Skip to main content

11. szám, 2025. március 17.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Új államtitkárság felel az e-közigazgatásért, elektronikus hírközlésért, valamint az informatikai infrastruktúráért – közölte az Energiaügyi Minisztérium

„Újabb, Magyarország gazdasági versenyképességét alapvetően meghatározó területtel bővült az energiaügyi tárca feladatköre. Az e-közigazgatási, elektronikus hírközlési, valamint az informatikai infrastruktúrát érintő ügyeket ezentúl önálló államtitkárság kezeli Solymár Károly Balázs vezetésével – közölte az Energiaügyi Minisztérium kedd este.

A terület fő feladatai közé tartoznak az ügyfélbarát szolgáltatások bevezetése a magyar emberek számára, valamint az állami közfeladatok hatékony ellátásának támogatása.

A tájékoztatás szerint számos új feladatot vesz át az Energiaügyi Minisztérium (EM), egyebek mellett az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítését és a közigazgatási informatika infrastruktúrájának biztosítását.

Az új feladatok ellátására létrehozott szakterületi államtitkárságot Solymár Károly Balázs vezeti, aki 2013 óta dolgozott az infokommunikációs ágazathoz kapcsolódó területeken helyettes államtitkárként a tárca jogelőd szervezeteinél. 2023 januárjától az EM energiaügyi infokommunikációért felelős helyettes államtitkára volt.

A változás a kedd esti Magyar Közlönyben is megjelent, eszerint a kinevezés Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára történt Sulyok Tamás köztársasági elnök által, és 2025. március 15-én lép hatályba. Az erről szóló hivatalos dokumentumot március 11-én írták alá.

Hatáskörbővítés

A hatáskörbővítéssel együtt a tárca több állami vállalat, háttérintézmény tulajdonosi joggyakorlójává is vált. Ezek közül kiemelkedik a kormányzati digitalizáció központi szakmai szervezete, a Digitális Magyarország Ügynökség.

„A cégcsoport a piaci szereplőkkel együttműködve stratégiai, szolgáltatási és technológiai keretek megteremtésével segíti a magyar családokat és vállalkozásokat a digitális átalakulásban. Legfőbb küldetése, hogy a Digitális Állampolgárság Programmal egyre több digitális szolgáltatást kínáljon megújult, egységes formában. Ezeknek köszönhetően a felhasználók kevesebb papírmunkával, gyorsabban, kényelmesebben intézhetik hivatalos ügyeiket” – közölték.”

Forrás:
Új államtitkárság alakult, Orbán Viktor javaslatára nevezték ki a vezetőjét; Index.hu; 2025. március 12.
Lásd még:
58/2025. (III. 11.) KE határozat államtitkár kinevezéséről; Nemzeti Jogszabálytár

A kormányzat felkészült a kiberbiztonsági kihívásokra – interjú Farkas Örs államtitkárral

„A felülvizsgált európai szabályozással párhuzamosan új, átfogó jogszabályi környezet adja meg a kiberfenyegetettségek elleni küzdelem kereteit 2025 elejétől. A megújult struktúrában folytatódó munka irányításával a kormányzat – a területet, illetve az NKI-t is magában foglaló Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot eddig is felügyelő – Farkas Örs államtitkárt bízta meg. Kiberbiztonságért felelős biztosként ő vezeti a Nemzeti Kiberbiztonsági Munkacsoportot, kiemelt feladatának tekinti az új kiberbiztonsági stratégia véglegesítését, valamint az OT-rendszerekre és felhőszolgáltatásokra vonatkozó követelményrendszerek kidolgozását. Mint mondja, a kibertámadások elleni védekezés alapja a megfelelő biztonságtudatosság, és kulcsfontosságúnak tartja az információmegosztás további erősítését a piaci szereplőkkel.

◼︎ Növekvő kiberbiztonsági kockázatok

– Hogyan látja a hazai kiberbiztonság helyzetét nemzetközi összehasonlításban, akár a vállalati, akár a kormányzati-államigazgatási szektorban? Több és súlyosabb támadás éri a hazai szervezeteket, mint a nemzetközi átlag?

– A Nemzeti Kibervédelmi Intézet adatai alapján Magyarország kiberbiztonsági helyzete nemzetközi összehasonlításban nem rosszabb, mint más európai országoké. Magyarország nincs különösen kiemelt célpontként jelen a nemzetközi kibertérképen, ugyanakkor a globális trendek és a régiós geopolitikai helyzet miatt folyamatos kitettség tapasztalható. A vállalati és a kormányzati-államigazgatási szektor egyaránt szembesül kibertámadásokkal, azonban a támadások mennyisége és súlyossága nagyjából a nemzetközi átlaggal egyezik meg. Összességében a kibertérből származó fenyegetések az ország nemzetbiztonsága szempontjából közepes súlyúnak ítélhetők meg.

A hazai szervezeteket érő támadások gyakran globális kampányok részei, a leggyakoribb fenyegetések között szerepelnek a zsarolóvírusok, az adathalászat és a különböző intézmények arculati elmeit felhasználó csalások. Bár a kiberbiztonsági tudatosság és a védekezési képességek folyamatosan fejlődnek, a nemzetközi szinthez való felzárkózás érdekében további beruházások és szabályozási lépések szükségesek.

– Mennyiben segíti kiberbiztonsági biztosi munkáját, hogy ön felelős a polgári titkosszolgálatokért is?

– Nincs változást azt tekintve, hogy a kibervédelem operatív szerve – vagyis a Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI) – egy titkosszolgálat, vagyis a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) szervezetrendszerében működik. Az információáramlást ez gördülékenyebbé teszi, az elemzői kapacitások és a szakértői tudás pedig koncentráltan áll rendelkezésre, ami mindenképpen és egyértelműen erősíti az ország kibervédelmi képességeit.

– Ön szerint mi a legfontosabb feladat a hazai kiberbiztonság megerősítését illetően?

– Az egyik legfontosabb feladat a tudatosítás és az érzékenyítés növelése minden szinten, legyen szó az állampolgárokról, a vállalatokról vagy a kormányzati szereplőkről. A kibertámadások elleni védekezés alapja a megfelelő biztonságtudatosság, hiszen a legmodernebb technológiai megoldások is kevésbé hatékonyak, ha az emberi tényező jelentős kockázatot hordoz. Fontos, hogy a szervezetek folyamatosan monitorozzák rendszereiket, időben észleljék a fenyegetéseket, és megfelelően reagáljanak. Az oktatás, képzés és a jó gyakorlatok terjesztése hozzájárulhat ahhoz, hogy a kibertérben minden szereplő biztonságtudatosan és felelősen járjon el.

Ezen kívül kiemelt jelentőséggel bír, hogy a projektek már a kezdeti szakaszban is integrálják a kiberbiztonsági szempontokat, amit egyes programoknál a hatóság is figyelemmel kísér. Természetesen ezen kívül még számos építőeleme van egy jól működő kiberbiztonságának mint például a hatékony hatósági ellenőrzési tevékenység vagy a minőségi kiberbiztonsági szolgáltatások igénybevétele.

– Tavaly év végén az Országgyűlés elfogadta a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvényt. Ezen túl milyen további intézkedések megtételére, jogszabályok meghozatalára van még szükség?

– Elengedhetetlen a korábbi KIM rendelet helyett egy új jogszabály megalkotása, amely a kiberbiztonsági képzési követelményeket rögzíti, biztosítva, hogy az információbiztonsági felelősök és a szakemberek megfelelő szaktudással rendelkezzenek feladataik ellátásához. Emellett készülőben van a korábban kiadott 7/2027 MK rendelet analógiájára egy OT (operatív technológia, az ipari rendszerek irányítására használt céleszközök) követelményrendszer, amely a kritikus infrastruktúrák és ipari rendszerek kiberbiztonságának lenne az alapköve, valamint egy felhőszolgáltatásokra vonatkozó követelményrendszer, amely a biztonságos adatkezelést és az infrastruktúrák védelmét hivatott biztosítani.

– A vállalati kiberbiztonság jelenleg a NIS2 körül forog. Számos fontos lépés történt már, de milyen területeken kell még esetleg erősíteni a munkát, hogy az irányelv minden szempontból betöltse szerepét?

– A NIS2 a szigorúbb követelmények és a szélesebb érintetti kör miatt várhatóan és szükségszerűen magasabb szintre emeli a hazai és európai vállalatok, szervezetek kiberbiztonsági felkészültségét, növeli az incidensekre adott válaszok hatékonyságát és erősíti az együttműködést az uniós tagállamok között a kibertérben jelentkező fenyegetések kezelésében.

Ami pedig a további munkát illeti, kiemelt figyelmet kell fordítani az utánpótlásképzésre, hiszen a megfelelő számú és felkészültségű kiberbiztonsági szakember biztosítása elengedhetetlen a védekezési képességek növeléséhez. Kulcsfontosságú az információmegosztás további erősítése, különösen a piaci szereplők, a kritikus infrastruktúrák üzemeltetői és a kormányzati szervek között, mivel a gyors és pontos adatok, fenyegetésjelzések megosztása jelentősen javíthatja a kibertámadásokra adott válaszok hatékonyságát. Továbbá szükséges az irányelvnek megfelelő szabályozási és operatív keretek finomhangolása, valamint a tudatosságnövelő kampányok és képzések folytatása is, hogy minden érintett szereplő tisztában legyen a jogszabályi elvárásokkal és a gyakorlati tennivalókkal.

– Pozíciójából adódóan ön fogja vezetni a Nemzeti Kiberbiztonsági Munkacsoportot, amely a hazai kiberbiztonság felett őrködő legmagasabb szintű testület. Mit tart a munkacsoport legfontosabb feladatának, mi az idei évre várható munkaterv?

A 2024. évi LXIX törvény és a végrehajtási rendeletének értelmében a Nemzeti Kiberbiztonsági Munkacsoport (NKM) legfontosabb feladata a hazai kiberbiztonsági stratégia végrehajtásának koordinálása és felügyelete, a különböző szereplők közötti koordináció, valamint a kiberbiztonsággal kapcsolatos jogszabályok véleményezése. Megítélésem szerint ezen feladatok mindegyike komoly jelentőséggel bír egy jól működő kiberbiztonsági ökoszisztéma kiépítésében és fenntartásában.

Az idei évre vonatkozó munkaterv főbb elemei közé tartozik a kiberstratégia véglegesítése, a NIS2 irányelvnek való megfelelés biztosítása és támogatása, az OT-rendszerekre és a felhőszolgáltatásokra vonatkozó új követelményrendszerek bevezetése, valamint a kiberbiztonsági képzési követelményekről szóló új rendelet megalkotásának előmozdítása. Ezen túlmenően kiemelt hangsúlyt kap a kiberbiztonsági tudatosság növelése, az utánpótlásképzés erősítése és a kiberbiztonsági ökoszisztéma szereplői közötti együttműködés fejlesztése is.

– Hogyan folyik majd az operatív munka az NKM-nek?

– A 2013 és 2021 közötti munkarendben, az NKM elődjének tekinthető Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Tanácsnál elkülönült a stratégiai és az operatív szint vezetése. A Tanácsot a belügyminiszter vezette, az operatív szintű munkát pedig már akkor is Nemzetbiztonsági Szakszolgálat végezte. Később ez az elkülönülés megszűnt, azonban a válságkezelés és a kibertér folyamatosan változó kihívásai miatt szükség van arra, hogy a kiberbiztonsági biztos kiemelt állami vezetőként, stratégiai szinten irányítsa a Nemzeti Kiberbiztonsági Munkacsoport tevékenységét, míg az operatív szintű feladatokat az operatív törzs és az almunkacsoportok látják majd el, vagyis a korábbi hagyományhoz térünk vissza az új struktúrában.

Az NKM üléseinek operatív vezetésével a kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján Márvány Miklós polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő helyettes államtitkár urat bíztam meg. Ez további garancia arra, hogy a munkacsoport hatékonyan együttműködjön más hatóságokkal és CSIRT-ekkel, például a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságával (SZTFH) és a DORA hatálya alá tartozó pénzügyi szektor szereplőivel, valamint a katonai szféra hatóságával és CSIRT-jével.

A stratégiai szint markánsabb elválasztása az operatív szinttől szintén érv volt amellett, hogy ne az egyik hatóság vezetője legyen az NKM elnöke. Hozzátenném még, hogy az NBSZ operatív szinten továbbra is meghatározó szerepet fog betölteni, kulcsfontosságú lesz az operatív törzs működésének biztosításában.

– Kik vesznek majd részt állandóan a Munkacsoport munkájában és kiket vonhatnak majd be esetileg a feladatok elvégzésébe?

– Az NKM állandó tagjai közé tartoznak a minisztériumok és kiberbiztonság szempontjából kulcsfontosságú állami szervek – az NBSZ, az MNB, az SZTFH és a Védelmi Igazgatási Hivatal – képviselői, valamint a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója. (Utóbbi posztot Biró Marcell, az SZTFH korábbi elnöke tölti be – a szerk.) Az NKM munkájába további releváns szereplőket is meghívhatok, különösen akkor, ha egy adott tématerület szakértői tudására van szükség. Ilyen lehet például egy jelentősebb kiberbiztonsági incidenssel kapcsolatos beszámoló, amikor az érintett szervezetek technikai szakértői, a nemzetközi partnerek képviselői, vagy akár iparági szervezetek is részt vehetnek az elemzésben és a válaszlépések kidolgozásában.

– Mikorra várható, hogy megalakulnak az almunkacsoportok, illetve az operatív törzs, és milyen szerepet fognak ellátni?

– Az almunkacsoportok és az operatív törzs várhatóan az NKM megalakulását követően, még az év első felében létrejönnek, hogy mielőbb megkezdjék a stratégiai, szakmai és operatív feladatok végrehajtását. Az almunkacsoportok tematikus feladatokra fókuszálnak majd, a Nemzeti Kibertér Munkacsoport például az operatív incidenskezelési témákra, a nemzeti kiberbiztonság erősítésére. Szükség esetén közreműködik a kiberbiztonsági válsághelyzetek ágazati és kormányzati kezeléséhez szükséges szakmai háttérfeladatok végrehajtásában és a kiberbiztonsági események kiberbiztonsági válsághelyzetté történő minősítéssel kapcsolatos feladatokban.

A Nemzetközi és Európai Uniós Kibertér Munkacsoport a nevéből is következően a kiberbiztonság nemzetközi vetületeire összpontosít. Legfőbb feladata az állami szervek közötti, a nemzetközi szervezetekben, az Európai Unióban, valamint a két- és többoldalú együttműködésekben zajló kiberbiztonsági munkával kapcsolatos rendszeres információcsere elősegítése, illetve a Magyarország által képviselendő álláspont kialakítása lesz.

Egy harmadik munkacsoport lesz a Nemzeti Kiberbiztonsági Munkacsoport; ez, a Nemzeti Kibertér Munkacsoport javaslatára például jogi kötelező erővel nem rendelkező ajánlásokat is kiadhat a kibertámadások kezelésére vonatkozó és az elektronikus információbiztonság területén alkalmazandó legjobb gyakorlatokról.

Az operatív törzs szerepe az azonnali reagálás, a kiberbiztonsági incidensek kezelésének koordinálása, valamint az állami szereplők egymás közötti, valamint az állam és a piaci szereplők közötti gyors információcsere biztosítása. A legfontosabb feladata, hogy kezdeményezi a válságkezelési vagy veszélyhelyzet-kezelési intézkedések megtételét. Az operatív törzs egyben a napi szintű helyzetértékelésért is felel, és szükség esetén javaslatokat tesz az NKM felé a szükséges intézkedésekre.

– Készül-e új kiberbiztonsági stratégia és nemzeti válságkezelési terv? Ha igen, mikor, mi lesz a menete, kiket vonnak be és milyen elvek mentén dolgozzák ki ezeket?

– A kiberbiztonsági stratégia munkaanyaga elkészült, az a szakértői csoportok már korábban jóváhagyták. Jelenleg a közigazgatási egyeztetés fázisában van, és várhatóan az év első felében kormányhatározat formájában meg is jelenik. A stratégia kialakítása során kiemelt elv az EU-s jogszabályokhoz való igazodás, az állami és piaci szektor együttműködésének erősítése, valamint a kiberbiztonsági tudatosság és reziliencia növelése. A stratégia elkészítéséhez számos állami és nem állami szervezet értékes véleménnyel járult hozzá, melyeket igyekeztünk beépíteni a szövegbe.

A Nemzeti Kiberbiztonsági Válságkezelési Terv kidolgozása a Védelmi Igazgatási Hivatal feladata, amely a válságkezelésben érintett állami és szakmai szervezetekkel együttműködve alakítja ki a kiberbiztonsági incidensek kezelésére vonatkozó protokollokat. A terv célja olyan gyors és összehangolt válaszmechanizmus kialakítása, amely lehetővé teszi az állami és piaci szereplők számára, hogy kibertámadás esetén hatékonyan reagáljanak, és minimalizálják a károkat. A dokumentum kidolgozásakor figyelembe veszik a nemzetközi legjobb gyakorlatokat, a kritikus infrastruktúrák védelmének sajátosságait, valamint az állami és magánszektor közötti együttműködés erősítésének szükségességét.

– Milyen formában és témákban tervez együttműködni a Munkacsoport az információbiztonsági szakma és iparág szereplőivel, vállalataival?

– Ezt a fajta együttműködést, ahogy korábban, a jövőben is a Nemzeti Kiberbiztonsági Fórum keretében valósítjuk meg, amelynek célja a szakmai párbeszéd fenntartása, az aktuális kihívások megvitatása és a gyakorlati tapasztalatok megosztása. A Fórum rendszeres ülésein a kiberbiztonsági szakmai érdekképviseleti szervezetek, felsőoktatás releváns képviselői és egyéb szervezetek is aktívan részt vehetnek, biztosítva, hogy a szabályozási és operatív döntések meghozatalakor a piaci szereplők szempontjai is érvényesüljenek.

– Feladatai között szerepel a nemzeti adatvagyon védelmével kapcsolatos szabályozások kidolgozása is. Itt milyen adatvagyonra kell gondolni, és milyen jellegű lesz a szabályozás?

– A nemzeti adatvagyon védelmével kapcsolatos szabályozások elsősorban a központi és helyi közigazgatás, az állam működése szempontjából kritikus szervezetek, valamint az állami és közfeladatot ellátó szervezetek által kezelt adatokra vonatkoznak, de érinthetik azokat a stratégiai jelentőségű gazdasági és ipari adatokat is, amelyek nemzetbiztonsági vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt védelmet igényelnek. Ide tartoznak például a lakossági nyilvántartások, egészségügyi adatok, pénzügyi és gazdasági információk, közlekedési és energetikai infrastruktúrák adatai, valamint a tudományos és innovációs szektor kritikus adatkészletei is.

A szabályozás célja az adatbiztonsági követelmények egységesítése, az adatok sértetlenségének, bizalmasságának és rendelkezésre állásának biztosítása, valamint a megfelelő hozzáférés-szabályozás és a kockázatalapú védelmi intézkedések bevezetése. Az új előírások meghatározzák az adatkezelési és tárolási követelményeket, az incidenskezelési eljárásokat, valamint az adatokhoz való hozzáférés jogosultsági kereteit. Külön hangsúlyt kap az állami és magánszféra közötti együttműködés, különösen a felhőalapú szolgáltatások és az adatmegosztási mechanizmusok biztonságos működtetése terén. Ezek a kérdések kulcsfontosságúak az adataink megfelelő és biztonságos kezelése szempontjából.

Külföldre is tekintenek

Nemzetközi téren is aktív tevékenységet tervez folytatni a Nemzeti Kiberbiztonsági Munkacsoport. Az együttműködés kiemelt fókuszterülete a folyamatos magas szintű kapcsolattartás az ENISA-val, a CSIRT-Network-kel, az EuCyclone-nal és a NIS Cooperation Group-pal (NIS-CG), amelyek az uniós tagállamok közötti jogharmonizációt, információmegosztást és közös fellépést támogatják.

Magyarország idén a Central European Cyber Security Platform (CECSP) elnöki tisztségét tölti be, ennek keretében hazánk vendégül látja az öt résztvevő tagállamot. Emellett Magyarország rendszeresen részt vesz nemzetközi kiberbiztonsági gyakorlatokon és fórumokon, valamint aktívan támogatja az EU-s és NATO-szintű együttműködések elmélyítését.

Névjegy

Farkas Örs 2010-ben szerzett közgazdász diplomát a Budapesti Corvinus Egyetemen, majd 2014-ben a Pécsi Tudományegyetemen végezte el a közgazdász mesterszakot. Volt önkormányzati képviselő, több állami cégnél (MÁV, MÁV Vagyonkezelő, MFB Ingatlankezelő) töltött be vezető tisztségeket. Több évig volt Józsefvárosban polgármesteri kabinetvezető. 2020 óta dolgozik a Miniszterelnöki Kabinetirodán, először miniszteri biztosként. 2022-től helyettes államtitkárként, 2024-től államtitkárként felel a polgári nemzetbiztonsági szolgáltatokért. 2025. február 7-től Magyarország kiberbiztonságért felelős miniszteri biztosa is.”

Forrás:
A kormányzat felkészült a kihívásokra; Schopp Attila; IT Business; 2025. március 11.

Technológiai verseny a 21. században

„A 21. századi technológia- és gazdaságfejlődés következtében több olyan gazdasági ágazat is, mint a szolgáltatói szektor ma már a globális gazdaság motorja, megkerülhetetlen tényező, ezért is egyre jobban indokolt az ilyen és ehhez hasonló területeknek mélyebb elemzése. A jelen tanulmánykötet célja, hogy feltáró módon, több különböző régiót érintve átfogó képet adjon a szolgáltatások technológiai versenyének aktuális trendjeiről és kilátásairól és az egyes országok közötti gazdasági verseny kulcsterületeiről. A kötet összefoglalja, megvizsgálja, és részletesen elemzi azokat a nemzetközi kihívásokat, amelyek aktuálisan a legnagyobb hatást fejtik ki a globális kereskedelemre, a digitális gazdaságra, logisztikára szolgáltatói szektorra és másokra. Ezen kívül a tanulmánykötetben szereplő írások tudományos alapossággal és objektivitással járják körül ezeket a témákat rávilágítva gazdasági nagyhatalmak gyengébb makrogazdasági teljesítményének okaira és az ezekből fakadó fegyveres konfliktusok hátterére.

Tartalomjegyzék:

BÁNHIDI FERENC
Technológiai verseny a 21. században – Kína helyzete
BOROS SZILÁRD
Technológiai verseny a feldolgozóipari értékláncokban egy átformálódó világrendben. Hogyan formálhatja a globális termelés láncokat a technológiai fejlődés és az újraéledő geopolitikai játszmák ?
CSICSMANN LÁSZLÓ
Átalakuló világrend: geoökonómiai és technológiai versengés India és a Közel-Kelet példáján keresztül
KERTÉSZ BENCE
Az űrgazdaságpolitika átfogó elemzési modellje és alkalmazása
NOVÁK TAMÁS
Technológiai verseny a 21. században – az USA helyzete
NYÁRY GÁBOR
Emergens technológiák, új világrend és (de-globalizálódó) társadalmak
SASHALMI ÁDÁM
Technológiai verseny a 21. század szolgáltatásaiban
SZENTESI AMBRUS GÁBOR
Technológiai verseny a 21. századi Kelet-Ázsiában (Japán, Dél-Korea, Tajvan, Szingapúr)”

Forrás:
Technológiai verseny a 21. században; Veres Szabolcs; MCC – Center for International Economy; 2025. február 26.
Technológiai verseny a 21. században; Veres Szabolcs (szerkesztő); MCC Külgazdasági Műhely; ISBN: 978-615-6221-22-3; 2025. február (PDF, szabadon letölthető)

Európai Unió

Az Európai Bizottság első 100 napja

„A világpolitika tektonikus mozgásai új, példátlan kihívások elé állítják az Európai Uniót a versenyképesség és a biztonság terén. Az elmúlt hetek eseményei után ez a napnál is világosabb. Uniónknak függetlenebbé és önállóbbá kell válnia, és képesnek kell lennie arra, hogy minden fenyegetéssel szemben megvédje magát.

Az Ursula von der Leyen vezette Bizottság már megbízatásának első 100 napjában is fontos lépéseket tett e célok elérése érdekében. Számos kezdeményezést indított az EU versenyképességének fokozása, védelmi képességeinek megerősítése és felkészültségi szintjének növelése érdekében.

Az elkövetkező hónapokban és években ismét válságkezelő üzemmódra kell váltanunk. A Bizottság készen áll arra, hogy példátlan nagyságrendű, hatókörű és gyorsaságú rendkívüli intézkedésekkel válaszoljon ezekre az új kihívásokra
…
(Ezután jön az elfogadott intézkedések tételes felsorolása. Szerk.)”

Forrás:
Európai Bizottság (2024–2029): Az első 100 nap; Európai Bizottság; 2025. március 9. (PDF)
Lásd még:
Tanulságok az új Európai Bizottság első 100 napjáról; Jorge Liboreiro; Euronews; 2025. március 9.

Az Európai Unió Tanácsa adóügyi egyszerűsítési és felülvizsgálati menetrendet állapított meg

„A Tanács a mai napon következtetéseket hagyott jóvá, amelyekben az EU versenyképességéhez hozzájáruló adóügyi egyszerűsítési és felülvizsgálati menetrendet határozott meg.

A következtetések amellett, hogy tükrözik a Tanács álláspontját, iránymutatást nyújtanak az adózás területén küszöbön álló esetleges kezdeményezésekre vonatkozóan. E kezdeményezések az EU versenyképességének javítására, valamint az adminisztratív, a szabályozásból eredő és a jelentéstételi terhek csökkentésére irányulnak.

A következtetésekben a Tanács egyebek mellett felszólít az adózás területére vonatkozó hatályos uniós jogi keret felülvizsgálatára, amelynek négy, a jelenlegi és jövőbeli adóügyi kezdeményezésekre is alkalmazandó elven kell alapulnia:

  • csökkenteni kell a tagállami közigazgatásokra és adófizetőkre háruló jelentéstételi, adminisztratív és megfelelési terheket
  • fel kell számolni az elavult és egymást átfedő adószabályokat, valamint adott esetben
  • egyértelműbbé kell tenni az adójogszabályokat
  • egyszerűbbé kell tenni és javítani kell az adószabályok, eljárások és jelentéstételi követelmények alkalmazását

A Tanács mindemellett szorgalmazza az uniós jogszabályi keret alapos elemzését, valamint hatályának és időtartamának egyértelmű meghatározását. Először is ez a folyamat magában foglalhatná az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló, meglévő irányelv felülvizsgálatát – különösen az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciók tekintetében –, valamint a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló irányelv felülvizsgálatát. Emellett ki kellene terjednie az összes uniós adóügyi vívmány – így többek között a közvetett adózás területére vonatkozó jogszabályok – felülvizsgálatára is.

A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy konzultáljon az érintett érdekelt felekkel, és vezessen be egy olyan operatív, pragmatikus és ambiciózus cselekvési tervet, amely megvalósítható ütemtervet is tartalmaz, továbbá 2025 őszének vége előtt nyújtsa be az adóügyi egyszerűsítési és felülvizsgálati menetrenddel kapcsolatos tervezett munka ütemtervét.

Háttér

Az Európai Tanács a 2024. áprilisi következtetéseiben hangsúlyozta, hogy „új európai versenyképességi megállapodásra van szükség, amely egy teljes mértékben integrált egységes piacra épül”. Ezen túlmenően felkérte a Bizottságot, hogy „jelentős mértékben csökkentse a vállalkozások és a nemzeti hatóságok adminisztratív és megfelelési terheit, előzze meg a túlszabályozást, és gondoskodjon az uniós szabályok érvényesítéséről”.

”

Forrás:
Adózás: a Tanács adóügyi egyszerűsítési és felülvizsgálati menetrendet állapított meg; Európai Unió Tanácsa; 2025. március 11.

Kritikus fontosságú gyógyszerek – az Európai Bizottság javaslata

„A Bizottság a mai napon rendeletjavaslatot terjesztett elő, hogy javuljon a kritikus fontosságú gyógyszerekkel való ellátottság az Unióban. A javaslat célja, hogy az emberi egészség védelme érdekében ösztönzőkkel segítse az ellátási lánc diverzifikálását, és fellendítse az uniós gyógyszergyártást. Ez erősíteni fogja az EU gyógyszeripari ágazatát, amely gazdaságunk egyik fontos pillére. A rendelet célja továbbá, hogy javítsa az egyéb közös érdekű gyógyszerekhez való hozzáférést, amelyek bizonyos piacokon nem érhetők el. A kezdeményezés hozzájárul az európai egészségügyi unió azon célkitűzéséhez, hogy az Unióban élő betegek hozzáférjenek a számukra szükséges gyógyszerekhez, amint szükségük van rájuk.

Ursula von der Leyen elnök politikai iránymutatásában tett bejelentést a kritikus fontosságú gyógyszerekről szóló jogszabályról, melynek célja az ellátásbeli függőségek csökkentése és az EU rezilienciájának javítása különösen azon gyógyszerek és hatóanyagok esetében, amelyek készleteit csak néhány beszállító gyártó vagy ország biztosítja. Az új jogszabály kiegészíti az uniós gyógyszerhiányok kezelése érdekében már korábban előterjesztett jogalkotási javaslatokat és különösen a gyógyszerészeti reform rendelkezéseit.

Az elmúlt években a tagállamok súlyos gyógyszerhiányokkal szembesültek, és olyan globális kihívásokkal kellett megküzdeniük, mint a Covid19-világjárvány; emellett a geopolitikai feszültségek egyértelműen rávilágítottak az uniós gyógyszerellátási lánc nagymértékű sebezhetőségére. Gyógyszerhiány esetén betegek élete forog kockán, és az egészségügyi rendszerekre is jelentős terhek nehezednek. A hiányokat gyártási problémák, az ellátási láncok sérülékenysége vagy az erőforrásokért folytatott globális verseny is okozhatják. A jogszabály eszköztárat biztosítana az ipar számára e problémák kezeléséhez; a cél az, hogy az EU piacán vonzóbbá váljon a kritikus fontosságú gyógyszerek előállítása.

A rendelet elő fogja segíteni azon vállalatok beruházásait, amelyek növelik a kritikus gyógyszerek Unión belüli gyártását, és ösztönözni fogja az ellátási láncokat ellenállóbbá tevő intézkedések meghozatalát. Emellett lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy vásárlóerejüket együttműködések révén egyesítsék.

A kritikus fontosságú gyógyszerekről szóló jogszabály fő elemei a következők:

  • Stratégiai projektek fogják biztosítani a kritikus fontosságú gyógyszerek és hatóanyagaik uniós gyártási kapacitásainak megteremtését, növelését és korszerűsítését. E gyógyszeripari projektek könnyebben kaphatnak majd finanszírozást, és gyorsított adminisztratív, szabályozási és tudományos támogatásban részesülhetnek.
  • Az Unió iránymutatást tett közzé az állami támogatásra vonatkozóan, hogy segítse a tagállamokat az ilyen stratégiai projektek pénzügyi támogatásában.
  • A tagállamok közbeszerzési eszközökkel biztosíthatják az ellátási láncok diverzifikálását és növelhetik azok rezilienciáját. E gyógyszerek esetében a beszerzőknek átfogóbb követelményeket kell beépíteniük beszerzési eljárásaikba, amelyek kiterjednek például az alapanyagforrások diverzifikálására és az ellátási láncok nyomon követésére. Egyetlen vagy kisszámú országtól való jelentős függés esetén a beszerzőknek olyan közbeszerzési követelményeket is alkalmazniuk kell, amelyek a kritikus gyógyszerek uniós gyártását részesítik előnyben. Indokolt esetben ez az opció az egyéb közös érdekű gyógyszerek esetében is fenn fog állni.
  • A Bizottság a tagállamok kérésére támogatni fogja a különböző tagállamok közötti együttműködésen alapuló beszerzést, amelynek célja, hogy Unió-szerte kezelni lehessen a kritikus fontosságú és más közös érdekű gyógyszerek rendelkezésre állásában és az azokhoz való hozzáférésben mutatkozó egyenlőtlenségeket.
  • Végezetül meg kell vizsgálni a hasonlóan gondolkodó országokkal és régiókkal kialakítandó nemzetközi partnerségek lehetőségét az ellátási lánc bővítése és az egyetlen vagy kisszámú beszállítótól való függőség csökkentése érdekében.

Előzmények

A gyógyszerhiányok kezelését és a gyógyszerekhez való hozzáférés biztosítását az EU évek óta prioritásnak tekinti. A 2020. évi európai gyógyszerstratégia egy sor szabályozási intézkedést állapított meg, és bővítette az ágazatot segítő intézkedések körét, hogy támogassa a gyógyszerekkel kapcsolatos kutatást és innovációt, és kezelje a gyógyszerhiányoknak, illetve a betegek rossz gyógyszerellátásának problémáját. Ezenfelül a stratégia az ellátásbiztonság ipari dimenziójáról szóló strukturált párbeszéd elindításához vezetett, amelyben valamennyi érdekelt fél részt vett. 2022-ben az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) megerősített megbízatást kapott a gyógyszerhiányok kezelésére. Az EMA azóta – a nemzeti hatóságok csoportjaival együtt – kulcsszerepet játszik a kritikus fontosságú gyógyszerek hiányának nyomon követésében és kezelésében.

2023-ban, a gyógyszerekhez való hozzáférés javítása és a gyógyszeripari ellátási láncok megerősítése érdekében a Bizottság javaslatot tett az uniós gyógyszerészeti jogszabályok nagyszabású felülvizsgálatára. Az Európai Parlament és a Tanács jelenleg tárgyalja a reformjavaslatot. A további kezdeményezések közé tartozik a kritikus gyógyszerek uniós jegyzékének közzététele, amely e gyógyszerek azonosítását és nyomon követését segítené; emellett pedig a Bizottság közleményt adott ki az EU-ban tapasztalható gyógyszerhiány kezeléséről.

Az említett intézkedéseket a most előterjesztett jogszabály iparpolitikai eszközökkel egészíti ki, hogy orvosolja a kritikus gyógyszerek ellátási láncának sebezhetőségét, és csökkentse az EU függőségét ezen a stratégiai területen.

További információk

A kritikus fontosságú gyógyszerekről szóló jogszabályra irányuló javaslat

Kérdések és válaszok a kritikus fontosságú gyógyszerekről szóló jogszabállyal kapcsolatban

Tájékoztató – Uniós intézkedések a gyógyszerhiány kezelésére

Tájékoztató – A kritikus fontosságú gyógyszerekről szóló jogszabály

Az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatás

Weboldal

Idézet(ek)

„A kritikus fontosságú gyógyszerekről szóló jogszabály javítani kívánja Európa ellátásbiztonságát a nélkülözhetetlen gyógyszerek terén. A jogszabály lehetővé teszi a Bizottság és a tagállamok számára, hogy együttműködjenek az említett gyógyszerek terén mutatkozó ellátási zavarok kockázatának és a harmadik országoktól való függőségünknek a mérséklése érdekében, és közösen erősítsék egészségügyi rendszereink rezilienciáját és gyártási kapacitásainkat.” – Teresa Ribera, a tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős ügyvezető alelnök

„A gyógyszerhiányok és a gyógyszerellátási láncokon belüli strukturális függőségek kockázatot jelentenek az európai polgárok egészségére nézve. E jogszabállyal ma olyan kulcsfontosságú kezdeményezést terjesztünk elő, amely javítani kívánja a gyógyszerek rendelkezésre állását és általános hozzáférhetőségét az EU-ban, és erősíteni fogja Európa egészségbiztonságát. A gyógyszergyártás támogatásával és piaci ösztönzők bevezetésével a jogszabály kiegészíti a gyógyszerészeti reform rendelkezéseit, és hozzá fog járulni a kritikus fontosságú gyógyszerek ellenállóbb európai ellátási láncainak kiépítéséhez.” – Várhelyi Olivér, az egészségügyért és az állatjólétért felelős biztos”

Forrás:
Bizottsági jogszabályjavaslat a kritikus fontosságú gyógyszerek terén: a cél az uniós kínálat növelése; Európai Bizottság; 2025. március 11.

Arányos kutatásfinanszírozásra van szükség az Európai Unió új költségvetésében

„Az európai kutatásfinanszírozás jövője szempontjából fontos a keretösszeg növelése, az adminisztráció egyszerűsítése és az eljárások gyorsítása, azonban a forráselosztási aránytalanságok ennek ellenére is alááshatják Európa hosszú távú innovációs kapacitását.

Az Európai Bizottság február 12-én közzétette az új hétéves uniós költségvetésről szóló közleményét. Egy héttel később, február 19-én az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsága (ITRE) jelentést fogadott el, amelyben jelentősen magasabb költségvetést és egyszerűsített finanszírozási mechanizmusokat követel a következő, 10. kutatási keretprogram (FP10) számára, amely jelenleg Horizont program néven fut. Az Európai Parlament a javaslatról ezen a héten, a március 11-i plenáris ülésen fog szavazni. A jelentés hangsúlyozta, hogy az EU tudományos és technológiai versenyelőnyének megőrzése érdekében növelni kell a finanszírozást, csökkenteni kell a bürokráciát és erősíteni kell a határokon átnyúló együttműködést.

Akadémiai álláspontok az új kutatási keretprogramról

Eközben számos egyetem önálló álláspontot tett közzé a következő kutatási keretprogram vonatkozásában. A Leuveni Egyetem például egy önálló, stabil, elkülönített és jelentősen magasabb költségvetéssel rendelkező 10. keretprogramot részesítene előnyben. „A kutatás és innováció (K+I) finanszírozásának az Európai Versenyképességi Alapba (ECF) való bevonása nem feltétlenül oldaná meg Európa versenyképességi problémáját, és egy olyan keretprogram elvesztését jelentené, amelynek bevált eredményei vannak” – fogalmazott Dr. Jan D’hooge, a KU Leuven kutatáspolitikai rektorhelyettese. Megjegyezte: „Több felhívásra van szükség a kis és közepes méretű konzorciumok számára, kisebb projektköltségvetéssel. A nagyszabású projekteket sokkal bonyolultabb az elejétől a végéig irányítani, és fennáll a veszélye, hogy a tényleges kutatási tevékenységektől a bonyolultabb pályázatírási, támogatás-előkészítési vagy irányítási folyamatok felé terelik az erőforrásokat” – tette hozzá.

Az Egyesült Királyság a Brexitet követően újra társult ország a Horizont programban. Egyetemeinek közös álláspontja az egyes programok közötti szinergiák, az átjárhatóság szükségességét hangsúlyozza. Kiemelendő, hogy a harmadik országok szerepének fontosságára is ráirányítják a figyelmet: „A 10. keretprogramnak kiegyensúlyozott és arányos megközelítést kell alkalmaznia a biztonságos és megbízható kutatási együttműködések előmozdítása érdekében. Minimálisra kell csökkenteni a társult országok részvételének akadályait a kritikus és kialakulóban lévő technológiákkal kapcsolatos területeken” – fogalmaznak nyilatkozatukban az Egyesült Királyság egyetemeinek képviselői.

Az ALLEA, az európai természet-, társadalom és bölcsészettudományi akadémiák szövetsége, amely mintegy 40 – EU-s, illetve nem EU-s – ország több mint 50 akadémiáját tudhatja tagjai között, szintén az új keretprogram diverzifikációját javasolja, vagyis, hogy a támogatási formák széles skálája legyen elérhető, a kisebbektől a középméretűeken át a nagyobb szabásúakig, a rövidebb időtartamra szóló támogatásokra való jelentkezés menete pedig gyorsabb és letisztultabb legyen. Ha több kisebb támogatási forma is rendelkezésre áll, ezek egyaránt segítik a kezdő kutatók támogatását, a résztvevők szélesebb körét érik el, és szélesebb spektrumon szolgálják a kiválóság építését. A szövetség mindemellett kiemeli a finanszírozás aránytalanságát az Európai Unión belül: „a legtöbb »widening« országnak még mindig további kapacitásbővítő eszközökre van szüksége, amelyek támogatják kutatási stratégiájuk jelentős fejlesztését, valamint erősítik kutatási intézményeik szervezetét és finanszírozását is.”

Egyszerűsítés, semlegesség, arányosság

Magyarország számára az adminisztratív egyszerűsítés, az eljárások gyorsítása és a gazdasági semlegesség elvének alkalmazásán túl az is érdek lenne az új kutatási keretprogram kapcsán, hogy csökkenjenek a kapcsolódó források elosztásának aránytalanságai az Európai Unión belül.

A belső piac jövőjéről szóló eddigi konzultációk és előzetes állásfoglalások során az eddigiekben elsősorban arról esett szó, hogy a kohéziós politika mennyiben képes támogatni az Európai Unió egyes szakpolitikáinak célkitűzéseit, az a megközelítés azonban mindezidáig nem került be a stratégia szempontrendszerébe, hogy az Európai Unió egyes szakpolitikái mennyiben képesek hozzájárulni a kohézió célrendszeréhez. A Lisszaboni Szerződés a területi kohéziót hivatalosan is az Európai Unió Szerződéseinek rendelkezései közé integrálta 2007-ben. Ennek megfelelően az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) 174. cikke hangsúlyozza a gazdasági, társadalmi és szociális kohézió fontosságát, a területi kohézió fontosságát, kiemelve az egyes országok közötti egyenlőtlenségek kezelésének szükségességét.

A területi kohézió kiemelten fontos a Magyarországon belüli, és az Európai Unió régiói közötti innovációs szakadékok szűkítése érdekében, amely együtt jár a közvetlen finanszírozású uniós források lehívásának régiók közötti aránytalanságok felszámolásával. Az Európai Bizottság új európai innovációs menetrendje elismeri, a Draghi-jelentés pedig az európai versenyképesség legfontosabb akadályként említi az innovációs szakadékot. A Bizottság a közvetlen uniós források tagállamok közötti elosztásának egyenlőtlenségeit is elismeri, és hangsúlyozza, hogy stratégiai megközelítésre van szükség ahhoz, hogy ezeket a forrásokat a növekedés és az innováció szolgálatába állítsák, éppen azért, mert az innovációval kapcsolatos területi egyenlőtlenségek fokozzák a belső piaci különbségeket, ebből következően pedig akadályt képeznek az uniós szabadságok – személyek, szolgáltatások, áruk és tőke – szabad áramlásával szemben. Márpedig a belső piac célja éppen ezen uniós alapszabadságok akadálytalan áramlásának biztosítása. Az egyenlőtlenségek feloldásának érdekében azonban nemcsak a kohéziós pénzek játszanak szerepet, hanem az EU programok olyan forrásai is, mint az uniós kutatási program pénzei.

Az Európai Unió továbbra is elmarad az USA és Kína mögött a K+F beruházások terén: 2022-ben a GDP mindössze 2,24%-át költi erre a célra, míg az USA-ban ez az arány 3,5%, Kínában pedig 2,4%. Annak ellenére ugyanis, hogy a Horizont program 95,5 milliárd eurós költségvetésével a 38 közvetlen uniós alap közül a legnagyobb, e pénzeszközök elosztása egyenlőtlen volt: a később csatlakozott EU13 országok a jelenlegi keretprogram 2021-es indulása óta a nettó uniós hozzájárulásnak mindössze 7,89%-át kapták meg az időszakos országos teljesítményt összefoglaló Horizont Jelzőrendszer 2023. december 20-án közzétett adatai alapján. Ezzel áll ellentétben a korábban csatlakozott EU14 országok által kapott 84%-kal, annak ellenére, hogy az EU13 országok a támogatható pályázatok 16%-át nyújtották be. Az adatokból kiderül, hogy jelentős az egy főre és kutatóra jutó finanszírozási különbség: az EU13 országok lényegesen kevesebbet kapnak, mint az EU14 országok. Például az EU13 országokban a teljes lakosságra jutó nettó uniós hozzájárulás 20 euró, míg az EU14 országokban 70 euró. A Horizont finanszírozás eloszlása nem csak tagállamok között egyenlőtlen, a kiegyensúlyozatlanság regionális szinten is érvényesül. Az EU20 NUTS2 statisztikai régiója részesül az uniós támogatások 51%-ban, míg a fennmaradó 230 régiónak kell megosztoznia a maradék 49%-on. E téren jól teljesítő déli régiót is jócskán találunk, hiszen az attikai régió (Athén NUTS2 régiója) például 650 millió euróval a 8. legnagyobb kedvezményezett, amely mellett eltörpül a Magyarország számára országos szinten kiosztott 128 millió euró összegű uniós forrás.

Felfogásbeli változás kell az európai versenyképesség érdekében

Mindez azért is releváns, mivel a védelmi és kettős felhasználású innovációk európai szintű finanszírozása pedig éppen a Horizont Európa és az Európai Védelmi Alap közvetlen uniós források rendszerén keresztül lehetséges, az e téren tapasztalható regionális és innovációs egyenlőtlenségek tehát nemcsak helyi szinten vagy csak egyes tagállamokra jellemzően jelentenek gazdasági hátrányt, hanem alapvetően az európai egység, szuverenitás, belső piac és versenyképesség akadályát képezik.

Az európai versenyképességgel kapcsolatos kihívásokat az eddig információk szerint egy Európai Versenyképességi Alap létrehozásával rendezné az EU egyes stratégiai szektorok és kritikus technológiák támogatására, e téren azonban szemléletbeli változás nem körvonalazódik. Ráadásul a hírek szerint az új költségvetés még inkább átpolitizálttá válna, mint a jelenlegi MFF, az ezzel kapcsolatos bizottsági közlemény szerint egy eurót se lehet majd olyan tevékenységre elkölteni, amelyhez kapcsolódóan a jogállamiság alapelvei, illetve az EU pénzügyeinek védelme nem garantált. Tovább erősödnének az olyan eszközök, mint a kondicionalitási eljárás, az helyreállítási alap politikai elvárásai és a kohéziós politika horizontális feljogosító feltételei, miközben a jogállamisági jelentések ajánlásai és az uniós költségvetésből járó pénzügyi támogatás közötti kapcsolat a tervek szerint még szorosabbá válna. Mindez éles ellentétben áll azzal, amit az Európai Bizottság az új költségvetési időszak zászlajára tűzött: az európai gazdaság újraindításával.

Ezzel szemben, amint azt a magyar uniós elnökség alatt elfogadott Budapesti nyilatkozat is rögzíti, az európai versenyképesség fellendítése egy teljes felfogásbeli változást igényelne. Egy olyan új felfogást, ami ahelyett, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint politikai, ideológiai okok vagy egyéni érdekek miatt hátráltatja, ellehetetleníteni igyekszik, minden lehetséges eszközzel segíti és előmozdítja a tagállamok gazdasági teljesítményét, mindemellett pedig a kiválóság elve mellett figyelembe veszi a területi felzárkóztatás szükségességét is az innováció vonatkozásában.”

Forrás:
Arányos kutatásfinanszírozásra van szükség az Európai Unió új költségvetésében; Petri Bernadett; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2025. március 11.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Hatékony ügyintézés a digitális térben (Agroinform webinárium)

„Jelentkezz most az online konferenciánkra!

Milyen határidők jönnek? Mire kell figyelni a gazdáknak az egyes ágazatokban? Mit, milyen digitális felületen kell intézni? Apró részletek, fontos információk! Szakértők segítenek eligazodni abban, hogy az elektronikus ügyintézés minél egyszerűbb és gyorsabb legyen. Jelentkezz a Hatékony ügyintézés a digitális térben Agroinform webináriumra!

A webinárium időpontja: 2025.03.19. 9:00

A webinárium online lesz követhető az Agroinform portálon. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni a webhelyen egy űrlap kitöltésével lehet.

PROGRAM:

9:00 – Köszöntő – Dr. Milics Gábor, egyetemi tanár, tanszékvezető, Precíziós Gazdálkodási és Agrárdigitalizációs tanszék, MATE

9:10 – Amire a gazdáknak szüksége van – Kósa Ferenc László, elnök, Agrárszaktanácsadók Egyesülete

9:30 – Átírjuk a holnapot, újratervezett agrárium – Fischl Balázs, értékesítő, tanácsadó, AgroVIR Kft.

9:55 – A nemzeti baromfi állatjóléti támogatási intézkedés bemutatása – Molnár Vera osztályvezető, Nemzeti Agrárintézkedések Osztálya, Piaci és Nemzeti Támogatások Főosztálya, Magyar Államkincstár

10:15 – A szőlő-bor ágazati eljárások – Járvás Mónika, közigazgatási főtitkárhelyettes, Hegyközségek Nemzeti Tanácsa

10:35 – Szőlőültetvények szerkezetátalakítási támogatása az elektronikus ügyintézés világában – Kováts Zoltán osztályvezető, Belpiaci Intézkedések Osztálya, Piaci és Nemzeti Támogatások Főosztálya, Magyar Államkincstár

10:55 – Kérdések – válaszok

A szervezők a programváltoztatás jogát fenntartják!”

Forrás:
Hatékony ügyintézés a digitális térben Agroinform webinárium; Agroinform.hu; 2025. március 12.

2025-ben paradigmaváltást hajt végre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az adóellenőrzésekben, az adatvagyon hatékony felhasználására alapozva

„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkájában nagyobb figyelmet fordítanak az egyes adateltérések kiszűrésére és javíttatására, melyhez 2025-ben egy új jogintézmény, az adategyeztetési eljárás is a hatóság rendelkezésére áll. Vágujhelyi Ferenc az InfoRádióban elmondta: az eddigi tapasztalatok kedvezőek, az érintett adózók több mint 90 százaléka azonnal beadja a javító vagy az önrevíziós bevallását, illetve kijavítja a hibákat.

2025-ben paradigmaváltást hajt végre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az adóellenőrzésekben. Ehhez idén már egy új jogintézmény, az adategyeztetési eljárás is a hatóság rendelkezésére áll. Az adóhivatal idei ellenőrzési stratégiája az adatvagyon hatékony felhasználására, az ellenőrzési tapasztalatok beépítésére és az adózói életutak nyomon követésére alapoz. A NAV elnöke az InfoRádióban elmondta: a jogkövető adózókat továbbra is támogató eljárással segítik, de azoknál az eseteknél, amelyeknél felmerül a visszaélés gyanúja, a korábbinál korszerűbb eszközökkel lép fel az adóhatóság.

Vágujhelyi Ferenc kiemelte: az adategyeztetési eljárás bevezetésével egy radikális változás lépett életbe. Tájékoztatása szerint egész Európában a NAV gyűjti be az adózóktól a legtöbb tranzakciószintű adatot, amelyek egyebek mellett az alábbiak:
online pénztárgépek,
online számlák,
a közúti árutovábbítási és árufuvarozási rendszer,
az elektronikus közbeszerzési rendszer (EKR),
a 0,8-as bevallás M-lapos adatai,
foglalkoztatási adatok.

A NAV elnöke hozzátette: mivel ennyiféle adat áll a rendelkezésükre, könnyen és hatékonyan tudják ellenőrizni, hogy konzisztensek-e azok, továbbá azt is, hogy a bevallásnál megfeleltek-e az adózók az előírásoknak. „Ha pedig valaki nem adott be bevallást, akkor nem rendelünk el utólagos revíziót vagy támogató eljárást, hanem értesítjük a kockázatot mutató adatokról az adózót, hogy saját maga értékelje azokat, és ha egyetért azzal, hogy inkonzisztensek, akkor maga javíthatja ki a bevallást vagy pótolhatja az esetleges mulasztásokat” – magyarázta Vágujhelyi Ferenc.

Az adóhatóság elnöke szerint bár ez a jogintézmény idén került a NAV eszköztárába, a tapasztalatok eddig nagyon kedvezőek. A bevezetés után rögzített első adatok alapján az érintett adózók több mint 90 százaléka azonnal beadja a javító vagy az önrevíziós bevallását, illetve kijavítja a hibákat. Vágujhelyi Ferenc arra számít, hogy ez a partneri viszony jelentősen megjavítja a NAV kapcsolatait a gazdálkodókkal, növeli a bizalmat, továbbá az is nagy előnye, hogy ingyenes konzultációs szolgáltatást biztosít, valamint a szabályos gazdálkodás feltételeit is hatékonyabban teremti meg a gazdálkodók számára.

Az adóhatóság elnöke elmondta: az eddig is kiemelt figyelemmel kísért kockázatos ágazatok – így például az építőipar, a személy- és vagyonvédelem, a zöldség- és gyümölcskereskedelem – mellett ellenőrzéseik fókuszában lesznek a rendszeresen importáló cégek, a külföldi vagy belföldi webhelyen értékesítők, illetve ezen platformok üzemeltetői is.”

Forrás:
NAV-elnök: az új adategyeztetési eljárásunk egy ingyenes konzultáció és fehéríti a gazdaságot; Sipos Ildikó; Infostart / InfoRádió; 2025. március 15.
NAV-elnök: új adategyeztetési eljárásunk egy ingyenes konzultáció és fehéríti a gazdaságot (A beszélgetés MP3-ban)

Elindult a foglalkoztatáspolitikai intézményrendszer adminisztratív folyamatainak hatékonyabbá tétele projekt

„A GINOP_Plusz-3.2.2-24-2024-00001 kiemelt projekt eredményeként a foglalkoztatáspolitika adminisztratív folyamatainak fejlesztése valósul meg, a jelenlegi kapcsolódó informatikai rendszer megújításával, valamint a EURES-hálózat láthatóságának és ismertségének javítása, szolgáltatásainak és azokhoz való hozzáférés fejlesztése.

A projekt a Magyar Állam támogatásával, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. A projekt megvalósítási időszaka tervezetten 2029. március 31-ig tart, 8.760.000.000 Ft európai uniós vissza nem térítendő támogatás felhasználásával, a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósul meg.

A kiemelt projekt a Nemzetgazdasági Minisztérium, a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok foglalkoztatási, munkaerő-piaci feladatokat ellátó szervezeti egységeivel, valamint a NISZ Zrt-vel létrehozott konzorciumban jön létre.

A projekt megvalósítása során az informatikai fejlesztés projektelem a foglalkoztatási szolgálat hatékony segítségnyújtását és változó munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodását, a foglalkoztatási szolgálat ügyintézési folyamat hatékonyságának növelését célzó fejlesztés, melynek keretében a meglévő foglalkoztatási informatikai szakrendszer kiváltása történik meg egy modern, a mai kor igényeit kielégítő informatikai rendszerre. A projekt másik eleme az EURES hálózat működtetése, valamint a szolgáltatások ellátásához szükséges szakmai kompetenciák, tudás, szervezet fejlesztése, felkészítése, a hálózat közvetítési, toborzási és támogató szolgáltatásainak, ügyfélszolgálati csatornáinak és tevékenységeinek megerősítése, modernizálása és digitalizálása.

A projektről bővebb információt a www.munka.hu oldalon olvashatnak.

További információ kérhető:
Farkas Milán projektmenedzser
E-mail cím: milan.farkas2@ngm.gov.hu”

Forrás:
Elindult a foglalkoztatáspolitikai intézményrendszer adminisztratív folyamatainak hatékonyabbá tétele projekt; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2025. március 14.
Lásd még:
EURES (EURopean Employment Services)

Technika, tudomány, MI

A mélytechnológia lehet Európa mentőöve

„Az egyre fokozódó geopolitikai feszültségek és instabil piaci környezet közepette egyre sürgetőbbé válik a kérdés: vajon képes lesz-e Európa megtartani függetlenségét, különösen az Egyesült Államoktól, ahogy Donald Trump fokozódó vámintézkedései fenyegetik a kontinens gazdaságát? Egy friss jelentés szerint a mélytechnológia (deep tech) lehet a kulcs Európa jövőbeni autonómiájához, elsősorban a biztonság és védelem terén.

Az elmúlt évben az európai mélytechnológia-szektor jelentős mértékben, 15 milliárd euró (16,3 milliárd dollár) értékben vonzott befektetéseket – állítja a Lakestar, Walden Catalyst, Dealroom és a Hello Tomorrow konferencia által kiadott jelentés. A jelentés arra is rámutat, hogy az Európában befektetett összes kockázati tőke közel harmada már a mélytechnológiai cégekhez áramlik.

A vállalatfelvásárlási aktivitás ugyancsak fellendült, elérve a 12,2 milliárd dollárt tavaly, azonban az európai startupok továbbra is jellemzően az amerikai piacot célozzák meg az értékesítések során, emellett a növekedési tőke mintegy fele még mindig kontinensen kívüli forrásból érkezik.

A jelentés társszerzője, Lukas Leitner, a Lakestar befektetője szerint a mélytechnológia kulcsfontosságú eszköz lehet Európa számára ahhoz, hogy ellenállóbbá váljon a globális kihívásokkal szemben. Leitner ugyanakkor kiemelte, hogy az Egyesült Államoknak jelentős előnye van, egyfajta „lendkerék-hatás” miatt, amely Európában még nem alakult ki a deep tech szektorban. Míg a fintech vagy a hagyományos technológiai cégek világában Európában már vannak sikeres, második generációs alapítók, ez még nem jellemző a mélytechnológiai vállalkozások körében.

A mélytechnológia a technológiai innováció egyik legizgalmasabb és legfontosabb területe, amely potenciálisan forradalmasíthatja számos iparág működését és segíthet a legnagyobb globális kihívások megoldásában. A mélytechnológia fejlesztése jelentős erőforrásokat, hosszú fejlesztési időt és komoly szakértelmet igényel, de a befektetés megtérülhet a társadalom számára nyújtott érték formájában.

A mélytechnológia fő alkalmazási területei: MI és gépi tanulás, biotechnológia és egészségügy, kvantumtechnológia, energiatechnológia és fenntarthatóság, űrtechnológia és repülés, nanotechnológia, kiberbiztonság.
A jelentés szerint Európa erősségei között kiemelkedő kutatóintézetek, tehetséges mérnökök és erős társadalmi támogatottság áll, ugyanakkor jelentős szabályozási reformokra van szükség ahhoz, hogy megerősödjön a kockázatvállalás kultúrája és élénküljön a befektetési kedv.

Arnaud de la Tour, a Hello Tomorrow vezérigazgatója úgy véli, az utóbbi időszakban megjelent nyílt forráskódú megoldások, mint például a DeepSeek, megcáfolják azt a korábbi elképzelést, miszerint Európa mindig hátrányban lenne a mesterséges intelligenciát illetően. „Ez hatalmas lehetőség számunkra, hiszen Európa tele van kiemelkedő MI-szakemberekkel, akik a geopolitikai helyzet miatt szívesen térnének vissza. Azonban nélkülözhetetlen a megfelelő politikai szabályozás, amely képes felszabadítani ezt a potenciált”, fogalmazott de la Tour.

Leitner szerint az európai technológiai hátrány, különösen a számítási kapacitások terén, ellensúlyozható a fotonikai számítástechnika révén, amelyben Európa különösen erős. „Európa nagyon jó fotonikában, kiváló lézerrendszerekkel és alapvető kutatásokkal rendelkezünk ezen a területen”, emelte ki Leitner.

De la Tour további lehetőséget lát abban is, hogy az Egyesült Államokban csökken a tudomány finanszírozása Trump elnöksége alatt, aminek következtében számos vezető kutató elveszítheti munkahelyét. „A National Science Foundation költségvetése felére csökkent, így sok amerikai tudósnak szűnik meg az állása. Ez egy komoly lehetőség Európa számára, hogy tehetségeket vonzzon ide a kontinensre”, hangsúlyozta.”

Forrás:
A mélytechnológia lehet Európa mentőöve; Gróf József; IT Business; 2025. március. 14.
Lásd még:
European Innovation Council to invest €1.4 billion in deep tech and scale up of strategic technologies in 2025; PubAffairs Bruxelles; 2024. október 29.
The Deep Tech Newsletter
Deep tech; Wikipédia
What is “Deep Tech” and what are Deep Tech Ventures?; MIT Management Global Programs; 2023 (PDF)
Mi az a mélytechnológia? És miért lehetne nagy lehetőség Magyarországnak?; Nagy Szabolcs; Forbes; 2024. szept 25.

Megjelent a mesterséges intelligenciára vonatkozó, általános célú uniós gyakorlati kódex harmadik tervezete

„Az általános célú mesterséges intelligencia gyakorlati kódexét kidolgozó munkacsoport elnökei és alelnökei bemutatják a kódex harmadik tervezetét.

Ezzel kezdetét veszi az utolsó szerkesztési forduló, mivel a kódexet az érdekelt felek e javaslatra adott visszajelzései alapján véglegesítik. Az előző két tervezethez képest a kódexnek ez a változata ésszerűbb szerkezetű, finomított kötelezettségvállalásokkal és intézkedésekkel.

A tervezet a magas szintű kötelezettségvállalások tömör listáján alapul, és részletesebb intézkedéseket tartalmaz az egyes kötelezettségvállalások végrehajtására. Ezek a következők: 2 kötelezettségvállalás az átláthatósággal és a szerzői joggal kapcsolatban az általános célú mesterséges intelligenciamodellek valamennyi szolgáltatója számára, és további 16 kötelezettségvállalás a biztonsággal kapcsolatban csak a rendszerkockázatot képviselő általános célú mesterséges intelligenciamodellekként meghatározott általános célú mesterséges intelligenciamodellek szolgáltatói számára.

A fejlesztések a 2024. december 19-én közzétett második tervezetre kapott visszajelzéseken alapulnak. A harmadik tervezettel együtt az elnökök és alelnökök külön összefoglalót és interaktív weboldalt is javasolnak. Ez megkönnyíti az érdekeltek számára, hogy írásban, valamint a munkacsoportokban és az erre a célra szervezett munkaértekezleteken folytatott megbeszélések során visszajelzést adjanak a tervezetről. A végleges kódex májusra készül el, és az általános célú mesterséges intelligenciamodellek szolgáltatói számára eszközként szolgál majd a legkorszerűbb gyakorlatokat is magában foglaló, a mesterséges intelligenciáról szóló törvénynek való megfelelés bizonyítására.

A harmadik tervezet részletei

A kódextervezet első két szakasza részletezi az átláthatósági és szerzői jogi kötelezettségeket az általános célú mesterséges intelligenciamodellek valamennyi szolgáltatója számára, a mesterséges intelligenciáról szóló törvénnyel összhangban bizonyos nyílt forráskódú modellek szolgáltatói számára az átláthatósági kötelezettségek alól jelentős mentességeket biztosítva. Az átláthatósághoz kapcsolódóan a munkacsoport vezetői egy felhasználóbarát modelldokumentációs űrlapot is beépítettek, amely lehetővé teszi az aláírók számára, hogy a szükséges információkat könnyen, egyetlen helyen dokumentálják. A szerzői jogról szóló szakasz a második tervezet alapvető intézkedéseit tartalmazza, de egyszerűsített és világosabb formában.

A kódex harmadik szakasza csak a legfejlettebb általános célú mesterséges intelligenciamodellek kis számú szolgáltatója számára releváns, amelyek rendszerszintű kockázatot jelenthetnek, összhangban a mesterséges intelligenciáról szóló törvény 51. cikkében foglalt besorolási kritériumokkal. Itt a kódex a rendszerszintű kockázatok értékelésére és mérséklésére vonatkozó intézkedéseket vázol fel, beleértve a modellértékeléseket, az incidensek jelentését és a kiberbiztonsági kötelezettségeket.

A technika fejlődő állásának fényében az elnökség hangsúlyozza, hogy az egyértelmű kötelezettségvállalások és a technológia fejlődéséhez való alkalmazkodás rugalmasságának egyensúlyát kell biztosítani, a mesterséges intelligencia irányítására és kockázatkezelésére szolgáló ökoszisztémák további fejlesztésének szükségessége mellett.

Az MI-iroda (AI Office)/a Bizottság kiegészítő intézkedései

A kódexszel párhuzamosan és attól függetlenül, az MI-jogszabály 53. cikke (1) bekezdésének d) pontjában előírt, a képzési adatok megfelelő nyilvános összefoglalójának sablonja tekintetében az MI-iroda az év elején felvázolta annak lehetséges tartalmára és szerkezetére vonatkozó előzetes megközelítést. A gyakorlati kódexszel foglalkozó munkacsoport során az MI-iroda beszámol az érdekelt felektől kapott visszajelzésekről, és felvázolja a sablon elfogadásának következő lépéseit.

Ezenkívül az MI-iroda elkötelezett az MI-jogszabálynak az általános célú mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályainak holisztikus felfogása mellett, kiegészítve a kódex kidolgozását. Ezért az MI-iroda kellő időben útmutatást fog közzétenni, amelyben pontosítja a szabályok hatályát. Ez várhatóan az általános célú MI-modell meghatározásához, a modellek forgalomba hozatalához és a szolgáltatóhoz fognak kapcsolódni, beleértve az értéklánc mentén fennálló felelősségek pontosítását, például azt, hogy milyen mértékben vonatkoznak a szabályok az általános célú MI-modellt módosító vagy finomhangoló alkalmazásfejlesztőkre. Ezen túlmenően az iránymutatás foglalkozik az ingyenes és nyílt forráskódú licenccel biztosított modellek mentességével, az MI-jogszabálynak a 2025. augusztusa előtt forgalomba hozott modellekre gyakorolt ​​hatásaival, valamint egyéb olyan elemekkel, amelyek a szolgáltatók számára fontosak az általános célú mesterséges intelligencia modellekre vonatkozó szabályok jövőbeni végrehajtásához szükséges egyértelműség érdekében.

Egyelőre az MI-iroda a Kódex harmadik tervezetével frissített, erre a célra szolgáló kérdés-feleletben ad pontosításokat.

Háttér

A gyakorlati kódex minden egyes tervezete folyamatban lévő munka, és tükrözi a gyakorlati kódex munkacsoportjaiban és a szolgáltatói műhelyekben részt vevő, mintegy 1000 érdekelt félből – köztük az uniós tagállamok képviselőiből, valamint európai és nemzetközi megfigyelőkből – álló érdekelt felek véleményét.

Következő lépések

A 2025. március 30-ig, vasárnapig beérkező írásbeli visszajelzéseken túl az elnökök és alelnökök további megbeszéléseken vesznek részt az MI-iroda által közzétett előzetes ütemtervnek megfelelően, amelyet a lehető leghamarabb frissítünk a konkrét időpontokkal.

A gyakorlati kódex plenáris ülésén minden érdekelt félnek lehetősége lesz részt venni a megfelelő munkacsoportok megbeszélésein. Az általános célú mesterséges intelligencia-modellek szolgáltatói és az MI-testület (AI Board) irányítócsoportjában résztvevő tagállami képviselők számára külön munkaértekezleteket szerveznek.

Ezen túlmenően a vezetőség további munkaértekezletekre tervezi meghívni a civil társadalmi szervezeteket és az alkalmazásfejlesztőket (downstream industry), hogy még célzottabb interakciókat tegyenek lehetővé.”

Forrás:
Third Draft of the General-Purpose AI Code of Practice published, written by independent experts; European Commission, Shaping Europe’s digital future; 2025. március 11.
Letöltések (PDF-ben):

Mi rejlik a chatbotok „fejében”? A mesterséges intelligencia rejtett működését kutatják Szegeden

„A mesterséges intelligencia (MI) egyre több feladatban segít a mindennapjainkban, de vajon mi történik egy chatbot „fejében”, amikor válaszol egy kérdésre vagy végrehajt egy utasítást? Többek között erre a kérdésre keres választ a Szegedi Tudományegyetem Mesterséges Intelligencia Kompetencia Központjának kutatása, amely áprilisban indul az amerikai Rutgers Egyetem és a német Ludwig-Maximilians-Universität közreműködésével. A kutatás célja, hogy jobban megértsük a generatív nyelvi modellek működését, és ezzel hozzájáruljunk a technológia biztonságosabb és hatékonyabb alkalmazásához.

A generatív MI modellek működésének megértése

A mesterséges intelligencia képes utánozni az emberi gondolkodást, de vajon tényleg érti a döntéseit? A generatív modellek – amelyek különféle algoritmusok és gépi tanulási módszerek segítségével új tartalmakat hoznak létre adott utasítások alapján – akár sakkot is játszhatnak, de vajon valóban értik a játékszabályokat, vagy csak mintákat követnek, anélkül, hogy tudnák, hogyan működik a játék?

A RAItHMA projekt keretében végzett kutatás egyik fontos témája annak feltárása, hogyan reprezentálják a generatív MI modellek az egyes fogalmakat, és milyen kapcsolatban állnak ezek egymással. Például ha egy chatbot igaznak talál egy állítást, akkor vajon automatikusan hamisnak tekinti-e annak tagadását? Az emberi gondolkodás számára ez magától értetődő, de a nyelvi modellek esetében nem mindig ez a helyzet.

A chatbotok korlátai

„A nagy nyelvi modellek nem a valódi tudást vagy a szabályok megértését sajátítják el, hanem csupán a szövegek folytatására alapoznak. Emiatt a chatbotok néha olyan alapvető kérdésekben is tévednek, amelyeket egy kisgyerek is képes megválaszolni. Ha például felsoroljuk a hét törpe nevét, majd megkérdezzük, hogy egy adott név szerepelt-e a listán, a modell nem mindig tudja a helyes választ. Az MI képes akár összetett matematikai feladatok megoldására is, viszont a halmaz fogalmával és néhány egyszerű feladvánnyal is nehezen birkózik meg. Ha sikerül megérteni ennek okait, nagy lépést tehetünk előre a mesterséges intelligencia jobb megértésében és biztonságosabb alkalmazásában” – mondta Dr. Jelasity Márk, az Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ Mesterséges Intelligencia Kompetenciaközpontjának vezetője.

A kutatók arra is kíváncsiak, mi áll ezeknek a zűrzavaroknak a hátterében, milyen belső tudással rendelkeznek a modellek, és hogyan csökkenthető a kommunikációs zűrzavar az emberek és a gépek között. A kutatás nemcsak a generatív MI megbízhatóságának javítását célozza, hanem új lehetőségeket is teremthet a modellek alkalmazásában számos területen.

Bízhatunk a mesterséges intelligenciában?

Ahogy a mesterséges intelligencia egyre több területen nyer alkalmazást, egyre nagyobb kockázatot jelent, ha nem értjük pontosan, hogyan működnek ezek a rendszerek. Egy önvezető autó például képes felismerni az előtte haladó járműveket és a közlekedési táblákat, de nem tudja megérteni a közlekedési helyzetek összefüggéseit. Egy ember tudja, hogy ha egy labda gurul az útra, akkor valószínűleg egy gyerek fog utána szaladni – a mesterséges intelligencia viszont ezt a kontextust jelenleg nem képes érzékelni.

A problémát az jelenti, hogy a modellek nem alakítanak ki stabil világmodellt, amely kulcsfontosságú lenne a megbízható működéshez. A Szegedi Tudományegyetem kutatói nemzetközi partnereikkel együtt azon dolgoznak, hogy feltárják a generatív MI modellek korlátait és jobban megértsék a működésüket. Az első lépés az, hogy pontosabb képet kapjunk arról, hogyan „gondolkodnak” ezek a rendszerek és milyen hibákkal küzdenek, ami hosszú távon segíthet új megközelítéseket kidolgozni. Az így szerzett tudás hozzájárulhat a jövő MI-rendszereinek fejlesztéséhez, biztosítva azok hatékonyabb és megbízhatóbb működését. A mesterséges intelligencia nem csupán egy technológiai eszköz, hanem egy tudományos terület, amelynek alaposabb megértése elengedhetetlen a jövőbeli fejlődéshez.”

Forrás:
Mi rejlik a chatbotok „fejében”? – A mesterséges intelligencia rejtett működése; Prím Online; 2025. március 13.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fel kell zárkózniuk a magyar biztosítóknak a digitális szolgáltatásokban

„Az eddigi elnökhelyettest, az NN Biztosító Zrt. elnök-vezérigazgatóját, Holló Bencét választotta meg elnöknek tisztújító ülésén a Magyar Biztosítók Szövetsége. Holló Bence szerint a szektor egyik legnagyobb kihívása, hogy minőségi szolgáltatásokat biztosítsanak az ügyfeleknek a digitális térben.

A szektor előtt álló legnagyobb kihívásnak az új Mabisz-elnök azt látja, hogy miként tudnak a digitális térben jó szolgáltatásokat biztosítani az ügyfeleknek. Emellett stratégiai feladatként emelte ki például a casco, az életbiztosítások, kockázati életbiztosítások területén a penetráció növelését, vagyis hogy a lakosság minél nagyobb része vegye igénybe ezeket a szolgáltatásokat.
…
A digitalizációval kapcsolatban kiemelte: a banki szektorban jobban elterjedtek a digitális eszközök és applikációk, hiszen bankolni az emberek havi, heti, akár napi rendszerességgel is szoktak. Ám a biztosítás egy „alacsonyabb frekvenciájú” üzlet, ott jóval kevesebb interakció történik a biztosítók és az ügyfelek között, feltéve, hogy jól mennek a dolgok.

„A kihívás az, hogy miként tudunk olyan digitális szolgáltatásokat nyújtani az ügyfeleknek, amelyek könnyű, egyszerű és érthető elérést, hozzáférést biztosítanak a szolgáltatásainkhoz. Ugyanakkor nem tudunk azzal az adottsággal élni, hogy mi napi, heti rendszeres kapcsolatban vagyunk az ügyfelekkel. Emiatt nagyon sokat kell fejlesztenünk, illetve sokat kell edukálnunk az ügyfeleket, hogy sikerüljön ezt a digitális térben való interakciót fejlesztenünk” – mondta el Holló Bence.

Sikerként említette például az e-kárbejelentőt, de elmondása szerint igazi áttörés még nem történt.”

Forrás:
Az új Mabisz-elnök szerint fel kell zárkózniuk a magyar biztosítóknak a digitális szolgáltatásokban; Rozgonyi Ádám; Infostart / InfoRádió; 2025. március 15.
Holló Bence új Mabisz-elnök (A beszélgetés MP3-ban)

Fenntartható fejlődés

Vízgazdálkodás: nagyon sok gazda ajánlotta fel földjét a vízmegtartáshoz

„Újabb vízmegtartó beruházásokról döntött második ülésén a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság. A tanácskozáson elhangzott, hogy már 164 gazdálkodó ajánlotta fel a földjét vízmegtartásra.

Idén a szokásosnál két hónappal korábban kezdték meg az öntözőcsatornák nyári üzemi vízszintre történő emelését. Az állami vízrendszerek feltöltése is felgyorsult. Az országosan rendelkezésre álló vízmennyiség eléri a 315 millió köbmétert, ami nyolcszorosa a Velencei-tó átlagos vízmennyiségének – tájékoztatott a tárcaközi bizottság elnöke. V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára korábban arról beszélt az InfoRádióban, hogy most a víz visszatartása a legfontosabb feladat.

„Fél évszázada az a gyakorlat, hogy a hó olvadása után keletkező vizet, majd pedig a tavaszi csapadékot meg kell fogni, és a csatornák vezetik el a belvizet. Most azonban az a gazdák kérése, hogy ez ne így legyen” – mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy a vízügyi igazgatóság ezért ezt a vízvisszatartást ki akarja terjeszteni, ehhez azonban több feladatot is el kell előbb végezni. Hangsúlyozta:

„A magas vízszinttel tartott csatornahálózat a gazdálkodók felelősségét és kockázatát is növeli.”

V. Németh Zsolt bejelentette, hogy elindul egy 10 milliárd forintos rekonstrukciós program, amelynek köszönhetően több mint 300 kilométernyi csatorna újul meg. A program része továbbá 133 műtárgy, hét szivattyútelep és hét őrtelep építése, illetve felújítása. Mint mondta, ez a kapacitásbővítés további többlet vízvisszatartást is jelent.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság online felületén már 164 gazdálkodó ajánlotta fel területét a vízmegtartás érdekében. V. Németh Zsolt szerint az erre létrehozott applikációban való feliratkozás lehetővé teszi az ország bármely részén élő gazdának, hogy beazonosítsa térképen és helyrajzi szám alapján a területét, és kapcsolatba lépjen a főigazgatósággal. Így nem csupán együttműködés, hanem szerződés is létrejöhet.

A vízgazdálkodási tárcaközi bizottság arról is döntést hozott, hogy létrehozzák az öntözésre használható, úgynevezett harmadlagos művek adatbázisát, és ezek bevonásával öntözési mintaprojekteket indítanak.”

Forrás:
Vízgazdálkodás: nagyon sok gazda ajánlotta fel földjét a vízmegtartáshoz; Herczeg Zsolt; Infostart / InfoRádió; 2025. március 15.
Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság második ülése – V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára (A beszélgetés MP3-ban.)

Kilátástalan képet fest bolygónk és az emberiség jövőjéről az Európai Akadémiák (EASAC) friss jelentése

„Pesszimista képet fest és azonnali cselekvést sürget friss fenntarthatósági jelentésében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (European Academies’ Science Advisory Council, EASAC). Az előző, 2021 januárjában bemutatott jelentéshez képest egy fikarcnyit sem javult a helyzet, sőt, több szempontból is sokat romlottak a bolygónk állapotának mutatói, közölte március 4-én, a jelentés sajtóbemutatóján Mike Norton, az EASAC környezettudományi programigazgatója. A húszoldalas dokumentum továbbra is gyökeres változtatásokat lát szükségesnek a fenntartható jövő érdekében.

legújabb EASAC-jelentés szerzői szerint az egyre gyorsuló globális felmelegedés hatásai hatalmas károkat és életekben mérhető veszteségeket okoznak a világ minden részén, így Európában is. Mindeközben a biológiai sokféleség csökkenése folytatódik, az emberiség továbbra is pazarlóan bánik a bolygó erőforrásaival, semmi jelét nem adva annak, hogy igényeit a Föld véges készleteihez akarná igazítani. A jelentés hangsúlyozza, hogy az emberiség számára biztonságos életteret biztosító, fajunk túléléséhez szükséges kilenc alapvető környezeti stabilitási mutató („planetáris határ”) közül hatnál már túlléptük a kritikus határt és a hetediknél épp most zajlik a visszafordíthatatlannak látszó negatív folyamat, azaz továbbra is gyorsított ütemben pusztítjuk azokat az erőforrásokat, amelyek földi létezésünket biztosítják. A hat bolygóhatár, amiken évekkel ezelőtt túlléptünk:

  • a klímaváltozás,
  • a bioszféra egységének megbomlása (a biodiverzitás csökkenése, fajok tömeges kihalása),
  • a szabad természet mezőgazdasági térséggé és városokká történő átalakítása (termőföldek terjeszkedése, erdőirtások),
  • ivóvízpazarlás,
  • beavatkozás a nitrogén- és a foszfátciklusba (a növényfejlődés meghatározói),
  • vegyi és egyéb környezetszennyezés,

a hetedik, amivel kapcsolatban az utóbbi időben értük el a kritikus határt:

  • az óceánok elsavasodása,

és a maradék kettő, amik esetében közel járunk a kritikus ponthoz:

  • a szállópor-szennyezés,
  • a sztratoszférikus ózonréteg vékonyodása.

Az általános következtetés tehát az, hogy a bolygó fenntarthatóságával és hosszú távú túlélőképességével kapcsolatos kedvezőtlen tendenciák folytatódnak. A szén-dioxid és a metán légköri koncentrációjának növekedése gyorsul, miközben az újrahasznosítási arányok csökkennek. A globális felmelegedés hatására a természetben olyan öngerjesztő folyamatok indultak meg, amelyek az erdőtüzek megnövekedett kibocsátásával együtt azt sugallják, hogy a Föld rendszereinek kedvezőbb irányú befolyásolására végleg elvész az esély. Ráadásul az éghajlati modellek szélsőséges klímaváltozást taglaló forgatókönyvei az előbbiekből adódó kockázatokat rendre alábecsülik, és a döntéshozók ezért figyelmen kívül is hagyják őket.

A jelentés szerint hiába terjednek a zöld technológiák, hiába növekszik a szél és a napenergia aránya az energiamixben, hiába fejlődik szélsebesen az akkumulátoripar, a megdönthetetlen tudományos bizonyítékok ellenére úgy tűnik, hogy vészesen fogyatkozik a politikai akarat a fenti környezeti kihívások kezelésére. Egyre szélesebb a szakadék a jövő fenntarthatósága érdekében objektíve szükséges intézkedések és az ezek megtételéhez szükséges döntéshozói elszántság között, miközben a helyzetet súlyosbítja a mindent átható dezinformáció, a klímaszkeptikus propaganda és zöldmosás (greenwashing). Az EASAC jelentése világos képet ad az emberiség előtt álló kihívásokról, a jelenlegi intézkedések elégtelenségeiről, a növekvő kockázatokról és a hatékonyabb fellépés lehetőségeiről, az Európai Unión belüli helyzetre koncentrálva. A 28 európai ország akadémiáit, köztük a Magyar Tudományos Akadémiát is tömörítő EASAC környezettudományi bizottsága bízik abban, hogy a politikai döntéshozók meggyőzhetők arról, hogy ezek a problémák nincsenek eltúlozva és nem is fognak maguktól eltűnni, éppen ezért muszáj érdemben foglalkozni velük és konkrét lépéseket tenni a megoldásuk felé.

Az EASAC szerint a legutóbbi jelentésük óta eltelt évek trendjei meglehetősen aggasztók:

  • Az éghajlatváltozás tendenciái negatívak – az üvegházhatású gázok kibocsátása és légköri koncentrációja tovább emelkedik, ahogyan az átlaghőmérséklet és az éghajlatváltozással összefüggő károk is.
  • Az Európai Unióban az éghajlati szélsőségek gazdasági költségei összesen 162 milliárd euróra rúgtak az elmúlt 3 évben, miközben a 2022-es nyári hőséghullámnak több mint 60 000 áldozata volt a kontinensen.
  • Az erőforrás-felhasználás tekintetében a kereslet tovább nő, miközben az újrahasznosítás aránya csökken, így a világgazdaságban már csak 7,2% a körforgás aránya (az európai 50% körül van).
  • A biológiai sokféleség tovább csökken, az élővilág jövője nagy mértékben függ a még meg sem tett óvintézkedésektől.

A fentebb vázolt kép kiábrándítónak, sőt, kilátástalannak tűnhet az elmúlt években lezajlott széles körű nyilvános viták, nemzetközi és nemzeti kötelezettségvállalások, új szabályozások és piaci ösztönzők fényében: az EASAC szerint a meghozott intézkedéseket végre is kellene hajtani a jelenlegi negatív tendenciák megfordításához. A zöld iparágak növekedésének volt néhány jótékony hatása, de nem elegendő a probléma mértékének kezelésére. A fosszilis tüzelőanyagoknak nyújtott hatalmas állami támogatásokat fel kellene számolni, miközben a szén-, olaj- és földgázlobbi hatékonyan küzd üzlete megőrzéséért. A kormányok továbbra is a bruttó hazai össztermék (GDP) megszállottjai, a siker egyedüli mércéjeként tekintenek rá, és kevés előrelépés történt az energia- és erőforrásigény gazdasági növekedéstől való elválasztására. Hasonlóan szakadék tátong a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordítására irányuló kötelezettségvállalások és a konkrét cselekvések között is.

Az EASAC jelentése összefoglalja, hogy a meghozott intézkedéseknek miért volt ilyen csekély hatása, és rámutat azokra a leküzdhetetlennek tűnő akadályokra, amelyek a fenntarthatóság eléréséhez szükséges változások útjában állnak, amelyek leküzdéséhez rendszerszintű, szinergikus, strukturális, politikai, jogi, gazdasági, fogyasztói változásokra lenne szükség. A jelentés nemzetközi tanulmányokat citál, amelyek szerint a rövid távú érdekeket szem előtt tartó kormányzati ciklusok, az autokrácia térnyerése, az üzleti élet rövid távú nyomása, a magántőke és a politikai polarizáció további akadályokat gördít a környezet megóvásának holisztikus és hosszú távú megközelítése, a fenntartható gazdasággá való átalakulás elé.

Mindezek után felmerül a kérdés, hogy lehet-e még valamit tenni a katasztrofális éghajlati összeomlás ellen, és ha igen, akkor mit?

A jelentés szerzői azt hangsúlyozzák, hogy mindenekelőtt nem szabad tovább figyelmen kívül hagyni a figyelmeztető jeleket, mert az a pálya, amin jelenleg az emberiség halad, klímakatasztrófához vezet. Az európai tudósok az alábbi szakpolitikai javaslatokat teszik:

  • A GDP-t (vagyis a bruttó nemzeti összterméket) mint a fejlődés mérőszámát – és így a politika legfőbb hivatkozási alapját – az emberek jóllétét jelző mutatókra kell cserélni, amelyek nem a biológiai sokféleség pusztítására és az erőforrások pazarlására késztetik a gazdaságot.
  • A vállalatok vezetőinek és a részvényeseknek fel kell hagyniuk azzal, hogy a környezeti és társadalmi hatásokat a társadalom számára kezelendő externáliákként kezeljék. Az érintett feleket is bevonó kapitalizmus előrelépést jelenthet ugyan, de nem biztos, hogy igazodik a globális klímakrízis mértékéhez.
  • Ahhoz, hogy a gazdaság- és szociálpolitikát úgy alakítsák át, hogy a bolygó lehetőségeihez mérten mindenki jólétben élhessen, a politikai vezetőknek fel kell hagyniuk az állandó GDP-növekedés esztelen céljával, és fel kell tenniük a következő kérdéseket: A gazdaság rugalmasságra van optimalizálva? Javul-e a többség élete? Ésszerű és igazságos a gazdasági berendezkedés? Megvédi bolygónkat és a jövő generációinak jólétét?

A jelentés átfogó cselekvési listát is tartalmaz a nem fenntartható tevékenységek fokozatos felszámolása érdekében, és olyan radikális megközelítéseket is ismertet, mint a gazdasági növekedés visszafogása, elégséges szinten tartása, sőt csökkentése.

Mike Norton, az EASAC környezettudományi programigazgatója a jelentés bemutatásakor elismerte, hogy a világban jelenleg zajló politikai folyamatok, a nagyhatalmak gazdasági játszmái, az Egyesült Államok irányváltása súlyos aggodalmakra adnak okot, ugyanakkor Európának nem szabad feladnia eddigi eredményeit, tartania kell magát a klímakatasztrófa elkerülése érdekében tett vállalásaihoz. Az Európai Bizottság és Parlament előző ciklusában (2019–2024) hozott döntésekkel ugyanis az Európai Unió élen járt a problémák kezelésében, és olyan szilárd alapot teremtett, amelyre építeni lehet, amellyel példát mutat a világ többi országa számára.

Az EASAC teljes jelentése angol nyelven itt olvasható, a kísérői infografika PDF formátumban itt érhető el.”

Forrás:
Kilátástalan képet fest bolygónk és az emberiség jövőjéről az EASAC friss jelentése; Nagy Attila Károly; Magyar Tudományos Akadémia; 2025. március 10.

Képfelismerésen alapuló széndioxidelnyelő-képesség kalkuláló rendszert fejlesztenek Szegeden

„A 2024-1.1.1-KKV_FÓKUSZ-2024-00001 számú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított 533 940 000 Ft támogatásával, a KKV Fókuszterületi Innovációs Program (2024-1.1.1-KKV_FÓKUSZ) pályázati program finanszírozásában valósul meg.

A MOON42 RDI Informatikai Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, mint konzorciumvezető, és a Szegedi Tudományegyetem által létrehozott konzorcium sikerrel pályázott és támogatásban részesült a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal KKV Fókuszterületi Innovációs Program (2024-1.1.1-KKV_FÓKUSZ) konstrukcióján a „Kizárólag képfelismerésen alapuló CO2 elnyelőképesség kalkuláló rendszer és kapcsolódó szolgáltatások megalkotása, az önkéntes karbonkredit kereskedelem fellendítése és a környezettudatos, precíziós mezőgazdaság érdekében” elnevezésű projektjével.

Az éghajlatváltozással szembeni küzdelem csak globális összefogással lehetséges és ez minden ember erkölcsi kötelessége is. Ezt az összefogást testesítette meg 1992-ben az ENSZ Éghajlatváltozási keretegyezmény (UNFCCC), mely a kereteket adta meg a nemzeti összefogáshoz. Az egyezmény keretében a fejlett országok megállapodtak az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentéséről. Számos egyezmény és célkitűzés született az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére, és ezeknek következtében alakult ki a kötelező és az önkéntes karbonpiac. Ezeken kibocsátási egységekkel kereskednek, a kötelező karbonpiacon karbonkvótának, az ettől eltérő önkéntes karbonpiacon karbonkreditnek nevezik ezeket az egységeket. A karbonkrediteket az önkéntes piacokon használják fel. Ez egy állami szabályozástól független piac. A legfőbb motivációs okok az erkölcsi és a társadalmi felelősségvállalás, illetve ennek a marketing értéke. A piaci szereplők és magánszemélyek általában saját karbonlábnyomukat, vagy annak egy részét szándékoznak semlegesíteni karbonkreditek megvásárlása által (carbon offset). Tehát egy cég tevékenysége, egy ember életmódja vagy egy termék életciklusa nyomán közvetlenül és közvetetten légkörbe kerülő üvegházhatású gáz mennyiségét.

A növények vagy termények a teljes szénciklus részét képezik. Szinte bármilyen növény termesztése kismértékű szén-dioxid-megkötést jelent. Ennek oka, hogy a növények fotoszintézisük során a levegőből származó szén-dioxidot (CO2) használnak fel. A regeneratív mezőgazdaság elemei kiváló lehetőséget nyújtanak a gazdáknak arra, hogy a gazdaságaik szén-dioxid-megkötését szén-dioxid-kibocsátási kreditek révén pénzzé tegyék a hivatalos vagy önkéntes karbonkvóta-kereskedelmi rendszereken keresztül. A gazdálkodók és a farmerek minden egyes tonna szén-dioxidért, amelyet a földjeik megkötnek, szén-dioxid-kreditet adhatnak el a befektetőknek, így a szén-dioxid-piac olyan új bevételi forrásokat teremt a gazdálkodók számára, amelyek korábban nem léteztek.

A projektben a mezőgazdasági területek, illetve egyéb zöld területek (erdő, legelő, ugar, szavanna stb.) CO2 elnyelőképességének új módszerrel való meghatározásának kidolgozására kerül sor nagy felbontású légifelvételek alapján. A jelenlegi mérés költséges és időigényes talajmintázással vagy pontatlan modellszámításokkal történik, ezért ez lesz nemzetközi szinten is az első olyan megoldás, amelyikkel távolról (talajmintázás nélkül) nagy pontosságú méréseket lehet végezni, rövid idő alatt nagyfokú automatizáltság mellett. Nemzetközi kutatási eredmények alapján távérzékelési tevékenységgel meg lehet mondani, hogy egy adott földterület milyen karbonkészlettel rendelkezik, de a projektben további ipari kutatásokkal, képalkotási eljárások alapján történő mérések elvégzésével, kulcsindexek meghatározásával és kiértékelésével, algoritmusok felállításával, ki is dolgozzák az új mérési eljárást.

A projekt eredményeként létrejön egy olyan egyértelműen és kizárólagosan távérzékelésre alapozott új piaci megoldás, amelyik számos forrásból képes táplálkozni (műholdas távérzékelés, drón vagy egyéb légijármű által hordozott kamera képei egyaránt használhatók). A projekt eredménye lesz egy részben automatizált platform kifejlesztése, ahol a nagy kibocsátók a hitelesített krediteket tarthatják nyilván, tervezhetik a további zöldítési tevékenységeiket, illetve kapcsolatba léphetnek ellenőrzött keretek között kredittulajdonosokkal, farmerekkel, erdőgazdaságokkal stb. Kiemelten fontos, hogy egy adott kredit egyszer kerüljön csak értékesítésre, így ennek a megbízhatóságát garantálni kell. A piacra lépést a hazai piac mellett rögtön a külföldi partnereknél is tervezik Sri Lankán és Kolumbiában, akik mind nagy lehetőséget látnak az új módszerrel való felmérésben és az átlátható karbonkredit-kereskedelemben.

A projektmegvalósítás kezdése 2025.01.01., várható befejezése 2026.12.31.”

Forrás:
Képfelismerésen alapuló széndioxidelnyelő-képesség kalkuláló rendszert fejlesztenek; Szegedi Tudományegyetem; 2025. március 13.
„…A MOON42 RDI Kft. informatikai vállalkozás, amely a többi közt online megoldások széles skáláját fejleszti ki zene- és játékboltok, szórakoztató és élő streaming platformok, jegyértékesítők számára, emellett készít a precíziós gazdálkodást segítő rendszereket is mezőgazdasági vállalkozásoknak.

A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint magyar magántulajdonban lévő, 37 alkalmazottat foglalkoztató cég értékesítésből származó nettó árbevétele 2022-ben 1,775 milliárd, 2023-ban 1,2 milliárd forint volt. A vállalkozás 2022-ben 239 millió, 2023-ban 57 millió adózott eredményt ért el.”
Szén-dioxid-elnyelőképességet kalkuláló rendszert fejleszt az SZTE és a MOON42 RDI; ComputerTrends; 2025 március 16.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Álmok kontra Realitás: 0:1 avagy EuroStack – a digitális szuverenitás európai alternatívája

„EuroStack – A digitális szuverenitás európai alternatívája

A Bertelsmann Alapítvány kiadásában a CEPS, a Mercator Alapítvány és a UCL IIPP támogatásával Prof. Francesca Bria, Prof. Paul Timmers és Dr. Fausto Gernone vezető szerzők tollából jelent meg a múlt hónapban az EuroStack – A digitális szuverenitás európai alternatívája[1] c. 128 oldalas javaslat. A vezető összefoglalóban a szerzők így határozták meg a javaslat célját: „Az EuroStack kezdeményezés több mint egy technológiai program, politikai keretként szolgál, amelynek célja, hogy biztosítsa Európa jelentőségét és vezető szerepét a globális digitális gazdaságban.”

Az ambiciózus célkitűzés után olvashatjuk a jelenlegi ténymegállapításokat, amelyekkel lényegében a 450 millió EU-polgár többsége naponta szembesül, amikor kezébe veszi okostelefonját, kinyitja laptopját, bekapcsolja tabletjét és munkához lát, szórakozik vagy tanul:

  • Digitális infrastruktúra: Három amerikai székhelyű vállalat – az Amazon, a Microsoft és a Google – uralja az európai felhőpiac közel 70%-át, míg Európa legnagyobb felhőszolgáltatójának részesedése mindössze 2%.
  • K+F és szabadalmaztatás: Az uniós cégek a szoftver- és internetes technológiákra fordított globális K+F-költésekből mindössze 7%-ban részesednek. (Az amerikai cégek 71%-ban, a kínai cégek 15%-ban.
  • Kritikus nyersanyagok: Az akkumulátorokhoz elengedhetetlenek az olyan kulcsfontosságú nyersanyagok, mint a lítium, a kobalt, a nikkel, a gallium, a grafit és a volfrám, a félvezetők, a repülőgépipar és más iparágak. Ezek a piacok erősen koncentráltak, Kína a világ ritkaföldfém-finomítási kapacitásának mintegy 90%-át ellenőrzi.
  • Mikrochipek: Európa a világ mikrocsipjeinek mintegy 20%-át fogyasztja, de csak 9%-át gyártja.
  • Mesterséges intelligencia: 2017 óta az alapvető mesterséges intelligencia modellek 70%-át az Egyesült Államokban, 15%-át pedig Kínában fejlesztették ki. Kína részesedése azonban gyorsan növekszik, és mindkét adat tovább emelkedik.
  • Befektetés AI-ba: Az Egyesült Államok 2023-ban 62,5 milliárd eurót fektetett be mesterséges intelligenciával foglalkozó startupokba, míg Európa csak 9 milliárd eurót.

Stratégia cselekvés nélkül

Az EU eddigi politikája a digitális területen alapvetően szabályozásra és politikai stratégiákra épített. A GDPR, a DSA és DMA szabályozások mind jelentős lépések voltak az adatbiztonság és a piaci egyensúly megteremtése felé, de ezek nem hozták el az EU digitális szuverenitását. Az EuroStack dokumentum is egy hasonló értelmű „stratégiai irányvonalat” jelöl ki, amely kérést fogalmaz meg, de nem tartalmaz olyan konkrét, gyorsan megvalósítható lépéseket, amelyek biztosítanák a sikeres végrehajtást.

Az EU alapvetően hajlamos az „első a politika” szemléletre, amelyben nagyszabású, hosszú távú terveket fogalmaz meg, miközben a világ technológiai óriásai gyorsan alkalmazkodnak a piaci helyzethez és hatalmas befektetéseket tesznek valódi fejlesztésekbe. Az EuroStack javaslata – amely szerint az EU egy 300 milliárd eurós program keretében fejlesztené digitális infrastruktúráját – jól hangzik (és hasonlít a Draghi Jelentésére[2], miszerint 750–800 milliárd eurót kellene K+F-re évente elkölteni, hogy az EU versenyképes legyen az USA-val és Kínával szemben), azonban ez nem pusztán pénzkérdés és az elmúlt évek trendjeinek figyelembevételével a digitális iparágban (is) az EU lemaradása az USA-hoz és Kínához képest inkább nőtt mint csökkent.

A legnagyobb ellentmondás a dokumentum által kitűzött célok és a jelenlegi tények között feszül. Az EuroStack 2030-ra – azaz 5 év múlva – európai gyártású chipeket, szuverén AI-modellt, erős európai felhőinfrastruktúrát és még sorolhatnánk, hogy milyen technológiai területeken kíván vezető szerepet betölteni.

Mint az EU egyik polgára, kívánom, hogy megvalósuljanak a kitűzött célok, ugyanakkor a javaslat által is ismertetett tények fényében ezeket nem tartom reálisnak különösen azt, hogy 5 év alatt behozzuk a lemaradást, amely ráadásul nőtt az elmúlt években.

Ha az EU valóban versenyképes akar lenni, nem elég szabályozni és stratégiákat gyártani. Hosszú távú és közvetlen befektetéseket kell eszközölnie a digitális infrastruktúrákba és a jelenleginél összehasonlíthatatlanul gyorsabban kell a tudnia a változásokra reagálni és döntéseket hozni. S amennyiben ez nem következik be, úgy az EuroStack is csak egy lesz a sok uniós stratégia között, amelyek megvalósulását a realitás megcáfolja. Do the demo instead of the memo!”

Forrás:
Álmok kontra Realitás: 0:1; Matuz János; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2025. március 10.
Jegyzetek
[1] Prof. Francesca Bria, Prof. Paul Timmers, Dr. Fausto Gernone: EuroStack – A European Alternative for Digital Sovereignty, February 2025; DOI 10.11586/2025006
[2] Mario Draghi: The future of European competitiveness, September 2024.