Skip to main content

2. szám, 2014. január 13.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Információk röviden

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Hatásvizsgálatok és stratégiai dokumentumok növelik a közigazgatás hatékonyságát

„Lezárult a „Hatásvizsgálatok és stratégiák elkészítése a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban”című (ÁROP 1.1.19.) projekt, melynek eredményeként nyolc hatásvizsgálati csomag és öt stratégiai tervdokumentum (Fehér Könyv) készült el. A projekt egyrészt a kapcsolódó pályázati forrást felhasználó minisztériumok hatékony és naprakész módszertani megalapozását célozta, illetve a stratégiai tervezésre és hatásvizsgálatok elvégzésére vonatkozó új jogi környezet gyakorlati alkalmazását segítette elő a minisztériumi dolgozók részére.

A magyar közigazgatás rendszerszintű átalakításának irányait a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program rögzíti, amely stratégiai célként jelölte meg a közigazgatás működésének hatékonyabbá tételét. A projekt közvetlen érintettjei a jogszabály-előkészítésért és a stratégiai tervezésért felelős minisztériumok, illetve a végrehajtó háttérintézmények. A közigazgatási szereplők szempontjából a projekt eredményeként a hatékonyabb jogszabály-előkészítési és tervezési folyamat emelhető ki. A stratégiai tervdokumentumok előkészítettségének javítása révén megtervezetten és hatékonyabban használhatók fel a központi költségvetési források, ugyanakkor áttekinthetőbb és kiszámíthatóbb intézményi működés valósul meg.

Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) hatályba lépésével összefüggően megalkotandó jogszabályokhoz, illetve jogterületekhez kapcsolódóan két hatásvizsgálat is készült. Létrejöttek a magánszemélyek adósságrendezésével kapcsolatos szabályozás (az ún. magáncsőd intézménye) előkészítése érdekében szükséges és a gazdasági társaságok piaci magatartásával összefüggő tanulmányok. A társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvénnyel kapcsolatban utólagos hatásvizsgálat, a határon átnyúló együttműködési programok, a területi közigazgatás törvényességi felügyeleti rendszer kialakítása és működése témakörben hatásvizsgálatok készültek.

Fehér Könyvek készültek az új Ptk. hatályba lépésével összefüggő jogalkotási és jogalkalmazást segítő feladatok; az európai területi társulásokról, a határmenti térségek fejlesztéséről és a határon átnyúló politikák összehangolása; a területi államigazgatási szervezetrendszer működésének hatékonyabbá tétele, a területi államigazgatási hatáskörök áttekintése és a BRICS országokkal való összkormányzati kapcsolatok építése témákban. Emellett megszületett egy közigazgatás-fejlesztési szakpolitikai stratégiára vonatkozó koncepció is.

Az ÁROP-1.1.19-2012-2012-003 jelű „Hatásvizsgálatok és stratégiák elkészítése a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban” című projekt az Új Széchenyi Terv keretein belül, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, 109 millió forint felhasználásával valósult meg.”

Forrás:
Hatásvizsgálatok és stratégiai dokumentumok növelik a közigazgatás hatékonyságát; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2014. január 7.
ÁROP-1.1.19 – Hatásvizsgálatok és stratégiák elkészítése; Új Széchenyi Terv

Az adósságátvállalás a települések fejlődési lehetőségét teremti meg

„A kormány februárig 278 ötezer lakosúnál nagyobb település mintegy 430 milliárd forintnyi adósságát vállalja át, ez megteremti a fejlődés esélyét az önkormányzatoknak – jelentette ki Varga Mihály Szentesen az adósságkonszolidációról szóló országjárás második állomásán.

A konszolidáció biztosítja, hogy Csongrád megye települései is talpra tudjanak állni, és kihasználhassák a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus kínálta lehetőségeket – mondta a nemzetgazdasági miniszter megyebeli polgármesterek társaságában tartott sajtótájékoztatóján.

Az adósságrendezésnek köszönhetően több pénz marad a településeknél, amelyből helyi feladatokat hajthatnak végre, illetve gazdaságfejlesztési programokat indíthatnak a munkahelyteremtés érdekében – közölte a politikus.

Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a konszolidációnak akkor van értelme, ha az adósság nem fog újratermelődni. Ennek érdekében szigorodtak az önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó szabályok, ma már a települések hitelfelvételét jóvá kell hagynia a kincstárnak.

Az ország a konszolidációs időszakot lezárhatta, az új esztendőnek már arról kell szólnia, miként valósulhat meg az erőteljes gazdasági növekedés – fogalmazott.

Farkas Sándor, a térség országgyűlési képviselője, a Fidesz Csongrád megyei elnöke közölte, 2013-ban a kormány a megyében a településektől 79 milliárd forintnyi terhet vett át, idén pedig a fennmaradó 30 milliárd forintos adósságot is rendezi.”

Forrás:
Az adósságátvállalás a települések fejlődési lehetőségét teremti meg; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2014. január 7.

Tovább tudunk ügyet intézni: újabb kormányablakok nyílnak

„Havi 2-4 új, járási kormányablak nyitását tervezi 2014-ben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. A 12 órás nyitva tartáshoz szükséges munkaerőt a kormányhivatalok már meglévő állományával biztosítaná a tárca. A több műszakos munkarend pótlékainak forrásigénye 1,4-1,7 milliárd forint lehet a rendszer teljes kiépítése után. A végleges összeget befolyásolhatja, hogy a teljes kiépítésig a közszolgálati életpálya modell bevezetése is várható a KIM szerint.

Havonta 2-4 újabb, 12 órás nyitva tartással üzemelő járási kormányablak nyílhat az idén – válaszolta a Napi Gazdaság érdeklődésére a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. A kormányablakok esetében már működésük kezdetekor cél volt az ügyfélbarát, 8-20 óráig tartó nyitva tartás megvalósítása. A kormányablakok létrahozásakor 2011-ben 300 új státusz került a kormányhivatalokhoz az induló 29 ügyfélszolgálat személyi állományának kialakításához.

A végleges rendszerben – amikor már valamennyi okmányiroda működése ügyfélbarát lesz és az új kormányablakok is megkezdik működésüket – összesen mintegy 6000 munkavállaló látja majd el a hatósági feladatokat. Ez a létszámigény fokozatosan érvényesül, a rendszer teljes felállításához kizárólag a kormányhivatalok már meglévő személyi állományával tervezett a tárca eredetileg. A többműszakos munkaszervezés, illetve a hosszabb nyitvatartás ellentételezéseként integrált ügyfélszolgálati pótlékra jogosultak a tisztviselők. A pótlék összege tisztviselőnként változó, hiszen a pótlék az alapilletmény 20 százaléka, előbbit a többi között a szolgálati idő befolyásolja. Ennek a teljes rendszerre vetített költsége várhatóan 1,4-1,7 milliárd forint között lesz. Pótlólagos forrás bevonást a KIM egyelőre nem tervezett emiatt, hiszen a rendszer felállítása folyamatosan történik, illetve a teljes kiépítésig a közszolgálati életpálya modell bevezetése is várható.

Az Államreform Operatív Program keretében, uniós forrás terhére már 6500-an végezték el az ügyintézői képzést, és így a tervezett, többműszakos munkarendben történő ügyfélszolgálati munka biztosítható lesz. A kormányablak-ügyintézők képzését két, 2013-ban befejeződött tanfolyam biztosította: a középfokú végzettségű, másrészt a felsőfokú végzettséggel rendelkező ügyintézők számára indított oktatás keretében közel 6700 fő kapott végzettséget igazoló oklevelet, és megkezdődött a munkába illesztő képzésük is. Emellett mintegy 620-660 fő részére pótképzést szerveznek, a résztvevőket pedig már ki is választotta a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal.

Az újonnan megnyíló kormányablakokban összesen mintegy 241 ügytípus intézhető. Ebből 36 azonnal intézhető ügy, 43 ügykör esik a normál ügyintézés kategóriába, 141 ügykör esetében továbbítás valósul meg, míg kizárólag tájékoztatást 21 ügyben ad a kormányablak. A kormányablak emellett kiegészítő szolgáltatásokat is nyújt, ezek száma 10. A kormányablakok továbbá eljárnak a jelenleg az okmányirodák által ellátott 10 hivatalbóli ügyben is. 2014. január 1-jétől a régi szabályok szerint működő kormányablakokban nem változott az intézhető ügykörök száma; vagyis maradt 150.

A kormányhivatalok egyéb, közvetlen ügyfélforgalmat lebonyolító szervezeti egységei az eddig irányadó nyitva tartási rendet követik. A megyei és fővárosi okmányirodák tavaly óta szintén 12 órás nyitva tartással működnek, a szükséges munkaerőt belső szervezeti átalakítással, többletforrás, -létszám bevonása nélkül biztosítva. Hasonló módon azt is megoldották a hivatalok, hogy a többi okmányiroda is a hét minden napján tartson nyitva, hetente legalább egy napon meghosszabbított nyitva tartással.”

Forrás:
Tovább tudunk ügyet intézni: újabb kormányablakok nyílnak; Kiss Melinda; Napi Gazdaság Online; 2014. január 7.

Fele idő alatt valósulnak meg az uniós pályázatok

„ Átlagosan háromszáz napra csökken az európai uniós pályázatok megvalósulása az új fejlesztési intézményrendszerben – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára az M1 Ma Reggel című műsorában szerdán.

Emlékeztetett arra, hogy tavaly augusztusban felgyorsult a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) munkája amikor a miniszterelnökség átvette a tevékenységet. Az Európai Bizottság által felfüggesztett operatív programok szeptember eleji újraindítása óta 3 milliárd euró, mintegy 900 milliárd forint érkezett Magyarországra.

Csepreghy Nándor szerint a 2014-2020-as fejlesztési források kifizetésének felgyorsítása érdekében három területen lehet beavatkozni: egyrészt egyszerűsíteni kell a pályázati kiírásokat, ezt a célt szolgálja, hogy az irányító hatóságok az egyes szakminisztériumokhoz kerültek, így egy helyen születik döntés a kiírás konstrukciójáról.

Hozzátette: 2014-2020-as időszakban csak elektronikus úton lehet majd benyújtani a pályázatokat, és nem kell más állami adatbázisban elérhető dokumentumot csatolniuk a pályázóknak. Így például nem lesz szükség adóigazolás, cégpapírok benyújtására, ami az adminisztrációs terheket jelentősen csökkenti. A megvalósítás időszakában gyorsabbá teszik az elszámolást – mondta.

Harmadik területként a helyettes államtitkár elmondta: a kedvezményezettek nem a pályázat lezárásakor kapják meg a megítélt támogatást, hanem folyamatosan, ha részszámlákat nyújtanak be.

Közlése szerint a három intézkedés együttes megvalósítása lehetővé teszi, hogy egy-egy pályázat komplett megvalósítása az eddigi átlagos 600 napról 300 napra csökkenjen.

Kitért arra is, hogy 2007-ben elindult fejlesztési időszakban a teljes keret 24 százalékát használták gazdaságfejlesztésre, és munkahelyteremtésre, 76 százalékban közcélú beruházásokat finanszíroztak. Ez nem járult hozzá a helyi gazdaság fejlesztéséhez és a munkahelyteremtéshez. A 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban a kormány arról döntött, hogy a források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítják majd.

Az intézményrendszer átalakulásáról elmondta: január elsejétől az irányító hatóságok az NFÜ-től átkerültek a szaktárcákhoz, a Miniszterelnökség pedig a programok makrogazdasági koordinációját látja el. A projektek ellenőrzésre létrehozott egységes informatikai rendszer január elsejétől a közszférán belül működik. Ez lehetővé teszi, hogy akár az utolsó eurócentig nyomon lehessen követni a projekteket.

Rámutatott: ahol gond van, ott azonnal be lehet avatkozni, ezért 2020-ra Magyarországnak nem kell szembenéznie olyan típusú problémákkal, mint a most lezárult időszakban – mondta Csepreghy Nándor.”

Forrás:
Fele idő alatt valósulnak meg az uniós pályázatok; Napi Gazdaság Online/MTI; 2014. január 8.

650 millió forintot kapott Tatabánya

„Jó hírrel érkezett Tatabányára Bencsik János országgyűlési képviselő – mondta Schmidt Csaba polgármester újságírók előtt szerdán délelőtt a városházán tartott közös tájékoztatón. Bejelentették: Tatabánya, mint megyeszékhely és járási központ 650 millió forint pótfinanszírozást kapott a költségvetésből. Az összeg már meg is érkezett a város kasszájába.
…
Bencsik János országgyűlési képviselő elmondta: jelenleg is zajlik a közigazgatási rendszer korrekciója, amelyhez szükség van a finanszírozási rendszer átalakítására, az állami és önkormányzati feladatok elosztására. Az állam olyan feladatokat ad az önkormányzatoknak, amelyek mellé forrásokat is rendel. Megemlítette: 1992 után olyan mértékű pénzügyi elvonásokkal sújtották az önkormányzatokat, amelyek az összeomlás szélére sodorták őket.

A jelenlegi államigazgatási reform, a járások létrehozása szükségessé tette a megyeszékhelyek és a járási központok számára újabb pénzügyi források biztosítását, hiszen ezek a települések nemcsak a helyi igények kielégítését szolgálják, hanem térségi szinten látnak el közigazgatási és kulturális feladatokat. A normatív támogatások nem fedezték az átszervezéssel járó munkák összes költségét, nem minden feladatot finanszíroztak, ezért volt szükség a pótelőirányzatok megállapítására.

A kormány döntése értelmében Tatabánya 650 millió forint pótelőirányzatot kapott a gazdálkodási, fejlesztési, valamint kulturális feladatainak ellátására, kisebb fejlesztésekre, eszközvásárlásokra. Kiemelte a Jászai Mari Színház, Népház, valamint a Vértes Agorája térségben betöltött szerepét, amelynek előnyeit nemcsak a helybeliek élvezhetik.

Schmidt Csaba polgármester hozzátette: Tatabánya kérelmét kedvezően fogadta a kormány, így a város jelentős összeghez jutott hozzá. Ráadásul már a megyeszékhely feladatai közé tartoznak olyan közszolgáltatások, amelyeket vagy állami, vagy többségi önkormányzati feladatként kell ellátni. Az új cégek elindításához, szükség van tőkére, eszközök beszerzésére, hiszen ezek az egész térség ellátását biztosítják. A támogatást egy új hulladékgazdálkodási cég beindítására fordítja majd a megyeszékhely…”

Forrás:
650 millió forintot kapott Tatabánya; Veizer Tamás; Kemma; 2014. január 9.

20 milliárd forint adósságtól mentesülnek idén a Komárom-Esztergom megyei települések

„A tavalyi, több mint egymilliárd forintos konszolidáció után a Kormány megtéríti Oroszlány fennmaradó, mintegy 900 millió forintos tartozását is – jelentette be Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter 2014. január 9-én, Oroszlányban.

Németh Lászlóné elmondta: az önkormányzatok adósságainak február végéig befejeződő rendezése több ütemben történt. 2012 elejétől az állam átvette a megyei önkormányzatoktól a közintézmények működtetését, és átvállalta a megyék közel 200 milliárd forintnyi adósságát. A második körben, szintén 2012-ben, a kormány rendezte a kistelepülések adósságát, országosan 74 milliárd forint értékben.

A harmadik ütemben a nagytelepülések adósságát vállalta át 40-70 százalékban az állam, amelyek így összesen 610 milliárd forintos tartozástól szabadultak meg. Komárom-Esztergom megyében ez mintegy 23 milliárd forintnyi adósság átvételét jelentette. A tárcavezető bejelentette, hogy a Kormány a megyei települések fennmaradó, 20,5 milliárd forintos adósságát is rendezni fogja február végéig. Németh Lászlóné hozzátette: 2014 első hónapjaiban az állam valamennyi magyar települést mentesít a megmaradt, összesen 420 milliárd forintos adósság alól.

A miniszter kiemelte: a Kormány a magyar gazdaság fejlődésének motorjaként tekint a helyi gazdaság fejlesztésére, és ebben hangsúlyos szerepet szán az önkormányzatoknak.”

Forrás:
20 milliárd forint adósságtól mentesülnek idén a Komárom-Esztergom megyei települések; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2014. január 9.

Negyedével csökkentette az adminisztrációt a kormány egyszerűsítési programja

„A kormány egyszerűsítési programjának megvalósításával Magyarország teljesítette azt a vállalását, hogy 25%-kal csökkenti az adminisztratív terheket. A vállalás a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére vonatkozott, de a kormány a lakosságot érintően is megvalósította a csökkentést.

A program során 228 eljárásban iktatták ki a felesleges bürokráciát, így ma már kevesebb papírmunka, nyomtatvány, sorban állás terheli az állampolgárokat. Az intézkedések egyszerűsítésével és az ügyintézési határidők rövidülésével 96 eljárásban felesleges adminisztrációs kötelezettségektől szabadultak meg a vállalkozások. Emellett megtörtént a jogi szabályozás formai egyszerűsítése is, amelynek során több mint 3400 felesleges országgyűlési határozatot, egyéb határozatot és törvényt helyeztek hatályon kívül.

A kormány a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programban célul tűzte ki a bürokrácia és az adminisztráció csökkentését a bonyolult és kiszámíthatatlan állami szabályozás visszaszorítása érdekében. A kormány a tartalmi dereguláció során a lakossági adminisztráció csökkentésére irányuló Magyary Program Egyszerűsítési Programját és a vállalkozásokra nehezedő adminisztrációs terheket enyhítő Egyszerű Állam Programot hajtotta végre.

Az Egyszerűsítési Program 15 terület 228 (al-eljárásokkal együtt összesen 249) eljárása esetében csökkentette a lakosság adminisztratív terheit. Így többek között az adózás, az állampolgárság, a család, a házassági ügyek, az ingatlannal kapcsolatos ügyek, a munkavállalás, a nyugdíj, a szociális ügyek esetében.

Az Egyszerű Állam című 114 pontos programcsomagból tavaly december végéig 96 intézkedés végrehajtása történt meg. A megvalósult egyszerűsítések az adózás, a foglalkoztatás, az építésügy, az élelmiszergazdaság és a közigazgatási hatósági eljárás területén jelentős mértékben csökkentették a bürokratikus terheket. Tíz intézkedés végrehajtása még folyamatban van, ezek várhatóan még 2014 elején lezárulnak.

A kormány már ezt megelőzően is több, a vállalkozások adminisztrációs terheit csökkentő lépést hajtott végre. Az egyablakos ügyintézés feltételeinek megteremtésével az állampolgároknak hamarosan egy helyen nyílik lehetősége ügyintézésre, megszűnt vállalkozások számára a NYENYI adatszolgáltatás (nyugdíj-biztosítási egyéni nyilvántartó adatlap), bevezették az egykulcsos adórendszert. Emellett 200 millió forintra emelték a kötelező könyvvizsgálói értékhatárt, így több mint 17 000 kis- és középvállalkozás mentesül a könyvvizsgáló alkalmazásának kötelezettsége alól. Az intézkedésekkel a kormány több száz milliárd forinttal mérsékli a vállalkozók bürokráciával kapcsolatos adminisztratív költségeit.

A formai dereguláció során 1035 országgyűlési határozat, 1971 Kormány- és a Minisztertanács nyilvános határozat és 460 törvény és törvényi rendelkezés hatályon kívül helyezésére került sor. Ezen felül a jogrendszerben a jogi aktusok technikai deregulációjának automatikus biztosítására ma – szemben a 2010 előtti szabályozással – több jogszabályi rendelkezés található, amelyek a jogalkotási folyamatba épített technikai deregulációt szolgálják. Az intézkedés az elavult jogszabályok kiiktatásán túl hozzájárul a jogalkotás átláthatóbbá tételéhez és az előkészítés színvonalának javításához.”

Forrás:
Negyedével csökkentette az adminisztrációt a kormány egyszerűsítési programja; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2014. január 10.

Az év közepén megjelenhetnek az új uniós pályázatok

„Magyarország mielőbb szeretné kiírni az új uniós pályázatokat, amelyek várhatóan év közepén már meg is jelennek – derült ki a Szabad Európa Vitanapok konferenciasorozat pénteki budapesti rendezvényén. A rendezvényen beszédet mondott Cséfalvay Zoltán gazdaságstratégiáért felelős államtitkár és Csepreghy Nándor fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságstratégiáért felelős államtitkára elmondta: Magyarország a kormány jóváhagyását követően várhatóan január végén hivatalosan is benyújtja az Európai Bizottságnak a 2014-2020-as fejlesztési időszak fejlesztési stratégiájának irányait, keretét meghatározó partnerségi megállapodást, és február végén az operatív programok tervezetét is beadja.

Kiemelte: a tagállamok április 22-ig nyújthatják be formálisan is a partnerségi megállapodást, majd további 3 hónapjuk van az operatív programok beadására. A magyar kormány célja, hogy ez a folyamat minél gyorsabb legyen, mert annál hamarabb ki lehet írni a pályázatokat – tette hozzá.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára azt mondta: az év közepén elindulhatnak az új pályázatok, de kis kockázatú, kisebb értékű pályázatok várhatóan már tavasszal megjelennek.

Cséfalvay Zoltán kiemelte, hogy szigorodtak a makrogazdasági kritériumok az előző programozási időszakhoz képest, ezenkívül minden országnak azt a közös célt kell segítenie, hogy EU globális versenyképessége tovább erősödjön. Az elindult új tervezési időszakban a források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre szeretné fordítani Magyarország, míg az előző, 2007-2013-as időszakban csak a források 16 százaléka jutott erre.

A legtöbb forrás – várhatóan mintegy 1100 milliárd forint – a foglalkoztatás ösztönzésére jut 2014 és 2020 között, de jelentős forrás jut a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) versenyképességének javítására is – ismertette Cséfalvay Zoltán. Jelezte: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program lesz a legnagyobb operatív program 2740 milliárd forintos kerettel; a források jelentős részét kkv-k fejlesztésére fordítják, de fontos lesz többek között a kutatás-fejlesztés, az innováció, az infokommunikációs szektor fejlesztése.

Cséfalvay Zoltán kiemelte: az előző időszakhoz képest nagyobb szerepet juttatnának a pénzügyi, vagyis a visszatérítendő eszközöknek, – például kedvezményes hiteleknek, garanciáknak – amelyeknek köszönhetően például évente 100 ezer lakás energiahatékony felújítását lehet majd elősegíteni.

Csepreghy Nándor elmondta: levonták a megfelelő tanulságokat az előző programozási időszakból, és szükség volt az uniós forrásokat koordináló intézményrendszer átalakítására is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a regionális fejlesztési ügynökségeket az adott régiókban érintett megyék vették át, és ezek alkotják meg a fejlesztési programokat.

Csepreghy Nándor úgy fogalmazott, a fejlesztéspolitikai rendszerben is rezsicsökkentés volt: a jövőben kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani a pályázatokat, így akár nullára is csökkenhet az adminisztratív okokból történő elutasítások száma, és rövidíteni lehet a határidőket. Hozzáfűzte, hogy a korábbi, átlagosan 600-700 napot (a pályázat kiírásától a kifizetésig ennyi idő telt el) közel a felére szeretnék csökkenteni. A teljes pályázati rendszerben olyan adatbázis használnak, amely össze van kapcsolva más állami adatbázisokkal, így csökken a beadandó dokumentumok köre – ismertette a helyettes államtitkár.”

Forrás:
Az év közepén megjelenhetnek az új uniós pályázatok; Kormányportál/MTI; 2014. január 10.

Hitel nélküli évet kezdhet Salgótarján

„Hitel nélkül kezdheti a 2014-es évet Salgótarján, miután tavaly az adósságának 70 százalékát átvállalta az állam, és idén január elsejével a fennmaradó 1,1 milliárd forint tartozásától is mentesült a kormány jóvoltából – mondta Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter csütörtökön Salgótarjánban.

A miniszter úgy fogalmazott, ha leveszik azt a terhet az önkormányzatok válláról, amelyeket a korábbi önkormányzatok raktak rájuk, akkor a „jó vezetésű városok” soha nem látott fejlődés előtt állnak. Balog Zoltán megjegyezte: az eladósodás az állami és önkormányzati költségvetést is megkötötte, de ellehetetlenítette a családokat is.

Közölte: az adósságátvállalással azt a tarthatatlan helyzetet rendezték, amelyben az állam mintegy nyolcvan olyan feladatot rakott az önkormányzatokra, amihez nem vagy nem elegendő finanszírozást rendelt. Salgótarján teljes adósságának az átvállalása azt jelenti, hogy mostantól az állami támogatások és az itt keletkező pénzügyi források a város fejlődését szolgálhatják – fogalmazott.

Az MTI-nek a miniszter kifejtette: az intézményfenntartás területén „tiszta, világos, átlátható rendszert teremtettek” a rendszerszintű átalakításokkal, úgy az oktatás, mint az egészségügy, a kultúra vagy a szociális ellátás terén, és ez tartósan stabil helyzetbe hozta az önkormányzatokat. Székyné Sztrémi Melinda (Fidesz-KDNP) polgármestere elmondta: Salgótarján sajnos azon városok egyike, amely már a tanácsrendszerből adósságot hozott magával.

2007-től az alulfinanszírozott városuknak több mint hétmilliárd forintot kellett bankkölcsönök törlesztésére fordítania, így „majd egy egész éves költségvetését veszített el ebben az időszakban Salgótarján” – fogalmazott. A kölcsönöktől való megszabadulással a kötelező feladataikat magasabb színvonalon láthatják el, ennek eredménye például az, hogy tavaly 180 millió forintot fordíthattak a belterületi utak rendbetételére, és ösztöndíjprogramot is indíthattak az egyetemi tanulmányokat folytató salgótarjáni fiatalok hazahívására.

A városvezető megjegyezte: 2007 és 2010 között, a Gyurcsány-, illetve Bajnai-kormányoktól mindössze 32 millió forint rendkívüli támogatást kapott a nógrádi megyeszékhely, ezzel szemben az elmúlt három esztendőben, az Orbán-kormány 3,2 milliárd forint támogatást nyújtott a normatíván felül. Hozzátette: tavaly 2,1 milliárd forintot, vagyis az önkormányzat tőke- és kamattartozásának 70 százalékát átvállalta a kormány, és a mostani 453 milliós forint alapú, illetve 687 milliós devizaalapú adósságátvállalás „történelmi lehetőségeket” nyit a város előtt.

Becsó Zsolt (Fidesz-KDNP), a Nógrád Megyei Önkormányzat elnöke emlékeztetett rá, hogy a miniszterelnök a 2012-es salgótarjáni látogatásakor adósságátvállalást ígért az önkormányzatoknak, rezsicsökkentést a lakosságnak, és olyan intézkedéseket helyezett kilátásba, amelyek érezhetően javítják a volt szocialista nagyvárosok, helyzetét.

A „betartott ígéretek eredményeként” szabadulhatott meg Salgótarján az adósságától, a téli közmunkaprogramoknak is köszönhetően 2425 fővel csökkent itt a munkanélküliség, az operatív programok uniós forrásainak köszönhetően pedig a fejlesztések értéke a városban elérte a 20 milliárd forintot, a vonzáskörzettel együtt pedig meghaladta a 30 milliárd forintot – sorolta a nógrádi közgyűlés elnöke”

Forrás:
Hitel nélküli évet kezdhet Salgótarján; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2014. január 9.

Az agglomeráció hat települése is megszabadul maradék adósságától

„A főváros környéki települések „robbanásszerű” népességnövekedésével együtt járó pluszmunkáját is honorálta a kormány, amikor hat Pest megyei település korábbról megmaradt adósságának átvállalásáról döntött – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes pénteken Gyálon.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter a térség polgármestereivel folytatott megbeszélés utáni sajtótájékoztatón közölte: Gyál esetében a korábbi adósságrendezéskor fennmaradó 40 százaléknyi összeget, 1 milliárd 350 millió forintot vállal át az állam. Pécel 1,9 milliárd, Vecsés 853 millió, Gyömrő 454 millió, Maglód 445 millió, míg Üllő 365 millió forint adósságától szabadul meg.

A miniszter hangsúlyozta: az elmúlt 24 évben az önkormányzatok többségénél nem felelőtlenségük miatt, épp ellenkezőleg: felelős magatartásuk következményeként duzzadt hatalmasra az adósságállomány. A korábbi kormányok ugyanis úgy adtak újabb és újabb feladatokat a helyhatóságoknak, hogy nem biztosítottak hozzá fedezetet. A települések ellátásának garantálása érdekében ezért először a mozgósítható pénzeszközökhöz nyúltak, majd hiteleket vettek fel – érzékeltette a súlyos anyagi gondokhoz vezető folyamatot Navracsics.

Mint mondta, a „speciális státuszú”, robbanásszerű lélekszám gyarapodáson átesett agglomerációs településeknek különösen sokat kellett költeniük infrastrukturális beruházásokra, ezért is fontos, hogy hat érintett önkormányzat hamarosan megszabadulhat törlesztő részleteitől. Anyagi erőiket így a helyi közösség gyarapítására fordíthatják – tette hozzá a tárcavezető.

Az önkormányzatok adósságrendezése révén a központi költségvetés tervezése kiszámíthatóbbá és stabilabbá vált: a 2013. évi költségvetési hiány bőven 3 százalék alatt lesz, s körülbelül erre lehet számítani idén is – közölte Navracsics Tibor.

Kérdésre válaszolva a miniszter elmondta, hogy az adóssággal nem rendelkező önkormányzatoknak is segítenek. A tervek szerint a 2014-2020 között elnyert uniós forrásokból megvalósuló tervezett beruházásokhoz szükséges önkormányzati önerőrészbe száll majd be az állam, de ebben az ügyben még nem született végleges döntés.

Szűcs Lajos (Fidesz), a megyei közgyűlés elnöke, a térség országgyűlési képviselője a sajtótájékoztatón emlékeztetett rá: 2011-ben 140 milliárd forintnyi adósságától szabadította meg az állam a megyei önkormányzatokat a konszolidáció első ütemeként, most pedig végre az egyes települések – jelen esetben az M0-s autóút tengelyéhez közel eső önkormányzatok – nyithatnak „tiszta lapot”. Ez nagy előnyt jelent majd a jövőbeni fejlesztéseknél – tette hozzá. Szavaiból kiderült: a szintén e térségben fekvő Ecser adósság hiányában nem szorult rá a konszolidációra, míg Felsőpakony adósságát már korábban átvállalta az állam.

Pápai Mihály (Fidesz), Gyál polgármestere a döntést üdvözölve kiemelte: a közel 25 ezres város zömmel fejlesztésekre vette fel a hiteleket. A település már 2001-ben összközműves volt, jelenleg 154 kilométernyi aszfaltozott úthálózattal rendelkeznek. A közelmúltban több gyermek-, illetve oktatási intézményt építettek, vagy újítottak fel, s 1,8 milliárd forintból új városközpontot alakítottak ki, melynek részeként bő egy éve felépült a modern városháza is.

Az évente adósságtörlesztésre fordított 300 millió forintot a város további fejlesztésére kívánják költeni – jegyezte meg a polgármester.

Az érintett hat Pest megyei település adósságkonszolidációja várhatóan február végéig megtörténik.”

Forrás:
Az agglomeráció hat települése is megszabadul maradék adósságától; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2014. január 10.

Nébih: Szervezetfejlesztési projekt európai uniós forrásból

„Támogatásra érdemesnek ítélte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Új Széchenyi Terv Államreform Operatív Program támogatási rendszeréhez benyújtott, ÁROP-1.2.18.A-2013-2013-0006 regisztrációs számú, „Szervezetfejlesztési program a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalban” című pályázatát a Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatósága. A projekt teljes költségvetése közel 30 millió Ft, megvalósítása 2013. december 2-től 2014. április 30-ig tart.

A projekt célja a NÉBIH belső működési hatékonyságának javítása a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program szellemében.

A projektben részt vevő vezetők és szakemberek a létrehozandó munkacsoportokban, valamint képzések során új szervezetfejlesztési, stratégiai módszereket sajátítanak el, amit továbbadhatnak majd a projektben közvetlenül részt nem vevő munkatársaknak is. Emellett az így kialakuló szervezeti munkakapcsolatok tovább erősítik a hivatal belső kommunikációját.

A pályázatban öt beavatkozási területet jelölt ki a hivatal:

  1. Teljesítménymenedzsment: a szervezeti célok meghatározása és a szervezeti teljesítmény indikátorok testreszabása szervezeti célfán ábrázolva.
  2. Folyamatmenedzsment: öt kiválasztott folyamat feltérképezése, racionalizálási lehetőségek feltárása, a folyamatok egyszerűsítéséről rendelkező belső utasítások/szabályzatok elkészítése.
  3. Változásmenedzsment: egy informatikai fejlesztésből következő nagyobb volumenű változás lemodellezése és workshop-on történő bemutatása az érintetteknek.
  4. Minőségmenedzsment: CAF 2013 modellen alapuló önértékelés, önértékelési jelentés elvégzése és intézkedési terv készítése. Az intézmény erősségeit, illetve gyengeségeit, egyéni és konszenzusos értékelés során az önértékelést végző munkatársak állapítják meg.
  5. Tudásmenedzsment: két új módszer bevezetése az egyéni és szervezeti tudásmegosztásra – rendszeres időközönként megjelenő hírlevél és információs tananyag elkészítése az újonnan belépő kollegák számára.

”

Forrás:
Szervezetfejlesztési projekt európai uniós forrásból; Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH); 2014. január 9.
ÁROP-1.2.18/A-2013 Szervezetfejlesztési program államigazgatási és igazságszolgáltatási szervek számára; Új Széchenyi Terv
Az ÁROP 1.2.18. Szervezetfejlesztési Program keretén belül elkészült módszertanok; Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program

Közigazgatási, politikai informatika

3 hónap alatt 200 kibertámadást regisztráltak az állami intézményeknél

„Tavaly júliusban állították fel a Kormányzati Eseménykezelő Központot. Az első negyedévben 200 incidensbejelentés érkezett hozzájuk, de ezek között egy sem volt kritikus.

A működésének 2013. július 1-jei kezdetét követő első negyedévben 200 incidensbejelentést regisztrált az állami és önkormányzati szervezetek kiberbiztonságáért felelős Kormányzati Eseménykezelő Központ – írta keddi számában a Népszabadság a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szervezetén belül létrehozott központ vezetőjére, Gyebrovszki Tamásra hivatkozva.

Az incidensek 15 százaléka érintette az állami rendszereket. Az észlelt kibertámadások között kritikus, azaz a legmagasabb biztonsági besorolású nem volt. Magas kockázatú is csak két-három, a többi közepes, alacsony vagy minimális veszélyt jelentett csupán az állami és az önkormányzati informatikai rendszerek működésére.

A lap emlékeztetett: az Országgyűlés tavaly áprilisban fogadta el Az állami és önkormányzati szervezetek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényt. Ennek a jogszabálynak a felhatalmazása alapján az állami és önkormányzati szervezetekkel kapcsolatos kiberbiztonsági eseményekkel összefüggő feladatok végrehajtását a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős belügyminiszter hatáskörébe utalta. A törvényben előírt feladatok végrehajtására a Nemzetbiztonsági Szakszolgálaton belül létrehozták a Kormányzati Eseménykezelő Központot.”

Forrás:
3 hónap alatt 200 kibertámadást regisztráltak az állami intézményeknél; HVG.hu/MTI; 2014. január 7.

Az amerikai kormány megvált egészségbiztosítási portálja eddigi működtetőjétől

„Az írországi, dublini székhelyű nemzetközi vezetési tanácsadó, technológiai szolgáltató és kiszervező vállalat, az Accenture PLC fokozatosan meghódítja az amerikai kormányzatot: legújabb szerzeménye a HealthCare.gov, az amerikai kormány egészségbiztosítási tőzsdeportálja.

Az amerikai kormány a hét végén bejelentette, hogy megválik a honlap eredeti működtetőjétől, a CGI Federaltól – a kanadai CGI Group információs technológiai és rendszerszervező cég amerikai leányvállalatától -, amely felépítette a honlapot, de azóta is birkózik a felmerült hibákkal. A fiaskó nagy szégyen az amerikai kormány számára a Barack Obama elnök szorgalmazta teljes egészségügyi reformprogram kapcsán.

A honlap, az egészségügyi reform keretében, egészségbiztosítást kínál és szervez amerikaiak millióinak, akik korábban nem tudtak ehhez hozzáférni, egyebek közt már meglévő egészségi problémáik miatt, amiért a biztosítók elutasították őket. A portál október elsején indult, de november végéig alig működött, rendszeresen összeomlott az érdeklődők rohamától – írta a Dow Jones hírügynökség.

Az Accenture-nél vasárnap közölték, hogy egyéves szerződést kaptak az egészségbiztosítási piaci honlap műszaki javításának folytatására.

Az Accenture, a világ egyik legnagyobb tanácsadó cége, eddig már egészségbiztosítási piacot épített Kalifornia szövetségi állam számára is, és az övé amerikai szövetségi adóhivatal, a gazdasági statisztikával is foglalkozó népszámlálási hivatal és az amerikai oktatási minisztérium honlapja is.

A CGI Group a világ ötödik számú információs technológiai szolgáltató cége.”

Forrás:
Az amerikai kormány megvált egészségbiztosítási portálja eddigi működtetőjétől; Híradó/MTI; 2014. január 12.

Informatika, távközlés, technika

Állami mobilszolgáltatási tendert nyert a Vodafone

„A nettó 4,5 milliárd forint értékű keretszerződés több tízezer előfizetésre, több száz intézményre terjed ki, beleértve a minisztériumokat, kormányhivatalokat, a rend- és közvédelmi szerveket.

Állami intézmények számára nyújthat mobil távközlési szolgáltatást a Vodafone 2014-15-ben, a társaság közbeszerzésen nyerte el a megbízást – közölte a társaság szerdán az MTI-vel.

A nettó 4,5 milliárd forint értékű keretszerződés több tízezer előfizetésre, több száz intézményre terjed ki, beleértve a minisztériumokat, kormányhivatalokat, a rend- és közvédelmi szerveket – például Országos Rendőr-főkapitányság, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság -, vagy hatóságokat – mint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Gazdasági Versenyhivatal -, illetve többek között olyan intézményeket érint, mint például az Országos Mentőszolgálat.

A közlemény szerint a Vodafone Magyarország kiemelkedően kedvezményes hívás- és SMS, valamint adatcsomagjaival járul hozzá az intézményi szektor távközlési költségeinek optimalizálásához. Az intézmények 2014. január 2-tól kezdhették meg a szerződéskötést a szolgáltatóval.
…
A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság által kiírt tenderre a Vodafone mellett a Magyar Telekom és a Telenor is pályázott. A tender győztese a Vodafone, az eredményhirdetés szerint a második helyezett a Telekom, harmadik pedig a Telenor lett. Utóbbi két mobilszolgáltatóval akkor szerződhetnek az egyes intézmények, ha valamilyen technológiai okból számukra a Vodafone nem tudja biztosítani a kért szolgáltatást.

Az előző hasonló tender első helyezettje a Telenor volt, a 14 hónapra szóló megbízás keretösszege 1,5 milliárd forint volt.”

Forrás:
Állami mobilszolgáltatási tendert nyert a Vodafone; Híradó/MTI; 2014. január 8.

Meg vagyunk mentve, itt az újabb forradalom

„Sokan félnek attól, hogy a világ újabb forradalmi ötletek és innovatív megoldások hiányában katalizátor nélkül marad, a közgazdász szerint ugyanakkor meg vagyunk mentve: eljött ugyanis a Digitális Kor.

Korábbi posztunkban bemutattunk egy véleményt, mely szerint a világgazdaságra a soron következő évtizedekben stagnáláshoz közeli teljesítmény várhat, de nem a jelen válság utóhatásai miatt, hanem azért, mert a világ kifogyott a forradalmi ötletekből, innováció hiányában pedig nem várhat ránk más, mint helyben járás. Másként látja ugyanakkor az emberiség jövőjét Dominic Barton, McKinsey igazgatója, aki úgy véli, hogy igenis van katalizátor, ami az ipari forradalmakhoz hasonlóan újabb lökést adhat, ez pedig a Digitális Kor eljövetele. Az eredeti elemzés itt érhető el.

Ma már el sem tudjuk képzelni az életünket internet, számítógép, sőt egyre többen már okostelefonok és tabletek nélkül sem, mi több, hamarosan jönnek az okos órák, hűtők, cipők is. Lassan már minden okos lesz körülöttünk, és mint ilyen, felfoghatatlan mennyiségű adatot közvetít, továbbít és tárol. Még néhány év, és a teljes életünk elérhető lesz, az hogy hol mit vásárolunk, mikor megyünk moziba, mit eszünk, mikor alszunk, egyszóval minden.

Dominic Barton szerint ez az új forradalom, az elképesztő mennyiségű adat, ami újabb lökést fog adni a világgazdaságnak, és olyan mértékű pezsgést hoz a gazdaságban, melynek hatásai akár 2-3-szor is meghaladhatják az első ipari forradalom hatásait. Kutatók szerint a tárolt adat mennyisége globálisan 2020-ra az 50-szerese (!) lesz a 2010-es értéknek, és alig egy évtizeden belül az adat, a tárolt információ lesz a legfontosabb erőforrás.

Nem az olaj, az arany, vagy a termőföld, hanem az adat, a digitális jelekbe öntött életünk, ami alapján a vállalatok tökéletesíthetik termelésüket, sales- és marketing tevékenységüket. Az MIT kutatói már 2011-ben kimutatták, hogy azok a vállalatok, melyek professzionális adatgyűjtést és kiértékelést végeznek, a termelékenység terén behozhatatlan előnyre tesznek szert a „kőkorszakban ragadt” versenytársaikkal szemben.

Ma még ritka, de a nem is olyan távoli jövőben azok a nagyvállalatok lesznek a nyerők, akik minden elképzelhető adatot begyűjtenek, tárolnak és rendszereznek a fogyasztókról, és azok szokásairól. Az a cég, ahol pár éven belül marketing- és pénzügyi igazgató mellett nem lesz adatokért felelős igazgató – ennél természetesen ötletesebb megnevezés kell majd -, lemaradásra lesz ítélve, ebben a felgyorsult világban ugyanis aki akár csak néhány évet késik, az lemarad és elvész. Dominic Barton optimista a növekedési kilátásokat illetően, szerinte ugyanis nem hogy lassulni és stagnálni, hanem épp ellenkezőleg, gyorsulni fog a világ, továbbra is lesz tehát növekedés, amit az első számú erőforrás, az digitálisan rögzített adat pörget majd.”

Forrás:
Meg vagyunk mentve, itt az újabb forradalom; Pénzügyi Szemle Online Blog; 2014. január 10.

Nő a platformokat ellenőrzők hatalma

„2011-ben azt írta Marc Andreessen, a Netscape alapítója, hogy a szoftvercégek „felfalják majd a világot” és a régi megoldásokat felváltják az új szolgáltatások, amelyek okosabbak, gyorsabbak és olcsóbbak lesznek. Andreessen korábbi előrejelzései a vártnál sokkal gyorsabban beigazolódtak. Az olyan vállalkozások, mint a kanapébérlést lehetővé tévő Airbnb, a TaskRabbit vagy a RelayRides az alkalmazásaikkal új gazdasági rendszert teremtettek, amelyben az emberek megosztják egymással az árucikkeiket és a szolgáltatásokat. A változásokat jól szemlélteti, hogy Andreessen 2011-es előrejelzésekor a Google a globális tőzsdei értékét tekintve csupán a 13. volt, ma a harmadik. A Netscape alapítója egyáltalán nem tartja lufinak a szoftverfejlesztő vállalatok értékének növekedését, hanem ez szerinte csupán a gazdasági súlypontok alapvető eltolódása.

Marc Andreessen „Az okostelefon csak két éve számít valóban tömegjelenségnek. A 2013-as év végén, a 2014-es elején körülbelül világszerte 2 milliárd okostelefon volt és ez a szám gyorsan növekszik. Nem hiszem, hogy három év múlva lehet majd vásárolni olyan mobilt, ami nem okostelefon. A társaságok be fogják fejezni az egyszerű mobilok gyártását, ezek helyett okostelefonokat készítenek majd. Az utóbbiakból így 5 milliárd darab lesz. Csupán most kezdünk abban a világban élni, amelyben mindenki szuperszámítógépet hord a zsebében és amelyben mindenki mindenkivel össze van kötve, ezért csak most kezdjük felismerni a következményeket is. Ez jelenleg erősíti a platformokat ellenőrzők hatalmát. Az Apple és a Google egyaránt rendkívüli pozícióban van, hiszen az övék ennek az új világnak a két meghatározó platformja. Az pedig kétségtelen, hogy még erősebbek lesznek. Az Apple számára az a nagy kérdés, hogy megtartja-e a piaci részesedését, míg a Google számára az, hogy az Android megmarad-e vagy széttöredezik” – nyilatkozta Marc Andreessen.

A Netscape alapítója így folytatta a gondolatmenetét: „A véleményem az, hogy most alapvetően nincsen lufi. Ilyen helyzet akkor áll elő, amikor minden kisrészvényes, taxis és cipőtisztító részvényeket vásárol. Jelenleg erről nincs szó. A mostani helyzet azért különbözik a dotkomlufitól, hogy napjainkban sokkal olcsóbb felépíteni egy internetes céget, mint az 1990-es években. Amennyiben valaki akkor ezt akarta megvalósítani, akkor szüksége volt a Sun szervereire, a Cisco hálózati berendezéseire, az Oracle adatbázisaira és az EMC megoldásaira. Ezek a konszernek a kezdetektől rendkívül sok pénzt követeltek. Az új vállalkozásoknak mindezekre már nincs szükségük. Semmit sem vesznek ezektől a társaságoktól.”

„Ezzel szemben ott az Amazon Web Services és igény szerint fizetnek. Ez egységenként százszor vagy ezerszer olcsóbb számítógépeket, tárhelyet, hálózatot, szoftvereket jelent. Visszatekintve, csoda, hogy az 1990-es években valami működött, miközben a piac ennyire behatárolt és minden olyan drága volt. Csoda, hogy az eBay és az Amazon fel tudott futni. Napjainkban a Google webes keresésének még vannak konkurensei, de idővel mégis egyre nagyobb piaci részesedése lesz, különösen a Microsofttal és a Yahoo!-val szemben.”

A szakember szerint amikor sok vállalat jut plusz tőkéhez, akkor elkerülhetetlen, hogy ezek közül számos elbukik. Kérdés, hogy mindez jó vagy rossz dolognak számít-e a Szilícium-völgyben. Ő úgy gondolja, hogy mind a két álláspont mellett vannak érvek. Elvileg egy cég bukása borzalmas dolog és minden társaságnak az a célja, hogy elkerülje ezt a sorsot. De ez az egész kérdés alapvetően értelmetlen, hiszen amennyiben megnézzük a történelem nagy sikereit, akkor kiderül, hogy minden sikerhez elszántság és kitartás kell. A másik oldalon viszont az van, hogy a bukás nem jelenti egy karrier végét és nem jelent szégyenfoltot. A Szilícium-völgyben azt vallják, hogy az illető ilyen esetekben értékes tapasztalatokat szerzett.

A vállalkozóknak mindig azt szokta mondani, hogy ne alkalmazzák a sikeres cégek munkatársait, ők ugyanis semmit sem tanultak. A nehéz időket megélő emberek gyakran jobban terhelhetőbbek és elszántabbak, s nem ijednek meg akkor, ha a dolgok rosszul állnak. Mind a két álláspontban van valami, így csak megítélés kérdése a dolog. Nem szabad abban a pillanatban feladni, amikor a dolgok nehezebbé válnak. Amennyiben valami nem működik, akkor azt csupán egy leckének kell tekinteni, ami a következő projektben hasznosítható. S valahogy így működik a Szilícium-völgy.

„A Facebook, a LinkedIn és a Twitter pontosan tudta, hogy mit akar és hogy mennyire értékes az a termék, amit kínálhat. Emellett azt is tudták, hogy azért az emberek fizetnének is. Ugyanakkor azzal nem voltak teljesen tisztában, hogy a terméküket miként adhatják el, de nagyon biztosak voltak magukban és idővel kiderült, hogy igazuk volt. Ezzel szemben vannak olyan vállalatok, amelyeknek tényleg nincs tervük. Ezeknél a dolgoknál nagyon óvatosnak kell lenni, mert az egyik vállalat, amelyik nem tudta, hogy miként lehetne az ötletekkel pénzt keresni, a Google volt” – szögezte le végül Marc Andreessen. ”

Forrás:
Nő a platformokat ellenőrzők hatalma; Sg.hu; Berta Sándor; 2014. január 9.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Magas az online pénztárgépek adatforgalmának ára?

„Az online pénztárgépek adatforgalmára meghirdetett hatósági ár alacsonyabb a piacinál – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A szaktárca közleménye szerint a december 30-án a Magyar Közlönyben kihirdetett adatszolgáltatási hatósági ár – havonta 1500 forint a kiskasszáknál és 2500 forint a PC gépeknél – alacsonyabb, mint a piacon kialakult ár, tehát összességében csökkennek a vállalkozók terhei. Annak ellenére alacsonyabb a hatósági ár, hogy itt nemcsak hagyományos adatátvitelről van szó. A mobilinternet csak egy eleme a komplex szolgáltatáscsomagnak, ezért félrevezető a hatósági árakat a megszokott mobilinternetes árakhoz hasonlítani – áll a közleményben. A hatósági ár bevezetésével megszűnik a pénztárgép-üzemeltetők kiszolgáltatottsága a szolgáltatóknak, mert így mindenki fix díjat fizet – vagy 1500 vagy 2500 forintot – tették hozzá.

A jogszabály kifejezetten tiltja, hogy a szolgáltatók bármi másért díjat számítsanak fel. A díjak bármekkora adatforgalomra fedezetet nyújtanak, aminek azért van jelentősége, mert a rendszer indulásakor nyilvánvalóan sok szoftverfrissítésre, eseti adatszolgáltatásra kell számítani, azaz az új gépek első éve jelentősebb adatforgalommal jár, mint a későbbi működtetés – tájékoztatott az NGM. A hatósági árat az NGM minden évben felülvizsgálja, és a tényleges működési tapasztalatok alapján módosíthatja – fejeződik be a tárca közleménye.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára hétfőn kijelentette, hogy a szolgáltatók burkolt támogatása az online adatkapcsolatért fizetendő hatósági ár, amely torz és elfogadhatatlan helyzetet eredményez. Az OKSZ főtitkára szerint a hatósági ár túl magas. A kiskasszás vállalkozások esetében a rögzített hatósági árnak a nettó 1500 forintos díjnál alacsonyabbnak kellett volna lennie az adatforgalmat alapul véve – mondta. Hozzátette: ezeknek a vállalkozóknak a havi 700-800 forintos ár lenne reális. Információi szerint a PC alapú kasszát üzemeltetők pedig a nettó 2500 forintos árhoz képest jóval alacsonyabb, nagyjából ezer forint körüli díjat alkudtak ki maguknak a piacon a szolgáltatóknál.”

Forrás:
Magas az online pénztárgépek adatforgalmának ára?; SG.hu/MTI; 2014. január 2.
Nincs határidőhöz kötve az 50 ezer forintos állami támogatás; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2013. december 30.

Vége a férfias internetnek Magyarországon?

„A korábbi évek során az online világban uralkodó „férfi dominancia” mára már szinte teljesen eltűnt, a nemek aránya kiegyenlítődött. Magyarországon a férfiak és a nők internetezési szokásai nagyjából megfelelnek az európai uniós tagállamok átlagának. Az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” kutatássorozatának aktuális anyaga a férfiak és a nők számítógép- és internet-használati szokásaival foglalkozik.

Számítógép-használat
Az eNET kutatása alapján a számítógép hamarabb része lett a férfiak életének, mint a nőkének. Miközben a rendszeresen internetező férfiak harmada (34%) több mint 15 éve használja a számítógépet, addig a nőknél ez az arány 27%. A nők között az utóbbi néhány évtől eltekintve a számítógép-használat egyenletesen terjedt, a másik nem esetében a növekedés üteme fokozatosan csökkent.

Az eNET 18 év feletti rendszeresen internetező lakosság körében elvégzett kutatásában megvizsgálta, hogy a felhasználók bizonyos tevékenységekhez – mint például elektronikus levelezés, játék, zenehallgatás stb. – inkább számítógépet vagy inkább mobiltelefont vesznek-e igénybe, esetleg mindkét eszközt egyforma intenzitással. Egyik nemnél sem merült fel olyan tevékenység, amit kizárólag mobiltelefonon végeznének, ehhez legközelebb a naptárhasználat áll, de mindkét nem mobiltelefont és számítógépet is egyaránt használ erre a célra. A tevékenységek többségét azonban a nők és a férfiak is inkább, de nem kizárólagosan számítógépen végzik. Tehát a számítógép-használat az eNET által vizsgált tevékenységeknél nemtől függetlenül mindenképpen meghatározó, viszont míg a férfiak a tevékenységek 57%-át inkább vagy csak számítógépen végzik, addig a nőknél ez az arány jóval magasabb – a 71%-ot is eléri. A férfi internetezőknél tehát elindult az eltolódás az aktívabb, számítógép melletti mobiltelefon-használat felé, a nők valamivel mérsékeltebb tempóban, de szintén efelé tartanak.

Internethasználat
A NOK 2013 harmadik negyedéves, 25 ezer fős sokaságra épülő kutatási adatai alapján a nemek internet-használati gyakorisága nagyon hasonló képet mutat. Mindkét nemnél a lakosság közel háromnegyedére igaz a napi rendszerességű internetezés, sőt a férfiak 47%-ánál, a nőknek pedig a 43%-ánál elmondható, hogy naponta többször is felmennek a világhálóra. A férfiak 21%-a egy héten több mint 25 órát tölt az interneten, ugyanez a nők 16%-áról mondható el. A férfiak kétharmada (66%), és a nők közel háromnegyede (72%) hetente legfeljebb 20 órát internetezik.

Európa nyomában
Az Eurostat[1] adatai alapján az eNET megvizsgálta, hogy a magyarországi internet-használati szokások milyen hasonlóságot vagy éppen különbséget mutatnak más európai uniós tagországokhoz képest. A 28 európai uniós tagállamban (továbbiakban: EU-28) a 16-74 éves korosztályban minden ötödik férfi és minden negyedik nő sohasem használta még az internetet, legyen szó akár otthoni, akár munkahelyi használatról. Magyarországon mindkét nem esetén nagyobb ez az arány, a férfiak 25%-a, a nőknek pedig a 27%-a még soha életében nem internetezett.

A rendszeres – legalább heti egyszeri – internethasználatra vonatkozó EU-28 átlag a férfiaknál 73%, a nőknél pedig 67%. Magyarországon a férfiak 71%-a, a nőknek 68%-a legalább hetente egyszer él az internetezés lehetőségével, legyen szó akár magán-, akár üzleti célú használatról. Rendszeres internethasználat tekintetében tehát megfelelünk az európai uniós átlagnak. Hasonló összképet mutat a gyakori – mindennapos vagy majdnem mindennapos – internethasználat, mivel az EU-28 átlaga e tekintetben a férfiaknál 62%, a nőknél 55%, hazánkban pedig rendre 60% és 56%. Magyarország tehát (a kutatás hibahatárát is figyelembe véve) mindkét internet-használati viszonylatban megfelel az EU-28 átlagának.

A 3. ábrán szereplő tevékenységek közül az EU-28 esetén mind a férfiak, mind a nők a legtöbben egy adott termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó információ keresésére használják az internetet. A felsorolt tevékenységek közül három esetben is (online hírek/újságok olvasása/letöltése, közösségi hálózat használata, saját készítésű tartalom feltöltése) mindkét nem jelentősen meghaladja az EU-28 átlagot. Ezzel szemben az internetbankolás szempontjából viszont nemtől függetlenül jelentősen elmaradunk az európai uniós szinttől.

Mit hozhat a jövő: internet után okos eszközök?
Az eNET 2013. szeptemberi kutatásában azt is vizsgálta, hogy a rendszeresen internetezők hogyan viszonyulnak a már létező, de még nem feltétlenül elterjedt okoseszközökhöz, mint például a tablet, az okosóra, az okostévé vagy éppen az intelligens porszívó. Az esetek többségében azonos volt a férfiak és a nők hozzáállása, azonban néhány esetben a két csoport jelentősen eltérő véleményt alkotott. A tablet/tábla-PC esetében a férfiak 20%-a, a nőknek pedig a 27%-a vásárolná meg a terméket. A férfiaknál mutatkozó alacsonyabb vásárlási hajlandóság részben azzal is magyarázható, hogy köztük már 19% rendelkezik ilyen eszközzel, míg a nőknél ez csak 12%-ra igaz. Nem meglepő módon az intelligens, önjáró porszívó megvásárlásáról is különböző vélemények születtek. A nők 19%-a megvásárolná ezt az eszközt, míg a férfiaknál ez csak minden tizedik emberre igaz.

A fókusz eltolódik
A nők fokozatosan növelik jelenlétüket az online környezetben, a korábban jellemző férfi dominancia eltűnőben van és mára már kiegyenlített a nemek aránya, sőt ha a jelenlegi tendencia továbbra is így folytatódik, akkor a közeljövőben a nők javára is átbillenhet. Ez a tendencia pedig az internettel foglalkozók oldaláról egy olyan irányú fókuszváltást tesz szükségessé, mely során egyre nagyobb figyelmet kell szentelni a női felhasználóknak, preferenciáiknak és információfogyasztási szokásaiknak.

[1] Az egyes európai uniós tagállamok módszertanai eltérhetnek, ami az eltérések egy részét is eredményezheti.”

Forrás:
Vége a férfias internetnek Magyarországon?; eNET – Telekom; 2014. január 7.
(A cikkhez tartozó grafikonok megtekinthetők az eredeti, hivatkozott cikkben.)

Új adminisztrációs rendszer a köznevelési intézményekben

„Az 2013/2014-es tanévtől megváltozott az iskolai adminisztrációs rendszerek beszerzése és működtetése. Az Educatio Nonprofit Kft. térítésmentesen biztosítja az arra jogosult hazai köznevelési intézményeknek a Magiszter Iskolaadminisztrációs Rendszer felhasználói jogait.
Az intézmények így az egyik legmodernebb szoftver technológiákra épülő, internet alapú rendszerben láthatják el a tanügy-igazgatási feladataikat. A rendszer szerves részét képező e-napló segítségével könnyen és gyorsan regisztrálhatják a tanórákat, illetve rögzíthetik a tanulók érdemjegyeit, hiányzásait, késéseit. Az új rendszer bevezetésének célja az egységesség megteremtése, a tanárok és diákok dolgának megkönnyítése.

A Magiszter Iskolaadminisztrációs Rendszer képes kezelni a többcélú, összetett (iskola, kollégium), valamint a több tagintézményt is működtető intézménytípusokat. Az intézmények számára egyszerűsödik a tanulók átlépése, új tanuló felvételekor pedig átemelhetők az előző iskolában tárolt adatok.

Az alkalmazás tartalmaz egy elektronikus naplót is, amely a papír alapú nyomtatványokkal (haladási napló, értékelő napló, félévi értesítő stb.) teljes mértékben megegyező elektronikus dokumentumokat állít elő. Lehetőség van ezen dokumentumok digitális aláírására, a későbbi központi dokumentumtárban történő archiválására is. Az elektronikus napló egyedileg paraméterezhető, azaz minden intézmény saját igénye szerint testre szabhatja. Az osztályfőnökök és az igazgató számára pedig elérhető számos olyan ellenőrző funkció is, amelyek segítik a tanulói mulasztások, pedagógus haladási naplók teljességének ellenőrzését.

Az új rendszerre való átállást szakmailag az Educatio Nkft. segíti. Az intézmények a 2013/2014-es tanévben továbbra sem kötelező jelleggel, ugyanakkor térítésmentesen használhatják a Magiszter rendszert. Az átállásról a köznevelési intézmények, valamint a tankerületek saját hatáskörükben döntöttek.”

Forrás:
Új adminisztrációs rendszer a köznevelési intézményekben; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2014. január 8.
Lásd még:
„Az igazgatóm tiszta ideg” – újabb káosz az iskolákban; M. László Ferenc; HVG.hu/MTI; 2014. január 6.

Változások jönnek az e-útdíjrendszerben

„További fejlesztéseket terveznek az idén a HU-GO rendszerben, várhatóan bővülnek a fizetési lehetőségek, és tovább darabolják a díjköteles hálózatot. Tavaly közel 79 milliárd forintot hozott az e-útdíjrendszer, ez 5 százalékkal volt több a tervezettnél.

A jelenlegi díjköteles hálózat további felosztása, az újonnan átadott szakaszok beillesztése a rendszerbe, az utólagos és mobil fizetési lehetőség megteremtése, a HU-GO rendszer fejlesztése – többek között ezek szerepelnek az e-útdíjrendszer kapcsán az idei tervekben. A Világgazdaság érdeklődésére Kibédi-Varga Lajos, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) szóvivője elmondta, hogy a fuvarozói érdekképviseletek javaslatait figyelembe véve december elsejétől tovább finomodott a július elsején bevezetett, a megtett úttal arányos elektronikus útdíjszedési rendszer. A testreszabott útvonaltervezés érdekében megvalósult a díjköteles elemi útszakaszok számának növelése, vagyis a szakaszok továbbosztása. Ez elsősorban ipartelepek és útcsatlakozások környékét érintette, de voltak köztük logisztikai központokat és kamionos pihenőhelyek is. A módosítás következtében a teljes díjköteles úthálózat hossza gyakorlatilag változatlan maradt, azonban az elemi útszakaszok száma 2075 darabról 2243-ra nőtt, vagyis az érintett esetekben az elemi díjköteles szakaszok hossza csökkent.

A fejlesztések nem állnak meg, a szakemberek továbbra is folyamatosan gyűjtik a díjköteles elemi szakaszok további bontására vonatkozó észrevételeket, javaslatokat, melyeket egy későbbi rendeletmódosítással építenek be a rendszerbe. A díjköteles hálózat bővülése az új autópálya-, gyorsforgalmi- és elsőrendű főúthálózati szakaszokkal párhuzamosan várható – mondta el Kibédi-Varga Lajos.
Az idei feladatok kapcsán a NÚSZ szóvivője többek között az utólagos fizetési konstrukció és a mobil értékesítés fejlesztését említette, de a HU-GO rendszerben is várhatóak változások. A 2014-es tervekben szerepel a saját értékesítési csatornák erősítése, illetve az e-matrica (személyautók, 3,5 tonnánál kisebb teherjárművek, buszok díjfizetési rendszere) és a HU-GO ellenőrzési megoldásának integrációja.

A 2013. július elsején indult e-útdíj rendszerben a múlt év végéig a megszolgált útdíj közel 78,9 milliárd forint volt, ami 5 százalékkal több a tervezettnél. A legnagyobb forgalmat október hozta, akkor 14,49 milliárd forintot fizettek az úthasználatáért a fuvarozók.

Kibédi-Varga Lajos elmondta azt is, hogy a környezetvédelmi kategóriák felülvizsgálata, esetleges módosítása indokoltnak tűnik. Ez azért is fontos lenne, mert a logisztikama.hu szakportál által közzétett elemzés szerint jelenleg a magyar rendszer differenciál legkevésbé abból a szempontból, hogy egy teherjármű mennyire környezetbarát. Míg Magyarországon az EURO 3-tól EURO 6-ig terjedő kategóriába tartozó járművek után ugyanannyit kell fizetni kilométerenként, addig Ausztriában például összesen négy díjkategória létezik ebben a tartományban. A szintén EU-tag Németországban három fizetési kategóriát hoztak létre az ebbe a környezetvédelmi kategóriába tartozó teherautókra és hasonló a helyzet Svájcban is – mondta el ezzel kapcsolatban Papp Zoltán, a Bautrans Kft. ügyvezető igazgatója.

Koncentrált bevétel
Az összes díjbevétel kétharmada a díjköteles hálózat kevesebb, mint 20 százalékán keletkezik az eddigi tapasztalatok szerint. Ez a szakemberek elemzése alapján három tényezőre vezethető vissza. Egyrészt a főúti forgalom alacsonyabb, másrészt nagyobb arányban tartalmaz kedvezőbb díjú J2 és J3 kategóriába tartozó járműveket, végül pedig a szolgáltatási szintnek megfelelően, az adott járműkategóriákhoz tartozó díjszint is alacsonyabb, mint a gyorsforgalmi utaké. Az összbevétel 90 százalékát egyébként a legnagyobb kamionokat jelentő J4 járműkategória adja.”

Forrás:
Változások jönnek az e-útdíjrendszerben; Kalocsai Zoltán; Világgazdaság Online; 2014. január 10.

Szakirodalom

A távolság halálának új vizsgálata: kiberhely, földrajzi és kapcsolati közelség

„Ez a tanulmány a földrajzi távolság és különböző kapcsolatiközelség-típusok hatását elemzi az internet-infrastruktúra kiépülésére vonatkozóan. Habár számos mondás kering a szakirodalomban arról, hogy az internet a „földrajz végét” jelenti, a fizikai távolság és az internet közötti kapcsolatot még nem vizsgálták részletekbe menően. Tanulmányunk a gazdaságföldrajzi irodalom legújabb közelségvizsgálataira épül, és elemzésének célja bemutatni, hogy a fizikai távolság hatása azután is jelen marad-e a virtuális térben, ha a kapcsolati közelség típusait is figyelembe vesszük. Ennek érdekében geokódolt IP-kapcsolatokat tartalmazó egyedi és átfogó paneladatbázist elemzünk térbeli interakciós modellek és hálózatelemzési technikák segítségével. Eredményeink szerint a fizikai távolság és a kapcsolati közelség különböző típusai szignifikáns hatást gyakorolnak az internet-infrastruktúra szerkezetére, kiemelve az internet térbeliségét.”

Forrás:
A távolság halálának új vizsgálata: kiberhely, földrajzi és kapcsolati közelség; Emmanouil Tranos, Peter Nijkamp; Tér és Társadalom; 27. évf., 3. szám, 2013 (pdf)

Törvények, rendeletek

BM–KIM együttes utasítás az Egységes Szabálysértési Nyilvántartó és Eljárás-támogató Rendszer fejlesztéséről

„1. §
(1) Az Egységes Szabálysértési Nyilvántartó és Eljárás-támogató Rendszer (a továbbiakban: ESZNYER) kiterjed
a) a szabálysértési nyilvántartási rendszer működésének támogatására,
b) az általános szabálysértési hatóság és a helyszíni bírságolást végző egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységének informatikai támogatására, valamint
c) a szabálysértési pénzbírság és helyszíni bírság kiszabásával, megfizetésével és elszámolásával kapcsolatos adatok elektronikus továbbításának és feldolgozásának megvalósítására.

(2) Az ESZNYER a következő fejlesztési elemekre terjed ki:
a) a járási hivatalok szabálysértési eljárást, nyilvántartási és statisztikai adatközlést támogató alkalmazása (a továbbiakban: ESZNYER I.),
b) a helyszíni bírság kiszabására jogosultak eljárást, nyilvántartási és statisztikai adatközlést támogató alkalmazása (a továbbiakban: ESZNYER II.),
c) a NOVA KGIR elnevezésű, a szabálysértési pénzbírság és helyszíni bírság egységes kezelését biztosító modul,
d) az egységes pénzbírság és helyszíni bírság internetes felületen történő megfizetését biztosító alkalmazás,
e) a STATVIR elnevezésű, a szabálysértési statisztikai adatok gyűjtését és megjelenítését biztosító alkalmazás,
f) a szabálysértési nyilvántartási rendszer és az a)–e) pontban említett rendszerelemek kommunikációját biztosító Mediátor modul,
g) az a)–f) pontban megjelölt alkalmazásokhoz kapcsolódó interfészek és adatszolgáltatási ágak, a Robotzsaru rendszer és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEKKH) alkalmazásai közötti adatkapcsolat,
h) a szabálysértési nyilvántartási rendszer adatkapcsolatait támogató Enterprise Service Bus ESB köztes, kommunikációs réteg,
i) a járási hivatalok szabálysértési tevékenységét segítő ügymenet-támogató alkalmazás (a továbbiakban: NOVA ESZNYER), amely magában foglalja az ESZNYER I. és az ESZNYER II. eljárást támogató funkcióit,
j) országosan egységes helyszíni bírságolási adatlapok és a pénzbírság és helyszíni bírság egységes kezelését biztosító egyedi sorszámmal és vonalkóddal ellátott készpénzátutalási megbízások biztosítása a szabálysértési hatóságok és a helyszíni bírságolásra jogosult szervek számára.
(3) A (2) bekezdés szerinti fejlesztési elemeket az alábbi ütemezésben kell megvalósítani:…”

Forrás:
A belügyminiszter és a közigazgatási és igazságügyi miniszter 1/2014. (I. 6.) BM–KIM együttes utasítása az Egységes Szabálysértési Nyilvántartó és Eljárás-támogató Rendszer fejlesztéséről; Hivatalos Értesítő; 2014. évi 1. szám, 2014. január 6.; 2-4. oldalak (pdf)

A vidékfejlesztési miniszter 2/2014. (I. 10.) VM rendelete az állami topográfiai térképi adatbázisról

„A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. § (3) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján eljáró honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben, a következőket rendelem el:…”

Forrás:
A vidékfejlesztési miniszter 2/2014. (I. 10.) VM rendelete az állami topográfiai térképi adatbázisról; Magyar Közlöny; 2014. évi 2. szám, 2014. január 10.; 318-321. oldalak (pdf)

Információk röviden

Nemzetközi Szemle, 2014. január 13.

Új, uniós jelentés a felhőimformatikáról
Az uniós szabványügyi testület dokumentuma.
Forrás:
ETSI delivers report on Cloud Computing Standards; Digital Agenda for Europe – European Commission; 2014. január 10.

Összkormányzati információmenedzsment-szolgáltatás Új-Zélandon
Forrás:
New Zealand’s govt-wide information management service; ; Medha Basu; FutureGov; 2014. január 10.

Mi várható a nyílt adatok területén 2014-ben?
Forrás:
What to Expect from Open Data in 2014; Kevin Merritt; Nextgov.com; 2014. január 6.

Összefoglaló statisztika a digitális eszközhasználatról
183 oldalnyi prezentációban összesítve a fellelhető statisztikák és felmérések.
Forrás:
Social, Digital & Mobile in 2014; Simon Kemp; We Are Social Singapore; 2014. január 8.

Újratervezték a New York Times onlájn kiadásának oldaltükrét
Eltüntették belőle a hosszabb cikkek több oldalra való tördelését.
Forrás:
The New York Times Redesign Marks the Death of One of the Web’s Most Annoying Features; Marc Tracy; New Republic; 2014. január 9.

Szoftver piactér a kormányzati szoftverfejlesztések számára
Forrás:
Startup GOVonomy Aims to be Next Amazon for Government;Jason Shueh; Government Technology; 2013. december 20.

A 2013-as év a nyílt adatok területén
Európa, Közel-Kelet, Ázsia, Afrika
Forrás:
A Year of Open Data in the EMEA Region; European Public Sector Information (PSI) Platform, Topic Report No. 2013/12; 2014. január 8. (pdf)

Állampolgári részvétel a közszolgáltatások nyújtásában
Forrás:
Engaging Citizens in Co-Creation in Public Services; Satish Nambisan, Priya Nambisan; IBM Center for The Business of Government; 2013. november 19. (pdf)

Kalauz az összekapcsolt kormányzati adatok megjelentetéséhez
Forrás:
Best Practices for Publishing Linked Data; W3C Working Group; World Wide Web Consortium (W3C); 2014. január 9.

Előrejelzés az Internet kormányzása területén
Tartománynevek adminisztrálása, kinek a fennhatóága alá tartozik az Internet?
Forrás:
Internet Governance Outlook 2014: Good News, Bad News, No News?; Wolfgang Kleinwächter; CircleID; 2013. december 31.

Miért fontos a reszponzív webtervezés?
Hogyan tudjuk elérni, hogy minden eszközön optimális felhasználói élmény érvényesüljön?
Forrás:
Why should I switch to a responsive web design or application?; Michael Averto; Otreva; 2013. december 4.

2014 a mobil kormányzás szemszögéből
Forrás:
Mind your mobile: 2014’s challenges (and solutions) for mobile government; Shawn McCarthy; GCN; 2013. december 19.