Skip to main content

18. szám, 2013. április 29.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Nagyon magas a költségvetési szervek lejárt tartozása

„Rekordközelbe, 72 milliárd forintra ugrott a költségvetési szervek lejárt tartozása a kincstári adatok szerint, amit jellemzően az áruszállítókkal szemben halmoztak fel az iskolák, kórházak, egyetemek. A még le nem járt tartozással együtt a közszféra szállítókkal szembeni adóssága elérheti akár a GDP egy százalékát is.

Rezsicsökkentés ide, rezsicsökkentés oda, a 72 milliárd forintos kifizetetlen tartozást felhalmozó költségvetési szervek nem mernek ujjat húzni a közüzemi szolgáltatókkal. Az Államkincstár adatai szerint ugyanis inkább a villanyszámlát fizetik ki a kórházak, iskolák, kormányhivatalok, semmint az áruszállítókat. Ez utóbbiak felé 43,6 milliárd forinttal tartoznak a költségvetési intézmények.

A Magyar Államkincstár (MÁK) legfrissebb adatai szerint ugyanis kéthavi csökkenés után március végére újra rekord közelbe, 72 milliárd forintra ugrott a költségvetési intézmények lejárt szállítói tartozása. A minden idők rekordjának számító 74,1 milliárd forintos csúcsot tavaly novemberben állította be az állam – abban az évben, amikor is történelmi mélypontra került az államháztartás hiányát.

A MÁK által közölt adat csak a jéghegy csúcsa, ugyanis csak a lejárt számlákat hozzák nyilvánosságra. Miután ma már nem ritkán fél éves fizetési határidővel szerződnek a költségvetési szervek, a még le nem járt, ám kifizetetlen tartozás becslések szerint elérheti a GDP 1 százalékát is, vagyis a 300 milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy rendes fizetés és normál fizetési határidők esetén épp ennyivel lenne magasabb az államháztartási hiány. A MÁK adatai szerint a lejárt tartozás egyetlen hónap alatt 6,2 milliárd forinttal emelkedett.

A kórházaknál nő az adósság
A március havi tartozásállomány meghatározó része – 81,8 százaléka – az Emberi Erőforrások Minisztériumánál (EMMI) halmozódott fel 58,9 milliárd forint összegben, melyből 33,0 milliárd forint a gyógyító ellátást végző szakintézeteké, míg 20,1 milliárd forint az egyetemek, főiskolák tartozása. Ez utóbbin belül a betegellátást is végző négy egyetem tartozása 12,0 milliárd forint, melyből kiemelendő a Szegedi Tudományegyetem (5,0 milliárd forint) és a Pécsi Tudományegyetem (4,8 milliárd forint).

Egyenlegében a legnagyobb növekedés (5,5 milliárd forint) szintén az EMMI-nél tapasztalható, amely csaknem teljes egészében az államháztartáson kívülre fennálló, közüzemi tartozásból, illetve áruszállítások ki nem fizetett számláiból adódik. A növekedésből 4,3 milliárd forint a betegellátást is végző négy egyetemnél jelentkezik, ezen belül a legnagyobb összeg – 2,3 milliárd forint – a Szegedi Tudományegyetemnél.

A szegedi intézmény 30 és 60 nap közötti tartozásából 0,7 milliárd forint a tárgyidőszakban rendezésre került, míg a 30 nap alatti állománya közel 3 milliárd forinttal emelkedett. Márciusban a Debreceni Egyetem tartozása 0,8 milliárd forinttal, a Semmelweis Egyetemé és a Pécsi Tudományegyetemé 0,6-0,6 milliárd forinttal növekedett. A tartozás növekedés fennmaradó összege megoszlik a fejezet több intézménye között – olvasható a MÁK közleményében.

A kormányhivatalok az államnak nem fizetnek
Az intézmények nézve továbbra is négy csoport különböztethető meg: egyetemek, iskolák, kórházak és kormányhivatalok. Ez utóbbiak nem annyira a beszállítók, hanem az állam felé tartoznak, bár ebben is vannak kivételek. A Pest Megyei Kormányhivatal megalakulása óta például komoly működési problémákkal küzd, a kormányhivatalok közül ez az egyetlen, amely komoly rezsitartozást is felhalmozott. A listáról teljes mértékben eltűntek viszont a rendőrségek, ám ez vélhetően csak időleges. Ugyanis a rendőrsés és a büntetés-végrehajtás rendre alulfinanszírozott, év közben milliárdos adósságot halmoznak fel, amit év végén eddig a kormány konszolidált. Új szereplő viszont a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, ahova az iskolák kerültek: egyelőre viszonylag szerény, 1,6 milliárd forintos kifizetetlen számlahegyek görget maga előtt.

Az összes tartozáson belül az állammal szemben fennálló tartozás (például központosított bevétel, központi költségvetést, irányító szervet megillető bevétel, állammal szembeni adótartozás) 9,4 milliárd forint, amelynek legnagyobb hányada – 78,2 százaléka, 7,3 milliárd forint – változatlanul a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál, azon belül a kormányhivataloknál jelentkezik.

A költségvetési szervek lejárt tartozás márciusban (milliárd forint)
1997 4,9
1998 5,4
1999 5,8
2000 4,4
2001 5,3
2002 6,9
2003 4,2
2004 8,2
2005 10,6
2006 16,4
2007 21,6
2008 12,6
2009 13,5
2010 20,5
2011 37,9
2012 47,1
2013 72,1
Forrás: MÁK

A tartozás a 60 napon túli tartományban 26,3 milliárd forint. Ebből a minősített (50 millió forintot vagy az eredeti költségvetés 3,5 százalékát meghaladó, 60 napon túli lejárt) tartozás 25,6 milliárd forint, ami csaknem teljes mértékben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (6,5 milliárd forint) és az EMMI (19,0 milliárd forint) között oszlik meg. A minősített adós intézetek száma a tárgyidőszak végén 70 volt, vagyis a nyilvántartott 884-ből közel minden tizedik intézményt érinti a probléma.”

Forrás:
Elképesztő összeggel tartozik az állam – mutatjuk a friss listát!; Papp Zsolt; Napi Gazdaság; 2013. április 24.

Nem kellene az EU-n belül hitelesíttetni a legtöbb okmányt

„ Megszüntetné az Európai Bizottság a hitelesítési és a hitelesített fordítási kötelezettséget az Európai Unión belül az uniós tagállamok hatóságai által kiállított hivatalos okmányokra vonatkozólag. A testület szerdán fogadta el az erről szóló rendelettervezetet.

„Ha egy útlevélről elhiszik a külföldi hatóságok, hogy valódi, akkor egy születési anyakönyvi kivonatról miért nem?” – ezzel a felütéssel nevezte az igazságügyi EU-biztos ésszerűtlennek a jelenlegi európai uniós gyakorlatokat, és ebből kiindulva fogadta el az Európai Bizottság szerdán azt a rendelettervezetet, amely a bürokrácia jelentős visszanyesésével egyszerűbbé tenné a hivatalos dokumentumok EU-n belüli hatósági elfogadását.

A testület által elfogadott jogszabályi javaslat 12 dokumentumkategóriában írná elő a tagállamoknak a többi 26 EU-tagországban kiállított hivatalos okiratok könnyebb elfogadtatását, amely praktikusan a kötelező fordítási és hitelesítési eljárások megszüntetését jelentené. Viviane Reding elmondta, a tervezet szerint a jövőben az állampolgároknak és a vállalkozásoknak nem kellene költséges és hosszadalmas eljárásokat lefolytatniuk, ha házat, vagy lakást vásárolnak külföldön, megházasodnak, vagy gyermekük születik.

A jogszabály szerint a hitelesítési kötelezettség megszüntetése az állampolgári státuszra (házasság, gyermekszületés, haláleset, regisztrált élettársi viszony), a lakóhelyre, az állampolgárságra, a nemzetiségre, az ingatlanra, a külföldi vállalkozásalapításra, a szellemi tulajdonjogokra és a bűnügyi nyilvántartásra (erkölcsi bizonyítvány) vonatkozó dokumentumokat érintené, ezzel a külföldi okirat-ügyintézések túlnyomó többsége egyszerűbbé válhatna.

Viviane Reding érthetetlennek nevezte, hogy egyes okmányokat miért fogadnak el kölcsönösen a hatóságok, másokat pedig miért nem; ennél azonban sokkal nagyobb problémát okoz szerinte az a tény, hogy az uniós tagállami hatóságok a külön hitelesítéssel egyszerűen a bizalmatlanságukat fejezik ki egy másik ország közigazgatásával szemben. „Példának okáért Finnországot és Franciaországot ugyanúgy kezeli a többi tagország, mint Botswanát és Kazahsztánt.” – érzékeltette a bizottsági alelnök, „Mivel lesz jobb, ha van rajta egy plusz pecsét?” – tette hozzá.

A jogszabály arra tesz javaslatot, hogy az említett dokumentumkategóriákban a jövőben ne legyen kötelező a hitelesítés, a nemzetközi felülhitelesítés (Apostille) és a hiteles fordítás a dokumentum eredetiségének bizonyítására.

Hitelesítés (legalisation) alatt azt a folyamatot érti az Európai Bizottság, amikor egy állampolgárnak és vállalkozásnak bizonyítania kell egy aláírás és a pecsét valódiságát, valamint azt, hogy az aláíró valóban jogosult volt a dokumentum szignálására. Ennek következtében lesz egy külföldi hatóság által kiállított okmány ugyanolyan érték, mint egy eredeti hazai dokumentum.

A nemzetközi felülhitelesítés során a hatóságok egy külön dokumentumot (Apostille) csatolnak az eredeti okmány mellé, ezzel bizonyítva az eredeti hitelességét. Ezt az eszközt az 1961-es hágai egyezménnyel hozták létre, és tették elfogadhatóvá az egyezményt aláíró országokban.

A két eljárással 1,4 millió dokumentumot hitelesítenek az uniós tagállamok minden évben.

Az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy a most beterjesztett jogszabályi javaslat csak a dokumentumok hitelességének, és nem azok tartalmának automatikus elfogadására irányulnak. Ezzel együtt is jelentősen megkönnyítheti az egyszerűsítés mintegy 13 millió uniós állampolgár életét, akik jelenleg az EU-n belül, de nem az anyaországban élnek.

Az Európai Unió nem szimplán a kötelezettséget szeretné megszüntetni, hanem ezzel egyidejűleg biztosítékokat is szeretne adni a tagállami hatóságoknak arra, hogy a hozzájuk beérkező külföldi okmányok valóban eredetiek. Egyrészt az EU összes hivatalos nyelvén egyennyomtatvány-mintákat készít Brüsszel, amiket a tagországok használhatnak a kölcsönös elfogadás megkönnyítése érdekében. A tagállamok és a vállalkozások kérhetik, hogy az uniós minta szerinti okmányt adják ki a hatóságok annak kérvényezésekor.

Másrészt, ha egy tagországi hatóságnak kétségei vannak egy hozzákerülő dokumentum miatt, akkor a már működő belső piaci informatikai rendszeren keresztül kapcsolatba léphetnek a kibocsátó hatósággal, amely ellenőrizni tudja az okmány hitelességét.

Az igazságügyi uniós biztos szerint a jogszabállyal összesen 330 millió eurót spórolhatnának meg az állampolgárok és az uniós cégek évente, ezen túlmenően rengeteg időt és kellemetlenséget is meg lehetne takarítani”

Forrás:
Nem kellene az EU-n belül hitelesíttetni a legtöbb okmányt; Bruxinfo; 2013. április 24.

Útügyek, örökbefogadás – a fővárosban csak az V. kerületben intézheti

„ Az 5. kerület központi elhelyezkedése miatt speciális helyzettel bír a fővárosi kerületek körében. A szakigazgatási szervek viszonylag magas száma mellett a kormány sok területen kiemelt feladatot szánt a kerületnek. Útügyi engedélyezés, örökbefogadással kapcsolatos ügyek – a fővárosban ezeket kizárólag az V. Kerületi Hivatalban lehet intézni – hívta fel a figyelmet a Rádió Orient műsorában Nagy Júlia, a kerületi hivatal vezetője.

Hosszas és gondos előkészítés előzte meg a magyar közigazgatás életében bekövetkező fordulópontot. A Rádió Orient műsorában Nagy Júlia kiemelte, elérkezett az aktív lépések ideje. Az 5. kerületi hivatal vezetője elmondta, hogy az okmányirodák kialakítása és működése során egyértelmű sikertörténet részese lehetett. „Az okmányirodák rendkívül stabil, népszerű alapokat jelentenek a szolgáltatási szint továbbfejlesztésében” – emelte ki.

Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége elmondta, a járási hivatalok megalakulását az önkormányzat minden tekintetben támogatta. A folyamat során az Önkormányzat, és a főváros Kormányhivatalának vezetése részéről maximális együttműködést tapasztaltunk, a szükséges eszközöket biztosították számunkra a zökkenőmentes induláshoz – emelte ki.

A személyi állományról szólva Nagy Júlia elmondta, mivel a kerület központi elhelyezkedése miatt speciális helyzetben van, emiatt a szükséges ügyintézői létszám kialakításakor nem csak a lakosságszámot kell figyelembe venni, hanem számolni kell a napközben jelentkező nagymértékű „átmenő” ügyféli forgalommal. Bizakodásra ad okot, hogy az illetékes minisztérium vizsgálja az ügyintézői kapacitás jövőbeni átcsoportosításának lehetőségeit. Hozzátette: „a szakigazgatási szervek magas száma mellett a kormány sok területen kiemelt feladatot szánt a kerületnek. Az államhatalmi szervek és a bankszféra jelentős része az 5. kerületben koncentrálódik” – jelentette ki.

A járási hivatalok 2013 márciusától fogadják a honosítási kérelmeket. A Rádió Orient vendége ezzel kapcsolatban elmondta, az új feladat ellátásában a személyi állomány biztos pontot jelentett. Fontos, hogy maga a rendszer is támogatja a munkánkat, hiszen az egyszerűsített honosítási eljárás során a helytelenül kitöltött kérelmek esetén, az adatlap nem kap iktatószámot, ezáltal figyelmeztet az esetleges hibára, így javítani kell azt. Hozzátette, az új lakcímbejelentő formanyomtatvány esetén is figyelemmel voltak a változásból eredő nehézségekre. „Nem hárítjuk az ügyfélre a váltásból eredő többletterheket” – emelte ki Nagy Júlia.

Az ügyfélfogadási idő bővülésére időben felkészült a kerületi hivatal. A hivatalvezető elmondta, már elkészítették a hosszított nyitva tartási tervet. „A folyamatban lévő KAB képzések jelentős erőforrásokat kötnek le. Emellett a nyári szabadságolási időszak is közeledik, a kollégáknak szükségük van a pihenésre” – magyarázta a hosszított nyitvatartási rend bevezetését halasztó döntés helyességét. Hozzátette, a kiszolgálóablakok számának bővítése terén kiaknázatlan lehetőségek rejlenek. „Jelenleg 12 ügyfélfogadó ablakunk van, de jelenleg 8 ügyintéző dolgozik a front-office ablakban. A létszámkeret bővülése esetén újabb ablakok nyílhatnak” – magyarázta.

Az 5. kerület földrajzi elhelyezkedése és a kormányzat által ráruházott speciális feladatok miatt központi helyzetben van a fővárosban. A Közlekedéshatósági Osztály – a kerületi önkormányzatok tulajdonában álló közutak vonatkozásában – az útügyi engedélyezési eljárások terén eljáró hatóságként működik. A korábban a fővárosi főjegyzőnél összpontosuló feladatokat így továbbra is egy helyen, rövid ügyintézési idővel lehet ellátni. Nagy Júlia hozzátette, a kerületi gyámhivatal szakigazgatási szervként speciális hatáskörrel rendelkezik: az örökbefogadás engedélyezése, a határozat meghozatala, az örökbefogadás felbontása, a testvérek felkutatása, a külföldiek általi örökbefogadás is e hatósághoz került. A hivatalvezető emellett az állami élet területeinek járási szintű megjelenéséről is beszélt. „A Magyar Államkincstár által létesített szolgáltató pont kialakítása a komplex szolgáltatások irányába hat, az egységesülési folyamat első lépése. A közös „háztartás” minden érintett fél előnyére szolgálhat.”

Az 5. kerületi hivatalban nap közben 120 ezer ember intézi ügyeit. Nagy Júlia elmondta, ez a körülmény – az utolsó statisztikai adatoknak megfelelően, egy három és fél napos vizsgálati időre vetítve – 661 ügyféli megjelenést jelez. „Nyolc ügyintéző naponta 160 ügyféllel, egy ügyintéző napi 20 állampolgárral találkozik” – hangsúlyozta. Hozzátette, a hivatal a magas ügyfélszám ellenére a magyar közigazgatás által támasztott összes elvárásnak szeretne megfelelni. „A kormányablakok bevezetése szakmai és emberi szinten is újabb megmérettetést jelent. Ezzel még egy lépcsőfokot tudunk lépni a jó állam építése terén. A szolgáltató állam proaktív magatartást kell, hogy tanúsítson. Elébe kell menni az ügyfelek igényeinek és az elvárt szolgáltatási szintet szükséges nyújtani.” – zárta szavait a hivatalvezető.”

Forrás:
Útügyek, örökbefogadás – a fővárosban csak az V. kerületben intézheti; OrientPress; 2013. április 23.

Magyarország csatlakozott egy az átláthatóbb állami működést segítő kezdeményezéshez

„A budapesti brit nagykövetségnek az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelték: Francis Maude brit politikus, aki a kezdeményezés londoni ülését elnökölte, üdvözölte Magyarországot az OGP tagjai között.

Magyarország csatlakozott a 2011-ben indított Nyílt Kormányzati Együttműködés (OGP) elnevezésű nemzetközi kezdeményezéshez, amelynek célja, hogy erősítse a résztvevő országok elkötelezettségét az átláthatóbb állami működés mellett.

Az MTI érdeklődésére a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kifejtette: a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a közigazgatás átláthatóságának javítása segíti a versenyképesség növekedését és fokozza az állampolgárok közigazgatásba vetett bizalmát.

Ezért 2011-ben nyolc ország – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Norvégia, Brazília, Mexikó, Indonézia, Dél-Afrika és a Fülöp-szigetek – nyilatkozatot írt alá, amelyben rögzítették: céljuk a nyilvánosság, a társadalmi részvétel és az átláthatóság növelése az állami működésben. A kezdeményezéshez azóta több ország, idén Magyarország is csatlakozott.

Kiemelték: a kormány megalakulása óta az elmúlt 20 év legintenzívebb korrupcióellenes intézkedéssorozata folyik Magyarországon. Ennek részeként a kormány tavaly döntött arról, hogy Magyarország csatlakozik az OGP-hez és akciótervben rögzítette az ehhez szükséges vállalásait.

Az akcióterv elfogadásával Magyarország tovább erősíti elkötelezettségét a nyílt kormányzás mellett – mutattak rá. Hozzátették: az alaptörvény is kimondja, hogy az országban a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvének kell érvényesülnie, és mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.

Mint fogalmaztak, az akcióterv értelmében a kormány vállalja a költségvetési adatok nyilvánosságának növelését, közérthetőségének javítását. Így a jövőben a központi költségvetés és módosításainak tervezete, valamint a végrehajtott költségvetés adatai számszerű és grafikus módon is megismerhetők lesznek.

Hangsúlyozták, fontos cél az is, hogy a közbeszerzési adatok kereshetősége javuljon, azaz a közbeszerezési eljárásokkal kapcsolatos dokumentumok, adatok kereshetők, lekérdezhetők, könnyen azonosíthatók legyenek, ezáltal segítve a nyilvánosság biztosítását.

Fontos vállalás, hogy a köztulajdon hasznosítására és a közpénzek felhasználására kötött szerződések nyilvánossága erősödjön, így az ellenőrzések kiterjednek majd a közzétételi kötelezettségekre is – magyarázták.

A kormány áttekinti a közbeszerzési törvényt, valamint a nemzeti és közösségi költségvetés pénzügyi támogatások szabályrendszere alkalmazásának tapasztalatait a korrupciós kockázatok szempontjából.

Emellett az önkormányzati döntések átláthatóságát erősítve, főszabály szerint nyílt üléseket kell tartani önkormányzati vagyonhasznosítási és beszerzési ügyekben, valamint az előterjesztéseket a testületi ülésre szóló meghívó kiküldésével egyidejűleg a honlapon is közzé kell tenni.

Kitértek arra is, hogy az akcióterv tartalmazza a korrupció megelőzésével kapcsolatos ismeretek terjesztését az állami szervek tisztviselőinek indított képzések, az iskolai tankönyvek tartalmának felülvizsgálata és a társadalmi célú tájékoztatási kampányok révén.

A kormány az akciótervhez kapcsolódóan olyan szabályokat alkotott, amelyek értelmében az államigazgatási szerveknél minden évben december 31-ig fel kell mérni a korrupciós kockázatokat, és ez alapján éves korrupciómegelőzési intézkedési tervet kell készíteni – közölték.

Továbbá olyan tanácsadót kell kijelölni az egyes szerveknél, akinek feladata, hogy közreműködjön a korrupciós kockázatok felmérésében, az azok kezelésére szolgáló intézkedési terv, valamint az annak végrehajtásáról szóló jelentés elkészítésében.”

Forrás:
Magyarország csatlakozott egy az átláthatóbb állami működést segítő kezdeményezéshez; Híradó.hu/MTI; 2013. április 25.
1080/2013. (II.25.) Korm. határozat Magyarországnak a Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership) elnevezésű nemzetközi kezdeményezés keretében teendő vállalásairól szóló akcióterv jóváhagyásáról (pdf)

Három-négy év alatt lehet egy szintre hozni a járási hivatalokat

„Három-négy év alatt lehet a legfejlettebbek szintjére felzárkóztatni az országban működő járási hivatalokat – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter szerdán Győrben, miután tárgyalt a megyei hivatalvezetőkkel, majd megtekintette a kormányablakot és az egyik bevásárlóközpontban működő okmányirodát.

„Nagyon sokszínű most még a járási rendszer az ügyintézés tekintetében is” – jegyezte meg, utalva arra, hogy négy hónapja az önkormányzatoktól átvett helyiségekben, eszközökkel működnek, így a feltételek nagyban függnek a korábbi működtetők anyagi lehetőségeitől.

Navracsics Tibor hangsúlyozta: az elkövetkező időszak egyik legnagyobb feladata a járási rendszer működési színvonalának, eszközellátottságának egységesebbé tétele; hogy ez mikorra érhet véget, „szigorúan csak pénz kérdése, az akarat megvan hozzá, a szándék megvan hozzá, az információk is megvannak hozzá”. „A célom nem az, hogy egy átlagot hozzunk létre, hanem az, hogy a legfejlettebbekhez zárkóztassuk fel a többieket” – jelentette ki a miniszter.

Emlékeztetett arra: az idei esztendő rendkívül fontos a kormányablakok és az okmányirodák fejlesztése szempontjából, mivel az év végéig ezek egységes rendszerré állnak össze, és az ország háromszáz pontján tesznek lehetővé gyorsabb és szélesebb körű ügyintézést.

A miniszterelnök-helyettes szólt arról is, hogy rövidesen a parlament elé kerülhet az anyakönyvi eljárások digitalizálására vonatkozó törvényjavaslat, és elfogadásával a jövő év közepétől tovább egyszerűsödhet az eljárás.”

Forrás:
Három-négy év alatt lehet egy szintre hozni a járási hivatalokat; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. április 25.

A magyar közigazgatás értékei nem ma keletkeztek

„Az ügyfélközpontúság egyoldalú előtérbe tolásával és a közhatalmi eszközök gyengítésével az állam egy idő után nem tudja érvényesíteni a közérdeket szolgáló akaratát. Ennek ellenére számos pozitív hozadékkal is bírt a közigazgatási irányváltás: a közigazgatás nyitottabbá válása, az empátia kialakulása mellett az eljárásjogi módszerek és a hozzáállás is megváltoztak. A Rádió Orient műsorában Balázs István tanszékvezető elmondta, jó közigazgatási hagyományaink vannak.

A közigazgatás kapcsolatrendszeréből az új közmenedzsment révén kiemelkedett az ügyfélközpontúság. A Rádió Orient műsorában Balázs István elmondta, a közigazgatás ennél sokrétűbb tevékenység, nem korlátozódik csak a hatósági eljárásbeli ügyfélkapcsolatokra. „A többi aspektus, a gazdálkodási tevékenység, a biztonsági funkció és a közszolgáltatások szervezése is ugyanolyan fontos. A területeknek egyformán jónak kell lenniük, így tudja a közigazgatás betölteni társadalmi rendeltetését” – emelte ki a DTE ÁJK tanszékvezetője.

Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége elmondta, az új közmenedzsment irány előtt is jelen volt közigazgatásunkban az ügyfélközpontúság. Az OECD-től kiinduló hangsúlyváltásra alapvetően a globalizáció miatt került sor. „A cél az volt, hogy a közigazgatási szolgáltatás igénybe vevői bekerüljenek a zárt rendszerbe, és ezzel nyitottságot és átláthatóságot hozzanak a struktúrába”- emelte ki Balázs István. A tanszékvezető hozzátette, ezzel a nyitással azonban bizonytalanság és keveredés is kialakult a közigazgatás értékrendszerében. „Az állam és a közigazgatás elgyengítésével, az ügyfélközpontúság és a mellérendeltség előtérbe hozásával az állam egy idő után nem tudja érvényesíteni a közigazgatás útján a közérdeket szolgáló akaratát sem.

Ez pedig a köz érdekével ellentétes, hiszen az ügyfél érdeke is az, hogy a közigazgatás jól, törvényesen és hatékonyan működjön. A cél az, hogy azért lehessen felnézni a közigazgatásra, mert munkája eredményességével mély tiszteletet ébreszt az emberekben” – hangsúlyozta.

Az új közmenedzsment egyik káros hatása az állam és a közigazgatás elgyengítése. Emellett azonban számos pozitív hozadékkal bír: a nyitottá válás, a két oldal közeledése, az empátia kialakulása mellett az eljárásjogi módszereket és a hozzáállást is megváltoztatja. Balázs István kiemelte, a túlzásokat mindkét oldalról kerülni kell. Példaként az ügyfélközpontúság túlhangsúlyozását és az új közigazgatási hatósági eljárás törvényünk szabályozás logikátlanságát hozta fel. „A kultúraváltásban az új közmenedzsment pozitív és negatív eredményeket egyaránt hozott. A jövőben mindkettőből tudunk építkezni” – jelentette ki Dudás Ferenc közigazgatási szakértő műsorának vendége.

„A közigazgatás a frontharcosok nélkül nem lehet jó, hiszen rajtuk keresztül ítélik meg a közigazgatás milyenségét és minőségét” – utalt a vendég az ügyintézői szerepkör fontosságára. A felkészültség és az emberi tulajdonságok nem közömbösek. Balázs István kiemelte, erre tudatosan készülni kell, be kell építeni a képzési struktúrába. Az ügyfélnek is az embert kell látnia azonban az ügyintézőben, hogy megfelelő kapcsolat alakuljon ki az ügyintézés során. Az emberi kapcsolatrendszerben nagyon sok lehetőség van a jövőt illetően – emelte ki a tanszékvezető.

„A magyar közigazgatás állapota és minősége mindig lényegesen magasabb volt a nemzetközi összehasonlításban, mint azt a hazai politikai vezetők gondolták. Jó hagyományaink vannak, többnyire magas színvonalú munkát végeztek a közigazgatásban dolgozók” – emelte ki a vendég. Balázs hozzátette, éppen ezért van mire építeni. „A magyar közigazgatás értékei nem ma keletkeztek, hosszú és jó hagyományai vannak. A közigazgatás folyamatosan változó rendszer, azonban értékeinkre támaszkodva sikeresen alkalmazkodhatunk az új feladatokhoz” – zárta szavait Balázs István.”

Forrás:
A magyar közigazgatás értékei nem ma keletkeztek; OrientPress; 2013. április 25.

Ezért volt szükség a rendszerek átalakítására

„A korábbi rendszerek átalakítására azért volt szükség, hogy polgárbarát, gazdaságos és fenntartható rendszerek jöjjenek létre – mondta Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter szombaton Lakiteleken. Ez igaz az önkormányzatokra, a felsőoktatásra, a köznevelésre és az egészségügyre is – tette hozzá.

Finanszírozhatatlan volt a korábbi rendszer, de alapvetően azért kellett az átalakításokat végrehajtani, hogy új viszony alakuljon ki a polgár és a kormányzat között, a polgár és az állam között – hangsúlyozta Balog Zoltán a Lakiteleki Népfőiskolán, a fiatal politológusok részére rendezett országos találkozón tartott előadásában.

A miniszter szerint a három évvel ezelőtti kormányváltás után a konfliktus abból keletkezett, hogy a rendszerek, amelyeket működtetni kellett, „se fenntarthatók, se polgárbarátok, se gazdaságosak nem voltak”, sőt a színvonaluk is megkérdőjelezhető volt.

Az önkormányzati rendszer sem volt fenntartható
Emlékeztetett azokra a felmérésekre, amelyek szerint „még leginkább az önkormányzati rendszer tűnt működőképesnek”. „Ebben volt a legnagyobb trükkje annak a világnak, hogy miközben kialakult egy valamifajta bizalomra épülő politikai kultúra, az a rendszer volt a legkevésbé fenntartható” – fogalmazott Politikai kultúra Magyarországon címmel tartott előadásában.

Az adatok szerint a rendszer olyan szintű folyamatos forráskivonásra és hitelből való forrásbevonásra épült, amely miatt fenntarthatatlan volt. Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy a kormányzat dilemmája az volt: ha nem lehet jól működtetni, akkor szabad-e a kis átalakításokkal tovább működtetni a rendszert. Balog Zoltán reményét fejezte ki, hogy a változások után bizalmi viszony alakul ki a központi kormányzat és a polgárok közösségei között.”

Forrás:
Ezért volt szükség a rendszerek átalakítására; mno.hu/MTI; 2013. április 27.

Közigazgatási, politikai informatika

24 órában fogadja a szabadalmakat a hatóság

„ A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) olyan automata készüléket állított fel Garibaldi utcai épülete földszintjén, amelynek segítségével a hét minden napján 24 órában képes fogadni a bejelentéseket, beadványokat – közölte a szervezet.

Az SZTNH hétfői közleményében azt írja, hogy a hivatalnak havonta átlagosan 4000 beadványt kell iktatnia. Ebbe beletartozik a postán feladott vagy faxon elküldött iratok sokasága is, a legtöbb ügyfél azonban eddig a személyes ügyintézés mellett döntött. Az ezzel járó feladatokat úgy látta el a hivatal, hogy a beadványok (szabadalmi, védjegy bejelentések, ezek változásai, módosítások, K+F minősítési kérelmek stb.) személyes intézésére kiírt ügyfélfogadási időt napi néhány órára korlátozta, hiszen a munkaidő másik felében hitelesíteni, iktatni kellett az adatokat. Ez az ügyfelek számára olykor sorban állással járt.

Az automata terminál nemcsak az egy-egy dokumentum leadásához szükséges időt rövidíti le 15-20 percről néhány percre, hanem azt is lehetővé teszi, hogy bármikor – akár munkaidő után, éjszaka – beérkezhessen például egy szabadalmi bejelentés. Az automata érkeztető terminálon keresztül benyújtott iratokat a hivatal az adott nap, adott óra, adott percétől tekinti beérkezettnek.

A terminál azon az elven működik, mint egy bank éjszakai pénzbefizető automatája. A feladót az átlátható, érintőképernyős felületen bevitt adatokkal azonosítják. A zárt borítékban leadott küldemények befogadásáról a terminál két bizonylatot, úgynevezett „érkeztető cédulát” ad. Az egyik a terminál oldalán levő nyíláson bedobandó borítékra kerül, a másikat pedig meg kell őrizni. A két bizonylat együtt hitelesíti a beadványt.

A hivatal Akadémia utcai épületében felállított másik terminál az ott található ügyfélszolgálati osztály nyitvatartási ideje alatt áll az ügyfelek rendelkezésére. Az automata terminálok online kapcsolatban állnak a hivatal iktató rendszerével, amely így egyértelműen biztosítja a beadott dokumentumok hitelességét és az adatok titkosságát. Egyetlen dokumentum sem veszhet el vagy kerülhet illetéktelen kezekbe – hangsúlyozza az SZTNH. A nyitvatartási időben továbbra is lehetőség van a szabadalmi, védjegy és egyéb beadványok benyújtására az SZTNH ügyfélszolgálatán, valamint az eddig is a személyes beadások helyszínéül szolgáló „Iktatóban” – teszi hozzá közleményében a hivatal.”

Forrás:
24 órában fogadja a szabadalmakat a hatóság; SG.hu/MTI; 2013. április 22.

2020-ra a számlák 20-30%-a elektronikus lehet

„Több mint 200 vállalat képviselője gyűlt össze az első Papírmentes Napon…Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület (Infotér) elnöke nyitóbeszédében rámutatott, hogy jelenleg hibrid korszakban élünk: hiába állnak rendelkezésre az elektronikus megoldások, a papírmentes iroda még korántsem valósult meg, annak ellenére sem, hogy az elektronikus ügyintézés sokkal gyorsabb, költséghatékonyabb megoldást jelent a vállalatok számára.

Fekete Gábor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkára rámutatott, hogy a „papírmentes hivatal” megvalósulásához a közigazgatásban szemléletváltásra van szükség, ugyanis az elektronikus folyamatok nem egyenlők a papír alapú folyamatok elektronikus lefordításával. Ugyanakkor több olyan példát hozott a hivatal gyakorlatából, ahol a teljes eljárást elektronizálták. Az egyik ilyen sikerprojekt az Elektronikus Mérlegbeszámoló Rendszer, mellyel a hivatal több mint évi 60 tonna papírt spórol meg – ez 150 millió Ft megtakarítást jelent – és 167 m2 hasznos, irattárolásra használt terület szabadul fel. Előadásában arról is beszélt, hogy 2014. január 1-jétől az elektronikus szolgáltatások szélesebb körben elérhetők lesznek, az ügyintézések jelentős részét elektronikus úton is lehet majd bonyolítani, ami sokkal átláthatóbbá és egyszerűbbé teszi a folyamatokat az állampolgárok és a vállalkozások számára.

Czöndör Szabolcs, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) főosztályvezetője elmondta, hogy az elektronikus számlákat ugyanúgy elfogadják, így a vállalatoknak nem kell tartaniuk az átállástól. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az elektronikus számlázás esetén informatikai vizsgálatra is számítania kell a vállalatoknak. Ennek kapcsán az egyik leggyakoribb problémát a nem megfelelő archiválás jelenti. A vállalatoknak ugyanis gondoskodnia kell az e-számlák megőrzéséről, emellett biztosítaniuk kell a megfelelő védelmet, hozzáférést, előkereshetőséget és értelmezhetőséget is. Olyan esetben például, amikor a számla olvasásához egy speciális program szükséges, ezt a programot is a hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

Mamuzsics Gábor, a NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóságának osztályvezetője elmondta, hogy az Európai Bizottság alapvető célja, hogy megteremtse az egységes szabályozást az Európai Unión belül, és 2020-ra a számlák 20-30%-a már elektronikus számla legyen. Ezzel összhangban hazánkban 2013. január 1-jén új szabályozás lépett életbe, amely a korábbihoz képest egyszerűbb adminisztrációs szemléletet képvisel, emellett könnyített az e-számla tárolására és megőrzésére vonatkozó műszaki elvárásokon… ”

Forrás:
2020-ra a számlák 20-30%-a elektronikus lehet; SG.hu; 2013. április 24.

Végrehajtási adatbázist tervez a kormány

„Igazolást kérhetnének a magánszemélyek a végrehajtói kamarától arról, hogy nincs ellenük végrehajtás. Az illetékes minisztérium a hitelezővédelemmel indokolja az újítást.

Bármely magánszemély lekérdezheti majd egy központi adatbázisból, hogy folyt, illetve folyik-e ellene végrehajtás, ha a kormány elfogadja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) erre vonatkozó tervezetét.

A kormany.hu-n a múlt héten megjelent, egyelőre hangsúlyozottan nem hivatalos, közigazgatási egyeztetés alatt álló tervezet szerint a nyilvántartásból közhiteles adatokat lehetne lekérdezni – hasonlóan ahhoz, ahogy az adóhatóságtól kérhet az adózó „nullás” igazolást arról, hogy nincs adótartozása.

A tervezet szerint a lekérdezés a kérelmezőnek 3000 forintba kerülne a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara által vezetett nyilvántartásból. A rendszer tesztelésre alkalmas változatának 2013. július 15-ig kellene elkészülnie.

A tervezet indoklásában az áll, hogy „a hitelezővédelem egy magasabb szintjének biztosítása” érdekében van szükség minderre: az adóssal szerződési viszonyba lépő jogalanyok, a különböző juttatásokat odaítélő szervek így meggyőződhetnek róa, hogy az illetővel szemben végrehajtási eljárás nincs, vagy meghatározott időn belül nem volt folyamatban.”

Forrás:
Végrehajtási adatbázist tervez a kormány; [origo]; 2013. április 22.

Kibővült a szerintem.kormany.hu

„Az elmúlt hetekben az emberek számos javaslatot juttattak el a szerintem.kormany.hu oldalon keresztül a kormányzathoz. Az első téma sikerét követően, a jövőben még szélesebb körben várja a Kormány a beérkező felvetéseket. A szerintem.kormany.hu honlapon keresztül mostantól az élet minden területéről fogadjuk az észrevételeket.”

„Az elmúlt hetekben az emberek a KRESZ megújításával kapcsolatban számos javaslatot juttattak el a szerintem.kormany.hu oldalon keresztül a kormányzathoz. Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek örömmel vesznek részt az ország közös ügyeinek alakításában, véleményeikkel és javaslataikkal segítve a kormányzat munkáját. Az első téma sikerét követően, a jövőben még szélesebb körben várja a Kormány a beérkező felvetéseket. A szerintem.kormany.hu honlapon keresztül mostantól az élet minden területén fogadjuk az észrevételeket, így különösen a mindennapokat megnehezítő bürokratikus akadályok lebontására, a jelenlegi szabályok ésszerűsítésére vonatkozó javaslatokat.

Várjuk az Ön észrevételeit, javaslatait azon jogszabályokról, szabályokról, bürokratikus akadályokról, amelyek megnehezítik hétköznapjainkat…”

Forrás:
Kibővült a szerintem.kormany.hu; Miniszterelnökség; 2013. április 23.
Szerintem

GPS-alapú digitális térkép készült a gyulai tanyavilágról

„GPS-alapú digitális térkép készült 688 gyulai tanyáról. A rendszer krízishelyzetekben nyújt gyors segítséget és ad nagyobb biztonságot a tanyákon élőknek – jelentette be Görgényi Ernő, Gyula polgármestere a rendszer üzembe helyezése alkalmából.

Görgényi Ernő elmondta, a gyulaihoz hasonló, hazai fejlesztésű térinformatikai program tanyás ingatlanokra még nem készült. A rendszer segítségével a mentők, tűzoltók és a rendőrség munkatársai hamarabb eljutnak a helyszínre, megkönnyíti a gyermekjóléti, szociális szolgálatban dolgozók munkáját is – tette hozzá. A programhoz a Gyula és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás 4,6 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a Vidékfejlesztési Minisztérium alföldi tanyák, valamint tanyás térségek fejlesztése és megőrzése céljából kiírt pályázatán, a költségek fennmaradó tíz százalékát az önkormányzat saját forrásból fedezte.

A térinformatikai rendszert kifejlesztő MindiGis cég ügyvezetője, Magos Gábor elmondta, a rendszer interneten könnyen elérhető, az adatbázis bővíthető és korrigálható. Biztonságos, mert csak engedéllyel rendelkező intézmények, például mentők, rendőrség, tűzoltók használhatják. A digitális térkép ezer GPS-pontra épül, a tanyákról 1700 fényképet tartalmaz. A felhasználó információt kap a tanyákhoz vezető burkolt és földes utak hosszáról, minőségéről és járhatóságáról az adott időpontban. A térkép tartalmazza az ingatlanokban élők nevét és életkorát, valamint az ingatlanok azonosító számát.

Gyula környékén 256 négyzetkilométeren 688 tanyán mintegy kétezer ember él, a várostól a legtávolabbi ingatlanok 12-13 kilométerre találhatók.”

Forrás:
GPS-alapú digitális térkép készült a gyulai tanyavilágról; SG.hu; 2013. április 24.

Informatika, távközlés, technika

Saját fejlesztésű utastájékoztatás a GYSEV vonatain

„Saját fejlesztésű, fedélzeti utastájékoztató rendszert helyeznek üzembe a GYSEV vonalain – közölte Rázó László, a vasúttársaság szóvivője.

Az internet és GPS-alapú információs monitorok másodpercre pontos adatokat közölnek. Az adatok alapján az utasok azt is megtudhatják, milyen vasúti csatlakozási lehetőségeik vannak – mondta. A rendszer tesztüzeme sikeresen lezajlott, áprilistól pedig már élesben működik az internetes tájékoztatás GYSEV járatain.

Az utastájékoztató rendszer működését szerdán délelőtt a gyakorlatban mutatták be Szombathely és Kőszeg közötti vonalon. Az utastérben elhelyezett 50 centiméter átmérőjű monitoron megjelenő térképen jelzik a vonat pillanatnyi helyzetét, valamint az utazóközönség számára legfontosabb információkat, köztük a várható érkezési időt – mondta Padutsch József a vasúttársaság rendszerfejlesztője. Újdonság, hogy a GYSEV és a Vasi Volán között létrejött megállapodás értelmében a csatlakozási lehetőségek között a volántársaság buszjáratai is szerepelnek. A csatlakozásoknál a késéseket is figyelembe veszi a rendszer.

Az újabb fejlesztéssel a szolgáltatás minőségét igyekeznek javítani – hangoztatta a bemutatón Kövesdi Szilárd, a GYSEV vezérigazgatója. A vasúttársaság saját erőből fejlesztette ki a fedélzeti utastájékoztatót, amelyhez hasonlóval csak a Railjet vonatokon találkozhat az utazóközönség – emelte ki. A fedélzeti tájékoztató rendszert eddig négy Jenbacher motorvonatba és egy Schlieren típusú vasúti kocsiba szerelték be. Az utazóközönség a Szombathely-Kőszeg, a Szombathely-Csorna-Rajka, valamint a Szombathely-Zalaszentiván vonalakon láthatja a fedélzeti monitorokat, de lesz olyan vonat is, amely Pécsig közlekedik.

A következő hónapokban a vasúttársaság további 10 Schlieren-kocsiba és 13 motorvonatba szereli be az utastájékoztató rendszert, tervezik azt is, hogy intercity kocsikba is elhelyezik az információs monitorokat.”

Forrás:
Saját fejlesztésű utastájékoztatás a GYSEV vonatain; SG.hu; 2013. április 24.

Magyarországon is tesztelik az új európai, segélyhívó rendszert

„A statisztikák szerint naponta átlagosan 75 halálos áldozatot követelnek az Európa közútjain előforduló különféle balesetek, a halálos kimenetel az esetek 10 százalékában a későn kiérkező segítség miatt következik be. Éppen ezért a balesetek megelőzése mellett a segélyszolgálatok hatékonyabb működését tűzte ki célul az Európai Unió. Az eCall automatikus segélyhívó rendszert már itthon is tesztelik.

Az Európai Unióban kiemelt területnek számít az intelligens közlekedési rendszerek fejlesztése: ezen informatikai törekvések sorába illeszkedik a hatékonyabb segélykérést lehetővé tevő eCall projekt is. A jelenleg Európa-szerte tesztüzemben lévő rendszer fejlesztése Magyarországon is zajlik.

„Az eCall rendszer gyakorlatilag egy járműbe épített, folyamatos készenlétben álló intelligens telefon, amely baleset esetén automatikusan képes tárcsázni a segélyhívó számot. Ez a megoldás azért hatékonyabb a közvetlen telefonos segítségkérésnél, mert a járművezető eszméletvesztése esetén is aktiválódik, illetve a rendszer a műholdas kapcsolaton keresztül a baleset pontos GPS koordinátáit is elküldi a központnak, ezzel elősegítve, hogy a segélyszolgálatok a lehető leghamarabb a helyszínre érkezzenek” – mondta el Szvétek Ferenc, a Best Way Traffic szakértője.

A cég az eddigi uniós eredmények elemzését követően a fedélzeti egységek (on board unitok) tesztelését végzi. Ez az eszköz juttatja el a vészhívást a központba, ezért nagyon fontos, hogy a fedélzeti egység és az üzenetet továbbító vonal is minden körülmények között kifogástalanul működjön. „Jelenleg a vészhívások felépülése és az alapinformációk továbbítása terén folytatunk méréseket, illetve vizsgáljuk a segélyhívó központhoz eljuttatandó ún. MSD üzeneteket is. Az eCall 2015-ben történő bevezetéséig további folyamatos, átfogó tesztelésre van szükség, hiszen emberéletek múlhatnak a rendszer hatékonyságán” – tette hozzá a szakértő.

Hasonló megoldások eddig is léteztek a gépjárműpiacon, azonban mindössze a forgalomban lévő járművek 1%-át jelentő luxuskategóriájú autókban voltak elérhetőek. Ezzel szemben az eCall rendszer az EU célkitűzései szerint hamarosan minden újonnan gyártott járműben gyárilag megtalálható lesz – ez 2015-től kezdve Európában mintegy 15 millió gépjárművet jelenthet majd évente.”

Forrás:
Életet menthet: Magyarországon tesztelik az új segélyhívó rendszert; HVG.hu; 2013. április 25.

Az Információvédelem Menedzselése LVI. Szakmai Fórum

„Immár ötvenhatodik alkalommal rendezik meg az “Információvédelem menedzselése” szakmai fórumot. A 2013. május 15-i eseményt szervező Hétpecsét Információbiztonsági Egyesület elsősorban az informatikai biztonság felelőseire számít – IT biztonsági szakemberek, IT biztonsági vezetőkre, szakemberekre, rendszergazdákra -, valamint a téma iránt érdeklődőkre. A rendezvény egyaránt érinti a köz-és versenyszféra szereplőit!

A rendezvény ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött!

A rendezvény programja:

09.30 – 10.00
Érkezés, regisztráció

10.00 – 11.30
Köszöntő és bevezető gondolatok – Aktualitások az információvédelem területén
Gasparetz András, Hétpecsét Inf.bizt. Egyesület, elnök

Jogi szempontok a cloud szolgáltatások igénybevételéhez
dr. Filepkó Annamária, PSZÁF, osztályvezető

Veszélyes felhasználói akciók megelőzése – úttörő technológia a tevékenység-felügyeletben
Stange Szilárd (BalaBit IT Kft.) termék menedzser

11.30 – 11.50
Kávé szünet (kávé, üdítő, pogácsa, aprósütemény)

11.50 – 13.00
ISO/IEC 20013 -útmutató az ISO/IEC 27001 és 20000-1 integrált bevezetéséhez.
Móricz Pál, Szenzor Gazdaságmérnöki Kft., ügyvezető igazgató

Az “év információbiztonsági újságírója” cím nyertesének előadása

A Szakmai fórum az ISACA Hungarian Chapter által támogatott rendezvény. CPE pontszerzési lehetőség…”

Forrás:
Az Információvédelem Menedzselése LVI. Szakmai Fórum; Hétpecsét Információbiztonsági Egyesület; 2013. április 22.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Megkötötték az e-útdíj-szerződést

„Szerződést kötött az i-Cell és az ARH társaságból álló, kizárólag magyar tulajdonú konzorciummal az elektronikus útdíjrendszer (e-útdíj) megvalósítására az Állami Autópálya Kezelő Zrt. április 19-én – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).

A Népszabadság múlt pénteken írt arról, hogy információi szerint a Getronics Kft. januári visszalépése után négy hónappal az i-Cell Kft. és szövetségesei kaphatnak lehetőséget az ország 6318 kilométernyi közútját lefedő hálózat kiépítésére.

A minisztérium írásos válasza szerint a kivitelezők vállalták, hogy július 1-jéig leszállítják az új rendszert, amely garantálja a használatarányos díjfizetést, valamint megfelel az európai uniós technológiai követelményeknek, vagyis kompatibilis az Európai Elektronikus Útdíj Szolgáltatással (EETS).

A július 1-jén induló használatarányos útdíjfizetési rendszer minden 3,5 tonna össztömeg feletti tehergépjárművet érint a kijelölt útszakaszokon, amelyek együttes hossza 6318 kilométer – közölte az NFM. A fizetési kötelezettséget a rendszer az úthasználat arányában, a kedvezményeket a gépjármű környezetvédelmi besorolása alapján határozza meg. A tárca válasza szerint a határidőre történő bevezetés biztosítja a költségvetés számára a tervezett bevételt. Az e-útdíjból a költségvetésben 75 milliárd forint bevétel szerepel a második félévben.

Az új rendszer bevezetésével Magyarország eleget tesz az Európai Unió vonatkozó irányelveinek, továbbá megteremti a lehetőséget arra, hogy a Magyarországon áthaladó teherforgalom résztvevői igazságosan viseljék az úthálózat fenntartásának költségeit. Az elektronikus útdíjrendszer bevezetésével tehermentesíthetők az eddig jelentős tranzitforgalommal sújtott települések, az érintett városokon és falvakon áthaladó teherforgalom csökkenése elősegíti a környezetszennyezés visszaszorítását és növeli a közúti közlekedés biztonságát – hangsúlyozta a tárca.”

Forrás:
Megkötötték az e-útdíj-szerződést; HVG.hu/MTI; 2013. április 24.

Valami készülődik helyesírás-ügyben!

„…Az új lap a készülődő helyesirás.mta.hu honlapot reklámozza izgalmas posztokkal a helyesírásról és – bizony! – ceruzahegyezőkről. Azért készülődő, mert a honlap majd csak április 30-án indul, addig pedig fura feliratokkal várja az odatévedőket és a Refresh-gombok nyomkodására hajlamosabbakat.

Arra, hogy ki áll a helyesiras.mta.hu mögött, nem nehéz rájönni, de nem is titok: a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete a honlap tulajdonosa. A Facebookon egyelőre sok részletet nem árultak el arról, hogy pontosan mi is történik majd a honlapon.

Mi azért tudjuk, hogy mi készül, és egyáltalán nem félünk elárulni. A helyesiras.mta.hu oldalon egy olyan online helyesírási tanácsadó szolgáltatás indul, ahol korszerű nyelvtechnológiai programok elemzik majd helyesírással kapcsolatos problémáinkat. Ennél többet azonban a sajtó sem tudhat a hivatalos lapindítóig.

A helyesiras.mta.hu oldal hivatalos bemutatására április 30-án délután kettő órakor várják az érdeklődőket az MTA székházának kistermében. Kenesei István, a Nyelvtudományi Intézet igazgatója vezeti be az eseményt, a köszöntőt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Pálinkás József mondja majd, de beszédet mond Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár is.

Az érdeklődőknek Váradi Tamás, az Intézet osztályvezetője ismerteti a portál céljait és kialakítását, a használati bemutatót pedig Miháltz Márton vezető fejlesztő tartja majd.
Az esemény nyitott, minden érdeklődőt várnak.”

Forrás:
Valami készülődik helyesírás-ügyben!; Nyelv és Tudomány; 2013. április 26.

Készül az internetes szerencsejátékról szóló törvény

„Játéktípusonként százmillió forintos koncessziós díjat, játékadót és felügyeleti díjat kell fizetniük az internetes szerencsejátékokat szervező magántársaságoknak a távszerencsejátékokról szóló törvényjavaslat szerint, amelyet a nemzetgazdasági miniszter hétfőn terjesztett az Országgyűlés elé.

A Nemzetgazdasági Minisztérium hétfői tájékoztatása szerint a törvényjavaslat zárószavazására várhatóan május 13-át követően kerülhet sor – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A törvényjavaslatot előzőleg – még törvénytervezet formájában – február 8-án a kormány megküldte az Európai Bizottsághoz „alapeseti műszaki notifikációra”, ami lényegében az uniós jogszabályoknak való megfeleltetést jelenti, azt, hogy a törvénytervezet megfelel-e például az áruk és szolgáltatás szabad mozgásának, mint alapelvnek.

A törvényjavaslatban a legális távszerencsejáték szervezésének szabályai és az illegális távszerencsejáték szervezése esetén alkalmazható internetes blokkolás szabályai szerepelnek. Az NGM közlése szerint állami és magántulajdonú vállalatok pályázhatnak hírközlő eszköz és rendszer útján történő, azaz online sportfogadás, kártyajáték és kaszinójáték szervezésére. Az engedélyek, illetve koncessziós jogok kiadásáról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dönt. Az engedélyek és koncessziós szerződések legfeljebb öt évre szólhatnak, de számuk nem korlátozott. A 2013. évi költségvetési törvényre vonatkozó módosító javaslat értelmében a 2013. évi koncessziós díj a teljes évre vetítve játéktípusonként 100 millió forint.

Az online szerencsejátékot szervező magántársaságok a koncessziós díj mellett kötelesek lesznek játékadó és felügyeleti díj megfizetésére is. A játékadó a tiszta játékbevétel – a tárgyidőszakban befizetett tétek és kifizetett nyeremények különbözetének – 20 százaléka, amelyet a társaságoknak kéthetente kell teljesíteniük. A szerencsejáték-felügyeleti díj mértéke 2,5 százalék, de legalább 100 ezer forint és legfeljebb 50 millió forint. Ebből a társaság 25 százalék kedvezményt kap, amennyiben Magyarországon – a felügyeleti tevékenységet megkönnyítő – másodlagos adattároló szervert helyez el.

A kormány az általa 2012 őszén bejelentett költségvetési egyenlegjavító intézkedések során 10 milliárd forintnyi többletbevételt jelzett 2013-ra az online szerencsejáték új szabályozása révén. A törvényjavaslat egyben egyértelművé teszi, hogy a játékosoknak a legális internetes szerencsejátékból származó jövedelme mentesül a személyi jövedelemadó hatálya alól. A törvényjavaslat kitér arra: a koncessziós pályázatokon csak olyan nem állami, vagy többségi állami tulajdonban álló szervezők indulhatnak, amelyeknek a jegyzett tőkéje legalább 200 millió forint.

A kormány által benyújtott javaslat értelmében a NAV határozata alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közreműködésével az illegális szerencsejáték szervezéshez kapcsolódó elektronikus adat hozzáférése 90 napra korlátozható, amely ismételten is elrendelhető. A blokkolási kötelezettségnek eleget nem tevő hírközlési szolgáltatók 100 ezer forint és 500 ezer forint közötti bírsággal sújthatók. A távszerencsejáték a törvényjavaslat alapján nem liberalizált tevékenység, ami azt jelenti, hogy az állami jellegű szervezői kör (azaz az állami szerencsejáték szervező, az állami szerencsejáték szervező kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság, illetve az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet) a NAV engedélyével, egyéb szervezők pedig koncessziós pályázaton való részvétel alapján megkötött koncessziós szerződéssel és NAV-engedéllyel végezhetnek távszerencsejáték szervezői tevékenységet.

Az internetes szerencsejáték szervezőjének a szerveréhez folyamatos távoli hozzáférést kell biztosítania a NAV számára. A távszerencsejáték szervezői a törvényjavaslat szerint a pénzmosás ellenes szabályok hatálya alá tartoznak majd. Közvetlen pénzmosás ellenes szabályként a törvényjavaslat kimondja, hogy játékosként csak természetes személy vehető nyilvántartásba és egy játékosnak egy szervezőnél csak egy játékosi egyenlege („játékosi számlája”) lehet.”

„Megbízható informátoraink szerint jelentős fejlemények történtek az Szrt. online fogadási oldalával kapcsolatban…
…
Első hírünk, hogy sikerrel zárult a szoftver elfogadási tesztje, azaz nincs már messze az éles indulás…Második hírünk, hogy az oldal neve Tippmixpro lesz.

Természetesen megpróbáltuk az Szrt. sajtóosztályát állásfoglalásra bírni, de nem érezték szükségesnek, hogy azonnal reagáljanak levelünkre.

Minden esetre twitter oldala és domain neve már van a tippmixpro-nak, tehát annyira nem lőttünk messzire.

Az Ittapiros szerkesztősége úgy véli, hogy az a tény, hogy információk szivárognak, azt jelenti, hogy tényleg elindul az oldal a közeljövőben és már nem kell sokat aludni az első legális magyar sportfogadási oldal megjelenéséig.”

Forrás:
Készül az internetes szerencsejátékról szóló törvény; SG.hu/MTI; 2013. április 22.
Tippmixpro lesz az első magyar legális fogadási oldal neve; Ittapiros.com; 2013. április 23.

Beköltöznek a mobilra a magyar fociklubok

„A magyar fociklubok reagálva arra, hogy már a B-középben is az okostelefonjukat nyomogatják a szurkolók, közös platformon indítják el online kommunikációjukat, melynek kihasználása csak tőlük függ.

Az Újpest FC által eddig is használt alkalmazáshoz öt újabb klubcsapat csatlakozott a mai napon (Lombard Pápa, a Paksi FC, a Pécsi MFC, a Szombathelyi Haladás és az MTK), ezzel szinte a teljes magyar élvonal ugyanazt a platformot fogja használni. A szoftver megtervezését és kialakítását a Microsoft segítségével végezték, a cél az volt, hogy gyors kommunikációt tegyen lehetővé a játékosok, a klubok és a szurkolók között. Az Android, iOS, Windows Phone és Windows 8 operációs rendszereken is működő csomag képes arra, hogy meglévő információforrásokat, mint például egy klubcsapat YouTube csatornáját is magába integrálja, és összekapcsolható az ügyfélkapcsolat kezelő (CRM) rendszerekkel is, naprakész információkat nyújtva minden érintettnek.

A hazai klubok informatikai hátterét megújító csomag három elemből áll. Az első egy a győri Attrecto szoftvercég által készített mobilalkalmazás, mert ugyan minden csapatnak volt már weblapja, de a technika fejlődésével nem tartották a lépést, a mobil világban nem voltak jelen. A csapatok saját szoftverei mind ezen alapulnak, a klubok azonos szerkesztőségi felületet használva módosíthatják a programjukban lévő információkat. A programok alapvetően információs szerepet játszanak, fontos szempont volt, hogy szépek legyenek, a grafikai elemeket a klubok biztosították.

Az egyes szoftverekből az alapvető információk mellett elérhetők a csapatokat érintő hírek, képek és érdekességek a focistákról és a stadionról, a mérkőzésnaptár, a jegyek és bérletek árai, valamint a hivatalos közösségi média, pl. Twitter- vagy YouTube-csatornák. Használják a telefonokban lévő GPS-t is, például elnavigálják a használót az aktuális ellenfél stadionjába, és persze lehet rá üzeneteket küldeni. melyek lehetnek hírértékű infók („Kiegyenlítettünk!”), vagy a szurkolók biztonságával, a stadion megközelíthetőségével kapcsolatosak (pl. le van zárva adott útvonal).

Ehhez kapcsolódik a klubok fókuszában lévő területek támogatása informatikai eszközökkel, az ügyfélkapcsolati rendszer, melyhez persze a klubok fogadókészsége is kell. A bevezetést a magyar MultiSoft és egy az angol első és másodosztály résztvevőinél számos hasonló munkát elvégző cég, a Green 4 Solutions végzi. A szoftverrel végigkövethetők a folyamatok, például a rendezvények lebonyolítása, illetve összekapcsolható a letölthető alkalmazással is, így a klubok a korábbinál jóval több információt gyűjthetnek össze rendszerezett formában rajongóikról, de sajnos kevéssé van meg a csapatoknál az a háttér, hogy ezt hasznosítani tudják.

Ezt az egészet megfejelte még a Microsoft klubonként öt darab egy évig ingyenes Office 365 licenccel, amellyel a munkatársak akkor is zavartalanul dolgozhatnak, ha elutaznak, vagy idegenbeli mérkőzésekre kísérik el játékosaikat. (A vállalat támogatása összesen 35 millió forintot tesz ki.) A programhoz csatlakozhatnak további klubok, illetve siker esetén más szakosztályok, sportágak is.”

Forrás:
Beköltöznek a mobilra a magyar fociklubok; SG.hu; 2013. április 24.

Szakirodalom

Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

„A klasszikus telephelyelméletek a profitmaximalizáló magánvállalkozások optimális telephelyválasztásának kérdéseivel foglalkoznak az egyedi vállalkozások és a vállalkozások összességének szintjén. A közösségi szféra telephelyválasztási kérdései, a szféra növekvő súlya ellenére, a mai napig háttérbe szorul, a gazdaság térbeli elhelyezkedésével foglalkozó elméletek többsége manapság is elsősorban a piaci szférára vonatkozik.

A közösségi szféra ugyanakkor a versenyszférához képest számos eltérő sajátosságot mutat, működésének hatékonyságát profitmaximalizálás helyett adott szolgáltatási színvonal minimális költségek melletti nyújtásával, a szolgáltatások egyenlő elérhetőségének biztosításával vagy más optimalizációs kritériummal lehet értékelni. Kutatási prekoncepciónk szerint érdemes önmagában is megvizsgálni és rendszerezni a versenyszféra és közösségi szféra térszervezése, telephelyválasztása közötti különbségeket, valamint a közösségi szféra telephelyelméletének sajátosságait és a területi szempontokat kitüntetetten kezelő optimalizációs kritériumait.

A vizsgálati kérdés aktualitását többek között az adja, hogy gyakran esik szó a területi szintek átszervezéséről, a járások kialakításáról, a közigazgatás hatékonyabbá tételének igényéről, anélkül, hogy a térbelileg szétszórt intézményekből álló szervezetekre vonatkozóan konkrét elemzésekkel és hatástanulmányokkal támasztanák alá az esetleges átszervezések indokoltságát.

Különösen jól megfigyelhető volt egyes államigazgatási, közigazgatási szervezetek megyei szintről regionális szintővé való átszervezése során az 1990-es évek végétől. 19 szervezeti egységet hét szervezeti egységbe összevonni mérethatékonyság miatti megtakarításokkal járhat. Mivel azonban a folyamatok nem egyetlen pontban zajlanak, ezért a térkapcsolatok változásából, azon belül a térkapcsolatok költségeinek változásából fakadó hatásokat szükséges összemérni a méretgazdaságosságból fakadó költségváltozással. Az ilyen és ehhez hasonló kérdések megválaszolása elméleti és gyakorlati szempontból is érdeklődésre tarthat számot.

A területi államigazgatás hatékony szervezeti kereteinek kialakítása érdekében a Kormány 2010 szeptemberében 15 területi államigazgatási szerv szervezeti integrációjáról döntött. Ezek közé tartoznak a földhivatalok is, amelyeknek részletesebb vizsgálata mellett alapvetően a következő három ok miatt döntöttünk. Egyfelől ez az a szervezet, amelynél a térkapcsolatokból származó költségek (javarészt utazási költségek) a szolgáltatóknál és a szolgáltatást igénybe vevőinél is megjelennek (tűzoltóságok esetén csak a szolgáltatást nyújtóknál, okmányirodák, bíróságok és számos további szervezet esetén csak a szolgáltatás igénybe vevőinél). Másrészt a földhivatalok ilyen szempontú, a területi hatékonyságra vonatkozó vizsgálatával eddig még nem foglalkozott senki. Harmadrészt az is előnyös, hogy a földhivatalok nemcsak a megyeszékhelyeken vannak jelen, hanem területileg sok telephellyel rendelkeznek, melyek feladatai azonosak, tehát könnyen összehasonlíthatók.”

Forrás:
Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján; Budaházy György; Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola; 2013. május 3. (pdf)

Nem politikai csodafegyver a közösségi web

„A közösségi web sok egyéb mellett a politikai kommunikációnak is kiváló talaja, legyen szó professzionális kampányról, vagy egyszerű közbeszédről akár. Az egyszerű, gyors és olcsó felületek csábítják a hatalmat keresőket is, még Magyarországon is érezhető az egyre erősödő webes kampány a jövő évi választásokhoz.

Az Egyesült Államokban ez a terület már évekkel ezelőtt virágzott, Barack Obama mindkét alkalommal az internet aktuális erősségeit is kihasználva végzett az elnökválasztásban győztesként. Első alkalommal az egyszerű közösségmozgatás, online adománygyűjtés vitte előrébb, a második alkalommal pedig a professzionális szervezéshez szükséges online felhőszolgáltatások előnyeit használta ki.

Ahogyan a közösségi kommunikáció egyre általánosabbá válik, úgy a fenti előnyök is elvárásokká alakulnak, illetve egyre alacsonyabbra esik az a szint, ahol megkülönböztető elemként működik a közösségi web használata. Az amerikai Pew Research kutatóintézet „Civil Engagement in Digital Age” című kutatása a politikai és civil témakörök közösségi webes beágyazódását vizsgálta.

A Facebookon feldobott témák tovább élnek
Az USA-ban már 2008-ban is nagyon sok ember használt internetet, Facebookot és már akkor is nagyon sokan és sokat posztoltak politikai véleményükről, számukra fontos ügyekről. Mára már minden politikai szereplő rutinosan és magabiztosan kezeli a közösségi médiát céljai elérésére a Pew szerint. A kutatási jelentés kiemeli, hogy a posztolási hajlandóság drámaian emelkedett, ma már senki számára nem kényelmetlen Twitterre vagy Facebookra politikai tartalmú üzeneteket írni. Ennek egyik oka a toleranciaszintek emelkedése is lehet, de a kutatás szerint a fő ok, hogy négy-öt évvel ezelőtt a Twitter még nem volt univerzális információforrás és még a Facebook is gyerekcipőben járt, mind penetrációját, mind funkcióit tekintve. Ma viszont mindkettő kiemelt hirdetési és kommunikációs platform.

A 2008-as elnökválasztáson az Egyesült Államokban még csak a lakosság 26 százaléka használta politikai aktivitásra a közösségi webet, a 2012-es választásokon ez a szám már 39 százalék volt. További 1-2 éven belül, azaz most valószínűleg még jelentősebb ugrás következik be és lassan minden politikailag aktív ember számára a közösségi web is bekerül az eszköztárba. A jelenleg Facebookon vagy egyéb helyen aktív 39 százalék, akik politikai üzeneteket posztolnak vagy egyéb aktivitásokba keverednek, azok többnyire offline is megteszik ugyanezt. Az online aktív csoport 63 százaléka részt vett politikai gyűléseken, személyesen is agitálta ismerőseit, míg a teljes amerikai lakosságon belül ez csak 48 százalékról mondható el. Ugyanezen csoport tagjainál szintén sokkal valószínűbb, hogy képviselőjét online fogja megkeresni, így maguknak a politikusoknak sincs nagyon választása, kénytelenek a fejlődés fonalát felvenni.

Az aktivitások típusa egyébként igen változatos a kutatás szerint. 2012-re a felnőtt lakosság 17 százaléka posztolt valamilyen politikai tartalmú írást, bejegyzést közösségi oldalakra, 2008-ban ez csupán csak 3 százalék volt. 12 százalékuk ismerősnek jelöli vagy követi a favorizált politikusokat, ez 2008-ban szintén csak 3 százalék volt még. A Pew szerint ehhez a növekedéshez nem csak a szavazók viselkedésének változása járul hozzá, hanem az is, hogy valóban több jelölt érhető el online.

Ennél sokkal érdekesebb, hogy közösségi médiumokat használó felnőttek 43 százaléka vallotta, hogy inspirálta őket valamilyen módon a közösségi tartalom és más forrásokat is elkezdtek az ott olvasottak hatására kutatni. A kutatásból az nem derül ki, hogy pontosan milyen témákban és mire inspirálódtak az emberek, de az biztos, hogy a Facebook fontos tényezővé válik a közérdeklődés formálásában. Ez jól látszik egyébként Magyarországon is, egy-egy fontos ügy órák alatt képes a társadalmon végigmenni földrajzi vagy demográfiai különbségektől függetlenül.

Erős még az offline világ
Az persze szinte természetes az USA-ban is, hogy a jómódú, tanultabb egyének sokkal inkább hajlamosak arra, hogy akár online, akár offline terekben politikailag aktívvá váljanak. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a szegények és gazdagok közt az online közegben már sokkal kevesebb különbség van ilyen téren, mint offline.

Ennek ellenére, az internet a Pew Research szerint továbbra sem egy csodafegyver és annak ellenére, hogy az emberek úgy érzékelik, egyáltalán nem egyenlíti ki a politikai erőegyensúlyt, ahogy látszik. A torzítást az adja, hogy a közösségi web sokszoros relevanciaáttéteken keresztül működik, így a befogadó mindig erősebbnek érzékeli a számára érdekes tartalmak előfordulását, mint amilyen az a valóságban. Az amerikaiak továbbra is háromszor olyan valószínű, hogy személyesen (offline) vagy esetleg telefonon beszélgetnek politikai témákról, mint online. Ugyanez igaz az USA-ban fontos szerepet betöltő politikai adománygyűjtésre, aminek a 60 százaléka még szintén offline történik.

Az internet, illetve a Facebook hatása tehát ugyan folyamatosan nő a politikai kommunikációban is, de még a demokrácia és a web tekintetében is igen fejlettnek számító Egyesült Államokban sem elsöprő az ereje. A Pew Research kutatásának adatfelvétele egyébként még 2012 júliusa és augusztusa között történt, a felnőtt lakosságra reprezentatív, 2253 fős mintán. A kérdezés vezetékes és mobiltelefonon keresztül angol vagy spanyol nyelven zajlott. A teljes kutatási jelentés részletes adatokkal és magyarázatokkal letölthető a Pew Research weboldaláról.”

Forrás:
Nem politikai csodafegyver a közösségi web; Dojcsák Dániel; HWSW.hu; 2013. április 25.
Civic Engagement in the Digital Age; Aaron Smith; Pew Research Center’s Internet & American Life Project; 2013. április 25.

Törvények, rendeletek

KIM utasítás miniszteri biztos kinevezéséről

„…1. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 38. § (2) bekezdés b) pontja alapján 2013. április 27. napjától 2013. október 27. napjáig dr. Guller Zoltánt miniszteri biztossá nevezem ki.

2. § A miniszteri biztos az Államreform Operatív Program vonatkozásában
a) felügyeli valamennyi projekt megvalósulását,
b) beszámoltatja a kedvezményezett projektgazdákat a projektek megvalósulásáról,
c) monitoring rendszert működtet.

3. § A miniszteri biztos a 2. §-ban meghatározott feladatai ellátása körében irányítja a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal Államreform Operatív Programmal kapcsolatos tevékenységét.

4. § A miniszteri biztos a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Államreform Operatív Program projektjeinek vonatkozásában
a) irányítja a projektek menedzsmentjével kapcsolatos feladatokat,
b) részt vesz a 2014–2020-as európai uniós tervezési időszakra vonatkozó közigazgatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában.

5. § A miniszteri biztos az Elektronikus Közigazgatási Operatív Program vonatkozásában ellátja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot érintő projektmenedzsmenttel kapcsolatos feladatokat.
…
11. § Hatályát veszti a miniszteri biztos kinevezéséről szóló 37/2012. (X. 31.) KIM utasítás…”

Forrás:
A közigazgatási és igazságügyi miniszter 15/2013. (IV. 26.) KIM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről; Hivatalos Értesítő; 2013. évi 18. szám, 2013. április 26.; 2722-2723. oldalak (pdf)

2013. évi L. törvény az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról

„A nemzet érdekében kiemelten fontos – napjaink információs társadalmát érő fenyegetések miatt – a nemzeti vagyon részét képező nemzeti elektronikus adatvagyon, valamint az ezt kezelő információs rendszerek, illetve a létfontosságú információs rendszerek és rendszerelemek biztonsága.

Társadalmi elvárás az állam és polgárai számára elengedhetetlen elektronikus információs rendszerekben kezelt adatok és információk bizalmasságának, sértetlenségének és rendelkezésre állásának, valamint ezek rendszerelemei sértetlenségének és rendelkezésre állásának zárt, teljes körű, folytonos és a kockázatokkal arányos védelmének biztosítása, ezáltal a kibertér védelme. Mindezekre figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:…”

Forrás:
2013. évi L. törvény az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról; Magyar Közlöny; 2013. évi 69. szám, 2013. április 25.; 50241-50255. oldalak (pdf)