Skip to main content

33. szám, 2024. augusztus 12.

Tartalomjegyzék

Az eGov Hírlevél következő száma 2024. augusztus 26-án jelenik meg!

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Koherens rendszert épít ki a hazai vállalkozások támogatására a Nemzetgazdasági Minisztérium

„A kis- és középvállalkozások működési környezetének biztosítása, a forráshoz jutás rendszerének felügyelete, a vállalkozásfejlesztés és a munkaerőpiaci szabályozás is a Nemzetgazdasági Minisztérium feladata, aminek köszönhetően koherens rendszer épülhet ki a hazai vállalkozások támogatására – mondta Bókay Márton, a Nemzetgazdasági Minisztérium nemzeti fejlesztés-finanszírozásért felelős helyettes államtitkára a Cégkassza podcast adásában.

A kkv-k jövőjét tovább befolyásolja az óvatossági motívum

A helyettes államtitkár szerint az egyik legkomolyabb kihívás, hogy a korábban felfutó infláció múlásával a fogyasztás még nem állt helyre, az óvatossági motívum még nagyon erős a lakossági és a vállalati szereplőknél egyaránt. Ami bizakodásra ad okot, hogy a lakossági fogyasztás terén már vannak jelek a visszatérésre, ez pedig jótékonyan hathat a cégek beruházási kedvére is.

A beruházási rátát a kormány mind hamarabb szeretné 30 százalékos szint köré emelni, ahhoz, hogy ez megvalósuljon a kormány már tavasztól elindított több uniós és hazai forrású programot – a célkeresztben munkaerőpiaci-, vállalkozásfejlesztési és támogatási programokat egyaránt találunk.

Bókay Márton szerint fontos látni, hogy egészen más karakterisztikája van a nagyvállalati körnek és mikro- kis- és középvállalati szektornak. A nagyobb cégek sok esetben elhalasztották beruházásaikat, miközben a bevételeik azért növekedtek, így jobb helyzetből várhatják a gazdaság újraindulását – a beruházások elindítását.

A kkv-k esetében ugyanakkor a likviditás továbbra is probléma, ráadásul ők közelebb helyezkednek el a lakossághoz, így esetükben az óvatossági motívum komolyabb mértékű.

Ezeknek a cégeknek jellemzően kisebbek a készleteik, kevesebb a tartalékuk, így kisebb a képességük arra, hogy egy-egy válság esetén azokra támaszkodjanak, a kilábalás indulásakor pedig – épp a tartalék (tőke) hiány miatt lassúbb a helyreállás ezen a területen.

Hatékonyabbá kell tenni a támogatások rendszerét

Az NGM helyettes államtitkára szerint nagy kihívás a gazdaságfejlesztés területén, hogy a támogatás-bőséghez hozzászoktak a vállalkozások és nagyon sok projekt csak azért valósult meg és csak addig tartották fenn őket, ameddig azt az uniós elvárások előírták. A 2021-27-es uniós költségvetési ciklusban ugyanakkor eltolódott a hangsúly a vissza nem térítendő támogatások irányából a pénzügyi eszközök, a hitelek, garanciák irányába, ehhez mindenképp szükséges egy erős szemléletformálás is. Nyilván, ezek az államilag, vagy EU-s pénzből támogatott programok – legyen szó akár a Széchenyi kártya programról, a Baross Gábor hitelprogramról, vagy épp a Ginop+ keretében rendelkezésre álló KKV technológiaváltó hitelről – mind a piacinál lényegesen kedvezőbb feltételekkel érhetőek el, ám a korábbi vissza nem térítendő forrásokhoz képest ezek felvétele komolyabb tervezést igényel. Bókay Márton szerint fontos a magyar kis- és középvállalkozói körnek ezen a tanulási folyamaton végigmenni, a tudatosabb forrásgazdálkodás hozzásegíthet ahhoz, hogy a hazai kkv-szektor hatékonysága a jövőben erősebb legyen. A kormány természetesen igyekszik minden vállalkozásnak kedvezőbb működési környezetet teremteni, segíteni abban, hogy előrelépjenek, fejlődjenek, ám a piaci folyamatok teljes kivédésére nincs lehetőség: nem lehet minden egyes vállalkozást mesterségesen életben tartani, az ezekre fordított pénzek nem segítik a hatékonyságot.

Az NGM helyettes államtitkára emlékeztetett: a kormány idén elfogadott versenyképességi és a tavaly év végén megújított kkv-stratégiájában bizonyos szektorok kijelölésre kerültek, amiben úgy látják, hogy Magyarországnak valódi versenyelőnye van, illetve a következő években meghatározóak lehetnek. Fontos, hogy erősítsük ezeket a vállalkozásokat, hogy növeljék a termelékenységüket, digitalizáljuk őket, exportorientálttá tegyük őket – jelezte Bókay Márton.

A hitelezésben vissza kell térni a piaci finanszírozásra

Magyarországon a vállalkozások, de a lakosság GDP-arányos hitelállománya is messze elmarad az európai átlagtól, de a régióban is a gyengébbek között állunk. A nagyvállalati körnek ez nem jelent akkora akadályt, ők gyakran az anyavállalattól, külföldről kapnak finanszírozást. A legkisebb vállalkozások ugyanakkor sokszor nem mernek igényelni sem hitelt, az elutasítástól való félelem nagyon jelentős tényező abban, hogy hogy a kkv szektor miért ennyire alulhitelezett. Ezt természetesen felerősítette az elmúlt év inflációs válsága, a magas kamatok mellett érthetően még óvatosabban álltak hozzá a vállalkozások a hitelfelvételhez. Ugyanakkor több cég számára a hitelektől való félelem nehezítette meg az életet, hiszen a támogatott hitelek moderált kamatai sokban segíthették volna őket az elmúlt hónapokban. Bókay Márton szerint épp ezért itt nagyon fontos a tudásbővítés, mentoringra van szükség ahhoz, hogy a vállalkozások megértsék, mennyivel több lehetőségük lesz, ha ésszerű módon eladósodnak.

Az NGM helyettes államtitkára szerint a kamatszintek csökkenésével egyre inkább visszatérhet a normális rend, hogy a cégek a működésükhöz szükséges külső forrásokat piaci hitelekből tudják beszerezni, míg a komolyabb fejlesztéseik, beruházásaik finanszírozásához továbbra is elérhetőek lesznek a támogatott hitelprogramok.

A vállalkozások a nehezebb időszakban is láthatták, érezhették, hogy kormányzat intézkedései nyomán nem száradt ki a hitelpiac. Az pedig, hogy az elmúlt időszakban felvett hitelek esetében rendkívül alacsony a nem teljesítő hitelek aránya, az a bankokat kell, hogy meggyőzze arról, hogy azok a vállalkozások, akik hiteligénylőként kopogtatnak náluk, azok vissza is tudják fizetni a kölcsönt. A piaci hitelezés helyreállításában nagy segítséget jelenthet a hitelek mögé hívható garancia, amely csökkenti a finanszírozás banki kockázatát és így olyan ügyfelek hitelezését is lehetővé teszi, akik egyébként nem vagy csak nehezen kaphatnának hitelt. Az államilag támogatott hitelek zöme mögött ott állt a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., a Széchenyi kártyaprogram minden eleméhez automatikus a társaság kezességvállalása. Bókay Márton szerint a piaci hitelezés felfutását segítheti az, hogy év elejétől a garanciadíjak átlagosan 30 százalékkal csökkentek, de bizonyos beruházási hiteleknél az ügyfél számára ingyenessé vált a garancia igénybevétele.

Egy helyen a teljes vállalkozástámogatási vertikum

A vállalkozások életciklusában az egyik legnagyobb kihívás, amikor mikro- és kisvállalati körből igyekeznek feljebb lépni. Az a szerencsés helyzet alakult ki, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium mind a tőke-, mind a hitelprogramokat, mind az állami garanciaintézményeket felügyeli, így minden támogatást meg tudnak adni a vállalkozásoknak. A tőkebefektetéseket a megújult Nemzeti Tőkeholdingon keresztül lehet bonyolítani. A hitelezést akár az MFB, akár az Eximbank hitelprogramjaival segíti a gazdasági kormányzat, a kkv-hitelezésben emellett a Széchenyi kártya program jelent kiemelt segítséget. A hitelhez kapcsolódva pedig a garancia intézmények tudják a hitelezést támogatni. Nem szabad elfelejteni, hogy a vállalkozásfejlesztés, illetve a munkaerőpiaci prioritásoknak felügyelete is az NGM feladata, így teremtődik koherens rendszer, amely garantálja, hogy minden esetben megfelelő választ tudjanak kapni a vállalkozások.

Segítik megugrani a fenntarthatósági kihívásokat

A jövő kkv-szektor előtt álló egyik legkomolyabb kihívása a szakember szerint a fenntarthatósági elvárások érvényesítése lesz. Bókay Márton jelezte: a hazai beszállító vállalkozások egyrészt a nemzetközi elvárásoknak megfelelni kénytelen megrendelőiktől érezhetik majd erős nyomásként a fenntarthatósági elvárást, a fejlesztések esetében ez akár a – szintén a szabályozási előírások nyomán – finanszírozói elvárásokkal is kiegészülhet, de a másik oldalon a cégek vevői, a fogyasztók oldaláról is erősödik majd az igény, hogy fenntartható működés eredményeként készüljenek a piacra kerülő áruk, szolgáltatások.

Bókay Márton szerint ezt sok kkv egyelőre teherként éli meg, de ez egy olyan teher, aminek muszáj megfelelniük. A kormány ezért gondolta úgy, hogy fontos, hogy ennek egy jó szabályozási keretet teremtsen, ezért hazai ESG szabályozás megalkotásáról döntött. Ennek kiemelt célja, hogy ebben a kívülről érkező elkerülhetetlen nyomásban legalább olyan környezetet tudjon teremteni, ami a legkiszámíthatóbb a magyar vállalkozások számára, az elvárások teljesítéséhez egy reális felkészülési pályát és irányt is tudjon nekik biztosítani.

A beszélgetés további részleteit a Cégkassza youtube és spotify csatornáin lehet elérni.”

Forrás:
Gyökeresen átalakul a kisvállalkozások helyzete, így segít a kormány; Economx; 2024. augusztus 7.

2024. szeptember 1-jétől indul a nemzeti digitálisirattárca-szolgáltatás, a rendőrség ismerteti, hogyan zajlik majd az igazoltatás

„Szeptemberben indul a Digitális Állampolgárság Program (DÁP), ősztől egyre több ügyet lehet mobil- és okostelefonról intézni. A DÁP ugyanakkor nemcsak az ügyintézést könnyíti meg, hanem például hordozható eszközeinkkel is igazolhatjuk magunkat a rendőrnél, miután nem kell magunknál tartanunk a személyi igazolványt. „Az előírásoknak megfelelően 2024. szeptember 1-jétől a digitális állampolgárság-szolgáltatások közül a nemzeti digitálisirattárca-szolgáltatás is elérhetővé válik. Ezt minden 14. életévét betöltött, személyazonosító okmánnyal és az alkalmazás működtetéséhez megfelelő operációs rendszerrel működő mobiltelefonnal rendelkező személy igénybe veheti” – válaszolta a Világgazdaságnak az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata.

Minden 14. életévét betöltött, személyazonosító okmánnyal és a digitálisállampolgárság-alkalmazás működtetéséhez megfelelő operációs rendszerrel működő mobiltelefonnal rendelkező személy igénybe veheti a nemzeti digitálisirattárca-szolgáltatást. A rendőrség arról is tájékoztatta a Világgazdaságot, hogy a szolgáltatást igénybe vevő személyek igazoltatása – ha a rendőr rendelkezik úgynevezett Novamobil eszközzel – az applikáció által generált QR-kód beolvasásával történik. Azt is közölték, hogyan.

Rendőrség: Novamobil, applikáció, QR-kód kell az igazoltatáshoz

Hozzátették: a fejlesztéseket követniük kell a rendőrségre vonatkozó törvényi, jogszabályi előírásoknak, valamint az intézkedési protokolloknak is, ezért eszerint módosították a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény igazoltatásra vonatkozó rendelkezéseit. A változtatások 2024. augusztus 1-jén léptek hatályba. A Digitális Állampolgárság Programmal párhuzamosan folyik a rendőrség Novamobil-eszközparkjának folyamatos fejlesztése és bővítése – közölte az ORFK.

A szolgáltatást igénybe vevő személyek igazoltatása – ha a rendőr rendelkezik úgynevezett Novamobil eszközzel – az applikáció által generált QR-kód beolvasásával történik. A kód alapján az igazoltatott személy adatait az intézkedő rendőr által kiválasztott adatbázisokban a rendszer automatikusan ellenőrzi, eredményét pedig a Novamobil eszközön megjeleníti.

Azzal folytatják, ha az igazoltatás alá vont személy személyazonosító adatait a DÁP-törvényben meghatározott digitális okmány vagy adattároló kód hozzáférhetővé tétele útján kívánja igazolni, akkor hatósági igazolvány bemutatására az igazoltatott kizárólag abban az esetben kötelezhető, ha a digitális okmány adatainak vagy az adattároló kód alapján a közhiteles nyilvántartásból megjeleníteni kívánt adatoknak a megismeréséhez, illetve ellenőrzéséhez szükséges műszaki feltételek az igazoltatás során nincsenek biztosítva.

Ezenkívül digitális aláírásra is lehet majd használni az alkalmazást, az így létrehozott dokumentum közhiteles magánokiratnak minősül, amit az Európai Unió minden tagországában elfogadnak – ezt már Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára erősítette meg nemrégiben.

Szerinte az is segítséget jelent, hogy ősztől az új alkalmazással egy gombnyomással lehet majd igényelni erkölcsi bizonyítványt. „Ez lesz az első magyar digitális okmányfajta” – jelezte, kiemelve: az új applikáció segítségével mobiltelefonról lehet időpontot foglalni a kormányablakokba a legnépszerűbb ügytípusokban.

Dömötör hangsúlyozta: az előregisztrációhoz egy alkalommal fel kell keresni valamelyik kormányablakot, vinni kell egy arcképes igazolványt – ami lehet személyi igazolvány, jogosítvány vagy útlevél –,
és egy olyan mobiltelefont, amelyre már telepítették a digitálisállampolgárság-appot.

Digitális állampolgárság: a program már a spájzban van – letölthető a mobilapplikáció

Több mint két éve tervezik, tavaly elfogadták és törvénybe iktatták, idén pedig el is indul. Ez a Digitális Állampolgárság Program (DÁP), amelynek tesztüzeme 2024 őszén startol, de a legelső lépés sokkal hamarabb megtehető: májustól letölthető ugyanis a mobilapplikáció, így már több hónapja megkezdhető a csatlakozási folyamat. Szeptemberben pedig már QR-kóddal is igazolhatjuk magunkat, nem kell a fizikai személyi igazolvány.”

Forrás:
Digitális állampolgárság: a rendőrség ismertette, hogyan zajlik szeptembertől az igazoltatás; Nagy Péter; Világgazdaság; 2024. augusztus 9.

Megszűnik a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) 2025. január 1-jétől

„Átláthatóbbá teszi a kormány az informatikával foglalkozó állami szervezeteket. A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség január 1-jétől megszűnik, feladatait, vagyonát, dolgozóit és minden egyebet pedig hat másik szervezet között osztják szét.

Megszünteti a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséget (KIFÜ) a kormány. A KIFÜ 2024. december 31-én szűnik meg, a feladatait több más szervezet veszi át.

A döntés kormányrendeleti szintű, a jogszabály a Magyar Közlönyben jelent meg. A KIFÜ feladatait 2025. január 1-jén veszik át a következő szervezetek:

  • Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft.,
  • NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.,
  • Pro-M Professzionális Mobilszolgáltató Zrt.,
  • Digitális Magyarország Ügynökség Zrt.,
  • IdomSoft Informatikai Zrt.,
  • Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft.

A KIFÜ feladatait, vagyonát, licenceit, szerződéseit, illetve közalkalmazottait és munkavállalóit az itt felsorolt szervezetek jogutódként veszik át.

Az egyes feladatok szétosztásáról a csütörtök este megjelent Magyar Közlönyben lehet részletesen olvasni.

Mi az a KIFÜ?

A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség egy több mint 15 éve alapított kormányzati szerv, amely a magyarországi digitalizációt menedzselte. Alapvetően a hazai informatikai infrastruktúrát fejlesztette és üzemeltette, valamint az ezekre épülő szolgáltatásokat biztosította közoktatási, felsőoktatási és kutatási intézményeknek, közgyűjteményeknek. Emellett uniós és hazai forrásból megvalósuló informatikai projekteket bonyolított le. Projektvezetési, minőségbiztosítási feladatokat látott el az előkészítésétől kezdve a megvalósításon át azok lezárásáig.

A KIFÜ több mint 110 projekt kivitelezésében vett részt, ezek összértéke 495 milliárd forint volt.

Ezen belül összesen 245 milliárd forint támogatásból mintegy 50 informatikai és szervezetfejlesztési projektben végez független minőségbiztosítást is.

A KIFÜ 400 dolgozóval működött, projektjei 2,5 millió felhasználót szolgáltak ki.”

Forrás:
A kormány beszántja a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséget; Világgazdaság; 2024. augusztus 9.

Közigazgatás, politika, jog

A tűzvédelmi hatósági jogkörök nagy része a katasztrófavédelemtől a kormányhivatalokhoz kerülne

„…Kivételes eljárásban, két nap alatt futott át az Országgyűlésen az a törvénymódosítás, amely lehetővé teszi a kormánynak saját hatáskörben a hatósági jogkörök áttelepítését. A társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezetek szerint ezzel már október 1-jétől élnének is, a tűzvédelmi hatósági jogkörök nagy része a katasztrófavédelemtől a kormányhivatalokhoz kerülne.

A polgári védelem és a tűzoltóság összevonásával 2000. január 1-jén alakult meg az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, valamint területi és helyi szervei, szakmai felügyelettel lenyelve az államiból lett hivatásos önkormányzati tűzoltóságokat, amiket 2012-ben ismét államosítottak.
A katasztrófavédelem az elmúlt több mint 20 évben egy sor feladatot húzott be magának, még szúnyoggyérítéssel és kéménysepréssel is elkezdett foglalkozni, miközben tábornokok sorát termelte ki magából. A mentő-tűzvédelem egyre inkább a perifériára szorult.

A Lánglovagok Egyesület hangsúlyozza: az nem vitás, hogy ez a rendszer ebben a formájában működésképtelen, de elfogadhatatlan, hogy a tűzvédelem három alappillérét, a tűzmegelőzést, tűzvizsgálatot, valamint tűzoltást így megbontsák. Sokkal inkább arra lenne szükség, hogy a három alappillérre ismételten felépítsék a tűzoltóságot, amit az elmúlt évtizedekben a politikának sikerült mélypontra juttatnia.”

Forrás:
A Lánglovagok Egyesület közleménye; MTI OS; 2024. augusztus 4.

Továbbra is bajban a kórházak, az adósságrendezés nem kielégítő

„A legfrissebb adatok szerint közel 71 milliárd forinttal tartoznak a kórházak a beszállítóiknak, mondta Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára lapunknak. Úgy fogalmazott, hiába van jelenleg is folyamatban egy konszolidáció ősszel újabb adósságrendezésre lehet szükség.

Az egyetemi klinikákkal együtt június végén a kórházak tartozásállománya 70,7 milliárd forint volt, mondta Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ)főtitkára az Economxnak. Hozzátette: egy hónappal korábban, május végén az összes egészségügyi intézmény tartozása elérte a 83 milliárd forintot is.

A magas kintlevőségek miatt év közben elindult egy jelentős kórház-konszolidáció. Május végéig egy 63,4 milliárdos adósságrendezés zajlott le, július végéig pedig egy újabb, 41 milliárdos konszolidáció van folyamatban, fogalmazott az OSZ főtitkára. A konszolidációs folyamatok persze valamelyest éreztették az adósságcsökkentő hatásukat, mondta lapunknak a szakember.

A Magyar Államkincstár (MÁK) legutoljára közölt adatai szerint június végén 48,5 milliárd forint adósság halmozódott fel a kórházakban, ebben az adatsorban nem szerepelnek a modellváltó orvosegyetemek, melyek adóssága június végén meghaladta a 22,2 milliárd forintot is. Ennek a két számnak az összege 70,7 milliárd forint.

Rásky László szerint szinte minden beszállítónak tartoznak az intézmények, nincsenek kivételes helyzetű cégek. Az OSZ tagvállalatainak többsége arról számolt be júliusban, hogy bár történtek kifizetések, de ezek már szépségtapasznak sem nevezhetők – fogalmazott a szakember.

Az OSZ újabb adósságrendezésben bízik

Arra a kérdésre, hogy mire számítanak ősszel az orvostechnikai beszállítók Rásky László azt mondta, hogy figyelembe véve a költségvetés helyzetét, már az is nagy eredmény lesz, ha a kormány nem engedi, hogy újra 100 milliárd forint közelébe érjen az adósság.

Ehhez pedig szeptember, október magasságában és az év végén is újabb adósságrendezésre lesz szükség.

Az OSZ becslései szerint a tartozások 70 százaléka orvostechnikai beszállítók felé áll fenn. A vonatkozó jogszabályok pontosan meghatározzák, hogy az intézményeknek milyen sorrendben kell kiegyenlíteniük a tartozásaikat. Májusban a 2023. december 31-én legalább 60 napja fennálló kintlévőségek, júliusban pedig az április 30-án legalább 60 napja fennálló tartozások jelentették az alapot –, és ezt a kórházak be is tartják. Rásky László szerint az más kérdés, hogy a legtöbb intézmény nem kapja meg a megfelelő forrást, ezért a jogszabályban meghatározott „minimum programot” sem tudják teljesíteni.

Így néz ki néhány nagyobb kórház tartozásállománya június végén:
* a Budapesti Péterfy Sándor Utcai Kórház és Rendelőintézet a május végi 0,8 milliárd forint után, június végére 1 milliárd forint feletti tartozást halmozott fel;
* az Uzsoki Utcai Kórház a május végi 1 milliárd forintról pedig 0,6 milliárdra dolgozta le a kintlévőségeit;
* az Országos Onkológiai Intézetben egy hónap alatt 1,2 milliárd forintról 1,3 milliárdra nőtt a tartozás;
* a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Oktatókórházban 3,4 milliárd forintról 2,2 milliárd forintra csökkent a tartozás;
* a Honvédkórházban 1,7 milliárd forintról pedig 1,4 milliárdra mérséklődött a kintlévőségek aránya;
* a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben 1,8 milliárdról 1,7 milliárdra csökkent a kintlévőségek összege;
* a Győr-Moson-Sopron megyei Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházban 1,6 milliárd forintról 1,5 milliárdra,
* a Jász-Nagykun-Szolnok-Vármegyei Hetényi Géza Kórházban pedig 1,1 milliárd forinton stagnál a tartozások összege.

Az egyetemi klinikák tartozásállománya június végén:
* Semmelweis Egyetem: 1,9 milliárd forint;
* Debreceni Egyetem: 9,2 milliárd forint;
* Szegedi Tudományegyetem: 5,8 milliárd forint;
* Pécsi Tudományegyetem: 5,3 milliárd forint;

Az OSZ főtitkára beszélt arról is lapunknak, hogy a Belügyminisztériumban van egy Kórházi Adósságkezelési Munkacsoport, amiben nem csak a kórházi orvostechnikai beszállítói szervezetek, de az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ), a Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) is részt vesz. A munkacsoport azért jött létre, hogy megoldást találjanak az intézményekben folyamatosan újratermelődő adósságok megállítására. A tárgyalások zajlanak, de egyelőre nincs még konszenzusos javaslat. Ráadásul, ha lesz, arra természetesen a Pénzügyminisztériumnak is rá kell majd bólintania, mondta a főtitkár.

Valamicskét segített a kórházak helyzetén, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz kerültek feladatkörök, de ez nem jelentős, a korábbi havi 20 milliárd forintos emelkedést mára 12-13 milliárd forintra tudták csak leszorítani. Rásky László szerint tulajdonképpen annyi történt, hogy az állami szereplőket, mint például a közműszolgáltatókat és az üzemeltetés jelentős részét végző üzleti entitást (B+N Zrt.) kiemelték a kockázati körből, tehát a teljes kockázatot az államtól és a kormánytól független gazdasági szereplők, beszállítók viselik.

Alacsony a hazai beszállítók aránya

Beszélt arról is, hogy az innovációs tevékenységek megtorpantak, ez a hazai vállalkozások egyik legnagyobb problémája a nem fizetésen és azon túl, hogy a magyar gyártók beszállítói részaránya rendkívül alacsony csupán 13 százalékot éri el a hazai egészségügyben.

Valamint az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos uniós jogszabálynak (MDR rendeletnek) való megfelelés is rengeteg anyagi és humánerőforrást igényel, ez egyébként általános probléma egész Európában, fogalmazott Rásky László.

Kiemelte, hogy miközben Lengyelországban az ottani hazai vállalkozások MDR-megfeleltetési költségeinek 70 százalékát kifizeti a lengyel állam, Magyarországon a MediKlaszter, – ami olyan gazdasági társaságok, intézmények hálózata, akik profitorientált vagy non-profit alapon a magyar egészségügyi műszerek, termékek fejlesztésével-, gyártásával, értékesítésével, és szolgáltatásokkal foglalkoznak, és szakmai-tudományos támogatást nyújtanak, – hiába nyújtott be egy 30 milliárd forint forrásigényű javaslatot a Nemzetgazdasági Minisztériumnak. A tárcától azt a választ kapták, hogy erre „nincs pénz” a magyar költségvetésben.”

Forrás:
Bajban a kórházak – Még szépségtapasznak is kevés ez az adósságrendezés; Koncsek Rita; Economx; 2024. augusztus 5.

Felsorakoztak a 2021-2027-es uniós ciklus fontos pályázatai – magyarázatokkal

„Hét szűk esztendőről túlzás lenne beszélni, de kétségkívül hosszúra nyúlt böjtöt zárva szemezgethetnek újra a magyar vállalkozások az uniós pályázatok közül. Az Economx szakértővel tekintette át az aktuális felívásokat, amelyek releváns segítséget jelenthetnek a hazai kkv-szektor azon tagjainak, amelyek beruháznának, fejlesztenének annak érdekében, hogy növeljék a hatékonyságot, a versenyképességet.

Véget ért a várakozás, a magyar kis- és középvállalkozások felsorakoztak a startvonal mögé a 2021-2027-es uniós ciklus slágerpályázataihoz. Sok lehetőség közül választhatnak most a cégek, elérhető fejlesztési forrás innovációs tevékenységre, munkakörülmények fejlesztésére, képzésre, digitalizációra, mint ahogy kamatmentes hitel is rendelkezésre áll meglehetősen széles körű felhasználási céllal. Az Economxnak fejlesztéspolitikai szakértő magyarázta el, melyik felhívás kinek szól.

Támogatják az innovációt

Tóth Ádám Ferenc, a European Conformity Check (ECC) Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetője lapunknak elmondta, hogy az ügyfélkörükből érkező visszajelzések alapján a piaci szereplőket leginkább az előreláthatólag ősszel benyújtható „KKV-k innovációs képességének támogatása” című, GINOP Plusz-2.1.3-24 kódszámú pályázat érdekli.

A pályázat indokoltságát az alábbi innovációs tevékenységek kell, hogy biztosítsák:

  • termelési és/vagy gyártásifolyamat-innováció;
  • marketing- és/vagy értékesítési innováció;
  • logisztikai innováció, illetve
  • szervezeti innováció.

A pályázat sajátosságaként az ECC ügyvezetője mindenekelőtt azt azonosította, hogy – a tervezet értelmében – számos korábbi felhívással ellentétben ez a lehetőség Budapesten is elérhető: akár 70 százalékos támogatási intenzitás mellett legfeljebb 50 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosít gépbeszerzés-túlsúlyos fejlesztésekre is.

Fontos tudni, hogy a pályázat benyújtását megelőzően a támogatást igénylőknek a projekt sikeres megvalósítását segítő innovációs tréninget kell igénybe venniük, valamint szakértő segítségével bemutatniuk a vállalkozásban már alkalmazott üzleti folyamatokat, továbbá részletes leírást is szükséges adni a projekt keretében tervezett új vagy továbbfejlesztett üzleti folyamat(ok) bevezetéséről, ami jelentősen különbözik a korábbiaktól, már meglévőktől. A szakember hangsúlyozta:

  • a maximális támogatás igénybevételéhez legalább 3 fő foglalkoztatott;
  • 140 millió forint árbevétel;
  • és 50 millió forint saját tőke kell.

Szerteágazó lehetőségek a GINOP Pluszban

Nem kevésbé népszerű a „Munkakörülmények fejlesztése” című, GINOP Plusz-3.2.5-24 kódszámú pályázat, amelynek célja a munkával összefüggő balesetek és megbetegedések, valamint a munkaképtelenség bekövetkezésének megelőzése, a munkavállalók egészségét és biztonságát tiszteletben tartó munkafeltételek biztosítása fejlesztések révén.

Előreláthatólag munkavállalónként 1 millió forint, de legfeljebb 20 millió forint vissza nem térítendő támogatás igényelhető, a pontos pályázati feltételeket a Nemzetgazdasági Minisztérium várhatóan szeptemberben teszi közzé.

A 2024. szeptember 30-ig elérhető, 50–70 százalékos intenzitású képzési pályázat (GINOP Plusz-3.2.1-21) munkahelyi képzésekhez nyújt támogatást, amelynél fejenként 350 ezer forint képzés és a kieső bérköltség számolható el.

Aktuálisan elérhető az úgynevezett 0 százalékos hitel (GINOP Plusz-1.4.3-24), amely éven túli lejáratú kamatmentes, valóban fixen nullaszázalékos beruházási kölcsönt biztosít Budapesten kívüli fejlesztésekre vonatkozóan, az alábbi célokra:

  • tárgyi eszköz beszerzése;
  • tisztán elektromos jármű beszerzése;
  • megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazása;
  • ingatlanátalakítás, -bővítés, -felújítás, -korszerűsítés;
  • készletbeszerzés;
  • és immateriális javak beszerzése.

A hitel minimum 5, maximum 100 millió forint, de az összeg legfeljebb az üzemi eredmény 15-szöröse lehet. Az igénylő vállalkozásnak legalább egy főt kell foglalkoztatnia.

Ehhez kapcsolódóan 2024. szeptember 16-tól érhető el a 0 százalékos hitel Budapesten is (GINOP Plusz-1.4.4-24), amely kölcsön összege (az előzővel megegyező konstrukció mellett) minimum 5 és legfeljebb 50 millió forint lehet.

Digitális megújulás? Nyitva áll a kapu

Tóth Ádám Ferenc szerint a Digitális Megújulás Operatív Program (DIMOP) Plusz pályázati kör két felhívása is érdekes lehet a mikro-, kis- és középvállalati kör számára.

A „Mikro-, kis- és középvállalkozások digitalizációjának támogatása” című, DIMOP Plusz-1.2.3 kódszámú pályázat egy kombinált hiteltermék, amely a digitálisan elmaradottabb vállalkozások fejlesztéseit hivatott támogatni. A konstrukció keretén belül önállóan támogatható

  • információtechnológiai (IKT) tárgyi eszköz beszerzése (hardver hálózati eszközök, telekommunikációs eszközök);
  • immateriális javak beszerzése (pl. alkalmazások, szoftverek, licencek, szoftvermagyarosítás, migrációs fejlesztések költségei, szoftverhez kapcsolódó betanítás költsége);
  • komplex üzleti IKT-rendszerek és alkalmazások bevezetése, cseréje, illetve a felhőalapú és egyéb online üzleti megoldások, szolgáltatások igénybevétele;
  • valamint adatvezérelt technológiák bevezetése.

A „Kkv-k növekedési lehetőségeinek támogatása a digitális infrastruktúra és transzformáció elősegítésére” című, DIMOP Plusz-1.2.6 kódszámú pályázat célja kifejezetten a vállalati digitalizáció támogatása, különösen a vállalatirányítási – úgynevezett ERP-rendszerek – bevezetésére fókuszálva.

Az ECC ügyvezetője hangsúlyozta, a kis összegű vissza nem térítendő támogatás a kevésbé fejlett régiók területén az alacsony foglalkoztatotti számmal rendelkező kkv-k részére a technológiai fejlesztést eredményező, az üzleti működés hatékonyságát növelő új digitális eszközök, szoftverek és szolgáltatások beszerzéséhez nyújt támogatást.”

Forrás:
Jön az uniós pénz: végre rajthoz állnak a magyarok; Gyöngyösi Balázs; Economx; 2024. augusztus 8.

Európai Unió

Továbbra is a zöld átállás útján halad majd Európa?

„Ursula von der Leyen felhatalmazást kapott rá, hogy további egy cikluson keresztül vezesse az Európai Bizottságot, aminek keretében nemrégiben bemutatta a következő időszakra szóló iránymutatását, amit első olvasatra komolyan befolyásolt az európai ipari lobbi. Mit is takar azonban ez a program a klímapolitika területén, milyen kompromisszumokat köthet a környezetvédelem és az ipari versenyképesség között és hogyan érintheti ez a hazai klímapolitikát? Ezeknek a kérdéseknek járunk utána alábbi elemzésünkben.

A június 28-ai miniszterelnöki szintű tanácsülésen, majd végül az új Európai Parlament alakulóülésén is megerősítették az Európai Bizottság jelenlegi elnökét, a jobbközép Európai Néppárt (EPP) pártcsalád jelöltjét, Ursula von der Leyent pozíciójában. A von der Leyennel fémjelzett előző Bizottság kiemelt politikai programja volt az Európai Zöld Megállapodás elfogadása, valamint a szükséges joganyag átültetésének megkezdése. Mivel ez nagyrészt befejeződött, a következő ciklusban főként a gyakorlati megvalósításra szükséges koncentrálnia a Bizottságnak. Azonban von der Leyennek megválasztása érdekében közös hangot kellett találnia a legnagyobb frakcióval rendelkező és őt jelölő EPP képviselőivel, amely azzal kampányolt, hogy több, már elfogadott uniós klímapolitikai célt felül akar vizsgálni. Az elmúlt években azonban többször merült fel, hogy az ambiciózus zöld vállalások társadalmilag nehezen lesznek támogathatók megfelelő odafigyelés nélkül. Egyrészt az autóipar nehezményezte hangosan a szigorított kibocsátás-csökkentési szabályokat és a belső égésű motorok gyártásának leállítását 2035-től versenyképességi hátrányokra hivatkozva, másrészt a tavaszi gazdatüntetések is nagy sajtófigyelmet kaptak. Amíg az autóipar esetén nem csökkent az előző Bizottság zöld ambíciója, addig a gazdatüntetések hatására lazultak egyes környezetvédelmi szabályok a mezőgazdaságban. Az Európai Zöld Megállapodást tető alá hozó von der Leyen-kabinetnek pedig ezeknek a fényében kérdés, hogy mennyi kompromisszumot kell kötnie a képviselők és főként az EPP támogatásáért cserébe a következő ciklus zöldpolitikáját illetően.

A régi-új Bizottsági Elnök zöldpolitikai tervei

A következő Bizottság számára készített politikai iránymutatásaiban von der Leyen láthatóan igyekezett reflektálni a főként jobbról érkező kritikus hangokra. Prioritásként jelenik meg ugyanis a fenntarthatósági üzenetek mellett a védelem és biztonság, a fenntartható jólét és a versenyképesség, a demokrácia és a szociális egyenlőség. Ugyanakkor azt is aláhúzza, hogy az Európai Unió nem fog eltérni az Európai Zöld Megállapodásban meghatározott céloktól sem.

A politikai iránymutatás által javasolt, az Európai Zöld Megállapodást kiegészítő új kulcsdokumentum egy Európai Jóléti Terv elkészítése lesz, aminek keretében a közös piac elmélyítése és a vállalkozás helyzetének egyszerűsítése, egy „Tisztaipar Megállapodás” tető alá hozása a legfontosabb célok a dekarbonizáció támogatása és az energiaárak csökkentése érdekben, a kutatás-fejlesztés központba helyezése, a produktivitás növelése technológia diffúzióval, masszív befektetések a fenntartható versenyképességbe és a munkaerő-hiány csökkentése. Ez egyértelmű jel arra, hogy a környezetvédelmi célok mellett a gazdaságfejlesztés is kiemelt fókuszt kaphat az elkövetkező időszakban.

Von der Leyen ígerete szerint az új Bizottság az első 100 napja során bemutatja a fent említett Tisztaipari Megállapodást, amely épít az Európai Zöld Megállapodásra a versenyképes ipar és minőségi munkahelyek megteremtése érdekében. Ezt olcsó, tiszta és fenntartható alapanyagokkal, valamint energiaforrások biztosításával tervezik elérni, valamint egy az „ipar dekarbonizációjának felgyorsításáról szóló jogszabállyal”. Az Elnök Asszony reményei szerint ezek segíteni fogják az infrastruktúra és ipari beruházásokat, valamint a tiszta technológiák elterjedését. Emellett kiemelt cél az energiaárak csökkentése a fogyasztók és a vállalatok számára, amihez az Energiaunió megerősítését, a megújuló energiába történő beruházásokat, a fosszilis energiaforrások kivezetését, az energetikai infrastruktúra modernizálását, az energiahatékonyság növelését, a CO2 elnyelésének és a hidrogénnek a támogatását, valamint a közös uniós szintű energia- és alapanyag beszerzések szélesebb alkalmazását tervezik.

Ezen felül közlekedési kibocsátások csökkentése érdekében Egységes Digitális Foglalási és Jegyeladási Szabályozást terveznek kidolgozni annak érdekében, hogy egységesen lehessen az egész európai vasúti hálózatra jegyeket váltani, ahogy arra a légiközlekedés esetén már van lehetőség.

Továbbá egy új Európai Biztos kinevezése is szerepel a programban, akinek a felelőssége a fenntartható és megfizethető lakhatás előremozdítása lesz egy Európai Megfizethető Lakhatási Terv és egy Összeurópai fenntartható és megfizethető lakhatási befektetési platform megalkotásán, valamint az Új Európai Bauhaus program megvalósításán keresztül.

Végül a program kiemelten foglalkozik a klímaváltozás negatív hatásaihoz való alkalmazkodás, a víz- és élelmezésbiztonság kérdéseivel is. Ennek keretében az első 100 nap során egy új Mezőgazdasági és Élelmezési Programot mutatnak be a mezőzgazdaságban dolgozók, a természeti megoldások és az élelmezési rendszerek támogatására.  Továbbá szintén új intézkedésként merült fel az Európai Klímaalkalmazkodási Terv kidolgozása is az európai természeti értékek és a vízkészletek megőrzése érdekében.

A bizottsági tervek értékelése

Látható, hogy az iránymutatás igyekszik az Európai Zöld Megállapodással kapcsolatos gazdasági és társadalmi kritikákra választ keresni. Gyakran merül fel ugyanis az uniós zöld intézkedésekkel szemben, hogy azok „károsak” az európai versenyképességre, hozzájárultak az energia-, alapanyag és élelmiszerárak növekedéséhez és túl sok figyelmet fordítanak a kibocsátás-csökkentésre, miközben a klímaváltozás már jelenleg is felmerülő negatív hatásait nem kezelik megfelelően.

Reményre ad okot zöldpolitikai szempontból ugyanakkor, hogy az Európai Zöld Megállapodás átültetése továbbra is alapvető prioritás, ez fontos jelzés a döntéshozók, befektetők és ipari szereplők számára, hogy alapvetően marad az eddigi irány az európai klímasemlegesség felé vezető úton.

Az ipari dekarbonizációja nélkül pedig nem érhető el a klímasemlegesség. Ezért fontos ilyen tervek megalkotása is, mivel az uniós életszínvonal és a versenyképesség megőrzésére, illetve a kibocsátások csökkentésére törekszik. Hogy ezeket hogyan is tervezik megvalósítani anélkül, hogy túl sok kompromisszumot kötnének pl. az alapanyag-felhasználás csökkentése, valamint a kibocsátásaikat nehezen csökkentő szektorok kivételezése terén, azonban még kérdéses. Főként, hogy egyre több kutatás mutat abba az irányba, hogy a fogyasztás jelenlegi szintje és a környezeti fenntarthatóság nem összeegyeztethető.

Az energetikai intézkedések terén ugyanakkor nem szabad a szén-dioxid kivonási és a hidrogén alkalmazási terveket mindent megoldó dekarbonizációs intézkedésként kezelni több szempontból sem; egyrészt még nem állnak rendelkezésre ipari szintű megoldások egyik technológia körében sem, másrészt egyelőre leginkább a fosszilis iparágak tekintenek rájuk megoldásként a saját működésük meghosszabbítási lehetőségeként. Habár egyes nehezen dekarbonizálható szektorokban szükség lesz ezen technológiák alkalmazására a klímasemlegesség eléréséhez, ezek azonban nem válthatják ki a valós kibocsátás-csökkentési intézkedéseket. Ezzel szemben az energiaárak csökkentésére, a megújulók és az energiahatékonyság támogatására és a fosszilis energiaforrások kivonására vonatkozó elképzelések üdvözölendők.

A von der Leyen-féle politikai program egyes elemei a magyar uniós soros elnökség terveivel is összhangban vannak, főként az energetikai infrastruktúra fejlesztésére, valamint a hidrogénhasználatra vonatkozóan, így ezek akár külön figyelmet is kaphatnak az elkövetkező fél évben.

Üdvözlendőek a klímaalkalmazkodás hangsúlyosobbá tételére vonatkozó tervek. Még ha holnaptól nullára csökkennének is az ÜHG kibocsátások (ami biztosan nem fog megtörténni), az éghajlatváltozás már most olyan elkerülhetetlen hatásokat fog hozni, amelyekre fel kell készülni. Ahogyan a Klímaváltozás és Biztonság kötetünkben írtuk, a szélsőséges időjárási és éghajlati események az elmúlt 4 évtizedben összesen több, mint 487 milliárd eurónyi kárt okoztak az Európai Unió 27 tagállamában. Ezek a károk nem kizárólag a gazdaságban jelentkeztek; 1980 és 2020 között az Európai Unióban több, mint 138 ezren vesztették életüket a szélsőséges időjárási és éghajlati események következményeként. Ezen túlmenően a klímaváltozás negatívan érinti a mezőgazdaságot és az élelmezésbiztonságot. A különféle szélsőséges éghajlati hatások, mint az aszályok, belvizek, viharkárok miatti hozamveszteségek okán a mezőgazdasági komoly károkat szenvedhet, ezek pedig megdrágítják, vagy akár meg is nehezítik az élelmiszerellátásunkat. A klímaváltozás okozta egyre inkább szélsőséges éghajlat pedig akár el is lehetetlenítheti egyes haszonnövények termesztését hazánkban, ezért igen komoly lépésekre van szükség mind európai, mind hazai szinten.

A politika iránymutatás zöldpolitikai szempontból két hiányosságot biztosan mutat. Elsőként, bár megemlíti az épületszektort, azt főként szociális irányból tervezi kezelni a már említett Európai Megfizethető Lakhatási Terv és az Összeurópai fenntartható és megfizethető lakhatási befektetési platform megalkotásán keresztül. Ez természetesen fontos aspektus, azonban mivel az EU teljes energiafelhasználásának mintegy 40%-át adják az épületek, ami komoly hajtóerejét adja az ÜHG kibocsátásoknak, így kiemelten fontos, hogy a részletes programokban az energiahatékonysági szempontok is megjelenjenek, ami jelentősen csökkenthetné a szektorból eredő ÜHG kibocsátásokat. Annak ellenére, hogy a Bizottság 2020-ban mutatta be az épületekre vonatkozó Felújítási Hullám Stratégiáját, jelenleg Európában évente az épületek mindössze 1 százalékát újítjuk fel átlagosan, miközben ennek többszörösére lenne szükség a klímasemlegességi célok eléréséhez. Ennek a programnak a során érdemes a legrosszabb energiahatékonyságú épületek energetikai felújítására helyezni a hangsúlyt, mivel ez a legkedvezőbb opció a szektor ÜHG kibocsátás-csökkentési lehetőségei közül és az életminőséget is javítja, valamint jelentős mennyiségű munkahelyet is teremthet. Ezek hazánkban is komoly kihívásokat, de gazdasági lehetőségeket is vetnek fel.

A politikai program másik gyengesége a közlekedési szektor kibocsátásainak csökkentésére vonatkozó elképzelések hiánya. Bár üdvözlendő az egységes vasúti jegyfoglalási rendszer kialakítása, amely segítheti a közösségi közlekedésre történő váltást, azonban ezen túlmenően komoly infrastruktúra beruházásokra van szükség a közösségi közlekedésben, kiemelten is a gyorsvasúthálózat fejlesztésére, amiben egyelőre nem történtek komoly lépések. Ahhoz, hogy teljesülhessenek az Uniós Okos és Fenntartható Mobilitási Stratégia céljai, a gyorsvasúti hálózatot meg kell duplázni 2030-ig és meg kell háromszorozni 2050-ig. Az európai nagy vasúti társaságok tanulmánya szerint ehhez 2030 és 2050 között 21,000 kilométernyi gyorsvasúti vonalat kellene kiépíteni még. Ezen túlmenően, miközben csökkentjük a személyautók számát, fontos, hogy a megmaradt járművek alacsony kibocsátásúak legyenek. Az utóbbi téma kiemelten szerepel a magyar elnökségi programban is, külön anyagban foglalkozik a kormányzat az európai elektromos járművek piacának támogatásával, amelyben a töltőinfrastruktúra-fejlesztést és a szektor versenyképességét, valamint uniós támogatási rendszerek kidolgozását javasolják, többek között. Bár az elektromos autózást sokan a klímaváltozás elleni fellépés egyik lehetőségeként mutatják be, az leginkább csak az autóipar fennmaradását szolgálja, az erőforráshasználatot nem csökkentené, ahogy például az akkumulátor-bányászat, -gyártás, -hatástalanítás okozta környezeti terhelést is csak növelné, így javasolt inkább a közösségi közlekedés (beleértve a közös autóhasználatot is) fejlesztésére összpontosítani.

Összegzés

Bár fontos lesz még a konkrétumokat is látni, az mindenképpen üdvözlendő, hogy a következő Bizottság ragaszkodni fog az Európai Zöld Megállapodás megvalósításához, azonban óva intenénk, hogy az igazságos átállást feláldozza Európa az ipari versenyképesség támogatásának oltárán. Ennek ellenére fontos meghallani a lakosság panaszait és finomhangolni az intézkedéseken, mivel a társadalom megfelelő támogatása nélkül nem valósítható meg az igazságos és zöld átállás egy fenntarthatóbb jövőre.

Forrás:
Továbbra is a zöld átállás útján halad majd Európa?; Schaffhauser Tibor; Green Policy Center; 2024. augusztus 6.

Hatályba lép a mezőgazdasági üzemek kibocsátására vonatkozó új uniós jogszabály

„Az EU ipari kibocsátásokra vonatkozó szabályainak módosított változata július 4-én, vasárnap lépett hatályba, és több haszonállat-tenyésztő gazdaságra terjed ki, mint a korábbi jogszabály.

Az Európai Bizottság szerint az irányelv, amelyet IED 2.0-nak neveztek el, most már „a legszennyezőbb sertés- és baromfigazdaságokra” is vonatkozik, amelyek az EU összes ammónia-kibocsátásának körülbelül 30%-áért felelősek. A jogszabály vitát váltott ki a mezőgazdasági szervezetek és a jobboldali politikai pártok körében, akik ellenzik, hogy a gazdaságokat ugyanazokkal a szabványokkal szabályozzák, mint az ipari szektorokat, például az akkumulátorgyárakat és az acélműveket.

Az intézkedések a 350 állategységnél (livestock units, LSU) több sertést tartó gazdaságokra vonatkoznak, ami nagyjából 1,100 kifejlett sertésnek vagy 700 kocának felel meg. Az ökológiai sertéstenyésztés és a külterjes gazdaságok, ahol az állatok idejük nagy részét szabadban töltik, mentesülnek a szabályok alól. Korábban a szabályozás csak a 2,000-nél több sertést és 750-nél több kocát tartó gazdaságokra vonatkozott.

A baromfitartás küszöbértéke továbbra is 280 állategység (LSU) vagy 40,000 húscsirkénél marad. Azonban a tojástermelő gazdaságokra szigorúbb szabályozás vonatkozik, már 21.400 tojótyúktól kezdődően. A Bizottság eredetileg javasolta a szarvasmarhák bevonását is a jogszabályba, de az Európai Parlament sikeresen kizárta ezt a végső szövegből az EU tagállamaival folytatott tárgyalások során. A Bizottság azonban 2026 végéig jelentést fog készíteni a szarvasmarhatelepek okozta szennyezés kezeléséről, mivel ezek az EU metánkibocsátásának 50%-áért és ammóniakibocsátásának 25%-áért felelősek.

„Enyhített engedélyezés”

Annak ellenére, hogy megnövekedett az érintett gazdaságok száma, a környezetvédelmi megfigyelők arra figyelmeztetnek, hogy az IED 2.0 visszalépést jelenthet a szabályozás terén. Az átdolgozott irányelv lehetővé teszi az EU országai számára, hogy „enyhébb szabályozási rendszert” alkalmazzanak, előnyben részesítve az egyszerűbb regisztrációs eljárásokat a terhesebb teljes engedélyekkel szemben. Az új törvény emellett biztosítja az emberek jogát, hogy kártérítést követeljenek az „illegális szennyezés” által okozott egészségkárosodásért.

Továbbá szigorúbb pénzügyi büntetéseket is előír, komoly jogsértések esetén a vállalatoknak éves EU-forgalmuk legalább 3%-ának megfelelő bírsággal kell szembenézniük. A hatóságok felfüggeszthetik a nem megfelelően működő gazdaságokat, de az állatok jólétének biztosítása érdekében a gondozásukhoz szükséges tevékenységeknek folytatódniuk kell.

A Bizottságnak két éve van a részletes működési szabályok kidolgozására, amelyeket mezőgazdasági termelőkk képviselőivel, tagállami szakértőkkel és civil szervezetekkel együttműködve fognak megalkotni.

Az új szabályok a legnagyobb érintett gazdaságokra 2030-tól, a többi gazdaságra pedig 2032-től lesznek érvényesek.”

Forrás:
New EU legislation on farm emissions takes effect; Sofia Sanchez Manzanaro; Euractiv; 2024. augusztus 5.
Lásd még:
Industrial and Livestock Rearing Emissions Directive (IED 2.0); Európai Bizottság
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1785 irányelve (2024. április 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv és a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK tanácsi irányelv módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg); EUR-Lex; 2024. július 15.

Digitális közigazgatás, digitális politika

A civil nyilvántartási eljárások IFORM űrlapjainak bevezetése

„2024. augusztus 6. napjától a civil nyilvántartási eljárások elektronikus űrlapjai már IFORM-ként fognak az ügyfelek rendelkezésére állni.

Az iFORM űrlapok a Személyre szabott Ügyintézési Felület (SZÜF  – www.magyarorszag.hu) „Bíróság” menüpontjából érhetőek majd el a kitöltési útmutatókkal és ügyféltájékoztatókkal együtt.

Emellett az iFORM űrlapok a birosag.hu oldalról is elérhetőek lesznek az „Nyomtatványok” oldalon az adott űrlapnál elhelyezett SZÜF portálra mutató link segítségével.  Amennyiben az adott űrlap változik a jövőben, a módosulás jelzésére továbbra is a birosag.hu oldalon kerül majd sor.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az elektronikus beadvány ÁNYK űrlapon való benyújtásnak informatikailag mindaddig nincs akadálya, amíg az adott űrlap IFORM-ként nem kerül rendszeresítésre, azaz nem kerül közzétételre a SZÜF felületen. Ezt követően azonban az OBH és a bíróságok részére a beadvány elektronikus úton kizárólag iFORM űrlapon nyújtható be.”

Forrás:
A civil nyilvántartási eljárások IFORM űrlapjainak bevezetése; Magyarország Bíróságai; 2024. augusztus 2.

Megszűnik az elektronikus építéshatósági rendszer (ÉTDR) nyilvánossága

„Az elektronikus építéshatósági rendszer nyílvánosságának megszüntetésével nehezebbé válik a beadott építési engedélyek nyomon követése. Már nem kell mindenki számára elérhetővé tenni az építési tevékenységgel érintett telek címét, az építési tevékenység tárgyát, és látványtervét sem.

Jelentős változást foglal magába a csütörtök éjjel megjelent Magyar Közlöny rendelete, ami megszünteti az Építésügyi Hatósági Engedélyezési Eljárást Támogató Elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR) nyilvános felületét, ahol eddig bárki nyomon követhette a beadott építési engedélyeket, és az építési tervek egy részét – írja a HVG.

Lázár János építési és közlekedési miniszter még áprilisban kezdeményezte azt a rendeletmódosítást…Mostantól megszüntetik az oknyomozói újságírásnak gyakran hivatkozási alapot adó felület eddigi működési formáját. A rendelkezés kimondja, hogy az építésügyi hatósági engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárásban alapszabályként kizárólag az építési tevékenységgel érintett telekkel közös határvonalú ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője lehet ügyfél, ő pedig a hivatali helyiségben, a hatóság jelenlétében és a hatóság által biztosított eszközön nézhet bele az iratokba.

Ezen felül a megismert adat, a dokumentumról készített másolat nem nyilvános.

A változtatás értelmében törlik az eddigi jogszabályból, hogy az ÉTDR általános tájékoztatási felületén mindenki által hozzáférhető módon ismertetni kell többek között az építési tevékenységgel érintett telek címét, az építési tevékenység tárgyát, a helyszínrajzot, utcai homlokzati tervet vagy látványtervet.

Augusztus 16-tól lép hatályba a rendelet, így innentől kezdve az általános nyílvántartási felületen korábban adott tájékoztatások „nem lesznek elérhetőek”.”

Forrás:
Megy tovább a Lázár-gőzhenger: innentől hiába akarja megtudni, mi nő ki a földből a szembeszomszédban; Balatoni Lilla; Economx; 2024. augusztus 9.
Lásd még:
241/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
Indokolások Tára 2024. évi 65. szám (PDF)

 

Technika, tudomány, MI

A digitális ipar szakmai szervezetei az általános célú MI Gyakorlati Kódexéhez (Code of Practice) való hozzájárulás határidejének meghosszabbítását kérik

„Egy 11 technológiai iparági szövetségből álló csoport arra kérte az Európai Bizottságot, hogy hosszabbítsa meg a szeptemberi határidőt az általános célú mesterséges intelligencia (General-purpose AI, GPAI) kódexre vonatkozó vélemények benyújtására – derül ki egy csütörtöki (2024. augusztus 8.) levélből.

A kódex kulcsfontosságú az Európai Unió mérföldkőnek számító MI-szabályozás (mesterséges intelligenciára vonatkozó jogszabály, MI-jogszabály, AI Act) végrehajtásában. A GPAI-ra (mint például a ChatGPT) vonatkozó követelmények 2025. augusztusától lesznek érvényesek. Amíg az egységesített szabványok nem készülnek el, a cégek a kódex segítségével tudják bizonyítani a megfelelőséget.

A július 30-án elindított nyílt, több érdekelt fél részvételével zajló konzultáció az elsődleges módja annak, hogy azok a vállalatok is kifejezhessék véleményüket, amelyek nem vettek közvetlenül részt a kódex vázlatának kidolgozási folyamatában. Az ő visszajelzéseiket fogják felhasználni a kódex első tervezetének elkészítéséhez, amelyet szeptemberben egy találkozón mutatnak be, majd ezt követően több hónapon keresztül finomítanak.

Az iparági szövetségek szerint a nyár közepén zajló konzultációra megadott hathetes időkeret miatt csak korlátozottan tudnak érdemben véleményt nyilvánítani, ezért legalább két hét hosszabbítást kérnek. A 11 csoport vállalatok széles körét öleli fel az EU-ból és az USA-ból, a nagy technológiai cégektől kezdve a startupokig.

A Bizottságnak szoros ütemterve van a különböző irányelvek és gyakorlati kódexek elkészítésére. Az általános célú mesterséges intelligencia (GPAI) kódex kényes kérdés, mivel ez határozza meg a megfelelést néhány legerősebb MI-modell esetében, és mert a civil társadalom aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az ipar alakíthatja majd ki a saját szabályozását.
Július 30-án a Bizottság bejelentette, hogy a civil társadalom és a tudományos élet szereplői is bevonásra kerülnek egy „plenáris ülés” keretében, amellyel a kódex kidolgozása során konzultálni fognak. Azonban kizárólag a GPAI fejlesztőit fogják meghívni azokhoz a „műhelymunkákhoz”, ahol a kódexeket ténylegesen kidolgozzák, a munkacsoportok elnökeivel és alelnökeivel együtt.

Azoknak, akik közvetlenül részt szeretnének venni a kódexek kidolgozásában, még szűkebb időkeret áll rendlekezésükre, mivel a határidő augusztus 25-re van kitűzve.
Az iparági szövetségek, amelyek hosszabbítást kérnek, a következők: a startupokat tömörítő Allied for Startups; az Amerikai Kereskedelmi Kamara az Európai Unióhoz (American Chamber of Commerce to the European Union, AmCham EU); az Európai Internet Szolgáltatók Szövetsége (European Internet Services Providers Association); és az olasz IT szövetség, az Anitec-Assinform.

Az aláírók között szerepelnek a nagy technológiai cégek iparági szövetségei Franciaországból, Németországból, Lengyelországból és Brüsszelből, amelyek olyan cégeket képviselnek, mint a Google, a Meta, az Oracle, az Amazon, a Microsoft és a Samsung.

Konkrétan ezek az aláírók a következők: a francia Association des services Internet communautaires (ASIC), a német Bundesverband Digitale Wirtschaft, a lengyel Związek Cyfrowa Polska, a brüsszeli székhelyű DOT Europe, valamint három, Washington DC-ben található, de brüsszeli irodával rendelkező technológiai érdekvédelmi csoport: a BSA-Software Alliance, a Computer & Communications Industry Association és az Information Technology Industry Council.”

Forrás:
Tech industry groups ask to extend deadline to contribute to general purpose AI Code of Practice; Eliza Gkritsi; Euractiv; 2024. augusztus 8.

Az Európai Bizottság ellenzi az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) módosítását, helyette a végrehajtásra összpontosít

„Az Európai Bizottság nem tervezi az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) újbóli megnyitását, helyette a szabályok betartatására összpontosít, mivel a mesterséges intelligencia (MI) korszakában az adatvédelem egyre ellentmondásosabbá válik.

A GDPR határozza meg a személyes adatok kezelésének szabványait az EU-ban. A Bizottság egyik szóvivője az Euractiv-nak elmondta, hogy az EU végrehajtó szerve nem szándékozik újranyitni az adatvédelmi rendeletet a következő jelentés előtt, amelyet 2028-ra ütemeztek. A legutóbbi, július végén közzétett jelentés a GDPR alkalmazásáról végrehajtási problémákra hívta fel a figyelmet.

Ez egy ismerős történet: az első jelentés is végrehajtási problémákat talált, ami hozzájárult a Bizottság 2023-as javaslatához a GDPR végrehajtási eljárásokról szóló rendeletre vonatkozóan, amelyen azóta az uniós jogalkotók dolgoznak. Bár a jelentés nem eredményezett változásokat a GDPR-ban, a Tanács és az Európai Parlament elfogadta álláspontját az eljárási szabályokról, és az intézmények közötti tárgyalások várhatóan a következő hónapokban kezdődnek.

A Bizottság döntését, miszerint a GDPR végrehajtását helyezi előtérbe, üdvözölték az Európai Parlament baloldali képviselői, akik attól tartanak, hogy ennek elmulasztása alááshatja az adatvédelem és a biztonság színvonalát.

Ezzel szemben Axel Voss (EPP, Németország), aki az Európai Parlament Jogi Bizottságának (JURI) véleményét közvetítette az MI-törvény kapcsán, azt állította, hogy sürgős intézkedésre van szükség, mivel a mesterséges intelligencia (MI) térnyerése megköveteli a törvény szellemének átalakítását.

A Bizottság és a baloldali EP-képviselők egyetértenek a Digital Europe technológiai lobbiszervezet korábban kifejtett nézeteivel egy esetleges GDPR felülvizsgálatról.

„Szükség van megbeszélésre a tagállamok szintjén és (Németországban) a szövetségi tartományok között a GDPR jobb és harmonizáltabb végrehajtásáról” – mondta Sergey Lagodinsky (Zöldek/EFA Németország), a GDPR végrehajtási eljárásairól szóló jelentés korábbi jelentéstevője az Euractiv-nak.

Az MI-vita

Birgit Sippel (S&D, Németország), az ePrivacy irányelv jelentéstevője elmondta az Euractivnak, hogy a GDPR jelenlegi változatának végrehajtása különösen fontos, ha az EU biztosítani kívánja, hogy cégei hozzáférjenek magas színvonalú adatokhoz az MI modellek betanításához. Sippel példaként kiemelte az adathalmazokban előforduló faji előítéleteket, amelyek csökkenthetik egy MI modell hatékonyságát a rákos bőrelváltozások felderítésében.

Másrészt a nagy mennyiségű minőségi adatokhoz való hozzáférés és azok feldolgozása kulcsfontosságú a „nem diszkriminatív vagy nemi szempontból kiegyensúlyozott MI modellek” létrehozásához – mondta Voss az Euractivnak. Véleménye szerint szükség van a GDPR felülvizsgálatára, hogy elősegítsék az innovációt a jelenlegi, gyorsan változó digitális környezetben. „Én megváltoztatnám a GDPR teljes struktúráját […] a „minden tilos” szemlélettől a „minden megengedett” szemlélet felé, feltéve, hogy a polgárok adatvédelme nem sérül” – mondta Voss.

A bíróságok

A személyes adatok mesterséges intelligencia képzésére történő felhasználásának jogszerűségét jelenleg bíróságokon támadják, és panaszok érkeznek az adatvédelmi hatóságokhoz is.

A GDPR szerint több jogalap létezik a személyes adatok feldolgozására. Gyakorlatban ezek gyakran a jogos érdek, a szerződés teljesítése vagy a felhasználói hozzájárulás alapján történnek.

A Facebook és az Instagram anyavállalata, a Meta perekben veszített az EU-s személyes adatok feldolgozásának jogszerűségét illetően. Az Európai Unió Bíróságának döntései miatt a Meta 2023 novemberében megváltoztatta adatfeldolgozásának jogalapját a szerződés teljesítéséről a felhasználók hozzájárulására.

Ezenkívül a Meta azon jogszerűségét is vitatták, hogy a „jogos érdekre” hivatkozik – egy olyan kifejezés, amely különböző jogi értelmezéseknek van kitéve –, amikor személyes adatokat használ az MI számára. A digitális jogokkal foglalkozó civil szervezet, a Noyb júniusban panasszal élt ez ellen. Végül a Meta leállította MI terveit Európában.

A megkerülő megoldások

Mivel a GDPR nem volt elég megengedő a felhasználói adatok feldolgozását illetően, az uniós jogalkotóknak „szabályozási homokozókat” kellett létrehozniuk, hogy lehetővé tegyék az MI vállalatok számára az új ötletek kis léptékű kipróbálását szabályozói felügyelet mellett – mondta Voss. Ez túlzott terhet ró az MI cégekre, és nem teszi lehetővé, hogy az uniós vállalatok a szükséges sebességgel fejlődjenek, hogy versenyezhessenek a világpiacon – mondta.

Lagodinsky azonban rámutatott az új szabályozásokra, amelyek lehetővé teszik a személyes adatok felhasználását MI képzésre, miközben biztosítják az adatvédelmet, mint például az Adatmegosztási jogszabály (Data Act), amely módszert biztosít a személyes adatok anonimizálására.

Szerinte az Adatkormányzási Rendelet (Data Governance Act) olyan piaci struktúrát hoz létre, amely megkönnyíti az adatok összegyűjtését és kereskedelmét. Ezek a jogszabályok összhangban vannak a GDPR-ral, és hatékonyan kezelik a mesterséges intelligencia térnyerése által felvetett kihívásokat – mondta. „A következő években meg kell őriznünk a GDPR alapelveit a mesterséges intelligencia hulláma alatt is” – tette hozzá Lagodinsky, utalva az adatvédelemre és a biztonságra. „Túl sok olyan erő van az Európai Parlamentben és az Európai Unió Tanácsában, amely a biztonság nevében támadni akarja az adatvédelmi követelményeket, és túl sok piaci szereplő, amely csökkenteni akarja a GDPR által nyújtott védelmi szintet” – mondta Lagodinsky.

A Zöldek csoportjához közel álló, de névtelenséget kérő személy szerint a GDPR újranyitását a „szélsőjobboldali csoportok” arra használnák fel, hogy a felülvizsgálatot úgy próbálják meg elferdíteni, hogy törvényes jogalapot teremtsenek a rendőri szolgálatok számára, hogy „állítólagos biztonsági okokból” betörjenek az uniós polgárok eszközeibe.”

Forrás:
European Commission opposes amending GDPR, focusing on enforcement instead; Théophane Hartmann; Euractiv; 2024. augusztus 8.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Beköltözhetnek-e a posták a művelődési házakba?

„Augusztus 1-vel megközelítőleg 100 postahivatalt zár be a Magyar Posta. A vállalat szerint a jogszabályi elvárásokat messze meghaladva, országszerte közel 2150 postán áll az ügyfelek rendelkezésére. A kistelepüléseken újszerű megoldásokban gondolkoznak.

Dolgozói becslések szerint mintegy 90–100 postahivatal zárt be országszerte – írja a hellovidek.hu. Jellemzően az 1500 főnél kisebb lakosságú településeken került lakat a hivatalokra. Lapnak válaszolt a Magyar Posta, amely hivatalosan semmit nem kommunikált az ügyről. Mármint arról, hogy mely településken zárnak be.

Általánosságban azonban azt írták, hogy a posta jelenleg a jogszabályi elvárásokat messze meghaladva, országszerte közel 2150 postán áll az ügyfelek rendelkezésére. Az ügyfélforgalom csökkenése miatt azonban bizonyos helyeken üzemeltetési módot váltanak.

A többi között lehetőséget biztosítanak a szolgáltatások mobilpostára azon településeken, ahol postapartneri együttműködésre nem kerül sor. A postai szolgáltatás tehát továbbra is minden településen biztosított marad.

A lapnak megszólalt Tóth Zsuzsanna, a Postás Szakszervezet elnöke is, aki elmondta, hogy a Magyar Posta a piaci versenyben működő vállalat. A bevételeiből finanszíroz minden kiadást. Tehát a gazdaságos működés érdekében számos mérlegelés szükséges. Ő is arra hívta fel a figyelmet, hogy az ügyfelek általi személyes igénybevétel az elektronikus szolgáltatások teljesítésével rendkívül megcsappant. Így nem csoda, ha az 1500 lakos alatti településeken a forgalomból eredő bevétel nagysága a veszteség nagyságát növeli.

A Magyar Posta az uniós előírások szerint nem kaphat állami támogatást.

Az Infostarton is beszámoltunk arról, hogy a kultúrház lehet az egyik megoldás azoknak a falvaknak, ahol az alacsony forgalom és a magas fenntartási költségek miatt veszélybe kerül a helyi posta. A kulturális államtitkárság új programja, hogy bevinnék a kis postákat a művelődési házakba.”

Forrás:
Beköltözhetnek-e a posták a művelődési házakba?; Infostart; 2024. augusztus 8.
—

„Egy helyi vállalkozónak ajánlották fel a posta üzemeltetését a Nógrád vármegyei Ecsegen, de olyan kevés pénzt kínáltak fel érte, hogy nem vállalta. A jövőben mobil posta működik a településen, ahogy több más településen is. A helyiek háborognak, de dolgozói információk szerint nagyjából 100 település jut hasonló sorsra.

Újabb három településen zárt be a posta augusztus elejétől Magyarországon – közölte az RTL Híradó.

A Nógrád vármegyei Ecseg egyike azoknak a településeknek, ahol a jövőben nem lesz posta. A helyiek úgy tudják, hogy az önkormányzat üzemeltethette volna a hivatalt. A csatorna munkatársai ellátogattak a csaknem 1200 fős településre, azonban a polgármestert nem tudták szóra bírni.

A helyiek értetlenül állnak a postahivatal megszüntetése előtt. A csatorna megszólaltatott egy vállalkozót, aki azt állította, hogy felajánlották neki a posta működtetését, de olyan kevés pénzt kínáltak fel érte, hogy nem érte volna meg.

Az egykori postahivatal helyét már csak egy hirdetmény jelzi, mely szerint a településen ezentúl csak mobil postai szolgáltatást tudnak igénybe venni minden munkanapon 08:45 és 09:55 között. Korábban napi nyolc órát volt nyitva. Ecseg lakói azonban még szerencsésnek mondhatják magukat, mivel a Komárom-Esztergom vármegyei Únyon naponta mindössze 20 percet lesz elérhető ez a szolgáltatás.

Az nem ismert, hogy bocsátottak-e el alkalmazottakat, és ha igen, hányat. Az sem segít, hogy a Posta továbbra sem árulja el, hogy pontosan hány településen zárt be a hivatal.

Mint beszámoltunk róla, először a „Postások” nevű Facebook-csoportban kezdtek posztolni arról, hogy az 1500 fő alatti településeken postahivatalokat zárnak be augusztus elsejétől. A hivatalos lista egyelőre nem nyilvános, azonban a Postás Szakszervezet elnöke utóbb nyilatkozott a bezárások okáról. Dolgozói becslések szerint körülbelül 100 postahivatalt érinthetnek a bezárások. A Posta első körben a helyi önkormányzatoknak vagy vállalkozásoknak ajánlotta fel az üzemeltetést. Ahol ez nem megoldható, ott a postákat kénytelenek bezárni, és mobilposta-szolgáltatással pótolják a kiesett hivatalokat.”

Forrás:
Újabb településeken zárták be a postát, a helyiek háborognak; Pataki István; Index.hu; 2024. augusztus 8.

Fenntartható fejlődés

Új horizontok felfedezése : Globális előretekintés a bolygó egészségéről és az emberi jólétről

„A jelenlegi és jövőbeli bizonytalanságok és zavaró változások kezelésének elősegítése érdekében, miközben hatékonyan teljesíti a megbízatását, az UNEP (az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja) egy intézményesített megközelítést vezetett be a stratégiai előretekintés és a jövővizsgálat terén, azzal a céllal, hogy elősegítse egy anticipatív és jövőorientált kultúra kialakítását. Ez tükrözi az előrelátás iránti növekvő érdeklődést és igényt, amelyet az ENSZ reformprogramja és a főtitkár „Közös Jövőnk” című jelentése is megerősít, amely minden ENSZ-ügynökséget, valamint az ENSZ összes tagállamát arra ösztönzi, hogy mélyebben foglalkozzanak az előretekintési gyakorlatokkal, és alkalmazzák az ebből származó ismereteket a globális rendszerkockázatok kezelésére. Ez a folyamat vezetett el a jelenlegi jelentés, a „Navigating New Horizons – A Global Foresight Report on Planetary Health and Human Wellbeing” (Új horizontok felfedezése – Globális előrelátási jelentés a bolygó egészségéről és az emberi jólétről) kidolgozásához, amelyet az UNEP az International Science Councillal (Nemzetközi Tudományos Tanács) együttműködésben készített. A jelentés arra hívja fel a világ figyelmét, hogy reagáljon azokra a felmerülő kihívásokra, amelyek veszélyeztethetik a bolygó egészségét és jólétét. Nyolc kritikus globális változásról nyújt betekintést, amelyek felgyorsítják a hármas bolygóválságot: az éghajlatváltozást, a biodiverzitás és a természet pusztulását, valamint a szennyezést és a hulladékkezelést. A változásokra utaló tizennyolc jel – amelyeket több száz globális szakértő azonosított és regionális és érintetti konzultációk során, beleértve a fiatalokat is, szűrt le – betekintést nyújt a lehetséges pozitív és negatív zavarokba, amelyekre a világnak figyelnie kell. A jelentés körvonalazza, hogyan lehet kedvező környezetet teremteni a jobb döntéshozatalhoz egy új társadalmi szerződés létrehozásával, a rugalmas és alkalmazkodó kormányzás elfogadásával, valamint az integrált, hozzáférhető adatok és ismeretek növelésével. A jelentés emlékeztet arra, hogy rendszereink a 21. században összekapcsoltak és törékenyek, és figyelmeztet, hogy a rövid távú előnyök prioritása az anticipatív cselekvés és felkészültség felett veszélyezteti a hosszú távú jólétet és a bolygó egészségét. Ugyanakkor rámutat arra is, hogy az emberi találékonyság és együttműködés szellemében kihasználható hatalmas potenciál áll rendelkezésre a hármas válság megoldásainak kidolgozására. A jelentés eredményeit az UNEP stratégiai tervezésébe fogják beépíteni, ami potenciálisan befolyásolhatja a következő UNEP középtávú stratégiát, és lehetőséget kínál arra, hogy olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia, az új technológiák és a mezőgazdasági robotika, bővüljenek a programok, és ösztönözzék a részvételi szint növelését ezen kérdésekben. Ez végső soron az UNEP-nek abban segít, hogy proaktív álláspontot foglaljon el, és modernizálja eszközeit a hatékonyság és a költségmegtakarítás érdekében. Továbbá, a jelentés az UNEP hozzájárulásaként szolgál a Jövő Csúcstalálkozójához (Summit of the Future). Bár nem várható, hogy jelentősen befolyásolja a Jövő Csúcstalálkozót, inputokat fog nyújtani az előkészítő megbeszélésekhez és eseményekhez, beleértve a magas szintű politikai fórumot is, a Jövő Csúcstalálkozója előkészületei során, különös tekintettel a környezeti dimenziókra.”

Forrás:
Navigating New Horizons: A global foresight report on planetary health and human wellbeing; United Nations Environment Programme (UNEP), International Science Council; 2024. július
(Letölthető PDF)

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

10/2024. (VIII. 8.) SZTFH rendelet az IoT-eszközök nemzeti kiberbiztonsági tanúsítási rendszeréről

„A kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló 2023. évi XXIII. törvény 28. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § n) és q) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet alkalmazásában IoT-eszköz az olyan, a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló 2023. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Kibertan.tv.) szerinti IKT-termék, amely jelátalakítás révén a környezettel kölcsönhatásba lép. A kölcsönhatás formája lehet
a) érzékelés, amelynek során az IoT-eszköz a környezetről adatot gyűjt, illetve
b) beavatkozás, amely által a környezetben változás következik be.
(2) Az (1) bekezdés szerinti környezettel való kölcsönhatás megvalósulhat
a) alkalmazásprogramozási felület (a továbbiakban: API) által, amely biztosítja, hogy más számítástechnikai eszközök kommunikáljanak egy IoT-eszközzel az IoT-eszköz által biztosított alkalmazáson keresztül,
b) felhasználói felület által, amely biztosítja az IoT-eszköz és a felhasználó közötti közvetlen kommunikáció lehetőségét, vagy
c) hálózati kapcsolat által, amely biztosítja az IoT-eszköz elektronikus hírközlő hálózattal való kommunikációját adatok IoT-eszközre vagy IoT-eszközről történő közlése céljából vagy a hálózati felhasználói felület elérését.
(3) A (2) bekezdés c) pontja alkalmazása szempontjából a hálózati kapcsolatot lehetővé tévő interfészképesség magában foglalja mind a hardvert, mind az azt működtető és kiszolgáló szoftverkörnyezetet.
2. § (1) E rendeletet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az IoT-eszközök megfelelőségi önértékelésére és megfelelőségértékelésére (a továbbiakban együtt: értékelés) kell alkalmazni.
(2) Nem terjed ki e rendelet hatálya azoknak az IoT-eszközöknek az értékelésére, amelyekre vonatkozóan a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke külön rendeletben nemzeti kiberbiztonsági tanúsítási rendszert határozott meg.
(3) Az IoT-eszközök nemzeti kiberbiztonsági tanúsítási rendszerének (a továbbiakban: tanúsítási rendszer) célja, hogy biztosítsa az állampolgárok, a gazdálkodó szervezetek és az állami szervek IoT-eszköz beszerzése során hozott döntéseinek támogatását és az eszközök összehasonlíthatóságát a tanúsítási rendszerben meghatározott megbízhatósági szintek alapján.
3. § (1) A tanúsítási rendszer a Kibertan.tv. 8. § (1) bekezdése szerinti „alap”, „jelentős” és „magas” megbízhatósági szintre vonatkozóan tartalmaz követelményeket…”

Forrás:
10/2024. (VIII. 8.) SZTFH rendelet az IoT-eszközök nemzeti kiberbiztonsági tanúsítási rendszeréről; Nemzeti Jogszabálytár
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének 10/2024. (VIII. 8.) SZTFH rendelete az IoT-eszközök nemzeti kiberbiztonsági tanúsítási rendszeréről; Magyar Közlöny; 2024. évi 80. szám; 2024. augusztus 8.; 5689-5722. o. (PDF)

Szakirodalom

Jövőre szabott politika: az ausztrál kormányzat jövőkutatási útmutatója

„A jövőkutatás a valószínű, lehetséges és kívánatos jövőbeli fejlemények rendszerezett feltárása, amely segít a politikai döntéshozatal, stratégiaalkotás és döntéshozatal során. Ez a bevezető áttekintést nyújt a jövőkutatás módszereiről és azok gyakorlati alkalmazásáról a politikaalkotásban és tanácsadásban.

Első lépésnek tekintendő a jövőkutatás iránt érdeklődő szakpolitikai közösségek és tisztviselők számára. Rugalmas eszközök, ötletek és tanácsok széles skáláját kínálja, hogy azokat mindenki a saját szakpolitikai kihívásaihoz és környezetekhez igazíthassa.

A bevezető az alábbi kérdések köré épül:

  • Mi a jövőkutatás – és hogyan hasznosítható a szakpolitikai fejlesztésben?
  • Melyek a legfontosabb és leghasznosabb jövőkutatási eszközök?
  • Hogyan maximalizálható a jövőkutatás hatását a kormányzati munkában?
  • Milyen egyéb eszközök hasznosak a jövőkutatás és a szakpolitika integrálásában?

Áttekintést nyújtva a jövőkutatás módszereiről és azok gyakorlati alkalmazásáról a szakpolitikai fejlesztésben és tanácsadásban, a bevezető támogatja a szakpolitikai közösségeket abban, hogy:
* több és jobb szakpolitikai lehetőséget dolgozzanak ki a kormányzati döntéshozók számára;
* azonosítsák a felmerülő stratégiai kockázatokat és lehetőségeket;
* olyan rugalmasabb és ellenállóbb politikákat hozzanak létre, amelyek többféle lehetséges jövőben is sikeresek lehetnek.”

Forrás:
Policy fit for the future: the Australian Government Futures primer; Will Hartigan, Arthur Horobin; Australian National University, National Security College; 2024. július 23
(Letölthető PDF is.)

NAV Évkönyv 2023 : Tények, információk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és annak 2023-as tevékenységéről

„Idén is megjelent az adóhatóság évkönyve, amely sok tendenciára mutat rá. Megtudhatjuk például, hogy miközben az adóhatóság egyre inkább az önkéntes jogkövetésben hisz, addig a büntetések nem látott magasságokba emelkedtek. De az is kiderül a statisztikákból, hogy továbbra is érdemes bírósághoz fordulnunk, ha nem érezzük jogosnak a NAV megállapításait.

Kevesebb adóellenőrzés, mégis több adóbevétel

Az adóhatóság 2023-ban megközelítőleg 150 ezer ellenőrzést folytatott le, valamivel kevesebbet, mint 2022-ben. Ezen ellenőrzések több mint 90%-a azonban valamilyen jogkövetési vizsgálat volt, miközben lezárt időszakot keletkeztető adóellenőrzés csupán 8.700 db volt (tavalyelőtt ez a szám még 11 ezerre rúgott). Ebből is látszik, hogy átalakult az adóhatóság ellenőrzési logikája. Most már nem az elsődlegesen a cél, hogy a NAV utólag büntesse a tévedő adózókat, hanem hogy egy megelőző vizsgálattal jobb belátásra bírja őket. Ennek keretében az adóhatóság tulajdonképpen megkéri az adózókat, hogy az elfelejtett vagy rosszul bevallott adót fizessék meg, illetve korrigálják.

Úgy tűnik, a stílusváltásnak jótékony a hatása. Igaz ugyan, hogy az adóellenőrzések során feltárt adókülönbözetek mértéke a 2022-es 225 milliárd forintról 152 milliárd forintra csökkent, azonban a tavalyi évben mégis lényegesen több adóbevétel folyt be az államkasszába, mint egy évvel azelőtt: a 2023-as adóbevételek 3.200 milliárd forinttal, azaz 15,5 százalékkal haladták meg az előző évit.

Nincs kímélet a szabályszegőkkel szemben

Az évkönyv egyik szembeötlő adata, hogy 2023-ban az adóhatóság a késedelmesen megfizetett, valamint a meg nem fizetett adókötelezettségek után rekordnagyságú, összesen 143,9 milliárd forintnyi késedelmi pótlékot írt elő. 2022-ben ugyanez a szám még csak 55 milliárd forint volt, azaz a késedelmi pótlékok mértéke egy év alatt több mint a 2,5-szeresére nőtt. Ezt ugyan részben magyarázza az, hogy 2022 közepétől rendkívül meglódult a jegybanki alapkamat, és ez értelemszerűen növelte az ezen időszakot magában foglaló késedelmi pótlékok mértékét, azonban a több mint 2,5-szeres bírságemelkedésnek valószínűsíthetően adópolitikai okai is vannak.

Ugyanilyen kiugró az az adat, amely szerint a NAV 2023-ban csak a bevallások benyújtásának elmulasztása miatt összesen 13 milliárd forintnyi bírságot szabott ki. Bár ez a szám önmagában nem tűnik rendkívül magasnak, de azt figyelembe kell venni, hogy ez egyenként maximum 500 ezer forintos bírságtételekből áll össze. Ráadásul ez a szám a közeljövőben várhatóan tovább fog növekedni, hiszen a régóta érintetlen mulasztási bírságokat egy 2024. augusztus 1-jétől hatályba lépő rendelet a duplájukra emelte.

Ha nem értünk egyet, még mindig ott van a bírói út

Ha nyakon csíp bennünket a NAV, elég elrettentő lehet, hogy a sikeres fellebbezések aránya továbbra is igen csekély: a Fellebbviteli Igazgatóság csak az esetek 11,8%-ában adott igazat az adózóknak az elmúlt évben. Viszont láthatóan jobbak az esélyek, ha egy kedvezőtlen adóhatósági döntés esetén az adózó a bíróságon folytatja a vitát. 2023-ban a törvényszékek az esetek 16,7%-ában ítéltek az adózók javára, ezt követően a Kúria pedig az ügyek 25,5%-ában változtatta meg vagy helyezte hatályon kívül az adóhatóság döntését.

Mindez azt jelenti, hogy – bár a megelőző évekhez képest némileg romlottak az adózók pernyerési statisztikái – a jogorvoslattal támadott esetek majdnem 50%-ában az adózó mégis eljut oda, hogy valamelyik fórum neki adjon igazat. Egy tapasztalt és hozzáértő adóperes ügyvéd bevonásával ráadásul ez a várható pernyertességi arány még magasabbra tornázható.

Ehhez képest talán meglepő, hogy az adózók a másodfokon elvesztett ügyeik kevesebb, mint ötödében döntenek úgy, hogy bíróságra viszik azokat. Ez azért sem tűnik túl kifizetődőnek, mert így két szék közül a pad alá esnek: elesnek a feltételes adóbírság kedvezményétől is. E szerint, ha az adózó lemond a fellebbezési jogáról (és az adókülönbözetet megfizeti), akkor cserébe csak a megállapított adóbírság felét kell megfizetnie. Ez tehát egy törvényi ösztönző arra, hogy az adózók ne folytassák a küzdelmet az adóhatósággal szemben – de csak a fellebbezés előtt lehet igénybe venni.

Ebből tehát jól látható, hogy az adózóknak az igazi döntést a fellebbezés előtt, nem pedig utána érdemes meghozniuk – ha azonban ekkor a küzdelem folytatása mellett döntöttek, akkor a statisztikák alapján már érdemes lehet a bírói utat is igénybe venniük.

Az adóregisztráció továbbra is mumus

Még egy érdekes adat, ami kiviláglik az évkönyvből: az új cégek több mint egyharmadánál derült fény valamilyen adóregisztrációs akadályra. Ez az arány rendkívül magas és igencsak elgondolkodtató.

Nem árt ezért tisztában lenni azzal, hogy valamely korábbi cégünk megszűnése, a cég adószámának törlése vagy egyéb hasonló kisiklás könnyen vezethet ahhoz, hogy az adóhatóság megtagadja az új cégünk adószámának megállapítását, ha abban tulajdonosként vagy ügyvezetőként magunk is részt akarunk venni. Ráadásul az akadály fennállásáról sokszor csak utólag szerzünk tudomást, amikor már nem áll rendelkezésünkre jogorvoslati eszköz. Nem árt ezért óvatosnak lenni.”

Forrás:
Itt a 2023-as NAV évkönyv: több bátorítás, több szigor; Veres Dániel; Jalsovszky Ügyvédi Iroda Blog; 2024. augusztus 1.
NAV Évkönyv 2023 : Tények, információk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és annak 2023-as tevékenységéről; Nemzeti Adó- és Vámhivatal; 2024. július 9. (PDF)

Törvények, rendeletek

Megszűnik a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) – jogszabályok

Kormányrendeletek az építésügyi igazgatásról, az építésügyi hatóságokról