Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Infotér Konferencia 2023, Balatonfüred, 2023. október 17-19.
Tárgyszavak: Infotér 2023, Magyarország
Megjelent a magyar építészetről szóló törvény tervezete
Tárgyszavak: Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM), építésügy, magyar építészetről szóló törvény, Magyarország
Áldás vagy átok? A Janus-arcú MI kormányzásának kérdései – 2023. október 9.
Tárgyszavak: Mesterséges Intelligencia (MI) — kormányzás

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Új uniós ajánlás szerint kockázatértékelés szükséges a fejlett félvezetők, a mesterséges intelligencia technológiái, a kvantumtechnológiák és biotechnológiák területén
Tárgyszavak: digitális geoökonómia, digitális geopolitika, Európai Bizottság, kritikus technológiák

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Infotér Konferencia 2023, Balatonfüred, 2023. október 17-19.

„Tisztelt résztvevők!

Megerősödni látszanak azok az irányvonalak, amelyek három évvel ezelőtt, a pandémia kirobbanásakor és másfél éve, a háború kitörésekor egyértelműen kirajzolódtak.

Az ellátási láncok rövidülése új lehetőséget biztosít az európai gazdaságnak, az egyes államok önellátásának képessége pedig egyre fontosabbá válik a továbbra is nélkülözhetetlen nemzetközi együttműködések mellett. A többpólusú világrend emellett ma már nem csupán egy jövőre vonatkozó vízió, hanem jelenkorunk valósága. A legfontosabb világgazdasági és politikai események már mind ezen rendezőelvek mentén zajlanak, így hazánk jövőjét, versenyképességét és mozgásterét, illetve az infokommunikációs fejlesztéseket is ennek megfelelően kell elemeznünk és formálnunk.

Az Infotér Konferenciának nem csak az a célja, hogy bemutassa a technikai vívmányokat és lehetőségeket, valamint segítsen jó együttműködéseket létrehozni a közigazgatás, az infokommunikációs iparág és a civil társadalom között. Egyik fő küldetése mindemellett, hogy az új ötletek, megállapodások és üzletek hazánk boldogulását szolgálják ebben a kihívásokkal teli, kiszámíthatatlan évtizedben.

Számtalan lehetőség nyílik a sikerre és kitörésre mind vállalati, mind nemzetgazdasági értelemben. A tudás még sosem volt ennyire értékes erőforrás, a változtatás képessége pedig csak rajtunk múlik. Minden bizonnyal a 14. Infotér Konferencia is hozzá tud járulni ahhoz, hogy Magyarország egy biztonságos és versenyképes országa legyen a jövő Európájának!

Szeretettel várjuk Önöket Balatonfüreden! Ismerjük fel a lehetőségeket, lássuk meg feladatainkat, legyünk részesei egy folyamatosan változó korszak sikerének!

Soltész Attila
elnök
Informatika a Társadalomért Egyesület”

Forrás:
Infotér Konferencia 2023
Programok

Megjelent a magyar építészetről szóló törvény tervezete

„Az Építési és Közlekedési Minisztérium már 2023. március 1. napján bemutatta a magyar építészetről szóló törvény koncepcióját. A 79 oldalas koncepciót 2023. október 5-én követte az érdemi normaszöveg közzététele. Az új kerettörvény több lépcsőben – a jelenlegi normaszöveg alapján – 2024. február 1-jén, 2025. január 1-jén, 2026. január 1-jén és 2027. július 1-jén léphet hatályba.

A kormany.hu oldalon 2023. október 5-én jelent meg a törvényjavaslat társadalmi egyeztetésre bocsátott szövege.

A törvényjavaslathoz kapcsolódó, letölthető iratok:

– rövid tartalmi összefoglaló

– hatásvizsgálati lap

– normaszöveg (a törvényjavaslat szövege, ez még természetesen változhat)

– indoklás (ez még nem a hivatalos indokolás, az még nem ismert, az Indoklások Tárában megjelenő szöveg lényegesen hosszabb lesz)

Aki szeretne észrevételeket tenni a törvényjavaslatra, annak sietnie kell. A társadalmi egyeztetés során az észrevételeket a tarsadalmiegyeztetes@ekm.gov.hu e-mail címre lehet megküldeni 2023. október 12-ig.

A magyar építészetről szóló törvény az építési jog területének legfontosabb jogszabálya lesz. Éppen ezért az Építésijog.hu kiemelt figyelmet fog szentelni a törvényjavaslatnak. Az ide kattintva elérhető összefoglaló cikkben fogják megtalálni a témában megjelent cikkeinket, hogy átfogó képet tudjanak kapni az aktuális tudnivalókról, és a szerzőink szakmai álláspontjáról. Az összefoglaló cikkből elérhető egy videó is, amelyben Lázár János építési és közlekedési miniszter mutatja be a törvényjavaslatot.”

Forrás:
Közzétették a magyar építészetről szóló törvény tervezetét; Építésijog.hu; 2023. október 6.
A magyar építészetről szóló törvény; Építési és Közlekedési Minisztérium, Jogszabálytervezetek; 2023. október 5.

Áldás vagy átok? A Janus-arcú MI kormányzásának kérdései – 2023. október 9.

Hogyan került a globális szakpolitikai viták középpontjába az MI-kormányzás?
Global AI governance is currently like the Tokyo Shibuya crossing – scrambled
Andrea Renda; Centre for European Policy Studies (CEPS); 2023. október 5.

A globális MI-kormányzás felé vezető út: lehetőségek és etika
Charting the path to global AI governance: potential and ethics
Paola Galvez Callirgos; Blavatnik School of Government (Oxford); 2023. október 4.

Az MI-kormányzás előmozdítása Japánban
Advancing AI governance in Japan
Brad Smith; Microsoft On the Issues; 2023.október 5.
(A szerző a Microsoft egyik vezetője)

Köztes megoldások az MI nemzetközi kormányzása felé vezető úton
“Middleware” and Modalities for the International Governance of AI
Anja Kaspersen; Carnegie Council for Ethics in International Affairs; 2023. október 4.

Az MI globális kormányzása: akadályok és továbblépési lehetőségek
Global AI governance: barriers and pathways forward
Huw Roberts, Emmie Hine, Mariarosaria Taddeo, Luciano Floridi
SSRN; preprint; 2023. október 2.

A globális MI-kormányzás jövője
The Future of Global AI Governance
VERSES, The Spatial Web Foundation, Dentons; 2023. szeptember

Az emberi jogok középpontba állítása az MI kormányzásában
Centring Human Rights in the Governance of Artificial Intelligence
Australian Human Rights Commission; 2023. szeptember 30.
(Az Egyesült Nemzetek számára készült jelentés)

Az MI globális kormányzása: az empirikus és normatív kutatás következő lépései
The Global Governance of Artificial Intelligence: Next Steps for Empirical and Normative Research
Jonas Tallberg, Eva Erman, Markus Furendal, Johannes Geith, Mark Klamberg, Magnus Lundgren; International Studies Review; Volume 25, Issue 3; 2023. szeptember

Olaszország vezető szerepet kíván betölteni az MI-kormányzás kialakítása területén
Rome to lead the charge on AI governance, vows Meloni
Decode39; 2023. október 5.

Közigazgatás, politika, jog

Heteken belül megoldás születhet a kórházi adósságokra, mondta Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár

„Az energiaárak emelkedése és a gyógyszerinfláció is jelentős felhajtó hatással bír az egészségügyben, többek között erről is beszélt Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár az Index és az ATV közös podcastjában. A kórházi adósságokkal kapcsolatban elmondta: heteken belül megoldás születhet.

Konstruktív kritikára mindig szükség van, a kormányzati struktúrában vagyis a Belügyminisztériumban meg is hallgatják a javaslatait – többet között erről is beszélt Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár az Index és az ATV közös Konkrétan című videó podcastjában.

Kiemelte, a szocialista típusú egészségügyet szépen lassan áthangolják egy modernebbre, itt megemlítette az orvosi és szakdolgozói béremelést. Egy erős központosítás zajlik, de emellett egy decentralizáció is történik, vagyis a megfelelő szintű döntési pontokat a megfelelő szintekhez rendelik az egészségügyben. Korábban az betegellátás a települési önkormányzatok szintjén zajlott, most pedig járási szintekre emelik.

Az egészségügy továbbra is kórházközpontú, ma pedig a lakóhely közeli ellátás került fókuszban, az OKFÖ profi ellátásszervezőként megjelenik a rendszerben. Beszélt az ügyeleti rendszer átalakításáról és arról is, hogy a járóbeteg-ellátás megmaradt a települési önkormányzatoknál.

Önkormányzatok esetében a szakrendelői rendszerbe 5 évre visszamenőleg megnézték járóbeteg-ellátás finanszírozását, itt mindenki azt saccolta, hogy 30-40 milliárd forint megy erre a települések büdzséjéből erre, ezzel szemben 9,8 milliárd forint körüli összeg került működési támogatásként a rendelőkbe, a támogatások 97 százaléka nem az önkormányzatoktól érkezett, hanem az E-alapból.
Készülnek B-tervvel is

A budapesti szuperkórház előkészítő munkálatai zajlanak, amint a gazdasági helyzet megengedi, akkor elindulhat az építkezés is. De amíg a gazdasági helyzet nem teszi lehetővé egy új kórház építését, addig a betegellátást optimalizálják. Persze jobb lenne 130 éve épült rossz műszaki állapotú kórházak és az abban lévő elavult műszerek helyett egy újabb modernebb intézményi hátteret biztosítani a fekvőbeteg-ellátás részére. Egy olyan egészségügyi rendszert építenek, ami önfenntartó és képes monitorozni önmagát.

Az egészségügyben jelenleg közel 100 milliárdos adósságállományt görgetnek maguk előtt a kórházak, aminek egyrészt a pazarlás az oka, másrészt pedig az infláció sokkal magasabb az egészségügyben, mint az élet más területén.

Rónai Egon azt mondta a várólistákkal kapcsolatban a beteg sokszor azt a választ kapja, hogy majd akkor műtik meg, amikor a kórház megkapja a finanszírozást hozzá, de Takács Péter szerint ez nagyon sarkos megfogalmazás. A humánerőforrás finanszírozására nagyon sok pénzt tettek bele. Bértámogatásra 2019 első félévében 12 milliárd jutott, 2023 első félévben 209 milliárd forintot kaptak az OKFŐ által fenntartott intézmények. A gyógyszerinflációval kapcsolatban pedig elmondta, amíg 2019 első félévében 31 milliárd jutott a gyógyszerekre, 2023 első félévében 64 milliárd forint. Vannak olyan tételek, mint a gyógyszer-, és az energiaárak, amikre a kórházaknak kevés ráhatása van.

Sokat költenek várólisták csökkentésére

2013-tól figyelnek oda a várólisták csökkentésre, utóbbi időszakban 80 ezren vártak műtétre, míg a legrosszabb covid-19-es időszakban is csak 43 ezerre nőtt a várakozó betegek száma. A várólisták soha nem lesznek „nullán”. Ha ma két hónapon belül sor kerül a beteg műtétjére az vállalható – tette hozzá Takács Péter. Most példádul 13 ezren várnak szürkehályog-műtétre, a betegek többségét két hónapon belül megműtik. Összesen egyébként szeptemberi adatok szerint több mint 40 ezren vannak a várólistákon – erről itt írtunk bővebben.

Takács Péter szerint év végére nem marad hatnál több beavatkozás, amire 60 napnál többet kell majd várnia a betegeknek.

A csípőprotézis műtéteknél már jól állnak az államtitkár szerint, átlagosan 100 napot kell várni a betegnek, de ha ragaszkodik a beteg az orvosához, akkor többet kell várnia. A térprotézis műtéteknél még van teendő, mert, kevés az olyan orvos, aki ezt a műtétet el tudja végezni.

Legyen közös a felelősség

A magán- és a közellátás között járkáló betegről Takács Péter elmondta: a magánbiztosítóknak a jövőben kötelessége lesz helytállnia az általa okozott szövődményért, ezt egy nemrég elfogadott jogszabály tartalmazza. Eddig minden kockázatot elvitt az állam. A partnerségnek az is a része, hogy a felelősségen is osztozunk – erről itt írtunk bővebben.

Egy korábbi konferencián példaként elmondta: eddig ha volt a magánellátásban egy szövődmény, a beteggel átgurultak az állami kórházba és ott meggyógyították. Mostantól a magánellátónak is helyt kell állnia az általa okozott szövődmény miatt és ezt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) ki is számlázhatja számára.

A kórházi beszállítók számára megnyugtató lehet, hogy heteken belül valamilyen megoldás születhet a kórházi adósságállomány rendezésére, már a Pénzügyminisztériummal zajlanak a konstruktív tárgyalások, mondta Takács Péter.

Az alapellátással kapcsolatban elmondta, hogy az eddig 3 százalék helyett 10 százalék lett a minőségi indikátorhoz kötött finanszírozás a praxisokban, és ez sok anomáliát a felszínre hozott. Létrehoztak egy állandó kódkarbantartó munkacsoportot az indikátorrendszer felülvizsgálatára, és bármikor hozzá tudnak nyúlni. A háziorvosok hiányával kapcsolatban elmondta, jellemzően az ezer fős praxisok üresek, ezeket a praxisokat majd összevonják. Az, hogy túl kevés a háziorvos ez csak a jelenlegi praxisszerkezet mellett igaz.”

Forrás:
Gigainfláció miatt szenvednek a kórházak; Koncsek Rita; Economx.hu; 2023. október 6.

Lázár János minisztériuma új korszakot hirdetett meg: gyökeresen átalakul a MÁV és a Volán

„A napokban a kormány elé kerül az az előterjesztés, amelyben lefektetik a magyar vasút következő tíz évének fejlesztési koncepcióját. Új időszámítás veszi kezdetét, jön a piaci finanszírozás.

Bár előzetesen arra lehetett számítani, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter személyesen nyitja meg a Magyar Vasút 2023 csütörtöki konferenciát, a tárcavezető végül távol maradt. Ezzel együtt sem maradt fajsúlyos bejelentés nélkül a magyar vasút legrangosabb eseménye. Ugyanis Nagy Bálint közlekedési államtitkár rögtön az elején új korszakot vázolt fel a MÁV-Volán csoport működésében. Arról beszélt, hogy a napokban a kormány elé kerül előterjesztésként a következő tíz évet felölelő vasútfejlesztési koncepció. Ennek az a célja, hogy újragondolják a magyar mobilitási rendszert, és főszerepet szánjanak a kötöttpályának.

Hogyan változik meg a MÁV működése?

Csakhogy ehhez kiszámíthatóság kell a pénzügyekben. Nagy Bálint ennek kapcsán világossá tette: új alapokra kell helyezni a MÁV-Volán csoport finanszírozását, és új piaci finanszírozási lábat kell kialakítani a vasút fejlesztéséhez. Ennek részleteit egyelőre nem kívánta ismertetni, de felhívta rá a figyelmet, hogy a vasúti rendszer forrásigénye olyan nagy, hogy hiába is érkeznének meg Magyarországra az uniós források, a központi költségvetés lehetőségein még így is túlmutat a MÁV csoport megújításának finanszírozása. Éppen ezért külső forrásokat és alternatív finanszírozásokat kell feltárni. Világossá tette: Régi rendszerbe nem öntenek új pénzt, ezért a közszolgáltatásnak és a MÁV-Volán csoportnak gyökeresen meg kell újulnia mind szervezetében, mind hatékonyságában, korszerűségében, utascentrikusságában, irányításában és mindennapi működésében. Ezzel van összefüggésben, hogy a társaság élére új igazgatósági tagokat választottak, akik piaci tudást és gyakorlatot, illetve más szemléletet hoztak a céghez. Nagy Bálint arra is kitért, hogy olyan vállalatot szeretnének létrehozni, amely társadalmi értelemben is mozgásban tartja az országot. Meggyőződésük ugyanis, hogy a közösségi közlekedés nem csupán arra alkalmas, hogy A-ból B-be lehessen vele eljutni, hanem egyről a kettőre is. „A polgárosodás folyamata összefügg a közlekedéssel. Minél jobbak a szolgáltatások, annál nagyobb a vidék megtartó ereje” – fogalmazott.

Mi a baj a MÁV-val?

Ugyanakkor azt is jelezte, hogy az elfogadás előtt álló koncepciónak – benne egy átfogó árufuvarozási modellel – az is a része, hogy mi lesz addig, amíg nem teszik 21. századivá a járműparkot és a pálya infrastruktúráját, és amíg nem csatlakozik a magyar vasút a nemzetközi nagy sebességű rendszerekhez. Megemlítette, hogy új hidak és alagutak építését tervezik, ahogy hidrogénvonatok beszerzését is, de addig is meg kell menteni a jelenlegi menetrendet. Ha kell, rendkívüli pályafelújítással vagy mozdonybérléssel.

Jelezte, hogy a magyar vasút nem akármilyen időszakát éli, hiszen sok a kihívás, de kevés a lehetőség. „Mi a baj? Az, hogy mostanra összeért több negatív folyamat, amelyek felerősítették egymást. A kötött pálya és a gördülőállomány java részben elérte a nyugdíjkorhatárt. A romlás az elmúlt harminc év eredménye, egyetlen időszakot kivéve, Palkovics László miniszterségét. Alatta újult meg a székesfehérvári és az esztergomi vonal, valamint ment végbe a fővárosi agglomerációs járműflotta modernizációja. A rendszer viszont elment a falig, amit ki lehetett hozni belőle toldozgatással-foltozgatással, azt a magyar vasúti szakma elérte. Köszönet érte” – értékelt.

Hangsúlyozta azt is, hogy az elmúlt időszakban több nemzetközi történés is súlyosbította a helyzetet, így kiemelten a háború, az energiaválság és az uniós pénzek jogtalan visszatartása. Számos beszerzést ugyanis éppen ezekre a forrásokra épített a magyar kormány.

Lázár János már hónapokkal ezelőtt szólt a MÁV átalakításáról

A Nagy Bálint által felvázolt, kétségkívül korszakos átalakítás nem előzmény nélküli. Minisztere, Lázár János már május elején beszélt arról, hogy külső forrásokból kell fejleszteni a MÁV-ot és a Volánt. Akkor a Vasutasok Szakszervezete tisztújító kongresszusának megnyitóján vetítette előre, hogy mintegy ötmilliárd dollárnyi külső tőkét vonna be a közösségi közlekedés átalakításába. Szerinte, mivel a nagy állami struktúrák az elmúlt évtizedekben súlyos forráskivonáson mentek keresztül, a MÁV és a Volán csupán árnyéka a 70-es, 80-as évekbeli vagy a Horthy-korszak alatti, esetleg dualizmus korabeli önmagának. Lázár szerint ezért szemléletváltásra van szükség: az ágazatot a rendszerváltás óta eltelt évekkel szemben lehetőségnek kell tekinteni, nem pedig problémának.

Közölte, hogy a pálya korszerűsítésére tíz év alatt évi százmilliárd, a járművekére pedig évi ötvenmilliárd forintra lenne szükség, miközben a munkhelyeket is vonzóvá kellene tenni a fiatalok számára. Ezért elengedhetetlen a piaci finanszírozás megteremtése.”

Forrás:
Lázár János minisztériuma új korszakot hirdetett meg: gyökeresen átalakul a MÁV és a Volán; Hecker Flórián; Világgazdaság; 2023. október 5.

Megtartotta alakuló ülését a Tudományos és Innovációs, Technológiai, Ipari és Logisztikai Park Tanács

„Nagy Márton gazdaságfejlesztési, továbbá Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter vezetésével 2023. október 5-én megtartotta alakuló ülését a Tudományos és Innovációs, Technológiai, Ipari és Logisztikai Park Tanács (továbbiakban: Tanács).

A Tanács feladata az ipari parkok, a technológiai parkok, a logisztikai parkok, valamint a tudományos és innovációs parkok helyzetét, fejlődését és értékelését bemutató anyagok, továbbá az értékelés alapján kidolgozott, a fejlődést elősegítő intézkedésekre vonatkozó javaslatok véleményezése. A Tanácsot két társelnök vezeti: a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter és az iparügyekért felelős miniszter. A Tanács tagjai a társelnökök mellett az alábbi miniszterek egy-egy képviselője:

– a felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörök tekintetében a felsőoktatásért felelős miniszter,

– a külgazdasági ügyekért felelős miniszter,

– a területfejlesztésért felelős miniszter,

– a közlekedésért felelős miniszter,

– az energiapolitikáért felelős miniszter.

Az alakuló ülésen a résztvevők áttekintették és véleményezték a parkokra vonatkozó támogatáspolitikai javaslatokat, megvitatták a beérkezett Technológiai Park cím elnyerésére benyújtott pályázatokat. A Tanács döntése értelmében többek közt Kisteleken, Mohácson és Pusztaföldváron jöhet létre Technológiai Park.

Csák János miniszter az ülésen elmondta, hogy az elmúlt években a felsőoktatást, tudománypolitikát és az innovációs ökoszisztémát érintő intézkedések nyomán javult a magyar gazdaság kutatás-fejlesztési innovációs teljesítménye, amit a publikációk és szabadalmak számának dinamikus növekedése jelez. „A Neumann János Program feladata, hogy elősegítse az egyetemek és kutató intézetek valamint a gazdasági szereplők közötti piacorientált együttműködést. Célunk, hogy Magyarország 2030-ra a tíz legjobb európai innovátor és a huszonöt legjobb világinnovátor országa között legyen.

Nagy Márton miniszter megköszönte a tagok és a meghívottak közreműködését. Kifejtette, hogy „2023 az infláció csökkentés éve, míg 2024 a növekedésé lesz”. Megállapította: „a gazdasági teljesítmény helyreállításához, a munkahelyek és a családok megvédéséhez Magyarországnak tovább kell erősítenie a beruházás és export alapú gazdaságot, ki kell aknáznia a növekedési tartalékokat, javítania kell a versenyképességet. A logisztikai ágazat, a logisztikai- és technológiai parkok fejlesztése tovább erősíti a magyar gazdaság összekötő szerepét, amelyben a nyugati és keleti tőke hazánkban találkozik. Ehhez megfelelő munkaerőre, infrastruktúrára és versenyképes vállalkozásokra van szükség”.

A Kormány a Tanács munkájától azt várja, hogy érdemben járuljon hozzá többek közt az ipari- logisztikai- és technológiai parkok fejlődéséhez, így a hazai térségek vonzerejének és gazdasági teljesítményének növeléséhez.”

Forrás:
Megtartotta alakuló ülését a Tudományos és Innovációs, Technológiai, Ipari és Logisztikai Park Tanács; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2023. november 5.

Navracsics Tibor szerint az ipari termelés és a kreatív ipari termékek egymásra épülnek

„Ajka megmutatta, hogy a magas szintű ipari termelés és a magas színvonalú kreatív ipari termékek nem állnak ellentétben egymással, sőt egymásra épülnek – fogalmazott a területfejlesztési miniszter szombaton a Veszprém vármegyei város Kristály Múzeumának újranyitása alkalmából.

Navracsics Tibor hangsúlyozta: az ajkai üveggyártás azért tudott nagy és erős lenni, mert volt mögötte egy ipari és egy kézműves bázis is, ezek együtt tették lehetővé, hogy Európa egyik prémium kategóriás termékskálája szülessen meg a városban. A miniszter emlékeztetett: a Herendi Porcelánmanufaktúra, a Városlődi Majolika, az Ajka Kristály, mind a térség jól csengő márkanevei. A Kristály Múzeum újranyitása, de az egykori kriptongyár épületének megkezdődött felújítása is azt bizonyítja, hogy Ajka elkötelezett a város hagyományainak felfedezésében és abban, hogy a jövőt ezekre a tradíciókra alapozza – emelte ki Navracsics Tibor. Hozzátette: egy múzeum a múlt tárgyait tartalmazza, de arra való, hogy a látogatók erőt és energiát merítsenek belőle a jövőre.

A miniszter arra is kitért, hogy dolgoznak egy olyan fejlesztési terven, amely Ajka, Veszprém, Várpalota és Székesfehérvár térségének gazdasági, turisztikai, és a hétköznapi életben is jelentős együttműködését készíti elő. A kreatív ipart és a prémiumkategóriás termékek előállítását Navracsics Tibor olyan területnek nevezte, amelyen kiválóan együtt tudnak működni. Schwartz Béla (Közösen Ajkáért Egyesület), Ajka polgármestere felidézte: az ajkai üveggyár elődjében 1878-ban kezdődött meg a gyártás, és a termelést 2019-ben fejezték be. Ekkor az 1984-ben nyílt múzeumot is bezárták. A polgármester jelezte: a múzeum újranyitása úgy valósulhatott meg, hogy az épületet, benne a múzeum teljes kiállítási anyagával az önkormányzat 300 millió forintért megvásárolta. A vételárat több év alatt, részletekben fizetik meg a korábbi tulajdonosnak.”

Forrás:
Navracsics Tibor szerint az ipari termelés és a kreatív ipari termékek egymásra épülnek; Híradó.hu / MTI; 2023. október 7.

Újra pályázható a Népi Építészeti Program

„A Magyar Kormány által létrehozott Népi Építészeti Program veszélyeztetett, műemléki értéket képviselő vidéki épített örökségünk megóvása, megőrzése, fenntartása érdekében nyújt támogatási lehetőséget. A Program célja, hogy vissza nem térítendő támogatást nyújtson olyan védett épületek tulajdonosainak – szervezeteknek és magánszemélyeknek –, amelyek népi építészeti értéket képviselnek.
A forráson keresztül a Megvalósító célja a hagyományos építészeti értékek, eredeti történeti szerkezetek megőrzése és helyreállítása a hagyományos építési technikák újraélesztésével.

A Program által támasztott kritériumokat tartalmazó dokumentumok (Tájékoztató, Útmutató, Műszaki Segédlet, Gyakran Ismételt Kérdések) regisztrációt követően a www.nepiprogram.hu oldalon érhetők el.

Idén -az Építési és Közlekedési Minisztériummal egyeztetve- a szakmai előkészítésre elérhető programelem jelenik meg.

Amennyiben ingatlana megfelel a Program által támasztott követelményeknek, úgy Ön jogosult támogatási kérelem benyújtására, melynek segítségével anyagi és szakmai támogatást kaphat az ingatlan felújításához szükséges szakmai előkészítő dokumentációk elkészítéséhez.

A szakmai előkészítés birtokában egy későbbi támogatási kiíráson lesz lehetősége az épület felújítására vonatkozó támogatási kérelem benyújtására.

A támogatás célja:

Forrás biztosítása olyan, Magyarország területén álló népi építészeti emlékek

veszélyelhárítását,

állagmegóvását, valamint

részleges vagy teljes helyreállítását

megelőző és megalapozó előkészítő dokumentációk, kutatások elkészítéséhez, amelyek az épített örökségnek műemléki értéket képviselő, egyedi védelem alatt álló elemei.

Támogatás összege és mértéke

Nem tájházak esetében:

Az odaítélhető vissza nem térítendő támogatás összege kérelmenként

minimum 500 ezer – maximum 2 millió Ft.

A támogatás mértéke természetes személyek és önkormányzatok (ideértve a kisebbségi önkormányzatokat is) esetén a tevékenység megvalósítása során felmerülő összköltség legfeljebb 80%-a, egyéb esetben legfeljebb 50%-a.

Tájházak esetében:

Az odaítélhető vissza nem térítendő támogatás összege kérelmenként

minimum 500 ezer – maximum 2 millió Ft.

A támogatás mértéke a tevékenység megvalósítása során felmerülő összköltség legfeljebb 80%-a. A bíráló bizottság a veszélyeztetett helyzetben lévő épületek esetében a támogatás mértékét egyedi döntéssel megemelheti a felmerülő összköltség legfeljebb 90%-ára. A veszélyeztetettség mértékének megállapítása a benyújtott dokumentumok alapján a Bíráló Bizottság szakmai hatáskörébe tartozik.

A támogatás folyósítása – a megvalósítás ütemezésének megfelelően – támogatási előleg formájában, több részletben történik.

A Támogatási Kérelem benyújtására vonatkozó információk:

A támogatási kérelmek benyújtásának lehetősége 2023. október 3-án nyílik meg. A kérelmek benyújtási határideje 2023. november 17. 23:59 óra, melyet a Teleki László Alapítvány által üzemeltetett online felületen (www.nepiprogram.hu), kizárólag elektronikus formában tehet meg.

Felhívjuk figyelmét, hogy a benyújtott kérelem esetleges hiányosságának pótlására Támogató egyszeri alkalommal ad lehetőséget!

A támogatási kérelmek szakmai elbírálását Bíráló Bizottság végzi. A döntés meghozatalát követően a kérelmező írásban kap értesítést a döntésről.

További információ a kapcsolat@nepiprogram.hu e-mail címen kérhető.”

Forrás:
2023. október 3-án jelenik meg a szakmai előkészítésre elérhető támogatási kiírás; Teleki László Alapítvány; 2023. szeptember 29.

Európai Unió

Az Európai Számvevőszék elutasító véleménye az uniós költségvetés kiadásairól

„Az Európai Számvevőszék ma közzétett éves jelentése szerint 2022-ben jelentősen növekedett az uniós költségvetésből finanszírozott kiadások hibaszintje. A számvevők továbbá figyelmeztetnek: egyre nagyobb a kockázata annak, hogy további kifizetési igények – például a világjárvány következményei és Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja miatt – további hitelfelvételt tesznek szükségessé, emellett pedig intézkedéseket is javasolnak a magas infláció uniós költségvetésre gyakorolt hatásának kezelésére.

A számvevők arra a következtetésre jutottak, hogy az Unió 2022. évi pénzügyi évre vonatkozó beszámolója megbízható és valós képet ad, és hogy a bevételi tranzakciók hibamentesnek tekinthetők. Az uniós költségvetésből származó 196 milliárd euró összegű kiadás esetében azonban jelentősen, 4,2%-ra nőtt a hibaszint (2021: 3%). A számvevők úgy vélik, hogy a vizsgált kiadások kétharmada (66%) magas kockázatú. Az ilyen típusú kiadások esetében a szabályok és a támogathatósági kritériumok gyakran összetettek, ami növeli a hibák valószínűségét. A számvevők azt is megállapították, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében folyósított 46,9 milliárd eurót szabályszerűségi problémák és a tagállami kontrollrendszerekben észlelt hiányosságok érintik.

Elutasító vélemény az uniós költségvetés kiadásairól

Az elmúlt három évhez hasonlóan a számvevők arra a következtetésre jutottak, hogy a hibaszint lényeges és általános érvényű volt, ezért elutasító véleményt adtak a 2022. évi uniós kiadásokra nézve.

A becsült hibaszint nem az esetleges csalás, gyenge hatékonyság vagy pazarlás mértékét jelzi, hanem azt, hogy becslések szerint mekkora az a pénzösszeg, amelynek felhasználására nem az uniós vagy nemzeti jogszabályoknak megfelelő módon került sor. Munkájuk során ugyanakkor a számvevők 14 csalásgyanús esetet is feltártak. Ezeket bejelentették az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF), amely eddig két vizsgálatot indított meg. Közülük hat esetet az Európai Ügyészséghez (EPPO) is továbbítottak, ez utóbbi három vizsgálatot indított.

„Az Unió bebizonyította, hogy eddig példa nélküli fellépéssel, azonnal képes reagálni egy sor soha nem látott válságra. Ilyen helyzetben azonban a rendelkezésre álló nagy összegű forrás fokozott költségvetési kockázatot jelent. Megállapításaink rámutatnak, hogy a kockázatot jobban kell kezelni, mivel munkánk során továbbra is feltártunk olyan hibákat, amelyek jelentősen megnövelik a hiba által érintett kiadások összegét” – nyilatkozta Tony Murphy, a Számvevőszék elnöke.

Korlátozott vélemény az RRF kiadásairól

2022 volt a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) végrehajtásának második éve: ez az eszköz a világjárvány gazdasági következményeinek enyhítésére létrehozott, 800 milliárd euró költségvetésű NextGenerationEU (NGEU) uniós csomag legfontosabb eleme. Az RRF keretében az uniós országok akkor kapnak forrásokat, ha elérnek bizonyos előre meghatározott mérföldköveket, illetve célokat. 2022-ben 13 alkalommal folyósítottak vissza nem térítendő támogatást 11 tagállamnak, összesen 46,9 milliárd euró értékben.

A számvevők megállapították, hogy az RRF 13 támogatáskifizetéséből 11 esetében szabályszerűségi problémák merültek fel, mivel a vizsgált 281 mérföldkőből és célból 15 vagy nem teljesült kielégítően, vagy nem felelt meg a támogathatósági feltételeknek. E kifizetések közül emiatt hatnál merült fel lényeges hiba. A számvevők olyan eseteket is feltártak, amikor az intézkedések és a kapcsolódó mérföldkövek vagy célértékek kialakítása nem volt megfelelő, illetve problémás volt a tagállamok vezetői nyilatkozataiba felvett információk megbízhatósága. A számvevők ezért korlátozott véleményt adtak ki az RRF kiadásairól.

Az adósság, az infláció és az ukrajnai háború is hatással van az uniós költségvetésre

Az uniós adósság 2022-ben 344,3 milliárd euróra ugrott (2021: 236,7 milliárd euró), főként az NGEU új, 96,9 milliárd euró összegű hitelfelvételei miatt. Az uniós költségvetésre nézve csak az NGEU eszköz adóssága hordoz kamatkockázatot. A kapcsolódó hitelfelvételi költségek az emelkedő kamatlábak miatt 2022-ben jelentősen megnőttek. A számvevők arra is rámutatnak, hogy a magas inflációs ráták visszatérése is jelentős költségvetési vonzattal jár. Az Európai Bizottság inflációs előrejelzései alapján – becslésük szerint – az uniós költségvetés 2023-ra elveszítheti vásárlóerejének közel 10%-át.

2022 végén az uniós költségvetés potenciális jövőbeli kötelezettségeknek való kitettsége 248,3 milliárd euró volt (a 2021. évi 204,9 milliárd euróhoz képest). A növekedés egy része az Ukrajnának nyújtott uniós pénzügyi támogatásnak tudható be, amely 2022-ben 2021-hez képest több mint kétszeresére nőtt (16 milliárd euró, szemben az előző évi 7 milliárd euróval). A számvevők megjegyzik, hogy egy további 18 milliárd eurós összeg, amelyet tavaly év végén hagytak jóvá, még jelentősen növelni fogja ezt a kitettséget a jövőbeli uniós költségvetések tekintetében.

Háttér-információk

2022-ben az uniós költségvetési kiadások összege 196 milliárd euró volt, ami az uniós tagállamok összesített államháztartási kiadása 2,5%-ának, illetve bruttó nemzeti jövedelmük 1,3%-ának felel meg. Az RRF kiadásait is figyelembe véve az Unió kifizetései 2022-ben összesen 243,3 milliárd eurót tettek ki. Az uniós költségvetés mintegy háromnegyede ún. megosztott irányítás keretében került felhasználásra, amelynek során a tagállamok osztják szét a forrásokat, választják ki a projekteket és kezelik az uniós kiadásokat.

Az Európai Számvevőszék minden évben ellenőrzi az Unió bevételeit és kiadásait, és megvizsgálja, hogy megbízható-e az éves beszámoló, valamint hogy a bevételi és kiadási tranzakciók megfelelnek-e az alkalmazandó szabályoknak. Ennek érdekében a számvevők tranzakciómintákat tesztelnek, hogy felmérjék, milyen mértékben érintik hibák a kiadásokat. E kiadások esetében a becsült hibaszint mérésénél 2%-os küszöbértéket alkalmaznak, a szabálytalan kiadások efelett minősülnek lényegesnek. Az „elutasító” vélemény azt jelenti, hogy a számvevők széles körben fennálló problémákat tártak fel. A „korlátozott” vélemény azt jelenti, hogy feltártak ugyan problémákat, de azok nem voltak általános érvényűek.”

Forrás:
Több hiba és nagyobb kockázat jellemzi az Unió kiadásait; Európai Számvevőszék; 2023. október 5.
A 2022. évi pénzügyi évre vonatkozó jelentés; Európai Számvevőszék; 2023. október 5. (PDF)
Kapcsolódó hivatkozások

A nem személyes adatok piacainak megjelenése az Európai Unióban

„Az Európai Unió megkülönböztetett fontosságot tulajdonít a nem személyes adatok adatvédelmi és biztonsági előírásokat tiszteletben tartó korlátlan áramlásának. Továbbra is fennáll azonban az adatmegosztás méltányos feltételeinek biztosítására vonatkozó követelmény. A tanulmány az EU-n belüli jelenlegi jogi keretet veszi górcső alá, rávilágítva a tartós akadályokra, és potenciális végrehajtási stratégiákat javasol. A dokumentumot az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsága (ITRE) felkérésére a Gazdasági, Tudományos és Életminőség-politikákkal foglalkozó szakpolitikai osztály készítette.

Az Európai Bizottság adatstratégiájának célja egy olyan egységes adatpiac létrehozása, amely nyitott a világ minden tájáról érkező adatok számára, és ahol a személyes és nem személyes adatok – beleértve az érzékeny üzleti adatokat is – biztonságban vannak. A nem személyes adatok szabad áramlásáról szóló uniós rendelet lehetővé teszi a nem személyes adatok tárolását és feldolgozását az EU területén bárhol, indokolatlan korlátozások nélkül. Kivétel, korlátozott mértékben közbiztonsági okok alapján lehetséges. A több közös, ágazatspecifikus európai adattér létrehozásának célja Európa globális versenyképességének és adatszuverenitásának biztosítása. A Bizottság által javasolt adatmegosztási törvény célja, hogy megszüntesse az adatokhoz való hozzáférés akadályait mind a fogyasztók, mind a vállalkozások számára, és hogy közös szabályokat állapítson meg a kapcsolt termékek vagy kapcsolódó szolgáltatások segítségével előállított adatok megosztására vonatkozóan.

A tanulmány célja, hogy mélyreható, átfogó és témaspecifikus elemzést nyújtson a nem személyes adatok európai piacainak megjelenéséről. A tanulmány célja, hogy azonosítsa a nem személyes adatok piacának potenciális értékét, a lehetséges kihívásokat és megoldásokat, valamint a nem személyes adatok piacai továbbfejlesztésének elősegítéséhez szükséges jogalkotási/szakpolitikai intézkedéseket. A tanulmány méret és növekedési ráta szerint rangsorolja a nem személyes adatok fő piacait is, és ágazatspecifikus elemzést nyújt a mobilitási, a közlekedési, az energia- és a feldolgozóipari ágazatról.”

Forrás:
The emergence of non-personal data markets; Olga Batura, Axel Wion, Sofia Noelle Gonzalez, J. Scott Marcus, Ilsa Godlovitch, Lukas Wieworra, Peter Kroon, Serpil Tas and Nico Steffen; Publication for the committee on Industry, Research and Energy (ITRE), Policy Department for Economic, Scientific and Quality of Life Policies, Európai Parlament; 2023. október
Letöltés PDF-ben

Digitális közigazgatás, digitális politika

Vágujhelyi Ferenc NAV-elnök: hogyan jelzi előre a mesterséges intelligencia az adóproblémákat?

„Nálunk öt ellenőrzésből négy támogató eljárás – mondta Vágujhelyi Ferenc az InfoRádió Aréna című műsorában. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke elárulta, mi az a tax just happens-elv, hogyan dolgoznak a mesterséges intelligenciával, miért csapnak le kommandósként az adónyomozók, és hogy miért lesz jó a munkavállalóknak az állami adattárca.

Az adatfeldolgozási forradalom és mesterséges intelligencia kifejezéseket tanuljuk, sőt, most már a közemberek is látják és időnként vérfagyasztó felismeréseket teszünk. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalban megvan az adat, megvan a számítási kapacitás meg megvan a szakértelem ehhez. Mire használják?

Az alapfeladataink ellátására. Én informatikus vagyok és szenvedélyesen szeretem a szakmámat, de nem azért kerültem a NAV élére, hogy egymillió adózón gyakorlatozzak, hanem azért, hogy a NAV alapfeladatait szolgálja az a tudás, ami reményem szerint a fejemben és kollégáim fejében megvan. Mik ezek az alapfeladatok? Ezt az elején jó tisztázni. A NAV legfontosabb feladata, hogy a társadalom közös költségei finanszírozásának a fedezetét megteremtse, beavatkozzon az adózáson keresztül a gazdasági versenybe, hogy ezt igazságosabbá tegye. Aki ezeket a feltételeket meg akarja szegni és úgy akar előnyre szert tenni, azt visszatereljük a szabályoknak megfelelő mederbe. Ezzel tehetjük igazságosabbá a közteherviselést. Az adminisztratív terheket csökkentsük, a tax just happens elvet, hogy csak úgy megtörténik az adó, Magyarországon is érvényesíteni tudjuk, illetve a munkavállalókat és a kiszolgáltatott adózókat, azokat megvédjük, ami még nem jelent a piacba illetéktelen állami beavatkozást.

Kezdjük azzal, ami a legkevésbé közismert kifejezés, ez a tax just happen, tehát megtörténjen az adó. Ez azt jelenti, hogy nekem nem kell mint adózónak túl sokat molyolnom azzal, hogy előállítsam az adatot, felvigyem az adatot, jól állítsam elő az adatot, mert közben rettegek, ha valamit elrontok, akkor annak büntetés a vége, hanem megy minden magától?

Pontosan. Gondoljunk abba bele, hogy az adóztatás egész az ókorig visszanyúló tevékenység, hogy hogyan működött ez régen. Régen tranzakció alapon volt többnyire az adóztatás vagy nagyon egyszerű tulajdonságokon, mondjuk, az ingatlanadó az ablakok számán múlt.

Vagy a kémények számán, füstadó.

Vagy a kémények számán, így van, és el is lehetett kerülni az adót azáltal, ha, mondjuk, lefalaztuk az ablakot. Sokszor vakablakot ezért is lehet látni. Viszont abban az időben, amikor nem volt elektromosság, akkor ennek határt szabott az, hogy egyébként az épületnek meg használhatónak kellett lennie. Kiment az, aki az adó kivetésére és beszedéséért volt felelős és megszámolta az ablakokat. Kevés vita volt, nem kellett nyilvántartásokat vezetni. Vagy közel ezer évig a középkorban a tized és a kilenced, ami egész pontosan húsz százalék adóterhelést jelentett.

Mérleg kellett hozzá.

Ehhez gyakorlatilag az kellett, hogy vagy a zsákokat kellett megszámolni, először minden tizedik zsákot az egyháznak, utána minden kilencediket a földesúrnak odaadni és nem kellett könyvelni meg nyilvántartásokat vezetni. Viszont a kapitalizmus kialakulásával ez egy képtelen helyzetet teremtett volna, mert voltak olyan gazdasági tevékenységek, amelyeknek egész egyszerűen nem is volt 20 százalék profitja. Ezeknél kitalálták azt, hogy nyereség alapú legyen az adóztatás, tehát ne kizárólag a vagyont és ne a forgalmat adóztassuk, hanem a nyereséget. Ehhez viszont ki kellett alakítani a könyvelés tudományát, a számvitel tudományát, hogy ne egy bemondásra történjen az adóztatás, hanem a gazdasági eseményeket analitikákba kellett vezetni és ezekből kellett összerakni aztán a mérleget és azokat a számokat, amikből egyértelműen kiderült, hogy milyen adóteher terheli a vállalkozást.

Ráadásul folyamatosan fejleszteni is kellett, ha jól értem, mert ahogy megjelent a nyereségalapú adózás, mindjárt megjelent a nulla nyereséget kimutató vállalkozásoknak a száma.

Persze, ezek a módszerek együtt fejlődtek. És adott esetben volt olyan, hogy az államnak sem volt ez ellen kifogása, mert olyan egyéb gazdaságpolitikai előnyre tudott szert tenni. Ezeket ma már kiskapunak hívjuk gyakran, de sokszor szándékosak voltak, ha megnézzük a szinte államként működő nagy gazdasági társaságokat, a holland és a brit Kelet-Indiai Társaságot.

A gazdaságpolitika dönthet úgy.

Megvolt ennek a történelmi hagyománya. Az adóhatóságnak nem lehetett beadni az analitikát, nem tudták volna földolgozni az adatot. Tehát a kontrolladatokat adták be az adóhatóságnak az elődeink, és az ellenőrzés úgy ment, hogy kiment a revizor, elrendelték az ellenőrzést, és az adóbevalláson megjelent adatokat összehasonlította az analitikákkal, és ha az stimmelt, akkor pipa, ha nem stimmelt, akkor nem pipa. Most, a XXI. században már elemi tranzakciós szinten is tudjuk gyűjteni az adatokat, ott van az online pénztárgép, az online számlarendszer, a közúti fuvarozási ellenőrző rendszerek. A vám mindig tételes volt, az ilyen szempontból kivétel, és jó példa arra, amikor nemcsak a bevétel számít, hanem a gazdaság védelme. Tehát látszik az, hogy ma már tudunk tranzakció alapon adatot gyűjteni és ez a gondolkodásmód, hogy bevallási periódus és kontroll adatok aggregátumokat képezzünk. Ha szerencsétlen adózó az aggregátumot rosszul képzi, akkor majd jól megbírságoljuk, ez előbb-utóbb a múlté kell hogy váljon.

A kulcskérdés, ha jól értem, hogy az, hogy az adat, ami a tranzakció pillanatában megképződik, az teljeskörű és pontos-e, mert ha nem, akkor megy minden a levesbe, mert akkor az alapja rossz az egésznek. Pontos és teljeskörű az adat?

Itt jönnek be az elemzési módszerek, az adattudományok és a mesterséges intelligencia. Pokolian nehéz valóságot rajzolni úgy, hogy az nem a valóság. Ha elkezdünk tranzakció szinten adatot gyűjteni, akkor azt is látjuk, hogy mikor történt a tranzakció, egy adott viszonylatban, tehát két adózó között ez milyen gyakori, milyen adattartalmú és ha ez deviánssá válik, akkor a mesterséges intelligencia, illetve a különböző mélytanulási módszerek ezt a devianciát ki fogják mutatni. El sem tudjuk képzelni, hogy ez milyen erőt ad az elemző kezébe.

Például, hogyha van egy eladó meg egy vevő, akkor annak a tranzakciónak mind a két oldalon ugyanúgy kell látszania? És ha nem ugyanúgy látszik, az egy deviancia?

Ez így van, és ehhez nem is kell mesterséges intelligencia, ez egyszerű adatelemzés. Az online számlaadatokba bejönnek a számlák, az áfabevallás melléklapján beszámol a számla befogadója arról, hogy mi a számla adattartalma, amiről ő áfát akar levonásba tenni, és megnézzük, hogy össze tudjuk-e ezeket párosítani először is. Egyébként nem egyszerű ezeket összepárosítani. Utána megnézzük azt, hogy mikor jött be ez a számla, módosult-e a tartalma a kiállító részéről. Előfordul az, hogy a kiállító kiállította a számlát, bevallotta, be is fizette az áfatartalmát, majd javító számlát állított vagy sztornószámlát állított róla ki. De a befogadói oldalon megmaradt a levonásba tétel. Adott esetben nem csalárd módon. Aki a számlát elszámolta, befogadta és elszámolta, nem is tud róla, hogy a másik oldalon ilyen módosítás történt. Ma már az online számlarendszernek van olyan szolgáltatása, ahol a gazdálkodó, akinek a nevére állították ki a számlát, le tudja tölteni, hogy milyen számlákat állítottak ki a nevére. Én magam rendszeresen meg szoktam nézni azt, hogy a NAV nevére milyen számlákat állítanak ki.

Ha van online számlázórendszer, akkor abban elvileg egy létező tranzakció után kézzel belenyúlhat bárki? Tehát nem az volna a lényege, hogy online legyen és így a hibalehetőségeket kizárja?

De ez a kettő együtt igaz. A gazdálkodónak megvan az a szabadsága, hogy ő kézzel belenyúljon, természetes nem feltörve a rendszert és nem meghekkelve, hogy egy gazdasági eseményt újraértékeljen. Volt egy szerződése, elvégezte a szolgáltatást, volt is róla teljesítésigazolása, de később kiderül, hogy olyan szempontok merülnek föl, hogy a felek úgy döntenek, hogy a tartalmát a valósághoz kell igazítani. A felek a köztük lévő polgári jogviszonyban ebben állapodnak meg. Akkor természetesen figyelembe véve az áfatörvénynek a rendelkezéseit, ők a valósághoz igazíthatják azokat a számviteli dokumentumokat, sőt, ez az elvárás, amiket korábban előállítottak.

Akkor, ha jól értem, arról van szó, hogy a gazdasági szereplők érdekeibe, szándékaiba, üzleti szándékaiba nem lehet belenyúlni, de minden változásnak, érdekmúlásnak, más érdek kialakulásának látszania kell benne, hogy a keletkező adóbefizetési kötelezettség, az valós legyen.

Így van. Ahhoz hasonlóan, ahogy a számvitelben vagy akár a blokkláncrendszerekben változásokat könyvelünk a tranzakciókhoz, a jelen állapotot követnünk kell. Az online számlaadat-szolgáltatásban és a 65-os áfa-adatszolgáltatásban a bizonylatoknak, a számláknak a jelen állapotát kell könyvelnünk. Itt nincs bevallási időszak, nem azt nézzük, hogy milyen adóteljesítményt kellett egy adott bevallási időszakban produkálnia az adózónak, hanem összességében, a jogviszony keletkezése óta mi a jelen állapota ennek a jogviszonynak. És ezt a bizonylatok visszatükrözik-e? És nem deviáns-e az a magatartás, amit folytatnak?

Ha a jelen állapotot teljes körűen látják, akkor innen csak egy lépés, hogy elegendő adat legyen ahhoz, hogy a jövőbeli állapotokra valamilyen becslést tudjanak tenni. Tud-e már az adóhivatal vagy bárki, aki ezzel foglalkozik a jövőbeli folyamatokra becslést tenni, akár devianciát jósolni?

Ezt meg is tesszük sokszor. A foglalkoztatásról havi összesítésben elemi szintű adatokat gyűjtünk be, és ott például a dolgozók hogy mozogtak a cégek között, meg tudták mondani egy gazdálkodóról, hogy ő, mondjuk, két-három-négy hónapon belül már tb-csalásban lesz érintett vagy tönkremegy. Olyan helyzetbe sodorták a munkaerő-közvetítők ezeket a gazdálkodókat, hogy nem nagyon volt racionális döntés neki már a törvényeket betartani. És ez egy teljesen kontraproduktív helyzetet hozott elő egyébként becsületes adófizető cégeknél, hogy olyan predikciót tudtak tenni, ami nagy pontossággal az adóhatóságnál azelőtt észrevette azt, hogy kockázatos üzleti közegbe került egy cég, mielőtt konkrétan elkövette volna az adócsalást.

Tehát lehet azt mondani, hogy azt tudják megnézni, hogyha betartja a szabályokat és így folytatja tovább, akkor a matek nem fogja sehogy a végén kiadni, mert el fog fogyni?

Igen, ez így van. Ilyet az adóhatóság már régóta végzett makrogazdasági szinten. Most az elemi tranzakciós adatokkal és azzal a viselkedéselemzési módszertannal, amit alkalmazunk, már egyedi cégek esetében is ilyet tudunk tenni. Nálunk öt ellenőrzésből, ami elindul, körülbelül négy támogató eljárás. Kimegyünk támogató eljárásban, hogy valami nem stimmel, valahogy rossz irányba megy szerintünk, valami nem logikus a cégtől érkező adatokban és az esetek nagy részében egyetértésre jutunk a gazdálkodóval abban, hogy mit kéne tenni. Ha ez az egyetértés nem születik meg, akkor következik be a klasszikus revízió, aminek már szankció lehet a vége. De a támogató eljárásban nincs szankció. Ha nem jut velünk egyetértésre az adózó, akkor egy jegyzőkönyv a vége arról, hogy nem értünk egyet.

Mit szoktak ilyenkor csinálni az adózók? Elfehéredik, és azt mondják, hogy jézusom, erre nem gondoltam? Másképp fogom csinálni. Vagy azt mondja, hogy nekem van igazam, én vagyok ebben a szakmában, ne mondják már meg nekem, hogy hogy kell ezt csinálni. Melyik?

A XXI. század gazdasága bonyolult, nem könnyű. Nem kizárólag a számvitel és az adózás, hanem már maga az üzleti döntéshozatal is komplex, hogy hogyan vezessünk egy vállalkozást. Ez nem egy egyszerű feladat, és pusztán a jogszabályok ismeretében nem feltétlenül determinisztikusak a döntések. Nagyon sokszor az adóhatóság az utókor bölcsességével fogja azt mondani, hogy ez jó volt vagy nem volt jó, és emiatt a támogató eljárás valóban indokolt. A revizor kimegy, belecsöppen egy olyan gazdálkodási közegbe, ami neki új, bele kell hogy élje magát a gazdálkodó helyzetébe, és ez alapján megítélni azt, hogy egy adott döntés jó volt-e. De ezt már utólag tudja megtenni. És gondoljunk bele abba, hogy hány olyan, tulajdonképpen bizonyos értelemben visszásnak tűnő helyzet van, mondjuk, egy sima közlekedési baleset kapcsán, amikor az, hogy 0,4 másodperc alatt miért hozott döntést a vezető, azt utána…

Három évig tárgyalja a bíróság.

Három évig, és a közlekedésbiztonsági szakemberek, a nyomozó, az ügyész, a bíró. Itt nyilván nem tizedmásodpercek alatt meghozott döntésről van szó, de azért adott esetben nem is érzékelve az ügyletnek a súlyát, mert az ügyletnek később lesz csak súlya. Mondjuk, az ügyfél, az masszív pénzmosó és valójában a tranzakció azért jött létre, hogy ő a gazdaságba bevezessen, mondjuk, kábítószer-kereskedelemből vagy prostitúcióból származó pénzeket. Nyilván olyan cégeket fog keresni, akik aztán a legtávolabb vannak az ilyen típusú bűnözői tevékenységtől, de ezt nem feltétlenül ismeri föl az adott gazdálkodó. A revizor ezt elemezni fogja. Még akkor, amikor az ügyfélszolgálatos fölvette a megrendelést, nem feltétlenül ugyanezeket az elemzési képességeket tudta harcba állítani.

Ezek azok a helyzetek, amikor az egyik fél legalább jóhiszemű. Tudnak-e becslést tenni olyan helyzetekre, amikor mind a két fél rosszhiszemű és eleve azért hoznak létre valamilyen kapcsolatot, hogy abból pénzt keressenek, de valós gazdasági tevékenységet nem csinálnak, adót eleve nem akarnak fizetni? De ez még csak szándék, még nem kezdték el. A szándékot a predikció képes-e kimutatni.

Számlagyárak meg bizonyos iparágakban, például a reklám- és marketingiparban nehezen azonosítható egyedileg az áru vagy a szolgáltatás, és ennek ellenére természetes az, hogy egy cég ilyet igénybe vegyen. Ott lehet jól valóságot rajzolni. Viszont ahhoz, hogy minél jobban tüntetik el a csalás mintázatát, annál drágább lesz az ügylet végrehajtása.

Lehet, hogy a végén olyan drága az ügylet, minthogyha valós ügylet lenne?

Erre akarok utalni. Ahhoz, hogy „tökéletesen” csaljunk, a csalás első számú feltételét, azt, hogy haszonra tudjak belőle szert tenni, vesztem el. Nálunk az csalás, amikor a költségvetés kárára jogsértést követ el valaki azért, hogy ebből haszna legyen. Ha nincs belőle haszna, akkor nem fogja elkövetni.

Olyan kockázatossá kell tenni a mintázat elrejtését, hogy a végén az ugyanolyan legyen, minthogyha valóban megtörtént volna az üzlet?

Tegyük fel, hogy hamis számlák elszámolása a célom, de amikor valaki áfát csal és így számol el költséget arra, hogy csökkenteni tudja az adóteljesítményét az áfában, akkor automatikusan a társaságiadó-teljesítményét is csökkenti, hiszen költséget is számol el. Az egyikkel jó eséllyel, mondjuk, Magyarországon 27 százalékos előnyre tesz szert, de a másikból is azért 9 százalékos előnyt akár el tud érni. Tehát ezt a két bevallást egyszerre elemezzük. Tegyük fel, hogy az áfabevallásból 20 adatot veszek figyelembe, a társasági adóbevallásba meg 10-et. Az ezek közötti relációk, ahol valamilyen logikai relációt képezek, abból összesen, mondjuk, 90 kapcsolatot alkotok. Ez azt jelenti, hogy összességében 100 feletti adattal fogok dolgozni az elemzésekben a származtatott adatokkal együtt. Ebben keresek sok céget. Megnéztem, hogy a teljes adózói körben melyek azok a cégek, amelyek ehhez hasonlítanak. Megnézem, hogy nagyjából kik vannak körülötte, megnézem, hogy azoknak milyen a viselkedési mintázata és az adóteljesítménye. Megnézem, hogy az övéhez hasonlít-e. Nyilván kijön valamilyen haranggörbeszerű mintázat, és akkor megnézem azt, hogy ezen belül ő hol helyezkedik el. Ha valahol a középérték közelében, akkor azt mondom, hogy vagy egyedileg a saját emberi intelligenciámat felhasználva fogom elemezni azt, hogy én miért gondolom azt, hogy itt deviancia van, ott nekem nem fog valószínűleg az adattudomány segíteni. De ha nem a közepében helyezkedik el, akkor valamilyen adattudományi módszerrel megpróbálom meghatározni azt, hogy mi a deviancia alapja. Utána el tudom rendelni a revíziót, és akkor a revizor meg fogja nézni, hogy talál-e devianciát. 91 százalékban találunk valamilyen devianciát, amiről meg sem tudjuk mondani sokszor, hogy vajon az adattudomány eredményeként előállt adattal összefüggésben van-e. De azt tudjuk, hogy 91 százalékban találunk, és ahol azt mondjuk, hogy nincs ilyen kockázat, ott meg 86 százalék eséllyel nem is fog találni a revizor kockázatot. Ilyet is ki szoktunk választani. A véletlen kiválasztásnak nagyon fontos a szerepe, mert ha valaki pontosan tudja azt, hogy mi milyen alapon számolunk devianciát, akkor optimalizálni tudja a tevékenységét erre, és fontos, hogy a kiválasztási fenyegetettség az ő esetében is fönnálljon.

Mindenki számíthasson arra, hogyha szándékosan valamit rosszul csinál, akkor annak következménye lesz és bíznia kell abban, hogy az adatelemzési módszerek annyira szofisztikáltak, hogy nagyon ritkán tévednek?

Igen, erről van szó, de ahol negatív eredményt kapunk és azt mondjuk, hogy 86 százalék eséllyel nem találunk semmit, időnként oda is ki kell menni. Egyébként ez a kimenetel már nem szó szerint értendő, mert nagyon sok desk auditunk van, amikor csak a cégkapun keresztül kommunikálunk az ügyféllel.

Látják egymás gépét, látják egymás adattartalmát, látják egymás működését?

Mi nem nézünk bele így. Büntetőeljárásokban szoktunk csak belenézni az adózó gépébe, a normál adóigazgatási eljárásokban nem. Adatot kérünk az adózótól pontosan azért, mert rengeteg elemi tranzakciós adatunk van a foglalkoztatási adatokban, az online számlaadatokban, az online pénztárgépadatokban, fuvarozási adatokban, tehát emiatt nagyon nehéz nekünk konzisztensen hazudni. Ha mi adatot kérünk, az általában jó, mert ha az adat hamis lesz, akkor óriási eséllyel fogunk devianciát találni benne.

A gazdasági szereplők kaphatnak-e bármilyen kockázatelemzést a lehetséges partnereiktől, ha az adóhivatalnál úgyis megvan?

Nagyon veszélyes általánosságban kiterjeszteni ezt. Tehát azért, mert valakinek egyszer problémája volt, azért egy bélyeget rátenni, az egy önbeteljesítő jóslat, hogy akkor tönkre fog menni. Ha valakinek magas nálunk a kockázati besorolása és ezt valamilyen módon közzétennénk, azzal ugyan segítenénk nyilván a partnereit abban, hogy ők maguk ne kerüljenek kockázatos közegbe, de ezzel nyilvánvalóan tönkre is tennénk őt.

Értelmes, becsületes ember nem üzletelne vele.

Márpedig ez nem azt jelenti, hogy őt egy életre el kell ásni. Nem szívesen élnék olyan társadalomban, ahol ezt megtesszük a polgártársainkkal meg az általuk működtetett vállalkozásokkal. Tehát ésszel kell ezt megtenni, az sem véletlen, hogy Magyarországon még a bűncselekmények esetén is elévülési idő van. Ráadásul nem is döntést hoztunk róla, hanem egész egyszerűen a gazdálkodási adatai alapján azt látjuk, hogy nagy a kockázata annak, hogy adóelkerülő tevékenységeket végez, ezért nem süthetünk rá egy bélyeget. Ezt mi tudjuk, mi figyeljük, de ezt nem hozhatjuk róla nyilvánosságra.

Akkor az én üzleti életemben ez egy természetes üzleti kockázatként továbbra is benne kell hogy maradjon?

Ez így van. Viszont van, amit viszont kötelességünk visszamutatni neki is és a partnereinek is, ilyen például az online számlaadat-szolgáltatás, illetve az e-áfa. Az e-áfa projekt egy része már működik is. Az online számlarendszerbe beérkezett számlákról a címzett, tehát akinek kiállították a számlát, le tudja tölteni, hogy milyen számlákat állítottak ki a nevére. Ha azt látja, hogy nem érkeznek be a partnerétől az adatok az online számlarendszerbe, de ő megkapja ezeket a számlákat, akkor tudja azt, hogy valami nem stimmel a szállítójával.

Slendrián legjobb esetben. Rosszabb esetben…

Ez több annál, mert a számlázóprogramok automatikusan adják be az adatokat. Tehát ő vagy nem számlázóprogrammal állította ki a számlát, valójában nem is számla az, amit kapott, ez az egyik verzió, a másik az, hogy valamilyen módon akadályozza a kommunikációt a NAV rendszerével. Ha a számla nem érkezett be az online számlarendszerbe, akkor feltehetőleg az áfa-bevallásában sem fogja szerepeltetni ennek az adótartalmát, viszont a vállalkozást igyekszik majd levonásba tenni. Magyarul: a kincstár felé egy olyan „bizonylatot” állít elő a vevő, aminek az ellenértékét nem fizették meg a kincstárnak. Magyarul: a közösből ő csak kivesz úgy, hogy oda senki nem tett be semmit.

Látja-e a rendszer a készpénzes tranzakciókat? Látja-e a rendszer az idegen pénzben, aktatáskában, cipős dobozban végrehajtott tranzakciókat, amit eleve azért csinálnak így az esetek egy részében, hogy ne legyen nyoma?

Az összes gazdasági tranzakció óriási részének digitális nyoma van ma már. Gondoljunk bele, hogy tipikus készpénzes rendszer volt a taxiszolgáltatás, de ma sok esetben egy appon rendelem a taxit, az előre megmondja, hogy mennyibe fog kerülni, elektronikusan jön létre a tranzakció. Gyakorlatilag mind a banki rendszerben, mind pedig az adóhatóság felé beérkeznek az adatok.

És akkor én már fizethetek ott bármivel, ott van az adat.

Jó eséllyel virtuális, készpénzhelyettesítő eszközzel fizetek. Ennek valahol a gazdaságba be kell hogy vezetődjön, és ez még a kriptoeszközökre is vonatkozik. Tehát valahol állami fizetőeszközzé kell hogy változzon a pénz, mert úgy tudják a hasznot realizálni.

Mert ha nem változna, akkor otthon ülne egy táskában és semmi értelme nem volna.

Igen, itt jelentős mennyiségű pénzekről szóltunk általában beszélni és, mondjuk, egy illegális dohánygyárat milliárdokból lehet felépíteni, de azt nem lehet pusztán készpénzzel kifizetni.

Kell legyen nyoma bárhol annak, hogy vettem egy szeparálósort?

Így van, pontosan, vagy pácológépsort, vagy nem tudom én, ahol az aromát rakják bele, nem tudom én miket, meg szárítják stb.

Jó, de hogyha van a szárító gépsornak egy nyoma, akkor kell hogy legyen a terméknek is a végén egy nyoma?

Az föl fog tűnni az online számlarendszerben, mondjuk, hogy valaki ilyet vett. Ha külföldön vette, az se sok segítség, mert az unió belhatárát keresztező áfa-adatcsererendszerben mi meg fogjuk kapni a másik tagállamtól, ahol levonásba tettek egy ilyen gép után áfát és figyeljünk rá, hogy ezt Magyarországon majd valaki fizesse meg. Hát utána persze levonásba teheti ő is, mert ilyen gépsort nem magáncélra szoktak vásárolni. Az áfa abból fog befolyni, amikor a végfelhasználóhoz bekerül a termék, egy idő után el kell hogy jusson ide a rendszer. Mi ezt figyeljük, hogy eljut-e ide.

Ha nem jutott el, akkor még nem fejezték be vagy még nem tudják, hogy hogyan vegyék ki belőle a pénzt?

Így van. Akkor egyrészt az adóhatósági ellenőrzésben elő fog jönni az, hogy itt van egy deviáns típusú tranzakció, ami nem illeszthető be normál üzletmenetbe, mert nem tudunk arról, hogy valaki, mondjuk, ilyen gyárat építene. Ez jövedéki termék, tehát egyéb szempontból is tudnunk kell róla, és utána, mivel az illegális dohánykereskedelem bűncselekmény is, ezt átadja az adóigazgatási terület a NAV bűnügyi területének, és akkor ők elkezdenek nyomozni az ügyben, és elég nagy magabiztossággal tudom mondani, hogy meg fogják találni azt a beruházást, amit utána az illegális jövedéki termék előállítására hoztak létre.

Mennyi az adóhivatalnál, ha van ilyen szám, az adócsalások után visszaszerzett érték?

A bűnügyi területen nagyon nagy az előzetes bűnügyi biztosítás mértéke, nyilván ezt úgy próbáljuk számolni, hogy a közösséget ne érje semmiképp kár. Azt nem szeretjük, ha az ügyész azt mondja, hogy túlszaladtunk, sőt, akkor nyilván még akár megállhat az a körülmény, hogy az adóhatóságnak kell kártérítést fizetnie az elkövető felé. Azoknak a híradóba bekerülő eseményeknek, amikor a bűnügyi akciócsoportunk, a Merkúr csoport éjszaka megy ki vagy hajnalban, és rátöri az ajtót az eljárás alá vont személyre, nem az az oka, hogy feltétlenül fegyveres ellenállásra számítunk. Természetesen van olyan is, hanem az az oka, hogy tudjuk, hogy például kriptovalutás tranzakciókat használtak föl a bűncselekmény elkövetéséhez, vagy tudjuk azt, hogy föl vannak arra készülve, hogy a NAV esetleg akciót hajt végre ellenük, és le fogják törölni ezeket az adatokat.

Tehát hogy ne legyen arra ideje, hogy az overkill gombot megnyomja?

A bizonyítékok megsemmisítését akadályozzuk ilyenkor meg, illetve az érték megsemmisítését. Volt olyan bűnügyi akciónk két és fél héttel ezelőtt, amikor egymillió-hatvanezer dollárnyi kriptovalutát tudtunk sikeresen foglalni úgy, hogy minden eszközhöz nem is tudtunk hozzáférni, mert olyan jelszóval van védve. Az ilyen bűnözők nem szokták biometrikus azonosítással feloldhatóvá tenni a készüléküket, és nem feltétlenül működik együtt az adózó. Sok esetben együttműködik, hiszen az adócsalásnál ez egy ismert és alkalmazott szabály, ha száz százalékban megtérül a költségvetés kára, akkor korlátlanul enyhíthető a büntetés. Ezért nagyon gyakori az, hogy együttműködik az eljárás alá vont személy.

Jobb mindenkinek a végén.

Igen, viszont van, amikor, főleg, amikor óriási pénzek forognak, mérlegel az adózó, hogy nagyjából mennyit kaphat és adott esetben úgy dönt, hogy a bíró által várhatóan kiszabott büntetést inkább az üzleti tervébe beszámítja.

Ilyenkor még rámehet a csalárd módon megszerzett vagyonra bárki? Hiszen abban az ügyben a bíróság már ítélt, leülte, az elvileg már az övé, megnyerte, nem?

A jogellenes tevékenységből származó haszonra nem lehet követelést alapítani. Tehát ha a későbbiekben ki tudjuk mutatni, hogy ez bűncselekményből származott, akkor végre fogjuk hajtani. Adott esetben nem is a büntetőeljárással összefüggésben, hanem adóigazgatási eljárással összefüggésben.

Mint Al Caponét annak idején.

Így van. És közigazgatási bíróság elé fog kerülni az ügy, ha a NAV eljárását megtámadja az illető. Be tudjuk mutatni azt, hogy adócsalásból, illetve az adózás rendjére vonatkozó jogszabályok megszegéséből származott az az érték, amit végrehajtottunk, akkor a bíró nekünk fog igazat adni.

Eddig a nagyokról beszéltünk. Beszéljünk egy kicsit rólunk, bérből és fizetésből élő egyszerű adózókról. Nekünk nem sok dolgunk van az adóhivatallal. Az eBEV rendszer működik, megcsinálja az adóhivatal helyettünk. Ezt lehet még valahova fejleszteni?

Aki ismer, az tudja, hogy nem szoktam se magamat, sem az általam vezetett hivatalt dicsérni, mert inkább a problémákról kell beszélnünk és abban kell kérnünk mind a politikai döntéshozók, mind a társadalmi segítségét kérni, hogy azokat a hibákat kiküszöböljük és jobban csináljuk, de az elektronikus személyi jövedelemadó-rendszernek a back office-rendszere, tehát az a rendszer, amivel mi az adatokat feldolgozzuk és az adóbevallás összeállításához használjuk, az tényleg egy díjnyertes rendszer. Tehát azt nagyon profi módon csináljuk, és most elnézést kérek a szerénytelenségért, de szerintem tényleg büszkék lehetünk rá.

Jók az adatok is, amit a munkáltatóktól kapnak?

Általában szintén rengeteg konzisztenciaellenőrzésen mennek át, és általában jók. Ha nem jók, akkor nyilván először támogató eljárás keretében, aztán pedig akár revízióban is meg tudjuk nézni. De ebben nem szokott gond lenni, mert maga az adózó is érdekelt abban, hogy ezek jók legyenek, hiszen a társadalombiztosítási várományaiban kár éri őt, ha azok nem jók. Tehát hogy valahol dolgozott és nem látja az szja-bevallásában azt a mellékállást például, akkor ő meg fogja kérdezni első körben a munkáltatót, hogy hát miért nincs benne. Második körben meg eljön hozzánk, hogy tőle levonták a járulékot, levonták az szja-t, most akkor itt mi van?

Jó, de az adózók nagy része ennyire tudatos?

Felnőtt embereknek kell néznünk a munkavállalókat, és sokan nem ennyire tudatosak, őket kár is fogja érni. Mindenki szokta mondani, hogy nincs nyugdíj egyéni számla. De van, 2011 óta az összes jogszerzés, tehát a szolgálati idő és a járulékolt jövedelem, lekérdezhető a kincstártól elektronikusan aláírt formában. Nagyon kevesen kérdezik le. De a NAV üzemeltet egy mobil alkalmazást, ahol a munkavállalói adatokat le lehet kérdezni. Én minden hónapban meg is szoktam nézni, hogy a Magyar Államkincstár számfejtése pontos-e.

És pontos szokott lenni?

Igen, pontos. Olyan van, hogy egy hónappal később került föl az adat. Ennek nem tudom, mi az oka, biztos a kincstárban tudják. Az összegeket is látom, a jogviszonykódot látom, mindent látok, és ez ma mindenkinek rendelkezésére áll. Nem nézik meg az emberek. Viszont van egy EMAP nevű, egy eseményalapú adatszolgáltatási projektje a Pénzügyminisztériumnak, és ennek az lenne a célja, hogy egy forradalmi adóigazgatási újítást vezessen be, ami a világon egyedülálló és első. Sok ilyenünk volt már, ahol követett minket a világ. Az online pénztárrendszer a legjobb példa, gyakorlatilag a mi architektúránkat vette át szinte mindenki, bonyolult rendszer, de megbízható. Itt is az lesz, ha valamilyen esemény történik a munkavállalásban, létrejön a munkaviszony, valaki betegszabadságra megy vagy csak fizetés nélküli szabadságra megy vagy megszűnik a munkaviszony vagy fizetést kap vagy jutalmat kap, tehát bármilyen releváns esemény történik a munkaviszonyában, akkor ez egy decentralizált főkönyvi rendszerbe fog fölmenni a bérszámfejtési rendszerből, és a munkavállaló egy adattárcán keresztül ezt látja. A magyar kormánynak van egy digitális állampolgárság nevű programja, ami most még alapvetően előkészítési fázisban van, de már nagyon előrehaladott a koncepciója. Ez illeszkedik az Európai Uniónak az európai adatszuverenitási programjába, ennek lesz egy adattárcája. A magyar adattárca is ezt a protokollt fogja követni. Ez annyit jelent, hogy ezt az adattárcát felhasználva ehhez a decentralizált főkönyvi rendszerhez csatlakozhat majd a munkavállaló és megnézheti azt, hogy bekerült-e az adott fizetése például ebbe a rendszerbe, és a tőle levont járulékok és személyi jövedelemadó nyilván van-e itt tartva. És ha ott látja ezt, akkor rendben van minden, ha nem látja, akkor pedig a munkáltatóját meg tudja keresni, és ha a munkáltatójával nem tud dűlőre jutni, akkor természetesen az adóhatóságot. Voltak olyan adózók, ahol tömegével fordult elő az, hogy nem jelentették be a bérfizetést, a járulékfizetést, személyi jövedelemadót, mert anyagilag megszorult az adózó, például szociális ellátórendszerben volt most egy ilyen nagy adózó, ez a hírekbe is bekerült, és mi megkerestük ezeket az adózókat, hogy ezt tisztázzák a munkáltatójukkal, hogy itt mi történt. És az volt a kommunikáció a munkáltató részéről, hogy mi feljelentésre sarkalljuk a munkavállalót. Mi nem feljelentésre sarkalljuk a munkavállalót, hanem arra, hogy húsz-harminc-negyven év múlva a nyugdíjvárományát majd érvényesíteni tudja. Ő húsz-harminc-negyven év múlva semmilyen módon nem tud arra bizonyítékot szolgáltatni vagy nagyon-nagyon nehezen, hogy tőle levonták ezt a járulékot. Az állam azt mondja a magánszemélynek, a dolgozónak, hogy nem nekem kell megfizetned a járulékokat és az adódat, hanem majd ezt intézi a munkáltatód. És amikor a munkáltató ezt nem intézi, akkor utána nem hagyhatjuk magára a munkavállalót.

Ebben az adattárcában lévő adat olyan lesz, ha ezt felmutatom, akkor semmi mást nem kell bizonyítanom?

Ennek az az érdekessége, hogy régen bérszámfejtési kis cetliket kaptunk, amikor megkaptuk hó elején a fizetésünket, és ma már egy e-mailt kapunk vagy valami mást, általában valami digitális adatot, ami általában nincs aláírva. Harminc év múlva, amikor valaki a kincstártól megigényli a nyugdíját, ezt az e-mailt megmutatja, akkor senki nem tudja, hogy ő ezt tegnap este maga írta vagy tényleg harminc évvel ezelőtt kapta. Nem hagyhatjuk magára az embereket ebben a rendszerben, és ezért fontos a blockchain, mert ugyan az elektronikus aláírás teljes bizonyító erővel rendelkezik, amikor ezt kiállították, de harminc év múlva lehet, hogy már olyan fejlett lesz a technika, hogy azt az aláírást is hamisítani lehet, mert már a kulcs mérete túl rövid vagy a kvantumszámítógépekkel törni lehet a rendszert. De ha ez egy blockchainbe kerül be, akkor a blokkláncnak a harminc évre való újragenerálását a teljes társadalomra senki nem fogja tudni elvégezni, mert nem lesz olyan számítási teljesítménye.

Vagy nem éri meg megvásárolni azt a számítási teljesítményt.

Már gazdaságilag sem fogja megérni. Tehát itt mi hosszú távra adunk nagy biztonságot a munkavállalóknak, és ebben a világon egyedülállók vagyunk, illetve Brazíliában van egy ehhez hasonló projekt, de jóval kisebb hatókörrel.”

Forrás:
Vágujhelyi Ferenc NAV-elnök: hogyan jelzi előre a mesterséges intelligencia az adóproblémákat?; Infostart / InfoRádió; Exterde Tibor; 2023. október 2.

Az elektronikus ügyintézés tovább egyszerűsíti a fizetési meghagyás eljárását

„Ellentmondással az e-ügyintézésre kötelezettek már csak elektronikus úton, a MOKK rendszerén keresztül élhetnek.

Októbertől tovább egyszerűsödött a fizetési meghagyásos eljárás: az elektronikus ügyintézésre kötelezetteknek nem postán, hanem elektronikusan, a cégkapun, a tárhelyükön keresztül kapják a meghagyást és az eljáráshoz kapcsolódó iratokat is, például a hiánypótlási felhívást – közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).
[Olvassa el Dr. N. Nagy István ügyvéd Computerworldben megjelent közérthető szakmai cikkét a fizetési meghagyásról >>>]
Az elektronikus ügyintézésre kötelezettek körébe tartoznak például a gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok, alapítványok, egyesületek, valamint az ügyvédek, jogi képviselők. Ha a közjegyző szabályosnak talál egy elektronikusan kezdeményezett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, akkor három munkanapon belül kibocsátja a fizetési meghagyást. Amennyiben a címzett a kézbesítéstől számított 15 napon belül nem vitatja a követelést, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és végrehajtási eljárás is indítható a kötelezettel szemben.

Egyúttal arra is felhívták a figyelmet, hogy ha a kötelezett nem veszi át a fizetési meghagyást – nem tölti le a dokumentumot a tárhelyről – akkor sem tud kibújni a következmények alól. Ugyanis a tárhely szolgáltatója kétszer értesíti a kötelezettet e-mailen a dokumentum érkezéséről, a második értesítést követő ötödik munkanapon pedig kézbesítettnek minősül a fizetési meghagyás.

Ezért, ha valaki vitatja a pénzkövetelés jogosságát vagy a tartozás összegét, akkor ellentmondással kell élnie. Ezt az e-ügyintézésre kötelezettek elektronikus úton, a MOKK rendszerén keresztül tehetik meg. Ha valaki nem vitatja a követelést, de fizetési nehézségei vannak, akkor kérheti a közjegyzőtől, hogy részletekben fizethessen, illetve a teljesítési határidő meghosszabbítását, elhalasztását. A közlemény idézte Szécsényi-Nagy Kristófot, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi ügyvezetőjét, aki elmondta a fizetési meghagyás elektronikus kézbesítésével tovább gyorsul és egyszerűsödik az eljárás, amellyel a kezdeményezők hozzájuthatnak pénzkövetelésükhöz.

Arra is kitértek, hogy októbertől a fizetési meghagyást kezdeményezőknek meg kell adniuk a kötelezett adószámát is, amennyiben az érintett rendelkezik ilyen adattal. Ez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatbázisából, illetve a cégjegyzékből lekérhető.

Magyarországon a 3 millió forintot meg nem haladó lejárt pénztartozás behajtására nem lehet közvetlenül bírósági eljárást indítani, hanem fizetési meghagyásos eljárás útján érvényesíthető a követelés. Három és 30 millió forint között a bírósági és fizetési meghagyásos eljárás is kezdeményezhető, míg 30 millió forint feletti pénzkövetelés érvényesítéséhez már mindenképp bírósághoz kell fordulni – ismertette a kamara.

A MOKK közleményében arra is rámutatott, hogy az eddig teljesen papíralapú európai fizetési meghagyásos eljárásnál októbertől a cégkapuval rendelkezők már csak elektronikus úton kezdeményezhetik az eljárást. A legfontosabb feltétel, hogy valamelyik félnek Magyarországon kívül más EU tagállamban legyen a szokásos tartózkodási helye vagy székhelye.”

Forrás:
Az elektronikus ügyintézésre kötelezettek számára már a cégkapura érkezik a fizetési meghagyás; Computerworld; 2023 október 6.

Kizárólag nyilvántartási adatok felhasználásával kíván népszámlálási típusú adatokat előállítani a KSH

„Befejeződött a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népességstatisztikai fejlesztésekkel kapcsolatos európai uniós projektje. Az SMP ESS program keretében megvalósult projekt során olyan új módszerekkel kísérleteztünk, amelyek segítségével a jövőben kizárólag nyilvántartási adatok felhasználásával állíthatunk majd elő népszámlálási típusú adatokat, amelyek megfelelnek az új európai népességstatisztikai rendelet (European Statistics on Population, ESOP) által előírt feltételeknek. A most előállított kísérleti adatállományok fokozottan építenek a hazai nyilvántartások adataira, elsősorban a lakosság ezekben szereplő „adminisztratív életjeleire”, illetve a Magyarországon való tartózkodási idő megállapításához szükséges longitudinális regiszterinformációkra. A projekt eredményei, amellett, hogy alapul szolgálnak majd a jövő adminisztratív adatokra épülő népszámlálásaihoz, eleget tesznek az európai népességstatisztikai rendeletben megfogalmazott definíciós feltételeknek, ezáltal javítva a hazai népességstatisztika uniós szintű összehasonlíthatóságát.”

Forrás:
A KSH újabb lépéseket tett a regiszteralapú népességstatisztika felé, 2023.10.06.; Központi Statisztikai Hivatal (KSH); 2023. október 6.

Elindult a háztartási méretű kiserőművek betáplálási lehetőségét ellenőrző oldal

„A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által működtetett honlap azon felhasználók részére készült, akik 2022. október 31-ét követően adták be, illetve tervezik beadni kérelmüket, és háztartási méretű kiserőművet (HMKE) szeretnének létesíteni, vagy a meglévőt bővítenék.

A vonatkozó kormányrendelet* értelmében 2024. január elsejétől egyes, 2022. november 1-től zárolt körzetekben ismét lehetőség nyílik a HMKE hálózati betáplálására. A MEKH ennek ellenőrzésére külön honlapot indított azon kisfeszültségű hálózatra csatlakozó felhasználók számára, akik HMKE-t szeretnének létesíteni, vagy a meglévőt bővítenék a hálózati csatlakozási pontjukon.

A felület segítségével az érdeklődők egyszerűen és gyorsan lekérdezhetik, hogy az adott csatlakozási ponton telepítendő vagy bővítendő HMKE esetében a jövő évtől lesz-e lehetőség a betáplálásra. A felhasználónak mindössze a mérési pont azonosítóját (POD azonosító) szükséges megadnia ahhoz, hogy ellenőrizze, körzete 2024. január elsejétől zárolás alá esik vagy sem.

A honlap adatbázisa a területileg illetékes elosztói engedélyesek adatszolgáltatására épül, ezért a lekérdezhető információk tájékoztató jellegűek. A tényleges betáplálási lehetőségről, a csatlakozás pontos műszaki-gazdasági paramétereiről, annak menetéről kizárólag a területileg illetékes elosztói engedélyes szolgálhat információkkal a hozzá benyújtott teljes körű igénybejelentés feldolgozása után kiadott Műszaki Gazdasági Tájékoztatóban (MGT).

A MEKH által működtetett, háztartási méretű kiserőművek betáplálási lehetőségét ellenőrző honlap napeleminfo.mekh.hu oldalon érhető el.

*461/2023. (X. 5.) Korm. rendelet a háztartási méretű kiserőművek közcélú hálózatba történő betáplálásának lehetősége ideiglenes felfüggesztésének megszüntetéséről és a veszélyhelyzet idején a háztartási méretű kiserőművek közcélú hálózatba történő feltáplálásának kérdéseiről szóló 413/2022. (X. 26.) Korm. rendelet végrehajtásának szabályairól szóló 112/2023. (III. 31.) Korm. rendelet módosításáról”

Forrás:
Elindult a háztartási méretű kiserőművek betáplálási lehetőségét ellenőrző oldal; Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH); 2023. október 6.
Hálózati betáplálási lehetőség ellenőrzése; Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH)

A jövőben elektronikusan is bejelenthető a házassági szándék, de a jegyzőkönyvet aláírni továbbra is csak személyesen lehet

„A házasságkötéshez szükséges dokumentumok többségét már elektronikusan is le tudják ellenőrizni, a jegyzőkönyv aláírása azonban továbbra is megköveteli a személyes jelenlétet a párok számára – mondta az InfoRádióban Tóth János, a Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége és a Jegyzők Országos Szövetségének elnöke.

Megtárgyalta az Országgyűlés azt a törvénymódosítási javaslatot, amelynek értelmében a nagykorú magyar állampolgárok a jövőben elektronikusan is bejelenthetik a házassági szándékukat, emiatt tehát nem kell majd többé bemenniük a polgármesteri hivatalba.

Tóth János arról értesítette az InfoRádiót, hogy a sztenderdeknek megfelelően az esküvőre készülő pár jelenlétében mindig készül egy jegyzőkönyv a házasságkötési szándékról. Ehhez a házasodni kívánóknak magukkal kell vinniük a jegyzőhöz a személyi igazolványukat, a lakcímkártyájukat és a születési anyakönyvi kivonatukat. Ezen dokumentumok egy részét ma már elektronikusan is le lehet ellenőrizni egybehangzó nyilatkozat alapján. Az az általános jelenség, hogy az érintettek beviszik ezeket a papírokat a polgármesteri hivatalba, ott az illetékesek megtekintik, majd lemásolják. Természetesen ilyenkor mindig igazolni kell azt is, hogy nincs törvényes akadálya a házasságkötésnek. Fontos tehát, hogy a pár egyik tagjának se szerepeljen a neve másik házassági anyakönyvben mint házasult. Ha pedig korábban válással zárult egy házasság, azt jogerős bírósági döntéssel szükséges bizonyítani. Számtalan példa volt már arra, hogy ezt sokan figyelmen kívül hagyták és nem volt a birtokukban hivatalos végzés a bontóperről. A Jegyzők Országos Szövetségének elnöke közölte: ma már a házasságkötések 20-30 százaléka sokadik egybekelés. A jegyzők a házasságkötést megelőzően kérhetik még a születés elektronikus anyakönyvezését is, ami a legbiztonságosabb igazolás ebben az esetben.

A mostani változtatás, az elektronikus szándékbejelentés csak a magyar állampolgárokra vonatkozik. A felsorolt törvényi kötelezettségeket nézve úgy tűnhet, hogy tulajdonképpen jelen pillanatban sincs olyan teendő, amihez szükséges lenne a személyes jelenlét a házassági szándék bejelentésekor, de Tóth János felhívta a figyelmet arra, hogy a jegyzőkönyv aláírás nélkül nem hiteles, tehát emiatt mindenképpen be kell menniük a pároknak a polgármesteri hivatalba.

A törvénymódosítási javaslat értelmében a nagykorú magyar állampolgárok már elektronikusan is bejelenthetik majd a házasodási szándékukat. Kérdés, hogy a szakembereknek milyen részletszabályokat kell majd tisztázniuk ezzel kapcsolatban, hogy mindenki számára átlátható, jogszerű és problémamentes legyen a rendszer. Tóth János tájékoztatása szerint ma már az érintett párok 99 százaléka rendelkezik ügyfélkapuval, melyen keresztül egyszerűen megtörténhet a bejelentés és az adatok bevitele, így könnyedén leellenőrizhetők a házasulandók dokumentumai. Fontos kitétel azonban, hogy külön-külön kell a személyes adatokat megadni két külön ügyfélkapun keresztül.

A Jegyzők Országos Szövetségének elnöke szerint a törvénytervezetben megfogalmazottak megvalósíthatók, de több kérdést is felvetnek, melyeket a közeljövőben világossá, érthetővé kell tenni. ”

Forrás:
Esküvői időpont online: van azért még egy-két akadály; Herczeg Zsolt; Infostart / InfoRádió; 2023. október 8.

Technika, tudomány, MI

Felkészült a közszféra a technológiai forradalmakra?

„Miért rémálom a mesterséges intelligencia szabályozása? Kimaradhat-e a közszféra a technológiai változásokból? Képes-e Európa úttörő lenni a digitális kormányzás területén? Nemzetközi szakértők kerestek válaszokat e kérdésekre az egyetemen.

Mesterséges intelligencia (MI) a kormányzatnak címmel rendezett nemzetközi műhelybeszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpontja (EJKK) Információs Társadalom Kutatóintézete (ITKI) október 3-án a Ludovika Főépület II. termében.

Rémálom lenne a szabályozás?

A résztvevőket Török Bernát, az ITKI intézetvezetője köszöntötte, az előadások előtt pedig Tilesch György MI-szakértő és -tanácsadó szólt a hallgatósághoz. Az első előadó, Erdélyi Olívia, a Canterbury Egyetem jogi karának egyetemi docense, a Bonni Egyetem vendégtanára az MI jelenlegi szabályozási környezetét tekintette át. Elmondta, minden szabályozás lényege a magatartás valamilyen befolyásolása. Ahol e szó kellemetlen, ott inkább etikának vagy felelősségvállalásnak hívják. Nagyrészt azonban ugyanazt jelentik. Miért rémálom az MI szabályozása? – kérdezte a docens. Mert inkonzisztens, hiszen egyszerre nagyon sok döntéshozó szervezet foglalkozik ezzel. Ma már több ezer MI-szabályzó dokumentum van: ír vagy írt ilyet a többi között az Európai Bizottság, az Európai Tanács, a NATO, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, a Világgazdasági Fórum és még számos más, MI-vel foglalkozó szervezet. Ezek egy része nem is elérhető nyilvánosan.

Az OECD alapelvei – szabályok és a valóság

Hogyan érdemes szabályozni? – folytatta a kérdések sorát Erdélyi Olívia. Szerinte címszavakban: átvétellel, egyszerűsítésekkel és racionalizálással. Ennek egyik akadálya a docens szerint a jog területén az, hogy a jogalkotók jobban szeretik a saját megoldásaikat erőltetni, mint átvenni a már működőket. Ez természetesen ellentmond minden standardizálási igénynek. Szerencsére a több ezer dokumentum nagy része ma mégis a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) AIPs-on alapul (AI principles – MI alapelvek). Ezen alapelveket Erdélyi Olívia előadásában az európai, az amerikai, a kanadai és a kínai szabályozással vetette össze. Ötből három alapelv, azaz a pontosság, az átláthatóság és a diszkrimináció tilalma még a távol-keleti szabályozásban is megjelenik.

Az alapelvek elméletben egyszerűnek és könnyen megvalósíthatónak tűnnek, de tényleges implementálásuk korántsem annyira könnyű. Éppen ezért lenne nagyon fontos a konzisztens és a tudományosan is hű terminológia használata, amely az IT-szakma számára is érthető, egyértelmű és megvalósítható. Hiszen még a legtökéletesebb megfogalmazás esetén sem könnyű a konkrét termékekben, applikációkban érvényesíteni az MI-re vonatkozó törvényeket – zárta előadását a docens.

Miért forradalmi a generatív MI?

Adrian Gonzalez Sanchez, a Microsoft felhőszolgáltatásokkal foglalkozó szenior specialistája előadásában a generatív MI alkalmazási lehetőségeit mutatta be a közszférában. Kiemelte, az Erdélyi Olívia által említett kettőség valószínűleg nagyon sokáig megmarad a technológiai lehetőségek és a szabályozások között. Egy forradalmi technológiát eközben lehet jóra, a közösség számára hasznosan, de természetesen lehet rosszra is használni ugyanakkor. Adrian Gonzalez Sanchez magyarázata szerint az MI egy olyan, algoritmusokkal működő megoldás, amely a bemeneti adatokat felhasználva megjósolja a kimenetet. Ilyen korábban is létezett, például a telefonokban megtalálható, a korábbi használaton alapuló tanulási modellek. A generatív MI forradalmát új modellében (Large Language Modell – Nagy Nyelvi Modell), a megfelelő háttérszámítási teljesítmények kialakulásában és a betáplált adatok elképesztő mennyiségében kell keresni. Ezeknek köszönhetően az MI ma bármilyen nyelven képes válaszolni, képeket alkotni vagy akár különböző programnyelveken kódot írni. Szintén komoly változásnak számít, hogy egy MI néhány évvel ezelőtt egyetlen, speciális célra volt csupán alkalmas, míg az új modellben készülő MI-k sok célra bevethetők párhuzamosan. Az adatok betáplálása során persze van lehetőségünk speciálisan is betanítani az MI-ket, például a közszféra számára. Az ugyanis elkerülhetetlen, hogy a közszféra foglalkozzon e témával, hiszen a piac már – elképesztő számokkal – beárazta az MI-fejlődését. Adrian Gonzalez Sanchez spanyol és portugál példákat is említett, ilyen a gépi fordítás lehetősége a baszk, a katalán, a galíciai és a spanyol nyelvek között, illetve az a kormányzati csetszoftver, amelyet a legfontosabb portugál állampolgári tudnivalókkal tanítottak be.

Lehet Európa úttörő a digitális kormányzásban?

Végül Gianluca Misuraca, a svájci Inspiring Futures cég nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatóhelyettese, az AI4GOV szervezet ügyvezető igazgatója adott elő Kihívások és lehetőségek a kormányzat számára a mesterséges intelligencia alkalmazásával címmel. Szintén azt hangsúlyozta, hogy a technológiai változások gyorsak, míg a szabályozás lassú. Mégis nagyon fontos kérdés az emberközpontú kormányzás kialakítása. Ehhez a digitális területen is öntudatos állampolgárokra van szükség, miközben a szükségesnél jobban nem érdemes a cégek innovációját sem akadályozni a szabályokkal. Az állami bürokrácia nem maradhat annyira konzervatív eljárásaiban és ügyintézési szokásaiban, mint eddig. Bár a terület szabályozása elsősorban tagállami hatáskör, az EU mégis megkezdte a digitális kormányzásról szóló közösségi politikájának kialakítását az egységesség érdekében. Az MI használata a közszférában természetesen kockázatokkal is jár. A nagy kérdés Gianluca Misuraca szerint, hogy a kormányzás az MI-től, az MI-vel vagy az MI által történik. A disztópikus jövőt szerinte úgy kerülhetjük el, hogy mindig az embert tesszük a középpontba, egyben felelőssé az MI működésért. Az emberközpontú, nem a cégek igényeire szabott, széles körű szabályozást akkor is el kell végezni, ha tudjuk, hogy a technológia mindig változik. Ehhez több területre is rálátó, egymással együttműködő szakemberekre van szükség most és a jövőben is. Európa, a partnereivel együttműködve, akár úttörő lehet a világban ezen a nehéz, sok kérdést felvető, mégis megkerülhetetlen területen.

Elveszi a munkánkat az MI?

Az előadásokat követően Ződi Zsolt, az ITKI tudományos főmunkatársa vezetett kerekasztal-beszélgetést az előadókkal. Itt a többi között a törvényi szabályozás megfelelő pontosságáról esett szó, például arról, hogy a modellt, azaz a gyártókat kell-e szabályozni, vagy inkább az egyes applikációkat és magát a felhasználás módját. A szakértők arra is válaszoltak, hogyan lehetséges helyesen, a szabályoknak megfelelően megkezdeni egy közszférában dolgozónak az MI-k használatát a munkájában. Amit kiemeltek: a jog ismerete mellett az adott technológiához is értő munkatársakra és a megfelelő bemeneti adatokra is szüksége lesz. A szakértők szerint az MI többek között az ismétlődő feladatok elfogultságmentes automatizálásában, illetve a mintaelemzésben lesz a legerősebb. Szintén jelentős lehet egy másfajta MI-megoldás a döntéshozók számára fontos összefüggések feltárásához a szükséges adatok feldolgozásában és a döntések következményeinek bemutatásában.”

Forrás:
Felkészült a közszféra a technológiai forradalmakra?; Sarnyai Tibor; Ludovika.hu; 2023. október 3.

Komoly etikai kérdéseket vet fel a mesterséges intelligencia használata, mondta Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke

„A mesterséges intelligencia használata komoly etikai kérdéseket vet fel, ezekre választ kell adnunk – hangsúlyozta Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke hétfőn Budapesten, az Embereké az elsőbbség – Felelősségteljes irányítás a mesterséges intelligencia korában című nemzetközi konferencián.

Több kérdést is vizsgálni kell a mesterséges intelligencia (MI) kapcsán Koltay András szerint. Így például, hogy melyek a potenciális problémák, milyen új szemléletet kell alkalmazni az adatvédelem terén, milyen etikai normákra van szükség, hogyan lehet igazságosan hozzáférhetővé tenni mindenki számára. Az Európai Unióban évek óta zajlik a munka, hogy átfogó szabályozás készüljön az MI kezelésére, idén nyáron az Európai Parlament elfogadta az álláspontot, amely szerint az Európában használt MI rendszereknek átláthatóknak, biztonságosaknak, nyomon követhetőknek kell lenni – mondta az NMHH elnöke.

Kitért arra, hogy a média világában is erősödik a nyomás az MI használatára, amely hatalmas mennyiségű szöveg és mozgókép létrehozását teszi lehetővé, azonban van egy „sötét oldal”: az álhírek, megtévesztő tartalmak fenyegetik az információs integritást, egyre nehezebb megkülönböztetni a virtuálist és a valóságost. Ezért nagyon fontos, hogy olyan technológiát fejlesszenek, amelyet felelősen és etikusan lehet alkalmazni – hangsúlyozta Koltay András. Rámutatott ugyanakkor, hogy az MI-t sokszor előrehaladottabbnak mutatják, mint amilyen valójában. Az MI rendszerek komplex feladatokat képesek elvégezni, adatokat feldolgozni, de nem tudják úgy érzékelni a világot, ahogyan egy ember képes, nem rendelkeznek emberi intuícióval, vagy tapasztalattal, csak a rendelkezésére bocsájtott adatok alapján hoznak döntést – magyarázta. Hozzáfűzte: úgy tűnik, mintha az MI döntene, de a döntések matematikai modellek alapján jönnek létre. „Az MI csak füst és tükör, bár meglepően értelmes eredményeket tud produkálni, de ezek mögött nincs valódi tudatosság, a legfejlettebb és legösszetettebb utánzógépünk” – fogalmazott az NMHH elnöke.

Ugyanakkor az MI alkalmazása egyre inkább terjed, a hétköznapi élet részévé válik – folytatta –, tükröt tart elénk, és azt kérdezi, melyek az értékeink, mik fontosak számunkra, mit akarunk megőrizni, milyen szabályokat akarunk követni a jövőben.

Az MI nem csupán egy technológia, hanem paradigmaváltást hoz az európai jövő tervezésében, olyan lehetőséget rejt, amellyel társadalmi és gazdasági kihívásokat tudunk megoldani, új lehetőségeket teremt az ipar és a gazdaság számára – fejtette ki Koltay András. Megjegyezte: a technológia fejlődése elképesztő sebességű, amiről ma még csak álmodunk, holnap már valóság lehet. Az MI lehetőségei azokban az újításokban is rejlenek, amelyek az életminőséget, hatékonyságot, kreativitást növelik – közölte, példaként említve az önvezető autókat, és az egészségügyi diagnózist felállító virtuális asszisztenseket.

Adrian Gonzalez Sanches, a Microsoft egyik spanyolországi vezetője, egyetemi tanár előadásában leszögezte: az MI új korszakába léptünk, hónapról hónapra fejlődik a tudása, mind a mélytanulást, mind a képfelismerést tekintve, igazi forradalom zajlik. A Microsoft úgy közelíti meg a kérdést, hogy az MI használatával sok pénzt lehet spórolni, és a társadalomra is jótékony hatással lesz – fűzte hozzá.

Figyelmeztetett azonban, hogy nem lehetünk naivak az MI alkalmazását tekintve, kellenek óvintézkedések. Ezen dolgozunk – mondta. Hozzátette, a társadalom céljainak kell, hogy megfeleljen az MI, átláthatóan működjön, és lehessen védeni a személyes adatokat. A magán és az állami szektornak össze kell fogni az MI bevezetése, a rá vonatkozó törvények megalkotása során – hangsúlyozta a Microsoft szakembere.

Bárd Imre, a hollandiai Mesterséges Intelligencia az Oktatásban Nemzeti Laboratórium kutatója arról beszélt, iskolákban indítanak programokat az MI használatának tesztelésére. Nem biztos, hogy minden problémára megfelelő válasz az MI – jegyezte meg. Leszögezte: etikus megközelítésre van szükség a termékfejlesztés során, emellett a „karbantartásra” is figyelni kell, hosszú távon, a gyakorlatban is megakadályozni a visszaéléseket.

A további előadásokban és panelbeszélgetésekben olyan kérdésekről esett szó, hogy mire használják a technológiai platformok, a távközlési cégek és a médiavállalatok a mesterséges intelligenciát, hogyan lehet növelni az emberek tudatosságát az MI-biztonsággal kapcsolatban, illetve melyek az MI-szabályozás főbb irányai.”

Forrás:
Koltay András: Komoly etikai kérdéseket vet fel a mesterséges intelligencia használata; Híradó.hu / MTI; 2023. október 2.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

A Nemzetközi Vöröskereszt javaslatai konfliktusokban részt vevő civil hekkerek számára

„[A magyar ismertetés félreérti a helyzetet! A Vöröskeresztnek nincsenek új szabályai. Két munkatársuk a nemzetközi humanitárius jog (International Humanitarian Law) joganyaga alapján fogalmaz meg néhány tételt. Értelmezik, hogy a nemzetközi humanitárius jog alapján szerintük a civil hekkereknek, és az egyes államoknak hogyan kell viselkedniük.Szerk.] A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) első alkalommal tett közzé a konfliktusokban részt vevő civil hackerekre vonatkozó szabályokat. Erre azért volt szükség, mert az ukrajnai invázió óta példátlanul sokan csatlakoznak hazafias kiberbandákhoz.

Az ICRC felelős azért, hogy a háborúban álló felek betartsák a nemzetközi egyezményeket és ellenőrzi azokat. A humanitárius jogon alapuló új szabályaik a következők:

Ne irányítson kibertámadást polgári objektumok ellen

Ne használjanak rosszindulatú szoftvereket vagy más olyan eszközöket vagy technikákat, amelyek automatikusan terjednek és válogatás nélkül kárt okoznak katonai célpontokban és polgári objektumokban

Katonai célpontok elleni kibertámadás tervezésekor tegyen meg mindent azért, hogy elkerülje vagy minimalizálja a művelet polgári lakosságra gyakorolt esetleges hatásait

Ne hajtson végre kiberműveletet egészségügyi és humanitárius létesítmények ellen

Ne hajtson végre kibertámadást a lakosság túléléséhez nélkülözhetetlen vagy olyan objektumok ellen, amikből veszélyes anyagok szabadulhatnak fel

Ne fenyegessen erőszakkal a polgári lakosság rettegésének növelése érdekében

Ne buzdítson a nemzetközi humanitárius jog megsértésére

Tartsa be ezeket a szabályokat akkor is, ha az ellenség nem tartja be őket

Összefoglalva, tiltják a kórházak elleni támadásokat, a kontrollálatlanul terjedő hackereszközöket és a civilek körében terrort keltő fenyegetéseket. A Vöröskereszt elküldi ezeket az ukrajnai háborúban különösen érintett hackercsoportoknak, egyúttal figyelmezteti számítógépes szakembereket, hogy tetteik életeket veszélyeztethetnek, beleértve a sajátjukat is, ha az ellenfél úgy ítéli meg, hogy jogos katonai célponttá váltak. Az ICRC arra is kéri a kormányokat, hogy tartsák vissza a hackertámadásokat és szerezzenek érvényt a meglévő törvényeknek. Néhány kibercsoport azonban máris közölte, hogy figyelmen kívül fogják hagyni ezeket.

A hazafias hackertevékenység az elmúlt évtizedben folyamatosan emelkedett. Az ICRC közleménye kiemeli a nyugati hírmédia ellen 2013-ban elkövetett Szíria-barát kibertámadásokat. „Az aggasztó tendencia, amelyet az orosz-ukrán konfliktus csak felgyorsított, mostanra világszerte általánossá vált” – mondta Dr. Tilman Rodenhäuser, az ICRC jogi tanácsadója. „Egyes szakértők a civil hackertevékenységet „kiber-vigilantizmusnak” tekintik, és azzal érvelnek, hogy műveleteik technikailag nem kifinomultak, és nem valószínű, hogy jelentős hatást váltanak ki” – mondja. „Azonban néhány csoport, amelyet mindkét oldalon látunk, nagy létszámú. Ezek a ‘hadseregek’ megzavarták bankok, gyógyszertárak, kórházak, vasúti hálózatok és polgári kormányzati szolgáltatások működését.”

Az ukrajnai konfliktusban különösen elmosódott a civil és a katonai hackertevékenység közötti határvonal. Az orosz Killnet hacktivista csoportnak 90 ezer tagja van a Telegram-csatornájukon. A Killnet vezetője, Killmilk már közölte is, hogy figyelmen kívül hagyja ezeket a szabályokat. „Miért kellene hallgatni a Vöröskeresztre?” – tette fel a kérdést képviselőjük. Az ukrán kormány szintén civil csoportokat hozott létre és bátorított orosz célpontok támadására. Ezek egyike az IT Army of Ukraine, amelynek Telegram-csatornáján 160 000 tag van, és olyan közszolgáltatásokat is célba vesz, mint a vasúti rendszerek és a bankok. Szóvivőjük szerint még nem döntöttek arról, hogy alkalmazzák-e az ICRC szabályait. A csoport már megtiltotta az egészségügyi célpontok elleni támadásokat – de szerintük azt mondta, hogy a szélesebb körű civil hatás elkerülhetetlen. „A szabályok betartása az egyik felet hátrányos helyzetbe hozhatja” – tette hozzá a szóvivő.

Az Anonymous Sudan az elmúlt hónapokban kezdte el támadni azokat a technológiai cégeket és kormányzati szolgáltatásokat, amelyek szerintük kritikusak Szudánnal vagy az iszlámmal szemben. Képviselőjük szerint az új szabályok „nem életképesek, és a csoport ügye érdekében elkerülhetetlen a megszegésük”. Az Anonymous kollektíva egyik magas rangú tagja szintén azt nyilatkozta, hogy „mindig is elvek alapján működtek, beleértve az ICRC által idézett szabályokat”, de mostanra elvesztették a Vöröskeresztbe vetett hitüket, és nem fogják követni annak új szabályait.

A NATO már több mint tíz éve küzd ezzel a kérdéssel, de a másik oldalról. Az úgynevezett tallinni kézikönyvek igyekeznek tételesen felsorolni, hogy mikortól válnak egy kibertámadás hatásai egy hagyományos fizikai támadáshoz hasonlóvá, amely alapján a fennálló hadi törvények fegyveres vagy egyéb válaszlépéseket indokolhatnak. Jelenleg készül a harmadik felülvizsgálat, amely remélhetőleg megadja majd a végleges megoldást, amely eddig nem sikerült. ”

Forrás:
Szabályokat határozott meg a konflikusokban részt vevő civil hackerek számára a Vöröskereszt; SG.hu; 2023. október 5.
8 rules for “civilian hackers” during war, and 4 obligations for states to restrain them; Tilman Rodenhäuser, Mauro Vignati; EJIL Talk!, Blog of the European Journal of International Law; 2023. október 4.
Lásd még:
What is International Humanitarian Law?; International Committee of the Red Cross; 2004 P(DF)
International humanitarian law; Wikipédia

Országos kibernyomozói szervezet alakult

„Országos kibernyomozói szervezet alakult a rendőrségen belül október elején – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata pénteken az MTI-vel.

A közlemény szerint az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főosztályán újonnan megalakult kiberstratégiai osztály munkatársai a rendőrség teljes kibervédelmi tevékenységét összehangolják, mintegy 300 ember munkáját koordinálják, továbbá a nemzetközi kapcsolattartásért is felelősek. Ugyanakkor a szakterületet jól ismerő munkatársakkal bővítették és erősítették a területi nyomozóhatóságok – vármegyei rendőr-főkapitányságok, Budapesti Rendőr-főkapitányság, Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda – állományát is. Az egység összehangoltan dolgozik a bűncselekményre utaló elsődleges jelzéstől a felderítésen át egészen az ügy vádemelési szakaszáig – tették hozzá. Közölték azt is, hogy az online térben elkövetett jogsértések – ezen belül leginkább a vagyon elleni online csalások száma – az utóbbi öt évben folyamatosan emelkedett. A rendőrséghez az elmúlt időszakban rendkívül sok ilyen típusú feljelentés érkezett, a sértetteknek okozott kár mostanra elérte a több milliárd forintot.”

Forrás:
Országos kibernyomozói szervezet alakult; Híradó.hu / MTI; 2023. október 7.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Új uniós ajánlás szerint kockázatértékelés szükséges a fejlett félvezetők, a mesterséges intelligencia technológiái, a kvantumtechnológiák és biotechnológiák területén

„A Bizottság a mai napon elfogadta az EU gazdasági biztonsága szempontjából kritikus és a tagállamokkal közös további kockázatértékelés tárgyát képező technológiai területekről szóló ajánlást. Ez az ajánlás az európai gazdasági biztonsági stratégiáról szóló közös közleményen alapul, amely átfogó stratégiai megközelítést vezet be az EU gazdasági biztonságára vonatkozóan.

Az ajánlás az átfogó megközelítésben szereplő négy kockázattípus egyikének, nevezetesen a technológiabiztonsággal és a technológia kiszivárgásával kapcsolatos kockázatnak az értékelésére vonatkozik. A kockázatértékelés objektív jellegű lesz, és egyelőre sem az eredményei, sem a kapcsolódó nyomonkövetési intézkedések nem megjósolhatóak Az ajánlásban a Bizottság tíz kritikus technológiai területet sorol fel. Ezeket a technológiai területeket a következő kritériumok alapján választották ki:

a technológia támogató és transzformatív jellege: a technológia potenciálja és jelentősége a teljesítmény és a hatékonyság jelentős növelésének és/vagy az ágazatok, képességek stb. radikális változásának ösztönzése szempontjából;

a polgári és katonai fúzió kockázata: a technológia jelentősége mind a polgári, mind a katonai ágazatban és mindkét terület előremozdítására való képessége, valamint annak a kockázata, hogy bizonyos technológiákat a béke és a biztonság aláásása érdekében használnak fel.

annak a kockázata, hogy a technológia felhasználható az emberi jogok megsértésére: a technológiával való esetleges visszaélés az emberi jogok megsértése céljából, ideértve az alapvető szabadságok korlátozását is.

A tagállamokkal közösen elvégzendő kockázatértékelés

A tíz kritikus technológiai terület közül az ajánlás négy olyan technológiai területet határoz meg, amelyek nagy valószínűséggel a technológiabiztonsággal és a technológia kiszivárgásával kapcsolatos legérzékenyebb és legközvetlenebb kockázatokat hordozzák:

Fejlett félvezető-technológiák (mikroelektronika, fotonika, nagyfrekvenciás csipek, félvezetőgyártó berendezések);

Mesterségesintelligencia-technológiák (nagy teljesítményű számítástechnika, felhőalapú számítástechnika és pereminformatika, adatelemzés, számítógépes látástechnológia, nyelvfeldolgozás, tárgyfelismerés);

Kvantumtechnológiák (kvantum-számítástechnika, kvantumkriptográfia, kvantumkommunikáció, kvantumérzékelés és radarok);

Biotechnológiák (génmódosítási technikák, új génkezelési technikák, géntámadás, szintetikus biológia).

A Bizottság azt ajánlja, hogy a tagállamok a Bizottsággal együtt először ez év végéig végezzék el e négy terület közös kockázatértékelését. Az ajánlás tartalmaz néhány irányadó elvet a közös kockázatértékelések strukturálására, köztük a magánszektorral folytatott konzultációt és a titoktartás védelmét.

A jegyzékben szereplő egy vagy több további technológiai területre vagy azok alcsoportjaira vonatkozóan a tagállamokkal közösen végzendő további kockázatértékelésekre irányuló javaslatokról való döntéshozatal során a Bizottság figyelembe veszi a vizsgált technológiai terület előmozdítására vagy az azzal kapcsolatos partnerségek kialakítására irányuló, folyamatban lévő vagy tervezett intézkedéseket. Általánosabban, a Bizottság szem előtt fogja tartani, hogy az érintett területeken az EU versenyképességének fokozása érdekében hozott intézkedések hozzájárulhatnak bizonyos technológiai kockázatok csökkentéséhez.

A következő lépések

A Bizottság a megfelelő szakértői fórumokon keresztül együtt fog működni a tagállamokkal a fent említett négy technológiai terület közös kockázatértékelésének kezdeményezése érdekében.

A Bizottság emellett nyílt párbeszédet fog folytatni a tagállamokkal a további kockázatértékelések megfelelő ütemezéséről és hatóköréről, figyelembe véve többek között az időtényezőnek a kockázatok alakulásához való hozzájárulását. A Bizottság 2024 tavaszáig további kezdeményezéseket terjeszthet elő e tekintetben, figyelembe véve az említett párbeszédet és a kezdeti közös kockázatértékelésekkel kapcsolatos első tapasztalatokat, valamint a felsorolt technológiai területekkel kapcsolatban esetlegesen kapott további információkat.

Az ajánlás nem érinti a kockázatértékelés eredményét. Kizárólag a kockázatok szintjére és jellegére vonatkozó részletes közös értékelés eredménye szolgálhat alapul annak jövőbeni megvitatásához, hogy szükség van-e konkrét és arányos intézkedésekre az említett technológiai területek bármelyikének vagy azok bármely alcsoportjának előmozdítása, védelme, illetve e területeken partnerségek kialakítása érdekében.

Háttér-információk

A Bizottság és a főképviselő 2023. június 20-án elfogadta az európai gazdasági biztonsági stratégiáról szóló közös közleményt. Az európai gazdasági biztonsági stratégia hárompilléres megközelítésen alapul: az EU gazdasági bázisának és versenyképességének ösztönzése; a kockázatokkal szembeni védelem; valamint partnerségek kialakítása az országok lehető legszélesebb körével a közös problémák kezelése és a közös érdekek érvényesítése céljából.

Számos intézkedést határoz meg az ellátási láncok rezilienciájával kapcsolatos kockázatok, a kritikus infrastruktúrák fizikai és kiberbiztonságával kapcsolatos kockázatok, a technológiabiztonsággal és a technológia kiszivárgásával kapcsolatos kockázatok, valamint a gazdasági függőségek és a gazdasági kényszerítés fegyverként való felhasználásával kapcsolatos kockázatok kezelése érdekében. Az ajánlásban szereplő jegyzék ezen intézkedések harmadik kategóriájának részét képezi.

További információk

Közös közlemény az európai gazdasági biztonsági stratégiáról

Idézet(ek)

„A mai napon – a tagállamokkal együtt – közös kockázatértékeléseket indítunk négy, a gazdasági biztonságunk szempontjából kritikus technológiai területen. A technológia jelenleg a geopolitikai verseny középpontjában áll, és az EU nem játéktérként, hanem aktív szereplőként kíván működni. Ahhoz, hogy szereplők legyünk, egységes uniós álláspontra van szükségünk, amely a kockázatok közös értékelésén alapul. Ezzel a megközelítéssel az Unió továbbra is nyitott és kiszámítható globális partner marad, de olyan partner, amely meg kívánja őrizni technológiai előnyét és kezeli függőségeit. Egységes piacunk pedig csak erősebb lesz ennek következtében, mégpedig minden szegmensében.” – Věra Jourová alelnök – 03/10/2023

„A mai napon eleget teszünk az európai gazdaság kockázatmentesítésére vonatkozó kötelezettségvállalásunknak azáltal, hogy meghatározunk tíz olyan technológiai területet, amely kritikus fontosságú a gazdasági biztonságunk szempontjából, különösen a polgári-katonai fúzió kockázata miatt. Ez fontos lépés a rezilienciánk szempontjából. Folyamatosan nyomon kell követnünk kritikus technológiáinkat, értékelnünk kell kockázati kitettségünket, és szükség esetén intézkedéseket kell hoznunk stratégiai érdekeink és biztonságunk megőrzése érdekében. Európa alkalmazkodik az új geopolitikai realitásokhoz, véget vet a naivitás korszakának, és valódi geopolitikai hatalomként működik.” – Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos – 03/10/2023”

Forrás:
A Bizottság kockázatértékelést javasol az alábbi négy kritikus technológiai területen: a fejlett félvezetők és a mesterséges intelligencia technológiái, kvantumtechnológiák és biotechnológiák; Európai Bizottság; 2023. október 3.

Szakirodalom

Hálózatok és vidék-város kapcsolatok a vidéki innováció érdekében

„A tanulmány témája a hálózatok és a vidék-város kapcsolatok szerepe az innovációk befogadásában és előmozdításában a vidéki régiókban. Különös hangsúlyt fektet a vidéki területek azon sajátos jellemzőire, amelyek meghatározzák az innováció átvételének és terjesztésének eltérő módjait.
A vidéki területek innovációjával és az innovációnak a hálózatokon és kapcsolatokon keresztül történő átvételével foglalkozó szakirodalom áttekintése után három tényezőt tárgyalnak:

a digitális infrastruktúrára összpontosító helyalapú (place-based) hálózatok;

az emberek közötti kapcsolatok a migrációs áramlásokon keresztül;

a cégalapú hálózatok, beleértve az egyetemek és az ipar közötti kapcsolatokat, a nemzetközi kereskedelmet és a külföldi tulajdont, valamint a klasztereket.

A jelentés néhány szakpolitikai tanulsággal is szolgál.”

Forrás:
Networks and rural-urban linkages for rural innovation; Michelle Marshalian, Philip Chan, Marc Bournisien de Valmont; OECD, OECD Regional Development Papers; No. 53; DOI: https://doi.org/10.1787/4928f26b-en; 2023. szeptember 26.
(Letöltés PDF-ben)

Az innovatív országstratégiákról tartott előadást az MNB-ben egy dél-koreai delegáció

„A Magyar Nemzeti Bank (MNB) meghívására, az MNB Tehetségprogram koreai tematikájú eseményén előadóként vett részt a dél-koreai Jövőstratégiai Intézet igazgatója Kim Byung Yeon és helyettese Sohn Injoo. Az esemény az MNB azon szakmai programsorozatának következő rendezvénye volt, ahol a leginnovatívabb országok gazdaságstratégiai megközelítéseivel ismerkedhetnek meg az MNB Tehetségprogram hallgatói és a jegybank kollégái. A programon Matolcsy György jegybankelnök mellett a Koreai Köztársaság Magyarországra akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Hong Kyu Dok és Lee Seunggyeong, a budapesti Koreai Kulturális Központ képviselője is felszólalt.

A dél-koreai Jövőstratégiai Intézet igazgatója Kim Byung Yeon és igazgatóhelyettese, Sohn Injoo professzorok az MNB meghívására látogattak Budapestre, hogy az MNB Tehetségprogram keretében előadást tartsanak érdeklődő hallgatok számára. A „K-Fúzió: A hagyomány és a modernitás harmóniája” címet viselő program kiváló lehetőséget biztosított arra, hogy a résztvevő diákok mélyebben megismerkedjenek Dél-Korea modern és innovatív, egyben tradicionális, hagyománytisztelő oldalával.

A programot Matolcsy György beszéde nyitotta, melyben a jegybank elnöke kiemelte, hogy a Koreai Köztársaság jó példája egy olyan országnak, ahol a hagyományok és az újítások tökéletes harmóniában vannak. Hozzátette, hogy Dél-Koreának világos stratégiája és jövőképe volt az elmúlt évtizedekben, melyben ezeket az értékeket hatékonyan ötvözte, ez a mentalitás pedig példaértékű Magyarország számára is.

Ezt követően Hong Kyu Dok nagykövet köszöntőjében rámutatott a magyar és koreai nép történelmi hasonlóságaira, valamint kiemelte, hogy mennyire fontos a gazdasági kapcsolatok erősítéséhez és a fejlődéshez a közös munka, egymás kultúrájának a megismerése.

A hallgatók a Jövőstratégiai Intézet vezetőinek beszédeiből újszerű gazdasági vetületű ismeretekkel gazdagodhattak. Kim Byung Yeon előadásából megtudhatták hogyan lett Dél-Korea világgazdasági hatalom és milyen innovatív stratégiával készül a jövő kihívásaira. Sohn Injoo pedig olyan 2050-ig szóló stratégiáról adott tájékoztatást, amely elvezetheti az országot ahhoz, hogy nyitott hálózatú nagyhatalom legyen.

A szakmai előadásokat Lee Seunggyeong, a budapesti Koreai Kulturális Központ képviselőjének beszéde, valamint koreai kulturális előadások követték, amely során a hallgatóság közelebbről is megismerkedhetett Korea tradícióival, valamint egyik legnagyobb nemzeti ünnepével, a Chuseok-kal.

A Magyar Nemzeti Bank oktatási stratégiájának fontos célkitűzése, hogy a közgazdasági szakterület kiemelkedő tehetségeinek fejlesztésével, az egyéni képességek kibontakoztatásával az egyéni és nemzeti versenyképesség erősítéséhez járuljon hozzá. A program középpontjában nemzetközileg elismert kutatók, területükön kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakemberek élményszerű szakmai előadásai állnak, melyeket izgalmas kulturális, tudományos beszélgetések egészítenek ki. A mostani koreai fókuszú esemény, a legutóbbi Egyesült Arab Emirátusokkal foglalkozó előadáshoz hasonlóan a leginnovatívabb országok gazdaságstratégiáját bemutató programsorozat állomása volt.

Az eseményhez kapcsolódó prezentációk:

Prof. Injoo Sohn – Korea’s Vision 2050 Plan: Toward an Open-network Great Power

Prof. Byung-Yeon Kim – Korea as World Economic Power

”

Forrás:
Dél-koreai delegáció az innovatív stratégiákról tartott előadást a jegybankban; Magyar Nemzeti Bank; 2023. október 6.

41. szám, 2023. október 9.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

További információk

Szakirodalom