Skip to main content

30. szám, 2025. július 28.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Orbán Viktor átalakítaná az EU-t, négy körre osztaná fel

„Számos más téma mellett az Európai Unió jövőjéről is beszélt a magyar miniszterelnök szombaton Tusnádfürdőn.

A 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) zárónapján tartotta meg szokásos beszédét a magyar miniszterelnök. Az Európa és a világ jövőjét érintő témák sorában egy kérdésre válaszolva kifejtette nézeteit az Európai Unió állapotáról és jövőjéről is.

A közösséget szerinte számos kérdés feszíti a tagállamok eltérő és egymással össze nem egyeztethető véleménye, álláspontja miatt.

„A mostani rendszer nem jó: nem vesszük fel, akiket kellene – Nyugat-Balkán –, felvesszük, akit nem kell, – Ukrajnát –, elengedjük, akit nem kéne – Angliát. Nem jó, mert nem tudunk egy rendszert csinálni, ahol minden nemzet jól és komfortosan érezné magát” – sorolta az indokokat.

Ha ő lenne az Európai Bizottság elnöke, akkor létrehozná a koncentrikus körök Európáját, amelyben különböző együttműködési szintek vannak koncentrikus körökbe rendezve, és minden nemzet eldönthetné, hogy az „európai építmény” melyik körébe kívánna tartozni. Ez egy nagyon bonyolult diplomáciai művelet lenne.

  • Az első kör a biztonság köre, ide „elférnek a törökök és az ukránok” is, és ide tartozik az energiabiztonság kérdése is.
  • A második a szabad mozgások köre, vagyis az egységes belső piac és a schengeni együttműködés.
  • A harmadik a közös pénztárca köre – azok az országok, amelyekben az euró a fizetőeszköz. (Azt nem mondta a kormányfő, hogy Magyarország kívánna-e ehhez a körhöz tartozni.)
  • A negyedik az alkotmányos intézmények köre, a politikai unió – a magyar kormány ehhez nem kíván tartozni, ezért van az az álláspontja, hogy az unió alapszerződéséből, az „ever closer union” kifejezést az első adandó alkalommal ki kell törölni.

Mindemellett visszaadna hatásköröket a tagállamoknak, hogy helyreálljon az egyensúly a tagállamok és Brüsszel hatáskörei között.

Orbán Viktor úgy látja, ez az egyetlen esély arra, hogy megmeneküljön az Európai Unió, máskülönben az széthullik, dezintegrálódik, külső vonatkoztatási pontokhoz fog kapcsolódni.

„Nem az lesz, hogy lesz egy pillanat, amikor összeomlik, hanem hozunk döntéseket, aztán egyes tagállamok nem hajtják végre, aztán többen nem hajtják végre. Most így van a migrációval, ahol mi rúgtuk fel az asztalt, de a németek se tartják be a migrációs paktumot és a lengyelek sem. Egyre több döntés, egyre kevesebb végrehajtás, aztán az egész megbénul. Ha ezt el akarjuk kerülni és működőképessé akarjuk tenni a konstrukciót, akkor körkörös Európára van szükség” – fogalmazott…”

Forrás:
Orbán Viktor átalakítaná az EU-t, négy körre osztaná fel; Infostart; 2025. július 26.

Újabb mérföldkőhöz érkezett a Digitális Állampolgárság Program, már elérhető a Digitális Állampolgár weboldal is

„Két DÁP pillér

Újabb mérföldkőhöz érkezett a Digitális Állampolgárság Program: a már több mint kétmillió felhasználó által letöltött mobilalkalmazás után már elérhető a Digitális Állampolgár weboldal is. Az oldal a Digitális Állampolgárság Program második központi pillére, melynek célja, hogy a jelenlegi, sokszor bonyolult és bürokratikus közigazgatás helyett egy érthető, átlátható, az állampolgárokat segítő, felhasználóközpontú rendszer jöjjön létre. A jövőben a weboldal és a mobilalkalmazás egymást kiegészítve segít majd a tájékozódásban.

Életesemények

A dap.gov.hu jelenleg tíz, az életedet leginkább meghatározó életesemény köré szervezi a tájékoztatást. Legyen szó akár arról, hogy gyermeked születik, akár autót vennél vagy adnál el, esetleg egy hozzátartozód elvesztéséről, a weboldal minden esetben pontos, hivatalos, mégis közérthető útmutatást ad az elérhető támogatásokról, szükséges teendőkről és ügyintézési folyamatokról.Az új weboldal kialakításakor az elsődleges szempont az volt, hogy ne csak információt kaphass, hanem felkészültebben és magabiztosabban vághass bele az ügyintézésbe, és elsőre el tudd intézni az ügyeidet.

A DÁP weboldal funkciói

A Digitális Állampolgár weboldal a jövőben tovább bővül, nemcsak tartalmilag: hamarosan új funkciókat is elérhetsz majd itt. A tervek szerint például a weboldalon keresztül igényelhetsz majd társadalombiztosítási (TB) jogviszony-igazolást, valamint családi állapot igazolást is. A fejlesztések célja, hogy a tájékoztatáson túl egyre több ügyintézési lehetőséget közvetlenül is elérhess a felületen. Így egyre több mindennapi helyzetben számíthatsz majd arra, hogy egy kattintásra leszel a hivatalos, pontos és közérthető információktól és magától az ügyintézéstől is. ”

Forrás:
Itt az új Digitális Állampolgár weboldal; IdomSoft / Digitális Állampolgárság Program; 2025. július 22.

216/2025. (VII. 22.) Korm. rendelet a digitális állammal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról

„[1] A mai digitalizált környezetben elengedhetetlen, hogy az állampolgárok az állammal kapcsolatos ügyeiket kényelmesen, egyszerűen és gyorsan intézhessék el. A fejlődés egyik legfontosabb eszköze az okostelefon, ezért a központi Digitális Állampolgár mobilalkalmazásban már most is számos funkció érhető el. A digitális államhoz kapcsolódó kormányrendeletek módosításának célja a digitális szolgáltatásokkal kapcsolatos rendelkezések pontosítása, a szolgáltatás igénybevételével, nyújtásával kapcsolatos megfelelőségértékelési és más eljárások, valamint egyes részletes műszaki követelmények pontosítása.
…
1. A személyazonosító igazolvány kiadása és az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályairól szóló 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása
…
2. Az okos város központi platformszolgáltatás létrehozásáról és működtetéséről szóló 252/2018. (XII. 17.) Korm. rendelet módosítása
…
3. A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása
…
4. Az egységes Állami Alkalmazás-fejlesztési Környezetről és az Állami Alkalmazás-katalógusról, valamint az egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 314/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása
…
5. A Digitális Magyarország Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság kijelöléséről és egyes feladatainak meghatározásáról, valamint a nemzeti informatikai és e-közigazgatási tevékenység összehangolt biztosításával összefüggő részletszabályokról szóló 307/2022. (VIII. 11.) Korm. rendelet módosítása
…
6. A minősített elektronikus aláírást és minősített elektronikus bélyegzőt létrehozó eszközök megfelelőségértékelési tevékenységére irányuló kijelöléséről, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének különös szabályairól szóló 227/2023. (VI. 8.) Korm. rendelet módosítása
…
7. A digitális állampolgárság egyes szabályairól szóló 321/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet módosítása
…
8. A digitális szolgáltatások, a digitális állampolgárság szolgáltatások és támogató szolgáltatások részletes műszaki követelményeiről szóló 322/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet módosítása
…
9. Záró rendelkezések
…
Mellékletek”

Forrás:
216/2025. (VII. 22.) Korm. rendelet a digitális állammal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 216/2025. (VII. 22.) Korm. rendelete a digitális állammal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról; Magyar Közlöny; 2025. évi 86. szám; 2025. július 22.; 5594-5599. o. (PDF)

Közigazgatás, politika, jog

Egy régiós központ kiszolgálója lehetne a jövőben Nagyatád

„Körvonalazódik a térség felzárkóztatására egy olyan program, amely Nagyatádnak is fontos szerepet szánna. Az UniNext program képviselője járt a városban kapcsolatfelvétel céljából. Ahogy ők írják: A dél-dunántúli régió felzárkóztatása a hazai területfejlesztés egyik legfontosabb feladata. A térség évtizedek óta tartó gazdasági lemaradásának trendjén kíván változtatni az UniNext Innovációs Program is.

A Dél-Dunántúl szinte valamennyi társadalmi-gazdasági fejlettségét bemutató tényező alapján az ország legrosszabbul teljesítő térsége. Itt az ipari teljesítmény alig haladja meg az országos átlag felét. Ráadásul ez a régió az, ami országos szinten a legrosszabb foglalkoztatási adatok produkálja az országban: 7,6 százalékos volt a munkanélküliség a 2024-es év első negyedévében. (2025 első negyedévben ez a mutató 6,2 százalékos volt a KSH szerint.)

Ennek egyik következménye az elvándorlás és az elöregedés. Az UniNext, amely a Pécsi Tudományegyetem, és az azt fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány programja, azt tűzte ki célul, hogy átfogó fejlesztési programot készítenek.

Kihívás van bőven: a fentieken túl a gyenge térségi együttműködés, az aprófalvas szerkezet, a gyenge közlekedési kapcsolatok, a szakképzett munkaerő hiánya, az alacsony tőkevonzó képesség és a kihasználatlan térségi potenciál egyenként is hátráltató tényező a gazdaságfejlesztés terén, ám mindezek együttesen sújtják a régiónkat.

Nyilvánvaló, hogy ezeknek a problémáknak a megoldása nagyatádi léptékben lehetetlen feladat. Az első és legfontosabb az infrastrukturális fejlesztés volna a program szerint, hisz ahogy fogalmaztak: a térség a közlekedési és az ipari infrastruktúra hiánya miatt gyakorlatilag teljesen kimaradt az országba települő ipari tőke letelepedésének hullámaiból.

Nemrégiben számoltunk be róla, hogy a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség képviselői is hasonlóképpen gondolkodnak, azaz a kormányzat is észrevette azt, amit a helyiek már hosszú évek óta hangoztatnak, hogy a nulladik lépés a régió felzárkóztatásához az infrastruktúra fejlesztése volna.

Az UniNext részéről elmondták, hogy Pécsett képzelik el a régió központját, itt egy hatalmas ipari beruházás fog megvalósulni, azonban ahhoz, hogy ez működni tudjon, az egész Dél-Dunántúlra szükség van. Itt jön képbe a többi között Nagyatád: az elképzelés szerint olyan beszállítókkal alakítanának ki kapcsolatot, amelyek kvázi helyi szinten kiszolgálja a nyersanyag, a kutatás-fejlesztés, és egyéb felmerülő szükségleteket. Ez egyébként egyezik a HIPA elképzelésével is, illetve a – jellemzően keleti – beruházók víziójával is.

Számításaik szerint a következő években 6-8 ezer új munkahely jöhet létre a Dél-Dunántúlon, emellett pedig 4 ezer milliárd forintnyi befektetési tőke beáramlása is várható.

Természetesen ez egyik pillanatról a másikra biztosan nem valósul meg, azonban a kormányzati szándék látszik: 435 hektáros egybefüggő területet jelöltek ki Pécsett, amely nemzetgazdaságilag kiemelt státuszt kapott. A kormány a Universitas Quinqueecclesiensis Alapítványt kérte fel az ipari park fejlesztés előkészítésére.

Mindenesetre a kapcsolatfelvételt követően már megküldték a saját kérdőívüket, adatbekérésüket, abból a célból, hogy pontos információkkal rendelkezzenek térségünkről. Emellett a város is elküldi tájékoztató anyagát is Nagyatád és a járás jelenlegi gazdasági mutatóiról, valamint részletes adatokat szolgáltat a befektetésre, beruházásra alkalmas helyi területekről is.”

Forrás:
Egy régiós központ kiszolgálója lehetne a jövőben Nagyatád; Simon Tamás; Atádhír; 2025. július 25.
Lásd még:
UniNext Innovációs Program
„Átfogó fejlesztési program elindítását kezdeményezte a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány. Az UniNext Innovációs Program trendfordító céllal jött létre, hogy átfogó és fenntartható módon kezelje a régió legnagyobb kihívásait.
A dél-dunántúli régió felzárkóztatása a hazai területfejlesztés egyik legfontosabb feladata. A térség évtizedek óta tartó gazdasági lemaradásának trendjén kíván változtatni az UniNext Innovációs Program is. Az alapítvány kezdeményezésére elindított, átfogó, fenntartható módon megvalósítható gazdaság- és területfejlesztési, valamint egészségfejlesztési és oktatásfejlesztési program fő haszonélvezője a helyi társadalom és a vállalkozói szféra lesz.”

Európai Unió

A „Befektetési Bizottság” (Európai Bizottság) bemutatta a többéves pénzügyi keret első változatát

„A költségvetési tervezet lényegesen átalakítaná a hagyományos uniós szakpolitikákat és a védelmi iparra helyezi a hangsúlyt.

A Bizottság eddigi teljesítménye

Az Európai Bizottság elnöke mandátumának első ciklusában, tehát 2014–2019 között [Elírás! Az első ciklus 2019-2024 között volt. Szerk.] Geopolitikai Bizottságként hivatkozott az általa vezetett testületre. Az időszak bővelkedett az olyan jellegű kihívásokban, amelyek során a Bizottság bizonyíthatta volna, hogy a testület meghatározó tényezője a világ geopolitikai folyamatainak. Ezzel szemben a Bizottság a COVID-19 pandémia kihívásaira adott válasza leginkább a Pfizergate néven híresült el; az EU rádöbbent, hogy nem rendelkezik a legfontosabb egészségügyi felszerelések előállításának kapacitásával. A pandémia okozta gazdasági nehézségeket szorosan követték az orosz–ukrán háború kitörése után előállt energiaválság és az ebből következő rekordmagas infláció. Az elszabadult energiaárak és a Bizottság által erőltetett Európai Zöld Megállapodás túlzottan ambiciózus szakpolitikái, valamint a túlszabályozottság együttesen hozzájárultak az európai energiaigényes iparágak elsorvadásához. A kedvezőtlen körülmények több vállalatot arra késztettek, hogy csökkenték gyártási kapacitásukat, illetve, hogy az Egyesült Államokba vagy Ázsiába telepítsék át vagy bővítsék tevékenységüket, ahol alacsonyabbak az energiaköltségek és az üzleti környezet is kedvezőbb. Az olyan iparágak, mint a vegyipar, az acélipar, a műtrágyaipar és az autóipar különösen érintettek. Ez a tendencia már rövid távon is hatással van az EU ipari versenyképességére és gazdasági növekedésére, amit az a Draghi és Letta jelentések is elismertek.

A szomszédos, elhúzódó háború és a súlyos gazdasági nehézségek mellett a Bizottság külkapcsolatai sem alakultak túlságosan pozitívan. A Kínával folytatott kereskedelmi kapcsolatok mélypontjukat érték el, és a Bizottság úgy vélte, hogy a versenyképességi problémákra a megoldást a magas védővámok fogják jelenteni. Fontos partnerei, mint például Törökország, Azerbajdzsán a riválisnak tekinthető BRICS+ geopolitikai tömbhöz csatlakoztak, az unió Georgiát is elveszíteni látszik. Összességében a Geopolitikai Bizottság nem túl sok pozitív eredményt tudott felmutatni. Mi több, a Geopolitikai Bizottság által vezetett EU a világ geopolitikai küzdelemben egyre inkább lemaradni látszik az USA és Kína mellett.

Mibe fektetne a Befektetési Bizottság? 

Mindezek ellenére a Bizottság elnöke egy újabb mandátum erejéig folytathatja munkáját. A 2024 decemberében hivatalát kezdő testület önmagát most „Befektetési Bizottságként” határozza meg. Az előbbi ciklus teljesítményét tekintve felmerül a kérdés, hogy ugyanolyan szerény eredményt lesz-e képes felmutatni, mint előző ciklusában? Más szavakkal, az európai befektetések megfelelnek-e majd a feléjük támasztott elvárásoknak vagy az európai ipar és versenyképesség mutatói szerényen fognak meghúzódni a különböző ranglisták alján?

Már beiktatásakor várható volt, hogy az Ursula von der Leyen által vezetett Bizottság nem feltétlenül a kormány- vagy államfőket tömörítő Európai Tanács által kiadott stratégia mentén fogja szervezni munkáját, hanem önmaga jelöli ki az EU stratégiai irányait és ezzel megszegi a szerződések rá vonatkozó részét.

A szerződések értelmében a Bizottság az Európai Tanács 2024–2029 közötti időszakra szóló stratégiai menetrend mellékletében foglaltakat kell, hogy megvalósítása. A testület által bemutatott többéves költségvetési keret a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozik, vagyis egy olyan periódusra, amelyre vonatkozóan a kormány- vagy államfők még nem határozták meg a stratégiai irányvonalakat. Így a Bizottság jelenlegi munkája mindössze egy vázlat, amelyet éveken át tartó számos vita fog övezni, amelyek kapcsán máris számos töréspontot lehet azonosítani.

Az új költségvetési tervezetnek fontos eleme, hogy még a jelenleginél is átpolitizáltabb. Így például a jogállamiság meglehetősen képlékeny fogalmához kötnék a teljes költségvetéshez való hozzáférést. Egy másik kritikus eleme, hogy a Bizottság egyelőre nem osztotta meg hivatalosan, hogy az uniós közös szakpolitikák legjelentősebb tételére, vagyis a Közös Agrárpolitikára és a Kohéziós alapokra milyen összegeket szán. Amennyiben a „Geopolitikai Bizottság” vezetése alatt 2020-ban elfogadott és jelenleg érvényben lévő költségvetési ciklus tételeit a korábbi évek költségvetéseihez hasonlítjuk, szembetűnő, hogy a legutóbbi költségvetés lényegesen karcsúbb lett ezen tételek esetében. Várható tehát, hogy úgy a kohéziós alapokra, mint a közös agrárpolitikára szánt összegek tovább csökkennek 2028–2034 között is.

A több éves költségvetés egyik határozott célkitűzése, hogy hozzájáruljon az európai védelmi unió létrehozásához. Az Európai Versenyképességi Alap védelmi és űrkutatási keretéből 131 milliárd eurót terveznek elkülöníteni védelmi, biztonsági és űrkutatási beruházások támogatására, ami ötször több, mint az előző többéves pénzügyi keretben biztosított finanszírozás. Geopolitikai szerepvállalásra a Bizottság 200 milliárd eurót tervez elkülöníteni, amelynek felét, 100 milliárd eurót Ukrajna számára terveznek mozgósítani.

Lényeges, hogy az új költségvetésben a migrációkezelés, az EU külső határainak megerősítése és a belső biztonság fokozása céljából 34 milliárd eurót különítenének el, ami a korábbi finanszírozási időszakhoz képest háromszoros növekedést jelent. Egy másik fontos elem, hogy a Bizottság már eleve tervez egy újabb válsággal, és javasolja egy új, célzott válságmechanizmus létrehozását. Ennek keretén belül a tagállamoknak mintegy 400 milliárd euró összegű hitel állhat rendelkezésre, amelyet – vélhetően – közösen vesz fel és fizet is ki az EU – tovább növelve a közös adósságot.

Mindezek fényében úgy tűnik, hogy a „Befektetési Bizottság” leginkább azon munkálkodik, hogy az európai védelmi ipar lényegesen fejlődhessen. Eben kulcsfontosságú szerepet szán Ukrajnának, valamint a közös adósság elmélyítésének. A hagyományos uniós szakpolitikákra és az unió vonzerejét biztosító elemekre azonban nem tudni, hogy mennyi pénzzel terveznek. A védelmi ipar és a közös adósság nem biztos, hogy a legjobb befektetés lesz, így könnyen meglehet, hogy a „Befektetési Bizottság” eredményei elmaradnak a várakozásoktól.”

Forrás:
A „Befektetési Bizottság” bemutatta a többéves pénzügyi keret első változatát; Máthé Réka Zsuzsánna; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2025. július 22.

Költségvetési számháború az Európai Unióban

„Költségvetési fejtörők

A költségvetés kérdése került az elmúlt napokban a politika homlokterébe, az Unióban csakúgy, mint Franciaországban. Az előrejelzések mindkét szintéren erős viharokat jeleznek. Az MFF, azaz az Unió 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó költségvetésének tervezetét július 16-án Ursula von der Leyen mutatta be, megadva ezzel a következő többéves pénzügyi keret szerkezetével és céljaival kapcsolatos viták kiinduló alaphangját. Ezzel mintegy párhuzamosan, július 15-én François Bayrou francia miniszterelnök súlyos, 43,8 milliárd eurós költségvetési megszorításokat terjesztett elő. Mindkét tervezet heves indulatokat váltott ki a leginkább érintettekből. A két, párhuzamosan zajló esemény érdekessége, hogy míg az egyik (MFF) a történelem eddigi legnagyobb, mintegy 2000 milliárd eurós költségvetését vázolja fel, addig a francia miniszterelnök eddig soha nem látott megszorításokra szólít fel. Másképpen szólva, a közös európai erőfeszítés mintegy ellentétes irányt mutat az egyes tagállamokra, esetünkben Franciaországra érvényes elvárásokkal.

Az EU-s szabályrendszer

Az 1997-es Stabilitási és Növekedési Paktum az egyes tagállamok adósságainak és deficitjének nyomon követésére szolgáló eszköz. Célja a költségvetési stabilitás garantálása. Egy olyan kritériumrendszer, amelyet a tagállamoknak teljesíteniük kell államháztartásuk stabilizálása és költségvetési politikájuk összehangolása érdekében a túlzott deficit ellenőrzése és az államadósság csökkentése révén. Bizonyos, az egységes valuta alapjait lefektető 1992-es Maastrichti Szerződés elveit is magában foglalja. Ezek szerint a tagállamok vállalják, hogy költségvetési hiányukat a GDP 3%-a alatt, államadósságukat pedig a GDP 60%-ánál kisebb vagy azzal egyenlő szinten tartják.

2020-ban a Covid, majd a 2022-es ukrajnai háború arra késztette az Európai Uniót, hogy aktiválja a Stabilitási és Növekedési Paktum ideiglenes mentesítési záradékát, amelyet 2024-ig meghosszabbítottak. Ez lehetővé tette a tagállamok számára, hogy túllépjék adósság- és hiányplafonjaikat, hogy megbirkózzanak a szokatlanul magas kiadásokkal. Az EU ezután véglegesítette a Paktum reformját, amely 2024. április 30-án lépett hatályba. Ez a felülvizsgálat kevésbé súlyos szankciókat ír elő, lehetővé téve ezzel az eladósodott államok számára, hogy továbbra is befektessenek az EU prioritásaiba.

Mindennek ismeretében nem meglepő tehát, hogy az Unió országainak deficitje 2024-ben átlagosan elérte a GDP 3,2%-át. 11 ország, köztük Franciaország (5,8%) és Magyarország (4,9%) is, túllépte a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályai által meghatározott 3%-os felső határt.

Újabb fordulatot jelent, hogy a történelmi szempontból is rendkívül feszült világpolitikai helyzet ezeknek a pénzügyi szabályoknak a felülírását követelik meg. Ezt láthatjuk Németország esetében is: a Bundestag márciusban hozott döntése feloldotta Németország 2009 óta érvényben lévő adósságfékét.

Ne felejtsük el azt sem, hogy az Unió, csakúgy, mint számos tagállam élén is a nagytőke érdekeinek érvényesítését mindenek fölé helyező vezetők vannak jelenleg pozícióban…

Franciaország az adósságteher szorításában

A július 15-én ismertetett 2026-os költségvetés-tervezetében François Bayrou miniszterelnök intézkedéseket javasolt a robbanásszerűen növekvő francia államháztartási hiány kezelésére. Az ország adóssága másodpercenként 5000 euróval nő. Ezt a rendkívül látványos (vagy inkább aggasztó) „adósságóra” tökéletesen érzékelteti is.

A több mint 3300 milliárd euróra rúgó francia államadósság a GDP 5,8%-át jelenti. A múlt hét kedden ismertetett költségvetés-tervezetével Bayrou ezzel a kolosszális adóssághalmazzal szándékozik felvenni a harcot. Javaslatainak alapjául az a központi célkitűzés szolgál, miszerint az ország GDP-arányos költségvetési hiányát 4,6%-ra kell levinni. Másfél órás beszédében a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy nem csupán csökkenteni, hanem tartósan kell csökkenteni az adósságot. A közép távú cél az adósság növekedésének megállítása 4 éven belül. Ez annyit jelent, hogy 2029-re az adósság a GDP 2,8%-ára szorulhatna vissza. A 2026-os költségvetési javaslat központi tételeként megjelölt 43,8 milliárdos megtakarításhoz azonban „az egész társadalom összefogására van szükség” – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Csakúgy, mint az EU többéves pénzügyi keretének az esetében, a francia gazdaság is a Covid utórezgéseit igyekszik orvosolni. A Macron elnök által a világjárvány idején meghirdetett, és Bruno Lemaire pénzügyminiszter által levezényelt, a gazdaság megmentésére kidolgozott „kerül, amibe kerül” stratégia következményei mostanra látszanak csak igazán kirajzolódni.

Drasztikus megtakarítások mindenütt… kivéve a védelmet

Emmanuel Macron elnök a francia nemzeti ünnep előestéjén, július 13-án a hadsereg előtt mondott beszédében bejelentette, hogy országa újabb 10 milliárd eurót fektet be két év alatt (3,5 milliárd eurót 2026-ban, +6,5 milliárd eurót 2027-ben) az újrafegyverkezés felgyorsítása érdekében.

A GDP jelenlegi 2%-át is alig kitevő védelmi beruházást, a június 25-i hágai NATO-csúcson vállaltak alapján 2035-ig 5%-ra kell majd duzzasztani. Az újrafegyverkezés tehát Franciaországban is kivételt képez a jelentős megtakarítások tekintetében. A „szakítás stratégiájának” ilyetén alkalmazása pedig egy alapvetően új korszak eljövetelét jelzi, nemcsak Franciaország, hanem az egész EU tekintetében.

A várható társadalmi következmények

A francia miniszterelnök elsősorban honfitársai szolidaritására alapoz tehát. A kör négyszögesítéséhez mérhető a kitűzött 43 milliárd megtakarítása egy év alatt az adók megemelése nélkül.

A kulcs – legalábbis François Bayrou szerint – a munkaidő megemelése. A 2000-ben hozott Aubry-törvény értelmében a franciák heti 35 órát dolgoznak, ami – Finnországot leszámítva – a legalacsonyabb az Unió országai között. Büszkén hangsúlyozzák azonban, hogy az alacsony óraszám mellett a francia termelés produktivitása az egyik legmagasabb Európában (bár 2019 óta ez a szám is csökkenni látszik).

Az általános társadalmi szolidaritás nevében Bayrou miniszterelnök a következő, egyszerre szimbolikus és drasztikus rendelkezések bevezetését javasolta:

  • 2026-ban az összes kiadás befagyasztása,
  • két munkaszüneti nap – pl. a húsvét hétfő és a szövetségesek nácik feletti győzelme előtt tisztelgő május 8-a – eltörlése,
  • a nyugdíjba vonuló köztisztviselők munkahelyeinek megszüntetése.

A kiadások befagyasztása azonban csak a gazdasági válságot fokozhatja tovább, hiszen a kevesebb juttatásban részesülők kevesebbet is költenek majd. Azaz csupán a gazdasági növekedés visszaesését vonja majd maga után.

A franciák egyik büszkesége, a világon szinte egyedülálló társadalombiztosítási rendszer szintén hatalmas adósságot halmozott fel. A mintegy 15,3 milliárd eurós, valósággal megfékezhetetlennek tűnő tartozást többek között egyes gyógyszerek árának vissza nem térítésével igyekezne a jelenlegi kormány lelassítani. Persze ez, borítékolhatóan, csupán csepp lesz a tengerben…

Az egyre nagyobbra nyíló társadalmi olló ismeretében nyilvánvaló, hogy a miniszterelnök által indítványozott intézkedések a francia társadalom legszegényebb rétegeit sújtják majd leginkább. Sokan egy lassan, de biztosan kirajzolódó általános elszegényedés megerősödését hangsúlyozzák.

Mindehhez hozzáteendő az a tény is, hogy nem általánosságban véve a franciák, hanem az állam él nagy lábon.

A miniszterelnöki bejelentések minden bizonnyal társadalmi megmozdulásokat váltanak majd ki szeptembertől a sztrájkok országában. A sárgamellényes mozgalom képe (és a vezetők számára réme) mindannyiunk emlékében még elevenen él.

A francia alkotmány 49.3. cikkelye lehetővé teszi ugyan a költségvetés (mint egyébként bármilyen törvény) átvitelét anélkül, hogy a Nemzetgyűlés megszavazná azt. Ez azonban az országot újabb belpolitikai válságba sodorná.

Egy újabb belpolitikai patthelyzet fenyegető árnya

François Bayrou keddi beszédét követően valamennyi ellenzéki párt hevesen reagált, a kormányzatot ismét bizalmatlansággal fenyegetve. Éric Coquerel, az Engedetlen Franciaország soraiból, annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ezeknek az intézkedéseknek a 49.3. cikkelyen kell keresztülmenniük az elfogadáshoz, ami bizalmatlansági indítványt vonna maga után. Egy olyan indítványt, amelyet akár a szélsőjobboldal is követhet, amire az ellenzéknek szüksége van, ha meg akarja buktatni a kormányt.

Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés nemzetgyűlési frakcióvezetője „méltatlannak”, „hatástalannak” és „általánosságban igazságtalannak” minősítette a tervezetet, és megígérte, hogy megbuktatja a kormányt, hacsak François Bayrou miniszterelnök nem vonja vissza agresszív költségvetési javaslatát.

Azonban amennyiben a Nemzeti Tömörülés is csatlakozik a bizalmatlansági indítványhoz, Emmanuel Macron elnök ősszel elveszít egy újabb miniszterelnököt. Ezzel pedig egy olyan politikai patthelyzet alakulhat ki, ráadásul immáron többedik alkalommal, amely egyre kormányozhatatlanabbá teszi Franciaországot.

A francia társadalom reakcióit és az instabil belpolitikai helyzetet ismerve összefoglalásként elmondható, hogy a miniszterelnök költségvetés-tervezete szinte „kamikaze akciónak” is nevezhető, elfogadására ugyanis – legalábbis jelen formájában – igencsak kicsi az esély.

Több elemző szerint is ugyanakkor mindezzel Bayrou a következő, 2027-ben megválasztandó köztársasági elnök feladatát könnyíti meg. Ha a miniszterelnök úgy döntött, hogy nyáron jelenti be költségvetés-tervezetét, akkor azt pontosan azért tette, hogy időt adjon a tárgyalásokra. Célkeresztjében a Szocialista Párt és a Nemzeti Tömörülés áll, amelyek, bár élesen bírálták a bemutatott költségvetést, ennek ellenére nyitva tartják az ajtót a kompromisszumok előtt. Bayrou pedig a „kompromisszumok embere”. Meglepő, hogy – a jelenlegi francia belpolitikai helyzetet figyelembe véve legalábbis – viszonylag régóta, immáron 7 hónapja van a kormány élén.”

Forrás:
Számháború; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2025. július 21.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Megérkeztek az első pénzügyi szervezetek a Digitális Állampolgárság Programba

„Már biztosítóknál is egyszerűbb az ügyintézés.

A Generali, a Signal Iduna, a Fundamenta-Lakáskassza és az NN Biztosító csatlakozásával megérkeztek az első pénzintézetek a Digitális Állampolgárság Programba. Ez azt jelenti, hogy már ezen szervezetek online ügyintézési felületeire is be tudsz lépni a Digitális Állampolgár mobilalkalmazásoddal, ezzel gyorsabban és kényelmesebben intézheted pénzügyeidet.

Ezeken a felületeken tehát a Digitális Állampolgár mobilalkalmazással is igazolhatod a személyazonosságod – ugyanolyan hitelesen, mintha személyesen jelennél meg és okmányellenőrzésen esnél át. Így nem kell külön adatokat egyeztetned és űrlapokat kitöltögetned ahhoz, hogy használd a felületeket, belépéshez pedig felhasználónevek és jelszavak megadása helyett elég lesz a Digitális Állampolgár mobilalkalmazás a belépéshez.

A szolgáltatás folyamatosan fejlődik majd, így hamarosan lehetőséged nyílik majd arra is, hogy a Digitális Állampolgár mobilalkalmazásban elérhető adataidat összekösd a szolgáltatók rendszereivel, így, ha változnak az adataid, azt nem kell majd külön bejelentened a szervezetek felé – hanem például egy lakcímváltozás automatikusan frissülhet majd az ő nyilvántartásaikban is.

A Digitális Állampolgár mobilalkalmazással már eddig is mintegy kétszáz állami ügyintézési felületre lehetett bejelentkezni, ehhez az év során tíz közműszolgáltató és nemrégiben két telekommunikációs szolgáltató is csatlakozott. A csatlakozott partnereket az app.dap.gov.hu oldalon lehet böngészni. Emellett jelenleg is több mint 120 piaci szervezet dolgozik a bevezetésen, azaz a lista hamarosan tovább bővül majd.”

Forrás:
Megérkeztek az első pénzügyi szervezetek a Digitális Állampolgárság Programba; IdomSoft / Digitális Állampolgárság Program; 2025. július 22.

Technika, tudomány, MI

Az Európai Bizottság sablont hozott létre az általános célú MI-modellek szolgáltatói számára a modelljük betanításához használt adatok összefoglalására

„A Bizottság sablont terjeszt elő az általános célú MI-modellek szolgáltatói számára a modelljük betanításához használt adatok összefoglalására

A Bizottság a mai napon sablont tett közzé, hogy segítse az általános célú MI-szolgáltatókat abban, hogy összefoglalják a modelljük tanításához használt tartalmakat. Ez a sablon egyszerű, egységes és hatékony módja annak, hogy a GPAI-szolgáltatók a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabállyal összhangban növeljék az átláthatóságot, beleértve egy ilyen összefoglaló nyilvánosan hozzáférhetővé tételét is.

Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A Bizottság által ma elfogadott sablon újabb fontos lépés a megbízható és átlátható mesterséges intelligencia felé. Egy könnyen használható dokumentum biztosításával támogatjuk az általános célú MI-modellek szolgáltatóit abban, hogy megfeleljenek a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabálynak. Így építhetjük ki a mesterséges intelligenciába vetett bizalmat, és így szabadíthatjuk fel annak teljes potenciálját a gazdaság és a társadalom javára.”

Az általános célú MI-modelleket nagy mennyiségű adattal tanítják, de csak korlátozott információk állnak rendelkezésre ezen adatok eredetéről. A nyilvános összefoglaló átfogó áttekintést nyújt a modell betanításához használt adatokról, felsorolja a főbb adatgyűjtéseket és elmagyarázza az egyéb felhasznált forrásokat. Ez a sablon a jogos érdekkel rendelkező feleknek, például a szerzői jogok jogosultjainak is segítséget nyújt az uniós jog szerinti jogaik gyakorlásában.

A sablon egy szélesebb körű kezdeményezés részét képezi, amely az általános célú MI-modellekre vonatkozó, 2025. augusztus 2-án életbe lépő uniós szintű szabályokhoz kapcsolódik. Kiegészíti az általános célú MI-modellekre vonatkozó szabályok hatályára vonatkozó, július 18-án közzétett iránymutatásokat és az általános célú MI-re vonatkozó, július 10-én közzétett gyakorlati kódexet.

További információk az online kérdések és válaszok között találhatók.”

Forrás:
Napi hírek 24 / 07 / 2025; Európai Bizottság; 2025. július 24. (uniós gépi fordítás)
Eredeti változat: Daily News 24 / 07 / 2025; European Commission; July 24 2025
Lásd még:
Sablon az általános célú MI-modellek szolgáltatói számára a képzés tartalmának összefoglalásához; Európai Bizottság, Shaping Europe’s digital future; 2025. július 24. (uniós gépi fordítás)
Eredeti változat: Template for general-purpose AI model providers to summarise their training content; European Commission, Shaping Europe’s digital future; 24 July 2025

Megjelent az Egyesült Államok MI cselekvési terve

„Új MI-stratégiát hirdetett az Egyesült Államok a globális mesterségesintelligencia-verseny megnyerésére – írta meg szerdán a Bloomberg. A stratégia kiadásával párhuzamosan Donald Trump amerikai elnök több elnöki rendeletet is aláírt, amelyek a Reuters szerint többek közt környezetvédelmi szabályok fellazításával könnyítik meg az amerikai MI-infrastruktúra kiépítését.

„Ettől a naptól kezdve az lesz az Egyesült Államok hivatalos politikája, hogy mindent megtesz azért, hogy a világ vezető mesterségesintelligencia-hatalma legyen – mondta szerdán Donald Trump egy MI-vel foglalkozó eseményen. – Az Egyesült Államok indította útjára a mesterségesintelligencia-versenyt, és amerikai elnökként ma kijelentem, hogy az USA meg is nyeri azt”.

A Trump által szerdán aláírt egyik elnöki rendelet a környezetvédelmi szabályok és engedélyeztetési folyamatok fellazításával kívánja ösztönözni az MI-adatközpontok és az üzemeltetésükhöz szükséges energia-infrastruktúra kiépítését. Egy másik rendelet az amerikai MI-technológiák exportjának ösztönzését célozza, egy harmadik pedig előírja, hogy a szövetségi kormányzat által használt MI-modelleknek „woke”-mentesnek és ideológiailag neutrálisnak kell lenniük.

Örülhet az amerikai MI-ipar, Muskot kivéve

Az MI-modellek fejlesztésében élen járó amerikai Google, OpenAI, Anthropic, Meta és xAI cégek mellett az utóbbi hónapokban kínai vállalatok, köztük a DeepSeek is jelentős eredményeket értek el, ami aggodalmat okozott a több éves előnyben reménykedő Egyesült Államokban.

Az új MI-stratégiában az Axios portál értékelése szerint az amerikai MI-iparág szereplői – Elon Musk kivételével – sok mindennek örülhetnek. Trump, miután egykor legnagyobb támogatójával, Muskkal súlyosan megromlott a viszonyuk, szerdán azt mondta, hogy legszívesebben semmilyen állami pénzt nem adna a milliárdos cégének, az xAI-nak – aminek Grok chatbotjával nemrég hosszabb cikkben foglalkoztunk.

A Fehér Ház által szerdán publikált, 28 oldalas amerikai MI-stratégia három fő területre összpontosít: egyrészt az MI-innováció és MI-kutatások felgyorsítására, köztük a nyílt súlyú modellek terén, mint amilyenek Mark Zuckerberg Metájának Llama modelljei. A stratégia két másik pillére az MI-infrastruktúra kiépítése, valamint az amerikai MI-technológiák globális elterjesztése.

A dokumentum az Egyesült Államok legnagyobb vetélytársát, Kínát mindössze két helyen nevezi meg – többek közt arra utalva, hogy az ázsiai ország az USA-nál sokkal gyorsabban bővíti energiatermelő infrastruktúráját. A két ország közt zajló energetikai versennyel, és annak az MI-versenyre mért hatásával nemrég részletesen foglalkoztunk

Fontosabb ezt megnyerni, mint a hidegháborús űrversenyt

„Globális versenyben vagyunk a mesterséges intelligenciában való vezető szerep megszerzéséért” – mondta szerdán riportereknek David Sacks, a Trump adminisztráció MI- és kriptovaluta-ügyi főtanácsadója, aki a mesterséges intelligenciát forradalmi technológiának nevezte. A Bloomberg szerint a kockázati tőkebefektető Sriram Krishnan MI-tanácsadó és Michael Kratsios vezető technológiai tanácsadó mellett az egyik legmeghatározóbb hang az adminisztráción belül a techpolitika területén.

A Fox Newsnak Sacks később azt mondta, hogy az MI-verseny megnyerése fontosabb, mint a hidegháborús űrversenyé, mert előbbi átalakítja majd a világgazdaságot, és meghatározza majd, kik lesznek a 21. század szuperhatalmai. „Ha továbbra is vezetünk az MI-ban, akkor az Egyesült Államok marad a világ vezető hatalma. De ha nem, akkor lemaradunk a globális vetélytársainkhoz képest” – mondta.

Az új stratégia szerint „az fekteti majd le a globális MI-szabványokat, és szerzi meg a gazdasági, valamint katonai előnyöket, aki a legnagyobb MI-ökoszisztémával rendelkezik. Ahogy megnyertük az űrversenyt, elengedhetetlen, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei ezt a versenyt is megnyerjék”.”

Forrás:
Trump a környezetvédelmi szabályok fellazításával próbálja megnyerni az AI-versenyt az USA-nak; Tóth András; Qubit.hu; 2025. július 24.
Lásd még:
White House Unveils America’s AI Action Plan; The White House; 2025. július 23.
Winning the Race : America’s AI Action Plan (PDF)
AI.gov; The National Artificial Intelligence Initiative (NAII)
Számos további háttér-információ olvasható itt (gondosan eltávolítottak minden utalást a Biden-kormányzat MI-törekvéseire) az alábbi címszavak alatt: Executive Orders, Facts Sheets, Remarks, Articles, Initiatives
(A webhely megvalósítási sajátosságai miatt ezek webcíme megegyezik.)

Kína új globális mesterséges intelligencia együttműködési szervezetet javasol

„Shanghajban sor került az éves mesterségesintelligencia-konferenciára. A kínai miniszterelnök globális összefogást sürget az MI szabályozása terén.

Li Csiang kínai miniszterelnök arra tett javaslatot, hogy hozzanak létre egy olyan szervezetet, amely a mesterséges intelligencia területén előmozdítja a globális együttműködéseket, egyúttal felszólította az országokat, hogy koordinálják a gyorsan fejlődő technológia fejlesztését és biztonságát.

A kínai kormányfő szerdán, a sanghaji éves Mesterséges Intelligencia Konferencia megnyitóján az MI-t a növekedés új motorjának nevezte, ám hozzátette, hogy a szabályozás jelenleg, és nagyobb koordinációra van szükség az országok között egy globálisan elismert keretrendszer kialakítása érdekében – írta a Reuters.

A háromnapos rendezvényen az iparág vezetői és a politikai döntéshozók találkoznak egymással egy olyan időszakban, amikor a világ két legnagyobb gazdasága, Kína és az Amerikai Egyesült Államok között egyre élesebbé válik a technológiai verseny, és a mesterséges intelligencia kulcsfontosságú csatatérré válik.

„A mesterséges intelligencia globális irányítása összességében még mindig széttagolt. Az országok között nagy különbségek vannak, különösen olyan területeken, mint a szabályozási koncepciók és az intézményi szabályok. Erősítenünk kell a koordinációt, hogy minél hamarabb kialakítsunk egy széles körű konszenzuson alapuló globális mesterséges intelligencia irányítási keretrendszert” – fejtette ki Li Csiang.

Donald Trump a közelmúltban exportkorlátozásokat vezetett be a Kínába irányuló fejlett technológiákra, beleértve az Nvidia és más cégek által gyártott legkorszerűbb mesterségesintelligencia-csipeket, arra hivatkozva, hogy a technológia javíthatja Kína katonai képességeit. A korlátozások ellenére Kína továbbra is jelentős áttöréseket ért el a mesterséges intelligencia területén, ami az amerikai tisztviselők figyelmét is felkeltette.

Li beszédében nem említette az Egyesült Államokat, azonban figyelmeztetett arra, hogy a mesterséges intelligencia néhány ország és vállalat kizárólagos játékává válhat, hozzátéve, hogy a kihívások között szerepel a mesterségesintelligencia-csipek elégtelen ellátása és a tehetségek cseréjének korlátozása.

Li szerint Peking szeretné megosztani fejlesztési tapasztalatait és termékeit más országokkal, különösen a globális déli országokkal.

Együttműködést sürget Kína

Szombaton Kína közzétette a globális mesterséges intelligencia irányítására vonatkozó cselekvési tervét, amelyben felkérte a kormányokat, nemzetközi szervezeteket, vállalkozásokat és kutatóintézeteket, hogy működjenek együtt, és mozdítsák elő a nemzetközi tudáscserét, többek között egy határokon átnyúló nyílt forráskódú közösség révén.

Az MI-konferencia egy éves, a kormány által is támogatott rendezvény Sanghajban, amely általában a főbb iparági szereplőket, kormánytisztviselőket, kutatókat és befektetőket vonzza. A szombati előadók között volt Anne Bouverot, a francia elnök MI-ügyi különmegbízottja, Geoffrey Hinton számítógéptudós, akit az MI keresztapjaként ismernek, és Eric Schmidt, a Google korábbi vezérigazgatója. Bár a Tesla-vezér Elon Musk az elmúlt években rendszeresen személyesen vagy videón keresztül részt vett a megnyitón, idén nem tartott beszédet.

A konferenciához kapcsolódó expón a szervezők tájékoztatása szerint idén több mint 800 vállalat vesz részt, és több mint 3000 high-tech terméket, 40 nagy nyelvi modellt, 50 mesterséges intelligenciával működő eszközt és 60 intelligens robotot mutatnak be.”

Forrás:
Kína a mesterségesintelligencia-verseny élére állna – globális tudáscserét sürget Peking; Világgazdaság; 2025. július 26.
Lásd még:
China proposes new global AI cooperation body to be headquartered in Shanghai, aiming to strengthen intl collaboration; Zhang Weilan; Global Times; 2025. július 26.
China proposes new global AI cooperation organisation; Brenda Goh; Reuters; 2025. július 26.
China proposes global body to govern artificial intelligence; William Langley, Eleanor Olcott, Ryan McMorrow; Financial Times; 2025. július 26.

Az OpenAI és az Egyesült Királyság „stratégiai partnerségre” lépett

„Az OpenAI és az Egyesült Királyság „stratégiai partnerséget” ír alá a beruházások ösztönzése érdekében. A Keir Starmer kormányával kötött együttműködési ígéret mesterséges intelligencia alapú digitális szolgáltatásokhoz vezethet.

Az Egyesült Királyság „stratégiai partnerséget” írt alá az OpenAI-val, mivel Keir Starmer kormánya igyekszik több beruházást vonzani az ország mesterséges intelligencia ágazatába, és a technológiát a közszolgáltatások racionalizálására kívánják használni. Az önkéntes szándéknyilatkozatban az OpenAI ígéretet tett arra, hogy „megvizsgálja” az MI-infrastruktúrába, például adatközpontokba történő beruházásokat, és több alkalmazottat vesz fel az Egyesült Királyságban, anélkül, hogy részleteket közöltek volna arról, hogy mekkora összegű kiadásokat terveznek. Cserébe az Egyesült Királyság kormánya vállalta, hogy megtalálja a módját annak, hogy az OpenAI mesterséges intelligencia technológiáit olyan közszolgáltatásokban alkalmazza, mint az igazságszolgáltatás, a védelem és biztonság, valamint az oktatási technológia. Ehhez több millió brit állampolgár adatainak felhasználására lehet szükség, hogy mesterséges intelligenciával működő digitális szolgáltatásokat hozzanak létre.

A megállapodásra azért került sor, mert az Egyesült Királyság igyekszik fellendíteni a mesterséges intelligencia technológiák alkalmazását és erősebb számítástechnikai infrastruktúrát kiépíteni, annak ellenére, hogy már olyan vezető mesterséges intelligencia-kutató laboratóriumoknak ad otthont, mint a Google DeepMind részlege. A nemzet finanszírozási lemaradása azonban továbbra is nagy az olyan MI-szuperhatalmakhoz képest, mint az Egyesült Államok és Kína. A Stanford Egyetem 2025 AI Index Report című jelentésének adatai szerint az Egyesült Királyságban tavaly 4,5 milliárd dollár volt az MI magánbefektetés, míg az USA-ban 109,1 milliárd dollár, Kínában pedig 9,3 milliárd dollár.

A kormány mesterséges intelligencia stratégiájának vannak kritikusai, például a kreatív iparági csoportok, amelyek támadták, hogy a kormány hajlandó megfontolni a szerzői jogi törvények módosítását annak érdekében, hogy a technológiai vállalatok, például az OpenAI, szabadabban használhassák a jogtulajdonosok anyagát a mesterséges intelligencia modellek képzéséhez. Januárban Peter Kyle digitális miniszter bemutatta az „AI opportunities action plan”-t, amelynek célja az Egyesült Királyság MI-ágazatának fellendítése, és úgynevezett MI növekedési zónák létrehozása az MI-infrastruktúrába történő beruházások növelése érdekében országszerte. A kormány 2 milliárd fontot különített el ezekre a tervekre.

A ma aláírt megállapodásban az OpenAI azt mondta, hogy „befektethet és támogathatja” a programot. „Nagy-Britannia komoly tudományos vezető szerepet tölt be, és kormánya az elsők között ismerte fel a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket a mesterséges intelligencia lehetőségeiről szóló cselekvési tervén keresztül” – mondta Sam Altman, az OpenAI vezetője. „Most itt az ideje, hogy megvalósítsuk a terv céljait, és az ambíciót tettekre váltsuk, és mindenki számára jólétet teremtsünk.” Kyle elmondta: „A partnerség révén az OpenAI munkája nagyobb mértékben fog az Egyesült Királyságban zajlani, ami magasan fizetett technológiai munkahelyeket teremt, ösztönzi az infrastrukturális beruházásokat, és döntő fontosságú, hogy országunknak legyen hatásköre arra, hogy ez a világot megváltoztató technológia hogyan halad előre.”

A brit miniszterelnök februárban hasonló megállapodást írt alá egy másik amerikai székhelyű MI-vállalattal, az Anthropic-kal, júniusban pedig a kanadai MI start-up céggel, a Cohere-rel. Az Anthropic mesterséges intelligencia modelljeit a kormány új okostelefon-alkalmazásában használják, amelynek célja, hogy segítse a polgárokat az információk megtalálásában a kormány honlapján. Eközben a Cohere ígéretet tett arra, hogy a közszférának is segíteni fogja technológiái használatát, beleértve a védelmi szektort is.

Az OpenAI megígérte, hogy „megvizsgálja” a kutatási és fejlesztési infrastruktúra fejlesztését az Egyesült Királyságban, miután két évvel ezelőtt Londonban létrehozta első, az Egyesült Államokon kívüli irodáját. A ChatGPT gyártója azt is vállalta, hogy megosztja a brit AI Security Institute-tal az MI modellképességeiről és biztonsági kockázatairól szóló információkat. A ChatGPT, az OpenAI rendkívül népszerű chatbotja és annak 4o modellje már beágyazódott a kormány Humphrey nevű MI-asszisztensébe, amely a köztisztviselőket hivatott segíteni az adminisztratív feladatokban. Az OpenAI technológiája jelenleg a konzultációkra adott nyilvános válaszok válogatásában segít.

Vajon az ehhez hasonló partnerségek hozzájárulnak-e egy olyan ökoszisztémához, amelyben az Egyesült Királyság „MI-gyártó” lesz, és saját technológiai cégeink és kkv-k virágozhatnak – vagy egyszerűen csak megerősítik a már meglévő szereplők piaci erejét, és „MI-felvevők” maradunk?” – tette fel a kérdést Imogen Parker, az Ada Lovelace Institute társigazgatója. „Az ehhez hasonló partnerségek ma jó üzletnek tűnhetnek, de azzal a kockázattal járnak, hogy strukturális függőségeket hoznak létre, ami korlátozza a jövőbeni alternatívák keresésének lehetőségét” – tette hozzá.”

Forrás:
A ChatGPT fog válaszolni az angol közszolgáltatásoknál; SG.hu; 2025. július 21.
Lásd még:
AI Opportunities Action Plan; Department of Science, Innovation and Technology; GOV.UK; 2025. január 13.

Európai MI-szabályozás: biztosnak csak a határidő látszik

„A Microsoft együttműködő hozzáállása éles ellentétben áll például a Meta konfrontatív megközelítésével, ami precedenst teremthet más iparági szereplők viszonyulásában is a nemzetközi szabályozáshoz.

Az Európai Bizottság július elején jelentette be az általános célú mesterséges intelligenciát szabályozó gyakorlati szabálygyűjteményének végleges változatát, amelynek kidolgozásához a független szakértők mellett modellszolgáltatók, kis- és középvállalkozások, tudományos szakemberek, MI-biztonsági szakértők, jogtulajdonosok és civil társadalmi szervezetek is hozzájárultak. A kódex elsősorban az iparági szereplőknek segítene a mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály vonatkozó követelményeinek való megfelelésben, amelyek a tervek szerint már 2025. augusztus 2-án hatályba lépnek.

Az anyag külön fejezetben foglalkozik az átláthatóság, a szerzői jog és a biztonság kérdéseivel, utóbbi esetben a legfejlettebb modellek korlátozott számú szolgáltatójára vonatkozóan. Bár a határidő közeleg, a beszámoló szerint mély megosztottság tapasztalható a nagy technológiai vállalatok között: a francia Mistral és az OpenAI például vállalta, hogy az egyelőre önkéntes keretrendszer korai alkalmazójaként lép majd fel, a Microsoft egyelőre csak jelezte, hogy aláírná a dokumentumot, a Meta azonban közölte, hogy nem csatlakozik a jogi bizonytalanságokat felvető és az uniós MI-törvény hatályán messze túlmutató rendszerhez.

A Meta szóvivője szerint Európa rossz úton halad a mesterséges intelligencia szabályozásában, és arra figyelmeztetett, hogy a szóban forgó MI-kódex is akadályozza a határokon átívelő modellek fejlesztését és bevezetését, megbénítva azokat az európai vállalatokat, amelyek ezekre építenének üzletüket. Ide tartozik, hogy a kontinens legnagyobb techvállalatai közül is több mint 40 cég (köztük az ASML vagy az Airbus) csatlakozott ahhoz a néhány hete kiadott nyílt levélhez, amelyben arra kérték az Európai Bizottságot, hogy állítsa le, illetve két évvel halassza el a mesterségesintelligencia-törvény küszöbön álló végrehajtását.

Biztosnak csak a határidő látszik

Ahogy mi is beszámoltunk róla, a Bosch vezérigazgatója nemrég arról beszélt, hogy Európa a világ más részeihez képest túlzó szabályozása miatt veszélyezteti saját, az MI területén elért fejlődését, amit korábban az SAP első embere is hibás stratégiának nevezett, hivatkozva Európa amúgy is létező és jelentős technológiai lemaradására. Igaz, hogy az augusztus 2-ai határidőhöz közeledve még az EB és a tagállamok is felülvizsgálják az anyagot, de az mindenképpen jelentős következményekkel jár világszerte, mivel vállalatoknak több joghatóságban is egyensúlyt kell teremteniük az innovációs és a megfelelési célok között.

Ahogy legutóbb az AI News is kiemelte a szabályozásról szóló riportjában, a vállalatok eltérő reakciói máris előrevetítik azokat a kihívásokat, amelyek azonnal megjelennek majd a kötelező követelmények hatályba lépésével. Bár a meg nem feleléshez jelentős büntetési tételeket kapcsoltak, a Bizottság jelezte, hogy ha a szolgáltatók betartják a gyakorlati ajánlásokat, akkor a hatóságok is ezekre összpontosítanak majd a részletes ellenőrzések helyett. Annyi biztosnak látszik, hogy az EB a növekvő ellenállás dacára sem hajlandó késlekedésre, tekintettel a fogyasztók biztonságára és a feltörekvő technológiákba vetett bizalom kérdésére.

Az MI-kódexének jelenlegi, önkéntes jellege természetesen lehetőséget biztosít a vállalatoknak, hogy a kezdeti szakaszokban részvételükön keresztül is befolyásolják a szabályozás alakulását, a nemsokára életbe lépő, kötelező végrehajtás azonban már ezektől a vállalásoktól függetlenül is vonatkozni fog rájuk. Az Európai Bizottság ezzel kapcsolatban azt is hangsúlyozza, hogy a keretrendszer összhangban van más kezdeményezésekkel, mint amilyenek bizonyos nemzeti stratégiák és a G7 hirosimai MI-folyamata, ebben pedig lehetőséget látnak, hogy nemzetközi referenciaként alapozzák meg az európai megközelítést.”

Forrás:
Közeleg a határidő, de még az érintettek sem egységesek az európai MI-szabályozást illetően; Bitport.hu; 2025. július 23.
Lásd még:
Megjelent az általános célú mesterségesintelligencia-rendszerek (GPAI) gyakorlati kódexe; eGov Hírlevél; 2025. július 10.

Fenntartható fejlődés

Az Európai Bizottság visszajelzést kér a környezetvédelmi jogszabályok jövőbeli egyszerűsítéséről

„A Bizottság visszajelzést kér a környezetvédelmi jogszabályok jövőbeli egyszerűsítéséről

Tegnap a Bizottság véleményezési felhívást tett közzé arról, hogy miként lehetne egyszerűsíteni a környezetvédelmi jogszabályokat a bürokrácia csökkentése révén, miközben fenn kell tartani és jobban meg kell valósítani e jogszabályok uniós környezetvédelmi célkitűzéseit.

A küszöbön álló környezetvédelmi salátarendelet-javaslat intézkedéseket fog előterjeszteni a körforgásos gazdaságra, az ipari kibocsátásokra és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok egyszerűsítésére. Ez a javaslat tovább épít az érdekelt felek korábbi, széles körű szerepvállalására. A tegnapi felhívás olyan uniós környezetvédelmi politikák azonosítására szolgál, amelyek egyszerűsíthetők a vállalkozások számára anélkül, hogy érintenék az EU környezetvédelmi célkitűzéseit vagy az emberi egészség védelmét.

A Bizottság arra ösztönzi az érdekelt feleket, hogy az „Ossza meg velünk véleményét!” portálon keresztül válaszoljanak. A véleményezési felhívásra vonatkozó visszajelzési időszak 2025. szeptember 10-ig tart.

Jessika Roswall, a környezetvédelemért, a vízgazdálkodás rezilienciájáért és a versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztos, aki a kezdeményezést vezeti, a következőket nyilatkozta: „Célunk, hogy betekintést nyerjünk az érdekelt felektől és a polgároktól abba, hogy miként egyszerűsíthetők a környezetvédelmi jogszabályok a magas szintű környezetvédelmi normáink veszélyeztetése nélkül. A környezetvédelmi jogszabályok adminisztratív terheinek csökkentése elősegíti azok hatékonyabbá tételét és hosszú távon a jobb környezetvédelem biztosítását.”

A kezdeményezés összhangban van a kulcsfontosságú uniós kezdeményezésekkel, például a versenyképességi iránytűvel, valamint a Bizottság 2025. évi munkaprogramjával, amely azt a célt tűzte ki, hogy az adminisztratív terheket valamennyi vállalkozás esetében legalább 25%-kal, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) esetében pedig legalább 35%-kal kell csökkenteni. Az iránytű felszólít továbbá a tiszta és digitális gazdaságra való átállásban lévő ágazatok engedélyezésének felgyorsítására.”

Forrás:
Napi hírek 23 / 07 / 2025; Európai Bizottság; 2025. július 23. (uniós gépi fordítás)
Eredeti változat: Daily News 23 / 07 / 2025; European Commission; Jul 23, 2025

Jövőbe mutató, hosszú távú fejlesztések megalapozását segítheti az energetikai szabályozási tesztkörnyezet, mondja a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH)

„Megjelent a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnökének rendelete, amely az energetikai szabályozási tesztkörnyezettel kapcsolatos részleteket tartalmazza.

A villamos energiáról, valamint a földgázellátásról szóló jogszabályi rendelkezések alapján a MEKH energetikai szabályozási tesztkörnyezetet működtethet, melynek keretében lehatárolt környezetben kipróbálható olyan új technológiai vagy üzleti megoldás is, amelyet a hatályos szabályozási keret egyelőre nem tesz lehetővé.

A MEKH által működtetett tesztkörnyezet elősegíti a hálózati fejlesztések felgyorsítását és költséghatékonyságát szolgáló megoldások bevezetését, valamint hozzájárul a keresletoldali rugalmasságot növelő és aktív fogyasztói részvételt ösztönző intézkedések terjedéséhez.

A szabályozás további célja a lokális energiatermelés és energiamegosztás költséghatékony megoldásainak, valamint az elektromobilitás szolgáltatások fejlesztésének előmozdítása, és a megújuló gázok hálózati betáplálását lehetővé tévő megoldások tesztelése.

A tesztkörnyezet lehetőséget biztosít arra, hogy az innovátorok egyes, MEKH-rendeletben, illetve MEKH által jóváhagyott szabályzatban előírt rendelkezésektől való eltérés mellett, védett környezetben, de élesüzemi és valós üzleti körülmények között tesztelhessék az általuk kidolgozott innovációs teljesítmény működését.

A MEKH rendelete megállapítja az energetikai szabályozási tesztkörnyezetre vonatkozó részletes szabályokat, különösen a támogatott célokat, a kérelem benyújtásával és elbírálásával kapcsolatos részletes szabályokat, valamint a tesztkörnyezet működtetésének, kiértékelésének és lezárásának szabályait.

A rendelet 2025. szeptember 15-én lép hatályba, majd a MEKH tervezetten év végéig teszi közzé első ízben a felhívását, amelyben megjelöli azokat a lehetséges fókuszterületeket, szakkérdéseket, amelyeknek a tesztelését a felhívásban megjelölt határidőn belül kérelmezni lehet.

Az energetikai szabályozási tesztkörnyezetről szóló MEKH rendelet elérhető a Magyar Közlöny aktuális számában. ”

Forrás:
Jövőbe mutató, hosszú távú fejlesztések megalapozását segítheti az energetikai szabályozási tesztkörnyezet; Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH); 2025. július 22.
Lásd még:
12/2025. (VII. 17.) MEKH rendelet az energetikai szabályozási tesztkörnyezetről; eGov Hírlevél; 2025. július 20.

Mennyire lesz „zöld” az új Közös Agrárpolitika?

„Az Európai Bizottság július közepén tette közzé javaslatát az Európai Unió 2027 utáni Közös Agrárpolitikájára, ami nagymértékű elmozdulást hozhat az önkéntes környezetvédelmi gyakorlatok felé a kötelezők helyett.

A Közös Agrárpolitika (KAP) az Európai Unió egyik legfontosabb és legrégebbi szakpolitikája, amelyen keresztül támogatják a gazdákat és a vidéki területeket minden tagállamban, valamint egy stabil élelmiszerrendszer fenntartását. A KAP hozzájárul továbbá a klímaváltozás kezeléséhez, a természet megőrzéséhez és a vidéki közösségek fenntartásához munkahelyek teremtésével.

A KAP éghajlatvédelmi elemei illeszkednek az EU klímapolitikai céljaihoz, különösen az Európai Zöld Megállapodás, a Termőföldtől az asztalig stratégia és a Biodiverzitási Stratégia szellemében. A 2027-ig tartó időszakban már jelentős éghajlatvédelmi reformokat tartalmaz, illeszkedve a 2019-ben hivatalba lépett Bizottság agendájához. Ezt próbálja majd folytatni a 2028-tól érvényes új KAP is, amelyre július közepén tett javaslatot a Bizottság.

Az új, 2028–2034-es pénzügyi többéves pénzügyi keret (MFF) tervezetének bejelentéséből már látható volt, hogy a mezőgazdaság csorbát szenvedhet az előttünk álló időszakban. A tervek szerint a következő időszakban 300 milliárd eurót kívánnak elkülöníteni a mezőgazdasági jövedelemtámogatásokra, szemben a 2021–2027 közötti több mint 380 milliárddal. 2027-ig a teljes mezőgazdasági keret mintegy 40%-a támogatja az éghajlatvédelmi célokat, ami az új KAP esetében még ha meg is marad, az önkéntes, rugalmasabb megközelítés térnyerése miatt nem valószínű, hogy erősödni fog. A Bizottság szerint ezek a gyakorlatok a helyi körülményekhez és termelési rendszerekhez igazíthatók, ezzel ösztönözve a gazdálkodókat arra, hogy önkéntesen vállaljanak környezetvédelmi szerepet. Amennyiben részt vesznek ebben (pl. szénmegkötés, biogazdálkodás stb.), plusz támogatásra lesznek jogosultak. Ez az előző KAP keretében is hasonlóan zajlott, így leginkább az arányok eltolódásában látható változás.

Az eddigiekhez hasonlóan, minimumkövetelményeket (ún. GAEC – Good Agricultural and Environmental Conditions) is meghatároznak majd a gazdák számára a közvetlen támogatások érvényesítésének feltételeként, csakúgy, mint a talajtakarás a talajerózió csökkentése érdekében, vetésforgó alkalmazása a talaj szervesanyag-tartalmának védelmére vagy a vízmegtartó gazdálkodás ösztönzése és a természetes élőhelyek fenntartása.

A közvetlen támogatások mellett a másik pillért, a vidékfejlesztést is erősíteni kívánják a LEADER program folytatásával, többek között beruházások támogatásával, pl. a precíziós technológia támogatásával, az öntözőrendszerek korszerűsítésével vagy zöld infrastruktúra (pl. vízmegtartást ösztönző gyep) létesítésével. A javaslat nagy hangsúlyt fektet a fiatal mezőgazdasági termelők támogatására és a generációs megújulás előmozdítására is, továbbá a nagyobb üzemeknek nyújtott támogatást 100 ezer euróban kívánják maximalizálni.

A kockázatkezelés és válságtámogatás erősítése érdekében a „Unity Safety Net” részeként körülbelül 6,3 milliárd eurós válságkeret áll majd rendelkezésre, duplázva a jelenlegi szintet. Ehhez kapcsolódik a biztosítások szélesebb körű ösztönzése, vagyis az egyéni felelősségvállalás.

Az eredmények nyomonkövetése a KAP stratégiai terveiben szereplő indikátorokon keresztül (pl. üvegházhatású gázkibocsátás, talaj szervesanyag, biodiverzitás) történik majd éves és kétéves jelentések elkészítésével. A rendszer a környezeti eredményeket méri majd, nem csak a szabályok betartását.

Számos tagállam kritizálta az MFF-tervezetben szereplő, KAP-ra vonatkozó költségvetés-csökkentést, persze nem az éghajlatvédelem háttérbe szorulása végett. A V4 tagállamok mellett Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Ausztria és Románia is nemtetszését fejezte ki a költségvetés e szektorra vonatkozó csökkentési terve kapcsán, főleg annak fényében, hogy a teljes hétéves pénzügyi keret csaknem 2 ezer milliárd euróra rúg az előző 1200 milliárdos kerethez képest. Kritikát váltott ki továbbá, hogy a kohéziós alapokkal egy fejezethez tartozna a KAP, ami szintén okozhatja a csökkentést, valamint egyes tagállamok – és azok szakszervezetei szerint – szerint veszélyeztetné a mezőgazdasági támogatások kiszámíthatóságát.

A KAP 2028 utáni formája jelentős elmozdulást hozhat: a zöld támogatási rendszereket önkéntes, de nagyobb ösztönzőkkel felruházott keretbe helyezi, rugalmasabbá teszi a környezetvédelmi gyakorlatokat és innovációra épülő beruházásokat támogat. Ugyanakkor az egyszerűsítési törekvések bizonyos zöld követelmények lazításával is járhatnak – ami civil szervezetek és régiós döntéshozók kritikáját is kiváltja. Jelen állapotában az új KAP – klímavédelmi szempontból – csak akkor tudja jobban támogatni az éghajlatvédelmet, ha az európai gazdálkodók szemléletformálása is zajlik párhuzamosan a támogatásokkal: megértést kell találni az érintetteknél, hogy miért van szükség az ilyen beavatkozásokra. A pénzügyi ösztönzés segítheti ezt a folyamatot (és természetesen elengedhetetlen a gazdálkodásiforma-váltáshoz), ugyanakkor a mögöttes tudás és elszántság nélkül csak rövid távon és pontszerűen várhatók eredmények a rendszerszint helyett.”

Forrás:
Mennyire lesz „zöld” az új Közös Agrárpolitika?; Tóth Bettina; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2025. július 25.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

A mesterséges intelligencia hatásainak specifikus vizsgálata

„A 21. század első negyedének végére világossá vált, hogy a mesterséges intelligencia nem pusztán egy új technológiai eszköztár, hanem egy civilizációs fordulópont kulcsfontosságú meghajtója. Jelen kötet, „A mesterséges intelligencia hatásainak specifikus vizsgálata” a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat támogatásával készült, azzal a céllal, hogy átfogó és mély elemzést nyújtson a technológia különféle társadalmi, gazdasági, jogi és nemzetbiztonsági aspektusairól – különös tekintettel a magyar és euroatlanti kontextusra…A kötet szerkesztője, valamint a közreműködő szerzők mindannyian elismert szakemberek a mesterséges intelligencia, a nemzetbiztonság, a hadtudomány, a jogtudomány, közgazdaságtudomány, valamint a szervezeti és stratégiai menedzsment területén. Másképp fogalmazva kiváló elméleti szakemberek, aktív szolgálatot teljesítő nemzetbiztonsági és katonai elemzők, egyetemi kutatók, valamint tapasztalt stratégák. Közös bennük az a meggyőződés, hogy a mesterséges intelligencia nem csupán technológiai áttörés, hanem paradigmaváltás a társadalmi, politikai és biztonsági rendszerek működésében. Munkájuk során a szakterületek közötti együttműködés előmozdítását tekintik egyik legfőbb céljuknak, felismerve: a mesterséges intelligencia integrációja kizárólag multidiszciplináris megközelítéssel lehet sikeres az előttünk álló időszakban…”

Forrás:
A mesterséges intelligencia hatásainak specifikus vizsgálata; Kenedli Tamás, Dr. Magyar Sándor (szerk.); Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat; ISBN: 978-615-6128-27-0; 2025 (PDF)

Szakirodalom

Az elkülönített szabályozói tesztkörnyezet eszköztára – Átfogó útmutató a szabályozó hatóságok számára az elkülönített szabályozási tesztkörnyezetek hatékony létrehozásához és kezeléséhez

„Az elkülönített szabályozói tesztkörnyezet egy olyan ellenőrzött környezet, amelyet azért hoztak létre, hogy megértsék egy bizonyos innovációval kapcsolatos lehetőségeket és kockázatokat, és megfelelő szabályozási környezetet alakítsanak ki ezek hatékony befogadására. A kiadványban ismertetett eszköztár átfogó útmutatót kínál a szabályozó hatóságoknak az elkülönített szabályozói tesztkörnyezetek hatékony létrehozásához és kezeléséhez. Az eszköztár célja, hogy segítse a szabályozó hatóságot olyan ellenőrzött környezetek létrehozásában és kezelésében, ahol új pénzügyi termékeket, szolgáltatásokat vagy üzleti modelleket tesztelhetnek valódi fogyasztókkal, laza szabályozási feltételek mellett, de szabályozói felügyelet mellett. Az eszköztár három fő összetevőre tagolódik, amelyek mindegyike külön célt szolgál, biztosítva a szabályozási kísérletezés strukturált és hatékony megközelítését: Útmutató (Regulatory Sandbox Guidebook), Munkafüzet (Regulatory Sandbox Workbook), és Utasítások a Munkafüzet kitöltéséhez.”

Forrás:
Regulatory sandbox toolkit : A comprehensive guide for regulators to establish and manage regulatory sandboxes effectively; OECD Publishing; DOI: 10.1787/de36fa62-en; 2025. július 24.

A „Társadalom 5.0 (Society 5.0)” építészete – Hat kulcsfontosságú tényező az emberközpontú és fenntartható intelligens városhoz

„A nyílt hozzáférésű könyv bemutatja a H-UTokyo Lab elképzeléseit a Társadalom 5.0 architektúrájáról, beleértve az okosvárosok építésének folyamatát és szervezeti infrastruktúráját, amelyek megtestesítik a Társadalom 5.0 víziót. Hat tényezőt mutat be, amelyek kritikus fontosságúak az emberközpontú, fenntartható okosvárosok építésére irányuló erőfeszítések sikere szempontjából. Mindegyik tényező valami olyasmit képvisel, amire szükség van ahhoz, hogy a helyi önkormányzat okosvárost építhessen, kezelhesse a helyi problémákat, és biztosíthassa, hogy ezek az erőfeszítések hozzájáruljanak egy emberközpontú, fenntartható társadalomhoz. A könyv nemcsak a digitális innovációt alkalmazó kezdeményezésekre összpontosít, hanem túlmutat a technológiai szempontokon, és hangsúlyozza az általános architektúrát is – az általános struktúrákat és szervezeti felépítéseket, amelyek többek között a digitális kezdeményezéseket is magukban foglalják. A könyvön keresztül az olvasók jobban megérthetik az okosváros-program jelenlegi állapotát és jövőbeli útját. A könyv kézikönyvként szolgál a nemzeti és helyi önkormányzatok köztisztviselői, az üzletemberek, az akadémikusok, a harmadik szektor szereplői és minden más, ebben a vállalkozásban részt vevő szereplő számára.
…
A szerzők azzal kezdik a kifejtést, hogy az 1. fejezetben elmagyarázzák, mit is jelent valójában az „építészet”, példaként a japán várépítészetet és várostervezést használva. Bemutatják, hogy az építészet nem korlátozódik az egyes építményekre, hanem egy olyan stílust képvisel, amely tükrözi korának eszméit és társadalmi struktúráját. Ebből az alapból kiindulva feltárják, hogy mit kellene magában foglalnia a modern városi építészetnek, hangsúlyozva a fizikai és digitális terek fontosságát. Az emberközpontú városfejlesztési megközelítés mellett érvelnek, amely zökkenőmentesen integrálja a kiberteret a valós terekkel, összhangban a Társadalom 5.0 jövőképével. A fejezet kritikus kérdéseket vet fel a Társadalom 5.0 megvalósításával kapcsolatban: „Melyek az emberközpontú intelligens város létrehozásának alapvető tényezői?”, „Hogyan befolyásolják ezek a tényezők a Társadalom 5.0 építészetét?” és „Milyen lépések szükségesek ennek az építészeti jövőképnek az eléréséhez?” E kérdések megválaszolása a könyv elsődleges célja…”

Forrás:
The Architecture of “Society 5.0” : Six Key Factors for a People-Centric and Sustainable Smart City; Hitachi-UTokyo Laboratory; Springer Singapore; ISBN: 978-981-96-2929-9; DOI: 10.1007/978-981-96-2929-9; 2025. április 24. (A könyv PDF-ben szabadon letölthető.)
Lásd még:
H-UTokyo Lab.
Society 5.0; Wikipédia

„Kié a közjog” és kié a közigazgatási jog? : Adalékok egy közjogi vitához az „európai közigazgatási jog” nézőpontjából

„Lassan 10 éve, hogy a „Közjavak” hasábjain megjelent a „Kié a közjog” vitairat, mely aktualizálására örömteli okot ad a DE Közszolgáltatási Kutatócsoport vezetőjének jeles évfordulója alkalmából tervezett tematikus különszám.
Az első alkalommal nem vettem részt a kapcsolatos vitákban, azonban a már említett személyes ok, illetve a téma iránti új keletű érdeklődésem okán,most csatlakozom hozzá. E rövid írás nem ad módot az alapkérdés (a közjog mibenléte) kritikai elemzésére, de hát annak úgy is van kiterjedt irodalma, amihez igazán újat hozzátenni nem nagyon lehet,pláne egy közigazgatási jogásznak.

Ugyanakkor a korabeli problématérkép két eleméhez, így konkrétan:
– a nemzeti (és esetleg a nemzetek fölötti) alkotmányosság, illetve a globalizáció konfliktusai,
– az integrációs politikák nem várt irányú, mert a korlátokat jobban hangsúlyozó változásai,
témaköreihez, egy sajátos közigazgatási jogi szempontból talán röviden és szintén a vitaindítás szándékával célszerű néhány gondolatot hozzáfűzni.
A sajátos közigazgatási jogi szemlélet abban nyilvánul meg, hogy a két témakör határain belül, vajon kié a közigazgatási jog?
Maradt-e alapvetően az állami szuverenitáshoz szorosan kötődő nemzeti, vagy a globalizáció és az integráció hatására nemzetközi, ezen belül európai? Mielőtt belevágnánk a részletekbe, egy dolgot szükséges rögzíteni, hogy a szerző azon többségi álláspontból indul ki, hogy a közigazgatási jog a közjogon belüli önálló jogág,
elismerve azt, hogy vannak más nézetek is…”

Forrás:
„Kié a közjog” és kié a közigazgatási jog? : Adalékok egy közjogi vitához az „európai közigazgatási jog” nézőpontjából; Balázs István; Közjavak; 11 (2); 2025; 20-27.o (PDF)

A kockázati tőke állami támogatásának összehasonlító elemzése

„A kockázati tőke (venture capital, VC) kulcsszerepet játszik az innovatív új cégek és kkv-k növekedésének finanszírozásában, amelyek a termelékenység növekedésének és a munkahelyteremtés fontos mozgatórugói. Ez a jelentés bemutatja a kockázati tőkepiacok legújabb trendjeit, és összehasonlítja a kilenc OECD-ország – Kanada, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Izrael, Svédország, Egyesült Királyság és az Egyesült Államok – kormányzati kockázati tőkepolitikáit. A jelentés megállapítja, hogy a kockázati tőkebefektetések volumene az elmúlt 15 évben jelentősen megnőtt, és ezt a folyamatot a történelmileg alacsony kamatlábak vezérelték. A kormányzati beavatkozások a kockázati tőkepiacokon szintén bővültek és fejlődtek, olyan megközelítések felé tolódva el, amelyek magukban foglalják a közvetett befektetéseket (pl. alapok alapja típusú befektetési modellen keresztül) és az üzletfejlesztés későbbi szakaszaiba történő befektetéseket, azzal a céllal, hogy aktívabban támogassák a vállalkozások növekedését. A jelentés utolsó szakasza a kormány által támogatott kockázati tőke főbb működési megállapodásait tárgyalja, beleértve a nyereség és veszteség magánbefektetőkkel való megosztását is.”

Forrás:
Benchmarking government support for venture capital : A comparative analysis; OECD SME and Entrepreneurship Papers, No. 71; OECD Publishing; Paris, DOI: 10.1787/81e53985-e; 2025. június 27.
Support Materials – Benchmarking government support for venture capital; OECD Publishing
Itt találhatóak az egyes országelemzések: Canada, Denmark, Finland, France, Germany, Israel, Sweden, United Kingdom, United States

Általános célú technológia-e a generatív MI (genMI)? Következmények a termelékenység és a politika szempontjából

„A generatív mesterséges intelligencia (genMI) gyors térnyerése vitákat váltott ki potenciálisan transzformatív hatásairól, valamint arról, hogy a technológia jelentős előnyöket biztosít-e széles körű termelékenységnövekedés formájában. Az elméleti szakirodalom és a korai empirikus bizonyítékok, köztük az új leíró elemzések áttekintése alapján a tanulmány azt sugallja, hogy a generatív mesterséges intelligencia jelentős potenciállal rendelkezik ahhoz, hogy új általános célú technológiának (ÁCT vagy general-purpose technology azaz GPT) minősüljön. A korai bizonyítékok ellenére a generatív mesterséges intelligencia a GPT-k meghatározó jellemzőit mutatja: i) átható jellege van, ii) folyamatos fejlődik és iii) innovációk széles körének megszületését idézi elő. Bár a termelékenység növekedése nem feltétlenül valósul meg azonnal, a korábbi GPT-k fejlődése biztató jeleket mutat arra vonatkozóan, hogy a generatív mesterséges intelligencia a jövőben jelentős termelékenységjavuláshoz vezethet, nevezetesen a további innovációk megszületését elősegítő sajátossága révén. A generatív mesterséges intelligencia termelékenységi potenciáljának hosszú távú kiaknázása a vonatkozó politikák végrehajtásától függ.”

Forrás:
Is generative AI a General Purpose Technology? Implications for productivity and policy; Flavio Calvino, Daniel Haerle, Sarah Liu; OECD Artificial Intelligence Papers, No. 40; OECD Publishing; DOI: 10.1787/704e2d12-en; 2025. június 27.
Lásd még:
General-purpose technology; Wikipédia

Törvények, rendeletek

21/2025. (VII. 24.) HM utasítás a Honvédelmi Minisztérium Újonnan Megjelenő és Felforgató Technológiák Munkacsoport létrehozásáról

„..2. § A honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az állami szerepvállalás biztosítása és a támogató szabályozási környezet kialakítása érdekében, a katonai vagy kettős hasznosítási célú Újonnan Megjelenő és Felforgató Technológiák (Emerging and Disruptive Technologies, a továbbiakban: EDT) védelmi célú fejlesztésére EDT Munkacsoportot (a továbbiakban: EDT MUCS) hoz létre.

3. § (1) Az EDT MUCS a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) védelmi tervezésért, beszerzésekért és innovációért felelős helyettes államtitkár vezetésével és a HM haderőfejlesztésért és védelempolitikáért felelős államtitkár (a továbbiakban: HM HFVPÁT) felügyelete mellett végzi tevékenységét.
(2) Az EDT MUCS tevékenységét a HM Védelmi Innovációs és Képességfejlesztési Főosztály (a továbbiakban: HM VIKF) koordinálja, és ellátja az EDT MUCS titkársági funkcióit.
…
5. § Az EDT MUCS döntése alapján – figyelemmel a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 614/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés 32. pontjára – a HM HFVPÁT javaslatot tehet egy Kiemelt Információs Technológiai vezető (Chief Information Officer – CIO) kijelölésére, aki a hazai és nemzetközi – kiemelten az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO) – szervezeteknél információs technológiai képviseleti jogkörrel rendelkezik.
…
7. § Az EDT MUCS tagja, illetve a HM VIKF a beérkezett javaslatok és elemzések alapján javaslatot tehet a különböző fejlesztési területekhez kapcsolódóan ágazati EDT-fejlesztési lehetőségekre, konkrét feladatokra és projektekre, szükség esetén szakterületi fejlesztő központ, almunkacsoport vagy tesztalegység kialakítására.
8. § (1) Az EDT MUCS feladata a hazai EDT területeit érintő helyzet felmérése, majd ezt összevetve a nemzetközi fejlesztési trendekkel, a hiányosságok és a fejlődési lehetőségek azonosítása…”

Forrás:
21/2025. (VII. 24.) HM utasítás a Honvédelmi Minisztérium Újonnan Megjelenő és Felforgató Technológiák Munkacsoport létrehozásáról; Nemzeti Jogszabálytár
A honvédelmi miniszter 21/2025. (VII. 24.) HM utasítása a Honvédelmi Minisztérium Újonnan Megjelenő és Felforgató Technológiák Munkacsoport létrehozásáról; Hivatalos Értesítő; 2025. évi 36. szám; 2025. július 24.; 3476-3478. o. (PDF)

Az Energiaügyi Minisztérium irányítása alatt álló gazdasági társaságok

„…1. § Az Energiaügyi Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának rendjéről szóló 14/2023. (V. 31.) EM utasítás 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép
…
1. melléklet a 8/2025. (VII. 24.) EM utasításhoz
„1. melléklet a 14/2023. (V. 31.) EM utasításhoz
A Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok…”

Forrás:
8/2025. (VII. 24.) EM utasítás az Energiaügyi Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának rendjéről szóló 14/2023. (V. 31.) EM utasítás módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
Az energiaügyi miniszter 8/2025. (VII. 24.) EM utasítása az Energiaügyi Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának rendjéről szóló 14/2023. (V. 31.) EM utasítás módosításáról; Hivatalos Értesítő; 2025. évi 36. szám; 2025. július 24.; 3475-3476. o. (PDF)
(A gazdasági társaságok listája a fenti webcímeken elérhető.)

A nemzetgazdasági miniszter közleménye a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekről

„Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 1. § 12. pontja határozza meg a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet fogalmát. Ebbe a körbe tartoznak azok a szervezetek, amelyek az Áht. alapján nem részei az államháztartásnak, azonban az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 2009. május 25-i 479/2009/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 479/2009/EK tanácsi rendelet) szerint a kormányzati szektorba tartoznak.

A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetet több kötelezettség terheli, mivel
a) a központi költségvetésről szóló törvény elkészítéséhez köteles adatszolgáltatást teljesíteni
az államháztartásért felelős miniszternek [Áht. 13. § (3) bekezdése],
b) a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kötelezően bemutatandó összeállítások
elkészítéséhez adatszolgáltatást kell teljesíteni [Áht. 90. § (3) bekezdése],
c) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben
(a továbbiakban: Ávr.) meghatározott rendszeres adatszolgáltatásokra köteles [Áht. 107. § (1) bekezdése, 90. § (3) bekezdése, Ávr. 5. melléklete], és
d) a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 9. §-a alapján adósságot keletkeztető ügyletet csak az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével köthet érvényesen, az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglaltak szerint.

A fentiekre tekintettel az Áht. 109. § (8) bekezdése alapján a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek megnevezését az alábbiak szerint közzéteszem.

A közlemény I. Részében a közlemény kiadásakor működő, így a fenti előírásokat törvény alapján teljeskörűen érvényesíteni köteles kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek találhatók. A közlemény II. Része a 2024-ben vagy 2025 májusáig megszűnt, illetve kisorolt azon kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeteket tartalmazza, amelyek tekintetében azok jogutódját, ennek hiányában a számviteli szabályok szerinti beszámolójának elkészítésére kötelezettet a 2024. vagy 2025. évi adatokra nézve még utólagos adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A 479/2009/EK tanácsi rendelet a kormányzati szektort alszektorokra osztja. A közlemény I. és II. Része ezért feltünteti, hogy adott szervezet a kormányzati szektor központi vagy önkormányzati alszektorába tartozik-e…”

Forrás:
A nemzetgazdasági miniszter közleménye a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekről; Hivatalos Értesítő; 2025. évi 36. szám; 2025. július 24.; 3493-3506. o. (PDF)
(A szervezetek listája a fenti PDF-ben elolvasható.)