Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Felülvizsgálatot tart a kormány, a középpontban az egészségügyi és a családtámogatási kiadások
Tárgyszavak: költséghatékonyság — közszféra, közigazgatási hatékonyság, közkiadások felülvizsgálata, közkiadások hatékonysága, Magyarország
1262/2023. (VII. 4.) Korm. határozat a közkiadások hatékonyságának felülvizsgálatáról
Tárgyszavak: költséghatékonyság — közszféra, közigazgatási hatékonyság, közkiadások felülvizsgálata, közkiadások hatékonysága, Magyarország
1263/2023. (VII. 4.) Korm. határozat a Közkiadások Felülvizsgálata Munkacsoportról
Tárgyszavak: költséghatékonyság — közszféra, közigazgatási hatékonyság, közkiadások felülvizsgálata, Közkiadások Felülvizsgálata Munkacsoport, közkiadások hatékonysága, Magyarország

Közigazgatás, politika, jog

Januártól új időszámítás kezdődik az állami beruházásoknál
Tárgyszavak: Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács, Állami beruházási keretprogram 2035, állami beruházási rendszer, épületinformációs modellezés (BIM), Lázár János, Magyarország

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Infodémia
Tárgyszavak: álhírek, Európai Unió, infodémia
Információbiztonsági incidenstrendek a közigazgatásban
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, információbiztonsági események, kiberbiztonság, Magyarország

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Felülvizsgálatot tart a kormány, a középpontban az egészségügyi és a családtámogatási kiadások

„A közkiadások hatékonyságának felülvizsgálatát rendelte el a kormány, a költségvetés legfontosabb területeit tekinti át a Pénzügyminisztérium vezetésével és egy új munkacsoport felállításával.

A kormány kedd este kiadott egy határozatot, amelynek értelmében felül kell vizsgálni számos területen azt, hogy megfelelő hatékonysággal költik-e el a forrásokat – írja az Index.

A Magyar Közlönyben jelent meg a kormány határozata „a közkiadások hatékonyságának felülvizsgálatáról”. Ebben előírták, hogy a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódó intézkedéseket felül kell vizsgálni hatékonysági szempontból.

A határozatban Varga Mihály pénzügyminisztert bízták meg azzal, hogy a többi miniszterrel együtt végezze el a vizsgálatot. A tárcavezetőknek először idén év végéig a 2023-as egészségügyi, családtámogatás és lakhatásra fordított állami kiadásokat, valamint az ezekhez kapcsolódó adókedvezményeket kell áttekinteniük, utána pedig a 2024-es, oktatásra és állami beruházásokra fordított kiadásokat kell felülvizsgálniuk.

Mindkét terület esetében az adott év kormányzati kiadásainak minimum 10 százalékát meg kell vizsgálni, és a cél, hogy az egészségügyi és a családtámogatási-lakhatási költéseknél három-három százalékos megtakarítást érjenek el. Az oktatás, állami beruházások vonatkozásában ugyanilyen célt nem fogalmaztak meg a határozatban.

A vizsgálat végrehajtásának elősegítése érdekében egy másik, külön határozatban létrehozták a Közkiadások Felülvizsgálata Munkacsoportot is, amely egy „javaslattevő, véleményező, tanácsadó tevékenységet végző testület” lesz, amelynek irányítói több minisztérium államtitkárai, továbbá az Állami Számvevőszék, a KSH, a Magyar Államkincstár és az MNB tagjai lesznek.

A 2023-as évet érintő kiadási felülvizsgálat munkatervét és módszertanát is részletesen bemutatja a határozatban a kormány. Ezekből kiolvasható, hogy melyek azok a kiadási sorok, amelyeket a kormány várhatóan áttekint.

Az egészségügy esetében ezek lesznek azok a tételek:

Nemzeti Népegészségügyi Stratégiával összefüggő feladatok

Összevont-szakellátás

Nagyértékű gyógyszerfinanszírozás

Gyógyszertámogatás kiadásai

Gyógyszertámogatási céltartalék

Egyéb gyógyászati segédeszköz támogatás és kölcsönzés támogatása

Egyedi készítésű gyógyászati segédeszköz támogatás

A családtámogatás és lakhatás esetében pedig ezek lesznek az érintett sorok:

A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatásából: Családi bölcsőde; Bölcsőde és mini bölcsőde támogatása

Nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatása

GYES-en és GYED-en lévők hallgatói hitelének célzott támogatása

Esélyteremtési és önkéntes programok, feladatok támogatása/ Esélyteremtő, önkéntes és kríziskezelő programok, valamint feladatok támogatása

Család- és ifjúságügyi társadalmi, civil és egyéb szervezetek továbbá közösségi és tehetségsegítő programok, feladatok támogatása

Fiatalok első sikeres nyelvvizsgájának támogatása

Fiatalok vezetői engedélyének megszerzésével összefüggő hozzájárulás

Gyermek, ifjúsági és családpolitikai programok előirányzat vonatkozó része

Családi pótlék

Anyasági támogatás

Gyermekgondozást segítő ellátás

Gyermeknevelési támogatás

Gyermekek születésével kapcsolatos szabadság megtérítése

Életkezdési támogatás

Gyermektartásdíjak megelőlegezése

Járási szociális feladatok ellátása előirányzatból: Gyermekek otthongondozási díja

Személyi jövedelemadó: Családi adóalap-kedvezmény és első házasok kedvezménye;

Négygyermekes anyák személyi jövedelemadó-mentessége; 30 év alatti édesanyák kedvezménye

25 év alattiak szja mentessége

Lakossági illetékek: Illetékmentes öröklés; CSOK-os lakások mentessége

Babaváró támogatások

Diákhitel konstrukciók támogatása előirányzat vonatkozó része

Lakástámogatások

Hazai bölcsőde-, családi bölcsődefejlesztési program nem állami fenntartók részére

Biztosított által fizetett nyugdíjjárulék: Családi járulékkedvezmény

Szociális hozzájárulási adó: a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény

Csecsemőgondozási díj

Táppénz előirányzatból gyermekápolási táppénz

Gyermekgondozási díj és örökbefogadói díj

Védőnői szolgáltatás, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem

Anyatej-ellátás

”

Forrás:
Felülvizsgálatot tart a kormány, a középpontban az egészségügyi és a családtámogatási kiadások; Infostart; 2023. július 5.

1262/2023. (VII. 4.) Korm. határozat a közkiadások hatékonyságának felülvizsgálatáról

„A Kormány a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében szereplő, a közkiadások hatékony felhasználásának javítása kiadási felülvizsgálatok révén című reform keretében megvalósuló intézkedések mielőbbi végrehajtása érdekében
1. felhívja a pénzügyminisztert, hogy
a) gondoskodjon a kiadási felülvizsgálatok koordinálásáról és elvégzéséről, és
b) hozza létre a Pénzügyminisztérium szervezetén belül a kiadások felülvizsgálatának koordinálásáért és elvégzéséért felelős szervezeti egységet;
Felelős: pénzügyminiszter
Határidő: az a) alpont tekintetében folyamatos, a b) alpont tekintetében azonnal

2. felhívja a pénzügyminisztert, hogy gondoskodjon arról, hogy az 1. pont szerinti szervezeti egység szorosan működjön együtt a Közkiadások Felülvizsgálata Munkacsoporttal a kiadási felülvizsgálatra vonatkozó jogi és szervezeti szabályok kidolgozása, továbbá a közkiadások felülvizsgálatának tervezése, végrehajtása és nyomon követése során;
Felelős: pénzügyminiszter
Határidő: folyamatos

3. – figyelembe véve a kiadások mértékét, változását, prioritását és hatékonyságát – egyetért azzal, hogy
a) a 2021. évi zárszámadás alapján az adott év kormányzati kiadásainak legalább 10 százalékára kiterjedő mértékben a 2023. évben az egészségügyre, valamint a családtámogatásra és lakhatásra fordított kiadások és kapcsolódó adókedvezmények,
b) a 2022. évi zárszámadás alapján az adott év kormányzati kiadásainak legalább 10 százalékára kiterjedő mértékben a 2024. évben az oktatásra és állami beruházásokra fordított kiadások
felülvizsgálatára kerül sor, és felhívja a pénzügyminisztert, hogy – az érintett miniszterek bevonásával – gondoskodjon a felülvizsgálat elvégzéséről;
Felelős: pénzügyminiszter, belügyminiszter, építési és közlekedési miniszter, kultúráért és innovációért felelős miniszter
Határidő: az a) alpont tekintetében 2023. december 31., a b) alpont tekintetében 2024. december 31.

4. egyetért azzal, hogy a kiadások felülvizsgálatának célja a közkiadások megfelelőségének részletes vizsgálata a felülvizsgálat tárgyát képező területeken, különös tekintettel azok pozitív társadalmi hatására, a gazdasági növekedéshez való hozzájárulásra, valamint a költségvetési egyenlegre és a közkiadások középtávú fenntarthatóságára gyakorolt hatására;

5. jóváhagyja a 2023. évi felülvizsgálat 1. melléklet szerinti munkatervét;

6. jóváhagyja a 2023. évi felülvizsgálat módszertanát a 2. melléklet szerint, és egyetért azzal, hogy a 2023. évben
a) az egészségügy területén a felülvizsgálat célja
aa) az egészségügyi közkiadások szerkezetének és azok szakpolitikai célokhoz való igazodásának áttekintése, és a felülvizsgálat eredménye alapján javaslatok megfogalmazása a hatékonyabb forrásallokációra,
ab) az egyes kiadási részterületeken legalább 3% megtakarítás és ehhez kapcsolódóan hatékonyságnövekedési tartalék elérése és átcsoportosítási lehetőség feltárása a magasabb egészségnyereséggel járó kiadási területek irányába, az aktuális szakpolitikai célok figyelembevételével,
ac) a visegrádi országokkal történt összevetést követően javaslatok megfogalmazása egyes népegészségügyi indikátorok értékeinek hosszabb távú javítása érdekében,
b) a családtámogatás és lakhatási támogatás területén (ideértve az ehhez kapcsolódó adókedvezményeket) a felülvizsgálat célja
ba) a család- és lakhatási támogatásokkal kapcsolatos közkiadások, továbbá a kapcsolódó adókedvezmények szerkezetének és azok szakpolitikai célokhoz való igazodásának áttekintése, és a felülvizsgálat eredménye alapján javaslatok megfogalmazása a hatékonyabb forrásallokációra,
bb) az egyes kiadási részterületeken legalább 3% megtakarítás és ehhez kapcsolódóan hatékonyságnövekedési tartalék elérése, a felülvizsgálat eredményeitől függően egyes támogatási formák célzottabbá tétele, a költségvetési források prioritást élvező területek irányába történő átcsoportosítási lehetőségének feltárása az aktuális szakpolitikai célok figyelembevételével, mely célok a magyarországi demográfiai folyamatok kedvező irányba terelése, a családalapítás ösztönzése, a termékenységi arányszám növelése, a családok anyagi biztonságának erősítése, a munka és a családi élet jobb összeegyeztethetősége, valamint a hosszú távon kiszámítható családpolitika;

7. felhívja a pénzügyminisztert, hogy – a belügyminiszter, az építési és közlekedési miniszter és a kultúráért és innovációért felelős miniszter bevonásával – készítsen előterjesztést a Kormány részére a 2024. évi felülvizsgálat munkatervéről, módszertanáról és annak részeként a megtakarítási és hatékonysági célokról;
Felelős: pénzügyminiszter, belügyminiszter, építési és közlekedési miniszter, kultúráért és innovációért felelős miniszter
Határidő: 2024. február 29.

8. felhívja a pénzügyminisztert, hogy a kiadási felülvizsgálatok rendszeres elvégzése érdekében a 2024. utáni évekre vonatkozóan az érintett miniszterek bevonásával készítsen előterjesztést a Kormány részére arról, hogy mely további kiadások felülvizsgálatára kerül sor a kiadások mértéke, változása, prioritása és hatékonysága kritériumok alapján, valamint az adott kiadások felülvizsgálata munkatervéről, módszertanáról és annak részeként a megtakarítási és hatékonysági célokról;
Felelős: pénzügyminiszter, érintett miniszterek
Határidő: a 2024. évet követően minden évben február végéig

9. felhívja az érintett minisztereket, hogy az irányításuk vagy felügyeletük alatt álló szervek bevonásával biztosítsák az 1. pont szerinti szervezeti egység részére a hozzáférést a kiadási felülvizsgálat elvégzéséhez szükséges adatokhoz és információkhoz;
Felelős: érintett miniszterek
Határidő: folyamatos

10. felhívja a pénzügyminisztert, hogy a kiadási felülvizsgálatok előrehaladásáról negyedévente nyújtson be jelentést a Kormány részére;
Felelős: pénzügyminiszter
Határidő: az adott negyedévet követő hónap utolsó napja

11. felhívja a pénzügyminisztert, hogy a Közkiadások Felülvizsgálata Munkacsoporttal folytatott konzultációt követően a kiadási felülvizsgálat eredményeit bemutató, az érintett kiadási területeken megtakarításokat és hatékonyságnövekedést lehetővé tevő intézkedéseket és szakpolitikai lehetőségeket, továbbá a lehetséges nyomon követési intézkedésekkel összefüggő ajánlásokat tartalmazó jelentést nyújtson be a Kormány részére;
Felelős: pénzügyminiszter
Határidő: a felülvizsgálat évét követő évben január 31.

12. felhívja a pénzügyminisztert, hogy a 11. pont szerinti jelentést küldje meg az Országgyűlés illetékes bizottságának és a Költségvetési Tanácsnak;
Felelős: pénzügyminiszter
Határidő: a Kormány döntését követően

13. felhívja az érintett minisztereket, hogy készítsenek az ajánlások végrehajtásáról (az ajánlásoktól való eltérést és annak indokát külön indokolva), valamint az ajánlások költségvetési tervezés során történő figyelembevételéről beszámolót, amit megküldenek a pénzügyminiszternek;
Felelős: érintett miniszterek
Határidő: a felülvizsgálat évét követő évben március 31.

14. felhívja a pénzügyminisztert, hogy az éves költségvetési törvény tervezetének általános indokolásában ismertesse a 2023. évi és 2024. évi felülvizsgálatok megállapításait és azok eredményét a „tartsd be vagy indokold meg” elvvel összhangban;
Felelős: pénzügyminiszter
Határidő: az éves költségvetési törvény tervezetének benyújtásáig

15. felhívja a pénzügyminisztert, hogy nyújtson be záró jelentést a Kormány részére, amelyben bemutatja, hogy a 2023–2024. évi időszakra vonatkozó négy kiadási felülvizsgálat együttesen a kormányzati kiadások legalább 20 százalékára terjedt ki.
Felelős: pénzügyminiszter
Határidő: 2025. december 31.

1. melléklet az 1262/2023. (VII. 4.) Korm. határozathoz
A közkiadások 2023. évi felülvizsgálatának munkaterve
…
2. melléklet az 1262/2023. (VII. 4.) Korm. határozathoz
A közkiadások 2023. évi felülvizsgálatának módszertana
A) Általános módszertan
…
B) Terület-specifikus módszertan – Kulcskérdések…”

Forrás:
1262/2023. (VII. 4.) Korm. határozat a közkiadások hatékonyságának felülvizsgálatáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1263/2023. (VII. 4.) Korm. határozata a Közkiadások Felülvizsgálata Munkacsoportról; Magyar Közlöny; 2023. évi 98. szám; 2023. július 4.; 4976-4982. o. (PDF)

1263/2023. (VII. 4.) Korm. határozat a Közkiadások Felülvizsgálata Munkacsoportról

„1. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv Állam és közigazgatás komponens 38. reform intézkedése értelmében az egyes kiemelt állami területekre fordított kiadások rendszeres, középtávú munkaterven alapuló felülvizsgálata érdekében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 10. § (1) bekezdése alapján javaslattevő, véleményező, tanácsadó tevékenységet végző testületként Közkiadások Felülvizsgálata Munkacsoport (a továbbiakban: Munkacsoport) működik.

2. A Munkacsoport feladata
a) a közkiadások megfelelőségének részletes vizsgálatában történő közreműködés a felülvizsgálat tárgyát képező területeken, különös tekintettel azok pozitív társadalmi hatására, a gazdasági növekedéshez való hozzájárulásra, valamint a költségvetési egyenlegre és a középtávú fenntarthatóságra gyakorolt hatására,
b) az a) alpontban meghatározott feladata alapján javaslattétel intézkedésekre és szakpolitikai lehetőségekre, amelyekkel az érintett kiadási területeken megtakarításokat és hatékonyságnövelést lehet elérni,
c) a megtakarítási és hatékonyságnövelési ajánlások költségvetési tervezés és a középtávú költségvetési kitekintés meghatározása során történő figyelembevételének nyomon követése.

3. A Munkacsoport a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően kétszintű struktúrában működik. A stratégiai iránymutatást nyújtó testületként az Irányító Testület, az egyes kiadási területek részletes felülvizsgálatára szakértői munkacsoport (a továbbiakban: Szakértői Munkacsoport) működik.

4. Az Irányító Testület elnöke az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium államháztartásért való felelősséggel kapcsolatos feladatokat ellátó államtitkára, további állandó tagja az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetéssel kapcsolatos feladatokat ellátó helyettes államtitkára. A vizsgálat tárgyát képező kiadási területnek megfelelően az Irányító Testület tagja továbbá

a) az adópolitikáért felelős miniszter,
b) az állami beruházásokért felelős miniszter,
c) a családpolitikáért felelős miniszter,
d) az egészségügyért felelős miniszter,
e) a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter,
f) a köznevelésért felelős miniszter,
g) a lakáscélú állami támogatásokért felelős miniszter,
h) a lakáspolitikáért felelős miniszter,
i) a szakképzésért felelős miniszter
által kijelölt államtitkár.

5. A Szakértői Munkacsoportot az Irányító Testület hozza létre. A Szakértői Munkacsoport elnöke az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetéssel kapcsolatos feladatokat ellátó helyettes államtitkára. A Szakértői Munkacsoportban a 4. pontban meghatározott miniszter által vezetett minisztérium, illetve a miniszter irányítása vagy felügyelete alatt álló szervek állományába tartozó szakértők mellett külső szakértők is részt vesznek.

6. A Kormány felkéri
a) az Állami Számvevőszék elnökét,
b) a Központi Statisztikai Hivatal elnökét,
c) a Magyar Államkincstár elnökét,
d) a Magyar Nemzeti Bank elnökét,
hogy delegáljon tagot a Szakértői Munkacsoportba.

7. A Szakértői Munkacsoport ülésére az Irányító Testület elnöke más külső szakértőket, a vizsgált területen kiemelkedő szaktudással rendelkező szakembereket, a tudomány területén elismert oktatókat, kutatókat is meghív
a) az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke,
b) a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke és
c) a Magyar Tudományos Akadémia elnöke
javaslata szerint.

8. Az Irányító Testület és a Szakértői Munkacsoport szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal ülésezik. Az ülésről jegyzőkönyv készül.

9. Az Irányító Testület tagjai, illetve a Szakértői Munkacsoportban részt vevők e kormányhatározat szerinti tevékenységükért díjazásra, költségtérítésre nem jogosultak.

10. Az Irányító Testület és a Szakértői Munkacsoport titkársági feladatait az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium látja el.

11. Az Irányító Testület és a Szakértői Munkacsoport működésének részletes szabályait ügyrendben állapítja meg.

12. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.”

Forrás:
1263/2023. (VII. 4.) Korm. határozat a Közkiadások Felülvizsgálata Munkacsoportról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1263/2023. (VII. 4.) Korm. határozata a Közkiadások Felülvizsgálata Munkacsoportról; Magyar Közlöny; 2023. évi 98. szám; 2023. július 4.; 4982-4983. o. (PDF)

Közigazgatás, politika, jog

Januártól új időszámítás kezdődik az állami beruházásoknál

„Túlzás nélkül állítható, hogy új fejezet kezdődik Magyarországon, miután a honatyák több mint egy év előkészítés után elfogadták azt a beruházási kerettörvényt, amelynek hatása akár évtizedek múlva is velünk lehet. Az építőipar számára nem lesz egyszerű a feladat: kevesebből többet és jobban kell építenie.

Csaknem egyéves munka ért révbe kedden a parlamentben az állami beruházások rendjéről szóló törvényjavaslat elfogadásával, amely új alapokra helyezi az állami beruházásokat és vele együtt lényegében a teljes magyar építőipart.
Lázár János építési és közlekedési miniszter a jogszabály előkészítése során sem rejtette véka alá, hogy céljuk egy patrióta törvény kidolgozása, amely helyzetbe hozza a hazai építőipari cégeket a külföldi tulajdonú vállalatokkal szemben. A kormány törekvése ugyanis, hogy magyar alapanyagból, magyar munkával, magyar szaktudással magyar profit előállítását segítsék elő.

De az új törvény megalkotásánál az is szempont volt, hogy a költségvetéshez igazítsák a fejlesztéseket, és a „ kevesebből többet és jobbat” elv előtérbe helyezésével megakadályozzák a felesleges vagy fenntarthatatlan beruházások megvalósulását. A kormány célja ezenkívül az is, hogy életminőségben és épített környezetben is felzárkózzunk Nyugat-Európához, amihez az építőipar színvonalának emelésére van szükség.

A jogszabályba egyébként 25 hazai szervezet 900 javaslatát építették be, ezenfelül nemzetközi benchmarkkutatást is végeztek, megvizsgálták az Európai Unió tagállamainak beruházási szabályozását vagy például a német vasúttársaság közbeszerzési gyakorlatát.

Összeszedtük, hogy melyek a legfontosabb változások:

Állami beruházási keretprogram 2035

Lényeges változás, hogy a kormány a jövőben új mechanizmusban dönt a beruházásokról, egészen pontosan a beruházási keretprogram lesz az irányadó, amely ágazati beruházási tervekre épül. A forrást az egyes projektekre a kormány évente biztosítja az Építési és Beruházási Minisztérium előirányzatán keresztül. A törvény alapján elfogadandó első állami építési beruházási keretprogram a 2035. december 31-ig tartó programozási időszakra szól.

Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács

A jogszabály szerint létrejön egy új fórum is, az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács, egy javaslattevő és véleményező szakmai szervezet, munkájában húsz szakmai szervezet vesz részt, döntéseit pedig négyötödös többséggel hozza. A tanács javaslatai alapján hozza meg döntését a miniszter, és ennek alapján adják ki a törvény végrehajtási jogszabályait.

Kiviteli terv nélkül nincs építés, a nyertes ajánlat nyilvános

A jövőben a korábbinál jóval hangsúlyosabb lesz az egyes projektek előkészítése, ennek egyik mérföldköve, hogy a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás kizárólag a végleges építési engedélyen alapuló, az építtető által jóváhagyott kivitelezési dokumentáció rendelkezésre állása esetén indítható meg. A nyertes ajánlattevő által benyújtott ajánlat üzleti titkot nem érintő részét, beleértve az árazott tételes költségvetést, az ajánlatkérőnek nyilvánosságra kell hoznia.

Egy ajánlat nem ajánlat

A közbeszerzések továbbra is nyílt eljárásrendben folynak majd, de sajátos körülmények esetén a tárgyalásos eljárás is engedélyezett. Abban viszont nincs alku, hogy ha a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárásban nem nyújtanak be legalább két érvényes ajánlatot, akkor az építtető állami beruházásért felelős miniszter mint ajánlatkérő köteles eredménytelenné nyilvánítani az eljárást.
De akkor sincs eredmény, ha a beérkezett érvényes ajánlatok nem férnek bele az árba.

Műszaki ellenőrzés, tervellenőrzés, BIM

A műszaki ellenőrt az építtető választja ki a tervezési szolgáltatások beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárás előkészítése előtt, és a tervellenőrrel együtt a tervezéstől a kivitelezés lezárásig rendelkezésre kell állnia. Az állami építési beruházások a BIM-alapú műszaki építményinformációs modell megvalósítási rendszerére épülnek.

Tervezők és kivitelezők értékelése

Ennek során az építtető értékeli a tervezőt és kivitelezőt ötfokozatú skála alkalmazásával a beruházások megvalósítása után, s az értékeléseket a jövőben a kiválasztásban fel lehet használni.

Szigorú összeférhetetlenségi szabályok

A törvény részletesen meghatározza az állami építési beruházás előkészítésében és megvalósításában részt vevőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat. Az előkészítésében és megvalósításában részt vevők – a minisztériummal munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek kivételével – egymástól függetlenek, egymással sem munkavégzésre irányuló, sem egyéb, a feladataik részrehajlásmentes elvégzését érintő vagy befolyásoló jogviszonyban, sem közös tulajdonosi, sem kapcsolt vállalkozási viszonyban nem állhatnak. A beruházások kapcsán az összeférhetetlenséget a minisztérium mintavételi eljárás alapján és bejelentésre is ellenőrizni fogja.”

Forrás:
Januártól új időszámítás kezdődik az állami beruházásoknál, és ez mindenkit érinteni fog; Járdi Roland; Világgazdaság; 2023. július 7.

Európai Unió

Új uniós adatvédelmi szabályok a határokon átnyúló ügyekben

„A Bizottság a mai napon új jogszabályt javasol az adatvédelmi hatóságok közötti együttműködés egyszerűsítésére az általános adatvédelmi rendelet határokon átnyúló ügyekben történő érvényesítése során. Az új rendelet konkrét eljárási szabályokat állapít meg a hatóságok számára a rendelet alkalmazása során azokban az ügyekben, amelyek különböző tagállamokban tartózkodó egyéneket érintenek. A fő adatvédelmi hatóság számára például kötelezettséget fog előírni arra vonatkozóan, hogy a legfontosabb kérdésekről „összefoglalót” küldjön az érintett partnereinek, amely a vizsgálat fő elemeit és az ügyről alkotott véleményét tartalmazza, így azok már idejekorán véleményezhetik azt. A javaslat hozzá fog járulni a nézeteltérések csökkentéséhez és elő fogja segíteni a hatóságok közötti konszenzus kialakítását az eljárás kezdeti szakaszától fogva.

Az egyének számára az új szabályok egyértelművé teszik, hogy mit kell benyújtaniuk panasz esetén, és biztosítják, hogy megfelelően bevonják őket az eljárásba. A vállalkozások számára az új szabályok egyértelműsítik a jogszerű eljáráshoz való jogukat, amikor az adatvédelmi hatóság az általános adatvédelmi rendelet esetleges megsértését vizsgálja. A szabályoknak köszönhetően ezért gyorsabban fog megoldás születni az ügyekben, ami gyorsabb jogorvoslatot jelent az egyének számára, és növeli a vállalkozások jogbiztonságát. Az új szabályok révén az adatvédelmi hatóságok együttműködése gördülékenyebb lesz, és nő a végrehajtás hatékonysága.

Az eljárási szabályok harmonizálása a határokon átnyúló ügyekben

Az új rendelet részletes szabályokat állapít meg az általános adatvédelmi rendelet által létrehozott együttműködési és az egységes alkalmazást célzó mechanizmus zökkenőmentes működésének támogatására, és harmonizálja a szabályokat a következő területeken:

A panaszosok jogai: A javaslat harmonizálja a határokon átnyúló panaszok elfogadhatóságára vonatkozó követelményeket, megszüntetve a jelenlegi akadályokat, amelyeket az adatvédelmi hatóságok által követett eltérő szabályok okoznak. Egységes jogokat biztosít a panaszosok számára a meghallgatáshoz azokban az ügyekben, amikor panaszukat részben vagy egészben elutasítják. Azokban az ügyekben, amikor egy panaszt kivizsgálnak, a javaslat meghatározza a panaszosok megfelelő bevonására vonatkozó szabályokat.

A vizsgálat alá vont felek (adatkezelők és adatfeldolgozók) jogai: A javaslat biztosítja a vizsgálat alá vont felek számára a meghallgatáshoz való jogot az eljárás kulcsfontosságú szakaszaiban, többek között az Európai Adatvédelmi Testület vitarendezési eljárása során, és tisztázza a közigazgatási ügyirat tartalmát és a felek iratbetekintési jogát.

Az együttműködés és a vitarendezés egyszerűsítése: A javaslat értelmében az adatvédelmi hatóságok a vizsgálatok korai szakaszában kifejthetik véleményüket, és igénybe vehetik az általános adatvédelmi rendelet által biztosított valamennyi együttműködési eszközt, például a közös vizsgálatokat és a kölcsönös segítségnyújtást. Ezek a rendelkezések növelni fogják az adatvédelmi hatóságok befolyását a határokon átnyúló ügyekre, megkönnyítik a konszenzus korai kialakítását a vizsgálat során, és csökkentik a későbbi nézeteltéréseket. A javaslat részletes szabályokat határoz meg az általános adatvédelmi rendelet vitarendezési mechanizmusának gyors lezárása érdekében, és közös határidőket állapít meg a határokon átnyúló együttműködésre és vitarendezésre.

Ezen eljárási szempontok harmonizációja elő fogja segíteni a vizsgálatok időben történő befejezését és az egyének számára a gyors jogorvoslatok biztosítását.

Háttér-információk

Amint látjuk, az általános adatvédelmi rendelet működik. A Bizottság rendelete nem érinti az általános adatvédelmi rendelet egyetlen olyan lényeges elemét sem, mint például az érintettek jogai, az adatkezelők és -feldolgozók kötelezettségei vagy a személyes adatok kezelésének az általános adatvédelmi rendeletben meghatározott törvényes alapjai. Az általános adatvédelmi rendelet hatálybalépése óta több mint 2000 „egyablakos ügy” jött létre az Európai Adatvédelmi Testület nyilvántartásában, és 711 jogerős döntést hoztak. Egyes ügyekben több száz millió euró összegű bírságot szabtak ki. Az általános adatvédelmi rendelet alkalmazásáról szóló következő jelentés 2024-ben esedékes.

Az általános adatvédelmi rendelet érvényesítéséről a független nemzeti adatvédelmi hatóságok és a nemzeti bíróságok gondoskodnak. Azokban az esetekben, amikor az adatkezelés egynél több tagállamban történik vagy gyakorol jelentős hatást az érintettekre, az általános adatvédelmi rendelet „egyablakos” végrehajtási rendszere alkalmazandó. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálat alá vont szervezet székhelye szerinti adatvédelmi hatóság a vizsgálatot más érintett adatvédelmi hatóságokkal együttműködve folytatja le. Az általános adatvédelmi rendelet értelmében az adatvédelmi hatóságok konszenzusra törekedve együttműködnek a rendelet határokon átnyúló ügyekben történő alkalmazása során. Amennyiben az adatvédelmi hatóságok nem tudnak konszenzusra jutni, az általános adatvédelmi rendelet rendelkezik az Európai Adatvédelmi Testület általi vitarendezésről.

Az általános adatvédelmi rendelet érvényesítése során az adatvédelmi hatóságok a nemzeti eljárási szabályokat alkalmazzák. Az általános adatvédelmi rendelet alkalmazásáról szóló 2020. évi jelentésében a Bizottság megjegyezte, hogy az adatvédelmi hatóságok által alkalmazott eljárási különbségek akadályozzák az általános adatvédelmi rendelet együttműködési és vitarendezési mechanizmusainak zökkenőmentes és hatékony működését. 2022 októberében az Európai Adatvédelmi Testület „kívánságlistát” küldött a Bizottságnak, amely javaslatokat tartalmazott egyes eljárási szempontok észszerűsítésére és javítására az együttműködés megerősítése és az érintettek gyorsabb jogorvoslathoz jutásának elősegítése érdekében.

A mai javaslat az érdekelt felek széles körének, köztük az Európai Adatvédelmi Testületnek, a civil társadalom képviselőinek, a vállalkozásoknak, a tudományos köröknek és a gyakorló jogászoknak, valamint a tagállamoknak az észrevételeire ad választ. 2023 februárja és márciusa között a Bizottság véleményezési felhívást tett közzé, amelyre visszajelzéseket kapott az érdekelt felek széles körétől, köztük a civil társadalom képviselőitól és az ágazati szövetségektől. A Bizottság kérésre kétoldalú megbeszéléseket is tartott a javaslatról a civil társadalom képviselőivel, a nemzeti hatóságokkal és az ágazati képviseleti szervezetekkel.

További információk

Az általános adatvédelmi rendelet eljárási rendelete

Az általános adatvédelmi rendelet eljárási rendelete: Kérdések és válaszok

Adatvédelem az EU-ban (europa.eu)

Az uniós adatvédelmi szabályok megerősítik a polgárok helyzetét (europa.eu)

Az Európai Adatvédelmi Testület „kívánságlistája”, amely megnevezi az adatvédelmi hatóságok közötti, uniós szinten harmonizálható együttműködési eljárásokat

Az általános adatvédelmi rendelet hatálybalépésének 5. évfordulója (europa.eu).

Az általános adatvédelmi rendelet érvényesítésével kapcsolatos eljárási szabályok további pontosítása (europa.eu)

Idézet(ek)

„Az általános adatvédelmi rendelet világszerte a hatékony adatvédelmi jogszabály új szinonimájává vált. Most a jogszabály érvényesítése lesz a teljes siker záloga. Bár a független hatóságok óriási munkát végeznek, itt az ideje biztosítani, hogy gyorsabban és határozottabban működhessünk. Különösen a súlyos esetekben, amelyekben előfordulhat, hogy egy jogsértésnek Unió-szerte számos áldozata van. Javaslatunk szabályokat fektet le az adatvédelmi hatóságok közötti gördülékeny együttműködés biztosítása érdekében, támogatva a hatékonyabb érvényesítést, az egyének és a vállalkozások javára egyaránt.” – Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök – 04/07/2023

„Öt évvel ezelőtt lépett hatályba a világ legambiciózusabb és leginnovatívabb adatvédelmi jogszabálya. Öt évvel később az általános adatvédelmi rendelet mérföldkőnek számító uniós jogszabállyá vált, amely globális normákat inspirál. Egyértelmű, hogy az általános adatvédelmi rendelet érvényesítése működik, de a határokon átnyúló ügyekben az eljárások még tovább javíthatók. A mai napon azzal a céllal terjesztjük elő ezt a javaslatot, hogy megmutassuk, mindig lehet javítani a gyorsabb és hatékonyabb ügykezelés érdekében. Meghallgattuk az Európai Adatvédelmi Testület, az adatvédelmi hatóságok, a civil társadalom és az ágazat véleményét. Javaslatunk az ő felhívásaiknak tesz eleget, és a saját megállapításainkra épül, az európai polgárok magánélethez való jogának jobb védelme, a vállalkozások jogbiztonságának megteremtése és az adatvédelmi hatóságok közötti gyakorlati együttműködés észszerűsítése érdekében.” – Didier Reynders, a jogérvényesülésért felelős biztos – 04/07/2023”

Forrás:
Adatvédelem: A Bizottság új szabályokat fogad el az általános adatvédelmi rendelet határokon átnyúló ügyekben való erőteljesebb érvényesítésének biztosítása érdekében; Európai Bizottság; 2023. július 4.

Nemzeti és regionális szinten is egyre javul az EU innovációs teljesítménye, Magyarország előbbre lépett

„Ma jelent meg a 2023. évi európai innovációs eredménytábla, valamint a kétévente közzétett regionális innovációs eredménytábla legújabb kiadása. A két dokumentum szerint az uniós tagállamok és azok régiói a közelmúltbeli válságok ellenére is folyamatosan javítják innovációs teljesítményüket.

A 2023. évi európai innovációs eredménytábla kiemeli, hogy 2016 óta jelentősen, mintegy 8,5 százalékkal javult az innovációs teljesítmény, ami igazolja az EU azon törekvését, hogy előmozdítsa az innováció kultúráját. 25 országnak javult az innovációs teljesítménye az említett időszakban, bár az utóbbi években lassabb ütemben, és 20 tagállam esetében jelentős növekedés volt tapasztalható az innovációs képességek terén az elmúlt évben. Visszaesést csak 7 tagállamban figyeltek meg. Mindazonáltal a kevésbé robusztus innovációs rendszerekkel rendelkező országok jellemzően lassabban fejlődnek az uniós átlagnál.

Az innovációs teljesítmény a regionális innovációs eredménytábla szerint is javult az EU legtöbb régiójában 2016 óta. Bár az innovatív régiók jellemzően a leginkább innovatív országokban találhatók, előfordulnak kiemelkedően jól teljesítő régiók olyan tagállamokban is, amelyek viszonylag gyengébb innovációs teljesítményt nyújtanak.

Globális szinten az EU még mindig valamivel jobban teljesít, mint Kína, és egyre jobban felzárkózik Ausztráliához, de a Kanadához, Dél-Koreához és az Egyesült Államokhoz viszonyított hátrány nőtt.

A legfontosabb megállapítások

Eredményük alapján a tagállamok négy teljesítménycsoportba sorolhatók: vezető innovátorok (a teljesítmény meghaladja az uniós átlag 125%-át), erős innovátorok (a teljesítmény az uniós átlag 100%-a és 125%-a között van), mérsékelt innovátorok (a teljesítmény az uniós átlag 70–100%-a között mozog) és feltörekvő innovátorok (a teljesítmény az uniós átlag 70%-a alatt van). Az új első számú innovátor Dánia, miközben az utóbbi évek listavezetője, Svédország, idén a második helyen végzett. Az innováció terén az élbolyba tartozik még Finnország, Hollandia és Belgium.

1. ábra: Az uniós tagállamok innovációs rendszerének teljesítménye

A tavalyi eredménytáblával összehasonlítva nem sokban változott a tagállamok különböző teljesítménycsoportok közötti megoszlása. Magyarország mérsékelt innovátorrá előlépve magasabb teljesítménycsoportba került, miközben Franciaországban és Luxemburgban 2016 óta csökkent az innovációs teljesítmény.

Említést érdemelnek különösen a következő adatok:

Ausztria, Németország, Luxemburg, Írország, Ciprus és Franciaország erős innovátor, az uniós átlagot meghaladó teljesítménnyel;

Észtország, Szlovénia, Csehország, Olaszország, Spanyolország, Málta, Portugália, Litvánia, Görögország és Magyarország mérsékelt innovátornak számít;

Horvátország, Szlovákia, Lengyelország, Lettország, Bulgária és Románia feltörekvő innovátor.

Ami a regionális szintet illeti, a 2023. évi regionális innovációs eredménytábla szerint 2016 óta a 239 uniós régióból 211 növelte innovációs teljesítményét. Európa leginnovatívabb régiója a dániai Hovedstaden, amelyet a finnországi Helsinki-Uusimaa és a németországi Felső-Bajorország követ. A negyedik helyezett a svédországi Stockholm, az ötödik pedig a németországi Berlin.

Az innovációs előrelépések ellenére az EU-n belül továbbra is innovációs szakadék tapasztalható, amelyet elsősorban a földrajzi koncentráció határoz meg. Míg az összes vezető innovátor és a legtöbb erős innovátor az észak- és nyugat-európai országok közül kerül ki, addig a mérsékelt és feltörekvő innovátorok közül sokan találhatók Dél- és Kelet-Európában.

Ez a megosztottság rávilágít arra, hogy célzott erőfeszítésekre van szükség az innovációs szakadék áthidalásához és a méltányos növekedés Unión belüli előmozdításához, ami a 2022 júliusában elfogadott új európai innovációs menetrendnek is az egyik célja. Az EU arra törekszik, hogy olyan stratégiai kezdeményezésekkel, mint a mélytechnológiai (deep tech) tehetségekre irányuló kezdeményezés, az Innovációs Tehetség Platform és a regionális innovációs völgyek, előmozdítsa a mélytechnológiai innovációt és az induló innovatív vállalkozások kultúráját. A mélytechnológiai tehetségekbe való befektetés, az innovációs ökoszisztémák előmozdítása, valamint a regionális erősségek kiaknázása révén az országok és a régiók ösztönözhetik a technológiai fejlődést, és megőrizhetik versenyelőnyüket a globális innovációs környezetben.

Háttér-információk

Az európai innovációs eredménytábla 2001 óta szolgál összehasonlítási alapként az uniós országok, európai szomszédjaik és globális versenytársaik innovációs teljesítményének elemzéséhez. A regionális innovációs eredménytábla pedig 22 uniós tagállam, valamint Norvégia, Szerbia, Svájc és az Egyesült Királyság összesen 239 régiójának kutatási és innovációs teljesítményéről nyújt összehasonlító értékelést. Ciprus, Észtország, Lettország, Luxemburg és Málta országszinten szerepel az elemzésben. Mindkét eredménytábla átfogó értékelést nyújt a nemzeti és regionális innovációs erősségekről és gyengeségekről, ami alapján az országok azonosíthatják a fejlesztésre szoruló területeket. Az eredménytáblákhoz egy interaktív eszköz is tartozik, amellyel testre szabott összehasonlítások készíthetők, megjeleníthetők az országprofilok, a viszonylagos erősségek és gyengeségek, valamint tendenciák, és feltárhatók a mutatók közötti összefüggések.

Az európai innovációs eredménytábla bizonyítja, hogy az EU és tagállamai elkötelezettek a kiválóságon, a versenyképességen, a nyitottságon és a tehetségen alapuló innováció előmozdítása iránt. Adatai Európa-szerte iránymutatást nyújtanak az innovációt erősítő, a globális környezet gyors változásaival lépést tartó szakpolitikák kidolgozásához.

További információk

2023. évi európai innovációs eredménytábla (EIS)

2023. évi európai innovációs eredménytábla – Vezetői összefoglaló

Kérdések és válaszok a 2023. évi európai innovációs eredménytábláról

EIS 2023 – B. melléklet (mutatónkénti teljesítmény)

EIS 2023 – Módszertani jelentés

EIS 2023 – Az uniós tagállamok és a szomszédos országok adatbázisa

EIS 2023 – Az uniós és a globális versenytársak adatbázisa

EIS 2023 – Országprofilok

Technikai feljegyzés az innováció nemi dimenziójáról

Megvalósíthatósági tanulmány – Európai induló innovatív vállalkozások eredménytáblája

2023. évi regionális innovációs eredménytábla (RIS)

Idézet(ek)

„Az európai innovációs eredménytábla 2023. évi kiadása az innovációs teljesítmény jelentős javulását mutatja. Kiemeli az európai innovációs ökoszisztéma fontosságát, amelynek egyik hatékony támogatója a Horizont Európa program. Segítségével az EU a kiválóságot ösztönözve támogathatja a vezető kutatókat és innovátorokat, és előmozdíthatja az induló innovatív vállalkozások kultúráját. Ez végső soron erősíteni fogja Európa versenyképességét a globális színtéren.” – Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök – 06/07/2023

„Meg kell erősítenünk belső kapacitásainkat ahhoz, hogy megőrizhessük versenyképességünket, és minőségi munkahelyeket teremthessünk a dekarbonizált uniós gazdaságban. Az EU-nak vezető szerepet kell betöltenie a jövő piacain, ehhez pedig élvonalbeli innovatív termékekbe és tiszta technológiákba kell beruháznunk. Növelnünk kell a globális értékláncok rezilienciáját, hogy megvédhessük Európa ellátási forrásait. A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv, a csipekről szóló jogszabály, valamint a nettó zéró iparról szóló jogszabályra és a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabályra vonatkozó közelmúltbeli javaslatok csupán néhány példa azokra az intézkedésekre, amelyek ipari környezetünk átalakításával óriási lehetőségeket teremtenek a növekedés és a fenntartható versenyképesség számára.” – Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos – 06/07/2023

„Az innováció létfontosságú az európai régiók fejlődésének és konvergenciájának elősegítéséhez. Bár Európa számos részén jelentősen nőtt az innovációs teljesítmény, tudomásul kell vennünk, hogy az innovációs szakadék továbbra is fennáll, ami különösen a kevésbé fejlett régiókat és a peremterületeket érinti. Az európai gazdasági, társadalmi és területi kohézió biztosításához kulcsfontosságú, hogy áthidaljuk ezt a szakadékot. A kohéziós politikai alapok lehetőségeit kiaknázva ösztönözni tudjuk az intelligens, helyi alapú innovációs stratégiákat, amelyekkel áthidalható az innovációs szakadék, és az európai régiók felzárkóztathatók egymáshoz.” – Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős biztos – 06/07/2023”

Forrás:
Nemzeti és regionális szinten is egyre javul az EU innovációs teljesítménye; Európai Bizottság; 2023. július 6.

A 2023. évi jogállamisági jelentés: Előrelépés az ajánlások 65%-a tekintetében, de további intézkedésekre van szükség

„A Bizottság a mai napon közzétette negyedik éves jogállamisági jelentését, amely felméri a jogállamiság helyzetét az egyes tagállamokban.

Bár egyes uniós tagállamokban továbbra is fennállnak a jogállamisággal kapcsolatos aggályok, a jelentés a helyzet javítására irányuló reformok fő hajtóerejévé vált. A tavalyi ajánlások 65%-át teljes egészében vagy részben teljesítették. Ez azt mutatja, hogy a tagállamok jelentős erőfeszítéseket tesznek az előző évi ajánlások utókövetése érdekében. Tekintettel arra, hogy a jogállamisági keret javítását célzó reformok időigényesek, mindez csupán az egy év alatt bekövetkezett jelentős fejleményeket tükrözi. Ugyanakkor néhány tagállamban továbbra is rendszerszintű aggályok állnak fenn.

A mai csomag magában foglalja az EU egészére jellemző helyzetet vizsgáló közleményt, valamint 27 országfejezetet, amelyek az egyes tagállamokban 2022 júliusa óta bekövetkezett fejleményeket vizsgálják. A jelentés tartalmazza továbbá a tavalyi ajánlások értékelését, és ismét konkrét ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára,

A jelentés a következő négy pillérre tagolódik: nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek, korrupcióellenes keretek, médiapluralizmus és egyéb intézményi fékek és ellensúlyok.

Legfontosabb megállapítások és ajánlások

Igazságügyi reformok

Az igazságügyi reformok az elmúlt évben is kiemelt helyen szerepeltek a politikai napirenden, és számos tagállam nyomon követte a 2022. évi ajánlásokat, és végrehajtotta a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz alapján elfogadott reformokat.

Számos tagállam vitte tovább vagy zárta le az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését célzó fontos reformokat, például az igazságszolgáltatási tanácsok függetlenségének és hatékonyságának megerősítésére irányuló jogalkotási erőfeszítéseket, a bírák kinevezési eljárásainak és a legfelsőbb szintű bíróságok működésének javítását, illetve tesz előkészítő lépéseket az ügyészség autonómiájának megerősítésére.

A tagállamok olyan intézkedéseket is bevezettek, amelyek célja az igazságszolgáltatás hatékonyságának és minőségének javítása, valamint az igazságszolgáltatáshoz való jog érvényesülésének megkönnyítése. A tagállamok további beruházásokat hajtottak végre igazságszolgáltatási rendszereikbe, bár egyes tagállamokban aggodalomra ad okot a bírák és ügyészek javadalmazása, ami kihívásokat idézett elő a képzett igazságügyi személyzet felvétele terén. Ugyanakkor néhány tagállamban továbbra is strukturális aggályok merülnek fel az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően.

Ami az igazságszolgáltatásra vonatkozó 2023-as ajánlásokat illeti, azok olyan kihívásokkal foglalkoznak, mint például a bírák kinevezési eljárásai során szükséges biztosítékok, az igazságszolgáltatási tanácsok összetétele, az ügyészség autonómiája vagy az igazságszolgáltatás számára – többek között a bírák és ügyészek fizetésére – biztosítandó megfelelő források.

Korrupcióellenes keretek

A korrupció továbbra is komoly aggályt jelent mind az uniós polgárok, mind a vállalkozások számára. Az EU-n belül a polgárok korrupcióhoz való hozzáállásáról szóló 2023. évi Eurobarométer tematikus felmérés például azt jelzi, hogy a polgárok és a vállalkozások növekvő többsége (70%) gondolja azt, illetve az EU-n belül a vállalkozások korrupcióhoz való hozzáállásáról szóló Eurobarométer gyorsfelmérés szerint a vállalkozások egyre nagyobb többsége (65%) véli úgy, hogy a korrupció széles körben elterjedt az országukban. Az európaiak egyre szkeptikusabbak a korrupció leküzdésére irányuló nemzeti erőfeszítésekkel kapcsolatban, és mintegy 67%-uk gondolja úgy, hogy a magas szinten elkövetett korrupciós ügyeket nem kezelik megfelelően.

Számos tagállam hozott intézkedéseket, összhangban a 2022. évi jogállamisági jelentés korrupció elleni fellépésre vonatkozó ajánlásaival. Több tagállam hajtott végre büntetőjogi reformokat a korrupció elleni küzdelem megerősítése érdekében. Egyes tagállamok továbbra is a magas szinten elkövetett korrupciós ügyekben folytatott nyomozások, vádhatósági eljárások és elítélések terén elért eredményeikre építettek, néhány tagállam pedig további források és szakosítás révén lépéseket tett a korrupció elleni küzdelemért felelős bűnüldöző hatóságok kapacitásának megerősítésére.

Ami a megelőzést illeti, több tagállam aktualizálta a meglévő korrupcióellenes stratégiáit és cselekvési terveit, illetve jelenleg is zajlik azok felülvizsgálata. Más tagállamok lépéseket tettek a feddhetetlenségi keretek – például magatartási kódexek vagy a lobbitevékenységre vonatkozó szabályok – megerősítésére. Az idei ajánlások a megelőzési keretek – például a lobbitevékenységre és az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok – megerősítésével, valamint a korrupciós ügyek hatékony kivizsgálásának és büntetőeljárás alá vonásának biztosításával állnak kapcsolatban.

A köztisztviselők a tagállamok többségében kötelesek vagyon- és összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni, ezek azonban a közzétett információk köre, átláthatósága és hozzáférhetősége, valamint az ellenőrzés és a végrehajtás szintje és hatékonysága tekintetében eltérőek. Egyes tagállamokban a korrupciós ügyekben folytatott nyomozások és büntetőeljárások hosszadalmasak, és még mindig hiányoznak a meggyőző eredmények, különösen a magas szinten elkövetett korrupciós ügyek esetében. Annak érdekében, hogy Unió-szerte koherensebben és hatékonyabban lehessen fellépni a korrupcióval szemben, a Bizottság 2023 májusában javaslatot tett a korrupcióra vonatkozó új uniós szintű jogszabályra.

A tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége

Számos tagállam fogadta el, fokozta vagy vitatja meg az újságírók biztonságának és munkakörülményeinek javítását célzó intézkedéseket, többek között olyan közelmúltbeli bizottsági kezdeményezésekre építve, mint az újságírók védelmének, biztonságának és szerepvállalásának biztosításáról szóló ajánlás, valamint a közéleti részvételt vállaló újságírók és emberijog-védők nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal szembeni védelméről szóló ajánlás. A legutóbbi jelentés óta egyes tagállamok olyan jogszabályokat fogadtak el, amelyek növelik a médián belüli tulajdonviszonyok átláthatóságát, továbbá megerősítették a médiaszabályozó hatóságaik függetlenségének fokozására vagy hatáskörének kiterjesztésére irányuló rendelkezéseket.

Továbbra is aggodalmak merülnek fel az állami hirdetések átlátható elosztásának hiánya, az összeférhetetlenségi helyzetek és a nyilvános dokumentumokhoz való hozzáférés tekintetében – ezek a jelentésben kiemelt, nagyobb figyelmet érdemlő fontos kérdések. Egyes tagállamok reformokat kezdeményeztek közszolgálati műsorszolgáltatóik függetlenségének megerősítése érdekében, ugyanakkor több más tagállamban továbbra sem foglalkoztak az ezzel kapcsolatos kihívásokkal.

A jelentésnek a tömegtájékoztatás szabadságával kapcsolatos megállapításai sokféle forrásra épülnek, többek között a Médiapluralizmus Monitorra (MPM 2023), az Európa Tanács keretei között működő, az újságírók védelmének és biztonságának előmozdításával foglalkozó platformra, valamint a médiaszabadság feltérképezésével foglalkozó platformra.

A Bizottság ismét számos ajánlást adott ki, amelyek többek között az állami hirdetések átlátható és méltányos elosztására, a közszolgálati média független irányítására és az újságírók biztonságának javítását célzó intézkedésekre, valamint a nyilvános dokumentumokhoz való hozzáférés jogára terjednek ki. A Bizottság 2022 szeptemberében javaslatot tett a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabályra, amelyről jelenleg folynak a tárgyalások. A jogszabállyal uniós szintű biztosítékokat kívánt meghatározni a médiapluralizmus és a szerkesztői függetlenség védelme érdekében.

Intézményi fékek és ellensúlyok

A tagállamok folytatták jogalkotási eljárásaik minőségének javítását, és bevonták az érdekelt feleket ezekbe az eljárásokba – ezt a tendenciát már a korábbi jogállamisági jelentések is megállapították. Az alkotmánybíróságok továbbra is kulcsszerepet játszanak a fékek és ellensúlyok rendszerében, és fontos döntéseket hoztak a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek megszervezésével kapcsolatban is. A nemzeti emberi jogi intézmények, ombudsmanok és más független hatóságok státusza néhány tagállamban tovább erősödött. A tagállamok többségében olyan környezet alakult ki, amely segíti és támogatja a civil társadalmat, és egyes tagállamok további támogatást nyújtó intézkedéseket hoznak.

Néhány tagállamban azonban még mindig nem létezik hivatalos keret az érdekelt felekkel való konzultációra, vagy a gyakorlatban nem kellően tartják be azt, és a civil társadalmi szervezetek és emberijog-védők továbbra is olyan kihívásokkal szembesülnek, mint a finanszírozási problémák és a működési területük korlátozása. Több tagállamban aggályok merültek fel a veszélyhelyzeti hatáskörök folytatódó alkalmazásával kapcsolatban.

A jelentés ismét tartalmaz az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek tagállamok általi végrehajtására vonatkozó információkat is, ezenkívül továbbra is nyomon követi a fékek és ellensúlyok tagállami rendszerei által a kémszoftverek használatára adott reakciókat.

E kihívások némelyikének kezelése érdekében a Bizottság megismételte a nem, vagy csak részben teljesített ajánlásokat, és adott esetben további ajánlásokat tett például az érdekelt feleknek a jogalkotási eljárásba való hatékony bevonására, akkreditált nemzeti emberi jogi intézmények létrehozására és működésére, valamint a civil társadalom számára nyitott működési keret biztosítására vonatkozóan.

Következő lépések

A Bizottság most felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy e jelentés alapján folytassanak általános és országspecifikus vitákat, és az ajánlások segítségével is vizsgálják tovább a konkrét végrehajtást. Felszólítja továbbá a nemzeti parlamenteket, a civil társadalmat és más kulcsfontosságú érdekelteket és szereplőket, hogy a polgárok fokozott szerepvállalása mellett folytassák a jogállamiságról szóló nemzeti és európai szintű párbeszédet. A Bizottság végül felkéri a tagállamokat a jelentésben azonosított kihívások eredményes kezelésére, egyúttal pedig készen áll arra, hogy segítséget nyújtson számukra a jelentésben foglalt ajánlások végrehajtásának folytatására irányuló erőfeszítéseikhez.

Háttér-információk

A jogállamiság alapvető fontosságú minden polgár és vállalkozás számára az EU-ban, mivel más értékek tiszteletben tartásának előfeltétele, garantálja, hogy az alapvető demokratikus értékeknek megfelelően betartják az alapvető jogokat, biztosítja az uniós jog alkalmazását, és támogatja a beruházásbarát üzleti környezetet A jogállamiság az Európai Unió identitásának szerves részét képezi.

Az éves jogállamisági jelentés a nemzeti hatóságokkal és az érdekeltekkel való szoros párbeszéd eredménye, ugyanazokon az objektív és átlátható módszereken alapul, miközben mindegyik országban ugyanazokat a kérdésköröket vizsgálja. A Bizottság által végzett kvalitatív értékelés a harmadik éves jogállamisági jelentés 2022 júliusában történt elfogadása óta bekövetkezett jelentős fejleményekre összpontosít, ugyanakkor mindenkor a fejleményekkel arányosan jár el.

A jelentés az éves jogállamisági ciklus. központi eleme. Ez az éves ciklus megelőző jellegű – a jogállamiság előmozdítását szolgálja és a problémák kialakulásának vagy súlyosbodásának megelőzését célozza Elkülönül az EU jogállamisági eszköztárának többi elemétől, és kiegészíti, de nem helyettesíti az EU-nak a jogállamisággal kapcsolatos súlyosabb tagállami problémákra való reagálását lehetővé tévő, a Szerződésen alapuló mechanizmusait. Ezen eszközök közé tartoznak a kötelezettségszegési eljárások és az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke szerinti, az Unió alapértékeinek védelmére irányuló eljárás.

A jelentés negyedik kiadása arra a fontos lépésre épül, amelyet a tavalyi jelentés tett, amikor első alkalommal tartalmazott konkrét ajánlásokat valamennyi tagállam számára. Az elemzés a 2022. évi ajánlások végrehajtása terén elért tagállami eredményekre vonatkozó minőségi értékelést is tartalmaz, szem előtt tartva a tagállamokban uralkodó általános körülményeket. Az egyes ajánlások különböző elemeivel kapcsolatban elért eredményektől függően a Bizottság minden esetben a következő kategóriák alkalmazásával zárta le a fejlemények nyomon követésére irányuló értékelését: nem történt előrelépés, némi előrelépés, jelentős előrelépés és teljes körű végrehajtás.

A 2023. évi ajánlások vagy azokra a tavalyi ajánlásokra épülnek, amelyeket nem, vagy csak részben hajtottak végre, vagy új kihívásokat kezelnek. Az ajánlások az országfejezetekben szereplő értékelés és a tagállamokkal folytatott párbeszéd alapján, valamint az egyenlő bánásmód elvének teljes körű tiszteletben tartása mellett készültek. Az ajánlások kiadásakor a Bizottság kiemelt figyelmet fordított arra, hogy azok célirányosak maradjanak és az európai normákon alapuljanak, és figyelembe vette a nemzeti jogrendszerek sajátosságait is. Ezenkívül a Bizottság biztosítja a más folyamatokkal, például az európai szemeszterrel, a költségvetési feltételrendszerrel és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel való összhangot és szinergiákat. A jövőbeni jogállamisági jelentések továbbra is áttekintik majd az ajánlások nyomán hozott intézkedéseket. Az ajánlásokat az egyes aggályokat vizsgáló országfejezetekben található értékelésekkel együtt kell olvasni, amelyek célja, hogy iránymutatást nyújtsanak a tagállamoknak az ezek kezelésére irányuló intézkedések meghozatalához.

Az előző jogállamisági jelentésekben azonosított kihívások ösztönzésül szolgáltak az elmúlt év során előterjesztett több közelmúltbeli uniós kezdeményezéshez, többek között az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabályra irányuló javaslathoz és a korrupcióellenes csomaghoz.

További információk

2023. évi jogállamisági jelentés

2023. évi jogállamisági jelentés – Kérdések és válaszok

2023. évi jogállamisági jelentés – a jogállamiság helyzete az Európai Unióban

2023. évi jogállamisági jelentés – Ajánlások

2023. évi jogállamisági jelentés – Országfejezetek

2023. évi jogállamisági jelentés – Országfejezet-kivonatok és ajánlások

2023. évi jogállamisági jelentés – Módszertan

Az éves jogállamisági ciklus – Tájékoztató

Az EU jogállamisági eszköztára – Tájékoztató

Eurobarométer felmérés a korrupcióról, amely feltérképezi a polgárok megítélését és tapasztalatait

Eurobarométer felmérés a vállalkozások korrupcióhoz való hozzáállásáról az Európai Unióban

Idézet(ek)

„A jogállamiság Európa méltányos társadalmának, politikai stabilitásának és gazdasági növekedésének egyik kulcseleme. Az Ukrajna elleni orosz agressziós háború fájdalmas figyelmeztetés arra vonatkozóan, hogy ezeket az értékeket soha nem szabad magától értetődőnek tekinteni. Az idei jelentés azt mutatja, hogy a tagállamok javították és erősítették a jogállamiságot, egyúttal végrehajtották a Bizottság ajánlásait is. Sajnálatos módon több tagállamban továbbra is aggályok állnak fenn. Többet kell tenni az igazságszolgáltatás függetlenségének, a közszolgálati média pártatlanságának és az újságírók biztonságának javítása érdekében.” – Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök – 05/07/2023

„Ez a jelentés minden évben rendre jelentős mértékben hozzájárul a jogállamiság előmozdításához és védelméhez az EU-ban, az egyes tagállamokban és az Unió egész területén. A tavalyi ajánlások gyakorlatba való átültetése érdekében tett tagállami erőfeszítések újfent bizonyítékát adták ennek. Tudjuk, hogy a jelentés kiindulópontként szolgál a nemzeti szintű viták elindításához, és hozzájárul a nemzeti reformprogramok előmozdításához. Megállapítottuk azonban, hogy változatlanul fennállnak kihívások, például az igazságszolgáltatás függetlensége tekintetében. További tagállami intézkedésekre van szükség a bírói kinevezések és az igazságszolgáltatási tanácsok, valamint a források és a javadalmazás területén. Arra ösztönzöm a tagállamokat, hogy folytassák az ajánlások végrehajtását.” – Didier Reynders, a jogérvényesülésért felelős biztos – 05/07/2023”

Forrás:
A 2023. évi jogállamisági jelentés: Előrelépés az ajánlások 65%-a tekintetében, de további intézkedésekre van szükség; Európai Bizottság; 2023. július 5.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Egy hete működik az árfigyelő rendszer, hamarosan újabb fejlesztések jönnek

„Egy hét alatt elérte a 25 milliót az összes letöltések száma a Gazdasági Versenyhivatal által működtetett árfigyelő oldalon. A honlapot létrehozó munkacsoport már dolgozik a fejlesztéseken, amihez a fogyasztók javaslatait, észrevételeit is felhasználják. Lesz elmenthető bevásárlólista, kalkulátor, valamint fejlesztik az okostelefonokon történő megjelenítést és az árfigyelő térképes funkcióját is.

Jelenleg hat kiskereskedelmi lánc, mintegy 1200 boltjában, több mint 60 termékcsoport árai találhatók meg az arfigyelo.gvh.hu címen elérhető árfigyelő rendszerben. A GVH által működtetett árösszehasonlító honlap indulását követő első hét azt bizonyítja, hogy a magyar emberek kiemelkedő mértékben érdeklődnek az oldal iránt, használják az árfigyelőt.

Az árfigyelő segítségével bárki könnyedén összehasonlíthatja a termékek árait a különböző kiskereskedőknél, így a vásárlók megtalálhatják a legjobb ajánlatokat és lehetőségeket. Ezáltal időt és pénzt takaríthatnak meg a vásárlásaik során.

Az adatokat szolgáltató cégek naponta frissítik az egyes termékek árait és láthatóan reagálnak egymásra. Már az első napokban több termékcsoportban (pl. tojás, kenyér, sertéshús) árcsökkentéseket, különböző akciókat hajtottak végre, az egyik kiskereskedelmi lánc kifejezetten az árfigyelő indulásával összehangolva csökkentette több mint 100 termékének a fogyasztói árát.

Az első hét tapasztalatai azt támasztják alá, hogy az árfigyelő nem csak az egyes termékek árának összehasonlíthatóságát biztosítja a fogyasztók számára, hanem hatékonyan járul hozzá a piaci verseny fokozásához, az árak csökkentéséhez, ezáltal pedig az infláció letöréséhez.

A nemzeti versenyhatóság és az oldal kifejlesztésében együttműködő munkacsoport – amelyek tagja a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, az Igazságügyi Minisztérium és az Agrárminisztérium – várja azon kiskereskedők jelentkezését, akik önkéntesen csatlakozni kívánnak a rendszerhez. Ehhez a GVH honlapján találhatók részletes információk.

Mindemellett a GVH és a munkacsoport már dolgozik, az extrém rövid idő – mintegy két hónap – alatt kifejlesztett árfigyelő rendszer továbbfejlesztésén. A jövőben – többek között – szabadon összeállítható és elmenthető bevásárlólista és kalkulátor is segíti majd a fogyasztókat, továbbá a felhasználói igényeknek megfelelően fejlesztik az okostelefonon történő megjelenítést, illetve a szolgálatás térképes funkcióját is. A fejlesztések célja, hogy segítsék a vásárlókat az árak összehasonlításában és a legjobb ajánlatok kiválasztásában.”

Forrás:
Egy hete működik az árfigyelő, hamarosan újabb fejlesztések jönnek; Gazdasági Versenyhivatal (GVH); 2023. július 8.

E-építés keretrendszer: digitalizáció tíz szakrendszerrel

„A Lechner Tudásközpont 2015-ben konzorciumvezetőként kezdte meg az E-építés keretrendszer – innovációval a magyar emberek szolgálatában kiemelt KÖFOP projekt céljainak megvalósítását. Tíz alkalmazás és szakrendszer újult meg, vagy jött létre a több mint 7 évig tartó megfeszített munkának köszönhetően. A projekt eredményeként megszületett vagy megújult szolgáltatások, informatikai rendszerek mára nem csak a hatósági munkát támogatják élesben, de a szakmai és a lakossági felhasználók számára is gyorsabb, hatékonyabb ügyintézést tesznek lehetővé, könnyen használható felületeken keresztül. A projekt záróeseményére 2023. június 22-én került sor.

Tíz különböző szakrendszert hozott létre, illetve fejlesztett tovább a közszolgáltatások digitális fejlesztése érdekében a Lechner Tudásközpont az E-építés keretrendszer – innovációban a magyar emberek szolgálatában kiemelt KÖFOP projekt keretében, melynek zárórendezvényére 2023. június 22-én került sor. A Miniszterelnökség szakmai háttérintézményeként működő, a projektben konzorciumvezetőként résztvevő Lechner mellett konzorciumi tagként a minőségbiztosításáért felelős Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség és a központi hardver infrastruktúra kialakítását ellátó NISZ – Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. támogatta a sikeres megvalósulást.

A Miniszterelnökség háttérintézményeként a Lechner Tudásközpont munkatársai és külső partnerei az elmúlt években azért dolgoztak, hogy munkájuk eredményeként az E-építés keretrendszer projekt keretében olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek segítik a közszolgáltatások digitalizációját. A projekt eredményeként kialakított rendszerek szinergiát alkotnak, egymással kommunikálva gyorsan és pontosan igyekeznek az állampolgárok, felhasználók, így az ország javát szolgálni – mondta köszöntőjében Dr. Földváry Gábor a Lechner Tudásközpont ügyvezetője, az E-építés keretrendszer – innovációval a magyar emberek szolgálatában kiemelt KÖFOP projekt ünnepélyes záróeseményén.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium 2022-ben vette át az építésügy szakpolitikai irányítását, de sokan már a kezdetektől nagy várakozással tekintettünk az E-építés projektben megfogalmazott célok megvalósításának lehetőségeire. Szakpolitikai szereplőként részt vállaltunk a jogszabályalkotásban és rengeteg szakmai egyeztetést folytattunk le, melynek a dinamikusan változó környezetben sem volt más fókusza, mint az adminisztratív terhek csökkentése, az építésügy eljárásainak digitalizációja, az Országos Építésügyi Nyilvántartás kibővítése – fogalmazott köszöntőjében Dr. Farkas Gergely az Építési és Közlekedési Minisztérium Építésügyi Igazgatási Főosztályának osztályvezetője.

A hamarosan záruló, Széchenyi 2020 program keretében 9,672 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatási összeggel gazdálkodó projekt alapadatait, életútját, célcsoportjait, mérföldköveit és megvalósulásának lépéseit a projektmenedzsment nézőpontjából Dr. Aggod-Fekó Adrienn a Lechner Tudásközpont Projekt és Kormányhivatali Alkalmazások Üzemeltetését Támogató Igazgatóságának vezetője mutatta be.

Dr. Deák Márton a projekt szakmai vezetője, egyben a Tudásközpont technológiai és tervezési főosztályvezetője a projekt eredményeinek ismertetésére tért ki. Beszámolója szerint a 2859 naptári nap alatt megvalósult projekt során megújult az e-építési napló és a hatósági engedélyezési eljárásokat támogató ÉTDR, emellett létrejött az Elektronikus Tervpályázat-kezelő Alkalmazás (E-tervpálya) és a Dokumentációs Központ Információs Rendszere (DOKIR). Mindezek mellett elkészült a Nemzeti Geotechnikai Térkép és Adattár (NGTA), az építésügyi igazságügyi szakértők tevékenységét támogató rendszer (ÉISZ), a tervezést támogató környezeti információs téradat-csomag letöltésének funkciója, valamint az állampolgárok családiház-építési tájékozódását segítő Tervezési Segédlet és Adaptációs Iránytű modulok. A szintén ebben a projektben fejlesztett SZASZER – szakmagyakorló kereső és szerződéskötés támogató alkalmazás kamarai interfészek által támogatva építészek, mérnökök, kivitelezők regisztrációját teszi lehetővé és profiljukat elérhetővé a felhasználók számára. A legkomplexebb fejlesztés az új informatikai platform, az Örökségvédelmi Nyilvántartási Rendszer (ÖVNYR) lett, melynek része a Védett ingatlanok lekérdezőfelülete, a nyilvános adatokat tartalmazó E-Örökség modul és a terepen dolgozó szakértőket támogató mobilalkalmazás is. Az eredménytermékek mára javarészt használatba álltak, a felhasználói visszajelzések pedig általánosan pozitívak. Az E-építés projekt eredményeként az érintett eljárásokban 25%-os ügyintézési idő csökkenés valósult meg.

Juhász Judit, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség főosztályvezetője konzorciumi partnerként szólalt fel a záróeseményen. Előadásában elmondta, a projektkockázatok minimalizálását a minőségbiztosítás eszközeivel támogató KIFÜ 50 projektet kezel, amelyek 80%-a – az E-építés keretrendszerhez hasonlóan – KÖFOP projekt. A KÖFOP programokat leginkább fenyegető kockázati tényezők: a gyakran változó szakmai tartalom, a módosított támogatási és vállalkozási szerződések, a technológiai elavulás lehetősége, valamint a költségek növekedése ennél a projektnél is felléptek, de az indikátorok segítségével a felek igyekeztek minimalizálni hatásukat.

Babócsy László, a konzorciumi tag NISZ – Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. programvezetője arról számolt be, hogy az E-építés keretrendszer – innovációval a magyar emberek szolgálatában kiemelt KÖFOP projekt esetében is a NISZ biztosította a Kormányzati Adatközpontban a projekt megvalósításához szükséges központi hardver infrastruktúrát. A NISZ olyan georedundáns működést és kiemelt fizikai objektum védelmet, emellett költséghatékony üzemeltetést biztosít, amely kifejezetten a KÖFOP informatikai projektjei számára ad biztonságos adatközponti környezetet. A Kormányzati Adatközpontot a két telephelyes működés mellett a nagy sebességű adatkapcsolatok, különböző biztonsági osztályú rendszerek kiszolgálása, illetve emelt szintű működés és adatbiztonság jellemzi.

Az Örökségvédelmi Nyilvántartási Rendszerről (ÖVNYR), az örökségvédelemben dolgozókat támogató szakértői mobilalkalmazásról és az élményszerű tartalmakat bemutató e-örökség publikus weboldalról Dr. Hajdú-Nagy Gergely modulfelelős, az Építési és Közlekedési Minisztérium munkatársa beszélt. Az ÖVNYR egy zárt, csak hatósági személyek számára elérhető szakinformatikai rendszer, amely a mára elavult korábbi rendszereket modern, bővíthető, kiberbiztonságilag megfelelő rendszerekkel váltotta fel. Az ÖVNYR tárgyai a műemléki értékek, műemlékek, régészeti lelőhelyek és régészeti védőövezetek, összesen 14 800 műemlék építményt, 8200 műemléki környezetet, 48 műemléki területet, 63 000 régészeti lelőhelyet, 11 régészeti védőövezetet és 850 000 érintett ingatlant foglal magába, melyekhez 5600 védési jogi aktus tartozik. Az új adatbáziskezelő webes alkalmazás összetett térképi funkciókkal, szerepkörök szerinti bejelentkezéssel, ingatlan adatok közvetlen elérésével, dokumentumtárolással, kereséssel, térképi felülettel biztosít egyszerűbb, megbízhatóbb adatbevitelt, ezáltal nagyban növeli a közigazgatás hatékonyságát. A szakértői mobilalkalmazás a helyszíni revíziót, adatellenőrzést, adatrögzítést segíti, például az ingatlan-nyilvántartási alaptérképpel, vagy a helyszíni állapotok rögzítésére alkalmas firkafóliákkal, fotófeltöltési lehetőséggel, műemlékvédelmi és régészeti munkákhoz egyaránt.

Az E-örökség honlap célja az ismeretterjesztés, társadalmasítás, a fiatalok érzékenyítése épített örökségünk értékei iránt, emellett térképen is megjeleníthető segítséget nyújt családi, iskolai, egyéni turisztikai programok összeállításához. Az oldalon 3D-ben is bejárható számtalan műemlék és 71 db gigapixeles méretű fénykép is található, amelyek felbontásuknak köszönhetően az ecsetvonások részletességéig nagyíthatóak.

Az építésügyi hatósági eljárásokat támogató kibővített és megújított ÉTDR rendszerről, valamint a mai kor elvárásai szerint felfrissített és új funkciókkal bővített elektronikus építési naplóról Hülber Attila, a Lechner Tudásközpont product ownere beszélt. Az OÉNY egykapus felületéről elérhető két alkalmazás a terület kulcsszereplőit – építtetőket, építész és szakági tervezőket, építési műszaki ellenőröket, kivitelezőket, felelős műszaki vezetőket és a hatóságok, felügyeleti szervek érintettjeit – szolgálja ki. Az ÉTDR és az e-napló sikere nem a felhasználószám növekedésében vagy a felületen töltött időben mérhető, hanem abban, hogy segítségükkel a felhasználók a lehető legkevesebb időt töltsenek azon feladataik elvégzésével, amelyek miatt felkeresték ezeket a felületeket és a lehető legnyilvánvalóbb módon tudják elvégezni azokat.

Az Elektronikus Tervpályázat-kezelő Alkalmazásról, azaz az E-tervpályáról Takács Krisztián településügyi szakértő beszélt. Beszámolójában kifejtette, az E-tervpálya olyan online felület, amely lehetőséget biztosít építészeti, tájépítészeti és művészeti minta-, ötlet- és tervpályázatok minden szereplője számára a pályázat teljes életútjának lebonyolítására és nyomon követésére a kiírástól a nyilvános eredményhirdetésig. Az oldal a feltöltött szövegek alapján elkészíti a pályázati kiírást, legenerálja a pályázat aloldalát és a rendszeren belül összekötésre kerül a kiíró, a bírálóbizottsági tagok, a szakértők és a pályázók. Eddig 9 pályázat zárult le eredményesen az alkalmazásnak köszönhetően és jelenleg is 3 nagy presztízsű pályázat van folyamatban.

Dr. Hegedűs Lajos, a Lechner Tudásközpont Digitalizáló és Iratkezelési Osztályának vezetője a Dokumentációs Központ Információs Rendszert (DOKIR) és a Nemzeti Geotechnikai Térkép és Adattárat (NGTA) mutatta be. A DOKIR részét képezi a Magyar Tervtárak Közös Katalógusa és a Műszaki Tervtárak Jegyzéke, valamint a mára külön alkalmazásként működő Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás. A 3 almodullal rendelkező alkalmazás létrehozásának célja az volt, hogy a felhasználók egy forrásból tájékozódhassanak a keresett dokumentumokkal kapcsolatban az eddig helyileg is szétdarabolt és időben is nagyon hosszadalmas keresgélés helyett. A Műszaki Tervtárak Jegyzéke összegyűjti az összes hazai műszaki gyűjteménnyel rendelkező intézményt és azok metaadatait, a Magyar Tervtárak Közös Katalógusa pedig olyan komplex metaadatbázis, amely egy könyvtári rendszerhez hasonlóan teszi elérhetővé építészeti és műszaki dokumentumok minden adatát. A Nemzeti Geotechnikai Térkép és Adattár alapját a 75 éves múltra visszatekintő papír és pausz alapú talajmechanikai szakvéleményeket és fúrásdokumentációkat magába foglaló Építési Geotechnikai Adattár adta, amelyet felhasználva mára 135 000-nél is több talajmechanikai szakvélemény áll digitálisan rendelkezésre, térképen kereshető, geokódolt formában, rendkívül sok keresgélést és anyagi ráfordítást spórolva meg az építkezés vagy telekvásárlás előtt állók számára.

A felsorolt fejlesztéseket közös informatikai keretrendszerbe összefogó keretmodul sajátosságairól László Csaba, a Minőségbiztosítási és Szakértői Osztály vezetője beszélt. Mint elmondta, a központi szolgáltatásokat biztosító modulok az OÉNY rendszer egyes alkalmazásainak kapcsolódását, egységes informatikai rendszerbe történő integrálását biztosítja. Összesen 8 keretmodul van, amelyek törzsadatokat, felhasználókat, dokumentumokat, térképeket, értesítéseket, vagy interfész igényeket kezelnek, egy pedig az online fizetést teszi lehetővé.

Az E-építés keretrendszer projekt keretében 2016-ban megindult alkalmazásfejlesztés állandó kísérője volt a felhasználóbarát felületek megalkotásában nélkülözhetetlen UX, azaz user experience tervezés. A felhasználói élmény tervezői a divíziók és a szakrendszerek vezetőivel való folyamatos kapcsolattartás mellett megtervezték a felhasználói vonalakat, megértették és kutatták a szükségleteket, az oldal funkcióit és a felhasználási terület sajátosságait, amely alapján elkészítették a tervezett online felületek drótvázait. Ezeket adták át az UI, azaz az user interface tervezőknek, akik létrehozták a vizuálisan kész design tervet, ami aztán a fejlesztőknek került átadásra. A fejlesztés során az OÉNY egészére vonatkozóan megfogalmazott arculat keretein belül alakították ki a vizuálisan és a használat logikájában is egységes alkalmazásokat.

A konferencia záróelőadásaként Kovács Tamás, a Lechner Humánerőforrás-menedzsment Főosztály vezetője mutatta be a Tudásközpont által készített saját oktatási és ismeretterjesztési célú tartalmak megjelenítésére szolgáló Lechner Akadémia felületét és annak projekthez kapcsolódó tartalmait.

Az Országos Építésügyi Nyilvántartás kezdőoldalán keresztül elérhető, az E-építés keretrendszer projekt átfogó eredményeként létrejött szakrendszerek európai összehasonlításban is korszerű megoldásokat kínálnak az épített környezethez kapcsolódó közigazgatási ügykezelés digitális támogatására.

A zárókonferencián megjelenített eredménytermékek, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00038 azonosítószámú, E-építés keretrendszer – innovációval a magyar emberek szolgálatában projekt keretében készültek el.”

Forrás:
E-építés keretrendszer: digitalizáció tíz szakrendszerrel; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2023. július 4.

EKEIDR – Óriási informatikai fejlesztés valósult meg a kormányhivatalokban

„Valamennyi kormányhivatalon belüli és a más államigazgatási szervek közötti ügyintézés folyamatát, másrészt az egységes területi államigazgatás optimalizált és elektronikus ügyintézés fejlesztését eredményezték a 2023 júniusában lezáruló informatikai fejlesztések.
A KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00032 azonosítószámú, „EKEIDR Egységes irat- és folyamatkezelő rendszer területi közigazgatásra történő kiterjesztése”, valamint a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00045 azonosítószámú, „Területi államigazgatás egységes működését támogató rendszerfejlesztések” című kiemelt projektek, amelyek zárórendezvényének 2023. június 29-én, a Fővárosi Kormányhivatal adott otthont.

– A kormány egy hatalmas léptékű közigazgatási reformba kezdett a 2010-es években, amelynek a 2011-ben megalakult kormányhivatali rendszer volt az egyik első lépése – emlékeztetett a projekt zárórendezvényén dr. György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára. Azt ezt követő, az épített környezetre, tehát az épületek megújítására, új kormányablakok megnyitására összpontosító fejlesztések közben indultak azok az informatikai fejlesztések, amelyek most zárulnak le. Az államtitkár emlékeztetett: az EKEIDR fejlesztés egységes központi elektronikus dokumentumkezelő rendszert vezetett be valamennyi kormányhivatalban, amely sikeresen működik.

–Az emberek gyors, precíz, egyszerű és szakszerű ügyintézést várnak el a kormányhivataltól. Ennek az elvárásnak megfelelve valósult meg most ez a két projekt, amelyeknek köszönhetően folyamatosan nő az ügyfélkapun, kényelmesen intézhető ügyek száma, ami jelenleg 234 – hangsúlyozta dr. Sára Botond főispán. Hozzátette: a családtámogató és gazdaságvédelmi intézkedések is a folyamatosan fejlődő közigazgatáson keresztül jutnak el az emberekhez és vállalkozásokhoz. A 80% feletti ügyfél-elégedettség is alátámasztja a jó irányt – mondta.

A projektben a Fővárosi Kormányhivatal 19 főosztályáról 89 munkatársunk, a 23 kerületi hivatalból pedig 80 osztály volt érintett és vett részt.”

Forrás:
Óriási informatikai fejlesztés valósult meg a kormányhivatalokban; Budapest Főváros Kormányhivatala; 2023. június 29.

Az EKEIDR rendszer megvalósítása a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokban

„Megtörtént az egységesített iratkezelési folyamatokat támogató EKEIDR rendszer kiterjesztése, bevezetése a vármegyei kormányhivatalokhoz, a kormányhivataloknál működő heterogén iratkezelési szoftverek kiváltása, illetve konszolidálása.

Az állam által nyújtott szolgáltatások megújulnak

A számos, szigetszerűen működő, heterogén, és papír alapú működést támogató iratkezelési szoftver és ügyintézési szakrendszer használatából fakadóan a kormányhivatalok egyes szervezeti egységeinek feladatellátása nem kellően hatékony, nem egységes, nem mérhető, központilag nem nyomon követhető, ezeknek a rendszereknek az üzemeltetése és továbbfejlesztése költséghatékonyan nem megoldható. A projekt célja éppen ezért az EKEIDR egységes irat- és folyamatkezelő rendszer területi közigazgatásra történő kiterjesztése. A projekt keretében meghatározásra került az elektronikus útra terelt ügytípusok bevezetésének folyamata és ügykezelése is, amelyek kiszolgálására a rendszer alkalmas. Ezen folyamattámogató funkcionalitásra építve kialakíthatók olyan komplex igazgatási folyamatok, amelyek egyértelműen az elektronikus közigazgatás felé mutatnak, ezzel hatékonyabbá, gyorsabbá és a papír alapú működés kivezetésével költséghatékonyabbá teszik az ügyintézést. A folyamattámogató rendszerből kinyerhető adatok alapján könnyen azonosíthatók a problémás területek, amelyekre dinamikusan vagy akár tartósan plusz erőforrást helyezve a terhelés egyenletesen osztható el az egyes területeken.
——————–
Az EKEIDR rendszer integrálásra került a kiválasztott kormányhivatali szakrendszerekkel, a releváns KEÜSZ és SZEÜSZ szolgáltatásokkal, és a további integrációk megvalósultak a szabványos szakrendszeri interfészek kialakításával.

Fontosabbá válik a környezetvédelem szerepe a kormányhivatalok működésénél

A kormányhivatalok számos 2015. évi CCXXII. törvény szerinti elsődleges és másodlagos információforrással rendelkeznek, amelyből a törvény előírásai szerint elektronikusan kell információt szolgáltatniuk, valamint számos közigazgatási eljárás ügyintézéséhez szükséges információkat elsődleges vagy másodlagos információforrásból elektronikus úton beszerezniük. A kormányhivatalok, illetve a velük együttműködő szervek eddig jellemzően nem rendelkeztek olyan automatikus információátadási felülettel, amellyel automatizálható lenne az együttműködő szervek közötti elektronikus információátadás. Az automatikus információátadási felületetek hiányából fakadóan a manuálisan, ügyintézők által végzett elektronikus információátadási idő és erőforrás igényesség miatt a közigazgatási eljárások ügyintézésének idő és erőforrásigénye a szükségesnél magasabb. Az EKEIDR rendszer területi közigazgatásra történő kiterjesztésével, továbbá a rendszer Ügynyilvántartási, Dokumentumsablon, Webes kitöltő és Távoktatási (e-learning) moduljainak alkalmazásával, és ezen folyamattámogató funkcionalitásokra (EKEIDR modulokra) építve – polgárok által az EKEIDR rendszer dokumentumsablonnal és webes felületén kitölthető beadványok megvalósításával, elterjedésével – az elektronikus közigazgatási célokra figyelemmel – tovább javítható az ügyintézés gyorsasága és a papíralapú működés kivezetése, továbbá a polgárok magas színvonalú és költséghatékony tájékoztatása.
——————–
Az EKEIDR rendszer segítségével a területi közigazgatás 234 közigazgatási eljárás hivatalon belüli ügyintézésének munkafolyamatát (workflow) fejlesztette ki.

Egyszerűsödik a kormányhivatali szervezet és működés, javul annak hatékonysága, csökken a párhuzamos feladatellátás

A meghatározott elektronikus útra terelendő ügytípusok közül az EKEIDR rendszer munkafolyamat (workflow) funkcionalitásával, országosan egységesen megvalósította a területi közigazgatás 234 közigazgatási ügytípusának munkafolyamat (workflow) fejlesztését – ideértve, de nem kizárólagosan a közigazgatási rendszerterv készítést, EKEIDR rendszerben a munkafolyamat fejlesztést, az EKEIDR rendszerrel elérhető e-learning oktatási anyag készítését és hozzáférés biztosítását – és a területi közigazgatásra történő egységes bevezetését.
——————–
Megtörtént a Szakrendszer Iratkezelői Szolgáltatás Interfész (SZISZI) fejlesztése a projektben kiváltandó iratkezelési szoftverekhez integrált szakrendszerek EKEIDR integrációjának minél egyszerűbb megvalósítása érdekében.

Csökken a hatósági ügyintézési idő és költség, erősödnek az intézményközi kommunikációs csatornák

A Fővárosi és Vármegyei Kormányhivatalok informatikai funkcionális rendszerei sorban egységesítésre kerültek, amelyel együtt járt az elektronikus közigazgatás alapjainak letétele is. Ebben a fejlesztési időszakban elkezdődött, de nem fejeződött be például a szigetszerű ügyiratkezelési rendszerek kiváltása, illetve az ügyek elektronikus kezelésének ügyfél- és ügyintéző oldali hatékonyabbá tétele űrlap technológiával és úgynevezett munkafolyamat támogatással. A megvalósított fejlesztések hasznosulása érdekében fontossá vált, hogy a fejlesztések, illetve azok kiterjesztése tovább tudjon folytatódni, ezzel elősegítve az e-ügyintézés még szélesebb körben történő elterjedését a Kormányhivatali ügyintézés tekintetében.

A projekt feladata volt az egységesített, konszolidált iratkezelési szoftver bevezetése, hogy kezelni lehessen a korábbi hiányosságokat. A vármegyei kormányhivatalok szervezeti egységeinek meghatározó többsége a korábban használt különböző, többségében szigetszerűen, egymással nem integrált módon működő, és alapvetően a papír alapú iratkezelési és ügyintézési folyamatokat támogató iratkezelési szoftverek helyett egységesen az EKEIDR rendszert használhatja, és a korábbi papír alapú iratkezelési folyamatok helyett egységes elektronikus iratkezelési folyamatokat tud működtetni.

A vármegyei kormányhivatalok szakrendszerei és az EKEIDR rendszer között kiépített interfészek segítségével az iratkezelési lépések egy része automatizálhatóvá vált, és ezzel kiküszöbölhetők az ügyintézés során eddig párhuzamosan ellátandó feladatok.
——————–
Megtörtént a kormányhivatalok által működtetett, más fejlesztésben nem érintett ügyfél kapcsolattartási csatornák és folyamatok egységes újra szervezése, valamint az EKEIDR rendszerhez az újraszervezett folyamatokat támogató új, többcsatornás ügyfél kiszolgálást támogató funkcionális modulok illesztése és bevezetése.

Csökken az ügyintézési idő, megnő az e-ügyintézés és önkiszolgáló ügyintézés lehetősége

Megtörtént a Kormányhivatalok és állami szervek közötti elektronikus kapcsolattartás kialakítása. Az állami szervezetek közötti elektronikus kapcsolattartást biztosító szolgáltatások (KÉR rendszer, KEÜSZ és SZEÜSZ szolgáltatások) EKEIDR rendszerrel történő integrációja eredményeként a kormányhivatalok elektronikus úton, elektronikus iratok kézbesítésével is képessé váltak egymással, a központi államigazgatási szervekkel, valamint az egyéb közigazgatási szervekkel is kapcsolatot tartani.

Kialakításra került a Kormányhivatalok és ügyfelek közötti egységes, többcsatornás kapcsolattartás lehetősége. Az EKEIDR rendszerhez az újraszervezett kapcsolattartási folyamatokat támogató új funkcionális modulok illesztésével és bevezetésével a kormányhivatalok ügyfelei a működtetés igazgatási és informatikai hátterének biztosítását követően egységes, szabályozott, többcsatornás és ügyintézési szakrendszerekkel integrálható ügyfél kapcsolattartási csatornákon is tarthatnak kapcsolatot a kormányhivatalokkal.”

Forrás:
Az EKEIDR rendszer megvalósítása a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokban; KEMMA; 2023. június 29.
Ez egy PR-anyag / hirdetés volt a Mediaworks vidéki kiadványaiban. Mi a KEMMA-t választottuk forrásnak.

Hatályba lépett Romániában a közigazgatás bürokráciamentesítéséről szóló törvény

„Hatályba lépett kedden a közigazgatás bürokráciamentesítéséről szóló törvény, amely előírja, hogy a közintézmények nem kötelezhetik az állampolgárt arra, hogy úgynevezett sínes dossziét nyújtsanak be az ügyintézés érdekében. A jogszabály ugyanakkor nem ír elő szankciókat arra az esetre, ha nem tartják be.

„Ez minden olyan állampolgár törvénye, aki órákat vesztegetett el végtelen sorban állásokban, vagy akit útra tettek, mert nem volt nála valamilyen dokumentum” – idézi Diana Morar liberális képviselőt, a törvény egyik kezdeményezőjét a news.ro.

A Kutatási, Innovációs és Digitalizációs Minisztérium kedden este szintén azt közölte, hogy a sínes dosszié lassan a múlté lesz. Bogdan Ivan miniszter szerint lesz egy 30 napos átmeneti időszak.

„Hiszem, hogy közösen polgárbarát digitalizált ügyintézést tudunk teremteni” – hangoztatta a miniszter.

A szaktárca közölte, a törvény megszünteti a hitelesített iratmásolatok benyújtásának a kötelezettségét, így az illetékes hatósági igazolvány tanúskodik majd az eredeti megfelelőségéről. Ugyanakkor a jogszabály alternatív fizetési módok felajánlásának kötelezettségét is előírja, akár kártyás fizetéssel vagy online, esetleg más fizetési rendszeren keresztül.
Korábban Seres Dénes RMDSZ képviselő arról beszélt a törvény kapcsán, hogy a közintézményeknek kötelességük lesz elektronikus formában is elfogadni – a személyes adatok védelmének tiszteletben tartásával – a szükséges iratokat. „Ez azt jelenti, hogy ha egy ügyintézés során személyiigazolvány-másolatra van szükség, akkor az intézménynek kötelessége lesz közzétenni egy hivatalos e-mail címet a dokumentum elektronikus eljuttatására” – fejtette ki Seres Dénes.”

Forrás:
Hatályba lépett a „sínes dossziék” megszüntetésének törvénye, nem ír elő szankciókat; Maszol.ro; 2023. július 5.

A Nébih API-jai, a Nébih házhoz megy az adatért

„Az élelmiszerlánc-felügyeleti tevékenységet megalapozó adatvagyon valódi értékét annak minősége és naprakészsége határozza meg. Felmerül a kérdés: hogyan érhető el ez egyszerűen, az adminisztrációs terhek növekedése nélkül? A válasz egyszerű: a Nébih házhoz megy az adatért! Ugyanis a vállalatirányítási rendszerek egyre több, Nébih által felügyelt területen alakíthatnak ki közvetlen adatkapcsolatot.

A Nébih az API-k rendszeresítésében látja több, az agrár- és élelmiszerlánc szereplőket érintő adatszolgáltatás megkönnyítésének lehetőségét, és az innováció előmozdítását az állami szektorban. Első lépésként 2023-ban létrehozták az Elektronikus Gazdálkodási Naplót (e-GN) és az Élelmiszertermelő állatok kezelésére alkalmazott antibiotikum tartalmú készítmények felhasználásának bejelentő rendszerét (AMR), de hamarosan a Talajtani adatbázis adatszolgáltatásánál (Talajweb) is elérhetővé válik a közvetlen ügyintézés. Ezenfelül a Nébih további interfészek tervezésével is segíti majd ügyfeleit, hiszen a gépi adatszolgáltatás javítja a szervezeti adatvagyon digitális minőségét és a belső folyamatok fejlesztése által emeli a közszolgáltatások színvonalát.
A fejlesztések iránt nagy az érdeklődés: a magyar agráriumot kiszolgáló, számos szoftverfejlesztő cég szeretné, ha az általuk készített telepirányítási program csatlakozhatna ezekhez a szolgáltatásokhoz. Ennek oka, hogy valós értéktöbbletet jelent a termék számára, ha a felhasználó hatékonyabbá tudja tenni az állami kötelezettségek teljesítését az egységes adatszerkezetnek és a gépek közötti szabályozott kommunikációs csatornának köszönhetően.

Mi az az API?
Az API (Application Programming Interface) Alkalmazásprogramozási Felület, amely napjaink egyik legelterjedtebb informatikai megoldása. Ma már mindenki magától értetődőnek veszi, hogy a világ bármely pontján, bármikor és bárkivel kapcsolatba léphet, vagyis: az eszközök kapcsolódnak egymáshoz, „követik” egymás állapotát, segítenek a navigációban és más eszközök helyzetének meghatározásában. Ezek a kényelmi előnyök legtöbbször az API-nak köszönhetőek.
Összefoglalva: az API-k a számítástechnikai eszközök és programok közötti kapcsolatok kialakításában, a rugalmas adatcserében, valamint az információk biztonságos áramoltatásában jelentenek segítséget.

A szomszéd API-ja mindig zöldebb?
Az üzleti világban már régóta használnak API-kat különböző célfeladatokra, viszont az államigazgatás szereplői csak az utóbbi években kezdték el szélesebb körben bevezetni ezt a technológiát. Ennek okai komplexek, mivel a közszféra digitális átállása Európa-szerte kihívásokkal szembesül gazdasági, szervezeti, technikai, kiberbiztonsági és jogszabályi szempontokból egyaránt.
A gép-gép kapcsolatból felhasználói előnyök származnak. Erre jó hazai közigazgatási példa a Nemzeti Adó- és Vámhivatal online számla programja, amely teljesen átalakította a számlázási gyakorlatot, mert a vállalkozó a saját okoseszközéről közvetlenül küldhet adatokat az adóhatóság felé. Kitekintve Európára többféle megközelítéssel találkozhatunk az API-k alkalmazási területével kapcsolatban. Az adatküldés integrálása mellett egyes szakigazgatási ágazatokban megjelenik a közérdekű adatok API által történő megosztása is, amiből látható, hogy a felek közötti közvetlen adatkapcsolat kiépítése hosszabb távon kölcsönös előnyökkel kecsegtet.”

Forrás:
A Nébih API-jai; Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih); 2023. július 3.
Nébih API szolgáltatás; Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih)
Szerkesztői megjegyzés:
Arról szeretnénk már olvasni, hogy a Nébih adataihoz alkalmazásprogramozási felület (API) segítségével tudnak hozzáférni az érdekelt felek.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Árak feketén-fehéren: kiderült, melyik most a legolcsóbb és a legdrágább magyar bolt – meglepő az eredmény

„A végösszeg szempontjából biztos, hogy nem mindegy, hol vásárolnak a magyarok. Akár 20-30 százalékos különbségek is tapasztalhatók a pénztáraknál.

Éppen egy hete startolt el a kormányzati árfigyelő. A rendszerhez nagy reményeket fűztek, azt várták tőle, hogy kiszélesíti a versenyt a kiskereskedelmi ágazat legnagyobb szereplői között. Hogy ez valóban így lesz-e, arról korai mérleget vonni, mindenesetre egy biztos: ha jelentős energiaráfordítással is, de bárki számára egyértelműen kiderülhet, aktuálisan melyik boltnál a legolcsóbb a bevásárlás.

Amikor jelentős energiaráfordításról beszélünk, azt szó szerint kell érteni. Ahhoz ugyanis, hogy érdemben össze lehessen vetni a bolti árakat, aprólékos adatgyűjtés szükséges. Ez olyan tudatosságot feltételez, ami nem feltétlenül reális a jellemző vásárlói attitűd alapján. Persze az is igaz, hogy az árfigyelőnek ebből a szempontból van pedagógiai hatása, hiszen megadja a lehetőséget a fogyasztónak, hogy bevásárlás előtt forintra pontosan feltérképezze, melyik bolt mit kínál a számára. Egy biztos: érdemes tájékozódni, a pénztáraknál ugyanis akár 20-30 százalékos eltérésekkel is szembesülhet a vásárló a végösszegben.

Mit tud az árfigyelő azonnal?

Mint arról a Világgazdaság is beszámolt, az árfigyelő oldalán 62 kategóriában érhetők el termékek, ezek ára egyesével összevethető. Ennek köszönhetően egy kattintással látszik, hogy melyik boltnál a legolcsóbb például a 2,8 százalékos tej vagy a pulykamellfilé. Egyesével végighaladva az árucikkeken két megállapítás vonható le: sok termékkategóriában forintra egyeznek vagy legfeljebb 5–20 forintos eltéréseket mutatnak az egyes kereskedők által kínált legalacsonyabb árak; jó néhány árucikknél viszont több száz forint is lehet az árkülönbség.

Ha valaki csak az alapján vásárol, hogy melyik boltban a legolcsóbb az adott termék, akkor már ez a nagyon egyszerű böngészés is célravezető. Hiszen pontosan látja, hogy például mennyibe kerül ugyanaz a tejföl a Lidlben, az Aldiban, a Tescóban, a SPAR-ban, a Pennyben vagy az Auchanban.

Miért jobb a Világgazdaság által bemutatott árfigyelő-vizsgálat?

Ugyanakkor az talán kijelenthető, hogy az átlagos magyar fogyasztó nem keres fel mondjuk öt boltot csak azért, hogy a neki fontos öt különböző termékhez a legalacsonyabb áron jusson hozzá. Ehelyett jó eséllyel felkeresi a hozzá legközelebb eső vagy az általa leginkább preferált kiskereskedelmi láncot, és egyben intézi el a bevásárlását. Pedig – és ehhez már elmélyültebb vizsgálatot kell folytatni – az árfigyelő adatait felhasználva az is kideríthető, hogy amennyiben egy helyen vásároljuk meg az említett öt terméket, akkor melyik bolt kasszájánál fizetjük a legkevesebbet.

Lapunknak ennél sokkal szélesebb kutatási eredmény is a rendelkezésére áll. Ez az összehasonlító vizsgálat az árfigyelő elindulása óta rögzítette mind a 62 termékkategória árait minden egyes nap. Ezeket összesítette és kosárba rendezte. Ebből pedig az is kiderült, hogy ha a fogyasztó egy helyen szeretné megvásárolni a 62 kategóriába tartozó árucikkeket, akkor melyik kiskereskedelmi láncnál jár a legjobban, vagyis melyik hazai bolt a legolcsóbb a teljes kosarat nézve.

Fontos tanulság: nem feltétlenül az a bolt bizonyul a legolcsóbbnak a kasszánál, amelyik a legtöbb legolcsóbb árú terméket kínálja. Minden kereskedőnél van ugyanis legolcsóbb, középmezőnyös és legdrágább ár. A tényleges árkülönbséget csak ezek egybevetése képes kirajzolni, tehát a kosár szintjén látszik leginkább az árelőny.
Hogyan készült a Világgazdaság által bemutatott árfigyelő-vizsgálat?

Mielőtt ismertetjük a pontos eredményeket, muszáj néhány mondatban a módszertanról is beszélni.
Bár az árfigyelő múlt szombaton startolt, a vizsgálat a hétfőtől péntekig tartó időszak adatait használta. Azért hagyta ki a múlt szombati és vasárnapi árakat, mert a friss rendszerből fakadóan azok még jelentős bizonytalanságot mutattak: sok terméknél hiányoztak az árak vagy rosszak szerepeltek, amelyek napon belül többször módosultak.
Annak érdekében, hogy almát az almával lehessen összehasonlítani, a kutatás csak a mindenkinél elérhető termékeket pakolta bele a vásárlói kosarakba. Tehát hiába volt étkezési burgonya a Tescónál és a Pennynél csütörtökön, mivel a többiek kínálatában ez nem szerepelt, ezért ez a tescós és a pennys kosárból is kimaradt. Hiszen ha nem azonos a kosárösszetétel az egyes kiskereknél, az torzítana az eredményen.
A kosarak összeállításánál minden termékkategóriában minden kiskereskedőnél az általa kínált legalacsonyabb elérhető egységár (kilogramm, liter stb.) került be.
Végül a vizsgálat alanyait is tisztázni kell. Az árfigyelőben egyelőre csak a legnagyobb kereskedelmi üzletláncok kötelesek adatot szolgáltatni az áraikról. Azok, akiknek az előző üzleti évben elért nettó árbevétele meghaladta a 100 milliárd forintot. Ez jelenleg az alábbi boltokra igaz: Aldi Magyarország Élelmiszer Bt., Auchan Magyarország Kft., Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt., Penny-Market Kft., SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. és a Tesco-Global Zrt. Vagyis a gyűjtés nem tartalmazza a CBA-Príma vagy a Coop és Reál árait.
Ezek után lássuk a konkrétumokat.
… [A táblázatot, a részletes adatokkal együtt az eredeti cikkben lehet elolvasni. Szerk.] Összességében a következők jelenthetők ki a vizsgálat alapján:

Öt napból kettőt az Aldi nyert, hármat a Tesco, más bolt nem szerzett első helyet.

Látszik az is, hogy az olcsó boltok között nem nagyok a különbségek a végösszegben: az első két helyezettnél 5 százalék alatti az árkülönbség, ami 100 forintra vetítve 5 forint.

A Penny minden nap az ötödik helyen zárt.

A SPAR minden nap a hatodik helyen zárt.

Érdekes lesz mindezek függvényében látni, hogyan reagálnak a második héten egymásra a boltok, élesedik-e a verseny és módosul-e az egyes üzleteknél az árképzés. A Világgazdaság a tervek szerint a jövő hét végén ismét közli a heti eredményeket.”

Forrás:
Árak feketén-fehéren: kiderült, melyik most a legolcsóbb és a legdrágább magyar bolt – meglepő az eredmény; Hecker Flórián; Világgazdaság; 2023. július 8.

Digitális bölcsészet: jelentős uniós támogatás magyar kutató számára a latin nyelv történetének tanulmányozásához

„A HORIZON-ERC program keretében 2.337.500 euró, jelenlegi árfolyamon 867,2 millió forint értékű ERC Advanced Grant támogatást nyert az Adamik Béla, az ELKH Nyelvtudományi Kutatóközpont (NYTK) tudományos tanácsadója témavezetésével benyújtott Digital Latin Dialectology (DiLaDi): Tracing Linguistic Variation in the Light of Ancient and Early Medieval Sources / (Digitális latin dialektológia (DiLaDi): Nyelvi változatok az ókori és kora középkori források tükrében) című pályázat. A kutatás nemzetközi együttműködésben, öt év alatt valósul meg, célja, hogy egy újszerű, átfogó kutatás keretében tárják fel a latin nyelv változatainak jellemzőit a Kr. u. 1. évezredben.

A DiLaDi interdiszciplináris projekt célja, hogy egy újszerű, átfogó kutatás keretében tárják fel a latin nyelv változatainak jellemzőit a Kr. u. 1. évezredben, a földrajzi és kronológiai szempontokra, valamint a latin–újlatin, illetve román átmenetre is tekintettel, az ókori és kora középkori szövegekben fellelhető hibák – a normától való eltérések – feldolgozása és elemzése révén. A kutatás alapjául a császárkori latin feliratok számítógépes nyelvtörténeti adatbázisa, az LLDB szolgál. A DiLaDi egy olyan forráscsoport bevonásával kíván a vonatkozó kutatásoknak áttörő lendületet adni, amelyet eddig nem vettek kellőképpen figyelembe a kutatásban: a többnyire 7–8. századi, nyelvi változásokat tükröző adatokban igen gazdag, magánjogi jellegű, bőséges, eredeti oklevélanyag bevonása további távlatokat nyithat az eddig főként a feliratos anyagra támaszkodó adatbázis-alapú latin nyelvtörténeti és dialektológiai kutatások számára. A projektet egy 10 fős kutatócsoport valósítja meg nagy létszámú adatgyűjtő csapat segítségével, nemzetközi együttműködésben. E kutatás révén jobban megérthetjük azokat a latin dialektológiai folyamatokat, amelyek az újlatin, illetve román nyelvek kialakulásához vezettek, és így a középkori és modern Európa nyelvi, etnikai, sőt kulturális arculatának formálódását is befolyásolták.”

Forrás:
ERC Advanced Grant támogatást nyert Adamik Béla, a Nyelvtudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója; Nyelvtudományi Kutatóközpont; 2023. július 7.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Infodémia

„2023. április 26-án az Európai Parlament jelentést fogadott el, melyben a fokozott információmanipuláció veszélyeire figyelmeztet a közelgő, 2024-es EP-választások kapcsán. Ennek kapcsán a jelen Infojegyzet tárgya az álhírek terjedésének problémája.”

Forrás:
Infodémia; Soltész Katalin; Infojegyzet; 2023/21.; Képviselői Információs Szolgálat; 2023. június 30.(PDF)

Információbiztonsági incidenstrendek a közigazgatásban

„A közigazgatás a kibertér felől érkező fenyegetések egyik leggyakoribb célpontja, az állami és önkormányzati szervek elleni kibertámadások egyre célzottabbak, kifinomultabbak és egyre nagyobb kár okozására képesek. Az elektronikus információs rendszerek biztonsága érdekében hatékony fizikai, logikai és adminisztratív intézkedéseket szükséges alkalmazni, amelyek meghatározásához elengedhetetlen az aktuális információbiztonsági incidenstrendek ismerete. Jelen tanulmány célja a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet által, 2019 és 2021 közötti időszakban detektált információbiztonsági események átfogó elemzése, a közigazgatást érintő hazai incidenstrendek azonosítása érdekében. Az írás kiemelten vizsgálja, hogy a kibertámadók hogyan reagáltak a Covid–19-világjárványra, és ez milyen módon jelenik meg a hazai incidenstrendekben. Az elemzés további célkitűzése annak megállapítása, hogy mely szektort érte a legtöbb incidens a vizsgált időszakban, és mely incidenstípusok jellemzők ebben az ágazatban. További kutatási kérdésként merült fel, hogy a pszichológiai manipuláció milyen százalékos arányban mutatható ki a detektált incidenstrendekben.”

Forrás:
Információbiztonsági incidenstrendek a közigazgatásban; Legárd Ildikó; Nemzetbiztonsági Szemle; DOI: 10.32561/nsz.2023.1.6; 2023/1.; 78-107. o. (PDF)

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Az EU Tanácsa és az Európai Parlament megállapodásra jutott az EU-n belüli lőszer- és rakétagyártás előmozdításáról

„A Tanács elnöksége a mai napon ideiglenes megállapodásra jutott az Európai Parlament képviselőivel a lőszergyártás támogatásáról szóló jogszabályról.

Az elfogadott rendelet értelmében az uniós költségvetésből (folyó árakon) 500 millió EUR sürgős mozgósítására kerül sor a föld-föld és tüzérségi lőszerek, valamint a rakéták gyártásához szükséges gyártási kapacitások bővítésének a támogatása céljából.

Ezzel a rendelet végrehajtja a Tanács által 2023 márciusában elfogadott terv harmadik elemét, amelynek célja az európai lőszergyártás hosszú távú növelése Ukrajna és az uniós tagállamok érdekében.

„A jogszabályról rekordidő alatt létrejött mai megállapodásnak köszönhetően az EU meg fogja erősíteni és fel fogja gyorsítani Európa saját lőszer- és rakétagyártását. Ez újabb bizonyítéka annak, hogy az EU szilárdan elkötelezett Ukrajna támogatása, az EU védelmi technológiai és ipari bázisának megerősítése, és végső soron az uniós polgárok hosszú távú biztonságának és védelmének biztosítása mellett.” – Margarita Robles, spanyol védelmi miniszter

Az elfogadott szabályok keretében bevezetnek egy „eszközt”, amelynek révén az EU pénzügyileg támogatni fogja az uniós lőszer- és rakétagyártási kapacitások megerősítését az ellátási és értéklánc egészében. Ez a pénzügyi támogatás különböző típusú olyan tevékenységekhez nyújtott, vissza nem térítendő támogatások formájában valósul meg, amelyek hozzájárulnak az európai védelmi iparnak a gyártási kapacitások növelésére és az azonosított szűk keresztmetszetek kezelésére irányuló erőfeszítéseihez.

Az új szabályok elő fogják továbbá segíteni, hogy a lőszerek és rakéták területén tevékenykedő uniós vállalatok hozzáférjenek a finanszírozáshoz, potenciálisan az úgynevezett „Kapacitásbővítési Alap” révén. Ez az alap arra hivatott, hogy a teljes értékláncban megkönnyítse a lőszereket és rakétákat gyártó vállalatok számára a köz- és magánfinanszírozáshoz jutást a gyártási kapacitások bővítéséhez szükséges beruházások felgyorsítása érdekében.

A további lépések

Az ideiglenes megállapodást most a Tanácsnak és a Parlamentnek is jóvá kell hagynia, majd a jogász-nyelvészi ellenőrzést követően mindkét intézmény hivatalosan is elfogadja azt. A rendelet aláírására és hatálybalépésére várhatóan július vége előtt sor kerül.

Háttér

A védelmi beruházási hiányokról szóló, 2022. évi közös közlemény kiemelte, hogy a védelmi beruházások folyamatos alulfinanszírozottsága mind képességbeli, mind pedig ipari hiányosságokhoz vezetett az EU-ban.

Az Ukrajna elleni orosz agressziós háború még nagyobb kihívások elé állította az európai védelmi ipar és felszerelések piacát, amint az EU és tagállamai fokozták erőfeszítéseiket, hogy kielégítsék Ukrajna sürgető védelmi igényeit.

A Tanács 2023. március 20-án egy háromutas megközelítésről állapodott meg, amelynek célja, hogy az elkövetkező tizenkét hónapon belül közös erőfeszítéssel egymillió darab tüzérségi lőszert bocsássunk Ukrajna rendelkezésére. A Tanács megállapodott abban, hogy a meglévő készletekből vagy a meglévő megrendelések újrapriorizálása révén sürgősen föld-föld és tüzérségi lőszereket, illetve kérésre rakétákat szállít Ukrajnának (első elem). Felszólította továbbá a tagállamokat, hogy közösen szerezzenek be lőszereket, valamint kérésre rakétákat az európai védelmi ipartól és Norvégiától; erre vagy az Európai Védelmi Ügynökség által koordinált, már létező projekt keretében vagy pedig a tagállamok által irányított kiegészítő beszerzési projektek keretében kerülne sor a készletek feltöltése és Ukrajna további támogatása érdekében (második elem).

A Tanács felkérte emellett a Bizottságot, hogy terjesszen elő konkrét javaslatokat az európai védelmi ipar gyártási kapacitása bővítésének sürgős támogatása, az ellátási láncok biztosítása, a hatékony beszerzési eljárások elősegítése, a gyártási kapacitások hiányosságainak kezelése és a beruházások – adott esetben az uniós költségvetés mozgósításával történő – előmozdítása érdekében (harmadik elem).

Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a lőszergyártás támogatásáról szóló jogszabály létrehozásáról, 2023. május 4.

Megbízás az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalásokhoz, 2023. június 23.

Az Ukrajnának szánt lőszerek szállítása és közös beszerzése, 2023. március 20.

”

Forrás:
A lőszergyártás támogatásáról szóló jogszabály: a Tanács és az Európai Parlament megállapodásra jutott az EU-n belüli lőszer- és rakétagyártás előmozdításáról ; EU Tanácsa; 2023. július 7.

Az Európai Bizottság 2023. évi stratégiai előrejelzési jelentése: a fenntarthatóság és a jóllét Európa nyitott stratégiai autonómiájának középpontjában

„Az Európai Bizottság a mai napon előterjesztette a 2023. évi stratégiai előrejelzési jelentést, amely elemzést nyújt arról, hogy miként helyezzék „a fenntarthatóságot és az emberek jóllétét Európa nyitott stratégiai autonómiájának középpontjába”, és tíz konkrét intézkedést javasol e célkitűzés elérése érdekében.

Az EU mélyreható és ambiciózus átállást folytat annak érdekében, hogy az elkövetkező évtizedekben megvalósítsa a klímasemlegességet és a fenntarthatóságot. A fenntarthatósági átállás kulcsfontosságú lesz az EU nyitott stratégiai autonómiájának megerősítéséhez, a hosszú távú versenyképességének biztosításához, a szociális piacgazdasági modelljének fenntartásához és az új, klímasemleges gazdaságban betöltött globális vezető szerepének megszilárdításához. A siker érdekében az EU-nak számos kihívással kell szembenéznie, és olyan döntéseket kell hoznia, amelyek példátlan ütemben és léptékben érintik társadalmainkat és gazdaságainkat.

A 2023. évi jelentés áttekintést nyújt az előttünk álló kihívásokról, és tíz cselekvési területet javasol a sikeres átállás megvalósítása érdekében. Annak érdekében, hogy a politikai döntéshozókat olyan gazdasági mutatókkal lássák el, amelyek a jóllétet is figyelembe veszik, a jelentés javasolja a bruttó hazai termék (GDP) olyan különböző tényezők figyelembevételével történő kiigazítását, mint az egészség és a környezet.

Ez a megközelítés megerősíti az EU nyitott stratégiai autonómiáját és globális pozícióját a reziliens klímasemleges gazdaságra való törekvés terén.

A legfontosabb társadalmi és gazdasági kihívások leküzdése

A gazdasági és társadalmi fenntarthatóságot egyaránt magában foglaló fenntarthatósági átállás során az EU számos kihívással néz szembe. Például:

A geopolitikai viszonyok változásai világszerte formálják a közvéleményt és azt, hogy a kormányok miként lépnek fel, ami kihívást jelent a nemzetközi együttműködés számára olyan globális kérdésekben, mint az éghajlatváltozás vagy az energetikai átállás.

Új, az emberek és a természet jóllétére összpontosító gazdasági modellre van szükség, amely függetleníti a gazdasági növekedést az erőforrás-felhasználástól, és áttér a fenntarthatóbb termelésre és fogyasztásra. Az euróövezeti vállalkozások 75 %-a nagymértékben függ a természeti erőforrásoktól. A gazdasági, a társadalmi és a környezeti fenntarthatóság elválaszthatatlanul összekapcsolódik.

Növekszik az igény a fenntartható jövőhöz szükséges megfelelő készségek iránt. A megfelelő műszaki és humán készségekkel rendelkező munkavállalók rendelkezésre állása döntő fontosságú lesz az EU versenyképessége szempontjából: Jelenleg az uniós vállalkozások 85 %-a nem rendelkezik a zöld és digitális átálláshoz szükséges kompetenciákkal.

A fenntarthatósági átálláshoz korábban nem látott beruházásokra van szükség. Ennek elérése attól függ, hogy elegendő finanszírozást biztosítanak-e mind a köz-, mind a magánszektor részéről.

Tíz intézkedési terület

A mai jelentés tíz olyan területet határoz meg, ahol szakpolitikai válaszintézkedéseinkre van szükség annak biztosításához, hogy a fenntarthatósági átállás továbbra is az emberek és a társadalom jóllétére összpontosítson:

Új európai társadalmi szerződés biztosítása megújított jóléti politikákkal és a magas színvonalú szociális szolgáltatásokra való összpontosítással.

Az egységes piac elmélyítése a reziliens klímasemleges gazdaság előmozdítása érdekében, amelynek középpontjában a nyitott stratégiai autonómia és a gazdasági biztonság áll.

Az Unió szerepvállalásának megerősítése a globális színtéren a kulcsfontosságú partnerekkel való együttműködés szorosabbá fűzése érdekében.

A termelés és a fogyasztás fenntarthatóság felé történő elmozdulásának támogatása, a szabályozás célzottabbá tétele és a kiegyensúlyozott életmód előmozdítása révén.

A „beruházások Európája” felé való elmozdulás állami fellépés révén, az átálláshoz szükséges tőkeáramlás katalizálása érdekében.

Az állami költségvetések fenntarthatóvá tétele hatékony adózási keret és közkiadások révén.

A szakpolitikai és gazdasági mutatók átalakítása a fenntartható és inkluzív jóllét figyelembe vétele céljából, többek között a GDP különböző tényezőkhöz való igazítása révén.

Annak biztosítása, hogy minden európai polgár hozzá tudjon járulni az átálláshoz, a munkaerőpiaci részvétel növelésével és a jövőbeli készségekre való összpontosítással.

A demokrácia megerősítése a generációk közötti méltányossággal a politikai döntéshozatal középpontjában, az átállások támogatásának megerősítése érdekében.

A polgári védelem kiegészítése a „polgári megelőzéssel”, a felkészültségre és reagálásra vonatkozó uniós eszköztár megerősítése révén.

További lépések

A 2023. évi előrejelzési jelentést az Általános Ügyek Tanácsának július 10-i ülésén terjesztik az uniós tagállamok elé. Az EU Tanácsának spanyol elnöksége által az előrejelzéssel kapcsolatban végzett munkával együtt a Bizottság jelentése várhatóan információkkal szolgál majd a vezetőknek az Európai Tanács granadai nem hivatalos ülésén folytatandó megbeszéléseihez is, amelyre 2023 októberében kerül majd sor.

2023 novemberében a Bizottság az Európai Parlamenttel közösen rendezi meg az európai stratégiai és politikai elemzési rendszer (ESPAS) éves konferenciáját. Ez lehetőséget kínál az uniós intézmények által közösen készített, az intézményközi globális trendekről szóló 2024. évi jelentés legfontosabb megállapításainak vizsgálatára és megvitatására, valamint az előttünk álló út átgondolására.

Háttér-információk

A stratégiai előrejelzés támogatja a Bizottságot az Ursula von der Leyen elnök által meghatározott hat fő cél elérése felé vezető, előremutató és ambiciózus pályán. 2020-tól kezdődően éves stratégiai előrejelzési jelentések készülnek a Bizottság prioritásaihoz, éves munkaprogramjához és többéves programozásához.

Az idei jelentés a korábbi kiadásokon alapul, amelyek középpontjában a reziliencia mint az uniós szakpolitikai döntéshozatal új iránytűje (2020), az EU nyitott stratégiai autonómiája (2021), valamint a zöld és digitális átállás közötti kölcsönhatás (2022) állt.

A 2023. évi stratégiai előrejelzési jelentésben bemutatott elemzés a Közös Kutatóközpont által végzett, inkluzív és részvételen alapuló előrejelzésen alapult, amelyet a tagállamokkal, az európai stratégiai és politikai elemzési rendszer (ESPAS) keretében más uniós intézményekkel, valamint az „Ossza meg velünk véleményét!” oldalon közzétett véleményezési felhívás nyomán a polgárokkal folytatott széles körű konzultációk egészítettek ki. Az előrejelzés eredményeit a Közös Kutatóközpont tudományos szakpolitikai jelentése ismerteti: „Úton a méltányos és fenntartható Európa felé 2050-re: társadalmi és gazdasági döntések a fenntarthatósági átállások során.”

További információ

2023. évi stratégiai előrejelzési jelentés: Fenntarthatóság és az emberek jólléte Európa stratégiai autonómiájának középpontjában

A 2023. évi stratégiai előrejelzési jelentés honlapja

Kérdések és válaszok a 2023. évi stratégiai előrejelzési jelentésről

Tájékoztató

A stratégiai előrejelzésről szóló honlap

A JRC tudományos szakpolitikai jelentése: Úton a méltányos és fenntartható Európa felé 2050-re: társadalmi és gazdasági döntések a fenntarthatósági átállások során

Idézet(ek)

„A 2023. évi stratégiai előrejelzési jelentés nagyon időszerű pillanatban készült el. A Bizottság cselekvésorientált elemzést terjeszt elő azokról a fő kihívásokról, amelyekkel az EU a fenntarthatósági átállás során szembesül majd. Ez az elemzés tükrözi a jelen és a jövő generációinak jóllétére való összpontosításunkat, valamint azt, hogy feltétlenül meg kell védenünk bolygónkat. Európát a fenntarthatósági átállás élvonalában akarjuk tartani, kihasználva egyedülálló szociális piacgazdaságunkat és globális kereskedelmi erőnket. Ez hozzá fog járulni Európa vezető szerepének megszilárdításához a világban, valamint azon képességünk megerősítéséhez, hogy önállóan megálljuk helyünket, miközben erős partnerségeket építünk ki másokkal: Európa nyitott stratégiai autonómiáját.” – Maroš Šefčovič, az intézményközi kapcsolatokért és a tervezésért felelős alelnök – 06/07/2023”

Forrás:
2023. évi stratégiai előrejelzési jelentés: a fenntarthatóság és a jóllét Európa nyitott stratégiai autonómiájának középpontjában; Európai Bizottság; 2023. július 6.

Szakirodalom

Módszertani ajánlás a települési közbiztonsági és bűnmegelőzési stratégia kidolgozásához

„A települések részéről permanensen jelen van a stabil, kiegyensúlyozott közbiztonság iránti igény, és ennek elérése érdekében megfelelő lehetőségek, ismeretek birtokában hajlandóak is értéket teremtő vállalásokat teljesíteni. A településbiztonsági és a helyi rendészeti feladatok rendkívül összetettek, több szereplő aktív, stratégiai szemléletű egyeztetett cselekvését követelik meg. Ehhez azonban az szükséges, hogy a cselekvési terveket, elgondolásokat kidolgozók és elfogadók rendelkezzenek azokkal az ismeretekkel, amelyek birtokában eredményesen és hatékonyan megvalósítható stratégiákat dolgozhatnak ki.A szerzők jelen módszertani ajánlás összeállításával arra vállalkoztak, hogy elősegítsék, támogassák a települési önkormányzatok által készített közbiztonsági és bűnmegelőzési stratégia megalkotását.”

Forrás:
Módszertani ajánlás. A települési közbiztonsági és bűnmegelőzési stratégia kidolgozásához; Christián László, M. Toronykőy Márta, Polyák Zsolt; Magyar Rendészet; 2022/4.; 247-305. o. (PDF)

Fejlesztések és fejlesztési víziók az önkormányzati rendészet területén

„Az elmúlt években önkormányzati rendészeti kutatássorozat keretében fel-tártuk az önkormányzati rendészet területén jelen lévő anomáliákat, problémákat. A feltárt problémák egy része megfelelő szakmai támogatással, jogalkalmazói szinten kezelhető, amihez a Biztonsági Technológiák Nemzeti Laboratórium alprojektjeként a „Biztonságos Települések” alprojekt keretében létrejött részeredmények megfelelő alapot szolgáltatnak. Ahhoz, hogy e részeredmények hasznosulni tudjanak, egyfajta jövőbeli vízió felvázolása elengedhetetlen.”

Forrás:
Fejlesztések és fejlesztési víziók az önkormányzati rendészet területén ; Bacsárdi József, Christián László, Hermann Gábor, Lippai Zsolt, Veress Zoltán; Magyar Rendészet; DOI: 10.32577/mr.2022.4.7; 2022/2.; 119—138. o. (PDF)

28. szám, 2023. július 10.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom