Skip to main content

10. szám, 2021. március 8.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2021. március 1-március 6.

  • A Kormány 111/2021. (III. 6.) Korm. rendelete a védelmi intézkedések ideiglenes szigorítása idején a gyermekfelügyeletről
    Magyar Közlöny; 2021. évi 38. szám; 2021. március 6.; 1564. o. (PDF)
  • A Kormány 112/2021. (III. 6.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet során érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről
    Magyar Közlöny; 2021. évi 38. szám; 2021. március 6.; 1565-1571. o. (PDF)
  • A Kormány 104/2021. (III. 5.) Korm. rendelete a védelmi intézkedések ideiglenes szigorításáról
    Magyar Közlöny; 2021. évi 36. szám; 2021. március 5.; 1502-1506. o. (PDF)
  • A Kormány 1092/2021. (III. 3.) Korm. határozata egészségügyi eszközök a Szlovák Köztársaság számára történő biztosításáról
    Magyar Közlöny; 2021. évi 34. szám; 2021. március 3.; 1348-1349. o. (PDF)
  • A külgazdasági és külügyminiszter 5/2021. (III. 2.) KKM rendelete a járványügyi készültségi időszakban a gazdasági, illetve üzleti célú utazás körébe tartozó további államokról szóló 4/2021. (III. 1.) KKM rendelet módosításáról
    Magyar Közlöny; 2021. évi 33. szám; 2021. március 2.; 1249. o. (PDF)
  • A külgazdasági és külügyminiszter 4/2021. (III. 1.) KKM rendelete a járványügyi készültségi időszakban a gazdasági, illetve üzleti célú utazás körébe tartozó további államokról
    Magyar Közlöny; 2021. évi 32. szám; 2021. március 1.; 1234. o. (PDF)

Piaci igények, államigazgatási keretek – interjú Ádám Csongorral, a NISZ Zrt. fejlesztési ágazatának igazgatójával

„A rutinszerűen visszatérő feladatok és a váratlan helyzetekre történő gyors reagálás egyaránt jellemezte a NISZ Zrt. elmúlt egy évének fejlesztési tevékenységét. Egyfelől nem hiányoztak a minden évben jellemző infrastrukturális, hálózati és e-közigazgatási fejlesztések. Másrészt viszont a pandémia a NISZ-t is új helyzet elé állította, hiszen nem tervezett alkalmazásfejlesztéseket, kapacitásbővítéseket kellett egyik napról a másikra megoldani – foglalja össze a 2020-as évet Ádám Csongor, a NISZ Zrt. fejlesztési ágazatának igazgatója.

A vállalatnak egyszerre kell informatikai szállítóként és rendszerintegrátorként működnie az ellátotti kör számára, miközben az infokommunikációs piac felé megrendelőként lép fel. Hogy mindezt sikeresen megoldják, a NISZ olyan tervezői, megvalósítói és integrációs képességhalmazt épített ki, amely a gerinchálózatoktól kezdve az informatikai infrastruktúrán át az alkalmazásokig, az informatika minden rétegére kiterjed.

Terjeszkedő felhő

Ami a szokásosnak mondható feladatokat illeti, sok munkát adtak az elmúlt években elkezdett és tavaly befejeződött KÖFOP-fejlesztések. Az új vagy újraírt alkalmazások között vannak e-építésügyi, e-ingatlan, e-mezőgazdasági, NAV-os és kincstári rendszerek is. A szervezetek kihasználták a lehetőséget, hogy áttekintsék folyamataikat és az azokat támogató alkalmazásokat, így ezeket már a felhőre gondolva írták újra. „A kormányzat szintjén is megvalósult a »cloud first« megközelítés. Ha új alkalmazás készül vagy újraírnak egy régit, azt alapból a KAK-ban (kormányzati adatközpontban) és felhőben kell implementálni. Most már azt kell megindokolni, ha valaki nem így akar tenni”, fogalmaz Ádám Csongor.

Az új alkalmazások implementálása a kormányzati felhőbe, illetve integrálása a SZEÜSZ-ök (szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások) rendszerébe, szükségessé tette az adatközpont kapacitásainak bővítését és új fejlesztéseket indukált a szoftveres infrastruktúrában is. A speciális területnek számító honvédelmen kívül már nincs olyan minisztérium, amelyik valamely rendszerével ne lenne jelen a kormányzati adatközpontban.

Az alkalmazások központosítását természetesen követnie kellett a hálózatfejlesztéseknek is, hiszen a felhő alapú technológiák nem működhetnek megfelelő hálózati kapcsolatok és elegendő sávszélesség nélkül. A korábban kiépített VIKI videokonferenciás rendszert is új végpontokkal, kapacitásokkal és funkciókkal kellett bővíteni.

Különleges módszereket igényel a NISZ-től, hogy egyszerre játssza a fejlesztő és az üzemeltető szerepét, említ egy további kihívást Ádám Csongor. Adódna az elképzelés, hogy valósítsák meg a piacon már megszokott DevOps-működést, ám azt nem lehet egy az egyben átvenni. A piaci szereplőknél ugyanis többnyire egy irányítási és felelősségi körön belül marad a fejlesztés, valamint az üzemeltetés eredményeként létrejövő szolgáltatás. A NISZ viszont számos olyan alkalmazás kapcsán is végez üzemeltetést, amelyet egy másik államigazgatási szereplő fejlesztett ki. Ennek megfelelően olyan módszertant kell alkalmazniuk, ahol beépített ellenőrző pontok révén a felgyorsult fejlesztési folyamat mellett is biztosítható a zökkenőmentes működés.

Járványüzemmód

A járvány természetesen a NISZ tavalyi tevékenységére is rányomta a bélyegét. A legsürgetőbb feladatok között volt, hogy a 1818-as telefonszámon elérhető Kormányzati Ügyfélvonalba (tájékoztató központba) integrálják a koronavírus tájékoztató vonalat, majd később implementálják a vakcinainfo.hu portált és az IdomSofttal együttműködésben megvalósítsák a házi karanténrendszert.

Emellett nagyszabású fejlesztések zajlottak az egészségügyi rendszerek terén is. Az egységes egészségügyi szolgáltatási térbe (EESZT-be) az egészségügy szereplői új funkciókat építettek, melyhez a NISZ a működési környezet oldaláról nyújtott támogatást, majd az egészet augusztusban migrálták a kormányzati felhőbe, így azóta nagyobb teljesítményű és magasabb rendelkezésre állású környezetben futhat a kulcsfontosságú rendszer. Ez viszont magával hozta a kórházi hálózati kapcsolatok fejlesztésének szükségességét, amit csak tovább erősített, hogy év végén, a kormány döntésének megfelelően, elindult a kórházi központi gazdálkodási rendszer.

Mindezzel párhuzamosan a közoktatásban, a Kréta rendszer kiszolgáló infrastruktúrájának bővítését is végre kellett hajtani. Ugyancsak sürgető feladat (és ezért óriási kihívás) volt az első hullámban a zárt, biztonságos hazai környezetben futó videókonferencia-rendszerek kiépítése, integrálása, hogy személyes találkozók nélkül is zökkenőmentesen folytatódhasson az államigazgatási munka.

Eljő a mesterséges intelligencia

Az erre az évre tervezett feladatok egy része még 2020-ra nyúlik vissza. Tesztfázisban már megvalósultak olyan fejlesztések, amelyek széles körű bevezetése a következő időszakban várható. Ezek között van az elektronikus ügyintézési oszlop, egy banki ATM-hez hasonló eszköz, amely egyszerűbb közigazgatási ügyek önálló, ügyintézőt nem igénylő elvégzését teszi lehetővé. Egy másik pilot pedig a 1818 kormányzati ügyfélszolgálat munkájának mesterséges intelligencián (MI-n) alapuló támogatására irányult. „Egyértelmű, hogy be kell hoznunk az MI-t a közigazgatás működésébe. Nemcsak az ügyfélszolgálatok leterheltségét lehet ezzel csökkenteni, de az automatikus döntéshozatal támogatásával az e-ügyintézésben is jelentős változásokat hozhat”, érzékelteti a technológia jelentőségét Ádám Csongor.

A fejlesztési ágazat igazgatója szerint annak is eljött az ideje, hogy a 2011-2014 között született, első generációs SZEÜSZ-ök (mint az elektronikus fizetés, összerendelési nyilvántartás) is megújuljanak, mind az alkalmazás, mind az infrastruktúra szintjén. Erre már csak azért is szükség van, mert kormányzati döntés született bizonyos szolgáltatások megnyitásáról a piaci szektor számára, és meg kell valósítani az ehhez szükséges monitoringot, terhelésmegosztást, a jogcímek kezelését és a funkcionális bővítést.

Most formálódnak az új uniós fejlesztési ciklusban megvalósítandó, a Digitális Megújulás Operatív Programhoz, illetve a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak leküzdésére szolgáló Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz digitalizációs pilléréhez kapcsolódó projektötletek is. A főbb csapásirányok közül kirajzolódik az EU stratégiájához is illeszkedő további hálózatfejlesztés, illetve a későbbiekben a kibervédelem kérdésköre is még nagyobb hangsúlyt kap. Sőt, az előzetes tervek között egy integrált kibervédelmi biztonsági központ létrehozása is szerepel, teszi még hozzá Ádám Csongor.

Melléklet: Okosodó Monor

Különleges projektnek számít a Monoron zajló okosváros projekt, amelyet a NISZ a Belügyminisztérium irányítása mellett az IdomSoft-tal és a Lechner Tudásközponttal együttműködésben valósít meg. Az átfogó fejlesztés keretében egyebek mellett települési mobilalkalmazást, központi városkártya rendszert, a központi tárhelyekhez integrált kamerarendszert, települési középület-katasztert és térinformatikai rendszert is kidolgoznak. A cél az, hogy a települési ASP mintájára olyan központi platform jöjjön létre, amelynek egyszerű paraméterezésével a kisebb városok, falvak is képessé válnak modern szolgáltatások gyors bevezetésére, melyekre építve további szolgáltatásokat is elindíthatnak.”

Forrás:
Piaci igények, államigazgatási keretek; IT Business; 2021. március 4.

Közigazgatás, politika

Varga Judit egyeztetni fog a Google vezetőivel

„Varga Judit igazságügyi miniszter Facebook-oldalán pénteken bejelentette, hogy egyeztetni fog a Google-lal, és konzultációkat kezdeményez a Facebook és más nagy technológiai cégek vezetőivel is.

Az igazságügyi miniszter közölte, hogy pénteken a Budapestre látogató Thierry Breton belső piacért felelős európai biztossal egyeztetett a készülő európai uniós szabályozásról. Ezzel kapcsolatban azt írta: „elfogadom a Google vezetőinek egyeztetésre történő meghívását, és hasonló konzultációkat kezdeményezek a Facebook és más technológiai óriások vezetőivel is”.

Mindenki nagy érdeklődéssel figyeli a világban, hogyan birkóznak az országok a nagy technológiai cégekkel azért, hogy betartsák a jogszabályokat, és átlátható módon működjenek – írta Varga Judit.

A pénteki egyeztetéshez kötődően a miniszter közölte: az európai biztos örömmel értesült arról, hogy Magyarország a Digitális szabadság bizottság munkájának köszönhetően már határozott előkészítő lépéseket tett a közös európai szabályozás kialakításáért, „és kérte türelmünket a magyar törvény előrehaladásával kapcsolatban”.

Varga Judit arról is tájékoztatta az európai biztost, hogy „Magyarországon sem akarunk mást a nagy techcégekkel szemben, mint a törvényes, átlátható és ellenőrizhető működést”.

Semmi mást, mint ami a többi cégre, nagyvállalatra vagy kisvállalkozóra is vonatkozik – közölte.

„A munkát folytatjuk a magyar emberek védelme érdekében” – írta Varga Judit Facebook-oldalán, hozzátéve, köszöni a tartalmas beszélgetést Thierry Breton biztosnak.”

Forrás:
Varga Judit egyeztetni fog a Google vezetőivel; Igazságügyi Minisztérium; 2021. március 5.

Bejelentette lemondását a Magyar Államkincstár (MÁK) elnöke

„Bejelentette lemondását a Magyar Államkincstár (MÁK) elnöke, Mészáros József egy belső e-mailben közölte munkatársaival távozását – írja a Népszava.
Egy pár soros levélben köszönt el kollégáitól szerdán délután Mészáros József, a Magyar Államkincstár 2017-ben kinevezett vezetője.

A távozását nem indokolta az elnök, többeket meglepetésként ért a hír. Sokukkal Mészáros 2010 óta dolgozott együtt, hiszen 2010 óta vezette az Országos Nyugdíjfolyósítási Főigazgatóságot (ONYF), utána a nyugdíjfolyósító ás az államkincstár egyesítése után 2017-től került a közös szervezet élére – írja a lap. A MÁK-ONYF integráció látszólag problémamentesen zajlott le, komoly szakmai és főleg nyilvános kifogás nem érte az államkincstár vezetését.

Tavaly azonban megváltozott az államkincstár megítélése az államigazgatáson belül: Varga Mihály pénzügyminiszter Magyar Államkincstár stratégiai megújításának és hatékonyabb működésének elősegítéséért felelős miniszteri biztost nevezett ki a MÁK-hoz. A miniszteri biztos közvetlenül a pénzügyminiszternek jelentett.

A kinevezéséről szóló miniszteri utasítás szerint a biztos feladata, hogy vizsgálja a Magyar Államkincstár hatékonyabb működésének lehetőségét, tekintse át annak stratégiai és koncepcionális kérdéseit.

Emellett feladata volt, hogy részt vegyen a kincstárt érintő elemzések, vizsgálatok lefolytatásában, figyelemmel kísérje a kincsár működésére vonatkozó előterjesztéseket, jelentéseket, a kincstár által elkészített stratégiákat, koncepciókat véleményezze – írják.”

Forrás:
Levélben közölte lemondását az államkincstár elnöke; Világgazdaság; 2021. március 4.

A szociális jogok európai pillére: az elvek cselekvéssé alakítása

„Ma előterjesztett ambiciózus terve keretében a Bizottság erős szociális Európát kíván kialakítani, amely a jövőbeli munkahelyekre és a készségekre összpontosít, valamint előkészíti a méltányos, inkluzív és reziliens társadalmi-gazdasági helyreállítást. A szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv olyan konkrét intézkedéseket vázol fel, amelyekkel a tagállamok és az EU közös erőfeszítéseként, a szociális partnerek és a civil társadalom aktív bevonásával folytatódik e pillér alapelveinek végrehajtása. A terv emellett a foglalkoztatásra, a készségekre és a szociális védelemre vonatkozó, 2030-ig elérendő kiemelt célokat is javasol az EU számára.

Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy Európa naprakésszé tegye szociális szabályait, miközben sikeresen kezeli az új társadalmi, technológiai és gazdasági fejlemények, valamint a világjárvány társadalmi-gazdasági következményei által előidézett átalakulást. A Bizottság már megkezdte a pillér elveinek gyakorlati megvalósítását, 2020-ban olyan kezdeményezéseket javasolva, mint például az ifjúsági foglalkoztatási támogatás és a megfelelő minimálbérek. A Bizottság a mai napon a Covid19-válságot követően a foglalkoztatás hatékony és aktív támogatásáról szóló ajánlást (EASE) is előterjeszt a munkahelyteremtő fellendülés támogatása érdekében.

Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A gazdasági helyreállításnak inkluzívnak, méltányosnak és munkahelyteremtőnek kell lennie. Ezért a Bizottság ambiciózus menetrendet javasol a szociális jogok európai pillérének végrehajtására, és felkéri a tagállamokat, hogy aktívan támogassák a foglalkoztatást a koronavírus-válságot követő helyreállítási szakaszban. Ezzel kívánjuk jelezni annak fontosságát, hogy munkaerőpiacainkon fokozatosan áttérjünk a szükséghelyzeti politikákról a helyreállítást középpontba helyező politikákra, amit az EU a rendelkezésre álló finanszírozási forrásai – többek között az ESZA+ és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – keretében támogatni fog.”

Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős európai biztos a következőket mondta: „Az erős szociális Európa kiépítésében a szociális jogok európai pillére jelentette a kiindulási pontot. Most új lendületet adunk neki, és az elveket tettekre váltjuk. Az egyik legfontosabb prioritásunk munkahelyteremtés és annak biztosítása, hogy az emberek megfelelő készségekkel rendelkezzenek az állások betöltéséhez. Ez az EASE célja. Ezenkívül kollektív kötelességünk, hogy küzdjünk a szegénység ellen az EU-ban és befogadó társadalmat hozzunk létre. Mindannyiunknak szerepet kell vállalnia. Várakozással tekintek a májusi szociális csúcstalálkozó elé, ahol a résztvevők megújítják a szociális jogok iránti elkötelezettségüket.”

A 2030-ig megvalósítandó közös uniós célkitűzések

A cselekvési terv három kiemelt célt határoz meg az EU számára, amelyeket 2030-ig el kell érni:

  1. a 20–64 évesek legalább 78 %-ának foglalkoztatottnak kell lennie,
  2. a felnőttek legalább 60 %-ának évente képzésben kell részesülnie,
  3. a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek számát legalább 15 millióval kell csökkenteni.

A 2030-ra kitűzött új kiemelt célok összhangban vannak az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival, és közös törekvést jelentenek az erős szociális Európa megvalósítására. A felülvizsgált szociális eredménytáblával együtt lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy nyomon kövesse a tagállamok által az európai szemeszter keretében elért eredményeket. A Bizottság felkéri az Európai Tanácsot, hogy hagyja jóvá ezt a három célkitűzést, és felszólítja a tagállamokat saját nemzeti célok meghatározására, hogy hozzájáruljanak ehhez az erőfeszítéshez.

A foglalkoztatás hatékony és aktív támogatása (EASE)

A pillér 4. elve szerinti konkrét intézkedésként a Bizottság ma ajánlást terjeszt elő a Covid19-válságot követően a foglalkoztatás hatékony és aktív támogatásáról (EASE). Ezzel az ajánlással a Bizottság konkrét iránymutatást nyújt a tagállamoknak azokról az uniós finanszírozással támogatott szakpolitikai intézkedésekről, amelyek a jelenlegi válság idején a munkahelyek megőrzése érdekében hozott szükséghelyzeti intézkedésekről a munkahelyteremtő fellendüléshez szükséges új intézkedésre való áttérést hivatottak előmozdítani. Az ajánlás ösztönzi a munkahelyteremtést és a hanyatló ágazatokból a bővülő ágazatokba, különösen a digitális és a zöld ágazatba irányuló pályamódosítást. Az új intézkedéseknek három elemet kell tartalmazniuk: 1. a munkaerő-felvétel ösztönzése és a vállalkozások támogatása; 2. továbbképzési és átképzési lehetőségek; 3. a foglalkoztatási szolgálatok fokozott támogatása. Az EASE-intézkedések finanszírozásához uniós források – többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és az Európai Szociális Alap Plusz keretében – állnak a tagállamok rendelkezésre.

Háttér-információk
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2017-ben a göteborgi csúcstalálkozón kihirdette a szociális jogok európai pillérét. E pillér azt a húsz fő alapelvet és jogot határozza meg, amelyek elengedhetetlenek a munkaerőpiacok és jóléti rendszerek méltányos és zökkenőmentes működéséhez a XXI. században. A pillér három fejezet köré szerveződik: 1. Esélyegyenlőség és munkavállalási jog; 2. Tisztességes munkafeltételek; 3. Szociális védelem és társadalmi befogadás.

A Bizottság már több, a pillérhez kapcsolódó intézkedést előterjesztett, például az európai készségfejlesztési programot (1. alapelv), a nemi esélyegyenlőségi stratégiát (2. alapelv), az EU rasszizmus elleni cselekvési tervét (3. alapelv), az ifjúsági foglalkoztatást támogató intézkedéscsomagot (4. alapelv) és a megfelelő minimálbérekről szóló irányelvre irányuló javaslatot (6. alapelv).

A pillérre vonatkozó cselekvési terv elfogadásának hetében a Bizottság a bérek átláthatóságáról szóló irányelvre irányuló javaslatot (2. alapelv) és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló új stratégiát (2021–2030) (17. alapelv) is elfogadja. A 2021-ben esedékes további uniós intézkedések közé tartozik többek között az európai gyermekgarancia (11. alapelv), az új munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keret (10. alapelv), a digitális platformokon dolgozó személyek munkakörülményeinek javítására irányuló kezdeményezés (5. és 12. alapelv) és a szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv.

A szociális jogok ismételt megerősítéséhez további lendületet ad az ambiciózus, 1,8 billió eurós hosszú távú uniós költségvetés és a NextGenerationEU helyreállítási eszköz. Ezek uniós finanszírozási lehetőségeket biztosítanak a tagállamok számára az erős szociális Európa támogatásához, amely magában foglalja a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó támogatást is az olyan koherens reform- és beruházási csomagok finanszírozására, amelyek az európai szemeszter országspecifikus ajánlásaiban azonosított munkaerőpiaci, készségfejlesztési és társadalmi kihívásokra adnak választ.

Az EU Tanácsának portugál elnöksége által 2021 májusára szervezett portói szociális csúcstalálkozó arra fog összpontosítani, hogy miként erősíthető meg Európa szociális dimenziója úgy, hogy megfeleljen a méltányos, inkluzív és reziliens helyreállítás, valamint a zöld és digitális átállás kihívásainak. A csúcstalálkozó alkalmat kínál majd arra, hogy a legmagasabb politikai szinten újuljon meg a szociális pillér végrehajtása iránti elkötelezettség. A cselekvési terv a Bizottság hozzájárulása a portói szociális csúcstalálkozóhoz.

A pillérre vonatkozó cselekvési terv a tagállamok, az uniós intézmények és szervek, a régiók, a városok, a szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek, a nemzetközi szervezetek, az agytrösztök és a polgárok több mint 1000 írásbeli észrevételén alapuló, széles körű nyilvános konzultációra épül. Emellett a Bizottság célzott webináriumokat szervezett több mint 1500 érdekelt fél részvételével.

További információk
Kérdések és válaszok: A szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv

Kérdések és válaszok: A Bizottság ajánlása a Covid19-válságot követően a foglalkoztatás hatékony és aktív támogatásáról (EASE)

Tájékoztató: A szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv

Tájékoztató: A foglalkoztatás hatékony és aktív támogatása (EASE)

Közlemény: A szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv

A szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervet kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum.

A Bizottság ajánlása a Covid19-válságot követően a foglalkoztatás hatékony és aktív támogatásáról (EASE)

Eurobarométer jelentés a szociális kérdésekről

A szociális jogok európai pillérérének weboldala

A cselekvési tervvel kapcsolatos legfrissebb információk”

Forrás:
A szociális jogok európai pillére: az elvek cselekvéssé alakítása; Európai Bizottság; 2021. március 4.

Közigazgatási, politikai informatika

Online felmérést indított a NISZ Zrt. az elektronikus ügyintézési szokások feltérképezésére

„Az e-közigazgatási rendszerek működtetésében központi szerepet betöltő NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. online felmérést indított, melyben a Magyarország.hu oldal működésével, valamint az ott elérhető elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatban várja a felhasználók visszajelzését. A kérdőív az éppen 1 éve megújult központi e-ügyintézési portálon érhető el, kitöltése anonim és csak néhány percet vesz igénybe. A társaság a felmérés eredményét a Magyarország.hu portál továbbfejlesztése, illetve a felületen elérhető információk és a hivatali ügyekhez kapcsolódó szolgáltatások bővítése során használja fel.

A jól működő, költséghatékony és leginkább ügyfélbarát e-közigazgatás kialakítása ma már világszerte elvárás. Nem véletlen, hogy az elmúlt években egyre többen váltak nyitottá az elektronikus szolgáltatásokra. A COVID-19 járvány kitörése óta ez a tendencia felgyorsult, hiszen a veszélyhelyzet rámutatott: a digitalizáció, illetve az online intézhető hatósági ügyek arányának növelése, amellett, hogy segít egészségünk megőrzésében, jelentősen csökkenti az állampolgárok és a vállalkozások adminisztratív terheit.

Az elektronikus ügyintézés iránti egyre nagyobb érdeklődést a Magyarország.hu folyamatosan növekvő népszerűsége is jól mutatja: 2020-ban éves szinten közel 51 millió látogató kereste fel a honlapot, amely ötszöröse a 2019-ben mért látogatószámnak. Emellett a felületen elérhető szolgáltatásokat is egyre többen veszik igénybe, míg 2019-ben összesen mintegy 4 millió ügyindítás történt az oldalon, addig 2020-ban ez a szám már elérte a 13 milliót.

A Belügyminisztérium és a NISZ Zrt. 2018-ban indította el a Magyarország.hu portál megújítását célzó projektet azzal a céllal, hogy egységes felületet biztosítson az elektronikus ügyintézéshez és közérthető, valamint teljes körű tájékoztatást nyújtson a felületen megtalálható szolgáltatások használatához. A központi elektronikus ügyintézési portálhoz, annak indulása óta már 132 szervezet csatlakozott, köztük számos hivatal mellett 12 közüzemi szolgáltató ügyei is elérhetők a honlapon. A 2020 februárjában megújult, ma már átlagosan havi 5 millió látogatót számláló Magyarország.hu-n jelenleg közel 1900 különböző ügy várja a felhasználókat, melyek közül több mint 1500 elektronikusan is elintézhető. Ez utóbbi ügyek közül 289-hez tartozik közvetlenül kitölthető, ún. iFORM űrlap, 9-hez pedig olyan kisalkalmazás, amely szintén lehetővé teszi a felületről történő azonnali ügyindítást.

A NISZ Zrt. az elmúlt évek során a honlap folyamatos tartalmi bővítése mellett a funkcionalitás és a megjelenés fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektetett annak érdekében, hogy az állampolgárok és a vállalkozások egységes, letisztult és könnyen kezelhető felületen érhessék el az általuk keresett szolgáltatásokat. Ennek köszönhetően az elektronikus ügyintézés terén újdonságnak számító megoldások, mint például az iFORM űrlaptechnológia, illetve a portálon elérhető hasznos alkalmazások (például Jármű Szolgáltatási Platform; Időpontfoglalás; Elektronikus lakcímbejelentés; Hazatérés elektronikus bejelentése, Személyazonosító igazolvány pótlása) még praktikusabb ügyintézési lehetőségeket nyújtanak, melyek segítségével a felhasználók asztali számítógép mellett, laptopon és egyéb mobileszközökön is bárhol, bármikor elintézhetik ügyeiket. A 2020 második felében elindított online lakcímbejelentés szolgáltatást például 2020 novemberében átlagosan 6 ezren, decemberben több, mint 20 ezren, 2021 januárjában pedig már több, mint 27 ezren vették igénybe.

Az új Magyarország.hu portál az eddigi visszajelzések alapján jó alapot nyújt az ügyfélbarát szolgáltatások biztosításához. A NISZ Zrt. tapasztalatai szerint az oldalra látogatók ma már másodszor és harmadszor is inkább elektronikusan intézik el korábbi ügyeiket, mert ha egyszer már sikerült, akkor csak nagyon indokolt esetben térnek vissza a személyes ügyintézéshez.

A legnépszerűbb elektronikus ügyintézési szolgáltatások 2020-ban

  1. Adatigénylés a Jármű Szolgáltatási Platformon
  2. eBEV szolgáltatások
  3. Időpontfoglalás kormányablakba, okmányirodába
  4. Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT)
  5. Ingatlankereső online földhivatali szolgáltatás – tulajdoni lap lekérdezés

Sokan azonban még mindig vonakodnak elkötelezni magukat az elektronikus szolgáltatások mellett, amíg meg nem tapasztalják azok előnyeit. A NISZ Zrt. többek között ezért is indított felmérést, hogy a Magyarország.hu portállal és a felületen elérhető szolgáltatásokkal kapcsolatban minél jobban megismerje az állampolgárok elvárásait, illetve az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos preferenciáit. Fontos cél, hogy a központi e-ügyintézési portál folyamatos fejlesztésével, a változó igényeknek mindenkor megfelelő, könnyen használható, korszerű ügyintézési felület álljon a felhasználók rendelkezésére.

A kérdőív ITT érhető el, kitöltése néhány percet vesz igénybe és anonim módon történik. Az adatokat, információkat csak összesítve elemzik, nem kötik konkrét személyhez. A NISZ Zrt. számít a lakosság és a vállalkozások észrevételeire, javaslataira!”

Forrás:
Online felmérést indított a NISZ Zrt. az elektronikus ügyintézési szokások feltérképezésére; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2021. március 1.

Új azonosítási lehetőséggel bővült a Földhivatal Online rendszer

„Új bejelentkezési és azonosítási lehetőséggel bővült a Földhivatal Online rendszer, amelyet márciustól a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) szolgáltatás segítségével is igénybe lehet venni.

Márciustól a regisztrált felhasználók már Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) azonosítás (ügyfélkapus regisztráció, e-személyi vagy részleges kódú telefonos azonosítás) segítségével is igénybe vehetik a Földhivatal Online rendszer szolgáltatásait. A rendszerhez történő csatlakozás feltételeiről itt tájékozódhat.

A nap 24 órájában az ország bármely pontjáról bármelyik földhivatal elérhető és az alábbi szolgáltatásokat lehet igénybe venni:

  • E-hiteles tulajdoni lap másolat
  • Nem hiteles tulajdoni lap másolat
  • Térképmásolat kérése

Részletesebb információk itt érhetőek el.”

Forrás:
Új azonosítási lehetőséggel bővült a Földhivatal Online rendszer; Lechner Tudásközpont; 2021. március 1.

Szabadon hozzáférhető, nyílt térképek Európa országai számára

„Az EuroGeographics ingyenes és nyílt hozzáférést biztosít több mint 40 európai ország térképeihez.

2021 nyarán a „Nyílt térképek Európának” projekt várhatóan ingyenes hozzáférést biztosít Európa-szerte több mint 40 ország térképeihez. A projekt az EuroGeographics és a Belga Nemzeti Földrajzi Intézet (NGI) együttműködése, amelyet az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) programja támogat.

Egy új, online felület fogja segíteni a hozzáférést a térképekhez, térinformatikai és földügyi információkhoz. A topográfiai adatok mellett elérhetőek lesznek digitális magassági modellek, képek, kataszteri információk és regionális helynévtárak is.

Ez a projekt a térképészeti és térinformatikai hatóságok egyedülálló együttműködése Európa-szerte, és egyértelmű példája annak, hogy a közszféra információinak megnyitása hogyan szolgálhatja a társadalom javát…”

Forrás:
Open Maps for Europe; European Data Portal; 2021. február 25.

A bíróságok munkarendje is átalakul a szigorított intézkedések idején

„Általában nem lesznek bírósági tárgyalások a „szigorított védekezés” idején – mondja ki egy szombati kormányrendelet.

A büntető ügyeket vagy „telekommunikációs eszköz útján” kell tárgyalni, vagy április 5. utánra halasztani a tárgyalást. Ez alól az egyetlen kivétel az, ha „az eljárás célja a halasztás következtében meghiúsulna”.

A közigazgatási bíráskodásban „azonnali jogvédelemnek nincs helye, ha a közigazgatási cselekmény az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárításához vagy a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvásához kapcsolódik”. Vagyis aki egy hatósági döntés ellen bírósághoz fordul, nem kérheti a döntés végrehajtásának felfüggesztését a jogerős ítéletig (ez volt az azonnali jogvédelem korábbi neve) arra hivatkozva, hogy az ítélet meghozatala előtt már visszafordíthatatlan helyzet állhat elő.

Egyébként a közigazgatási bíróságok tárgyaláson kívül járnak el és hoznak ítéletet, a felek nyilatkozataikat írásban nyújthatják be. Bizonyos esetekben, ha mindenképp tárgyalásra lenne szükség, a felperes kérheti annak elhalasztását a szigorított védekezés megszűnését követő időpontra. A hagyatéki tárgyalásokat a közjegyzőknek mindenképp el kell halasztaniuk.

Általában tárgyalás nélkül működnek a polgári bíróságok is. Az első fokon eljáró bíróság – törvény eltérő rendelkezése esetében is – egy hivatásos bíróból áll. (Itt a kormány azzal a felhatalmazással él, hogy a veszélyhelyzetben alacsonyabb rangú jogszabállyal, azaz kormányrendelettel eltérhet a törvénytől.) A felek személyes meghallgatását Skype vagy más hasonló eszköz útján kell megoldani. Ha ez semmiképp se lehetséges, akkor az ügyet halasztani kell és „a szigorított védekezés megszűnéséig tartó időszak a határidőkbe nem számít bele”.

A bírák számára is bevezetik az otthoni munkát: „Ha a járványügyi helyzet indokolja, a munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök elrendelheti, hogy a bíró munkáját csak a tárgyalás vagy a nyilvános ülés ideje alatt végezze a bíróságon.”

Forrás:
A bíróságok munkarendje is változik egy új kormányrendelet szerint; HVG.hu; 2021. március 6.

Továbbra sem kell a lejáró okmányok miatt kormányablakba menni

„Továbbra sem kell a lejáró okmányok miatt kormányablakba menni, a március 8-ától életbe lépő szigorítások egyébként nem befolyásolják a kormányablakok nyitvatartását – közölte a Miniszterelnökség.

A kormányhivatalok arra kérik az ügyfeleket, hogy csak a legszükségesebb, halaszthatatlan ügyekkel keressék fel a kormányablakokat, és inkább válasszák az elektronikus ügyintézést. Az ügyfélszolgálatok az eddig megszokott előzetes időpontfoglalás után fogadják az ügyfeleket.

A társadalmi kontaktusok számának csökkentése érdekében a kormány meghosszabbította a lejáró okmányok érvényességét.

  • A november 4. után lejárt igazolványok a jelenlegi veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig Magyarország területén használhatók maradnak.
  • Ugyanez vonatkozik azokra az okmányokra is, amelyek a tavaszi veszélyhelyzet idején, március 11. és július 3. között jártak le.

Időpontot az idopontfoglalo.kh.gov.hu oldalon, a megújult magyarorszag.hu oldalon, illetve a 1818 ingyenesen hívható telefonszámon lehet foglalni. Március 8-tól nem törlik az elmúlt időszakban lefoglalt időpontokat.

A járvány miatt az elkészült okmányokat a hivatalok postán kézbesítik, személyes átvételre csak kivételes esetekben van lehetőség.”

Forrás:
Akinek lejártak az okmányai, annak most sem kell a kormányablakba mennie; Joób Sándor; Telex.hu; 2021. március 6.

Informatika, távközlés, technika

Ambiciózus kutatás-fejlesztési projektekkel válaszol Kína a szankciókra

„Jelentős mértékben növelné a következő években a kutatás-fejlesztési projektekre szánt forrást Kína, mely több területen, így többek közt a félvezetőgyártásban és a mesterséges intelligencia kutatásban is hozzájárulhat ahhoz, hogy az ázsiai ország az Egyesült Államok irányából érkező nyomásnak hatékonyan ellen tudjon állni.

Gyakorlatilag megszületett a Kínai Népköztársaság válasza az ország technológiai iparának visszavetését célzó amerikai korlátozó intézkedésekre: Az ország 13. Országos Népi Gyűlésének idei ülésén beterjesztett munkaterv egyik legfontosabb elemeként jelent meg, hogy a következő öt évben Kína évente átlagosan több mint 7%-kal növeli a különböző kutatás-fejlesztési projektekre szánt anyagi forrás mértékét. A kutatási projektekre fordítható összeg csak idén éves szinten 10,2%-kal nőhet majd – derül ki az előterjesztésből.

A gyűlés elé terjesztett ötéves terv hét kulcsterületet nevesít konkrétan, melyek a megnövekedett keretből részesülhetnek majd. Ezek sorrendben az új generációs mesterséges intelligencia kutatások, a kvantum informatika, az agykutatás, a félvezetők fejlesztése, a genetikai kutatások és a biotechnológia, a klinikai gyógyszer- és egészségügyi kutatások, valamint a mélyűri, mélytengeri és sarkvidéki kutatások.

A pártvezetés külön kiemelt célja, hogy az országban a következő években több új, MI- és kvantuminformatikai kutatóközpont jöjjön létre.

A kormányzat fentiek mellett kész a külföldi cégek Kínában létesített kutatás-fejlesztési központjait is támogatni, illetve a helyi cégeket hozzásegíteni ahhoz, hogy a tavaly létrehozott sanghaji STAR részvénypiacon megjelenjenek.

A tervek szerint a következő években a korábbiakhoz képest jelentősen több forrás juthat mindezek mellett az elektromos autók fejlesztésére és gyártására, valamint az 5G-s hálózatok fejlesztésére. A kommunista ország vezetése utóbbi kapcsán a következő öt évre 56%-os penetrációs rátát határozott meg célkitűzésében.

A fentiek összességében jól jelzik, hogy Kína az Egyesült Államok felől érkező fokozódó nyomás ellenére továbbra is eltökélt technológiai szektorának fejlesztését illetően, és erre a célra kész jelentős erőforrásokat áldozni, ezzel biztosítva, hogy technológiai iparát hosszú távon ne érje nemzetközi versenyhátrány. ”

Forrás:
Ambiciózus tervvel válaszolt Kína a szankciókra; Koi Tamás; HWSW.hu; 2021. március 5.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Diplomáciai ismeretekkel vértezi fel a külpiacra lépő cégeket a kormány

„ Vadonatúj képzéssel rukkolt elő néhány hete a Magyar ­Diplomáciai Akadémia. A nemzetközi szinten is egyedülálló intézmény már nemcsak a külügyi területen dolgozó szakemberek felkészítéséért és a diplomata-utánpótlás kinevelé- séért felel, hanem új perspektívát nyitott a külpiacra lépő vállalkozásoknak is. – A hatékony fellépés, a jó tárgyalási technika vagy az adott régióra jellemző illemszabályok ismerete komoly fegyvertárat jelent a magyar cégeknek. Mivel a kormánynak prioritás a magyar cégek külpiaci versenyképessége és a külföldi tőke bevonzása, szeretnénk hozzájárulni a vállalatok sikereihez – mondta lapunknak a képzés kapcsán Pacsay-Tomassich Orsolya államtitkár, az akadémia elnöke.

Hiánypótló kezdeményezés indult útjára 2020 januárjában a Külgazdasági és Külügyminisztérium égisze alatt. A Magyar Diplomáciai Akadémia az ország első önálló, államilag szervezett diplomataképző intézménye, amelynek küldetése, hogy a magyar nemzeti érdekeket szem előtt tartó, megfelelő felkészültségű, műveltségű, képességű és kellő hivatástudattal rendelkező szakembereket neveljen ki a külpolitika és a külgazdaság számára.

Pacsay-Tomassich Orsolya, a külügyi tárca Magyar Diplomáciai ­Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum programjáért felelős államtitkára lapunknak nyilatkozva elmondta: alig egyéves fennállásuk alatt már három képzési programmal is büszkélkedhetnek, idén februárban pedig útjára indították a Corporate Diplomacy programot, amellyel az üzleti szféra felé nyitnak.

Megkönnyítik a terjeszkedést
– Az elmúlt év visszajelzései alapján úgy láttuk, hogy az akadémián megszerezhető plusztudás a magyar cégek számára is jelentős segítséget nyújthat a külföldi piacra jutásban, illetve a helyi kapcsolatépítésben és terjeszkedésben. Az ötlet azonnal népszerű lett a hazai nagyvállalatok között. Így indult útjára a Corporate Diplomacy program, amely egy hat hónapos, 120 órás kurzus. Jelenleg hat vállalat – a Tungsram, a ­Deloitte, a GE Magyarország, a Hell Energy, az OTP és a Richter Gedeon munkatársai vesznek részt a képzésben. Büszke vagyok rá, hogy a programot a pandémia ellenére is el tudtuk indítani. A járvány miatt egyelőre online kurzusokat tartunk, de bízunk benne, hogy mihamarabb lehetővé válik az előadások és a kapcsolódó rendezvények személyes látogatása is – fogalmazott az államtitkár.

Pacsay-Tomassich Orsolya hangsúlyozta: a kormányzat és ezen belül a külügyi tárca is kiemelt feladatának tekinti, hogy minél több szolgáltatást tegyen elérhetővé a hazai cégeknek, és az államigazgatásban felhalmozott tapasztalat és szaktudás átadásával is támogassa a vállalatok és a vállalkozások sikeres piacra lépését.

Az országimázs rajtuk is múlik
– A magyar kormány számára prioritás a magyar cégek külpiaci versenyképessége és a külföldi tőke bevonzása. A hazai vállalatok külföldi sikere és egyben Magyarország külföldi partnerek általi megítélése nagyban múlik azon, hogy a nemzetközi térben hogyan mutatkoznak be a magyar cégek, milyen képet festenek az országról. Éppen ezért nagyon hasznos a vállalatok számára a diplomáciai készségek, képességek elsajátítása – hangsúlyozta Pacsay-Tomassich Orsolya.
Hozzátette: a külföldi partnerek megnyerésében fontos, hogy a magyar cégvezetők, illetve kapcsolattartók jól ismerjék az adott régióban jellemző protokollszabályokat, a bevett tárgyalási módszereket, tisztában legyenek a jogi és közigazgatási környezettel. Nem mindegy az sem, hogy milyen az előadókészségük, a fellépésük, hogyan oldják meg az esetleges konfliktushelyzeteket. Mi személyre szabott coachinggal, szimulációkon és projektmunkákon keresztül éppen ezeket tanítjuk meg a vállalatok képviselőinek – magyarázta az államtitkár, kiemelve: a külpolitikai és külgazdasági ismereteket ötvöző diplomáciai képzés nemcsak Magyarországon, de a régióban is egyedülálló.

Mint mondta, a programba bekapcsolódó cégek felső vezetői vesznek részt a képzésen, amely angol nyelven zajlik, és amelynek oktatói közé neves vállalati szakembereket, nagyköveteket, külgazdasági attasékat, kormányzati szakértőket is bevontak. A tananyagot a részt vevő nagyvállalatokkal közösen dolgozták ki, és a képzést a magyar uniós politikák legfrissebb kérdéseivel foglalkozó projektmunka teszi teljessé.

Egy diploma, két idegen nyelv
Az első szemeszter kísérleti jelleggel, 18 fővel indult el, ami ideális létszámot biztosít a csoportmunkákhoz és a tudásanyag elsajátításához. – Úgy látjuk, hogy a vállalatok részéről nagy az érdeklődés, és folyamatosan növekszik az igény, ezért már most azon gondolkodunk, hogyan bővítsük a programot – fűzte hozzá Pacsay-Tomassich Orsolya, megjegyezve: hosszú távú célkitűzésük, hogy közelebb hozzák egymáshoz a közigazgatás vezetőit és a vállalati stratégiai döntéshozókat.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a külügyi szakember-utánpótlást biztosító, tavaly indított, két féléves diplomataképzésük szintén rendkívül népszerű, csaknem hatszázan szerettek volna bekerülni a meghirdetett 25 helyre. A jelentkezés feltétele egy diploma és két idegen nyelv ismerete, életkori megkötés viszont nincs. Jó hír, hogy aki sikeresen teljesíti, annak a képzés végén akár állást is ajánlanak a külügyminisztériumban. A hallgatók nagyon intenzív nyelvi képzésben részesülnek: összesen 15 különböző nyelv közül választhatnak, a második félév szakmai gyakorlatát pedig a tárcánál és külképviseleteken teljesítik. A fiatalok számára heti rendszerességgel szerveznek külügyi klubot is, ahol megvitathatják az aktuális gazdasági, politikai eseményeket.

Ugyancsak sikeres a Magyar Diplomáciai Akadémia misszióvezetőket felkészítő, négyhetes kurzusa is, amely már kötelező a külszolgálathoz, illetve működik egy harmadik, a közigazgatási karrierjük közepén lévő vezetőket megcélzó képzésük is, amelyre a minisztériumok és más közintézmények szakmailag fejlődni vágyó szakembereit várják.”

Forrás:
Diplomáciai ismeretekkel vértezi fel a külpiacra lépő cégeket a kormány; Csókás Adrienn; Magyar Nemzet; 2021. március 6.

Azonnal fizetési rendszer: megújítás előtt a másodlagos azonosítók

„Miközben egy év alatt az utalások harmada már azonnal teljesül, az azonnali fizetési rendszer lakossági felfutását a külföldi tapasztalatok szerint segítő másodlagos azonosítókat csak az ügyfelek egy százaléka rögzítette eddig. Az induláskor megadott azonosítókat ráadásul mostanság meg is kell újítani.

A z elmúlt egy év alatt csaknem 150 millió tranzakció teljesült az azonnali fizetési rendszerben összesen 30 ezermil­liárd forint értékben. Az összes átutalásos tranzakció csaknem harmada már így bonyolódik le, egy átlagos munkanapon 400 ezer utalás teljesül pillanatok alatt: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kiadott friss adatok szerint az azonnali utalások 99 százaléka öt, 96 százaléka pedig csupán két másodpercen belül ért célba.

A hétnapos, illetve 24 órás hozzáférést adó rendszerben a banki üzemidőn túl is, este, éjszaka és hét végén is lehet utalni, a munkaszüneti napokon átlagban 116 ezer tranzakcióban 9 milliárd forint cserél gazdát úgy, hogy nem kell a következő munkanap reggeléig várni az összeg jóváírására.

A majdnem ötéves fejlesztéssel megvalósult azonnali fizetési rendszer a jegybank szerint – amellett, hogy hozzájárult a szektor sikeres digitális átállásához – világviszonylatban is kiemelkedően széles körű elérhetőséget biztosít, hiszen a világon egyedülálló módon az MNB minden banknak kötelezően és egy időben írta elő az indulást.

A rendszer indulása ráadásul a lehető legjobbkor történt, hiszen a használatával a koronavírus-járvány idején is biztonságos távolságtartással lehet fizetni, fizikai jelenlét nélkül is küldhető pénz másik számlaszámra. Tavaly szeptembertől az egyedi ügyletek mellett lehetővé vált a vállalati kötegelt tranzakciók beküldése is, amitől a szakértők az azonnali rendszerben teljesülő tranzakciók számának nagyarányú növekedését várják.

Az azonnali fizetési rendszer bevezetésével párhuzamosan debütált a másodlagos azonosítók használata is. Ezek segítségével könnyebbé válhat az átutalás, hiszen nem kell az ügyfél számlaszámát megjegyezni, a pénz címzettjét mobiltelefonszáma, e-mail-címe, adóazonosító jele vagy – cégek esetében – adószáma azonosíthatja. Ehhez az kell, hogy az érintett számlavezető bankjánál rögzítse a számlához kapcsolt másodlagos azonosítót. A Giro rendszerében tárolt adatok alapján – akárcsak a bankszámlaszám esetében – egyértelműen, pillanatok alatt azonosítható az ügyfél. Fontos, hogy egy másodlagos azonosító csak egy számlához kapcsolható, a rendszer mindig ahhoz a számlához köti a másodlagos azonosítót, amelyikhez utoljára kapcsolták.

A szabályozás értelmében ráadásul a másodlagos azonosító rögzítése csak egy évre szólhat, tehát azok az ügyfelek, akik a rendszer indulásának napjaiban regisztrálták másodlagos azonosítóikat, most üzenetet kapnak a bankjuktól, hogy ezeket meg kell újítaniuk. Ennek elmulasztása esetén a másodlagos azonosító törlődik a rendszerből, annak használatával nem lehet majd tranzak­ciót indítani, a rendszer visszautasítja az átutalást. A megújítás egyszerű, a netbanki vagy a mobilbanki rendszeren keresztül pillanatok alatt elvégezhető. Emellett az elektronikus csatornákon mindenki rögzíthet új másodlagos azonosítót.

Erre szükség is lenne. Noha a nemzetközi példák szerint az azonnali fizetési rendszer jellegű megoldások leginkább ott érnek el igazi áttörést, ahol a másodlagos azonosítók használata gyakorivá válik, az elmúlt év e téren messze nem a várakozásoknak megfelelően alakult.
Az ügyfelek a 9,38 millió lakossági és az egymillió vállalati számla alig 1 százalékához, 110 ezer számlához kötöttek bármilyen másodlagos azonosítót. Ezek 56 százaléka mobilszám, 34 százaléka e-mail-cím és 10 százaléka adóazonosító jel vagy adószám.

Ráadásul a rögzítés egy dolog, a használat a másik. A tavalyi harmadik negyedévben regisztrált 32,8 millió azonnali fizetési tranzakcióból mindössze 9974 esetben használtak másodlagos azonosítót az ügyfelek a címzett azonosításához, és a 6196 milliárdos átutalási forgalomból mindössze 628 millió forintot küldtek ily módon a partnerszámlákra.”

Forrás:
Megújítás előtt a másodlagos azonosítók; Nagy László Nándor; Világgazdaság; 2021. március 3.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. március 8.

USA Űr Fegyvernem: vitatott szervezet – vitathatatlan feladatok

„Space Forece, ha ha! Tényleg, mi minden van még itt!” – kiáltott fel az amerikai State Department új szóvivője a napokban, a múlt évben (valójában 2019 legvégén) felállított legújabb amerikai fegyvernemre vonatkozó újságírói kérdésre. Jen Psaki, aki a korábbi Obama-kormány idején már betöltötte ezt a posztot (és akiről már akkoriban elterjedt, hogy a szóvivői munkakörben nem feltétlenül áll mindig a helyzet magaslatán) ezzel a gúnyos megjegyzéssel arra célzott, hogy az „Űr Fegyvernem” fiatal kezdeményezése is csupán egyike a lelépő Trump-kormány „bornírt intézkedéseinek”. Amiről, mint hozzátette, semmilyen információja nincsen, de ennek nem is érezte hiányát.

A jelek szerint azonban Psaki (ismét) tájékozatlanul tájékoztatott egy témában, ugyanis a demokraták jelentős erőcsoportjai támogatják a Kongresszusban ezt a friss hadügyi fejlesztést. A napokban maga a szenátusi Fegyveres Erők Bizottságának demokrata párti elnöke Jack Reed állt ki az USA legfiatalabb és legkisebb (alig több mint 2 500 katonát számláló) önálló fegyvernemének létjogosultsága mellett. Ha tekintetbe vesszük, hogy a Kongresszus másik intézménye, a Képviselőház hasonló állandó bizottságának (ugyancsak demokrata párti) vezetője hagyományosan elkötelezett híve az egyedülálló űrbéli fegyvernem önállóságának, akkor egyértelműen erős politikai támogatottság körvonalazódik a Space Force különálló szerepvállalása mögött.

A döntően az USA katonai műhold flottáját üzemeltető szervezet önállóságát kritizálók a potenciális intézményi (és költségvetési) feszültségeket, a saját szervezeti kultúra hiányát említik a negatívumok között, az viszont meglehetősen egyértelműnek látszik, hogy a különleges képzettségű és szakértelmű alakultnak kulcsfontosságú szerep juthat az Egyesült Államok fegyveres erőinek a világűrnek a Földhöz közeli részeibe telepített katonai eszközei működtetésében. A műholdak egyre terjedő hálózata oroszlánrészt vállal a stratégiai felderítésben. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a modern, technologizált hadviselés, az „okos fegyverek” használata alapvetően a bolygónk körül keringő, pontos helymeghatározást lehetővé tevő GPS-műholdak hálózatán nyugszik. Hasonlóan elképzelhetetlen ma már a hírközlés, vagy a fegyverek működtetésében fontos műholdas adatátvitel a mesterséges holdak serege nélkül.

Az Űr Fegyvernem helyettes parancsnoka, egyben az Egyesített Űrparancsnokság vezetője, DeAnna Burt tábornok egyértelművé tette, hogy a háttérben erőteljes szakmai munka folyik annak érdekében, hogy az Egyesült Államok meghatározó módon szóljon bele a közeljövő kiemelt konfliktus területei közé emelkedő világűr formálódó nemzetközi szabályozásába. Katonai szakértők, diplomatákkal karöltve dolgoznak azon, hogy általánosan elfogadott „viselkedési szabályok” érvényesüljenek ezen az újszerű geopolitikai küzdőtéren. A nemzetközi szabályalkotó erőfeszítésekben az USA Ürparancsnoksága fontos szerepet játszik. Az amerikai katonadiplomácia erőfeszítései számára fontos ösztönzőnek számít, hogy geopolitikai riválisai (ezen a téren elsősorban az űrtechnológiában a legnagyobb múltú szereplőnek számító nagyhatalom Oroszország) gyors ütemben fejlesztik műhold-pusztító technológiai kapacitásaikat. Ugyanakkor a műhold technológia rohamos terjedése (azaz az űreszközök proliferációja) is egyre gyorsuló ütemben növeli az űrbeli szereplők, potenciális riválisok/ellenségek számát. És akkor még nem is esett szó az űr földközeli rétegeit lassan elborító űrtörmelékek által okozott vészhelyzetről.

Az USA hadügyi tárcájának szakemberei, közösen a Külügyminisztériumban dolgozó partnereikkel, néhány hónappal ezelőtt dolgoztak ki egy határozat tervezetet a világűrben alkalmazandó normák és viselkedési szabályok lefektetésére. Az ENSZ Közgyűlésen beterjesztett munkaanyaghoz május elejéig várják az észrevételeket, majd a tervek szerint nyáron kerül az anyag a Világszervezet Közgyűlése elé megvitatásra. A terv az, hogy – ellentétben az elmúlt évek hasonló kezdeményezéseivel – most egy kötelező jogérvényű dokumentum szülessen az erőfeszítésekből. Abban ugyanis a szakértők egy jelentős része egyetért, hogy a világűr viszonyait szabályozó, 1967-ben aláírt „Békés Világűr Szerződés”, más néven „Alapelv Szerződés” (angolul Outer Space Treaty) felett már jócskán eljárt az idő. Érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt években éppen az orosz és a kínai diplomácia hozakodott elő több nemzetközi megoldási javaslattal a világűr fegyverkezési tilalmának kiterjesztésére, ám ezeket akkor az Egyesült Államok torpedózta meg a Világszervezetben. A mostani tárgyalások alapját képező tervezet kidolgozásában Nagy-Britannia lépett fel kezdeményezőleg (mintegy megpróbálva hidat építeni az ellenséges nagyhatalmi álláspontok közé).

A mostani jogi megoldások érdekessége, hogy (a már említett 1967-es szerződés szabályozási megoldásai mellett) a nemzetközi tengerjog általánosan elfogadott normarendszerét (is) használja, analógiás módon a kötelező szabályzás világűrre való kiterjesztésében. Ezt, mint kiindulási alapot, azért tartják használhatónak, mert a tengerek kiaknázásának évszázados folyamatában csiszolódó, közösen elfogadott normák stabil, jól érthető, általánosan elfogadott platformot biztosíthatnak a világűr sok szempontból hasonló „felfedezéséhez”.
A jogalkotási erőfeszítések e fentebb említett mozzanata ugyanakkor azt is jól példázza, hogy a geopolitika erőtereinek újabb és újabb „doménjeinek” lefedését célzó erőfeszítések hogyan alkotnak logikus kapcsolati rendszert. A kibertér még a világűrnél is kiforratlanabb nemzetközi szabályozásánál ugyanis szintén a nemzetközi tengerjog jól bevált, évszázados normáira való támaszkodás jelenti az egyik irányt. Egyebek mellett a kiberdoménbeli viselkedés szabályozását célzó (nem kötelező érvényű) Tallini Kézikönyvek normarendszerének kialakításában is ez a jogelvi- és joggyakorlati együttes jelentett a kidolgozott normarendszer egyik forrását.
Space Force: Ahead of Its Time, or Dreadfully Premature?; Robert Farley; Cato Institute Policy Analysis; 2020. december 1.
Space Force Is Here to Stay; Miriam Kramer; Axios Space; 2021. mrácius 2.
US to Support International Effort to Set Rules of Behavior in Space; Sandra Erwin; Space News; 2021. február 24.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Olvasható az ENSZ Kiberbiztonsági Nyílt-Végű Munkacsoportja zárójelentésének első fogalmazványa

Az ENSZ 2018-ban a kiberbiztonság nemzetközi kérdéseinek vizsgálatára felállított munkacsoportja, az ún. Nyílt-Végű Munkacsoport (Open-Ended Working Group – OEWG) vitára közzétette zárójelentésének első fogalmazványát. A testületet egy másik munkacsoporttal csaknem párhuzamosan hívták életre: hasonló témák vizsgálatára állt ugyanis fel az ENSZ Kormányzati Szakértői Csoportja is (UN Group of Governmental Experts – UN GGE). Ez utóbbi testület ugyan fontos szerepet játszott a kibertér biztonságát érintő legfontosabb kérdések „katalogizálásában”, illetve annak az elvnek a kimondásában, hogy a nemzetközi jog normái alkalmazandók a digitális domén világára is, a munkacsoport „zártkörű” jellege korlátot szabott működésének. Éppen ennek ellensúlyozására kezdte meg működését a Nyílt-Végű Munkacsoport, amelynek munkájába a Világszervezet valamennyi tagállama bekapcsolódhatott. A most közzétett jelentéstervezet képezi majd a testület 3. (záró) ülésszakának vitaanyagát.
UN Cyber OEWG Report First Draft; ENSZ; 2021. március

Ausztrália felfüggesztette a kínai állami TV műsorainak sugárzását

Az ausztrál állami műsorszóró vállalat, az SBS a héten felfüggesztette a szintén állami kínai CGTN és CCTV televíziós csatornák műsorának a sugárzását. A modern világ soft power diplomáciájában fontos szerepet játszó médium elhallgattatására formálisan az adta az okot, hogy panasz érkezett az ausztrál hatóságokhoz: e szerint a kínai műsorsugárzó adók műsoraikban több alkalommal is megsértették az alapvető emberi jogokat (konkrétan azzal, hogy interjúalanyoktól „kierőszakolt nyilatkozatokat” tettek közzé). Mindenesetre szokatlan lépésnek látszik, hogy pusztán egy civil szervezet bejelentése nyomán (tekintettel „a bejelentésben megfogalmazott vádak súlyosságára és összetettségére”), mint mondták az „ügy kivizsgálásáig” felfüggesztik a kínai adók műsorának továbbítását.

Valójában vélhetően az erősödő FiveEyes kooperáció (a titkosszolgálati tevékenységek szoros angol-szász együttműködése), illetve annak fokozatos kiterjesztése állhat a korlátozó lépés hátterében. Mint emlékezetes, néhány héttel ezelőtt Nagy-Britannia műsorszóró hatósága vonta vissza (érdekes módon bejegyzési, tehát adminisztratív problémára hivatkozva) a kínai állami televíziós társaságok angol nyelven sugárzó állomásának ottani működési engedélyét. Rá néhány napra, egyértelmű válaszlépésként, a kínai médiahatóság tiltotta ki azonnali hatállyal a brit állami BBC műsorszóró társaság adásait az országból, amihez nyomban csatlakozott a Kínai Népköztársaság részét képező, ám autonóm Hong Kong illetékes hatósága is. Az angol-szász világ és Kína közötti információs háború a jelek szerint kezd egyre magasabb fokozatba kapcsolni.
SBS Suspends Broadcasts from Chinese State-run Channels Over „Forced Confessions”; Helen Davidson; The Guardian; 2021. március 5.

„A távoli gyökerek”: online előadás a diplomácia születéséről és annak korai „technológiáiról”

A digitális diplomácia és a kiberdiplomácia legelismertebb európai műhelye (de, nyugodtan mondhatnánk úgy is: egyedülálló szakmai bázisa), a genfi székhelyű Diplo Foundation nem sokkal ezelőtt diplomáciai mesterkurzust indított, a járványos időkre (is) tekintettel kizárólag online formában. Az Alapítvány most honlapján elérhetővé tette a Jovan Kurbalija professzor által előadott sorozat második epizódját, amely a diplomácia őstörténetébe igyekszik elkalauzolni a hallgatóságot, nézőket. A megközelítésmód érdekessége, hogy az összesen 14 előadásból álló sorozat, miközben egyfajta „klasszikus” diplomácia-történeti áttekintést ad a nemzetközi kapcsolatok építésével és fenntartásával foglalkozó szakma fejlődéséről, mindvégig hangsúlyosan igyekszik bemutatni az adott korra jellemző technológiák szerepét az emberi interakciók, tárgyalások, egyezkedések, egyszóval a diplomácia eredményes kivitelezésében.
Prehistory: The Birth of diplomacy and early „technologies”; Diplo Foundation; 2021. március 3.

A közösségi média óriások, a „progresszív cenzúra”, és a nem várt mellékhatások

Amikor néhány hete, az amerikai Kapitólium körül kirobbant zavargásokkal összefüggésbe hozott Twitter-üzenetekre hivatkozva a közösségi média óriás letiltotta platformjáról az Egyesült Államok (még) hivatalban levő elnökét, sokan érezték úgy (a szélsőségesnek, de még jobboldalinak is aligha nevezhető) nagypolitikai szereplők között is, hogy ezzel a lépéssel a Twitter nevű magánvállalat átlépett egy nem látható, de nagyon is létező határt. Az „igazság monopóliuma” ugyanis, lényegében a modern államok megszületésétől kezdve az állami szuverenitás egyik fontos (ha nem „a” legfontosabb) elemének számított. Az ügyben (elítélően) megszólaló olyan politikai vezetők, mint Angela Merkel, vagy Emmanuel Macron egy percig sem rejtette véka alá, hogy a globális közösségi média cég cenzúrázása szempontjából a legcsekélyebb jelentősége sincs annak, hogy az érintett fél az (általuk nem feltétlenül támogatott, vagy elismert) Donald Trump-e, vagy sem. Érdemes volt felfigyelni azonban arra is: a Twitter cenzúráját (amelyhez sebesen csatlakozott a többi bigtech, a Facebooktól a Google-ig) a politikai elitek hatalmi monopóliuma elleni támadásnak tekintő nagypolitika mellett megszólaltak az ügyben a közélet egyéb szereplői is, kutatók, tudósok, médiaemberek. Jórészt baloldaliak, vagy éppen liberálisok – és talán még a hatalmukat féltő politikusoknál is sötétebben látták a láncaikról immár végképp leszabaduló óriásvállalatok önkéntes és önkényes közhatalmi szerepvállalását. Azt mondták: baj lesz még ebből, mert ez az önhatalmúság inspirációt, szabad kezet ad majd a világ autoriter hatalmainak is. Most egy kis hír az érem egy „harmadik” oldalát villantja fel. Az egyik szabadelvű kínai nyelvű (hong kongi) hírszolgáltató tette közzé, hogy rohamosan kezdenek elvándorolni a szabadelvű, a város függetlenségének ügye mellett kiálló felhasználók az arrafelé is nagyon népszerű Facebook platformról. Helyette szívesebben használják immár az amerikai MeWe, sőt a kínai Weibo és WeChat mikroblog alkalmazásokat. Az ok: személyiségi jogaikat féltik a Facebooktól. És ki nem állhatják az amerikai „progresszív” óriáscég kíméletlen, ráadásul sok esetben bornírt cenzúráját.
Why Facebook is loosing friends in Hong Kong; Eric Cheung; Rest of World; 2021. február 28.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

Kiberbiztonság – az Európai Unió fejleményei, 2021.március 8.
Vasúti kiberbiztonság – virtuális konferencia

Az ENISA, az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynöksége és az ERA, az EU Vasúti Ügynöksége összefogásában virtuális konferencia lesz a2021. március 16-17-én. A konferencia célja a párbeszéd elősegítése a vasúti szervezetek, döntéshozók, az ipar, a kutatók, valamint a szabványosító és tanúsító szervezetek között.
A konferencia négy részre tagolódik:
* Szakpolitikai fejlemények
* Szabványok és tanúsítás a vasúti szektor számára
* K+F eredmények
* Az információk megosztása és együttműködés egy kiberbizonsági szempontból megbízhatóbb vasút kialakítása érdekében az Európai Unióban.
ENISA-ERA Conference: Cybersecurity in Railways; Európai Bizottság

Közzétették az 5G projekteket meghatározó specifikációk biztonsági elemek áttekintését

Az ENISA közzétette összefoglalóját a Third Generation Partnership Project (3GPP), amely testület a a mobil távközlési (5G) hálózatok ötödik generációjának műszaki specifikációinal legfontosabb forrása, által kidolgozott legfontosabb biztonsági elemekről. A kiadvány célja, hogy a kiberbiztonsági politika kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős nemzeti szabályozó hatóságokat segítse a problémák jobb megértésében.
Cybersecurity for 5G: ENISA Releases Report on Security Controls in 3GPP; Európai Bizottság

Kiberbiztonság: frissítették az uniós finanszírozású K+F projektek adatbázisát

European Project Radar neve annak az adatbázisnak, webhelynek, ami az Európai Unió által finanszírozott kiberbiztonsági és adatvédelmi (privacy) K+F projektek adatait teszi elérhetővé strukturált formában.
Upgrades to the European Project Radar – Get up to date information on cybersecurity R&D landscape coming directly from EC projects; Cyberwatching

Virtuális konferencia – Cybersec Forum 2021 (2021. március 18.)

A konferencia témája a stratégiai értelemben vett kiberbiztonság (a nemzetközi kapcsolatok részeként), ennek megfelelően számos uniós (és amerikai) vezető politikus és szakértő található az előadók között. Szervezi brüsszeli CYBERSEC és a lengyel Kościuszko Institute.
Brussels – Cybersec Forum 2021

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2021. március 1-március 5.
[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

MATE – Interaktív kollaborációs eszközök
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/41
Ajánlatkérő: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.03.19.
9 tanterembe Hibrid tantermi csomag szállítása és üzembehelyezése, 3 tanterembe Hibrid tantermi csomag projektorral együtt történő szállítása és üzembehelyezése, 2 terembe tanácstermi csomag mikrofon rendszerrel együtt történő szállítása és üzembehelyezése,1 Rektori Tanácstermbe tanácstermi csomag mikrofon rendszer nélkül történő szállítása és üzembehelyezése
Lásd bővebben

IP alapú telekommunikációs szolgáltatások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/41
Közzététel dátuma: 2021.03.01.
Ajánlatkérő: FŐTÁV Budapesti Távhőszolgáltató Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.03.29.
Lásd bővebben

Iratkezelési licencek és kapcsolódó szolgáltatások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/42
Közzététel dátuma: 2021.03.02.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.03.26.
„A 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó érintett szervezeteknél meglévő DMS ONE szoftverlicencek megújítása, bővítése, kiegészítése, valamint kapcsolódó szolgáltatások biztosítása, illetve Poszeidon iratkezelési szoftverrendszerhez kapcsolódó support szolgáltatások beszerzése.
Lásd bővebben

ESB komponens szoftverkövetés KBF/072/2021
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/43
Közzététel dátuma: 2021.03.03.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.03.17.
„IBM ESB komponens Integration Bus szoftverek követésének biztosítása 2021.04.01-2022.03.31 időszakra” (KBF/072/2021)”
Lásd bővebben

Járulékos közbeszerzési szolgáltatások beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/43
Közzététel dátuma: 2021.03.03.
Ajánlatkérő: Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.03.29.
Keretmegállapodás megkötése „Járulékos közbeszerzési szolgáltatások, beleértve a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység ellátására irányuló szolgáltatást – 2021” tárgyban.
Érték áfa nélkül: 45.000.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tábla PC teljes körű üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/44
Közzététel dátuma: 2021.03.04.
Ajánlatkérő: MÁV Szolgáltató Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.03.16.
3100 db Winmate M101B típusú tábla PC-re teljes körű üzemeltetése , valamint garancia hosszabbítás, 12 hónap időtartamra.
Lásd bővebben

Országos hálózati hozzáférés biztosítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/44
Közzététel dátuma: 2021.03.04.
Ajánlatkérő: KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.04.06.
A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Kft. (KAV) országosan valamennyi megyében kirendeltséggel és ügyfélszolgálattal áll rendelkezésre évente kb. 400 ezer ügyfél kiszolgálására. Ez napi szinten átlagosan 1500-2500 ügyfél kiszolgálását jelenti, melyet 1 központtal és 30 kirendeltséggel valósít meg. Az ügyletek számosságát tekintve a KAV központosított informatikai kiszolgáló környezet fenntartását tartja megfelelő megoldásnak az ügymenetének gördülékeny biztosítása érdekében.
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás_KBF/907/2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/44
Közzététel dátuma: 2021.03.04.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.03.31.
Accellion Kiteworks vagy azzal egyenértékű rendszer bevezetése és támogatása
Lásd bővebben

AF – KIFÜ – Szuperszámítógép és tárolók szállítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/44
Közzététel dátuma: 2021.03.04.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
A beszerzés tárgya egy HPC (High Performance Computing System) szuperszámítógép szállítása – a csatolt műszaki leírásban részletezett feltételeknek megfelelően – , amely a Debreceni Egyetem telephelyén lévő, de a KIFÜ által üzemeltetett Szuperszámítógép Központba kerül elhelyezésre. Továbbá része a beszerzésnek a HPC rendszerhez integrált adattárolók, gépészeti eszközök leszállítása, üzembehelyezése, integrációja és működtetésének támogatása.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.03.29.
Lásd bővebben

Contact Center szoftverkövetés és támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/45
Közzététel dátuma: 2021.03.05.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.03.17.
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás – VMware környezet üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/45
Közzététel dátuma: 2021.03.05.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.03.16.
Az Országos Bírósági Hivatal telephelyein kialakított VMware környezetek üzemeltetése (a blade-eken futó VMware ESXi/VSphere Hypervisor rendszerek, illetve a VMware különböző rendszerkomponensei) az üzemeltetéséről meghatározott Szolgáltatási Szint Megállapodás (SLA) mellett
Lásd bővebben

Adatszivárgást megelőző szoftver licenc beszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/45
Közzététel dátuma: 2021.03.05.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.03.22.
Adatszivárgást megelőző szoftver licencek megújítása, beszerzése, támogatása 2021. április 1 és 2024. március 31 közötti időtartamra (36 hónap)
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Tájékoztató eredményről -KLIR rendszer KBF486/2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/41
Közzététel dátuma: 2021.03.01.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: 4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
A teljes magyarországi készpénzforgalom hátterét biztosító logisztikai Rendszer és a rendszer részét képező Adatlekérdező Modul (együttesen: KLIR) megvalósítása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.022.378.624,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/41
Közzététel dátuma: 2021.03.01.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: NTT Magyarország Kft.
F5 beszerzése, követése, támogatása (KBF/795/2020)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 114.788.400,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató hirdetmény – Ortofotó 2021
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/42
Közzététel dátuma: 2021.03.02.
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: EUROSENSE Légi Térképészeti Kft.
A szerződés megnevezése: Vállalkozási szerződés Budapest Főváros közigazgatási határán belüli légi fénykép és digitális ortofotó készítése tárgyában
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 23.900.000,- Ft
Lásd bővebben

Optikai hálózat létesítése GINOP-3.4.3 – eredmény
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/42
Közzététel dátuma: 2021.03.02.
Ajánlatkérő: MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
Az MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt. – továbbiakban Ajánlatkérő – hálózatfejlesztési stratégiájának keretében az országos optikai hálózatát bővíteni kívánja további szakaszokkal, különböző helyszíneken az ismertetett részek (15 darab) szerinti bontásban összesen 63350 méter optikai hálózati nyomvonalhosszban.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 511.865.174,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/42
Közzététel dátuma: 2021.03.02.
Ajánlatkérő: Információs Hivatal
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Cisco SW szoftverek beszerzése a műszaki leírásban részletezettek szerint.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 28.704.500,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/42
Közzététel dátuma: 2021.03.02.
Ajánlatkérő: KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: ALOHA Informatika Kft.
Touch monitorok beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 42.126.000,- Ft
Lásd bővebben

NEXON HR-gazdálkodási rendszer fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/42
Közzététel dátuma: 2021.03.02.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: NEXON Vállalkozási és Kereskedelmi Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 187.567.600,- Ft
Lásd bővebben

Távmeghallgatáshoz szükséges eszközök-eredménytáj
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/42
Közzététel dátuma: 2021.03.02.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A jelen beszerzés keretében a NAV, mint a NISZ Zrt. által kiszolgált szervezet, az IP alapú Nemzeti Távközlési Gerinchálózat kommunikációs összeköttetéseinek felhasználásával 22 db video kommunikációs végponti infrastruktúrát kíván országos szinten bevezetni annak érdekében, hogy a Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényben meghatározottak szerint az érintett személyek részére a telekommunikációs eszköz útján biztosított jelenlét törvény adta lehetőségét biztosítani tudja.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 386.044.300,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

A bizalmi adatvagyon-kezelés (Data Trust) tervezése és tesztelése, a fogyasztói bizalmi adatvagyon-kezelés szükségessége

„A tudományos kutatói hátterű, független német agytröszt (think tank), az Új Felelősség Alapítvány (Stiftung Neue Verantwortung) saját oldalán tette közzé szakpolitikai összefoglalóját a bizalmi adatvagyon-kezelésről (Data Trust). A jelentés rámutat: az adatkezelés a viták középpontjában van Európa-szerte, mondván: a fogyasztóknak ellenőrzésük kell, hogy legyen afelett, hogy mi történik a róluk szóló adatokkal. Az olyan egyéni adatok, mint a személyes preferenciák és szokások ugyanis egyre fontosabb forrást jelentenek a vállalatoknak, állami ügynökségeknek és kutatóintézeteknek. A vállalatok nyomás alá kerültek, hogy adatvezérelt üzleti modelleket alkalmazzanak globális versenyképességük fenntartása érdekében. Ugyanakkor a fogyasztók viselik annak a döntésnek a terhét, hogy milyen adatot és milyen célból osszanak meg magukról. Biztosítékot akarnak arról, hogy az adatokból nem lehet következtetéseket levonni magánéletük intim részleteire vagy felhasználni azokat nemkívánatos célokra. Ugyanakkor szeretnék a hasznát élvezni azon személyre szabott termékeknek és adatvezérelt innovációnak, amelyek ugyanezen adatok alapján készülnek. Az EU általános adatvédelmi rendelete (General Data Protection Regulation, GDPR) keretet biztosít a magánélet védelmének, ugyanakkor a beleegyező nyilatkozatok követelménye túlterheli a fogyasztókat. Az adatgyűjtés és adatfelhasználás összetettségébe belefáradva fogadják el az adatvédelmi irányelveket, és elvesztik bizalmukat abban, hogy az a néhány nagyvállalat, amelyek hatékony ellenőrzést tudnak gyakorolni az ő adataik fölött, azok valóban az ő javukra használják fel ezeket. A GDPR jogot ad a fogyasztóknak a vállalatokkal szemben adataikkal kapcsolatban, ugyanakkor sem elegendő információjuk, sem elegendő hatalmuk nincs ezek megfelelő érvényesítéséhez. Ráadásul az említett néhány nagyvállalattal szemben más szereplők, különösen a kisebb vállalkozások nem férnek hozzá az adatokhoz, ami a versenyt és az innovációt is fékezi.

Az elmúlt időszakban a bizalmi adatvagyon-kezelés lehetséges megoldásként merült fel arra, hogy az adatmegosztás a fogyasztók javát szolgálja. Bár teljes egyetértés nincs abban, hogy mi is az a bizalmi vagyonkezelés és mi annak a feladata, a koncepciót érdekeltek széles köre (szakértők, vállalatok, adatvédelmi aktivisták) erősítették meg. A jelentés a következő munkadefiníciót javasolja: a fogyasztói bizalmi adatvagyon-kezelők olyan közvetítők, amelyek aggregálják a fogyasztók érdekeit és képviselik azokat az adatfelhasználó szervezetekkel szemben. A bizalmi adatvagyon-kezelők nagyobb műszaki és jogi szakértelmet, valamint nagyobb alkuerőt tudnak biztosítani a felhasználási feltételek kialakításához, így jobb eredményt tudnak elérni, mint amire a fogyasztók egyenként képesek lennének. Azért, hogy ezt a fogyasztó-orientált küldetést be tudják tölteni, a bizalmi adatvagyon-kezelőkhöz hozzá kell rendelni hozzáférési jogokat, az adatkezelés auditálását és végrehajtást támogató eszközöket. Ehhez nem feltétlenül szükséges adatokat tárolniuk, de működhetnek úgy is.

Bár a koncepcióról széleskörű egyetértés alakult ki, a gyakorlatban még kevés példát láthatunk a megvalósításra, és a tervezéséről sem alakult ki konszenzus. A szakpolitika-készítőknek a tervezés kezdetén a következő kihívásokra kell válaszokat találniuk.

  • Hogyan győződhetünk meg róla, hogy a bizalmi adatvagyon-kezelő érdekei összhangban vannak a fogyasztókéval? A vagyonkezelő műszaki és jogi felépítésének biztosítania kell a fogyasztókat arról, hogy az ő érdekeiket a legjobban képviselve fognak működni. Ezt segíti, ha a kezdeti forrásokat közfinanszírozásból, adat-adókból és -illetékekből vagy a vagyonkezelő tagsági díjából fedezik.
  • Hogyan tudjuk megkönnyíteni a fogyasztóknak, hogy kifejezzék érdekeiket? Ahhoz, hogy a fogyasztók megfelelően tudják használni a vagyonkezelőt, a hozzájárulási nyilatkozatok nehéz terhét át kell fordítani olyan döntésekké, amelyekben a fogyasztó otthonosan mozog. Ahhoz, hogy a vagyonkezelők képviselni tudják a fogyasztók érdekeit, a fogyasztóknak delegálniuk kell adat-jogaikat, alighanem nagyobb mértékben, mint amennyire azt a GDPR önmagában lehetővé tenné. Ez megtörténhet a jogok delegálásával foglalkozó 80. cikkelynek a bizalmi adatvagyon-kezelőkre történő kiterjesztésével is.
  • Hogyan tehetjük motiválttá a szervezeteket az együttműködésben? A vagyonkezelőket úgy kell megtervezni, hogy az együttműködő szervezetek is használhassák az adatokat, szintén a fogyasztók érdekeivel összhangban. A több adathoz való hozzáférés és a nagyobb jogi biztonság kilátása elegendő motiváció lehet a szervezeteknek az együttműködésre, különösen a kisebb vállalatoknak.

Valós környezetben történő tesztelések és pilot-projektek szükségesek annak megállapítására, hogy a bizalmi adatvagyon-kezelők megerősítik-e a fogyasztókat abban, hogy érdekeiket hatékonyabban képviseljék, valamint hogy ennek érdekében hogyan kell megtervezni felépítésüket és működésüket. Csak ezek után érdemes foglalkozni olyan következő lépésekkel, mint az irányelvek, szabályozások. A tesztelést a jelenlegi jogi környezet megnehezíti azzal, hogy nem teszi lehetővé a hozzájárulások és adatjogok széleskörű delegálását egy vagyonkezelő entitásra. A szabályozói tesztkörnyezet (ún. „regulatory sandbox” – szabályozói „homokozó”) biztonságos környezetet ad az adatvagyon-kezelők tesztelésére, szoros felügyelet mellett, nagyfokú átláthatósággal és megfelelő előírásokkal.

Jó példa lehet a bizalmi adatvagyon-kezelők jövőbeli alkalmazására az okos háztartási eszöközökből származó hatalmas adatmennyiséggel kapcsolatos személyiségi jogi és megbízhatósági aggodalmak kezelése, mivel az ilyen jellegű, gyorsan növekvő iparág hatalmas mennyiségű érzékeny adatra támaszkodik. A bizalmi adatvagyon-kezelők az ennek során felmerülő kérdések, kihívások megválaszolásával megnyugtató válaszokat adhatnak a fogyasztóknak arra nézve, hogy adataik felhasználása nem sérti személyiségi jogaikat, ezzel együtt javukra szolgáló szolgáltatásokat és személyre szabott termékeket tesznek nekik elérhetővé.”

Forrás:
Designing Data Trusts. Why We Need to Test Consumer Data Trusts Now; Aline Blankertz; Stiftung Neue Verantwortung; 2021. február 28.

Európai körkép

„A kötet szerzői hiánypótló munka megalkotására vállalkoztak, amelynek célja annak bemutatása, hogy az Európai Unió tagállamai a globalizáció kihívásaira adott válaszaik alapján hogyan értelmezik, alkalmazzák az EU értékrendjét a rendelkezésre álló nyilvános adatok, a nemzetközi és civil szervezetek, intézmények által kiadott elemzések, értékelések és országjelentések tükrében. Az alapötlettől kezdve, a módszertan kidolgozásán át a megvalósításig a szerzői semlegesség vezette a munkát, amelynek során több mint 1800 oldalnyi EU-s és ENSZ-dokumentumot, illetve 4000-nél is több egyéb forrást használtak fel a szerzők. A kézikönyv ezzel kíván hozzájárulni a tagállamokban zajló folyamatok objektív megítéléséhez, valamint ahhoz, hogy a tényeken alapuló megközelítés váljon általánossá. A kötetet haszonnal forgathatják a jogi, nemzetközi és európai tanulmányok, közgazdasági, állam- és közigazgatás-tudományi, történelem és társadalomtudományi szakos hallgatók és oktatók, az állam- és közigazgatásban dolgozó szakemberek, valamint a sajtó munkatársai és a tágabb szakmai közönség is.”

Forrás:
Európai körkép; Trócsányi László, Lovászy László Gábor (szerkesztők);ISBN 9789635313709; Ludovika Egyetemi Kiadó; 2020
(Trócsányi László (Szerk.) – Lovászy László Gábor (Szerk.): Európai körkép – Európai értékek és megvalósulásuk az Európai Unió tagállamaiban az adatok és számok tükrében. Ludovika Egyetemi Kiadó Nonpofit Kft., Budapest 2020.)
Lásd még háttérnek: Interjú az Európai körkép című hiánypótló kézikönyv szerkesztőjével

Interjú az Európai körkép című hiánypótló kézikönyv szerkesztőjével

„…Kilenc évet töltöttem az Európai Parlamentben, és ott személyesen tapasztaltam, például az un. trilógusokon (ahol az EP, az Európai Bizottság és a soros elnökséget adó tagállam képviselői között zajlanak egyeztetések), hogy azok az emberek, akik az uniós intézményekben ilyen típusú elemzéseket készítik, sokszor nem évek, hanem évtizedek óta foglalkoznak ilyen feladatokkal, és óriási rutinnal rendelkeznek. Ráadásul – például az Európai Bizottságnál – külön osztályok és igazgatóságok foglalkoznak egy-egy tagállammal, nem beszélve a több tucat EU ügynökségről, miközben a tagállamok nem látnak rá a másik, akár szomszédos tagállamban folyó ügyekre olyan mélységben, mint a brüsszeli adminisztráció. Emiatt bizonyos fokú komplexus és frusztráció alakult ki bennünk (ideértve az „új”, 2004-ben csatlakozott tagállamokat is) velük szemben, hiszen nálunk nem volt meg ez a tapasztalat és hozzáférés az információkhoz. Az az igazság, be kell látnunk azt, hogy nagyon kevés időnk volt felkészülni, mielőtt 2004-ben elérkeztünk az EU-csatlakozáshoz. A felsőoktatás sem állt készen arra, hogy nagyszámú fiatalt képezzen ki hirtelen az uniós tagsággal járó feladatokra, kihívásokra.
…
A szerkesztői és szerzői szűrők végül milyen típusú forrásokat emeltek be a kötetbe?

Körülbelül 160-féle dokumentumot használtunk fel minden egyes ország kapcsán. Ebben van bizottsági jelentés, európai tanácsi országspecifikus ajánlás, illetve különböző európai uniós ügynökségek elemzései, amelyek időről időre megjelennek, például antiszemitizmus témakörében. Hozzávetőlegesen 2000 azon oldalak száma, amelyeket csak az uniós és ENSZ szervek kiadtak országjelentések formájában. Felhasználtunk továbbá országspecifikusan körülbelül 120-200 szakirodalmi vagy médiaforrást országonként. Ezen túlmenően pedig a Külgazdasági és Külügyminisztérium segítségével az egyes országok nemzeti forrásait is átnéztük, hogy a pontos referenciákat megtaláljuk-megadjuk. Itt szeretném külön megköszönni Sztáray Péter államtitkár úrnak az ebbéli segítségét. Ha az egészet összeadjuk, akkor legalább 10 ezer oldalnyi anyagot dolgoztunk fel.
…
És a struktúra mi alapján alakult ki?

A szerkezetet megpróbáltuk az acquis communautaire, vagyis az EU „közösségi vívmányai” szerint kidolgozni. Ez valójában egy teljesen újszerű megközelítés például abban is, hogy kimondjuk: a nemzeti identitás értéke és a kultúra védelme szintén az alapszerződésekből levezethető érték. Ott van például az első fejezet, ami az identitással, kultúrával, hagyománytisztelettel foglalkozik.

És ez a kategória az acquis communautaire-ből származik?

Bármennyire is hihetetlen, de szerepel benne – épp ezért született ez a könyv: vannak olyan európai értékek, amelyekről nagyon kevés szó esett eddig. Azt mondjuk, hogy az identitás, kultúra és hagyományok tisztelete nem máshol, mint magában az EU Alapjogi Chartájának preambulumában szerepelnek. Ennek ellenére ez egy olyan témakör, amit nem igen szoktak feldolgozni, illetve erre hivatkozni. A második nagy témakör a kötetben a szabadsághoz és biztonsághoz való jog: ez a kategória a jogállamiságnál jóval többet takar. Ebbe nem csak az tartozik, hogy a bírói szervezet hogyan működik. Az Alapjogi Charta 6. cikke a szabadsághoz és biztonsághoz való jogot fejti ki, és mi ezen belül vizsgáltuk az egyes politikai rendszerek sajátosságait a mindegyik tagállamra általában jellemző alapvető demokratikus keretrendszeren belül, ideértve a véleménynyilvánítás szabadságát is.
…
A könyv azonban nem szorítkozik csupán szigorú értelemben vett jogi kérdésekre.

Valóban nem. A 4. fejezet a jólét előmozdításáról szól, ami az EU-ról szóló szerződés (EUSZ) harmadik cikkében megfogalmazott értékeken alapul. Ezek között szerepel a fenntartható fejlődés, a magas versenyképesség, a szociális piacgazdaságon alapuló gazdaság, környezetpolitika, illetve az oktatás- és tudománypolitika is. Ezek önmagukban is nagyon nehezen összeilleszthető témák, sokszor még most is hiányos forrásokkal. És ugyanígy nóvum szerintem a tudományfinanszírozás kérdésének bemutatása tagállamonként…”

Forrás:
„Nagy bátorság kell ahhoz, hogy olyan igazságot hangoztassunk, amelyet korunk elfogadhatatlannak tart” – beszélgetés Lovászy Lászlóval; Joób Kristóf; Joób Kristóf; Mandiner Precedens; 2021. március 4.
A rendkívül gazdag tartalmú interjúból terjedelmi okokból csak néhány részletet emeltünk ki.
A hivatkozott könyv elérhetősége: eGov Hírlevél

Szükség lenne egy önálló fejlesztéspolitikai szervezetre

„A jelenünk a jövőnk. A válságból való erőteljes kibontakozáshoz minden lehetőségünk megvan; megadatik, hogy amit elrontottunk, azt most megkíséreljük kijavítani, és ami jó, azt még tovább fejlesszük. Ehhez nyújt támogatást az Európai Unió.

A rendszerváltoztatás évtizedei – rövid időszakok kísérleteitől eltekintve – nem érleltek ki tartósan olyan gyakorlatot, amely az általános fejlesztéspolitika intézményesítésével, a pénzügyi-gazdasági, társadalmi-szociális, a környezeti-infrastrukturális és a regionális-települési stratégiák tervezése területén koordináló, a kölcsönhatásokat befolyásoló, szinergikus hatása révén, hozzáadott értékével jelentősen elősegíthette volna hazánk európai felzárkózási folyamatát. Ennek útját állta a rövid távú politikai érdekek előtérbe helyezése, a távlati cselekvéshez szükséges türelem hiánya.

Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk óta – igaz, részben már azt megelőzően is – az államnak uniós jogszabályokba foglalt kötelezettsége, hogy a nemzeti fejlesztési terveket, a partnerségi megállapodásokat és a hozzájuk kapcsolódó dokumentumok bizonyos körét széles társadalmi egyeztetést (nem véleményeztetést!) követően, annak eredményeit beépítve készítse el, és a tervek végrehajtását ellenőrizhesse az ahhoz értő civil társadalom, benne a gazdasági szereplők és szervezeteik.

Ebből a szemszögből az önkormányzatok is a civil társadalom részét képezik; felelősségüket, az igazgatási és irányítási rendszerekben elfoglalt helyüket tekintve ők is „partnerek”.

Napjainkban, amikor a válság utáni kibontakozást eddig példa nélküli nagyságrendű uniós források sokféle fajtája és formája segíti, különösen fontos, hogy a nemzeti fejlesztéspolitika területén világos politikai és intézményi felelősség jelenjen meg.

Senki sem vonhatja kétségbe a kormányzat jó szándékát, amikor a 2030-ig szóló jövőképhez tartozóan hat stratégiai célt fogalmazott meg, kiemelve közülük a versenyképesség növelését és a területi egyenlőtlenségek csökkentését.

Az természetes, hogy a célokra épülő, részletesen kidolgozott hét operatív program tartalmazza a magyar fejlesztési beavatkozásokat, a kapcsolódó koordinációs és végrehajtási mechanizmusokat és a támogatási források megoszlásának ismertetését.

A kérdés, hogy valóban, amint leíródott, „ezzel biztos alapot nyújt-e a kohéziós források nemzeti érdekeknek megfelelő, hatékony felhasználásához”? A kérdés, hogy mi van a programokon túl.

Jelen helyzetben elsődleges a válság utáni rövid távú helyreállítási és a hosszútávra szóló, a későbbi esetleges válságok esélyét csökkentő, az ellenálló-képességet, a rugalmasságot növelő eszközök hatékony felhasználása, az operatív programoknak az új, kilenc válságfelszámoló célkitűzéssel való összhangja és az egyéb, jövőt meghatározó követelményeknek történő megfeleltetése.

A hatásos és hatékony kormányzati koordináció megkövetelné, hogy a ma szétaprózott, ágazati jellegű, mintegy 44-50 szakági felelős felett egy önálló kormányzati szerv alakuljon, ami lehetőséget teremtene a célok és feladatok összehangolására, a kölcsönhatások elemzésére, átfogó vizsgálatára és a kiemelt területeken a végrehajtás felügyeletére.

Az egyéb – hazai és külföldi – magán- és állami forrásokon és a „saját részen” kívül az Uniótól mintegy 60 milliárd euró, majd 21 ezer milliárd forint áll Magyarország rendelkezésére a következő tervezési hét éves periódusban.

Ez önmagában megkövetelné egy önálló felelős, eszközökkel rendelkező és számon kérhető szervezet létezését.

Az Unió által biztosított vissza nem térítendő támogatások és/vagy európai központi hitel, az állami és/vagy önkormányzati források, garanciák, a vállalkozói saját források, az agrárium és a vidékfejlesztés különös támogatási formái, az Európai Beruházási Bank által is finanszírozott/hitelezett beruházásokon keresztül a pénzügyi eszközrendszernek számtalan kombinációja kínálkozik a tervek megvalósítására.

A feladathoz illeszkedő legmegfelelőbb eszközök kiválasztása alapos nemzetgazdasági hatékonysági elemzést követel meg.

Jelen helyzetben a döntések alapvető kritériuma nem lehet más, mint a gazdasági szerkezet „zöld” és „digitális” irányú fejlesztése, valamint a – humán és infrastrukturális értelemben vett – területi felzárkóztatás hosszú távon pozitív hatásainak biztosítása.

Ugyanakkor nem kizárólag a pénz a fejlődés motorja. Sőt! A társadalmi tudás, a képzettség, az innovációs képesség és készség, a helyi közösségek kultúrája és akarata, a széles körű politikai egyetértés az alapja a tartós, fenntartható felemelkedésnek. Mindezek együtt határozzák meg azt a feltételt, ami egy-egy térség emberi képességeinek és a gazdasági tevékenységnek az egymásra találását, önfejlődését hosszabb távon biztosíthatja. Erre önmagukban az operatív programok sora, a helyreállítási mesterterv nem alkalmas.

A területek, tevékenységi láncolatok kiválasztása nem egyedül állami feladat: megosztott kompetenciák összekapcsolását igényli.

A vidékfejlesztésben például a régiók, a települések, a gazdasági és civil aktorok megerősítése, a bölcsődéktől az egyetemig tartó nevelési folyamat összehangolása, az egész életen át történő tanulás, a kutatás-fejlesztés térhódítása összefügg a létrehozandó, fejlesztendő infrastrukturális adottságokkal, lehetőségekkel.

Most megtanulhattuk, hogy ha az egészségügyben a szakemberek rendelkezésre állása, a szükséges műszaki létesítmények és eszközök megléte, a pénzügyi-jövedelmi háttér, a megbecsülés, a kutatás és fejlesztés, a gyógyászati ipar stb. láncolatnak akár egyetlen eleme is hiányzik, tragédiába torkollhat egy vészhelyzet.

Ugyanez vonatkozik a fejlesztésekre is. De a lényeg az, hogy mindezek megléte ellenére az eredmény akkor sem lesz hatásos, ha nem a bizalom légkörében zajlik az előkészítés, ha az önkormányzatok nem támogatják, ha a gazdasági és társadalmi szereplők távol vannak, és nem aktív szereplői a cselekményeknek.

Ehhez viszont a területi és helyi önigazgatás megerősítésére, szuverenitásuk biztosítására és egy összetartó társadalom kialakulásának, megerősödésének támogatására van szükség. Mindezek kiteljesítésére nagy az igény.

Külföldi és múltbeli tapasztalatok azt bizonyítják, minél „közösebb” egy cél, minél ismertebb és elfogadottabb, minél szélesebb körű a részvétel az előkészítésben, annál hatékonyabb a végrehajtás.

Az európai intézmények által megfogalmazott és a tagállamok, így hazánk által is elfogadott elvek tartalmazzák a fentebb leírtakat. A „zöld átállás”, a digitalizáció sikere nem képzelhető el a társadalmi és területi kohézió kiteljesedése, a demokratikus intézményrendszer erősítése nélkül, a gazdasági versenyképesség, az innováció növelése pedig az emberi-társadalmi tudás, képesség és készség fejlesztése nélkül.

Az ember maga az innováció. A „minden mindennel összefügg” dilemmából tudni kell kiválasztani azokat az összefüggéseket, láncolatokat, amik öngerjesztő módon jövőt alkotó tényezőkké válnak.

Ehhez politikai együttműködésre, a fő nemzeti sorskérdésekben egyetértésre, a társadalmi összetartozás erősítésére, a fejlesztéspolitikában az állami, önkormányzati, civil (köztük gazdasági és tudományos) szervezetek közötti folyamatos egyeztetésre van szükség.

Egy felelős hazai fejlesztéspolitikai koordinációs mechanizmus kialakítása és annak az Európai Unió által létrehozott koordinációs rendbe, az európai szemeszter intézményesített rendszerébe történő bekapcsolása jelentősen növelné a hazánk iránti bizalmat, a magyar gazdasági és civil szereplők jövőbe vetett hitét, ezáltal erősítené az emberi és pénzügyi erőforrások felhasználásának hatását és hatékonyságát.”

Forrás:
Szükség lenne egy önálló fejlesztéspolitikai szervezetre; Baráth Etele; Növekedés.hu; 2021. március 5.
(A szerző a Magyar Közgazdasági Társaság Fejlesztéspolitikai szakosztályának elnöke.)

Törvények, rendeletek

A koronavírus-járvány miatt szükséges stratégiai egyeztetések: a vidéki városokkal Balla György, Budapesttel Fürjes Balázs fog tárgyalni

„A 25 ezernél népesebb vidéki településekkel folytatott egyeztetésekért felelős miniszteri biztossá nevezték ki szerdától Balla György fideszes országgyűlési képviselőt, Szolnok korábbi alpolgármesterét − tájékoztatta az MTI-t a Miniszterelnökség.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter három hónapra nevezte ki Balla Györgyöt március 3-tól. A koronavírus-járvány miatt szükséges stratégiai egyeztetésekért felelős miniszteri biztosként feladata lesz, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter és 69 településvezető között folytatott egyeztetéseket követően külön-külön tárgyaljon a 25 ezer lakos feletti vidéki városok képviselőivel.

A fővárossal és a budapesti kerületek vezetőivel Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára fog egyeztetni. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a következő hetekre tervezett tárgyalásokon a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium képviselői is részt vesznek.

Az egyeztetések célja, hogy az önkormányzatok igényeit figyelembe véve olyan megoldást találjanak, amely a települések hatékony működését biztosítja, valamint beruházások és fejlesztések révén javítja az infrastruktúra és közszolgáltatások minőségét, ugyanakkor munkahelyeket teremt és növeli a gazdaság teljesítményét is.”

Forrás:
A fővárosi önkormányzatokkal Fürjes Balázs egyeztet, a vidéki városokkal Balla György; Molnár Szabina; Index.hu; 2021. március 3.
3/2021. (III. 3.) MvM utasítás miniszteri biztos kinevezéséről; Nemzeti Jogszabálytár
Hivatalso Értesítő; 2021. évi 11. szám; 2021. március 3.; 1007. o. (PDF)