Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Új ügyvezetője van az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft-nek (ESZFK)
Tárgyszavak: digitális egészségügy, digitális kormányzati szolgáltatások, Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ (ESZFK), Magyarország, Szabó Bálint, Tolnay Roland

Közigazgatás, politika, jog

Mégsem kell kötbért fizetniük a fel nem használt földgáz után az önkormányzati cégeknek
Tárgyszavak: Energiaügyi Minisztérium (EM), energiaválság, Magyarország, önkormányzati energiahatékonyság
Elkezdődött a Budapesti Mobilitási Terv társadalmi egyeztetése, egy hónapon keresztül bárki véleményezheti a stratégiai anyagot
Tárgyszavak: Budapesti Mobilitási Terv, Fővárosi Önkormányzat, Magyarország, társadalmi véleményezés
A Fővárosi Önkormányzat pályázata városi épületek külső falainak zöldítésére (növényesítésére)
Tárgyszavak: éghajlati válság — önkormányzatok, Fővárosi Önkormányzat, Magyarország, zöld városok, zöldítés
Varga Judit: új munkacsoport növelné az igazságszolgáltatás hatékonyságát
Tárgyszavak: igazságszolgáltatás hatékonysága, igazságügyi statisztika, Magyarország, Varga Judit
Závogyán Magdolna az új, kultúráért felelős államtitkár
Tárgyszavak: Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM), Magyarország, Závogyán Magdolna

Európai Unió

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Új ügyvezetője van az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft-nek (ESZFK)

„Február 1-jétől nem Szabó Bálint vezeti az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft-t (ESZFK) – tudta meg a MedicalOnline.

Szabó Bálint kilenc éve dolgozott az állami egészségügyi informatika területén, 2014-től vett részt a legnagyobb állami e-Health projekt, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT)kialakításában, fejlesztésében, az azt működtető csapat felépítésében. Szakmai vezetőként koordinálta a feladatokat az egykori Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), később az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) égisze alatt.

Az állami tulajdonú, közszolgáltató központ tavaly február 1-jén vált önállóvá. Mint lapunknak 2022 decemberében adott interjújában Szabó Bálint elmondta,az ESZFK az Egészséginformatikai Stratégiában meghatározott egységes intézményrendszer elemeként az eHealth központi fejlesztésirányító testületeként funkcionál. Az OKFŐ-ből való kiválást követően a központ 70 fővel indult, tavaly év végén már 160 kollégát foglalkoztatott.

Szabó Bálint szakmai munkásságát tavaly novemberben a rangos Kalmár-díjjal ismerte el a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság. Mint a laudációban fogalmaztak: az EESZT egy rendkívül összetett informatikai rendszer, amelynek megalkotása kiemelkedő tudományos teljesítmény.

Szabó Bálint 2023. február 1-jéig éppen egy év óta látta el az ESZFK ügyvezetői teendőit, azt egyelőre még nem tudni, milyen új feladatot szánnak a szakembernek.

Az ESZFK új ügyvezetője Tolnay Roland, aki azt a Kopint-Datorgot vezette, amely az államigazgatási munka belső folyamatainak automatizálását végezte az e-közigazgatás területén a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) Zrt. leányvállalataként.

A központ most kinevezett ügyvezetője korábban az IT Business című portálnak így nyilatkozott:

„Tagadhatatlan, hogy eddig nem volt egyetlen központi felelőse a kormányzati informatikának. Több minisztérium között voltak szétszórva a döntési pontok, és emiatt a feladatok végrehajtása olykor el tudott csúszni az eredeti céloktól. Előremutató, hogy egyetlen szervezethez került a stratégiai irányítás, és olyan döntéshozói pont jött létre, amely az egész folyamatot átfogja.””

Forrás:
Már nem Szabó Bálint az ESZFK ügyvezetője – Frissítve! Az új ügyvezető…; Medical Online; 2023. február 1.

Közigazgatás, politika, jog

Mégsem kell kötbért fizetniük a fel nem használt földgáz után az önkormányzati cégeknek

„Az energiaválság miatt újabb könnyítést jelentett be az önkormányzatok számára a szaktárca. Könnyebb lesz spórolni a földgázzal.

Az önkormányzati szövetségek javaslatára a jövőben a helyhatóságok cégeinek is csak a korábban lekötött földgázmennyiség 60 százalékát kell kötelezően átvenniük. Ezzel lényegében egységesen 40 százalékra nő a szerződéseikben legfeljebb 25 százalékos szinten rögzített alsó toleranciasáv. Így mások mellett egyes települési távhőszolgáltatóknak sem kell kötbért fizetniük a nagyobb tételben fel nem használt földgáz miatt – jelentette be csütörtöki közleményében az Energiaügyi Minisztérium (EM).

A kérdés rendezésének igényét az Energiaügyi Minisztérium kezdeményezésére a napokban megtartott fórumon vetették fel az önkormányzati szövetségek.

A javaslaton alapuló jogszabályváltozás nyomán a szerződött gázmennyiséghez képest már akár 40 százalékos alulvételezés is megengedett a helyi cégek számára.

Kizárólag azt kell tíz napon belül, írásban jelezniük a kereskedőnek, ha ragaszkodnak a szerződésben rögzített minimális mennyiség érvényesítéséhez. Minden egyéb esetben a földgázkereskedő a jogszabály erejénél fogva, külön igénylés nélkül alkalmazza a rendeletben megszabott 60 százalékot. A döntés például települési távhőszolgáltatókat is mentesíthet a lekötött, de fel nem használt gáz után fizetendő kötbér alól.

Az EM közleménye emlékeztetett arra is, hogy a szankciók okozta nemzetközi energiaválságban komoly ellátásbiztonsági kockázatokkal kellett számolni Európában. A kormány az átlagfogyasztásig fenntartott rezsicsökkentéssel védi a családokat. Az ellátásbiztonság megőrzése érdekében a közintézmények fogyasztásának csökkentésével fékezte a gázfelhasználás ütemét.

A központi állami hivatalok több mint száz ingatlanban kevesebb földgázt fogyasztva közel 1,7 milliárd forintot takarítottak meg 2022 utolsó négy hónapjában – zárult a tárca közleménye.”

Forrás:
Mégsem kell kötbért fizetniük a fel nem használt földgáz után az önkormányzati cégeknek; Világgazdaság / MTI; 2023. február 2.

Elkezdődött a Budapesti Mobilitási Terv társadalmi egyeztetése, egy hónapon keresztül bárki véleményezheti a stratégiai anyagot

„Elkezdődött a Budapesti Mobilitási Terv társadalmi egyeztetése, egy hónapon keresztül bárki véleményezheti a stratégiai anyagot.

A BKK honlapján (ide kattintva) elérhető stratégia a 2030-ig elinduló fejlesztéseket meghatározó célokat és a tervezett intézkedéseket mutatja be. A kérdőívek segítségével a budapestiek és az agglomerációban élők is hozzátehetik saját gondolataikat a tervhez, és az anyag készítői minden, március 10-ig beérkező javaslatot megvizsgálnak majd – közölte a Budapesti Közlekedési Központ.

A tervben az átfogó városfejlesztési szempontok mellett olyan javaslatokat is megfogalmaznak mint a gyalogosbarát közterületek kialakítása, akadálymentes járműpark megvalósítása, a közlekedési módok kényelmes váltásának lehetősége, valamint a reptér elérhetőségének javítása.

A BMT – a főváros fenntartható városi mobilitási terveként – a közlekedési fejlesztések irányait hivatott kijelölni 2030-ig. A fenntartható városi mobilitási terv megléte egyben feltétele az egyes Európai Uniós források megszerzésének – közölte a BKK.

Az érvényben lévő, 2019-ben széles társadalmi támogatottsággal elfogadott stratégia felülvizsgálatára az elmúlt időszak kihívásai – egyebek mellett a koronavírus-járvány, energiaválság -, illetve az EU és az új városvezetés klímapolitikája adtak okot. Az átdolgozást a Fővárosi Közgyűlés megbízásából készítette el a BKK szakmai és civil szervezetek bevonásával, a kérdőíves társadalmi egyeztetések eredményeit figyelembe véve.

A 2021-ben megkezdett felülvizsgálattal a stratégia készítői olyan szempontokat építettek be a Budapesti Mobilitási Tervbe, amelyek gyorsabban közelebb visznek a zöld és hozzáférhető főváros kialakításához:

nagy infrastrukturális beruházások helyett kisebb, gyorsan és hatékonyan megvalósítható, hasznosabb projekteket helyez előtérbe;

a közösségi közlekedés fejlesztése mellett nagyobb hangsúlyt fektet az aktív mobilitás, a gyalogos közlekedés és a kerékpározás feltételeinek javítására; korszerű digitális szolgáltatásokat kínál;

erősíti a főváros, a kerületek és a térség együttműködését.

A terv a társadalmi vélemények beépítése után nyeri el végső formáját, amelyről a Főváros Közgyűlése várhatóan 2023 tavaszán dönt majd. ”

Forrás:
Most bárki elmondhatja a véleményét Budapest közlekedési terveiről; Infostart 2023. február 1.

A Fővárosi Önkormányzat pályázata városi épületek külső falainak zöldítésére (növényesítésére)

„Pályázatot írt ki a Fővárosi Önkormányzat, amely a városi épületek külső falainak növényesítéséről szól. 50 millió forint van rá.
A Fővárosi Önkormányzat lépne a zöldfelülethiányos városrészek zöldítése érdekében. Erre pályázatot írtak ki – vette észre a BudaPestkörnyéke.hu.
Azt írják, hogy Budapest vezetése pályázat keretén belül 50 millió forint támogatást nyújt az épületek külső falainak zöldítésére. Reményeik szerint ezzel nemcsak szebbek, hanem nyáron hűvösebbek is lehetnek a szűk belvárosi utcák, azaz élhetőbbé válik a főváros.
Pályázhatnak a budapesti társasházak mellett lakásszövetkezetek és intézmények is. Utóbbi csoportba tartoznak az iskolák, egészségügyi intézmények, hivatalok is. Családi házak sincsenek kizárva a pályázók köréből. A pályázat értelmében az épületek közterülettel határos falainak zöldítésére nyílik lehetőség. A növényesítés megvalósítása a tervezéstől a kivitelezésig a fővárosi önkormányzat feladata. A pályázónak a kivitelezés után legalább öt éven keresztül gondoskodnia kell a kialakított zöldfelület fenntartásáról.

A pályázatok benyújtásának határideje 2023. február 28. Csak online pályázatokat fogadnak. Ehhez fel kell keresni a homlokzatzoldites.budapest.hu weboldalt. ”

Forrás:
Meghökkentő módon zöldítenék Budapestet, 50 millió forint jut rá; Infostart; 2023. január 31.
Homlokzat zöldítés – Társasházak, lakásszövetkezeti lakóépületek, intézmények homlokzatának zöldítése; Budapest Főváros Önkormányzata, Zöld Budapest
Háttér:
A zöldtető múltja és jelene; Fito System Kft.
Növényekkel borított épületek (Zöldtetők és zöldhomlokzatok); Pál János; Levegő Munkacsoport; 2005 (PDF)

Varga Judit: új munkacsoport növelné az igazságszolgáltatás hatékonyságát

„Varga Judit közölte, hogy lényegesen rövidült a bírósági eljárások időtartama az új büntetőeljárási törvény 2018-as bevezetése óta.

Jelezte: 2020-ban az első fokon jogerőre emelkedett ügyek kétharmadát zárták le 3 hónapon belül, a büntetőperek átlagos időtartama pedig a 2016-osnak csaknem kétharmadára, 362-ről 262 napra csökkent.

Úgy fogalmazott, közös erővel dolgoznak tovább az igazságszolgáltatás hatékonyságának növeléséért.

Az eljárások gyorsításának köszönhetően a folyamatban lévő ügyek időtartama mellett a számuk is csökkent, 4 év alatt 29 967-ről szinte a felére, 15 043-ra apadt a járásbíróságokon folyamatban lévő büntetőperek száma.

A miniszter kiemelte, hogy a statisztikák folyamatos és lényeges javulása ellenére kivételes, egyedi esetekben még mindig előfordulhat a büntetőeljárások elhúzódása. Az újabb jogintézmények ugyanis nem minden esetben alkalmazhatóak, például ha túl bonyolult a bizonyítás folyamata.

Az ilyen kivételes esetek felszámolása érdekében az IM koordinálásával kedden új munkacsoport jött létre, amelynek célja az igazságszolgáltatás hatékonyságának további javítása. A munkacsoport a büntetőeljárások egészét vizsgálja, a nyomozástól kezdve, a vádemelésen át, a bírósági eljárás befejezéséig.

A munkacsoport a központi közigazgatás és az igazságszolgáltatás különböző szerveiből tevődik össze, így az IM-en kívül a Belügyminisztérium, a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal, a Legfőbb Ügyészség, az Országos Rendőr-főkapitányság, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal képviselői is részt vesznek a közös munkában – közölte Varga Judit.”

Forrás:
Varga Judit: új munkacsoport növelné az igazságszolgáltatás hatékonyságát; Igazságügyi Minisztérium; 2023. február 2.

Závogyán Magdolna az új, kultúráért felelős államtitkár

„Závogyán Magdolnát február 1-jei hatállyal nevezte ki kultúráért felelős államtitkárrá Novák Katalin köztársasági elnök, Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter javaslatára.

Závogyán Magdolna 2012 előtt 6 évig felelt a Békés Megyei Önkormányzat megyei fenntartású kulturális intézményeinek szakmai felügyeletéért, koordinációjáért és a megyei ágazati stratégiák kidolgozásáért. 2012 és 2015 között a Nemzeti Művelődési Intézet főigazgatója volt, majd 2018-tól ügyvezetőként irányította az intézményt.

2015 és 2018 között Dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár szakterületért felelős helyettes államtitkára volt, a 2022-es tavaszi országgyűlési választásokat követően a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetői posztja mellett főtanácsadóként segítette a most leköszönő kultúráért felelős államtitkár munkáját. Helyettes államtitkárként közreműködött egyebek mellett a Kulturális Alapellátás Program megvalósításában, valamint a Kulturális Közfoglalkoztatási Program megalkotásában.

Tevékenységéért 2012-ben Bánffy Miklós-díjban részesült, 2019-ben pedig a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét vehette át.

Dr. Hoppál Péter február 1-től miniszteri biztosként folytatja a kulturális területen végzett kormányzati munkáját.”

Forrás:
Závogyán Magdolna az új kultúráért felelős államtitkár; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2023. február 1.

Európai Unió

Ződi Zsolt: a mesterséges intelligencia (MI) átfogó uniós szabályozása

„A már többször is átdolgozott, immár utolsó fázisban lévő rendelettervezet-szöveg hasonlít azokhoz az EU-s szabályokhoz, amelyek különböző területeken a termékek megfelelőségi szabályait tartalmazzák – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

Az úgynevezett horizontális szabályozás nemcsak a mesterséges intelligencia egyes részterületein (orvosi felhasználás, önvezető autók stb.), hanem mindenre kiterjedve tartalmaz előírásokat a mesterséges intelligencia működésére vonatkozóan – mondta el az InfoRádiónak a terjedelmes előíráscsomagról Ződi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

A szabályozás emellett úgynevezett „megfelelőségi jellegű” vagy termékmegfelelőségi szabályozás. Hasonlít azokra az EU-s rendeletekre és irányelvekre, amelyek a különböző területeken lévő termékeknek – például játékok, autók, repülőgépek, felvonók, gépek – megfelelőségi szabályait tartalmazza, vagyis hogy milyennek kell lennie a megfelelő terméknek, például liftnek. Az új szabályozás tehát azt írja le, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie a biztonságos, valamint emberi jogilag is korrekt mesterséges intelligenciának.

A törvény a mesterséges intelligenciákat négy csoportba sorolja.

Ezek közül az első a tiltott kategória, amiket egyáltalán nem szabad létrehozni, működtetni. Ilyen tiltott kategória például a Kínából ismert társadalmi osztályozási rendszer, vagy a tudatalatti módon manipuláló mesterséges intelligencia.

A második kategória a magas kockázatú mesterséges intelligencia, a harmadiknál pedig csak néhány egyszerű kötelezettség van, például tájékoztatni kell az illetőt arról, hogy mesterséges intelligenciával kommunikál.

A negyedik kategória a tulajdonképpen szabályozatlan mesterséges intelligencia.

A jogszabály nagyobbik része a magas kockázatú mesterséges intelligenciák megfelelési szabályait tartalmazza. Például azt írja le, milyen adatokat lehet „betáplálni, betápláltatni” az algoritmusba, miként kell gyűjteni, tárolni az adatokat, és milyen követelményeknek kell megfelelni azért, hogy a mesterséges intelligencia helyesen tanuljon (és ne „hülyeséget tanuljon”). Meghatározták továbbá, hogy a mesterséges intelligenciáknak minden tevékenységüket naplózni kell, hogy a tevékenység egy későbbi problémánál rekonstruálhatóvá váljon. Ez olyan, mint a repülőgépeknél a fekete doboz.

Vonatkoznak szabályok a kiberbiztonságra is, az átlagos szoftvereknél sokkal magasabb követelményeket támasztanak a mesterséges intelligenciákra, hogy ne lehessen ezeket kívülről megtámadni.

A szabályozás tehát arra törekszik, hogy a jogi háttér segítségével a mesterséges intelligencia az ember barátja legyen, és ne az ellensége, ne forduljon az ember ellen.

A jogszabály minden mondata a megbízhatóságra irányul, hogy ne jönnek létre olyan rendszerek, amik sértik az emberek jogait vagy veszélybe sorolják őket.

Ződi Zsolt hozzátette: az előírások nem utólagosak, hanem arra irányulnak, hogy már a létrejövetelkor szabályozzák a mesterséges intelligenciákat. Ezért szokták ezt „ex ante” szabályozásnak, vagyis megelőző szabályozásnak hívni. ”

Forrás:
Ződi Zsolt: átfogó uniós szabályozás regulázza meg a mesterséges intelligenciákat; Kalapos Mihály; Infostart / InfoRádió; 2023. február 4.

Állami támogatás: az Európai Bizottság konzultációt folytat a tagállamokkal az ideiglenes válság- és átállási keretről szóló javaslatról

„Európa zöld átállásának megkönnyítése és felgyorsítása érdekében a Bizottság a mai napon konzultáció céljából megküldte a tagállamoknak az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válságkeret ideiglenes válság- és átállási keretté történő átalakítására irányuló javaslattervezetét. A javaslat a szintén ma előterjesztett, a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv részét képezi, és hozzájárul elsősorban annak második pilléréhez, amelynek célja, hogy biztosítsa az EU-ban működő vállalkozások számára a finanszírozáshoz való gyorsabb hozzáférést.

Az ideiglenes válság- és átállási keretre irányuló mai javaslat célja a megújuló energiák gyorsabb bevezetésére irányuló beruházások fellendítése, valamint az ipar dekarbonizációjának és a nulla nettó ÜHG-kibocsátásra való átálláshoz szükséges berendezések gyártásának támogatása, az egységes piac integritásának és egyenlő versenyfeltételeinek megőrzése mellett.

Javasolt módosítások

A Bizottság az alábbiakra irányuló lehetséges módosításokról folytat konzultációt a tagállamokkal:

A megújuló energia elterjedésének további elősegítése és az ipar dekarbonizációja a következő lehetőségek révén: i. az összes megújuló energiaforrás elterjedésének támogatása; ii. a kevésbé kiforrott technológiák – például a megújuló hidrogén – támogatása versenytárgyalásos pályázati eljárások nélkül, amennyiben az állami támogatás arányosságát biztosító garanciákat határoznak meg; és iii. a jelentős kibocsátáscsökkentést eredményező beruházások ösztönzése többek között magasabb maximális támogatási intenzitás meghatározásával és a támogatás kiszámításának egyszerűsítésével (például a támogatás összege meghatározható lesz egyszerűen a beruházási költségek bizonyos hányadaként).

A nulla nettó ÜHG-kibocsátásra való átálláshoz szükséges stratégiai berendezések gyártására irányuló beruházások támogatása a nulla nettó kibocsátású gazdaságra való átállás felgyorsítása és a jelenlegi energiaválság leküzdése érdekében. A Bizottság különösen a zöld átállás szempontjából stratégiai fontosságú ágazatokban jelentkező termelőberuházási hiány kezelését javasolja. Ezt az magyarázza, hogy a globális kihívások miatt fennáll annak a kockázata, hogy az ilyen ágazatokra irányuló beruházások Európán kívüli harmadik országokba tevődnek át. A Bizottság javasolja, hogy a tagállamok támogatást nyújthassanak az akkumulátorok, a napelemek, a szélturbinák, a hőszivattyúk, az elektrolizátorok és a szén-dioxid-leválasztásához, -hasznosításához és -tárolásához szükséges berendezések, valamint az ilyen berendezések előállításához szükséges kritikus fontosságú nyersanyagok előállításához. Az EU hátrányos helyzetű régióiban (ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az uniós átlag 75%-át) megvalósuló vagy több tagállamot érintő beruházással járó olyan projektek esetében, amelyekhez harmadik országban igénybe vehető támogatás, további arányos támogatást lehetne nyújtani a harmadik országokban nyújtott támogatás szintjéhez igazodva, az európai beruházás lehetővé tételéhez szükséges mértékig.

Ezek az új rendelkezések 2025. december 31-ig lennének hatályban.

A tagállamoknak most lehetőségük nyílik arra, hogy észrevételezzék a Bizottság javaslattervezetét. A Bizottság a tagállamoktól kapott visszajelzések figyelembevételével az elkövetkező hetekben el kívánja fogadni az ideiglenes válság- és átállási keretet.

Háttér-információk

A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervvel összefüggésben a Bizottság emlékeztetett arra is, hogy jelenleg végzi az általános csoportmentességi rendelet felülvizsgálatát, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy közvetlenül hajtsanak végre támogatási intézkedéseket anélkül, hogy azokat előzetesen be kellene jelenteniük a Bizottságnak jóváhagyásra. Az elkövetkező hetekben elfogadásra kerülő felülvizsgált általános csoportmentességi rendelet nagyobb rugalmasságot biztosít a tagállamok számára ahhoz, hogy a kulcsfontosságú ágazatokban támogassák a nulla nettó kibocsátású gazdaságra való átállást szolgáló intézkedéseket, például a hidrogén, a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás, a kibocsátásmentes járművek és az épületek energiahatékonysága terén. A Bizottság tovább kívánja emelni a zöld beruházások támogatására vonatkozó bejelentési küszöbértékeket, bővíteni kívánja az elektromos és egyéb töltőinfrastruktúrákhoz nyújtott beruházási támogatás hatályát, valamint még könnyebben elérhetővé kívánja tenni a kkv-k készségfejlesztéssel kapcsolatos képzési támogatását.

Az általános csoportmentességi rendelet felülvizsgálata többek között hozzá fog járulni a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek bevezetésének további észszerűsítéséhez és egyszerűsítéséhez, különösen a kisebb, közös európai érdeket szolgáló fontos projektek végrehajtásával kapcsolatban. Emellett a Bizottság a tagállamokkal közösen jelenleg dolgozik a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek átlátható, inkluzív és gyorsabb kialakítását célzó bevált gyakorlatok gyüjteményének kidolgozásán. A bevált gyakorlatok gyűjteményét a Bizottság és a tagállamok idén tavasszal írják alá.

Az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válságkeret, amelyet 2022. március 23-án fogadtak el, lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy az állami támogatási szabályokban előirányzott rugalmassággal élve és az Ukrajna elleni orosz háború kontextusában támogassák vállalkozásaikat.

Az ideiglenes válságkeret 2022. július 20-án módosult a téli készültségi csomag kiegészítése céljából és a REPowerEU terv célkitűzéseivel összhangban.

Az ideiglenes válságkeret további módosítására került sor 2022. október 28-án, összhangban a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról szóló közelmúltban elfogadott rendelettel (a továbbiakban: (EU) 2022/1854 rendelet) és az EU-ban tapasztalható magas gázárak kezelését és az idei téli ellátásbiztonság garantálását célzó új vészhelyzeti rendeletre irányuló bizottsági javaslattal.

Az ideiglenes válságkeret a tagállamok által nyújtható alábbi típusú támogatásokról rendelkezik:

Korlátozott összegű támogatás (bármilyen formában) a jelenlegi válság, illetve az azzal összefüggésben hozott szankciók és ellenszankciók által érintett vállalkozásoknak – a mezőgazdasági, halászati és akvakultúra-ágazatban 250 ezer euró, illetve 300 ezer euró megnövelt összegig, az összes többi ágazatban pedig 2 millió euró összegig;

Állami kezességvállalások és támogatott hitelek formájában nyújtott likviditási támogatás. A tagállamok nyújthatnak i. támogatott állami kezességvállalásokat annak biztosítására, hogy a bankok továbbra is nyújtsanak hiteleket a jelenlegi válság által érintett valamennyi vállalatnak és ii. kedvezményes kamatozású állami vagy magánhiteleket. Mindkét támogatástípus esetében a vállalat működési szükségletein alapuló korlátozások vonatkoznak a maximális hitelösszegre, figyelembe véve a vállalat forgalmát, energiaköltségeit vagy egyedi likviditási igényeit. A hitelek beruházási és működőtőke-szükségletekhez is kapcsolódhatnak. Különös rugalmasságot élveznek azon energiaipari vállalatok, amelyeknek kereskedési tevékenységeikhez pénzügyi biztosítékra van szükségük.

A magas energiaárak ellentételezésére nyújtott támogatás. A tagállamok részben kompenzálhatják a vállalkozásokat, különösen az intenzív energiafogyasztókat a gáz- és villamosenergia-árak rendkívüli emelkedése miatt felmerülő többletköltségekért. Ez a támogatás bármilyen formában nyújtható, beleértve a vissza nem térítendő közvetlen támogatást is. A tagállamok a támogatást kiszámíthatják akár a múltbeli, akár a jelenlegi fogyasztás alapján, figyelembe véve, hogy nem szabad megzavarni az energiafogyasztás csökkentésére és a gazdasági tevékenységek folytonosságának biztosítására irányuló piaci ösztönzőket. Emellett a tagállamok rugalmasabban nyújthatnak támogatást, többek között az energiaigényes vállalkozások és a nemzetközi kereskedelem magas szintje miatt versenykényszernek kitett ágazatok számára, a túlkompenzáció elkerülését célzó biztosítékok mellett. A nagyobb támogatási összegekben részesülő vállalkozások számára az ideiglenes válságkeret kötelezettségvállalásokat irányoz elő, amelyek az energiafogyasztás szénlábnyomának csökkentése és az energiahatékonysági intézkedések végrehajtása irányába mutatnak.

A megújuló energiaforrásokra való átállást felgyorsító intézkedések. A tagállamok gyorsan végrehajtható egyszerűsített pályázati eljárásokat indíthatnak a megújuló energiaforrások, pl. a megújuló hidrogén, a biogáz és a biometán, valamint a tárolás és a megújuló energiával – többek között hőszivattyúkon keresztül – történő fűtés terén megvalósítandó beruházások támogatására, biztosítékokat nyújtva egyúttal arra, hogy az egyenlő versenyfeltételek ne sérüljenek. A tagállamok ezáltal olyan programokat dolgozhatnak ki, amelyek egy bizonyos, a meglévő nemzeti energiaszerkezetre tekintettel támogatásra szoruló technológiára vonatkoznak;

Az ipari folyamatok dekarbonizációját elősegítő intézkedések. Az energiaellátás diverzifikációjának felgyorsítása érdekében a tagállamok támogathatják a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésére irányuló beruházásokat, különösen a villamosítás, az energiahatékonyság növelése, valamint a megújuló, illetve villamos energiával előállított hidrogén használatára való, bizonyos feltételeknek megfelelő átállás terén. A tagállamok i) új, pályázati felhíváson alapuló programokat hozzanak létre, illetve ii) pályázati felhívás nélkül közvetlenül támogathatnak projekteket, bizonyos korlátokhoz kötve a beruházásonkénti állami támogatás részarányát. A kis- és középvállalkozások, valamint a különösen energiahatékony megoldások számára külön kiegészítő bónuszt irányozhatnának elő.

Intézkedések a villamosenergia-kereslet csökkentése érdekében, összhangban a magas energiaárak kezelését célzó sürgősségi beavatkozásról szóló uniós rendelettel. A javaslat e része megfelelő eszközöket biztosít a tagállamok számára ahhoz, hogy ösztönözzék a csúcsidőszakokban jelentkező villamosenergia-kereslet csökkentését.

Az orosz ellenőrzés alatt álló, szankcionált jogalanyok ki vannak zárva ezen intézkedések hatálya alól.

A jelenleg hatályos ideiglenes válságkeret 2023. december 31-ig alkalmazandó.

Itt találhatók további információk az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válságkeretről és más olyan intézkedésekről, melyeket a Bizottság az Ukrajna elleni orosz háború gazdasági hatásainak kezelése érdekében hozott.

Idézet(ek)

„Európa versenyképességét nem lehet állami támogatásokra alapozni. Támogatásra lehet azonban szükség ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk azon célkitűzésünket, hogy a lehető leghamarabb megszabaduljunk a fosszilis tüzelőanyagoktól. Az uniós ipar dekarbonizációjához átmenetileg további lendületre és ösztönzőkre lehet szükség ahhoz, hogy a stratégiai tisztatechnológiai ágazatokba történő beruházásokat elősegítsük és biztosítsuk, hogy ezek a beruházások Európában maradjanak. Most a tagállamok véleményét szeretnénk megismerni, mielőtt döntést hozunk a további lépésekről. Meg kell őriznünk a kohéziót és a versenyt, hogy biztosíthassuk az egységes piacon az egyenlő versenyfeltételeket.” – Margrethe Vestager, a versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök”

Forrás:
Állami támogatás: a Bizottság konzultációt folytat a tagállamokkal az ideiglenes válság- és átállási keretről szóló javaslatról; Európai Bizottság; 2023. február 1.

Uniós kohéziós politika: Az európai strukturális és beruházási alapok támogatták a kkv-kat, milliók foglalkoztatását és a tiszta energiatermelést

„A 2014–2020-as időszakban az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) összesen 731 milliárd EUR összegű beruházást szabadítottak fel, amelyből 535 milliárd EUR-t az EU finanszírozott, előmozdítva a tartós társadalmi-gazdasági konvergenciát, a területi kohéziót, a szociális Európát és a zökkenőmentes zöld és digitális átállást.

Ezt a Bizottság által elfogadott, az esb-alapok végrehajtásáról szóló 2022. évi összefoglaló jelentés fejti ki.

A jelentés ismerteti az esb-alapok felhasználása tekintetében 2021 végéig elért eredményeket.

Több mint 4 millió kis- és középvállalkozást (kkv) támogattak;

55,2 millió embert segítettek a foglalkoztatás, a társadalmi befogadás vagy készség-és oktatásfejlesztési intézkedések révén;

a megújuló energiaforrásokból származó energiatermelési kapacitás több mint 3 600 MW-tal nőtt, míg a középületek éves primerenergia-fogyasztása 2,6 terawattóra/év mértékben csökkent (ami mintegy 720 000 háztartás által egy teljes évben fogyasztott villamos energia mennyiségének felel meg);

2,3 millió projekttel támogatták a mezőgazdasági ágazat és a vidéki kkv-k versenyképesebbé válását, és elősegítették a munkahelyteremtést a vidéki térségekben;

a halászati és akvakultúra-ágazatban 44 000 munkahelyet tartottak meg, és több mint 6 000 új munkahelyet teremtettek.

Az esb-alapok továbbá kiemelkedő szerepet töltöttek be a tagállamoknak és a régióknak nyújtott támogatás terén a Covid19-világjárvány és annak gazdasági hatásai kezelésében.

A kohéziós politikába az egészségügyi szükséghelyzet nyomán bevezetett átmeneti rugalmasságnak köszönhetően a tagállamok lehetőséget kaptak arra, hogy az el nem költött kohéziós politikai forrásokat átcsoportosítsák olyan kiemelt területekre, mint az egészségügy, a csökkentett munkaidős foglalkoztatás és a kkv-k támogatása.

A világjárvány kitörése után 2020-ban és 2021-ben az esb-alapok az egészségügyi intézmények, a kutatók, a vállalkozástulajdonosok, a munkavállalók és a kiszolgáltatott személyek újonnan felmerülő igényeinek fedezésére szolgáltak. Emellett az esb-alapok segítettek több millió alacsony képzettségű ember képzésében, akik közül sokan képesítést szereztek.

Végezetül az esb-alapok központi szerepet játszottak az energiahatékonysági intézkedések és a megújuló energiaforrások fellendítésében, az épületek felújításában és a piaci integrációban, amelyek az EU energiabiztonságának fő mozgatórugói. A kohéziós politika segítette a tagállamokat és a régiókat az energiaszegénység kezelésében, miközben csökkentette az ÜHG-kibocsátást és fenntartható munkahelyeket teremtett az építőipari és építési ágazatban.

Háttér-információk

Az 1303/2013/EU rendelet 53. cikke előírja, hogy a Bizottságnak éves összefoglaló jelentést kell készítenie az esb-alapok 2014 és 2020 közötti végrehajtásáról. Az idei jelentés ismerteti a 2014–2020-as időszakra vonatkozó esb-alapok pénzügyi végrehajtása terén 2021 végéig elért előrelépéseket. A 2014–2020-as pénzügyi időszak 2023 végén ér véget az úgynevezett „N+3” szabály alapján.

Az uniós költségvetés egyik legnagyobb beruházási eszközeként az esb-alapok az európai régiók területi, gazdasági és társadalmi kohézióját, valamint a régiók rezilienciáját és az elmúlt években tapasztalt válságból való kilábalását támogatják.

Az esb-alapok a következők:

az Európai Regionális Fejlesztési Alap;

az Európai Szociális Alap;

a Kohéziós Alap;

az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap

az Európai Tengerügyi és Halászati Alap.

Az esb-alapok szakpolitikai célkitűzései közé a következők tartoznak:

kutatás és innováció

digitális technológiák

az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság kiépítése

a természeti erőforrások fenntartható kezelése

kisvállalkozások

intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés,

foglalkoztatás, jobb oktatás és képzés,

a közigazgatás intézményi kapacitásának megerősítése,

a városfejlesztés és a területi együttműködés (Interreg).

További információk

Az európai strukturális és beruházási alapok végrehajtásáról szóló 2022. évi összefoglaló jelentés és mellékletei

Az esb-alapok nyíltadat-platformja – Tájékoztató a beruházások terén elért eredményekről

A Kohéziós Alap nyíltadat-platformja

Kohesio

@VDombrovskis

@ElisaFerreiraEC

@NicolasSchmitEU

@EUinmyRegion

@EU_Social

Idézet(ek)

Az Európai Strukturális és Beruházási Alapok valódi európai hozzáadott értéket képviselnek a regionális fejlesztést célzó, növekedést ösztönző személyre szabott beruházások révén. Az esb-alapok kiemelkedően fontos szerepet töltöttek be a koronavírus-világjárványra, valamint az Ukrajna elleni orosz agresszió következményeire való reagálás szempontjából. Az esb-alapok továbbra is kulcsfontosságú szerepet fognak játszani az EU méltányos növekedésében és helyreállításában.- Valdis Dombrovskis, a kereskedelempolitikáért felelős ügyvezető alelnök

A kohéziós politika volt a mentőöv, amely támogatta a tagállamokat és a régiókat a közelmúltbeli válságok leküzdésében. Ezáltal megakadályozta az Unión belüli belső egyenlőtlenségek súlyosbodását, és fokozta az EU gazdasági, társadalmi és területi kohézióját. A jelentés egyértelműen bemutatja a kohéziós politika eredményeit és azokat a konkrét előnyöket, amelyeket e politika polgáraink számára jelent. A hátrahagyott helyek demokráciáinkban vérző sebekké válhatnak. Európaiakként az egyik legfontosabb értékünk annak biztosítása, hogy mindenki és minden hely számítson, és hogy mindenki részese legyen közös jólétünknek. – Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős biztos

Örömmel látom, hogy az esb-alapok továbbra is kulcsszerepet játszanak az emberek szakképzéshez és foglalkoztatáshoz való hozzáférésének megkönnyítésében. Az évek során, különösen a Covid19-világjárványt követő, kihívásokkal teli időkben és Oroszország Ukrajna elleni indokolatlan megszállásával ez az uniós támogatás alapvető fontosságú a lehetőségekhez való egyenlő hozzáférés biztosítása szempontjából. – Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos”

Forrás:
Uniós kohéziós politika: Az európai strukturális és beruházási alapok támogatták a kkv-kat, milliók foglalkoztatását és a tiszta energiatermelést; Európai Bizottság; 2023. január 31.

Az Európai Unió Tanácsa ajánlása a megfelelő minimumjövedelemről

„E tanácsi ajánlás célja a szegénység és a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem, továbbá a magas foglalkoztatottsági szintre való törekvés, mégpedig azáltal, hogy minimumjövedelem útján előmozdítja az elegendő forrással nem rendelkező személyek számára a megfelelő jövedelemtámogatást, a támogató és alapvető szolgáltatásokhoz való tényleges hozzáférést, valamint a munkaképes személyek munkaerőpiaci integrációját.

Ajánlás a szociális védőhálók megerősítésére

Bár valamennyi tagállamban működik szociális védőháló, az ezek hozzáférhetővé és megfelelővé tétele terén elért haladás nem egyenletes. A Tanács ezért azt ajánlja, hogy a tagállamok gondoskodjanak stabil szociális védőhálókról, és adott esetben erősítsék meg azokat, összekapcsolva a megfelelő jövedelemtámogatást – minimumjövedelem-juttatások és egyéb kapcsolódó pénzbeli ellátások révén – és a természetbeni ellátásokat, és hozzáférést biztosítva a támogató és az alapvető szolgáltatásokhoz. A tagállamok számára ajánlott, hogy a nemzeti joggal összhangban meghatározott átlátható és megalapozott módszertan segítségével, valamint az érdekelt felek bevonásával határozzák meg a minimumjövedelem szintjét, figyelembe véve az összes jövedelemforrást, a háztartások sajátos szükségleteit és hátrányos helyzetét, az alacsony keresetűek vagy minimálbért keresők jövedelmét, az életszínvonalat, a vásárlóerőt, valamint az árszinteket és azok alakulását. A nemek közötti egyenlőségnek, a jövedelembiztonságnak és a gazdasági függetlenségnek a nők, a fiatal felnőttek és a fogyatékossággal élő személyek tekintetében való előmozdítása érdekében a Tanács ajánlja továbbá, hogy kérelmezni lehessen azt, hogy a minimumjövedelmet a háztartás egyes tagjainak nyújtsák.

Ajánlott emellett, hogy a tagállamok az államháztartás fenntarthatóságának megőrzése mellett legkésőbb 2030-ig fokozatosan érjék el a jövedelemtámogatás megfelelő szintjét. A tagállamoknak továbbá rendszeresen felül kell vizsgálniuk és adott esetben ki kell igazítaniuk a minimumjövedelem szintjét annak érdekében, hogy fenntartsák annak megfelelőségét. Gazdasági visszaesés idején a minimumjövedelem kialakításának rugalmassága fontos szerepet tölthet be a kedvezőtlen társadalmi következmények enyhítésében, és stabilizáló szerepet játszhat a gazdaságban.

Minimumjövedelem: kulcsfontosságú a szegénységből és a kirekesztődésből való kilábaláshoz

A minimumjövedelem kulcsfontosságú eleme a szegénységből és a kirekesztődésből való kilábalásra irányuló stratégiáknak. Gazdasági válság idején hozzájárul továbbá a fenntartható és inkluzív helyreállítás támogatásához. Az erős szociális védőhálók nemcsak javítják a munkaerőpiactól leginkább eltávolodott személyek számára a szociális és egészségügyi eredményeket, hanem tartós társadalmi és gazdasági előnyöket is biztosítanak az Európai Unió számára, méltányosabb, összetartóbb és reziliensebb társadalmakat hozva létre.

Bár az elmúlt évtizedben történt némi előrelépés, 2021-ben még mindig több mint 95,4 millió személy volt kitéve a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának, és e kockázat a nők esetében magasabb. A Covid19-világjárvány rávilágított a megfelelő és célzott szociális biztonsági hálók társadalmi és gazdasági előnyeire. A járvány megfékezésére irányuló intézkedések ugyanis aránytalanul sújtották a nőket és a hátrányos helyzetű csoportokat, különösen az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz való hozzáférés tekintetében. Oroszország Ukrajna ellen folytatott jogellenes és indokolatlan agresszív háborúja az energiaárak, majd az infláció ugrásszerű növekedését eredményezte, és ez további hatással van az alacsony jövedelmű és a jövedelmi alsó-középréteghez tartozó háztartásokra.

Háttér

Ez az ajánlás a szociális védelmi rendszerek által nyújtott elegendő forrásra és szociális ellátásra vonatkozó közös kritériumokról szóló 92/441/EGK tanácsi ajánlásra épül, amelynek a helyébe lép. Emellett kiegészíti a munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadásának elősegítéséről szóló 2008/867/EK bizottsági ajánlást. A Tanács a 2020. október 9-i következtetéseiben a minimumjövedelem védelmének a szegénység és a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem céljából a Covid19-világjárvány összefüggésében és azon túl történő megerősítését szorgalmazta.

A Bizottság 2022. október 7-én ismertette az ajánlásra irányuló javaslatot a szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoporttal. A munkacsoport általi vizsgálatot követően a cseh elnökség alatt megállapodás született a kompromisszumos szövegről. Mivel a jogász-nyelvészi ellenőrzéshez szükséges idő nem tette lehetővé a decemberben történő hivatalos elfogadást, a Coreper és a Tanács a Coreper 2022. november 30-i ülésén, illetve az EPSCO Tanács 2022. december 8-i ülésén politikai megállapodásra jutott a szövegről. Az ajánlást a Tanács 2023. január 30-án „A” napirendi pontként hivatalosan elfogadta.

Ülések”

Forrás:
A Tanács a megfelelő minimumjövedelemről szóló ajánlást fogadott el; Európai Unió Tanácsa; 2023. január 30.

Az Európai Parlament készen áll a tárgyalásra a digitális munkaerő-platformokon dolgozókra vonatkozó szabályokról

„Csütörtökön a Parlament elfogadta tárgyalási mandátumát a digitális munkaügyi platformokon dolgozókra vonatkozó szabályokról.

376 képviselő szavazott a tagállamokkal folytatandó tárgyalásokra vonatkozó mandátum mellett, 212-en ellene és 15-en tartózkodtak. Az új jogszabályról szóló tárgyalások akkor kezdődhetnek meg, ha a tagállamok is döntenek saját álláspontjukról.

Az új előírások azt szabályoznák, hogyan kell helyesen meghatározni a platformokon dolgozók foglalkoztatási státuszát, valamint azt, hogy a digitális munkaerő-platformok hogyan használjanak algoritmusokat és mesterséges intelligenciát a munkavállalók ellenőrzésére és értékelésére.

Háttér

A tárgyalási mandátumot Roberta Metsola, az EP elnöke január 16.-án, hétfőn jelentette be a plenáris ülésen. Mivel a képviselők egytizede (egy vagy több képviselőcsoport vagy egyéni képviselő, illetve a kettő kombinációja) 24 órán belül kifogást emelt az ellen, a mandátumot a teljes ház előtti szavazásra kellett bocsátani (az eljárási szabályzat 71. cikke).”

Forrás:
Digitális munkavállalók: az EP készen áll a tárgyalásokra az új szabályokról; Európai Parlament; 2023. február 2.
Lásd még:

A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv: vezető szerepben Európa nulla nettó kibocsátású ipara

„A Bizottság ma terjeszti elő a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervet, mely Európa nulla nettó kibocsátású iparának versenyképességét és a klímasemleges gazdaságra való gyors átállást hivatott előmozdítani. A terv célja támogatóbb környezetet biztosítani ahhoz, hogy bővüljenek a nulla nettó kibocsátással járó, az ambiciózus európai éghajlat-politikai célok eléréséhez szükséges technológiákhoz és termékekhez kapcsolódó gyártási kapacitások az EU-ban.

A terv korábbi kezdeményezésekre épül, az uniós egységes piac erősségeire támaszkodik, és kiegészíti az európai zöld megállapodás és a REPowerEU terv keretében már folyó munkát. A terv a következő négy pilléren nyugszik: kiszámítható és egyszerűsített szabályozási környezet, a finanszírozáshoz való hozzáférés felgyorsítása, készségfejlesztés, valamint nyitott kereskedelem az ellenállóképes ellátási láncok érdekében.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a következőket mondta: „Egyedülálló lehetőségünk van arra, hogy gyorsan, ambiciózusan és céltudatosan mutassunk utat, és bebiztosítsuk az Unió vezető szerepét a nulla nettó kibocsátású technológiák gyorsan növekvő ágazatában. Európa elkötelezett amellett, hogy élére álljon a tiszta technológiák forradalmának. A vállalkozásaink és polgáraink szempontjából ez azt jelenti, hogy az egyszerűbb és gyorsabb szabályozási keretnek köszönhetően a készségekből minőségi munkahelyek lesznek, az innováció pedig tömegtermelésben ölt testet. Az elérhetőbbé váló finanszírozás révén a tiszta technológiák legfontosabb uniós iparágai gyorsan növekedhetnek.”

Kiszámítható és egyszerűsített szabályozási környezet

A terv első pillére egy egyszerűbb szabályozási keretet irányoz elő.

A Bizottság javaslatot fog tenni a nulla nettó kibocsátású iparról szóló jogszabályra, hogy meghatározza a tiszta technológiát alkalmazó ipari kapacitásra vonatkozó célokat, és megfelelő szabályozási keretet biztosítson e kapacitások gyors bevezetéséhez azáltal, hogy egyszerűsített és gyorsított engedélyezést biztosít, előmozdítja az európai stratégiai projekteket, és szabványokat dolgoz ki a technológiák egységes piacon történő elterjedésének támogatására.

A keretet a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály egészíti ki annak érdekében, hogy biztosítsa a hozzáférést azokhoz az anyagokhoz – például ritkaföldfémekhez –, melyek létfontosságúak a kulcsfontosságú technológiák gyártása szempontjából. A keret összefüggésében hasonlóképpen lényeges a villamosenergia-piac szerkezetének reformja, melynek célja, hogy a megújuló energia révén jelentkező alacsonyabb költségek a fogyasztók javát szolgálják.

A finanszírozáshoz való gyorsabb hozzáférés

A terv második pillére felgyorsítja a tiszta technológiák európai előállítására irányuló beruházásokat és finanszírozást. A közfinanszírozás – az európai tőkepiaci unió felé tett további előrelépésekkel együtt – jelentős mértékű, a zöld átálláshoz szükséges magánfinanszírozást szabadíthat fel. A versenypolitika keretében a Bizottság célja, hogy az egységes piacon belül egyenlő versenyfeltételeket teremtsen, miközben megkönnyíti a tagállamok számára a zöld átállás felgyorsításához szükséges támogatás lehívását. E célból a Bizottság a támogatásnyújtás felgyorsítása és egyszerűsítése érdekében konzultálni fog a tagállamokkal az ideiglenes válság- és átállási keret módosításáról, és a zöld megállapodás fényében felül fogja vizsgálni az általános csoportmentességi rendeletet, növelve a zöld beruházások támogatására vonatkozó bejelentési küszöbértékeket. Ez többek között hozzá fog járulni a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek jóváhagyásának további észszerűsítéséhez és egyszerűsítéséhez.

A Bizottság emellett elő fogja segíteni a tiszta technológiákkal kapcsolatos innováció, gyártás és bevezetés finanszírozására szolgáló meglévő uniós alapok felhasználását. A Bizottság a beruházási igények folyamatban lévő felmérése alapján azt is vizsgálja, hogy miként lehetne uniós szinten nagyobb mértékű közös finanszírozást elérni a nulla nettó kibocsátással járó technológiák gyártására irányuló beruházások támogatása érdekében. A Bizottság rövid távon együtt fog működni a tagállamokkal, különös tekintettel a REPowerEU, az InvestEU és az Innovációs Alap forrásaira, hogy áthidaló megoldást találjanak a gyors és célzott támogatás biztosítására. Középtávon a Bizottság strukturális választ kíván adni a beruházási igényekre azáltal, hogy a többéves pénzügyi keret 2023 nyara előtt esedékes felülvizsgálata keretében javaslatot tesz egy Európai Szuverenitási Alapra.

Annak érdekében, hogy a tagállamok könnyebben férhessenek hozzá a REPowerEU forrásaihoz, a Bizottság ma új iránymutatást fogadott el a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekről, melyben ismerteti a meglévő tervek módosításának és a REPowerEU-fejezetek kidolgozásának folyamatát.

Készségfejlesztés

A zöld átállás az összes munkahely 35–40%-át érintheti, ezért a jól fizetett, színvonalas munkahelyekhez szükséges készségfejlesztés a készségek európai évének egyik prioritása lesz, és a terv harmadik pillére erre fog összpontosítani.

Az emberközpontú zöld átállás megvalósításához szükséges készségfejlesztés érdekében a Bizottság javaslatot fog tenni nulla nettó ipari akadémiák létrehozására, hogy továbbképzési és átképzési programokat vezessenek be a stratégiai iparágakban. A Bizottság azt is mérlegeli majd, hogy a képesítésekkel kapcsolatos tényleges készségeket elismerő, a készségek elsődlegességére összpontosító megközelítés miként kombinálható a jelenlegi képesítésközpontú megközelítésekkel, továbbá hogy miként lehet megkönnyíteni a harmadik országbeli állampolgárok hozzáférését az uniós munkaerőpiacokhoz a kiemelt ágazatokban. Emellett vizsgálja azokat a lehetőségeket is, melyek elősegítik és összehangolják a készségfejlesztés állami és magánfinanszírozását.

Nyitott kereskedelem az ellenállóképes ellátási láncok érdekében

A negyedik pillér a globális együttműködés mellett arra összpontosít, hogy a kereskedelmet a tisztességes verseny és a nyílt kereskedelem elve alapján a zöld átállás szolgálatába állítsa, az EU partnereivel folytatott együttműködésre és a Kereskedelmi Világszervezet munkájára építve. E célból a Bizottság a zöld átállás támogatása érdekében folytatja a szabadkereskedelmi megállapodások uniós hálózatának és a partnerekkel való együttműködés egyéb formáinak fejlesztését. Megvizsgálja továbbá a tiszta technológia/nulla nettó ipari partnerségek, valamint egy kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó klub létrehozásának lehetőségét, mely egyesíti a nyersanyag-fogyasztókat és az erőforrásokban gazdag országokat annak érdekében, hogy versenyképes és diverzifikált ipari bázis révén biztosítsa a globális ellátásbiztonságot.

A Bizottság emellett védelmet biztosít az egységes piacon a tiszta technológiák ágazatában folytatott tisztességtelen kereskedelemmel szemben, és eszközei révén gondoskodik arról is, hogy a külföldi támogatások ne torzítsák a versenyt az egységes piacon, így a tisztatechnológia-ágazatban sem.

Háttér-információk

A Bizottság által 2019. december 11-én előterjesztett európai zöld megállapodás azt a célt tűzte ki, hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges földrész. Az európai klímarendelet kötelező erejű jogszabályban rögzíti az EU azon kötelezettségvállalását, hogy megvalósítja a klímasemlegességet, valamint azt a köztes célt, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkenti a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

A klímasemleges gazdaságra való átállás során Európa versenyképessége nagymértékben függ attól, hogy képes-e olyan tiszta technológiákat kifejleszteni és gyártani, amelyek lehetővé teszik ezt az átállást.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök a 2023 januárjában a Világgazdasági Fórum alkalmával Davosban tartott beszédében bejelentette az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervet: a kezdeményezés arra irányul, hogy az EU a tiszta technológiákkal kapcsolatos beruházások révén fokozza versenyelőnyét, és továbbra is vezető szerepet töltsön be a klímasemlegesség felé vezető úton. A terv reagál továbbá az Európai Tanács azon felkérésére, hogy a Bizottság az EU rezilienciájának és versenyképességének biztosítása érdekében 2023. január végéig tegyen javaslatokat az összes releváns nemzeti és uniós eszköz mozgósítására és a beruházások keretfeltételeinek javítására.

További információk

A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv: a nulla nettó kibocsátás kora

Állami támogatás: az ideiglenes válság- és átállási keretről szóló javaslat

Kérdések és válaszok

Tájékoztató

Európai zöld megállapodás

Európai iparstratégia

Iránymutatás a REPowerEU-fejezetekről a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek összefüggésében

Idézet(ek)

„Egyedülálló lehetőségünk van arra, hogy gyorsan, ambiciózusan és céltudatosan mutassunk utat, és bebiztosítsuk az Unió vezető szerepét a nulla nettó kibocsátású technológiák gyorsan növekvő ágazatában. Európa elkötelezett amellett, hogy élére álljon a tiszta technológiák forradalmának. A vállalkozásaink és polgáraink szempontjából ez azt jelenti, hogy az egyszerűbb és gyorsabb szabályozási keretnek köszönhetően a készségekből minőségi munkahelyek lesznek, az innováció pedig tömegtermelésben ölt testet. Az elérhetőbbé váló finanszírozás révén a tiszta technológiák legfontosabb uniós iparágai gyorsan növekedhetnek.” – Ursula von der Leyen elnök”

Forrás:
A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv: vezető szerepben Európa nulla nettó kibocsátású ipara; Európai Bizottság; 2023. február 1.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Pontatlan volt az adatkezelés a koronavírus-járvány alatt Magyarországon, egy új, megbízhatóbb rendszert vezetnek be a fertőzöttségi adatok nyilvántartására

„A Nemzeti Népegészségügyi Központ 2023-tól egy új, megbízhatóbb rendszert vezetett be a Covid-fertőzöttségi adatok nyilvántartására, írja az RTL.

Pontatlan volt az adatkezelés a koronavírus-járvány alatt Magyarországon – állapította meg az adatvédelmi hatóság. A halálozási okra vonatkozó adatoknak például több mint a harminc százaléka is hibás lehetett.

A koronavírus-járvány legrosszabb időszakában naponta tartott sajtótájékoztatót az Operatív Törzs, ahol legtöbbször Müller Cecília országos tisztifőorvos közölte a friss adatokat. Időnként hiba csúszott a statisztikába, például 2021 novemberében, amikor Pintér Sándor belügyminiszter magyarázkodott arról, hogy miért emelkedhetett jelentősen, egyik napról a másikra az elhunytak száma.

Sajnálatos módon a statisztikai iránymutatás a három ünnepre való tekintettel egyes kórházakban megcsúszott, és ennek köszönhető az, hogy 107 eset egyszerre került kimutatásra – mondta akkor Pintér.

Az adatkezelés kapcsán azonban számtalan nehézség és probléma merült fel – állapította meg a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH).

Megállapítható, hogy a Covid-járványra nem volt felkészülve az az informatikai rendszer, ami a fertőző betegekre vonatkozó adatok kezelésére vonatkozik. 2019-ben 55 ezer körüli bejelentés érkezett ebbe a rendszerbe, 2021-ben pedig már több mint kétmillió. Nyilván ezt a fertőzőbeteg-regisztrációt nem úgy találták ki, hogy egy világjárvány be fog ütni – magyarázta az RTL Híradónak Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke.

Az adatvédelmi hatóság azután vizsgálódott, hogy Ujhelyi István európai parlamenti képviselő panasszal élt náluk.”

Forrás:
Új rendszer a Covid-fertőzöttségi adatok nyilvántartására; Medical Online; 2023. február 3.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Súlyos problémák hátráltatják a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló uniós irányelv (PSD2) hazai megvalósítását

„A PSD2 irányelv hatálybalépése óta új lehetőségek nyíltak meg a fintech cégek előtt, de a gyakorlat azt mutatja, hogy a fejlesztési hiányosságok miatt továbbra sem egyszerű minden esetben megbízható szolgáltatást építeni a nyílt banki API-kra. A decemberben megszűnt Koin alkalmazás ügyvezetője szerint ellenérdekelt felek találkoznak a piacon, a Számlázz.hu vezetője hasonlóan úgy gondolja, egyes bankok csak a jogszabályi minimumokat teljesítik.

A szabványos, nyílt hozzáférést biztosító banki API-kra, valamint az erős ügyfél-hitelesítésre (SCA) vonatkozó EU-s direktíva, a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelv (PSD2) értelmében 2019. szeptember óta a pénzintézeteknek hozzáférést kell biztosítaniuk rendszereikhez a külső fejlesztők számára, ezzel a lépéssel kívánta az unió többek közt egységesíteni az európai bankpiacot. A direktíva másik célja a fintech és egyéb pénzügyi szolgáltatások fellendítése, tehát a verseny élénkítése, de a gyakorlatban ez már körülményesebben valósul meg, és azóta is hiányosságokról számolnak be a külső felek.

November végén érkezett a hír, hogy a 2012-ben indult Koin számlainformációs szolgáltatás lehúzza a rolót, miután egy évtizeden át segítette a felhasználókat pénzügyeik kezelésében. A Koin csapata a weboldalán közzétett közleményében úgy fogalmazott: „a pénzügyi intézetekre vonatkozó előírásoknak való megfelelés (PSD2) nehézsége, a banki kapcsolódások minősége, illetve a piaci szereplők nyitottságának korlátai miatt nagyobb nehézségekkel néztünk szembe, mint ahogyan azt előzetesen vártuk.”

A Koin a HWSW megkeresésére hangsúlyozta, hogy nem kizárólagosan ezek az okok vezettek el a leállásig, de jelentős tényezőnek számítottak a végkimenetelt illetően. A szolgáltató két éve állt neki a hozzáférési interfészek, azaz a banki API-k bekötésének, ami akkor még kimondottan nyögvenyelősen ment, és a tanúsítványkiállítás folyamata sem volt egyszerű. A Koin végül 11 bankot csatlakoztatott sikeresen, de négy magyar bank készletét végül nem is kötötte be, változó okokból: volt, hogy az API igazából nem működött, de olyan pénzintézet is akadt, ami 2021-re, vagy egy évvel későbbre ígérte az elérhetőséget. A már rendelkezésre álló készletek közül egyesek már kész állapotúnak tűntek, de végül nem lehetett működésre bírni, vagy rendkívül körülményes lett volna a felhasználóknak a saját adataikhoz való hozzáférés.

Szabó Márton ügyvezető szerint az API-k minősége hullámzó, megesik, hogy működik egy készlet, de időközben nem várt problémák ütköznek ki, például értesítés nélkül változtattak az adatok formátumán, ami nem előnyös, hiszen stabil szolgáltatást csak stabil alapokra lehet építeni. A jogszabály szerint egyébként a bankoknak azokat az adatokat kell megosztaniuk, amik a saját felhasználóik előtt is megjelennek a banki felületeken, de ez oda vezet, hogy az egyes pénzintézeteket tekintve nincs konzisztencia, és vannak olyan (jellemzően meta) adatok, amik ugyan a banki backendben megvannak, fontos információk lennének, de mégsem adják ki, mert nem jelenítik meg a saját felületükön.

Szabó szerint a bankok a törvényi kötelezettségeknek való megfelelésen túl nem igazán érdekeltek abban, hogy a számlainformációs szolgáltatókat „elkényeztessék”, hiszen saját előnyt vagy hasznot a fintech cégek szolgáltatásából nem igazán remélhetnek. Nem elhanyagolható, hogy az ő oldalukon a szükséges rendszerek fenntartása, kialakítása és módosítása költséges feladat. Az intézet szemszögéből nézve így érthető, hogy erőforrásait olyan szolgáltatások fejlesztésére csoportosítja, ahol nagyobb üzleti megtérülést lát, és az API-kat „elhanyagolja”. Tehát mindenképp nyomós tényező a technológiai erőforrások szűkössége. Mindehhez hozzá kell venni, hogy a banki kapcsolódási lehetőség tulajdonképpen a konkurens szolgáltatások fejlődésének kedvezhet.

A fő probléma, hogy ellenérdekelt felek találkozásáról van szó a piacon, ahol a bankokat kizárólag a jogszabály tolja abba az irányba, hogy a kötelességeiknek eleget tegyenek. Az uniós jogalkotók eredeti szándéka és a PSD2 által kijelölt irány jó, de sok mindent kellene finomítani és újragondolni – véli az ügyvezető.

Máshol sem jobb a helyzet

A Koin ügyvezetője szerint Európa más országaiban sem működnek tökéletesen a dolgok, tehát nem magyar jellegzetességről van szó, amit alátámasztanak a Deloitte témában megjelent jelentései is. 2020 nyarán az Európai Bankhatóság (EBA) nagyszámú panaszt és visszajelzést kapott harmadik feles szolgáltatóktól arról, hogy a pénzintézetek nem teremtették meg a szükséges technikai feltételeket, pontosabban azok nem valósultak meg maradéktalanul, számos megkeresés érkezett az interfészek működésének hiányosságai kapcsán. Az EBA ezért a beérkezett panaszok alapján ezután ajánlásokat fogalmazott meg a piaci szereplőknek az értékesítés pontján történő kötelező átirányítás, a többszörös erős ügyfélhitelesítés, a 90 naponta történő újra-hitelesítés, számlaválasztás, a jóváhagyás további vizsgálatai és a további regisztrációk kérdéskörökben.

A Deloitte ügyvédei összeszedték a hét fő okot is, amiért döcögősen halad a PSD2, melyek közt elsőként említik a kötelező azonosítási folyamatokat: a harmadik feles szolgáltatók jelenleg ki vannak szolgáltatva az ügyfelek számára előírt azonosítási folyamatnak, hiszen ezt a megoldást a banknak a szolgáltatók számára is biztosítania kell. Ha a számlavezető bank interfésze nem alkalmas arra, hogy teljeskörűen támogassa azokat az azonosítási folyamatokat, amelyeket az ügyfeleinek nyújt, akkor az nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Az is elvárás, hogy az azonosítás nem lehet bonyolultabb, ha az ügyfél harmadik feles szolgáltatót vesz igénybe, mintha közvetlenül a számlavezetőnél kérné az azonosítást.

Konkrét akadályt jelenthet a harmadik feles szolgáltatók számára, ha külön-külön kell elvégezni az azonosítást az ügyfél számlaadatainak megtekintéséhez és a fizetési művelethez is. Ez még inkább igaz, ha ezen előírás szükségességét a bank nem tudja megfelelően alátámasztani. Érdemi akadály az is, ha a számlainformációk lekéréséhez szükséges azonosítás nehézkesebb egy harmadik feles szolgáltatón keresztül, mint direktben a bankon keresztül. Az EBA álláspontja szerint, ha a harmadik feles szolgáltató minden a fizetéshez szükséges adatot elküld a banknak, akkor annak be kell érnie az egyszeres ügyfélazonosítással.

Hazai fronton a Magyar Nemzeti Bank 2021. júliusában publikálta saját akadálymentesítő ajánlását a nyílt bankolás elősegítéséhez, amit azzal indokolt, hogy a 2019-es teljeskörű kötelező alkalmazás óta érdemi előrelépések még mindig nem történtek. Az ajánlásban foglaltak alkalmazását 2021. augusztus elsejétől várja el, melynek részletei itt találhatók. Az MNB Fizetési Rendszer Jelentésében azt írja: „az akadályozás leggyakrabban úgy valósul meg, hogy a hozzáférési interfészeket úgy alakítják ki a bankok, hogy azzal kellemetlenséget okoznak az azokat igénybe vevő ügyfeleknek, illetve a harmadik fél szolgáltatóknak”.

Így állnak most a bankok

De a szolgáltatók visszajelzése szerint még 2022 végén sem tökéletes minden, és az MNB 2022-es jelentésében továbbra is úgy fogalmaz: „A PSD2 nagy újítása, a nyílt bankolás egyelőre csak korlátozottan tudta elérni verseny élénkítő és innovációt támogató céljait, emiatt felmerültek a nyílt bankolás szabályait módosító javaslatok. 2021-ben a PSD2 utolsó részletszabályai is bevezetésre kerültek, amivel véget ért az új pénzforgalmi szabályok hatályba lépésének ötéves folyamata, azonban a PSD2 céljainak elérése érdekében további lépések is szükségesek. A folyamatos ellenőrzés, tájékoztatás és ügyféledukáció mellett a részletszabályok finomhangolása is szükségessé válhat.” Az MNB egy szektorvizsgálat keretében technikai oldalról is megkezdte a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatók által megvalósított, célra rendelt interfészek (API) ellenőrzését.

Magyarország első Magyar Nemzeti Bank által felügyelt Számlainformációs Szolgáltatója,a FintechX csoporthoz tartozó Aggreg8 csapata 2021-ben a FintechZone számára elkészítette a hazai bankok PSD2-es API tesztjét, ami azt nézte meg, hogy a 12 hazai bankból kik teljesítették az MNB ajánlásait, hogyan néz ki a folyamat, ha egy harmadik feles szolgáltató kíván rácsatlakozni a PSD2-es API-hozzáférésre.

A 2022-ben történt változások és friss adatok után érdeklődve a HWSW azt a tájékoztatást kapta az aggregátortól, hogy drasztikus előrelépés sajnos nem történt a tavalyi év során, ugyanakkor voltak bankok, ahol barátságosabb lett az azonosítási folyamat a felhasználók számára.
…
A tavalyi év során összegezve az alábbi előrelépések történtek: az Unicredit Banknál már nem kell előzetesen megadni a lekérdezni kívánt bankszámlaszámokat, illetve többszörös SCA-ra sincs szükség. A Magnet Banknál többszörös SCA korábban sem volt, és most már előzetesen a bankszámlaszámot sem kell megadni. Az OTP-nél többszörös SCA korábban sem volt, és most már előzetesen a bankszámlaszámot sem kell megadni.

Az OTP Direkt azonosításnál, a banki oldalra történő átirányítást követően ugyan meg kell adni a bankszámlaszámot, ugyanakkor ez a netbanki felületre történő ejelentkezésnél is szükséges, így ahhoz képest nem igényel plusz erőfeszítést a felhasználó részéről – az ugyanakkor árnyalja a képet, hogy az OTP Direkt netbanki bejelentkezésre a bank sima azonosító-jelszó párossal, illetve QR kóddal is lehetőséget ad, ami API autentikációnál nem biztosított, illetve az új OTP netbanki/mobilbanki felület email címmel és jelszóval történő azonosítása sem támogatott – mondta el a HWSW-nek Hlács Ferenc product manager, aki Szabó véleményét annyival egészíti ki, hogy több esetben azokat az adatokat sem adják át egyes intézmények API-jai, amik a netbanki felületen elérhetők – holott ez minimum elvárás lenne.

A banki ellenállás látható

A Számlázz.hu ügyvezetője, Ángyán Balázs a HWSW megkeresésére szintén kiemelte, hogy a fintechek oldaláról egyértelmű a nyitottság, ám úgy véli: a verseny élénkülése inkább a harmadik felek érdeke, a bankok viszont nehezen engedik ki ügyfeleiket a saját ökoszisztémájukból. Márpedig ha az adatokhoz hozzáférnek külső felek, óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy a bankoknál megmaradnak-e az ügyfelek.

Ennek egy lehetséges módja, hogy technikailag nem teljesen jól működnek, ezáltal pedig a fintech cégek szolgáltatásai sem lehetnek olyan jó minőségűek, tehát a nem feltétlenül tudatos banki ellenállás látható.

Határozottan állítom, hogy a nyílt API-k fejlesztésére és működésére jóval kevesebb erőforrást fordítanak, mint a saját szolgáltatásaikra. Vannak persze kifejezetten jó tapasztalataink is, nem szeretnénk általánosságban kijelenteni, hogy minden bank hozzállása negatív lenne – hangsúlyozza az ügyvezető.

Gier Mária, a Számlázz.hu pénzügyi vezetője pozitív példaként emeli ki az együttműködések közül, amikor még a PSD2 előtt a MagnetBankkal közös, szerződéses alapon fejlesztett automata szolgáltatást készítették el, ami hibamentesen működött, bár nem tudott magának jelentős piaci részesedést szerezni. Szerinte a banki kapcsolattartókkal az esetek többségében nincs probléma: gyorsan válaszolnak, és a problémákat ugyan nem mindig sikerül 1-2 nap alatt elhárítani, de mivel a szándék látszik részükről, inkább az erőforráshiány feltételezhető a másik félnél.

Mégis van bank, akivel azóta sem sikerült kiépíteni az API-kapcsolatot, problémaként sorolja a kommunikációs nehézségeket, vagy a nem működő fejlesztői készletet. Felmerültek továbbá jogi problémák is, és olyan korlátozások, amik az ügyfélélményt lehetetlenítik el, ami a fintech szolgáltató számára is rizikós. A pénzügyi vezető szerint a folyamatot nehezíti, amikor a másik fél valamit megváltoztat és erről elfelejt értesítést küldeni, így utólag derül ki, hogy a másik oldalon is fejleszteni kéne valamit, hogy az API-ra épülő szolgáltatás jól működjön. Minden bankra külön kell fejleszteni, nincs egységes megoldás.

Van egy egy meglehetősen nagy igazságtalanságérzet bennünk, leginkább azért, mert a PSD2 szempontból legegyszerűbbnek tartott számlainformációs szolgáltatás nyújtásához is elképesztő mennyiségű munkát, energiát, pénzt kellett beletennünk abba, hogy megszerezzük a jogosultságot, nagyon komoly, már-már banki szigorúsági előírásoknak kell megfelelnünk – mondja Ángyán.

Ángyán szerint egy kisebb startupnak is új pozíciókat, jogosultságokat, szabályzatot kell létrehoznia, át kell alakítania működését, a komoly IT-fejlesztésekről nem is beszélve, hogy megkapja a banktól a szolgáltatás nyújtásához szükséges jogosultságot. Ennek ellentételezéseként a fintechek joggal várják el azt, hogy a nyílt bankolásos API-kat zavartalanul használhassák, és hogy a banki oldal is megfeleljen azoknak a feltételeknek, hogy jó minőségű szolgáltatásokat lehessen felépíteni.

„A Számlázz.hu-nál van egy olyan érzésünk, hogy mi nagyon komoly energiákat fektetünk ebbe, de a banki oldalról nem kapjuk meg azt a minőséget, amit elvárnánk. Talán az MNB is viszonylag megengedőbb módon viszonyul a dologhoz, komolyabban is felléphetne. A bankok a jogszabályi minimumokat teljesítik, de a minimumok nincsenek összhangban a jó minűségű szolgáltatás feltételeivel.””

Forrás:
Továbbra is gáncsolják a bankok a fintech-forradalmat; Dömös Zsuzsanna; HWSW.hu; 2023. január 26.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

A kibervédelem és -reziliencia problémáinak oktatása játékalapú rendszerek segítségével

„A zárójelentés olvasói átfogó útmutatót találnak a játékalapú tanulási rendszerek megértéséhez, megtervezéséhez, fejlesztésükhöz, beépítésükhöz a szervezeti működésbe és az alkalmazásukhoz. A szerzői csoport közzéteszi összegyűjtött kollektív szakértelmét és a különböző, a kiberbiztonságot szolgáló, játékalapú tanulási rendszerek kifejlesztésére és tesztelésére irányuló saját tevékenységük során szerzett tapasztalataikat. Az útmutató olyan szakértőknek szól, akik a jelenlegi védelmi és oktatási, képzési és oktatási módszerek javítása érdekében a játékalapú tanulási megközelítésekre összpontosítanak. A jelentés kritikus információkat tartalmaz a játékok, a komoly játékok, a játékosítás, a szimulációk és a hadijátékok megértéséhez és megkülönböztetéséhez. A leggyakoribb fejlesztési problémákat és a kiberbiztonsági komoly játékprojektekből levont tanulságokat foglalja össze. A kiválasztott tervezési és fejlesztési módszereket részletesen megvitatják annak érdekében, hogy gyors iránymutatást nyújtsanak a komoly játékfejlesztés bevált gyakorlataihoz. Ezeket saját prototípus-fejlesztési tapasztalataikon alapuló esettanulmányokkal támasztják alá. A jelentés emellett kulcsfontosságú információkat tartalmaz azon szakértők számára, akik információt keresnek egy olyan szervezet átalakulási igényeinek megértéséről, amely a játékalapú tanulási rendszereket a nagyobb oktatási keretbe kívánja integrálni. Végezetül a jelentés tartalmazza a szerzők által a tanulmány során kidolgozott vagy megvizsgált, a kiberbiztonsággal kapcsolatos, játékalapú megközelítések taxonómiáját. A taxonómia áttekintést nyújt a kiberbiztonsági képzésre alkalmazandó, játékalapú tanulási módszerek teljes spektrumáról.”

Forrás:
Gamification of Cyber Defence and Resilience; NATO Science & Technology Office; STO-TR-SAS-129; ISBN 978-92-837-2402-5; 2022. december
PDF letöltése

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Az Európai Unió vezető szerepe az űrágazatban a stratégiai autonómia révén

„Ez az „európai szintű cselekvés hiányából fakadó költségek” típusú jelentés az űrágazatban megvalósuló hatékony, ambiciózus és egységes uniós szintű fellépés potenciális előnyeit vizsgálja. A jelentés megállapítja, hogy ahhoz, hogy az európai űrágazat kihasználhassa a nyitott stratégiai autonómia előnyeit, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az EU hozzá tudjon férni a világűrhöz és használni tudja azt, többek között biztonsága érdekében, az EU-nak határozottan kell fellépnie. A szétaprózódottságtól való elmozdulás jelentős előnyökkel járna, 2050-ra évente legalább 140 milliárd eurót tenne ki.”

Forrás:
Towards EU leadership in space sector through open strategic autonomy. Cost of non-Europe; Clément Evroux, Aleksandra Heflich, Jérôme Leon Saulnier; European Parliamentary Research Service; ISBN 978-92-848-0117-6; DOI: 10.2861/73374; 2023. január 23.

Magyar űripari startupok mutatták be fejlesztéseiket a Design Terminal Nyílt Napján

„Magyar űripari startupok mutatták be fejlesztéseiket a Design Terminál által szervezett nyílt napon (Demo Day) a szervezet csütörtök esti budapesti rendezvényén, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen.

A Design Terminal – Közép-Európa vezető innovációs ügynöksége – 2021-ben vette át az Európai Űrügynökség (ESA) űripari tevékenységének hazai képviseletét és vezeti az ESA Business Incubation Centre Hungary Programot, amely vállalkozásfejlesztéssel és ösztöndíjjal segíti az űripar felé törekvő startupokat.

Az inkubációs programba kiválasztott induló vállalkozásokat 12-24 hónapig támogatják mentorálással és 50 ezer euróval, amelyet teljes egészében kutatás-fejlesztésre fordíthatnak. Az inkubációs program során iparági szakértők segítik őket, üzleti mentorálást és technikai támogatást is igénybe vehetnek – mondta Jónás László, a Design Terminál szakmai vezetője az MTI-nek a helyszínen.

Az inkubációs időszak végén a cégek csatlakozhatnak a Design Terminal Alumni programjához. Ezzel segítséget kaphatnak termékeik és szolgáltatásaik piacra juttatásához – tette hozzá.

Az ESA BIC Hungary fő célja sikeres űripari startupok fejlesztése, valamint egy űripari közösség létrehozása és megerősítése Magyarországon – hangsúlyozta Jónás László.

Hozzátette: a tavaly indult üzleti inkubációs program félidejéhez ért, a keddi eseményen a 16 startup közül öten mutatták be fejlesztéseiket.

A zsűri első díját a 27G Technology szerezte meg, amely a világ legkisebb doziméterét (ionizáló sugárzást mérő eszköz) fejleszti.

A közönségdíjat a Surviot kapta, amely elsősorban mélyépítési projektekhez nyújt intelligens mozgás- és deformációmegfigyelési megoldásokat.

A programba startupok és természetes személyek jelentkezhetnek olyan termékkel, folyamattal vagy szolgáltatással, amely egy új technológiai találmányon alapul, vagy egy már létező technológia újszerű alkalmazása.

Idén március 20-ig várják a jelentkezéseket. A beérkező pályázatokat megszűrik és a kiválasztott három-öt startup vehet részt az inkubációs programban.”

Forrás:
Magyar űripari startupok mutatták be fejlesztéseiket a Design Terminal Nyílt Napján; Magyar Hírlap / MTI; 2023. január 31.

Szakirodalom

Benczes István: Gazdasági növekedés és versenyképesség, intézményi perspektívában – A magyar eset (2008–2019)

„…A szakmai precizitást nem feláldozó, de az igényes, nem szakmabeli olvasók számára is világos elemzést kapunk. Ráadásul a mainstreammé váló új intézményi megközelítés és az intézmények, valamint a jó kormányzás gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásán is értő kézzel vezet bennünket végig a szerző, helyesen mutatva rá a versenyképességgel és a jó kormányzással kapcsolatos problémákra, bizonytalanságokra.
…
Az „intézményi perspektíva” a szakmán kívülről jövők számára száraznak és ijesztőnek tűnhet, azonban kár lenne beleesni ebbe a csapdába. Míg a köznyelv az intézményeket elsősorban a szervezetekkel azonosítja, közgazdasági megközelítésben a Douglas North által megfogalmazott értelemben használjuk a fogalmat. „[…] az intézmények a társadalom játékszabályai; olyan, ember által alkotott korlátok, amelyek a gazdasági mellett a politikai és a társadalmi interakciókat is strukturálják. Az emberek azért hozzák létre őket, hogy eligazodjanak a világban, hogy mérsékeljék a bizonytalanságot és szabályozzák a társas érintkezéseinket.” (North koncepcióját idézi Benczes, 29.) Jól érzékelhető tehát, hogy a témában való olvasottság nemcsak a gazdasági folyamatokban, hanem a mindennapi formális és informális kapcsolatainkban való eligazodást is nagyban elősegítik. Hiszen, ebben az értelemben intézményként tekinthetünk szinte minden, a napi életvitelt elősegítő szokásra és szabályra (lásd például a közlekedést), de a korrupcióra is, amit alapvetően negatív jelentéstartalommal társítunk. Intézményeink lehetnek formálisak és informálisak. Sokszor képesek, vagy kényszerülnek az informális intézmények, mint a kapcsolati háló, a pletyka, a nepotizmus, helyettesíteni a formális intézményeket, például a stabil jogrendszert, tágabban a jogállamiságot (rule of law).
…
Míg gazdasági növekedés tekintetében hazánk jelenleg is példaország, az EU27-hez történő felzárkózásban hat volt szocialista ország is megelőz bennünket. A részben sikeres konvergenciát az elemzők eltérő tényezőknek tudják be, a helyzetet azonban leginkább a közepes jövedelem csapdájaként azonosítják, és a tudás- és innovációalapú termelékenységbővülést azonosítják a továbblépés kulcstényezőjeként, összhangban az elméleti intézményi kontextussal…”

Forrás:
Benczes István: Gazdasági növekedés és versenyképesség intézményi perspektívában – A magyar eset (2008–2019); Erdey László; DOI: 10.1556/2065.184.2023.2.16; Magyar Tudomány; 2023. február
Gazdasági növekedés és versenyképesség intézményi perspektívában. A magyar eset (2008–2019); Benczes István; Ludovika Egyetemi Kiadó; ISBN 9789635315949; 2022
„A visegrádi négyek gazdasági növekedése kiemelkedő volt a koronavírus-járványt megelőzően. Magyarország pedig még ezen országcsoporton belül is rendkívül meggyőző növekedést produkált. A magyarázatot igénylő feladvány azonban nem önmagában a kimagasló növekedési ráta, hanem az a tény, hogy Magyarország úgy volt képes e kiemelkedő teljesítményre, hogy közben a különféle versenyképességi rangsorokban lemaradt.
A kötet kritikusan közelít a versenyképesség koncepciójához és megállapítja, hogy az maga is olyan endogén tényező, amely egyebek mellett a gazdasági fejlettség előrehaladásának függvénye. A gazdasági fejlődés pedig olyan minőségi társadalmi-gazdasági transzformációt feltételez, amely megerősíti mindazon intézményi támaszokat, amelyek a hosszú távú növekedés alapjaiul szolgálnak. Ezt az oksági összefüggést Magyarország 2010-es évekbeli gazdaságfejlődésén keresztül vizsgálja a kötet.”

Közigazgatási eljárások

„…. A „közigazgatási eljárások” alatt e könyv szerzői a közigazgatási jogalkalmazást érintő, de különböző jogágakba tartozó eljárásokat értik.
Így mindenekelőtt idesorolják a közigazgatási jog által szabályozott hatósági eljárást, de nem feledtetve azt, hogy más közigazgatási eljárások is vannak olyanok, melyek nem tartoznak az Ákr. hatálya alá.
Tartalmazza a könyv a közigazgatási perrendtartás alapintézményeit is azzal, hogy azt nem a közigazgatási jog szabályozza, mivel hazai rendszerünkben a közigazgatási bíráskodás a rendes bírósági rendszer része. Mivel azonban a közigazgatási per lett a kérelemre indítható általános jogorvoslati eszköz, így az összefüggések miatt nem mellőzhető bemutatása.
Tárgyalja továbbá a munka a közigazgatás által alkalmazott nem közigazgatási jog legnagyobb területét, a szabálysértési jogot, mely a hatályos jogi szabályozásunk szerint közigazgatási büntetőjogként került szabályozásra.
Minden felsorolt tárgykör önállóan is komoly koncepcionális kérdéseket és ezek eredményekét értelmezési különbségeket foglal magába. Ezek egy részére az egyes érintett fejezetek szerzői jelzésként kitérnek bár, de a mélyebb szakmai-tudományos elemzéseknek –alapvető rendeltetésére tekintettel-nem ez a könyv a színtere…”

Forrás:
Közigazgatási eljárások; Balázs István, Árva Zsuzsanna, Barta Attila, Pribula László, Répásiné Veszprémi Bernadett; Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar; ISBN 978-963-490-497-7; 2023 (PDF)

A közvetítő szolgáltatók drága új ruhája – mire számítsanak a magyar kisvállalkozások?

„1. Bevezető

Az EU 2022. október 19-én elfogadta a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletét (amelyre röviden DSA-ként is fogunk hivatkozni),[1] ezzel tovább bővítette az egyes online tevékenységek ellátására vonatkozó szabályok körét.

Az előírásainak majd 2024. február 17-étől kell megfelelni, mivel közvetlenül alkalmazható rendelet lesz, hazai átültetés, hazai jogalkotás nem is feltétlenül fog történni. Az új rendelet számos internetes szolgáltató tevékenységét érinteni fogja, olyanokét is, akik nem fogyasztók számára nyújtják csak a szolgáltatásaikat. Érdemes ezért kitérni az új elvárásaira.

Maga a rendelet számos méretfüggő szabályt is tartalmaz, és a jelen cikkben csak azokat a szabályokat fogjuk bemutatni, amelyek a kisvállalkozásokra is irányadóak.

A cikkben nem csak a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet új szabályaira térünk ki. Elkerülhetetlen, hogy bemutassuk azt is, hogy mi a különbség a már két és fél éve alkalmazandó P2B (platform-to-business) rendelet (P2B rendelet) szabályaihoz képest, hiszen e két szabályozó között igen nagy a tartalmi átfedés.[2]
Az uniós versenyképesség jegyében tehát a kisvállalkozók tevékenységére irányadó szabályok családja újabb taggal bővült, kiegészítve az eddigi adatvédelmi, szavatossági és elektronikus szerződéskötési, fogyasztóvédelmi, kereskedelmi, adózási, szerzői jogi és IT biztonsági felügyelettel összefüggő szabályok népes sokaságát.

(Emlékeztetőül: kisvállalkozás alatt az uniós jog[3] az olyan, a beszámoló szerint 50 főnél kevesebb foglalkoztatotti létszámmal rendelkező vállalkozásokat érti, akiknek vagy az éves mérlegfőösszege, vagy az éves nettó árbevétele legfeljebb 10 millió euro – most nem térve ki a nem önálló vállalkozások miatti bonyolult részekre.)[4]
2. Kik a közvetítő szolgáltatók?

A „közvetítő szolgáltató” (intermediary service provider) kifejezést az elektronikus kereskedelmi irányelv[5] határozta meg (a polgári jogi közvetítő fogalmától teljesen függetlenül).

A meghatározás fő célja az elektronikus kereskedelmi irányelv céljainak támogatása volt, nem pedig az, hogy egy dogmatikailag megalapozott fogalmat hozzanak létre. Az irányelv egyik legfőbb célja pedig az volt, hogy az akkor még gyerekcipőben járó internetes kereskedelem felett gyülekező „fellegeket” a korabeli nemzetközi szabályozási szokásoknak megfelelően kezelje. Ehhez az eszköz egy horizontális mentesülési mechanizmus volt az egész EU (akkor még Európai Közösség) területén a különféle internetes szolgáltatók számára. Az irányelv e körben lényegében az Egyesült Államok Communications Decency Act és Digital Millenium Copyright Act (DMCA) szövetségi törvényeinek az Európai Közösségre szabott változata.

A közvetítő fogalom szóhasználata az irányelvben abból áll, hogy egy nagyon tág információs társadalommal összefüggő szolgáltatás (information society service, „ITÖSZ”) fogalomra építve tételesen három, további szintén nagyon tág szolgáltatási kategóriát határozzon meg (12-14. cikkek). Ha egy szolgáltató ilyen szolgáltatásnak minősülő szolgáltatást nyújt, azaz közvetítői szolgáltató, akkor a szabályozás ténylegesen jelentősen csökkenteni fogja a jogi kockázatait, és nem csak nemzeti, hanem uniós szinten.

Maga az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás lényegében minden, ma e körben szóba jöhető online szolgáltatást lefed (98/34/EK irányelv). Azonban huszonöt évvel ezelőtt fontos volt, hogy az internetes/online típusú, távolról és egyedi igény alapján elektronikusan nyújtott szolgáltatásokat fogalmilag leválassza a korabeli „társszolgáltatásokat”, így a fizikai automatákból történő értékesítést és a csomagküldő szolgáltatások adathordozós értékesítéseit, a távközlési és műsorterjesztési szolgáltatásokat, a pénzügyi szolgáltatásokat, sőt, még a telefonon nyújtott ügyvédi szolgáltatásokat is.[6]
Ezt az ITÖSZ fogalmat egészítette ki eredetileg három további altípus (egyszerű adatátvitel/mere conduit, gyorsítótár/caching és tárhelyszolgáltatás/hosting), és mindhárom típus nagyon sokfajta internetes szolgáltatást lefedett, idővel egyre növekvő körben, mind technikai szinten, mind az üzleti végfelhasználók körében (a cikkben az angol kifejezéseket fogjuk használni).

Érdemes példálózóan felsorolni, hogy a DSA-ban[7] és előkészítése[8] során milyen piaci szolgáltatásokat sorolt a jogalkotó egyértelműen az egyes jogi kategóriák alá:

a) „mere conduit”: előfizetői internet hozzáférést biztosító szolgáltatók és (nagykereskedelmi) internet tranzit szolgáltatások és internetes kicserélő központok, wifi hozzáférési pontot szolgáltatók, VPN szolgáltatók, domain név (DNS) kiszolgálók (a DSA óta), top-level domain nyilvántartók és regisztrátorok, sőt, még a hitelesítésszolgáltatók is;[9]
b) „caching”: caching proxy kiszolgálók, content delivery network (CDN) szolgáltatások;

c) „hosting”: webhoszting, médiamegosztó platformok (fotó, zene, videó, blog), fájlmegosztó alkalmazások, a felhős infrastruktúra- és platform szolgáltatások (IaaS, PaaS); közösségi hálók (beleértve pl. TikTokot is) és fórumok, online piacterek (eBay, Craigslist), többfelhasználós online játékok (Xbox Live, WoW), keresőprogramok, értékelő rendszerek.

Magyarországon már 2001-től törvényi szinten egyértelmű volt, hogy a keresőszolgáltatók is közvetítő szolgáltatónak minősülnek,[10] míg ezt uniós szinten a luxemburgi bíróság döntése tette egyértelművé.[11] Ezt követően, 2016. és 2020-ban a hazai közvetítő szolgáltató kifejezés tovább bővült az alkalmazásszolgáltatókkal és a videómegosztóplatform-szolgálatóval is, de ebből egyedül az alkalmazásszolgáltató kifejezés lóg ki ma az uniós közvetítő szolgáltatói terminológia alól.

3. Az online platform szolgáltatók új fogalma

Az Európai Unió 2022. november 16-ától bevezetett egy új kifejezést is, miszerint a közvetítők egyik típusa az „online platform” (3. cikk): „olyan tárhelyszolgáltatás, amely a szolgáltatás igénybe vevőjének kérésére információkat tárol és nyilvánosan terjeszt …”, példaként pedig a „közösségi hálózatokat vagy a fogyasztók számára a kereskedőkkel távollévők között kötött szerződések létrehozását lehetővé tévő online platformokat” hozza fel. Az online platform eddig is a hosting altípusú közvetítő szolgáltatók közé tartozott, csak a DSA révén jelentős újabb kötelezettségek fogják terhelni e kategóriát.

Nem szabad elfelejteni, hogy az online platform esetén is maga a szolgáltatás információ tárolása és terjesztése az egyik felhasználó kérésére. Tehát ha egy online szolgáltató saját maga illusztrációkat tesz elérhetővé (amelyeket nem a felhasználóitól gyűjti be), attól még nem lesz tárhelyszolgáltatás és online platform szolgáltatás, mert a szolgáltatása lényege itt a saját szolgáltatásának elérhetővé tétele, nem az információ tárolása és terjesztése egy felhasználó kérésére. Ha ugyanez a szolgáltató ezeket az illusztrációkat már a felhasználóitól gyűjti be, és azokat teszi elérhetővé, akkor már online platform szolgáltató lesz (akkor is, ha effektíve többfajta eltérő típusú felhasználói kategóriája lesz, pl. egy illusztrátoroknak szóló aloldal és egy letöltőknek szóló aloldal).

A definícióban nem szerepel, de az online platformok lényegi eleme az, hogy két, egymástól független felhasználó közötti interakciót segítik elő, azaz legalább kétrétegű a szolgáltatás: a platform szolgáltatásra mindig épül egy másik szintű interakció is – akár az, hogy közösségi hálóként a felhasználók (fogyasztók) egymás közötti, nem profitorientált kommunikációt folytatnak az általuk a platformon közzétett információk útján (terjesztenek), vagy akár az, hogy ezeknek a platform használóknak lehetővé teszik, hogy üzleti szolgáltatásokat nyújtsanak további végfelhasználók számára, pl. online piactereket működtetnek. A téma alaposabb megismerésére törekvő kollégák számára mindenképpen javasolom Ződi Zsolt alapos történeti elemzését is elolvasni.[12]
Kiemelendő még, hogy az online platform rendeletbeli fogalmát túl tágan is lehet értelmezni, alapvetően olyan hosting szolgáltatást is e fogalmi kör alá lehet vonni, aminél nem indokolt a platform jelleg sajátosságaiból fakadó szabályokat alkalmazni. E körben azokra a felhőszolgáltatásokra kell gondolni, amelyek célja bizonyos platform vagy infrastruktúra biztosítása a végfelhasználók számára. A rendelet (13) preambulum bekezdése is erre utal: „… az infrastruktúraként – például egy internetalapú alkalmazás, webhely vagy online platform mögöttes infrastrukturális tárhelyeként – funkcionáló felhőszolgáltatások és webtárhely-szolgáltatások önmagukban nem tekintendők olyan szolgáltatásoknak, amelyek egy … igénybe vevőjének kérésére tárolt vagy feldolgozott információkat nyilvánosan terjesztenek.”

4. A minden kisvállalkozó közvetítő szolgáltatóra irányadó szabályokról

Az elektronikus kereskedelmi irányelv a közvetítő szolgáltatókra csak egészen kevés kötelezettséget írt elő. Alapvetően a felelősségi szabályok keretében csak a caching és hosting szolgáltatók esetén mondta ki, hogy mit kell tenniük, ha tudomást szerez valami jogsértő információról.[13] Ezek a felelősségi szabályok pedig csak minimálisan változtak (lásd lentebb), és az általános monitorozási kötelezettség hiánya is fennmaradt.

Az elektronikus kereskedelmi irányelv két, egyszerűen teljesíthető kötelezettsége (az általános adatszolgáltatás kötelezettségét és a kereskedelmi tájékoztatás egyedi szabályai) változatlanul hatályban maradnak a közvetítő szolgáltatókra is (ezek betartását az irányelv azonban nem a közvetítő szolgáltatókra, hanem minden, információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtójára írja elő).

Jelentősen bővült azonban annak a feltételrendszere, hogy jogellenes tartalommal kapcsolatosan milyen kötelezettség terheli az online szolgáltatókat. Mindegyik közvetítő szolgáltató esetén egyértelmű elvárás lett, hogy akár a más tagállamokból – a nemzeti koordinátorokon keresztül – érkezett bírósági vagy hatósági megkereséseknek is sürgősen eleget kell tenniük, legyen szó letiltásokról vagy adatszolgáltatásokról.[14]
Ez már önmagában is jelentős erőforrást fog lekötni a szolgáltatóknál – beleértve azt is, ha a megkeresés teljesítése előtt meg kívánnák vizsgálni, hogy az adott hatóság a kért adatra vagy letiltásra vajon jogosult-e.

Az elektronikus kereskedelmi irányelv általános adatszolgáltatási kötelezettsége kibővül azzal, hogy a közvetítő szolgáltatóknak külön kapcsolattartási pontot kell fenntartaniuk és közzétenniük a hatósági és a felhasználói kapcsolattartási célokra is. Ráadásul nem elegendő, ha ez a megadott kapcsolattartási pont kizárólag automatizált eszköz lesz, pl. egy csevegőrobot.[15]
Várhatóan jelentősen felforgatja minden közvetítő szolgáltató működését az, hogy a felhasználók védelme érdekében a DSA is saját előírásokat fogalmazott meg a szerződési feltételeik tartalmával kapcsolatosan. Az új elvárások általános jelleggel a felhasználás korlátozásával kapcsolatos információk közzétételére vonatkoznak (beleértve az esetleges moderálást, automata döntéshozatalt, illetve a panaszkezelést), de megtalálhatjuk az egyoldalú módosításról való értesítés kötelezettségét is. A 7. pontban látni fogjuk, hogy üzleti platformok esetén még ennél is részletesebb kötelezettségek irányadóak.

5. A hosting szolgáltatók kötelezettségei

Még a legkisebb hosting szolgáltatókat is számos új kötelezettség fogja terhelni.

A kötelezettségek első csoportja a jogsértőnek vélt tartalommal kapcsolatos eljárást részletezik, a bejelentések megtételének módjával és a kivizsgálás folyamatának áttekinthetőbbé tételével kapcsolatosak. Mivel a bejelentések fogadásával kapcsolatos kötelezettség nagyon sok szolgáltatóra vonatkoznak, és részletes technikai feltételeket is előír a rendelet, a gyakorlatban várhatóan e téren is kialakul majd valami egységesített bejelentési felület, szolgáltatás, hasonlóan pl. a cookie-elfogadási mechanizmusokhoz.[16]
Az átláthatóság biztosítása részeként kifejezetten jelezniük kell a hosting szolgáltatóknak, ha a bejelentések elbírálását bármilyen módon automatizálják – azaz ez nem csak az automatizált döntéshozatal esetén irányadó kötelezettség, hanem az automatizált feldolgozás bármilyen formájáról tájékoztatást kell adni. A bejelentések elbírálására konkrét határidőt azonban a rendelet nem ír elő.

Szintén a felhasználók védelmét és a szolgáltatói döntések áttekinthetőségét biztosítja az az elvárás, hogy az egyes felhasználások korlátozásáról kötelező lesz indokolt értesítést (tájékoztatást) adni a felhasználók számára.[17] Az indokolás szabályait viszonylag részletesen leírja a rendelet, remélve, hogy ez korlátot szab a szolgáltatók szűkszavú, adott esetben a felhasználókat érzékenyen érintő döntéseinek.

Végül a rendelet a hosting szolgáltatókra feljelentési (bejelentési) kötelezettséget telepít arra az esetre, ha olyan információ birtokába jutott, ami valaki „életét vagy biztonságát fenyegető bűncselekmény” elkövetésére utal.[18]
Láthatjuk, hogy ha egy közvetítő szolgáltató e kötelezettségek mindegyikének eleget kíván tenni, az nem elhanyagolható költségeket fog jelenteni a számára – annak ellenére, hogy az uniós hatásvizsgálat ezt elenyésző költségnek találta.[19]
6. Az online platform szolgáltatók kötelezettségei

Kisvállalkozások esetében a kifejezetten online platformra vonatkozó kötelezettségek köre minimális lesz, hiszen a rendelkezések többsége alól felmentést ad a DSA.[20]
Tehát az online platformok esetén a kötelezettségek nagyobb része azonos a hosting szolgáltatókra irányadó kötelezettségekre, két további kiegészítéssel.

Az egyik kiegészítés az online platform szolgáltatók körén belüli, az online piacterek kategóriájára vonatkozik: nem mentesülhet a szolgáltató a közvetítői mentesülés szerint, ha egy átlagos fogyasztó számára úgy tűnhetett, hogy az adott megrendelést a piactér saját maga vagy egy általa irányított szereplő teljesítette.[21] Az online platform szolgáltatók általában érdekeltek az eltérő kategóriájú felhasználóik közötti erőviszonyok átformálására, saját előnyükre fordítására. Például ha egy helyi szolgáltatási piacon a vevő elégedett a szolgáltató szolgáltatásával (pl. egy ügyes villanyszerelővel). Az adott helyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést uraló platform azonban nem feltétlenül érdekelt abban, hogy a vevő legközelebb már közvetlenül ezt a szolgáltatót hívja, akár csak a részesedése elmaradása miatt, ezért előfordul, hogy a platform a szolgáltatását úgy alakítják ki, hogy a tényleges szolgáltató jelentőségét, beazonosíthatóságát minimalizálják a vásárlók számára. Ez a szabály éppen ezen „diszruptív” törekvésnek kíván gátat szabni (bár inkább termékek, mint a példa szerinti szolgáltatások esetén).

A másik kiegészítés egy adatszolgáltatási kötelezettség, ahol – a későbbi jogi aktusokkal meghatározott módszertan szerint – a tagállami koordinátor kérésére a hathavi átlagos felhasználószámukat meg kell majd adniuk.[22]
7. Az „online közvetítő szolgáltatás”: a B2B platformok kevésbé ismert egyedi szabályai

A témánk szempontjából fontos még a kevéssé ismert „online közvetítő szolgáltatás” megismerése is.[23]
Az online közvetítő szolgáltatás a gyakorlatban szükségszerűen a DSA szerinti közvetítő szolgáltatás (ezen belül online platform) is lesz egyben, a fogalom meghatározása ettől mégis független. Ennek oka, hogy a fogalom a digitális szolgáltatási rendeletet jóval megelőzően jött létre. Valami furcsa okból a Bizottság nem igyekezett összhangba hozni a két szabályozás szóhasználatát, csak a DSA tervezetében utaltak arra, hogy a P2B rendeletet „lex specialisként” kell tekinteni.[24]
Az online közvetítő szolgáltatás fogalma és a P2B rendelet az üzleti „továbbfelhasználás” céljára készült platformokkal összefüggő félelmek megnyugtatására lett kiadva. Tehát csak az üzleti felhasználókat célzó szolgáltatások tartoznak ide, ahol a „platform szolgáltatás” maga az üzleti felhasználók és fogyasztók közötti ügyletek elősegítését szolgálja.[25]
Tehát a P2B rendelet a fogyasztói jellegű platformokra nem irányadó (tipikusan a közösségi hálókra, TikTok stb.), míg a DSA online platform kifejezése ezeket a fogyasztók közötti platformokat is lefedi.

A P2B rendelet a digitális szolgáltatási rendelethez képest ugyan szűkebb körre vonatkozik, de annál részletesebb és szigorúbb szabályokat tartalmaz.

Nehéz a rendelet érvényesülését észrevenni, noha már 2020. július óta alkalmazandó. Néhány nagyobb platform szolgáltató esetén megtalálhatjuk már a nyomát az új szabályozásnak, de néhány esetében még nem.[26] Olaszországban az illetékes hatóság nyilvános konzultációt követően már egy alkalmazási útmutatót is közzétett,[27] de más országokban (pl. Magyarország) azt sem lehet tudni, hogy mely hatóság jár majd el e tárgyban. A 27 tagállamból eddig csak három vette a fáradságot arra, hogy az üzleti felhasználók érdekeit képviselő hatóságot vagy szervezetet jelöljön ki a P2B rendelet szerint. A Bizottságnak is több, mint egy éve már meg kellett volna küldenie a jelentését a Parlamentnek a P2B rendelet alkalmazásának tapasztalatairól – a jelentés tervezete a közbeszerzések tanúsága szerint már elkészült ugyan, de még nem nyilvános.[28]
Tekintsük át röviden, hogy miben térnek el a P2B rendelet kötelezettségei a DSA kötelezettségeihez képest.

A DSA szerződési feltételekkel kapcsolatos általános kötelezettségeihez képest a P2B rendelet részletesebb kötelezettségeket ír elő. Így többek között nem elég a feltételek (egyoldalú) módosításáról tájékoztatni a felhasználókat, de a módosítás határidejére is előír egy minimum időtartamot. Szűk kivételeken kívül a módosítás időtartamának lehetővé kell tennie, hogy az üzleti felhasználó a közölt változáshoz igazodjon (de 15 napnál nem lehet rövidebb). A feltételeknek tájékoztatást kell még adniuk arról is, hogy a platform használata miként érinti az üzleti felhasználók szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogát, illetve hogy milyen további csatornákon értékesít a platform szolgáltató a saját felhasználója által is kínált termékeket.[29]
A szolgáltatás korlátozásával kapcsolatos feltételek is jóval szigorúbbak. Míg a DSA esetén csak a hosting szolgáltatókra irányadó általános korlátozási feltételek terhelik a kisvállalkozó szolgáltatásokat (lásd az 5. pontban), és a visszaélésszerű felhasználások korlátozásával kapcsolatos kapcsolatos részletesebb szabályok alól[30] mentesülnek, addig a P2B rendelet esetén a kisvállalkozások sem kapnak ilyen könnyítést. A szerződési feltételeikben részletesen rendelkezniük kell arról, hogy miként járnak el nyilvánvalóan jogsértő tartalom esetén, a korlátozásról tartós adathordozón kell értesíteniük a felhasználójukat legkésőbb a korlátozással egyidejűleg, és lehetővé kell tenniük, hogy a felhasználóik panasz útján tisztázhassák magukat.[31] A felfüggesztéstől függetlenül a szolgáltatásnyújtás felmondásának határideje nem lehet rövidebb, mint 30 nap.

Az online keresőszolgáltatók és az online platform szolgáltatók egyaránt kötelesek a P2B rendelet alapján közzétenni a felhasználóikkal kapcsolatosan alkalmazott rangsorolásuk magyarázatát,[32] ez alól szintén nem mentesülnek a kisvállalkozások sem (míg a DSA-ban igen).[33]
Végül csak a P2B rendelet alapján kötelesek a kisvállalkozások a szerződési feltételeikben arról tájékoztatást adniuk a felhasználóiknak, hogy miként férhetnek hozzá a szolgáltatások során bevitt vagy keletkezett adataikhoz.[34]
8. Összefoglaló

Tekintettel arra, hogy a P2B rendelet és a DSA rendelet még hazai szinten is jelentős számú szolgáltatót fog érinteni, indokolt volna e két uniós jogi aktus tárgyában a minél intenzívebb ismeretterjesztés.

A P2B rendelet tényleges alkalmazása sok országban, így Magyarországon is várat még magára, annak ellenére, hogy az alkalmazás megkezdésének határideje már két és fél éve lejárt. Valószínűleg a jogosultak nem is tudnak arról, hogy e téren jogaikat nem tartják be, a szükséges információkat nem teszik közzé, a tagállamok és hatóságok pedig kevés kivétellel nem segítenek ezek a helyzeten.

Ahogy közeledik a 2024. február 17-i időpont, egyre valószínűbb, hogy e két rendelet hatása együtt fog csak tudatosulni a felhasználók és a szolgáltatók körében is. Minél később kezdenek el azonban felkészülni ezekre a nem elhanyagolható költségű változásokra a kisvállalkozások, annál drágább lesz a megfelelés költsége, annál kevesebb lehetőség lesz a koordinált, költséghatékony informatikai és jogi megoldások alkalmazására.”

Forrás:
A közvetítő szolgáltatók drága új ruhája – mire számítsanak a magyar kisvállalkozások?; Homoki Péter; Arsboni; 2023. január 30.
Az eredeti cikket kísérő gazdag szakirodalmi hivatkozások megtekinthetők az Arsboni webhelyén.

6. szám, 2023. február 6.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom