Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

• Az elkövetkező időszakot a digitalizáció és zöld átmenet fogja jellemezni, mondta Palkovics László – Infotér Konferencia 2020
  Tárgyszavak: digitális átállás (DX), drónok, Infotér 2020, klímapolitika, konferencia, Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — stratégia, Palkovics László, Zala megye, Zalaegerszeg, ZalaZone Járműipari Tesztpálya
• Megalakult a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség – Infotér Konferencia 2020
  Tárgyszavak: adatpolitika, adatvagyon, digitális kormányzati szolgáltatások, Gál András Levente, Infotér 2020, konferencia, közadatok újrahasznosítása, Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — adatügy, Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ), Neumann Nkft., nyílt adatok, Solymár Károly Balázs

Közigazgatás, politika

• Hazánk már idén részesül az uniós munkahelyvédelmi programból (SURE)
  Tárgyszavak: Európai Unió Tanácsa, koronavírus-járvány — gazdasági hatások, Magyarország, SURE
• Nyelvészek az adóhivatalban
  Tárgyszavak: adóügyi közérthetőségi program, közérthető közigazgatás, közigazgatási kommunikáció, Magyarország, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, nyelvtudomány
• Vukovich Gabriella: A valóságot tükröző, hiteles adatokat állít elő a KSH
  Tárgyszavak: adattudomány, digitális kormányzati szolgáltatások, Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Magyarország, népszámlálás, népszámlálási informatika, statisztikai adatok, Vukovich Gabriella
• Ludovika Collegium: jelentős ösztöndíjat kaphatnak a hallgatók
  Tárgyszavak: közigazgatási felsőoktatás, Ludovika Collegium, Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE)
• Megszűnhet az uniós e-kereskedők versenyhátránya, drágulni fog a kínai e-kereskedelmi import
  Tárgyszavak: áfa, digitális kereskedelem, e-kereskedelem, Európai Unó, Magyarország, szabályozás, versenypolitika
• A mesterséges intelligencia etikai normái
  Tárgyszavak: Európai Parlament, Európai Unió, Mesterséges Intelligencia — etika, Mesterséges Intelligencia (MI) — szabályozás

Közigazgatási, politikai informatika

• KSH: új megoldások a megnövekedett adatigények kiszolgálására
  Tárgyszavak: adattudomány, digitális kormányzati szolgáltatások, Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Magyarország, statisztikai adatok, statisztikai adatszolgáltatás, Vukovich Gabriella

Informatika, távközlés, technika

• A digitális átállás (DX) dilemmája: komoly vezetői feladat a szervezeti átalakítás és a változó vevői igények összehangolása
  Tárgyszavak: digitális átállás (DX), koronavírus-járvány, Magyarország, szerencsejáték-ipar, szervezeti informatika
• MI Stratégia az Infotér 2020-on is – Infotér Konferencia 2020
  Tárgyszavak: adatpolitika, adatvagyon, Gál András Levente, Infotér 2020, Magyarország, Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája, Mesterséges Intelligencia (MI) — stratégia, MI Innovációs Központ, Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ), nyílt adatok, Palkovics László
• 30 éve indult el az első mobiltelefon-szolgáltatás Magyarországon
  Tárgyszavak: GSM, ipartörténet, Magyar Telekom, Magyarország, mobiltávközlés története, mobiltelefon, Westel Rádiótelefon Kft.

Társadalom, gazdaság, művelődés

• Intelligens és interaktív textilek Szentendrén
  Tárgyszavak: divat- és textiltervezés, intelligens anyagok, intelligens textíliák, kreatív iparok, Magyarország, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Innovációs Központ, Pest megye, Szentendre
• A digitalizálás lehet a gyógyszer­tárak veszte
  Tárgyszavak: digitális átállás (DX), digitális gyógyszer-kereskedelem, digitális platformok, digitális gyógyszerellátás, e-kereskedelem, internetes gyógyszer-értékesítés
• A digitális világ óriásvállalatainak hozzáférést kell adniuk az általuk megszerzett adatokhoz
  Tárgyszavak: adatalapú világ, adatpolitika, digitális gazdaság, digitális platformok — szabályozás, versenypolitika

Információ röviden

• A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. október 26.
  Tárgyszavak: adatpolitika, adatszuverenitás, digitális átállás (DX), digitális diplomácia, digitális kormányzati szolgáltatások, digitális személyazonosítás, digitális távértekezletek, Kína, koronavírus-járvány, nemzetközi kapcsolatok
• A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. október 19-október 22.
  Tárgyszavak: digitális kormányzati közbeszerzések, Magyarország

Szakirodalom

• A politikai cselekvőképesség szerepe a koronavírus-járvány kezelésében – Szingapúr példája
  Tárgyszavak: állam szerepe, digitális kormányzati szolgáltatások, koronavírus-járvány, közigazgatás-tudomány, nyílt kormányzat, politikai cselekvés, politikai cselekvőképesség, politikatudomány, rendkívüli intézkedések, Szingapúr
• Fókuszban a megyék, 2020. I. félév
  Tárgyszavak: gazdaságstatisztika, koronavírus-járvány, Magyarország, társadalomstatisztika, területi statisztika

Törvények, rendeletek

• A Kormány 1670/2020. (X. 20.) Korm. határozata a betegbiztonság növelését célzó és a betegápolási és betegellátási tevékenységhez kapcsolódó adminisztratív feladatok ellátását támogató, komplex informatikai rendszer beszerzéséről
  Tárgyszavak: 2014-2020, digitális egészségügy, EFOP-1.9.6, egészségügyi informatika, fejlesztéspolitika, kórházi informatika, Magyarország, REACT-EU, uniós társfinanszírozású projektek

---

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Az elkövetkező időszakot a digitalizáció és zöld átmenet fogja jellemezni, mondta Palkovics László – Infotér Konferencia 2020

„Az elkövetkező időszakot a digitalizáció és zöld átmenet fogja jellemezni – emelte ki az innovációs és technológiai miniszter kedden a balatonfüredi Infotér konferencián online mondott köszöntőjében, amelyben a mesterségesintelligencia-stratégiáról, valamint a Zalaegerszegre tervezett drón kompetenciaközpontról is beszélt.

Palkovics László hangsúlyozta: a koronavírus-járvány következtében mind az állampolgárok, mind a vállalatok digitalizációja számos esetben felgyorsult. Példaként említette az otthoni munkavégzésre, digitális oktatásra vonatkozó megoldásokat.

A miniszter szerint az elkövetkező időszak fejlődése technológiavezérelt lesz.

A digitális technológiák alapvetően formálják át a mindennapokat, a vállalkozások és a közigazgatás működését – mondta.

A miniszter kiemelte: a kormányzati intézkedéseknek, a gazdaságvédelmi akcióterv programjainak köszönhetően a magyar foglalkoztatás a tavaly augusztusi legmagasabb 4,532 milliós szinttől a tavaszi visszaesést követően idén augusztusban már nem sokkal maradt el, 4,514 millióan dolgoztak Magyarországon – mondta.

Szólt arról is, hogy a magyar gazdaságban több mint 5900 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre, ebből már megjelent több mint 2847 milliárd, támogatói döntéssel rendelkezik további 1616,5 milliárd, valamint még kifizethető 1443 milliárd forint.

Palkovics László kitért a Mesterséges Intelligencia Stratégiára is, amely szerinte a kormány egyik legsikeresebb szakmai-társadalmi együttműködése.

A stratégiára azért volt szükség, mert a mesterséges intelligencia jelentette lehetőségek mértéke és a terjedés dinamikája szükségessé teszi, hogy Magyarország is kijelölje a fejlesztési prioritásokat. Ezért a dokumentumban meghatározták a Magyarország szempontjából kiemelten fontos területeket és a szükséges intézményi keretrendszert: az adatgazda Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget, a felhasználókat kutatásokkal és innovációval támogató, az MTA SZTAKI vezette Mesterséges Intelligencia Nemzeti Labort, illetve a piacfejlesztésre koncentráló Mesterséges Intelligencia Innovációs Központot.

Beszélt a klímapolitikai és energetikai célokról is kiemelve, hogy a klímabarát és rugalmas áramtermelés megvalósításában kulcsszerepet kap a digitalizáció.

Palkovics László bejelentette, hogy a zalaegerszegi ZalaZONE járműipari tesztpálya területére drón kompetenciaközpontot is terveznek. A DRONEMOTIVE Kompetencia Központ polgári és állami pilóta nélküli légijármű- és csatlakozó rendszerek kutatás-fejlesztését, minősítését, tesztelését, UAS szolgáltatásokat és tanácsadást, valamint széles körű képzési portfóliót megvalósító ökoszisztémaként valósulna meg.”

Forrás:
Az elkövetkező időszakot a digitalizáció és zöld átmenet fogja jellemezni; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. október 20.

Megalakult a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség – Infotér Konferencia 2020

„Az adatvagyon gazdálkodásban a magyar kormány a világ élvonalához csatlakozik a közelmúltban megalakult Nemzeti Adatvagyon Ügynökség létrehozásával – nyilatkozta az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára az Infotér konferencián tartott sajtótájékoztatón.

Solymár Károly Balázs hangsúlyozta: a kormány szeptemberben fogadta el Magyarország Mesterséges intelligencia stratégiáját, melynek célkitűzései között hangsúlyosan szerepel, hogy el kell indítani Magyarország adatgazdaságát.

Tájékoztatása szerint jelenleg különböző hatóságok számos adatkört gyűjtenek feladataik ellátásához, ez a nagy mennyiségű adatmennyiség más célokra is jó lehet. Az ügynökség legfontosabb feladata, hogy a közadatbázisokat szervezett keretek közt megnyissa.

Ez segíti a vállalkozásokat, mert magas hozzáadott értékű termékeket, például applikációkat tudnak kifejleszteni, és jó lesz az állampolgároknak is, akiknél az adatok hasznosulnak, és akiknek az életét, munkáját teszik könnyebbé.

Gál András Levente, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség vezetője kiemelte: nem lehet korszerű digitális gazdaságról, ezen belül mesterséges intelligencia-fejlesztésről beszélni adatvagyon nélkül.

Hozzátette: az adatokra azonban nem csak mint védendő információra, hanem mint forgalomképes vagyonelemre is kell tekinteni. Ehhez egy új adatvagyon fogalom megalkotására is szükség van, amelynek rendszerét a Neumann Nonprofit Kft. részeként létrehozott Nemzeti Adatvagyon Ügynökség dolgozza ki.

Gál András Levente elmondta: ügyfeleik elsősorban közigazgatási szervezetek, a közeli jövőben pedig olyan platformokat is létrehoznak, amelyek a magánadatvagyon átlátható, tiszta és fair kereskedelmét teszik lehetővé.

Közölte: az ügynökség nem kezel adatokat, nem arról van szó, hogy egy nagy aggregált adatbázis jön létre, hanem adott modellezésekhez működnek együtt az adatgazdákkal”

Forrás:
Megalakult a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. október 20.

Közigazgatás, politika

Hazánk már idén részesül az uniós munkahelyvédelmi programból (SURE)

„Az Európai Unió Tanácsa is jóváhagyta Magyarországnak a munkahelyvédelmi program (SURE) keretében benyújtott 504 millió eurós hitelkérelmét. Ezzel Magyarország is csatlakozott ahhoz a 16 uniós tagállamhoz, amelyeknek kérelmét elfogadta a Tanács – közölte a Pénzügyminisztérium (PM) szombaton.

A szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatás működéséhez szükséges tőke biztosítása az Európai Unió általi kötvénykibocsátáson keresztül valósul meg. Az Európai Bizottság első lépésben október 20-án 17 milliárd euró összegben bocsátott ki kötvényt, amelyre hatalmas érdeklődés mutatkozott. A tervek szerint
az érintett tagállamok – köztük Magyarország – teljes hiteligényének hozzávetőleg felét még 2020 folyamán megkapja, a fennmaradó összeg folyósítására 2021 elején kerül sor.

A tárca tájékoztatása szerint a SURE keretein belül érkező kedvező feltételű hitel a 2020. február 1. után bevezetett munkahelyvédelmi és munkaegészségügyi intézkedések költségeinek utólagos refinanszírozására szolgál.

Emlékeztetnek arra, hogy a kormány számos formában segítette a koronavírus-járvány okozta válság miatt megszorult munkavállalókat: az eddigi intézkedéseknek köszönhetően 900 ezren részesültek munkaerőpiaci vagy képzési támogatásban.

A tanácsi döntés azt jelenti, hogy az Európai Bizottság Magyarországgal és a többi érintett tagállammal egyidejűleg, hamarosan megköti a hitelmegállapodást is.”

Forrás:
Hazánk már idén részesül a SURE szociális kötvényekből; Világgazdaság; 2020. október 24.

Nyelvészek az adóhivatalban

„ Mit jelenthet ez magyarul? – teszik fel a kérdést nemegyszer az ügyfelek, amikor valamely hatóság levelét kézhez kapják. A szakkifejezéseket soroló, jogszabályokra hivatkozó, körmondatokban fogalmazó közlések néha éppen csak arra nem alkalmasak, amiért megszövegezték őket: a címzettek tájékoztatására. Az adóhivatal programot indított a közérthetőségért, ennek részeként már tízezernél is több oldal levelet, tájékoztatót, nyomtatványt és útmutatót egyszerűsítettek. A NAV most kommunikációs szakembert keres a programhoz.

Nem mindennapi állásajánlatot tett közzé nemrégiben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A hatóság kommunikációs munkakörre keres embert, azonban egészen sajátos jellemzők kellenek ahhoz, hogy valaki rátermettnek mondhassa magát. Az talán még nem különösebben meglepő, hogy a jelentkezők közül csak az kaphatja meg az állást, akinek jó a lényeglátó képessége, tud rendszerben gondolkodni és tisztában van a helyesírási szabályokkal, miközben precíz és kreatív. Az ugyanakkor már különlegesnek nevezhető, hogy egyebek mellett elvárás a kimagasló íráskészség, előnyt jelent a szövegírói, a lektori gyakorlat, és szükség van fejlett humorérzékre is.

Mivel az adóhivatalról a legtöbbeknek nem a fordulatos, izgalmas szövegek és a jó viccek jutnak az eszébe, megkerestük a szervezet szóvivőjét, s arról érdeklődtünk, pontosan milyen feladatot kell majd ellátnia annak, aki elnyeri az állást. – Az adóhivatal az utóbbi időben nagy hangsúlyt fektetett a közérthetőségre, vagyis arra, hogy a hatósági határozatokat, tájékoztatókat minden adózó könnyen megérthesse – kezdte Kis Péter András. A két évvel ezelőtt indult programban – merthogy úgynevezett közérthetőségi program fut a szervezetben – tízezernél is több oldalnyi adózóknak szóló levelet, tájékoztatót, nyomtatványt, információs füzetet és kitöltési útmutatót egyszerűsítettek.

– Az új kollégának ebbe a munkába kell bekapcsolódnia, s a különféle hivatalos fordulatokkal és szakmai kifejezésekkel teli szövegből kell mindenki számára könnyen megérthető közléseket készítenie – magyarázta a szóvivő. A NAV-nál abban bíznak, hogy olyanok jelentkeznek majd, akiket foglalkoztat a nyelvészet, jártasak a kommunikáció területén, és egyfajta hivatásként tekintenek az állami működés jobbítására. Kis Péter András hozzátette: a hatósági nyelvezet egyszerűsítése, közérthetővé tétele más országokban is fontos kérdés, így valóságos szakirodalma van a témakörnek. Az érdeklődőknek nem árt sietniük, az álláspályázat leadási határideje október 22-én, vagyis holnap lejár. A fizetséget a köztisztviselői és az adóhivatalról szóló törvény alapján határozzák meg.

A hatóság persze nem csak kommunikációhoz értő embert keres. Akinek van kedve – és a feltételeknek is megfelel –, elszegődhet a NAV-hoz informatikusnak, ahogy iktató-rögzítő és kódoló munkakörbe is várnak új munkatársat. A legtöbb szabad pozíció a Pest megyei igazgatóságnál van, itt egyebek mellett adóellenőrként, végrehajtóként és fináncként is el lehet helyezkedni.

A jog nem kerülhető meg
Olykor komoly kihívás az adóhivatal közléseinek megértése, a NAV ezért indított közérthetőségi programot – erről beszélt lapunknak tavaly nyáron a hatóság vezetője. Sors László államtitkár akkor azt mondta: a munka egyik legnehezebb része a határozatok átalakítása, a jogi fogalmakat ugyanis nem lehet mellőzni, ahogy a jogszabályok felsorolását sem. De ez nem zárja ki, hogy a címzett az első öt sorból világosan megértse, mi a teendője. – Ebbe a munkába saját kommunikációs szakembereink mellett nyelvészeket is bevontunk – jegyezte meg az államtitkár, hozzátéve: egyszerűbben és érthetően kell megszólítani az adózókat, hogy megértsék, mit jelentenek számukra a változások, mire kell figyelniük és – adott esetben – mit kell pótolniuk, hol hibáztak. A hatékony együttműködés leginkább ettől remélhető.”

Forrás:
Nyelvészek az adóhivatalban; Jakubász Tamás; Magyar Nemzet; 2020. október 21.

Vukovich Gabriella: A valóságot tükröző, hiteles adatokat állít elő a KSH

„ A több mint 153 éves múltra visszatekintő Központi Statisztikai Hivatal (KSH) folyamatosan új kihívásokkal szembesül, az adatforradalom „keresleti oldalán” ugyanis robbanásszerűen megnőtt az információigény. Ez szükségessé teszi az új mérési módszerek kidolgozását, új összefüggések feltárását, valamint az eredmények közérthető, hiteles és szakszerű tolmácsolását. A statisztikai világnap alkalmából ültünk le beszélgetni Vukovich Gabriellával, a KSH elnökével, akitől megtudtam, hogy miben tér el a jövő évi népszámlálás az eddigitől.

Miért fontos a mai nap a statisztika szempontjából?

Ötévente ezen a napon, október 20-án ünnepeljük a statisztikai világnapot, erről az ENSZ Közgyűlése döntött Magyarország kezdeményezésére. 2010-ben volt az első jeles esemény, és az idei év a megbízható adatok fontosságára hívja fel a figyelmet. Napjainkban ugyanis gyakran vagyunk tanúi az adatok véletlen vagy szándékos félreértelmezésének.

Mire gondol pontosan?

A manapság egyre nagyobb teret nyerő fake news-ra, amiknek jó része torzított és időnként szándékosan meghamisított adat.

A digitalizáció korában élünk, az adatok köre mind a mennyiség, mind a témák kiterjedtsége, mind az adatok elérhetősége szempontjából forradalmi értékű változáson ment és megy keresztül. Nagyon fontos, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, hogy ebben a kuszaságban a hivatalos statisztika megbízható, stabil és egyértelműen a valóságot tükröző, hiteles adatokat állít elő, pont azért, mert nemzetközileg elismert szakmai és tudományos módszertanon alapul.

Mi mindenről gyűjt adatot a KSH?

Ha egy szóval kellene körülírni, akkor tulajdonképpen mindenről. A KSH a társadalom, a gazdaság és a környezet különböző aspektusairól gyűjt adatokat. Tevékenységünk kiterjed az egyes gazdasági ágazatok számbavételére, a társadalom eltérő szegmenseinek vizsgálatára, ami magában foglalja az életszínvonal, az életmód, az egészségügy és az oktatás vizsgálatát is. Sokrétű feladatot látunk el, összeállítjuk a nemzeti számlákat, számoljuk a bruttó hazai terméket, az inflációt.

Csak az adatgyűjtés a KSH feladata, vagy más funkciót is betölt?

Az alapítás óta, pontosan százötvenhárom és fél éve a KSH elemzéseket is készít. A statisztikusok az előállított adatokból, különféle szakmai összefüggéseket állapítanak meg, és ezt szöveges elemzésekben is közzéteszik. A KSH Könyvtárában mind a mai napig megvannak a régi publikációk, gyönyörű szöveggel, fantasztikus elemzésekkel társítva. Az elemzés mind a mai napig fontos része a tevékenységüknek, de elérkeztünk oda, hogy nemcsak adatot állítunk elő, hanem különböző adatforrásokból származó információkat integrálunk.

Kik használhatják fel ezeket az adatokat?

Bárki, hiszen minden adatunk nyilvános. Az adatok többségét közzétesszük a honlapunkon, közreadjuk a kiadványainkban. Ezenkívül, ha valakinek még szüksége van további információra és adatra, akkor biztosítjuk számára a hozzáférést. Ez egyébként nagy előrelépés a rendszerváltás óta, hiszen korábban rengeteg olyan statisztikai adat volt, ami nem kaphatott nyilvánosságot.

Hogyan hat a statisztikai adatgyűjtésre a digitális világ folyamatos térnyerése?

Nagy előrelépésnek számított, hogy már az 1930-as népszámláláskor lyukkártyás adatfeldolgozó gépet használt a KSH. Ismét nagy ugrás volt, amikor az 1970-es években megkaptuk az első nagy IBM számítógépeket. A digitalizációval egyre több eszköz került a kezünkbe, megjelentek az asztali számítógépek, a digitális eszközök, amelyek az adatgyűjtést is forradalmasították.

Ma már alapvetően minden adatgyűjtésünk papírmentes, azaz informatikai eszközön történik. Ez több szempontból is gyorsabb és biztonságosabb, hiszen kiesik az adatrögzítési fázis. A begyűjtött adatok ellenőrzés után azonnal mehetnek az adatbázisba.

Mint ismert, a big data és a valós idejű adatok a jövő trendjei. Hogyan viszonyul ehhez a KSH?

A big data az elmúlt 10-15 évben megismert óriási adattömeg, melynek megértése a statisztikai hivataloknak is nagy kihívás. Az adatforrások feldolgozása, a mennyiség és a méretek miatt is speciális megoldást igényel. Ennél is fontosabb azonban az új módszertani megoldások kidolgozása. Ezek az adatforrások nem fedik le teljesen a vizsgálandó sokaságot, emellett nagyon gyorsan változnak, így megnehezítik a megfelelő módszertan kidolgozását. Ami egyik nap még működött, az lehet, hogy a következő nap már nem úgy fog működni. Ennek ellenére már használunk úgynevezett „web scraping” technikákat (azaz közvetlenül gyűjtünk adatokat honlapokról) például az árak megfigyeléséhez.

Miben különbözik a hivatalos statisztikai adatgyűjtés az alternatív adatelőállítástól?

Az alternatív adatelőállítók rengeteg információhoz és adathoz jutnak hozzá, azonban az általuk közzétett adatok módszertani háttere nem ismert. Komoly szakértelmet igényel, hogy valaki eldöntse, mennyire megbízhatóak a nem hivatalos statisztikai forrásból származó adatok.

Apropó adatgyűjtés: 2021-ben az egyik legnagyobb adatfelvételre készül a KSH, a tízévente ismétlődő népszámlálásra. Mit érdemes tudnunk erről?

A népszámlálás egyedülálló, hazánk teljes lakosságát érintő, tízévente ismétlődő adatfelvétel. A népszámlálás minden magyar háztartásra vonatkozik, és mindenkinek kötelező részt vennie benne. A jövő évi népszámlálásról tudni kell, hogy teljesen papírmentes lesz: a válaszadók vagy interneten keresztül önállóan válaszolhatnak a kérdésekre, vagy interjú keretében adhatják meg adataikat, amelyeket az összeírók tableten rögzítenek. Ez nagyon biztonságos, a rögzített adatok ugyanis azonnal közvetlenül a KSH zárt adatbázisába kerülnek. Az online kitöltés pedig rendkívül kényelmes is, mivel nem kell megvárni a számlálóbiztost, hanem a kanapén ülve, egy egyedi belépési kód megadásával tölthetjük ki az online kérdőívet.

Mikor tölthetjük ki?

Az önkitöltésre 2021. május 1-jétől május 16-áig van lehetőség. Amelyik háztartás nem tölti ki a kérdőívet, azt egy számlálóbiztos fogja felkeresni. Az online kérdőívet a postán kézbesített belépési kód megadásával lehet kitölteni.

Hogyan igazolják magukat a számlálóbiztosok?

Minden számlálóbiztosnak van igazolványa, ami a megbízólevéllel és a személyi igazolványával együtt él. Működtetünk egy call centert, ahol rá lehet kérdezi a számlálóbiztosra, és a rendőrséggel is együttműködünk. Fontosnak tartjuk a lakosság és természetesen a számlálóbiztosok biztonságát is.

Egy próbanépszámlálást már tartottak, mikor lesz a következő?

Kétféle próbát is tartunk, az egyik egy technikai, módszertani volt, ami már lezajlott, és jelenleg a kiértékelése zajlik. A másik próba azt méri fel, hogy a kérdőív mennyire érthető, könnyen vagy épp nehezen kitölthető. Ez a próba november 12-én indul és november végéig tart.

Mennyire hat a koronavírus-járvány a KSH adatgyűjtésére?

Volt olyan adatgyűjtésünk, ami tavasszal a vírus miatt ellehetetlenült. De szerencsére nem kellett felfüggeszteni, hanem áttereltük az online csatornákra, és megerősítettük a telefonos kérdezésünket. Az agrárcenzust elkezdtük, tavasszal csak az online kitöltési szakaszt tudtuk megvalósítani, szeptember 19. óta zajlik az összeírókkal folytatott interjús szakasz, amely november 22-éig tart. Az agrárcenzus célja, hogy nyomon kövesse a mezőgazdaság szerkezetében bekövetkezett változásokat, illetve hogy pontos és hiteles adatokkal szolgáljon a hazai gazdaságirányítás, az unió és a gazdálkodók részére.

Ön szerint öt év múlva, ugyanezen a napon miről fogunk beszélgetni?

Arról, hogy mennyire alakult át a statisztikai hivatalok működése, milyen mértékben és milyen területeken tudtuk a mesterséges intelligenciát beépíteni a tevékenységünkbe, milyen mértékben váltja ki az emberi erőforrást, mennyire javít az adatok minőségén. Még az elején tartunk ennek a folyamatnak, de már látszik, hogy hogy ez az innováció egyik iránya a hivatalos statisztikában.

A honlapjukon egy csodás és páratlan kötetre bukkantam. Mit lehet erről tudni?

A trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulójára készítettük a magyar történelem nyolc évtizedét bemutató, A számontartott nemzet című exkluzív térképalbumot. A kiadvány gerincét a hivatal egykori, 1867 és 1945 között működő térképészeti osztálya által készített térképek képezik, amelyek jelenleg a KSH Könyvtár állományában találhatók meg.

A több mint 250 térkép értelmezését és történeti kontextusba helyezését szöveges részek segítik, amelyek egyúttal a fontosabb események, folyamatok és tendenciák magyarázatát is tartalmazzák.

A tizenhárom fejezetre tagolódó kötet többek között a közigazgatás, a népmozgalom, a gazdaság, a közlekedés és az idegenforgalom területén bekövetkezett változásokat szemlélteti. A könyv a tervek szerint angolul is megjelenik.”

Forrás:
Vukovich Gabriella: A valóságot tükröző, hiteles adatokat állít elő a KSH; Tarnóczy Orsolya; VEOL.hu; 2020. október 20.

Ludovika Collegium: jelentős ösztöndíjat kaphatnak a hallgatók

„Meghosszabbított határidővel, november 3-ig lehet még jelentkezni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) hallgatói tehetséggondozó programjára, mely a közigazgatás számára képez vezetőket személyre szabott oktatási módszerrel, a legkiválóbb hazai és külföldi szakemberek közreműködésével. A képzés résztvevői kiemelt, teljesítménytől függően havi 140-180.000 forintos ösztöndíjat kapnak és ingyenes lakhatást is biztosít számukra a program. A Ludovika Collegium (LC) aktualitásairól Velkey György László programigazgatóval beszélgettünk.

Hol tart most a program, mik a következő lépések?

A Ludovika Collegium programja kétéves előkészítés után 2021 februárjában indul el. Az első évfolyam az eredeti tervek szerint most szeptemberben kezdett volna, de a pandémiás helyzet miatt ezt el kellett halasztanunk, így ők kivételesen keresztféléves rendszerben kezdik meg tanulmányaikat az LC-ben. A második évfolyam a tervek szerint 2021 szeptemberében indul el. Jelenleg a toborzás fázisában vagyunk, így gyűjtjük a jelentkezőket, majd novembertől megkezdjük a felvételiztetést és december elejére lesz meg az első évfolyam névsora. Közben természetesen gőzerővel dolgozunk a tavaszi kurzusokon, egyeztetünk a leendő kurzusvezetőkkel, előadókkal.

Mit érdemes tudni a kiemelt ösztöndíjról?

Azok, akik felvételt nyernek hozzánk, kiemelt ösztöndíjat kapnak. Ennek összege a hallgató teljesítményétől függően havi 140-180.000 forint. Ezért a jelentős összegért nagy motivációt, kitartó munkát várunk a hallgatóinktól. Célunk, hogy az ösztöndíj vonzása valóban a legjobbakat vezesse el hozzánk. Ezért is igyekeztünk a kampány során mindenhová eljutni. Az ösztöndíj azt biztosítja, hogy a hallgatóinknak az egyetemi tanulmányaik és a Ludovika Collegium képzésében való részvétel mellett ne kelljen munkát vállalniuk és teljes egészében tanulmányaikra koncentrálhassanak.

Mennyi jelentkezővel számolnak?

A kampány során igyekszünk minden információt megosztani az érdeklődőkkel, és a jelentkezőktől munkát, elköteleződést és motivációt várunk el. A jelentkezés nem csak néhány kattintást jelent, egy esszét is le kell adni, előre megadott témában. Mindez azt mutatja, hogy nem az az elsődleges célunk, hogy mindenkit idecsalogassunk, hanem hogy megtaláljuk a megfelelő embereket. Ezzel együtt reméljük, hogy többszörös túljelentkezés lesz az első évfolyam helyeire. Az eddigi számok biztatóak, egyre nagyobb az érdeklődés és számos érvényes pályázatot kaptunk már. Az utóbbi napokban exponenciálisan megnőtt a leadott jelentkezések száma, ezért úgy döntöttünk, egy héttel kitoljuk a felvételi időszakot, hogy azok se maradjanak le, akikhez esetleg később jutott el az LC híre.

A legkiválóbb hazai és külföldi mentorok támogatásával megvalósuló hallgatói tehetséggondozó programra november 3-ig lehet jelentkezni. További információk ITT találhatók vagy az info@ludovikacollegium.hucímen kérhetők.”

Forrás:
Ludovika Collegium: jelentős ösztöndíjat kaphatnak a hallgatók; Pap Melinda; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2020. október 21.

Megszűnhet az uniós e-kereskedők versenyhátránya, drágulni fog a kínai e-kereskedelmi import

„…A napokban benyújtott adócsomag egyebek mellett az unió e-kereskedelmi áfa reform implementációját is tartalmazza. Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának szenior menedzsere szerint erre lehetett számítani, hiszen az EU tagállamokban kötelezően alkalmazandó, úgynevezett e-kereskedelmi áfa csomagot már tavaly elfogadták.

Az e-kereskedelem áfa szabályainak módosításával az Európai Bizottság biztosítani kívánja az uniós és nem uniós vállalkozások közötti tisztességes versenyt, támogatja az áfa csalás elleni küzdelmet és megkönnyíti a határokon átnyúló e-kereskedelmet.

Az e-kereskedelmi csomag az eredeti tervek szerint 2021. január 1-jétől lépett volna hatályba, azonban a Covid-19 gazdasági hatásai miatt a bevezetésük 2021. július 1. napjáig tolódott. A magyar törvényjavaslat ezzel összhangban szintén erre az időpontra időzíti a változások hatályba lépését. Addig ugyan az érintetteknek még több, mint fél évük van hátra, azonban javasolt időben átgondolniuk a lehetőségeket és szükség esetén kidolgozni az új üzleti struktúrákat, az új adminisztrációs szabályokhoz szükséges lépéseket, fejlesztéseket – tette hozzá a Niveus Consulting Group szakértője.

Az egyik legjelentősebb változás, hogy 2021. július 1-től a harmadik országból rendelt termékek 22 eurós áfamentes határértéke megszűnik, ezáltal az áfa fizetés a 150 eurónál kisebb értékű küldemények importjánál egységessé válik. Ez a jogalkotók reményei szerint csökkenti az EU-n belüli kereskedők versenyhátrányát az olcsó dömpingtermékeket forgalmazó, elsősorban távol-keleti webáruház-cégekhez képest. Antretter Erzsébet szerint számítani kell arra, hogy innentől fogva az Unión kívüli kereskedők várhatóan európai raktárakból fogják intézni a kiszállításokat.

Emellett jövőre várhatóan megszűnik az EU-n belül működő webshopoknak az a lehetősége, hogy távértékesítés esetén bizonyos határérték alatt az eladó tagállamában, az ottani áfa mértékkel fizessék meg az áfát. Ezután – néhány kivételtől eltekintve kötelezően a vevő tagállamában, annak áfa mértékével kell teljesíteni az áfakötelezettséget. Ettől a visszaélések megszűnését, az áfacsalások megakadályozását várják a jogalkotók.

Szintén az áfacsalások elleni küzdelem indokolja az online piacterek, platformok bevonását az adózásba. Jelenleg az online piacterek üzemeltetője nem vonható felelősségre, ha a kereskedő a piactéren értékesített termék után nem fizet áfát. A tervezett új szabályozás viszont az online piactereket az értékesítési lánc köztes szereplőjének tekinti és bizonyos esetekben az áfát nekik kell megfizetniük…”

Forrás:
Megszűnhet az uniós e-kereskedők versenyhátránya; Store Insider; 2020. október 19.

A mesterséges intelligencia etikai normái

„Az Európai Parlament a mesterséges intelligencia fejlesztése mellett az etikai normákat és a technológiába vetett bizalmat is erősítené, a digitális szolgáltatásokra, így az online platformok és piacterek működésére pedig időtálló szabályokat, a jogellenes tartalmakkal szemben kötelező erejű mechanizmust vár.

Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén a mesterséges intelligencia fejlesztésének etikai és jogi vetületeiről elfogadott ajánlás szerint a mesterséges intelligenciára épülő technológiákkal szemben elvárásnak kell lennie, hogy maradjanak emberközpontúak és emberek alkossák meg őket.

Elvárás, hogy legyenek biztonságosak, átláthatók és elszámoltathatók. Rendelkezzenek biztosítékokkal az elfogultság- és megkülönböztetés-mentesség garantálására, nyújtsanak módot jogorvoslatra, legyenek társadalmi és környezeti szempontból fenntarthatók, és tartsák tiszteletben az alapvető jogokat és az adatvédelmi szabályokat.

Az önálló tanulásra képes technológiákat úgy kell megtervezni, hogy működésük minden pontját ember tudja felügyelni. Ha egy adott funkció használata súlyos etikai vétséghez vezetne, vagy veszélyes lehet, módot kell biztosítani arra, hogy az ember letilthassa az önálló tanulást, és visszavegye a teljes irányítást a technológia felett.

Különbséget kell tenni a mesterséges intelligenciával támogatott emberi alkotás és a mesterséges intelligencia önálló alkotása között. Szellemitulajdon-jogokkal csak emberek rendelkezhetnek, hiszen a mesterséges intelligencia nem juthat jogi személyiséghez.”

Forrás:
A mesterséges intelligencia etikai normái; IT Business; 2020. október 21.

Közigazgatási, politikai informatika

KSH: új megoldások a megnövekedett adatigények kiszolgálására

„Ma ünnepeljük a Statisztikai Világnapot

Statisztikai Világnap 2020A 2020. évi Statisztikai Világnap a megbízható adatok fontosságára hívja fel a figyelmet. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a hivatalos statisztika modernizációjában élen járó szervezetként gyorsan és agilisan reagál a napjainkban folyamatosan növekvő adatéhségre: a koronavírus által teremtett helyzetben szinte hetek alatt vont be új adatforrásokat, vezetett be új adatgyűjtési módokat és adatfeldolgozási technikákat. Információmenedzseri szerepével megkérdőjelezhetetlen hivatkozási alapokat biztosít a döntéshozóknak és a társadalom egészének egyaránt a körülöttük zajló folyamatok, lényegi összefüggések, és végeredményben a világ alaposabb megértéséhez.

„Amellett, hogy saját döntéseink jelentős részét a statisztikai adatok által közvetített tényszerű információk alapján hozzuk meg, a hivatalos statisztikák a kormányzati döntéshozatal legfőbb eszközeiként közvetetten is befolyásolják életünket” – fogalmazott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb podcast adásában Dr. Vukovich Gabriella. A KSH elnöke szerint éppen e jelenségre, a statisztika fontosságára hívta fel a világ figyelmét az ENSZ közgyűlése azzal, hogy minden ötödik év október 20-át – a Magyarország által benyújtott javaslat alapján – Statisztikai Világnappá nyilvánította.

Az idei Statisztikai Világnap mottója: „Megbízható adatokkal kötjük össze a világot”, amely jelmondatnak a járványhelyzet tükrében különleges jelentősége van.

„Ha a számunkra oly fontos világnap távlatában nézzük, csak az elmúlt 5 év során több tízezer adatkérést teljesítettünk, míg a honlapunkat egy esztendő leforgása alatt több millióan keresik fel. A különböző adatforrások integrálása már jóval túlmutat az adatok előállításán, vagyis a hivatal munkájának köszönhetően az adatokból hasznosítható, értelmezhető információ és biztos tudás lesz. Rendkívül mozgalmas időszak áll mindannyiunk mögött, de annál nagyobb büszkeséggel tölt el, hogy szakembereinknek, valamint többféle adatforráshoz, közöttük a Big Datához köthető naprakész megoldásainknak köszönhetően mérvadó, szinte napi aktualitású statisztikai információkkal is tudunk szolgálni” – hangsúlyozta Dr. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke.

A KSH honlapján található „Heti monitort” és „Koronavírus dossziét” is a döntéshozók oldaláról, valamint a társadalom részéről is tapasztalt, megnövekedett adatigény hívta életre. A pandémia gazdasági és társadalmi hatásainak mérése mind hazai, mind nemzetközi tekintetben új, előremutató megoldások bevezetésére ösztökélte a nemzeti statisztikai hivatalokat.

A KSH már például web scraping technikákat (honlapokról közvetlenül gyűjtve adatokat) is alkalmaz az árak megfigyeléséhez és a kapcsolódó adatgyűjtéshez, ami különösen a tavaszi időszakra volt igaz, a járvány első hullámának idején ugyanis a munkatársak nem tudtak az üzletekben árakat összeírni. A KSH a gépjárműforgalom változásának bemutatásához továbbá már közúti kamerák adatait is felhasználja, az online pénztárgépek adatállományait pedig közvetlenül a NAV-tól veszi át a kiskereskedelmi forgalom minél pontosabb becsléséhez.

Hogy ne csupán a Statisztikai Világnapon, hanem mindig megbízható és hiteles adatokkal segíthesse a tényeken alapuló döntéshozatalt.

Dr. Vukovich Gabriellával készült podcast»

Statisztikai Világnappal kapcsolatos információk»”

Forrás:
KSH: új megoldások a megnövekedett adatigények kiszolgálására; Központi Statisztikai Hivatal; 2020.október 20.

Informatika, távközlés, technika

A digitális átállás (DX) dilemmája: komoly vezetői feladat a szervezeti átalakítás és a változó vevői igények összehangolása

„Komoly feladat elé állítja a vezetőket, ha egyszerre kell szervezetet átalakítani és a változó vevői igényeket kezelni.

Magyar CIO-k kérdeznek egymástól.A kiinduló téma a koronavírus okozta helyzet kezelése volt, de azóta a kérdések és a válaszok is túlléptek a járványhelyzeten. (A korábbi kérdéseket és válaszokat itt gyűjtöttük össze.)

Csillag Dávid, a Pillér Kft. stratégiai tanácsadója tette fel a kérdést a Scientific Games ügyvezetőjének, Knuth Ábelnek, aki a Vezető Informatikusok Szövetsége elnökségének is tagja:

Vannak szektorok, melyekben azonnal érezhető volt a járványhelyzet. A turizmus mellett ilyen volt a szerencsejáték is. Mit jelentett ez egy olyan cég számára, amelynek a legfontosabb értéke az ügyfélélmény és a folyamatos fejlesztés? Milyen új fejlesztési megoldások és irányok születtek, amikkel választ lehetett adni a változásra?

A szerencsejáték-ipart több irányból érintette súlyosan a járvány. Egyrészt azok a helyszínek, ahova aktívan szórakozni járnak a szerencsejátékosok – kaszinók, bingótermek, játéktermek – bezártak, így azok forgalma/bevétele nullára esett vissza. Másrészt az értékesítőhelyek forgalma a radikálisan lecsökkent ügyfélforgalom miatt jelentősen visszaesett. Harmadrészt a sportesemények elmaradása miatt a sportfogadási piac is bezuhant. Az értékesítőhelyek látogatottságának visszaesését kompenzálja, hogy a legtöbb szerencsejáték-szervező vállalatnak mára a fizikai értékesítés mellett az online csatornák is rendelkezésükre állnak. Így a járványt gyakorlatilag csak a kaszinók sínylették meg, a lottótársaságok nagyobb károsodás nélkül átvészelték az eddigieket.

Mivel a szerencsejáték-ipar egy elég stabil profittal működő iparág, a lottótársaságoknak megfelelő tartalékaik vannak, a válságra adott reakciókat nem korlátozta az anyagi keretek szűkössége. Ezek okán gyakorlatilag az összes ügyfelünk „előre menekült”, és megfeszített tempójú fejlesztésbe kezdett. A lottótársaságok mezőnyéből egyébként a Szerencsejáték Zrt. kiemelkedik agilitásával, ők három, nagyon régóta tervezett új játék bevezetését határozták el a lehető legrövidebb időn belül megvalósítva. Ezek közül az első, az e-sportok megjelenése a sportfogadási kínálatban már megtörtént, és a visszajelzések alapján felülmúlta a várakozásokat. A másik két új játék bevezetése is nagyon közel van, de az ezekről való konkrétabb kommunikációt meghagyom a Szerencsejáték Zrt.-nek.

Az nyilván egyértelmű, hogy a szerencsejáték-ipar az online felületeken játszható játékok fejlesztésére vagy ott megjelenő új játékok bevezetésére fókuszál. A földi csatornákon való értékesíthetőség másodlagos szempont. Önmagában ebben semmi relevánsan új nincsen. Ami lényeges változás viszont, hogy a „time-to-market”, a piacra lepés gyorsaságának szempontja nagyot ugrott előre a prioritások közötti sorrendben. A mielőbbi éles indulás oltárán funkcionális igények estek áldozatul, a szakaszolt indulás elfogadottá vált. Az Scientific Gamesszel mint szállítóval szemben nagyon hangsúlyos elvárás lett az átfutási idők szignifikáns csökkentése – minőségi kompromisszumok nélkül. Ahhoz, hogy ennek megfeleljünk, három területen változtattunk a működésünkben.

1. Az együttműködést keretező adminisztrációt teljességgel háttérbe szorítottuk. Van olyan ügyfelünk, amelynek előbb szállítottuk a megoldást, minthogy az hivatalosan megrendelte volna tőlünk a munkát. Tekintettel arra, hogy ügyfeleinkkel igen mély partneri viszonyban vagyunk, ez alacsony kockázattal bevállalható.

2. A szállítások fázisait a lehető legnagyobb mértékben összemostuk. Ez leginkább ott érhető tetten, hogy a fejlesztés nem várja meg a véglegesített specifikáció elfogadását, hanem azoknál a részeknél, ahol a funkció igénylője és a specifikációíró/fejlesztő közötti szakmai szintű megértés magas szinten van, a fejlesztés elindulhatott. Az UAT (User Acceptance Testing ) nem különül el az ún. „factory” teszttől: az ügyfél tesztelői már ott vannak a gyártói teszteken is, hogy mire az UAT kerül sorra, már legyenek tapasztalataik a szállított funkcionalitással.

3. Végül, de nem utolsósorban: folyamatosan fejlesztjük a szervezetet. Például növeljük a kapacitásunk skálázhatóságát. Mivel a felvételi és betanítási időkön rövidíteni szignifikánsan nem lehet, így párhuzamosítani kell. Szerencsére van egy régi, teljesen bevált partnerünk (Mito), náluk rendelkezésre áll a szükséges domainismeret, így az együttműködés alakítható úgy, hogy lefedje a kapacitásingadozás generálta igényeinket.

Ezek mellett 10 százalék felett bővült a létszámunk a járvány első hulláma után, most a legnagyobb kihívás, hogy az új kollégákat hatékonyan integráljunk a szervezetünkbe – ráadásul az otthoni munkavégzés mentén.

Knuth Ábel kérdését a SZTAKI Informatikai Kutatólaboratóriuma vezetőjének, Benczúr Andrásnak tette fel kérdését:

A különböző laborokban fejlesztett mesterséges intelligenciák lehetnek-e kompetitívek?

Az alábbi linken a sorozatban megjelent korábbi kérdéseket és válaszokat gyűjtöttük egybe.”

Forrás:
A hét kérdésére Knuth Ábel a Scientific Games ügyvezetője válaszol; Bitport.hu; 2020. október 22.

MI Stratégia az Infotér 2020-on is – Infotér Konferencia 2020

„A mesterséges intelligencia (MI) játszotta a főszerepet az Infotér 2020 Konferencián, amelyet ezúttal hibrid, azaz online és helyszíni vegyes formátumban rendeztek meg Balatonfüreden. Elhangzott: az MI Stratégiában meghatározott intézményrendszer megfelelő keretet ad a nemzeti adatvagyon hasznosításához.

Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kiemelte, hogy a Kormány mintegy 9200 milliárd forintot fordít a 2020-2022-es időszakban a járvány okán életre hívott gazdaságvédelmi akciótervre. A vírus új helyzetet teremtett, ám éppen a mesterséges intelligencia segítségével tudtunk sikeresen reagálni, többek között a kutatás területén, tette hozzá az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetője, a szeptember elején bejelentett MI Stratégiára utalva.

Az intézkedési terv legkézzelfoghatóbb eredményei közé tartozik a hazai MI ökoszisztéma intézményrendszeri kereteinek létrehozása. Az alkalmazott kutatások ösztönzéséért felelős MI Nemzeti Lab, valamint az adatvagyon karbantartásért és fejlesztésért felelős Nemzeti Adatvagyon Ügynökség már elindult, míg az alkalmazások elterjesztését segítő MI Innovációs Központ tavasszal kezdheti meg működését. Utóbbi a Mesterséges Intelligencia Koalíció átszervezésével jön létre, amely ökoszisztéma- és piacépítési, valamint vállalkozásfejlesztési funkciókat lát majd el.

A nemzeti adatvagyont uniós szinten is meg kell védeni

Az adatgazdaság beindításához szükség van az adatvagyon fogalmának megalkotására, amelynek a jogi mellett közgazdasági, műszaki és közpolitikai, azaz digitális szabadság dimenziója is van – mondta Dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) vezetője. Az adatvagyon ugyanis a digitális gazdaság üzemanyaga, ezért érdemel különös szabályozói figyelmet.

Korántsem mindegy azonban, hogy a nemzeti adatvagyonnak milyen lesz az európai adattérrel való viszonya. A magyar érdekeket feltétlenül érvényesíteni kell, hogy a vonatkozó uniós szabályok Magyarország számára kedvezően alakuljanak. A német-francia együttműködésen alapuló, az európai adatinfrastruktúra standardjait lefektető Gaia-X kezdeményezés is mutatja, hogy a digitális szuverenitást a nagyobb tagállamok is szívügyüknek tekintik, ami jó például szolgálhat számunkra.

Az MI Stratégia adatstratégiának is beillik

Az EU-nak saját adatstratégiája van, hazánknak azonban jelenleg nincs szüksége külön ilyen dokumentumra, mivel az MI Stratégia kellő részletességgel foglalkozik a kérdéskörrel. Jelzésértékű ennek kapcsán, hogy az MI Stratégiában részletezett intézkedések kb. 70%-ában kell a NAVÜ-nek becsatlakoznia. Első körben tehát valósítsuk meg, amit a Stratégiában lefektettünk az elkövetkezendő tíz évre, és ha időközben igény mutatkozik rá, akkor még mindig készülhet dedikált magyar adatstratégia – mutatott rá Dr. Kása Ferenc, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. (DJ NKft.) Mesterséges Intelligencia Divíziójának vezetője az „Adat & MI – Nemzeti adatstratégia” panelbeszélgetésben.”

Forrás:
MI Stratégia az Infotér 2020-on is; Digitális Jólét Program; 2020. október 20.

30 éve indult el az első mobiltelefon-szolgáltatás Magyarországon

„990. október 15-én indította el az analóg, 450 MHz-es rádiótelefon szolgáltatást a Westel Rádiótelefon (később Westel 0660) Kft., amely a Magyar Telekom jogelődje, a Matáv és az amerikai US West International vegyesvállalata volt. Ez volt egyben az első kereskedelmi mobilszolgáltatás Közép-Európában is. Ezt követte 1994-ben a Westel 900 (később T-Mobile Magyarország, majd Magyar Telekom) által a 900 MHz-es sávban elindított második generációs (2G), GSM alapú szolgáltatás.

A GSM rendszer az analóg szolgáltatással szemben jobb minőségű beszédhangot, nagyobb hálózati kapacitást, hangpostát és roaming lehetőséget, majd később a szöveges üzenetek (SMS) küldésének lehetőségét és az első adatszolgáltatást nyújtotta az ügyfeleknek. A jó minőségű multimédiás alkalmazásokat, a videotelefonálást, a mobiltelevíziózást és a gyors mobilinternetezést lehetővé tevő 3G mobilszolgáltatást szintén a T-Mobile indította el elsőként Magyarországon 2005-ben.

A mobilinternetezés valódi élményét végül a következő, negyedik generációs (4G/LTE) szolgáltatás hozta el, amelyet a Telekom 2012 elejétől kínál az ügyfeleknek. Ez a technológia ma is jelentős szerepet játszik az ügyfelek kiszolgálásában, hiszen az NMHH adatai szerint 2019. negyedik negyedévben már a teljes belföldi mobilinternetforgalom 96,3%-a és a belföldön indított hívásforgalom 25,2%-a zajlott a 4G hálózatokon keresztül.

A mobiltelefónia töretlen sikerét mutatja, hogy ma Magyarországon összesen 11,3 millió aktivált SIM-kártya van. A Magyar Telekom a kezdetektől fogva megőrizte piacvezető szerepét, piaci részaránya 2019 végén 44,8% volt. A Telekom hálózatában a SIM kártyák száma közel 5,4 millió (közel 65%-uk szerződéses), a szélessávú mobilelőfizetések száma pedig 3,18 millió.”

Forrás:
30 éve jelent meg az első mobiltelefon-szolgáltatás Magyarországon; PC Fórum; 2020. október 17.
(A hír forrása a Magyar Telekom.)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Intelligens és interaktív textilek Szentendrén

„ A technológia és a textil találkozásának lehetünk tanúi a szentendrei ÚjMűhely Galériában a november 15-ig nyitva tartó TechTextil című tárlaton. Söptei Eszter textiltervező iparművészt, a kiállítás kurátorát kértük meg, mutassa be a nem mindennapi alkotásokat.

A kiállított alkotások az emberi érzékelés határait kívánják tágítani vagy a mindennapi életünket megkönnyíteni az innovatív alapanyagok, a számítástechnika és a telekommunikáció által. A magyar divat- és textiltervezők munkájuk során a textilek kémiai vagy fizikai módosításával hoznak létre intelligens anyagokat speciális céljaik érdekében. Szubjektív válogatás során az volt a cél, hogy a felhasználási területek szerint minél szélesebb spektrum kerüljön bemutatásra. Játékos anyagkísérleteken túl láthatunk fejlesztés alatt lévő vagy már kész terméket is egy ágynemű kollekció formájában. A bemutatott alkotások textiltervezők és technológiával foglalkozó szakemberek együttműködésének a gyümölcsei.

A magyar divat- és textiltervezésen belül kevesen foglalkoznak ezzel a területtel, bár sokan érdeklődnek az intelligens textilek iránt. De mi is az az intelligens textil? Azok a mesterségesen létrehozott anyagok, melyek a szálszerkezet vagy a kelme kémiai vagy fizikai tulajdonságának módosításával bizonyos változásokra reagálnak. Ezek a textilipari anyagok a kutatásfejlesztések középpontjában állnak, de sok esetben még kísérleti stádiumban vannak, mint ahogy a belőlük létrehozott alkotások is.

Intézményesített formában az idei évben alakult MOME IK Kreatív Technológiai Hub Soft Interface kutatócsoportja foglalkozik textil interface-ek, hordozható technológia és fashion tech fejlesztésekkel. A kutatócsoport tagjai Kárpáti Judit Eszter textilművész és Esteban de la Torre médiaművész is, akik a hazai intelligens és interaktív textilek legismertebb úttörői. Ketten alapították az EJTECH kreatív labort. Szakmai tevékenységükkel és workshopjaikon más tervezőket segítenek és inspirálnak. A kiállításon több olyan alkotás is szerepel, amelynek születésénél aktívan közreműködtek. Jelenleg a Caracoles II. című munkájukat mutatják be, amelynek célja a hang nyers materialitásának felfedezése a textil médiumának multicsatornás kiterjesztése által.

A techtextilek legelterjedtebb és leglátványosabb alkalmazási területe jelenleg a divat világa, azon belül is a jelmeztervezés. Polyák Eszter elektromos rendszert épített be a jelmezekbe, amely a látványelemet adja a fellépések során. A kiállított Spiky Truth című munkája 2017-ben készült, de a hangzó interface-ként működő szegecses maszk új értelmet kap ebben a járványhelyzetben.

Izgalmas Lévai Zsófia fashion-tech designer alkotása, aki az öltözékek esetében az emberi kommunikáció nonverbális gesztusait szenzorok segítségével dolgozza fel és jelekké transzformálva írja bele a szövetbe. A Power of Proximity kollekció felhasználja a legújabb technológiákat, hogy közelebb hozzon minket, mintha a Tindert integráltuk volna a ruhákba, de mégis „face to face” és valós időben. A ruhadarabok a közösségi médiából származó, előre feldolgozott adatokat tárolnak. Miután csatlakoztak ugyanahhoz a hálózathoz, kicserélik ezeket az adatokat, és egy algoritmus határozza meg a felhasználók közötti közös vonásokat.

Az orvosi célú felhasználás két kiállító munkáján keresztül jelenik meg. Hegedűs Zsanett az AIAIÉ nevű márka alapítója gyógyászati textilek kutatásával és gyártásával foglalkozik. Argentex néven fejlesztett egy gyógyászati ezüstszálat tartalmazó ágyneműcsaládot, mely antibakteriális és kedvező a termodinamikus hatása, így optimális megoldást nyújt érzékeny bőrűek számára. Faraday-kalitkaként működő zakóját pedig pacemakerrel élők számára fejlesztette ki. A rezezett textillel bélelt öltözék védelmet nyújt az elektroszmog ellen. A másik bemutatott projekt nők milliói menstruációs fájdalmát szeretné enyhíteni. Az Alpha Femtech cég, melyet Kormos Anna Zsófia és Pelczer Dóra alapított, hordható elektronika koncepciójából terméket kíván létrehozni. A ruha, ami az ARTEMIS nevet fogja viselni, hamarosan tesztelési stádiumba kerül.

Az EJTECH Caracoles II. című munkáján túl a bejárathoz közel található Varga Anikó Hangesés című műve is a hangok felfedezésre és játékra hív a szalagok megérintésével. Gimesi Judit alkotásai a zene által keltett érzelmek valós idejű megjelenítései. A szövetekben színes fényként jeleníti meg az agyhullámok által közvetített érzelmeket. Másik típusú munkája kipróbálható a szövött textilhez csatlakoztatott mikrofon által, így bárki elénekelheti vagy elbeszélheti a saját kárpitját.”

Forrás:
Intelligens és interaktív textilek Szentendrén; Söptei Eszter; Magyar Nemzet; 2020. október 25.

A digitalizálás lehet a gyógyszer­tárak veszte

„A folyamat alapvetően meg fogja változtatni a gyógyszerellátást, de kérdéses, hogy milyen irányba.

Az internetes gyógyszerrendelés és a digitális receptek megjelenésével joggal merül fel a kérdés, hogy milyen szerep juthat a piacon a hagyományos patikáknak és gyógyszerellátásnak. Olaf Heinrich, a Doc Morris nevű holland gyógyszerházhozszállító cég vezérigazgatója kiemelte, hogy nem ők jelentik a klasszikus gyógyszertárak végzetét, sokkal inkább esélyt jelentenek e vállalkozások számára, mert azok a segítségükkel eljuthatnak a digitális korszakba. A szakember szerint a hagyományos és az online patikák kiválóan működhetnek egymás mellett, az ajánlataikkal gyakorlatilag kiegészíthetik egymást.

Hermann Sommer, a 27 vállalatot és több mint 5000 gyógyszertárost tömörítő Noventi vezetője ezzel szemben úgy vélte, hogy az online gyógyszerküldő platformok valóban a hagyományos patikák végét okozhatják. Ők is szeretnék, hogy a gyógyszerellátás megvalósuljon a digitális világban, de a papírreceptek szinte kizárólag a klasszikus gyógyszertárakba kerülnek.

Azonban a digitális receptek és a gyógyszerküldő szolgáltatások elterjedése nem hozhatja magával a klasszikus patikák eltűnését. Főleg azért fenyeget ez a veszély, mert például a Doc Morris bevallottan a gyógyszerellátási piac Amazonja akar lenni. Ezzel szemben a klasszikus gyógyszertárosok nem törekednek monopolhelyzetre és nem is kerülhetnek abba, hiszen egyetlen patikát sem lehet például az Amazonhoz mérni.

Heinrich úgy reagált a felvetésekre, hogy azt szeretné, ha az egyes európai országok sokkal nyitottabbak lennének a témában és először kipróbálnák az új dolgokat, mielőtt máris betiltják azokat. Fontos lenne a kérdésben a párbeszéd és inkább arról kellene beszélni, hogy miként szerezhetnek a betegek tudomást a felmerült ötletekről.”

Forrás:
A digitalizálás lehet a gyógyszer­tárak veszte; SG.hu; 2020. október 22.

A digitális világ óriásvállalatainak hozzáférést kell adniuk az általuk megszerzett adatokhoz

„Szükség van olyan szabályozásra, amely megmondja, hogy ki milyen információkat használhat.

Viktor Mayer-Schönberger, az Oxfordi Egyetem internetszabályozással foglalkozó professzora azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy az Amazon, az Apple, a Facebook és a Google adatmonopóliuma miként veszélyezteti a felhasználók jövőjét. A szakember és Thomas Ramge könyvet is írtak a jelenségről Machtmaschinen címmel, a műben egyúttal megoldási javaslatokat is próbáltak adni.

„Az adatmonopol-kapitalizmus szóval illetem azt a jelenséget, hogy a nagy IT-cégek felosztják a piacot egymás között és nincs többé verseny, sem innováció. Az ügyfelek számára ez azt jelenti, hogy a rosszabb termékeket drágábban kapják meg. De ettől a társadalom is szenved. Amennyiben létezne 20 olyan platform, mint a Facebook, akkor teljesen mindegy lenne, hogy az orosz trollok megkaparintanak egyet. Így viszont a demokrácia szenvedi meg azt, ha azzal az egy Facebookkal történik valami.”

„De ez nem csupán a demokráciának rossz. Az adatok korszakában élünk és az innováció azoktól függ. Szükség van rájuk, hogy a gépeket és a mesterséges intelligenciát tanítsuk. A kis- és a közepes vállalkozásoknak azonban alig van adataik arra, hogy megvalósítsák az innovatív ötleteiket, míg a nagy piaci szereplők viszont rendelkeznek annyi információval, hogy akár a középszerű elképzeléseiket is átültessék a gyakorlatba. Ezáltal a kisebb szereplők konkurens termékeinek gyakorlatilag nincs esélyük a nagyok megoldásaival szemben.”

„Jó példa erre, hogy naponta a Google rendszerében négymilliárd keresésre kerül sor. A webes konszern a keresett szavakkal tökéletesíti a helyesírás-ellenőrzését és tanul az internetezők által vétett helyesírási hibákból. Azok a kisebb társaságok, amelyek szintén fejlesztenek helyesírás-ellenőrző programokat, viszont nem férhetnek hozzá ezekhez az adatokhoz és nem tudnak versenyképes fejlesztésekkel előállni. Nem véletlen, hogy a Szilícium-völgyben drámai mértékben lecsökkent az innovációdinamika és a helyi vállalatok már közel sem annyira innovatívak, mint 20-25 évvel ezelőtt” – jelentette ki Viktor Mayer-Schönberger.

Az Oxfordi Egyetem internetszabályozással foglalkozó professzora hozzátette, hogy az online óriáscégek minden lehetséges vetélytársat felvásárolnak, de ez nem vezet automatikusan oda, hogy a jó ötletekből termékek is lesznek. A Facebook, a Google és a többi vállalat szerinte azért lett ennyire nagy, mert az információhatalmukat összpontosítják. Hasonló történt például 100 évvel ezelőtt az Amerikai Egyesült Államokban az olajbárók korszakában. Ugyanakkor nincs szükség e társaságok feldarabolására, csak az kellene, hogy a kisebb vállalkozások is hozzáférhessenek az általuk megszerzett adatokhoz.

Amennyiben például a Google kénytelen lenne ezt a hozzáférést megadni a vetélytársainak, akkor a startupokat alternatív helyesírás-ellenőrző szoftvereket fejleszthetnének ki. Akkor ismét egy olyan piac lenne, amelyen van verseny és innováció. Európa már megmutatta egyszer, hogy képes változtatni a viszonyokon, ez történt az európai uniós általános adatvédelmi rendelet (GDPR) bevezetésével. Amelyik társaság pedig nemzetközileg is sikeres akar lenni, az nem kerülheti ki Európát.

A szakember végül kitért az Amerikai Egyesült Államok és Kína harcára a TikTokkal kapcsolatban, amelynél szerinte ugyan a IT-biztonsági szempontok is szerepet játszanak, de voltaképpen a küzdelem a piaci részesedésekről szól. Az amerikai kormány gyakorlatilag a tengerentúli online platformok meghosszabbított kezeként reagál azért, hogy egy esetleges tilalommal megvédje a sajátjait a konkurens kínai szolgáltatásokkal szemben. Ez azonban 20. századi iparpolitika.

Érdekesség, hogy Viktor Mayer-Schönberger 2010 márciusában azt vetette fel, hogy lejáró szavatosságú adatok kellenének.”

Forrás:
Az IT-óriásoknak hozzáférést kell adniuk az általuk megszerzett adatokhoz; SG.hu; 2020. október 20.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. október 26.

Diplomácia a COVID-járvány utáni időkben: nincs visszaút

A világjárvány gyökerestül felforgatta az életünket és a munkánkat. Ezt a távolság tartást, elzárkózást, a fizikai kontaktusok kerülését (a határok lezárása, hermetizálása miatt) a nemzetközi kapcsolatépítés folyamatai szenvedték meg a legjobban. Ugyanakkor az elmúlt hónapok sok bakival és gyerekbetegséggel fűszerezett, gyakran a „két dimenziós technológia” jóvoltából ténylegesen is ellaposodott diplomácia-technológiai megoldásai vegyes reakciókat váltottak ki a külügyi apparátusok gyakorló tagjaiból és a szakértőkből egyaránt. Sokan és sokat cikkeztek a nyáron a „Zoom-diplomácia” esetlenségéről, a nemzetközi kapcsolatok intézésében olyan nagyon fontos interakciók hiányáról, hogy a biztonsági problémákat most ne is említsük. A minisztériumok, külképviseletek, sőt a multilaterális szervezetek is sorra álltak át a videokonferencia technológiákra építő „virtuális találkozókra”, „online csúcskonferenciákra”, „digitális tárgyalásokra”, ám a külügyi szakmában mozgók egy része úgy gondolta: ezek csak helyettesítő megoldások, és a válság elmúltával a diplomácia világa hamar visszatér majd a korábbi gyakorlatokhoz.

Az igazság azonban az, hogy a koronavírus járvány kitörése előtti időszak diplomáciája is messzire került már a pre-kompjuterizáció évtizedeinek (évszázadainak) klasszikus nemzetközi kapcsolattartásától. Az elmúlt tizenöt év pedig gyorsuló tempóval emelte a diplomata mindennapi eszköztárába az információs és kommunikációs technológiák megoldásait. Bár a személyes kontaktus fontossága töretlen maradt (és ez vélhetően a jövőben sem változik majd), az eszközök és eljárások széles palettája tette gyorsabbá, hatékonyabbá, hatásosabbá a nemzetközi kapcsolatok művelőinek munkáját. A diplomácia bevett funkcióinak túlnyomó része ma már aligha képzelhető el a digitális technológiák széleskörű alkalmazása nélkül: legyen szó akár az információszerzésről, a tájékoztatásról (különösen a tömegpublikumot megcélzó társadalmi kommunikációról), a szakmai kapcsolatok ápolásáról, vagy akár a konzuli érdekképviseleti tevékenységről.

A nemzetközi kapcsolatokat érintő technológiai fejlődés trendjei ráadásul már évek óta mutatják, hogy a diplomácia digitalizációjában sokkal több van az IKT-technológiák felkarolásánál. Bár látványos és ezért közismert, de a „Twitter-diplomácia” legfeljebb csak egy apró szegmensét jelenti a 21. század technológiai lehetőségeit kiaknázó külkapcsolati munkának. A külpolitika formálásának műhelyeiben, de a külképviseletek napi tevékenységében is megjelent már a big data-elemzés, a gépi tanulás, a Mesterséges Intelligencia alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata. A sokak szerint egyfajta társadalmi-technológiai forradalom ígéretét magában hordozó Mesterséges Intelligencia külügyi térhódításáról mi is számtalan alkalommal adtunk már itt hírt az elmúlt két-három esztendőben: a konzuli segítségnyújtásban segítő, online beszélgető-robottól kezdve a tárgyalódelegációk háttérfelkészítésében szerepet kapó hírszerző és feldolgozó rendszerektől a kínai külpolitika döntéshozatali folyamatait támogató MI-szoftverekig.

Ehhez a sorhoz mostanában egy érdekes új fejlesztés csatlakozik. A COVID-járvány elzárkózása megkerülhetetlen szükségként vetette fel az elektronikus távértekezletek használatát. A videokonferencia eszközök azonban, mint említettük, a tárgyalás és kapcsolattartás (azaz a diplomácia máig két legfontosabb funkciója) esetében csak korlátozottan tudták kiváltani a személyes emberi kontaktusokat. Ezeken a távközvetítéseken többnyire elvész a sokszor meghatározó hangulat; nem érzékelhető a partnerek metakommunikációja. Szakemberek most a gamifikáció, azaz a játékosítás lehetőségeit vizsgálják e probléma orvoslására: lehetséges-e a valós élethelyzetek, emberi interakciók jobb szimulálása az ún. nyílt-világú (más néven világ-építő) videojátékok segítségével? Az új koncepció persze nagyon is ismerősen cseng a digitális diplomácia szakértőinek! A külügyek digitalizációjának „hivatalos” kezdődátuma ugyanis, 2007 május 22., éppen egy ilyen „eseményhez” kapcsolódik. Azon a napon avatták ugyanis fel az akkoriban roppant népszerűséggel berobbanó online világ-építő játékban a Second Life-ban a világ első „virtuális nagykövetségét”. A Maldív-szigetek online külképviseletét hamarosan követte a svéd külügyminisztérium diplomáciai kirendeltségének megjelenése is (és többnyire ezért nekik tulajdonítják – tévesen – ezt a digitális elsőséget). E korai kísérlet néhány éven belül (magával a neki otthont adó játékvilággal, a Second Life-al együtt) eltűnt ugyan, ám ahogy azt a most induló újabb projektek mutatják, néhány fontos lépcsőfokot mégis kitaposott a digitalizáció ösvényén. Az évtizedes előzmény tapasztalatait felhasználó, azt tovább építő 3D-alapú diplomáciai interakciós „világ” (magyarul egy jól működő online konferencia-platform) koncepcióját az általunk gyakran idézett szakmai műhely, a genfi DiploFoundation dolgozta ki egy a diplomácia jövőjéről szóló konferenciára. A cél az, hogy az online kapcsolattartás előnyeit megtartva, a Zoom diplomácia korlátain azonban túllépve teremtsenek egy új 21. századi digitális eszközt a multilaterális diplomácia hatékony támogatására.
Diplomacy after COVID: no looking back; Jeffrey Roberstson; Lowy Institute; 2020. október 21.
Will Zoomplomacy Last?; Daniel B. Shapiro, Daniel Rakov; Foreign Policy; 2020. május 18.
Diplomacy futures: Open-World Gaming Conference Simulation; Jeffrey Robertson; YouTube; 2020. október 20.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

A héten mutatkozik be az első elektronikus „járvány útlevél”

A svájci Commons Projects nevű civil szervezet , a Rockefeller Alapítvány támogatásával elektronikus utazási okmány projektjét dolgozta ki annak érdekében, hogy gyors, megbízható, egységes ellenőrzési rendszer segítse a járványos helyzetben (és vélhetően a koronavírus megfékezését követő időkben is) nemzetközi utazásra vállalkozókat. Jelenleg a rendkívül korlátozott nemzetközi légi utasforgalom rendszerében sincsen egységes eljárásrend, illetve az utazásban résztvevők egészségi állapotát megbízhatóan tanúsító (és főleg: minden érintett hatóság által elismert) igazolási okmány. A mostani gyakorlat szerint a különféle tanúsítványú laboratóriumokban végzett COVID-19 tesztek eredményeit többnyire kinyomtatják, és a (negatív eredményt tanúsító) iratot ebben a formában mutatják be az egyes repülőtéri hatóságoknak.
A most próbára kerülő CommonPass rendszerben az utasok egy megfelelő tanúsítvánnyal rendelkező (azaz hitelesnek elismert) laboratóriumban végeztetik el a vírus jelenlétét ellenőrző vizsgálatot. Ezt követően a teszt eredményét elektronikus dokumentumként feltöltik a mobilt telefonjukra. A tanúsítvány mellett szintén elektronikusan kitöltik az adott országba való belépéshez megkövetelt kérdőívet is. A repülőgépre való felszállás előtt az utas egészségi állapotát hitelesen bizonyító adatokat a telefonjuk applikációja által generált QR-kód egyszerű beolvasásával kérdezik le. Az első próbaútra a héten kerül sor, egy London és az Egyesült Államokbeli Newark között közlekedő United Airlines járaton.
A projekt kidolgozóinak koncepciója szerint a rendszer a COVID-19 járvány megfékezése, tehát a tömeges védőoltások után is használatban maradhatna: ekkor az oltás meglétét bizonyíthatná (illetve más betegségek megelőzésére szolgáló vakcinák beadását tanúsíthatná).
First Test of New „Immunity Passports” Will Take Place Wednesday; Tyler Durden; Activist Post; 2020. október 21.

Megállíthatatlanul terjed az adat-szuverenitás gondolata

A Huawei, majd a TikTok elleni amerikai (és ezt követően a szövetségesi, illetve kliensi körhöz tartozó jó néhány országból érkező) támadás-hullám fontos mozzanata volt a „nemzeti” személyes adatok védelme. A legnagyobb tételben a közvetlen regionális geopolitikai riválisnak számító India tiltott ki, két hullámban (majd még azt követő további akciók során) az országból mintegy 100 kínai mobil alkalmazást, hivatkozva India nemrég meghozott adatvédelmi törvényére. Az indiai törvényhozás leplezetlen őszinteséggel fogalmazta meg a jogszabály preambulumában: az indiai állampolgárok által generált adatok India nemzeti vagyonának részét képezik. Erre hivatkozva szigorúan fellépnek minden olyan eszköz, vagy alkalmazás ellen, amelyről feltételezhető, hogy a használók által termelt adatokat felhasználja, illetve az országon kívüli szervereken tárolja.
Eddig szinte kivétel nélkül mindig Kína ült a vádlottak padján, azaz a kínai vállalatokat vádolták meg azzal, hogy (más országokbeli) felhasználóik adatait eltulajdonítják. Most azonban fordult a kocka, és Kína ellentámadásba lendült az adat szuverenitás frontján. Egy most nyilvánosságra került törvénytervezetben ugyanis a kínai kormány szigorúan tilalmazná a kínai felhasználók által termelt adatok külföldre vitelét. Ráadásul viszonossági alapon ellenintézkedéseket helyez kilátásba a Kína megítélése szerint diszkriminatív jellegű amerikai (adatkezeléshez kapcsolódó) intézkedések esetére. Az új Személyes Adatvédelmi Törvény lesz, ha elfogadják, az ország első egységes, állampolgári adatok védelmére vonatkozó jogszabálya.
China’s new law restricts transfer of personal data abroad; Shunsuke Tabeta; Nikkei;, 2020. október 23.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. október 19-október 22.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

Ajánlati Felhívás – MSZOLG20
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/203
Közzététel dátuma: 2020.10.19.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.16.
Keretmegállapodás (továbbiakban: KM) kötése „Mobil távközlési szolgáltatás” tárgyában a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018 (XII.27.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, illetve az eljáráshoz önként csatlakozó szervezetek részére az alábbiak szerint:
Mennyiség: 1 darab komplex (hang és adatforgalom) szolgáltatási csomag a műszaki leírásban előírtak és az ajánlatkérő (továbbiakban: AK) által rendelkezésre bocsátott közbeszerzési dokumentumok (s annak részét képező részletes árajánlat) szerint.
Az 1 darab komplex (hang és adatforgalom) szolgáltatási csomag az alábbi díjcsomagokat foglalja magában: „VIP díjcsomag”, „Emelt díjcsomag”, „Alap díjcsomag”.
A KM keretösszege: nettó 5.070.021.349,- HUF
Lásd bővebben

SAP rendszerrel összefüggő szolgáltatások ellátása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/203
Közzététel dátuma: 2020.10.19.
Ajánlatkérő: Budapesti Távhőszolgáltató Zrt
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.16.
A Főtáv Zrt., mint Ajánlatkérő SAP vállalatirányítási rendszerével összefüggő üzemeltetési, fejlesztési és tanácsadási szolgáltatások ellátása, 3 részajánlati körben az alábbiak szerint:
1. rész: Üzemeltetési és fejlesztési szolgáltatások;
2. rész: Minőségbiztosítás, licenc konszolidáció támogatása;
3. rész: Tesztelési szolgáltatások.
Becsült teljes érték vagy nagyságrend: 249.700.000,- Ft
Lásd bővebben

Számviteli és adózási feladatok ellátása 2021.évre
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/204
Közzététel dátuma: 2020.10.20.
Ajánlatkérő: LECHNER TUDÁSKÖZPONT NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.03.
Ajánlatkérő működéséhez szükséges számviteli és adózási feladatok ellátása 2021. évre vonatkozóan.
Lásd bővebben

Szoftver licenszek biztosítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/205
Közzététel dátuma: 2020.10.21.
Ajánlatkérő: Budaörs Város Önkormányzata Budaörsi Polgármesteri Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.02.
243 darab licenc
Lásd bővebben

Adatbáziskezelő licencek követése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/205
Közzététel dátuma: 2020.10.21.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.04.
Az önkormányzati ASP rendszer Adattárház üzemeltetéséhez szükséges adatbáziskezelő licencek követése
Lásd bővebben

IBM audithoz IASP szoftverlicenc-felülvizsgálat
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/205
Közzététel dátuma: 2020.10.21.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.03.
A szolgáltatás célja, hogy a NISZ-nél használt IBM szoftver termékek és meglévő licencekkel kapcsolatosan lefolytatni kívánt audit lebonyolítását külső, az IBM által akkreditált vállalkozó bevonásával végezné el. Az audit lebonyolítására egy (IASP) szoftverlicenc-felülvizsgálati módszertanon alapuló több éves program keretében kerülne sor a nyertes ajánlattevő közreműködésével, mely során nem csak felmérés, hanem javaslat is készül a termékek és licencek bővítéséről és konszolidációjáról egyaránt.
Lásd bővebben

OCR szoftver licenckövetés 2021
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/205
Közzététel dátuma: 2020.10.21.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.28.
Lásd bővebben

Inform.szab,komplex elemző kutatások,eredm.megval.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/205
Közzététel dátuma: 2020.10.21.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.16.
Vállalkozási szerződés a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok közzétételi kötelezettségének vizsgálatát szolgáló, komplex elemző kutatások és a kutatások eredményeinek szakmai megvalósítása tárgyában.
I. tevékenységcsoport: Kutatási tevékenység ellátása
II. tevékenységcsoport: Szakmai rendezvények szakértői támogatása
III. tevékenységcsoport: Gyakorlatorientált tanulmányok, ajánlások, útmutatók elkészítése
VSZ a KÖFOP 2.2.6.-VEKOP-18-2019-00001 azonosító számú „Az információszabadság hazai gyakorlatának feltérképezése és hatékonyságának növelése” című kiemelt projekt kapcsán: A közérdekű és közérdekből nyilvános adatok közzétételi kötelezettségének vizsgálatát szolgáló komplex elemző kutatások és a kutatások eredményeinek szakmai megvalósítása”. Az információszabadság gyakorlati megvalósulásának átfogó vizsgálata elengedhetetlen abból a szempontból, hogy felszínre kerüljenek az esetleges problémák és hátráltató tényezők, melyek beazonosítását követően célzott megoldási javaslatok megfogalmazásával a hozzáférhetőség javíthatóvá, a folyamatok optimalizálhatóvá válhatnának. AK komplex kutatási-elemzési tevékenység végrehajtásával, 4 db alkalmazott kutatás segítségével kívánja feltárni a közzétételi kötelezettségek érvényesülését, a közérdekű adatigénylések teljesítését, illetve az információszabadság érvényesülését gátló tényezők ellen való fellépést segítő gyakorlattal kapcsolatos jelenlegi helyzetet. Ezen tájékoztatási kötelezettségek gyakorlati megvalósulásának átfogó országos és minden kötelezetti kört érintő vizsgálata időszerűvé vált Magyarországon. A 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 32. és 33. §-a alapján a közérdekű adatokra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség megvalósulásával kapcsolatban a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok közzétételi gyakorlatának vizsgálata – adatvédelmi szempontok figyelembevételével -, közszféra szervezetek vonatkozásában célcsoport specifikusan valósul meg:1. kutatás – teljes önkormányzati kör; 2. kutatás – összes állami- kormányzati, illetve területi szerv; 3. kutatás – közfeladatot ellátó egyéb nem közigazgatási. (pl. állami/önkormányzati tulajdonban lévő cégek), szervezetek; 4. kutatás – adatigénylés folyamatával, korrekciós mechanizmusokkal kapcsolatos hazai/nemzetközi tapasztalatok, ismeretek feltárás. AT-nek 3, egymástól lehatárolható, de egymásra épülő, összefüggő, komplex feladatellátást megkövetelő tevékenység csoport, összefoglaló nevén: komplex kutatási-elemzési tevékenység (1-Kutatási tevékenység, 2-Szakmai rendezvények szakértői támogatása, 3-Gyakorlatorientált tanulmányok, ajánlások, útmutatók elkészítése) megvalósítása mentén kell dolgoznia.
Lásd bővebben

Végpontvédelmi rendszer (SEP) támogatás megújítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/206
Közzététel dátuma: 2020.10.22.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.05.
Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Ajánlatkérő) részére „Symantec Endpoint Protection (továbbiakban SEP)” végpont védelmi rendszer további használatához szükséges termékkövetés, gyártói és üzemeltetési támogatás biztosítása. Részletek a műszaki követelményspecifikációban és a közbeszerzési dokumentumokban.
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás – OH Felmvez., szervezés (1365)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/206
Közzététel dátuma: 2020.10.22.
Ajánlatkérő: Oktatási Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.05.
Az EFOP-3.2.15 – VEKOP-17-2017-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében kifejlesztésre kerülő természettudomány, idegen nyelv és médiaműveltség felmérések kapcsán felmérés vezetési és szervezési feladatok ellátása. Ezek közül jelen beszerzési rész keretében az országos idegen nyelvi felmérésekhez kapcsolódó felmérésvezetési és szervezési feladatok ellátásának biztosítása a cél.
Mérési alkalmak száma: 1440 mérési alkalomszám 900 iskolában, amelytől negatív irányba a szerződés teljesítésének időtartama alatt maximum 30%-kal eltérhet ajánlatkérő.
Lásd bővebben

Tranzakciós Rendszer üzemeltetése,fejlesztése 2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/206
Közzététel dátuma: 2020.10.22.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.03.
Tranzakciós Rendszer üzemeltetése 12 hónap időtartamban az OBH részére, amely 500 fejlesztői keretóra mértékéig tartalmazza a rendszerhez kapcsolódó fejlesztési szolgáltatásokat is.
Lásd bővebben

LED fal üzemeltetéséhez szükséges kiegészítők
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/206
Közzététel dátuma: 2020.10.22.
Ajánlatkérő: Székesfehérvár Városgondnoksága Kft.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.03.
LED fal üzemeltetéséhez szükséges eszközök beszerzése
Lásd bővebben

MŰSORKÉSZÍTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ ADATHORDOZÓ BESZERZÉS
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/206
Közzététel dátuma: 2020.10.22.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.12.
Az MTVA részére különféle adathordozók beszerzése 3 részajánlattételi lehetőséggel. Jelen közbeszerzési eljárásban az adathordozók beszerzésére vonatkozó keretösszegek a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap egy éves várható igényét figyelembe véve kerültek meghatározásra.
A közbeszerzés tárgya: I. rész CD, DVD és XDCAM lemezek beszerzése
Különféle írható CD, DVD és XDCAM lemez szállítása a keretszerződés teljes időszaka alatt maximum nettó 1.700.000,- Ft értékben.
II. rész Különféle memóriakártyák beszerzése
Különféle memóriakártyák szállítása a szerződés időtartama alatt maximum nettó 13.300.000,- Ft keretösszegig.
III. rész Különféle LTO adatszalag beszerzése
LTO4, LTO6, LTO8 adatszalag és LTO tisztító szalag szállítása a keretszerződés teljes időszaka alatt maximum nettó 22.100.000,- Ft értékben
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Keretm. különféle informatikai eszközök besz.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/203
Közzététel dátuma: 2020.10.19.
Ajánlatkérő: Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
Nyertes ajánlattevő: Alienline Kft.;ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
1. rész: Meglévő informatikai eszközeinkbe szerelhető belső adattárolók, valamint különféle perifériák, egerek, billentyűzetek, monitorok, külső adattárolók, hálózati adapterek, átalakító adapterek. (Egyéni megrendelés alapján a rendelkezésre álló keretösszegig várhatóan midösszesen 300-320 darab)
2. rész: Windows és Linux operációs rendszereket futtatni képes asztali és hordozható számítógépek. (Egyéni megrendelés alapján a rendelkezésre álló keretösszegig, várhatóan 20-25 darab)
3. rész: iOS és macOS operációs rendszer natív futtatására alkalmas hordozható számítógépek és tabletek. (Egyéni megrendelés alapján a rendelkezésre álló keretösszegig, várhatóan 10 darab)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 31.000.000,- Ft
Lásd bővebben

NMKH-Irodatechnika-Táj. az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/203
Közzététel dátuma: 2020.10.19.
Ajánlatkérő: Nógrád Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: ManOPen Irodatechnikai Kft.;Printerház Nyomdaipari és Kereskedelmi Kft.;PROFIL-COPY 2002 Irodatechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság;
Irodatechnikai berendezések és kellékanyagok beszerzése a GINOP-5.1.1-15-2015-00001, GINOP-5.2.1-14-2015-00001, GINOP-5.3.10-17-2017-00001, GINOP-6.1.1-15-2015-00001, TOP-5.1.1-15-NG1-2016-00001, TOP-6.8.2-15-ST1-2016-00001, TOP-5.1.2-15-NG1-2016-00001, TOP-5.1.2-15-NG1-2016-00002 projektekben
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 23.018.737,- Ft
Lásd bővebben

Hajdúszoboszló FGT: AKIR rendszer átalakítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/204
Közzététel dátuma: 2020.10.20.
Ajánlatkérő: Magyar Földgáztároló Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: INFOWARE Vállalkozási és Kereskedelmi Zártkörű Részvénytársaság
Vállalkozási szerződés keretében a Magyar Földgáztároló Zrt. részére a Hajdúszoboszlói Földalatti Gáztároló Villamos felügyeleti irányítástechnikai rendszer fejlesztése és a megjelenítő tábla rekonstrukciója.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 26.950.000,- Ft
Lásd bővebben

A tájékoztató a 2019.11.06 és 2020.07.23. közötti időszakban megvalósított versenyújranyításokról és közvetlen megrendelésekről szól a KM02KGSM16. sz. keretmegállapodásra vonatkozóan.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/204
Közzététel dátuma: 2020.10.20.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Vodafone Magyarország Zrt.
Elnevezés: Mobil távközlési szolgáltatások beszerzése 2016.
A 14/2012. (VI.8.) NFM utasítás szerinti állami normatíváknak megfelelő Mobil távközlési szolgáltatási keretmegállapodás a 168/2004. (V.25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó intézmények részére az alábbi részek szerint:
2. rész: kormányzati adatcsomagok;
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 161.900,- Ft
Lásd bővebben

eredménytájékoztató – rendszerszervezés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/204
Közzététel dátuma: 2020.10.20.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Projektcoach Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes Ajánlattevő feladata az MVMI Zrt. igénymenedzsment osztály munkájának támogatása; az MVM Csoport tagvállalatainak részére végzett IT fejlesztési projektekben üzleti elemzés, rendszerszervezés végzése, nettó 35 000 000,- Ft + ÁFA, azaz nettó harmincötmillió forint + ÁFA keretösszeg erejéig.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/206
Közzététel dátuma: 2020.10.22.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Telefonközpont és videokonf. rendszerkarbantartás
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 34.127.472,- Ft
Lásd bővebben

ANS III 4k és AWOS monitorok beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/206
Közzététel dátuma: 2020.10.22.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: NÁDOR Rendszerház Irodaautomatizálási Korlátolt Felelősségű Társaság
4 darab 21” képernyő átmérőjű, 4:3 képarányú 1K LCD monitor és 6 darab 42,5″ képernyő átmérőjű, 16:9 képarányú 4K LCD monitor
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 851.200,- Ft
Lásd bővebben

Negyedéves tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/206
Közzététel dátuma: 2020.10.22.
Ajánlatkérő: Országos Rendőr-főkapitányság
Nyertes ajánlattevő: Fercom System Korlátolt Felelősségű Társaság
Stabil hőkamera rendszer rekonstrukciója – keretmegállapodás – II. és III. ütem
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.492.130.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről 2020. III. negyedév – Keretmegállapodás SAP fejlesztés támogatási szolgáltatások beszerzésére két részben
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/206
Közzététel dátuma: 2020.10.22.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: DXC Technology Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság
Keretmegállapodás SAP fejlesztés támogatási szolgáltatások beszerzésére két részben
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 484.555.588,- Ft
Lásd bővebben

Eredmény tájékoztató – GINOP-3.4.3 – kivitelezés – 2. lehívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/205
Közzététel dátuma: 2020.10.21.
Ajánlatkérő: MVM NET Zrt.
Nyertes ajánlattevő: HIR-KER Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.;PanTáv Távközlési Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.
Elnevezés: OPTIKAI HÁLÓZAT LÉTESÍTÉSE – GINOP-3.4.3-VEKOP-15-2016-00001 – 2. LEHÍVÁS
GINOP-3.4.3-VEKOP-15-2016-00001, támogatás terhére, kormányzati hálózatok konszolidációja, kapacitásainak, teljesítményének növelése érdekében optikai hálózatok kivitelezési munkáinak ellátása Keretmegállapodás alapján, a Dél-Dunántúli Régió (DDU), Észak-Dunántúli Régió (ÉDU), Tiszántúli (TT) és Észak-Magyarországi Régió (ÉMO) területén, a Keretmegállapodás alapján indított verseny újranyitások 2. teljesítési csoportjában.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 542.615.828,- Ft
Lásd bővebben

ELO Professional és OpenText Livelink támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/205
Közzététel dátuma: 2020.10.21.
Ajánlatkérő: Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: itelligence Hungary Informatika Kft.
Szolgáltatási keretszerződés a Fővárosi Vízművek Zrt. által iratkezelésre használt 1 db ELO Professional rendszer, az OpenText archiváló és OpenText Enterprise Scan rendszerek karbantartásának és üzemeltetésének, továbbfejlesztésének, valamint kapcsolódó legalább 5 db SAP fejlesztés biztosítására.
A rendszer felhasználó száma meghaladja a 400 főt.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 115.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/205
Közzététel dátuma: 2020.10.21.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Xcopy Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.;NÁDOR Rendszerház Irodaautomatizálási Korlátolt Felelősségű Társaság
230 darab mini PC
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 36.754.000,- Ft
Lásd bővebben

Rendszeres tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/205
Közzététel dátuma: 2020.10.21.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Gabesz SZOFT Informatikai Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság;ODES Egészségügyi, Számítástechnikai és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Keretmegállapodás az Elektronikus Ítélkezést Támogató rendszer komponenseinek továbbfejlesztésére a folyamatosan változó jogszabályi előírásoknak és a bírósági szakrendszerekben történt frissítéseknek való megfelelés biztosítására.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 6.200.000,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

A politikai cselekvőképesség szerepe a koronavírus-járvány kezelésében – Szingapúr példája

„A „Policy Design and Practice” folyóirat ez évi 2. számában megjelent elemzés (Pandemic, politics and pandemonium: political capacity and Singapore’s response to the Covid-19 crisis – online elérhető október 21-től) Szingapúr állam gyakorlatán keresztül mutatja be a a politikai cselekvőképesség a COVID-19 járvány okozta válság kezelésében, megkülönböztetve azt a szakpolitikai (policy) cselekvőképességtől. Mint a szerző írja, utóbbinak bőséges szakirodalma van, míg a politikai (political) cselekvőképesség elemzése ritkább a szakirodalomban. Ez utóbbi értelmezése több változáson is keresztül ment az idők során, de alapvetően két alapvető formáját szokás megkülönböztetni: a kényszerítő politikai cselevőképességet és a legitimációs cselekvőképességet. Az első értelmezés a kormányzatnak azt a képességét jelzi, hogy hogyan tudja elérni politikai céljait jellemzően kényszerítő eszközökkel, különböző érdekek és érdekeltek között irányítva és egyensúlyozva. A második értelmezés a kormányzatnak azt a képességét jelenti, amellyel fenn tudja tartani a bizalmat és a legitimitást, ezen keresztül biztosítva nagyobb elfogadottságot és szabálykövetést szakpolitikája és szabályozási gyakorlata iránt. A politikai cselekvőképesség mindkét megközelítésben arra irányul, hogy a kormányzat elérje a kívánt politikai célt – a különbség az eszközökben van. A kényszerítő forma aktív kormányzati szerepvállalással „nyomja át” szakpolitikai céljait versengő érdekek és akár az ellenállással szemben is, míg a legitimitás-centrikus mód a társadalmi és iparági szereplők szabálykövetését meggyőzéssel és bizalomerősítéssel éri el.
A kényszerítő politikai cselekvőképesség – amit gyakran autokratikus rendszerek vonásaival kötnek össze – rendkívüli vagy válsághelyzetekben kerülhet előtérbe, vészhelyzeti felhatalmazásra hivatkozva, amely képessé teszi a vezetőket az erőforrások gyors átcsoportosítására. Kiterjedt alkalmazása ugyanakkor a bizalom erodálódásával együtt hosszabb távon a kormányzati erőforrás-allokáció hatékonyságát is rontja. Míg a kényszerítő politikai cselekvőképesség egyfajta „háborús” logikát feltételez, addig „békeidőben” megerősödik az intézmények szerepe, ezzel együtt a bizalom és a legitimitás jelentősége, ami a második értelmezés koncepcióját alapozza meg. A legitimációs cselekvőképesség magába foglalja a társadalmi és politikai bizalmat, a szakpolitikai és politikai kommunikációs készségeket, valamint a szélesebb értelemben vett legitimációs folyamatokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a szakpolitika irányítói és az állami intézmények biztosítsák a közösségi támogatást szakpolitikájuk megvalósításához, szabályaik és rendelkezéseik követéséhez.

A politikai cselekvőképesség két formája időnként egymással szembemenő törekvéseket és hatásokat eredményezhet. A kényszerítő változat segíthet a rövidtávú kormányzati célok elérésében, ugyanakkor a politikai bizalom erózióján keresztül a kormányzat politikai cselekvőképességét is elkoptathatja. És viszont, a legitimációt erősítő procedurális és konzultációs mechanizmusok segíthetnek a bizalomépítésben, de késlekedést okozhatnak a szükséges lépések megtételében, ami válsághelyzetben különösen nagy károkat okozhat. Jó esetben ugyanakkor kedvező kölcsönhatás is érvényesülhet. A sikeres kényszerítő intézkedések erősíthetik a politikai bizalmat és legitimitást, egyben feltételezik is azt. Hong-Kong példáján láthattuk, hogy politikai bizalom hiányában a kényszerítő intézkedések elégedetlenséget, sőt, szembenállást eredményezhetnek. A kényszerítő és a legitimációs cselekvőképesség között ezért szükségszerűen kölcsönhatás, kölcsönös függés érvényesül.

Bár a COVID-19 járvány kezelése során előtérbe kerültek a kényszerítő intézkedések, önmagukban ezek nem elegendőek a a járvány sikeres megfékezéséhez. Szingapúr sikerének példája éppen azt igazolta, hogy miután megtalálták a finom egyensúlyt a kényszerítő és a legitimációs politikai cselekvőképesség között, a politikai cselekvőképességet eredményesen tudták szakpolitikai hatékonyságra fordítani.

A koronavírus 2020. január 20-án jelent meg Szingapúrban, egy Vuhanból beutazó kínai állampolgár révén. A korábbi hírek alapján már január 2-án határellenőrzést és átvilágítási mechanizmusokat vezettek be a városállam határain, miután a WHO 2019. december 31-én azonosította a vírust Vuhanban. (Vagyis a WHO közlése utáni első munkanapon!) A vírus ennek ellenére gyorsan terjedni kezdett, immár helyben, közösségi úton is. A biztonságos távolságot előíró intézkedések február 7-én léptek életbe, amit április 7-én követett egy két hónapos, június 1-ig tartó erőteljes megszakító, ú.n. „circuit breaker” intézkedés-csomag, amely a fertőzési lánc megszakítását célozta, radikális lépésekkel (az angol megnevezés az áramkörök megszakítására utal, amikor a biztosíték „kivágja” az áramot). Ez gyakorlatilag – néhány létfontosságú indokot leszámítva – kijárási tilalmat jelentett, távmunkával és iskolai távoktatással, súlyos pénzbüntetésekkel, vendégmunkások esetében azonnali kiutasítással. A pánikszerű bevásárlások féken tartására február 9-én bevezetett vásárlási korlátozásokat március 27-én tovább szűkítették, egészen minimális mennyiségekre, biztosítva ezzel a folyamatos ellátást az alapvető szükségleti cikkekből. Ugyanakkor nem csak a pánikvásárlásokat fogták vissza erőteljes korlátozásokkal, hanem az ezt megalapozó félelmet is, hatékony kormányzati kommunikációval. Az álhírek terjesztésének megakadályozására és szankcionálására külön törvényt hoztak, ami később politikai kritikák tárgya lett kiterjesztő értelmezése miatt.

A kényszerítő intézkedések mellett a szingapúri kormányzat legitimációs cselevési képességét is igyekezett erősíteni, a politikai és közbizalom építése, a közösségi szabálykövetés előmozdítása érdekében. Ennek első lépéseként január 22-én tárcaközi munkacsoportot hoztak létre az egészségügyi és a fejlesztési miniszterek társelnökségével, a többi érintett tárca részéről is miniszteri szintű részvétellel. A felsőszintű vezetés részvétele nagyobb elszámoltathatóságot és személyes felelősséget biztosított, ami erősítette a közbizalmat és a legitimitást. A munkacsoport kulcsszerepet játszott a politikai kommunikációban is. A gyakori sajtótájékoztatók mindig aktuális információkat biztosítottak a fertőzöttségi adatokról és a bejelentett új intézkedésekről, ami a nagyobb átláthatóságon keresztül ismét csak a közbizalmat erősítette. A részvevő miniszterek egyenként is a nyilvánosság rendelkezésére álltak. Június 7-től 20-ig a kormány vezetői és tagjai sorozatos közvetítésben vázolták fel különböző nézőpontokból Szingapúr kilátásait, ami segítette a polgárokat és a vállalkozásokat felkészülni a munka, a mindennapi élet és a gazdaság megváltozott természetére. A kormányzat ezen felül is számos csatornán és platformon biztosította az információk hatékony és átlátható terjesztését. A valós idejű információk biztosítása érdekében az egészségügyi tárca folyamatosan frissített honlapján kívül felhasználta ehhez a Whatsapp, a Telegram, a Facebook és az Instagram lehetőségeit is. A világos és konzisztens kormányzati kommunikáció ismét csak a legitimációs cselekvési képességet és a közbizalmat erősítette. Ennek betetőzése volt a július 20-án megtartott országos választás, alig egy hónappal a megszakító intézkedések vége után. Ezen a kormányzó PAP párt 61%-ot ért el, ami világos felhatalmazást adott a kormánynak, erős legitimitást biztosítva a folytatáshoz, még azzal együtt is, hogy az eredmény a 2015-ös eredményhez képest némi visszaesést jelentett.

A fél-autoriter fejlesztő államnak tekintett Szingapúr esetében a kényszerítő eszközök magas hatékonysága nem keltett meglepetést, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a sikerben a kormányzat által élvezett magas politikai bizalomnak is kulcsszerepe volt. 2020-ban a bizalmi index 3 százalékponttal emelkedve elérte a 70%-ot, ami az intézmények iránti erős bizalmat is jelzi. A politikai kapacitás két arcának együttes megjelenítése a COVID-19 járvány kezelése idején különösen szembeötlő volt. Miközben olyan kényszerítő intézkedések valósított meg a kormány, mint a biztonságos távolság betartatása, a de-facto bezárás és az álhírekkel szemben hozott szigorú intézkedések, aközben a kormányzat a tárcaközi munkacsoport folyamatos sajtótájékoztatóival, az intenzív, következetes és átlátható kommunikációval, valamint a sikeres választással tovább erősítette a közbizalmat, bátorítva ezzel is a közösségi szabálykövetést.”

Forrás:
Pandemic, politics and pandemonium: political capacity and Singapore’s response to the Covid-19 crisis; J.J. Woo; Policy Design and Practice; DOI https://doi.org/10.1080/25741292.2020.1835212; 2020. október 21.
(A cikk szabadon hozzáférhető.)

Fókuszban a megyék, 2020. I. félév

„A KSH „Fókuszban a megyék” című kiadványa negyedévről negyedévre önálló webfelületen ad tájékoztatást az érdeklődők számára a főváros, valamint a 19 megye társadalmi-gazdasági helyzetének alakulásáról. A kiadvány térképeivel, interaktív grafikonjaival és rövid, lényegre törő magyarázataival az egyes témakörök megyénkénti áttekintése mellett azok összehasonlítására is lehetőséget biztosít. Az e felületen megjelenő információk között megyénként és témakörönként is lehet választani, a tájékozódást negyedévente frissülő, Excel-formátumban letölthető táblaanyag is segíti.
A kiadvány felületéről közvetlen átjárást biztosítunk a KSH területi adatokat is tartalmazó statikus (STADAT) és dinamikus (Tájékoztatási adatbázis) adatbázisaihoz, valamint a módszertani tudnivalókhoz és a kiadványarchívumhoz is.
…

• 2020 I. félévében számos gazdasági-társadalmi folyamatra hatással volt a koronavírus okozta járvány és az annak megfékezésére hozott intézkedések, ezért kiadványunkban az ezekkel összefüggő változásokra külön figyelmet fordítottunk.
• A fenti térképek néhány kiemelten fontos adat alapján mutatják be a megyék, illetve a főváros egymáshoz viszonyított pozícióját.
• A képernyő bal szélén a feldolgozott témák, jobb szélén pedig a területi egységek közül válogatva tekintheti át az olvasó az egyes megyék, valamint Budapest aktuális társadalmi és gazdasági állapotát.

Témakör: Területi összefoglaló kiadványok; Budapest; Közép-Magyarország; Közép-Dunántúl; Nyugat-Dunántúl; Dél-Dunántúl; Észak-Magyarország; Észak-Alföld; Dél-Alföld
Kapcsolódó adatok:
Statisztikai tájékoztatók archívuma”

Forrás:
Fókuszban a megyék, 2020. I. félév; Központi Statisztika Hivatal; 2020. október 16.

Törvények, rendeletek

A Kormány 1670/2020. (X. 20.) Korm. határozata a betegbiztonság növelését célzó és a betegápolási és betegellátási tevékenységhez kapcsolódó adminisztratív feladatok ellátását támogató, komplex informatikai rendszer beszerzéséről

„1. A Kormány a kórházak és egyetemi klinikák fekvőbeteg ellátási tevékenységének hatékonyságjavítása érdekében

a) egyetért a betegbiztonság növelését célzó és a betegápolási és betegellátási tevékenységhez kapcsolódó adminisztratív feladatok ellátását támogató komplex informatikai rendszer beszerzésével,
b) egyetért azzal, hogy az a) alpontban meghatározott cél megvalósításához összesen bruttó 18 645 600 000 forint biztosítása szükséges,
c) a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott jogkörében eljárva
ca) egyetért az EFOP-1.9.6-16-2017-00001 azonosító számú „Elektronikus egészségügyi ágazati fejlesztések” című kiemelt projekt (a továbbiakban: projekt) összköltségének az 1. melléklet szerinti növelésével,
cb) az európai uniós forrásból finanszírozott egyes projektek költségnövekménye támogathatóságáról szóló 17/2017. (II. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 6/A. §-a alapján hozzájárul, hogy a projekt keretemelése és annak végrehajtása során a Korm. rendelet 3–5. §-ában foglalt eljárási szabályok ne kerüljenek alkalmazásra,
cc) egyetért a projekt támogatási szerződésének az 1. melléklet szerinti módosításával;
Felelős: emberi erőforrások minisztere
Határidő: 2020. december 31.

d) egyetért azzal, hogy a projekthez bruttó 5 593 680 000 forint összegű, európai uniós forrás terhére el nem számolható költség – az Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló 549/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés b) pontja alapján – az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program hazai társfinanszírozáson felüli felhasználásával kerüljön biztosításra,
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: 2020. október 31.

e) egyetért azzal, hogy amennyiben az elszámolási szabályok lehetővé teszik, az a) alpontban meghatározott cél megvalósításához szükséges forrás a REACT EU keret terhére kerüljön biztosításra.
Felelős: emberi erőforrások minisztere
Határidő: a REACT EU forrás felhasználására irányuló uniós rendelet hatálybalépését követően az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programnak a REACT EU prioritás létrehozására irányuló módosítása Európai Bizottsághoz történő benyújtását követően haladéktalanul”

Forrás:
1670/2020. (X. 20.) Korm. határozat a betegbiztonság növelését célzó és a betegápolási és betegellátási tevékenységhez kapcsolódó adminisztratív feladatok ellátását támogató, komplex informatikai rendszer beszerzéséről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1670/2020. (X. 20.) Korm. határozata a betegbiztonság növelését célzó és a betegápolási és betegellátási tevékenységhez kapcsolódó adminisztratív feladatok ellátását támogató, komplex informatikai rendszer beszerzéséről; Magyar Közlöny; 2020. évi 227. szám; 2020. október 20.; 7161-7162. o. (PDF)