Skip to main content

5. szám, 2025. február 3.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Az óriási területi különbségek miatt nagyobb figyelmet kell fordítani a területi együttműködésre és fejlettségre – mondta Navracsics Tibor

„Ha a budapesti kerületeket is a járások közé soroljuk, akkor 34 olyan járás van ma Magyarországon, amely gazdasági ereje szempontjából az országos átlag fölött áll – közölte a közigazgatási és területfejlesztési miniszter kedden Ózdon, a Területpolitika 2025. – Járási és térségi együttműködések a hatékony tervezésért című konferencián.

Navracsics Tibor hozzátette, a 34-ből 22 a fővárosi kerületek egyike. 163 járás az átlagos gazdasági erő alatt helyezkedik el, közülük 55 pedig az országos átlag felét sem éri el – ismertette.

A miniszter rámutatott, a vármegyeszékhelyeket magában foglaló járások közül négy – a győri, a székesfehérvári, a tatabányai és a veszprémi – teljesít az országos átlag fölött, a salgótarjáni mutató pedig nem éri el az átlag felét sem.

Navracsics Tibor hangsúlyozta, ezeket a fejlettségi adatokat csak úgy lehet javítani, ha a településalapú fejlesztési politika mellett a területi együttműködés programját is elindítják.

Úgy fogalmazott, óriási területi különbségek feszítik az országot, ezek önmagukban arra figyelmeztetnek, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a területi együttműködésre és fejlettségre. A Versenyképes járások program elindítása ezt segíti elő – mondta.

A miniszter közölte, ennek a szemléletváltásnak pozitív hatása lehet az önkormányzati szférára és a területi közigazgatásra is, továbbá megtalálhatják a hatékony és eredményes együttműködés formáját.

Navracsics Tibor emlékeztetett arra, hogy harmadik alkalommal rendezik meg az év eleji konferenciát, amelyen a területfejlesztésben és politikában érintett szakemberek, az önkormányzatok képviselői és a közigazgatásban dolgozó döntéshozók, szakemberek tekintik át a feladatokat.

Azt mondta, ennek elindítására azért volt szükség, hogy évtizedes szünet után a területi szemléletet újra bevonják a döntéshozatalba.

Czunyiné Bertalan Judit, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium területfejlesztés megvalósításáért felelős államtitkára a konferencián tartott előadásában bemutatta a Versenyképes járások programot, amely várhatóan márciusban indulhat el.

Kiemelte, hogy a költségvetésben rendelkezésre állnak a források a program megvalósításához.

Bánné Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei önkormányzat elnöke arról beszélt, hogy már 2023-ban megerősítették terület- és településfejlesztési tevékenységüket. Először összegyűjtötték az önkormányzatok, valamint a gazdasági és társadalmi szervezetek fejlesztési igényeit, így a TOP majd a TOP Plusz programokhoz 2-2 ezer programötletet rögzítettek.”

Forrás:
34 járás gazdasági ereje haladja meg az országos átlagot; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2025. január 28.

Hónapokkal az eredetileg tervezett határidő után megjelent a kiberbiztonsági audit eljárásrendjéről és maximalizált díjáról szóló SZTFH-rendelet

„Hónapokkal az eredetileg tervezett határidő után megjelent a kiberbiztonsági audit eljárásrendjéről és maximalizált díjáról szóló SZTFH-rendelet, amelyet már nagyon várt az IT-biztonsági szakma és a NIS2-ben érintett vállalkozások is.

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) február első napján kiadott tájékoztatása szerint sikerrel zárultak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával több körben folytatott szakmai egyeztetések a NIS2 miatt szükséges kiberbiztonsági audit lefolytatásának rendjéről, valamint az eljárás maximalizált díjáról. Ennek eredményeként kiadták és a Magyar Közlöny január 31-i számában meg is jelent a vonatkozó SZTFH rendelet. Emellett az SZTFH kiberbiztonsági felügyeleti díjról szóló rendelete is megjelent a hivatalos értesítőben.

Játék a számokkal
Az auditokra vonatkozó rendelet nem csak a vizsgálati módszertant szabályozza, hanem minta kérdőíveket és nyilvántartásokat is tartalmaz. Ami pedig a díjszabást illeti, az alapdíj (ÁFA nélkül) 1 750 000 forint, amit a cég árbevétele, valamint az audiált rendszerek biztonsági osztálya és száma szerint különféle szorzószámokkal kell megszorozni. Az 1 milliárd forint árbevétel alatti cégek esetében a szorzószám 0,9, ami fokozatosan emelkedik a 40 milliárd forint feletti bevételű cégeknél alkalmazandó 4-ig. Ha a vizsgálandó rendszerek száma 1-5 között van, a második szorzószám 1; 6 és 15 között 2,5; efölött 4. Ami pedig a biztonsági osztályt illeti, az alap biztonsági osztály szorzója megint csak 1; a jelentősé 3, a magasé 5.

Ráadásul a rendelet szövegéből következően ha a szervezetben akár csak egy rendszer is a jelentős vagy magas osztályba tartozik, a teljes díjat a magasabb szorzóval kell számítani. Vagyis ha egy 40 milliárd forint feletti árbevételű cégnek 16-nál több rendszere van (ami egyáltalán nem elképzelhetetlen), és ezek között van legalább egyetlen, amit magas biztonsági osztályba be kell sorolni, akkor a fizetendő díj 1 750 000x4x4x5, ami pontosan 140 millió forint. De még a legkisebb cégnek is legalább több mint másfél millió forintot kell elkülönítenie a NIS2 kiberbiztonsági auditra.

Hamarabb jobb lett volna

A mostani rendeletekre az uniós NIS2 uniós irányelv miatt volt szükség. Ennek értelmében a korábbinál jóval több (a legfrissebb adatok szerint mintegy 3900) hazai vállalkozásnak és szervezetnek kell kiberbiztonsági szabályokat és védelmi kontrollokat életbe léptetni. A követelmények teljesítését és a rendszerek ellenállóképességét független kiberbiztonsági audit lefolytatásával kell igazolni. Most azok a rendeletek jelentek meg a Magyar Közlönyben, amelyek az auditok lefolytatását hivatottak szabályozni.

A hatóság azonban alaposan elkésett a rendelet közzétételével (ahogy néhány korábbiéval is). Az eredeti ütemterv szerint az érintetteknek 2024. december 31-ig szerződést kellett volna kötniük a kijelölt, minősített auditorok valamelyikével. Mivel azonban hiányoztak a most megjelent rendeletek az audit lefolytatásáról és annak legmagasabb díjszabásáról, a vállalatok nem hogy szerződni nem tudtak az auditorokkal, de még az előzetes tárgyalásokat sem kezdhették el igazán.

Most ugyan megnyílt a lehetőség az auditorokkal való szerződésre, abban azonban minden szakmabeli egyetért, hogy a NIS2-ben kijelölt és a tavaly decemberben elfogadott kiberbiztonsági törvényben is megszabott határidőig, azaz 2025. december 31-ig képtelenség lesz lefolytatni az összes auditot. 3900 cégnél, szervezetnél kellene elvégezni a vizsgálatot, és ha ezekből le is számítjuk azokat, ahol nem független auditor vizsgálódik, hanem más hatóság (NBSZ-NKI, MNB, KNBSZ), akkor is több ezer cég informatikai rendszerét kellene átnézni – van ahol akár több tucatot. Mindezt a feladat az SZTFH által regisztrált tíz auditorcégnek kellene megcsinálnia, ami akkor is lehetetlen vállalkozás, ha ők alkalmazhatnak külső partnereket szakértőket – ennyi hozzáértő auditor szakember ugyanis egyszerűen nincs Magyarországon. A tíz cég közül ráadásul csak egy, a Hunguard jogosult a magas biztonsági osztályba sorolt informatikai rendszereket auditálni.”

Forrás:
NIS2: ennyit kell fizetni az auditoroknak; Schopp Attila; IT Business; 2025. február. 1.
Lásd még:
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének 1/2025. (I. 31.) SZTFH rendelete a kiberbiztonsági audit lefolytatásának rendjéről és a kiberbiztonsági audit legmagasabb díjáról; Magyar Közlöny; 2025. évi 8. szám; 2025. január 31.; 152-308. o. (PDF)
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének 2/2025. (I. 31.) SZTFH rendelete a kiberbiztonsági felügyeleti díjról; Magyar Közlöny; 2025. évi 8. szám; 2025. január 31.; 309-312. o. (PDF)

Közigazgatás, politika, jog

Az agrár- és vidékfejlesztési pályázati felhívások a mezőgazdaság és az élelmiszeripar digitális átállásáért

„Az Agrárminisztérium által tavaly kiírt, illetve az idén meghirdetésre kerülő agrár- és vidékfejlesztési pályázati felhívások egyik legfontosabb célja, hogy ösztönözze a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a digitális átállást, az automatizációt és robotizációt – jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kedden Kecskeméten.

Feldman Zsolt az Agroinform, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Univer Product Zrt. közös rendezvényén ismertette, hogy február 4-5-én Kecskeméten immár tizedik alkalommal nyílik meg a precíziós mezőgazdasági technológiákat bemutató PREGA Konferencia és Kiállítás, amely mára a magyar agrárium leghasznosabb, legnagyobb agrárdigitalizációs szakmai fórumává vált, és az egész ágazat szempontjából kifejezetten fontos „missziót” lát el.

A rendezvény a mezőgazdasági ágazattól, a gazdaság méretétől, de akár a gazdálkodó életkorától függetlenül is hasznos szakmai tudást, szakmai inputokat ad technológiai megoldások tekintetében – tette hozzá az államtitkár.

Kiemelte, hogy a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás kérdéskörét nem pusztán egy-két támogatás keretei között valósítják meg a közös agrárpolitika mostani ciklusában. Lefedi lényegében az összes releváns pályázati konstrukció az agrártámogatási lehetőségüket – közölte

Tájékoztatása szerint innovációs pályázati felhívásokat hirdetnek meg, várhatóan az idei negyedik negyedévben. Hangsúlyozta, hogy az összes tavaly és idén meghirdetésre kerülő pályázat esetében fontos szempont lett az agrárdigitalizáció megjelenítése. Ez nem csak annyit jelent, hogy miként működik egy üzem, és milyen technológiai megoldásokat alkalmaz, hanem – hasonlóképpen az elmúlt időszak beruházásaihoz – lényegében mindenkinek esélye van, hogy ezeket a típusú technológiákat megvásárolja kormányzati segítséggel – jelezte.

Kitért arra, hogy a felhívásokban pontokkal jutalmazzák azokat, akik kitöltenek egy digitalizációs kérdőívet saját magukról a pályázat benyújtásakor és az elszámolásnál, hogy látható legyen, hová jutottak a digitalizációban, és hol van még fejlődési potenciál.

Az államtitkár a precíziós pályázatok szakmai előkészítéséről elmondta: abba az irányba terelik a gazdákat, hogy ne egyszerűen gépbeszerzésben gondolkodjanak, hanem abban, hogy miként tudják a gazdálkodást egész működési modelljében adatalapú döntésekre épülő menedzsment szemlélettel folytatni.

Nagy Endre, az Univer Product Zrt. stratégiai és üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettese cégét bemutatva elmondta: az Univer nagy figyelmet fordít a termék- és technológiai fejlesztésekre, az innovációra. A hetényegyházi, megduplázott kapacitású üzem termelési rendszerei, gyártóvonalai műszaki, informatikai és környezeti szempontból is megfelelnek az Ipar 4.0 elvárásoknak. Kiemelte, hogy csak olyan nyersanyagot dolgoznak fel a telephelyen, amit környékbeli gazdák termelnek. A vállalat számos olyan fejlesztést is megvalósított az elmúlt években, amelyekhez állami támogatást is igénybe vett. Így például biomassza energia felhasználását, a paradicsomüzem rekonstrukcióját, a mintagazdaság gépparkjának fejlesztését, illetve a kapcsolódó kertészetek modernizációját, precíziós termesztés kialakítását a referenciagazdaságban – sorolta.

Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke arról beszélt, hogy a 80 százalékos nemzeti társfinanszírozással párosuló KAP Stratégiai Terv a hazai termelők, agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára komoly lehetőséget kínál tevékenységük hatékonyabbá, fenntarthatóbbá, korszerűbbé tételére. Fontosnak nevezte a tájékozottságot mind a pályázatok, mind a precíziós gazdálkodási eszközök, módok, lehetőségek vonatkozásában. A kamara erről is is folyamatosan tájékoztatást ad tagjai számára. A szakmai információk átadásában, a gyakorlati megoldások megismertetésében a PREGA konferencia évről évre hathatós segítséget nyújt, a NAK ezért is kiemelt partnere a kezdetektől a rendezvénynek – tette hozzá.

Bolyki Bence, a PREGA Konferencia és Kiállítást szervező Agroinform.hu portálvezetője arról beszélt, hogy a gazdálkodók széles köre az elmúlt évtizedben a PREGA révén ismerhette meg a precíziós gazdálkodás fogalmát. Az ebben az időszakban szerzett tapasztalatok felhasználásával megszervezett idei konferencia minden olyan gazdálkodó számára ideális lehetőséget kínál majd, aki aktívan keresi a fejlődés, a továbblépés számára optimális irányait.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a Nagy István agrárminiszter fővédnökségével megvalósuló konferencián több mint 100 előadó mintegy 120 előadása várja azokat a termelőket – a nagy gazdaságokat és a kisebb gazdálkodókat egyaránt -, akik mélyebben szeretnék megismerni a Magyarországon és a világ többi részén zajló technológiai fejlesztéseket. A konferencia kiemelt szakmai partnere a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Az esemény kiemelt előadója idén Dr. Tomas Norton, a Leuveni Katolikus Egyetem állat- és humánegészségügyi mérnöki karának docense, aki a precíziós állattartás komplexitását mutatja majd be.”

Forrás:
Fontos cél a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a digitális átállás ösztönzése; Agrárminisztérium; 2025.január 28.

Pilz Tamást nevezték ki az Igazságügyi Minisztérium (IM) közigazgatási államtitkárává

„Bíró Attilát Pilz Tamás váltja, aki Rogán Antal minisztériumából érkezik a szombati nappal.

A Magyar Közlönyt bújva az Mfor vette észre, hogy Sulyok Tamás január 31-i hatállyal felmentette Bíró Attilát, az Igazságügyi Minisztérium (IM) közigazgatási államtitkárát. Bíró Attila 2023. augusztus 10-én lett a Varga Juditot váltó Tuzson Bence vezetése alá került minisztérium közigazgatási államtitkára. Korábban a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára volt.

Indoklás nincs, a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára cselekszik.

Bíró Attila utódja Pilz Tamás a szombati naptól. Ő helyettes államtitkár volt az IM-ben, erről a posztjáról mentette most fel a feljebb lépés miatt a miniszterelnök az igazságügyi miniszter javaslatára.”

Forrás:
Indoklás nélkül – Tuzson Bence lecserélte közigazgatási államtitkárát; Infostart; 2025. február 1.

Nagy változás jön az okmányoknál, már a postázásért is fizetni kell

„Számos díjmódosítás és szabályváltozás érkezik a kormányablakokban és az okmányirodákban február 1-jétől a jogosítvány és útlevél-ügyintézés esetében.

Február 1-jétől emelkednek a közlekedési hatósági díjak, egyebek közt a jogosítvány meghosszabbítása is többe kerül majd 2025-től. Például a jogosítvány kiállításáért jelenleg 4000 forint díjat kell fizetni, ez 6900 forintra emelkedik, miközben az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltöttek esetében 1500 helyett 3000 forint lesz a díj. A hatósági díjak emelkedésén felül azonban az okmányok kiállításával kapcsolatos 2024 végén életbe lépett jogszabályváltozások, kormány-, illetve miniszteri rendeletek nyomán további szigorításokkal és díjtétel-növekedéssel számolhatunk a vezetői engedélyek, valamint az útlevelek kiállítása esetén – derül ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányhivatalok és okmányirodák vezetői részére kiadott tájékoztatójából, amelyet a 24.hu ismertet.

Postai díjakat vezetnek be a személyazonosító igazolványokon és a lakcímkártyákon felül a jogosítványoknál is. Eddig a lakcímre való postázásért semmilyen okmány esetében nem kellett illetéket fizetni.

Február 1-jétől a postai kézbesítés mint „kényelmi szolgáltatás” díjköteles lesz, ezzel okmányonként kétezer forintot kell majd kifizetni.

Ezen felül az ügyfeleknek meg kell fizetniük a postai számlabefizetési megbízás díját, amely további néhány száz forintos díjtételt jelent majd okmányonként. Ha az ügyfél a kormányablakban kívánja átvenni a fizikailag elkészült okmányokat, az továbbra is díjmentesen elérhető lesz.

Az első vezetői engedély kiállítása 25 év alatti kérelmezők esetében ingyenes marad, e korhatár fölött azonban díjköteles lesz, alapesetben 6900 forint. A 25 év alatti kérelmezők, ha lakcímre kérik első jogosítványukat, akkor le kell szurkolniuk a kétezer forintos postai kényelmi díjat.

Díjköteles lesz a jogosítvány pótlása lopás esetén. Eddig bármilyen okmány esetében, ha a lopásról rendőrségi jegyzőkönyv készült, a pótlás ingyenes volt. Február 1-jétől ilyen esetekben is ki kell fizetni a 6900 forintos díjat.

Hatósági díjat kell fizetni a jogosítványcserénél házasságkötés miatti névváltozás okán. Ez eddig szintén ingyenes volt. Továbbra is ingyenes lesz az okmánycsere hibás adattartalom vagy gyártmányhiba miatt, ilyen esetekben a postázás is díjmentes.

Jelentősen megdrágul az útlevelek kiállítása is. Jelenleg a normál eljárásban kért, 5 évig érvényes útlevél igénylése 7500, a 10 évig érvényesé 14 ezer forintba kerül. Az új rendelkezések alapján a kiállítás ára 17 ezer forintra emelkedik. Az 5 és 10 éves kategória immár nem szerepel külön kategóriaként, a sürgősségi díjat ugyanakkor az igazgatási szolgáltatási díjon felül kell fizetni. Az útlevél lakcímre való postázása ugyancsak kényelmi szolgáltatás lesz, ami kétezer forintos pluszdíjat jelent.

Megszűnik az útlevél-kiállítási lehetőség az elektronikus ügyintézési ponton (KIOSK) benyújtott kérelemre induló, valamint az anyakönyvvezető előtt hivatalból való eljárás kereteben – hasonlóan a jogosítványokhoz. A kedvezményes fizetési tételek közül kikerül a „két kiskorú gyerekes” tétel, helyette csak a „három vagy több kiskorú gyerekes” tétel marad kedvezményes tételű igazgatási szolgáltatási díjas. Ez azt jelenti, hogy ha valaki 12 éven aluli gyermeke számára első vagy második magánútlevelet igényel, az esetben csak akkor jogosult a kedvezményes háromezer forintos díjfizetésre, ha háztartásában legalább három vagy több gyermeket nevel.

Az útlevél-ügyintézés esetében februártól már nem használhatók a készpénzátutalási megbízások, hanem új típusú csekkek jelennek meg a kormányablakoknál, amelyek február 1-jétől lesznek elérhetők a hivatalokban.”

Forrás:
Nagy változás jön az okmányoknál, már a postázásért is fizetni kell; Infostart; 2025. január 29.

Február 1-től komoly változások lesznek a lakcímkártyáknál

„Február 1-től módosul a lakcímbejelentéssel kapcsolatos ügyintézés rendje, amely érinti a lakcímkártya kiállítását és az adatmódosításokat.

Több önkormányzat is figyelmeztette a lakosságot, hogy új szabályok vonatkoznak a lakcímkártyák kiállítására. Ezek értelmében a jegyzők hatásköre megszűnik ilyen ügyekben, így 2025. február 1-jétől már kizárólag a járási hivatalok (kormányablakok) intézhetik ezeket az eljárásokat – írja a Portfolio.

A személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiállításának díja 3700 forint lesz szombattól. Ha valaki postán kéri a kézbesítést, az további 2000 forintba kerül (kivételt képe ez alól néhány eset, például a téves adatbejegyzés javítása – részletek itt).

Fontos, hogy bármely járási hivatalban lehet lakcímbejelentést tenni, de az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalban lehet módosítani az adatokat (például névváltozás esetén).

A személyazonosító igazolvány kiadásával kapcsolatos ügyeket továbbra is a járási hivatalok, a kijelölt kormányhivatalok és a nyilvántartást kezelő szerv intézi.”

Forrás:
Néhány nap, és komoly változások lesznek a lakcímkártyáknál; Infostart; 2025. január 31.

Mélyen zsebbe vágó hatósági árváltozások léptek életbe

„2025. február 1-jétől nagy mértékben drágult a műszaki vizsgák hivatalos díjszabása Magyarországon, de nem csak ennek a költsége emelkedik.
A Magyar Közlönyben megjelent Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) által előírt hatósági árváltozások 2025. február 1-jétől léptek hatályba, így az autók vizsgáztatási költségei jelentősen emelkedtek: akár 50 ezer forintot is elkérhetnek egy sima műszaki vizsgáért, míg a nagyobb teherautóknál ez az összeg akár 150 ezer forint is lehet.

A személygépkocsik időszakos műszaki vizsgájának alapdíja a jelenlegi 16 290 forintról 26 700 forintra emelkedett, de ez az összeg még nem tartalmazza a vizsgálatot végző szerviz költségeit, amelyek tovább növelhetik az összköltséget. Egy műszaki vizsga a szerviz által végzett átvizsgálással együtt tehát átlagosan 30-40 ezer forintra is kijöhet.

Emellett az autóvásárláskor kötelező eredetiségvizsgálat 17-20 ezer forint helyett 23-27 ezer forintra emelkedett. Ezt az árat nem lehet állomásonként eltérően alkalmazni, mindenhol egységes. A jogosítvány kiállításának általános díja 4 ezer forintról 6900 forintra nőtt. Az idősek számára – akik elérték az öregségi nyugdíjkorhatárt – a kiállítási díj 1500 forintról 3 ezer forintra emelkedett – sorolja a bama.hu.

Február 1-jétől egy pár rendszámtábla legyártása a korábbi 8500 forint helyett 11 475 forint, az egyénileg kiválasztott rendszámok esetén pedig jóval erősebb az emelés, a 2+2+3 formátumú változat 112 450 forint helyett 151 810 forint, a teljesen egyedileg előállított rendszámtábla (3+4, 4+3, 5+2, 6+1) esetén pedig 435 ezer helyett 587 ezer – írja a toltalcar.hu.

Sőt, külföldről autót importálni is drágább lesz: a regisztrációs adó március 1-jén emelkedik, annak mértékét a NAV csak februárban közli. Az adó mértékét ezután nem a hajtásmód, hanem a teljesítmény alapján állapítják meg.”

Forrás:
Mélyen zsebbe vágó változások léptek életbe; Infostart; 2025. február 1.

Európai Unió

Uniós iránytű a versenyképesség helyreállításáért és a fenntartható jólétért

„A biztosi testület megbízatásának első jelentős kezdeményezéseként ma előterjesztette a versenyképességi iránytűt, mely stratégiai és egyértelmű keretet biztosít a Bizottság munkájának irányításához.

Az iránytű egy olyan pályaívet jelöl ki, amelyet követve Európa képes lesz otthont adni a jövőbeni technológiák, szolgáltatások és tiszta termékek feltalálásának, gyártásának és forgalomba hozatalának, és egyúttal az első klímasemleges kontinenssé is válik.

Az elmúlt két évtizedben a termelékenység növekedése terén tapasztalt tartós szakadék miatt Európa nem tartott lépést más jelentős gazdaságokkal. A tehetséges és képzett munkaerőnek, a tőkének, a megtakarításoknak, az egységes piacnak és az egyedülálló szociális infrastruktúrának köszönhetően az Uniónak megvannak azok az adottságai, amelyek révén e tendencia visszájára fordítható. Ennek feltétele, hogy sürgősen fel kell lépnie a termelékenységi szakadék felszámolását hátráltató, régóta fennálló akadályok és strukturális gyengeségek kezelése érdekében.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Európának minden adottsága megvan ahhoz, hogy kiválóan szerepeljen az elsőségért folyó versenyben. Ugyanakkor a versenyképesség visszaszerzése érdekében orvosolnunk kell gyenge pontjainkat. A versenyképességi iránytű az európai versenyképesség jövőjéről szóló jelentés kiváló ajánlásai alapján alakít ki ütemtervet. Most tehát van egy tervünk. Megvan a politikai akaratunk. Ami igazán számít, az a gyorsaság és az egység. A világ nem vár ránk, és ebben minden tagállam egyetért. Használjuk ki ezt az egyetértést, és ültessük át a gyakorlatba!”

Három fő cselekvési terület: innováció, dekarbonizáció és biztonság

Az európai versenyképesség jövőjéről szóló jelentés a fokozott versenyképesség érdekében három, átalakulást szorgalmazó követelményt irányozott elő, az iránytű pedig meghatározza a megközelítést és a kiemelt intézkedéseket, melyek révén megfelelhetünk e követelményeknek:

  • Az innovációs szakadék felszámolása: Az EU-nak ismét be kell indítania innovációs motorját. Kedvező körülményeket kívánunk teremteni az induló innovatív startupok számára, és célunk, hogy előmozdítsuk egyrészt az ipari vezető szerepet a mélytechnológiákon alapuló, gyorsan növekvő ágazatokban, másrészt a technológiák terjesztését a meglévő vállalatok és kkv-k körében. E tekintetben a Bizottság javaslatot fog tenni mesterségesintelligencia-óriásgyárakra és a mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzésére irányuló kezdeményezésekre annak érdekében, hogy a kulcsfontosságú ágazatokban elősegítse a mesterséges intelligencia fejlesztését és ipari alkalmazását. Emellett cselekvési terveket is előterjeszt majd a fejlett anyagokra, a kvantumtechnológiára, a biotechnológiára, a robotikára és az űrtechnológiákra vonatkozóan. Az induló és növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó uniós stratégia kezelni fogja azokat az akadályokat, amelyek gátolják az új vállalkozások megjelenését és felfutását. A 28. jogrendszerre irányuló javaslat egyszerűsíteni fogja az alkalmazandó szabályokat, beleértve a társasági jog, a fizetésképtelenség, a munkajog és az adójog vonatkozó szempontjait, és csökkenti az esetleges kudarcok költségeit. Ennek köszönhetően az innovatív vállalkozások egységes szabályrendszer mellett végezhetik tevékenységeiket, függetlenül attól, hogy hol fektetnek be és működnek az egységes piacon.
  • A dekarbonizáció és a versenyképesség közös ütemterve: Az iránytű kulcsfontosságú kihívásként azonosítja a magas és ingadozó energiaárakat, és meghatározza azokat a területeket, amelyeken a beavatkozás megkönnyíti a tiszta és megfizethető energiához való hozzáférést. A küszöbön álló tisztaipar-megállapodás versenyképesség-vezérelt megközelítést határoz meg a dekarbonizációra vonatkozóan; ezzel azt igyekszik biztosítani, hogy az EU vonzó gyártási helyszín legyen, többek között az energiaigényes iparágak számára is, továbbá előmozdítja a tiszta technológiákat és az új körforgásos üzleti modelleket is. A megfizethető energiára vonatkozó cselekvési terv hozzá fog járulni az energiaárak és -költségek csökkentéséhez, míg az ipar dekarbonizációjának felgyorsításáról szóló jogszabály kiterjeszti a gyorsított engedélyezést az átalakulóban lévő ágazatokra. Emellett az iránytű testre szabott cselekvési terveket irányoz elő az energiaigényes ágazatokra, például az acél-, a fém- és a vegyiparra vonatkozóan, mivel ezek az európai gyártási rendszer gerincét képezik, de az átállás e szakaszában a legkiszolgáltatottabbak.
  • A túlzott függőségek csökkentése és a biztonság növelése: Az EU azon képessége, hogy diverzifikálja és csökkentse a függőségeket, hatékony partnerségeken múlik. A kereskedelmi megállapodások terén az EU már most is a világ legnagyobb és leggyorsabban bővülő hálózatával rendelkezik, amely 76 országot foglal magában, és az EU kereskedelmének közel felét fedi le. Az ellátási láncaink folyamatos diverzifikálása és megerősítése érdekében az iránytű a tiszta gazdaságot szolgáló kereskedelmi és beruházási partnerségek új körének kialakítását vetíti elő. E partnerségek azt hivatottak biztosítani, hogy a nyersanyagok, a tiszta energia, a fenntartható közlekedési üzemanyagok és a tiszta technológiák több globális szereplő révén is elérhetők legyenek. A belső piacon a közbeszerzési szabályok felülvizsgálata lehetővé teszi, hogy a kritikus ágazatok és technológiák esetében a közbeszerzésében teret nyerjen az európai preferencia.

A versenyképességet elősegítő öt horizontális támogató eszköz

A három pillért öt horizontális támogató eszköz egészíti ki, amelyek elengedhetetlenek az összes ágazat versenyképességének megerősítéséhez:

  1. Egyszerűsítés: E támogató eszköz célja a szabályozási és adminisztratív terhek drasztikus csökkentése. Az eszköz révén többek között a rendszerszintű erőfeszítéseknek köszönhetően egyszerűbbek, gyorsabbak és könnyebbek lesznek az uniós források lehívásához és az uniós közigazgatási határozatok meghozatalához kapcsolódó eljárások. A salátarendelet-javaslat küszöbön álló elfogadása egyszerűsíteni fogja a fenntarthatósági beszámolást, az elvárható gondosságot és a taxonómiát. A Bizottság emellett megkönnyíti több ezer kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalat üzleti tevékenységét. Az iránytű azt a célt tűzi ki, hogy a vállalkozások adminisztratív terheit legalább 25%-kal, a kkv-két pedig legalább 35%-kal csökkentse.
  2. Az egységes piac akadályainak csökkentése: Az egységes piac 30 éve Európa versenyképességének kipróbált mozgatórugója. Annak érdekében, hogy valamennyi iparágban javuljon a működése, az egységes piacra vonatkozó új horizontális stratégia korszerűsíti az irányítási keretet, felszámolja az EU-n belüli akadályokat és megakadályozza újak létrehozását. Emellett a Bizottság megragadja az alkalmat arra, hogy gyorsabbá és hozzáférhetőbbé tegye a szabványosítási folyamatokat, különösen a kkv-k és a startupok számára.
  3. A versenyképesség finanszírozása: Az EU-ban nincs hatékony tőkepiac, amely a megtakarításokat beruházásokba forgatná. A Bizottság új megtakarítási és befektetési termékek létrehozása, a kockázati tőke mozgósítása és a beruházások Unión belüli zökkenőmentes áramlásának biztosítása érdekében elő fogja terjeszteni az európai megtakarítási és beruházási uniót. Az újragondolt uniós költségvetés az uniós prioritásokkal összhangban egyszerűsíti az uniós forrásokhoz való hozzáférést.
  4. A készségfejlesztés és a minőségi munkahelyek előmozdítása: Európa versenyképességének alapját az európaiak képzik. A készségek és a munkaerőpiaci igények közötti megfelelő összhang biztosítása érdekében a Bizottság kezdeményezést fog előterjeszteni a készségek uniójának kialakítására, mely a beruházásokra, a felnőttkori és az egész életen át tartó tanulásra, az időtálló készségek megteremtésére, a készséggondozásra, a méltányos mobilitásra, a képzett külföldi tehetségek vonzására és integrálására, valamint a különböző típusú képzések elismerésére összpontosít annak érdekében, hogy a munkavállalók az Unióban bárhol dolgozhassanak.
  5. A szakpolitikák jobb összehangolása uniós és nemzeti szinten: A Bizottság egy versenyképességi koordinációs eszközt fog bevezetni, amely a tagállamok közreműködésével biztosítja majd a közös uniós szakpolitikai célkitűzések uniós és nemzeti szintű végrehajtását, az európai érdekű, határokon átnyúló projektek azonosítását, valamint a kapcsolódó reformok és beruházások megvalósítását. A következő többéves pénzügyi keretben a Versenyképességi Alap számos meglévő, hasonló célkitűzésekkel rendelkező uniós pénzügyi eszközt fog felváltani, és pénzügyi támogatást nyújt a versenyképességi koordinációs eszköz intézkedéseinek végrehajtásához.

Háttér-információk

Ursula von der Leyen bizottsági elnök 2024. november 27-én jelentette be a versenyképességi iránytű létrehozását, amely a hivatalba lépő biztosi testület első fő kezdeményezése. Az iránytű az európai versenyképesség jövőjéről szóló jelentésből kiindulva biztosít keretet a mandátumát kezdő Bizottság versenyképességgel kapcsolatos munkájához.

Az Európai Unió helyzetéről szóló 2023. évi beszédében Ursula von der Leyen elnök bejelentette, hogy felkérte Mario Draghi volt olasz miniszterelnököt, hogy készítsen jelentést az európai versenyképesség jövőjéről. A jelentés arra figyelmeztet, hogy Európa már nem támaszkodhat számos olyan tényezőre, amely a múltban támogatta a növekedést. A dokumentum egyértelmű diagnózist állít fel, és konkrét ajánlásokat fogalmaz meg annak érdekében, hogy Európa újfajta pályára kerüljön.  Számos ajánlás már megjelent az elnök által a biztosi testület tagjaihoz intézett politikai iránymutatásban és megbízólevelekben.

További információk

A Competitiveness Compass for the EU (Versenyképességi iránytű az EU számára) (PDF)

Factsheet: Competitiveness Compass (Tájékoztató a versenyképességi iránytűről)

Idézet(ek)

„Európának minden adottsága megvan ahhoz, hogy kiválóan szerepeljen az elsőségért folyó versenyben. Ugyanakkor a versenyképesség visszaszerzése érdekében orvosolnunk kell gyenge pontjainkat. A versenyképességi iránytű az európai versenyképesség jövőjéről szóló jelentés kiváló ajánlásai alapján alakít ki ütemtervet. Most tehát van egy tervünk. Megvan a politikai akaratunk. Ami igazán számít, az a gyorsaság és az egység. A világ nem vár ránk, és ebben minden tagállam egyetért. Használjuk ki ezt az egyetértést, és ültessük át a gyakorlatba!” – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke

„Az iránytű ismerteti a Bizottság következő öt évre szóló gazdasági doktrínáját. E doktrína egyszerű, és egyetlen kulcsszóval is összefoglalható: versenyképesség. A versenyképesség megjelenik minden egyes elköltött eurónkban, és minden egyes javasolt kezdeményezésünkben. E törekvésből egy három alapkoncepción nyugvó munkaprogram következik: egyszerűsítés, beruházások és gazdasági prioritásaink megvalósításának felgyorsítása. Az iránytűnek szemléletváltást kell jeleznie Európa és az európaiak felé. Kiszámíthatóbbá teszi Európát, ugyanakkor nem tér le a dekarbonizált, szociális és értéktisztelő európai modellünk pályájáról.” – Stéphane Séjourné, a jólétért és az iparstratégiáért felelős ügyvezető alelnök”

Forrás:
Uniós iránytű a versenyképesség helyreállításáért és a fenntartható jólétért; Európai Bizottság; 2025. január 29.

Stratégiai beruházások – az Európai Számvevőszék (ECA) az Európai Stratégiai Beruházási Alap tevékenységét vizsgálja

„Emlékeznek még az ESBA-ra, az Európai Stratégiai Beruházási Alapra? Az ESBA-t az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank Csoport 2015-ben indította el. Az alap az Európai Bizottság akkori elnöke után „Juncker-tervnek” is nevezett európai beruházási terv részét képezte. A fő cél a 2007–2008-as pénzügyi válságot követő beruházási hiány kezelése volt, miután az Unióban mintegy 15%-kal csökkent a teljes beruházási kiadás. Az ESBA 26 milliárd euró összegű uniós költségvetési garanciát nyújtott, emellett az Európai Beruházási Bank (EBB) 7,5 milliárd euró forrást biztosított az infrastruktúra és az innováció támogatására, valamint a kis- és középvállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférésére. A cél az volt, hogy ezzel a közfinanszírozással 500 milliárd euró összegű további beruházást mozgósítsanak. Az uniós számvevők hamarosan megjelenő ellenőrzési jelentésükben feltárják, hogy teljesültek-e az ESBA-val kapcsolatos ígéreteik, és milyen tanulságok vonhatók le ebből.

Az ESBA kiemelt uniós program célja az volt, hogy megkönnyítse a stratégiai beruházások finanszírozását számos uniós szakpolitikai területen, és segítse a kisvállalkozások (kkv) forráshoz jutását. Átfogó célja az volt, hogy az eredeti uniós beruházás 15-szörösének megfelelő, összesen 500 milliárd eurónyi beruházást mozgósítson. Arra számítottak, hogy a 33,5 milliárd eurós összeg 100 milliárd euró összegű finanszírozást fog generálni az EBB és az Európai Beruházási Alap (EBA) részéről. A teljes mozgósított beruházásra vonatkozó célt ezután a további magán- és állami finanszírozást leképező multiplikátor alkalmazásával vélték elérni 2022 végéig.

A program egyik fontos jellemzője az addicionalitás elve volt. Eszerint uniós garanciát olyan projektekhez kell nyújtani, amelyek piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére irányulnak, és amelyeket ESBA-támogatás nélkül, az EBB, az EBA vagy a meglévő uniós pénzügyi eszközök révén nem vagy nem ugyanolyan mértékben lehetett volna végrehajtani.

Az ESBA működését nem most vizsgáljuk először. 2019-ben már tettünk fel kérdéseket az ESBA teljesítményével kapcsolatban egyik ellenőrzési jelentésünkben, amely részletes értékelést adott arról, hogy az EBB hogyan hajtotta végre az infrastruktúrát és az innovációt támogató beruházásokat. Ennek a jelentésnek az volt a fő tanulsága, hogy jobban alá kell támasztani az ESBA eredményességét.

A márciusban esedékes új ellenőrzési jelentésben számvevőink három dolgot vizsgáltak meg: először, hogy megalapozott megközelítést alakítottak-e ki és alkalmaztak-e a mozgósított beruházások becslésére; másodszor, kellően igazolták-e az ESBA addicionalitását; harmadszor pedig azt, hogy megfelelően nyomon követték-e az ESBA teljesítményét és beszámoltak-e arról. Ezúttal nagyobb hangsúlyt fektettünk annak vizsgálatára, hogy az ESBA kellő addicionalitást biztosít-e a kkv-kat támogató beruházások számára.

Számvevői munkánk során a pénzmozgásokat vizsgáljuk, más szóval azután végezzük ellenőrzéseinket, miután a forrásokat már kifizették vagy felhasználták. Ahhoz tehát, hogy érdemi végső következtetéseket vonhassunk le, el kell telnie egy bizonyos időnek. Az ESBA-ra irányuló új ellenőrzésünk célja, hogy a program 2022 végéig történő végrehajtásának tanulságait levonva javítsa az uniós költségvetési garanciákkal való gondos pénzgazdálkodást – 2022 vége lévén a finanszírozásról való megállapodások határideje és az az időpont, ameddig el kellett érni az 500 milliárd euró mozgósítandó kiegészítő finanszírozással kapcsolatos célt. Ami a jövőt illeti, ajánlásaink hozzájárulhatnak az egyéb, uniós költségvetési garanciát alkalmazó uniós programok – többek között az InvestEU – irányításának javításához is. A jelentést márciusban tesszük közzé honlapunkon, kísérjen minket figyelemmel!”

Forrás:
Stratégiai beruházások: a számvevők levonják a Juncker-terv tanulságait; Európai Számvevőszék (ECA); 2025. január 31.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Bővült a DÁP-alkalmazás: digitális aláírás, adóigazolvány, jogosítvány, TAJ-kártya

„Ismét bővült a Digitális Állampolgár applikáció funkciótárháza, mely ezúttal elsősorban azoknak jöhet jól, akiknek banki vagy egészségügyi ügyintézés során kell igazolniuk bizonyos adataikat.

A Digitális Állampolgár mobilapp egyik legnagyobb ígérete az állampolgár birtokában lévő okmányok digitalizációja, mely a platform tavaly őszi indulásakor félig-meddig el is kezdődött azzal, hogy rendőri igazoltatásnál már elég az applikáció által létrehozott QR-kódot felmutatni a személyi igazolván, jogosítvány vagy útlevél trió valamelyike helyett.

Bár még ez sem a várva-várt digitális tárca, mindenesetre az applikáció hét közepi frissítését követően már lehetősége van a regisztrált digitális állampolgároknak arra, hogy hitelesített PDF-dokumentumokat igényeljenek a TAJ-kártya, az adóazonosító jelet tartalmazó kártya, a jogosítvány vagy éppen a lakcímkártya adatai alapján.

A fejlesztő szerint ez leginkább banki, egészségügyi és egyéb hivatali ügyintézések során jöhet jól, ahol „biztonságos és gyors” adatigazolásra van szükség. Az érintett szervezeteknek elméletileg kötelező lesz elfogadniuk a hitelesített PDF-eket, bár hogy azok milyen úton jutnak el az ügyintézőhöz, az nem teljesen egyértelmű minden helyzetben, de legalábbis elég valószínűtlen, hogy például egy szakorvosi rendelőben bárki nekiállna egy Acrobat Readerben kimazsolázni a DÁP platform által előállított tanúsítvány részleteit.

Az új funkció az ígéret szerint fokozatosan válik elérhetővé a felhasználók számára, így az applikáció frissítését követően napokat, de akár heteket is várni kell arra, hogy használható legyen. Hasonló módon, fokozatosan érkezik a DÁP mobilapp tavaly december közepi frissítésével megjelent minősített digitális aláírás lehetőség, mely a korábbi ígéretek szerint legkésőbb február elején minden felhasználóhoz eljut majd.”

Forrás:
Még vékonyabb tárcával kecsegtet a frissített DÁP applikáció; Koi Tamás; HWSW.hu; 2025. január 31.

Vigyázat, bűnözők az Ügyfélkapu+-ra hivatkozva küldenek csaló leveleket!

„Újabban olyan e-mailet kaphatnak emberek, amellyel mintha az Ügyfélkapu+ miatt keresték volna meg őket.

A femcafe.hu olvasóira hivatkozva ír arról, hogy az internetes bűnözők útjára indították az Ügyfélkapu+ csalást, aminek a középpontjában a regisztráció van.

A levélben arról figyelmeztetik a leendő áldozatot, hogy rosszul regisztrált az Ügyfélkapu+-ra és ezt újra meg kell tennie. Mint olvasható, a szöveg „tökéletesen” volt összerakva és helyesírási hibát sem tartalmazott.

A levélben persze olyan link található, ami egy adathalász oldalra navigálja a gyanútlan embert. Itt, ha mindent szépen beírunk, az adataink máris a csalók kezébe kerülnek.

Ha esetleg hibás valami, akkor az Ügyfélkapu oldala azonnal figyelmeztet minket, így egészen biztosan nem fogják az embert később megkeresni. Ráadásul az adathalász linkben még bankkártya adatokat is kérnek.

Ne feledjük az első szabályt: soha senkinek ne adjuk ki az érzékeny adatainkat, főleg a bankkártyáét. Még akkor is nézzük meg, hogy megbízható oldalon járunk-e, ha vásárolni akarunk vele.”

Forrás:
Vigyázat, lopnak, rárepültek a csalók az Ügyfélkapu+-ra; Infostart; 2025. január 29.

Ügyfélkapu és a világ – PosztmodeM a Pátria Rádióban, 2025.01.31.

„Ez a műsorunk először a Pátria Rádióban hangzott el 2025. január 31-én.

Könyvelők a frontvonalban, avagy tényleg megszűnt a magyarországi ügyfélkapu vagy csak átalakult? Mik a váltás tanulságai? Hol tart az információs társadalom Szlovákiában – kapcsoljuk pozsonyi kollégánkat. Tanulhatunk-e az új-zélandi és a kanadai digitális szolgáltatásokból, mi jellemzi Romániát és Svédországot, valamint milyen fejlett a digitális közigazgatás Thaiföldön?

Szerkesztő-műsorvezető: Szilágyi Árpád

Az asztaltársaságban ezúttal:
Debre Zoltán, a Makeshift fejlesztési igazgatója, Toronto városából,
Keleti Arthur kiberbiztonsági szakember, az Informatikai Biztonság Napja alapítója, Bangkokból,
dr. Pintér Róbert információs társadalom kutató, a Corvinus Egyetem adjunktusa,
vendégünk Matyóka Zoltán, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete elnöke,
és felvételről megszólal Paszmár Lívia Pozsonyból, és Matolcsi Ferkó Uppsalából.”

Forrás:
ÜGYFÉLKAPU ÉS A VILÁG – PosztmodeM a Pátria Rádióban, 2025.01.31.; YouTube; 2025. február 2.
Lásd még:
Spotify
PosztmodeM

Technika, tudomány, MI

A mesterséges intelligencia jó lehetőség, de az ember ne váljon a gépek rabszolgájává – Vatikán

„A Hittani Dikasztérium, valamint a Kultúra és Nevelés Dikasztérium közös jegyzéket adott ki a mesterséges és az emberi intelligencia kapcsolatáról, mely leszögezi: A mesterséges intelligencia (MI) nem az intelligencia mesterséges formája, hanem annak egyik terméke. A dokumentum rámutat a benne rejlő lehetőségekre és kihívásokra, amelyek a nevelés, a gazdaság, a foglalkoztatás, az egészségügy, az emberi és a nemzetközi kapcsolatok terén és a háborús helyzetekben felmerülhetnek.

Antiqua et Nova – Régi és Új: ezt a címet viseli a dokumentum, mely Ferenc pápa eddigi megnyilatkozásaira épít a mesterséges és az emberi intelligencia összefüggésében. A két vatikáni dikasztérium által közösen megfogalmazott jegyzék nemcsak azoknak szól, akik a hitre való neveléssel és annak átadásával foglalkoznak, hanem azoknak is, akik a tudományos és technológiai fejlődést az emberi személy és a közjó szolgálatába kívánják állítani. A dokumentum 117 pontban világít rá a MI fejlődésében rejlő lehetőségekre és kihívásokra. Ami a háborús felhasználást illeti, figyelmeztet, hogy a MI bevonása óriási kockázattal járhat, kikerülhet az irányítás az ember kezéből, felgyorsíthatja a fegyverkezést, ami súlyosan sérti az emberi jogokat.

Veszélyek és haladás

A jegyzék a MI veszélyei mellett a fejlődésre is kitér, sőt bátorítja azt, mint az Istennel való emberi együttműködés részét. Az újítások hatása azonban kiszámíthatatlan, és ez aggodalomra ad okot. Ami az emberi és a mesterséges intelligencia megkülönböztetését illeti, a dokumentum félrevezetőnek tartja az intelligencia elnevezést a MI-ra vonatkoztatva. Nem az intelligencia mesterséges formájáról van ugyanis szó, hanem annak egyik termékéről. És mint minden ember által alkotott dolog, a MI is egyaránt használható pozitív vagy negatív célokra. Fontos újításokat készíthet elő, de súlyosbíthatja is a diszkriminációt, a szegénységet, a digitális szakadékot, a társadalmi egyenlőtlenségeket. Etikai aggodalmakat vet föl, hogy a MI főbb alkalmazásait néhány nagyvállalat tartja kezében, így pedig ez a technológia könnyen személyes vagy céges nyereség eszközévé válhat.

Háború és MI

Ami a háborút illeti, a vatikáni megnyilatkozás kiemeli, hogy súlyos etikai aggodalomra ad okot az önműködő és halálos fegyverek rendszere, mely közvetlen emberi beavatkozás nélkül képes kijelölni és megtámadni célpontokat. A pápa ezért óva int ezek használatától, mivel komoly fenyegetést jelentenek az emberiség vagy egész térségek túlélésére. Ezek a technológiák ellenőrizhetetlen pusztító hatalmat adnak a háborúhoz, ami sok ártatlan civilre sújt le, a gyermekeket sem kímélve.

Emberi kapcsolatok

Az emberi kapcsolatok terén az Antiqua et Nova – dokumentum megjegyzi, hogy a MI káros elszigetelődéshez vezethet. A MI emberi jelleggel való felruházása (antropomorfizálás) gondot okoz a gyermekek fejlődésében. A MI személyként való bemutatása pedig súlyos etikai vétek, ha azt csalárd célokra használják. Hasonlóképpen a MI megtévesztő használata a nevelés, a kapcsolatok, a szexualitás terén erkölcstelen és éber odafigyelést igényel.

Gazdaság és munka, egészségügy

Ugyanilyen óvatosságra van szükség gazdasági-pénzügyi téren. A foglalkoztatási szektorban a MI hozzásegíthet a szakértelem és a termelékenység növeléséhez, ugyanakkor le is értékelheti a dolgozókat, mert automatizált ellenőrzés alá vonja őket, merev és ismétlődő feladatokat bízva rájuk. Nagy teret szentel a dokumentum az egészségügynek, tekintve, hogy a MI óriási alkalmazási lehetőségeket kínál az orvostudományban. Ha azonban ez az orvos-beteg kapcsolat helyébe lépne, akkor tovább rontaná a magányt, ami a betegségek gyakori velejárója. Kerülendő a gazdagok orvoslásának erősítése, ahol a tehetős személyek élvezhetik a modern eszközök jótékony hatását, míg mások az alapvető egészségügyi ellátáshoz sem jutnak hozzá.

Nevelés

A nevelés területén is kockázatokat rejt magában a MI nem megfelelő használata. Kellő óvatossággal alkalmazva segíthet az oktatáshoz való jobb hozzáférés biztosításában, közvetlen visszajelzéseket ad a diákoknak. A gond az, hogy sok program válaszadásra korlátozódik ahelyett, hogy a tanulókat kutatásra ösztönözné, vagy hogy ők maguk írjanak szövegeket. Ez pedig nem fejleszti a kritikai gondolkodást. Arról nem szólva, hogy egyes programok torz vagy szándékosan téves információkat generálhatnak.

Fake news és deepfake

Az álhírekkel (fake news) kapcsolatban a vatikáni dokumentum fontos veszélyre hívja fel a figyelmet amennyiben a MI-t arra használják, hogy manipulált tartalmakat és hamis információkat gyártsanak, melyeket aztán megtévesztés és károkozás céljából terjesztenek. Mindig ellenőrizni kell a valóságtartalmát a terjeszteni kívánt információknak. Kerülni kell olyan szavak vagy képek megosztását, amelyek lealacsonyítják az embert. Ki kell zárni mindazt, ami gyűlöletet és intoleranciát kelt, vagy lebecsüli az emberi szexualitást.

Magánélet és kontroll

A magánélet és a kontroll témakörében a jegyzék kiemeli, hogy bizonyos típusú adatok magát a lelkiismeretet is érinthetik, és fennáll a veszélye annak, hogy minden egy meglesni való látványossággá válik. A digitális felügyeletet arra is használhatják, hogy ellenőrizzék a hívők életét vagy hitük kifejezését.

Közös otthonunk

A teremtett világra nézve ígéretesnek tűnnek a MI alkalmazásai a közös otthonunkkal való kapcsolatunk javításában. A MI jelenlegi modelljei azonban nagy mennyiségű energia és víz felhasználását igénylik, jelentős széndioxid-kibocsátással járnak, és intenzíven fogyasztják az erőforrásokat.

Kapcsolat Istennel

A vatikáni dokumentum végül arra a veszélyre hívja fel a figyelmet, hogy az ember saját művének rabszolgájává válik. Ehelyett a MI-t csak az emberi intelligenciát kiegészítő eszközként kellene hasznosítani, nem pedig helyettesíteni annak gazdagságát.”

Forrás:
A mesterséges intelligencia jó lehetőség, de az ember ne váljon a gépek rabszolgájává; Vatican News; 2025. január 29.
Antiqua et nova. Note on the Relationship Between Artificial Intelligence and Human Intelligence; Dicastery for the Doctrine of the Faith, Dicastery for Culture and Education; 2025. január 14.
(dikasztérium: kb. minisztérium)

A kvantumtechnológia szakpolitikájának alapjai

„A kvantumtechnológiák egy új paradigmát képviselnek, amelynek potenciálisan forradalmi alkalmazásai lehetnek a digitális gazdaságokban és társadalmakban. A kvantumérzékelés, a kvantum-számítástechnika és a kvantumkommunikáció jelentősen kibővíti a információk gyűjtésének, feldolgozásának és továbbításának technológiai képességeit. A tanulmány azt vizsgálja, hogy ezek a technológiák milyen átalakító potenciállal rendelkeznek, bemutatja a várható kereskedelmi alkalmazásokat, mennyire járulnak hozzá a társadalmi kihívások kezeléséhez. Tárgyalja a jelentés továbbá a kapcsolódó digitális, adatvédelmi és nemzetbiztonsági kockázatokat.
A szerzők rámutatnak a legfontosabb szakpolitikai lehetőségekre és kihívásokra, beleértve a kormányzati támogatás szerepét az új technológiák ökoszisztémáinak ápolásában, az ellátási láncokban felmerülő korlátozások kezelésében és a képzett munkaerő kialakításában. A tanulmány hangsúlyozza az előrelátó irányítás és a nemzetközi együttműködés kritikus fontosságát a kvantumtechnológiák emberközpontú és értékalapú fejlesztésében és használatában.”

Forrás:
A quantum technologies policy primer; OECD Digital Economy Papers,OECD; No. 371; DOI: 10.1787/fd1153c3-en; 2025. január 28.

Az online óriásplatformok MI-alapú tartalom- és fiókmoderálási szabályai gyakorlatilag átláthatatlanok

„Már félmillió magyart korlátozhatott a Facebook, miközben az online óriásplatformok tartalom- és fiókmoderálási szabályai gyakorlatilag átláthatatlanok – egyebek mellett erre mutatott rá egy, az NMHH megbízásából készült friss tanulmány. A kutatás a Facebook és a YouTube vonatkozó gyakorlatát és szabályzatait elemezve azt vizsgálta, hogyan korlátozzák a nagy platformszolgáltatók a felhasználókat. A szerző, Ződi Zsolt arra is rávilágít, hogy az online platformok havi szinten több millió szankcionáló döntést hoznak mesterséges intelligencia segítségével, amelyeknek aztán általában a felülvizsgálatát sem valós emberek végzik.

Az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló rendelete (DSA) értelmében ma már minden online óriásplatformnak számot kell adnia a moderációs döntéseiről: ennek nyomán kiderült, hogy naponta százezres nagyságrendű, havi szinten pedig több millió korlátozó döntést hoznak, jellemzően mesterséges intelligencia segítségével. A döntésekre a felhasználók általában nem kapnak érdemi magyarázatot vagy indoklást, így a korlátozó algoritmusok működése átláthatatlan marad számukra. Az érintetteknek ugyan rendre lehetőségük van kifogásolni a platformszolgáltatók lépéseit, sérelmükről azonban általában szintén mesterséges intelligencia határoz, amelytől nehezen várható, hogy felülbírálja az eredeti döntést. Az érdemi panaszkezelés, illetve a korlátozott tartalmak vagy fiókok helyreállítása így ma már egyre ritkább.

Megnehezíti a felhasználók eligazodását a platformok szabályzatainak rendezetlensége is: ezeket a szolgáltatók nem foglalják egyetlen, jól átlátható dokumentumba, a kisebb részterületeket érintő szabályzataik pedig sokszor logikátlanul csoportosítják az egyes szabálysértéseket. Gyakoriak a rendkívül tágan értelmezhető megfogalmazások is: a YouTube például az általános szerződési feltételeiben lefekteti, hogy nemcsak a kifejezetten jogellenes vagy szabályzatellenes tartalmakat távolíthatja el, hanem bármit, ami „kárt okozhat” a platformnak. A szolgáltatók legnagyobbrészt a spamként azonosított tartalmakat, illetve a hamisnak vélt fiókokat moderálják, azonban százezres nagyságrendben hoznak korlátozó döntéseket két, a szólásszabadságot érdemben érintő kategóriában, a gyűlöletbeszéd és a dezinformáció fogalomkörében is.

A tanulmány vizsgálta az érintett platformszolgáltatók magyar felhasználókkal szembeni korlátozó gyakorlatát is, külön vizsgálva a tiltásokat és az árnyéktiltásokat. Előbbi esetekben a szolgáltató értesítést küld a moderációról, utóbbiakban azonban a felhasználó tudta nélkül alkalmaz korlátozást – például nem jeleníti meg egy-egy bejegyzését más felhasználók hírfolyamában.

Az óriásplatformok nem közölnek országokra lebontott adatokat a moderálási gyakorlatukról, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem reprezentatív kérdőíves felmérése szerint azonban a 2024-ben megkérdezett magyar lakosság csaknem 15 százaléka – a teljes népességre vetítve nagyjából félmillió ember – tapasztalta már, hogy a szolgáltató törölte vagy korlátozta valamilyen tartalmát, esetleg tiltotta a fiókját – ez ötszázalékos emelkedést jelent a korábbi évek eredményeihez képest. Az érintett felhasználók felét ráadásul már többször is elérte korlátozó intézkedés, negyedüknek pedig volt, hogy a fiókját is felfüggesztette a szolgáltató. Harmaduk kifejezetten kérte már korlátozó intézkedés feloldását, de 2024-ben a korlátozott tartalmak csupán egytizedét állította helyre a platform. A 2020-ban publikált felmérésben ez az arány jóval nagyobb volt, a szolgáltató ekkor még a felfüggesztett tartalmak mintegy egyötödét helyreállította. Ennek oka elsősorban az lehet, hogy a platformszolgáltatók már a panaszok kezelését is egyre inkább mesterséges intelligenciákra bízzák.

A tanulmány rámutat, hogy áldásos lenne, ha a jövőben a felhasználók valóban érdemi magyarázatot kaphatnának a platformoktól, amennyiben korlátozás éri őket. Kiemeli azt is, hogy a digitalizált világban ma már megkerülhetetlen óriásplatformoknak a jelenleginél jóval szélesebb körben kellene biztosítaniuk az emberi ügyintézőhöz fordulás lehetőségét, ehhez pedig nagyságrendekkel több munkatársat kellene alkalmazniuk.

A kutatás részletes eredményeiről az onlineplatformok.hu című NMHH-oldalon olvashatnak részleteket: Az óriásplatformok tartalomtörlési, fiókfelfüggesztési, fióktörlési és shadow banning gyakorlata.”

Forrás:
A mesterséges intelligencia dönti el, mi a tiltott, tűrt és támogatott; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2025. január 25.
—

„Már félmillió magyart korlátozhatott a Facebook, miközben az online óriásplatformok tartalom- és fiókmoderálási szabályai gyakorlatilag átláthatatlanok – egyebek mellett erre mutatott rá egy, az NMHH megbízásából készült friss tanulmány, amely a Facebook és a YouTube vonatkozó gyakorlatát és szabályzatait vizsgálva kutatta, hogyan korlátozzák a nagy platformszolgáltatók a felhasználókat. Ződi Zsolt kutatásában arra is rávilágít, hogy az online platformok havi szinten többmillió szankcionáló döntést hoznak mesterséges intelligencia segítségével, amelyeknek aztán általában a felülvizsgálatát sem valós emberek végzik.

A tanulmányból választ kaphatunk többek között az alábbi kérdésekre:

  • Miért átláthatatlanok az érintett platformok moderálási szabályzatai?
  • Miért problematikus, hogy mesterséges intelligencia végzi a moderációt?
  • Magyar és nemzetközi szinten hány felhasználót, tartalmat érintenek a korlátozások?
  • Hogyan lehetne javítani a jelenlegi helyzeten?

A teljes kutatás, továbbá annak összefoglalója a pdf fájlokra kattintva érhető el.”

Forrás:
Az óriásplatformok tartalomtörlési, fiókfelfüggesztési, fióktörlési és shadow banning gyakorlata – Online Platformok; Online Platformok, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2025. január 28.
Az óriásplatformok tartalomtörlési, fiókfelfüggesztési, fióktörlési és shadow banning gyakorlata a magyar felhasználókkal szemben; Ződi Zsolt; Online Platformok, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (PDF)
Az óriásplatformok tartalomtörlési, fiókfelfüggesztési, fióktörlési és shadow banning gyakorlata a magyar felhasználókkal szemben: Szakmai – ismeretterjesztő összefoglaló; Ződi Zsolt; Online Platformok, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (PDF)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Háromféle módon is lehet fizetni az itthon terjedő qvik azonnali fizetési rendszerrel

„Pénteken az egyik budapesti CBA Príma üzletben – a magyarországi boltok közül elsőként – hivatalosan bevezették a qvik azonnali fizetési rendszerét.

A Magyar Nemzeti Bank által tavaly útjára bocsátott megoldás a hazai Laurel retailinformatikai cég Raiffeisen Bankkal közös fejlesztőmunkája révén kezdhet el terjedni a magyar kiskereskedelemben. Az MNB 2024. szeptember 2-án indította el és szabványosította a qviket. A Laurel azóta lehetővé tette annak alkalmazását a saját fejlesztésű, országszerte több mint 6000 pénztárgépen futó Laura kasszaszoftverén, utat nyitva ezzel a megoldás széles körű térnyerésének az itthoni üzletekben.

A qvik a CBA Budapest IV. kerületében lévő Munkásotthon utcai Príma üzletben debütált, és eleinte a hazai tulajdonú üzletlánc 9 egységében lesz elérhető.

A qvikkel a fizikai boltokban háromféleképpen lehet fizetni.

  • A pénztárgép megjeleníthet egy QR-kódot, amit a vásárló mobilalkalmazással leolvas, ezzel egy fizetési tranzakciót generál, ami jóváhagyás után végbe is megy.
  • Emellett a pénztárgép NFC eszközön is sugározhat fizetési igényt, illetve
  • ha a kassza már „ismeri” a vásárlót, például törzsvásárlói kártya vagy a rövidesen érkező eNyugta regisztráció alapján, akkor van lehetőség fizetési kérelmet is küldeni, így a számla kiegyenlítése minden interakció nélkül, azonnal megtörténik.

Mint a Laurel közölte, a folyamat a vevők számára biztonságos, hisz például nincs szükség hozzá bankkártyára, és minden ellenkező híreszteléssel ellentétben díjmentes, miközben a bankkártyaalapú fizetés kényelmét nyújtja. A kereskedőknek azért jó, mert a kártyás fizetésnél számottevően kedvezőbb díjszabása van és a bankszámlán azonnal megjelenik a pénz, ráadásul a qvikhez nincs szükség kártyaterminálra.”

Forrás:
Háromféle módon is lehet fizetni az itthon terjedő qvikkal; Infostart; 2025. január 28.
Lásd még:
Klikk és qvik minden helyzetben; Magyar Nemzeti Bank
qvik; Wikipédia

Fenntartható fejlődés

Új korszak a magyar vízügy történetében, a vízkészletek védelme a legfőbb feladat – Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság

„Új korszak kezdődött a magyar vízügy történetében, ezután már a vízkészletek védelme a legfőbb feladat – mondta V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium (EM) államtitkára a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság első ülése után Farkas Sándor agrárminisztériumi államtitkárral közösen tartott sajtótájékoztatón, Budapesten, csütörtökön.

A vízgazdálkodásért felelős államtitkár elmondta: egy tavalyi kormánydöntés alapján létrejött tárcaközi bizottság tagjai az Agrárminisztérium (AM) és az EM államtitkára, illetve a közigazgatási és területfejlesztési miniszter által delegált államtitkár, továbbá az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának az elnökei, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője.

V. Németh Zsolt kiemelte: a vízügy szolgál és szolgáltat. A társadalomnak, a természetvédelemnek és más területeknek az érdekeit pedig egyeztetni kell, ez a feladata az új bizottságnak.

A magyar vízügy történetében lezárult egy időszak, és el kell indítani egy újat. A védművek mintegy 450 milliárd forintos fejlesztése lezárult, ezután már a felelős vízgazdálkodás, a vízkészletek védelme a legfőbb feladat. Eddig évszázadokon át év elején a víz leeresztése volt a feladat, most már a megtartása. Az új mottó: vizet a tájba! – mondta a szakember.

V. Németh Zsolt tájékoztatása szerint az új bizottság operatív testület, amely döntéseket hoz, konkrét problémákat old meg, elsősorban a víz visszatartásánál, ami csatornákban, holtágakban, tározókban, erre kijelölt halastavakban történik. Jelenleg 15 megyében 118 helyszínen végeznek vízvisszatartást, vízkivezetést pedig 42 helyszínen. Ez 150 millió köbméter vizet jelent. Ehhez járul még a Tisza-tó 104 millió köbméternyi vízzel, ami együtt a Velencei-tó nyári vízmennyiségének ötszöröse. Az új tárcaközi bizottság feladata intézkedésekkel, jogszabályi feltételek megteremtésével segíteni az eddiginél is hatékonyabb vízvisszatartást, megteremteni a megfelelő körülményeket, a műszaki feltételeket a gazdák kezelésében lévő vízműveknél is.

Az EM államtitkára elmondta: többéves rekonstrukciós program indul idén az AM és az EM közös előterjesztésében. Az Országos Vízügyi Főigazgatósággal és gazdák képviselőivel együttműködve határozzák meg a munkálatok sorrendjét és körét. Az első ütemben 300 kilométernyi csatornakapacitás bővítése, 133 vízműtárgy, 7 szivattyútelep és 7 őrtelep építése és korszerűsítése szerepel. Már ezek a fejlesztések 5 millió köbméterrel növelik a tárolókapacitást a gazdáknak. Például a mórahalmi vízművek fejlesztésére eddig 1,5 milliárd forintot fordítottak, idén további 2,2 milliárdot fognak.

A bizottsági ülésen szó volt arról is, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság a gazdáknak, ingatlantulajdonosoknak egy applikációt indított, amely országszerte helyrajzi számmal jelzi a vízvisszatartási lehetőségeket, illetve, ahol be lehet jelenteni az ilyen igényeket – tette hozzá V. Németh Zsolt.

Farkas Sándor, az AM parlamenti államtitkára a sajtótájékoztatón kiemelte: új fejezet a magyar vízügyben a fenntartható vízgazdálkodási közösségek létrehozása – már 287 van -, s ezeknek köszönhetően 80 ezer hektárral bővült az öntözhető terület. E mellett fontos a talaj vízmegtartó képessége is, hogy az egyre kevesebb csapadékból minél többet biztosítsanak a növényeknek.

A gazdák figyelmét fel kell hívni a műszaki kérdésekre, meg kell tanítani őket arra, hogyan lehet a kevés csapadékot is megtartani a növényeknek – fűzte hozzá.

Az államtitkár három nagyobb projektet emelt ki: a mórahalmi vízművek több milliárd forintos fejlesztése 450 hektáron teszi lehetővé az öntözést, a siófoki öntözőrendszer rekonstrukciójának köszönhetően 360 hektárral bővül a gyümölcstermesztés, a sarudi szivornya átépítésével pedig 160 hektárnyi területen lehet öntözni. Az agrárszakember hangsúlyozta: minél gyorsabban biztosítani kell a gazdáknak olyan lehetőségeket, amelyek csökkenthetik az aszálykárokat.

Farkas Sándor elmondta: 2016 és 2024 között már 1211 öntözéses projekt indult 176,5 milliárd forint összértékben, és folyamatban van még további 65,8 milliárd forintnyi hasonló fejlesztés, emellett pedig külön pályázati lehetőségeket is biztosítanak a gazdáknak.”

Forrás:
Új korszak kezdődött a magyar vízügy történetében; Agrárminisztérium; 2024. január 30.

Az ipari méretű napelemes beruházásokat ösztönző Kötelező Átvételi Rendszert (KÁT) a megváltozott piaci körülményekhez igazítják

„Napelemes termelésben Európa élére repítette Magyarországot az ipari méretű zöldenergia beruházásokat ösztönző Kötelező Átvételi Rendszer (KÁT). Fenntartásának költségei azonban folyamatosan nőnek, részben a napsütéses órákban jelentkező túlkínálat idején egyre gyakrabban kialakuló negatív árak miatt. A többletkiadásokat viselő ipari fogyasztók terheinek csökkentése érdekében a kormány öt évre felfüggeszti a kötelező átvételi ár inflációkövetését. A sok esetben már megtérült beruházások tulajdonosai, üzemeltetői az előkészületben lévő további szabálymódosítás szerint a KÁT rendszerből kilépve megőrizhetik mentességüket a Robin Hood-adó megfizetése alól, de egyéb lehetőségek közül is választhatnak majd. Az újabb kormányzati döntés a magyar gazdaság erősödését, a tiszta energiára való átállást és az energiaszuverenitás elérését segíti.

A KÁT rendszerben 2016 végéig lehetett támogatást igényelni megújuló alapú villamos energia termeléshez. A fejlesztéseket azzal bátorította az állam, hogy jellemzően 20-25 éves időtartamra átvételi kötelezettséget vállalt a tiszta forrásból megtermelt áram meghatározott mennyiségére, inflációkövető árakon. A kiadott jogosultságok alapján túlnyomórészt naperőművek épültek, összes beépített teljesítményük 3110 megawatt. Az ipari méretű napelemes rendszerek kapacitása 2025 elejére a 4100 megawattot közelítette Magyarországon. Az 50 kW feletti, nem saját célra termelő naperőművek teljesítményének több mint háromnegyede tehát KÁT-támogatással jött létre. Ezek kifutó rendszerben 2049-ig állítanak elő villamos energiát támogatott áron. Termelési csúcsukat várhatóan idén érik el, és 2035-ig nagyjából változatlan szinten őrzik meg.

Az ipari kapacitások lendületes bővülésének is köszönhető, hogy a napenergia a hazai áramtermelés negyedét adta tavaly. Görögországot megelőzve ezzel Magyarország a legmagasabb arányt produkálta Európában. A zöldenergia hasznosításában elért növekedés örvendetes fejlemény az energiaszektor zöldítése, a környezet megóvása szempontjából. Az időjárásfüggő megújulók elterjedése ugyanakkor új kihívások elé állítja a rendszerüzemeltetőket. A túlkínálatos időszakokban például mind többször szorítják a negatív tartományba az áram piaci árát. Magyarországon 2023-ban 93 órában volt nullánál nem nagyobb a villamos energia tőzsdei ellenértéke, ez már tavalyelőtt is többször fordult elő, mint a megelőző 10 évben összesen. 2024-ben e rendkívüli esetek száma a háromszorosára, 306 alkalomra nőtt. A kötelező áron átvett áram értékesítéséből származó piaci bevétel emiatt is csökken. A támogatott átvételi és az elérhető eladási ár közötti különbözetet a rendszerirányító az ipari fogyasztókra terheli.

A hazai vállalkozások rezsinövekedésének fékezése érdekében egy új kormányrendelet 2025-től 2029-ig rögzíti az átvételi árakat, eltérve az eddigiekben alkalmazott inflációkövető ármegállapítási módszertől. A naperőművek üzemanyagköltség hiányában minimális kiadások mellett termelnek. A KÁT-támogatottak számára az átvételi árak eddig bekövetkezett emelkedése nagymértékű többletjövedelmet biztosított. Úttörő jelentőségű beruházásaik megtérülését az inflációkövetés átmeneti felfüggesztése tehát nem veszélyezteti. Ha ragaszkodnak az árindexáláshoz, a hatályos előírások alapján is módjuk van áttérni az ún. METÁR-rendszerbe.

Az Energiaügyi Minisztérium további változtatásokat is tervez és indít hamarosan társadalmi egyeztetésre. A KÁT-termelők előtt ezzel megnyílhat a lehetőség arra, hogy a MAVIR szabályozási piacára belépve jussanak új többletbevételhez. A tervezett rendeletmódosítás többféle egyéb lehetőséget is teremt az érintettek számára: kiléphetnek a piacra, és ebben az esetben sem kell ún. Robin Hood-adót fizetniük. Határidős kereskedelmi opciókkal, hosszú távú zöldáram kereskedési megállapodások (PPA-szerződések) megkötésével akár a KÁT-rendszerben elérhetőnél több bevételre is szert tehetnek.

Az előkészületben lévő új rendelkezések a megújulós támogatási rendszert a jelenlegi 1 órás elszámolási időegységről negyedórásra állíthatják át. Az európai piac egységes átállásához igazodva a HUPX magyar villamosenergia-tőzsdén 2025 márciusában hasonlóképpen módosul a kereskedési időegység. E változás lekövetése nélkül a KÁT-rendszer további működése ellehetetlenülne.

Magyarországon 2025 elejéig 7550 megawatt beépített összteljesítményű ipari és háztartási naperőmű létesült. 2022 óta a hazai napelemes rendszerek együttes kapacitása minden évben legalább 1200 megawattal nőtt. A bevált ösztönzők megváltozott piaci feltételekhez igazításával az ipari fogyasztók többletterhei mérsékelhetők a magyar gazdaság versenyképességének erősítése érdekében.”

Forrás:
A megváltozott piaci környezethez igazítunk egy bevált zöldenergia-támogatást; Energiaügyi Minisztérium; 2025. január 31.

A klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó városi zöldterületek kialakítása indul el Szegeden

„A klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó városi zöldterületek kialakítása indul el Szegeden egy uniós támogatással megvalósuló projektben – közölte Nagy Sándor (Szeged Jövője) városfejlesztési alpolgármester szerdán.

A politikus a projektet bemutató sajtótájékoztatón elmondta, a klímaváltozás következményei a mindennapokban érezhetők Szegeden, az átlaghőmérséklet növekedése és a szárazság a városi zöldterületekre is hatással van.

Az önkormányzat erre a problémára keresi a megoldást a 2028 közepéig tartó, 3,075 millió eurós (1,263 milliárd forintos) ReGreenX projektben, amely költségeinek 80 százalékát fedezi közvetlen uniós támogatás – közölte az alpolgármester.

A tudományos munka kulcsszereplői a klímakutatók, biológusok és kertészeti szakemberek, akik a megfelelő növényfajok kiválasztásán dolgoznak. Olyan, az Alföldön már honos növényfajok változatait keresik, melyek képesek tolerálni a szárazabbá váló klímát és a hosszabb hőségidőszakokat.

A projekt partnere mások mellett az ország egyik legnagyobb faiskolája, az Alsótekeresi Faiskola Kft., valamint a Szegeden számos zöldterületet tervező Fontos Mérnök Stúdió Kft. is – tudatta Nagy Sándor.

A város több pontján modellkerteket hoznak létre, hogy bemutassák a lakosságnak a klímaváltozást toleráló növényfajtákat.

A projekt fontos része a tudásátadás és szemléletformálás is, ezért az oktatási intézményekben, helyi közösségekben mutatják be, milyen növényeket érdemes választani és hogyan kell azokat gondozni – közölte az alpolgármester.

A kezdeményezéshez várják a vállalkozások csatlakozását is, hiszen a városi zöldterületek egy része a tulajdonukban van, azok a megváltozó környezeti viszonyokhoz való alakítása, például az öntözési költségek csökkentésével, megtakarítást jelenthet számukra – mondta Nagy Sándor.

A projekthez Temesvár, St. Pölten és Alhama de Murcia is csatlakozott mint transzferpartner, a romániai, ausztriai és spanyolországi városokban a kialakított szegedi gyakorlatot alkalmazva fejlesztik majd a zöldterületeket.”

Forrás:
Városi zöldterületek kialakítása indul el Szegeden; Szegedi Nap; 2025. január 22.
Lásd még:
Szeged MJV Város-zöldítési akcióterve, 2024; Interreg / GreenSpace CE; 2024. augusztus (PDF)

Szakirodalom

A közpolitikák értékeléséről szóló OECD-ajánlás végrehajtási eszköztára

„​A tanulmány gyakorlati útmutatást nyújt kormányzati tisztviselők és értékelők számára, akik fejleszteni kívánják értékelési kapacitásaikat és rendszereiket. Az eszköztár elősegíti az erősségek és gyengeségek mélyebb megértését, valamint lehetőséget biztosít az OECD tagországainak tapasztalataiból és trendjeiből való tanulásra. Az eszköztár támogatja a 2022-es OECD Ajánlás a Közpolitikai Értékelésről (2022 OECD Recommendation on Public Policy Evaluation) című dokumentumban foglalt elvek gyakorlati megvalósítását. Ez az első olyan nemzetközi szabvány, amely a közpolitikai értékelések alkalmazását előmozdító erős intézmények és gyakorlatok kialakítását célozza. Az Ajánlás és a hozzá kapcsolódó eszköztár együttesen segíteni kívánják a kormányokat abban, hogy folyamatos tanulásra épülő és bizonyítékokon alapuló szakpolitikai döntéshozatali kultúrát alakítsanak ki, ami potenciálisan hatékonyabb szakpolitikákhoz és a kormányzati intézkedések iránti nagyobb bizalomhoz vezethet.”

Forrás:
Implementation Toolkit for the OECD Recommendation on Public Policy Evaluation; OECD Public Governance Reviews, OECD; DOI: 10.1787/77faa4fe-en; 2025. február 3.

A hazai klímaalkalmazkodási politika 2022–2023. évi felülvizsgálatának szempontjai és területi jellemzői

„Az időjárási szélsőségek klímaváltozáshoz köthető intenzitásának és gyakoriságának növekedése, valamint következményei globálisan és hazánkban is egyre inkább a közpolitikai viták tárgyát képezik. A nemzetállami, regionális és helyi szintű alkalmazkodás fontosságát – többek között – az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UN Framework Convention on Climate Change – UNFCCC) és az Európai Unió (EU) 2021-ben felülvizsgált, valamint megújított Alkalmazkodási Stratégiája is rögzíti. Az utóbbi évek árvizei és villámárvizei, szélsőséges aszályai hazánkban is ráirányították a figyelmet a területi, települési válaszlépések szükségességére. A vonatkozó jogszabály szerint a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) első felülvizsgálata legkésőbb 5 évvel követi annak elfogadását. A Hungaro-Met Nemzeti Alkalmazkodási Központ (NAK) ezt az értékelő felülvizsgálatot végezte el 2022–2023 során, a NÉS-2 és cselekvési tervei eddigi megvalósításának értékelése céljából széles körű dokumentumelemzés alapján, valamint kormányzati szervek és szakemberek klímapolitikával kapcsolatos interjúk formájában történő bevonásával. A tanulmány fő célja e felülvizsgálati folyamat bemtatása, kitérve az értékelés főbb következtetéseire és a megújítás lehetséges irányaira, valamint a klímapolitika és az érintett ágazati alkalmazkodási irányok területi bemutatására, a folyamatban lévő felülvizsgálat egyik első (részben területi) elemzésével.”

Forrás:
A hazai klímaalkalmazkodási politika 2022–2023. évi felülvizsgálatának szempontjai és területi jellemzői; Sütő Attila; Területi Statisztika; 65/1.; DOI: 10.15196/TS650101; 2025. január 31. (PDF)

A minőségi növekedés felé – a nemnövekedés értékelése

„A főáramú közgazdaság-tudomány többnyire szitokteóriaként emlegeti a visszafogottabb mennyiségi gazdasági növekedést szorgalmazó nem növekedési (degrowth) koncepciót. Jelen írásunk célja, hogy a minőségi növekedés irányába mutató ezen irányzatot konstruktív kritika alá vegyük, és előmozdítsuk a mélyreható szakmai dialógust. Rámutatunk arra, hogy a jelenlegi társadalmi-gazdasági
konfiguráció nem teszi lehetővé a fenntartható fejlődés elérését, amiből a minőségi növekedés felé történő radikálisabb elmozdulás igénye következik. Ezután a minőségi növekedéshez vezető átmenet kritikai bemutatását adjuk, aminek során rávilágítunk a koncepció rendszerelméleti hiányosságaira, a kapitalizmussal és demokráciával vett viszonyának tisztázatlanságára, valamint a modern iparpolitika releváns szerepének elhanyagoltságára. A koncepció szűken vett értelmezésen túl sor kerül a minőségi növekedéshez vezető átmenet transzdiszciplináris jellegének felfejtésére is, amihez az evolúciótudomány, a rendszerelmélet, valamint az idegtudományok releváns tényezőit emeljük be. Végül öt olyan felismerést fogalmazunk meg, amelyek katalizálhatják a nemnövekedés kutatási programját és az érdemi szakmai dialógust.”

Forrás:
A minőségi növekedés felé – a nemnövekedés értékelése; Kovács Olivér; Közgazdasági szemle; DOI: 10.18414/Ksz.2025.1.59; LXXII. évf, 2025. január; 59-91. o. (PDF)