Tartalomjegyzék

„Jövő július és szeptember között indul el a Digitális állampolgárság program, így az azonosítás, az igazolvány és az állam a mobilba költözik – mondta a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter csütörtökön Budapesten.

Rogán Antal a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) és a Mathias Corvinus Collegium társszervezésében megvalósuló II. Nemzeti szabályozói konferencián közölte, ezzel a lépéssel követik azt a trendet, hogy az emberek ma már a mobiltelefonjukon keresztül közelítik meg a világ ügyeit.

Kiemelte, felhasználói oldalról azért lesz jó digitális állampolgárnak lenni, mert akkor az érintett a telefonjával bármikor igazolhatja személyazonosságát. Ráadásul egy gombnyomással rendezheti a fizetnivalóit az állam felé, egy központi mobilalkalmazáson keresztül.

Rogán Antal elmondta, arra számít, hogy jövőre kevesebb mint 1 millió, 2025-ben viszont már 3-5 millió felhasználója lesz a programnak.

A fejlesztés alapelve, hogy minden, az állammal kapcsolatos adatnak végső soron az állampolgár a tulajdonosa, ezért az állampolgár rendelkezik arról, hogy adatait felhasználhatják-e.

Arra is kitért, hogy az új rendszerben kétféle ügyintézési típus lesz: az egyik az életesemény alapú, a másik pedig az e-Papír. Utóbbit a mostani rendszerhez képest teljes körűen megújítják.

Az életesemény alapú ügyintézésről elmondta, hogy abban a leggyakoribb ügyek a születéssel és az autóátírással függnek össze, ezért ezt a kettőt a tervek szerint már 2025-ben elérhetővé teszik. A fejlesztés lényege, hogy az ügyintézés egy gombnyomással elindítható, ezt követően pedig a szükséges dokumentumokat az állam szerzi be.

A digitális állampolgársággal összefüggő törvényi szabályozásokat novemberben nyújtják be az Országgyűlésnek – mondta Rogán Antal, aki szeretné, ha a jogszabályt még december közepéig elfogadnák, és jövőre hatályba léphetne.

Közölte, 2024-ben jelenik meg a Digitális állampolgár mobil alkalmazás, ez biztosítja az állam központi elérését. Első lépésben mindenkit megkeresnek, aki fent van az ügyfélkapun, hogy töltse le ezt a mobil alkalmazást.

Azzal számol, hogy 2025-ben már minden 10 ezer feletti esetszámú ügy digitálisan intézhető lesz, ahogy az életesemények közül a születéssel és az autóátírással összefüggő ügyek is. Továbbá elkezdődik a piaci szereplők bevonása is, hogy egy banki ügy vagy biztosítás intézésénél is használni tudják ezt a központi mobil alkalmazást.

„A digitális állampolgárság az államot is kötelezi arra, hogy digitális állam legyen. Versenyelőnyt fog jelenteni a magyar gazdaság minden ágazatának” – fogalmazott Rogán Antal.

Biró Marcell, az SZTFH elnöke a konferencián elmondta, ebben a bizonytalan, felbolydult világban Magyarország történelmi lehetőség előtt áll az IT gazdaság területén.

Az állam az elmúlt 10-13 évben nagy lépéseket tett: a befektetőbarát adókörnyezet mellett az EU-s lehetőségeken belül is vonzó jogi, pénzügyi és infrastrukturális lehetőségeket tud biztosítani az ország a high-tech vállalkozások megtelepüléséhez. Ezek elősegítik a hazai innovációt, hozzájárulnak a magyar GDP növekedéséhez, a külföldi tőke beáramlásához és vonzó jövőképet tudnak adni a képzett magyar munkaerő számára – fejtette ki az SZTFH elnöke.”

Forrás:
Jövő nyáron indul a Digitális állampolgárság program; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2023. október 19.

Navracsics Tibor az Európai Bizottság kulcsembereivel tárgyalt a Magyarországtól visszatartott pénzekről

„A magyar delegáció az Európai Bizottság kulcsembereivel tárgyalt a Magyarországtól visszatartott pénzekről. Nagyon közel került a megoldás az Erasmus-program felfüggesztéséről. Navracsics Tibor Brüsszelben tartott sajtótájékoztatót a fejleményekről.

Nagyon jól haladnak a megbeszélések Magyarország szempontjából – hangzott el csütörtök délután Navracsics Tibor brüsszeli sajtótájékoztatóján. Mint mondta, hogy Magyarország a legrövidebb időn belül szeretné sikeresen lezárni az EU-val folytatott tárgyalásokat, és megvan a szándék benne, hogy olyan megállapodás szülessen, amely mindkét fél számára megfelelő, és tartja az eredeti határidőket.

Az uniós források ügyében illetékes területfejlesztési miniszter, valamint Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter ma a belga fővárosba utazott, hogy ott tárgyalásokat folytasson a Magyarországnak járó, de különböző vitás helyzetek miatt hosszabb ideje elakadt uniós pénzekről. Előzetesen az lehetett tudni, hogy Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős, valamint Didier Reynders jogérvényesülésért felelős biztossal is asztalhoz ül a magyar küldöttség.

Navracsics Tibor a tárgyalásokon szerzett tapasztalatait úgy értékelte, hogy meglátása szerint előnyösen változott a megközelítési mód az Európai Bizottság részéről, és most már nagyobb fokú elköteleződést mutat a megoldás irányába, amely képes kezelni a jelenlegi helyzetet. Ennek határidejéről azt mondta, hogy fix időpontok nincsenek, de önjelölt határidők már igen. A magyar fél szeretne az idén megállapodásra jutni, és azt decemberben véglegesíteni. Az uniós fél részére szerinte némi nyomást jelenthet, hogy az uniós parlamenti ciklus a vége felé jár (jövő nyáron fut ki). Talán a leglényegesebb, sok fiatalt és diákot érintő fejlemény, hogy a miniszter az Erasmus-programról azt mondta, hogy nagyon közel van a megoldási javaslat.

A vita itt lényegében a vagyonkezelői alapítványokról szól, amelyben tehát Navracsics Tibor szerint közel van az egyezség. Egy kérdésre kommentálta a lengyel választásokat, pontosabban a kampánynak azt az elemét, amelyben az ellenzéki KO miniszterelnök-jelöltje, Donald Tusk ígéretet tett rá, hogy amennyiben őt választják meg a konzervatív PiS regnáló miniszterelnöke, Mateusz Morawiecki helyett Lengyelország következő kormányfőjének, még 2023-ban hazaviszi a lengyel uniós pénzeket. A magyar miniszter szerint ez majd elválik, azonban ha valóban megtörténik, az inkább azt támasztja alá, hogy az Európai Bizottság politikai alapon tesz különbséget, ami viszont összeegyeztethetetlen a bizottság küldetésével.

Miről szól a vita Magyarország és az Európai Unió között?

Alapvetően három ügy van terítéken:

az Erasmus-ügy – 2022 végén az Európai Bizottság az úgynevezett modellváltáson átesett magyar felsőoktatási intézményeket egyetemeket a fenntartó vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi szabályai miatt kizárta a cserediák- és gyakornoki programokból. A döntés érint számos kutatóintézetet is, ezek a Horizont programból maradhatnak ki.

A horizontális eljárás – ez lényegében az uniós büdzsé felhasználásával összefüggő feltételeket tartalmazza, úgymint közbeszerzési piac működése vagy állami támogatások struktúrája, de ugyancsak ez tartalmazza a hazai független igazságügyi rendszer erősítésének kikötését is.

A kondicionalitási, azaz jogállamisági eljárás – itt tizenhét úgy nevezett szupermérföldkövet és további tíz fejlesztési reformot jelölt ki az Európai Bizottság, ezek az átláthatósággal és igazságügyi rendszerrel függenek össze.

Ezek tehát a fő pontok, de ahogy a Portfolio is felhívta rá a figyelmet, érdemi összeget blokkol a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos vita is, amelyet az Európai Bizottság perre vitt az Európai Bíróságon.

Mennyi pénzt tart vissza Magyarországtól az Európai Unió?

A 2021–2027-es uniós ciklus forrásmennyisége összesen mintegy 32,4 milliárd euró. Ez átszámítva körülbelül 12,5 ezermilliárd forint. Vagyis sok pénz, igaz, hét évre elnyújtva. Ebből a kohéziós keret 22 milliárd euró, amiből 13 milliárd eurót blokkol a horizontális eljárás. Az olyan ügyek, mint a gyermekvédelmi törvény vitája, összesen 2,7 milliárd eurót fagyasztott be. És van még egy majdnem 6,5 milliárd eurós rész, amelyet az Európai Tanács függesztett fel a szupermérföldkövek eléréséig.

Másik körülbelül 10,5 milliárd eurós részt tesznek ki az úgynevezett helyreállítási pénzek (részben hitel), amelyek a Covid utáni talpra állást hivatottak segíteni. Ezeket is a kondicionalitási eljárás tartja parkolópályán.”

Forrás:
Uniós források: Navracsics Tibor Brüsszelbe ment Magyarország pénzéért – kiderült, mire jutott; Hecker Flórián; Világgazdaság; 2023. október 19.

A digitális adatok tulajdoni adaptációja, a digitális javak vagyonjogi kölcsönhatásainak tükrében

„…Parti Tamás dolgozata egy merőben új szemléletmódot állít fel, és a digitális javakat a vagyonjogi rendszer részének tekinti. Álláspontja szerint a digitális adatok olyan értékhordozóvá váltak az utóbbi évtizedekben, amelyek egyre komolyabb kölcsönhatásba lépnek a gazdasági és a jogi környezettel. Az adattudománnyal a jog világa eddig pusztán érintőlegesen foglalkozott. Tény, hogy az utóbbi néhány évtizedben újra és újra előtérbe kerültek az adatok kezelésével kapcsolatos jogi kérdések, de ezek első renden az egyén önrendelkezési jogával összefüggésben megjelenő, mindenekelőtt alkotmányjogi megközelítések voltak (lásd az adatvédelmi szabályozást). Polgári jogi és közigazgatási jogviszonyokban, valamint büntetőjogi szempontból sokkal inkább eszközként tekintünk – a mai napig is – a digitális technológiára. A disszertáció több szempontból is újszerű megközelítést alkalmaz. Egyfelől a már fent említett, új vagyonjogi megközelítést alkalmaz, másfelől a rendszerelmélet és az adattudomány legújabb eredményeinek felhasználásával mutatja be azt a sajátos megközelítést, amelyről – meglátásom szerint – a jövőben egyre többet és egyre többen fogunk gyakorlati és tudományos igénnyel vitatkozni.

A jövő jogrendszerének építése elkezdődött, és Parti Tamás dolgozata egyike az első építőköveknek, s bár sok szempontból rendhagyó látásmódja kellő nyitottságot igényel a Tisztelt Olvasóktól, formai és tartalmi szempontból teljes mértékben megfelel a PhD disszertációkkal szemben támasztott követelményeknek…
…
A kutatás célja a digitális adatok “tulajdonképességének” és tulajdoni szabályozásuk lehetőségének feltérképezése és bizonyítása. Mindezt a digitális adatok, adatokból álló digitális javak vagyonjogi és tulajdonjogi kölcsönhatásainak feltérképezése segítségével fogjuk elérni. Ezt megelőzően azonban a digitális adatok természetéből kiindulva meg fogjuk határozni a digitális adat, célzott szabályozás számára megfelelő fokális fogalmát, és megvilágítjuk a digitális adat értékké, áruvá majd vagyontárggyá válásának folyamatát. Ennek során állást foglalunk a digitális adat materiális vagy immateriális voltának kérdésében, és látni fogjuk, hogy a digitális adatok vagyonjogi/tulajdonjogi kölcsönhatásai hogyan jelölik ki azok szabályozásának helyét és módját. Mindezt annak érdekében tesszük, hogy a digitális adatok általunk szükségesnek tartott tulajdonjogi adaptációját elősegítsük….”

Forrás:
A digitális adatok tulajdoni adaptációja, a digitális javak vagyonjogi kölcsönhatásainak tükrében; Parti Tamás; Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2023-XI-15 13:00, helye: KRE ÁJK 1042 Budapest, Viola u. 2-4 Kari Tanácstermében (mfsz. 10.)
Az értékezés PDF-ben
Lásd még:
Adat és tulajdon – friss cikkek! Új cikkek a magyar tudományban; balintov; 2022.december 3.

Közigazgatás, politika, jog

Takács Péter államtitkár: november eleji kormányülésen dönthetnek a kórházi adósságok rendezéséről

„November eleji kormányülésen dönthetnek a kórházi adósságok rendezéséről. Ezt Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár jelentette be az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) Balatonalmádiban tartott szakmai rendezvényén, írja a Népszava.

A Magyar Államkincstár legfrissebb adatai szerint az orvosképzéssel foglalkozó egyetemek adósságával együtt a szeptember végi lejárt tartozásállomány meghaladta a 108 milliárd forintot.

Takács Péter a fórumon azt mondta, jó ideje tárgyal a Pénzügyminisztériummal és nem csupán egy „egyszerű” adósságrendezésről beszélnek, hanem arról is: „Legalább a keletkező kiadások egy részét most el tudjuk ismertetni, hogy nem gazdálkodási hiányosságból fakadnak, hanem abból, hogy változnak a költségek.”

Most controlling elemzéssel próbálják „kitisztítani” a gazdálkodási adatokat – utalt arra az államtitkár, hogy minden eddiginél alaposabban elemezhetik ki a számokat. Hozzátette: – Természetesen mi sem vagyunk szentek és tiszták, vannak trükkök a kórházak részéről is, amiket be kell vállalnunk, hogy ezeket felszámoljuk. Az egyik ilyen például, hogy körbefoglalkoztatjuk az orvosainkat. Elmondása szerint a költségvetési felügyelők és a pénzügyminisztériumi ellenőrök közös vizsgálata talált olyan gyógyítót, aki egy hónapban 1528 órát dolgozott. Egy helyen főállásúként, három másik intézményben pedig készenléti ügyeletben volt gyakorlatilag napi 0-24 órában papíron ez a szakorvos. Havonta több mint tízmillió forintot bérszámfejtettek neki a munkájáért. Takács Péter, azt mondta: – Üzenem a főigazgató kollégáknak, hogy ennek vége van.

A fórumon szó esett arról is, hogy az E-Alapból az intézmények működtetésére jövőre 31 milliárdot ad át a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő a KEF-nek, és ezt az összeget a pénzügyminiszter további 60 milliárd forinttal egészítette ki, írja a lap.”

Forrás:
Takács Péter üzent a főigazgatóknak: Vége a körbefoglalkoztatásnak!; Medical Online; 2023. október 21.

Gyopáros Alpár kormánybiztos szerint el fogunk jutni odáig is, hogy iskolákat is kell majd bővíteni a kistelepüléseken

„A Magyar falu programban 2019 óta 300 milliárd forint pályázati támogatást biztosított a kormány a kistelepülések fejlesztésére.

A Magyar falu program keretében négy év alatt több mint 30 ezer nyertes pályázatot hirdettek ki, és egy-egy pályázó átlagosan 10 millió forint támogatást nyert el – mondta Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos a Győr-Moson-Sopron vármegyei Rábapordányban program részeként felújított polgármesteri hivatal átadásán. A fejlesztések legfontosabb eredménye az, hogy a kistelepülések döntő részén megállt a népességszám csökkenése.

A kormánybiztos szerint azok a fiatalok, akik korábban azért hagyták el a szülőfalujukat, mert a helyi életminőséget nem találták kielégítőnek, a fejlesztések révén ma már látják, hogy folyamatosan javul az életminőség, és helyben maradnak, családot alapítanak. Ennek köszönhetően egyre több bölcsődét és óvodát kell fejleszteni, bővíteni, a kormánybiztos pedig kijelentette: el fogunk jutni odáig is, hogy iskolákat is kell majd bővíteni a kistelepüléseken.

Rábapordányra is érvényes a népességszám növekedése. Húsz évvel ezelőtt ezer fölött volt a lakosságszám, de 2010 környékére ezer alá csökkent. Jelenleg azonban újra meghaladja az ezret a településen élők száma. A községben a polgármesteri hivatal épületét három ütemben, több mint 130 millió forint támogatásból újították fel az elmúlt három évben.”

Forrás:
A kormánybiztos szerint a kistelepüléseken hamarosan az iskolákat is bővíteni kell; Világgazdaság / MTI; 2023. október 21.

A városokat és a vidéket együtt kell fejleszteni, mondta Latorcai Csaba államtitkár az Infotér 2023 konferencián

„A kormány területfejlesztési elképzelése szerint a vidék és a városok fejlesztése egyaránt fontos, minden térség számára versenyképességet kell biztosítani – mondta a Miniszterelnökség területfejlesztésért felelős parlamenti államtitkára csütörtökön Balatonfüreden. A 14. Infotér Konferencia zárónapján Latorcai Csaba arról beszélt, hogy a cél az egyes gazdaságfejlesztési zónák felzárkóztatása, a jelenleg is versenyképes térségek esetében pedig a nemzetközi versenyképesség elérése – az MTI tudósítása szerint.

Ahhoz, hogy a vidék élhetővé váljon, elengedhetetlen a centrumok fejlesztése, ezen belül is elsődleges a közszolgáltatások elérhetővé tétele. Az új területfejlesztési politika térhasználat alapú megközelítésben gondolkodik, vagyis azt veszi elsősorban figyelembe, hogy az emberek hogyan közlekednek és miként veszik igénybe a közszolgáltatásokat – hangsúlyozta az államtitkár.

A várostérségekben érzékelhető a centrum és az agglomeráció egymásra utaltsága, ezek fejlesztéséhez az anyagi források és a megfelelő intézményrendszer elengedhetetlen – tette hozzá.

Megjegyezte, hogy a gazdasági egységek nem korlátozódnak a határokon belülre, a magyarországi gazdaságfejlesztési zónák kapcsolódnak a szomszédos országokban lévő gazdasági egységekhez. Az egykor volt valódi közigazgatási térségeket újra kell építeni, nem közigazgatási, hanem gazdasági és társadalmi formában.

Az a cél, hogy 2030-ra Magyarország az unió öt legélhetőbb országának egyike legyen. Ez kiegyensúlyozott fejlődést jelent, amelynek nyomán az emberek komfortosan, jól érzik magukat – jelentette ki, hozzátéve: erre 10 ezer milliárd forint áll rendelkezésre a kohéziós források formájában, 450 milliárd forint pedig vidékfejlesztési forrás.

A koronavírus-járvány okozta károk mérséklésére 2300 milliárd forintot használhat fel Magyarország, ennek nagy részét zöld energetikai fejlesztésre és kompetencia fejlesztésre fordítják – fűzte hozzá.”

Forrás:
Latorcai Csaba: a városokat és a vidéket együtt kell fejleszteni (MTI); HírBalaton; 2023. október 20.

Navracsics Tibor: a térségi és a határokon átnyúló fejlesztéseké a jövő

„Az eddigi felzárkózási programok sikeresen fejlesztették a vármegyéket, a jövőben arra lesz szükség, hogy térségi és határokon átnyúló fejlesztési programokat dolgozzanak ki – mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter pénteken a Békés vármegyei Orosházán, lakossági fórumon.

Békés vármegye, ahogyan a temesi, aradi, bánáti, bácskai és a csongrád-csanádi térség is, a trianoni békediktátum elszenvedője volt, ezen a helyzeten határokon átnyúló infrastrukturális fejlesztésekkel, beruházásokkal, a vállalkozások együttműködésével lehet változtatni – jelentette ki Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter Orosházán lakossági fórumon.

Jelezte azt is, még nem dőlt el, hogy a Szeged-Békéscsaba-Arad-Temesvár-Újvidék-Szabadka tengelyen melyik városé lesz a legnagyobb erő. Szerinte kulcsfontosságú, hogy ezeket a régiókat gazdaságilag egységes térségekké alakítsák, és fontos, hogy ki alakítja ezt ki.
Navracsics Tibor közölte, most készül az első komplex, átfogó regionális fejlesztési terv a Dél-Dunántúlra vonatkozóan, amelynek a sikerességéhez be kell vonni Kaproncát, Eszéket és Varasd környékét is. A horvát térség az utóbbi időben csaknem teljesen elnéptelenedett, ám kiváló mezőgazdasági adottságokkal bír, emiatt jó lehetőséget jelent a magyar vállalkozások számára – tette hozzá.
A tárcavezető ígéretet tett arra a térség országgyűlési képviselőinek, hogy a következő fejlesztési terv Békés vármegyét érinti majd, amelyre szerinte a rendkívül rossz demográfiai mutatók megfordítása miatt is szükség van. De ez még a jövő zenéje. Még a ma pénze sincs meg – jelentette ki.
A tárcavezető úgy látja, év végéig elhárulnak az akadályok az uniós források megérkezése elől, és akkor 2024-2025 már „emelkedő pályát hoz”. A Terület- és Településfejlesztési, valamint a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program már elindult, előbbinél a pályázatok felét már kiírták, utóbbinál is közelítenek a 40 százalék felé.
Az uniós programok amúgy is utófinanszírozásúak, a forrásokat most a nemzeti költségvetés előlegezi meg, de ha megérkeznének az uniós támogatások, akkor azokat a pénzeket más fejlesztésekre lehetne fordítani – mondta. A korábbi uniós biztos megjegyezte, Magyarország a 2014-2020-as időszakban az uniós források 94 százalékát tudta lehívni, „ami kimagaslóan magas a többi tagországhoz képest”, de a 2021-2027-es ciklusban is első helyen áll a 3 százalékos lekötési szinttel.

A politikus szólt arról, hogy jövőre európai parlamenti választások lesznek. Szavai szerint az unió soha ekkora kihívásokkal nem nézett szembe; jövő nyáron eldől, hogy vissza tud-e térni az alapító atyák elképzeléséhez, amely nem a másik elnyomásán alapult, hanem minden nemzetnek megadja a lehetőséget saját céljai megfogalmazásához. Navracsics Tibor úgy fogalmazott, ne legyenek illúzióink, a kampány egyik fő témája Magyarország lesz, és hangzanak majd el „vérlázító hazugságok”.”

Forrás:
Navracsics Tibor: a térségi és a határokon átnyúló fejlesztéseké a jövő; Világgazdaság; 2023. október 20.

2026-ig a Századvég-csoport látja el a kormányzati szakpolitikai kutatási és tanácsadási feladatokat

„Egy eredményes közbeszerzési eljárást követően 2026-ig a Századvég-csoport látja el a kormányzati szakpolitikai kutatási és tanácsadási feladatokat a minisztériumok számára.

Az új szerződés alapján az együttműködés során nagy hangsúlyt fektetnek a korszerű kutatási technikák alkalmazására, illetve arra, hogy a gyorsan változó nemzetközi és gazdasági környezetben a minisztériumok többféle módon kaphassanak szakpolitikai és kutatási támogatást. A Századvég három évtizedes szakmai tapasztalata a legmagasabb szintű együttműködést teszi lehetővé a kormány és a kutatóintézet között.”

Forrás:
2026-ig a Századvég-csoport látja el a kormányzati szakpolitikai kutatási és tanácsadási feladatokat; Kormányzati Tájékoztatási Központ; 2023. október 16.

Navracsics Tibor: él a menetrend, az év végéig megállapodhatunk az unióval

„Kompromisszumkészséget tapasztalt a területfejlesztési miniszter a legutóbbi brüsszeli tárgyalásain, úgy véli, már csak kisebb technikai és politikai részletek tisztázása van hátra, és utána megindulhat az uniós pénzek kifizetése.

Az Európai Bizottság költségvetési biztosával és a jogérvényesülésért felelős uniós biztossal tárgyalt a kormány több tagjának társaságában Navracsics Tibor Brüsszelben. A területfejlesztési miniszter az InfoRádióban elmondta, a még 2022-ben az Európai Bizottság által megindított jogállamisági feltételességi eljárásban a kritériumok jelentős részében megegyezést értek el, csak két kérdéskör maradt nyitva: az igazságszolgáltatás függetlensége és a közérdekű alapítványok ügye, ebben a két kérdéscsoportban volt csütörtökön átfogó tárgyalás.

Navracsics Tibor szerint sikerült is előrelépni a megbeszéléseken. „Jó eséllyel reménykedhetünk abban, hogy az eredeti menetrendünknek megfelelően az év végéig sikerül megállapodni. Nagy segítséget jelentett, hogy májusban az Országgyűlés elfogadta azt a törvénycsomagot, amely az aggályok 90-95 százalékát kezelte, és tulajdonképpen egy pár olyan kérdés maradt fent, amely részben technikai, részben pedig politikai döntést igényel” – mondta a miniszter, és hozzátette, ennek jegyében a tárgyalások technikai és politikai szinten is folytak. A tárcavezető továbbra is úgy látja, hogy nagyobb nyitottság mutatkozik a magyar felvetések iránt, illetve kompromisszumkészebb az uniós fél. Ez nagy változás, mert a politikus szerint a nyáron még volt olyan érzése, hogy igazán nem érdeke a bizottságnak a megegyezés, a kormány javaslataira meglehetősen későn vagy egyáltalán nem adott választ, de most ismét helyreállt a kommunikáció. „Én abban bízom, hogy ez már jó jel, ez azt mutatja, hogy a finisében vagyunk a tárgyalásokon” – tette hozzá.

Arról, hogy a megállapodás esetén mikor érkezhet pénz Brüsszelből, Navracsics Tibor azt mondta, hogy már részben megindultak a kifizetések, és mivel utófinanszírozásról van szó, már a bizottságnál van az a táblázat, amely tartalmazza a magyar kormány által már támogatott projekteket. „Ez ott van a bizottságnál, innentől kezdve nem rajtunk múlik, hogy mikor jönnek meg az első összegek. A megállapodás után akár zökkenőmentes is lehet a források folyósítása” – jelentette ki.

A sajtóban megjelent hír, hogy Brüsszel alkut köthet Magyarországgal, azzal a feltétellel, hogy a kormány támogatja az uniós büdzsé növelését, illetve az Ukrajnának szánt újabb pénzügyi támogatást, erről azonban nem volt szó Navracsics Tibor tárgyalásain, de hozzátette, fontos időbeli egybeesés, hogy jövő héten Európai Tanács-ülés lesz, ahol az Európai Unió országainak állam- és kormányfői tanácskoznak, és ott akár szó lehet a hétéves pénzügyi keretterv keretek felülvizsgálatáról vagy Ukrajna pénzügyi támogatásáról is.

Az egyeztetések felgyorsulásában segíthet a miniszter szerint, hogy jövőre európai parlamenti választás lesz, mert a bizottság mindig igyekszik a függőben lévő ügyeket lezárni. „Az európai parlamenti választási kampányban nyilvánvalóan Magyarország egy téma lesz, és nehezebb lesz kompromisszumos megoldást elérni Magyarországgal, illetve számunkra is nehezített tárgyalási szerep lenne, ha nem tudnánk év végéig elérni a megállapodást” – vélekedett Navracsics Tibor.

Végezetül az Erasmus-programokkal kapcsolatban elmondta, a 2024-25-ös tanév kezdetéig finanszírozza a programot az unió, tehát ma egy közérdekű alapítványi fenntartású egyetem diákja minden akadály nélkül részt vehet a programban. A megállapodásnak a magyar számítások szerint november végéig, december közepéig kell megszületnie ahhoz, hogy zökkenőmentes legyen az uniós finanszírozás 2024 szeptemberétől is. Ha bármilyen fennakadás lenne, a kormány akkor is biztosítani tudja azokat a pénzügyi feltételeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az alapítványi egyetemek diákjai is kaphassanak külföldi ösztöndíjat. „Erre nem lesz szükség, mert biztos vagyok benne, hogy meg fogunk tudni állapodni. Nagyon úgy néz ki a tárgyalások alapján is, hogy nem lesz szükség semmilyen beavatkozásra” – mondta Navracsics Tibor.”

Forrás:
Navracsics Tibor: él a menetrend, az év végéig megállapodhatunk az unióval; Zsámboki Zsolt, Infostart / InfoRádió; 2023. október 20.
Kapcsolódó hanganyag

Európai Unió

Az Európai Bizottság 2024. évi munkaprogramja

„A Bizottság a mai napon elfogadta 2024. évi munkaprogramját, amelyben hangsúlyos szerepet kap az uniós polgárokra és vállalkozásokra vonatkozó szabályok egyszerűsítése. Ez a törekvés Ursula von der Leyen elnök korábbi bejelentésén alapul, miszerint a Bizottság vállalta, hogy – összhangban az EU hosszú távú versenyképességének növelésére irányuló uniós stratégiával – 25%-kal csökkenti a jelentéstételi kötelezettségeket, és megkönnyíti a kkv-k működését.

A munkaprogram áttekinti az elmúlt négy év eredményeit, körvonalazza a Bizottság következő hónapokra vonatkozó új javaslatait, és nagy ívű kezdeményezéseket vázol fel a bürokratikus terhek csökkentése érdekében. Ezek közül az egyszerűsítési kezdeményezések közül néhányat (15 javaslatot és kezdeményezést) már korábban (a 2023 márciusa óta eltelt időszakban) előterjesztett a Bizottság, másokat (26 észszerűsítési javaslatot) pedig ma, a munkaprogrammal párhuzamosan tesz közzé. Ezeket a kezdeményezéseket továbbiak követik majd a közeljövőben. A kezdeményezéseket külön melléklet ismerteti, a ma bejelentett értékelésekkel és célravezetőségi vizsgálatokkal együtt.

Mivel a Bizottság a 2019. évi politikai iránymutatásban vállalt kötelezettségek több mint 90%-át már teljesítette, a 2024-es európai parlamenti választásokig pedig már csak néhány hónap van hátra, a munkaprogram olyan új kezdeményezéseket vázol csak fel, amelyekre még szükség van a Bizottság által vállalt kötelezettségek teljesítéséhez, illetve az újonnan felmerülő kihívások kezeléséhez. Az újonnan javasolt kezdeményezések Ursula von der Leyen szándéknyilatkozatára és az elnök által az Unió helyzetéről elmondott 2023. évi beszédre épülnek.

Jobb szabályozás, a terhek mérséklése és a bürokrácia csökkentése

Hosszú távú versenyképességi stratégiájában a Bizottság azt a célt tűzte ki, hogy a jelentéstételi követelményekhez kapcsolódó terheket 25%-kal kell csökkenteni anélkül, hogy ez aláásná az érintett kezdeményezések szakpolitikai célkitűzéseit. E cél elérése érdekében a Bizottság lépéseket tett a jelentéstételi követelmények egyszerűsítésére. Ezt a célt szolgálja például az Uniós Vámkódex reformja, amely mintegy 2 milliárd euró összegű költségmegtakarítást fog eredményezni a kereskedők számára. A statisztikai felmérésekre vonatkozó szabályok javasolt felülvizsgálata a tervek szerint 450 millió euróval fogja csökkenteni a – többek között a kkv-kra háruló – költségeket.

A 2024. évi munkaprogramban a Bizottság további javaslatokat fogalmaz meg számos szakpolitikai területen. Ezek a javaslatok anélkül hivatottak elérni a szabályok egyszerűsítését, hogy eközben aláásnák a szociális, a biztonsági, a fogyasztóvédelmi, a környezetvédelmi vagy a gazdasági normákat. A szabályok tervezett egyszerűsítése racionalizálni fogja azokat a jelentéstételi követelményeket, amelyeknek korlátozott a hasznuk. Az észszerűsítés többek között az egymást átfedő kötelezettségek konszolidálását, az érintett vállalkozások számának csökkentését és a digitalizáció előmozdítását foglalhatja magában.

Az egyszerűsítési javaslatok közé tartozik például az ágazatspecifikus európai fenntarthatósági beszámolási standardok elfogadására vonatkozó határidő elhalasztása (fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelv), valamint a számviteli irányelv és a referenciamutatókról szóló rendelet alkalmazási körének módosítása.

A 25%-os csökkentési cél megvalósítása terén elért eredményekről a szabályozási terhekről szóló éves felmérésekben fogunk beszámolni, ezek közül is elsőként a 2023. évi felmérésben, melyet jövőre teszünk majd közzé.

Vállalt kötelezettségeink teljesítése

A Bizottság az Ursula von der Leyen elnök 2019. évi politikai iránymutatásában vállalt kötelezettségek több mint 90%-át teljesítette. 2024-ben az Európai Parlament és a Tanács részéről további célzott erőfeszítésekre lesz szükség ahhoz, hogy megállapodás szülessen a még függőben lévő javaslatokról, és így biztosítani lehessen, hogy az európai polgárok és vállalkozások teljes mértékben kamatoztatni tudják az uniós szakpolitikai intézkedések által kínált előnyöket.

A Bizottság folytatni fogja az európai zöld megállapodás – az uniós növekedési program – megvalósítását, gondoskodva arról, hogy a zöld átállás méltányos, intelligens és inkluzív módon menjen végbe. Ennek keretében párbeszédet fogunk folytatni a polgárokkal és az ipari szereplőkkel, és lépéseket teszünk annak előkészítése érdekében is, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő polgárok és vállalkozások támogatásban részesüljenek az átállás során, egyebek között a Szociális Klímaalapnak köszönhetően. Ezen túlmenően stratégiai párbeszédet fogunk indítani az uniós mezőgazdaság jövőjéről. Annak érdekében pedig, hogy Európa még jobban felkészüljön a digitális korra, kezdeményezéseket fogunk elfogadni azzal a céllal, hogy nagy teljesítményű számítógépeinket a mesterséges intelligenciával foglalkozó európai induló vállalkozások rendelkezésére bocsássuk, ezenfelül pedig európai űrjogszabályra irányuló javaslatot fogunk előterjeszteni.

Az elmúlt időszakban példátlan válságok rázták meg az EU gazdaságát, mely a nehézségek közepette rugalmas ellenálló képességről tett tanúbizonyságot. 2024-ben a Bizottság a munkaerő- és szakemberhiánnyal, az oktatással, a szociális párbeszéddel, az inflációval és az üzleti tevékenység megkönnyítésével kapcsolatos kihívásokra fog összpontosítani.

2024-ben is kiemelt helyen szerepel majd munkaprogramunkban, hogy támogatást nyújtsunk Ukrajnának az ország ellen indított orosz agressziós háborúval összefüggésben, ahogy az is, hogy kölcsönösen előnyös partnerségi viszonyt ápoljunk Afrikával, további erőfeszítéseket tegyünk a méltányos kereskedelem előmozdításáért, és továbbfejlesszük a tagállamok védelmi képességeit. A Bizottság meg fogja erősíteni az együttműködést a migránscsempészés elleni küzdelem terén, és lépéseket tesz a bővítést megelőző reformokkal és szakpolitikai felülvizsgálatokkal kapcsolatban, hogy felmérje, hogyan működhet az EU egy esetleges bővítés esetén.

Következő lépések

A Bizottság szorosan együtt fog működni az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal, és támogatni fogja őket annak érdekében, hogy elősegítse gyors megállapodások létrejöttét a megbízatásának végéig tartó időszakban.

A mai napon közzétett véleményezési felhívás mellett – melynek keretében a jelentéstételi követelményekből eredő terhek témájában gyűjt visszajelzéseket – a Bizottság további konzultációkat is indít majd a cégek – többek között a kkv-követeket tömörítő hálózat –, a tagállami szakértők és más érdekelt felek részvételével, hogy azonosítsa a különösen problematikus kérdéseket és a prioritásként kezelendő területeket.

Háttér-információk

A Bizottság minden évben munkaprogramot fogad el, amelyben ismerteti, milyen intézkedéseket fog végrehajtani a következő évben. A munkaprogram tájékoztatással szolgál a nyilvánosság és a társjogalkotók számára azt illetően, milyen kötelezettségeket vállal a Bizottság politikai téren új kezdeményezések előterjesztésére, függőben lévő javaslatok visszavonására és hatályos uniós jogszabályok felülvizsgálatára vonatkozóan. A Bizottság az Európai Parlamenttel, a tagállamokkal és az EU tanácsadó szerveivel szoros együttműködésben dolgozta ki 2024. évi munkaprogramját.

További információk

A Bizottság 2024. évi munkaprogramját ismertető webhely

A Bizottság 2024. évi munkaprogramjáról szóló közlemény

A Bizottság 2024. évi munkaprogramjának ismertetése – Tájékoztató

A terhek csökkentése és a jelentéstételi követelmények észszerűsítése – Tájékoztató

A Bizottság munkaprogramja

Célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT)

Ossza meg velünk véleményét! – a portál, ahol a polgárok és a vállalkozások véleményt nyilváníthatnak az új uniós szakpolitikákról és a hatályos jogszabályokról

Minőségi jogalkotási program

Jövőállósági platformok (F4F)

A szabályozási terhekről szóló éves felmérések

Idézet(ek)

„A jelenlegi példátlan geopolitikai, gazdasági, társadalmi és technológiai kihívások közepette elsődleges prioritást jelent, hogy az EU versenyképességét és gazdasági biztonságát biztosítsuk. Ez a 2024-re szóló új szakpolitikai kezdeményezéseink célja, melynek elérése érdekében a vállalkozásokkal és a közigazgatási szervekkel szemben támasztott követelményeket a rájuk nehezedő bürokratikus terhek csökkentésével ellensúlyozzuk.” – Ursula von der Leyen, President of the European Commission – 17/10/2023

„A polgárok, a vállalkozások és az érdekelt felek érdekében véglegesítenünk kell a Bizottság által előterjesztett, még függőben lévő kulcsfontosságú jogalkotási javaslatokat. Készek vagyunk támogatni az Európai Parlamentet és a Tanácsot abban, hogy megbízatásunk végéig megállapodásra jussanak kezdeményezéseinkről.” – Maroš Šefčovič, az európai zöld megállapodásért, az intézményközi kapcsolatokért és a tervezésért felelős ügyvezető alelnök – 17/10/2023”

Forrás:
Eredményesen a jelenben, felkészülten a jövőben: A Bizottság 2024. évi munkaprogramja; Európai Bizottság; 2023. október 17.
Lásd még:
2024 Commission work programme key documents; Európai Bizottság; 2023. október 17.
Commission work programme 2007-2023; Európai Bizottság; 2007. január 1. – 2023. október 17.

Az Európai Bizottság javasolja, hogy a jogellenes online tartalmak miatt gyorsítsák fel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alkalmazását

„A Bizottság a mai napon a tagállamoknak szóló ajánlásokat tett közzé, amelyekben arra szólítja fel őket, hogy hangolják össze a jogellenes tartalmak – például a terrorista tartalom vagy a jogellenes gyűlöletbeszéd – terjedésére és felerősödésére adott válaszaikat, még mielőtt e tartalmak súlyosan veszélyeztethetnék a közbiztonságot. A cél az, hogy a tagállamok támogassák a Bizottságot annak garantálásában, hogy az online óriásplatformok és a nagyon népszerű keresőmotorok maradéktalanul megfeleljenek a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti új kötelezettségeiknek, méghozzá azelőtt, hogy a tagállamok szerepet vállalnának a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály végrehajtásában.

Ebben az Európai Uniót érintő, konfliktusokkal és instabilitással jellemzett példa nélküli időszakban – amely Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújával kezdődött, most pedig a Hamász által Izrael ellen elkövetett terrortámadásokkal folytatódik – a Bizottság számít arra, hogy a tagállamok egyesítik erőiket a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály haladéktalan végrehajtásának lehetővé tételére. A szóban forgó jogszabály szabályokat állapít meg azzal a céllal, hogy az EU-ban létrejöjjön egy olyan biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezet, amely tiszteletben tartja az alapvető jogokat és különösen a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály értelmében a minősített online óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok 2023 augusztusa óta kötelesek olyan kockázatcsökkentő intézkedéseket elfogadni, amelyek kifejezetten a rendszereik jelentette konkrét rendszerszintű kockázatokat – és többek között a jogellenes tartalmak terjedéséből eredő rendszerszintű kockázatokat – hivatottak mérsékelni.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „A Hamász terrortámadása következtében az online teret elözönlötték a gyűlöletet és terrort népszerűsítő, gyalázatos és jogellenes tartalmak. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály révén Európa jelenleg szigorú szabályokkal védi a felhasználókat – köztük a veszélyeztetett lakossági csoportokat – a megfélemlítéssel szemben, és ezáltal biztosítja az alapvető szabadságok online védelmét. A nagyobb platformokra új kötelezettségek vonatkoznak, amelyek értelmében e platformok kötelesek mérsékelni a szolgáltatásaikból eredő ilyen kockázatokat. A mai ajánlás segíteni fog abban, hogy válaszainkat összehangoljuk a tagállamokkal és védjük társadalmunkat.”

A jogellenes tartalom elleni fellépés koordinálása

Az ajánlással a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy már a 2024. február 17-i, jogszabályban megállapított határidő előtt jelöljenek ki egy olyan független hatóságot, amely a jövőbeli digitális szolgáltatási koordinátorok hálózatának részét fogja képezni.

A Bizottság javaslatot tesz egy olyan, incidensekkel kapcsolatos reagálási mechanizmusra, amely a jogellenes online tartalmak terjedésével szembeni fellépés tekintetében meghatározza a Bizottság és az említett hálózat közötti együttműködés kereteit, különösen akkor, ha az ilyen tartalmak terjedése egyértelmű fenyegetést jelent bizonyos lakossági csoportokra vagy az uniós politikai és társadalmi struktúrák destabilizálásának kockázatával jár. A mechanizmus keretében az incidensekre való reagálással kapcsolatos rendszeres találkozókra is sor kerülne a bevált gyakorlatok és módszerek megvitatása, illetve a nemzeti szinten gyűjtött információk rendszeres bejelentése és cseréje érdekében. A hálózattól kapott információk olyan bizonyítékokkal szolgálhatnak a Bizottság számára, amelyek alapján gyakorolhatja a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti felügyeleti és vizsgálati hatásköreit.

Rendkívüli körülmények – például nemzetközi fegyveres konfliktusok vagy terrortámadások – miatti indokolt esetben a Bizottság arra fogja ösztönzi az online óriásplatformokat és nagyon népszerű online keresőprogramokat, hogy a konkrét eseményre vonatkozó protokollokat dolgozzanak ki.

Az ajánlás emlékeztet továbbá azokra a hatáskörökre, amelyeket az uniós jog szerinti, a jogellenes tartalom elleni küzdelemre irányuló különböző eszközök, például az online terrorista tartalom terjesztése elleni fellépésről szóló, 2022 júniusa óta hatályos rendelet ruház a tagállamokra. Az összehangolt fellépések garantálása érdekében a Bizottság – különösen a terrorizmus elleni küzdelem terén – továbbra is a meglévő struktúrákra fog támaszkodni, például az uniós válságkezelési protokollra, amely koordinálja a terrorista vagy erőszakos szélsőséges cselekményekből eredő online fejleményekre adandó válaszokat, nemzetközi szinten pedig a christchurchi felhívásra és az ipar által irányított, terrorizmus elleni globális internetes fórumra.

Következő lépések

A szóban forgó ajánlást 2024. február 17-ig kell alkalmazni. Ezen időpont után teljes mértékben alkalmazandó lesz a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban meghatározott végrehajtási keret, beleértve a digitális szolgáltatásokkal foglalkozó testületet is, amely a tagállamok független digitális szolgáltatási koordinátoraiból fog állni.

Háttér-információk

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály 2023. augusztus végén jogilag érvényesíthetővé vált az online óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok vonatkozásában. A szóban forgó jogszabálynak az a célja, hogy az online térben tudatosabbá tegye és védje a felhasználókat. Ezt úgy éri el, hogy a minősített szolgáltatásokat arra kötelezi, hogy értékeljék és csökkentsék rendszerszintű kockázataikat, valamint biztosítsanak megbízható tartalommoderálási eszközöket.

A minősített platformok mostanra elvégezték az első éves kockázatértékelést, hogy megvizsgálják a kockázatokat, például azt, hogy a jogellenes tartalmak miként terjeszthetők szolgáltatásaikon keresztül. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály értelmében az online óriásplatformoknak és a nagyon népszerű online keresőprogramoknak kifejezetten az azonosított rendszerszintű kockázatokhoz igazított kockázatcsökkentő intézkedéseket kell elfogadniuk. Az online óriásplatformoknak értékelniük kell a rendszereik által támasztott kockázatokat, beleértve a jogellenes tartalmakkal kapcsolatos rendszerszintű kockázatokat és a közérdek védelmét.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint a tagállamoknak 2024. február 17-ig ki kell jelölniük a digitális szolgáltatási koordinátort, amely független hatóságként felügyeli a területükön működő online szolgáltatások megfelelőségét. A tagállamok által az említett ajánlás értelmében kijelölt független hatóság kellő időben betöltheti a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti digitális szolgáltatási koordinátor szerepét.

További információk

Ajánlás

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szövege az Európai Unió Hivatalos Lapjában

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály – Kérdések és válaszok

Ismertető a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról

Frissítve 2023. október 18-án

Forrás:
A Bizottság azt javasolja a tagállamoknak, hogy a jogellenes online tartalmakra való hatékonyabb reagálás érdekében gyorsítsák fel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály alkalmazását; Európai Bizottság; 2023. október 18.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Minőség-Innováció díjat nyert a Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép

„Minőség-Innováció 2023 díjat nyert a Lechner Tudásközpont Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép szolgáltatása. Az elismeréssel a Tudásközpont lehetőséget kapott a nemzetközi versenyen való részvételre is.

Az EOQ Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület Minőség-Innováció 2023 pályázatán nagyvállalat kategóriában a legmagasabb pontot érte el a Lechner Tudásközpont Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép szolgáltatása, kiérdemelve ezzel a Nemzeti Díjat, valamint a lehetőséget, hogy nemzetközi szinten is megmérettesse magát.
A Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép egy olyan vektoros és raszteres digitális térképi rétegekből felépülő online térképet és kapcsolódó webes szolgáltatást jelent, amely internetes böngészőbe beépülő webfelületen, illetve térinformatikai szoftverből közvetlenül hívható téradat-szolgáltatásként is elérhető. Az Alaptérkép országos távérzékelési adatokból és ágazati tematikus téradatrendszerek adatbázisaiból (pl. ingatlan-nyilvántartási vagy felszínborítási, stb.) levezetett alapadatok alapján készült. Magyarország első rendszeresen frissülő, 0-24 órában elérhető, országos kiterjedésű, egységes és homogén adattartalmú, állami adatforrásokat egységesítő, legfontosabb téradatokat tartalmazó, egyedi igényekre is szabható, komplex, a kor igényeinek megfelelő online alaptérkép-szolgáltatása.”

A European Organization for Quality (EOQ) évente rendezi meg a nemzeti és nemzetközi szintű Minőség-Innováció versenyt, amelyen elsősorban a fogyasztók elvárásait kielégítő innovatív megoldásokat jutalmazzák. A nemzetközi értékelésre benyújtott nemzeti díjnyertes pályázatokat szintén kategóriánként fogják díjazni, a legnagyobb pontszámot elérő pályázatot a kategória fődíjával jutalmazzák (Award), a következő két legnagyobb pontszámot elért pályázat pedig a kategória díjnyertese lesz (Prize). A nemzetközi értékelésre befogadott további legjobb pályázatok „International Finalist” oklevelet kapnak a nemzetközi díjkiosztó gálát követő hazai díjkiosztó rendezvényeken. A nemzetközi díjkiosztó konferenciára, gálára és kiállításra 2024 márciusában kerül majd sor Pekingben.

2019-ben a Lechner Tudásközpont Egységes Elektronikus Közműnyilvántartási Rendszer (e-közmű) projektje nyerte el az EOQ Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület Minőség-Innováció díját nagyvállalati kategóriában. A 2020-ban, közel húsz ország részvételével lezajlott nemzetközi versenyen pedig finalista oklevelet vehetett át az e-közmű.

Forrás:
Minőség-Innováció díjat nyert a Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép; Tábi Emőke; Lechner Tudásközpont; 2023. október 16.

Százezernél is többen intézik már online a közművekkel kapcsolatos ügyeiket

„Már több mint 180 közműcégnél jelenthetjük be az adatváltozás online. György István szerint a projekt hozzájárul az elektronikus közigazgatás erősödéséhez.

Már több mint százezer felhasználója van az e-bejelentő felületnek, amely az adatváltozások bejelentését a közműcégek felé, illetve a közműátírások ügyintézését teszi lehetővé az interneten keresztül – ismertette szerdán Budapesten a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, György István. Az e-bejelentő európai uniós forrásból a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program keretében 1,8 milliárd forintból valósult meg. A felület indulásakor, 2022 februárjában 31 közműszolgáltató volt elérhető a platformon, mára viszont már több mint 180 cég csatlakozott: 131 közműszolgáltató és több mint 50 telekommunikációs vállalat. György István kiemelte, hogy az állami, ingyenes szolgáltatásnak köszönhetően kényelmesen, otthonról lehet bejelenteni az adatváltozásokat a szolgáltatók felé, és nem kell személyesen megjelenni minden vállalat ügyfélszolgálatán.

Scheiring Petra, a projekt szakmai vezetője a rendszer legfrissebb fejlesztéseit bemutatva elmondta, hogy átláthatóbb és felhasználóbarátabb lett a kitöltőoldal. Bevezették a folyamatba épített ügyfél-tájékoztatást, ami azt jelenti, hogy már a kitöltés megkezdése előtt, valamint közben és utána is folyamatosan informálja a rendszer az ügyfeleket arról, milyen papírokra vagy további lépésekre lesz szükség a folyamat során. Immár akkor is lehet használni a rendszert, ha nem magánszemélytől, hanem jogi személytől vásárol valaki ingatlant. Hozzátette, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően rövidülhet a személyes ügyintézési idő a kormányablakokban, mivel bevezették a lakcímigazolvány számának előtöltése funkciót is.”

Forrás:
Százezernél is többen intézik már online a közművel kapcsolatos ügyeket; Világgazdaság / MTI; 2023. október 18.
„..Tarnai Richárd, Pest vármegye főispánja felidézte, hogy az állam 2010 után kezdte átalakítani a saját struktúráját. Az egykori okmányirodák helyett létrehozták a kormányablakokat, és ezzel bevezették az egyablakos ügyintézést. Mintegy tíz évvel később a szolgáltatói szektorban is bevezették az egyablakos ügyintézést az e-bejelentő létrehozásával, amelynek nagy előnye, hogy az élethelyzetekhez igazodik.
A rendszerben ugyanis ki lehet választani, mivel kapcsolatban szeretne az ember ügyet intézni – például ingatlanvásárlás, névváltozás –, a rendszer pedig automatikusan felkínálja a kitöltendő papírokat a változás bejelentéséhez.
Scheiring Petra, a projekt szakmai vezetője a rendszer legfrissebb fejlesztéseit bemutatva elmondta, hogy átláthatóbb és felhasználóbarátabb lett a kitöltőoldal. Bevezették a folyamatba épített ügyféltájékoztatást, ami azt jelenti, hogy a rendszer már a kitöltés megkezdése előtt, valamint közben és utána is folyamatosan informálja az ügyfeleket arról, milyen papírokra vagy további lépésekre lesz szükség a folyamat során.
Már akkor is lehet használni a rendszert, ha nem magánszemélytől, hanem jogi személytől vásárol valaki ingatlant – mutatott rá a szakmai vezető. Hozzátette: a fejlesztéseknek köszönhetően rövidülhet a személyes ügyintézési idő a kormányablakokban, mivel bevezették a lakcím igazolványszámának előtöltése funkciót is, így azt már nem kell külön begépelni.
Bővítették továbbá a „riporting” funkciót, azaz a rendszer automatikusan adatokat gyűjt a felhasználókról nemek, korcsoportok, települések szerint, továbbá figyeli azt is, mennyi időt töltenek a felhasználók egy-egy oldalon, valamint hogy használati eszköz függvényében miként változik a felhasználás.
Az így kapott információk segítségével a felhasználói igények mentén tudják még tovább fejleszteni, optimalizálni a rendszert – emelte ki Scheiring Petra.”
Rövidebb idő alatt lehet ügyeket intézni a kormányhivataloknál; Magyar Nemzet / MTI; 2023. október 18.

Papírra vetett strigulák helyett ma már a szenzoroké a főszerep

„Ma már semmi sem történik véletlenül a budapesti közlekedésszervezésben. A BKK adatbányászokkal és több ezer mérőműszerrel dolgozik azon, hogy ügyfelei ne csak az aktuális forgalmi helyzetet, hanem a jövőt is tisztán lássák.

A BKK 2 évvel ezelőtt új szintre emelte az adatalapú forgalomtervezését. Tette mindezt azzal a céllal, hogy a közlekedési fejlesztések nagyobb arányban épüljenek valós adatokra, ezzel a lehető legjobban szolgálják a fővárosban élők igényeit.

A BKK az elmúlt időszakban

adatbányászokból és adatelemző szakemberekből létrehozott egy külön területet;

bővítette a forgalmi adatok gyűjtésére használt műszerek számát és automatizálta az adatok feldolgozását;

napi gyakorlattá tette minden közlekedési mód adatelemzését, így nyomon követi az új gyalogátkelőhelyek és az új kerékpársávok forgalmát, a város torlódási adatait, a közösségi közlekedés valamennyi vonalának utasforgalmi adatait;

adatalapon dönt a fejlesztésekről, kiemelten monitorozza azok hatásait, mint például a Lánchíd új forgalmi rendjét vagy a rakpart megnyitását;

a big data használatához és a forgalmi előrejelzésekhez elkezdte a legkorszerűbb technológiák használatát, mint például a „deep learning” adatbányászatot és a mesterséges intelligenciát;

a legfontosabb és legfrissebb adatokat pedig rendszeresen közzé teszi a társaság honlapján.

Az adatközpontú újításoknak köszönhetően a társaság pontos információkkal rendelkezik többek között arról, hogy mennyien utaznak egy trolibuszon, mennyien sétálnak át bizonyos gyalogátkelőhelyeken, vagy hogy mennyien kelnek át egy dunai hídon.

Ma már szinte minden döntést a számok határoznak meg a budapesti közlekedésszervezésben. A műszeres gyűjtés során kapott adatokat menetrendi változtatásokhoz, hálózati fejlesztésekhez használja a BKK.

Hogyan gyűjt adatokat a BKK?

A Budapesti Közlekedési Központ több ezer mérőműszerrel és szoftverrel gyűjt milliárdnyi, pontos információt:

934 szenzorral felszerelt járművel,

827 forgalomfigyelő és elemző kamerával,

1300 hurokdetektorral,

Waze adatbázisához illesztett API-kapcsolattal,

BudapestGO és MOL Bubi belső adatforrásokkal.

A modern technikai eszközök mellett a külső partnerektől (Pl.: Google) érkező adatokat, illetve a reprezentatív felmérések során keletkező információkat is feldolgozzák a BKK adatelemző szakemberei. Ráadásul a legfontosabb statisztikákat bárki megtekintheti, hiszen a társaság – Magyarországon egyedülálló módon – teljesen nyilvánossá teszi azokat.

Kopogtat a jövő: valós adatokon alapuló előrejelzések

A BKK adatstratégiája az adatgyűjtés és az adatfeldolgozás jövőbeli lehetséges irányait is meghatározza. A társaság szakemberei most azon dolgoznak, hogy különböző szoftverek segítségével összefüggést találjanak például az időjárási körülmények és a fővárosban közlekedők utazási szokásai között.

Kellő nagyságú adatmennyiség esetén a BKK ügyfelei viszonylagos pontossággal láthatják majd, hogy például hétköznap, késő este, hóesésben melyik csomópontban várható torlódás. De pontosan tudhatják majd azt is, hogy az általuk gyakran használt MOL Bubi gyűjtőállomáson várhatóan mennyi bicikli lesz elérhető, amikor egy hétvégi kirándulás során épp odaérnek.”

Forrás:
Papírra vetett strigulák helyett ma már a szenzoroké a főszerep; Budapesti Közlekedési Központ (BKK); 2023. október 20.

2024 júliusától a papíralapú nyugta mellett az e-nyugta is elérhető lesz

„2024 júliusától a papíralapú nyugta digitális verzióját, az e-nyugtát is kérhetjük az okostelefonunkra a boltokban. 2028-tól pedig minden vásárlásnál szükségünk lesz a mobilunkra is.

Nyár óta ismert, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy olyan rendszer bevezetését tervezi a boltokban, ami a későbbiekben teljesen megszünteti a papír alapú nyugtákat – írja a Portfolio. Az átállás legfőbb elemei a következők:

az e-nyugta 2024 júliusában indulhat el,

a négyéves tesztidőszakban párhuzamosan működik majd az e-nyugta és a papíralapú nyugta intézménye,

a vásárlónak nem lesz szüksége külön regisztrációra, csupán egy okostelefonra és egy applikációra.

Fontos, hogy nem a papíralapú nyugta lesz digitális, hanem a nyugták lesznek eleve elektronikusan hitelesek, és a vásárló kérésére papír alapon is ki lehet majd őket állítani. A lap ismerteti a folyamat részleteit is: a vásárló az applikáción megnyit egy QR-kódot, amit a pénztárnál leolvasnak. A vásárlást követően a nyugta felkerül a NAV-nál elérhető Nyugtatárba, a dokumentumok pedig innen lesznek letölthetők. A NAV nem fogja látni a vásárlók adatait, a kereskedő azonban igen – de csak a vásárló beleegyezésével. Az eladó emellett más dokumentumokat is csatolhat majd az e-nyugta mellé. 2028-ra minden kereskedőnek képesnek kell lennie az e-nyugták kibocsátására.

Előnyök és hátrányok

Budai Mátyás, az RSM Hungary adószakértője a bevezetendő új rendszer pozitívumaként említi, hogy egyszerűbbé válik a pénzvisszatérítés és az árucsere folyamata, ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az e-nyugta bevezetése felvethet technikai és jogi problémákat is – különösen az adatvédelem és a vásárlói jogok területén.

Ángyán Balázs, a Számlázz.hu ügyvezetője úgy véli, az e-nyugta összes előnye meg fogja haladni azt, hogy a használatával egy kicsit összetettebb folyamattá válik a vásárlás. Ángyán szerint 2028-ra várhatóan szinte minden korosztály át fog tudni állni az e-nyugta rendszerére. Azt viszont a pontos jogszabály ismeretének hiányában nehéz megmondani, hogy számukra milyen megoldást javasol a NAV. A szakértő azt is kijelentette: nem valószínű, hogy az e-nyugta bevezetése adózás vagy könyvelés szempontjából többletmunkát fog jelenteni a kereskedőknek – írja a Portfolio. Az e-nyugta bevezetésénél a hulladékcsökkentés mellett az is fontos szempont, hogy az e-nyugták rendszere várhatóan fehéríti majd a gazdaságot, az adatokat pedig valós időben láthatja az adóhatóság. Továbbá a készpénzhasználat arányát is csökkentheti, ami az adóelkerülés melegágya.”

Forrás:
Nyugtaadás: hamarosan indul az új rendszer a boltokban; Startlap; 2023. október 20.

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) elemzői ígéretesnek tartják az IdomSoft fejlesztését

„Az Európai Bizottság a Magyarország állami digitalizációját végző IdomSoft fejlesztését a hét legígéretesebb megoldás közé sorolta.

Az elmúlt időszakban a digitalizált és felhasználóbarát közigazgatás fejlesztése központi feladattá vált az Európai Unióban. A Joint Research Centre nemrég közzétett jelentése azt elemzi, hogyan javítja Európa-szerte a mesterséges intelligencia a különböző informatikai rendszerek együttműködését a közszférában. Az Európai Bizottság tudományos testülete a Magyarország állami digitalizációját végző IdomSoft fejlesztését a hét legígéretesebb megoldás közé sorolta. Az IdomSoft fejlesztése az üzemeltetési költségek csökkentéséhez és a hivatali adminisztráció tehermentesítéséhez járul hozzá – olvasható a cég közleményében.

Az Európai Bizottság Joint Research Centre (Közös Kutatóközpont) független szakértői által készített tanulmányok releváns támpontot jelentenek az Európai Unió számára, amelyek felhívják a figyelmet a kiemelkedő európai fejlesztésekre és eredményekre. A kutatóközpont október elején hozta nyilvánosságra a „Mesterséges intelligencia az interoperabilitás érdekében az európai közszférában” című tanulmányát, amelyben az európai országok közigazgatást segítő MI-megoldásait elemezte. A 720 felvetett megoldás közül 189-et vizsgált meg, ezek közül pedig a 7 legígéretesebbnek tartott fejlesztést fejtette ki részletesen. A hétből az egyik a magyarországi IdomSofté.

A digitális közigazgatás célja, hogy az állampolgárok áttérjenek a közügyeik online intézésére, ami gyorsaságot és könnyű kezelhetőséget ígér, valamint az adataik biztonságát is garantálja. Ezeknek előfeltétele az érintett informatikai rendszerek összehangolása, integrációja.

Az IdomSoft az Infokommunikációs és Információtechnológiai Nemzeti Laboratórium (InfoLab) keretén belül, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel közösen, különböző mesterségesintelligencia-alapú megoldásokat vizsgál és alkalmaz annak érdekében, hogy MI által vezérelt IT-üzemeltetést (Artificial Intelligence for IT Operations, röviden AIOPs) valósítson meg, azaz a rendszerek üzemeltetését a mai kornak megfelelő technológiai alapokra helyezze…Ez a megoldás képes a rendszerben előforduló hibákat megtalálni és értelmezni, azonosítani az anomáliákat.

A cég közlése szerint az egyediségét az adja, hogy az adatok elemzésére az IdomSoftnál neurális hálózatokat hoztak létre, ami ezen a területen jelenleg még nem elterjedt gyakorlat, inkább kutatás szintjén foglalkoznak vele. A létrehozott neurális hálózatok akár előre képesek detektálni nem várt eseményeket, mint például a hirtelen megnövekvő felhasználóforgalmat egy újonnan bevezetett vagy frissített szolgáltatás esetén.

A rendszer egy részét az IdomSoft már használja a különböző felhőalapú szolgáltatások felügyeletéhez. Ez jelentősen automatizálja a korábban manuálisan végrehajtott folyamatokat, ami – mint azt a Joint Research Centre leírása is hangsúlyozza – nagyban hozzájárul az üzemeltetési költségek csökkentéséhez és a hivatali adminisztráció tehermentesítéséhez. A tanulmány emellett azért is méltatja az eljárást, mert a gépi tanulás (Machine Learning as a Service, röviden MLaaS) a GDPR-törvényeknek megfelelően begyűjtött adatok további analizálását, újrafelhasználását, ezáltal új rendszerek kidolgozását teszi lehetővé a jövőben. Az Európai Bizottság kutatói észt, spanyol, litván, olasz és belga MI-megoldások mellett elemzik az IdomSoft fejlesztését mint „potenciálisan releváns” megoldást.

Az állami tulajdonú IdomSoft Zrt. az ezredforduló óta a magyar állampolgárok csaknem minden életeseményére kiterjedő digitális megoldásokat hoz létre. A szervezet a közigazgatási ügyintézések, eljárások rendszereit építi ki és üzemelteti, ezekkel többek között digitálisan és sok esetben automatizáltan intézhető a magyar állampolgárok adatváltoztatása, lakcímbejelentése vagy okmányainak pótlása. A fejlesztőcég munkájának eredménye többek között a chippel ellátott elektronikus személyi igazolvány, valamint az, hogy 2023 óta az állampolgároknak nem szükséges maguknál tartaniuk a jogosítványukat vezetés közben.”

Forrás:
Az Európai Bizottság ígéretesnek tartja az IdomSoft fejlesztését; Világgazdaság; 2023. október 18.
Lásd még:
Mesterséges intelligencia (MI) az európai közszféra interoperabilitásáért; eGov Hírlevél

Technika, tudomány, MI

A mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály (AI Act): nehezen születik a megegyezés

„Az európai törvényhozóknak még meg kell állapodniuk a mesterséges intelligencia szabályozásának új szabályaival kapcsolatos több kérdésben a keddi döntő jelentőségű találkozó előtt. Ennek következtében, négy, az ügyben jártas ember szerint decemberre tolódik a megegyezés.

A mesterséges intelligencia szabályozásának tervezetét az Európai Parlamentnek és az Európai Unió tagállamainak kell jóváhagynia. Eddig háromszor vitatták meg őket háromoldalú egyeztetéseken, amelyek a parlament és az EU-tagállamok közötti találkozók a törvények végleges változatainak kidolgozása céljából.

A negyedik háromoldalú megbeszélésre kedden kerül sor, egy nappal azután, hogy az uniós jogalkotók a tervek szerint megvitatják tárgyalási álláspontjukat az alapmodellekről és a magas kockázatú mesterségesintelligencia-rendszerekről.

Az alapmodellek, mint például az OpenAI ChatGPT, olyan mesterségesintelligencia-rendszerek, amelyek nagy adathalmazokra vannak kiképezve, és képesek tanulni az új adatokból különféle feladatok elvégzéséhez.

A decemberig az EU-elnökséget betöltő Spanyolország egyezségre törekedett, és kompromisszumokat javasolt a folyamat felgyorsítása érdekében.

Ezek közé tartozik azon alapmodellek szabályozásának többszintű megközelítése, amelyek több mint 45 millió felhasználóval rendelkeznek (a Reuters által látott tervezet szerint).

Spanyolország további kötelezettségeket is szeretne a nagyon hatékony alapmodellekre (very capable foundation models (VCFM)), például a ChatGPT-re, beleértve a rendszeres átvilágítást a lehetséges sebezhetőségek feltárása érdekében.

Az ellenzők szerint a kisebb platformok ugyanolyan kockázatosak lehetnek.

Spanyolország közölte, hogy a negyedik háromoldalú egyeztetés előtt konzultált más uniós országokkal a lehetséges kompromisszumokról. A források szerint azonban nem valószínű, hogy ezen a találkozón születik végleges megállapodás.

Az ötödik háromoldalú egyeztetést december elején tartják.

Ha nem sikerül megállapodásra jutni, a tárgyalások a jövő év elejére tolhatók el. A megbeszéléseket ezután a júniusi európai parlamenti választás tovább bonyolíthatja.

Több törvényhozó, köztük Thierry Breton, az EU iparági vezetője és az MI-törvény társelőadói, Dragoș Tudorache és Brando Benifei reményét fejezte ki, hogy a tervezetet még az év vége előtt jóváhagyják.

Az EU 2021-ben kezdett dolgozni az MI-törvény tervezetén. Idén májusban az Európai Parlament elfogadta az arcfelismerés, a biometrikus megfigyelés és más mesterséges intelligenciaalkalmazások használatára vonatkozó új szabályokat tartalmazó jogszabálytervezetet.

A javaslatok értelmében az MI-eszközöket az észlelt kockázati szint szerint osztályozzák, az alacsonytól az elfogadhatatlanig. Az ezeket az eszközöket használó kormányoknak és vállalatoknak a besorolástól függően eltérő kötelezettségeik lesznek.”

Forrás:
EU lawmakers face struggle to reach agreement on AI rules -sources; Supantha Mukherjee, Foo Yun Chee; Reuters; 2023. október 23.
Részletes háttér:
AI Act: EU countries mull options on fundamental rights, sustainability, workplace use; Luca Bertuzzi; EURACTIV; 2023. október 16. (október 18.)

Társadalom, gazdaság, művelődés

A Klebelsberg Központ közleménye a tanulói notebookok kiosztásáról

„ A Klebelsberg Központnak 140 000 darab notebook kiosztására nyílt lehetősége ebben az évben.

Az állami, az egyházi, a nemzetiségi önkormányzati és az alapítványi köznevelési intézményekben tanuló 7. és 10. évfolyamos diákok szülei, törvényes képviselői 2023. október 23-án éjfélig tudnak a személyes használatú notebookokért regisztrálni a KRÉTA applikáció „Tárgyi eszköz ügyintézés” menü alatt. A gépek kiszállítása az őszi szünetben kezdődik és még ebben az évben befejeződik.

Az összesen 201,03 Mrd Ft keretösszegű, RRF-1.2.1-2021-2021-00001 azonosító számú „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára” projekt 2024 tavaszán az 5. 6. és 9. évfolyamon tanuló diákok eszközeinek kiosztásával folytatódik, az a regisztrációs felület 2023 őszén fog megnyílni.”

Forrás:
A Klebelsberg Központ közleménye – Notebookért regisztrálhatnak a 7. és a 10. évfolyamok tanulói 2023. október 23-ig; Klebelsberg Központ; 2023. október 20.

Elmosódnak a határok a digitalizált oktatásban – a szülők véleményei

„Korábban leckekönyv és ellenőrző volt, ma már Kréta van, amibe nem mindig a legkedvezőbb időpontokba kerülnek be a jegyek és a házik. Miután a pedagógusok elmondták a kommunikációval kapcsolatos problémáikat, a szülőket is megkérdeztük, ők mit gondolnak, és miben változtatnának.

„Nincs online oktatás, mégis a gyerekeknek jön Teamsen, Krétában az üzenet, hogy még ezt meg azt csináljátok meg és jelezzetek vissza, ha elolvastátok” – ez a visszajelzés érkezett egy szülőtől arra a cikkünkre reagálva, amiben arról írtunk, hogy a pedagógusok visszajelzései alapján elmosódtak a határok a szülők és a tanárok között.

Korábbi cikkünkben számos osztályfőnök, szaktanár és óvodapedagógus arról számolt be, hogy gyakran éjszaka, hétvégén és ünnepnapokon is kapnak üzeneteket a gyerekek szüleitől, akik nem ritkán csak arra kíváncsiak, hogy mi a házi feladat hétfő reggelre.

„Mindenhogy, ahol és ahogy csak tudnak. E-mailben, Messengeren, Facebookon, a hivatalos Krétán keresztül, telefonon, a piacon, a szupermarketben összefutva, vagy éppen a buszon” – számolt be az Eduline-nak az általános iskolában tanító Zsuzsanna arról, hogy jellemzően hol és hogyan keresik meg őt az osztályába járó gyerekek szülei.

Mások azt írták; volt, hogy éjjel fél 2-kor vagy reggel 5:22-kor kaptak üzenetet, vagy épp kórházi vizsgálat alatt hívták őket, végül pedig a szülő sértődött meg, amiért az adott pedagógus éppen akkor nem ért rá beszélni vele.

Az éremnek azonban két oldala van, a lapunkhoz érkezett szülői visszajelzések alapján pedig egyáltalán nem ritka az sem, hogy éppen a tanároktól érkeznek kellemetlen időpontokban a Kréta jelzések vagy Facebook-bejegyzések. Ez pedig a jobbik eset, mert legalább érkezik valamilyen visszajelzés. Vannak azonban szülők, akik hiába keresnék fontos ügyekben a pedagógusokat, nem tudják elérni őket.

Az online oktatás tehet róla?

„Az online oktatás után egyes tanárok rászoktak arra, hogy a netes felületre teszik fel az anyagot, házit, napokkal később, mint ahogy az óra van” – írja Edit.

Egy másik szülő arról számolt be, hogy az is előfordul, hogy a tanár nem az óra végén mondja el a házi feladatot, hanem azt ígéri, hogy később felteszi a Krétába, amit a gyerekek (és a szüleik) estig várnak, de idő közben az ígéret feledésbe merül. Többen pedig azt is sérelmezik, amikor a pénteki házi feladat nem aznap délután, hanem mondjuk vasárnap kerül be a rendszerbe, hiszen „a pénteki napon véget ért a hét” és nem feltétlen szerették volna a hétfői házit vasárnap megcsinálni.

„Én nagyon szoktam a tanárokat sajnálni, amikor látom, hogy késő éjjel még adminisztrálnak a Krétában, vagy üzenetet küldenek az osztálycsoportba”

Vannak ugyanakkor olyan szülők is, akik megértőbben viszonyulnak a pedagógusokhoz, akiknek gyakran nem akkor ér véget a napjuk, amikor kilépnek az iskola ajtaján, sőt, igazából csak akkor kezdődik. A papírmunkára, adminisztrációra, dolgozatok javítására és a másnapi órákra való felkészülésre csak a tanítási idő és a kontaktórák után, vagy épp előtte van idejük, ezért nem meglepő, ha az üzenetek korán reggel, vagy épp az esti órákban érkeznek.

Az ellenőrző lehet a megoldás?

„A tanulóknak van ellenőrzője, ha oda beírja az adott órán a jegyét, nem kell várni a Krétára”– írja Anikó.

Válaszul azonban sok szülő azt mondja; náluk már évek óta nincs ellenőrző füzet, éppen annak a helyét vette át a Kréta. Holott a legtöbben úgy gondolják, jobb lenne, ha az iskolai történéseket, házi feladatokat és jegyeket a gyerekek és a tanárok továbbra is ellenőrző, vagy épp leckefüzetben vezetnék.

„Én abnormálisan, betegesen soknak tartom a mai információáramlást a pedagógusok és szülők között. Biztos velem van a baj, de szerintem havi egy Kréta/Facebook-bejegyzés az aktuális havi infókkal bőven elég volna. A pedagógusnak nem az a dolga, hogy éjjel-nappal közvetítse, hogy mi történik az iskolában. Ez abszurdum. Az iskola a tanárok és gyerekek intim terepe kéne, hogy legyen, nem pedig egy 0-24-es szülőtájékoztatóközpont” – teszi hozzá Dorka.

Az ellenőrző füzet használata „ellen” egyesek szerint az szólhat, hogy amikor betegség, vagy valamilyen elfoglaltság miatt valamelyik gyerek hiányzik az iskolából, úgy nem kapná meg a házi feladatot, ellenben a Krétában az esetek többségében – ha nem is azonnal – de megjelenik, hogy mi volt az órai anyag, és miből kell készülni a következőre.

Az információáramlás viszont már az internet megjelenése előtt is működött; a gyerekek egymásnak adogatták a feladatokat, amire egy kevés csapatmunkával és együttműködéssel most is lenne lehetőség, nem kellene mindig a tanárokra várni. Arról nem is beszélve, hogy az a gyerekeket is önállóságra neveli, ha maguk felelnek azért, hogy tudják, mi a házi feladat, és azt mikorra kell megírni.

„Nálunk felsőben leckecsoportokat alakíttatott a tanárnő, három gyerek volt egy csoportban. Ha valamelyikük hiányzott, a másik kettő el tudta neki küldeni, mindenkinek csak a saját két társára kellett figyelni. Eddig egész jól működött” – írja egy édesanya.

Arról nem is beszélve, hogy ha nem is azonnal, de a tanárok többsége rendszeresen válaszol az üzeneteire, érdemes azonban már az év végén egyeztetni vele – főként az osztályfőnökkel – hogy mikor, és milyen felületeken lehet keresni. Van, aki kifejezetten a Messengert vagy az általa létrehozott Facebook-csoportot preferálja, mások szeretnek nagyobb távolságot tartani, és a Krétán keresztül, vagy e-mailben lehet őket keresni, személyesen pedig – ha nem annyira sürgős – a fogadóóráikon lehet az érintett pedagógusokkal beszélni.”

Forrás:
„A netes felületre teszik fel a házit, napokkal később, mint ahogy az óra van” – a szülők sem mindig elégedettek a pedagógusok kommunikációjával; Székács Linda; Eduline; 2023. október 18.
Lásd korábban:
„Éjjel fél 12-kor érkezik az sms” – megszűntek a határok a szülők és a pedagógusok kapcsolattartásában; Eduline; 2023. október 9.

Kifutunk az időből, ha nem gondoskodunk az agráradatok sorsáról – interjú Varga Péterrel

„Ha egyszer kikerül a kezünkből a saját gazdaságunk adata, utána nem tudjuk, hogy ki, mire fogja felhasználni. Státuszjelentés a magyar agrárium digitális átállásáról.

Immár négy év telt el azóta, hogy 2019-ben elfogadták Magyarország Digitális Agrárstratégiáját(DAS). A stratégiában foglalt beavatkozások célja az, hogy az információ gyűjtésével, feldolgozásával és a technológiai műveletek automatizálásával a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége növekedjen. A DAS-ban foglalt feladatok megvalósulásáról Varga Pétert (CMC, stratégiai és változáskezelési tanácsadó) kérdeztük, aki a stratégia kidolgozásáért volt felelős.

Agroinform: A digitalizáció kissé misztikus fogalommá vált, annyira sokszor használjuk, hogy bár mindenki ismeri a szót, mégsem biztos, hogy mindenki ugyanazt érti alatta. Hogyan kell értelmezni az agráriumban és miért fontos?

Varga Péter: Fontos hangsúlyozni, hogy a digitalizáció nem arról szól, hogy gépeket vagy precíziós eszközöket használunk, hanem arról, hogy mérünk, az adatokat feldolgozzuk, döntünk és precízen beavatkozunk. A digitalizáció nem önmagáért fontos, hanem az a cél, hogy a jövedelmezőség növekedjen az agráriumban, melynek a digitalizáció az egyik eszköze, és ennek összefüggéseiről szól a DAS. A Mezőgazdaság 4.0, amihez a DAS terveink szerint elvezet minket, tulajdonképpen egy technológiai és vezetésirányítási reform. Ennek a reformnak a megvalósításához természetesen a gépek, a szenzorok, és egyéb eszközök segítenek hozzá minket, de a lényeg továbbra is maga a folyamat, amely az adatnál kezdődik és a precíz végrehajtásnál végződik.

Kétévente való felülvizsgálat szerepelt a kapcsolódó kormányhatározatban. Milyen megállapításokat lehet tenni 4 év eltelte után?

Három pilléren nyugszik a DAS, a beavatkozási sor a következőképpen néz ki:

1. Mérésekre alapozott precíziós termelés: az első pillér tekintetében jelentős előrelépés történt, hiszen a precíziós pályázat keretében lehetőség nyílt gépek, illetve az ezek okszerű használatához való szoftverek és szolgáltatások beszerzésére.

2. Üzemszintű adatfeldolgozás és döntés: ide kapcsolódnak a Digitális Agrárakadémia képzései, eddig mintegy 3500 termelő vett részt ezeken a képzéseken, üzembemutatókon. Ehhez összesen 7 évre való forrás van, tehát a program folytatódik.

3. Termékpályák digitalizációja. Elindult a digitális termelői piac nevű program, amely az ellátási lánc mentén az adatforgalmat próbálja meg modellezni és ebben innovációkat létrehozni. Fontos lépés lenne az agráradat-rezsicsökkentés, ez az a terület, amelyben még nagyon sok feladat van.

Mindhárom pillér tekintetében történtek tehát előrelépések, és ezek össze is érnek többnyire, viszont amiben a továbblépés módját most is keressük: az adatgazdálkodás kérdése. Ez egy olyan kihívás, amit nem lehet tovább halogatni.

Kézzel foghatóan hogyan lehet megfogalmazni azt, hogy miért kell komolyan venni az adatokkal való felelős gazdálkodást?

A jövedelmezőség növelése nagyban függ a digitalizációtól, ami egyébként minden más ágazatban is így van, digitalizáció nélkül nehéz elképzelni ma már bármilyen gazdasági területet. A digitalizáció alapja pedig a mérésekből származó adat. Viszont nagyon sok termelő megakadt azon a ponton, hogy az eszközök nem kommunikálnak egymással, az adatok nehezen nyernek értelmet. Úgy is mondhatjuk: üzemszinten adatkáosz van. Jók az adatok, de nincs meg a szükséges üzemstruktúra, nincs meg a tudás az üzemszintű adatmenedzsmenthez, tároláshoz, nyilvántartáshoz – és sajnos ez a nagyobb gazdaságok jó részére is igaz. Nincsenek meg azok a szoftverek, szolgáltatási hátterek, melyek ezeket az adatokat feldolgoznák, egymáshoz illesztenék.

Az adatok összeillesztése a gyakorlatban így nézne ki például: a talajkötöttségi adatok, a talaj alkotóelemeinek adatai, a tápanyag-ellátottsággal kapcsolatos, az időjárási és domborzati adatokat összefésülve lehet egy jó menedzsmentzóna-lehatárolást elkészíteni. Ezután az újabb adatgyűjtéseket már a menedzsmentzóna alapján kellene végezni, és ez alapján lehet előállítani egy tápanyag-utánpótlási térképet. Utána kell egy olyan döntést hozni, hogy mire optimalizálunk: a költségcsökkentésre, a hozamnövelésre, a bevételre vagy esetleg a támogatási összeg kimaxolására.

Az új támogatási rendszer egyébként jó példa arra, hogy miért lenne szükség az adatokra. Az új rendszerben már csak egy részét kapják meg automatikusan a gazdák a területalapú támogatásnak, a másik részéhez akkor férnek hozzá, ha bizonyos plusz vállalásokat is tesznek. De nehéz ilyen döntést meghozni, ha egyszer nem lehet tudni, hogy mennyivel nő a költség, mennyivel csökken a bevétel és a plusztámogatás fedezi-e a költségnövekedést. Nincsenek ilyen adatok egyelőre, érzésre döntöttek a gazdák.

De példaként hozható a „szántsunk vagy ne szántsunk” témaköre is. Mérések és adatok alapján lehet eldönteni, hogy szükség van-e szántásra, indokolt-e egy-egy termőhelyen, vagy a szántással csak a költségeket növelem, de többletbevételre nem számíthatok. Szintén mérni kell azt, ha nem szántunk, akkor milyen talajregenerációs folyamatok mennyi idő alatt mennek végbe. Ezek nem meggyőződésbeli kérdések kell, hogy legyenek, hanem méréseken alapuló döntések.

Ha újraírná a DAS-t, mi lenne a stratégia középpontjában?

Az üzemszintű adatgazdálkodás. De ehhez szolgáltatásokra van szükség, mert nem fogják tudni kiépíteni a kisebb gazdaságok. Azokat az adatokat, amelyek a gépeikből származnak, megfelelően strukturálva fel kellene tölteni bizonyos szolgáltatásokba, és akkor szóba kerülhet a mesterséges intelligencia, ami innovatív segítség lehet a döntéstámogatásban. Így csökkenthetőek lesznek a döntésekből származó kockázatok. Viszont én azt gondolom, hogy ennek a szolgáltatásnak a kialakítása állami feladat. Ha nem történik meg az állami szintű adatgyűjtés és -kezelés, akkor a másik út, ami be fog következni, hogy multinacionális cégek fogják mindezt a kezükbe venni. Ne áltassuk magunkat, ez megtörtént már például az egyéni és családi adatgazdálkodásunk kapcsán, hiszen az okostelefonokon nemzetközi multicégek adatkezelésre való alkalmazásait használjuk nap mint nap, pénzt utalunk, útvonalat tervezünk, hogy csak néhány példát említsek. A multinacionális vállalatok rengeteg adattal tudnak dolgozni. Minél több adattal dolgoznak, annál precízebbek tudnak lenni, és ha mindezt ingyenesek teszik, akkor jön az ún. „hógolyó effektus”, „mindent visz”. A Google Maps tipikusan jó példa erre: minden autóban, mindenki telefonján ott van, és adattal fizetünk a szolgáltatásért.

Az élelmiszergazdaságban lévő adatok viszont sokkal többet érnek, mint a mi otthoni adataink. Záros határidőn belül olyan szolgáltatók fognak belépni a mezőgazdasági termelők üzemszintű adatgazdálkodásának a piacára, akikről nem tudjuk, hogy kinek a kezében vannak, milyen alapon hoznak döntéseket, és hogy mire vannak optimalizálva a döntési opciók.

Maradva a térképes példánál: ha én beülök az autóba, eldönthetem, hogy mire optimalizáljam az útvonaltervezőt, a leggyorsabb vagy akár a legtakarékosabb utat is beállíthatom. Ugyanígy lesz a termelők esetében is: optimalizálható lesz az agráradatok rendszere akár a támogatás maximalizálására vagy a legnagyobb hozamra vagy éppen a legnagyobb árbevételre is. A gond az, ha nem a saját, hazai rendszerünkre bízzuk ezt a feladatot, nem fogjuk tudni, hogy milyen algoritmusok határozzák meg a mi gazdálkodásunkat.

Az a vita is egy létező dolog, hogy pl. a térképalkalmazások direkt idézik-e elő a közlekedési dugókat vagy minden a véletlenen múlik. Hasonló kételyek fognak megjelenni, ha kiadjuk a kezünkből az agráradatokat, csak még nagyobb lesz a tét.

Vannak természetesen most is döntéstámogató, adminisztrációs rendszerek, de ezek nincsenek összekapcsolva. Nincs olyan megoldás, amely összekapcsolja a termelést, az üzemszintű gazdálkodási adatokat és a jogszabályi, támogatási rendszerrel kapcsolatos információkat. A mostani DAS-nak tartalmaznia kellene azt a javaslatot meglátásom szerint, hogy egy ágazati adattérnek kellene létrejönnie, ahová az adatok feltölthetők, elemezhetők és visszakaphatók.

Konkrétan hol találkozik a termelő egy ilyen komplex rendszer hiányával ma?

A mezőgazdasági termelő sokféle adatot szolgáltat. Viszont ha csak a térinformatikai kereteket nézzük, akkor az egyes adatkezelők más-más formátumú adatokat kérnek, nem egységes a rendszer. Fontos lenne, hogy legyen egy ágazati adattér, amiben meg tudnak állapodni azok a szereplők, akik kezelik az agráradatokat (Nébih, Magyar Államkincstár, NAV, Lechner Tudásközpont, Nemzeti Földügyi Központ, termelők, szolgáltatók, stb.), hogy például melyik térinformatikai szabványrendszert használják. Így tudnának egymással kommunikálni. Az nem várható el szerintem, hogy 5 adatkezelő más szabványrendszert várjon el a termelőtől. Ez is növeli üzemszinten az adatgazdálkodási problémahalmazt. A térinformatikai probléma egy nagyon konkrét ügy, és az ehhez hasonló gondok csak sokasodni fognak. Ezért is fontos lenne a DAS-t elővenni és elindítani egy adatgazdálkodási koncepció alapjainak a létrehozását.

Fontos megérteni azt, hogy a digitalizáció abban segítheti a termelőket, hogy 3 dimenzióban tudjanak jó döntést hozni: a költségek meghatározó termelő technológia, a támogatás és a bevétel hármasából kell kihozni a legjobbat. Ki kell jelölni a konkrét célt, mert önmagáért digitalizálni felesleges. Az ágazat egészében is ez lenne a fontos, hogy egy bizonyos konkrét célt tudjon szolgálni a digitalizáció.

Az üzemszintű adatgazdálkodást az adatkáosz szóval jellemezte, ami miatt felmerül a kérdés, hogy ez is mérethatékonysági kérdés-e. A termelői együttműködés szükségessége összefüggésbe hozható a digitalizációval és az üzemszintű adatgazdálkodással?

Mint ahogy minden területen az agráriumban, legyen szó inputbeszerzésről vagy értékesítésről, az adatgazdálkodásban is fontos tényező a mérethatékonyság. Érdekes, hogy amikor összehasonlítjuk a magyar agráriumot külföldi példákkal, akkor azt látjuk, hogy egy német termelő például nincsen jobban felszerelve szenzorokkal és robotokkal, hanem a többség integrációban termel, és ezek az integrációk végzik az adatgazdálkodást is. A döntéseket a 3 fent említett dimenzióban az integrátor és annak tanácsadója készíti elő, nem a 10 hektáros gazdák zsonglőrködnek egyenként az adatokkal. Ők inkább csak a felkínált lehetőségek közül választanak, így döntenek. Ennek természetesen alapja a bizalom, amely véleményem szerint egy olyan adattér létrejöttét sürgeti, amelyet az állami adatkezelők hoznak létre, ennek megfelelően lenne szükséges felülvizsgálni Magyarország Digitális Agrárstratégiáját.”

Forrás:
Kifutunk az időből, ha nem gondoskodunk az agráradatok sorsáról – interjú Varga Péterrel; Sarok Edit; Agroinform; 2023. október 19.

9. Digitális Székelyföld Konferencia

„A Digitális Székelyföld Konferencia Erdély legnagyobb magyar nyelvű szakmai fóruma az IT területén. Töretlen lendülettel innoválja, erősíti és motiválja a helyi szakmai közösséget. Hazai és határon túli szakemberek mutatják be a digitális tér újdonságait, sikeresen működő innovatív modelleket és gyakorlati alkalmazásokat.

Víziónk

A konferencia víziója, hogy Székelyföld 2030-ra egy olyan régióvá válik, ahol a magas hozzáadott értékű termékek és szolgáltatások teszik ki a gazdasági termelés legnagyobb hányadát. Ebben a vízióban alapvetőek a digitalizálás és a kreatív iparágak, valamint az ezek által biztosított tárgyi és technikai megoldások.

Szervező: az IT Plus Klaszter

Az IT Plus klaszter erősíti a szakterületen belüli szereplők közti együttműködést ahhoz, hogy a székelyföldi és erdélyi IT vállalkozások és szakemberek hatékonyan felzárkózzanak a nemzetközi, illetve a lokális piac kihívásaihoz, hogy magas színvonalú és versenyképes szolgáltatásokat kínáljanak. Az IT Plus klaszter 2013-ban alakult Csíkszeredában. Akkor társult tizennégy informatikai vállalkozás, Hargita Megye Tanácsa, Csíkszereda Polgármesteri Hivatala, a Sapientia EMTE Gazdasági és Humántudományok kara, a Márton Áron Gimnázium, valamint a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség. Azóta is folyamatosan növésben van a klaszter létszáma, és többnyire Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár és Kolozs megyékből csatlakoznak.
A szervezet működését és menedzsmentjét jelenleg az IT Plus Egyesület ügyvezető csapata biztosítja.

Témakörök

Az idei konferencián olyan témakörök kerülnek fókuszba, mint az ipari automatizálás és robotika, a mesterséges intelligencia alkalmazásai, a kiberbiztonság, az IT egészségügyben történő alkalmazásával kapcsolatos aktuális projektek és kutatások. Szó lesz új technológiai trendekről, illetve arról, hogy hogyan tehetjük még hatékonyabbá (szoftver)fejlesztési folyamatainkat. Beszélünk a helyi vállalkozások és önkormányzatok fejlesztésének lehetőségeiről a digitalizáció eszközei által, és mint mindig, most is hangsúlyos szerepet kap konferenciánkon az oktatás.”

Forrás:
9. Digitális Székelyföld Konferencia; Digitális Székelyföld
A konferencia programja
Facebook

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Az Európai Bizottság javaslatai a polgári drónok jelentette potenciális fenyegetés elhárítására

„Az Európai Bizottság a mai napon a polgári használatra tervezett drónok jogellenes és veszélyes használatából eredő fenyegetések elhárítására irányuló közleményt fogadott el. A közleményben a Bizottság átfogó uniós drónelhárítási politikát határoz meg, amelynek célja, hogy a gyors technológiai fejlődés és a növekvő számú drón ne vezessen a civil térre jelentett fenyegetés ellenőrizetlen növekedéséhez. A közlemény célja továbbá harmonizált szakpolitikai keret biztosítása és az alkalmazandó eljárásokra vonatkozó közös értelmezés kialakítása a folyamatosan változó lehetséges fenyegetések kezelése érdekében.

A drónok hatással vannak az európai gazdaság és társadalom jövőjének alakulására, különösen a közlekedés, a védelem, a kereskedelem és a szolgáltatások területén. A drónok jogszerű használata fontos szerepet játszik a zöld és digitális kettős átállás megvalósításában.

Az EU terrorizmus elleni programja is említést tesz arról, hogy bár az EU megnehezítette bizonyos drónok rosszindulatú célokra történő használatát, gyorsan fejlődő képességeik egyre nagyobb biztonsági kockázatot jelentenek. Drónokat használnak a csempészetben és kábítószer-kereskedelemben részt vevő bűnözők, és kritikus infrastruktúrák körül is megjelentek gyanús drónok, ami arra utal, hogy a drónokkal esetlegesen visszaélnek ellenséges információgyűjtés céljából. Emellett a drónok jogellenes használata érintheti egyes magánszemélyek személyes biztonságát és magánélethez való jogát is, különösen akkor, ha a drónokat lakóövezetekben üzemeltetik.

A közleményt a Bizottság Közös Kutatóközpontja által kidolgozott két kézikönyv kíséri, amelyek gyakorlati iránymutatást nyújtanak az uniós drónpolitika főbb technikai szempontjairól.

A polgári drónok jelentette veszélyek elleni intézkedések

A ma előterjesztett közlemény a közösségépítéssel és a tagállamok közötti információmegosztással kapcsolatos különböző intézkedéseket, valamint a tagállamokat iránymutatással, képzéssel, finanszírozással és operatív eljárásokkal támogató egyértelmű intézkedéseket vázol fel. Hat egyértelmű tevékenységet határoz meg az uniós drónpolitika hatékony végrehajtása érdekében:

A bevált gyakorlatok és az információk megosztása a meglévő kezdeményezések munkájának egyszerűsítése és a Bizottság drónelhárítási szakértői csoportjának létrehozása révén.

A szabályozási intézkedések feltérképezése a szabályozási igények, valamint a jogszabályok és eljárások EU-szerte történő összehangolásában rejlő lehetőségek azonosítása révén.

A tagállamok támogatása abban, hogy a piacon elérhető kiberbiztonsági és nem kiberbiztonsági jellegű drónelhárítási üzleti technológiák széles köréből választhassanak, és ehhez tanácsadás és iránymutatás nyújtása, például az e célra létrehozott drónelhárítási szakértői csoporton belül és a Közös Kutatóközpont munkája révén.

Gyakorlati iránymutatás és operatív támogatás nyújtása a tagállamoknak azáltal, hogy a meglévő drónelhárítási képzéseket kiterjesztik például a magánbiztonsági ágazatra és a bűnüldöző hatóságokra.

A kutatás és az innováció megerősítése a rendelkezésre álló költségvetési programok, például a Horizont Európa révén.

A támogatási finanszírozás növelése a Belső Biztonsági Alap tematikus eszközének 2026–2027-es munkaprogramjai keretében a drónelhárítási megoldásokra vonatkozó pályázati felhívás közzététele révén.

További lépések

Az e közleményben felvázolt tevékenységek a 2030-ig tartó időszakra terjednek ki. 2027-ig félidős helyzetfelmérésre kerül sor, az EU drónelhárítási programjának teljes körű felülvizsgálatát pedig legkésőbb 2030-ig tervezzük.

Háttér-információk

A biztonsági unióra vonatkozó uniós stratégia és az EU terrorizmus elleni programja egyaránt hangsúlyozza, hogy a nem együttműködő drónok jelentette fenyegetés komoly aggodalomra ad okot Európában. A Bizottság ezt a csomagot 2022-ben „Az intelligens és fenntartható, pilóta nélküli légi járművek európai ökoszisztémájára irányuló 2.0-s drónstratégia” című közleményének kiemelt intézkedéseként már bejelentette.

A Bizottság 2016 óta, az első uniós drónelhárítási munkaértekezlet megrendezésétől kezdve együttműködik a tagállamokkal és más érdekelt felekkel a drónok jelentette potenciális fenyegetések elleni küzdelem terén. Azóta számos kezdeményezés született, beleértve a közösségépítésre, az információmegosztásra és a bevált gyakorlatok kidolgozására irányuló projektek finanszírozását.

További információk

Közlemény a drónok jelentette potenciális fenyegetések elhárításáról

A pilóta nélküli légijármű-rendszerekkel szembeni védelem: Kézikönyv a kritikus infrastruktúrák és nyilvános terek pilóta nélküli légijármű-rendszerekkel szembeni védelméről

A pilóta nélküli légijármű-rendszerekkel szembeni védelem: Kézikönyv a pilóta nélküli légijármű-rendszerek kockázatértékeléséről és az épületek és helyszínek fizikai megerősítésének alapelveiről

Drónstratégia 2.0: A drónok nagy méretű európai piacának létrehozása

A DG HOME védelemről szóló (angol nyelvű) honlapja

Idézetek

„A drónok rosszindulatú használata jelentős biztonsági kockázatot jelenthet, különösen Európa kritikus infrastruktúrájára nézve. A mai napon megtesszük az első lépést a kockázatok csökkentését célzó harmonizált jogi keret kialakítása felé.” Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök – 18/10/2023

„Ez a kezdeményezés lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy az érdekelt felekkel együtt közös értelmezést alakítsunk ki az alkalmazandó eljárásokról, lépést tartva a technológiai fejlődéssel, hogy garantálni tudjuk a drónok biztonságos és jogszerű használatát.” – Ylva Johansson, az uniós belügyekért felelős biztos – 18/10/2023”

Forrás:
A Bizottság intézkedéseket javasol a polgári drónok jelentette potenciális fenyegetés elhárítására; Európai Bizottság; 2023. október 18.

Németország állami kiberbiztonsági architektúrája

„A kiberbiztonság a német bel- és külpolitika, valamint a biztonság- és védelempolitika központi elemévé vált. Ennek a folyamatnak során a szereplők és intézmények sűrű hálózata alakult ki, számos nemzeti és nemzetközi szintű kapcsolattal. A kiberbiztonsági politikával kapcsolatos munkánk részeként folyamatosan feltérképezzük ezt az összetett ökoszisztémát, és igyekszünk segíteni abban, hogy könnyebben megérthető legyen. Meggyőződésünk, hogy a szereplők körének átfogó áttekintése az intelligens, strukturált és fenntartható kiberbiztonsági politika fontos előfeltétele. Emiatt évente kétszer kiadjuk „Németország kiberbiztonsági architektúrája” című kiadványunkat, amely egy interaktív vizualizációt is tartalmaz. Egyaránt szól a kiberbiztonsággal foglalkozó szakembereknek és az érdeklődő közönségnek. Évente egyszer angol fordításban is megjelenik.
Kiadványunk nemcsak a helyi, állami, szövetségi állam és nemzetközi szintű releváns szereplőkről ad tájékoztatást, hanem kategorizálja is őket, és elmagyarázza, hogyan viszonyulnak egymáshoz. Az egyes szintfejezetek elején található táblázatok áttekintést adnak a kiber- és informatikai biztonság területén a vonatkozó szakpolitikai és jogi dokumentumokról (pl. jogszabályok, stratégiák vagy egyezmények).
Egy ország kiberbiztonsági architektúrája magában foglal minden olyan szereplőt – kormányzati ügynökségeket, platformokat, szervezeteket stb. –, amelyek a kiberbiztonság nemzeti meghatározása szerint a nemzeti és nemzetközi ökoszisztéma részét képezik. Ebben a kiadványban csak a kormányzati és a közvetlenül hozzájuk kapcsolódó szereplők szerepelnek.
A tavaszi kiadás megjelenéséig az aktuális verzió kiegészítései vagy javításai egyfajta hibakövetőben jelennek meg az oldal alján.
Az alábbiakban a vizualizáció egy interaktív formátumban is elérhető, amelyet Anna Semenova és Pegah Maham (SNV Data Science Unit) készítettek.
Itt található egy rövid útmutató a használatáról és funkcióiról. (PDF)”

Forrás:
Germany’s Cybersecurity Architecture; Stiftung Neue Verantwortung; 2023. október 19.
(A korábbi számok is letölthetők.)

Információbiztonsági helyzetkép 2023 – ISACA

„Az ISACA Budapest Chapter 2011 óta rendszeresen elkészíti az Információbiztonság Helyzetkép kiadványt. Célunk, hogy a tapasztalatainkat megosztva fejlesszük az információbiztonsági szakmai közösség tudását, gyakorlati és valós eredményeket, széles körben alkalmazott megoldásokat és probléma megoldási módszereket mutassunk be annak érdekében, hogy az ISACA tagjai és a kiadványunk olvasói ezeket sikerrel használhassák fel munkájukban. A felmérés fókuszában az információbiztonsághoz, IT audithoz, a fenyegetettségekhez, az alkalmazott eszközökhöz és megoldástípusokhoz kapcsolódó kérdések állnak.”

Forrás:
Információbiztonsági helyzetkép; ISACA Budapest Chapter; 2023. október
A kiadvány (a korábbi számok is) letölthető a fenti oldalról.

Felavatták a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat Kibertér műveleti központját

„A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a magyar emberek biztonságáért dolgozik, és biztosítja azt a 21. század kihívásai közepette is – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a szervezet Kibertér műveleti központjának épületáldási ünnepségén Budapesten.

A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat „különösen kiemelt, különösen fontos nemzeti kincsünk”, amelynek fejlődése, fejlesztése nagyon fontos mérföldkő a magyar haderőfejlesztés történetében. Emlékeztetett: a kormány évekkel az ukrajnai háború előtt kezdte meg a haderő fejlesztését. A miniszter megjegyezte, az 1950-es évek óta – amikor a rádiófelderítő ezred laktanyája volt a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat jelenlegi objektuma – a technika nagyon sokat változott, és ehhez alkalmazkodni kell. Fénysebességgel fejlődő informatikai hálózatok szövik át életünket, a mindennapok területére belopódzva, de beszivárognak a katonai műveletek területére is – jegyezte meg.

A miniszter hangsúlyozta: a kibertér katonai műveletekre felhasználása szükségessé tette, hogy az összes tudást, képességet egy helyre gyűjtve megépüljön a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat Kibertér műveleti központja. Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta, a központban dolgozók szolgálata speciális, mert ugyan sérüléssel, vérrel nem jár, de folyamatos, állandó munkát jelent. A miniszter szerint a központ a magyar emberek biztonságát szolgálja majd a 21. század kihívásai közepette. Az épületet Berta Tibor dandártábornok, katolikus tábori püspök és Mészáros László alezredes, protestáns tábori lelkész áldotta meg. ”

Forrás:
Felavatták a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat Kibertér műveleti központját; SG.hu; 2023. október 2.

A Védelmi Innovációs Kutatóintézet vezetésével létrejött az XR Koalíció

„Az immár 14. alkalommal megrendezett Infotér Konferencia nulladik napján a védelmi ipar volt az előadások és kerekasztal-beszélgetések középpontjában. A rendezvényen bejelentették az XR Koalíció megalakulását is.

A magyar védelmi ipar előtt jelentős kihívások, de egyben biztató jövő áll, összegezhető a szakmai előadások legfontosabb üzenete. Az elmúlt évek alaposan fölértékelték a védelmi képességek kiépítésének fontosságát Európában is. Hazánk jó pozíciókkal startol a versenyben, hangsúlyozták az előadók, hiszen 2016 óta egységes és átgondolt kormányzati stratégia alapján, tervezetten folyik a magyar védelmi ipar újrateremtése és fejlesztése.

Ahhoz hazánk kicsi és stratégiai nyersanyagokban szegény, hogy akár a teljes önellátásról, akár a védelemipar széles spektrumának itthoni gyártói lefedéséről szó lehessen. Éppen ezért meg kell találni azokat a területeket, ahol a magyar cégek európai vagy világszinten is versenyképes termékeket képesek kifejleszteni és a piacra dobni.

A fejlődés egyik záloga a megfelelően képzett munkaerő: itt az előadások az ipar, a felsőoktatás és a felnőttképzés egymásra utaltságát és a meglévő kapcsolatok erősítésének fontosságát hangsúlyozták. Az együttműködést amúgy is szinte minden előadó a legfontosabb teendők közé sorolta. Nem véletlenül, hiszen mint elhangzott, gyakran előfordul, hogy több magyar kis- és középvállalkozás is ugyanazt a megoldást fejleszti – mert nem tud a másikról. Ez viszont az erőforrások pazarlását is jelenti, így a kormányzati téren is előtérbe került az információcsere javítása és a meglévő szinergiák kihasználásának fontossága.

A rendezvény záróakkordjaként került sor a kiterjesztetett valóság technológiák fejlesztésére és a munka összehangolására szánt XR Koalíció megalakítására. A Védelmi Innovációs Kutatóintézet irányításával 18 taggal megalakult szervezet egyetemeket, nagyvállalatokat és kkv-kat hívott soraiba – a tervek szerint a jövőben külföldi cégeket és intézményeket is meghívnak, ezzel is emelve a Koalíció határokon túli ismertségét.

A koalíció a kormányzatot, illetve a szakértőket és a védelmi ipar szereplőit köt össze, a már létező és a fejlesztés alatt álló technológiák gazdasági hasznosulását segítve a gazdaság minden területén, Mint elhangzott, az XR (kiterjesztett valóság) technológia a következő három évben várhatóan rohamos fejlődést tud majd felmutatni, melyből hazánknak is ki kell vennie a részét.”

Forrás:
Megalakult az XR Koalíció; Trautmann Balázs; IT Business; 2023. október. 17.
Szerkesztő megjegyzés:
A XR (extended reality) szokásos magyar fordítása NEM a „kiterjesztett”, hanem a „kibővített” valóság.
Lásd: Kiterjesztett valóság (augmented reality, AR); Wikipédia
„A virtuális valóság nevéből adódóan is egy teljesen digitális térre utal, amelybe belépve nem valós elemekkel interaktálunk, habár sok mindent reálisnak érzékelünk ebben a környezetben is. A kiterjesztett valóság (Augumented Reality) ezzel szemben egy olyan technológia, amely tulajdonképpen egy virtuális réteg a valóság felett, tehát a valóságra épít, és digitális elemekkel egészíti azt ki. A kevert valóság (Mixed Reality) pedig az AR és a VR ötvözete. Az XR, azaz a kibővített valóság pedig egy gyűjtőfogalma és gyűjtőtechnológiája is az immerzív fejlesztéseknek, ahol már az AI is nagyobb szerepet kap.”
Virtuális valóság vs. minden más immerzív technológia; Printosh Advertising

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Az Európai Bizottság cselekvési terve a Földközi-tenger keleti térségében húzódó migrációs útvonalak kezelésére

„Az Európai Bizottság által ma előterjesztett, a Földközi-tenger keleti térségére vonatkozó uniós cselekvési terv olyan célzott operatív intézkedéseket tartalmaz, amelyek a migráció kezelését hivatottak segíteni a térségben húzódó útvonal mentén. Emellett kiegészíti a nyugat-balkáni térségben, a Földközi-tenger középső térségében, valamint a Földközi-tenger nyugati térségében és az Atlanti-óceán térségében húzódó migrációs útvonalakra vonatkozó, már korábban előterjesztett cselekvési terveket.

A Földközi-tenger keleti térségében húzódó útvonalra vonatkozó cselekvési terv kidolgozását Ursula von der Leyen elnök az Európai Tanács 2023. június 29–30-i ülését megelőző levelében vállalta a Bizottság részéről, a terv ennek a vállalásnak tesz eleget. A tervet a Bizottság a Bel- és Igazságügyi Tanács soron következő, október 19-i és az Európai Tanács október 26–27-i ülésének előkészítéseként terjeszti elő.

Ez a cselekvési terv 29 célzott operatív intézkedést tartalmaz, amelyek négy fő területre összpontosulnak.

1. A szabálytalan kiutazások megelőzése, a migránscsempészés elleni küzdelem és legális migrációs lehetőségek biztosítása a következők révén:

az ázsiai és afrikai származási és tranzitországokkal, valamint a Törökországgal folytatott együttműködés megerősítése a migránscsempészés elleni küzdelem érdekében;

a fuvarozókra összpontosító eszköztár intézkedéseinek végrehajtása;

a legális migráció lehetőségének megteremtése, többek között tehetséggondozási partnerségek révén;

folyamatos erőfeszítések a nemzetközi védelemre szoruló menekültek áttelepítése érdekében;

az EUROPOL, a Frontex és az EUROJUST közötti együttműködés szorosabbra fűzése.

2. A hatékony határigazgatás megerősítése a Földközi-tenger keleti térségében húzódó útvonal mentén – így a származási és tranzitországokban is – a következők révén:

a határigazgatás kapacitásbővítésének támogatása Törökország keleti határain,

a határigazgatás és -ellenőrzés megerősítése és javítása, többek között az EU külső szárazföldi és tengeri határain;

a déli szomszédságbeli partnerekkel folytatott regionális együttműködés fokozása;

a Frontex és Törökország közötti együttműködés megújításának előmozdítása;

a Frontexszel együttműködésben a helyzetismeret javítása a tengeri határokon.

3. A visszaküldéssel és visszafogadással kapcsolatos együttműködés megerősítése a származási és tranzitországokkal, aminek érdekében az EU:

továbbra is együttműködik Törökországgal az EU–Törökország nyilatkozat és az EU–Törökország visszafogadási megállapodás teljes körű és hatékony végrehajtásának előmozdítása érdekében;

fokozott erőfeszítéseket tesz az EU-ból való visszaküldések terén;

koordinálja a származási és a tranzitországnak minősülő harmadik országok közötti közös diplomáciai kapcsolatteremtést, különösen Dél-Ázsiában és Afrikában.

4. A hatékony migrációkezelés biztosítása, a menekültügyi eljárások javítása és a megfelelő befogadási kapacitás kiépítésének támogatása a következők révén:

a tagállamok támogatása abban, hogy a gyermekek és a felnőttek számára egyaránt megfelelő befogadási kapacitást tudjanak biztosítani;

annak biztosítása, hogy a tagállamok elegendő nemzeti forrást fordítsanak a migráció kezelésére;

az önkéntes szolidaritási mechanizmus keretében történő áthelyezések végrehajtásának felgyorsítása;

a Törökország menekültügyi és befogadási rendszereinek megerősítését célzó együttműködés folytatása.

A ma előterjesztett cselekvési terv már meglévő intézkedésekre épül. Ezek között szerepel például a fuvarozókra összpontosító eszköztár, amely az EU-ba tartó irreguláris migránsok kereskedelmi közlekedési eszközök igénybevételével történő áramlását hivatott kezelni, valamint ide tartoznak az embercsempészés visszaszorítását célzó projektek is. Megerősíti továbbá a Bizottság, az uniós ügynökségek (Frontex, az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége, Europol) és a tagállami hatóságok közötti együttműködést a migráció és a határigazgatás terén.

Következő lépések

A Bizottság a Bel- és Igazságügyi Tanács soron következő, október 19–20-i és az Európai Tanács október 26–27-i ülésének előkészítéseként terjeszti elő ezt a cselekvési tervet.

Az EU-nak és a tagállamoknak együtt kell működniük az e cselekvési tervben meghatározott célok elérése és a terv hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében. A meglévő bizottsági és tanácsi mechanizmusokon keresztül történő jelentéstétel és nyomon követés alapvető fontosságú. A most előterjesztett cselekvési terv egy olyan, szélesebb körű uniós megközelítés részét képezi, amelynek célja a különböző migrációs útvonalak mentén fekvő tagállamokra nehezedő nyomás enyhítése.

A Bizottság továbbra is aktívan figyelemmel kíséri a helyzetet a különböző migrációs útvonalak mentén, és továbbra is készen áll arra, hogy gyorsan fellépjen az új fejlemények nyomán felmerülő igények kezelése érdekében.

Ez a cselekvési terv nem érinti azt a jelentést, amelyet a főképviselő és a Bizottság az Európai Tanács 2023. júniusi ülésén kapott megbízatásnak megfelelően az EU-Törökország kapcsolatok jelenlegi helyzetéről fog benyújtani.

Háttér-információk

2022-ben 43 906 szabálytalan határátlépést észleltek a Földközi-tenger keleti térségében húzódó útvonalon. Ez 2021-hez képest 113%-os növekedést jelent. A megnövekedett migrációs nyomás 2022-ben különösen Görögország és Ciprus határainál jelentkezett: Görögországba 89%-kal, Ciprusra pedig 123%-kal többen érkeztek, mint 2021-ben. 2022-ben az embercsempészek még a korábbiaknál is többet használták a Törökország és Olaszország között húzódó útvonalat. Olaszországba 22%-kal több migráns érkezett szabálytalan módon, mint az előző évben, ezáltal az így érkezők száma meghaladta a Görögországba érkező irreguláris migránsok számát.

További információk

A Földközi-tenger nyugati térségében és az Atlanti-óceán térségében húzódó útvonalakra vonatkozó cselekvési terv

A Nyugat-Balkánra vonatkozó uniós cselekvési terv

A Földközi-tenger középső térségére vonatkozó cselekvési terv

Új migrációs és menekültügyi paktum

Idézet(ek)

„Továbbra is azon dolgozunk, hogy a Migrációs Paktum révén a jövő kihívásainak megfelelő, fenntartható migrációkezelési rendszert építsünk fel. Eközben azonban tűzoltóként is folyamatosan helyt állunk, amikor nap mint nap kezeljük a tagállamainkra nehezedő állandó nyomást. A mai napon olyan cselekvési tervet terjesztünk elő a Földközi-tenger keleti térségében húzódó migrációs útvonalra vonatkozóan, amely konkrét intézkedéseket javasol az előttünk álló azonnali kihívások kezelésére, egyúttal kiegészíti az EU-ba irányuló egyes migrációs útvonalak sajátosságaihoz igazodó cselekvési tervek sorát.” – Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök – 18/10/2023

„A Földközi-tenger keleti térségében húzódó migrációs útvonalra vonatkozóan ma előterjesztett cselekvési terv a legújabb lépés afelé, hogy kötelezettségvállalásunknak eleget téve, gyakorlati intézkedésekkel kezeljük az irreguláris migráció jelentette kihívásokat. A tervben felvázolt intézkedések célja a szabálytalan kiutazások megelőzése, a migránscsempészés elleni küzdelem és legális migrációs lehetőségek biztosítása. A terv intézkedései emellett javítani fogják a határigazgatást, támogatják a visszaküldési és a visszafogadási együttműködést, valamint bővítik a befogadási kapacitásokat. A terv az „Európa együtt” stratégiánk részét képezi, amelynek értelmében a migrációs útvonalak teljes hossza mentén együttműködünk partnereinkkel, hogy jobban kezeljük a migrációt, és életeket mentsünk.” Ylva Johansson, az uniós belügyekért felelős biztos – 18/10/2023”

Forrás:
A Bizottság uniós cselekvési tervet terjeszt elő a Földközi-tenger keleti térségében húzódó migrációs útvonalra vonatkozóan; Európai Bizottság; 2023. október 18.

Szakirodalom

Európai adatterek. Tudományos ismeretek az adatok széles körű megosztásáról és felhasználásáról

„A tisztességes és megbízható adatmegosztás biztosítása az Európai Bizottság 2019–2024-es időszakra vonatkozó szakpolitikai menetrendjének központi eleme „A digitális korra felkészült Európa” prioritás keretében. A 2020-ban közzétett európai adatstratégia ambiciózus jövőképet határozott meg arra vonatkozóan, hogy közös európai adattereket hozzanak létre valamennyi stratégiai társadalmi ágazatban és közérdekű területen. Az adatterek olyan szuverén, megbízható és interoperábilis adatmegosztási környezetek, ahol az adatok az ágazatokon belül és az ágazatok között áramolhatnak, az európai törekvések, szabályok és értékek teljes körű tiszteletben tartása mellett. Az európai adatstratégia közzétételét követően számos ágazatközi jogalkotási eszközt fogadtak el vagy javasoltak annak érdekében, hogy támogassák az adatterek létrehozását, miközben megfelelnek a digitális évtized 2030-ig történő digitális átalakulására vonatkozó célkitűzéseknek. A következők tartoznak ide:
az adatkormányzási rendelet (Data Governance Act), amely horizontális intézkedéseket vezet be a megbízható adatmegosztás fokozása érdekében az EU-ban;
az adatmegosztási jogszabály (Data Act), amelynek célja, hogy több üzleti adat álljon rendelkezésre további felhasználás céljából, az arra vonatkozó szabályok meghatározása révén, hogy ki férhet hozzá és milyen célból használhatja fel az adatokat;
a nagy értékű adatkészletekről szóló végrehajtási jogi aktus (Implementing Act on High Value Datasets, implementing the Open Data Directive), amely a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelvet azáltal hajtja végre, hogy meghatározza azon adatkészletek listáját, amelyeket a közszférabeli szervezeteknek ingyenes és nyílt hozzáférésű engedélyek alapján kell rendelkezésre bocsátaniuk, valamint azokat géppel olvasható formátumban, alkalmazásprogramozási felületeken (API-k) keresztül hozzáférhetővé kell tenni; valamint a
digitális piacokról szóló jogszabály (Digital Markets Act), amely az adatokhoz való hozzáférésre és a hordozhatóságra vonatkozóan határoz meg néhány intézkedést a tisztességtelen üzleti gyakorlatra hajlamos digitális vállalatok „kapuőri hatalmának” szabályozására.”

Forrás:
European data spaces. Scientific insights into data sharing and utilisation at scale; European Commission, Joint Research Centre; Publications Office of the European Union; DOI: 10.2760/400188; 2023

Digitális vallás. Az új információs technológiák hatása a vallásokra, vallási közösségekre Magyarországon

„2020 tavaszán bejárta a világsajtót a kép, amelyen Ferenc pápa egyedül, magányosan mondja el az üres Szent Péter-bazilikában nagyszombati szentbeszédét. Korábban soha nem volt még arra példa az egyházak történetében, hogy a legnagyobb ünnepeket, tavasszal a húsvétot, a szédert és a ramadánt, télen pedig a karácsonyt, illetve a hanukát ne közösségben ünnepelték volna a hívek. 2020-ban a vallásos emberek, családok a média segítségével követhették a szertartásokat.
Természetesen a koronavírus-járvány előtti időszakban is számos vallási felület létezett a világhálón, applikációk sokasága szolgálta a hívek igényeit, sok-sok egyházi közösségnek volt online felülete a digitális térben. De a járvány felgyorsította és jóval intenzívebbé tette a digitális „átállást”.
Bár a vallás és a média egymásra hatásáról számos tanulmány és néhány kötet is született már magyar nyelven, a hálózati kommunikáció vonatkozásában átfogó munka még jelent meg. a kötet arra vállalkozik, hogy hiánypótló legyen ezen a területen.”

Forrás:
Digitális vallás; Andok Mónika; ISBN: 9789635316403; Ludovika Egyetemi Kiadó; 2022
A digitális transzcendencia; Sarnyi Tibor; Ludovika Magazin; 2022. március 30.
MeRSZ (egyetemi hálózatokrólis elérhető)

A társadalmi innováció szerepe a vidéki térségek fejlesztésében

„…Disszertációmban a társadalmi innovációnak a társadalmi fenntarthatóságra gyakorolt hatásával foglalkozom.
A társadalmi és műszaki-technikai innováció együttesen, egymást kiegészítve, erősítve képes a helyi, szervezeti szintű kihívásokra reagálni, ezért vizsgálataimat a kis- és középvállalati körre szűkítem. Úgy vélem, hogy mindkét innovációnak való megfelelés nagy kihívás. Ilyen irányú vizsgálat a fenntarthatóság keretrendszerében még nem történt meg.
A társadalmi fenntarthatóság elvárásrendszerében a kis és közepes méretű vállalkozások társadalmi, műszaki- és technikai innovációs tevékenységének vizsgálata, különös tekintettel a jó gyakorlatok multiplikativitásának támogatására. Megfogalmazott kutatási célom egyidejűleg vizsgálja a társadalmi fenntarthatóság és az innovációs tevékenység kapcsolatát és jellemzőit, valamint támogatni kívánja a társadalmi innováción alapuló feladatmegoldások alkalmazását a bevezetett újítások életképességének növelése és a projektek fenntartási idejét meghaladóan tartós megoldások kialakítása érdekében…”

Forrás:
Társadalmi innováció szerepe a vidéki térségek fejlesztésében; Miskolci Egyetem, Hantos Elemér Gazdálkodás- és Regionális Tudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2023-XI-07 13:00, helye: Miskolci Egyetem Fintelligence terem
Az értekezés letöltése PDF-ben

Mesterséges intelligencia (MI) az európai közszféra interoperabilitásáért

„Ez a jelentés az Informatikai Főigazgatóság (DG DIGIT) által a Közös Kutatóközpont (JRC) támogatásával kifejlesztett megfigyelőközpont, a Public Sector Tech Watch keretében végzett kutatási tanulmány eredményeit tartalmazza, amely tudásközpontot és virtuális teret biztosít a közigazgatási szervek, a civil társadalom, a GovTech vállalatok és a kutatók számára. A jelentés elsődleges célja, hogy elemezze, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerek hogyan javítják az európai közszférán belüli interoperabilitást. A megállapítások három pilléren alapulnak: a mesterséges intelligencia és az interoperabilitás közötti szinergiákról szóló szakirodalom és szakpolitikai áttekintése; a kutatási kérdés céljának megfelelő 189 felhasználási esetből álló kiválasztott csoport kvantitatív elemzése; és egy kvalitatív tanulmány, amely mélyrehatóbb néhány szemléltető esetet tartalmaz. A megállapítások kiemelik, hogy az összegyűjtött esetek egynegyede mesterségesintelligencia-technikákat alkalmaz az interoperabilitás különböző alkalmazások révén történő támogatására. Ezenkívül a szemantikai interoperabilitási réteg a legtöbb esetben alapvető fontosságú. Emellett az ontológiák és a mesterséges intelligenciával kombinált taxonómiák segíthetnek a különböző rendszerek közötti interoperabilitás megteremtésében. Az elemzett megoldások az adatokon végzett tevékenységek sorában az adatokat osztályozzák, észlelik és szerkezetet adnak nekik. Ezért a mesterséges intelligencia képes a nagy mennyiségű adat szabványosítására, tisztítására, szerkezetére és felhasználásának növelésére, ezáltal javítva az általános minőséget, és megkönnyítve a különböző rendszerek közötti használatot és megosztást. Ennélfogva az MI képes szabványosítani, tisztítani, strukturálni és növelni a nagy mennyiségű adat felhasználását, javítva ezzel az általános minőséget, valamint megkönnyítve használatát és megosztását a különböző rendszerek között.”

Forrás:
Artificial Intelligence for Interoperability in the European Public Sector; Luca Tangi, Marco Combetto, Jaume Martin Bosch, Paula Rodrigüez Müller; Publications Office of the European Union; doi: 10.2760/633646; 2023
Letöltés PDF-ben
Lásd még:
Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) elemzői ígéretesnek tartják az IdomSoft fejlesztését; eGov Hírlevél

Törvények, rendeletek

Tartalmi összefoglaló az egységes hatósági jogalkalmazás és a digitális fogyasztóvédelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló törvénytervezethez

„TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
az egységes hatósági jogalkalmazás és a digitális fogyasztóvédelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló törvénytervezethez

A fogyasztók jogainak védelme az online térben jelentős módosításokat igényel, a terület folyamatos fejlődésére és térnyerésére tekintettel, ezért a jogszabály-módosítás kiterjeszti a fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága számára a honlapblokkolás alkalmazásának lehetőségeit, azaz a jogsértő online tartalom ideiglenes hozzáférhetetlenné tételére szélesebb körben, erőteljesebb hatósági jogosítványok birtokában kerülhet sor. A tervezet célja ezen felül a fogyasztóvédelmi eszközrendszer hatékonyabbá tétele, valamint a hatékony és eredményes jogalkalmazás további erősítése olyan bírságtételek meghatározásával, amelyek kellő visszatartó erővel bírnak a jogsértő vállalkozások számára, továbbá a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskör egyértelműsítése a légiutas jogok tekintetében.”

Forrás:
2023. évi … törvény az egységes hatósági jogalkalmazás és a digitális fogyaszt; Igazságügyi Minisztérium, Jogszabálytervezetek; 2023, október 17.
A tervezetre vonatkozó véleményét a tarsadalmiegyeztetes@im.gov.hu elektronikus levélcímre küldheti meg 2023. október 25-ig.

43. szám, 2023. október 24.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek