Skip to main content

4. szám, 2012. január 23.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Milliárdos veszteségek érhetik a kórházakat

„Éves szinten akár egymilliárd forintot veszíthetnek az államhoz visszakerült kórházak azzal, hogy most már nem valamely kereskedelmi banknál, hanem a Magyar Államkincstárnál kell vezetniük a számlájukat – olvasható a Magyar Nemzet szerdai számában.

A szakmai szervezetek el szeretnék érni, hogy a kormány változtassa meg a Magyar Államkincstárra vonatkozó szabályokat, így az állam által átvett kórházak ingyen utalhatnának, és kamatot kaphatnának a számlájukon lévő pénz után. A Magyar Kórházszövetség (MKSZ) úgy becsüli, hogy egy „megyei” fekvőbeteg-ellátó intézmény havonta 200-400 ezer forintot bukhat csak az utalások díja miatt. Az utalásokat eddig – kedvező megállapodás esetén – ingyen vagy minimális díj ellenében teljesítették a kereskedelmi bankok.

A Magyar Államkincstár viszont sokkal többet kér egy banki műveletért – mondta a Magyar Nemzetnek Rácz Jenő, az MKSZ elnöke, a Veszprém megyei kórház főigazgatója.

További veszteségek is érik a kórházakat. Korábban a számlavezető banktól a kórházak kamatot is kaptak, még akkor is, ha csak egy pár napig volt a számlán a pénz. Az államkincstár azonban nem fizet kamatot, így egy olyan kórház, amely több mint tízmilliárd forintból gazdálkodik évente, jelentős, akár tíz-húsz milliónál nagyobb bevételkieséssel is számolnia kell. E pénzből vehettek például új ultrahang-berendezést – mondta Fülöp Rudolf, a törökbálinti tüdőgyógyintézet főigazgatója. A szakmai szervezetek azt tervezik, hogy a kormányhoz fordulnak az ügyben. Segítséget kérnek ahhoz, hogy az említett veszteségeiket kompenzálni lehessen – fogalmazott Fülöp.

A kórházak nehézségeit növeli, hogy az államkincstár nem ad folyószámlahitelt, márpedig sok intézménynek korábban volt folyószámlahitele, amelyből néha például a legsürgősebb beszállítói tartozásokat kiegyenlíthette, így nem kellett késedelmi kamatot fizetnie – írja a Magyar Nemzet.”

Forrás:
Milliárdos veszteségek érhetik a kórházakat, mno.hu, 2012. január 18.

Korábban államosítják a városi kórházakat

„Jövő január helyett már júliusra átveszi az állam az államosításból eddig még kimaradt egészségügyi intézményeket – erről Török Krisztina, a GYEMSZI, az államosított kórházakat működtető hivatal főigazgatója beszélt az Önkormányzati Egészségügyi Napok című szakmai konferencián. Ez év elejére mintegy negyven önkormányzati kórház került állami tulajdonba. Az átadás-átvételt mintegy négy hónap alatt bonyolította le az Egészségügyért Felelős Államtitkárság új hivatala, a GYEMSZI.

Török Krisztina elmondta: a városi kórházak „fölgyorsított átvétele” Orbán Viktor miniszterelnök személyes kérésére történik. A főigazgató közölte: tisztában vannak azzal, hogy a mintegy 40 fővárosi és megyei kórház tulajdonosváltása nem volt zökkenőmentes. Ám mint mondta: a kórházak munkáját felügyelő új hivatal tanul a saját „gyermekbetegségeiből”, s azokat igyekszik folyamatosan korrigálni. Így korábbi, merev ügykezelésükön már próbáltak oldani, és egyben a intézmények vezetőinek nagyobb döntési szabadságot biztosítani. Ugyan az ingatlanokkal, közbeszerzésekkel, személyi változásokkal kapcsolatos problémák még mindig engedélykötelesek, de már vannak olyan ügyek is, amelyekről végül saját hatáskörben is dönthettek az igazgatók. Például már nem kell külön engedélyt kérniük, ha sajtónyilatkozatra kérik őket.

Hozzátette: az intézmények menedzselési kultúrája, pénzügyi helyzete nagyon eltérő. Mint mondta: nem csili-vili kórházakat vettek át. Sok helyen az intézmények nemcsak a beszállítók felé, de saját korábbi tulajdonosuknak is el voltak adósodva. A konferencián szintén előadást tartó Beneda Attila, az egészségügyért felelős államtitkárság kabinetfőnöke jelezte: noha korábban arról volt szó, hogy az állam a kórházakkal együtt azok teljes adósságát is átveszi, ám azóta a helyzet megváltozott. Egyelőre biztosan nem megy, hogy ezeket a tartozásokat is rendezzék. Elsősorban az ellátórendszer működőképességének a megőrzése a legfontosabb feladat.

A rendezvényen több intézményvezető aggódott, mert egy korábbi levélben a GYEMSZI megtiltotta, hogy az adósságrendezésre év végén megkapott összeget kifizessék a beszállítóknak. Ha pedig erre a hónap második feléig nem kerül sor, úgy annyira felduzzad a tartozás, hogy kincstári biztost kaphatnak a nyakukba.

A kabinetfőnök szerint viszont erre nem kerülhet sor, mert a jövő hét elejére a beszállítókkal zajló központi adósságrendező tárgyalások lezárulnak. Ezt követően pedig rendezhetik a számlákat.”

Forrás:
Népszabadság, 2012. január 17.

A területi államigazgatás átszervezése egy kormányzati sikertörténet

„2011 elején is készítettünk Önnel egy interjút az induló megyei kormányhivatalról, így az első év után milyen tapasztalatokat szereztek?
Egy nagyon nehéz éven vagyunk túl. Mint már elmondtam az igazi forgatókönyvet az élet írta, mert egy éve még nem gondoltuk, hogy újabb és újabb feladatokkal fog nőni a kormányhivatal munkája.

Mint már többször elhangzott a 2011-es év egy nulladik év volt, ehhez képest kijöttünk a költségvetésünkből és tudtuk teljesíteni azokat a bevételi elvárásokat, amivel a területi közigazgatás hozzájárul a költségvetéshez.

Az ismereteim alapján ez nem minden megyében sikerült…
Valóban, vannak olyan megyék, ahol nem sikerült ezt így megoldani. Bár még pontos kimutatások nincsenek így január közepén az összehasonlításhoz, de én úgy látom, hogy Bács-Kiskun megye az ország első három megyéje között szerepel e tekintetben.

A megyei földhivatal 1,7 milliárdos bevételi tervéből 1,6 milliárdra teljesült, a közlekedési felügyeletnél is meglett a bevételi szám mintegy 1,6 milliárd nagyságban, amit szinte egy az egyben utaltunk át a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak. Továbbá az MGSZH utódszerveinél, tehát Földművelésügyi Igazgatóság, Erdészet, Növény és Talajvédelmi Igazgatóság valamint az élelmiszer-biztonsági lánc kapcsán szintén jött az államigazgatási szolgáltatásból az egymilliárd összegű bevétel.

Ez alatt az egy év alatt kikristályosodott, hogy miben kellene változtatni a területi államigazgatásban. Azok az államigazgatási igazgatóságok, ami a kormányhivatal alá tartoznak és van több évtizedes, esetleg több évszázados múltjuk is – gondolok itt a földhivatalra és az erdészeti igazgatóságra, ÁNTSZ-re – ott szervezettebb munka folyik, mint az újonnan megalakult területi közigazgatási szerveknél. Ezzel senkit nem szeretnék megbántani, hiszen a feladatunk az, hogy mindegyik igazgatóságunkat erre a szintre emeljük.

Mennyi volt konkrétan a 2011-es költségvetése a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalnak?
A KIM költségvetésében szerepel a megyei kormányhivatalok működésére elkülönített forrás, ami alapján 4,7 milliárd volt a 2011-es költségvetésünk, amiből ki is jöttünk. Megjegyzem a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal az ágazat szakmai főigazgatóságok irányába, mint az pl. MGSZH a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság, akik felé befizetési kötelezettséggel tartozik, pontosan fizette a kötelezettségeit.

Rendkívül fontosnak tartom megjegyezni, hogy az államigazgatási szolgáltatásból, közel annyi bevételt „termel” (rossz kifejezés talán) a kormányhivatal, mint amennyibe kerül.

Milyen hatékonyságot tud az első év után felmutatni a kormányhivatali rendszer, például a korábbihoz képest?
A 2011-es bázisév megtervezéséhez a 2010-es évet tudtuk alapul venni. Ezek alapján 2011-ben a kormányhivatalok közreműködésével a területi közigazgatás a 2010-es év ráfordításának a 2/3-ból gazdálkodott.

Ez a szám azért is nagyon figyelemre méltó, mert a rendszer átalakítása során még nem sikerült igazán előre lépni a rendszer túlszabályozottsága terén. Ezekre a „deregulációs” folyamatnak nevezett, végtére is a túlszabályozottságot csökkentő lépésekre 2012-ben kerül sor.

A deregulációs programtól milyen hatékonyságnövekedést várnak?
A kormányhivatalok már a birtokában vannak, hogy miként lehetne egyszerűbbé tenni az egész rendszert. Most ezek az információk, egyenes úton áramlanak fel a jogszabály előkészítési rendszerekbe, és lehetővé válik, hogy a magánszemélyek és a vállalkozások életét bonyolulttá, nehézzé tevő jogszabályi hátteret jelentősen átalakítsuk, megváltoztassuk.

Én azt szoktam kérni a különböző szakigazgatási szervek vezetőitől – akik mára már egy méltányos jövedelemmel vannak ellátva -, hogy ezért a fizetésért a saját igazgatóságuk működését úgy szervezzék meg, hogy az hatékony és költségkímélő legyen. Ez az egyik leglényegesebb szempont most a létszámleépítés kapcsán is. Ennek érdekében azt kérem továbbá, hogy tegyenek javaslatot, vállaljanak fel döntéseket, mert a főigazgató-asszony, vagy én, egy ekkora szervezetnek a gondjait legfeljebb felülről látjuk, de a hatékonyabb működés lehetőségei egy igazgatósági szinten sokkal tisztábban látszanak.

A kormányhivatalok kapcsán felvetődik, hogy mennyire lesznek a megyei kormányhivatalok „állam az államban”?
Szó nincs erről. Minden a „jó állam” kialakításáról szól, vagyis, hogy jobban hozzáférhető legyen a közigazgatás. Erről fog szólni a 2012-es év is, amikor a járások kialakítása megtörténik. Az egész átalakítás célja, hogy szétválasszuk az államigazgatási és önkormányzati feladatokat, ugyanis az elmúlt években a két rendszer összekeveredett.

2011-ben a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat mintegy 34 milliárdos költségvetéssel működött, ami 2012-ben 283 millióra zsugorodott, a többi feladat a kormányhivatal fennhatósága alá került. Mi a véleménye az egész változásról?
Nem ilyen egyszerű a helyzet. Az első megbeszéléseken, amikor látható volt, hogy a megyei önkormányzatok jelentős tartozást halmoztak fel, akkor látható volt, hogy ezzel a problémával kezdeni kell valamit. Mivel már volt egy működő rendszer a kormányhivatalok által, azt tűnt a legegyszerűbb lépésnek, hogy a kormányhivatalok mellé rendelt MIK (Megyei Intézményfenntartó Központ) közreműködésével kerüljön átvételre a megyei önkormányzatok vagyona és az intézményhálózata.

Ez a szervezet és vagyon két részre osztható. Az egészségügyi intézmények kapcsán a GYEMSZI vette át 2012. január elsejétől a feladatokat és az egyéb oktatási-,kulturális- szociális-, és gyermekvédelmi intézmények, alapítványok, gazdasági társaságok a MIK-hez kerültek.

A 2012-es költségvetése a MIK-nek az 9,7 milliárd forint, amit mintegy 1500 fős állományi létszámmal fog működtetni. Tulajdonképpen jelenleg egy átmeneti nehéz időszak következik, megközelítőleg úgy, mint egy évvel ezelőtt a kormányhivatalok működésének a kialakítása során.

A megyei elnök úrral két hónapos intenzív munka után került pont a sor végére, amit 2011. december 30-án írtunk alá. Tehát ebben a várhatóan három hónapig tartó átmeneti időszakban tovább bonyolítja a helyzetet, hogy nem fordulhat elő az, mint például Pest megyében, hogy fűtés nélkül maradjon egy intézmény, vagy szüneteljen a közétkeztetés.

Az előzetes számítások szerint ennek a 9,7 milliárdos költségvetésnek elégnek kell lenni úgy, hogy a szükséges racionalizálási feladatok megoldásával hatékonyabbá kell tenni ezeknél az intézményeknél az üzemeltetést. Természetesen a fő szempont, hogy minőségi változás következzen be a különböző intézményeknél ezzel a működéssel.

A megyei MIK-nek a vezetője a megyei kormánymegbízott mellé, vagy alá került a rangsorban?
Maga MIK a Kormányhivatal mellé rendelt szervezet, de a megyei kormánymegbízott felügyelete mellett történik ennek a szervezetnek a működtetése.

A GYEMSZI-nél is ez a helyzet?
Ott is van egy megyei vezető, de az egészségügyi intézményekhez a kormányhivatalnak gyakorlatilag semmi köze nincs.

Ide tartozik, hogy Tolnay úr a Magyar Építők Zrt. vezérigazgatója egy cikkben adott nyilatkozatában jelentette ki, hogy a megyei kórházberuházások légüres térbe kerültek, mivel a megyei önkormányzatokkal volt szerződésük. A Bács-Kiskun megyei Kormánymegbízottnak mégsem lehet mellékes, hogy befejezik-e a kecskeméti megyei kórház fejlesztését?
A kórházberuházás nem kerül légüres térbe. Mivel egy Uniós támogatású projekt zajlik, ami átkerül, tehát időben rendbe lesznek a kifizetések.

Mivel van egyéb más feladatom, így én a kórházberuházással külön nem foglalkoztam, mert pont elég feladatot ad ennek a rendszernek a kiépítése, de megjegyzem, hogy hozzám még különösebb jelzés nem érkezett, de meg lesz a jogfolytonosság és rendben le fog zajlani a fejlesztés.

A megyei közgyűlések mi fölött fognak dönteni, hiszen ekkora költségvetésből érdemi fejlesztési ügyekben nem lehet őket komolyan venni. Mi felett fognak dönteni ezek a testületek?
Január elsejével megszűntek a regionális fejlesztési tanácsok, mint esetünkben a DARFT. Ez a feladat átkerül a megyei önkormányzatokhoz, ami által klasszikus önkormányzati feladatköre lesz a megyei önkormányzatoknak. Összefoglalva a megye életét befolyásoló ügyekre lesz rálátása a megyei közgyűlésnek.

Ez esetben is az idő fogja megadni a választ, hogy a különböző megyékben sikerül-e egy olyan koncepciót kidolgozni, ami húzza a megyét előre vagy nem. Én látok arra garanciákat, hogy ez Bács-Kiskunban a következő években meg fog oldódni…”

Forrás:
Kerényi János – a területi államigazgatás átszervezése egy kormányzati sikertörténet, Oltyán József, Hírös.index, 2012. január 18.

Zala 9 kistérségi székhelyéből 6 lenne járási központ

„Az egerszegi lesz a legnagyobb, várhatóan 79 település tartozik hozzá, míg a kanizsai 49, a lenti 51, a letenyei 26, a keszthelyi 33, a zalaszentgróti pedig 20 települést foglal magába. Bár volt róla szó, hogy előbbre hozzák a járások létrehozását, most eldőlt, hogy mégiscsak 2013 elején kezdik meg működésüket a megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként. A járások intézik a ma még jegyzői hatáskörbe tartozó államigazgatási ügyeket, s azokat, amelyek most a kormányhivatali szakigazgatási szervek kirendeltségeihez, irodáihoz tartoznak.

Nem lesz kevés a hat járás?- kérdeztük Rigó Csaba Zala megyei kormánymegbízottól.
Én nem tartom kevésnek, véleményem szerint reális, szakmailag megalapozott tervezet született. A közigazgatás átalakításának célja, hogy elérhető közelségben, magas színvonalon és olcsóbban biztosítsuk az államigazgatási szolgáltatásokat. Ha több járás jönne létre, az növelné a kiadásokat. A zalai területi lehatárolás annak a követelménynek is megfelel, hogy ne kelljen 30 kilométernél többet utazni a hivatali ügyek intézéséhez. Az pedig, hogy hat járás lesz a megyében, nem jelenti azt, hogy csak hat helyen zajlik majd ügyintézés. Országosan 175 járás jön létre, de 300 kormányablakot terveznek, tehát nem járási székhelyen is nyílhatnak kormányablakok – mondta a kormánymegbízott.

Az önkormányzatoktól még a járási területbeosztás tervezetének nyilvánosságra hozatala előtt érkeztek kérések a kormányhivatalba a hovatartozásokat illetően.
– Zalacsány vezetése szerette volna, ha a település a leendő keszthelyi járáshoz kerül, mert jobb a tömegközlekedés, mint Zalaszentgrót felé, Hévíz és Zalakaros térségéből pedig olyan jelzés érkezett, hogy örömmel vennék, ha a két város járási székhely lehetne. Letenyéről is hasonló kérés érkezett, amit részben azzal indokoltak, hogy nagy a munkanélküliség, ezért fontos lenne megtartani a munkaügyi kirendeltséget. Valamennyi kérést továbbítottam a minisztériumba – jelezte Rigó Csaba.

Zalacsány és Letenye kérése a tervezet szerint teljesül, Hévíz és Zalakaros azonban várhatóan nem lesz járási székhely.
– Szerettük volna ezt elérni, ugyanakkor látjuk, mi volt az akadálya: tényleg nem tűnt volna logikusnak, hogy Keszthely közelségében még egy járási székhely legyen – kommentálta a tervezetet Papp Gábor, Hévíz polgármestere. – Örömmel vennénk azonban, ha kormányablak nyílna a városban, s a jövőben is helyben lehetne államigazgatási ügyeket intézni. Ehhez infrastruktúrát is tudunk biztosítani. Ebben az esetben Hévíz nem veszítene el számos, fontos jogosítványt, s olyan speciális ügyekben sem kellene máshová menni, mint a külföldi ingatlanokkal kapcsolatos, nálunk már nagy rutinnal folytatott ügyintézés.

A járások nem igazodnak az előző kormány által kialakított kistérségi rendszerhez. Zalában kilenc kistérség van, a térségi központok közül Zalakaroson és Hévízen kívül Pacsa sem lesz járási székhely. Az utóbbit a keszthelyi járáshoz sorolják. Pacsa 2007 őszén vált kistérségi centrummá, ez tette lehetővé, hogy okmányiroda nyíljon a településen.

Vigh László, a pacsai kistérség elnöke, fideszes országgyűlési képviselő szerint nem jelent presztízsveszteséget, hogy Pacsa nem lesz járási székhely. Kérte viszont, hogy legyen kormányablak a városban. Szabó Erika államtitkár minapi nyilatkozata alapján nyitott kapukat döngetnek azok a települések, amelyek okmányirodát működtetnek, s szeretnék, ha az ottani szolgáltatások helyben maradnának. Az elhangzottak szerint ugyanis az okmányirodák nem szűnnek meg, hanem kormányablakká alakulnak, az önkormányzati fenntartást felváltja az állami működtetés.

Vigh László, aki Felsőrajk polgármestere is egyben, a falu szemszögéből elmondta: bár a keszthelyi választókerületbe tartozik, a kanizsai járásba illesztették. Szerinte ez változni fog, mert úgy tudja, a járásokat a választókerületekhez kell igazítani. Amúgy majdnem mindegy, hogy közigazgatásilag hová tartoznak, vélekedett.

– Számos ügyet az ország bármelyik okmányirodájában elintézhetünk, például személyit készíttethetünk, s ez ezután is így lesz. Vannak persze más ügyek is, építésügyekben például nem lehet így válogatni, de azok adminisztrációját sokszor nem az ügyfél, hanem a megbízottja, a tervező végzi – érvelt a képviselő.

Zalalövő a megye egyetlen városa, amely nem válhatott önálló kistérségi székhellyé, mert csak megyehatáron túli településekkel tudott volna elég nagy területi egységet alkotni. A járások sem léphetik át a megyehatárokat, így Zalalövőn nem lepődtek meg, hogy nem kapnak járási székhelyi rangot. Remélik azonban, hogy államigazgatási ügyekben a jövőben sem kell Egerszegre utazni, mondta Vertetics László polgármester.

Baracskai József, Zalaszentgrót polgármestere,a Demokratikus Koalíció tagja üdvözölte, hogy járási székhely lesz a város, bár négy településsel kisebb lesz az illetékességi területe, mint a mostani kistérségé. Az egész járási rendszerrel kapcsolatban vannak azonban fenntartásai.

– Az önkormányzatoktól rengeteg feladatot elvesz az állam és a járásokhoz rendeli azokat, szerintem ezzel sérül az önkormányzatiság. Félő, hogy az átszervezés során nagyon sok munkahely megszűnik az önkormányzatoknál, de szerintem nem lesz olcsóbb a feladatellátás, mert a járásokban is ki kell alakítani az apparátusokat. Sok a nyitott kérdés, én például azt sem értem, hogyhogy a kisebb lakosságszámú Vas megyében miért hoznak létre eggyel több járást, mint Zalában.”

Forrás:
Zala 9 kistérségi székhelyéből 6 lenne járási központ, Zalai Hírlap, 2012. január 11.

Negyvenezren fordultak meg tavaly a budapesti kormányablakokban

„Több mint negyvenezren fordultak meg tavaly a budapesti kormányablakokban, és összesen közel 48 ezer ügyet intéztek a januárban megnyitott négy intézményben – közölte a fővárosi kormányhivatal főosztályvezetője hétfőn az MTI megkeresésére. Az alaptörvény aláírt, illetve díszpéldányát a kormányablakokban közel 1.100-an kérték.

Ferdinandy Györgyi tájékoztatása szerint a legnagyobb forgalom a XI. kerületi Bartók Béla úti kormányablakban volt, itt 12.268 ügyfél fordult meg. Az intézmény különlegessége, hogy itt – váltott műszakban – jelnyelvi tolmács is dolgozik. Rajta kívül Budapesten csak egy helyen – a Teve utcai kormányhivatalban – lehet jeltolmács segítségét kérni, ám az ottani munkatársat, kérésre egy másik szervezeti egységtől hívják át. A jeltolmács segítségét 2011-ben 32-en vették igénybe.

Elmondta, mind a négy fővárosi kormányablaknak vannak specialitásai ahhoz kapcsolódóan, hogy az intézmény melyik közigazgatási szervvel költözött egy épületbe. Hozzátette: az adott intézmény közelléte miatt a kapcsolódó ügykörök száma is lényegesen magasabb, mint máshol. A Bartók Béla úti kormányablakban így jellemzően családtámogatási ellátásokat igényelnek, a Fiumei úti kormányablakban nyugdíj-, a Teve utcai ablakban egészségbiztosítási ügyeket intéznek, míg a Visegrádi utcai hivatalban ügyfélkaput létesítenek, vagy az elveszett igazolványokat pótolják.

A főosztályvezető tájékoztatása szerint 2011-ben a legtöbben, 4.351-en családi pótlékot igényeltek, anyasági támogatást 3.821-an kértek, ügyfélkaput 3.782-en nyitottak, és gyermekgondozási segélyt 2.815-en kértek. A „népszerű” eljárások közé tartozott még az egyszerűsített honosítási eljárás megindítása, illetve az új ügykörök október 15-ei bevezetése óta a TAJ-kártya és az európai egészségbiztosítási kártya igénylése is. Konkrét tájékoztatást 17.612 ügyben adtak, míg általános információt további 10.947 ügyben nyújtottak a négy kormányablakban.

A kormányablakok mindegyike reggel 8 és este 8 között tart nyitva, ám egyelőre időpontfoglalásra nincs lehetőség. Jelezte, az eddigi látogatási adataik alapján délután 3-4 óra után érdemes felkeresni a kormányablakokat, ekkortól ugyanis lényegesen kevesebb ügyfél veszi igénybe a szolgáltatásokat. A főosztályvezető elmondta azt is, hogy az első évben pozitív visszajelzéseket kaptak mind a kulturált megjelenés és ügyfélfogadás, az ügyintézők udvarias és segítőkész hozzáállásáért, valamint a gyors és egyre bővülő ügyintézési lehetőség miatt is.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormányablakokat nem csak az oda rendelt ügyekkel kapcsolatban, hanem bármilyen más közigazgatási ügyben is felkereshetik az érdeklődők. Az ügyintézők részletes tájékoztatást tudnak adni arról, hogy az adott ügyben kihez lehet fordulni, milyen okmányokat kell csatolni, illetve segítséget nyújtunk a nyomtatványok kitöltésében is; utóbbira tavaly közel 11 alkalommal került sor.

A hivatalokat devizahiteles ügyekkel, ezek között a végtörlesztéssel kapcsolatban is sokan felkeresik, az újabb lehetőségekről, jogszabályi változásokról a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium folyamatosan tájékoztatja a kormányablakokat. Kitért arra is, hogy augusztus óta lehetőség van az alaptörvény aláírt, illetve díszpéldányának a megrendelésére is, ezt december végéig 1.071-en kérték. Közölte, ügyintézőik képzése folyamatos, erre azért is szükség van, mert október közepén várhatóan újabb ügykörökkel bővül majd a kormányablakok szolgáltatása. A kormányhivatalok a legutóbb októberben 31 újabb ügyfajtával 61-re bővítették ügykörüket, így azóta már TAJ-kártya igénylését vagy őstermelői igazolvány kiváltását célzó kérelmet is be lehet adni, továbbá fogyasztóvédelmi panaszokat, közérdekű bejelentéseket is lehet tenni.”

Forrás:
Negyvenezren fordultak meg tavaly a budapesti kormányablakokban, Richpoi Hírek, 2012. január 16.

Megnehezíti az ügyintézést, ha nem Budaörs lesz a járási székhely

„Budaörs város képviselő-testülete határozatban utasította el, hogy a település a jövőben a Budakeszi székhelyű járáshoz tartozzon. Ehelyett azt kéri, hogy a tervezett járás központja Budaörs legyen, vagy Budaörs székhellyel Törökbálint, Herceghalom és Biatorbágy településekkel alkosson önálló járást.

Mint ismeretes, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) január elején tette közzé koncepcióját a járásokról. A települések január 20-áig véleményezhetik a tervezetet.
A dokumentumban Budaörsöt a budakeszi székhellyel megalakítandó járáshoz sorolták. A korábban járási székhely, később pedig kistérségi központként funkcionáló Budaörs számára sok szempontból elfogadhatatlan ez a megoldás.

Budaörs intézményrendszere, közigazgatása, közlekedési kapcsolatai kiválóak. A környékbeli településekről tömegközlekedéssel jól megközelíthető. Budakeszi lakosságszáma 14 ezer fő a majd 30 ezres Budaörssel szemben.

A koncepcióban szereplő Budakeszi járás települési összetétele túlnyomórészt – a lakosságszámot nézve még erőteljesebben – megegyezik a Budaörsi kistérség települési összetételével. Nem ismerünk megfelelő indokot arra nézve, hogy miért alakítanának ki egy mesterséges járási székhelyet azon természetes térségi központ helyett, melyet az érintett települések korábban saját maguk választottak ki, és amely bizonyítottan sikeresen betöltötte ezt a szerepet.

A koncepciót tanulmányozva egyébként Pest megyében nem találunk rá példát, hogy a létező kistérséggel szinte teljesen megegyező területű járás székhelye más lenne, mint a kistérségi székhely.

A kormányzati elképzelések következményeként más-más területi egységet fed majd le az országgyűlési választási kerület, a kistérség és a járás. Mindez nem a közigazgatás racionalitása, hanem annak szétzilálása felé mutat.

A képviselő-testület január 18-án tartott ülésén határozatban fejezte ki, hogy nem ért egyet a koncepcióval, egyúttal az önkormányzati törvényben biztosított felterjesztési joga alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Miniszterhez fordul. Kifogással él, és kezdeményezi a döntés részbeni megváltoztatását. Egyben javaslatot tesz rá, hogy Pest megyében a térségünkben tervezett járásnak ne Budakeszi, hanem Budaörs legyen a székhelye. Amennyiben ezt valamilyen okból nem tartanák kivitelezhetőnek, arra az esetre kezdeményezi, hogy önálló budaörsi járást alakítsanak ki, Budaörs járási székhellyel, Biatorbágy, Budaörs, Herceghalom és Törökbálint települések vonatkozásában…”

Forrás:
Megnehezíti az ügyintézést, ha nem Budaörs lesz a járási székhely, Budaörs Város Önkormányzata/MTI Önkormányzati Sajtószolgálat, 2012. január 18.

Szünetelt a kormányzati jogszabályalkotás január elején

„A CompLex Kiadó, a holland Wolters Kluwer csoport tagja Jogtárának adatai alapján 2012. január 20-ig egyetlen kormány által alkotott jogszabály, vagyis kormányrendelet sem jelent meg. Ilyen több mint másfél évtizede nem fordult elő: legutóbb 1995-ben, a Horn-kormány időszakában volt arra példa, hogy január közepéig nem alkotott jogszabályt a kormány.

A korábbi évekhez képest tavaly is későn született meg az első kormányrendelet: 2011-ben január 12-én látott az első rendelet napvilágot (egy évvel korábban a távozó kormány 8-án adta ki első rendeletét) – tavaly egyébként is nagy tempóban születtek a kabinet által alkotott jogszabályok, az egész évben összesen 379 rendeletet alkotott a kormány, ebből 131-et decemberben adták ki. 2006 és 2008 elején már 4-én rendelkezett a kormány, 2005-ben és 2007-ben erre csak január második hetében került sor.
A rendszerváltás évében és az azt követő időszakban elmondhatjuk, hogy korán születtek az év első kormányrendeletei: 1990-ben a távozó kabinet január 4-én rendelkezett első alkalommal, 1991-ben és 1992-ben pedig már január 1-jén kiadták az első rendeletet. A következő hat évben viszont nem volt arra példa, hogy már január első hetében rendelkezett volna a kormány, a rendszerváltás óta legkésőbbi időpontban 1995-ben, a Horn-kormány első teljes évében lépett hatályba ilyen típusú jogszabály január 20-án. A nyolcvanas években – amikor a parlament szerepe sokkal kisebb volt a jogalkotásban – jellemzően január harmadik hete előtt nem adtak ki kormányrendeletet, a kiadások időpontja január 15. és 20. között váltakozott. A történelmi rekordot a rendszerváltás előtti év jelenti, amikor egyetlen kormányrendeletet sem tettek közzé 1988 első hónapjában, az első február 2-án jelent meg.

Idén nemcsak a kormány nem alkotott rendeletet, hanem a minisztériumok egy része sem. Január 20-ig összesen 8 miniszteri rendelet jelent meg, ebből 4 kötődik a nemzeti erőforrás miniszter, 2 a közigazgatási és igazságügyi miniszter, 1 a honvédelmi miniszter, 1 pedig a belügyminiszter nevéhez. A nyolcból négy miniszter volt kevésbé aktív ezen a téren: nem jelent meg eddig nemzetgazdasági miniszteri, fejlesztési miniszteri, külügyminiszteri és vidékfejlesztési miniszteri rendelet sem, derül ki a Jogtárból.”

Forrás:
Leállt a kormányzati munka – itt vannak az adatok, Napi Gazdaság, 2012. január 20.

Négynaponta írták át az adótörvényeket

„A tavaly elfogadott törvények majdnem egyharmadát át kellett dolgozni: decemberben a 2011-ben megalkotott 213 törvényből – ami új rekordot jelent – 63-at módosítani kellett, derül ki a CompLex kiadó közleményéből. A törvénymódosítások alapesetben a parlamenti munka mindennapi elemei, az azonban nem mindennapi, hogy egy frissen hozott törvényt még abban hónapban többször megváltoztassanak. Az egymással szoros kapcsolatban lévő törvényeknél egy módosítás számos más törvényt is megváltoztathat. Az ilyen gyors és átfogó törvény- és módosító-áradat erős kiszámíthatatlanságot hoz minden érintettnek, hiszen ezeket önmagában értelmezni sem könnyű, felkészülni rájuk pedig sok esetben szinte lehetetlen.

Még figyelemreméltóbb, hogy decemberben 18 olyan törvényt módosították, amit eleve decemberben alkottak meg, ezekből 5 többször is megváltozott a hónap során. A költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényt például hatszor is átírták.

Az adótörvények változását jelenleg harminc nappal a hatályba lépést megelőzően ki kell hirdetni, így az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényt kihirdették már november 29-én, hogy aztán december folyamán újragondolják, hogy mit is szeretnének pontosan, így aztán év végéig még hét alkalommal módosították. Az adózás rendjéről szólót, az szja törvényt és az illetéktörvényt még egyaránt tizenegy törvény variálta az év utolsó hónapjában, amivel hármas holtversenyben csúcstartók.

A közoktatásról szóló törvényt tíz decemberi törvény érintette, nyolc a felsőoktatásról szólót, hogy aztán ezt 2012. szeptember 1-jén egyébként is hatályon kívül helyezzék. A közalkalmazotti és a köztisztviselői törvény nyolc-nyolc átalakításon esett át, a polgári perrendtartásról szóló kilencen.

Ráadásul úgy tűnik, hogy hamar munka ritkán jó, ilyenkor könnyebben kerülnek homokszemek a gépezetbe. A vagyontörvénynél például tízmilliárdos nagyságrendű változtatás véletlenül idén lépett hatályba 2013 helyett, mivel a módosítások miatt megváltozott az egyik paragrafus számozása. Vagy emlékezetes, amikor néhány adótörvényt léptettek hatályba korábban egy vesszőhiba miatt, illetve amikor a költségvetéshez kis híján három módosított főösszeget szavaztak meg egyszerre, holott a törvény szerint módosítani sem lett volna szabad. Egy törvényjavaslatot cím nélkül nyújtottak be az országgyűlés elé, egy másik esetben pedig a római számok ismerete okozott gondot, így a kétszázadik helyett a százkilencventizedik törvény jelent meg.”

Forrás:
Négynaponta írták át az adótörvényeket, Index.hu, 2012. január 18.

Kaotikus viszonyok az egészségügyben

„…Ahogy azt a teljes előkészítetlenségből előre sejteni lehetett, a megyei és a fővárosi kórházak január elsejei államosítása sem zajlott zökkenőmentesen – igaz, nyilvánosan senki sem mert panaszkodni. A banki folyószámlák megszüntetése és a Magyar Államkincstárnál (MÁK) újak nyitása számos nehézséget okozott. A december 29-én kiutalt konszolidációs pénzek még a régi számlavezető bankokba érkeztek, ám azokhoz az intézmények már nem fértek hozzá. Némi átutalási költséget felszámítva a bankok a kérdéses összegeket végül a MÁK-ba küldték. Elektronikus utalási lehetőség híján a kórházak egyelőre csak papíralapú tranzakciókat hajthatnak végre, de ezek érvényességéhez most már a tulajdonosi jogokat gyakorló GYEMSZI engedélye kell. Több kórházban is attól tartanak, hogy a február 2-i bérfizetés csúszni fog, és tartalékok híján a kisebb beszállítók, szolgáltatók sem fogják tudni kifizetni a dolgozóikat. Azt pedig senki sem tudja, mi lesz a következménye annak, hogy a vagyongazdálkodás a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez került – hogyan lehet például kijárni egy festés engedélyezését? Mindez apróság ahhoz képest, hogy a minisztérium és az operatív kormányzásra felkent GYEMSZI megfeledkezett arról, hogy az uniós projekteknél nem elég a tulajdonosváltást egy semmitmondó „átadtam-átvettem” jegyzőkönyvvel lepapírozni, ahogyan ezt a kórházaknál tették. Többségében a megyék kötötték a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel az uniós támogatási szerződést, és fizették a Pólus program önrészét, mint ahogy a vállalkozók is az önkormányzatokkal szerződtek. Az emiatt megakadt finanszírozás a kivitelezőket leállásra kényszeríti, ez pedig további határidőcsúszást és költségnövekedést okoz. Mindezeken a GYEMSZI nem akadt fenn, kedden bejelentette, hogy a városi kórházak idén nyárra tervezett államosítását fél évvel előrehozzák.

Az adminisztrációs és könyvelési gondok nagyjából ismertek, ám a betegellátás beharangozott átszervezése egyelőre sokismeretlenes. A GYEMSZI íróasztalainál 8 nagytérségre osztották az országot, s mindegyik élére egy-egy Térségi Egészségszervezési Központot (TESZK) állítanak – egyenként 300 millió forintos költséggel. Egészségügyi berkekben az a hír járja, hogy ezen újsütetű intézményeknek nem sok mozgásterük lesz, mivel a vezetésükre kiszemeltek többsége nem Szócska embere, hanem a (helyi) fideszes vezetéshez kötődik. Ezzel párhuzamosan zajlik a kapacitások összefésülése, amiről annyit már tudni lehet, hogy eleve nem egyenlő eséllyel indulnak a nagytérségek. A „Nyugat-Közép-Magyarország” részeként meghatározott Buda lakosságára például az átlagosnál kevesebb gyermekgyógyászati és traumatológiai ellátóhely fog jutni. Úgy látszik, alapvető gondot okoz az elméletben annyira logikusnak tetsző progresszivitási – azaz ellátási – szintek meghatározása. A Semmelweis-terv megalkotói ugyanis abból a feltételezésből indultak ki, hogy az államosítással kiiktathatják a helyi érdekeket. Mostanra kiderült, hogy a helyi erőviszonyok változatlanul képesek felülírni a szakmai szempontokat. Legfeljebb most nem ágyszámokon vitatkoznak, mint 2006-ban, Molnár Lajos minisztersége idején, hanem azon, melyik intézmény milyen progresszivitási szintű minősítést és vele milyen finanszírozást kapjon. A betegek mindebből egyelőre azt érzik, hogy egy sor vizsgálatra csak 3-4 hónapos várakozással kapnak időpontot, s az egészségügyi dolgozók egyre morcosabbak, türelmetlenebbek.”

Forrás:
Kaotikus viszonyok az egészségügyben, Gáti Júlia, HVG.hu, 2012. január 22.

Kondoros nem akar a csabai járáshoz tartozni

„A járások kialakítására vonatkozó törvény-tervezet módosítását kezdeményezi a kondorosi önkormányzat. A békéscsabai helyett ugyanis a szarvasi járáshoz szeretnének tartozni.

Mint ismeretes, a tervezet szerint megyénkben kilenc járás lesz, s ezen belül Kondorost a békéscsabai járáshoz kívánják sorolni. Ez a tény a Körös-szögi kistérségben mindenkit meglepetésként ért, ugyanis Kondoros ezernyi szállal kötődik Szarvashoz. A településen több intézmény is régóta a Körös-szögi kistérség fenntartásában működik.

Dankó Béla, Kondoros polgármestere a képviselő-testület január 19-i ülésén hangsúlyozta: a szomszédos Kardossal több éve körjegyzőséget működtetnek, sőt az óvodát is közösen tartják fenn.

Amennyiben Kardos a szarvasi, Kondoros viszont a békéscsabai járáshoz tartozna, ez az együttműködés is jelentősen megnehezülne.”

Forrás:
Kondoros nem akar a csabai járáshoz tartozni, beol.hu, 2012. január 20.

20 milliárdból változik meg minden

„15-20 milliárd forintba fog kerülni a járási rendszer kialakítása, amelynek hivatalai a megyei kormányhivatalok kirendeltségeiként fognak működni. A járások vezetőit nem a helyi települések lakói választják. Az utóbbi időben több település elégedetlen a tervezett beosztással.

A kabinet döntése értelmében a járási kormányhivatalok létrehozása kiemelt kormányzati projekt, s ennek sikeres megvalósítása érdekében döntöttek arról, hogy a rendelkezésre álló uniós forrásokból átcsoportosít a területi közigazgatási rendszer teljes körű átalakítására – közölte lapunkkal a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). Ez mindennel együtt – nyolc uniós projekt összehangolását figyelembe véve – 15-20 milliárd forintba kerül – tették hozzá. A KIM szerint ebben nemcsak a járások kialakítására fordítandó összeg van benne, hanem minden egyéb olyan kiadás is, amely a teljes rendszer átalakításával kapcsolatban felmerülhet.

A járási hivatalok a megyei kormányhivatalok kirendeltségeiként működnek majd 2013. január 1-jétől. Létrehozásuk része a Jó Állam koncepciójában megfogalmazottak szerint a területi közigazgatás átalakításának érdekében, s azért szükséges, hogy az elmúlt húsz évben a területi közigazgatásban kialakult átláthatatlan feladat- és szervezetrendszer, az önkormányzati és állami igazgatás összemosódása megszűnjön – állítja a minisztérium.

Nem lesz választott vezető
A KIM közléséből kiderült, hogy az államigazgatási feladatokat az állam a saját szervezetrendszerén keresztül fogja elvégezni, míg az önkormányzatnál a helyi ügyekkel kapcsolatos feladatok maradnak. A járási hivatal feladata a jelenlegi jegyzői feladat- és hatáskörök, valamint a kormányhivatalok körzeti, városi kirendeltségeinek feladatait fogják ellátni. Miután a járás nem önkormányzati, hanem államigazgatási egység, a vezetője sem választott képviselő lesz, hanem megfelelő végzettséggel rendelkező szakember – tudatta a minisztérium.

A járások beosztása kapcsán az utóbbi időben egyre több vita merült föl, aminek kapcsán Navracsics Tibor, a KIM első embere úgy fogalmazott, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján január 29-ig jelezhetik a települések, ha a tervezetthez képest más járáshoz akarnak tartozni. „Ez a járások számát nem érinti, a 168 járás és hét fővárosi körzet fix szám, ami azt is jelenti, hogy ha valaki új járást akar alakítani, azzal kell számolnia, hogy abban a megyében egy másik járást kell megszüntetni”.

Többeknek nem tetszik
Ezzel kapcsolatban csütörtökön derült ki, hogy önálló járás kialakítását kéri a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól (KIM) a leendő gödöllői járáshoz sorolt Veresegyház, illetve a térségében elhelyezkedő további kilenc település. Pásztor Béla, a települést 1965 óta vezető polgármester szerint kezdeményezésük a majdani gödöllői járás tehermentesítését is szolgálja.

Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere, korábban SZDSZ-es politikus, szerdán azt írta: nem szeretnének a majdani budakeszi járáshoz tartozni. Kérik, hogy a tervezett járás központja Budaörs legyen, vagy Budaörs székhellyel Törökbálint, Herceghalom és Biatorbágy településekkel jöjjön létre önálló járás.

Máshol erre nincs példa
Hasonló a helyzet Dorogon is, ahol Tittmann János MSZP-s városatya szeretné elérni, hogy önálló járássá alakuljon a dorogi kistérség. „A nyilvánosságra került tervek szerint Dorogot az esztergomi járáshoz csatolnák, annak ellenére, hogy a település és kistérsége évek alatt együttműködő és takarékos gazdálkodással közös intézményrendszert működtet, és mindenben megfelel egy önálló járás követelményeinek.”

Tiltakozik a járási rendszer tervezete ellen Balatonalmádi, a település járási központ szeretne lenni – közölte Keszey János (Fidesz–KDNP) polgármester. Furcsának tartja, hogy a tervezett balatonfüredi járásban négy város is lenne: Balatonfüred, Balatonalmádi, Balatonfűzfő és Balatonkenese, amire máshol nincs példa. Az is szokatlan a polgármester szerint, hogy Balatonalmádinál kisebb városok – Devecser, Sümeg, Zirc – járási központtá válhatnak.”

Forrás:
20 milliárdból változik meg minden, Kovács András, mno.hu, 2012. január 20.

Navracsics: A járások számán nem lehet változtatni

„…A járások száma 168, hét fővárosi körzet lesz, ezen nem lehet változtatni – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter.

Az igényeknél fontosabb a hatékonyság
A tárcavezető, aki egy veszprémi turisztikai rendezvényen vett részt, hozzátette, hogy megkezdődött a konzultáció a járásokról, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján január 29-ig jelezhetik a települések, ha a tervezetthez képest más járáshoz akarnak tartozni.

„Ez a járások számát nem érinti, a 168 járás és hét fővárosi körzet fix szám, ami azt is jelenti, hogy ha valaki új járást akar alakítani, azzal kell számolnia, hogy abban a megyében egy másik járást kell megszüntetni” – magyarázta a miniszter. Hozzátette: sorolhatná, hogy az országban hány város szeretne a tervezetten felül járásszékhely lenni, de megjegyezte, hogy a pénz is véges, és nekik az a céljuk, hogy hatékony rendszert hozzanak létre. „Az államigazgatásban a hatékonyság az elsődleges szempont” – hangsúlyozta Navracsics…”

Forrás:
Navracsics: A járások számán nem lehet változtatni, HVG.hu/MTI, 2012. január 19.

Egyeztetés a járásokról a Balaton mentén

„Járási székhely státuszt kér Balatonfűzfő a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól (KIM) – közölte Marton Béla, a település független polgármestere csütörtökön.

Ha a város mégsem lehet járási központ, Balatonfűzfő kezdeményezi, hogy a veszprémi járáshoz sorolják át a települést – mondta a polgármester, hozzátéve, amennyiben az első két javaslatot nem fogadja el a minisztérium, akkor Balatonfűzfő azt támogatja, hogy adják meg Balatonalmádinak a járási székhely státuszt.

A balatonfűzfői önkormányzat javasolja, hogy módosítsák azt a törvényi rendelkezést, miszerint közös önkormányzati hivatal csak egy járáson belül jöhet létre – mondta Marton Béla. Ez Balatonfűzfőnek azért fontos, mert Papkeszivel közös hivatalt tart fenn, Papkeszi pedig a KIM tervezete szerint a várpalotai járáshoz tartozna – magyarázta a polgármester.

Marton Béla arról is tájékoztatta az MTI-t, hogy a csütörtöki kistérségi ülésen Balatonfűzfő és a kelet-balatoni térség további kilenc települése megszavazta, a KIM-től egy új járás kialakítását kérik Balatonalmádi központtal…”

Forrás:
Egyeztetés a járásokról: ultimátumot kapott a KIM, HVG.hu/MTI, 2012. január 19.

Felkorbácsolta az indulatokat Somogy új felosztása

„Összesen 8 járást alakítana ki a kormány a megyében. Bonyolultabb ügyintézés, évtizedes szokásrendek felrúgása. Többen erre hivatkozva kritizálják a terveket.
A kormányhivatalnál azt mondják: egyelőre nincs miért háborogni. A felosztás még nem végleges, péntekig várják a településvezetők visszajelzéseit, amelyek alapján változtathatnak a jelenlegi elképzeléseken.

Vízvártól Barcs 27 kilométer és 35 perc, Csurgó 24 kilométer és 31 perc. Közúton. A falubeliek többsége azonban busszal jár ügyeket intézni. Barcsra összesen tíz járat indul, ebből 5 a reggeli órákban. Csurgóra egész nap csak 4 és az első negyed tízkor.

„Ez nem tetszik nekünk, mert Barcshoz van a közlekedés, oda jobban tudunk menni, Csurgó nekünk nagyon kiesik közlekedésben. Tehát mi a papírt is úgy írtuk alá, hogy Barcsot kérjük ezután is” – mondta Tóka Sándorné.

Azon a kérdőíven, amit a polgármester küldött ki a falubelieknek, amikor megtudták, hogy Csurgóhoz akarják őket csatolni. Kozma László is csodálkozik a döntésen, hiszen ezer szállal kötődnek Barcshoz és már az 50-es évek óta.

„Barcsot autóbusszal, vonattal közvetlenül 30 perc alatt meg tudjuk közelíteni. Csurgóra vonattal körbe gyékényesi átszállással tudnánk csak elmenni buszközlekedés nem olyan sűrűn van, mint Barcs fele. Csurgón nincs földhivatal többek között” – tette hozzá Vízvár polgármestere, Kozma László.

Az oktatási intézmények és a szennyvízrendszer fenntartása közös és az orvosi ügyelet is Barcshoz tartozik.

A József Attila Múzeumról híres Balatonszárszó vezetése is csodálkozik a járások kialakításán. A földvári kistérséget megszüntetnék és Fonyódhoz csatolnák őket. Szárszó Kötcsével és még 3 településsel akart közös körjegyzőséget kialakítani.

A balatonboglári polgármester, Dorogi Sándor elmondta: „Aki ismeri ezt a mi környékünket az tudja, hogy ez a 4 település zsáktelepülés, tehát itt kijárat mindössze Balatonszárszó felé van és Szárszót nem lehet megkerülni, ha bármilyen ügyintézésre kerül sor, akkor ebből a körzetből el kell jutni Fonyód felé”.

A megyei kormányhivatal közleményben tudatta, hogy az ismert felosztások egyelőre nem véglegesek. Ezekről péntekig minden településvezető elmondhatja véleményét és adott esetben változtatnak az eredeti terven.”

„Arról ugyan nincs szó, hogy Bélavár kérné „átjelentkezését” Horvátországhoz, háborognak rendesen azok a somogyi faluvezetők is, akiket derült égből villámcsapásként ért a járások beosztásának néhány napja megjelent tervezete. Igaz, hogy a hírek szerint a bodrogközi települések hasonló okból akár készek lennének Szlovákiához is csatlakozni, Somogyban csak falugyűlésekről, közös képviselő-testületi ülésekről, kormányhivatalnak, minisztériumnak címzett beadványokról hallani.

Balatonszárszó térségében a jelenlegi földvári kistérség öt településéből négyet Fonyódhoz, egyet Siófokhoz irányít a tervezet. A szárszói és a kötcsei képviselő-testület hétfőn megszavazta, hogy közös körjegyzőségben képzelik el a jövőt (Telekiben, Szóládon és Nagycsepelyen is nyilván ugyanígy döntöttek volna), erre kedden megjelent a nyolc leendő somogyi járás térképe… – Hittünk ugyanis – a jelek szerint naivan – abban az ígéretben, hogy az önkormányzatok valóban maguk dönthetik el, hogy kivel akarnak társulni, közösködni – mondta Dorogi Sándor balatonszárszói polgármester. – Eddig úgy volt, hogy ott avatkoznak csak be majd felülről, ahol nincs egyezség. Erre kiadják ezt a nyilván egy pesti íróasztalnál rajzolt, a legcsekélyebb helyismeretet, földrajzi ismereteket nélkülöző térképet, mi meg itt a „végeken” leesünk a székünkről a meglepetéstől.

Járás ide, vagy oda, nem az lenne a normális, hogy átbeszélik az érintettekkel, mielőtt bárki térképet rajzol? Vagy legalább tájékoztassák a tervekről előzetesen azokat, akiknek a jövője múlik rajta. Nem a polgármesterekről van itt ugyanis szó (Balatonszárszó önálló hivatali státuszát például semmi sem befolyásolja a 2200 lakos miatt), nem a mi jövőnkről, hanem emberi közösségekéről. Arról, hogy merre vezessen az útjuk iskolába, orvoshoz, ügyeket intézni a következő évtizedekben. Akik ezt a térképet megrajzolták, tudják, hogy út sem vezet (kerülővel persze el lehet jutni) Kötcse, Teleki felől Fonyód felé, csak az erdő van? S hogy tömegközlekedés sincs?
A szárszói polgármester megjegyezte: – Ha tiltakozó szavunk valóban elhallik a döntéshozókig, ha valóban hallgatnak az észérvekre, akkor megemelem a kalapom.

Merthogy a tiltakozás már formálódik; no persze nem arra kell gondolni, hogy az öt szomszédos település elöljárói a polgári pikniknek helyet adó kötcsei Dobozy-kúria elé vonulnának, ám kedden este az ötök tartanak egy közös testületi ülést, hogy formába öntsék mondandójukat (van bőven), amit eljuttatnak az illetékesekhez; országgyűlési képviselőkhöz, szaktárcához, kormányhivatalhoz, érdekképviseleti szervezethez.

– A döbbenettől sokáig csak kerestük a szavakat – így Feledy Gyula kötcsei polgármester. – Megpróbálunk higgadt fejjel gondolkodni, arra koncentrálni: mit tehetünk. A közös testületi ülést is annak érdekében tartjuk, hogy észérvekkel hathatósan támasszuk alá kérelmünket: nem akarunk a fonyódi járáshoz tartozni. Az öt település sorsa évtizedek óta összeforrt. Elismerjük, hogy szükség van a húsz év óta változatlan rendszer korrekciójára, s tudna működni az új szisztéma is – közös körjegyzőség formájában. Másként hogyan szervezzük meg fonyódi járási központtal az iskolát, a családsegítő szolgálatot, az orvosi ellátást? Hogyan működtethető ez normálisan? Bízunk benne: észérvekkel lehet még változást elérni.

A csurgói járáshoz sorolták Bélavárt és Vízvárt. – Legalábbis a tervezet szerint – hangsúlyozta Pápa László, Bélavár polgármestere, hozzátéve: a terveket január 20-ig lehet véleményezni, s mivel a maga részéről nem örül az új helyzetnek, összehívta a képviselőtestületet, és falugyűlést is szerveznek, hogy kiderüljön, a lakosság is hasonlóan gondolkodik-e. Ha igen, élnek a lehetőséggel és beadványt fogalmaznak. – Mindig Barcshoz tartoztunk – mondta a polgármester. – Jelenleg is minden odaköt, az egészségügyi ellátástól, a tűzoltóságon keresztül a földhivatalig, s ami az egyik legfontosabb: a munkaügyi kirendeltség, amellyel közös pályázatunk van a Start-programban.

Pápa László arról, hogy miért kerülhettek át a csurgói járáshoz, úgy vélekedett, csak egyetlen logikus indok létezhet: települése az egymással közös körjegyzőségben lévő Vízvár és Somogyudvarhely között fekszik, e körjegyzőség székhelye Somogyudvarhelyen van, amely a csurgói kistérséghez tartozik. Ugyanakkor felvetette: több társulásnak is tagja Bélavár, amelyek Barcs irányába teszik őket érdekeltté, és így legyenek része a csurgói járásnak? Arrafelé a közlekedés se jó.

A szomszédos Vízvár polgármestere első felháborodásában falugyűlést akart összehívni, de jobbnak látta, ha az emberek írásban kapják meg a véleményezési lehetőséget. Kozma László elmondta: ők azt képviselik, amit a lakosság akar, ezért szerdán kérdőívet állítottak össze és küldtek ki. Ebben egyetlen kérdés szerepelt: melyik járást választanák? A válaszok száz százalékban a barcsit támogatták. Hozzátette: ezer szállal kötődnek a barcsi térséghez, ezért nem értik ezt az újfajta felosztást, hiszen többek közt az oktatási-nevelési intézmények közös fenntartásúak, közös az orvos-ügyeleti ellátás és szennyvízrendszer, valamint munkavállalás szempontjából, a szakhatóságokkal sincs semmiféle kapcsolatuk a csurgói térségben.

Rinyaújnép a tervezet szerint a barcsi helyett a nagyatádi járáshoz tartozna, bár körjegyzősége évtizedek óta a babócsai. Szüsz József polgármester szerint az elgondolás elképzelhetetlen az ötven lakosú zsákfalu számára, a néhány iskolás, óvodás is a hét kilométerre lévő Babócsára jár.

Balatonmáriafürdő sem szívesen sorolódik
Galácz György balatonmáriafürdői polgármester kifejtette: a máriai testület nem ért egyet azzal, hogy a fonyódi járáshoz sorolták településüket. Négy éve léptek át a fonyódiból a marcali kistérségbe. Marcaliban koncentráltabban tudják igénybe venni a szolgáltatásokat, s már számos közös alapot is építettek az együttműködéshez. Kovács József balatonkeresztúri polgármester megkeresésünkre azt mondta: nincs kialakult álláspont, a határidő lejárta előtt a képviselőtestület véleményezi, megvitatja a tervezetet.

Móring József Attila országgyűlési képviselő arról beszélt: támogatja a Balatonszárszó-környékieket abban, hogy egy járáshoz tartozzanak. A négy szomszédos falut még az út is Szárszóhoz köti, természetes, hogy azok is a siófoki járáshoz kerüljenek. Balatonmáriafürdő esetéről viszont úgy vélekedett: logikátlannak tűnik, hogy tóparti településeket kiszakítsanak a balatoni övezetből. – Szerintem legalább annyi, sőt több érv szól amellett, hogy az érintett szakaszon a Balaton-parti települések egységesen a fonyódi járáshoz tartozzanak – fogalmazta meg a KDNP-s parlamenti képviselő.”

Forrás:
Felkorbácsolta az indulatokat Somogy új felosztása, KaposPont, 2012. január 16.
Közigazgatás vonalzóval, leestek a székről a járásokra nézve, sonline.hu, 2012. január 16.

Nem tudni, mi lesz az elbocsátott köztisztviselőkkel

„Nem tudni, hol tudnak majd elhelyezkedni a frissen elbocsátott köztisztviselők, közalkalmazottak, illetve kormánytisztviselők, pedig a felmondólevelet már megkapták – mondta a Napi Gazdaságnak Agg Géza, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége elnöke. Agg azt sem tartja kizártnak, hogy az elbocsátások előtti egyeztetések elmaradása miatt később munkaügyi bírósághoz fordulnak a szakszervezetek. Az elbocsátási hullám kb. 4300 embert (és ezen felül 2440 be nem töltött státust) érint.

Közben a 2012. október végén lezáruló Karrier Híd programról tartott ugyan a kormány egy tájékoztatót, ám a részletek – finoman szólva – kidolgozatlanok. A hivatalos honlapon mindössze egy két, illetve egy három oldalas tájékoztató található, amelyek szövege ráadásul majdnem teljesen ugyanaz. Annyi tudható, hogy a program keretében a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető adókedvezmény mértéke a bruttó munkabér 13,5 százaléka lehet.

Kérdés azonban, hogy mennyire lesz ez kecsegtető ajánlat a munkáltatók számára, hiszen a Start Bónusz kártya már most is egyévnyi járulékmentes foglalkoztatást tesz lehetővé a foglalkoztatónak, jelzi a gazdasági napilap.

A Karrier Híd programot egy tavalyi kormányhatározat alapján hozták létre, és a költségvetési szervektől elbocsátottaknak segít az újbóli elhelyezkedésben (Regisztrálni 2012 február végéig lehet.)

Hogyan tovább, közszolgák?
A Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács és a kormány képviselői keddi közös ülésén az érdekképviseletek azt javasolták, hogy vizsgálják meg, hogy kiterjeszthetők-e a 2011 végéig érvényben lévő, öregségi nyugdíj előtti nyugállománnyal kapcsolatos szabályok erre a körre. Főleg, hogy az elbocsátottak többsége 50 év feletti munkavállaló, derül ki a cikkből.

Az is felmerült, hogy a 2013-ban létrejövő járásokban kapjon állást az elbocsátottak egy része, a többiekre pedig terjesszék ki a 2011 végén kifutott Prémium évek programot. A programba azok léphetnek be, akik 25 év közszférában eltöltött munkaviszonnyal rendelkeznek, illetve a nyugdíjkorhoz közel állnak. A különleges foglalkoztatási állományba pedig azok kerülhetnek, akiknek legalább 10 éves a közszolgálati jogviszonyuk, és azt a munkáltató működésével vagy a munkakör megszűnésével összefüggő ok miatt kívánják felmentéssel megszüntetni.”

Forrás:
Nem tudni, mi lesz az elbocsátott köztisztviselőkkel, HVG.hu, 2012. január 20.

A járások problémái Komárom-Esztergom megyében

„Komárom-Esztergom megyében az esztergomi járás lehet a legnépesebb a várhatóan 2013-tól megvalósuló közigazgatási rendszer szerint.
A január 20-ig a teruletikozig@kim.gov.hu e-mail címen véleményezhető tervezet szerint a jelenlegi 175 kistérség helyét 2013-tól 176 járás veszi át, Komárom-Esztergom megyében a jelenlegi kistérségi központok megtartásával. Kivételt éppen az esztergomi járás jelent, amely többé-kevésbé a jelenlegi dorogi és esztergomi kistérség összeolvasztásából jön létre, Esztergom központtal. Az esztergomi járás a legnépesebb lesz a megyében 95 592 fővel, és összesen 23 településsel: Annavölgy, Bajna, Bajót, Csolnok, Dág, Dorog, Dömös, Epöl, Esztergom, Kesztölc, Lábatlan, Leányvár, Máriahalom, Mogyorósbánya, Nagysáp, Nyergesújfalu, Piliscsév, Pilismarót, Sárisáp, Tát, Tokod, Tokodaltáró, Úny…”

„A dorogi kistérség tizenöt települése 41 ezer lakos érdekeit képviselve egyhangúlag elfogadta, hogy felterjesztési jogukkal élve kérik a közigazgatási és igazságügyi minisztert: a település és kistérsége egy járást alkosson, és Dorogot jelöljék ki járási székhellyé – tájékoztatta a társulás elnöke, Dorog polgármestere csütörtökön az MTI.

„A nyilvánosságra került tervek szerint Dorogot az esztergomi járáshoz csatolnák, annak ellenére, hogy a település és kistérsége évek alatt együttműködő és takarékos gazdálkodással közös intézményrendszert működtet, és mindenben megfelel egy önálló járás követelményeinek” – mondta el Tittmann János (MSZP).

A járás területe a megye határaihoz változtatás nélkül igazodna, Dorogtól a kistérség legtávolabbi települése is 25 kilométeren belül van, a város közlekedési csomópontban fekszik, a településekről Volán-járatokkal átszállás nélkül megközelíthető, van vasútállomása – tette hozzá a polgármester.

A kormányhatározat szerint járási székhely olyan település lehet, ahol már kiépült az államigazgatási infrastruktúra. A városban okmányiroda, földhivatal, 50 ezer embert ellátó egészségügyi szakrendelő, kistérségi illetékességgel bíró rendőrség és számos, térségi feladatot ellátó intézmény működik.

A Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás tizenöt települést fog össze, társulásban lát el több feladatot, közösen tartja fenn a szociális alapellátó szolgálatot és a háziorvosi ügyeletet”

Forrás:
Közel százezer fős lehet az esztergomi járás, Hídlap.hu, 2011. január 11.
Önálló járássá alakulna a dorogi kistérség, Hídlap.hu, 2012. január 20.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége észrevételei a járások kialakítása kapcsán

„A Magyar Önkormányzatok Szövetsége

  • sajnálattal állapítja meg, hogy továbbra sem ismert az, hogy milyen állami feladatok kerülnek a járásokhoz, hol, milyen eszközökkel és szakemberekkel kíván törekvéseinek megfelelni.
  • a járások létrehozásának időpontjához viszonyítva elkésettnek és előkészítetlennek ítéli meg a jelenlegi állapotában a javaslatot, mely további kapkodást és bizonytalanságot eredményezhet.
  • elfogadhatatlannak tartja, hogy nem ismert az eredeti célok megvalósulását (költséghatékonyság, gyors állampolgárbarát a jelenleginél jobb ügyintézés) alátámasztó hatás tanulmány.
  • nem ért egyet a jelenleg is egy körjegyzőséghez tartozó települések különböző járásba sorolásával, de azt is figyelembe kell venni, hogy január1-től a 2000 fő lakosságszám alatti települések is körjegyzőségeket hoznak létre, ezen igazgatási egységekbe tartozó településeknek is célszerű ugyanazon járáshoz tartozni.
  • szükségesnek tartja az átszervezést követően a hozzáértő, gyakorlott szakemberek további foglalkoztatását, ami nagyban meghatározza a feladatellátás biztonságát.

A javaslat nem ad magyarázatot arra, hogy

  • miből adódnak és miért szükséges a járások közötti nagy lakosság és település számbeli különbségek. Például Pest megyében, míg Szob járás lakosság száma 12 350, addig Gödöllőé 178.381
  • hogyan teljesíthető a célként megfogalmazott települések és a járásközpont közötti max. 30 km távolság.
  • hogyan illeszkednek a járások az önkormányzati törvényben elfogadott 2000 fő alatti települések megszűnő hivatalai után kialakítandó önkormányzati feladatokat ellátó hivatali struktúrához.
  • milyen eszközökkel kívánja megoldani a járási székhely megközelítésére irányuló helyi közlekedést, hiszen egyes településekről a járási központ csak nagy nehézségek árán érhetők el.

Magyar Önkormányzatok Szövetsége fenti észrevételek alapján nem támogatja a járási hivatalok kialakításával, az önkormányzati és állami feladatok szétválasztásával kapcsolatos javaslatot. Szükségesnek tartjuk, hogy a járási hivatalok kialakításával kapcsolatosan kezdődjön érdemi, szakmai egyeztetés a települési önkormányzatokkal a feladat és hatáskörök szétválasztásáról, az önkormányzati hivatalok és a létrehozandó járási hivatalok közötti feladat átadás módjáról és ütemezéséről. Igényeljük, hogy a járási hivatalokról készülő jogszabály-tervezeteket minél hamarabb társadalmi egyeztetésre bocsássák.

Dr. Gémesi György
MÖSZ elnök ”

Forrás:
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége észrevételei a Járások kialakítása kapcsán, MTI Önkormányzati sajtószolgálat, 2012. január 20.

Közigazgatási, politikai informatika

A kormányzati informatika 2012-ben – áttekintés

Az IT Business januári klubrendezvényén Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkára és Vetési Iván, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) elnöke, miniszteri biztos ismertette, hogy hogyan látják ezt az évet.

„Mennyi az annyi?
Az NFM 2012-re szóló, 340 milliárd forintot kitevő költségvetése alapvetően nem az informatikáról szól. Az erre a célra elkülönített 14,5 milliárd forint eléggé szűk keretnek minősül az informatikai feladatok finanszírozására. Tudni kell ugyanakkor, hogy ez az összeg csak az NFM néhány it-projektje (az egységes digitális rádiórendszer, a Nemzeti Infrastruktúra Szolgáltató Zrt. központi rendszere, az Ügyfélkapu, az elektronikus kormányzati gerinchálózat stb.) költségeinek fedezésére, azaz a központi informatikai szolgáltatások működtetésére való. A teljes informatikára azért ennél több áll rendelkezésre.

A hazaiak mellé csatlakoznak például az uniós források, s 2012 ezek felhasználásának az éve lesz. Valamennyi operatív program keretében jelentős, projektenként több tízmilliárdos nagyságrendű pénzek áramlanak majd a piacra, s külön források támogatják a nem a kormányzati it-hez kötődő, kis- és közepes vállalkozások informatikai tevékenységét is.

Összességében mintegy 100 milliárd forint beáramlása várható idén. Ezek a pénzek új rendszerek létrehozására és a meglévők megújítására szolgálnak. A rendszerek fenntartása viszont már nemzeti költségvetési forrásból történik; a KEK KH 2011-ben például 15 milliárd forintot fizetett ki informatikai vállalkozásoknak ilyen címen, s a működtetés továbbra is biztosított – a korábbiakhoz képest jóval költséghatékonyabb módon.

Nagyon sok múlik azonban azon, hogy a kedvezményezettek mennyire profik a források felhasználásában, illetve ennek tervezésében, elszámolásában. Ezen a téren nem állunk valami nagyon jól, ugyanis a tapasztalatok azt mutatják, hogy a felhasználói oldalon eléggé hiányzik a szakértelem a projekttervezésben és -végrehajtásban. Ezért az elmúlt fél évben a kormányzat igyekezett olyan biztonsági elemeket beépíteni a támogatási szerződésekbe, amelyek kötelezővé teszik a kedvezményezettek számára projektszabályzat készítését, valamint projektszervezet és megfelelő döntéshozatali rendszer kialakítását. Számos változás, racionalizálás történt, történik a véleményezési, jóváhagyási folyamatokban is: ezek jelentősen rövidülnek.

Tény azonban, hogy egyes projektek más miatt is elhúzódtak. Ezekben a rosszul specifikált kiírás, a nem teljesen egzakt mérőszámok stb. voltak a felelősek, s így az eredmény több ponton is megtámadható volt (például e-levéltár).

Csak takarékosan!
Jelentős költségcsökkentési folyamat zajlott le a kormányzati informatikában az elmúlt másfél évben is, ami, a feladatok újraszervezését, tervezését is belevéve, mintegy harmadával mérsékelte a kiadásokat. Számos kormányhivatalnak arra ment el a tavalyi éve, hogy pénzügyi konszolidációt hajtson végre. Közéjük tartozik a KEK KH is, amely idén januárra több mint 9 milliárd forintos hiányt küzdött le mélyen félmilliárd alá úgy, hogy közben 2,1 milliárdot elvontak a szervezettől.

2012 mindazonáltal a nyugodt fejlesztés, építkezés éve lehet. Januárban indult például az egységes kormányzati elektronikus iratkezelő rendszer, egyelőre három helyszínen: a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál, a Vidékfejlesztési Minisztériumnál és a KEK KH-nál. Ezzel a kormányzat jelentős megtakarítást ért el, amelyet további fejlesztésre lehet fordítani. A KEK KH január 1-jétől formálisan is átvette a cégnyilvántartás adatfeldolgozását, aminek keretében hamarosan itt is elindul a konszolidáció; a cél, hogy az (egyéni és a társas) vállalkozások közös adatbázisban legyenek nyilvántartva. Folyamatban van az egységes, nemzeti kártyarendszer kialakítása és az oktatási kártyacsalád megújítása is. A diákigazolványt, mint személyazonosításra alkalmas hatósági okmányt ezentúl az okmányirodákban adják majd ki, helyszíni fényképkészítéssel és aláírással, s jóval gyorsabban, mint eddig.
…
Idén nagy valószínűséggel két nagy projekt fog zárulni. Az egyik keretében a minisztériumok és háttérintézményeik kicserélik informatikai eszközeiket, illetve konszolidálják alkalmazásaikat. Ez a folyamat jelentős költségcsökkentést eredményez, ugyanakkor növeli az intézményi körnek nyújtandó szolgáltatások színvonalát. További projektek a támogatási szerződés megkötése előtt állnak, ilyen például a 112-es segélyhívó rendszer fejlesztésének elindítása.
…
Középpontban a Posta
Megújul az okmányirodai rendszer is. Itt főként azt kell figyelembe venni, hogy a későbbiekben illeszkedjen a kormányablakok hálózatához. Luxus ugyanis, hogy két, hasonló funkciójú rendszer fusson ugyanazon a helyszínen. Fontos feladat lesz még idén elindítani az ügyfélszolgálati és a szakigazgatási rendszerek teljes összekapcsolását. A Magyar Postának is jut szerep e téren: kiterjedt infrastruktúrája révén amolyan pót- vagy kiegészítő kormányablakként funkcionálhat.

Más tervekben is szerepel a Posta. Nem ismeretlen az az állami törekvés, hogy a kormányzat erős infrastruktúrát szeretne létrehozni, illetve az ilyen típusú, meglévő vagyonát összevonva, állami vállalatokon keresztül szolgáltatóként jelenjen meg a piacon. Például negyedik mobilszolgáltatóként, a Magyar Posta, a Magyar Villamos Művek és az MFB Invest konzorciuma képében. Vagy ami már tény, hogy az elektronikus kormányzati gerinchálózat „államosításával” a Nemzeti Infrastruktúra Szolgáltató Zrt. (leánykori nevén Kopint-Datorg Zrt.) távközlési szolgáltatóként fogja üzemeltetni a rendszert. Ez utóbbi egyúttal jelentős költségcsökkentő lépés is volt. A nemzeti távközlési gerinchálózat fejlesztésével ugyanis az állam mint beruházó azon van, hogy a harmadik negyedévre egybekovácsolja a különböző kormányzati hálózatokat mind üzemeltetői, mind felhasználói oldalon – közel 25 százalékkal csökkentve a korábbi, éves szinten 8,3 milliárd forintra rúgó fenntartási és üzemeltetési kiadást.

Elkél a jó tanács (?)
Ami a szabályozást illeti, a közigazgatási eljárásról szóló törvény alapvetően meghatározza az elektronikus ügyintézés mikéntjét. A jogalkotásba az összes illetékes tárcát bevonták, de szavuk lesz a piaci szereplők érdekképviseleteinek is. Az első jogszabályoknak márciusra-áprilisra kell elkészülniük. Problémát jelentett viszont az elmúlt időszakban, hogy nem volt tökéletes az együttműködés a kormányzati informatika szereplői között – ez a diszharmónia már a múlté. Annál is inkább szükség volt az összhang megteremtésére, az egyeztetett döntések meghozatalára, mert csak így érvényesíthetők kiegyensúlyozottan mind az it-szektor, mind a kormányzat érdekei.

A társadalmi egyeztetések során a kormányzat összességében mintegy 20 nagy iparági szervezetet keresett meg. Napi együttműködés alakult ki például az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségével (az IVSZ-szel) az elmúlt nyolc hónapban, s így lesz ez a következő időszakban is…
…
A 2010-es kormányváltáskor neuralgikus kérdés volt a kormányzat és a külső tanácsadók kapcsolata a sok visszaélés miatt. Mára javult a viszony, s a tanácsadó cégek jó része már látja, melyek azok a projektek, ahol van keresnivalójuk…
…
Ugyanakkor a külső tanácsadók igénybevétele nem fog a korábbihoz hasonló mértéket ölteni, mivel csak akkor jöhet szóba közreműködésük, amikor ténylegesen szükség van rájuk konkrét munkákban, kormányzati szakértelem vagy kapacitáshiány esetén. Meg fogják vizsgálni és számon kérik a projekt sikerességét is.”

Forrás:
Kérdések és kérdőjelek, Mártonffy Attila, IT Business, 2012. január 17.

Több órára leálltak a lengyel közigazgatási szervek honlapjai

„Több órára álltak le a lengyel közigazgatási szervek honlapjai szombat este, a hackertámadásairól ismert nemzetközi Anonymous csoport több közösségi oldalon beismerte a hackertámadást, a hivatalos szervek szerint túlterhelés lehetett az oka a fennakadásnak.

Pawel Gras, a kormány szóvivője elmondta, hogy a belbiztonsági szolgálat (ABW) és a digitalizációért felelős miniszter vizsgálják az ügyet. A parlament sajtóosztályának vezetője szerint a szejm honlapját üzemzavar miatt állították le – írja a lengyel IAR hírügynökség.

A lengyel portálok és a média a fennakadásokat a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodással (ACTA) kötik össze, amelyet a lengyel kormányfő várhatóan január 26-án ír alá Tokióban. A lengyelországi internettel foglalkozó civil szervezetek tiltakoznak az ACTA elfogadása ellen, mert a kormány nem folytatott társadalmi konzultációt az ügyben. Michal Boni, a közigazgatási és digitalizálási tárca vezetője csütörtökön a megállapodás újabb felülvizsgálását kérte a miniszterelnöktől.

Több tucat lengyel honlap leállítását jelentették be hétfőre az internetfelhasználók, akik szerint az ACTA lehetővé teszi megfigyelésüket, és korlátozni fogja az internethasználat szabadságát is. A www.niedlaacta.pl honlap erre a napra tüntetést szervezett Varsóban.”

Forrás:
Több órára leálltak a lengyel közigazgatási szervek honlapjai, HVG.hu/MTI, 2012. január 22.

A szoftver nem úgy ingyenes, mint a sör

„…Formátumháború
A kormány által kiadott jogi szöveg csak azt mondja ki, hogy nyílt forrású, szabványos dokumentumformátumot kell használni. Ez elviekben nem jelenti automatikusan az ODFA Magyarország által is támogatott ODF formátumot: a Microsoft is elkészítette saját, nyílt formátumát az OOXML-t. Ez a szabvány ugyan rendelkezik egy 7200 oldalas specifikációval, de a gyakorlatban csak egy megvalósítása létezik, a Microsoft termékeiben. Arról ma is tart a vita, hogy emiatt ez a formátum mennyire nyílt. Az ODFA szerint elképzelhető, hogy a megvalósítást különböző szabadalmak nehezítenék, tehát az ilyen szoftverek elkészítőinek lehet, hogy szabadalmi díjat kellene fizetniük. Ezzel szemben az ODF-et több szoftverfejlesztő cég is implementálta, többek között maga a Microsoft is. Az ODF esetében biztos, hogy semmilyen szabadalom nem áll a megvalósíthatóság útjába.

Európában sincs megegyezés ebben a kérdésben, igaz a legtöbb országban valamivel tisztább a helyzet mint itthon. Összességében nincs egyértelmű döntés az OOXML és az ODF között, de az egyes országok, intézmények általában vagy az egyik, vagy a másik mellett teszik le a voksukat, szemben az itthoni kormányhatározat megengedő szövegével. Az ilyen, nem tiszta helyzetek pedig mindig azzal a kockázattal járnak, hogy a későbbiekben visszafordul az egész folyamat.

Hol fogjuk megtanulni?
Bár most a hivatalokról van szó, egyértelmű, hogy ez csak az első lépése a szabad szoftverekre váltás folyamatának. Érdekes kérdés viszont, hogy hol fogják megtanulni a felhasználók a nyílt forrású dokumentumkezelők használatát. Az iskolában egyelőre biztos nem: egyszerűen nincs a tantervben, és bár a tankönyvek nem szoftverspecifikusak, a tanárok túlterheltek, így nem valószínű, hogy áttérnének bármire a jól megszokottól.

Az ODFA Magyarország tapasztalati alapján az iskolai tanítást az is nehezíti, hogy sok iskola a tankönyveken spórol, sok helyen nem is használnak ilyen segédeszközt az informatika tanításához – ettől pedig a leadott anyag szubjektívvé válik, ami a gyakorlatban a Microsoft szoftverek további érvényesülését eredményezheti.

Vannak már tapasztalatok
A kormányhatározat megjelenése előtt is lehetősége volt a hivataloknak a váltásra. A mostani határozat hatálya alá nem tartozó bíróságok például már tíz éve bekezdtek az átállásba. Az ODFA sajtótájékoztatóján Laky Norbert, a Fővárosi Bíróság Informatikai Főosztályának igazgatója elmondta, hogy a fő baj nem a multinacionális cégekkel van: a legnagyobb probléma a kompatibilitás.

Egy olyan intézménynek, mint a bíróság, fel kell készülnie arra, hogy a dokumentumai akár 50 év múlva is olvashatóak legyenek. Ráadásul a bíróságoknak mindent be kell fogadni, akármilyen dokumentumot is kapnak, legyen a forrás egy másik hivatal, egy biztonsági kamera felvétele, vagy egy ügyvéd telefonján rögzített beszélgetés – pont ezért foglalkoznak régóta nyílt szabványokkal.

A bíróságokon már tíz éve kiderült, hogy az akkori rendszer finanszírozhatatlan. Első lépésként a Kispesti Bíróságot állították át az OpenOffice elődjének számító StarOffice-ra. Azóta országosan is jó eredményeket értek el, az intézményeknek már a 60 százaléka valamilyen nyílt forrású megoldást használja.

Mi lenne, ha nem lenne szabványos a benzin? – tette fel a kérdést Kajdi Tibor, a XVIII. Kerület tisztviselője, aki részt vett a hivatal nyílt szoftverekre való átállásában. Nyilván problémák lennének, ahogy már most is vannak a különböző dokumentumokkal, hiszen egyes esetekben még a Microsoft termékei sem kompatibilisek egymással. Véleménye szerint az átállást már kevés géppel is el lehet kezdeni, ez pedig azonnali költségcsökkentést eredményez. Érdekes kérdés, hogy a kormányhatározat után ki fog küldeni ilyen dokumentumokat – szankciók ugyanis egyelőre nincsenek…”

Forrás:
A szoftver nem úgy ingyenes, mint a sör, Index.hu, 2012. január 17.

Informatika, távközlés, technika

Jelentés az Internet terjedésének alakulásáról a 2011. év harmadik negyedévének adatai alapján

Az Internet elterjedésének növekedésével párhuzamosan nő az internethasználat intenzitása is: egyre nagyobb arányban vannak, akik naponta használják a világhálót. A naponta internetező 15-69 évesek száma eléri a 3 milliót. Az internetezés gyakoriságának növekedése összefüggésben van azzal, hogy ma már a használóinak döntő többségének van lehetősége otthonában internetezni: 93 százalék az otthoni internetezők aránya, miközben munkahelyén 27, iskolában 10 százalék internetezik (a diákok közül ugyanakkor minden második internetezik oktatási intézményben).

Az utóbbi években az összes korosztályban dinamikusan nőtt az Internet elterjedtsége. A 15-24 évesek körében tízből kilencen interneteznek – így ebben a csoportban komoly növekedés már nem várható a jövőben. Az idősebb korcsoportokban ugyanakkor van még növekedési potenciál: az 50-69 éveseknél az elmúlt 3 évben több mint másfélszeresére nőtt a használók aránya, de még mindig csak egyharmaduk használja a világhálót.

Az, hogy az alacsonyabb elterjedtségi szinttel rendelkező csoportok (idősebbek, alacsonyabb iskolai végzettségűek) esetében az utóbbi évek jelentősebb növekedést hoztak, természetesen változást eredményezett az internetezők demográfiai összetételében is. Teljesen kiegyenlített lett a férfi-nő megoszlás, már csaknem minden ötödik használó ötven évnél idősebb, és a csak alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya is folyamatosan nő.

Az internetezők 97 százaléka, több mint 4,3 millió 15-69 éves internetezik legalább heti rendszerességgel. Körükben 11 százalék azok aránya, akik számítógépükön rendszeresen használnak mobil szélessávot (is), további 13 százalék pedig alkalmanként él ezzel a hozzáférési móddal.

Folyamatosan nő azok aránya is, akik közvetlenül a mobilkészülékükön interneteznek. Jelenleg a heti internetezők egyötöde böngészi az Internetet mobilján legalább alkalmanként – ez a tevékenység leginkább a fiatal férfiakra jellemző.

Összességében az internetezők 33 százaléka használ valamilyen mobilinternet-elérést.

Forrás:
Internetpenetráció riport 2011/Q3, NRC Piackutató, 2012. január 13.

Elkészült a BKK koncepciója: 2014-től elektronikus jegyrendszer Budapesten

„Az eddigi papíralapú jegyeket és bérleteket új, kártyaalapú elektronikus rendszer válthatja fel 2014-től, derül ki a BKK által kidolgozott projektkoncepcióból, melyet 2012. január 25-i ülésén tárgyal a Fővárosi Közgyűlés Tarlós István főpolgármester és György István főpolgármester-helyettes előterjesztésében. A fejlesztés számos kézzelfogható változást hoz az utasoknak: megjelenhet az időalapú jegy, a napi limit és az érintésmentes bankkártyás fizetés lehetősége is, a bérletes utasok pedig otthonról, számítógépük mellől hosszabbíthatják meg bérletük érvényességét.
…
Tekintettel arra a tényre, hogy a jegyek és bérletek hamisításából származó kár és a bliccelők által okozott bevételkiesés a közösségi közlekedést évről évre milliárdos nagyságrendű összeggel károsítja meg, a BKK olyan rendszert dolgozott ki, amely kártyaalapú, így gyakorlatilag hamisíthatatlan, a kártya közlekedésben való használatát pedig egy központi rendszer ellenőrzi, ami pedig a bliccelés lehetőségét csökkenti le. A metróknál teljesen, a HÉV-eknél részben automatizált be,- és kiléptető kapuk váltják majd fel a fejlesztés második ütemében (2015-ben) az ellenőröket, ami nagy biztonsággal garantálja, hogy a közösségi közlekedés ezen eszközeit csak az arra jogosultak használhassák. A különböző kedvezmények – diák, nyugdíjas – igénybevételét és annak ellenőrzését – annak megléte esetén – a Nemzeti Egységes Kártyarendszer biztosítja majd.

Az elektronikus jegyrendszert azoknak lesz a legegyszerűbb megszokni, akik eddig is havi bérlettel utaztak – ők akár otthonról, akárcsak az internetes bankok esetében, egy egyszerű, átlátható weboldalon keresztül hosszabbíthatják meg bérletük érvényességét.

A bérlet a gyakorlatban majd hasonlóan működik, mint egy bankkártya, csak nem pénzt, hanem közlekedési lehetőséget tárol a kártyához tartozó számlán. Természetesen a jövőben is lesz lehetőség a helyszínen megváltani a jegyeket, bérleteket, ezeket azonban a ma ismertnél jóval fejlettebb automatákon keresztül intézhetjük majd, a nap 24 órájában.

Azoknak az utasainknak, akik ritkán, egy-egy alkalommal ülnek járatainkra, illetve a Budapestre látogató külföldieknek és a „belföldi turistáknak” kétféle megoldást kínálunk majd annak érdekében, hogy a lehető legméltányosabb összeget fizethessék útjukért:

Időalapú jegy – ezzel a jegytípussal valóban csak annyit fizet majd az utazásért, amennyit utazással tölt. Így elkerülhető az a kényelmetlenség, hogy egy három-négy átszállással járó út miatt több jegyet is lyukasztani kelljen. Az időalapú jegy korlátlan átszállást biztosít majd a meghatározott időhatárokon belül. A „napi limit” pedig arra garancia, hogyha mégis több időt töltene az utazással vagy többet utazna, mint azt előre eltervezte, egy bizonyos összegnél (a 24 órás jegy áránál) ne fizethessen többet az utazásáért. A napi limit elérésétől kezdődően az utazás a nap hátralévő részére ingyenes lesz.

Érintés nélküli bankkártyás fizetés – ez a fizetési mód gyakorlatilag minden olyan utasnak kényelmes, aki nem rendszeres használó és nem tudja előre, milyen jegyet vásároljon, továbbá a Budapestre látogató vendégek vagy a közösségi közlekedést egy-egy alkalommal utazók ideális fizetési megoldása. A ma még Magyarországon kevéssé elterjedt, de néhány éven belül várhatóan nagy számban kibocsátott érintésmentes bankkártyák (illetve egyéb érintésmentes NFC-eszközök, pl. mobiltelefonok) segítségével külön kártya kiváltása és az ehhez tartozó ügyintézés nélkül, utólagos fizetéssel lehet majd utazni…”

Forrás:
Elkészült a BKK koncepciója: 2014-től elektronikus jegyrendszer Budapesten, Budapesti Közlekedési Központ, 2012. január 20.
A BKK részletes megvalósíthatósági koncepciója (pdf)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Közösségi finanszírozás: elindult a magyar Kickstarter

„Művészek, feltalálók, innovátorok, fejlesztők és kutatók projektjeit támogatja a legújabb hazai közösségi oldal, az Indulj.be. A közösségi finanszírozási modell Amerikában már működik, a mintául szolgáló Kickstarter segítségével 2009-es indulása óta 15 000 sikeres projekt valósult meg 125 millió dollárból. Az első magyar verzió három projekttel indul.

A közösségi finanszírozás – crowdfunding – a legfiatalabb internetes jelenség, amely egyre nagyobb szerepet kap a kreatív ötletek és művészi projektek megvalósításában világszerte.

A tervezett könyvek, rajzfilmek, dokumentumfilmek, találmányok és startup vállalkozások bemutatkozásai, projektvázlatai alapján a felhasználók eldönthetik, hogy támogatják-e az ötletgazdákat. A közösségi oldalakon meghirdetett projektek sikere az ismerősök aktivitásán múlik, egy jó ötlet már néhány száz támogatóval is komoly sikert érhet el.

Az amerikai Kickstarter sikeres működési modelljét gondolták újra az Indulj.be fejlesztői: a világszerte megszokott pénzgyűjtés helyett a kreatív ötletek megvalósítására koncentrálnak a most elindított szolgáltatásukban. A működési elv lényege itt is a közösség erejében rejlik. Az ismerősök alkotta közösség ereje az előértékesítés módszerével összevonva egy új szemléletű, kreatív értékesítői rendszert alkot, amely lehetőséget ad arra, hogy az ötletek megvalósuljanak.

A 2012. január 16. hétfő éjféltől élesben működő Indulj.be segítségével bárki kiadhatja a könyvét, lemezét, de ugyanígy lehetővé teszi egy festőművész eszközeinek beszerzését, egy új online szolgáltatás beindítását, egy mobil alkalmazás kifejlesztését vagy éppen egy új eszköz prototípusának legyártását. Hetente több projekt jelentkezését várják.
…
Az Indulj.be az új ötleteket leginkább a Facebookon hamarosan beinduló ötletpályázattól várja…”

Forrás:
Közösségi finanszírozás: elindult a magyar Kickstarter, HVG.hu, 2012. január 16.
Lásd még:
Rendkívül sikeres évet zárt a Kickstarter, Bodnár Csaba, It café, 2012. január 11.
Magyar ötletportál indul fiatal feltalálóknak, eGov Hírlevél, 2011. december 20.

Neelie Kroes kíméletesebb lenne a fájlcserélőkkel

„Az Európai Bizottság helyteleníti a fájlcserélők elleni kemény amerikai fellépést.

Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális kérdésekben illetékes alelnöke pénteken blogbejegyzésben bírálta az internetes kalózkodás elleni, vitatott amerikai törvénytervezetet, valamint aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a washingtoni kormányzat elérhetetlenné tette a Megaupload.com című népszerű fájlcserélő oldalt.

„Az internet szabályozásának hatékonynak és arányosnak kell lennie, valamint meg kell őriznie a nyitott net előnyeit” – hangsúlyozta Kroes, aki szerint a drákói szigorúságú amerikai törvénytervezet rossz irányba mutat.

Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) csütörtökön este elérhetetlenné tette a Megaupload.com oldalt, és internetes kalózkodás, illetve szervezett bűnözés miatt hét ember, valamint két vállalat ellen javasolt vádemelést. Az internetes kalózkodás elleni, erősen vitatott amerikai törvénytervezet (Stop Online Piracy Act, SOPA) ügyében Kroes azzal a hasonlattal élt blogbejegyzésében, hogy „a gyorshajtás tilos ugyan, de ettől még nem helyezünk el fekvő rendőröket az autópályán”.

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény alelnökének állásfoglalásával kapcsolatban utóbb Kroes szóvivője, Ryan Heath külön nyilatkozatban is leszögezte: az alelnök, amikor bírálta a SOPA koncepcióját, nem kívánta bátorítani az internetes kalózkodást.”

Forrás:
Neelie Kroes kíméletesebb lenne a fájlcserélőkkel, HVG.hu/MTI, 2012. január 20.

A 10 legfontosabb technológiai trend 2012-ben – Fogyasztói körkép az Ericsson ConsumerLab-től

„Rövid kivonat:

  • Az online és mobil infrastruktúra elérése a fogyasztók számára legalább olyan fontos, mit az út- vagy az elektromos hálózat.
  • A közösségi média újradefiniálja a híradás fogalmát, az okostelefonok jövője a nők kezében van.
  • Az internet az utolsó dolgok egyike, amiről hajlandóak vagyunk lemondani, ha a kiadások csökkentésére kényszerülünk.

Az Ericsson ConsumerLab több mint 15 esztendeje kutatja a fogyasztói viselkedés alakulását, beleértve az információs és kommunikációs technológiai termékkel kapcsolatos vélekedéseket. Globális kutatási programja során, 40-nél is több országban, évente 100 000 személlyel készít interjút. Friss jelentése az elkövetkező évek legfontosabb fogyasztói trendjeire világít rá.

A ConsumerLab felmérése szerint az internet a legutolsó dolgok egyike, amiről a fogyasztók hajlandóak lemondani, ha kiadásaik csökkentésére kényszerülnek, de lassan létszükségletté válnak a mobil eszközök is. Michael Björn, a ConsumerLab kutatási vezetője szerint a fogyasztók úgy vannak az okostelefonos alkalmazásokkal, mint hal a vízzel. „Az ikonokon át egy érintéssel elérhető közvetlen kapcsolat elfedi az internet szolgáltatások bonyolultságát, és az emberek fel akarják fedezni a hétköznapi élet számos új területét, ahol hasznos az internetkapcsolat. Most végeztünk el egy felmérést a feltörekvő piacokon, és arra a megállapításra jutottunk, hogy még a kezdő mobiltelefon-használókból is nagyon gyorsan internet felhasználó válik. Az internetes hozzáférés egyre nagyobb szerepet játszik a napi tevékenységeikben.” – mondja a szakember.

Íme a közeli jövő 10 legfontosabb fogyasztói trendje a technológia területén:

1. Internetes hozzáférés mindenek felett. Az internetelérés, akár a levegő, mára létszükségletté vált. Ez a legutolsó dolgok egyike, amitől a fogyasztók hajlandóak megválni, ha kiadásainak csökkentésére kényszerülnek. Szerepe az információszerzésen és a kapcsolatépítésen túl a munka, a jövedelemszerzés területén is egyre fontosabb.

2. Bárkiből lehet szolgáltató. Az online és mobil világban hatalmas az igény az új szolgáltatásokra, melyekhez bárhol és bármikor hozzáférhetnek a felhasználók. A cégek egyre gyakrabban szembesülnek a problémával, hogy mobilszolgáltatóvá kell válniuk, ha továbbra is kapcsolatban akarnak maradni ügyfeleikkel, vevőikkel. E szolgáltatások között nagyon sok az egyedi megoldás, és gyakran nem is olyan nehéz előállítani őket. Akár maguk a fogyasztók is képesek lehetnek kereskedelmileg életképes szolgáltatások, például alkalmazások fejlesztésére.

3. A közösségi média újradefiniálja a híradás fogalmát. A közösségi hálózatok valódi média-csomópontokká váltak, amelyek beszélgetések és posztok folyamait ontva képek, videoklipek és zeneszámok fogyasztását generálják. A közös véleményalkotás lehetőségének megteremtésével ezek a platformok ma már a hírek közötti eligazodásban is sokat segítenek, sőt gyakran hírforrásként működnek.

4. A mobiltelefonok egyre fontosabb szerepet játszanak a mindennapi életben. A fogyasztókat leginkább az olyan mobilszolgáltatások érdeklik, amelyek közvetlenül kapcsolódnak közeli helyszínekhez vagy helyi szolgáltatásokhoz. Míg az okostelefonnal rendelkezők 90 százaléka mindig magánál tartja a telefonját, csak 80 százalékuk állítja azt, hogy mindig van pénz a zsebében.

5. Az átláthatóság fontosabb, mint a magánélet. Az emberek mindaddig bátran megosztanak személyes információkat az interneten, amíg a konkrét előnyök túlsúlyban vannak a nehezebben érzékelhető hátrányokkal szemben. Egyre megszokottabb számukra, hogy átlátható az életük; a cégektől és más szervezetektől is átlátható működést várnak el.

6. A felhő megkönnyíti az életet. A folyamatos információ-megosztás és több eszköz egyidejű használata hétköznapi szokássá válik, ennek eredményeként még több felhő-alapú szolgáltatást vezetnek be. A fő szempont az egyszerű használat.

7. Az okostelefonok jövője a nők kezében van. Egy tavaly végzett kutatás szerint továbbra is főként a férfiak veszik igénybe az okostelefonok által kínált speciális szolgáltatásokat, ugyanakkor lényegesen több nő használ olyan hagyományos funkciókat, mint a hanghívás, az sms, mms és a Facebook. A kommunikációs csatornák egyetlen eszközbe terelésével a nők diktálják majd az okostelefonok piaci térhódításának ütemét.

8. Egyszerűbb vásárlás. Az okostelefont használók 67 százaléka használ vagy használna szívesen mobil fizetési megoldást. A kutatások szerint a mobilfizetést a mindennapos vásárlási szokásokkal összhangban kellene továbbfejleszteni, összekapcsolva termékinformációval, pontgyűjtő-akciókkal vagy akár áruházon belüli navigációval.

9. Minden összekapcsolódik. 2009 negyedik negyedévében a mobil adatforgalom mennyisége meghaladta a hangforgalmat, 2011 első negyedévében pedig a kétszeresére nőtt. A fogyasztók egyre többször csatlakoznak az internethez és a környezetükben található technikai eszközökhöz, autókhoz, árusító automatákhoz, jegykezelő kapukhoz.

10. Bizonytalan idők – a fogyasztók törekednek az ellenőrzésre.
Kiszámíthatatlan gazdasági környezetben és természeti katasztrófák idején a fogyasztók arra törekednek, hogy kézbe vegyék az irányítást. Figyelmük ilyenkor a közszolgáltatások – víz, áram – felé fordul. A márciusi japán földrengés és cunami idején például a tokiói metróállomásokon elhelyezett képernyőkön időjárás-jelentés helyett az elektromos áramra vonatkozó előrejelzéseket sugároztak.

Az Ericsson ConsumerLab jelentése teljes terjedelmében itt olvasható.”

Forrás:
A 10 legfontosabb technológiai trend 2012-ben – Fogyasztói körkép az Ericsson ConsumerLab-től, Ericsson, 2012. január 9.

Technológiai trendek 2012

Az Accenture elemzése a biztosítók szemszögéből fogalmazódott meg, de nyilvánvalóan a más területeken működő nagy szervezetek is számos hasznosítható gondolatot találnak benne.

„…1. Adatok dinamikus tárolása és megosztása
A biztosítási ágazat már ma is meglehetősen adat-intenzív iparágnak számít, azonban a feldolgozásra váró adatok mennyisége a jövőben exponenciálisan emelkedni fog. A társaságoknak hatalmas mennyiségű adatokat – mind külső, mind belső forrásból származóakat – kell tudniuk kezelni, minden folyamat, így az ügyfélkiszolgálás, a termékfejlesztés javítása, valamint a szabályozói elvárásoknak való megfelelés érdekében.

Mivel az adatok nem mindig ott és akkor állnak rendelkezésre, ahol és amikor leginkább szükség lenne rájuk, ezért az adatok hatékony elosztására különösen nagy hangsúlyt kell fektetniük a társaságoknak. Erre nyújt lehetőséget többek között az úgynevezett számítási felhő (cloud computing), melynek segítségével olyan állományokkal és programokkal dolgozhatunk, melyek fizikailag nem a saját gépünkön, hanem az interneten, egy ismeretlen helyen, valahol a „felhőben” vannak.

2. Analitika a hatékonyabb üzleti folyamatok középpontjában
A prediktív elemzési eljárások különösen fontos szerephez juthatnak a változó ügyféligényeknek való megfelelésben, azonban még hatékonyabbak lehetnek, ha az üzleti folyamatok integráns részévé válnak. Ezek az analitikák javíthatják marketing és disztribúciós tevékenységeket azáltal, hogy segítenek az adott ügyfél számára leginkább megfelelő termék kiválasztásában, lerövidítve azáltal az értékesítési folyamatot, fokozzák a keresztértékesítést, javítják a konverziós arányt. Emellett a termékinnováció is hatékonyabbá válik, ha az analitika is a mix részét képezi. A prediktív és viselkedést elemző eszközökkel egy adott termék elterjedését, az árváltozásokat is előre lehet jelezni, vagyis valós idejű betekintést engednek a termékfejlesztésbe, lehetővé téve a menet közben történő finomhangolásokat.

3. Cloud computing: értékteremtés fejlettebb üzleti alkalmazások és szolgáltatások révén
Az úgynevezett számítási felhő (cloud computing) legalább akkora változást fog indukálni a vállalati számítástechnikában, mint a ’80-as években végbement PC-forradalom. Egyelőre azonban még sok problémát okoz, hogy a régebbi rendszereket nem lehet egyszerűen áthelyezni ezekbe a „felhőkbe”.

A különféle alkalmazások fejlődésével párhuzamosan ezek a felhők egyre nagyobb hasznot hoznak majd a biztosítási ágazatnak, például az olyan felhő-alapú szolgáltatások megjelenésével, melyek lehetővé teszik az automatikus helymeghatározáson alapuló kockázatfelmérést, egyúttal integrálva azt a szerződéskötési folyamatba, pontosabb árazást lehetővé téve.

4. Szerver-központú architektúra helyett szolgáltatás-központú architektúra, a rugalmasabb, érzékenyebb üzleti modellek érdekében
Az Accenture egyik biztosítás iparági felméréséből az derült ki, hogy az iparági elemzők mintegy 91%-a szerint a technológia kritikus tényező az iparág számára, több mint felük szerint pedig a jelenleg használt technológia jelentős fejlesztésre szorul. Az üzleti célok megvalósítása érdekében a jelenleg használt, szerverekre épülő architektúrát egy olyanra kellene cserélni, amely a szolgáltatások köré épül.

Az életbiztosítók esetében a termékfejlesztők például sokkal szélesebb adatbázishoz férhetnének hozzá, és még piacra dobás előtt széleskörű tesztnek vethetnék alá a terméket.

5. Reflexív IT biztonság, amely azonosítja és fontossági sorrendbe állítja a hiányosságokat és gyenge pontokat
A biztosítók számára mindig is aggodalomra adott okot ügyfeleik adatainak biztonsága, azonban most – a megnövekedett szabályozási előírásoknak, és a nyilvánosságra került csaláseseteknek köszönhetően – az adatok védelme elsődleges prioritássá vált. Az adatok mennyiségének növekedésével a biztonság garantálása egyre nehezebb feladattá válik, és a 100%-os biztonság egyre irreálisabb célnak tűnik. A biztosítóknak ehelyett inkább olyan pragmatikus megközelítést kell alkalmazniuk, amely az értéklánc különböző részein jelentkező igényeknek leginkább megfelel.

Ennek érdekében a társaságoknak a hiányosságokra és gyenge pontokra kell összpontosítaniuk, és ahol csak lehet, mellőzniük kell az emberi beavatkozás lehetőségét, amely leginkább okolható a biztonsági problémákért. Az új technológiák biztosítók körében történő elterjedésével az automatikus és beágyazott IT biztonság szerepe tovább fokozódik majd, az ad hoc válaszadás helyett, melyhez képzéseknek is párosulniuk kell.

6. Kockázat-alapú megközelítés az adatvédelemben
Csakúgy mint a biztonság, az adatvédelem sem tud 100%-ban garantált lenni. A szabályozói előírások és az ügyfélelvárások miatt azonban a személyes adatok megsértésének igen súlyos következményei lehetnek, a teljes vállalati hírnevet lerombolhatják. A társaságoknak ezért tisztában kell lenniük vele, hogy melyek a leginkább sebezhető pontjaik, és az ügyfelek adatainak kezelésében kockázat-alapú megközelítést kell alkalmazniuk. Az új online csatornák – mint például a közösségi média – megjelenésével még inkább fontossá válik az adatvédelmi előírások és szabályok lefektetése és betartása.

7. Közösségi platformok használata az üzleti intelligencia fellendítése és az új ügyfélcsatornák kiépítése érdekében
A fogyasztók egyre gyakrabban osztják meg tapasztalataikat egymással a különféle közösségi oldalakon. A biztosítók erre azzal válaszolnak, hogy egyre nagyobb összegeket fektetnek digitális marketingbe, hogy bevonzzák az ügyfeleket például a Facebook-ról. A közösségi média fejlesztésével potenciális ügyfeleket szerezhetnek a biztosítók, és a vevői elégedettség növelésére is lehetőségük nyílik.

A közösségi média nem szabályozható olyan egyszerűen, mint a többi csatorna. Külön csapatra van szükség, amely a válaszokat és visszajelzéseket kezeli, hogy az ügyfelek gyors és hozzáértő válaszhoz jussanak. Ráadásul a rossz hírek is sokkal gyorsabban terjednek ezeken a csatornákon, mint a hagyományos média esetében.

Másrészt a közösségi média példátlan lehetőséget nyújt a biztosítók számára az ügyfelek életébe való bepillantásra.

8. Felhasználói élmény vezérelt termékfejlesztés és marketing
Az üzleti folyamatok tervezése hagyományosan a költség-optimalizáción alapszik, a jövőben azonban a felhasználói élmény fog kiemelt figyelmet kapni. Az értékesítési csatornák technológiai fejlesztésekor a legfontosabb szempont ma már a mobilitás. Becslések szerint 2020-ra több mint 3 milliárd mobil eszköz lesz használatban, melyeken 450 milliárdot is meghaladhatja a végrehajtott tranzakciók száma. Az mobileszközök – az okos telefonoktól a tabletekig – terjedésével a biztosítóknak fel kell mérniük, hogy ügyfeleik és munkavállalóik miként húzhatnak hasznot ezek használatából. Az eszközök segítségével az ügyfelek számára lehetőség nyílik bizonyos folyamatok önálló kezelése, kihagyva a folyamatból a közvetítőket.

A mobil eszközök használatával az értékesítési ciklus is lerövidíthető, a helymeghatározásra alkalmas szoftverek segítségével pedig az adott helynek és körülménynek leginkább megfelelő ajánlattal kereshetik meg ügyfeleiket. Sőt, a videók és játékok is gazdagíthatják a felhasználói élményeket: segítségükkel gyors és érthető tájékoztatást kaphatnak az ügyfelek az új termékekről, és a figyelemfelkeltésben is hatékonyabbak ezek az eszközök a hagyományos hirdetési formákhoz képest.

A bemutatott technológiai trendek mindegyike önmagában is rendkívül fontos, azonban a biztosítóknak az egész vállalatot átfogó, integrált megközelítést kell alkalmazniuk az új technológiák használatakor…”

Forrás:
Technológiai trendek 2012: Ez vár a biztosítókra – I. rész, Biztosítási Szemle, 2011. december 30.
Technológiai trendek 2012: Ez vár a biztosítókra – II. rész, Biztosítási Szemle, 2012. január 10.

Szakirodalom

Szervezeti hekkelés

A videó témái:
* különböző típusú szervezeti kultúrák;
* hogyan értsük meg azt a kultúrát, amelyben dolgozunk;
* hogyan készüljünk fel a változásra.

Előadó:
Lloyd Taylor, a Google, LinkedIn és más vállalatok vezetője volt, amikor azoknak a gyors növekedés problémáival kellett megbirkózniuk.

Forrás:
Hacking Your Organization, Lloyd Taylor, InfoQ, 2011. január 13.

Mutató a postai szolgáltatások liberalizált piacához

A Consumer Postal Council nevű szervezet elkészítette aktuális jelentését, melynek címe The Postal Freedom Index. Az Index olyan tényezők elemzése után alakult ki, mint a piaci liberalizáció, a szolgáltatók tulajdonformája (magán vagy állami), a piacokon belüli verseny szintje, a szabályozottság szintje és az általános szolgáltatások.

Forrás:
Index of Postal Freedom, Consumer Postal Council, 2012. január 18. (pdf)
Consumer Postal Council

Törvények, rendeletek

A miniszterelnök határozata a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról

„A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 5. § (2) bekezdése szerinti hatáskörömben eljárva, a közigazgatási és igazságügyi miniszter és a külügyminiszter együttes előterjesztése alapján
1. felhatalmazom a közigazgatási és igazságügyi minisztert vagy az általa kijelölt személyt az Európai Unió és tagállamai, valamint az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Japán, Kanada, a Koreai Köztársaság, a Marokkói Királyság, a Mexikói Egyesült Államok, a Svájci Államszövetség, a Szingapúri Köztársaság és Új-Zéland közötti hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) bemutatott szövegének – a megerősítés fenntartásával történő – végleges megállapítására…”

Forrás:
A miniszterelnök 5/2012. (I. 20.) ME határozata az Európai Unió és tagállamai, valamint az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Japán, Kanada, a Koreai Köztársaság, a Marokkói Királyság, a Mexikói Egyesült Államok, a Svájci Államszövetség, a Szingapúri Köztársaság és Új-Zéland közötti hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról, Magyar Közlöny, 2012. évi 6. szám, 2012. január 20., 477. oldal (pdf)
Lásd még:
Anti-Counterfeiting Trade Agreement, Wikipédia
Több órára leálltak a lengyel közigazgatási szervek honlapjai, eGov Hírlevél