Skip to main content

27. szám, 2025. július 7.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A Kormány az uniós költségvetési szabályrendszer lehetőségét kihasználva megnyitja a Gazdaságfejlesztési Keretet

„A Kormány a költségvetés stabilitásának megőrzése és a szigorú fiskális fegyelem fenntartása mellett a lehető legnagyobb gazdasági növekedés elérésére törekszik. Ennek érdekében a Kormány élni kíván az Európai Bizottság által elfogadott, Magyarország számára megnyíló országspecifikus mentesítési záradékkal.

Ez a lehetőség biztosítja, hogy Magyarország az Unióval közösen kialakított kiadási pályához képest annyival nagyobb mértékben növelheti kiadásait, amennyivel az adott évi védelmi kiadásai meghaladják a 2021-es szintet – legfeljebb a GDP 1,5%-áig.

Azok a tagállamok, akik nem növelték a katonai jellegű költéseiket 2021 után, most csak védelmi kiadásnövekedést hajthatnak végre. Magyarország a nemzeti szuverenitás megőrzése érdekében, a NATO elvárásaival összhangban az elmúlt években jelentősen növelte védelmi kiadásait. Így ez a mozgástér – az Unió által meghatározott szabályok értelmében – hazánk esetében védelmi és nem védelmi jellegű többlet kiadást egyaránt jelenthet.

A Kormány a gazdaság fejlesztése érdekében kihasználja az így keletkező mozgásteret, ezt már a költségvetési törvényjavaslat benyújtásánál is jelezte a Védelmi tartalék megképzésével. A nemrég elfogadott 2026. évi költségvetési törvényt így nem kell módosítani, az továbbra is megalapozott és érvényes, a pénzügyek rendezettek, az ország finanszírozása biztosított. A Kormány továbbra is elkötelezett az államadósság és a költségvetési hiány csökkentése mellett. Az elsődleges egyenleg egyensúlyban van, tehát a kamatfizetések nélküli költségvetési mérleg nullszaldós.

Mivel a Védelmi tartalék megnevezésnél a Gazdaságfejlesztési Keret megnevezés jobban kifejezi a kormányzati szándékot, a Kormány a törvényben foglalt hatáskörével élve névváltoztatást hajt végre, s az így létrehozott Gazdaságfejlesztési Keretet aktiválja. A keret lehetőséget teremt arra, hogy 2026-ban olyan célzott többletkiadásokra is sor kerüljön, amelyeket a jelenleg hatályos költségvetési törvény még nem tartalmaz.

A Kormány csak annyival több kiadást teljesít 2026-ban, amennyit az Európai Unióval közösen elfogadott kiadási korlát az ország számára szankciók nélkül megenged. A Kormány a Gazdaságfejlesztési Keret feltöltése és felhasználása során továbbra is elkötelezett a költségvetési hiány és az államadósság csökkentése mellett.”

Forrás:
A Kormány az uniós költségvetési szabályrendszer lehetőségét kihasználva megnyitja a Gazdaságfejlesztési Keretet; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2025. július 3.
Lásd még:
1234/2025. (VII. 3.) Korm. határozat a Gazdaságfejlesztési Keret megnyitásáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1234/2025. (VII. 3.) Korm. határozata a Gazdaságfejlesztési Keret megnyitásáról; Magyar Közlöny; 2025. évi 80. szám; 2025. július 3.; 5266. o. (PDF)

Kormányhatározat a Balaton Kutató és Elemző Programról

„A Kormány
1. egyetért a Balaton Kutató és Elemző Program (a továbbiakban: Program) létrehozásával, és támogatja az annak keretében közreműködő szervek által előállított és összegyűjtött adatkészletek hatékony, közfeladat-ellátást támogató felhasználását;
2. felhívja a közigazgatási és területfejlesztési minisztert, hogy – a Program létrehozása érdekében – az agrárminiszterrel, a belügyminiszterrel, az energiaügyi miniszterrel, az építési és közlekedési miniszterrel és a nemzetgazdasági miniszterrel együttműködve készítsen az egyes részfeladatokat, felelősöket, határidőket, valamint a végrehajtáshoz szükséges források európai uniós forrásokból vagy a hazai költségvetésből történő meghatározását és ütemezését is tartalmazó intézkedési tervet;
Felelős: közigazgatási és területfejlesztési miniszter, agrárminiszter, belügyminiszter, energiaügyi miniszter, építési és közlekedési miniszter, nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2025. november 30.
3. egyetért azzal, hogy – a Program hatékony szakmai megvalósítása érdekében – az adatok gyűjtésével kapcsolatos tevékenységek koordinálásában a Pannon Egyetem, az adattovábbításokban pedig további közreműködők is részt vegyenek;
4. felhívja a közigazgatási és területfejlesztési minisztert, hogy – a 3. pont végrehajtása érdekében – dolgozza ki az adatkezelés és -felhasználás jogszabályi kereteit.
Felelős: közigazgatási és területfejlesztési miniszter
Határidő: az e kormányhatározat közzétételét követő 180 napon belül”

Forrás:
1244/2025. (VII. 3.) Korm. határozat a Balaton Kutató és Elemző Programról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1244/2025. (VII. 3.) Korm. határozata a Balaton Kutató és Elemző Programról; Magyar Közlöny; 2025. évi 80. szám; 2025. július 3.; 5285. o. (PDF)

Európai Unió

Az Európai Bizottság csökkenti a vállalkozásokra nehezedő uniós bürokráciát

„Az Európai Bizottság intézkedéscsomagot fogadott el az uniós taxonómia alkalmazásának egyszerűsítésére. Ez csökkenteni fogja az uniós vállalkozások adminisztratív terheit, ezáltal növelve az EU versenyképességét, miközben megőrzi az alapvető éghajlat-politikai és környezetvédelmi célokat.

A taxonómiai rendelet 2020-ban lépett hatályba, és jelentéstételi követelményei 2022 óta alkalmazandók. A taxonómia azáltal, hogy közös fenntarthatósági referenciapontot biztosít a pénzügyi és nem pénzügyi vállalatok számára, támogatja azokat a beruházásokat, amelyek hozzájárulnak az uniós gazdaság fenntartható átállásához, összhangban az európai zöld megállapodás céljaival.

A főbb egyszerűsítési intézkedések a következők:

  • A pénzügyi és nem pénzügyi vállalatok mentesülnek a taxonómiához való igazodás és a taxonómiához való igazodás értékelése alól az üzleti tevékenységük szempontjából pénzügyileg nem jelentős gazdasági tevékenységek esetében. A nem pénzügyi vállalatok esetében a tevékenységek akkor tekintendők nem lényegesnek, ha a vállalat teljes bevételének, tőkekiadásainak (CapEx) vagy működési kiadásainak (OpEx) kevesebb mint 10 %-át teszik ki. Ezen adminisztratív terhek csökkentése előnyös lesz a vállalatok számára, lehetővé téve számukra, hogy fő üzleti tevékenységeik jelentésére és finanszírozására összpontosítsanak, és hogy ez hogyan járul hozzá átállási erőfeszítéseikhez.
  • Emellett a nem pénzügyi vállalatok mentesülnek a taxonómiához való igazodás értékelése alól teljes működési kiadásaik tekintetében, amennyiben az üzleti modelljük szempontjából nem lényegesnek minősül.
  • A pénzügyi vállalatok esetében egyszerűsödnek az olyan fő teljesítménymutatók, mint a bankokra vonatkozó zöldeszköz-arány (GAR), és lehetőségük van arra, hogy két évig ne jelentsék a részletes taxonómiai KPI-ket.
  • A taxonómiai adatszolgáltatási sablonokat egyszerűsítik azáltal, hogy a nem pénzügyi vállalatok esetében 64 %-kal, a pénzügyi vállalatok esetében pedig 89 %-kal csökkentik a bejelentett adatpontok számát.
  • Egyszerűsödnek a vegyi anyagok használatával és jelenlétével kapcsolatos, a környezetszennyezés megelőzésére és csökkentésére irányuló jelentős károkozás elkerülését célzó kritériumok.

A mai módosításokat a taxonómiai közzétételekről, valamint az éghajlat-politikai és környezetvédelmi felhatalmazáson alapuló jogi aktusok módosításáról szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus formájában fogadják el. A Bizottság 2025 februárjában az „Omnibus I” csomag részeként közzétette e felhatalmazáson alapuló jogi aktus tervezetét, lehetővé téve az érdekelt felek számára, hogy visszajelzést adjanak az intézkedéstervezetekről.

Következő lépések

A felhatalmazáson alapuló jogi aktust ellenőrzés céljából továbbítják az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A módosítások a további 2 hónappal meghosszabbítható 4 hónapos vizsgálati időszak lejártát követően lépnek hatályba. Az e felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott egyszerűsítési intézkedések 2026. január 1-jétől alkalmazandók, és a 2025-ös pénzügyi évre vonatkoznak. A vállalkozásoknak azonban lehetőségük van arra, hogy a 2026-os pénzügyi évtől kezdődően alkalmazzák az intézkedéseket, ha ezt megfelelőbbnek találják.

Bővebb információért

Felhatalmazáson alapuló jogi aktus a taxonómiai közzétételekről, valamint az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok módosításáról

Kérdések és válaszok

Idézet(ek)

„Zöld ambícióinknak és versenyképességi igényeinknek együtt kell fejlődniük. Ma döntő lépést teszünk egy növekedésbarátabb, használhatóbb és arányosabb fenntartható finanszírozási keret felé. Intézkedéseink egyszerűsítik az uniós taxonómia alkalmazását, és megfelelő egyensúlyt teremtenek a vállalatainkra nehezedő túlzott adminisztratív terhek csökkentése és a hosszabb távú céljaink – többek között a fenntartható gazdaságra való átállás – szem előtt tartása között.” – Maria Luís Albuquerque, a pénzügyi szolgáltatásokért és a megtakarítási és beruházási unióért felelős biztos”

Forrás:
A Bizottság csökkenti a vállalkozásokra nehezedő uniós taxonómiai bürokráciát; Európai Bizottság; 2025. július 4. (uniós gépi fordítás)
Commission to cut EU Taxonomy red tape for companies; European Commission; Jul 4, 2025 (eredeti változat)

Kérdések és válaszok a vállalkozások bürokratikus terheinek csökkentését célzó uniós taxonómiai egyszerűsítésekről

„

  1. A felülvizsgált szabályok értelmében a nem pénzügyi vállalatok mentesülnek a taxonómiához való igazodás vagy a taxonómiához való igazodás értékelése alól azon tevékenységek esetében, amelyek üzleti tevékenységük szempontjából nem minősülnek lényegesnek. Hogyan határozzák meg a lényegességet, és hogyan kell azt értékelni?

A gazdasági tevékenységek akkor tekinthetők nem lényegesnek, ha halmozottan a vállalat teljes forgalmának, tőkekiadásainak (CapEx) vagy működési kiadásainak (OpEx) 10 %-a alatt keletkeznek. Ha a tevékenységek kumulatívan e 10 % alá esnek, a vállalat dönthet úgy, hogy nem értékeli, hogy ezek a tevékenységek a taxonómiai kritériumok alapján támogathatók-e, vagy összhangban vannak-e azokkal.

A gazdasági tevékenységek lényegességének értékelését minden egyes fő teljesítménymutató (KPI) tekintetében önállóan kell elvégezni. Ez azt jelenti, hogy egy tevékenység nem lehet lényeges az árbevételre vonatkozó KPI szempontjából (a teljes árbevétel 10 %-a alatt), de jelentős CAPEX-et generálhat (a teljes CAPEX 10 %-ával egyenlő vagy annál nagyobb mértékben). Ez lehet a helyzet például akkor, ha a vállalat a jövőben bővíteni vagy javítani kívánja működését. A vállalat ezt követően dönthet úgy, hogy (az árbevételi KPI-ről való beszámolás céljából) nem értékeli a nem jelentős árbevételt generáló meglévő gazdasági tevékenységét, hanem a CAPEX KPI-ről való beszámolás céljából bevonja a tevékenységet a CAPEX értékelésébe.

Ezenkívül a nem pénzügyi vállalkozásoknak az adatszolgáltatási táblákban külön kell feltüntetniük az árbevétel, a CAPEX vagy az OPEX azon hányadát, amelyet azért nem értékeltek, mert nem minősült jelentősnek.

  1. Van-e további rugalmasság az OpEx KPI-re vonatkozó jelentéstételi szabályokban?

A felülvizsgált szabályok egyértelművé teszik, hogy a nem pénzügyi vállalatoknak lehetőségük van arra, hogy ne értékeljék a taxonómiához való jogosultságot és a taxonómiához való igazodást a teljes működési költségeik tekintetében, ha ez nem lényeges a konkrét üzleti modelljük szempontjából. Ez lehet a helyzet például bizonyos szolgáltatási tevékenységek esetében. Ilyen esetekben ezek a vállalatok dönthetnek úgy, hogy nem jelentik az OpEx KPI-jüket (a taxonómiához igazítható és összehangolt OpEx arányait). Ehelyett csak az OpEx teljes értékét kell megadniuk, és magyarázatot kell adniuk arra, hogy az OpEx miért nem lényeges az üzleti modelljeik számára.

  1. Mit változtatnak a pénzügyi vállalatok a nem anyagi eszközök és tevékenységek tekintetében?

A felülvizsgált szabályok értelmében a fenntarthatósági beszámolás hatálya alá tartozó pénzügyi vállalatok mentesülnek a taxonómiához igazíthatóság és a pénzügyi eszközeik összehangolásának értékelése alól, ha ezek a hitelek és befektetések kevesebb mint 10 %-át teszik ki olyan konkrét gazdasági tevékenységeket finanszírozó hiteleknek és befektetéseknek, amelyek bevételeinek felhasználása ismert.

Ezeket a nem vagyoni eszközöket az adatszolgáltatási táblákban nem vagyoni kitettségként külön kell feltüntetni. Ez a rugalmasság csökkenti a taxonómiai jelentéstételhez kapcsolódó költségeket és terheket, amikor e nem anyagi eszközök összehangolásának értékelése túl nehéz vagy költséges.

Ez a rugalmasság azonban nem vonatkozik a pénzügyi vállalkozások olyan kitettségeire, amelyek esetében a hitelfelvevő vagy a befektetést befogadó bevételeinek felhasználása nem ismert (pl. általános célú hitelek vagy tőkebefektetések). Az ilyen kitettségek értékeléséhez a pénzügyi vállalkozások közvetlenül az általuk befektetett vagy kölcsönadott szervezetek által jelentett taxonómiai KPI-kre támaszkodnak, beleértve az általuk jelentett nem lényeges tevékenységekre vonatkozó információkat is. Ez tehát egyszerű számítás.

  1. Milyen mértékben dönthetnek úgy a pénzügyi vállalkozások, hogy nem jelentik a taxonómiai KPI-ket?

A felülvizsgált közzétételi szabályok értelmében azok a hitelintézetek, amelyek több KPI (az állományra és a forgalomra vonatkozó zöldeszköz-arány, pénzügyi garanciák, kezelt eszközök, díjak és jutalékok KPI-je) hatálya alá tartoznak, lehetőséget kapnak arra, hogy ne jelentsék azokat a KPI-ket, amelyek a pénzügyi tevékenységeket és az üzleti tevékenységük szempontjából nem lényeges eszközöket foglalják magukban. Különösen, ha egy adott KPI által lefedett pénzügyi tevékenységek és eszközök a hitelintézet nettó árbevételének kevesebb mint 10 %-át generálják, a hitelintézet dönthet úgy, hogy nem jelenti az adott KPI-t. Például a hitelintézet dönthet úgy, hogy nem jelenti be a kereskedési portfólióra vonatkozó zöldeszköz-arányt (GAR), ha az e KPI által lefedett kereskedési tevékenységek a teljes nettó árbevételének kevesebb mint 10 %-át generálják.

  1. A Bizottság bejelentette a taxonómiai kritériumok és közzétételek átfogóbb felülvizsgálatát. Megszüntethetik-e a pénzügyi vállalatok a részletes taxonómiai információk és fő teljesítménymutatók bejelentését mindaddig, amíg a felülvizsgált taxonómiai kritériumok és szabályok hatályba nem lépnek?

A pénzügyi vállalatok a továbbiakban nem jelenthetnek be részletes taxonómiai információkat és fő teljesítménymutatókat, feltéve, hogy a külső érdekelt felekkel és a nyilvánossággal folytatott kommunikációjuk vagy képviseletük révén nem állítják, hogy tevékenységeik a taxonómiai rendelet szerinti környezeti szempontból fenntartható tevékenységekhez kapcsolódnak.

E rugalmasság előnyeinek kihasználása és egyúttal a zöldrefestés elkerülése érdekében a pénzügyi vállalatoknak nyilatkozatot kell közzétenniük vezetői jelentésükben, amelyben jelzik, hogy nem állítják, hogy tevékenységeik a taxonómiai rendelet szerinti környezeti szempontból fenntartható tevékenységekhez kapcsolódnak.

Ez a rugalmasság 2027. december 31-ig két évre szól, amíg a Bizottság részletesen felülvizsgálja a taxonómiai közzétételi szabályokat és a technikai vizsgálati kritériumokat annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben megkönnyítse azok érdekelt felek általi alkalmazását.

  1. A hitelintézeteknek jelenteniük kell-e a 2026-tól alkalmazandó valamennyi lényeges KPI-jüket (kereskedési könyvi KPI, díjak és bizottsági KPI)?

A taxonómiai kritériumok és közzétételi szabályok átfogóbb felülvizsgálatáig a kereskedési könyvre vonatkozó KPI (a hitelintézetek kereskedési tevékenységeire vonatkozó KPI, valamint a bizonyos befektetési szolgáltatásokra vagy tanácsadásra vonatkozó Díjakra és jutalékokra vonatkozó KPI) alkalmazását további két évvel, 2028. január 1-jéig elhalasztják.

  1. Mennyire kell átláthatónak lenniük a vállalatoknak azokról a gazdasági tevékenységekről és eszközökről, amelyeket üzleti tevékenységük szempontjából nem lényegesnek tartanak?

A taxonómiai adatszolgáltatási táblák az összes nem lényeges (vagy nem értékelt) gazdasági tevékenységre és eszközre vonatkozóan külön aggregált szintű adatszolgáltatást írnak elő. A nem pénzügyi vállalkozásoknak az összefoglaló KPI-táblázatban különösen a nem lényeges gazdasági tevékenységeknek a KPI-ik nevezőjében (forgalom, CAPEX, OPEX) képviselt arányát kell megadniuk.

A pénzügyi vállalatoknak a KPI-ik nevezőjében fel kell tüntetniük a taxonómiai kritériumok (taxonómiához való igazodás és a taxonómiához való igazodás) alapján nem értékelt kitettségek arányát. Ez három kategóriát foglalhat magában:

  • azok a kitettségek, amelyeket a pénzügyi vállalatok nem lényegesnek tartanak, és így nem értékelték a taxonómiához való igazodást és a taxonómiához való igazodást (azaz az UoP-kitettségek),
  • olyan kitettségek, amelyek az e partnerek által nem jelentősnek tekintett és így általuk nem értékelt partnerek tevékenységeit finanszírozzák (pl. az általános célú hitelek azon része, amely a partner nem lényeges tevékenységei arányának felel meg), valamint
  • olyan kitettségek, amelyek az ideiglenes kívülmaradási rendelkezést alkalmazó pénzügyi vállalkozásokat finanszíroznak, és nem igénylik a taxonómiai rendelet szerinti környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó gazdasági tevékenységek finanszírozását vagy az azokba való befektetést (pl. olyan pénzügyi vállalkozás saját tőkéjébe történő kölcsön vagy befektetés, amely nem szolgáltat részletes taxonómiai információkat és KPI-ket).

Emellett mind a pénzügyi, mind a nem pénzügyi vállalatoknak, amelyek úgy döntenek, hogy nem értékelik a nem lényeges tevékenységek vagy eszközök taxonómiához való igazíthatóságát és összehangolását, jelenteniük kell, hogy ezek a tevékenységek vagy eszközök melyik ágazathoz tartoznak, és meg kell indokolniuk, hogy miért minősülnek nem lényegesnek üzleti tevékenységük szempontjából. Az érintett gazdasági ágazatok közzétételéhez a beszámolót készítő vállalkozások használhatják a gazdasági tevékenységek uniós statisztikai osztályozási rendszerét (NACE).

  1. Milyen változások történtek a pénzügyi vállalkozások fő teljesítménymutatóinak alkalmazási körében?

E felülvizsgálat előtt a központi kormányzatokkal, központi bankokkal és szupranacionális kibocsátókkal szembeni kitettségeket már kizárták a pénzügyi vállalkozások KPI-inek hatálya alól.

Emellett a felülvizsgált szabályok kizárják az említett KPI-k hatálya alól az eszközök bizonyos kategóriáit, különösen a származtatott ügyleteket, a készpénzt és pénzeszköz-egyenértékeseket, a lehívásos bankközi hiteleket és más eszközkategóriákat, például a goodwillt és az árukat. Ennek az az oka, hogy ezeket a kitettségeket és eszközöket a taxonómiai kritériumok alapján nem lehet ilyenként értékelni.

A felülvizsgált szabályok kizárják az említett KPI-k hatálya alól az olyan vállalkozásokkal szembeni kitettségeket is, amelyek nem tartoznak egyedi vagy konszolidált szintű kötelező fenntarthatósági beszámolás (beleértve a taxonómiai beszámolást is) hatálya alá, valamint az olyan vállalkozásokkal szembeni kitettségeket, amelyek anyavállalata nem tartozik kötelező fenntarthatósági beszámolás hatálya alá (mivel ez utóbbi helyzetben nem állnak rendelkezésre a leányvállalatokra vonatkozó egyedi taxonómiai információk és KPI-k). E szabály célja annak biztosítása, hogy a jelentett KPI-k pontosak legyenek, ugyanakkor elkerüljék a lefelé irányuló hatást is, megakadályozva, hogy a pénzügyi vállalkozás kötelező fenntarthatósági beszámolás hatálya alá nem tartozó kis szerződő felei kötelesek legyenek taxonómiával kapcsolatos információkat szolgáltatni, és ezért de facto taxonómiai kritériumok hatálya alá kerüljenek.

Mindazonáltal a felülvizsgált szabályok úgy rendelkeznek, hogy a pénzügyi vállalkozások csak a következő esetekben foglalhatják bele KPI-ikbe a kötelező fenntarthatósági beszámolás hatálya alá nem tartozó vállalatokkal szembeni kitettségeket:

  • amikor ezek a vállalatok önkéntesen jelentik a taxonómiai KPI-ket (amelyek alapján a pénzügyi vállalkozások értékelhetik kitettségeiket), vagy
  • ha ezek a kitettségek olyan konkrét tevékenységeket és eszközöket – például ingatlanokat vagy elektromos járműveket – finanszíroznak, amelyek esetében a taxonómiával kapcsolatos adatok könnyen hozzáférhetők lehetnek).

Hasonlóképpen, a felülvizsgált szabályok egyértelművé teszik, hogy a kötelező fenntarthatósági beszámolás hatálya alá tartozó vállalkozásokat vagy azok eszközeit finanszírozó különleges célú gazdasági egységekkel szembeni kitettségeket bele kell foglalni a pénzügyi vállalkozások KPI-inek nevezőjébe. Ez a szabály a kötelező fenntarthatósági beszámolás hatálya alá tartozó anyavállalatra és leányvállalataikra egyaránt vonatkozik. A cél annak biztosítása, hogy a pénzügyi vállalkozások KPI-i ne csak a kötelező fenntarthatósági beszámolás hatálya alá tartozó vagy olyan csoportok részét képező szervezetekkel szembeni (különleges célú gazdasági egységeken keresztüli) közvetlen, hanem közvetett kitettségekre is kiterjedjenek, amelyek anyavállalata kötelező fenntarthatósági beszámolás hatálya alá tartozik.

  1. Melyek az adatszolgáltatási táblákkal kapcsolatos főbb változások?

Nem anyagi tevékenységek és eszközök

A táblákat kiigazították annak érdekében, hogy átlátható legyen a taxonómiához való igazíthatóság és igazodás szempontjából nem értékelt tevékenységek vagy kitettségek aránya a KPI-k nevezőjében. A nem pénzügyi vállalatok esetében KPI-nként egy adatpontot adtak hozzá a nem lényegesnek tekintett tevékenységekhez. A pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó táblák átláthatóságot biztosítanak a kitettségek nem értékelt arányáról a KPI-k nevezőjében, a 7. kérdésben leírtak szerint.

A pénzügyi KPI-k kiigazított hatóköre

A pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó táblákat kiigazították annak tükrözése érdekében, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelv (CSRD) szerinti kötelező jelentéstétel hatálya alá nem tartozó vállalkozásokkal szembeni kitettségeken kívül a származtatott ügyletekkel, pénzeszközökkel és pénzeszköz-egyenértékesekkel, goodwillrel vagy árukkal szembeni kitettségeket (a fenti 8. kérdésre adott válaszban leírtak szerint) kizárták a pénzügyi vállalkozások KPI-inek nevezőjéből. Emellett a táblákat kiigazították annak érdekében, hogy tükrözzék azt az új lehetőséget, hogy a CSR-irányelv hatálya alá nem tartozó vállalkozásokat önkéntes alapon bevonják a fő teljesítménymutatókba.

Nukleáris és fosszilis gáz

A teljes XII. mellékletnek a fosszilis gázokkal és nukleáris tevékenységekkel kapcsolatos teljesítményre és kitettségekre vonatkozó külön sablonokkal való törlése a jelentett adatpontok kézzelfogható csökkenését fogja eredményezni – KPI-nként 166-ról 4-re. Ezeket a táblákat megterhelőnek ítélték, különösen az olyan ágazatokkal szembeni korlátozott kitettséggel rendelkező vállalatok esetében, amelyeknek még sok adatpontot „0” értékkel kell kitölteniük. A nem pénzügyi vállalkozások ezeket a tevékenységeket (ha lényegesek) csak a „tevékenységenként” táblában jelentik be, ugyanúgy, mint bármely más lényeges tevékenység esetében. A pénzügyi vállalkozások ezekről a tevékenységekről – amennyiben lényegesek – a standard táblájukban összesített formában számolnak be. Ez gyakorlati és logikus tehercsökkentést jelent az uniós vállalatok számára.

  1. Milyen változások történtek a környezetszennyezés megelőzésével és csökkentésével kapcsolatos DNSH-kritériumokban?

A jelentéstevő szervezetekre háruló túlzott adminisztratív terhek egyszerűsítése és csökkentése érdekében módosultak a környezetszennyezés megelőzésére és csökkentésére irányuló jelentős károkozás elkerülését célzó elv (DNSH) általános kritériumai a vegyi anyagok használata és jelenléte tekintetében („C. függelék”).

A C. függelék egyes kritériumainak végrehajtása különösen nehéznek bizonyult a különböző ágazatokban beszámoló nem pénzügyi vállalkozások számára. A vállalatok jelentős problémákról számoltak be a C. függelék különböző elemeinek való megfelelés bizonyításával kapcsolatban. Ezért sürgősen célzott változtatásokat kellett végrehajtani a C. függelék legproblémásabb elemeinek kezelése érdekében, amelyek megakadályozták a vállalatokat abban, hogy beszámoljanak a taxonómiához való igazodásról.

A bevezetett módosítások egyértelműen meghatározott esetekben meghatározzák az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való felhasználására, valamint az elektromos és elektronikus berendezésekben előforduló veszélyes anyagok korlátozásáról szóló irányelv (RoHS) és az ózonréteget lebontó anyagokról szóló rendelet alapján engedélyezett ózonréteget lebontó anyagok használatára vonatkozó mentességek alkalmazását.

A Bizottság továbbá törölte az osztályozásról, címkézésről és csomagolásról szóló rendelet (CLP-rendelet) alapján önosztályozott anyagokra vonatkozó rendelkezést. Ez a szabály megterhelő és költséges volt a vállalatok számára, mivel arra kötelezte őket, hogy nagyon sok anyagra vonatkozóan információkat gyűjtsenek az ellátási láncukban, ami különösen nagy kihívást jelentett az összetett értékláncokkal rendelkező vállalatok számára.

A C. függelék célzott módosításainak célja, hogy azonnali tehermentesítést biztosítsanak a beszámolót készítő vállalkozások számára. A Bizottság ugyanakkor megkezdi az összes meglévő uniós taxonómiai átvilágítási kritérium felülvizsgálatát, beleértve a jelentős károkozás elkerülését célzó kritériumot is, azzal a céllal, hogy aktualizálja, egyszerűsítse és javítsa azok használhatóságát.

A C. függelék összetettsége miatt a Bizottság megkezdte a függelék végrehajtásának alapos értékelését is. A cél az, hogy jobb módszereket találjanak a jelentős károkozás elkerülésének biztosítására, miközben minimalizálják az adminisztratív terheket.

  1. Tekintettel arra, hogy a felülvizsgált szabályok várhatóan 2026. január 1-jétől alkalmazandók, a beszámolót készítő vállalkozások alkalmazhatják-e a korábbi szabályokat a 2025-ös pénzügyi évet lefedő 2026-os beszámolási ciklusra?

A Bizottság arra ösztönzi a beszámolót készítő vállalkozásokat, hogy alkalmazzák a felülvizsgált szabályokat a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozó 2026-os beszámolási ciklusra. Lehetőségük van azonban arra, hogy az adott jelentéstételi ciklusra a korábbi szabályokat alkalmazzák, ha úgy kívánják.

További információért

Sajtóközlemény

Példa felülvizsgált egyszerűsített táblákra”

Forrás:
Kérdések és válaszok a vállalkozások bürokratikus terheinek csökkentését célzó uniós taxonómiai egyszerűsítésekről; Európai Bizottság; 2025. július 4. (uniós gépi fordítás)
Questions and answers on EU Taxonomy simplifications to cut red tape for companies; European Commission; Jul 4, 2025 (eredeti változat)

Digitális közigazgatás, digitális politika

eNyugta és ePénztárgép – forradalom a nyugtaadásban

„A nyugtaadási kötelezettség 2025. július elsejétől az ePénztárgépeken keresztül is történhet, azaz egy mobiltelefonon. Az ePénztárgépeket ettől a dátumtól több százezer vállalkozás önkéntesen használhatja, innentől kezdve nincs szemét, nem kell bíbelődni a pénztárgépszalaggal, az át nem vett nyugtákkal, ráadásul a vállalkozás adminisztrációs terhei csökkennek – hangzott el a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal újságíróknak szervezett pénteki háttérbeszélgetésén.

A nyugta néha kell, néha nem. A lángosostól meg a fagyizóban nem fogjuk elkérni, többnyire nyűg, mert kicsi, elveszik, pont akkor nincs meg, amikor kellene. A digitális megoldásokat nem részesíti előnyben egyformán mindenki, az átállások évekig is eltartanak, de az eNyugta vásárlói szemszögből kifejezetten praktikus megoldásnak tűnik. Nem kell hozzá más, csak egy applikáció, és a telefonunkra érkezik a nyugta, ahol meg tudjuk őrizni, ameddig szükséges, azaz érvényesíteni tudjuk fogyasztói jogainkat, a garanciát, reklamációt.

Az ePénztárgépek használatáról volt szó a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) háttérbeszélgetésén, ahol Gerlaki Bence, adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkár elmondta, a vállalkozások számára megnyílt a lehetőség, hogy bevezessék az ePénztárgépet. A döntés hátterében a gazdaság kifehérítése, az adóelkerülés csökkentése s ennek révén az adóbevételek növelése áll. A technológiai fejlődés időszerűvé tette, hogy megszülessen az online pénztárgép utódja, az ePénztárgép. A felhőalapú ePénztárgép a gyakorlatban egy mobilalkalmazás, amelyet a vállalkozó is és a vásárló is letölthet és használhat – ismertette.

Marad a papírnyugta is

Nem szűnik meg teljesen a papírnyugta, hiszen nem használ mindenki okostelefont. Azok a vállalkozók, akik átállnak az ePénztárgépre, egy egyszerű, pár ezer forintos blokknyomtatóval tudnak nyugtát adni azoknak, akik ezt még kérik. Az intézkedésektől a kormány további 10-20 milliárd adóbevételt vár – jelezte az államtitkár.

Vágujhelyi Ferenc, a NAV elnöke arról beszélt, hogy az adóhivatal két vadonatúj, saját fejlesztésű, ingyenes felhőalapú alkalmazása, a NAV ePénztárgép és a NAV eNyugta már elérhető az App Store és a Google Play Áruház felületein.

Aki eddig nem adott nyugtát, az álljon át

A vállalkozásoknak fontos tudni, hogy az online pénztárgépet 2028-ig használhatják, és fokozatosan térhetnek át az új ePénztárgépes rendszerre, amelyek használata önkéntes. Ugyanakkor a pénztárgépet nem használó vállalkozásoknak érdemes minél előbb átállni az új rendszerre a nyugtatömb alkalmazása helyett, hiszen 2026. szeptember 1-jétől digitálisan kell adatot szolgáltatniuk nyugtáikról – mondta a NAV elnöke. Ezt pedig nagyon megkönnyíti az ePénztárgép, mert ahelyett, hogy egyesével összesítenék a nyugtákat, egy érintéssel leadhatják a napi jelentést. A vállalkozó szemszögéből a kezelőfelület praktikus, és a beállítások után csak a szükséges eszközöket tartalmazza. Lehetőséget ad arra is, hogy – üzlet esetén – felvigyék a termékeket a rendszerbe, és a nyugtán ne csak az szerepeljen, hogy gyűjtő és az áfatartalom, hanem tételesen a vásárolt termékek neve. Ez nyilván nem kis munka lesz a vállalkozások számára, viszont gazdag adatbánya a NAV és a gazdaságirányítás számára például a kereskedelmi forgalom mozgásairól, tendenciáiról.

Gyorsabb, zöldebb, olcsóbb – be lehet szállni az üzletbe

Az is elhangzott, hogy az átállással nyugtánként tíz forint spórolható meg. Az ePénztárgép mellett szól az is, hogy az azt használó vállalkozások mentesülnek bizonylatmegőrzési kötelezettségük alól, a NAV nyugtatára ugyanis tíz évig tárolja a beérkezett adatokat.

A NAV saját fejlesztésű, felhőalapú applikációja már elérhető, de más fejlesztők is engedélyeztethetnek ilyen alkalmazásokat, kifejezetten várják, hogy a fejlesztők rámozduljanak erre a szegmensre, és piacra dobjanak saját alkalmazásokat.

A Világgazdaság kérdésére a NAV szakemberei elmondták, hogy az ePénztárgép engedélyezésének díja 1 millió forint, a vevők számára fejlesztett applikációjé 500 ezer forint. A forgalmazási engedély feltételei és a műszaki dokumentáció elérhető a NAV honlapján az eNyugta-aloldalon. Azt is jelezték, magasra tették a mércét a saját fejlesztéssel, de várják a piaci versenytársakat.”

Forrás:
Itt az eNyugta és az ePénztárgép – forradalom a nyugtaadásban; Lengyel Gabriella; Világgazdaság; 2024. július 4.

Ingyenesen letölthetők a KSH kiadványai, a fizetős rendszert mindenki számára díjmentesen elérhető szolgáltatás váltja fel

„A fizetős rendszert mindenki számára díjmentesen elérhető szolgáltatás váltja fel

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a Magyarország, 2024 kiadvány megjelenésével egy időben kivezette az e-Polc-rendszert. A korábban e-Polcon megjelent évkönyvek és adattárak új, felhasználóbarát felületen, díjmentesen, regisztráció nélkül mindenki számára elérhetővé válnak.

A Központi Statisztikai Hivatal a felhasználók igényeinek minél teljesebb kiszolgálása, valamint a nyílt adat- és információhozzáférés érdekében díjmentesen elérhetővé teszi kiadványait. A hivatal több mint tíz évvel ezelőtt, 2013 augusztusában indította el az e-Polc-rendszert, amely a korábbi, CD-ROM-on megjelent kiadványokat és kiadványmellékleteket váltotta fel.

Az e-Polcra feltöltött tartalmak 2025-től nem bővülnek tovább, a korábban megvásárolt kiadványok a felhasználók számára azonban még 2026. december 31-ig elérhetők maradnak. A változásról minden regisztrált felhasználó részére a hivatal értesítést küld.

Az e-Polc-rendszer kivezetésével egy időben elindult egy új aloldal (www.ksh.hu/ksh-evkonyvek/) a KSH honlapján, ahonnan ingyenesen letölthető több mint 400 évkönyv, zsebkönyv és adattár, összesen százezer oldalnyi, pdf-formátumú kiadvány, közel 150 ezer Excel-táblázat és többezer statikus és interaktív grafikon és térkép.

Az aloldal lehetővé teszi az évkönyvek, zsebkönyvek és adattárak szűrését referenciaév, sorozatnév, formátum (PDF, XLS) és kiegészítő tartalmak (grafikonok, térképek) szerint. A felhasználóknak lehetősége van saját kiadványlistát összeállítani az érdeklődésüknek megfelelő év- és zsebkönyvekből, valamint adattárakból.”

Forrás:
Ingyenesen letölthetők a KSH kiadványai, 2025.07.04.; Központi Statisztikai Hivatal; 2025. július 4.

Már a Digitális Állampolgár alkalmazásban is megnézheted a Tárhelyre érkezett üzeneteidet

„A Digitális Állampolgár mobilalkalmazás tovább egyszerűsíti az ügyintézést.

Már közvetlenül a Digitális Állampolgár mobilalkalmazásban is megnézheted a Tárhelyedre érkezett hivatalos üzeneteket, amelyeket az állami szervezetektől kaptál. 2024-ben összesen 365 millió küldeményt és igazolást kaptak a felhasználók a Tárhelyre, így nem meglepő, hogy a digitális állampolgárok is nagyon várták ezt a funkciót.

Hogyan működik?
Az új menüpontot a mobilalkalmazás főoldalán találod, a Tárhely csempére kattintva meg tudod nézni az állami szervezetektől kapott küldeményeidet, azok csatolmányait megnyithatod és le is töltheted. Azaz, ha hivatalos leveled jön, már nem csak a telefon böngészőjében, a tarhely.gov.hu-n tudod megnézni, hanem az alkalmazásban is. Ha mégis böngészőben olvasnád a tárhelyes leveidet, azt is megkönnyíti a DÁP: a mobilalkalmazással felhasználónév és jelszó megadása nélkül tudsz belépni a felületre – ahogy további 200 azonosítást kérő állami és piaci weboldalra és alkalmazásba. A Digitális Állampolgár mobilalkalmazás folyamatosan bővül új funkciókkal, amelyekről ezen az oldalon is rendszeresen beszámolunk.”

Forrás:
Már a Digitális Állampolgár alkalmazásban is megnézheted a Tárhelyre érkezett üzeneteidet; Digitális Állampolgárság Program, Idomsoft; 2025. július 2.

Franciaország harmadik legnagyobb városa nyílt forráskódú szoftverekre szándékozik váltani

„Alig pár héttel az után, hogy kiderült: a dánok a kormányzatban lecserélnék a Microsoft szoftvereit nyílt forrású alternatívákra újabb európai város jelentett be hasonló programot. Ezúttal Lyon, Franciaország harmadik legnagyobb városa közölte: le tervezi cserélni a Windows operációs rendszert és az Office csomagot Linux-ra és OnlyOffice-ra.

Akárcsak a dánoknál, a franciák is a digitális szuverenitás erősítésével magyarázták a lépést, és azzal, hogy csökkenteni szeretnék függőségüket a meghatározó amerikai szoftvergyártóktól. Ez most azért lett hirtelen prioritás több európai ország számára is, mivel Donald Trump új elnöksége alatt felrúgta a status quo-t gyakorlatilag minden téren, és egyértelművé tette, hogy más országok a továbbiakban nem számíthatnak az USA nem csak, hogy jóindulatára, de egyáltalán korrekt viselkedésére sem szinte semmilyen téren.

„Azért, hogy többé ne függjön az amerikai szoftvermegoldásoktól, és valódi digitális szuverenitást szerezzen, Lyon városa digitális eszközeinek jelentős átalakításába kezdett”, írta a város honlapján a kezdeményezéssel kapcsolatban. A projekt két fő vonal mentén próbálja a kitűzött célokat elérni: „egy ingyenes és interoperábilis kollaboratív csomag létrehozása, Open Digital Territory” néven, másrészt „a Microsoft Office programcsomagot felváltó szabad irodai szoftverek fokozatos bevezetése az önkormányzati szolgáltatásokban”.

Ugyanakkor „Lyon városa egyidejűleg a Microsoft szoftvereit fokozatosan ingyenes alternatívákra cseréli, beleértve az OnlyOffice-t az irodai automatizáláshoz, valamint a Linuxot és a PostgreSQL-t a rendszerekhez és adatbázisokhoz”, ami nyilván a Microsoft SQL Server-t, esetleg az Oracle adatbáziskezelőjét válthatja majd le. A város egyelőre nem közölt konkrét ütemtervet a projekttel kapcsolatban, így nem tudni, hogy milyen távon szeretnék mindezt elérni…”

Forrás:
A franciák is bepróbálkoznának a Windows Linux-ra cserélésével – megint; PC Fórum; 2025. június 27.
Lásd még:
This city is dumping Microsoft Office and Windows for OnlyOffice and Linux – here’s why; ZDNET; 2025. június 26.
„2025 júniusában megkezdődött 10 000 köztisztviselő képzése. Lyon Linuxra való áttérését szoros figyelemmel kísérik, mivel ez potenciális mintaként szolgálhat más önkormányzatok számára, amelyek nagyobb digitális függetlenségre és fenntarthatóságra törekednek.”

Technika, tudomány, MI

Az Európai Bizottság új élettudományi stratégiája

„Az Európai Bizottság ma új stratégiát tett közzé annak érdekében, hogy 2030-ra Európa a világ legvonzóbb helye legyen az élettudományok terén.

Az élettudományok – azaz a sejtektől az ökoszisztémákig az élő rendszereket tanulmányozó tudományágak – központi szerepet játszanak egészségünk, környezetünk és gazdaságunk szempontjából. Ösztönzik az innovációt az orvostudomány, az élelmiszeripar és a fenntartható termelés terén, közel 1,5 billió eurónyi értéktöbbletet teremtenek az uniós gazdaság számára, és 29 millió munkahelyet biztosítanak Unió-szerte.

A jelenlegi uniós költségvetésből évi több mint 10 milliárd euróval támogatott stratégia összehangolt megközelítést határoz meg az élettudományok teljes értékláncára vonatkozóan. Célja az innováció felgyorsítása, a piacra jutás megkönnyítése, valamint az új technológiákba vetett közbizalom megszilárdítása, hogy azok az emberek és a bolygó javát szolgálhassák.

A stratégiában javasolt fellépések a következők:

  1. A kutatási és innovációs ökoszisztéma optimalizálása

A Bizottság uniós beruházási tervet fog kidolgozni a több országra kiterjedő klinikai vizsgálatok finanszírozásának megkönnyítése és az európai klinikai kutatási infrastruktúrák megerősítése érdekében. A stratégia szorgalmazza az „Egy az egészség” koncepció alkalmazását a kutatás és az innováció terén, és a Horizont Európa 2026–27-es munkaprogramjai keretében akár 100 millió eurót is mozgósíthat a mikrobiom-alapú megoldások kidolgozására és alkalmazására. Emellett 250 millió eurót lehet majd a több ágazatot érintő élettudományi technológiákra fordítani, támogatva az ipari innovációt és fenntarthatóságot ösztönző új termékek kifejlesztését, beleértve az új megközelítésű módszereket, az új molekulákat, a fejlett anyagokat és a hatékonyabb biogyártást is.

  1. Az élettudományi innovációk gyors piacra jutásának lehetővé tétele

Az élettudományi innovációk piacra jutásának felgyorsítása érdekében a Bizottság európai biotechnológiai jogszabályt fog előterjeszteni, amely az innováció szempontjából kedvezőbb keretet alakít ki a biotechnológiai ágazatokban. A Bizottság – az Európai Innovációs Tanács portfóliójára és megbízható befektetői hálózatára (Trusted Investors Network) támaszkodva – létre fog hozni egy kapcsolatteremtési felületet, amelyen az induló innovatív vállalkozások, az ipari szereplők és a befektetők felvehetik egymással a kapcsolatot.

  1. A bizalom javítása, az innováció elterjedésének és felhasználásának fokozása

A Bizottság 300 millió eurót fog mozgósítani az élettudományi innovációkra irányuló közbeszerzések ösztönzésére olyan területeken, mint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a következő generációs oltóanyagok és a rákhoz kapcsolódó megfizethető megoldások. A Bizottság létre fog hozni egy élettudományi koordinációs csoportot is, hogy ágazatokon átívelően összehangolja a szakpolitikákat és a finanszírozást, és támogassa a kulcsfontosságú érdekelt felek, köztük az ipari szereplők és a polgárok bevonását.

Előzmények

Ursula von der Leyen elnök a politikai iránymutatásaiban jelentette be a stratégiát, amely a versenyképességi iránytű részét képezi.

Európa régóta vezető szerepet tölt be az élettudományok terén, köszönhetően az erős tudásbázisnak és a tudományos kiválóságnak, de a kutatási eredmények kézzelfogható megoldásokká való alakítása terén már kezdik utolérni más globális szereplők. A kihívások közé tartozik az innovációs ökoszisztémák széttagoltsága, az adatok és a mesterséges intelligencia kihasználatlansága, valamint a túl lassú piaci elterjedés.

A stratégia alapját egy nyilvános konzultáció és számos más bizonyíték jelenti, többek között a Bizottság Közös Kutatóközpontjának két tanulmánya: az Élettudományi ágazatok az EU-ban: a gazdasági növekedés és az innováció mozgatórugói című tanulmány kiemeli a 29 millió munkavállalót és a 1,5 billió eurónyi hozzáadott értéket, az Élettudományi szabadalmak trendjei: fókuszban a gyógyszeripari termékek és az orvosi technológiák című tanulmányból pedig kiderül, hogy az EU világviszonylatban a második helyen áll, a bejelentett szabadalmak 17%-a kötődik hozzá.

További információk

Válaszd Európát az élettudományok terén: Stratégia annak érdekében, hogy 2030-ra az EU a világ legvonzóbb helyévé váljon az élettudományok terén

Kérdések és válaszok

Tájékoztató

Idézet(ek)

„Európa régóta globális vezető szerepet tölt be az élettudományok terén. Napjaink egyre versengőbb világában az Európai Bizottság a versenyképességi menetrendjének három kulcsfontosságú eleme – az egyszerűsítés, a beruházások és az erősebb egységes piac – révén új lendületet ad az ágazatnak.” – Stéphane Séjourné, a jólétért és az iparstratégiáért felelős ügyvezető alelnök

„Az új stratégia elkötelezettséget jelent amellett, hogy Európát az élvonalába helyezzük az élettudományok terén folyó innovációnak, amely gyorsabban képes biztosítani a legkorszerűbb terápiákat az európai betegek számára. A stratégia előkészíti a terepet a közelgő európai biotechnológiai jogszabály, az orvostechnikai eszközökről szóló rendeletek korszerűsítése és az új szív- és érrendszeri egészségügyi terv számára. A kutatás megerősítése és az úttörő innovatív megoldások előmozdítása azon túl, hogy elősegíti az egészséget és a jóllétet, hozzájárul a versenyképességhez, a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez is. Utat nyitunk egy egészségesebb, okosabb Európa felé.” – Várhelyi Olivér, az egészségügyért és az állatjólétért felelős biztos

„A tudomány életeket változtat meg, de csak akkor, ha támogatjuk a mögötte álló embereket. Ezzel a stratégiával Európa éppen ezt teszi: a laboratóriumtól a piaci bevezetésig finanszírozza az élettudományokat, támogatja az induló innovatív vállalkozásokat, felgyorsítja a piacra jutást és erősíti a bizalmat. Gondoskodunk arról, hogy a merész ötletek ne maradjanak a laboratóriumban, hanem tegyék jobbá az életünket itt, Európában. Ez nemcsak polgáraink életét fogja javítani, hanem Európát is vonzóbbá és versenyképesebbé teszi az élettudományokkal foglalkozó vállalkozások számára, olyan hellyé, ahol beruházhatnak, innoválhatnak és növekedhetnek.” – Ekaterina Zaharieva, az induló innovatív vállalkozásokért, a kutatásért és az innovációért felelős biztos”

Forrás:
A Bizottság új stratégiával tenné 2030-ra globális vezetővé Európát az élettudományok terén; Európai Bizottság; 2025. július 2.

Kérdések és válaszok az uniós élettudományi stratégiáról

„Mik azok az élettudományok?

Az élettudományok olyan gazdasági tevékenységeket foglalnak magukban, amelyek az élő rendszerek ismeretén alapulnak, beleértve a biotechnológiát, a mezőgazdaságot, az élelmiszer-technológiákat, az egészségügyet, a gyógyszereket, az orvostechnikai eszközöket, a bioalapú termékeket és a biogyártást.

Miért fontos ez a stratégia Európa jóléte és versenyképessége szempontjából?

Az élettudományok jelentős mértékben hozzájárulnak az EU gazdaságához. 29 millió embert foglalkoztatnak, és 1,5 billió euró hozzáadott értéket termelnek, ami az EU bruttó hazai termékének (GDP) 9,4%-át teszi ki. Az ágazat jelentős beruházásokat is eszközöl a kutatásba és fejlesztésbe (K+F+I), 2022-ben 46,6 milliárd EUR-t költött el, ami az EU-ban a vállalkozások K+F+I-kiadásainak 19,4 %-át teszi ki.

Csak a biotechnológiai ágazat bruttó hozzáadott értéke 2022-ben 38,1 milliárd EUR volt, 5,3 %-os növekedési rátával, ami meghaladja az uniós gazdaság egészét. Az egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték 160 000 EUR volt, ami majdnem háromszorosa az uniós átlagnak, és meghaladta az olyan ágazatokat, mint a pénzügy és a gépjárműipar.

Ezekre az erősségekre építve a stratégia célja az élettudományokban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása Európa versenyképessége és polgárainak jóléte érdekében.

A stratégia számos bizonyítékra épül, többek között a Bizottság Közös Kutatóközpontja által készített két tanulmányra: Az élettudományok ágazatai az EU-ban: a gazdasági növekedés és az innováció mozgatórugói és a szabadalmak trendjei az élettudományokban: a gyógyszerekre és az orvosi technológiákra, valamint az élettudományi ágazatok társadalmi-gazdasági mutatóira vonatkozó országspecifikus információkra való összpontosítás.

Mi új a 2024. évi biotechnológiai és biogyártási stratégiához képest?

A stratégia a 2024. évi biotechnológiai és biogyártási stratégiában javasolt intézkedésekre épül, de szélesebb hatókörrel rendelkezik, amely olyan területekre terjed ki, mint az élelmiszerek, az egészségügy, a gyógyszerek és a környezetvédelem.

Magában foglalja a magas szintű jelentésekből (Heitor, Letta, Draghi) származó betekintést, és nagyobb hangsúlyt fektet a versenyképességre és a fenntarthatóságra.

Új intézkedéscsomagot vezet be, többek között olyan kiemelt kezdeményezéseket, mint a klinikai kutatási beruházási terv, az „Egy az egészség” mikrobiom kezdeményezés és az élettudományokkal foglalkozó koordinációs csoport, amelyek kiegészítik a 2024. évi stratégia intézkedéseit.

Az európai élettudományi stratégia nem önálló kezdeményezés, hanem átfogó keret, amelynek keretében más kezdeményezések, többek között a készülő biotechnológiai jogszabály és az új biogazdasági stratégia kidolgozására kerül sor.

Mi a kapcsolat e stratégia és a hamarosan elkészülő biogazdasági stratégia között?  

Az idén később elfogadandó biogazdasági stratégia ösztönözni fogja az élettudományi innovációk bevezetését és elterjedését az értékláncokban.

Elő fogja mozdítani a biogazdasági termékek iránti keresletet, amelyek kevesebb – például biomasszából származó – erőforrásból több hozzáadott értéket teremtenek, és támogatni fogják növekedésüket és piaci elterjedésüket. A stratégia célja továbbá az erőforrás-hatékonyság maximalizálása, a biztonságos és fenntartható biomassza-ellátás biztosítása, valamint az, hogy az EU globális vezető szerepet töltsön be a fenntartható biogazdasági megoldások terén.

E célkitűzések eléréséhez kulcsfontosságú lesz egy erős és dinamikus élettudományi innovációs ökoszisztéma.

Mi a kapcsolat e stratégia és a készülő biotechnológiai jogszabály között?

Ez a stratégia egy sor intézkedést jelent be az elkövetkező évekre egy dinamikus és versenyképes élettudományi ökoszisztéma előmozdítása érdekében. Ehhez az élettudományok teljes értékláncára kiterjedő fellépésre van szükség – a R&I-től a biztonságos és fenntartható termékek és szolgáltatások piaci bevezetéséig és felhasználói elterjedéséig. Az egyik ilyen intézkedés a biotechnológiai törvény. A biotechnológiai jogszabálytól eltérően azonban ez a stratégia nem javasolja az uniós jogszabályok módosítását.

A Bizottság javaslatot fog tenni az európai biotechnológiai jogszabályra annak érdekében, hogy az uniós szabályozási környezet jobban előmozdítsa az innovációt, fokozza a klinikai vizsgálatokat, vonzza az innovátorokat és a befektetőket, valamint megkönnyítse és felgyorsítsa a spin-off vállalkozások, az induló innovatív vállalkozások és a növekvő innovatív vállalkozások számára a biotechnológiák laboratóriumból gyárba és piacra történő bevezetését. A törvény emellett a szabályozási szempontokat kiegészítő intézkedéseket is tartalmazni fog.

Mi a kapcsolat a gyógyszercsomaggal?

Mind ez a stratégia, mind a gyógyszercsomag előmozdítja az innovációt és fokozza a versenyképességet. A gyógyszercsomag valójában a stratégiában említett, folyamatban lévő kulcsfontosságú kezdeményezések egyike, és továbbra is kiemelt prioritást élvez az Európai Bizottság számára az élettudományok területén. A gyógyszercsomag változtatásokat javasol a szabályozási keretben (a gyógyszerekre vonatkozó uniós jogban), míg ez a stratégia nem javasolja a meglévő rendeletek módosítását.

A gyógyszercsomag jelentősen hozzá fog járulni ahhoz, hogy az EU innovációbarátabb és az élettudományok számára kedvezőbb hellyé váljon. A felülvizsgált gyógyszerészeti jogszabályok például lerövidítik a gyógyszerek forgalombahozatali engedélyeinek megszerzéséhez szükséges időt az EU-ban. Olyan szabályozói tesztkörnyezeteket is javasol, amelyek valós körülmények között tesztelik az innovatív termékeket és technológiákat, és előmozdítják az úttörő innovációkat a betegek számára anélkül, hogy befolyásolnák a biztonságot.

Olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek Unió-szerte javítják a betegek időben történő hozzáférését az innovatív gyógyszerekhez, valamint a generikus és biohasonló gyógyszerek időben történő piacra lépését, ami növeli a megfizethető terápiákhoz való hozzáférést. Segíteni fogja az uniós egészségügyi rendszereket abban, hogy biztonságosabb ellátási láncokkal reziliensebbé váljanak, és ösztönözni fogja az innovációt a kielégítetlen egészségügyi szükségletek területén, például az antimikrobiális szerek és a ritka betegségek terén. Ösztönözni fogja a R&I-t, egyértelműbb szabályokat vezet be, és csökkenti a fejlesztőkre nehezedő adminisztratív terheket, például a kérelmek elektronikus benyújtásával.

Mi a célja az Ön által javasolt interaktív eszköznek? Mi a különbség a Biotech és a Biomanufacturing Hub között?

A Bizottság különböző területeken és alkalmazásokban rendelkezésre álló különböző platformokat és eszközöket dolgozott ki és hajtott végre. Erre példa a biotechnológiai és biogyártási központ, amely eszközöket és erőforrásokat biztosít a biotechnológiai innovátorok számára biotechnológiai megoldásaik piacra viteléhez.

Amire a stratégia most javaslatot tesz, az szélesebb körű: egyetlen olyan eszközről van szó, amely az adott élettudományi felfedezés igényeihez igazodna. A kutatók és az innovátorok tanácsot kaphatnak az alábbiakkal kapcsolatban:

  1. A termékeikre alkalmazandó, több területet érintő szabályozási keret.
  2. Információk azokról a potenciális adattárakról/infrastruktúra-szolgáltatásokról, amelyekre szükségük lehet. Ez lehetővé tenné számukra, hogy innovációjuk kialakításába beépítsék a szabályozási megfelelést.

Mi a különbség az európai egészségügyi adattér (EHDS) és a Life Science R&I Data Assembly között?

Az európai egészségügyi adattér az első olyan közös uniós adattér, amelyet egy adott ágazatnak (egészségügy) szentelnek. Az európai egészségügyi adattérről szóló rendelet lehetővé teszi az elektronikus egészségügyi adatok biztonságos és megbízható újrafelhasználását, és előmozdítja az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek egységes piacát.

A javasolt Élettudományi Adatközgyűlés nem a Bizottság jogalkotási kezdeményezése. Mint ilyen, nem hoz létre új szabályokat, és nem állapít meg kötelezettségeket a tagállamok számára. Célja, hogy „egy asztalhoz ültesse” az adatokért, az új technológiákért, az egészségügyért, az élettudományokért és a kutatási és innovációs tevékenységekért felelős különböző tagállami és uniós szintű hatóságokat; Ezzel elő kívánjuk segíteni az adatok jobb felhasználását az élettudományi kutatás és innováció számára.

Miért fontos a klinikai kutatásba való beruházás, és hogyan segít a javasolt beruházási terv?

A klinikai vizsgálatok a versenyképes egészségügyi ágazat kritikus elemei.

A klinikai kutatás valódi egységes piacának létrehozásához három kulcsfontosságú elemre van szükség:

  1. Támogató és innovációbarát szabályozási keret.
  2. Több országra kiterjedő klinikai kutatási hálózatok létrehozásának és fenntartásának finanszírozása.
  3. A több országra kiterjedő klinikai vizsgálatok finanszírozása.

Bár már folyamatban vannak a szabályozási kihívások kezelésére irányuló erőfeszítések, sürgős fellépésre van szükség a kutatási és innovációs oldalon is a klinikai kutatási hálózatok létrehozásának és hosszú távú fenntarthatóságának támogatása érdekében. Ez magában foglalja a klinikai vizsgálatok finanszírozását, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) által vezetett és a közegészségügyi prioritásokra összpontosító vizsgálatok esetében. Az egyik példa a terápiák közötti összehasonlító hatékonysági vizsgálatok, amelyek gyakran korlátozott iparági érdeklődést keltenek annak ellenére, hogy jelentősen csökkenthetik az egészségügyi költségeket.

A javasolt klinikai kutatási beruházási terv ezt azáltal fogja támogatni, hogy mind európai, mind nemzeti szinten finanszírozást biztosít a több országra kiterjedő klinikai vizsgálatokhoz, és megerősíti az európai kutatási infrastruktúrákat ezen a területen.

Miért javasol stratégiai megközelítést az élelmiszerrendszerek kutatására és innovációjára vonatkozóan?

Az élelmiszerrendszerek az Európai Bizottság fenntarthatósággal, versenyképességgel és biztonsággal kapcsolatos prioritásainak középpontjában állnak. Az élelmiszerrendszerek szilárd kutatási és innovációs kerete ezért döntő fontosságú e prioritások biztosításához.

Az élelmiszerrendszerek az élelmiszerek előállításában, feldolgozásában, forgalmazásában, fogyasztásában és ártalmatlanításában részt vevő elemek és szereplők közötti kapcsolatokra utalnak. Az élelmiszerrendszer-megoldások kulcsfontosságúak az olyan társadalmi kihívások kezeléséhez, mint az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése és az étrenddel kapcsolatos betegségek.

Az élelmiszer-innovációk világszerte zajlanak, és számos előnnyel járnak, beleértve a polgárok számára a biztonságos és megfizethető élelmiszerek szélesebb választékának biztosítását, a személyre szabottabb táplálkozást és a fenntarthatóbb termelést (pl. alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátás, kevesebb víz- és földhasználat, kevesebb hulladék).

Csak az erjesztési folyamatok tekintetében a McKinsey által 2025 márciusában közzétett közelmúltbeli ágazati jelentés becslése szerint 2050-re a globális piac 85–125 milliárd euróra (100–150 milliárd dollárra) tehető. Az élelmiszer-pazarlást csökkentő és hasznosító technológiák hozzájárulhatnak az élelmiszer-pazarlás globális gazdasági költségeinek csökkentéséhez, amelyek évente több mint 2,2 billió eurót (2,6 billió dollárt) tesznek ki, és nemcsak a gazdasági hatékonyság hiányát, hanem a jelentős környezeti és társadalmi költségeket is kezelik. Az ilyen technológiák az élelmiszer-bevonatoktól és az élelmiszerek eltarthatóságát növelő mikrobiom-megoldásoktól az élelmiszer-hulladékot biogázzá hasznosító anaerob lebontási technológiákig terjednek.

Miért van szükség a mikrobiom-kutatásba és -innovációba való beruházásra?

A mikrobiomok számos új megoldást kínálnak a különböző kihívásokra, a környezetvédelemtől az orvosig. Az új és egészségesebb élelmiszerek és az innovatív biológiai védekezési megoldások kifejlesztésétől a leromlott élőhelyek helyreállításáig számos mikrobiális megoldást vizsgáltak és alkalmaztak már, de még csak most kezdjük megragadni azokat a lehetőségeket, amelyeket ezek szisztematikus megközelítéssel történő tanulmányozása feltárhat.

Ez az újszerű megközelítés, amely rendkívül összetett és igényes, magas szintű koordinációt és erős kormányzati támogatást igényel. Az EU jó helyzetben van ahhoz, hogy vezető szerepet töltsön be ezen a területen. A stratégia számos kezdeményezést és lehetőséget terjeszt elő ezen a területen, amelyeket a Horizont Európa következő, 2026–2027-es munkaprogramja keretében közel 100 millió EUR támogat.

Hogyan fogja a stratégia mozgósítani a beruházásokat?

A Bizottság már tett lépéseket az élettudományi technológiák és innovációk finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása érdekében. Ezek közé tartozik az Európai Körforgásos Biogazdasági Alap, a HERA Invest program, valamint az élettudományokkal foglalkozó induló és növekvő innovatív vállalkozások célzott támogatása az InvestEU és az Európai Innovációs Tanács (EIC) révén.

Emellett a közelmúltban elfogadott, az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó uniós stratégia olyan intézkedéseket javasol, amelyek megkönnyítik az innovatív vállalkozások – köztük az élettudományokkal foglalkozók – növekedését Európában, valamint javítják a finanszírozáshoz és a piachoz való hozzáférésüket.

A stratégia erre épít azáltal, hogy összehangoltabb beruházási megközelítést javasol az élettudományok értékláncában, amelyet évente több mint 10 milliárd euró támogat uniós programokból.

Emellett stratégiai kapcsolatteremtő felületet hoz létre az induló innovatív vállalkozások, az ipar és a befektetők összekapcsolására, kihasználva az EIC portfólióit, az EIC megbízható befektetők hálózatát és más kulcsfontosságú érdekelt feleket, hogy ott irányítsák a beruházásokat, ahol azokra a legnagyobb szükség van.

Miért van szükség élettudományi koordinációs csoport létrehozására, és mi lenne ennek a szerepe?

Számos európai ország, köztük Dánia és Svédország nemzeti koordinációs hivatalokat hozott létre a szakpolitikai koherencia és hatás javítása érdekében. Az érdekelt felek hasonló uniós szintű mechanizmust szorgalmaztak.

E hivatalok sikere alapján a javasolt Élettudományi Koordinációs Csoport a Bizottságon belül mátrixstruktúrában fog működni, biztosítva a stratégia végrehajtásának jobb koordinációját és nyomon követését.

Elősegíti továbbá a jövőbeli kezdeményezések alakítását annak biztosítása érdekében, hogy azok tükrözzék az élettudományok innovációs prioritásait.

A csoport kapcsolattartó pontként is szolgálhat a külső érdekelt felek számára, és segíthet magas szintű eszmecseréket szervezni a Bizottsággal az élettudományok kulcsfontosságú témáiról.

Milyen szerepet fog játszani a nemzetközi együttműködés abban, hogy Európa globálissá váljon az élettudományok terén?

A tudományos fejlődés, az új egészségügyi technológiák kifejlesztése, a biológiai sokféleség megőrzése és számos globális kihíváshoz való hozzájárulás mind a nemzetközi együttműködéstől függ.

Az EU elkötelezett a kutatás és az innováció terén folytatott nyílt és kölcsönös nemzetközi együttműködés mellett. A stratégia intézkedéseket tartalmaz a globális együttműködés előmozdítására, például kiemelt fellépést a finanszírozók összehangolására, valamint az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia és az egészségügyi kihívások megoldásának felgyorsítására. Ezt a Horizont Európa program 170 millió euróval támogatja.

Emellett a Bizottság intézkedéseket fog hozni az élettudományi kutatók szakmai előmenetelének támogatása és a globális tehetségek vonzása érdekében, többek között a „Válassz Európát” kezdeményezésen keresztül.

További információért

Válassza Európát az élettudományok számára: Stratégia annak érdekében, hogy az EU 2030-ra a világ legvonzóbb helye legyen az élettudományok számára

Sajtóközlemény

Tájékoztató”

Forrás:
Kérdések és válaszok az élettudományi stratégiáról; Európai Bizottság; 2025. július 2. (uniós gépi fordítás)
Questions and answers on the Life Sciences Strategy; European Commission; Jul 2, 2025 (hivatalos, eredeti változat)

Az Európai Bizottság előterjesztette kvantumstratégiáját

„Az Európai Bizottság ma terjesztette elő kvantumstratégiáját annak érdekében, hogy 2030-ra Európa globális vezető szerepet töltsön be a kvantumágazatban. A stratégia elő fogja mozdítani egy reziliens, szuverén kvantum-ökoszisztéma létrejöttét, amely lendületet ad a start-upok növekedésének, és a tudományos áttöréseket piacképes alkalmazásokká alakítja át, miközben fenntartja Európa tudományos vezető szerepét.

A kvantumtechnológiák forradalmasítják az összetett kihívások kezelését, legyen szó gyógyszeripari áttörésekről vagy a kritikus infrastruktúra biztosításáról. Új utakat nyitnak meg az EU ipari versenyképessége és technológiai szuverenitása előtt, és stabil kettős felhasználási lehetőséget nyújtanak a védelem és a biztonság terén. Az ágazat 2040-re várhatóan több ezer magas szintű képzettséget igénylő munkahelyet teremt Unió-szerte, és globális értéke meghaladja majd a 155 milliárd EUR-t.

A stratégia öt területet céloz meg: kutatás és innováció, kvantuminfrastruktúrák, az ökoszisztéma megerősítése, űr- és kettős felhasználású technológiák, valamint kvantumkészségek.

A stratégia az alábbi intézkedéseket tartalmazza:

  • Az uniós kvantumkutatási és -innovációs kezdeményezés elindítása, melynek nyomán az EU és a tagállamok közös erőfeszítéseket tesznek az alapkutatás támogatására, valamint alkalmazások kifejlesztésére az alapvető fontosságú köz- és ipari ágazatokban.
  • Egy kvantumtervezési létesítmény és hat kísérleti kvantumcsip-gyártósor létrehozása, legfeljebb 50 millió EUR közfinanszírozással, hogy a tudományos prototípusokat gyártható termékekké alakítsák át.
  • Kísérleti létesítmény kialakítása az európai kvantuminternet számára.
  • A kvantumkompetencia-klaszterek uniós hálózatának bővítése, valamint az Uniós kvantumkészség-akadémia létrehozása 2026-ban.
  • Űripari kvantumtechnológiai ütemterv kidolgozása az Európai Űrügynökséggel közösen, valamint hozzájárulás az európai fegyverzettechnológiai ütemtervhez.

A stratégia célja, hogy növelje az európai kvantumvállalatok jelenleg mintegy 5%-ra tehető globális magánfinanszírozásának arányát, hogy ösztönözze az európai start-upok és scale-upok növekedését, és az európai iparban előmozdítsa az európai kvantummegoldások elterjedését.

Következő lépések

A Bizottság szorosan együtt fog működni a tagállamokkal és az európai kvantumtechnológiai közösséggel – többek között tudományos körökkel, start-upokkal, ipari szereplőkkel, innovációs érdekelt felekkel és ezek képviselőivel – annak érdekében, hogy a stratégia célkitűzései megvalósuljanak.

A téma magas szintű tanácsadó testülete vezető európai kvantumszakembereket és technológiai szakértőket fog össze, köztük Nobel-díjjal kitüntetett európai kvantumtudósokat. A testület független stratégiai iránymutatást fog nyújtani az európai kvantumstratégia végrehajtásához.

A stratégiát várhatóan 2026-ban egy kvantumjogszabályra irányuló javaslat fogja követni, amely tovább erősíti a kvantumökoszisztémát és az iparosítási erőfeszítéseket. Ennek érdekében nagyszabású uniós, nemzeti vagy regionális szintű kezdeményezések keretében arra ösztönzi a tagállamokat, a vállalatokat, a befektetőket és a kutatókat, hogy ruházzanak be (kísérleti) gyártólétesítményekbe.

További információk

Európai kvantumstratégia

Kérdések és válaszok

Tájékoztató

A Közös Kutatóközpont szakpolitikai tájékoztatója

Idézet(ek)

„A kvantumtudomány rohamos fejlődésének köszönhetően valódi változásokat előidéző tudományos és technológiai áttörések küszöbén állunk. Európa jelentős felfedezéseivel és innovatív eredményeivel mindig is élen járt a kvantumtudományban. Európának a magasan képzett munkaerőtől a szilárd kutatási infrastruktúráig minden eszköze megvan ahhoz, hogy a kontinens a kvantumtechnológia éllovasává váljon. Mivel a globális kvantumverseny fokozódik, és a laboratóriumokból kilépve a mindennapi alkalmazások felé mozdul el, Európának meg kell őriznie vezető szerepét. Ezért indítjuk el az európai kvantumstratégiát, melynek célja, hogy összefogja a tagállamokat, az ipari szereplőket, a tudományos köröket és a társadalmat a kvantumtechnológiákban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása érdekében.” – Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, a biztonságért és a demokráciáért felelős ügyvezető alelnök

Forrás:
Kvantumtechnológia: a Bizottság új stratégiája 2030-ra globális vezető szerepet szán Európának; Európai Unió; 2025. július 2.

Kérdések és válaszok az uniós kvantumstratégiáról

„Mik azok a kvantumtechnológiák, és milyen hatással lesznek a mindennapi életre?

A kvantumtechnológiák a kvantummechanikát – a fizika azon ágát, amely azt vizsgálja, hogy az anyag és az energia hogyan viselkedik a legkisebb léptékben, például az atomokban és a részecskékben – használják fel olyan feladatok elvégzésére, amelyek a hagyományos technológiák esetében megoldhatatlanok vagy rendkívül hatástalanok. A kvantumtechnológiák fő területei közé tartozik a kvantumszámítás és szimuláció, a kvantumérzékelés és a kvantumkommunikáció.

Ezek a technológiákátalakítják és forradalmasítják a területeket a számítástechnikától, az egészségügytől, a kiberbiztonságtól és a mobilitástól az éghajlat-előrejelzésig. A kvantumszámítógépek olyan feladatokat is képesek megoldani, amelyek még a ma elérhető legerősebb nagy teljesítményű számítástechnikai (HPC) rendszerek számára is elérhetetlenek. A mindennapi életben a kvantumtechnológia lehetővé teheti a korai diagnózist képalkotó érzékelőkön keresztül, felgyorsíthatja a gyógyszerfejlesztést, elősegítheti az adatbiztonság és az ultrabiztonságos kommunikáció kriptográfiáját, optimalizálhatja a logisztikát és a szállítást, javíthatja a navigációs rendszereket, és korai földrengés-előrejelzést kínálhat a felszín alatti feltérképezés révén.

A kvantumtechnológia erős kettős felhasználású potenciállal rendelkezik, így létfontosságú terület a védelmi és nemzetbiztonsági alkalmazások számára.

Mi Európa jelenlegi helyzete a kvantumtechnológiák terén?

Európa globális vezető szerepet tölt be a kvantumkutatásban, koncentrálja a kvantumtehetséget, és világviszonylatban az első helyen áll a kvantumtechnológiákkal kapcsolatos tudományos publikációk számában. Emellett a globális kvantum-induló vállalkozások jelentős részének is otthont ad. Európa azonban lemaradásban van e technológia kereskedelmi hasznosítása terén.

Miért fektet be az EU a kvantumtechnológiába?

Hatalmas potenciáljuk miatt valamennyi vezető régió és számos technológiai vezető jelentős összegeket fektet be a kvantumtechnológiákba a piaci áttörések elérése, valamint a verseny- és biztonsági előnyök megszerzése érdekében.

Európa jó helyzetben van ahhoz, hogy vezető szerepet töltsön be a folyamatban lévő kvantumforradalomban. Az EU növeli beruházásait annak érdekében, hogy kiaknázza szilárd kutatási bázisát, és továbbfejlessze dinamikus induló vállalkozási ökoszisztémáját és infrastruktúráját. Ennek az erőfeszítésnek az a célja, hogy megerősítse Európa versenyképességét és biztosítsa stratégiai autonómiáját. A mostani beruházás biztosítja, hogy Európa stratégiailag át tudja alakítani tudományos kiválóságát piacvezető technológiákká.

Mi az EU kvantumra vonatkozó stratégiai jövőképe dióhéjban?

A jövőkép az, hogy Európa kvantumipari erőművé és a kvantumtechnológiák globális piacvezetőjévé váljon, építve annak tartós tudományos vezető szerepére.

Ez a jövőkép Európa meglévő erősségeit használja ki: világszínvonalú kutatás, tudományos kiválóság, dinamikus indulótőke-alap és erős közberuházási struktúra, a széttagoltság kezelése és az ipari alkalmazás előmozdítása mellett.

A stratégia öt, egymással összefüggő területen alapul:

  • Kutatás és innováció: A kiválóság megszilárdítása Európa-szerte, hogy vezető szerepet töltsön be a kvantumtudományban és annak ipari átalakulásában.
  • Kvantuminfrastruktúrák: Méretezhető, koordinált infrastruktúra-központok fejlesztése a gyártás, a tervezés és az alkalmazásfejlesztés támogatása érdekében.
  • A kvantumökoszisztéma megerősítése: Befektetés az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokba, az ellátási láncok biztosítása és a kvantumtechnológiák iparosításának előmozdítása.
  • Űr- és kettős felhasználású kvantumtechnológiák (biztonság és védelem): A biztonságos, szuverén kvantumképességek integrálása Európa űr-, biztonsági és védelmi stratégiáiba.
  • Kvantumkészségek: Sokszínű, világszínvonalú munkaerő kiépítése az EU-n belüli összehangolt oktatás, képzés és tehetségmobilitás révén.

Mennyit fektetett eddig az EU a kvantumtechnológiába?

Az elmúlt öt évben már több mint 11 milliárd EUR összegű (uniós és nemzeti) közfinanszírozást kötöttek le, és csak az EU közel 2 milliárd EUR-t fektetett be kvantumtechnológiákba.

Most biztosítanunk kell, hogy még hatékonyabban koordináljuk a beruházásokat annak érdekében, hogy a kvantumtechnológiák terén a görbe élén maradjunk.

Hogyan támogatta eddig a Bizottság a kvantumökoszisztémát?

Az elmúlt években az EU és tagállamai jelentős beruházásokat hajtottak végre a kvantumtechnológiákba és az európai kvantumökoszisztémába.

A 2018-ban indított „Kvantumtechnológiák” kiemelt kezdeményezés egy nagyszabású, hosszú távú kutatási kezdeményezés, amelynek költségvetése 1 milliárd EUR, és amelyet az EU finanszíroz. Összefogja a kutatóintézeteket, az ipart és a közfinanszírozókat, hogy megszilárdítsa és kiterjessze Európa tudományos vezető szerepét és kiválóságát ezen a területen. A cél egy versenyképes európai kvantumipar beindítása, valamint Európa dinamikus és vonzó régióvá tétele az innovatív kutatás, üzleti tevékenység és beruházások számára ezen a területen.

2019 óta mind a 27 uniós tagállam aláírta az európai kvantumkommunikációs infrastruktúrára vonatkozó kezdeményezésről (EuroQCI) szóló nyilatkozatot, amelyben megállapodtak abban, hogy együttműködnek a Bizottsággal és az Európai Űrügynökséggel az egész EU-ra kiterjedő kvantumkommunikációs infrastruktúra kifejlesztésében.

2023 óta az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás (EuroHPC Közös Vállalkozás) nyolc uniós helyszínnel írt alá tárhelyszolgáltatási megállapodástaz első európai kvantumszámítógépek elhelyezésére, amelyeket integrálni fognak az EuroHPC szuperszámítógépekkel. Ezek az élvonalbeli európai technológián alapuló új kvantumszámítógépek Csehországban, Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban, Luxemburgban és Hollandiában lesznek megtalálhatók. A beruházás teljes összege 140 millió EUR, 50%-a az EU-ból, 50%-a pedig az EuroHPC közös vállalkozásban részt vevő 17 országból származik. Ez a nyolc kvantumszámítógép kiegészíti a szintén az EuroHPC Közös Vállalkozás keretében beszerzett két analóg kvantumszimulátort, amelyeket a franciaországi Très Grand Centre de Calcul-ban és a németországi Jülich Supercomputing Centre-ben telepítettek.

Ez a stratégia munkahelyeket és gazdasági növekedést fog teremteni?

A stratégia célja, hogy előmozdítsa az innovációt és a kvantumtechnológiák kereskedelmi hasznosítását, új piaci lehetőségeket és iparágakat teremtve. Ez a növekedés várhatóan több ezer magasan képzett munkahelyet fog teremteni, különösen a csúcstechnológia és a mérnöki tudományok területén, és ösztönözni fogja az európai mélytechnológiai ipar növekedését, amelynek globális értéke 2040-re meghaladja a 150 milliárd eurót.

Hogyan javasolja a Bizottság a kvantumberuházások vonzását?

A kvantumtechnológiákba történő beruházások vonzása és versenyképességük megőrzése érdekében a Bizottság ösztönzi mind a köz-, mind a magánfinanszírozási kezdeményezéseket. Ez magában foglalja az olyan uniós alapokból származó támogatást, mint az Európai Innovációs Tanács, a TechEU Bővítési Alap és az Európai Beruházási Bank. A Bizottság emellett elősegíti a társberuházási programokat, és garanciákat nyújt a befektetők kockázatainak csökkentésére.

A cél az, hogy megkönnyítsük az induló és a növekvő innovatív vállalkozások számára a finanszírozás biztosítását, a piacokhoz való hozzáférést és a tehetségek megtalálását. A Bizottság és a tagállamok által támogatott kezdeményezések közé tartoznak a következők: a vállalatok felfutásának megkönnyítése befektetési alapokon keresztül, beleértve a nyilvánosan támogatott magánalapokat is, hogy jelentős tőkét vonzzanak a kvantumtechnológiák számára; a kvantumtechnológiák iparosításának előmozdítása a kvantumcsipek gyártásának felgyorsítását célzó kísérleti gyártósorok támogatásával vagy egy Európa-szerte hozzáférhető kvantumtervezési létesítmény elindításával; a nyílt hozzáférésű kvantumtesztkörnyezetek és kompetenciaklaszterek egész Európára kiterjedő központosított hálózatának létrehozása annak érdekében, hogy az induló innovatív vállalkozások és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) hozzáférjenek a tesztelési, validálási és teljesítményértékelési létesítményekhez, miközben összekapcsolják a kutatási és ipari szereplőket; a kezdeti kvantum-számítástechnikai, kommunikációs vagy érzékelő rendszerek vezető piaci felhasználójaként való működés; a kvantumfejlesztők támogatása a szellemi tulajdonra vonatkozó határozott stratégiákkal a kulcsfontosságú technológiák Európában tartása érdekében; valamint a kvantumszakértők következő generációjának képzése.

Ezen túlmenően az EU az ipari felhasználók és a pénzügyi partnerek támogatásával kvantumnagy kihívásokat fog indítani az áttörést jelentő technológiák bővítésének elősegítése érdekében.

Hogyan fogja kezelni a szakemberhiányt?

Az EU azt tervezi, hogy létrehozza a virtuális Európai Kvantumkészségek Akadémiáját, amely mester- és doktori fokozatokat kínál, valamint mobilitási programokat indít szakemberek számára. A konkrét kezdeményezések célja továbbá a meglévő szakemberek átképzése és a fiatal elmék bevonása a kvantumtechnológiába versenyek és projektek révén.

Miért fektet be a Bizottság tesztelési és kísérleti létesítményekbe?

A kvantumtechnológiák rendkívül érzékeny, műszakilag összetett és költséges rendszerekre és laboratóriumokra támaszkodnak. A legtöbb szereplő, különösen a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások nem engedhetik meg maguknak, hogy önállóan építsenek vagy tartsanak fenn ilyen létesítményeket. A tesztelési létesítményekhez, a dedikált berendezésekhez és a kísérleti lehetőségekhez való hozzáférés bővítése érdekében a Quantum kiemelt kezdeményezés meglévő kísérleti létesítményeit a nyílt hozzáférésű kvantumtesztágyak egész Európára kiterjedő, központosított hálózatává alakítják át. Különösen az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k számára biztosítanak hozzáférést kvantumeszközeik teszteléséhez, validálásához és teljesítményértékeléséhez, ezáltal segítve őket a prototípusról a piacra való átállás felgyorsításában.

Miért fontos, hogy Európa beruházzon a kvantumérzékelésbe és az infrastruktúrába?

Számos területen a kvantumérzékelők már jelentősen jobb teljesítményt és pontosságot kínálnak a klasszikus megfelelőikhez képest, például a gravimetriában, a magnetometriában és az inerciális navigációban.

A Bizottság olyan páneurópai kvantumérzékelő infrastruktúrákba ruház be, amelyek összekapcsolják ezeket az érzékelőket és kiaknázzák a bennük rejlő lehetőségeket. Ez magában foglalja a mozgó hordozókra, például drónokra vagy hajókra rögzített és szerelt kvantum graviméterek hálózatát, amelyek többek között a föld alatti és víz alatti erőforrások, a vulkáni tevékenység megfigyelésére és a Föld-megfigyelési feladatok elvégzésére szolgálnak. Ez a hálózat egy tervezett európai űr gravimetriai infrastruktúrához fog kapcsolódni, amely az űrtechnológiák támogatásával még pontosabb méréseket tesz lehetővé.

Hogyan biztosítják a kvantum-európai stratégia megfelelő végrehajtását?

Az erős és inkluzív kormányzás kulcsfontosságú a Kvantum Európa stratégia irányításához és felügyeletéhez. Először is, egy magas szintű tanácsadó testület, amely vezető európai kvantumtudósokból és elismert technológiai szakértőkből, köztük az Európai Nobel-díjasokból áll, stratégiai tanácsadást fog nyújtani a stratégiával és annak végrehajtásával kapcsolatban. Másodszor, a tagállamokkal való együttműködési keret biztosítani fogja a következetes végrehajtást mind az uniós, mind a nemzeti programokban, összehangolva az előrehaladást öt stratégiai területen, és nyomon követve a kvantumellátási láncok és kulcsfontosságú elemeik biztonságát és rezilienciáját. Végezetül a Bizottság szoros együttműködést fog fenntartani az európai kvantumközösséggel, többek között az egyetemekkel, az induló innovatív vállalkozásokkal, az iparral és az innováció képviselőivel.

Melyek a következő lépések?

A Bizottság az EuroHPC közös vállalkozás keretében végrehajtja a Quantum Europe kutatási és innovációs kezdeményezést annak érdekében, hogy strukturált együttműködést valósítson meg a tagállamokkal, összehangolja az európai erőfeszítéseket a közösen elfogadott kutatási, technológiai és innovációs menetrenddel, és közös célokat határozzon meg a koherencia biztosítása, az átfedések elkerülése és a kritikus tömeg kiépítése érdekében. A Bizottság hamarosan további kezdeményezéseket is indít, például az EuroHPC Közös Vállalkozáson keresztül a kvantum-számítástechnikai létesítmények kiépítésére irányuló folyamatos beruházásokat, az Unió IRIS2 programja keretében biztonságos kvantumkommunikációs infrastruktúrát vagy új kvantumérzékelő rendszereket, például az európai kórházakban a rák és a neurodegeneratív betegségek észlelésének felgyorsítása érdekében telepített kvantummágneses rezonancia képalkotó eszközöket.

A tervek között szerepel továbbá a kialakulóban lévő európai kvantumökoszisztéma megerősítése és egy virtuális Európai Kvantumkészségek Akadémiájának létrehozása, amely egyetlen központi kapcsolattartó pontként szolgál, láthatóvá téve a rendelkezésre álló kvantumtechnológiai képzést és gyakorlati alkalmazási lehetőségeket valamennyi oktatási szinten.

A stratégiát 2026-ra várható kvantumtörvény-javaslat fogja követni, amely megerősíti az e technológiák terén betöltött európai vezető szerep alapjait, ugyanakkor kezeli a kvantumtechnológiák megjelenésével kapcsolatos gazdasági és biztonsági kihívásokat.

További információért

Sajtóközlemény

Tájékoztató

Stratégia

Látogasson el a Quantum | Shaping Europe’s digital future oldalra frissítésekért és lehetőségekért.”

Forrás:
Kérdések és válaszok az uniós kvantumstratégiáról; Európai Bizottság; 2025. július 2. (uniós gépi fordítás)
Questions and answers on the EU Quantum Strategy; European Commission; Jul 2, 2025 (hivatalos, eredeti változat)

Magyarország a Jülichi Szuperszámítógépes Központtal közösen nyújt be pályázatot az EU AI Factory Antenna programjára

„Sikeres tárgyalásokat folytatott a mesterséges intelligencia fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a HUN-REN vezérigazgatója és a HUN-REN SZTAKI igazgató-helyettese Európa legnagyobb számítógépes kapacitásával (jelenleg 800 petaflops) rendelkező kutatóközpontjának, a Jülichi Szuperszámítógépes Központnak a vezetésével. A megbeszélések eredményeként Magyarország a Jülichi Szuperszámítógépes Központ támogatásával nyújtja be jelentkezését az Európai Unió AI Factory Antenna pályázatára.

A hazai pályázati konzorcium vezetője a HUN-REN SZTAKI, tagjai pedig a HUN-REN Központ, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont, valamint a Neumann Technológiai Platform (NTP).

Kutatásorientált, KKV-kat támogató program

A hároméves futamidejű projekt fő célja a mesterségesintelligencia-alapú kutatások és KKV-k által kezdeményezett MI-fejlesztések támogatása. A teljes költségvetés 10 millió euró, melynek felét az Európai Unió Horizon Europe keretprogramja biztosítja.

Magyar HPC eszközök Európa élvonalában

A megállapodás értelmében Magyarország saját tulajdonú, nagy teljesítményű számítástechnikai (HPC) hardverelemeket helyezhet el a jülichi számítóközpontban. Ennek célja, hogy a magyar kutatók és fejlesztők közvetlen hozzáférést nyerjenek Európa jelenlegi legnagyobb, 800 Petaflops (közeljövőben Exaflop) kapacitású szuperszámítógépes infrastruktúrájához.

Ez az elhelyezés stratégiai előnyt biztosít a magyar felhasználók számára, miközben hosszú távú garanciát jelent a hazai igények kielégítésére mindaddig, amíg Magyarország saját, jelentős HPC kapacitással nem rendelkezik, és önálló AI Factory rendszert nem üzemeltet.

ZalaZone – nemzetközi szerepben

A felek megállapodtak abban is, hogy a projekt részeként a magyarországi ZalaZone járműipari tesztpálya is partnerként jelenik meg. A ZalaZone autonóm járművek tesztelésére alkalmas környezete kiemelkedő kísérleti terepet biztosít, így az együttműködés hozzájárul a létesítmény nemzetközi pozíciójának megerősítéséhez is.

Közös célok és irányelvek

A felek egyetértettek abban, hogy az AI Factory Antenna program alapvetően a hazai infrastruktúrákra – mint a HUN-REN Cloud GPU-gyorsított felhőszolgáltatása és a nemzeti szuperszámítógép, a Komondor (~5 Petaflops) – támaszkodik. Amennyiben ezek kapacitása nem bizonyul elegendőnek, a Jülichi központ infrastruktúráját veszik igénybe, különösen fejlett AI modellek fejlesztéséhez.

A program szoftveres környezete és az AI Factory Antenna program technikai támogatási szolgáltatásai harmonizálásra kerülnek a Jülichi rendszerekkel, ezáltal csökkentve a migrációs költségeket és technológiai akadályokat a kiválasztott használati esetekre vonatkozóan.

Az együttműködés tervezett fő pillérei:

  • 1. Hozzáférés a szuperszámítógépes erőforrásokhoz
    * A nonprofit szereplők, valamint a kis- és középvállalkozások (KKV-k) és startupok „de minimis” korlátig térítésmentes hozzáférést kaphatnak. A nagyvállalatok esetében ez egyedi tárgyalás tárgyát képezheti.
  • 2. Pénzügyi és természetbeni hozzájárulások
    * Pénzbeli térítés a Jülichi HPC Szuperkomputer Központ szolgáltatásaiért a startup/KKV esetekre vonatkozóan.
    * Értékes adatkészletek megosztása, tárolási kapacitások biztosítása, valamint szakértői tudás és emberi erőforrások bevonása a közös munkába.
  • 3. Közös pályázati lehetőségek
    * Bilaterális vagy EU-s forrásokra, mint például a Horizon Europe keretprogramra való közös jelentkezés.
    * Bevételmegosztási megállapodások a közösen kereskedelmi forgalomba hozott AI megoldások és szabadalmak kapcsán.
  • 4. Kapacitásfejlesztés és tudásátadás
    * Képzések, workshopok és szemináriumok szervezése mindkét fél számára.
    * Oktatási anyagok, eszköztárak és tréningprogramok közös fejlesztése és megosztása.
    * PhD-hallgatók és fiatal kutatók számára csereprogram indítása.
  • 5. Kísérleti infrastruktúrákhoz való hozzáférés
    * Speciális laboratóriumok, tesztkörnyezetek és pilot létesítmények biztosítása közös kísérletezéshez és validációhoz
  • 6. Stratégiai partnerségek elősegítése
    * Helyi ipari partnerek, befektetők és innovatív vállalkozások bevonásának elősegítése a program piaci hatásának növelése érdekében.
  • 7. Láthatóság és márkaépítés
    * A program és a partnerek megjelenésének biztosítása nemzeti és nemzetközi rendezvényeken, kommunikációs anyagokban, közös marketingben.

”

Forrás:
Hazai AI kutatás nemzetközi pályán: Magyarország AI Factory Antenna pályázatot nyújt be a Jülich támogatásával; HUN REN Magyar Kutatási Hálózat; 2025. július 2.
Lásd még:
Call for the selection of entities or consortia of entities to establish AI Factory Antennas linked to selected AI Factories; EuroHPC JU; 2025. május 22.

Fenntartható fejlődés

Az éghajlati válság szemléletváltozást követel, meg kell tanulnunk felelősen gazdálkodni saját vízkészleteinkkel

„Ahogy a focira, úgy lassan a vízügyre is igaz, hogy tízmillió szakértő országa vagyunk, ám mielőtt ítéletet mondunk a témáról, vagy tanácsot adunk másoknak, meg kell tanulnunk felelősen gazdálkodni saját vízkészleteinkkel – jelentette ki az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára pénteken Jászkisér közelében.

Hubai Imre hangsúlyozta: a klímaváltozás és annak következményei a vízügyi ágazatban, a politikában és az élet minden területén, így a társadalom egészében is szemléletváltást követelnek. A kormányzat válasza erre a Vizet a tájba program, melynek részeként 4,7 milliárd forintból 260 beavatkozási ponton végeznek vízpótlást, illetve hajtanak végre vízmegtartó intézkedéseket, műszaki beavatkozásokat. Idén ez 150-200 millió köbméter plusz vízkészlet tájba juttatását jelenti, míg jövő év végéig ez a mennyiség a tervek szerint eléri majd a 3 milliárd köbmétert, mely a Balaton vízkészletének másfélszerese – közölte.

Tájékoztatása szerint jelenleg is zajlik a Hanyi-Tiszasűlyi árapasztó tározó építésekor visszamaradt anyagnyerő gödrök elárasztása, melyet a Jászsági főcsatorna vízkészletéből hajtanak végre a Közép-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei. Jelezte: mintegy 1,5 millió köbméternyi friss víz gravitációs úton történő tájba juttatásával ez a munka itt is megteremti az élet feltételeit, az ökoszisztéma egyensúlyát és a jövőben a környékbeli gazdálkodói öntözési igények kielégítésének lehetőségét. Kitért arra is, hogy a vízügyi szakmában az aszálykárok megelőzését és csökkentését célzó beavatkozások mellett a háttérben komoly tervezés folyik, melynek során a jövő öntözésfejlesztési stratégiáit, így az ország öntözött területeinek legalább háromszorosára növelését készítik elő.

Emlékeztetett: a vízügyi létesítmények költséghatékony üzemeltetésének és a kormány által biztosított 10 milliárd forintnak is köszönhetően ingyenesen juthatnak öntözővízhez a gazdák…

Pócs János, a térség országgyűlési képviselője arról beszélt: 30 éves álom válik valóra most a környékbeli gazdatársadalom számára, hiszen ennyi ideje fennálló igény, hogy a Jászsági öntözőcsatorna vizéhez minél nagyobb területen hozzáférjenek. Ezzel a lépéssel immár Jászkisér, Jászapáti, sőt Jászberény térségét is sikerült bekapcsolni ebbe a hálózatba, ami elengedhetetlen most, amikor az évszázad legnagyobb aszályával küzd a térség és az ország – húzta alá. A Vizet a tájba program a fiatal gazdáknak is ösztönzést jelent, hiszen megvalósításával csökken a mezőgazdaság korábbi évtizedekben, évszázadokban tapasztalt rendkívüli mértékű időjárási kitettsége – jegyezte meg.

Lovas Attila, a Közép-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmondta: a tározó gátjainak megépítése során hátra maradt 10 anyagnyerő helyet évek óta elkezdték vizes élőhellyé alakítani. A mostani aszálykár elhárítási akcióterv keretében 4 ilyen terület gravitációs vízpótlási feltételeinek kialakítására és vízzel való feltöltésére nyílt lehetőség. A 10 gödör befogadóképessége összesen 2,5 millió köbméter lesz és összterülete eléri majd a 160 hektárt. Hangsúlyozta: a feltöltést jelenleg kizárólag a szabad, azaz mezőgazdasági célra fel nem használt vízkészletek elvezetésével oldják meg.”

Forrás:
Meg kell tanulnunk felelősen gazdálkodni saját vízkészleteinkkel; Agrárminisztérium; 2025. július 4.

Az öntözésen múlhat a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége

„Egyre jelentősebb vízhiány vár Európára, ezért az öntözésen és a víztározáson múlhat a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége – mondta az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában.

Hubai Imre kifejtette, hogy a felmelegedés a Kárpát-medencében gyorsabb, mint a kontinens más részein, csapadék már télen sincs elég, a talaj ezért nem tud feltöltődni, a folyók vízhozama a korábbiakhoz képest egy hónappal korábban visszaesik. Magyarországon az elmúlt öt évre visszatekintve az idei a negyedik aszályos év, és ha nem ér véget a szárazság a nyárral, kevés lesz a légkörben és a talajban tárolt nedvesség, veszélybe kerülhet az őszi vetés. Sajnos az idei aratásnál is látszik, hogy a búza jelentős része a kedvezőtlen időjárás miatt nem hozza a genetikai adottságának megfelelő termésátlagot és minőséget. A vízhiány már a tél végén érezhető volt, a legveszélyeztetettebb térség a Tiszántúl és a Duna-Tisza köze, Baranya és Fejér vármegye szintén egyre szárazabb – hangsúlyozta.

Az államtitkár a kedvezőtlen változásokkal indokolta, hogy kormány több mint 10 éve dolgozik a megfizethető mezőgazdasági vízhasználatért. Brüsszel ezt ellenezve meg akarja fizettetni a vízdíjat a gazdákkal, jóllehet nem ők tehetnek a klímaváltozásról. Ilyen körülmények közepette a vetésszerkezet és az öntözőterületek megtervezése szinte lehetetlen feladat, Magyarországon ezért márciustól térítésmentessé vált a hozzáférés a vízkészlethez, májusban pedig megalakult az Aszályvédelmi operatív törzs. Hubai Imre szerint az öntözéshez szükséges mennyiséget a Dunából és a Tiszából kiszáradt holtágakba, medrekbe, csatornákba kell juttatni, a talajba szivárogtatott víz pedig pótolhatja a kimaradt csapadékot. A kormány a réteg, legelők elöntéséhez is biztosít forrásokat – közölte az államtitkár, aki szerint tavaszig másfél milliárd köbméterre, 2026 végére pedig hárommilliárd köbméterre nőhet a víztartalék mennyisége Magyarországon.

Hubai Imre a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! csütörtök reggeli műsorában arról is beszélt, hogy a vízdíj kormányzati átvállalása tervezhetővé teszi az öntözéses gazdálkodást, az ehhez biztosított 10 milliárd forintos keret pedig elég lesz a 80-90 ezer hektár öntözhető terület vízellátásához. A klímavédelem érdekében szükség van az ökológiai vízigény kielégítésére is minden rendelkezésre álló területen, mert a mikroklimatikus viszonyok javítása szintén sokat segíthet. Különösen fontos szerepe lehet a Tisza és a Körösök együttműködő vízgazdálkodási rendszerének, amely csaknem félmillió hektárnyi terület öntözését és ökológiai vízellátását biztosíthatja – tette hozzá.”

Forrás:
Az öntözésen múlhat a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége; Agrárminisztérium; 2025. július 3.

Magyarország Negyedik Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentése

„Hazánk 2020-ban iktatta törvénybe, hogy 2050-re klímasemlegessé válik. Ennek elérése ugyanakkor nem valósítható meg egyik napról a másikra, több évtizeden keresztül folyamatos elköteleződést és cselekvést igényel. A klímasemlegességi cél felé történő elmozdulás az egyik legfontosabb nemzeti érdekünk, nem csak klímapolitikai szempontból, hiszen ez az út számos társított előnnyel is jár, azzal együtt, hogy hozzájárul a klímaváltozás legsúlyosabb következményeinek elkerüléséhez. Azonban ahhoz, hogy elérjük a célt, nyomon kell követni a folyamatokat és a szakpolitika-alkotásban is reagálni kell azokra. A negyedik előrehaladási jelentés már négy év adatait (2020-2023) tartalmazza, vagyis kezdenek kirajzolódni a folyamatok a klímasemlegesség felé vezető hosszú úton.

Magyarország közepes teljesítményt nyújt a nemzetközi klímapolitikai rangsorokban.
Magyarország helyezése javult a Climate Change Performance Index (45/64) és az Environmental Performance Index (46/180) rangsorokban, de továbbra is a középmezőnyben maradt. A relatív klímateljesítményt értékelve viszont elmondható, hogy míg hazánk és a vizsgált referenciaországok a globális rangsorban csak a középmezőnyben helyezkednek el mind terület, mind népesség szempontjából, addig a gazdasági termelésük és főként az ÜHG kibocsátásaik szempontjából a felső egyharmadhoz tartoznak. Eszerint relatív összehasonlításban jelentős felelősséggel rendelkezünk a klímaváltozás elleni fellépés területén.

Jelentősen csökkentek az ÜHG kibocsátások 2023-ban, de ezt a csökkenést azonban tartós szerkezeti intézkedésekkel kell megerősíteni, hogy hosszú távon is fennmaradjon.
2022-ről 2023-ra 9%-kal csökkentek Magyarország üvegházhatásúgáz-kibocsátásai, túlteljesítve ezzel a korábbi, 2030-ra kitűzött klímatörvényi célt is. A kedvező eredményhez hozzájárultak az energiaárak által ösztönzött beruházások és viselkedésváltozások, néhány szakpolitikai intézkedés, de döntő tényező volt a gazdasági visszaesés és az enyhe tél is.

Javuló ágazati teljesítményeket figyelhettünk meg.
Az ÜHG kibocsátás szempontjából szinte minden ágazat javulást mutatott 2022 és 2023 között. Kivétel a földhasználati (LULUCF) szektor, ahol csökkent a szén-dioxid-elnyelés, de még mindig viszonylag kedvező a mértéke.

Csökkent az adathiány mértéke.
Az értékeléshez használt 81 indikátor közül 30 esetében volt részleges adathiány, de csak 14 esetben volt ez olyan mértékű, hogy kizárta az értékelhetőséget. Ez az arány (17%) érdemi javulást mutat az előző évekhez képest. Az értékelhetőség fejlődését részben módszertani fejlesztések, részben új adatok elérhetősége segítette.

Vegyes a kép a hosszú-távú trendekben.
A 11 vizsgált dimenzió közül csak három (Mezőgazdaság és földhasználat; Ipar; Épületek) halad megfelelő ütemben a 2050-es klímasemlegességi cél felé. Három dimenzióban lassú az előrehaladás (Energia, Finanszírozás, Technológia), kettő stagnál (Szén-dioxid kivonás, Klímakormányzás), kettőben romlás tapasztalható (Közlekedés, Életmód), és egy (Igazságos átmenet) nem értékelhető adathiány miatt. A technológiai területek húzzák előre a zöld átmenetet, míg a társadalmi-gazdasági („puha”) dimenziókban elmaradás látható.”

Forrás:
Magyarország Negyedik Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentése; Green Policy Center; 2025. június 25.
A Green Policy Center Negyedik Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentésének letöltése
A Negyedik Előrehaladási Jelentés ábragyűjteményének letöltése

Az Európai Bizottság intézkedései a körforgásos gazdaság előmozdítása érdekében

„A Bizottság a mai napon számos kezdeményezést indított annak érdekében, hogy felgyorsítsa az EU körforgásos gazdaságra való átállását, és előkészítse a terepet a körforgásos gazdaságról szóló jogszabályhoz, amely 2026-ra várható. A körforgásos gazdaság az anyagok újrafelhasználásának, újrafeldolgozásának és újragyártásának előmozdításával fokozza a versenyképességet és a gazdasági növekedést. A küszöbön álló jogszabály támogatni fogja a versenyképességi iránytű és a tisztaipar-megállapodás keretében kitűzött uniós célokat, amelyek szerint 2030-ra meg kell kétszerezni az újrafeldolgozott anyagok arányát az uniós gazdaságban, és globális vezető szerepet kell betölteni a körforgásos gazdaságban.

A mai napon stratégiai párbeszédre kerül sor a körforgásos jellegről, amelyet egy új intézkedéscsomag kísér. A ma elfogadott kezdeményezések közé tartoznak a hulladékszállításra vonatkozó szabályok és az elektronikus hulladékokra vonatkozó jogszabályok értékelése. Emellett a következő napokban új szabályokat tesznek közzé az újrafeldolgozás hatékonyságának és a hulladékelemekből, illetve -akkumulátorokból történő anyaghasznosításnak a javítása érdekében. A párbeszéd nyilvános konzultációt is indít az érdekelt felekkel, és hamarosan véleménynyilvánításra szólít fel. Ezek az új intézkedések a körforgásos gazdaság különböző dimenzióit érintik, és hozzá fognak járulni az átmenet fellendítéséhez és a meglévő jogszabályok végrehajtásának megerősítéséhez.

A hulladékszállítás digitalizálása és osztályozása

A Bizottság digitális hulladékszállítási rendszert fog bevezetni. Ez lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a hulladéknak az EU egységes piacán történő szállítására vonatkozó papíralapú eljárásokról digitális eljárásokra térjenek át, csökkentve az adminisztratív terheket és hozzájárulva a versenyképességhez. Ez egyszerűsíteni fogja a határokon átnyúló hulladékszállítást az EU-n belül, miközben védi az emberi egészséget és a környezetet. 2026. május 21-től a digitális rendszerek teljes mértékben felváltják a papíralapú eljárásokat, egyszerűsítik a műveleteket, javítják a nyomonkövethetőséget és visszaszorítják az illegális szállítmányokat. Ezen eljárások digitalizálásával a hulladékot a tagállamok leghatékonyabb létesítményeiben fogják újrafeldolgozni.

Ezzel párhuzamosan a Bizottság nyilvános konzultációt indított bizonyos hulladéktípusok (az úgynevezett „zöldlistás” hulladékok) osztályozásának harmonizálásáról, hogy megkönnyítse azok határokon átnyúló szállítását. A konzultáció 2025. október 31-ig érhető el az „Ossza meg velünk véleményét!” portálon keresztül.

Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv értékelése

A Bizottság a mai napon közzétette az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv értékelését. Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai kritikus fontosságúak az e-hulladék kezelése terén jelentkező növekvő kihívások kezelése, valamint az uniós szabályoknak a versenyképes körforgásos gazdaság célkitűzéseivel való jobb összehangolása szempontjából. Főbb hiányosságokat tártak fel, például azt, hogy az összes e-hulladék közel 50 %-át nem gyűjtik be, és az újrafeldolgozás elmarad az uniós tagállamok gyűjtési célkitűzéseitől. Az elektronikus hulladék Európa egyik leggyorsabban növekvő hulladékárama, amely évente mintegy 2%-kal nő. Számos lehetőség kínálkozik az e-hulladék jobb felhasználására, például a kritikus fontosságú nyersanyagok visszanyerése és újrafeldolgozása, valamint a körforgásos gazdaság megerősítése révén. Az értékelés kiemeli továbbá, hogy új megközelítésre van szükség a gyűjtés, a kezelés és a piaci ösztönzők javítása érdekében, és segíteni fog az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv felülvizsgálatára irányuló bizottsági javaslat előkészítésében. Ez a felülvizsgálat a körforgásos gazdaságról szóló jövőbeli jogszabály központi eleme lesz.

Következő lépések

A mai párbeszédből, a konzultációkból és az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv értékeléséből származó visszajelzések iránymutatásul szolgálnak majd a körforgásos gazdaságról szóló jogszabály kidolgozásához, és előmozdítják az EU körforgásos gazdaságra való átállását.

Ezen túlmenően a hét későbbi szakaszában a Bizottság új szabályokat kíván elfogadni az újrafeldolgozás hatékonyságának és az elemekből, illetve akkumulátorokból származó anyagok visszanyerésének javítása érdekében.

Az érdekelt felekkel folytatott további konzultációra nyilvános konzultációs folyamat keretében kerül sor.

Háttér

Az uniós gyártóvállalatok jellemzően több mint kétszer annyit költenek anyagokra, mint munkára vagy energiára. Számos uniós vállalkozás a harmadik országokból származó kritikus fontosságú anyagok behozatalára is támaszkodik, ami kiszolgáltatottá teszi őket az áringadozással és az ellátási hiánnyal szemben. Az erőforrás-hatékonyságot, a tervezést és az újrafeldolgozást előmozdító körforgásos gyakorlatok csökkenthetik ezeket a kockázatokat, miközben csökkentik a költségeket. Emellett a körforgásos megoldások elengedhetetlenek a klímasemlegesség 2050-ig történő eléréséhez, mivel az üvegházhatásúgáz-kibocsátás szükséges csökkentésének 20–25%-át képesek biztosítani.

További információért

Hírek a digitális hulladékszállítási rendszerről

Végrehajtási rendelet a hulladékszállítási eljárások digitalizálásáról

A hulladékszállítási eljárások digitalizálásáról szóló végrehajtási rendelet melléklete

Nyilvános konzultáció a hulladékok osztályozásáról az EU-n belüli újrafeldolgozásra történő szállításuk megkönnyítése érdekében

Hírek az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv értékeléséről

Bizottsági szolgálati munkadokumentum az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv értékeléséről

Összefoglaló az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv értékeléséről

Támogató tanulmány az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv értékeléséhez

Nyilvános konzultáció az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelvről (lezárt)

Eurostat – Hulladékstatisztikák – elektromos és elektronikus berendezések

Tiszta ipari megállapodás ⁇ Európai Bizottság

Versenyképességi iránytű – Európai Bizottság

Idézet(ek)

„Meg kell ragadnunk a körforgásos gazdaságra való átállás lehetőségét, hogy Európa vezető szerepet töltsön be az innováció és a versenyképesség, valamint a magas szintű környezetvédelmi normák terén. A körforgásos gazdaságról szóló jogszabály kialakítása során azt szeretnénk, ha a vállalkozások, a polgárok és más érdekelt felek hozzájárulnának ahhoz, hogy a körforgásos jelleg beépüljön társadalmunkba és gazdaságunkba.” – Jessika Roswall, a környezetvédelemért, a vízgazdálkodás rezilienciájáért és a versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztos”

Forrás:
A körforgásos gazdaság előmozdítása érdekében indított kulcsfontosságú intézkedések; Európai Bizottság; 2025. július 2. (uniós gépi fordítás)
Key actions launched to advance the circular economy; European Commission; Jul 2, 2025 (hivatalos, eredeti változat)

Az Európai Bizottság javasolja a klímarendelet módosítását, új utat határoz meg a 2040-es célok eléréséhez

„Az Európai Bizottság ma javaslatot tett az európai klímarendelet módosítására. A módosítás 2040-re a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 1990-es szinthez viszonyított 90%-os csökkentésére irányuló uniós éghajlat-politikai célt határoz meg, a 2024–2029-es időszakra vonatkozó bizottsági politikai iránymutatásban foglaltaknak megfelelően. Ez kiszámíthatóságot biztosít a befektetőknek, elősegíti az innovációt, megerősíti az európai vállalkozások ipari vezető szerepét, és javítja Európa energiabiztonságát. Az e héten közzétett legutóbbi Eurobarométer felmérés azt mutatta, hogy a polgárok határozottan támogatják az uniós éghajlat-politikai fellépést, ami erős felhatalmazást jelent arra, hogy tartsuk a tiszta energiára való átállásra vonatkozó uniós ütemtervet. Az EU jó úton halad afelé, hogy teljesítse a 2030-ra kitűzött 55%-os célt. A mai javaslat arra az EU számára eddig is kötelező jogi erejű célkitűzésre épül, amely szerint 2030-ig legalább 55%-kal kell csökkenteni a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást, és pragmatikusabb és rugalmasabb módot vázol fel a cél elérésére, hogy 2050-re az európai gazdaság dekarbonizálttá váljon.

Az uniós versenyképességi iránytűvel, a tisztaipar-megállapodással és a megfizethető energiára vonatkozó cselekvési tervvel összhangban a 2040-re javasolt éghajlat-politikai cél teljes mértékben figyelembe veszi a jelenlegi gazdasági, biztonsági és geopolitikai környezetet, és biztosítja a befektetők és a vállalkozások számára az EU tiszta energiára való átállásához szükséges kiszámíthatóságot és stabilitást. Azáltal, hogy kitart a dekarbonizációs folyamat mellett, az EU ösztönözni fogja az innovációba történő befektetéseket, több munkahelyet teremt, fellendíti a növekedést, fokozza az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciánkat, és energiafüggetlenebbé válik.

Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke így fogalmazott: „Ahogy az európai polgárok egyre inkább érzik az éghajlatváltozás hatását, elvárják, hogy Európa cselekedjen. Az ipar és a befektetők azt várják tőlünk, hogy kiszámítható irányvonalat határozzunk meg. Ma megmutatjuk, hogy szilárdan kiállunk az európai gazdaság 2050-ig történő dekarbonizációja iránti elkötelezettségünk mellett. A cél egyértelmű, az irány pedig pragmatikus és reális.”

A mai javaslat egy alapos hatásvizsgálaton, valamint az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület és az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület szakvéleményén alapul. Az elfogadást a tagállamokkal, az Európai Parlamenttel, az érdekelt felekkel, a civil társadalommal és a polgárokkal folytatott érdemi együttműködés előzte meg, amelyet a célértékre vonatkozó bizottsági ajánlás indított el 2024 februárjában.

E konzultációk alapján a javaslat meghatározza a 2040-es cél elérésének a múltban alkalmazottól eltérő módját. Ennek egyik központi elemét képezik azon rugalmassági mechanizmusok, amelyeket a Bizottság figyelembe fog venni a 2040-re kitűzött éghajlat-politikai cél eléréséhez szükséges jövőbeli jogalkotási eszközök kidolgozása során. Ezek közé tartozik a kiváló minőségű nemzetközi kreditek korlátozott szerepe 2036-tól kezdődően, a belföldi tartós szén-dioxid-eltávolítás alkalmazása az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben (EU ETS), valamint az ágazatok közötti fokozott rugalmasság a célok költséghatékony és társadalmilag méltányos módon történő elérésének elősegítése érdekében. Mindez konkrétan lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy a hulladékból és a közlekedésből származó kibocsátások csökkentése terén elérhető túlteljesítéssel kompenzálják a nehézségekkel küzdő földhasználati ágazat elmaradását.

A Bizottság javaslata hangsúlyozza, hogy a szóban forgó 90%-os cél elérésének támogatása érdekében mielőbb meg kell teremteni a megfelelő előfeltételeket, és meg kell szilárdítani azokat. Ezek közé tartozik a versenyképes európai ipar, a „senkit sem hagyunk hátra” elvet érvényesítő méltányos átállás, valamint a nemzetközi partnereinkéivel egyenlő versenyfeltételek biztosítása.

Emellett a javaslat egyértelmű keretet határoz meg a 2030 utáni időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai jogszabályok tekintetében.  Figyelembe kell venni a nemzeti sajátosságokat. Irányadó elv lesz a költséghatékonyság, az egyszerűség és a hatékonyság, valamint a technológiasemlegesség és a mindenki számára méltányos és igazságos átmenet biztosítása.

A tisztaipar-megállapodás megvalósítása a 2040-re kitűzött éghajlat-politikai cél érdekében

A Bizottság a mai napon – mindössze néhány hónappal annak előterjesztése után – közleményt tett közzé a tisztaipar-megállapodásra vonatkozó első javaslatok megvalósításáról. Mivel a versenyképesség és a dekarbonizáció biztosítására irányuló uniós iránytű együtt jár, végrehajtásuk kulcsfontosságú a 2040-re vonatkozó éghajlat-politikai cél eléréséhez. A mai közlemény áttekintést nyújt a végrehajtott intézkedések első csoportjáról, az elért eredményekről és a még hátralévő intézkedésekről.

Az egyik legfontosabb eredmény a tisztaipar-megállapodás állami támogatási kerete, amelyet a múlt héten fogadtak el a tiszta energiára való átállásra irányuló beruházások további támogatása érdekében. Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) egyszerűsítéséről is megállapodás született, amely az importőrök 90%-át mentesíti a CBAM-szabályok alól, ezáltal csökkentve a bürokráciát és biztosítva a zökkenőmentes végrehajtást. Ez az egyszerűsítés az első lépés a CBAM év végi általánosabb felülvizsgálata előtt, amelyet a mechanizmus megerősítésére irányuló jogalkotási javaslatok kísérnek. A mai közlemény felvázolja a Bizottság arra vonatkozó elemzésének eredményeit, hogy miként lehet megoldást találni az exporttal összefüggő kibocsátásáthelyezésre.

Az állami támogatási keretet és a mai közleményt kiegészítve a Bizottság kiadta az adókedvezményekről szóló ajánlását is, hogy ösztönözze a tiszta technológiákba és az ipar dekarbonizációjába történő befektetéseket olyan intézkedések révén, mint a gyorsított értékcsökkenési leírás és az adójóváírás. Emellett ajánlást és iránymutatásokat tartalmazó dokumentumokat terjesztett elő a megújuló energiaforrásokra vonatkozó új uniós szabályok alkalmazásának optimalizálásáról, amelynek célja a megújuló energiaforrások körének bővítése és az energiaköltségek csökkentése.

A megfizethető energiára vonatkozó intézkedések a hálózati alkatrészek gyártásának növelése és a villamosenergia-vásárlási megállapodások támogatása érdekében, a hamarosan megvalósuló ipari dekarbonizációs bank kísérleti projektje, a vegyipari cselekvési terv és az érdekelt felekkel folytatott ágazati párbeszédek azon intézkedések közé tartoznak, amelyek hozzájárulnak a tisztaipar-megállapodás megvalósításához. A következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatok várhatóan még ebben a hónapban meghatározzák azt is, hogy a jövőbeli uniós költségvetés hogyan fogja támogatni a tiszta energiára való átállást.

A 2040-re vonatkozó uniós éghajlat-politikai cél meghatározása a nemzetközi éghajlat-politikai kötelezettségvállalások teljesítése érdekében

A javasolt 90%-os céllal az EU a nemzetközi közösségnek is jelzést küld: kitart az éghajlatváltozással kapcsolatos irányvonal mellett, teljesíteni fogja a Párizsi Megállapodásban vállaltakat, és továbbra is együtt fog működni a partnerországokkal a globális kibocsátások csökkentése érdekében.

Az ENSZ novemberben a brazíliai Belémben tartandó éghajlatváltozási konferenciáját (COP30) megelőzően a Bizottság együtt fog működni a Tanács elnökségével az EU nemzetileg meghatározott hozzájárulásáról szóló közlemény véglegesítése érdekében.

A következő lépések

A 2040-re vonatkozó éghajlat-politikai célt meghatározó bizottsági javaslatot a rendes jogalkotási eljárás keretében történő megvitatás és elfogadás céljából benyújtják az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A jövőben elfogadandó uniós éghajlat-politikai cél egyúttal referenciaértékként szolgál majd a 2030 utáni uniós szakpolitikai kerethez, amelyet ezt követően fognak kidolgozni.

Háttér-információk

A 2021 júliusában hatályba lépett európai klímarendelet jogi erőre emelte az EU azon kötelezettségvállalását, hogy 2050-ig elérje a klímasemlegességet, valamint meghatározott egy köztes célértéket, amely szerint 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkenteni kell a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az elfogadott dekarbonizációs célkitűzések elérése érdekében az EU azóta elfogadta az „Irány az 55%!” elnevezésű, 2030-ig tartó időszakra vonatkozó jogszabálycsomagot, és annak az uniós tagállamok általi végrehajtása – amely elengedhetetlen a 2040-es célok eléréséhez – folyamatban van. A nemzeti energia- és klímatervek május 28-án kiadott bizottsági értékelése azt mutatta, hogy az EU együttesen teljesíti a 2030-ra kitűzött 55%-os ÜHG-kibocsátáscsökkentési célt.

A klímarendelet jogilag előírja, hogy meg kell határozni egy 2040-re teljesítendő, köztes éghajlat-politikai célértéket a klímasemlegesség felé vezető úton – erre a javaslatra a Párizsi Megállapodás 2023 decemberében elvégzett első globális értékelését követő hat hónapon belül van szükség.

További információk

Kérdések és válaszok

Tájékoztató

Javaslat a 2040-re vonatkozó uniós éghajlat-politikai célra

Bizottsági szolgálati munkadokumentum

Európai klímarendelet – szakpolitikai oldal

A 2040-es uniós éghajlat-politikai célértékre vonatkozó bizottsági ajánlás

A 2040-re vonatkozó éghajlat-politikai célértékről szóló nyilvános konzultáció

A 2040-re kitűzött éghajlat-politikai célról szóló hatásvizsgálat

A 2040-re kitűzött éghajlat-politikai cél – szakpolitikai oldal

Idézet(ek)

„Ahogy az európai polgárok egyre inkább érzik az éghajlatváltozás hatását, elvárják, hogy Európa cselekedjen. Az ipar és a befektetők azt várják tőlünk, hogy kiszámítható irányvonalat határozzunk meg. Ma megmutatjuk, hogy szilárdan kiállunk az európai gazdaság 2050-ig történő dekarbonizációja iránti elkötelezettségünk mellett. A cél egyértelmű, az irány pedig pragmatikus és reális.” – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke

„A 90%-os éghajlat-politikai célról szóló megállapodás egyértelmű iránymutatással szolgál a jövőbeli intézkedéseinkhez. Ezáltal eleget teszünk az éghajlat-politikai fellépést továbbra is határozottan támogató európai polgárok elvárásainak. Ezért döntöttünk ma úgy, hogy kitartunk éghajlat-politikánk mellett, mivel az kulcsfontosságú más – például az emberek és a vállalkozások biztonságával és jólétével kapcsolatos – társadalmi és gazdaságpolitikai célok eléréséhez. Nem választunk a gazdaság és a zöld menetrend között, hanem a kettőt egyszerre választjuk. Európa újfent megerősíti elkötelezettségét a méltányos, ambiciózus és versenyképes zöld átállás mellett.” – Teresa Ribera, a tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős ügyvezető alelnök

„A 2040-re kitűzött célunkkal továbbra is kitartunk a tiszta átállás mellett. Tudjuk, hogy miért tesszük ezt: gazdasági, biztonsági és geopolitikai okokból. És azt is tudjuk, hogy mi kell a sikerhez: erős támogató környezet, a tisztaipar-megállapodás és három hatásos rugalmassági mechanizmus. Célunk egyértelmű irányt mutat az iparnak és a tagállamoknak, támogatja beruházási terveiket, ugyanakkor biztosítja, hogy Európa továbbra is a legjobb úton haladjon a klímasemlegesség 2050-ig történő elérése felé. Ez kedvező lesz az uniós polgárok és vállalkozások számára, valamint globális versenyképességünk szempontjából. Emellett fontos eszköze az EU nemzetközi diplomáciai munkájának is, amelynek célja a kibocsátások csökkentése és a szén-dioxid-piacok fejlesztése a Párizsi Megállapodás keretében.” – Wopke Hoekstra, az éghajlatért, a nettó zéró kibocsátásért és a tiszta növekedésért felelős biztos”

Forrás:
Az európai klímarendelet új utat mutat a 2040-es célok eléréséhez; Európai Bizottság; 2025. július 2.

Kérdések és válaszok a 2040-re vonatkozó uniós éghajlat-politikai céljavaslatról

„1. Miért javasol most a Bizottság egy új, 2040-re vonatkozó uniós éghajlat-politikai célt? 

Az európai klímarendelet keretében az EU és tagállamai kötelezettséget vállaltak arra, hogy az EU-t 2050-re az első klímasemleges kontinenssé teszik. A klímarendelet meghatározta a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2030-ig legalább 55 %-kal történő csökkentésére vonatkozó első köztes célt, és előírja a Bizottság számára, hogy tegyen javaslatot egy következő, 2040-re vonatkozó köztes célértékre a klímasemlegességhez vezető, elfogadott út folytatása érdekében. Erre a javaslatra a Párizsi Megállapodás első globális értékelését követően van szükség, amelyre 2023 decemberében került sor.

A Bizottság ma javaslatot tett az európai klímarendelet módosítására, amely 2040-re az 1990-es szinthez képest 90%-os nettó ÜHG-kibocsátáscsökkentést tűz ki uniós éghajlat-politikai célként. A javaslat számos rugalmasság alkalmazásának lehetőségét is magában foglalja, és támogatja a megfelelő támogató környezet létrehozását. Ez a dekarbonizált gazdaság felé vezető pragmatikus és rugalmas út biztosítja a szükséges kiszámíthatóságot és stabilitást az EU tiszta energiára való átállásába történő beruházásokhoz, és előmozdítja az ipari versenyképességet.

Nemzetközi szinten az EU-nak az ENSZ 2025 novemberében Brazíliában tartandó éghajlatváltozási konferenciája (COP 30) előtt be kell nyújtania a Párizsi Megállapodás szerinti aktualizált nemzetileg meghatározott hozzájárulást. A Bizottság most együtt fog működni a Tanács elnökségével az EU nemzetileg meghatározott hozzájárulásáról szóló közlemény véglegesítése érdekében.

Az európai klímarendelet módosítása az európai éghajlat-politikai fellépés széles körű támogatottságára is reagál. A június 30-án közzétett 2025. évi Eurobarométer éghajlati felmérés szerint az uniós polgárok 85%-a súlyos problémának tartja az éghajlatváltozást, és 81%-uk támogatja az EU azon célkitűzését, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon.

Emellett a Bizottság alaposan előkészítette ezt a jogalkotási javaslatot, mielőtt hivatalosan benyújtotta volna azt az uniós tagállamoknak és az Európai Parlamentnek. Részletes hatásvizsgálaton és tanácsadáson alapul, mint például az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület és az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület. Ez a jogalkotási javaslat az uniós országokkal, az Európai Parlamenttel, az érdekelt felekkel, a civil társadalommal és a polgárokkal folytatott konzultáció és együttműködés jelentős időszakát követi, amelyet a 2040-re vonatkozó éghajlat-politikai célról szóló bizottsági közleménnyel és ajánlással indítottak el 2024 februárjában.

2. Melyek az éghajlat-politikai célkitűzés jelenlegi meghatározásának fő elemei és előnyei?

A 2040-re vonatkozó uniós éghajlat-politikai célkitűzésre irányuló mai javaslat határozottan jelzi a stabilitást és a kiszámíthatóságot az európai ipar és a befektetők számára az üzleti döntések és beruházások ösztönzése érdekében. Ez azt mutatja, hogy az EU egyértelmű átállási pályát követ, és célja, hogy kiépítse az európai jóléthez és versenyképességhez vezető utat, támogatva a mindenki számára méltányos átállást.

A 2040-re vonatkozó éghajlat-politikai cél meghatározása most lehetővé teszi az EU számára, hogy bevezesse a szükséges szakpolitikákat és beruházásokat annak biztosítása érdekében, hogy a klímasemlegességre való átállás együtt járjon egy erős és stabil gazdasággal, versenyképes iparral és időtálló munkahelyekkel Európában. Fenntartható és megfizethető energiával, élelmiszerekkel és anyagokkal rendelkező gazdaság, amely ellenállóbb lesz a jövőbeli válságokkal, ársokkokkal és az éghajlatváltozás hatásaival szemben; Európa stratégiai függetlenségének megerősítése az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való eltávolodás révén.

A mai javaslat biztosítja a szükséges pragmatizmust és rugalmasságot. Elismeri, hogy további intézkedések támogatják az uniós tagállamokat és az ipart a 2040-re kitűzött éghajlat-politikai cél elérésében.

Új rugalmassági mechanizmusokat vezet be a célok elérésének módja tekintetében. Ezek közé tartozik a magas színvonalú nemzetközi szén-dioxid-kreditek lehetséges korlátozott szerepe a 2030–2040-es évtized második felében, a belföldi állandó eltávolítások alkalmazása az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben (EU ETS), valamint az ágazatok közötti fokozott rugalmasság. A Bizottság biztosítani fogja, hogy ezek a rugalmassági mechanizmusok tükröződjenek a 2040-re vonatkozó éghajlat-politikai cél költséghatékony eléréséhez, valamint a mindenki számára igazságos és társadalmilag igazságos átállás biztosításához szükséges, 2030 utáni ágazati jogszabályok kialakításában.

A Bizottság számos feljogosító feltételt vezetett be, nevezetesen az EU ipari versenyképességének, az összes uniós polgár számára méltányos átállásnak és a nemzetközi partnerekkel egyenlő versenyfeltételeknek a biztosítását.  A ma előterjesztett 90%-os éghajlat-politikai cél együtt jár a tisztaipar-megállapodással, valamint a versenyképességi iránytűvel és a megfizethető energiára vonatkozó cselekvési tervvel.

2025 februárjában a Bizottság előterjesztette a tisztaipar-megállapodást, amely átfogó intézkedéseket tartalmaz az európai ipar dekarbonizációjának és versenyképességének további előmozdítása érdekében. Biztosítani fogja, hogy az EU vonzó helyszín legyen a gyártás számára, beleértve az energiaigényes iparágakat is, valamint elő fogja mozdítani a tiszta technológiát és az új körforgásos üzleti modelleket. E célkitűzések eléréséhez elengedhetetlen annak teljes körű végrehajtása. A Bizottság a mai napon közleményt tett közzé a tisztaipar-megállapodás megvalósításáról, amely áttekintést nyújt a végrehajtott intézkedések első hullámáról, a folyamatban lévő munkáról, és hangsúlyozza a fennmaradó intézkedések határozott előmozdítása iránti eltökéltséget.

Nemzetközi szinten a 90%-os éghajlat-politikai célkitűzésre irányuló javaslat azt mutatja, hogy az EU továbbra is elkötelezett a Párizsi Megállapodás és a multilaterális rendszer mellett, ami szélesebb körű geopolitikai előnyökkel jár. A globális törekvések ösztönzése új lehetőségeket is teremt az európai vállalatok és befektetők számára világszerte. Emellett a magas színvonalú nemzetközi szén-dioxid-kreditek korlátozott felhasználásának mérlegelésével lendületet adunk a Párizsi Megállapodás céljaival globálisan összehangolt fenntartható beruházásoknak is.

3. Képes-e az EU 2040-ig 90%-os kibocsátáscsökkentési célt elérni, és mi a tisztaipar-megállapodás szerepe?

Az EU már most közeledik a 2030-ra kitűzött éghajlat- és energiapolitikai céljainak eléréséhez, valamint az ÜHG-kibocsátás kötelező 55%-os csökkentéséhez. Ez szilárd alapot jelent a javasolt 90 %-os nettó ÜHG-kibocsátáscsökkentési cél 2040-ig történő eléréséhez, miközben a tisztaipar-megállapodás révén előmozdítja az ipari versenyképességet.

A tagállamok nemzeti energia- és klímaterveinek bizottsági értékelése szerint e végleges nemzeti tervek teljes körű végrehajtása a meglévő nemzeti intézkedésekkel és a már hatályban lévő uniós jogszabályokkal együtt 2030-ig az 1990-es szinthez képest mintegy 54 %-kal csökkentené a nettó ÜHG-kibocsátást, és jelentősen kiterjesztené a megújuló energiaforrásokra és az energiahatékonyságra vonatkozó intézkedéseket. Az aktualizált tervek az „Irány az 55%!” intézkedéscsomaggal való jobb összehangolást és az ágazatok közötti fokozott koordinációt is mutatják. Továbbra is hiányoznak azonban az ambíciók – különösen az energiahatékonyság, a földhasználati ágazatban a szén-dioxid-eltávolítás és az alkalmazkodás terén –, ami rávilágít arra, hogy folytatni kell a szakpolitikák megerősítését és a beruházásokat.

A 90%-os célkitűzést támogató környezet részeként a tisztaipar-megállapodás megvalósítása kulcsfontosságúvá válik a növekedés és a dekarbonizáció motorjaként. Célzott támogatást nyújt a tiszta technológiák gyártásának és az energiaigényes iparágaknak, többek között a szén-dioxid-gazdálkodási infrastruktúra, az engedélyezés egyszerűsítése és célzott pénzügyi eszközök révén. A tiszta átállást olyan megfelelő finanszírozási lehetőségeknek kell kísérniük, amelyek a meglévő támogatási mechanizmusokat új és innovatív finanszírozási forrásokkal ötvözik.

A Bizottság a mai napon külön közleményben ismertette a tisztaipar-megállapodás megvalósításának jelenlegi állását és a folyamatban lévő munkát, valamint azt a kötelezettségvállalást, hogy a többi intézkedést jövőbeli intézkedések révén valósítja meg. A tiszta ipari megállapodáshoz kapcsolódó állami támogatási keret, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus egyszerűsítése, a hálózati alkatrészek gyártásának bővítését és az energiavásárlási megállapodások támogatását célzó, megfizethető energiára vonatkozó intézkedések, a küszöbön álló ipari dekarbonizációs bank kísérleti projektje, a vegyiparra vonatkozó, küszöbön álló cselekvési terv vagy az érdekelt felekkel folytatott ágazati párbeszédek folytatása azon intézkedések közé tartoznak, amelyek elő fogják segíteni ezen uniós stratégia megvalósítását.

A fő eredmények között szerepel, hogy a Bizottság június 25-én elfogadta a tiszta ipari megállapodáshoz kapcsolódó új állami támogatási keretet, hogy tovább támogassa a tiszta energiára való átállást célzó beruházásokat, egyszerűsítse a tagállamok számára az energiaigényes iparágaknak és a tiszta technológiai ágazatoknak nyújtott támogatás folyamatát, csökkentse a dekarbonizációs projektek beruházási kockázatait és bevonja a magánfinanszírozást.

E keret kiegészítéseként a Bizottság kibocsátotta az adóösztönzőkről szóló ajánlást, amelynek célja a tiszta technológiákba és az ipari dekarbonizációba történő beruházások ösztönzése olyan intézkedések révén, mint a gyorsított értékcsökkenési leírás és az adójóváírások. A bizottsági közlemény ajánlást és útmutató dokumentumokat is előterjesztett az innovatív technológiák használatának és a megújuló energia alkalmazása formáinak felgyorsítására, a villamosenergia-hálózatok bővítésére és megerősítésére, valamint tárolási megoldások bevezetésére, továbbá a hálózat rugalmasabb és hatékonyabb használatára vonatkozóan.

Az egyszerűsítés a tisztaipar-megállapodás másik kulcsfontosságú pillére. Június 18-án megállapodás született az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus egyszerűsítéséről, amely a bürokrácia csökkentése és a zökkenőmentes végrehajtás biztosítása érdekében az importőrök 90%-a számára mentességet biztosít. Ez az egyszerűsítés az első lépés a CBAM év végi általánosabb felülvizsgálata előtt, amelyet olyan jogalkotási javaslatok kísérnek, amelyek kiterjesztik a CBAM-et a továbbfeldolgozott termékekre, kijátszásellenes intézkedéseket vezetnek be, és új rendszert vezetnek be az export során történő kibocsátásáthelyezés kockázatának elkerülése érdekében. A mai közlemény felvázolja a Bizottság arra vonatkozó elemzésének eredményeit, hogy miként lehet megoldást kínálni az exportból származó kibocsátásáthelyezésre. Ezt a megoldást az év végén javasolják, és támogatni fogja az ilyen kockázatnak kitett produkciókat.

Ezenkívül a 2040-re vonatkozó éghajlat-politikai cél részletei megerősítik, hogy az ÜHG-kibocsátás 90 %-os csökkentése szükséges és megvalósítható is, feltéve, hogy a szakpolitikákat teljes mértékben végrehajtják, és a beruházások növekednek. Ugyanakkor az átállás jelentős hosszú távú megtakarításokat eredményezne a fosszilis tüzelőanyagok behozatala terén, és csökkentené az éghajlattal kapcsolatos károkat.

Mivel a nemzeti energia- és klímatervek ütemtervet nyújtanak, a tiszta ipari megállapodás lehetővé teszi az ipari átalakulást, a gazdasági és reziliencia előnyei pedig meghaladják a költségeket, az EU jó helyzetben van ahhoz, hogy 2040-re elérje a nettó ÜHG-kibocsátás 90%-os csökkentését, és ezáltal növelje globális ipari előnyét.

4. Milyen szerepet fognak játszani a nemzetközi szén-dioxid-kreditek és szén-dioxid-eltávolítások a 2040-re kitűzött éghajlat-politikai cél elérésében? 

Az EU-n belüli tényleges és időben történő belföldi ÜHG-kibocsátáscsökkentésnek továbbra is az uniós éghajlat-politikai fellépés sarokkövének kell maradnia, amelyet a szén-dioxid-eltávolítás fokozása egészít ki, többek között természetes és technológiai megoldások révén. A belföldi fellépés előtérbe helyezése biztosítja a tiszta energiára való európai átállásba történő beruházásokat, ösztönzi az innovációt és a készségeket, valamint erősíti az EU versenyképességét és rezilienciáját.

A 2040-re vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzésre irányuló bizottsági javaslat magában foglalja a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel összhangban lévő célokkal és éghajlat-politikai fellépéssel rendelkező partnerországokból származó magas színvonalú nemzetközi szén-dioxid-kreditek korlátozott felhasználásának lehetőségét. Ez biztonsági hálót biztosíthat annak biztosításához, hogy a 90%-os célkitűzés elérhető legyen, mivel közeledünk a klímasemlegességhez. A Párizsi Megállapodás 6. cikke kifejezetten az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló önkéntes nemzetközi együttműködést szabályozza. A Bizottság azt javasolja, hogy 2036-tól kezdődően az 1990-es uniós nettó kibocsátás 3%-ának megfelelő korlátozott hozzájárulást lehessen felhasználni a 2040-re vonatkozó uniós cél eléréséhez, a Párizsi Megállapodás elszámolási szabályaival összhangban. Ezzel a kiegészítéssel az EU arra törekszik, hogy megfelelő egyensúlyt teremtsen a belföldi fellépés és a nemzetközi együttműködés között.

A nemzetközi szén-dioxid-kreditek esetleges felhasználását részletes és alapos hatásvizsgálatnak, valamint olyan uniós szabályok kidolgozásának kell alávetni, amelyek meghatározzák, hogy azok mikor és hogyan építhetők be a meglévő vagy jövőbeli uniós éghajlat-politikai jogszabályokba. Ezek a szabályok szilárd és magas szintű integritási kritériumokat és normákat, valamint az ilyen jóváírások eredetére, időzítésére és felhasználására vonatkozó feltételeket foglalnának magukban. Ezeknek a nemzetközi jóváírásoknak ezért hiteles és átalakító erejű tevékenységekből kell származniuk, például a levegőből történő közvetlen szén-dioxid-leválasztásból és -tárolásból (DACCS) és a szén-dioxid-leválasztással és -tárolással járó bioenergiából (BioCCS) azokban a partnerországokban, amelyek éghajlat-politikai célkitűzései és fellépései összhangban vannak a Párizsi Megállapodás hőmérsékleti céljával.

Ami a természetalapú és az ipari szén-dioxid-eltávolítást illeti, ezek egyre fontosabb szerepet fognak játszani a nettó ÜHG-kibocsátási célok elérésében is, beleértve az EU ETS-en belüli állandó belföldi szén-dioxid-eltávolítást a kibocsátáscsökkentési nehézségekkel szembenéző ágazatok fennmaradó kibocsátásának kompenzálása érdekében. Ezek elengedhetetlenek a klímasemlegesség 2050-ig történő eléréséhez, és 2040-ig jelentősen növelni kell őket. Az uniós jogszabályok már tartalmaznak célzott kereteket az elnyelés fokozására, például a földhasználatról, a földhasználat-megváltoztatásról és az erdőgazdálkodásról (LULUCF) szóló rendeletet és az uniós szén-dioxid-eltávolítási tanúsítási keretet.

5. Hogyan járul hozzá a 2040-re vonatkozó uniós éghajlat-politikai cél az EU 2035-re vonatkozó nemzetileg meghatározott hozzájárulásához?

A Párizsi Megállapodás keretében 2023 decemberében végzett első globális értékelés arra a következtetésre jutott, hogy bár az országok egyre inkább hatékony éghajlat-politikákat vezetnek be, jelentősen fokozniuk kell azon törekvésüket, hogy igazodjanak egy olyan pályához, amely a világot a Párizsi Megállapodás azon céljának eléréséhez vezető pályára állítja, hogy a hőmérséklet-emelkedést 1,5 Celsius-fokra korlátozzák.

Az EU-nak – a Párizsi Megállapodás többi részes feléhez hasonlóan – a 2025 novemberében Belémben (Brazília) tartandó COP 30 előtt be kell nyújtania az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez (UNFCCC) a Párizsi Megállapodás szerinti aktualizált nemzetileg meghatározott hozzájárulást.

Az EU nemzetileg meghatározott hozzájárulása tartalmazni fog egy 2035-re vonatkozó indikatív adatot. A Bizottság most együtt fog működni az EU Tanácsának dán elnökségével és valamennyi uniós tagállammal a nemzetileg meghatározott hozzájárulásokról szóló közlemény és az UNFCCC-hez való benyújtás véglegesítése érdekében.

6. Melyek a következő lépések a 2040-es jogalkotási szakpolitikai keret felé?

A Bizottság javaslatát most mindkét uniós társjogalkotó – az Európai Parlament és a Tanács – elé terjesztik, hogy azokat a rendes jogalkotási eljárás keretében tárgyalják meg és fogadják el.

A 2040-re vonatkozó éghajlat-politikai cél meghatározását követően, valamint e tapasztalatokra és elemekre építve a Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy miként lehetne egyszerűbbé és rugalmasabbá tenni a 2040-re vonatkozó új szakpolitikai keretet, biztosítva ugyanakkor a megfelelést, és előmozdítva a tagállamok közötti konvergenciát, figyelembe véve sajátosságaikat. A jövőbeli architektúrának tükröznie kell az átállás társadalmi, gazdasági és környezeti hatásainak kezeléséhez szükséges beruházási igényeket és lehetőségeket is.

A javasolt 2040-es célérték meghatározná az éghajlat-politikai keret 2030 utáni kidolgozásának fő referenciaértékét. Ez az érdekelt felekkel és a polgárokkal folytatott javaslatspecifikus konzultációkon, célzott hatásvizsgálatokon és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó keret végrehajtásából levont tanulságokon fog alapulni.

A Bizottság javaslatokat fog kidolgozni a 2030 utáni éghajlat- és energiapolitikai keretre vonatkozóan a 2040-re kitűzött cél elérése érdekében, figyelembe véve a méltányosságot, a technológiasemlegességet és a költséghatékonyságot. Célja az EU versenyképességének megerősítése, az igazságos átmenet biztosítása és a környezeti fenntarthatóság fokozása. A meglévő éghajlat-politikai jogszabályok 2026-ra vonatkozó felülvizsgálati rendelkezéseket tartalmaznak. A Bizottság ezért a 2026. évi munkaprogramjában további tájékoztatást fog nyújtani a javaslatok időzítéséről.

További információért

Sajtóközlemény – Az uniós klímarendelet új utat mutat 2040-ig

Tájékoztató a 2040-re vonatkozó uniós éghajlat-politikai céljavaslatról”

Forrás:
Kérdések és válaszok a 2040-re vonatkozó uniós éghajlat-politikai céljavaslatról; Európai Bizottság; 2025. július 2. (uniós gépi fordítás)
Questions and answers on the 2040 EU climate target proposal; European Commission; Jul 2, 2025 (hivatalos, eredeti változat)

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

189/2025. (VII. 3.) Korm. rendelet a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény végrehajtásáról szóló 418/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról

„…A nemzeti kiberbiztonsági hatóság jogosítványai kiegészítésre kerülnek a kiberbiztonsági audittal kapcsolatos további rendelkezésekkel, összhangban a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH) kiberbiztonsági hatósági tevékenységére irányadó, a kiberbiztonsági felügyelet és feladatellátás és a hatósági ellenőrzés lefolytatásának részletes szabályairól, valamint az információbiztonsági felügyelőről szóló
3/2025. (IV. 17.) SZTFH rendelet (a továbbiakban: 3/2025. SZTFH rendelet) szabályozásával.
…
A digitális államhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi XXXII. törvény keretében módosított, a Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Kiberbiztonsági tv.) módosítása értelmében az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy (a továbbiakban: IBF) esetében a szakmai feladatellátáshoz szükséges és elfogadható szakképzettségek, akkreditált nemzetközi képzettségek (elfogadható szakképzettségek) listáját a jövőben az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási
Kompetenciaközpont és a kiberbiztonsági kompetenciaközösség számára kapcsolattartási pontként szolgáló, a Kiberbiztonsági tv. 75. §-a szerinti nemzeti koordinációs központ teszi közzé a honlapján. A kormányrendeletben foglalt módosítás ennek megfelelően pontosítja a normaszöveget.
2028. január 1-jétől a szakképzettség helyett elfogadható szakmai tapasztalat előírása kivezetésre kerül a jogrendszerből. Az IBF-ek esetében tehát 2027. december 31-ig fogadható el az informatikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakterületeken és időtartamban szerzett szakmai tapasztalat az alapesetben elvárt szakképzettségek, akkreditált nemzetközi képzettségek helyett. Ezt követően az IBF-ek nyilvántartásában kizárólag olyan IBF szerepelhet, aki rendelkezik a nemzeti koordinációs központ által közzétett elfogadható szakképzettségek
listáján szereplő valamely szakképzettséggel, akkreditált nemzetközi képzettséggel. Erre figyelemmel a jelzett időpontot követően a hatóságnak benyújtandó adatok, dokumentumok körében történő feltüntetése sem szükséges.

A Kiberbiztonsági tv. 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezet, amely egyben a Kiberbiztonsági tv. 2. vagy 3. mellékletének hatálya alá tartozik, köteles kiberbiztonsági auditra. Ennek eredményét a nemzeti kiberbiztonsági hatóság értékeli, és eljárása során jogosult a kiberbiztonsági auditjelentésben foglaltakat figyelembe venni.
A Kiberbiztonsági vhr. 4. §-a értelmében, ha a kiberbiztonsági audit során az auditor az adott elektronikus információs rendszerre vonatkozó biztonsági osztályhoz kapcsolódó védelmi intézkedések értékelése során hiányosságot állapít meg, akkor a szervezet – a kiberbiztonsági audit eredményének kézhezvételét követ 90 napon belül – intézkedési tervet készít a hiányosság megszüntetésére, amelyet jóváhagyásra benyújt a nemzeti kiberbiztonsági hatóság részére.
A 3/2025. SZTFH rendeletben foglaltakkal összhangban rögzítésre kerül, hogy a „nem megfelelő” eredménnyel zárult audit esetén a nemzeti kiberbiztonsági hatóság kötelezheti a szervezetet arra, hogy az elektronikus információs rendszer biztonsági osztályát felülvizsgálja és módosítsa.

A sérülékenységvizsgálat a tevékenység jellegénél fogva szolgáltatáskiesést vagy -csökkenést eredményezhet a sérülékenységvizsgálattal érintett elektronikus információs rendszerben és a szervezet működése kapcsán. Erre figyelemmel a sérülékenységvizsgálatot kizárólag a szervezet vezetője vagy tudomásával és felhatalmazása alapján olyan személy kezdeményezheti, aki kellő döntési jogkörrel és rálátással bír a szervezet működésére, és a sérülékenységvizsgálat felvállalhatósága kérdésében megalapozottan tud nyilatkozni. A kormányrendelet továbbá kiegészíti a sérülékenységvizsgálat lefolytatására jogosult gazdálkodó szervezet esetében a sérülékenységvizsgálati alapdokumentum tartalmát a „jelentős” vagy „magas” megbízhatósági szintre nyilvántartásba vett vizsgáló laboratórium megnevezésével és a vizsgáló laboratórium által a sérülékenységvizsgálat során elvégzendő tevékenységek körével
…
A jogalkalmazói gyakorlat elősegítése érdekében a hatályos szabályozás kiegészítésre kerül azzal, hogy a Központ a kiberfenyegetés, a kiberbiztonsági incidensközeli helyzet és az üzemeltetési kiberbiztonsági incidens bejelentése során iránymutatást adhat.
…
A Kiberbiztonsági vhr. 2. mellékletében foglalt új táblázatban, a 2–5. sorban kiemelésre kerülnek a legfontosabb adatszolgáltatási kötelezettségek elmulasztásának esetei…”

Forrás:
189/2025. (VII. 3.) Korm. rendelet a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény végrehajtásáról szóló 418/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 189/2025. (VII. 3.) Korm. rendelete a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény végrehajtásáról szóló 418/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2025. évi 80. szám; 2025. július 3.; 5244-5252. o. (PDF)
Végső előterjesztői indokolás a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény végrehajtásáról szóló 418/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 189/2025. (VII. 3.) Korm. rendelethez; Indoklások Tára; 2025. évi 60. szám; 2025. július 4.; 1010-1012. o. (PDF)

Törvények, rendeletek

A DATRAK Kft. adatfeldolgozóként történő kijelöléséről szóló kormányrendelet

„A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2025. július 8-ig várjuk a kozigazgatasiegyeztetes@ngm.gov.hu e-mail címen.

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
Az államháztartásról szóló törvény felhatalmazást ad a Kormány részére, hogy rendeletben jelölje ki az esemény alapú adatszolgáltatási platform (a továbbiakban: EMAP) technológiai jogosultsági rendszerének működtetésével kapcsolatos technológiai feladatok ellátására jogosult adatfeldolgozót.”

Forrás:
DATRAK Kft. adatfeldolgozóként történő kijelöléséről sz. Kr.; Jogszabálytervezetek, Nemzetgazdasági Minisztérium; 2025. június 30.

1238/2025. (VII. 3.) Korm. határozat a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia 2026–2027. évekre vonatkozó intézkedési tervéről

„1. A Kormány az 1. mellékletben meghatározottak szerint egyetért a 2026–2027. években végrehajtani szükséges bűnmegelőzési intézkedéseket tartalmazó tervben foglalt intézkedések megvalósításának mérhető céljaival, a szükséges beavatkozások területének és eszközeinek meghatározásával, valamint személyi, tárgyi, szakmai, anyagi és szervezeti feltételeivel.
2. A Kormány a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia 2026–2027. évekre vonatkozó intézkedési tervét az 1. mellékletben foglaltak szerint állapítja meg.
3. Ez a határozat 2026. január 1-jén lép hatályba.
4. Ez a határozat 2028. január 1-jén hatályát veszti.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet az 1238/2025. (VII. 3.) Korm. határozathoz
A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia 2026–2027. évekre vonatkozó intézkedési tervéről…”

Forrás:
1238/2025. (VII. 3.) Korm. határozat a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia 2026–2027. évekre vonatkozó intézkedési tervéről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1238/2025. (VII. 3.) Korm. határozata a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia 2026–2027. évekre vonatkozó intézkedési tervéről; Magyar Közlöny; 2025. évi 80. szám; 2025. július 3.; 5268-5279. o. (PDF)