Skip to main content

19. szám, 2026. május 11.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Mesterséges intelligencia (MI)

Tudomány-, technika- és innovációpolitika (TTI-politika)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kiberbiztonság

Geopolitika

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Magyarország minisztériumai – 2026. évi XIII. törvény Magyarország minisztériumainak felsorolásáról

„[1] Az Alaptörvény 17. cikk (1) bekezdése alapján a minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik.
[2] A fentiekre figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § Magyarország minisztériumai a következők:
1. Egészségügyi Minisztérium,
2. Igazságügyi Minisztérium,
3. Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium,
4. Pénzügyminisztérium,
5. Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium,
6. Belügyminisztérium,
7. Élő Környezetért Felelős Minisztérium,
8. Gazdasági és Energetikai Minisztérium,
9. Honvédelmi Minisztérium,
10. Közlekedési és Beruházási Minisztérium,
11. Külügyminisztérium,
12. Miniszterelnökség,
13. Szociális és Családügyi Minisztérium,
14. Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium,
15. Tudományos és Technológiai Minisztérium,
16. Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium.

2. § (1) Az Egészségügyi Minisztérium a Belügyminisztériumból történő kiválással jön létre.
(2) Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Belügyminisztériumból történő kiválással jön létre.
(3) Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény szerinti Energiaügyi Minisztériumból történő kiválással jön létre.
(4) A Szociális és Családügyi Minisztérium a Belügyminisztériumból történő kiválással jön létre.
(5) A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium a  Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény szerinti Kulturális és Innovációs Minisztériumból történő kiválással jön létre.
(6) Az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma a Miniszterelnökségbe történő beolvadással megszűnik.
(7) A Miniszterelnöki Kabinetiroda a Miniszterelnökségbe történő beolvadással megszűnik.

3. § (1) A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény szerinti Nemzetgazdasági Minisztérium Pénzügyminisztérium elnevezéssel működik tovább.
(2) A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022.  évi II.  törvény szerinti Agrárminisztérium Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium elnevezéssel működik tovább.
(3) A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022.  évi II.  törvény szerinti Energiaügyi Minisztérium Gazdasági és Energetikai Minisztérium elnevezéssel működik tovább.
(4) A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022.  évi II.  törvény szerinti Építési és Közlekedési Minisztérium Közlekedési és Beruházási Minisztérium elnevezéssel működik tovább.
(5) A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022.  évi II.  törvény szerinti Külgazdasági és Külügyminisztérium Külügyminisztérium elnevezéssel működik tovább.
(6) A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022.  évi II.  törvény szerinti Kulturális és Innovációs Minisztérium Tudományos és Technológiai Minisztérium elnevezéssel működik tovább.
(7) A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022.  évi II.  törvény szerinti Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium elnevezéssel működik tovább.
…
5. § (1) Ez a törvény az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választását követően megalakult Országgyűlés alakuló ülésén megválasztott miniszterelnök által vezetett Kormány megalakulásának napján lép hatályba.
(2) Az (1)  bekezdés szerinti feltétel bekövetkezésének  naptári  napját a  társadalompolitika összehangolásáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a  Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg…”

Forrás:
2026. évi XIII. törvény Magyarország minisztériumainak felsorolásáról; Magyar Közlöny; 2026. évi 44. szám; 2536-2537. o.; 2026. május 9. (PDF)
Lásd még:
Két törvényről már szombaton döntött az új Országgyűlés; Infostart; 2026. május 10.

Kedden megalakulhat az új kormány

„A miniszterjelöltek hétfőn kezdődő bizottsági meghallgatásai után már kedden megalakulhat az új kormány. Automatikusan három, korábban visszaküldött törvény marad az új Országgyűlés tárgysorozatában…

Hétfőn reggel kezdődnek és kedden le is zárulnak a Tisza miniszterjelöltjeinek bizottsági meghallgatásai az Országgyűlésben. Az új kormánynak 16 minisztere lesz. Hétfőn 13 bizottsági meghallgatás lesz, majd kedden további 6. A tervek szerint kedd délután, a parlament 16 órakor kezdődő következő ülésén tesznek esküt a Tisza-kormány miniszterei. Az Alaptörvény szerint a miniszterek kinevezésével meg is alakul az új kormány. A parlamenti ülésen felszólal Magyar Péter, bemutatja a minisztereit, akik ünnepélyes keretek között esküt tesznek.

Automatikusan három, korábban visszaküldött törvény marad az új Országgyűlés tárgysorozatában, köztük egy még 2017-ben benyújtott vízgazdálkodási jogszabály-módosítás is. A parlamenti dokumentumok szerint továbbra is napirenden marad az a törvény, amely lehetővé tette volna a 80 méternél nem mélyebb kutak engedély nélküli fúrását. Az új parlament örökli több visszaküldött nemzetközi megállapodás ügyét, Külön döntés nélkül lezártnak minősül több korábbi törvényjavaslat, köztük a Fidesz–KDNP által benyújtott, a közélet átláthatóságáról szóló előterjesztés is…”

Forrás:
Kedden megalakulhat az új kormány – a nap hírei; Infostart / InfoRádió; 2026. május 10.

Közigazgatás, politika, jog

Pótköltségvetést nyújt be az új kormány

„Kármán András leendő pénzügyminiszter szerint a Fidesz-kabinet felelőtlen módon gazdálkodott a közpénzekkel

A kormány megvizsgálja a helyzetet, aztán egy új, felelős pótköltségvetést terjeszt be az idei évre – mondta újságíróknak Kármán András leendő pénzügyminiszter.

A politikus a parlament szombati alakuló ülésének szünetében újságírók előtt nyilatkozva úgy fogalmazott: a Fidesz-kabinet felelőtlen módon gazdálkodott a közpénzekkel.

„Nehéz helyzetünk lesz, de meg fogjuk oldani” – húzta alá. Hangsúlyozta, a jövő évi büdzsét egészen más alapokon fogják megtervezni.”

Forrás:
Pótköltségvetést nyújt be az új kormány; Infostart / MTI; 2026. május 9.

Görög Márta, a Szegedi Tudományegyetem Állami- és Jogtudományi Karának dékánja lesz az igazságügyi miniszter

„Prof. Dr. Görög Márta a Magyar Jogász Egylet Elnökségének tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának tagja. Tudományos tevékenysége mellett a Magyar Akkreditációs Bizottság Akkreditációs Kollégiumának elnökeként a felsőoktatás minőségbiztosításában is vezető szerepet játszik.

Miniszterként kiemelt feladata lesz a jogalkotás szakmai minőségének helyreállítása, a törvényalkotás átláthatóságának és annak a biztosítása, hogy a jogszabályok elfogadását érdemi szakmai és társadalmi egyeztetés előzze meg – írja a telex.hu.”

Forrás:
Prof. Dr. Görög Mártát, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját kérte fel igazságügyi miniszternek Magyar Péter leendő miniszterelnök; Szegedi Tudományegyetem; 2026. május 8.

Exkluzív sajtóinformációk a leendő Tisza-kormány agrárminisztériumának terveiről

„Exkluzív sajtóinformációk jelentek meg a leendő Tisza-kormány agrárminisztériumának terveiről.

A HVG szerint az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium egyik kulcsembere Molnár János agrármérnök lehet, aki Bács-Kiskun vármegyében győzött a választáson.

Molnár korábban az Andrej Babis cseh kormányfő cégcsoportjához tartozó IKR Agrár Kft. területi képviselőjeként dolgozott, vagyis közvetlen kapcsolatban állt a gazdálkodókkal. Az új minisztérium ezt az ügyfélközpontú szemléletet honosítaná meg; azt ígérik, hogy érthetőbben kommunikálnának a termelőkkel és a fogyasztókkal arról, miért születnek meg az egyes döntések.

A lap szerint az első intézkedések között lehet a zöldségek és a gyümölcsök áfájának 5 százalékra csökkentése. Ettől nemcsak az egészségesebb étkezés terjedését, hanem az ágazat kifehéredését is várják. A minisztérium körül dolgozó szakértők szerint újra vonzóvá kell tenni a háztáji termelést, a fóliasátrakat és a kertészkedést. Úgy fogalmaztak „Bálint gazdák” kellenek, vagyis olyan hiteles arcok, akik közelebb hozzák az agráriumot az emberekhez.

Sürgető feladatként említették a kormányhivatal alá rendelt Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) önálló hatósági szerepének visszaállítását is. Az új vezetés emellett demokratikusabb működést ígér az agrárkamarában és a terméktanácsokban, amelyek szerintük az elmúlt években erősen átpolitizálódtak.

Mint ismeretes, az agrárkamara elnöke, Papp Zsolt lemondott, mert a Fidesz listájáról bejutott az Országgyűlésbe, ahol az agrár- és élelmiszergazdasági bizottság alelnöke lesz. Szakmai alapon működő politikamentes szolgáltató kamarára van szükség, reagált erre a hamarosan megalakuló Tisza-kormány leendő agrárminisztere. Bóna Szabolcs már a választási kampányban is beszélt a köztestületről: „Azt kijelenthetjük, hogyha az agrárkamara nem változtat a magatartásán, a működésén, akkor nekünk felül kell azt vizsgálni. Április 12-e után ezt meg fogjuk tenni.”

110 ezer gazdának van szüksége az agrárkamara szolgáltatásaira – mondta a köztestület alelnöke, Cseh Tibor András az InfoRádió Aréna című műsorában. „Az EU-ban a hagyományos magyar exportpiacokon beszűkülnek a lehetőségek, és szerintem ezt az agrárkamarán kívül senki nem mutatja be. Azt gondolom, hogy az ingyenes szolgáltatásokon túl is tudunk érdemi szolgáltatásokat nyújtani még a nagyobb gazdasági körnek is.”

A HVG cikke szerint az új agrárminisztériumnak komoly válságokkal kell szembenéznie, a tejágazat gondjait például ugyanúgy meg kell oldaniuk, mint az állatbetegségek okozta problémákat.”

Forrás:
Kiderül, milyen változások söpörhetnek végig a magyar agráriumon; InfoRádió; 2026. május 8.

Az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a szolidaritási adóról szóló kormányrendelet egyes rendelkezéseit

„Visszamenőleges hatállyal megszüntette az Alkotmánybíróság teljes ülése annak a 2026. februári kormányrendeletnek több pontját is, amellyel a kormány keresztülhúzta Budapest régóta tartó harcát a szolidaritási hozzájárulással szemben. Később a Fővárosi Törvényszék az Alkotmánybírósághoz fordult a rendelet miatt, de mint kiderült, az Országos Bírói Tanács is jogorvoslati kérelmet terjesztett elő.

Megsemmisítették többek között azt a bekezdést, mely így szól:

„A szolidaritási hozzájárulás megállapítása, beszedése, elszámolása a központi költségvetés végrehajtásának technikai lebonyolítását szolgáló folyamat, az ezzel összefüggő intézkedés vagy irat nem minősül hatósági aktusnak, ellene közigazgatási pernek vagy azonnali jogvédelemnek helye nincs.” Továbbá azt is, mely szerint „E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő bírósági eljárásokban is alkalmazni kell. (2) A 2023–2025. években esedékessé vált szolidaritási hozzájárulással kapcsolatosan folyamatban lévő pert a bíróság megszünteti. A perköltséget az állam viseli.”

Az MTI híre szerint az Országos Bírói Tanács jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg, hogy kormányrendelet előkészítéséért felelős szerv nem tette lehetővé az OBT számára a Bszi. szerinti véleményezést, és ezért a kormányrendelet egyes rendelkezéseit az Alkotmánybíróság semmisítse meg a kihirdetésükre visszamenőleges hatállyal. A kormányrendelet előírja például azt is, hogy a bíróságnak a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt a rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Az indítványozó szerint a visszamenőleges hatályú megsemmisítés iránti kérelmet az indokolja, hogy a kormányrendelet szabályait a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, így azok az Alkotmánybíróság általi esetleges megsemmisítés esetén is a folyamatban lévő perekben visszafordíthatatlan változást idézhetnek elő.

Az Alkotmánybíróság határozatában arra jutott, hogy nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy a kormányrendelet előkészítéséért felelős szerv a kormányrendelet tervezetével kapcsolatban az OBT-t a tervezettel kapcsolatos szakmai álláspontja kifejtésére kérte volna fel. Nincs adat arra sem, hogy az OBT megküldte volna a jogszabály előkészítője számára a szakmai álláspontját tartalmazó választ.

Mindezeket figyelembe véve az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az OBT indítványban kifejtett érvelése alapján az OBT jogorvoslati kérelme megalapozott, ezért az abban kifogásolt szabályokat megsemmisítette. Az ügy előadó alkotmánybírója Handó Tünde alkotmánybíró volt, a határozathoz több alkotmánybíró párhuzamos indokolást fűzött.

Április második felében az Államkincstár úgy határozott, hogy június közepéig mentesítette a fővárost a szolidaritási hozzájárulás megfizetése alól, és mentességet kapott Szolnok is. A szolidaritási hozzájárulás jogosságáról évek óta jogvita zajlik, az ügy az Alkotmánybíróságot is megjárta, de az AB nem nyilvánította alaptörvény-ellenesnek az elvonás intézményét. Budapest ennek ellenére folytatta a pereskedést a kormány által kivetett szolidaritási hozzájárulás jogszerűsége miatt, amit nemrég ezzel a kormányrendelettel próbált lezárni a kormány.

A Telex megkeresésére Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke azt mondta, üdvözlik az Alkotmánybíróság döntését, fontos, hogy megszüntették a kormányrendeletet. A szolidaritási hozzájárulásról Gémesi úgy fogalmazott, szeretnének majd erről is egyeztetni a napokon belül felálló kormányzattal, ugyanakkor ez az elvonás csak az egyik eleme annak a javaslatcsomagnak, melyet a Magyar Önkormányzatok Szövetsége már összerakott megvitatásra.”

Forrás:
Az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a szolidaritási adóról szóló kormányrendelet egyes rendelkezéseit; Iván-Nagy Szilvia; Telex.hu; 2026. május 6.

Európai Unió

Uniós túlszabályozás és versenyképesség – Ki felel a bürokráciáért?

„Uniós túlszabályozás és versenyképesség

„Ne Brüsszelt hibáztassák a saját bürokráciájukért” – ezt az üzenetet fogalmazta meg a napokban Valdis Dombrovskis gazdasági ügyekért felelős uniós biztos az Európai Bizottság legutóbbi szabályozási reformcsomagjának bemutatása során. Az uniós tagállamok gyakran további követelményeket adnak hozzá az uniós szabályokhoz, ami „akadályokat teremt, növeli a költségeket és széttöredezi az egységes piacot” – fogalmazott az uniós biztos, aki a Bizottság úgynevezett „Better Regulation”, vagyis „ Jobb jogalkotás” iránymutatásainak egyszerűsítésére irányuló terveit ismertette, amelyek azt szabályozzák, miként készülnek, kerülnek ellenőrzésre és alkalmazásra az uniós jogszabályok.

Az elmúlt években tapasztalt ingadozó energiaárak és gyenge gazdasági növekedés nyomán a vállalatok és iparági szereplők egyre erőteljesebben sürgették Brüsszelt, hogy csökkentse az olyan uniós szabályokhoz kapcsolódó adminisztratív terheket, amelyek az ipari engedélyezéstől kezdve a hulladékgazdálkodáson és szennyezésen át egészen a növényvédő szerekig és a technológiai szektorig terjednek. A túlzott bürokrácia ugyanis egyre inkább megnehezíti a versenyt a kevésbé szabályozott amerikai és kínai gazdasági szereplőkkel szemben. Ennek felelősségét igyekszik most a tagállamokra hárítani az Európai Bizottság, miközben azzal érvelnek, hogy a tagállamok átültetési gyakorlatával van a baj.

Hatékonyabb végrehajtás, nem nagyobb bürokrácia

A „gold-plating” jelensége – vagyis amikor a tagállamok az uniós szabályokat további nemzeti előírásokkal egészítik ki – valóban létező gyakorlat, több szakpolitikai területen is kimutatható. A környezetvédelemben egyes országok szigorúbb kibocsátási határértékeket alkalmaznak, a munkajogban részletesebb pihenőidő- vagy munkaidő-szabályokat vezetnek be, a közbeszerzésben pedig többletellenőrzési és dokumentációs követelmények jelennek meg. A pénzügyi szektorban például Svédország magasabb tőkekövetelményeket írt elő a bankok számára az uniós minimumszinthez képest, míg az adatvédelem területén több tagállam kiegészítő szabályokat alkotott a GDPR egyes speciális alkalmazási eseteire.

Ezek a példák azonban nem azt mutatják, hogy a tagállamok önkényesen növelnék a bürokráciát, hanem azt, hogy az uniós keretszabályokat saját gazdasági, társadalmi és intézményi környezetükhöz igazítják. A többletszabályok sok esetben a végrehajtás pontosítását, a jogbiztonság növelését vagy a kockázatok csökkentését szolgálják. A közbeszerzésben például a részletesebb ellenőrzési rendszerek nem önmagukért léteznek, hanem a szabálytalanságok és pénzügyi korrekciók elkerülését célozzák. A környezetvédelmi szigorítások pedig gyakran magasabb társadalmi elvárásokat tükröznek.

Ebből következően a „gold-plating” inkább a szabályok alkalmazhatóságát és működőképességét javítja, nem pedig azok indokolatlan bonyolítását eredményezi. A vállalatok által érzékelt szabályozási teher fő forrása jellemzően nem ezekből a nemzeti kiegészítésekből fakad, hanem abból, hogy az uniós jogszabályok már eleve részletesek és komplexek. A tagállami többlet ebben a rendszerben sokszor inkább finomhangolás, mintsem érdemi tehernövelő tényező.

A versenyképességi hátrány szempontjából ezért nehezen tartható az az állítás, hogy a „gold-plating” lenne a fő ok. Az európai vállalatok működési költségeit elsősorban az uniós szintű szabályozási modell határozza meg, amely globális összevetésben részletesebb és magasabb megfelelési költségekkel jár. A nemzeti kiegészítések legfeljebb ezt a rendszert teszik működőképesebbé adott környezetben, de nem magyarázzák annak alapvető komplexitását. Az Európai Bizottság felelősség hárítása persze politikailag érthető, ugyanakkor intézményi és történeti szempontból erősen leegyszerűsítő. A szabályozási környezet alakulása az elmúlt másfél évtizedben ugyanis egyértelműen azt mutatja, hogy a túlszabályozás rendszerszintű jelenség, amelynek kialakulásában az uniós intézmények meghatározó szerepet játszottak.

A túlszabályozás mint strukturális probléma

Az Európai Unió jogalkotási dinamikáját vizsgálva az elmúlt 15 évben évente átlagosan 80–120 új rendelet és irányelv elfogadására került sor, miközben a végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok száma gyakran elérte az évi több ezres nagyságrendet. Ez a mennyiségi bővülés önmagában nem feltétlenül jelent problémát, azonban a szabályozási komplexitás növekedésével együtt már érdemi gazdasági hatásokat generál. A tendencia különösen akkor válik relevánssá, ha figyelembe vesszük, hogy az uniós szabályozás nem csupán új normákat hoz létre, hanem egymásra épülő, gyakran nehezen áttekinthető rendszereket alakít ki.

A José Manuel Barroso második Bizottságának időszaka (2010–2014) a pénzügyi és gazdasági válság utókezelésének jegyében telt. A bankunió létrehozása, a pénzügyi piacok szigorúbb szabályozása és a fiskális fegyelem megerősítése jelentős jogalkotási aktivitást eredményezett. A szabályozási expanzió ebben a periódusban elsősorban stabilizációs célt szolgált, ugyanakkor már ekkor megjelent a normahalmozódás problémája. A Jean-Claude Juncker vezette Bizottság (2014–2019) deklaráltan a „kevesebb, de jobb szabályozás” elvét követte. Az új jogalkotási javaslatok száma csökkent, évente átlagosan 20–30 nagyobb kezdeményezésre koncentrálva. Ez a mennyiségi visszafogottság azonban nem járt együtt a komplexitás csökkenésével. Az olyan átfogó szakpolitikai csomagok, mint a digitális egységes piac vagy az energiaunió, rendkívül részletes és technikailag összetett szabályozási rendszereket hoztak létre. A kevesebb jogszabály tehát nem jelentett kisebb szabályozási terhet, inkább annak koncentráltabb megjelenését eredményezte.

A szabályozási aktivitás csúcspontja az Ursula von der Leyen első Bizottságának időszakára (2019–2024) tehető. A COVID–19 világjárvány, az energiaválság és a geopolitikai feszültségek együttesen olyan helyzetet teremtettek, amelyben az uniós intézmények gyors és átfogó szabályozási válaszokat adtak. A NextGenerationEU eszköz, a helyreállítási alapok, a „Fit for 55” csomag, valamint a digitális és ellátási láncokra vonatkozó új szabályok jelentősen növelték a joganyag mennyiségét és komplexitását. Ez a folyamat már nem csupán válságkezelésként értelmezhető, hanem egy új szabályozási paradigma kialakulásaként, amelyben az EU aktívan formálja a gazdasági és társadalmi folyamatokat.

A jelenlegi Bizottság egyszerűsítési törekvései ebben a kontextusban értelmezhetők. Az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló célkitűzések, valamint a „regulatory deep cleaning” koncepciója egyértelműen reagál a gazdasági szereplők részéről érkező kritikákra. Ugyanakkor a felelősség tagállamokra történő áthárítása nem veszi figyelembe, hogy a szabályozási rendszer alapvető struktúráját az uniós jogalkotás határozza meg. A túlszabályozás kialakulásának egyik fő oka a válságvezérelt vagy sokszor inkább politikai célok által vágyvezérelt jogalkotás. Az Európai Unió hajlamos minden jelentősebb krízisre új szabályozási rétegekkel reagálni, és arra törekedni, hogy minél több hatáskörre tegyen szert. Az újabb és újabb normák ritkán kerülnek teljes körű felülvizsgálatra, így az egyes előírások rétegei idővel egymásra rakódnak. A politikai kompromisszumok logikája tovább erősíti ezt a folyamatot. Az Európai Parlament gyakran törekszik magasabb védelmi szintek elérésére, míg az Európai Unió Tanácsa a tagállami érdekek összehangolására koncentrál. A két intézmény közötti interakció eredményeként a jogszabályok gyakran részletesebbek és komplexebbek lesznek, mint az eredeti bizottsági javaslatok.

A szabályozási rendszer működésének egyik kulcskérdése, hogy ki és milyen módon méri a jogszabályok hatását. Elméletben az Európai Bizottság kiterjedt hatásvizsgálati rendszert működtet, amely ex ante elemzéseken keresztül próbálja felmérni a javasolt intézkedések következményeit. Ezeket a vizsgálatokat a Szabályozási Ellenőrzési Testület (Regulatory Scrutiny Board) ellenőrzi. A gyakorlatban azonban ezek a modellek gyakran optimista feltételezésekre épülnek és nem képesek teljes mértékben előre jelezni a valós gazdasági hatásokat.

Az ex post értékelések – például a REFIT program keretében végzett ellenőrzések vagy más néven „fitness checkek” – elvileg lehetőséget adnak a szabályozás korrekciójára. A tapasztalatok szerint azonban ezek a mechanizmusok lassúak és korlátozott hatásúak. A jogszabályok eltörlése vagy egyszerűsítése ritkán történik meg olyan mértékben, amely érdemben csökkentené a szabályozási terheket. A rendszer inkább az új normák létrehozására ösztönöz, mint a meglévők visszavonására.

Független intézmények, mint az Európai Számvevőszék és az Európai Ombudsman Hivatala szintén vizsgálják a szabályozási és végrehajtási folyamatokat. Ezek a kontrollmechanizmusok fontos szerepet játszanak, de nem rendelkeznek olyan eszközökkel, amelyekkel közvetlenül befolyásolhatnák a jogalkotási ciklusokat. A szabályozási hatások mérésének egyik alapvető problémája, hogy a költségek gyakran azonnal jelentkeznek, míg az előnyök hosszabb távon és diffúz módon érvényesülnek. Ez torzítja a döntéshozatalt és hozzájárul a túlszabályozás fennmaradásához.

A túlszabályozás versenyképességi hatásai egyre nyilvánvalóbbak. Az európai vállalatok számára a komplex szabályozási környezet növeli a működési költségeket, lassítja az innovációt és csökkenti a globális piaci alkalmazkodóképességet. Az Egyesült Államokkal és Kínával összevetve az EU gyakran szigorúbb és részletesebb szabályozási rendszert alkalmaz, ami rövid távon magasabb védelmi szintet biztosíthat, hosszabb távon azonban versenyhátrányt eredményezhet.

A reform szükségessége

A fenti tényezők alapján nehezen tartható az az állítás, hogy a túlszabályozás elsődlegesen a tagállamok hibája lenne. A szabályozási expanzió fő hajtóereje uniós szinten keletkezik, a komplexitás jelentős része már a jogalkotás során beépül a rendszerbe és a hatásmérési mechanizmusok nem képesek teljes mértékben visszacsatolni a következményeket. A „gold-plating” létező jelenség, de csak egy szelete egy sokkal szélesebb problémának.

A következtetés ebből adódóan nem pusztán felelősségi kérdés. A jelenlegi helyzet inkább arra utal, hogy az uniós szabályozási rendszer strukturális reformra szorul. Egy ilyen reform azonban nem képzelhető el valódi politikai akarat nélkül. A szabályozási kapacitás csökkentése és a versenyképesség erősítése közötti egyensúly megteremtése olyan stratégiai döntéseket igényel, amelyek túlmutatnak az intézményi szintű technikai korrekciókon.

Az Európai Unió előtt álló kihívás tehát kettős. Egyrészt szükséges a szabályozási rendszer egyszerűsítése és racionalizálása, másrészt meg kell őrizni azokat az értékeket – például a magas szintű fogyasztó- és környezetvédelmet –, amelyek az európai modell alapját képezik. A tagállamok hibáztatása ebben a helyzetben nem kínál valós megoldást. A probléma gyökere mélyebben, az intézményi működés logikájában keresendő, csak ennek átfogó újragondolásával kezelhető érdemben.”

Forrás:
Ki felel a bürokráciáért?; Petri Bernadett; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2026. május 5.

Európai Bizottság – A kohéziós politika félidei felülvizsgálata

„Az Európai Bizottság 2025 áprilisában javasolta a 2021–2027 közötti költségvetési időszak félidei értékelési folyamatának megkezdését. A jogalkotási javaslatot 2025 szeptemberében fogadta el a Tanács és az Európai Parlament. Az értékeléssel kapcsolatban 2025 decemberéig juttathattak el a tagállamok javaslatokat a Bizottsághoz, hogy aztán 2026 áprilisára kialakuljon a tagállamok és az uniós intézmények közötti konszenzusos álláspont a változtatásokról.

A félidei felülvizsgálat alapvető célja, hogy biztosítsa a költségvetés tervezésében a rugalmasságot. Mivel a jelenleg hatályban lévő hétéves pénzügyi kerettervet az Európai Tanács 2020 decemberében fogadta el, így indokoltnak tűnt, hogy az azóta bekövetkező változásokat a költségvetési prioritásokon is átvezessék. Márpedig 2020 óta a szokásosnál is eseménydúsabb időszakot él a kontinens: kezdve a koronavírus-járvánnyal és annak a gazdaságra, valamint a társadalomra gyakorolt hatásával az orosz–ukrán háborúig számos olyan esemény történt, amely alapvetően alakította át hétköznapjainkat.

Ennek megfelelően a 2021–2027-es többéves pénzügyi kerettervben szereplő programokat a félidei felülvizsgálat a kohéziós politika területén is az új stratégiai prioritásokra igazítja. Az új prioritások a védelem, versenyképesség, megfizethető lakhatás, vízellenálló képesség és energiaátmenet. Az Európai Bizottság közleményében részletezett felülvizsgálat rugalmas, magas szintű társfinanszírozást (akár 100%-ig történő támogatást is) tesz lehetővé a 2026–2027-es elosztások számára, előtérbe helyezve az orosz–ukrán háború miatt különösen súlyos gazdasági károkat elszenvedő keleti határvidékeket.

A felülvizsgálat lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a forrásokat sürgős igényekre, beleértve a védelmi képességeket, az ipari dekarbonizációt és a fokozott biztonságot. A kohéziós politika kapcsán ugyanakkor többen felhívták a figyelmet arra, hogy a fokozott rugalmasság nem válhat a hosszabb távú tervezés kárára. A területi kohézió biztosítása legfőbb eszközének továbbra is a tervszerű, kiszámítható és közép vagy hosszú távon is a helyét megálló beavatkozást tekintik. A kohéziós politika ennek megfelelően nem vállalhatja fel még a rugalmasság növelésével sem más politikák – elsősorban a természeti csapások és katasztrófák kezelésével kapcsolatos sürgős beavatkozásokat tervező – szerepét.

Az Európai Unió megváltozott geopolitikai helyzete a félidei felülvizsgálat során külön kiemelte az európai védelempolitika prioritásainak segítését más szakpolitikák által is. Így fontos elsőbbségi céllá vált a védelmi ipar számára történő befektetések elősegítése, a kettős felhasználású infrastruktúra és a védelmi ipar számára szükséges készségek.

Ugyancsak a háborús helyzet fogalmazta meg a keleti – Ukrajnával, Oroszországgal és Belarusszal határos – régiók gazdasági támogatásának szándékát. Ahogyan a koronavírus-járvány okozta gazdasági válsággal sújtott országok, úgy az orosz–ukrán háború gazdasági hatásainak különösen kitett keleti régiók is számíthatnak az uniós költségvetés támogatására a jövőben.

Új, az eddigieknél is erősebb szerepet játszik a nyugat-európai lakhatási válság megoldására szolgáló törekvés a félidei felülvizsgálatban. A mostani célkitűzés egy olyan közös európai modell, amelyet az Európai Befektetési Bankkal közösen alakítana ki az Európai Bizottság, és amely lehetővé teszi kontinens szerte egy megfizethető szociális lakáspolitika finanszírozását.

Tekintettel arra, hogy 2028. január elsején új pénzügyi keretterv váltja fel a mostanit, amely ráadásul új – a kohéziós politikának rendkívül kedvezőtlen – szakpolitikai kereteket is állít fel, a félidei felülvizsgálat nem valószínű, hogy hosszú távú változásokat tud hozni a mostani költségvetési időszakban. Az pedig, hogy az itt megfogalmazott célkitűzések megjelennek-e majd a 2028–2034 közötti időszakban is, ma még a jövő zenéje.”

Forrás:
A kohéziós politika félidei felülvizsgálata; Navracsics Tibor; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2026. május 7.

Áfacsalás: az Európai Unió Tanácsa megállapodott az uniós vizsgálati szervekkel való együttműködés megerősítéséről

„A Tanács a mai napon ideiglenes megállapodásra jutott azokról az új szabályokról, amelyek a tagállamok, az Európai Ügyészség (EPPO) és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) közötti együttműködés fokozása révén hatékonyabbá fogják tenni a hozzáadottérték-adóval (héa) kapcsolatos csalás elleni küzdelmet az EU-ban.

Az új keret közvetlenebb hozzáférést biztosít majd az EPPO és az OLAF számára az EU-n belüli, határokon átnyúló ügyletekre vonatkozó legfontosabb héaadatokhoz, többek között az Eurofisc, vagyis a héacsalás elleni uniós hálózat által tárolt információkhoz.

„Az elmúlt években jelentős lépéseket tettünk a héacsalás elleni küzdelem terén. E bűncselekmények azonban még így is évente több milliárd eurónyi veszteséget okoznak a költségvetésekben, a hatóságoknak pedig megfelelő eszközökre van szükségük ahhoz, hogy gyorsabban fel tudjanak lépni ellenük. A mai megállapodás nyomán az uniós vizsgálati szervek hozzáférhetnek majd azokhoz a célzott információkhoz, amelyekre szükségük van a bűnözők gyors kézre kerítéséhez, valamint a nemzeti és uniós bevételek védelméhez, amelyek mindannyiunk javát szolgálják.” – Mákisz Keravnósz, a Ciprusi Köztársaság pénzügyminisztere

A határokon átnyúló héacsalás, különösen az „eltűnő kereskedő” révén elkövetett, Közösségen belüli csalás (közismert nevén „körhintacsalás”) komoly problémát jelent az EU-ban. Az Európai Bizottság szerint ez a bűnözői tevékenység évente 12,5–32,8 milliárd euróval rövidíti meg a tagállamok államkincstárait és az uniós költségvetést, az elkövetők pedig főként szervezett bűnözői csoportok.

A gyakorlatban az új keret azt jelenti, hogy az EPPO és az OLAF első kézből hozzáfér majd az ahhoz szükséges információkhoz, hogy a hatáskörükben vizsgálatokat indítsanak, illetve támogassanak a határokon átnyúló héacsalás gyanúja esetén. Ez javítani fogja a különböző szereplők közötti koordinációt, fel fogja gyorsítani a vizsgálatokat, és meg fogja erősíteni az EU általános képességét az Unió pénzügyi érdekeit sértő héacsalások felderítésére és az ellenük való küzdelemre. Egyúttal hozzá fog járulni ahhoz, hogy a jogszerűen működő uniós vállalkozások egyenlőbb versenyfeltételek mellett tevékenykedhessenek.

Háttér

Az új szabályok a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló 904/2010/EU tanácsi rendelet módosításáról szóló rendelet formáját öltik. Az intézkedés előzménye, hogy tavaly márciusban megállapodás született arról, hogy 2030-ig teljes mértékben digitálissá kell tenni a héabevallási kötelezettségeket azon vállalatok számára, amelyek árukat és szolgáltatásokat értékesítenek egy másik uniós tagállamban működő vállalkozásoknak, ami várhatóan tovább fogja támogatni a héacsalás elleni küzdelmet.

A következő lépések

Amint az Európai Parlament elfogadja a javaslatra vonatkozó véleményét – ami jelenleg 2026 júliusára várható –, a Tanács hivatalosan is el fogja fogadni az új szabályokat. A rendelet az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

”

Forrás:
Héacsalás: a Tanács megállapodott az uniós vizsgálati szervekkel való együttműködés megerősítéséről; Európai Unió Tanácsa; 2026. május 5.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Korszerű, felhasználóbarát felületen érhetőek el az energiastatisztikai adatok

„A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a felhasználói igényekhez igazodva új, interaktív felületet indít a hivatalos energiastatisztikai adatok közlésére. A Tájékoztatási Adatbázisban (TAB) az energiastatisztikai adatok hosszabb idősorai, részletesebb tartalommal érhetőek el.

Az energetikai és közműszektor felügyelete, valamint piacfelügyeleti tevékenysége során a MEKH rendszeresen gyűjti, rendszerezi és közzéteszi az egyes ágazatok adatait. A Hivatal az adatpublikációs felületeit folyamatosan fejleszti, melynek során arra törekszik, hogy az adatsorokat átlátható módon, korszerű és a felhasználók számára is könnyen kezelhető formátumban tegye nyilvánossá, ezzel is segítve az elemzők, az iparági szereplők, az energetika iránt érdeklődő szakemberek munkáját. A havi piacmonitoring jelentések közzétételi felületének korszerűsítése után, a Hivatal most megújította az energiastatisztikai adatok közlésére szolgáló platformját is.

A MEKH honlapján eddig megjelenített évközi és éves gyakoriságú adatköröket a TAB a megértést jobban segítő információtartalommal, további mutatókkal bővítve közli, ezzel is támogatva a mélyebb elemzés lehetőségét. A digitális felület lehetővé teszi, hogy a felhasználók többszintű hierarchiát tartalmazó pivot táblákba rendezzék az adatokat, egyedi igényeiknek megfelelően olyan lekérdezéseket állítsanak össze, amelyek egyszerű hozzáférést biztosítanak egy vagy több mutató teljes idősorához, továbbá felhasználóbarát módon kezelhetik a nagyobb méretű, részletesebb bontásokat tartalmazó adatállományokat is.

A MEKH a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjaként a hazai és EU jogszabályok előírásai alapján állítja elő és teszi közzé Magyarország hivatalos energiastatisztika adatait. A havi, féléves és éves rendszerességgel publikált adatsorok a szén- és kőolajtermékek forgalmáról, a villamos energia-, hő- és földgázellátás trendjeiről, a megújuló energiaforrások arányairól, valamint a villamos energia és földgáz árak alakulásáról adnak tájékoztatást, illetve bemutatják az országos energiamérleget. Az energiastatisztikai adatok a MEKH honlapján közzétett tájékoztatási táblák mellett az Eurostat és a KSH rendszereiben is elérhetők.

A MEKH új adatbázisa elérhető ITT.”

Forrás:
Korszerű, felhasználóbarát felületen érhetőek el az energiastatisztikai adatok; Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal; 2026. május 7.

Mesterséges intelligencia (MI)

Mesterséges intelligencia: az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament megállapodott a szabályok egyszerűsítéséről és ésszerűsítéséről

„A Tanács elnöksége és az Európai Parlament tárgyalói a mai napon ideiglenes megállapodásra jutottak arról a javaslatról, amelynek célja a mesterséges intelligenciára (MI) vonatkozó bizonyos szabályok észszerűsítése.

A javaslat az EU egyszerűsítési menetrendjébe tartozó úgynevezett „hetedik omnibusz” jogalkotási csomag része. A csomag két rendeletjavaslatot tartalmaz, amelyek célja az EU digitális jogszabályi keretének és a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok végrehajtásának az egyszerűsítése.

„A mesterséges intelligenciáról szóló rendelettel kapcsolatos mai megállapodás jelentős mértékben támogatja a vállalkozásainkat, hiszen csökkenni fognak a rendszeres adminisztratív költségek. A jogbiztonság garantálása mellett biztosítja a szabályok gördülékenyebb és harmonizáltabb végrehajtását Unió-szerte, megerősítve az EU digitális szuverenitását és általános versenyképességét. Ezzel egyidejűleg fokozzuk a gyermekek védelmét is, mégpedig az MI-rendszerekhez kapcsolódó kockázatok célzott kezelése révén. Ez a megállapodás egyértelmű bizonyítéka annak, hogy intézményeink képesek gyorsan cselekedni és teljesíteni a kötelezettségvállalásainkat. Ezzel jóval a kitűzött határidő előtt fel tudjuk mutatni az első eredményt a három intézmény által elfogadott „Egy Európa, egy piac” ütemterv keretében tett vállalások közül.” – Mariléna Rauná, a Ciprusi Köztársaság Európa-ügyi helyettes minisztere

A Bizottság a jelenleg hatályos MI-rendelet több módosítását javasolta: ezek közül az egyik, hogy a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának ütemtervét ki kell igazítani (az alkalmazás kezdő időpontját legfeljebb 16 hónappal későbbre kell halasztani). Erre azért van szükség, hogy a szabályok akkortól legyenek alkalmazandók, amikor a Bizottság megerősíti, hogy rendelkezésre állnak a szükséges szabványok és eszközök. A Bizottság emellett további célzott módosításokat is javasolt, amelyek kiterjesztenék a kkv-knak nyújtott bizonyos szabályozási mentességeket a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra is, nagyon korlátozott számú esetben enyhítenék a követelményeket, a torzítások észlelése és mérséklése érdekében kiterjesztenék a különleges személyes adatok kezelésének lehetőségét, megerősítenék az MI-hivatal hatásköreit, továbbá mérsékelnék az irányítás széttagoltságát. Tekintettel arra, hogy a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó rendelkezéseknek 2026. augusztus 2-án kell hatályba lépniük, a társjogalkotók kiemelt prioritásként kezelték a javaslatot, és ennek szellemében nagyrészt fenntartották a bizottsági javaslat általános irányvonalát.

A társjogalkotók által bevezetett főbb módosítások

A társjogalkotók új rendelkezéssel egészítették ki az MI-rendeletet: ez a rendelkezés tiltja az olyan MI-gyakorlatokat, amelyekkel beleegyezés nélküli szexuális és intim tartalmakat vagy gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat hoznak létre. Az ideiglenes megállapodás szövege ezenfelül konkrét ütemtervet határoz meg a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának későbbre halasztására vonatkozóan. Az új határidők a következők: 2027. december 2. az önálló nagy kockázatú MI-rendszerek esetében, illetve 2028. augusztus 2. a termékekbe beágyazott nagy kockázatú MI-rendszerek esetében.

Mindezek mellett az ideiglenes megállapodás visszaállítja a szolgáltatók azon kötelezettségét, hogy akkor is nyilvántartásba vegyék az MI-rendszereket a nagy kockázatú rendszerek uniós adatbázisában, ha úgy ítélik meg, hogy rendszereik mentesülnek a nagy kockázatúként való besorolás alól. Ezzel párhuzamosan visszavezeti a szövegbe azt az előírást, hogy a személyes adatok különleges kategóriái a torzítás észlelésének és korrekciójának biztosításához feltétlenül szükséges mértékben kezelhetők.

Az ideiglenes megállapodás 2027. augusztus 2-ig hosszabbítja meg azt a határidőt, ameddig az illetékes hatóságoknak nemzeti szinten létre kell hozniuk az MI-szabályozói tesztkörnyezeteket, és 6 hónapról 3 hónapra csökkenti a szolgáltatók számára biztosított türelmi időt a mesterségesen előállított tartalmakra vonatkozó átláthatósági megoldások bevezetése tekintetében, így az új határidő 2026. december 2. A társjogalkotók közötti megállapodás egyértelművé teszi továbbá, hogy az MI-hivatal milyen hatáskörökkel rendelkezik az általános célú MI-modelleken alapuló MI-rendszerek felügyeletét illetően, amennyiben a modellt és a rendszert ugyanaz a szolgáltató fejlesztette ki, és felsorolja azokat a kivételeket, amelyek esetében továbbra is a nemzeti bűnüldözési, határigazgatási és igazságügyi hatóságok és pénzügyi intézmények maradnak illetékesek.

Ami a mesterséges intelligenciáról szóló rendeletnek az ipari mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályait és azoknak a különböző ágazati jogszabályokkal való kölcsönhatását illeti (például az orvostechnikai eszközökre, a játékokra, a felvonókra, a gépekre és a vízi járművekre vonatkozó ágazatokat illetően), a társjogalkotók kompromisszumra jutottak egy olyan mechanizmusról, amely lehetővé teszi az olyan helyzetek megoldását, amikor az ágazati jogszabályok az MI-rendeletben foglaltakhoz hasonló MI-specifikus követelményeket írnak elő: az ilyen speciális esetekben végrehajtási jogi aktusok révén fogják korlátozni az MI-rendelet alkalmazását. Emellett kompromisszum született a gépekről szóló rendeletnek az MI-rendelet közvetlen alkalmazandósága alóli mentesítéséről. A Bizottság felhatalmazást kapott arra is, hogy a gépekről szóló rendelet alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek egészségügyi és biztonsági követelményeket vezetnének be az MI-rendelet értelmében nagy kockázatúnak minősülő MI-rendszerek tekintetében. Ezzel a megoldással hatékonyan kezelhetők az esetleges átfedések a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozóan az MI-rendeletben, illetve az ágazati jogszabályokban előírt követelmények között. Az ideiglenes megállapodás továbbá új kötelezettséget ír elő a Bizottság számára, amelynek értelmében iránymutatást kell nyújtania az ágazati harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó nagy kockázatú MI-rendszerek gazdasági szereplőinek arról, hogy miként tudnak a lehető legkevesebb teher mellett megfelelni a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet nagy kockázatra vonatkozó követelményeinek.

A következő lépések

A ma elért ideiglenes megállapodást most a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, mielőtt azt jogász-nyelvészi ellenőrzésnek vetnék alá annak érdekében, hogy a társjogalkotók az elkövetkező hetekben hivatalosan elfogadhassák a jogalkotási aktust.

Háttér

Az Európai Tanács 2024 októberében felszólította az összes uniós intézményt, tagállamot és érdekelt felet, hogy – prioritásként kezelve a kérdést – vigyék előbbre a munkát azon kihívások kezelése érdekében, amelyeket Enrico Letta jelentése („Much more than a market” [Jóval több mint piac]), illetve Mario Draghi jelentése („The future of European competitiveness” [Az európai versenyképesség jövője]) azonosított. Az uniós vezetők ennek nyomán a 2024. november 8-i budapesti nyilatkozatban „egyszerűsítési forradalom” elindítását szorgalmazták: hangsúlyozták, hogy világos, egyszerű és intelligens szabályozási keretet kell biztosítani a vállalkozások számára, és drasztikusan csökkenteni kell az adminisztratív, a szabályozásból eredő és a jelentéstételi terheket, mindenekelőtt a kkv-k esetében.

2025 februárja óta az uniós vezetők által az említett ülésen és későbbi üléseken tett felhívások nyomán a Bizottság tíz „omnibusz“ csomagot terjesztett elő, amelyek célja, hogy egyszerűsítsék a hatályos szabályozást olyan területeken, mint a fenntarthatóság, a beruházások, a mezőgazdaság, a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok, a digitalizáció és az egységes előírások, a védelmi készültség, a vegyipari termékek, a digitális kérdések – többek között a mesterséges intelligencia –, a környezet, a gépjárműipar, valamint az élelmiszer- és takarmánybiztonság.

”

Forrás:
Mesterséges intelligencia: a Tanács és a Parlament megállapodott a szabályok egyszerűsítéséről és észszerűsítéséről; Európai Unió Tanácsa; 2026. május 7.
Lásd még:
AI Act: deal on simplification measures, ban on “nudifier” apps; European Parliament; 2026. május 7.

Az Európai Unió egyszerűsíti az MI szabályzását és betiltja a nem megengedett szexuális tartalmakat létrehozó alkalmazásokat

„Az Európai Bizottság üdvözli az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa között a mesterséges intelligencia (MI) egyszerűbb, innovációbarát szabályairól a mai napon létrejött politikai megállapodást.

A Bizottság csak öt hónappal ezelőtt terjesztette elő a mesterséges intelligenciára vonatkozó digitális salátarendeletet az EU egyszerűsítési menetrendjének részeként, amelynek célja Európa versenyképességének fokozása. Ez megkönnyíti a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály végrehajtását az uniós vállalkozások számára, miközben megőrzi annak előnyeit az európai társadalom, a biztonság és az alapvető jogok szempontjából.

A mai megállapodás egyértelmű végrehajtási ütemtervet határoz meg a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó szabályok tekintetében. Az egyes magas kockázatú területeken – többek között a biometrikus adatok, a kritikus infrastruktúra, az oktatás, a foglalkoztatás, a migráció, a menekültügy és a határellenőrzés területén – használt rendszerekre vonatkozó szabályok 2027. december 2-tól alkalmazandók. A termékekbe, például felvonókba vagy játékokba beépített rendszerek esetében a szabályok 2028. augusztus 2-tól alkalmazandók. Ez a sorrendiség segíteni fog annak biztosításában, hogy a technikai szabványok és más támogatási eszközök már a szabályok alkalmazásának megkezdése előtt rendelkezésre álljanak.

A megállapodás a polgárok védelmét is megerősíti. Tiltja az olyan MI-rendszereket, amelyek nem beleegyezésen alapuló, kifejezetten szexuális és intim tartalmakat vagy gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat, például MI-nudifikációs alkalmazásokat generálnak.

A vállalkozások számára a megállapodás egyszerűbb szabályokat és világosabb irányítást vezet be. A kis- és középvállalkozások bizonyos kiváltságai kiterjednek a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra is. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály és az uniós termékbiztonsági jogszabályok, különösen a gépekről szóló rendelet közötti kölcsönhatást is tisztázták, elkerülve az ágazati és a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályok közötti átfedéseket. Több innovátor fog hozzáférni szabályozói tesztkörnyezetekhez is, beleértve egy uniós szintű tesztkörnyezetet is, hogy valós körülmények között teszteljék MI-megoldásaikat. A Bizottság MI-hivatalának végrehajtási hatásköreit meg fogják erősíteni bizonyos MI-rendszerek felügyeletének támogatása érdekében, beleértve az általános célú modellekre épülő, valamint az online óriásplatformokba és nagyon népszerű keresőprogramokba ágyazott MI-rendszereket is.

Ez a megállapodás biztonságosabb és egyszerűbb szabályokat biztosít mind a polgárok, mind a vállalkozások számára. A mesterséges intelligenciáról szóló digitális saláta kiegészíti a meglévő támogatási kezdeményezéseket is, beleértve a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály ügyfélszolgálatát, valamint a magas kockázatú rendszerek osztályozására és az átláthatósági kötelezettségekre vonatkozó, küszöbön álló iránymutatásokat.

Következő lépések

Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak most hivatalosan el kell fogadnia a politikai megállapodást. Elfogadásukat követően a módosítások kihirdetésre kerülnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és három nappal később hatályba lépnek.

Háttér

A mesterséges intelligenciáról szóló digitális salátajavaslatot 2025. november 19-én terjesztették elő azzal a céllal, hogy egyszerűsítsék a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt, ugyanakkor fenntartsák annak védelmi szintjét. Ezt egy másik digitális salátával együtt tették közzé, amely egyszerűsíti a kiberbiztonságra és az adatokra vonatkozó szabályokat, kiegészítve egy adatuniós stratégiával, amelynek célja a magas színvonalú adatok felszabadítása a mesterséges intelligencia és az európai üzleti tárcák számára. A csomag a hetedik salátarendelet-javaslat, amely a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseinek részét képezi, hogy egyszerűsítse az uniós szabályokat azáltal, hogy egyszerűbbé, kevésbé költségessé és hatékonyabbá teszi az uniós vállalkozásokat.

Bővebb információért

* Egyszerűbb uniós digitális szabályok és új digitális tárcák, amelyek milliárdokat takarítanak meg a vállalkozások számára

* Agilis digitális szabálykönyv az EU számára | Európa digitális jövőjének alakítása

Idézet(ek)

„Vállalkozásaink és polgáraink két dolgot várnak el a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályoktól. Azt akarják, hogy képesek legyenek az innovációra és biztonságban érezzék magukat. A mai megállapodás mindkettőt megvalósítja. Egyszerűbb és innovációbarát szabályokkal megkönnyítjük az innovációt anélkül, hogy csökkentenénk a biztonsági szintet. Biztosítjuk továbbá, hogy az uniós vállalatokat a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály zökkenőmentes végrehajtásához támogató eszközök készen álljanak.” – Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, a biztonságért és a demokráciáért felelős ügyvezető alelnök
”

Forrás:
Az EU az innováció fellendítése érdekében egyszerűsíti a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályokat, és a polgárok védelme érdekében betiltja a „nudifikációs” alkalmazásokat; Európai Bizottság; 2026. május 7. (Unió gépi fordítás, az eredeti változat elolvasható itt.)

Tudomány-, technika- és innovációpolitika (TTI-politika)

A Szlovák Tudományos Akadémia hivatalosan is üzembe helyezte a PERUN SAS szuperszámítógépet

„Szlovákiának új szuperszámítógépe van. A Szlovák Tudományos Akadémia ma hivatalosan is elindította a PERUN SAS-t – egy olyan infrastruktúrát, amely alapvetően erősíti az ország számítási kapacitását, és új lehetőségeket nyit meg a tudomány, a kutatás és az innováció előtt.

A PERUN akár 14,5 PFLOP/s teljesítményével a régió egyik legerősebb számítástechnikai rendszere. A korábbi Devana szuperszámítógéphez képest jelentős kapacitásbővülést jelent, amely számottevően kiszélesíti a tudományos kutatás és az ipari alkalmazások lehetőségeit.

Az esemény egy panelbeszélgetéssel indult, amely Szlovákia helyzetét vizsgálta a mesterséges intelligencia korában. A beszélgetés rámutatott arra, hogy a nagy teljesítményű számítástechnika ma már nem csupán kutatólaboratóriumi téma, hanem az egész gazdaság szempontjából stratégiai jelentőségű kérdés. A megnyitó ünnepség csúcspontja a jelképes szalagátvágás volt, amelyen kormányzati tisztviselők és kulcsfontosságú intézmények képviselői vettek részt.

„A Szlovák Tudományos Akadémia régóta hangsúlyozza a magas színvonalú kutatási infrastruktúra szükségességét. A PERUN kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy az ilyen beruházásoknak van értelmük. Olyan eszközt ad tudósaink kezébe, amely lehetővé teszi számukra, hogy a nemzetközi környezettel teljes mértékben összevethető színvonalon végezzenek kutatásokat” – mondta Martin Venhart, a Szlovák Tudományos Akadémia elnöke.

A PERUN szuperszámítógép egyúttal erősíti Szlovákia pozícióját az európai nagy teljesítményű számítástechnikai térben, és megteremti a feltételeket a nemzetközi projektekben és kezdeményezésekben való szélesebb körű részvételhez.

„Tudtam, hogy a PERUN olyan gép lesz, amely előrevisz bennünket. Amikor azonban megérkeztem, és láttam a projekten dolgozó embereket, megértettem, hogy valami ennél sokkal nagyobbat hozunk létre. Annak bizonyítékát teremtjük meg, hogy Szlovákia, ha akarja, képes nagyban gondolkodni. A PERUN azonban csak egy eszköz. Valódi értékét azok a tudósok, doktoranduszok és kutatók adják majd, akik olyan kérdésekkel érkeznek ide, amelyekre még nincsenek válaszok. Egy kérdésre ma már én is megtaláltam a választ: van-e esélye a szlovák tudománynak arra, hogy sikeres legyen a világban? A válasz igen – Perunnak is köszönhetően” – mondta Samuel Migal.

A projekt jelentőségét gyakorlati haszna is kiemeli, amely a tudományos kutatástól a gyakorlati alkalmazásokig terjed.

„A PERUN nem pusztán technológiai eszköz, hanem olyan infrastruktúra, amely lehetővé teszi nagy adatmennyiségek elemzését és olyan összetett problémák megoldását, amelyekhez eddig nem állt rendelkezésre elegendő számítási kapacitás. Az orvostudománytól a klímamodelleken át az ipari innovációkig – felhasználása valódi hatással van a mindennapi életre. Egyértelmű jelzés ez arra, hogy Szlovákia képes modern, a tudomány és a társadalom számára tényleges jelentőséggel bíró infrastruktúrát építeni. Szeretnék köszönetet mondani annak a teljes szakértői csapatnak, amely részt vett a projekt előkészítésében és megvalósításában – az ő elkötelezettségük nélkül a PERUN ma nem lenne valóság” – mondta Nikola Kovaničová, a Szlovák Tudományos Akadémia Üzemeltetési Központjának főigazgatója.

Most azonban a legfontosabb az indulás. A PERUN készen áll a számításokra.”

Forrás:
Slovak Academy of Sciences officially launches PERUN SAS supercomputer; Slovak Academy of Sciences (SAS); 2026. április 27.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kárpátalja digitális jövőjének megteremtése

„HU-RIZONT 2026-2028: a régió digitális átállása a cél
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem, a Debreceni Egyetem, valamint a Kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem közös programjaként valósult meg a Digitális megújulás Kárpátalján: európai mintára épülő fejlesztési projekt című kezdeményezés. A projekt célja Kárpátalja digitális átállásának támogatása az Európai Unió jó gyakorlatainak átvételével, különös tekintettel a közigazgatás, a vállalkozások és a fiatalok digitális fejlődésére. A Rákóczi Egyetemen tartott sajtótájékoztató keretében bemutatásra kerültek a program fő pillérei: Digitális Önkormányzatok, Digitális Vállalkozás (e-Inkubátorház), Ifjú Digitális Állampolgár.

Fenyves Veronika, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Számviteli és Pénzügyi Intézet tanszékvezetője örömtelinek nevezte, hogy a projektben együttműködhetnek a Rákóczi Egyetemmel.

– Hosszú távú közös múlt áll mögöttünk, több mint tíz éve dolgozunk együtt a Számviteli tanszékkel. Ez a téma pedig most különösen aktuális, hiszen a digitalizáció, és a jövőre gyakorolt hatása mindenkit foglalkoztat. Az érdemi munka még előttünk áll, de ha a terveknek megfelelően fogunk tudni haladni, akkor sok, gyakorlatban is hasznosítható eredményre számíthatunk, s ez mindhárom egyetemnek, mind a beregszászinak, mind a debreceninek és a kassainak is fontos lehet – fogalmazott a tanszékvezető.

Bacsó Róbert kifejtette, nemcsak a Rákóczi Egyetem, hanem minden egyetem számára, amely fejlődni szeretne, fontos a projekt.

– A nemzetközisítésnek fontos előfeltétele, hogy egy egyetem ne csak oktatási, hanem kutatási tevékenységgel is foglalkozzon. Főként a nemzetközi kutatások fontosak, a publikáció, az együttműködés, a konferenciaszervezés, mind szélesítik az intézményről kialakult külső képet. A Rákóczi Egyetem ezen a téren is sokat tesz, például különböző kutatási projektekben pályázik. Az egyik, amelyről ma szó van, a Kárpátaljai Digitális Jövő Megteremtése című projekt, amelyet a Nemzeti Kiválóság Program együttműködési pályázat 2025-ös kiírásában nyert el a Rákóczi Egyetem – hangsúlyozta a Számviteli és Auditálás Tanszék vezetője. – A pályázati kiírás nemcsak magyarországi felsőoktatási intézményeknek szólt, lehetőséget biztosítottak, hogy külhoni intézmények is pályázhassanak. Ráadásul most főpályázóként veszünk részt a programban, ami a Rákóczi Egyetem fejlődési ívét is mutatja, viszont mindez felelősség is, ugyanis a szervezési, kutatási, lebonyolítási folyamatokat magunkra kell vállalnunk. De mindent igyekszünk a debreceni és a kassai egyetemmel szorosan együtt elvégezni.

Lényeg, hogy teljesítsünk, hiszen intézményünk a nevét adta a projekthez, abban bízunk, hogy sikeresen tudjuk 2026-2028 között teljesíteni a pályázati kiírásban megfogalmazott célkritériumokat – tette hozzá a projekt kutatásvezetője.

A program három célcsoportot támogat: az önkormányzatokat, a vállalkozásokat és a fiatalokat.

– A fiatalokkal kapcsolatban azt szeretnénk, hogy a mai digitális káoszban, ami körbeveszi őket, védelmet tudjunk nyújtani számukra. Iskolákba való kiszállásokkal, programokkal próbálunk információkat adni nekik. Illetve a program keretében fejlesztésre kerülő platform, segítse a fejlődésüket – magyarázta Pataki Gábor. – A másik lába a projektnek az e-Inkubátorház, ami a vállalkozásokat érinti, és kiemelten a mikrovállalatokat, akiknek nem áll annyi információ rendelkezésükre, mint például egy nagy vállalatnak. Nekik is szakmai konferenciákkal, beszélgetésekkel kívánunk segíteni, a lényeg, hogy a digitális térben is kapjanak támogatást. A harmadik pedig az önkormányzati program.

Itt az a célunk, hogy a határ menti magyar kistérségek területén, ahol a többnyelvűségnek is fontos szerepe van, az ukránon és a magyaron kívül angolul is elérhetőek legyenek az adott kistérségre jellemző turisztikai látványosságok, attrakciók.

Mindhárom programnak az alapja egy webes applikációs rendszer lesz – tette hozzá a Számvitel és Auditálás Tanszék adjunktusa, a program kutatója.

Vida László szerint is fontos nemzetközi projektről van szó, amelynek a témája nagyon aktuális. – Azért is kiemelkedő ez a projekt, mert a Rákóczi Egyetem ezúttal főpályázóként vesz részt a programban, hozzá társul a debreceni és a kassai egyetem. Az együttműködés mindhárom egyetemnek hasznos, és ez a lépés azt igazolja, hogy a beregszászi felsőoktatási intézmény is nagyon jó úton halad, komoly eredményeket ér el – fejtette ki a beregszászi konzulátus vezetője.”

Forrás:
DaTak: Kárpátalja Digitális Jövőjének Megteremtése; Hegedűs Csilla; Kárpáti Igaz Szó (KISZó); 2026. május 4.

Kiberbiztonság

2025 kiemelt egészségügyi kiberbiztonsággal kapcsolatos hírei, eseményei

„2022 áprilisában a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Egészségügyi Menedzserképző Központja a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézettel (újabb nevén Nemzeti Kiberbiztonsági Intézettel) és a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társasággal közösen elindította az Egészségügyi Kiberbiztonsági Szemle hírlevelet. A szemle az egészségügyi kiberbiztonsági témában megjelent hazai és nemzetközi publikációkat, kutatásokat és cikkeket monitorozza. Az alapítók célja, hogy az intézményvezetők, orvosok, szakdolgozók folyamatos tájékoztatásával rendszeresen hiteles információkkal támogassa az egészségügyi intézmények és az ott tárolt adatok védelmét, kiberbiztonságát. A 2024-ben megjelent összefoglalót követően a Digitális Egészségügy különszámban nyomtatva is bemutatjuk a 2025-ös év kiemelt egészségügyi kiberbiztonsági eseményeit is ”

Forrás:
2025 kiemelt egészségügyi kiberbiztonsággal kapcsolatos hírei, eseményei; Palicz Tamás, Schmidt Judit; IME Innováció Menedzsment Egészségügy; 25(1), 52-54.; 2026. május 6.

Geopolitika

Új világrend vagy tartós világrendetlenség? A globális hatalmi rendszer átalakulásának forgatókönyvei

„A globális hatalmi rendszer átalakulásának forgatókönyvei

Korunk legsúlyosabb kihívását a változó világrendből fakadó összetett problémák, valamint a mindebből következő bizonytalanság jelenti. A közelmúltbeli geopolitikai változások azt a hatást váltották ki, hogy a nemzetközi kapcsolatok, a stratégiai tanulmányok és a közpolitikai elemzések egyik legtöbbet vizsgált témakörévé vált a változó világrend. Számos tanulmány foglalkozik a nagyhatalmi versengéssel, ugyanakkor a téma intenzív jelenléte ellenére kevés igazán mélységi elméleti publikáció született, amely rendszerszinten vizsgálja a változó világrend logikáját és következményeit. Jelen írás sem erre vállalkozik, sokkal inkább arra törekszik, hogy megfelelő áttekintést adjon a kérdéskör összetettségéről, illetve, hogy rámutasson a formálódó vegyes világrend dilemmáira és jellemzőire.

A világpolitikai eseményeket figyelemmel kísérők körében egyre elterjedtebbé vált, hogy egy olyan meghatározó pillanatra vagy fordulópontra hivatkozzanak, amely egyértelműen jelzi egy korszak végét és egy másik kezdetét. Nem meglepő, hogy a koronavírus-járvány számos spekulációt szült arról, hogy a világ ennek következtében mélyreható változásokon fog átesni, sőt, hogy a kortárs történelem örökre két részre oszlik: a koronavírus előtti és az utáni időszakra. A történelmi korszakok – és természetesen a nemzetközi rend(ek) – azonban ritkán, ha egyáltalán valaha is, függnek egyetlen eseménytől, így félrevezető megállapítás lenne egy-egy eseményhez kötni azokat (még ha jelentős törést is okoznak), hiszen túl mélyen gyökereznek ahhoz, hogy gyorsan megváltozzanak. Ezért pontosabb azokat az átmeneti időszakokat azonosítani, amelyek egy adott nemzetközi rend felemelkedését és bukását ölelik fel. Ezekben az időszakokban a régi rend elemei még mindig felismerhetők, bár már nem a csúcspontjukon működnek, míg az új rend jellemzői egyértelműen megjelennek és egyre nagyobb szerepet játszanak.

Ma már általánosan elfogadott tény, hogy a globális rend átalakulóban van, de a szakirodalomban megoszlanak a vélemények arról, hogy az pontosan milyen irányba is alakul át. Covid-19 járványhoz hasonlóan, a 2022-es orosz–ukrán háborúra is szoktak egy olyan töréspontként hivatkozni, amely a világrend változásához vezet. A nemzetközi rendszerben bekövetkezett változások azonban már az orosz agresszió előtt, 2014-ben is megkezdődtek. Bár a nemzetközi rendszer egyik fő jellemzője, hogy nem állandó, a stabilitás mégis rendkívül fontos tulajdonság, mivel előre jelezhetővé teszi a nemzetközi kapcsolatokat. Az elméleti szakemberek időről időre előállnak egy „új világrend” elképzeléseivel, különösen gyakran olyan rendszerbeli események után, mint az ukrajnai háború. Azonban mielőtt az új rend vizsgálatába vetné magát bárki, meg kell értenünk először, hogyan működik a világunk, hogy képesek legyünk értékelni a jövőbeli forgatókönyveket.

Az Amerikai Egyesült Államok és Kína közötti verseny egyre kiéleződik, a nemzetközi rendszer fő tengelyét gyakorlatilag ez a két ország adja. Egyesek szerint az Egyesült Államok valószínűleg továbbra is a legerősebb nemzet marad, különösen katonai, pénzügyi és technológiai téren. Kína azonban a fejlesztés és a kereskedelem terén szintén kimagasló szerepet fog betölteni.

A rendszer azonban még kialakulóban van és egyszerre ölthet bipoláris és multipoláris jelleget. Az Egyesült Államok és Kína mellett más középhatalmak is önálló mozgásteret építenek. Ebben a környezetben új nemzetközi hatalmi konfigurációk alakulnak ki. Az olyan államok vagy államok csoportja, mint Az Európai Unió, India, Törökország, Brazília és a regionális szervezetek, például az ASEAN, magabiztosabban pozicionálhatják magukat és rugalmasabb külpolitikai megközelítéseket követhetnek. Míg a „hagyományos” nagyhatalmak – például az Egyesült Államok és Kína – arra törekednek, hogy más államokat szorosabban a saját érdekeikhez kössék, addig például a „globális Dél” országai nagyobb stratégiai függetlenségre törekednek.

A kialakult nemzetközi intézményi, jogi és politikai rendet mára számos tényező aláássa, de a legsúlyosabb esemény feltehetően továbbra is Oroszország öt ukrán terület 2014-ben és 2022-ben történt erőszakos annektálása. Moszkva nyílt és erőszakos területfoglalása és az ukrán civilek ellen elkövetett tömeges terror nem történt volna meg, ha a szabályokon alapuló világrend, az eredeti céljai szerint, hatékonyan működött volna. Ennek következtében, nem véletlen, hogy a kisebb hatalmak már nem feltétlenül támaszkodhatnak az ENSZ Biztonsági Tanácsára, amelynek Oroszország is tagja; az Egyesült Államokra, amely egyre kiszámíthatatlanabb a szövetségeseivel is, és nem riad vissza a nyílt fenyegetéstől, vagy zsarolástól sem; vagy a nemzetközi jogra területi integritásuk garanciáiként. A világ globálisan tehát kétpólusú irányt mutat, regionálisan azonban többpólusúvá válik.

Egy friss tanulmányban a Bertelsmann Stiftung munkatársai az üzleti, tudományos és politikai élet szakértőivel forgatókönyv-elemzést végeztek, amely során hat elképzelhető konfigurációt vázoltak fel 2035-re vonatkozóan, amelyek a hatalmi központok számában és a stabilitás mértékében különböznek egymástól. A hat forgatókönyv közül háromban kevés vagy csak egy-egy nemzetközi szereplő jelenik meg. Ilyen egy Kína által létesített hegemonikus rendszer, az Egyesült Államok dominanciája a világ többi nemzet felett és a két blokkra osztódott világ, amelyben Kína és az Egyesült Államok áll egymással szemben. Érdekesség, hogy a dokumentumban a kínai hegemón elképzelés stabilabb rendként van feltüntetve, mint az amerikai. A dokumentum alapján ennek az az oka, hogy a kínai forgatókönyvben a világ gazdaságilag és technológiailag függ Kínától, amely egy rendszerszintű függőséget eredményez, míg az amerikai forgatókönyvben az Egyesült Államok dominanciája a katonai erőn és a pénzügyi fölényen alapulna. Ezen kívül a bemutatott kínai hegemonikus modell további pozitívumaként szolgál, hogy a forgatókönyvek szerint Kína nem üresítené ki a jelenlegi nemzetközi intézményeket (ENSZ, IMF, WTO stb.) csupán átformálná azokat a kínai szabályok mentén, míg az amerikai modellben ezek a nemzetközi intézmények eseti szereplővé válnának elveszítve jelentőségüket (tegyük hozzá, hogy a szakértők véleményét minden bizonnyal befolyásolja a személyes véleményük a Trump adminisztrációról). Ezen kívül a felvázolt kínai modell esetében alacsonyabb a fegyveres konfliktusok lehetősége vagy legalábbis azok intenzitása jelentősen eltérne az amerikai modelltől, hiszen Peking főleg a gazdasági nyomásgyakorlással élne a katonai helyett, míg az amerikai esetben az erőpolitika dominanciája érvényesülne.

Egy harmadik esetben a fentebb elemzett két hatalom egyszerre alkotná meg a kétpólusú világrendet. Ez valamivel törékenyebb világképet mutat a dokumentum szerint, mint ha csak az Egyesült Államok dominálna. Ebben az esetben gazdasági szempontból két, egymástól független értékláncokkal rendelkező ökoszisztéma alakulna ki, amelyekben a kereskedelmet az erőforrások feletti ellenőrzés határozná meg. A nemzetközi biztonsági helyzet feszült lenne, különösen a két hatalomhoz közeli határrégiókban, míg a multilaterális szervezetek formálisan továbbra is léteznek, de azokat a G2 aláássa vagy eszközként használja őket.

A dokumentum két olyan forgatókönyvet is elemez, ahol épp ellenkezően számos szereplő lenne egyszerre jelen. Az egyik ilyen eset egy autoriter nemzetközi rendszer képét mutatja be, ahol a liberális világrendet egy illiberális és autokratikus kormányokból álló globális hálózat váltotta fel. A globális gazdaság korrupcióvezérelté válna és a globális biztonsági garanciák is szétesnének, így ez a forgatókönyv egyértelmű anarchiát eredményezne. Bár nem ez a központi fő forgatókönyv, a szakemberek fontosnak tartották, hogy egy hasonló lehetőséggel is számoljunk a jelenlegi trendeket figyelembe véve, továbbá fontos hangsúlyozni, hogy a dokumentum olyan alternatív jövőképeket mutat be, amelyek a stratégiai gondolkodást segítik a jövőre nézve, tehát a forgatókönyvek nem mint előrejelzésekként szolgálnak. A második többszereplős forgatókönyvben pedig egy gyengülő államhatalmi rendszerképet láthatunk, ahol a nem állami szereplők veszik át a globális rend feletti irányítást, amely szintén kaotikus állapotokhoz vezet.

Végül, de nem utolsó sorban, a dokumentum a legstabilabb eshetőségnek olyan forgatókönyvet vázolt fel, amelyben öt hatalmi központ áll egymás mellett az Egyesült Államok, Kína Oroszország, India és az EU. Ezen elképzelés alapján az öt nagyhatalom együttesen irányítja a világrendet egy „Világbiztonsági Tanács” (World Security Council – W5) keretében, amelyben kizárólag ők képviseltetik magukat. Az ENSZ-hez hasonló nemzetközi szervezetek pedig jelentőségüket veszítenék. A katonai és nukleáris fegyverkezés biztosítaná a viszonylagos stabilitást. A konfliktusokat pedig a W5-megállapodások stratégiailag kiegyensúlyoznák. Gazdaság tekintetében az öt nagyhatalom stratégiai autonómia iránti törekvése a globális gazdaság széttagoltságát eredményezné. Ennek a forgatókönyvnek a realizálása jelen állás szerint az EU számára jelentené a legnagyobb kihívást a korlátozott cselekvési képessége, a növekvő kiadások és a folyamatos migrációs nyomás miatt. Mindez a gazdasági és társadalmi sebezhetőség növekedéséhez vezethet. A belső nézeteltérések továbbá megnehezíthetik, hogy az EU összehangolt és egységes frontot mutasson a külvilág felé. A négy másik geopolitikai szövetség iránt tanúsított tétova, összehangolatlan hozzáállás így sebezhetővé teheti az EU-t, és megnehezítheti, hogy érvényesítse érdekeit velük szemben.

Az a folyamat, amely egy összetettebb és sokszínűbb valóság felé vezet, ahol a globális kormányzás különböző elképzelései és modelljei egymás mellett léteznek, sőt egyes esetekben össze is fonódnak, még csak most kezdődik.”

Forrás:
Új világrend vagy tartós világrendetlenség?; Nyilas Laura; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2026. május 4.

Európai Politikai Közösség – Az Európai Unió konnektivitásra való törekvése

„Az Európai Politikai Közösség legfontosabb témái a biztonsági, energiaügyi és digitális szektorban lehetséges együttműködések voltak.

Jerevánban rendezték meg május 4–5. között a 8. Európai Politikai Közösség (EPC) csúcstalálkozót, amelyen mintegy 50 európai partnerország vezetője és nemzetközi szervezetek képviselői vettek részt. A jereváni csúcson az európai politikai élet vezetői, Mark Carney, Kanada miniszterelnöke és a nemzetközi szervezetek vezetői, mint Mark Rutte NATO-főtitkár, Alain Berset Európa Tanács főtitkára és Feridun Sinirlioğlu EBESZ-főtitkár vettek részt. A házigazda Nikol Pasinján, az örmény miniszterelnök volt, a kiemelt vendégek között pedig szerepelt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Emmanuel Macron francia elnök, Giorgia Meloni olasz kormányfő, Keir Starmer brit miniszterelnök, Irakli Kobakhidze grúz kormányfő, Maia Sandu moldovai elnök és Donald Tusk lengyel miniszterelnök. Jelen volt továbbá Szvjatlana Cihanouszkaja, a belarusz ellenzék vezetője is, míg Friedrich Merz német kancellár programütközés miatt nem vett részt a találkozón.

A rendezvény célja, hogy egy informális egyeztetési platformként szolgáljon a kontinens állam- és kormányfői számára. A csúcstalálkozó nem szokott közös nyilatkozattal zárulni, a mostani alkalom sem volt kivétel. Ugyanakkor ezzel az alkalommal egy EU–Örményország közötti konnektivitási partnerségi nyilatkozat aláírására is sort kerítettek az érintett felek.

A nyilatkozatban az EU elismeri az örmény nép uniós törekvéseit, valamint a 2025 márciusában elfogadott, az uniós csatlakozási folyamat elindításáról szóló törvényt. A felek elkötelezettek a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság erősítése mellett. Ezt a folyamatot is segíti majd az a 270 millió eurós Reziliencia és Növekedési Terv, amely megkönnyíti a szükséges társadalmi-gazdasági reformokat. Emellett a Global Gateway stratégia keretében az uniós beruházások elérhetik a 2,5 milliárd eurót. A felek között kiemelt prioritás a konnektivitás, vagyis a közlekedés, az energia és a digitális szektor fejlesztése. Ide tartozik a fekete-tengeri tengeralattjáró kábelprojekt és az örmény elektromos hálózat modernizálása. Továbbá a partnerek szeretnék elmélyíteni az együttműködést a biztonságpolitika terén – és ebben lényeges szerepet kap az Európai Békekeretből nyújtandó összesen 30 millió eurós támogatás, valamint a Frontex-szel való szorosabb kapcsolat kiépítése. A nyilatkozat szerint jelentős előrelépés történt a vízumliberalizáció ügyében, amely még szorosabbá teszi a felek közötti kapcsolatot. Nem meglepő módon a felek aggodalmukat fejezik ki az ukrajnai háború miatt, támogatják Ukrajna szuverenitását és sürgetik a közel-keleti deeszkalációt.

Ugyanakkor a felek elkötelezték magukat az uniós szankciók kijátszása elleni küzdelemre, különösen a kettős felhasználású termékek és érzékeny harctéri eszközök kereskedelmének ellenőrzésére. Ez komoly feszültséget okozhat Örményország hagyományos regionális kereskedelmi partnereivel, különösen Oroszországgal. A nyilatkozat rögzíti az EU támogatását az örmény atomerőmű üzemen kívül helyezésére vonatkozó ütemterv kidolgozásához, amely rendkívül érzékeny téma az energiafüggőség és az ellátásbiztonság miatt.

Az EPC keretein belül elhangozott számos felszólalást a terjedelmi korlátok miatt nem célunk bemutatni, de érdemes többek között Mark Carney felszólalását megemlíteni. Országát „energia-szuperhatalomként” és a leginkább európai nem-európai országként jellemezte és stratégiai partnerséget ajánlott a kritikus ásványkincsek és a technológia terén a stratégiai autonómia erősítése érdekében. Giorgia Meloni a„poliválság” fogalmával írta le a jelenlegi helyzetet, amelyben a migráció, az energia, a versenyképesség és a biztonság kérdései összefonódnak. Sürgette a migráció kiváltó okainak kezelését és a földközi-tengeri szomszédságpolitikára való nagyobb odafigyelést.

A találkozó konstruktív hangnemétől eltérő jegyben szólalt fel Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök, aki videón keresztül jelentkezett be. Élesen bírálta az Európai Parlamentet, mi több, azzal vádolta, hogy ahelyett, hogy támogatná az Örményország és Azerbajdzsán közötti békefolyamatot, aktívan szabotálta azt.

A csúcstalálkozó egyértelműen reflektált a jelen geopolitikai kihívásaira, hiszen erős hangsúlyt fektetett a biztonsági, az energetikai és a kritikus nyersanyagok terén való együttműködésre. Az EU–Örményország közötti nyilatkozatban szereplő biztonsági és védelmi együttműködés, valamint az Európai Békekeretből származó támogatás az örmény hadsereg interoperabilitásának növelésére egyértelmű elmozdulást jelez a nyugati biztonsági struktúrák felé, ami viszont várhatóan regionális feszültségeket szülhet.”

Forrás:
Az Európai Unió konnektivitásra való törekvése; Máthé Réka Zsuzsánna; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2026. május 6.

Szakirodalom

Adósságspirál, mesterséges intelligencia, mentális krízis: merre tart a magyar egészségügy 2026-ban?

„A szektor előtt álló legégetőbb kihívásokat vázolták fel az IME egészségügyi szaklap XXIV. Menedzsment és Leadership Konferenciájának előadói tavaly december elején. Az eseményen, melyet a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) szervezett, a kórházi adósságrendezés új modellje, a mesterséges intelligencia robbanásszerű térnyerése, valamint a gyógyítók aggasztó mentális állapota is szóba került, miközben a szakértők arra is választ kerestek, képes-e győzni a szakmai racionalitás a politikai ciklusok felett 2026-ban.”

Forrás:
Adósságspirál, mesterséges intelligencia, mentális krízis: merre tart a magyar egészségügy 2026-ban? Összefoglaló a 2025-ös IME Menedzsment és Leadership Konferenciáról; Tarcza Orsolya; IME Innováció Menedzsment Egészségügy; 25(1), 45-48.; 2026. május 6.

A holnapról gondolkodva: Kézikönyv a stratégiai előretekintéshez

„Miről szól ez a kiadvány

A Thinking About Tomorrow bemutatja a CSF frissített értelmezését az előretekintésről: arról, hogy mit tartunk elméletben igaznak és a gyakorlatban hasznosnak. Ebben a kiadványban megosztjuk mindazt, amit saját tapasztalatainkból és mások munkájából tanultunk.

Mi található ebben a kiadványban?

A kiadvány három részből áll:

1. Alapok – bemutatja, mi az előretekintés, milyen értéket teremt, és milyen hozzáállást kíván meg ez a munka.
2. Formák – ismerteti az előretekintési projektek különböző típusait, és példákat is kínál rájuk.
3. Kapaszkodók – heurisztikákat és ötleteket ad ahhoz, hogyan lehet az előretekintést a gyakorlatban alkalmazni.

Kinek szól ez a kiadvány?

A kiadvány elsősorban a közszférában dolgozó, előretekintéssel foglalkozó szakembereknek készült – vagyis olyanoknak, mint mi magunk.

De ha bármi felkeltette az érdeklődését abból, amit eddig olvasott, akkor ez a kézikönyv Önnek is szól. Úgy írtuk meg, hogy közérthető legyen: kerültük a szakzsargont, és igyekeztünk világosan fogalmazni.

Hogyan érdemes használni ezt a kiadványt?

Olvasható lineárisan, elejétől a végéig, de modulárisan is. Hogy bátorítsuk az olvasót a kézikönyv szabadabb bejárására, megkönnyítettük a tájékozódást, és útjelzőket hagytunk az egyes részek között.

Az előretekintésnek nincs egyetlen helyes módja. Arra hívjuk az olvasót, hogy mindazt, amit itt talál, kiindulópontként kezelje. Akár most ismerkedik az előretekintéssel, akár régóta gyakorolja, reméljük, hogy ez a kézikönyv hasznos és élvezetes társ lesz azon az úton, amely a jövő felé vezet – amelybe mindannyian tartunk.”

Forrás:
Thinking About Tomorrow: A Handbook for Strategic Foresight; Centre for Strategic Futures, Strategy Group in the Prime Minister’s Office, Singapore; 2026. február 24.

MI, algoritmikus irányítás, valamint a társadalom, a munka és a foglalkoztatás átalakulása

„Ez a koncepciótanulmány keretet dolgoz ki az Eurofound közelgő kutatásához, amely azt vizsgálja, milyen következményekkel jár a digitális korszak a munkára, a foglalkoztatásra és az életkörülményekre nézve. A tanulmány meghatározza a kulcsfogalmakat, és megfogalmazza azokat a kiinduló feltételezéseket, amelyek a kutatást irányítani fogják.

Szerkezete tudatosan az Eurofound korábbi elemző tanulmányát, az Automation, digitisation and platforms: Implications for work and employment című kiadványt követi, amely 2018 óta az Eurofound digitalizációval kapcsolatos kutatási programjának fogalmi alapjául szolgál. Ez a korábbi tanulmány szilárd elemzési keretet hozott létre: feltérképezte a változást mozgató technológiai tényezőket, bemutatta a kialakuló digitális gazdaság meghatározó jellemzőit, és azonosította azokat a fő irányokat, amelyeken keresztül a digitalizáció átalakítja a munkát és a foglalkoztatást.

E szerkezet megtartása biztosítja a folytonosságot e régóta alkalmazott elemzési megközelítéssel. A jelen tanulmány célja ugyanakkor az, hogy frissítse és kibővítse ezt a keretet, beépítve az MI és az algoritmikus irányítás legújabb fejlődéséhez kapcsolódó új fejleményeket, valamint ezek következményeit nemcsak a munkára és a foglalkoztatásra, hanem az életkörülményekre nézve is.”

Forrás:
MI, algoritmikus irányítás, valamint a társadalom, a munka és a foglalkoztatás átalakulása; Sara Riso, Cesira Urzì Brancati, Dragoș Adăscăliței, Eleonora Peruffo; Eurofound; DOI: 10.2806/5310629; 2026. április 30.
Lásd még:
European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions (Eurofound)

A mesterséges intelligencia hatása társadalmainkra

„A mesterséges intelligencia átalakítja Európát: áttöréseket hoz a precíziós orvoslásban és az éghajlati reziliencia erősítésében. Ugyanakkor a „feketedobozként” működő rendszerek átláthatatlansága és a félretájékoztatás terjedése veszélyezteti a közbizalmat, és növelheti az egyenlőtlenségeket.

Ez, az Európai Bizottság megbízásából készült független szakértői áttekintés mély törésvonalakat tár fel a jól finanszírozott magánszektorbeli innováció és az alulfinanszírozott közfinanszírozású kutatás között. Emellett rámutat a tagállamok közötti jelentős földrajzi egyenlőtlenségekre, valamint arra, hogy az MI társadalmi célú és környezetvédelmi kezdeményezésekben rejlő lehetőségeit mindeddig nem használták ki kellőképpen.

Annak érdekében, hogy az MI fejlődése ismét összhangba kerüljön az európai értékekkel – az egyenlőséggel, az átláthatósággal és az emberi méltósággal -, a jelentés a közfinanszírozású kutatás-fejlesztési beruházások jelentős növelését, rugalmas szabályozási keretek kialakítását, célzott átképzési programokat és az uniós digitális infrastruktúra megerősítését sürgeti.”

Forrás:
The impact of the artificial intelligence on our societies; Eva Luger, Marianthe Stavridou (szerk); Publications Office of the European Union; DOI: 10.2777/2377840; 2026. április 29.