Tartalomjegyzék
Kiemelt híreink
- Első fecske: tájékoztató oldal indult a Digitális Állampolgárság Programról
Tárgyszavak: digitális állampolgárság (DÁP), digitális kormányzati szolgáltatások, digitális személyazonosítás, Magyarország, Nemzeti Digitális Állampolgárság Program (NDÁP)
- Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program – az MTA a magyar nyelvért a mesterséges intelligencia korában
Tárgyszavak: digitális gazdaság és társadalom, magyar nyelv, Magyar Tudományos Akadémia (MTA), Magyarország, nyelvművelés, nyelvtechnológia, nyelvtudomány, Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program
Közigazgatás, politika, jog
- Rétvári Bence: Az emberek legfontosabb elvárása, hogy minél hamarabb bejussanak az orvoshoz
Tárgyszavak: digitális egészségügy, digitális kormányzati szolgáltatások, EgészségAblak, egészségügyi politika, egységes járóbeteg-időpontfoglalási rendszer, Magyarország
- A kórházak többsége kényszerpályára került, nagyon beszűkült a mozgásterük – mondta a Magyar Kórházszövetség elnöke
Tárgyszavak: egészségügyi ellátórendszer átalakítása, egészségügyi ellátórendszer finanszírozása, kórházi adósságrendezés, közigazgatási autonómia, közigazgatási centralizáció, Magyarország, Velkey György
- Révész János (országos kórház-főigazgató, Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ): „Döbbenetes vereséget szenvedtem”
Tárgyszavak: egészségügyi ellátórendszer átalakítása, egészségügyi ellátórendszer finanszírozása, közigazgatási centralizáció, Magyar Kórházszövetség, Magyarország
- A magyar gazdaság összeépült az egyetemekkel
Tárgyszavak: gazdaságpolitika, Hankó Balázs, iparpolitika, Magyarország, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)
- Hankó Balázs: új fókuszterületi innovációs pályázat indul
Tárgyszavak: Fókuszterületi innovációs projektek, gazdaságpolitika, Hankó Balázs, Magyarország, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)
- Bódis László: sürgeti az innovációs ökoszisztéma és az innovációs teljesítmény fejlesztését
Tárgyszavak: Bódis László, gazdaságpolitika, Magyarország, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)
Európai Unió
Digitális közigazgatás, digitális politika
- Gyökeresen megváltozik a közigazgatási ügyintézés – beszélgetés az NHIT alelnökével
Tárgyszavak: digitális állampolgárság (DÁP), digitális kormányzati szolgáltatások, digitális ügyintézés, esemény alapú adatszolgáltatási platform (EMAP), Magyarország, Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT), Pap Sándor
- Az állami szolgáltatások elérhetővé válnak mobiltelefonon is – DÁP-mobilalkalmazás
Tárgyszavak: digitális állampolgárság (DÁP), digitális kormányzati szolgáltatások, Magyarország, Nemzeti Digitális Állampolgárság Program (NDÁP)
- A Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR), és alkotó elemei
Tárgyszavak: digitális egészségügy, digitális kormányzati szolgáltatások, Járóbeteg Irányítás Rendszer (JIR), Magyarország
- Együttműködik a Gondosóra program és a gyógyszerészi kamara
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, Gondosóra, Magyar Gyógyszerészi Kamara, Magyarország
Technika, tudomány, MI
- A generatív mesterséges intelligencia szabályozása az MI rendeletben
Tárgyszavak: Európai Unió, mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály (AI Act – AIA)
- Mesterséges intelligencia – Sikeres az Európai Unió nagyszabású terve? (Európai Számvevőszék)
Tárgyszavak: Európai Bizottság, Európai Számvevőszék (ECA), Európai Unió, Mesterséges Intelligencia (MI), tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)
- A mesterséges intelligencia helyzete 2023-2024-ben (Stanford AI Index 2024)
Tárgyszavak: Mesterséges Intelligencia (MI)
- Újfajta tudás, újfajta hatalom – a mesterséges intelligencia és a személyes adatok védelme
Tárgyszavak: Európai Unió, Mesterséges Intelligencia (MI) — adatvédelem, Mesterséges Intelligencia (MI) — szabadságjogok, technológiai fejlődés — társadalmi-gazdasági hatásai
- Ismét Jakab Roland a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke
Tárgyszavak: Magyarország, Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája, Mesterséges Intelligencia Koalíció (MIK), tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)
- Nagy Márton a Microsoft képviselőivel tárgyalt a mesterséges intelligencia (MI) szabályozási és közigazgatási alkalmazási kérdéseiről
Tárgyszavak: gazdaságpolitika, Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI), Microsoft, Nagy Márton, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)
Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság
Szakirodalom
Részletes tartalom
Kiemelt híreink
Első fecske: tájékoztató oldal indult a Digitális Állampolgárság Programról
„Már elérhető az a weboldal, amely közérthető formában mutatja be a Digitális Állampolgárság Programot (DÁP) és annak ütemezését, valamint a készülő mobilalkalmazást.
A portál ismerteti a DÁP mobilapplikáció induló funkcióit, a várható fejlesztéseket, továbbá tájékoztatást nyújt arról is, hogyan és milyen feltételekkel működik majd a regisztráció. – közölte Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) pénteken az MTI-vel.
Azt írták, a www.dap.gov.hu oldalon megtalálható minden naprakész információ a DÁP-ról, amelynek indulásáig már csak pár hónapot kell várni. Az e-ügyintézést szolgáló applikáció „alapjaiban változtatja meg az állampolgárok elektronikus közigazgatáshoz fűződő viszonyát”, egyre egyszerűbben, kényelmesebben és hatékonyabban intézhetik majd ügyeiket.
A DÁP központi mobilapplikáció tesztüzeme idén nyáron indul, szeptembertől pedig már használatba is vehetők az első funkciók – tették hozzá.
Ősztől az állampolgárok a DÁP alkalmazással igazolhatják személyazonosságukat, első körben a rendőri igazoltatásnál, és az applikáció használatával felhasználónév és jelszó nélkül is bejelentkezhetnek az azonosítást kérő állami weboldalakra és alkalmazásokba – tudatták.
Az applikáció első alapfunkciói között a felhasználók megtekinthetik és továbbíthatják alapvető személyes adataikat, valamint a tulajdonukban vagy üzemeltetésükben lévő gépjárműveikét. A kiválasztott adatok másokkal megoszthatók és hitelesítve továbbküldhetők e-mailben, hogy a hivatalos iratokat többé ne kelljen szkennelni – írták.
A digitális erkölcsi bizonyítvány lesz Magyarország első digitális okmánya, amelyet egy gombnyomással igényelhetnek az állampolgárok. A DÁP mobilalkalmazás ezek mellett biztosítja majd minden felhasználónak a minősített elektronikus aláírást.
Május közepétől a kormányablakokban elindulhat az előregisztráció a DÁP mobilalkalmazáshoz, így a felhasználóknak a szeptemberi éles induláskor már csak egy frissítésre lesz szükségük, hogy elsők között kezdhessék el használni a mobilalkalmazást – áll a KTK közleményében.”
Forrás:
Tájékoztató oldal indult a Digitális Állampolgárság Programról; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2024. május 10.
Háttér:
Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program – az MTA a magyar nyelvért a mesterséges intelligencia korában
„Széchenyi István az Akadémia alapításakor a magyar nyelv megőrzését és ápolását tartotta az intézmény legfontosabb feladatának. A nyelvünk előtt álló kihívások jócskán megváltoztak az azóta eltelt csaknem két évszázad alatt, ideje volt hát, hogy az MTA megújítsa magyar nyelvi stratégiáját. Egy éven át a teljes köztestület részvételével lezajlott eszmecsere után a Közgyűlés most döntést hozott.
A Magyar Tudományos Akadémia alapításának közeledő kétszázadik évfordulója nagyszerű alkalmat teremtett arra, hogy a köztestület megerősítse és a jelenkori kihívásoknak megfelelően alakítsa a legfontosabb alapítói szándékot: a magyar nyelv megőrzését és ápolását. Az Akadémia Elnöksége tavaly tavasszal vitafórumot indított a köztestület több mint 19 000 tagjának bevonásával, így a teljes magyar nyelvű tudományos közösség lehetőséget kapott a véleménynyilvánításra.
Az egy éven keresztül tartó, hozzászólásokban bővelkedő eszmecsere nyomán az Elnökség által felkért szerkesztőbizottság, melynek tagjai Prószéky Gábor nyelvész, az MTA doktora, Borsos Balázs néprajzkutató, az MTA levelező tagja, Csépe Valéria pszichológus, az MTA rendes tagja és Oberfrank Ferenc köztestületi igazgató voltak, jelentést készített az Akadémia magyar nyelvvel kapcsolatos tevékenységeiről, és javaslatcsomagot állított össze, melyet az Elnökség elfogadott, és az idei, 197. közgyűlés plénuma elé terjesztett. A szöveget a Közgyűlés 2024. május 6-án elfogadta.
A magyar nyelv ápolása – mai kihívások
A Közgyűlés szimbolikus gesztusként ünnepi nyilatkozatot fogadott el „a Magyar Tudományos Akadémia magyar nyelvet szolgáló küldetésének megerősítéséről”, melyben az MTA legfőbb döntéshozó testülete „hűen a magyar nyelv ápolását feladatául kijelölő küldetéséhez megújuló stratégiájának középpontjába a magyar nyelvet állítja, követve a nemzet, a természeti és társadalmi környezet és a tudomány változásait”. A teljes ünnepi nyilatkozat cikkünk végén keretes anyagban olvasható.
Az ünnepi nyilatkozat mellett a vitafórum legfőbb megállapításait is a Közgyűlés elé tárták. A részletes szöveg A Magyar Tudományos Akadémia és a magyar nyelv című dokumentumban itt érhető el PDF-formátumban. A következőkben az alább felsorolt legfőbb megállapítások mellett ebből a szövegből idézünk.
- A magyar nyelv, a magyar nemzeti identitás fontos eleme nincs veszélyben. A részletes szöveg fontos megállapítása, hogy a fenyegetettséget nem nyelvünk kihalása jelenti, hanem az, ha technológiai támogatás hiányában a magyar nyelv kiszorul a digitális térből.
- A magyar helyesírás szabályozása megfelelő, ennek elvei mindenki számára megismerhetők, az alkalmazások elérhetők. Ugyanakkor a digitális kommunikációs térben egyre jobban terjednek a helyesírási szabályokat, elveket nem vagy alig követő szövegek, amelyek az olvasókat elbizonytalanítják. Mindez azzal is jár, hogy egyre nagyobb szükség van és lesz a szabályokat, elveket ismerők tanácsára, útmutatására.
- Az angol nyelvnek speciális szerepe van a tudományban. A magyar nyelv ápolása, a magyar tudományos nyelvhasználat előmozdítása, illetve a magyar tudományosság nemzetközi beágyazottságának támogatása nem állíthatóak egymással szembe.
A most kiadott dokumentum részletezi, hogy az MTA milyen további módokon támogatja a magyar nyelv ápolását és fejlesztését – testületei követik a tudományos szaknyelv változásait, állást foglalnak a magyar nyelv oktatását érintő kérdésekben, támogatják a magyar nyelvű tudományos folyóirat- és könyvkiadást, valamint a nyelvhelyességi tanácsadást. A további együttműködő testületek, kutatások és programok közük kiemelendő a Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program.
Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program
Az Akadémia egyik, 2022-ben indult nemzeti kutatási programja is a magyar nyelv (és nyelvrokonai) ápolását, megőrzését tűzte ki célul. A most közölt dokumentumban az érdeklődő közönség a program alprogramjairól is részletesebb tájékoztatást kaphat. Röviden a következő alprogramokról van szó:
- Magyar Nemzeti Helynévtár Program. A program célja a Kárpát-medencei magyar történelmi helynevek gyűjtése és adatbázisba rendezése, ezzel a helytörténeti kutatások segítése.
- A magyar nyelv digitális támogatása a magyar tudományosság szolgálatában. A program célja a magyar tudományos szaknyelv vizsgálata a magyar nyelvű tudományos szakirodalom kiterjedt adatbázisa alapján.
- A magyar nyelv digitális fenntarthatósága. A HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont nemzeti programjának célja, hogy anyanyelvünk a digitális térben is megőrizze méltó szerepét.
- Magyar Nemzeti Szövegtár 3.0. A Magyar Nemzeti Szövegtár (MNSZ) jelenleg egy több mint egymilliárd szavas korpusz, amely hat stílusrétegből (sajtó, tudomány, szépirodalom, hivatalos, személyes levelezés, élőbeszéd) tartalmaz szövegeket. A 3.0 verzióban a korpusz méretét a jelenlegi tízszeresére, azaz 10 milliárd szóra növelik.
- Helyesírási tanácsadó portál 2.0. A ma is működő portál technológiai megújítása.
- A magyar nyelv nagyszótára cédulagyűjteményének digitalizációja
- Obi-ugor korpusz és tudástár. Kiemelt cél legközelebbi nyelvrokonaink, a hantik és a manysik nyelvének megőrzését célzó annotált nyelvi korpusz létrehozása.
- Álhírek, áltudományos nézetek nyelvészeti azonosítása. A program célja olyan nyelvészeti alapú digitális tartalomelemző eszközök kifejlesztése, amelyek lehetővé teszik az álhírek, áltudományos nézetek kiszűrését azok nyelvi megformálására alapozva. Mobiltelefonos applikáció is készül.
- Magyar terminológiastratégia. A program fontos célja az oktatás szaknyelvének Kárpát-medencei harmonizációja.
A dokumentum utolsó részében a köztestületi tagok által megfogalmazott javaslatokat találjuk, melyek figyelembevételével az Akadémia kialakíthatja új magyar nyelvi stratégiáját.
Értékelés: háromévente
Az első javaslat szerint – melyet a Közgyűlés a többivel egyetemben el is fogadott – „[…] háromévenként készüljön átfogó jelentés az Akadémia magyar nyelvvel kapcsolatos tevékenységéről. A jelentés értékelje a magyar nyelv általános állapotát, a tudományos életben betöltött szerepét és a tudománynak a magyar nyelv használata, fejlesztése érdekében folytatott munkáját, elért eredményeit.
Ezt követően a Közgyűlés háromévenként ismerkedjen meg az Akadémia a magyar nyelvért című jelentéssel, és hozzon döntést az arra épülő javaslatokról. A javaslatokat és döntéseket – az Akadémia alapításkori küldetésének megfelelően – ismertetni kell mind a társadalommal, mind a döntéshozókkal.”
A 197. közgyűlés ünnepi nyilatkozata a Magyar Tudományos Akadémia magyar nyelvet szolgáló küldetésének megerősítéséről
Az Akadémia Közgyűlése a Magyar Tudományos Akadémia alapításának kétszázadik évfordulójához közeledve, hűen a magyar nyelv ápolását feladatául kijelölő küldetéséhez megújuló stratégiájának középpontjába a magyar nyelvet állítja, követve a nemzet, a természeti és társadalmi környezet és a tudomány változásait. Az Akadémia összhangban az alapításkori szándékkal és az akadémiai köztestület tagjainak kezdeményezésével, valamint a magyar nyelvet anyanyelvükként tisztelő emberek elvárásával az alábbi nyilatkozatot teszi:
A magyar nemzet által életre hívott Akadémia soha meg nem szűnő, fel nem adható kötelezettsége – Széchenyi István szavaival – „a nemzetiség és a nyelv erősítése, terjesztése és pallérozása”. Az alapítás óta eltelt kétszáz év igazolta e küldetés sikerét, és hozzájárult a magyar nyelv fennmaradásához. Mai feladatunk, túl a nyelv ápolásán, hogy a tudomány és technológia, a társadalom, gazdaság és politika erőteljes változásait úgy kövessük, hogy megfeleljünk korunk kihívásainak és az eredeti küldetésnek. Egykori elnökünket, Eötvös Józsefet idézve: „a cél, mely Akadémiánknak kitűzetett, nem tisztán nemzeti. Hivatása, hogy a közös munkában részt vegyen, mellyel az emberiség az ismeret útján a boldogság után törekszik.”
„A magyar szó még nem magyar érzés, az ember, mert magyar, még nem erényes ember, és a hazafiság köntösében járó még korántsem hazafi!” – írta egykor Széchenyi István. Hazafias, a nemzet összetartozását támogató feladatunk ezért, hogy a nemzeti önállóság, a népesség jólléte és az ország fejlődése elválaszthatatlanul fonódjon össze a magyar nyelv ápolásával és a magyar tudomány művelésével.
Köztestületi működésünk során biztosítjuk, a magyar tudományos közösség életében pedig szorgalmazzuk és támogatjuk a magyar nyelv példamutató használatát, kutatását, fejlesztését. A tudomány és a technológia eredményeit felhasználva arra törekszünk, hogy biztosítsuk nemzeti nyelvünk sértetlenségét és méltó szerepét a digitális térben is.
Az Akadémia feladatának tekinti a magyar nyelv helyzetének és a tudományosságban betöltött szerepének értékelését, megvitatását és az ebből fakadó teendők ellátását.
A Magyar Tudományos Akadémia a XXI. században is eleget kíván tenni Arany János óhajtásának. Akadémiánk nem feledi „a tudományok szakbeli művelése mellett, a »magyar nyelven mívelés« jelentőségét”, hogy „a tudós akadémiában maradjon valami az egykori nyelvmívelő társaságból!”
A nyelvről, a nyelvtudományi kutatásokról és a tudományos nyelvről készített interjút Csépe Valéria akadémikussal, az Elnökség által felkért szerkesztőbizottság tagjával az InfoRádió tudományos magazinja, a Szigma.
Az interjú ide kattintva hallgatható meg 3.24-től.”
Forrás:
Két évszázad után megújult lendülettel áll ki a magyar nyelv mellett az Akadémia; Magyar Tudományos Akadémia; 2024. május 8.
Közigazgatás, politika, jog
Rétvári Bence: Az emberek legfontosabb elvárása, hogy minél hamarabb bejussanak az orvoshoz
„Ma az emberek legfontosabb elvárása az egészségügy szervezésével foglalkozók felé az, hogy minél hamarabb bejussanak az orvoshoz – mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken Mátraházán, a Magyar Kórházszövetség XXXVI. Kongresszusán tartott előadásában.
Rétvári Bence elmondta, a Századvég tavaly novemberi felmérése alapján a megkérdezetteknek csaknem fele szerint leginkább az időpontfoglalás egyszerűsítésére lenne szükség az egészségügyi ellátásban. Rámutatott, ennek elősegítésére a betegek igényei és szempontjai szerint létrehozott, az orvosok és ápolók számára is előnyös járóbeteg-irányítási rendszerben (JIR) július elsejétől megnyílik az időpontfoglalás és -módosítás lehetősége az Egészségablak applikációban és a 1812-es telefonszámon. Megjegyezte, a JIR megjelenése „nagy volumenű változás” az egészségügyi rendszerben, és már 83 intézményben több mint 90 helyszínen elérhető. Hozzátette, annak július elsejei általános bevezetését a magyar járóbeteg-ellátó intézményben „nagy fordulónapnak” tekinthető. Rétvári Bence kifejtette: a rendszer az ellátáshoz való eljutásban segíti a betegeket, az egészségügyi rendszereket pedig átláthatóbbá teszi. Annak segítségével mindenki, főleg egy járóbeteg-rendelő vagy egy kórház vezetője sokkal pontosabban fogja látni, hogy mi történik az általa vezetett intézményben.
Előadásában az államtitkár arra is kitért, azért is segíteni kell az orvosokhoz való bejutást, mert az időpontfoglalás egyszerűsítése mellett az emberek számára az is fontos, hogy kevesebb legyen a várakozási idő. Ismertette, a magyar betegek szürkehályogműtétre a hatodik, csípőprotézis-műtétre a nyolcadik, míg térdprotézisműtétre a tizenharmadik leggyorsabban jutnak be az OECD tagállamok között.
Az államtitkár elmondta, a magyar kórházakban mintegy 200 ezer műtétet végeznek el, a járóbeteg-rendelőkben pedig csaknem 59 milliószor fordulnak meg a betegek. Az egészségüggyel kapcsolatos közérzetüket ezek a találkozások befolyásolják legjobban, így a JIR-ben elsősorban ezzel, a szinte hatvanmilliós esetszámmal érdemes foglalkozni, hogy a betegek egészségügy iránt táplált bizalma növekedjen.
Rétvári Bence kijelentette, az emberek többségére igaz, hogy elsősorban a helyben való ellátás fontos számukra de nagy részük hajlandó kisebb vagy nagyobb távot is utazni az ellátásért. A magánellátással kapcsolatban hangsúlyozta, az emberek elégedettek az állami intézményekben dolgozó orvosokkal és ápolókkal, és azt nem azért választják, mert jobb a minősége, hanem azért, mert oda hamarabb bejutnak.
Kiemelte, Magyarországon elég orvos van, de a szervezésben segíteni kell nekik abban, hogy a betegek az orvosi ellátást nem ismerő emberként be tudjanak jutni az orvosokhoz. A rendszer célja, hogy az állami ellátásban a gyógyítás színvonalához zárkózzon fel a szervezés színvonala, így a betegek a lehető legkönnyebben és leggyorsabban jussanak hozzá a szükséges ellátásokhoz.
Rétvári Bence elmondta, az időpontfoglalás lehetőségével az orvosok és ápolók mentesülhetnek annak adminisztrációs terhei alól, és a betegek kezébe kerül a választás, hiszen a megadott időablakból kiválaszthatja majd a számára megfelelő időpontot. Hangsúlyozta, az új rendszer és az időpontfoglalási lehetőség összértéke az, hogy hamarabb jut el a beteg orvoshoz és hamarabb kezdhetik el kezelni.
Előadásában az államtitkár ismertette, hogy az Egészségablak alkalmazást már több mint 2,9 millió magyar ember töltötte le; 2,5 milliószor jelentkeznek be és onnan 9 millió orvosi dokumentumot töltenek le egy hónapban az emberek.”
Forrás:
Rétvári Bence: Az emberek legfontosabb elvárása, hogy minél hamarabb bejussanak az orvoshoz; Híradó.hu / MTI; 2024. május 10.
A kórházak többsége kényszerpályára került, nagyon beszűkült a mozgásterük – mondta a Magyar Kórházszövetség elnöke
„A kórházak többsége kényszerpályára került, nagyon beszűkült a mozgásterük – mondta az InfoRádióban a Magyar Kórházszövetség elnöke. Velkey György szerint az intézmények egészen addig adósságcsapdában maradnak, amíg nem lesz nagyobb fedezet a működési költségekre.
Péntekig tart a Magyar Kórházszövetség 36. kongresszusa, melyet Mátraházán rendeznek. A központi téma a magyar egészségügy jelenlegi helyzete, de javaslatokat is megfogalmaznak a résztvevők a felmerült problémák kezelésére. A szervezet állásfoglalása szerint újabb lépésekre lenne szükség a kórházi adósságállomány megszüntetése és a fenntartható finanszírozás érdekében, a centralizáció után pedig érdemes lenne visszaadni bizonyos döntési jogköröket a kórházaknak, mert a kórházszövetség megítélése szerint helyben rugalmasabban lehet reagálni egy-egy helyzetre.
A Magyar Kórházszövetség elnöke az elmúlt évek fejlesztéseivel kapcsolatban azt mondta az InfoRádióban, hogy az egészségügyi intézmények egyre több robotot alkalmaznak a rehabilitáció során mind a gyermekek, mind a felnőtt betegek esetében. Fontos mérföldkőnek tartja a génterápia bevezetését is, de hozzátette: a jövő egyik nagy kérdése, hogy sikerül-e folyamatos finanszírozást biztosítani ezekhez a kezelésekhez, orvosi eljárásokhoz.
Velkey György tájékoztatása szerint a robotokat illetően jelenleg is zajlik egy társadalombiztosítási támogatásba való befogadási eljárás, és ha kedvezően alakul az elbírálás, akkor talán az év második felére már elérhető lesz az intézmények számára az a forrás, ami tartósan biztosítani tudja a robotok működtetését. Felhívta a figyelmet, hogy az egyre modernebb technika alkalmazása miatt nagyobb működési költségre van szükségük a kórházaknak, amit megítélése szerint „nem mindig tud dinamikusan biztosítani” az államháztartás.
Még nagyobb gondnak tartja az adósságállomány szempontjából, hogy hiába emelkedtek a dolgozói bérek az egészségügyben, a dologi kiadásokat, valamint a működési költségeket érintően nem nőtt a fedezet, pedig sok más mellett ebből a pénzből kell például gyógyszereket vagy infúziót venniük a kórházaknak.
Velkey György szerint fontos lenne, hogy a kormány növelje az intézmények működtetésére fordítható támogatásokat, és úgy véli, ezeknek az összegeknek is be kellene épülniük a költségvetésbe. Mint fogalmazott, ameddig ez nem történik meg, „adósságcsapdában maradnak”, mivel az állam csak utólag konszolidálja a hónapról hónapra egyre nagyobb mértékben növekvő adósságállományt. A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint ez a helyzet megnehezíti az intézmények mindennapi működését, illetve jelentősen lerontja a kórházak gazdálkodását.
Ugyanakkor kiemelte, hogy az elmúlt időszakban elindult egy konszolidációs folyamat, és arra számítanak, hogy erre nyáron is meglesz majd a lehetőség. „Azonban ezt a terhet folyamatosan hordozni gazdaságtalan, mivel folyamatosan pluszköltségek jelentkeznek, illetve elég régóta kényszerpályán vagyunk, hiszen nagyon beszűkült az intézmények mozgástere” – magyarázta Velkey György.
A mostani konszolidáció egyelőre nem tudta komolyabban mérsékelni az adósságállományt, ezért a kórházszövetség elnöke szerint újabb kormányzati lépésekre lenne szükség a következő hónapokban. Mint mondta, a téli konszolidáció is jelentős beavatkozás volt, sokat segített, de így is „folyamatosan több tízmilliárdnyi adósságállomány terheli az egész rendszert”.
A kórházszövetség a mátraházai kongresszus alatt kiadott közleményében többek közt azt is jelezte, hogy fontosnak tartaná, ha nagyobb mozgásteret kapnának a helyi menedzsmentek. Ezzel kapcsolatban azt mondta Velkey György, hogy az elmúlt évtizedben „egy nagy állami kórházrendszer alakult ki, amelyben egy központi kórházfenntartó különböző minisztériumokhoz – jelenleg a Belügyminisztériumhoz – csatolva irányítja a kórházakat”. Mint fogalmazott, számos döntés centralizálódott, így „sok mindent hatékonyabban lehet szervezni vagy működtetni”, de ezzel párhuzamosan ment végbe a megyei integráció, valamint egy tavalyi törvénymódosítással a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) alá kerültek az ingatlanüzemeltetési szolgáltatások, vagyis a kormány központosította a kórházi közbeszerzéseket. „Úgy érezzük, sok döntés túlságosan fent van” – jegyezte meg a kórházszövetség elnöke.
Hozzátette: egy ilyen centralizációs folyamat után át kellene tekinteni a döntéshozói algoritmusokat, és „amit csak lehet, vissza kellene vinni a kórházi szintre”, mert a helyi menedzsmentek ismerik a legjobban a helyi viszonyokat, illetve rugalmasan tudnak delegálni”.
Velkey György szerint a döntéshozóknak markánsabban figyelembe kellene venniük, hogy a kialakult rendszeren belül szükség van autonómiára, hogy a legfontosabb döntések helyben születhessenek meg.”
Forrás:
Velkey György: elindult a konszolidáció, de még mindig több tízmilliárdnyi adósságállomány terheli a teljes kórházi rendszert; Tatár Timea; Infostart / InfoRádió; 2024. május 10.
Az interjú meghallgatható itt (MP3)
Révész János (országos kórház-főigazgató, Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ): „Döbbenetes vereséget szenvedtem”
„Az átlagfinanszírozás védőernyője alatt az intézményeknek lehetőségük lett volna az akut pénzügyi problémáik rendezésére, de ezt az ötletet az országos kórházi főigazgató, Révész János nem tudta elfogadtatni az ágazatvezetéssel.
Az elmúlt években mondhatni, megszokottá váltakkal ellentétben ezúttal nem a bajok palástolásával indult a Magyar Kórházszövetség XXXVI. Kongresszusa Mátraházán, ahol az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) fenntartói fórumával nyitott a három napos rendezvény. Bár Révész János, aki – elődje, Jenei Zoltán rapid menesztését követően – január óta irányítja az állami kórházfenntartót, nem előadóként, csupán moderátori szerepben állt a közönség elé, és röviden kommentálta a felszólalásokat.
Terítékre kerültek a fórumon a tetemesre duzzadó kórházi adósságok, amelyeknek okait három kategóriába sorolta Somogyi Aliz, a 2018 és 2022 között nyereséges, ám 2023-ban mindössze fél év alatt 3,4 milliárd forintos tartozást felhalmozó Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház gazdasági igazgatója: primer, származtatott, rejtett adósság faktorok.
Tehetetlen a kórház a primer adósságokkal szemben, amelyet a finanszírozási reform elmaradása, a súlyszám forintérték amortizációja, a teljesítményfinanszírozás visszaállítása és az energiaárak emelkedése okoz. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) nem egy időpontban vette át az intézmények üzemeltetési feladatköreit, így ennek nyomán a kifizetetlen közüzemi számlák kamatai is napról napra növekedtek a tavalyi év második félévben. Az egészségügyi inflációs ráta 30 százalékos áremelkedést okozott, bizonyos termék és gyógyszerek esetében több száz százalékos emelkedés is előfordult.
A származtatott adósság faktorok között a szakdolgozói béremelést említette elsőként Somogyi Aliz, hiszen az intézményekhez a finanszírozótól érkező bérfedezet csupán a megemelt alapfizetést fedi le, ám annak minden „következményét”, a megemelt pótlékokat és a jubileumi jutalmakat már a kórháznak kell kigazdálkodnia. Utóbbiakról elmondta azt is, hogy míg a korábbi évek szakdolgozói béremelését megelőzően 4,5 milliárd forint volt a jubileumi jutalmak összköltsége az OKFŐ alá tartozó intézményekben, addig tavaly erre 11,5 milliárd forintot kellett költeniük a kórházaknak.
Ugyancsak származtatott adósság faktor a humánerőforrás-hiány, a lejárt tartozások késedelmi kamata, kórház szakmaszerkezete, infrastruktúrája és kubatúrája, valamint az egyre szaporodó műhibaperek, amelyek során mind nagyobb kártérítési összegeket ítélnek meg a bíróságok.
A kórházak eladósodását gerjesztő rejtet faktorok között szerepel többek között az intézményi integráció mértéke és módja, a védőnői rendszer átvétele, a betegforgalom kiszámíthatatlansága, a központosított közbeszerzések, az oktatáspolitika és az utánpótlás diszharmóniája, és az irányítási és kontrollhiány az OKFŐ részéről – sorolta a gazdasági igazgató.
Az átlagfinanszírozás átmeneti visszavezetése az ágazatvezetés számára lehetővé tenné a finanszírozási reform kidolgozását, és ez idő alatt pénzügyileg stabilizálódhatnának a kórházak – javasolta Somogyi Aliz, jelezve azt is, hogy a korábban bázisévnek tekintett 2019-es bevételek alapján számolt átlag már kevés.
A BAZ megyei intézmény – amely egyben a megye legnagyobb munkáltatója – eladósodását elsősorban az energiaválsággal magyarázta Somogyi Alíz, és elárulta azt is, az év végi konszolidáció ellenére két hónap alatt több mint 6 milliárd forint lejárt adósság keletkezett, annak ellenére, hogy a kiadási oldalon minden költést visszafogtak.
Döbbenetes vereséget szenvedtem – fogalmazott az előadást követő kommentárjában Révész János, aki elárulta, az ágazatvezetés visszautasította azt a javaslatát, miszerint az átlagfinanszírozás fél éves visszavezetésével engedjék levegőhöz jutni a likviditási problémákkal küszködő intézményeket. – Érzékalapú finanszírozás híján nem orvosolható az eladósodás – mondta az államigazgatásban januárban debütáló szakember, aki korábban a BAZ megyei kórház főigazgatója volt. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az ellátórendszer alsóbb szintjein, az alap- és járóbeteg-szakellátásban nincs adósságállomány, mert az önkormányzatok kompenzálják a veszteségeket.
Javul az ellátási képesség, ha ellenőrzik
A kórházak nem szoktak hozzá a mély és fókuszált ellenőrzésekhez, amelyek az utóbbi időben zajlanak, ám ezek nemcsak a szolgáltatókat, hanem az irányító szervezeteket is érinti – vezette fel az országos kórházfőigazgató a helyettese, Szondi Zita előadását, amelyből kiderült, hogy a „mély és fókuszált” ellenőrzések végrehajtásában három egység vesz részt:
* Belügyminisztérium (BM) Ellenőrzési Főosztály (minisztériumi szervezetek ellenőrzése),
* BM Egészségügyi Államtitkárság Egészségügyi Ellenőrzésfelügyeleti Szolgálat,
* OKFŐ Komplex Ellenőrzési Főosztály.
A budapesti sürgősségi ügyeleti rend ellenőrzésének eredményeiről beszámolva Szondi Zita azt is elárulta, hogy a vizsgálat oka az volt, hogy 2023-ban szignifikánsan növekedett a fővárosban az ügyeleti lemondások száma: Budapesten és a Közép-Magyarországi régióban tavaly márciusban 2294, áprilisban pedig 1859 lemondás történt összesen. Az ügyeletet tavaly a fővárosi Jahn Ferenc kórház, a Dél-budai Centrumkórház és a Szent Imre kórház mondta le leggyakrabban.
Az idén márciusban előkészített, az áprilisi hónapot érintő ellenőrzés során – amelyről a szolgáltatókat előzetesen értesítették – az OKFŐ illetékes főosztálya nemcsak az okokat, hanem a szervezeti egységek felkészültségét is górcső alá vette.
Míg tavaly áprilisban 177, addig idén, az ellenőrzés időszakában mindössze 33 lemondás történt, leggyakrabban az intenzív, és a sürgősségi betegellátó osztályok, valamint a traumatológiák részéről – sorolta a számokat a főigazgató-helyettes, jelezve, hogy az ellenőrzési időszakban 46 ügyeleti lemondást vizsgáltak, és ezek közül csupán egy volt indokolatlan. Az ügyeletlemondások leggyakoribb okai a foglalt ágyak, az akutan jelentkező szakdolgozó hiány, a lélegeztetőgépek, CT-k, vagy a Medsol rendszer meghibásodása. Két esetben még az ellenőrök kiérkezése előtt visszaállt az ügyeleti rend az érintet szolgáltatónál, illetve két nap volt, amikor egyetlen lemondás sem történt a fővárosban. Azaz az ellenőrzés ideje alatt szignifikáns lemondáscsökkenést tapasztaltak – szögezte le Szondi Zita, aki megállapította, hogy az ellenőrzések nyomán a szolgáltatók a korábbi időszak gyakorlatához képest átgondoltabban jelentettek az ügyeletek lemondását, és a kapacitások átszervezésével, jobb kihasználásával orvosolni tudták a helyzetet.
Hibaelhárítási központosítás
Az üzemeltetői felelősség a kórházé, ahogy a biztonsági összekötő vagy ellenálló képességért felelős személy foglalkoztatása is. A Közbeszerzési és KEF mindehhez, mint az ellenálló képességet támogató szervezet járul hozzá. Erről már az intézmények gazdasági-műszaki üzemeltetéséért felelős KEF főigazgató-helyettese, Bodó Attila Pál beszélt.
A KEF 80 állami kórházban mérte fel tavaly óta a műszaki állapotokat, majd prioritási listát állítottak össze azokról a kockázatokról, amelyek a mindennapi működést veszélyeztetik. Ellátási zavarokat okozhat az áram- vagy vízellátás zavara, az épületek hűtési és/vagy fűtési rendszereinek meghibásodása, vagy éppen a leálló liftek, amelyekből 1700 működik az intézményekben, több mint ezer 30 évesnél idősebb, és az elmúlt félévben 57 százalékukat kellett javítani.
A hibaelhárítások számát 3-6-9-12 havi ciklusokban megelőző karbantartási rendszer bevezetésével mérsékelné a KEF, amelyhez 80 ezer hibabejelentés érkezett tavaly óta. Ezek fogadására májustól egységes hibabejelentő rendszert vezetnek be, nonstop callcenter fogadja a hívásokat, és valamennyi kórház összes bejelentését monitorozni tudják majd. Külön ágon futnak a havária bejelentések, és veszélyhelyzeti csoportot is felállítanak.”
Forrás:
Révész János: „Döbbenetes vereséget szenvedtem”; Tarcza Orsolya; Medical Online; 2024. május 9.
A magyar gazdaság összeépült az egyetemekkel
„A magyar gazdaság összeépült az egyetemekkel, a képzési rendszer alkalmazkodott az ipar igényeihez, az innovációs elvárásokhoz – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központ ipari és technológiai szakkiállításainak keddi megnyitóján.
Hankó Balázs a felsőoktatás, a szakképzés és felnőttképzés fejlesztési fordulatával magyarázta, hogy Magyarország a gyártási csúcstechnológia alkalmazásának világrangsorában az 5. helyre jött föl. A világ legjobb 5 százalékában 12 belföldi egyetem van, a jelentkezők száma évek óta eléri a 120 ezret, a hallgatók csaknem 20 százalék természettudományos, műszaki, mérnöki, informatikai területen tanul tovább, 3 ezerrel többen a 2 évvel korábbihoz képest – hangsúlyozta.
Az államtitkár szerint a következő évek fontos feladata a fiatal kutatók képzése, mert a magyar gazdaságnak a mostani mintegy 65 ezer helyett 90 ezer fejlesztőre van szüksége. Az előjelek kedvezőek, hiszen tavalyhoz képest doktorandusz-képzésre 35 százalékkal többen jelentjeztek, a phd-hallgatók száma természettudományos, műszaki, mérnöki, informatikai területen majdnem 50 százalékkal nőtt az utóbbi 5 év során – tette hozzá.
Hankó Balázs kiemelte, hogy a következő időszakban soha nem látott nagyságú, összesen 340 milliárd forint értékű fejlesztési pályázat jelenik meg. Ebből 147 milliárd forint az idei innovációs programstratégia keretében válik elérhetővé, további 193 milliárd az uniós források összege. A magyar vállalkozások feladata most tehát az, hogy éljenek a lehetőségekkel és találjanak egyetemi együttműködőket, szakképzési partnereket a terveik megvalósításához, hiszen a gyártási technológia, a hatékonyság javítása a jövő formálásának eszköze is egyúttal – fogalmazott.
Ganzer Gábor vezérigazgató a rendezvényhelyszín képviseletében kiemelte, hogy a belföldi ipar ma már alakítója, s nem csupán szemlélője a világszintű folyamatoknak. Véleménye szerint a magyar gazdaság szempontjából jelentős eredmény, hogy a rendelkezésére áll az újítások belföldi hasznosulásához nélkülözhetetlen feltételrendszer és ökoszisztéma. A követendő innovációkat a Hungexpo Budapest keddtől a térség legnagyobb kiállítási együttesén mutatja be 16 ország 450 kiálítójának részvételével – tette hozzá.
Az Ipar Napjai ipari szakkiállítás, az Automotive Hungary járműipari beszállítói szakkiállítás, valamint a Mach-Tech nemzetközi gépgyártás-technológiai és hegesztéstechnikai szakkiállítás péntekig látogatható a Hungexpo Budapest pavilonjaiban.”
Forrás:
Hankó Balázs: a magyar gazdaság összeépült az egyetemekkel; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2024. május 7.
Hankó Balázs: új fókuszterületi innovációs pályázat indul
„Megnyitják májusban az 50 milliárd forintos új Fókuszterületi innovációs pályázatot, amelyben még nagyobb hangsúlyt kapnak az egyetemi-kutatóintézeti-vállalati együttműködések – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára csütörtökön egy budapesti konferencián.
Hankó Balázs a Joint Venture Szövetség „Innovációra Magyar!” című interaktív konferenciáján elmondta azt is, hogy a 2023-as Fókuszterületi innovációs pályázatban több mint 30 milliárd forinttal támogatnak 54 projektet az egészségügy, a digitalizáció és a zöld átállás területén.
Ismertetése szerint a Neumann János Program célja az egyetemek és a gazdaság összekapcsolása, a programban az idén 340 milliárd forint értékű fejlesztési pályázat jelenik meg. Ebből 147 milliárd forint az idei innovációs programstratégia keretében válik elérhetővé. A magyar vállalkozások feladata, hogy éljenek a lehetőségekkel, és találjanak egyetemi együttműködőket, szakképzési partnereket a terveik megvalósításához – mondta az államtitkár.
Kiemelte: a vállalati innovációs programokra 95 milliárd forint, a teljes kutatói életpálya átfogó támogatására 30 milliárd forint, a magyar kutatási és innovációs ökoszisztéma nemzetköziesítésére 24 milliárd forint áll rendelkezésre. A GINOP Plusz programban 131 milliárd forint uniós támogatású pályázati kiírással támogatják a Neumann János Program pályázati célkitűzéseit.
Hankó Balázs hangsúlyozta, hogy versenyképességi fordulatra van szükség az EU-ban, ehhez a kormány a magyar modellt kínálja. Szeretnék elérni, hogy Európa TOP 10 innovátora között legyen Magyarország 2030-ra, ahogy azt is tervezik, hogy legalább százezer külföldi hallgató tanuljon a magyar felsőoktatásban.
Az elmúlt két év eredményei között kiemelte: a modellváltó intézményekben hét egyetemen erősödött a térségi megtartó erő, emellett összességében 5791-gyel nőtt az aktív hallgatók száma. Szeretnék elérni, hogy a duális képzésben minden fiatal munkát is vállaljon az adott képzési területének megfelelően. Csökkentették a szakma, végzettség nélküli iskolaelhagyók számát – jelezte, és hozzátette: szeretnék elérni, hogy a felnőttképzésben 20 ezer új résztvevő legyen a munkaerőpiaci igények kielégítéséhez, a 85 százalékos foglalkoztatottság eléréséhez. Az innovációban szintet léptek: növelik a forrásokat, a kutatók-fejlesztők létszámát – hangsúlyozta.
Magyarország innovációs teljesítményének javításához több szabadalom, több innovátor, több egyetemi együttműködés kell, és növelni kell a K+F kiadások arányát is – vélekedett Hankó Balázs. A célok közé sorolta a kutatók-fejlesztők számának növelését, hogy Magyarországon 2030-ra egymillió lakosra vetítve 9000 kutató-fejlesztő legyen, továbbá a szabadalmak és az innovátor kkv-k számának megduplázását, mert ez tudja előre vinni a magyar gazdaságot. Kiemelte: 2023 őszén 35 százalékkal többen léptek be a doktori képzésbe, mint az elmúlt évek átlagában, ezt tervezik tovább ösztönözni.
A Joint Venture Szövetség idén harmadik alkalommal rendezte meg az Innovációra Magyar! című konferenciát. A rendezvényen a nagyvállalatok első számú vezetői, kormányzati szakpolitikai előadók és startup vállalkozások alapítói konkrét, gyakorlati példákon és esettanulmányokon keresztül mutatják be a legnagyobb magyar innovációkat, a támogatott programokat, valamint az aktuális hazai és nemzetközi innovációs trendeket, amelyek a hazai kkv-k és nagyvállalatok számára is inspirálóak lehetnek, és építik a hazai innovációs ökoszisztémát.”
Forrás:
Hankó Balázs: új fókuszterületi innovációs pályázat indul; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2024. május 9.
Bódis László: sürgeti az innovációs ökoszisztéma és az innovációs teljesítmény fejlesztését
„Mind a magyar, mind az európai versenyképességet a termelékenység minőségének javítása alapozhatja meg hosszú távra – mondta Nagy Ádám a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) iparügyekért felelős helyettes államtitkára a Magyar Innovációs Szövetség 35. közgyűlésén csütörtökön Budapesten.
Nagy Ádám szerint mennyiségi versenyben Európa nem tarthat lépést a világ más részeivel, Magyarország ezért elkötelezett a gazdaság minőségi szempontú átalakítása mellett, és az EU-elnöksége alatt is ezt fogja képviselni. A fejlesztési kilátások belföldön kedvezőek, hiszen a magyar gazdaság visszatért az emelkedő pályára, a válságsokkokat sikerült leküzdeni, jövőre pedig már visszatérhet a válság előtti növekedési ütem is – tette hozzá. Megjegyezte, hogy ez a magyar gazdaság ellenállóképességével magyarázható, jórészt ennek köszönhető ugyanis a gyors helyreállás, a hatékony reagálás a globális kihívásokra.
Szintén jelentős része van az eredményekben a magas foglalkoztatási rátának, ezért ennek fenntartásán múlik is a tartós növekedés – mondta. Nyitott gazdasággal rendelkező államként Magyarországnak különösen fontos továbbá a beruházási lendület megőrzése, a kormány ezért elsősorban a magas hozzáadott értéket eredményező, technológiavezérelt, a jövő meghatározó iparágait képviselő termelést erősítené – hangsúlyozta.
Nagy Ádám úgy vélte, a gazdaság újraiparosítását át kell értékelni, hiszen minden évtizedben mást értettek alatta. Így a válság évei után sem azt jelenti már, amit a 2010-es években, amikor a technológiai forradalom, az ipar 4.0 térhódítása állt a középpontban. A válságsorozat közepette felértékelődtek a gazdasági alapképességek, az ellátásbiztonság, Magyarországnak ezért a korábbi kiemelt ágazatok – a járműipar, az élelmiszer, az egészségipar, a kreatív ipar, a távközlés és infokommunikáció – mellett a vegyi, az acél- és a műanyagipar megerősítését ugyancsak ösztönöznie kell – jegyezte meg.
Kiemelte: a kormány feladata még az is, hogy biztosítsa a korszerű infrastruktúrát, támogassa a logisztikai szolgáltatások fejlesztését, a képzett munkaerőt, a zöld energia termelését, továbbá a belföldi beszállítók mellett legyenek olyanok is, amelyek kiléphetnek a külföldi piacokra.
Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért felelős helyettes államtitkára elsősorban az innovációs ökoszisztéma és az innovációs teljesítmény fejlesztését sürgette. Ismertetése szerint a kutatási és fejlesztési források összege 8 év alatt a kétszeresére nőtt, Magyarország pedig mára meghaladta az EU innovációs átlagteljesítményének 70 százalékát. Nemzetközi felmérések szerint megelőzi Lengyelországot és Szlovákiát, ám Csehországtól kisebb, Ausztriától pedig nagyobb mértékben elmarad még mindig – tette hozzá.
Jelezte: a kormány a szabályozási környezet alakításával, a piaci finanszírozás ösztönzésével, a vállalati és kutatói együttműködések támogatásával is segíti az innovációs célok teljesítését.
Bódis László elmondta, hogy a vállalati innovációs programokra jut a legnagyobb rész a NKFI Alap idei, 147 milliárd forintos finanszírozásából. Az uniós támogatású pályázatok a következő 1-2 hónapban jelennek meg, 131 milliárd forint jut ezeken keresztül üzleti innovációs célokra, kutatási infrastruktúra fejlesztésére, innovációs szolgáltatásokra, kisvállalkozások fókuszterületi pályázatára. Folytatódik emellett az egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma építése, még az idén elkezdődik az új jövőkép kidolgozása a kiválóan teljesítő nemzeti laborok számára – mondta.
A Magyar Innovációs Szövetség közgyűlése az előadások után elfogadta a 2023-as beszámolót, valamint a felügyelőbizottsági és könyvvizsgálói jelentést. Megszavazták a társelnöki tisztség létrehozását is, betöltéséről később döntenek.”
Forrás:
Bódis László: sürgeti az innovációs ökoszisztéma és az innovációs teljesítmény fejlesztését; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2024. május 9.
Európai Unió
Túl soká tart visszaszerezni a szabálytalanul elköltött uniós pénzeket (Európai Számvevőszék)
„ 2014 és 2022 között 14 milliárd euró összegű szabálytalan uniós kiadásról számoltak be
* Ha nem fizettetik vissza az ilyen összegeket, az nemcsak a kiadások későbbi hanyag kezelésére bátorít, de hírnévkockázattal is jár
* A számvevők jobb beszámolást és a visszafizettetések felgyorsítását javasolják
Az uniós számvevők megállapították, hogy bár az Európai Bizottság gondoskodik a szabálytalan kiadások pontos és gyors nyilvántartásáról, a pénz visszaszerzése már túl hosszú időt vesz igénybe. A közösen kezelt mezőgazdasági alapok esetében, amelyekért elsődlegesen a tagállamok felelősek, a visszafizettetési arány általában alacsony, de jelentős különbségek vannak az uniós országok között. A 2014 és 2022 közötti időszakot illetően valamennyi területre nézve összesen 14 milliárd euró összegű ilyen szabálytalan uniós kiadásról (helytelenül felhasznált uniós forrásokról) számoltak be. E pénzek visszafizettetése az Európai Unió pénzügyi integritásának és belső kontrollrendszerének megkerülhetetlen eleme.”
Forrás:
Túl soká tart visszaszerezni a szabálytalanul elköltött uniós pénzeket; Európai Számvevőszék; 2024. május 7.
A kohéziós politika magyar szemmel
„A leköszönő Európai Bizottság némi késéssel ugyan, de eleget tett kötelezettségének, és március 27-én nyilvánosságra hozta a kilencedik kohéziós jelentést. A témával összefüggésben megjelentek a kihívásokat, valamint a belső piacot érintő vélemények is, valamint megtartották a Kilencedik Kohéziós Jelentésről szóló Fórumot is. Magyarországon a tagállamok közül az elsők között történt reflexió az uniós folyamatokra, a 2024. április 18-án, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megrendezett Cohesion Summit 2024 konferencia keretein belül. A jelen cikk lehetőséget ad Csúcs fő gondolatainak és témáinak bemutatására.
Magyarország szempontjából különösen jelentős, hogy milyen irányt vesz a kohéziós politika jövője. E tervek ugyanis nemcsak az Európai Unió szempontjából bírnak jelentőséggel, hanem a tagállamok kohéziós politikai céljainak meghatározása miatt is kiemelkedő fontosságúak. Ezért is szükséges, hogy hangot adjunk álláspontunknak, érveinknek, érdekeinknek. A nemzetközi szereplők között is párbeszédet teremtő Cohesion Summit 2024 célja is ez volt.
Kihívások
A rendezvényen a legmagasabb szakpolitikai szinten képviselte magát a magyar kormányzat Navracsics Tibor miniszter személyében. „A kohéziós politika fejlődése, aktuális kihívások” címet viselő előadásában elmondta, hogy mivel Magyarország látja el 2024 második felében az Európai Unió soros elnökségével járó feladatokat, így szeptember elején informális tanácsülésre kerül sor a tagállamok kohézióval foglalkozó minisztereinek és bizottsági illetékesek jelenlétével, míg november-december hónapokban formális ülést terveznek a kohéziós politika jövőjének megvitatására. Tematikailag a magyar uniós elnökség legfontosabb témája lesz a kohéziós politika jövőjéről folyó vita.
Kiemelte, hogy a magyar álláspont a kohéziós politika tekintetében teljesen világos és egyszerű „egyrészt úgy gondoljuk, hogy a kohéziós politika az egyik legsikeresebb uniós szakpolitika, éppen ezért Magyarország alapvetően érdekelt a kohéziós politika jövőbeni sikerében is, és erős költségvetési támogatásában. Másrészt a kohéziós politika jelenlegi szerkezete és logikája még koránt sem merítette ki minden lehetőségét. A magyar logika szerint a kohéziós politika kettős jelentéstartalma (személy alapú kohéziós politika és területi alapú kohéziós politika) kapcsán mindkettőre hangsúlyt szükséges helyezni.”
A kohéziós politika nemcsak a felzárkózásról, hanem a versenyképességről is szól. A kohéziós politika tehát hozzá tud járulni az (1) országok közötti felzárkózáshoz, valamint a (2) versenyképesség erősítéséhez egyaránt. Magyarország a 20 éves európai uniós tagsága alatt egy figyelemreméltó felzárkózást hajtott végre a többi közép-európai országhoz hasonlóan, amelynek eredményeként úgynevezett régi uniós tagállamokat is utolért (Portugália) vagy lehagyott (Görögország). Minél erősebb a kohézió egy társadalomban, vagy egy országban, vagy éppen az Európai Unióban, annál versenyképesebb az adott egység és minél kisebbek a különbségek, annál erősebb a versenyképesség, hiszen annál kevesebb anyagi forrást kell fordítani a különbségek mérséklésére, a leszakadók felzárkóztatására.
A legélhetőbbek
A kohéziós politika eredményeinek eléréséhez megfelelő tervezésre és célokra van szükség. Magyarország azt a célt tűzte ki, hogy az 5 legélhetőbb európai ország között legyen 2030-ra. A kitűzött cél elérésének előfeltétele többek között a vidéki népességmegtartás, az élhető vidék, az élhető városok. Ez azért is különösen fontos, mivel az adatok azt mutatják, hogy az országon belüli regionális különbségek élesednek, egy széttartó fejlődési tendencia figyelhető meg esetükben.
Az éles különbségek tágabb környezetben is megfigyelhetők. A konferencia résztvevői megtudhatták, hogy a hagyományos elképzeléseinkkel szemben nem igaz, hogy ha minél nyugatabbra megyünk, annál fejlettebb életviszonyokkal és életkörülményekkel találkozunk. A valóság ezzel szemben az, hogy az Európai Unió földrajzi közepén van egy észak-déli fejlettségi folyosó, ami Svédországból indul, Dánia, Nyugat-Németország, Hollandia, Belgium, Ausztria nyugati része, és Észak-Olaszországon keresztül húzódik. Ettől nyugatra és keletre található egy fejlettségi szakadék. Ez már 2004-ben is megfigyelhető volt, de a 2022-es adatok még jobban kirajzolják. 2022-ben megjelennek a felzárkózás első halvány jelei is Kelet-Európában, aggasztó ugyanakkor, hogy 2022-re Franciaországban a régiók megtorpannak: bár az Európai Unió átlaga környékén vannak, de már veszítenek az előnyükből. Mindennek következtében a magyar területfejlesztési folyamatokkal összhangban is a 9. Kohéziós Jelentés azt mondja ki, hogy valójában egyre kevésbé kelet-nyugati fejlettségi különbségről beszélünk, egyre inkább észak-déli fejlettségi törésvonal tapasztalható. Ennek egyik sajátossága, hogy ez a fejlődési egyenlítő – amelytől északra fejlettebb és dinamikusan növekvő térségek vannak, délre pedig leszakadó vagy felzárkózó térségek – pontosan Magyarország területén húzódik keresztül. Magyarországon is azt mondhatjuk, hogy észak-déli fejlettségi különbségről beszélhetünk, ahol a határ Zalaegerszeg – Balaton déli partja – Paks – Dunaújváros – Békéscsaba vonalnál húzható meg. Ettől északra úgy tűnik, hogy beindultak a fejlődési folyamatok, ettől délre nagyon komoly kormányzati beavatkozások szükségesek, hogy dinamizálni lehessen ezeket a térségeket.
Életminőség, fejlettség
A területfejlesztéssel összefüggésben elhangzott, hogy 2023 decemberében terjesztették elő a területpolitikát új alapokra helyező területfejlesztési törvényt, amely több pillérre épül: (1) új területfejlesztési koncepcióra, (2) területfejlesztési szolgálat (egyenlő partnerként segíti az önkormányzatokat és a területfejlesztésben érdekelt szereplőket). Az új területfejlesztés lényege, hogy az eddigi, a települések versengésére épülő modell helyett a térségi együttműködésre helyezi a hangsúlyt. Vagyis azokat a térségeket azonosítja, melyek a hétköznapi élet szempontjából összetartoznak, ebből adódóan a fejlesztésük nemcsak a hétköznapi élet minőségét javítja, hanem általában az ország és az Európai Unió általános fejlettségi szintjét is. Ebből a szempontból három nagy városgyűrűt, illetve különböző funkcionálisan összetartozó térségeket különböztetnek meg. Az egyik a Budapest körüli agglomerációs övezet. Ezek azok a települések, amelyek közvetlen a közszolgáltatások tekintetében is Budapesthez sorolhatók Ezeken a településeken kisebbfajta népességrobbanás figyelhető meg. A második városgyűrű határa 50-90 km-re fekszik Budapesttől: Tatabánya-Székesfehérvár-Dunaújváros-Kecskemét-Szolnok-Eger. A harmadik gyűrű a határmenti városokat fogja össze, itt nagyon nagy határmenti versenyek / együttműködések várhatók: Nyíregyháza–Szatmárnémeti, Debrecen–Nagyvárad, Békéscsaba–Szeged–Temesvár–Arad, esetleg Szeged–Szabadka (ha majd lehetővé teszi a bővítés), Pécs–Eszék, Nagykanizsa–Varasd, Győr–Pozsony–Bécs, Miskolc–Kassa.
Fókuszban a jövő
A konferencia paneljei között megtalálható volt az innovációval, a bővítéspolitikával és a kohézió jövőjével összefüggő beszélgetés is, ugyanakkor kiemelendő a napjaink kihívásaival foglalkozó panel is. E panelben rávilágítottak a szereplők, köztük Hencsey Mónika (Európai Bizottság), hogy az Európai Uniót számos új kihívás éri, miközben a korábbi kihívásokat is kezelni szükséges. Egyrészt a kohéziós politikának a jövőre kell fókuszálnia (digitális és zöld átmenet), de ezeknek az átállásoknak a hátrányait is kezelnie kell az egyes régiókban (szénbányászat, nehézipar), a következő 7 éves költségvetésben a kohéziós politikának még hangsúlyosabbnak kell lennie. Navracsics Tibor álláspontja szerint a kohéziós politikában szükség van nagyobb fokú rugalmasságra és flexibilitásra, illetve egyszerűsítésre. Ugyanakkor fontos tudni, hogy nem a pillanatnyi reagálásra találták ki ezeket a szakpolitikákat, hanem a kohéziós politika inkább középtávú trendeket és folyamatokat kezel és erősít, amelyeknek 3-5-7 éven belül vannak eredményei. Meglátása szerint a három nagy átmenetet kezeli a kohéziós politika (zöld, digitális, demográfiai kérdések), de a fenyegetettségeket is kezelnie szükséges (népességvesztés, elöregedés, agyelszívás, ipari leszakadás, környezetrehabilitálás), és emellett kell reziliencia képességet fejleszteni az Európai Unióban. Arra a moderátori (Pató Lilla Viktória) felvetésre, hogy az új területfejlesztési törvényben fontos a partnerség és a régiók együttműködésének jó gyakorlati példája a Veszprém–Balaton Kulturális Főváros azt felelte, hogy Veszprém 2018-ban nyerte el a 2023-as Európa fővárosa címet (a Balatoni régióval együtt), az itt megvalósult régiós együttműködés Közép-Európában is egyedülálló. 2020-ban kezdték meg a felkészülést valós és tartalmi térségi összefogás kialakításával. Veszprém vezetésével pályázati alapot hoztak létre, amely 116 önkormányzatot foglalt magában. Ennek határai Hévíz, Marcali, Inota, Várpalota, Balaton déli partja, Bakonybél. A programok és infrastrukturális fejlesztések társfinanszírozásban valósultak meg. Az újabb fejlesztési tervek megvalósítása során reményei szerint össze is nő ez a régió nagy része. A cél az lenne, hogy az Európa Kulturális Fővárosa cím területi együttműködési forma is legyen, annak fenntarthatóságára törekedjenek. Petri Bernadett (MFOI) kiemelte a kohéziós alapok mellett a közvetlen uniós források jelentőségét is. Rávilágított, hogy az egyes tagállamok és régiók között mély különbségek és szakadékok vannak, hogy hogyan tudják elhozni ezeket a közvetlen forrásokat, ahol az innováció inkább eszköz, mint cél: Magyarországon 1 főre jutóan 13–14 euró közvetlen uniós forrást hívnak le évente, míg Luxemburg 700 eurót. Hangsúlyozta, hogy a közvetlen források lehívási arányát javítani kell Magyarországon, melynek támogatója a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda is, mint háttérintézmény. Nemcsak szakértelemmel, de közpolitika-formálással is lehetséges a beavatkozás: az Enrico Letta nevével fémjelzett anyagban megjelent az a magyar álláspont is, miszerint a közvetlen kezelésű uniós forrásoknak egyenlően elosztottnak és arányosnak kell lennie a kiegyensúlyozott belső piac fenntartásához. Elhangzott továbbá a jövőkép kapcsán az együttműködések kiépítése és erősítése, a területfejlesztés komplex értelmezésének és megvalósításának jelentősége, valamint a fejlődés fenntartásának kérdése is.
Az előadások visszanézhetők ezen a linken keresztül.”
Forrás:
A kohéziós politika magyar szemmel; Fási Csaba; Ludovika Magazin; 2024. május 7.
A tőkepiaci unió és ami mögötte van – Európai Unió
„Az Európai Unió legfőbb stratégiai iránymutató szerve, az Európai Tanács két hete tartott rendkívüli ülésén úgy határozott, hogy az EU versenyképességét meg kell erősíteni.
A tárgyalást lezáró ún. „Tanácsi következtetések” rögzítik, hogy egy olyan új európai versenyképességi megállapodásra van szükség, amely egy teljes mértékben integrált egységes piacra épül. Ennek az integrált egységes piacnak egyik fő alkotóelemeként pedig a tőkepiaci uniót jelöli meg a dokumentum.
A tőke szabad mozgására vonatkozó elgondolások az Európai Gazdasági Közösség létrehozásától kezdve az uniós projekt részét képezik. A Római Szerződés közismert célkitűzése volt az ún. „négy szabadság” – nevezetesen az áruk, szolgáltatások, személyek és a tőke szabad áramlásának – biztosítása. Míg az első három elemnek sok könyvtárnyi szakirodalma van és az Unióval kapcsolatos közbeszédben is rendszeresen megjelennek, az „utolsó” szabadságról, a tőke szabad mozgásáról kevés szó esik. Tekintettel arra azonban, hogy az Európai Tanács az Unió versenyképességének fellendítését most részben ettől várja, célszerűnek tűnik áttekinteni, hogy miről is van szó.
A kérdés megközelíthető jogi és (gazdaság)politikai oldalról is. A jogi oldal – bár a tőkepiacok összetettsége miatt technikailag rendkívül bonyolult – mégis, mivel a gazdaságpolitikai célkitűzések eszközét képezi, úgymond „végrehajtási jellegű”. A tempót – ha szabad így fogalmazni – a (gazdaság)politika diktálja.
Akárcsak a többi szabadság esetében, a kiindulópont a tőke szabad áramlásánál is az, hogy a mesterséges akadályok elhárításával az egymáshoz kapcsolódó tagállami gazdaságok hatékonysága javul. Ez a hatékonyságjavulás az áruk és szolgáltatások tekintetében elsősorban azáltal jelentkezik, hogy a vásárlók nagyobb kínálatból válogathatnak, ennek következtében az egymással helyettesítő viszonyban lévő termékek piacán intenzívebb verseny alakul ki, amely az árakra leszorító, az áruk minőségére pedig jobbító hatással bír. A személyek és a tőke szabad mozgásából elérhető gazdasági előny (részben) más természetű. Arról van szó ugyanis, hogy a személyek és a tőke olyan ún. „termelési tényezők”, amelyek rendelkezésre állása – többek között – éppen a minél hatékonyabb és eredményesebb termeléshez szükséges: a személyek (szaktudás és munkaképesség), valamint a (pénz)tőke oda tudjon áramolni, ahol a legjobban hasznosul. Ez pedig nem lehet más, mint ahol a legnagyobb szükség van rá – azaz szabadpiaci körülmények között: ahol a legtöbbet fizetik érte, munkabérként vagy megtérülésként. A tőke szabad mozgása ezen a szinten tehát azt jelenti, hogy sem a pénztőke szabad befektetése, sem a megtérülés szabad realizálása elé nem gördíthetnek a tagállamok semmilyen akadályt. A szabadság ennyiben tehát „negatív” jellegű.
A tőkepiaci unió azonban ennél lényegesen többet jelent, s tevőleges lépéseket kíván meg. Lehetővé teszi, hogy bármely uniós bank szabadon nyújtson szolgáltatást – legegyszerűbben, hogy hitelt adjon, illetve betétgyűjtési tevékenységet végezzen bármely EU-s ügyfél számára. Következésképpen, a tőkepiaci unió jelenti a banki (pénzügyi) termékek és szolgáltatások nyújtásának szabadságát is. A pénzügyi szolgáltatások összetettsége miatt ugyanakkor felmerülnek olyan járulékos, ám rendkívül fontos, kérdések, mint a bankok feletti prudenciális felügyelet (ti. tagállami nemzeti bankok vagy az Európai Központi Bank), valamint pl. egy összehangolt betétbiztosítás-rendszer problémája is. S ez még csak a bankokkal kapcsolatos tevékenységek szabályozása. Ugyanilyen jelentőségű gazdasági kérdés az értékpapírpiacok és a fizetésképtelenségi (csőd- és felszámolási) eljárások harmonizált rendezése.
A vonatkozó uniós szakpolitika alkotás a 2010-es évek derekán intenzíven megindult. A Bizottság 2015-ben és 2020-ban is bemutatott egy-egy cselekvési tervet, amelyek széles körben (kezdve az induló vállalkozásoktól, a nyilvános piacra lépésen keresztül a lakossági és intézményi befektetőkre vonatkozó szabályokig) igyekeztek reformálni a tőkepiaci szabályokat. A 2015-ös bizottsági közlemény célként tűzte ki egyrészt a finanszírozási eszköztár és lehetőségek, másrészt a befektetések körének és választékának, harmadrészt a hitelezési lehetőségeknek a bővítését. Végül, feladatként jelölte meg a fizetésképtelenségre, adózásra és értékpapírokra vonatkozó még fennálló akadályok lebontását is. A 2020-as cselekvési terv alapján előterjesztett 2021-es jogalkotási kezdeményezések további, a befektetések megkönnyítését szolgálni hivatott szabályokat eredményeztek – többek között – a vállalati információkhoz való hozzáférés (egységes európai hozzáférési pont, ESAP), a hosszú távú befektetésekkel kapcsolatos szabályozás terén, valamint az ún. „alternatív befektetési alapok” (ABA) jobb szabályozása érdekében. A Bizottság kezdeményezte továbbá a pénzügyi eszközök piacainak átláthatóságára vonatkozó szabályozás (MiFIR és MiFID II) felülvizsgálatát is. A vonatkozó előterjesztések jelentős részét idén február végén fogadta el a Tanács. A tőkepiaci unióval kapcsolatos jogalkotás eddigi utolsó etapját a 2022-es jogszabály-javaslatok képezik, amelyek kitérnek többek között az európai piaci infrastruktúra-rendelet reformjára, és a társaságok tőzsdei jegyzésére vonatkozó szabályokra is. Ezekkel a kezdeményezésekkel kapcsolatban a Tanács és Parlament idén februárban egyelőre csak ún. „ideiglenes politikai megállapodásra” jutott, de tételes szabályokat még nem fogadtak el.
Az Európai Tanács mostani következtetései alapján azonban még további előrelépés szükséges – többek között – az alábbi pontokon: a nemzeti fizetésképtelenségi eljárások további harmonizálása, a befektetések előmozdítása, az európai értékpapírosítási piac újraindítása, a tőkepiac-felügyelet konvergenciájának javítása, illetve a „egyszerű és hatékony, határokon átnyúló befektetési / megtakarítási termék kialakítás és bevezetése a lakossági befektetők számára.”
Joggal merülhet a fel a kérdés, hogy ha mindez a rengeteg jogi szabályozás eszközt jelent, akkor mi a cél, aminek érdekében minderre szükség van. E tekintetben hangsúlyos irányváltáshoz érkezett az Európai Unió. Míg a korábbiakban ugyanis az európai versenyképesség volt az, aminek érdekében a tőkét minél jobban mozgósítani kívánta, a mostani EiT következtetésekből kitűnik, hogy többé nem pusztán a hatékonyságjavítás és az anyagi jólét fokozása az, aminek az érdekében cselekedni kell.
A következtetések egyértelműen rögzítik, hogy az Európai Tanács álláspontja szerint a világ megérkezett egy „új geopolitikai valóságba”, amelyben a „kihívások egyre összetettebbek”, és Európának nem egyszerűen versenyképességét, hanem „stratégiai szuverenitását” is meg kell erősítenie (következtetések 11. pont). Ennek egyik eleme, hogy meghatározott ún. „érzékeny ágazatokban” (pl. energia, nyersanyagok, félvezetők, kritikus technológiák stb.), Európának csökkentenie kell „stratégiai függőségeit”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Uniónak a megjelölt iparágakban alternatív beszerzési források, illetve saját ipari előállítási lehetőségek után kell néznie. Ez Európa újraiparosítását, vagy ahogy a következtetések fogalmaznak: „a kulcsfontosságú stratégiai ágazatokba és infrastruktúrába történő beruházások” felpörgetését jelenti. Nem nehéz észrevenni, hogy mindez a politikai szinten már korábban megjelent ún. „de-risking” megközelítés szakpolitikai leképeződése. A versenyképességi szempontokhoz felzárkózott a nemzetközi függőségek csökkentése olyan célként, amelyhez a minél nagyobb mértékű köz- és a magántőke felszabadítása szükséges, s amelynek egyik meghatározó eszköze a tőkepiaci unió elmélyítése.
Összefoglalva: a tőkepiaci unió olyan eszköz, amely jobb hasznosulást ígér az európai magántőke számára, és egyúttal szélesebb körű és kedvezőbb finanszírozási lehetőségeket az európai iparnak. A tőkepiacok jobb integrálásával való EU-s foglalatoskodás előremutató és hasznos szakpolitikai irány, ugyanis Európa versenyképessége gyengélkedik, s legfőbb ideje lenne ezt megállítani és folyamatot visszafordítani. Arra ugyanis, hogy az EU gazdasága napjainkban erőt tudjon mutatni, nagyobb szükség van, mint valaha. A tét ugyanis nem egyszerűen a hatékonyság-maximalizálás, hanem Európa világgazdasági (és ezen keresztül világpolitikai) súlyának megőrzése.
Más, ennél is fontosabb kérdés, hogy a tőkepiaci unió mint eszköz által felszabadított magántőkét milyen projektekbe és milyen stratégiai irányvonalak mentén szeretné beforgatni az Unió. A versenyképesség fokozásához társuló új, stratégiai szuverenitási, illetve függetlenségi elképzelés megvalósítása igen sok tőkét igényel, egy ponton túl nemcsak hogy a versenyképesség kárára megy, hanem egyenesen kontraproduktív is lehet szükségtelenül redundáns kapacitások kiépítése esetén. A stratégiai függőségek észszerű mértékű csökkentésének megtalálása a következő időszak egyik legfontosabb, meg nem kerülhető és a jövő szempontjából döntő jelentőségű feladat lesz. Fontos lenne, hogy Európa az ezzel kapcsolatos elképzeléseit önmaga, saját értékei és érdekei mentén tudja kialakítani, képviselni és végigvinni.”
Forrás:
A tőkepiaci unió és ami mögötte van; Mernyei Ákos Péter; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2024. május 7.
Digitális közigazgatás, digitális politika
Gyökeresen megváltozik a közigazgatási ügyintézés – beszélgetés az NHIT alelnökével
„A legutóbbi uniós jelentés szerint hazánk vezetékes szélessávú internet-ellátottsága az EU átlaga felett van, de az 5G-lefedettségünkön még van javítanivaló. Összességében azonban azt gondolom, hogy a hazai digitális infrastruktúra biztos alapokat nyújt a különböző kormányzati és piaci digitális fejlődésnek – mondta el Pap Sándor, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) alelnöke.
Amikor kinevezték az NHIT alelnökének milyen célokat fogalmazott meg?
Jogász-közgazdászként már felsőfokú tanulmányaim alatt elköteleződtem az informatika világával, kutatásaim is az infokommunikáció gazdasági és jogi aspektusaira fókuszáltak, szakdolgozatomat az elektronikus hírközlésről szóló törvény átfogó kritikájából írtam. Jelenleg a bécsi Wirtschaftsuniversität Wien digitális transzformációra és adattudományra szakosított MBA-képzésén bővítem az ismereteimet. Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen a kormány stratégai tanácsadó szervezetében végzett munkám során a joghoz, a közgazdasági folyamatokhoz és a digitalizációhoz kapcsolódó tudásomat egyaránt használhatom és hasznosíthatom.
Mindannyian tapasztaljuk mindennapi életünk során, hogy az informatika fejlődése megállíthatatlan, és valljuk be – sokszor emberi léptékkel követhetetlen, így kiemelt célom, hogy a különböző digitális technológiák adta lehetőségeket és esetleges veszélyeket a jogszabályok mentén is minél hamarabb le tudjuk követni, védve ezzel a hazai állampolgárokat és piaci szereplőket egyaránt. Ez egy nagyon szerteágazó terület, amely kiterjed társadalmi és gazdasági kérdésekre is, ezért fontos feltárnunk az ezek közötti összefüggéseket és szinergiákat annak érdekében, hogy hazánk versenyképességét megőrizzük és erősítsük.
Hogy látja az elmúlt lassan 5 év eredményeit? Melyek most az NHIT legfontosabb célkitűzései?
Az NHIT feladatai jogszabályban rögzítettek:a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően állásfoglalást alakít ki a Digitális Kormányzati Ügynökséghez érkező beszerzési igények szakmai megalapozottságáról, véleményt formál a Kormány és szervei jogszabály-tervezeteiről, és javaslatokat dolgoz ki a Kormány stratégiai informatikai fejlesztési céljaihoz.
A testület kiemelt törekvése, hogy a korábban szigetszerűen megvalósított kormányzati informatikai fejlesztéseket az interoperabilitás szempontjainak megfelelő,egymással hatékonyan együttműködő digitális rendszerek váltsák fel. A régebbi informatikai rendszerek lecserélése nem egyik napról a másik napra történik, így ezen terület figyelemmel kísérése folyamatos feladatunk.
A másik fontos célunk a digitalizáció megállíthatatlan fejlődéséhez kapcsolódik. Munkánk során áttekintjük, hogy az új technológiák – mint a felhő, a mesterséges intelligencia vagy a blockchain – hogyan illeszthetők be a hazai kormányzati informatikai fejlesztésekbe, és milyen jogszabályi és technológiai környezet szükséges ezek biztonságos működtetéséhez. Abban mindannyian egyetérthetünk, hogy nem a kormányzati informatika az a terület, ahol ezeket az új technológiákat tesztelnünk kell, azonban meg kell találnunk azokat a lehetőségeket, amelyek esetében ezek biztonságos használata valódi társadalmi és gazdasági előnyt jelent, így hozzájárul a bürokrácia csökkentéséhez.
Melyek a jelenleg zajló legizgalmasabb projektek?
Az NHIT stratégiai tanácsadó szervezetként nem vesz részt konkrét projektek megvalósításában, de feladatainkból adódóan természetesen folyamatosan nyomon követjük a hazai kormányzati digitalizációs projektek tervezését és megvalósítását.
Nagyon izgalmasak Digitális Állampolgárság Program keretében megfogalmazott, megvalósítás alatt álló projektek, amelyek gyökeresen megváltoztatják az eddigi közigazgatási ügyintézést: nem kell majd magunknál tartanunk az igazolványainkat, elég lesz csak a mobiltelefonunk, ezzel jelentősen egyszerűsítve az állampolgárok és a kormányzat különböző szervei közötti kommunikációt.
Az európai uniós követelményeknek megfelelő felhasználóbarát alkalmazás képes lesz felhasználói adatokat fogadni, tárolni, megfelelő szintű titkosítás mellett.
A másik fontos projekt – bár volumenében nem ekkora nagyságrendű – az új technológiák közigazgatási hasznosíthatóságának vizsgálatára kiváló példa: az EMAP, azaz az Eseményalapú Adatszolgáltatási Platform (EMAP) pilot projekt célja, hogy alapjaiban újítsa meg a foglalkoztatók állami szervek felé történő beszámolási kötelezettségeit, egycsatornás információs rendszert létrehozva a folyamat szereplői között, mindezt blockchain alapon.
Milyennek tartja a hazai digitális infrastruktúrát?
A néhány évvel ezelőtti covid-járvány idején is tapasztalhattuk, hogy a hazai hálózatok kiválóan helyt álltak még abban a speciális helyzetben is, amikor az élet minden területe – a gazdaság, a közigazgatás, az oktatás, az egészségügy – egyszerre mind az online térbe költözött egyik pillanatról a másikra. A legutóbbi uniós jelentés szerint hazánk vezetékes szélessávú internet-ellátottsága az EU átlaga felett van, de az 5G-lefedettségünkön még van javítanivaló.
Összességében azonban azt gondolom, hogy a hazai digitális infrastruktúra biztos alapokat nyújt a különböző kormányzati és piaci digitális fejlődésnek.
Hogy látja: milyen a digitális kultúra oktatásának a helyzete?
Kisgyermekes édesapaként és az informatika világában dolgozó szakemberként nap mint nap látom ennek a témakörnek a kettősségét. Fontos kérdés, hogy melyik korosztálynak mit tanítsunk úgy, hogy megismerjék és megkedveljék az informatika elméleti alapjait is, miközben a digitalizáció az élet más területein a mindennapjaik része.
A néhány éve bevezetett digitális kultúra tantárgy logikája ebbe az irányba mutat, hiszen a tanulók találkozhatnak a digitális írástudás, a problémamegoldás, valamint az információs technológiák kérdéskörével is, így például megtanulhatnak robotokat programozni, megismerkedhetnek adatbázisokkal és táblázatkezelőkkel, webes és mobiltechnológiákkal, valamint az internetes kommunikációval egyaránt. Sokszor mondják, hogy azok a szakmák, amelyekben a most 4-5 éves gyermekeink majd 15-20 év múlva dolgoznak, még nem is léteznek, fontosnak tartom, hogy a most rendelkezésre álló információhalmazból az életkorukhoz illeszkedő mélységben megszerezzék a megfelelő tudást a digitalizáció témakörében.
Mely területeken van a legnagyobb szükség az informatikai és hírközlési szektorban a fejlődésre?
Ez egy nehéz kérdés, hiszen a piacon napról napra bukkannak fel újabb és újabb technológiák, amelyekről az elején még nem biztos, hogy tudjuk, hasznosítható-e akár gazdaság, akár a közigazgatás területén, vagy csak egy rövid fellángolás, ezért véleményem szerint ebben az esetben az okos megfontoltság vezethet eredményre a fejlesztések és az IKT-ágazat komplex fejlődése terén.
Ami viszont nem megkérdőjelezhető, hogy valódi versenyelőnyt csak az tud elérni hosszú távon, aki valódi ügyfélélményt kínál a felhasználók számára, így azt gondolom, hogy ezen a területen mind a kormányzati, mind a piaci szereplők szolgáltatásai tekintetében is vannak még kihívások, és kormányzati oldalon erre kínál megoldást majd a Digitális Állampolgárság Program.”
Forrás:
Gyökeresen megváltozik a közigazgatási ügyintézés – az NHIT alelnökével beszéltünk; Devecsai János; Növekedés.hu; 2024. május 10.
Az állami szolgáltatások elérhetővé válnak mobiltelefonon is – DÁP-mobilalkalmazás
„DÁP mobilalkalmazás
A DÁP mobilalkalmazás a Digitális Állampolgárság Program kulcsa. Az alkalmazással egyre több szolgáltatást vehetsz igénybe egyszerűen, gyorsan és kényelmesen, a telefonodról.
Mi kell ahhoz, hogy digitális állampolgár lehess?
Személyazonosító okmány, 14 év feletti életkor, megfelelő okostelefon
Legyél az első digitális állampolgárok egyike!
2024. május 21-től
1. Töltsd le a DÁP mobilalkalmazást!
Telepítés után ellenőrizzük, hogy megfelelő-e a telefonod. Ezután engedélyezned kell a biometrikus azonosítást, az értesítéseket és a kamera használatát.
2. Látogass el bármelyik kormányablakba!
A kormányablakban az ügyintézők ellenőrzik a személyazonosságod, és felkerülsz a várólistára.
Hozd magaddal a telefont, amire telepítetted a DÁP mobilalkalmazást, illetve a személyazonosító igazolványod, a jogosítványod vagy az útleveled. Ügyelj rá, hogy legyen mobilinterneted!
Online regisztráció hamarosan!
3. Figyeld az üzeneteidet!
Értesítést küldünk a telefonodra, ha aktiválhatod a digitális állampolgárságod
Előfordulhat, hogy egy ideig várnod kell. Fontos, hogy ne töröld le a DÁP mobilalkalmazást, mert törlés esetén újra kell regisztrálnod, amit csak a kormányablakokban tudsz megtenni!
4. Aktiváld a digitális állampolgárságod!
2024. szeptembertől a DÁP mobilalkalmazással aktiválhatod a digitális állampolgárságod, és kipróbálhatod a legújabb funkciókat.
Megjelenéskor elérhető szolgáltatások
2024. szeptembertől
Személyazonosság igazolása
Személyazonosító igazolvány, útlevél vagy jogosítvány helyett az alkalmazásban lévő QR-kóddal is igazolhatod magad rendőri ellenőrzésnél.
Adatok
Egy helyen megtalálod a személyes adataidat, az okmányaidat és a gépjárműved adatait. Ezeket az információkat el is küldheted például a munkahelyednek vagy másoknak, ha adatokat kérnek tőled.
QR-kódos bejelentkezés
A DÁP mobilalkalmazással e-mail cím és jelszó megadása nélkül, egy QR-kód beolvasásával jelentkezhetsz be az azonosítást kérő állami weboldalakra és alkalmazásokba.
Digitális aláírás
Ezentúl nem kell kinyomtatnod és kézzel aláírnod a szerződéseket és más hivatalos dokumentumokat. Digitális aláírásoddal könnyedén hitelesítheted őket.
Erkölcsi bizonyítvány
Egy gombnyomással igényelhetsz digitális hatósági erkölcsi bizonyítványt, és akár 1 munkanapon belül meg is kaphatod. Ezzel igazolhatod, hogy nem szerepelsz a bűnügyi nyilvántartásban.
Időpontfoglalás
Pár koppintással, akár egyszerre több személynek is foglalhatsz időpontot a kormányablakokba.
További tervezett szolgáltatások
2025. III. negyedév
QR-kódos bejelentkezés piaci szolgáltatóknál
Bankok, közmű- és egyéb szolgáltatók felületeire is bejelentkezhetsz a DÁP mobilalkalmazással.
Elektronikus aláírás piaci szolgáltatóknál
Bankok, közmű- és egyéb szolgáltatók dokumentumait is aláírhatod a DÁP mobilalkalmazással.
2025. IV. negyedév
A gépjármű eladás vagy vásárlás teljes folyamatát elintézheted a DÁP mobilalkalmazással.
Fizikai okmányok kiváltása (pilot)
A DÁP mobilalkalmazásban lévő tárcában minden okmányod digitális változata elérhető lesz.
Jogosultság igazolása piaci szolgáltatóknál
Az életkorodat és a kedvezményre való jogosultságodat DÁP mobilalkalmazással is ellenőrizhetik a szolgáltatók.
2026
Digitális postafiókoddal könnyebben tarthatod a kapcsolatot a közigazgatási szervezetekkel.
Online, könnyen kezelhetően és átláthatóan befizetheted az ügyintézések során felmerülő díjakat.
Közigazgatást érintő legfontosabb ügyek digitalizálása
Digitális állampolgárként bárhonnan és bármikor, személyes megjelenés nélkül is elintézheted majd a legfontosabb teendőket.
Adataid biztonsága a legfontosabb számunkra
A te adataid, te döntesz róluk
Személyes adataidat a hozzájárulásodnak és a jogszabályoknak megfelelően kezeljük.
Csak arra használjuk fel őket, amire te engedélyt adtál.
Vigyázunk rád
Adataid nem kerülhetnek illetéktelen kezekbe.
PKI, azaz nyilvános kulcsú infrastruktúra segítségével biztosítjuk a kommunikáció titkosítását, az azonosítást és a hitelesítést.
eIDAS
Az azonosítás és az adatvédelem során az Európai Unió szabványai szerint járunk el.
Az adatkezelés megfelel az – egész Európában használt – eIDAS-rendeletben foglalt magas biztonsági szintnek.
Gyakran ismételt kérdések
…”
Forrás:
A mobilalkalmazásról Digitális Állampolgárság Program (DÁP)
A Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR), és alkotó elemei
„Nemcsak az intézmények aktivitását figyelik és a lefoglalt időpontok mennyiségét monitorozzák, hanem azt is, hogy mennyi a lefoglalt, de a rendelésen nem megjelent betegek aránya a Járóbeteg Irányítási Rendszerhez (JIR) csatlakozott szolgáltatóknál.
Az EgészségAblak az ellátórendszer ügyfélszolgálata, amelynek célja, hogy a beteget tájékozottan juttassák el az ellátások helyszínére, ennek pedig egyik eszköze a Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) – fogalmazott Szondi Zita, az Országos Kórházi Főigazgatóság alap- és szakellátásért felelős főigazgató helyettese a Magyar Kórházszövetség XXXVI. Kongresszusának pénteki zárónapján, ahol a JIR fél éves működésének tapasztalatiról számolt be.
A JIR európai uniós informatikai fejlesztés, egyben „eszközszállító” projekt, amelynek keretében sorszámhúzó automatákat, kijelzőket, sorszámnyomtatókat, páciens elégedettségmérőket és telefonokat is vásároltak az intézmények számára.
Az országos JIR-en belül az intézmények Járóbetegirányítást Támogató Rendszert (JTR) működtetnek. A betegirányítási csoportokat (BCS) és betegfogadó irodákat intézményenként állítják fel, call-centerek pedig központi és lokális helyszíneken működnek. Az OKFŐ nemrégiben lefolytatott ellenőrzése során kiderült, hogy a feladatellátást sok esetben nehezíti a munkaerőhiány, ennek szűkössége miatt erőforrás-optimalizációra, az informatikai lehetőségek jobb kihasználására van szükség. A helyszíni ellenőrzések során azonban utóbbiaknál is találtak problémákat. Néhány intézményben elmaradt a JTR és a kórházi informatikai rendszer (HIS) integrációja, elavultak a telefonközpontok és nem üzemelték be a betegbehívókat.
Tavaly novemberben 83 intézményt vontak a JIR alá, így már több mint 5600 szakrendelésen működik, ezek március óta az EESZT-ben követhetik saját időpontjaikat. A Digitális Előjegyzési Rendszer (DER) a JIR-en kívüli szakrendeléseket is érinti, mindazokat ahol heti 200 óra feletti a rendelési idő. Idén júliustól újabb 101 intézmény szakaszos csatlakozását tervezik a rendszerhez.
Az eddigi, gyakorlati tapasztalatok alapján egyszerűsítik a JIR-t, a jelenlegi 5 előjegyzési időtípus helyett kettő marad. Míg a publikus kategóriában bárki lefoglalhatja az időpontokat – saját, vagy más intézmény, háziorvos, páciens – a JTR-ben, az EESZT-ben vagy a hozzá kapcsolódó applikáción keresztül, addig az intézményi kategóriában csak a BCS vagy a rendelési időt biztosító szervezeti egység foglalhat időpontot kontroll vagy konzílium, soron kívüli ellátás céljából a JTR-ben.
Az OKFŐ nemcsak az intézmények aktivitását figyeli, monitorozva, hogy mennyi a foglaltság, de azt is, hogy milyen a lefoglalt, de a rendelésen nem megjelent betegek aránya – jelezte Szondi Zita, hozzátéve, hogy a transzparens időpont foglalási rendszer javítja a hozzáférést, és megoldást jelent a lakosság számára legégetőbb problémára, azaz, hogy miként és mikor jut be az orvosi rendelésre.”
Forrás:
JIR, DER, JTR, BCS – a transzparens betegirányítási rendszer mozaikszavai; MedicalOnline; 2024. május 11.
Együttműködik a Gondosóra program és a gyógyszerészi kamara
„Későbbi cél, hogy a diszpécser szolgálat tájékoztatással, információval hogyan tudja a kistelepüléseken élők gyógyszerellátását segíteni.
A tájékoztatás és koordináció, később pedig a 65 évesnél idősebbek gördülékenyebb gyógyszerhez jutása érdekében együttműködési megállapodást kötött a Kormányzati Szolgáltató Központ Nonprofit Kft. és a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) pénteken Budapesten.
A dokumentum aláírásán Hankó Zoltán kamarai elnök elmondta, a programhoz való csatlakozás első lépése a gyógyszerészek edukációja és támogatásuk elnyerése a Gondosóra népszerűsítéséhez.
Ismertetése szerint az elmúlt hónapokban egy pilot program keretében modellezték, hogy a gyógyszertárral nem rendelkező kistelepülések gyógyszerellátása milyen együttműködésben biztosítható a legközelebbi patika és az önkormányzat között. A Gondosóra program ezen a területen is nyújthat majd megoldást – tette hozzá.
Juhász Roland, a Kormányzati Szolgáltató Központ Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, aktuálisan 600 ezren használják a Gondosórát, minden negyedik 65 év feletti rendelkezik ilyen készülékkel.
Ismertetése szerint az együttműködés további szakaszaiban a diszpécser szolgálat felkészítést kap, hogy tájékoztatással, információval hogyan tudja a kistelepüléseken élők gyógyszerellátását segíteni úgy, hogy gyógyszerészi feladatokat értelemszerűen nem vesz át.
A gyógyszerellátás biztonságát, zavartalanságát tudja majd segíteni a Gondosóra program – emelte ki az ügyvezető.
Hozzátette: a diszpécserközpontba napi átlagosan háromezer hívás érkezik, és a hívások 5-10 százaléka bizonyul konkrét segélyhívásnak. A program indulása óta több mint tízezer esetben a diszpécserszolgálaton keresztül hívtak segítséget a rászorulók.
Jelezte: a felhasználóktól pozitív visszajelzéseket kapnak a Gondosóra programmal kapcsolatban, és egyre több szakmai szervezettel – mentőszolgálat, polgárőrség – kötnek együttműködési szerződést.”
Forrás:
Együttműködik a Gondosóra program és a gyógyszerészi kamara; Weborvos; 2024. május 10.
Technika, tudomány, MI
A generatív mesterséges intelligencia szabályozása az MI rendeletben
„Az előző blogbejegyzésemben ígéretet tettem arra, hogy áttekintem a generatív mesterséges intelligenciák (MI), a rendelet[1] szóhasználatában az „általános célú MI modellek” (mint a ChatGPT és a képrajzoló eszközök) szabályozását. Ebben a bejegyzésben – és valószínűleg még néhány ezt követőben – erre teszek kísérletet.
Két ok miatt is fontos erről a témáról minél többet beszélni. Az egyik, hogy egy hétköznapi ember számára a legtöbb MI lényegében láthatatlan. Hiába fut tucatnyi gépi tanuláson alapuló algoritmus mondjuk a Facebook használata közben, ezeket nem érzékeljük. A legtöbbünk „a” mesterséges intelligenciával a Chat GPT megjelenésekor szembesült, és máig a legtöbben ezzel, és a néha lenyűgöző tudású kép– és videogeneráló szoftverekkel azonosítják ezt a technológiát. A másik ok, ami miatt érdemes beszélni ezeknek az eszközöknek a szabályozásáról az, hogy rengeteg félreértés övezi a szabályozást, és fontos ezeket (elkezdeni) tisztázni. Az utóbbi időben sok előadást tartok ebben a témában, és szinte mindenhol megkapom ugyanazokat a kérdéseket: ugye az MI rendelet szabályozza hogy kinek a tulajdona a(z X képgenerálóval) rajzoltatott kép? Ugye az MI rendelet szabályozza, hogy nem lehet Chat GPT-vel beadandót íratni? Ugye az MI rendelet betiltja a deepfake-eket? És folytathatnám a sort. Erre a három kérdésre a válasz például meglepő módon egyértelműen mindháromra „nem”. Ezeket a kérdéseket az MI rendelet vagy nem szabályozza, vagy – mint a deepfake-ek esetében – csak tájékoztatási kötelezettséget ír elő. Az ok: az MI rendeletnek egyszerűen más a szabályozási logikája. Hogy mi ez a logika?
Ennek megértéséhez azzal érdemes indítani, hogy az MI rendelet eredeti, Bizottság által beterjesztett verziója nem tartalmazott semmilyen szabályt a generatív MI-kről. A kiindulópont az EU-ban már évtizedekre visszanyúló termékbiztonsági–termékmegfelelőségi gondolkodásmód volt, amelynek a legfontosabb jellegzetessége, hogy mindenekelőtt besorolja a termékeket az általuk képviselt kockázat alapján osztályokba, majd részletesen leírja, hogy milyen követelményeknek kell az egyes kategóriákba tartozó termékeknek megfelelni.
Pontosan ez történt MI rendszerekkel is: a rendelet három ilyen kockázati osztályt állapított meg: az „elfogadhatatlan”, a „magas”, a „kis (de még létező)” kategóriákat. (És persze létezik a „nemszabályozott” kategória is negyedikként.) Ezeket persze nem így fogalmazta meg, ezt az interpretációt már a kezdetektől burjánzó magyarázatok terjesztették el, a rendelet csak tiltott és magas kockázatú MI „gyakorlatokról” beszél, és egy cikkben olyan alacsony kockázatú rendszerekről, amelyek esetén csak tájékoztatási és átláthatósági kötelezettségek terhelik a szolgáltatókat vagy a rendszereket használókat (akiket a rendelet „alkalmazóknak” – deployers nevez). Ilyenek kis kockázatúak a chatbotok, amelyeknek tájékoztatni kell az embereket, hogy ők gépek, és a szintetikus tartalmakat előállító rendszerek, amelyeknek szintén meg kell jelölni szintetikus kimeneteiket. Utóbbiba tartoznak a deepfake képek, hangok és videók is.
A rendelet tehát egy elég vegyes kritériumrendszert alkalmaz. A tiltott és magas kockázatú rendszerek esetén nem konkrét MI rendszereket tilt be vagy szabályoz, hanem bármilyen MI-nek minősülő technológiát (azt most hagyjuk, mi különbözteti meg a „sima” szoftvert az „MI” szoftvertől, ez is külön megér majd egy blogbejegyzést), amennyiben vagy meghatározott funkciót lát el, célt követ vagy kimenetet produkál (arcfelismerés, szubliminális manipuláció, deepfake létrehozás), vagy valamilyen „fontos” életbeli szférában, területen használják (így például kritikus infrastruktúrák üzemeltetése vagy hitelképesség ellenőrzése a bankokban).
A generatív MI-k másfél évvel a bizottsági szövegjavaslat után robbantak be a köztudatba, és azonnal háromféle módon is kihívást intéztek az MI rendelet addig senki által meg nem kérdőjelezett logikája ellen. Egyrészt itt olyan technológiákról van szó, amelyek mind a célok, mind a felhasználási területek szempontjából nehezen, illetve egyáltalán nem megfoghatók, mert többcélúak és több területen használhatók. Másrésztezek a rendszerek teljesen újfajta, addig a jogalkotó fejében meg sem forduló konkrét problémákat és kockázatokat vetettek fel: például a szerzői jogilag védett tartalmak felhasználását a tanítás során, az általuk generált termékekhez fűződő felhasználási („tulajdon”)jogokat, és a „hallucinációs hajlamukat”, hogy csak hármat említsek. Végül harmadszorezek a rendszerek már kész rendszerekként érkeztek meg az európai piacra, tehát a szabályozásnak az a logikája, hogy ha egy szoftvercég egy új MI-t akar kifejleszteni, akkor a fejlesztés első lépéseitől kezdve az MI rendelet előírásainak megfelelően fejlesszen és dokumentáljon, már nem volt érvényesíthető.
Ezek tehát az előzmények és a problémák, amelyekkel a jogalkotó szembesült. Hogy kísérli megoldani ezeket?
Először is definiálnia kellett, miről is beszél – ez sajnos egy jogszabálynál elkerülhetetlen és gyakran fájdalmas feladat. A rendelet úgy definiálja az általános célú MI-t (General Purpose AI Model, GPAIM), hogy az olyan MI modell, „amely különféle feladatok széles körének elvégzésére képes, valamint többféle downstream rendszerbe vagy alkalmazásba integrálható”. Hogy mi a különbség az „MI-rendszer” és az „MI-modell” közt, azt nem tartalmazza a szöveg, de a bevett szóhasználat szerint az MI-rendszer konkrét, felhasználói felülettel rendelkező szoftver vagy olyan szoftverkomponens, amely beépül más szoftverekbe, míg a modell szoftverek és adatok (általában hatalmas méretű adatbázisok) összekapcsolt egysége, amelyek együtt képesek bizonyos feladatokat elvégezni, és jellemzően azzal a céllal építették őket, hogy többféle, előre nem is látható más szoftverbe épüljenek be. Ezek a szoftverek a definíció által emlegetett ún. downstream (magyarul kb. „alkalmazott”) szoftverek, mint amilyen egy csevegőrobot, dokumentumszerkesztő, keresőmotor, moderálószoftver, a programozók munkáját segítő „co-pilot” vagy képrajzoló- és manipuláló szoftver. A ChatGPT-t alapul véve, ebben a GPT (General Pretrained Model) értelemszerűen a modell, míg a ChatGPT már egy downstream MI-rendszernek minősül. Vagy mondjuk az Adobe Photoshop a downstream rendszer, és mögötte a Firefly a képgeneráló modell. A modell és a szoftver megkülönböztetésével a jogalkotónak nem kellett feladnia az eredeti, termékmegfelelőségi alapú koncepciót. Ez azt jelenti, hogy mindegy, hogy én egy hitelbírálati szoftvert teljesen a nulláról fejlesztve vagy egy általános modellre építve hozok létre, az így is, úgy is magas kockázatú lesz, és nekem kell betartanom az MI rendeletben írt szabályokat.
Látható, hogy ez a szabályozási logika azonban lényegében ellehetetlenítené mindazokat, akik általános modellekre fejlesztenek. Hiszen hogyan tudna megfelelni a szigorú termékmegfelelőségi előírásoknak az, aki egy számára teljesen ismeretlen fekete dobozt (azaz az általános modellt) épít be a szoftverébe? Például hogyan tudja bizonyítani és garantálni, hogy a rendszer minden lényeges állapotváltozást naplóz, ami a magas kockázatú rendszereknél előírás. Ezért az általános célú MI modell-szolgáltatók számára a legfőbb kötelezettség ez alapján lényegében kétféle dokumentáció elkészítése lett.
Az első a nemzeti hivatalnak, illetve az uniós MI-hivatalnak szól. Erről a rendeletben egy külön melléklet szól, minden elemét nem tudom itt ismertetni, csak néhány fontos pontot emelek ki: le kell írni a dokumentációban a modell rendeltetése szerint ellátandó feladatokat, és hogy milyen MI rendszerekbe integrálható, a paraméterek számát és az architektúrát (a rendszer felépítését), valamint egy sor információt a fejlesztési folyamatról. Így például, hogy mi volt a tanítási folyamat és milyen adatokat használtak a teszteléshez, milyen erőforrásokkal fejlesztették, és mekkora az energiafogyasztása. A nagyon kockázatos MI-modellek szolgáltatóinak ezen felül még olyan információkat is rendelkezésre kell bocsátaniuk, mint az értékelési stratégiák részletes leírása – azt a folyamatot, amikor pl. a ChatGPT-t olcsó afrikai munkások tanították arra, hogy ne legyen mondjuk rasszista.
A második dokumentációt az MI modellek szolgáltatóinak azok számára kell elkészíteni, akik szoftvereket akarnak építeni a modellekre, azaz a downsteam provider-eknek, épp azért, hogy meg tudjanak felelni az MI rendelet követelményeinek. Ez a dokumentáció nagyban hasonlít az előzőre, de olyan pontokkal egészül ki, mint pl. hogy „a modell miként működik együtt olyan hardverrel vagy szoftverrel, amely nem része magának a modellnek, vagy miként használható fel az együttműködésre”.
Ezen felül a jogalkotók felismerték, hogy az általános célú modellek nem képviselnek egyforma kockázatot, ezek közt vannak viszonylag ártalmatlanok, és vannak olyanok, amelyeknek hatalmas a felhasználói bázisa és emiatt társadalmi hatásuk lehet. Viszont az MI modellek esetén nem lehetett a célból vagy a felhasználási területből kiindulni, így a jogszabály eredeti felosztásától (tiltott, magas kockázatú stb.) független új felosztást vezettek be az általános célú MI-modellekre. Eszerint a legfontosabb, és az előállítókra nézve a legtöbb kötelezettséget rovó kategória a „rendszerszintű kockázatokat jelentő MI-modellek”. Ezek azok a nagy modellek, amelyek „nagy hatású képességekkel rendelkeznek,” amely képességeket vélelmezni kell, ha a tanításhoz használt kumulált gépi teljesítmény meghaladt egy meghatározott mértéket. Vannak azután a „normál” modellek, amelyek ezen határ alatt vannak, és ezen belül is könnyítést kaptak azoknak a modelleknek a szolgáltatói, amelyeket „szabad és nyílt forráskódú licenc alapján bocsátanak ki”, amely magában foglalja a modell „paramétereit – beleértve a súlyokat, a modellarchitektúrára vonatkozó információkat és a modellhasználatra vonatkozó információkat”.
A rendszerszintű kockázatokat jelentő szolgáltatókat a fenti, főleg dokumentációs kötelezettségeken felül egy sor többletkötelezettség terheli, így például „modellértékelést kell végezniük a technika állásának megfelelő, szabványosított protokollokkal és eszközökkel összhangban, ideértve a modell támadó szempontú tesztelésének elvégzését és dokumentálását”, illetve nyomon kell követniük és jelenteniük a váratlan eseményeket (incidenseket).
Ha visszatérünk a három kiinduló kérdésre, így már érthető, hogy az MI rendelet miért nem rendezi, vagy nem rendezi úgy ezeket a kérdéseket, ahogy azt mi egyszerű hétköznapi állampolgárok gondolnánk. Azért, mert ez a rendelet az MI rendszerek (mint „termékek”) előállításának és biztonságos használatának szabályait tartalmazza – leegyszerűsítve: mit és hogyan kell a „gyártóknak” tenniük és dokumentálniuk annak érdekében, hogy a „termék” biztonságos legyen. A három említett példa egyike sem a „gyártó” felelőssége. Az, hogy az egyetem hogyan küzd (és egyáltalán küzd-e) a ChatGPT-vel íratott beadandók és szakdolgozatok ellen, nagyrészt az egyetem belső ügye, amelynek szabályozása során el kell döntenie, hogy akar-e és tud-e küzdeni az ellen, hogy a hallgatók ilyen rendszereket használjanak, vagy inkább integrálja ezek használatát az oktatásba. Az, hogy le lehet-e védetni (nem nálunk, nálunk nem a „levédéssel” lesz az „enyém” egy alkotás) egy művet sajátomként, ha egy gép köpte ki, az adott ország szerzői jogi szabályai (és esetleg a perek nyomán a bíróságok egyedi esetekben) fogják majd kimondani. Végül pedig a deepfake esetén, akárcsak a két előző esetben, az MI rendelet csak annyit mond, hogy a szintetikus tartalmakat meg kell valahogy jelölni. Hogy ez tényleg bekövetkezik-e, illetve lesznek-e más jogszabályok, amelyek egyes területek esetleg betiltják a deepfake-et, azzal az MI rendelet már nem foglalkozik.
Sokaknak talán csalódást jelentenek a fentebb leírtak. Azonban azt érdemes látni, hogy a közeljövőben a ChatGPT nyomán jelentkező kérdésekhez és dilemmákhoz nagyon hasonló újabb dilemmák fognak jelentkezni, és az élet különböző területein levő szervezeteknek, embereknek maguknak kell majd elgondolkodniuk, hogy hogyan kezelik ezeket. Ezt a gondolkodást nem tudjuk megspórolni, az MI rendelet sajnos nem fogja helyettünk megmondani.
[1] A rendelet legutolsó szövegverziója egy „Corrigendum” (Helyesbítés) formájában található meg több nyelvi verzióban is a Parlament honlapján. Én is ebből a (magyar) szövegverzióból dolgoztam.”
Forrás:
A generatív mesterséges intelligencia szabályozása az MI rendeletben; Ződi Zsolt; Ludovika.hu, ITKI blog; 2024 április 30.
Mesterséges intelligencia – Sikeres az Európai Unió nagyszabású terve? (Európai Számvevőszék)
„Milyen választ kapnánk, ha megkérdeznénk egy csevegőrobottól, hogy mi fogja megszabni az Unió jövőbeli gazdasági fejlődésének útját? Alighanem ezt felelné: a mesterséges intelligencia („MI”). Ennél jobb választ politikusok és szakértők is aligha tudnának adni. 2018-ban az Európai Bizottság a tagállamokkal összehangolt (2021-ben felülvizsgált) tervet fogadott el a mesterséges intelligenciával kapcsolatos beruházások fokozása és a jogi keret kiigazítása érdekében. A tervnek el kellett indítania az Európai Uniót azon az úton, amelynek végén az MI körüli kiélezett versenyben (ahol elsősorban az Egyesült Államok és Kína a versenytársak) az Unió globális vezető szerepre tesz szert. Az Európai Számvevőszék értékelte, hogy a Bizottság véghez vitte-e ezeket a terveket, és elemezte, hogy a Bizottság miként segítette elő az európai MI-ökoszisztéma kifejlesztését. Más szóval: elégségesek-e az Unió erőfeszítései, hogy ne maradjon le ebben a jelentős technológiai forradalomban?
A mesterséges intelligencia mint technológia a gazdaságok átalakítását, a növekedés fellendítését és a társadalmi kihívások kezelését ígéri, ugyanakkor eredendő biztonsági kockázatokkal terhes, és jelentős gazdasági és társadalmi zavarokkal is járhat. Az MI fogalmába beletartoznak különböző fejlődésben lévő, más új tendenciákkal szinergiákat kialakító technológiák, pl. a robotika, a nagy adathalmazok (big data) és a felhőalapú számítástechnika, a nagy teljesítményű számítástechnika, a fotonika és az idegtudomány terén. Fontos lépést jelentett a gépi tanulási algoritmusok megteremtése, amelyek nemcsak arra képesek, hogy speciális processzorokat használva nagy mennyiségű adatból tanuljanak, hanem idővel saját pontosságukat is javítani tudják.
Mivel a mesterséges intelligencia mint technológia áttörést hoz, az elkövetkező évek gazdasági növekedésének sebessége alapvetően azon fog múlni, mennyire hatékonyak az e területre irányuló beruházások, és hogy sikerül-e megfelelően szabályozni az MI hatásait. A mesterséges intelligencia világpiaca az előrejelzések szerint a 2024–2030-as időszakban évente 15,8%-kal, vagyis 2030-ra 680 milliárd euróra nő. Világszerte több ország is kitűzte stratégiai célként, hogy vezető szerepre tegyen szert a mesterséges intelligencia fejlesztésében és alkalmazásában. Az Egyesült Államok régóta élen jár az MI-versenyfutásban, és a Szilícium-völgy az MI-innováció globális központja. Kína is kidolgozott egy fejlesztési tervet: közforrásokat ruház be az MI terén, és 2030-ra a világelsők közé akar tartozni e téren.
Az Unióban az MI-innováció, illetve a mesterséges intelligencia bevezetésének előmozdítása elsődlegesen tagállami feladatkörbe tartozik. Az Unió a digitális fogyasztói bizalom előmozdításában is szerepet játszik azáltal, hogy harmonizálja a digitális szempontokra, például az MI szabályozására és az adatmegosztásra vonatkozó nemzeti szabályokat. Emellett a Bizottság pénzügyileg tervezte támogatni az MI-ökoszisztémát, elsősorban az Unió kutatási és digitális programjai révén Az Európában készült mesterséges intelligencia fejlesztésének és használatának 2018. évi összehangolt tervében a Bizottság felvázolta az Európai Unió ahhoz vezető útját, hogy a világelsők közé tartozzon a mesterséges intelligencia terén. A tervet 2021-ben felülvizsgálták. Fő célként a terv a bizalom és a kiválóság uniós MI-ökoszisztémájának kialakítását tűzte ki. Az MI-vonatkozású magán- és közberuházásokra meghatározott uniós célérték a 2018–2020-as időszakra nézve összesen 20 milliárd euró, a következő évtizedre viszont már évi 20 milliárd euró volt. A Bizottság elkötelezte magát, hogy az uniós finanszírozású mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatási és innovációs (K+I) beruházásokat a 2018–2020-as időszakra-nézve 1,5 milliárd euróra, 2021–2027-re pedig évi 1 milliárd euróra növeli. Az MI-stratégiák állami finanszírozását illetően Franciaország és Németország jelentette be a legnagyobb nemzeti szintű beruházásokat.
Az uniós MI-ökoszisztéma fejlesztéséhez való bizottsági hozzájárulás eredményességének értékelése céljával a számvevők (akik nem internetes robotok!) megvizsgálták a 2018. és 2021. évi uniós MI-tervek koordinálására irányuló bizottsági intézkedéseket. Értékelték továbbá az MI-vonatkozású uniós finanszírozású kutatás és innováció végrehajtását, valamint az olyan intézkedéseket, amelyek elősegítették az MI-vel kapcsolatos innovációk bevezetését és bővítését. Fő kérdéseink ezek voltak: Ösztönözték az Unió erőfeszítései a mesterséges intelligenciába történő beruházásokat? Az Unió elegendő mértékben és a többi globális vezetőhöz hasonlóan ruházott be ebbe a forradalmi technológiába? Eredményesek voltak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos innovációk bevezetésére és bővítésére irányuló uniós finanszírozású intézkedések?
Kíváncsi rá, hogy milyen megállapításokra jutottunk? Ellenőrzésünk révén rálátást lehet nyerni az MI-vonatkozású uniós tervek teljesítményére, ami hasznos alapként szolgálhat a tervek jövőbeli felülvizsgálatánál vagy az MI-t uniós szinten támogató egyéb intézkedésekről szóló vitákban. A jelentést május 29-én 00:01-kor tesszük közzé honlapunkon.”
Forrás:
Mesterséges intelligencia – Sikeres az Európai Unió nagyszabású terve?; Európai Számvevőszék; 2024. április 29.
A mesterséges intelligencia helyzete 2023-2024-ben (Stanford AI Index 2024)
„Az AI Index világszerte elismert mint az egyik legmegbízhatóbb és legtekintélyesebb forrás, amelyet a mesterséges intelligencia fejlesztésének nyomon követésére alapítottak – a Stanfordi Egyetem Emberközpontú Mesterséges Intelligencia Intézete (HAI) gondozásában 2024. április 15-én megjelent hetedik jelentése a 2023-as adatok és trendek alapján.
A jelentés, amely az AI Index Vezetői Bizottság által irányított, interdiszciplináris szakértői csoport munkáját tükrözi, a multimodális alapmodellek felemelkedésétől a generatív mesterséges intelligenciába történő jelentős befektetéseken át az új teljesítménymutatókig és a geopolitikai dinamikákig számos területet lefed. Az elemzések mellett a jelentés új becsléseket tartalmaz az AI képzési költségeiről és a felelős mesterséges intelligenciáról is, komplexitásában és terjedelmében felülmúlva az elmúlt hét év jelentéseit, amely tükrözi a mesterséges intelligencia egyre növekvő szerepét mindennapjainkban.
Kilenc fő területre osztották az az elemzést, a kutatás és fejlesztés, technológiai teljesítmény, felelősségteljes mesterséges intelligencia, gazdaság, orvostudomány, oktatás, kormányzás, diverzitás, közvélemény, amelyek főbb megállapításai olvashatók a következőkben a geopolitikai, oktatási és technológiai dimenziókban.
Geopolitika
Az elmúlt év jelentős változásokat hozott a mesterséges intelligencia világában, különösen a geopolitikai dinamikák és a globális AI-fejlesztések terén. Az AI Index részletesen elemezte az alapmodellek fejlesztésének gyors ütemét: 2023-ban 149 alapmodellt adtak ki, ami több mint kétszerese a 2022-ben kiadottaknak, ezen belül pedig 65,7% már nyílt forráskódú volt. Az élvonalbeli modellek, mint az OpenAI GPT-4 és a Google Gemini Ultra, képzési költségei is exponenciálisan növekedtek, ahol az előbbi körülbelül 78 millió dollárba, az utóbbi pedig 191 millió dollárba került.
Mindezek geopolitikai összefüggéseire is érdemes rávilágítani, hiszen az Egyesült Államok tovább erősítette vezető szerepét a jelentős AI modellek terén, 61 új modellel dominálva a globális piacot, szemben az Európai Unió és Kína jelentősen alacsonyabb számú fejlesztéseivel. A technológiai innováció mellett az AI-szabadalmak terén is változások történtek; míg globálisan a kiadott AI-szabadalmak száma 2021 és 2022 között 62,7%-kal emelkedett, Kína kiemelkedően uralta ezt a területet, birtokolva a globális AI-szabadalmak 61,1%-át.
A geopolitikai összefüggések az AI-politikai intézkedésekben is megmutatkoztak. Az Egyesült Államok és az Európai Unió fontos lépéseket tett az AI szabályozás előmozdítása érdekében. Az Európai Unió 2024-re hatályba lépő AI Act-jével, és az Egyesült Államokban Joe Biden elnök által aláírt végrehajtási rendelettel, amely az év legfontosabb AI-politikai kezdeményezése volt, mindkét régió jelentős előrelépést tett. Az AI szabályozások számának növekedése az Egyesült Államokban 2023-ra 25-re nőtt, szemben a 2016-ban rögzített egyetlen szabályozással, további bizonyíték a szabályozási környezet változásaira. Az Egyesült Államokban az AI-ra vonatkozó szabályozások száma jelentősen megnövekedett az elmúlt években. Sőt, 2023-ban figyelemre méltó módon megnőtt az AI-kapcsolatos törvényjavaslatok száma a szövetségi szinten; 181 javaslatot terjesztettek elő, ami több mint kétszerese a 2022-ben javasolt 88-nak. Az AI említéseinek száma globális szinten a törvényhozási eljárásokban majdnem megduplázódott, 2022-es 1,247-ről 2023-ra 2,175-re növekedett. 2023-ban 49 ország törvényhozási eljárásaiban került szóba az AI, rávilágítva az AI-politikai diskurzus valóban globális jellegére.
Ez a dinamikus fejlődés és a szabályozási kihívások áttekintése rávilágít arra, hogy az AI fejlesztése és alkalmazása milyen mértékben vált globális jelenséggé, amely szorosan összekapcsolódik a geopolitikai érdekekkel és stratégiákkal. Az AI geopolitikai összehasonlítása ezáltal nem csupán technológiai kérdésekkel foglalkozik, hanem mélyrehatóan érinti a nemzetközi kapcsolatokat és politikai döntéseket is.
Az AI incidensek a befektetések és szabályozások tekintetében az elmúlt év jelentős változásokat hozott globális szinten. Az AI incidenseket nyomon követő adatbázis szerint 2023-ban 123 incidenst jelentettek, ami 32,3 százalékpontos növekedést jelent 2022-hez képest. Ezek az incidensek aggodalmat keltettek, különösen az AI politikai elfogultságának kérdésében, ahol a ChatGPT jelentős elfogultságot mutatott az Egyesült Államokban a demokrata és az Egyesült Királyság munkáspártja felé. Ez különösen aggasztó egy olyan évben, amelyet jelentős globális választások jellemeznek, felvetve az AI politikai befolyásolásának veszélyét.
Gazdaság és társadalom
A szabályozás mellett a gazdasági szektort is meg kell vizsgálni, hiszen befektetés nélkül nincs olyan technológiai fejlesztés, amelyet szabályozni kellene. A generatív AI irányába globális viszonylatban a befektetések robbanásszerűen megugrottak, 2023-ra a befektetések majdnem nyolcszorosára nőttek, elérve a 25,2 milliárd dollárt, annak ellenére, hogy az AI területén általánosan a magánbefektetések csökkentek. Az OpenAI, Anthropic, Hugging Face és Inflection jelentős magántőkebevonásokról számoltak be, ami tükrözi az Európai Unió álláspontját is, amely szerint az állami és uniós támogatások mellett a magánszféra befektetési hajlandóságát is ösztönözni kell. Az Egyesült Államok a mesterséges intelligencia technológia magánbefektetések terén tovább növelte előnyét, az amerikai AI befektetések 67,2 milliárd dollárra emelkedtek, ami majdnem 8,7-szerese Kína befektetéseinek. Ezzel szemben Kínában és az Európai Unióban az AI befektetések jelentősen csökkentek, Kína ugyanakkor az ipari robotok telepítésében vezető szerepet tölt be, 2013 óta növelve részesedését a globális telepítésekben.
A társadalmi és gazdasági hatásokra vonatkozó aggodalmak is növekedtek. Az Ipsos felmérése szerint azok aránya, akik úgy vélik, hogy az AI drámai hatást gyakorol majd az életükre a következő három–öt évben, 60%-ról 66%-ra nőtt. Az Egyesült Államokban a mesterséges intelligencia iránti aggodalom 32%-kal nőtt a tavalyi évhez képest. Ugyanakkor az AI előnyeit fokozatosan ismerik fel a korábban szkeptikus nyugat-európai országok, ahol Hollandia példáján keresztül láthatjuk a pozitív változásokat. A demográfiai különbségek is éles kontúrokat mutatnak az AI észlelésében. A Z generáció tagjainak 59%-a hiszi, hogy az AI javítani fogja a szórakozási lehetőségeket, szemben a baby boomerek 40%-ával. Ezenfelül a magasabb jövedelmű és magasabb iskolai végzettségű személyek sokkal optimistábbak az AI szórakoztatóipar, egészségügy és gazdaság területen gyakorolt pozitív hatásait illetően, mint alacsonyabb jövedelmű és kevésbé képzett társaik.
Globális szinten az AI iránti aggodalom növekszik, ami tükröződik a társadalom különböző rétegeinek reakcióiban. A fiatalabb generációk általában optimistábbak az AI jövőbeli hatásait illetően, míg az idősebb korosztályok és a kevésbé képzett, alacsonyabb jövedelmű csoportok részéről nagyobb a fenntartás. Ez a megosztottság szükségessé teszi a társadalmi befogadás és a technológiai egyenlőség kérdéseinek folyamatos figyelemmel kísérését.
Tudomány és oktatás
A fejlesztésekhez szintén szükséges a szakemberképzés, amely terén azt látjuk, hogy az MI-vel kapcsolatos felsőoktatási programok növekedést mutatnak világszerte, különösen az Egyesült Királyságban és Németországban, amelyek az informatikai és műszaki képzésekben vezető helyet foglalnak el Európában. Finnország és Írország szintén kiemelkedik a magas szintű képzések terén.
Az AI fejlődésének és alkalmazásának globális dinamikája az ipari, akadémiai és társadalmi szférákban is mélyreható változásokat mutat. Az ipar továbbra is vezető szerepet tölt be az élvonalbeli AI kutatások terén. 2023-ban az ipar 51 jelentős gépi tanulási modellt fejlesztett, míg az akadémiai szektor csak 15 modellt hozott létre. Emellett az ipar és az akadémia közötti együttműködések is eredményre vezettek, hiszen 21 jelentős modell született ezen partnerségek révén. Ezek a számok mutatják a jelenlegi oktatási rendszer sürgető törekvésének szükségességét az ipari kapcsolataik erősítésére és a partnerségre.
Jelentős az agyelszívás az ipar felé, 2011-ben az új mesterséges intelligenciából doktoráltak azonos százaléka vállalt állást az iparban (40,9%) és a tudományos életben (41,6%). 2022-re azonban a szignifikánsan nagyobb arányban (70,7%) csatlakoztak az iparhoz a diploma megszerzése után, mint az akadémiai szektorhoz (20%), mindez hangsúlyozza az ipar vonzerejét a legmagasabb képzettségű szakemberek számára. Egyúttal a tehetségek iparból akadémiába történő átáramlása jelentősen csökkent, 2019-ben a mesterséges intelligencia oktatók 13%-a érkezett az iparból, míg 2022-re ez az arány 7%-ra esett vissza az Egyesült Államokban és Kanadában.
Az AI publikációk számának növekedése is jelentős. A 2010-es 88 000 publikációtól 2022-re a szám több mint 240 000-re nőtt, ami 1,1%-os mérsékelt növekedést jelent az elmúlt évben, de hosszú távon jelentős bővülést mutat.
Általános célú nyelvi modellek (GPT) átláthatósága
Az AI technológia különösen kiemelkedik a képkategorizálás, vizuális érvelés és angol nyelv értésének területén, ahol már túlszárnyalja az emberi teljesítményt. Ugyanakkor bonyolultabb feladatok, mint a versenyszintű matematika és tervezés még kihívást jelentenek az AI számára. Az innovációs fronton a legújabb multimodális modellek, mint a Google Gemini és az OpenAI GPT-4, képesek szöveges, vizuális, és bizonyos esetekben akusztikus adatok integrált feldolgozására, amelyek jelentősen bővítik az AI alkalmazási körét.
Az AI fejlődése nemcsak technológiai előrelépéseket hoz, hanem új kihívásokat is a felelősségteljes használat terén. Az AI Index által végzett kutatások szerint a vezető AI fejlesztők, mint az OpenAI és a Google, különböző benchmarkok alapján tesztelik modelljeiket, ami nehezíti az AI modellek kockázatainak és korlátozásainak összehasonlítását. Politikai deepfake-ek előállítása és azok észlelésének nehézsége továbbá világszerte befolyásolja a választások integritását, rámutatva az AI etikai és jogi szabályozásának sürgősségére.
Az AI fejlesztések átláthatósága kritikus kérdés, mivel az alacsony szintű átláthatóság jelentős kutatási és alkalmazási kockázatokkal jár. A generatív modellek, mint a ChatGPT által előállított tartalmak minőségének értékelésében az emberi értékelők szerepe válik egyre fontosabbá, ami paradigmaváltást jelez a számítógépes rangsorolásoktól az ember központú értékelések felé.
Ezek a trendek rávilágítanak arra, hogy az AI fejlődése és alkalmazása milyen mértékben vált globális jelenséggé, amely szorosan összekapcsolódik a geopolitikai érdekekkel és stratégiákkal, és mélyrehatóan befolyásolja a nemzetközi kapcsolatokat és politikai döntéseket. Az AI technológia és annak szabályozása, befektetése és oktatása kritikus területeken mutat dinamikus változásokat, amelyek meghatározóak lesznek a következő években.”
Forrás:
AI Index 2024; Pató Viktória Lilla; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2024. május 6.
Újfajta tudás, újfajta hatalom – a mesterséges intelligencia és a személyes adatok védelme
„…Az MI és a vele kapcsolatos társadalmi és gazdasági jelenségek azonban a személyiségi jogok, és ezen belül a személyes adatok védelmét is új kihívások elé állítják, lévén, hogy az MI általi, jellemzően tömegesen végzett adatkezelés számos olyan adatot érint, amely kapcsán, illetve amelyben személyek tömege bír változatos jogokkal és érdekekkel.2 Ennek kapcsán sokan veszélyforrásként tekintenek az MI-re, amely egyben a személyes adatok védelmére is jelentős kockázatokkal bírhat. Vitathatatlan tény azonban, hogy az adatvédelem korábbi évtizedekben kimunkált alapelveinek, alapvető szabályainak és követelményeinek immár egy merőben új társadalmi, technológiai és gazdasági környezetben szükséges helytállnia, amely folyamatos újragondolást, és adott esetben nagyobb fokú rugalmasságot vár el a jogalkotótól és a jogalkalmazóktól. Ezen környezetben kérdésessé válik, hogy a magánszférába történő jelentősebb behatás okozta intenzívebb jogvédelem nem képezheti-e egyben gátját is a technológiai fejlődésnek, hátrányba hozva az Európai Uniót és annak tagállamait a technológiai versenyben a magánszférát jellemzően kevésbé védő rezsimekkel (például: Kínával) vagy a gazdasági verseny szabadságát különösen óvó Egyesült Államokkal szemben? Ugyanakkor kérdésként merül fel az is, hogy az átalakuló társadalmi és gazdasági környezetben nem szükséges-e a személyes adatok védelmét újra gondolnunk, és a technológiai fejlődés ívéhez, az egyes technológiák alkalmazásának sajátosságaihoz igazítanunk?
A jelen értekezésben a fenti kérdésekre keressük a választ, a kodifikációs és technológiaszabályozási kérdések helyett adatvédelmi gyakorlati fókusszal. E körben kiemelt figyelmet fordítunk arra is, hogy a személyes adatok védelme hogyan garantálható a technológiai fejlődés támogatása, és így a versenyképesség megőrzése, valamint az adott technológia pozitív hatásainak kihasználása mellett, illetve, hogy a személyes adatok védelme hogyan biztosítható az MI sajátosságaira tekintettel. A fentieken túl az értekezésben jelentős figyelmet szentelünk az európai és amerikai szabályozás egyes vívmányainak, valamint sajátosságainak bemutatására. Ennek tükrében a részletes jogösszehasonlítástól eltekintünk, azonban figyelembe vesszük az egyes területek szabályozásának jellemzőit, és kitérünk az azokkal kapcsolatos lehetséges előnyökre és hátrányokra is…”
Forrás:
Új fajta tudás, új fajta hatalom – a mesterséges intelligencia és a személyes adatok védelme; Necz Dániel; Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2024-VI-05 16:00, helye: PPKE JÁK Dékáni Tanácsterem
Ismét Jakab Roland a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke
„Ismét a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezérigazgatóját választották a Mesterséges Intelligencia Koalíció élére. A koalíció céljai között a magyar vállalkozások és a nemzetgazdaság versenyképességének növelése éppen olyan fontos elemként szerepel, mint az MI-technológiákhoz kapcsolódó oktatási vagy etikai kérdések megvitatása.
A 70 magyar és nemzetközi cég, egyetem, tudományos műhely, szakmai és közigazgatási szervezet részvételével 2018 októberében megalakult Mesterséges Intelligencia Koalíciónak már 500 tagszervezete és ezer MI-szakértője van. A szervezet hat munkacsoporttal (adatipar és adatvagyon, alkalmazások és piacfejlesztés, nemzetközi kapcsolatok, oktatás és tudatosítás, szabályozás és etikai keretek, valamint technológia és biztonság) tevékenykedik.
A koalíció célja, hogy az MI-fejlesztések terén hazánk Európa élvonalába kerüljön, és így fontos tagjává váljon a nemzetközi mesterségesintelligencia-közösségnek. Fontos küldetése továbbá a kapcsolódó technológiákról szóló „tudatosító kampány” megszervezése, közelebb hozva a társadalomhoz a mindennapokban is használható MI-alapú megoldásokat. Az MI Koalíció jelentős szerepet vállalt Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájának kialakításában, részt vesz annak végrehajtásában és folyamatos felülvizsgálatában, valamint az MI elterjedésével összefüggő társadalmi és gazdasági hatások elemzésében.
A koalíció legutóbbi plenáris ülésén megtartott tisztújító választáson ismét Jakab Roland, az MI Koalíció alapító elnöke kapott bizalmat a tagságtól, így további egy éven át ő irányítja a szervezet munkáját.
Jakab Roland szívügye a mesterséges intelligencia adta lehetőségek népszerűsítése, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózaton belül ezt a célt szolgálja például az általa elindított MI nagyköveti program és az MI Akcióterv. A vezérigazgató szeretné elérni, hogy a hálózat az MI-technológiák használatának, azok elterjesztésének zászlóshajójává váljon, hozzájárulva ezzel a kutatási hálózat teljesítményének növeléséhez. A rendszeres időközönként megtartott MI Akcióterv workshopokon – a kutatóhelyek vezetőinek márciusi találkozóját követően – az intézmények által delegált tizenkilenc MI-nagykövet között zajlanak a személyes beszélgetések, így a HUN-REN vezetése közvetlen képet kap a mesterségesintelligencia-megoldások használatának aktuális „állapotáról”. A távlati cél pedig az, hogy a HUN-REN Központban tudományterületenként legyen egy-egy olyan szakértő, akit a kutatók segítségül hívhatnak kutatásaik MI-támogatásának megtervezéséhez.”
Forrás:
Ismét Jakab Roland a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke; HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat; 2024. május 8.
Nagy Márton a Microsoft képviselőivel tárgyalt a mesterséges intelligencia (MI) szabályozási és közigazgatási alkalmazási kérdéseiről
„Nagy Márton megbeszélést folytatott a Microsoft, vagyis a világ legnagyobb szoftvervállalatának képviselőivel, köztük Robert Ivanschitz-cal, a cég jogi és vállalati ügyekért felelős vezető jogtanácsosával, aki egy olyan szakemberekből álló csapatot irányít, amely Közép-Európában, a Közel-Keleten és Afrikában összesen mintegy 109 országban segíti a vállalat üzleti tevékenységét.
A találkozó főbb témáit Magyarország EU elnökségi tervei, a mesterséges intelligencia (MI) szabályozási kérdései, valamint az MI állami szektorban való felhasználásának lehetőségei képezték.
A felek a megbeszélés folyamán egyetértettek abban, hogy az olyan fejlett technológiák, mint az 5G, a Big Data, vagy az MI használata a gazdaságok legfontosabb kitörési pontjává váltak.
Nagy Márton az MI szabályozásával kapcsolatban kiemelte, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium és Magyarország Kormánya számára az MI elsősorban versenyképességi kérdés. A miniszter ismertette a magyar álláspontot, amely szerint az európai vállalkozásokat és fejlesztéseket támogató, a kkv-k kitettségét csökkentő szabályozásra van szükség. Az a megközelítés elfogadható és támogatható, amely a személyeket és intézményeket védi, de a technológia fejlődését nem korlátozza, a bürokráciát feleslegesen nem növeli, továbbá a tagállamok számára kellő mozgásteret biztosít. Ezért az MI terén is erősíteni kell az európai autonómiát, szuverenitást, és támogatni kell a nemzeti nyelvi modellek létrehozását.
Nagy Márton nyomatékosította, a digitális gazdaság már ma is a teljes GDP legalább 25%-át adja hazánkban, viszont a kormányzat célja, hogy 2030-ra Magyarország az EU tíz digitálisan legfejlettebb országa közé tartozzon. Ezért van különösen nagy jelentősége annak, hogy az MI rendelet hazai végrehajtása során a magyar fejlesztéseket és a magyar vállalkozásokat támogassa és segítse. Azáltal, hogy a magyar gazdaság szereplői hatékonyan alkalmazzák az új technológia nyújtotta lehetőségeket és ezzel a piacon versenyelőnyre tesznek szert, érdemben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Magyarország Kormánya 2024-ben újraindítsa, 2025-ben pedig tovább emelje a gazdasági növekedés ütemét.”
Forrás:
Nagy Márton a Microsoft képviselőivel, köztük a vállalat vezető jogtanácsosával, Robert Ivanschitz-cal tárgyalt; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2024. május 7.
Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság
Hol készüljenek korunk stratégiai építőkövei? Az Európai Unió szerepe a chipgyártás globális versenyében
„A chipek a mai modern technológia alapjául szolgálnak, a modern elektronikus eszközök építőköveinek számítanak. A félvezetők vagy mikrochipek nem csak fontosak, de a hozzájuk kapcsolódó ipari szektorok rendkívüli stratégiai jelentőséggel bírnak. Az okostelefonoktól, számítógépektől, az elektromos berendezéseken, autókon át egészen a távközlési rendszerek és a hadiipari eszközökig bezárólag mindent ezek működtetnek. Nem véletlen, hogy egyre nagyobb a kereslet a félvezetők után. A gazdaságban betöltött egyre nagyobb jelentőségük pedig arra késztette a kormányokat a világ különböző részein, hogy támogatásokat nyújtsanak az ágazatnak. Ezek célja, hogy segítsenek kielégíteni a növekvő keresletet, miközben csökkentsék a más földrajzi területektől való függőséget, ezáltal rugalmasabbá és ellenállóbbá tegyék a hazai termelést. Vajon hogyan áll a globális versenyben e téren Európa?
A nyugati vállalatok évtizedeken át kihelyezték a termelést olyan távolkeleti országokba, ahol olcsóbb volt a gyártás és a munkaerő költsége, amelybe a chipgyártás is beletartozott. Jelenleg a Föld legnagyobb mikrochip-gyártója Tajvan, ahol mára e szektor a sziget GDP-jének 15 százalékát teszi ki. A világ félvezetőinek több mint 60 százalékát, a legfejlettebb mikrochipek pedig 90 százalékát Tajvanon gyártják, ahol a Taiwan Semiconductor Manufacturing Corporation (TSMC) is található, amely a legfejlettebb cég a globális piacon. A világjárvány által okozott ellátási láncok leállása, valamint az Egyesült Államok és Kína közötti egyre jobban megfigyelhető geopolitikai versengés mutatott rá az európai ipar függőségére és sebezhetőségére. Az európai vezetők az elmúlt években szembesültek azzal a ténnyel, hogy annak érdekében, hogy a kontinens mérsékelni tudja a felmerülő hiányt és csökkentse a technológiai függőségét, Kínához és az Egyesült Államokhoz hasonlóan az Európa Uniónak is lépéseket kell tennie.
Kína még 2015-ben dolgozott ki egy átfogó iparpolitikai stratégiát “Made in China 2025” címmel, amely a félvezetőket azon tíz csúcstechnológiai ágazat egyikeként jelölte meg, amelyek esetében Pekingnek csökkentenie kell a Nyugattól való technológiai függőséget. A félvezetőkre vonatkozó támogatások a terv keretében 150 milliárd dollárt tettek ki.
Az amerikai Kongresszus még 2020 júniusában javasolta a félvezetők gyártását segítő ösztönzők létrehozásáról szóló törvényt (CHIPS), amelynek keretén belül Washington 52 milliárd dollárt nyújt az iparágnak. Ez a kutatásra és fejlesztésre szánt pénzösszegek mellett a félvezetőgyártáshoz szükséges létesítmények és berendezések építésére, korszerűsítésére szánt pénzeszközöket is magában foglalja.
A két szuperhatalomhoz képest az Európai Unió igen későn kezdett lépéseket tenni. 2020-ban a félvezetők mindössze 10 százalékát gyártották az Unió területén, és csupán három uniós székhelyű cég volt a világ 15 legnagyobb forgalmú chipgyártó cége között. Így a világjárvány idején az ellátási lánc megszakadása hatalmas gondokat okozott. Az Európai Bizottság 2022 februárjában, közvetlenül az orosz–ukrán háború előtt javasolta az európai chipekről szóló törvényt (European Chips Act), amelynek célja, hogy az EU technológia terén felvegye a versenyt az Egyesült Államokkal és Kínával a félvezetők globális értékláncában, és biztosítsa a világ elektronikai termékei és eszközei mögött álló kritikus fontosságú technológia feletti ellenőrzést. Az Európai Parlament és a 27 tagállam 2023. április 18-án állapodott meg a jogszabályról, amely alapján 2030-ra tízről húsz százalékra növelik az EU globális piaci részesedését a félvezetők terén. A Parlament és a Tanács jóváhagyását követően a rendelet 2023. szeptember 21-én lépett hatályba. Az európai chipekről szóló törvény végül egy hatalmas, 43 milliárd eurós állami és magánbefektetésekből álló csomaggá vált, amelynek célja az EU önellátásának biztosítása, nagyszabású kapacitás és innováció kiépítése, valamint a tagállamok felkészítése az esetleges jövőbeli ellátási válságokra.
Habár az uniós vezetők felismerték a kontinens lemaradását a félvezetők termelésében való versenyben, az EU egyedül nem képes a termelés felfuttatására, mivel jelenleg alig van olyan európai cég, amely csúcstechnológiájú chipeket tudna gyártani. Ezért az EU támogatásokkal kívánja a saját piacára vonzani a külföldi cégek befektetéseit. Az amerikai chipgyártó óriás, az Intel is az európai beruházásait növelő vállalatok közé tartozik, úgy ahogy a tajvani TSMC is. A két cég összesen közel 45 milliárd euró értékben épít chipgyárakat Németországban az európai chipgyártás fellendítésének érdekében. Mellettük a német Infineon félvezetőgyártó cég is bővíti drezdai chipgyárát, amely 5 milliárd eurós állami támogatást kapott a projektre.
A következő években egyre több projekt fog az EU területén megvalósulni, egyedül Németországban tíz, ami több mint bármely ázsiai országában. Ugyanakkor Európa nem csak a chipek, de már eleve a gyártáshoz szükséges nyersanyagokban is hiányt szenved. Az Európai Unió 30 jelenleg nem helyettesíthető nyersanyagot azonosított, amelyek létfontosságúak a védelmi és a megújuló energiaforrások ágazatában, valamint a robotika, a drónok és az akkumulátorok gyártásában. Kína eközben a 30 kritikus nyersanyag kétharmadához is hozzá tud férni, amely még nagyobb kihívást jelent az európai államok számára. Egy esetleges konfliktus a Tajvani-szorosban teljes mértékben leállítaná a már így is leterhelt ellátási láncokat, és azonnali hatást gyakorolna a világgazdaságra. Éppen ezért Európának továbbra is céljai között kell, hogy szerepeljen a chipgyártásban való önellátás és stratégiai autonómia.”
Forrás:
Hol készüljenek korunk stratégiai építőkövei?; Oláh Tamás Gergő; Messzelátó blog, Ludovika.hu; 2024. május 8.
Szakirodalom
A közszolgálati pragmatika egysége és különbsége – Javaslat a közigazgatás személyzeti rendszerének egységes keretszabályozására
„…1.2. A dolgozat célja
A dolgozat célja tehát kettős; egyrészt a Kttv. (Ogytv.), Kit., Küt., Riasztv.-Hszt., Ásztv., valamint a NAV szjtv. fontosabb pragmatikaelemeinek összehasonlító elemzésére törekszik, másrészt arra, hogy az összehasonlító elemzésre támaszkodva javaslatot vázoljon fel a közigazgatás személyzeti rendszerének egységes közszolgálati jogi keretszabályozására.
1.3. A dolgozat hipotézisei
A dolgozat két alapkérdést vizsgál, és ezek mentén törekszik a következtetések és javaslatok megfogalmazására.
a) Egyrészt, a közszolgálatnak létezik egy absztrakt egysége, amely alapján a közszolgálati pragmatika elemei egy egységes elvrendszeren és szabályokon nyugvó, keretjellegű törvénnyel összehangolhatók. Ezek az elvek az idők folyamán lényeges változáson mentek keresztül, de bizonyos tartalmi elemeikben kimutatható a stabilitás.
b) Másrészt, a közigazgatási feladatrendszer sokszínűsége, összetettsége nem teszi feltétlenül szükségessé a jogi szabályozás széttörezedettségét. A szabályozási javaslatok kiindulópontja tehát a közszolgálati jogviszony absztrakt egysége. A javasolt szabályozási rendszerben egy jogviszony, a közigazgatási tisztviselők jogviszonya létezik, amely szintézisét adja a többi jogállásnak…”
Forrás:
A közszolgálati pragmatika egysége és különbsége – Javaslat a közigazgatás személyzeti rendszerének egységes keretszabályozására; Ludányi Dávid; Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2024-V-13 13:00, helye: MS Teams Online
Emlékkonferencia: Jenei György öröksége a közpolitika és közigazgatás kutatásában és oktatásában
„A Közpolitika Tanszék által szervezett eseményen felidézik a 2024-ben elhunyt kiváló tudós figyelemreméltó életét és tudományos munkásságát, amellyel maradandó nyomot hagyott a közpolitika és közigazgatás tanulmányozásában. A konferenciát június 14-én tartják a Corvinus Faculty Clubban.
A Közpolitika Tanszék által szervezett eseményen felidézik a 2024-ben elhunyt kiváló tudós figyelemreméltó életét és tudományos munkásságát, amellyel maradandó nyomot hagyott a közpolitika és közigazgatás tanulmányozásában. A konferenciát június 14-én tartják a Corvinus Faculty Clubban.
Budapesti Corvinus Egyetem
Jenei György professzor emeritus, az MTA doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem Közpolitika (korábban: Közszolgálat, majd Közgazdálkodás és Közpolitika) Tanszékének korábbi vezetője a közigazgatás-tudománynak mind a hazai, mind pedig a nemzetközi színtéren széles körben szeretett és tisztelt művelője, iskolateremtő egyénisége volt; nemcsak kiváló tudós, hanem sokak nagyra becsült mentora és barátja is, aki nagy örömünkre egészen a közelmúltig aktívan részt vett a Tanszék életében, eseményein.
Mindannyian lesújtva vettük tudomásul a magyar tudományos közösség szeretett tagjának halálhírét. Jenei professzor munkássága nem csak elméleti: Magyarország európai történelmi kontextusára vonatkozó éleslátása és árnyalt, reményekkel és időnkénti csalódásokkal teli politikai víziói jelentős hatást gyakoroltak diákjai és kollégái világlátására.
Stratégiai meglátásai és taktikai érzéke is lenyűgözőek voltak, mégis az empátiája, szociális érzékenysége és szerteágazó, mély élettapasztalaton alapuló, sajátos és fanyar bölcsessége tették igazán különlegessé személyiségét: ritka képessége volt ugyanis arra, hogy megértsen másokat és kapcsolatot teremtsen velük, emiatt válhatott nagyra becsült vezetővé, kollégává és sokak mentorává. Európa iránti elkötelezettsége, a magyar akadémiai életben betöltött vitathatatlan vezető szerepe mellett nagylelkűsége és fiatalabb kollégáinak nyújtott önzetlen támogatása jellemezték.
Jenei professzor egyik maradandó érdeme, hogy rámutatott: a közpolitika és a közmenedzsment területei kulcsfontosságúak. Központi szerepe volt a jelenleg Közpolitika Tanszék néven működő közösség létrehozásában, amely Magyarországon a tudományterület zászlóshajójának számít. Törekvései nem álltak meg az országhatároknál; összekapcsolta a tudományterület hazai képviselőit a nemzetközi közösséggel, két alkalommal is betöltötte a NISPAcee szervezet elnöki posztját, és más nemzetközi tudományos kezdeményezésekben is jelentős szerepet vállalt.
Munkássága elismeréseként a Public Management Review folyóirat szerkesztőbizottsága és kiadója úgy döntött, hogy díjat alapítanak a professzor tiszteletére: a Jenei György-díjat ezentúl minden évben a folyóiratban megjelent legjobb “non-traditional” cikk szerzőjének ítélik oda.
Ami azonban igazán különlegessé tette Jenei professzort, az az alázatossága és segítőkészsége volt: szerénysége, amely erős polgári kötelességtudattal párosult, nagy hatást gyakorolt diákok és tudósok generációira. Kollégái és diákjai mindig emlékezni fognak rá önzetlensége és bölcsessége miatt, amelyek éppúgy öröksége részei, mint a tudományos eredményei.
Most, amikor Jenei professzortól búcsúzunk, egy jól megélt életre gondolunk vissza. Munkája, értékrendje és a közigazgatás-oktatásra gyakorolt hatása a jövőben is inspirálni fogja azokat, akik személyesen ismerték, és azokat is, akik írásain keresztül fogják megismerni.
Ezúton is szeretnénk együttérzésünket kifejezni Jenei professzor családjának és barátainak. Emlékét őrizzük meg úgy, hogy mindig szem előtt tartjuk legfőbb tulajdonságait: a kedvességet, megértést és a kitartó tudásvágyat.
A professzor emlékére rendezett konferencián felidézzük szakmai pályafutását, tudományos örökségét és a sokunk által őrzött személyes történeteket.
Előzetes programterv
10:00 – 12:00
Megnyitó, köszöntő (prof. Hajnal György, a Közpolitika Tanszék vezetője)
* A közpolitikai kutatások és oktatás fejlődése Magyarországon és Kelet-Közép-Európában (prof. Hajnal György, a Közpolitika Tanszék vezetője)
* Converging on Public Affairs research and education: 30 years of the Leuven-Budapest collaboration (online megemlékezés, prof. em. dr. Geert Bouckaert, KU Leuven Public Governance Institute)
* “György Jenei – Academic and Political Memories”? (online megemlékezés, prof. Wolfgang Drechsler, Ragnar Nurkse Department, Taltech University, Tallinn, Estonia)
* Ludmila Gajdosova (a NISPAcee igazgatója) megemlékezése
* Max Weber Jenei professzor szemüvegén keresztül (prof. Gajduschek György, Közpolitika Tanszék)
* A Közpolitika Tanszék által alapított “Jenei György Best Thesis Award” díj bejelentése
* Emlékbeszédek: korábbi hazai és külföldi hallgatók, kollégák személyes emlékei a professzor úrról
12:00 Fogadás és kötetlen beszélgetés
A program folyamatosan frissül, a végleges verziót június 5-én tesszük közzé a Közpolitika Tanszék honlapján. Reméljük, hogy minél többen csatlakoznak hozzánk ezen a szívből jövő megemlékezésen, és személyes vagy online jelenlétükkel hozzáárulnak ahhoz, hogy méltó módon emlékezhessünk tudományos közösségünk szeretett alakjára.
Részvételi szándékukat kérjük, hogy május 30-ig jelezzék ezen a regisztrációs lapon. ”
Forrás:
Emlékkonferencia: Jenei György öröksége a közpolitika és közigazgatás kutatásában és oktatásában; Budapesti Corvinus Egyetem; 2024. május 9.