Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Tanács Zoltán: feljelentést tettünk a Kréta- és a Neptun-rendszer, illetve a közigazgatásban használatos, iratkezelő Poszeidon-, vagy EKEIDR-rendszer ügyében
Tárgyszavak: digitális kormányzat — 2026-2030, EKEIDR-Poszeidon iratkezelő rendszer, felsőoktatási informatika, korrupció, Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (KRÉTA), Magyarország — 2026-2030, Neptun.NET Egységes Tanulmányi Rendszer, Tanács Zoltán
Magyarország számokban – Magyarország, 2025
Tárgyszavak: gazdaságstatisztika, környezeti statisztika, Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Magyarország — 2026-2030, társadalomstatisztika

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Mesterséges intelligencia (MI)

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Tanács Zoltán: feljelentést tettünk a Kréta- és a Neptun-rendszer, illetve a közigazgatásban használatos, iratkezelő Poszeidon-, vagy EKEIDR-rendszer ügyében

„Az oktatásban és a közigazgatásban használt szoftverek ügyében tett feljelentésről számolt be a tudományos és technológiai miniszter csütörtökön Budapesten, a kormányszóvivői tájékoztatón.

Tanács Zoltán elmondta, a tárcájánál történt átvilágítás eredményeként fordultak a hatóságokhoz a Kréta- és a Neptun-rendszer, illetve a közigazgatásban használatos, iratkezelő Poszeidon-, vagy EKEIDR-rendszer ügyében.

Közölte, 2019-től vizsgálták meg a szerződéseket, és ebben az elmúlt 7-8 évben több mint 100 milliárd forintot fizettek ki ezekre a termékekre.

A miniszter szerint gyakorlatilag a versenyhelyzetet teljesen mellőzve hozták helyzetbe a szállítót, az állam számára nagyon előnytelen szerződésekkel. Olyan kiszolgáltatott helyzetbe került az állam, amit egy felelős, jó érzésű vezető egyszerűen nem engedhet meg – tette hozzá. Hozzátette, a forráskód, a know-how, az üzemeltetés nincs állami kezekben, és az államnak nincs igazából beavatkozási lehetősége sem, nincsenek megfelelő kontrollpontjai. Szerinte a verseny hiánya azzal járt, hogy ezek a rendszerek egyeduralkodók lettek, a felhasználók pedig úgy látják, alacsony minőségű, sokszor teljesen felesleges elemekkel teletűzdelt szoftverekről van szó, amellyel kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, és az áruk is indokolatlanul magas. Szóvá tette azt is, hogy a kormány titkos döntéseket hozott ezekkel a szoftverekkel kapcsolatban.

Ezeknek a rendszereknek életpályájuk egy szakaszán még voltak versenytársaik, de a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően megszűnt a verseny és nem lehetett más terméket választani, kötelezővé tették azokat – ismertette. A negyvenoldalas feljelentésről beszámolva kitért az érintett cégcsoportra, és úgy fogalmazott, ha a teljes cégcsoport összes ága-bogárra kitekintenének, akkor „300-400 milliárdos témáról” van szó. Közölte azt is, a választások előtti hónapokban közel 20 milliárd forint értékű szerződést kötöttek meg.

Magyar Péter miniszterelnök a tájékoztatón azt mondta, Fauszt Zoltán és Palkovics László volt miniszter érdekeltségi körébe tartozó cégekről van szó.
Tanács Zoltán elmondta, nem az ő dolguk megítélni, hogy pontosan mi történt. Az általa bemutatott prezentációban több lehetséges bűncselekmény gyanúját is felvetette, így a hűtlen kezelés, hivatali visszaélés, versenyt korlátozó megállapodás, költségvetési csalás, korrupciós és adatvédelmi tényállások…”

Forrás:
Tanács Zoltán: feljelentést tettünk a Kréta-rendszer ügyében; Nemzeti Közleménytár / MTI; 2026. július 16.

Magyarország számokban – Magyarország, 2025

„Melyik magyarországi régió lakói érzik magukat a leginkább biztonságban sötétedés után a közterületeken? Mely országokból érkeznek a legtöbben a magyar felsőoktatásba a tíz évvel ezelőtt még dobogós Szlovákia és Szerbia helyett? Mikor volt utoljára olyan alacsony a hazai lakásépítések száma, mint tavaly? Csak néhány érdekesség a 200 oldalnyi adatból és elemzésből, amely a Magyarország, 2025 című kiadvány olvasóira vár.

Több mint három évtizede jelenteti meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a Magyarország című összefoglaló sorozat évenkénti köteteit. Az idei kiadvány hét fejezetben, kétszáz oldalon, számos szemléltető ábrával és grafikonnal illusztrálva mutatja be a hazai makrogazdasági környezetet: a gazdaság ágazatonkénti teljesítményét, a társadalom legfontosabb jellemzőit (munkaerőpiac, demográfia, életkörülmények), továbbá a digitalizáció, a környezet és az energiagazdálkodás alapvető mutatóit.

A Magyarország, 2025 adataiból kiderül például az is, hogy

a távmunkában dolgozók aránya – a koronavírus-járvány utáni enyhe visszaesést követően – tavaly újra elérte a 2020-as, kimagasló 8,4%-os szintet (a rekord eddig a 2021-es 9,1% volt);

az előző évben 4,0%-kal kevesebb könyvet adtak ki hazánkban, mint 2024-ben; a KSH kiadványa ráadásul kontextusba is helyezi a friss adatot: a megjelent könyvek száma épp a koronavírus-járvány csúcsidőszakában, 2021–22-ben volt kiemelkedően magas;

a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2025-ös utasforgalma 19,6 millió főre növekedett, ami 21%-kal múlta felül a 2019-es, és 12%-kal a 2024-es adatot;

Magyarországon növekedett az erdők kiterjedése, egészségi állapotuk azonban folyamatosan romlott: egyre kisebb részük – a levélvesztés adatai alapján –, már csak mintegy hatoduk volt tünetmentes.

És ez csak néhány csepp a szinte végtelen adattengerből! A kiadvány elsősorban a hazai folyamatokra fókuszál, de emellett rávilágít a közelmúlt főbb világtendenciáira, és bemutatja azt a nemzetközi környezetet is, amelyben a magyar társadalom és gazdaság változásai értelmezhetők…”

Forrás:
Tudjuk, hol élünk? – Ez a könyv megmutatja Magyarország SZÁM-os oldalát, 2026.07.16.; Központi Statisztikai Hivatal; 2026. július
Magyarország, 2025; Központi Statisztikai Hivatal; 2026. július 16. (PDF)

Közigazgatás, politika, jog

A kormány lezárja a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” elnevezésű programot

„A kormány lezárja a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja!” elnevezésű programot, új pályázatokat a határozat közzététele után már nem fogadnak be, és a program második ütemében nem vállalhatók új kötelezettségek – derül ki a pénteki Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból. A már benyújtott, illetve a program első üteméhez kapcsolódó, legkésőbb szeptember 30-ig benyújtott elszámolások ugyanakkor kifizethetők.

Azt írták, a kormány a program végrehajtására és a fennmaradó kifizetések teljesítésére legfeljebb 7,3 milliárd forint kötelezettségvállalást engedélyezett, a finanszírozás biztosításáról a pénzügyminiszter gondoskodik.

A határozat szerint a kormány egy új, a korábbinál szakmailag megfelelőbb és költségvetési szempontból hatékonyabb támogatási program előkészítését is elrendelte a magyar mikro- és kisvállalkozások internetes jelenlétének erősítése érdekében.

A Fidesz-kormány Nemzetgazdasági Minisztériuma (NGM), nevezetesen Szabados Richárd kkv-fejlesztésért és technológiáért felelős államtitkár 2024-ben hirdette meg a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja!” programot. Az elképzelés az volt, hogy a kisvállalkozások ingyen juthassanak hozzá professzionálisan összerakott honlapokhoz egy állami program keretében. Az értékben 400 ezertől 1,5 millió forintig terjedő támogatási csomagra jókora érdeklődés volt, több mint 8 ezer cég jelentkezett.

Kritikusok már akkor is voltak: a program meghirdetésekor sok hozzáértő beszélt arról, hogy ha van 10 milliárd forint hazai forrásból származó eszköz a digitalizáció céljára, akkor azt biztosan nem így költenék el. A kormány ennek ellenére jó ötletnek gondolta a kisvállalkozások honlapját támogató pályázatot, amire 2024 decemberétől több körben lehetett jelentkezni.”

Forrás:
Vége a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja!” elnevezésű programnak; Németh-Halász Nikolett; Telex.hu; 2026. július 17.

Görög Márta a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (kekva), és az ezekben lévő állami eredetű vagyon visszakerüléséről

„Részletesen ismertette annak a törvényjavaslatnak a tartalmát Görög Márta igazságügyi miniszter, amellyel egyebek mellett átalakítanák az úgynevezett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) rendszerét, és az ezekben lévő állami eredetű vagyon visszakerülne az államhoz. Bizonyos kekvák meg is szűnnek, erről korábban részletesen írtunk.

A javaslatról szóló Facebook-videóban a miniszter emlékeztetett, hogy a kekvák eddigi feladatai nem szűnnek meg. Ezeket a változás után az állam végzi majd el, illetve arról is beszélt, hogy azokban az esetekben, amikor egy vagyonkezelő alapítványban nem államtól származó vagyon is található, azt elkülönítik és visszakerül az eredeti tulajdonosához.

Annak érdekében, hogy ne okozzon zavart a tanévkezdésben az átalakítás, az egyetemeket fenntartó alapítványok esetében csak 2027. augusztus 1.-i határidővel tervezik véghez vinni az átalakítást. Egyéb, közoktatási intézményt nem fenntartó kekvák esetében a határidő 2026. augusztus 31. a kormány javaslata szerint.

A miniszter kitért arra is, hogy már idén szigorodnak az átláthatósági, összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozatra vonatkozó szabályok, és hangsúlyozta, hogy újra kell választani a kuratóriumokat is. A törvénycsomag további célja a jelenleg alapítványi fenntartású egyetemek autonómiájának visszaállítása, valamint az egyetemi szenátusok jogkörének megerősítése.

Görög Márta szerint az intézkedések annak előfeltételei, hogy az egyetemi és innovációs források újra elérhetővé váljanak, vagyis hogy a hallgatók visszatérhessenek az Erasmus-programba, a kutatók és a kutatásfejlesztésben résztvevők pedig a Horizont-programokhoz. A jövőben minden egyetemen egységes szabályok garantálják a hallgatói képviseletet, és az egyetemi közösség részvételét a döntéshozatalban. A szenátus tagjait az egyetemi közösség választja majd meg, a rektort pedig a szenátus, és ahol ezek a szabályok jelenleg nem érvényesülnek, új szenátust kell választani az igazságügyi miniszter szerint.”

Forrás:
Görög Márta igazságügyi miniszter: A kekvákba kiszervezett állami vagyon visszakerülhet az államhoz; Zách Dániel; Telex.hu; 2026. július 19.

Teljes körűen átvilágítják a Gazdasági és Energetikai Minisztérium által megörökölt szerződéseket

„A Gazdasági és Energetikai Minisztérium által megörökölt szerződéseket teljes körűen átvilágítjuk – fogalmazott a gazdasági és energetikai miniszter szerdán a Facebook-oldalán.

Kapitány István a posztjában arról számolt be, hogy 800 milliárd forintnyi szerződésállomány után teljesített utalásokat idén áprilisban és májusban a megszűnés küszöbén álló jogelőd tárca, az Energiaügyi Minisztérium. Utolsó adatszolgáltatásukban Mészáros-érdekeltség és több Balásy-cég is szerepel. Bár számos tétel tekinthető normál üzleti teljesítésnek, bőven előfordulnak okkal megkérdőjelezhető megbízások, összegek is – jegyezte meg. Ezért a Gazdasági és Energetikai Minisztérium felülvizsgálja a szerződéskötések és kifizetések indokoltságát – emelte ki a miniszter. Rámutatott, hogy a központi költségvetési szerveknek kéthavonta kell gazdálkodásukról részletes adatokat szolgáltatniuk a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség számára. A kormányváltással tevékenységét befejező Energiaügyi Minisztérium április-májusi táblázata kereken száz tételt tartalmaz. A kifizetéseket a többi között tanácsadási, tanulmánykészítési, rendezvényszervezői és kommunikációs megbízások alapozták meg.

A Gazdasági és Energetikai Minisztérium által megörökölt szerződéseket teljes körűen átvilágítjuk. Bármiféle visszaélés, jogsértés alapos gyanúja esetén az illetékes hatóságok eljárását kezdeményezzük – jelentette ki közösségi oldalán a miniszter.

„Áprilisban világos és áthatolhatatlan határvonalat húztunk a múlt és jövő közé. Véget vetettünk a költségvetési források féktelen kiszivattyúzásának. A magyar emberek pénzével az állami működés minden szintjén felelősen, átláthatóan, a köz javára gazdálkodunk”- fogalmazott Facebook oldalán Kapitány István, aki a poszt alatt kommentben hozzátette, hogy a szerződéseket átvilágítják, és visszaélés, jogsértés alapos gyanúja esetén az illetékes hatóságok eljárását kezdeményezik.”

Forrás:
Kapitány István: „elképesztő összegek sietős kifizetésével” köszönt el a jogelőd tárca; Infostart / MTI; 2026. július 15.

Szilas Péter lesz a gyermekjogokért felelős helyettes államtitkár

„Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter bemutatta Szilas Péter gyermekjogi helyettes államtitkárt a Facebook-oldalán vasárnap.

Kátai-Németh Vilmos bejegyzésében arról írt, hogy Szilas Péter jogász pályafutását az Igazságügyi Minisztériumban kezdte, ahol részt vett az új polgári törvénykönyv kodifikációjában. Saját megfogalmazása szerint ez az időszak tanította meg arra, hogy a jó jogalkotás alapja az érdemi szakmai vita, a párbeszéd és a nyitottság arra, hogy újragondoljunk akár évtizedes rendszereket, megszokásokat is – tette hozzá a miniszter.

Szilas Péter az elmúlt tizenöt évben ügyvédként dolgozott. Meggyőződése, hogy a jogviták menedzselése nem csupán jogi kérdés: társadalmi szinten is meghatározó jelentősége van annak, ahogyan a konfliktusainkat kezeljük, és ebben nagyon erősen hatnak a gyerekkorból hozott mintázataink – fogalmazott Kátai-Németh Vilmos.

A társadalmi felelősségvállalás és a civil szervezetek támogatása mindig is fontos szerepet játszott Szilas Péter életében, aki a civil szektor működését segítő több projektben is szerepet vállalt, részt vett az üzleti szféra és a civil szervezetek közötti együttműködést megkönnyítő szerződéses konstrukciók és platformok kialakításában – írta a miniszter.

Szilas Péter szívéhez legközelebb a bejegyzés szerint a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvánnyal kialakított együttműködés állt: a Jalsovszky Ügyvédi Iroda oldaláról az ő vezetésével indult el ez a partnerség, amelynek keretében gyermekjogi tanácsadásban, közös szakmai anyagok és kodifikációs javaslatok kidolgozásában, nemzetközi kutatásokban, valamint podcastok és videós szakmai tartalmak készítésében működött közre.”

Forrás:
Szilas Péter felel a gyermekjogokért; Infostart / MTI; 2026. július 19.

Európai Unió

Az Európai Bizottság jóváhagyta a Magyar Fejlesztési Bank 2 milliárd EUR összegű tőkeinjekcióját

„Az Európai Bizottság az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályok alapján jóváhagyta, hogy Magyarország 2 milliárd EUR (760 milliárd HUF) összegű tőkeinjekciót nyújtson a Magyar Fejlesztési Banknak (MFB). Az intézkedést a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) finanszírozza.

A magyar intézkedés

Magyarország bejelentette a Bizottságnak, hogy 2 milliárd EUR összegű tőkeinjekcióval tervezi támogatni az MFB-t. A közfinanszírozást RRF-forrásokból fogja biztosítani. A cél az, hogy a bank képes legyen finanszírozást biztosítani a piaci hiányosságokkal küzdő különböző ágazatokban, például az infrastruktúra, a mezőgazdaság, a környezetvédelem, az oktatás, a turizmus, a sport, a város- és vidékfejlesztés, valamint a regionális konvergencia terén.

Magyarország módosított helyreállítási és rezilienciaépítési terve, amely jelenleg a Tanács jóváhagyására vár, a következő négy céllal indokolja a tőkeinjekciót:

az MFB kkv-versenyképességi programjának támogatása;

az MFB azon tőkeprogramjának támogatása, amely a korai növekedési szakaszban lévő, valamint a zöld és digitális átállásban részt vevő innovatív vállalkozásokat és kkv-kat segíti;

az MFB bérlakás- és diákotthon-fejlesztési programjának támogatása;

a magyar helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtását célzó projektek társfinanszírozása az Európai Beruházási Bankkal.

A Bizottság értékelése

A Bizottság a magyar intézkedést az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályok, különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján értékelte, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy bizonyos feltételek mellett támogassák egyes gazdasági tevékenységek fejlődését.

A Bizottság megállapította különösen az alábbiakat:

az intézkedés elősegíti a gazdasági tevékenységek fejlődését, többek között az infrastruktúra, a mezőgazdaság, a környezetvédelem, az oktatás, aa turizmus, a sport, a vidékfejlesztés, a regionális konvergencia és a városfejlesztés terén;

a támogatás szükséges és megfelelő a kitűzött célok eléréséhez. Arányos, mivel a piaci hiányosságok megszüntetésére korlátozódik, hogy a verseny torzulása a lehető legkisebb legyen;

Magyarország számos intézkedés meghozatalát vállalta, többek között a pénzügyi tevékenységeknek a releváns piaci hiányosságokra való korlátozását és a magánszektorbeli szereplők kiszorításának megelőzésére szolgáló végrehajtási intézkedéseket. Ez biztosítani fogja, hogy az MFB ne kínáljon alá a magyar piacon működő magán pénzügyi intézményeknek.

A Bizottság ezért az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok szerint jóváhagyta a magyar intézkedést.

Háttér

Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerint egy intézkedés állami támogatásnak tekintendő, ha teljesül a következő négy feltétel: i. az intézkedést tagállam nyújtja vagy állami forrásból nyújtják, ii. az intézkedés szelektív gazdasági előnyt biztosít bizonyos vállalkozások számára, iii. az előny torzítja a versenyt vagy azzal fenyeget, és iv. az intézkedés érinti az uniós tagállamok közötti kereskedelmet.

Minden állami támogatással járó intézkedést előzetes jóváhagyás céljából be kell jelenteni a Bizottságnak, kivéve, ha az az állami támogatásokra vonatkozó csoportmentességi szabályok hatálya alá tartozik.

További információk

A bizalmas adatokkal kapcsolatos kérdések rendezése után a határozat betekinthető változatát a Bizottság az SA.123592 ügyszám alatt teszi majd közzé versenypolitikai honlapján, az állami támogatások nyilvántartásában (State Aid Register). Az interneten és a Hivatalos Lapban újonnan közzétett állami támogatási határozatok jegyzéke megtalálható a Competition Weekly e-News hírlevélben.”

Forrás:
A Bizottság jóváhagyta a Magyar Fejlesztési Bank 2 milliárd EUR összegű tőkeinjekcióját; Európai Bizottság; 2026. július 13.

Európa főbb számadatai – 2026. évi kiadás

„Az „Európa főbb számadatai” című kiadvány válogatást közöl az Európai Unió (EU), az uniós tagállamok és az EFTA-országok fontosabb statisztikai adatai közül. Egyes olvasók számára bevezetést nyújthat az uniós statisztikák világába, mások pedig kiindulópontként használhatják az adatok és információk széles körének további feltárásához.”

Forrás:
Key figures on Europe – 2026 edition; European Commission: Eurostat; Key figures on Europe – 2026 edition; Publications Office of the European Union; DOI: 10.2785/7279381; 2026. július 10.

Amikor a mutatók elnyelik a tartalmat – Az uniós teljesítménymérés útvesztője

„A Számvevőszék szerint az EU lakóház-felújítási programjai rendszerszinten rossz megoldásokba torkollnak, mert az EU a papírmunkát díjazza a valódi hatás helyett. A jelenség mögött álló csapda a következő költségvetési ciklusban csak erősödni fog.

Az Európai Unió forrás-felhasználásának hatékonysága, különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) komoly strukturális és technikai kihívásokkal küzd, amelyek számos esetben igencsak megkérdőjelezik a valódi eredményességet. A legújabb Európai Számvevőszék jelentése több kritikus pontot is azonosítottak. Vizsgálatuk mindössze négy tagállamra szorítkozik (Belgium, Ciprus, Litvánia, Olaszország) így nem mondható, hogy minden tagállamra esetében ugyanez az eredmény a jellemző. Ugyanakkor, a feltárt visszásságok rendszerszintű hibákra mutatnak, így nem várható, hogy a többi uniós országban jellemzően eltérő helyzetekkel számolhatnánk.

Ha meg akarjuk érteni, milyen torzulásokkal küzd az Európai Unió források felhasználása, aligha találhatnánk jobb példát, mint a lakóházak energetikai felújításaira szánt alapok. Az RRF keretében megvalósuló munkálatok úgy sűrítik magukba a közpolitikai tévedések szinte teljes katalógusát, hogy tankönyvi illusztrációként hivatkozhatnánk ezekre.

Vegyük először a leginkább szembetűnő problémát. A Számvevőszék megállapította, hogy az RRF-forrásokból megvalósuló felújítások ritkán célozzák a mélyfelújítást, amely 60% feletti energiamegtakarítás eredményezne (6. oldal). Ehelyett a gyorsabban kivitelezhető, közepes mélységű munkákat részesítik előnyben. Ez előidézi az úgynevezett „bezáródási hatást” (lock-in effect): a részleges beavatkozások miatt a jövőbeli, mélyrehatóbb korszerűsítések technikai vagy pénzügyi szempontból évtizedekre ellehetetlenülnek (14. oldal).

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a lakóházak RRF alapokból történő energetikai felújítása a legtöbb esetben alapvetően hibás. A nem megfelelően megtervezett szigetelést elvégzik, csakhogy erre később nem mindig lehet további rétegeket felvinni, vagy az építkezések során olyan anyagokat használnak, amelyek nem lesznek kompatibilisek a későbbi modernebb megoldásokkal. Itt belép egy súlyos pénzügyi korlát is: egy közepes mélységű felújítás után a tulajdonosnak szüksége van az beruházás megtérülésére mielőtt újabb munkálatokba fogna. Rendszer-hibaként jelenhet meg ugyanaz a jelenség: ha a fűtési rendszert a jelenlegi, még gyenge szigeteléshez méretezik, és utóbb mégis sor kerülne a falak, elektromos hálózat stb. bővítésére, vagy más mélyfelújítására, a fűtési rendszer túlméretezetté és gazdaságtalanná válik.

Mindez nem csupán technikai részlet: ha a felújítás nem egy tudatosan felépített, több szakaszból álló mélyfelújítás első lépése, a beruházás az EU hosszútávú dekarbonizációs céljai szempontjából szuboptimális marad. A Számvevőszék szerint a hatás különösen nagy kockázatot jelent az RRF forrásainál, mivel a tagállamok gyakran a gyorsan kivitelezhető, egyszerűbb munkákat – ablakcsere vagy napelem-telepítés – részesítették előnyben a komplexebb, 60% feletti megtakarítást hozó mélyfelújítások helyett. Ami talán még tanulságosabb: a vizsgált tagállamok gyakran nem rangsorolták a projekteket hatékonyság szerint, hanem minden elszámolható pályázatot befogadtak, amíg a keret tartott. A források így gyakran oda kerültek, ahol a legkönnyebb volt elkölteni őket, nem pedig oda, ahol a legnagyobb hatást érték volna.

Egy iskolapélda, amely minden hibát felmutat

Az absztraktabb kereteket is szerető olvasók számára valódi csemege, hogy négy elmélet számára is illusztrációk lehetnek a brüsszeli forráselosztás visszásságai. Ez a tény nem csupán a társadalomtudósok könyvtárban töltött unalmasabb napjait ragyogja be. A jelenség láthatóvá teszi azt, ami az uniós finanszírozási mechanizmusokban és azok értékelése során sokkal homályosabban jelenik meg.

Elsőként érdemes az útfüggőséget és a (Számvevőszék által említett) „technológiai bezáródási hatást” vizsgálni. Az útfüggőség mechanizmusa egyszerű: ha egy folyamat elindul egy bizonyos úton, például egy részleges, felszíni szigeteléssel, a későbbi irányváltás vagy a mélyrehatóbb fejlesztés költségei és technikai akadályai exponenciálisan növekednek. Az alkalmazás ritkán marad elvont: az EU olyan ösztönzőket hozott létre, amelyek a „gyors győzelmeket” (quick wins) támogatják. Ha a lakástulajdonos állami támogatással feltesz egy vékonyabb, olcsóbb szigetelést, az épület energetikai besorolása javul egy kicsit. Ugyanakkor ezzel évtizedekre gazdaságtalanná válik egy valódi, komplex mélyreható felújítás, hiszen a meglévő, de nem optimális rendszert kellene visszabontani. Vagyis, a dekarbonizációs cél és a finanszírozási logika közötti távolság itt nem csupán elméleti, hanem fizikai – falakban, szigetelésben és kazánokban testesül meg.

Másodikként nézzük meg az esetet a megbízó-ügynök probléma szempontjából A a közpolitika klasszikus elmélete információs aszimmetriára épül: a láncolat most sem bonyolult, csak hosszú: EU a megbízó, a tagállami kormányok az első vonalbeli ügynökök, és a lakossági pályázó a másodvonalbeli ügynök. Az elmélet szerint a megbízónak és az ügynöknek eltérőek az érdekeik és az információs asszimetria miatt a megbízó érdeke nem valósul meg. Ebben az esetben az EU célja a hosszú távú dekarbonizáció; a tagállami kormányé az EU-s pénzek gyors lehívása, nehogy vissza kelljen fizetni, valamint a választói elégedettség növelése; végül a lakosé pedig a rezsicsökkentés a legkisebb saját tőke befektetésével. Mivel az EU nem tud minden egyes házhoz bekopogni (információs aszimmetria), olyan egyszerűsített indikátorokat határoz meg, mint az „elköltött eurók összege” vagy a „pályázatok száma”. Az ügynökök ezeknek a felszíni mutatóknak akarnak megfelelni, nem a hosszú távú stratégiai célnak. Vagyis, a rendszer nem azért nem működik megfelelően, mert a megbízó nem tudná a célt, hanem mert az ügynököket érdekeik látszatmaximalizálás felé terel.

Esetünket a kontraszelekció és kobra-effektus is leírja. Ezek lényege, hogy egy szabályozás olyan ösztönzőket hoz létre, amelyek közvetlenül szembe mennek a jogalkotó eredeti szándékával. Az EU-s forráselosztás gyakran a „használd fel vagy elveszíted” elven működik. Ez a bürokratikus kényszer miatt a döntéshozók nem feltétlenül a legmagasabb társadalmi vagy technológiai hasznosságú projekteket választják, hanem azokat, amelyek gyorsan adminisztrálhatók és elszámolhatók. Ezzel szemben, a komplex, mélyreható felújítások tervezése éveket vesz igénybe, magas a bukási arányuk a pályázatokon; valamint elszámolni is nehezebb lenne. Maradnak hát a felszíni megoldások, mint a egyszerű nyílászáró-csere, okos mérőóra amelyeket gyorsan be lehet szerezni, el lehet számolni és adminisztrációjuk is sablonos. Vagyis, a rendszer működésébe tulajdonképpen kódolva van a silányabb, de gyorsabb megoldás. Ráadásul a megoldás évtizedekre meghatározza az épületek gyenge energetikai hatékonyságát, amely jóval elmarad a vártnál.

Végezetül érdemes a központi tervezés korlátait (Hayek-i tudásproblémát) is átnézni. Hayek szerint a gazdaság hatékony működéséhez szükséges specifikus tudás – helyi adottságok, egyedi épületszerkezeti problémák, valós piaci igények – nem koncentrálható egyetlen központi tervezőirodában. Amikor a központ megpróbál egységes szabályok szerint szétosztani milliárdokat magánlakások tízezreire, kénytelen merev, bürokratikus és végletekig leegyszerűsített sablonokat alkalmazni. Ez a helyi szinten irracionális, merev forrásfelhasználáshoz vezet, amely gátolja a rugalmas és szakmailag indokolt, mélyreható megoldásokat. Vagyis épp az a tudás hiányzik a döntéshozatalból, amely a kivitelezés szintjén a leginkább meglétezne.

Maga a mérés vált problémává

A házak felújításának iskolapéldája nem áll meg a bürokrácia stratégiai csapdáinál. A forrásfelhasználás hatékonyságának ellenőrzése módszertanilag is igencsak gyenge lábakon áll. A megtakarításokat elméleti számításokra és energiatanúsítványokra (EPC) alapozzák, amelyek nem tükrözik a valós fogyasztást, és gyakran hibás adatokat tartalmaznak. Jelentős az úgynevezett teljesítményrés (performance gap, 23-24. oldal), vagyis az elméleti becslés és a tényleges energiafogyasztás közötti különbség, amelyet az emberi viselkedés is befolyásol. Az RRF eredménytáblája (Scoreboard) pedig csak összesített adatokat közöl, így nem látható az egyes intézkedések pontos hozzájárulása a célokhoz. A Számvevőszék megfogalmazásában az EU egy olyan rendszeren keresztül ellenőrzi a források felhasználását, amely elsősorban a végrehajtás folyamatára, nem pedig a tényleges energetikai eredményekre összpontosít.

A mutatók részletesebb vizsgálata sem feltétlenül megnyugtató. A tagállamok a nemzeti terveikben (NRRP) leggyakrabban számszerűsíthető kimeneti célokat határoztak meg: felújított lakóegységek száma (Belgium, Ciprus), felújított alapterület m²-ben (Olaszország, Litvánia), aláírt támogatási szerződések száma vagy előkészítő munkálatok befejezése. Vagyis a „minél többet, minél gyorsabban újítsunk fel” elve alapján mérik a pályázatok sikerességét, nem pedig a valóban megtakarított energia alapján. A rendszerszintű „1. számú közös mutató” az éves primerenergia-fogyasztás megtakarítását hivatott mérni minden tagállamban, de mivel ezt a tagállamok aggregált módon jelentik, nem választható szét belőle, hogy a megtakarítás a lakóépületekből vagy más szektorokból származik. Mi több, a jelentett értékek legtöbbször elméleti számításokon és nem tényleges méréseken alapulnak.

Az RRF mint „teljesítményalapú eszköz” két fő ellenőrzési pontot használ a kifizetésekhez: mérföldkövek (minőségi mérőszámok egy-egy szakasz teljesítésére) és célkitűzések (kvantitatív célok a beruházások végrehajtására). Az EU ösztönzi az energiatanúsítványok használatát is: a módszer lényege a felújítás előtti és utáni állapot becsült energiaigényének összehasonlítása. Csakhogy a Számvevőszék rámutatott: ezek az adatok gyakran nem megbízhatóak, és jelentős az eltérés a becsült és a valós fogyasztás között. A kritikai észrevételeik szerint a jelenlegi rendszerből hiányoznak a tényleges eredményekre irányuló célok – az ellenőrzött 111 uniós lakásfelújítási intézkedés közül mindössze három esetben (például az olasz Superbonusnál) találtak olyan mutatót, amely valóban a megtakarított energiát (MWh) mérte eredményként. A Számvevőszék ezért azt javasolja, hogy a jövőben minden intézkedéshez kapcsoljanak egyértelmű energiamegtakarítási célokat.

Költséghatékonysági paradoxon: az olasz tanulság

A költséghatékonyság rendszerszintű nyomon követése ritkán szerepel az uniói gyakorlatban. Kirívó példa az olasz „Superbonus”, amely az RRF lakóépületek felújítására szánt teljes uniós keretének közel egyharmadát, mintegy 14 milliárd eurót használt fel, teljes becsült költsége pedig 2025 novemberére elérte a 123 milliárd eurót. A program legkülönlegesebb vonása, hogy a felújítási költségek akár 110%-át is fedezte (8. oldal). Magyarán, a kedvezményezetteknek nyújtott állami támogatás mértéke meghaladhatta a ténylegesen kifizetett költségeket. A Számvevőszék szerint egy egységnyi (1 kWh) energiamegtakarítás költsége közel négyszerese volt az eredetileg vártnak (több mint 9 euró/kWh a tervezett 2,58 euró/kWh helyett). Több elemzés rámutatott, hogy a program hozzájárult a magas inflációhoz az építőiparban, és jelentős terhet rótt az olasz állami költségvetésre.

Az Olasz Jegybank jelentése ide kiegészít egy újabb klasszikus effektust: a projektek mintegy 27%-át állami támogatás nélkül is megvalósították volna, ami azt jelenti, hogy a közpénzek egy része nem ösztönzött új beruházásokat, csupán finanszírozta a már egyébként is tervbe vetteket (31-32. oldal). Bár a program rendkívül népszerű volt, és több mint félmillió lakás újult meg a keretében, a Számvevőszék szerint az uniós források nem hatékony felhasználásának egyik legjellegzetesebb példájává vált.

Az esetből jól látható a rendszerszintű probléma: a Superbonus az egyik legsikeresebbnek tűnő program volt és egyben a legkevésbé leghatékonynak minősített példa. Ha a teljesítménymérési rendszer díjazza a láthatóságot, de eltekint a valós tartalom felett, a pozitív eredmény ritkán várható.

Miért releváns mindez?

Az eddigiek tükrében aligha meglepő az az olvasat, amely szerint a jelenség valójában a Parkinson-modell modern közigazgatási mutációja. Az uniós bürokrácia, Parkinson törvényeinek megfelelően, saját maga igazolására egyre komplexebb ellenőrzési és elszámolási mechanizmusokat hoz létre. Ez a gigantikus apparátus a folyamat helyességét ellenőrzi (papírmunka), nem a kimenet minőségét (valódi energetikai hatékonyság). A „pénz elköltése” válik a fő feladattal, ami szinte törvényszerűen szüli meg a fent leírt káros bezáródási hatásokat.

A párhuzam szükségessé tesz egy árnyalást is: nem a brüsszeli bürokrácia rosszakarata áll a háttérben, hanem egy olyan rendszerszerkezet, amely a teljesítményt a látható, mérhető és elszámolható lépésekben képzeli el, miközben a stratégiai célok tartalmilag egyre távolabb kerülnek az operatív szinttől. A mutatók minőségének javítása önmagában nem feltétlenül oldaná meg ezt a problémát. Hacsak a tartalmi célok nem kötődnek szigorúan a kifizetésekhez, az új mutatórendszer ismét csak a folyamatot fogja jutalmazni, ezúttal esetleg egy még bürokratikusabb folyamatot.

A 2028–2034-es költségvetési ciklusra vonatkozóan az EU már dolgozik egy új teljesítménymérési keretrendszeren, amely egységesítené a mutatókat és átláthatóbbá tenné a végrehajtást egy „egységes kapun” (Single Gateway) keresztül – ezekről itt írtunk. A benyújtott rendelettervezet mellékleteiben számos olyan példa található, amely sajnos lekerülhetetlen újabb közpolitikai kudarcokhoz fognak vezetni. Az új teljesítménymérési keretrendszer a szakirodalomban „bureaucratic output”-ként ismert jelenséget erősíti. Nem a valódi társadalmi vagy gazdasági hatást, hanem a folyamat adminisztratív előrehaladását vagy puszta jelenlétét mérik. Ez gyakran ösztönöz felszínes megoldásokra a mélyreható reformok helyett.

Következzen ezekből néhány szemelvény, a probléma érzékeltetéséhez. A mezőgazdaságban a „finanszírozási megállapodások száma” és a „műveletek száma” nem azt méri, hogy a gazdák élete javult-e, hanem azt, hogy a bürokrácia mennyi papírt írt alá. A halászatban a „tanácsadó testületek száma” és a „beérkezett ajánlások száma” a mennyiséget díjazza a minőség helyett. A tudományos tanácsadás terén az „STECF plenáris üléseinek napirendi pontjainak száma” egyenes út a végtelen és értelmetlen értekezletekhez; az adóügyekben az „ülések száma” pedig azt a furcsa benyomást kelti, mintha egy adóhatóság akkor lenne sikeresebb, ha többet ülésezik, nem pedig akkor, ha hatékonyabban hajtja be az adókat.

A felszínes technológiai „megoldásokat” ösztönző indikátorok sem maradnak el, így az oktatásban „a megvalósított tantervekből, tanulmányi programokból vagy kurzusokból részesülő gyermekek száma” automatikusan pipát ad, ha a gyerek abban az osztályban ül, ahol elvileg az új tantervet tanítják, függetlenül attól, hogy tanult-e valamit. Az energiahatékonyság terén a „felszerelt okos mérőórák száma” éppúgy elszívja a forrásokat a valódi, komplex mélyfelújítások elől, ahogy korábban az ablakcsere tette. A digitális műveltség terén pedig „az EU4Ocean koalíció tagjainak száma” egy levelezőlistához való csatlakozást számszerűsíti, nem a tényleges tudást.

A szubjektív és ellenőrizhetetlen „érzelmi” mutatók külön kategóriát képeznek. A tanulmányi mobilitás esetében az egyik sikerkritérium azon résztvevők aránya, akik úgy ítélik meg, hogy nőtt az „európai összetartozás érzésük” vagy a „foglalkoztathatóságuk”, amelyek önbevalláson alapuló, rendkívül szubjektív adatok. Ezeket azonban egy sikeres pályázathoz nem túl nehéz pozitív kérdőívekkel megtámogatni. Hasonlóan paradox a fogyasztóvédelem mutatója, a „kezelt fogyasztói ügyek száma”: ha a rendszer rosszul működik és sok a panasz, a mutató „javulást” jelez, hiszen több ügyet kezelnek, holott a valódi cél, a jogsértések számának csökkentése lenne. Az uniós teljesítménymérők azonban pontosan ezt büntetik.

A lakásfelújítási iskolapélda tehát nem egyszerűen egy elszigetelt közpolitikai kudarc. Sokkal inkább tükre annak, ami az uniós finanszírozási mechanizmusokban rendszerszinten visszatér: az útfüggőség bezárja a rossz döntést; a megbízó-ügynök lánc az érdekeket a felszínre tolja; a „kobra-effektus” a gyors és silány megoldást díjazzák; a központi tervezés a helyi tudás hiányában sablonokká merevíti a programokat; és mindezt a Parkinson-i bürokrácia egyre finomabb papírmunkával hárítja el. Ha az EU valóban hatékonyságot akar, nem csupán új mutatókat kell elfogadtatnia, hanem megnézni, hogy a már meglévők mit is mérnek valójában – ennek hiányában hiába várjuk a versenyképesség növekedését és a jóléti szint növekedését.”

Forrás:
Amikor a mutatók elnyelik a tartalmat; Máthé Réka Zsuzsánna; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2026. július 15.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Online is foglalható időpont a Takarnet ügyfélszolgálatra

„Éjjel-nappal elérhető, egyszerű és gyors online időpontfoglaló rendszer segíti a Takarnet ügyfélszolgálatához kapcsolódó hatósági bizonyítványi ügyek intézését. A Lechner Tudásközpont oldaláról elérhető új felületen néhány kattintással lefoglalható, módosítható vagy lemondható az időpont, így az ügyintézés még gördülékenyebb és kiszámíthatóbb. A rendszer automatikus visszaigazoló e-mailt küld a foglalásról.

A hatósági bizonyítványhoz kapcsolódó ügyintézési idősávok:

Hétfő: 8:30–12:00

Szerda: 13:00–16:00

Péntek: 8:30–11:00

Amennyiben az időpontfoglalás során kérdés merül fel, vagy segítségre van szüksége, ügyfélszolgálatunk a +36 1 279 2640 központi telefonszámon érhető el. A hatósági bizonyítvány menüpont kiválasztásával munkatársaink készséggel állnak rendelkezésére.”

Forrás:
Online is foglalható időpont a Takarnet ügyfélszolgálatra; Lechner Tudásközpont; 2026. július 14.

A nemzeti téradatvagyonban rejlő lehetőségek kiaknázása közügy

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Dróntudós podcastjében fotogrammetriai csapatunk vezetője, Balla Csilla a drónok állami felhasználásának polgári célú lehetőségeiről beszélgetett. Amellett, hogy nem csak felülről, de az utcáról nézve is lehet mérésre alkalmas téradatokat előállítani, arról is szó esett, hogyan kapcsolódnak a drónok a nemzeti szintű téradat stratégiához.

Balla Csilla a beszélgetés első részében mesélt a drónok jelentőségéről az állami távérzékelési, földmérési, ingatlan- és épületfelmérési feladatok ellátásában, majd arról, hogyan készülnek az előállított adatokból pontfelhők, térképi rétegek, állami alapadatok. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a felhasználóknak jellemzően nem nyers téradatokra van szükségük, hanem a belőlük levezetett információkra.

Dr. Sándor Zsolt, NKE ProBono képzés – Balla Csillát a Lechner fotogrammetriai csapatának vezetőjét Dr. Sándor Zsolt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem légiközlekedési, repülőtechnikai és drónbiztonsági szakértője, oktatója invitálta beszélgetésre. A Dróntudós című tematikus Youtube-csatorna házigazdája az NKE ProBono továbbképzés rendszerben olyan kormányzati és közszolgálati tisztviselők számára nyújt képzéseket többek között „Drónok a térségek és települések szolgálatában” témában, akiknek a munkakörük vagy hatósági feladataik miatt szükségük van a drónok szabályozására, légtérjogra vagy modern technológiai ismeretekre.

A téradatok felhasználása nemzeti ügy

A drónok és a fotogrammetria viszonyán kívül, a beszélgetés érintette a téradatok felhasználásának fontosságát, kiemelten az országos szintű téradat-felhasználási elképzelés szükségességét is. Sok éve jelen van az a törekvés az ország téradat szakértői közösségén belül, hogy a szakmai intézményeknél, illetve szervezeteknél, valamint a piaci szereplőknél elérhető – közpénzt tartalmazó forrásból előállított – téradatokat, és téradat-alapú rendszereket összegyúrják egy közös infrastruktúrában. Ez a megoldás lehetővé tenné az adatok együttes értelmezését, elemzését akár a mesterséges intelligencia bevonásával, ugyanakkor ennek megvalósulását eddig nem kísérte olyan összekapcsolódó keret, amely valódi kohéziót teremtett volna.

A Lechner elkészítette saját Téradat-stratégiáját, mellyel egyik célja az, hogy a Magyarországra vonatkozó téradatvagyon egységes geometriai alappal, átgondolt szakmai tartalommal, lehetőség szerint nyíltan, egyszerűen és széles körben hozzáférhetővé váljon. A Lechner Téradat-stratégiájának másik fő célkitűzése, hogy platformot biztosítson a téradatgazdák számára a közös gondolkodásra, a párbeszédre a Nemzeti Téradat-ökoszisztéma (NTÖ) megteremtése érdekében.

Továbbfelhasználás, open data

A Lechner elkötelezett a nyílt adatpolitikai szemlélet irányában, és megkezdte megfelelő keretek között az adatnyitási folyamatát. A szemlélet célja nem csupán az adatok elérhetővé tétele, hanem az is, hogy azokból valódi, a mindennapokban is hasznos szolgáltatások, alkalmazások és megoldások készüljenek. Ehhez igazodva 2026-ban több lépcsőben valósul meg az adatnyitás. Elsőként májusban a közigazgatási határok és földrajzi nevek adatbázisa, valamint a Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép (NTA) WMTS (kisebb képekre előregyártott, ezért gyorsan betöltődő) szolgáltatása vált elérhetővé. Az adatbázisok az inspire.lechnerkozpont.hu oldalon böngészhetőek és letölthetőek, az NTA WMTS szolgálgatása pedig a https://nta.lechnerkozpont.hu/ weboldalon ingyenes regisztrációt követően bárki számára elérhető és továbbfelhasználható.

Megfelelő előkészítés után, az adatnyitás ősszel folytatódik, és októberben a Lechner téradat-konferenciát szervez, ahol bemutatja a Lechner Téradat-stratégia eddig megvalósult intézkedéseit és a Nemzeti Téradat‑ökoszisztéma (NTÖ) megvalósításához szükséges kezdeményezéseit.

Az NTA

Az NTA a Lechner folyamatosan frissülő, ingyenesen elérhető országos alaptérkép-szolgáltatása, amely távérzékelési adatokra és ágazati tematikus téradatbázisokra (például ingatlan‑nyilvántartási, felszínborítási stb.) épül. Ezek a közhiteles adatforrások máshol nem érhetők el nyíltan. Az NTA WMTS‑szolgáltatásának megnyitása új mérföldkő a hazai térinformatikai innovációban: a felhasználók hosszú távon stabil, ingyenes alapszolgáltatásra építhetnek fejlesztéseket, a Lechner pedig szerver‑szerver oldali kapcsolatot is biztosít a WMTS eléréséhez, ami élénkíti a hazai téradatpiacot.

A Balla Csillával készült podcastból további izgalmas részletekre is fény derül a drónos térinformatikai felmérések kulisszatitkairól – Áporkától Sanghajig.

A teljes beszélgetés a youtube-on itt hallgatható meg.”

Forrás:
A nemzeti téradatvagyonban rejlő lehetőségek kiaknázása közügy; Lechner Tudásközpont; 2026. július 15.

Mesterséges intelligencia (MI)

Magyarország csatlakozik az Európai Unió AI Gigafactory kezdeményezéséhez és az IRIS² műholdprogramhoz

„…Digitalizációs és technológiai beruházások

A sajtótájékoztató folytatásában Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter számolt be a digitalizációt és az elszámoltathatóságot érintő legújabb kormányzati lépésekről. Ismertette, hogy a kabinet két jelentős stratégiai beruházásról határozott, amelyeket kedvezményes – 500 millió eurós, 2%- os kamatozású, 10 évig törlesztésmentes – hitelkeretekből finanszíroznak. Magyarország egyrészt mintegy 125 millió eurós hozzájárulással csatlakozik az EU AI Gigafactory programjához, így a hazai közigazgatás, a kutatói szféra és a vállalkozások egy több mint 100 ezer processzoros szuperszámítógéphez szereznek érdemi hozzáférést. Másrészt hazánk csatlakozik az IRIS2 európai műholdprogramhoz is, amely szuverén kormányzati és katonai kommunikációs infrastruktúrát, valamint 17 kizárólagos magyar felhasználású műholdat biztosít az országnak…”

Forrás:
Vidékfejlesztésről, technológiai beruházásokról és azbesztmentesítésről is határozott a Kormány; Magyarország Kormánya; 2026. július 16.
—

„A Kormány
1. megállapítja, hogy kiemelt kormányzati cél a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv forrásainak lehívása, amely források magyar gazdaságba történő bevonásával számos magas megtérülésű, Magyarország digitális versenyképességét erősítő fejlesztés valósítható meg;
2. az 1. pontban foglaltakkal összhangban egyetért az Európai Unió magas hozzáadott értékű technológiák fejlesztését célzó, „AI GigaFactory” és „IRIS²” elnevezésű programjaiban való magyar részvétellel;
3. felhívja a tudományos és technológiai minisztert, hogy a 2. pontban foglaltak végrehajtása érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket programonként 500 000 000 eurónak megfelelő hozzájárulás erejéig;
Felelős: tudományos és technológiai miniszter
Határidő: a megállapodások megkötésére 2026. július 31.
a hozzájárulások megfizetésére 2026. augusztus 31….”

Forrás:
A Kormány 1227/2026. (VII. 17.) Korm. határozata a digitalizáció támogatása érdekében a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv forrásainak közvetítéséhez szükséges intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2026. évi 90. szám;
2026. július 17.; 3389-3390. o. (PDF)
—

„…Beszámolt a kormány által szerdán meghozott tárcáját érintő döntésekről, amelyek az európai uniós források lehívásával vannak összefüggésben. Célként azt jelölte meg, a kormány gazdaságpolitikájával szeretne eltávolodni az összeszerelőüzem-létből és magas hozzáadott értékű szolgáltatásokra, gyártásra helyezné a hangsúlyt. Hozzátette, ennek érdekében Magyarország csatlakozik az Európai Unió mesterségesintelligencia-programjaihoz, azon belül is a Gigafactory programhoz. A miniszter szerint ha Európa nem invesztál ebbe a területbe, akkor nemcsak a mesterséges intelligenciában, hanem szinte a gazdaság valamennyi területén le fog maradni. Közölte, az unió közös összefogással jelentős összegeket fog befektetni a mesterségesintelligencia-infrastruktúra fejlesztésébe.

Magyarország a Lengyelország vezette konzorciumhoz fog csatlakozni – mondta. Közölve azt is, ezt az ország nagyon kedvező feltételek mellett teheti meg: egy hosszú távú konstrukció keretében 500 millió eurót fognak befektetni, nagyon kedvező kamatlábbal lehet felvenni a hitelt, és ez az első időszakban – tíz évig – törlesztési moratóriummal jár. Tanács Zoltán azt mondta, ezzel Magyarország be tud szállni a számítóközpontok fejlesztésébe, ezáltal a magyar vállalatok, startupok olcsón hozzá tudnak férni a mesterségesintelligencia-kapacitásokhoz.

A hazai kutatók ki tudják használni ezeket a számítási kapacitásokat és a hazai kormányzati szereplők is hozzá tudnak férni ehhez a technológiához, amivel hatékonyabbá válik a munkájuk – sorolta az előnyöket. Úgy összegzett, nagyon magas megtérülésű, költséghatékony beruházás válik lehetővé a jövőt meghatározó egyik legfontosabb technológiában, amellyel nő az ország szuverenitása.

Tanács Zoltán szólt az EU az Iris2 nevű programjáról, amit úgy jellemzett: Európa Starlinkje, és hasonló konstrukcióban működik, mint a mesterségesintelligencia-program. Közölte, Európának szüksége van egy megbízható, önálló, szuverén kommunikációs hálózatra, ami titkosított, biztonságos kommunikációt tesz lehetővé, így egy saját, több száz darabból álló műholdas konstellációt fog létrehozni.

A miniszter szerint számos forrás meg fog nyílni, az Európai Űrügynökség programjaiban aktívan részt tud venni az ország, sőt, az Európai Védelmi Alap fejlesztéseibe is be tud kapcsolódni, mivel ez egy kettős, védelmi és civil felhasználású infrastruktúra.

Kitért arra is, hogy az űripar dinamikusan fejlődő és reziliens iparág, ahol a magyar vállalatoknak van fejlődési potenciálja…”

Forrás:
Tanács Zoltán: feljelentést tettünk a Kréta-rendszer ügyében; Nemzeti Közleménytár / MTI; 2026. július 16.

Most kell cselekednünk – Tizenhat Nobel-díjas és más vezető szakértők állásfoglalása az MI gazdaságot átalakító hatásáról

„1. A mesterséges intelligencia a következő tíz évben a jelenleginél radikálisan nagyobb teljesítményűvé válhat.

2. Ez gazdaságunk példátlan átalakulását indíthatja el, amely léptékében az ipari forradalmat is meghaladhatja, miközben annál sokkal rövidebb idő alatt megy végbe. Az átalakulás jelentős kockázatokkal járhat, köztük a munkahelyek tömeges megszűnésével, ugyanakkor olyan lehetőségeket is teremthet, mint az életszínvonal nagymértékű emelkedése.

3. A közgazdászoknak, a szakpolitikai döntéshozóknak és a technológiai ágazat vezetőinek már most cselekedniük kell: fel kell tárniuk az átalakító erejű MI gazdasági összefüggéseit, és létre kell hozniuk azokat az ösztönzőket, védőkorlátokat és intézményeket, amelyek révén az MI fejlődése az emberi képességeket kiegészítő, a társadalom egészének javát szolgáló irányba terelhető.”

Forrás:
We Must Act Now; Stanford Digital Economy Lab ; 2026. július 13.
—

„Új állásfoglalás figyelmeztet arra, hogy az MI az ipari forradalomnál is nagyobb léptékű gazdasági átalakulást indíthat el – sokkal rövidebb idő alatt –, és felkészülésre szólítja fel a közgazdászokat, a szakpolitikai döntéshozókat és a technológiai ágazat vezetőit.

Vezető közgazdászok és MI-kutatók egy csoportja – köztük tizenhat Nobel-díjas – ma közzétette a „Most kell cselekednünk: állásfoglalás az MI gazdaságot átalakító hatásáról” című dokumentumot, amely sürgős felkészülést sürget a radikálisan nagyobb teljesítményű MI várható gazdasági hatásaira.

Az Erik Brynjolfsson, Ajay Agrawal, Anton Korinek és Tom Cunningham közgazdászok által szervezett kezdeményezés arra figyelmeztet, hogy az egyre fejlettebb MI-rendszerek példátlan gyorsasággal alakíthatják át a gazdaságot. Miközben az MI hatalmas lehetőségeket kínál a termelékenység és az életszínvonal javítására, fontos kérdéseket is felvet a munkavállalók, a vállalatok és a közintézmények számára.

Az állásfoglalás arra szólítja fel a közgazdászokat, a szakpolitikai döntéshozókat és a technológiai ágazat vezetőit, hogy mélyítsék el az MI gazdasági hatásainak kutatását, és kezdjék meg azoknak a szakpolitikáknak és intézményeknek a kialakítását, amelyek biztosíthatják, hogy az MI kiegészítse az emberi képességeket, és a társadalom javát szolgálja.

„Az MI képességei sokkal gyorsabban fejlődnek, mint ahogyan gazdasági következményeiket megérteni képesek vagyunk. Ebben a szakadékban rejlenek korunk legnagyobb lehetőségei. Most kell cselekednünk annak érdekében, hogy az MI ne egyszerűen utánozza, hanem kiegészítse az embert – és ne csupán kevesek, hanem sokak számára teremtsen jólétet” – mondta Erik Brynjolfsson, a Stanford Egyetem Jerry Yang és Akiko Yamazaki professzora, valamint a Stanford Digital Economy Lab igazgatója.

„Az MI fejlődésének léptéke, kiterjedtsége és gyorsasága, valamint a gazdaság számos területén várható hatások nagyságát és időzítését övező jelentős bizonytalanság együttesen minden érintett összehangolt mozgósítását teszi szükségessé ahhoz, hogy az MI fejlődését kedvező irányba tereljük” – mondta Michael Spence Nobel-díjas közgazdász, a New York-i Egyetem professor emeritusa.

„Nagy örömmel csatlakozom más vezető szakértőkhöz, akik arra hívják fel a figyelmet, hogy sürgősen új irányba kell terelnünk az MI fejlődését, hogy kockázatait a lehető legkisebbre csökkentsük, és a technológia a munkavállalók és a társadalom javát szolgálhassa” – mondta Daron Acemoglu Nobel-díjas közgazdász, az MIT Institute Professora.

„A gőzgép, az elektromosság és a számítógép egyaránt évtizedeket adott a társadalmaknak az alkalmazkodásra; az MI esetében talán csak néhány évünk lesz. Stratégiánkat és intézményeinket nem rögtönözhetjük az átalakulás kellős közepén: ha bizonyosságra várunk, már túl későn érkezünk” – mondta Anton Korinek, a Virginiai Egyetem professzora, aki jelenleg szabadságát tölti az egyetemről, és az Anthropicnál dolgozik.

„Nem eleve eldöntött, hogy a gyorsan fejlődő MI széles körben emeli-e majd a globális életszínvonalat, vagy súlyosan koncentrálja a vagyont; ez attól függ, hogyan tervezzük újra ma politikai és gazdasági rendszereinket. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy megvárjuk a teljes átalakulás bekövetkeztét, miközben továbbra is egy olyan intézményi keretrendszerre támaszkodunk, amelyet a nagy pontosságú előrejelzések korszaka előtti világra optimalizáltak” – mondta Ajay Agrawal, a Torontói Egyetem Rotman School of Managementjének professzora.

„Ködben vezetünk, és rendkívül nehéz előre látni, mi következik. Most jött el az ideje annak, hogy összehangolt erőfeszítéssel teremtsünk tisztább képet ebben a zavaros helyzetben” – mondta Tom Cunningham, a METR kutatója.

Az állásfoglalást világszerte vezető egyetemeken és MI-kutató szervezeteknél dolgozó több mint kétszáz közgazdász és MI-kutató írta alá. A teljes szöveg és az aláírók aktuális névsora a http://wemustactnow.ai/ oldalon érhető el.”

Forrás:
“We Must Act Now”: Sixteen Nobel Laureates Join Leading Economists and AI Researchers in Call to Prepare for AI’s Economic Transformation; Stanford Digital Economy Lab; 2026. július 13.
Lásd még:
Nearly 200 Economists and Tech Leaders Warn of A.I. Threats; Ben Casselman; The New York Times; 2026. július 13.
„Közel kétszáz közgazdász és technológiai vezető figyelmeztet az MI veszélyeire. Egy nyílt levél arra szólítja fel a szakpolitikai döntéshozókat, hogy tegyenek többet a mesterséges intelligencia által okozott lehetséges gazdasági és társadalmi zavarok megértéséért és kezeléséért.”

Portugália létrehozta első nyílt forráskódú MI-modelljét, csatlakozva az európai szuverenitási törekvésekhez

„Portugália szerdán elindította első nyílt forráskódú mesterségesintelligencia-modelljét, és ezzel csatlakozott ahhoz az Európa-szerte erősödő törekvéshez, amelynek célja a nagyobb MI-szuverenitás és az amerikai szolgáltatóktól való függőség csökkentése.

A lépést más európai országok, köztük Franciaország és Németország hasonló kezdeményezései előzték meg. E kormányok olyan hazai MI-vállalatokat támogattak, mint a Mistral AI és az Aleph Alpha, hogy alternatívát kínáljanak az amerikai cégek – köztük az OpenAI, a Google és az Anthropic – által fejlesztett modellekkel szemben.

A nagy nyelvi alapmodellt nem közvetlenül a nagyközönség általi használatra szánják. Olyan alaptechnológiának készült, amelyre közintézmények, vállalatok, egyetemek és kutatók a saját igényeikhez igazított, MI-alapú alkalmazásokat építhetnek. A híres énekesnő, Amália Rodrigues tiszteletére Amáliának elnevezett portugál modellt portugál egyetemek és kutatóintézetek konzorciuma fejlesztette ki kormányzati támogatással, az Európai Unió helyreállítási alapjából származó 5,5 millió euró – 6,26 millió dollár – felhasználásával.

„Európa stratégiai autonómiája ma talán minden korábbinál szorosabban összefügg a mesterséges intelligenciával. Ez a modell lehetővé teszi, hogy nagyobb szuverenitással és kisebb függőség mellett nézzünk szembe a következő évtizedekkel” – mondta Luís Montenegro miniszterelnök a bemutatón. Montenegro szerint az Amália hozzájárul majd a termelékenység növeléséhez mind a köz-, mind a magánszektorban – többek között a bankszektorban, a biztosításban, a távközlésben és az iparban –, miközben a védettséget is garantálja. Hozzátette: „Továbbra is jelentős összegeket fogunk befektetni ebbe a projektbe.”

Az Amália nagy nyelvi modellt, valamint a tanításához használt adatkészletet és a forráskódját nyílt forráskódú licenc alatt teszik közzé. Az első alkalmazások között szerepel egy virtuális idegenvezető Portugália múzeumai számára, a portugál haditengerészetet segítő döntéstámogató eszközök, egy MI-alapú oktatási asszisztens az óratervezéshez, valamint egy digitális asszisztens, amely támogatja az államot a polgároknak nyújtott közszolgáltatásokban.

Az Amália emellett Portugália nagy teljesítményű számítástechnikába irányuló beruházásaira is támaszkodik. A Deucalion és a MareNostrum 5 szuperszámítógépekhez való hozzáférés biztosítja a nagy MI-modellek tanításához és működtetéséhez szükséges számítási kapacitást.”

Forrás:
Portugal launches first open-source AI model, joining Europe’s sovereignty push; Sergio Goncalves; Reuters; 2026. július 1.

A generatív MI felelős és rendszerszerű felsőoktatási alkalmazását támogató szakpolitikák

„A mesterségesintelligencia-technológiák képességeinek bővülése és gyors terjedése átalakítja a felsőoktatást. Hatással van arra, hogyan tanulnak a hallgatók és milyen támogatást kapnak, miként zajlik az oktatás és az értékelés, milyen készségekre és tudásra van szükségük, hogyan végzik a kutatást, valamint hogyan igazgatják és irányítják az oktatási intézményeket.

Ez a tematikus áttekintés azt vizsgálja, hogyan vezetik be és használják a generatív mesterséges intelligenciát, vagyis a GenMI-t (GenAI) a felsőoktatásban. Bemutatja az egyre szélesebb körű alkalmazásból fakadó lehetőségeket és kihívásokat, különös tekintettel az adatvédelemre, a tudományos és tanulmányi integritásra, az esélyegyenlőségre, a létrehozott tartalmak megbízhatóságára, valamint arra, hogy a technológia miként befolyásolja a hallgatók tudásának és készségeinek fejlődését.

Az OECD tag- és partnerországainak példáira támaszkodva az áttekintés a rendszerszintű szakpolitikai válaszok öt kialakuló területét azonosítja. A kormányok és az országos hatáskörű szervezetek egyre gyakrabban adnak útmutatást a GenMI felelős használatához, közös megközelítéseket dolgoznak ki a megfelelőség biztosítására és a GenMI-eszközök beszerzésére, fejlesztik a GenMI-hez kapcsolódó kompetenciákat, támogatják a bizonyítékok gyűjtését és a kísérleti programok értékelését, valamint ösztönzik a kifejezetten felsőoktatási célokra szolgáló MI-eszközök fejlesztését.”

Forrás:
Policies supporting responsible and systematic GenAI adoption in higher education; OECD Education Spotlights, No. 23; OECD Publishing; DOI: 10.1787/c4e5621f-en; 2026. július 17.

Mesterséges intelligencia és nyílt pénzügyek – szinergiák, kompromisszumok és szakpolitikai következmények

„Miközben a pénzügyi szektort technológiai, szabályozási és piaci változások sora alakítja át, a mesterséges intelligencia és a nyílt adatmegosztás két különösen meghatározó tendenciát képvisel. E két folyamat kölcsönhatásának dinamikája azonban mindeddig viszonylag kevéssé kutatott.

A tanulmány az MI-innováció és az adatmegosztási környezetek kapcsolatát vizsgálja, bemutatva a kölcsönösen erősítő előnyöket, ugyanakkor a növekvő összetettséget, a különböző szempontok közötti kompromisszumokat és a felerősödő kockázatokat is. Emellett egy előretekintő elméleti forgatókönyvet is felvázol, amely az autonóm cselekvésre képes, ágenses MI alkalmazását vizsgálja az egyre szélesebb körű adatmegosztás környezetében.

A tanulmány célja, hogy támogassa az MI-innováció felelős és nagy léptékben is alkalmazható bevezetését a nyílt pénzügyi ökoszisztémákban.”

Forrás:
Artificial intelligence and open finance – Synergies, trade-offs and policy implications; OECD Artificial Intelligence Papers, No. 61; OECD Publishing; DOI: 10.1787/eb511c3c-en; 2026. július 16.

Tudomány-, technika- és innovációpolitika (TTI-politika)

Már októberben létrejöhet az egységes magyar kutatóhálózat az MTA alatt – A Tudományos és Technológiai Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia közös sajtóközleménye

„Az egységes magyar kutatóintézeti rendszer kialakításáról és ennek tervezett menetrendjéről egyeztettek a Tudományos Technológiai Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia vezetői július 14-én az MTA székházában. A korábbi és a mostani tárgyalások alapján a minisztérium elkészíti az átalakítás jogszabálytervezetét, és szeptember elején társadalmi vitára bocsátja. A hatályba lépést október végére tervezik, így még idén újraegyesülhet az Akadémiától 2019-ben elszakított kutatóhálózat, ismét az MTA alatt.

A javaslattervezet szerint a hatályba lépéssel egyidőben a korábban az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez csatolt négy bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpont az MTA alatt kerül közös irányítás alá a jelenleg a HUN-REN-ben működő központokkal.

Az átalakítás célja, hogy a magyar kutatóintézeti rendszer valamennyi tudományterületen egységes, átlátható és elszámoltatható szervezeti és működési keretek között működjön. A tervek szerint az új rendszer sajátos jogállású formában működik majd, és egyaránt kiterjed az élettudományi, a természettudományi és a bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóintézetekre.

A megállapodás értelmében a kutatóhálózat feletti alapítói jog a Magyar Tudományos Akadémiára száll. Ez a megoldás biztosítja a kutatóhálózat tudományos autonómiáját, ugyanakkor lehetővé teszi az egységes, átlátható és számonkérhető működést.

A választott szervezeti forma kialakításakor kiemelt szempont volt a magyar kutatóhelyek európai uniós pályázati képességének megőrzése. Az alapítói jog ideiglenes állami kézbe kerülése olyan kockázatot jelentene, amely veszélyeztethetné a kutatóhálózat egyes európai uniós forrásokhoz való hozzáférését. A TTM és az MTA ezért olyan konstrukció kialakításán dolgozott, amely egyszerre biztosítja a közpénzek átlátható felhasználását, a tudományos autonómiát és a nemzetközi pályázati részvétel feltételeit.

A kutatóhálózat finanszírozása 2026-ban 85 milliárd forint, és a kormányzat célja, hogy hosszútávon is kiszámítható költségvetése legyen ennek a területnek. A jelentősen növekvő állami támogatás célja a kutatói életpálya kiszámíthatóbbá tétele, a kutatási feltételek javítása és a nemzetközileg versenyképes tudományos teljesítmény erősítése.

Az átalakítás mintegy ötezer dolgozót érint: a jelenlegi HUN-REN kutatóhálózat megközelítőleg négyezer, valamint a visszatérő bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóintézetek mintegy 1200 munkatársát.

A TTM és az MTA az elmúlt időszakban folyamatos szakmai és jogi egyeztetéseket folytatott az új működési modell kialakításáról. A jogszabálytervezetet a minisztérium még a nyáron a kormány elé viszi, és a kabinet által jóváhagyott változatot szeptember elején társadalmi egyeztetésre bocsátja. A szabályozás hatálybalépése október végére várható.

A minisztérium arra kéri a HUN-REN vezetését, hogy működjön együtt az átalakítás végrehajtásában, és ne akadályozza az egységes kutatóhálózat létrehozását.

A TTM és az MTA közös célja, hogy Magyarország kutatóintézeti rendszere ismét egységes, tudományos autonómiájában erős, működésében átlátható és nemzetközileg versenyképes legyen.”

Forrás:
Már októberben létrejöhet az egységes magyar kutatóhálózat az MTA alatt – A Tudományos és Technológiai Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia közös sajtóközleménye; Magyar Tudományos Akadémia; 2026. július 17.

Társadalom, gazdaság, művelődés

A nyilvános mesterséges intelligencia (Public AI) megvalósítása: Hogyan mutathat utat a kulturális örökség?

„ A dokumentum, amelyet a kulturális örökség közös európai adatterének szakmai közössége és az Europeana kezdeményezés mint annak kezelője dolgozott ki, tükrözi a Kultúra a mesterséges intelligenciáért elnevezésű kollektív hírszerzési gyakorlatról szóló egyeztető közgyűlésen folytatott megbeszéléseket, amely eddig több mint 400 szakembert vont be. Emellett egy közös álláspontot megfogalmaz a tágabb értelemben vett európai kulturális örökségi ágazat számára.

Az Értékegyeztető Fórum megmutatta, hogy a kulturális örökség ágazata – szakértelmére és értékeire építve – aktívan egy igazságosabb és egészségesebb információs ökoszisztémát kíván kialakítani. Rávilágított arra a törekvésre is, hogy az ágazat kettős szerepet kíván betölteni a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Egyrészt azáltal, hogy határokat szab annak, hogy a kulturális örökségre vonatkozó adatokat hogyan használják fel a mesterséges intelligencia által, megakadályozva azok beolvadását olyan átláthatatlan, adatelszívó rendszerekbe, amelyek nincsenek összhangban a közösségi értékekkel, vagy amelyek nem adnak vissza semmit az adatokat gondozó intézményeknek. Másrészt azáltal, hogy közérdekű küldetése és értékei mentén aktívan hasznosítja a mesterséges intelligenciát a hozzáférés, a részvétel és a társadalmi értékteremtés új formáinak megnyitására. A dokumentum támogatja ezt a kettős megközelítést.

Nyilvános MI és kulturális örökség

Ez a dokumentum a Nyilvános MI-t a kulturális örökségvédelmi ágazat valóságába helyezi, és felvázol négy konkrét módot, ahogyan az adattér által támogatott szektor hozzájárulhat annak gyakorlati, operatív szintű megvalósításához.

Az ágazat négy hozzájárulása a Nyilvános MI-hez a következő:
– Jó minőségű adatok és a nyomonkövethetőséghez, értelmezhetőséghez és megbízhatósághoz szükséges ismeretek biztosítása. Ezzel a kulturális örökségvédelmi intézmények hozzájárulnak ahhoz, hogy az MI-kimenetek szilárdabbak, kontextualizáltabbak és átláthatóbbak legyenek.
– Az adatokhoz való hozzáférés és az adatok újrafelhasználásának kezelése tisztességes és kölcsönös módon. A kulturális örökségvédelmi intézmények megbízható közvetítők, és befolyásolniuk kell a kulturális információkhoz való hozzáférés és azok MI-fejlesztők általi újrafelhasználásának módját, segítve a kölcsönösség nélküli értékkinyerés és a közinfrastruktúra kimerülésének megelőzését.
– A kisebb, szakterület-specifikus (domain-relevant) MI-rendszerek fejlesztésének és használatának alakítása. Ez magában foglalja a fejlesztésük és bevezetésük irányításának alakítását, biztosítva, hogy a mesterséges intelligencia átlátható és vitatható maradjon, és igazodjon a demokratikus értékekhez, valamint a szabályozási keretekhez.
– A Nyilvános MI-vel kapcsolatos műveltség (Public AI literacy) megerősítése az intézményekben és a társadalomban. Az intézményeknek tovább kell képezniük a szakembereket, miközben segíteniük kell a közönséget abban, hogy megértsék az MI működését, és kritikusan viszonyuljanak a velük szembejövő MI-rendszerekhez.

Az adattér támogató szerepe

A dokumentum felvázolja, hogy a kulturális örökségre vonatkozó közös európai adattér hogyan segítheti az ágazatot abban, hogy a fent leírt négy területen lépéseket tegyen a nyilvános mesterséges intelligencia megvalósítása érdekében. Ez túlmutat az adatmegosztáson, és magában foglalja az érdekérvényesítésre, a kapacitásépítést és az ágazaton belüli és azon túli szövetségek kialakítását. Az adattér mint támogató platform segítségével a kulturális örökségvédelmi intézmények segíthetnek egy nyilvános MI-ökoszisztéma kialakításában Európában, amely a közösségi értékeken, az elszámoltathatóságon és a kulturális sokszínűségen alapul.

A tanulmány (The case for Public AI: making it happen with cultural heritage) teljes anyaga angol nyelven a következő linken érhető el:
”…

Forrás:
A nyilvános mesterséges intelligencia (Public AI) megvalósítása: Hogyan mutathat utat a kulturális örökség?; Könyvtártudományi Szakkönyvtár hírlevele; 2026. június 26.

Fenntartható fejlődés

A Európai Bizottság villamosítási cselekvési terve és a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) felülvizsgálata

„A Bizottság a mai napon előterjeszti a villamosítási cselekvési tervet, amelynek célja, hogy Európa legyen az első elektromos meghajtású kontinens, valamint egy erősebb szén-dioxid-piacot, amely támogatja az uniós ipart a tiszta átállásban és a villamosításban.

Európa importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függősége ismételten geopolitikai sokkhatásoknak tette ki. Ezek mind a háztartások, mind a vállalatok számára megemelték az energiaárakat, és rontották versenyképességünket. Míg az EU villamos energiájának 70%-át jelenleg saját termelésű tiszta energiaforrásokból állítják elő, az energiakereslet villamosítási aránya az elmúlt évtizedben 23%-on stagnált. Ezért fel kell gyorsítanunk az energiafelhasználó ágazatok, nevezetesen az ipar, a közlekedés és az épületek villamosítását.

E törekvés támogatása érdekében a Bizottság a 2030 utáni energiaunióra vonatkozó csomag részeként 2040-ig 46%-os indikatív villamosítási célt fog értékelni. E cél elérése 2040-ig évi 260 milliárd euróval csökkentheti az EU fosszilistüzelőanyag-behozatali számláját. A villamosítás jelentős előnyökkel jár az uniós gazdaság, vállalkozások és polgárok számára az alacsonyabb energiaárak és versenyképesség, az erősebb energiabiztonság és az ellenálló képesség tekintetében.

Ahhoz, hogy segítsük az európai gyártókat az ipari dekarbonizációs és villamosítási erőfeszítések előnyeinek kihasználásában és irányításában – a váltás érdekében – nagy léptékű beruházásokra van szükség.

2005-ös elindítása óta az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) működik. Több mint 270 milliárd euró bevételt generált, amelyet újra befektettek az innovációba, az ipari dekarbonizációba és az európai energiarendszer korszerűsítésébe. Mindeközben segíti Európát a kibocsátások 50%-os csökkentésében az általa lefedett ágazatokban. Ez a piaci alapú rendszer valamennyi uniós országban biztosítja a kiszámíthatóságot.

A geopolitikai és gazdasági környezet azonban megváltozott, és az uniós iparra egyre nagyobb nyomás nehezedik. Miközben folytatjuk az éghajlat-politikával kapcsolatos munkánkat, korszerűsítenünk kell fő dekarbonizációs politikánkat – az EU ETS-t –, hogy versenyképességünk és függetlenségünk innovációs és beruházási motorja legyen, összhangban az Európai Tanács 2026. júniusi következtetéseivel és a tisztaipar-megállapodással.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Európa fosszilis energiától való függősége csökkentésének legjobb módja, ha gazdaságunkat tiszta, saját forrásból származó villamos energiával tápláljuk. A mai napon javaslatot teszünk arra, hogy Európa legyen a világ első elektromos meghajtású kontinense. A villamosenergia-árak csökkentésétől a szén-dioxid-piacunknak a változó globális realitásokhoz való hozzáigazításáig ez egyben beruházási és függetlenségi terv is. A tiszta átállás megfelelő pályán tartása, az ipar megkönnyebbülése és a dekarbonizáció támogatása. Kapcsoljuk be.”

Az ETS felülvizsgálata: 2040-es célokhoz illeszkedő befektetési motor

A felülvizsgálat enyhíteni fogja az ipar helyzetét, miközben az uniós klímarendelettel összhangban megőrzi a kibocsátáskereskedelmi rendszer alapvető szerepét az éghajlatvédelmi és energetikai átállásban. Aktualizálja a lineáris csökkentési tényezőt (LRF), amely a 2031–2035-ös időszakra 3,7 %, a 2036–2040-es időszakra pedig 1,7 %, ami fokozatosabbá teszi a pályát, és igazodik a hazai éghajlatvédelmi törekvések szintjéhez. A magas színvonalú nemzetközi kreditek akár 2%-a lehetővé teszi a külföldi dekarbonizációs projektek finanszírozását, és 2036–2040-ben, amikor az európai kibocsátáscsökkentés nagyobb kihívást jelent majd, mozgásteret biztosít.

A felülvizsgált kibocsátáskereskedelmi rendszer nagy hangsúlyt fog fektetni a beruházásokra. Az Ipari Dekarbonizációs Bank 100 milliárd EUR összegű finanszírozással fog rendelkezni Európa-szerte az ipari dekarbonizációra. A kibocsátáskereskedelmi rendszer beruházásösztönző eszköze a Bank első fázisaként 2030 előtt lesz elérhető. Az EU ETS Innovációs Alaptovábbra is számos ágazatban támogatja az innovatív tiszta technológiák első kereskedelmi alkalmazását. A tagállamoknak pedig a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó nemzeti bevételeik 50%-át a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó ágazatok dekarbonizációját célzó beruházásokra kell fordítaniuk. Ez 2030 előtt több mint 100 milliárd EUR összegű beruházást jelent.

A szolidaritás továbbra is az ETS központi eleme. A Modernizációs Alap továbbra is támogatni fogja az alacsonyabb jövedelmű tagállamokat az energiarendszerek korszerűsítésében és az ipari átalakulásban.

A vállalkozások számára biztosított ingyenes kiosztás 2030 után is folytatódni fog, és szorosabban kapcsolódik majd az európai dekarbonizációs beruházásokhoz. A kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó nemzeti bevételeket vissza kell fektetni a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó ágazatokba. Az elv egyértelmű: az ipar hozzájárulásainak vissza kell áramlania az iparba. Ez a megközelítés ösztönzi és jutalmazza azokat, akik beruháznak a tiszta átállásba – és ösztönzi azokat, akik küzdenek a felzárkózásért.

A javaslat a tartós szén-dioxid-eltávolítást is integrálja az EU ETS-be. Ez további rugalmasságot biztosít a kibocsátáscsökkentési nehézségekkel szembenéző ágazatok számára, ugyanakkor támogatja e technológiák elterjedését.

A referenciaértékekről szóló külön javaslat célja, hogy a 2026–2030-as időszakban 6 milliárd EUR értékben növelje az iparnak nyújtott ingyenes kiosztást. Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) hatálya alá tartozó ágazatok esetében lelassul az ingyenes kiosztás csökkentése, és a fokozatos kivezetés 2038-ig meghosszabbodik.

A Bizottság javasolja továbbá a piaci stabilizációs tartalék reformját a piaci stabilitás és a beruházások kiszámíthatóságának további erősítése, a likviditás fenntartása és a túlzott áringadozás csökkentése érdekében. Ez kiegészíti a tartalékban lévő kibocsátási egységek automatikus érvénytelenítésének megszüntetésére irányuló áprilisi bizottsági javaslatot.

A javaslat megerősíti az EU ETS-t a légi közlekedési és a tengerhasznosítási ágazatban, és kiterjeszti azt a hulladékégetésre. Ezekben az ágazatokban a felülvizsgálat új üzleti lehetőségeket teremt, kezeli a kijátszás kockázatát, és egyenlő versenyfeltételeket teremt. Emellett biztosítja a nemzetközi fejleményekkel való koherenciát is.

A villamosítási cselekvési terv

A villamosítás előnyei az európai fogyasztók számára egyértelműek: egy akkumulátoros elektromos jármű vezetése akár 78%-ot is megtakaríthat egy ezzel egyenértékű, fosszilis tüzelőanyaggal működő autóhoz képest. A gázkazánokról a hőszivattyúkra való átállás akár 60%-kal is csökkentheti az uniós háztartások átlagos fűtésszámláját, miközben jelentős járulékos előnyökkel jár az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjából. A széles körű elfogadás akadályai azonban továbbra is fennállnak.

Az elektromos áram gyakran háromszor annyiba kerül, mint a gáz. A hálózati kapcsolatok évekig is eltarthatnak. Túl sok innovatív technológia soha nem éri el a kereskedelmi léptéket. A vállalatok túl kevés ösztönzést kapnak arra, hogy a fosszilis tüzelőanyagokról áttérjenek a villamos energiára. A villamosítási cselekvési terv mindezen akadályokkal foglalkozik.

A terv a villamosenergia- és a fosszilisenergia-költségek közötti árkülönbség csökkentésére, valamint a tisztább, villamosenergia-alapú technológiák, például a hőszivattyúk, az elektromos járművek és az akkumulátorok elterjedésének ösztönzésére összpontosít Európa-szerte. A cselekvési terv célja, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsen a villamos energia és a gáz között. Árkülönbségük gyakran visszatartja a tisztább lehetőségekre, például a hőszivattyúkra, az elektromos járművekre és az elektromos ipari folyamatokra való áttérést.

Ennek kezelése érdekében az időtálló uniós villamosenergia-számlákra irányuló javaslat lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy csökkentsék bizonyos fogyasztói csoportok hálózati díjait és az energiaigényes vállalkozások adóit. Ösztönzi továbbá az intelligens fogyasztásmérők gyorsabb bevezetését, ami megkönnyíti a fogyasztók számára az energiaszámláik megtakarítását. A javaslat azt is biztosítani kívánja, hogy a villamos energiát ne adóztassák súlyosabban, mint a gázt.

A cselekvési terv megoldásokat is javasol a villamosítási technológiák kezdeti költségeinek csökkentésére a kulcsfontosságú keresleti ágazatokban, például az építőiparban, a közlekedésben és az iparban. A mozgósítható eszközök széles körét határozza meg, például a szociális lízingrendszerek alkalmazását, az ETS pénzügyi eszközeit, beleértve a Szociális Klímaalapot és az Ipari Dekarbonizációs Bankot, valamint a tisztahő-piaci mechanizmust.

A villamosítás lehetővé tétele érdekében fel kell gyorsítanunk a hálózat kiépítését. Az európai villamosenergia-hálózatok a világ legnagyobb és legmegbízhatóbb hálózatai közé tartoznak. Az új csatlakozásokra és a meglévő hálózatra vonatkozó hosszú várólistákat azonban nem használják olyan hatékonyan, mint lehetne. A tavaly javasolt hálózati csomag foglalkozik ezekkel a kihívásokkal, és annak a társjogalkotók általi, az év végéig történő gyors elfogadása kulcsfontosságú lesz Európa számára a villamosítás felgyorsítása szempontjából.

A terv más akadályokat is kezel, többek között az innovatív villamosítási megoldások lassú elterjedését azáltal, hogy előmozdítja az életképes beruházási projektek és a tisztaenergia-technológiák gyártási kapacitásának fejlesztését. Teljes értékláncon alapuló megközelítést alkalmaz annak érdekében, hogy a villamosítás üzleti szempontjait érvényesítse, kezdve a készségekbe és a munkahelyteremtési potenciálba való beruházással. A villamosítás több százezer minőségi munkahelyet teremthet. És gondoskodnunk kell arról, hogy a munkaerő készen álljon.

Bővebb információért

Az ETS-irányelvre irányuló javaslat

A nyomon követésről, a jelentéstételről és az ellenőrzésről szóló javaslat

Javaslat a kibocsátáskereskedelmi rendszer hő- és tüzelőanyag-referenciaértékeinek felülvizsgált értékeiről

Hatásvizsgálat az ETS-irányelvről (beleértve a légi és tengeri közlekedésre vonatkozó ETS-irányelvet)

Kérdések és válaszok a kibocsátáskereskedelmi rendszerről

Tájékoztató a kibocsátáskereskedelmi rendszerről

Uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer

Tiszta ipari megállapodás

Kérdések és válaszok az uniós villamosítási cselekvési tervről és a hálózati díjakról

Tájékoztató az uniós villamosítási cselekvési tervről és a hálózati díjakról

Közlemény – Cselekvési terv a villamosításról (COM/2026/595)

Bizottsági szolgálati munkadokumentum – összefoglaló jelentés – villamosítási cselekvési terv (SWD/2026/596)
Bizottsági szolgálati munkadokumentum – Iránymutatás a járművek és hálózatok közötti pilóták számára létrehozott szabályozói tesztkörnyezetekről és élő laboratóriumokról az EU-ban (SWD/2026/595)

A villamosítás és a digitalizáció előmozdításáról szóló (EU) 2019/943 rendelet módosításáról szóló rendeletre irányuló javaslat (COM/2026/600)

A villamosítás és a digitalizáció előmozdításáról szóló rendeletjavaslatot kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum (SWD/2026/600)

Idézet(ek)

„Európa fosszilis energiától való függősége csökkentésének legjobb módja, ha gazdaságunkat tiszta, saját forrásból származó villamos energiával tápláljuk. A mai napon javaslatot teszünk arra, hogy Európa legyen a világ első elektromos meghajtású kontinense. A villamosenergia-árak csökkentésétől a szén-dioxid-piacunknak a változó globális realitásokhoz való hozzáigazításáig ez egyben beruházási és függetlenségi terv is. A tiszta átállás megfelelő pályán tartása, az ipar megkönnyebbülése és a dekarbonizáció támogatása. Kapcsoljuk be.” – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke

„Európa versenyképessége a tiszta energiára fog épülni, nem pedig az importált fosszilis tüzelőanyagokra. A szén-dioxid-piac megerősítésével és a villamosítás felgyorsításával bizalmat adunk a vállalkozásoknak a beruházásokhoz, az innovációhoz és a következő generációs technológiák vezetéséhez. Megteremtjük az EU jövőbeli gazdaságának alapjait, miközben biztosítjuk, hogy tisztességesek maradjunk az emberekkel és a vállalkozásokkal szemben.” – Teresa Ribera, a tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős ügyvezető alelnök

„Az EU ETS bebizonyította, hogy a szén-dioxid-árazás működik. Csökkentette a kibocsátásokat, megerősítette Európa energiabiztonságát, és gazdaságunk egészében mozgósította a beruházásokat. A kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálatáról szóló mai javaslat három fő célt fog össze: éghajlat-politika, versenyképesség és függetlenség. Előmozdítja az éghajlat-politikai fellépést azáltal, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszert az innováció és a beruházások valódi motorjává alakítja át.” – Wopke Hoekstra, az éghajlatért, a nettó zéró kibocsátásért és a tiszta növekedésért felelős biztos

„Ezzel a tervvel Európát olyan pályára állítjuk, hogy a világ első elektrokontinensévé váljon. Az üzenet, amit ma küldünk, nagyon világos: a fosszilis tüzelőanyagok helyett a villamos energiát válassza. Válasszon zöld, saját termesztésű, olcsóbb elektronokat a fekete, importált, drága molekulákkal szemben. Válasszuk a függetlenséget a sebezhetőséggel szemben. A tiszta energiára való gyorsított átállás és a villamosítás együttesen jelentik a választ Európa előtt álló biztonsági, versenyképességi és dekarbonizációs kihívásokra.” – Dan Jørgensen, az energiaügyért és a lakhatásért felelős biztos”

Forrás:
A Bizottság a villamosítási cselekvési tervvel és a kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálatával fokozza Európa versenyképességét, dekarbonizációját és függetlenségét; Európai Bizottság; 2026. július 17. (Uniós gépi fordítás, az eredeti elolvasható itt.)

Kiberbiztonság

A KKV-k kiberreziliencia-érettségét értékelő modell

„A kkv-k kiberreziliencia-érettségét értékelő modell strukturált megközelítést kínál a mikro-, kis- és középvállalkozások számára átfogó kiberrezilienciájuk felméréséhez és megerősítéséhez, figyelembe véve a kiberrezilienciáról szóló rendelet (Cyber Resilience Act, CRA) követelményeit is.

A modell elsősorban azoknak a szervezeteknek készült, amelyek digitális elemeket tartalmazó termékeket gyártanak és hoznak forgalomba, mivel ezek közvetlenül a CRA követelményeinek hatálya alá tartoznak. Ugyanakkor a termék-életciklusban részt vevő más szervezetek – például rendszerintegrátorok vagy szolgáltatók – is használhatják a termékvédettségi gyakorlataik felmérésére és fejlesztésére.

További anyagok

A CRA-érettségi modell eszközének (CRA Maturity Model tool) letöltése (.xlsx)”

Forrás:
SME Cyber Resilience Maturity Assessment Model; European Union Agency for Cybersecurity (ENISA); 2026. július 13.

Szakirodalom

A szabályozási modellek spektruma és alkalmazásuk a digitális gazdaságban

„A digitális gazdaság szabályozásáért felelős szakpolitikai döntéshozók nehéz kérdéssel szembesülnek: nemcsak azt kell eldönteniük, hogy szükség van-e beavatkozásra, hanem azt is, miként lehet azt arányosan megvalósítani, egyensúlyt teremtve az innováció ösztönzése és a gyorsan változó kockázatok kezelése között. A tanulmány e döntés meghozatalához nyújt segítséget.

Olyan módszertant dolgoz ki, amely a szabályozási modelleket egy spektrumon helyezi el: a közvetlen, előíró szabályozástól a teljesítményalapú szabályozáson, a piaci alapú mechanizmusokon és a társszabályozáson át az önszabályozás különböző formáiig. A modellek besorolása rugalmasságuk, valamint a köz- és magánszereplőknek a szabályozási folyamat egyes szakaszaiban betöltött szerepe alapján történik. Ez lehetővé teszi a modellek strukturált összehasonlítását, egyértelműbbé teszi a különböző megoldások közötti kompromisszumokat, és támogatja a többféle modellt ötvöző, vegyes megközelítések kialakítását.

A tanulmány a megfelelő modell kiválasztásához olyan szempontokat kínál, mint az innovációra gyakorolt hatás, a piac és a magánszereplők jellemzői, valamint a közintézmények felkészültsége. A digitális gazdaságra alkalmazva arra a következtetésre jut, hogy a kormányzatok egyre inkább vegyes szabályozási modellekre támaszkodnak. Ezekben a közszereplők továbbra is felelősek a szabályozási célok meghatározásáért, miközben a célok elérésének módját és a szabályozás gyakorlati végrehajtását – közfelügyelet és elszámoltathatóság mellett – magánszereplőkre bízzák.”

Forrás:
The spectrum of regulatory models and its application to the digital economy; Becky King, Natalie Cohen, Anna Pietikäinen, Wiktor Samek; OECD Regulatory Policy Working Papers, No. 26; OECD Publishing; DOI: 10.1787/b7456763-en; 2026. július 15.

A generatív MI kormányzati alkalmazásai – a kialakuló iránymutatások tapasztalatai

„A köztisztviselők és közszolgálati dolgozók egyre szélesebb körben alkalmazzák a generatív mesterséges intelligenciát, vagyis a GenMI-t (GenAI), gyakran formális felügyelet nélkül. A tanulmány a GenMI gyors, decentralizált elterjedése és a lemaradó közszektorbeli irányítási mechanizmusok közötti, egyre növekvő szakadékkal foglalkozik. Középpontjában a strukturált kísérletezés áll, amely kulcsfontosságú eszköz lehet a kormányzatok számára a szükséges képességek kiépítéséhez, a kockázatok kezeléséhez és a technológia felelős bevezetésének biztosításához, még a széles körű alkalmazás előtt.

A tanulmány tizennégy ország hivatalos iránymutatásainak szisztematikus áttekintésére, tudományos szakirodalomra és esettanulmányokra támaszkodva vizsgálja, hogy az egyes joghatóságok miként ültetik át a magas szintű etikai alapelveket a gyakorlati működésbe. Az eredmények azt mutatják, hogy bár az iránymutatások széles körben elterjedtek, továbbra is erősen széttagoltak és egyenetlen színvonalúak, ami túlzott kockázatkerüléshez vagy következetlen gyakorlatokhoz vezethet. A nyomon követés és az értékelés szintén kritikus hiányosságnak bizonyul: kevés kormányzat méri rendszeresen és módszeresen a teljesítményt, a hatásokat vagy a megfelelést.

A nemzeti stratégiák és a közigazgatás mindennapi működése közötti szakadék áthidalása érdekében a tanulmány öt alapvető területre kiterjedő értékelési keretrendszert mutat be: teljesítmény, közérték, megvalósíthatóság, használhatóság és kockázatkezelés.”

Forrás:
Generative AI experimentation in government – Learning from emerging guidelines; OECD Working Papers on Public Governance, No. 93; OECD Publishing; DOI: 10.1787/42815683-en; 2026. július 20.

A kormányzati központ képességeinek fejlesztése az összetett prioritások irányítására és megvalósítására – Összefoglaló jelentés

„A kormányok összetett, több szakpolitikai területet átfogó és gyorsan változó kihívásokkal szembesülnek. Ezek kezelése hatékony szakpolitikai koordinációt, egyértelmű prioritásokat, valamint a kormányzati központ megerősített végrehajtási képességét igényli. A jelentés azt vizsgálja, hogy a kormányzati központok miként irányítják és segítik elő a kormány egészére kiterjedő stratégiai prioritások megvalósítását. Bulgária, Észtország, Görögország, Írország, Lengyelország és Portugália gyakorlati példáira támaszkodva bemutatja, hogyan hangolhatók össze a kormányzati célokkal az intézményi struktúrák, a tervezési folyamatok és az elemzési képességek.

A jelentés e hat országban három dimenzió mentén vizsgálja a kormányzati központ feladatait. Először azt értékeli, miként támogatja a központ a kormányzati működés intézményrendszerének összehangolását a kormány prioritásaival. Másodszor azt elemzi, hogyan segítik a kormányzati központok a tervezést, illetve miként kezelik az olyan tartós problémákat, mint a stratégiák széttagoltsága, az erőforrásokkal való gyenge összekapcsoltság és a kezdeményezések közötti egyértelmű hierarchia hiánya. Harmadszor a hatékony koordinációhoz és szakpolitika-alkotáshoz szükséges képességeket vizsgálja.

A megállapítások hangsúlyozzák a kormányzati központok stratégiai tanácsadói szerepét: a minisztériumokkal együttműködve összekötik a politikai és a közigazgatási szférát. A jelentés gyakorlati példákat és szakpolitikai lehetőségeket mutat be a kormányzati központok alapvető szerepeivel és feladataival kapcsolatban.”

Forrás:
Building Centre of Government Capabilities to Steer and Deliver Complex Priorities – Synthesis Report; OECD Public Governance Reviews; OECD Publishing; DOI: 10.1787/9899e2fe-en; 2026. július 17.
Megjegyzés:
A tanulmány központi kategóriája a „centre of government (CoG)”. A kormányzati központ (centre of government, CoG) nem feltétlenül egyetlen intézményt jelent, hanem azoknak a miniszterelnököt, a kormányfőt vagy a kabinetet közvetlenül támogató szervezeteknek és funkcióknak az összességét, amelyek biztosítják a kormányzati munka stratégiai irányítását és összehangolását. Ide tartozhat például a miniszterelnöki hivatal, a kabinetiroda, a kormányzati koordinációért, stratégiai tervezésért, jogalkotási programért vagy teljesítménymérésért felelős központi egység. Feladata, hogy a politikai prioritásokat végrehajtható kormányzati célokká alakítsa, összehangolja a minisztériumok tevékenységét, figyelemmel kísérje a kiemelt programok megvalósítását, és elemzésekkel, döntés-előkészítéssel, valamint konfliktuskezeléssel támogassa a kormány egészének következetes működését.
A kormányzati központ (centre of government, CoG) nem azonos a központi kormányzattal. A központi kormányzat tágabb fogalom. Ide tartozik a kormány, a minisztériumok, az országos hatáskörű központi szervek és általában az állam központi szintű végrehajtó intézményrendszere. A kormányzati központ ezzel szemben ennek egy szűkebb, koordináló magja: azok a szervezetek és funkciók, amelyek közvetlenül a miniszterelnököt, a kabinetet vagy a kormány egészét támogatják a prioritások kijelölésében, a minisztériumok munkájának összehangolásában, a döntés-előkészítésben és a végrehajtás nyomon követésében. Egyerűbben megfogalmazva: a központi kormányzat a teljes központi végrehajtó apparátust jelenti, a kormányzati központ pedig ennek stratégiai és koordinációs irányító magja.

29. szám, 2026. július 20.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Mesterséges intelligencia (MI)

Tudomány-, technika- és innovációpolitika (TTI-politika)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kiberbiztonság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Mesterséges intelligencia (MI)

Tudomány-, technika- és innovációpolitika (TTI-politika)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kiberbiztonság

Szakirodalom