált bérminimum 290–296 ezer forintra emelkedhet, hangsúlyozzuk, ezek nagyon visszafogott becslések.

Nagy Márton a közleményében még azt is írta, hogy elvárja az államtitkártól, hogy a szankciók sújtotta inflációs- és gazdasági helyzetben, amely megköveteli a gyors reagálóképességet, innovatív és hatékony javaslatokkal járuljon hozzá a teljes foglalkoztatás megőrzéséhez, a családok megélhetésének megvédéséhez. Mindemellett feladatul szabta, hogy a partnerség jegyében egyaránt tartson fenn aktív párbeszédet a munkaadói és a munkavállalói oldal szereplőivel, ugyanis minden munkahely számít, ezért az összes lehetséges segítséget meg kell adni azoknak akik a válság ellenére képesek, tudnak és akarnak munkát adni, dolgozni – olvasható a közleményben.”

Forrás:
Megvan a minimálbér-tárgyalások felelőse a kormányban; Járdi Roland; Világgazdaság; 2022. december 1.

2022. december 22. – 2023. január 6. között a legtöbb hivatal ügyfélszolgálata zárva lesz

„Országszerte 60 kijelölt kormányablak és a Központi Okmányiroda a december 22. és január 6. között elrendelt igazgatási szünet ideje alatt is nyitva tart.

Ebben az időszakban a legtöbb hivatali ügyfélszolgálat zárva lesz, de a halaszthatatlan közfeladatokat és hatósági teendőket ellátják a kormányhivatalok. Aki teheti, az előre tervezhető ügyeit még december 21-ig intézze el, a szünet alatt csak a legsürgősebb esetekben keressék fel az ügyfelek a nyitva tartó kormányablakokat!

A háború és az elhibázott brüsszeli szankciók okozta energiaár-emelkedés miatt az állami szerveknél is a gázfelhasználás csökkentése vált szükségessé, ezért december 22. és január 6. között igazgatási szünetet rendelt el a kormány. A szünetben is felkereshető kormányablakok korlátozott nyitvatartása országosan egységes lesz:

december 22-én csütörtöki ügyfélfogadási rend szerint működnek, majd karácsony után,

hétfőtől csütörtökig 8 és 16 óra között lesz lehetőség az ügyintézésre.

– Az érintett pénteki napokon (december 23-án, 30-án és január 6-án) minden kormányablak és okmányiroda zárva tart.

Fontos, hogy az elkészült okmányok kézbesítését december 12-étől már csak olyan kormányablakokba lehet kérni, amelyek az igazgatási szünetben is nyitva lesznek.

A nyitva tartó kormányablakokról a kormanyablak.hu weboldalon lehet tájékozódni.

Az egyéb kormányhivatali ügyfélszolgálatok közül a legtöbb zárva lesz az igazgatási szünet teljes ideje alatt. A földhivatalokban még január 9-én is szünetel a félfogadás, ugyanis ekkor dolgozzák fel az addig postán vagy elektronikusan beérkezett kérelmeket.

A folyamatosan indokolt hatósági ellenőrzéseket, és a krízishelyzetek elhárításával összefüggő feladatokat a kormányhivatalok az igazgatási szünet idején is elvégzik, többek között a népegészségügy, az áldozatsegítés, a munkavédelem, az állategészségügy– és élelmiszerbiztonság, a fogyasztóvédelem területén, illetve a Családvédelmi Szolgálatok is ellátják feladataikat.

A budapesti és Pest megyei műszaki vizsgaállomások korlátozott nyitvatartással működnek, az ország többi vizsgaállomása zárva tart.

Mivel az igazgatási szünetben is elérhető hivatalok nyitvatartása és helyszíne is eltérhet a megszokottól, mindenképp javasolt ügyintézés előtt az adott megyei kormányhivatal honlapján tájékozódni. A kérelmek elektronikus úton bármikor benyújthatók, melyek feldolgozására az igazgatási szünet végeztével kerül sor.”

Forrás:
Érdemes az igazgatási szünet előtt elintézni az ügyeket a kormányablakokban; Kormányhivatalok.hu; 2022. december 1.

Európai Unió

Drónstratégia 2.0: A drónok nagy méretű európai piacának létrehozása – Európai Bizottság

„A Bizottság által ma elfogadott 2.0-ás európai drónstratégia felvázolja az európai drónpiac további fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket. A drónstratégia a drónok üzemeltetésére és műszaki követelményeinek meghatározására vonatkozó uniós biztonsági keretre épül, amely a legfejlettebb a világon. Az új stratégia meghatározza, miként folytathat Európa nagy léptékű kereskedelmi drónműveleteket, és egyúttal új lehetőségeket kínál az ágazatban.

A munkahelyektől az új mobilitási megoldásokig

Az EU átfogó szabályozási keretének köszönhetően a drónok immár több százezer órát repültek biztonságosan az európai légtérben, és ez idő alatt többek között felmérték az infrastruktúra állapotát, nyomon követték olajszennyezések alakulását, illetve talajmintákat vettek. Szintén jól haladnak azok a projektek, amelyek a drónokat az orvosi célú légi szállításban és az orvosi minták egészségügyi szolgálatok közötti szállításában kívánják hasznosítani. A drónokkal végrehajtott műveletek száma várhatóan növekedni fog azt követően, hogy 2023 januárjában bevezetésre kerül az „U-space”, amely nem más, mint a drónforgalom biztonságos irányítására szolgáló, a világon egyedülálló európai rendszer.

Mielőtt sor kerülne ezen innovatív technológiák széles körű elterjesztésére, a Bizottság gondoskodni kíván arról, hogy a társadalom támogassa a drónok alkalmazását. A zajjal, a biztonsággal és a magánélet védelmével kapcsolatos aggályok kezelése érdekében a stratégia ezért felszólítja a nemzeti, regionális és helyi szintű hatóságokat annak biztosítására, hogy a drónszolgáltatások összhangban legyenek a polgárok igényeivel.

A stratégiában felvázolt elképzelések szerint 2030-ra a következő drónszolgáltatások válnak az európai élet részévé:

  1. polgári célokra használt drónok által – az alkalmazandó jogi keretek tiszteletben tartásával – biztosított készenléti segélyszolgálatok, térképezés, képalkotás, ellenőrzés és megfigyelés, valamint kis méretű küldemények, például biológiai minták vagy gyógyszerek sürgős kézbesítése.
  2. Az innovatív légi mobilitási szolgáltatások (pl. légitaxi-szolgáltatás) keretében rendszeres személyszállítás indulhat, kezdetben pilóta kíséretében, de azzal a végső céllal, hogy a járművek működése teljesen automatizált legyen.

Ahhoz, hogy felszabadítsuk az uniós drónpiacban és -szolgáltatásokban rejlő potenciált, fel kell térképeznünk a kritikus technológiai építőelemeket, ilyenek például a mesterséges intelligencia, a robotika, a félvezetők, az uniós űrszolgáltatások és a mobil távközlés. Mindez elősegíti, hogy az EU innovatív és versenyképes drónágazatot építsen ki és csökkentse a stratégiai függőségeket.

A stratégia azokat a területeket is kijelöli, amelyek segítségével fokozhatók a polgári és katonai célokra használt drónok közötti szinergiák, a drónelhárító képességek és rendszer rezilienciája.

19 intézkedés a jövő drónpiacának előmozdításáért

A Bizottság most megkezdi a stratégia 19 kiemelt jellegű operatív, műszaki és pénzügyi intézkedésével kapcsolatos munkát azzal a céllal, hogy megfelelő szabályozási és kereskedelmi környezetet alakítson ki a drónhasználatra kijelölt jövőbeli légtér és a későbbi drónpiac működéséhez:

  1. közös légialkalmassági szabályok és új képzési követelmények elfogadása a távirányítású és eVTOL (pilótával rendelkező, elektromos, függőleges fel- és leszállásra képes) légi járművek pilótái számára;
  2. a fenntartható innovatív légi mobilitás megvalósításában részt vevő helyi érdekelt feleket és iparágat támogató online platform létrehozásának finanszírozása;
  3. stratégiai dróntechnológiai ütemterv kidolgozása a kutatás és az innováció kiemelt területeinek meghatározása, a meglévő stratégiai függőségek csökkentése és az új függőségek kialakulásának elkerülése érdekében;
  4. a kiberbiztonsági szempontból jóváhagyott drónok önkéntes címkéjére vonatkozó kritériumok meghatározása.

Ez a munka előkészíti az utat a nagy léptékű kereskedelmi drónműveletek számára, és biztosítja, hogy Európa hasznosíthassa a drónok és a kapcsolódó technológiák polgári, biztonsági és katonai felhasználása közötti szinergiák előnyeit, a drónelhárító megoldásokat is beleértve.

Háttér-információk

Fenntartható és intelligens mobilitási stratégiája keretében a Bizottság bejelentette, hogy 2022 végéig elkészíti az aktualizált európai drónstratégiát. E közleményt kiegészítik a drónágazat előtt álló kihívásokat értékelő bizottsági szolgálati munkadokumentum, valamint az új drónstratégia 2.0 alapját képező elemzés és adatok.

A Bizottság 2014 óta építi a drónokkal kapcsolatos átfogó uniós szakpolitika alapjait. Az (EU) 2019/947 bizottsági végrehajtási rendelet és az (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet részletes szabályokat és eljárásokat tartalmaz a pilóta nélküli légi járművek üzemeltetésére vonatkozóan, és meghatározza a pilóta nélküli légijármű-rendszerek tervezésére és gyártására irányadó követelményeket. Az EU 2003 óta közel 980 millió eurót fektetett be az innovatív alkalmazásokhoz használt drónok fejlesztésébe, illetve használatába. Kutatási és innovációs programjai keretében 320, drónokkal kapcsolatos projektet finanszírozott.

További információk

Kérdések és válaszok

Bizottsági szolgálati munkadokumentum

Európai drónstratégia 2.0

Forrás:
Drónstratégia 2.0: A drónok nagy méretű európai piacának létrehozása; Európai Bizottság; 2022. november 29.

Kérdések és válaszok: Drónstratégia 2.0

1. Szabályozták-e korábban a drónműveleteket uniós szinten?

A Bizottság 2015. évi légi közlekedési stratégiáját követve az EU átfogó szabályozási keretet fogadott el a drónokra vonatkozóan, hozzájárulva ennek az ígéretes ágazatnak a fejlődéséhez. 2018 óta súlytól függetlenül minden drónra vonatkoznak a drónok üzemeltetését szabályozó harmonizált biztonsági szabályok. Emellett a Bizottság több rendeletet is elfogadott a légtérben végzett drónműveletek biztonságossága érdekében, légiforgalmi szolgáltatási rendszert biztosítva a drónok számára.

Ezek a szabályok képezik a drónágazat és a drónszolgáltatások piacának fejlődését elősegítő új uniós szabályozási keret sarokkövét.

2. Milyen műveletekhez használnak drónokat? Mi a drónok gazdasági jelentősége?

A drónokat már most is napi szinten használják a gazdasági ágazatok egyre szélesebb körében: ilyenek a mezőgazdaság, az építőipar, a felügyeleti tevékenységek, a filmgyártás, az egészségügy, a sürgősségi ellátás, az energiaipar, a környezetvédelem, a közbiztonság és a védelem.

Használatuk immár mindennapos a biztonság javítását szolgáló infrastruktúra felmérése, az olajszennyezések és a termények nyomon követése, a kutatási adatgyűjtés és a várostervezés javítása terén. Előrehaladott állapotban vannak az egészségügyi személyzet légi szállításával és a kutatási-mentési célú alkalmazásokkal kapcsolatos projektek is.

A drónok a jövőben felhasználhatók lesznek kommunikációs csomóponti vagy időjárás- és szennyezés-megfigyelési platformokként, vagy akár a megújuló energiát – különösen a tengeri szélenergiát – előállító létesítmények karbantartására.

A közlekedési ágazatban már számos országban tesztelik a drónok szállításhoz való használatát. A személyszállítás területén az első kísérletekre várhatóan néhány éven belül sor kerül az EU-ban.

A megfelelő keret megléte esetén a drónszolgáltatások európai piacának értéke 2030-ra elérheti a 14,5 milliárd EUR-t, 12,3 %-os összetett éves növekedési rátával. Mindez 145 000 munkahelyet teremtene az EU-ban. A piac különböző szegmensei folyamatosan bővülnek: egyre több új vállalkozás, köztük kis- és középvállalkozás csatlakozik az ágazathoz, és növekszik a műveletek száma is.

3. Mit tett eddig a Bizottság a drónágazat támogatása érdekében?

A Bizottság 2007 óta támogatja az új dróntechnológiák kifejlesztésére irányuló kutatást és innovációt, többek között a SESAR kutatási és innovációs programok révén. 2021-től a magán- és a közszféra közötti európai partnerségnek köszönhetően az EU több mint 1,6 milliárd EUR-t fektet be a digitális európai égbolt létrehozásának felgyorsítására, elősegítve a drónforgalom európai légtérbe való biztonságos integrációját.

4. Milyen lesz a drónokkal benépesített jövő?

A drónstratégia 2.0-t a drónoknak az európaiak mindennapjaiban történő használatára vonatkozó, 2030-ig szóló jövőképen alapszik.

  • A drónokat számos szolgáltatás nyújtására fogják használni a különféle polgári és védelmi végfelhasználók – a polgárok, a szervezetek, a tagállamok és az ipar – javára. A légi műveletek kiterjednek majd a sürgősségi szolgáltatásokra, az alkalmazandó jogi kereten belüli ellenőrzésre és felügyeletre, az adatgyűjtésre és az áruszállításra.
  • Az innovatív légi mobilitási szolgáltatások (pl. légitaxi-szolgáltatás) keretében rendszeres személyszállítás indulhat, kezdetben pilóta kíséretében, de azzal a végső céllal, hogy a járművek működése teljesen automatizált legyen. A drónszolgáltatások hatékonyan integrálják vagy egészítik ki a meglévő közlekedési rendszereket, és hozzájárulnak azok dekarbonizációjához azáltal, hogy alternatívát biztosítanak a karbonintenzív közlekedési módokkal szemben, miközben minimálisra csökkentik az életciklusuk során a környezetre gyakorolt hatásukat.

5. Miért kerülnek be védelmi szempontok is a drónstratégia 2.0 hatálya alá?

A 2020 februárjában elfogadott, a polgári, a védelmi és az űripar közötti szinergiákra vonatkozó cselekvési terv kiemelte a polgári és a védelmi drónágazat (ideértve a drónelhárító technológiákat is) közötti szinergiák fontosságát. Ez fontos siker az európai drónágazati ökoszisztéma versenyképessége, valamint az EU védelmi képességei szempontjából.

6. Foglalkozik-e a stratégia a biztonsági dimenzióval is?

A nem együttműködő drónhasználat jelentette fenyegetés komoly aggodalomra ad okot Európában. A Bizottság ezért 2020-ban új szakpolitikai intézkedéseket vezetett be e lehetséges fenyegetések elhárítására. Ezeket a biztonsági unióra vonatkozó uniós stratégia és a terrorizmus elleni program is előirányozza.  Továbbá a Bizottság idén javaslatot tett arra, hogy a tagállamok és a kritikus fontosságú szervezetek legyenek kötelesek olyan kockázatértékelések elvégzésére és megfelelő intézkedések meghozatalára, amelyek garantálják ellenálló képességüket az azonosított kockázatokkal, például a terrortámadásokkal szemben. A koherens technológiai fejlődés biztosítására a Bizottság a drónok uniós légterében történő rosszindulatú és nem együttműködő használatának megakadályozása érdekében drónelhárító csomagot fog elfogadni, amely összefogja az EU különféle drónelhárító kezdeményezéseit. A drónok és a hozzájuk kapcsolódó vezérlőegységek rendkívül fejlett és összetett platformok, és mint minden hasonló digitális rendszer, sebezhetőek a hackeléssel és a visszaélésekkel szemben. A Bizottság ezért a drónrendszerek ellenálló képességének növelésére törekszik azáltal, hogy meghatározza a „megbízható európai drón” önkéntes címke kritériumait. Ez lehetővé tenné minden felhasználó számára, hogy bizalommal üzemeltesse az ilyen címkével ellátott drónokat. A címke a kiberrezilienciáról szóló jogszabályjavaslaton alapszik, és azzal összeegyeztethető lesz.

7. Melyek a drónszolgáltatások uniós piacának fő szegmensei?

A drónszolgáltatások piaca két, egymással összefüggő területre osztható.

  1. Az egyik a polgári felhasználás, vagyis az új innovatív légi szolgáltatás (IAS), amely két szegmenst foglal magában:
  • a „légi műveletek” (az alkalmazandó jogi kereten belüli megfigyelés, ellenőrzés, térképezés, képalkotás stb.) és az „innovatív légi mobilitás” (IAM) szegmensét, amely kiterjed a nemzetközi, regionális és városi légi mobilitásra.
  • Noha az IAM-műveleteket eleinte pilótával rendelkező, elektromos, függőleges fel- és leszállásra képes (eVTOL) légi járművekkel végzik majd, az effajta műveletek végrehajtására később valószínűleg hasonló, távirányítású, majd teljesen autonóm platformokon fog sor kerülni.
  1. A drónágazat magában foglalja a védelmi/katonai dimenziót is a polgári, biztonsági és védelmi ágazatok közötti technológiai szinergiák megteremtése érdekében.

8. Kik az uniós drónpiac legfontosabb szereplői?

A drónágazati ökoszisztéma több, egymással összefüggő szegmensből áll:

  • A drónokat szolgáltatások nyújtására, illetve áruk vagy személyek szállítására használó drónüzemeltetők;
  • A hardvert gyártó dróngyártók, valamint a drónokba filmezés, ellenőrzés, szállítás, nyomon követés, mérés stb. céljából beépítendő egyéb hasznos terhek gyártói;
  • A platform számára a kommunikációhoz, a repülésirányításhoz, a helyzetismerethez vagy az önálló műveletek lehetővé tételéhez szükséges berendezések és szoftverrendszerek kifejlesztését végző technológiaszolgáltatók;
  • Azok a forgalmazók, akik kész drónokat értékesítenek vagy adnak bérbe harmadik félnek (vállalatoknak);
  • A földi infrastruktúra – például vertiportok és repülőterek – üzemeltetői, légiforgalmi szolgáltatók (pl. léginavigációs szolgáltatók, U-space szolgáltatók, közös információs szolgáltatók); végül
  • Távközlési infrastruktúra-szolgáltatók, valamint navigációs és légtérellenőrző infrastruktúra-szolgáltatók.

9. Mi az a U-space?

A „U-space” (azaz pilóta nélküli légijármű-rendszer) egy olyan európai rendszer, amelyet a drónok forgalmának kezelésére dolgoznak ki.

2023 januárjától kezdi meg működését. Növelni fogja a légtérgazdálkodási képességeket, és a drónok számára biztonságos és hatékony hozzáférést fog biztosítani a légtérhez.

10. Mikor jelennek meg „repülő taxik” a városokban?

A légitaxizás az IAM-szolgáltatások kategóriájába tartozik. Rendszeres személy- és áruszállítási szolgáltatásokat nyújtanak, lehetővé téve a közlekedési idő lerövidülését. A légitaxikat eddig pilóták vezették, de a mostani stratégia egyik fő célkitűzése e kisebb légi járművek teljes körű automatizálása. A 2024-es párizsi olimpiai játékok egyike azoknak a céldátumoknak, amikor bizonyos üzemeltetők megkezdhetik az ilyen pilóta nélküli közlekedési szolgáltatásokat, de több európai városban is folyamatban vannak hasonló kezdeményezések.

További információk

Sajtóközlemény

Bizottsági szolgálati munkadokumentum

Európai drónstratégia 2.0

Forrás:
Kérdések és válaszok: Drónstratégia 2.0; Európai Bizottság; 2022. november 29.

A Bizottság megállapítása szerint Magyarország nem ért el kellő előrehaladást a reformok terén, és teljesítenie kell a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó forrásokra vonatkozó alapvető mérföldköveket

„A Bizottság a mai napon ismertette Magyarországgal a kondicionalitási eljárás szerinti értékelését.

A Bizottság megállapította, hogy bár Magyarország tett lépéseket, ennek ellenére továbbra is fennáll a kockázat az uniós költségvetés tekintetében, mivel a még végrehajtandó korrekciós intézkedések strukturális és horizontális jellegűek.

Bár számos reformot már végrehajtottak, illetve azok folyamatban vannak, Magyarország a november 19-i határidőig nem hajtotta végre megfelelően az általános kondicionalitási mechanizmus keretében elfogadott és szükségesnek tartott 17 korrekciós intézkedés központi elemeit az általa vállaltak szerint. Ezek különösen az újonnan létrehozott Integritás Hatóság hatékonyságára, valamint az ügyészségi határozatok bírósági felülbírálatára irányuló eljárásra vonatkoznak.

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a rendelet alkalmazásának feltételei továbbra is fennállnak, és újabb alapvető lépésekre lesz szükség az uniós költségvetést érintő magyarországi kockázatok fennmaradó részének kiküszöbölése érdekében. Ennek eredményeként a Bizottság úgy határozott, hogy fenntartja szeptember 18-i eredeti javaslatát, amely a kohéziós politika három operatív programjával kapcsolatos kötelezettségvállalások 65%-ának, vagyis 7,5 milliárd eurónak a felfüggesztésére irányul. A Bizottság fenntartja azt a javaslatát is, hogy közérdekű vagyonkezelő alapítványt érintő jogi kötelezettségvállalás ne legyen tehető.

A Tanácsnak december 19-ig kell szavaznia a kérdésről; a pénzeszközök felfüggesztésének hatálybalépéséhez minősített többség szükséges.

A Bizottság – miután biztosította az igazságszolgáltatás függetlenségével és az uniós költségvetés védelmével kapcsolatos alapvető mérföldkövek belefoglalását a tervbe – a mai napon úgy határozott, hogy a szükséges mérföldkövek teljes körű és hatékony végrehajtásának függvényében jóváhagyja Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési tervét. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben Magyarország az uniós költségvetést veszélyeztető jogsértések orvoslása érdekében kötelezettséget vállalt 17 korrekciós intézkedésre, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos egyéb jogállamisági reformokra, amelyek egyértelműen meghatározott 27 szupermérföldkőből állnak. Ez azt jelenti, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében mindaddig nem teljesíthető kifizetés, amíg Magyarország maradéktalanul és pontosan végre nem hajtotta a 27 szupermérföldkőben meghatározott intézkedéseket.

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt, az igazságszolgáltatás függetlenségére és az uniós költségvetés védelmére vonatkozó mérföldkövek

A Bizottság az RRF-ről szóló rendeletben meghatározott kritériumok alapján értékelte Magyarország tervét. A terv számos, egymást kölcsönösen erősítő reformot és beruházást tartalmaz, amelyek hozzájárulnak az európai szemeszter keretében Magyarországnak címzett országspecifikus ajánlásokban felvázolt kihívások összességének, illetve jelentős részének hatékony kezeléséhez. Ezenfelül átfogó és megfelelően kiegyensúlyozott választ ad Magyarország gazdasági és társadalmi helyzetére, és ezáltal megfelelően hozzájárul az RRF mind a hat pilléréhez.

A Bizottság értékelése továbbá megállapította, hogy a magyar terv a teljes előirányzatának 48,1%-át fordítja az éghajlat-politikai célkitűzést támogató intézkedésekre. Magyarország tervének végrehajtása várhatóan jelentősen hozzájárul az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség gyors csökkentésére és a magyar gazdaság dekarbonizációjának felgyorsítására irányuló REPowerEU-célkitűzésekhez, mégpedig a fenntartható közlekedés, az energia, a vízgazdálkodás és a körforgásos gazdaság terén végrehajtandó reformok széles skálájával. A terv például átfogó energiaügyi intézkedéscsomagot tartalmaz, átalakító erejű reformokkal és a megújuló energiát előmozdító beruházásokkal.

A Bizottság megállapítása szerint Magyarország terve a teljes allokáció 29,8%-át fordítja a digitális átállás – többek között az oktatás és a közigazgatás digitalizálását és javítását célzó intézkedések – támogatására. A közlekedés, az energia és az egészségügy digitalizációja várhatóan elő fogja mozdítani a hosszú távú gazdasági fejlődést. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a terv megfelel az összes vonatkozó kritériumnak, és az RRF-ről szóló rendeletben meghatározott követelményekkel összhangban a benne foglalt intézkedések egyike sem okoz jelentős környezeti kárt.

A terv magában foglalja továbbá a jogállamiság megerősítését célzó kulcsfontosságú intézményi reformok átfogó csomagját. Ezek a reformok hatékonyan kezelik a Magyarországnak címzett, jogállamisággal kapcsolatos országspecifikus ajánlásokat, és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét is szolgálják. A korrupció elleni küzdelem fokozása, a versenyképes közbeszerzések előmozdítása és az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése révén várhatóan javítani fogják a gazdaság hatékonyságát és rezilienciáját is. A reformok összesen 27 szupermérföldkőben öltöttek testet, amelyeket teljes mértékben és helyesen végre kell hajtani, mielőtt az RRF keretében bármilyen kifizetés teljesíthető lenne Magyarország számára.

A szupermérföldkövek magukban foglalják különösen az alábbiakat:

  • Az általános kondicionalitási mechanizmus keretében hozott mind a 17 korrekciós intézkedés hatékony végrehajtása:
    • Intézkedések a korrupció elleni küzdelemre vonatkozóan: ezek közé tartozik olyan új független szervek és hatóságok – így az Integritás Hatóság és a Korrupcióellenes Munkacsoport – létrehozása, amelyek rendelkeznek az ahhoz szükséges eszközökkel és kapacitással, hogy fel tudjanak lépni, amennyiben a hatóságok ezt elmulasztják; annak a lehetőségnek a bevezetése, hogy bárki bíróság előtt megtámadhassa a nyomozók vagy ügyészek azon döntését, hogy nem folytatnak nyomozást vagy vádhatósági eljárást; a vagyonnyilatkozatok benyújtásakor a köztisztviselőktől kért információk körének jelentős bővülése; valamint az átláthatóság fokozása.
    • Intézkedések a közbeszerzés terén a verseny és az átláthatóság javítására:
    • szigorúbb szabályok az összeférhetetlenségre vonatkozóan,
    • több audit- és ellenőrzési követelmény,
    • a Bizottság Arachne kockázatértékelési eszközének, vagyis egy olyan informatikai eszköznek a használata, amely támogatja a tagállamokat a csalás elleni küzdelemben azáltal, hogy lehetővé teszi számukra a pénzeszközök végső kedvezményezettjeire, a vállalkozókra, az alvállalkozókra és a tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatok gyűjtését, valamint
    • annak biztosítása, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) hatékonyan folytathasson vizsgálatokat Magyarországon.
  • Intézkedések az igazságszolgáltatás függetlenségének az alábbiak révén történő megerősítésére:
    • a független Országos Bírói Tanács hatáskörének növelése az indokolatlan befolyás és az önkényes döntések korlátozása, valamint a bíróságok tárgyilagosabb és átláthatóbb igazgatásának biztosítása érdekében,
    • a Legfelsőbb Bíróság működési reformja a politikai befolyás kockázatának csökkentése érdekében,
    • az Alkotmánybíróság szerepének megszüntetése a bírák hatóságok kérésére hozott jogerős határozatainak felülbírálatában, valamint
    • a Legfelsőbb Bíróság azon lehetőségének megszüntetése, hogy felülvizsgálja azokat a kérdéseket, amelyeket a bírák az Európai Bíróság elé kívánnak terjeszteni.
  • Standard ellenőrzési és kontrollintézkedések, amelyek hasonlóak a többi tagállam helyreállítási és rezilienciaépítési terveire vonatkozóan is előírtakhoz:
    • a terv végrehajtásának nyomon követésére szolgáló, teljes mértékben működőképes nemzeti rendszer,
    • azt meghatározó stratégia, hogy a magyar ellenőrző hatóság a nemzetközi ellenőrzési standardokkal összhangban hogyan fogja ellenőrizni az RRF-forrásokat.

A Bizottság továbbá úgy véli, hogy a Magyarország által tervezett, a fentiekben meghatározott összes intézkedésre kiterjedő audit- és ellenőrzési intézkedések megfelelőek az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére, amennyiben az intézkedéseket az RRF-források folyósítása előtt teljes mértékben végrehajtják.

Következő lépések

A kondicionalitási rendelet tekintetében a Bizottság most továbbítja a Tanácsnak a 17 korrekciós intézkedés Magyarország általi végrehajtására vonatkozó elemzését. Ezt követően a Tanácsnak december 19-ig kell határoznia a Bizottság javaslatáról. A Bizottság az Európai Parlamentet is tájékoztatni fogja.

Az RRF-et illetően a Bizottság a mai napon tanácsi végrehajtási határozatra irányuló javaslatot fogadott el, amelyben jóváhagyja Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének kedvező értékelését. A Tanácsnak főszabályként négy hét áll a rendelkezésére, hogy elfogadja végrehajtási határozatát. Az RRF-ről szóló rendelet előírja, hogy az eszközből a tagállamoknak juttatott vissza nem térítendő támogatások 70%-át 2022. december 31. előtt kell lekötni. Ez a Magyarország részére biztosított támogatásra is vonatkozik.

A Bizottság a beruházások és a reformok végrehajtása terén elért eredmények függvényében 5,8 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatás folyósítását fogja engedélyezni, amennyiben a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott valamennyi mérföldkő és cél kielégítően teljesül.

Mielőtt az RRF keretében Magyarország kifizetést kaphat, teljesítenie kell az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelméhez szükséges 27 mérföldkő mindegyikét. Amennyiben e mérföldkövek teljesítését Magyarország később visszafordítaná, az RRF keretében folyósítandó későbbi kifizetéseket nem kaphatná meg.

A fenti kérdések mindegyikével kapcsolatban a Bizottság szoros és konstruktív kapcsolatot tart fenn a magyar hatóságokkal annak érdekében, hogy folytassák a munkát a két eljárás keretében azonosított aggályok gyors és érdemi megoldása érdekében.

Háttér-információk

2021-től az uniós költségvetést erősebb védelem óvja azokban az esetekben, amikor a jogállamiság elveinek megsértése hátrányosan érinti vagy veszélyezteti az EU pénzügyi érdekeit. Ez az új kondicionalitási rendelet formájában ölt testet, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy intézkedéseket – például a kifizetések felfüggesztését vagy pénzügyi korrekciókat – hozzon a költségvetés védelme érdekében.

Az RRF a Next Generation EU középpontjában álló, 723,8 milliárd euró összegű kulcsfontosságú eszköz, amely (folyó árakon) mintegy 800 milliárd eurót biztosít a beruházások és a reformok támogatására Unió-szerte. A magyar terv a Covid19-válságra adott példátlan és összehangolt uniós válasz részét képezi, amelynek célja a közös európai kihívásoknak a zöld és digitális átállás révén történő kezelése, a gazdasági és társadalmi reziliencia növelése, valamint az egységes piac kohéziójának megerősítése. A jövőben a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek a REPowerEU-val kapcsolatos fejezeteket is tartalmazni fognak. Az RRF így központi szerepet játszik majd az energiapiacokon annak nyomán kialakult helyzet kezelésében, hogy Oroszország az Ukrajna ellen indított agressziós háborújával összefüggésben manipulálja a piaci folyamatokat.

További információk 

Kérdések és válaszok: Az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési tervét 

Kérdések és válaszok a Magyarországgal szemben indított kondicionalitási eljárásról   (még nem elérhető)

Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz: Kérdések és válaszok

Tájékoztató Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési tervéről 

Közlemény a Magyarország által a kondicionalitási mechanizmus keretében bejelentett korrekciós intézkedésekről 

A Tanács végrehajtási határozatjavaslata Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról  

Melléklet a Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló tanácsi végrehajtási határozatjavaslathoz  

A tanácsi végrehajtási határozatjavaslatot kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum 

Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet

Forrás:
A Bizottság megállapítása szerint Magyarország nem ért el kellő előrehaladást a reformok terén, és teljesítenie kell a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó forrásokra vonatkozó alapvető mérföldköveket; Európai Bizottság; 2022. november 30.

Kérdések és válaszok: Az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarország 5,8 milliárd eurós helyreállítási és rezilienciaépítési tervét, azzal a feltétellel, hogy teljesíteni kell a jogállamiságra vonatkozóan meghatározott mérföldköveket

Hogyan értékelte a Bizottság Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési tervét?

A Bizottság a helyreállítási és rezilienciaépítési terveket a rendeletben meghatározott tizenegy kritérium alapján értékeli. A tizenegy kritérium az alábbiak értékelését tesz szükségessé:

  • az intézkedések várhatóan tartós hatást gyakorolnak-e;
  • az intézkedések hozzájárulnak-e az országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének kezeléséhez;
  • a reformok és beruházások terén elért eredmények nyomon követését lehetővé tevő mérföldkövek és célok egyértelműek és reálisak-e;
  • a tervek megfelelnek-e az éghajlatpolitikai kiadásokra vonatkozó 37%-os célnak és a digitális kiadásokra vonatkozó 20%-os célnak;
  • a tervek tiszteletben tartják a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet;
  • a tervek megfelelő kontroll- és ellenőrzési mechanizmusokat biztosítanak-e, és igazolják-e a költségszámításra vonatkozóan benyújtott információk valószerűségét.

A Bizottság a tanácsi végrehajtási határozatra irányuló javaslatban foglalta össze értékelését. A kísérő szolgálati munkadokumentum részletesen dokumentálja az értékelést.

Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési terve hatékonyan támogatja-e a zöld átállást?

A magyar terv zöld átállást támogató intézkedései a terv 5,8 milliárd eurós teljes allokációjának 48,1%-át teszik ki. Ez jelentős mértékben meghaladja a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletben meghatározott 37%-os minimumcélt.

A fenntartható közlekedés, az energetika, a vízgazdálkodás és a körforgásos gazdaság területét érintő reformok és beruházások széles köre várhatóan számottevően hozzájárul a zöld átálláshoz és a magyar gazdaság dekarbonizációjához.

Magyarország 1,2 milliárd eurót tervez beruházni, hogy korszerűsítse az ország különböző területein levő fontosabb vasútvonalakat és azok forgalomirányító rendszereit, valamint a Budapest környéki elővárosi vasútvonalakat (HÉV). További 159 millió eurót fordítanak 300 elektromos busz beszerzésére és egy egységes, a különböző tömegközlekedési módokra kiterjedő tarifa- és utastájékoztatási rendszer bevezetésére.

A terv egy energetikai intézkedésekből álló átfogó csomagot is tartalmaz, amely jelentős reformokkal és beruházásokkal segíti elő a megújuló energiaforrásokból származó energia elterjedését. Például olyan reformokat foglal magában, amelyek megszüntetik a szélerőművek telepítését megnehezítő jelentős szabályozási korlátokat, kijelölt célterületeket hoznak létre a legszelesebb régiókban, valamint javítják a megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek engedélyezési eljárásait. Annak érdekében, hogy a megújuló energiaforrásokból származó energiát biztonságos és rugalmas módon lehessen integrálni a villamosenergia-hálózatba, a terv 415 millió euróval támogatja a hálózatfejlesztést és 304 millió euróval a tárolólétesítmények telepítését. Magyarország emellett 265 millió eurós finanszírozást kíván biztosítani ahhoz, hogy 35 000 millió háztartást napelemes rendszerrel lássanak el, valamint naperőműveket telepítsenek a leghátrányosabb helyzetű településeken. A csomag intézkedései közül több a REPowerEU terv azon céljaihoz is hozzájárul, amelyek az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésére és a zöld átállás felgyorsítására irányulnak, továbbá a Magyarországnak címzett, energiára vonatkozó 2022-es országspecifikus ajánlásnak való megfelelést is elősegíti. A lakóépületek felújítására 235 millió eurót terveznek fordítani. A középületek – különösen az oktatási és egészségügyi létesítmények – felújítása hozzá fog járulni az energiahatékonyság növeléséhez.

A terv emellett 145 millió eurós finanszírozást szán a vízgazdálkodási rendszerekkel kapcsolatos, a vízpótlásra és a jobb vízmegtartásra irányuló intézkedésekre. Továbbá 109 millió euró jut olyan intézkedésekre, amelyek a másodlagos nyersanyagok használatának támogatásával mozdítják elő a körforgásos gazdaságra való átállást.

Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési terve hatékonyan támogatja-e a digitális átállást?

A magyar terv digitális transzformációt támogató intézkedései a terv 5,8 milliárd eurós teljes allokációjának 29,8%-át teszik ki. Ez jelentős mértékben meghaladja a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletben meghatározott 20%-os minimumcélt.

Jelentős intézkedéseket tartalmaz, hogy fejlessze a digitális eszközöket és készségeket a középfokú oktatásban, a szakképzésben és a felsőoktatásban. 390 millió eurót fordítanak majd a digitális készségek fejlesztésére és a digitális eszközök biztosítására az iskolai oktatásban. Az intézkedés részeként Magyarország úgy tervezi, hogy 579 000 notebookot biztosít az iskolai oktatásban részt vevő tanulók és tanárok részére, továbbá modern megjelenítő eszközöket nyújt 3 100 iskola számára. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz emellett 177 millió euróval támogatja majd a digitális eszközök beszerzését, a digitális tantervek kidolgozását és a digitális készségek fejlesztését a szakképzésben és a felsőoktatásban.

48 millió eurót juttatnak a közigazgatás korszerűsítésére, digitalizálására és javítására.

A közlekedés, az energiaügy és az egészségügy területének digitalizációja szintén várhatóan ösztönözni fogja a hosszú távú gazdasági fejlődést. A közlekedés területén Magyarország 212 millió eurót tervez beruházni a vasútvonalak központi forgalomirányítási rendszerének kiépítésébe, valamint az autóbusz- és vasútközlekedés egységes országos tarifa- és utastájékoztatási rendszer rébe. Az energiaágazat digitális transzformációját az intelligens átviteli és elosztóhálózatok fejlesztésével és az okosmérők bevezetésével kívánják megvalósítani. Az egészségügyi ágazatra irányuló beruházásoknak is jelentős digitális vetülete van. 566 millió eurót irányoztak elő egy központi távdiagnosztikai központ létrehozására, a mentőszolgálat számára kialakított, mesterséges intelligencián alapuló rendszer bevezetésére, mobiltelefonos egészségügyi alkalmazások kifejlesztésére, valamint a napi tevékenységeikben korlátozott személyek számára biztosított egészségügyi távfelügyeleti rendszer létrehozására.

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv kiegyensúlyozott választ nyújt-e a magyarországi gazdasági és társadalmi helyzetre?

A magyar terv átfogó és kiegyensúlyozott választ nyújt a magyarországi gazdasági és társadalmi helyzetre, ezáltal megfelelően hozzájárul Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletben említett hat pillér mindegyikéhez.

A terv reformok és beruházások széles körét foglalja magában, különös hangsúlyt helyezve a zöld átállásra, a digitalizációra, a gazdasági, társadalmi és intézményi reziliencia kiépítésére, és a következő generációt célzó szakpolitikákra. A terv a fenntartható és inkluzív növekedés, valamint a társadalmi és területi kohézió támogatására irányuló intézkedéseket is tartalmaz.

A terv a minőségi oktatást támogató intézkedéseket is magában foglal, amelyek ezt a tanári szakma vonzerejének növelésével és az oktatáshoz való hozzáférés javításával kívánják megvalósítani. A terv erőteljes hangsúlyt fektet az oktatás digitalizálására és a szakképző intézmények korszerűsítésére.

A terv a magyar egészségügyi rendszer rezilienciáját, hozzáférhetőségét és eredményességét is támogatja olyan intézkedésekkel, amelyek az infrastruktúra korszerűsítését, az egészségügyi szakemberek feladatkörének és országon felüli elosztásának optimalizálását, valamint az egészségügyben fizetett hálapénzzel szembeni fellépést célozzák.

A szegénységet és a társadalmi kirekesztődést a 300 leghátrányosabb helyzetű település számára nyújtott finanszírozás hivatott kezelni.

A terv támogatja az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést és a beruházási környezet javítását. A gyermekgondozási férőhelyek bővítése meg fogja könnyíteni a szülők munkaerőpiaci részvételét. A fokozott átláthatóság és az egyajánlatos közbeszerzési eljárásokra vonatkozó kötelező korlátozások célja a közbeszerzési verseny javítása. A – későbbiekben részletesen bemutatott – jogállamisági intézkedések várhatóan szintén hozzájárulnak a beruházásbarát környezet megerősítéséhez, akárcsak a döntéshozatali folyamat minőségét és átláthatóságát javító lépések és a szociális partnerek és érdekelt felek szisztematikusabb bevonása. Az államháztartás minőségét a nyugdíjak fenntarthatóságát és megfelelőségének előmozdítására, az adórendszer egyszerűsítésére, valamint a kiadások rendszeres felülvizsgálatára irányuló intézkedések erősítik meg.

A Magyarország által előterjesztett reformok eredményesen kezelik-e az ország számára az európai szemeszter keretében kiadott országspecifikus ajánlások jelentős részét?

A magyar terv egymást erősítő reformok és beruházás széles körét foglalja magában, amelyek hozzájárulnak a Tanács által a 2019-es, 2020-as és 2022-es európai szemeszter keretében Magyarországnak címzett országspecifikus ajánlásokban felvázolt gazdasági és társadalmi kihívások jelentős részének eredményes kezeléséhez. Ezek különösen a zöld és digitális átállást, az oktatást, a szociálpolitikát, a munkaerőpiacot, az egészségügyet, a korrupcióellenes keretet, az igazságszolgáltatás függetlenségét, a döntéshozatal minőségét, a közbeszerzési versenyt, az adózást, valamint a nyugdíjrendszert érintik.

A magyar terv releváns intézkedéseket tartalmaz a gyors zöld és digitális átállás biztosításával kapcsolatos kihívások kezelésére. Mindenekelőtt számos fellépés fogja várhatóan előmozdítani a tiszta és hatékony energiatermelést és -felhasználást, a fenntartható közlekedést és a gazdaság körforgásos jellegét, ideértve a hulladékgazdálkodást is. Ezenfelül számos intézkedés irányul a digitális eszközök és készségek fejlesztésére, valamint a közigazgatás digitalizációjára.

Az oktatás területének kihívásait várhatóan többek között az oktatás digitalizációja, a szakképző intézmények korszerűsítése, valamint a tanári szakma vonzerejének növelése fogja kezelni. A szegénységgel és a társadalmi kirekesztődéssel kapcsolatos kihívásokat az alapszolgáltatások megerősítése, valamint a 300 leghátrányosabb helyzetű település számára kialakított beruházási program hivatott kezelni. A gyermekgondozási férőhelyek bővítése várhatóan megkönnyíti a szülők munkaerőpiaci részvételét. A terv az egészségügyi rendszer fő kihívásait – például az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlőtlen hozzáférést, a hálapénz elterjedtségét, a kórházi szintű ellátásra való túlzott támaszkodást, valamint a szakemberhiányból és az aktív egészségügyi dolgozók országon belüli egyenlőtlen eloszlásából adódó regionális különbségeket – kezelő intézkedéseket is tartalmaz.

A kulcsfontosságú intézményi reformok széles köre a korrupció elleni küzdelem és az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése, valamint a közbeszerzési verseny fokozása révén várhatóan javítani fogja a gazdaság rezilienciáját. E reformok a jelenlegi gyakorlatok átalakítására irányulnak és strukturális előrelépésekhez vezetnek azáltal, hogy új, független szerveket és hatásköröket hoznak létre, korlátozzák az önkényes döntések lehetőségét és javítják az átláthatóságot.

A közigazgatással, a nyugdíjakkal, az adózással és a közkiadások minőségével kapcsolatos reformok és beruházások hozzá fognak járulni az érintett területek mögöttes kihívásainak kezeléséhez.

Hogyan kezeli a terv a jogállamisággal kapcsolatos kérdéseket?

A magyar terv intézkedések átfogó körét határozza meg a jogállamisággal kapcsolatos területeken. Ezek az intézkedések mindenekelőtt a korrupció elleni küzdelemre és a közbeszerzési eljárásokra irányulnak, és magukban foglalják a Magyarország által a kondicionalitási rendelettel összefüggésben előterjesztett 17 korrekciós intézkedés mindegyikét, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségére is kiterjednek.

A terv számos olyan reformot tartalmaz, amelyek célja, hogy az uniós támogatás magyarországi felhasználása tekintetében kockázatot jelentő csalás, korrupció, összeférhetetlenség és egyéb jogsértések hatékonyabb megelőzése, felderítése és korrekciója érdekében megszilárdítsák a korrupcióellenes keretet és megerősítsék a jogalkotási, intézményi és gyakorlati struktúrákat. Ezek közé az intézkedések közé tartozik az Integritás Hatóság létrehozása, amely megfelelő eszközökkel és kapacitással rendelkezik a fellépésre, ha a hatóságok ezt elmulasztják. A terv egy olyan reformot is magában foglal, amely lehetővé teszi az ügyészség vagy a nyomozó hatóság feljelentés elutasítására vagy büntetőeljárás megszüntetésére irányuló határozatainak bírói felülbírálatát. Ezeket az intézkedéseket alátámasztja az átláthatóság fokozása, különösen a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó szabályok megerősítése révén. Emellett jelentős mértékben megerősített szabályok és eljárások fogják biztosítani az Európai Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelmét, többek között a szigorúbb ellenőrzések, a hatékony eszközök szisztematikus alkalmazása, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos gyakorlatok megszilárdítása, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szerepének megerősítése révén.

A tervben foglalt intézkedések végrehajtása várhatóan megerősíti az igazságszolgáltatás függetlenségét a jogtalan befolyásolás kiküszöbölése, valamint a bírák által hozott határozatok önkényes döntésekkel szembeni védelmének garantálása révén. Ennek érdekében a terv olyan reformokat tartalmaz, amelyek jelentősen megerősítik a bírák által vezetett Országos Bírói Tanács szerepét és hatáskörét a bíróságok igazgatása terén hozott önkényes döntések korlátozása érdekében, átalakítják a Kúria működését a Kúria politikai befolyás kockázatától való megóvása érdekében, megszüntetik a bírák által hozott jogerős határozatoknak az Alkotmánybíróság általi, a hatóságok kérésére történő felülvizsgálatát, valamint megszüntetik a Kúria azon jogkörét, hogy felülvizsgálhatja a bírák által az Európai Unió Bírósága elé terjeszteni kívánt, előzetes döntéshozatal iránti kérelmeket.

A terv a közbeszerzési verseny javítására irányuló reformokat is tartalmaz, kötelező célokat határozva meg az egyajánlatos közbeszerzések jelentős arányának 15%-ra való csökkentése érdekében. Ennek elérése érdekében Magyarország úgy tervezi, hogy átfogó teljesítménymérési keretrendszert alakít ki, folyamatosan nyomon követi az egyajánlatos közbeszerzési eljárások mértékét és értékeli ezek okait, a bevált gyakorlatokon alapuló cselekvési tervet dolgoz ki és hajt végre, javítja a folyamatban lévő közbeszerzési eljárások átláthatóságát, valamint megkönnyíti a kis- és középvállalkozások részvételét a közbeszerzési eljárásokban.

A terv a döntéshozatali folyamat minőségét és átláthatóságát javító, valamint a szociális partnerek és érdekelt felek szisztematikusabb bevonását biztosító reformokat is tartalmaz. Ezek többek között javítják a közkiadásokra és a közbeszerzésekre vonatkozó összes információ előzetes közzétételét, valamint könnyebben elérhetővé teszik a közérdekű adatokat, például gyorsított bírósági eljárások bevezetésével. Az érdekelt felek bevonását kötelező nyilvános konzultáció révén fogják biztosítani, amelyek tekintetében minden jogszabályra vonatkozó minimális időtartamot írnak elő.  A terv végrehajtását egy – független nem kormányzati szervezeteket is magában foglaló – monitoringbizottság fogja felügyelni, biztosítva az érdekelt felek bevonását.

Milyen intézkedéseket kell hoznia Magyarországnak az RRF-források folyósítása előtt?

Magyarországnak összesen 27 „szupermérföldkövet” kell teljesítenie az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelme érdekében – ezt megelőzően nem teljesíthető semmiféle kifizetés a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében.

A szupermérföldkövek különösen az alábbiakra terjednek ki:

  • A jogállamisági feltételrendszer szerinti 17 korrekciós intézkedés mindegyikének hatékony végrehajtása:
    • A korrupció elleni küzdelemre irányuló intézkedések: ezek közé tartozik a hatóságok intézkedéseinek elmaradása esetén a hathatós fellépést lehetővé tevő eszközökkel és kapacitással rendelkező új, független szervek és hatóságok – az Integritás Hatóság és a Korrupcióellenes Munkacsoport –létrehozása; annak lehetővé tétele, hogy bárki bírósági felülbírálatot kezdeményezhessen a nyomozó hatóság vagy az ügyészség által a nyomozás vagy büntetőeljárás meg nem indításáról hozott döntésekkel szemben; a tisztviselők által vagyonnyilatkozatuk megtétele során biztosítandó információk mennyiségének jelentős növelése; valamint az átláthatóság növelése.
    • A közbeszerzések terén a verseny fokozására és az átláthatóság javítására irányuló intézkedések.
    • az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok megerősítése;
    • az ellenőrzésre és a kontrollra vonatkozó követelmények szigorítása;
    • a Bizottság által kialakított Arachne kockázatértékelési eszköz alkalmazása – ez az informatikai eszköz a végső kedvezményezettekre, a szerződő felekre, a szállítókra, az alvállalkozókra és a tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatok gyűjtésének lehetővé tételével támogatja a tagállamokat a csalás elleni küzdelemben; valamint
    • annak biztosítása, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) hatékonyan végezhesse vizsgálatait Magyarországon.
  • Az igazságszolgáltatás függetlenségét az alábbiak révén megerősítő intézkedések:
    • a független Országos Bírói Tanács hatáskörének megerősítése az indokolatlan befolyás és a mérlegelési jogkörben hozott döntések korlátozása, valamint a bíróságok igazgatásának objektívebbé és átláthatóbbá tétele révén;
    • a Kúria működésének megreformálása a politikai befolyásolás korlátozása érdekében;
    • az Alkotmánybíróság azon jogkörének megszüntetése, hogy a hatóságok kérésére felülvizsgálhatja a bírák által hozott jogerős határozatokat; valamint
    • a Kúria azon jogkörének megszüntetése, hogy felülvizsgálhatja a bírák által az Európai Unió Bírósága elé terjeszteni kívánt, előzetes döntéshozatal iránti kérelmeket.
  • Standard ellenőrzési és kontrollintézkedések, amelyek hasonlóak azokhoz, amelyeket egyes más tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terve tekintetében is előírtak:

Forrás:
Kérdések és válaszok: Az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarország 5,8 milliárd eurós helyreállítási és rezilienciaépítési tervét, azzal a feltétellel, hogy teljesíteni kell a jogállamiságra vonatkozóan meghatározott mérföldköveket; Európai Bizottság; 2022. november 30.

Digitális közigazgatás, digitális politika

130 év után fontos változás jön az autók forgalmi engedélyénél

„Az első változat óta már a hetedik generációnál tartunk, és jövőre már nem is kell vezetésnél magunkkal vinni.

Szinte napra pontosan 130 évvel ezelőtt, 1892. november 26-án vette kezdetét a magyar autózás története, jellemzően egy hivatalos engedély kiállításával, ami minden magyar forgalmi engedélyek ősének is tekinthető. Az első magyar autótulajdonos Hatschek Béla lát- és műszerész, az Első Magyar Műszemgyár igazgatója – írja visszapillantásában a vezess.hu.

Ez csak egy egyedi, írásbeli engedély volt, amelyben Budapest rendőrkapitánya hozzájárulását adta, hogy Hatschek Béla „Benz mozdonykocsiját” használhassa a városban.

  • 1910. május 1-jétől tették kötelezővé a gépjárművek üzemeltetéséhez a forgalmi engedély kiváltását.
  • 1922 és 1930 között adták ki a második generációs forgalmi engedélyeket, miután a háború után megmaradt üzemképes járműveket új rendszámmal és forgalmi engedéllyel látták el.
  • A következő változat 1930-ban érkezett, úÚjdonságot jelentett benne az ideiglenes, illetve a nemzetközi forgalmi engedély bevezetése, illetve a próbarendszám megjelenése is.
  • 1958-ban érkezett meg a negyedik variáció, az akkor bevezetett forgalmi engedély már szürke fedeles kis füzetformátumú okmány volt, és ebben az időszakban vezették be az egy alkalomra szóló forgalmi engedélyt is, amelynek birtokában rendszám és forgalmi engedély nélkül is lehetett közlekedni a járművel, az előre meghatározott útvonalon.
  • 1981 és 1999 között adták ki a két lapból álló, négyoldalas, ötödik generációs, zöld színű forgalmi engedélyt, amit már egy kis átlátszó tokban lehetett tartani. Az okmány egy személyi lapból – ezen álltak a gépjármű tulajdonosának adatai -, és egy törzslapból állt – ezen a gépjármű adatai szerepeltek.
  • 1992. május 1-től 2010-ig még egy papírnak kellett lennie a forgalmiban, a környezetvédelmi igazolólapnak, más néven zöldkártyának.
  • 1999 januárjától 2004 év végéig volt érvényben a hatodik generációs forgalmi, ami már szinte ugyanúgy nézett ki, mint a jelenleg is érvényes hetedik forgalmi engedély, amit Magyarország EU-s csatlakozásakor vezettek be.
  • 2023 januárjától pedig belföldön autózva már nem kell a vezetőnek magánál tartania a forgalmit, ettől függetlenül persze meg kell csináltatni, fizikailag léteznie kell az okmánynak.

Forrás:
130 év után fontos változás jön az autók forgalmi engedélyénél; Infostart; 2022. december 1.

Új honlap mutatja be világörökségi helyszíneinket

„Magyarország nyolc UNESCO világörökségi helyszínét és a cím tíz várományosát egy helyen mutatja be az Építési és Beruházási Minisztérium megbízásából a Lechner Tudásközpont által fejlesztett és üzemeltetett új webportál. A honlap, amely a szöveges ismertetőkön és a térképeken kívül gazdag fotóanyagot is tartalmaz, a szakemberek mellett a széles nagyközönség számára is érdekességekkel szolgál.

„A Duna két partján feltáruló lélegzetelállító budapesti látkép, a palóc hagyományokat ma is megélő Hollókő, az Aggteleki-karszt barlangjainak páratlan cseppkőképződményei, Pannonhalma ezeréves bencés szellemisége, a Hortobágy végtelen látóhatára, Pécs titokzatos ókeresztény temetője, Fertő ezerarcú kultúrtája, valamint Tokaj-Hegyalja mézédes folyékony aranya – Magyarország ezzel járul hozzá az emberiség kiemelkedő értékű kulturális és természeti örökségéhez, amelyet a Világörökség Jegyzék tart számon” – írja az Építési és Beruházási Minisztérium megbízásából a Lechner Tudásközpont által fejlesztett és üzemeltetett új, vilagorokseg.e-epites.hu címről elérhető webportál, amely a hazai világörökségi helyszíneket mutatja be, illetve azokat a helyszíneket, amelyek a cím várományosai.”

Forrás:
Új honlap mutatja be világörökségi helyszíneinket; Pesti Mónika; Lechner Tudásközpont; 2022. november 28.

Okosfalvak, digitális városok – konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE)

„A hazai települések digitális fejlesztéséről, a digitalizáció versenyképességre gyakorolt hatásáról elméleti szakemberek mellett nagyvárosi, városi és kistelepülési polgármesterek számoltak be a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Oktatási Központjában november 29-én.

A Helyi versenyképesség és a digitális kompetenciák címmel megtartott kutatási munkaértekezletet Tózsa István, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Közszervezési és Infotechnológiai Tanszékének (KIT) egyetemi tanára azzal nyitotta meg: nagyon fontos, hogy az elméletet időnként összevessük a gyakorlatban dolgozók tapasztalataival.

Koltay Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karának oktatási dékánhelyettese, egyetemi docens előadásában azt elemezte, az önkormányzatok digitális kompetenciája miként befolyásolja versenyképességüket. A PTE által a magyarországi vállalkozások körében készített, országos kérdőíves felmérésből az derült ki, 2005 tájékán a legfontosabb szempont a regionális fekvés és a potenciális felvevőpiac volt a cégeknek, a digitalizáció kevéssé. 2017-re a működési költség került az első helyre, és míg felértékelődött a munkaerő képesítése, a digitalizáció fejlettségének kérdése továbbra is háttérben maradt.

Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere városának digitális fejlődését mutatta be. Kiemelte, Bács-Kiskun vármegye székhelye élhető, nemzetközi befektetőket vonzó település, ám területileg igen nagy kiterjedésű. Elég csak belegondolni abba, mekkora feladatot jelent az út- és vízhálózat, az óvodák hálózata, illetőleg a szociális szolgáltatások működtetése. Kecskemét ehhez egy fejlett térinformatikai rendszert készített, amely széles körből származó adatokkal segíti a városüzemeltetést. A városháza munkatársai ez alapján végzik mindennapi munkájukat, de ez az alapja a városfejlesztésnek is, ahová akár az állampolgári kezdeményezéseket (például egy civil faültetést) is be lehet csatornázni.

Rigó Balázs, Tata alpolgármestere Tata digitális fejlesztései kapcsán a nemrégiben bevezetett jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, a nevelőket segítő óvodai elemző programot, valamint az adózást segítő szoftvereket, illetve az általuk elért eredményeket mutatta be. A város máshol is fejleszt: optimalizálja a városháza informatikai költségeit, fejlett energiamenedzsmentet szeretne bevezetni, optimalizálni akarja a bejövő utak forgalmát, valamint megkezdődött a közgyűjtemények kincseit bemutató digitális felületek fejlesztése is.

Kelő Johanna, a Kunszentmiklósi Járási Hivatal vezetője előadásában kiemelte, a szakma részvétele nélkül nem lehet digitális fejlesztést végezni. Ami bizonyos: minden állampolgár szinte azonnali és digitális ügyintézést szeretne. Az állam elvárása pedig az, hogy a közigazgatás legyen költséghatékony, és minden munkatársa legyen digitálisan képzett. A fejlődés persze tetten érthető: a digitális szakrendszerek révén a hivatalok immár képesek egymással kommunikálni, emellett az NKE-n készített személyes és digitális továbbképzések nagyban segítik a hivatalnokok munkáját.

Dicső László, a 320 fős Alsómocsolád polgármestere faluja szemszögéből mutatta be a digitalizáció fontosságát. Kiemelte, számukra a nem mindennapos lehetőségek jelenthetnek kitörési pontot, ezért Alsómocsolád igyekszik minden olyan fejlesztést megvalósítani, amely valamiért szokatlan. Az okosfalu például szeretne megjelenni a most alakuló Metaverzumban is.

Budai Balázs, az NKE ÁNTK KIT tanszékvezetője, egyetemi docens záróelőadásában elmondta, az EU-standardok alapján készített felmérésekben hazánk a digitális ökoszisztéma nyújtotta versenyképességi rangsorban egyelőre erősen lemaradt. Éppen ezért a Fenntartható államkormányzás és innovatív közszolgáltatások című, a Tématerületi Kiválósági Program 2021 keretében indított NKE-s kutatási projekt a digitális kompetenciák fejlesztését, valamint e fejlesztések minél pontosabb visszamérését célozza.”

Forrás:
Okosfalvak, digitális városok; Sarnyai Tibor; Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE); 2022. november 29.

Hekkert keres a NAV, de nem arra, amire elsőre gondolnánk

„Több furcsa állás is megjelent az adóhatóság által meghirdetettek között, ám mindegyikre megvan a magyarázat.

Az utóbbi időben több szokatlan, meghökkentő álláshirdetést tett közzé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Előbb nyelvészeket, később grafikust és operatőrt keresett a hatóság, a most futó hirdetések azonban – legalábbis első látásra – ezeken is túltesznek. Az adóhivatal ugyanis etikus hekkert és webtitkárt venne fel.

Az etikus hekker munkakört – melyet hivatalosan informatikai szakreferensnek neveznek – hosszabb távon töltetné be a hatóság, erre utal legalábbis, hogy határozatlan időre és teljes állásban alkalmaznák a megfelelő képzettséggel rendelkező szakembert. A státuszt elnyerő személynek részt kell majd vennie a NAV elektronikus információs rendszereinek tesztelésében, a hibák kimutatásában és javításában. A feladatok között szerepel a biztonsági incidensek, vagyis a hekkertámadások feltárása és kivizsgálása, ahogy a kibergyakorlatok lebonyolítása is. A NAV precíz, önálló munkavégzésre alkalmas és együttműködő hekkert keres, aki ráadásul csapatjátékos is. Ezért pedig a hivatal rugalmas munkafeltételeket, béren kívüli juttatást, képzési lehetőségeket és jó munkahelyi légkört kínál – nyilván az illetményen felül.

Aki állami keretek között szeretne hekkerkedni, annak érdemes sietnie, a pályázatokat ugyanis december 9-ig várja a NAV – nem meglepő módon – elektronikus úton. Az elbírálás határideje december 20., a kiválasztott hekker márciusban állhat munkába.

A Médiapiac.com az álláshirdetés miértjéről megszólaltatta a NAV szóvivőjét, például azt tudakolva: rendszeresen éri-e kibertámadás a hatóság oldalait? Kis Péter András közölte: nincs ok az aggodalomra, inkább arról van szó, hogy a magyar adóhivatal az utóbbi időben fejlett digitális ellenőrzési, nyilvántartási rendszereket alakított ki. Emiatt a NAV adatvagyona ma már hatalmas méretű, összesen mintegy 11 petabyte-nyi, ez kétszázötven évnyi HD-minőségű filmnek felel meg.

Adatainkat, informatikai rendszereinket védenünk kell, s fel kell készülnünk minden elképzelhető forgatókönyvre – fogalmazott Kis Péter András, szerinte az etikus hekker alkalmazása az eddigi kibervédelmi megoldásokat egészítené ki, s új eszközt adna a NAV kezébe.

Egy másik most futó NAV-os álláshirdetés is sokak érdeklődését keltheti fel. Az adóhivatal webtitkárt – hivatalos nevén kommunikációs szakreferenst – is felvenne. A feladatok ezúttal is sokrétűek: a hatóság internetes és intranetes portáljainak kezelése, fejlesztése, tartalmak készítése, esetleg aloldalak létrehozása és hírlevélszerkesztés. Ezeken felül a NAV telefonos alkalmazásának felügyelete és a szervezet közösségi oldalainak gondozása. Ehhez pedig nem is vár mást a hatóság, csak – a szakmai ismereteken túl – nagy munkabírást, kreativitást, megbízhatóságot és persze kommunikációs készséget. No meg esetenként éjszakai és hétvégi munkavégzést.

A NAV cserébe ugyanazt kínálja, mint a hekkereknek.

A pályázat benyújtási határideje ebben az esetben december 6., a kiválasztott személy az új év első napján munkába is állhat.”

Forrás:
Hekkert keres a NAV, de nem arra, amire elsőre gondolnánk; Világgazdaság; 2022. november 28.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Öt hónap után távozik az Antenna Hungária vezérigazgatója

„Távozik posztjáról az Antenna Hungária vezérigazgatója. Erről maga az érintett, Király István számolt be a LinkedInen – vette észre a Telex.

„A hír, amit ma olvashattatok, igaz: 2022. december 1-jétől megválok az Antenna Hungária vezérigazgatói székétől, és 2023. március 1-jétől elhagyom a 4iG csoportot. Van az úgy az életben, hogy a tulajdonos és a menedzsment véleménye eltér … Ezúton is köszönöm a lehetőséget! Amit tudtam, hozzátettem…” – írta Király István.”

Forrás:
Rekordsebességgel folytatódik a 4iG metamorfózisa; Murányi Ernő; Világgazdaság; 2022. december 1.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Az EU megerősíti a kiberbiztonságot és -reziliencát az Unió egész területén: a Tanács új irányelvet fogadott el

„A Tanács új jogszabályt fogadott el a kiberbiztonság Unió-szerte egységesen magas szintjének a biztosítása érdekében. A jogalkotó célja tovább javítani mind a köz-, mind a magánszektornak, illetve az Unió egészének a kiberrezilienciáját és a kiberbiztonsági eseményekre való reagálási képességét.

Az új, „NIS 2” elnevezésű irányelv a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló jelenlegi irányelv (NIS-irányelv) helyébe lép.

Kétségtelen, hogy a kiberbiztonság még éveken át kulcsfontosságú kihívást fog jelenteni. Óriási a tét ezen a téren gazdaságaink és polgáraink számára. De ma tettünk egy újabb lépést annak érdekében, hogy megerősödjenek képességeink ennek a fenyegetésnek a kezelésére. – Ivan Bartoš, digitalizációért felelős miniszterelnök-helyettes, regionális fejlesztési miniszter.

A kiberbiztonsági kockázatok és események kezelésének javítása és fokozott együttműködés

A NIS 2 irányelv képezi majd a kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedések és bejelentési kötelezettségek alapját az irányelv hatálya alá tartozó valamennyi ágazatra, így az energiaszektorra, a közlekedésre, az egészségügyre és a digitális infrastruktúrára nézve.

A módosított irányelv célja, hogy harmonizálja a különböző tagállamok kiberbiztonsági követelményeit és kiberbiztonsági intézkedéseik végrehajtását. Ennek érdekében minimumszabályokat állapít meg a szabályozási keretre vonatkozóan, és mechanizmusokat határoz meg az egyes tagállamok illetékes hatóságai közötti hatékony együttműködéshez. Aktualizálja a kiberbiztonsági kötelezettségek hatálya alá tartozó ágazatok és tevékenységek listáját, és a végrehajtás biztosítása érdekében jogorvoslatokról és szankciókról rendelkezik.

Az irányelv hivatalosan létrehozza az Európai Kiberválságügyi Kapcsolattartó Szervezetek Hálózatát (EU-CyCLONe), amely támogatni fogja a nagyszabású kiberbiztonsági események és válságok összehangolt kezelését.

A szabályok hatályának kiterjesztése

Míg a korábbi kiberbiztonsági irányelv értelmében a tagállamok feladata volt annak meghatározása, hogy mely szervezetek felelnek meg azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplőnek minősülnek, az új NIS 2 irányelv most a szabályozott szervezetek azonosítása céljából bevezet egy általános méretkorlát-szabályt. Ez azt jelenti, hogy az irányelv általános szabályként kiterjed majd a hatálya alá tartozó ágazatokban működő vagy a hatálya alá tartozó szolgáltatásokat nyújtó minden közepes és nagyméretű szervezetre.

Noha a módosított irányelv megtartja ezt az általános szabályt, szövege kiegészült néhány olyan további rendelkezéssel, amelyek célja az arányosság és a magasabb szintű kockázatkezelés biztosítása, valamint a kritikus szintre vonatkozó egyértelmű kritériumok meghatározása annak megállapítása tekintetében, hogy mely szervezetek tartoznak az irányelv hatálya alá.

A szöveg azt is egyértelművé teszi, hogy az irányelv nem lesz alkalmazandó az olyan területeken tevékenységet folytató szervezetekre, mint a védelem vagy a nemzetbiztonság, a közbiztonság, illetve a bűnüldözés. Az igazságszolgáltatás, a parlamentek és a központi bankok szintén nem tartoznak az irányelv hatálya alá.

A NIS 2 irányelv a központi és regionális szintű közigazgatási szervekre is alkalmazandó lesz. Ezen túlmenően a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az irányelvet helyi szintű közigazgatási szervekre is alkalmazni kell.

Az új jogszabály által bevezetett egyéb módosítások

Az új irányelvet ezenkívül hozzáigazították az ágazatspecifikus jogszabályokhoz is, így mindenekelőtt a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról szóló rendelettel (DORA) és a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájáról szóló irányelvvel (CER) a jogi egyértelműség megteremtése, valamint a NIS 2 irányelv és az e jogi aktusok közötti koherencia garantálása céljából.

A szakértői tanulásra vonatkozó önkéntes mechanizmus növelni fogja a kölcsönös bizalmat és a bevált gyakorlatok és tapasztalatok megosztásából fakadó tudástöbbletet az Unióban, mindez pedig hozzájárul majd a kiberbiztonság egységesen magas szintjének eléréséhez is.

Az új jogszabály észszerűsíti továbbá a bejelentési kötelezettségeket annak érdekében, hogy azok ne vezessenek túlzott mértékű bejelentésekhez, illetve hogy ne háruljanak túl nagy terhek az irányelv hatálya alá tartozó szervezetekre.

További lépések

Az irányelv az elkövetkező napokban kihirdetésre kerül az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a kihirdetését követő huszadik napon pedig hatályba lép.

A tagállamoknak az irányelv hatálybalépését követően 21 hónap áll rendelkezésükre, hogy a rendelkezéseket beépítsék nemzeti jogukba.

Ülések

Forrás:
Az EU megerősíti a kiberbiztonságot és -reziliencát az Unió egész területén: a Tanács új irányelvet fogadott el; 2022. november 28.

Digitális pénzügyi szolgáltatások: az Európai Unió Tanácsa elfogadta a digitális működési rezilienciáról szóló rendeletet

„A kibertámadások egyre növekvő kockázata miatt az EU célja megerősíteni a pénzügyi szervezetek, például a bankok, a biztosítók és a befektetési vállalkozások informatikai rendszereinek biztonságát. A Tanács a mai napon elfogadta a digitális működési rezilienciáról szóló rendeletet (DORA-rendelet), amely biztosítani fogja, hogy az európai pénzügyi ágazat súlyos működési zavarok esetén is reziliens tudjon maradni.

Bizonytalan időket élünk. Az Európában pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó bankok és más vállalatok már rendelkeznek informatikai biztonsági tervekkel, de nekünk egy lépéssel tovább kell mennünk. A ma elfogadott harmonizált jogi követelményeknek köszönhetően pénzügyi ágazatunk fokozottabban képes lesz arra, hogy mindenkor fenntartsa működését. Felkészültek leszünk arra az esetre is, ha az európai pénzügyi ágazat ellen nagyszabású támadás indulna. – Zbyněk Stanjura, Csehország pénzügyminisztere

A DORA-rendelet egységes követelményeket határoz meg a pénzügyi ágazatban működő vállalkozások és szervezetek, valamint az olyan kritikus jelentőségű harmadik felek hálózati és információs rendszereinek biztonságát illetően, amelyek az információs és kommunikációs technológiákhoz (IKT) kapcsolódó szolgáltatásokat – például felhőplatformokat vagy adatelemzési szolgáltatásokat – nyújtanak e vállalkozások és szervezetek számára. A rendelet létrehozza a digitális működési reziliencia szabályozási keretét, amelynek értelmében minden vállalkozásnak gondoskodnia kell arról, hogy az IKT-hez kapcsolódó zavarok és fenyegetések valamennyi típusának ellen tudjon állni, ezekre reagálni tudjon, és az okozott károkat helyre tudja állítani. Ezek a követelmények valamennyi uniós tagállamban egységesek. A fő cél a kiberfenyegetések megelőzése és enyhítése.

Miután a DORA-javaslat hivatalosan elfogadásra került, azok az aspektusok, amelyek a nemzeti jogba való átültetést igényelnek, az egyes uniós tagállamokban is jogszabállyá válnak. Ezzel egyidejűleg az érintett európai felügyeleti hatóságok, például az Európai Bankhatóság (EBH), az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA), valamint az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) kidolgozza azokat a technikai standardokat, amelyeket minden pénzügyi szolgáltatónak be kell tartania – a bankoktól a biztosítókon át a vagyonkezelőkig. A standardoknak való megfelelést az illetékes nemzeti hatóságok fogják ellenőrizni, és szükség szerint foganatosítják a rendeletet.

Háttér

A Bizottság 2020. szeptember 24-én előterjesztette a DORA-javaslatot. A javaslat egy tágabb digitális pénzügyi csomag részét képezte, amelynek célja egy olyan európai megközelítés kidolgozása, amely előmozdítja a technológiai fejlődést, ugyanakkor gondoskodik a pénzügyi stabilitásról és a fogyasztók védelméről is. A DORA-javaslaton kívül a csomag a digitális pénzügyi stratégiát, a kriptoeszközök piacairól szóló rendeletre (MiCA-rendelet) irányuló javaslatot, valamint a megosztott főkönyvi technológiáról szóló javaslatot (DLT-javaslat) tartalmazta.

A digitális pénzügyi csomag biztosítja, hogy a jelenlegi jogi keret ne akadályozza az új digitális pénzügyi eszközök használatát, és ezáltal orvosolja a meglévő uniós jogszabályok hiányosságait, ugyanakkor arról is gondoskodik, hogy ezek az új technológiák és termékek az EU-ban működő vállalkozások pénzügyi szabályozásának és működésikockázat-kezelési szabályainak hatálya alá tartozzanak. Így tehát a csomag célja az innovációnak és az új pénzügyi technológiák elterjedésének a támogatása, a megfelelő szintű fogyasztó- és befektetővédelem egyidejű biztosítása mellett.

A Tanács 2021. november 24-én elfogadta a DORA-rendeletre vonatkozó tárgyalási megbízását. 2022. január 25-én megkezdődtek a társjogalkotók közötti háromoldalú egyeztetések, amelyek a 2022. május 10-én létrejött ideiglenes megállapodással lezárultak. A rendelet mai napon történt elfogadása a jogalkotási folyamat utolsó lépése.

Ülések

Forrás:
Digitális pénzügyi szolgáltatások: a Tanács elfogadta a digitális működési rezilienciáról szóló rendeletet; Európai Unió Tanácsa; 2022. november 28.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Az Unió elkezdte az európai felhőpiaci szereplők célzott támogatását

„Az Európai Beruházási Bank 200 millió eurós hitelkeretet biztosít az OVHcloudnak fejlesztésekre.

Uniós keretből bővítheti adatközpont-hálózatát az egyik legnagyobb uniós felhőszolgáltató. A francia OVHcloudnak, amelynek tavaly márciusban két csarnoka is leégett egy strasbourgi létesítményében, az Európai Beruházási Bank (EIB – European Investment Bank) biztosít 200 millió eurós hitelkeretet, amelyet csak új adatközpontok építésére lehet fordítani.

Az EIB a finanszírozási megállapodásról kiadott közleményében úgy fogalmaz, hogy a 200 millió eurós hitelkeret a bank eltökélt szándékát mutatja, hogy aktívan támogassa a digitális piac európai szereplőit – összhangban az EU technológiai szuverenitását célzó stratégiájával. Mint a The Register írja, állítólag ez az első eset, hogy az EU befektetési bankja, amely a tagállamok állami tulajdonában van, felhőszolgáltató vállalatnak nyújt fejlesztési finanszírozást.

A közlemény szerint az OVHcloud a finanszírozásért cserébe vállalja, hogy 2024 végéig 15 új adatközpontot nyit, ebből 10-et az Unió területén. A többi azonban az Unión kívüli terjeszkedését szolgálná. Az OVHcloud vezérigazgatója, Michel Paulin szerint ezzel a forrással gyorsabban, magasabb szinten és erősebben népszerűsítik „az európai értékeinket tiszteletben tartó felhőt”.

Nem csak építkeznek: a célzott hitel egy részét kutatás-fejlesztésre fordítják, például nagy sűrűségű tárolási megoldásokon, új hűtési technológiákon dolgoznak. Utóbbi igencsak érzékeny pontja a vállalatnak: a strasbourgi adatközponttűz vizsgálata kiderítette: a létesítményben nem volt például automatikus tűzoltórendszer.

Az a bizonyos digitális szuverenitás

Az EIB is azt hangsúlyozta, hogy a támogatással erősítik az Európai Unió autonómiáját egy stratégiai területen. (A felhő ugyanis a gazdasági és társadalmi életünk minden területének digitalizációjának alapvető építőköve – idézte a közlemény a bank vezérigazgatóját, Ambroise Fayolle-t. Ambiciózus tervekből nincs hiány. Többségükben az EIB-nek is lesz szerepe a finanszírozási oldalon.

Másfél hete született megállapodás, hogy az Unió a 2023–2027 közötti időszakban 2,4 milliárd eurót fordít egy kommunikációs műholdrendszer, az IRIS² (Infrastructure for Resilience, Interconnectivity and Security by Satellite) kiépítésére. Igaz, ennek végső szövegét majd még az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is el kell fogadnia, de ha beindul a fejlesztés, akkor a forrásokat részben az EIB-nek kell biztosítania. Ugyanilyen finanszírozási szerepe lesz majd az EU-s Chips Act végrehajtásában, amely épp a napokban került közelebb a megvalósuláshoz, miután találtak rá 43 milliárd euró forrást.

Az persze kérdés, hogy ezek a források mire lesznek elegendőek azokkal a globális amerikai szereplőkkel szemben, melyek két évtizede folyamatosan döntik a pénzt saját felhőjükbe. Becslések szerint a három nagy (Amazon, Google, Microsoft) együttesen és eddig közel 300 milliárd dollárt költött felhős kapacitásai kiépítésére.

Ez a hatalmas és folyamatos beruházás az európai piac erőviszonyait is meghatározza: az EU felhőpiacának háromnegyedét a három amerikai big tech cég uralja.”

Forrás:
Az Unió elkezdte az európai felhőpiaci szereplők célzott támogatását; Bitport.hu; 2022. november 28.

Aggódnak az amerikai cloudszolgáltatókért, mert kiszorulhatnak Európából

„Tucatnyi iparági szövetség közös nyilatkozattal igyekszik megakadályozni, hogy az EU-ban olyan szabályozás lépjen életbe, ami hátrányos helyzetbe hozná a régión kívüli szereplőket.

Több mint egy tucat iparági szövetség és érdekvédelmi tömörülés, köztük az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarája adott ki aggódó nyilatkozatot azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unióban olyan szabályváltozások vannak előkészítés alatt, amelyek gyakorlatilag ellehetetlenítenék a külföldi (ejtsd: amerikai) felhőszolgáltatók itteni üzleti működését.

A dokumentum az EU kiberbiztonsági ügynöksége, az ENISA által javasolt változtatásokra reagál. Utóbbiakról a Reuters azt írta, hogy a várható módosítások befolyásolhatják az uniós kormányok és szervezetek döntési mozgásterét az általuk használt felhőszolgáltatásokkal kapcsolatban. Mindez a cloudos szolgáltatások európai kiberbiztonsági tanúsítási rendszerének (EUCS) idén májusban javasolt módosításához kötődik, amelyek a felhőszolgáltatások esetében megkövetelnék, hogy azokat az EU-ból üzemeltessék és tartsák fenn, és előírnák, hogy az ügyféladatokat a kontinensen tárolják és dolgozzák fel a helyi szabályozással összhangban.

Mindezt természetesen hevesen ellenzik az Amazon, a Google és a többi jelentős amerikai szállító érdekeit képviselő csoportok. Érvelésük szerint a belengetett változtatások egyenlőtlen feltételeket teremtenek a cloudpiacon, ami egyértelműen káros hatással van az ügyfelekre. Egyrészt a verseny szűkítése rendszerint az árszint emelkedésével jár, másrészt a kormányzati szervezetek és vállalatok számára egy esetlegesen kikényszerített szolgáltatóváltás óriási feladattal és jelentős extra költségekkel járna.

A nyilatkozat megfogalmazói azt is felvetik, hogy amennyiben az EU valóban arra törekszik, hogy a régió kormányzati és gazdasági szereplői erősítsék képességeiket többek között a cloud, a big data és a mesterséges intelligencia területén, azt nem igazán támogatja a felhőtechnológia terjedését gátló szabályváltoztatás.

Nincs is kész, és nem is úgy van

Az ENISA a héten kiadott nyilatkozatra reagálva annyit közölt, hogy az említett kiberbiztonsági tanúsítási rendszerrel kapcsolatos munka jelenleg is folyamatban van, így arról még nem született végleges döntés. Az ügynökség szóvivője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a javasolt módosítások közül sok a „legmagasabb szintű biztonságot igénylő felhasználási eseteket” célozza, például azokat, amelyek érzékeny kormányzati adatok kezeléséhez kötődnek vagy kritikus infrastruktúrát érintenek.

Fontos részlete az ENISA elképzelésének az is, hogy a szóban forgó rendszer önkéntes alapon működne. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az adott ország nemzeti jogszabálya ezt nem tiltja, egy felhőszolgáltatóval akkor is megállapodhatnak a helyi szervezetek, ha annak terméke nem kapta meg a megfelelő szintű biztonsági tanúsítványt.

Saját (felhős) lábunkon állnánk

Nem véletlenül kezd paprikássá válni a hangulat Európában a cloud szegmenssel kapcsolatban. Az EU ugyanis kezdi felismerni, hogy nem szerencsés, ha kritikus technológiai területeken óriási külső kitettséggel bír. A csipgyártás mellett ilyen szektornak számít a cloud computing is, ahol az amerikai óriások abszolút dominanciája figyelhető meg.

A helyi felhős erősítés egyértelmű jelének tekinthető az a 200 millió eurós finanszírozási megállapodás is, amelyet az Európai Beruházási Bank (EIB) nyújt a francia OVHcloudnak. A tagállamok tulajdonában lévő pénzintézet a szerződés kapcsán eltökélt szándékát hangsúlyozta a digitális piac európai szereplőinek támogatására. Ez egyébként az első eset az EIB történetében, hogy felhőszolgáltató cégnek nyújt finanszírozási támogatás.

Szándék tehát van, ám kérdés, hogy mindez mire elegendő az EU felhőpiacán, ahol a három legjelentősebb amerikai szereplő (Amazon, Google, Microsoft) nagyjából a torta háromnegyedét hasítja ki magának. Ugyanez a három óriás az elmúlt években együttesen több mint 300 milliárd dollárt költött felhős kapacitásai kiépítésére.

Forrás:
Aggódnak az amerikai cloudszolgáltatókért, mert kiszorulhatnak Európából; Bitport.hu; 2022. december 2.

A csipekről szóló európai jogszabály: az Európai Unió Tanácsa elfogadta álláspontját

„A Tanács elfogadta álláspontját („általános megközelítés”) az európai félvezető-ökoszisztéma megerősítését célzó intézkedések keretének létrehozásáról szóló rendeletjavaslatról, közismertebb nevén a „csipekről szóló európai jogszabályról”.

A csipekről szóló európai jogszabály a félvezetők jelenlegi európai hiányával foglalkozik. A csipekről szóló európai jogszabállyal az EU célja az, hogy 2030-ig megkétszerezze, vagyis 10%-ról legalább 20%-ra növelje a félvezetők terén a globális piaci részesedését, hogy biztosítsa az EU jövőbeli technológiai szuverenitását.

A csipek a napjainkban létező legfontosabb élvonalbeli technológiák közé tartoznak, de az EU jelenleg nem rendelkezik elegendő kapacitással ahhoz, hogy saját érett és fejlett csipeket tervezzen és állítson elő. Az EU-nak csökkentenie kell a félvezető-ágazat Ázsiában és az USA-ban található globális vezetőitől való túlzott függőségét, és a csipekről szóló európai jogszabállyal saját kezébe kell vennie ezt a kérdést. – Jozef Síkela, cseh ipari és kereskedelmi miniszter

A függőségek csökkentése

A csipek nélkülözhetetlenek a technológiai és digitális termékek széles köréhez, például az autókhoz, a háztartási készülékekhez és az elektronikai termékekhez. Geostratégiai kérdések és az ellátási lánc zavarai miatt az európai iparágak jelenleg kihívásokkal néznek szembe a félvezető-ellátás terén. A csipekről szóló európai jogszabály célja, hogy csökkentse az EU sebezhetőségét és a külföldi szereplőktől való függőségét. Ennek révén javulni fog az EU ellátásbiztonsága, rezilienciája és technológiai szuverenitása a csipek területén.

Pénzügyi architektúra

A csipekről szóló európai jogszabály 43 milliárd EUR összegű köz- és magánberuházást fog mozgósítani, három pillérre összpontosítva, melyek a következők:

  • a technológiai kapacitásépítést és a kapcsolódó kutatási és innovációs tevékenységeket támogató Európai Csipkezdeményezés
  • az ellátás biztonságának és a rezilienciának több beruházás vonzása révén történő biztosítására szolgáló új keret
  • a félvezető-ellátási lánc nyomon követésére és a válsághelyzetekben hozott intézkedések koordinálására szolgáló mechanizmus

A csipekről szóló európai jogszabályra irányuló bizottsági javaslat kimondja, hogy a teljes összegből 3,3 milliárd EUR-t az 1. pillérre, az Európai Csipkezdeményezésre kell fordítani. A Tanács ezt tovább pontosítja azzal, hogy a Horizont Európából származó 1,65 milliárd EUR-t kutatásra és innovációra kell fordítani, a Digitális Európa programból származó finanszírozásnak pedig kapacitásépítési tevékenységeket kell szolgálnia.

A többéves pénzügyi keretről szóló meglévő intézményközi megállapodás tiszteletben tartása érdekében a tanácsi megbízás – a Bizottság javaslatával ellentétben – nem tartalmazza a Horizont Európa keretében visszavont kötelezettségvállalások nyomán felszabadult pénzeszközök átcsoportosítását. Mivel ez a Digitális Európa programból származó teljes finanszírozás 400 millió EUR-val való csökkentését jelenti, a Tanács ma elfogadott álláspontját egy nyilatkozat kíséri, amelyben a Tanács felkéri a Bizottságot, valamint a tagállamokat és az Európai Parlamentet, hogy keressenek alternatív megoldásokat a 3,3 milliárd EUR összegű teljes költségvetés fenntartására.

Európai csipinfrastruktúra-konzorcium

A rendelet a lehetőségek között javaslatot tesz egy új jogi eszköz, az európai csipinfrastruktúra-konzorcium (ECIC) létrehozására. Az ECIC olyan jogalany lenne, amely végrehajthatná az Európai Csipkezdeményezés keretében finanszírozott intézkedéseket és egyéb feladatokat.

A Tanács egyértelművé teszi az ECIC létrehozásának önkéntes jellegét, és kimondja, hogy az nyitott az együttműködés különböző jogi formái és más résztvevők előtt. Tisztázza továbbá az olyan finanszírozási pályázatok kiválasztására vonatkozó szabályokat, amelyek nem az együttműködés konkrét jogi formáján alapulnak.

A Tanács megbízása

A bizottsági javaslat tekintetében javasolt egyéb módosítások többek között az alábbiakkal kapcsolatos pontosításokat tartalmaznak:

  • „a maga nemében első” félvezetőgyártó-létesítmény fogalommeghatározása
  • az általános és operatív célkitűzések megfogalmazása és az Európai Csipkezdeményezés tartalma
  • a félvezetőkkel, integrációs technológiákkal és rendszertervezéssel foglalkozó kompetenciaközpontok európai hálózatának létrehozása
  • az integrált gyártólétesítmények és a nyílt uniós üzemek által teljesítendő követelmények, különösen az uniós félvezető-értékláncra gyakorolt kedvező átgyűrűző hatások tekintetében
  • a válságszakasz során a kötelező információkérés menetének meghatározása
  • a veszélyhelyzeti eszköztár hatálya és végrehajtása
  • a tájékoztatási és értesítési kötelezettségnek, valamint a kiemelt fontosságú megrendeléseknek való megfelelés pénzbírság és kényszerítő bírság útján való érvényesítése

Következő lépések

A mai napon elfogadott általános megközelítés hivatalossá teszi a Tanács tárgyalási álláspontját. Megbízatást képez a Tanács elnöksége számára arra, hogy lefolytassa a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel, amelyek akkor fognak megkezdődni, amikor az utóbbi is elfogadta álláspontját.

Ülések

Forrás:
A csipekről szóló európai jogszabály: a Tanács elfogadta álláspontját; Európai Unió Tanácsa; 2022. december 1.
Infografika – The EU Chips Act ; Európai Unió Tanácsa; 2022. december 1.

Mekkora szükség van Európa szuverenitására?

„Song Lilei, a sanghaji Tongji Egyetem professzora Európa stratégiai autonómiája – Kína észlelése címmel tartott előadást a Külügyi és Külgazdasági Intézetben.

Az „európai szuverenitás” kifejezést Emmanuel Macron tette népszerűvé a 2017-es sorbonne-i beszédében, ami a köznyelv mellett saját külpolitikájának is fontos részévé vált. Azóta a rengeteg problémával küzdő Európai Unióban egyre fontosabb kérdéssé vált, hogy mire van szükség: függetlenségre és autonómiára a kialakuló multipoláris világrendben, vagy még több együttműködésre a nagyhatalmi játékosokkal – tette fel a kérdést Song Lilei, a sanghaji Tongji Egyetem professzora, aki szerdán tartott előadást a Külügyi és Külgazdasági Intézetben.

Az európai stratégiai szuverenitás a nemzetközi politika nagy játékosaitól való függetlenséget és önállóságot jelenti, ami az Európai Unió egyik legnagyobb hosszú távú problémája. A kontinens a perifériára szorult és kiszolgáltatottá vált, amit a világ nagyhatalmai ki is használnak.

A szuverenitás három területen válik egyre fontosabb kérdéssé – véli a professzor. Az unió biztonsági és katonai kapcsolata az Egyesült Államokkal, a Kínától való gazdasági és kereskedelmi függés, valamint a tagállamok dilemmája, hogy az együttműködést vagy a függetlenséget tartják fontosabbnak.

Az utóbbi időben több, az unió által elhanyagolt ügy került a figyelem középpontjába:

A nemzetközi kereskedelemre támaszkodó Európa a koronavírus-járvány miatt súlyos ellátási problémákba ütközött.
Az ukrajnai háború kirobbanása az energiafüggőségre, a régió katonai és biztonsági kérdéseire és az orosz befolyásra világított rá.
Az infláció és a közelgő recesszió pedig az uniós gazdaságokat teszi próbára.

A száz évvel ezelőtt fennálló európai nagyhatalmak a világ- és hidegháborúk után sokat veszítettek az erejükből, és az uniós összefogás ellenére úgy néz ki, mintha csak bábuk lennének más játékosok tábláján. A kereskedelmi, védelmi és energiafüggőség mellett a tagállamok gyenge kooperációja is közrejátszott abban, hogy az Európai Unió veszített a státuszából.

A jelenlegi helyzetben, amikor a problémák, a hátrányok és a korábbi kudarcok nyilvánvalóvá váltak, lehetőség van arra, hogy a kontinens új utat találjon magának.

Az EU-nak választania kell: a nemzetközi együttműködésre vagy az autonómiára fekteti a hangsúlyt?

Bár szomszédos az EU-val, Oroszország a nagyhatalmi és katonai agressziója miatt, valamint az energiafüggetlenség szempontjából nem ideális partner. Az Egyesült Államokkal politikai, védelmi és gazdasági szempontból továbbra is fontos és előnyös az együttműködés, azonban egyre jobban látszik, hogy az USA fókusza nem itt, hanem a Távol-Keleten van, és bármikor hátat fordíthat a tengerentúli problémáknak. Kínának pedig az az érdeke, hogy az unió „független” legyen Amerikától, miközben tovább importálja az ázsiai ország termékeit.

Az autonómia viszont azt jelenti, hogy Európának meg kell oldania a saját problémáit. Az ipar a fejlett országokban el lett hanyagolva – mutatott rá Song Lilei –, és újra kell építeni, anélkül, hogy az unió szegényebb országai összeszerelő üzemmé válnának. Az energiafüggetlenséget a megújuló és az atomenergia fejlesztésével kell biztosítani, a biztonság érdekében pedig meg kell erősíteni az országok katonai védelmét. A tagállamok között nagyobb együttműködésre van szükség, hogy a kontinens egységes frontként tudjon fellépni a nemzetközi politikában.

Bár nem kell a végletek között választani, az Európai Unió bizonytalan nemzetközi helyzetét meg kell oldani. A térség számára a legtöbb előnyt az adja, hogy nem a nagyhatalmak közötti verseny egyik frontjaként működik, hanem magasabb külső önállóságot és belső együttműködést próbál elérni, hogy a jelenlegihez hasonló problémákat egyedül is képes legyen megoldani.”

Forrás:
Mekkora szükség van Európa szuverenitására?; Nemes Tamás; Világgazdaság; 2022. december 1.

Szakirodalom

A 2014-es államszámviteli reform hatása a magyar önkormányzatok gazdálkodási gyakorlatára

„…A dolgozat célja bemutatni a jelentősebb állammenedzsment-elméleteket, azok kapcsolatát az átfogó gazdaságpolitikai paradigmákkal és a számviteli információs rendszerrel, valamint bemutatni a 4/2013. (I.11.) kormányrendelet önkormányzati gazdálkodásra gyakorolt hatásait.
Jelen értekezéssel szándékunk, hogy segítségével értékelhetővé váljon, milyen mértékben váltotta be az új államszámviteli rendszer a hozzá társított reményeket, ezáltal az is, hogy a meghatározó állammenedzsment elméletek céljai visszatükröződnek-e a számviteli a gyakorlatban. Fontos aspektus annak elemzése is, hogy a számviteli információs rendszer érintettjei mennyire tartják megbízhatónak a számviteli információs rendszert, milyen mértékben támaszkodnak számviteli adatokra a gazdálkodási döntések során, és hogy a pénzforgalmi vagy eredményszemléletű adatokat preferálják…”

Forrás:
A 2014-es államszámviteli reform hatása a magyar önkormányzatok gazdálkodási gyakorlatára; Tóth Balázs; Szegedi Tudományegyetem, Közgazdaságtani Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2022-XII-06 10:00; helye: Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar, Kálvária sgt. 1., 108. terem https://bbb.gtktavoktatas.hu/b/tot-cj9-0vh-xb4

Törvények, rendeletek

Egyszerre hét helyettes államtitkárt neveztek ki az Építési és Közlekedési Minisztériumba

„Eddig hat helyettes államtitkárral dolgozott együtt a miniszter, most még hét kinevezését javasolta Orbán Viktornak.

Miniszterelnöki határozat jelent meg a legújabb Magyar Közlönyben helyettes államtitkárok kinevezéséről.

Ebben Orbán Viktor – Lázár János építési és közlekedési miniszter javaslatára – úgy döntött, hogy egyszerre hét helyettes államtitkárt nevez ki az Építési és Közlekedési Minisztériumba.
Ők név szerint:
* Bói Loránd,
* Gombos Márk,
* Kerékgyártó János,
* Kikina Artúr,
* Kondrik Kornél Péter,
* Módos István
* és Pántya József.

Az újdonsült helyettes államtitkárok megbízatása december 1-jei hatállyal él. A kormany.hu oldal tanúsága szerint az Építési és Közlekedési Minisztérium eddig hat helyettes államtitkárt foglalkoztatott. Hozzájuk csatlakozik tehát még hét, így már összesen 13 fős helyettes államtitkári stábbal bír majd a tárca.
Az új munkaerőre szükség is van, hiszen a Technológiai és Ipari Minisztérium megszűnésével Lázár Jánoshoz került át a közlekedéspolitika is, ezzel együtt pedig tetemes feladatmennyiség.”

Forrás:
Hadseregnyi helyettes államtitkárral vette körül magát Lázár János; Hecker Flórián; Világgazdaság; 2022. december 2.