Skip to main content

45. szám, 2011. november 7.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

A vártnál korábban felállhat az új közigazgatási rendszer

„Balatonfüred – Akár az is elképzelhető, hogy az eredetileg tervezett 2013. januári indulás helyett már jövő júliusban járási rendszerben működik az államigazgatás hazánkban, mondta Navracsics Tibor.

A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter az Önkormányzati megújulás 2011 címmel rendezett konferencián tartott előadást a közigazgatási folyamatok változásairól a mintegy kétszáz polgármesternek és jegyzőnek a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ), valamint a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) szakmai segítségével rendezett balatonfüredi konferencián. Navracsics Tibor szerint hetven év tanácsrendszere után igazi önkormányzati rendszer alakulhat ki az önkormányzati és az államigazgatási feladatok tervezett szétválasztásának köszönhetően.

Mobil hivatalok
Az önkormányzati reform célja, hogy szétoperálják az államigazgatási és az önkormányzati szférát. A központi hatalom szempontjából egy olyan intézményrendszert szeretnének létrehozni, amelyik megadja az esélyt a kormányzati politika célkitűzéseinek hatékony végrehajtására, le tudja vezényelni a központból induló parancsokat. Önkormányzati oldalról pedig azt szeretnék elérni, hogy az önkormányzatok végre megszabaduljanak a logikájuktól idegen feladatoktól – mondta Navracsics Tibor. A járásokat, illetve járási hivatalokat a kormányzati politika területi végpontjaként hoznák létre 2013 elejére vagy már fél évvel korábban. Ugyanakkor lehetôség szerint minden településen esélyt akarnak adni az embereknek hivatali ügyek kezdeményezésére.

Ez történhet akár mobil gyűjtéssel, hogy hetente egyszer-kétszer körbemegy egy autó, akár a postával kötött szerződés keretében – mondta a miniszter. Gémesi György, a MÖSZ elnöke egyetértett azzal, hogy az önkormányzati rendszert át kell alakítani, de az átalakítás csak akkor elfogadható, ha megmarad az autonómia és partnerként kezelik őket. Bóka István füredi polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy még van idő a vitára.

Szerinte az önkormányzati rendszer működési problémáinak jelentős részét az utóbbi időszakban lezajlott ezermilliárdos forráskivonás okozza. A ma záruló konferencia csütörtöki programjában több más mellett Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék alelnöke beszélt a megújult önkormányzati ellenőrzési gyakorlatról, Ignácz István, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának általános elnökhelyettes a hivatal feladatait, tevékenységét mutatta be.”

Forrás:
A vártnál korábban felállhat az új közigazgatási rendszer, Győrffy Árpád, naplo-online.hu, 2011. november 3.

Vissza az oldal tetejére

Hét település szabadulhat meg a milliárdos adósságtól

„ Állami segítséggel összesen 3,5 milliárd forintos adósságtehertől szabadulhat meg hét település, akik a kilencvenes években az úgynevezett japán-hitel konstrukcióban jutottak fejlesztési forrásokhoz.

1995-ben a magyar kormány elsősorban környezetvédelmi beruházások finanszírozására úgynevezett japán-hitel szerződést kötött, ami a környékbeli települések számára nyújtott segítséget különböző beruházásokhoz. Várpalota mellett Balatonalmádi, Berhida, Pétfürdő, Öskü, Ősi és Tés vett részt az akkoriban sikeresnek ígérkező hitelkonstrukcióban.

– Azóta azonban kiderült hogy mindez meglehetősen nagy terhet rótt az önkormányzatokra. A részletes államháztartási reform keretében nemcsak az önkormányzati feladatellátás felől közelítjük meg a kérdést, hanem azt is vizsgáljuk, hogyan tudunk olyan lépéseket tenni, amelyek az érintett önkormányzatok számára érezhető könnyebbséget jelentenek. Talabér Márta lobbitevékenységének köszönhetően, amikor ilyen témákról beszéltünk a kormányüléseken, rendre előkerült a várpalotai kistérséget érintő japán-hitelek ügye is – mondta el a várpalotai polgármesteri hivatalban csütörtökön tartott sajtótájékoztatón dr. Navracsics Tibor. A miniszterelnök-helyettes hozzátette, a munka sikerrel járt, a szerdai kormányülésen jóváhagyták azt a módosító indítványt, ami lehetővé teszi, hogy az érintett hét település megszabaduljon a milliárdos adósságtehertől.

Sorsdöntő pillanat ez Várpalota és a kistérség életében, szögezte le Talabér Márta országgyűlési képviselő, a település polgármestere.
– Amennyiben az országgyűlés megszavazza, s december 1-jén hatályba lép a módosítás, végre lélegzethez juthatunk, nagyobb összeget fordíthatunk az elmúlt időszakban gazdasági nehézségek miatt elmaradt fejlesztéseinkre. Hosszas szakmai előkészítő munka után született meg a számunkra kedvező döntés. Fontos hangsúlyozni, hogy az összességében 3,5 milliárd forintnyi hitel elengedése nem növeli az államháztartási hiányt, az államadósságot – mondta el Talabér Márta.
Várpalota közel kétmilliárdos tartozása mellett egyébként Balatonalmádi 530 millió, Ősi 297 millió, Berhida 282 millió, Öskü 172 millió, Pétfürdő 170 millió, míg Tés 89 millió forintnyi tartozástól mentesülhet a jövőben. Az érintett hét település eddig összesen 1,675 milliárd forintot fizetett vissza.

– Mindez a projekthez biztosított önerőként is felfogható – jegyezte meg Talabér Márta. – Az Európai Uniós csatlakozást követően ugyanis jóval kedvezőbb fejlesztési lehetőségek nyíltak meg az önkormányzatok előtt, hasonló beruházások minimális önrésszel valósultak meg, így velünk ellentétben a települések sem adósodtak el emiatt.”

Forrás:
Hét település szabadulhat meg a milliárdos adósságtól, Szabó Péter Dániel, naplo-online.hu, 2011. november 3.

Vissza az oldal tetejére

Balaton parti önkormányzatok – A vidék halála

„Az önkormányzati rendszer átszervezése elsősorban a kistelepülések hivatalait, önkormányzatait fogja drasztikusan érinteni. A Balaton parti kis önkormányzatok polgármesterei tartanak az átszervezéstől. Szeretném hangsúlyozni, nem a pozíciónkat féltjük, számunkra a településünk fejlődése, jövőképe a fontos, és a törvényhozóknak is meg kell érteni, veszélyes lépés egy-egy ilyen fontos láncszemet (önkormányzatot) kivenni a rendszerből. Akár elfogadjuk, akár nem, a Balaton parti önkormányzatok jelentik a balatoni turizmus alappilléreit, és itt nem csak a városokról beszélünk, mivel a térséget elsősorban kistelepülések alkotják.

Most szeretném a helyi viszonyok, vagyis egy kiemelt üdülőkörzetbe tartozó kistelepülés vezetőjének szemével megközelíteni a kérdést. Sokféle számítási módot lehet hallani, de mindegyiknél az alapkérdés a lakosságszám. Ez a számítási mód valóban jó és valós állapotot tükröz egy háttértelepülésen, egy olyan településen, ahol nem beszélhetünk turizmusról és nyaralóingatlanokról. Nem tudom elfogadni azt a politikusi hozzáállást, hogy a nyaralóingatlanokkal és a tulajdonosokkal kapcsolatban az önkormányzatoknak nincs dolga, nincs feladata. Saját példánkból tudom, hogy az önkormányzatok feladatai hatványozottan nőnek márciustól egészen novemberig, amikor is a nyaralóingatlanok ügyes-bajos dolgaival is foglalkoznunk kell. Ilyenkor néha a lecsökkentett apparátusunk kevésnek bizonyul. Nem beszélve a vendégforgalomról és az ezzel járó feladatokról, gondokról. Szigliget esetében, pedig mi egy kistelepülés vagyunk, ez a szám kb. 200.000 turistát jelent egy évben. Véleményem szerint a Balaton turisztikai jövője szempontjából elfogadhatatlan, hogy drasztikusan átalakítsák az önkormányzati rendszert a „Régióban”.
…
Szerintem a leginkább elfogadható az lenne, ha a kiemelt nyaralóövezetben lévő településeken, ahol éves viszonylatban jelentő számú turista fordul meg és jelentős a nyaralóingatlanok száma, külön szabályozást alkalmazzanak a törvényalkotók.

Ahogy már említettem, a legszerencsésebb az lenne, ha a Balatonnál megtartanák a közigazgatás és az önkormányzatok jelenlegi felépítését. Amennyiben ez nem működik, akkor az én személyes elképzelésem szerint vagy az állandó lakosok száma a számításnál növekedjen meg a nyaralóingatlanok számával, vagyis minden nyaralóingatlan legalább két plusz személyt jelentene, ezzel is helyzetbe hozva a kisebb önkormányzatokat. Vagy pedig a másik elképzelés, hogy ingatlanszámban, vagy a településen található lakó-illetve nyaralóingatlanok számában határoznák meg.
…
Ez a mostani tervezet a vidéki falvak nagy részének elsorvadását fogja eredményezni. A törvényjavaslat az önkormányzatok durván 75-80%-át kitevő 3.000 főnél kevesebb lélekszámú településeket sújtja. Ez a törvény nem hátrányos a városoknak és a megyei önkormányzatoknak. Azokat az önkormányzatokat sújtja, melyek az önkormányzatok adóság állományának csak kb. 5%-át képezték. Nagy részben azokon a településeken kell a hivatalokat megszüntetni, ahol felelősségteljesen gazdálkodtak.
…
Látni szeretnénk azokat a számításokat, melyek alátámasztják, hogy a hivatalok megszüntetésével több megtakarítás keletkezik, mint amilyen költségigénye lesz. Itt gondolok például arra, hogy az ügyintézés bizonyos napokon megtörténjen azokban a falvakban is, ahol eddig a helyi hivatalban ez megtörtént.
…
Vagyis nem vagyok meggyőződve, hogy jelentős költségcsökkenésről beszélhetünk.
Nem tartom szerencsésnek, hogy német, vagy angol önkormányzati rendszereket próbálunk megvalósítani, mi magyarok vagyunk, más szokások, más társadalom. Majd, ha magyar ember létbiztonsága, anyagi helyzete az előbb említett országok lakóiéhoz fog hasonlítani, akkor lehet a szabályozásokat is azokról az országokról mintázni.
Kilenc éve irányítom a települést, évről évre fejlesztettünk, újabb és újabb ötleteket valósítottunk meg a település minél stabilabb anyagi helyzetének megvalósítása érdekében, nem vettünk fel hitelt, nem adósodtunk el, a nehezebb feladatot vállaltuk és most lehet, hogy azt kell mondanunk, kár volt.
Véleményem szerint a „Kiemelt Üdülőkörzetbe” tartozó településeken ingatlanszám lenne a leginkább valós számítási alap. Ez alapján kellene súlyozni a településeket! ”

Forrás:
Balaton parti önkormányzatok – A vidék halála (1) és (2), Balassa Balázs, Szigliget település polgármestere, MTI Önkormányzati sajtószolgálat, 2011. október 24.

Vissza az oldal tetejére

Tovább csökkennek az állampolgárok bürokratikus terhei

„Rövidebb ügyintézési határidő, gyorsabb hatósági eljárások, több elektronikus ügyintézési lehetőség: ezeket célozza meg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény módosítása, amelyről szóló javaslatot a Kormány szerdai ülésén fogadta el.

Több, az állampolgárok és hazai vállalkozások bürokratikus terheit csökkentő intézkedést követően, a Kormány döntött a közigazgatási hatósági eljárások általános szabályairól szóló törvény módosítására irányuló törvényjavaslat Országgyűlés elé terjesztéséről.

A törvényjavaslat elkészítését – a jogalkalmazás tapasztalatait is figyelembe véve – a közigazgatási eljárási kódexben foglalt eljárásjogi kérdések koncepcionális felülvizsgálata előzte meg. A javasolt változtatásokat a törvénymódosítást előkészítő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium számos kormányzati, önkormányzati és egyéb szerv bevonásával, széles körű egyeztetést követően fogalmazta meg. A közigazgatási eljárási kódexet érintő változások – néhány kivételtől eltekintve – 2012. február 1-jén lépnek hatályba. A javaslat többek között a hátósági eljárások időbeni lefolytatását ösztönzi, hogy a jövőben az ügyfeleknek ne származzon hátránya az időhúzásból.

Az eljárások gyorsítását szolgálja például, hogy a hatóságok – bizonyos, külön jogszabályban meghatározott ügyekben – mérlegelhetik majd a most még az eljárásba kötelezően bevonandó társhatóságok megkeresését, ami különösen a másodfokú eljárások elhúzódását akadályozhatja meg. Egyértelműbbé válnak a hatósági ellenőrzések és a bírságolás alapvető szabályai, amelyek jelenleg gyakran hátrányosan érintik az ügyfeleket. Fontos újításnak tekinthető, hogy a törvényjavaslat a hatóságoknak ellenőrzési terv készítését, valamint az ellenőrzésekről ellenőrzési jelentés készítését, és annak nyilvánosságra hozatalát írja elő. Mindezzel az is cél, hogy az ellenőrzéssel érintett ügyfelek önként alakítsák ki tevékenységük végzésének jogszabályszerű feltételeit.

Új alapokra helyezik az elektronikus ügyintézés szabályait is, hogy az ügyfelek számára kényelmesebb és költségtakarékosabb megoldások minél szélesebb körben elterjedhessenek. Külön jogszabály meghatározhat majd olyan ügyeket, amelyekben az ügyfelet költségmentesség illeti meg. A törvényjavaslat mindemellett – más kormányzati programokkal összhangban – a vállalkozásoknak is kedvez adminisztratív terheik csökkentése tekintetében.

Ilyen változtatás például, hogy az eljáró hatóság vezetője az ügyintézési határidőt ezt követően csak kivételesen indokolt esetben hosszabbíthatja meg, illetve az is, hogy az eljárási kódex – a hatályos szabályozás logikáját megfordítva – általánosan a „hallgatás-beleegyezés” szabályának alkalmazását írja elő arra az esetre, ha a hatóság vagy a szakhatóság az ügyintézési határidőn belül nem hoz döntést, illetve nem ad ki állásfoglalást.

A közigazgatási hatósági eljárások általános szabályairól szóló törvény módosítása mellett fontos fejlemény, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium koordinációjával megtörtént az egyes minisztereknek címzett hatósági hatáskörök felülvizsgálata is, amelynek eredményeképpen az ilyen hatósági hatáskörök mintegy 40 %-a szűnik meg, vagy kerül át más szerv hatáskörébe, hogy ezáltal is kevésbé bürokratikus és gyorsabb lehessen az ügyintézés.

Így például 2012-től a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal dönt majd a határátkelőhelyeken előterjesztett három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti eljárásokban, illetve az összes katasztrófavédelemmel kapcsolatos hatáskörrel az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság foglalkozik majd a jövőben.

Azok az ügyfajták, amelyek felett eljárt az idő vagy nem illeszthetők be a szolgáltató közigazgatás rendszerébe, megszűnnek (például a közlekedési igazgatás terén a járműfajta megváltoztatásának megtiltásával kapcsolatos eljárás).

A Kormány a Nemzeti Együttműködés Programjában vállalta, hogy a közigazgatás rendszerét és működését ésszerűsíti, a bürokrácia okozta indokolatlan társadalmi terheket mérsékli, és ezzel összhangban – a közszolgálatban dolgozók elhivatottságára és szaktudására is alapozva – javítja a közszolgáltatások színvonalát. A közigazgatás jelenlegi átfogó reformjának keretébe illeszkedő törvényjavaslattal a Kormány további lépéseket tesz a Jó Állam megteremtéséért, hogy a közigazgatás közelebb kerüljön az emberekhez, a polgárok az ügyeik intézése kapcsán ne riadjanak el a hatóságokkal való érintkezés gondolatától. Ennek részeként a Kormány már tavaly számos törvényt módosított, 2011. január 1-jétől áttért a naptári napban való határidő-számításra, amely szintén az eljárások egyszerűsítését szolgálta.”

Forrás:
Tovább csökkennek az állampolgárok bürokratikus terhei, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. november 2.

Vissza az oldal tetejére

A Kormány elfogadta az önkormányzati törvény tervezetét

„Az önkormányzatok szabadságát is meghagyja, ugyanakkor kötöttebb, átláthatóbb rendszert valósít meg a Kormány által szerdán elfogadott új, 155 paragrafusból álló tervezet – jelentette be a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón Giró-Szász András. A kormányszóvivő hangsúlyozta: az 1990-től érvényben lévő önkormányzati törvénynek mostanra minden előnye és hátránya kiderült, mára a rendszer eljutott „teljesítőképességének határára”.

A cél az – folytatta a kormányszóvivő -, hogy az új törvény pontosabban, differenciáltabban határozza meg mind az önkormányzatok, mind pedig az állam feladatait. Hozzátette, hogy a hamarosan Parlament elé kerülő tervezet sok tekintetben meghagyja az önkormányzatok szabadságát, ugyanakkor szükséges azok pénzügyi, gazdasági helyzetének megszilárdítása, egy kötöttebb finanszírozási rendszer kialakítása, és a már meglévő adósságállományuk hatékony kezelése.

A Kormány fontosnak tartja az önkormányzatiság elvét, ezért a tervezetnek ez az alappillére – mondta Giró-Szász András, majd hozzáfűzte: az új törvény igazodik a nemzetközi és a hazai hagyományokhoz is.

Tállai András emlékeztetett: az elmúlt 10 hónapban széleskörű egyeztetés történt önkormányzati érdekszövetségekkel, parlamenti pártokkal, valamint kistérségi fórumokon, konferenciákon gyűjtöttek tapasztalatokat. Abban egyetértünk – folytatta – , hogy változtatni kell, hiszen az önkormányzati feladatrendszer átláthatatlanná vált, az önkormányzati rendszer eladósodott, így már az önként vállalt feladataikat sem tudják hatékonyan ellátni.

Az önkormányzati államtitkár kiemelte: minden településnek lesz saját választott testülete, az önkormányzati alapjogok nem fognak csorbulni, azonban tisztázni kell az állam és az önkormányzatok viszonyát, feladat- és hatáskörellátását. A helyi önkormányzatok ellátandó feladatai maradnak többek közt: az óvodai ellátás, egészségügyi alapellátás, településfejlesztés, de számos államigazgatási hatósági feladat a Kormányhivatalok kezébe kerül, valamint a katasztrófavédelem egyes területeit is az állam fogja ellátni – részletezte az államtitkár.

2012 januárjától az önkormányzatok hitelfelvételi és kötvénykibocsátási lehetőségei szigorodnak, valamint új törvényességi felügyeleti rendszert vezetnek be. A tervezet új feladatfinanszírozási rendszer kialakításának lehetőségét is biztosítja, amely 2013. január elsejétől léphet hatályba – tájékoztatott Tállai András. E változások, valamint az államháztartási törvény módosítása 2013 januárjától lényegében teljesen új gazdasági szemléletet fog meghonosítani az önkormányzati rendszerben – tette hozzá az államtitkár.

A társulással kapcsolatban Tállai András elmondta: a helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy önkormányzati társulást hoznak létre. Ez a 2000 lélekszám alatti településeken kötelező lesz – fűzte hozzá.

Tállai András úgy fogalmazott: a tervezet célja az, hogy a jövőben az önkormányzatoknak kötelezően csak olyan feladatot kelljen ellátniuk, amelyekre van forrás. Ezt fogja biztosítani az új feladatellátási rendszer.

Új szegmensei a tervezetnek egyes összeférhetetlenségi és a méltatlansági szabályok – húzta alá az államtitkár. Az összeférhetetlenségi kritériumok szigorodni fognak – folytatta -, hiszen nem lehet polgármester országgyűlési képviselő, és fordítva. A méltatlansági szabály pedig azt jelenti, hogy amennyiben a választott tisztségviselő törvénybe ütköző cselekedetet hajt végre, úgy alkalmatlanná válik a feladata ellátására – emelte ki Tállai András.”

Forrás:
A Kormány elfogadta az önkormányzati törvény tervezetét, kormany.hu, 2011. november 3.

Vissza az oldal tetejére

A Jegyzők Országos Szövetségének Elnökségének álláspontja a helyi önkormányzatokról szóló törvény-tervezethez

„Az önkormányzati rendszer átalakításával kapcsolatban – ebből a pozícióból – fogalmazzuk meg aggályainkat és fenntartásainkat, hogy vajon a kitűzött célok eléréséhez a törvénytervezetben vázolt út e a legmegfelelőbb.

Minden bizonnyal érthető, hogy érdeklődésünk elsősorban a jegyző státusának, s az általa vezetett önkormányzati hivatalnak a törvénytervezetben megjelenített szabályozási kérdéseire vonatkozik.

Felfogásunk szerint, a jegyző és az önkormányzat hivatala az egységes közigazgatási szervezet részei, s ebből következően feladatunk nemcsak az önkormányzat szolgálata, hanem az államigazgatás végrehajtó – rendelkező tevékenységeinek a megvalósítása is.

Mélységes aggodalmunkat fejezzük ki, hogy a „falu nótáriusának” a mostaninál is nagyobb terheket kell hordoznia, miközben kiszolgáltatottsága erősebb lesz a korábbiaknál. Ez mint jogos félelem fogalmazódik meg azzal kapcsolatban, hogy a jegyző kinevezése polgármesteri hatáskörbe kerül. Úgy gondoljuk, gyengül a jegyzők legitimitása, ami nehezíti az állam, a kormányzat akaratának érvényesítését, kivált kritikus helyzetben. A tervezett megoldás ellentmond a magyar közigazgatási tradícióknak, s nem felel meg a sokat és okkal idézett Magyary féle elveknek sem.

A törvény-tervezetben szereplő drasztikus jegyzői illetménycsökkentés azt a veszélyt idézi fel, hogy a diplomás fiatalok nem akarnak jegyzők lenni, nem vonzza őket a fegyelem, az alacsony bér, a tetemes munka és a felelősség.

A közigazgatás járási szintjének rekonstrukciója nem fogja csökkenteni a jegyző és az önkormányzati hivatal feladatait. A jelenlegi tervezetben szereplő feladatokat alapul véve sokkal inkább településmenedzseri, közszolgáltatás-szervezői komplex látásmódot igénylő feladata lesz az önkormányzati hivatal vezetőjének, amely korszerű szemléletet, megfelelő szakképzettséget igényel. A jegyzői illetmény csökkentése eredményezheti a pálya leértékelődését, a szakmai színvonal csökkenését. A vezetői illetmény rögzítése vélhetően a köztisztviselői törvény illetmény táblájának változását is maga után vonja, ami kihat az egész önkormányzati köztisztviselői karra, a köztisztviselői életpálya alakulására.

Most, helyesen a jegyző és az önkormányzati hivatalok köztisztviselői jogviszonyának, javadalmazásának kérdései az egységes közszolgálati életpályát szabályozó törvényalkotás tárgykörébe tartoznak.

Javasoljuk, hogy az önkormányzati törvény ne zárja ki, hogy a jegyzők államigazgatási feladatok címzettjei is lehessenek. Értelmezésünk szerint az önkormányzati rendszer átalakításának egyik indoka, hogy alkalmas legyen a megújuló ágazati struktúrák befogadására és működtetésére. Ha ez igaz, nem zárható ki, hogy nem csak a polgármesternek, hanem a jegyzőnek is – aki működteti az önkormányzati adminisztrációt – szükséges lesz államigazgatási feladatokat adni. A törvény–tervezet maga is ellenmondásosan, több helyen említi a jegyzőt, mint államigazgatási feladat ellátóját.

Aggályosnak és továbbgondolandónak tartjuk, hogy a 3000 fő alatti települések egy közös hivatalt kötelesek létrehozni.

Ez a változás több, mint kétezer települést érint, a feltételezett költségmegtakarítás aligha áll arányban a települési és térségi társadalmi, gazdasági helyzetben várhatóan keletkező hátrányokkal és károkkal. Az aprófalvas megyékben, ennek a feltételnek a teljesítése 5-7, de akár 10 település „összefogását” is jelentheti, ami a közös hivatal működtetését bonyolulttá teszi a jelentős távolságok, közlekedési gondok miatt, s az ehhez szükséges infrastruktúra hiányosságai okán. Ugyanakkor nehezen értelmezhető az a törvényi feltétel, mely szerint a közös hivatal minden érintett településén biztosítani kell az igazgatási munka folyamatos ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

A törvény-tervezet az önkormányzati rendszer átalakításának számos fontos elemét külön törvények szabályozási tárgykörébe utalja, melyekről ismeretekkel nem rendelkezünk. A törvény-tervezethez kapcsolódóan a jegyzőkben számtalan kérdés, jogértelmezési probléma fogalmazódott meg, melyekre nincs válasz.

A Jegyzők Országos Szövetsége javasolja, hogy a kistelepüléseken várhatóan jelentős számban megszűnő polgármesteri hivatalokban dolgozó több száz köztisztviselő számára, közszolgálati jogviszonyuk megszűntetése esetére készüljön egy olyan program, amely támogatja és segíti új munkahelyhez való jutásukat.”

Forrás:
Álláspont a helyi önkormányzatokról szóló törvény-tervezethez, Jegyzők Országos Szövetségének Elnöksége, Jegyző és Közigazgatás, 2011. október 27.

Vissza az oldal tetejére

Új önkormányzati szövetség alakul

„Várhatón a jövő év első hónapjaiban Települési Önkormányzatok Országos Szövetségébe olvad a Magyar Önkormányzatok Szövetsége – jelentették be a két szövetség balatonfüredi konferenciáján.

Jövő év első felében új önkormányzati szövetség alakul – ez csütörtök este jelentette be Schmidt Jenő a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke a TÖOSZ és a Gémesi György gödöllői polgármester által vezetett Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) közös balatonfüredi konferenciáján. Amennyiben a két szervezet elnöksége is jóváhagyja az összeolvadást a két szervezet Magyar Települési Önkormányzatok Szövetsége néven folytatja a munkát.

A települési szervezetek már a 2014-es országgyűlési választások jegyében készülnek a megújulásra, ugyanis ekkor várhatóan 96 polgármester-képviselő kikerül a parlamentből, így az önkormányzati érdekvédelem terepe egyértelműen a szövetségek lesznek a jelenlegi parlamenti lobbimunkával szemben. A TÖOSZ-nak jelenleg mintegy 1700 település a tagja, míg MÖSZ tagsága eléri a 400-at, így az új szervezet a legnépesebb önkormányzati érdekvédelmi szervezet lehet.

A konferencián csütörtökön fölszólaló Navracsics Tibor közigazgatási miniszter bejelentette, hogy a kormány 2012 július elsejétől szeretné bevezetni az államigazgatási és önkormányzatok feladatok szétválasztását. Szintén ez a határideje a járások megalakulásának is, a tervek szerint 160-170 járási székhely veheti át a közigazgatás alsó szintjét a jelenlegi kistérségektől. Ahol jelenleg államigazgatási ügyintézésre van lehetőség – ezek mind megmaradnak, mint a járási hivatalok kihelyezett részlegei, vagyis nem csökkent a közigazgatás elérhetősége – hangsúlyozta a közigazgatási miniszter.”

Forrás:
Új önkormányzati szövetség alakul, Napi Gazdaság, 2011. november 4.

Vissza az oldal tetejére

Milliárdos segítség az önkormányzatoknak

„„Bízom benne, hogy az önkormányzatok arra használják a pályázati pénzeket, amire kérték: közüzemi tartozásaik és az elmaradt bérek kifizetésére” – mondta Tállai András önkormányzati államtitkár az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok (ÖNHIKI) támogatásának II. ütemének eredményeit ismertető sajtótájékoztatón.

Tállai András elmondta: a szeptember 10-i időpontig 1221 önkormányzat adta le pályázatát, amelyet aztán egy tárcaközi bizottság bírált el, majd tett javaslatot a belügyminiszter és a nemzetgazdasági miniszter részére.

Pintér Sándor belügyminiszter és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter döntése értelmében 1216 települési önkormányzat kapott támogatást, öt megyei jogú város kérelmét pedig még nem bírálták el.

„Közel 7,6 milliárd forint állami támogatásban részesülnek az önkormányzatok, amelyek remélhetőleg már holnap megkapják az igényelt összeget” – tájékoztatott az államtitkár, majd hozzáfűzte: „Különös tekintettel voltunk a fűtési szezonra, amely jelentősen megnöveli a települések kiadásait.”

Emellett nyolc megyei önkormányzatnak soron kívül közel 600 millió forint támogatást ítéltek meg. Hét megyei önkormányzat a bérfizetési nehézségekhez kapott segítséget, míg Pest megye a TIGÁZ felé fennálló hátralék rendezéséhez.

Tállai András hangsúlyozta: az ÖNHIKI pályázat III. ütemére november 5-ig pályázhatnak az önkormányzatok, a döntés december közepére várható.

„Ez a támogatás komoly segítség az önkormányzati szektornak, de nem végleges megoldás – ezért is szükség van az önkormányzati rendszer átalakítására” – emelte ki az államtitkár.

A Belügyminisztérium témában kiadott közleménye a kapcsolódó anyagok között olvasható, míg az ÖNHIKI pályázat II. ütemének döntéseit részletező táblázat megtalálható a dokumentumtárban.”

Forrás:
Milliárdos segítség az önkormányzatoknak, Belügyminisztérium, 2011. november 4.

Vissza az oldal tetejére

Hatékonyabb lesz a szabálysértési rendszer és a polgárőrség

„…Kontrát Károly az új szabálysértési törvénnyel kapcsolatban azt mondta: a cél az, hogy a bűncselekmények és a szabálysértések száma csökkenjen, és aki vét a szabályok ellen, az ne tudja elkerülni a következményeket. A törvény elfogadásával megvalósul, hogy az elkövetőket még a helyszínen, de legkésőbb az elkövetéstől számított 30 napon belül felelősségre tudják vonni – ismertette az államtitkár.

Lehetőség lesz az elkövető meghallgatása nélküli határozathozatalra tettenérés egyértelmű tényállása esetén – hangsúlyozta Kontrát Károly. Az eljárás színvonalának emelkedését biztosítja – folytatta -, hogy a törvény hatályba lépése után a jegyző helyett a Kormányhivatal lesz a szabálysértési esetekben az általános hatáskörrel rendelkező szabálysértési hatóság.

A kiszabott büntetések végrehajtásának rendszere is átalakul, hiszen a meg nem fizetett pénzbírság közérdekű munkával is kiváltható lesz, továbbá a közérdekű munka a jövőben nem csak a végrehajtás egyik módja, hanem önálló büntetésként is alkalmazhatóvá válik – mondta az államtitkár.
…
A polgárőrséggel kapcsolatban ismertette: 2150 egyesületben 90 ezer polgárőr teljesít szolgálatot. A törvény módosításának legfőbb tartalma, hogy a polgárőr szervezetek politikai tevékenységet nem folytathatnak, működésük politikai pártoktól független. Működésüket, illetve az azzal kapcsolatos adatokat a bírósági nyilvántartásban fel kell tüntetni – mondta Kontrát Károly.

A polgárőrök által kizárólagosan végezhető feladatokat is meghatározza a törvény: ezek a közterületi járőrszolgálat, a figyelőszolgálat, valamint a jelzőőri feladatok. Az egyesületek tevékenységüket akkor kezdhetik meg, ha rendelkeznek a működési területükön működő illetékes megyei vagy fővárosi rendőrkapitányság által aláírt együttműködési megállapodással, és tagjai az Országos Polgárőr Szövetségnek – részletezte az államtitkár. Hozzátette: a polgárőröknek a későbbiekben kitűzhető igazolvánnyal kell rendelkezniük, illetve új formaruhát kapnak, melyet a Belügyminisztérium fog biztosítani.”

Forrás:
Hatékonyabb lesz a szabálysértési rendszer és a polgárőrség, kormany.hu, 2011. november 4.

Vissza az oldal tetejére

Közigazgatási, politikai informatika

E-government 2

„A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvények keretében a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Közigazgatás-szervezési és Urbanisztikai Tanszéke és a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Információrendszerek Tanszéke E-government 2 címmel 2011. november 9-én karközi műhelykonferenciát tart.
A műhelykonferencia helyszíne: E 3001

A konferencia programja

14:50 – 15:10 Megnyitó, regisztráció
1. Blokk
Moderátor: Racskó Péter az Informatikai Intézet igazgatója
15:10 – 15:30 Kőnig Balázs: A ‘One Stop’ gondolat a magyar közigazgatásban – a megoldások, a szolgáltatások és a technológiai háttér áttekintő összehasonlítása
15:30 – 15:50 Csuth Sándor: Az e-közigazgatás igazgatásszervezési feltételei
15:50 – 16:10 Gyergyák Ferenc: E-government vs. kistelepülések
16:10–16:40 Kávészünet, közben szakmai konzultáció

2. Blokk
Moderátor: Tózsa István tanszékvezető
16.40-17.00 Racskó Péter: e-government a számítási felhőben
17:00 – 17:20 Molnár Bálint: A SOA bevezethetőségének kérdései a magyar közigazgatásban
17:20 – 17:50 Szakmai konzultáció
17:50 – 18:00 Plenáris összegzés – a konferencia zárása”

Forrás:
E-government 2

Vissza az oldal tetejére

E-közigazgatás: stratégiagyártás helyett itt a megvalósítás ideje

„…Az IIR-Hungary októberi konferenciáján mégis sikerült a szervezőknek olyan programot összeállítani, mely nemcsak érdekes és informatív előadásokat tartalmazott, hanem őszinte – a valós problémákat és hibákat érintő – vitáknak is helyt adott a kerekasztal beszélgetések során.
…
A jövővel kapcsolatban pedig a korszerű technológiákat felvonultató, de különböző megközelítési móddal gondolkodó IT szállítók mondták el javaslataikat. Sikolya Zsolt,a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület elnökségi tagja a maga visszafogott, de őszinte és határozott stílusában elnökölt, megadva a konferenciának az nyílt közvetlen hangnemét.

Gondolatok a konferenciáról Érdekes ívet mutatott be a konferencia első napja az „e-közigazgatás” mint problémakör életciklusáról. A múlt elemzése során a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület titkára, Sántha György nagyon érdekes aspektusból és történelmi távlatokban mutatta be a közigazgatásunk fejlesztésére tett eddigi hazai erőfeszítéseket. Ebből az előadásból két gondolat volt meghatározó: egyrészt a magyar közigazgatás hallatlanul régi és értékes múltjának felhasználási kérdése, másrészt a közigazgatás alapproblémáinak és kihívásainak azonossága az elmúlt száz évben.

Két dolog változott meg számottevően: a technológiák és a szabályozottság mértéke. Az ügyek bonyolultak (mert azzá teszik a bonyolult és sok esetben felesleges jogszabályok), a technológiák nagyon gyorsan változnak, de az emberek és alapvetően az állam sem. Így – meglátásom szerint – az igények ugyanazok az állam és az emberek oldaláról is. Az említett ív következő elemeként a múlt és jelen összehasonlítására láttunk egy sikeres kísérletet a következő előadásban. Érdekes „személyes” leltárt tartott Sikolya Zsolt, ahol bemutatta, hogy az általa korábbi években hiányolt paradigmaváltásból mi valósult meg.
…
Miért nincs valós igényfelmérés? ■ Az első kerekasztalban került terítékre ez a kérdés, amit persze a jelenlevők nem válaszoltak meg, de legalább felhívták rá a figyelmet. Amúgy ezt az elvet elméleti szinten a kormányzat már korábban magáévá tette, Fekete Gábor e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkár egyértelműen kiemelte ezt az Információs Parlament rendezvényen tartott előadásán. Kérdés persze, hogy mennyit tudunk majd érvényesíteni ebből az alapelvből a napi gyakorlat szintjén, amikor a szállítók megjelennek az új, jobb hatékonyságot ígérő termékeikkel?

Az ASP témakörben már nagyon nagy a szkepticizmus a piacon az előzőleg besült támogatási projekt ismeretében, mostanában pedig nemigen kap a piac erről hitelt érdemlő információkat a kormányzat részéről. Pedig mind a IT szakma, mind pedig az önkormányzatok nagyon várják már a projekt elindítását. Sikolya Zsolt érdekes felvetéssel rukkolt elő (régi vágyát fogalmazta meg ismételten), hogy szakadjunk már el az irat kötelező voltától. Ha már a technika jó megoldásokat kínál, akkor engedjük meg az online (közvetlen, azonnali) ügyintézést. Úgy látszik azonban, hogy ezt a tabut még nem sikerült ledönteni.

Helyi szakember vagy külső szakértő? Ebben a vitában végül is sikerült közösen véleményt megfogalmazni, miszerint ez olyan komplex kérdés, amely nagyon fontos, és az esetleges rossz válasz igen nagy kockázatot hoz be az intézményi szinteken.

A beszélgetés végén két állítás került a figyelem középpontjába. Egyrészt, hogy bár hosszú távon lehet cél a szakértelem bevitele a kormányzatba, de ez a feladat – ha jól hajtják végre a Magyary Programot – akkor is minimum 2-3 évet igényel. Másrészt a következő években az EU-s pénzek lehívásának egyik akadálya lehet a külső szakértők be nem hívása miatti kapacitáshiány okozta késedelem…”

Forrás:
E-közigazgatás: stratégiagyártás helyett itt a megvalósítás ideje, Bojta János, Bitport.hu, 2011. november 2.

Vissza az oldal tetejére

Facebookon üzent a tisztifőorvos: vége a pollenszezonnak!

„A parlagfű pollenkoncentrációja az elmúlt héten sehol sem érte el a tüneteket okozó mennyiség határértékét, ezzel véget ért a 2011. évi pollenszezon – közölte a tisztiorvos facebook oldalán vasárnap.
…
Az idei szezonban első alkalommal a pollenjelentés folyamatosan nyomon követhető volt a tisztiorvos facebook oldalán. Pollenjelentéssel legközelebb a mogyoró és az éger virágzásának kezdetén, várhatóan jövő év január-februárjában jelentkezik majd az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ). Addig is, a téli időszakban az Országos Környezetegészségügyi Intézet adatai alapján a légszennyezettséggel kapcsolatos információkat teszik majd közzé folyamatosan – tették hozzá.”

Forrás:
Facebookon üzent a tisztifőorvos: vége a pollenszezonnak!, Hírszerző/MTI, 2011. november 6.

Vissza az oldal tetejére

INFOTÉR (Informatika a Társadalomért) Konferencia, 2011. november 22-23., Balatonfüred

„A konferencia fővédnöke, főelőadója Dr. Fellegi Tamás, nemzeti fejlesztési miniszter.

Különösen fontosnak tartjuk, hogy a rendezvényen a központi informatikai elképzelések és az ágazati informatikai kérdéskörök nagy hangsúlyt kapjanak, így a közigazgatás legkülönbözőbb területeiről érkeznek majd előadók, vendégek, és a közszférában dolgozók jelenléte a tavalyihoz hasonlóan magas lesz.

Érintjük az elektronikus közigazgatás és a telekommunikáció nagy témakörei mellett a digitális írástudás-bővítés kérdéseit, az oktatás, az egészségügy, a közlekedés, az energetika, a szociális szektor, a vidékfejlesztés, a környezetvédelem és általában a gazdaság informatikai vonatkozásait.

Programterv
2011. november 21. hétfő (Nulladik nap)
…
2011. november 22. kedd
Főelőadások
10:00 Dr. Fellegi Tamás, nemzeti fejlesztési miniszter
Dr. Fazekas Sándor, vidékfejlesztési miniszter
Khalil Rouhana, a Digitális Menetrend magyarországi nagykövete, Digitális Tartalom és Kognitív Rendszerek Igazgató, Európai Bizottság Információs Társadalomért és Médiaügyekért felelős Főigazgatóság
Szalai Annamária, elnök, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
ebéd
13:30 Járai Zsigmond, a Felügyelő Bizottság elnöke, Magyar Nemzeti Bank
Kalmár István, elnök, Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács
Szekciók
14:15 a) Infokommunikációs infrastruktúrafejlesztés Magyarországon
…
b) A közigazgatás újraszervezése – a Magyary Programtól az önkormányzati törvényig
– Farkas Krisztina, közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
– Farkasné Dr. Gasparics Emese, önkormányzati helyettes államtitkár, Belügyminisztérium
– Dr. Szarka Gábor, miniszteri kabinetfőnök, Honvédelmi Minisztérium
– Dr. Virág Rudolf, területi államigazgatás fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős helyettes államtitkár, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
– Budapesti Önkormányzatok Szövetségének előadója
– Dr. Sántha György, titkár, Magyary Zoltán e-Közigazgatástudományi Egyesület
c) Modernizáció a vidékfejlesztésben és a környezetvédelemben
…
d) Információ- és technológiabiztonsági kérdések a készenléti szerveknél
…
16:30 a) Az infokommunikációs iparág a magyar gazdaságfejlesztésben
…
b) Változó feladatellátás ? igazodó kiszolgálás – avagy hogyan alakul az önkormányzati ügyvitelszervezés és informatika a jövőben
– Fekete Gábor, e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkár, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
– Kópiás Bence, elnökhelyettes, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
– Novotnik Imre, hálózatirányítási elnökhelyettes, Magyar Államkincstár
– Fauszt Zoltán, aljegyző, Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal
– Keringer Zsolt, titkár, Megyei Jogú Városok Szövetsége Informatikai Bizottsága
c) Digitális írástudásért – de mindahányan!
…
d) Az informatika szerepe az energiapoltikában – fejlődő szolgáltatások, okos mérések és hálózatok
…
Főelőadás
18:10 Dr. Gál András Levente, közigazgatási államtitkár, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
…
2011. november 23. szerda
Főelőadás
9:00 Vályi-Nagy Vilmos, kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkár, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Szekciók
9:30 a) Az informatika, mint a modern közlekedés mozgatórugója
…
b) IT-Biztonság a kormányzatban
…
c) Ötlettől az utókövetésig – a közbeszerzés, pályáztatás és elszámolás legfontosabb kérdései
…
d) A köz szolgálatára – informatikai megoldások a nagy szolgáltatók ügyfélkezelésében
…
11:10 a) EKOP és ÁROP projektek – stratégiától a megvalósításig
– Fekete Gábor, e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkár, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
– Vályi-Nagy Vilmos, kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkár, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
– Vetési Iván, a Nemzeti Egységes Kártyarendszer kialakításáért felelős miniszteri biztos, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának elnöke
– Csapody Dániel, IH vezető, Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatósága
– Kleinheincz Gábor, ügyvezető, eGov Tanácsadó Kft.
b) Informatika az egészségügy és szociális ágazatban – átalakuló intézményrendszer, új informatikai megoldások
…
c) Informatika a társadalom tudásáért, avagy az informatika szerepe az oktatásban I.
…
13:10 a) Hatékony lépések a lakossági és vállalkozási adminisztrációs terhek csökkentéséért
…
b) Az eHealth gyakorlati megvalósítása Magyarországon
…
c) Informatika a társadalom tudásáért, avagy az informatika szerepe az oktatásban II.
…
Főelőadás
14:30 Rogán Antal, elnök, Magyar Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottsága”

Forrás:
Infotér Konferencia 2011.

Vissza az oldal tetejére

Milliárdos IT-projekt zárult a NAV-ban

„Az Adóalany Centrikus Adatszolgáltatási Modell (ACM) projekt célja többek között, hogy lehetővé tegye az adózók számára, hogy megtekintsék az adóhatóságnál nyilvántartott alapadataikat akár 5 évre visszamenőleg, illetve nyomon követhetővé váljon az adózói bevallások beérkezése, feldolgozottságuk állapota is. Igen fontos szolgáltatása a rendszernek az is, hogy felsorolja a fontosabb hiányzó, be nem adott bevallásokat, amelyeket az adózónak pótolnia szükséges. A projekt keretein belül egy olyan szolgáltatás is elérhetővé válik, amelynek segítségével az adózó meg tud győződni arról, hogy érvényes megbízólevél alapján folytat-e nála ellenőrzést a magát adóellenőrként bemutató személy.

Másik fontos cél, hogy a munkáltatók számára lehetőség nyíljon arra, hogy lekérdezzék a munkavállalóik adóhatósághoz történő bejelentettségét, ezen felül a munkavállalóknak is lehetőségük lesz megtekinteni, hogy az adóhatóságnál mely munkáltatók, milyen időszakra jelentették be őket.
A projekt befejezését követően az adózóknak lehetőségük nyílik arra is, hogy saját személyi jövedelemadójuk 1 százalékos felajánlását, illetve annak érvényességét megtekintsék, továbbá megtudhatják, hogy melyik szervezet, pontosan mekkora összeget kapott a befizetett adóból.

Az 1990-es évek vége óta nem zajlott ilyen komoly fejlesztés az adóhatóságnál, mint ami a héten zárult le. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és a Pénzügyminisztérium Informatikai Szolgáltató Központ (PMISZK – mai nevén már KIFÜ) még 2008 októberében, a Gyurcsány-kormány alatt írta alá a támogatási szerződést az APEH (mai nevén NAV) informatikai rendszerének korszerűsítéséről, majd a közbeszerzési eljárás eredményeként az Albacomp RI Kft. nyerte el a projekt megvalósításának lehetőségét. A bruttó 1,257 milliárd forint támogatási összeg felhasználásával és 200 APEH munkatárs részvételével megvalósuló informatikai fejlesztés új, az Ügyfélkapun keresztül elérhető internetes szolgáltatásokat nyújt az adózók számára.

A publikum csak később használhatja
A Computerworld szerette volna kipróbálni a rendszer szolgáltatásait, azokat azonban egyelőre hiába kerestük az Ügyfélkapu címén, a www.magyarorszag.hu oldalon. Mint megtudtuk, most hivatalosan ugyan átadták a rendszert, de a különböző funkciók élesítése csak 2012 év elejétől folyamatosan történik majd. ”

Forrás:
Milliárdos IT-projekt zárult a NAV-ban, Szalai Dániel, Computerworld, 2011. november 5.

Vissza az oldal tetejére

Kétmilliárdos szerverparkba költöztek az oktatási rendszerek

„A kétmilliárd forintos, uniós támogatásból megvalósuló „Hatékony informatikai infrastruktúra a közoktatásban” (TIOP 1.1.2) néven futó projekt keretében létrehozott győri géppark biztosítja a már meglévő és majdan kialakítandó különböző oktatási rendszerek hosszabb távú, hatékony működését, a korábbiaknál költséghatékonyabb megoldásokkal. Az Educatio és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) által közösen megvalósított beruházásnak köszönhetően a hazai köz- és felsőoktatás tanulóinak, oktatóinak és oktatási intézményeinek adatait kezelő rendszerek korszerű, biztonságosabb környezetbe kerültek.
…
A nagy teljesítményű, klaszterbe szervezett számítógépek az erőforrások jobb kihasználhatósága mellett szolgálják ki a különböző rendszereket, így többek között a Közoktatási Információs Rendszert (KIR), amely csaknem hatezer közoktatási intézmény, 3200 intézményfenntartó, 1,3 millió tanuló és 200 ezer pedagógus közoktatási adminisztrációval kapcsolatos tevékenységét támogató szolgáltatásrendszer. Emellett az új szerverpark biztosítja a Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) informatikai igényét is, amelyben mintegy 360 ezer aktív hallgató és körülbelül 30 ezer aktív oktató adatainak kezelése történik meg. A felsőoktatás irányítását korszerűsítő Adattár Alapú Vezetői Információs Rendszert (AVIR), a Diplomás Pályakövető Rendszert, a Diákigazolvány igényléséhez és kiadásához szükséges rendszer és a felsőoktatási felvételi adatbázis is ezeken a szervereken működik. A győri szerverterem gépein stabilabb alapokon működhet a taneszközöket, intézményi jó gyakorlatokat, továbbképzéseket és tanácsadói szolgáltatásokat bemutató Szolgáltató Kosár, valamint a megnövekedett kapacitás nyomán megújuló tanárok és diákok munkáját segítő Sulinet portál is – közölték.”

Forrás:
Kétmilliárdos szerverparkba költöztek az oktatási rendszerek, IT café, 2011. november 2.

Vissza az oldal tetejére

Informatika, távközlés, technika

„Információvédelem menedzselése XLVIII. Szakmai fórum”

2011. november 16., Platánus Hotel (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 44.)

A rendezvény programja:

09.30 – 10.00
Érkezés, regisztráció
10.00 – 11.15
Köszöntő és bevezető gondolatok – Aktualitások az információvédelem területén
Tarján Gábor, (Hétpecsét Inf.bizt. Egyesület) alelnök

Fejlett access control megoldások adminisztratív protokollokra
Höltzl Péter (BalaBit IT Securitiy) IT biztonsági tanácsadó

Új információszabadság törvény
Dr. Dósa Imre (Magyar Posta Zrt.) adatvédelmi felelős

11.15 – 11.45
Kávé szünet (kávé, üdítő, pogácsa, aprósütemény)
11.45 – 12.45
Előadás Felkérés alatt
A (kormányzati) CERT és az IT (hálózat) biztonság
dr. Angyal Zoltán (CERT-Hungary) vezetője

12.45 – 13.00
Kötetlen konzultáció

A Szakmai fórum az ISACA Hungarian Chapter által támogatott rendezvény.

Forrás:
„Információvédelem menedzselése XLVIII. Szakmai fórum”, Hétpecsét Információbiztonsági Egyesület

Vissza az oldal tetejére

Belevág a hibrid tévébe a Magyar Telekom

„Részben németországi mintára építve hazánkban is megjelenik rövidesen az első tévés platform, mely több különböző technológia ötvözésével igyekszik komplex szolgáltatáscsomagot nyújtani. A Magyar Telekom még decemberben elindíthatja a hibrid tévét.
Még idén decemberben megkezdődhet a Magyar Telekom legújabb tévés szolgáltatásának értékesítése a T-Home márkanév alatt: a cég részben németországi minta alapján hazánkban is bevezeti a hibrid tévét, ami a műholdas és az IP-alapú tévés platformok kereszteződéséből jött létre – mondta el tegnap újságírók előtt Friedrichshafenben Pataki Róbert, a távközlési multi stratégiai és üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettese.

Keresztezés
A hibrid tévé a T-Home kínálatában évek óta megjelent Sat TV és IPTV szolgáltatásainak kereszteződéséből jött létre, célja pedig, hogy a két platform előnyeit ötvözze egy hatékony, több interaktív funkciót kínáló műsorközvetítő közegben. Pataki a HWSW-nek elmondta, az új rendszer révén a társaság olyan ügyfelek számára is tudja kínálni az interaktivitást nyújtó platformot, akik eddig az IPTV műszaki korlátai miatt nem tudták igénybe venni a prémium tévés szolgáltatást.

Az új rendszer műszaki, hálózati hátterét a HWSW értesülései szerint részben a Huawei biztosítja, az ügyfelekhez kerülő, DVB-S és Ethernet interfésszel egyaránt ellátott beltéri egységgel pedig lényegében ugyanazokat a funkciókat lehet majd használni, mint az IPTV szolgáltatás mellé kínált berendezésekkel. Az új rendszer így többek közt Video on Demand (VoD) szolgáltatást, távoli felvételprogramozást (csak bizonyos beltéri egység típusokkal) és különféle online tartalmak elérését teszi lehetővé.

A Deutsche Telekom idén márciusban jelentette be, hogy Entertain Sat néven hibrid műholdas és IPTV szolgáltatást kínál ügyfeleinek, a cég végül hosszas tesztelés után csak szeptemberben lépett piacra a szolgáltatással. Németországban a teljes programválaszték 270 tévé- és 170 rádióadásból áll, a tévéadók közül számos HD-ben fogható – ehhez a jelet az SES műholdja biztosítja, így a HD-adás anélkül juttatható el az előfizetőkhöz, hogy a vezetékes hálózatokat terhelné a szolgáltató. Az ügyfelek felárért kérhetnek egy 500 GB-os merevlemezzel ellátott beltéri egységet is a szolgáltatáshoz, melyre több napnyi SD, illetve HD, valamint 3D-s tartalom rögzíthető…”

Forrás:
Belevág a hibrid tévébe a Magyar Telekom, Koi Tamás, HWSW.hu, 2011. november 4.

Vissza az oldal tetejére

Társadalom, gazdaság, művelődés

Módosulnak a magyar szerzői jogi törvények

„A szerzői jogról, találmányok szabadalmi oltalmáról, a használati minták oltalmáról, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról, valamint a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról, illetve a formatervezési minták oltalmáról szóló törvényeket módosítja a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés.

A parlamentnek szombaton benyújtott javaslat szerint a jövőben egységesen a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal végzi a kutatást végző szervezetek K+F minősítését. A kiadott minősítés az iránymutató az adott kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban igénybe vehető valamennyi adókedvezmény esetében. Jelenleg az innovációs járulék, a társasági adó és az osztalékadó, az iparűzési adó és a gyógyszeripari befizetések vonatkozásában vehető igénybe kedvezmény. A hivatal által végzett minősítés felhasználható lesz az K+F pályázatok esetén előírandó kötelező minősítésre is.

Az igazságügyi tárca által benyújtott módosítás a többi közt lehetővé teszi, hogy a szabadalmat kérő az angol nyelven megadott európai szabadalmak hatályosítását magyarul végezze el. A magyar nyelvű fordítás bármikor benyújtható lesz a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalhoz. Annak érdekében, hogy bizonyos vita nélküli szabadalmi ügyekben ne legyen szükség peres eljárásra, a javaslat lehetőséget ad arra, hogy a feltalálóra, a szerzőre és a szerzőségi arányra vonatkozó bejegyzés módosítását valamennyi érdekel fél egybehangzó nyilatkozatával is kérni lehessen.

A számos technikai korrekciót is magában foglaló előterjesztés a szerzői jogról szóló törvény módosításával szabályozza a jogdíjból a jogkezelő által levonható összeg mértékét.”

Forrás:
Módosulnak a magyar szerzői jogi törvények, SG.hu/MTI, 2011. november 5.

Vissza az oldal tetejére

Az információk képezik az emberiség legértékesebb tulajdonát

„James Gleick amerikai író legújabb könyvében az információ történetét dolgozta fel. A szerző a Chaos című könyvével lett világhírű és 1993 decemberében társalapítója volt a The Pipeline nevű cégnek, ami egyike volt az Egyesült Államok első internetszolgáltatóinak.

A The New York Times hasábjain is rendszeresen publikáló író legújabb kötetének címe The Information: A History, a Theory, a Flood és az információ történetével foglalkozik, az afrikai doboktól kezdve egészen az internetes korszakig. Gleick bemutatja miként vált a civilizációnkból a találmányok segítségével információs társadalommá és rámutat arra, hogy napjainkban a különböző információk képezi az emberiség legértékesebb tulajdonát, legyen szó a számítógépek világában létező bitekről vagy a DNS-ünkről.

„Ami most történik, vagyis az, hogy mindenki része lesz a digitális hálózatnak, az abszolút meghatározza a jelent. Ugyan ki gondolt volna 25 évvel ezelőtt arra, hogy mindannyian számítógépeket használunk, mivel ez teszi lehetővé számunkra a digitális kommunikációs hálózatokhoz való hozzáférést? Ugyanakkor rendkívül arrogáns vagy naiv lenne azt hinnünk, hogy ez a technikai fejlődés fontosabbak például az írott nyelv feltalálásánál. Viszont azt sem veszem komolyan, amikor az emberek azt mondják, hogy az információk hálózati tárolása és lekérése butává tesz bennünket. Minden, amit megélünk, az megváltoztatja az agyunkat. Az információk feldolgozásának területén megvalósított különböző úttörő jellegű fejlesztéseket nem tudjuk visszafordítani,. éppúgy, ahogy az olvasási képességünket sem tudjuk eltüntetni.”

„Napjainkban még az analfabéták is egy alfabetikus világban élnek. De gondoljunk csak bele, hogy a történelem koncepciója az olvasás vagy az írás képessége nélkül nem működne. Természetesen az információáradat idegessé tesz bennünket, stresszt okoz, azonban, ha visszatekintünk a történelemre, akkor az emberekben gyakran alakult ki ez az érzés. Ma már megmosolyogtató, de amikor feltalálták a nyomtatott sajtót, akkor az emberek amiatt aggódtak, hogy a sok információ miatt nem tudják majd észben tartani a fontos dolgokat. a könyvtárakat pedig azért bírálták, mert állítólag annyi kötet volt a polcaikon, hogy nem lehetett megtalálni azt a művet, amit az illető éppen keresett. A változásokkal vívott harc mindig is részét képezte a létünknek” – jelentette ki James Gleick…”

Forrás:
Az információk képezik az emberiség legértékesebb tulajdonát, Berta Sándor, SG.hu, 2011. november

Vissza az oldal tetejére

Szőcs Géza kihirdette az art mozi digitalizációs pályázat eredményét

„Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár és Bokor Attila, a mozgókép-művészeti főosztály vezetője november 5-én kihirdette az art mozik digitalizációjára kiírt pályázat eredményét. A pályázaton két budapesti és hét vidéki mozi összesen 100 millió forint támogatást nyert el.

„A Nemzeti Erőforrás Minisztérium 2012-ben újabb 100 millió Ft keretösszegű pályázatot hirdet meg erre a célra, ahol a most visszautasított pályázók élveznek majd előnyt. Remélem, hogy a következő évben azok a régiós központok is élnek a digitális fejlesztési támogatásról szóló pályázat adta lehetőségekkel, amelyek jelentkezését idén borzasztóan hiányoltam.” – mondta Szőcs Géza az eredményhirdetésen.

Tavaly 44 art filmszínház működött Magyarországon, közülük máig tízet kellett bezárni anyagi okok miatt. Az elmúlt három évben a mozik (mind az art, mind a multiplex filmszínházak) látogatottsága folyamatosan csökkent, még ha a multiplexek a 3D-s vetítési technika segítségével egy rövid időre újból meg is tudták tölteni a termeket. Mindeközben a digitális forradalomnak köszönhetően 2012 januárjától a multiplexek átállnak a digitális vetítésre, ennek pedig az lesz a következménye, hogy a nagyobb forgalmazók is csak digitális formátumban terjesztik majd a filmeket.

Ezért a NEFMI 2011-ben pályázatot írt ki az art mozik digitális fejlesztésére. A pályázat határideje 2011. szeptember 30-án járt le. A pályázatra 13 anyag érkezett a Magyar Államkincstárhoz, amelyek mindegyikét – esetenként hiánypótlást követően – teljes körűnek és szabályszerűnek talált a Kincstár. A pályázók összesen 152 millió 532 ezer Ft értékben nyújtották be támogatási kérelmeiket. A keretösszeg 100 millió Ft volt, az igényelhető támogatások mértéke pályázatonként 12,5 millió Ft lehetett.

A pályázat eredményét a kapcsolódó anyagoknál találja meg.”

Forrás:
Szőcs Géza kihirdette az art mozi digitalizációs pályázat eredményét, Nemzeti Erőforrás Minisztérium, 2011. november 5.

Vissza az oldal tetejére

Digitális menetrend: az uniós kultúra digitalizálásának ösztönzése a növekedés szolgálatában

„Brüsszel, 2011. október 28. – Az Európai Bizottság ajánlást fogadott el, amelyben arra kérte az Unió tagállamait, hogy a kulturális alkotások digitalizálása terén fokozzák erőfeszítéseiket, egyesítsék erőforrásaikat, valamint a folyamatba vonják be a magánszektort is. Mindez elengedhetetlen az európai kulturális örökség szélesebb körű hozzáférhetősége, valamint az európai kreatív iparágak növekedésének ösztönzése szempontjából. A digitalizált kulturális anyagokat az Europeana elnevezésű európai digitális könyvtáron, archívumon és múzeumon keresztül kell elérhetővé tenni (lásd www.europeana.eu).

A Bizottság ajánlásában arra kéri a tagállamokat, hogy alapos tervezés és partnerségek kiépítése által tegyék lehetővé, hogy a digitalizált anyagok felkerüljenek az Europeanára és ezáltal 2015-ig – a jelenlegi 19 millióhoz képest – 30 millió digitalizált anyag válhasson elérhetővé, több szerzői jogvédelem alatt álló és kereskedelmi forgalomban már nem kapható anyag online hozzáférhetőségét tegyék lehetővé, valamint a digitális tartalmak hosszú távú megőrzése érdekében igazítsák ki nemzeti jogszabályaikat és stratégiáikat.

Neelie Kroes, a Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke így nyilatkozott: „Feltételezhetően Európa rendelkezik a világ legnagyobb kulturális örökségével. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne éljünk a digitalizáció kínálta lehetőségekkel és ezáltal utat engedjünk a kulturális hanyatlásnak. A digitalizációnak köszönhetően a kultúra eljut az emberek otthonába. A digitalizáció továbbá értékes forrást jelent az oktatás, a turizmus, a szórakozás (játékok, animáció) területén, valamint az egész kreatív iparág számára. A digitalizációval összefüggő beruházások új vállalkozásokat és új munkahelyeket teremtenek.”

Az Europeana, amely 2008-as létrehozásakor 2 millió anyagot tartalmazott, jelenleg egy intuitívebb és interaktívabb felületen keresztül már több mint 19 millió tartalomhoz nyújt hozzáférést. Az ajánlás a művek Európán belüli kiegyensúlyozottabb eloszlása érdekében tagállamonként meghatározza a 2015-ig feltöltendő tartalmak minimális számát.

Az ajánlás a 2010-ben létrehozott magas szintű munkacsoport, a „bölcsek tanácsának” az európai kulturális örökség online hozzáférhetővé tételével kapcsolatosan megfogalmazott következtetésein alapul (lásd IP/11/17).

A kulturális és kreatív iparágak támogatására irányuló intézkedések elfogadása, valamint az Europeana fenntartható finanszírozására alkalmas modell biztosítása az európai digitális menetrend célkitűzéseinek részét képezik (lásd IP/10/581, MEMO/10/199 és MEMO/10/200).”

Forrás:
Digitális menetrend: az uniós kultúra digitalizálásának ösztönzése a növekedés szolgálatában, Európai Bizottság, sajtóközlemény, 2011. október 28.
a fenti dokumentum pdf-ben

Vissza az oldal tetejére

Szakirodalom

Ajánlások a digitális tv interaktív alkalmazásainak fejlesztésére az elektronikus kormányzat területén Brazíliában

A tanulmány azt vizsgálja, hogy a digitális televízió milyen lehetőségeket teremt a közigazgatási felhasználás területén. A digitális televízió brazil modellje, amely még csak a bevezetés fázisában van, számos innovatív jellemzővel fog rendelkezni. Nemcsak a kép és hang minősége lesz jobb, hanem az interaktivitás új lehetősége is megjelenik. A tanulmány SWOT-elemzésen alapszik. Bemutatja a kritikus sikertényezőket és irányelveket javasol a digitális televíziózás lehetőségeit kihasználó közigazgatási alkalmazások fejlesztésére.

Forrás:
Ajánlások a digitális tv interaktív alkalmazásainak fejlesztésére az elektronikus kormányzat területén Brazíliában, Ferreira, M. V. A. – Santos, P. M. – Braga, Marcus De Melo – Rover, A. J., Corvinus Regionális Tanulmányok, v. II, p. 5-13, 2011., 2011. október (pdf, 12 MB!)

Vissza az oldal tetejére

Iparpolitika: A versenyképesség erősítése

„Tartalomjegyzék
1. Bevezetés
2. Az ipari versenyképesség fokozása
2.1. Ipari szerkezetváltás
2.2. Innovatív ipar
2.3. Fenntartható ipar
3. Vállalkozásbarátabb Európa felé
3.1. Üzleti környezet
3.2. Az ipar és a szolgáltatások támogatása
3.3. Kis- és középvállalkozások
4. Megállapítások”

Forrás:
Iparpolitika: A versenyképesség erősítése – A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, Brüsszel, 2011.10.14. COM(2011) 642 végleges (pdf)
Communication from the Commission – Industrial Policy: Reinforcing Competitiveness COM(2011) 0642 final és Commission staff working document – Member States competitiveness performance and policies 2011 SEC(2011) 1187 (pdf)
Member States’ country chapters in English and national languages
Magyarország (pdf)

Vissza az oldal tetejére

Törvények, rendeletek

Határozat a költségvetési főfelügyelők és költségvetési felügyelők kirendeléséről

„A Kormány
1. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 46/A. § (1) bekezdése alapján azonnali hatállyal
a) költségvetési főfelügyelőt rendel ki a Szegedi Tudományegyetemhez;
b) költségvetési felügyelőt rendel ki
a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemhez,
a Szent István Egyetemhez,
a Széchenyi István Egyetemhez,
a Kaposvári Egyetemhez,
a Magyar Nemzeti Galériához,
az Iparművészeti Múzeumhoz,
a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátushoz,
a Pesti Magyar Színházhoz;
2. az Áht. 46/A. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1-jei hatállyal a) költségvetési főfelügyelõt rendel ki
a Semmelweis Egyetemhez,
a Debreceni Egyetemhez;
b) költségvetési felügyelőt rendel ki
a Mátrai Gyógyintézethez,
az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézethez,
a Balatonfüredi Állami Szívkórházhoz,
az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézethez,
a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalhoz;
3. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy az Áht. 46/A. § (3) bekezdése alapján gondoskodjon a költségvetési főfelügyelők és a költségvetési felügyelők megbízásáról azzal, hogy a költségvetési források hatékonyabb felhasználása érdekében egy főfelügyelőnek vagy felügyelőnek kinevezett kormánytisztviselő egyidejűleg több intézménynél is elláthat felügyeleti tevékenységet.”

Forrás:
Magyar Közlöny, 2011. évi 129. szám, 2011. november 5., 32151. oldal (pdf)

Vissza az oldal tetejére