Skip to main content

21. szám, 2016. május 23.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Orbán Viktor: Magyarország a digitalizáció nyertese lehet

„A kormány 2010 óta dolgozik azon, hogy Magyarország Közép-Európa járműipari innovációs központjává váljon. Az az ország szeretnénk lenni, ahol a leggyorsabban jelenik meg az autógyártás mellett a kutatás-fejlesztés és az innovációs tevékenység is – mondta a miniszterelnök a Műegyetemen tartott, a Jövő autói című konferencián.

A GDP adatok függvényében 2018 januárjától 5 százalékra csökkenhet az internet áfája, ami komoly támogatást jelentene az iparágnak – mondta Orbán Viktor. Kifejtette, a kormány előtt most egy olyan előterjesztés van, ami szerint az áfa az internetes szolgáltatásoknál 27 százalékról 18 százalékra csökken jövőre.

A miniszterelnök bejelentette: olyan járműipari tesztpálya épül Zalaegerszegen a kormány döntése értelmében, amihez hasonló Magyarország 500 kilométeres körzetében nem található. A pályán egyebek mellett önjáró, tehát vezető nélküli autókat tesztelnek majd mesterséges körülmények között.

Orbán Viktor elmondta azt is, Magyarország az ipari digitalizáció nyertese lehet a közép-európai térséggel együtt, ezért a régió országainak együttműködését szorgalmazta.

Emlékeztetett arra, a kormány 2010 óta dolgozik azon, hogy Magyarországot Közép-Európa járműipari innovációs központjává tegyék. Az az ország szeretnénk lenni, ahol a leggyorsabban jelenik meg az autógyártás mellett a kutatás-fejlesztés és az innovációs tevékenység is – mondta. Ehhez arra van szükség, hogy a nagy autógyártó cégek fejlesztési kapacitásainak egy részét ide hozzák – fűzte hozzá.

Felidézte azt is, a kormány az elmúlt években 67 stratégiai megállapodást kötött a Magyarországon dolgozó nagy cégekkel, ezek közül 23-at járműipari szereplőkkel, a világ 20 legnagyobb autóipari beszállítójából pedig 15 jelen van nálunk.

Azt mondta, minden, ami a járműgyártáshoz kapcsolódik Magyarországon, az „nő és emelkedik”, bár mint mondta erre vet némi árnyékot az utóbbi negyedév GDP adata. Szerinte „a járműipari termelés növekedési ütemének mérséklődése” is szerepet játszott ebben. Ha a járműipar ismét magára talál, akár újabb fejlesztések révén, akkor az egyúttal a GDP-t is növelni fogja – mondta.

Kiemelte: a járműgyártás termelési értéke több mint 17 százalékkal nőtt tavaly, ahogy az export is, amely 16 százalékkal haladta meg a 2014-es szintet. Emelkedett a szektorban foglalkoztatottak száma, 2015 utolsó negyedévében csaknem 150 ezer ember dolgozott a járműgyártásban Magyarországon, ami 13,2 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Remélik, hogy az év végére ez a szám megmarad, vagy akár növekedni fog.

Tavaly először lépte át a félmilliós darabszámot a Magyarországon legyártott gépkocsik száma – tette hozzá.

Orbán Viktor arra biztatta az egyetemi vezetőket, a magyar tudományos élet képviselőit és a politikusokat is, hogy a hagyományos ipar előtt álló hatalmas technológiai kihívásban elsősorban az óriási lehetőséget lássák, mert akkor Magyarország a digitális átalakulás nyertese lehet.

A GDP adatok függvényében 2018 januárjától 5 százalékra csökkenhet az internet áfája, ami komoly támogatást jelentene az iparágnak – mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök kifejtette, a kormány előtt most egy olyan előterjesztés van, ami szerint az áfa az internetes szolgáltatásoknál 27 százalékról 18 százalékra csökken jövőre.

Elmondta, a digitalizáció egy új iparágat tud létrehozni, ehhez pedig szükség lehet egy olyan egységes szabályozásra Európában, amely már nem szenved a „korábban megörökölt, versenyképességet rontó nemzeti korlátoktól”. Egy páneurópai digitális szabályozási rendszerrel világméretekben is versenyképes iparág jöhet létre Európában – tette hozzá.

A miniszterelnök szerint Európa „hátrálásban van” demográfiai szempontból, a világ össztermékének előállításához való hozzájárulás tekintetében, és Európának a befolyási övezete is zsugorodik. Szerinte a digitalizáció támogathatja Európát abban, hogy ismét elinduljon előre és ismét teret nyerjen. A megújuló járműgyártására utalva arra figyelmeztetett, munkahelyek tízezrei szűnhetnek meg, ha Magyarország kimarad az ipar digitális átalakulásának folyamatából.

Utalt arra, hogy előrejelzések szerint 2025-re az összes újonnan eladott jármű 20 százaléka részlegesen vagy teljesen automatizált lesz. Ha ennek a folyamatnak részesei akarunk lenni, akkor gyors és határozott lépéseket kell tennünk – mondta. Hozzátette: a kérdés az, hogy a magyar bürokrácia, ipar, a kamara, a vállalkozói világ és a nálunk megtelepedett külföldi vállalatok képesek lesznek-e a kereteket tartalommal gyorsan megtölteni.”

Forrás:
Magyarország a digitalizáció nyertese lehet; Miniszterelnökség; 2016. május 19.

Digitális Jólét Alapcsomagok segíthetnek a rendszeres internethasználat elterjedésében

„Digitális Jólét Alapcsomagok segíthetnek a rendszeres internethasználat elterjedésében – közölte a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában.
Deutsch Tamás elmondta: tárgyalnak a szolgáltatókkal arról, hogy 2017 januárjától valamennyiük kínálatában elérhető legyen a Digitális Jólét Alapcsomag, amelynek ára legalább tizenöt százalékkal alacsonyabb a jelenleg elérhető legolcsóbb konstrukcióénál. A szolgáltatók ugyanakkor „szabad kezet kapnak”, vagyis az alapcsomagokban is tudnak majd versenyezni egymással – tette hozzá.

Ezeket az alapcsomagokat azok vehetik majd igénybe, akiknek még nincsen internet-előfizetésük. A tervek szerint két évig lehet használni ezeket, majd további egy évvel meghosszabbíthatják azok, akik részt vesznek az állam által biztosított ingyenes digitális képzésen.

A kormány célja jelentősen növelni a rendszeres internethasználók arányát. Magyarországon mindössze 65-70 százalék tartozik ebbe a csoportba, szemben az európai uniós 80-85 százalékkal. Az ideális az amerikai egyesült államokbeli adat elérése lenne, ott a lakosság több mint 95 százaléka rendszeres internethasználó – mondta Deutsch Tamás.

Emlékeztetett Orbán Viktor miniszterelnök csütörtöki szavaira is: ha a gazdaság jól teljesít, 2018 januárjától 5 százalékra csökkenhet az internet általános forgalmi adója. A kormány előtt most egy olyan előterjesztés van, amely szerint jövőre 27-ről 18 százalékra csökkenne az internetezés áfája.”

Forrás:
Digitális Jólét Alapcsomag az internethasználat elterjedéséért; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2016. május 20.

Közigazgatás, politika

Operatív programok keretében valósulhat meg a balatoni fejlesztés

„Ha az uniós operatív programok keretén belül sikerül a balatoni fejlesztési programot megvalósítani, akkor nem emel kifogást a támogatások ellen Brüsszel – számolt be Dányi Gábor a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) pénteki ülésén Siófokon az Európai Bizottsággal folytatott legfrissebb tárgyalások eredményéről.

A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára beszámolójában kitért arra, hogy zajlik az unió meggyőzése arról, a balatoni iszapkotrás is kaphasson támogatást. A régió közlekedési programjáról szólva elmondta, hogy a Szántód-Kőröshegy-Balatonszentgyörgy közötti vasútvonal felújításának támogatási szerződését megkötötték. A közbeszerzés is lezárult; az előre tervezett 44 milliárd forint helyett 72 milliárd forintos nyertes ajánlattal.

A Fonyód-Kaposvár vasútvonal felújítására szintén megkötötték a támogatási szerződést, és kiválasztották a legolcsóbb ajánlatot tevő nyertes kivitelezőt. A Badacsony-Fonyód között tervezett komppal kapcsolatban arról számolt be, további egyeztetésekre és előkészítésre van szükség ahhoz, hogy ezt a fejlesztést az operatív programok keretében lehessen megvalósítani, hiszen a bizottság csak akkor támogatja.

Bóka István, a BFT elnöke kifejtette, a legjobb az lett volna, ha önálló Balaton-programot fogadott volna el az unió, és az erre szánt 280 milliárd forintot a helyiek által megfogalmazott célokra lehetne fordítani. Az operatív programok keretében az eredeti balatoni fejlesztési tervek mintegy 70-80 százalékát lehet megvalósítani. Hangsúlyozta, a lényeg az, hogy életképes programok kellenek a balatoni források megszerzéséhez. Egy-egy területre az eredetileg tervezettnél több is juthat az átcsoportosítások révén. Annyi már szinte bizonyos, hogy a gazdaságfejlesztési és a vidékfejlesztési program forrásaiból többet is el tud hozni a kiemelt üdülőrégió, mint amit eredetileg nevesített a balatoni program – tette hozzá.

Az MTI kérdéseire válaszolva elmondta, a balatoni régióban a turizmusfejlesztésre lenne a legnagyobb igény, amit viszont az operatív programok kevésbé támogatnak. Emiatt nem, vagy jóval kevesebb támogatáshoz juthatnak a szálláshely-, a fürdő-, a témapark-, vagy az egyéb attrakció-fejlesztések.

Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára beszámolt a területét érintő jogszabályi változásokról. Beszélt arról a kormányzati szándékról, hogy külön főépítésze legyen a Balaton régiónak.

Az ülésen többen aggályukat fejezték ki a zártkerti ingatlanok beépíthetőségét 3-ról 10 százalékra emelő, hamarosan megjelenő jogszabály miatt. Bóka István szerint ennek komoly árfelhajtó szerepe lesz az üdülőövezetben. Emlékeztetett arra, hogy a Balatonnál a kárpótlás során nem a termelési célú, hanem a spekulációs földszerzés volt a jellemző. „Minden olyan intézkedés, ami felértékeli ezeket az ingatlanokat, hátrányos helyzetbe hozza a tó környezetében lévő mezőgazdasági vállalkozásokat” – fogalmazott. A BFT elnöke kezdeményezte a Balaton törvény napirenden lévő módosítása kapcsán, hogy a közvetlen tóparti ingatlanok esetében lehessen valós elővásárlási joga az államnak vagy az önkormányzatoknak.”

Forrás:
Operatív programok keretében valósulhat meg a balatoni fejlesztés; Miniszterelnökség; 2016. május 20.

Az adósságkonszolidációban nem részesült települések számára 2018-ig még 25 milliárd forintot osztanak ki

„Az adósságkonszolidációban nem részesült települések számára 2018-ig még 25 milliárd forintot osztanak ki, de az önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztésekre és működést kiegészítő támogatásokra is jut keret -mondta a Rádió Orientnek Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati területért felelős államtitkára.

Összesen 50 milliárdos keret áll a Belügyminisztérium rendelkezésére a négyéves ciklusban azon 1176 önkormányzat számára, akik korábban takarékosan gazdálkodhattak, így nem vettek részt az állami adósságkonszolidációban. Az első évben a 2000 fő alatti, a másodikban e létszám fölötti települések pályázhattak, idén pedig nagy valószínűséggel valamennyien jelentkezhetnek a maradék 25 milliárd forintra, s ezzel le is zárul ez a lehetőség. Így 2018 végéig bőséges idő áll majd az önkormányzatok rendelkezésére, hogy végezzenek a fejlesztésekkel, és azok elszámolásával – tette hozzá az államtitkár.

Hogy ki mekkora összegben részesül, az részben a lakosság méretétől is függ, a pénzt pedig az önkormányzati feladatok ellátásához szükséges intézményi, épületi fejlesztésekre, ingatlanvásárlásra, utak, járdák, hidak építésére, csapadékvíz elvezetésére, vagy a közművek bővítésére fordíthatják a települések, de működésre továbbra sem használható a pályázati összeg.

Többnyire a szegényebb önkormányzatok élveznek előnyt az önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések 5,5 milliárd forint összértékű pályázatain, melyekhez három fő irányt határozott meg a tárca. 30 millió jut a nyertes pályázóknak az önkormányzati feladatellátást szolgáló épületekre, 20 millió az iskolai tömegsport és az ahhoz szükséges eszközök fejlesztésére, településkategóriánként pedig 15 és 100 millió forint közötti összeg az utak, járdák felújítására, építésére. Pályázni ezekre a nyár derekáig lehet, első körben augusztusban születnek döntések, melyeket októberben még megtoldhatnak egy újabb körrel. Teljesíteniük a nyertes pályázóknak jövő év végéig kell.

Rendkívüli szociális ellátásra folyamatosan pályázhatnak a rászoruló önkormányzatok, ahogy a működést kiegészítő támogatásra is. Ez utóbbit évente háromszor, legközelebb valószínűleg idén júniusban bírálják el, s azon települések részesülnek benne, amelyeknél nem teljesülnek a várt bevételek.

Az állami költségvetésből amúgy nagyobb részben feladat alapú, kisebben normatív finanszírozásban részesülnek az önkormányzatok, valamint egy beszámítási rendszer is működik, a jövedelemkülönbség kiegyenlítése céljából, itt a magas adóbevételű önkormányzatoknak saját forrásaikat is fel kell használniuk – fejtette ki Pogácsás Tibor.”

Forrás:
Ezekre a pénzekre pályázhatnak az önkormányzatok; OrientPress Hírügynökség; 2016. május 21.

Közigazgatási, politikai informatika

Okostelefonos támogatást kap az építőipar

„Már letölthető az elektronikus építési napló androidos mobilokra fejlesztett változata. Az alkalmazással a felhasználók okostelefonon vihetnek fel napi jelentéseket és eseti bejegyzéseket a kivitelezés helyszínén, a megrendelők pedig saját készülékükön bárhol, bármikor nyomon követhetik az építkezés fázisait. Az építésügyi fejlesztés a hagyományos E-építési naplóval szinkronban működve, a nyilvános tesztidőszak tapasztalatait felhasználva május 19-től segíti az építőipari szereplőket.

Az április 6-án indult nyilvános tesztidőszakot követően május 19-től élesben is letölthető az elektronikus építési napló androidos operációs rendszerre kifejlesztett alkalmazása a Google Play áruházból. Az áprilisi felhívás nyomán 24 óra alatt több száz felhasználó jelentkezett tesztelésre. Az építőiparban nagy érdeklődéssel várt fejlesztésre kivitelezők, építészek, műszaki ellenőrök, építőipari vállalkozók és saját házukat építtető magánszemélyek is kíváncsiak voltak.

„Az egy hónapos tesztidőszak alatt a vártnál sokkal kevesebb hibajelzés, ezzel szemben több pozitív visszajelzés érkezett az alkalmazással kapcsolatban” – mondta el Both András, a Lechner Tudásközpont infokommunikációs igazgatója. „Fejlesztőként legfőbb célunk, hogy a lehető legjobban megfeleljünk az építőipar igényeinek, tehát az alkalmazás funkcióit tekintve minél inkább közelítsen a teljes elektronikus építési napló tudásához, ugyanakkor felülete legyen átlátható és egyszerűen használható. Az építkezéseken ugyanis nincs mindig megfelelő alkalom összetett feladatok elvégzésére, egy bonyolult struktúrájú weboldalon. Az okostelefonos alkalmazással eseti bejegyzéseket vagy napi jelentéseket könnyedén felvihetünk a rendszerbe az építkezés helyszínén, munka közben is„– tette hozzá a fejlesztést irányító szakember.

Az ingyenesen letölthető mobilnapló felépítése, hozzáférési hierarchiája és szabályai megfelelnek a hagyományos elektronikus építési napló szabályainak. Az egyelőre android operációs rendszerrel működő okostelefonokra – majd augusztustól iOS-re is – kifejlesztett alkalmazás célja, hogy számítógép vagy laptop nélkül bárhol, gyors hozzáféréssel, kis adatforgalommal, biztonságosan tegye elérhetővé az E-naplót. Új napló megnyitása, a törzsadatok felvétele és a fastruktúra kialakítása továbbra is csak asztali gépen vagy laptopon lehetséges, de a leggyakrabban használt, az építési folyamatot végigkísérő jelentések menet közben, akár az állványzatról is felvihetőek. A felület ugyanígy használható betekintésre; az építtetők számára jelentések és bejegyzések olvasása már mobiltelefonon is lehetséges, gyakorlatilag bárhol, bármikor.

A Lechner Tudásközpont által fejlesztett mobil E-építési napló az első okostelefonos építésügyi alkalmazás, melyet a tervek szerint hamarosan továbbiak is követnek.

Az alkalmazás letölthető ezen a linken, a részletes használati leírás ugyanitt, valamint az alkalmazás weboldalán is megtalálható.”

Forrás:
Okostelefonos támogatást kap az építőipar; Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság; 2016. május 20.

Mobil okmányirodát vetnek be a BKV-nál az e-ticket miatt

„Jókora terhelést fog jelenti az okmányirodáknak az elektronikus jegy bevezetése. A papírbérleteket felváltó utazási kártyákat csak kormányablakban és okmányirodában lehet majd igényelni. Akár 2 millió igénylőt kell majd kiszolgálni a hivataloknak. A BKV dolgozóit és hozzátartozóit – bár csak 22 ezren vannak – mobil okmányirodával segítik.
A BKK dogozói után a BKV munkatársai és hozzátartozói fogják megkapni a budapesti elektromos utazási igazolványokat. A rendszer még mindig tesztelik, miközben már működnie kellene. A BKV-nál úgy látják, augusztus végére kerülhet sor a körülbelül 25 ezer BKV-s dolgozó és hozzátartozó ellátására e-kártyákkal.

A BKK az új jegyrendszer indulásakor azt írta, hogy a megvalósítás 2014-ben kezdődik. Először a BKK papírbérleteit váltják fel az elektronikus kártyák, ezt követően „a mai jegylyukasztóknak és a papíralapú jegyrendszernek is búcsút mondhatunk 2015-től.”

Ehhez képest még a leolvasó berendezéseket sem telepítették. A Világgazdaság arról írt márciusban, hogy a BKK 2018-ra ígéri a teljes rendszer működését, az érvényesítő készülékeket 2017 végére helyezik üzembe.

Nem pusztán a rendszer kiépítése odázza el a megvalósítást, az igénylés is hosszabb folyamat lesz, mire mindenki hozzájut. Az okmányirodák megnövekedett terhelésre számíthatnak, mivel az igényléshez be kell menni egy okmányirodába, vagy kormányablakhoz, csak ott lehet intézni. Az utasnak személyi okmányaival regisztrálnia kell magát a Nemzeti Egységes Kártyarendszerben, arról is nyilatkozni, hogy adatait átadja a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-nek., és fényképet is készítenek róla. Egy igénylőre negyedórát fordítanak majd – legalábbis a BKV-ban ezzel az idővel számolnak.

A VS. hu által megkérdezett közlekedési szakember szerint akár 2 millió kártya is forgalomba kerülhet, ha a nyugdíjasok, akiknek ma nem kell bérletet használni, és az agglomerációból dolgozni, tanulni járók is mind kiváltják.

Eddig a BKK munkatársai jutottak a kártyákhoz tavaly decemberben, de csak pár száz darabot kellett kibocsátani, most viszont 22 ezer igazolványt adnak ki. Őket a nyugdíjas utasok követhetik a BKK ütemterve szerint. Hogy minél hamarabb ki tudják szolgálni a BKV dolgozóit, több telephelyre buszra telepített okmányirodát küldenek.

Az elektronikus jegyrendszert a BKK az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 54,5 millió euró értékű hiteléből építi ki, ezt a főváros 4,3 milliárd forinttal támogatja.”

Forrás:
Mobil okmányirodát vetnek be a BKV-nál az e-ticket miatt; Zsidai Péter; Vs.hu; 2016. május 20.

Kiválthatja az okmányokat az okostelefon

„Egy új alkalmazás segítségével helyettesíthetők a különböző hivatalos iratok.

Az Osztrák Állami Nyomda (OeSD) által kifejlesztett My Identity App (MIA) segítségével az okostelefonok a jövőben helyettesíthetik a jogosítványt, az útlevelet, a személyi igazolványt, a társadalombiztosítási kártyát és különböző más okmányokat. A különböző digitális igazolványokat nem az okostelefonon tárolják, hanem az adott ország magas biztonságú szerverén és az érintett személyek hozzájárulásával, egy titkosított kapcsolaton keresztül lehet elérni azokat. Így akkor is biztonságban vannak a személyes adatok, ha valaki elveszíti a készülékét, vagy ellopják azt.

Az Osztrák Állami Nyomda tavaly novemberben mutatta be a megoldást, amely azóta felkeltette az amerikai AAMVA [American Association of Motor Vehicle Administrators] hivatal [Valójában az érintett hivatalok non-profit egyesülete. Szerk.] érdeklődését is. A rendszer azért érdekes az amerikai hivatalok számára, mert jelenleg az USA-ban minden szövetségi állam saját jogosítványt állít ki, amelyek teljesen különböznek egymástól. Ezért az adott államokon kívül komoly kihívást jelent a regionális hivatalnokok számára a személyazonosságok megállapítása. A MIA megoldást jelenthetne erre a problémára. Emellett két európai uniós állam és egy afrikai ország is tervezi az alkalmazás bevezetését.

Az adatvédelemre kiemelten figyeltek a fejlesztők. A felhasználók korlátozhatják az átadandó adatok számát, például meghatározhatják, hogy csak a nevüket és a születési időpontjukat adják tovább. A MIA alkalmazáson keresztül továbbított fotókat szteganográfiával védik. Herbert Meixner, az Osztrák Állami Nyomda e-kormányzati megoldásokért felelős projektmenedzsere kiemelte, hogy az igazolvány-adatok védelme okostelefon-specifikus biztonsági koncepciót igényel. Ezért fejlesztettek ki egy technológiafüggetlen digitális megoldást az állami személyazonosító dokumentumokhoz. Ennél a megoldásnál a biztonságot nem a hardver, hanem az alkalmazott eljárás biztosítja.”

Forrás:
Kiválthatja az okmányokat az okostelefon; SG.hu; 2016. május 22.

Az állampolgár mint polgármester. Közösségi részvétel a társadalmi innováció folyamatában

„Március 16-án Nantes-ban Eurocities Társadalmi Fórumot (Eurocities Social Forum) tartottak. A tárgy: állampolgári részvétel a társadalmi innováció folyamatában. A városok ma élenjárnak Európában a társadalmi innováció sokféle területén, az egészségügytől a migránsok integrációig. A konferencia üzenete az volt, hogy ha a városvezetés valóban be kívánja vonni az állampolgárokat a döntésekbe, akkor saját magát is meg kell változtatnia.

A találkozón több európai példa hangzott el, egy URBACT esettanulmány is Amersfoortról, de a legérdekesebb példa nem európai volt. Szöul világszerte elismerten élenjár a társadalmi innováció terén egy korábbi polgári aktivista, Wonsoon Park vezetésével, aki most második ciklusát tölti (lásd korábbi jelentkezésünket itt). Az 1980-as években ismerték meg nevét, mint emberi jogokkal foglalkozó ügyvédét. 2002-ben a Reménység Intézete néven szociális vállalkozást indított a városi körülmények javítása céljából. 2011-ben független jelöltként választották polgármesternek. Kampánya a szociális média és a városházi összejövetelek kombinációja volt, melynek során az állampolgárok megtehették javaslataikat.

Mantrája, meggyőződése az, hogy az állampolgár a polgármester. Ezt számos radikális intézkedése támasztja alá, amelyek kétoldalú dialógust tettek lehetővé a városháza és a 10 millió állampolgár között. Az állampolgárok egy napra alpolgármesterek lehetnek, így belülről láthatják, hogy hogyan működik a városháza. Mikor valamilyen komoly probléma merül fel, Mr. Park a városházát az érintett városrészbe telepíti, és addig ott marad, amíg a probléma meg nem oldódik. A mobil polgármesteri irodát eddig 19 alkalommal használták, és valóban sikerült akut problémákat megoldani.

Szöul a világ élenjáró digitális városa. Ingyenes – bár lassú – wifi kapcsolat van mindenütt a városban, az okos telefon általánosan elterjedt, és több ezer ingyenes hot spot van. Tucatnyi weboldal foglalkozik a különleges igényekkel a viharkárok miatti katasztrófavédelemtől a terrorizmusig és az új intézkedésekre vonatkozó ötletbörzéig.

A város vezetői a közösségi részvétel iránt mélységesen elkötelezettek. Véletlenszerűen kiválasztott állampolgári panel értékeli a 20 millió USA dolláros éves költségvetést. 600 konferenciatermet nyitottak városban 20.000 társadalmi fórum számára. A tervek szerint 2030-ig a város CO2 emisszióját 20 millió tonnával, a porszennyezést 40 %-kal csökkentik. Zöldterületeket terveznek, köztük a New York-i High Line mintájára egy korábbi városi autópálya fölött.

A város élen jár a különböző dolgok megosztásában, kölcsönzésében is. Több száz kisléptékű polgári kezdeményezés van, így például lehet öltönyt kölcsönözni állásinterjúhoz vagy könyvet kölcsönözni az egyik toronyházban, vagy egy diák megoszthat lakást egy idős emberrel. Minden megosztási kezdeményezés kölcsönösségre irányul és a társadalmi kohéziót erősíti. Szöul lakói is szenvednek a stressztől, a magánytól és a szorongástól, akárcsak más városok lakói. Dél-Koreában az öngyilkossági ráta második a világon. Időskorban a szegénység, a fiataloknál a stressz a fő ok. A megosztás, kölcsönzés a főképpen toronyházakban élő lakosok közötti kapcsolatteremtést és öngyógyító közösségek kialakulását szolgálja.

A szöuli közigazgatás éppen olyan merev és nehezen változtatható, mint az európai városoké. Súlyos gondot jelentelek a szervezeti egységek közötti falak, a bürokrácia, az integráció hiánya. A belső szervezeti kultúra átalakításának fókuszában a 30 szervezeti egységben dolgozó 17.000 fős állomány magatartásának megváltoztatása volt. Bevezették az új Cheong Chek módszert: a meghallgatásra épülő intézkedést.

A konferencián szó volt arról is, hogy az európai városok milyen új megoldásokat alakítanak ki. Torinóban a szociális innováció ökoszisztéma jellegű megközelítését alkalmazzák, és 2015-ben megnyílt a Nyílt Innováció Központja (Centre for Open Innovation). Nantes több jó gyakorlatot mutatott be. Köztük van a 70 főt – gyermekes családokat is – befogadó menekültközpont. Többféle szolgáltatást nyújtanak, pszichológiai segítséget is a hazájukban traumatizált emberek számára.

Kívülről befelé vagy belülről kifelé?
A konferencia után az volt az érzésem, hogy a városi vezetők legfőbb problémája, hogy miként segíthetik, vagy éppen szervezhetik szociális innovációs ökoszisztémájukat. Lehet ’kívülről befelé’, amikor a vezetés külső szervezetekre támaszkodik, hogy segítségükkel társadalmi innovációs törekvését megvalósítsa, ezért a városban levő különféle független szervezeteket bíz meg. Ezek lehetnek társ-munkahelyek, laborok, központok, inkubátorok, pénzügyi eszközök vagy az új típusú szociális innovációs gyár. Vagy lehet ’belülről kifelé’, amikor házon belül alakít ki egy innovációs központot. Szöul mindkét modellt alkalmazta: van egy belső innovációs egység, de jelentős támogatást kapnak a város társadalmi innovációs parkjának független résztvevői is. Talán a legjobb megoldás a belülről kifelé és a kívülről befelé együtt.

A konferencián bemutatott más európai példák
A brüsszeli Anderlechtben nemrég alakult a Társadalmi Innovációs Gyár, egyfajta folyamatgyorsító Flandriában. Virtuális fizetőeszközt alkalmaznak, amivel az egyenrangú résztvevők egymásnak társadalmi innovációs szolgáltatásokért fizetnek.

Az URBACT városok közül Gdansk és Párizs participatív költségvetési kurzusokat tartanak. Gdansk vezető partner, Párizs partner a Boost Inno elnevezésű új hálózatban. Genova közösségi médián keresztül tart kapcsolatot a lakosokkal, és e tárgyban vezeti az Interaktív Városok elnevezésű hálózatot. Eindhoven a triple és quadruple helix megközelítés egyik fő példája, melyben a szolgáltatás-tervezésben való közösségi részvétel módszereit vizsgálják a Change! (Változás!) elnevezésű hálózatban.”

Forrás:
Az állampolgár mint polgármester. Közösségi részvétel a társadalmi innováció folyamatában; Peter Ramsden; URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pont, Lechner Nonprofit Kft.; 2016. május 18.

Alakul a 100%-osan átlátható önkormányzatok klubja

„Pázmándon május 9-én Budaörs, Fót, Kisoroszi, Csemő és Tápiószentmárton települések képviselői, Pázmánd és Zugló polgármesterei azért jöttek össze, hogy a 100%-osan átlátható önkormányzatok klubjának megalakítását az eDemokrácia Műhely Egyesület és az Üvegfalu program kezdeményezésére megvitassák.

Mivel a születendő klub elsősorban önkormányzati klub, ahová olyan önkormányzatok léphetnek be, akik komoly vállalásokat is tesznek az átláthatóságuk erősítésére (Kisoroszi már el is kezdte a saját átláthatósági felmérését) és ezeket be is tartják, ezért egyelőre szűk létszámban jelentkeztek önkormányzatok.

Élénk érdeklődéssel figyeltük, ahogy az önkormányzatok magukévá teszik az átlátható önkormányzati működés iránti elkötelezettségüket. Mindezzel párhuzamban többen úgy éreztük, habár a kötelező törvények betartása természetesen időt vesz igénybe, a közérdekű adatok önellenőrzésének rendszerén túl erősebb motivációs elemeket, rendszeres mérést és akár retorziókat szükséges beépíteni a program érdemi megvalósításába…”

Forrás:
Alakul a 100%-osan átlátható önkormányzatok klubja; Madarász Csaba; Üvegfalu; 2016. május 19.

Informatika, távközlés, technika

Hol van használható 4G/LTE lefedettség Magyarországon (B20)?

„…Azt már tényleg mindenki tudja, hogy a mobilok rádiófrekvenciás hálózatokon keresztül működnek, volt bőven időnk hozzászokni a kezdetben egyedüliként jelen levő 900 MHz-es megjelöléshez (ami persze nem fix 900 MHz, hanem az ekörül található számos frekvencia egyike, függően a szolgáltatónktól és a közeli bázisállomásoktól), ami aztán bővült az 1800 MHz-es, nagyobb kapacitást, de kisebb hatótávolságot kínáló verzióval, majd később a 2100 MHz-es 3G-vel…
És persze, hogy itt nincs vége, egyre több és több eszköz óhajt mobilhálózaton kommunikálni (és még az IoT igazi robbanása előtt állunk), elfogy a spektrum, újabb és újabb frekvenciatartományok nyílnak meg és hazánkban is az NMHH szépen írja ki a tendereket ezekre. Legutóbb 2014-ben zárult le egy ilyen, ahol már a 800 MHz-es LTE frekvenciákra is lehetett pályázni, mind a három szolgáltató szerzett is magának egy-egy blokkot, majd el is kezdődött a hálózatépítés ezeket felhasználva és pont ebből van most némi probléma.

A 800 MHz-es LTE (amit Band20-nak is neveznek) igazából egy roppant kellemes opció arra, hogy gyérebben lakott országrészeket és tájegységeket relatív kis költséggel le lehessen fedni. Ez elsősorban abból adódik, hogy nagyon hasonlóak a terjedési feltételei ennek a sávnak, mint a 900 MHz-es GSM-nek és 3G-nek, magyarán a legtöbb esetben nincs szükség új bázisállomások építésére, hanem a meglévő tornyokra fel lehet tenni a B20-as átjátszókat, ami nyilván sokkal olcsóbb, mint nekivágni újakat felhúzni…
Fentiekből következik, hogy általánosságban elmondható, hogy a zsúfolt, nagy népsűrűségű helyeken továbbra is az 1800 MHz-es (Telenor, Telekom) és 2600 MHz-es (Vodafone) tartomány használata dívik a kapacitás miatt, míg elsősorban vidéken, kisebb településeken, falvakban a 800 MHz a nyerő. Ráadásul a szolgáltatók más-más stratégiával haladnak, a Vodafone pár éve arra törekedett, hogy mindenhova juttasson 3G-t, a másik két operátor inkább megvárta az EDGE lecserélésével (illetve bővítésével) a 800 MHz-es 4G-t, ezért meglepően sok olyan szeglete van az országnak, ahol mondjuk a Telenornál van EDGE (ami 2,75G), nincs 3G és HSPA, de van B20-as 4G. A Vodafone-nál a nagyobb vidéki városokban is sokszor csak B20 van, de ez annyiból nem dráma, hogy a 3G azért a legtöbb helyen adott.

…ez a B20-as, 800 MHz-es LTE technológia sajnos az okostelefonok egy részében nincs benne. És ez nem olyan, mint a kamera, hogy ránézel és látod elsőre, hogy ebben van, ebben nincs, bele kell mászni a specifikációs táblázatba és kihámozni belőle, hogy mi újság. Ezért aztán egyre gyakrabban előfordul, hogy a felhasználó örömmel vásárolja meg friss telefonját, hazaviszi és az otthon tapasztaltak hatására csak felsír a sarokban, hogy “anya, csak EDGE van”. Mert lenne ott 4G is, de a mobilja nem ismeri a B20-at.

Ha tehát kínai telefont vásárolnánk (vagy éppen kínai piacra készült, nagy márka modelljét), akkor érdemes tájékozódni arról, hogy ismeri-e ezt a frekvenciát. Ám még az sem okvetlenül baj, ha nem. Budapesten például nem fog feltűnni a B20 ismeretének hiánya, ott fájó egyedül és igazán, ahol a szolgáltatónknak van 2G hálózata és van 800 MHz-es 4G-je, de a kettő között nincs semmi. Egészen vicces, hogy például a nagyobb kínai webshopok már észlelték a jelenséget és a legtöbb telefonjuknál központi helyen ki van emelve, ha ismeri a B20-as technológiát a készülékeknél. És ehhez képest másképp vicces az, hogy a magyarországi szolgáltatók többszöri kérésünk ellenére sem voltak képesek egy térképet közölni arról, hogy hol és milyen frekvenciával dolgoznak. Ez egyébként különösen annak fényében érthetetlen, hogy számos olyan visszajelzés jutott el hozzánk szolgáltatói boltokból és ügyfélszolgálatokból, hogy ezzel a problémával sokszor az operátorhoz fordul az ügyfél, hiszen elsősorban hálózati problémára gyanakszik akkor, amikor a lakóhelyén az elvileg ott levő 4G hálózatot nem tudja elérni. És akkor kezdődhet az üzletben a magyarázat, hogy ez a 4G nem az a 4G, és a legtöbb esetben a frontvonalban ülő alkalmazottak meg sem tudják mondani, hogy mikor lesz olyan 4G, ami másmilyen 4G, illetve hol van és hol nincs B20.

Annyit azonban sikerült elérnünk (bár ez több hétig tartott), hogy mindhárom szolgáltató megpróbált reagálni a B20-as LTE-vel kapcsolatos problémára. A Telekom azt írta, hogy közel országos 4G lefedettséggel rendelkeznek és jelenleg is folyamatosan fejlesztik a hálózatukat. Roppant meglepő, de most jön a lényeg. „Az LTE800 mellett LTE1800-as frekvenciát is használunk a nagyvárosokban, agglomerációkban, Balatonnál, stb. Mivel közel országos az LTE800-as lefedettség, így nagyon sok településen duplikált a lefedettség: LTE1800 és LTE800 is található. Ilyen helyeken, területeken a hálózati beállítástól függ, hogy melyik frekvencián üzemelő LTE-t használják a készülékek. (Csak 800-as hálózattal elsősorban és jellemzően a néhány ezer fős vagy kisebb településeken, közutakon találkozhat az ügyfél.)” Tehát a Telekom pont azt mondja, ami a logikus is: ha korábban egy kisebb települést 900 MHz-es GSM-mel fedtek le, akkor a 3G-t átugorva ott most relatív egyszerűen megoldották ugyanezt a 800 MHz-es 4G-vel. És megírták azt is, hogy miért nem kaptunk sem mi, sem pedig az ügyfelek térképet: „Mivel az LTE layer-ek (különböző LTE frekvenciájú lefedettségek) közötti terelés, vagyis, hogy melyik frekvenciát használja az előfizető, hálózati beállítás, ezért a tervezett térkép nem azt adja/adná meg, hogy hol van adott frekvenciájú lefedettség, hanem olyan szolgáltatói beállításokat kívánna bemutatni, amelyet ebben a formában nem kívánunk/tudunk megosztani. Emellett pedig a hálózat terheltsége és egyéb más okokból a hálózati beállítások változhatnak is.”

A Telenor kissé szűkszavúbb volt, de a lényeg hasonló: „A 800MHz-es lefedettségi térképet sajnos nem tudunk előállítani, mivel egy adott technológián belül nem teszünk különbséget a frekvenciák közötti lefedettségben. A Telenor minden általa forgalmazott készüléket bevizsgál és ellenőriz még az értékesítés előtt, illetve folyamatosan egyeztet a készülékgyártókkal az éppen használatos technológiákról és frekvenciasávokról. Így a gyártók saját hatáskörben dönthetik el, hogy mely technológiákat fogják bele fejleszteni az eszközökbe.” Nem véletlen, hogy egyik szolgáltatótól sem tudtuk meg, hogy mekkora a 4G-s 800 MHz-es lefedettsége aránya, a két szolgáltató egyébként is együttműködik pont a B20-as LTE kiépítésében közös bázisállomásokat használva, ezért már csak azért is necces lett volna ilyen térképet csinálniuk, mert ahhoz komoly egyeztetésekre lett volna szükség. A nevető harmadik a Vodafone lehetne, de nem csapták le a magas labdát, mert végül ezt tudták küldeni: A Vodafone Magyarország sajtóosztálya közölte, hogy „a Vodafone Magyarország jelenlegi kültéri 4G/LTE lefedettsége országosan 90% feletti. Az egyes települések lefedettségről a lefedettségi térképen lehet tájékozódni. A szolgáltató hozzátette, hogy a 4G/LTE országos lefedettség megteremtéséhez szükség van az NMHH 2014-es frekvenciapályázatán elnyert 800- és 2600Mhz-es frekvenciákra is. Éppen ezért a Vodafone azt javasolja jelenlegi és leendő ügyfeleinek is, hogy csak olyan okostelefonkat vásároljanak meg, amelyek alkalmasak a magyarországi hálózatokon való használatra. A Vodafone által forgalmazott 4G/LTE-képes okostelefonok természetesen egyaránt alkalmasak a 800 és 2600Mhz-es működésre is.”

…február végén a logout.hu-ra kikerült egy cikk, amiben arra kérték az itteni közösséget az ötletgazdák, hogy mivel vannak olyan telefonok, amelyeknél lehet listázni, hogy milyen 4G hálózatok lát, vegyék kezükbe a dolgokat és próbáljanak a szolgáltatók helyett adatokat gyűjteni. Jelenleg ez a kezdeményezés ott tart, hogy több mint 500 mérési pont került bele, ezek listája itt érhető el. Még elég nagy munka lesz ezt térképre vinni és kereshetővé tenni, talán ennek a cikknek a hatására a szolgáltatók és lépnek végre valamit és talán több ügyfélhez eljut, hogy főleg kínai eredetű telefonok vásárlása előtt érdemes arról meggyőződnie, hogy lakóhelyén a 4G lefedettség milyen technológiával valósul meg és a kinézett mobil ismeri-e ezt.”

Forrás:
A B20-as 4G nyomában; Mobilarena; 2016. május 17.

Oettinger: Izgalmas az autonóm járművek összekapcsolása az okos városfejlesztésekkel

„Integrált energetikai, közlekedési, infokommunikációs és környezetkímélő megoldások fejlesztésére és terjesztésére jött létre a Smartpolis tudásközpont a BME-n.

Infokommunikációs technológiák felhasználása a városok élhetőbbé tételében, azaz egyebek között a közlekedési információk megosztása, az energiadesign, a környezetbarát épületek, és az ún. okos megoldások megvalósítása – mind olyan elképzelések, amelyek megkerülhetetlenek a korszerű és fenntartható várostervezésben. Ezért az Európai Unió stratégiai kezdeményezésként karolta fel a „Smart Cities and Communities”, azaz az „Okos városok és Közösségek” (az Európai Innovációs Partnerség keretében közzétett és támogatott) szektorközi együttműködési programot.

Az okos város első elemei Németországban valósultak meg és három pillérre épültek: a fenntartható városi mobilitásra, az épített (lakó)környezetre, illetve az integrált infrastruktúrák és eljárások alkalmazására. Minderről Lutz Heuser, a németországi Walldorf Urban Software Institute igazgatója, az EU Európai Innovációs Partnerség „Okos városok és Közösségek” (EIP SCC) programvezetője beszélt a „A jövő autói” konferencián tartott előadásában.

Az EIP SCC program keretében létrejött kezdeményezésekről szólva említette többek között az EV4SCC platformot, amely az elektromobilitás fejlesztését, az okosvárosokhoz kapcsolását célozza. További kezdeményezések az új mobilitási szolgáltatások, amelyeket zömmel új szereplők (pl. start-upok is) kínálnak. Kiemelkedő várakozások övezik az ún. Open Urban Platformot (Nyílt Forráskodú Városi Adatplatformot), amely az okos városokat kapcsolná össze a szolgáltatásokat integráló alkalmazásokkal. Ez utóbbihoz már csatlakozott Debrecen és Szeged, Budapest Főváros jelenleg tárgyalja a kérdést.

A konferencia alkalmából Józsa János, a BME rektora és Vajta László, a BME VIK dékánja adta át a BME hivatalosan aláírt szándéknyilatkozatát a csatlakozásról az Open Urban Platform kezdeményezéshez Lutz Heusernek, az EIP SCC programvezetőjének,az Urban Software Institute igazgatójának.

Az Európai Innovációs Partnerség Okos Városok és Közösségek programjának egy másik kezdeményezése az ún. „One Million Humble Lampposts” (szabad fordításban: egymillió intelligens, digitalizált utcai lámpaoszlop), amely mára az autók és az infrastruktúra közötti kapcsolat megteremtésének egyik globálissá vált eszköze. Az okos autókban szenzorok figyelik a környezetet, ám ezek hatékonyságának növelésében utcai tereptárgyakra, pl. közvilágítási lámpákra van szükség. Németországban idén november végéig meg is alkotják az okos, többfunkciós utcai közvilágítás első világsztenderdjét. Lutz Heuser úgy vélekedett, hogy a digitalizált iparban „a megosztásnak van értelme, nem a védelemnek, és ezt a városok megértették” (ugyanakkor hangsúlyozta az adatbiztonság és az adattulajdon kérdésének fontosságát is). Példaként Darmstadtot hozta, ahol már elérhetők a városi adatok valós idejű információk megadásával, amelynek eredményeképpen megvalósult a forgalom optimalizálása, az együttműködés a forgalomirányítással, valamint csökkentek a dugók és a széndioxid-kibocsátás. A sikeresen működő teszt alapján az ötletet a BME Smartpolis hozhatja el Magyarországra – hangsúlyozta.

A Smartpolis tudásközpont a BME bázisán megvalósítandó Smart City (okos város) Regionális Kiválósági Központ előkészítő szervezete, amely az uniós „Smartpolis” pályázati projekt keretében nyerhet további, akár 15 millió eurós támogatást. A már felállított tudásközpont küldetése, hogy egy tekintélyes nemzetközi konzorcium tagjaként segítse a hazai tudományos tevékenységet és annak alkalmazását a digitalizáció legkülönbözőbb területein. A BME VIK bázisán, a BME KJK szakembereinek bevonásával is létrejött intézmény olyan további konzorciumi partnereket egyesít, mint az Urban Software Institute Chemnitz, a Fraunhofer Fokus Berlin és a magyar Nemzeti Szellemi Tulajdon Hivatala. A konzorcium a Horizont 2020 Teaming kétfordulós pályázati program első fordulójában máris közel 400 ezer euro támogatást nyert egy budapesti, több országra kiterjedő, regionális kiválósági központ létrehozását megalapozó, fenntartható üzleti terv kidolgozására. Ez utóbbi hivatott annak igazolására, hogy a létrehozandó központ mind a hazai, mind a közép-kelet-európai régiós okos városfejlesztésekhez jelentős szakmai hozzájárulást tud hosszú távon is biztosítani. A nyáron esedékes második forduló feltétele a kiváló és megalapozott kutatási és üzleti terv megalkotása mellett az előírt mértékű sajáterő előteremtése hazai forrásokból – az ipari finanszírozás mellett jelentős hazai kormányzati forrás is szükséges. „A Smartpolis ezért máris 8 ország szervezeteivel írt alá együttműködési szándéknyilatkozatokat, közöttük egyetemek, kutatóintézetek, városok és régiók, továbbá vállalatok és kormányhivatalok is szerepelnek” – tájékoztatott Vajta László, a program egyik vezetője, a BME VIK dékánja.

A központ felállítására létrejött konzorcium a kétlépcsős, ún. Teaming pályázat első lépcsőjében több mint 160 induló közül, a maximálisan elérhető pontszámmal, első helyen nyert támogatást. A Horizont 2020 Teaming második fordulójában a kidolgozott üzleti tervek alapján kilenc nyertes pályázat lehetséges, amelyek egyenként akár a fent említett 15 millió eurós támogatást is megkaphatják arra, hogy létrehozzák és elindítsák az általuk választott szakmai területen működő kiválósági központot. A BME pályázatának esélyeit javíthatja, hogy egyrészt az első fordulóban 169 pályázatból 31 nyert, és a nyertesek közül csak ez az egy pályázat foglakozott az okos városok témájával; másrészt a külföldi partnerek jelentős nemzetközi elismertséggel rendelkeznek, és így hozzájárulhatnak a szükséges know-how átadásához.

Világszerte egyre többen, a Föld lakóinak immár mintegy fele él városi körülmények között. A városok a gazdaság és a társadalom kiemelt szereplőivé váltak, ugyanakkor megoldatlan problémák egész sorával küszködnek, elsősorban az urbanizáció és a tudásintenzív gazdaság kialakulása, valamint az egyre növekvő fogyasztás és károsanyag-kibocsátás miatt. Az EU a fejlesztések jelentős hányadát hajlandó az integrált és üzletileg is fenntartható okos városi megoldásokra fordítani, főként az energetika, a mobilitás és az infokommunikáció területén. Szakértők megemlítik, hogy a „Smart city” szolgáltatásai hozzájárulnak a gazdasági fellendüléshez, hiszen új piaci lehetőségeket nyújtanak a kis- és középvállalkozásoknak, így jelentős mértékben javítják a foglalkoztatást is. A konferencia rektori köszöntőjében és beszédeiben többször is elhangzott, hogy a BME rendelkezik mindazokkal a multidiszciplináris tudományos és technológiai ismeretekkel, amelyek egy Okos Város Regionális Kiválósági Központ működtetéséhez szükségesek az Európai Innovációs Partnerség program Smart Cities and Communities (EIP SCC) megvalósításának aktív szereplőjeként, és egy itt létrehozott központ képes lehet a terület résztvevői tevékenységének koordinálására az EU újonnan csatlakozott államaiban, és mindenekelőtt a Visegrádi Négyek országaiban.

Az EU digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztosa beszédében úgy fogalmazott, hogy nagyon izgalmas lehetőségeket rejt az autonóm járművek fejlesztésének összekapcsolása a „Smart city”- fejlesztésekkel Magyarországon. Günther H. Oettinger a rektori bevezetőben elhangzottakra reagált, miután Józsa János bejelentette, hogy a BME létrehozta a Smartpolis tudásközpontot a „Smart city”- kutatásokra.

Az Európai Unió fejlett tagállamaiban úgy vélik, hogy a kelet-közép-európai régió nem tartozik Európa élvonalához az okos városok kiépítése terén. Ezt felismerve, átfogó kormányprogram is készül e terület fejlesztésére. A megvalósításban is meghatározó szerepet kaphat a BME Smartpolis Regionális Okos Város Kiválósági Központ, amelynek felállítása egyúttal óriási lehetőség a Műegyetem számára a kutatóegyetemi program kiteljesítésére.”

Forrás:
Oettinger: Izgalmas az autonóm járművek összekapcsolása az okos városfejlesztésekkel ; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; 2016. május 20.

További adatközponti régiókkal bővül a Microsoft-felhő

„A Microsoft folyamatosan bővíti nem csak felhőszolgáltatásai körét, hanem azoknak az adatközponti régióknak a számát is, ahonnan ezeket a szolgáltatásokat az ügyfelek elérhetik. Kanadai és koreai régiókkal bővül a Microsoft-felhő.

Afrikát kivéve minden kontinensen több adatközponti régióval rendelkezik a Microsoft — ezek biztosítják a Microsoft felhőszolgáltatásai, köztük az Azure globális elérhetőségét. A vállalat most bejelentette, két új kanadai adatközpontban indult el a kereskedelmi szolgáltatás, egyikük Quebec City, másikuk pedig Toronto közelében található. Így már a kanadai felhasználók is rendkívül alacsony késleltetés és nagy sávszélesség mellett érhetik el a Microsoft felhőszolgáltatásokat. A kanadai felhasználók nem csak Azure, hanem az Office 365 esetén is kimondottan kérhetik, hogy adataik ezekben az adatközpontokban helyezkedjenek el. A kanadai régiókban még idén elindul a Dynamics CRM Online szolgáltatás is.

Az elmúlt évek során mintegy 15 millárd dollárt költött a Microsoft adatközpontok létesítésére és fejlesztésére. Európában még idén elindul a szolgáltatás a német adatközpontokból, amelyeket a Deutsche Telekommal közösen épít ki és üzemeltet a vállalat. A technológiát a Microsoft biztosítja, az üzemeltetést azonban a Deutsche Telekom végzi, a német jogszabályok fennhatósága alatt. Emellett brit adatközpontok létesítéséről is született döntés korábban. A jelenleg üzemelő és bejelentett adatközponti régiók száma 32…”

Forrás:
További adatközponti régiókkal bővül a Microsoft-felhő; Bodnár Ádám; TechNetKlub (Microsoft); 2016. május 17.

Rekordpénz gyűlt össze a virtuális vállalatra

„A teljesen decentralizált, pusztán számítógépes kódok formájában létező szervezetre akár 200 millió dollárt is összedobhatnak.

Jelenleg a 150 millió dollárhoz közelít az a pénzmennyiség, amelyet egy virtuális vállalat létrehozását és működtetését célzó projekttel sikerült eddig összekalapozni. Az ötletgazda szerint egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a tíz nap múlva záruló kampány végül 200 millió felett áll meg.

Vállalati demokrácia
A vezetőség és alkalmazottak nélkül működő virtuális, mindössze számítógépes kódsorok formájában létező céget DAO-nak nevezték el, amely a Decentralized Autonomous Organization, azaz a decentralizált önműködő szervezet rövidítése. Ez nagyjából le is írja azt a működési struktúrát, amelyre nemigen volt példa a közgazdaságtan történetében.

A DAO-ba kizárólag egy, a Bitcoinhoz hasonló elven működő virtuális pénz, az Ether felhasználásával lehet bevásárolnia magát az érdeklődőknek. A befizetett mennyiség függvényében a támogatók úgynevezett DAO-zsetonokat kapnak, ami nagyjából a részvénytársaságok részvényeiként funkcionálnak. Nagy különbség azonban, hogy ezek a zsetonok közvetlen beleszólást engednek majd a vállalat mindennapi döntéseibe is.

A rendszer lényege, hogy a tagok bármilyen ötletet felterjeszthetnek a rendelkezésre álló erőforrások szerintük követendő felhasználására. Ezeket a lehetőségeket aztán szavazásra bocsátják, és azt valósítja meg a DAO, amely a legnagyobb támogatást kapja.

Az Ether „anyaplatfromja” az Etherum kifejezetten a partnerek közötti közvetlen megállapodások lebonyolítására lett kitalálva. A DAO ezt a hálózatot használja majd a tervek végrehajtásához szükséges beszállítók leszerződtetésére, illetve a különböző támogatások, befektetések célba juttatására. Az esetlegesen elkészülő termékek vagy szolgáltatások szintén Ether-alapon lesznek elszámolva.

Kockázatok és mellékhatások
A DAO koncepciója kétségtelenül izgalmas kísérletnek tekinthető. Azok után, hogy lassan megszokjuk az önműködő autók jelenlétét, könnyen elképzelhető, hogy ideje lesz megbarátkozni az önműködő, a közvetlen emberi vezetőséget teljesen kiiktató szervezetek létezésével is.

Ám mint minden úttörőnél, a DAO-nál is hemzsegnek az egyelőre tisztázatlan kérdések, a megoldandó problémák. Rögtön itt van a szavazati jogot biztosító zsetonok jogi besorolása. Minek minősülnek ezek: virtuális fizetőeszköznek, nyílvános részvénynek, esetleg vállalati részesedésnek egy társalapításban létrehozott cégben? Vagy például hogyan és ki fogja kezelni a DAO és a tagok, a partnerek, esetlegesen a későbbi ügyfelek között felmerülő vitákat?

Egy biztos, a DAO életútját mindenképpen érdemes lesz követni, mert ugyan még távolinak tűnik a Google-lel és Facebookkal versengő, algoritmus irányította üzleti vállalkozás képe, de elképzelhető, hogy hamarabb beköszönt ez az új világ, mint azt sokan gondolnánk.”

Forrás:
Rekordpénz gyűlt össze a virtuális vállalatra; Bitport.hu; 2016. május 18.
Lásd még: The DAO (organization); Wikipédia
The Tao of “The DAO” or: How the autonomous corporation is already here; Seth Bannon; TechCrunch; 2016. május 16.
The DAO: Or How A Leaderless Ethereum-Based Organization Raised $50 Million; Michael del Castillo ; CoinDesk; 2016. május 12.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Minden magyar vállalkozásra számít a Digitális Jólét Program

„A Digitális Jólét Program a jövőben is számít minden magyar vállalkozás együttműködésére és támogatására – hangsúlyozta Deutsch Tamás csütörtökön Győrben, a Modern Vállalkozások Programja – Vállalkozz Digitálisan! című projekt nyitókonferenciáján.

A Digitális Jólét Program végrehajtásáért és lebonyolításáért felelős miniszterelnöki biztos elmondta: eredményes volt az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció, mert a társadalmi véleménynyilvánítás a lehető legnagyobb mértékben segíti elő a digitalizációt. Hozzátette: a kormánynak az a meggyőződése, hogy a digitalizáció összetett, átfogó társadalmi jelenség, amelyre nem technológiai, vagy gazdasági kérdésként kell tekinteni, hanem mint olyan jelenségre, amely a mindennapokat átszövi.

Deutsch Tamás emlékeztetett Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök délelőtti bejelentésére is, mely szerint a kormány előtt van az az előterjesztés, ami 2017. január 1-jétől a jelenlegi 27 százalékról 18 százalékra mérsékli az internethasználat általános forgalmi adóját, továbbá a GDP-adatok függvényében 2018. január 1-jétől 5 százalékra csökkenhet az internetezés áfája. A miniszterelnöki biztos kiemelte, a kormány jövő évi áfacsökkentésre vonatkozó elképzelését valamennyi párt támogatta, azt már csak a parlamentnek kell elfogadnia.

Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelemért és infokommunikációért felelős államtitkára arról beszélt a konferencián, hogy a kormány abból indul ki, hogy hamarosan minden magyar munkahelyen szükség lesz digitális tudásra. Ezt szolgálja egyebek között az a képzési program is, amely keretében összesen kétszázezer hátrányos helyzetű ember számára oktatnak digitális kompetenciákat. A képzés pilot programja már elkezdődött az Alföldön, szeptembertől pedig országszerte elindul.

Hozzátette: a jelenlegi tanácsadási és ösztönző program mellett összesen 40 milliárd forint digitalizációt elősegítő fejlesztési forrásra pályázhatnak a vállalkozások. Jelenleg mintegy háromezer, a nyártól további négyezer vállalkozást szeretnének elérni.

Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy Magyarországnak több mérnökre és informatikusra van szüksége, ezért hamarosan elindul a szakok népszerűsítését szolgáló pályaorientációs program is. Ennek Budapest és Debrecen mellett Győr lesz az egyik kiemelt helyszíne.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a konferencián elmondta: a digitális eszközök használata, alkalmazása a fenntartható gazdaság kulcsa, amellyel a gazdasági növekedés is felgyorsítható. Az elnök jelezte, hogy a kormányzati program keretében 127 településen mutatják be a mikro-, kis- és közepes vállalkozások digitalizációját elősegítő lehetőségeket. A találkozókon a vállalkozókat tanácsadással segítik, emellett egy olyan minősítő rendszerbe is szeretnék bevonni őket, amely segítségével öt százalék többletforrást kaphatnak a pályázatokon.

Parragh László hangsúlyozta: a hazai kkv-k jelentős része nem használ digitális technológiát, ez nagy versenyhátrányt jelent számukra, mert ma a tudás és a határok lebontása a digitális világban érhető el a legkönnyebben.

A program legfőbb célja, hogy nőjön a digitális alkalmazásokat használó vállalkozások száma, és minél többen használják a felhőszolgáltatásokat – jelezte. Hozzáfűzte: a német gazdaság kiemelt orientációja jelenleg a digitalizáció fejlesztése, és ha a magyar beszállítók vagy üzleti partnerek ezzel nem tartanak lépést, akkor kiszorulhatnak arról a piacról.

Véleménye szerint a digitális technológiák oktatásával „jelenleg nagyon rosszul állunk”, ezért át kell tekinteni az alaptanterveket, hogy be lehessen építeni azt a tudást, ami hasznos, és ki lehessen venni belőle, ami elavult. A kamarai elnök szerint olyan tananyagot tanítani ma már szükségtelen, amit az internetről tíz másodperc alatt le lehet tölteni.”

Forrás:
Minden magyar vállalkozásra számít a Digitális Jólét Program; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2016. május 19.

Győrben indult útjára a mikro-, kis- és középvállalkozások digitalizációját segítő program

„Jövő nyárig tart a kormány infokommunikációs szemléletformáló projektje.

Mintegy 3000 hazai mikro-, kis- és középvállalkozást (kkv) célzó infokommunikációs szemléletformáló és kompetenciafejlesztő program indult, amelynek nyitó eseményét Győrben tartották. A Széchenyi 2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében megvalósuló, Modern Vállalkozások Programja – Vállalkozz digitálisan! elnevezésű projekt célja a magyar kkv-k informatikai képességeinek fejlesztése, ezáltal versenyképességük javítása, digitalizációjuk elősegítése.

Teltház volt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), az Informatika a Társadalomért Egyesület (INFOTÉR) és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) által megvalósított, Modern Vállalkozások Programja – Vállalkozz digitálisan! elnevezésű projekt nyitó rendezvényén csütörtökön.
A konferenciát Dr. Parragh László, az MKIK elnöke nyitotta meg, beszédében hangsúlyozta: „A kamarai rendszer elkötelezett a modern technikák iránt, ebben is egyik fő küldetésünk a tudás és a gazdaság összekötése. Most induló programunkban, amelyet a mikro-, kis- és középvállalkozások digitális fejlesztésére, informatikai ellátottságuk javítására hívtunk életre, az vezérel bennünket, hogy a vállalkozások versenyképességének fejlesztéséhez járuljunk hozzá. Az ingyenes programban területi tanácsadók segítik majd a kkv-kat, célunk, hogy a résztvevő cégek ugrásszerűen fejlődhessenek a programban való részvétellel.”

A konferencián beszédet mondott Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos: „A kormány stratégiai fontosságú programja a Digitális Jólét Program, amelyben kiemelt szerepet kap az, hogy a vállalkozások és minden magyar polgár az eddigieknél kedvezőbb feltételekkel juthassanak hozzá az internet alapú szolgáltatásokhoz. Ez vezérelte azt a javaslatot, amelynek értelmében a kormány ezen szolgáltatások áfáját 2017. január 1-jétől a jelenlegi 27 százalékról 18 százalékra csökkenti, 2018-tól pedig a digitális szolgáltatások áfája várhatóan 5 százalékra csökken.”

A rendezvényen felszólalt Soltész Attila, az INFOTÉR Egyesület elnöke, valamint Koleszár Péter, az MKIK vezető IKT tanácsadója is.

A Széchenyi 2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programja keretében megvalósuló GINOP – 3.2.1 számú projekt azért jött létre, hogy segítse a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások digitalizációját. A magyar kkv-k ugyanis egyelőre csak korlátozottan használják a korszerű informatikai megoldásokat, sőt a vezetőknek, döntéshozóknak gyakran hiányosak az ismereteik az infokommunikációs technológiák vállalati felhasználásának lehetőségeiről. Ezt a hiányosságot hivatott pótolni a kormány és az MKIK együttműködésével létrejött Modern Vállalkozások Programja – Vállalkozz digitálisan! program, ami a vidéki vállalkozások számára nyújt segítséget. A jövő év nyaráig tartó projektben országszerte – Közép-Magyarország kivételével – 3000 kkv-t kívánnak elérni.

Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára elmondta: „A kormány számára az egyik legfontosabb irányvonal a digitalizáció területén a vállalkozások fejlesztése, célunk, hogy minél hatékonyabban fel tudjuk őket készíteni a digitális gazdasággal kapcsolatos versenyre. A most induló program, amellyel a magyar kkv-k jelentős hányadát szeretnénk elérni, alapvetően infokommunikációs szolgáltatások igénybevételét segíti.”

A vállalkozásoknak 29 fős országos lefedettségű IKT tanácsadói hálózat segít eligazodni a digitális eszközök és szolgáltatások tengerében, akik amellett, hogy megvizsgálják a vállalkozás informatikai felkészültségét, segítenek az informatikai fejlesztési stratégia kidolgozásában, javaslatokat tesznek az optimális informatikai szolgáltatásokra, eszközökre és tájékoztatást adnak az elérhető pályázati forrásokról. A programban résztvevő cégek a részvételt követően a „Digitálisan Felkészült Vállalkozás” minősítést kapják meg.

A rendezvénysorozat 127 állomásból áll majd, és a helyi kereskedelmi és iparkamarák támogatásával valósul meg. A programban szakmai előadások, ingyenes elektronikus tudástár, szállítói partnerhálózat elérése szerepelnek, amelyet hatékony kommunikációs és médiakampány segít majd.

A GINOP projekt konzorciumban jött létre a MKIK koordinálásával, az INFOTÉR és a KIFÜ közreműködésével.

A projektről bővebb információ a www.vallalkozzdigitalisan.hu honlapon és Facebook oldalunkon található.”

Forrás:
Győrben indult útjára a mikro-, kis- és középvállalkozások digitalizációját segítő program; Gárdonyi György; Magyar Kereskedelmi és Iparkamara; 2016. május 20.

URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pont: Új segédletek a pályázáshoz!

„Pályázik a megvalósítási projekt felhívásra? Partnereket keres? Összefoglalóan közreadjuk azokat az eszközöket, útmutatókat, amelyek elérhetők:

Rendelkezésre áll az útmutató a megvalósítási városhálózatokról. A dokumentum részletes információkat tartalmaz, arról, hogyan tervezzen meg egy pályázati ajánlatot: hogyan kell meghatározni a munkatervet, eredményeket, költségvetést, és hogyan kell irányítani egy URBACT városhálózatot. Felvázolja a fő szabályokat és eljárásokat, amelyeket be kell tartani, valamint hivatkozásokat tartalmaz projektvégrehajtási jó gyakorlatokról. Elérhető egy videófelvétel is a webszemináriumunkról, amely tartalmazza a felhívás részleteit, célokat, struktúrát, időkeretet stb.

Ha még partnert keres, kattintson a partnerkereső piactérre. Itt áttekintheti a projektjavaslatok adatbázisát és közzé teheti saját projektötletét is.

Végül, de nem utolsósorban, annak érdekében, hogy beküldhesse ajánlatát, elérhető a pályázati útmutató /SYNERGIE-CTE GUIDE/. A pályázati felület /platform/ elérhető itt.

Látogassa a pályázati felhívás weboldalát időnként, mert az új információkat ott tesszük közzé. Ha olyan kérdése van, amelyre nem talál választ a fenti dokumentumokban, nézzen rá a GYIK-re.

Sok szerencsét!”

Forrás:
Új segédletek a pályázáshoz!; URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pont, Lechner Nonprofit Kft.; 2016. május 17.

Szakirodalom

Adósságkezelés, adósságrendezés az önkormányzati pénzügyekben

„Kutatásom célja a magyarországi helyi önkormányzatok adósságkezelése, adósságkonszolidációja és adósságrendezése pénzügyi jogi aspektusainak feltárása volt. A kutatás során problémaorientáltan, az önkormányzati adósságkezelés, az adósságkonszolidáció és az adósságrendezés szemszögéből, pénzügyi jogi aspektusból vizsgáltam az önkormányzati gazdálkodás visszásságait, ezek okait, az ellentmondások feloldásának lehetőségeit keresve, továbbá az adósságrendezés, illetve az önkormányzati eladósodottság kezelése céljából alkalmazott új módszereket. A téma napjainkban különösen aktuális, hiszen a Kormány adósságkonszolidációra irányuló rendelkezései, valamint az önkormányzati finanszírozási rendszer gyökeres átalakítása egy új koncepció megvalósításának alapjait rakták le a 2010. évtől kezdődően.”

Forrás:
Adósságkezelés, adósságrendezés az önkormányzati pénzügyekben; Gyirán Zoltán; Debreceni Egyetem, Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; a doktori védés időpontja: 2016. június 10., DE ÁJK Kari Tanácsterem (4028 Debrecen, Kassai út 26., C/14. terem) (pdf)

Nagy mértékben elégedetlenek a magyarok a mobilszolgáltatójukkal

„Az Ericsson ConsumerLab „Változások előtt” címmel jelentést tett közzé a magyarországi okostelefon-felhasználói szokásokról és magatartásról. Magyarországot 3 régióra osztva (Kelet-, Nyugat- és Közép-Magyarország), a tanulmány 3,1 millió fogyasztó véleményéről nyújt átfogó mintát. A jelentés elemzi a magyar okostelefon-felhasználói szokásokat, és összeveti azokat több nyugat-európai országban az okostelefonnal is rendelkező internet-felhasználókra jellemző magatartással.

  • Minden korábbinál több magyar okostelefon-felhasználó vesz igénybe digitális szolgáltatásokat
  • A magyarországi okostelefon-felhasználók nagy érdeklődést mutatnak az összekapcsolt eszközök iránt; egyre többüknek van táblagépe is
  • A jelenleg elérhető mobil szolgáltatások nem elégítik ki a fogyasztói igényeket, és jelentős a szolgáltatóváltási hajlandóság

Részletesen kitér a jelentés arra is, hogyan változtatja meg az összekapcsolt eszközökhöz és online szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés a fogyasztók életmódját és munkáját. 2012 és 2014 között az interneten ténylegesen böngésző magyarországi okostelefon-felhasználók aránya 90%-kal, míg a közösségi hálózatok használata 41%-kal nőtt.

Az elküldött e-mail üzenetek száma 96%-kal, a videó-megtekintéseké 16%-kal emelkedett. A magyar fogyasztók a felsorolt internetes tevékenységekben való részvétele nagyon hasonló képet mutat a nyugat-európai fogyasztóknál tapasztaltakhoz.

A táblagépek elterjedtsége 2012 és 2014 között 10%-kal nőtt, és a fogyasztók további 11%-a tervezi táblagép beszerzését a közeljövőben. Az online szolgáltatásokkal eltöltött teljes idő 20%-a esik a tablet-felhasználókra.

A különféle okos és összekapcsolt eszközök egyre növekvő elterjedtségének eredményeképpen a magyarországi okostelefon-felhasználók 33%-a számára fontos, hogy otthonról is rendelkezzenek internet-eléréssel, és 25%-uk kíván előfizetni valamilyen streaming zenei/videó szolgáltatásra.

A magyar fogyasztók olyannyira magukévá tették a digitális életstílust, hogy úgy tűnik, a piac nem is képes lépést tartani az elvárásaikkal. Bár a különféle szolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettségük mértéke csaknem azonos a Nyugat-Európában mért szintekkel, az ár/érték arányt és a támogató szolgáltatásokat illetően jelentősen rosszabb az elégedettségi arány.

Míg például a nyugat-európai felhasználók több mint 50 százaléka elégedett a mobil szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások ár/érték arányával és a támogató szolgáltatásokkal, a magyar fogyasztóknak csupán 34 és 41 százaléka elégedett az ár/érték aránnyal, illetve a támogató szolgáltatásokkal.

A fenti két paraméterhez kapcsolódó alacsony elégedettségi mutatók a szolgáltatóváltási hajlandóságot illetően is megmutatkoznak. A fogyasztók 68 százaléka például szívesen váltana szolgáltatót jelenlegi csomagjuk és az abban forgalmazott adatmennyiségek nem megfelelő ára miatt…[Hiradó.hu]”

—–

„Singh szerint: „A magyarok számára nagyon fontos az ár/érték arány. Bár folyamatosan nő az érdeklődés az új eszközök és összekapcsolt szolgáltatások iránt, az árak kritikus szerepet játszanak.”

Nem lehet könnyű a szolgáltatók számára, hogy folyamatosan megfeleljenek egy ennyire tudatos és tájékozott fogyasztói kör igényeinek. A magyar fogyasztók úgy érzékelik, hogy mindent összevéve nincsenek nagy különbségek a három nagy szolgáltató által nyújtott felhasználói élményt illetően.

Mivel a fogyasztók véleménye szerint a szolgáltatók hasonló felhasználói élményt nyújtanak, az utóbbiak számára elsőrendű fontosságú, hogy megfelelő stratégiákat dolgozzanak ki, amelyekkel elkötelezhetik ügyfeleiket. A magyar fogyasztók ugyanakkor nem tesznek különbséget a szolgáltatók között az ügyfél-elkötelezettségre vonatkozó alapvető paraméterek alapján (pl. hogy mennyire ajánl valaki egy adott márkát vagy mekkora felárat hajlandó kifizetni érte).

„A magyar piac ilyen szempontból egységes, nincsenek különbségek a felhasználói élmény vagy az ügyfél-elkötelezettség tekintetében. Úgy látjuk, hogy ha valaki változtatni akar a helyzeten, annak nagyok a lehetőségei, hiszen a magyar fogyasztók aktív digitális felhasználók, akik minden pozitív változást szívesen fogadnának” – tette hozzá Singh.[Computerworld.hu]”

Forrás:
Aki most lép, az nyer; Híradó.hu; 2016. május 20.
Pozitív változást várnak a magyarok a digitális szolgáltatóktól; Computerworld; 2016. május 19.
Változás közeleg : Hogyan fogalmazzák újra a magyar okostelefonhasználók új szokásai és elvárásai a mobil terepet : Az Ericsson fogyasztói mélyismereti jelentése – 2016; Ericcson ConsumerLabs; 2016. május 19. (pdf)

Megjelent a NAV 2015-ös évkönyve

„Nyolcszázötvenmilliárd forinttal több bevétel érkezett tavaly az adóhivatalhoz, mint egy esztendővel korábban, a hatóság számláira így 2015-ben összesen 12 300 milliárd forint futott be. A hatalmas összeg egyharmadát önmagukban a társadalombiztosítást megillető pénzek adták, további egynegyedet pedig a forgalmiadó-bevétel tett ki.

Igen szép summa futott be tavaly a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) – derül ki a szervezet nemrégiben közzétett összegzéséből. A számsorok szerint az elmúlt évben valamivel több mint
12 300 milliárd forintot fizettek be a hazai cégek és magánszemélyek. A 2015-ös summa önmagában is hatalmasnak tűnik, az egy esztendővel korábbi bevételt figyelembe véve pedig még komolyabb tételről beszélhetünk. A tavaly beérkezett összeg ugyanis 850 milliárddal haladta meg a 2014-est, ami hétszázalékos emelkedésnek felel meg.

Az adóhivatal kimutatásából részleteiben is kiderül, hogyan is állt össze a sok száz milliárdos többlet. A növekmény tulajdonképpen abból származott, hogy az öt nagy köztehertípusból – a személyi jövedelemadóból (szja), a társadalombiztosítási járulékokból, az áfából, a jövedéki, valamint a társasági adóból – a korábbihoz képest jóval nagyobb tételek érkeztek. A NAV összegzése a magánszemélyek befizetéseiről szólva például arra hívta fel a figyelmet, hogy az szja-bevétel azért lehetett magasabb, mert a gazdálkodók a végrehajtott bérfejlesztések mellett szinten tartották, bizonyos esetekben növelték is a különböző többletjuttatásokat. A magánszemélyek tavalyi befizetései összességében megközelítették az 1690 milliárd forintot, ami majdnem százmilliárddal múlta felül a 2014-es értéket.

A társadalombiztosítási járulékokból és a szociális hozzájárulási adóból származó bevételek szintén komoly növekedést mutattak, aminek okát az adóhivatalnál elsősorban a kedvező munkaerőpiaci folyamatokban és abban látták, hogy a jövedelmi viszonyok is előnyösen változtak. Tavaly összesen 4055 milliárd forintnyi közteher érkezett a társadalombiztosításhoz, ami pontosan 270 milliárddal szárnyalta túl az előző esztendő adatát.

Az államkincstár forgalmi adóból is többre tett szert tavaly, mint annak előtte. Ebben – a hatósági feltételezés szerint – a kedvező külpiaci történések mellett az játszhatta a döntő szerepet, hogy a lakosság a korábbinál nagyobb összeget hagyott a honi boltokban és a szolgáltatóknál.

Kimutatásában a lényeges szempontok között nevezte meg az adóhivatal a gazdaság illegális szereplőinek kiszorítását is: az online pénztárgépek rendszere és a közúti áruforgalom elektronikus ellenőrzése úgyszintén komoly pénzeket hozhatott a közkasszának. A különféle tényezők együttes hatásaként 3285 milliárd szerepelt a tavalyi áfabevételt megmutató rubrikában. Az adóbevételek egy esztendővel korábbi listáján 250 milliárddal kisebb összeg állt ebben a sorban.

A társasági adó szintén jól hozott tavaly az állam konyhájára, a százötvenmilliárdos többlet ezen a téren nem nevezhető mindennaposnak. Az alkohol, a benzin és a cigaretta után beszedett jövedéki adónál szintén emelkedő értékeket jegyzett fel az adóhivatal: a 2015-ös ezermilliárdos summa nyolcvanmilliárd forintos többletet jelentett 2014-hez képest.

Az adatok értékelésekor a NAV-nál rámutattak, hogy a mögöttünk hagyott időszakban leginkább az általános külső és belső gazdasági körülmények alakították a folyamatokat, így ezek szabták meg az állami bevételek nagyságát is. S mivel a viszonyok kedvezően változtak, a forgalmi jellegű adókból ugyanúgy többre számíthatott a kincstár, mint a jövedelem után szedett közterhekből.”

Forrás:
Sokkal többet fizettünk be tavaly a hatóságnak; Jakubász Tamás; Magyar Idők; 2016. május 22.
NAV Évkönyv 2015; Nemzeti Adó- és Vámhivatal; 2016. május 10. (pdf)

Törvények, rendeletek

A Kormány 1248/2016. (V. 18.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról

„1. A Kormány
a) megállapítja a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretét az 1. melléklet szerint,
b) egyetért azzal, hogy a 2016. év végéig a prioritások kereteinek 94%-át meghaladó kötelezettség nem vállalható,
c) elfogadja a 2. melléklet szerinti projektek kiemelt projektként történő nevesítését.
2. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.
3. Hatályát veszti a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1012/2016. (I. 20.) Korm. határozat…”

Forrás:
A Kormány 1248/2016. (V. 18.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 70. szám; 2016. május 18.; 5451-5458. oldalak (pdf)

Módosulnak a közigazgatási vizsgákkal kapcsolatos rendelkezések

„…1. A közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet módosítása…
2. A közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosítása…
3. A közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet módosítása…”

Forrás:
A Kormány 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelete egyes közszolgálati tárgyú kormányrendeletek módosításáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 70. szám; 2016. május 18.; 5406-5416. oldalak (pdf)