Skip to main content

11. szám, 2023. március 13.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Hamarosan elindulnak az úgynevezett várostérség-fejlesztési programok

„A vidék népszerűségének és megtartó erejének növeléséhez versenyképes megélhetést biztosító, vonzó és helyben elérhető munkahelyekre, jó minőségű és magas életszínvonalat biztosító infrastruktúrára és szolgáltatásokra van szükség. – hangsúlyozta Dr. Latorcai Csaba területfejlesztési miniszterhelyettes Tatán, a terület- és gazdaságfejlesztés új kihívásairól szóló előadásában. A parlamenti államtitkár Tata város önkormányzatának hagyományos rendezvényén tájékoztatta a település életét meghatározó munkáltatókat, a 100 legtöbb adót fizető cég vezetőjét a területfejlesztés irányairól.

Az eseményen az államtitkár kiemelte, hogy a területfejlesztés alapját a járások képezik, ugyanakkor a településeink fejlesztésében is növelni kell a térségi szemléletet. Ezt kívánják elérni a hamarosan elinduló, úgynevezett várostérség-fejlesztési programok is, amelyek keretében harmonizáltan valósulhatnak meg az egy gazdasági térséget alkotó, egymás közelében fekvő nagyvárosok fejlesztései.

Hangsúlyozta továbbá a közös gondolkodás fontosságát és szükségességét, hiszen a jövőbeni fejlesztéseket döntő jelentőséggel kell, hogy meghatározzák a helyben élők elképzelései.
Latorcai Csaba beszélt a nagyvárosi agglomerációs térségek sajátos fejlesztési szempontjairól, valamint az európai uniós források felhasználásának aktuális helyzetéről. Kiemelte, a 2021-2027-es időszakban a hazai társfinanszírozással együtt több mint 14 000 milliárd forint uniós forrás fogja segíteni Magyarország további fejlődését.”

Forrás:
A Területfejlesztési Miniszter közleménye; Területfejlesztési Miniszter; MTI OS; 2023. március 10.

Adatgazdaság – adatjog workshop

„Szervező: NKE Információs Társadalom Kutatóintézet
Helyszín: Ludovika Szárnyépület fsz. 021 tárgyaló és Teams (hibrid esemény)
Időpont: 2023. március 28. (kedd) 14:00 – 17:00

Regisztráció: hamarosan

Az adatok szerepe a gazdaságban és a mindennapi életünkben is felértékelődött. A gépi tanuláson alapuló mesterséges intelligenciák mind „adatéhesek” és nem mindegy, hogy milyen mennyiségben, milyen minőségben és miféle adatok állnak rendelkezésre. Az EU felismerte ezt, és 2020-ban elfogadta az európai adatstratégát, amely az adatok áramlásának megkönnyítését, egy közös európai adattér kialakítását tűzte ki célul. A dokumentum helyesen ismeri fel, hogy egy jól működő európai adatpolitika, amely elősegíti az adatokhoz való hozzáférést, az élet szinte minden területén hatalmas előnyökkel járhat – az egészségügytől és az oktatástól kezdve a mezőgazdaságig és a közigazgatásig.

A stratégia megvalósítása azonban korántsem lesz egyszerű. Egyfelől bármennyire is igyekeznek a vonatkozó dokumentumok a problémát kisebbíteni, a személyes adatok európai rendszere („a GDPR”) nem erre az „adat, mint erőforrás” filozófiára hangolt. A személyes adatvédelem európai szabályai teljesen más paradigma mentén születtek, mint az új adatpolitika dokumentumai. Másfelől Európa elaludt, és hagyta, hogy a nagy amerikai és kínai platformok az európai polgárok személyes adatait begyűjtsék és tárolják. Ezek a nagy platformok alighanem többet tudnak az európai emberekről, mint a saját kormányzataik. Végül harmadszor az európai magánjog még csak most próbálja elméletileg megragadni és kezelni a leegyszerűsítve adattulajdonlásnak nevezett kérdéskört: azt, hogy hogyan lehet az adatok feletti jogosultságokat úgy erősíteni, hogy eközben a másik két szempont, a személyes adatok védelme és a szabad adatáramlás is érvényesüljön – egyelőre azonban még csak a vitáknál tartunk.

A három szál – személyes adatok védelme, a szabad adatáramlás az adatgazdaságban és a magánjog adatokkal kapcsolatos szabályai – képezik a workshop három témáját.

Az első panelben az adatvédelem és az adatgazdaság konfliktusát tárjuk fel. Hogyan kell elképzelni a jelenlegi adatpolitikai instrumentumok (Open Data Directive, Data Governance Act és Data Act) és a személyes adatok viszonyát? Hogyan képzeli a jogalkotó, és vajon fog-e ez működni? Megoldás-e az álnevesítés, és mi a helyzet a nagy adatbázisokban való visszanevesíthetőséggel? Hogyan viszonyulnak az adatvédelem elvei (adattakarékosság, célhozkötöttség) az adatpolitikai célokhoz? (Prezentálók: Bojnár Katinka, Szabó Endre Győző, Ződi Zsolt)

A második panelben magával a három új EU-s adatjogi normával foglalkozunk. Mi a három norma egymáshoz való elképzelt viszonya? Mik azok az adatközvetítők, hogyan gondolja a jogalkotó a gyakorlatban ezek működését? Mi az adat-altruizmus és vajon működhet-e a gyakorlatban? (Prezentálók: Szőke Gergely László, Hohmann Balázs, Pünkösty András)

Végül a harmadik panelben az adattulajdonlás magánjogi kérdéseit vitatjuk meg. Beszélünk arról, hogy mi a magánjog jelenlegi viszonyulása a problémához, milyen vitapontok, milyen álláspontok vannak, és melyiknek milyen előnyei és hátrányai vannak. (Prezentálók: Darázs Lénárd, Menyhárd Attila, Gyekiczky Tamás)

A workshopon a meghívott vendégek 10 percben prezentálják a meglátásaikat az egyes témákban. Az egyes blokkok végén vita következik. A workshop nyilvánosan meghirdetésre kerül, a közönség bekapcsolódhat a vitákba.

PROGRAM

14:00 – 14:05 Köszöntő: Török Bernát (igazgató, Eötvös József Kutatóközpont)

14:05 – 14:30 Adatgazdaság vs adatvédelem: feloldhatatlan konfliktus vagy békés együttélés? 
Prezentációk: Bojnár Katinka (kutató, NKE), Szabó Endre Győző (elnökhelyettes, NAIH), Ződi Zsolt (tudományos főmunkatárs, NKE ITKI)

14:30 – 14:50 Hozzászólások, vita

14:50 – 15:00 Szünet

15:00 – 15:30 Az európai adatjog pillérei és logikája – Open Data Directive, Data Governance Act, Data Act
Prezentációk: Pünkösty András (tudományos munkatárs, NKE-ITKI), Szőke Gergely László (docens, PTE ÁJK), Hohmann Balázs (adjunktus, PTE ÁJK)

15:30 – 15:50 Hozzászólások, vita

15:50 – 16:00 Szünet

16:00 – 16:30 Az adat a magánjogban – adattulajdon? 
Prezentációk: Menyhárd Attila (kutatóprofesszor, NKE ITKI), Gyekiczky Tamás (ny. bíró, ny. főiskolai tanár), Darázs Lénárd (egyetemi tanár, ELTE ÁJK)

16:30 – 16:50 Hozzászólások, vita

16:50 – 17:00 Zárszó, összefoglalás: Ződi Zsolt (tudományos főmunkatárs, NKE ITKI)”

Forrás:
Adatgazdaság – adatjog workshop; NKE Információs Társadalom Kutatóintézet (NKE ITKI); 2023. február 28.

Közigazgatás, politika, jog

Navracsics Tibor: a nyárra rendeződhetnek a vitás kérdések Brüsszellel

„A következő hetekben megállapodhat Magyarország és az Európai Unió az EU által elvárt igazságügyi reformokról. Ezután rendezhetik az Erasmus programmal kapcsolatos problémákat – mondta az InfoRádióban a területfejlesztésért és uniós forrásokért felelős miniszter, aki szerdán Brüsszelben tárgyalt.

„Lépésről-lépésre megyünk előre. A felajánlott javaslatunk, amit a hivatalos papírunkban elküldtünk két héttel ezelőtt, talán az volt, hogy a miniszteri, államtitkári szint mindenképpen legyen összeférhetetlen, hiszen korábban jelezte az Európai Bizottság és a tagállamok egy része is, hogy ez számukra aggályos” – mondta Navracsics Tibor területfejlesztésért és uniós forrásokért felelős miniszter annak kapcsán, hogy Brüsszel tovább szűkítené a kuratóriumi tagság körét.

Emellett azt javasolták, hogy a mostani szabályozás szerint élethossziglan járó kuratóriumi tagságot valamilyen formában időben korlátozzák. Arra tettek javaslatot, hogy egyszer megújítható időtartamú, kétszer 6 év legyen, mivel az egyetemeknél a finanszírozási ciklus egy 25 éves és egy 6 éves ciklus. A tárgyaláson felmerült rövidebb idő intervallum is, amire van fogadókészség, de tárgyalni fognak még ezekről a pontokról – derült ki a miniszter beszámolójából.

Mint mondta, az alapítványokkal kapcsolatban azért van nagy bizalmatlanság Brüsszelben, mert úgy gondolják, hogy a kuratóriumi felállás – az időkorlát nélküli kuratóriumi tagság, illetve hogy az egyetemi kuratóriumok egy részében politikusok voltak –, veszélyezteti a tudományt és a szabadságot.

„Ezért tartottam fontosnak azt is, hogy a tárgyalásokon világosan határoljuk kell a szenátus és a kuratórium hatásköreit, hiszen az alapítványi egyetemek esetében is van egy intakt és a kuratórium által semmilyen formában nem befolyásolható tudományos kutatási rész, amelynek a feje rektor, a szenátus, illetve a karok esetében a dékánok” – mondta a miniszter.

Bár változó a szabályozás, mindegyik egyetem esetében a kuratórium jobbára az üzemeltetés, a fenntartás kérdéseire koncentrál. A minisztérium helyébe lépett be a kuratórium, és nem szól bele a kutatás-fejlesztési vagy éppen az oktatási kérdésekbe. Úgy véli, ha ezt a szemléletet sikerül átvinni Brüsszelbe, akkor a részletkérdésekben „már minden további nélkül meg tudunk egyezni”.

Navracsics Tibor egy hónappal ezelőtt az InfoRádióban még arról beszélt, hogy az igazságszolgáltatást és a felsőoktatást érintő kérdések rendbetétele után az Európai Bizottság elkészítheti az újabb javaslatát, és akkor sínre kerülhetnek a dolgok.

„Optimista vagyok. Az igazságszolgáltatás függetlensége kapcsán úgy várom, hogy a közeljövőben kompromisszumra juthatunk, és megoldásra juthatunk a bizottsággal. Ez tegnap a biztossal folytatott tárgyalásaimon is megerősítést nyert. Utána tudunk igazából ráfordulni teljes erővel az Erasmusra” – fogalmazott.

Az a bizottsági ígéret, hogy április-májusban elvégezhetik az újabb magyar teljesítések értékelését, és akkor a problémakör nyárra akár rendeződhet is. Navracsis Tibor megerősítette, hogy az uniós pénzek ekkor érkeznének. „Ha rajtam múlna, most érkeznének, de erről a bizottságot kell megkérdezni. Nyilván azt mondanák, hogy amennyiben az értékelésük olyan, hogy a magyar teljesítés teljes egészében megfelel az elvárásaiknak, akkor kaphatjuk. Tehát mondjuk azt, hogy igen” – jelentette ki a területfejlesztésért és uniós forrásokért felelős miniszter.”

Forrás:
Navracsics Tibor: a nyárra rendeződhetnek a vitás kérdések Brüsszellel; Varga Mónika; Infostart / InfoRádió; 2023. március 9.

„–Tegnap az úgynevezett utánkövető tárgyalást tartottuk meg azután, hogy február közepén elküldtük javaslatainkat az Európai Bizottságnak – emelte ki megkeresésünkre Navracsics Tibor területfejlesztésért, valamint uniós forrásokért felelős miniszter. Mint azt tegnap megírtunk, szerdán Johannes Hahnnal, az Európai Bizottság (EB) költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosával tárgyalt Brüsszelben Navracsics Tibor, és igyekeztek megállapodásra törekedni az Erasmus-ügy kapcsán az egyetemi kuratóriumi összeférhetetlenség kérdésében is.

A miniszter elmondta, hogy a mostani tárgyalás során ezt az összeférhetetlenségi kérdést tárgyalták meg részletesen. Navracsics Tibor kifejtette, egyrészt arról volt szó, hogy pontosan milyen feladatkörei vannak a kuratóriumoknak, és hogy milyen összeférhetetlenségi szabályozást tudnának elképzelni. Mint mondta, a magyar kormány javaslata szerint a miniszterek és az államtitkárok esetében mindenképp bevezetnék az összeférhetetlenséget, ezenkívül arra is javaslatot tettek, hogy legfeljebb kétszer hat évre szólhasson a kuratóriumi tagság. Ugyanis az Európai Bizottság szélesebb körben, nem csak miniszterek és államtitkárok, hanem további politikusok, országgyűlési képviselők, valamint polgármesterek esetében is szorgalmazta az összeférhetetlenséget. Az időtartammal kapcsolatban pedig az EB szerencsésebbnek tartaná, ha a kuratóriumi tagság kétszer négy évre szólhatna.

Navracsics Tibor hangsúlyozta: „Most ismét készítünk egy anyagot, erről valamikor március végén, április elején tárgyalunk ismét.” Hozzátette: a magyar egyetemek most még semmilyen nemzetközi programról, így az Erasmusból sincsenek kizárva (csak az vetődött fel, hogy 2024-től történhet ez meg). Ha ez megtörténik, akkor utána nyárra rendeződhet a helyzet az Erasmussal is.

Fontos kiemelni, hogy a kormány részéről azonban több politikus is tárgyal más kérdésekről az uniós politikusokkal, és a kuratóriumi tagság témaköre mellett fontos lesz az, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter és Didier Reynders uniós igazságügyi biztos miben állapodnak meg a következő hetekben.

– Ha tudjuk tartani az menetrendet, akkor nem kizárt, hogy a nyár folyamán már a források technikailag megérkezhetnek Magyarországra – emelte ki a miniszter.

Az ügy előzménye, hogy az uniós források védelme érdekében a tagállamok többek között olyan döntést hoztak tavaly decemberben, hogy az EU nem köthet új szerződéseket a magánalapítványi formában működő egyetemekkel. Többek között azért, mert a kuratóriumokban politikusok is ülnek és ez összeférhetetlenséget jelent. Navracsics Tibor ebben az ügyben, idén januárban tárgyalt két uniós biztossal, Mariya Gabriel innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős, illetve Johannes Hahn költségvetésért felelős testületi taggal, akiktől azt kérte és rajtuk keresztül az Európai Bizottságtól, hogy világos kommunikációval erősítsék meg az elhangzottakat, és növeljék a bizalmat a programokkal kapcsolatban.”

Forrás:
Navracsics Tibor: Április–májusban értékelheti az EB, hogy hazánk teljesítette-e a vállalásait; Harangozó Éva; Magyar Nemzet; 2022. március 9.

Varga Judit Brüsszelből: finisben az igazságügyi csomag

„Az igazságügyi reformok vállalásával Magyarország hatalmas lépést tett abba az irányba, hogy a kohéziós források nagy részéhez minél előbb hozzájussanak a magyar emberek – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter pénteken Brüsszelben.

A politikus az uniós tagállamok bel- és igazságügyi minisztereinek tanácskozását követően nyilatkozott. Mint mondta, az igazságügyi csomaggal összefüggésben az Európai Bizottság és a Magyarország közötti párbeszéd bizonyos politikai kérdések igen szűk körére fókuszál, a tárgyalások gyakorlatilag a „finisben vannak”.

A miniszter arról beszélt, hogy a magyar kormány és az Európai Bizottság között tavaly július óta intenzív egyeztetések, konstruktív tárgyalások folynak annak érdekében, hogy a magyar emberek hozzájussanak az őket jogosan megillető uniós forrásokhoz.„Ezeket a tárgyalásokat egy sportpéldával jellemezhetném: beneveztünk egy 100 méteres síkfutásra, de minden nap kiderül, hogy egy 110 méteres gátfutást kell teljesítenünk. Magyarország sportos múlttal rendelkezik, így ehhez könnyen tudunk alkalmazkodni, és természetesen annak érdekében, hogy magyarok hozzájussanak az őket jogosan megjelenő uniós forrásokhoz, a magyar kormányzat teljesíti a 110 méteres gátfutást akár nap mint nap” – fogalmazott Varga Judit.

Mint mondta, az igazságügyi csomag a EU-val való decemberi megállapodásnak központi elemét képezte, ezt a magyar kormány prioritásként kezelte. „A magyar kormány minden vállalását mindig teljesítette. Így tettük ezt az igazságügyi csomag esetében is, amely hamarosan az Országgyűlés elé fog kerülni, ehhez minden társadalmi, szakmai egyeztetést, vitát lefolytattunk, a bizottság kérésére külön érdekelt felekkel is. Gyakorlatilag a szakma és a civil szereplők véleményét is mind figyelembe vettük a csomag kidolgozásakor” – hangsúlyozta.

Arról is beszámolt, hogy pénteken egyeztetést folytatott Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztossal, akivel megállapodtak abban, hogy hamarosan véglegesítésre kerül sor, a bizottság munkatársai már csak szakmai-technikai elemzéseket folytatnak az igazságügyi csomaggal kapcsolatban.

A gyermekvédelmi törvény miatt indult kötelezettségszegési eljárásról az igazságügyi miniszter kifejtette: „az uniós bíróság ítéletével szembeni ellenkeresetünkben azzal érvelünk, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartája kimondja, hogy a gyermekek nevelésének a meghatározása összhangban a nemzeti joggal, kizárólag a szülői joga kell, hogy legyen, aki egyébként saját pedagógiai, vallási vagy egyéb filozófiai meggyőződése alapján határozhatja meg gyermekének a nevelését” – hívta fel a figyelmet.
Véleménye szerint a bizottság keresete ideológiailag vezérelt, és egyértelműen egy ellenzéki lobbinak a terméke. „A magyar kormány azonban jogi eszközeit a legmesszebb menőkig fel fogja használni annak érdekében, hogy a magyar emberek álláspontját, és közel 3,7 millió ember népszavazáson kifejtett akaratát megvédje” – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter.”

Forrás:
Varga Judit Brüsszelből: finisben az igazságügyi csomag; Infostart / MTI; 2023. március 10.

Újabb engedményt tett a kormány Brüsszelnek

„A megegyezés érdekében ismét engedett a kormány és módosítani akarja a vagyonnyilatkozatok rendszerét.

Az rtl.hu ír arról, hogy az országgyűlés sürgősséggel tárgyalja a törvény módosítását. Az unió ugyanis korábban bírálta a képviselő vagyonnyilatkozatok hazai rendszerét, mert Brüsszel szerint az nem elég átlátható és nyilvános.

A most beterjesztett módosítás értelmében az országgyűlési képviselők a jövőben elektronikus úton is benyújthatják vagyonnyilatkozatukat, de a kézzel írtakat is digitalizálni fogják, majd kereshető módon is közzéteszik a vagyonnyilatkozatokat parlament oldalán.

Tavaly a kormány már átvette az Európai Parlament vagyonnyilatkozati rendszerét, majd októberben lényegében visszaállították a korábbi magyar szabályozást.”

Forrás:
Újabb engedményt tett a kormány Brüsszelnek; Infostart; 2023. március 7.

Lantos Csaba a Magyar Víziközmű Szövetség képviselőivel egyeztetett

„A kormány célja a víziközmű szektor fenntartható működése és a minőségi vízszolgáltatás biztosítása, ennek megvalósítása érdekében a tárca rendszeres kapcsolattartásra és szakmai tapasztalatcserére törekszik a víziközmű ágazat szereplőivel. Lantos Csaba energiaügyi miniszter és V. Németh Zsolt víziközmű-ágazatért felelős államtitkár március 6-án a Magyar Víziközmű Szövetség (MAVÍZ) képviselőivel egyeztetett az ágazatot érintő kihívásokról és azok megoldásáról.

A víziközmű szolgáltatások megbízhatósága hosszabb távon is alapvetően befolyásolja a magyar emberek életminőségét, tehát hangsúlyozottan fontos, hogy a lakosság számára biztosított víziközmű-szolgáltatás színvonala a körforgásos gazdaság kialakításának szem előtt tartásával folyamatosan és megfizethető módon emelkedjen. Idén februárban ezért az Energiaügyi Minisztériumban önálló víziközmű-ágazatért felelős államtitkárság jött létre, melynek a víziközmű-szolgáltatások szabályozása és felügyelete mellett kiemelt feladata az ágazat jelentős szereplőivel való együttműködés.

A megbeszélésen a felek egyetértettek abban, hogy a háború és az elhibázott szankciók okozta nemzetközi energiaválságban sosem tapasztalt magasságokba emelkedtek az energiaárak, ami a víziközmű-rendszerre is hatással van, és kezelése nagy kihívást jelent az önkormányzatok és a cégek számára is.

Az ágazatot érintő kihívásokra rövid- és hosszú távú megoldásokat nyújt a Nemzeti Víziközmű-közszolgáltatási Stratégia, melynek előkészítésében a víziközmű-szolgáltatók nagy részét tagjai közt tudó MAVÍZ is aktívan részt vállalt. A stratégiában foglalt fejlesztések eredményeképp létrejöhet egy olyan korszerű, ésszerű méretű és energia-hatékonyan működő víziközmű-hálózat, amely a környezet és a magyar lakosság szempontjából is előnyös, erőforráshatékony és fenntartható üzemeltetést tesz lehetővé.

Emellett tavaly augusztusban megkezdődött egy integrációs folyamat, amely során a vonatkozó jogszabály lehetőséget biztosít az önkormányzatok részére a víziközmű vagyonelemek önkéntes alapon történő állami tulajdonba adására. Ezzel fenntarthatóbbá válhat az üzemeltetés, megtörténhet a rekonstrukciós elmaradások fokozatos felszámolása és a hálózati veszteség csökkentése. Azon önkormányzatok esetében, amelyek nem kívánnak az integrációs programban részt venni, de segítségre van szükségük a víziközmű-szolgáltatás fenntartásához, a kormány minden esetben megvizsgálja a lehetőségét annak, hogy milyen mértékben tud ehhez hozzájárulni, így egyedi megállapodás alapján részesülhetnek támogatásban.”

Forrás:
Lantos Csaba a Magyar Víziközmű Szövetség képviselőivel egyeztetett; Energiaügyi Minisztérium; 2023. március 7.

Európai Unió

Európai Számvevőszék a visszatartott magyar uniós pénzekről: ez valóban politikai kezdeményezés

„A magyarázat szerint az Európai Bizottság ezáltal is szeretné elérni, hogy nagyobb legyen a fejlődés üteme azokon a területeken, ahol ezt lassúbbnak találja.

Hiányosságokat talált a megbízhatóság és az elszámoltathatóság terén is az Európai Számvevőszék a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos legfőbb uniós helyreállítási alappal, a 724 milliárd euró (276 ezermilliárd forint) összegű helyreállítási és rezilienciaépítési eszközzel (RRF) kapcsolatban.

Az Európai Számvevőszék megvizsgálta, miként alakították ki a 2020 februárjától 2026. december 31-ig futó RRF-hez kapcsolódó ellenőrzési rendszert, és nem volt elégedett az eredménnyel.

Mi nem törvényhozó szerv vagyunk, csak azt nézzük, miként működik a rendszer, és ha találunk valamit, szólunk – mondta nemzetközi tájékoztatóján Tony Murphy, a szervezet elnöke. Hozzátette: értékelik, hogy a helyreállítási alap egy sosem látott problémára adott innovatív válasz, valamint hogy a Covid óta az infláció, az orosz–ukrán háború, az energiaválság és a klímaváltozás is gondot okoz, ugyanakkor kérdésesnek látják, hogy a 385,8 milliárd euró (147 ezermilliárd forint) összegű hitelt és 338 milliárd euró (129 ezermilliárd forint) vissza nem térítendő támogatást felölelő RRF-fel kapcsolatban elégséges-e az elszámoltathatóság.

Nem ellenőrzik az ellenőrzéseket

A beszámoló szerint a tagállamok kötelesek ellenőrizni, hogy az RRF-ből finanszírozott beruházási projektek megfelelnek-e az uniós és nemzeti szabályoknak, ám saját ellenőrzései révén az Európai Bizottság kevés alátámasztott információval rendelkezik arról, hogy ezeket a tagállami ellenőrzéseket végrehajtják-e, és ha igen, hogyan. „A polgárok csak akkor bíznak meg az uniós finanszírozás új formáiban, ha bizonyosak lehetnek abban, hogy pénzük felhasználása megfelelő” – tette hozzá Tony Murphy.

Az RRF-ből finanszírozott beruházási projektek esetében a vonatkozó uniós és nemzeti szabályok betartása – más EU-s finanszírozási programoktól eltérően – nem feltétele a kifizetésnek, a tagállamok kifizetési kérelmeinek ellenőrzésekor a bizottság nem vizsgálja, e szabályokat betartották-e.

A jelentésben az áll, hogy a bizottság elsősorban arról kíván megbizonyosodni, a tagállami kontrollrendszerek képesek-e a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség és a kettős finanszírozás megelőzésére, felderítésére és korrekciójára. Amennyiben az országok ezt elmulasztják, a bizottság visszafizettetheti az ilyen jogellenes tevékenységekből származó összegeket. Annak vizsgálatát azonban nem tervezi, hogy az országok miként ellenőrzik, az RRF-finanszírozású beruházási projektek megfelelnek-e az uniós és nemzeti szabályoknak.

Létezik politikai szándék

Arra az újságírói felvetésre, hogy Magyarországon sokszor elhangzik a vélemény, miszerint a visszatartott RRF-forrásokat politikai nyomásgyakorlásra is használják, úgy reagált, ez bizonyos értelemben valóban politikai kezdeményezés, hiszen a Bizottság ezáltal is szeretné elérni, hogy nagyobb legyen a fejlődés üteme azokon a területeken, ahol ezt lassabbnak találja. Megjegyezte, az Európai Számvevőszéknek nem a politikai vonzatokat kell vizsgálnia, sokkal inkább azt, hogy a megállapodásokban rögzített mérföldkövek és célok megvalósulnak-e. Márpedig az EU pénzügyi érdekeit meg kell védeni, és habár az RRF rugalmas eszköz, könnyebben válhat célpontjává a nem célok szerinti felhasználásnak.

„Egy tökéletes világban jobb szeretnénk, ha a mérföldköveket beáraznák” – folytatta Tony Murphy. Szerinte a ténylegesen bizonyított megvalósuláshoz igazítva folyhatnának a kifizetések és hasznos volna az is, ha meghatároznák, mit is jelent a mérföldkövektől és céloktól való eltérés, illetve visszafordulás. A bizottság nem adott ki iránymutatást arról, mi a teendő, ha egy finanszírozott intézkedés esetében visszalépésre kerül sor, így még valószínűbb, hogy a visszavont mérföldkövek és célok észrevétlenek maradnak.

A polgári bizalom a kulcs

Tony Murphy elmondása szerint az Európai Számvevőszék folyamatos kapcsolatban áll a nemzeti számvevőszékekkel, ugyanakkor mindenki máshogy dolgozik, más típusú forrásként könyveli el az RRF-pénzeket is, így rendkívül nehéz az egységes áttekintés. Szintén újságírói kérdésre válaszolva kifejtette: mivel az RRF finanszírozásához a bizottság a tőkepiacokon vesz fel hitelt, és a hitelviszonyt megtestesítő közös uniós értékpapírt bocsát ki, a teher a jövő generációinak vállán nyugszik.

Ezért kulcsfontosságú a megbízhatóság és az elszámoltathatóság, hogy az EU-s polgárok bizalma ne inogjon meg. „Végső soron ez dönti majd el, hogy az RRF siker lesz-e vagy sem” – összegzett Tony Murphy, az Európai Számvevőszék elnöke.”

Forrás:
Európai Számvevőszék a visszatartott magyar uniós pénzekről: ez valóban politikai kezdeményezés; Szűcs András; Világgazdaság; 2023. március 8.
Lásd még:
Special report 07/2023: Design of the Commission’s control system for the RRF; European Court of Auditors; 2023. március 8.

Európai zöld megállapodás: Az EU szigorúbb szabályokat fogad el az energiahatékonyság növelése érdekében

„A Bizottság üdvözli az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal ma délelőtt elért ideiglenes megállapodást az uniós energiahatékonysági irányelv reformjáról és megerősítéséről. Ez a megállapodás újabb lépést jelent az európai zöld megállapodás és a REPowerEU terv megvalósítását célzó „Irány az 55%!” intézkedéscsomag kiteljesítésében. Ez ismét azt mutatja, hogy az EU eltökélt abban, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon.

Ambiciózusabb célok elérése jobb eszközökkel 

Az energiahatékonyság elsődlegességének elve most először kap jogi erőt, melynek következtében a tagállamok egyértelműen kötelesek figyelembe venni az energiahatékonyságot az energiaágazatban és azon kívül hozott szakpolitikai, tervezési és jelentős beruházási döntések során.

A megállapodás 2030-ra 11,7%-os uniós energiahatékonysági célkitűzést határoz meg, amely meghaladja a Bizottság eredeti, az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag keretében tett javaslatát. Előírja az uniós tagállamok számára, hogy a 2020-as energiafogyasztási előrejelzésekhez képest együttesen biztosítsák a végsőenergia-fogyasztás és a primerenergia-fogyasztás további csökkentését.

Az ideiglenes megállapodás értelmében az éves energiamegtakarítási kötelezettség a folyamatos előrehaladás biztosítása érdekében csaknem megkétszereződik. Az uniós országoknak 2024 és 2030 között évente átlagosan a végsőenergia-fogyasztás 1,49%-ának megfelelő új megtakarítást kell elérniük, szemben a jelenlegi 0,8%-os szinttel. 2030 végére fokozatosan el kell érniük az 1,9%-ot. Ez fontos eszköz az energiamegtakarítás ösztönzéséhez az olyan végfelhasználói ágazatokban, mint az épületek, az ipar és a közlekedés.

A felülvizsgált szabályok emellett nagyobb felelősséget rónak a közszektorra az energiahatékonyság növelése tekintetében. A közintézményeknek a termékek, szolgáltatások, épületek és építési beruházások közbeszerzése során szisztematikusan figyelembe kell venniük az energiahatékonysági követelményeket. A közszektorra vonatkozóan új, 1,9%-os éves energiafogyasztás-csökkentési célkitűzés kerül bevezetésre. Az uniós országok azon kötelezettsége, hogy a közigazgatás tulajdonában lévő épületek teljes alapterületének legalább 3%-át évente felújítsák, a regionális és a helyi szintre is vonatkozik.

A felülvizsgált irányelv arra ösztönzi a vállalatokat, hogy növeljék energiahatékonyságukat. Először is, az energiagazdálkodási rendszerek alapértelmezett kötelezettséggé válnak a nagy energiafogyasztók számára. Minden olyan vállalkozásnak – beleértve a kkv-kat is –, amelynek éves energiafogyasztása meghaladja a 85 TJ-t, energiagazdálkodási rendszert kell bevezetnie. Ellenkező esetben energetikai auditnak vetik alá őket (ha éves fogyasztásuk meghaladja a 10 TJ-t). Első alkalommal kerül bevezetésre a nagy adatközpontok energiahatékonyságára vonatkozó jelentéstételi rendszer is.

Az elfogadott szabályok értelmében az uniós országoknak helyi fűtési és hűtési terveket is elő kell mozdítaniuk a 45 000 főt meghaladó népességű nagy településeken. Emellett a hatékony távfűtés és -hűtés felülvizsgált fogalommeghatározásával fokozatosan megváltoznak a minimumkövetelmények annak érdekében, hogy 2050-re biztosított legyen a teljes mértékben dekarbonizált távfűtési és távhűtési ellátás. A földgázt felhasználó és a hatékony távfűtési és távhűtési rendszerekben távfűtéshez csatlakoztatott új, nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő egységek támogatása csak 2030-ig lesz lehetséges, míg az ilyen rendszerekben az új hőtermelő kapacitások esetében tilos lesz minden egyéb fosszilistüzelőanyag-felhasználás.

A megállapodás tovább erősíti az energiahatékonyság finanszírozására vonatkozó rendelkezéseket a beruházások mobilizálásának megkönnyítése érdekében. Az új rendelkezések értelmében az uniós országoknak elő kell mozdítaniuk az energiahatékonyságot szolgáló innovatív finanszírozási rendszereket és zöld hiteltermékeket, amihez biztosítaniuk kell, hogy a pénzügyi intézmények ezekből széles körű és megkülönböztetésmentes kínálatot bocsássanak rendelkezésre. Az uniós országoknak jelentést kell tenniük az energiahatékonysági beruházások volumenéről.

Az energiaszegénység enyhítése és a fogyasztók szerepvállalásának erősítése

A megállapodás tartalmazza az energiaszegénység első uniós meghatározását. A tagállamoknak most prioritásként kell végrehajtaniuk az energiahatékonyság-javító intézkedéseket az energiaszegénység által érintett személyek, a kiszolgáltatott helyzetben lévő felhasználók, az alacsony jövedelmű háztartások és adott esetben a szociális bérlakásokban élők körében. A felülvizsgált szabályok nagyobb hangsúlyt helyeznek az energiaszegénység enyhítésére és a fogyasztók szerepvállalásának erősítésére, többek között a technikai és pénzügyi segítségnyújtáshoz igénybe vehető egyablakos ügyintézési pontok, valamint a peren kívüli vitarendezési mechanizmusok létrehozásával.

A következő lépések

A mai ideiglenes megállapodást az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak hivatalosan el kell fogadnia. E folyamat lezárultát követően az új jogszabály kihirdetésre kerül az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és hatályba lép.

Háttér-információk

Az európai zöld megállapodás az EU hosszú távú növekedési terve, amely arra irányul, hogy Európa 2050-re klímasemleges kontinenssé váljon. Az energiahatékonysági irányelv felülvizsgálata egyike a Bizottság által 2021 júliusában előterjesztett „Irány az 55%!” intézkedéscsomag részét képező javaslatoknak, amelyek célja, hogy az EU éghajlat-, energia-, földhasználat-, közlekedés- és adópolitikája alkalmassá váljon arra, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkentse a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Ennek a kibocsátáscsökkentésnek a következő évtizedben történő teljesítése alapvető ahhoz, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé váljon, és az európai zöld megállapodás a gyakorlatban is megvalósuljon.

Az energiahatékonyság egyúttal kulcsfontosságú pillére a REPowerEU tervnek is, amely az EU arra irányuló stratégiája, hogy a lehető leghamarabb megszüntesse az orosz fosszilis tüzelőanyagok behozatalát. 2022 májusában a Bizottság a REPowerEU terv részeként javaslatot tett a hosszú távú energiahatékonysági intézkedések megerősítésére, többek között az európai zöld megállapodásról szóló jogszabály „Irány az 55%!” elnevezésű intézkedéscsomagjában szereplő kötelező energiahatékonysági célkitűzés emelésére.

Idézet(ek)

Az energiatakarékosság kulcsfontosságú lépés bolygónk megmentésében. Az elmúlt hónapokban az európaiak megmutatták, hogy készen és képesek szembenézni ezzel a kihívással, iparunk pedig bebizonyította, hogy képes optimalizálni energiafelhasználási és termelési folyamatait. Most arra van szükség, hogy az energiahatékonyság társadalmunk életének még rendszerszintűbb részévé váljon, és ez a felülvizsgált irányelv segít bennünket ebben. – Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök –

Az energiahatékonyság kulcsfontosságú az EU gazdaságának teljes dekarbonizációja és az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függetlenség elérése szempontjából. Egy erősebb uniós energiahatékonysági keret segíteni fog bennünket abban, hogy elérjük a 2030-ra kitűzött energia- és éghajlat-politikai céljainkat. Egyúttal fontos mozgatórugója lehet a versenyképességnek és megerősítheti az energiaellátás biztonságát. A fogyasztók szerepvállalásának erősítésére és az energiaszegénységre vonatkozó új rendelkezések biztosítani fogják, hogy a tiszta energiára való átállás mindenki számára hozzáférhető legyen, beleértve a legkiszolgáltatottabbakat is. – Kadri Simson energiaügyi biztos”

Forrás:
Európai zöld megállapodás: Az EU szigorúbb szabályokat fogad el az energiahatékonyság növelése érdekében; Európai Bizottság; 2023. március 10.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Március 15-től bárki számára elérhető a saját, 2022-re vonatkozó adóbevallási tervezete az eSZJA-portálon

„ Idén már több mint 5,6 millió embernek készítette el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a személyi jövedelemadó bevallási tervezetét, amelyek március 15-től elérhetőek a NAV honlapján.

Március 15-től a központi azonosítási ügynök (KAÜ) azonosító segítségével bárki megnézheti a saját, 2022-re vonatkozó adóbevallási tervezetét az eSZJA-portálon. A bevallás asztali számítógépen vagy bármilyen okoseszközön, tableten, telefonon is jóváhagyható, szerkeszthető. Aki egyetért a tervezet adataival és azt nem kell semmivel kiegészítenie, annak nincs további teendője, május 22-én a tervezete érvényes szja-bevallássá válik – összegezte az államtitkár.

Elmondta, ez a lehetőség azok számára is elérhető, akik csak most regisztrálnak az Ügyfélkapun. Ha valaki szeretne KAÜ-azonosítót igényelni, azt a legegyszerűbben valamelyik okmányirodában vagy kormányablakban teheti meg, továbbá ez előzetes időpontfoglalással a főbb NAV-ügyfélszolgálatokon is elintézhető.

Tállai András kitért rá: idén az adóbevalláshoz segítséget kapnak az egyéni vállalkozók, az őstermelők, és az áfás magánszemélyek is. Mint mondta, az szja szerint adózó egyéni vállalkozóknak, mezőgazdasági őstermelőknek, és az áfa fizetésére kötelezetteknek a tevékenységükből származó jövedelmi, továbbá a NAV-nyilvántartásokban nem szereplő adatokkal kell kiegészíteniük adóbevallási tervezetüket.

Hozzátette, akinek nincs KAÜ-azonosítója és kérte a tervezet postázását, annak a NAV 2023. május 2-áig a tervezet mellett az 1+1 százalékos rendelkező nyilatkozatot is megküldi.

Az, hogy idén is a NAV készítette el mintegy 5,6 millió magyar adózónak az adóbevallás-tervezetét, számukra komoly adminisztrációs könnyebbséget jelent – jelezte az államtitkár.

Tállai András kiemelte: mára eljutottunk oda, hogy a söralátéten elférő adóbevallásra sincs szükség, ezt ugyanis már hetedik éve az adóhivatal készíti el térítésmentesen, automatikusan azok számára, akikről munkáltatói, kifizetői adattal rendelkezik.”

Forrás:
Pénztárcáját érintő, izgalmas adatot nézhet meg szerdától az Adóhatóság oldalán; Infostart / MTI; 2023. március 12.

Fennakadások a gépjármű-ügyintézésben, rendszerhiba miatt

„ A szakrendszer hibája miatt a kormányablakokban és okmányirodákban a gépjárművekkel kapcsolatos ügyintézésre jelenleg nincs lehetőség. A rendszer üzemeltetője dolgozik a hiba elhárításán. Az időponttal rendelkező érintett ügyfelekkel a kormányablakok új időpontot egyeztetnek. Ügyfeleink szíves türelmét és megértését kérjük. ”

Forrás:
Fennakadások a gépjármű-ügyintézésben, rendszerhiba miatt; Miniszterelnökség; MTI OS; 2023. március 10.

„ Egymás után két külön rendszerhiba sújtja az okmányirodai adminisztrációt.

Kedden az Európa-szerte használt Schengeni Információs Rendszer (SIS) tervezett karbantartása miatt szünetelt az okmányirodai ügyintézés Magyarországon, ezért nem lehetett autókat átírni és forgalomba helyezni, ám az országok közti nyilvántartás működése szerda délre nálunk is helyreállt.

A Telex szerint azóta egy újabb informatikai hiba is jelentkezett, ami akadályozza a gépjárművekkel kapcsolatos adminisztratív ügyek intézését. Információik alapján ennek szintén a körözési nyilvántartáshoz lehet köze.

A lap megkeresésére az ügyintézés informatikai hátterét biztosító Idomsoft Zrt. az írta, hogy a gépjármű-nyilvántartási rendszer, illetve az eredetiségvizsgálati rendszer használatával kapcsolatos fennakadások az Országos Rendőr Főkapitányság által fejlesztett és üzemeltetett körözési nyilvántartásban jelentkező működési zavarok miatt történnek, a keddi leállástól függetlenül.

„Tekintettel arra, hogy a gépjármű-nyilvántartás és az eredetiségvizsgálat is adatokat kér a körözési nyilvántartási rendszertől, annak működési zavara a mi rendszereinket is érinti. A hiba elhárításán folyamatosan dolgoznak az ORFK szakemberei” – tették hozzá.”

Forrás:
A rendőrségre mutogatnak a gépjármű átírás országos leállása miatt; Infostart; 2023. március 11.

Önkéntes adatszolgáltatói tesztidőszak kezdődik a vendéglátó üzletek, attrakcióhelyszínek számára

„A hazai szálláshelyeket követve, július 1-jétől közel 60 ezer vendéglátó üzlet és turisztikai attrakció kezdi meg forgalmi, statisztikai adatai továbbítását a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (NTAK). Közülük eddig közel 20 ezren regisztráltak az NTAK-ba.

Mintegy 50 ezer vendéglátó üzlet (minden hazai étterem, cukrászda, büfé, kávézó, italüzlet, bár, zenés-táncos szórakozóhely, gyorsétterem és alkalmi vendéglátóhely) és közel 10 ezer turisztikai attrakció (minden jeggyel látogatható múzeum, vár, kastély, fürdő, strand, kalandpark, állatkert, vidámpark, védett természeti területet bemutató hely, turisztikai közlekedési eszköz, valamint zenés- táncos rendezvény) köteles lesz forgalmi, statisztikai adatait a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (NTAK) szoftveren keresztül továbbítani július 1-jétől – hívja fel a figyelmet a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ).

Az MTÜ által létrehozott NTAK-ba a szálláshelyek már 2019 óta szolgáltatnak adatot; a bővítéssel így megvalósul a hazai turisztika rendszer digitalizálása, ami nagymértékben növeli az adatalapú ágazatirányítás hatékonyságát és vállalkozások versenyképességét.

Az MTÜ elindította az önkéntes adatszolgáltatói tesztidőszakot annak érdekében, hogy elősegítse a vállalkozások felkészülését az adatszolgáltatásra.„Ezzel lehetőséget biztosítunk a vendéglátó üzletek és turisztikai attrakciók üzemeltetőinek arra, hogy a szoftverek telepítésével, frissítésével még a főszezon indulása előtt felkészüljenek az adatszolgáltatásra. Így biztosítható, hogy a turisztikailag legforgalmasabb időszakban semmilyen fennakadást ne okozzon az üzletmenetben a szoftverek használata, amelyek az NTAK-adatszolgáltatást automatikusan, a háttérben végzik majd. Eddig mintegy 20 ezer vállalkozás regisztrált a rendszerbe” – emelte ki Bődi Ivett, az MTÜ turizmus stratégiai megvalósításért felelős vezérigazgató-helyettese.

A vendéglátó üzletek és turisztikai attrakciók üzemeltetői július 1-jétől csak olyan szoftvert használhatnak az értékesítéshez, amely alkalmas az NTAK adatszolgáltatásra. Ezek folyamatosan bővülő listája elérhető az info.ntak.hu oldalon. Jelenleg 31 vendéglátó szoftver közül választhatnak a vendéglátóhelyek, míg az attrakció üzemeltetők számára 5 jegykezelő szoftver érhető el.A vállalkozásokat az ingyenesen elérhető VENDÉGEM szoftvercsaláddal is támogatja az MTÜ. A programcsalád az alapvető értékesítési funkciókat és az NTAK-adatszolgáltatást is képes ellátni, aminek köszönhetően a csatlakozás nem feltétlenül jelent plusz költséget a turisztikai szolgáltatók számára – hangsúlyozza közleményében az ügynökség.

A későbbiekben az NTAK szoftverválasztó oldalán is elérhető VENDÉGEM Vendéglátást és VENDÉGEM Attrakciót úgy fejlesztették, hogy minimális műszaki követelmények mellet is működjenek, így internetelérhetőség mellett a szoftverekhez elegendő egy böngészővel rendelkező laptop, vagy asztali számítógép. A mobilapplikációk pedig a legtöbb IOS, vagy Android alapú okostelefonon, és táblagépen használhatóak lesznek.”

Forrás:
NTAK: indul a vendéglátó üzletek, attrakcióhelyszínek önkéntes tesztidőszaka; turizmus.com; 2023. március 9.

Már működik az információszabadságot támogató új online tájékoztató portál

„Már működik az információszabadságot támogató új online tájékoztató portál https://infoszab.hu/, melynek célja, hogy strukturált tudásbázisként segítse a tématerület iránt érdeklődőket.
Az új felület nem a NAIH honlapjának tükrözése, hanem egy önálló információszabadság portál naprakész információkkal, hírekkel, eseményekkel.
Itt lehet olvasni a KÖFOP-2.2.6-VEKOP-18-2019-00001 „AZ INFORMÁCIÓSZABADSÁG HAZAI GYAKORLATÁNAK FELTÉRKÉPEZÉSE ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSE” című kiemelt projekt anyagait is, így többek között a helyzetelemzéseket, kutatási terveket és kutatási jelentéseket. A NAIH által fenntartott honlapon található gyakorlati útmutatók, minták és az önellenőrzést segítő eszköztár hatékony segítséget nyújthat az adatkezelők számára, az önkormányzati transzparencia indexálás eligazítást nyújt az adott helyi önkormányzat megfeleléséről, az állampolgárok ugyanakkor interaktív módon ismerkedhetnek meg az adatigénylés folyamatával.
Reményeink szerint az új honlap minőségi ugrást jelent az információszabadsággal kapcsolatos tudás elterjedésében és a szabályok jogszerű alkalmazásában.”

Forrás:
Már működik az információszabadságot támogató új online tájékoztató portál; Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH); 2023. március 10.
Információszabadságot támogató online tájékoztató portál; Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)

Bővült az Agrárminisztérium tematikus honlapja: megjelent az Agro-ökológiai Program részleteit bemutató kiadvány

„Az Agro-ökológiai Program (AÖP) a 2023-tól induló Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terv által meghatározott I. pilléres támogatási keretrendszer talán legfontosabb új támogatási eleme, amely évente 202 millió eurónyi forrás felhasználásával működik majd. Az előzetes kalkulációk alapján 80 eurónyi támogatás lehetőségét biztosítja hektáronként.

Az AÖP a termelők számára évente választható, önkéntesen igényelhető támogatási forma, amely a klíma és éghajlati szempontból előnyös gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásáért cserébe jár. Annak érdekében, hogy a gazdálkodók megismerjék ennek a programnak a részleteit, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrárminisztérium egy letölthető kiadvánnyal segíti a tájékozódást. A szakmai kiadvány elérhető az Agrárminisztérium tematikus honlapján, az https://kap.mnvh.eu/publications címen.

Az AÖP-nek számos olyan gyakorlata van, amelynek teljesítéséhez a gazdálkodóknak tudniuk kell, hogy mely szereket és hatóanyagokat használhatják, vagy az adott gyakorlat keretében mely szerek használata nem engedélyezett. Ugyancsak a tematikus KAP weboldalon találhatóak meg tájékoztató jelleggel a közlemények alatt, a https://kap.mnvh.eu/announcements címen az AÖP gyakorlatokhoz tartozó szerlisták, úgy, mint a méhekre veszélyes és/vagy kockázatos besorolású szerek, a mikrobiológiai készítmények, a különböző kondicionálók, a forgatás nélküli művelés esetében használható növényvédőszer-hatóanyagok és a biológiai ágensek listája.

Felhívjuk az érdeklődők figyelmét, hogy ezek a listák tájékoztató jellegűek, a végleges listákat az AÖP-t szabályozó rendelet megjelenésével egyidejűleg, Nemzeti Irányító Hatósági közlemény formájában publikálják.”

Forrás:
Megjelent az Agro-ökológiai Program részleteit bemutató kiadvány; Agrárminisztérium; 2023. március 10.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Társadalmi vitára kész a Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia

„Társadalmi vitára kész a Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia, keddtől mindenki elküldheti az észrevételeit – jelentette be az aktív Magyarországért felelős államtitkár kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

Révész Máriusz ismertette, hogy a stratégia kijelöli a belföldi turizmus fejlesztési irányait, hosszú távra meghatározhatja Magyarország arculatát, emellett növelheti a külföldiek, főképp a szomszédos államokból érkezők számát is. Az aktív turizmus fellendítése ugyanakkor főképp a belföldi vendégforgalmat élénkítheti, ami az itthon elköltött összegek növelése mellett a vidéki térségeknek kitörési lehetőséget, az ott élőknek megélhetést jelent – mutatott rá.

A stratégia kidolgozását a társadalmi és gazdasági előnyök mellett egészségvédelmi szempontok ugyancsak indokolják, hiszen az aktív kikapcsolódás kedvező hatásai nemzetgazdasági szinten is érzékelhetők – tette hozzá.

A Miniszterelnökség államtitkára hangsúlyozta, hogy a szabadidő tevékeny eltöltése világszerte népszerű, belföldön pedig a koronavírus-járvány óta különösen nagy a fejlődés. A fejlesztési lehetőségek szintén kedveznek az aktív turizmusnak, hiszen a következő években csaknem 270 milliárd forint juthat idegenforgalmi beruházásokra. A legfontosabb feladat most a források hatékony felhasználása lesz, ügyelve a környezeti szempontokra és az érintettek érdekeire, valamint arra, hogy mindenütt az ott elérhető összes túralehetőség fejlesztésére jusson keret – mondta Révész Máriusz.

Az Aktív és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ (AÖFK) ügyvezető igazgatója a szemléletváltás jelentőségét hangsúlyozta a fejlesztésekben. Baráth Gergely szerint elszigetelt projektek helyett egymáshoz kapcsolódó, hálózatot alkotó idegenforgalmi beruházásokra van szükség, és ugyancsak nyilvánvaló, hogy a nemzeti koncepcióval párhuzamosan térségi szintű terveket, termékcsomagokat is ki kell alakítani, a turisztikai régiókat az idegenforgalmi attrakciók és az infrastruktúra fejlesztésén túl egységes helyi arculattal lehet vonzóvá tenni. Az aktív turisztikai stratégia előkészítéséhez hozzátartozott a célközönség, valamint a hosszú távú fenntarthatóság felmérése is – közölte.

A Magyar Természetjáró Szövetség igazgatója szintén úgy véli, hogy a pontszerű idegenforgalmi kezdeményezések rendszerbe szerveződve, állami szerepvállalással, átfogó stratégia mentén működhetnek jól. Tassy Márk szerint az érdeklődés szintén egyértelmű, példaként hozta, hogy a Kék Túrát ma háromszor annyian teljesítik, mint néhány éve, és ennél is jóval többen kezdenek neki.

A Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia PDF formátumban letölthető innen, a társadalmi vitához hozzászólók észrevételeit elektronikus levélben várjuk április 12-ig.”

Forrás:
Társadalmi vitára kész a Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia; Miniszterelnökség; 2023. március 7.
Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia; Miniszterelnökség, Jogszabálytervezetek; 2023.03.08.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Köd alapú és peremhálózati informatika 5G-ben, biztonsági lehetőségek és kihívások

„A jelentés áttekinti a téma műszaki alapjait, biztonsági szempontjait, a kapcsolódó szabványosítási erőfeszítéseket, alkalmazási forgatókönyveket. A köd alapú és peremhálózati informatika kulcsfontosságú tényezővé vált az 5G ökoszisztémában. Új lehetőségeket és újszerű alkalmazásokat teremtve, de egyben multimodális biztonsági problémákat is teremtve. A távközlés, a felhőinformatika és az ipar vállalatai ezeket különböző perspektívákból kezelik.”

Forrás:
Fog and Edge Computing in 5G; European Union Agency for Cybersecurity (ENISA); 2023. március 9.
Letöltés PDF-ben

Információvédelem menedzselése CV. Szakmai Fórum

„A Hétpecsét Információbiztonsági Egyesület meghívja Önt, a 2023 március 22-én tartandó, „Információvédelem menedzselése CV. Szakmai Fórum” rendezvényére.

A Rendezvényünket személyes jelenléttel tartjuk!

Lurdy Konferencia-és Rendezvényközpont

(1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 12-14.)

A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött!

A rendezvény programja:

09.30 – 10.00 Érkezés, regisztráció

10.00 – 11.30 Köszöntő és bevezető gondolatok – Aktualitások az információvédelem területén
Gasparetz András (Hétpecsét Egyesület) elnök

Kiberbiztonság a digitális hadseregben
Dr. Kovács László (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) egyetemi tanár

Kiberbiztonsági tanúsításról és felügyeletről szóló törvénytervezet – Mi vár ránk?
Király Anna (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) kiberbiztonsági szakértő

11.30 – 11.50 Kávé szünet (kávé, üdítő, pogácsa, aprósütemény)

11.50 – 13.00 Yara, az információbiztonság svájci bicskája
Dr. Leitold Ferenc (Veszprog Kft.) ügyvezető

„Elektronikus Információs Rendszerek (EIR) biztonsága – hasonlóságok és különbségek a földön és a publikus felhőben.”
Oláh István György ( EIVOK) EIVOK Alelnök

Regisztráció:
Jelentkezzen a Hétpecsét Fórumra, és jelölje a regisztrációnál, hogy részt kíván venni a DPO Fórumon!

Kérjük részvételi szándékát jelezze legkésőbb 2023. március 19-ig elektronikus regisztrációval a honlapon keresztül.

A részvételt technikai okok miatt kizárólag az időben beérkezett regisztráció alapján tudjuk biztosítani.

A fórumról szóló információkat, valamint az Egyesület életéről és az információbiztonsággal kapcsolatos érdekességekről a Hétpecsét Egyesület LinkedIn oldalán olvashatnak!

Regisztráció a Fórumra!”

Forrás:
„Információvédelem menedzselése CV. Szakmai Fórum”; Hétpecsét Információbiztonsági Egyesület; 2023. március

A beágyazott SIM-kártyák ökoszisztémája – biztonsági kockázatok és védelmi intézkedések

„Az eSIM a SIM-kártya (előfizetői azonosító modul) beágyazott formájára használt általános kifejezés. Az eszközbe épített eSIM egy apró chipen található, amely digitális formátumban tárolja a mobil előfizetés adatait. A hagyományos SIM-kártyákhoz hasonlóan az eSIM is azonosítja az előfizetőt a mobilszolgáltató hálózatán belül, és számos termékben megtalálható, például hordható eszközökben, számítógépekben, orvosi tárgyak internetes (IoT) eszközökben, otthoni automatizálási és biztonsági rendszerekben. és hordozható, kézi értékesítési eszközökben. A jelentés áttekintést ad az eSIM technológiáról, becslést ad az európai piaci potenciált, és leírja az azonosított biztonsági kihívásokat és a javasolt mérséklő intézkedéseket.”

Forrás:
Embedded Sim Ecosystem, Security Risks and Measures; European Union Agency for Cybersecurity (ENISA); 2023. március 9.
Letöltés PDF-ben

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Az Internet nem lehet jogmentes tér

„A téma az Egyesült Nemzetek Szervezetében került napirendre.

Hogyan lehet globálisan intézkedéseket hozni a gyűlölet és az erőszak ellen az interneten? Hogyan biztosítható a világhálóhoz való szabad és nyílt hozzáférés és hogy a bűnüldözés a digitális térben is működjön? Ez csak néhány azon kérdések közül, amelyeket a héten vitat meg az ENSZ Internetkormányzati Fórumának (IGF) vezetői testülete. A kétévente kinevezett, tíz személyből álló testületben közvetítőként tekint magára az internet fejlesztői és felhasználói, valamint a kormányok között. Most Bécsben javaslatokat dolgoznak ki az ENSZ által tervezett Globális Digitális Paktumhoz, amely az internet jövőjére vonatkozó irányelveket hivatott meghatározni.

„Az internet mélyen behatolt a társadalmunkba. Rendkívül függünk a munkájától, ugyanakkor a felelősségteljes és konstruktív használatának a biztosításához elengedhetetlen a nemzetközi együttműködés” – jelentette ki Vinton Cerf, az internet egyik atyja, az IGF elnöke. Karolin Edtstadler osztrák alkotmányügyi miniszter hozzátette, hogy biztosítani kell, hogy a nemzetközi közösség szabályai a digitális világban is érvényesek legyenek. Ennek érdekében a szabályokat is meg kell kérdőjelezni. Meg kell vitatni, hogy a platformokon a felhasználók blokkolása a megoldás része-e vagy a véleménynyilvánítás szabadságának megengedhetetlen megsértése, továbbá meg kell tárgyalni a digitális térben a személyiségi jogok védelmének kérdését és a dezinformáció által a demokráciára jelentett veszélyt.

Az internet nem jog nélküli tér. Most az interneten való együttélés szabályait kell a 21. század szintjére emelni. „Ausztria és Európa számos területen úttörőnek számít. Az európai uniós általános adatvédelmi rendelet (GDPR) világszabvány. A 2021 eleje óta hatályos osztrák kommunikációs platformtörvény már korán lépéseket tett a gyűlölet ellen az interneten. Az Európai Unióban jelenleg kidolgozás alatt álló mesterséges intelligenciáról szóló törvénnyel pedig a technológia kezelésére vonatkozó irányelvek kerülnek kidolgozásra. Az embert kell a középpontba állítani és biztosítani kell, hogy senki ne maradjon le. A fiatalok és az idősek, a gazdagok és a szegények, a globális dél és a globális észak közötti digitális szakadékot le kell küzdeni, hogy mindenki részesülhessen a digitalizáció előnyeiből” – hangsúlyozta Florian Tursky, a digitalizációért felelős osztrák államtitkár.

„Az internetnek biztonságosnak, megbízhatónak, fenntarthatónak, megfizethetőnek és hozzáférhetőnek kell lennie. Csak akkor működik, ha az információ szabad áramlása biztosított. A világháló mindenekelőtt a társadalom tükre. A problémák megoldásához nem segít a tükör megjavítása, hanem a társadalmat is meg kell változtatnunk” – szögezte le végül Vint Cerf. ”

Forrás:
Az internet nem lehet jogmentes tér; SG.hu; 2023. március 7.
Lásd még:
Vinton Cerf; Wikipédia
Internet Governance Forum (IGF)

Szakirodalom

Digitális önkormányzás periferikus területeken, túl a technológia központú megközelítésen

„Nemes Nagy József a regionális tudományról írt összefoglaló munkájában a „periféria” kifejezés jelentésének három összetevőjét különbözteti meg, úgymint a helyzeti (földrajzi), a fejlettségi (gazdasági) és a hatalmi (társadalmi) értelemben vett perifériákat. Nézőpontunk szerint a digitalizáció nagyban segíthet a periférikus területek felzárkóztatásában, de ahhoz, hogy túlléphessünk a digitalizáció egyoldalúan technológia központú megközelítésén, mindenképpen érdemes röviden néhány megjegyzést fűzni a periféria fent említett három jelentésösszetevőjéhez – elsősorban a (digitális) önkormányzás szemszögéből, annak kihívásain keresztül.

A „periféria” kifejezés helyzeti (földrajzi) aspektusa a digitalizáció korában komoly átalakuláson megy keresztül. Az 1990-es évek elején igen nagy publicitást kapott az úgynevezett „földrajz vége” elmélet, ami egy távolságok nélküli, virtuális világ eljövetelét valószínűsítette. Mára lényegében megdőlt ez az elmélet: az uralkodó vélemény inkább az, hogy a földrajzi értelemben véve vett távolság jelentősége a XXI. században nem szűnt meg, csupán a hálózati csomópontként értelmezendő város(régiók) szintjére helyeződött át. Az erőközpontokká váló nagyvárosokhoz kapcsolódásnak azonban a jelenkorban már nem csupán térbeli-fizikai aspektusai vannak: egyre fontosabbá vélik a virtuális értelemben vett tér is, a virtuális közelség segítségével pedig mérsékelhető (ha nem is tüntethető el) a fizikai távolságból levezethető hátrányok egy része. A digitális önkormányzásnak, illetve az érintett önkormányzatoknak így az egyik legfontosabb feladata, hogy a helyzeti (földrajzi) értelemben vett perifériák centrumtól való távolságát ott tudja mérsékelni, ahol ez lehetséges és kívánatos – tudniillik a virtuális térben.

Két kérdés tehető még fel: miért az önkormányzatok szerepére (is) kell itt fókuszálnunk, illetve hogyan kell hozzáfogniuk az önkormányzatoknak a periféria digitalizációja előtt álló akadályok elhárításához? Az önkormányzatok centrális fontosságú szerepéhez a „periféria” kifejezés hatalmi (társadalmi) jelentésösszetevője segítségével juthatunk közelebb. Beszélni kell róla, hogy a hátrányos helyzetű periférikus területek / települések nem csupán kiszolgáltatottak, de egyúttal kevéssé érdekesek is a hatalmi centrum számára. Míg a városi térségek „smart” jellegű fejlesztése igen hamar az országos szint gazdasági, szociális és területi kohéziójának stratégiai jelentőségű alapfeltételeként jelent meg az úgynevezett okosváros-diskurzus keretei között (az „intelligens városi szolgáltatások elterjesztéséhez kapcsolódó koncepció”kidolgozására irányuló felhívás például már a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításáról szóló 1631/2014. (XI. 6.) Korm. határozatban megjelent), a Digitális Falu Program (DFP) megindítását csak jóval később, 2020. november 19-ét jelentette be Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Ennek alapján – bár a DFP meghirdetése óta a helyzet talán már kedvezőbb irányba változott – a periférikus területek helyi önkormányzataira továbbra is megkülönböztetett felelősség hárul abban a tekintetben, hogy ők maguk vegyék kézbe településük sorsának irányítását.

De hogyan próbálja meg elhárítani az önkormányzat a digitalizáció előtt álló legkülönfélébb akadályokat? A legevidensebb válasz az önkormányzati szervezet digitális adaptációját emelhetné ki, de ez a belső (menedzsment jellegű) megközelítés csupán a jéghegy csúcsát jelentené. Ha egy önkormányzati szervezet birtokában van a korszerű digitális készségeknek és alkalmazásoknak, az legfeljebb szükséges – de semmi esetre sem elégséges – feltételét jelenti a település versenyképességének, illetve a fejlettségi (gazdasági) értelemben véve vett periférikus lét megszüntetésének. A fő cél inkább a településen élő társadalom egészének digitális adaptációja lehet. A hazai okos vidékfejlesztés úttörőjének számító Alsómocsolád község – illetve a tőle nem függetleníthető Észak-Hegyháti Mikrotérségi Unió – által kidolgozott „NetreFel! Nem csak a 20 éveseké a Világháló!” képzési program jó példája lehet annak, hogy még az infokommunikációs technológiák területén leginkább idegenül mozgó időskorúakról sem szabad megfeledkezni, és akkor még nem is beszéltünk a versenyképesség szempontjából jóval fontosabb aktív korú népesség digitális kompetenciáiról. Csak egy példa álljon itt. A nagyvárosok élelmiszer-ellátásában centrális szerepet kapó vidéki térségek / vidéki gazdák digitális kompetenciája az ellátási láncok rövidülésének, illetve az online értékesítési formák előretörésének korában egyre kevésbé kerülhető meg. Az egyes online értékesítési csatornák / csoportok (kosárközösségek és más hasonlók) segítségével a virtuális térben így még a helyzeti (földrajzi) értelemben vett – tehát a nagyvárosoktól viszonylag távol elhelyezkedő – települések is „közelebb” kerülhetnek a centrumok felvevőpiacához-fogyasztóihoz, csökkentve a vidék fejlettségi (gazdasági) értelemben véve vett periférikus helyzetét.

A blogbejegyzés a TKP2021-NKTA-51 számú projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NKTA pályázati program finanszírozásában valósult meg.”

Forrás:
Digitális önkormányzás periferikus területeken; Buskó Tibor László; Ludovika.hu, Kormányzás és tudomány blog; 2023. március 9.

A hazai egészségügyi informatika története

„Hely:
Óbudai Egyetem (Budapest III. Bécsi út 96/B) F09 terem
Dátum:
2023.03.24.

2023. március 24. péntek 14 órától a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) Informatikatörténeti Fóruma (iTF) és az Óbudai Egyetem (ÓE) az iTF Nagy Számítástechnikai Műhelyek sorozatának következő rendezvényére várja az érdeklődőket.

Rendezvényünk mindenki számára nyitott, ingyenes, de részvételi szándékát kérjük, hogy a Regisztrációs oldalon jelezze

A részletes programot a Meghívó tartalmazza

A rendezvényről videofelvétel készül, amelyet az NJSZT iTF a rendezvényt követően a honlapján, valamint YouTube csatornáján és más internetes oldalakon is közzétesz. A jelen tájékoztatás alapján a rendezvényen való részvétel egyben engedélynek és hozzájárulásnak is minősül olyan videofelvétel elkészítéséhez és felhasználásához, amely az Ön képmás- illetve hangfelvételét is tartalmazhatja.

Kapcsolódó tartalmak!
Az esemény kapcsán jó szívvel hívjuk fel a figyelmet a témához kapcsolódó, új virtuális tárlatunkra (idővonal):
Orvos-informatikus timeline – ITF, NJSZT Informatikatörténeti Fórum
Havass Miklós – Simon Pál – Talyigás Judit műveként új tanulmányunk is elérhető bárki számára:
Arcképek a magyar egészségügyi informatika történetéből

Program
13:30 – 14:00 Érkezés, regisztráció, kötetlen beszélgetés
14:00 – 14:05 Tick József: Köszöntő
14:05 – 14:10 Szalay Imre: Neumann 120
14:10 – 14:20 Jávor András: Bevezető gondolatok
14:20 – 14:35 Simon Pál: ESZTIK. Az egészségügyi kártyaprojekt
14:35 – 14:50 Dinya Elek: Kezdeti kutató-fejlesztő munka a SOTE-n
14:50 – 15:05 Bari Ferenc: Szeged szerepe az egészségügyi informatikában
15:05 – 15:20 Jávor András: Gyógyinfok. A szekszárdi műhely
15:20 – 15:40 Szünet
15:40 – 15:55 Surján György: Az NJSZT Orvosbiológiai Szakosztálya
15:55 – 16:10 Talyigás Judit: Az OMFB szerepe a hazai számítástechnikai fejlesztésekben
16:10 – 16:55 Dinya Elek, Lukacskó Zsolt (üzenet), Nyékiné Gaizler Judit, Jobbágy Ákos:
KEREKASZTAL: Oktatás
16:55 – 17:10 Puskás Zsolt: A mai kor zászlóshajója, az EESZT”

Forrás:
A hazai egészségügyi informatika története; Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT), Informatikatörténeti Fórum (iTF); 2023. március 1.

 

Törvények, rendeletek

Digitális Jólét Programmal kapcsolatos kormányrendelet

„Miniszterelnöki Kabinetiroda
Jogszabálytervezetek

A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2023. március 16-ig várjuk, a tarsadalmiegyeztetes@kormanyiroda.gov.hu email címen.

Tartalmi összefoglaló

A kormányrendelet-tervezet címe: a Digitális Jólét Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság által ellátott feladatok Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség általi átvételével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról
A Digitális Jólét Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság által ellátott feladatok Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség általi átvételével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló Korm. rendelet alapján a Digitális Jólét Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság által ellátott állami feladatokat a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség veszi át 2023. május 1-jétől.
A kormányrendelet az érintett közfeladatot ellátó szerv változását rögzíti a kapcsolódó
kormányrendeletekben.”

Forrás:
Digitális Jólét Programmal kapcsolatos kormányrendelet; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2023. március 8.

Kiberbiztonsági tanúsításról és felügyeletről szóló törvénytervezet

„Tartalmi összefoglaló a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló törvénytervezethez

A törvénytervezet szabályozza a nemzeti kiberbiztonsági tanúsítási keretrendszer kialakítását és működtetését, valamint a nemzeti kiberbiztonsági tanúsító hatóság feladatait. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH), illetve – a hadiipari kutatással, fejlesztéssel, gyártással és kereskedelemmel összefüggő kiberbiztonsági tanúsító hatósági feladatok tekintetében – a Kormány által kijelölt hatóság kerül kijelölésre nemzeti kiberbiztonsági tanúsító hatóságként.
A kiberbiztonsági tanúsítás biztosítja, hogy az infokommunikációs termékek és szolgáltatások típusai, illetve fajtái tekintetében érvényesüljenek a kiberbiztonsági elvárások és követelmények. Ezen követelményeket a termék gyártójának vagy a szolgáltatás nyújtójának kell teljesítenie. A követelményeknek való megfelelést olyan akkreditált megfelelőségértékelő szervezetek vizsgálják, amelyeket a tanúsító hatóság nyilvántartásba vett és e tevékenységük folytatását engedélyezte.

A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2023. március 1-ig várjuk, a tarsadalmiegyeztetes@kormanyiroda.gov.hu  email címen.”

Forrás:
Kiberbiztonsági tanúsításról és felügyeletről szóló törvénytervezet; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2023. február 21.
Szerkesztői megjegyzés: A határidő ugyan már lejárt, de véleményeket még lehet beküldeni.