Skip to main content

12. szám, 2024. március 18.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A szeptemberben induló Digitális Állampolgárság mobilalkalmazás új alapokra helyezi az e-közigazgatást

„A szeptemberben induló Digitális Állampolgárság mobilapplikáció új alapokra helyezi az e-közigazgatást. A fejlesztési irányok nagyban támaszkodnak a felhasználók bevonásával készült kutatásokra is, annak érdekében, hogy az állam egy könnyen kezelhető és hatékony felületet biztosítson.

A részletekről Both Andrást, a Digitális Magyarország Ügynökség Digitális Állampolgárság Program megvalósításáért felelős vezérigazgató-helyettesét kérdeztük.

ComputerTrends: Sokat emlegetjük a szót: felhasználóbarát – de mit jelent ez a közigazgatás vonatkozásában, milyen az, amikor a közigazgatás felhasználóbarát?

Both András: A közigazgatás akkor felhasználóbarát, ha az ügyintézési folyamatok kialakításánál az állampolgárokra fókuszál, hiszen elsősorban ők veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat. Ezek kialakításakor arra vagyunk kíváncsiak, hogy a felhasználók hogyan gondolkodnak ezekről a teendőkről, az ő szemszögükből hogyan logikus és életszerű egy ügyintézés – és ahhoz igazítva alakítjuk ki, a jogszabályi és technológiai mozgásterek figyelembevételével. Ilyen megközelítés az életesemény-alapú szemlélet a fejlesztésben, hiszen, ha használunk egy szolgáltatást, akkor nem ügytípusokban gondolkodunk, hanem úgynevezett életeseményekben. Arra kíváncsiak, hogy az adott élethelyzetben – legyen az költözés, gyerekszületés vagy autóvásárlás – mi a teendőjük. Ráadásul szeretnék ezeket a lehető legkevesebb utánajárással, várakozással, papírmunkával elintézni, lehetőség szerint online, mobiltelefonjuk segítségével. Az e-közigazgatás fejlesztőiként most az a legfontosabb dolgunk, hogy az egyes életesemények által érintett szolgáltatásokat minél jobban összefűzzük egymással.

CT: Milyen kutatások előzték meg a DÁP alkalmazás fejlesztését? Milyen módszerekkel kutattak, és hányan vettek részt ezekben?

Both András: Elsősorban kvalitatív kutatások készültek. A mélyinterjúk, megfigyelések során azt vizsgáltuk, hogy a felhasználóknak milyen a viszonyuk az ügyintézéssel, milyen élményeik vannak róla, milyen kihívásokkal találkoznak jellemzően. Emellett készültek kvantitatív, kérdőíves felmérések is, és a desk research módszerét is használtuk: másodlagos adatokat, meglévő kutatásokat és más kész megoldásokat, köztük nemzetközi példákat gyűjtöttünk össze és elemeztük. Kíváncsiak voltunk arra, hogy az emberek hogyan indulnak el saját ügyeik intézésében, milyen kulcsszavakkal milyen találatokra jutnak, honnan informálódnak. A kutatások lefolytatásánál és az eredmények feldolgozásánál is szempont volt, hogy a kutatócsapat ne csupán felhasználókutatókból álljon, hanem minél többféle olyan szakemberből is, akik érintettek lehetnek egy ilyen szolgáltatás kialakításában: jogászok, igazgatásszervezők, szolgáltatástervezési szakértők, termékfelelősök, így szélesebb lett a vizsgálódás perspektívája, és a megértése is. Kirajzolódott, hogy milyen problémákra kell megoldást találni az új szolgáltatásnak, és ahhoz milyen jogszabályokra és digitális eszközökre van szükség. Ez a megértés az igazi paradigmaváltás most a közigazgatási szolgáltatások tervezésében.

CT: Volt érdekes felismerés a kutatások során?

Both András: Nem tudom, hogy önt meglepi-e, de a kutatásokból az derült ki, hogy rendkívül elterjedt az a szokás, hogy az emberek lefotózzák az okmányaikat, és így tárolják az adataikat a telefonjukon vagy valamely felhőszolgáltatásban, minden titkosítás nélkül. Ezt váltja ki majd a DÁP app biztonságosabb és használhatóbb formában: az appból ugyanis az adatokat ki lehet másolni, és beilleszteni egy formanyomtatvány megfelelő mezőibe, vagy hiteles pdf-fájlt generálni az adatokból, és azt elküldeni, ahova szükséges. Egy másik fontos kutatási eredmény: az embereknek megnehezíti a dolgát, hogy rengetegszer kell ugyanazokat az adatokat megadni még olyan felületeken is, ahova azonosítás után tud csak belépni. A Digitális Állampolgárság Program ebben is komoly változást hoz.

CT: Hogyan formálták a kutatási eredmények a DÁP app funkcióit? Miért pont ezekkel a funkciókkal indul az alkalmazás?

Both András: A DÁP alkalmazás első funkciói között hitelesen elérhetők lesznek a személyi és gépjárműadataink – mert a kutatások megmutatták, hogy erre komoly igény van -, és az állampolgárok képesek lesznek az appal a személyazonosságukat igazolni akkor is, ha az okmányaik épp nincsenek náluk. Emellett már az alkalmazás első verziójában lehetővé válik a dokumentumok hiteles digitális aláírása, valamint az első digitális okmány igénylése, az erkölcsi bizonyítványé, amely a leggyakrabban igényelt hivatalos irat ma Magyarországon. A DÁP alkalmazással az igénylés egyetlen gombnyomással beadható lesz.

CT: Hol tart most az alkalmazás fejlesztése?

Both András: A fejlesztés folyamata a terv szerint halad, az elfogadott ütemezésnek megfelelően, már közel végleges az alkalmazás dizájnja is, amit hamarosan meg is mutatunk. Első körben az alkalmazás működőképességét teszteltük az úgynevezett használhatósági teszt során. Ezzel a megoldással éles adatok nélkül kipróbálható, hogy az alkalmazás mennyire felhasználóbarát, esetleg szükséges-e valamit változtatni. Ilyen tesztet a fejlesztés további szakaszaiban is rendszeresen végzünk.

CT: Hogyan folytatódik a visszajelzések gyűjtése a bevezetés során, illetve a fejlesztés későbbi szakaszaiban?

Both András: Az alkalmazás bevezetése lépcsőzetesen történik, hogy biztosítsuk a stabil működést. Ahogy közeleg a széles körű élesítés, úgy vonunk be majd egyre több embert a tesztelésbe. Az éles üzembe állás után is folyamatosan monitorozzuk a rendszert, hogy éles környezetben is információt kapjunk arról, hogy milyen ügyintézési folyamaton (úgynevezett user journey-n) megy végig a felhasználó, másfelől segíti a továbbfejlesztést is.

CT: Mik a távlati célkitűzések a DÁP-pal és a felhasználóbarát ügyintézéssel? Hol tartunk majd három év múlva?

Both András: Fontos célunk, hogy minden tízezer esetszám feletti ügyet digitálisan is lehessen intézni, emellett egyre több életesemény ügyintézése váljon teljeskörűen intézhetővé a mobilról. Jelentős lépés lesz emellett a piaci szereplők bevonása, a DÁP appon keresztüli fizetés akár közigazgatási, akár egyéb tranzakciók esetén. Továbbá az ePosta, amellyel nemcsak a mostaninál lényegesen egyszerűbben, de hitelesen és biztonságosan tud majd az állam az állampolgároknak e-mailt küldeni, ami a rendszeren belül megválaszolható lesz, ezzel a manapság gyakori e-mailcím-cserés csalások (az úgynevezett spoofing) kiküszöbölhetők. Azzal, hogy a DÁP azonosító külső szolgáltatásokba is integrálható lesz, nem kell jelszavak tucatjait megjegyezni, hanem a DÁP-os azonosítást lehet belépésre használni. A digitalizációnak köszönhetően az ügyintézés egyre egyszerűbb, gyorsabb és problémamentesebb lesz. Utópisztikusan hangozhat, de a végső cél, hogy az állampolgároknak egy ponton túl szinte ne is kelljen hivatalos ügyeket hivatalban intézniük.”

Forrás:
Élmény lesz a hivatali ügyintézés: jön a Digitális Állampolgárság alkalmazás; ComputerTrends; 2024 március 17.

Mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály (AI Act): korszakalkotó jogszabályt fogadott el az Európai Parlament

„

  • Biztosítékok az általános célú mesterségesintelligencia-modellekhez
  • A biometrikus azonosító rendszerek feltételekhez kötött hatósági használata
  • A pontozási rendszerek és az emberek viselkedését befolyásoló vagy sebezhetőségét kihasználó alkalmazások tilalma
  • Jog a panasztételhez és az érdemi magyarázathoz

Szerdán a Parlament jóváhagyta a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt, amely úgy ad lendületet az innovációnak, hogy közben garantálja biztonságunkat és alapvető jogainkat.

A tagállamokkal tavaly decemberben egyeztetett rendeletjavaslatot 523 szavazattal, 46 ellenszavazattal és 49 tartózkodás mellett fogadták el az EP-képviselők. A jogszabály célja az alapvető jogok, a demokrácia, a jogállamiság és a környezeti fenntarthatóság védelme a magas kockázatú mesterséges intelligenciával (MI) szemben, miközben serkenteni az innovációt és megteremti Európa vezető szerepét a mesterséges intelligencia területén. A rendelet a mesterséges intelligencia lehetséges kockázatai és hatásai alapján állapít meg kötelezettségeket az alkalmazásra vonatkozóan.

Tiltott alkalmazások

Az új szabályok értelmében nem lesznek megengedettek az olyan mesterséges intelligencia alkalmazások, amelyek sérthetik a polgárok jogait. Ilyen például az érzékeny személyes adatokon alapuló biometrikus kategorizálás vagy az arcfelismerő adatbázisok létrehozása olyan arcképek felhasználásával, amelyeket az internetről vagy zártláncú televíziós hálózatok felvételeiből nem célirányosan válogatnak le. Tilos lesz továbbá a munkahelyen és az iskolákban gépi érzelemfelismerő rendszereket alkalmazni. Nem lehet pontozni a polgárokat kockázati profiljuk vagy társadalmi hovatartozásuk alapján, és ugyanígy szabályellenes a profilalkotásra, illetve a bűnözői előéletre alapozott prediktív rendészet is, valamint az olyan rendszerek alkalmazása, amelyek képesek befolyásolni az emberek viselkedését, vagy a sebezhetőségüket használják ki.

A bűnüldöző szervek jogosítványai

A távoli biometrikus azonosító (RBI) rendszereket – néhány jól körülhatárolt kivételtől eltekintve – a bűnüldöző szervek sem vehetik igénybe. Valós idejű RBI csak szigorú biztosítékok mellett lesz alkalmazható: például időben és földrajzilag korlátozottan, külön bírói vagy hatósági engedéllyel. Akkor jöhet szóba, ha például eltűnt személyt keresnek, vagy terrortámadást próbálnak megelőzni. Az ilyen rendszerek utólagos (a bűnelkövetés tényének megállapítását követő) használata magas kockázatúnak minősül, ezért bírói engedélyhez kötött.

Magas kockázatú rendszerekre vonatkozó követelmények

Az új rendelet egyértelmű kötelezettségeket állapít meg az olyan mesterségesintelligencia-rendszerekkel kapcsolatban, amelyek jelentős veszélyt jelentenek az egészségre, a biztonságra, az alapvető jogokra, a környezetre, a demokráciára vagy a jogállamiságra. Magas kockázatúnak számítanak a kritikus infrastruktúrák, az oktatás és a szakképzés, a foglalkoztatás, az alapvető magán- és közszolgáltatások (pl. egészségügyi és banki szolgáltatások), a bűnüldözés, a migráció és a határigazgatás területén, valamint az igazságszolgáltatásban és a demokratikus folyamatokban (pl. a választások befolyásolására) használt mesterséges intelligencia alkalmazások. Az ilyen rendszerek esetében a rendelet rendszeres kockázatértékelést és -mérséklést ír elő. Az üzemeltetőnek naplóznia kell a rendszer használatát, és a rendszer átláthatósága és pontossága mellett annak emberi felügyeletét is biztosítania kell. A polgároknak ezentúl joguk lesz panasszal élni az mesterséges intelligencia rendszerek alkalmazásával szemben, valamint részletes tájékoztatást kapni az alapvető jogaikra jelentősen kiható olyan döntésekről, amelyek magas kockázatú MI-rendszerek bevonásával születtek.

Átláthatósági követelmények

Az általános célú mesterségesintelligencia-rendszereknek és az alapjukat képező MI-modelleknek meg kell majd felelniük bizonyos átláthatósági követelményeknek is, és a modellek betanítása során be kell tartani az uniós szerzői jogi szabályokat. Az erősebb MI-modellekre, amelyek rendszerszintű kockázatokat jelenthetnek, további követelmények is vonatkoznak majd. Ezek közé tartozik a modellek értékelése, a rendszerszintű kockázatok értékelése és mérséklése, valamint a rendkívüli eseményekre vonatkozó jelentéstétel.
Ezenkívül kötelező lesz a mesterséges vagy manipulált (deepfake) képi, hang- és videotartalmakat egyértelműen akként megjelölni.

Az innováció és a kkv-k támogatása

A tagállamokban szabályozói tesztkörnyezetet kell létrehozni és valós körülmények között is kell teszteket végezni, amelyekbe be kell vonni a kkv-kat és az induló vállalkozásokat is, hogy a piacra már kiforrott és betanított innovatív mesterségesintelligencia-rendszerek kerüljenek ki.

A jelentéstevők szerint

A keddi plenáris vita során Brando Benifei (S&D, Olaszország) társjelentéstevő elmondta: „Végre megvan a világ első kötelező erejű jogszabálya a mesterséges intelligenciáról, amely csökkenti a kockázatokat, lehetőségeket teremt, küzd a diszkrimináció ellen és átláthatóságot teremt. A Parlamentnek köszönhetően az elfogadhatatlan mesterséges intelligencia gyakorlatokat a jogszabály betiltja Európában, a munkavállalók és a polgárok jogai pedig védelmet élveznek. A mesterséges intelligencia hivatal hamarosan feláll, hogy támogassa a vállalatokat abban, hogy még a szabályok hatályba lépése előtt elkezdjék betartani azokat. Biztosítottuk, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésének középpontjában az ember és az európai értékek álljanak.”

Dragoş Tudorache (Renew, Románia) társjelentéstevő elmondta: „Az EU teljesített. A mesterséges intelligencia fogalmát összekapcsoltuk a társadalmaink alapját képező alapvető értékekkel. Sok munka vár azonban még ránk, amely túlmutat magán a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályon. A mesterséges intelligencia arra fog késztetni minket, hogy újragondoljuk a demokráciáink, oktatási modelljeink, munkaerőpiacaink és a hadviselés módjának középpontjában álló társadalmi szerződést. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály a technológia köré épülő új kormányzási modell kiindulópontja. Most arra kell összpontosítanunk, hogy ezt a jogszabályt átültessük a gyakorlatba.”

A következő lépések

A rendeletet jogász-nyelvészi ellenőrzést követően várhatóan még a jogalkotási ciklus vége előtt (az úgynevezett helyesbítési eljárás keretében) elfogadja a Parlament. A jogszabály végleges szövegét még a Tanácsnak is hivatalosan támogatnia kell.

A rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba, a tagállamokban pedig a hatálybalépést követő 24 hónap elteltével a jogszabályt teljes egészében alkalmazni kell, kivéve a tiltott gyakorlatokra vonatkozó rendelkezéseket, amelyeket 6 hónappal a hatálybalépést követően kell alkalmazni; a gyakorlati kódexeket (9 hónap); az általános modellekre vonatkozó szabályokat és irányítási rendszereket (12 hónap); valamint a magas kockázatú rendszerekre vonatkozó követelményeket (36 hónap).

Háttér

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály közvetlenül reagál az Európa jövőjéről szóló konferencia polgárainak javaslataira, konkrétan az EU versenyképességének a stratégiai ágazatokban való fokozásáról szóló 12. javaslat (10) bekezdésére, valamint a biztonságos és megbízható társadalomról szóló 33. javaslat (5) bekezdésére, beleértve a dezinformáció elleni küzdelmet és az emberi ellenőrzés biztosítását, a 35. javaslat a digitális innováció előmozdításáról, (3) az emberi felügyelet biztosítása mellett, valamint (8) a mesterséges intelligencia megbízható és felelősségteljes felhasználásáról, biztosítékok meghatározásáról és az átláthatóság biztosításáról, valamint a 37. javaslat (3) a mesterséges intelligencia és a digitális eszközök felhasználásáról a polgárok, köztük a fogyatékkal élők információhoz való hozzáférésének javítása érdekében.

További információ

”

Forrás:
Mesterséges intelligencia: korszakalkotó jogszabályt fogadtak el a képviselők; Európai Parlament; 2023. március 13.

Mesterséges intelligencia (MI) hírek, információk – 2024. március 18.

„==Általános kérdések==

A mesterséges intelligencia történelmi helye
A mesterséges intelligencia szinte biztosan forradalmi abban az értelemben, hogy új technológiai platformokat fog létrehozni, számos iparágat átalakít vagy megszüntet, és újakat hoz létre. De megértéshez tudatosítani kell, hogy egy nagyobb, kiforrottabb technológiai forradalomhoz tartozik, amely fél évszázaddal ezelőtt kezdődött.
What Is AI’s Place in History?; Carlota Perez; Project Syndicate; 2024. március 11.

==Biztonság- és védelempolitika==

A mélyhamisítványok kormányzati felhasználása
A jelentés számos olyan forgatókönyvet vizsgál, amelyekben a demokratikus kormányok fontolóra vehetik, hogy külpolitikai célkitűzéseik előmozdítása érdekében mélyhamisítványokat használjanak. Általánosságban a szerzők szerint a mélyhamisítványokat nem szabad használni, mivel használatuk felfedezése esetén valószínűleg csökkentik a demokratikus kormányok hitelességét, bár lehetnek olyan ritka körülmények, amikor használatuk komoly megfontolást érdemel.
Government Use of Deepfakes; Daniel Byman, Daniel W. Linna Jr., V. S. Subrahmanian; Center for Strategic & International Studies (CSIS); 2024. március 12.

==Az Európai Unió MI-jogszabálya==

A világ legszélesebb körű mesterséges intelligencia szabályait hagyta jóvá az EU a kritikák ellenére
A jogszabály először korlátozná a generatív mesterséges intelligenciát. A vállalatok aggódnak, hogy a törvény túl messzire megy, a civil jogvédők szerint viszont nem megy elég messzire.
World’s Most Extensive AI Rules Approved in EU Despite Criticism; Jillian Deutsch; Bloomberg; 2024. március 13.

Megszavazták Európa mérföldkőnek számító MI-jogszabályát
Az európai törvényhozók ma megszavazták a mérföldkőnek számító uniós MI-jogszabályt, amely az elmúlt néhány évben erős lobbitevékenységet váltott ki a nagy digitális óriáscégek részéről.
Europe’s landmark AI Act passes Parliament vote; Eliza Gkritsi; EURACTIV; 2024. március 13.

Az Eu Parlamentje jóváhagyta az uniós MI-jogszabályt
„Nincs „ha” és „de”: ezek a szabályok” – mondta a jogszabály egyik beterjesztője.
European lawmakers rubber-stamp EU’s AI rulebook ; Gian Volpicelli, Politico; 2024. március 13.

Hosszú és kanyargós út vár az uniós MI-jogszabály végrehajtására
Mindhárom uniós intézmény jogi szolgálatai a jogi szövegezés minőségét az uniós normák alattinak találták. Nagy valószínűséggel a következő években masszívan meg fogják támadni a bíróságokon.
The long and winding road to implement the AI Act; Eliza Gkritsi; EURACTIV; 2024. március 14.

Az EU sokat beharangozott MI-jogszabályát elfogadta az EU Parlamentje, de továbbra is súlyos emberi jogi hiányosságok maradtak a szövegben
A jogszabály nem teszi függővé a nagy kockázatú MI-rendszerek alkalmazását az alapjogi hatásvizsgálattól (fundamental rights impact assesment, FRIA). Ez utóbbi, ha már elvégezték és ezt jelentették, akkor úgy tűnik, nem gyakorol érdemi hatást a magas kockázatú MI-rendszerek bevezetésére.
EU’s much-heralded AI Act agreed by EU Parliament – but serious human rights holes in law remain; Laura Lazaro Cabrera; EURACTIV; 2024. március 13.

Az uniós Mi-jogszabály mérföldkő az MI-rendszerek szabályozásában, de nem felel meg az emberi jogok védelmének követelményének
A végső kompromisszumos tárgyalások során az emberi jogok terén túl nagy a veszteség. Az így létrejött kompromisszumos szöveg a civil társadalom számos, korábban megfogalmazott aggályát és követelését figyelmen kívül hagyja.
Landmark EU AI Act Sets Benchmark for AI Regulation, but Fails to Meet the Bar on Human Rights Protection; Centre for Democracy & Technology Europe (CDT); 2024. március 13.

Az uniós MI-jogszabály kudarc az emberi jogok védelme szempontjából, viszont győzelem az MI-ipar és a bűnüldözés számára
Az emberek jogainak védelmére irányuló szándék ellenére az MI-törvény végleges szövege egy nem túl ambiciózus termékbiztonsági jogszabály. Az ipar és a bűnüldöző szervek felháborító lobbitevékenységét követően a végleges szöveg tele van kiskapukkal, kihagyásokkal és kivételekkel, ami azt jelenti, hogy nem védi meg sem az embereket, sem az emberi jogaikat az MI legveszélyesebb felhasználásaival szemben.
The EU AI Act: a failure for human rights, a victory for industry and law enforcement; Access Now; 2024. március 13.

Az uniós MI-jogszabály és a szerzői jog
Az EU megpróbál egyensúlyt teremteni a szerzői jogok tulajdonosainak jogai és az MI-rendszerek fejlesztőinek érdekei között. Meglátjuk, hogyan sikerül-e az egyensúlyozás.
The EU AI Act and copyright; Andres Guadamuz; TechnoLLama; 2024. március 14.

==Fenntartható fejlődés==

A nehéz helyzetben lévő villamosenergia-hálózatainknak segítségre van szükségük
A klímaválság megköveteli, hogy jó adatokkal tudjuk mérni a nagy villamosenergia-fogyasztók „lábnyomát”. A hálózatokra és az erőforrásokra nehezedő nyomás már most is kritikusnak tűnhet, de a következő néhány évben igazi katasztrófa bontakozhat ki. A felhőóriások által tárolt összes adat ellenére saját átláthatóságuk siralmas. Egy globális szabvány nagyban hozzájárulna a tőzsde kedvenceinek fogyasztásának és lábnyomának feltérképezéséhez.
Our stressed-out power grids need help; Marietje Schaake; Financial Times; 2024. március 13.

==G7==

A G7 csoport ipari miniszterei az MI-ről
A G7 csoport ipari miniszterei megállapodtak az MI-rendszerek fejlesztését szabályozó rendelkezések összehangolásáról és az ellátási láncok biztosításáról olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint a félvezetők – közölte az olasz elnökség. Olaszország a G7 idei elnökségét arra kívánja felhasználni, hogy a mesterséges intelligencia munkahelyekre és egyenlőtlenségekre gyakorolt hatására összpontosítson, ugyanakkor elérjék a technológia fejlesztésére vonatkozó biztosítékoka lefektetését is.
G7 industry ministers agree to cooperate on AI, supply chains, presidency says; Reuters; 2024. március 14.

==Iparpolitika==

Franciaország és az MI – francia kormányzati ambíciók
Az új francia MI-cselekvési terv felvázolja, hogyan törhet Franciaország az MI-fejlesztések élvonalába. A technológia a növekedés és a munkahelyteremtés potenciális forrását jelenti az Emmanuel Macronhoz március 13-án benyújtott jelentés szerint. A befektetésekre, a szuverenitásra és a képzésre összpontosító ajánlások némelyike ellentmondásosnak bizonyulhat.
Our AI: Our Ambition for France; Commission d’intelligence artificielle; 2024. március (PDF)
AI action plan outlines how to place France ‘at the cutting edge’; Alexandre Piquard; Le Monde; 2024. március 13.

Nemzeti MI-tárház az Egyesült Államokban – javaslat
Az MI-modellekkel való munka egekbe szökő költségei miatt a tudományos kutatók kiszorulnak a terület tanulmányozásából. Fei-Fei Ling, a Stanford Institute for Human-Centered AI társigazgatója (és a „mesterséges intelligencia keresztanyja” cím birtokosa) javasolta még eredetileg, hogy a holdraszállást lehetővé tevő egykori kezdeményezéshez hasonló ambíciójú és finanszírozású projekt keretében létesüljön az MI olyan nemzeti tárháza, amely biztosítja a számítási teljesítményhez és az adatkészlethet való hozzááférést az egyetemek kutatói számára is. A javaslatát most közvetlenül Biden elnöknek is elmondta.
Silicon Valley is pricing academics out of AI research; Naomi Nix, Cat Zakrzewski, Gerrit De Vynck; The Washington Post; 2024. március 10.

Az MI nemzeti iparpolitikái globális iparpolitikai megközelítései
A folyóirat teljes számát a nemzeti iparpolitikák feltérképezésének szentelték, radikális kritikai szemszögből.
AI Nationalism(s): Global Industrial Policy Approaches to AI; AI Now; AI Now Institute; 2024. március (PDF)

==Kiberbiztonság==

Kiberbiztonság és mesterséges intelligencia: a változó biztonsági környezet
A gyors változások korában meg kell találni a legjobb biztonsági gyakorlatok szisztematikus alkalmazásának módját. A kiberbiztonság és a kibertámadások évente több százmilliárd dollárba kerülnek. A mesterséges intelligencia gyors fejlődése drámaian megnöveli a tétet.
Cybersecurity and AI: The Evolving Security Landscape; Steve Newman; Center for AI Safety; 2024. március 14.

==Kockázatok, veszélyek==

Az MI vészmadarai
Egyesek úgy gondolják, hogy a gépi intelligencia jobbá teszi az emberiséget. Mások attól tartanak, hogy tönkretehet minket. Ki dönt a sorsunkról?
Among the A.I. Doomsayers; Andrew Marantz; The New Yorker; 2024. március 11.

Az MI biztonsága nem modelltulajdonság
Olyan mesterségesintelligencia-modellt készíteni, amellyel nem lehet visszaélni, olyan, mint egy olyan számítógépet készíteni, amelyet nem lehet rossz dolgokra használni. Néhány kivételtől eltekintve az MI biztonsági kérdéseket nem lehet pusztán a modellek szintjén feltenni és megválaszolni. A biztonság nagymértékben függ a kontextustól és a környezettől, amelyben az MI-modellt vagy az MI-rendszert telepítik. Meg kell határoznunk egy adott kontextust, mielőtt értelmesen feltehetnénk egy MI biztonsági kérdést.
AI safety is not a model property; Arvind Narayanan, Sayash Kapoor; AI Snake Oil; 2024. március 12.
(Az MI-modell egy olyan program, amelyet egy adathalmazra képeztek ki, hogy felismerjen bizonyos mintákat vagy döntéseket hozzon további emberi beavatkozás nélkül. A modellek egy adatkészletre alkalmazott algoritmus kimenetei.)

Bevezetés az MI biztosításába
Az MI biztosítása (MI Assurance) olyan multidiszciplináris és társadalmi-technikai megközelítés, amely biztosítja, hogy az emberi értékek és etikai megfontolások az MI-rendszerek fejlesztési életciklusa során mindvégig érvényesülnek. Az MI biztosítása következésképpen a szélesebb körű szervezeti kockázatkezelési keretrendszerek kulcsfontosságú eleme az MI-rendszerek fejlesztésének, beszerzésének és alkalmazásának során, a meglévő – és minden vonatkozó jövőbeli – szabályozásnak való megfelelés bizonyításának eszközeként..
Introduction to AI assurance. An introductory guide for practitioners interested in finding out how assurance techniques can support the development of responsible AI; Department for Science, Innovation and Technology (Anglia); 2024. február 12.

===Közigazgatás==

Az MI kormányzati használata az Egyesült Királyságban
A National Audit Office (számvevőszék) azt vizsgálta, hogy a kormány mennyire hatékonyan próbálja maximalizálni az MI lehetőségeit és mérsékelni a kockázatokat. Alapvetően a Cabinet Office (Miniszterelnöki Hivatal ) és a Department for Science, Innovation & Technology (DSIT), azaz a tudományért és innovációért felelős minisztérium szerepét vizsgálták.
Három kiemelt téma:
* az MI közigazgatási felhasználásának kormányzati stratégiája és a folyamat irányítása (governance)
* a kormányzati szervezetek hogyan használják az MI-t és hogyan ismerik fel a lehetőségeket
* a központi kormányzat tervei az MI-rendszerek kipróbálására, kísérleti használatára , nagy léptékű alkalmazására; hogy halad az akadályok leküzdése
Use of artificial intelligence in government; National Audit Office; 2024. március 15.

==Szabályozás==

A hamis választás a digitális szabályozás és az innováció között
A cikk megkérdőjelezi azt az általános nézetet, hogy a digitális gazdaság szigorúbb szabályozása elkerülhetetlenül veszélyezteti az innovációt és aláássa a technológiai fejlődést. A szerző rámutat arra, hogy az amerikai jogi és technológiai ökoszisztémának több olyan alapvető jellemzője van, amely előkészítette az utat az amerikai technológiai vállalatok globális felemelkedéséhez és amelyeket az EU mindeddig nem tudott megismételni. Jogi és intézményi reformok szélesebb körére van szükség a technológiai vállalatok innovációjához, valamint a digitális gazdaságok és társadalmak virágzásához.
The False Choice Between Digital Regulation and Innovation; Northwestern University Law Review, Vol. 118, Issue 2, October 6, 2024 (preprint) (2024. március 7., preprint)

Kormányzás a felhőn keresztül: A számítási kapacitást szolgáltatók közvetítő szerepe az MI szabályozásában
Egyre nagyobb szükség van olyan hatékony végrehajtási mechanizmusokra, amelyek képesek a megfelelés ellenőrzésére és a jogsértésekre való reagálásra. A szerzők javaslata szerint a számítási kapacitások szolgáltatóinak (compute providers) jogi kötelezettségekkel és etikai felelősséggel kell rendelkezniük az MI-rendszerek fejlesztése és alkalmazása során, mind a biztonságos infrastruktúra biztosításán keresztül, mind pedig az MI szabályozásának közvetítőjeként.
Governing Through the Cloud: The Intermediary Role of Compute Providers in AI Regulation; Lennart Heim, Tim Fist, Janet Egan, Sihao Huang, Stephen Zekany, Robert Trager, Michael A. Osborne & Noa Zilberman; Oxford Martin School; 2024. március 13.

Az MI-t szabályozni kívánó európai hatóságoknak nem lesz elég szakemberük
Az uniós MI Hivatal és az Egyesült Királyság is megpróbál szakértőket toborozni a szabályozáshoz, de az anyagi feltételek (fizetések) messze elmaradnak az iparban szokásosaktól.
Regulators Need AI Expertise. They Can’t Afford It; Chris Stokel-Walker; Wired; 2024. március 14.

==Társadalom==

A közvélemény bizalma csökken az MI és a fejlesztő cégek iránt
Az Edelman új adatai szerint az MI-technológiába és az azt fejlesztő vállalatokba vetett bizalom csökken az Egyesült Államokban és szerte a világon.
Exclusive: Public trust in AI is sinking across the board; Ina Fried; Axios; 2024. március 5.
Kettő az egyhez arányban a megkérdezettek úgy vélik, hogy az innovációt rosszul kezelik. A válaszadók aggódtak amiatt, hogy a kormányzati szabályozás lemaradt a technológiai fejlődéshez képest, az üzleti élet nem veszi figyelembe a foglalkoztatásra gyakorolt lehetséges hatásokat, illetve a magánélethez való joggal vagy az életmóddal kapcsolatos aggályokat.
Technology Industry Watch Out, Innovation at Risk; Richard Edelman; 2023. március 5.
The tide is turning against OpenAI; Brian Merchant; Blood in the Machine; 2024. március 15.

Az amerikaiak a teljesen szabályozatlan MI ellen
Az amerikaiak egyértelműen idegenkednek a teljesen korlátlan, felügyelet nélküli mesterséges intelligencia-fejlesztés és együttműködés gondolatától. Ebben nincs jelentős különbség a politikai táborok között.
Americans wrap their heads around AI; Derek Robertson; Politico, Digital Future Daily; 2024. március 14.”

Forrás:
Mesterséges intelligencia (MI) hírek, információk – 2024. március 18.; Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület; 2024. március 18.

Közigazgatás, politika, jog

Benyújtotta az Országgyűlésnek első, a 2023-as évről szóló beszámolóját az Integritás Hatóság

„„Az Integritás Hatóság létrehozása jelentős mérföldkő, amely tükrözi Magyarország és az Európai Bizottság elkötelezettségét a korrupció elleni küzdelemben”, írja a 30 oldalas beszámolót bevezető évértékelőben Biró Ferenc, a Hatóság elnöke. „A Hatóság autonóm intézményként egyszerre erősíti a hatalmi ágak szétválasztását és áll a gazdaság tisztítására irányuló erőfeszítések élére.”

Az elnök nemzeti és uniós szinten is „tiszteletet parancsolónak” nevezi, hogy  hogy egy év alatt  felépült egy hiteles intézmény, amelynek 2023 januárjában egy maroknyi elkötelezett munkavállalóján kívül sem saját eszközei, sem saját helyiségei – gyakorlatilag semmije sem volt.

A beszámolóból kiderül, hogy 2023-ban a Hatóság 5 lezárt és 16 folyamatban lévő vizsgálata 120 milliárd forint EU-támogatást érintett.

„Feltártuk a közbeszerzési és vagyonnyilatkozati rendszerek hatékonytalan elemeit és hiányosságait. Ezen problémák orvoslására ajánlásokat, valamint gyorsan bevezethető, a probléma mértékéhez képest költséghatékony megoldásokat fogalmaztunk meg és tettünk közzé. A jelentéseinkkel és egy anonim bejelentési platform létrehozásával célunk a közbizalom helyreállítása, valamint az elszámoltathatóság kultúrájának meghonosítása.”, írja Biró Ferenc.

Az Elnök szerint a prevenció terén is sok tennivalója van az integritás Hatóságnak. „Küldetésünk túlmutat a végrehajtáson; a korrupcióval szembeni zéró tolerancia irányába mutató kulturális változást mozdítunk elő”, fogalmaz. Hozzáteszi: ahhoz, hogy a Hatóság elérje azt a célt, amelyre ténylegesen létrehozták, a jogkörök kérdését napirendre kell venni. Ez az Integritás Hatóság első számú prioritása, és ehhez kéri a Kormány, az Országgyűlés és az Európai Bizottság támogatását.

A beszámolót a Hatóság a törvényi előírásoknak megfelelően az Európai Bizottság számára is megküldi tájékoztatásul.

A beszámoló elérhető az Integritás Hatóság honlapján”

Forrás:
Benyújtotta az Országgyűlésnek első, a 2023-as évről szóló beszámolóját az Integritás Hatóság; Integritás Hatóság; 2024. március 14.

Elképesztően megnőtt a NAV hatásköre, meglepő ügyekben is megjelenhetnek

„A NAV-nak nincs joga felülvizsgálni a jegyzői határozatokat, csupán széles feladatkörének köszönhetően végrehajtja azokat – mondta hétfőn Vágujhelyi Ferenc, az adóhatóság elnöke.

Nemzeti Adó és Vámhivatalnak 13 évvel ezelőtt, létrejöttekor 820 feladatköre volt, ez mára 1217 feladatkörre bővült – mondta el egy háttérbeszélgetésen Vágujhelyi Ferenc, a NAV elnöke.

„Olyan dolgokért felelünk, mint például ha valakinek szemetes a telke, büdös vagy hangos vagy bármi ilyesmi, akkor a jegyző vagy a kormányhivatal határozatát nekünk kell kikényszeríteni. Nekünk kell adott esetben végrehajtani is, például el kell szállítanunk a szemetet is. Ezek nem olyan klasszikus feladatok, mint amik egyébként adó-, vám- és bűnügyi hatósági körbe tartoznak… A társadalommal sokkal több lett az interakciónk, és a sajtó is emlékszik rá, hogy például Balatonfüreden tyúkólat kellett bontanunk” – mutatott rá.

A NAV-nak nincs joga felülvizsgálni a határozatokat, csupán végrehajtja azokat – tette hozzá az elnök, aki beszélt arról is, hogy mivel érzékeny adatokkal dolgoznak, azokat nem oszthatják meg a közvéleménnyel. „A közteherviselésbe vetett bizalmat és konkrétan a közteherviselést végrehajtó szervezetbe vetett bizalmat erősen amortizálhatja az, ha az adózók akár az ízlésüknek megfelelő, akár az ízlésükkel ellentétes politikai vélemény képviseletében látják a NAV-ot. A NAV viszont nem pártpolitizál. Természetesen az adópolitika formálásában részt veszünk, a társadalommal együtt élünk. A politika eredetileg a város vagy a közügyeinkkel való foglalkozást jelenti. Természetesen különböző szakterületeink a saját szakmájukon belül ilyet végeznek” – részletezte.

Vágujhelyi Ferenc hangsúlyozta: a jog és a társadalom nyelve nem mindig pontosan ugyanaz, különösen a stílusát tekintve. Ezért is fordulhat elő, hogy a NAV reakciója sokszor kontraproduktív. Ezt lefordítani a társadalom nyelvére a média feladata – tette hozzá az elnök.

Az orosz szankciók ellenőrzése, kis csomagok özöne

A 2021. július elsejével életbe lépett új adótörvényeknek köszönhetően a 22 eurónál olcsóbb, nem uniós országból érkező e-kereskedelmi árukra is áfát kell fizetni – emlékeztetett a Nemzeti Adó és Vámhivatal vámszakmai és nemzetközi elnökhelyettese, Bakai Kristóf Péter a beszélgetésen. A tavalyi évben 81 millió ilyen kis csomag importeljárását kellett lefolytatni, de ezen csomagoknak csak a 10 százaléka marad Magyarországon, az összes többi elhagyja hazánkat, és a környező európai uniós országokba érkezik be.

A vámhatóság sajátos feladata még az Oroszország és Fehéroroszország ellen életbe léptetett szankciók betartatása – mondta az elnökhelyettes. „Alapvetően a tranzitforgalomra, a kiléptetési tilalom kiterjesztésére, a gyémántbehozatalra vonatkozott, illetve az acéltermékekkel kapcsolatos szabályok szigorodtak még. Ennek az intézkedésrendszernek a kikényszerítésében szoros kapcsolatban vagyunk a fővárosi kormányhivatallal. A jogkövető gazdálkodók tájékoztatása útján hívjuk fel a figyelmet arra, hogy milyen tilalmak és korlátozások alá esik jelenleg az export az orosz, illetve a fehérorosz irányba, illetve az import ugyanonnan” – mondta Bakai Kristóf Péter.

A szakember megjegyezte, az Európai Unió mint vámunió 2041-re megszabadulna a vámáru-nyilatkozatoktól – a bevitt adatok a logisztikai szakmától, a raktározóktól, a termelőktől, az importőröktől a megfelelő pillanatban rendelkezésre állnak majd.”

Forrás:
Elképesztően megnőtt a NAV hatásköre, ilyen meglepő ügyekben is megjelenhetnek; Domanits András; Infostart / InfoRádió; 2024. március 11.

Jakab Zsófia: a kreatívipar a magyar gazdaság húzóágazata lehet

„A kreatív ipar a gazdaság egyik húzóágazata, a jövő gazdaságának egyik mozgatórugója lehet – vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Jakab Zsófia kreatívipari fejlesztésért felelős miniszteri biztos. A Magyar Divat és Design Ügynökség vezérigazgatója arról is beszélt, hogy lehet fenntarthatóbb az európai divatipar.

Jakab Zsófiát februárban a kreatívipar fejlesztéséért és ágazati koordinációjáért felelős miniszteri biztossá nevezte ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, és az elvárás vele szemben, hogy tárja fel az iparág fejlesztésének lehetőségeit, tegyen javaslatokat a növekedési potenciál kiaknázására, az ellátási láncok hatékony fejlesztésére, továbbá a nemzetközi jó gyakorlatok alkalmazására.

A miniszteri biztos felel többek közt a kreatívipari ágazati és vállalkozásfejlesztési programok megtervezésének és végrehajtásának koordinációjáért, a nemzetközi kreatívipari márkák magyarországi piacra lépésének ösztönzéséért és a hazai kreatívipari vállalkozások külpiacra lépését támogató politikák összehangolásáért.

Jakab Zsófia, aki 2018-tól a Magyar Divat & Design Ügynökség vezérigazgatója, 2022-től pedig a Magyar Turisztikai Ügynökség ügyvezetője is, az InfoRádió Aréna című műsorában a kinevezése kapcsán arról beszélt, hogy amivel eddig foglalkoztak a magyar divat és dizájn életében, az a kreatíviparnak egy jó nagy szeletét lefedte, de a kreatívipar ennél sokkal tágabb fogalom. Mint kiemelte, különböző iskolák vannak a kreatívipar definíciójára, mert valójában ide tartozhatnak azok is, amelyek alapvetően nem feltétlenül közvetlenül kreatívipari területek, például az autógyártásban a forma- vagy a kárpittervezés. „Az elmúlt több mint öt évben egy területtel már aktívan foglalkoztunk, az alapján láttuk azt, hogy milyen lehetőségeket rejt az iparág fejlesztése, és hogyan lehetne ezt tágítani, és különböző más területeknél is segítséget nyújtani. Ez a kinevezés hihetetlen nagy lehetőség az egész iparágnak, sokkal magasabb szintre helyeződött, és sokkal több lehetőséget is tudunk biztosítani a jövőben” – mondta Jakab Zsófia.

A miniszteri biztos hangsúlyozta, hogy a kreatívipar támogatása más európai országokban, de már a környékünkön is régen bevett szokás, más országokban a kreatívipar támogatása nagyon régen elkezdődött. Példaként említette, hogy Ausztriában már 2011 óta a kreatívipar kiemelt terület, amivel politikai, gazdasági szinten foglalkoznak, az Egyesült Királyságban csak a tavalyi évben 50 millió fontos támogatói csomagot biztosítottak a szektor szereplőinek, de Németországban is erre külön specializált inkubációs hub van, ami kifejezetten a kreatívipart ösztönzi. „Ez egy olyan terület, amely a gazdaság húzóágazata lehet, és több olyan statisztika és felmérés készült, hogy ez a jövő gazdaságának az egyik motorja, mozgatórugója,és egy nagyon jó ponton szállunk be Magyarországon is, hogy ezt a területet erősítsük, nézzük meg, mik a lehetőségek, mik a fejlődési pontok, mik az elakadások, és hogy lehet erre megfelelő strukturált rendszerben segítséget nyújtani” – mondta Jakab Zsófia.

Made in EU

Az uniós országok kreatív ipari gyártóinak életében jelentős döntés kell ahhoz, hogy a gyártósoraikat az ázsiai országokból visszahozzák Európába – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Divat és Design Ügynökség vezérigazgatója. Jakab Zsófia kiemelte, hogy az ambíció megvan erre, sőt a változás is elindult, példaként említette, hogy az elmúlt hetekben tartott nemzetközi vásárokon egyre erősebben promotálják a Made in EU jelzést. „Az, hogy most már valaki olasz gyártó, nem feltétlenül elég, hanem olasz is és Made in EU, mert ez egy fontos hívószó” – hangsúlyozta.

Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyártás visszaköltöztetése Ázsiában nem megy egyik napról a másikra. „Ez egy hosszú folyamat, mert egyrészt a gyártókapacitásoknak is készen kell erre lenniük, másrészt elég komoly döntés kell azoknál a márkáknál, amelyek jelenleg még mindig Ázsiában gyártanak, hogy a termelést Európába hozzák” – tette hozzá.

Ez a váltás mindenképpen költséget jelent, de az átalakulás elkerülhetetlen, mert a fenntarthatóság jegyében több uniós direktíva is született, amely azt a célt szolgálja, hogy 2030-ig fenntarthatóbb legyen a divatipar – magyarázta a a Magyar Divat és Design Ügynökség vezérigazgatója. Sok esetben majd közösen kell lépniük a gyártóknak, mert minden tagállamra érvényes, komoly szabályrendszer lépett életbe.

„Sokkal erősebb lehet a gyártás minősége és fenntarthatóbb is lesz a következő időszakban, ami a márkák életében is egy fontos üzenet a fogyasztók felé, hiszen ők is folyamatosan azzal találkoznak, hogy fenntarthatóság, újrahasznosítás” – mondta Jakab Zsófia, és felhívta a figyelmet arra, hogy például a használt ruhák piaca hihetetlen növekedést mutat az elmúlt néhány évben.”

Forrás:
Jakab Zsófia: a kreatívipar a magyar gazdaság húzóágazata lehet; Kocsonya Zoltán; Infostart / InfoRádió; 2024. március 11.

Európai Unió

Európai egészségügyi adattér: a Tanács és az Európai Parlament ideiglenes egyezségre jutott

„Az EU Tanácsa és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutott egy új jogszabályról, amely megkönnyíti az egészségügyi adatok uniós szintű cseréjét és az azokhoz való hozzáférést. A megállapodást most a Tanácsnak és a Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

Az európai egészségügyi adattérről szóló rendeletjavaslat célja, hogy javítsa az egyének hozzáférését a személyes elektronikus egészségügyi adataikhoz, és hogy az egyének nagyobb ellenőrzést gyakorolhassanak ezen adataik felett, lehetővé téve ugyanakkor bizonyos adatoknak az európai betegek javát szolgáló, kutatási és innovációs célú további felhasználását is. A javaslat az egészségüggyel kapcsolatos adatkörnyezet kialakítását irányozza elő, amely biztosítani fogja a digitális egészségügyi szolgáltatásokhoz és termékekhez való, határokon átnyúló hozzáférést az EU-n belül.

Jelenleg az egészségügyi adatokhoz való, határokon átnyúló hozzáférés Unió-szerte eltérő. Az új szabályok célja, hogy lehetővé tegyék például egy spanyol turista számára, hogy egy német gyógyszertárban váltsa ki a receptjét, vagy hogy az orvosok hozzáférjenek egy Olaszországban kezelésben részesülő belga beteg egészségügyi adataihoz.

„Ez a megállapodás korszerűsíti az uniós betegellátást és az EU-ban végzett orvosi kutatást. A mai napon elfogadott új rendelet lehetővé teszi majd a személyek és az őket kezelő egészségügyi szakemberek számára, hogy az ellátás minőségének javítása érdekében az EU-ban bárhol hozzáférjenek a személy egészségügyi adataihoz. Emellett biztonságos, anonimizált adatokkal látja majd el a politikai döntéshozókat és a kutatókat, ami elő fogja segíteni új kezelések és egészségügyi politikák kidolgozását.” – Frank Vandenbroucke, belga miniszterelnök-helyettes, szociális és egészségügyi miniszter

Az egyének könnyebben férhetnek hozzá az egészségügyi adatokhoz

Az új szabályok értelmében az egyének gyorsabban és könnyebben férhetnek majd hozzá az elektronikus egészségügyi adatokhoz, függetlenül attól, hogy a hazájukban vagy egy másik tagállamban tartózkodnak-e. Emellett nagyobb ellenőrzést gyakorolnak majd ezeknek az adatoknak a felhasználási módja felett. Az új rendelkezések végrehajtása érdekében az uniós országoknak létre kell majd hozniuk egy digitális egészségügyi hatóságot.

Nagyobb kutatási potenciál

Az európai egészségügyi adattér továbbá hozzáférést fog biztosítani a kutatók és a politikai döntéshozók számára az anonimizált, biztonságos egészségügyi adatok bizonyos típusaihoz, lehetővé téve számukra, hogy kiaknázzák az EU egészségügyi adataiban rejlő hatalmas lehetőségeket a tudományos kutatások megalapozása, a jobb kezelések kidolgozása és a betegellátás javítása érdekében.

Az interoperabilitás biztosítása

Jelenleg az egészségügyi adatok digitalizálásának mértéke az EU-ban tagállamonként eltérő, ami megnehezíti az adatok tagállamok közötti megosztását. A javasolt rendelet értelmében valamennyi elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszernek meg kell felelnie az elektronikus egészségügyi dokumentáció európai csereformátumára vonatkozó előírásoknak, ezzel biztosítva a rendszerek uniós szintű interoperabilitását.

Az ideiglenes megállapodás legfontosabb elemei

A Tanács és a Parlament között a mai napon létrejött ideiglenes megállapodás számos döntő fontosságú területen módosítja a Bizottság eredeti javaslatát, többek között:

  • kívülmaradás: a tagállamok lehetővé tehetik a betegek számára, hogy megtagadják az adataikhoz való hozzáférést, akár az őket kezelő egészségügyi szakember hozzáférését (elsődleges felhasználás), akár az azokhoz kutatási és szakpolitikai döntéshozatali célból történő hozzáférést (másodlagos felhasználás)
  • korlátozott hozzáférésű információk: ha a betegek úgy döntenek, hogy élnek a tiltakozáshoz való jogukkal, az egészségügyi szakembereket tájékoztatják arról, hogy a beteg egyes egészségügyi adatai korlátozott hozzáférésűek, és csak létfontosságú esetekben férhetnek majd hozzá ezen egészségügyi adatokhoz
  • érzékeny adatok: a tagállamok szigorúbb intézkedéseket vezethetnek be bizonyos típusú érzékeny adatokhoz – így például kutatási célra felhasznált genetikai adatokhoz – való hozzáférést illetően
  • megbízható egészségügyiadat-tulajdonosok: az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a tagállamok megbízható egészségügyiadat-tulajdonosokat hozhatnak létre, amelyek képesek biztonságosan feldolgozni az egészségügyi adatokhoz való hozzáférés iránti kérelmeket
  • klinikailag jelentős megállapítás: ha a kutatók olyan megállapításokról tájékoztatják az egészségügyi adatokhoz való hozzáférés tekintetében illetékes szerveket, amelyek hatással lehetnek annak a betegnek az egészségére, akinek adatait a kutatás során felhasználták, az illetékes szervnek tájékoztatnia kell a beteget vagy az őt kezelő megfelelő egészségügyi szakembert ezekről a megállapításokról

A következő lépések

Az ideiglenes megállapodást most a Tanácsnak és a Parlamentnek is jóvá kell hagynia, majd a jogász-nyelvészi ellenőrzést követően mindkét intézmény hivatalosan is elfogadja azt. A rendelet az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon fog hatályba lépni.

Háttér

Az Európai Bizottság 2022. május 3-án tette közzé az európai egészségügyi adattérről szóló rendeletjavaslatot. A javaslat a Bizottság 2020. évi, „Európai adatstratégia” című közleményében meghatározott kilenc európai ágazat- és területspecifikus adattér közül az első. A Tanács 2023. december 6-án megállapodott a tárgyalási megbízásáról.

Az európai egészségügyi adattér célja, hogy megkönnyítse az egészségügyi adatokhoz való hozzáférést és azok határokon átnyúló cseréjét, mind az egészségügyi ellátás támogatása („az adatok elsődleges felhasználása”), mind pedig az egészségügyi kutatás és a szakpolitikai döntéshozatal megalapozása (az adatok további felhasználása, más néven „az adatok másodlagos felhasználása”) érdekében. Az európai egészségügyi adattér az európai egészségügyi unió egyik alappillére.

”

Forrás:
Európai egészségügyi adattér: a Tanács és az Európai Parlament ideiglenes egyezségre jutott; EU Tanácsa; 2024. március 15.

Az EU Tanácsa megállapodott a 2025. évi uniós költségvetésre vonatkozó iránymutatásokról

„A Tanács a mai napon megállapodásra jutott a 2025-ös uniós költségvetésre vonatkozó iránymutatásairól. A jóváhagyott iránymutatások politikai útmutatóként segítik a Bizottságot a jövő évi költségvetés elkészítésében.

Következtetéseiben a Tanács kiemelte, hogy a 2025. évi uniós költségvetés kulcsfontosságú szerepet tölt be az Unió által elfogadott hosszú távú célkitűzések és szakpolitikai prioritások kidolgozásában és megvalósításában.

A Tanács újólag megerősítette, hogy az EU továbbra is elkötelezett amellett, hogy partnereivel együtt – ameddig csak szükséges – pénzügyi segítséget nyújtson Ukrajnának, valamint hogy támogassa az ország rezilienciáját és hosszú távú újjáépítését.

Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a 2025. évi költségvetés továbbra is tükrözze az Unió Ukrajna népével való szolidaritását, és reagáljon a kapcsolódó válságokra.

A Tanács szerint a 2025. évi költségvetésnek reálisnak kell lennie, és összhangban kell állnia a tényleges igényekkel, azt prudens módon kell megtervezni, és gondoskodni kell arról, hogy a többéves pénzügyi keret (MFF) felső határain belül megfelelő tartalék álljon rendelkezésre ahhoz, hogy kezelni lehessen az előre nem látható körülményeket és az Unió előtt álló kihívásokat.

A 2025. évi költségvetésnek egyúttal elegendő forrást kell nyújtania ahhoz, hogy biztosítva legyen az uniós programok végrehajtása, és lehetővé kell tennie a jelenlegi MFF keretében már megtett kötelezettségvállalások kellő időben történő kifizetését.

A Tanács sürgette a Bizottságot, hogy a 2025. évi költségvetési tervezetet hangolja össze a 2021–2027-es időszakra vonatkozó felülvizsgált MFF-ről létrejött megállapodással, az Európai Tanács 2024. február 1-jei következtetéseiben foglaltaknak megfelelően.

E tekintetben a Tanács hangsúlyozta, hogy a Bizottságnak meg kell állapítania az MFF felülvizsgálata során meghatározott prioritások finanszírozásához szükséges átcsoportosításokat, valamint az újból rendelkezésre bocsátott visszavont kötelezettségvállalásokat.

A Tanács felkérte a Bizottságot, hogy a 2025. évi költségvetési tervezetben vegyen figyelembe és jelenítsen meg minden olyan közösen jóváhagyott prioritást, amelyet az Európai Tanács a 2024. február 1-jei következtetéseiben rögzített.

Háttér

Az EU éves költségvetésében rögzítik az Európai Uniónak az adott évre vonatkozó összes kiadását és bevételét. A költségvetés biztosítja az uniós szakpolitikák és programok finanszírozását az EU politikai prioritásaival és jogi kötelezettségeivel összhangban.

”

Forrás:
2025. évi költségvetés: a Tanács megállapodott a következő évi uniós költségvetésre vonatkozó iránymutatásokról; EU Tanácsa; 2024. március 12.

A közös mezőgazdasági politika halála?

„Ma a látványos eseményekben amúgy sem szűkölködő európai belpolitikai színtér egyik leglátványosabb konfliktusa a gazdák lázadása. Mezőgazdasági termelők százezrei vonulnak ki gépeikkel a lengyel–ukrán határtól Brüsszelig mindenhol Európában, hogy tiltakozásukat fejezzék ki az Európai Unió mezőgazdasági politikájával szemben. A tiltakozások alapvetően két okra vezethetők vissza, melyek közül az egyik kezdettől fogva meghúzódott a közös mezőgazdasági politikával kapcsolatos viták mélyén: hogyan lehet biztosítani az európai mezőgazdaság versenyképességét anélkül, hogy egyben társadalmaink jövőjét is veszélyeztetnénk?

A közös mezőgazdasági politikának már a születése is nehéz körülmények között történt. Az alapvetően a piacok egyesítésére koncentráló Római Szerződés megfogalmazói alapvetően francia követelésre a 38–47. cikkekben szabályozták a jövendőbeli közös szakpolitika alapjait. Eszerint a közös mezőgazdasági politika alapvetően kezdettől fogva két célt kell, hogy szem előtt tartson: az észszerű fejlesztések felhasználásával a mezőgazdasági termelékenység növelése, azaz a versenyképesség; illetve a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása, a piacok stabilizálása, a fogyasztók számára elfogadható árak és a hozzáférhetőség biztosítása, azaz a jólét. Az általános elvek meghatározásán túl a Szerződés a tagállamokra bízza a szakpolitika részletes szabályainak fokozatos kialakítását.

A Római Szerződés utasításának megfelelően Sicco Mansholt, az első mezőgazdaságért felelős biztos vezetésével már 1958 júliusában az olaszországi Stresában összegyűltek a tagállamok agrárminiszterei, hogy közös nevezőre jussanak a szakpolitika alapjait illetően. A konferencia anyaga szolgáltatott alapot a Bizottság 1960 júniusi, alapelveket rögzítő javaslatára, amelyet a Tanács ugyanazon év decemberében el is fogadott.

Ezt követően került sor a részletek kidolgozására. Úgy tűnt azonban, hogy minél közelebb kerülnek a tárgyaló felek a konkrét tényekhez, annál nehezebbé válik a konszenzus fenntartása. Már ekkor, a tárgyalások során két tábora alakult ki a tagállamoknak. A Német Szövetségi Köztársaság vezetésével a Benelux tagállamok alapvetően a mezőgazdasági szektor versenyképességére koncentráltak, míg Franciaország és Olaszország legalább ennyire fontosnak tartotta a jóléti aspektus figyelembe vételét is. A vita olyan mértékben vált élessé a két tábor között, hogy Franciaország 1963-ban már az Európai Gazdasági Közösségből való kilépését fontolgatta, amennyiben nem a tetszésének megfelelő döntés születik. Végül, drámai körülmények között, egy eredetileg egynapos tervezett, de egy hónaposra nyúlt, óramegállítással is színesített maratoni Tanács-ülés után, 1962. január 14-én állapodtak meg a részletes szabályozásban, tartva így az eredeti menetrendet, ami 1965. január elsejét jelölte meg a hatályba lépés határidejének.

A vita a versenyképességi és a jóléti szempontok közötti hangsúlyokról azóta is tart. Sőt, úgy is fogalmazhatunk, hogy részben külpolitikai, részben pedig európai belpolitikai okok miatt éppen most éleződött ki ismét végletesen. Az Európai Unió által önként vállalt klímapolitika célok már évek óta nehéz súlyként nyomasztják az európai mezőgazdasági politika jövőjéről gondolkodókat. Azok az – elsősorban zöld – európai politikusok, akik a hagyományos mezőgazdasági termelésben és elsősorban az állattartásban klímapolitikai kockázatot látnak, gyökeresen át akarják alakítani az európai vidék társadalmát, és kisebb, „zöldebb” mezőgazdaságot akarnak.

Ezen céljuk elérésének érdekében az elmúlt évtizedben nagy nyomást fejtettek ki az Európai Bizottságra, és a közös mezőgazdasági politika jövőjén dolgozó szakemberekre. Számíthatnak ebben a törekvésükben azokra az északi tagállamokra, amelyek nettó befizetőként minél kevesebb összeget szeretnének áldozni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési politika jóléti dimenziójára.

Az esetleges változások ugyanakkor olyan társadalmi belső mozgásokat indíthatnak el a tagállamokban, amelyek politikai következményeit nehéz felmérni. A munkanélkülivé váló gazdák gyökértelenségének, a vidéki társadalom lerombolásának, azaz a jóléti szempont elhanyagolásának társadalompolitikai hatásai destabilizálhatják a tagállamokat, növelhetik a szélsőséges politikai pártok támogatottságát, összességében veszélyeztethetik az Európai Unió jövőjét.

A fenti belső veszélynek a hatását fokozza egy aktuális külpolitikai fenyegetés is, ami az olcsó ukrán gabona megjelenésével válik súlyossá. Az Ukrajnának mutatott politikai együttérzés jeleként befogadott olcsó, nagy mennyiségű gabona gyakorlatilag letarolja az Európai Unió mezőgazdaságát, és veszélyezteti a másik fontos cél, a versenyképesség megőrzését is. Ugyanakkor jól mutatja az éppen megkötés előtt álló szabadkereskedelmi megállapodások – például a latin-amerikai országokkal megkötendő Mercosur-egyezmény – potenciális pusztító hatását.

A gazdák tüntetéssorozata ez ellen a kettős kihívás ellen jelent felkiáltójelet. Nem csupán arra emlékeztet, hogy mostanra a közös mezőgazdasági politika mindkét alapvető elve veszélybe került, hanem arra is, hogy amennyiben az európai döntéshozók nem veszik figyelembe érdekeiket, akkor a szakpolitika egész jövője válhat kérdésessé. Márpedig közös mezőgazdasági politika nélkül nehezen képzelhető el a jövő Európai Uniója.”

Forrás:
A közös mezőgazdasági politika halála?; Navracsics Tibor; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2024. március 8.

Új uniós szabályok a politikai reklámtevékenységről

„A Tanács a mai napon elfogadta a politikai reklámtevékenység átláthatóságáról és célzott folytatásáról szóló új rendeletet, melynek célja fellépni az információk manipulálása és a választásokba való külföldi beavatkozás ellen.

A rendelet megkönnyíti a polgárok számára a politikai hirdetések felismerését, annak megértését, hogy azok kinek a nevében készültek, valamint, hogy célzott-e a hirdetés, így a polgárok könnyebben hozhatnak tájékozott döntést. Emellett a rendelet biztosítani fogja, hogy a politikai reklámtevékenységre a magánélethez fűződő jog maradéktalan tiszteletben tartása mellett, valamint a véleményalkotás szabadságát és a szólásszabadságot védelmezve kerüljön sor.

Az új rendelet főbb elemei

Az új szabályok a választásokkal, népszavazásokkal vagy az uniós szintű vagy tagállami jogalkotási folyamattal kapcsolatos politikai reklámtevékenység átláthatóságára és célzott folytatására vonatkoznak. Nem érintik a politikai hirdetések tartalmát, sem a politikai reklámtevékenység más aspektusait, mint például a politikai kampányok folytatását, amelyekre továbbra is a tagállamok egyedi nemzeti szabályozása alkalmazandó.

Nem tartoznak továbbá a hatálya alá a szerkesztői szabadság alá tartozó tartalmak, valamint a személyes minőségben kifejezett vélemények.

A szabályok értelmében:

  • A politikai hirdetéseket átláthatósági címkével, valamint egy könnyen visszakereshető átláthatósági közleménnyel kell közzétenni. Ezeknek a politikai hirdetéseket egyértelműen ilyenként kell azonosítaniuk, továbbá meg kell adniuk bizonyos kulcsfontosságú információkat, például meg kell jelölniük a politikai hirdetés reklámozóját, azt a választást vagy népszavazást, amelyhez a hirdetés kapcsolódik, a fizetett összegeket, és azt, hogy használtak-e reklámeljuttatási technikákat.
  • Az online politikai reklámtevékenység célzott folytatására csak szigorú feltételek mellett lesz lehetőség. Az adatokat az érintettől kell gyűjteni, és csak azt követően lehet felhasználni, hogy az érintett kifejezett és külön felhatalmazást adott azok politikai reklámtevékenységre történő felhasználására. A személyes adatok különleges kategóriái, így a faji vagy etnikai származásra vagy politikai véleményre utaló adatok nem használhatók fel profilalkotásra.
  • A külföldi beavatkozás megakadályozása érdekében a választások vagy népszavazások előtt három hónappal tilos lesz harmadik országbeli reklámozóknak hirdetési szolgáltatásokat nyújtani.

További lépések

A rendeletet alá kell írni, ezután kihirdetésre kerül az EU Hivatalos Lapjában, és az azt követő 20. napon hatályba lép. Legtöbb rendelkezését 18 hónappal a rendelet hatálybalépését követően, azaz 2025 őszétől kell alkalmazni.

”

Forrás:
Az EU új szabályokat vezetett be a politikai reklámtevékenység átláthatóságára és célzott folytatására vonatkozóan; EU Tanácsa; 2024. március 11.

Platform-munkavállalók: az EU Tanácsa megerősítette a munkakörülményeik javítását célzó új szabályokról létrejött megállapodást

„A tagállamok foglalkoztatási és szociális miniszterei a mai napon megerősítették a platformalapú munkavégzésről szóló irányelvre vonatkozó, a Tanács elnöksége és az Európai Parlament tárgyalói között 2024. február 8-án létrejött ideiglenes megállapodást. Ezen uniós jogi aktus célja, hogy javítsa a munkakörülményeket, és szabályozza az algoritmusok digitális munkaplatformok általi használatát.

Az irányelvnek köszönhetően az algoritmusoknak az emberierőforrás-gazdálkodás során való használata átláthatóbbá fog válni, biztosítva, hogy az automatizált rendszereket képzett személyzet ellenőrizze, valamint hogy a munkavállalóknak joguk legyen megtámadni az automatizált döntéseket. Segíteni fogja továbbá a platformalapú munkát végző személyek foglalkoztatotti jogviszonyának helyes meghatározását, lehetővé téve számukra, hogy élhessenek az őket megillető munkavállalói jogokkal.

„Ez az első olyan uniós jogszabály, amely szabályozza a munkahelyi algoritmikus irányítást, és amelyben uniós minimumszabályok kerülnek meghatározásra annak érdekében, hogy Unió-szerte javuljanak a platform-munkavállalók millióinak munkakörülményei. A mai napon megerősített megállapodás a Tanács korábbi elnökségeinek erőfeszítéseire épül, és megerősíti az Európai Unió szociális dimenzióját.” – Pierre-Yves Dermagne belga miniszterelnök-helyettes, gazdasági és munkaügyi miniszter

A platformalapú munkavégzés keretében színlelt önfoglalkoztatás kezelése

A jóváhagyott szöveg egyensúlyt teremt a nemzeti munkaügyi rendszerek tiszteletben tartása és a digitális munkaplatformokon keresztül munkát vállaló több mint 28 millió személy védelmét szolgáló minimumszabályok Unió-szerte történő biztosítása között.

A fő kompromisszumos elemek egy jogi vélelem köré épülnek, amely segíteni fog a digitális platformokon keresztül munkát végző személyek foglalkoztatotti jogviszonyának helyes meghatározásában:

  • a tagállamok jogrendszereikben bevezetik a munkaviszonyra vonatkozó jogi vélelmet, amely ellenőrzésre és irányításra utaló tények megállapításakor érvényesül
  • e tényeket a nemzeti jog és a kollektív szerződések alapján, az uniós ítélkezési gyakorlat figyelembevételével kell meghatározni
  • a digitális platformokon keresztül munkát végző személyek, képviselőik vagy a nemzeti hatóságok hivatkozhatnak erre a jogi vélelemre, és állíthatják, hogy helytelenül sorolták be a munkát végző személyt
  • a digitális platformnak kell bizonyítania, hogy nem áll fenn munkaviszony

Emellett a tagállamok iránymutatást fognak nyújtani a digitális platformoknak és a nemzeti hatóságoknak az új intézkedések bevezetésekor.

Az algoritmikus irányítás szabályozása

A Parlamenttel elért megállapodás biztosítja, hogy a munkavállalók megfelelő tájékoztatást kapjanak többek között a felvételükkel, a munkakörülményeikkel és a jövedelmükkel kapcsolatban alkalmazott automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek használatáról.

A megállapodás emellett megtiltja a platformalapú munkát végző személyek bizonyos típusú személyes adatainak – például biometrikus adatainak, vagy az érzelmi, illetve pszichológiai állapotukkal kapcsolatos személyes adatainak – az automatizált nyomonkövetési vagy döntéshozatali rendszerek használatával történő kezelését.

Az irányelvnek köszönhetően biztosított továbbá az automatizált döntések emberi felügyelete és értékelése, beleértve az e döntések magyarázatához és felülvizsgálatához való jogot is.

Következő lépések

A megállapodás szövegét most valamennyi hivatalos nyelven véglegesítik, majd azt mindkét intézmény hivatalosan is elfogadja.

A hivatalos elfogadási eljárást követően a tagállamoknak két évük lesz arra, hogy az irányelv rendelkezéseit átültessék nemzeti jogukba.

Háttér-információk

A Bizottság 2021. december 9-én tette közzé a javaslatát. A foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős miniszterek a 2023. június 12-i ülésükön megállapodtak a Tanács általános megközelítéséről. Az Európai Parlamenttel 2023. július 11-én kezdődtek meg a tárgyalások, amelyek 2024. február 8-án megállapodással zárultak.

A Tanács részéről a tárgyaló Pierre-Yves Dermagne, Belgium miniszterelnök-helyettese, valamint gazdasági és munkaügyi minisztere volt. Az Európai Parlamentet az előadó, Elisabetta Gualmini képviselte. A Bizottságot Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos képviselte.

”

Forrás:
Platform-munkavállalók: a Tanács megerősítette a munkakörülményeik javítását célzó új szabályokról létrejött megállapodást; EU Tanácsa; 2024. március 11.

Veszélyben a közös piac az ideiglenesen elfogadott és jóváhagyott állami támogatások miatt?

„Az ideiglenesen elfogadott és jóváhagyott állami támogatások mértéke és aránya komoly feszültségek forrása lehet.

Az ipari és versenyképességi miniszterek brüsszeli találkozóján, március 7-én több tagállam is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az EU több országa egyre nagyobb mértékben él azzal az ideiglenesen jóváhagyott a lehetőséggel, amely révén a kormányok állami támogatásokat nyújthatnak gazdaságaik versenyképességének növelése érdekében.

Nem meglepő, hogy sokan leginkább a német ipar állami támogatásait tartják túlzónak, amely tavaly novemberben egy akár 28 milliárdos új adótámogatási csomagról állapodott meg az ipar számára, hogy 2028-ig támogassa a magas energiaköltségek miatt meggyengült gyártóit. Korábban az óriási német ipar energiaszükségleteinek legnagyobb részét az Oroszországból érkező nyersanyagok biztosították, amelyek azonban az orosz–ukrán háború után bevezetett intézkedések óta nem állnak a német állam – és így az ipar rendelkezésére sem. Mindezek mellett, a zöldítés érdekében Németország a nukleáris atomerőműveit is leállította. Ezek után nem meglepő, hogy a termelés igencsak költségessé vált, valamint a német gazdaság gyengélkedik.

Ezekkel párhuzamosan, idén januárban Németország volt az első ország, amely élt azzal a lehetőséggel, hogy külföldi befektetéseket ösztönözzön állami támogatásokkal. Összesen 902 millió euró állami támogatásról döntöttek, amelyből 700 millió eurót közvetlen támogatásként nyújtottak a svéd Northvolt akkumulátorgyártónak egy új akkumulátorgyár építéséhez. A svéd vállalat egy 850 millió eurós támogatási ajánlatot kapott az Egyesült Államok Nebraska államától – ezzel igyekezett Németország felvenni a versenyt.

Fontos, hogy az Egyesült Államok által ajánlott befektetést ösztönző összeget is állami támogatásból fedezték volna – az úgynevezett Inflációcsökkentési Törvény keretein belül. A Biden-kormány által bevezetett intézkedés célzott adókedvezményeket, támogatásokat, hiteleket nyújt az ipar szereplőinek, amennyiben igyekeznek az USA klímaváltozással kapcsolatos céljának eléréshez hozzájárulni, mindezt összesen 783 milliárd dollár értékben a következő tíz évre. Egy ekkora összegű állami támogatás alapjaiban torzítja a világpiacokat. Csakhogy a világgazdaság második legnagyobb szereplője, Kína ugyancsak felhasználja az állami támogatások által nyújtott előnyöket, így aztán lényeges versenyelőnyre téve szert.

Vagyis, a globalizált világgazdaság két legnagyobb szereplője gyakorlatilag torzított piacokat hozott létre – bár nagyon eltérő eszközökkel. Ezen a világpiacon kellene valahogy versenyképessé válnia az európai gazdaságnak is, amely épp megvált a viszonylagos előnyét biztosító olcsó orosz energiahordozóktól, anélkül, hogy az új források rendelkezésre állnának. Az Európai Bizottság pont emiatt vezette be az állami támogatásokra vonatkozó, a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keretet, amelynek eddig egyik legnagyobb nyertese Németország.

A pénteki találkozó alkalmával aggodalmaikat kifejező Svédország, Finnország, Csehország, Dánia, Írország és Lengyelország érvei érthetők, hiszen a belső uniós piac lényegesen torzulhat egyes országok állami támogatásai miatt. Továbbá az is igaz, hogy ha egy iparágat vagy egy vállalatot túlzott mértékben vagy túl hosszú ideig támogat az állam, fennáll a veszély, hogy ez a termék vagy szolgáltatás kárára történik, vagyis idővel még kevésbé lesz versenyképes a támogatott cég. Mindezek mellett azok az országok vállalatai, amelyek kevesebb állami támogatást kapnak, hátrányos helyzetbe kerülnek. Mindez egy, az EU-n belüli széttöredezettséghez vezethet.

Úgy tűnik, hogy Európa egy újabb krízis előtt áll, amely elsősorban a tagállamok nézetkülönbségei miatt következhet be. Eddig az EU arra használta a legkülönbözőbb válságokat, hogy az integrációt felgyorsíthassa. Kulcsfontosságú lenne, hogy az olcsó energiahordozók korszaka után az EU képes legyen olyan közös megoldást találni, amely lehetővé teszi az egységes, lehetőleg torzításmentes piac megőrzését, miközben a globális piacokon is versenyképes termékeket és szolgáltatásokat tud nyújtani. Jelenleg úgy tűnik, hogy a kettőt nem lehet egyszerre.”

Forrás:
Veszélyben a közös piac?; Máthé Réka Zsuzsánna; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2024. március 12.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Az Európai Unió intézményei az adatvédelmi előírásokat megszegve használják a Microsoft 365 szoftvert

„A Microsoft 365 szoftver Európai Bizottság általi használata sérti az uniós intézményekre és szervekre vonatkozó adatvédelmi követelményeket – közölte az európai adatvédelmi biztos hivatala.

Az uniós hivatal vizsgálatát követően közzétett megállapítások szerint az Európai Bizottság több kulcsfontosságú adatvédelmi szabályt is megsértett a Microsoft 365 használata során. Az uniós bizottság különösen az uniós intézményekre, szervekre, hivatalokra és ügynökségekre vonatkozó uniós adatvédelmi jogszabályok azon rendelkezéseit sértette meg, amelyek a személyes adatok EU-n kívüli továbbításáról szólnak.

A brüsszeli testület továbbá elmulasztotta biztosítani, hogy az EU-n kívülre továbbított személyes adatok megfelelő, az unióban megkövetelt szinttel azonos védelmet kapjanak. Ezen kívül az Európai Bizottság a Microsofttal kötött szerződésében nem határozta meg kellőképpen, hogy a Microsoft 365 szoftver használata során milyen típusú személyes adatokat kell gyűjteni, és milyen kifejezett és meghatározott célból.

A jogsértések tehát az adatkezeléssel is kapcsolatosak, beleértve a személyes adatok továbbítását is – állapították meg, hozzátéve, hogy az uniós bizottság adatkezelői szerepkört is betölt.

A dokumentum Wojciech Wiewiórowski európai adatvédelmi biztost idézte, aki kijelentette: „szilárd adatvédelmi biztosítékok és intézkedések révén az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek felelőssége a személyes adatok EU-n kívüli és azon belüli feldolgozásának biztosítása, beleértve a felhőalapú szolgáltatásokat is. Ez elengedhetetlen annak szavatolásához, hogy a személyes információk a vonatkozó uniós rendeletnek megfelelő védelemben részesüljenek, amikor adataikat feldolgozzák.”

Az uniós adatvédelmi hatóság arra kötelezte az Európai Bizottságot, hogy függesszen fel minden adatáramlást a Microsoft számára a szóban forgó Microsoft 365 szoftver használatával, és rendelje ezt el az unión kívüli országokban található kirendeltségei számára is.”

Forrás:
A Microsoft 365 szoftver uniós használata adatvédelmi szabályokat sért; Horváth Tibor; Economx; 2024. március 11.
European Commission’s use of Microsoft 365 infringes data protection law for EU institutions and bodies; European Data Protection Supervisor; 2024. március 11. (PDF)

Halasztás az új Járóbeteg Irányítási Rendszernél

„Márciustól több szakrendelésre már a háziorvosoknak kellene időpontot foglalniuk pácienseiknek, ám a rendszer többek szerint sem jó. A belügy ad hoc egyeztetést hívott össze, állítja az orvosi kamara.

Még a múlt év őszén indította a kormányzat mintegy 90 szakrendelő közreműködésével az úgynevezett Járóbeteg Irányítási Rendszert (JIR), amelyben a páciensek a különböző szakrendelésekre akár online, vagy egy callcenter segítségével is kaphatnak időpontot. Az új rendszerrel az volt a céljuk, hogy a rendelési idők minden percében lássanak el beteget.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára tavaly ősz óta többször is jelezte: ezt a rendszert majd valamennyi szakrendelőre, háziorvosra kiterjesztik, sőt idén júliustól már maguk a betegek is foglalhatnak időpontot az úgynevezett Egészségablak applikáció segítségével.

A háziorvosi időpontfoglalás részleteiről tavaly októberben társadalmi vitára bocsátott jogszabálytervezet már akkor erős tiltakozást váltott ki az alapellátók körében, emiatt több szakmai szervezet is aláírásgyűjtésbe kezdett. Akkor ezek a szervezetek azzal érveltek, egy ilyen elváráshoz nincsenek meg a feltételek, de az észrevételeikre nem érkezett kormányzati reakció. Ellenben február utolsó napján megjelent a jogszabály. Március 7-én pedig arról kaptak levelet a háziorvosok az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFÖ) főigazgató-helyettesétől, hogy március elsejétől a beutaló köteles ellátásokra – ha a beteg személyesen megjelenik a rendelőben – a háziorvosnak kell az úgynevezett digitális időpontfoglaló rendszerben előjegyeznie a páciensét. Csakhogy a lapunk által az ország különböző pontjain megkérdezett háziorvosok egyike sem tudja használni az új rendszert, a betegek ellátáshoz most alkalmazott szoftvereik tanúsítására várnak, ugyanis ez lenne az egyik előfeltétele az új rendszerhez való csatlakozásnak. Volt aki úgy tudta, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) részéről sem készültek el még azok a fejlesztések, amelyek zökkenőmentessé tennék a háziorvosok számára a betegút szervezését.

Jelenleg a JIR pilot rendszeréből kimaradt háziorvosok úgy kereshetnek, hogy azon a felületen, ahová korábban a Covid-oltásokat rögzítették, meg kell adniuk a beteg adatait és azt követően lépegethetnek a szakrendelők között felajánlott időpontot keresve. „Ha minden simán megy, úgy legalább 5-10 percre van ehhez szükség. Ám gyakran lassú az E-tér, vagy az éppen a keresett ellátásra nincs általában kiajánlott időpont” – mondta az egyik, a fővárosban praktizáló háziorvos, aki úgy tudta, hogy a próbaprogramban is Budapestről csak néhányan vesznek részt aktívan. A többieket nem vonták be.

Kérdésünkre, hogy a háziorvos látja-e a saját területi ellátásához tartozó foglalható időpontokat, az OKFÖ sajtóosztálya azt a választ adta, hogy a vármegyei irányító intézmények kéthetente tájékoztatják majd a háziorvosokat azokról a szakrendelésekről, ahol lehetőség van digitális időpontfoglalásra.

A Népszava által megkeresett szakrendelők arról számoltak be, hogy ők egyáltalán nem érdekeltek abban, hogy kiajánljanak időpontot a háziorvosok számára. Részben sok ellátó saját időpontfoglaló-rendszert működtet a területéhez tartozó és regisztrált betegeknek, akik így közvetlenül maguk is foglalhatnak időpontot. Másrészt erős a félelmük, hogy ha megtennék saját területi betegeiktől vonnának el kapacitást, illetve az új, más területről foglalók többletellátást generálnak például a labor, ultrahang vagy egyéb képalkotó vizsgálatokra, amely aztán „csődbe viszi” a szakrendelőt.

A kormányzat a szakrendelőktől azt várja, hogy kapacitásaik legalább 30 százalékát ajánlják fel a háziorvosi foglalórendszerben. A járóbetegellátóknak, különösen ahol még nem működnek a saját időpontfoglalós rendszerek, jobban megfelel a jelenlegi gyakorlat. Miszerint egy-, másfél hónapra nyitják meg az előjegyzési listáikat és a beutaltak a hónap bizonyos napján, meghatározott időablakban kérhetnek telefonon vagy személyesen időpontot. E gyakorlattal nincs megszámlálható szakorvosi ellátásra várakozó, hiszen aki nem jut időponthoz, az láthatatlan marad a rendszer számára.

– Miután a Magyar Orvosi Kamara is tiltakozott a háziorvosoknak március hetedikén kiküldött levél miatt, Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár ad hoc egyeztetést kezdeményezett az érdekképviselőkkel. Így szerdán a belügyminisztériumban az ágazat vezetői arról tájékoztatták a Magyar Orvosi Kamara képviselőit, hogy március elsejétől mégsem kell egységesen alkalmazni a háziorvosoknak az időpontfoglaló rendszert – tájékoztatta lapunkat Keczéry Attila zuglói háziorvos, a Magyar Orvosi Kamara titkára. A háziorvosoknak az OKFÖ által kiküldött levél azt az információt tartalmazta, hogy mindenkinek kötelezően alkalmaznia kell az időpontfoglalást, de az egyeztetésen a kormányzat képviselői azt állították, hogy a teljes rendszer csak július elsejével indul. Addig csak azokban a szakrendelőkben és kórházi szakellátóhelyeken működik, ahol már a pilot projektben is részt vettek. Illetve a kör folyamatosan bővülhet mindazokkal, akiknél a technikai feltételek megteremtődnek. Vagyis a tárca képviselőinek tájékoztatása szerint azok, akik még nem csatlakoztak, nem követtek el hibát – hangsúlyozta Keczéry Attila. A titkár elmondta azt is, hogy összességében a kamara támogatja azt a kormányzati elképzelést, hogy az Egészségablak applikáció fejlesztésével egyszerűbbé kívánják tenni a receptek kiváltását, az időpontfoglalást. A titkár úgy vélte: ezúttal korrekt tájékoztatást kaptak a tárcától.

Egyes betegelégedettségi elemzések szerint míg 2015-ben a közösségi médiában az egészségügyi ellátásra reagáló negatív kommentek negyven százalékában szerepelt a várólista, a várakozási idő és az orvoshiány, addig tavaly év végén már ez az arány több mint 70 százalék volt. Azaz jelentősen romlott a szakrendelésekhez való hozzáférés. Ezt alátámasztja a Medicina 2000 Szakellátási Szövetség gyűjtése is, amelyhez 2014 óta kérnek rendszeresen adatokat a szakrendelőktől. Aszerint 2019-ről 2023-ra átlagosan ugyan alig egy héttel nőttek a várakozási idők, de egy-egy szakrendelésnél három hétnyivel is nyúltak a korábban sem rövid sorok. Most akár több hónapra is szükség lehet ahhoz, hogy valakit fogadjon kardiológus endokrinológus, diabetológus vagy sorra kerüljön ultrahang vizsgálatára.

OKFŐ: „A rendszer bevezetése fokozatos”

„Valamennyi háziorvos, házi gyermekorvos részére” – így kezdődik az a levél, amelyet az OKFŐ küldött ki még márciusban a doktoroknak. És rögtön az elején rögzítik: „Az Önöket érintő változások 2024. március 1. napján hatályba léptek, azaz ezen naptól – a szabályok keretei között – részt kell venniük betegeik részére járóbeteg szakellátásra történő időpontfoglalás folyamatában.”

Arra a kérdésünkre, hogy miért küldtek ki márciusban levelet a rendszer használatáról, ha annak indítását nem is tudták lehetővé tenni, azt írták: „A rendszer bevezetése fokozatos. Júliustól kell mintegy 300 rendelőben működnie a JIR-nek a kormányrendelet szerint. Márciusra 90 rendelő kapcsolódott be, ami pontosan az előzetes terveknek megfelelő.” Arra a kérdésünkre nem reagáltak: Megerősítik-e, hogy a rendszer nem működött megfelelően?

Mi, mennyi

A szakrendelők 1000 helyszínen évente 50-60 millió alkalommal fogadnak beteget, ebből 30-40 millióra a háziorvosok írnak a beutalót. A többire vagy maga a szakrendelő hívja vissza kontrollra a betegeket vagy maga a páciens érkezik beutaló nélkül.”

Forrás:
Ellentmondásos az új szakrendelői időpontfoglalási rendszer, a kórházfenntartó állítja, minden a tervek szerint alakul; Danó Anna; Népszava; 2024. március 14.

Technika, tudomány, MI

Sokan az MI-rendszerekben látják a jövőt, de érdemes figyelni a buktatókra is!

„Az elmúlt hónapokban-években egyre elterjedtebb lett a mesterséges intelligenciával ellátott eszközök használata és a felfutásnak még messze nincs vége. A legtöbb vállalatvezető jelenleg is az AI-megoldásokban látja a jövőt, azonban érdemes figyelmet fordítani a megbízhatóságra is – emeli ki dr. Barta Gergő, a Deloitte vezető Mesterséges Intelligencia szakértője.

Sokáig komoly újítónak számítottak azok a cégek, amelyek mesterséges intelligenciát használnak, mára azonban a nyilvánosság előtt is elérhetővé váltak a különböző technológiák. Aki még nem vezetett be ilyen megoldást, az is gondolkodik azon, hol tudnák megkönnyíteni az új AI-vezérelt eszközök a munkáját, és nyitott annak alkalmazására.

„Ahogy haladunk előre az időben, úgy egyre több szempontnak kell megfelelni a mesterséges intelligencia-rendszereknek ahhoz, hogy megbízzunk bennük” – emelte ki Rusznyák András, a Deloitte Data és AI csapatának vezetője. Szerinte egy egyszerű modell esetében ma a két legfontosabb szempont a kiszámíthatóság és az átláthatóság, tehát a felhasználók egyrészt szeretnék tudni, hogy melyek a rendszer korlátai, és azokon belül egyébként kiszámíthatóan és következetesen viselkedik-e. Ha nem csak egy modellt vizsgálunk, hanem egy teljes rendszert, akkor bejön a képbe a biztonság és a hozzáférhetőség is.

„Szerintem a mesterséges intelligencia használata közben az egyik legnagyobb nehézséget a tesztelhetőség jelenti” – mondta Schin Lotár, az OTP Mesterséges Intelligencia Kompetencia Központjának vezetője. Szerinte nem a megbízhatóságot kell maximálni, inkább az elvárásokat kell a realitások talajára hozni. „Ha tudom, hogy egy rendszer nem száz százalékosan megbízható, akkor ne hozzam olyan helyzetbe, ahol százszázalékos megbízhatóság az elvárás” – emelte ki.

Adatminőség mindenek felett

Rusznyák András szerint a mesterséges intelligenciát használó rendszerek legnagyobb kihívása az adatminőség biztosítása, ezekből az adatokból lehet ugyanis tanítani a rendszereket. Ezektől függ az, hogy mennyire lesz pontos, és mennyire lesz elfogult, alapvetően ezeken az adatokon keresztül tudjuk ezt befolyásolni a végső modellnél, hogy mennyire jól teljesíti a megbízhatósági feltételeket. A Deloitte szakembere szerint gyakran futnak bele abba, hogy nem elég tiszták vagy hiányosak az adatok, ezért először azokat kell rendbe tenni, mielőtt modellt kezdenének építeni.

„Mi egy erősen szabályozott környezetben működünk, a megbízhatóságnak van egy ilyen olyan aspektusa is, hogy az ügyfelek megbíznak-e benne, hogy nem használjuk fel úgy az adataikat például, hogy nem járultak hozzá” – tette hozzá Schin Lotár.

„Amikor nekiállunk a fejlesztésnek, vagy akár modellválasztásnak, akkor nagyon tudatosnak kell lennünk az elején. Látjuk például, hogy az általános GPT modellek nem annyira vannak kihegyezve a magyar nyelvre” – hangsúlyozta Rusznyák András.

A nemrég megjelent magyar mesterséges intelligencia körképben is az etikai kockázatok voltak az egyik legnagyobb olyan terület, ahol a szervezetek azt vallották, hogy kevésbé vannak a felmerült kockázatokra felkészülve.

„Ha a megbízható mesterséges intelligenciáról beszélgetünk, az elszámoltathatóság és a felelősségvállalás kérdése is gyakran megjelenik. A Deloitte szakembere szerint ebben a tekintetben nagyon nagy szerepe lesz a szabályozói környezetnek, amely kötelezővé teszi, hogy minden egyes modell tulajdonosa felel a döntéseiért. Minél előrébb haladunk az automatizálási skálán, minél nagyobb autonómiát adunk ezeknek a modelleknek, annál inkább szükség lesz arra, hogy automatikusan hoznak döntéseket, ennek ellenére maradjon egy ember a háttérben, aki felelősséget is vállal ezekért a döntésekért” – tette hozzá Rusznyák András.

Ezt várhatjuk ma a mesterséges intelligenciától

„Jelenleg nagy különbségek vannak a cégek elvárásai között. Ahol még nem használnak mesterséges intelligenciát vagy nem jutott el a szervezet széles rétegéhez, ott sokaknál a tapasztalatból kiindulva eleve alacsonyak az elvárások. Vannak ezzel szemben olyanok, akik csak a hírekből tájékozódnak, és egészen irreális elvárásokkal keresik meg a szakembereket, melyeket aztán vissza kell vinni a realitások talajára” – mondja Rusznyák András. Éppen ezért szerinte fontos az emberek oktatása, hogy megmutassák nekik, mi ma a mesterséges intelligencia, milyen problémákra tud választ adni és milyen elvárások reálisak vele szemben.

Az AI-megoldások használatával kapcsolatban még az őszinteséget emelte ki Schin Lotár. Szerinte nem szabad elbagatellizálni a probléma komplexitását, sokan úgy beszélnek erről a területről, hogy csak fognak egy modellt, és az működik, de ez nem így van. Tapasztalatai szerint a komplexitás egyre növekszik, egyre nagyobb kihívás egy megbízható, jó rendszert lefejleszteni és élesíteni.

A szakemberek úgy látják, egy új mesterséges intelligencia-rendszer bevezetésekor fontos, hogy az ne kényszer legyen, érdemes többször alaposan végiggondolni, hogy az adott szervezeten belül milyen területeken, milyen feladatokra lehet használni a modern technológiát.”

Forrás:
Sokan bíznak a mesterséges intelligenciában, de érdemes figyelni a buktatókra!; Üzletem.hu; 2024. március 12.
Megbízhatunk az AI-ban? | RISK? RESPOND! #9; Deloitte; YouTube; 2024. március

Nagyszabású országos tájékoztató eseménysorozattal indul a Vállalkozásfejlesztési Program, melyben a mesterséges intelligencia is fontos szerepet kap

„A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) több kiemelkedő együttműködő partnerrel, a Szövetségben a vállalkozókkal kormány-kamara megállapodás alapján megvalósuló Vállalkozásfejlesztési Program részeként országos eseménysorozatot indít vállalkozók részére.

Az NGM a GINOP Plusz vállalkozásfejlesztési prioritása keretében elindítja az Európai Uniós forrásból finanszírozott, vállalkozásoknak szóló támogatási programokat. Ezek a programok egyszerre segítik a nemzetközileg sikeres magyar vállalkozások kialakulását és a társadalom jelentős részének megélhetést biztosító vállalkozói réteg stabil működését. Az elmúlt évek válságkezelési időszaka után gazdaságnövelési fázis következik, ennek eszközeként fokozottabban kell biztosítani a vállalati szektor megfelelő forrásellátottságát. A következő időszakban megjelenő pályázati felhívások fókuszában a technológiai és szervezeti megújulás, valamint a fejlesztendő tevékenységhez kapcsolódó digitalizációs és energiahatékonysági beruházások támogatása fog állni.
Az elmúlt években a vállalatokkal szemben globális szinten is megjelent az igény arra, hogy átláthatóan működjenek, valamint a profitjuk maximalizálása mellett szem előtt tartsák a természeti és környezeti értékek megóvását, illetve az általuk gyártott és forgalmazott termékek társadalomra gyakorolt hatását. Ezen szempontok összessége alapozta meg az ESG kialakulását, melynek célja a vállalkozások mindennapi tevékenységében rejlő nem pénzügyi kockázatok és lehetőségek nyomon követése.
A magyar Országgyűlés 2023 december 12-én fogadata el a 2023. évi CVIII. törvényt (ún. ESG kerettörvényt), amely 2024 január 1-én lépett hatályba. A törvény elfogadásával Magyarország az uniós tagállamok között is élen jár abban, hogy az uniós szabályokkal összhangban meghatározza a hazai ESG szempontú jelentéstétel keretrendszerét. Az ESG-hez köthető jelentéstételi kötelezettség egyre hangsúlyosabb szerepet tölt be a nagyvállalatokon keresztül a beszállítói láncokban is, ezért a magyar KKV szektort is érinti. Erre tekintettel fontos a hazai KKV-k felkészítése a kritériumoknak való megfelelésre. A Kormány célja, hogy az MKIK közreműködésével elérhetővé tegye számukra a legfontosabb információkat.
Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért, pénzügyi forrásokért és makrogazdasági elemzésért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a roadshow feladata, hogy áttekintést adjon a vállalkozásoknak a vállalkozásfejlesztési célokról, a nekik szóló támogatási lehetőségekről és a vállalkozói ismeretek átadására elindított programokról, valamint elérhetővé tegye számukra a legfontosabb információkat az ESG-vel kapcsolatos, őket érintő lehetőségekről és kötelezettségekről.
Fentieken túl a Vállalkozásfejlesztési Program kiemelt témája lesz a mesterséges intelligencia alkalmazások használatának gyakorlati útmutatója. A mesterséges intelligencia (MI) elterjedése és fejlődése sokak szerint nagyobb változást fog hozni az életünkben, mint amit az internet és a digitalizáció mostanáig együttvéve eredményezett. Mindenkit foglalkoztatnak az új MI alapú technológiák, de még kevesen értjük igazán, hogy valójában mire is tudjuk majd a hétköznapokban használni ezeket az új lehetőségeket. Igaz ez a vállalkozások, különösen a kkv-k világára is.
Nekik szól az országos programsorozat, amely többek közt olyan kérdésekre ad választ, hogy a cégek miként profitálhatnak az új technológia mielőbbi adaptálásából, továbbá milyen fejlesztési, és finanszírozási lehetőségek állnak rendelkezésükre.
Fábián Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára kiemelte, hogy a roadshow egyik legfontosabb feladata a témában, közérthető módon, gyakorlati példákon keresztül prezentálni a mesterséges intelligencia alkalmazások használati útmutatóját az ország minden régiós központjában. A program magas szakmai színvonalához hozzájárul a közel ötszáz tagszervezetet számláló, és ezer tagot tömörítő Mesterséges Intelligencia Koalíció – tette hozzá az államtitkár.
A Budapesten és további mintegy tíz vidéki városban megrendezésre kerülő rendezvénysorozat április közepén veszi kezdetét. A szervezők hamarosan részletes tájékoztatást nyújtanak a programokról a vállalkozások számára.”

Forrás:
Nagyszabású országos tájékoztató eseménysorozattal indul a Vállalkozásfejlesztési Program, melyben a mesterséges intelligencia is fontos szerepet kap; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2024. március 14.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Egy év alatt több mint 30 százalékkal növekedett a Magyar Posta iCsekk applikációján keresztüli csekkbefizetések aránya

„Egy év alatt több mint 30 százalékkal növekedett a Magyar Posta iCsekk applikációján keresztüli csekkbefizetések aránya – közölte a társaság.

Kiemelték, tovább erősödött a digitalizációs trend a fizetési szolgáltatásoknál, tavaly már minden tizedik ember mobilapplikáció segítségével, távolról fizette be csekkjeit, így a tranzakciók összesített értéke meghaladta a 155 milliárd forintot. A Magyar Posta Zrt. friss adatai szerint 2023-ban összesen több mint 14 millió csekket fizettek be a felhasználók a postai iCsekk applikáció vagy a postai csekkbefizetést tartalmazó, partneri mobilappok által biztosított mobilos fizetési megoldáson keresztül.

Hozzátették, az elmúlt öt évben több mint tízszeresére növekedett a mobilappos csekkbefizetések aránya az összes csekkbefizetésen belül. Az évek óta tartó trend folyamatos, ezt bizonyítja, hogy csak az elmúlt évben több mint 30 százalékkal emelkedett az iCsekk applikáción keresztül befizetett csekkek aránya. A fentiekkel párhuzamosan csökkenés figyelhető meg a hagyományos, postai sárgacsekkes befizetések esetében.

A Magyar Posta az iCsekk rendszerében jelenleg több mint 800 000 regisztrált felhasználót tart nyilván, ami a 2023. januári adatokhoz képest mintegy 25 százalékos növekedés. A felhasználók döntő többsége továbbra is a magasabb iskolai végzettségű, városban élő, ugyanakkor dinamikus növekedés tapasztalható a vidéki lakosság körében is – írják közleményükben.

Kitértek arra, hogy tavaly az elektronikus fizetéssel kiegyenlített csekkek aránya Magyarországon, a fizikai és digitális csatornákon összesítve, már meghaladta a 42 százalékot, folytatva ezzel az előző évek növekedési trendjét. Ezt figyelembe véve a Magyar Posta a digitális postai szolgáltatások fejlesztésére összpontosít, ezek közül jelenleg a legismertebb és legtöbbet használt alkalmazás az iCsekk, melyben az idén a Díjnet szolgáltatások, köztük az e-számlafizetés továbbfejlesztését tervezi a vállalat.

Az iCsekk mobilapp használatának növekedésével párhuzamosan, egyre csökken az igény a 2016-tól telepített, gyors csekkbefizetést biztosító automaták iránt. Ezért a Magyar Posta februárban csökkenti csekkautomatáinak számát. A kijelölt kormányablakokban, továbbra is üzemelnek csekkautomaták bankkártyás és készpénzes befizetéssel.

A Magyar Posta tájékoztatása szerint 2022-ben az elektronikus csatornákon való csekkbefizetések aránya tovább nőtt. 2021-ben a teljes postai csekkbefizetés 6,7 százalékát, míg 2022-ben már 8,1 százalékát fizették be elektronikus csatornán keresztül.”

Forrás:
Nagyot megy a posta alkalmazása; Infostart / MTI; 2024. március 13.

A nemzeti ünnepen újabb kultúrkincseket tett szabadon elérhetővé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK)

„Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából Kölcsey Ferenc prózai műveinek és hat, eddig ismeretlen verstöredékének, valamint Szendrey Júlia leveleinek és verseinek kéziratai, továbbá 19. századi fotográfiák, köztük az Egressy család dagerrotípiái váltak mindenki számára szabadon hozzáférhetővé és letölthetővé az OSZK Copia és Fotótér elnevezésű tartalomszolgáltatásában.

Különleges helyszínén, a magyarság emblematikus verseinek (Himnusz, Szózat, Nemzeti dal) teret adó Vershaza kiállításának keretei között tartott sajtótájékoztatót az OSZK 2024. március 15-én. A nemzeti ünnepen a magyar kultúra felbecsülhetetlen értékeivel gazdagodott az online tér. Az ünnepi eseményen Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatójának köszöntőjét követően beszédet mondott Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára.

A program Földesi Ferenc, az OSZK Kézirattár vezetőjének előadásával folytatódott a Copia digitális kézirattár létrehozásának tartalmi kritériumairól, illetve Kölcsey Ferenc és Szendrey Júlia újonnan digitalizált kéziratairól, ezt követte Sárközy Réka, az OSZK Történeti Fénykép- és Interjútár vezetőjének bemutatója a 19. századi gyűjteményünk újonnan digitalizált dagerrotípiáiról, valamint ezek készítéséről.

Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója köszöntőjében hangsúlyozta: „A nemzeti könyvtár jelentése egybeesik a kulturális gyarapodással, a kulturális gazdagsággal, amelynek láthatóvá tételéhez elengedhetetlen az a mesterségbeli tudás, amelyet a könyvtár szakemberei birtokolnak. A láthatóvá tétel jelenti a nemzeti könyvtár identitásának lényegi pillérét, amellyel szerepet vállal a nemzeti ünnepben, és abban, hogy bármikor elérjük, értelmezzük történeti alakzatainkat, kulturális motívumainkat. 2023-ban digitalizált 13 millió oldalunkkal máris Európa legszűkebb élmezőnyébe tartozunk, idén év végéig elérjük a 14-15 millió digitalizált oldalt, és terveink szerint néhány éven belül szeretnénk megvalósítani az akár 60 millió oldalas kapacitást is.
Kötelességünknek érezzük, hogy mindenki könnyedén hozzáférjen a nemzeti könyvtár kincseihez, amelyek mindannyiunkhoz tartoznak.”

Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettese ünnepi beszédében elmondta: „A mai találkozásunkra készülve ráleltem egy igazságra: a könyvtár lelke éppen, hogy nem a könyv, hanem a könyvtáros. A könyvtáros nélkül a könyvtár valójában nem is könyvtár, csak raktár lenne. Ahol megjelenik egy könyvtáros, egy tudományos munkatárs, egy kutató, akár egyetlen kötet nélkül, csak a szívébe, lelkébe beleégett versekkel, sorokkal, fejezetekkel is képes csodát tenni, elvarázsolni a szépre és jóra vágyókat.”

A jeles napon Kölcsey Ferenc (1790–1838) esztétikai, nyelvtudományi dolgozatait, továbbá kivonatokat nyelvészeti, statisztikai-demográfiai munkákból és nem utolsósorban fontos kritikákat tettünk közzé, köztük a híres Berzsenyi-kritika (recenzió) egyetlen példányban fennmaradt, teljes, autográf kéziratát. Kölcsey recenziója a magyar irodalom talán legelhíresültebb kritikája.
Kölcsey műveinek kritikai kiadása sem ismeri azt a hat verstöredéket-vázlatot, amelyet egyetlen kéziratoldalra jegyzett fel a költő – ezek is most láttak napvilágot a Copia-gyűjteményben.

Petőfi Sándor felesége, Szendrey Júlia (1828–1868) költőként és műfordítóként is jelentős életművet hagyott hátra az utókor számára. Szépírói tevékenysége a magyar irodalom részeként különleges jelentőséggel bír. Munkatársainknak köszönhetően a Petőfi-hagyatékból származó kincsek, Szendrey Júlia 89 verse és 85 levélből álló levelezése mostantól szintén olvashatók a Copia-gyűjteményünkben.

Fotótér tartalomszolgáltatásunk is újabb kincsekkel gyarapodik. Online tartalomszolgáltatásunk legújabb, unikális darabjai Egressy Gábor (1808–1866) két arcképe, valamint a fiairól, Ákosról és Árpádról készített kettős portré. A szabadságharc korának egyik legismertebb színésze barátja volt Vörösmartynak és Petőfinek is. Egressy Gábor életének egyik csúcspontja volt, hogy 1848. március 15-én elszavalta a Nemzeti dalt, megszakítva a Bánk bán előadását a Nemzeti Színházban.

1986 óta most láthatja először a nagyközönség Egressy Gábor két korai portréját, a fiait ábrázoló dagerrotípia pedig még sosem volt nyilvánosan látható.

A Fotótér tartalomszolgáltatásban a nemzeti könyvtár most nemcsak az Egressy-dagerrotípiákat, hanem közel ezer vizitkártyát, kabinetfotót és egyéb portrét tett böngészhetővé, kutathatóvá és mindenki számára ingyenesen felhasználhatóvá.

Nyílt napunkon egész napos családi rendezvénysorozattal, többek között koraifényképritkaságok bemutatásával, szabadulószobával, játszóházzal, vezetett épületsétával, raktárbarangolással, a nemzeti ünnephez kapcsolódó Vershaza kiállításunk tárlatvezetésével vártuk látogatóinkat.

A március 15-i nemzeti ünnepen is elsősorban arra törekedtünk, hogy az egész család számára értékes, érdekes programokat kínáljunk, amelyek segítségével a legkisebbeket is elvezetjük az írott szó, az olvasás kultúrája felé.”

Forrás:
A nemzeti ünnepen újabb kultúrkincseket tett szabadon elérhetővé az OSZK; Országos Széchényi Könyvtár (OSZK); 2024. március 15.

Március 15. – Bemutatták a Petőfi közössége adatbázis megújult verzióját

„Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Leváltárban pénteken bemutatták a Petőfi Sándor kapcsolati hálóját feltáró, Petőfi közössége elnevezésű adatbázis megújult verzióját.

Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára az eseményen hangsúlyozta: a Magyar Nemzeti Levéltár a Petőfi-emlékévhez kapcsolódóan egy olyan 21. századi innovatív eszközt hozott létre, amely még közelebb hozza Petőfi Sándort és a reformkort az emberekhez. Vincze Máté elmondta, hogy a szűkített adatbázisban mintegy 200, Petőfi Sándor ismeretségi köréhez tartozó ember szerepel. Hozzátette: azáltal, hogy a levéltár bemutatja Petőfi széles és kiterjedt kapcsolati hálóját, nemcsak a reformkort és a költőt, hanem saját magunkat is kicsit jobban megismerhetjük. Beszámolt arról, hogy a visszajelzések nagyon jók, a felületet, amelynek első verziója tavaly készült el, rendszeresen használják az oktatásban.

Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója köszöntőjében felidézte, hogy a forradalom és szabadságharc legemblematikusabb figurája rövid életútja alatt az egész országot bejárta, nyolc iskolában végezte tanulmányait, a korszak legismertebb politikusaival, íróival került kapcsolatba, hihetetlenül népszerű volt. Ezt a rendkívül kiterjedt kapcsolati hálót szerették volna bemutatni a levéltárban fellelhető dokumentumokon keresztül. Elmondta, hogy a Petőfi Sándor közössége projekt egyfajta előzménye annak a nagyszabású programnak, amelynek során az 1895 és 1980 között keletkezett mintegy 22 millió oldalnyi, magyar anyakönyvi állományt szeretnék digitalizálni.

A köszöntők elhangzása után Szatucsek Zoltán, az MNL Informatikai és Innovációs Igazgatóságának vezetője és Hegedűs István levéltáros, az igazgatóság Digitális Tartalomfejlesztési Osztályának vezetője tartott projektbemutatót. Hegedűs István tájékoztatása szerint az adatbázisban szereplő személyek kiválasztása a vonatkozó szakirodalmon alapul, mindegyik életrajzban megtalálható, hogy az illető személy pontosan milyen kapcsolatban állt Petőfi Sándorral. A nevekhez rövid életrajzi leírás és irodalmi ajánló, valamint levéltári irat, például anyakönyvi kivonat, levelezés, oklevél, térkép vagy fénykép is tartozik. A válogatásban helyet kapott például Arany János, Jókai Mór, Liszt Ferenc, Kossuth Lajos, Bem József, Görgey Artúr és Petőfi Sándor ifjúkori szerelme, Cancriny Emília is. Szintén tavaly készült el az az adatbázis, amely Tarjányi József helytörténész, Petőfi-kutató több évtizedes gyűjtőmunkája alapján a Petőfi Sándorral kapcsolatos magyarországi és külföldi emlékhelyek listáját adja közre.

Az adatbázisoknak egy évvel ezelőtt mutatták be az első verzióját. Az akkor publikált adatbázisok most interaktívabb formában, látványos adatvizualizációval támogatva újultak meg. Elkészült egy közösségi média imitációs aloldal (petofikozossege.mnl.gov.hu), amelybe 2-3 naponta, blogposzt-szerűen kerülnek be az adatbázisban található iratok. A MNL közölte azt is, hogy tavaly elindult a KIM, a Petőfi Irodalmi Múzeum, valamint a Hol vagy, Kajla? alkotóinak összefogásával a Reformkor Nagyjai nevű program, amely a gyerekeket szólítja meg és vidám, játékos formában tartalmaz információkat a reformkorról és hőseiről. A program a www.reformkornagyjai.hu oldalon érhető el.”

Forrás:
Március 15. – Bemutatták a Petőfi közössége adatbázis megújult verzióját; Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM); 2024. március 15.
Petőfi közössége – Adatbázisok Online; Magyar Nemzeti Levéltár (MNL)

Fenntartható fejlődés

Éghajlati kockázatok és Európa, eddig: egy-null a klímaváltozásnak

„Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség közzétette első éghajlati kockázatokat értékelő jelentését, amely szerint az európai szakpolitikai cselekvés több mint nem elegendő, hiszen még az optimista forgatókönyvek szerint is súlyosbodni fognak a klímahatások az Európai Unió területén.

Az Európai Unió független, a politikai döntéshozatalt segítő szakági ügynöksége, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency – EEA) első alkalommal tette közzé az Európai Éghajlati Kockázatértékelési Jelentést (European Climate Risk Assessment – EUCRA), ami alapvetően – az eredmények tükrében – az éghajlat-politikai cselekvést hivatott előmozdítani a kontinensen. A EUCRA az éghajlatváltozás Európára gyakorolt hatásaival és kockázataival kapcsolatos adatokra alapoz, kiegészítve az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC), az EU Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálatának, illetve a Bizottság Közös Kutatóközpontjának jelentéseit, a nemzeti kockázatértékeléseket, valamint az uniós finanszírozású KFI projektek eredményeit is beemeli, vagyis egy meglehetősen széleskörű és alapos jelentés készült.

Az EEA általános megállapításai szerint Európa a leggyorsabban felmelegedő kontinens a világon, és még abban az esetben is felkészületlen az éghajlatváltozás hatásaira, amennyiben sikerül a Párizsi Megállapodásban meghatározott 1,5 °C alatt tartani a globális átlaghőmérséklet emelkedést. Ugyanakkor a rendelkezésre álló hőmérséklet adatok azt mutatják, hogy a jelen emberi tevékenység éppen ez ellen dolgozik: a Kopernikusz által közzétett elemzés szerint az elmúlt tizenkét hónap (2023. március – 2024. február) globális átlaghőmérséklete 0,68°C-kal haladta meg az 1991–2020-as átlagot és 1,56 °C-kal az 1850–1900-as iparosodás előtti átlagot. 2024 februárját pedig globálisan a legmelegebb februárnak lehet nevezni, hiszen a felszíni levegő átlaghőmérséklete 13,54 °C volt, a napi globális hőmérséklet pedig négy egymást követő napon (február 8–11.) 2 °C-kal haladta meg az 1850–1900-as szintet.

Az elemzés kimondja, hogy az európai szakpolitikák és alkalmazkodási intézkedések nem tartanak lépést a gyorsan, minőségében és mennyiségében egyaránt növekvő kockázatokkal. Sok esetben a fokozatos alkalmazkodás nem lesz elegendő, és mivel az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia fokozását célzó számos intézkedés hosszú időt igényel, sürgős cselekvésre van szükség a még nem kritikus kockázatok esetében is; erre pedig a társadalom egyelőre nincs felkészülve az EEA ügyvezető igazgatója, Leena Ylä-Mononen véleménye szerint. Éppen ezért az EEA kijelentette, hogy az európai választásokat követően nem opció a klímaváltozás nem prioritásként kezelése; mind a kibocsátáscsökkentés, mind az alkalmazkodás terén sokkal több erőfeszítésre van szükség, amennyiben a kihívásokat, például a hőhullámok okozta megbetegedések vagy halálozások számának növekedését kezelni kívánjuk, ugyanis becslések szerint például Európában 2019-ben a hőhullámok okozták az időjárással és éghajlattal összefüggő szélsőséges eseményekből eredő halálesetek mintegy 90%-át.

Pontosan utóbbi megállapítás világít rá arra, hogy nemcsak egy ökológiai válságról van szó; az éghajlatváltozás a környezeti mellett gazdasági és társadalmi aspektusokkal egyaránt rendelkezik. A EUCRA készítői is ezt a hármas szemléletet követték, amikor az elemzésben megjelenő 36 éghajlati kockázatot vizsgálták a következő öt, egymással szorosan összefüggő témakörben: ökoszisztémák, élelmezés, infrastruktúra, egészség, valamint gazdaság és pénzügyek. E kockázatok mindegyike önmagában is jelentős környezeti romlást, gazdasági károkat, társadalmi vészhelyzeteket és politikai zavarokat okozhat, több kockázat együttes fennállása pedig még több negatív hatás okozója lehet.

A jelentés szerint Európában az ökoszisztémák katasztrofális és kritikus állapotban vannak, a tíz vizsgált kockázati terület közül három (tengeri és tengerparti, valamint az erdőtüzek veszélyeztette biodiverz ökoszisztémák – kifejezetten Dél-Európában) sürgős beavatkozást igényel, a többi kockázat esetében (pl. vizes ökoszisztémák, talaj stb.) pedig további cselekvések szükségesek. Az egészség klaszter tekintetében két kockázat került a legmagasabb kategóriába: a lakosságra hatást gyakorló hőstressz és az erdőtüzek épített környezetre, valamint lakosságra mért hatása – szintén Európa déli részére nézve, ugyanakkor az erdőtüzek az egész kontinens tekintetében kritikus kockázatot jelentenek, mint ahogy a hőstressz a szabadtéri munkát végzők esetében, valamint a rossz állapotú épületek az emberi jóllétre gyakorolt hatás kapcsán.

Mindazonáltal a hőség és az aszály a növénytermesztés tekintetében is kockázatot jelent; Dél-Európában már katasztrofálisszintet ért el, de a közép-európai országok is veszélyben vannak a terméshozam, ezáltal az élelmezésbiztonság relációjában. De hasonló helyzetben van az infrastruktúra is: Dél-Európában a hőség és az aszályok jelentős kockázatot jelentenek az energiatermelésre, -szállításra és -keresletre, a legnagyobb kockázatot ugyanakkor a folyami, illetve az intenzív csapadék okozta áradás jelenti az épített környezet, a kritikus infrastruktúra vagy akár a gazdaság működésének tekintetében. Továbbá az európai gazdasági és a pénzügyi rendszer számos éghajlati kockázattal szembesül: például az éghajlati szélsőségek növelhetik a biztosítási díjakat, veszélyeztethetik az eszközöket és a jelzáloghiteleket, valamint növelhetik a közkiadásokat és a hitelköltségeket.

Összességében elmondható, hogy az azonosított legfontosabb éghajlati kockázatok több mint fele a jelenleginél jelentősen több fellépést igényel, és közülük nyolc különösen sürgős; ezek elsősorban az ökoszisztémák megőrzése, az emberek szélsőséges hőmérséklet elleni védelme, az emberek és az infrastruktúra árvizekkel és erdőtüzekkel szembeni védelme, valamint az európai szolidaritási mechanizmusok, például az EU Szolidaritási Alap működésének biztosítása.

A jelentés ugyanakkor nemcsak a kockázatok beazonosításával foglalkozik: témakörönként megfogalmaz cselekvési prioritásokat, többnyire nemzeti, de akár regionális vagy helyi politikai szintre kitekintve, amelyből következtetni lehet, hogy jelen esetben már nem elegendőek a kisléptékű megoldások. Ehhez kapcsolódik szorosan az Európai Bizottság válasza az éghajlati kockázatok kezeléséről, amelynek keretében négy fő cselekvési kategóriát határoztak meg: 1. Jobb irányítás 2. Jobb eszközök a kockázattulajdonosok szerepvállalásának növelésére 3. A strukturális politikák kiaknázása 4. Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia finanszírozásának megfelelő előfeltételei. Mint ahogy az EEA jelentés, a Bizottság reakciója is a klímaadaptációs válaszlépésekben összpontosul, ami egy jelentős elmozdulást jelent a korábbi kibocsátás-csökkentési, vagyis a mitigációs szemlélettel szemben. Ugyanakkor megállapítható, hogy egyrészt ez a felismerés meglehetősen elkésett, másrészt továbbra is túl általános válaszreakció, hiszen konkrét megoldásokat egyelőre nem kínál. Az e téren való elmélyülés valószínűsíthetően már a következő Bizottság napirendjén fog szerepelni, remélhetőleg teret adva addig a szakértők becsatornázásának annak érdekében, hogy ezúttal a politikai megoldást a szakmai tények és érvek váltsák fel.”

Forrás:
Éghajlati kockázatok és Európa; Tóth Bettina; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2023.március 14.
European Climate Risk Assessment report; European Environment Agency (EEA); 2024. március 11.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Európai uniós gazdaságbiztonság és a magyar érdekek

„Az Európai Bizottság és az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 2023 júniusában adta ki az európai gazdaságbiztonsági stratégiáról szóló közös közleményt, amelynek kiegészítéseként 2024. január végén öt új kezdeményezést jelentett be Brüsszel. A javaslatcsomagból hazánk számára a beérkező befektetések átvilágítására vonatkozó szabályok szigorítása tűnik a legérdekesebbnek, tekintettel a kínai beruházások felfutására az elmúlt években.

Az EU 2019-ben vezette be a közvetlen külföldi tőkebefektetések átvilágításáról szóló szabályozást. A döntést nagyrészt a németországi Kuka Robotics high-tech vállalat 2016-os kínai felvásárlása váltotta ki, így az egész kezdeményezés kezdettől egyfajta Kína-ellenes színezetet kapott. A szabályozás szerint a beruházást elnyerő tagország joga eldönteni, mely FDI-projekteket ellenőrzi, hagyja jóvá vagy blokkolja. A mostani brüsszeli javaslat ezen nem változtat, viszont erősítené a tagállamok és a bizottság közötti koordinációt, annak érdekében, hogy kezelhetőbbek legyenek a beruházásokkal kapcsolatos, az unió egészét érintő biztonsági kockázatok. Lényeges elem továbbá, hogy a javaslat kiterjeszti az átvilágítás hatályát az EU-ban működő, de külföldi jogalany által ellenőrzött befektetőkre. Emellett az unió erősíteni kívánja a kutatás biztonságát, hogy a kettős felhasználású technológiák ne szivároghassanak ki rivális ország vállalataihoz. Konkrétumként egyelőre egy tanácsi ajánlásra irányuló bizottsági javaslat említhető, ami nem kötelező érvényű, és végrehajtása teljes mértékben a tagállamok döntésétől függ.

Összességében tehát Brüsszel javaslatai alapvetően nem gátolják, hogy Magyarország továbbra is számottevő kínai FDI-projekteket nyerjen el, vagy hogy kínai és magyar vállalatok, kutatóműhelyek működjenek együtt az innováció terén. Az unió elsősorban a stratégiai szektorokban megvalósuló vállalati felvásárlások miatt vezette be annak idején a befektetések monitorozását, Magyarországra pedig az elmúlt időszakban főként zöldmezős kínai beruházások érkeztek. Még ha a brüsszeli kontroll várhatóan erősödni fog is a következő években, ezek a projektek kisebb eséllyel kerülhetnek az unió célkeresztjébe, mint például egy európai technológiai cég felvásárlása.

Ezzel együtt mégis érdemes kiemelni, hogy Brüsszel legújabb kezdeményezése egy újabb jele a gazdaságbiztonság és a nemzetbiztonság összekapcsolódásának. Ez utóbbi hagyományosan nemzetállami kompetencia, ezért a bizottságnak nem lesz könnyű rávennie a tagállamokat, hogy kövessék az ajánlásokat, és támogassák a javaslatcsomagban megjelölt irányba mutató jogalkotást. Ez azt jelenti, hogy bármilyen szintű gyakorlati megvalósulás várhatóan lassan és körülményesen fog csak végbemenni.

Mindezek ellenére Brüsszel javaslatai ismét ráirányítják a figyelmet arra, hogy a gazdaságbiztonság az uniós politikai napirend egyre fontosabb témájává válik, aminek messzemenő következményei lehetnek a magyar konnektivitási stratégia megvalósítására nézve is.

Hazánknak számítania kell arra, hogy a 2024–2029-es időszakban Brüsszel minden bizonnyal lépéseket fog tenni az uniós gazdaságbiztonsági kapacitások és eszközrendszer kialakítása terén, és várhatóan élénkülni fog a diskurzus a döntéshozatali mechanizmusról, struktúrák és intézmények létrehozásáról. Tekintettel arra, hogy Japán miniszteri posztot hozott létre a gazdaságbiztonsági kérdések kezelésére, az USA-ban pedig 2023 novembere óta külön állami testület foglalkozik az ellátási láncok ellenálló képességével, nem lenne meglepő, ha hamarosan az EU-ban is bizottsági biztos vagy egy új testület venné kézbe a témát.

Minden jel arra mutat, hogy a következő években egy új egyensúly keresése fog zajlani, amelynek során az országok a globális együttműködés előnyeit egy sokkal erősebb biztonsági háló mellett akarják kihasználni.

A növekedési stratégiákba meghatározó tényezőként fog beépülni a biztonság és az ellenálló képesség iránti igény. Hazánk szempontjából kiemelten fontos kérdés, hogy a magyar konnektivitási stratégia összhangba hozható-e ezzel az új paradigmával. Mivel Kínától Japánon át az USA-ig a világgazdaság nagy erőközpontjai egyaránt a gazdaságbiztonságot erősítő stratégiákat alkotnak és valósítanak meg, így hazánknak fel kell készülnie arra, hogy az EU is ezen az úton fog haladni, amivel érdemes adottságként számolni. Amennyiben ez a stratégia elősegíti az ellátási láncok kiegyensúlyozottabbá tételét, az európai gazdaság ellenálló képességének növelését a külső zavarokkal szemben, akkor a folyamat a magyar gazdasági érdekeket is szolgálja, és a stratégia ezen elemeit célszerű támogatnia hazánknak. Ezenfelül a gazdaságbiztonságot és az ellenálló képességet erősíti a külső kapcsolati háló diverzifikációja is, ami egyáltalán nem ellentétes a magyar érdekekkel. Ugyanakkor az uniós gazdaságbiztonsági törekvések legnagyobb veszélye a magyar konnektivitási stratégia szempontjából, hogy tovább nehezednek a magyar–kínai gazdasági kapcsolatok építésének külső körülményei. A magyar külpolitika ezt a negatív hatást valószínűleg nem tudja teljes mértékben kivédeni, ezért észszerű kompromisszumként érdemes egy olyan uniós gazdaságbiztonsági stratégiát támogatnia, amely mentes az amerikai nagyhatalmi érdekektől, és csupán azokra az ipari szegmensekre fókuszál, amelyeket a világgazdaság többi meghatározó országa is védőhálóval vesz körül.”

Forrás:
Európai uniós gazdaságbiztonság és a magyar érdekek; Goreczky Péter; Világgazdaság; 2024. március 12.
(A szerző a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője)

Törvények, rendeletek

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény módosításáról

„A jogértelmezői gyakorlatban megjelenő igényként jelentkezett, hogy a jogszabályok egyértelmű és könnyedén megismerhető céltételezéssel rendelkezzenek azok jogszabályszövegében, ne csupán a szerkezetileg különálló, érdemi legitimációval nem bíró indokolásukban.
A javaslat célja, hogy kötelezővé tegye a preambulum alkalmazását, amelyben minden esetben meg kell határozni a jogszabály célját.
A tervezetre vonatkozó véleményét a tarsadalmiegyeztetes@im.gov.hu elektronikus levélcímre küldheti meg 2024. március 21-ig.”

Forrás:
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény módosításáról; Igazságügyi Minisztérium, Jogszabálytervezetek; 2024. március 13.

A digitális állam megvalósítása érdekében egyes törvények módosításáról

„

„A törvénytervezet az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseket jelenleg tartalmazó törvények felülvizsgálatával kapcsolatban elsősorban szövegcserés módosításokat, szövegpontosító rendelkezéseket tartalmaz, kiegészülve egyes, a Dáptv.-nyel bevezetett jogintézményekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos rendelkezésekkel.

A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2024. március 22-ig várjuk, a tarsadalmiegyeztetes@kormanyiroda.gov.hu  email címen.

Tartalmi összefoglaló a digitális állam megvalósítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz

A törvényjavaslat célja a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) 2024. július 1-jei hatálybalépésével szükségessé vált módosítások előterjesztése.

A Dáptv. által bevezetett fogalmakból adódó szövegcseréken és az ezekből fakadó szövegpontosításokon túl az előterjesztésben megjelenő legfontosabb újdonságok:

  • megteremtődik a Digitális Állampolgárság előregisztráció lehetősége
  • a digitális állampolgárok számára nyújtott szolgáltatások elérhetővé válnak a telekommunikációs szektorban is

A Digitális Állampolgárság előregisztráció

Az állampolgárok körében végzett kutatások felszínre hozták az állampolgárok egyes csoportjainak azt az igényét, hogy a digitális állampolgárságuk aktiválását személyesen, szakértő ügyintéző támogatásával szeretnék elvégezni, hasonlóan más digitális szolgáltatásokhoz történő regisztrációkhoz. Megteremtjük ennek a lehetőségét már a Dáptv. hatálybalépése előtt, így az állampolgárok kényelmesen, egyéb ügyeik intézéséhez igazítva -néhány perc alatt- elvégezhetik az előregisztrációt.

eAzonosítás és eAláírás használata

A telekommunikációs szektorban 2025-től a DÁP fokozatosan megnyitja a digitális keretszolgáltatásokat a piaci szereplők számára, azaz a DÁP keretszolgáltatásait beépíthetik a saját folyamataikba, szolgáltatásaikba. Ezzel biztosíthatnak egy egységes, digitálisan fejlett ügyfélélményt az állampolgárok számára, akik a DÁP-ban már megismert szolgáltatásokat használhatják a digitális életük egyéb területein is.

Keretszolgáltatások közül az első időszakban az eAzonosítás és az eAláírási szolgáltatás lesz integrálható a piaci szereplők számára. A DÁP-os ePosta, az eDokumentumtár és az eFizetés későbbi fejlesztési szakaszokban lesz majd elérhető.

Ezen felül az közigazgatás által kezelt állampolgári adatokat is könnyen elérhetővé tesszük a piaci szereplők számára. Állampolgári jóváhagyást követően megosztásra kerülhetnek az adott piaci szolgáltatáshoz szükséges adatok, közhiteles forrásból.

A módosítással a telekommunikációs cégek is kötelesek lesznek 2025. június 1-jétől biztosítani -a saját szolgáltatásaik nyújtása során- az eAzonosítás és az eAláírás szolgáltatás használatának lehetőségét az állampolgárok számára, fokozva ezzel az állampolgári ügyintézés kényelmét és biztonságát.”

Forrás:
A digitális állam megvalósításához törvények módosításáról szóló törvényjavaslat; Miniszterelnöki Kabinetiroda, Jogszabálytervezetek; 2024. március 14.